Konjunktúrajelentés. A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei

Konjunktúrajelentés sKonjunktúrajelentés A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei

www.duihk.hu

2016

A Konjunktúrajelentés megjelenését támogatta: Köszönetet mondunk közreműködésükért a válaszadó vállalatoknak, valamint más uniós tagországok magyarországi kereskedelmi kamaráinak. Impresszum © DUIHK ‐ Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Budapest, 2016 Szerző, projektvezetés: Dirk Wölfer Közreműködtek: Kelemen Tamás, Daniel Hirsch Kézirat lezárva: 2016. április 8. Nyomtatva: 2016. 04. 12. 13:34 A tartalom a Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) forrásként történő megjelölése mellett szabadon felhasználható. Tiszteletpéldányt a lenti címre kérünk. Az információkat nagy gondossággal állítottuk össze. Azonban semmiféle felelősséget nem vállalunk az adatok helyességéért és teljességéért. A közölt információk felhasználásából eredő esetleges károkért semmilyen felelősséget nem vállalunk. Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H‐1024 Budapest, Lövőház utca 30. Telefon: +36 1 345 7600 Fax: +36 1 315 0744 E‐mail: [email protected]

www.duihk.hu 2 DUIHK Konjunktúrajelentés 2016

Konjunktúrajelentés 2016

Gazdasági helyzet és várakozások Befektetési környezet

A Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 22. Konjunktúra‐felmérésének eredményei

Budapest 2016. április

DUIHK Konjunktúrajelentés 2016

3


Tartalom

Előszó ...................................................................................... 5 Vezetői összefoglaló .............................................................. 7 I. Gazdasági helyzet és várakozások ................................... 10 1. 2.

Gazdasági helyzet, várakozások 2016‐ra ................................... 10 Beruházási és foglalkoztatási tervek ......................................... 15

II. Üzleti környezet ............................................................... 18 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gazdaságpolitikai környezet ...................................................... 19 Adózás, támogatások ............................................................... 23 Munkaerőpiaci feltételek .......................................................... 26 Operatív környezet ................................................................... 30 Az üzleti környezet hatása a gazdasági döntésekre ............... 33 Euró és Európa .......................................................................... 35

III. Befektetési alternatívák ................................................ 38 1. 2.

Belülről nézve: Ismét Magyarországra? ................................... 38 Kivülről nézve: Magyarország régiós versenyben ................... 40

IV. DUIHK Befektetői Hangulat‐Index ................................. 41

Mellékletek A. A felmérés részletes eredményei ................................... 42 B. Külföldi működőtőke‐befektetések .............................. 49 C. Módszertani megjegyzések ............................................ 51

4 DUIHK Konjunktúrajelentés 2016

Előszó

A Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idén immáron 22. alkalommal kérdezte meg tagvállalatait és más külföldi be‐ ruházókat arról, hogyan látják a magyarországi gazdasági hely‐ zetet és az üzleti környezetet. A felmérést 11‐ik alkalommal kö‐ zösen végeztük a közép‐kelet‐európai térség 15 más országában működő német külkereskedelmi kamarákkal. Felméréseink kapcsán gyakran felteszik a kérdést, hogy a térség egyes országaiban miért magasabb a gazdasági környezet egyes elemeivel való elégedettség, mint Magyarországon, ho‐ lott a statisztikai adatok és a tények alapján más eredményre lehetne számítani. A válasz egyszerű: az üzleti környezettel kap‐ csolatos elégedettséget egy beruházó saját elvárásaihoz méri. Egy Csehországban vagy Magyarországon működő vállalat ese‐ tén mások lehetnek az elvárások, mint azoknál, amelyek egy balti vagy egy délkelet‐európai országban tevékenykednek. Mielőtt először keres új külföldi telephelyet egy vállalat, alapo‐ san megvizsgálja, hogy objektív, mérhető kritériumok alapján hol talál optimális feltételeket a sikeres működéshez. Különbö‐ ző ágazatok esetén más‐más lehet az ideális befektetési hely‐ szín. Amikor azonban az adott országban már meglévő egysé‐ gek bővítéséről, kiegészítéséről dönt, akkor igen fontos szem‐ pont, hogy teljesültek‐e az adott helyszínhez fűzött eredeti vá‐ rakozások, vagy sem. Tekintettel arra a tényre, hogy a magyarországi közvetlen tőkebefektetések mintegy fele a már az országban működő vállalatok visszaforgatott jövedelméből származik, rendkívül fontos, hogy e vállalatkör észrevételeit és várakozásait a gazda‐ ságpolitika minél pontosabban megismerje. Éppen ezért felmé‐ réseink célja kezdettől fogva a tárgyszerű helyzetértékelés és az üzleti szféra elvárásainak megfogalmazása. Ezzel szeretnénk támogatni a gazdaságpolitikai döntéshozók munkáját annak érdekében, hogy az összes magyarországi – nemzetközi és ha‐ zai – vállalkozás számára minél sikeresebb működési feltétele‐ ket biztosítsunk. Dale A. Martin elnök


5


Vezetői összefoglaló A felmérésről 



A Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idén 22‐ik alka‐ lommal kérdezte meg tagjait és más külföldi beruházókat a magyarországi gazdasági konjunktúráról és a gazdasági kör‐ nyezet színvonaláról. A 2016. február 1. és március 1. között végzett felmérésben 227 vállalat vett részt.

Gazdasági helyzet, várakozások 





Gazdasági helyzet és várakozások Jelenlegi helyzet ( 1.1. 1.3, 1.5)

A megkérdezett vállalatok a nemzetgazdaság jelenlegi hely‐ zetét lényegesen jobbnak ítélik, mint a tavalyi év elején. 2005 óta nem volt ilyen kedvező a pozitív és a negatív válaszok egyenlege. Ugyanez vonatkozik a saját üzleti helyzetre adott értékelésekre is. Az idei évre vonatkozóan is derűlátóbbak a cégek, mint 2015‐ ben – mind a nemzetgazdaság, mind a saját üzlet tekinteté‐ ben. A felmérés eredményeit is figyelembe véve a Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2016‐ra három százalékos gaz‐ dasági növekedéssel számol Magyarországon.  10. oldal.

nemzetgazdaság saját ágazat saját vállalat



nemzetgazdaság saját ágazat saját vállalat

rossz

Mind a beruházási kiadások, mind a létszám tekintetében nőtt a bővítést tervező, és csökkent a lefaragást tervező cégek aránya. Mindkét esetben a pozitív és negatív válaszok egyen‐ lege 2001 óta a legmagasabb. Ágazati megközelítésben egyértelműen a feldolgozó ipar jár az élen, ezen belül is leginkább a nagyobb, exportorientált vál‐ lalatok számítanak expanzióra.  15. oldal.

15 18 7

javul változatlan romlik

15 16 10

34 31 42

2014 2015

nő

változatlan csökken

27

22

31

2016

24

38

15

2014 2015

Foglalkoztatási tervek ( 1.9) nő

változatlan csökken

29

15

35

2016

13

43

14

Összességében javult az elégedettség a gazdaságpolitikai fel‐ tételrendszerrel, egyes területeken nagymértékű volt a javu‐ lás. A „javult” azonban nem jelent automatikusan „jó”‐t, né‐ hány területen továbbra is az elégedetlenség dominál a vála‐ szokban.


Beruházási tervek ( 1.10)

Gazdaságpolitikai környezet 

kielégítő

Várakozások ( 1.2. 1.4, 1.6)

Beruházási és foglalkoztatási tervek 

jó

31 33 52

7

Elégedettség az üzleti környezettel

Stabilitás, kiszámíthatóság, jogbiztonság

1 = nagyon elégedett ... 5 nagyon elégedetlen



2.6 2.8 3.0 3.2

A jogbiztonság, valamint a kiszámíthatóság tekintetében számottevően csökkent az elégedetlenség az előző évhez ké‐ pest. A vállalatok több mint a fele ugyan még mindig hiá‐ nyosnak érzi a helyzetet, a tendencia azonban pozitív.  19. oldal.

Adózás

3.4 3.6



3.8 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

4.0

munkaerőpiac operatív működési környezet gazdaságpolitika

Az adózás terén érezhetően javult a befektetők elégedettsé‐ ge, mind a terhelés mértékét, mind az adóigazgatást illetően.  23. oldal.

Munkaerő‐piac 

(Az egyes kategóriákhoz tartozó tényezőket ld. a II. fejezetben valamint az A. melléklet 2.A‐C táblázatoknál.)



A munkaerő‐piaci feltételekkel való elégedettség több kér‐ désben romlott a tavalyihoz képest, különösen a szakember‐ kínálat tekintetében. Ez hosszú távon veszélyeztetheti a be‐ ruházásokat, ezért megfelelő gazdaságpolitikai lépések szük‐ ségesek. A befektetők többsége szerint továbbra sem megfelelő még a szakképzési valamint a felsőoktatási rendszer működése.  26. oldal.

Operatív működési környezet  

Az infrastruktúra ismét jó, ráadásul javuló minősítéseket ka‐ pott a cégektől. A hazai beszállítói háttér azonban kevésbé felel meg a befek‐ tetői elvárásoknak, mint az elmúlt években, a feldolgozó iparban minden harmadik vállalat elégedetlen a helyi beszállí‐ tók minőségével, ill. rendelkezésre állásával.  30. oldal.

Alternatív befektetési célok 

A Magyarország melletti befektetői elkötelezettség az idén érezhetően javult a tavalyi – igen gyenge – mutatóhoz képest, jelen pillanatban a befektetők 80 százaléka ismét beruházna Magyarországon.  38. oldal.


Közép‐kelet‐európai kitekintés



 



39

E nemzetközi összehasonlításban Magyarország összességé‐ ben javítani tudott relatív pozícióin, az élmezőny mutatóitól azonban többnyire még elmarad. A gazdasági helyzet megítélése és az idei évre vonatkozó vá‐ rakozások tekintetében Magyarország javítani tudott relatív pozícióján, néhány kérdésben a régiós átlag fölötti eredmény‐ nyel. A gazdaságpolitikai feltételrendszer színvonalát tekintve egyes területeken szintén javult az ország relatív pozíciója, számos kérdésben (már) a régiós átlag körül mozog a ma‐ gyarországi befektetők elégedettsége (közigazgatás, adó‐ zás), és akadnak olyanok, ahol az átlagnál jobb eredmények születtek (infrastruktúra, munkajog, támogatások, fizetési fe‐ gyelem). Néhány esetben viszont a régiós átlag alatti a ma‐ gyarországi befektetők elégedettsége (korrupció, közbeszer‐ zések). A munkaerő‐piaci feltételek terén a szakemberhiány Magya‐ rországon a régiós átlagnál is erősebben nőtt. Az adott ország melletti befektetői elkötelezettség közelebb került a régiós átlaghoz (83 százalék), de még elmarad az élen járó országokétól, ahol 90 százalék fölötti ez az arány. A preferált befektetési célok rangsorában Magyarország megőrizte kilencedik helyét a 20 vizsgált ország közül.  39. oldal.

0

19 16 14 12 10



33 30 30 30 27 24 24



A német külkereskedelemi kamarák az idén 11. alkalommal végeztek közös felmérést a kelet‐európai térség 16 országá‐ ban, összesen 1.623 résztvevővel.

RO LT BA HR BG SI CZ SK HU régió RS LV EE AL KS ‐16 ‐6 MK



Nemzetgazdaság kilátásai 2016‐ra javulásra és romlásra számító válaszok egyenlege, százalékpontban


9

Megjegyzések jelen fejezethez A ábrákon szereplő számadatok az adott válasz százalékos részarányát jelölik az összes válaszadóhoz viszonyítva. A 100‐ból hiányzó rész a semleges válaszok (kielégítő, változatlan) részaránya (az ábrákon ez a középső, fehér szakasz). Az ábráknál zárójelben szereplő számok (pl.  1.1) az „A” mellékletben található részletes táblázatok számozására utal.

Jelmagyarázat: jó javul nő

I. Gazdasági helyzet és várakozások

1. Gazdasági helyzet, várakozások 2016‐ra

kielégítő változatlan változatlan

rossz romlik csökken

Nemzetgazdaság Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét az idei felmérésben csaknem minden harmadik vállalat jónak ítélte, rossznak pedig csak minden hatodik. Ennyire kedvező arányt 2005 óta nem mértünk. A jó hangulat egybeesik a makrógazdasági adatokkal: A tavalyi növekedési ráta 2,9 százalékot ért el, ami valamivel magasabb volt, mint a legtöbb előre‐ jelzés szerint. A DUIHK a tavalyi Konjunktúrajelentésben három száza‐ lékos növekedést prognosztizált. Az idei évre is derűlátással tekintenek a cégek: 34 százalékuk ismét javulásra számít, rosszabb gazdasági kereteket csupán 15 százalékuk valószínűsít. Ennél jobb arányt utoljára a válság utáni 2011‐es évben végzett felmérésünkben láttunk.

