Konjunktúrajelentés. A DUIHK 21. Konjunktúra-felmérésének eredményei

Konjunktúrajelentés KonjunktúrajelentésKonjunktúrajelentés H-1024 Budapest, Lövőház u. 30. Telefon: +36 1 345 7600 Fax: +36 1 315 0744 E-mail: [email protected]

www.duihk.hu

2015

A DUIHK 21. Konjunktúra-felmérésének eredményei

www.duihk.hu

2015

Köszönetet mondunk közreműködésükért a válaszadó vállalatoknak valamint más uniós tagországok magyarországi kereskedelmi kamaráinak.

Impresszum © DUIHK - Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Budapest, 2015 Szerző, projektvezetés: Dirk Wölfer Közreműködtek: Kelemen Tamás, Svea Niesner, Daniel Hirsch Kézirat lezárva: 2015. április 13. Nyomtatva: 2015. 04. 13. 19:03

A tartalom a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) forrásként történő megjelölése mellett szabadon felhasználható. Tiszteletpéldányt a lenti címre kérünk. Az információkat nagy gondossággal állítottuk össze. Azonban semmiféle felelősséget nem vállalunk az adatok helyességéért és teljességéért. A közölt információk felhasználásából eredő esetleges károkért semmilyen felelősséget nem vállalunk.

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara H-1024 Budapest, Lövőház utca 30. Telefon: +36 1 345 7600 Fax: +36 1 315 0744 E-mail: [email protected]

www.duihk.hu

2

DUIHK Konjunktúrajelentés 2015

Konjunktúrajelentés 2015 Gazdasági helyzet és várakozások Befektetői környezet Régiós kitekintés

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 21. konjunktúra-felmérésének eredményei

Budapest 2015. április


3


Tartalom

Előszó......................................................................................5 Vezetői összefoglaló .............................................................. 7 I. Gazdasági helyzet és várakozások .................................... 11 A legfontosabbat röviden....................................................................11 1. Gazdasági helyzet........................................................................11 2. Gazdasági várakozások ...............................................................11 3. Beruházási és foglalkoztatási tervek ......................................... 16

II. Üzleti környezet ............................................................... 19 A legfontosabbat röviden................................................................... 19 1. Munkaerőpiaci feltételek .......................................................... 20 2. Gazdaságpolitikai környezet......................................................25 Az „EKÁER-ügy” ..........................................................................29 3. Operatív működési környezet ................................................... 31 4. Az üzleti környezet és a beruházási hajlandóság .................... 33 5. Euró és Európa .......................................................................... 34 6. Politikai környezet ..................................................................... 36

III. Befektetési alternatívák ................................................. 37 A legfontosabbat röviden.................................................................. 37 1. Ismét Magyarországra? ............................................................. 37 2. Magyarország régiós versenyben ............................................ 38

IV. DUIHK Befektetői Hangulat-Index................................ 40 A. Melléklet: A felmérés részletes eredményei .................. 41 B. Melléklet: Külföldi működőtőke-befektetések ............. 46 C. Melléklet: Módszertani megjegyzések .......................... 49

