KONV Együttműködés-fejlesztés Képzési tanácsadó Az akadémiai képzési tanácsadás új kérdései a 21. században (tanulmány)

KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Együttműködés-fejlesztés Képzési tanácsadó Az akadémiai képzési tanácsadás új kérdései a 21. században (tanulmány) 2015.

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Együttműködés-fejlesztés Képzési tanácsadó Az akadémiai képzési tanácsadás új kérdései a 21. században (tanulmány)

Készítette: Humanitas Socialis Kft. Boncsér Zoltán István

………………………………… ügyvezető

Tartalom AZ AKADÉMIAI KÉPZÉSI TANÁCSADÁS ÚJ KÉRDÉSEI A 21. SZÁZADBAN........................................ 1 BEVEZETÉS: AZ AKADÉMIAI KÉPZÉSI TANÁCSADÁS ÚJ KÉRDÉSEI .............................................. 1 A mentorálás és tanácsadási igény mint szolgáltatási szükséglet a felsőoktatásban ........... 1 Innovatív oktatási megoldások, college jellegű képzés .......................................................... 1 A felsőoktatási mentorálási és tanácsadási tevékenységek jellemzői ................................... 5 Akadémiai képzési tamácsadás ................................................................................................... 7 A felsőoktatási akadémiai képzési tanácsadás feladatai ............................................................ 9 Az akadémiai képzési tanácsadás alapértékei .......................................................................... 10 A hatékony tanácsadás képességei ........................................................................................... 13 1. Életcélok kialakítása............................................................................................................ 13 1.1.

A KJF akadémiai tanácsadásI küldetése..................................................................... 13

1.2.

Az életcélok kialakítása az értő kérdezés modelljével .............................................. 15

1.3.

Az életcélok kialakítása a personal score Card modelljével ..................................... 24

Az oktatói személyes pontrendszer nézőpontjai .................................................................. 27 2. Szakképzési célok................................................................................................................ 28 Vezetői akadémiai tanácsadás ............................................................................................... 45 Pedagógusértékelő szakértő tanfelügyelő és minősítő ........................................................ 45 A vezető tanfelügyelő tanfelügyeleti eljárást irányító kompetenciái .................................. 47 Javaslat a KJF Regionális Innovációs Ökorendszerbe (RIE) illesztett műszaki mérnöki képzési modelljére .................................................................................................................................. 48 Kontextus: hazai képzési környezet ....................................................................................... 48 Nemzetközi képzési trendek: általános mérnökképzés ........................................................ 48 Gépész és folyamatmérnök képzés a 21. századi „gépgyártás” trendjeihez ....................... 49 Paradigmaváltás az üzleti menedzsment oktatásban .............................................................. 53 Turizmusoktatás új paradigmái ................................................................................................. 53

Programválasztás ....................................................................................................................... 56 Az életpálya központú képzési rendszer ............................................................................... 56 Tantárgyválasztás ....................................................................................................................... 57 Képzési ösvény tervezés, portfóliótervezés .............................................................................. 57 Karriertanácsadás....................................................................................................................... 59 Foglalkoztatási kompetenciák humán erőforrás fejlesztés .................................................. 59 1. Kontextusfeltárás................................................................................................................ 59

AZ AKADÉMIAI KÉPZÉSI TANÁCSADÁS ÚJ KÉRDÉSEI A 21. SZÁZADBAN BEVEZETÉS: AZ AKADÉMIAI KÉPZÉSI TANÁCSADÁS ÚJ KÉRDÉSEI A MENTORÁLÁS ÉS TANÁCSADÁSI IGÉNY MINT SZOLGÁLTATÁSI SZÜKSÉGLET A FELSŐOKTATÁSBAN A felsőoktatásban tanuló hallgatók és diákok összetétele, képességeinek szintje, társadalmi háttere, motivációja megváltozott. A különböző tanulói csoportok egyedi, perszonalizált bánásmódot igényelnek. Ezért a felsőoktatási intézményekben rendszeres a mentori és tanácsadási szolgáltatások kialakítása. A felsőoktatási mentori és tanácsadási szolgáltatások célkitűzéseikben eltérőek lehetnek, az alkalmazott modellek és tanácsadási stílusok ehhez alkalmazkodnak. INNOVATÍV OKTATÁSI MEGOLDÁSOK, COLLEGE JELLEGŰ KÉPZÉS Amíg az egyetem előadásokat és vizsgákat szervez, a bachelor képzésben részt vevő hallgatók képzés szupervízió formájában történik. A szupervízió feladata, hogy a képzési program tananyagait nagyobb mélységben feltárja. A szupervízió célja az előadáson feltárt kérdések problémájának tisztázása, valódi problémamegoldás, az egyéni tanulási képességek független kialakítása. A hallgatóknak fel kell készülnie a szupervízióra, részben esszékkel, részben megoldott problémaközpontú feladatokkal, prezentációkkal. A szupervízió nem formálisan értékelt, de a hallgató visszajelzést kap az elvégzett munkára vonatkozóan. A hallgatókat bátorítják az új nézőpontok alakításában, rendszeres értékelést kapnak a szupervizoroktól. A szupervízió általában 3 hallgatós csoportmunka meghatározott tárgy és téma megvitatására, amelyen a részvétel kötelező, a hiányzás igazolandó. A szupervízió általában 1 órás hosszúságú, 1-4 hallgató részvételével, és a szupervíziót tartó oktató a tárgyban specializált. CAMBRIDGE TRINITY COLLEGE A személyes tanulmányi támogatási rendszer szereplői: 

szakigazgató/szakfelelős



tutor: a személyes tutor pasztorális, pénzügyi és akadémiai tanácsadással foglalkozik.



szupervizor: szaktanár, aki a hallgató személyes szakmai tanulmányait.

A szupervíziók megszervezése: A hallgató a félév regisztrációs hetében találkozik a szakigazgatóval, aki bemutatja az adott félévre vonatkozó képzési programot, a választási lehetőségeket, és tájékoztatja a hallgatókat arról, hogy mikor, hol tudnak szupervíziós tanácsadást kapni.

-1-

A szupervízió szakaszai a következők: Indító szupervízió Ennek során a szupervizor kifejti, mi az, amit elvár a szupervíziós programban részt vevő hallgatóktól, tájékoztatás a tanulmányi célokról, kapcsolat az előadások és a szupervíziós foglalkozások között, meghatározza, mit vár el a hallgatóktól, és meghatározzák a tlaálkozási időpontokat. Szorgalmi időszak: Hetente vagy kéthetente adnak visszajelzést a szupervizorok a hallgatói munkáról, amelynek a célja az, hogy a hallgató a lehető legjobban kihasználja a szupervíziót a saját tanulmányai kifejlesztésére. Ezért a szupervízió átfogó és képességfejlesztő kell hogy legyen, a partnereknek pontosan meg kell egyeznie abban, hogy miképpen ellenőrzik a tevékenységet és a feladatokat, ügyelni kell arra, hogy ne egy hallgató dominálja a szupervizor idejét. A szupervizornak pozitív és negatív visszajelzést egyaránt kell adnia. A szupervízióról a hiányzás és a késés kezelése szigorú rendszerben történik. A szupervízió során a szupervizor szintén on-line jelentést ad le, amelynek keretében (az indító szupervízió során meghatározott menetrend a haladási program) a szupervizor haladási napló jellegű jelentést ad, kitérve azokra az eseményekre, amelyeket az 1-4 hallgató produkált. A jelentések nem nyilvánosak a félévi vizsgák előtt, a hallgatók saját értékelését szolgálják. A szupervizor és a szakfelelős igazgató kapcsolata A szakigazgató rendszeresen találkozik a szupervizorokkal a hallgatói haladás értékelésére. A hallgatónak módja van megkeresnie a személyes tutort minden egyes szupervízió után, amennyiben igényli és kihat a tanulmányi haladására vagy általános jólétére. A személyes tutor fogadhatja a hallgatói panaszokat, a szupervíziót hallgató tanár vagy a szupervíziós partner hallgatókkal kapcsolatban. Mód van arra, hogy azonos nemű szupervizort is választhassanak. A szabályzat értelmében a szupervizor a szakigazgatóhoz fordulhat, ha a hallgató nem teljesít, és ezekben az esetekben a szupervizor idejének költségeit megtérríttetik a hallgatóval. Értékelési formák A szupervízióval való elégedettség mérését a személyes tutor végzi oly módon, hogy a hallgatókkal önértékelési lapot töltet ki.

A szupervízió teremigényét elektronikus teremfoglalás révén lehet szervezni. A szupervizor az elektronikus haladási naplóban jelent, és ott jelenik meg a szupervízióhoz kapcsolódó számla is. Van szupervizor kézikönyv az elektronikus haladási naplóhoz és gyakori kérdések tájékoztató. A haladási naplóban féléves jelentések vannak, minden félév befejezése előtt 1 héttel adják le a jelentést. -2-

Abban az esetben, amennyiben a hallgató beteg, akkor a szupervíziót ki kell fizetni az oktatóknak, amennyiben a hallgató jelzés és igazolás nélkül hiányzik, akkor a hallgató fizeti ki a szupervíziós órát. Miután a szupervizorok azok a személyek, akik legkorábban észreveszik a hallgatók stresszproblémáit, zavarait, tanulmányi kudarcait, ezért ezekben az esetekben rendkívüli jelentést várnak tőlük. A Trinity College, a többi tárgyhoz hasonlóan, itt is kiadott egy szabályzatot a plágiumügyek kezelésére. A szupervizorokat képzési programban részesítik, amely megjelenik kétféle módon: 1. alapképzési és mesterképzés szupervízió, illetve 2. bölcsészeti-társadalomtudományi szupervízió és természettudományos szupervízió. A szupervziós órák költsége 26 font/hallgató, 33/2 fő, 37/3 hallgató, 38/4 hallgató, 39/5 fő és 6 felett 40 font. LUCY CAWENDISH COLLEGE A képzési program igazgatója jelöli ki a szupevizort, miközben a senior tutor viseli a felelősséget az akadémiai és oktatási tevékenységért. A szupervízióhoz egy jóléti szolgáltatási rendszer is tartozik, minden hallgatónak van személyes tutora. QUEENS COLLEGE Ugyanaz, mint fent. A hallgatóknak van hallgatói önkormányzata. A legsikeresebb eleme a szupervíziós rendszernek a nyári egyetemi program. A bachelor szakos hallgatók képzése előadások, szemináriumok és gyakorlati foglalkozások mellett perszonalizált oktatási módszerekkel, kutatás-fejlesztéssel kapcsolódnak össze. A BACHELOR SZAKOS HALLGATÓK SZUPERVÍZIÓJÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA Kötelező képzés: alapvető információk megszerzése 1. általános információk, on-line csomag a szupervízió jellege: visszajelzés a hallgatónak, on-line jelentés a hallgatói elvárások, a hallgatóktól való elvárások, problémás hallgatók kezelése, a szupervízió vagy szupervíziósorozat strukturálása, hallgatói skill portál, információ a képzési programokról, a szupervízió maximum óraszáma 2. tantárgyspecifikus csomag: tantárgyleírás, értékelés, plágium, a szupervíziós órák száma, évközi vizsgák visszajelzése, problémák, olvasólista, tantárgyfelelős neve 3. minden tanszék és kar felajánlja a posztgraduális hallgatók szupervíziós face to face képzését, hogy hogyan végezzenek tantárgyspecifikus tájékoztatást: 

képességhiány felmérése a hallgatóknál,



a tárggyal kapcsolatos koncepcionális és gyakorlati nehézségek,



a kurzus követelményrendszere, vizsga-előkészítés és vizsgatechnika. -3-



a szupervizor képzésben jó gyakorlat feljegyzés és monitoring is megjelenik.

ÖSSZEGZÉS A cambridge-i rendszerben minden hallgatónak joga van szupervízió kérésére, és 24 tanórához 4 szupervíziós óra, 16 előadáshoz 3 szupervíziós óra, és 12 órás kurzushoz 2 szupervíziós óra tartozik. Összességében a szupervíziós óra mesterszakos hallgatók korrepetálásával azonos. A nemzetközi hallgatók szupervíziója esetén fontos a kulturális érzékenység. OXFORD Tutori rendszer: heti 1 óra a félév minden egyes tárgyából. A közös elemei a tutori oktatásnak: heti 1 vagy kéthetente 2 óra, amihez 13 óra független hallgatói tanulmányi óra kapcsolódik. A tutori foglalkozáson megvitatják a hallgató által készítet tananyagokat, értékelik a szóbeli kommunikációt, és formális visszajelzést ad a tutor. A tutori oktatás célja, hogy segítse a hallgató elmélyülését, a tantárgy kontextusa megértését, a szakirodalom kritikai olvasását, az érvelést, a vitakészséget kell fejlesztenie, a források gyűjtését és értékelését, a hatékony időmenedzsmentet és a kritikai önértékelést. Az oxfordi rendszerben is a tanszék előadást tart, a college tutorokat foglalkoztat – gyakorta egymástól független módon, ami azt jelenti, hogy a tutor függetlenül is feladhat szóbeli és írásbeli feladatot. Vannak eseti tutorórák, vannak párban szervezett, vannak 3-4 fős csoportokban. A leghatékonyabb a 2-3 fős csoport. A tutori foglalkozást szervezhetik a szorgalmi időszakban vagy kéthetes intervallumokban. Minden tantárgynak saját normái és standardjai vannak, a leggyakoribb a kéthetente szervezett foglalkozás. A hangsúly nem az intellektuális vitákon, hanem a sima tudásalap megszerzésén van. Minden foglalkozásra fel kell készülnie a hallgatónak a következő módon: problémafelvetés, adatgyűjtés, szakirodalom-elemzés, annak az összegzése, absztraktok készítése, esszéterv, a prezentáció handout-ja. Összességében szinte minden tárgyban le lehet szedni az oxfordi rendszerben egy tutori leírást vagy kézikönyvet. Ugyanúgy szabályzat készült erre is, amit megkapnak a tutorok. Mindez a liberális oktatáselmélet jegyében zajlik. A tutori tevékenységgel kapcsolatosan a felelősségek megosztottak, a kar, tanszék, a tutor az értékelők között. Vannak minták az első tutori foglalkozásra, az esszéírás segítésére, a tutori tevékenység kutatására, és tulajdonképpen lehet szerezni diplomát tutori tevékenységre is. Ráadásul a tanárképzés elméletében a tutor tevékenysége – mintegy szolgáltatási folyamat – leírt, amelyben modellezik a tutor feladat-

-4-

meghatározását, tanácsadását, támogatását, a hallgatói akcióit, viselkedését és a szituációk komplexitását. Van tutori szakirodalom mellékelve. Az oxfordi tutori modellben nem csupán személyes tanácsadásról van szó, hanem csoportfejlesztés is történik. A csoportfejlődés 5 szakaszának megfelelően: 1. csoportalakítás, 2. csoportproblémák kezelése, 3. normaalakítás, 4. teljesítményfejlesztés, 5. kiegyenlítés. Az oxfordi tanulmányi módszertani központ készíti el a tutori kézikönyveket, nem csupán azoknak a hallgatóknak, akik tutori szolgáltatást igényeknek, hanem a speciális fogyatékkal élők számára is, többek közt a látási és hallási problémákkal küzdő hallgatók részére is. LONDON SCHOOL OF ECONOMIC Az LSE hallgatói támogatási rendszerében „A bachelor programok oktatásnak jó gyakorlata alapelvei” című etikai kódexben két fajta szolgáltató tanácsadó típus jelenik meg: 1. az egyik a tanszéki tutor, amelynek feladata a képzési és vallási szolgáltatások szervezése és kiegyenlítése a fogyatékkal élő vagy egyéb szempontból hátrányos helyzetű hallgatók számára; 2. az akadémai tanácsadó a hallgató tanulmányi tanácsadásával foglalkozik, amelynek alapján tanácsadási szerződést kötnek a fogyatékkal élő hallgatókkal, és meghatározzák számukra a fogyatékos- és jóléti szolgáltatásokat. Önmagában ezt is nagyon érdemes átnézni, mert nem elegendő az esélyegyenlőségi szabályzat, hanem meg kell szervezni a tanszékenkénti szolgáltatásokat is. A FELSŐOKTATÁSI MENTORÁLÁSI ÉS TANÁCSADÁSI TEVÉKENYSÉGEK JELLEMZŐI A felsőoktatás mentorálás a 21.századi pszichológiai és szociológiai gondolkodásban, mint a „college környezetben történő hallgatói fejlesztés” gyakorlatából indul ki, a serdülő és felnőttkori átmenet időszakában történő identitás fejlesztésként jelent meg a 20.sz. elején. E célkitűzések eléréséhez négy stratégia (akadémiai tanácsadás (advising), személyes fejlesztési tanácsadás (counselling), professzionális és vezetői tanácsadás coaching-, mentorálás: szocializációs/viselkedési) jelenik meg. 1. A személyes tanácsadás kiterjed az egyén jól-léte, személyes növekedése, karrierfejlesztése területére: mentális egészség, házasság-családalapítás, spirituális. A hallgatói mentális tanácsadás kiterjed a mentális egészségi rendellenességek feltárására, aggódás és depresszió kezelésére, drogfogyasztás, a testiség és énkép, támogató csoportok, pszicho-oktatási programok, prevenciós programok folytatására. 2. Professzionális szakmai és vezetői tanácsadás - coaching: akcióorientált fejlesztési modell, cél megfogalmazás, időmenedzsment, tanulási képesség fejlesztés. Az akadémiai coaching célja a hallgatók megtartása, a tanulmányi sikeresség elősegítése, a tanuló előzetes értékelése, gyakorlati készségek fejlesztése, individualizált akció tervek fejlesztése: szakmai célkitűzés

-5-

megfogalmazása, munkakeresési stratégiák, interjúra való felkészítés, hálózati kapcsolatfejlesztés. 3. Mentorálás: akadémiai, személyes és akcióközpontú célok és beavatkozások együttese. Jellemzője az informális tanácsadó viszony a tanszéki oktatók és a posztgraduális hallgatók között, célja a szakmára való szocializáció, a szakmára jellemző viselkedési normák elsajátítása, szakmai identitás fejlesztése, szakmai elkötelezettség kialakítása. E folyamatban a mentorok lényeges belső információkat, a hatalmi viszonyok bemutatását, a konfliktusok jellemzőit és menedzselését, az elfogadható viselkedési modelleket, a stressz tényezőket, azok kezelésére készítenek fel. A formális mentorálás e tevékenységet tudatos fejlesztési modellbe rendezi. A FORMÁLIS TANÁCSADÁSI ÉS MENTORÁLÁSI MODELLEK 1. Kollaboratív, decentralizált fejlesztési modell: a felsőoktatásra való akadémiai és értelmiségi szocializáció, a lehetséges én feltárása, a lehetséges ösvények megtalálása, megfelelő környezet kialakítása, a személyes és professzionális tevékenység számára. A hatékony mentori hálózattal a hallgató képes hálózatépítésre, élethosszig tartó tanulási készségek kialakítására, olyan készségek kialakítására, amelyekre bizonytalan helyzetben támaszkodhat, azaz az akadémiai, személyes, szakmai és vezetői célok összekapcsolása. 2. Hallgató Sikeresség Tanácsadás modell: a modell célja, hogy menedzselje az átmenetet, szerezzen támogatást, fedezze fel a karrierlehetőséget a hallgatók számára. Eszközei: 3 D eszközök: Dream, Design, Do. Támogató környezet kialakítása, egyéni tanulási stílushoz kapcsolódó tanácsadás, felelősség és ambíciók kialakítása, informált választások és döntések, dialógus a hallgatóval saját tanulmányairól, támogató kapcsolatok kialakítása segítése, információs szolgáltatások, saját tanulási stílus kialakítása, függetlensége megteremtése, egyéni és csoportfoglalkozások révén. 3. Triád modell: 3 fős csoportok kialakítása, tanácsadó, a hallgató és a megfigyelő jelenléte. A modell a felsőbb éves hallgatói tanácsadás esetén alkalmazott, a megfigyelő szerepe a megfelelő haladás ellenőrzése.

Megállapítás -A KJF esetében négyféle tanácsadási modellre van szükség: 1.

Személyes fejlesztési tanácsadás:(counselling) (szakmai önismeret tárgy oktatása, a személyes fejlesztési tanácsadás nézőpontjainak (emberi jogi) és elméletének [szociológiai és pszichológiai, személyes gondozási – egyéni, csoport, közösség-, interakciós és intervenciós szükségleteinek) kidolgozása]

-6-

2.

Akadémiai képzési tanácsadás (advising): koncepció, alapvető értékek, standardok (életcélok feltárása, szakmai célok, szakmai területek feltárása, programválasztás, tantárgyválasztás, tanulási útvonal, és félévtervezés)

3.

Professzionális és vezetői tanácsadás coaching:

4.