Saját ágazat és vállalat

Nemzetgazdasági kilátások ( 1.2) 1998 85 1999 57 2000 82 2001 71 2002 57 2003 44 2004 44 2005 24 2006 19 2007 14 2008 19 2009 1 2010 16 2011 49 2012 10 2013 22 2014 35 2015 32 2016 34

4 6 2 2 5 14 25 19 24 50 36 89 28 13 55 33 13 21 15

A saját vállalat tekintetében is a legjobb hangulatot tapasztaltunk 2005 óta: a válaszadók 52 százaléka értékeli jónak és csupán 7 százalé‐ ka rossznak a saját üzleti helyzetét. Ilyen magas szinten valamelyest kisebb mozgástér van a további fejlődésre: 2016‐ban a válaszadók 42 százaléka számít a saját üzleti helyzet javulására és csupán 10 száza‐ lékban számolnak romlással. A felmérés alapján számszerűleg is igazolható, hogy a saját üzleti hely‐ zet és a nemzetgazdaság egészének megítélése szoros összefüggést mutat. Azon cégek körében, akik a nemzetgazdaságra a helyzet javu‐ lásával számolnak, a saját üzlet javulását 68% várja (teljes minta: 42%). És fordítva: akik a saját üzleti helyzetben javulást várnak, 55% száza‐ lékban a nemzetgazdaságra nézve is javulásra számítanak (teljes min‐ ta: 31%). Ez az összefüggés gyakorlatilag minden konjunkturális kérdés‐ re kimutatható, és a beruházási és foglalkoztatási tervekben is meg‐ mutatkozik (ld. a következő bekezdésben).


Gazdasági helyzet és várakozások 2005 – 2016 jó javul nő


Nemzetgazdaság helyzete ( 1.1) 21 13 5 1 1 3 2 2 4 11 20 31

15 19 37 57 83 63 44 68 57 39 24 15

15 25 26 33

45 32 24 18

Saját üzleti helyzet ( 1.5) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

7 11 10 12 32 27 16 17 22 15 12 7

16 20 36 31 31 43 45 52

Teljes árbevétel várt alakulása ( 1.7)

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

61 69 61

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

58 31 37

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

13 21 10

55 51

24 26 13 16

56

10


36 89 28 13 55 33 13 21 15

21 25 30 27 75 23 14 43 32 16 18 16

43 45 43 37

10 12 20 13

9

52 35

21 11 27 22 13 13 10

53 24 24 42 38 42

Export‐árbevétel várt alakulása ( 1.8)

55 39

50

2005 26 2006 27 2007 23 2008 22 2009 1 2010 21 2011 46 2012 9 2013 11 2014 30 2015 30 2016 31

12 9 13

62 11

19 24

Saját üzleti várakozások ( 1.6)

48 44 34 36

2005 2006

2005 24 2006 19 2007 14 2008 19 2009 1 2010 16 2011 49 2012 10 2013 22 2014 35 2015 32 2016 34

Saját ágazat kilátásai ( 1.4)

Saját ágazat helyzete ( 1.3) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Nemzetgazdaság kilátásai ( 1.2)

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016


39

3

11 24

36 12 7 11 15 4 11 7

40 27 22 41 38 41

11

A gazdasági és üzleti helyzet értékelése – 2016 ágazat szerint *

létszám szerint

jó javul nő



magyar gazdaság helyzete összesen ipar keresk. szolgáltat.

31 39 41 24

összesen ipar keresk. szolgáltat.

34 36 37 31


33 51 39 20


31 36 46 22

15 6 15 21

összesen 1‐49 50‐249 250+

31 25 34 38

15 24 10 5

34 36 34 30

15 19 9 18

33 27 31 46

18 24 11 15

31 30 30 35

16 18 14 15

magyar gazdaság kilátásai 15 12 7 19

összesen 1‐49 50‐249 250+

saját ágazat helyzete 18 9 12 23

összesen 1‐49 50‐249 250+

saját ágazat kilátásai 16 10 15 16

összesen 1‐49 50‐249 250+

saját üzleti helyzet összesen ipar keresk. szolgáltat.

52 69 59 37


42 47 39 42

7 0 5 13

összesen 1‐49 50‐249 250+

52 44 54 61

7 11 4 5

42 40 44 43

10 8 11 10

saját üzleti kilátások 10 6 7 9

összesen 1‐49 50‐249 250+

várható árbevétel összesen összesen ipar keresk. szolgáltat.

56 58 65 54

10 6 5 8

összesen 1‐49 50‐249 250+

56 50 60 59

10 11 11 7

várható export‐árbevétel összesen ipar keresk. szolgált.

41 60 38 32

7 3 6 8

összesen 1‐49 50‐249 250+

41 31 52 45

7 9 6 4

* ipar: csak feldolgozó ipar (energia‐/vízellátás és építőipar nélkül). kereskedelem: kis‐, nagy‐ és külkereskedelem


Előrejelzések a magyar gazdaságra volumenváltozás az előző évhez, százalékban

2016 2017 beruházások* export**

6.8 5.3

6.2

3.6 ‐2.0

0.3

2.5 2.3

2.1 2.5

2.8 3.0

4.1

6.3 6.7

8.4

GDP

MNB EU IMF

MNB EU IMF

MNB EU IMF

* bruttó állóeszköz felhalmozás. ** áruk és szolgáltatások Forrás: MNB (Inflációs jelentés, 2016. március), EU: Európai Bizottság (Téli előrejelzés, 2016. február), IMF: Nemzetk0zi Valutaalap (World Economic Outlook, 2015. október)

A magyar gazdasági növekedés üteme A bruttó hazai termék volumenváltozása az előző évhez, százalékban 4.2

4.2 3.4

2.9

3.2

4.9

4.5 3.8

3.8

4.4

3.8

3.7

1.5 0.7

0.4

0.0

2.9

1.9

1.8 0.7

0.8

-0.6 -1.7 -3.5

-3.1

-6.6

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

‐11.9

Forrás: KSH

1.8 RS*

HR

CZ *

PL

‐2.3

2.7

4.3 EU‐15

SI

4.9

7.8 BG

EU‐28

7.9 DE

6.7

8.6 AL*

12.5 MK

8.8

12.5 SK

HU

12.5

19.3 LT

RO

19.5 EE

15.7

19.7 LV

A GDP volumenváltozása 2010 és 2015 között százalék

* előzetes Forrás: Eurostat


13

Közép‐kelet‐európai kitekintés A magyar gazdaság kedvező alakulása nemzetközi összehasonlításban is kimutatható. Az idén a hazai vállalatvezetők véleménye a nemzet‐ gazdaság állapotáról újra jobb a régiós kollegáikénál, ebben a kérdés‐ ben Magyarország már a 6. helyen szerepel a 16 ország közül – 2012‐ ben még a 12. helyen volt. A saját üzleti helyzet tekintetében először sikerült felülmúlni a régiós átlagot. Az idei évre vonatkozó üzleti vára‐ kozások esetében valamelyest csökkent a korábbi években mért hát‐ rány a többi országgal szemben. A balti államokban, Lengyel‐ és Cse‐ hországban nagyon derűlátóan tekintenek az idei évre a vállalatveze‐ tők, de ez igaz egyes délkelet‐európai államokra, például Bosznia‐ Hercegovinára vagy Romániára is. Nemzetgazdaság jelenlegi helyzete (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont) 40 20 0 ‐20 ‐40 ‐60 ‐80

régiós átlag

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

‐100

Magyarország

Nemzetgazdaság kilátásai (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont)

régiós átlag

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

60 40 20 0 ‐20 ‐40 ‐60 ‐80 ‐100

Magyarország


Saját vállalat jelenlegi helyzete (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont)

régiós átlag

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

60 50 40 30 20 10 0 ‐10 ‐20

Magyarország

Saját vállalat üzleti kilátásai (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont) 80 60 40 20 0 ‐20 ‐40

régiós átlag

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

‐60

Magyarország

2. Beruházási és foglalkoztatási tervek

Bővülő beruházásokra lehet számítani

Beruházási tervek ( 1.10)

A derűlátó konjunkturális kilátások tükröződnek az emelkedő beruhá‐ zási tervekben is. A válaszadók 38 százaléka tervezi a beruházások növelését és mintegy fele (48%) az előző évihez hasonló beruházáso‐ kat tervez. A pozitív és negatív válaszok mérlege a legjobb eredményt mutatja 2001 óta. A felmérés eredményei azt igazolják, hogy a beruházásokat elsősor‐ ban a jövőbeni gazdasági viszonyokról kialakult vélemények határoz‐ zák meg. Ezért nem meglepő, hogy különösen nagy a beruházási haj‐ landóság azok körében, akik a saját és az általános gazdasági helyzetet és a kilátásokat jónak, ill. javulónak ítélik. Ezeknél a cégeknél a beruhá‐ zásokra vonatkozó pozitív és negatív válaszok egyenlege (40‐50 száza‐ lékpont) lényegesen jobb, mint a teljes mintában (23 százalékpont).


1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

45 50 44

19 10 13

25 21 34 32 37 41 28 15 19 36 24 24 27 31 38

34 29 25 24 26 31 24 53 35 19 30 29 22 24 15

15

Ágazati megközelítésben megállapítható, hogy a feldolgozóipar átla‐ gon felül hajlik a beruházási kiadások növelésére.

Beruházási tervek ( 1.10) 2016 ágazat szerint összesen ipar keresk. szolgált.

38 45 34 34

15 14 21 12

Foglalkoztatási tervek

2016 létszám szerint összesen 1‐49 50‐249 250+

15 15 15 15

38 31 44 41

2016 export‐hányad szerint összesen 0‐20% 20‐60% 60‐100%

38 34 29 48

15 14 14 16

Beruházási és foglalkoztatási tervek összehasonlítása

Foglalkoztatási tervek ( 1.9) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

47 39 59 32 21 25 37 39 41 39 7

A beruházási tervek nem minden esetben esnek egybe a foglalkozta‐ tási tervekkel. A beruházások növelése csupán az érintett vállalatok kétharmadánál jár a foglalkoztatás növelésével is. Másrészről a beru‐ házási kiadásaikon nem változtató vállalatok 29 százaléka tervezi a létszámbővítést. Ennek az az egyik oka, hogy a piaci igények változása‐ ihoz – bizonyos kereteken belül – a dolgozói létszám rugalmas módo‐ sításával is lehet igazodni. Beruházások alakulása Magyarországon volumenváltozás az előző évhez, százalékban

8 3 6 14 29 15 14 17 15 13 42

21

24 16 20 22 15 13 14

39 26 20 29 35 43

2016 ágazat szerint összesen ipar keresk. szolgált.

43 50 40 40

A felmérés adatai szerint a válaszadók 43 százaléka tervezi a dolgozói létszám bővítését 2016‐ban, csak 14 százalékuk tervez létszám‐ leépítést. A pozitív és negatív válaszok mérlege a legjobb eredményt mutatja 2001 óta. A beruházási hajlandósághoz hasonlóan, az újabb munkahelyek létre‐ hozására vonatkozó hajlandóság is erősebb a feldolgozóiparban, mint a többi ágazatban.

2010 2011 14 12 15 14

mezőgazdaság feldolgozóipar energia‐ és gázellátás építőipar kereskedelem szállítás, raktározás turizmus, vendéglátás információ, kommunikáció pénzügyek, biztosítás ingatlangazdálkodás nemzetgazdaság összesen

2016 létszám szerint összesen 1‐49 50‐249 250+

43 37 46 49

14 14 13 17

2016 exporthányad szerint összesen 0‐20% 20‐60% 60‐100%

43 39 39 51

14 12 20 13

‐25.5 9.4 10.6 ‐6.2 ‐6.1 ‐12.5 ‐3.0 ‐4.6 4.4 ‐17.1 ‐5.1

6.8 24.2 ‐8.1 ‐21.0 ‐4.1 ‐23.3 ‐11.4 ‐14.3 ‐18.4 ‐20.4 ‐4.5

2012 ‐1.9 4.9 ‐38.6 ‐9.3 ‐2.5 ‐2.4 ‐6.4 10.9 ‐37.3 ‐5.1 ‐5.2

2013 12.4 3.1 ‐17.4 21.3 3.3 19.7 12.3 ‐8.3 ‐3.9 ‐19.1 6.9

2014 2015 18.9 9.6 9.2 24.5 5.5 41.3 34.8 13.3 ‐20.3 16.9 19.4

‐29.3 ‐6.0 21.0 ‐7.6 ‐8.8 2.0 ‐17.9 7.6 7.8 ‐6.9 0.6

Forrás: KSH


Közép‐kelet‐európai kitekintés Export‐árbevétel alakulása (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont) 40 30 20 10 0 ‐10 ‐20

régiós átlag

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

‐30

Magyarország

Foglalkoztatási tervek (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont)

régiós átlag

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

50 40 30 20 10 0 ‐10 ‐20 ‐30 ‐40

Magyarország

Beruházási tervek (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont)

régiós átlag


2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

50 40 30 20 10 0 ‐10 ‐20 ‐30 ‐40 ‐50

Magyarország

17

II. Üzleti környezet Megjegyzések jelen fejezethez Az egyes tényezőkkel való elége‐ dettséget 1‐től (’nagyon elégedett’) 5‐ig (’nagyon elégedetlen’) skálán minősíthették a válaszadók. Jelmagyarázat:

Az ábrákon feltüntetett számadatok az adott értékre (1‐5) adott válaszok százalékos részarányát jelölik. A 100‐ ból hiányzó rész a semleges válaszok (3) aránya – az ábrákon ez a közép‐ ső, fehér szakasz. Ahol sorrendet mutatunk be, az adott válaszok (1‐5) átlagát vettük alapul.