4


Előszó

„A vállalati szféra ajánlásai a politika felé: » A gazdaságpolitika védje meg Magyarország éllovas helyét a befektetők számára. » A törvényhozás legyen kiszámítható, szavatolni kell a jogbiztonságot. » Csökkenteni kell a járulékos munkaköltségeket. » Az árfolyam-leértékelést és a költségek emelkedését csak kis lépésekben szabad engedni. » Tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát. » A kis és középvállalatok számára csökkenteni kell a finanszírozási költségeket. » Külföldön hatékonyabban kell reklámozni az országot.” Feltehetőleg ma is sokan egyetértenek ezekkel az ajánlásokkal. Pedig nem az idei felmérésünk alapján állítottuk össze, hanem a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara első, 1994-ben végzett felmérésében fogalmazták meg. Ezek után jogosan tehetjük fel a kérdést: Vajon két évtized alatt egyáltalán nem változott volna a hazai üzleti környezet? Semmiféle fejlődést nem tapasztalnak a hazánkban jelen lévő német cégek? Nem erről van szó. Igen komoly, pozitív fejlődésen ment át Magyarország az elmúlt két évtized alatt. És igen: A német vállalatok elismerik az itteni működési feltételek magas színvonalát, máskülönben nem ők lennének a legerősebb és legelkötelezettebb befektetői csoport az országban. A látszólagos ellentmondás a közvéleménykutatások természetében rejlik. Az ilyen típusú felmérésekben összesített vélemények nem egy abszolút, számszerűsíthető, „objektív” állapotot írnak le, hanem a mindenkori várakozásokhoz, elvárásokhoz viszonyított közérzetet tükrözik. Az 1994-ben Magyarországra érkező német vállalatvezető más elvárásokkal jött ide, mint egy 2015-ben ide települő menedzser. Egy adott országban leányvállalatot alapító külföldi cég az ottani üzleti környezet alakulását saját, korábbi elvárásaihoz fogja viszonyítani, és nem ahhoz, hogy milyen a helyzet például Németországban vagy éppenséggel Magyarországon. Az előzőekben leírtak azonban nem gyengítik, hanem ellenkezőleg, alátámasztják a miénkhez hasonló felmérések fontosságát. Az adott helyen, az adott országban már működő vállalatok számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy a korábban várt, elvárt feltételekhez képest milyen a tényleges helyzet. A gyakran hangoztatott „kiszámíthatóság” is ennek a jelenségnek az egyik vetülete. Bízom benne, hogy az idei felmérésünk eredményei is hozzájárulnak a hazai üzleti környezet higgadt megítéléséhez, így elősegítve annak továbbfejlesztését is. Dale A. Martin elnök


5

6


Vezetői összefoglaló

Bővülő gazdaság, nehézkesen javuló üzleti környezet Az ország és a saját vállalat gazdasági helyzetét a megkérdezett befektetők lényegesen jobbnak ítélik meg, mint az előző felmérésben, tíz éve nem volt ilyen kedvező a hangulat. A DUIHK idén három százalékos növekedést vár. Az üzleti környezettel kapcsolatos elégedettség sok kérdésben csak kis mértékben különbözik a tavalyitól, az egyes kérdésekben tapasztalt javulással más kérdésekben romló elégedettségi mutató áll szemben. Régiós összevetésben Magyarország megőrizte 9. helyét a 20 országot tartalmazó listán.

Vegyes képet mutat a DUIHK 2015. évi konjunktúrafelmérése a Magyarországon működő német és más külföldi befektetők jelenlegi hangulatáról. A február során – immár 21. alkalommal – végzett – felmérésben 209 vállalat vett részt. A párhuzamosan a közép- és keleteurópai térség 15 más országában is végzett nemzetközi AHKfelmérésben pedig összesen 1.434 menedzser fejtette ki véleményét a gazdasági helyzetről és az üzleti környezet minőségéről. Magyarországon a felmérésben résztvevő vállalatok a reálgazdasági helyzetet jóval jobban látják, mint tavaly, egyes kérdésekben évtizedes csúcsra emelkedett a pozitív és negatív válaszok egyenlege. 2015-re is többségben optimista várakozások tükröződnek a válaszokban. Az üzleti környezettel kapcsolatosan számos kérdésben a tavalyi szint körül stabilizálódott a vállalatvezetők elégedettsége, egyes kérdésekben megfigyelhető némi javulás is. Maradnak azonban olyan területek, ahol továbbra is nagy hiányosságokat éreznek a cégvezetők, sőt, egyes esetekben még tovább is nőtt az elégedetlenség. Régiós összehasonlításban a legtöbb kérdésben átlagosnak mondható a magyar „teljesítmény”, ami tükröződik Magyarország külső megítélésében is.

Több éves csúcson a konjunktúra megítélése A jelenlegi gazdasági helyzetet az idei felmérésben jóval kedvezőbben ítélték meg, mint tavaly: a pozitív és a negatív válaszok aránya csaknem kiegyensúlyozott, ami az elmúlt tíz év legjobb eredménye. Az idei évre némileg lassuló növekedésre lehet következtetni a válaszokból, de továbbra is jelentős azoknak a túlsúlya, akik javulást várnak: minden harmadik vállalat javuló nemzetgazdasági helyzetre számít, csak 21% véli úgy, hogy az romlani fog. Ez ugyan valamelyest rosszabb arány mint tavaly, de összhangban van a legtöbb gazdasági előrejelzéssel,


Nemzetgazdaság (

1.1, 1.2)

jó/javul

rossz/romlik

Jelenlegi helyzet 2013 4 2014 11 2015

57 39

20

24

Várakozások 2015-re 2013

22

33

2014

35

2015

32

13 21

7

miszerint az idei növekedési ráta valamivel mérsékeltebb lesz mint a 2014. évi 3,6%. Saját vállalat (