Mentorálás: szocializációs/viselkedési tanácsadás

AKADÉMIAI KÉPZÉSI TAMÁCSADÁS Akadémiai tanácsadás: tantervi tanácsadás, az intézményi misszió, küldetés, szervezeti kultúra, az értelmezés, az értékek – azaz a közvetlen tanterv és a rejtett tanterv, gondolkodásmód, döntéshozatal, tantárgyak, feladatok megválasztása, élet- és karriercélok kialakítása, az intézményi források és szabályzatok megismertetése, képesség és tudástranszfer. NACADA MODELL (AMERIKAI) A HALLGATÓI TANULMÁNYI TANÁCSADÁSBAN

A hallgatói akadémiai tanácsadás kiterjed: 1. A hallgatói karrier tanácsadásra (élet- és karriercélok kialakítása,) 2. A hallgatók tanulmányi tanácsadására (tantervi tanácsadás, az intézményi misszió, küldetés, szervezeti kultúra, az értelmezés, az értékek – azaz a közvetlen tanterv és a rejtett tanterv, gondolkodásmód, döntéshozatal, tantárgyak, feladatok megválasztása,) 3. Hallgatói transzfer tanácsadására (a középfokból a felsőfokra való átmenet tanácsadása) 4. Munkahelyi tanácsadására (az intézményi források és szabályzatok megismertetése, képesség és tudástranszfer) A hallgatói tanulmányi tanácsadás lehet decentralizált (tanszéki), centralizált (professzionális személyzettel végzett), kombinált (mindkettő együtt), felsőbb éves hallgatókkal végzett, vagy alumni, végzett hallgatókkal végzett. -7-

Összességében a felsőoktatási akadémiai képzési tanácsadás összetett folyamat, amelynek célja, a hallgató bevonása a képzési folyamatba és eredményes tanulmányi kimenet, képzési eredmények elérése a célja. a hangsúlyok között megjelenhet a hallgató sikeressége, a szülői sikeresség, az oktatói sikeresség, a közösségi6társadalmi sikeresség. A sikeresség azt is jelenti, hogy a felsőoktatás, mint a lehetőségek helye jelenik meg, ahol a hallgató növekedhet, álmodhat, gondolkodhat. Kiemelt fontossága van az érdekességnek, és a különlegesség lehetőségeinek megteremtésének. Az eredmények és kimenetek között kiemelt a hallgató megtartási arány és a végzettek aránya, de a legfontosabb az, hogy a hallgatók megtanulták-e azt, amire szükségük van a szakmai sikerességhez, a személyes és állampolgári életük sikeressé tételéhez. Alapvető feladat tehát a hozzáadott érték növelése a felsőoktatásban, a hallgató aktív bevonása a tanulásba és az egyetemi közéletbe, a bevonás eredménye a megnövekedett hallgatói elégedettség, elmélyült tanulás, kitartási képesség a végzés megszerzéséhez. A minőségi képzési akadémiai tanácsadás a hallgatói siker kulcsa, és az intézmény elkötelezettségét jelenti. A felsőoktatásban ugyanakkor ez a terület a leginkább alábecsült terület. Kiemelten fontos a feladat az elsőgenerációs hallgatók esetében, amelynek során az intellektuális és szociális fejlődés is kiemelt fontossággal bír. Alapvető probléma, hogy az intézményi feltételek és a hallgatói viselkedés metszéspontjában az intézmények nem képesek kellő kontrollt kialakítani, és ebből a szempontból az akadémiai képzési tanácsadás megadhatja a hallgató feletti ellenőrzést, azonban sokkal fontosabb lenne a viselkedés orientálása a helyes magatartás irányába. Az akadémiai tanácsadás tehát olyan strukturált szisztematikus rendszer, amely garantálja a hallgatói interakciókat a gondoskodó és odafigyelő felnőttek segítségét azért, hogy értelmes és hasznos tapasztalatot szerezhessenek a felsőoktatásban. Mindezt megfelelő oktatási, karrier és életcél elérési támogató tevékenységekkel valósíthatja meg. A fejlesztő akadémiai tanácsadás eléri a hallgató bevonását, a siker fejlesztő, és szakmai lencsét tesz a hallgató nézőpontjába, támogatja a hallgató szociális és intellektuális növekedését, függetlenül életkorától, képzési tagozatától, középszinttől a posztgraduális képzésen át. Az akadémiai tanácsadás intézményi misszióhoz kötött, és az oktatási stratégiához kapcsolt. Az akadémiai képzési tanácsadás kritikus pontjai: 1. Az akadémiai tanácsadás a felsőoktatási intézmény oktatási és tanulási missziójának integráns eleme. 2. Az akadémiai tanácsadás révén a hallgató a felsőoktatási közösség részévé válik, kritikusan végig gondolja szerepét és felelősségét, mint hallgató, felkészül a demokratikus társadalomban művelt állampolgárként való fellépésre. 3. Az akadémiai tanácsadás bevonja a hallgatót világnézeti korlátait meghaladva, elismerve egyéni jellemzőit, alapvető értékeit, motivációit, amint belép, átmegy, kilép az intézmény kereteiből. -8-

4. Az akadémiai tanácsadás 3 legfőbb kompenense: a tanterv megismerése, a pedagógia, és a tanulmányi kimenet (mit, hogyan, milyen eredménnyel). 5. Az akadémiai tanácsadás keretei: az intézményi politika és célok megismerése, a folyamatok áttekintése, annak megértése, milyen a jó főiskolai, egyetemi oktatás. 6. Az akadémiai tanácsadás célzott tevékenység, az első éven túl a tanulmányi tervek összeállításán túl együttműködő partnerség jelenik meg a a hallgató és a tanácsadó között. 7. Az akadémiai tanácsadás az oktatás egy formája, amely része a tantervnek. A FELSŐOKTATÁSI AKADÉMIAI KÉPZÉSI TANÁCSADÁS FELADATAI 1. A minőség és folyamatos javítás beintegrálása az intézményi tervezésbe: a.) az intézmény küldetése meg kell hogy határozza a hallgatói tanulás és az akadémiai képzési tanácsadás kulcs kimeneti elemeit, beleértve az akadémiai tanácsadás megfelelő díjazását és elismerését is. b.) Intézményi útmutatások, standardok mentén zajlik a tanácsadás. 2. Tanácsadási misszió és filozófia a szervezet minden szintjén ismert. 3. A tanulmányi kimenetből kiindulva célszerű az akadémiai képzési tanácsadás céljait és misszióját meghatározni, a képzéshez kapcsolódva a program kimenet központú és hallgatócentrikus kell, hogy legyen. 4. Az akadémiai tanácsadás hallgatói egyéni bejöveteli szintértékelésre épít. 5. A tanterv ismertetése és kommunikációja a szak leírására, a tantárgyi mintahálóra építetten történik. 6. Az akadémiai tanácsadás vonatkozásában a kimenet központúság az értékelés hangsúlyossá válását mutatja, amelyben cél a javulás és javítás a program sikeressége bemutatása. Az akadémiai képzési tanácsadás technikái és eszközei, alacsony technológiájú és high tech pedagógiai módszerei: az akadémiai képzési tanácsadási programnak van intézményi felelőse, felelős szervezeti egysége, és gyakran oktatási formában valósulnak meg. A karrier-tanácsadás professzionális karriert jelent, amelynek felelősei kutató és publikációs munkát is végeznek. A tanácsadás lehet 

hallgatóorientált (egyéni személyes kapcsolatépítés),



feladat-orientált (melyek a hallgató hiányosságai, erősségei, mi kell a jó kimenethez),



rendszer orientált (kortárs csoport bevonása, politikák érvényre juttatása),



technológia orientált (gyors válasz az e-mailekre, online szakirodalom olvasás és egyéb web forrás használat ösztönzés, prezentáció),

-9-



Tanterven kívüli programokra orientált (közösségi munka, versenyekbe bekapcsolódás, szakmai kirándulás)



Innováció orientált tanácsadás: nyitott a szakmai kérdések iránt, nyitott kérdéseket használ, egyéni és csoport tanácsadás kombináltan zajlik,



Nem komoly és formalizált tanácsadás.

AZ AKADÉMIAI KÉPZÉSI TANÁCSADÁS ALAPÉRTÉKEI A) Bevezetés: Akadémiai képzési tanácsadást folytathat: oktatási tanácsadó szakember, tanszéki oktató, külső szakember, kortárs csoport tanácsadó. B) Értékek és alapelvek az akadémiai képzési tanácsadásban: 1. a tanácsadói sikeresség elemei 

sokszínűség a tanácsadók vonatkozásában, képzettségében, képességeiben



legyen önálló nézőpontja és véleménye



viselkedjen felelősen és érje el a felelős viselkedést



legyen sikeres személyiség



legyen saját tanulása iránt orientált



legyenek egyéni tanulást támogató képességei



legyen képes sokféle technika és technológia alkalmazására.

2. A képzési tanácsadó felelős mások bevonásáért a tanácsadási folyamatba 3. Felelős elszámoltathatóság az intézmény irányában: kollegiális kapcsolatok, speciális politikák, eljárások, értékek mentén tevékenykedik. felelősen tesz javaslatot a munka javítására. 4. Felelős a felsőoktatási szerepkörnek: tudja, mikor kell szakemberhez fordulnia. 5. Felelős a felsőoktatási közösségnek: képes az intézményi célok és küldetés interpretálására, társadalmi felelőssége bemutatására, ismeri a lakóhelyi és intézményi programokat, a tanuláson kívüli lehetőségeket, bevonja azokba hallgatóit. 6. Felelős önmaga szakmaisága iránt: képes a hallgatókkal szakmai határok felállítására, olyan légkört alakít ki, amely segíti a fizikai emocionális és spirituális egészséget, képes önmaga egészsége kiegyensúlyozottsága megteremtésére. C) A tanácsadási folyamat megvalósítása 

A tanácsadási folyamat a képzés része, amelynek célja az egyéni potenciál megerősítése.

- 10 -



A hallgatói tanácsadás történhet időpontra szervezett megbeszéléssel, telefon, mail, skype tevékenység, stb. révén, figyelembe véve az egyén kondícióit, igényeit és szükségleteit, vonzó impresszív karriercélok sikeres tanulási programok kialakításával.



Tanácsot ad az átmenetre, bemutatja a felsőoktatási perspektívákat.



Segíti az önálló lábon állást, az informált döntéshozatalt, realista célkitűzést, élethosszig tartó tanulási képesség fejlesztését.



Tiszteli a hallgatót, nézeteit, véleményét.



Realista célkitűzés fejlesztés, haladás ellenőrzés, sikerkritériumok meghatározása.



A csoport célkitűzések és koncepciók megismertetése.



Lebontja a problémákat, korlátokat, a nem megfelelő politikákat és szabályozókat, kezeli a konfliktusokat, jelzi a fegyelmi problémákat.



Segíti a hallgatót az oktatástechnológia használatában. Tanácsot ad a kiegyensúlyozott tanulás eléréséhez.



Ügyel a különféle szabályzatok betartására.



A hallgatók számára képes karrier tanácsadást nyújtani.



Az információkat hitelesen kezeli. Nem férhet hozzá hallgatói osztályzatokhoz.



Dokumentálja a tanácsadást.



Jó kapcsolatot épít ki minden intézményi egységgel.

D) Az akadémiai tanácsadás standardjai 

Misszió



Program



Szervezet és vezetés



HR



Etika



Jog politika



Egyenlőség



Intézményi és külső kapcsolatok



Pénzügyi források



Technológia



Infrastruktúra és felszerelés



Értékelés és mérés.

E) Transzfer tanácsadás: 

Kollaboratív campus programozás



Adminisztratív irodák és szolgáltató személyzet bevonása - 11 -



Adat alapú döntéshozatal



Tanszékek bevonása az átmenet kezelésébe



Azon oktatók és személyzet jutalmazása, akik a hallgatókat támogatják



Van Transzfer ösvény



rendszeres a találkozás a középiskolákkal



hallgatóbarát felvételi eljárás



Tanácsadás a pénzügyeket illetően

F) Karrier iroda tanácsadási standard: 1. Karrier-tanácsadás 

Szükségletelemzés és tanácsadás



Tanácsadás egyénekkel és csoportokkal



Felkészít a karrier, foglalkozási és állásokkal kapcsolatos információs rendszerek használatára,

2. Brókering, kapcsolatépítés 

Információ logisztika, emberek és folyamatok szervezése



programok politikák szabályzatok formálása



konzultáció



alumni konzultáció



munkáltatókkal konzultáció



tanszékekkel konzultáció



közösségi konzultáció



szülőkkel való konzultáció



személyközi kapcsolatok



gyakorlóhely fejlesztés



kiszervezés, kihelyezés



hallgatói önkéntes munka



nemzetközi kapcsolatok fejlesztése

3. Információ menedzsment 

adatmenedzsment design



rendszer és alkalmazás fejlesztés



szolgáltatás fejlesztés



adatimportálás és elemzés



közösségi média

- 12 -

4. Marketing, promóció 5. Program és eseményadminisztráció 6. Kutatás mérés és értékelés 7. Oktatás és képzés 8. menedzsment és adminisztráció

A HATÉKONY TANÁCSADÁS KÉPESSÉGEI 1. Életcélok kialakítása 2. Szakképzési célok 3. Programválasztás 4. Tantárgyválasztás 5. Képzési ösvény tervezés, portfólió tervezés

A hatékony tanácsadás képességei segédanyagok 1. ÉLETCÉLOK KIALAKÍTÁSA 1.1. A KJF AKADÉMIAI TANÁCSADÁSI KÜLDETÉSE A KJF SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGE KÖZÖS ÉRTÉKEI  A KJF képzései, a globális kommunikációs forradalom eredményeképp kialakult gazdasági minőségi és innovációs standardoknak megfelelő képzési és kutatási irányultság, a képzésekben és a kutatásokban megerősödött interdiszciplináris elemek, probléma központú oktatási és kutatási módszertan, a magas számítógépes alkalmazott tudásra támaszkodó kommunikáció révén a hazai képzések élvonalába tartoznak. A KJF képzési keretrendszere és programstruktúrája a nemzetközi szakmai követelményeinek, szolgáltatási kultúrája a globális információs társadalmi kiválósági elvárásoknak is megfelel. A KJF alap és mesterprogramjai az adott szakma 21. századi új kommunikációs technológiáit, innovációs és minőségi nézőpontjait közvetítik, a szakmák nemzetközi szolgáltatási modelljeire készítenek fel, rugalmas specializációs ajánlatokkal, oly módon, hogy egyszerre feleljenek meg a helyi és nemzetközi foglalkoztatási szükségleteknek. A képzési programok és szolgáltatások fontos elemei a környezeti

fenntarthatóság

és

társadalmi

felelősség

alapelveinek

és

gyakorlati

kivitelezhetőségének meghatározása. Értelmezze a képzési értékeket az akadémiai tanácsadás nézőpontjából!  Nemzetközi és hazai képzési jelenlétét, a képzési programkínálat fejlesztését stratégiai szövetségek révén kívánja megerősíteni, ami lehetővé teszi a változó környezetre való reagálást, az oktatói és hallgatói kutató munka élvonalba kerülését. A KJF képzési programjait - 13 -

partnerségekre építve gazdagítja, kialakítva a korrekt együttműködés és kölcsönös előnyök rendszerét. Továbbra is a helyi társadalmi és üzleti közösségek, volt hallgatói közösségek támogatását élvezi, e támogatások új értékké alakításával. Melyek a stratégiai partnerségek kialakításának tapasztalatai?  A hallgatók szükségleteit helyi és nemzetközi életpálya keretekbe helyezzük: tehetséggondozás a középiskolában és a képzés alatt, tanulmányi és szakmai tanácsadás a képzés alatt és után, gyakornoki tanácsadás és képzés utáni szakmai elmélyítő programokkal, közösségi önkéntes munka és gyakornoki lehetőségek összekapcsolása teszi vonzóvá és tartalmassá a tanulási éveket. Olyan képzési programokat kínálunk, amelyek lehetővé teszik o a hallgatók sikeres helyi és nemzetközi életpályára állítását, végzettségnek megfelelő foglalkoztatását, hatékony vállalkozói képességeit, kapcsolatépítését a munka világával; o a hallgatók hatékony szakmai és közéleti szerepvállalását a munka világára való jó felkészültséggel, hatékony szakmai kommunikációval; o a hallgató egyénisége és professzionális szakmai személyisége egészséges formálását, o a hallgatók felelős polgárként való tevékenysége megalapozását a társadalmi élet főbb területein: állampolgári felelősségek, fenntarthatósági és közösségfejlesztési értékek kialakítása révén. Melyek a hallgatói személyiségformálás alakításának főbb módszerei és technikái az északi, adminisztratív üzleti kultúra, a déli humanista, a kontinentális fejlesztő és az angolszász liberális kultúra nézőpontjából?  A KJF a tehetséges hallgatók speciális nemzetközi orientációjú programokkal egyéni haladási modell szerint mélyíthetik tudásukat, az európai mobilitás kereteiben meghívott nemzetközi oktatók segítik szakmai látókörük szélesítését.  A KJF megszervezi és támogatja a felsőoktatásban alul reprezentált, közte a hátrányos helyzetű hallgatói csoportok folyamatos személyi és szakmai fejlesztési lehetőségeit, sikeres részvételét a tanulásban differenciált programokkal és támogatásokkal külön szerződések alapján.  A KJF növekedési, fejlesztési céljaiban diszciplináris és interdiszciplináris kutatások nemzetközi keretrendszere kialakításával a K+F+I forrásokat a működés jelentős elemévé kívánja tenni. Olyan kreatív környezetet alakítunk, amelyben az oktatók, a kutatók és a hallgatók együtt kapcsolódnak be a kutatási tevékenységbe, lehetővé téve a külső szakmai és üzleti kapcsolatok építését is.  A KJF hallgatói, oktatói, kutatói, szakigazgatási és üzleti szolgáltatási személyzete számára nemzetközi ösztöndíj lehetőségekkel tapasztalatcserét és kutatási lehetőségeket biztosítunk.

- 14 -

 A KJF tevékenységében és működésében a költséghatékony oktatás, kutatás, adminisztráció alapelvei mentén tevékenykedik, hangsúlyozza hallgatói szolgáltatásainak költségérzékeny és fenntartható jellegét. A KJF működése a fenntartható, rugalmas szervezeti forrásokkal való gazdálkodásra épül. Olyan szervezeti kultúra kialakítását ösztönzi, amelyben a vezetés új generációja a további sikeres működést és kiválósági célkitűzéseket képes megújítani. Melyek az együttes értékteremtés nézőpontjai a fenti esetekben? 1.2. AZ ÉLETCÉLOK KIALAKÍTÁSA AZ ÉRTŐ KÉRDEZÉS MODELLJÉVEL AZ EGZISZTENCIALISTA PEDAGÓGIA, MINT A FELELŐS TANULÁS KOGNITÍV HÁTTERE Az egzisztencialista nézőpontokban az emberi lét nem csupán önmagában értelmezendő, hanem más életekbe kapcsolódóan realizálható, a hangsúly a választásokra esik, ám választani nagyon nehéz. Az egyén feladata saját életének, saját életkalandjának felépítése, megteremtése, megszeretése. Az oktatás folyamatában az oktató az egzisztencialista nézőpontban a hallgatót társadalmi kontextusba ágyazottan szemléli, és a hallgató szerepköre mások nézeteivel konfrontálódva rajzolódik ki. Kiemelt szerepe van a jellem fejlesztésének, az egyén döntéseiért való felelősség kialakításának. Az életlehetőségek elemzése áll a középpontban, mint cél, amelyben a hallgató autentikus gondolkodása kialakítását a személyes tanulási tapasztalok révén éri el. A hallgató tanulási tapasztalatait oly módon kell irányítani, hogy lehetőséget teremtsen az önirányításra, és az én-aktualizálásra. E nézőpont alapján nem a tanterv, hanem a hallgató megismerése a fontos. A hallgató helyzetét alapvetően meghatározza élethelyzete megváltozása. A hallgató az emberi létezés dimenzióiban (fizikai, társadalmi, pszichológiai és spirituális). A hallgató az oktatás folyamatában - az egzisztencialista nézőpont szerint – autentikusabbá, lelkiekben összehangolttá, kritikusabb attitűdűvé, személyes identitását világosan érzékelő, mások iránt empatikus érzékelési képességeket mutató személyiségekké kell válnia. Az autentikusság az egyén élete értelmessé tételét, választási képességeinek fejlesztését jelenti. Ebbe beletartozik annak megtanulása is, miként teremthet az egyén lehetőségeket önmaga számára. A lelki összehangoltság adja meg az élet értékét és céljait. Az egyén egyszerre több szerepben van jelen, ezeket a szerepek fragmentáltak, és a spiritualitás teszi lehetővé integrálásukat. A képzett személyképes kritikus attitűd kialakítására, azaz képes önmagát fejlődésben látni, önmagát élethosszig tartó tanuló személyiséggé alakítani, képes nyitottá válni, a létezése szubjektivitását értelmezni. Képes mások személyét érintőkritikáját értékelni, önmagát másokhoz való kapcsolatában értékelni.

