Konjunkturbericht. 15 Jahre DUIHK. Weiterbildung. Unsicherheit belastet Unternehmen. Rückblick auf die Gründung am 7. Mai 1993

Das Ma­ga­zin der Deutsch-Un­ga­ri­schen In­dust­rie- und Han­dels­kam­mer

April 2008

2

DaimlerChrysler Leasing Kft. · DATEV e.G. Recherche-Dienst · Datorg Team Számítástechnikai Tanácsadó Kft · DB Systems GmbH Magyarországi Fióktelepe c/o DTM · DBH Keleti Kereskedelmi Társaság Kereskedelmi Képviselet · DE-Consult Deutsche Eisenbahn Consulting GmbH, ITRS · De Lage Landen Finance Zrt. · Evonik Degussa Hungária Kft. · Dekorsy Kft. · DEKRA Certification Kft. · DEKRA-Expert Kft. · Deloitte Zrt. · DELTA-POPP Kft. · Deltasped Szállítmányozási és Szolgáltató Kft · Demmler és Társa Kft. · Dental Klinik Kft. · DERAG Hotel und Living AG · Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda · Desso - DLW Textil Képviseleti Iroda · Deutsch-Ungarische Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland e.V. · Deutsche Bahn Generalvertretung für Südosteuropa · Deutsche Bank Zrt. · Deutsche Leasing Hungaria Kft. · Deutsche Schule Budapest · Dezső és Társai Ügyvédi Iroda · DHL Expressz Magyarország Kft. · DHT Speditionsgesellschaft mbH · Diamant-Gesellschaft Tesch GmbH · Digital Disc Drives Kft. · DINOX-H Nemesacéltermék Gyártó Kft. · DIS Deutscher Idustrie Service AG · DIW Service Kft. · DKV EURO SERVICE GmbH + Co. KG · DMS Dialogmarketing Kft. · Döbert GmbH · Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer Kft. · Dr. Pendl & Dr. Piswanger International Vezetői Tanácsadó Kft. · Dr. Tuller András Repräsentanz Döttelbeck Dr. Wemhöner Schulte · Udvarhelyi Rechtsanwälte · Dresdner Bank AG Magyarországi Fióktelep · Dresdner Bank Luxembourg S.A. · Duna Hulladékhasznosító Bt. · Duna Vitex Csiszolóanyag Gyártó és Forgalmazó Kft. · Duna-Dráva Cement Kft. · Dunasecurity Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft · DUNATEC Mérnöki és Szolgáltató Kft · Deutscher Wirtschaftsclub · E.ON Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. · E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. · E.ON Földgáz Storage Zrt. · E.ON Hungária Zrt. · E.ON IS Hungary Informatikai Szolgáltató Kft. · E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. · EagleBurgmann Hungaria Kft. · Eberhard G. P. Schmidt Industrie-Beratungs-GmbH · EBV Elektronik Kft. · ECE Projektmanagement Budapest Kft. · Eckerle BT. Hungary · eCon Engineering Kft. · ECOVIS Dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda · Edelstahlservice Nemesacél Feldolgozó Kft. · Egon Zehnder International Kft. · Eisele Hungária Kft. · Eissmann Automotive Hungaria Kft. · ELA Container Ungarn Kft · Elastogran Kemipur Poliuretán Rendszerek Kft. · Electraplan Termelő Kft. · Elektro-Metall Paks Kft · Elmon Hungária Kft. · Budapesti Elektromos Művek Nyrt. · ElringKlinger AG · Elso Elbe Hungária Bt. · Eltec Holding Kft. · EMCON Technologies Germany (Augsburg) GmbH · Emerging Market Properties Kft. · EMI-Technology Bt. · ÉMI-TÜV SÜD Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft. · EnBW Kereskedelmi Képviselet · EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. · Eppinghoven Mezőgazdasági és Kereskedelmi Bt. · ERCO Leuchten GmbH · Ernst & Young Tanácsadó Kft. · Erős Ügyvédi Iroda - Squire,Sanders & Dempsey L.L.P · ERSTE BANK Hungary Nyrt. · Essmann GmbH · Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. · Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. · Euro Instal Kft. · EURO-TAX International Kft. · euroAWK Bp. Kft. · Euroform Szerszámgyártó Kft. · Eurohypo AG Repräsentanz Ungarn · Európa Rendezvényiroda Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · Europe Match GmbH, Magyarországi Fióktelep · Eurosped Zrt. · EuroVertical GmbH · evoness Hungary Üzletviteli Tanácsadó Kft. · Evonik Agroferm Zrt. · F.A.S.T. GmbH · FAG Magyarország Ipari Kft. · Famulus Bt. · Dr. Fritz Faulhaber GmbH & Co. · FCT Hungary Kft. · Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara · FELO Szerszámgyár Kft. · Fémalk Zrt. · Ferrobeton Zrt. Dunakeszi Gyár · Ferweld Kft. · FESTO-AM Kft. · FIEGE Kft. · Fix-Pack Kft. · FL Intercoop Fordító és Szolgáltató Kft. · Fővárosi Gázművek Zrt. · Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság · Fortis Bank SA/NV Magyarországi Fióktelepe · Fox Auto Kft. · Fraisa Hungária Kft. · Frankfurter Diakonie-Kliniken GmbH Bethanien-Krankenhaus · Franz Binder GmbH & Co. Elektrische Bauelemente KG · Fraport AG Frankfurt Airport Services Worldwide · Freudenberg Simmerringe Kft. · Freudenberg IT Hungary Kft. · Freudenberg Simrit Kft. · Frigo-Partner Kereskedelmi Kft. · Frimo Hungary Kft. · Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár Zrt. · Funk International Hungária Kft. · GA Magyarország Kft. · Gála Party Service Kft. · Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. · GARDENA Magyarország Kft. · Gass Ing.-Büro · Gauff Műszaki-Gazdasági Mérnöki Iroda Budapest Kft. · Gavallér-Rothe, Piroska (Ass. iur) · Gedia Hungary Kft. · GeoGrid Építőipari Kereskedelmi Szolg. Kft. · GÉPÁSZ Kft. · Gerd Rodermund GmbH & Co. KG · German Dental Center Kft. · Germanischer Lloyd Hungary Kft. · GFK Hungária Piackutató Kft. · GGV-SCHUNCKS Assekuranz-Makler GmbH Magyarországi Fióktelepe · Ghibli Szállímányozási Kft. · Gide Loyrette Nouel Rechtsanwälte / Magyar GLN Kft. · GLB Alkatrészgyártó, Szerelőipari és Ker. Kft · Gobert, Fest és Társai Ügyvédi Iroda · Graphisoft R & D Zrt. · Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. · Gumiművek PHOENIX Hungária Kft. · Gundel Kft. (Gundel Étterem) · Gustav Käser Training Szolgáltató Kft. · Gyulai-Schmidt, Marcus Rechtsanwalt · H. Heitz Furnierkantenwerk GmbH & Co. KG · Hafen Hamburg Repräsentanz Budapest · Hafner Pneumatika Kft. · Hahn + Kolb Hungária Kft. · HAJDU AG Rechtsanwaltsaktiengesellschaft · halbo mce Tervező és Fővállalkozó Zrt. · Hammerstein Bt. · Handwerkskammer Dortmund · Hang Gépgyártó Kft. · Harman/Becker Automotive Systems Kft. · Hartmann-RICO Hungária Kft. · Hartmetall-Werkzeugfabrik Paul Horn GmbH · Hauni Hungária Gépgyártó Kft. · HBF Építőipari Kft. · Health and Beauty Business Media Kft. · HECTAS Magyarország Épületfenntartó Kft. · Heinemann Testvérek Kft. · Heinzelmann és Társai Ügyvédi Iroda · Heitz Élfurnér Művek Kft. · Helix Hungária Kft. · Herlitz Hungária Papíráru, Iroda- és Írószer Kereskedelmi Kft. · HI-GEM Fémipari és Kereskedelmi Vállalkozás · Hinn Elektronikai Fejlesztő és Gyártó Kft. · HIPP Termelő és Kereskedelmi Kft. · Hirschmann Car Communication Kft. · Hitscher Hungária Kft. · HLB KLIENT Holding Kft. · HOCHTIEF AirPort GmbH · HOCHTIEF Development Hungary Kft. · Hochtief Facility Management Hungária Kft. · Hochtief Construction AG Magyarországi Fióktelepe · HÖNIG Gépépítő Kft. · Hörmann Hungária Kft. · HOESCH Metallurgie GmbH · Höszig Kft. · HSH Real Estate Management Ingatlankezelő Kft. · HUBER Kft. · HÜBNER Gummi- und Kunststoff GmbH · HÜBNER-H Gumi- és Műanyagipari Kft. · HUETTEMANN Logistik GmbH · Hummel Pincészet Kft. · Hungarian Country Beratungs- und Handels GmbH · Hungarian Interim Management Kft. · Hungaropress Kft. · Hupka ÉpítőSzerelő Kft. · i-quadrat hungária Kft. · I.C.E.Transport Kft. · IB Grant Thornton Consulting Kft. · IBM ISC Hungary Kft. · IBV Hungária Világitástechnikai és Műanyagipari Kft. · ICG Infora Consulting Group Kft. · IFUA Horváth & Partners Kft. · Industrie- und Handelskammer zu Aachen · Industrieund Handelskammer Arnsberg, Hellweg-Sauerland · Industrie- und Handelskammer Ostwestfalen zu Bielefeld · Industrie- und Handelskammer Bonn/Rhein-Sieg · Industrie- und Handelskammer Braunschweig · Handelskammer Bremen · Industrie- und Handelskammer Bremerhaven · Industrie- und Handelskammer Südwestsachsen Chemnitz- Plauen-Zwickau · Industrie- und Handelskammer zu Coburg · Industrie- und Handelskammer Cottbus · Industrie- und Handelskammer Darmstadt · Industrie- und Handelskammer Lippe zu Detmold · Industrie- und Handelskammer zu Dortmund · Industrie- und Handelskammer Dresden · Industrie- und Handelskammer zu Düsseldorf · Niederrheinische Industrie- u. Handelskammer zu Duisburg · Industrie- und Handelskammer für Ostfriesland und Papenburg · Industrie- und Handelskammer für Essen, Mülheim an der Ruhr, Oberhausen zu Essen · Industrie- und Handelskammer Frankfurt am Main · Industrie- und Handelskammer Ostthüringen zu Gera · Industrie- und Handelskammer Gießen-Friedberg Geschäftsstelle Gießen · Südwestfälische Industrie- und Handelskammer zu Hagen · Industrie- und Handelskammer Halle-Dessau · Handelskammer Hamburg · Industrie- und Handelskammer Hanau-Gelnhausen-Schlüchtern · Industrieund Handelskammer Hannover · Industrieund Handelskammer Ostwürttemberg · Industrie- und Handelskammer HeilbronnFranken · Industrie- und Handelskammer Karlsruhe · Industrie- und Handelskammer zu Kiel · Industrie- und Handelskammer zu Koblenz · Industrie- und Handelskammer zu Köln · Industrie- und Handelskammer Hochrhein-Bodensee · Industrie- und Handelskammer zu Leipzig · Industrie- und Handelskammer zu Lübeck · Industrie- und Handelskammer Lüneburg-Wolfsburg · Industrieund Handelskammer Magdeburg · Industrie-undHandelskammerfürRheinhessen · Industrie- und Handelskammer RheinNeckar in Mannheim · Industrie- und Handelskammer Mittlerer Niederrhein KrefeldMönchengladbach-Neuss◊ Industrie- und Handelskammer für München und Oberbayern · Industrie- und Handelskammer Nord Westfalen · Industrie- und Handelskammer Nordschwarzwald · Industrie- und Handelskammer Nürnberg für Mittelfranken · Industrie- und Handelskammer für Oberfranken Bayreuth · Industrie- und Handelskammer Offenbach am Main · Oldenburgische Industrie- und Handelskammer · Industrie-und Handelskammer Osnabrück-Emsland · Industrie- und Handelskammer für Niederbayern in Passau · Industrie- und Handelskammer für die Pfalz · Industrie- und Handelskammer Potsdam · Industrieund Handelskammer Reutlingen · Industrie- und Handelskammer des Saarlandes · Industrieund Handelskammer Schwaben · Industrie- und Handelskammer Siegen · Industrie- und Handelskammer Stade für den ElbeWeser-Raum · Industrie- und Handelskammer Region Stuttgart · Industrie- und Handelskammer Südthüringen · Industrie- und Handelskammer Trier · Industrie- und Handelskammer Ulm · Industrie- und Handelskammer Schwarzwald-Baar-Heuberg · Industrie- und Handelskammer Bodensee-Oberschwaben · Industrie- und Handelskammer Wiesbaden · Industrie- und Handelskammer Würzburg-Schweinfurt · Industrie- und Handelskammer Wuppertal-Solingen-Remscheid · IHK-Akademie Oberfranken GmbH · IHR Techmark Kft. · IKB Leasing Hungária Kft. · Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft. · Innovative Management Partner Consulting Kft. · IMPAC Hungary Kereskedelmi és Termelő Kft. · IMS Connector Systems Kft. · INCONEX Vas- és Fémipari Kft. · IND Kft. · Infineon Technologies Cegléd Kft. · Inpiro Ipari Hötechnikai Kft. · Inspiral Üzletviteli Tanácsadó Kft. · INTEGA GmbH · Intega Hungária Kft. · Kairos Kft. · InterGest Hungaria Bt. · InterJob Vezetői Tanácsadó Kft. · International House Language School Kft. · Invest Info AG · iSAM International Ltd. · ISBH Bt. · IT Services Hungary Kft. · ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zrt. · IVG Hungary Ingatlanfejlesztési Kft. · J. Helmke & Co. · J.Stehle + Söhne Magyarország Kft. · bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda · Juhász és Társa Kereskedelmi Fafeldolgozó Kft · Jungheinrich Hungária Kft. · K+F Kutatás-Fejlesztési Tanácsadó Központ Kft · KACO GmbH + Co. KG Dichtungswerke · Kähny Gépgyártó Kft. · Katona és Társai Ügyvédi Iroda · KBC Securities NV German Branch · Keller & Kalmbach GmbH · Kempinski Hotel Budapest Zrt. · Kienbaum Executive Consultants Kft. · Kienle & Spiess Hungary Kft. · KIN-PEX Ipari Kereskedelmi Kft · KIRCHHOFF Hungária Kft. · KK Kavics-Beton Kft. · Klein Handelshaus GmbH · Kleindienst Datentechnik Magyarországi Fióktelepe · Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. · KNORR-BREMSE Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. · Koch's Torma (Hungária) Kft. · Koelnmesse GmbH · Koepfer Hungária Kft. · Köt R 92 Létesitménygazdálkodási Kft. · Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda · Karl Koltai Unternehmensberater · Konica Minolta Magyarország Kft. · Konnekt Számviteli és Könyvvizsgáló Kft. · KONTASET Vázszerkezet Gyártó és Szolgáltató Kft. · Kónusz Ipari Termelő Értékesítő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · KPMG Hungária Kft. · KRACHT Hidraulik Kft. · KSB Szivattyú és Armatúra Kft. · KTW Wirtschaftsprüfer und Steuerberatersozietät · Kübler Hungary Kft. · Kühne + Nagel Kft. · Küpper Hungária Kft. · Kumpf-Fashion GmbH · KUNFERR Acélszerkezeti Kft. · Kunhalom Agrária Kft. · Kurt Kauffmann Technische Federn GmbH · Kvalikon Kft. · L-mobile Hungary Informatikai Kft. · L.F.A. Ágoston & Társai · LAING Szivattyú Kft. · Landesbank Baden-Württemberg Repräsentanz Budapest · Laurus Solutions Informatika Kft. · LCI Interim Management Ungarn · Le MERIDIEN Budapest · Lear Corporation Hungary Autóipari Gyártó Kft. · LeasePlan Hungária Zrt. · Lechleiter GmbH Filter- u. Siebtechnik · Leipziger Messe GmbH · Leister & Lambsdorff Versicherungsmakler GmbH · Leitz Hungária Szerszám Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. · Leonardo Group Lean Manufacturing Kft. · Leoni Hungaria Ipari és Kereskedelmi Kft. · LevCard Bt. · Liegl&Dachser Szállítmányozási és Logisztikai Kft. · LINDE Gáz Magyarország Zrt. · Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. · Lindner Budapest Kft. · LK-Metallwaren GmbH · LKH Leoni Kft. · Locomotiv Travel Utazási Iroda Kft. · Lodenfrey Kft. · Lombard Lízing Zrt. · LOXX Tiszatrans Kft. · LS Dialogmarketing GmbH & Co. KG · Lufthansa German Airlines · Lufthansa AirPlus Servicekarten GmbH · Lufthansa Systems Hungária Kft. · Lufthansa Technik Budapest Kft. · LuK Savaria Kft. · LURDY Beruházási és Kereskedelmi Kft. · Tibor S. Lutz Unternehmensberatung · M Factory Kommunikációs Szolgáltató Zrt. · M2 Kollektion · M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. · Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. · Märklin Hungaria Kft. · März Fashion Kft. · MAG Hungary Kft. · Magnetec-Ungarn Kft. · Mágus-CAD Kft. · Magyar Pályázatkészítő Iroda Kft. · Magyar Telekom Nyrt. · Magyar Vasúti-,Vízi- és Légiközlekedési Szövetség · MagyarCom Services Ltd. · MAHIR Cityposter Média és Közterületi Reklámügynökség Kft. · MAN Ferrostaal AG Direct Commercial Representation · MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. · Management Special Kft. · MANZ Automation Hungary Kft. · Budapest Marriott Hotel Duna Szálloda Zrt. · Marubeni-Itochu Steel Europe GmbH · Masped-Expo Nemzetközi Szállitmányozási Kft. · Mátrai Erőmű Zrt. · Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. · Max Aicher GmbH + Co. · Mazars Metrum Könyvszakértő és Tanácsadó Kft. · MCS Management & Controlling- Service Vezetési Tanácsadó Kft. · MD Hungária Kereskedelmi Kft. · MEDICONS Kft. · Mélyépítö Labor Kft. · Mercedes-Benz Hungária Kft. · MERCK Vegyi és Gyógyszeripari Kereskedelmi Kft. · Messe Berlin GmbH · Messer Hungarogáz Kft. · Mester Nyomda Kft. · Metro Kereskedelmi Kft. · METZ CONNECT Hungary Kft. · MEVA Zsalurendszerek Zrt. · MEY Hungária Kft. · Mezőgép-Debrecen Kereskedelmi Kft. · MIAS Maschinenbau, Industrieanlagen & Service GmbH · Miele Kft. · MINIMAX Hungária Kft. · mister + lady Kft. · MKB Bank Zrt. · MOM Vízméréstechnikai Zrt. · Montáltech Épületelem Gyártó Kft. · Motor-Presse Budapest Lapkiadó Kft. · MSK Verpackungs Systeme GmbH · MSK Hungary Gépgyártó Bt. · MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet · MTD Products AG European Corporate Office · MTT Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. · Murrplastik Hungaria Kft. · NA-TOTO Szerencsejátékszervező és Kereskedelmi Bt. · Nafém Kft. · Nagel Hungária Logisztikai Kft. · Nagy, Zäh + Partner Rechtsanwälte · NEAC Compressor Service GmbH & Co. KG · Négypólus Műszaki és Kereskedelmi Kft. · NEMAK Győr Kft. · Nematech Kft. · Német-Magyar Képző Központ Egyesület · Német-Magyar Gazdasági Ház Ingatlankezelő Kft. · Dr. Németh, Dr. Jéhn & Társai Ügyvédi Iroda · Neuman & Esser Deutschland GmbH & Co. KG Vertrieb und Anlagentechnik · Neumann International Kft. · NH Hungary Szállodaüzemeltető Kft. · NORDENIA HUNGARY KFT. · Nordmann, Rassmann Hungária Kereskedelmi Kft. · Nortel Networks Germany GmbH & Co. KG · Novasol Hungária Kft. · Accor-Pannonia Hotels Zrt. Novotel Budapest Centrum · Nürnberg Messe GmbH · Nycomed Pharma Kft. · OAM Ózdi Acélművek Kft. · Oberbank AG Magyarországi Fióktelep · OBI Hungary Retail Kft. · Öko-Steuer Adótanácsadó Kft. · Armin Ölke · OKIN Hungary Gépgyártó Kft. · Oppenheim Ügyvédi Iroda · Ost - und Mitteleuropa Verein e. V. · OTP Travel Kft. · Otto Bock Hungária Kft. · OTTO Central Europe Kft. · Otto Fuchs Metallwerke · OVENTROP Magyarország Kft. · P+M Polimer Kémia Kft. · P. Dussmann Kft. · PALOTAKER KFT. · Pana Textil GmbH · Panalpina Magyarország Kft. · Pannon-Quality Menedzsment Tanácsadó Kft. · Papyrus Hungária Zrt. · PARRAGH Kereskedelmi és Holding Zrt. · Penny Market Kft. · Pepperl+Fuchs Fém- és Műanyagtechnikai Kft. · PERI Zsalukölcsönző, Értékesítő és Technológiai Szolg. Kft. · Petschl Transporte Hungaria Kft. · PEX Hungária Ipari Bt. · Pfenning Kft. · PHARMANOVA Zrt. · Phoenix Mecano Kecskemét Kft. · Phoenix Pharma Zrt. · Pirex´98 Kft. · Pohlen-Dach Hungária Bt. · Poppe & Potthoff Hungária Bt. · Porsche Hungária Kft. · POT Zrt. Pécsi Beruházó és Technológiafejlesztési Zrt. · Präzi-Flachstahl AG · Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. · PREC-CAST Öntödei Kft. · Precíziós Méréstechnika Kft. · PricewaterhouseCoopers Kft. · Professional Publishing Hungary Kft. · Profi-Bagger Épitőipari Gépkereskedelmi Kft. · Profilplast Műanyagtermék Gyártó Kft. · ProfiPower Kft. · PROGAS GmbH & Co. KG · Protan Informatikai Biztonsági Tanácsadó Zrt. · Protektorwerk Florenz Maisch GmbH & Co. KG. · Protektorwerk Hungaria Kft. · Proudfoot Consulting Kft. · PROVERTHA Electronic Components Zrt. · PSP Siklóssy & Partner Vezetői Tanácsadó Kft. · puren GmbH · Pylon-94 Gép-és Acélszerkezetgyártó Kft. · Qualysoft Informatikai Zrt. · Quelle Kereskedelmi Betéti Társaság · R70 Invest Budapest Kft. · RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. · Radnóczy & Mészáros NÖRR STIEFENHOFER LUTZ · RAFI Hungaria Kft. · RAFI GmbH & Co. KG · Raiffeisen Bank Zrt. · Rampf Formen Bt. · ratiopharm Hungária Kft. · Reflex Übersetzungsbüro · REGA-Metall Fémfeldolgozó Kft. · REHAU Kft. · REM-FWS Kft. · Remondis Data Office Kft. · Réti, Antall & Madl Rechtsanwaltskanzlei in Zusammenarbeit mit PWC · Rhenus Kft. · Rhenus Archico Kft. · Richard Fritz Műanyag és Gumi Autóalkatrészeket Gyártó Kft. · Rieger Behälterbau GmbH · RISS & Partners Kft. Humánpolitikai Tanácsadó · RITZ Mérőtranszformátor Kft. · Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó

Konjunkturbericht

15 Jahre DUIHK

Weiterbildung

Unsicherheit belastet Unternehmen

Rückblick auf die Gründung am 7. Mai 1993

Bildungspartnerschaften für den Erfolg

BÜCHL HUNGARIA Kft. bietet Dienstleistungen in allen Bereichen der Abfallentsorgung für Gewerbe, Industrie, Handel und Kommunen. Innerbetriebliche Logistik ab Arbeitsplatz Transport von gefährlichen und nicht gefährlichen festen und flüssigen Abfällen Transport, Umschlag und Verwertung von Metallabfällen und –spänen Sachgemäße Sortierung diverser Verpackungsmaterialien, Aufbereitung und Verwertung von Papier, Kunststoff, Holz, usw. Behandlung von Industrieabwässern, z. B. Emulsionen, Waschlaugen. Das Wasser kann technologisch wiederverwendet oder als gereinigtes Abwasser entsorgt werden. Das gewonnene Ölkonzentrat lässt sich aufgrund des hohen Heizwertes energetisch verwerten. Akten- und Datenvernichtung in einem geschlossenen System Kundenberatung und Entwicklung von Entsorgungskonzepten Optimierung von Ökologie und Ökonomie EBS Produktion durch Zerkleinerungstechnik Metallspäne und Schlamm Brikettierung Zertifiziert nach DIN EN ISO 9001:2001, nach DIN EN ISO 14001:1997 und dem EMAS II.

Kontakt: BÜCHL HUNGARIA Gesellschaft für Umweltschutz Dienstleistungen GmbH Gyôr Die BÜCHL HUNGARIA Gesellschaft für Umweltschutz Dienstleistungen GmbH betreibt eine mo-

Ipari Park

derne Emulsionsspaltanlage in Ungarn.

HU-9027 Gyôr,

Unsere jahrelange Erfahrung und unser Know-How im Bereich von Umweltdienstleistungen bie-

Csörgôfa sor 8.

ten höchstes Maß an Entsorgungssicherheit.

Tel.: +36-96-516-620 Fax: +36-96-516-622

Unsere Partner sind zufrieden! Geben auch Sie uns eine Möglichkeit, Ihr Partner zu werden!

