KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
Együttműködés-fejlesztés: Együttműködés-fejlesztési szakértő A felsőoktatási kutatási környezet az Európai Unióban és Magyarországon 2015
-0-
TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
Együttműködés-fejlesztés: Együttműködés-fejlesztési szakértő
Készítette: Humanitas Socialis Kft.
………………………………… Boncsér Zoltán István ügyvezető
-1-
TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén
Tartalom
1. Bevezetés .............................................................................................................................. 4 2. Globális kihívások ................................................................................................................ 5 3. Európai Unió ........................................................................................................................ 8 3.1 Az oktatáspolitika helye az EU szakpolitikáiban, az oktatáspolitikát meghatározó legfőbb dokumentumok .................................................................. 8 3.2 Az Európai Unió kutatási politikája ...................................................................... 10 3.3 Bolognai Nyilatkozat – Európai Felsőoktatási Térség .......................................... 14 3.4 Európa 2020 ........................................................................................................... 16 3.5 Oktatás és képzés 2020 .......................................................................................... 17 3. 6 Európai Bizottság: Gondoljuk újra az oktatást ..................................................... 18 3.7 Európai Kutatási Térség ........................................................................................ 19 3.8 Kutatók Európai Chartája és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe 20 3.9 HEInnovative (Higher Education Institutions: HEI) ............................................. 21 3.10 Az európai felsőoktatási intézmények klasszifikációja ....................................... 23 3.11 Uniós programok ................................................................................................. 24 4. Magyarország – a felsőoktatás kihívásai ............................................................................. 26 4.1 Bologna .................................................................................................................. 27 4.2 Tudomány-, technológia- és innováció-politika az ezredforduló után .................. 28 4.3 A kutatás-fejlesztés és innovációs politika napjainkban ....................................... 32 4.4 Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020 ........................... 33 4.5 Fokozatváltás a felsőoktatásban ............................................................................ 37 5. Összegzés, policy-javaslatok ............................................................................................... 42
-2-
TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén
A FELSŐOKTATÁSI KUTATÁSI KÖRNYEZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
-3-
1. BEVEZETÉS Egy adott társadalom kulturális, szociális, gazdasági jövőjét alapvetően határozza meg a társadalom és felsőoktatás kapcsolata. Ez ugyanis hozzájárul a társadalmi kohézió, a széles értelemben vett jól-lét és a fenntartható fejlődés megvalósításához is. Magyarország versenyképessége többek között a szakmailag felkészült, jól képzett végzettek nagy számától is függ, mivel a gazdasági növekedés szempontjából a tudásintenzív munkahelyeken termelt nagy hozzáadott érték és a kiterjedt K+F tevékenység révén a kutatási eredmények hasznosítása döntő fontosságú. Éppen ezért tanulmányunk szempontjából, a felsőoktatási kutatási környezet európai és magyar dimenziójának elemzéséhez, figyelembe kell vennünk a politikai környeztet. Ez egyfelől a Bologna-folyamat, másfelől pedig az Európai Unió kutatási és fejlesztései politikája, és azon belül is az Európai Kutatási Térség.
2. GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK Az 1960-as évektől a fejlett országokban a felsőoktatás expanziója soha nem látott méreteket öltött, mely együtt járt a felsőoktatás differenciálódásával. A tudományokban végbemenő specializálódás és a munkaerőpiac kihívásaira adott válasz következménye számos új szak, tanszék és felsőoktatási intézmény létrejötte. Az 1980-as évektől új szakasz következett be a felsőoktatásban, melynek fő jellemzője a piacokért és erőforrásokért folyó verseny volt, s ez újabb differenciálódást eredményezett, mely ezáltal a felsőoktatás olyan komplex rendszerré alakult, mely egyre bonyolultabbá és kevésbé átláthatóvá vált.1 A változásokra adott választ az UNESCO 1998. évi párizsi világkonferenciája, mely a 21. századi felsőoktatásról, annak működéséről és vízióiról közös nyilatkozatot jelentett meg. A dokumentum hitet tett a felsőoktatás diverzifikációja mellett, és megfogalmazta a felsőoktatás társadalmi szerepének megnövekedését. 2 A 2008-ban kitört gazdasági válság rávilágított arra, hogy az erőforrásokért folyó verseny már globális szintre került, az informatikai forradalommal való lépéstartás nem csak a gazdasági szervezetek, hanem a felsőoktatás számára is létérdek. Ezért egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a felsőoktatási intézményeknek ki kell lépniük a falaik közül, együtt kell működniük az üzleti világgal, nyitniuk kell a társadalom felé, sokrétű és rugalmasan alakítható tevékenységi körrel és kiterjedt kapcsolatrendszerrel kell bírniuk.3 A felsőoktatás szereplői a változó világban jelentősen kibővültek, olyan új és erős érdekközpontok (stakeholderek) jelentek meg, mint az érdekképviseletek, hallgatói szervezetek, szakszervezetek, civil szervezetek. Ennek következtében új értelmezést nyer, illetve megváltozik a tudományos (felsőoktatási), a gazdasági szféra és a kormányzati szervek hármas kapcsolatára épülő Triple Helix modell. A három szektor összefonódása, egymásba való átmenete, tevékenységi körük átfedései a globalizáció következtében erősödik és lehetővé teszi az innovatív technikák, a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozását. Hrubos Ildikó: Differenciálódás, diverzifikálódás és homogenizálódás a felsőoktatásban. Educatio, 2002/1. 96106. 2 UNESCO (1998) World Declaration on Higher Education for the Tewnty-first Century: Vision and Action. http://www.unesco.org/education/educprog/wche/declaration_eng.htm 3 Hrubos Ildikó: A gazdálkodó egyetem karrierje. Magyar Tudomány. http://www.matud.iif.hu/2015/07/03.htm 1
-4-
1. ábra. Triple Helix modell
Forrás: Etzkowitz, H. – Leydesdorff, L. 2000: The dynamics of innovation: from National Systems and „MODE 2” to a Triple Helix of university-industry-government relations. Research Policy, 29, 2, 109-123., 111.o.
Az európai és magyar szabályozás illeszkedik a világban lezajló trendekhez, ezért érdemes megnéznünk, hogy a tudás milyen új dimenziókban jelentkezik, s mennyire meghatározóak a tudás és a gazdaság összefüggései és az innovatív technikák alkalmazása. Nem véletlen, hogy éppen a globális válság időszakában foglalkozik a kérdéskörrel a Világbank, s a tudásgazdasági index (Knowledge Economy Index = KEI) és a tudás index (Knowledge Index = KI) harmadik pilléreként megjeleníti az innovációs indexet, mely, a jogdíjbefizetéseket és licencdíjakat mint inputváltozókat, míg a szabadalmak számát és a szakirodalmi megjelenéseket, mint outputváltozókat tartalmazza.4 2. ábra A tudásgazdaság index és a tudásindex összefüggései
Forrás: World Bank: World Development Indicators. Knowledge for Development
4
World Bank: World Development Indicators. Knowledge for Development. http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/WBI/WBIPROGRAMS/KFDLP/EXTUNIKAM/0,,contentMD K:20584278~menuPK:1433216~pagePK:64168445~piPK:64168309~theSitePK:1414721,00.html
-5-
A technológia gyorsan változó világában a tanulók nem rendelkeznek megfelelően olyan készségekkel, mint a nyelvi, a művészeti, a matematikai, a reáltudományok készségeivel, ugyanakkor jártasságot kell szerezniük a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kitartás, az együttműködés és kíváncsiság terén is. Ezt állapítja meg a Világ gazdasági Fórum több évre szóló kezdeményezése, mely az „Oktatás új látásmódja” című dokumentumában 3 pillérbe osztva megnevezi azt a 16 készséget, amelyre a 21. században szükség van.5 1. Alapkészségek, melyek kiindulópontjai a további tanulásnak és a munka világában való helytállásnak. Ide tartoznak az írás és olvasás, a számolás mellett a tudományos készségek, az IKT műveltség, az alapvető pénzügyi ismeretek, a kulturális és állampolgári ismeretek. 2. Az alapvető kompetenciák közé sorolja a kritikai gondolkodást és problémamegoldást, mely feltételezi a problémák felismerésének, vizsgálatának, megoldásának és értékelésének képességét, a kihívásokra innovatív válaszok adását. A kommunikáció és együttműködési készségek fejlesztése lehetővé teszi a másokkal együtt történő munkavégzést, az információk megosztását és kezelését. 3. A harmadik pillér az olyan egyéni tulajdonságokat állítja középpontba, mint a változó környezethez való alkalmazkodás készsége, a kitartás, a rugalmasság. A kíváncsiság és kezdeményezőkészség kiindulópontja lehet az új ötleteknek és koncepcióknak, illetve a vezetői készségek, a társadalmi és kulturális érzékenység feltételezi a konstruktív párbeszédet. 3. ábra 21. századi készségek
Forrás: World Economic Forum (2015) New Vision for Education. http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf
5
World Economic Forum (2015) New Vision for Education. http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf
-6-
3. EURÓPAI UNIÓ 3.1 Az oktatáspolitika helye az EU szakpolitikáiban, az oktatáspolitikát meghatározó legfőbb dokumentumok Az Európai Unió oktatáspolitikájának megvalósításáért az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága (European Commission Directorate-General Education and Culture továbbiakban: DG EAC) felel, élén 2014-től Navracsics Tibor az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosával. Ezen intézmény akcióprogramokon (az első 1976-ban), uniós stratégiákon keresztül valósítja meg a Közösség fő célkitűzéseit, hiszen az oktatáspolitika – így a felsőoktatás is – tagállami hatáskörben maradt. Ficzere Lajos6 a következőket írja a felsőoktatásról: „a felsőoktatás szerkezete, a kutatási rendszer alapvetően nemzeti kompetencia maradt még akkor is, ha az integrációs folyamatban, a különböző közösségi programok, közösségi intézkedések és közösségi jogi előírások, jogi normák a felsőoktatás és a kutatás rendszerét is erőteljesen befolyásolják és segítik annak a feltételrendszernek a kialakítását, amelynek eredményeként majd az egységes felsőoktatási térség kialakítására sor kerül.”7 Az oktatáspolitika történet áttekintve megállapíthatjuk, hogy az alapító szerződésekben oktatáspolitikai kérdések nem voltak, kivéve oklevelek, diplomák kölcsönös elfogadásának kérdése és a szakképzéssel kapcsolatos rendelkezések. A Római Szerződés 57. cikke kimondja, hogy a Tanács,”az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel irányelveket bocsát ki az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése céljából.”8 Vagyis a Római Szerződés még a tagállamok hatáskörébe utalja az oktatást. Az oktatás – felsőoktatás szempontjából – mérvadónak tekinthetők a Maastrichti Szerződés, valamint módosításai és az aktuális Lisszaboni Szerződésben foglaltak és az ebből levezetett irányelvek. A Maastrichti Szerződés fordulatot eredményezett az EU oktatáspolitikájában, amennyiben annak 126§-a ugyan fenntartja a tagállami kompetenciát oktatásügyi kérdésekben, de kimondja, hogy a Közösségnek hozzá kell járulnia az oktatás minőségének fejlesztéséhez, segítenie kell az együttműködést a tagállamok között és támogatnia kell a tagállamok oktatással kapcsolatos tevékenységét, vagyis az Európai Bizottság felügyelete kiterjed az oktatásra is. A Szerződés tételesen felsorolja azokat a konkrét oktatási területeket, amelyeken uniós cselekvés történhet. Ezek a következők: „az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek oktatása és terjesztése útján; a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerésének ösztönzésével; az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása; a tagállamok oktatási rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése; a fiatalok és a szociálpedagógusok csereprogramjainak ösztönzése; a távoktatás fejlesztésének ösztönzése.”9 Az ELTE Jogtudományi karának egyetemi tanára, 2000. és2004 között a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke, 2004 és 2008 között a Tanács tagja. 7 Ficzere Lajos: Bolognai Nyilatkozat az FTT szemszögéből In.: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás, Magyar Akkreditációs Bizottság, 2002. 27. o. 8 Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról. http://eur-lex.europa.eu/hu/treaties/dat/11957E/word/11957E.doc 9 Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=URISERV:xy0026&from=HU 6
-7-