- 15 -

A hallgatókban fontos a tradíciók értékelése kialakítása: annak megértése, azok miért értékesek, miért megtartandók. A tradíciók passzív elfogadása, azok adottként kezelése helyett, elérendő az azok iránti elkötelezettség, a szenvedélyek kialakítása. A felsőoktatásba lépő hallgató személyes identitása történeti, szociológiai, vallási és biológiai keretekre épül, az értékek tisztázása révén. A mások iránti attitűd több mint szimpátia valaki iránt, a szándékok, a mások iránti felelősség, a gondozás igénye kialakításával párosul. Az egzisztencialista pedagógiában az első fázis a hallgató hiedelemrendszerének, attitűdjének feltárása, a szükségleteinek tisztázása. A második fázis ezen nézetek megkérdőjelezése, annak újraértékelése, annak megértetése, hogy ezek változásokon mehetnek át. e szakaszban a hallgató megérti miért felelős, miképpen választhat magának más életkoncepciókat. A harmadik szakaszban a hallgató újraértékeli önmagát: egyrészt önvizsgálattal, másrészt dialógusok révén. A hiedelmek újraértékelése nem önmagába zártan, hanem másokhoz viszonyítottan történik. A tanár feladata új horizontok teremtése, a hallgatói spiritualitás fejlesztése interakciók, krízisek, provokációk révén: „a tanár, mint legjobb ellenség” szerepkör kialakításával. A TANTERV AZ EGZISZTENCIALISTA PEDAGÓGIÁBAN A tanterv ebben a kontextusban nyitott, alakításában fontos az egzisztencialista perspektíva kialakítása. A tantárgy tartalma az egyén horizontjába ágyazott, a cél nemcsak a tudás szükségessége elfogadása, hanem a hallgató érzékenysége felébresztése, a tanterv, mint egzisztenciális kérdés formálása: képes-e az egyes tanuló egyéni létkérdéseire választ adni: mit jelent egy képzési program, egy szak az egyes hallgató számára. Az oktatási folyamatban az igazság pillanata az a hallgató számára, miként viszonyul a tantervhez, mit tud annak egészéről. A lényeg azon van, az egyes tárgyak miként foglaltatnak a tartalomba, hogyan viszonyulnak ahhoz. 1 E nézőpont szerint a felsőoktatás funkciója: hogy a hallgató megtanulja megismerni és választani önmagát, érezze személyes identitása értelmezése szabadságát, céltudatosan élje életét, szenvedélyesen kötődjön értékeihez, kritikusan viszonyuljon saját életéhez, identitásához. Amennyiben ezen feltételek megvalósulnak, akkor a hallgató sikeres lesz tanulmányaiban és pályaválasztásában.

1

Webster Scott: Existentialism: Providing an ideal framework for educational research in times of uncertainty ® http://www.aare.edu.au/02pap/web02086.htm. 2011. aug.28. Webster, R. S. (2002). An Existential Framework of Spirituality for Education. Brisbane: Griffith University, Unpublished PhD Thesis. Schofield, K. (1999). The Purposes of Education . Paddington, NSW: Kaye Schofield & Associates Pty. Ltd.

- 16 -

A felsőoktatás és a szakképzés diskurzusaiban két nézőpont jelenik meg a sikeres hallgatói önrealizáció vonatkozásában: Az egyik a kompetencia alapú nézőpont, amelyik munkaszociológiai megközelítésű, a másik az alkalmasság, amelyik közgazdaságtani nézőpontokra épít. Téma

Kompetencia

Alkalmasság (képesség és tudás)

Tudományterület

Munkaszociológia Menedzsment

Közgazdaságtan, a társadalmi igazságosság és minőség elméletei

Fókusz

Autonómia a munkában

Személyes fejlődés életciklusokon és munkaciklusokon át a választás szabadsága és a részvételiség megteremtése

Kontextus

Szűk (A célok és feladatok arra a szervezetre vonatkoznak, amelyben az egyén dolgozik)

Széles (Az alkalmasság kontextuális szituációba ágyazott, az egyén szakmai és személyes életének térbeli és időbeli rendje alapján)

Definíció

Egyéni képességek, amelyek révén élni tud a lehetőségekkel, hogy elérje a szervezet és vezetője által beállított célokat

Alkalmasság tényezők Választási szabadság és lehetőség Személyes teljesítmény Realizálási képesség Megfontoltság, mérlegelés, véleménynyilvánítás

A kompetencia alapú nézőpont a tömegoktatás és a tömeges foglalkoztatás szükségleteire kialakított, a kompetencia alakú oktatási stratégiák nem képesek kialakítani a hallgatók élethosszig tartó tanulási igényeit, nem képesek felelős pályaválasztásra motiválni, nem teremtik meg a sikeres karriertervezés feltételeit. Egyértelmű, hogy az egzisztencialista pedagógia inkább az alkalmasság kritériumainak felel meg, és nem véletlen a magyar képesítési követelményrendszerben az, hogy nem csupán a kompetenciákat, hanem az alkalmasság kritériumait is megfogalmazzák. Szociális munka BA szint

Szociális munka MA szint

K.1. Indikatív tudástartalom

A.1. Professzionalizmus: szociális munkás szakmai öntudat és viselkedés

K.2. Habitus, attitűd

A.2. Értékek és etika: az etikai alapelvek és értékek irányítják a szakmai tevékenységet

K.3. A közvetlen gyakorlat- autentikus bánásmód a személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel, közösségekkel:

A.3.A társadalmi különbözőségnek megfelelő diszkrimináció és elnyomás ellenes attitűd

K.4. Szolgáltatásmenedzsmentszolgáltatáskoordináció

A.4. Emberi jogok, igazságosság és a szegénység ellenes, gazdasági jólétre való törekvés

K.5. A szervezet –fogyasztó, szolgáltatást használó-szociális munkás-kockázatviselők nézőpontjainak értelmezése és megértése, érdekeinek kiegyenlítése.

A.5. Tudás: a szakmai tudás alkalmazása az emberi növekedés, fejlődés érdekében, a társadalomtudomány, pszichológia alkalmazása az eltérő társadalmi és kulturális kontextusban

- 17 -

Szociális munka BA szint

Szociális munka MA szint

K.6. Kutatási, innovációs és minőségi írástudás, minőségfejlesztés, a legjobb gyakorlathoz való hozzájárulás, szociális szolgáltatási és szervezeti, társadalmi innováció

A.6. Kritikai reflexió és elemzés a szakmai döntéshozatalban

K.7. Ügyképviselet, közpolitikai szerepvállalás,

A.7. Beavatkozási képességek (azok alkalmazása, független biztonságos módon a jogok és kockázatok, a kliens védelme, választási lehetőségeinek fejlesztése

K.8. Személyes fejlődés menedzselése

8. Kontextus és szervezeti keretek: érti a szakmai tevékenység kontextusainak változásait, hatékonyan használja a szervezeti forrásokat, képes szervezetközi és szakmaközi tevékenységre, szolgáltatás fejlesztésre

K.9. Professzionális szakmai személyiség fejlesztése

Professzionális vezetés: felelős szakmai tanulás, mások tanulása segítése, szupervízió, mentorálás, értékelés, oktatás és tanácsadás formájában

A fenti bachelor szintű kompetenciák, egyértelműen nem a leszűkített nézőpontot, hanem a bővített, alkalmassági nézőpontot képviselik. A KJF képzési programjában is ez érvényesül, amelyben a hangsúly nem egydimenziós: nem csupán a technikai tudásra és képességekre fókuszál, kiemelt szerepe van abban a hallgató személyisége fejlesztésének, valamint a hallgató professzionális személyisége alakításának. AZ INTERPRETATÍV SZOCIOLÓGIA MÓDSZEREI A HALLGATÓI SZEMÉLYISÉG FELTÁRÁSÁBAN A szolgáltatástudományi megközelítésben kiemelt szerepe van a szociológia olyan megközelítéseinek, mint a szimbolikus interakcionizmus, amelyben az értelmezés központi szerepet játszik. A szociológia interpretatív irányzata a viselkedésre koncentrál, amely rámutat arra, hogy egyes szereplők viselkedése nem izoláltan, más szereplőktől függetlenül, hanem más szereplők viselkedésébe ágyazottan történik, és az egyéni kreativitás és motiváció, a speciális problémamegoldás, mindig kontextusba ágyazott. (Lásd Alfred Schutz motiváció elmélete, és a hétköznapi viselkedés elmélete) Az interpretativ szociológia szerepe kiemelt a hallgatók megismerésében: módszereiben az etnometodológia, a narratíva és történet mesélés, a hallgatók viselkedése megfigyelése, az akció kutatás, a fókuszcsoportos megfigyelés, diskurzus elemzés, tartalomelemzés, esettanulmány készítés a legjellemzőbbek. Egyértelmű, hogy a fenti pedagógiai és tanárképzési nézőpontokból kiindulva elengedhetetlen a hallgatók állandó kutatása, az interpretatív szociológiai kutatások napi szintre, csoportszintre vitele. Az interpretatív szociológia, pedagógiai módszertani eszközként alkalmazása alapvetően elfogadott a szociális munkás képzésben, sőt annak készségeinek elsajátítása a hallgatók számára is elkerülhetetlen.

- 18 -

AZ ÜZLETI TUDOMÁNYOK MÓDSZEREI AZ EREDMÉNYES HALLGATÓI ÉLETÚT MEGTEREMTÉSÉBEN AZ APPRECIATIVE INQUIRY VAGY ÉRTÉKELŐ KÉRDEZÉS Az AI (appreciative inquiry) vagy értékelő kérdezés alkalmazása a hallgatói csoportok eredményes működése érdekében AZ AI pozitív pszichológiai megközelítés, amelynek fókuszában az egyének legjobb képességeinek értékelése áll, a korábbi és jelenlegi erősségek, sikerek, megerősítése, a lehetőségek feltárása, az egészséges, vitalitást adó momentumok megtalálása. A kérdezés folyamatában e képességek feltárulnak, érthetővé teszik új képességek kialakítását, az ahhoz szükséges energia megteremtését.2 Mint szervezetfejlesztési filozófia átalakítja a szervezetről szóló történeteket, narratívákat, diskurzusokat. A modell lényege a 4D ciklus: azaz a Megismerés, Megálmodás, Megtervezés és Megvalósítás (Discovery, Dream, Design, Destiny). Az első fázis arról szól, mi lehetne, a második, hogy mi kellene, hogy legyen, a tervezés a javaslatokat, a megvalósítás a munkatervet tartalmazza.

Megismerés

Megvalósítás

Megerősítendő téma

Megálmodás

Megtervezés

A módszer széleskörűen alkalmazott egyének, csoportok és szervezetek átalakítására, mivel a beszélgetések az erősségekről, sikerekről, értékekről, reményekről, önmagában transzformatív szerepűek. AZ ÉRTŐ KÉRDEZÉS TECHNIKÁI ÉS MÓDSZEREI A HALLGATÓI SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSÉBEN A módszer lényege, a beszélgetés során valamilyen hallgatói életkérdés középpontba állítása. A kérdések kapcsolódhatnak az autentikusság, az összehangoltság, az önkritikus attitűd, a személyes

2

David Cooperrider

- 19 -

identitás, mások iránti empátia kérdései köré. A modell egyaránt alkalmazható munkatapasztalattal nem bíró és tapasztalt hallgatók esetében is. Az AI technika alkalmazható egyének és fókuszcsoportos fejlesztés esetében is. A felfedezési szakaszban a hallgatók feltárják mikor választottak jól, mikor érezték leginkább összhangban szerepeikkel magukat, miként látták önmagukat, mivel írták le személyes identitásukat, milyen szituációban érzékelték empatikusnak magukat. Az álmodozás fázisban szabadon engedett fantáziával új személyiségek kirajzolására törekednek, míg a tervezési szakaszban lebontják mindezt meghatározott minőségekre. A megvalósítási szakaszban megtervezik miképpen érhetik ezt el. Mind a szociális munkás, mind a tanár hallgatók erős, önmaguk személyiségét formáló képességekre kell, hogy szert tegyenek. Az életciklus váltások során jól alkalmazható a módszer: felsőoktatásba bekerülő hallgató esetében, akinek meg kell terveznie professzionális szakmai énjét és személyiségét. A gyakorlatba kikerülő, végzés előtti hallgató esetében, akinek számos választási, szerepintegrációs, szakmai identitást fejlesztő és professzionális segítő empatikus személyiséggé kell válnia. Alapelv 1. A szavak világot teremtenek – önbeteljesítő próféciák Alapelv 2. A pozitív énkép pozitív cselekvéshez vezet, a hallgató erősségei felé való haladás, a hallgató megerősítése Alapelv 3. Minőségi kapcsolatok a kulcs a csoportok sikeréhez: hatékony team munka, becsületes és nyílt kommunikáció, kreativitás és innováció, vezetési feladatok Alapelv 4. Rejtett lehetőségek feltárása, perspektívák, alternatívák kialakulása

- 20 -

Stratégia 1. A hallgató egyénisége pozitív magjának feltárása, erősségek egyénileg, csoportban, amit meg akar őrizni Stratégia 2. Álmodjuk meg a jövőt, amit a hallgató elérni kíván: mit akarnak elérni a csoportban és egyénileg Stratégia 3. Megosztani a tapasztalatokat, a történeteket a minőségi kapcsolatok megteremtése érdekében: empátia, kölcsönösség, tisztelet, bizalom, eredetiség Stratégia 4. Az összes szereplő összehozása, megérteni a többiek egyéni perspektíváit, a sokféleség és bizalom összhangja megteremtése

Az AI alkalmazása rendszeres a karriertervezésben is.

•A legjobb teljesítmények feltárása az életpálya folyamatában

•Annak elképzelése milyen pálya várhat a hallgatóra, mi lehet

Megismerés

Megálmodás

Megvalósítás

Megtervezés •Annak áttekintése mit kell tenni az „Álmokért”

•Annak megértése mi történhet, ha cselekszünk vagy halogatunk vagy nem cselekszünk

A módszer fontos eleme, hogy lehetővé teszi nem csak a hallgató személyisége, hanem a csoport identitása, kultúrája formálását is. A módszer alkalmas a tanszék szakmai arculata formálására is, hiszen abban a tanári viselkedés modelljét is meghatározza, és lehetővé teszi a tanszéki célok hatékony formálását és megvalósítását is. Annak feltárása mi volt jó, mi működött

Annak megtervez ése mit kell ezért tenni

A beavatkozás kereteinek meghatároz ása

annak megtervez ése mi az ideális, minek kellene lennie

- 21 -

Annak elképzelés e miként alakítható

Az AI technika 5D modellje az intervenció, a beavatkozás eszköze, lehetővé teszi személyek, csoportok, szervezeti egységek, szervezetek tudatos átalakítását.

COACHING TECHNIKÁK ÉS MÓDSZEREK AZ OKTATÁS EREDMÉNYESSÉGE NÖVELÉSÉBEN INTERAKCIONISTA COACHING TECHNIKA Az interakcionista coaching technika az egzisztencialista filozófia, pszichoterápia és az üzleti elméletek összekapcsolására épít. A modell lényege, hogy az AI technikát alkalmazva fogalmazzuk meg a hallgatóra szabott egyéni tantervi célokat. Az interakcionista coaching technika különösen alkalmas felnőtt hallgatók tanulási céljainak, motivációinak alkalmazására. A PROFESSZIONÁLIS TANULÁS PEDAGÓGIÁJA ALKALMAZÁSA A MINŐSÉGFEJLESZTŐ TANÁR KÉPZÉSBEN A minőségfejlesztő tanár képesítés követelménye a szociális munka képességrendszerével szemben egyértelműen egydimenziós szemléletet képvisel. Az Európai Unió minőségpolitikája; minőségfilozófiák, minőségirányítási rendszerek, modellek (TQM, EFQM, ISO), ágazati modellek Magyarországon, díjmodellek (KMD, SZÖM). Intézményi értékelés, önértékelés az európai iskolákban és Magyarországon. A minőségfejlesztés emberi tényezői, a változás szerepe a szervezetek és az egyén életében. Minőségfejlesztési technikák (ötletroham, Pareto, Isikhawa-diagram, probléma megoldási technikák, KJS stb.), adatgyűjtés és - elemzés, mérőeszközök készítése szervezeti/minőségügyi vizsgálatokhoz, adatbázisok létrehozása és kezelése. A minőségfejlesztés, mint a stratégiai tervezés része. ÖMIP, IMP tartalma, szabályozó szerepe a közoktatási törvény vonatkozó rendelkezései alapján. Fejlesztési terv és projektterv kapcsolata. Partnerek azonosítása, igény-, elégedettségvizsgálatok, ezek eredményeinek felhasználása a fejlesztésben. Folyamatszabályozás. A közoktatási intézmények minőségértékelési sajátosságainak megismerése a közoktatási rendszer különböző típusú intézményeiben. A szakma gyakorlásával összefüggő (pl. a tantestületeken belüli, új, szakmai és presztízshelyzetekkel is összefüggő) sajátos módszerek és kompetenciák, pl. az együttműködéshez, a team munkához, a feladat meghatározáshoz, a tervezéshez, a programszervezéshez. Szakmódszertani ismeretek: Módszertani felkészültség a minőségfejlesztés nemzetközi trendjeinek megismerésére, elemzésére; a közoktatás minőségfejlesztési feladatainak önálló illetve kooperációban történő elvégzésére.

Ahhoz, hogy a képzés kikerüljön ebből a szűk dimenzióból, célszerű volt azt a tanárképzés új, professzionális tanulás elméletére építő nézőpontjába emelni. E nézőpont alapján kulcsszerepe volt az oktatói állomány kiválasztásának: az oktatók olyan személyek akik, képesek professzionális szakmai közösségek fejlesztésére, vezetési stílusuk kollektív, bevonó jellegű, képesek a kollektív kreativitás megteremtésére, képesek közös értékeket és víziókat képviselni, képesek ehhez a támogató

- 22 -

körülményeket megteremteni, képesek elfogadni, hogy teljesítményük az oktató és a hallgató teljesítménye összhangjában értékelt. A minőségfejlesztő tanár szak mester képzési szintű program, másoddiplomás képzés, amely a tanár személyes és professzionális szakmai egyéniségére épít. Azon tanárok, akik erre a képzésre jelentkeznek jelentős elemző, stratégiai vezetői, reflektív képességekre tettek szert, és az alkalmasságuk inkább hasonlítható a szociális munka mester szak alkalmassági kritériumaihoz, mint a képesítési követelményrendszerben megfogalmazott minőségi alkalmazotti tudásszinthez. Ezért e képzések esetében is lényeges, hogy milyen a hallgató személyes kontextusa, miként illeszkedik a képzés identitásába, spiritualitásába, miként lehetséges e képzés által a hallgató autentikus választási lehetőségeinek megerősítése, miként vihető be a tudatos énhasználat a képzés folamatába a képzés sikeressége elérésébe.A képzési folyamat első eleme a KJF Minőségfejlesztő tanárképzési programjában a hallgatói egyéni életpályája megismerése, egyedi helyzete feltárása, a tanulási folyamat kezdetén egy önéletrajz készítése, a hallgató egyéni céljai megismerése, annak feltárása, miként érheti el ezeket. A képzés folyamatában a hallgatói portfólió ennek alapján alakított, megtervezett. A portfólió elemeinek célja, az egyes képességekben a legjobb kihozása a hallgatóból, ezért nagyon fontos elem a feladatok többszöri elkészítése, megoldása, a kívánatos eredmény elérése. Pl. A bevezetés a társadalmi minőség elméletébe esszéfeladat legfontosabb célja, hogy a hallgató képes legyen eredeti nézőpont, megközelítés, társadalmi ágyazottság és lokalizáltság kontextusainak érzékelésére, az autentikus, a minőségnézőpontokban a kontextusnak megfelelő rendszerek választására és kialakítására, a tudása megszenvedett, érlelt, reflektált, korrigált legyen. A feladat célja a minőségi szakember szuverenitása és autentikussága megalapozása. A folyamat meghatározó eleme, hogy mindez a kezdő szakaszban történik, és célja, hogy képessé tegye a hallgatót az amatőr kompetenciából – számos hibán és visszacsúszáson át- a megfelelő szakmai tudásközösségekbe kapcsolni. AZ APPRECIATIVE INQUIRY TECHNIKÁN ALAPULÓ TANÁCSADÁS A MINŐSÉGFEJLESZTŐ TANÁRKÉPZÉSBEN A minőségfejlesztő tanár képzés során a hallgató megtervezi egész tanulási folyamatát, elkészíti egyéni tanulási programját, amelyben a professzionális alkalmasság egyéni célok mentén motivált: a hallgatók motivációja gyakorta egyszerű, emelni szeretnék képzési szintjüket, küldték őket, vagy ténylegesen akad még egyéb specifikus motivációjuk is. A legfontosabb, annak eldöntése, hogy alkalmas-e a hallgató a tanácsadásra. A legtöbb hallgató számára rendkívül új elem a felnőttként való mesterszintű, reflektív tanulás, amit professzionális tanulási folyamattá kell alakítani, amelyben azt is megértik, hogy nem csupán az oktatóktól, hanem egymástól és önmaguktól is sokat tanulhatnak. A hallgatói tanulási tervek gyakran mechanikusak, ám második, harmadik nekifutásra, már alkalmasak az életpálya - 23 -

újragondolására, intellektuálisan kihívó célok megfogalmazására. Ennek elérése érdekében a szokásos stratégiai tervezési módszereket alkalmazzuk, vízió, értékek, küldetés meghatározása. Nagyon fontos az erőtérelemzés, amely a fizikai, társadalmi, pszichológiai és spirituális dimenzióban elemzi az egyén lehetőségeit, a célok elérését segítő és gátló tényezőket. Ezek különösen fontosak munka mellett tanuló hallgatók esetében. A következő lépcső a tanulási célok pontos megformálása, a portfólió elemeinek egyénre szabott kialakításával. Ehhez meg kell tervezni a szervezeti hátteret: team fejlesztés a csoporttagokból, gyakorló terep szervezés, stb., a szükséges segédanyagokat, a prioritásokat, a hatékonyságot, azt, mihez tudnak háttérsegítséget szervezni. Mindezek komoly interakcionista képességeket igényelnek: önmaguk felé fordulást, mások felé fordulást, a környezet bekapcsolását, a célok tisztázását, a hatalom kérdését – mit tudnak megszerezni és mit nem, mit tudnak kivédeni, mit tudnak céljaikba állítani, a visszajelzés elérését, adatgyűjtést, konfrontáció kezelést, stb. A KAIZEN FILOZÓFIÁN ALAPULÓ COACHING BEEMELÉSE A TANULÁSI FOLYAMATBA A kaizen filozófián alapuló tanácsadási folyamat célja annak feltárása, hogy mi gátolja a hallgatót a legjobb eredmény elérésében. A nagyobb teljesítmény érdekében a célok tisztázása mellett az akadályok feltárása és az erősségek kihasználása a cél. A hallgatók egymás tanácsadói. Egy interjú során feltárják lehetőségeiket, a személyes kihívásokat, a cselekvés prioritásait, a vágyott eredményeket. A tanácsadó szerepe a hallgató önérzékenysége fejlesztése, mások szerepe helyes értékelése kialakítása. Segít az erősségek feltárásában új perspektívák kialakításában. Fontos az egészben a nagy célokban való gondolkodás, a tanulási koncepciók, elvek, témák személyes célok mögé rendelése. A Kazein filozófia annak megértése mi a jó, mi működik, mi az, ami vágyott, mi az, ami szükséges. Az AI nézőponttal kombinálva képes a hallgatói tanulás problémáinak feltárására és leküzdésére. 1.3. AZ ÉLETCÉLOK KIALAKÍTÁSA A PERSONAL SCORE CARD MODELLJÉVEL PERSONAL BALANCED SCORE CARD A PBSC az üzleti filozófiák olyan módszere, amely a (Organisation) Business Score Card központú tervezésre épít. A BSC alapú tervezés négy nézőpontra: a pénzügyi, a vevői-fogyasztói, a szolgáltatási folyamatra vagy gyártásra, és a tanulási-növekedési szervezeti folyamatokra fókuszál. A szervezeti teljesítményt és küldetést ezen 4 cél alapján vizsgálja, ehhez kapcsolja a teljesítmény értékelését. A Személyes kiegyensúlyozott mutatórendszer hasonló feladatokkal bír, és az egyén és a szervezet céljainak összekapcsolását ígéri.