Mi történt 2011/2012‐ben? A hosszú távú trendvonalakon szá‐ mos esetben éles törés figyelhető meg 2011‐2012 körül: 2011‐ben gyak‐ ran meglepően pozitív válaszok születtek, amit 2012‐ben – hasonlóan meglepő módon – feltűnően negatív fordulat követett. Ezt a jelenséget azzal lehet magyarázni, hogy 2011 elején nagy derűlátás uralkodott a vállalatok körében. Egyrészt a 2008‐ 2010 közötti válság után gyors gaz‐ dasági fellendülésre számítottak. Másrészről a 2010 tavaszán történt kormányváltás nagy várakozásokat keltett egy vállalatbarát gazdaság‐ politika iránt. Ez együttesen igen derülátó hangulatot teremtett 2011 elején. A kedvező változások azon‐ ban nem a remélt gyorsasággal következtek be – az emiatt érzett csalódás magyarázza a 2012 tava‐ szán készült felmérésben tapasztalt borúlátó válaszokat.

Az idei felmérés szerint több területen javult a gazdaságpolitikai feltételrendszer, a munkaerő‐piac tekintetében azonban több kér‐ désben kevésbé elégedettek a befektetők, mint tavaly. Az üzleti környezet alatt a vállalati működést befolyásoló gazdaságpo‐ litikai, szabályozási és általános piaci feltételrendszert értjük. Elemzé‐ seinkben különösen a következő területeket vizsgáljuk: » Munkaerő‐piac Ide tartozik pl. a képzettség, a termelékenység, a dolgozók motiváltsága, a munkaerő‐költségek, a munkajog, az oktatási rendszer vagy a szakemberek rendelkezésre állása. » Operatív működési környezet Ez alatt azokat a tényezőket értjük, amelyek közvetlenül érin‐ tik a vállalat termelési vagy szolgáltatási tevékenyégét, pl. a költségszint és ‐szerkezet, az infrastruktúra, a helyi beszállí‐ tók, a fizetési fegyelem vagy a kutatási és fejlesztési feltétel‐ rendszer. » Gazdaságpolitikai keretfeltételek Ez a terület azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket az ál‐ lam közvetlenül szab meg, pl. közigazgatásban, az adózás te‐ rén, a jogalkotás és ‐alkalmazás, a támogatási rendszer, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a közbeszerzési rendszer vagy a korrupció elleni fellépés. Elégedettség az üzleti környezet összetevőivel * (2) 1 = nagyon elégedett … 5 = nagyon elégedetlen 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2.5

3.0

3.5

4.0 működési környezet

munkaerőpiac

gazdaságpolitika

* Az egyes összetevőkhöz tartozó tényezőket ld. az A. mellékletben a 2.A‐C táblázatokat.


Kiszámíthatóság ( 2.8)

Az üzleti környezet megítélésének változása 2016 / 2015 az átlagos értékelés (1–5) változása  romlás javulás  kiszámíthatóság politika stabilitás adórendszer jogbiztonság adóterhelés munkajog infrastruktúra közbeszerzések támogatások fizetési fegyelem korrupció, bűnözés közigazgatás munkaerőköltségek K+F feltételek EU‐tagság termelékenység felsőoktatás képzettség helyi beszállítók szakképzési rendszer szakember‐kínálat

2005 2006 2007 2008 2009 2010* 2011* 2012 2013 2014 2015 2016

0.4 0.2 0.2 0.2 0.2 0.1 0.1 0.1 0.1 0.1 0.0 0.0 0.0

22 14 28 8 11

2 24 29 6 12

8 14

33 31

1

30 23 41

27 35 38

64

23

46 36 44 26

33 33 27 35

2015 ágazat szerint

0.0 0.0 0.0 ‐0.1 ‐0.1 ‐0.1 ‐0.1

összesen feldolg. ipar kereskedelem

12 7

14

39

19

szolgáltatások

26

35

12

27

37

33

33

* 2010/2011‐ben a kérdés technikai okokból nem szerepelt a kérdőíven.

‐0.3

1. Gazdaságpolitikai környezet Kedvező irányba mozdult el az elégedettség több olyan tényező ese‐ tén, amely az elmúlt években folyamatosan heves vállalati kritikák tárgya volt. Ide tartozik a jogbiztonság, a gazdaságpolitika kiszámítha‐ tósága, valamint a politikai és szociális stabilitás. Ez ugyan még távol‐ ról sem eredményez egy általánosan jó értékelést, de a tendencia biztató. Ugyanakkor továbbra is maradt néhány terület, ahol nem tapasztalnak előrehaladást a cégek, nevezetesen a korrupció, a közbeszerzések átláthatósága és a bürokrácia tekintetében.

Jogbiztonság ( 2.6) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság A jogbiztonság, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság, valamint a politi‐ kai és szociális stabilitás megítélése jelentősen javult a tavalyi eredmé‐ nyekhez képest. Az elégedetlenség csökkenésének oka mindenekelőtt abban kereshető, hogy a megelőző felmérés óta a vállalatokat alig érték (negatív) gazdaságpolitikai „meglepetések”. Az 2015. évi felmé‐ rést pl. valamelyest beárnyékolta az éppen a felmérés idején folyó vita az EKÁER‐ről, ami számos vállalatot hátrányosan érintett. Örvendetes, hogy némileg javult a jogbiztonsággal kapcsolatos véle‐ kedés. Figyelemreméltó, hogy a kisvállalatokat jobban sújtja a jogbiz‐ tonság elégtelen szintje, mint a közepes és nagyvállalatokat.

2016 ágazat szerint összesen 1 17

24

25

feldolg. ipar

18

kereskedelem

22

29

27

szolgáltatások 2 14

23

29

25

17

2016 létszám szerint összesen 1 17 1‐49

16

50‐249

14

250+ 2


16 1 21 5 14 13 14 10 17 28 13 34 19 27 38 24 26 27 23 29 31 27 25 24

32 3 34 5 28 8 31 1 4 19 1 18 2 16 1 12 2 14 1 16 13 1 17

25

24

34

24 21 25

21

19

20 16

Korrupció ( 2.9) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

37 31

10 2 11 26 1 11 17 14 25 15 2 10 15 06 15

33 29 37 31 41 27 27 40 33 33

16 19 26 28 37 43 21 44 35 32 42 42

2016 ágazat szerint összesen 15 feldolg. ipar

33

42

6

44

36

kereskedelem 35

30

45

szolgáltatások 13

22

49

Korrupció, közbeszerzések, bürokrácia

2016 létszám szerint összesen 15

250+

51

24

50‐249 4

42

33

1‐49 24

7

40

34

41

36

2016 régió szerint összesen

5

33

42

Közép‐Mo. 1 4

32

44

Dunántúl 5 Észak+Alföld

40

9

33

34

41

Közigazgatás ( 2.2) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

10 19 20 26 34 33 11 39 15 44 12 39 10 38 10 36 13 33

42 37 40 32

5 1 11 35 14 6 15 27 19 1 11 19 11 0 15

38 40

A vállalatok a politikai és társadalmi stabilitást is érezhetően jobbnak ítélték az idén, mint a tavalyi felmérésben, az elégedetlenek aránya 56 százalékról 41‐re csökkent, ugyanakkor az elégedettek aránya tovább‐ ra is csak 19 százalék. A kormány munkáját „általánosságban” jobban értékelték az idén, ami elsősorban a „rossz” táborból a „kielégítő” táborba történt elmozdu‐ lásnak köszönhető. A javuló eredmények ellenére meg kell állapítani, hogy az említett területeken a válaszadók többsége még mindig elégedetlen a jelenlegi helyzettel: a stabilitás tekintetében 41 százalék, a kiszámíthatóság esetén 60 százalék az elégedetlenek aránya. Nem javult a korrupció, a közbeszerzések átláthatósága és a bürokrá‐ cia megítélése. Továbbra is négy vállalat közül három elégedetlen a korrupció visszaszorításával, az átláthatóság területén ez az arány 64 százalékos. A korrupció a felmérés szerint nem egy szűk körben ta‐ pasztalt jelenség, hiszen az elégedetlenség tekintetében nem mutat‐ kozik érzékelhető különbség a vállalatok mérete, ágazata vagy székhe‐ lye szerint. A közbeszerzések esetén az átláthatóság hiánya a felmérés szerint a kisebb vállalatokat nagyobb mértékben sújtja, mint a közepes vagy nagyvállalatokat, a kereskedelmi és szolgáltató cégeket jobban, mint az ipariakat. A bürokrácia csökkentése a megkérdezett vállalatok megítélése sze‐ rint nem haladt előre, mert az eddig hozott pozitív intézkedések hatá‐ sát gyakran más területen jelentkező plusz‐terhek „ellensúlyozzák”. „Korrupció‐érzékelési Index” (CPI) Egyes országok helyezései a rangsorban (1. = legkevésbé korrupt)

A kormány munkája ( 5) jó

kielégítő

2010 13

2012

8

2013

10

2015 2016

nincs vélemény

41

2011

2014

rossz

17 11 17

39 40

16

20 34

13

58 34 30 32

18 43

13

37

16

48 44

8 34

6

Forrás: Transparency International éves jelentései.


Közép‐kelet‐európai kitekintés A magyarországi elégedettség mértéke a közigazgatás, a kiszámítha‐ tóság és a jogbiztonság tekintetében nagyon közel esik a térség átla‐ gához. A három kérdésben nagyfokú elégedetlenség uralkodik minde‐ nekelőtt Délkelet‐Európa országaiban, miközben viszonylag jó a hely‐ zet a balti államokban, Csehországban, Lengyelországban és Szlováki‐ ában. A politikai és szociális stabilitás vonatkozásában nem meglepő zuhanást tapasztaltunk Lengyelország esetén, amely tavaly ebben a kérdésben még a térség második legjobb eredményét mutatta fel, az idén pedig – az év végi parlamenti választásokat követően – a 16 vizs‐ gált ország közül már csak a 11. helyen szerepel. Közigazgatás hatékonysága (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán)

Közbeszerzések átláthatósága ( 2.7) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

9 7 3 9 16 14 15 28 4 25 14 6 5

39 30 27 31 34 35 33 35 31 37 33 29

9 21 24 25 26 30 22 33 31 32 38 35

2016 ágazat szerint összesen

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

5

feldolg. ipar

7

kereskedelem

8

29 30 28

szolgáltatások 0

3,1

35

27

24 38 43

3,3 3,5 3,7 3,9 4,1

régiós átlag

Magyarország

Gazdaságpolitika kiszámíthatósága (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán)* 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,7 3,1 3,5 3,9 4,3 4,7

régiós átlag

Magyarország

* A kérdés 2010‐ben és 2011‐ben technikai okok miatt nem szerepelt a felmérésben.


21

Jogbiztonság (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,7 2,9 3,1 3,3 3,5 3,7 3,9 4,1

régiós átlag

Magyarország

Korrupció és bűnözés elleni fellépés (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,7 2,9 3,1 3,3 3,5 3,7 3,9 4,1 4,3 4,5

régiós átlag

Magyarország

Közbeszerzések átláthatósága (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 3,4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,9 4,0 4,1

régiós átlag

Magyarország


2. Adózás, támogatások

Adórendszer

Adórendszer, adóigazgatás ( 2.3)

Az adórendszert és az adóhatóságokat 2016‐ban kevesebben ítélik meg negatívan, mint az előző évben, de még így is elégedetlen minden második vállalat, csupán minden tízedik nyilatkozott elégedetten. Ágazatok szerint a szolgáltatási szektorban nagyobb az elégedetlen‐ ség, mint a feldolgozóiparban vagy a kereskedelemben, nagyság sze‐ rint pedig különösen a kisebb vállalatoknál jelent nagyobb gondot az adózás eljárás‐ és intézményrendszere.

