KONV Kedvezményezett: Kecskeméti Főiskola, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10

Tudás-Park Kecskemét

A kecskeméti növekedési zónában a jármű- és gépipari, valamint az agrár kis- és közepes beszállító vállalatok K+F+I kapacitásának fejlesztése a Kecskeméti Főiskola tudásbázisán Azonosító szám: 4.2.1C-14/1/KONV-2015-0011 Kedvezményezett: Kecskeméti Főiskola, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. Konzorciumi partnerek: AIPA Alföldi Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány Kecskemét Megyei Jogú Város A projekt időtartama: 2015. február 2 - 2015. október 31. Kapcsolat: Dr. Lukács Pál projektvezető E-mail: [email protected] Telefon: +3676/516-486

ELŐSZÓ A kecskeméti növekedési zónában a jármű- és gépipari, valamint az agrár kis- és közepes beszállító vállalatok K+F+I kapacitásának fejlesztése a Kecskeméti Főiskola tudásbázisán című uniós projekt lehetőséget nyújtott azoknak a kutatás-fejlesztési-innovációs irányoknak a kijelölésére, amelyek lendületet adhatnak Kecskemét és térsége gazdasági fejlődésének. A projekt megvalósításában a Kecskeméti Főiskola vezetésével konzorciumi partnerként közreműködött Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, az AIPA Alföldi Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. és a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány. A partnerek közös célja az volt, hogy a város és térsége, mint kiemelt járműipari övezet továbbra is az ország gazdasági növekedésének kulcspozíciójában maradjon, amihez elengedhetetlen a kis- és közepes vállalatok fejlesztése a technológia és a hatékonyság terén. A projekt hozzájárult annak a stratégiai célnak a megvalósulásához, hogy Kecskemét a modernkori kutatás-fejlesztés egyik magyarországi központja legyen a Kecskeméti Főiskola, a majdani kecskeméti egyetem meghatározó szerepvállalása mellett. Kiemelt feladata volt a projektnek, hogy összhangban az önkormányzat és az AIPA Kft. gazdaságfejlesztési elképzeléseivel a főiskola tudásbázisán olyan kutatási területeket, ún. vezérprojekteket jelöljünk meg, amelyek a következő 5-7 évre meghatározzák a régió gazdaságát. Három kutatási területen – jármű- és gépipari anyagok és technológiák kutatása, fejlesztése; ipari automatizálás, méréstechnika és optimalizálás; élelmiszer-előállítás, kertészet, élelmiszer-feldolgozás – álltak fel kutatócsoportok. Kiadványunkban két területet szeretnénk bemutatni, a járműipari anyagokkal és az agrárinnovációval kapcsolatos eredményeinket. Példaértékű az az együttműködés, amelyre a projekt megvalósítását alapoztuk: a konzorciumi partnerek mellett a gazdasági szereplők széles körű bevonásával dolgoztunk, és ezeket a kapcsolatokat tovább bővítve dolgozunk a jövőben is. Reményeink szerint sikerül továbbvinni az elindított projekteket a Széchenyi2020 program vállalati innovációkat tartalmazó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjában, illetve a Horizon2020 EU-s kutatás-fejlesztési pályázati rendszerben, mert az ott megszülető eredmények most zárult projektünknek is fontos értékmérői lesznek. Dr. Lukács Pál projektvezető

3



ULTRAKÖNNYŰ JÁRMŰSZERKEZETI ANYAGOK ALKALMAZHATÓSÁGI LEHETŐSÉGÉNEK KUTATÁSA Trendváltás a járműépítésben Olajválság vs. könnyűépítés Az 1973-as olajválsággal kezdődően az autóipar új kihívásokkal szembesült a járművek hajtásrendszereit tekintve. A jelentősen megdrágult – és néha akár hiánycikké is váló – benzin és gázolaj fontossá tette a járműgyártók és használók számára is az egyre inkább tüzelőanyag-takarékos járművek létrehozását, működtetését. A járművek tüzelőanyag-fogyasztás csökkentésének hagyományosan két jól bevált útja van, az egyik a járműtömeg csökkentése a könnyűépítés elveit követve, a másik a belsőégésű motorok és a hagyományos hajtáslánc hatásfokának javítása. A járműgyártók mindkét témakörben komoly eredményeket értek el az elmúlt 40 évben. A belsőégésű motorok és a hagyományos hajtáslánc elemeinek változása túlzottan nem érintette az elhasználódott járművek elemeinek újrahasznosítását, annál inkább a könnyűépítésre való átállás.

2. ábra. Járműszerkezeti anyagok jövőbeli felhasználási trendje Az elmúlt évtizedekben általánosan elmondható trend a járműiparban, hogy a fémanyagok aránya csökkent a járművek összes tömegén belül, miközben a műanyag- és elasztomer alkatrészek aránya folyamatos növekedést mutat. Egyes szakértők véleménye alapján 2025-re a műanyagok teljes járműtömegre vonatkoztatott részaránya elérheti, illetve meghaladhatja a 20%mértéket! Eközben a fémanyagokon belül a hagyományos vas- és acélanyagok aránya csökkent a könnyűfémekkel (alumínium, magnézium) szemben. A járműiparban a komfort mértékének emelkedése-, a járművek aktív és passzív biztonságának növelése, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítése következtében az elektronizáltság foka emelkedik, ennek hatására a járművekben egyre több réz-, nemesfém (platina, palládium, ródium) és a ritka földfémek széles spektruma jelenik meg, amelyek a jövőben jelentősen növelik az életciklusuk végére érő járművek szerkezeti anyagban megtestesülő maradványértékét.

1. ábra. Az egyes szerkezeti anyagok felhasznált mennyiségének alakulása az elmúlt évtizedekben Az elmúlt évtizedekben általánosan elmondható trend a járműiparban, hogy a fémanyagok aránya csökkent a járművek összes tömegén belül, miközben a műanyag- és elasztomer alkatrészek aránya folyamatos növekedést mutat. Egyes szakértők véleménye alapján 2025-re a műanyagok teljes járműtömegre vonatkoztatott részaránya elérheti, illetve meghaladhatja a 20%mértéket! Eközben a fémanyagokon belül a hagyományos vas- és acélanyagok aránya csökkent a könnyűfémekkel (alumínium, magnézium) szemben. A járműiparban a komfort mértékének emelkedése-, a járművek aktív és passzív biztonságának növelése, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítése következtében az elektronizáltság foka emelkedik, ennek hatására a járművekben egyre több réz-, nemesfém (platina, palládium, ródium) és a ritka földfémek széles spektruma jelenik meg, amelyek a jövőben jelentősen növelik az életciklusuk végére érő járművek szerkezeti anyagban megtestesülő maradványértékét.

4

3. ábra. Új fejlesztések a járműkarosszériák acél anyagaiban Ettől függetlenül miközben a személygépkocsik önhordó vázszerkezetének tömege folyamatosan csökken, a piacra kerülő teljes járművek tömege viszont növekszik, éppen a komfort, a közlekedés-biztonság és a környezetvédelem érdekében az autókba beépítésre kerülő elektromos-, elektronikus-, mechanikus- és mechatronikus komponensek tömegnövelő hatása eredményeként. A jogalkotói célkitűzések mindenesetre ambiciózusak, 2020-ra az átlagos járműflotta emisszióját 95 g/km CO2-kibocsátásra szükséges mérsékelni, kérdés mindez hogyan oldható meg az újrahasznosítási elvárások teljesíthetőségét is figyelembe véve?

5

Tudás-Park Kecskemét A járművek szerkezeti anyagösszetételének változása Az olajválság alapvetően átrendezte a világ járműgyártását. Míg korábban az alacsony árú és korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló hagyományos belsőégésű motorhajtó anyagok, a benzin és gázolaj felhasználásának mennyisége – amely szorosan összefügg a járművek tömegével – másodlagos szempont volt, addig a háborús körülmények átgondolásra késztették a gyárak járműkonstrukciós szakembereit. Előtérbe került a karosszériák tömegcsökkentése, a belsőégésű motorok hatásfokának növelése, a gördülési-, súrlódási-, légellenállási veszteségek minimalizálására irányuló kutatások. A járműveket innen kezdve – és ebben talán egyedül az USA jelentett kivételt – elkezdték a kisebb méretre, csökkenő tömegre való tekintettel tervezni és gyártani, amely mind a mai napig megfigyelhető tendencia.

4. ábra. A korszerű járműgyártásban az egyes főegységekben rejlő tömegcsökkentési lehetőségek A tömegcsökkentésre törekvés megmutatkozott a hagyományos lágy karosszéria-anyagok és vasöntvények fokozatos fejlesztéseken keresztüli lecserélésében megnövelt szilárdságú acélanyagokra, könnyűfémekre (elsősorban alumínium –és magnézium ötvözetekre), ezen kívül egyre inkább előtérbe került a járművekben a műanyagok alkalmazása. Ma az EU teljes fosszilis energiahordozó fogyasztásának 0,3%-a kerül járműipari műanyagok gyártásához felhasználásra, ez a teljes műanyagok mennyiségének közel 8%-a. 1 kg-nyi műanyag termék beépítése a járműbe annak teljes életciklusa során 7,5 liter benzin megtakarítását teszi lehetővé, tehát a mai középkategóriás autókban felhasználása 900 liternyi ilyen tüzelőanyag elfogyasztását teszi szükségtelenné. A műanyagipari beszállítók eközben a korábbi 35-40féle különböző típusú műanyag számát 5-7-re csökkentették, ezen belül is dominánsak a poliolefinek (a polietilén és a polipropilén).