- 24 -

PBSC Személyes küldetés, Személyes vízió Személyes szerepek Személyes kritikai sikertényezők Személyes célok, feladatok Személyes teljesítmény mérés, mutatók Személyes fejlesztési akciók

OBSC Szervezeti küldetés Szervezeti vízió Szervezeti alapértékek Szervezeti kritikus sikertényezők Szervezeti célok, feladatok Szervezeti teljesítmény mérés, mutatók Szervezetfejlesztési akciók

PBSC Framework © Hubert Rampersad3

Az autentikus személyes márka kialakításának lépései a következők: a személyes ambíciók megfogalmazása, a személyes SWOT elemzés, önmagunk megvilágítása, a személyes integritás elemzése. A személyes kiegyensúlyozott pontozás lehetővé teszi annak megértését, milyen vezetési kompetenciáink vannak saját életvitelünket illetően, milyen vállalkozói kompetenciákkal bírunk, mennyire vagyunk személyes életünkben hatékonyak, milyen a munka-élet egyensúly, melyek azok a tényezők, amelyek motiválnak bennünket. A PBSC alkalmazása a hallgatók motiválásában azért fontos, mivel lehetővé teszi, hogy egyéni személyes tanulási céljaikat, pénzügyi motivációikat, a munkafolyamatban betöltött szerepüket, a szervezeti személyes tanulásban betöltött szerepüket realisztikusan munkahelyi szervezetbe illesztetten fogalmazzák meg. Addig, amíg az AI a megértő kérdezés technikája, a coaching a személyes motiváció intellektuálisan kihívó megfogalmazására tesz képessé, a Kaizen lehetővé teszi a tudatos akadályelhárítást, a PBSC technika realisztikussá formálja a célokat, a hallgató munkahelyi és családi környezetébe illeszti azokat. Amennyiben a minőségfejlesztő tanár szak kiemelt célja a munkahelyi szervezet teljesítménye javítása, úgy a PBSC és az (O)BSC összekapcsolása szinergikus eredményeket teremthet. A személyes célok megfogalmazása szervezethez kötött, ugyanakkor a hallgató a tanulás során folyamatosan használja a munkahelyi szervezeti forrásokat, minden feladata, valamely realisztikus szervezetfejlesztési célhoz kötődhet. A PBSC és (O)BSC összekapcsolása különösen hasznos az egyéni szakmai gyakorlat megtervezésében, olyan feladatok kialakításában, amelyből mind a hallgató, mind a szervezet profitál.

3

Angel, R. & H.K. Rampersad, Do scorecards add up? CA-Magazine, Canada, May 2005. RAMPERSAD, H.K., TOTAL PERFORMANCE SCORECARD; REDEFINING MANAGEMENT TO ACHIEVE PERFORMANCE WITH INTEGRITY, Butterworth-Heinemann Business Books, Elsevier Science, May 2003. Rampersad, H.K, THE PERSONAL BALANCED SCORECARD; The Way to Individual Happiness, Personal Integrity and Organizational Effectiveness, Information Age Publishing Inc., Greenwich, USA, June 2006

- 25 -

A PBSC TECHNIKA A SZOLGÁLTATÁSTUDOMÁNYI NÉZŐPONT EGYÜTTES ÉRTÉKTEREMTÉSI FOLYAMATÁBAN A kiegyensúlyozott személyes pontozási rendszer a hallgató tanulási folyamata egészét képes orientálni. Motivál a hatékony pénzügyi forrásfelhasználásra, a személyes tanterv kialakítására, a személyes tanulási stílus, és a professzionális tanulási technikák kialakítására, a személyes növekedés elemeinek megteremtésére, a hatékony döntéshozatalra, a szerepek integrálására, a személyes identitás formálására a másokkal való együtt dolgozásra. HALLGATÓI SZEMÉLYES PONTRENDSZER NÉZŐPONTJAI

Pénzügyi nézőpont

Személyes nézőpont

Tanulási folyamat nézőpont Növekedési folyamat nézőpont

• Megfelelő státusz, életpálya modell elérése segítése • Új szerepkörök betöltési lehetősége • Javult jövedelemszerző képesség, hatékony tanulási pénzügyi menedzsment (időre befejezni, kevés pótdíj, kevés hallgatói hitel, jó beosztás) • Értelmiségi életvitel forrásainak kialakítása (kulturális, egészséges életmód, stb.)

• A hallgató saját szükségleteinek feltárása • Megfelelő egyéni célokra kialakított képzési tartalom kialakítása • Hallgatói teljesítménymérés rendszeresen, reflektíven, javítási lehetőséggel • Hallgatói eredményesség, elégedettség önértékelés révén

• Tantárgytanulási és kutatási kompetenciák ( kutatói képesség, idegen nyelv) • Szakmaismeret, szakmafilozófia, professzionalizáció megértée • tanulási módszerek, személyes tanulási stílus kialakítása • Emocionális és adminisztratív kompetenciák: egyéni tanulási stratégiai térkép

• A kontextus értelmezése, az adott intézményben milyen a tanterv az oktatás • tanulási innovációk, a csoportmunka, a gyakorlat lehetőségei • Élethosszig tartó tanulási képességek kialakítása, nyitottság • Hálózatok, ön és csoportmenedzselés

- 26 -

AZ OKTATÓI SZEMÉLYES PONTRENDSZER NÉZŐPONTJAI

Pénzügyi nézőpont

•Megfelelő státusz, életpálya modell, oktatói karrier •Egyéb oktatói szerepkörök, vezetői beosztások •Alternatív jövedelemi források megteremtése •Vezető értelmiségi megélhetés

Hallgatói nézőpont

•A hallgatók szükségleteinek felmérése (Értő kérdezés), egyéni és csoport menedzsment (PBSC) •Megfelelő képzési tartalom kialakítása •Hallgatói teljesítménymérés •Hallgatói eredményesség, elégedettség

Oktatási folyamat nézőpont

•Tantárgykutatási kompetenciák ( kutatói képesség, idegen nyelv) •Szakmaismeret •Módszertan, mérési kompetencia •Emocionális és adminisztratív kompetenciák: értő kérdezés, BSC, PBSC,

Növekedési folyamat nézőpont

•A kontextus értelmezése, tantervek, modellek, intézményi célok •Az oktatási innovációk, teamek: új motivációs módszerek •Képzés, továbbképzés, szakmai kapcsolatok •Hálózatok, ön és csoportmenedzselés

Az oktatói személyes kiegyensúlyozott pontrendszer fontos elem a tanszékek sikeressége megteremtésében. A pontok elemeiből jól látszik, mennyire összekapcsolhatók a hallgatói és oktatói sikerek és teljesítmények. Az egzisztencialista filozófia és pszichológia, az interpretatív szociológia kvalitatív kutatási módszerei, az üzleti tanácsadási technikák (az appreciative inquiry, az interakcionista coaching, a kaizen, a PBSC az önaktualizálás új dimenzióinak megteremtését segíti a fenti módszerek és technikák alkalmazásával: 

Gazdasági-pénzügyi dimenzió : egyensúly a pénzügyek és a munka között, mi az a minimális forrás, amivel anyagi biztonság érhető el, mi az ami az anyagiasságtól és a fogyasztói attitűdtől leszakít, ami javítja az életminőséget.



Intellektuális dimenzió: tanulás és munka és egyéb dimenziók egyensúlya, eldönteni mi a domináns, annak megértése, mikor van mentorra szüksége a hallgatónak, mikor és hogyan tehetjük alkalmassá a hallgatókat a tanácsadásra

- 27 -



Emocionális/affektív dimenzió: kapcsolatok kiegyensúlyozottsága, kötelességek, vágyak és elégedettség összhangja. Az önrealizáció, a belső én megléte, az emocionális állapot tudatosulása.



Személyes fejlődés és növekedés dimenzió: Személyes fejlődés, milyen az élethez való viszony, értékek, spiritualitás, az emberi létezés értelme, szereptudat, emberekkel való kapcsolatok fejlődése, belső fejlődés, nyitottság, növekedés, tanulás, csoportos kapcsolatok fejlesztése.

A motiváltság, felelősség légköre megteremtése a feltétele a kooperatív oktatási-tanulási folyamatnak, ez teszi lehetővé az oktatás-kutatás és gyakorlat integrálását, az oktató-hallgató partnerségét, a hallgató pozitív személyiségjegyei fejlesztését, a hallgató felelőssége erősítését saját tanulása vonatkozásában.

2. SZAKKÉPZÉSI CÉLOK KJF ÁTFOGÓ KIMENETI KERETRENDSZER (JAVASLAT)

Terület1

Terület 2

Terület 3

Kötelező elem: Indikátor 0 Mobilitás

Üzleti partnerrel együtt készített tanterv ECTS alapú tanterv DS

Megfelelő képzési tartalom és módszertan Indikátor 1 Foglalkoztatás központú kimeneti kompetenciák: szakterület ismerete, a munka világa és szervezete ismerete A kimeneti kompetenciák minősége: kreativitás, innováció, vállalkozói, átalakítási, etikai

Megfelelő tanulási környezet Indikátor 2 Gyakorló vállalkozóképzés

Értékelés

Elégedettség

Indikátor 3 projektek, termékek, kreativitás tesztek

Indikátor 4 hallgatói elégedettség kérdőívei

Innovatív csinálva tanulás tanterv

tézisek, esszék, jelentések

a végzett hallgatók elégedettsége

A céloknak megfelelő tanulói teljesítményértékelés

Mobilitás, európai és globális dimenzió, nyitottság

A hallgatók bennmaradása, végzése

egyéb kockázatviselők elégedettsége

Terület 4

Felvételi, kiválasztás

EIT osztályozási kritériumok megfelelő szintleírással

Terület 5

Angol nyelvű képzés

Aktív és megfelelő oktatási módszerek

- 28 -

tanulmányok, cikkek, konferencia prezentációk, K+F projektek

FOKSZ, ALAPKÉPZÉS, SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAKI KIVÁLÓSÁGI KRITÉRIUMOK Minőség indikátorok/ Értékelési területek 1.

0. Képesítési követelmények

1. Képzési tartalom és módszertan

2.Tanulmányi környezet

0.1.1. A mobilitási lehetőség eléri a 30 kreditet 0.1.2. A mobilitás kiterjed a gyakorlatra is

1.1. A tanulmányi kimenet szempontjai 1.1.1. A kreativitást elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.2. Az innovációs képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.3. A vállalkozói képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.4. A szakmakutatási képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.5.A problémák feltárása és megoldási képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.6.A szakmai etika és viselkedés elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.7. Az etikai alapelvek és helyes értékítéletekre való képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.8. Kellően foglalkozik-e a program a foglalkoztatás kérdéseivel?

2.1. Hangsúlyos vállalkozói alapismeretek, vállalkozás látogatás, esettanulmányok 2.1.1. Munkahelyi csoportos gyakorlat, hospitálás, vállalkozói problémakeresés 2.1.2. A szakon van-e lehetőség minden képzési formában munkahelyen történő képzésre, ahhoz hogy találkozzon a szakma valóságával?

- 29 -

Minőség indikátorok/ Értékelési területek 2.

3.

4.

0. Képesítési követelmények

1. Képzési tartalom és módszertan

2.Tanulmányi környezet

0.2.1. Legalább 2 üzleti partner részt vett a képzési program kialakításában 0.2.2. Aktív együttműködés a szakterület szervezeteivel 0.3.1.A gyakorlat jelenléte minden félévben 0.3.2. A programmal kapcsolatban nincs MAB kifogás

1.2. A képzési kimenet általános minősége 1.2.1. A képzési kimenet jól kimunkált-e, használható tudást ad-e? 1.2.2. A képzési kimenetek precízen megfogalmazottak-e a tantárgyakban, a tantárgy tartalma fedi-e a kimenetet? 1.2.3. A képzési kimenet követelmény a képzés szintjének felel-e meg? 1.3.A tanulói előrehaladás értékelése megfelelően kimunkált 1.3.1. Az értékelés módszerei és technikái a tartalomnak megfelelőek –e a szak és tárgyai esetében? 1.3.2. Az értékelés módszerei a kiválasztott formának megfelelőek-e?

0.4.1. A hallgatók felvételeknél a vállalkozói potenciál értékelt és pontozott 0.4.2. A hallgatók felvételekor az üzleti szféra is bevont. 0.4.3. A hallgató bevont az alumni szervezetbe.

1.4. Beépítettek-e és megfelelőek-e a munka világára felkészítő kritériumokra vonatkozó értékelések? 1.4.1.A kreativitást, innovációt, vállalkozói, kutatási, átalakítási, vezetői, és etikai tudást és viselkedést érintő értékelési kritériumokat ismerik-e a hallgatók? 1.4.2. Az értékelési fokozatok, mellett megjelenik-e a tantárgyaknál a teljesítmény szint, az, hogy mikor, miért kap valamilyen jegyet a hallgató?

2.2. A tanterv gyakorlati tevékenységre alapozott tanulási lehetőségei 2.1. Interdiszciplináris teamek (vegyes szakosok)a plusz képességek elérése érdekében 2.2. tereptanárok, konzulensek képzése, kihelyezett tanszéki csoportok működése segítése, felkészítése 2.3. Vannak- e felnőttképzések? 2.3. Mobility, európai dimenzió, nyitottság a világra 2.3.1. A képzési kimenet megfelel-e mindenben az európai képesítési keretrendszer követelményeinek, az ECTS európai szabályainak, a szakmai nemzetközi standardoknak? 2.3.2. Megfelelően alátámasztott –e program az oktatás és az üzleti világ közötti gyors átmenethez: kellő arányú-e a gyakorlat, milyen a minősége és száma az üzleti világból jövő oktatóknak, kapnak-e a hallgatók a munka világára felkészítő tréningeket? 2.4.1. A hallgatói elégedettség a képzésekkel? 2.4.1.1. Elkészült-e a hallgatói egyéni értékelése a belépéskor? Elkészült-e az 1.4.1 teljesítéséhez a személyes portfólió terv? 2.4.1.2. Mennyire eredményesek az értékelésben a hallgató teljesítménye fejlesztését segítő értékelések?

- 30 -

Minőség indikátorok/ Értékelési területek 5.

0. Képesítési követelmények

1. Képzési tartalom és módszertan

2.Tanulmányi környezet

0.5.1. A tárgyakból legalább 10 kredit angolul oktatott 0.5.2. A hallgató képzéséhez kapcsolódik egyéb a munka világára felkészítő tanúsítvány 0.5.3. A szakképző kamara vagy szakmai szervezet valamilyen programjában való részvételről szóló tanúsítvány

1.5. Aktív és megfelelő pedagógiai módszertan 1.5.1. A tantárgypedagógiai módszerek alkalmasak-e arra, hogy a teljes szemeszter folyamatában aktivizálják a hallgatókat? 1.5.2. A tantárgypedagógiai módszerek alkalmasak-e arra, hogy általuk elérhető legyen a képzési kimenet? 1.5.3. A tantárgypedagógiai módszerek alkalmasak-e arra, hogy mobilizálják az oktató és a tanár szakmai erőforrásait? 1.5.4. A tantárgypedagógiai módszerek alkalmasak-e arra, hogy megfelelően növelhető legyen az átfogó képzési kimeneti szint ( tervezett és ténylegesen elért)

2.5. Részvételiség 2.5.1. A tanulók bevonása a saját szükségleteik elemzésbe 2.5.2. A tanulók bevonása a tantárgyi tanulás munkaterve elkészítésébe 2.5.3. A tanulók egyéb szerepköre megengedett-e ( mentorálás, kutatás, előadás, szervezés) 2.5.4. A tanulók érdekeltté tétele az átfogó tudásszint emelésében és jobb elismertetésében

- 31 -

MESTER SZAKOK, POSZTGRADUÁLIS KÉPZÉSEK SZAKI KIVÁLÓSÁGI KRITÉRIUMOAI

Minőség indikátorok/ Értékelési területek 1.

0. Képesítési követelmények

1. Képzési tartalom és módszertan

2.Tanulmányi környezet

0.1.1. A mobilitás eléri a 30 kreditet 0.1.2. A mobilitás kiterjed a gyakorlatra is

1.1. A tanulmányi kimenet szempontjai 1.1.1. A kreativitást elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.2. Az innovációs képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.3. A vállalkozói képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.4. A kutatási képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.5.A transzformatív képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.6.A vezetői képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.7. Az etikai alapelvek és helyes értékítéletekre való képességeket elősegítő követelmények megfelelő kompetenciák jelenléte a szak tárgyaiban 1.1.8. Kellően foglalkozik-e a program a szakmai professzionalizáció kérdéseivel?

2.1. Hangsúlyos vállalkozói képzés 2.1.1. A képzéshez kapcsolódik-e megfelelő vállalkozói környezet: technikai, pénzügyi, HR szolgáltatás (inkubátorház, mentorálás és tanácsadás, üzleti angyalok bevonása, kezdő tőke, kereskedelmi potenciál), ahhoz hogy a hallgató elérje vállalkozói képessége kipróbálását? 2.1.2. A szakon van-e lehetőség minden képzési formában munkahelyen történő képzésre, ahhoz hogy találkozzon a szakma valóságával?

- 32 -

Minőség indikátorok/ Értékelési területek 2.

0. Képesítési követelmények

1. Képzési tartalom és módszertan

2.Tanulmányi környezet

0.2.1. Legalább 2 üzleti partner részt vett a képzési program kialakításában 0.2.2. Aktív együttműködés a szakterület szervezeteivel

1.2. A képzési kimenet általános minősége 1.2.1. A képzési kimenet jól kimunkált-e, használható tudást ad-e? 1.2.2. A képzési kimenetek precízen megfogalmazottak-e a tantárgyakban, a tantárgy tartalma fedi-e a kimenetet? 1.2.3. A képzési kimenet követelmény a képzés szintjének felel-e meg?

3.

0.3.1.A képzési program kreditszáma megfelel a KKK-nak, beleértve a gyakorlatorientáltság hozzáadott értékeit is. 0.3.2. Minden hallgató azonnal megkapja a Diploma Supplementet. 0.3.3. A programmal kapcsolatban nincs MAB kifogás

1.3.A tanulói előrehaladás értékelése megfelelően kimunkált 1.3.1. Az értékelés módszerei és technikái a tartalomnak megfelelőek –e a szak és tárgyai esetében? 1.3.2. Az értékelés módszerei a kiválasztott formának megfelelőek-e?