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Adóterhelés

13 13

37 37

34 34 33 32

17 13 15 12 15 7

12

13 13 11

8 7

19

13

6

7

13 13

12

15

19

7

30 29 29 28

26

14 12 9

8

8

9

8

6

7

4

5

7

összesen

7 16 36 25 35 34 39 44 41 39 41 10 37 30 34 30 35 23 43 22 35 15

11

35

feldolg. ipar

13

39

6

kereskedelem

12

32

10

szolgáltatások

8

34

összesen

11

1‐49

11

50‐249

12

250+

10

35

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

8 1 14 4 8 8 13 16 4 19 1 11 2 12 2 13 1 15 2 19

25 33

10

49

7

42 30

15 18

34 30 29 34

35 51 53 47 26

31 28 33 37 27

14 31 33 22 19 18


tb‐járulékok jövedelemadók

feldolg. ipar

27

26

kereskedelem

23

15

34

EU‐15 EU‐28 DE HU SI HR CZ EE PL SK LT LV BG RO MK

szolgáltatások 3 17

27

13 12 21

összesen 2 19

27

1‐49 2 20

26

250+ 2 21

21

18 20

31

50‐249 1 14

18

2016 létszám szerint

összesen: current tax burden / total economy; indirekt adók: taxes linked to imports and production (incl. áfa); tb‐járulékok: net social contributions; jövedelemadók: current taxes on income and wealth (direct taxes) Forrás: Európai Bizottság, 2016. téli előrejelzés / AMECO adatbázis


15

27

összesen 2 19

24

Adóterhelés ( 2.4)

összesen

15 13 14 12 15 13 11 12 13

15

2016 létszám szerint

indirekt adók

53 32


Szintén javult az adóterhek megítélése, az elégedetlen vállalatok ará‐ nya már „csak” 44 százalékos, ezzel szemben már minden ötödik vál‐ lalat elégedetten nyilatkozott. Ez azért is figyelemre méltó, mert 2015‐ ben és 2016‐ban gyakorlatilag nem került sor érdemi adócsökkentésre, a javuló hangulat oka inkább az adózás terén érezhető konszolidáció a korábbi évek gyakori és néha jelentős változásaihoz képest. Hasonló‐ an, mint az adóigazgatás esetében, az adóterheket is a kisebb cégek érzik jobban, mint a közepes és nagyvállalatok. Kiemelt adópolitikai intézkedések 2016 » a személyi jövedelemadó kulcsa 16% ról 15% ra csökken » csökkent a különböző állami közszolgáltatások díja és illetéke, egyes tételek megszüntek Adóterhelés a GDP százalékában, 2015 40 40 40 39

4 12 37 6 4 13 3 10 17 17 1 10 8 11

23

17 15

Uniós támogatások

Hozzáférés támogatásokhoz ( 2.5) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

29 21 19 22 25 21 26 27 34 31 28 28

37 1 20 5 14 4 13 2 17 3 13 2 17 1 16 2 15 14 2 14 2 21

14 20 19 15 14 18 8 22 18 18 15 14

2016 ágazat szerint összesen 2 21 feldolg. ipar 3

28

26

kereskedelem 3 21 szolgáltatások 1 17

20 34 32

14 14 8 14

2016 létszám szerint összesen 2 21 1‐49 2 15 50‐249 250+ 3

28 33

18

25 33

14 16 16

25

8

A támogatásokhoz való hozzáférés az idei felmérésben javult tavaly‐ hoz képest. Ez összefügg az uniós források 2015 során gyorsított oda‐ ítélésével, részben a 2007 – 2013 közötti pénzügyi ciklus maradvány‐ pénzeinek elköltése, részben az új, 2014‐2020 közötti ciklus első pályá‐ zatainak megnyitása révén. A felmérés szerint elsősorban a nagy cégek tudnak élni a pályázati lehetőségekkel, a kisebb cégek nem érzik kielégítőnek a hozzáférést ezekhez a forrásokhoz. Az idén másodszor mértük fel, hogy milyen hatással van az uniós pá‐ lyázati pénzekhez való hozzáférés a beruházási döntésekre. A teljes mintában a vállalatok ötöde jelezte, hogy az uniós/állami támogatások döntően vagy nagy mértékben befolyásolják a beruházási döntéseket, a feldolgozó iparban minden harmadik vállalat számára fontos a szub‐ venció. Ezek az arányok ugyan némileg kisebbek, mint a tavalyi felmé‐ résben (23 ill. 42%), de azt igazolják, hogy a támogatásoknak továbbra is fontos szerepe van a beruházási tevékenység szempontjából. A tét vagy a beruházás felfüggesztése, esetleg végleges feladása, vagy pe‐ dig annak átirányítása egy másik országba. Milyen hatással vannak az EU‐alapokból nyújtott támogatások az Ön beruházási döntéseire? ( 6) összesen döntő hatással

feldolgozó ipar

3 nem veszünk igénybe uniós támogatást

5

13

32 13

egyáltalán nem relevánsak

18

17

nagy mértékben befolyásolják a döntést

29

29

40

csekély mértékben befolyásolják a döntést


Közép‐kelet‐európai kitekintés Az idei felmérésben az hazai adóterhekkel való elégedettség gyakorla‐ tilag elérte a vizsgált 16 ország átlagát, amire a közös nemzetközi fel‐ mérések kezdete óta nem volt példa. Hasonlóan, az adóigazgatási rendszer működésével kapcsolatosan a hazai elégedettség az idén már megközelíti a régiós átlagot. Adóterhelés (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,7 2,9 3,1 3,3 3,5 3,7 3,9 4,1 4,3 4,5

régiós átlag

Magyarország

Adórendszer, adóigazgatás (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán)

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2.7 2.9 3.1 3.3 3.5 3.7 3.9 4.1 4.3

régiós átlag

Magyarország

Hozzáférés támogatásokhoz (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,7

régiós átlag


Magyarország

25

3. Munkaerő‐piaci feltételek A magyar munkaerő‐piacon uralkodó feltételeket összességében ke‐ vésbé pozitívan értékelik, mint az előző években. Ez aggodalomra ad okot, hiszen a magyarországi gazdasági feltételrendszer legfontosabb előnye volt, és marad ma is, a munkaerő‐potenciál versenyképessége.

Növekvő szakemberhiány

Szakember‐kínálat ( 2.21) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

4 32 7 24 10 29 17 25 8 34 20 6 22 2 7 27 5 26 6 25 10 27 15 39

5 15 3 23 4 17 3 18 5 22 31 4 34 4 4 22 2 22 1 26 21 0 13

2016 ágazat szerint összesen

13

feldolg. ipar

10

kereskedelem

12

szolgáltatások

39

15

40

26

15

41

10

45

7

2016 létszám szerint összesen

13

39

15

1‐49

12

50‐249

11

33

24

250+

15

41

20

43

4

2016 régió szerint összesen Közép‐Mo. Dunántúl Észak+Alföld

13

39

15 7 10

15

40

9

52

21

19

35

2016 exporthányad szerint összesen 0 ‐ 20% 20 ‐ 60% 60 ‐ 100%

13

39

17

32

6 11

15

43 46

10 12 23

A 2016‐os felmérésben mindenekelőtt a szakemberek rendelkezésre állásával kapcsolatos elégedettség csökkent jelentősen. A válaszadók 54 százaléka elégedetlen (tavaly: 27 százalék), és már csak 13 százalé‐ kuk számára megfelelő a szakember‐utánpótlás. Különösen aggasztó, hogy a szakemberhiány kiemelten jelentkezik a gazdaság gerincét adó nagy, exportra termelő vállalatoknál. A feldol‐ gozóiparban a cégek két harmada elégedetlen. Ez – az ipar földrajzi szerkezete miatt – magyarázza a dunántúli régió különösen gyenge mutatóját is. Mind a „hiányérzet” magas szintje, mind emelkedő trendje kockázatot jelent a magyar gazdaság számára. Rövidtávon megnehezíti egy emel‐ kedő piaci kereslethez való rugalmas alkalmazkodást és/vagy emelke‐ dő (munka‐) költségnyomással jár, ami gyengíti a versenyképességet. Másrészt, ha tartóssá válna a hiány, negatív irányba befolyásolhatja a vállalatok beruházási terveit is, hiszen megfelelően képzett munkaerő nélkül aligha térül meg egy új beruházás. Ezt jelen felmérésünk is iga‐ zolja. A szakember‐ellátottsággal elégedett vállalatoknál lényegesen nagyobb a beruházási hajlandóság, mint az elégedetlenek körében. (Ld. az I.2. fejezetet is.) A Kamara szerint a megfelelő munkaerő‐utánpótlás biztosításához elsősorban a következő lépések szükségesek: 1.) A képzési rendszerek – szakképzés, felsőoktatás – hozzáigazítása a gazdaság igényeihez, ill. a már megkezdett átalakítások folytatá‐ sa, esetleg finomhangolása. 2.) A képzett munkaerő nyugatra történő elvándorlásának fékezése. Itt a jövedelmi különbségek csökkentése mellett (a piaci verseny‐ képesség által meghatározott kereteken belül) számos más, nem elsősorban anyagi jellegű tényező is fontos szerepet játszik.


Dolgozók képzettsége ( 2.17)

Képzés, képzettség A dolgozók képzettsége tekintetében az értékelés valamelyest rom‐ lott, ugyanúgy, mint a felsőfokú‐ és a szakképzés vonatkozásában. A képzettség tekintetében – hasonlóan, mint a szakemberhiány ese‐ tében – a feldolgozóipar az átlagosnál nagyobb gondokat érez, ami megerősíti az utóbbi kapcsán megfogalmazott gazdasági aggályokat. A szakképzésben és a felsőoktatásban kezdeményezett reformok a vállalatok megítélése szerint ugyan a megfelelő irányba mutatnak, de még nem tapasztalnak ebből származó, kézzel fogható előnyöket. Maga az oktatási rendszer átalakítása még több ponton „felfutási” nehézségekkel küzd, miközben a vállalatoknál a saját belső szerveze‐ tek és folyamatok az új rendszerhez történő hozzáigazítása néhány átállási gondot és többletráfordítást is igényel.

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

összesen

az adott sávba eső emelkedést várók aránya

A költségemelkedés várt mértéke (%) és a szakemberellátással való elégedettség (1=nagyon elégedett, 5=nagyon elége‐ detlen)

32%

5.5

34% 4.3

3.5

>2 ≤4

>4 ≤6

>8

Bérköltségek várt emelkedése (%)

2015 össz.


2016 össz.

2016 2016 keresk. szolgált.

költségemelkedés

elégedettség

13

43

17

19 5 19 3 22 5 19 5 18 4 13 1 19 2 19 5

4 23 33 3 27 2 32 10 35 4 38 3 34 3 32 5

9 10 9 11 10 7 10 12

28 23 24 33 33 26 31 36

5 11 1 22 1 17 2 16 1 15 1 16 18 1 13

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

2 25 4 31 2 25 2 17 2 12 4 24 3 26 4 23 3 22 3 33 3 34 4 35

19 20

5 4 25 11 25 19 36 17 28 18 25 5 24 9 24 12 14 6 17 4 18 4

2016 ágazat szerint összesen 4

szolgáltatások

4 7

Munkaerő‐költségek ( 2.15)

3.4

2016 ipar

46

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

3.3

0 ≤2

10

Szakképzési rendszer ( 2.19)

3.8 3.6

19 30

kereskedelem

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

3.9

18%

16%

39

Felsőoktatási rendszer ( 2.18)

5.2

4.9

8

feldolg. ipar 4 24

A költségek és a termelékenység megítélése alapvetően nem változott, a válaszadók többsége továbbra is elégedett. Az ágazatok közül némi‐ leg nagyobb munkaerő‐költség‐nyomás mutatkozik a szolgáltatási szektorban. Említésre méltó, hogy az elégedettség a Dunántúlon a legalacsonyabb, ami egyértelmű összefüggést mutat az ebben a régi‐ óban korábban leírt, átlagon felüli szakemberhiánnyal. A munkaerő‐költségek szintjét tekintve a tavalyinál nagyobb emelke‐ désre számítanak a cégek. Az idén a vállalatok átlagosan 4,9 százalé‐ kos munkaköltség‐növekedésre készülnek, a tavalyi 4,3 százalék után. (A 2015. évi tényleges bruttókereset‐növekedés 3,9% volt a verseny‐ szférában.) E téren szoros összefüggés mutatható ki a szakképzett munkaerő kínálata és a költségek emelkedése között, mind országos, mind ágazati szinten. Bérköltségek és szakemberhiány

15 13 5 12 3 16 2 16 1 13 2 13 1 11 3 11 2 12 1 16 19 2

33 42 36 33 39 42 46 42 41 49 42 39


Munkaköltségek, termelékenység

Bérköltségek alakulása ( 1.11)