5. ábra. Szabványosan megjelölt, erősített, adalékolt műanyagból készített járműalkatrész 6


A mai jármű tömegarányát tekintve átlagosan 12-13%-nyi műanyagmennyiséggel szemben egyes szakértők 2020-ra elképzelhetőnek tartják a 20% elérését is! Természetesen a műanyagok rohamos elterjedésének határt szab az a tény, hogy műszaki szerkezetekben való alkalmazhatóságuk töltő- és erősítő anyagokkal, égésgátlók használatával, vagy kompozit szerkezetekben teljesedhet ki, ami nyilvánvalóan szembenhat az anyagában történő hasznosítás növelésére irányuló Európai Uniós előírások teljesülésének. A könnyűfémek elterjedését ezzel szemben a magasabb ár, az egyes ötvözettípusok hulladékból történő nehezebb elkülöníthetősége, míg speciálisan a magnézium esetén a problémás megmunkálhatóság (szabad levegőn a magnézium forrás erős gyulladási hajlama) és a viszonylagosan rossz korróziós viselkedés gátolják. Általánosan elmondható a járműiparban, hogy a személygépkocsik önhordó karosszériájában egyes gyártók a megnövelt szilárdságú acéllemezeket preferálják, miközben vannak gyártók – pl. a VWcsoportbrendjei – akik a könnyűfémek növekvő alkalmazása mellett a műanyagokat részesítik előnyben a könnyűépítési elv alkalmazása során

6. ábra. ULSAB (Ultra Light Steel Autobody) karosszéria A megnövelt szilárdságú acéllemezek mindazonáltal speciális gyártástechnológiákat igényelnek, pl. a Tailored-Blanking-et, azaz a terhelésre optimalizált anyagmegválasztást, amely eltérő minőségű és vastagságú anyagokat lézeres hegesztéssel köt össze egyetlen alkatrészben, vagy a nagy sebességű alakadást speciális folyadék, vagy gáz közegen keresztül, amely egyetlen csőszerű profilból lehetőséget nyújt bonyolult alakos keretek elkészítésére. A megnövelt szilárdságú acélok jelentős hátránya rosszabb javíthatóságuk, az ilyen lemezek amennyiben pneumatikus horpadás egyengető szerszámmal nem kihúzhatók, úgy szinte biztosan elemcserés javítást igényelnek, lévén ezek az elemek melegítés hatására hajlamosak elrepedni. A megnövelt szilárdságú acéllemezek alkalmazására jó példa volt az ULSAB (Ultra Light Steel Autobody – Ultrakönnyű Acél Karosszéria) koncpció létrehozása, amelyben az új anyagok (Bake-Hardening-, Dual-Phase-, SULC-, TRIP-, izotróp, mikroötvözött acélok) mellett a Tailored-Blank, lézeres hegesztés és nagy energiasűrűségű alakadási technológiákat használtak fel és amely célja a lehető legkönnyebb acélkarosszéria létrehozása volt egy ötüléses modell számára. Az ULSAB koncepciót azóta más főegységekre kiterjesztett újabb tömegcsökkentési tanulmányok, így az ULSAC (Ultra Light Steel AutoClosures), ULSAS (Ultra Light Steel AutoSuspension) és az ULSAB-AVC (Advanced VehicleConcepts) követték. Az elektronikai megoldások terjedése, úton az elektromos hajtás felé A járműgyártásban a személygépkocsik önhordó vázszerkezetének tömege az elmúlt negyven évben a tömegcsökkentési lépéseknek köszönhetően folyamatosan csökken, a piacra kerülő teljes járművek tömege mégis növekszik, ennek oka a közlekedés-biztonság, az utazási komfort és a környezetvédelem érdekében a járművekbe egyre nagyobb arányban beépített elektromos-, elektronikus-, mechatronikus komponensek részarányában keresendő. Az ügyfél ugyanis szeretné a legújabb technikai-, technológiai 7



vívmányokatjárművében látni és a gyártók ezek szériamodellbe történő beépítésében is versenyeznek egymással. Ezt jól szemlélteti az alábbi, 1. táblázat, amely két nagy példányszámban eladott, alsó-középkategóriás személygépkocsi szerelt tömegét mutatja be. A 150-200 kg-os tömegnövekedés ráadásul úgy jött létre, hogy közben az önhordó karosszéria tömege legalább 10-15%-kal csökkent.

OPel Kadett/Astra Évjárat

1974 1994

VW Golf

Legkönnyebb verzió

Legnehezebb verzió

Legkönnyebb verzió

Legnehezebb verzió

795 kg

835 kg

750 kg

830 kg

930 kg

1100 kg

960 kg

1150 kg

1. táblázat. Alsó-középkategóriás személygépkocsik átlagos tömegének növekedése

A modern gépjárművekben, különösen a felső kategóriához tartozó példányokban ma már csaknem annyi elektronika található – 70-100 különböző, mikroprocesszoros vezérlésű, hálózatba kötött ECU -, mint amennyi a világ legnagyobb utasszállító repülőgépében, az AIRBUS 380 működését biztosítja. De az átlagos járművekbe is beépítésre kerül ma már átlagosan 30-50 elektronika. Míg a jármű árának a hetvenes években nagyjából 5%-át tették ki az elektronikai komponensek, addig 2005-re ez a szám 15%ra emelkedett, a prémium szegmensben ez azonban már 35-40% is lehet, míg a hibrid autóknál akár a 45%-ot is elérheti. A szakértői várakozások szerint ez a mérték 10 éven belül a hibrid járműveknél a jármű értékének 80%-ára növekszik, de a hagyományos járművekben is 50% körüli értéket tesz majd ki. Jól látható ezek alapján, hogy amikor az újítások 80%-át elektronikával valósítják meg, akkor a járműipar jövőbeli fenntarthatósága érdekében az ezekben felhasznált anyagokat, színes- és nemesfémeket, illetve ritka földfémeket folyamatosan növekvő mennyiségben szükséges a gyártó- és beszállító ipar számára biztosítani. A jövő mindenesetre a részben, vagy bizonyos körülmények között teljesen autonóm járművezetésé. A teljesen elektronikus működésű (semmilyen hidraulikus, vagy pneumatikus elemet, még biztonsági (back-up) funkcióban sem tartalmazó) ún. Drive-by-Wire rendszerek az összetett és önmagát ellenőrző elektronikai egységüknek megfelelően önmagukban megfelelnek majd minden biztonságkritikus rendszerrel szemben támasztott feltételnek.

7. ábra. Dryve-by-Wire rendszer- forrás: Motorola Stratégiai anyagok felhasználása a járművekben, nemesfémek és ritka földfémek Mint az előzőekben bemutatásra került a modern járműgyártásban egyre inkább előtérbe kerülnek a természetben ritkán előforduló anyagok a hagyományos (vas-, acél-, könnyűfém-, műanyag) anyagokkal szemben. Mindez nem elsősorban a tömegalapú felhasználást, sokkal inkább a beépített értéket jelenti. A tömegarányos felhasználásban ezek az anyagok (katalizátorok, elektromos- és elektronikai termékek nyomtatott áramkörei) bőven 1 tömeg% alatti mértéket testesítenek meg, eközben értékben lassan elérik a jármű értékének 50%-át, a hibrid- és elektromos hajtásban pedig bőven túlszárnyalják majd mindezt. A stratégiai anyagok felhasználása segítette hozzá a járműgyártókat a növekvő környezetvédelmi-, közlekedésbiztonsági- és komfort követelmények teljesítéséhez, viszont ugyanezek az anyagok éppen ritka előfordulásuk miatt vethetnek gátat az autóipar jövőbeli fejlődésének. A katalizátorokban az oxidációs hatások elősegítésére a kerámia- vagy fém monolit óriási, mintegy 15000 m²-nyi felületén mikroszkopikusan 4−7,5 g platinát, vagy palládiumot, illetve redukciós katalizátoranyagként 0,8−1,5 g ródiumot osztanak szét. A nemesfémek visszanyerése pirometallurgiai vagy nedvesítő eljárás alkalmazásával kivitelezhető, ezek a megoldások 98% hatásfokkal működnek. Az újrahasznosítás nemcsak gazdasági, hanem ökológiai szempontból is elsődleges fontosságú, mivel a Föld becsült platina készlete 30000 t-nyi, ródiumból még körülbelül 3700 t áll rendelkezésre. A ródium évente kitermelt mennyiségének ¾-e, platina esetén 1/3-a kerül a katalizátorgyártásba. A platina esetén úgy tűnik mennyisége még huzamosabb ideig képes a szükségleteket fedezni, a ródium-készletek apadása azonban már aggodalomra adhat okot. Ezek az anyagok a fémek világpiaci árának ingadozása mellett is komoly értéket képviselnek, grammban mért áruk 10.000-25.000 Ft közötti sávban mozog! Az egy átlagos katalizátorban megtestesülő nemesfém-anyagérték így 150.000-250.000 Ft lehet.

8. ábra. Nagy tisztaság, katalizátor –gyártáshoz felhasználható platina lemezek 8

9

Tudás-Park Kecskemét A ritka földfémnek nevezett anyagok a természetben nem is olyan ritkán fordulnak elő, ezek az elemek például gyakoribban, mint az arany. A járműtechnikában azonban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, speciális rendeltetésű alkalmazási területeiken. A következő 17 kémiai elem tartozik a ritkaföldfémek közé (zárójelben a rendszám): szkandium (21), ittrium (39), lantanoidák: lantán (57), cérium (58), prazeodímium (59), neodímium (60), prométium (61), szamárium (62), európium (63), gadolínium (64), terbium (65), diszprózium (66),holmium (67), erbium (68), túlium (69), itterbium (70), lutécium (71). A ritkaföldfémeket a gépgyártásban, technológiai iparban, valamint a hadiiparban használják fel, emellett jelentősen megnövekedett a síkképernyős kijelzők, okos telefonok, valamint számítógépes alkatrészek gyártása. Dinamikus növekedés előtt áll a hibrid és elektromos autók piaca (hajtáslánc, akkumulátor-technika), valamint a szélturbinákban és gépekben használt ipari mágnesek kereslete is. A világ ritkaföldfémek iránti kereslete az elmúlt 4 évben megduplázódott és a jelenlegi 140 ezer tonnáról tovább növekedve 2015-re elérheti a 210 ezer tonnás mennyiséget. A széles körű ipari alkalmazásnak köszönhetően a legkönnyebb fém, a lítium ára 2000 óta megháromszorozódott, az iparág volumene elérte az évi 1 milliárd dollárt.

Tudás-Park Kecskemét A neodímium-mágnest, ami neodímium, vas és bór ötvözete (Nd2Fe14B) 1982-ben fejlesztette ki a General Motors, illetve a Somitomo cég. Ez felváltotta a ferritmágneseket, de az első ritkaföldfém-tartalmú Sm-Co mágneseket is. Jelenleg ez a legerősebb permanens mágnes, többek között ez található a számítógépek merevlemezében is. Korrózió ellen nikkellel vagy más anyagokkal, például polimerrel vonják be. Ha az ötvözethez diszpróziumot, prazeodímiumot, illetve terbiumot adnak, a mágneses tulajdonságok magas hőmérsékleteken – akár a tartós üzemben 80ºC feletti tartományban is - megmaradhatnak. A permanens mágnesekben a vasalapú mágnesanyag erejét a neodímium megnégyszerezi. A járművekben felhasznált vastartalmú üvegek kékes alapesetben kékes árnyalatúak. Ezen a neodímium és a cérium alkalmazása segít. A cérium úgy változtatja meg a vas hatását, hogy annak kékes árnyalatát sárgássá színezi át. A neodímium pedig elnyelve ezt a sárga árnyalatot zavartalanná, színtelenné teszi az üvegen áthaladó fénnyalábot.