[email protected]

www.buechl.hu

Editorial

I

K

n wenigen Wochen begeht unsere Kammer den 15. Jahrestag ihrer Gründung. Am 8. amaránk néhány hét múlva ünnepMai 1993 gründeten 47 Unternehmen und Institutionen die DUIHK und setzten damit li alapításának 15. évfordulóját: 1993. eine Tradition der bilateralen Zusammenarbeit fort, die 1920 mit der Schaffung der május 8-án 47 vállalat és szervezet alaDeutsch-Ungarischen Handelskammer begonnen hatte. Heute ist die DUIHK mit etwa pította meg a Német-Magyar Ipari és Kereske900 Mitgliedern die größte bilaterale Wirtschaftsorganisation in Ungarn, respektiertes delmi Kamarát. Ezzel folytatódott a kétoldalú Mitglied im weltweiten Netz von 120 deutschen Auslandshandelskammern und erfolgegyüttműködés hagyománya, amely 1920-ban reicher Dienstleister und Berater für Firmen beider Länder. a Német-Magyar kereskedelmi Kamara létrehoMit ihrer Arbeit begleitete die DUIHK bzw. ihr unmittelbarer Vorläufer, das Delegiertenbüzásával vette kezdetét. Mintegy 900 tagjával a ro der Deutschen Wirtschaft, nahezu zwei Jahrzehnte einer äußerst dynamischen EntwickDUIHK ma a legnagyobb kétoldalú gazdasági lung der Zusammenarbeit. Heute stehen Umfang und Qualität der deutsch-ungarischen szerveződés Magyarországon, egyben pedig tiszWirtschaftsbeziehungen auf einem beispielhaften Niveau, nicht nur im Außenhandel, sontelettel övezett tagja a 120 német külkereskedeldern auch bei Investitionen oder in Forschung und Entwicklung. Die vorliegende Ausgabe mi kamara az egész világra kiterjedő hálózatának, bietet quasi eine Bestandsaufnahme dieser Beziehungen, nicht nur aus volkswirtschaftlicher valamint szolgáltatásaival és tanácsaival sikereSicht, sondern auch am Beispiel erfolgreicher Unternehmen. sen szolgálja mindkét ország vállalatait. Zugleich stellen wir die jüngste KonjunkturumfraA DUIHK illetve közvetlen elődje, a Német ge der DUIHK vor. Sie belegt, dass die Unternehmen Gazdasági Képviseleti Iroda kíséri közel két évtizede a két ország együttműködésének sich in vielen Fragen kritischer zu den konjunkturellen rendkívül dinamikus fejlődését. A német-magyar gazdasági kapcsolatok napjainkra Aussichten, aber auch zum Investitionsklima in Ungarn mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben példamutató szintet értek el, nem puszäußern als noch vor einem Jahr. Die Ursachen dafür sind tán a külkereskedelem, hanem a beruházások, vagy a kutatás és fejlesztés területén is. vielfältig, Kernfragen der aktuellen wirtschaftspolitischen Folyóiratunk jelen kiadása egyfajta pillanatképpel szolgál ezen kapcsolatokról, és nem Diskussionen fasst einer unserer Beiträge zusammen. csupán nemzetgazdasági szemszögből, hanem sikeres vállalatok példájával is. Im vergangenen Jahr haben deutsche Unternehmen Kamarai folyóiratunk jelen kiadásával egyidejűleg mutatjuk be a DUIHK legújabb konerneut für fast 600 Millionen Euro neue Beteiligungen in junktúra-jelentését is, amely azt bizonyítja, hogy a vállalatok számos kérdésben kritikusabUngarn erworben – durch neu gegründete Unternehban vélekednek a gazdasági konjunktúra kilátásairól, de a magyarországi beruházási körmen oder die Beteiligung an bestehenden ungarischen nyezetről is, mint egy évvel korábban. Ennek a legkülönbözőbb okai vannak, így a jelenFirmen. Hinzu kommen umfangreiche Erweiterungsleg folyó gazdaságpolitikai vita alapvető kérdéseit egy önálló cikkben foglaljuk össze. investitionen der bereits in Ungarn tätigen deutschen Az elmúlt év során közel 600 millió euró értékben szereztek érdekeltségeket német Unternehmen. Diese Zahlen belegen, dass das Fundavállalatok Magyarországon – új alapítású társaságok formájában, vagy tulajdonszerzésment der Zusammenarbeit breit und stabil ist und auch sel a már működő vállalatokban. Ezt tetézik a Magyarországon már jelen lévő német válin Zeiten konjunktureller Schwankungen Bestand hat. lalatok bővítését szolgáló beruházások is. A fenti számok igazolják, hogy az együttműköDamit dies auch langfristig so bleibt, sind jedoch rasch dés széles és stabil alapokon nyugszik, valamint a konjunktúra ingadozásának időszakáverlässliche Rahmenbedingungen für die Wirtschaft zu ban is fennáll. Annak érdekében azonban, hogy ez hosszú távon is így maradjon, gyorschaffen. Nur dann verfügen die Unternehmen über die san kell megteremteni a megbízható keretfeltételeket a gazdaságnak, mert csak ebben notwendige Planungssicherheit für Investitionen, die az esetben rendelkeznek a vállalatok a beruházások tervezéséhez szükséges biztonságVoraussetzung für Wohlstand und Beschäftigung sind. gal, amely feltétele a jólétnek és a foglalkoztatásnak.

Gabriel A. Brennauer Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand ügy­ve­ze­tô el­nök­sé­gi tag

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2



Inhalt

Deutsch-ungarische Wirtschaftsbeziehungen Die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen haben seit 1990 eine eindrucksvolle Entwicklung genommen. Sowohl der Umfang als auch die Qualität der Beziehungen haben einen für beide Länder bemerkenswerten Stand erreicht: der Außenhandelsumsatz hat sich seit 1990 fast versechsfacht, tausende deutsche Unternehmen in Ungarn tragen zu Wohlstand und Beschäftigung bei.

Investitionen basieren auf Vertrauen

16

Die Nachrichten der letzten Wochen haben nicht dazu beigetragen, den Unternehmen in Ungarn mehr Gewissheit über den künftigen Kurs der Wirtschaft und der Wirtschaftspolitik zu geben. Die Hiobsbotschaften von den internationalen Finanzmärkten verdüstern die Aussichten für die Weltwirtschaft, der Finanzminister musste seine Wachstumsprognosen nach unten korrigieren, notwendige Reformen stocken. Die Unternehmen erwarten jedoch von der Wirtschaftspolitik vor allem eine konsistente und verlässliche Strategie für die Zukunft.

6

Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság Das Ma­ga­zin der DU­IHK Er­schei­nungs­wei­se: zwei­mo­nat­lich

16

Wirtschaft & Politik 16 Investitionen basieren auf Vertrauen

He­raus­ge­ber: Deutsch-Un­ga­ri­sche In­dust­rieund Han­dels­kam­mer Ge­schäfts­füh­ren­der Vor­stand: Gabriel A. Brennauer

19

21

Chef­re­dak­ti­on: Tamás Kelemen

Branchen und Märkte 19 Clustermarkt noch in den Kinderschuhen

Lö­vô­ház ut­ca 30, H-1024 Bu­da­pest Te­le­fon: 0036/1/3457 600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu

Management 21 Erfolgreiche Partnerschaften

An­zei­gen­be­ra­tung: Tí­mea Ko­vács Über­set­zun­gen: At­ti­la Till

22

Jah­res­abon­ne­ment: 60 Eu­ro. Pro­be­exemp­la­re gibt es auf Wunsch gra­tis.

Auf­la­ge: 5000 Exemp­la­re Co­py­right: DU­IHK Bu­da­pest, Un­garn

Recht & Tipps 22 Eingegrenzte Windenergie 23 Geschäftsgeheimnis im Vergabeverfahren?

Design: Auth Design Layout: Balázs Horváth Druck: Mester Nyom­da, Bu­da­pest

24

ISSN: 1588-8932

2008  | 2

Fokus 6 Erfolgreich und beispielhaft 10 Unsicherheit belastet Unternehmen 12 Tradition im Interesse der Wirtschaft

Im­pres­sum



6

Wirtschaft in Ungarn

DUIHK intern 24 Keinen Appetit auf radikale Reformen 25 Firmennachrichten 26 Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 46 Termine und Publikationen

Inhalt

Clusterpolitik in Ungarn „Cluster“ ist heute ein oft bemühter Begriff der Wirtschaftspolitik und des Marketing, obwohl zum Teil stark divergierende Vorstellungen darüber existieren. Eine Studie der Management & Controlling Service Kft. (MCS) hilft jetzt, ein einheitliches Akkreditierungssystem zu etablieren. Im europäischen Vergleich hat Ungarns Clusterlandschaft jedoch noch deutlich Entwicklungspotential.

Eingegrenzte Windenergie Neues Regelwerk für erneuerbare Energie in Ungarn: zum 1.1.2008 sind in Ungarn Bestimmungen eines neuen Elektrizitätsgesetzes sowie einer darauf aufbauenden Rechtsverordnung in Kraft getreten, welche das System der Einspeisegebühren für Strom aus erneuerbaren Energiequellen auf eine neue Grundlage stellen..

22 27

19 42

Átélni a történelmet A „Kastélyok, parkok és kertek – romantikus Németország“ elnevezésû tematikus év folyamán a Német Turisztikai Központ (DZT) 2008-ban is következetesen folytatja kulturális offenzíváját Németország mint célország érdekében egy világméretű marketing keretében.

Fókusz 27 Hagyomány a gazdaság szolgálatában 30 Német-magyar gazdasági kapcsolatok 34 Megterhelô bizonytalanság

33

Im­press­zum Wirt­schaft in Un­garn Né­met-Ma­gy­ar Gaz­da­ság

Ágazatok és piacok

A DUIHK ma­ga­zin­ja Meg­je­len­és ké­tha­von­ta

33 A klaszterpolitika még gyerekcipôben jár

36

Kia­dó: Né­met-Ma­gy­ar Ipa­ri és Ke­res­ke­del­mi Ka­ma­ra

Gazdaság és politika

Az el­nök­ség ügy­ve­ze­tô tag­ja: Gabriel A. Brennauer

36 A beruházások bizalmon alapulnak 37 weltwärts – Irány a világ

39

H-1024 Bu­da­pest, Lö­vô­ház ut­ca 30. Te­le­fon: 06-1/345 7600, E-Mail: ma­ga­zin@ah­kun­garn.hu

Jog és Adók

Fôs­zer­kesz­tô: Kelemen Tamás

39 Hogyan számoljuk el a szélenergiát?

40

Hir­de­té­sek: Ko­vács Tímea For­dí­tás: Till At­ti­la

Management

Lapterv: Auth Design Grafikai munka: Horváth Balázs Nyom­da: Mester Nyom­da Kft.

40 Közös programok a siker jegyében

42

Éves elô­fi­ze­tés: 60 eu­ro In­gy­e­nes be­mu­ta­tó pé­dá­nyt ké­ré­sre kül­dünk.

Turizmus és vásárok 42 Átélni a történelmet 44 Hannoveri vásár 45 AUTOMATICA • IFAT 2008 • interpack2008 PCIM Europe • Sensor+Test

Pél­dá­nys­zám: 5000 Co­py­right: DUIHK Bu­da­pest ISSN 1588-8932

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2



Inhalt Fokus

Deutsch-ungarische Wirtschaftsbeziehungen

Erfolgreich und beispielhaft

hend ausgeglichen ist und in den vergangen Jahren sogar meist ein leichtes Plus für Ungarn zeigt.

Alle wollen in den Osten

Die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen haben seit 1990 eine eindrucksvolle Entwicklung genommen. Sowohl der Umfang als auch die Qualität der Beziehungen haben einen für beide Länder bemerkenswerten Stand erreicht: der Außenhandelsumsatz hat sich seit 1990 fast versechsfacht, tausende deutsche Unternehmen in Ungarn tragen zu Wohlstand und Beschäftigung bei, und gegenseitige Besuche von Politikern und Wirtschaftsexperten sind heute alltägliche Selbstverständlichkeit.

D

ie gegenseitigen Warenlieferungen verdeutlichen die Dynamik der Entwicklung vielleicht am augenscheinlichsten. Für den ungarischen Außenhandel ist Deutschland seit vielen Jahren der mit Abstand wichtigste Absatz- und Beschaffungsmarkt. Nahezu 30% des Umsatzes werden mit deutschen Partnern abgewickelt, das entspricht etwa Ungarns Handel mit allen anderen 14 „alten“ EU-Ländern zusammen. Aber auch aus deutscher Sicht ist der Handel mit Ungarn keine Marginalie. Das vergleichsweise kleine Land hat sich



2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

2007 in der Rangliste der Lieferländer deutscher Kunden um gleich zwei Plätze auf Rang 15 nach oben gearbeitet, und dort steht es auch als Absatzmarkt für deutsche Waren. Damit ist das Land an der Donau für den deutschen Außenhandel etwa genauso wichtig wie Schweden oder wie die zweitgrößte Wirtschaftsmacht der Welt, Japan. Der Anteil Ungarns am deutschen Außenhandel stieg 2007 auf über 2% - das ist etwa dreimal so viel wie noch Anfang der 90er Jahre. Nicht unerwähnt bleiben darf dabei, dass der bilaterale Handel weitge-

Ungarn fügt sich damit in die generelle Ostausrichtung des deutschen Außenhandels ein. Heute wickeln deutsche Firmen rund ein Sechstel ihres gesamten Außenhandels mit den Ländern Osteuropas ab – ihr Anteil hat sich damit seit 1990 verdoppelt. Aber auch für Ungarn wird der Wirtschaftsraum Osteuropa immer wichtiger. Der Außenhandel mit den Ländern der Region wuchs auch 2007 überdurchschnittlich stark. Heute nehmen allein die neuen EU-Beitrittsländer ein Fünftel aller ungarischen Ausfuhren ab. 2003, dem letzten Jahr vor der EU-Erweiterung, war es gerade einmal ein Zehntel. Parallel dazu mussten die Länder der „alten EU“ schrittweise Marktanteile abgeben – trotz teilweise beachtlicher Zuwachsraten von 10% oder mehr. So sank der Anteil der EU15 an den ungarischen Einfuhren 2007 auf knapp 56% - noch vor vier Jahren lag dieser Wert bei 67%. Noch stärker war der Rückgang bei den Ausfuhren, wo der Anteil der EU15 um fast 15 Prozentpunkte zurückfiel. Deutschland war dabei jedoch weniger betroffen als die anderen Länder Westeuropas. Zwar musste auch Deutschland Marktanteile abgeben, die Verluste waren jedoch deutlich geringer und änderten nichts an der dominierenden Rolle Deutschlands unter den Handelspartnern Ungarns. Österreich beispielsweise musste im gleichen Zeitraum nahezu eine Halbierung seines Anteils am ungarischen Warenverkehr hinnehmen.

Deutsche Investoren: von Anfang an dabei Einen wesentlichen Schub erhielten die Wirtschaftsbeziehungen zwischen deutschen und ungarischen Partnern durch die

Fokus Globalisierung der Produktionsprozesse und die zunehmende internationale Kapitalverflechtung. Zahl und Umfang der deutschen Investitionen in Ungarn wuchsen seit der ersten Hälfte der 1990-er Jahre stetig an, heute stammen fast 30% aller ausländischen Direktinvestitionen in Ungarn aus Deutschland, insgesamt rund 15 Milliarden Euro. Das ist mehr als das Volumen aller Investitionen aus Österreich, dem Vereinigten Königreich, den USA und Frankreich zusammen.

Ungarn war seit Anfang der 90-er Jahre eines der beliebtesten Ziele ausländischer Investoren in Mittel- und Osteuropa. Neben den vorteilhaften wirtschaftlichen Rahmenbedingungen war dies auch ein Ergebnis früher Reformschritte. Ungarn erlaubt 1972 erstmals Gemeinschaftsunternehmen mit westlichen Firmen – bis dahin unvorstellbar in einem sozialistischen Land. Einer der Pioniere auf diesem Gebiet war die deutsche Firma Siemens, die 1974 als erste ausländische Firma

in Ungarn das Gemeinschaftsunternehmen Sicontact gründete. Bis Ende der 80-er Jahre blieb jedoch ausländisches Engagement eher unbedeutend. Bis Ende 1988 entstanden gerade einmal 140 Firmen, die Summe des investierten Kapitals erreichte heute bescheiden anmutende 400 Mio. US-Dollar. Noch vor der politischen Wende, im Jahre 1988 wurden jedoch auch rein ausländische Firmen zugelassen und damit ein neues Kapitel der (Re-)Integration Ungarns in die Weltwirtschaft aufgeschlagen.

Branchenstruktur der Deutschen Investitionen

22.4

15.8 26.7

30.0

29.6

10.5 NichtEU

10.1 10.9

11.9

13.5

16.9

19.2

20.9

21.2

30.4 12.4

15.3

17.8

19.7

14.0 NM12

37.6

33.2

30.5

29.6

28.8

39.7

39.2

35.4

31.8

30.8

33.9

31.6

30.1

29.5

28.3

2003

2004

2005

2006

2007

EU14

29.9

29.3

2003

2004

27.7

27.3

26.8

2005

2006

2007

DE

Import Quelle: KSH

Export EU14 = EU15 ohne Deutschland

NM12 = EU-Beitrittsstaaten 2004+2007

Rückblick: Deutschlands Gewicht im ungarischen Aussenhandel Bis zum 1. Weltkrieg wurden etwa drei Viertel des ungarischen Außenhandels quasi „innergemeinschaftlich“ abgewickelt, also innerhalb österreichischen-ungarischen Monarchie. Allerdings gelangte ein Teil dieser Waren über österreichische Firmen auch zu Käufern in Drittländern. Unter den externen Partnern war schon damals Deutschland der Wichtigste, noch vor Großbritannien, Rumänien und Italien. Auch nach der Auflösung der Monarchie dominierten vor allem Beziehungen mit Österreich und der Tschechoslowakei, an dritter Stelle rangierte Deutschland. Gegen Ende der 1930-er Jahre und vor allem während des zweiten Weltkriegs war Ungarn gezwungen, sich wirtschaftlich äußerst massiv auf Deutschland zu konzentrieren – gut die Hälfte des Außenhandels wurden gegen Ende des Krieges mit dem Deutschen Reich abgewickelt. Auch nach dem Krieg erzwangen äußere Umstände eine Neuorientierung der Außenwirtschaft, diesmal auf die Sowjetunion. Anfang der 1970-er Jahre erreichte deren Anteil an den ungarischen Ein- und Ausfuhren etwa ein Drittel, bis zum Ende der 1980-er Jahre ging er dann auf etwa ein Viertel zurück. Das damals noch geteilte Deutschland war aber auch zu Zeiten der Planwirtschaft de facto der zweitwichtigste Handelspartner Ungarns. Anfang der 1970-er Jahre dominierte dabei noch die DDR mit einem Anteil von rund 10%, die Bundesrepublik kam nur auf die Hälfte dieses Wertes. Bis zum Ende der 1980-er Jahre kehrte sich allerdings dieses Verhältnis um: 1989 entfielen auf die DDR noch etwa 6%, auf die Bundesrepublik hingegen etwa 14% des Warenverkehrs. Wenig bekannt ist übrigens die Tatsache, dass sich die DDR schon zu Planwirtschaftszeiten einen großen Teil ihrer Lieferungen an Ungarn in harter Währung bezahlen ließ. 1989 musste Ungarn für 16% aller aus der DDR bezogenen Waren mit Dollar zahlen, umgekehrt machte aber die DDR für gerade einmal 2% ihrer Importe aus Ungarn Devisen locker.

Die Motive der deutschen Investoren sind vielfältig. Zum einen kann durch Standorte in Ungarn die Rentabilität und damit die internationale Wettbewerbsfähigkeit des Gesamtunternehmens verbessert werden – vorausgesetzt, das Verhältnis von Kosten und Ergebnis stimmt. Ein zweites wichtiges Motiv ist die Erschließung solcher neuen Märkte (in Ungarn selbst oder in der Region), die eine Präsenz in Nähe der Kunden erfordert. Und schließlich können mit der Wahl von Standorten im Ausland auch Risiken – ökonomische, politische oder natürliche – minimiert werden. Heute gibt es in Ungarn schätzungsweise 4.000 aktive Unternehmen mit deutscher Beteiligung, die mit ihren Produktions- und Dienstleistungsstätten direkt und indirekt annähernd 300.000 Arbeitsplätze in Ungarn sichern, zugleich aber auch ihre eigene internationale Wettbewerbsfähigkeit stärken. Besonders stark haben sich deutsche Firmen in den vergangenen eineinhalb Jahrzehnten im ungarischen Fahrzeugbau und der chemischen Industrie engagiert, ebenso aber auch im Maschinenbau, im Handel, bei der Energieversorgung oder im Bereich Banken und Versicherungen. Deutsche Unternehmen gehören dabei heute in Ungarn vielfach zu den führenden Akteuren ihrer Branche. So entstand z.B. in Győr mit der Audi Hungaria Motor Kft. das weltweit größte Motoren-

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2



Fokus werk des Volkswagen-Konzerns. Die Energieversorger Eon, RWE und EnBW sind maßgeblich an der Energieversorgung des Landes beteiligt, und zahlreiche deutsche Handelsketten sind erfolgreich im ungarischen Einzelhandel tätig. Dies spiegelt sich auch in der Branchenstruktur der deutschen Investitionen in Ungarn wider. Die dominierenden Wirtschaftszweige für deutsche Investoren sind der Fahrzeugbau, die Telekommunikation und der Handel. Besonders wichtig: es sind nicht nur „die Großen“, die nach Ungarn kommen, sondern der Zahl nach vor allem mittelständische Unternehmen. Von den mehreren Tausend ungarischen Firmen mit deutscher Beteiligung sind nur die wenigsten große Konzerne. Im Bereich Automotive haben sich z.B. nicht nur Audi mit einer Investitionssumme von bisher mehr als 3,3 Mrd. Euro angesiedelt, sondern auch unzählige deutsche Zulieferer. Neben Kostenvorteilen und der Nähe zu großen Kunden, also Fahrzeug- und Motorenbauern in Ungarn und nahegelegenen Ländern wie Österreich, der Slowakei oder Tschechien spielen dabei sicher auch jahrzehntelange Erfahrungen Ungarns im Automobilbau eine Rolle. Mit einer Jahresproduktion von ca. 12.000 Autobussen gehörte z.B. die Firma Ikarus vor der Wende zu den größten Herstellern der Welt, und die Firma Rába in Győr blickt auf eine gut 100 Jahre alte Tradition im Fahrzeugbau zurück. So wurden z.B. schon seit Ende der 1960-er Jahre Dieselmotoren in Kooperation mit der deutschen Firma MAN hergestellt.

Deutsche Investitionen: strategisch orientiert Eine Besonderheit der deutschen Unternehmen in Ungarn ist mit Sicherheit die langfristige Ausrichtung ihres Engagements. Dies lässt sich am ehesten an der hohen Investitionsquote der deutschen Firmen ablesen. Der Anteil der Gewinne, die nicht an das Mutterunternehmen ausgeschüttet, sondern in Ungarn wieder in neue Anlagen investiert werden, ist unter den deutschen Firmen nämlich überdurchschnittlich hoch. Seit 1999 entfiel etwa die Hälfte dieser „Reinvestitionen“ in Ungarn auf deutsche Unternehmen. Dass sich deutsche Investoren nicht in erster Linie von kurzfristigen Motiven leiten lassen, wird auch dadurch belegt, dass sie trotz eines schwieriger gewordenen wirtschaftlichen Umfeldes auch in den vergangenen 2-3 Jahren aktiv in Ungarn investert haben. Allein zwischen 2005



2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

und 2007 brachten deutsche Firmen zwei Milliarden Euro frisches Beteiligungskapital ins Land, hinzu kommen noch die umfangreichen Investitionen der bereits hier ansässigen Unternehmen. Dabei ist Ungarn längst nicht mehr die verlängerte Werkbank deutscher Konzerne. Insbesondere im produzierenden Gewerbe haben viele deutsche Firmen Teile ihrer Fertigung in Ungarn angesiedelt, die dort produzierten Güter wiederum werden zum einem großen Teil wieder nach Deutschland geliefert und gehen dort in die Weiterverarbeitung ein. Umge-

Ungarn war seit Anfang der 90-er Jahre eines der beliebtesten Ziele ausländischer Investoren in Mittel- und Osteuropa

kehrt basiert die Produktion vieler deutscher Töchter in Ungarn auf Komponenten, die von anderen Standorten des Unternehmens geliefert werden. Damit sind die ungarischen Standorte wichtige Bestandteile vertikaler Produktionsabläufe und haben eine enorme Bedeutung für den Gesamterfolg des Unternehmens.

Viel High-Tech, wenig Paprika Zugleich beeinflusst diese Form der Arbeitsteilung auch Umfang und Qualität des bilateralen Handels ganz wesentlich. Dessen Warenstruktur wird heute vor allem von technologisch hochwertigen Gütern geprägt – in beiden Richtungen. Besonders deutlich wird dies am Beispiel der Automobilindustrie. Kraftwagen und Kraftwagenteile machten im vergangenen Jahr 29% der deutschen Einfuhren aus Ungarn aus, zugleich aber auch 26% der deutschen Lieferungen nach Ungarn. Während jedoch bei den deutschen Importen mit 20% (fertige) Motoren dominierten, bestanden die deutschen Lieferungen zum überwiegenden Teil aus Motoren-Komponenten. Insgesamt machen Maschinen, Geräte und Fahrzeuge heute 68% aller deutschen Einfuhren aus Ungarn aus, darunter entfallen allein 28% auf elektrische und elektronische Geräte und Anlagen und 10% auf klassische Maschinenbauprodukte. Im vergangenen Jahr kaufte Deutschland von Ungarn z.B. für etwa 2,5 Mrd. Euro Erzeugnisse der Nachrichten- und Computertechnik – vier mal so viel, wie für ungarische Agrarprodukte und Lebensmittel ausgegeben wurde. Bei den deutschen Ausfuhren nach Ungarn spielen neben dem Fahrzeugbau (26%), Erzeugnissen der Elektrotechnik/Elektro-

nik bzw. des Gerätebaus (18%) und dem klassischen Maschinenbau (14%) auch chemische Produkte (12%) eine große Rolle.