A Maastrichti Szerződést követően számos oktatással foglalkozó közösségi dokumentum jelent meg, illetve új oktatási programok (Socrates, Leonardo, Tempus) indulhattak útjukra. Az Amszterdami Szerződés csupán annyi újat hozott, hogy a dokumentumba belekerült az élethosszig tartó tanulás támogatása. 1997-ben az Európa Tanács kezdeményezésére aláírásra került a Lisszaboni Egyezmény, mely a külföldi tanulás akadályainak megszüntetéséről és a diplomák kölcsönös elismeréséről szólt, s mára már 55 állam írta alá. Az európai felsőoktatás terén azonban nem történt előrelépés, ezért a Közösségi szintű fejlesztés érdekében fogalmazódott meg 1998-ban az ún. Sorbonne Nyilatkozat, majd 1999-ben a Bolognai Nyilatkozat, s a következő évben aláírásra került az Európai Unió Lisszaboni Stratégiája10, melynek fő célkitűzése, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb térségévé váljon, s ennek érdekében megteremtse a tudásalapú társadalmat és gazdaságot. Megvalósításában fontos szerepet szántak a Nyílt Koordinációs Módszernek (Open Method of Coordination: OMC), melynek keretein belül a tagállamok – sok más területtel együtt - az oktatás területén megosszák egymással tapasztalataikat, összehasonlítsák teljesítményüket, eredményeiket és kialakítsák az ún. legjobb gyakorlatot (best practice). Az oktatás kérdésköre az új Lisszaboni Szerződésben a XII. cím, 165. és 166. cikk alatt került szabályozásra. Ez kimondja a közös oktatásfejlesztési és minőségjavítási programok indítását és támogatását, figyelembe véve a tagországok kulturális és nyelvi különbözőségét, önállóságát. Kimondja, hogy a közösségi jogi szabályozás alapján nem tartozik az Európai Bizottság és Tanács jogkörébe, hogy beleavatkozzon bármely nemzet oktatáspolitikájába; a tagországok önállósága nem csorbulhat ezen a területen. Ezért volt szükséges a közös együttműködés megfelelő keretbe foglalására. Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése konkrétan felsorolja az oktatást, a szakképzést, valamint a fiatalokat és a sportot mint fejlesztendő területeket. Ezekben a felsőoktatás tekintetében alábbi célkitűzések tekinthetők különösen fontosnak: EUMSZ 165. cikk (az EKSz. korábbi 149. cikke) (1) Az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket. (2) Az Unió fellépésének célja: - az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek oktatása és terjesztése útján; - a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerésének ösztönzésével; - az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása; - a tagállamok oktatási rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése; - a fiatalok és a szociálpedagógusok csereprogramjainak ösztönzése, valamint a fiatalok ösztönzése arra, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében; - a távoktatás fejlesztésének ösztönzése; - a sport európai dimenzióinak fejlesztése a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint - a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésnek az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén. (4) Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez: az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ösztönző intézkedéseket fogad el, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását; a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el. EUMSZ 166. cikk (az EKSz. korábbi 150. cikke) 10
Lisszaboni Stratégia. http://ec.europa.eu/archives/growthandjobs_2009/index_en.htm
-8-
(1) Az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ezirányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.” Forrás: Lisszaboni Szerződés. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:12012E/TXT
További fontos dokumentum az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely Lisszabon óta a szerződésekkel egyenrangú jogi erővel bír, szabályozza, hogy „mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez” (14. cikk)11. 3.2 Az Európai Unió kutatási politikája A felsőoktatási kutatások a Közösség kutatási politikájának fontos eleme, mely folyamatosan alakult ki és jelentős változásokon ment keresztül. Az 1950-es évek: hat európai ország aláírja az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK, 1951) és az Európai Atomenergia-Közösséget (EURATOM, 1957) létrehozó szerződést, melyek a kutatásra vonatkozóan is tartalmaznak rendelkezéseket. 1957: az Európai Gazdasági Közösséget (EGT) létrehozó szerződés létrejöttének köszönhetően több kutatási program is indul az akkoriban legfontosabbnak tartott területeken, így az energia, a környezetvédelem és a biotechnológia területén. 1983: az információtechnológiai kutatásra irányuló európai stratégiai program (ESPRIT) keretében egy sor integrált kutatási program, fejlesztési projekt és ipari technológiaátadási kezdeményezés indul útjára az információs technológia területén. 1984: megszületik az első „kutatási keretprogram”. Ettől kezdve a kutatás közösségi finanszírozása elsősorban a keretprogramokon keresztül történik. Az első keretprogramban a támogatások a biotechnológiára, a távközlésre és az ipari technológiára összpontosulnak. 1986: A kutatást a Közösség hivatalosan szakpolitikái közé emeli. Az Egységes Európai Okmány külön fejezetet szentel a területnek. A cél „az európai ipar tudományos és technológiai alapjainak megerősítése, valamint annak ösztönzése, hogy az nemzetközi szinten versenyképesebbé váljon”. 2000: Az EU úgy határoz, hogy elkezdi a világra nyitott és a belső piac elvein alapuló egységes Európai Kutatási Térség kiépítését, amelyben a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiai fejlesztések szabadon mozoghatnak. 2007: Az EU hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramja keretében létrejön az Európai Kutatási Tanács. Küldetése az, hogy a tudományos kiválóság alapján támogassa a felderítő kutatást az összes tudományos területen. 2008: Mindezek alapján olyan, a szélesebb társadalom szempontjából is jelentős területeken folyik komoly előrelépés, mint a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés/innováció közötti kapcsolatok, az igazságos részvétel a felsőoktatásban és az egész életen át tartó tanulás. Ehhez kapcsolódik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) létrehozása 2008-ban (csak 2010-től válik teljesen működőképessé), mely az első olyan uniós kezdeményezés, amely teljes körűen integrálja a „tudásháromszög” mindhárom pontját: az oktatás, a kutatás és az innováció teljesen egyenjogúan jelenik meg. Az EIT arra törekszik, hogy világszínvonalú referenciamodellként szerezzen magának hírnevet, a változás ösztönzőjeként és motorjaként a meglévő oktatási és kutatási intézményekben. Az EIT egyelőre öt tudományos és innovációs társulással, valamint azok partnereivel együttműködésben mesterképzéseket és PhD-programokat dolgoz ki. A cél olyan kurzusok összeállítása, amelyek magas színvonalukkal és 11
Oktatás és szakképzés. Online: http://www.europarl.europa.eu/ftu/pdf/hu/FTU_5.13.3.pdf
-9-
innovatív eredményeikkel élvonalat képviselnek majd az európai felsőoktatási intézményekben, miáltal létrejön egy ún. EIT „kiválósági védjegy”. Az öt tudományos és innovációs társulás olyan integrált partnerség, amely összeköti a felsőoktatást, a kutatást és az üzleti világot. A társulások lehetőséget teremtenek arra, hogy különböző szakterületek specialistái (ún. „helymegosztási központokban”) együtt dolgozhassanak, ennek révén pedig különböző konkrét projekteket, oktatási programokat, finanszírozási terveket stb. valósítsanak meg. Az első három társulás az éghajlatváltozással (ClimateKIC), a fenntartható energiával (KIC InnoEnergy), valamint az információs és kommunikációs technológiákkal (EIT ICT Labs) foglalkozott. A későbbiekben ezt egészítette ki az egészséges életmód és az aktív időskor (EIT Health), valamint a modern nyersanyagok területének kutatása (EIT Raw Materials). (A közeljövőben újabb terülekre kiterjedő Tudományos és Innovációs Társulások jönnek létre: 2016 – Food4Future - sustainable supply chain from resources to consumers; valamint Addedvalue manufacturing; 2018 – Urban mobility. ) Az EIT szempontjából Magyarországnak is döntő jelentősége van, ugyanis a központ 2008 óta Budapest székhellyel működik. Az EIT tevékenysége eredményességének értékelésére a következő mutatók szolgálnak: – a tudományos és innovációs társulásokba tömörült egyetemek, vállalkozások és kutatószervezetek száma, – innovatív termékeket és folyamatokat eredményező együttműködés a tudásháromszögön belül. 2009: A Leuven-i Nyilatkozat hangsúlyosabbá tette a felsőoktatásban az élethosszig tartó tanulást; 2010: Az EU az Innovatív Unió elnevezésű kezdeményezésében több mint 30 cselekvési pontot fogalmaz meg azzal a céllal, hogy javítsa a kutatás és az innováció finanszírozási lehetőségeit és feltételeit Európában. Az Innovatív Unió az Európa 2020 stratégia központi elemét képezi annak érdekében, hogy az innovatív ötletek termékek és szolgáltatások formájában megvalósulva a növekedést és a munkahelyteremtést szolgálják. 2014: Az EU Horizont 2020 néven elindítja eddigi legnagyobb kutatási és innovációs keretprogramját.12 Az uniós kutatási- fejlesztési politika keretrendszeréhez kapcsolódva az Európai Unió eme eszközökkel arra ösztönzi a tagországokat, hogy 2020-ra GDP-jük 3%-át kutatásra és innovációra fordítsák (1%-ot közpénzekből, további 2%-ot pedig magánszektorbeli befektetésekből kellene e cél szolgálatába állítani). Ennek elősegítésére az EU 2014 januárjában útnak indította a legújabb kutatási keretprogramját. A Horizont 2020 nevet viselő, hétéves program keretében mintegy 80 milliárd euró áll rendelkezésre, ami egyben további beruházásokat fog magával vonni a magán- és az állami szektorból is. A Horizont 2020 keretprogram általános célkitűzése az, hogy az Unió egészében tudás- és innovációalapú gazdaságot építsen ki, és emellett hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez. A keretprogram előmozdítja az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák megvalósítását, valamint az európai kutatási térség létrehozását és működését. A Horizont 2020 az összes kutatási és innovációs támogatást egybefogja. 4. ábra A Horizont 2020 pillérei
12
Kutatási és innovációs politika 2014. Kézikönyv. http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/research_hu.pdf
- 10 -
Forrás: Európai Bizottság: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról”. Brüsszel, 2012.1.20.COM(2011) 809 végleges/2
1. Kiváló tudomány Célja, hogy megerősítse az EU pozícióját a tudomány világában (24,4 milliárd euró, mely magában foglalja az Európai Kutatási Tanács észére előirányzott 13 milliárd eurót is); mellyel az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs rendszere globális szinten is versenyképesebbé válhat. Négy specifikus téma: Az Európai Kutatás Tanács (ERC) támogatást nyújt tehetséges és kreatív egyéni kutatóknak; A Jövőbeli és feltörekvő technológiák (FET) program új, magas kockázatú ötletek megvalósítását teszi lehetővé; A Marie Skłodowska-Curie akciók az egyéni kutatóknak biztosítják a nemzetközi mobilitást, illetve intézményi támogatást nyújtanak innovatív kutatóképzési programok megvalósításához. A Kutatási infrastruktúra program támogatja az európai kutatási infrastruktúrák fejlesztését támogatja; 2. Ipari vezető szerep Előmozdítsa az ipari innovációt (17 milliárd euró) – ennek érdekében beruház a kulcsfontosságú technológiákba, valamint megkönnyíti, hogy a kisvállalkozások tőkéhez, illetve támogatáshoz jussanak. A pillér három specifikus területet fog át: Vezető szerep az alap és ipari technológiák területén, ezért az információs és kommunikációs technológiák, a nanotechnológia és az űrkutatás területén nyújt célzott támogatást. A kockázatfinanszírozáshoz való hozzájutás, mely magában foglalja a pénzügyi eszközöket (kutatási és innovációs garanciaeszköz, kkv és midcap vállalkozások hiteleszköze, a kutatás és innovációra biztosított tőkefinanszírozás és a technológiai transzfer finanszírozási eszköz), a külső szakértelmet, tanulmányokhoz való hozzáférést és konferenciákat. Innováció a kkv-k számára, melyre a Horizont 2020 létrehozott egy új támogatást, a kkv eszközt, továbbá ide sorolható az EUROSTARS program, mely a kkv transznacionális együttműködését támogatja, és a kkv innovativitását szolgáló pályázatok kiírását. 3. Társadalmi kihívások Az EU számára fontos, hogy megoldást keressen korunk olyan fontos társadalmi kihívásaira (24,4 milliárd euró), mint a: egészségügy, demográfiai változások, jól-lét, élelmezésbiztonság,
- 11 -
biztonságos, tiszta és hatékony energia, környezetkímélő integrált és fenntartható közlekedés, az éghajlatváltozás, környezetvédelem, nyersanyagok inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak, biztonságos társadalmak, 5. ábra Horizont 2020 költségvetése
Forrás: Európai Bizottság: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról”. Brüsszel, 2012.1.20.COM(2011) 809 végleges/2
A program révén az EU: gondoskodni kíván arról, hogy a technológiai vívmányok valós kereskedelmi értékkel bíró, versenyképes termékek formájában jelenjenek meg a piacon – ennek érdekében partnerségek létrehozására törekszik az ágazati és kormányzati szereplőkkel; szorosabbra kívánja fűzni a nemzetközi együttműködést a kutatás és az innováció területén – ezért nem uniós országokat és szervezeteket is felkér arra, hogy csatlakozzanak a programhoz; tovább kívánja fejleszteni az Európai Kutatási Térséget. Ennek megfelelően az Unió törekvései hat nagy célkitűzés mentén foglalhatók össze: kiválósági központok létrehozása, technológiai kezdeményezések elindítása, alapkutatás kreativitásának ösztönzése, Európa vonzóbbá tétele, kutatási infrastruktúrák fejlesztése, nemzeti kutatási programok koordinációja.13 Európa jövője nagyban függ attól, hogy képes-e arra, hogy a tudósok és kutatók eredményeit termékek és szolgáltatások formájában társadalmunk szolgálatába állítsa, és ezzel lendületet adjon a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek. Az EU stratégiát dolgozott ki annak érdekében, hogy előmozdítsa ezt a folyamatot. Az „Innovatív Unió” néven ismert
13
Forrás: Európai Bizottság: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról”. Brüsszel, 2012.1.20.COM(2011) 809 végleges/2
- 12 -