9 7 6 7 9 9 7 14 5 9 9 8

35

18 4

feldolg. ipar 4

38

18

kereskedelem 3

38

15 3

szolgáltatások 4

31

20

27

8

A minimálbér összege 2005‐2016 120 93.0

100 80 60

57.0

73.5 69.0 71.5 62.5 65.5

105.0 98.0 101.5

111.0

78.0

40

2007

2008

2009

2010

ezer forint/hó

37

42

43

43

42

2016

36

2015

36

2014

35

2013

35

2012

37

2011

36

2006

0

2005

20

az átlagkereset %‐ában

Forrás: KSH

40 35 30 25

15.7 15.5 14.6 12.6 11.8 10.2 10.0 9.6 9.3 8.2 7.8 6.6 6.6 4.8 3.8

45

42.0 41.1 40.2 35.7 35.2 33.5 32.9 31.8 31.7 28.4 27.4 24.5 22.2 21.0

Egy munkaórára jutó munkaköltség (2014) * vállalati szféra, euró/óra

20 15 10 5

DK BE SE LU FR NL FI DE AT IE IT EU‐28 UK ES CY SI GR* PT MT EE SK CZ HR PL HU LV LT RO BG

0

* 2013. Forrás: Eurostat

CY ‐5.2

3.2 PT ‐3.3

SI

IE

10.3 HR

DE

HU

5.7

10.5 EU‐28

15.4 CZ

12.8

16.2

19.5 PL

AT

20.0 SK

22.7

27.0 LT

33.7 RO

28.4

33.8 BG

LV

33.9 EE

Munkaköltségek indexe Feldolgozó ipar, változás 2010 és 2015 között (százalék)

Forrás: Eurostat


Munkajog rugalmassága ( 2.20)

Munkajogi szabályozás A 2012‐ben bevezetett új Munka Törvénykönyve továbbra is megfelel az üzleti szféra igényeinek, az idén már csaknem minden harmadik résztvevő elégedetten nyilatkozott. A feldolgozóiparban az elégedett‐ ség az átlagosnál némileg magasabb, a kereskedelemben pedig vala‐ mivel kisebb. Közép‐kelet‐európai kitekintés A szakemberhiány nem kifejezetten magyar probléma, de idehaza valamelyest a régiós átlagon felüli mértékben jelentkezik. A legnehe‐ zebb a helyzet Csehországban (69 százalékban elégedetlen, csupán 6 százalékban elégedett), Szlovákiában pedig a probléma hasonló nagy‐ ságrendű (56 százalék elégedetlen, 12 százalék elégedett), mint Ma‐ gyarországon. A felmérés tanúsága szerint a szakember‐utánpótlás a legkevesebb gondot a szerbiai és lengyelországi vállalatoknak okozza. Szakképzett munkaerő rendelkezésre állása (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán)

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

3 3 4 1 4 3 4 1 3 4 3 5

5 33 12 25 21 10 10 28 13 29 10 26 7 25 12 34 17 7 16 6 21 4 18 4

14 21 19 22 17 16 20 16 18 23 25 26

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,7 2,9 3,1 3,3 3,5 3,7 3,9 4,1

régiós átlag

Magyarország

CZ

SK

Munkaköltségek (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,6 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6

régiós átlag

Magyarország


29

Dolgozók képzettsége (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,4 2,5 2,6 2,7 2,8 2,9

régiós átlag

Magyarország

Munkajog rugalmassága (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,8 2,9 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5

régiós átlag

Magyarország

4. Operatív környezet

Infrastruktúra ( 2.11) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

5 18 2 19 6 32 2 25 17 2 16 3 21 1 38 2 37 3 34 4 38 4 44

27 2 19 7 14 6 18 3 33 19 31 8 28 4 23 5 21 5 19 2 19 4 17 4

Versenyelőny az infrastruktúra magas színvonala

A kiépített infrastruktúra – a szállítás és a közlekedés, az energiaellátás és a távközlés – lényeges előnye a magyarországi gazdasági környe‐ zetnek. A megítélés 2016‐ban tovább javult, a válaszadók 48 százaléka elégedett, ami 2005 óta a legjobb arány. Különösen a kereskedelem‐ ben erős az elégedettség (58% elégedett, csak 12% elégedetlen), a feldolgozóiparban viszont valamelyest elmarad az átlagtól (42% elége‐ dett, 26% elégedetlen).


Nehezebben találnak megfelelő hazai beszállítót

Beszállítók ( 2.13)

A helyi beszállítók rendelkezésre állása és minősége a cégek többsége szerint továbbra is megfelelő, a korábbi évekhez képest azonban na‐ gyobb arányban jelezték, hogy problémákat tapasztalnak e téren. A beszállítói háttér erősítése több szempontból is elsődleges feladat. Egyrészt hozzájárul a hazai kkv‐szektor fejlődéséhez és a nemzetközi termelési és szállítási láncolatokba történő integrálásához. Másrészt az itt tevékenykedő, vagy ide beruházni szándékozó nemzetközi cé‐ gek számára fontos kérdés, hogy mennyire tudnak támaszkodni helyi partnerekre. A Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara már ko‐ rán felismerte a beszállítói kérdés fontosságát és 2012‐ben külön mun‐ kacsoportot alakított a témában.

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Örvendetes a fizetési fegyelem további javulása. A kedvező gazdasági helyzet, emellett pedig a jogalkotó célirányos intézkedései hatására 30 százalékosra bővült az elégedettek aránya, amely így első ízben halad‐ ja meg az elégedetlenek arányát (24%).

Kutatás és fejlesztés A kutatás és fejlesztés feltételrendszerét alapvetően ugyanúgy értéke‐ lik, mint az előző évben, az elégedetlenek kisebb többségével (29 százalék elégedetlen a 15 százalék elégedettel szemben). Ennek oka egyrészt a megfelelően szakképzett K+F‐személyzet hiánya, másrészt a gazdaság és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés nem mindig kielégítő szintje, és egyes esetekben az anyagi ösztönzők rendszere is.

39 39 39 37 31 35 41 36 37 35 34 30

13 3 11 2 12 4 12 5 16 1 14 4 10 1 18 3 14 2 13 1 16 2 18 5

Fizetési fegyelem ( 2.14)

Tovább javul a fizetési fegyelem


4 6 6 5 6 5 4 3 2 2 2 2

2 3 4 1 4 2 2 1 1 1 0

22 23 28 21 12 15 19 19 13 16 22 30

25 29 19 26 36 32 26 32 28 25

14 13 15 17 17 14 12 11 17 12 18 7 17 7

Kutatás és fejlesztés ( 2.12) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

7 5 5 9 4 10 5 13 32 9 31 4 28 6 27 8 21 14 19 17 17 21 17 17

1 18 15 3 20 1 15 1 10 29 2 11 19 1 10 1 16 1 18 1 14

31

Közép‐kelet‐európai kitekintés Az infrastruktúrát csak kevés országban – Észtországban, Litvániában és Lengyelországban – ítélik meg jobban, mint Magyarországon, Cseh‐ országban pedig, és még inkább Szlovákiában jóval kevesebb beruhá‐ zó elégedett, mint Magyarországon. Infrastruktúra (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,5 2,7 2,9 3,1 3,3 3,5 3,7

régiós átlag

Magyarország

Helyi beszállítók rendelkezésre állása és minősége (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,5 2,6 2,7 2,8 2,9 3,0 3,1

régiós átlag

Magyarország

Fizetési fegyelem (elégedettség átlagértéke, 1‐től 5‐ig terjedő skálán) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2,8 2,9 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6

régiós átlag

Magyarország


5. Az üzleti környezet hatása a gazdasági dön‐ tésekre Felméréseink alapján (is) megállapítható, hogy az üzleti környezettel való elégedettség jelentős hatással van a beruházási és foglakoztatási tervekre. Minél nagyobb az elégedettség, annál inkább magasabb beruházási kiadásokra és létszámbővítésre szánják el magukat a cé‐ gek. Ezzel kapcsolatosan két összefüggést érdemes kiemelni. 1.) A felmérés szerint a foglalkoztatásra valamivel erősebb mértékű hatást gyakorol az üzleti környezet, mint a beruházási tervekre. 2.) Az üzleti környezet egyes elemei nem azonos mértékben befo‐ lyásolják a beruházási és foglakoztatási terveket. Elemzéseink szerint a legszignifikánsabb hatást a következő tényezők fejtik ki (fontossági sorrendben*): a beruházási tervekre a foglalkoztatási tervekre

      

      

adóigazgatás, adórendszer EU‐tagság K+F feltételek közigazgatás támogatások fizetési fegyelem átláthatóság

átláthatóság kiszámíthatóság közigazgatás adóigazgatás, adórendszer EU‐tagság jogbiztonság fizetési fegyelem

* A sorrendet az adott tényezővel való elégedettség és a beruházási, ill. fog‐ lalkoztatási hajlandóság közötti korreláció alapján képeztük.


33

Gazdaságpolitikai feltételek és a beruházási/foglalkoztatási tervek közötti összefüggés beruházásait létszámát elégedettség * az adott tényezővel 

növelné

adóterhelés elégedett elégedetlen

47 32

támogatások elégedett jogbiztonság elégedett elégedetlen

munkaköltségek elégedett elégedetlen

52 33

elégedetlen

30

36

10 22

19

4

5

48 42

15 19

56

8 20

32

10 18

75 33

4 19

0

53

7

36

21

40 34

9 20

27

28 44 38

29

31

50

13 20

46

12 22

28

7

50

közbeszerzések átláthatósága elégedett 55 elégedetlen

64

23

27

politikai és társadalmi stabilitás elégedett 48 elégedetlen

11 20

38

0

50

közigazgatás elégedett szakképzési rendszer elégedett

56

munkajog rugalmassága elégedett 34 elégedetlen 33

elégedetlen

csökkentené

26

43 33

K+F feltételek elégedett elégedetlen

9 20

48 30

kiszámíthatóság elégedett elégedetlen

növelné

adórendszer, adóigazgatás elégedett 57 elégedetlen 27

elégedetlen

csökkentené

27

64

0 25

13 20

6

34

19

65 39

13 17

17 22 9 16

62

12 16

33

80 35

0 19

* Az ábrákon az „elégedett” kategória a „nagyon elégedett” és az „elégedett” válaszokat tartalmazza, „elégedetlen” kategória pedig a „nagyon elégedetlen” és az „elégedetlen” válaszokat.


6. Euró és Európa Elkötelezettség az Európai Unió mellett

EU‐tagság ( 2.1)

Idei felmérésünkben csúcsközeli szinten stabilizálódott az Európai Uniós tagsággal való elégedettség. A válaszadók csaknem három negyede kedvezőnek látja az uniós tagságot. A magas támogatottság mögött rejlő okokat már tavalyi elemzésünk‐ ben megfogalmaztuk: 1. korlátlan hozzáférés a közösség 500 millió fős belső piacához, 2. az unió strukturális és kohéziós alapjaiból Magyarországra áramló támogatások magas volumene, 3. a tagságból eredő pótlólagos jogbiztonság.

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Tovább gyengül az euró támogatottsága

42

10 15 6 16 4 13 2 9 6 14 4 71 8 4 11 3 41 5 52

Kívánatos‐e az euró bevezetése? ( 3)

Az euró bevezetését az idén a válaszadók mindössze 52 százaléka támogatja, miközben 32 százalékuk kimondottan nem tartja kívána‐ tosnak. Ez a leggyengébb támogatottság 2005 óta. Az euró bevezetését leginkább a kereskedelemben helyeslik (66 száza‐ lékos arányban), ami nem meglepő, hiszen ebbe a gazdasági ágba nagyszámban tartoznak külkereskedelmi cégek is, amelyeknek nagy könnyítés lenne a közös valuta használata. A belföldi piacra épülő szolgáltató szektor érdeklődik a legkevésbé az euró iránt, a feldolgo‐ zóipar a kettő között helyezkedik el, hiszen ott a beszerzésben és az értékesítésben többnyire ellentétes árfolyamhatások érvényesülnek.