1.5, 1.6) jó/javul

rossz/romlik

Jelenlegi helyzet 2013

24

22

2014

42

2015

13

38

13

Várakozások 2015-re 2013

24

22

2014

42

2015

13

38

13

Beruházási tervek (

24

2014

27

2015

22

31

24

nő 2013 2014 2015

csökken

29

Foglalkoztatási tervek (

20 35

A kedvező gazdasági kilátások javuló beruházási tervekben is tükröződnek. E téren kiemelkedik a feldolgozóipar beruházási kedve: ott minden második cég növelné beruházási kiadásait, csak 24% fogná vissza azokat. Ennek fényében fontos megállapítása a felmérésnek, hogy az uniós pályázati pénzekhez való hozzáférés különösen a feldolgozóipari cégeknél játszik jelentős szerepet a beruházási döntésekben: a válaszadók 42 százaléka döntőnek vagy nagymértékűnek nevezte a támogatások szerepét. 16.,27. oldal.

Hiába a komoly foglalkoztatási szándék, ha nincs szakember

1.9) csökken 22

29

A felmérés eredményeiből levezetett „DUIHK Befektetői Hangulat Index” (BHI) értéke idén minimálisan, két ponttal +10-es szintre csökkent, de továbbra is pozitív tartományban maradt. Mivel a mutató az elmúlt 10 év során szoros együttmozgást mutatott a magyar gazdasági növekedés ütemével, az index idei szintje alapján 2015-re három százalékos gazdasági növekedést vár a DUIHK. 40. oldal.

A feldolgozóipar húzza a javuló beruházási terveket

1.10)

nő

2013

A saját vállalatra nézve mind az üzleti helyzetet, mind az idei kilátásokat a nemzetgazdaságinál lényegesen jobbnak értékelik a cégek, az aktuális helyzetet illetően tíz éves rekordra emelkedett a pozitív és a negatív válaszok egyenlege. 11. oldal.

15 13

Idei felmérésünkben a megkérdezettek több mint egy harmada (35%) jelezte, hogy bővítené a dolgozói létszámot, csak 13 százalék készül létszámleépítésre. A foglalkoztatás terén is élen járnak a feldolgozóipari cégek, ezen belül is a nagy, exportra termelő vállalatok. 18. oldal. A létszámbővítési terveket azonban fékezheti az a tény, hogy egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni. A feldolgozóiparban csaknem minden második cég (46%) elégedetlen a szakember-kínálattal. Ez egybecseng azzal, hogy párhuzamosan mind a képzettség, mind a szakképzési ill. felsőoktatási rendszer tekintetében némileg rosszabb elégedettséget tapasztaltunk az idei felmérésben. Közép- és hosszútávon a munkaerőhiány a növekedést fékező akadállyá válhat. Ezen elsősorban a szakmai képzés javításával valamint a jól képzett dolgozók kivándorlásának fékezésével lehet enyhíteni. 20., 24. oldal.

8


A munkaköltségek tekintetében viszont kedvező a kép: az idei felmérésben az elmúlt 11 év legnagyobb elégedettségét mértük. A befektetők 37 százaléka nem lát okot panaszra, csak 21 százalékuk találja inkább magasnak a munkaköltségeket. 22. oldal.

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

(elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2007

Az infrastruktúrára nézve – magas szinten – stabil maradt az elégedettség: a válaszadók 42 százaléka jónak értékeli, az elégedetlen vállalatok aránya mindössze 23 százalék. E téren Magyarország régiós öszszevetésben is igen jó (3.) helyet foglal el. Pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk a fizetési fegyelem területén, ahol a pozitív és negatív vélemények aránya csaknem kiegyensúlyozott volt idén, amire 2005 óta nem volt példa. Szintén javuló helyzetről számoltak be a résztvevők az uniós támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében. 31. oldal.