kezdeményezés olyan környezetet hivatott teremteni, amely ösztönzi új ötletek és innovatív eszmék születését.14 3.3 Bolognai Nyilatkozat – Európai Felsőoktatási Térség A közösségi tagságból fakadóan Magyarország számára is alapvető feladatot jelent az európai közösségi joganyag adaptációja és implementációja. E téren irány- és mérvadó a Bolognai Nyilatkozattal (1999) elindított és a miniszteri konferenciák keretében kezdetben két, majd 2012 óta három évente értékelt bolognai folyamat, melynek legalapvetőbb célja az európai felsőoktatási térség létrehozása, egy az eddigieknél is jobban összehasonlítható, összeegyeztethető, átjárható és átfogó európai felsőoktatási rendszer bevezetése, középpontjában az egész életen át tartó tanulással és a foglalkoztathatóság bővítésével. Miniszteri találkozók: 2001 Prága – Bologna Follow Up Group (BFUG) létrehozása, mely két miniszteri találkozó között – félévenként egy rendes ülés – irányítja a Bologna folyamat alakulását, céljainak megvalósítását, továbbá előkészíti a miniszteri nyilatkozat tervezetét. A munkát a BFUG elnökség, BFUG Titkárság, továbbá BFUG Munkacsoportok végzik. 2003 Berlin 2005 Bergen 2007 London 2009 Leuven 2010 Budapest/Bécs 2012 Bukarest 2015 Jereván (2018 Párizs) A Bolognai Nyilatkozatot 1999-ben 29 ország oktatási minisztere írta alá (mára már 46 ország vesz részt benne).15 A cél egy olyan felsőoktatási reformfolyamat elindítása volt, amelynek eredményeképpen 2010-re a Budapest-Bécs Nyilatkozattal valóban meg is valósult a közös Európai Felsőoktatási Térség (EFT, European Higher Education Area, EHEA). Mindez jelentős reformlendületet generált szinte minden európai állam felsőoktatási rendszerében. Különösen, mivel a nyilatkozathoz csatlakozók hitet tettek amellett, hogy a felsőoktatási intézményekben zajló kutatási tevékenység, a kutatók képzése és a multidiszciplinaritás támogatása hozzájárul a felsőoktatásban folyó képzések színvonalának fenntartásához, javításához, és általában, az európai felsőoktatási rendszer versenyképességéhez.16 A bolognai folyamattal létrejött lineáris képzéssel alapvetően három ciklusra bontott felsőoktatási keretrendszer jött létre. Az első ciklusban általában hároméves (180 kredites) alapfokú (bachelor) képzettséget adó diploma megszerzésére nyílik mód. A második ciklusban specializáltabb ismeretek és kompetenciák megszerzését elősegítő mesterdiploma elnyerése vált lehetővé, míg a harmadik ciklusban a doktori programokban a tudományos kutatásra való felkészítés és a tudományos fokozat megszerzésének támogatása történik. Ennek nyomán az Európai Felsőoktatási Térség szorosabb összehangolása az Európai Kutatási Térséggel alapvetően fontos célkitűzéssé vált. Ez jelent meg a 2009-ben Belgiumban megrendezésre került konferencia zárónyilatkozatában, a Leuven-i Kommünikében is. Ez a dokumentum az oktatás-kutatás-innováció témakörével kapcsolatban rögzítette, hogy növelni kell a fiatal kutatók számát, akik megfelelő szaktudással Kutatási és innovációs politika 2014. Kézikönyv. Online: http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/research_hu.pdf Bolognai Nyilatkozat http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/archivum/bologna/a_bolognai_nyilatkozat_szovege/ 16 CsehóJulianna: Doktori képzések, fiatal kutatók helyzete, Európai dimenzió. Felsőoktatási Műhely 2009/2. 14 15
- 13 -
rendelkeznek, és alkalmasak a kutatásra. Ennek eléréséhez kiemelkedő minőségű kutatási témákat kell preferálni, magas színvonalú kutatást kell biztosítani az egyes tudományágakban, és fokozatosan ki kell építeni az interdiszciplináris és interszektorális programokat. Mindezekkel összefüggésben a felsőoktatási intézményeknek karrier-fejlesztési tervekkel vonzóbbá kell tenniük a kutatói pályát a fiatal kutatók számára is. Az oktatóknak pedig olyan karrier-utakat kell teremteni, melyek elősegítik a mobilitást, és olyan keretfeltételeket kell létrehozni, melyek biztosítják a társadalombiztosításhoz való megfelelő hozzáférést.17 Bevezetése, vagyis a 2000 utáni folyamatok legfőbb célja a megerősítés és a nemzetköziesítés. Ennek érdekében az Európai Unió Tanácsa 2014-ben az európai felsőoktatás globális dimenziójáról tárgyalt, s célként tűzte ki, hogy az európai felsőoktatási térség legyen nyitott és vonzó a világ más részei számára is, és erősítse meg az Európán kívüli országokkal a felsőoktatás terén folytatott együttműködést és szakpolitikai párbeszédet. Ez a tudás szabad áramlása mellett lehetővé teszi az európai felsőoktatás minőségének és nemzetközi tekintélyének a javítását, a kutatás és az innováció fellendítését, a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a nemzetközi fejlesztésnek az EU külpolitikai célkitűzéseivel összhangban történő ösztönzéséhez is.18 Az Európai Képesítési Keretrendszer e folyamatokkal párhuzamosan és összhangban történő kialakítása a képesítési rendszerek közötti átjárhatóságot kívánja biztosítani. Célja, olyan közös viszonyítási keretrendszert hozzon létre, amely eszközként szolgál a különböző képesítési rendszerek és szintjeik között. Az EKKR konkrét célja egyes tagországok szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele. Alapvetően ez a rendszer könnyíti meg, hogy a megszerzett képesítéssel a végzettek más országban is folytathassák tanulmányaikat. 19Az ajánlás felkérte a tagállamokat, hogy a nemzeti képesítési rendszereiket önkéntességi alapon csatlakoztassák az EKKR-hez és biztosítsák, hogy minden új bizonyítvány, oklevél és Europass-okmány tartalmazzon hivatkozást az EKKR megfelelő szintjére.20 A mobilitás előmozdítására a Tanács 2011. november 28–29-i következtetéseiben meghatározott egy referenciaértéket, amely szerint 2020-ra az újonnan végzett diplomásoknak EU-átlagban legalább 20 %- a kell, hogy rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett, felsőoktatáshoz kapcsolódó tanulmányi vagy képzési tapasztalattal (a szakmai gyakorlatokat is ideértve).21 2015-ben a jereváni miniszteri találkozón jelentős változások fogalmazódtak meg a Bologna folyamat kapcsán. Ezt három új irányelv-dokumentum elfogadása – Standards and Guidelines for Quality Assurance in the EHEA, European Approach for Quality Assurance of Joint Programmes, revised ECTS Users’ Guide – tartalmazza. (http://bologna-yerevan2015.ehea.info/pages/view/documents) A Jerevánban elfogadott Nyilatkozat bevezető része kiemeli az állami felelősségvállalást, az akadémiai szabadságot, az intézményi autonómiát, a tisztesség iránti elkötelezettséget, valamint a jelentős állami támogatást. Megnevezi a megvalósítás eszközeit: közös képzési szerkezet, a minőségbiztosítás elveinek és folyamatának, valamint a diplomák elismerésének azonos The Bologna Process 2020 – The European Higher Education Area in the new decade. Communiqué of the Conference of European Ministers Responsible for Higher Education, Leuven and Louvain-la-Neuve, 28–29 April 2009. 4. http://www.ehea.info/Uploads/Declarations/Leuven_Louvain-la-Neuve_Communiqu%C3%A9_April_2009.pdf) 18 A Tanács következtetései az európai felsőoktatás globális dimenziójáról. HL C 28/03. 2014. 1. 31. http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52014XG0131(01) 19 Kengyel Ákos: Az Európai Unió közös politikái. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2010. 416-426. 20 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg) (2008/C 111/01). Online: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:111:0001:0007:HU:PDF 21 A Tanács a tanulási célú mobilitás referenciaértékéről szóló 2011. november 28–29-i következtetései. Hl C 372, 2011.12.20., 31. o. 17
- 14 -
értelmezése. A célok megvalósításának legfőbb akadályaként említi az eszközök formális, bürokratikus és gyakran helytelen alkalmazását, továbbá a jelenlegi a gazdasági válságot. Új prioritások megfogalmazása: Az oktatás és tanulás minőségi javítása, a hallgató-központú, tanulási eredményekre épülő oktatás kiterjesztése és érdemi megvalósítása, az ebben érintettek aktív részvételével. Az egész életen át tartó diplomás foglalkoztatás elősegítése, általános ismeretek tanítása és alkalmazási készségek kifejlesztése. Felsőoktatási rendszerünk nagyobb nyitottsága széleskörű igények kielégítése és minden társadalmi réteg bevonása, a felsőoktatás hozzáférhetővé tétele a társadalom minden rétege számára az esélyek egyenlőségére törekvéssel, beleértve ebbe a bevándorlókat és menekülteket is. A szerkezeti reformok érdemi megvalósítása: a képesítési keretrendszer (KKR), a kreditrendszer,a közös minőségbiztosítási elvek, a rendszerszerű mobilitás,a közös képzési programok teljes körű megvalósítása annak érdekében, hogy az EFT egészében lehetővé váljon. Jerevánban kötelezettségvállalásokra is sor került: Rövid ciklusú képzések végzettségei jelenjenek meg a KKR-ben, s ezek kerüljenek elismerésre abban az esetben is, ha még nem szerepelnek az oktatás palettájában. Az alapdiplomával rendelkezők foglalkoztatása a közszférában és minden szintű diplomás foglalkoztatásának előmozdítása. A diplomás karrierkövetés széleskörű megvalósítása, széleskörű igények kielégítése és minden társadalmi réteg bevonása A külföldi diplomák elismerésének egyszerűbb eljárása, lehetőleg automatikussá alakítása; 2016-ig írásos beszámolót kell benyújtani a korábbi tanulmányok, tapasztalatok elismerésének folyamatáról, mechanizmusáról. Az oktatók és adminisztrátorok mobilitásának növelése. Törekvés az ösztöndíjak és kölcsönök hordozhatóságára a nemzetköziesítési és mobilitási munkacsoport ajánlásai alapján. A hátrányos helyzetűek felsőoktatási részvételének segítése az EFT szociális irányelveinek megfelelően. Az EFT-ben szerzett diplomák automatikus elismerése azonos képzési szinten. Az felsőoktatási intézmény akkreditációja megvalósítható legyen bármely EQUAR regisztrált ügynökség által. A miniszterek elfogadtak egy fontos BFUG dokumentumot is, amelynek címe:“The Bologna Process Revisited: the Future of the European Higher Education Area”. Ez áttekinti mind a Bolognai Folyamat, mind az EFT jelenlegi helyzetét, és részletesen elemzi az elkövetkezendő 3 év teendőit. Az eddigiektől eltérően megjelöli a kialakítandó munkacsoportok feladatait is.22 3.4 Európa 2020 Az Európa 2020 az Európai Unió 2010–2020 közötti időszakra szóló 10 éves növekedési stratégiája. Célja az „intelligens, fenntartható és befogadó” növekedés, s ennek rendeli alá a közösségi szakpolitikákat és költségvetést, valamint a tagállamok kapcsolódó eszközeit. 6. ábra Az Európa 2020 zászlóshajó kezdeményezései
Keszei Ernő: Hová tart az európai felsőoktatás. Az európai és a magyar felsőoktatás várható irányai a következő három évben a 2015. évi miniszteri találkozó után. http://www.mrk.hu/wp-content/uploads/2015/10/KeszeiE_MRK_2015oktober21.pdf 22
- 15 -
intelligens növekedés • Innovatív EU • Mozgásban az ifjúság • Digitális menetrend
fenntartható növekedés • Erőforráshatékony Európa • Versenyképesség/iparpolitika
befogadó növekedés • Foglalkoztatás és készségek • Szegénység elleni küzdelem
Forrás: Európai Bizottság: Európa 2020. http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm
Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. 7. ábra EU 2020 Stratégia célkitűzései Foglalkoztatás Kutatásfejlesztés Éghajlatváltozás/energia -- üvegházhatást okozó gázok -- megújuló energiaforrások -- energiahatékonyság Oktatás -- korai iskolaelhagyók -- felsőfokú végzettségűek Társadalmi befogadás szegénység
EU célkitűzés 75%
magyar célkitűzés 75%
3
1,8
-20 20 -20 10 40
-10 14,65 2,96 10 30,3
20 millió
450 000
Forrás: Európai Bizottság: Európa 2020. http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm
3.5 Oktatás és képzés 2020 A bolognai folyamat összhangban áll az „Oktatás és képzés 2020” uniós keretrendszerben és az Európa 2020 foglalkoztatást és növekedést célzó európai stratégiában szereplő célkitűzésekkel, így a magyar jogalkotónak és a magyarországi felsőoktatási intézményeknek is ehhez igazodva kell saját szabályozásaikat létrehozni. Az „Oktatás és képzés 2020” dokumentum az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerét határozzák meg a 2020-ig terjedő időszakban. Ez a keretrendszer az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram eredményein alapul, s legfőbb célja a tudásalapú Európa létrehozása és a mindenkire kiterjedő egész életen át tartó tanulás megvalósítása. A következtetések négy stratégiai célkitűzést fogalmaztak meg: Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása: Az Unió szorgalmazza az egész életen át tartó tanulást, az európai képesítési keretrendszerhez kötődő nemzeti képesítési rendszer kialakítását, s a rugalmasabb tanulási lehetőségeket, a különböző oktatási és képzési ágazatok közötti jobb átjárhatóságot, felnőttkori tanulás előmozdítását, a pályaorientációs rendszerek minőségének javítása, a tanulás új formáinak kifejlesztését. az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása: minden polgárnak lehetőséget kell biztosítani a kulcskompetenciák megszerzésére, nagyobb figyelmet kell fordítani az alapkészségek – az írás, az olvasás és a számolás – szintjének emelésére, a matematika, a természet- és a műszaki tudományok vonzóbbá tételére és a nyelvi kompetenciák erősítésére.
- 16 -
a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása: az oktatásnak és képzésnek minden polgárt képessé kell tennie arra, hogy megszerezze és fejlessze a foglalkoztathatósághoz szükséges szakmai és kulcskompetenciákat és készségeket, az interkulturális kompetenciákat. Törekedni kell arra, hogy valamennyi tanuló – a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a migráns tanulókat is ideértve – el tudja végezni tanulmányait. a kreativitás és az innováció – a vállalkozói tevékenységet is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén: segíteni kell, hogy minden polgár megszerezhesse a transzverzális – digitális kompetencia, a tanulás tanulása, a kezdeményezőkészség, a vállalkozói készségek és a kulturális tudatosság – kompetenciákat, valamint biztosítani kell a tudásháromszög (oktatás–kutatás–innováció) működését. Elő kell mozdítani a vállalkozások és oktatási intézmények közötti partnerségeket, valamint a civil társadalmat és egyéb érdekelt feleket is bevonó szélesebb tanulóközösségeket. 23 Mivel a tudás felezési ideje napjainkban egyre csökken. Ez azt a kihívást állítja a felsőoktatás elé, hogy friss, naprakész szakmai ismeretekkel és az önálló megújulásra képes kompetenciákkal kell felvértezni a hallgatókat. Emellett pedig szintén a felsőoktatás feladata, hogy folyamatosan kész legyen megjeleníteni az új kutatási eredményeket is az oktatásban. (Vö.: Tudásmenedzsment a tanuló társadalomban. Oktatás és készségek. OECD, Oktatási Minisztérium, 2001.) Ennek a célnak igyekszik megfelelni az „Oktatás és képzés 2020” elnevezésű közösségi stratégiai keret. Ez egyfelől tartalmazza az uniós szintű közös munka céljait, valamint eszközrendszerét és intézkedési paradigmáit is. (E keretrendszer 2020-ig szintén magában foglalja a szakoktatás és szakképzés terén folytatott együttműködésről szóló koppenhágai folyamatot is.) Az „Oktatás és képzés 2020” keretében prioritásokat határoznak meg a tevékenységek hároméves munkaciklusok szerinti tervezéséhez. Az oktatási stratégia megismétli az Európa 2020 stratégia egyik alapvető célkitűzését: a felsőoktatásban diplomát szerző fiatalok számának jelentős növelése (a cél az, hogy 2020-ra a 30–34 évesek legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel).