2.2. A tanterv gyakorlati tevékenységre alapozott tanulási lehetőségei 2.1. Interdiszciplinaritás a fenti plusz képességek elérése érdekében 2.2. Vannak-e szerződések a képzési egység és a vállalkozások, szervezetek között a tantervfejlesztésre, a külső szakemberek képzésekbe való bevonására, és a szakdolgozatok konzulenciájára. 2.3. Van-e megfelelő tudástranszfer: felnőttképzési program a képzésben a külső szakembereknek, közös kutatási és fejlesztési program, kihelyezett tanszék vagy külső hálózat) 2.4. Vehetnek-e fel a hallgatók minor jellegű, vagy más szakok ismeretköréből kialakított specializációkat a jobb munkahelyi elhelyezkedés érdekében? 2.5. Az oktatás-alkalmazott/ és képzésben gyakorolt kutatás- üzleti tevékenység képez –e a szak esetében tudásháromszöget? 2.3. Mobility, európai dimenzió, nyitottság a világra 2.3.1. A képzési kimenet megfelel-e mindenben az európai képesítési keretrendszer követelményeinek, az ECTS európai szabályainak, a szakmai nemzetközi standardoknak? 2.3.2. Megfelelően alátámasztott –e program az oktatás és az üzleti világ közötti gyors átmenethez: kellő arányú-e a gyakorlat, milyen a minősége és száma az üzleti világból jövő oktatóknak, kapnak-e a hallgatók a munka világára felkészítő tréningeket?

- 33 -

Minőség indikátorok/ Értékelési területek 4.

5.

0. Képesítési követelmények

1. Képzési tartalom és módszertan

2.Tanulmányi környezet

0.4.1. A hallgatók felvételénél a vállalkozói potenciál értékelt és pontozott 0.4.2. A hallgatók felvételekor az üzleti szféra is bevont. 0.4.3. A hallgató bevont az alumni szervezetbe. 0.5.1. A tárgyakból legalább 20 kredit angolul oktatott 0.5.2. A hallgató képzéséhez kapcsolódik egyéb a munka világára felkészítő tanúsítvány 0.5.3. A szakképző kamara vagy szakmai szervezet valamilyen programjában való részvételről szóló tanúsítvány

1.4. Beépítettek-e és megfelelőek-e a munka világára felkészítő kritériumokra vonatkozó értékelések? 1.4.1.A kreativitást, innovációt, vállalkozói, kutatási, átalakítási, vezetői, és etikai tudást és viselkedést érintő értékelési kritériumokat ismerik-e a hallgatók? 1.4.2. Az értékelési fokozatok, mellett megjelenik-e a tantárgyaknál a teljesítmény szint, az, hogy mikor, miért kap valamilyen jegyet a hallgató?

2.4.1. A hallgatói elégedettség a képzésekkel? 2.4.1.1. Elkészült-e a hallgatói egyéni értékelése a belépéskor? Elkészült-e az 1.4.1 teljesítéséhez a személyes portfólió terv? 2.4.1.2. Mennyire eredményesek az értékelésben a hallgató teljesítménye fejlesztését segítő értékelések?

1.5. Aktív és megfelelő pedagógiai módszertan 1.5.1. A tantárgy-pedagógiai módszerek alkalmasak-e arra, hogy a teljes szemeszter folyamatában aktivizálják a hallgatókat? 1.5.2. A tantárgy-pedagógiai módszerek alkalmasak-e arra, hogy általuk elérhető legyen a képzési kimenet? 1.5.3. A tantárgy-pedagógiai módszerek alkalmasak-e arra, hogy mobilizálják az oktató és a tanár szakmai erőforrásait? 1.5.4. A tantárgy-pedagógiai módszerek alkalmasak-e arra, hogy megfelelően növelhető legyen az átfogó képzési kimeneti szint (tervezett és ténylegesen elért)

2.5. Részvételiség 2.5.1. A tanulók bevonása a saját szükséglet elemzésbe 2.5.2. A tanulók bevonása a tantárgyi tanulás munkaterve elkészítésébe 2.5.3. A tanulók egyéb szerepköre megengedett-e (mentorálás, kutatás, előadás, szervezés) 2.5.4. A tanulók érdekeltté tétele az átfogó tudásszint emelésében és jobb elismertetésében

- 34 -

FELNŐTTKÉPZÉSEK MINŐSÉGINDIKÁTORAI A KJF hallgatóinak kompetenciái és attitűdje

A képzések elérhetősége és részvétel a képzéseken A felnőttképzés forrásai

Felnőttképzési stratégia és rendszerfejlesztés az eltérő szintekre

Olvasási készség, megértés Számolási képesség Infotechnológiai képesség Tanulási képesség Nyelvtanulási képesség Aktív állampolgárság és szociális képességek Meghirdetés Jelentkezés Végzés Programfejlesztés Képzők képzése ICT a felnőttképzésben Intézményi részstratégia Programfejlesztés koherens jellege Felnőttképzési tanácsadás és útmutatók, szabályozók Akkreditációk és tanusítványok Minőségirányítás

A felnőttképzés eredményei

- 35 -

Mérés és értékelés

Kapcsolatok külső partnerekkel, tanácsadó csoportokkal részvétel helyi fejlesztési programokban kapcsolat az iskolarendszerrel tanácsadó testület működtetése munkaerőpiaci jobservice együttműködés tanszékekkel való kapcsolat nyilvános könyvtár non-profit képzések idősek, studium generale

NEMZETKÖZI KÉPZÉSEK MINŐSÉGKRITÉRIUMAI

1. A képzések indításának előfeltételei

2. A képzés megvalósítása

3. A képzés értékelése

1.1. a céloknak való megfelelőség: A szakindítás céljai, indokoltsága A szakfejlesztés alapelvei A partner intézmények kiválasztása A szak illeszkedése a képzési struktúrába A szak elismertsége, elismertetése A szak iránti mukaerőpiaci igények, Célcsoport

2.1. A képzés indításáról döntés: A szak leírása, tájékoztatás, felvételei: a szak neve, célja, feladata, tudományág, tudományterület, szint, időtartam, kreditszám, felvételi, jogszabályi háttér, kötelező mobilitás, költségtérítési díj, helyszín, a hallgató nyilvántartása, adatkezelés, diploma supplement Felvételi eljárás A szak egész időtartamára vonatkozó óra-és vizsgarend 2.2. A képzés lebonyolítása Az intézményközi koordináció felállítása Intézményen belüli koordináció Intézményen belüli képzés Külső intézmény által szervezett kpzés Beszámítás, kreditelismerési eljárás A képzés oktatóinak meghatározása A hallgatói mobilitás szervezése, költségei Az oktatói mobilitás szervezése, költségei Szállásigények Infrastruktúra Költség6haszon számítás konferencia, projekt, kutatás tervezés, szervezés, költségek Adminisztrációs nyilvántartás, ügyfélszolgálat

3.1. a célok és megvalósítás eltérései problémák, intézkedések

1.2. A szak tartalma A képzési koncepció koherenciája Kuriozitás, történeti-kulturális, földrajzi szükségleteknek való megfelelőség Nemzetköziesített tartalom, Mobilitási tartalom A tárgystruktúra, tantárgykatalógus A tanulási kimenet A vizsga és értékelési rendszer Módszertan, Tananyag, Könyvtár, e-irodalom A nyelv, célcsoport TVSZ Diploma Supplement Tanulmányi adminisztráció, Az osztályzat konvertálása Hallgatói információ és tanácsadás, Hálózati kommunikáció A szakhoz kapcsolódó konferenciák, projektek, kutatások, értekezletek Tervezett hallgatói mobilitás, Tervezett oktatói mobilitás Szakmai külső kapcsolatok, Akkreditációs eljárások, éves minőségtervek, értékelések, minőségprogramok

- 36 -

3.2. A képzés megfelel-e a szintnek megfelelő minőségnek

1. A képzések indításának előfeltételei

2. A képzés megvalósítása

3. A képzés értékelése

1.3. Döntéshozatal Szerződés, jogszabályi hátterekre hivatkozás Koordinációs folyamatok, Koordináló struktúra, Kölcsönösségi és elkülönült felelősségek Előfeltételek, Erősségek és gyengeségek A kommunikáció nyelve A szak tulajdonjogai A szaki finanszírozás, tandíjak, A megvalósítás költségvetése Közös minőségi alapelvek A Kockázatviselők bevonása, Panaszkezelés és ügyintézés szervezetei 1.4. Minőségpolitika A szintnek megfelelően azonos a magyarországival ESG, kritériumok

2.3. A szaki képzési folyamatok irányítása éves munkarendek, képzési koordinációs ütemterv Költségvetés Hallgatói tájékoztatási folyamatok Panaszkezelés Szakmai ellenőrzés Éves jelentés

3.3. A képzési ciklus végén rendszeres értékelés

2.4.Minőségellenőrzés Adatszolgáltatás, elemzés, előrehaladás, teljesítmény Elégedettségi ellenőrzés Akkreditációs megfelelőség éves jelentés szerint 1.6. A szak fenntarthatósága Költségkeretek betartása Eredmények, kimenetek, elhelyezkedés, Gyengeség, erősség, javítás 2.6. A képzés dokumentáltsága

3.4. A minőségfejlesztés céljai, eljárásai, folyamatai

1.5. A szak fenntarthatósága Projektterv, képzés iránti kereslet prognosztizálása 1.6. A szakindítás dokumentumai

- 37 -

3.5. Támogató struktúrák kialakítása

3.6. Az értékelés dokumentumai

KIMENETI KOMPETENCIÁK AZ ANDRAGÓGIA SZAKON K.1. Indikatív tudástartalom K.1.1. Az andragógia területéhez és a választott szakirányhoz kapcsolódó ismeretrendszert, a személyiségfejlődés törvényszerűségeit, különös tekintettel a felnőttkorra; K.1.2. Az oktatási rendszer alapvető összefüggéseit, a felnőttek tanulásának, tanításának didaktikai elveit; K.1.3. A felnőttképzési ismeretszerzési módokat és az ismeretforrásokat, szakterületükön a problémák több szempontú megközelítésének, a megoldások értékelésének elveit és módszereit; K.1.4. Az állami, önkormányzati, vállalkozói, a civil és nonprofit szervezetek, intézmények működésének elveit; K.1.5. A szervezetek, intézmények működése, illetve képzések iránti szükségletek felmérésének és működésük értékelésének, elemzésének elemi módszereit; K.1.6. A változó igényekhez igazodó tananyag-fejlesztés, tanulásszervezés, személyiségfejlesztés, tanácsadás, csoportszervezés, továbbá a hatékony szervezet-irányítás, a kommunikáció, a konfliktuskezelés elemi módszereit; K.1.7. Az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikálás formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit; K.1.8. A kultúra mikro- és mezotereit, illetve azok közösségi használatát; K.1.9. A kultúra intézményrendszerének főbb történeti és funkcionális változásait; K.1.10.

A

kulturális

szervezetek

rendszerét,

működési

mechanizmusát,

a

szervezet

rendszerkörnyezettel való összefüggéseit, illetve a szervezeti kommunikáció szabályait; K.1.11. A magyar és az egyetemes művészet, illetve az esztétikai és művészeti értékközvetítés történetének alapvonalait; K.1.12. A művelődési szervezetekkel kapcsolatos gazdaságtan és a kulturális marketing alapvető kérdéseit; K.1.13. Alapvonalaiban a közösségszervezés és -fejlesztés történetét és módszertanát; K.1.14. A kulturális intézményrendszer szerkezetének és funkcióinak szinkronszemléletű vizsgálatának elveit, módszereit, a működés jogi és szervezeti aspektusait; K.1.15. A művelődésszervező foglalkozások professzió elméleteit, nézőpontjait.

K.2. Habitus, attitűd K.2.1. A gazdasági-társadalmi folyamatok és a kultúra jelenségvilága közötti összefüggések differenciált és rendszerszemléletű értelmezése, az értelmiségi elhivatottság alapértékei alapelvei gyakorlatban K.2.2. A művelődésszervezés területeit érintő etikai alapelvek (szerzői jogok, stb.)

- 38 -

K.2.3. A szakmai hozzáértés és hitelesség, megbízhatóság, kiszámíthatóság a művelődésszervezési tevékenységekben K.2.4. A kulturális eltérések megértése a művelődésszervezésben K.2.5. Kritikai gondolkodáson alapuló, kiszámítható, következetes, autonóm munkavégzés K.2.6. Az információs társadalom térhódításából fakadó, az infotechnológiák használatából adódó felelősségek ismerete és alkalmazása művelődésszervezésben

K.3. A közvetlen gyakorlat- autentikus bánásmód a személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel, közösségekkel: autentikusság a művelődésszervezésben K.3.1. Az általános andragógiai szerepkörök alapján: felkészülés, tervezés – megvalósítás - értékelés, a kliensek támogatása, kockázatmenedzselés, kiszámítható munkavégzés, naprakész adminisztráció, szakmai kompetencia demonstrálása (standardoknak, általános kompetenciáknak megfelelő munkavégzés), a művelődésszervezői szerepkörök alapján: feltáró, értékelő, kompetencia-fejlesztő K.3.2. A minőség, a rendszerszemlélet, a kultúra koncepciói a művelődésszervezésben, kulturális terület minőség modelljei és díjai K.3.3. A művelődésszervezés komparatív modelljeinek gyakorlati alkalmazása K.3.4. A szimbolikus interakcionista (kulturálisan kompetens) művelődésszervezés gyakorlati modellje és kritikai alkalmazása K.3.5. Az elmélet által informált andragógia és művelődésszervezés gyakorlati modelljei alkalmazása

K.4. Kulturális szolgáltatásmenedzsment és programszervezés a művelődésszervezésben K.4.1. A kulturális szervezetek szolgáltatásainak tervezése és kialakítása: a közművelődés, közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, civil szervezetekben, a felnőttképzés különböző színterein tervezői, szervezői, irányítói feladatok, ezekhez kapcsolódó munkakörök ellátása K.4.2. Problémamegoldás a művelődésszervezésben K.4.3. Programmenedzsment és művelődési szolgáltatások koordinációja K.4.5. Művelődésszervezés és kockázatkezelés, K.4.6. Szervezeti funkciók és munkaszervezés a művelődési szervezetekben, K.4.7. Szervezeti politika és szabályozás a művelődési szervezetekben, K.4.8. Szervezeti és programadminisztráció és dokumentáció, kommunikáció a művelődési szervezetekben K.4.9. Szervezeti folyamatok (HRM, marketing, költségvetés) és a tervezés folyamatainak megértése a művelődési szervezetekben K.4.10. Etikai problémák, összeférhetetlenségek feltárása, kezelése, rendezése

- 39 -

K.5. A művelődési szervezet – a művelődési szolgáltatást használó-a művelődésszervező – a kockázatviselők (tulajdonos, fenntartó, támogató) nézőpontjainak értelmezése és megértése, érdekeinek kiegyenlítése a művelődésszervezésben K.5.1. Az emberi viselkedés differenciált észlelése és befolyásolása; Az interakciók és intervenciók folyamatainak és dinamikájának megértése - az edukatív folyamatok tervezése K.5.2. Inputok: a szabályozók, a szervezeti kultúra, a művelődésszervező interakcióinak és intervencióinak szerepe, a művelődési szolgáltatást fogyasztók inputjai a művelődésszervezésben K.5.3.A felnőtt ember megújulási, fejlődési törekvéseinek – figyelembe véve a személyes életutat és az elért életminőséget – segítése és megvalósításuk támogatása; A humanista, pragmatista, rendszerszerű és konstruktivista technikák alkalmazása a viselkedési folyamatokban K.5.4.A felnőttképzés különböző területein a képzési irányok és célok meghatározására, felnőttképzési programok összeállítására, megszervezésére. A művelődés szervezési beavatkozások lehetőségei és korlátai egyének, csoportok, családok, szervezetek, közösségek esetében, a művelődésszervezés hangsúlyai- egyén –család - csoport-közösség a globalizált környezetben K.5.5. A művelődésszervezési szolgáltatások eredményeinek értelmezése: az output a szolgáltatást használó, a művelődésszervező, a szervezet, a kockázatviselők nézőpontjából, az andragógia nézőpontjából, a művelődés szervezési programok minőségértékelése, a művelődésszerveződés és a minőségkoncepciók

K.6. Kutatási, innovációs és minőségi írástudás, minőségfejlesztés, a legjobb gyakorlathoz való hozzájárulás, művelődési program, szervezeti és társadalmi innováció K.6.1. Társadalmi tagozódás, területi, etnikai folyamatok kutatása, trendelemzés, a művelődésszervezés környezete K.6.2. A kulturális szolgáltatásokat használók helyzetének, viselkedésének kutatása: szituációelemzés K.6.3. Művelődési szükséglet-, elégedettségkutatás, hatásvizsgálat K.6.4. A művelődésszervezés közpolitikai programjainak és projektjeinek, tervezési folyamatainak, megvalósításának, hatásainak vizsgálata K.6.5. Akciókutatás az andragógiában és művelődésszervezésben

K.7. Kulturális ügyképviselet, közpolitikai szerepvállalás K.7.1. A művelődési intézményrendszer hatékonysága értékelése K.7.2. Kapcsolatépítés a művelődési intézmények és programok kockázatviselőivel K.7.3. Információszolgáltatás, művelődési programok kommunikációja K.7.4. Művelődési csoportok, művészeti közösségek menedzselése (programfejlesztés, támogatás, együttműködési stratégiafejlesztés) - 40 -

K.7.5. Művelődési program-és projektmenedzsment alapkészségek (adminisztráció, pályázatírás, projekt lebonyolítás), művelődési programszervezés

K.8. Személyes fejlődés menedzselése K.8.1. Személyes fizikai és mentális egészség fenntartásának képessége, kockázatérzékelés, K.8.2. A megismerési alapfolyamatok önreflektív elemzése és fejlesztése, a szupervízió használata, K.8.3. Az élethosszig tartó tanulás és személyes fejlődés tervezésének képessége, K.8.4. A hagyományos továbbképzés modelljei a művelődésszervezésben K.8.5. A továbbképzés az új információs technológiák által (pl. távoktatási) és K.8.6. Idegen nyelven történő személyes tanulás révén. K.8.7. Nemzetközi tapasztalatcsere révén. K.9. Professzionális szakmai személyiség fejlesztése, K.9.1. Hatékony karriertervezés egyéni szakmai portfólió kialakításával K.9.2. Szervezeti tagságok, szakmai egyesületek, stb. révén. K.9.3. Szakirányú, mester- és egyéb végzettségek, tereptanári, szakértői végzettségek és címek megszerzése révén.

K.10. Speciális kompetenciák: K.10.1. Műkereskedelem szakmai ismeretek: 

A művészettörténeti korok meghatározó stílusjegyei az iparművészetben,



A nemesfémek fajtái, jellemzői, megmunkálása, Fémjelek, ötvösjegyek, Anyagismeret, finomságvizsgálati módszerek, az értékbecsléshez használt táblázatok alkalmazása,



A gyémánt tulajdonságai, a briliáns csiszolási formái, Méret-meghatározás és eszközei, az értékbecsléshez használt táblázatok alkalmazása



C Festészeti műfajok, festési módozatok az egyes korszakokban, Festőiskolák és az egyes korszakok kiemelkedő mesterei, A festészetben használt anyagok, eszközök, Stílus- és ábrázolás-technika, Az értékbecslés módjai, a szakkatalógus használata



Az üveggyártás alapanyagai, díszítő technikái, Az üveggyártás központjai, mesterei, A kerámiajegyek és azonosításuk módszerei, Ötvös-technika és díszítő eljárások, Fémjelek, Ötvözetek,



Az ikonok szerepe, az ikonfestés technikái



A fegyverek fajtái, díszítő technikái



Bútortörténeti stílusok, bútorfajták, bútorkészítési technikák

- 41 -



Az egyes fafajták jellemzői, A bútorok felületdíszítésének módjai, A szőnyegművészet fejlődése, szőnyegfajták, Szőnyegkészítési technikák, Szőnyegdíszítési technikák, stílusjegyek, A szőnyegkészítésnél felhasznált anyagok



Restaurálási eljárások bútoroknál és szőnyegeknél



A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése



Kereskedelmi egység szabályszerű működtetése



A becsüs és a régiségkereskedő tevékenységéhez kapcsolódó általános feladatok

K.10.1.1.Festmények értékbecslése: Szakmai elmélet: festészeti és grafikai technikák, az európai festészet stíluskorszakai, restaurálás, a hamisítás technikái, a magyar műtárgypiacon előforduló mesterek munkái, a műtárgyvédelem szabályai, Irányított szakmai gyakorlat: restaurátorműhely-látogatás szakvezetéssel, múzeumlátogatás szakvezetéssel, technikák, szignók azonosítása a gyakorlatban, hamisítások felismerése, értékbecslés, árképzés konkrét példákon. K.10.1.2. Bútor és szőnyeg értékbecslés: Szakmai elmélet: művészettörténeti korszakok, technikatörténet, a bútor-, szőnyegkészítés technikái és anyagai, a restaurálás feladata, lehetőségei, a műtárgyvédelem szabályai, a hazai műtárgypiac működése. Irányított szakmai gyakorlat: műhelylátogatás szakvezetéssel, múzeumlátogatás szakvezetéssel, technikák, anyagok azonosítása, átalakítások, hamisítások felismerése, értékbecslés, árképzés konkrét példákon, a hazai műtárgypiac működése. K.10.1.3. Drágakő-meghatározó Szakmai elmélet: gemmológiai alapfogalmak, drágakövek tulajdonságai, a drágakővizsgálat módszerei, alkalmazása, bizonylatolása, fontosabb drágakövek és összetévesztési lehetőségeik, új szintézisek és elkülönítésük, gyűjtőkövek meghatározása, nagyműszeres vizsgálati módszerek,kezelési eljárások és felismerésük. Irányított szakmai gyakorlat: szemrevételezéssel, lupéval történő megfigyelés, kristálymorfológia gyakorlat, műszeres drágakővizsgálat (polariszkóp, refraktométer, mikroszkóp, UVlámpa), egyszerűbb vizsgálatok: karcvizsgálat, sűrűségmérés, tömegmérés, mikroszkópos zárványhatározás, RTG-diffraktogram értékelése,értékbecslés K.10.1.4. Ékszerbecslés Szakmai elmélet:Drágakőismeret, drágakő-meghatározás, ékszerek és dísztárgyak becslése (nemesfémismeret, nemesfémvizsgálat, ékszertípusok, ötvöstechnikák, stílusismeret, ékszerhatározás, értékbecslés

- 42 -

Szakmai gyakorlat: A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése, a becsüs és a régiségkereskedő tevékenységéhez kapcsolódó általános feladatok, zálogtevékenység K.10.1.5. Műtárgyak értékbecslése Szakmai elmélet: az enteriőr és az iparművészet története, technikatörténet; témakörök: üveg, kerámia, fémművesség, mechanikus óraszerkezetek, fegyverek, keleti régiségek, ikonok, a műtárgyvédelem szabályai, a hazai műtárgypiac működése. Irányított szakmai gyakorlat: anyagvizsgálat, kerámia, ón és ötvös jegykönyvek használata, műtárgy-meghatározási gyakorlat, múzeumlátogatás szakvezetéssel, hamisítások felismerése, értékbecslés, árképzés, konkrét példákon.