5 13 29 18 28 17 31 19 35 11 43 14 40 29 36 21 37 24 45 28 46 32 40

igen 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

nem

nincs vélemény

90 84 85 81 94 86 78 61 56 55 56 52

38 10 6 8 7 15 4 34 8 6 15 6 30 9 29 15 34 11 30 14 32 16

2016 ágazat szerint Összesen

52

feldolg. ipar

52

kereskedelem szolgáltatások

32

66 43

9

20 15 33

16

39 23

35

Magyarország és az Európai Unió Magyarország az Európai Unió pénzügyi újraelosztási rendszerének egyik legnagyobb kedvezményezettje. 2007 és 2014 közötti összesen 26,5 milliárd eurónyi nettó‐átutalás érkezett Brüsszelből az országba. Ennél több pénzt csak Lengyelország és Görögország kapott. A GDP‐ hez mérve Magyarország nettó‐bevétele 3,46 százalékot tett ki ezen időszak alatt, ami – Litvániától eltekintve – a legmagasabb arány volt az Unióban. A magyar kivitel földrajzi szerkezete részesedés százalékban 16 14

18

19

19

20

20

21

22

22

23

22

21

17

19

21

22

21

22

24

24

23

22

22

egyéb NM‐13*

39

32

35

30

32

29

31

28

31

27

34

26

32

25

29

29

28

29

25

25

26

27

30

EU‐15 egyéb Németország

27

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

* NM‐13: 2004 óta csatlakozott EU‐tagállamok Forrás: KSH, saját számítások

Magyar exportnövekmény 2010‐2015, célpiacok szerint millió euróban

Összesen: 19 090 ebből EU‐28: 15 469

6 749

4 757 3 963 2 433

114 Német‐ ország

EU‐15 egyéb

NM‐13

Európa egyéb

559 Ázsia

515 Amerika egyéb

* NM‐13: 2004 óta csatlakozott EU‐tagállamok Forrás: KSH, saját számítások


Magyarországra érkezett Európai Uniós nettó‐transzferek összege

5.7

milliárd euró

5.6

a GDP %‐ában

5.0 4.4 3.3 2.7 2.7 1.6 1.1 0.2 0.2

1.1

0.6 0.7

1.3

1.7

1.1

3.1

2.9

4.6

3.5

5.1

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Forrás: Európai Bizottság, Financial Report 2014

80

73.3

Költségvetési egyenleg az Európai Unióval szemben 2007–2014 * milliárd euróban (időszaki összeg)

38.1 26.5 25.6 22.9 17.3 16.5 10.4 8.3 7.9 5.4 4.1 3.4 3.2 0.8 0.5 0.1

60 40 20

‐0.4 ‐4.1 ‐6.4 ‐6.8 ‐10.6 ‐11.5 ‐19.2 ‐35.0 ‐39.0 ‐48.6

0 ‐20 ‐40

‐80 ‐100

PL EL HU PT ES RO CZ LT SK BG LV EE IE SI HR MT CY LU FI AT DK BE SE NL IT UK FR DE ‐82.1

‐60

‐0.2 ‐0.2 ‐0.3 ‐0.3 ‐0.3 ‐0.3 ‐0.3 ‐0.4 ‐0.4 ‐0.4 ‐0.4

0.3 0.3 0.2 0.1

3.5 3.2 3.1 2.7 2.6 2.3 1.9 1.6 1.6 1.4 1.1 1.0

LT HU EE LV BG PL EL PT RO SK CZ SI MT IE ES HR CY LU UK FI AT IT FR DK BE SE DE NL

5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 ‐0.5 ‐1.0 ‐1.5

4.2

a GNI százalékában (időszaki átlag)

* Operating budgetary balance. GNI: Gross National Income Forrás: Európai Bizottság, Financial Report 2014


37

III. Befektetési alternatívák

1. Belülről nézve: Ismét Magyarországra?

Erősödött a befektetők kötődése A német és más külföldi befektetők túlnyomó többsége elkötelezett Magyarország mellett. Azok aránya, akik ismét Magyarországra hoz‐ nák beruházásukat, a tavalyi – igen gyengének mondható – 71 száza‐ lékról 80 százalékra erősödött vissza, ami meghaladja a sokéves átla‐ got is (78%). Ma ismét Magyarországot választaná befektetési célországként? ( 4)

Ma ismét Magyarországot választaná befektetési célországként? ( 4) Feldolgozó ipar *

82 80 80 81 82 84 82 79 78

86 89 64

68

71

69

63

29 38

* 2005‐2009: „termelés”

80

31

24 21 21

15

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

36

32

85

75 71 73 71

Igen

14 11 28

76 79 79

80 80 83

18 20 20 19 18 16 18 21 22

25 27

20 20 17

25 29 27 29

20

Nem

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

72

75 73

A „kötődési mutató” minden ágazatban emelkedett, így az egyes ágazatok közötti sorrend nem változott: Leginkább a feldolgozóipari cégek kötődnek Magyarországhoz (85%), ezt követi a kereskedelem (79%) és a szolgáltatási szektor (76%). Fontos megjegyezni, hogy a kérdés úgy szólt, hogy „Ma ismét Magya‐ rországot választaná befektetési célországként?”. A nemleges vála‐ szokból tehát nem következtethető, hogy az adott befektető ma el‐ hagyná az országot, hanem csupán annyi, hogy a mai körülmények között más helyszínt keresne. A megnevezett alternatív helyszínek között a leggyakrabban Szlovákiát és Csehországot nevezték meg, de többen is jelezték, hogy ma inkább Németországban, Ausztriában vagy más nyugat‐európai országban invesztálnának. Ez (is) arra utal, hogy nem kizárólag csak költség‐megfontolások határozzák meg a beruházási döntéseket, hanem egy komplex, stratégiai mérlegelés.


Közép‐kelet‐európai kitekintés A maga 80 százalékos „kötődési mutatójával” Magyarország az idén már sokkal közelebb került a régiós átlaghoz (83 százalék), de messze elmarad még az élen járó országok mutatóitól, hiszen több országban is 90 százalék fölötti értéket is mértünk. Ugyanakkor meg kell állapíta‐ ni, hogy még a legkedvezőtlenebb esetben is (Albánia), a befektetők két harmada ismét oda vinné beruházását. Ez a már a korábbi években is tapasztalt jelenség is azt igazolja, hogy a befektetési döntéseket alapos előkészítés előzi meg, más szóval: a befektetők „tudják, hova mennek”, ezért nem jellemző a sorozatos átköltözés. Ma ismét jelenlegi országát választaná befektetési célországként? 95 93 92 91 90 88

85 84 83 81 80 80 80

75

72 71

67

igen nem

LV

KS

28 29

Forrás: AHK‐Konjunktúrafelmérés Közép‐ és Keleteurópa, 2016

33

AL

25

MK

HU

BA

HR

SI

BG

régió

15 16 17 19 20 20 20

SK

LT

RS

9 10 13

RO

8

CZ

PL

7

EE

5


39

2. Kívülről nézve: Magyarország régiós versenyben

Megjegyzés Az itt bemutatott rangsorok a közép‐ és kelet‐európai régió 16 országában párhuzamosan készített nemzetközi „AHK“‐felmérések eredményein ala‐ pulnak, tehát nem a Magyarországon készített felmérésen. Módszertani megjegyzéseket ld. a ‚C‘ mellékletben.

A német külkereskedelmi kamarák közös közép‐ és kelet‐európai fel‐ mérése rendszeresen felméri azt is, hogy külföldön mennyire vonzó‐ nak értékelnek egy‐egy országot, mint befektetési helyszínt. Az idei felmérés néhány kisebb, de érdekes elmozdulást mutat ezen a rangsoron. Három éven át tartó elsőség után Lengyelország visszaszo‐ rult a második helyre, és ismét Csehország lett a legvonzóbbnak ítélt befektetési célpont. Szlovákia pedig visszaküzdötte magát a harmadik helyre, és maga mögé utasította Észtországot. Magyarország – annak ellenére, hogy pontszáma javult – változatlanul a középmezőnyben, a kilencedik helyen végzett az idei felmérésben. Az adott ország értékelése, mint befektetési célpont ‐ 2016 ( 7) 1 = nagyon vonzó …. 6 = nem vonzó

2.9

3.0

3.1

3.1

3.2

3.3

3.3

3.4

3.4

3.6 3.8

4.0

4.1

4.2

4.3 4.6

4.6

4.6

4.7

4.8

CZ PL SK EE SI LV LT HR HU RO RS BG MK CG RU BA BY UA AL KS 1 2 3 4 5

6 7 8 9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Forrás: AHK‐Konjunktúrafelmérés Közép‐ és Kelet‐Európa 2016.

Vonzerő mint befektetési cél kiemelt országok helyezései ( 7) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 0 1 2

Csehország

3

Lengyelország

4

Szlovákia

5 6

Észtország

7

Szlovénia

8

Magyarország

9 10 11 12 13 14

Forrás: AHK‐Konjunktúrafelmérés Közép‐ és Kelet‐Európa 2016.


IV. DUIHK Befektetői Hangulat‐Index

Javult az index értéke, összhangban marad a gazdaság fejlődé‐ sével A DUIHK Befektetői Hangulat Index (BHI) értékét a konjunktúra‐ felmérés eredményeiből számítjuk ki. Összetétele az adott évben vár‐ ható gazdasági aktivitást hivatott szemléltetni. A Befektetői Hangulat Index értéke 2016‐ban érezhetően emelkedett, a tavalyi +10 pontról +18 pontra (–100‐tól +100‐ig terjedő skálán). Mivel az elmúlt 11 évben a BHI‐index alakulása szoros összefüggést mutatott a magyar bruttó hazai termék változásával, az index idei értéke alapján viszonylag erős gazdasági növekedést lehet valószínűsí‐ teni. Ezért, figyelembe véve más külső tényezőket is, az idén közel három százalékos GDP‐bővülésre számítunk, ami valamivel derűlátóbb előrejelzés, mint más intézményeké. A DUIHK Befektetői Hangulat‐Indexe és a magyar bruttó hazai termék alakulása 30 20 10

4.5 15

19

15

3.6 5

‐10

3

12

0.7 1.8

0.4

2.9

2.0

0

0.6

6

18

3.9

3.0

2

10

0

‐1.7 ‐5

‐5

4

‐2

‐11

‐20

‐4

‐30

‐35

‐6

‐6.4

‐40

‐8

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 GDP* [jobboldali skála]

DUIHK Befektetői Hangulat‐Index [baloldali skála]

* GDP: volumenváltozás az előző évhez, százalékban, 2016: a DUIHK előrejelzése Forrás: DUIHK, KSH


41

A. Melléklet: A felmérés részletes eredményei

1.1 Hogyan vélekedik Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről?

jó

kielégítő

rossz

21

64

15

24

57

19

13

68

19

19

57

24

5

58

37

14

36

50

1

42

57

19

45

36

1

16

83

1

10

89

3

34

63

16

56

28

2

54

44

49

39

13

2

30

68

10

36

55

4

39

57

22

45

33

11

49

39

35

52

13

20

56

24

32

47

21

31

54

15

34

51

15

22

47

30

31

54

15

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Régiós átlag 2016

1.2 Hogyan vélekedik a magyar gazda‐ ság idei kilátásairól az előző évhez képest? nem javul rosszabb változik

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Régiós átlag 2016

1.3 Hogyan vélekedik saját ágazatának 1.4 Hogyan alakul ágazatának helyzete jelenlegi helyzetéről? az idén, az előző évhez képest? nem jó kielégítő rossz javul rosszabb változik 26 53 21 27 48 25 23 46 30 22 51 27 1 24 75 21 55 23 46 40 14 9 47 43 15 40 45 11 57 32 25 43 32 30 54 16 26 50 24 30 52 18 33 49 18 31 53 16 28 51 21 35 51 14

2005 2006 2007 2008

1.5 Hogyan vélekedik saját vállalatá‐ nak jelenlegi üzleti helyzetéről?

1.6 Hogyan alakul saját vállalatának üzleti helyzete az idén az előző évhez képest? nem javul rosszabb változik

jó

kielégítő

rossz

48

45

7

43

47

10

44

45

11

45

43

12

34

56

10

43

37

20

36

52

12

37

50

13


folyt. 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Régiós átlag 2016

1.7 Hogyan alakul vállalatának idei árbevétele az előző évhez képest? nem nő csökken változik 61 27 12 69 23 9 61 26 13 62 25 13 11 34 55 39 40 21 58 32 10 31 45 24 37 37 26 55 32 13 51 33 16 56 35 10 57 33 10

1.8 Hogyan alakul vállalatának idei ex‐ port‐árbevétele az előző évhez képest? nem nő csökken változik

1.9 Hogyan változik vállalatának lét‐ száma idén az előző évhez képest?

1.10 Hogyan alakulnak vállalatának idei beruházási kiadásai az előző évhez képest? nem nő csökken változik

16

52

32

9

39

52

20

53

27

35

44

21

36

48

16

53

36

11

31

52

17

24

49

27

31

48

22

24

54

22

43

42

15

42

44

13

45

43

12

38

49

13

52

41

7

42

48

10

47

46

7

49

43

8

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Régiós átlag 2016

39

58

3

11

53

36

24

65

12

40

53

7

27

61

11

22

63

15

41

55

4

38

51

11

41

52

7

35

58

6

2005* 2006* 2007* 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Régiós átlag 2016

nő

nem változik

csökken

37

49

14

32

44

24

39

43

17

37

37

26

41

44

15

41

28

31

39

48

13

28

48

24

7

51

42

15

31

53

21

55

24

19

46

35

39

44

16

36

46

19

26

53

20

24

46

30

20

58

22

24

47

29

29

56

15

27

50

22

35

52

13

31

44

24

43

43

14

38

48

15

40

51

9

40

46

15

* a beruházásokra vonatkozó kérdés esetén 2005‐2007: 100%‐ból hiányzó rész = „nem tervezünk beruházást”


43

1.11 Várhatóan hány százalékkal emelkednek vállalatának bérköltségei az idei évben? tájékoztató adat: átlag‐ medián számtani átlag* bruttókereset változása** 5,0% 6,6% 7,2% 2012 5,0% 6,9% 3,6% 2013 4,0% 4,4% 4,3% 2014 4,0% 4,3% 3,9% 2015 5,0% 4,9% :: 2016 * Az alsó és felső öt szélsőséges értéket nem vettük figyelembe. ** versenyszféra, forrás: KSH.