3. 6 Európai Bizottság: Gondoljuk újra az oktatást24 Láthattuk, hogy az Európa 2020 stratégia milyen célkitűzéseket fogalmazott meg az oktatással kapcsolatban, melyeket olyan adatokkal támasztott alá, mint hogy 73 millió európai – a felnőttek 25%-a – csak alacsony szakképzettséggel rendelkezik. A 15 évesek csaknem 20%-a nem tud megfelelően írni-olvasni, öt országban pedig több mint 25%-uk teljesít gyengén az értő olvasás területén (Bulgária: 41%, Románia: 40%, Málta: 36%, Ausztria: 27,5%, Luxemburg: 26%). A korai iskolaelhagyás aránya egyes tagállamokban továbbra is elfogadhatatlanul magas: Spanyolországban 26,5%, Portugáliában pedig 23,2% (az uniós célkitűzés szerint 10% alá kell szorítani ezt a szintet). A felnőttek kevesebb mint 9%-a vesz részt egész életen át tartó tanulásban (az uniós célkitűzés 15%). Ugyanakkor várhatóan 2020ra a munkahelyek több mint harmadánál előfeltétellé válik a felsőfokú végzettség, és várhatóan az álláshelyek mindössze 18%-ánál lesz elegendő az alacsony szakképzettség.
A Tanács következtetései (2009. május 12.) az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) Hivatalos Lap C 119., 2009.5.28. Forrás: Európai Bizottság: Európa 2020. http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm 24 Európai Bizottság (2012): Gondoljuk újra az oktatást beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Rethinking Education: Investing in skills for better socio-economic outcomes COM(2012) 669 23
- 17 -
A modern, tudásalapú gazdaságoknak magasabb szintű és relevánsabb készségekkel rendelkező emberekre van szükségük, ezért az Európai Bizottság 2012-ben kiadott Gondoljuk újra az oktatást az alábbi célkitűzéseket fogalmazta meg: 1. Transzverzális készségek – többek között a kritikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldás és a közös munkavégzés képessége – és az alapkészségek, mint a vállalkozói és informatikai készségek fejlesztése, melyek felkészítenek az életpálya során való változásokhoz való alkalmazkodásra. 2. Nyelvi kompetenciák fejlesztése: A CEDEFOP 2015. évi jelentése szerint 2020-ra a jelenlegi 42% helyett a 15 évesek legalább 50%-ának kell ismernie egy első idegen nyelvet, 75%-uknak pedig egy második idegen nyelvet is el kell sajátítania (az arány jelenleg 61%). 3. Magas szintű szakképzés érdekében növelni kell a munkahelyi környezetben történő tanulásra vonatkozó együttműködéseket. 4. Biztosítani kell a képesítések és készségek elismerését az EU-ban. 5. IKT kompetenciák fejlesztése: a technológia – mindenekelőtt az internet – nyújtotta előnyöket maradéktalanul ki kell használni, nyitott oktatási segédanyagok bevezetésével javítaniuk kell az oktatáshoz való hozzáférést 6. Nyitott, rugalmas tanulás ösztönzése, mobilitás támogatása: Az Erasmus mindenkinek – a Bizottság oktatás, képzés, ifjúság és sport területén javasolt, 19 milliárd eurós programja – azzal a céllal jött létre, hogy kétszeresére növelje mindazok számát, akik készségeik fejlesztését elősegítő külföldi tanulmányi, képzési vagy önkéntes programokban való részvételhez támogatásban részesülnek. Ez a 2014–2020 közötti időszakban 5 millió embert jelentene. A program költségvetésének több mint fele az ilyen típusú egyéni tanulmányi mobilitást támogatná, a fennmaradó összegben pedig az innovációra, a szakpolitikai reformra és a helyes gyakorlatok megosztására irányuló projektek részesülnének. 7. E reformok megvalósításához szükség van jól képzett, motivált és vállalkozó szellemű tanárokra. 8. Az oktatás finanszírozását uniós és tagállami szinten biztosítani kell. 9. Ösztönözni kell a magán- és állami intézmények közötti partnerségeket.25 3.7 Európai Kutatási Térség E politikai folyamatok mellett szintén figyelembe kell vennünk az Európai Unió kutatási és fejlesztési politikáját, azon belül is, a 2000-ben elindított Európai Kutatási Térség (EKT, European Research Area, ERA) megvalósítási folyamatát. Az Európai Unióban sokszor „ötödik szabadságként” hivatkoznak erre a folyamatra, mondván: a tudás szabad áramlását (”freedom of knowledge“) kell megvalósítani (a már meglévő „négy szabadság” – az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek – szabad áramlásának megvalósítása mellett). Az EKT egy európai belső piacot hoz létre a kutatók számára, ahol a kutatók, a tudás és a technológiák szabadon áramolhatnak; emellett megvalósítja a nemzeti és regionális kutatási tevékenységek, politikák, programok hatékony koordinációját európai szinten és egyben európai szinten megvalósítandó és finanszírozandó tevékenységeket generál. E folyamat meghatározó része az ún. Ljubljana-folyamat, az Európai Kutatási Térség jövőjét 2020-ig meghatározó „jövő-kép”, az ún. „2020 ERA Vision” és a 2008-ban elindított öt új kezdeményezés, amelyek közül az egyik a kutatókat érintő „Európai Partnerség a Kutatókért” elnevezést kapta. A másik négy kezdeményezés a kutatási infrastruktúrákra vonatkozó ”European Research Infrastructure“ (ERI), a kutatási programokat érintő „Joint Programming“, a tudásmegosztással kapcsolatos 25
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmigazdasági eredmények érdekében http://ec.europa.eu/education/news/rethinking_en.htm
- 18 -
”Recommendation on the Management of IPR”, és a nemzetközi tudományos kapcsolatokat érintő „European Framework for International Science and Technology Cooperation“.26 3.8 Kutatók Európai Chartája és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe A Tanács 2003. november 10-i állásfoglalásában27 az Európai Kutatási Térségen belül a kutatók foglalkozását és karrierjét érintő kérdések kidolgozásának szükségességéről nyilatkozott, s ennek következménye a „Kutatók Európai Chartája és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe”28 elnevezésű, az Európai Bizottság általános elveket és követelményeket tartalmazó ajánlás, mely 2005 márciusában került elfogadásra. A dokumentum a Frascati-féle fogalom-meghatározásra épít, mely szerint a kutatók az „új tudás, termékek, folyamatok, módszerek és rendszerek kialakításában vagy megalkotásában és az adott projektek irányításában elkötelezett szakértők.”29 A kutatók két csoportját különböztethetjük meg: kezdő és tapasztalt kutatót. A kezdő kutató kifejezés a kutatási képzési időszakot is magában foglaló, a kutatási tevékenységük első négy évét teljes munkaidőben töltő kutatókra vonatkozik. Tapasztalt kutatók azok, akik a doktori tanulmányok megkezdésére jogosító egyetemi oklevél megszerzése óta legalább négy év kutatási (teljes munkaidőben töltött) tapasztalattal rendelkeznek abban az országban, ahol a fokozatot/oklevelet megszerezték, vagy olyan kutatók, akik már doktori fokozattal rendelkeznek, függetlenül attól, hogy mennyi időbe telt annak megszerzése.30 A Charta és a Kódex célja, hogy hozzájáruljon a kutatók karrierfejlesztéséhez, a kutatók számára vonzó, nyitott és fenntartható európai munkaerőpiac kialakításához, szabályozza a kiváló kutatók felvételét és megtartását, hogy ezáltal is javuljanak a kutatók európai karrier kilátásai. A Charta elősegíteni hivatott a női kutatók részvételének erősítését, úgy, hogy megteremtik számukra a család és a munka összeegyeztetésének lehetőségét. Szorgalmazza egy egységes értékelési rendszer kialakítását, a folyamatos értékelést, amely figyelembe veszi a kutatók teljes kutatási tevékenységét és a kutatás során elért eredményeket. Az ilyen értékelési eljárások számításba veszik a kutatók teljes kutatási tevékenységét és kutatási eredményeit, pl. publikációikat, szabadalmaikat, kutatásirányításukat, tanításukat, előadásaikat, felügyeletüket, tanácsadásukat, nemzeti és nemzetközi együttműködésüket, igazgatási feladataikat, a közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos tevékenységüket és mobilitásukat, és az értékelést a karrierfejlődéssel összefüggésben vizsgálják. A dokumentum hitet tesz az elismert etikai gyakorlathoz és a tudományágukhoz kapcsolódó alapvető etikai elvekhez igazodó kutatói szabadság mellett, megnevezi a kutatók szakmai hozzáállásának és szakmai felelősségének alapelveit, a kutatók szerződéses és jogszabályi kötelezettségeit, beleértve a szellemi tulajdonjogra vonatkozó előírásokat, a kutatás-vezetővel történő kapcsolattartást, a kutatási eredmények terjesztését és felhasználását. A kutatók egységes és nyitott európai munkaerőpiacának megvalósítása érdekében kiemelten foglalkozik a kutatói munkalehetőségek és pozíciók felvételi eljárásainak sajátosságaival, a kutatói mobilitás minden formájával (földrajzi, szektorok közötti, tudományágak közötti, Bátyi Emese: A bolognai folyamat és a doktori képzés. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXII. (2014), pp. 21–37. 27 Az Európai Kutatási Térségben a kutatói szakmáról és karrierről szóló, 2003. november 10-i 2003/C 282/01 tanácsi állásfoglalás. 28 Európai Bizottság: Kutatók Európai Chartája és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe. www.europa.eu.int/eracareers/europeancharter 29 Proposed Standard Practice for Surveys on Research and Experimental Development, Frascati Manual OECD, 2002. (A kutatásra és a kísérleti fejlesztésre vonatkozó felmérések ajánlott standard gyakorlata, Frascatikézikönyv). 30 Európai Kutatási Térség humánerőforrás- és Marie Curie mobilitási programokat rendszerező munkaprogramja. 2004. szeptember, 41. o. 26
- 19 -
virtuális, „demográfiai”), a mobilitást gátló tényezőkkel, a kutatók foglalkoztatási és munkakörülményeivel, a felügyelet kialakításával, valamint a kutatók képzésének és folyamatos fejlődésének kérdéseivel. Mindehhez fontos a mobilitás előtt álló közigazgatási és jogi akadályok leküzdése is.31 3.9 HEInnovative (Higher Education Institutions: HEI) A HEInnovate az Európai Bizottság és az OECD közreműködésével neves szakemberek által kidolgozott ingyenes önértékelési eszköz, mely a felsőoktatási intézmények minden típusában (egyetemek, főiskolák, szakfőiskolák) alkalmazható. Segítségével felmérhető, hogy az egyes területeken dolgozók – menedzsment, oktatási, adminisztráció – hogyan ítélik meg az intézmény innovatív és vállalkozói potenciálját. A HEInnovative fő célja a felsőoktatási intézmények innovatív kezdeményező képességének, vállalkozókészségének fejlesztése. Az önértékelés hét területre terjed ki. Ezek: 1. Vezetés és irányítás; Az erős vezetés és a jó irányítás elengedhetetlen feltétele a felsőoktatási intézményen belüli vállalkozóbarát és innovatív kultúra kialakításának. A vizsgálatra kerülő fő kérdések: A vállalkozás meghatározó része a felsőoktatási intézmény stratégiájának; Elkötelezett-e az intézmény a vállalkozói attitűd kialakítására és megerősítésére; Van-e olyan egység az intézményben, amely koordinálja és integrálja a vállalkozói aktivitást; Ösztönzi, támogatja-e az intézmény az egységek vállalkozói tevékenységét; A felsőoktatási intézmény meghatározóvá erővel bír a helyi és regionális innováció és vállalkozások terén; 2. Szervezeti kapacitás, finanszírozás, emberek, ösztönző rendszer Az intézmény szervezeti kapacitása a kulcspontja az intézményi stratégia végrehajtásának. Ha az intézmény elkötelezett a vállalkozói tevékenységek irányában, akkor ennek szolgálatába tudja állítani olyan kulcsfontosságú erőforrásait, mint a finanszírozás, a beruházások, a munkatársak, a szakértelem és a tudás. Az önértékelés során megválaszolandó kérdések: A vállalkozói tevékenységet támogató források széles köre és fenntarthatósága; A felsőoktatási intézmény kapacitása új kapcsolatok és szinergiák építésére; A felsőoktatási intézmény képes-e az egyéni vállalkozói attitűdök és magatartás ösztönzésére; A felsőoktatási intézmény támogatja-e a dolgozók vállalkozói ismereteinek bővítését és fejlesztését; Milyen ösztönzőket és jutalmazást alkalmaz a HEI a vállalkozásokra nyitott dolgozóknak, 3. Vállalkozói ismeretek tanítása és tanulása Célja az innovatív oktatási módszerek feltárása és megosztása a vállalkozói gondolkodás elősegítésre. Ennek során a vállalkozói ismeretek mellett a vállalkozói gyakorlat megismerése, a vállalkozói készségek és kompetenciák elsajátítása is hangsúlyos. Az önértékelés során megválaszolandó kérdések: 31
Bátyi Emese: A bolognai folyamat és a doktori képzés. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXII. (2014), pp. 21–37.)