K.10.2. Médiamenedzsment Szakmai elmélet: a médiakultúraként értett tömegkultúra és ennek műfajai (sport, populáris zene, képregény, szórakoztató irodalom, reklámkultúra), életvitel és médiakörnyezet összefüggései: a kultúra- és médiafogyasztási szokások történeti változatai, közösségszervező erő és társadalmi felelősség a kulturális és médiapiacon. Gyakorlati ismeretek: a kulturális újságírás alapjai, az országos és regionális kis rádiók, az országos és helyi kábel televíziózás kulturális szerkesztőségi munkájának sajátosságaival, a kulturális helyi nyilvánosság kérdéseivel. Kifejlessze a kulturális újságírói kulcskompetenciákat, és jártassá tegye a hallgatókat a kulturális médiumok intézményrendszerében és kommunikációjában.

K.10.3. Producer és mozgóképkultúra terjesztés: A gyártásvezető, mozgóképterjesztő feladatkörének részletes megismerése, elméleti és gyakorlati úton. A magyar filmipar aktuális helyzetének megismerése. Elméleti ismeretek: irodalom-és filmtörténet, stúdió szervezés és menedzsment. A mozgóképről való gondolkodás szintjei és megközelítésmódjai, egy középfokú elmélet körvonalai és elméleti – fogalmi háttere. A mozgókép-terjesztés rendszerelméleti megközelítése, a mozgókép-terjesztés a tömegkommunikáció rendszerében. A mozgókép-terjesztés és modernizáció, a mozgókép-terjesztés modernizációjának elvi – elméleti háttere, az egyetemes és a magyar mozgókép-terjesztés történetének modernizációelméleti értelmezése. A mozgókép-terjesztés és a politika, a mozgóképterjesztés kultúrpolitikai modelljei. A mozgókép-terjesztés és gazdaság, a mozgókép-terjesztés gazdaságtana. A mozgókép-terjesztés és kultúra, a mozgókép-terjesztés elmélete. A mozgóképterjesztés és a társadalom, a mozgóképek társadalmi használata és a társadalmi forgalmazás elmélete. Gyakorlati ismeretek: Írás, kreatív írás, forgatókönyv írás,reklámfilmgyártás, filmnyelv, Filmgyártási ismeretek elsajátítása, elméleti és gyakorlati módszerekkel. A forgatócsoport irányítása, munkaszervezés. Kapcsolat az egyes szakterületekkel, együttműködés. A mozgókép-terjesztés - 43 -

működésének elvi – elméleti alapjai és működési mechanizmusa. A mozgókép-terjesztés professzionalizációja, szakszerűsödés és szakmásodás. mozgókép-terjesztés és globalizáció, mozgókép-terjesztés és lokalitás/regionalitás: Cinema cityk, filmklubok, művészklubok. A mozgókép-terjesztés kisközösségi formai (a filmklub-mozgalom). A mozgókép-terjesztés aktív – kreatív formái (amatőr- és független filmes mozgalom)

K.10.4. Impresszárió és fesztivál menedzsment: Elméleti ismeretek: a mai kultúra problémái, jelenlegi művészeti irányzatok, művészeti intézményrendszer. A művészeti non-profit infrastruktúrára. Művészeti kuratóriumok. Hosszú távú tervezés. Üzleti források és folyamatok integrálása a nonprofit programmenedzsmentbe. Gyakorlati ismeretek: Speciális művészeti menedzsment (alternatívan: színházi, zenei, irodalmi, film-, stb., kezdetben néhány, később igények szerint bővítve). A komplex rendezvénymenedzsment, tehetségmenedzsment

és

promóció.

Kulturális

üzleti

rendezvények:

kuratóriumi

ülések,

teammenedzsment, roadshow-k, bemutató indító sajtóprogramok, forrásfinanszírozás, koncepció tervezés és közbeszerzés. Művészeti stúdió menedzsment, fittness stúdió menedzsment, tematikus parkok, közszereplők fellépése. Kísérő szolgáltatások, catering, fotó, jegyeladás, sajtómegjelenés.

K.10.5. Könyv és multimédia kiadás és terjesztés: Elméleti ismeretek: nyomdatechnika, a nyomtatási folyamat high tech környezetben. Grafikai tervezés és elrendezés. A nyomdászati, könyvkiadási iparág jellemzői reprodukció és digitalizálás, szöveg és grafika tervezés és manipuláció, weboldal szerkesztés, digitálisan nyomtatott termékek előkészítése és gyártása, perszonalizált kiadás. Szakkönyvkiadás és szakkönyv-kereskedelem. Tankönyvkiadás és kereskedelem. Üzleti média- könyvkiadás és Pr. Print-on demand rendszerek. Gyakorlati ismeretek: elektronikus kiadás szoftverei, szoftverhasználat, deskstop publishing, multimédia gyártás, digitális adatbázis kezelés, dokumentum tartalomfejlesztés, minőségi standardok. A könyvkereskedés területei: antikváriumi szakeladás, könyvtári beszerzés magángyűjtés. Könyvleírás. Könyvesbolti nyilvántartás. A könyvesbolt működtetése: a dokumentumok beszerzése, az értékesítés megszervezése, marketingtevékenység,a kereskedelmi etika és etikett alkalmazása, a vásárlás lélektani motivációinak felismerése. Tájékoztató munka: az információk megszerzése és továbbítása, a kommunikációs csatornák működtetése, a dokumentumok csoportosítása, a könyvek használata, a bolti segédletek használata. E-book kereskedelme. E-book technológiák és megoldások.

- 44 -

K.10.6. Kulturális turizmus Elméleti ismeretek: A kulturális turizmus általános jellemzőinek, fogalomrendszerének megismerése, kulturális turizmus menedzser feladatainak megismerése, Kulturális attrakciófejlesztés, Kulturális desztináció-menedzsment, kulturális közösségmenedzsment. Gyakorlati ismeretek: Turisztikai projektek tervezése, Turisztikai programcsomagok összeállítása, Költségkalkuláció, Túraprogramok szervezése, lebonyolítása, fesztiválszervezés, kulturális örökség interpretáció, kulturális turizmus kiadványkészítés.

VEZETŐI AKADÉMIAI TANÁCSADÁS PEDAGÓGUSÉRTÉKELŐ SZAKÉRTŐ TANFELÜGYELŐ ÉS MINŐSÍTŐ ELMÉLETI/SZAKIRODALMI FELKÉSZÜLTSÉG AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS TANFELÜGYELETI VIZSGÁLAT SORÁN o Ismeri a hatékony tanfelügyeleti vizsgálat koncepcióit és modelljét o Képes a pedagógus-tanfelügyeleti program intelligens megtervezésére o Képes az iskolarendszer működési standardjainak megfogalmazására és értelmezésére o Képes egy megfelelő értékelő kultúra kialakítására: tudja, hogy melyek a megfelelő kérdések, miért teszi fel ezeket a kérdéseket, hogyan teheti fel ezeket a kérdéseket, kinek teheti fel ezeket a kérdéseket és hogyan használhatja fel a kapott adatokat. o Képes annak elérésére, hogy csökkentse a tanfelügyeleti folyamatokban a nem megfelelő elemeket (az új nézőpontok visszaverését, az állandó kriticizmust, egyesek háttérbe szorítását, az értékelés alóli kivonásokat, a túlirányítottságot, a nem megfelelő meghallgatást, a félreértések ki nem igazítását), és erősítse a fejlesztő elemeket (az értékelés értékét, a bátorítást, az elismerést, a bizalmat, a meghallgatást, odafigyelést, a tisztelet kialakítását). o Képes az értékelési folyamat egésze arányos alakítására: a felkészülés, a látogatás, a kapcsolatteremtés, a meghallgatás, az adatelemzés, értékelés, minőség megállapítás, minőségfejlesztés szakaszaiban az időkeretek megfelelő kihasználására. o Képes megfelelő adatok felhasználására az értékelés és a javítás céljából. o Képes rendszerszerű információk kinyerésére a tanfelügyelet folyamatában. o Képes az iskolákat érintő szabályozás elemzésére, értékelésére és a szükséges reformok vagy szabályozó átalakítások szükségessége megfogalmazására és jelzésére. o Képes az iskolai önértékelési kultúra fejlesztésére. o Képes saját maga tevékenységére vonatkozóan a visszajelzések értelmezésére, a tanfelügyeleti munka folyamatos fejlesztésére.

- 45 -

o Képes a pedagógusértékelés folyamatában a tanári magatartás formálására, képes az értékelés folyamatában a nem megfelelő pedagógusi magatartások kezelésére. o Képes az iskolai folyamatok intelligens értékelésére, az alulteljesítő intézmények esetében a tény alapú, alátámasztott értékelés felvállalására. o Tanfelügyeleti és minősítő értékelési tevékenysége elősegíti a tanárok szakmai mestersége minőségi fejlesztését, a vezetői, illetve intézményi értékelés, az intézményi szolgáltatásokban a közszolgálati, a non-profit jelleg vagy a spirituális kulturális tartalmak megerősítését. o Képes a fenti folyamatokról megfelelő tájékoztatást nyújtani az érdekelteknek és érintetteknek, a felkészítés, a látogatás és az értékelés, valamint a lezárás folyamatában. o Képes a tanfelügyelet dokumentumainak rendszerszerű szervezésére, áttekinthetősége biztosítására, arra, hogy panasz, észrevétel esetén az eljárásrend és a dokumentáció átlátható legyen, biztosítva ezzel a tanfelügyelet elszámoltathatóságát. o A tanfelügyeleti értékelési folyamatban viselkedését a megbízáshoz kapcsolódó felelősségtudat, etikus magatartás, értelmi és érzelmi intelligencia jellemzi. PEDAGÓGIAI SZAKMAI TUDÁS MAGAS SZINTŰ DEMONSTRÁLÁSA o Ismeri a tanfelügyeleti munka szabályozását, képes elemeinek, kereteinek munkaszervezésére. alkalmazására. o A pedagógusok tevékenysége értékelésében legalább mentori szintű köznevelési vagy edukátori szintű felsőoktatási kompetenciákkal bír. o Rendszeres (vezetői, minőségügyi) továbbképzéseken vett részt, a pedagógiai szakmaisága fejlesztése érdekében, és képes az ellenőrzési területek integrált megítélésére. o A látogató-team tevékenységében aktív és megbízható munkára, professzionális szakértői teljesítményre képes, szerepeit megfelelően látja el, rugalmas és adaptív. o Érti a tanfelügyelet céljait, feladatait. o Nyitott a tanfelügyeleti szakmai tevékenységre. o Betartja a szakfelügyelet etikai szabályait. o Tevékenységében a gyermekek, fiatalok, tanulók érdekeinek megfelelően cselekszik. o Tevékenységében tiszteletben tartja az esélyegyenlősre vonatkozó nézőpontokat. o Képes feltárni a konkrét esetekben megjelenő problémákat. OBJEKTÍV, A TÉNYEKRE BIZTOSAN TÁMASZKODÓ, KIEGYENSÚLYOZOTT DÖNTÉSHOZATAL, MEGÁLLAPÍTÁSOK LEVONÁSA o Képes diagnózis megállapítására arra vonatkozóan, hogy az intézmény, tanár, vezető milyen hatást gyakorol a tanulókra, o Képes az értékelési kritériumok megértésére és használatára a megítéléskor, - 46 -

o Ítéletei a tényadattal koherensek, az egész tevékenységre vonatkozóan, o Képes megállapításaival egyedi teljesítmények megítélésére is, o Képes felmérni, melyek a konfliktusos területek, és képes véleményét objektív módon és kiegyensúlyozottan demonstrálni szóban és írásban is. EGYÉRTELMŰ, VILÁGOS, MEGGYŐZŐ, KÖVETKEZETES KOMMUNIKÁCIÓ SZÓBAN ÉS ÍRÁSBAN o Megfelelő interaktív IT felhasználói ismeretek, o Professzionális, nyugodt válaszokat ad kényes helyzetekben, o Megállapításait meggyőzően, megfelelő tényanyaggal illusztráltan fejti ki, o Kritikai megállapításait kellő érzékenységgel fejti ki (kormányhivatal, igazgató, fenntartó, tanár: professzionális jelentés, szülő, hallgató, civil egyesület, sajtó közpolitikai tájékoztatási szint, szakértői munkaközösség, tudományos szint, szaksajtó ismeretterjesztő, szaknyelvi tudományos szint), o Írott jegyzeteket készít a tanfelügyeleti tevékenység előkészületi, látogatási, záró értékelési szakaszát illetően. MEGFELELŐ TÉNYANYAG-GYŰJTÉSI, ELEMZÉSI ÉS INTERPRETÁLÁSI KÉPESSÉGE: o Elegendő és a témában releváns, hatékony tényanyag-gyűjtés, o A teljesítmény adatokra vonatkozó információk pontos elemzése, o Az információk világos hipotézisekként való interpretálása, o A releváns tényanyag meghatározása, a felesleges információk elhagyása, o Megállapítás csak tény alapú kritérium alapján történik o Az adatait, tényeit ún. „értékelési rekord” formájában rögzíti. A VEZETŐ TANFELÜGYELŐ TANFELÜGYELETI ELJÁRÁST IRÁNYÍTÓ KOMPETENCIÁI o Képes a hatékony tanfelügyeleti látogatási program megtervezésére, ha kell, akkor munkaterv-összeállító értekezlet megszervezésére. o Képes a tanfelügyeleti team céloknak és feladatoknak megfelelő összeállítására, vezetésére annak érdekében, hogy megfelelő színvonalú jelentés készülhessen. o Képes megfelelő, pozitív és produktív szakmai légkör kialakítására, hogy a tanfelügyeleti team tagjai nyílt és együttműködően végezhessék munkájukat. o Világosan meghatározza minden egyes tag feladatát. o Hatékonyan tervezi meg a munkát, a felügyelet minden egyes szakaszában képes a határidő tartására. o Ismeri a team erősségeit, feltárja gyengeségeit, rendszeres visszajelzést ad a tanfelügyeleti szakértői munkát illetően. - 47 -

o Segíti a szakértői kompetenciák fejlesztését, amennyiben problémát lát, hatékony intézkedést hoz a munkamorál javítására. o Meghatározza, milyen minőséget vár a team tagjaitól. o Partneri kapcsolat kialakítása a tanfelügyeleti feladatot elrendelő szervezet felelős munkatársával. o A jelentést a tanfelügyeleti standardoknak megfelelően véglegesíti. o Felelősséget vállal saját és mások munkáját illetően.

JAVASLAT A KJF REGIO NÁLIS INNOVÁCIÓS ÖKORENDSZERBE (RIE) ILLESZTETT MŰSZAKI MÉRNÖKI KÉPZÉSI MODELLJÉRE KONTEXTUS: HAZAI KÉPZÉSI KÖRNYEZET A KJF térségében a multinacionális cégek kétféle: informatikai és műszaki, általános gépészmérnöki ismeretekkel bíró szakemberek hiányával küzdenek. A magyar képzési rendszerben hangsúlyos a mérnök informatikus képzés, a szakterület rendkívül sokféle 20 féle műszaki alapszak, és 3 informatikus képzést fejlesztett ki. Az informatika mesterszinten 5, a műszaki terület 42 szakot fejlesztett ki, amelyek szétaprózottsága nem teszi lehetővé a kritikus tömegű végzettek megjelenését a munkaerőpiacon. A képzéshez tartozó gyakorlatok a 6 hét és 15 hét között húzódnak. Az informatika képzések többnyire 7+4 félévesek, jellemző a képzésekben a túlfutás (2-4 félév). Az informatikusok a nappali képzésben szinte kivétel nélkül dolgoznak, alacsony az alapozó tudás, a finanszírozás, irracionálisan sok szakot indítanak, nincs tehetséggondozás, a HÖK hatalma eltúlzott, a műszaki beruházások eltúlzottak, nem térülnek meg, nincsenek, csak személyi számítógépes laborok, és nincsenek ipari kapcsolataik. NEMZETKÖZI KÉPZÉSI TRENDEK: ÁLTALÁNOS MÉRNÖKKÉPZÉS A mérnök képzés globalizált, regionális standardok mentén történik: az ún. washingtoni, sidney-i és dublini alapelvek mindenütt elfogadottak. A képzési modellben a KJF a saját, professzió, innováció, minőség, vezetés, vállalkozás, értékelés és fejlesztés központú (PIQ & Lead™ modell) modelljét, mint eklektikus, és a nemzetközi mérnökképzési (a MIT CDIO modellje, értékhozzáadó, pragmatikus, modell, rendszerközpontú modell, PBL központú, stb.) trendeket integráló nézőpont. A mérnökképzés sajátossága, hogy a korábbi nemzeti mérnöki modellek regionális modellekké alakultak (APEC, Amerikai modell), és kialakulóban van az európai modell (EUR-ACE, EQUIANE). A fenti modellek jellemzője, hogy világosan elkülönítik 

a technikust (2 éves képzés),



a mérnök technológust (3-4 éves képzés), - 48 -



a professzionális mérnök képzéstől és meghatározzák



a mérnöktovábbképzés keretei

Székesfehérvár térsége esetében az amerikai, a japán, a német mérnöki kultúra együttes jelenléte határozza meg a folyamatokat, ezért a KJF modell meg kell, hogy feleljen mind az APEC, mind az USA, mind az ACE mérnöki standardoknak. A képzési modell pedig a CDIO – mint a legelterjedtebb hálózatos képzési modell mentén célszerű a szakok, a gyakorlatok, a képzési kimenetek és az informális tanrend (a képzésszervezés keretrendszere) kereteit kialakítani. A modellhez felhasználjuk a meglévő akkreditációs standardokat. GÉPÉSZ ÉS FOLYAMATMÉRNÖK KÉPZÉS A 21. SZÁZADI „GÉPGYÁRTÁS” TRENDJEIHEZ 

Az ún. konkurrens gyártás (gyors koncepció és realizálás), a vevői igényekre szabott szükségleteknek megfelelő gyártási képességre;



A magas információ és tudástartalmú kommunikációra;



A környezet-kompatibilis gépgyártásra;



A rugalmas szervezeti modellek és működésekre való adaptációra; az innovatív, variációkat csökkentő, a dimenzió skáláját új anyagokkal növelő, gyors prototípusok,



A 3D nyomtatású, „innofacturing”,digitalizált gyártási technológiákra, műanyagelemek beemelésére, stb. az ehhez kapcsolódó új technológiákra készít fel.