Mehr als Wirtschaftspartner: Gesellschaftliches Engagement Deutsche Investoren tragen heute maßgeblich zu Wachstum und Export, zu Investitionen und Beschäftigung und damit zum Wohlstand in Ungarn bei. Sie fördern aber ebenso auch den internationalen Austausch von Wissen und Erfahrung über Ländergrenzen hinweg, kooperieren mit ungarischen Bildungs- und Forschungseinrichtungen und engagieren sich im Umweltschutz und für soziale Belange. So gehörten z.B. zwei deutsche Unternehmen zu den ersten 10 Einrichtungen des Landes, die mit dem strengen europäischen Umweltmanagement-Siegel „EMAS“ zertifiziert wurden. Viele deutsche Firmen wirken aktiv an der Aus- und Weiterbildung im beruflichen und akademischen Bereich mit. Und immer stärker engagieren sie sich in Ungarn auch im Bereich Forschung und Entwicklung. Unternehmen wie Bosch, Audi, Knorr Bremse oder SAP haben in Ungarn Entwicklungszentren eingerichtet, und kooperieren eng mit universitären und außeruniversitären Forschungseinrichtungen im Lande. Die innovativen Lösungen der ungarischen Mitarbeiter stärken damit nicht nur die heimische Wirtschaft, sondern auch die Leistungsfähigkeit der Gruppe. Kultur und Sport sind weitere Bereiche, die von den deutschen Unternehmen tatkräftig gefördert werden. Auch damit beweisen sie, dass sie längst zu einem organischen Teil der ungarischen Gesellschaft geworden sind. Das Energieunternehmen E.on unterstützt das ungarische olympische Komitee, Siemens fördert das Nationale Blindenhilfswerk und Theater. Doch es sind nicht nur "die Großen". Auch zahlreiche kleine und mittlere Firmen engagieren sich auf lokaler oder regionaler Ebene für Schulen, Sportvereine oder Kulturprojekte, wie z.B. die Fa. Eckerle in Kiskőrös, die eine Handballmannschaft fördert. Die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen stehen heute auf einem stabilen und breiten Fundament, die Zusammenarbeit ist beispielhaft. Daran ändern auch vorübergehende Verunsicherungen nichts, solange die Unternehmen die Gewissheit haben, dass ihr Engagement von der Wirtschaftspolitik in beiden Ländern geachtet und gefördert wird. Dirk Wölfer

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2



Fokus

DUIHK stellt jährlichen Konjunkturbericht vor

Unsicherheit belastet Unternehmen Investitionen und Beschäftigungsaufbau trotz schwieriger Konjunkturlage

Deutsche und andere ausländische Unternehmen bemängeln vor allem die Unsicherheit in Bezug auf die wirtschaftspolitischen Rahmenbedingungen und auf die künftige konjunkturelle Entwicklung des Landes. Dies bestätigt die jüngste Konjunkturumfrage der DUIHK, die in diesem Jahr zum 14. Mal durchgeführt wurde, und an der sich neben Mitgliedsunternehmen der DUIHK auch mehrere andere europäische Firmen, insbesondere Mitglieder der Britischen Handelskammer (BCCH) beteiligt haben.

D

ie Erstellung des Konjunkturberichts wurde auch in diesem Jahr von der Magyar Külkereskedelmi Bank Nyrt. unterstützt. Bei der Präsentation am 10. April betonte DUIHKPräsident Tamás Vahl, dass die Investitionsbereitschaft der Unternehmen beeinträchtigt werde, wenn verlässliche Parameter für die unternehmerische Planung fehlen. Verunsichert sind die Unternehmen laut Umfrage zum einen über den zu erwartenden Kurs der Wirtschaftspolitik, insbesondere hinsichtlich des Steuersystems und der notwendigen Reformen in den Sozialsystemen. Zum anderen bieten auch die konjunkturellen Unsicherheiten Anlass zur Sorge.

Dem schwierigen gesamtwirtschaftlichen Umfeld in Ungarn können sich auch die deutschen Firmen nicht entziehen. 57% aller Befragten meinten, die Wirtschaftslage des Landes sei schlecht, gerade einmal 1% bewerteten sie als gut. Für das laufende Jahr rechnet zwar noch immer gut ein Drittel der Befragten mit einer weiteren Verschlechterung, allerdings glauben wieder etwas mehr Firmen als im Vorjahr, dass die Situation sich im laufenden Jahr wieder bessert. Das eigene Unternehmen sehen die Befragten – wie schon in den Vorjahren – besser aufgestellt als die Wirtschaft insgesamt. Sowohl hinsichtlich der gegenwärtigen Lage als auch der Aussichten für das laufende Jahr änderte sich der Saldo von positiven und negativen Antworten gegenüber dem Vorjahr kaum und zeigt erneut ein deutliches Übergewicht der Optimisten. Optimistisch stimmt auch, dass die Unternehmen trotz des schwierigen konjunkturellen Umfeldes ihre Investitions-

Trotz der schwierigen Bedingungen würde jedoch die große Mehrheit der Firmen – nahezu drei Viertel – auch heute wieder Ungarn als Investitionsstandort wählen, was darauf schließen lässt, dass das Engagement in Ungarn insgesamt erfolgreich ist. Im Vergleich zum Vorjahr konstatieren die Unternehmen allerdings nach wie vor keine Verbesserung des Investitionsklimas, in vielen Fragen fiel ihr Urteil sogar schlechter aus als im Vorjahr. Den größten wirtschaftspolitischen Handlungsbedarf sehen die Unternehmen in den Feldern Steuersystem, Schwarzarbeit und Korruption, Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik, Verwaltung und politische Stabilität.

Wie attraktiv sind diese Länder als Investitionsstandort? Veränderung zu 2007

Rumänien Tschechien Slowakei Slowenien Polen Deutschland Estland Kroatien Lettland China Ungarn Litauen Bulgarien Russland Ukraine Mazedonien Serbien Montenegro Bosnien-Herzegowina Albanien

10

2008  | 2

1= sehr attraktiv

6= nicht attraktiv 2.29 2.35 2.36 2.39 2.46 2.65 2.74 2.81 2.89 2.92 2.95 2.96 3.12 3.16 3.56 4.05 4.08 4.15 4.50 4.83

Wirtschaft in Ungarn

Fokus vergangenen Jahren deutlich von Rang 10 im Jahr 2006 auf Rang 19 in diesem Jahr, jedes fünfte Unternehmen äußerte sich „sehr unzufrieden“. Ähnlich schlecht fiel das Urteil hinsichtlich der Verfügbarkeit von Fachkräften aus. Sorgen macht dabei vor allem, dass bereits fast jedes zweite Unternehmen angab, dass das Fehlen von Fachkräften negative wirtschaftliche Auswirkungen auf das Unternehmen habe, bei jedem zehnten Unternehmen sogar sehr negative.

und Beschäftigungspläne offensichtlich an langfristigen Strategien ausrichten. Mit Investitionen halten sich die Unternehmen allerdings etwas mehr zurück: nur noch 28% wollen ihre Investitionsausgaben erhöhen, die Mehrheit (48%) will auf dem Niveau des Vorjahres investieren. Auch 2008 wollen jedoch deutlich mehr Firmen ihr Personal aufstocken (39%) als verringern - nur 13% planen einen Personalabbau. Erwartungen für das laufende Jahr besser

unverändert

Unternehmen

37

Branche Ungarn

36

43

37

23

20

46

14

30

36

43

27

48

19

24

43 26 24

12 25

57

Unternehmen

Ungarn verliert an Attraktivität gegenüber anderen Ländern

50

45

Branche

Ungarn

27

45

Unternehmen

Branche

13

51

19

Branche

Ungarn

50

22

Unternehmen

Ungarn

schlechter

47 53 57

dung fördert. Eine effektive Steuerreform muss daher mit einer grundsätzlichen Vereinfachung des Systems einhergehen, und gleichzeitig Maßnahmen zur massiven Zurückdrängung der Schattenwirtschaft beinhalten. Ohne ein solches komplexes Paket würde jede Steuersenkung ohne positive Wirkung auf Wachstum und Beschäftigung bleiben, und lediglich zu neuen Risiken im Staatshaushalt führen.“ Dies bestätigte auch der Präsident der Britischen Handelskammer in Ungarn, István Varga. Bei der Vorstellung des Berichts betonte Varga, dass für die Wirtschaft unter den Hauptproblemen Korruption und der Mangel an Fachkräften an vorderster Stelle stehen, aber nach wie vor seien die Firmen auch darüber unzufrieden, dass das Steuersystem zu bürokratisch, intransparent und unberechenbar sei. „Die britischen Unternehmen wollen in einer berechenbaren, transparenten und planbaren Umgebung arbeiten.“

10 21 19

Faktor Arbeit: zufriedenstellend, aber Kosten steigen

Wirtschaftspolitik: Keine Verbesserung der Rahmenbedingungen

In der Rangfolge der investitionsentscheidenden Standortfaktoren haben sich im Vergleich zum Vorjahr nur geringe Verschiebungen ergeben. An erster Stelle unter den untersuchten 25 Faktoren steht in diesem Jahr die Steuerbelastung (gegenüber Rang 3 im Vorjahr), aber nach wie vor finden sich unter den 10 wichtigsten Entscheidungskriterien fünf, die den Faktor Arbeit betreffen. Gerade deshalb ist es erfreulich, dass die meisten Faktoren, die den Arbeitsmarkt betreffen, bei der Zufriedenheit unverändert gute und teilweise sogar bessere Werte erreichten als im Vorjahr. Allerdings gibt es zwei Ausnahmen, die den Unternehmen Sorgen bereiten: Die Verfügbarkeit von Fachkräften und die Arbeitskosten. Bei den Arbeitskosten sank die Zufriedenheit in den

Am meisten schmerzen die Unternehmen jedoch die Themen Steuern, Bürokratie, fehlende Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik, mangelnde Transparenz bei Ausschreibungen sowie Korruption. Seit nunmehr drei Jahren teilen sich diese fünf Themen die untersten fünf der insgesamt 25 Ränge auf der Zufriedenheitsskala, der Grad der Unzufriedenheit hat in diesem Jahr noch einmal zugenommen. Im Zusammenhang mit dem Steuersystem wies Tamás Vahl jedoch darauf hin, dass niedrige Steuersätze allein keine Garantie für Wettbewerbsfähigkeit und Wachstum sind. „Ungarns Unternehmenssteuersätze sind im internationalen Vergleich eher moderat“, so Vahl, „das Problem liegt vielmehr bei der Kompliziertheit des Systems, die Steuervermei-

In der Umfrage zeigte sich, dass Ungarn gegenüber alternativen Investitionsstandorten an Attraktivität eingebüßt hat und nur noch im Mittelfeld rangiert. Im Vergleich mit 18 Ländern Mittel- und Osteuropas (sowie Deutschlands und Chinas) als Investitionsstandort rangiert Ungarn in der diesjährigen Umfrage auf Platz 11, also deutlich schlechter als in den beiden Vorjahren (Rang 4). Auf dem ersten Platz wurde übrigens Tschechien von Rumänien verdrängt, an dritter Stelle folgt die Slowakei. Gerade die beiden Nachbarländer Rumänien und Slowakei werden also immer stärker als Alternativstandorte wahrgenommen. Allerdings wies Tamás Vahl darauf hin, dass die Antworten die Meinung der bereits in Ungarn ansässigen Unternehmen widerspiegeln – potentielle Investoren aus dem Ausland könnten also durchaus andere Prioritäten setzen. Zum anderen konnten weder die DUIHK noch die BCCH bisher nennenswerte Abwanderungspläne beobachten, zugleich kamen im vergangenen Jahr allein aus Deutschland ca. 580 Millionen Euro Beteiligungskapital neu nach Ungarn. Hinzu kommen die Reinvestitionen bereits etablierter Unternehmen, die nach MNB-Angaben 2007 sogar ein Rekordniveau erreichten. Der komplette Konjunkturbericht steht auf der Homepage der DUIHK zum Download zur Verfügung (www.duihk.hu/ publikationen/konjunkturbericht). D. W.

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

11

Fokus

Gründung der DUIHK vor 15 Jahren

Tradition im Interesse der Wirtschaft Mit der Neugründung der DUIHK am 7. Mai 1993, 73 Jahre nach dem Entstehen ihrer historischen Vorgängerin, schufen sich die Unternehmen beider Länder eine wichtige Organisation zur Förderung der bilateralen Wirtschaftsbeziehungen. Damit setzte sie jahrzehntelange Bemühungen der fort, auch unter historisch manchmal schwierigen Bedingungen die Auslandsgeschäfte der Unternehmen aus beiden Ländern zu unterstützen.

schen Wirtschaft ein Signal, das auf bessere Zeiten hoffen ließ. Der Vorsitzende des Ausschusses und spätere Präsident des Deutschen Industrie- und Handelstages, Otto Wolf von Amerongen sondierte 1963, inwieweit die Handelsbeziehungen mit den sozialistischen Staaten des „Rates für gegenseitige Wirtschaftshilfe“ (RGW) verbessert werden können. Ungarn spielte dabei schon immer eine Vorreiterrolle. Mit der Einrichtung einer Handelsmission als erste offizielle Vertretung der Bundesrepublik in Budapest 1963 nahm der deutsch-ungarische Handel einen ersten Aufschwung.

1960-er Jahre: Wirtschaftsreformen beflügeln Handel

Gründungssitzung der DUHK im Jahre 1920

1920: Deutsche und ungarische Kaufleute als Vorreiter Die Gründung der DUIHK im Jahre 1993 war eigentlich kein Novum in den deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen. Bereits 1919 strebten deutsche Kaufleute in Ungarn die Gründung einer Deutschen Wirtschaftskammer an, um die deutsche Exportwirtschaft anzukurbeln. Dank der diplomatischen Anstrengungen des späteren ersten Kammerpräsidenten Paul Kühnemann beim Auswärtigen Amt in Berlin konnte am 6. August 1920 die DeutschUngarische Handelskammer (DUHK) als erste deutsche AHK nach Ende des 1. Weltkrieges gegründet werden. Eine Besonderheit der Kammer in Ungarn war schon damals die bilaterale Ausrich-

12

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

tung und paritätische Besetzung ihrer Gremien. Es galt daher als Privileg, als sie 1931 außerordentliches Mitglied des Deutschen Industrie- und Handelstages wurde.

Kalter Krieg: Ungarns Marktöffnung zum Westen Nach dem zweiten Weltkrieg änderten sich die Rahmenbedingungen für die Wirtschaftsbeziehungen dramatisch. Mit Aufkommen des Ost-West-Konfliktes rutschte der Außenhandel der Bundesrepublik mit den Staaten Mittelosteuropas in die Bedeutungslosigkeit: im Jahr 1952 entfiel auf sie lediglich ein Prozent des deutschen Außenhandels. In dieser Zeit setze die Gründung des Ostausschuss der Deut-

Die ungarischen Reformbestrebungen der folgenden Jahre schufen schrittweise die Voraussetzungen für den Ausbau der Beziehungen. 1968 wurden die Vorgaben für den staatlich reglementierten Außenhandel gelockert, und 1972 ließ Ungarn erstmals „wirtschaftliche Vereinigungen mit ausländischer Beteiligung“ zu. Der Ostausschuss antwortete auf die einzigartige Marktöffnung mit der Einrichtung eines Arbeitskreises Ungarn. Die Bundesrepublik wurde nach der UdSSR zum zweitwichtigsten Handelspartner Ungarns. Als erstes Jointventure mit einem westlichen Partner entstand 1974 die SICONTACT Kft., an dem die Siemens AG als Minderheitsgesellschafter mit 49% beteiligt war.

1980-er Jahre: Liberalisierung der Wirtschaft Die nach 1985 in Ungarn eingeleiteten neuerlichen Reformen gaben weitere Impulse für die Wirtschaftsbeziehungen mit der Bundesrepublik und ermöglichten u.a. das Investitionsschutz- und Förderabkommen (1986), aber auch die Herausgabe des ersten „Investitionsführers Ungarn“ für deutsche Unternehmen.

Die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer ist mit nahezu 900 Mitgliedern die wichtigste Institution zur praktischen Förderung deutsch-ungarischer Geschäftsbeziehungen. Als marktwirtschaftlich ausgerichteter Dienstleister und Berater unterstützen wir vor allem kleine und mittelständische Firmen beim Ausbau Ihrer internationalen Aktivitäten.

Unser Dienstleistungsangebot |  Markteinstiegsberatung  |  Marktstudien  |  Fördermittelberatung  |  Geschäftspartnervermittlung  |  Rechtsauskunft  |  Messeberatung  |  Individuelle Absatzberatung  |  Aus- und Weiterbildung  |  UmweltmarktBeratung  |  Veranstaltungsorganisation 

Unsere Mitglieder profitieren vom ausgebauten Netzwerk der DUIHK in Ungarn, Deutschland und weltweit, von exklusiven Veranstaltungen und Informationsangeboten und von Vorzugskonditionen für unsere Dienstleistungen. Nutzen Sie unsere jahrzehntelange Erfahrung, unser Know-How und unsere Kontakte.

www.duihk.hu Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer H-1024 Budapest, Lövôház utca 30  |  Tel. +36 1 345 76 00  |  E-Mail: [email protected]

Fokus 1989 wurden auch 100%-ige Auslandsbeteiligungen bei Jointventures zugelassen. 1990 wurden die Genehmigungspflicht für ausländische Investitionen und 1991 das Außenhandelsmonopol des Staates abgeschafft. Damit waren günstige Bedingungen für eine beispiellose Ausweitung der Wirtschaftsbeziehungen geschaffen. Zwischen 1990 und 1992 vervierfachten sich die deutschen Direktinvestitionen von 201 Mio. DM auf 860 Mio. DM.

Nur wenige Monate später, am 7.Mai 1993 wurde von 47 Unternehmen und Institutionen die Deutsch-Ungarischen Industrieund Handelskammer gegründet. Zum ersten Präsidenten der Kammer wurde Dr. Hans Messner gewählt, Geschäftsführerin wurde Eva Dude. Sie betonte im Juni 1993 gegenüber dem Handelsblatt, dass nicht nur deutschen oder deutsch-ungarischen Unternehmen

wichtiges Kriterium deutscher Auslandshandelskammern erfüllte. Seit 1998 ist die DUIHK außerordentliches Mitglied des Deutschen Industrieund Handelstages (seit 2001: Deutscher Industrie- und Handelskammertag). Angesichts der immer umfangreicheren Aufgaben – die sich auch in der wachsenden Mitarbeiterzahl niederschlug – wurde eine Erweiterung der Büros immer dringender. Bereits Ende 1996 gab es erste Überlegungen ein eigenes Haus zu erwerben. Unter 40 Objekten fiel die Wahl schließlich auf das Haus Lövőház u. 30. im 2. Stadtbezirk. Es war 1913 von der Unternehmerfamilie Ganz in unmittelbarer Nähe zu den Werkshallen des Traditionsunternehmens errichtet worden (das übrigens in den zwanziger Jahren Mitglied der DUHK war). Das Gebäude wurde mit finanzieller Unterstützung zahlreicher Mitgliedsunternehmen umfassend saniert und am 27. April 1999 als „Haus der DeutschUngarischen Wirtschaft“ im Beisein von Ungarns Ministerpräsident Viktor Orbán und DIHT-Präsident Hans Peter Stihl eingeweiht. Heute ist die DUIHK mit etwa 900 Mitgliedern nicht nur die größte bilaterale Wirtschaftsorganisation in Ungarn,

die Mitgliedschaft offen stünde, sondern die Kammer besonders ungarische Unternehmen anspreche, die am Ausbau ihrer Wirtschaftsbeziehungen mit Deutschland interessiert seien. Bereits einem Jahr nach ihrer Gründung verfügte die Kammer über einen soliden Mitgliederbestand von 350 Unternehmen. Im Januar 1994 erhielt die Kammer den Status eines Vereins nach ungarischem Recht, womit sie ein weiteres

sondern gehört zu den 10 umsatzstärksten deutschen Auslandshandelskammern weltweit. Doch auch wenn der Umfang und die Komplexität ihrer Leistungen sich in den vergangenen 15 Jahren ständig erweitert haben, hat sich an ihrem Auftrag nichts geändert: als Mitgliederorganisation, Dienstleister und Interessenvertreter die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen zu pflegen und zu fördern. Agnes Müller

Die Einrichtung einer AHK wurde umso dringlicher, als am 1. Juli 1992 die Handelsförderstelle der Deutschen Botschaft aufgelöst wurde. Die erstarkende privatwirtschaftliche Basis in Ungarn suchte nach einer Organisation ihrer Interessen. Anfang September 1992 drängte Eva Dude beim DIHT, das Delegiertenbüro in eine Auslandshandelskammer zu überführen, zumal Unternehmen einiger anderer Länder bereits bilaterale Kammern eröffnet hatten. Gut 200 deutsche Unternehmen hatten ihr schon signalisiert, dass sie Mitglied einer deutsch-ungarischen Kammer werden würden, und auch die Deutsche Botschaft bezeichnete Dudes Gesuch damals als „nicht chancenlos“ – zu Recht, wie sich bald erweisen sollte.

1993: Neue Aufgaben – neue Organisation

Angesichts dieser Entwicklung wurde die Schaffung institutioneller Voraussetzungen für die Betreuung der Auslandsaktivitäten der Unternehmen immer dringlicher. Das Handelsblatt berichtete bereits am 19.12.1989, dass Ostausschuss und Deutscher Industrie- und Handelstag (DIHT) die Gründung einer deutsch-ungarischen Handelskammer vorbereiten. Als Bundeskanzler Helmut Kohl zusammen mit dem Vorsitzenden des Ost-Ausschusses, Otto Wolf von Amerongen, sowie dem Präsidenten des Bundesverbands der Deutschen Industrie (BDI) Tyll Necker und dem Präsidenten des Deutschen Industrie- und Handelstages (DIHT) Hans Peter Stihl zwei Monate später Ungarn besuchte, nahmen diese Pläne Gestalt an.

1990: Delegiertenbüro als Vorläuferin der DUIHK Im November 1990 bezog die Delegierte der Deutschen Wirtschaft in Ungarn, Eva Dude, ihr erstes festes Domizil in der Stefánia út 99, der ehemaligen Außenwirtschaftsvertretung der DDR. Offiziell wurde das Delegiertenbüro dann am 7. März 1991 eröffnet. Eva Dude und ihre beiden Mitarbeiter sahen sich einem gewaltigem Arbeitspensum gegenüber. Rund 50 Unternehmensanfragen zu Marktbedingungen, Steuern oder Recht hatte das Büro täglich zu bewältigen.

14

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Fokus

Die DUIHK im Spiegel der deutschungarischen Wirtschaftsbeziehungen 6. August 1920 Gründung der Deutsch-Ungarischen Handelskammer (DUHK)

1927 Gründung des Deutschen Industrie- und Handelstages (DIHT)

1931 Die DUHK wird außerordentliches Mitglied des DIHT

1973 Aufnahme diplomatischer Beziehungen zwischen der Bundesrepublik und Ungarn

7. März 1991 Offizielle Eröffnung des Delegiertenbüros der Deutschen Wirtschaft

1974 Abkommen zur Entwicklung der wirtschaftlichen, technischen, industriellen Zusammenarbeit zwischen der Bundesrepublik und Ungarn

1991 Auflösung des Rates für gegenseitige Wirtschaftshilfe (RGW)

1945 Die DUHK stellt ihre Arbeit ein (deutsches Außenhandelsverbot)

1974 Die Siemens AG gründet mit der SICONTACT Kft. das erste bundesdeutsch-ungarische Jointventure

1949 Ungarn tritt dem osteuropäischen Wirtschaftsverbund RGW bei

1986 Investitionsschutz- und Förderabkommen

1952 Gründung des Ostausschusses der Deutschen Wirtschaft

1986 Herausgabe des „Investitionsführer Ungarn“ des Ostausschusses

1963 Handelsabkommen, Einrichtung einer deutschen Handelsmission als erste offizielle Vertretung der Bundesrepublik in Ungarn

1972 Zulassung von Jointventures in Ungarn

1972 Der Ostausschuss der deutschen Wirtschaft richtet einen „Arbeitskreis Ungarn“ ein

1988 Ungarn lockert die Einreisebestimmungen für Geschäftsreisende

1989 Ungarn lässt 100%-ige Auslandsbeteiligungen bei Jointventures zu

1990 Ungarn schafft die Genehmigungspflicht für Auslandsinvestitionen ab. In Budapest wird das Delegiertenbüro der Deutschen Wirtschaft eingerichtet

1992 Auflösung der Handelsförderungsstelle der Deutschen Botschaft

7. Mai 1993 Gründung der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer (DUIHK)

1994 Die DUIHK erhält den rechtlichen Status einer gesellschaftlichen Organisation nach ungarischem Recht

1994 Ungarn wird assoziiertes Mitglied der Europäischen Gemeinschaft (EG)

1998 Die DUIHK wird außerordentliches Mitglied des DIHT (Seit 2001: Deutscher Industrieund Handelskammertag)

1. Mai 2004 Beitritt Ungarns zur Europäischen Union (EU)

2007 Beitritt Ungarns zum Schengenabkommen

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

15

Wirtschaft & Politik

Aufschub der Reformen bereitet Nachteile

Foto: Best Relation

Investitionen basieren auf Vertrauen

Die Nachrichten der letzten Wochen haben nicht dazu beigetragen, den Unternehmen in Ungarn mehr Gewissheit über den künftigen Kurs der Wirtschaft und der Wirtschaftspolitik zu geben. Die Hiobsbotschaften von den internationalen Finanzmärkten verdüstern die Aussichten für die Weltwirtschaft, der Finanzminister musste seine Wachstumsprognosen nach unten korrigieren, notwendige Reformen stocken. Die Unternehmen erwarten jedoch von der Wirtschaftspolitik vor allem eine konsistente und verlässliche Strategie für die Zukunft.

D

ie gegenwärtige Krise der internationalen Finanzmärkte trifft Ungarn zu einem denkbar ungünstigen Zeitpunkt. Das Wachstum ging 2007 auf den niedrigsten Stand seit 10 Jahren zurück, die Investitionen stagnierten praktisch (nachdem sie schon im Vorjahr um fast drei Prozent zurückgegangen waren), private Haushalte und der Staat konsumierten deutlich weniger als noch vor einem Jahr. Lediglich die Exportwirtschaft bietet Grund zur Freude: im vergangenen Jahr lieferte Ungarn 14% mehr Waren und Leistungen ins Ausland, und erreichte damit schon das vierte Jahr in Folge zweistellige Zuwachsraten, der Handelssaldo ist erstmals seit 1992 wieder fast ausgeglichen. Für die ungarischen Arbeitnehmer ist die Situation weniger erfreulich. Im vergangenen Jahr mussten sie einen Rück-

16

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

gang ihrer Reallöhne um fast 5% hinnehmen – trotz eines Anstiegs der Bruttolöhne um 8%. Schuld daran waren zum einen höhere Steuern und Abgaben, die zwei Drittel der Lohnsteigerungen auffraßen, und zum anderen die hohe Inflationsrate, die mit 8% den höchsten Stand seit 2001 erreichte. Zudem geht die Zahl der Jobs zurück – vor allem im öffentlichen Dienst, der Ende 2007 fast 50 tausend Mitarbeiter weniger beschäftigte als vor einem Jahr.