- 20 -
A felsőoktatási intézmény biztosítja-e a formális tanulási lehetőségeket a vállalkozó készségek és képességek fejlesztésére; Biztosítja-e az informális lehetőségeket; A vállalkozói ismeretek elsajátításának eredményei megjelennek-e az intézmény curriculumában; Ezen folyamatba bevonásra kerülnek-e külső partnerek; A vállalkozói kutatások eredményei beépülnek-e az intézmény oktatási palettájába;
4. Vállalkozások előkészítése és támogatása A felsőoktatási intézmény felismerve a vállalkozások szerepét ösztönzi hallgatóit, a diplomásokat és dolgozóit vállalkozások indítására; A HEI támogatja hallgatóit, a diplomásokat és dolgozóit a vállalkozói ötlettől a megvalósításig való eljutásban; A HEI képzést biztosít hallgatói, a diplomások és dolgozói számára a vállalkozás megkezdéséhez, működtetéséhez és fejlesztéséhez; Az akadémiai és gyakorlati területen nagy tapasztalattal rendelkező szakértők mentorálják a HEI dolgozóit; A felsőoktatási intézmény segíti a vállalkozókat a forrásokhoz való hozzájutásban; A felsőoktatási intézmény lehetőséget biztosít az üzleti inkubációhoz való hozzáférésben; 5. Tudásmegosztás és együttműködés A tudásmegosztás katalizátora a szervezeti innovációnak, az oktatás és kutatás összefonódósának és ezek a helyi fejlesztésben való alkalmazásának. Olyan folyamat, mely megvalósítja a felsőoktatási intézmény harmadik küldetését, miszerint a tudás megosztása elősegíti a társadalom szociális, kulturális és gazdasági fejlődését. A felsőoktatási intézmény elkötelezett az iparral, a közszférával és a társadalommal való együttműködés és tudásmegosztás mellett. A HEI aktívan vesz részt különböző partnerségekben; A HEI szoros kapcsolatban áll inkubátorházakkal, tudományos parkokkal és más külső partnerekkel; A HEI munkatársai és hallgatói számára lehetőséget nyújt innovatív üzleti tevékenységekben való részvételére; A felsőoktatási intézmény integrálja az oktatást, a kutatást és az ipart, ezzel kiterjesztve a tudást; 6. Az intézmény nemzetköziesedése A nemzetköziesítés a felsőoktatási intézmény vállalkozási programjának szerves része; A HEI támogatja az oktatók, a személyzet és a hallgatók nemzetközi mobilitását. A HEI törekszik nemzetközi és vállalkozó munkatársak alkalmazására; Az intézmény nemzetközi perspektívája emeli az oktatás színvonalát; Továbbá áthatja kutatási tevékenységét; 7. Hatásmérés A felsőoktatási intézmény rendszeresen értékeli a vállalkozói tevékenységének hatásait; személyes és erőforrásai mozgósításának hatásait; az oktatásra és tanulásra való hatásait; a vállalkozói tevékenység beindításának hatásait; - 21 -
az ismeretek megosztásának és az együttműködéseknek hatásait; nemzetközi tevékenységének hatásait vállalkozói aktivitására; 8. ábra A HEInnovative hét dimenziója
Forrás: European Commission: Workshop Training Manual.
3.10 Az európai felsőoktatási intézmények klasszifikációja Az európai felsőoktatási intézmények klasszifikálás c. projekt (Classifying European Institutions for Higher Educations = CEIHE) 2005-ben került napirendre. és ennek keretében megfogalmazásra került a felsőoktatási intézmények osztályozási rendszere. Az Európai Egyetemi Szövetség 2011-ben benyújtott tanulmányában áttekintette a világban jelenleg használt felsőoktatási rangsorokat, az azokhoz kapcsolódó osztályozási és értékelési rendszereket és megfogalmazta, hogy Európában nem létezetik megfelelően összehasonlítható vizsgálat a felsőoktatási intézmények vonatkozásában, azért bemutatta az U-map programot. A program kidolgozásában a fő szerepet az játszotta, hogy a sokszínű és erősen diverzifikált európai felsőoktatás előnyeinek széles körben való kihasználására létrehozzon egy olyan eszközt és erre építve egy adatbázist, amely képes ezen sokszínűség leírására. Az U-map 6 dimenzió mentén határozza meg a fő indikátorokat, amelyek a felsőoktatási intézmények vizsgálatára alkalmasak. 9. Ábra. A felsőoktatási intézmények vizsgálati dimenziói és indikátorai Az oktatás és képzés jellege
A hallgatók összetétele
Kutatás Tudástranszfer
Fokozatok: A legmagasabb fokozatot adó program (BA/BSc – MA/MSc és PhD) Az egyes képzési program típusokhoz adott szakképzettségek száma (a szakok száma) Az egy szakra jutó programok száma Az oktatás költsége A teljes idejű képzésben résztvevő hallgatók száma A részidejű képzésben résztvevők száma (levelező) A távoktatásban résztvevő hallgatók száma Össz hallgatói létszám A publikációk szám A doktori fokozatot szerzők száma A kutatás költségei (bevételek és kiadások) Vállalkozás indítása Benyújtott szabadalmak száma Kulturális aktivitás A tudástranszferből származó bevételek
- 22 -
Nemzetközi orientáció
Regionális elkötelezettség
A külföldi hallgatók aránya a fokozathoz vezető programoknál A csereprogramban érkező hallgatók A csereprogramban kiutazó hallgatók A nemzetközi bevételek aránya a teljes K+F bevételen belül A régióban munkavállalóként maradó hallgatók A régióból érkező hallgatók aránya az elsőéves hallgatókon belül A helyi/regionális bevételek fontossága
Forrás: http://www.u-map.eu alapján saját szerkesztés
Az U-map eszközöket is ajánl az eredmények vizuális megjelenítésére, mely könnyen láthatóvá teszi az adott felsőoktatási intézmény erősségeit és gyengeségeit. Ilyen eszköz az alábbi napsugár diagram. 10. ábra U-map profil nézet
Forrás: Vught, F.A. et al. The European Classification of Higher Education Institutions.
3.11 Uniós programok A Közösség a korábbi költségvetési ciklushoz kapcsolódóan az egész életen át tartó tanulás programján (2007–2013) belül integrálta az EU oktatási és képzési kezdeményezéseit. A program négy (ágazati) alprogramja az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtott pályázati lehetőségeket: a Comenius a közoktatás, a Leonardo a szakképzés, az Erasmus a felsőoktatás, a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás számára biztosított forrásokat. A program végrehajtására szolgáló pénzügyi keret 6,97 milliárd euró volt a program teljes időtartamára. Az ágazati programok számára elkülönített minimális összegek arányos eloszlása a következőképpen alakult: 13% a Comenius, 40% az Erasmus, 25% a Leonardo da Vinci és 4% a Grundtvig program számára. Az Erasmus volt a felsőoktatást szolgáló alprogram, mely egyéni mobilitást biztosított a diákok és a felsőoktatásban dolgozók – oktatók és az intézmény más munkatársai – számára, valamint támogatta az intézmények közötti együttműködések kialakítását és Nemzetközi Intenzív programok szervezését.32 „Az Erasmus program – a tanulmányok vagy a képesítés megszerzésének hosszától függetlenül, és a doktori tanulmányokat is beleértve – a formális felsőoktatásban és a felsőfokú szakoktatásban ésEurópai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról [Hivatalos Lap L 327 2006. 11.24.] http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/erasmus_en.htm. 32
- 23 -
képzésben részt vevők tanítási és tanulási igényeire irányul. A korábbi programoktól eltérően a felsőfokú szakoktatás és szakképzés a Leonardo da Vinci program helyett az Erasmus program tevékenységi körébe tartozik. Két fő célkitűzése a következő: Az európai Felsőoktatási Térség létrejöttének támogatása A felsőoktatásnak és a felsőfokú és egyéb felsőszintű szakképzésnek az innováció folyamatához való hozzájárulása megerősítése. Ennek érdekében a program a következő operatív célkitűzések elérésére törekszik az alábbi területek javítása, megerősítése és fejlesztése érdekében: a mobilitás minőségének javítása és a mobilitásban részt vevők számának a növelése abból a célból, hogy 2012-ig hárommillió személy vegyen részt benne; a felsőoktatási intézmények közötti, illetve a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés minőségének javítása és mennyiségének növelése; a megszerzett képesítések közötti átláthatóság és megfeleltethetőség fokozása; az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése, és azok országok közötti cseréje; az ikt-alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, pedagógiai módszerek és gyakorlatok fejlesztése; Az Erasmus program a következő tevékenységeket támogathatja: hallgatói mobilitás (tanulmányok, képzés vagy gyakorlat céljából történő elhelyezés), a felsőoktatási intézmények oktatói személyzetének vagy egyéb személyzetének, illetve a vállalkozások személyzetének mobilitása oktatásban vagy képzésben való részvétel céljából, többoldalú alapon szervezett Erasmusintenzív programok, valamint a mobilitási intézkedések megfelelő minőségét biztosító hazai és a fogadó intézmények támogatása. A program költségvetésének legalább 80%-át a mobilitási intézkedések támogatására fordítják; többoldalú projektek, amelyek az innovációra, kísérletezésre és a helyes gyakorlat cseréjére összpontosítanak; felsőoktatási intézményekből álló konzorciumok által működtetett, egy tudományágat vagy egy több tudományágat átfogó területet képviselő többoldalú hálózatok („Erasmus tematikus hálózatok”) kapcsolódó intézkedések.” Forrás: Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK határozata (2006. november 15.) az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról [Hivatalos Lap L 327., 2006.11.24.]
Az új költségvetési ciklusban (többéves pénzügyi keretben) az Erasmus+ program (2014–2020) segíti elő, hogy a közösség egyetlen integrált program révén fektessen be az európai oktatásba, képzésbe és az ifjúságba. A program sajátossága, hogy egyesíti a korábban különálló oktatási programokat: Erasmus, Erasmus Mundus, Tempus (kétoldalú programok egyéb országokkal vagy földrészekkel), iskolai oktatás (Comenius), szakmai oktatás és képzés (Leonardo da Vinci), felnőttképzés (Grundtvig), ifjúság (Fiatalok lendületben), és európai integrációs tanulmányok (Jean Monnet). Ezen túlmenően első ízben a tömegsport is bekerült a programok közé.33 (A részletekről lásd http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/documents/erasmus-plus-at-a-glance_hu.pdf ) 11. ábra Az Erasmus + által támogatott területek
33
Regulation of the European Parliament and the European Council establishing „Erasmus+”: the Union programme for education, training, youth and sport. Strasbourg, 11 December 2013. http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/documents/erasmus-plus-legal-base_en.pdf
- 24 -
Forrás: ERASMUS + prezentáció http://yia.hu/aloldal.php?oldalnev=H%C3%ADrek&aloldal=Erasmus%20Plus%202014-2020&szam=2
A kutatók számára jött létre egy egyedülálló páneurópai kezdeményezés, az Euraxess kutatói mobilitás, mely a kutatásaikat külföldön folytatni kívánó szakemberek számára nyújt webes szolgáltatást, széles körű tájékoztatást és a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ez kiegészül az Euraxess job portállal, ahol a kutatók aktuális információk találnak állásajánlatokról, kutatói ösztöndíj-lehetőségekről és már támogatási lehetőségekről Európaszerte. Az oldalra egyrészt a kutatók ingyenesen feltölthetik önéletrajzaikat, másrészt a cégek és kutatóintézetek a több, 40.000 önéletrajzot tartalmazó adatbázis segítségével megkereshetik a számukra legmegfelelőbb külföldi kutatókat. Az Euraxess Services szolgáltatás jelenleg egy 40 országban működő hálózat, amely a mobilitásban résztvevő kutatóknak és családjaiknak nyújt személyre szóló tanácsadást a hivatalos ügyek intézésétől kezdve az új országba való beilleszkedésig (pl. nyelvtanfolyamok, diplomák elfogadása, szellemi tulajdon, fizetés, adózás, szociális ellátások, iskoláztatás, vízum, szállás, mindennapi élet). Az Euraxess Rights külföldön dolgozó kutatók jogairól, illetve a külföldi kutatók alkalmazásának jogi és adminisztratív hátteréről nyújt felvilágosítást. Az Euraxess Links pedig az Európán kívül dolgozó európai kutatókat köti össze.34
4. MAGYARORSZÁG – A FELSŐOKTATÁS KIHÍVÁSAI BEVEZETÉS A magyar felsőoktatás a rendszerváltás után jelentős átalakuláson ment keresztül, majd további jelentős változásokat eredményezett az ország európai Uniós csatlakozása. A kezdetek a rendszerváltás előtti időszakra mennek vissza, amikor is 1985-től került sor az egységes felsőoktatási struktúra megteremtésére, a hagyományos egyetemi inerciarendszer visszaállítására. Majd 1993-tól az első felsőoktatási törvény következményeként kiépült az autonóm magyar felsőoktatás, melyet jogi és szervezeti feltételek kialakításával ért el a 34
European Commission: Euraxess. http://ec.europa.eu/euraxess/
- 25 -