MISSZIÓ A KJF keretében kialakított Székesfehérvári Regionális Ipari Intézet feladata a városrégió innovációs ökorendszere (Triple Helix Modell) felsőoktatási feltételeinek megteremtése, amelyben a mérnökképzés rendszere képes az innováció ökorendszerét átalakítani, a tudásháromszög feltételeit (Oktatás, kutatás, ipari vállalkozások) kialakítani, hosszú távon azt a globális üzleti környezet szükségleteire hangolni. A cél, koncentráltan olyan képzések indítása, amelyek a közös ösvény mentén történő tanulást lehetővé teszik, és a specializációt az ipar igényei mentén koncentráltan valósítják meg, így lehetővé teszik a kritikus tömeg jelenlétét az FDI beruházások esetében. VÍZIÓ A KJF Székesfehérvári Regionális Ipari Intézete olyan képzési: oktatási és kutatóhellyé alakítása, amely alkalmas a mérnökképzés teljes skálája megteremtésére: A középiskolák részére felkészítő (matematikai, nyelvi, csoportos szakmai gyakorlati: ún. pre-praktikum képzési modell kialakítása, amely kiterjed a lányok, és egyéb szociálisan és kulturálisan hátrányos csoportok felkészítésére is. A mérnökképzésben az integrált természet-tudományos, a humán-bölcsész, az általános műszaki, a gépész és informatikai orientációra 30 kredites specializációk épülnek, amelyek legalább 100 kredit - 49 -

gyakorlati órával és duális jellegű: első éven heti 2 nap alapozó, második évben heti 3 nap műszaki orientáló, és harmadik évben 2+2 nap gyakorlati képzést tartalmaznak. A képzési modellben az első és második gyakorlat minősített gyakorlóhelyeken, a harmadik évi gyakorlat a cégek gyakorlóhelyein történik. A gyakorlat rendszere és modellje az ún. kooperatív tanulási modellekre épít, amelyben a gyakorlat adja a mérnöki munka társadalmi kontextusát: szerepek és felelősségek, társadalmi hatás, a mérnöki munka szabályozása, a történelmi kulturális kontextus, napjaink főbb kérdései, a mérnöki tevékenység globális perspektívái. A vállalkozási és üzleti kontextust: az eltérő vállalkozói kultúrák, a vállalkozás menedzsment, a vállalkozások technikai és technológiai menedzselése, a sikeres működés kérdései, A mérnöki rendszerek megtervezése és kialakítása: célképzés, követelmények, funkciók, koncepciók, architektúra, rendszer modellezés, célmegfelelés, projektmenedzsment A tervezés: folyamattervezés, a folyamatok nézőpontjai és fázisai, tudásmenedzsment a folyamatokban, diszciplináris és interdiszciplináris tervezés, többcélú tervezés Megvalósítás: a megvalósítás tervezése, hardware, szoftver, integráció a tervezésben, tesztelés, verifikálás, validáció és tanúsítás, megvalósítás menedzsment, Operáció, a működési folyamatok menedzsmentje: tervezés és optimalizálás, képzés, működtetés, a rendszerek életciklusa támogatása, rendszerjavítás és értékelés, rendszerből kivonás, operációmenedzsment. A minőségi folyamatok menedzselése: rendszerkiválasztás, kiépítés, szervezet, folyamat, termékminőség, minőségi mérések, minőségi képzés, audit,stb. Innováció-menedzsment: termék, folyamat, szervezet innováció, márkaépítés, stb. A kulturálisan kompetens munkaszervezés, teljesítménytervezés és menedzsment, teammunka, interakció és viselkedésmenedzsment a mérnöki munkában Munkahelyi jól-léti, biztonsági, műszaki biztonsági követelmények érvényesítése a gyakorlatban. A képzéshez szükséges kontextus orientáció, a nemzetközi kimeneti standardoknak való megfelelés, integrált tanterv, megtervezett munkatapasztalat, és munkaállomások, integrált tanulási lehetőségek, aktív tanulás, a tanszékek folyamatmenedzsment képessége, az oktatók mérnöki kultúrája, a hallgatói teljesítményértékelés és a programértékelés a nemzetközi technikus, mérnök technológus, professzionális mérnök szinteknek megfelelően FOKSZ, alap és mesterképzésekben történik. A kutatás és fejlesztés a mesterszint, a szakirányú képzések, valamint a professzió-központú doktori képzést folytató intézmények hallgatóinak gyakorlati fogadásával, PhD kutatóhelyek, közös céges mobil fejlesztési laborok kialakításával történik. Eltérően a magyar, illetve idegen nyelvű képzéstől, a képzés a KJF-en, az Európában több helyen kialakított ún. két-tannyelvű képzési modulok mintájára, azok beépítésével történik. E modulok a képzés minden évfolyamán jelen vannak.

- 50 -

A képzési kínálat: Alapozás Általános mérnök

Orientáció Geoinformatika/ geomatika

Szakirány Távérzékelés és mobiltechnológiák Geoinformatika Földmérés, földrendezés

Informatikai programozás

Gazdasági informatikai alkalmazások Szolgáltatási informatika

Multimédia alkalmazás

Gépész

Folyamatmérnök Fejlesztő mérnök

Nemzetközi ipargazdaság menedzsment

Specializáció Távérzékelés, felhőtechnológia, új kommunikációs rendszerek Telekommunikáció Területi adatmenedzsment, turisztikai mobiltechnológia, multimédia vizualizáció Birtok és ingatlan menedzsment, lakossági, üzleti, műszaki Létesítménymenedzsment Metrológia Vezetői információs rendszer menedzser Folyamat és minőségmenedzsment Beszállítói lánc menedzsment Elektronikus kereskedelem E-kormányzat, SMART technológiák; Egészségügyi információs rendszerek, informatika; Jogi informatika Közösségi kommunikációs rendszerek Call-center fejlesztés Játéktervezés, web tervezés és fejlesztés, multimédia írás, animáció narratíva, 3D grafika és gyártás, multimédia programozás, hangmérnöki, videotechnológiai fejlesztés Termodinamika, nem szilárd mechanika; Gépgyártás és szilárdmechanika Anyagmérnök (műanyag, kerámia, üveg és szendvicsstruktúrák) Mechatronika Biztonságtechnika, kockázat és minőségmenedzsment Gyártástechnológia Innovációs ökorendszerek Beszállító-menedzsment Termék és szolgáltatásfejlesztés Ipari projektmenedzsment Ipari létesítménymenedzsment Ipari kommunikációs hálózatmenedzsment Ipari logisztika

- 51 -

A KÉPZÉSSZERVEZÉS HR SZÜKSÉGLETEI 

A KJF Székesfehérvári Regionális Ipari Intézete



Az oktatók felkészítése a KJF PIQ & Lead™ modellje és a CDIO alapú mérnökképzési modellre való felkészítés alapján történik.



Az elméleti ismeretekre felkészítő intézeti tanszékek (32 fő):



Természettudományi és módszertani tanszék (4 fő)



Műszaki alapismeretek tanszék (4 fő)



Informatika tanszék (4 fő)



Földrajz-geodézia (4 fő)



Gépészeti tanszék ( 4 fő)



Szolgáltatástudományi tanszék (4 fő)



Ipargazdasági tanszék (4 fő)



Innovációs szakmai gyakorlati tanszék (4 fő)



Műszaki felsőoktatáspedagógiai módszertani és innovációs tanszék



Interkulturális műszaki nyelvi ismeretek és nemzetközi kommunikáció tanszék



A gyakorlati ismeretekre felkészítő vállalati tanszékek (16 fő/félállás):



Folyamatmérnök tanszék (Alcoa)



Fejlesztőmérnök tanszék (pl. Visteon, Denso)



Programozási és alkalmazásfejlesztési tanszék (IBM)



A specializációs ismeretekre felkészítő innovációs szakmai munkaközösségek (community of practice (Coop): (2 fő/specializáció/szerződés szerint)



A képzésszervezés infrastrukturális szükségletei



általános és elméleti ismeretekre felkészítő tantermek és laborok: számítógépes, szimulációs laborok



céges infrastruktúra (beruházástámogatás)



kutatólaborok céges, telephelyi éltechnológia



A képzésszervezés adminisztratív és egyéb szolgáltatásai



A képzésszervezés fejlesztési, oktatásszervezési, hallgatói szolgáltatási menedzsment szolgáltatásai a KJF rendszerében kialakítottak.



A képzésszervezéshez kapcsolódó kutatások:



ipari klaszterek mentén történő kutatócsoportokban



interdiszciplináris alkalmazott kutatási programok



az ágazati innováció nemzetközi kutatóintézetei betelepítésével történik.

- 52 -



A képzésszervezés nemzetközi mobilitási modellje



A KJF mobilitási modelljére kidolgozott, az orientációnak és szakiránynak megfelelő nemzetközi mobilitás



A multinacionális cégek hálózati mobilitása



Erasmus partnerek kötelező nemzetközi félévi gyakorlat



A képzésszervezés tehetséggondozási és minőségbiztosítási modellje:



EIT KIC modell adaptálása az alap, a mester képzéshez, a doktori együttműködésekhez4

PARADIGMAVÁLTÁS AZ ÜZLETI MENEDZSMENT OKTATÁSBAN Jelenlegi modell: az üzlet világáról való funkcionális tudás Új paradigma: a vállalkozás menedzsment emberekből, emberek emberekért való menedzsmentjéből áll dinamikus üzleti környezetben. AZ üzleti tudásba integrálni kell az emberi és örnyezeti tényezőket, a tudás holisztikus integrálása révén. Alapvető képességek:



lásson, érezzen, gondolkodjon, sejtsen, tanuljon, cselekedjen, építsen kapcsolatokat,



emóció menedzsment, személyiség menedzsment: fizikai, emocionális, szakmai és spirituális



szervezetről való tudás: értékek és kultúra, közgazdaságtan és változás

Külső környezetről való tudás:



politikai, globális, ökológiai rugalmasság, felkészítés innovatív nézőpontokra,



az oktatási környezet, kontextus,



KKK, szabályzatok, felvétel, megtartás, irányítás, igazgatás, tanszék és források, hallgatói információ, az emberi kapcsolatok kultúrája, a kutatás légköre, a sokfleség és differencia támogatása



tanulási környezet, a professzionalizmus értékelése, viselkedések, szakmai szerepek, viselkedés a formális struktúrákon túl, gyakorlaton, bizottsági ülésen, oktatott és felszedett tudást (taught and caught), szocializáció



rejtett curriculum: pl. neoliberális értékek közvetítése, , a tanárok által közvetített üzenetek.

TURIZMUSOKTATÁS ÚJ PARADIGMÁI Professzionalizmus skála

4

http://eit.europa.eu/education/

- 53 -

Szociális ismeretek, Humanizmus, igazságosabb turizmus, globalizált, lokalizált és a regionális paradigma, értékalapú paradigma jobb világ kialakítása, Foglalkozások és TEÁOR kategóriák Nem elkülönült mi a diplomás, mi a szakképzés kategória. Professzionalizmus a BA diplomával kezdődik 

első éven kiszáll –



másod éven kiszáll FOKSZ



abszolutórium – FOKSZ



záróvizsga? nyelvvizsgák?

Erőteljes pazarlás a szektorban, a rosszul kitalált rendszer marginalizációt eredményez. Hotel, utazás, szabadidő, vendéglátás menedzsment, desztináció menedzsment. Új elem, 2012 óta e szolgáltatások a szabad szolgáltatások kategóriába tartoznak, abban is kialakult az ún. közérdekű szolgáltatások kategóriája. Min múlik a turizmus oktatási szektor versenyképessége? Az új KKK: FOKSZ_ALAPSZAK_MASTER nincs összhangban FOKSZ: hibrid program: technikai, generalista és menedzseri ismeretek Alapszak: karrieralapú program, élethosszig tartó tanulás, életpálya központú kompetenciák, technikai és végrehajtó ismeretek Professzionalizáció: humán faktor ismerete a turizmusban, innováció, versenyképesség, desztináció fejlesztés, vállalkozás és iparág növekedés: 

a szakmai szervezetek által közvetített standardok, mint referencia alapok: valahová tartozás, nyelvhasználat, szerepek, szakmaiság koncepcionalizálása, hálózatok fejlesztése, legitim periférikus részvétel,



altruizmus: a közügyek fontosságába, hitelességébe vetett hit, altruizmus, odaadás: bizalom, becsületesség, őszinteség, önérdek alárendelése a közérdeknek, aktív állampolgárság, turisztikai jól-lét



a szakmai szabályozásba vetett hit, miként ítélik meg a kollégák, közös nézőpont



elhivatottság, karrier lehetőségek feltárása,



autonómia, kreativitás, innováció



extenzív képzés és extenzív szocializáció: tiszta tudás és elmélet, annak gyakorlati alkalmazása, problémamegoldási képesség, rutin és intézményes módokon, szocializáció, viselkedés, komplex, bizonytalan helyzetek kezelése - 54 -



a szolgáltatás minősége iránti érzékenység, integritás, independencia, szakértelem, szolgáltatási etika, reputáció építés, állandó dialógus a vevővel, minőség standardoknak megfelelés



etikus viselkedés, szabályok betartása



szakmai identitás, kritikus gondolkodás



specialista képességek és szakértelem

Szoft képességek Szoft: Altruizmus a turisztikai szolgáltatásokban a szolgáltatás orientációt jelenti, etika alapelvek, kapcsolatok menedzselése, turizmus politika megértése, viselkedés. A vendég hiányzik a kompetenciákból; A vendég tapasztalati ciklus. Hard: tudásanyag a tudás alkalmazási képessége, specializált tudás Operatív területek, szolgáltatások, operatív vezetői képességek A HR szabályok és HR rendszerek fejlesztésén A technikai fejlesztésen, ami a cégek –felsőoktatás együttműködését jellemzik A turizmushoz kapcsolódó kultúrákról szóló tudástól Meghatározói: akadémiai K+F Oktatás és HR kompatibilitás: specializáció, az oktatás képessége, a szaktervezés, gyakorlati rendszer A szak menedzselésén kisegítő szolgáltatásokon.

- 55 -

PROGRAMVÁLASZTÁS AZ ÉLETPÁLYA KÖZPONTÚ KÉPZÉSI RENDSZER

Professzió orientáció

Pályaalapozás

Alapszak generalista:

Életpálya szint

szakértő

Szakirányú szak

menedzser

Munkakör 1:

mester képzés

Diplomás képzés

Munkakör 2:

felnőtt képzés

Munkakör 3:

Munkakör 4: szakértő

Munkakör 5: Mesterszak

Munkakör 6:

menedzser PhD

Alapszak generalista: Szakmai alapozó és törzs 2. alapszak szakmai törzs Mesterszak Alapozó és törzs Szakirányú szak törzsanyag

Munkakör 1

Munkakör 2

Munkakör 3

Munkakör 4

Munkakör 5

Specializáció 1

Specializáció 2

Specializáció 3

Specializáció 1

Specializáció 2

Specializáció 3

Munkakör 1 Munkakör 2 Menedzser specializáció

Munkakör 3

Posztgraduális szakértő képzés

Munkakör 4 Munkakör 5 Munkakör 6 Szakmai specializáció Munkakör 1 Munkakör 2 folyamat menedzsfejlesztési ment orientáció orientáció Munkakör 1 Munkakör 2 folyamat menedzsment orientáció

Felnőttképzés diplomafrissítő 30 kredit új specializáció 15 kredit szenior szabadegyetem 2x 15 kredit speciális kurzusok 5- 10 kredit

- 56 -

Munkakör 6

fejlesztési orientáció

TANTÁRGYVÁLASZTÁS (A kreditrendszer megújítása szükséges.)

KÉPZÉSI ÖSVÉNY TERVE ZÉS, PORTFÓLIÓTERVEZÉS Az oktatás folyamatának interakcionista megközelítése tanszék/oktató interakció

tanszék: kutatási, képzési, gyakorlatszervezési tevékenység

tanszék/oktatásigazgatás interakciói

Oktató: kutatás informált, módszertani nézőpontokra épített oktatás és mentorálás

felsőfokú oktatási szolgáltatás

oktatásigazgatás: felvételi, képzési ciklus és tanévi ciklusszervezés, minőségfejleszté

oktató/hallgató interakció

hallgató: szükségletek, tanulási folyamat, kompetenciák foglalkoztató: kompetenciák szakadminisztráció/ hallgató interakciói

- 57 -

A vevői igények minőségkövetelményekké alakítása

Szakmai program: KKK-kutatás, oktatás, gyakorlat kutatási,képzési, szakmódszertani, tantárgypedagógiai program

professzió fejlesztési gyakorlati program

Oktatástechnológiai folyamat hallgatómenedzsment: felvétel, beiratkozás, aktív/passzív jelenlét,mentorálás és tehetséggondozás, zárás, kiiratkozás

képzésszervezés: tanóra, vizsgarend, hallgatói kutatás, gyakorlatszervezés, mérés és értékelés

A képzési szolgáltatási folyamat és minősége tervezett és ellenőrzött minőség: a hely, a technológia, az interakciók, a viselkedés minősége

oktató, módszerek, szakigazgatás

- 58 -

KARRIERTANÁCSADÁS FOGLALKOZTATÁSI KOMPETENCIÁK HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 1. KONTEXTUSFELTÁRÁS 1.1. A szakterület, a kutatóműhely sikerei: A Kodolányi János Főiskolán a HR kutatásnak intézményesült helye van. A kutatás-fejlesztés egyrészt a 2012-ben létrejött Képzési Kiválósági Központhoz, másrészt a Kulturális Tanulmányok tanszéken a HR specializációhoz és szakirányú továbbképzési szakhoz kapcsolódóan folyik. A KJF Karrier Irodája Az iroda szolgáltatásainak célja, hogy bővítse a hallgatók munkaerő-piaci ismereteit, és segítsük a tudatos karriertervezést. Ennek érdekében szakemberek bevonásával tréningeket és előadásokat szervezünk, interjústratégiák, álláskeresési módszerek, kommunikációs és helyzetgyakorlatok, kiválasztási módszerek témakörökben, honlapunkon és hírleveleinkben állás és gyakornoki munkahelyekről tájékoztatunk. Feladat a pályaorientáció megszervezése a felvételtől a diáktanácsadáson és karrier tanácsadáson keresztül a diplomás pályakövetésig. A pályaorientációs és képzési tanácsadást a Diáktanácsadó és Karrieriroda végzi Budapesten és Székesfehérváron (egészségi, tanulmányi, emocionális, társadalmi és kulturális területeken). Az iroda tevékenysége személyes és online tanácsadásra egyaránt kiterjed, az iroda honlapja naponta frissül, és rendszeresen Hírlevelek formájában tájékoztatjuk hallgatóinkat a lehetőségekről. Karrier-tanácsadás Budapesten és Székesfehérváron (témakörök: önéletrajz írása, motivációs levél írása, állásinterjún való helyes kommunikáció, munkaerő-piaci körkép, munkavállalási feltételek, foglalkozási mintatár, karriertervezés, karrierértékelés, kompetencia tesztek, hallgatói állásajánlatok és szakmai gyakorlatok ügyintézése, weboldalunkra való feltöltése, kapcsolattartás a munkaerő-piaci szereplőkkel, cégekkel, tréningek szervezése (önéletrajz, önismeret, kommunikáció, általános kompetencia fejlesztés témakörökben/, karrier napok szervezése). A képzési, tanulási, munka- és pálya-tanácsadási rendszerét a KJF még 2013-ban megújította. Új elemként az iroda kiemelt feladatává vált a munkaerő-piaci partnerkapcsolatok gondozása, valamint a tanácsadás új módszerének kidolgozása, amelynek eredményeképpen a munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő kompetenciák fejlesztésében az eddiginél szélesebb hallgatói kör is rész vehet. Ennek érdekében a hagyományos egyéni tanácsadás mellett a csoportos tanácsadási tevékenységet a 2014/15 tanévtől kezdődően a tantárgyi rendszerben megjelenő specializációs formában is hirdetjük. A 2013/14-es tanévtől a Karrieriroda tanirodaként is működik, gyakorlati lehetőséget nyújtva a HR szakirányos hallgatók részére, ezen túlmenően a terület iránt érdeklődők számára tehetséggondozási programot is indított a demonstrátori rendszer keretében. Az iroda tréningeket és előadásokat szervez interjústratégiák, álláskeresési módszerek, kommunikációs és helyzetgyakorlatok, kiválasztási módszerek témakörökben és közreműködik az - 59 -

intézményi gyakornoki program kidolgozásában is. Tevékenységében rendkívül fontos a hallgatói utánkövetés rendszerének működtetése. Az iroda szolgáltatásainak célja, hogy bővítse a hallgatók munkaerő-piaci ismereteit, és segítsük a tudatos karriertervezést. Ennek érdekében szakemberek bevonásával - tréningeket és előadásokat szervezünk, interjústratégiák, álláskeresési módszerek, kommunikációs és helyzetgyakorlatok, kiválasztási módszerek témakörökben. Hallgatói elhelyezkedési adatok karbantartása: A hallgatói elhelyezkedési adatok gyűjtése a DPR utánkövetéshez kapcsolódva történik. A pályakövetés eredményei a szabályozásnak megfelelően nyilvánosak és megjelennek a Karrieriroda honlapján, valamint az országos adatok összesítése, elemzése a www.felvi.hu oldalon. A Kulturális Tanulmányok Intézeti Tanszék A foglalkoztatási kompetenciák fejlesztése önálló témaként a képzési szerkezetben is megjelenik. a Kulturális Tanulmányok Intézeti Tanszék gondozásában, ahol a stratégiai partnerségek keretében a NEXON Kft.-vel, mint szakmában elismert partnerrel elsősorban a szakfejlesztéshez kapcsolódóan végez közös kutatásokat, valamint a partnerségre épülő gyakornoki programok kialakítására és rendszerbe állítására helyezte a hangsúlyt az alapszak esetében. A partnerkapcsolatok következő lépése a közös kutatások megvalósítása, valamint a HR területen a partner külső tanszékké minősítése és a tanszéki folyamatokba való szorosabb bevonása lesz. Nemzetközi és hazai konferenciák, felsőoktatás-módszertani

továbbképzések

keretében

kerül

sor

a

kutatási

eredmények

implementációjára, ilyen szempontból tehát alkalmazott kutatóműhelynek tekinthető a központ és a tanszék. Karriertervezés tantárgy oktatása A PIQ & Lead™ modell mintatervek szintjén tartalmazza a karriertervezés lépéseit a Stratégiai és teljesítményalapú foglalkoztatás tantárgy keretében. Az oktatást a KJF Karrier Irodája koordinálja. 1.2. A szakmai tudományosság állapota A foglalkoztatási kompetenciák hazai kutatása az utóbbi időszakban a Nemzeti Képesítési Keretrendszer bevezetésével, a szakképzés rendszerének és a felsőoktatás tartalmának megújításával párhuzamosan kapott hangsúlyt. A kutatások fontos alapkérdéseit képezik a tudásgazdaság állapota, a népességi és foglalkoztatási mutatók, és az iskolázottsági adatok:



aggregált foglalkoztatottság adatai,



iparági foglalkoztatottság előrejelzése,



az egyes foglalkozásokban foglalkoztatottak számának alakulása,



képzettségi szintek foglalkoztatás igényének összevetése: férfiak–nők, életkor, régiók, oktatás.