9. ábra. A ritka földfémek megjelenési formái A gyújtógyertyák felületét ma az igen nagy terhelésekkel szemben ittriummal teszik ellenállóképessé. A katalizátorokban a már említett nemesfémek mellett cériumot is felhasználnak, amely rövid időre tárolja kipufogógázok bontásához szükséges oxigén-atomokat, emellett lantán és ittrium védi a nemesfémeket az 1.000ºC-ig terjedő tartományban az összesüléstől. A lambdaszonda kerámia alkotója ittriumot tartalmaz, amely a kerámiát áteresztővé teszi a feltöltött oxigén atomok számára. A ritka földfémek egyik legjelentősebb alkalmazása a jövőbeli elektromos járművek hajtásláncában várható.

11. ábra. Ritka földfémek alkalmazása a Toyota Prius személygépkocsiban(üvegezés, katalizátor, szenzortechnika, akkumulátor, elektromos motorok és generátorok) A legtöbb hibrid gépkocsi lantán-Ni-fém-hidrid akkumulátorokat használ, amelynek anódja La(Ni3,6Mn0,4Al0,3Co0,7). Például a Toyota Prius akkumulátora 10–15 kg lantánt tartalmaz. A lantántartalmú ötvözetek kiválóan alkalmasak hidrogén tárolására, saját térfogatuknak négyszeresét képesek hidrogénből elnyelni. Ez reverzibilis szorpciós folyamatban történik, a hidrogén elnyeletése felmelegedéssel, a hidrogén deszorpciója (felhasználásakor) lehűléssel jár, tehát energiatárolásra is használható a rendszer. Ilyen hidrogéntartályt használ a Hy-Go nevű magyar kisjármű is. A lítium lényegesen ritkább előfordulású, mint a szilícium, bányászata és használata így nagyon drága.

10. ábra. Ritka földfémek a preiódusos rendszerben 10

11


12. ábra. Az Amerikai Egyesült Államok és a Világ várható ritka földfém félhasználása 2015-ben (fő járműipari prioritások: katalizátorok 20-40%, mágnesek 13-26%, fémötvözetek 9-19%, üvegek 4-6%) Elsősorban a hibrid és elektromos meghajtású járművek gyártása felé tolódó autóipar dobja meg keresletét. 1997-es bevezetése óta a Toyota 4 millió Prius-t értékesített, a következő ugrás 2016-17-ben várható az elektromos autók elterjedésével, melynek hatására 2020-ig a lítium-igény megduplázódik az elemzők szerint. Az 1980-as évek közepéig az USA volt a ritka földfémek bányászatának fő bázisa, ezt a szerepet mára azonban fokozatosan átvette tőle Kína. Mindezt Kína gazdasági nyomásgyakorlásra is felhasználja, hiszen mára a gazdaságosan kitermelhető készletek nagyjából 97%-ban Kínából származnak. A Föld fejlett gazdaságai, így az USA, Japán, az EU és Dél-Korea is fokozottan kutatja a primer (bányászati) és a szekunder (hulladékokból, meddőkből) oldali kinyerés/visszanyerés lehetőségeit.

13. ábra. Ritka földfémek 2011. évben nyilvántartott tartalékai 1000 tonnában mérve

Tudás-Park Kecskemét A trendek és az előrejelzések a könnyű szerkezetekhez alacsony sűrűségű anyagok vagy vékony szerkezetek alkalmazását mutatják. Hosszú távon a környezetszennyezés csökkentése és az autók kizöldítése miatt is szükséges lesz a belső égésű hajtás a leginkább emberek által lakott környezetekbe lokálisan környezetszennyező égésterméket kibocsátó energiakonverziójának elektromos energiatárolású és hajtású lecserélésére. Egyrészt a centralizált erőműi fosszilis villamos energiakonverzióval jobban kontrollálható a környezetszennyező anyagok kibocsátása és messze helyezhető a lakókörnyezettől, másrészt az akkumulátoros autók felfoghatók decentraizált alternatív energiahálózatok (családi ház napelemes energiatermelése) lokális elektromos energiatároló pufferének. A jelenlegi intelligens autókhoz szükséges plusz alkatrészek és komfortnövelés miatt az autók súlya nem igazán csökkent. Szintén súlynövekedést eredményezett az elektromos autók használatának egyre növekvő igénye, ahol a jelenlegi akkumulátorok alkalmazása jelentős súlytöbbletet okoz. A Tesla Roadsternél 400 km-es hatótávolságot érnek el 800 kg akkumulátorcsomag alkalmazásával. Ezen tények jelenős motivációs hajtóerőt adnak a kutatók, fejlesztő és innovátorok számára, hogy további megoldásokat, új anyagokat és anyagkombinciókat dolgozzanak ki és további súlycsökkentést érjenek el a járműipari szerkezeti anyagok területén. Az eredeti gyártók (OEM) anyagilag is motiválják a beszállítókat (TIR1) minden egyes alkatrésznél egy kilogramm súlycsökkenés 1 $-al magasabb árat jelent. Általában elmondhatjuk, hogy a súlycsökkentés trendjei az alumínium és kompozit struktúrák használata illetve vékony acélszerkezetek alkalmazása. A két utóbbi törési és merevségi problémákat hoz magával. Az alumínium alakíthatósága és az alumíniumszerkezetek és szálerősítésű anyagok társítása illetve alumíniummátrixú kompozitok és habok alkalmazása a lehetséges és leginkább kedvező irányt biztosítja a súlycsökkentés megoldására. Ezt igazolja a Toyota azon célja is, hogy az amerikai autókban a jelenlegi 10% alumíniumfelhasznlást az USA-ban pár éven belül 10%-ról 40%-ra kívánja emelni illetve az autóipari öntészeti területeken folyó alumíniummátrixú kompozitok kutatási és alkalmazási trendjének jelenlegi fokozódása. Magyarországon az AluinventZrt. foglalkozik kiemelkedően alumíniumhabok alkalmazástechnológiai fejlesztésével, ahol nemzetközi kooperációban sikeres prototípusokat állítottak elő az alumíniumhabok öntésével és körbeönthetőségének alkalmazásával. Az ultrakönnyű anyagok alkalmazása számos iparágban játszik jelentős szerepet, nemcsak a légi közlekedés területén, de ugyanúgy azoknál a termékeknél, ahol forgó alkatrészeket (pl. a szélturbinák rotor lapátjai) használnak, vagy az autóiparban, ahol a vezetési dinamika kiemelkedő jelentőséggel bír. Az utóbbi évek terméktervezésénél fontos szempont lett a CO2 csökkentés mellet az energia hatékonyság megnövelése is. Emellett az anyagfejlesztési irányok arra törekednek, hogy az elvárt szakítószilárdsági értékek jó hidegalakítással párosuljanak, a súly csökkentése mellett. A hagyományos hidegalakítási acélok (DC01, DC04, DC05 és DD14) után megjelentek a kifejezetten járműipari felhasználásra kifejlesztett DP acélok (DualPhase) és TRIP acélok (TransformationInducedPlasticity) (AHSS, TWIP, X-AHSS és U-AHSS acélok).

Könnyű anyagok alkalmazási trendjei A járműipar jelentős mennyiségben használ könnyű anyagokat. A könnyűfémek definíció szerint a titán, alumínium és a magnézium közül a titánnak van a legnagyobb sűrűsége 4,5 g/cm3. A nem szerkezeti anyagként szóba kerülő ultrakönnyű anyagok egyik definíciója szerint sűrűségük kisebb, mint 0,001275 g/cm3 sűrűségű anyagok. A járműipari ultrakönnyű anyagokon az alumínium mátrixú kompozitoknál könnyebb sűrűségű anyagokértendők (<3 g/cm3). 12

13



14. ábra Az anyagfejlesztés lépései, különböző acélok szilárdság növelése. A 14. ábrából is jól látszik, hogy a növekvő szilárdsághoz csökkenő alakíthatóság párosul, ezért szükséges más nagyszilárdságú anyagok bevonása is, főleg, ha ezek az anyagok a súlycsökkentésben is segítenek, ilyenek pl. az alumínium és magnézium ötvözetek, ill. fémmátrixú szendvicsszerkezetek. A karosszéria anyagai esetében a megfelelő területre megfelelő anyag választása esetén egy összetettebb anyag-összetételű járműszerkezet áll össze a modern autókban (15. ábra).

16. ábra Különböző anyagok esetén várható tömegcsökkentés Az autóipari anyag kiválasztás során számos kihívással kell szembe nézni. Ami a fejlesztések hajtóerejét illeti, a növekvő fogyasztói követelmények (gazdaságosság, biztonság, kényelem) mellett megjelenik a globális piaci verseny is. Jogi követelményként jelentkezik a kevesebb káros anyag (CO2) kibocsátásra vonatkozó rendeletek és a fokozott biztonsági követelmények (növelt ütközésállóság). Ezeket a kívánalmakat lehet kielégíteni a tömegcsökkentésre való törekvéssel, ami kevesebb anyagfogyasztást jelenthet, kisebb fogyasztást, fokozott környezetvédelmet, ill. gazdaságosabb üzemelést. Az ultrakönnyű anyagok használata jelenleg a légi közlekedési iparban jelentős, de egyes felmérések szerint ez az autóiparban is jelentősen növekedni fog (17. ábra).

15. ábra Anyagok kombinált felhasználása a járműiparban 17. ábr a Jelenleg a repülőgépipar használ nagy arányban ultrakönnyű anyagokat, de az autóipar is fel fog zárkózni

14

15



Számos ultrakönnyű anyagot ismernek alapanyagként, de bizonyos anyagok használata függ a karakterisztikájuktól és az alkalmazási területtől. Például, egy könnyű anyagnak lehet kiemelkedő a merevsége, ugyanakkor könnyen hengerelhető. A kifejlesztett anyagok mind kisebb tömeggel bírnak, de ezzel együtt nő az előállítási költségük is. A nagyszilárdságú acél például 20%-kal könnyebb, mint az acélok, viszont 15%-kal többe kerül az előállítása, az alumínium ugyanakkor 40%-kal könnyebb, viszont 30%-kal drágább, mint az acél. Az ultrakönnyű anyagok alkalmazása esetén leggyakrabban nem megengedhető költség megfontolásról beszélni. Amióta bevezették a CO2 kibocsátási határértékeket és ezek túllépése szankciókat von maga után, az ultrakönnyű anyagok használata olyan pénzügyi előnyökkel jár, ami indokolttá teszi ezen anyagok alkalmazásának növekedését a jövőben.