mindenkori kormányzat. Számottevően megváltozott és bővült a képzési kínálat, nőtt a nem teljes idejű képzésben résztvevők és az élethosszig tartó tanulás kapcsán a posztgraduális képzésekben továbbtanulók száma. A minőségbiztosításra megszerveződött a Magyar Akkreditációs Bizottság, 1999-ben hazánk is aláírta a Bologna Nyilatkozatot, a 2001. évi C törvény kimondta az oklevelek és diplomák egyenjogúságát, 2003-tól bevezettük a kreditrendszert. 2006-ban a bekövetkező társadalmi és gazdasági változások figyelembe vételével új központi szabályozás született, amely már reflektált az európai közösségbe történő magyar integráció során vállalt új feltételrendszerre és ezáltal alapvetően alakította a felsőoktatás és környezete kapcsolatrendszerét. Az új magyar Alaptörvény megszületését követően a felsőoktatás a 2011. évi CCIV. törvény kihirdetésével adaptálta a jogszabályalkotó elképzeléseit a modern nemzeti felsőoktatásról. 4.1 Bologna Magyarország 1999-ben aláírta az egységes felsőoktatási és kutatási térség létrehozásáról szóló Bologna Nyilatkozatot, és önkéntesen vállalta a dokumentumban megfogalmazott célkitűzések megvalósítását. A tényleges bevezetés azonban még évekig elhúzódott, 2004-ben kísérleti jelleggel 4 Bologna-típusú képzés indult, 2015-ben az alapképzésbe beiratkozó hallgatók kb. 1/3-a már ilyen és csak 2006-ban vált általánossá, de csak az alapképzésben a Bologna–típusú képzések indítása. A kimenet-orientált szemléletmód kialakítása és a tanulmányi eredmények (learning outcomes) alkalmazása még ennél is hosszabb időt vett igénybe, márpedig az új oktatási rendszer bevezetésének egyik legfőbb eleme, hogy a felsőoktatásnak a kimenetnél mutatkozó igényeket kell figyelembe vennie, így előtérbe került a felsőoktatás és a munkaerőpiac összefonódása. Az oktatás mellett új dimenziók is megjelentek a felsőoktatásban, melyek közül a kutatás-fejlesztés emelkedik ki. A tudásháromszög – tudás (kutatás és fejlesztés), annak továbbadása (oktatás) és hasznosítása (innovációs lánc) – kialakítása, továbbá a felsőoktatási intézmények diverzifikációja napjainkig elhúzódó feladatként állnak a globális világ kihívásaihoz alkalmazkodni képes felsőoktatás megvalósítása során. Az Európai Bizottság támogatja Bologna szakértői hálózatok működését, melyek szakmai rendezvényekkel, kiadványokkal, konzultációkkal, információval segítik elő a bolognai folyamat megvalósítását. Magyarországon a hálózatot a 2004 óta működő Tempus Közalapítvány (TKA) koordinálja a 2007-ben létrehozott Nemzeti Bologna Bizottsággal szoros együttműködésben, az Európai Bizottság és az Emberi Erőforrás Minisztérium közös finanszírozásával. A Nemzeti Bologna Bizottság az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felsőoktatási és tudományos szakállamtitkárának szakmai tanácsadó testülete. A Bizottság tagjai: OM, MTA, MRK, FFK, MAB, FTT, OKT, HÖOK. feladata bolognai folyamattal kapcsolatos nemzetközi és belföldi tevékenységének koordinálására, a bolognai folyamattal kapcsolatos problémák megfogalmazása, melyre fórumot biztosít, javaslattétel, ajánlások, irányelvek készítése, véleményezés, felel a magyar álláspont megfogalmazásáért és azok az Unióba való eljuttatásáért. Az NBB három albizottsággal kezdte meg működését: a képzési, a nemzetközi és a pedagógusképzési albizottság felállítására került sor. A Nemzeti Bologna Bizottság feladatai: a nemzetközi és a belföldi tevékenységek koordinálása fórum az információcserére a Bologna Follow-Up Group (BFUG)-tal kapcsolattartás egységes és hivatalos magyar álláspont kialakítása egységes és hivatalos magyar álláspont képviselete kétévenkénti nemzeti beszámolók készítése - 26 -
közreműködés a jogalkotási munkában A Bologna folyamat megfelelő implementációját több tényező is hátráltatta. Ezek egy része már a bevezetéskor jelentkezett. Problémaként tarthatjuk számon, hogy a kreditrendszer, akkreditáció, mobilitás már a 2000-es évek elején bevezetésre került, anélkül, hogy a Bolognai Folyamathoz kapcsolódott volna. Bologna 2006-os bevezetése előtt ugyan sok szó esett a Folyamatról, de az előkészítő tanulmányok (CSEFT) azóta sem nyilvánosak. A Folyamattól idegen elemek is „becsempészésre” kerültek a struktúraváltás során, melyek napjainkra ugyan többnyire kikerültek, de bizalmatlansághoz vezettek. Hazánk figyelmen kívül hagyta a nemzetközi beágyazódás figyelmen kívül hagyását. a képzést kettévágta, a mesterszak kimenete szinte teljesen azonos lett a régi képzésével, mindkét szinten túlságosan sok kis kreditszámú kontaktóra került bevezetésre. Az előttünk álló legfőbb feladatok: Széleskörű információterjesztés az összes érintett körében: felsőoktatási intézmények, középiskolák, felvételiző hallgatók, szüleik, munkaadók–általában az egész társadalom körében. Alkalmazkodás az EFT szerkezetéhez: az oktatás szerkezete, a diplomák, a kreditek elismerése és a nemzetközi nyitottság tekintetében. Az MKKR teljes körű érvényesítése az intézményi sokszínűség kialakítása, a mobilitás és a flexibilis tanulmányok végzése, a tömegképzés és a szakmai/akadémiai képzés megoldására. Az MKKR teljes körű érvényesítése: az EU elfogadta az MKKR-t (magyar megfeleltetési jelentés)–hallgatóközponú oktatás, kimeneti követelményekkel. Alkalmazkodás az EFT szerkezetéhez –az oktatás szerkezete és a diplomák tekintetében (egységesítés) –mobilitási ablak A kreditek elismerése tekintetében felül kell vizsgálni az óraterhelést (1 ECTS unit = 30 hallgatói munkaóra) –diplomák elismerése tekintetében (Ftv. módosítás) Széleskörű információterjesztés az összes érintett körében:–TEMPUS információs weboldal: virtuális Bologna Helpdesk–információs portál és adatbázis.35 4.2 Tudomány-, technológia- és innováció-politika az ezredforduló után A magyar tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) alapvetően az EU gyakorlatára és szabályrendszereire épül. A nemzeti innovációs politika kialakítása az ezredforduló utáni időszakban vette kezdetét. Megszületett a finanszírozást biztosító Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény36, majd a 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról37. Utóbbi az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OKF), a Nemzeti Akcióprogram (NAP), valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) célkitűzéseivel összhangban rögzítette országos szinten a stratégiai feladatokat, így először szabályozta átfogóan az innovációs tevékenységet, az intézményrendszert, a finanszírozást, a szellemi tulajdonjogot vagy a vállalkozói (spin-off) tevékenységet. A kormány 2007-ben fogadta el a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiáját (2007-2013) és intézkedési tervét [1023/2007. (IV. 5.) kormányhatározat. (
Keszei Ernő: Hová tart az európai felsőoktatás. Az európai és a magyar felsőoktatás várható irányai a következő három évben a 2015. évi miniszteri találkozó után. http://www.mrk.hu/wp-content/uploads/2015/10/KeszeiE_MRK_2015oktober21.pdf 36 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról 37 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztési és a technológiai innovációról 35
- 27 -
http://mta.hu/fileadmin/2007/04/TTI_strategia_2007_03_28.pdf) A stratégia általános célja, hogy „Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg”. Középtávú célok: • a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének bővülése, • nemzetközileg is elismert kutató-fejlesztő és innovációs központok, kutatóegyetemek kialakítása, • a régiók kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növelése, • az új ismeret termelésének és a tudás-átörökítésnek a globalizálódása, iparosodása révén olyan tudáspiac kialakítása, mely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén működik, • a kijelölt prioritásoknak megfelelő tudományos nagyberuházások megvalósítása, elsősorban a régióközpontokban és a fejlesztési pólusokban, egyben a régiók közötti különbségek csökkentése (regionális kohézió), • az éves K+F ráfordítás dinamikus emelése, mindenekelőtt a vállalatok ráfordításai növelésének eredményeként 38 A 2007-201 közötti időszakban a felsőoktatás fejlesztését szolgálta a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 4. felsőoktatási prioritástengelye, mely az Európai Szociális Alap által támogatta a felsőoktatási képzéseket (TÁMOP 4.1) és a kutatásokat (TÁMOP 4.2), valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogatott Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, a TIOP 1.3.1., mely infrastrukturális fejlesztésekre biztosított forrásokat.
A kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiája (2007-2013) http://mta.hu/fileadmin/2007/04/TTI_strategia_2007_03_28.pdf 38
- 28 -
12. ábra A TÁMOP által megítélt támogatások (Ft) 2007-től
Forrás: NKFI Hivatal: Felsőoktatás, új pályázati lehetőségek (Kutatás-fejlesztés-innováció)
13. ábra A TIOP által megítélt támogatások (Ft) 2007-től
Forrás: NKFI Hivatal: Felsőoktatás, új pályázati lehetőségek (Kutatás-fejlesztés-innováció)
A 2010. évi parlamenti választásokat követően a hivatalba lépett új kormány 2011. január 14én meghirdette az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT), melynek alapján következtében számos változás történt a TTI-stratégiában. Az ÚSZT Tudomány-Innováció Programjának legfőbb célja, hogy Magyarország K+F+I ráfordítása folyamatos növekedéssel az évtized közepére a GDP 1,5%-a legyen. A 2011 áprilisában megjelent Nemzeti Reform Program a K+F ráfordítások szintjére vállalt nemzeti célkitűzés értékét a GDP 1,8%-ában határozta meg. Célkitűzésként jelölte ki a kormányzat a magyar gazdaság K+F- és tudásintenzitásának emelését, a magas növekedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozások támogatását, a kis- és középvállalkozások innovációs és abszorpciós kapacitásának növelését, az innovációs klaszterek fejlesztését, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrások és –piacok összekapcsolását. Intézményi oldalról fontosnak tartja Magyarország töredezett tudás-infrastruktúráinak (kutatóintézetek, egyetemek) erősítését.
- 29 -
2011 után számos strukturális változás is kezdetét vette. Felállításra került a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács, mely a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik, állást foglal valamennyi a K+F+I területet érintő stratégiai és finanszírozási kérdésben. Létrejött a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), mint a K+F+I-t támogató meghatározó hazai pénzügyi forrás, és a Kormány K+F+I-ért felelős szervének, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak a nevét Nemzeti Innovációs Hivatallá változtatták. A 2007-2013-as időszakban számtalan a kutatás-fejlesztést támogató program látott napvilágot. Ezek: Pázmány Péter Program: A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2004. augusztus 17-én hirdette meg a regionális egyetemi tudásközpontok létrehozását és működtetését támogató pályázatát. A cél olyan kutató egyetemek, illetve tudásközpontok kialakítása, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, technológiai innovációs és oktatási tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, erősítik a vállalkozások K+F tevékenységét, gyorsítják a régiók technológiai és gazdasági fejlődését, ezáltal javítják az ország gazdasági versenyképességét. A 2004-es pályázaton 5 régióból hat nyertes felsőoktatási intézményt támogatott a program, melynek sikeressége miatt a következő évben ismét meghirdetésre került Pázmány Péter Program elnevezéssel. A programon nyertes hat felsőoktatási intézmény négy régióból került ki. 14 ábra Regionális Egyetemi Tudásközpontok pályázatai 2004 és 2005
Forrás: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Asbóth Oszkár Húzóágazati Innovációs Program - Hasznosítás orientált kutatásfejlesztési nagyprojekt alprogram (HONP05) Célja nemzetközi jelentőségű innovációs clusterek létrehozásával húzóágazatok kialakulásának meggyorsítása, tudás- és technológia-intenzív vállalkozások létrehozása és letelepedése, a külföldi tőkebefektetések és high-tech cégek betelepülésének segítése az innovációs klaszterek vonzáskörzetében, s ehhez a szellemi, infrastrukturális és gazdasági háttér megteremtése. Baross Gábor Program: A regionális innováció és K+F támogatására létrehozott program. Célja a regionális egyenlőtlenségek mérséklése, az esélyegyenlőség megteremtése
- 30 -
ezen a területen. A program főbb elemei: Regionális Innovációs Ügynökségek létrehozása és működtetése, mely szervezetek helyi szinten koordinálják a pályázatokat. Irinyi János Program: Alapvetően az innovatív kis és középvállalkozások létrejöttét és kezdeti működését támogatja, továbbá segíti innovatív ötleteik megvalósítását az ötlettől a piacra jutásig. Jedlik Ányos Program: A K+F területén jelentős tudományos és gazdasági áttörést ígérő, hosszú távú stratégiai kutatásokat támogatja. Kiemelten támogatja az ipari és közfinanszírozású kutatóhelyek együttműködését, stratégiai partnerségek kialakítását. Apponyi Albert Program: Támogatást nyújt a technológiai innováció és a K+F társadalmi feltételeinek javításához. A Program keretein belül innovációs konferenciákon való részvétel (előadástartás), innovációs célú konferenciák szervezése, innovációs díjak alapítása és az innováció, K+F társadalmi elfogadottságát, elismertségét növelő tevékenységek támogathatóak. Déri Miksa Program: Támogatást nyújt az EUREKA programban való magyar részvételre. Az EUREKA program az európai piacorientált kutatás-fejlesztési együttműködést kívánja ösztönözni. Kozma László Program: Vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs munkahelyeinek létrehozását, illetve fiatal kutatók alkalmazását támogatja. Öveges József Program: Fiatal kutatók nemzetközi tapasztalatcseréjére nyújt lehetőséget. Polányi Mihály Program: Kiváló fiatal magyar kutatók támogatása, számukra lehetőség biztosítása a hazatelepülésre, illetve nemzetközi színvonalú kutatócsoport létrehozására. Teller Ede Program: Nemzetközi kutatás-fejlesztési nagyprojektekhez nyújt támogatást, olyan kutatóhelyek K+F nagyprojektjeinek támogatása, amelyek interdiszciplinárisak, eredményeik rövid- vagy középtávon hasznosulnak.39