- 60 -

1.3. A szakterületet érintő kihívások, problémák Noam Chomsky a „generatív grammatika” fogalma kapcsán beszélt elsőként a kompetenciák fontosságáról a kompetenciákról, megállapítva: „a sajátosság, amely a helyzettől és szituációtól függetlenül a segítségünkre van a kompetencia” Kialakulásában jelen vannak a született adottságok, élettapasztalatok és egyéb tényezők, ezek összessége hat ránk. A mindennapok információ-halmazában, gyorsan változó világunkban szembesülhetünk azzal, hogy sikerességünk érdekében képességeink fejlesztése fontosabb a tudás megszerzésénél. A tudásgazdaság elterjedésével a képességek, attitűdök jelentősége megemelkedett. A kiinduló meghatározáson túl számtalan helyzetben próbálták a fogalmat definiálni a szakemberek, kutatók. A vélekedésekből kitűnik, hogy nem egy konkrét kézzelfogható (materiális) emberi vonásról beszélünk, hanem gyakorlati jelenségek halmazával állunk szemben. Gyakorlati oldalról a piaci versenyben részt vevő multinacionális szervezeteknél jelent meg az emberi erőforrás vetületében, míg elméleti, módszertani gyökereit az andragógia multidiszciplináris tudományágként foglalja magába. Az V. Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencián Hamburgban a „life long learning” koncepció egyik kulcsproblémájaként fogalmazódott meg, majd más konferenciák is a kompetencia alapú képzéseket helyezték előtérbe. A kompetencia és a kompetitív személy több tudományág integrációja mentén értelmezhető, és ez felveti azt a gondolatot, hogy a globalizáció és az abból eredő paradigmaváltás megkövetel egy professzionális felfogást. Tehát ne csak a megszerzett iskolai bizonyítványok legyenek mérvadóak az egyén képességét, teljesítményét és hatékonyságát illetően, hanem a készségek, képességek és jártasságok, vagyis a hozzáértés és rátermettség is döntsön. Az Európai Bizottság (1996 Fehér Könyv) által „az egész életen át tartó oktatás és tanulás európai évében” kiadott Fehér Könyv is a kognitív társadalomhoz közelít, és előre sorolja a kompetenciák elismerését.

Felveti, hogy

az egyéni viselkedésminták

között

elsajátított

kompetenciákat mérhetővé és kézzelfoghatóvá kell tenni. A korábban csak a közoktatásban jelentkező kompetenciafejlesztő feladatok megjelennek a felsőoktatásban is, így például az egyetemek és főiskolák fontos terepei lesznek – részben már ma is azok – a társadalomba történő beilleszkedésnek, azaz a szocializációnak. Ezzel együtt jár egy sor olyan tevékenység, amelyet napjaink felsőoktatása még nem művel súlyának megfelelően. Ilyen pl. a munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése alapszakon vagy szakirányú továbbképzések keretében. Ez utóbbiak jelentősége várhatóan a jövőben nőni fog, hiszen egyrészt az öregedő társadalom demográfiai hatása miatt már a 2020-as években az 50+ korosztály lesz a meghatározó a munkaerőpiacon (Gruber 2007), valamint az alapképzés során elsajátítható tudástartalmak és kompetenciák nem készíthetnek fel a mind rohamosabban fejlődő tudásgazdaság munkaerőpiacán elvárt kompetenciákra.

- 61 -

1.4. Foglalkoztatási tendenciák 2015. január–márciusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest a KSH adatközlése alapján: „A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 117 ezer fő volt, ami 2,0%-os bővülést jelent. Közülük 4 millió 86 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 1,8 százalékponttal, 62,4%-ra emelkedett. A 15–64 éves férfiak közül a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 204 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 1,8 százalékponttal, 68,3%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 882 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk – ugyancsak 1,8 százalékponttal –, 56,7%-ra javult. A 15–24 éves korosztályból 264 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 1,3 százalékponttal, 23,9%-ra emelkedett. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 79,5%-ra, utóbbiaké 2,8 százalékponttal, 43,0%-ra. A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 67,3%-ra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta értéke a férfiaknál 73,8, a nőknél 61,0%. A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 4,2 százalékponttal Közép-Dunántúlon. A foglalkoztatási ráta értéke Közép-Magyarországon és KözépDunántúlon volt a legmagasabb, mindkét régió esetében 66,4%, Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb, 57,0%.” A 15–74 éves foglalkoztatottak létszámának alakulása, 2015. június–augusztus Létszámváltozása) Megnevezés

Létszám, ezer fő ezer fő

%

A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozik

3 911,3

59,5

1,5

Közfoglalkoztatottnak tekinti magát

226,5

61,1

36,9

Külföldi telephelyen dolgozik

113,2

13,0

12,9

Összesen

4 251,0

133,6

3,2

Forrás: KSH A foglalkoztatottak közül 4 millió 215 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 64,5%-ra emelkedett.

- 62 -

A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,4%-kal, 2 millió 291 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 71,1%-ra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,9%-kal, 1 millió 924 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal, 58,2%-ra javult. A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 285 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 26,0%-ra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 81,2%-ra, utóbbiaké 4,1 százalékponttal, 46,1%-ra. A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 69,5%-ra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75% célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,7, a nőknél 62,5%. A foglalkoztatottság korcsoportok szerinti alakulása a 15–64 évesek körében, 2015. június–augusztus Létszám Korcsoport, éves

Foglalkoztatási ráta

ezer fő

változás, ezer főa)

%

változás, százalékponta)

15–24

285,3

20,9

26,0

2,4

25–54

3295,4

59,8

81,2

1,6

55–64

634,3

48,0

46,1

4,1

Összesen

4 215,0

128,7

64,5

2,4

Ebből: 20–64

4 193,1

124,6

69,5

2,5

Forrás. KSH

A foglalkoztatási tendenciák közül nagy jelentősége van az iskolai végzettségnek is. Az alábbi táblázat adatiból látható, hogy a foglalkoztatottak körében meghatározó a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya.

- 63 -

A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként (ezer fő) Időszak

Férfi 2014.

2015.

Nő 2014.

2015.

8 általános iskolánál kevesebb

Általános iskola 8. osztálya

Szakiskola és szakmunkásképző

Gimnázium

Egyéb érettségi

Főiskola

Egyetem

Összesen

J– M Á– Jú Jl– Sz O– D J– M Á– Jú

6,0

228,8

793,8

159,0

504,6

256,9

235,9

2 184,9

6,4

237,0

799,2

168,9

501,6

252,0

241,9

2 206,9

10,3

242,4

802,6

175,1

518,9

253,5

249,4

2 252,2

10,9

247,2

787,4

175,9

509,5

259,3

247,8

2 238,0

11,2

235,9

773,8

172,6

509,8

267,7

249,7

2 220,5

12,1

254,1

781,8

190,1

512,8

271,1

255,6

2 277,7

J– M Á– Jú Jl– Sz O– D J– M Á– Jú

6,9

205,7

376,5

228,8

462,3

375,0

197,8

1 852,9

6,0

206,2

366,0

240,4

465,1

390,9

193,7

1 868,3

6,8

209,1

356,2

249,5

473,4

396,9

204,4

1 896,5

5,6

207,9

362,0

263,1

457,7

394,1

213,3

1 903,8

6,3

208,1

362,5

265,2

445,9

396,9

211,7

1 896,6

7,2

212,8

368,1

270,2

448,3

396,1

220,4

1 923,0

Forrás: KSH 1.5 A tudományos kapacitás a szakterületen, versenytársak elemzése, jó minták Foglalkozatási kompetenciák közvetítésére a hazai gyakorlatban elsőként a KJF vállalkozott PIQ and Lead képzési modelljének bevezetésével. A terület fontossága megjelent a 2010-es kormánystratégiában is. „AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁT MEGALAPOZÓ ELŐZETES NEMZETI INTÉZKEDÉSI TERV” (Az Európa 2020 stratégia végrehajtását megalapozó előzetes nemzeti intézkedési terv, 2010) : „III.3. A foglalkoztatás bővítése Az egyik, Magyarország esetében azonosított, makro-strukturális szűk keresztmetszet a foglalkoztatottság alacsony szintje, amely a magyar gazdaság legsúlyosabb szerkezeti gyengesége. A magyar kormány ezért a foglalkoztatás bővítését tekinti legfontosabb gazdaság-és fejlesztéspolitikai céljának. Ahhoz, hogy Magyarországon megvalósulhasson a foglalkoztatás jelentős és tartós bővülése, számos, több síkon fennálló kihívást kell egyszerre kezelni. A kulcskihívások egyike rövid távon a válság következtében megnőtt munkanélküliség kezelése. Az elmúlt időszakban egyre több ember került a munkaügyi központok látókörébe, és jelentősen megváltozott az álláskeresők összetétele is (nőtt a friss munkanélküliek aránya, elsősorban a fejlettebb területeken tapasztalt létszámleépítésekből adódóan). Kiemelt cél rövid távon az, hogy akik akarnak és képesek dolgozni,

- 64 -

azok minél hamarabb minőségi munkához juthassanak. Régi probléma Magyarországon a jelentős régiós és területi foglalkoztatási különbségek kialakulása és magas szinten történő stabilizálódása, amelyek egyben részint nemzeti és etnikai kisebbségi lakosságot is érintenek. Ez a fajta területi szétszabdaltság nemzetközi összehasonlításban is rendkívül súlyosnak számít és fokozza a munkaerőpiac problémáit. A munkaerőpiac kínálati oldalán további nehézséget okoz, hogy a társadalom egyes (hátrányos helyzetű) rétegei igen heterogén munkaerő-piaci problémákkal küzdenek: A fiatal pályakezdők egyre több nehézséggel szembesülnek a munkaerőpiacra történő belépéskor.” Növekedést akadályozó szempontként azonosította a Kormány az oktatási rendszerben képzett emberi erőforrás (azaz a munkaerő-kínálat) és a munkaerő-piaci kereslet összetételében, szerkezetében tapasztalható eltérést. A hatékonyság javításában fontos szerep jut a képzettségi szint növelésére vonatkozó nemzeti vállaláshoz kapcsolódó intézkedéseknek, továbbá kiemelt hangsúlyt kap a szakképzés és a munkaerőpiaci igények összehangolása. A foglalkoztatási kompetenciák fejlesztését hangsúlyozta a Felsőoktatási intézmények küldetésének bővülése Magyarország megújulása konferencián 2012-ben Sándorné Dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora is: Célok: • Az oktatás és a kutatás mellett társadalmi szolgáltatások nyújtása (EUA) Innováció (OECD) •Kiterjesztett egyetem (alkalmazott kutatások) • Vállalkozói egyetem –innovatív egyetem Tevékenységek •Tudástranszfer •Vállalkozások, szabadalmak •Kulturális aktivitás •Regionális elkötelezettség A versenyképes tudás – minőség •Kiválóság preferálása–Hallgatói–Oktatói–Intézményi kiválóság értékelése •A felsőoktatás hozzájárulása – versenyképes tudású szakember-utánpótlás

1.6. Az erősségek és lehetőségek feltárása, a hiányok és korlátok számbavétele Erősségek: A foglalkoztatási kompetenciák kutatása intézményesült a KJF-en belül, részben a Karrier Irodához, részben a téma tudományterületeket összekapcsoló feldolgozása lehetséges a központ segítségével, hiszen az egyes tanszékek közti távolság a KJF-en csekély. Gyengeségek: a témának önálló kutatója nincs, a létesítendő külső tanszék inkább alkalmazott kutatások szervezésében motivált. A „bedolgozó” más szervezeti egységekhez tartozó kollégák munkájának - 65 -

megtervezése nem mindig gördülékeny. Gyengeség továbbá a tudományos utánpótlás hiánya, jelenleg a KJF állományában nincs fiatal kutató vagy PhD hallgató e területen.

1.7. A szakterületi műhely kapcsolódása más területekhez, más műhelyekhez A minden KJF-en oktatott szakhoz kapcsolódik. Sőt: a szaklétesítések és indítások előtt előzetesen befolyásolja az új szakok tantervét és módszertanát.

Tantárgy neve: Stratégiai és teljesítményközpontú foglalkoztatás Óratípus:

Értékelés:

Előadás 

Kollokvium 

Szeminárium x

Gyakorlati jegy x

Gyakorlat A tantárgy célja: hogy a hallgatók hatékony és tudatos álláskeresővé, majd sikeres munkavállalóvá váljanak. Az oktatás során az oktatási-képzési célkitűzéseknek megfelelően folyamatosan törekedni kell arra, hogy a hallgató – mint a munkaerőpiac jövőbeni szereplője – az egyéni jellemzők és adottságok, illetve a szakképzettség és a karriercélok összeegyeztetésével magas szinten képes legyen saját személyes hatékonyságának fejlesztésére és ezáltal a munkaerő-piaci keresleteknek való megfelelésre. A hatékony álláskeresés érdekében, a szakmai önéletrajz-elkészítés különböző technikáinak elsajátítása és az álláskeresési stratégiák és taktikák ismertetése mellett fontos célkitűzés az álláskeresési technikák gyakoroltatása, az egyéni jellemzők/adottságok, képességek, készségek, szakképzettség, karriercélok és a munkaerő-piaci helyzet összefüggéseinek vizsgálata. A tantárgy további célja, hogy a hallgatók betekintést kapjanak a munka világával kapcsolatos ismeretekbe, legyenek tisztában az aktuális munkaerő-piaci helyzettel és a foglalkoztatási trendekkel, szerezzenek alapvető munkajogi ismereteket, melynek birtokában képesek lesznek az alkalmazás formájának és a munkaszerződés tartalmának áttekintésére is. Fejlesztendő kompetenciaterületek, tanulási eredmények (a szak kompetenciatáblája alapján): A munkaerőpiaccal és az álláskereséssel kapcsolatos alapismeretek megszerzése, hatékony írásbeli és szóbeli kommunikációs elsajátítása. K.2. Habitus, attitűd K.2.1. a gazdasági-társadalmi folyamatok közötti összefüggések differenciált és rendszerszemléletű értelmezése, az értelmiségi elhivatottság alapértékei alapelvei gyakorlatban K.2.4. A kulturális eltérések megértése

- 66 -

K.6. Kutatási, innovációs és minőségi írástudás, minőségfejlesztés, a legjobb gyakorlathoz való hozzájárulás, művelődési program, szervezeti és társadalmi innováció K.6.1. Társadalmi tagozódás, területi, etnikai folyamatok kutatása, trendelemzés, a művelődésszervezés környezete A tantárgy tartalma: 1. Szakmai önismeret tréning, hatékony interperszonális kommunikáció, tárgyalási technikák Szakmai ismeretek, hajlamok és érdeklődés. Az értékek és a munkához való viszonyunk Az önfejlesztés szükségessége, a karriercélok esetleges módosítása, korrekciója 2. A munka világa (foglalkoztatási formák, munkajog alapismeretek, a munkanélküliség kezelése, aktív álláskeresés és munkaerő-piaci szolgáltatások) Munkaerő-piaci alapfogalmak, közgazdasági összefüggések. A munkaerőpiac aktuális helyzete, foglalkozatási trendek. A foglalkoztatás lehetséges formái. Munkaerő-piaci szolgáltatások. Az alkalmazás munkajogi kérdései, a munkaszerződés tartalma és megkötésének szabályai. 3. Hatékony álláskeresés módszerei és eszközei (önéletrajz, motivációs levél, interjú), álláskeresési szolgáltatások és szervezetek Álláskeresési technikák. A marketing szemléletű állásvadászat, hirdetések. Jelentkezés a meghirdetett pozícióra, az álláspályázat elkészítésének módszerei. Az önéletrajz elkészítése és különböző típusainak bemutatása. A felvételi beszélgetésre való felkészülés. Hogyan nyerjük el a számunkra legvonzóbb állást? A felvételi beszélgetésen való viselkedés és megjelenés legfontosabb elemei. A béralku. 4. Egyéni karrier tanácsadás, melynek része egy önéletrajz és motivációs levél elkészítése, portfolió és képzési tanácsadás, valamint az egyéni karrierúttal kapcsolatos információk összegyűjtése. Karriercélok és érvényesülés. Egyéni jellemzők és adottságok. Az egyéni karriercélok és a munkaerő-piaci keresletek megfeleltetése. Az alkalmazott felsőoktatás-pedagógiai módszerek: egyéni és csoportos munka Előtanulmányi feltételek: A mentori órákon való részvétel

- 67 -

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei (kollokvium esetén a tételek felsorolása és a vizsga értékelési szempontjai is): a) a mintatanterv szerint haladók számára: nappali tagozaton: a félév során az órák rendszeres látogatása, a gyakorlati feladatok elvégzése, részvétel az egyéni karrier-tanácsadáson levelező tagozaton: a félév során a konzultációk rendszeres látogatása, a gyakorlati feladatok elvégzése, b) a vizsga- vagy pótkurzusos hallgatók számára: a tárgy vizsga vagy pótkurzusos hallgatók számára is kontaktórák felvételével teljesíthető c) egyéni tanulmányi rend szerint haladók számára a tematikában szereplő témák on-line konzultációval támogatott áttekintése, a gyakorlati feladatok elvégzése Értékelés: gyakorlati jegy A tantárgyért felelős szervezeti egység: Kulturális Tanulmányok Tanszék A tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói munkaóra (kreditszám szorozva harminccal): 150 óra Kötelező irodalom: Munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák (Szerk.: Zsigmond Csaba és Szép Zsófia) EKTF Líceum Kiadó, Eger, 1998. Ajánlott irodalom: Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert? Horton Books Kiadó, Budapest, 2001. Vámosi Tamás: munkaerő-piaci ismeretek, PTE, Pécs, 2013. http://digitalia.lib.pte.hu/books/vamositamas-munkaero-piaci-ismeretek-pecs-pte-feek-2013/pdf/vamosi-tamas-munkaero-piaci-ismeretekpecs-pte-feek-2013.pdf Budavári-Takács Ildikó: Az önismeret és a döntések szerepe a pályaépítésben. SZRMKK, Székesfehérvár, 2009. http://tvk.munka.hu/c/document_library/get_file?uuid=8cc527dd-051d-483e9341-c0932efc2c06&groupId=65957 Tantárgyfelelős: Dr. Mócz Dóra Oktatók: Dr. Mócz Dóra, Szabó Gábor, Pataki Ildikó, Ujma Péter, a mentortanárok és a Karrier Iroda munkatársai

- 68 -

1. Képzési stratégiai partnerségi együttműködések, amelyek kiterjednek:

a) a képzési programok előzetes és változtatás esetén történő véleményezésére, b) a képzési kimenetek meghatározására, c) javaslattételre a társelnökökre vonatkozóan, d) szakdolgozati konzulensekre javaslattételi joggal, e) a képzési programok gyakorlattartalmára, f) csoportos gyakorlatot, szakmai gyakorlatszervezést vállalnak, g) a professzionalizációt elősegítő továbbképzésekre, h) a képzéshez tartozó szakmódszertanra, i) a képzéshez tartozó mérési és értékelési rendszerre, j) közreműködhetnek a képzésben részt vevő oktatók és hallgatók teljesítményértékelésében. k) közreműködnek a foglalkoztatói elégedettségmérések kialakításában és lebonyolításában. l) Javaslati joggal élhetnek a képzés minősége javításában. m) Az együttműködés kiterjedhet külön projektszerződés alapján közös kutatásokra, hallgatói szakmakutatások megvalósítására, közös pályázati és egyéb közpolitikai programok megvalósítására. n) A szaki stratégiai partnerségek esetében kialakítható a külső tanszékek rendszere, amelyek esetében az oktatók a végzettségüknek megfelelő címzetes címek használatára jogosultak az együttműködés időszakában, a partner intézményben való foglalkoztatás esetén, amennyiben az intézményhez adják le nyilatkozatukat. 2. Gyakorlóhelyi partnerségek

A gyakorlóhelyi partnerségek a képzéshez kapcsolódó egyéni hallgatói szerződések alapján köthetők a munkahellyel, amelyben a szerződő felek a KJF és a szervezet. A gyakorlati szerződést a hallgatóval az FTv. mindenkori szabályai alapján köthetnek az intézetek vagy a tanszékek.

- 69 -