Finanzmärkte: Seismograph der Erwartungen Für die Unternehmen wiederum ist vor allem das Fehlen einer klaren wirtschaftpolitischen Perspektive die größte Sorge. Verlässliche Orientierungspunkte sind schließlich Voraussetzung für betriebliche Planungen und damit auch für eine stär-

kere Investitionsbereitschaft der Unternehmen – und zwar von ausländischen wie ungarischen Firmen gleichermaßen. Die augenblicklich schwache Konjunktur ist für Investitionsentscheidungen sicher nicht gerade förderlich, aber nicht allein entscheidend. Vor wenigen Tagen musste Finanzminister Veres die Wachstumsprognose der Regierung für das laufende Jahr nach unten auf 2,4% korrigieren, und zugleich eingestehen, dass die Inflationsrate höher als bisher angenommen ausfallen dürfte. Schwerer als die konjunkturellen Unwägbarkeiten wiegen jedoch die Risiken in Bezug auf den zukünftigen Reformkurs der Wirtschaftspolitik. Die renommierte Ratingagentur Standard & Poor’s versah deshalb Mitte März die Bonitätseinstufung des Landes mit dem Zusatz „Aussichten negativ“. In ihrer Begründung konstatierten die Analysten einen „schwindenden Appetit“ der Ungarn für eine weitere Konsolidierung der Staatsfinanzen, die „zeitlich schlecht platzierte“ Ankündigung von Steuersenkungsplänen für 2009 und den Mangel einer klaren und glaubhaften Stabilisierungsperspektive. An Finanzmärkten sind die Folgen der derzeitigen Unsicherheiten schon jetzt spürbar. Bei den jüngsten Anleiheauktionen, auf denen der ungarische Staat sich mit Geld von den Banken versorgt, musste die für die Verwaltung der Schulden der Regierung zuständige Agentur (AKK) teilweise um bis zu 146 Basispunkte (d.h. 1,46 Prozentpunkte) höhere Zinskosten akzeptieren als noch vor drei Monaten. Und das verteuert die Bedienung des Staatsschulden weiter: schon heute muss Ungarn fast jeden achten Steuerforint für Zinsen ausgeben.

Steuern: Senken? Erhöhen? Abwarten? Mittelfristig ist jedoch für die Unternehmen entscheidend, ob und wie dringend notwendige Reformprojekte umgesetzt

Wirtschaft & Politik werden. Kaum ein Thema wird dabei derzeit so intensiv diskutiert wie die Reform des Steuersystems. Ende Februar stellte der Ministerpräsident dafür mehrere alternative Vorschläge vor, und Unternehmen und Bürgern für 2009 Entlastungen um 250 Milliarden Forint in Aussicht. Schon wenige Wochen später musste jedoch Finanzminister Veres eingestehen, dass wohl höchstens 100 Milliarden Forint für Steuersenkungen zur Verfügung stünden. Daher fühlen sich viele Beobachter an das Jahr 2005/2006 erinnert, als sich in gerade einmal 12 Monaten ein zuvor angekündigtes Steuersenkungsprogramm in eine drastische Anhebung der Abgabenlast umkehrte. Die aktuelle Diskussion konzentriert sich vor allem auf die Frage, wie eine Steuerreform aussehen muss, die nachhaltiges Wachstum fördert. Zahlreiche Experten sind der Meinung, dass nur deutlich stärkere Abgabensenkungen in der Lage seien, die ungarische Wirtschaft wieder in Gang zu bringen. Andere haben Zweifel, ob geringere Steuern tatsächlich zur erhofften nachhaltigen Belebung der Wirtschaft führen. Was die meisten übersehen: es gibt praktisch gar nichts zu verteilen. Im Gegenteil: selbst wenn die angestrebte

weitere Konsolidierung der öffentlichen Kassen nach Plan liefe, wäre das Haushaltsdefizit noch immer deutlich höher als nach den Maastricht-Kriterien erlaubt. Es war eine auch international anerkannte Leistung, dass Ungarn innerhalb von nur 18 Monaten seine Neuverschuldung um ca. fünf Prozentpunkte reduziert hat. Aber selbst so waren es 2007 noch 5,7% des BIP – die Maastricht-Kriterien erlauben maximal 3%. Und diese Kriterien wurden schließlich nicht zur Knebelung von Volkswirtschaften erfunden, sondern

stammt zwar ein großer Teil der Steuereinnahmen der Gemeinden, aber nur knapp ein Sechstel aller Steuereinnahmen des Zentralhaushaltes. Die Steigerung der Konkurrenzfähigkeit der Unternehmen dürfte daher mit anderen Maßnahmen bedeutend effektiver zu bewerkstelligen sein. Wirtschaftsminister Kákosy bezifferte z.B. im März auf einer Veranstaltung der europäischen Handelskammern in Ungarn die verwaltungsbedingten Kosten für die Unternehmen auf etwa 7% des BIP – gegenüber nur zwei Prozent in Skandinavien.

Wechselkurs: 1 euro=260 HUF Mittelfristig ist für die Unternehmen entscheidend, ob und wie dringend notwendige Reformprojekte umgesetzt werden

basieren auf der theoretisch und empirisch belegten Erkenntnis, dass andauernd hohe Haushaltsdefizite auf längere Sicht Wachstums- und Wohlstandsverluste bedeuten. Und noch etwas wird bei allen Klagen über die ungarischen Steuern gern übersehen: Trotz der höheren Belastungen seit 2006 gehören die Unternehmenssteuersätze in Ungarn noch immer zu den niedrigsten in Europa. Von den Unternehmen ent-

Ein anderes Thema, das den Unternehmen Kopfzerbrechen bereitet, ist der Wechselkurs des Forint. Allein in den vergangenen 15 Monaten schwankte der Kurs des Forint gegenüber dem Euro um etwa 8%, gegenüber dem Dollar um etwa 20%. In den Devisenabteilungen der Banken lässt sich zwar mit solchen „Volatilitäten“ prächtig spekulieren, für Unternehmen können sie jedoch verheerende Auswirkungen haben. Im Februar fand nun ein markanter Richtungswechsel in der Wechselkurspolitik statt. Die Zentralbank (MNB) gab am 25. Februar den 2001 eingeführ-

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

17

Wirtschaft & Politik ten Wechselkurskorridor der nationalen Währung auf. Die MNB hatte einen solchen Schritt schon früher erwogen, scheiterte aber bisher an der Ablehnung der Regierung. Diese gab jetzt ihren Widerstand auf. Die Notenbank hat nun zwar einen größeren Spielraum für ihre Zinspolitik, dieser Spielraum schlägt sich aber bei Unternehmen und Privathaushalten in einem höheren Wechselkursrisiko nieder. Größere Wechselkursschwankungen würden jedoch ernste Folgen Bruttoinlandsprodukt 5 4

4 3 2

4.1

2.4 1.3

1 0

2007

2008

2009

2010

3

2.9

2009

2010

Verbraucherpreise 10

8

8

5.9

6 4 2 0

2007

2008

Haushaltsdefizit 6

5.7

5

4

4

3.2 2.7

3 2 1 0

2007

2008

2009

2010

haben: Heute lauten in Ungarn mehr als die Hälfte aller Unternehmenskredite, fast die Hälfte aller Wohnungsbaudarlehen und nahezu 100% aller Autofinanzierungen auf Fremdwährungen. Standard & Poor’s sieht im hohen Anteil von ungesicherten Fremdwährungskrediten sogar eine Gefahr für die gesamtwirtschaftliche Stabilität. Aus Sicht der Notenbank ist in einem intensiv Handel treibenden Land wie Ungarn eine starke Währung hilfreich bei der Eindämmung der Inflation. Viele Exporteure beklagen aber auf der anderen Seite seit Jahren die fortgesetzte reale Aufwertung des Forint. Bereinigt um die unterschiedlichen Inflationsraten in Ungarn und im Ausland verzeichnete der

18

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Forint in den letzten 10 Jahren eine Aufwertung von etwa einem Drittel. Theoretisch schwächt das die Wettbewerbsfähigkeit der einheimischen Wirtschaft gegenüber Konkurrenz. In der Praxis zeigt sich aber, dass die Aufwertung der nationalen Währung keineswegs zwangsläufig zu einer dauernden Verschlechterung der Wettbewerbsfähigkeit führen muss. Der Aufwertungsdruck fördert nämlich auch Strukturwandel und Rationalisierung – nur so konnte z.B. Deutschland in den

Die Unternehmen erwarten schnell Klarheit über den zukünftigen Kurs der Wirtschaftspolitik

letzten Jahren Exportweltmeister bleiben und seine Marktanteile weltweit ausbauen. Und auch Ungarns Außenhandelsbilanz hat sich in den vergangenen Jahren kontinuierlich verbessert – trotz Aufwertung. Auch in Ungarn warnen daher immer mehr Experten vor einer Währungsabwertung als leichtem Weg zur Verbesserung der Konkurrenzfähigkeit. Den kurzfristig positiven Wirkungen auf die Exporterlöse steht nämlich auch eine negative Wirkung auf die Inflationsrate gegenüber, was der Wirtschaft insgesamt schadet.

Reformpolitik in der Zwickmühle Neben Steuern und Wechselkurs stehen die ungarischen Politiker – in der Regierungskoalition ebenso wie in der Opposition – auch in weiteren Feldern vor einem Dilemma, das auch in Deutschland bestens bekannt ist. Die Fortführung oder die Einleitung wichtiger Reformvorhaben stößt oft auf innenpolitische (manchmal auch innerparteiliche) Widerstände, aber der Aufschub dieser Reformen würde dem Land langfristig enorme wirtschaftliche Nachteile bereiten. Beispiel Marktliberalisierung: Zum Jahresbeginn hat Ungarn den Markt für Elektroenergie gemäß den Vorgaben der EU weitgehend liberalisiert. Die damit verbundene Abschaffung von Subventionen für die gewerblichen Energiepreise hat jedoch die Kosten für die Unternehmen z.T. drastisch erhöht und gefährdet nicht selten die Rentabilität des Betriebs. Natürlich ist die Liberalisierung der Märkte zu begrüßen, denn ein marktgerechtes Preisniveau ist die Voraussetzung für erforderliche Investitionen in die Energieproduktion auf der einen und energiesparende Lösungen auf der anderen Seite. Unverständlich bleibt jedoch,

warum die vielfach kritisierte Monopolstellung des staatlichen Energieunternehmens MVM im Zuge der Liberalisierung de facto unangetastet blieb. Erst jetzt, zwei Monate nach Inkrafttreten der Marktöffnung, wird diese Frage zum Gegenstand heftiger wirtschaftspolitischer Diskussionen. Beispiel Gesundheitsreform: Nicht nur in Ungarn gehören die sozialen Sicherungssysteme – allen voran das Rentenund das Gesundheitssystem – zu den innenpolitisch sensibelsten Bereichen. Umso höher sind Anstrengungen der Politik zu bewerten, diese Systeme langfristig finanzierbar zu gestalten – auch wenn solche Reformen teilweise schmerzhaft sind. Ungarn hat erste Maßnahmen in diesem Bereich ergriffen, jedoch könnten nach dem Referendum die innenpolitischen Konstellationen nun eine Abkehr von dieser Reformpolitik nach sich ziehen – zumindest vorübergehend. Aus der Sicht der Wirtschaft ist jedoch Klarheit über den zukünftigen Kurs der Gesundheitsreform gleich aus mehreren Gründen von enormer Bedeutung. Zum einen beeinflussen Reformschritte (oder deren Ausbleiben) direkt die Kosten der Unternehmen, z.B. die gesetzlichen Sozialabgaben. Zum anderen brauchen Investoren verlässliche Parameter, in welchem Maße privates Kapital z.B. im Gesundheitswesen bzw. in der Krankenversicherung gewünscht ist. Und schließlich bestimmt die Qualität der Sozialsysteme auch das allgemeine wirtschaftliche Klima im Land nicht unerheblich, und wird damit auch zum Faktor für die internationale Konkurrenzfähigkeit. Angesichts dieser Probleme sind ungarische Politiker derzeit sicher nicht um ihren Job zu beneiden. Sie müssen die Wirtschaft auf eine langfristig stabile Bahn bringen und sich zugleich kurzfristigen wirtschaftlichen Zwängen beugen – z.B. denen zur Verfügung stehenden Haushaltsmitteln. Die Unternehmen erwarten schnell Klarheit über den zukünftigen Kurs der Wirtschaftspolitik. Aber trotz des enormen politischen Drucks sollte jedoch vor allem Aktionismus vermieden werden. Ein breiter gesellschaftlicher Konsens ist die Voraussetzung für das Vertrauen in die Verlässlichkeit der Entscheidungen. Erneute Enttäuschungen über nicht eingehaltene Zusagen würden der Wirtschaft schweren Schaden zufügen, vor allem aber würden sie die Glaubwürdigkeit der Politik auf lange Sicht irreparabel beschädigen. D. W.

Branchen und Märkte

Clusterpolitik in Ungarn

Clustermarkt noch in den Kinderschuhen „Cluster“ ist heute ein oft bemühter Begriff der Wirtschaftspolitik und des Marketing, obwohl zum Teil stark divergierende Vorstellungen darüber existieren. Das Fehlen einheitlicher Kriterien erschwert den Vergleich der Cluster untereinander – dies aber wäre eine wichtige Voraussetzung für die Vergabe von EU-Fördergeldern. Eine Studie der Management & Controlling Service Kft. (MCS) hilft jetzt, ein einheitliches Akkreditierungssystem zu etablieren. Im europäischen Vergleich hat Ungarns Clusterlandschaft jedoch noch deutlich Entwicklungspotential.

Dr. Antal Nikodémus, Stellvertretender Abteilungsleiter Innovationen und F+E, Wirtschaftsministerium

U

prägte Michael Porter, Wirtschaftsprofessor der Universität Harvard, diesen Begriff und bezeichnete damit ein regionales Netzwerk von Unternehmen, Produzenten, Zulieferern, Dienstleistern sowie universitären oder außeruniversitären Forschungseinrichtungen, die auf demselben Technologiefeld tätig sind und durch Kooperationen Synergien nutzen. Ande-

Foto: Best Relation

m an Ausschreibungen für öffentliche Fördergelder teilnehmen zu können, müssen sich Cluster einem Akkreditierungsverfahren unterziehen. Dazu sind jedoch einheitliche Kriterien erforderlich – und die gab es bisher nicht. Obwohl nahezu inflationär gebraucht, versteht unter dem Begriff „Cluster“ heute jeder etwas anderes. 1998

re Definitionen nennen die „Integration von vertikalen oder horizontalen selbständigen juristischen Personen oder eine Verbundenheit „durch langfristige Innovation und einer gemeinsamen Geschäftsführung zur Arbeitsrationalisierung und Erhöhung der Effizienz“. Doch keine dieser Definitionen gilt als verbindlich. Eine einheitliche Clusterdefinition ist deshalb das erklärte Ziel einer Studie von MCS Kft., die in Zusammenarbeit mit dem Wirtschaftsministerium durchgeführt wird und Ende April erste Ergebnisse vorstellen will. Auf dieser Grundlage könnten bald Kriterien für die Akkreditierungsverfahren von der Regierung bestätigt werden,

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

19

Branchen und Märkte erläutert Dr. Antal Nikodémus, zuständig für Innovation und Forschung & Entwicklung im Wirtschaftsministerium, den derzeitigen Stand. „Daraufhin können dann bereits im frühen Herbst die Ausschreibungen für akkreditierte Cluster laufen.“ Der Betriebswirt rechnet mit dem Interesse von 50-60 Clustern, die je nach Lebenszyklus in vier Gruppen unterteilt werden: „Wir unterscheiden vier Klassen von Clustern: Cluster in der Startphase, Cluster in der Entwicklungsphase, bereits akkreditierte Cluster und akkreditierte Pol-Cluster. Die Klassifizierung bestimmt die jeweiligen Fördermöglichkeiten. Beispielsweise können Cluster der 4. Klasse an den Ausschreibungen für innovative Milliardenprojekte teilnehmen. Die Erwartungen bei MCS Kft. hingegen sind gedämpfter: „Wir haben die interne und externe Zusammenarbeit der ungarischen Cluster untersucht und wollten dazu alle hiesigen Cluster ansprechen,“ erklärt Márton Pongrácz, Berater von MCS die Ausgangssituation. Das Interesse war jedoch eher gering: trotz aktiver Unterstützung durch den Auftraggeber, die Regionale Fördermittelvergabe-Gesellschaft (Regionális Támogatás-

20

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Márton Pomgrácz, Fachberater, MCS Management & Controlling-Service Kft.

közvetítő Kht.) beteiligten sich nur 64 Cluster – das entspricht einer Rücklaufquote von nur 27,5%. „Man begegnete der Studie mit Misstrauen und wenig Kooperationsbereitschaft.” Dennoch hat die aus EU-Geldern finanzierte Studie wichtige Erkenntnisse gebracht: neben den Stärken zeigt sie nämlich vor allem auch die Schwächen auf und benennt Handlungsbedarf.

Überraschenderweise liegt dieser jedoch weniger im oft bemängelten Bereich der ländlichen Infrastruktur oder auf dem Gebiet wirtschaftspolitischer Maßnahmen. Nachholbedarf besteht vielmehr bei der Organisations- und Kulturentwicklung und in der Zusammenarbeit zwischen den Cluster-Partnern, vor allem aufgrund mangelnden gegenseitigen Vertrauens zwischen den ClusterBeteiligten selbst. In Sachen Organisations- und Kulturentwicklung „können die Ausschreibungen einen Schub bringen,“ so die Erwartung Pongrácz’: „Gemeinsam in Anspruch genommene Dienstleistungen, wie Buchhaltung, Messenauftritt oder Marketingaktionen können ein Ausgangspunkt sein, der später über gemeinsame internationale Auftritte, Zusammenarbeit der F+E-Abteilungen oder Benchmarking weiter vertieft werden kann.“ Das sich dies lohnt, zeigt der Blick ins Ausland: In Italien verbuchen Clusterteilnehmer einen 4%-igen Anstieg ihres Betriebsergebnisses, während in Massachussets die Produktivität von Clusterfirmen um 12% besser war als die von Nicht-Clusterfirmen. Éva Farkas

Management

Maßgeschneiderte Weiterbildungsangebote

Erfolgreiche Partnerschaften Langfristige Bildungspartnerschaften tragen zum Unternehmenserfolg bei, wie Kooperationen zwischen dem Deutsch-Ungarischen Bildungszentrum (DUBZ) und der Robert Bosch Elektronika Kft. oder der dm Drogeriemarkt Kft. belegen. Bosch, größter Arbeitgeber der Region um Hatvan, hat seit 2003 mehr als 160 Techniker ausgebildet und eingestellt. Branchenmarktführer dm wurde kürzlich als frauenfreundlichster Arbeitgeber ausgezeichnet.

E

geschulten Fachleute werden von uns in höhere Position übernommen, wenn sie die Aufnahmekriterien erfüllen. Sie beziehen bereits während der Ausbildung Gehalt, die Ausbildung wird von Robert Bosch Elektronika Kft. finanziert. Sie können aber mit dem erworbenen Wissen auch bei Bosch im Ausland zum Einsatz kommen können”, so die Personalleiterin.

Fotos: dm

rstmalig haben wir die Fortbildungsreihe mit dem DUBZ im Jahre 2006 auf freiwilliger Basis angeboten. Zu unserem Erstaunen haben sich alle 87 Mitarbeiter des mittleren Managements zum Training gemeldet, meint dm Personalleiterin Annamária Sélei. „In diesem Jahr nutzen bereits 132 Mitarbeiter zusammen mit den Filialleitern diese Chance, die mittlerweile wegen ihres Erfolges von unserer Geschäftsführung als verbindlich angesehen wird.“ Die diesjährige Trainingsreihe, die ausschließlich während der regulären Arbeitszeit stattfindet, behandelt u.a. Themen wie Konfliktbewältigung, Teambuilding, Kommunikation und situationsbedingte Führung. Mit der Bosch-Gruppe besteht eine Zusammenarbeit auf den Gebieten der dualen kaufmännischen Ausbildung bereits seit 1994. Durchgeführte Inhouseschulungen widmeten sich u.a. der interkulturellen Kommunikation, dem Arbeitsrecht oder der Konfliktbewältigung. Die sechsmonatige Intensivausbildung für Elektrotechniker wurde 2003 mit fachlicher Unterstützung des DUBZ eigens akkreditiert. „Wir entwickeln kontinuierlich die fachlichen Inhalte unserer Ausbildung weiter“, erläutert Judit Magyari, Leiterin Personalentwicklung bei Bosch. „Für die Akkreditierung, die Anpassung an die gesetzlichen Richtlinien und die Kontrolle der Thematik konnten wir das Bildungszentrum gewinnen.“ Geboren wurde diese mustergültige Initiative eher aus der Not – doch mittlerweile bietet sie für die Absolventen von 12 Ausbildungskursen einen sicheren Arbeitsplatz.  „Die mit diesem Programm

dern für deren Qualität. Neben einer breiten Palette von Aus- und Fortbildungskursen bietet das DUBZ auch Kurse zu speziellen Themen an, die in Ungarn noch nicht etabliert sind, und engagiert dafür anerkannte ausländische Trainer. Maßgebend für die Auftraggeber ist, dass die Mitarbeiter das Erlernte in der täglichen Arbeit umsetzen können. Andere wichtige Kriterien bei der Auswahl eines Trainingpartners sind jedoch auch das organisatorische Niveau der Bildungseinrichtung und die Kontaktpflege, bezieht dm-Personalleiterin Annamária Sélei Stellung. Dazu gehört die proaktive Empfehlung von neuen Kursangeboten ebenso wie die vertrauensvolle Zusammenarbeit bei-

Bildungsseminar bei dm

Hohe Ansprüche: Kontinuiät, Vertrauen und Qualität in der Ausbildung Solche und ähnliche Projekte betreut das Deutsch-Ungarische Bildungszentrum seit 17 Jahren. „Wir bevorzugen langfristige Beziehungen, wir möchten als Berater und Partner Unterstützung leisten und uns zusammen mit den Partnerunternehmen entwickeln“, betont Mária Boros-Huber, Vorsitzende des Trägervereins. „Dafür ist eine gemeinsame Vertrauensbasis und ständiger Erfahrungsaustausch unerlässlich.” Die Messlatte setzt das DUBZ dabei sehr hoch, nicht nur für die Bandbreite der angebotenen Serviceleistungen, son-

der Partner bei der Umsetzung der Maßnahmen. Bei Bosch werden Effizienz und Qualität der Ausbildung durch ein internes Monitoring überwacht. „Unter jenen Mitarbeitern, die sich dabei besonders engagieren, verlosen wir z.B. Auslandsreisen“, so Judit Magyari. Wie sehr man auf die Kundenwünsche eingeht, zeigt sich auch an einem anderen Beispiel: Rund 95 % der gut 1700 dm-Mitarbeiter sind Frauen. Damit z.B. 30 Damen aus einer Abteilung auf Fortbildung „bei Laune gehalten“ werden, setzt man als Kursleiter vorzugsweise Herren ein. Éva Farkas

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

21

Recht & Tipps

Neues Regelwerk für erneuerbare Energie in Ungarn

Eingegrenzte Windenergie

Zum 1.1.2008 sind in Ungarn Bestimmungen eines neuen Elektrizitätsgesetzes sowie einer darauf aufbauenden Rechtsverordnung in Kraft getreten, welche das System der Einspeisegebühren für Strom aus erneuerbaren Energiequellen auf eine neue Grundlage stellen.

D

ie Abnahme sowie die Vergütung der erzeugten Elektrizität aus erneuerbaren Energiequellen erfolgt nach der neuen Rechtslage über den ungarischen Transmission System Operator MAVIR. Kraftwerksbetreiber haben nunmehr mit MAVIR hinsichtlich der Stromabnahme zu kontrahieren und erhalten von MAVIR auch die Einspeisevergütung für die erzeugte erneuerbare Energie, auch wenn die Einspeisung bei einem anderen Netzwerkbetreiber stattfindet. Entsprechend dieser zentralen Rolle von MAVIR wurden die bisherigen Abnahme- und Ankaufsverträge durch das neue Elektrizitätsgesetz für unwirksam erklärt. Die Betreiber müssen nunmehr Verträge mit MAVIR abschließen, wobei für Altanlagen die bereits vom ungarischen Energieamt festgelegten Bedingungen vereinbart werden müssen. Bei der Bemessung der Vergütungssätze differenziert die neue Rechtsverordnung danach, ob die förderungsfähige Energiekapazität der Anlage vor dem 1.1.2008 festgelegt oder vollständig beantragt worden ist (Altanlagen) oder ob dies erst nach diesem Zeitpunkt geschah. Windkraftanlagen

22

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

beispielsweise, deren Eintritt in das Abnahmesystem vor 2008 erfolgte oder beantragt worden ist, erhalten nun eine feste Einspeisegebühr von 26,46 HUF pro kWh. Für Neuanlagen wird hingegen tageszeitabhängig eine Gebühr von 29,56, 26,46 bzw. 10,80 HUF/kWh zu entrichten sein. Für Neuanlagen mit einer Leistung ab 20 MW und in einer nächsten Stufe ab 50 MW werden sogar nur erheblich geringere Vergütungssätze zu zahlen sein. Dies wird sich etwa bei großen Windparks auswirken, da diese unter der Rechtsverordnung grundsätzlich zusammen betrachtet werden müssen. Eine zusätzliche Schwierigkeit insbesondere für Windkraftanlagen resultiert vor allem daraus, dass Kraftwerksbetreiber einen Plan über die von ihnen einzuspeisende Energiemenge abzugeben haben, wobei Abweichungen von den gemeldeten Werten zu Strafgebühren führen. Dem Ausbau der Windenergie hatte das Energieamt schon zuvor dadurch eine Grenze gesetzt, dass es eine Höchstmenge an insgesamt zulässiger Windenergie bei 330 MW festgelegt hat. Hintergrund sind Befürchtungen, dass die Zulassung einer höheren Kapazität die Stabilität des

Stromnetzes gefährden könnte. Allerdings steht zu erwarten, dass Ungarn diese starre Grenzmarke bald weiter anheben wird. Das neue Regelungswerk für das Einspeisesystem bietet – insbesondere durch die niedrigeren Vergütungssätze – den Rahmen für die Zulassung weiterer Kapazitäten. Die neuen Kraftwerkskapazitäten würden dann in einem Ausschreibungsverfahren vergeben, wobei damit zu rechnen ist, dass eine Vielzahl von Antragstellern daran teilnehmen wird. Der Umfang einer neuen Ausschreibung bleibt abzuwarten, da sich die ungarischen Bedenken hinsichtlich der Stabilität des Elektrizitätsnetzes bei der Genehmigung von Windkraftanlagen auch an verschiedenen Stellen des neuen Gesetzes wiederfinden. Für die Solarenergie wird durch die neuen Regelungen eine von Tageszeit und Anlagengröße unabhängige Gebühr von 26,46 HUF/kWh festgelegt, welche für Alt- und Neuanlagen gilt. Für alle anderen Neuanlagen zur Erzeugung erneuerbarer Energie gelten wie bei der Windkraft Abstufungen nach Anlagengröße und Zeit der Energieeinspeisung. Die zukünftigen Basispreise für die Einspeisegebühr sollen jährlich vom Energieamt unter Berücksichtigung des allgemeinen Preisanstiegs neu berechnet werden. Bei der Berechnung wird der ermittelte Preisanstieg für Neuanlagen allerdings jedes Jahr um einen sogenannten „Effizienzkorrekturfaktor“ reduziert, um den technischen Fortschritt auf dem Gebiet der erneuerbaren Energien zu berücksichtigen und Effizienzsteigerungen einzufordern. Martin L. Wodraschke, LL.M. Henning Thomas, LL.M.