19. ábra OEM termékeknél használatos „ultrakönnyű csomagok” Alumínium és ötvözetei Az alumínium a könnyűfémek csoportjába tartozik, felhasználás szempontjából a legfontosabb könnyűfém. A magyar ipar szempontjából különösen nagy jelentőségű, mivel érce, a bauxit az egyetlen fémes érc, amely ma is jelentős mennyiségben fordul elő. Két lépésben történik az előállítás: a bauxitból vegyi tisztítással nyerik a timföldet (Al2O3), amelyből ezután 1000 0C-on végzett elektrolízissel állítják elő a kohóalumíniumot, amelynek a tisztasága 99...99,7%. Az iparban felhasznált legtisztább alumínium az ún. „négy kilences Al”, amelynek Al tartalma 99,99%. Az alumínium ötvözőket az alábbi fő csoportokba sorolják, szabvány szerinti besorolásuk a 2. táblázatban láthatók: 18. ábra A mai ultrakönnyű anyagok költségesek, de jelentős tömegcsökkentő hatásuk van Az autópiac egyharmada, nevezetesen a luxus- és felső középkategóriás autóktól (pl. Mercedes E-osztály) kezdve a terepjárókon át a kis- és középosztálybeli autókig alkalmaznak közepesen könnyű anyagokat. A legtöbb autónál már ultrakönnyű acélt használnak, néhány esetben alumíniumot. A könnyű fémek, mint az alumínium és magnézium, ill. a szendvics szerkezetek használata hangsúlyosabb lesz az évek múlásával. Ezeknek az anyagoknak az alkalmazása kicsit költségesebb, de még közepes ráfordításnak mondható a 4 EUR/kg-os csökkentés, ami az 5-14 EUR/kg elvárt csökkentés alatt van. Az anyaghasználatban létrejövő változások mértékét a csomagoláshoz használt termékek fogják meghatározni, de a járműiparban számos alkatrész anyagválasztásában jelentős változások várhatóak az elkövetkező évtizedekben. Az ultrakönnyű anyagok használatának kulcsfontosságú szerepe lesz a prémium OEM termékek esetében is. Az ultrakönnyű design jelentős hatással lehet a felhasználó márkára és magára az OEM termékre egyaránt. Ebben az alábbi anyagok játszhatnak jelentős szerepet, úgymint a nagyszilárdságú acélok, alumínium, műanyagok, szendvics szerkezetek (bármely előző három anyag kombinációjával), magnézium és néhány karbonszál erősítésű anyag. A szerkezeti elemek (pl. keret vagy az ülés szerkezete) anyaga nagyszilárdságú acél, alumínium vagy karbonszál. A funkcionális egységek, ahol a szilárdság kulcsfontosságú tulajdonság (pl. kormánymű vagy váltó), készülhet nagyszilárdságú acélból. A belső elemeknél, ahol manapság főként műanyagot használnak, a jövőben is a műanyagoké lesz a főszerep, úgyis, mint a szélvédő/képernyő kiváltása, de a nem-szerkezeti elemeknél is a költséghatékony tulajdonságát figyelembe véve. 16

• • • • •

Szilárdságnövelő ötvözők: Cu, Mg, Si. Korrózióállóságot fokozó ötvözők: Mn, Sb. Szemcsefinomító ötvözők: Ti, Cr. Hőszilárdságot növelő ötvöző: Ni. Forgácsolhatóságot javító ötvözők: Co, Fe, Bi. Alumínium fő ötvözői (MSZ EN 573 szabvány szerint) Tiszta alumínium Cu ötvözésű Mn Si Mg Mg és Si Zn Li Egyéb ötvözésű

Sorozatszáma 1000 jelű sorozat 2000 jelű sorozat 3000 jelű sorozat 4000 jelű sorozat 5000 jelű sorozat 6000 jelű sorozat 7000 jelű sorozat 8000 jelű sorozat 9000 jelű sorozat

2. táblázatAlumínium fő ötvözői 17



Az alumíniumból számos autóipari járműgyártó készít karosszériákat. Az alumínium járműipari felhasználása egyre növekszik. Az alumínium éves igénye a világban mintegy 50 millió tonna ennek a fejlett országokban 42%-át, a fejlődő országokban 19%-át használja fel a járműipar. Az alumíniumgyártás energiafelhasználása (69 kWh/kg) a múltban sokkal nagyobb volt, mint a kilogrammonkénti acélgyártás energiafelhasználása (6,31 kWh/kg). Manapság az átlag alumíniumgyártás energiafelhasználása 13-17 kWh/kg, ez az érték nagyméretű kísérleti üzemeknél eléri a 12,5 kWh/kg értéket, amit 11 kWh/kg értékre kívánnak lecsökkenteni. Jelentős csökkenés várható az inert karbon mentes anód és az új generációs nedvesítő katódos elektrolízissel. Az elméleti minimum energiaigénye az alumínium elektrolízisnek 6,3 kWh/kg. Az alumínium fajlagos szilárdsága az acélhoz képest sokkal nagyobb. Ezen tény és a fajlagos kilogrammonkénti energiaigény egymáshoz való közeledése még a primer alumínium felhasználás esetén is az alumíniumot sokkal versenyképesebbé teszi az acélnál.

Új ultrakönnyű anyagok a járműiparban Szálerősítésű műanyagmátrixú kompozitok A kompozit anyagokat (szálerősítéses műanyagokat) széleskörűen alkalmazzák a repülőgépiparban, a sporteszközökhöz, a közlekedésben és újabban egyre nagyobb mértékben az építőiparban is. Ez elsősorban kedvező tulajdonságaiknak köszönhető: magas a fajlagos szilárdságuk, jók a fáradási tulajdonságaik, ellenállnak a környezeti hatásoknak, ami kompenzálja a magas anyagárakat. A szálas kompozitok úgy javítják a mátrix mechanikai tulajdonságait, pl. szilárdságát, szilárdság/tömeg arányát, tribológiai jellemzőit, esetenként szívósságát, hogy a mátrixba nagy szilárdságú, merev szálakat építenek be (21. ábra).

21. ábra Szálas kompozitok A szilárdság jelentős növelése csak abban az esetben várható, ha erős kötés alakul ki a szálak és a mátrix között. Ilyenkor a terhelés nagy részét átveszik a szálak és az ábrán látható szakítódiagramot adódik (22. ábra).

20. ábra Alumínium karosszéria Magnézium és ötvözetei A magnézium a gyakorlatban alkalmazott fémek közül a legkönnyebb, sűrűsége 1,7 kg/dm3. Olvadáspontja az alumíniuméval majdnem azonos: 650 °C. A magnézium korrózióállósága az alumíniuménál gyengébb, ezért a magnéziumból és ötvözeteiből készült alkatrészeket korrózió elleni védőbevonattal kell ellátni. A járműiparban igen jelentős az acélok és alumíniumötvözetek mellett a magnéziumötvözetek használata, rendkívül kis sűrűségük miatt, habár felhasználása erősen korlátozott a kedvezőtlen hidegalakításuk miatt. Az újrahasznosítása ezeknek az ötvözeteknek sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb, mint a műanyagoké

22. ábra Folytonos, egyirányú szálakkal erősített kompozit szakító diagramja 18

19



Szál és részecskeerősítésű alumíniummátrixú kompozitok A kompozitok olyan szerkezeti anyagok, amelyeket két vagy több különböző anyag pl. fém- kerámia, kerámia - műanyag, kerámia - kerámia, fém - műanyag, műanyag - üveg stb. egyesítésével állítanak elő, és a köztük lévő kapcsolat a terhelés növelésével is megmarad. Ezen belül vannak speciális, fémmátrixú kompozitok, ahol a mátrix könnyűfém (alumínium-, magnéziumötvözet) amelybe erősítőként valamilyen szálat (pl. üvegszál, szénszál) vagy részecskét (pl. kerámia, fém) kevernek, általában ezek az anyagok nyomásos öntéssel készülnek. A megerősített kompozittal növelhetjük az anyag energiaelnyelő képességét, a súly csökkentése mellett. Egyes kompozit anyagok esetében az erősítő anyagot üregek helyettesítik. Ilyen esetekben „habokról” van szó. A szintaktikus fémhabok speciális részecskeerősítésű kompozitok, amelyekben az erősítés üreges fém- vagy kerámia-gömbhéjakból áll, ami egyenletes porozitás-eloszlást biztosít. Kísérleti eredményekből kiderül, hogy ezeknek a kompozitoknak a mechanikai, kopási tulajdonságuk javul, míg a mátrix anyaghoz képest csökken az önsúlyuk. Alumínium habok A fémhab cellás szerkezetű szilárd fém – általában alumínium -, mely nagyszámú gázzal teli pórust tartalmaz. A pórusok lehetnek elkülönültek (zárt cellás szerkezetű habok) vagy egybefüggőek (nyitott cellás szerkezet). Ez utóbbit fémszivacsnak is hívják. A fémhabok meghatározó tulajdonsága a magas porozitás (lyukacsosság): térfogatuk legalább 70%-a gáz. A habosított fém szilárdsága közel lineárisan vagy valamilyen hatványfüggvény szerint függ a sűrűségétől, általában azt mondhatjuk, hogy a 20%-os sűrűségű anyag majdnem kétszer olyan erős, mint a 10%-os sűrűségű. Ez nem igaz a hajlító szilárdságra, ahol a szilárdsági értékek fajlagosan magasabbak a habok esetében főleg ha kéreggel vannak ellátva vagy szendvicsszerkezet maganyagaként használjuk. A fémhabok közül az alumínium habok a legfejlettebbek és a legnagyobb piaci potenciállal rendelkezők, de létezik ezüst-, acél-, réz- és titánhab is. A fémek (a vízhez hasonlóan) adalékanyagok hozzáadásával tehetőek habosíthatóvá. Előállításuk kelesztéssel vagy buborékoltatással történik. A fémhabok korunk fejlődését elősegítő anyagok. Olyan alkalmazásokban, ahol viszonylag erős, de egyben könnyű térkitöltő anyagokra van szükség a fémhabok a leginkább versenyképesek. Nyílt cellás: Nyílt cellás fémhabok csak valamilyen hordozóra való felvitellel illetve nyílt cellákat tartalmazó negatív formába való öntéssel állíthatók elő. Ilyen a habformába való precíziós öntés, a helykitöltő anyagok köré öntés, a nyílt cellás PUR hab hordozóra fémréteg elektrolitikus-leválasztása vagy fémgőz lecsapatása, illetve fémpormassza ráhordása (ALANTUM, HOLLOMET, INCO, M-PORE, RECEMAT habtípusok). A fémporokból készített habok fontos technológiai lépése a megfelelő kiégetés, illetve az ezt követő szinterezés. A fémporok polisztirol gyöngyökre is ráhordhatók és a kiégetett gömböket utólag összeszinterezhetők (HOLLOW SPHERE). A lukas gömbök miatt ez utóbbi tartalmaz zárt pórusokat is.