2. Mennyire elégedett az adott tényezőkkel? 1 = nagyon elégedett ... 5 = nagyon elégedetlen 2.A) A válaszok eloszlása – 2016 (százalékban) Gazdaságpolitikai tényezők 2.1 EU‐tagság 2.2 Közigazgatási rendszer 2.3 Adórendszer, és ‐ hivatal 2.4 Adóterhek 2.5 Állami és EU‐támogatások hozzáférhetősége 2.6 Jogbiztonság 2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága 2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága 2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés 2.10 Politikai stabilitás Működési környezet 2.11 Infrastruktúra (közlek., kommunikáció, energia) 2.12 A K+F feltételrendszere 2.13 Helyi beszállítók és azok minősége * 2.14 Fizetési fegyelem Munkaerő‐piaci tényezők 2.15 Munkaköltségek 2.16 A dolgozók termelékenysége és motiváltsága** 2.17 A munkavállalók képzettsége 2.18 A felsőoktatás minősége 2.19 A szakképzés minősége 2.20 A munkajog rugalmassága 2.21 A szakképzett munkaerő rendelkezésre állása

1

2

3

4

5

32 0 0 2 2 1 0 0 1 3

40 15 11 19 21 17 5 12 5 16

21 39 39 35 35 34 30 27 19 40

5 33 35 27 28 24 29 35 33 26

2 13 15 18 14 25 35 26 42 15

4 1 2 0

44 14 30 30

32 56 45 46

17 21 18 17

4 8 5 7

4 8 8 5 1 5 0

35 38 39 32 13 26 13

39 38 32 39 38 47 33

18 14 19 19 36 18 39

4 1 2 5 12 4 15

* 2011‐ig: a „beszállítók rendelkezésre állása” és „beszállítók minősége” kérdésekre adott válaszok átlaga ** 2012‐ig: a „termelékenység” és „motiváltság” kérdésekre adott válaszok átlaga



2.B) Átlagos elégedettség értéke 2005‐2016* 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

Gazdaságpolitikai tényezők ::

2,72

2,58

2,52

2,49

2,57

2,42

2,23

2,38

2,14

2,03

2,06

2.2 Közigazgatási rendszer

3,58

3,62

3,68

3,77

4,00

4,00

3,50

3,64

3,51

3,47

3,45

3,43

2.3 Adórendszer, és ‐ hivatal

3,63

3,52

3,73

3,96

4,22

4,12

3,46

3,88

3,84

3,70

3,78

3,55

2.4 Adóterhek

3,65

3,52

3,88

4,22

4,29

4,21

3,28

3,81

3,79

3,59

3,56

3,40

2.5 Állami / EU‐támogatások hozzáférhetősége

3,43

3,39

3,36

3,31

3,31

3,36

3,19

3,52

3,53

3,52

3,40

3,32

2.6 Jogbiztonság

2,80

2,87

2,96

3,00

3,34

3,39

3,43

3,86

3,61

3,57

3,74

3,55

2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága

3,48

3,66

3,61

3,73

3,77

3,90

3,66

3,97

3,84

3,95

4,03

3,94

2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága

3,25

3,45

3,74

3,74

4,15

::

::

4,50

4,17

3,92

4,10

3,73

2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés

3,60

3,55

3,73

3,72

4,03

4,11

3,74

4,08

3,83

3,97

4,12

4,10

2.10 Politikai stabilitás

2,67

2,91

3,46

3,33

3,67

3,53

3,17

3,82

3,75

3,52

3,57

3,34

2.11 Infrastruktúra (közlek.,komm., energia)

3,03

3,11

2,83

2,93

3,61

3,28

3,10

2,92

2,88

2,82

2,82

2,72

2.12 A K+F feltételrendszere

3,07

3,15

3,03

3,17

3,15

3,25

3,14

3,47

3,37

3,18

3,18

3,21

2.13 Helyi beszállítók és azok minősége

2,74

2,64

2,69

2,75

2,75

2,75

2,64

2,82

2,78

2,76

2,82

2,93

2.14 Fizetési fegyelem

3,26

3,25

3,13

3,37

3,51

3,42

3,28

3,35

3,47

3,32

3,07

2,99

2.15 Munkaköltségek

3,00

2,89

3,20

3,42

3,53

3,33

3,03

3,13

3,20

2,88

2,83

2,83

2.16 Dolgozók termelékenysége, motiváltsága

2,79

2,81

2,69

2,81

2,73

2,67

2,56

2,65

2,74

2,61

2,59

2,63

2.17 A munkavállalók képzettsége

2,64

2,67

2,70

2,75

2,62

2,57

2,56

2,46

2,64

2,47

2,58

2,66

2.18 A felsőoktatás minősége

::

::

::

::

2,98

2,86

3,02

2,77

2,82

2,71

2,82

2,89

2.19 A szakképzés minősége

2.1 EU‐tagság

Működési környezet

Munkaerő‐piaci tényezők

::

::

::

3,24

3,19

3,22

3,36

3,36

3,22

3,32

3,43

3,24

3,22

3,13

3,24

3,32

3,24

3,12

3,39

3,06

2,97

3,00

2,89

2.21 Szakemberek rendelkezésre állása

3,14

3,11

3,25

3,35

3,17

2,94

2,84

3,12

3,11

3,09

3,26

3,56

::

2.20 A munkajog rugalmassága

* átlagérték: az adott válaszok (1 = nagyon elégedett … 5 = nagyon elégedetlen) számtani átlaga :: a kérdés az adott évben nem szerepelt.


45

2.C) Magyar helyezés a nemzetközi AHK‐felmérésben az adott tényező tekintetében *


Gazdaságpolitikai tényezők

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2.1 EU‐tagság

9

9

7

8

9

9

8

10

9

8

9

2.2 Közigazgatási rendszer

8

9

6

12

11

6

9

6

7

7

7

2.3 Adórendszer, és ‐ hivatal

12

12

10

15

15

10

13

12

10

12

8

2.4 Adóterhek

12

11

11

15

15

11

13

14

11

13

9

2.5 Állami / EU‐támogatások hozzáférhetősége

4

5

2

5

5

5

7

10

9

8

7

2.6 Jogbiztonság

2

3

2

5

5

5

12

7

5

11

7

2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága

9

8

4

8

12

6

14

9

9

13

11

2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága

11

12

9

13

::

::

16

15

11

15

9

2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés

5

5

3

12

13

7

11

8

8

12

11

2.10 Politikai stabilitás

8

11

8

12

11

9

13

12

8

11

8

2.11 Infrastruktúra (közlek., komm., energia)

6

1

2

10

8

5

7

5

4

3

4

2.12 A K+F feltételrendszere

5

3

1

3

5

3

10

6

5

7

7

2.13 Helyi beszállítók és azok minősége

6

6

4

4

5

4

5

8

6

7

9

2.14 Fizetési fegyelem

10

9

9

11

8

6

9

9

8

6

6

2.15 Munkaköltségek

10

12

9

14

14

11

13

14

11

9

8

2.16 Dolgozók termelékenysége, motiváltsága

11

6

6

7

7

6

6

14

9

9

9

2.17 A munkavállalók képzettsége

10

5

5

4

4

5

6

10

4

8

9

Működési környezet

Munkaerő‐piaci tényezők

2.18 A felsőoktatás minősége

::

::

::

8

7

9

8

10

8

12

11

2.19 A szakképzés minősége

::

::

::

6

6

10

11

12

6

10

10

2.20 A munkajog rugalmassága

9

5

3

6

9

4

11

4

3

2

2

2.21 Szakemberek rendelkezésre állása

9

5

3

6

8

6

10

10

7

11

14

* a 2.B táblázat szerint képzett átlagértékek alapján. :: a kérdés az adott évben nem szerepelt a kérdőíven.


3. Kívánatos‐e az euró bevezetése Magyarországon? nem

nincs véleményem

90

3

8

84

10

6

85

8

7

81

15

4

94

3

4

86

8

6

78

15

6

61

30

9

56

29

15

55

34

11

56

30

14

52

32

14

igen

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

4. Ma ismét Magyarországot választaná befektetési helyszínnek? igen nem 79 21 2005 78 22 2006 75 25 2007 73 27 2008 80 20 2009 80 20 2010 83 17 2011 71 29 2012 73 27 2013 75 25 2014 71 29 2015 80 20 2016 83 17 Régiós átlag 2016 5. Hogyan értékeli a jelenlegi kormány munkáját? nincs jó kielégítő rossz vélemé‐ nyem 41 39 20 ---* 2010 13 40 34 13 2011 8 16 58 18 2012 10 34 43 13 2013 17 30 37 16 2014 11 32 48 8 2015 17 44 34 6 2016 * „nincs véleményem” nem szerepelt a lehetséges válaszok között


47

6. Milyen hatással vannak az EU‐alapokból nyújtott támogatások az Ön beruházási döntéseire? Döntő hatással Nagy mértékben befolyásolják a döntést Csekély mértékben befolyásolják a döntést Egyáltalán nem relevánsak Nem veszünk igénybe uniós támogatást

2015

2016

7 16 29 20 28

3 17 29 18 32

7. Mennyire vonzó az adott ország, mint befektetési helyszín? A nemzetközi „AHK konjunktúra‐felmérés – Közép‐ és Kelet‐Európa 2016” felmérés eredményei! (Az adott ország helyezése az adott évben*) 2006 2007 2008 2009 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

Csehország

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

1

Lengyelország

8

9

4

4

2

2

2

1

1

1

2

Szlovákia

3

3

3

2

4

4

3

4

4

4

3

Észtország

4

4

6

6

8

5

4

3

3

3

4

Szlovénia

2

2

2

3

3

3

5

5

5

5

5

Lettország

7

5

7

11

13

9

8

7

6

6

6

Litvánia

6

6

8

10

10

6

9

8

7

7

7

Horvátország

9

7

11

5

5

7

6

6

8

8

8

Magyarország

5

8

5

9

7

10

13

10

9

9

9

Románia

12

10

9

8

9

11

10

11

11

10

10

Szerbia

14

14

14

13

11

12

11

12

12

11

11

Bulgária

11

11

12

12

12

13

12

14

14

12

12

::

16

15

16

16

16

16

15

13

13

13

Macedónia Montenegró

::

15

16

15

15

15

14

16

15

14

14

Oroszország

13

12

10

7

6

8

7

9

10

15

15

::

17

17

17

17

17

17

17

16

16

16

Bosznia‐Herceg.

::

::

::

::

18

18

18

19

19

17

17

Ukrajna

10

13

13

14

14

14

15

13

17

20

18

Albánia

::

18

18

18

19

19

19

20

20

18

19

Koszovó

::

::

::

::

::

20

20

18

18

19

20

Fehéroroszo.

* rangsorolás: Az adott országra a felmérésben résztvevő 16 országban leadott értékélés (1‐6) átlaga szerint (Az értékelt országban „önmagára” adott értéket figyelmen kívül hagyása mellett.) :: az adott évben nem szerepelt az értékelhető országok között.


B. Melléklet: Külföldi működőtőke‐befektetések Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon a befektető országa szerint Állomány, 2014. dec. 31‐én, részesedés szazalékban

egyéb

Amerika egyéb.

3 6

Közép‐Amerika

4 3

Európa egyéb

egyéb Dél‐Korea

Németország

23

9 Ázsia

Újrabefektetett jövedelmek Magyarországon a befektető országa szerint 1999‐2014. évi forgalmak kumulált összege, részese‐ dés szazalékban

8 7

23.52

15

Franciao.