4.3 A kutatás-fejlesztés és innovációs politika napjainkban A kutatás-fejlesztés és innováció megkérdőjelezhetetlenségét mutatja, hogy szerepel hazánk programjaiban, stratégiáiban, így a Nemzeti Együttműködés Programjában és az Új Széchenyi Tervben. Mindkét dokumentum a gazdasági növekedés kapcsán nagy szerepet szán az innovációnak, a kreatív iparágaknak és a kutatás-fejlesztésnek. Az Európa 2020 Stratégiához készített Nemzeti Reform Programok minden esetben megerősítik hazánk vállalásait, 2015 januárjában életbe lépett a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény. A 2§ szerint a törvény célja, hogy „az EUROPA 2020 Stratégia „Innovatív Unió” dokumentumban lefektetett alapelvekkel összhangban biztosítani kívánja az állam es a kutatásfejlesztésben, valamint az innovációban részt vevők, továbbá a piaci szereplők viszonyára vonatkozó elveket és szabályokat:” 40 A törvény értelmében létrejött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), mely a korábbi Országos Tudományos Alapprogramok Iroda (OTKA Iroda) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) összeolvadásával szerveződött. Az összeolvadást követően az NKFI Hivatal mint az OTKA Iroda és a NIH általános és egyetemes jogutódja látja el az összeolvadó költségvetési szervek közfeladatait. A törvény a kormány feladatává teszi a középtávú kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia kidolgozását és az ezzel kapcsolatos feladatokat Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) jogkörébe Horváth Alexandra: K+F az EU-ban és Magyarországon. http://www.bolyai.elte.hu/download/eloadas/szakmai/innov/200720081/trening/K+F_az_EUban_es_Magyarorszagon.ppt 40 2014. évi LXXVI. törvény A tudományos kutatásról, fejlesztésről es innovációról. Magyar Közlöny 168. szám, 2014. december 5. 18173 39
- 31 -
utalja, mely ezáltal kormányhivatalként működő központi költségvetési szervként funkcionál. Az NKFI Hivatal, a miniszterek és az MTA elnöke feladatkörükben részt vesznek a stratégia és eszközrendszerének kidolgozásában és megvalósításában. Az NKFI Hivatal legfőbb feladatai: előkészíti a kormány KFI stratégiáját, részt vesz annak megvalósításában; felelős az NKFI Alapért; koordinálja az egész pályázati tevékenységet, ellenőrzi a nyertes pályázatokat; részt vesz a Gazdaságfejlesztési Operatív Program monitoring bizottságában, kiemelten annak 4. prioritása – kutatás-fejlesztés és innováció – vonatkozásában; a kutatás-fejlesztés és innováció területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködések szakmai feladatait ellátja; részt vesz a hazánknak nyújtott külföldi támogatások kutatás-fejlesztési és innovációs célú felhasználásában; segíti az Európa 2020 Stratégia Innovatív Unió programjainak végrehajtását; segíti a kkv-k innovációs tevékenységét, versenyképességük javítását; országos támogatási programokat hirdet; támogatja a kutatás-fejlesztés és innovációval összefüggő konferenciák szervezését, kiadványok megjelentetését, elektronikus információs adatbázisok létrehozását, kutatás-fejlesztési és innovációs díjak adományozását. A törvény 3§-a az értelmező rendelkezések, mely a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan megkülönböztet alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést. Az alapkutatáson olyan kísérleti vagy elméleti munkát ért, melyeket alapvetően az új ismeretek megszerzése motivál, és nem azok gyakorlati alkalmazhatósága. Az alkalmazott kutatás olyan célzott vizsgálatot jelent, melynek fő célja olyan új ismeretek és tudás megszerzése, melyek új termékek, eljárások, technológiák, szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy ezek továbbfejlesztéséhez vezetnek. A kísérleti fejlesztésnek minősül a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek összegzése, megosztása, alkalmazása, erre építve új eljárások megvalósításának előkészítése, ide értve ezek megtervezését és dokumentálását, prototípusok készítését, kísérleti gyártását és tesztelését. A törvény rendelkezik a kutatás-fejlesztés és az innováció forrásairól, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFI Alap) biztosít, s ezzel egyidejűleg a korábbi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2014. december 31-én megszűnt.41 4.4 Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020 A Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette a „Befektetés a jövőbe: Nemzeti kutatásfejlesztési és innovációs stratégia 2020” című szakpolitikai stratégiát, amelyet a Kormány el is fogadott a 2013. június 13-án tartott ülésén.42 A KFI Stratégia helyzetkép-jelentése alapján kirajzolódnak a legfőbb fejlesztésre szoruló területek, a Stratégia prioritástengelyei: Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása; A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok. 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről es innovációról. Magyar Közlöny 168. szám, 2014. december 5. 18173-18191 42 Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013-2020) elfogadásáról szóló 1414/2013. (VII. 4.) Korm. határozat 41
- 32 -
15. ábra Helyzetkép a magyar tudományosság állapotáról
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium: Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020. Befektetés a jövőbe. 23. o. http://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia
A KFI Stratégia számszerű célkitűzései 2020-ra: Magyarország 2020-ra a GDP arányos K+F ráfordításokat 1,8%-ra, 2030-ra pedig 3%-ra növeli. Kiegészítő célkitűzésként a vállalkozások GDP-arányos K+F ráfordítása 2020-ra 1,2%ra növekszik. 16. ábra Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzései + 30 + 30 + 30 + 300 + 1000
hazai kutatási és technológiai fejlesztési műhely lép be a világelitbe globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg K+F intenzív makroregionális multi- és középvállalat termel és szolgáltat KFI és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella”) cég találja meg globális piaci számításait innovatív kezdő vállalkozás kap az induláshoz szükséges jelentős támogatást
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium: Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020. Befektetés a jövőbe.. http://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia alapján saját szerkesztés
A KFI stratégia kiemelten kezeli a tudásbázisok szélesítését, s ennek kapcsán az alábbi prioritásokat jelöli meg: Képzés és tehetséggondozás: 1) A kutatói-fejlesztői munkahelyek bővítéséhez szükséges felsőfokú képzés erősítése, 2) Kreatív, innovatív szakembereket kibocsátó szakképzés,
- 33 -
3) Interdiszciplináris szemléletmód erősítése a felsőoktatásban, 4) A vállalkozói, üzletvezetési, projektvezetési, szellemitulajdon-védelmi, pályázati, innováció menedzsment, stb. ismeretek oktatásának általánossá tétele 5) Tehetségazonosítás, tematikus tehetséggondozás, elitképzés. 6) Ösztöndíjprogramok, 7) A teljes oktatási vertikumban a kreativitás és vállalkozói attitűd erősítése – és az ezt elősegítő pedagógusképzés. Kutatóhelyek erősítése (kiemelten az MTA-n és a felsőoktatásban): 1) Kiemelkedő kutatóhelyek nemzetköziesítése, uniós források bevonás, 2) Kutatók nemzetközi mobilitása, 3) BRIC+ országokból PhD hallgatók és post-doc kutatók Magyarországra vonzása, 4) Kutatóképzés, doktori iskolák, az EIT tudásháromszög megerősítése, 5) Kutatói életpálya modell kialakítása, 6) Az alapkutatás kiszámítható, stabil állami támogatása (kiemelten az MTA-n és a felsőoktatásban), 7) Összehangolt stratégia a felsőoktatási kutatásokhoz 8) Technológia-transzfer infrastruktúra támogatása, 9) Vállalati szereplők és az akadémiai/egyetemi kutatók közötti kapcsolat kiépítése, Nemzetközileg versenyképes K+F infrastruktúra: 1) A kutatási infrastruktúrák versenyképességének erősítése, 2) A K+F infrastruktúrák hazai hálózatosodásának ösztönzése, 3) A nagy nemzetközi infrastruktúrákhoz, hálózatokhoz való csatlakozás elősegítése 4) Az infrastruktúrák kihasználtságának növelése együttműködések keretében. 5) Az infrastruktúrák regiszterének nyilvánossá tétele, a szabad kapacitások Modern kutatásmenedzsment: 1) Új szemléletű kutatásmenedzsment, 2) Vállalkozások, spin-off-ok létrehozásának segítése a kutatóbázisokban, 3) A kutatási és vállalkozói szféra szinergiájának fokozása, 4) A kutatás, oktatás és vállalkozás közös projektekbe vonása, a tudásháromszög erősítése, 5) Vállalkozásokkal közös gyakorlatorientált kutató-fejlesztő képzés A KFI Stratégia fő célkitűzése a gazdaság KFI alapú dinamizálása, s ehhez a stratégia megfogalmazza az átfogó, a speciális és a sarkalatos célokat, továbbá a horizontális rendszerszerű célkitűzéseket.43
43
Nemzetgazdasági Minisztérium: Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020. Befektetés a jövőbe. 46. o. http://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia
- 34 -
17. ábra A gazdaság KFI alapú dinamizálása
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium: Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020. Befektetés a jövőbe. 43. o. http://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia
A KFI Stratégia megnevezi kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztésének eszköztárát. 18. ábra A kutatás-fejlesztés és innováció eszközei
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium: Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2013-2020. Befektetés a jövőbe. 46. o. http://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia
A K+F beruházások vonatkozásában hazánk követi a nemzetközi trendeket, ennek alapján természettudományra és a mérnöki tudományokra jut a K+F beruházások több mint 80%-a.
- 35 -
19. ábra Az egyes tudományágak K+F beruházásának aránya Magyarországon 2007–2012 (%)
Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal: Kutatási Infrastruktúrák Magyarországon. 9. o. http://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/nemzeti-strategiak/kutatasi-infrastrukturak-150203-4
A Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures = ESFRI) kezdeményezésére 2008-ban Magyarországon is elkezdődött egy egységes, az Európai Kutatási Térséggel összhangban levő, nemzeti kutatási infrastruktúrafejlesztési stratégia és program” kidolgozása, a feladat megvalósítására indított Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt keretében. A projektben elkészült az ún. „SKI Regiszter”, mely 2011 áprilisa óta magyar és angol nyelven egyaránt elérhető a világhálón (https://nekifut.gov.hu)44 4.5 Fokozatváltás a felsőoktatásban A kormányzat 2014-ben áttekintette a magyar felsőoktatás előtt álló feladatokat és ezt a „Fokozatváltás a felsőoktatásban – A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai” c. dokumentumában rögzítette. „A kutatás-fejlesztés és innováció a felsőoktatás és egyben versenyképességünk jövője szempontjából is meghatározó, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a hazai felsőoktatás a nemzetközi oktatási és kutatási térben is megállja a helyét. Ennek érdekében szükség van többek között a doktori képzés kapacitásának növelésére és ezzel párhuzamosan a végzési arány emelésére egyaránt. A rendszerben meg kell jeleníteni a gazdasági partnerek és a vállalatok által megfogalmazott elvárásokat, ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy a kis- és középvállalkozói szektor hozzáférhessen a felsőoktatási intézmények által kínált kutatás-fejlesztési és innovációs eredményekhez. A kutatás-fejlesztési tevékenység fókuszálásának hatására egy-egy terület képes lesz a legkiválóbb nemzetközi tehetségeket a hazai intézményekbe vonzani, az itthon folytatott alapkutatások pedig ismét a világ élvonalába emelik tudósainkat” Forrás: Fokozatváltás a felsőoktatásban – A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai. 5. o. http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20koncepci%C3%B3.pdf
Nemzeti Innovációs Hivatal: Kutatási Infrastruktúrák Magyarországon. http://nkfih.gov.hu/szakpolitikastrategia/nemzeti-strategiak/kutatasi-infrastrukturak-150203-4 44
- 36 -
A felsőoktatás átalakításának legfőbb elemei: Nehezebb lesz diplomát szerezni – A tervek szerint növelnék a hallgatókkal szembeni be- és kimeneteli követelményeket, tehát várhatóan nehezebb lesz a felvételi és a diploma megszerzéséhez is újabb kritériumokat szabhatnak. A természettudományi alapszakoknál például mihamarabb be akarják vezetni a képzéshez kapcsolódó tárgyakból kötelező emelt szintű érettségit. Népszerű szakok szűnhetnek meg – A gazdaságtudományi képzés jelenlegi struktúráját nem tartják költséghatékonynak, illetve úgy vélik, túl korai pályaválasztás elé állítja a hallgatókat. Többek közt emiatt gazdasági alapszakok szűnhetnek majd meg. Szakképzésből lehet bekerülni a felsőoktatásba – Lehetővé tennék, hogy a szakképzésben végzett diákok érettségi nélkül felvételizhessenek a felsőoktatásba, ezért létrehoznának egy új típusú alapképzési szakot. Ilyen lenne például az üzemmérnök vagy az üzemgazdász szak. Befejeződik a tanárképzés átalakítása – 2017-ig be akarják fejezni a pedagógusképzés átalakítását. Mivel a következő tíz évben mintegy 50 ezer pedagógus meg nyugdíjba, akinek a fele tanító vagy óvodapegagógus, így évente legalább 2000-2500 tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett szakemberre lenne szükség. Közös képzések és kutatói hálózatok – A felsőoktatási intézmények között kialakítanák a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) tevékenységekre fókuszáló hálózatot, és ezzel együtt a kutatások finanszírozása is megváltozna, a tervek szerint csökkenne az állami források szerepe. "Racionalizálják" az intézményhálózatot – Gyökeresen átalakítanák az intézményrendszert, hogy jobban igazodjon az ország térszerkezetéhez, valamint fejlesztenék a határon túli magyar oktatás minőségét és mennyiségét is. Változik a rektor, a kancellár és a HÖK-ök szerepe – átalakítják a rektorok és a kancellárok értékelési és motivációs rendszerét, változik az irányítási szerepük is. Emellett újraszabályoznák a hallgatói önkormányzatokat (HÖK), és az új üzleti modellnek megfelelő szolgáltatásokat hoznának létre. Rendeznék az egyetemek adósságát – A felsőoktatási stratégiában hangsúlyozták, hogy meg kell szabadítani a felsőoktatási intézményeket a saját erejükből kigazdálkodhatatlan adósságaikból, amelyet a magántőke bevonása miatt halmoztak fel. Átalakítják a doktori képzést – Egyrészt háromról négy évre emelhetik a PhD- és DLA-képzések idejét, másrészt bevezetnék az oktatók és a kutatók új előmeneteli rendszerét, amiért cserébe versenyképes bérezést ígérnek. Erről a Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Országos Doktori Tanács is tárgyalt a felsőoktatási szervezetekkel. Több kutató lesz – 2020-ra 56 ezerre növelnék az egyetemi, főiskolai kutatói létszámot - ez másfélszer annyi, mint 2012-ben. A cél az, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén foglalkoztatott felsőoktatási alkalmazottak arányát 0,24 százalékról 0,5 százalékra növeljék.45 Megállapításra került, hogy az egyetemi K+F+I költségek stagnáltak az elmúlt években, annak ellenére, hogy a hazai K+F+I tudományos, szakmai és szervezeti szempontból legfontosabb szereplői a felsőoktatási intézmények. Ugyanis a felsőoktatási intézmények a vállalatok KFI folyamataiba több helyen képesek bekapcsolódni, mindamellett termékfelelősséget nem tudnak vállalni. Más a kapcsolódási pont a nagyvállalatok és a KKV-k esetében. A nagyvállalatok KFI folyamataiba a felsőoktatási intézmények a termékfejlesztés korai szakaszába (előfejlesztés, megvalósíthatósági kutatások, alkalmazott kutatás) ill. bizonyos specifikus területen tudnak Fokozatváltás a felsőoktatásban – A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai. http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20koncepci%C3%B3.p.df 45