23. ábra Nyílt cellás fémhab 20

24. ábra Zárt cellás fémhab szendvics anyagok

25. ábra Kelesztés

26. ábra Buborékoltatás

A zárt cellás habokban a buborékokat egymástól cellafalak választják el (ALPORAS, FOAMTECH, ANYFOAM, ALUMINAIR, METCOMB, CYMAT, ALULIGHT, ALUHAB habtípusok). A zárt cellás habok celláinak a technológia közbeni kipukkasztása, és ezáltal nyílt cellaszerkezet létrehozása eddig nem megoldott, ellentétben a műanyag habokkal.

Alumíniumhabok alkalmazása az autóiparban

27. ábra Ultrakönnyű fémmátrixú szintaktikus hab két karbonszál erősítésű réteg között Ez az anyag biztosan utat fog találni különböző szerkezeti elemek anyagaként a járműiparban, ahol nyomóés hajlító igénybevétel után is elvárt tulajdonság, hogy az a szilárdságát megtartsa. A hagyományos fémhabokkal szembeni előnye a szintaktikus haboknak, hogy a cellák mérete és eloszlása könnyebben kontrollálható a gyártás során. Az utóbbi években a hagyományos habok a figyelemre méltó nyomószilárdsági értékeik miatt kerültek reflektorfénybe. A hajlítószilárdságuk még hátrány néhány alkalmazásnál, főleg az autóipari felhasználás során. A hagyományos fémhabok, melyek két merev lemezzel alkottak szendvics szerkezetet, ami további hajlítószilárdsági növekedést eredményeztek. Ezzel az anyag képes nagy deformációknak ellenállni, úgyis, mint energialenyelő anyag. A Gupta csoport volt az első, akik fémmátrixú szendvics szintaktikus habokat állítottak elő. A csapat alumínium ötvözetet használt alumínium-oxid részecskével kompozitként, ami két karbonszál erősítésű lemez közé került. Az így keletkezett szendvics szerkezet a kisebb súly mellett merevebb lett, magas energiaelnyelő tulajdonság mellett. Ezek a tulajdonságok előnyösek lehetnek az autóipari padlólapok paneljeinél és más olyan alkalmazásnál, ahol a hajlító szilárdság létfontosságú. 21


A HAGYOMÁNYOS MAGYAR ÉLELMISZEREK TERMÉKINNOVÁCIÓJA, AZ AGRÁRIUMHOZ ÉS AZ ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ VEZÉRPROJEKTEK Kutatási célunk a hagyományos magyar élelmiszerek jövőbeli helyzetének - a globális, hazánkban is jelentkező – táplálkozási és élelmiszerfogyasztási trendekhez történő igazítása. A termékcsoport egészséggel kapcsolatos megítélése megalapozza a hagyományos magyar élelmiszerek beillesztésének lehetőségét a Nemzeti Vidékstratégia 2014-2020 kapcsolatos koncepcióiba. Ezért a pályázatban kutatási céljaink: • a kutatási pályázatunkban résztvevő vállalatokkal a tradicionális élelmiszer alapanyag előállításának és abból készült termékek piaci pozicionálásának közös meghatározása, valamint a kutatási területen elért közös eredmények széleskörű hazai- és nemzetközi publikálása; • közös kutatás a funkcionális élelmiszerek előállításában és fejlesztésében az ebben a témában kompetens vállalatokkal. Magyarország gazdaságföldrajzi, éghajlati és egyéb adottságai miatt már korábban is jelentős szerepet töltött be Európa élelmiszerkereskedelmében. Élelmiszergazdaságunk számára új kihívásokat jelent a globalizáció, amelyben a versenyképesség a piaci siker feltétele. A versenyelőnyt kihasználó stratégiák a költségtényezőkön javítanak, a termékek fókuszálását és differenciálását célozzák meg. A versenyelőny ennek megfelelően sokrétű lehet. Kapcsolódhat erőforrásokhoz (pl. földrajzi elhelyezkedés), valamint a hozzáértéshez (képzettség, tapasztalat, különleges adottságok). A piaci versenyképesség fokozása érdekében egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljön a különleges minőséget garantáló védjegyek és földrajzi árujelzők alkalmazása. Ez segítené a jelenlegi hazai piac részesedésének megőrzését és a megnyíló új piaci lehetőségek jobb kiaknázását. Magyarországon a mezőgazdaság mindig jelentős ágazat volt, ez előreláthatólag így marad a jövőben is. Az országnak az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a mezőgazdasági struktúra kialakításakor azokra az ágazatokra, melyek nagy múltra tekintenek vissza, magyar művelői nemzetközileg is elismert szakértelemmel rendelkeznek és kitűnő minőségű termékeket állítanak elő. Ezekkel a „húzótermékekkel” jelentősen javítható lenne a magyar élelmiszerek piaci versenyképessége az Európai Unió egységes, belső piacán. Hazánk élelmiszeriparának versenyképességét növelik a funkcionális élelmiszerek, melyek a megfelelő táplálkozási hatásoknak túlmenően elősegítik a lakosság jobb egészségi állapotának fenntartását is. Napjaink élelmiszerfogyasztási trendje azt mutatja, hogy a funkcionális termékek piaca ígéretes innovációs lehetőségeket rejt. A hagyományos termékek továbbfejlesztése funkcionális élelmiszerré egyrészt a már meglévő termék portfoliót bővíti, másrészt a réspiaci stratégiát növelheti. A kertészet a magyar agrárgazdaság legsokoldalúbb és legszínesebb szektora. Hazánk fejlett kertészeti kultúrája Európa-szerte elismert. A Kárpát-medence olyan ökológiai adottságokkal rendelkezik, amelynek természeti feltételei a kertészeti termékeket sajátos, a hazai és a külföldi fogyasztók által is elismert minőségi tulajdonságokkal gazdagítják. E természeti adottságok fokozottabb kihasználása fontos feladat,

22


amely mindinkább előtérbe került a csatlakozás utáni időszakban. Az Európai Unió piacán meglévő magas piaci követelményeknek csak különleges értékkel rendelkező minőségi- és élelmezésügyi szempontból biztonságos kertészeti termékekkel lehet megfelelni. Halaszthatatlan feladat e termékeink piacra jutását és piacon maradását célzó marketingtevékenységek megújítása és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése

A kutatási területek kiválasztásának indoklása A kutatási terület térségre gyakorolt jelentőségét az alábbiak támasztják alá: • A kilencvenes évek közepe óta - megfigyelve az Európai Unióban és a világ más fejlett régióiban végbement folyamatokat - tapasztalhatjuk, hogy az élelmiszerminőségnek emocionális és morális megközelítése növekszik. Nemcsak a százalékokat vagy a mg/kg - okat értékeli a fogyasztó, hanem azt is igényli, hogy a termék ugyanazt az élményt nyújtsa, amilyet emberöltőkön keresztül tapasztaltak. Az élelmiszer minőségéhez hagyomány, táj, kultúra kapcsolódik. • A túltelített fizetőképes piacokon a különlegességet, a többitől eltérő specialitásokat, a karakterisztikus tájegységet képviselő, magas minőségi színvonalú termékeket javasolt megfelelő marketingeszközök alkalmazásával kínálni. • Az EU-ban kidolgozták már azokat a rendszereket, amelyek segítik az élelmiszerekhez kötődő hagyomány, táj, kultúrkör, piaci igény kielégítését és ezen keresztül támogatják az ilyen termékeket előállító - igen gyakran elmaradott vidékeken, tőkeszegényen, kellő marketingtevékenység nélkül dolgozó - embereket. Ezekhez a rendszerekhez csatlakozhat térségünk is, mert itt számos kiemelkedő minőségű, speciális terméket állítanak elő. A gazdálkodás évszázados tapasztalatai biztosítják a tájegység nemzeti értéket képviselő, különleges, egyedi termékeit, amelyek világpiacon is versenyképesek. A világ minden fejlett országát az jellemzi, hogy az élelmiszerfogyasztás előbb-utóbb eléri a biológiai telítettség határát. Ekkor a magasabb hozzáadott érték tartalmú, különlegesebb, egyedibb termékek előállítása jelentheti a legfőbb kitörési pontot. A tájban rejlő értékek kiaknázása, a növekvő hozzáadott érték termelés és a munkahelyteremtés szempontjából a kis és közepes méretű élelmiszeripari vállalatoknak van kiemelt jelentősége. Ezek akkor lesznek sikeresek, ha • képesek lesznek a helyi adottságok messzemenő kiaknázására (pl. hagyományos termékek, termelési kultúrák „újrafelfedezése”), • megtalálják azokat termékeket, melyek előállítása – például a méretgazdaságosság miatt – veszteséges a nagyvállalatok számára (pl. speciális termékek gyártása), • képesek lesznek magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására, • termékeikhez az átlagostól eltérő, kiemelkedő szolgáltatást tudnak nyújtani

23


Közgazdasági szempont, hogy a világ agrárközgazdászai szerint a világkereskedelemben a korábbinál előnyösebb szerepet kapnak azok a regionális, speciális élelmiszerek, amelyeket a sajátos technológiájuk miatt a környezet terhelése nélkül állítanak elő. Hazánk e vonatkozásban kedvező helyzetben van, mert a környezet terhelése jóval kisebb, az Európai Unió tagországainak átlagánál. Az Európai Unió agrárpolitikai elvei kedvező közgazdasági környezetet teremtenek az exportképes és versenyképes tradicionális termékeknek.


A kutatási területen elérhető célok és azok legfontosabb prioritásai A Kecskemét térségében termesztett hagyományos kertészeti termékek kutatási prioritásait az alábbi ábra foglalja össze.