K o n ta k t German Desk CMS Cameron McKenna LLP Tel.: +36 1 483 4828 Fax: +36 1 483 4801 E-mail: [email protected]

Recht & Tipps

Vergabemonitor

§

Geschäftsgeheimnis im Vergabeverfahren? Nach europäischem Recht gilt bei Vergabeverfahren grundsätzlich das Öffentlichkeitsprinzip. Eingereichte Lösungen, die als Geschäftsgeheimnis gelten, wären daher auch für die Konkurrenz zugänglich. Nicht selten werden Angebote jedoch in größerem Umfang öffentlich gemacht, als dies notwendig wäre.

D

ie geplante Novellierung des ungarischen Vergabegesetzes regelt, wann eine Geheimhaltung unter Berufung auf das Geschäftsgeheimnis zulässig ist: Als Geschäftsgeheimnis zu behandelnde Angaben sollten von übrigen Inhalten gut getrennt und unter Einhaltung bestimmter Schutzvorkehrungen (z. B. Bildung geschlossener Einheiten aus den Geschäftsgeheimnissen innerhalb des Angebots, auszugsweise Wiedergabe des Angebots) offen gelegt werden. Sie sind in einem gesonderten Verzeichnis aufzuführen. Bei der Öffnung der eingegangenen Angebote gibt der öffentliche Auftraggeber den Inhalt dieses Verzeichnisses bekannt. Ist ein anderer Bieter der Ansicht, dass bestimmte Informationen unbegründet als Geschäftsgeheimnis eingestuft wurden,

Foto: Best Relation

§

dürfen Auftraggeber auch nicht mehr unter Berufung auf das Geschäftsgeheimnis untersagen, dass Daten, die der Auftraggeber bei der Wertung der Angebote für die Zuschlagserteilung berücksichtigt hat, zugänglich gemacht werden, oder dies zu beschränken. Das führte bei der Schiedskommission zu der gängigen Praxis, dass der Auftraggeber nach der Zuschlagserteilung allen Bietern Einsicht in die Angebote der anderen Bieter gewähren muss. Jedoch ist die Einsichtnahme nur zur Prüfung der Rechtmäßigkeit des Vergabeverfahrens zulässig. Die Verwendung der im Rahmen der Akteneinsicht erworbenen Informationen kann die sonstigen Regeln für das Geschäftsgeheimnis nicht verletzen.

§

kann er die Revision des Verzeichnisses bei der ungarischen Schiedskommission für Öffentliche Auftragsvergabe (KDB) beantragen. Grundsätzlich gilt, dass eine Geheimhaltung nur sehr beschränkt möglich sein soll. Name und Adresse des Bieters sowie Angaben, die als Bewertungskriterium herangezogen werden, unterliegen nicht dem Geschäftsgeheimnis. Nach Bekanntgabe des Verfahrensergebnisses

Der Vertrag, der zwischen Auftraggeber und erfolgreichem Bieter zustande kommt, ist Information von öffentlichem Interesse und somit öffentlich (bis auf den sehr beschränkten Kreis der als Geschäftsgeheimnis eingestuften Angaben). Kommt es zu einem Vergabenachprüfungsverfahren, so sind der Antragsteller, der Antragsgegner und die Mitglieder der Schiedskommission berechtigt, jederzeit

Einsicht in alle Dokumente des Verfahrens zu nehmen und Kopien oder Aufzeichnungen zu erstellen.

Vergabeverfahren-Vorschau Der Gemeindeverband für Abfallwirtschaft, Győr (Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás) hat eine Angebotsaufforderung in einem offenen Verfahren für die Vergabe eines Auftrags zur „Errichtung eines regionalen komplexen Abfallbehandlungswerks und Abfalldeponie im Gebiet von GyőrSashegy“ veröffentlicht. Den Auftragskonditionen liegt die ungarische Ausgabe des FIDIC Red Book 2005 zugrunde. Der geschätzte Auftragswert beträgt HUF 3.359.000.000,-. Die Angebotsfrist ist der 15. Mai 2008, 11.00 Uhr. Weitere Informationen: TED 2008/S 62-083764

Ergebnisse und Verträge Die Bekanntmachung über das Ergebnis des Vergabeverfahrens zur Erteilung des öffentlichen Bauauftrags „Autobahn M1 – Hegyeshalom 2008“ wurde in der TED-Datenbank am 29. März 2008 unter Nr. 2008/S 62-08-3244 veröffentlicht. Die Staatliche Autobahnverwaltungs- geschlossene AG (Állami Autópálya Kezelő Zrt.), hat den Bauauftrag im Wert von HUF 1.643.989.597,- im Rahmen eines offenen Verfahrens am 18. März 2008 erteilt. Den Zuschlag hat die Bieterin Colas-Eger Zrt. erhalten. Am 2. April 2008 ist in der TEDDatenbank unter Nr. 2008/S 64-086198 eine Bekanntmachung über das Ergebnis eines Vergabeverfahrens zur Erteilung eines öffentlichen IT-Auftrags erschienen. Die Auftraggeberin ist die Gemeinde des V. Bezirks, Budapest, die den Auftrag im Wert von HUF 945.576.000,-- dem Konsortium Modul Info Kft. (der Monor Telefontársaság Kft., der Hewlett-Packard Magyarország Kft.) am 28. Januar 2008 erteilt hat. Orsolya Hajós, Attila Dezső Dezső & Partners Rechtsanwälte

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

23

DUIHK intern

Business Breakfast mit Wirtschaftsminister Kákosy

Keinen Appetit auf radikale Reformen Foto: Best Relation

Für Wirtschaftsminister Csaba Kákosy ist das mangelnde Vertrauen in die ungarische Wirtschaftspolitik eines der Hauptprobleme für die Wirtschaft. Um dieses Vertrauen wieder herzustellen, seien Kontinuität, Verlässlichkeit und Transparenz erforderlich. Für neue große Reformvorhaben in der laufenden Legislaturperiode sieht der Minister wenig Chancen.

tend: „Wir könnten das Spiel natürlich mitmachen und eine flat tax einführen. Der Steuersatz wäre aber dann bei uns wohl sehr hoch.“

Stakeholder in Reformvorhaben einbeziehen

Wirtschaftsminister Csaba Kákosy und DUIHK-Präsident Tamás Vahl

D

as grösste Problem ist der Mangel an internationaler Glaubwürdigkeit der Regierung. Die Hauptaufgabe ist deshalb, Versprechen einzuhalten, gestellte Ziele zu erreichen und Vertrauen zurückgewinnen, sagte Kákosy beim Business Breakfast im Sofitel, zu dem die DUIHK am 14. März zusammen mit den Bilateralen Europäischen Handelskammern in Ungarn eingeladen hatte.

Steuersenkungen für mehr Investitionen Der Minister versicherte, dass die Regierung am begonnenen Kurs festhalten werde: „Das Konvergenzprogramm muss eingehalten werden.“ Ziel sei die Senkung des Staatsdefizits bis Ende 2008 unter 4% des Bruttoinlandsproduktes. Kákosy äußerte sich zuversichtlich, dass begonnene Reformprojekte der Regierung umgesetzt würden, mit neuen sei aber

24

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

wohl in der Amtszeit der jetzigen Regierung nicht mehr zu rechnen. Von zentraler Bedeutung sind die Reduzierung der Steuerlast, um Investitionen zu fördern und der Ausbau von Forschung und Entwicklung. Um die Wirtschaft anzukurbeln, sei die Reduzierung der allgemeinen Steuerlast, die in den letzten zwei Jahren um zwei Prozentpunkte auf 39% des BIP anstieg, unerlässlich, so Kákosy. Auch die Abschaffung der Solidaritätssteuer, die seit 2006 Unternehmensgewinne zusätzlich mit etwa 4% belastet, sei eine wichtige Voraussetzung für neue (ausländische) Investitionen. Potential liege auch im Bürokratieabbau. Verwaltungskosten verschlingen in Ungarn 7% des BIP – in Skandinavien müssen Unternehmen nur 2% des BIP für bürokratische Arbeiten aufwenden. Zu einem möglichen Einheitssteuersatz, der sogen. „flat tax“ äußerte sich Kákosy dennoch zurückhal-

Als eine notwendige vertrauensbildende Maßnahme bezeichnete Kákosy den Dialog zwischen Politik und Wirtschaft, wie er in anderen europäischen Ländern längst üblich sei. Die Einbeziehung der Stakeholder in Reformvorhaben sei notwendig für deren erfolgreiche Umsetzung. Das Ministerium verstehe sich dabei immer als Interessenvertretung der Wirtschaft innerhalb der Regierung. Laut Kákosy erschwert allerdings bislang die fehlende Koordination existierender Interessenverbände die Gestaltung einer erfolgreichen Politik.

F+E: Ungarn Bewerber für EIT Ein weiteres Augenmerk muss auf der Förderung von Innovationen liegen. Derzeit bewirbt sich Ungarn um den Hauptsitz des European Institute of Innovation and Technology (EIT). Anliegen des EIT ist es, Ausbildung und Forschung stärker mit der Wirtschaft zu vernetzen, um sie effizienter in marktfähige Innovationen zu überführen. Das Business Breakfast oder auch Business Luncheon ist eine regelmäßige Veranstaltung des 1994 gegründeten Verbands der Europäischen Bilateralen Kammern. Den rotierenden Vorsitz hat derzeit die DUIHK inne.

DUIHK intern

Gleich vier DUIHK-Mitglieder geehrt

Ungarischer Innovationspreis 2007 „Innovation ist keine Frage der Ressourcen, sondern der Einstellung“, sagte Dr. Péter Závodszky, Vorsitzender des Ungarischen Innovationsfonds bei der Verleihung des diesjährigen nationalen Innovationspreises am 28. März im Ungarischen Parlament.

D

Gábor Bayer, Entwicklungsleiter der Firma 77 Elektronika Kft. und Staatssekretär Géza Egyed bei der Preisverleihung

Der Innovationspreis wurde vor 16 Jahren ins Leben gerufen, um die Innovationsbereitschaft der ungarischen Wirtschaft zu fördern. Ein wichtiges Anliegen des Wettbewerbs ist es, solche Innovationen – neue Produkte, Verfahren oder Dienstleistungen – zu fördern, die nicht nur technologisches Neuland betreten, sondern deren praktische Umsetzung den Unternehmen zugleich einen spürbaren wirtschaftlichen Vorteil

Foto: Vizkelety Márton

er Hauptpreis ging an Pro Planta 3M Mezőgazdasági Szak­ tanácsadó Bt., eine Spin-off Firma des MTA Forschungsinstituts für Agrochemie und Landwirtschaft für das kosten- und umweltschonende Softwaresystem für die Düngerwirtschaft. Daneben wurden aber noch weitere Firmen mit Sonderpreisen verschiedener Organisationen und Anerkennungen der Jury geehrt, unter ihnen gleich vier Mitgliedsunternehmen der DUIHK. Die Firma 77 Elektronika Kft. erhielt den Innovationspreis des Ministeriums für Wirtschaft und Verkehr für ihr „Automatisches Analyselabor für Urinproben“. Drei weitere Mitglieder – die Contitech Rubber Industrial Kft., die Magyar Telekom Nyrt. und die Budapester Wasserbetriebe (Fővárosi Vízművek Zrt.) erhielten für innovative Lösungen eine Anerkennung der Jury.

verschaffen und somit die Wettbewerbsfähigkeit des Landes stärken. Vergeben wird der Innovationspreis vom Ungarischen Innovationsfonds gemeinsam mit dem Wirtschaftsministerium, dem Agrarministerium, dem Ministerium für Umwelt, der Nationalen Forschungs- und Technologieagentur (NKTH), dem Ungarischen Patentamt und der Ungarischen Industrie- und Handelskammer (MKIK).

„Fabrik des Jahres“: Claas Hungaria Kft.

Günstige Produktion bei hoher Qualität

C

laas Hungaria Kft., die ungarische Tochtergesellschaft der deutschen Claas-Gruppe wurde am 6. März 2008 in Nürnberg als „Fabrik des Jahres 2007“ für die „Beste Produktion in Osteuropa“ geehrt. Claas ist vor allem als Hersteller innovativer Land- und Agrartechnik bekannt. Der deutsche Preis stellt die härtesten Kriterien an die verarbeitende Industrie und

wird zusammen von der Wirtschaftszeitung „Produktion“ und der Unternehmensberatung A.T. Kearney vergeben. Das im ostungarischen Török­ szentmiklós ansässige Werk produziert Schneid- und Mähwerke für landwirtschaftliche Nutzmaschinen. Bei vergleichsweise niedrigen Prozesskosten steht die Firma für eine hohe Herstellungsqualität. Laut Geschäftsführer Bernd Hoff-

mann folgt man im Betriebsalltag dem Kearny-Grundsatz „Control the physics, Finance will follow.“ Die ungarische Tochter hat erfolgreich das Claas-Produktionssystem bei sich eingeführt und kann mit geringen externen Qualitätskosten, einer hohen Liefertreue und einem sehr geringen Anteil an Qualitätsbeanstandungen bei seinen Lieferanten aufwarten.

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

25

DUIHK intern

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder Industrie- und Handelskammer Würzburg-Schweinfurt AP: Dr. Ralph Jahn, Hauptgeschäftsführer Mainaustraße 33 Postfach 58 40 D-97082 Würzburg Tel: +49 931 4194 353 Fax: +49 931 4194 111 E-Mail: [email protected] Web: www.wuerzburg.ihk.de

LeasePlan Hungária Zrt. Internationales Fuhrparkmanagement und Kfz. Leasing AP: Dr. Gyula Sarlós, Geschäftsführer Bocskai út 134-146. H-1113 Budapest Tel: +36 1 236 3636 Fax: +36 1 236 3699 E-Mail: [email protected] Web: www.leaseplan.hu

Qualysoft Informatikai Zrt. Informationstechnologie, Software AP: Tamás Simon, Generaldirektor Németvölgyi út 97. H-1124 Budapest Tel: +36 1 889 9800 Fax: +361 889 9810 E-Mail: [email protected] Web: www.qualysoft.com

Budapest Marriott Hotel Duna Szálloda Zrt. Gastgewerbe, Hotel AP: Robert Grader, Geschäftsführer Apaczai Csere János u. 4. H-1052 Budapest Tel: +36 1 486 5000 Fax: +36 1 266 7000 E-Mail: [email protected] Web: www.marriott.com/BUDHU

M Factory Kommunikációs Szolgáltató Zrt Datenverarbeitungsdienste AP: Maximilian Péter Malcsiner, Geschäftsführer Gábor Dénes u. 2. H-1117 Budapest Tel: +36 1 265 7400 Fax: +36 1 265 8620 E-Mail: [email protected] Web: www.mfactory.hu

26

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Laurus Solutions Informatika Kft. Software-Entvicklung, -vertrieb, IT-Beratung AP: Vilmos Bajzik, Geschäftsführer Gyömrõi út 128. H-1103 Budapest Tel: +36 1 431 2500 Fax: +36 1 431 2525 E-Mail: [email protected] Web: www.laurusonline.com

Ghibli Szállímányozási Kft. Verkehr, Spedition, Logistik AP: Károly Bende, Geschäftsführer Szabadkikötõ út 5-7. H-1211 Budapest Tel: +36 1 801 8600 Fax: +36 1 801 8601 E-Mail: [email protected] Web: www.ghibli.hu

Cewe Color Magyarország Kft. Photos, Videoaufnahmen, Drucksachen AP: Zoltán Zoboki, Geschäftsführer Béke út 21-29. H-1135 Budapest Tel: +36 1 451 1087 Fax: +36 1 238 0709 E-Mail: [email protected] Web: www.fotokonyv.hu

Health and Beauty Business Media Kft. Zeitungsverlag, Fachzeitschriften, Schönheitsmagazine AP: Anita Zsilák, Geschäftsführerin Naphegy tér 8. H-1016 Budapest Tel: +36 1 457 0067 Fax: +36 1 201 3248 E-Mail: [email protected] Web: www.health-and-beauty.hu

Diamant-Gesellschaft Tesch GmbH Schmuck und Edelstahl - Produktion AP: Dr. Joachim Kübler-Tesch, Geschäftsführer Carl-Goerdeler-Str. 14. D-71636 Ludwigsburg Tel: +49 7141 403 212 Fax: +49 7141 403 217 E-Mail: [email protected] Web: www.diamanttesch.de

Aquaworld Zrt. Hotel-Dienstleistungen AP: Péter Szomjas, Geschäftsführer Bajza utca 48. H-1062 Budapest Tel: +36 1 231 3700 Fax: +36 1 231 3705 E-Mail: [email protected] Web: www.aqua-world.hu

Arrow Super Kft. Personalberatung, Unternehmensberatung, Schulung AP: Judit Karas, Geschäftsführerin Széchenyi u. 70. II/205-207 Pf 69. H-3503 Miskolc Tel: +36 46 505 821 Fax: +36 46 505 877 E-Mail: [email protected] Web: www.arrowsuper.hu

AS AGE GmbH – die Behälterbörse Handel und Vermietung von Transportbehältern und Transportmitteln AP: Jürgen Baars, Geschäftsführender Gesellschafter Wilhelmstraße 3 D-73540 Heubach Tel: +36 49 7173 18400 0 Fax: +36 49 7173 18400 69 E-Mail: [email protected] Web: www.as-age.eu

Bossard Hungary Kft. Großhandel mit Metall- und Kunststoffwaren für Bauzwecke sowie Installationsbedarf für Gas, Wasser und Heizung AP: Hans van der Velden, Geschäftsführer Hosszúrét DEPO 062/65 hrsz. H-2046 Törökbálint Tel: +36 23 332 504 Fax: +36 23 332 505 E-mail: [email protected] Web: www.bossard.com

Fókusz

A DUIHK 15 évvel ezelôtti megalakulása

Hagyomány a gazdaság szolgálatában A DUIHK 1993. május 7-i újbóli megalapításával – 73 évvel történelmi elôdje után – a két ország vállalkozásai a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elôsegítésére szolgáló fontos szervezetet hoztak létre. Ezzel folytatódtak az évtizedes erôfeszítések, amelyek azt szolgálták, hogy a történelmileg néha nem könnyû feltételek között is segítséget kapjanak mindkét ország vállalkozásainak külföldi ügyletei.

Szövetségi Köztársaság első hivatalos képviselete, 1963. évi megalapításával a németmagyar kereskedelem fejlődésnek indult.

1960-as évek: A gazdasági reformok ösztönzôleg hatnak a kereskedelemre A következő évek magyar reformtörekvései fokozatosan megteremtették a kapcsolatok kiépítésének feltételeit. 1968-ban lazítottak az államilag szabályozott külkereskedelemre vonatkozó előírásokon, 1972-ben pedig Magyarország első ízben hagyta jóvá a „külföldi részesedésű gazdasági egyesüléseket”. A Keleti Bizottság a páratlan piacnyitásra egy magyarországi munkacsoport létrehozásával válaszolt. A Szövetségi Köztársaság a Szovjetunió után Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált.

A DUHK alapító ülése 1920-ban

1920: Éllovas német és magyar kereskedôk

Hidegháború: Magyarország nyugati piacnyitása

A DUIHK 1993. évi megalapítása tulajdonképpen nem jelentett újdonságot a német-magyar gazdasági kapcsolatok tekintetében. A magyarországi kereskedők már 1919-ben egy Német Gazdasági Kamara létrehozására törekedtek, hogy a német exportgazdaságot felélénkítsék. A kamara későbbi, első elnökének, Paul Kühnemannak a berlini külügyminisztériumnál kifejtett diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően 1920. augusztus 6-án megalakulhatott a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara (DUHK), az 1. világháborút követően az első német külkereskedelmi kamaraként. A magyarországi kamara sajátossága volt már akkoriban is a kétoldalú irányultság, valamint a kamara grémiumainak paritásos személyi összetétele. Ezért kiváltságnak számított, hogy 1931-ben a Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség rendkívüli tagja lett.

A 2. világháborút követően drámai módon megváltoztak a gazdasági kapcsolatokra vonatkozó keretfeltételek. A Kelet-Nyugat konfliktus megjelenésével a Szövetségi Köztársaságnak a közép-keleteurópai államokkal folytatott külkereskedelme jelentéktelenné vált: 1952-ben a német külkereskedelemnek mindössze egy százalékát tette ki. Ebben az időszakban a Német Gazdaság Keleti Bizottságának megalapítása olyan jel volt, amely jobb idők bekövetkeztével kecsegtetett. Otto Wolf von Amerongen, a bizottság elnöke és a Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség későbbi feje 1963-ban azt vizsgálta, mennyiben javíthatók a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szocialista tagállamaival folytatott kereskedelmi kapcsolatok. Magyarország ennek során mindig is éllovas szerepet töltött be, a budapesti kereskedelmi képviselet, mint a Német

Első joint venture-ként nyugati partnerrel 1974-ben alakult meg a SICONTACT Kft., amelyben a Siemens AG 49%-kal, kisebbségi tulajdonosként volt jelen. 1980-as évek: A gazdaság liberalizációja Az 1985-ben bevezetett újabb magyarországi reformok további impulzusokat adtak a Szövetségi Köztársasággal ápolt gazdasági kapcsolatoknak, és lehetővé tették többek között a Befektetésvédelmi és támogatási egyezmény létrejöttét (1986),

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

27

Fókusz valamint az első, német vállalkozásoknak szánt „Magyarországi befektetési kalauz” kiadását. 1989-ben engedélyezték a 100%-os külföldi tulajdonban lévő joint venture-öket is, 1990-ben pedig eltörölték a külföldi befektetésekre vonatkozó engedélyezési kötelezettséget, 1991-ben pedig megszüntették az állam külkereskedelmi monopóliumát. Ezzel kedvező feltételek teremtődtek a gazdasági kapcsolatok példa nélküli kiterjesztésére. 1990 és 1992 között négyszeresére – 201 millió márkáról 860 millió márkára – nőttek a német közvetlen beruházások. Ezt a fejlődést tekintve egyre sürgetőbb feladat volt a vállalkozások külföldi tevékenységének intézményi támogatása feltételeinek megteremtése. A Handelsblatt már 1989. december 19-én arról számolt be, hogy a Keleti Bizottság és a Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség (DIHT) egy német-magyar kereskedelmi kamara alapítását készíti elő. A tervek akkor kezdtek alakot ölteni, amikor 1990 elején Helmut Kohl kancellár, a Keleti Bizottság elnökével Otto Wolf von Amerongennel, valamint a Német Iparszövetség (BDI) elnökével, Tyll Neckerrel, és a Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség (DIHT) elnökével, Hans Peter Stihllel magyarországi látogatáson járt.

dalú kamaráikat. Már mintegy 200 német vállalat jelezte, hogy tagjai lennének egy német-magyar kamarának, és a Német Nagykövetség is „nem esélytelen” minősítést használt Dude kérelmére – joggal, ahogy az hamarosan bebizonyosodott.