Infrastruktúra

2006

Versenyelőny az infrastruktúra magas színvonala

2.5 2.7 2.9 3.1 3.3 3.5 3.7

régiós átlag

Magyarország

Apró lépésekben javul a vélemény a közigazgatásról és adóterhekről A közigazgatást továbbra is a vállalatok mintegy fele nem tartja megfelelőnek, mindössze 11 százalékuk elégedett. Biztató azonban, hogy 2012 óta minden évben apró javulást figyelhettünk meg. Ennek köszönhető, hogy az elégedetlenség mértéke idén az elmúlt 11 év legalacsonyabb szintjére csökkent. 25. oldal. Az adóterhelést illetően hasonló a helyzet, négy éve apró lépésekben csökken az elégedetlenség. Ennek ellenére azonban továbbra is a részvevők 56 százaléka elégedetlen, minden ötödik vállalat egyenesen ’nagyon’. 26. oldal.


2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

(elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2007

Az üzleti környezet legkevésbé kielégítő területeit évek óta a gazdaságpolitika kiszámíthatósága és a jogbiztonság, valamint a korrupció és a közbeszerzések átláthatósága alkotják. Sajnos a négy kérdés közül egyikben sem sikerült idén előrelépni, sőt kismértékben ismét nőtt az elégedetlenség. Ez annál is sajnálatosabb, hogy tavaly pl. a kiszámíthatóság és a jogbiztonság tekintetében elindult egy óvatos javulás, ami azonban idén megtorpant. A kiszámíthatóság hiányának egyik szembetűnő és jellemző példája az EKÁER (Elektronikus Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) 2015 elején történt bevezetése ill. módosítása volt, ami kedvezőtlen irányba befolyásolhatta a vállalati véleményeket. 28. oldal.

Közbeszerzések átláthatósága

2006

Nincs előrelépés a korrupció, a kiszámíthatóság és közbeszerzések terén

3.3 3.5 3.7 3.9 4.1

régiós átlag

Magyarország

9

Nemzetközi kitekintés A gazdasági helyzetet illetően a magyarországi felmérésben adott válaszok a legtöbb mutató esetén közel esnek a közép- és keleteurópai régió átlagához, a jelenlegi gazdasági helyzetet az idén először vélték jobbnak Magyarországon, mint a régiós átlagban. Az üzleti környezet számos tényezői esetében szintén a régiós átlag körül alakul a magyarországi elégedettség, néhány tényező (pl. adóterhelés, támogatási források) esetében csökkent a régiós átlaghoz viszonyított lemaradás. Néhány területen, pl. a korrupció és a közbeszerzések átláthatósága tekintetében kedvezőtlen irányba távolodtunk a régió átlagától. Ma ismét Magyarországot választaná-e befektetési helyszínnek? Igen

Nem

2005

79

21

2006

78

22

2007

75

2008

73

2009 2010 2011 2012

80

25 27 20

80

17 71

29

73

27

2014

75

25

10

Az idei felmérés szerint némileg csökkent, de továbbra is magas az elkötelezettség Magyarország mellett. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 71 százaléka, ma ismét Magyarországra vinné beruházását. Az elmúlt évekhez viszonyítva ez az arány azonban visszalépést jelent, és régiós összehasonlításban is az átlag alatt maradt. 37. oldal.

20

83

2013 2015

Alternatív befektetési célok?

71

29

Abban a kérdésben, mennyire vonzó Magyarország, mint befektetési célország, a nemzetközi felmérésben megőrizte tavalyi 9. helyét, tehát továbbra is a 20 országot tartalmazó rangsor középmezőnyében helyezkedik el. A dobogóra – változatlan sorrendben – ismét Lengyelország, Csehország és Észtország léphettek. 39. oldal.


I. Gazdasági helyzet és várakozások

A legfontosabbat röviden » Az ország és a saját vállalat gazdasági helyzetét a megkérdezett befektetők lényegesen jobbnak ítélik meg, mint az előző felmérésben, tíz éve nem volt ilyen kedvező a hangulat. » Az idei évre némileg lassuló növekedésre lehet következtetni a válaszokból, de továbbra is jelentős azoknak a túlsúlya, akik javuló helyzetre számítanak. » A foglalkoztatási és beruházási szándék kis mértékben erősödött is a tavalyi, jó eredményhez képest. » Ágazati megközelítésben egyértelműen a feldolgozóipar mutatja fel a legjobb értékeket, csaknem minden mutató tekintetében.

1. Gazdasági helyzet

Megjegyzések jelen fejezethez A ábrákon szereplő számadatok az adott válasz százalékos részarányát jelölik az összes válaszadóhoz viszonyítva. A 100-ból hiányzó rész a semleges válaszok (pl. ’kielégítő’, ’változatlan’) részaránya – ez az ábrákon a középső, fehér szakasz. Az ábráknál zárójelben szereplő számok (pl. 1.1) az A mellékletben található részletes adatkészlet számozására utal.