A „hungarikumok” jó példái lehetnek az EU azon politikájának, amely Európa kulturális, ezen belül étkezési sokszínűségét nem megszüntetni, hanem megőrizni akarja. Ez engedi, ösztönzi az országhoz, tájhoz kapcsolódás, a hagyományos tulajdonság deklarálást, de mindezeket pontosan körülhatárolt, minden országra, tájra érvényes feltételekhez és ezek betartásának ellenőrzéséhez köti. Mindezeket tudva és figyelembe véve, azt gondolom, hogy kutatni kell a hungarikum jellegű, különleges minőségű, hagyományos magyar termékek piacra viteli lehetőségét, versenyképességét és a fogyasztói magatartást. Ezt nyomatékosan indokolja a több évig elhúzódó közösségi eljárás. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek közösségi oltalom alá tartozó termékek esetén kizárólagos közösségi oltalom tartható fenn, párhuzamos nemzeti oltalom viszont nem. Nemzeti oltalmi rendszerek a közösségi rendelet hatálya alá nem tartozó termékek esetében lehetségesek. A közösségi oltalmat megelőző időszakban az eddiginél sokkal hatékonyabb marketing tevékenységet kellene végezni a hungarikum termékeknél. Ezt az átmeneti időszakot szükséges lenne kihasználni a marketing minden területének a „csúcsrajáratásával”. Napjainkban a folyamatosan változó piaci körülmények, erős konkurenciaharc és importverseny várja a hazai agrártermékeket. A fejlesztési stratégia egyik lehetősége a versenyszférához tartozó ágazatok pozíciójának erősítése. A másik csoportba olyan sajátos, jelentős magyar múlttal rendelkező ágazatok tartoznak, amelyek fejlesztése a környezet- és tájgazdálkodáshoz, a turisztikai, a foglalkoztatási, a vidékfejlesztési és a jövedelem-kiegészítési feladatokhoz kapcsolódik. A piacon való maradás és térnyerés egyik lehetséges módja a hagyományos növényfajok, -fajták ill. termékek (hungarikumok) értékeinek felismerése és megerősítése. A funkcionális élelmiszerek kutatásával a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara két területen foglalkozik. Az egyik, a kertészeti termékek olyan természetes alapanyagokkal történő termesztése, amely a kedvezőbb tápanyag összetételt biztosítja. Ez kihatással van a termés mennyiségére és minőségére. A minőségi paramétereket saját laboratóriumunkban folyamatosan ellenőrizzük, mint a szárazanyag-, a karotin-, a C-vitamin tartalom, stb. A vizsgálatokhoz kontroll állományt hozunk létre, a mennyiségi és minőségi különbségek összehasonlíthatósága érdekében több kezelést kívánunk beállítani. A kísérletekben vizsgáljuk az éréslefutást és az egyes szedésekhez kapcsolódó beltartalmi értékeket. Vizsgálni kívánjuk, hogy az alkalmazott növénykondicionáló anyagok milyen pozitív hatást fejtenek ki a kezelt növényekre a termésmennyiség és a bogyótömeg tekintetében is. Minden növény esetében az alkalmazott növénykondicionáló szerek pozitívan befolyásolják-e a növények C-vitamin tartalmát. A funkcionális élelmiszerek kinézetre hasonlítanak a hagyományos élelmiszerekhez, de bizonyítottan jobb fiziológiai hatásai vannak az alapvető táplálkozási funkciókhoz túlmenően. Ezeket a fiziológiailag aktív alkotórészeinek köszönheti. A pályázathoz kapcsolódó kutatásunkban ajánlásokat teszünk a partner cég számára, hogy milyen funkcionális élelmiszer alkotórésszel teheti egészségesebbé a már meg lévő termékeit. Ilyen funkcionális élelmiszer alkotók például a vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok, zsírsavak, prebiotikumok, peptidek, aminósavak. Ezek körét a kutatásunkban konkrétan meghatározzuk.

24

A tradicionális kertészeti termékek marketing- és ökonómiai elemzésének prioritásai (KEFO-TÁMOP-4.2.1C-14/1/KONV-2015-0011 Megvalósíthatósági tanulmány 2015. január 5.) A magyar fogyasztó folyamatosan bővülő élelmiszer választékkal találkozik, ezért napjaink egyik releváns kutatási iránya az élelmiszerek származási helyének szerepe a fogyasztói döntéseknél. Termékeink piacon való sikerességét befolyásolja a vásárlókban Magyarországról vagy annak egy térségéről kialakított kép. Ez befolyásolja a termékek pozitív vagy negatív megítélését. Kutatási tervünkben szerepel, hogy a fogyasztók hogyan használják a termék eredetét, mint információt és támaszkodnak-e döntéseik során. Az eddigi kutatásaink szerint ez több tényezőtől függ. Jövőben ezeknek a tényezőknek a szerepét kutatjuk a vásárlói döntésekben. A fogyasztó a termék belső tulajdonságait mérlegeli-e vagy a külső jellemzőket, mint pl. márkanév, ár vagy éppen az ország eredetet. A termék származási helyéből következtethet a fogyasztó a termék minőségére és vásárlási döntései során emocionális érveire hallgat. Egy termőhely megítélése, imázsa nem csak a gazdasági fejlettségtől függ, hanem az ökológiai adottságaitól és a hagyományok ápolásától is. Mindez hatással van a termőkörzetből származó termékek piaci megítélésére és kedveltségére. Ahhoz, hogy az élelmiszerről és annak eredetéről a fogyasztók a magas minőségre és megbízhatóságra asszociáljanak, szükség van egyebek mellett az azt garantáló jelzésekre. A pályázatban részt vevő vállalatok termékeit értékeljük a hungarikummá válás kritériumai alapján, és javaslatot teszünk azok elérésének folyamatára. A térség legfontosabb tradicionális kertészeti termékekeinek portfólió analízisét a többlépcsős szakértői megkérdezések és saját kutatások alapján kívánjuk összeállítani és az eredményeink alapján a fejlesztési célokra ajánlásokat fogalmazunk meg. A SWOT analízist, a termékek imázsprofil vizsgálatát, marketing stratégiai analízisét és az eltartóképességet a következő termékeknél kívánjuk vizsgálni: Kecskeméti kajszibarack, kajszibarack lekvár, kecskeméti barackpálinka, fűszerpaprika, selyemkóró méz, „Kecskeméti” tradicionális paradicsomfajták, valamint a Kecskeméti térségéből származó alapanyagból készült termékek.

25


A TÁMOP-4.2.1C-14/1/KONV-2015-0011 „Tudáspark” pályázat lebonyolítása során közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett az alábbi három kutatási témában került kiírásra, fejlesztési elképzelések megalapozását célzó tanulmány.

Tudás-Park Kecskemét Funkcionális élelmiszerlánc oktatási központ kutatási terve

A lefolytatott közbeszerzési eljárások után az AlimentisKft-vel, az UNIVER-AGRO Kft-vel és a TISZATERV Kftvel kötött a Kecskeméti Főiskola szerződést.

Az Alimentis Kft. által készített kutatási és üzleti terv kiválóan megalapozhatja a funkcionális élelmiszerlánc oktatási és kutatási központ létrehozását a Ménteleken levő volt Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet területén. „Meggyőződésünk, hogy e központ működtetésével a Kecskeméti Főiskola nem csak a régióban tölthet be meghatározó szerepet a kertészeti és kertészeti termékekre alapozott élelmiszerfeldolgozás területén, hanem több tekintetben országos jelentőségű feladatokat láthat el. Ezek közé soroljuk elsősorban az ökológiai gazdálkodással összefüggő szaktanácsadási és szakosított laboratóriumi vizsgálatokat, valamint az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható termesztéstechnológiai és élelmiszerfeldolgozási eljárások, illetve termésnövelő anyagok, valamint funkcionális élelmiszer-összetevők fejlesztését, valamint a jó gyakorlatok elterjesztését. A központ elsődleges célkitűzése ennek megfelelően az, hogy az ökológiai gazdálkodást folytatók, a kistermelők és más, kisléptékű élelmiszer-előállítást folytatók részére a legmeghatározóbb hazai referenciapontok egyike legyen.

A Tangazdaságban elkészült öntözés rendszerfejlesztési terve, szorosan kapcsolódik mind a funkcionális élelmiszerlánc oktatási központjának és a konzervipari paradicsom kutatási témákhoz. A rendszerterv átadott verziója alkalmas a teljes Tangazdaság öntözési engedélyezési eljárásának újragondolására és módosítására. A jelenlegi hatósági engedélyezési eljárás igen nehézkes és bürokratikus, melyhez kiváló minőségű anyagot biztosított a TISZATERV Kft.. A rendszerfejlesztési terv a kertészeti kutatásokhoz részletes beruházási programtervet is biztosított a Kecskeméti Főiskola számára, mely megalapozhatja a következő időszak infrastrukturális beruházásait.

A Központ másik fontos küldetése, hogy hozzájáruljon az élelmiszerlánc-szemlélet elterjesztéséhez Magyarországon. Ennek fókuszában az értéklánc mentén megosztott felelősség, és ebből adódóan az együttműködés szükségessége áll. A Kecskeméti Egyetem fejlesztései révén az egyes termékutak a talajtól a vásárlás pillanatáig nyomon követhetők lesznek, amely szemlélet a Funkcionális Élelmiszer Kutatási Központ mintagazdaságán belül a kezdetektől meghatározó lesz. A Központ a gyakorlati képzések, szakmai fórumok és a szaktanácsadási tevékenység során ennek bázisán valós tapasztalatokon nyugvó megoldásokat közvetíthet a gazdálkodók és élelmiszerfeldolgozók számára.

• Funkcionális élelmiszerlánc oktatási központ hosszútávú működésének üzleti terve • A konzervipari feldolgozásra kerülő paradicsom minőségi paramétereinek a vizsgálata különböző tápanyag kijuttatási, talajviszony és öntözési körülmények között • Kecskeméti Főiskola Tangazdaságában az öntözés rendszerfejlesztési terve, igazodva az oktatási, kutatási és élelmiszeripari igényekhez.

Funkcionális élelmiszerlánc oktatási központ kutatási terve Az Alimentis Kft. által készített kutatási és üzleti terv kiválóan megalapozhatja a funkcionális élelmiszerlánc oktatási és kutatási központ létrehozását a Ménteleken levő volt Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet területén. „Meggyőződésünk, hogy e központ működtetésével a Kecskeméti Főiskola nem csak a régióban tölthet be meghatározó szerepet a kertészeti és kertészeti termékekre alapozott élelmiszerfeldolgozás területén, hanem több tekintetben országos jelentőségű feladatokat láthat el. Ezek közé soroljuk elsősorban az ökológiai gazdálkodással összefüggő szaktanácsadási és szakosított laboratóriumi vizsgálatokat, valamint az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható termesztéstechnológiai és élelmiszerfeldolgozási eljárások, illetve termésnövelő anyagok, valamint funkcionális élelmiszer-összetevők fejlesztését, valamint a jó gyakorlatok elterjesztését. A központ elsődleges célkitűzése ennek megfelelően az, hogy az ökológiai gazdálkodást folytatók, a kistermelők és más, kisléptékű élelmiszer-előállítást folytatók részére a legmeghatározóbb hazai referenciapontok egyike legyen.