Csupán néhány hónappal később, 1993. május 7-én 47 vállalat és intézmény megalapította a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamarát. A kamara első elnökévé Dr. Hans Messnert választották, az ügyvezető pedig Eva Dude lett, aki 1993 júniusában a Handelsblattnak nyilatkozva azt hang-

a magyar jog szerinti egyesület státuszát megkapta, ezzel pedig teljesült egy további, a német külkereskedelmi kamarákra vonatkozó fontos kritérium. 1998 óta a DUIHK a Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség rendkívüli tagja (2001 óta: Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége). Az egyre növekvő feladatok miatt – amely a növekvő munkatársi létszámban is megmutatkozott – egyre sürgősebb lett az irodák bővítése. Már 1996. végén felmerült egy saját ház megszerzésének gondolata. 40 épület közül a választás végül a II. kerületi Lövőház u. 30. alatt fekvő épületre esett. A házat 1913-ban a Ganz család hozta létre a tradicionális vállalkozás gyárcsarnokainak közvetlen közelében (a vállalat egyébként a 20as években a DUHK tagja volt). Az épületet számos tagvállalat pénzügyi támogatásával teljeskörűen felújították, majd 1999. április 27-én a „NémetMagyar Gazdaság Házaként” Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor és a DIHT elnöke, Hans Peter Stihl jelenlétében felavatták. A DUIHK ma mintegy 900 tagjával nem csupán a legnagyobb bilaterális gazdasági szervezet Magyarországon, hanem forgalmát tekintve a 120 német külkereske-

súlyozta, hogy a tagságba nem csupán a német vagy német-magyar vállalatokat várják, hanem a kamara főleg azokat a magyar vállalkozásokat kívánja megszólítani, akik Németországgal szeretnének gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. A kamara már egy évvel megalakulása után egy erős, 350 vállalatot számláló tagsággal rendelkezett. 1994 januárjában a kamara

delmi kamara között az első 10 között szerepel világviszonylatban nézve. Bár az általa nyújtott szolgáltatások köre és komplexitása az elmúlt 15 évben folyamatosan bővült, a küldetése mit sem változott: ez pedig nem más, mint a tagok szervezeteként, szolgáltatóként és a német-magyar gazdasági kapcsolatok ápolása és támogatása. Agnes Müller

1993: Új feladatok – új szervezet

1990: a Delegációs Iroda, mint a DUIHK elôdje 1990 novemberében a Német Gazdaság magyarországi delegáltja, Eva Dude birtokba vette első fix lakóhelyét a Stefánia út 99. szám alatt, amely egykoron az NDK külgazdasági képviselete volt. A Delegációs Iroda hivatalos megnyitására 1991. március 7-én került sor. Eva Dude és két munkatársa hatalmas mennyiségű elvégzendő feladatot kapott. Naponta mintegy 50 vállalati felmérést kellett készítenie az irodának a piaci feltételek, adók vagy a jog témájában. A külkereskedelmi kamara létrehozása annál is inkább egyre sürgetőbb feladattá vált, mivel 1992. július 1-jén megszüntették a Német Nagykövetség Kereskedelmi Támogató szervét. A megerősödő magyarországi magángazdaság érdekeiknek megfelelő szervezetet keresett. 1992. szeptember elején Eva Dude a DIHT-nál azt sürgette, hogy a Delegációs irodát alakítsák át külkereskedelmi kamarává, kiváltképp hogy néhány másik ország vállalatai már megnyitották kétol-

28

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Fókusz

A DUIHK a német-magyar gazdasági kapcsolatok tükrében 1920. augusztus 6.: A Német-Magyar Kereskedelmi Kamara (DUHK) megalakítása

1973. A diplomáciai kapcsolatok felvétele

1991. március 7. A Német Gazdasági Delegációs Iroda hivatalos megnyitása

1927. A Német Ipari és Kereskedelmi Szövetség megalakulása (DIHT)

1974. Egyezmény a gazdasági, mûszaki és ipari együttmûködés fejlesztésérôl a Szövetségi Köztársaság és Magyarország között

1991. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (RGW) feloszlatása

1931. A DUHK a DIHT rendkívüli tagja lesz

1992. A Német Nagykövetség kereskedelmi támogató szervének megszüntetése

1974. 1945. A DUHK bezárása (német külkereskedelmi tilalom)

1949. Magyarország a kelet-európai gazdasági szövetség, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (RGW) tagja lesz

1952. A Német Gazdaság Keleti Bizottságának megalakulása

1963. Kereskedelmi Egyezmény, Kereskedelmi képviselet létrehozása

1972. A joint venture-ök törvényi engedélyezése

1972. A Keleti Bizottság „Magyarország munkacsoportot” hoz létre

A Siemens AG SINCONTACT GmbH nevû cége: az elsô német-magyar joint venture

1986. Befektetésvédelmi és támogatási egyezmény

1986. A Keleti Bizottság „Magyarországi beruházási kalauz” c. kiadványának megjelenése

1988. Magyarország könnyít a beutazási rendelkezéseken az üzleti úton lévôknek

1989. Magyarország engedélyezi a 100%-os külföldi részesedést a joint venture-ökben

1990. Magyarország eltörli a külföldi befektetések állami engedélyezésének kötelezettségét. Budapesten megnyílik a Német Gazdaság Delegációs irodája.

1993. május 7. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) megalakítása

1994. A DUIHK jogi státusza: társadalmi szervezet a magyar jogrend szerint

1994. Magyarország az Európai Közösség társult tagja lesz

1998. A DUIHK a DIHT rendkívüli tagja lesz (2001-tôl DIHK: Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége)

2004. május 1. Magyarország az Európai Unió tagjává válik

2007. Magyarország csatlakozik a schengeni övezethez.

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

29

Fókusz

Német-magyar gazdasági kapcsolatok

Sikeres és példamutató

A német-magyar gazdasági kapcsolatok 1990 óta lenyûgözô fejlôdést mutattak fel. Mind a kapcsolatok volumene, mind pedig színvonala figyelemre méltó mindkét országra nézve: a külkereskedlemi forgalom 1990 óta közel hatszorosára nôtt, és több ezernyi német vállalat járul hozzá Magyarországon a jóléthez és a foglalkoztatáshoz, miközben a politikusok és gazdasági szakemberek kölcsönös látogatásai ma már magától értetôdôen mindennaposak.

A

két ország közötti árucsere jellemezheti talán a leginkább szemléletesen a fejlődés dinamikáját. A magyar külkereskedelemben sok éve Németország a messze legfontosabb felvevő és egyben beszerzési piac is. A külkereskedelmi forgalom közel 30 százalékát bonyolítják német partnerekkel, ami annyit tesz ki, mint a magyar külkereskedelem mind a 14 további „régi” uniós tagországgal összesen. Emellett azonban német szemszögből sem hanyagolható el a Magyarországgal folytatott kereskedelem. A viszonylag kis ország a német megrendelőknek szállító importőrök rangsorában 2007-ben rögtön két hellyel kapaszkodott feljebb a 15ik pozícióra, és ugyanitt szerepel a német áruk felvevő piacainak rangsorában is. Ennek köszönhetően a Duna-menti ország a német külkereskedelemben hozzávetőlegesen ugyanolyan fontos szerepet tölt be, mint Svédország, vagy a világ második gazdasági nagyhatalma, Japán. Magyarország részesedése a német külkereskedelemben 2007-ben 2 százalék fölé emelkedett – ami hozzávetőlegesen háromszorosan a kilencvenes évek elején elfoglalt súlyának. Nem hallgathatjuk el azt a körülményt, hogy a kétoldalú kereskedelem messzemenően kiegyensúlyozott, sőt az elmúlt években még kisebb mértékű többletet is mutat Magyarország javára.

Mindenki Keletre igyekszik Magyarország illeszkedik a német külkereskedelemben általánosan uralkodó keleti orientációba. A német vállalatok külkereskedelmi forgalmuk egyhatodát bonyolítják napjainkban kelet-európai orszá-

30

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

gokkal – és ezzel a részesedésük 1990 óta kétszeresére nőtt. Mindazonáltal Magyarországnak is egyre fontosabbá válik a kelet-európai gazdasági térség, és 2007ben is átlagon felüli mértékben nőtt a térség országaival folytatott magyra külkereskedelem. Az újonnan csatlakozott uniós tagállamok már ma is az egyötödét veszik fel a teljes magyar kivitelnek, miközben 2003-ban, az Európai Unió bővítését megelőző évben éppen ez tizednyi részesedéssel bírtak.

Az 1990-es évek kezdetétôl Magyarország volt a külföldi beruházók egyik legkedveltebb célország Közép-Kelet-Európában

Ezzel párhuzamosan a „régi” Európai Unió államai fokozatosan veszítettek piaci részesedésükből – annak ellenére, hogy a külkereskedelmük 10 százalékkal vagy még ennél is nagyobb mértékben bővült. Ennek megfelelően az EU15-ök részesedése a magyar behozatalból 2007-ben alig 56 százalékra csökkent, miközben négy éve még 67 százalékot tett ki. Még ennél is nagyobb mértékű volt a csökkenés a kivitelben, ahol az Eu15-ök aránya közel 15 százalékponttal esett vissza. Németországot azonban kisebb mértékben érintette ez a változás, mint a többi nyugat-európai országot, mert ugyan Németországnak is el kellett szenvednie a piaci részesedésének csökkenését, de az mégis jelentősen kisebb mértékű volt és nem változtatott Németország meghatározó szerepén a magyar kereskedelmi partnerek sorában. Ausztria például ugyaneb-

ben az időszakban a magyar áruforgalomban képviselt részesedésének közel feleződését kellett elkönyvelnie.

A német beruházók kezdettôl fogva jelen vannak A német és magyar partnerek közötti gazdasági kapcsolatoknak komoly lendületet adott a termelési folyamatok globalizálódása, valamint a tőkeszerkezet egyre nagyobb mértékű nemzetközi összefonódása. A Magyarországon végrehajtott német beruházások száma és volumene az 1990-es évek első felétől folyamatosan nőtt, így ma már a magyarországi közvetlen külföldi befektetések közel 30 százaléka Németországból érkezett, ami összesen mintegy 15 milliárd eurót jelent. Ez több, mint az Ausztriából, az Egyesült Királyságból, az USÁ-ból és Franciaországból érkezett beruházások összesen. Az 1990-es évek kezdetétől Magyarország volt a külföldi beruházók egyik legkedveltebb célország Közép-Kelet-Európában. A kedvező gazdasági keretfeltételek mellett ez a reformlépések eredményeinek is volt köszönhető. Magyarország 1972-ben engedélyezte először nyugati cégekkel közös vállalatok létrehozását – ami azidáig elképzelhetetlen volt egy szocialista országban. Ezen a téren az úttörők közé tartozott a német Siemens vállalat, amely a külföldiek közül elsőként alapított 1974-ben Sicontact néven közös vállalatot Magyarországon. A nyolcvanas évek végéig azonban a külföldiek szerepvállalása elhanyagolható maradt – 1988 végéig éppen csak 140 vállalatuk alakult, és a beruházott tőke összesen a napjainkban szerénynek tűnő 400 millió USA dolláros összeget érte le. Még a politikai fordulatot megelőzően, 1988-ban engedélyezték azonban a kizárólag külföldi tulajdonú vállalatok működését, ami új fejezetet nyitott Magyarország be-, illetve visszatagozódásában a világgazdaságba. A német beruházók a legkülönbözőbb okból jelennek meg: magyarországi telephelyekkel egyrészt a vállalatuk egészének versenyképességét és ezzel nemzetközi versenyképességét tudják fokozni – feltéve, ha megfelelő arányban állnak a költségek az eredménnyel. A másik fontos ösztönző olyan új piacok feltárása (vagy közvetlenül Magyarországon, vagy a térségben), amelyek megkövetelik a jelenlétet a megrendelők közelségében. Végezetül pedig a külföldi telephelyek kiválasztásával a kockázati tényezőket – mind a gazdasági, mind a politikai vagy természeti kockázatokat – lehet minimálisra csökenteni.

Fókusz

A vertikális és horizontális munkamegosztás egyes formáit már a tervgazdálkodás idején alkalmazták a gyakorlatban a kelet-európai „KGST” gazdasági tömbben (Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa) – így az NDK és Magyarország között is. Ebben a „keleti EU-ban” (amely egyébként már egy – kezdetleges, de - közös fizetôeszközt is használt) két- és többoldalú „szakosodási és együttmûködési megállapodások”-kal osztották fel gyakorlatilag bizonyos termékek elôállítását a tagországok között. A gyártó országok a többi érintettnek biztosították a késztermékek szállítását, és ennek fejében bizonyos a termeléshez szükséges részegységeket, valamint olyan árukat kaptak, amelyek elôállításáról saját maguk lemondtak. Ebben a rendszerben Magyarország lett a buszok fô szállítója a „KGST”-n belül, és lemondott például személygépkocsik vagy bizonyos tehergépjármû-fajták gyártásáról. A klcsönös szállításokat úgynevezett „éves jegyzôkönyvekben” rögzítették. Magyarország és az NDK között az utolsó ilyen éves jegyzôkönyvet 1990 januárjában az akkori külkereskedelmi miniszterhelyettesek, Dieter Lemke és Apró Piroska írta alá. Ennek értelmében Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 1990-ben közel 1.000 darab Ikarus buszt szállít az NDK-nak, amelynek fejében részegységeket és kardántengelyeket kapott. Másrészrôl az NDK például mezôgazdasági gépekre, tehergépjármûvekre vagy személygépkocsikra szakosodott, és ezekhez részegységeket szerzett be Magyarországról. Az ilyen barterügyletek az utolsó idôszakban több mint egy ötödét adták az NDK és Magyarország közötti akkori árucserének.

kevesen tartoznak nagy konszernekhez. A járműiparban például nem csupán az Audi jelent meg eddigi összesen több mint 3,3 milliárd eurós beruházással, hanem számtalan német beszállító is. A költségek terén nyújtott előnyök, valamint a nagy megrendelők, tehát a magyarországi, valamint a közeli országokban, Ausztriában, Szlovákiában vagy Csehországban működő megrendelők közelsége mellett ebben kétségtelenül szerepe van az ország a járműiparban szerzett több évtizedes tapasztalatainak is. A rendszerváltást megelőzően mintegy 12.000 darabos éves termelési mennyiségével például az Ikarus a világ legnagyobb buszgyártói közé tartozott, a győri Rába pedig bő 100 éves tapasztalatokra tekinthet vissza a járműiparban, így például a német MAN gyárral együttműködve már a hatvanas évek végén is gyártott dízelmotorokat.

A német beruházások stratégiai megfontolásokhoz igazodnak A becslések szerint ma mintegy 4.000 német érdekeltségű vállalat működik aktívan Magyarországon, amelyek termékeikkel és szolgáltatásaikkal közvetlenül és közvetve közel 300.000 munkahelyet biztosítanak Magyarországon, miközben a saját nemzetközi versenyképességüket is erősítik. Az elmúlt másfél évtizedben a német vállalatok kiemelten a magyar járműgyártásban és a vegyiparban vállaltak szerepet, de ugyanez igaz a gépgyártásra, a kereskedelemre, az energia-szolgáltatásra vagy a bankok és biztosítók területére is. A német vállalatok manapság az adott iparág vezető szereplői közé tartoznak. Így jött létre például Győrött az Audi Hungária Motor Kft., a Volkswagen-konszern

világviszonylatban is legnagyobb motorgyára. Az E·on, RWE és EnBW energiaszolgáltatók meghatározó szerepet töltenek be az ország energia-ellátásban, és számos német kereskedelmi lánc is eredményesen tevékenykedik a magyarországi kiskereskedelemben. Ez tükröződik a magyarországi német beruházások ágazatok szerinti megoszlásában is. A német beruházók szempontjából meghatározó iparágak közé tartozik a járműgyártás, a távközlés és a kereskedelem. Kiemelkedően fontos, hogy nem csupán a „nagyok” jönnek Magyarországra, hanem a számukat tekintve főként a közepes méretű vállalatok is. A több ezer német érdekeltségű magyar vállalat közül csak igen

A német beruházások ágazati struktúrája

22.4

15.8 26.7

30.0

29.6

10.5 NichtEU

10.1 10.9

11.9

13.5

16.9

19.2

20.9

21.2

30.4 12.4

15.3

17.8

19.7

14.0 NM12

37.6

33.2

30.5

29.6

28.8

39.7

39.2

35.4

31.8

30.8

33.9

31.6

30.1

29.5

28.3

2003

2004

2005

2006

2007

EU14

29.9

29.3

2003

2004

27.7

27.3

26.8

2005

2006

2007

Import EU14 = Az EU15-ök Németország nélkül

DE

Export NM12 = 2004-ben és 2007-ben csatlakozott uniós tagállamok

A Magyarországon működő német vállalatok sajátosságai közé tartozik kétségtelenül, hogy hosszú távra tervezik szerepvállalásukat. Ezt leginkább a német vállalatok magas beruházási rátáján ismerhetjük fel. A nyereségnek azon része, amelyet nem az anyavállalatnak fizetnek ki, hanem Magyarországon ruháznak be újabb berendezésekbe, a német vállalatok körében ugyanis átlagon elüli mértékű. 1999 óta az ilyen „visszaforgatott beruházások” mintegy fele német vállalatoknak tudható be Magyarországon. Azt, hogy a német beruházókat első sorban nem rövid távú szempontok vezérlik, szintén bizonyítja, hogy a nehézzé vált gazdasági környezet ellenére az elmúlt 23 évben is aktívan ruháztak be Magyarországon. A német vállalatok 2005 és 2007 között is már két milliárd eurónyi friss beruházási tőkét hoztak az országba,amelyet még tetéznek is a már korábban letelepült vállalatok tetemes beruházásai. Ezen a téren azonban Magyarország már jó ideje nem a német konszernek kihelyezett termelőegysége. Főként a termelő ágazatra igaz, hogy számos német vállalat helyezte át részben a gyártást Magyarországra, hogy az itt gyártott termékeket ismét jelentős részben Németországba szállítsa, ahol a további feldolgozásuk történik. Másrészről számos magyarországi német leányvállalat termelése olyan részegységeken alapul, amelyeket a vállalat más telephelyeiről szállítanak be. Ezzel a magyarországi üzemek is fontos elemévé válnak a termelési vertikumnak, és hatalmas jelentőséggel bírnak a vállalat egészének eredményessége tekintetében.

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

31

Fókusz Sok csúcstechnológia, kevés paprika A munkamegosztás ilyen formája ezen kívül a kétoldalú kereskedelem volumenét és minőségét is jelentős mértékben befolyásolja. A kereskedelmi áruszerkezetben manapság meghatározó szerephez jutnak a magas technológiai színvonalú javak – mind a két irányban. Rendkívül érzékletes ez a járműipar példáján. A múlt évben a járművek és járműalkatrészek a Magyarországból származó német behozatal 29 százalékát adták, miközben 26 százalékot képviseltek a Magyarországra irányuló német szállításokból is. Amíg azonban Németország behozatalában 20 százalékkal az (összeszelt) motorok uralkodtak, addig a német kivitel túlnyomórészt motoralkatrészekből tevődött össze. A gépek, készülékek és járművek a Magyarországról érkező teljes behozatal összesen 68 százalékát teszik ki, amiből 28 százalékot képviselnek a villamos és elektronikai eszközök, valamint 10 százalékot a hagyományos értelemben vett gépipari termékek. A múlt évben például mintegy 2,5 milliárd euró értékben vásárolt Németország Magyarországról távközlési és számítástechnikai termékeket – ami négyszer annyi, mint amen�nyit magyar mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre fordítottak.

32

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

A Magyarországra irányuló német kivitelen belül a járműgyártás (26%), az elektrotechnikai és elektronikai termékek ill. készülékek (18%) és a hagyományos értelemben vett gépgyártás (14%) mellett a vegyipari termékek is komoly szerepet töltenek be (12 százalékos részesedéssel).

A gazdasági partnerségen túlmutató társadalmi szerepvállalás A német beruházók ma meghatározó mértékben járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez és kivitelhez, a beruházásokhoz és a foglalkoztatáshoz, ezzel pedig a jóléthez Magyarországon. Mindemellett azonban ugyanígy segítik a szaktudás és a tapasztalatok az országhatárokon túlmutató cseréjét, együttműködnek a magyar oktatási és kutatási intézményekkel, valamint síkra szállnak a környezetvédelemben és társadalmi ügyekért is. Ennek keretében például két német vállalat is szerepel az ország első tíz olyan szervezete között, amelyeket a szigorú követelményekkel járó „EMAS” európai környezetirányítási rendszer alapján tanúsítottak. Számos német vállalat működik közre hathatósan a középfokú szakmai és felsőfokú alap- és továbbképzés, és egyre nagyobb szerepet vállalnak Magyarországon a kutatás és fejlesztés területén is. Olyan vállalatok, mint a Bosch, az Audi, a Knorr Bremse

vagy az SAP kutató központokat hoztak létre Magyarországon, és szoros együttműködést ápolnak az ország egyetemi és egyetemeken kívüli kutatóintézeteivel. A magyar dolgozók innovatív megoldásai ezzel nem csupán a hazai gazdaságot, hanem a vállalatcsoport teljesítőképességé tis erősítik. A kultúra és a sport szintén azon területek közé tartozik, amelyeket a német vállalatok tettre készen támogatnak, ezzel is bizonyítva, hogy jó ideje már szerves részévé váltak a magyar társadalomnak. Az E.on energetikai vállalat hosszú ideje támogatja a magyar olimpiai bizottságot, a Siemens a Vakok és Gyengénlátók Intézetének és színházaknak nyújt anyagi és tárgyi segítséget. Mindazonáltal nem csupán a nagyok vállalnak társadalmi felelősséget, hanem számos kis és közepes méretű cég is, amikor helyi vagy regionális szinten nyújtanak támogatást iskoláknak, a sportegyesületeknek vagy kulturális projekteknek, mint pl. a kikőrösi Eckerle cég, amely kézilabdacsapat pártfogol. A magyar-német gazdasági kapcsolatok ma stabil és széles alapokon nyugszanak, az együttműködés pedig példamutató. Ezen az átmeneti elbizonytalanodás sem változtat, amíg a vállalatok szilárd meggyőződése, hogy a szerepvállalásukat mindkét országban tiszteletben tartják és támogatják. Dirk Wölfer

Ágazatok és piacok

Klaszterek Magyarországon

A klaszterpolitika még gyerekcipôben jár A „klaszter“ szót gyakran és szívesen használják gazdasági körökben – annak ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mit jelent, milyen típusai vannak, és hány létezik belôle. A szó maga angolszász eredetô és annyit jelent, mint fürt, az internetes keresés kb. 120.000 találatot, valamint néhány elég rugalmas és különbözô definíciót eredményez. A homályt az MCS Management & Controlling-Service Kft. tanulmánya oszlatja, amelynek segítségével a kormány számára is lehetôvé válhat a rég esedékes, EU által is támogatott, klaszterpályázatok részvételi kritériumainak meghatározása mellett azok kiírása is.

P

rof. Dr. Michael E. Porter, az elismert közgazdász, már 1998-ban lefektette azon definícióját, amely szerint a klaszterek kapcsolódó vállalatok, szakosodott beszállítók, szolgáltatók és támogató intézmények, mint egyetemek, vagy egyetemen kívüli kutató intézmények helyi koncentrációi, amelyek egy bizonyos üzletágra vagy technológiai területre összpontosítanak és együttműködnek, de emellett egymásnak versenytársai. Más meghatározási próbálkozások olyan fogalmakat tartalmaznak, mint „horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódó önálló jogi személyiségű cégek integrációja”, vagy „összekötve a hosszú távú innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele által”. Egyik definíció sem bír azonban (még) kötelező erővel, így nem csoda, hogy az MCS tanulmányának első javaslata a tizennégyből, az egységes klasztermeghatározás irányába mutat, s egy ehhez kapcsolódó tanulmány már felvetette a klaszter akkreditáció kérdéskörét is. Ezen dolgoznak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársai is, az első eredményeket már április végére várják: „Hogy egy klaszter részt tudjon venni a pályázatokon, alá kell vetnie magát egy akkreditációs folyamatnak, amelynek kritériumait a kormány remélhetően hamarosan elfogadja” – magyarázza az aktuális helyzetet Dr. Nikodémus Antal, az Innovációs és K+F főosztályvezető helyettese. „Ezek alapján már kora ősszel ki lehetne írni a tendereket az akkreditált klaszerek

részére.” A közgazdász 50-60 klaszter érdeklődésére számít, amelyeket életciklusuk szerint négy csoportra osztanának: „Kidolgoztunk egy 4 osztatú rendszert, induló és fejlődő, valamint akkreditált és akkreditált pólus klaszterek számára” - konkretizálja a terveket az 51 éves szakember. „A rendszerbesorolás határozza meg a támogatás szintjét is, például a negyedik csoportba tartozó klaszterek milliárdos nagyságrendű innovációs projektekre is pályázhatnak.” Az együttmű-

Tanulmányok szerint, minden legalább 20 munkatársat foglalkoztató külföldi vállalat klaszter-tag

ködés tartalma és gyakorlata szempontjából vizsgálta a helyzetet az MCS: „Kilenc munkahipotézis nyomán vizsgáltuk a klaszterek belső és külső együttműködését azzal a céllal, hogy feltárjuk a fejlesztési szükségleteket” – ismerteti a hónapokig tartó kutatás kiindulási pontját Pongrácz Márton, az MCS tanácsadója. „A magyarországi klaszterekre jellemző a földrajzi koncentráció, az ilyen fajta együttműködésre való igény alulról építkező, azaz jellemzően a KKV-k látnak benne esélyeket. A klaszterhez való csatlakozásban a közös érdekek képviselete, jelenti hazánkban az első számú motivációt, a résztvevők piaci stabilitásának megteremtése, vagy növekedési pályára kerülés érdekében. Az együttműködés jellemzően akkor bizonyul sikeresnek, ha a résztvevők rendelkeznek közös értékek-

kel, hasonló kompetenciákkal, szakmai alapokkal. A résztvevők közötti bizalmi légkör és a konkrét közös akciók fontos elemei a további fejlődésnek.” A fenti eredményeket részletezve mutatott rá a részben EU-pénzekből finanszírozott kutatás néhány erősség mellett sok gyengeségre, és az ezzel fejlesztendő területekre. Utóbbiak meglepő módon nem a sokszor kifogásolt vidéki infrastruktúra területén vagy a gazdaságpolitikai intézkedésekben keresendők, hanem inkább a puhább szervezet- és kultúrafejlesztés, valamint a klaszter-partnerek közötti bizalomépítés körét érintik. „A pályázatok itt egy löketet adhatnak a klaszterek fejlődéséhez” – világít rá a mechanizmusokra Pongrácz – „kezdetben kiindulási alap lehet a közösen igénybe vett szolgáltatás, mint a könyvelés, kiállításokon való részvétel vagy egy marketingakció, később elképzelhető a közös nemzetközi bemutatkozás vagy akár K+F, tapasztalatcsere és benchmarking.” De mindenekelőtt a MCS-kutatás által fontosnak tartott bizalom szükséges a későbbi klaszter-résztvevők körében. Külföldi tanulmányok kimutatták például Olaszországban, hogy a klaszterbe szerveződött vállalatok 4%-os ROI-emelkedést értek el, valamsint Massachussets államban a klasztercégek hatékonysága 12%-al volt magasabb a klaszteren kívül tevékenykedőkénél. „Magyarországon nem mértek szignifikáns különbségeket, fontos figyelembe venni, hogy a külföldön működő példát nem lehet egyszerűen átvenni, valódi eredményeket csak egy megfelelő adaptáció fog hozni” – véli a tanácsadó. Tanulmányok szerint, minden legalább 20 munkatársat foglalkoztató külföldi vállalat klaszter-tag – Magyarországnak ezek szerint van mit pótolnia. De emellett optimizmusra ad okot az a tény, hogy az eredetileg 27 ismert és megszólított klaszter közül 29 válaszolt a kutatás kérdéseire! Farkas Éva

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

33

Fókusz

Bemutatta éves konjunktúra-jelentését a DUIHK

Megterhelô bizonytalanság A német és más külföldi érdekeltségû vállalatok fôként a gazdaságpolitikai keretfeltételeket és az ország várható konjunktúrát övezô bizonytalanságra panaszkodnak – ezt bizonyítja a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén 14-ik alkalommal készített felmérése, amelyben a DUIHK tagvállalatai mellett több más európai, kiemelten a Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH) tagvállalatai is részt vettek.