Jelmagyarázat: jó jobb növekeszik

rossz rosszabb csökken

Gazdasági helyzet és várakozások Jelenlegi helyzet (

Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét jóval kedvezőbben értékelik, mint egy évvel korábban. Már csak minimális előrelépés hiányzik ahhoz, hogy többségbe kerüljenek a ’jó’ válaszok a ’rossz’ válasszal szemben, amire utoljára 2005-ben volt példa. Hasonló – bár lényegesen kedvezőbb szinten – a helyzet a saját vállalat üzleti helyzetét illetően: csaknem minden második cég nevezte azt jónak, a pozitív és negatív válaszok egyenlege (+33) utoljára 2006-ban volt ilyen kedvező. A saját ágazat ’hagyományosan’ egy közbenső megítélést kap, így történt az idén is (ld. az ábrát a 7. oldalon).

2. Gazdasági várakozások Mind a nemzetgazdaság, mind a saját vállalat idei kilátásait tekintve valamelyest csökkent a javulást ill. romlást váró cégek aránya, a nemzetgazdaságra nézve +22 százalékpontról +11-re, a saját üzleti helyzet tekintetében +29-ről +25-re. Ezt az elmozdulást alátámasztják a teljes árbevételre valamint az exportárbevételre vonatkozó válaszok is. Mindkét esetben a tavalyinál valamivel óvatosabbak a cégek, de még így is fölényes többségben maradtak az optimisták.


nemzetgazdaság

1.1. 1.3, 1.5)

20

saját ágazat

24

26

saját vállalat

24 45

Várakozások (

12

1.2. 1.4, 1.6)

nemzetgazdaság

32

21

saját ágazat

30

18

saját vállalat

38

13

Az ország gazdasági helyzete ( 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

21 13 5 1 1 3 2 2 4 11 20

1.1) 15 19 37

57 83 63 44 68 57 39 24

2015 ágazat szerint összesen feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

20 28

24 12 50

13 21

29 28

11

Nemzetgazdasági kilátások ( 1998 85 1999 57 2000 82 2001 71 2002 57 2003 44 2004 44 2005 24 2006 19 2007 14 2008 19 2009 1 2010 16 2011 49 2012 10 2013 22 2014 35 2015 32

1.2)

Ágazati megközelítésben látványos a feldolgozóipar szárnyalása. Ebben a szektorban a vállalatok több mint két harmada számít növekvő árbevételre, mindössze nyolc százalékuk tart a forgalom visszaesésétől. Export-árbevételének növekedését várja a feldolgozóipari cégek csaknem 60 százaléka, csak négy százalék számít csökkenő kivitelre.

4 6 2 2 5 14 25 19 24

Két más irányú metszet is igazolja, hogy a magyar gazdaság jelenleg döntően a nagy, feldolgozóipari export-vállalatokra támaszkodhat. Ezt mutatják a felmérésben résztvevők létszám, ill. az export-hányad szerint csoportosított válaszai is.

50 36 89 28

A gazdasági várakozásoknak felmérésünkben kimutatott kismértékű romlása összhangban van legtöbb kormányzati és gazdaságkutató által előrejelzett tendenciával. Eszerint a tavalyi, a vártnál erősebb 3,6 százalékos gazdasági növekedés az idén mintegy három százalékra lassulhat. Ennek legfőbb oka, hogy a 2014. évi rendkívül erős beruházási tevékenység (+12% a nemzeti számlák alapján) az idei évben már ’csak’ 5-6 százalékkal fog bővülni.

13 55 33 13 21


32 36 29 20 36

Saját üzleti helyzet ( 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

21 12 7 29 28

1.5)

48 44 34 36

7 11 10 12

36 31 31 43 45

32 27 16 17 22 15 12

16 20


45 14

43 42 32

Saját üzleti várakozások ( 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

12 1

64

13 14

Teljes árbevétel alakulása (

1.6)

43 45 43 37

10 12 20 13

9

52 35 53 24 24 42 38

21 11 27 22 13 13

12

38 52 29 27 32

9

61

2008

13

62

13

11

55

2010

39

2011

21 58

10

31

2013

24

37

26

2014

55

13

2015

51

16

2015 ágazat szerint 13 11 14 18 13

összesen feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

1.8)