A Funkcionális Élelmiszer Kutatási Központ a Kecskeméti Főiskola kutatóbázisaként és mintagazdaságaként jön létre. Elsődleges feladata, hogy bekapcsolódjon a Főiskola és más régiós oktatási intézmények, középiskolák gyakorlati képzési tevékenységébe, kiszolgálja a Kecskeméti Főiskolán dolgozó kutatók és doktorandusz hallgatók kutatásait az általa fenntartott laboratóriumi és mintagazdasági kapacitásokkal. A Funkcionális Élelmiszer Kutatási Központ országos szerepet kíván betölteni a rövid ellátási lánc szereplői, a kisléptékű élelmiszer-előállítást folytatók, kistermelők és ökológiai gazdálkodással foglalkozók képzésében, továbbképzésében. Élelmiszer Kutatási Központ országos szerepet kíván betölteni a rövid ellátási lánc szereplői, a kisléptékű élelmiszer-előállítást folytatók, kistermelők és ökológiai gazdálkodással foglalkozók képzésében, továbbképzésében.

A Központ másik fontos küldetése, hogy hozzájáruljon az élelmiszerlánc-szemlélet elterjesztéséhez Magyarországon. Ennek fókuszában az értéklánc mentén megosztott felelősség, és ebből adódóan az együttműködés szükségessége áll. A Kecskeméti Egyetem fejlesztései révén az egyes termékutak a talajtól a vásárlás pillanatáig nyomon követhetők lesznek, amely szemlélet a Funkcionális Élelmiszer Kutatási Központ mintagazdaságán belül a kezdetektől meghatározó lesz. A Központ a gyakorlati képzések, szakmai fórumok és a szaktanácsadási tevékenység során ennek bázisán valós tapasztalatokon nyugvó megoldásokat közvetíthet a gazdálkodók és élelmiszerfeldolgozók számára. 26

27


E gazdálkodói kör ismereteinek bővítése szervezett oktatásokon, rövid tanfolyamokon, tréningeken, valamint magasabb szinten szakirányú továbbképzéseken keresztül valósul meg. Ugyancsak lényeges a szaktanácsadási szolgáltatás, amely célcsoportja ugyanez a termelői és élelmiszer-feldolgozói kör. Szintén országos relevanciája lehet azoknak a laboratóriumi szolgáltatásoknak, amelyeket a Központ a termelők igényeinek megfelelően működtet. Certifikációs központként szerepet vállalhat az ökológiai gazdálkodók elismertetésében, illetve e termelői kör hitelességének alátámasztásában. Az Ökológiai Gazdálkodási Központ néven létrehozni tervezett mintagazdaság a szükséges hatósági engedélyek birtokában árutermelést és értékesítést folytat majd, amely kiváló lehetőséget biztosít a Központ képzéseiben részt vevők számára a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, miközben hozzájárul a gazdasági fenntarthatósághoz is. Az Ökológiai Gazdálkodási Központ a lánc-szemléletet illetően is mintagazdaságként üzemeltethető, hiszen a talajtól a feldolgozásig való nyomon követhetőség ma még csak kivételes esetben valósul meg az egyes termékpályák mentén. A Funkcionális Élelmiszer Kutatási Központ gazdálkodását projekt szemlélettel terveztük meg, amely azt jelenti esetünkben, hogy az alapfunkciókat nagyon szűk létszámú magasan képzett munkavállalói kör látja el. Ezek a szakemberek elsődlegesen a kapacitások üzemeltetéséért, menedzseléséért felelősek. Minden egyes feladat önálló projektként fut, amelyek esetében néhány egyedi esetet leszámítva alapvető elvárás lesz a gazdasági eredményesség. E projektek keretében adódik mód a munkavállalói létszám emelésére határozott idős munkaszerződéseken, vagy adott feladatok ellátására szóló megbízási szerződéseken keresztül. Gazdasági értelemben elkülönített elszámolási egységenként (projektenként) kell számon tartani a kutatási megbízásokat, a laboratóriumi megrendeléseket az oktatási és képzési tevékenységeket, a mintagazdaság termelési ciklusait és a szaktanácsadási tevékenységet is. Ez a vezető és a fenntartó számára biztosítani képes azt a folyamatos kontrollt, amely egy újonnan létrehozott szervezet esetében elengedhetetlen. Mindez ráadásul egy olyan állandó pozitív stresszt jelent az intézmény életében, amely ösztönzi a megújulást, az innovatív tevékenységek kialakítását, a kutatási-fejlesztési funkciók folyamatos fejlesztését, az oktatási és képzési tevékenységek javítását, miközben egyértelmű célrendszert állít mind az állandó, mind pedig a projekteken foglalkoztatott munkavállalók számára. Ez a modell számos nyugat-európai kutatóintézetben jól vizsgázott már, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a projektekben részt vevő határozott idejű szerződéssel rendelkező kutatók, szakemberek szemlélete, tudása, ötletei megtermékenyítőleg hatnak az állandó munkavállalók fejlődése szempontjából is. Ideális esetben pedig a kezdeti kapacitások növelésére lehet szükség, amely révén a legjobb külső munkatársak határozatlan idejű foglalkoztatására is lehetőség kínálkozik. Az intézmény szempontjából kritikus fontosságúak a kutatási területek. Ezek összeállításánál olyan irányokat igyekeztünk bemutatni, amelyek külön-külön is elindíthatók, hiszen egy induló, szűk létszámmal gazdálkodó intézménytől nem várható el, hogy 8-10 témát képes legyen tudományos igényességgel feldolgozni és az eredményeket megfelelő színvonalon disszeminálni. Ugyanakkor a témák között van egyfajta egymásra épülés is (például a talajerővel kapcsolatos vizsgálatok és a fajtakísérletek összhangja; fajtakísérletek és funkcionális összetevők élelmiszerben való megnyilvánulásának összefüggései).

28


Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatban két elvárást fogalmaztak meg a Kecskeméti Főiskola munkatársai: 1) hosszú távon legyen fenntartható (ne termeljen veszteséget) az intézmény; 2) a bevételtermelő funkciók ne menjenek a kutatási tevékenység és az oktatási-képzési funkciók rovására. Ennek a kettős elvárásnak igyekeztünk megfelelni az egyes funkciók kidolgozásakor. A beruházásgazdaságossági számítások egy reális forgatókönyvet alapul véve szerény mértékű megtérülést eredményeztek. Le kell szögezni, hogy optimista forgatókönyvvel számolva természetesen jóval kedvezőbb adatokat kaptunk volna. Erre az ágazatban előre jelezhető konjunktúra lehetőséget teremtett volna. Ennek ellenére ragaszkodtunk a realista (jelenlegi helyzetből extrapolált) kalkulációhoz. A relalista számítások esetében a 2) sz. elvárás miatt úgy döntöttünk, hogy az egyes funkciók esetében a hasonló kapacitásokkal rendelkező vállalkozások, intézmények gazdálkodási adatait vesszük figyelembe, de ezeket az adatokat 30-40%-kal csökkentjük, amely arányt, mint hatékonyságromlást, az oktatási és kutatási funkciók kiszolgálása miatt indokoltnak tartunk. Ugyancsak számoltunk azzal, hogy a funkciók kiépülése több évet vesz igénybe, így az első évvel fedezeti hozzájárulás szempontjából gyakorlatilag nem számoltunk, és csak az 5. évben terveztük az intézmény kapacitásainak teljes kihasználtságát. Összefoglalva elmondható, hogy a Kecskeméti Főiskola elképzeléseit tükröző Funkcionális Élelmiszer Kutatási Központ koncepciója jól illeszkedik a jelenlegi európai uniós és a Magyar Kormány által meghatározott stratégiákhoz, valós piaci lehetőségeket lesz képes megragadni és egyes funkcióiban nem csak regionálisan, hanem országosan is hiánypótló szolgáltatásokkal rendelkezik majd. A Központ gazdálkodása a bemutatott elvek mentén reálisan fenntartható pályán tartható, hosszú távon pedig akár a folyamatos nyereségesség is elvárás lehet vele szemben. A legfontosabb hozzáadott érték azonban nem a Funkcionális Élelmiszer Kutatási Központ könyvelésében keresendő majd, hanem a vele partneri viszonyba kerülő kistermelők, ökológiai gazdálkodók, kis léptékű élelmiszerelőállítók, valamint az itt tanuló hallgatók és tanulók, kutatásaikat itt végző doktoranduszok életében.” (Forrás: Alimnetis Kft. Funkcionális Élelmiszer Kutatási Központ kialakítását megalapozó tanulmány 2015. október 30.)

Ipari paradicsom kísérleti tervezés alapjai Az UNIVER-Agro Kft. által készített ipari paradicsom kutatási és fejlesztési terv szintén kiválóan alkalmazkodik a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kkarának a kutatási profiljához. 2015-ben már elindultak együttműködések a Főiskola és az UNIVER cégcsoport között, melynek megfelelően már több, mint 2 hektáron ipari paradicsom termelés kezdődött el. Az UNIVER cégcsoport számára rendkívül fontos, hogy a kutatási eredményeket szántóföldi körülmények között is ki tudják próbálni, ennek érdekében jelentős kutatás-fejlesztési együttműködések indultak a Kecskeméti Főiskola Tangazdaságában. Az elkészült kutatási terv kiváló alapot biztosít a hosszútávú együttműködések elősegítése érdekében.

29

Tudás-Park Kecskemét Az ipari paradicsomtermesztés helyzetének rövid bemutatása Az elmúlt 20 évben csaknem megduplázódott a világ paradicsomtermelése és az ipari paradicsom feldolgozása is, ez közel azonos felületű termőföldön és a feldolgozó üzemek számának csökkenése mellett valósult meg. Szakmai körökben közismert, hogy a paradicsom a világ legjelentősebb zöldségfaja, termőterülete jelenleg 4,8 millió hektár, amelyről 161,2 millió tonna, termést takarítanak be (FAO, 2012). Ez azt jelenti, hogy a világon megtermelt zöldségmennyiségből, minden hetedik kg paradicsom. A paradicsom, mint zöldségnövény fontosságát, az is jól jelzi, hogy például csak Angliában, a közvetlen paradicsomhoz, illetve paradicsomalapú termékekhez köthető éves forgalom meghaladja a 15 milliárd forintot. Kína a világ legnagyobb paradicsomtermelője (is), a világon előállított összes termésmennyiség közel 30 %-át Kínában termelik meg! Az összes megtermelt mennyiségnek kb. 25-30 %-a tekinthető ipari paradicsomnak. Az ipari paradicsomtermesztésben még Kalifornia vezet, de Kína 2013-ban már megelőzte Olaszországot. Ebben az 5 éves időszakban az ipari paradicsomtermesztés 10 millió tonnával nőtt, ez 30 %-os termésmennyiség növekedést jelent! Érdekes még, hogy a vizsgált időszakban a nagy termelőket figyelembe véve - Brazília kivételével- minden országban nőtt a termelés (1. ábra). Az ábrán nem szereplő, de a szabadföldi termeszthetőség északi határán lévő Ukrajna is egyre jelentősebb termelő. 2009-ben az világ összes ipari paradicsomtermelése 32 262 ezer tonna volt, míg 2013-ban 43 312 ezer tonna. Tehát az öt év alatt közel 35%-os növekedés volt.