A

konjunktúra-jelentés elkészítését idén is a Magyar Külkereskedelmi Bank Nyrt. támogatta. Bemutatása alkalmából a DUIHK elnöke, Vahl Tamás hangsúlyozta, hogy visszafogja a vállalatok beruházási hajlandóságát, ha nem állnak rendelkezésre megbízható paraméterek a vállalati tervezéshez. A felmérés szerint a bizonytalanság egyik tárgya a gazdaságpolitika várható iránya, különösen az adórendszer és a szociális ellátó rendszerek szükséges reformja tekin-

tetében. A másik oldalon a makrogazdasági kilátások is okot szolgálnak aggodalomra. A nehéz feltételek ellenére a vállalatok nagy többsége – közel háromnegyede – ma is Magyarországot választaná beruházásai színhelyének, ami arra vall, hogy összességében sikeres a magyarországi tevékenység. A megelőző évhez viszonyítva azonban a vállalatok változatlanul nem látják a beruházási környezet javulását, sőt számos kérdésben még a tavalyinál is rosszabb a véleményük. A gazdaságpolitika kapcsán a vállalatok főként az adórendszer, a feketemunka és a korrupció, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a közigazgatás és politikai stabilitás területén látnak sürgős tennivalót.

tében a válaszadók még mindig bő harmada számít további romlásra, azonban a tavalyinál ismét valamivel több vállalat vélekedik úgy, hogy a folyó évben a helyzet javul majd. A válaszadók a saját vállalatukat – a megelőző évekhez hasonlóan – kedvezőbb helyzetben látják, mint a gazdaságot összességében. Mind a jelenlegi helyzet, mind pedig a folyó évre vonatkozó kilátások tekintetében alig változott a pozitív és negatív válaszok mérlege, amely világosan a derűlátóak javára billen. Derűlátásra ad okot az is, hogy a vállalatok a nehéz konjunkturális környezet ellenére a jelek szerint hosszú távú stratégiai megfontolásoknak megfelelően igazítják beruházási és foglalkoztatási terveiket. Új beruházásokkal azonban visszafogottabbak a vállalatok – csupán 28 százalékuk tervez a tavalyinál nagyobb beruházásokat, a többség (48%) a tavalyi szinten akarja tartani beruházási kiadásait. Ugyanakkor 2008-ban is jóval több vállalat (39%) tervez létszámbővítést, mint létszámcsökkentést – ez utóbbira csak 13 százalékuk számít.

A nehéz konjunkturális helyzet ellenére folytatódnak a beruházások és a foglalkoztatás bôvítése. A magyarországi makrogazdasági környezet adta nehézségek alól a külföldi vállalatok sem vonhatják ki magukat. A válaszadók 57 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország gazdasági helyzete rossz, és éppen csak egy százalékuk tartotta azt jónak. A folyó év tekinte-

Mennyire vonzó befektetési helyszínek a következô országok? Változás 2007-hez képest

Románia Csehország Szlovákia Szlovénia Lengyelország Németország Észtország Horvátország Lettország Kína Magyarország Litvánia Bulgária Oroszország Ukrajna Macedónia Szerbia Montenegró Bosznia-Hercegovina Albánia

34

2008  | 2

1= nagyon vonzó

6= nem vonzó 2.29 2.35 2.36 2.39 2.46 2.65 2.74 2.81 2.89 2.92 2.95 2.96 3.12 3.16 3.56 4.05 4.08 4.15 4.50 4.83

Wirtschaft in Ungarn

Fókusz A munkaerôpiaci tényezôk: kielégítô a helyzet – emelkedô költségek mellett

nak” - fejtette ki Vahl Tamás. „A probléma sokkal inkább az adórendszer bonyolultságában rejlik, amely elősegíti az adóelkerülést. Egy hathatós adóreformnak ezért az adórendszer alapvető egyszerűsítésével kell párosulnia, egyben pedig a szürkegazdaság mas�szív visszaszorítására irányuló intézkedésekkel kell együtt járnia. Egy ilyen összetett csomag nélkül az adócsökkentés semmilyen kedvező hatást nem fejtene ki a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra, miközben új kockázatokat teremtene az államháztartásban.”

A beruházási döntéseket meghatározó tényezők rangsorában a megelőző évhez viszonyítva csak csekély mértékű változás mutatkozik. A vizsgált 25 tényező közül idén az adóterhek állnak az élen (a tavalyi harmadik helyezés után), miközben a 10 legfontosabb döntési szempont között változatlanul öt vonatkozik a munkára, mint termelési tényezőre. Éppen ennek tükrében is örvendetes az, hogy a munkaerőt

si környezetet vizsgáló összehasonlításában Magyarország az idei felmérésben már csak a 11. helyen szerepel, vagyis jelentősen ros�szabb helyezést ért el a megelőző évekhez mérten (amikor negyedik volt). Az első helyről egyébként Románia szorította le Csehországot, majd a harmadik helyen Szlovákia következik, vagyis éppen a két szomszédot, Romániát és Szlovákiát tekintik egyre inkább a beruházások alternatív helyszínének. Vahl Tamás azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a válaszok a Magyarorszá-

Idei várakozások jobb

változatlan

Vállalat

37

Ágazat

Fotó: Best Relation

Magyarország

érintő tényezők legtöbbjét változatlanul jónak értékelik, sőt részben a tavalyinál is jobbnak. Ez alól mégis kivételt képez két tényező: a szakemberek rendelkezésre állása, valamint a munkaköltségek alakulása. A munkaerőköltségek terén jelentősen romlott az elégedettség az elmúlt évek során, az elégedettségi rangsorban a 2006. évi 10. helyről az idén már 19. helyre csúszott le ez a kérdés, minden ötödik cég „nagyon elégedetlen” választ adott. Hasonlóan visszafogott a vállalatok véleménye a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását illetően is, ráadásul majd' minden második válaszadó szerint a szakemberhiány kedvezőtlen, sőt minden tizedik vállalatnál egyenesen rendkívül kedvezőtlen üzleti hatást gyakorol a vállalatra.

Nem javultak a gazdaságpolitikai keretfeltételek A vállalatoknak azonban a leginkább az adók, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságának hiánya, a közbeszerzési pályázatok elégtelen átláthatósága, valamint a korrupció fáj. Az elégedettségi rangsor összesen 25 helye közül utolsó ötön évek óta ez az öt osztozik, sőt az elégedetlenség foka az idén még nagyobbnak bizonyult. Az adórendszerrel kapcsolatban Vahl azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsony adókulcs önmagában nem garantálja a versenyképességet és a növekedést. „Magyarország vállalati adókulcsai nemzetközi összehasonlításban inkább alacsonynak számíta-

36

43

37

23

20

46

14

30

36

50

45

Ágazat

43

27

48

19

24

43 26 24

Ezt erősítette meg a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke, Varga István is. A jelentés bemutatása alkalmából Varga hangsúlyozta, hogy az üzleti világ problémái között vezet a korrupció, a szakképzettség hiánya, de a vállatok változatlanul elégedetlenek azzal is, hogy túl bürokratikus, átláthatatlan és kiszámíthatatlan az adórendszer. „A brit vállalatok kiszámítható, átlátható és tervezhető környezetben akarnak dolgozni”.

Magyarország veszít más országokkal szemben élvezett vonzerejébôl A felmérés során bebizonyosodott, hogy Magyarország veszített vonzerejéből a beruházási alternatívát jelentő országokkal szemben, és ma már csupán a középmezőnyben szerepel. A 18 közép- és kelet-európai ország, valamint Németország és Kína beruházá-

12 25

57

Vállalat

Magyarország

27

45

Vállalat

Ágazat

13

51

19

Ágazat

Magyarország

50

22

Vállalat

Magyarország

rosszabb

47 53 57

10 21 19

gon már jelen lévő vállalatok véleményét tükrözik – a potenciális külföldi beruházók tehát igenis más prioritásokat tűzhetnek ki. Másrészről sem a DUIHK, sem a BCCH eddig nem figyelt meg említésre méltó elvándorlási terveket, ugyanakkor a múlt évben már egyedül Németországból is mintegy 580 millió eurónyi tőkével szereztek új érdekeltségeket Magyarországon, és ezt tetézik még a már megtelepedett vállalatok visszaforgatott nyeresége, amely az MNB adatai szerint 2007-ben egyenesen rekordszintet ért el. Dirk Wölfer K o n ta k t A konjunktúrajelentés teljes terjedelemben letölthetô a DUIHK honlapjáról (www.duihk. hu/publikationen/konjunkturbericht).

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

35

Gazdaság és politika

Szükség van a reformokra

A beruházások bizalmon alapulnak Az elmúlt hetek hírei növelték a bizonytalanságot a magyarországi vállalatok körében. A nemzetközi pénzpiacokról érkezô lesújtó hírek beárnyékolják a világgazdaság kilátásokat, a pénzügyminiszter a növekedési elôrejelzésének csökkentésére kényszerült, és elakadtak a szükséges reformok. A vállalatok azonban fôként egységes és megbízható jövôstratégiát várnak.

A

nemzetközi pénzpiacok jelenlegi válsága a lehető legrosszabb időpontban sújtja Magyarországot. A gazdasági növekedés 2007-ben a tíz éve legalacsonyabb szintre esett vis�sza, a beruházások volumene gyakorlatilag stagnált, a háztartások és az állam jócskán kevesebbet fogyaszt, mint egy évvel korábban. Csupán az exportgazdaságban találhatunk örömre: a múlt évben Magyarország 14 százalékkal több árut és szolgáltatást szállított, illetve nyújtott külföldön, s a kereskedelmi mérleg 1992 óta először közel kiegyensúlyozott lehetett. A vállalati szféra számára viszont a gazdaságpolitikai pálya hiányzó megbízhatósága okozza a legnagyobb gondot, ami viszont hátrányosan érinti a vállalati tervezést ést a beruházási tevékenységet. Éppen erre hivatkozva Magyarország fizetőképességi besorolását a „negatív kilátások” jelzővel egészítette ki március közepén a Standard & Poor’s hitelminősítő intézet. A jelenlegi bizonytalanságok következményei már ma is érzékelhetőek a pénzpiacokon, az állam hitelfelvételének költsége az elmúlt három hónap alatt mintegy másfél százalékponttal emelkedtek.

Reformdilemmák Az égetően szükséges reformprogramok közül alig akad hevesebben vitatott kérdés, mint az adórendszer reformja. A miniszterelnök még február végén mutatott be több alternatív adócsökkentési javaslatot, és akár 250 milliárd forintra tehető kön�nyítést helyezett kilátásba. Alig két hónappal később viszont a legtöbb elemző már nem tartja valószínűnek, hogy ebben a kormányciklusban bármilyen érdemi adóreformra kerülne sor.

36

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Bruttó hazai termék 5 4

4 3 2

4.1

2.4 1.3

Kutyaszorítóban a reformpolitika

1 0

2007

2008

2009

2010

3

2.9

2009

2010

Fogyasztói árindex 10 8

8 5.9

6 4 2 0

2007

2008

Államháztartási deficit 6

5.7

5

4

4

3.2 2.7

3 2 1 0

2007

elutasításán. Ez utóbbi most szűnt meg, így a jegybanknak tágabb mozgástere van a kamatpolitikában. Ugyanakkor nőhet a vállalatok és a háztartások árfolyam-kockázata, hiszen manapság a vállalati hitelek több mint fele, a lakásépítési kölcsönök közel fele és az autó-finanszírozás közel 100 százaléka külföldi fizetőeszközre szól. A Standard & Poor’s ezért a nem biztosított devizahitelekben akár a nemzetgazdaság stabilitását is veszélyeztető tényezőt lát.

2008

2009

2010

A vállalatoknak fejfájást okozó másik kérdést a magyar forint árfolyama jelenti. A forint-euró árfolyam csak az utóbbi 15 hónapot tekintve 8, a dollárral szemben pedig mintegy 20 százalékkal ingadozott. Februárban markáns irányváltás zajlott le az árfolyampolitikában: a Magyar Nemzeti Bank feladta a 2001-ben bevezetett ingadozási sávját. Az MNB már korábban mérlegelt egy ilyen lépést, ami azonban eddig zátonyra futott a kormány

A magyar politikusok – a kormánykoalícióban és az ellenzékben egyaránt – más területeken is egy olyan dilemma előtt állnak, amelyet Németországban is kimerítően ismernek. A fontos reformtervek folytatása vagy kezdeményezése gyakran belpolitikai (olykor még párton belüli) ellenállásra talál, azonban az ilyen reformok elhalasztása hosszú távon felmérhetetlen gazdasági hátrányokkal terhelné az országot. Ennek igazolására elég utalni pl társadalombiztosítási rendszerek – mindenek előtt a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer – elengedhetetlen átalakítására vagy a villamos energia piac liberalizálását. A politikusok dilemmája: hosszú távon fenntartható pályára kell állítaniuk a gazdaságot, egyben pedig alá kell vetniük magukat a rövid távú gazdasági kényszereknek – például a rendelkezésre álló költségvetési források mértékének és a lakosság gazdasági és politikai teherbíróképességének. A vállalatok pedig joggal várják el, hogy a gazdaságpolitika gyorsan adjon világos és megbízható képet a gazdaságpolitika jövőbeli irányvonaláról, miközben lemond merő akciózásról. A döntések megbízhatóságába vetett bizalom feltétele viszont a széles körű társadalmi konszenzus. A be nem tartott ígéretek miatt bekövetkező újabb csalódás súlyos kárt okozna a gazdaságnak, főként azonban hosszú távra helyrehozhatatlan kárt okozna a politika hitelének. D. W.

Gazdaság és politika

Interkulturális kompetencia és praktikus segítség

weltwärts – Irány a világ A fejlôdô országokban teljesíthetô társadalmi munkalehetôségek iránt a fiatal korosztály az utóbbi idôkben nagy érdeklôdést mutatott. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a múltban a német szövetségi Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Minisztériumhoz beérkezô pályázók száma messze felülmúlta a lehetôségeket. A minisztérium a magas jelentkezési aránytól indíttatva életre hívta az új, közpénzekbôl finanszírozott „weltwärts” elnevezésû önkéntes szolgálati programot.

Szolgálat (Deutsche Entwicklungsdienst DED) technikai titkárságát bízta meg az adminisztratív-pénzügyi lebonyolítással és a támogatási program minőségének biztosításával. Április 22.-én rendezik meg az első nyilvános weltwärts-konferenciát. A megbízással előtérbe kerülnek a DED fejlesztési és társadalompolitikai kompetenciái, és erősödik szerepe a német fejlesztési együttműködés keretein belül. A Technikai Titkárság a mintegy 200 weltwärts küldő szervezettel együttműködésben hozzájárul a program hatékony lebonyolításához. A titkársági koordináció átvétele mellett a DED küldő szervezetként is részt vesz a fejlesz-

A

projektet a minisztérium finanszírozza, és számtalan civil küldő szervezet partneri párbeszéd keretében bonyolítja le a fejlődő országokban működő, helyi projektpartnerek segítségével. Miután Heidemarie Wieczorek-Zeul, a gazdasági és fejlesztési ügyekért felelős miniszter asszony 2007. szeptember 3.án hivatalosan is bejelentette a weltwärts program elindítását, a Német Fejlesztési

DED – rövid ismertetô: Az 1963-ban alapított Német Fejlesztési Szolgálat (DED) Európa egyik vezetô küldô szolgálata. Megalapítása óta több mint 15.000 önkéntes nô és férfi került bevetésre, hogy hozzájáruljanak Afrika, Ázsia, Latin-Amerika országaiban az életfeltételek javításához. Jelenleg kereken 1.000 szakember tevékenykedik 45 országban, akik a szegénység csökkentésért, az önrendelkezô tartós fejlôdésért és a természetes életfeltételek fenntartásáért szállnak síkra. A Német Fejlesztési Szolgálat a bilaterális fejlesztési együttmûködés keretében a önkéntes küldô szerepén túl nemzetközi megbízók számára szolgáltatási tevékenységet is végez. Céljai a következôk: a szegénység mértékének csökkentése, civil konfliktuskezelés és a béke támogatása, a tartós fejlôdés és a természetes életfeltételek fenntartása, a nemek egyenlôsége a nôk szerepének erôsítésével, demokratikus elvek megvalósítása a civil társadalom erôsítésével és a fejlôdô országok decentralizált struktúráinak támogatása, valamint egy a világra nyitott és toleráns társadalom létrehozása Németországban végzett fejlesztéspolitikai oktató- és társadalmi tevékenység által. A weltwärts elnevezésû fejlesztéspolitikai önkéntes-program a német Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Minisztérium egy új kezdeményezése, mely során a fiatalok a fejlôdô országokban nemzetközi tapasztalatokat gyûjthetnek, valamint fejleszthetik interkulturális kompetenciájukat és szakmai képesítést szerezhetnek.

téspolitikai önkéntes programban, és 2008ban 300 önkéntes bevetését tervezi körülbelül 20 partnerországban. A weltwärts alapvető céljai közé tartozik, hogy a programot a partnerországok is elismerjék, és a partnerszervezetek aktívan közreműködjenek a kialakításában. Jürgen Wilhelm, a DED ügyvezető igazgatója különösen fontosnak tartja, hogy a programmal a fiatal korosztály is lehetőséget kap a fejlődő országokban való segítségnyújtásra. „Legfőbb törekvésünk a nők támogatása, akik a civil szolgálatról szóló törvény értelmében a támogatási lehetőségektől mindezidáig elestek.” Wilhelm hangsúlyozta, hogy az új programban a szövetségi állam és a DED támogatásával a fiatalok megismerhetik a fejlesztési politika alaptörekvéseit és saját kompetenciáikat is fejleszthetik. A szervezet célja lehetőséget biztosítani a fiatalok számára, hogy a fejlődő országokban dolgozva nemzetközi tapasztalatokat gyűjtsenek, fejlesszék interkulturális kompetenciáikat és szakmai képesítést szerezzenek. Az önkéntesek bevetése szolgálhat továbbá a fejlesztési politika jövőt érintő kérdéseinek kölcsönös világszintű megértéséhez és elfogadásához. A miniszter asszony kiemelte, hogy az önkénteseknek nincsenek anyagi kiadásai a programban való részvétellel. „Azt szeretnénk elérni, hogy a nemzetközi szerepvállalás ne a

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

37

Gazdaság és politika családok pénztárcájának függvénye legyen, hanem a lehető legtöbb fiatal önkéntes számára elérhetővé váljon.” A feladatok legalább annyira szerteágazóak, mint a projektek helyszínei. Dél-Afrikától az Indonéz szigetvilágon keresztül egészen Ecuadorig dolgoznak önkéntesek elsősegélynyújtás, átmeneti segítségnyújtás, erdők újratelepítése vagy utcagyerekek megsegítésére létrehozott programokban. A segélyprogramok több mint felének helyszíne Afrika, a kontinens ugyanis központi szerepet foglal el a programban. A szervezet többnyire a 18 és 28 év közötti fiatalokat célozza meg, akik az iskola vagy szakképzés elvégzése után minimum 6, maximum 24 hónapot szeretnének fejlődő országokban különböző projekteken eltölteni. A küldő szervezeteknél a programra jelentkező fiatalok intenzív képzést kapnak a kiutazást, a helyszíni viszonyokat és az ottani feladatokat illetően, és az önkéntes munka teljes időtartama alatt nyomon követik őket. Az önkéntesek feladatai az aktuális fejlesztési együttműködés teljes spektrumát lefedik. A szolgálat a föld minden pontján teljesíthető: Afrika, Ázsia, LatinAmerika és Kelet-Európa országaiban egyaránt. Külföldi segélymunka támoga-

38

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

tására a küldő szervezetek havonta személyenként 580 eurót kapnak a minisztériumtól. Ezzel a támogatással fedezik az utazók elszállásolását, utazási költségeit, a helyszíni szak-pedagógiai kíséretet, a biztosítást és a zsebpénzt. Az önkéntesek számára a program térítésmentes, így a kevésbé tehetős családokból származó fiatalok is pályázhatnak.

A weltwärts” program ” 2007. szeptemberi meghirdetése óta kereken 800 pályázat érkezett.

A minisztérium új programja már most nagy visszhangra talált. A weltwärts első 50 részvevőjét Heidemarie WieczorekZeul miniszter asszony Berlinben kísérte ki. Több mint száz szervezet kérelmezte wetwärts küldő szolgálati szervezeteként való elismerését. A legtöbb már elismert küldő szervezetnél számtalan pályázat várja a feldolgozást. Így például csak a „weltwärts és a DED” együttműködéséhez a program 2007. szeptemberi meghirdetése óta kereken 800 pályázat érkezett. A pályázatok és kérelmek kétharmada fiatal nőktől származik. A jelenleg kiutazó önkéntesek többsége szintén nő.

Az év végiéig a minisztérium akár 3000 jelentkezővel is számol, középtávon pedig összesen akár 10.000 hely is betölthető. Magyarországon a „Magyar Önkén­tes­ küldő Alapitvány“ (Ungarische Stiftung für Freiwilligendienst) veszi át a weltwärts küldő szervezetének szerepét. A német partnerrel való együttműködés 2008 elején vette kezdetét. A weltwärts mottója „tanulás aktív segítségnyújtással”, célja, hogy hosszútávon segítse és támogassa a világ hátrányos helyzetű lakosait és magát oktató szolgálatként definiálva lehetővé tegye a fiatal generációk számára, hogy a fejlődő országokban interkulturális tapasztalatokat gyűjtsenek és cseréljenek. A helyi projektpartnerekkel való munka során az önkéntesek megtanulják jobban megérteni a globális összefüggéseket, a projektpartnerek számára pedig az aktív szerepvállalás segítség az önsegélyezéshez. A weltwärts támogatja a kölcsönös megértést, megbecsülést és toleranciát: a közös munka és tanulás nem ismeri sem a rasszizmus, sem pedig a kirekesztés fogalmát. Az új önkéntes szolgálat ezzel nagyban hozzájárul a fejlesztési politika információsés képzési tevékenységhez, és támogatja az fejlesztéspolitikai utánpótlást. Anja Csali

Jog és Adók

Új szabályozás Magyarországon

Hogyan számoljuk el a szélenergiát? 2008.01.01.-én léptek életbe Magyarországon az új villamos energiáról szóló törvény (VET) rendelkezései, valamint az ehhez kapcsolódó törvényi rendelet, melyek a megújuló energiaforrásokból nyert energia átvételi elszámolását új alapokra helyezik.

A

megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia átvétele, valamint értékesítése az új jogállás szerint a Magyar Villamosenergiaipari Átviteli Rendszerirányító, a Zrt.-n keresztül történik. Az erőmű-üzemeltetők az áram átvételéről ezentúl a MAVIR-el kötnek szerződést, és a MAVIR fizet a megtermelt megújuló energiáért, még akkor is, ha az átvétel egy másik hálózatüzemeltetőnél történik. A MAVIR központi szerepének megfelelően az új villamos energiáról szóló törvény az eddig érvényes átvételi- és felvásárlási szerződéseket hatályon kívül helyezi. Az üzemeltetők a MAVIR-el kötelesek szerződni, melynek során a régi erőművekre vonatkozóan az Energia Hivatal által már rögzített feltételeket újra egyeztetni kell. A tarifa-megállapítás során az új rendelet a szerint differenciál, hogy az erőmű szállításra alkalmas energiakapacitását 2008. január 1.-ig meghatározták, vagy teljes körűen kérelmezték e (régi erőművek) vagy erre ez időpont után került-e sor. Azok a szélerőművek például, melyek belépése az átvételi rendszerbe 2008 előtt történt vagy a belépést 2008 előtt kérelmezték, fix átvételi árat kapnak, azaz kilowattonként 26,46 forintot. Az új erőművek esetében napszaktól függően történik a díj kifizetése, mely 29,56, 26,46, illetve 10,80 forint/kWh. 20 MW vagy ezt meghaladó teljesítményű új erőműveknek és a következő fokozatba sorolt 50 MW vagy ezt meg-

haladó teljesítőképességű erőműveknek jelentősen alacsonyabb átvételi ár fizethető. Ennek főként a nagy szélparkokra lesz kihatása, mivel ezeket a rendelet együttesen szemléli. A szélerőművek esetében további nehézség, hogy a működtető köteles előzetes kalkulációt leadni az általa átadásra tervezett energiamennyiségről, a leadott értékektől való eltérés azonban büntetés fizetését vonhatja maga után.

A jövôben az Energia Hivatal az átvételi bázisárakat minden évben az általános árnövekedés függvényében újra definiálja.