6

Mrd. € 17

12

Ausztria Luxemburg

Forrás: MNB, saját számítások


Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon átfolyó tőkétől és eszközportfólió átrendezéstől megtisztítva éves forgalmak, milliárd euró 0.3

1.8

1.2

1.5

0.1

0.1

1.1 1.9

4.0

0.6

1.1

0.8

0.8 1.8

1.5 2.2

1.9

2.8

2.3 1.4

2.8

‐0.3 ‐0.1

‐0.2

‐0.2

‐1.3

‐1.4

3.7

0.4 1.2

0.9

egyéb tőke

újrabefektetett jövedelem

3.2

1.5

1.5

‐0.1

részesedések

6

2.2

1.9

2.3

2001 – 2015 közötti kumulált forgalom megoszlása, százalék

0.7 0.4

2.6

‐0.7

50

45 ‐1.0

‐1.8

egyéb tőke

részesedések

Forrás: MNB

2015

2014

2013

2012

2011

2010

visszaforgatott jövedelmek 2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

‐1.2

2001

7 6 5 4 3 2 1 0 ‐1 ‐2 ‐3

52

Hollandia

25

EU‐28 egyéb.

Németország

EU‐28 egyéb

81,39 Mrd. €

5

5

USA



49

Közvetlen tőkebefektetések szerepe Magyarországon (FATS‐statisztika) – 2013 Tulajdonosi csoportok részesedése az adott mutatóból * Alkalmazásban állók száma Bruttó hozzáadott érték német német 15% 9% magyar magyar egyéb 21% külföld 48% egyéb 37% külföld

70%

Termelési érték

Bruttó tárgyi eszköz beruházás német 17% magyar

német 17%

magyar 43%

54% egyéb külföld

egyéb 29% külföld

40%

* versenyszféra, pénzügyi szektor nélkül. Forrás: KSH (FATS statisztika), saját számítások

Megjegyzés: A FATS statisztika a végső tulajdonos alapján veszi számításba a befektetőket. Így pl. egy németországi válla‐ lat magyarországi befektetése nem számít „német”‐nek, amennyiben a németországi vállalat végső tulajdonosa pl. ameri‐ kai vagy francia.


C. Melléklet: Módszertani megjegyzések

A megkérdezésről Megkérdezés formája: » A Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 1994 óta évente végez vállalati felmérést a gazdasági helyzet és az üzleti környezetre vonatkozóan. » A megkérdezés írásos kérdőíven alapul. Az összehasonlíthatóság érdekében 2005 óta a kérdések meg‐ fogalmazása változatlan. Néhány kérdésben ennél korábbi korábbi évekre is rendelkezésre állnak ösz‐ szehasonlítható adatok. » 2008 óta a kérdőív kitöltése online‐ felületen történik » A válaszok anonímizált formában kerülnek feldolgozásra. Megkérdezés ideje: » A kérdőívet 2016. február 1. és március 1. között lehetett megválaszolni. Nemzetközi felmérés: » A konjunktúrafelmérést 2006 óta azonos időben, és azonos tartalommal Közép‐ és Kelet‐Európa több országában is végzik az ott működő német külkereskedelmi kamarák (AHK). » 2016‐ban összesen 16 országban végezték a felmérést.

Résztvevők Magyarországi felmérés: » A 2016. évi magyar felmérésben összesen 227 vállalatvezető vett részt. » A 1999 és 2016 közötti felmérések résztvevőinek átlagos száma 182. Nemzetközi felmérés: » A nemzetközi „AHK konjunktúra‐felmérés – Közép‐ és Kelet‐Európa 2016” felmérésben 2016‐ban 16 or‐ szágban összesen 1.623 vállalatvezető vett részt. A minta összetétele » A válaszadó vállalatok összetétele ágazat, létszám, exporthányad és az anyavállalat székhelye szerint megfelel a korábbi magyarországi felmérések átlagának, valamint a nemzetközi felmérésben résztve‐ vők átlagának is. Ennek köszönhetően adott az eredmények összehasonlíthatósága mind időbeli, mind nemzetközi tekintetben. » Fontos megjegyzés: A „kereskedelem” kategória többségben nagykereskedelmi ill. külkereskedelmi vállalatokat (pl. import‐cégeket) foglal magába, és csak kisebb részben kiskereskedelmi vállalatokat.


51

A résztvevők összetétele ágazat szerint (%) ágazat

Magyarországi felmérések átlaga 2009 ‐ 2015

Magyarországi felmérés 2016

Nemzetközi felmérés 2016

32 7 3 21 42

34 6 2 18 40

26 8 3 20 43

Feldolgozóipar Építőipar Energia‐, gáz‐, vízellátás Kereskedelem* Szolgáltatások * túlnyomórészt nagy‐ és külkereskedelem

A résztvevők összetétele ágazat szerint (%)

* Újrasúlyozott arányok. ** feldolgozóipar, energia‐/gáz‐/vízellátás/hulladékgazdálkodás, építőipar

A résztvevők összetétele a dolgozói létszám szerint (%) dolgozók létszáma 1‐9 10‐49 50‐249 250 fölött

Magyarországi felmérések átlaga 2009 – 2015



24 26 28 22

17 26 31 27

24 33 26 17

Magyarországi felmérések átlaga 2009 ‐ 2015



49 9 9 8 25

42 8 14 10 26

53 11 7 9 20

A résztvevők összetétele az exporthányad szerint (%) export aránya a teljes árbevételhez képest 0 ‐ 20% 20 ‐ 40% 40 ‐ 60% 60 ‐ 80% 80 ‐ 100%


A résztvevők összetétele (%) ágazat szerint

dolgozói létszám szerint

szolgál‐ tatások

250+

27

ipar*

40

2015

36

45

2016 2016

1‐9

17

80‐100%

19

26

42

27

50‐249

kereskedelem

26

60‐80%

40‐60%

14

11

8 20‐40%

tulajdonosok szerint

a magyarországi székhely szerint

2016

2016

Észak és Alföld

Közép‐ Magyarország

14

magyar

28

42

8 10

31

13

18

német

2015

Dunántúl 48

48

2015

19 29

57

34

10

10‐49

30

18

0‐20%

2015

44

20

egyéb külföld

26

2015

24

exporthányad szerint

2016

2016

67

24

* ipar: feldolgozó ipar, építőipar és energia‐/vízellátás

Statisztikai megjegyzések Adatok: » Eltérő jelölés hiányában a számadatok az adott válasz a szóban forgó kérdésre kapott összes válasz‐ hoz mért százalékos részarányát jelölik. Egy‐egy kérdésnél a nevező tehát eltérhet az összes résztvevő számától (227). » Százalékban megadott részarányok esetében az összeg kerekítés miatt eltérhet 100%‐tól. Átlag » Eltérő jelölés hiányában „átlagon” a számtani átlagot értjük. » A „régiós átlag“ a nemzetközi felmérésben résztvevő 16 ország súlyozatlan átlaga (tehát nem a részt‐ vevő 1.623 vállalat átlaga). 1.1 – 1.10. kérdés: Gazdasági helyzet, várakozások » A sorrendek a pozitív és negatív válaszok egyenlegén alapulnak. 1.11. kérdés: Bérköltségek » „…tól ‐ …ig” típusú válaszok esetén a két érték számtani átlagát vettük figyelembe.


53

2. kérdés: Elégedettség » Az elégedettséget 1‐től 5‐ig terjedő skálán lehetett minősíteni: 1= nagyon elégedett / 2 = elégedett / 3 = átlagos/semleges / 4 = elégedetlen / 5 = nagyon elégedetlen » Ha másképp nem fogalmaz a szöveg, akkor az „elégedett“ kifejezés az 1‐es (nagyon elégedett) és 2‐es (elégedett) válaszok együttes arányát jelöli, az „elégedetlen“ kifejezés pedig a 4‐es (elégedetlen) és 5‐ ös (nagyon elégedetlen) válaszok összegét. » Sorrendek vagy összehasonlítások (korábbi évekkel, más országokkal) az átlagértékeken (1 és 5 kö‐ zött) alapulnak. 7. kérdés: Befektetési célországok értékelése » Az értékelendő 20 célországot egy 1‐től 6‐ig terjedő skálán lehetett értékelni: 1= nagyon vonzó …. 6 = nem vonzó » Egy adott ország átlagos minősítése a felmérésben részt vevő 16 országban mért eredmények szám‐ tani átlaga. A saját országra adott („ön”‐)értékelést nem vettük figyelembe. » A sorrendek vagy összehasonlítások (korábbi évekkel, más országokkal) ezen az átlagon alapulnak.

Befektetői Hangulat Index (BHI) »

»

»

A DUIHK Befektetői Hangulat Indexét a felmérés eredményeiből határozzuk meg. Célja az adott évben várható gazdasági aktivitás szemléltetése. Ezért az index meghatározása során a felmérés azon ered‐ ményeit vesszük figyelembe, amelyek leginkább hatással vannak a vállalatok beruházási tevékenysé‐ gére. A mutató „+100“ és „–100“ közötti értékeket vehet fel, akárcsak valamennyi al‐index és összetevői. A „+100”‐as érték azt jelenti, hogy valamennyi befektető valamennyi az indexben felhasznált kérdésre a legkedvezőbb választ adta, azaz kivétel nélkül optimisták és elégedettek az üzleti környezettel; „–100” pontos érték esetén pedig valamennyi beruházó minden tekintetben borúlátó és elégedetlen az üzleti környezettel. Az index négy al‐indexből tevődik össze, utóbbiak pedig több egyéni komponensből. Az al‐indexek és a komponensek súlyozása a rövid‐ és középtávú üzleti és beruházási döntésekben kifejtett relevancia alapján történt.

A BHI index összetevői al‐index

súlyozás

Üzleti helyzet

10%

Üzleti várakozások

50%

Beruházási környezet

35%

Elkötelezettségi ráta

5%

komponensek nemzetgazdaság helyzete saját üzleti helyzet nemzetgazdasági kilátások saját üzleti várakozások árbevételre vonatkozó várakozások beruházási tervek gazdaságpolitikai tényezők (8 összetevő) adózás, támogatások (3 összetevő) működési környezet (4 összetevő) munkaerő‐piaci tényezők (6 összetevő) Beruházási döntés megismétlése (4. kérdés)


Országrövidítések Más rövidítések megfelelnek az Európai Bizottság hivatalos külkereskedelmi ország‐jegyzékének (1833/2006. sz. rendelet, 2006. dec. 13).

A felmérésben résztvevő országok AL BA BG CZ EE HR HU KS LT LV MK PL RO RS SI SK NM‐13 EU‐15

Albánia Bosznia‐Hercegovina Bulgária Csehország Észtország Horvátország Magyarország Koszovó Litvánia Lettország Macedónia Lengyelország Románia Szerbia Szlovénia Szlovákia Új EU‐tagállamok 2004+2007+2013 2004 előtti EU‐tagállamok


55

JEGYZETEK


JEGYZETEK


57

Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Partner a sikerhez A Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) mintegy 900 tagvállalatával Ma‐ gyarország legnagyobb bilaterális vállalati szövetsége. Alapítására 1993‐ban került sor, feladata a német‐magyar gazdasági kapcsolatok támoga‐ tása. Céljaival és működési alapelveivel – kölcsönösség, pártpolitikai semlegesség, gyakor‐ lati vállalati igények kielégítése – folytatja az 1920‐ban alapított Német‐Magyar Kereske‐ delmi Kamara hagyományait. A DUIHK széleskörű lehetőségeket biztosít a közvetlen vállalati kapcsolatok megteremté‐ séhez, átfogó, gyakorlatorientált szolgáltatásokat és információkat nyújt konkrét üzleti kérdésekben, és képviseli tagjai érdekeit a nyilvánosság előtt és a gazdaságpolitikával foly‐ tatott párbeszédben. A DUIHK legfontosabb szolgáltatásai:        

Piacra lépési és telephelyre vonatkozó tanácsadás Üzleti partnerek közvetítése Szakvásári szolgáltatások Jogi tanácsadás Gazdasági mediáció Képzés és továbbképzés Rendezvényszervezés Hirdetési lehetőségek nyomtatott és online kiadványainkban

A 130 német külkereskedelmi kamarából álló, a világ 90 országára kiterjedő hálózat része‐ ként a DUIHK mindkét ország vállalatai számára professzionális támogatást kínál a sikeres külföldi üzleti tevékenységhez.


Short paths to your global export markets If your foreign business still has untapped potential, speak to the market leader in German foreign trade. In 2015, Commerzbank once again settled more foreign letters of credit opened in favour of German exporters than any other bank. With our worldwide network, we make your transactions more efficient and open up new opportunities for you in your international markets. We have offices in the economic centres of more than 50 countries across the globe. So wherever you need us, our expertise is never far away. Commerzbank Zrt., 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 8. www.commerzbank.hu

2016_04_08_FL_A_MSB_A4_Auslandsgeschaeft_Budapest_EN.indd 1

08.04.16 12:47

KonjunktúrajelentésK H-1024 Budapest, Lövőház u. 30. Telefon: +36 1 345 7600 Fax: +36 1 315 0744 E-mail: [email protected]

www.duihk.hu

2016

Konjunktúrajelentés. A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei

Recommend Documents