A legutóbbi ipari paradicsom világkongresszus (Sirmione, 2014) programját a fenntarthatóság témaköre határozta meg. Ezzel több szekció számos előadása foglakozott. A fenntarthatóság problémáját, gondolatát, egyebek mellett felerősítette a nemzetközileg fokozódó állami és kormányzati aggodalom, miszerint a klímaváltozás (pl. vízhiány), az ipari szennyezés, az élelmiszer-biztonság, és a természeti erőforrások kimerülése napjaink egyre nagyobb problémája. Több előadó megfogalmazta, hogy a hatékony (intenzív) termesztés és a fenntarthatóság nem ellentétes fogalmak. Nemzetközi viszonylatban a vízellátottság, öntözés, területén egyre nagyobb teret hódít a víztakarékos (vízdeficit, cutoff, stb. módszerek) technológia bevezetése. Ma már számos ipari paradicsomtermesztő régióban optimális vízellátottság mellett (a többi technológiai elem is optimális szintű!) a 140-160 t/ha termésátlagok sem számítanak „szenzációnak”. Előtérbe került a beltartalmi paraméterek felhasználási cél (ivólé, sűrítmény hámozott, stb.) szerinti optimalizálása. A hazai termesztés az elmúlt másfél évtizedben drasztikusan csökkent és az elmúlt években már az 1000 ha felületet sem érte el (1. táblázat). Ez egyértelműen ellentétes a nemzetközi trenddel. A tavalyi és az idei évben egy pozitív változás indult el. Ennek egyik jele a termőterület növekedése és ezzel egy időben, a termesztés intenzitásának jelentős javulása. Ez nagyon fontos a versenyképes termesztés eléréséhez. 1. táblázat a hazai ipari paradicsomtermelés alakulása évek 60-as 70-as 80-as 90-as 002005-2013 2010-2013 között 2014

termésmennyiség (ezer tonna)

terület (ezer ha) 16,7 15,1 10,3 10,3 4,6 1,3 0,765 0,850

254,8 349,3 284,2 289,4 205,1 70,2 38,4 63,3

A három legnagyobb termést adó év az alábbi volt:

termésátlag (t/ha) 15,3 23,2 27,7 28.1 44,9 53,6 50,2 80,4

1979: 451 ezer tonna 1990: 404 ezer tonna 1991: 468 ezer tonna

Globalizálódott világunkban a nemzetközi trendek hatásától Magyarország sem kivétel, tehát a termesztési kapacitásunk növelése mellett a versenyképesség biztosítása alapvető szempont. Ennek érdekében számos területen (fajta, öntözés, tápanyag-utánpótlás, beltartalmi összetevők stb.) kutatására, technológiai fejlesztésre van szükség.

30

31


A vizsgálat során alkalmazott technológiák:

A./ Palántázott B./ Helyrevetett

A vizsgálat során alkalmazott öntözési módozatok:

A./ Esőszerű (konzolos) öntözés B./ Csepegtető (szalagos) öntözés

A vizsgálatba vont műtrágya kijuttatási módozatok:

1./ Repítő tárcsával, valamint tápkultivátorral kijuttatott szilárd műtrágyák és azok kombinációi. 2./ Csepegtetett öntöző szalagokon keresztül kijuttatott 100%-ban vízben oldódó öntöző műtrágyák. 3./ Levélzeten keresztül felszívódó lombtrágyák, permetező géppel, ill. konzolos öntözéssel kijuttatva.

A vizsgálatba vont szerves trágya típusa:

Érett szarvasmarha istállótrágya. A kutatás célonkénti ütemekre bontása: I. Ütem: Eltérő mennyiségben kijuttatott szervestrágya, valamint alapműtrágya kombinációk hatása a termés mennyiségekre és a paradicsom beltartalmi értékeinek (Brix, szín, pH) alakulására talajtípusonként.


V. Ütem: Mikroelemek (bór, ma ngán, cink) hatásának, valamint azok leghatékonyabb növénybe juttatási módozatainak a kihatása a paradicsom termés mennyiségére és beltartalmi értékeire (Brix, szín, pH) talajtípusonként.

VI. Ütem:

Az alkalmazott tápoldat receptúrák klorid szintjeinek módosítását követő beltartalmi értékek (Brix, szín, pH) változásának a mérése talajtípusonként. A kutatás során javasolt további korrelációk mérése és regisztrálása: - -

Termésmennyiségek és beltartalmi értékek (Brix, szín, pH) összefüggései. A bogyók színtartalmának és likopin szintjének az összefüggéseinek a vizsgálata.”

(Forrás: UNIVER-AGRO Kft. a konzervipari feldolgozásra kerülő ipari paradicsom minőségi paramétereinek a vizsgálata különböző tápanyag kijuttatás, talajviszony és öntözési körülmények között – 2015. október 29.) Összegzés: A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara által előkészített kutatás fejlesztési tevékenységek az elkövetkező öt éves időszakban kiváló tudományos és szakmai munkákra adnak lehetőséget. Egyrészről a kollégák és fiatal doktoranduszok vagy hallgatók bevonása lehetőséget biztosít tudományos publikációk, szakdolgozatok, TDK dolgozatok elkészítésére. Másrészről a Főiskola és a vállalatok szoros együttműködése a magasabb nemzetgazdasági szintű beágyazottságot biztosít.

II. Ütem: Helyszínenként azonos körülmények között és azonos agrotechnikával megtermelt, palántázott és helyrevetett technológiával nevelt paradicsom parcellák összehasonlító elemzése fajtánként, tekintettel a termésmennyiségekre, valamint a vizsgált beltartalmi (Brix, szín, pH) értékekre talajtípusonként

III. Ütem:

Az öntözésmódok és az így kijuttatott eltérő mennyiségű öntözővíz adagok, valamint az érést megelőző utolsó öntözési időpontok hatása a termés mennyiségekre, valamint a beltartalmi értékek (Brix, szín, pH) alakulására talajtípusonként. IV. Ütem: Kálium kijuttatási módozatok, továbbá az emelt kálium tartalmú készítmények és az eltérő káliummal való ellátottsági szintek összehasonlító elemzése a terméshozamok, valamint a beltartalmi értékek (Brix, szín, pH) függvényében talajtípusonként.

32

33


A Kecskeméti Főiskola konzorciumi partnerei a projekt megvalósításában Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata nagy figyelmet fordít a gazdaságfejlesztésre, melynek az egyik legfontosabb eleme a helyben történő K+F+I tevékenységek támogatása, a város ezen törekvését a kiemelt járműipari központ státusz tovább erősíti. A kötelező önkormányzati feladatok ellátása mellett a város nagy hangsúlyt helyez új munkahelyek teremtésére. Az Önkormányzatnak kiemelkedő szerepe volt a MERCEDES-BENZ gyár kecskeméti letelepedésében és mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa azon gazdasági-társadalmi feltételeket, melyek szükségesek a szakképzett munkaerő és a helyi-regionális beszállítói kör hosszú távú biztosításához. Ezen törekvések minél erősebb artikulálása érdekében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban a rendelkezésére álló fejlesztési forrásai többségét gazdaságfejlesztési tematikájú beavatkozások megvalósítására fordítja.

A Kecskeméti Főiskola kutatási eredményei a hallgatói járműépítő csapatok sikereiben is megmutatkoznak. A főiskola GAMF csapata 2010-ben jelent meg a Shell Eco-marathon mezőnyében. Járművük azért kapta a Megaméter nevet, mert a csapat célkitűzése az 1000 km/1 liter fogyasztás volt. Azóta ötször döntötték meg a magyar rekordot, legjobb eredményükkel – 3082 km/1 liter – pedig átlépték a bűvös 3000 km-es álomhatárt, amely világviszonylatban is a legjobbak között van. Sikerük egyik titka a jármű kis súlya, amely a szénszálas kompozit anyagnak köszönhető.

AIPA Alföldi Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. A Mercedes-Benz autógyár Kecskemétre településével Kecskemét város, Bács-Kiskun megye és a Dél-alföldi régió számára széleskörű gazdaságfejlesztés megvalósítására nyílt lehetőség. Az AIPA Kft. egységes szervezeti keretet biztosít a város és a térség gazdaságfejlesztési tevékenységének generálásában, koordinálásában és eredményesebb megvalósulásában, gesztorszervezetként végzi az AIPA és a 3P klaszterek klasztermenedzsmenti feladatait, és ellátja a Dél-alföldi régióban a járműipari beszállító fejlesztésben mintaprogramként elindított Mentori Pilot Program projektmenedzseri feladatait. Részt vesz az Integrátori Beszállító Fejlesztési program megvalósításában, a klasztertagok innovációs tevékenységének koordinálásában, az uniós pályázati lehetőségek felkutatásában, és a klasztertagok részére finanszírozás-menedzsment szolgáltatást nyújt. Munkája eredményeként az AIPA Nonprofit Közhasznú Kft. mára bekerült az országos szintű szakmai köztudatba.

Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány A Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány tevékenységének alapvető célja Kecskemét város közművelődési, tudományos és oktatási tevékenységének támogatása. Ennek keretében Kecskemét felsőoktatásának fejlesztése, kutatások-fejlesztések anyagi és tárgyi feltételeinek megteremtése, a kecskeméti vállalkozások kutató-fejlesztő, innovatív potenciáljának erősítése, a Kecskeméten hasznosuló kutatások támogatása-elősegítése, a tudást előállító és hasznosító szervezetek közti hatékony koordináció kialakítása, a helyi gazdaság innovatív alapra való állítása, a kutatásfejlesztést végző munkaerő képzése. Támogatja internet alapú tudásbázisok és tudományos diákcentrumok létrehozását, a kutatás-fejlesztés eredményeinek, termékeinek népszerűsítését, a fejlesztőktől a felhasználókig történő átadásának, a gyakorlatba történő átültetésének segítését.

34

A csapat legutóbbi kiemelkedő sikere a World Solar Challenge teljesítése volt. Ausztráliát átszelve saját építésű napelemes járművükkel 3022 ezer km-t tettek meg és hetedikként értek célba megelőzve a világ számos nagy egyetemét. A jármű teljesen elektromos hajtáslánca és kifejlesztett energiamenedzsment rendszere, valamint a több mint 3.000 kilométernyi eltárolt dinamikus versenyadat kitűnő belépési lehetőséget nyújt a főiskola számára a hasonló fejlesztésekben gondolkodó iparvállalatokkal való együttműködésre.

Európai Szociális Alap

%()(.7(7e6$-g9ė%(

KONV Kedvezményezett: Kecskeméti Főiskola, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10

Recommend Documents