A Magyar Energia Hivatal már azzal is gátat szabott a szélenergiát hasznosító erőművek kiépítésének, hogy maximum 330 MW-ban határozta meg a megengedett szélenergia mennyiséget. A döntés hátterében az az aggodalom áll, hogy a magasabb kapacitás engedélyezése a villamoshálózat stabilitását veszélyeztetné. Várható azonban, hogy Magyarország a közeljövőben megemeli ezt a szigorúan vett mennyiséghatárt. Az új szabályozás az átvételi rendszer számára – különösen az alacsony átvételi díjak által – ugyanis a kapacitáskeret bővítését teszi lehetővé.Az új erőmű-kapacitásokat egy pályázat keretében ítélnék oda, melynek során azonban számolni kell a nagyszámú

jelentkezővel. Az új pályázat terjedelme egyelőre nem ismert, a magyar aggályok a villamoshálózat stabilitását illetően a szélerőművek engedélyeztetésére vonatkozóan az új törvény bizonyos szakaszainál még visszaköszönnek. A napenergiát illetően az új szabályozás a napszaktól és az erőmű nagyságától független átvételi árat határoz meg 26,46 HUF/kWh összegben, mely egyaránt érvényes a régi és új erőművekre is. Minden egyéb megújuló energiaforrásból származó energia átvételére azonos szabályozás érvényes, mint a szélenergiára, azaz az erőmű nagyságától és az átvétel napszakától függ a díjazás. A jövőben az Energia Hivatal az átvételi bázisárakat minden évben az általános árnövekedés függvényében újra definiálja. A számítás során azonban a megállapított árat az új erőművekre vonatkozóan egy úgynevezett korrekciós tényezővel évente csökkentik a hatékonyság növelése érdekében, és figyelembe véve a megújuló energiák területén várható műszaki fejlődést. Martin L. Wodraschke, LL.M. Henning Thomas, LL.M. K o n ta k t German Desk CMS Cameron McKenna LLP Tel.: +36 1 483 4828 Fax: +36 1 483 4801 E-mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

39

Management

Testreszabott képzési ajánlatok

Közös programok a siker jegyében A jó és hosszú távú partnerség elônyei a felnôttképzésben is megmutatkoznak– ezt bizonyítja a Német-Magyar Képzô Központ (DUBZ) és két legfontosabb partnerintézményének, Robert Bosch Elektronika Kft. és a dm Drogeriemarkt Kft. gyümölcsözô együttmûködése is. A siker magáért beszél: A Bosch – mint a Hatvan környéki egyik legnagyobb foglalkoztató – 2003 óta több mint 160 technikust képzett ki és foglalkoztatott, míg a dm – iparágában piacvezetô – nemrég vette át a legjobb nôi munkahelynek járó díjat.

képzésének minőségére a lehető legnagyobb hangsúlyt fekteti, a szakmai továbbképzéseink tartalmát folyamatosan fejlesztjük. Az akkreditáláshoz, a törvényi irányvonalakhoz való igazodáshoz és a tematika ellenőrzéséhez nyertük meg a Képzési Központot.” mondja Magyari Judit, a Bosch a személyi fejlesztésekért felelős vezetője. E mintaérté-

Képzés a dm-nél

már 132 munkatársunk élt a képzés lehetőségével, melyet a vezetőség a siker miatt szinte kötelezőnek tekint.” A képzéssorozat, melyre ebben az évben kizárólag rendes munkaidőben kerül sor többek között olyan témákkal foglalkozik, mint a konfliktuskezelés, csapatépítés, kommunikáció és helyzetfüggő vezetés. A Bosch-csoporttal a DUBZ 1994 óta olyan témakörökben dolgozik együtt, mint a duális kereskedőképzés, illetve számos belső képzési témában, mint például az interkulturális kommunikáció, a munkajog, a konfliktuskezelés. A elektrotechnikusok hat hónapos intenzív képzési programját 2003-ban közös együttműködésben akkreditálták. „Mivel cégünk a dolgozók

40

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

kű kezdeményezést a szükség szülte, időközben azonban a 12 képzési irányzat végzőseinek biztos munkahelyet nyújt. „A program során kiképzett szakembereket, amennyiben teljesítik a felvételi követelményeket, alkalmazzuk. Ha a megszerzett tudás mellé jó nyelvismeret is társul, akkor a németországi anyacég is várja őket. Már a képzés alatt fizetést kapnak, a képzés költségeit is a Robert Bosch Elektronika Kft. finanszírozza.” – magyarázza a fejlesztési megbízott.

Magas elvárások: folyamatosság, bizalom, és minôségi képzés Ilyen és ehhez hasonló projektek felett bábáskodik 17 éve a Német-Magyar Képzési Központ Boros-Huber Mária vezeté-

Fotók: dm

A

z DUBZ-tel közösen elő alkalommal 2006-ban hirdettünk meg önkéntes továbbképzési lehetőséget. Legnagyobb meglepetésünkre minden megkeresett középvezető, azaz 87 munkatársunk jelentkezett a képzésre – meséli Sélei Annamária a dm személyzeti vezetője. „Ebben az évben a fiókvezetőkkel együtt

sével. „A hosszú távú kapcsolatokat részesítjük előnyben, tanácsadó- és partnerként nyújtunk támogatást, és a partnerintézménnyel együtt mi is fejlődünk.” – hangsúlyozza az elnöknő. „Mindehhez azonban elengedhetetlen a kölcsönös bizalom és a hatékony tapasztalatcsere.” A DUBZ magasra helyezi a mércét, és nem csupán a felkínált szolgáltatások sokszínűségét, de minőségét illetően is: első sorban a kamara tagvállalatainak szeretnének tartalomban és formában is széleskörű képzéseket és továbbképzéseket biztosítani – az élethosszig tartó tanulás jegyében. Ezeken felül tapasztalt külföldi trénerekkel speciális képzéseik is vannak, melyek Magyarországon még nem elterjedtek. A megbízók számára, például a dm személyügyi felelősének azonban az is mérvadó, hogy a képzésben részt vevő kollégák visszajelzése pozitív legyen, és a tanultakat a mindennapi életben is alkalmazni tudják. „A képzésben részt vevő partner kiválasztása esetében olyan tényezők is szerepet játszanak, mint az adminisztráció megfelelő lebonyolítása vagy a kapcsolatápolás” – magyarázza Sélei Annamária. „Szívesen vesszük továbbá, ha felhívják a figyelmünket a számunkra érdekes kurzusokra.” Összességében azonban a továbbképzések sikeresek, és ezt a Bosch munkatársnője is megerősíti: „Képzésünk hatékonyságának mutatóit, mint például a munka minőségét folyamatosan nyomon követjük. Ezért kollégáink a gyártás során jelentkező legkisebb rendellenességet is jelentik közvetlen felettesüknek. A legfigyelmesebb dolgozók nevét feljegyzik majd sorsolás dönt arról, ki nyer külföldi utazást” – fűzi hozzá Magyari. A képzés során a résztvevők igényeit is szem előtt kell tartani. A dm dolgozóinak például 95%-a nő, a tanároknak ezért kitartónak kell lenniük, nem egyszerű 30 egy részlegen dolgozó hölgyet jó kedvre deríteni. A Képzési Központ azonban ilyen csoportdinamika esetében is előrelátó volt – előnyben részesítette a férfi előadókat. Farkas Éva

Wirtschaft in Ungarn Német-Magyar Gazdaság Das zweisprachige Business-Magazin der DUIHK Alle zwei Monate – aktuell und praxisbezogen:

Branchenreports Unternehmensportraits Recht, Steuern, Finanzen Wirtschaftspolitik Investitionsstandorte Messen und Konferenzen Tourismus und Kultur DUIHK Inside: Termine, Events, Personen

www.duihk.hu

Abonnement und Anzeigenvertrieb:

[email protected]

Turizmus és vásárok Wartburg vára, Eisenach

Átélni a történelmet A „Kastélyok, parkok és kertek – romantikus Németország“ elnevezésû tematikus év folyamán a Német Turisztikai Központ (DZT) 2008-ban is következetesen folytatja kulturális offenzíváját Németország mint célország érdekében egy világméretû marketing keretében.

A

z európaiak körében Németország immár világszerte a 2. számú kulturális uticél lett. Csupán Franciaország vonz több „kulturistát“ (kulturális utazót); az olyan versenytársak, mint Spanyolország, Nagy-Britannia, vagy Olaszország csak a 3-5. helyen állnak. A „Kastélyok, parkok és kertek – romantikus Németország“ elnevezésű tematikus év összeköti Németország építészeti műemlékekben gazdag történelmét az épületek, az építő- és kertépítő művészet élményével, valamint azzal a különleges értékkel, amit a kultúra élvezete nyújt a természetben. A kastélyok, parkok és kertek már most is egészen elöl állnak Németország legvonzóbb uticéljainak kedveltségi skáláján: évente kereken 20 millió vendég tekinti meg a német kastélyokat és parkokat.

42

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

A müncheni angolpark, az Englischer Garten évi 3 millió, a neuschwansteini kastély 1,3 millió látogatót vonz. A kastélyokban és parkokban gazdag német kulturális vidék különleges cégtáblájaként szolgál az a számos látnivaló, amelyet az UNESCO a világörökség részeként ismert el. A Németországba utazók lelkesednek minden korszak kastélyaiért, parkjaiért és kertjeiért. A barokk létesítmények a régi

Dessau, Wörlitz

hercegi családok gazdagságát bizonyítják és a külföldi vendégek számára dokumentálják az európai királyi házakhoz fúződő történelmi kapcsolatokat, például az Orániai útvonal mentén. Számos kertbirodalom hívogat hos�szú sétákra és kikapcsolódásra művészien kialakított környezetben: ismert példa erre a Dessau-Wörlitzi kertbirodalom – éppúgy az UNESCO világörökség része,

Fotók: DZT

2008 a „Kastélyok, parkok és kertek“ tematikus éve

Turizmus és vásárok mint a Bad Muskauban található Pückler hercegi park -, valamint Weimarban a Belvedere kastélypark, vagy a Bodeni tóban található virágos sziget, Mainau. Németországban a kastélyok, parkok és kertek azonban nem csupán a múltba Fontos figyelmeztetés

tekintést szolgálják. Sokszor adnak otthont múzeumoknak, szerepelnek konferenciák vonzó színtereként, vagy számos ünnepi játék, koncert, színházi előadás és kisművészeti bemutató kulis�szájaként. Sok létesítmény szállodaként

kínál fejedelmi lakást és étkezést – és a főúri házakban gyakran még személyesen maga a ház ura a vendéglátó házigazda. „Az egészségturizmus mellett a kulturális motivációjú utazások a nemzetközi turizmus csúcstrendjéhez tartoznak. Különö-

gépkocsivezetôknek

Weimar-i kastély

Környezetvédelmi zónákat vezettek be a német nagyvárosokban A környezet és az egészség védelme érdekében néhány német városban környezetvédelmi zónákat alakítottak ki 2008. január 1-i hatállyal. Ezzel az intézkedéssel érezhetôen csökkenthetô a levegô károsanyag-tartalma, amelyet a gépjármûvek kipufogógáza okoz. A kijelölt környezetvédelmi zónákba csak olyan gépjármûvek hajthatnak be, amelyek megfelelnek a kipufogógázokra vonatkozó bizonyos szabványoknak. Az alacsony kibocsátású gépjármûvek megjelölésére színes matricákat vezettek be, amelyek minden környezetvédelmi zónában érvényesek a német városokban. A környezetvédelmi zónákat közlekedési jelzések jelölik, és egy kiegészítû tábla jelzi, hogy milyen matricával lehet behajtani az adott zónába. A károsanyagok négy csoportját különböztették meg, a legrosszabb csoport nem is kaphat matricát. 1 károsanyag-csoport – nincs matrica, általános behajtási

tilalom a környezetvédelmi zónán belül 2 károsanyag-csoport – piros 3 károsanyag-csoport – sárga 4 károsanyag-csoport – zöld

A matricákat jól láthatóan kell felragasztani a szélvédôre. Ha valaki a megfelelô matrica nélkül közlekedik a környezetvédelmi zónában, akár 40 euró bírsággal is büntethetô. A külföldön engedélyezett gépjármûveket a betartott európai kipufogógáz-norma igazolása, ill. a gépjármû engedélyezésének dátuma alapján sorolják be. Külföldön engedélyezett gépjármûvekhez a többnyelvû www.umwelt-plakette.de weboldalon rendelhetû meg a matrica. A matrica Németországban is beszerezhetô pl. a gépjármûengedélyezési hatóságoknál, a mûszaki vizsgaállomásokon (mint pl. „TÜV“) és az engedéllyel rendelkezô ipartestületi mûhelyekben. Ehhez be kell mutatni a gépjármûvet és a gépjármû papírjait. A matrica ára általában 5 és 15 euró között mozog. További információk a környezetvédelmi matricáról: (http://www.umwelt-plakette.de/)

sen a tengerentúli piacokon, így például az USA-ban, Japánban, vagy Kinában jelentkezik nagy érdeklődés a kulturális utazások iránt – és ez Németország számára még nagy lehetőséget jelent.“ – jelentette ki Petra Hedorfer, a DZT igazgatóságának elnöke. A „Kastélyok, parkok és kertek – romantikus Németország“ elnevezésű tematikus évről átfogü átfogó internetes tartalom tájékoztat a www.deutschlandtourismus.de honlapon, amely átélhetővé teszi a látogatást Németország kastélyaiban, parkjaiban és kertjeiben. A tematikus év érzelmileg is átérezhetővé válik a 360fokos panorámafelvételek, több mint 300 kép és a vizuális séták segítségével.

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

43

Turizmus és vásárok

Az év legfontosabb technológiai eseménye

Hannoveri vásár Az idén április 21-tôl 25-ig tartó rendezvény 10 vezetô vásárral várja a látogatókat: • INTERKAMA+ • Factory Automation (Gyári automatizáció) • Industrial Building Automation (Ipari építô automatizáció) • Digital Factory (Digitális technikák) • Subcontracting (Alvállalkozások) • Energy (Energia) • Power Plant Technology (Erômûtechnológia) • Pipeline Technology (Vezeték technológia) • MicroTechnology (Mikrotechnológia) • Research & Technology (Kutatás és technológia)

A hannoveri vásár 1000 témaspecifikus rendezvényével és fórumok sorával a megfelelô helyszín ahhoz, hogy a legújabb ipari technológiákkal megismerkedhessünk. Már hatvan éve vezetô az ipari vásárok terén és mint ilyen a legideálisabb terepet nyújtja az új ötleteknek. Ez a vásár egyedülálló abból a szempontból is, hogy az egyes ágazatokon túl a komplett értékláncot bemutatja rálátást nyújtva a teljes folyamatokra, és lehetôvé teszi a tapasztalatok cseréjét.

A

vásár 2008-ban is felkarolja az energiahatékonyság témáját: az energiához és vezetékes technológiához kapcsolódó Energy és Pipeline Technology nemzetközi vezető vásárokhoz idén az erőműtechnológiával kapcsolatos új szakvásár is társul. Ez a nagyerőművek gyorsan növekvő piacát, a decentralizált energiatechnikát, az ipari erőműveket és az ágazathoz kapcsolódó szállítóipart mutatja be. 2007-ben a megújuló energiákon belül is kiemelt téma volt a szélenergia. Az idei évben Japán, mint partnerország 100 kiállítóval mutatja be az ország teljes gazdasági spektrumát, elsősorban európai kereskedelmi kapcsolatai élénkítésének céljából.

44

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

eri vásár necsak A 2008-as Hannov , hanem exklutechnikai kiállítás egyben. Mintzív állásbörze is vállalat toboegy 50 piacvezetô ô munkatársait. rozza itt leend n található karA 26-os csarnokba nlatokkal, diprierpiacon állásajá jektekkel és gyaloma-munka pro ségekkel várják kornoki álláslehetô az érdeklôdôket.

Németország számára a szigetország elsősorban fejlett technológiája miatt érdekes. Az energiahatékonyság és az ökológiát érintő új technikák pedig különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Az április 21-én megrendezésre kerülő német-japán üzleti találkozó keretein belül kerül sor a politikusok, gazdasági vezetők és az ipari döntéshozók találkozójára. A kétoldalú találkozón a klímaváltozás, energiahatékonyság valamint a kereskedelem és befektetések terén az EU és Japán közti kooperációs lehetősé-

gek kérdéseiről esik szó. A szervezők idén a tavalyi 240 ezer látogatónál is több érdeklődőt várnak, s legalább a tavalyi 30%-os külföldi részvételi arányt. A kiállítókat illetően a nemzetközi részvétel még ennél is jobb volt: 6400 kiállítóból több mint 3200 68 más nemzet képviselőjeként érkezett, a legtöbben Olaszországból, Kínából, és a partnerország Törökországból. K o n ta k t Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Turizmus és vásárok Düsseldorf, 2008. április 24-30.

interpack2008

A

düsseldorfi interpack kiállítás a világ legfontosabb eseménye a csomagolástechnikai gépek, csomagolóanyagok és édesipari berendezések területén. A háromévente megrendezésre kerülő vásár egyedülálló lehetőséget kínál mindazoknak, akik a jövő csomagolástechnikája iránt érdeklődnek. Intelligens vagy aktív csomagolások, új anyagok, minőségellenőrzési eszközök, piacorientált design kialakítások és sok más egyéb újdonság bemutatására kerül sor a rendezvény idei, 18.dik születésnapján.

München, 2008. május 5-9.

IFAT 2008

15. alkalommal kerül megrendezésre a víz, és szennyvízkezelés, hulladékkezelés és újrahasznosítás nemzetközi szakvására Münchenben. Az IFAT 2008 részvételi rekorddal büszkélkedhet, 42 országból mintegy 2500

A vásár kiemelkedő nemzetközi szerepét mi sem bizonyítják jobban, mint az előző rendezvény számadatai. 2005-ben mintegy 150.000 m2-en több mint 2.500 kiállító mutatta be termékeit, szolgáltatásait a mintegy 175.000 látogatónak, akik közül több mint 92.000 külföldről érkezett. További információt a www.interpack. com internetcímen találhatnak. K o n ta k t Máté Szilvia BD-EXPO Kft. 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Tel.: 346-0273 Fax: 346-0274 E-mail: [email protected]

kiállító jelezte részvételi szándékát. A kiállítás felvonultatja a környzeti technológiák legfrisseb vívmányait és trendjeit. Változatos kísérő programok és szimpóziumok is várják a látogatókat, mint például a "WasserWissen" (Tudnivalók a vízről) kiállítás, valamint a „Research and Education Area”, azaz a kutatás-fejlesztés és képzés terület, ami idén premierét ünnepli Münchenben.

Nürnberg, 2008. május 6-8.

Sensor+Test

A

Sensor+Test a világ vezető érzékelés-, mérés- és ellenőrzéstechnikai fóruma. Tavaly 25 országból 610 kiállító mutatta be a legújabb technikákat a legapróbb szenzoroktól a számítógépekig. Idén még ennél is több kiállítót, és a világ minden tájáról érkező szakközönséget várnak. Az esemény színvonalát tovább emeli az egyidőben megrendezésre kerülő kongresszusok (OPTO 2008 és IRS2 2008), valamint a GESA szakértői fórum, ahol a szakma alapjain túl az ágazat jövőjéről is szó esik. A kiállítók listáját és bővebb információért érdemes felkereseni a www.sensortest.de honlapot.

Nürnberg, 2008. május 27-29.

PCIM Europe

A

Új Müncheni Vásárváros, 2008. június 10-13.

AUTOMATICA

A

z Automatica az első olyan nemzetközi szakvásár, amely a robotika és automatizálás minden ágát önálló rendezvényként egyesíti. A rendezvény a legújabb trendekkel és információkkal szolgál legyen szó összeszerelési és kezelési technikáról, robotikáról vagy akár ipari képfeldolgozásról. A kétévente megrendezésre kerülő vásár az automatizálás teljes spektrumát átfogja, a komponensektől a komplex rendsze-

rekig, a gyártástól a gyakorlati alkalmazásokon át a szolgáltatásokig. A júniusi vásárról további információkhoz a www.automaticamuenchen.de honlapon juthat.

teljesítményelektronika, az intelligens hajtástechnika és táplálási minőség nemzetközi szakvására és konferenciája az idén is tárt karokkal várja a látogatókat a nürnbergi vásárközpont területén. Itt megismerkedhetünk a legújabb félvezetőtechnikai újításokkal, az elemes passzívházakkal, hőmegtartást ösztönző termékekkel, új anyagokkal és a legújabb szenzorokkal, de a táplálási minőség és energiahatékonyság területeiről is átfogó képet kaphatunk. 2007-ben 10500 m2-én 250 kiállító képviselte magát, s a nemében egyedülálló vásár több mint hatezer látogatót vonzott. A kiállítók listáját és részetesebb információkat a www.mesago.de honlapon a PCIM vásárra kattintva találhat.

K o n ta k t

K o n ta k t

Ravasz Ágota Promo Kft. 1015 Budapest, Széna tér 1/a Tel.: +36/1/224 7740, Fax: +36/1/224 7763 E-mail: [email protected]

Némethy Márta Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 E-mail: [email protected]

Wirtschaft in Ungarn

2008  | 2

45

DUIHK Belsô hírek

Konjunkturbericht

5. Gastspiel der Distel in Budapest

N

ach erfolgreichen Gastspielen im Februar 2005 in Budapest, im Oktober 2005 in Győr, im April 2006 und im September 2007 in Budapest wird am 05. und 06. Mai 2008 um 19 Uhr das aktuelle Distelprogramm „Die Stunde der Experten“ im Merlin-Theater Budapest aufgeführt.

Die Stunde der Experten Kennen Sie sich noch aus? Wissen Sie, wie man zum richtigen Stromtarif kommt? Zu bezahlbaren Telefontarifen? Oder dem passenden Patchwork-Partner? Wie man mit hyperaktiven Kindern umgeht? Mit geschützten Tierarten oder genmanipulierten Pflanzen? Können Sie nachvollziehen, warum ihr Geld auf der Bank nur dann sicher ist, wenn Sie es alle 15 Minuten umbuchen lassen? Sehen Sie! Für den Einzelnen ist die Sache verdammt schwierig geworden. Wir müssen heute Rat einholen. Hilfe. Für alles. Und jedes. Was wir bisher gelernt hatten: Multiplizieren ohne Taschenrechner, Trinkgeld für den Tankwart, Zug fahren ist billiger als Fliegen… das läuft heute so nicht

mehr. Das war früher. Vor der Globalisierung. Wende. Etc. Als es im TV noch drei Kanäle gab, maximal. Mit richtigen Ansagerinnen. Als es noch Sex gab, ohne Coaching. Und Politik noch von so genannten Politikern gemacht wurde. Heute undenkbar! Alles wird schneller, komplexer. Und eine neue Spezies hat sich herausgebildet: Menschen, die es in ihren Berufen zwar zu nichts gebracht haben, aber über ein tolles Nischenwissen verfügen. So entstand das Expertenwesen. Die DISTEL, eines der führenden Institute für angewandte Satire führt Sie butterweich ein in die knallharte Welt des Coachings und der Supervisor. Denn was nützt es Hunger zu haben? Man muss auch einen Ernährungsberater kennen. Die Zeit rast und es schlägt DIE STUNDE DER EXPERTEN! Karten zum Preis von 2 500,- HUF können ab 14. April 2008 gekauft werden. Merlin-Theater, Gerlóczy u. 4, 1053 Budapest Tel: (36-1-3179338) Ansprechpartner: Frau Éri Ildikó Handy: 06-30-428-8403

Termine der DUIHK / következô rendezvényeink 29.04.2008 05.–06.05.2008 08.05.2008

46

Informationsgespräch – Arbeiten in Deutschland Információs beszélgetés a németországi munkavállalás feltételeirôl 5.Gastspiel der Distel in Budapest A Distel színház 5. vendégszereplése Budapesten 15 Jahre DUIHK - Jahres-Mitgliederversammlung in der Ungarischen Nationalgalerie 15 éves a DUIHK – Éves közgyûlés a Magyar Nemzeti Galériában

10.04.2008 – Die 14. Konjunkturumfrage der DUIHK belegt, dass die deutschen Unternehmen in Ungarn deutlich kritischer hinsichtlich der wirtschaftlichen Erwrtungen und der Investitionsbedingungen im Lande sind als in den Vorjahren. Steuern, Kosten und mangelnde Verlässlichkeit der Wirtschaftspolitik sind die häufigsten Kritikpunkte. Den kompletten Bericht können Sie unter www.duihk.hu/publikationen/konjunkturbericht herunterladen.

Konjunktúrajelentés 2008.04.10. – A DUIHK 14. alkalommal elvégzett konjunktúrafelmérése azt mutatja, hogy a magyarországi német vállalatok érezhetően kritikusabbak lettek a gazdasági kilátások valamint a befektetési környezetre vonatkozóan. At adórendszer, a növekvő költségek valamint a gazdaságpolitika hiányzó kiszámíthatósága a leggyakrabban említett problémák. A felmérést letöltheti a www.duihk.hu/ publikationen/konjunkturbericht oldalról.

K o n ta k t

K o n ta k t

K o n ta k t

Kelemen-Raths Dominika tagsági szolgáltatások Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7630 E-mail: [email protected]

Tímea Kovács, DUIHK publikációk Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/345-7646 E-mail: [email protected]

Ilona Balogh, DUIHK Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Telefon: 0036/1/245-7630 E-mail: [email protected]

2008  | 2

Wirtschaft in Ungarn

Vergütungsstudie Bérezési tanulmány Aktuelle und verlässliche Benchmarks für Vergütungen in Ungarn bietet die neue Ausgabe der gemeinsamen Vergütungsstudie der DUIHK und der Consulting-Firma Kienbaum, die ab Dezember 2007 erhältlich ist. Auswertung realer, aktueller Gehaltsdaten von etwa 10.000 Beschäftigten in – vorwiegend deutschen Unternehmen in Ungarn detaillierte Zahlen zur Höhe und zur Zusammensetzung der Vergütungen detaillierte Ergebnisse für 26 verschiedene Positionen, vom Geschäftsführer über Anwendungsprogrammierer bis zum einfachen Arbeiter Informationen zum Arbeitsmarkt in Ungarn und in der Region Ostmitteleuropa Gehaltsvergleich mit Tschechien Die Studie bietet eine objektive Entscheidungsgrundlage für die betriebliche Vergütungspolitik und damit die Voraussetzung für die Gestaltung marktgerechter Gehaltsstrukturen.

07|08

Vergütungsstudie Ungarn 2007/2008. Dezember 2007, 125 Seiten. EUR 600, Vorzugspreise für DUIHK-Mitglieder: 450 EUR. Bérezési tanulmány Magyarország 2007/2008. 125 oldal. EUR 600, Kedvezményes tagsági ár: 450 EUR. A magyar nyelvű verzió 2008. január 15-től áll rendelkezésre.

Aktuális és megbízható bérezési referencia-értékeket nyújt a DUIHK és a Kienbaum tanácsadó cég közös Bérezési Tanulmányának legfrissebb kiadása, amely december közepén jelenik meg. Összesen 10 ezer alkalmazott tényleges, aktuális bérezési adatainak elemzése, elsősorban német tulajdonú hazai cégek adatai alapján Részletes adatok a keresetek szintjéről és összetételéről Az eredmények részletezése 26 tipikus beosztás szerint, az ügyvezető igazgatótól a programozón át a betanított munkásig A magyarországi valamint a közép-keleteurópai munkaerőpiacok általános jellemzőinek bemutatása A csehországi bérek összehasonlító elemzése A tanulmány objektív döntések meghozatalát teszi lehetővé, ami a piaci viszonyoknak megfelelő bérezés alapfeltétele.

K o n ta k t

Tímea Kovács E-Mail: [email protected] Tel.: 0036-1-345 7646