- 37 -
bekapcsolódni, míg a KKV-k esetén a termékfejlesztés minden szakaszában fejlesztés támogató és inkubációs feladatokat tudnak ellátni. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” többek között arra a kihívásra válaszol, hogy a munkaalapú társadalom, ahol a gazdaság húzóereje az egyre növekvő arányban hazai tulajdonú termelés, szervezőereje a felsőoktatási intézmények köré épülő innovációs hálózat. A kutatás-fejlesztés-innováció hármasában a fokozatváltás legfőbb elemei: A KKV szektor fejlesztését célzó kormányzati intézkedések csak akkor lehetnek sikeresek, ha hatékonyan kihasználják a felsőoktatásban rendelkezésre álló K+F+I kompetenciákat és kapacitásokat és megnyitják ezeket a KKV szektor felé is. A felsőoktatási stratégia kiemelt szerepet szán a felsőoktatási kutatásokban a vállalati ráfordítások fokozásának. Ennek a törekvésnek a keretében első lépésként olyan (kutató) központok létrehozását támogatja a magyar állam, amelyeknek feladata az ipar és a felsőoktatás együttműködésének erősítése. A cél olyan, felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó speciális laboratóriumok, kutatási infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó szakértelem és kutatási szolgáltatás megteremtése, amit bárki igénybe vehet, amely több formában megvalósulhat: egyetemre telepített infrastruktúra és környezet több szereplő részvételével működő struktúra (pl. Duális Képző és Kutatási Központok) vállalathoz telepített, de közösen működtetett kutatási infrastruktúra. A partnerek számára lehetővé válik a hozzáférés olyan erőforrásokhoz, amelyek segítségével új technológiát, terméket és szolgáltatást fejleszthetnek ki.46 20. ábra A felsőoktatás K+F+I finanszírozási eszközei 2015-2020 OPERATÍV PROGRAMOK
HORIZONT 2020
KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK / NKFI ALAP
EFOP – 3. prioritás/Gyarapodó Tudástőke – 2015/2016-os meghirdetések: 43,4 Mrd Ft GINOP – 160 Mrd Ft fog rendelkezésre állni kutatóintézeti kiválósági központok támogatására, a kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztésére, a nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való részvétel támogatására és a nemzetközi K+F+I kapcsolatok fejlesztésére VEKOP - leképezi a GINOP beavatkozási területeit a KMR-ben, EFOP-nak viszont minimális intézményi tükörpályázat, kifejezetten kutatói utánpótlás és mobilitásra A keretprogram 80 Mrd eurós pályázati forrásainak minél nagyobb mértékű felhasználására törekszünk az elkövetkező 5 évben; Hangsúlyt fektettünk a nemzetközi kutatási projektekbe és hálózatokba való bekapcsolódás elősegítésére. Célzott rásegítő támogatások EFOP-ban. (Tematikus kutatás hálózati együttműködések – ESZA forrás / 15,4 Mrd) Fő feladat: alapkutatások/felfedező kutatások támogatása A legkiválóbb, elsősorban MTMI területen alapkutatási tevékenységet végző fiatal tehetségek a felsőoktatás jelenlegi állami költségvetési finanszírozásához képest mintegy 10% többletforrással való támogatása.
Forrás: Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár előadása: Az innováció szerepe az oktatás-kutatásüzleti szféra közötti szinergiák megteremtésében, támogatások a felsőoktatás részére. (ELTE Innovációs Nap 2015. 2015. február 26.)
46
Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár előadása: Az innováció szerepe az oktatás-kutatás-üzleti szféra közötti szinergiák megteremtésében, támogatások a felsőoktatás részére. (ELTE Innovációs Nap 2015. 2015. február 26.)
- 38 -
21. ábra A felsőoktatás fejlesztése 2014-2020 EFOP
Forrás: Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár előadása: Az innováció szerepe az oktatás-kutatásüzleti szféra közötti szinergiák megteremtésében, támogatások a felsőoktatás részére. (ELTE Innovációs Nap 2015. 2015. február 26.)
22. ábra 3. prioritástengely – Gyarapodó tudástőke 3.4 intézkedés - (A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása) kapcsolódó konstrukciói
- 39 -
23. ábra 3. prioritástengely – Gyarapodó tudástőke 3.5 intézkedés - (A mukaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben)
24. ábra 3. prioritástengely – Gyarapodó tudástőke 3.6 intézkedés - (Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül) kapcsolódó konstrukciói
Forrás: NKFI Hivatal: Felsőoktatás, új pályázati lehetőségek (kutatás-fejlesztés-innováció)
4. prioritástengely (Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében) a 4.2 intézkedés (Felsőoktatási infrastrukturális fejlesztések) kapcsolódó konstrukciója. Célja a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztési program gyakorlati képzést támogató műszer- és labor eszközeinek fejlesztése, laborok fejlesztése, a vállalati-felsőoktatási kooperatív képzések és rövid ciklusú felsőoktatási képzések infrastrukturális fejlesztése. 25. ábra 4. prioritástengely (Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében)
Forrás: NKFI Hivatal: Felsőoktatás, új pályázati lehetőségek (kutatás-fejlesztés-innováció)
- 40 -
5. ÖSSZEGZÉS, POLICY-JAVASLATOK Maga a bolognai folyamat „abból a célból jött létre, hogy együtt tárjuk fel a legfontosabb problémákat, hogy azokat nyíltan vitassuk meg, és hogy megkeressük a konszenzusos megoldást. Ebből a szempontból nézve nem létezik az »Európai Oktatási Rendszer« vagy az »Európai Tanterv«, maguk, az aláíró országok sem szándékoznak ilyet létrehozni. Nemzeti oktatási rendszerek és tantervek léteznek, az európai kulturális sokszínűség gazdagságot jelent, és hatalmas előnyt biztosít számunkra. Ezt azonban csak akkor leszünk képesek kölcsönösen és teljes mértékben élvezni, ha egy szilárd burkolatú »közös összekötő utat« építünk ki.” 47 Mindezek alapján úgy véljük, hogy a program-instrumentumok feltárása mellett a felsőoktatás és környezetének változását leginkább az utóbbi időben egyre fontosabbá váló szervezetelméleti alapokon, az erőforrás-függőség elemzésével és az institucionalizmus elméletének bevonásával tudjuk vizsgálni. Ahogy arra az Oxford felsőoktatási enciklopédiában G. Rhoades tanulmánya is rámutatott: a felsőoktatás-kutatás legfontosabb munkáinak többsége – a politikatudomány vagy a multilaterális diplomácia világához hasonlóan – alapvetően ma már a szervezetelméletre támaszkodik, és annak segítségével vizsgálja a témát. Ebben pedig egyre hangsúlyosabbá válnak a környezeti hatások a belső szervezeti változókkal szemben.48 Ennek megfelelően a jelenlegi felsőoktatás is komoly paradigmaváltáson ment át: a felsőoktatási környezet egyre inkább multinacionálissá válik, az emberi erőforrások minőségével szemben támasztott közösségi követelményeknek, elvárásoknak megfelelő minőségi oktatás kérdése nemzetállami ügyből pedig egyértelműen közösségi szintű feladattá vált. A kutatás és a felsőoktatás kapcsolatrendszerének szélesítése, megfelelő környezetük vizsgálata, hatékonyságuk javítása ezért csak nemzetközi együttműködésben magvalósuló tevékenységként jelenhet meg. Maga a sokáig helyhez kötött oktatás is egyre inkább nemzetközi jelleget ölt, amiben kulcsszerepet játszik az oktatók és a diákok folyamatosan erősödő mobilitása. Ebben a folyamatban alapértékként jelenik meg az uniós alapszerződésekhez hasonlóan a sokszínűség elve, az egyetemes értékek érvényesítése, az egyenlő bánásmód elve, az inkluzív oktatás (különös tekintettel a migráns munkavállalókat megillető jogokra), a szociális kedvezményekhez való jog, és a szabad mozgáshoz való jog. Európai Unió versenyképessége szempontjából egyre meghatározóbb lesz a kompetencia alapú követelménytervezés, a tanítás – tanulás folyamatának változása, a folyamatok tervezésének módszertana, a tudás ismérvei, továbbá a tanulási eredmények, kompetenciák, illetve az ezekhez kapcsolódó mérési-értékelési eljárások. Az közösségi folyamatok ismeretében kijelenthető, hogy immár minden felsőoktatási képzés során alapkövetelménynek tekintjük a gyakorlati orientációt, illetve a gyakorlati képzést. A bolognai környezetben elsődleges a hallgatói mobilitást célzó elvek érvényesülése (választhatóság, beszámíthatóság, párhuzamos képzés, vendéghallgató, részképzés, részismeret, munkatapasztalat), illetve egyre elterjedtebbé válik a közös képzés (itthon és külföldön is folytatott tanulmányok). Ezek nyomán megkezdődött az ismeretellenőrzés formáinak átalakulása, a kreditrendszerű oktatásban a számonkérés szinte folyamatossá vált és szummatív értékelés formái jelentek meg. Mindezek a paradigmában bekövetkező változások elengedhetetlenné teszik a legfrissebb tartalmakkal és tudásanyagokkal kapcsolatosan a képzők képzését és egyben az információs technológia alkalmazását a felsőoktatásban, az audiovizuális anyagok, oktatási segédeszközök aktív bekapcsolását a kompetenciák kialakításába. Barakonyi Károly: Rendszerváltás a felsőoktatásban. Bologna-folyamat, modernizáció, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 327–328. 48 Rhoades, G. (1992): Organization Theory. In Clark, B. R. – Neave, G. (eds.): The International Encyclopedia of Higher Education. Pergamon, Oxford, 1884–1896. 47
- 41 -
A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy az Európai Unió deklarált célja egy versenyképes, tudásalapú, innovatív európai gazdaság és társadalom feltételeinek megteremtése. Ennek megvalósításához úgy véljük, hogy nélkülözhetetlen egy szupranacionális szinten, de egyben a közösségi struktúrákon túlmutató, hatékonyan és jól működő európai felsőoktatási környezete, ehhez kapcsolódó tudományrendszer. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy elegendő számban álljon rendelkezésre a megfelelő szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező kutatói réteg. Mindezek nyomán úgy véljük a következő pontokban szükséges a környezet változtatása a sikeres jövőbeni felsőoktatási kutatások megvalósításához (az összeállítás alapja a francia Kutatási és felsőoktatási társadalmi egyeztető fórum / Assises de l’enseignement supérieur et de la recherche/ ajánlásai) 1) A megfelelő képzési kínálat a nemzeti képzési kínálat láthatóvá tétele, orientációja és támogatása, közös képzési programok indítása akár országon belül, akár határokon átívelően (kettős diplomák, közös felügyelet, megosztott képzési program, távoktatás, stb.), a külföldi diplomák fokozottabb elismerése (ECTS, különösen a mérnöki, orvosi, szakmai képzések és gyakorlat esetében), a nemzeti képzések nyitottabbá tétele annak érdekében, hogy ki lehessen használni a hallgatók és az oktatók kulturális és nyelvi sokszínűségében rejlő lehetőségeket, a diákok idegennyelv-tanulásának és a Magyarországon élő külföldi hallgatók magyar nyelv-tanulásának ösztönzése, a továbbképzések és az élethosszig tartó tanulás hatékonyabb propagálása, elsőbbség biztosítása a sikeres, a későbbi helyes orientációt (pályaválasztást) lehetővé tevő tanulmányoknak, az egyénre szabott segítségnek, az interdiszciplinaritás erősítésének, a pedagógiai innovációnak, a munka melletti tanulásnak, valamint az oktatási lehetőségekhez való jobb hozzáférésnek. 2) A hallgatók, a fiatal és a tapasztalt kutatók vonzereje és mobilitása kifelé és befelé irányuló mobilitás erőteljesebb megvalósítása, a mobilitást ösztönző és támogató eszközök létrehozása, az érkezők fogadásának adminisztratív körülményeinek javítása (vízum, tartózkodási engedély, beiratkozás, stb.), az élet-, tanulmányi- és munka-körülmények világossá tétele (finanszírozás, lakhatás, közlekedés, banki szolgáltatások, egészségügy, a saját nyelv és kultúra gyakorlási lehetőségei) a kutatások láthatóbbá tétele, amit jelenleg nehezítenek az egymásra épülő, egymást követő struktúrák.49
49
Assises de l’enseignement supérieur et de la recherche http://www.enseignementsup-recherche.gouv.fr/cid61531/rentree-etudiante-objectif-reussite.html
- 42 -