12

69

2007

2012

Export-árbevétel alakulása (

61

2006

2009


2005

1.7)

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

39

3

11

36 24

12 7 11 15 4 11

40 27 22 41 38

2015 ágazat szerint 51 68

38 49 37

16 8 23 18 21


38 59 27 18 25


11 4 18 16 16

Előrejelzések a magyar gazdaságra volumenváltozás az előző évhez, százalékban

Beruházások

Kivitel

3.1 -1.2

-1.0

1.0 0.0

2.7 2.3

2.4 1.9

3.2 2.5

5.2

6.0 6.7

7.3 7.6

GDP

2016

MNB EU

6.2 5.5

2015

IMF

MNB EU

IMF

MNB EU

IMF

Forrás: MNB (Inflációs jelentés, 2015. március), EU: Európai Bizottság (Téli előrejelzés, 2015. február), IMF (Article IV-Report, 2015. április).

A magyar gazdasági növekedés üteme A bruttó hazai termék volumenváltozása az előző évhez, százalékban 4.2

4.2 3.4

2.9

3.2

4.5 3.7

4.8 3.8

4.3 4.0

3.6 1.8

1.5 0.7

0.5

0.9

1.5

0.8

0.0

-0.6

-1.5 -3.5

-3.1

-6.6

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

-11.9

Forrás: KSH

A GDP volumene a világgazdasági válság előtti szinthez képest A bruttó hazai termék volumene 2014-ben, 2008=100 125 120

119.1

115

107.6

110

103.9

105

102.6

100

101.4 100.7 100.1 99.7 99.6 99.3

2008 97.8 92.9

95

87.6

90 85 80

PL

SK

DE

EE

LT

BG EU28 CZ

RO

HU

LV

SI

HR

Forrás: Eurostat


13

A gazdasági és üzleti helyzet értékelése egyes vállalati ismérvek függvényében Nemzetgazdaság – ágazat szerint ( 1.1, 1.2) jelenlegi helyzet összesen feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

Várható alakulás 2015-ben

20 28

24 12 50 29 28

13 21

32 36 29 20 36

21 12 7 29 28

Saját ágazat – ágazat szerint ( 1.3, 1.4) jelenlegi helyzet összesen 26 feldolg. ipar 49 építőipar 0 kereskedelem 22 szolgáltatások 10

Várható alakulás 2015-ben 24 9

50 24 33

30 43 29 20 24

18 12 43 18 18

Saját vállalat – ágazat szerint ( 1.5, 1.6) jelenlegi helyzet összesen feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

45

12 1

64 14

Várható alakulás 2015-ben

43 42 32

13 14

38 52 29 27 32

13 11 14 18 13

Saját vállalat – exporthányad szerint ( 1.5, 1.6) jelenlegi helyzet összesen 0-40% 40-100%

45 40 51

Várható alakulás 2015-ben 12 16 7

38 36 41

13 15 12

Saját vállalat – dolgozói létszám szerint ( 1.5, 1.6) jelenlegi helyzet összesen 1-49 50-249 250+

45 29 58 57

Várható alakulás 2015-ben 12 18 5 9

38 31 44 44

13 20 8 9

Árbevétel 2015-ben várt alakulása – dolgozói létszám szerint ( 1.7, 1.8) Teljes árbevétel összesen 1-49 50-249 250+

51 36 65 60

export-árbevétel 16 22 10 15

38 22 49 49

11 19 5 6

Árbevétel 2015-ben várt alakulása – exporthányad szerint ( 1.7, 1.8) Teljes árbevétel összesen 0-40% 40-100%

14

51 50 53

export-árbevétel 16 19 12

38 24 52

11 14 8


Régiós kitekintés

2006-2015

A magyar gazdaság kedvező helyzete visszatükröződik a nemzetközi felmérésben is. Az idén a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetéről megfogalmazott magyarországi vélemény először bizonyult kedvezőbbnek, mint a régió átlagában, az idei kilátásokat illetően pedig megegyezett a térség átlagával. Nemzetgazdaság jelenlegi helyzete (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont) 40

Német külkereskedelmi kamarák az idén már tizedik alkalommal, 16 régióbeli országban, több mint 1.400 résztvevővel végezték nemzetközi AHK-felmérésüket. A részletes nemzetközi eredményeket a 2015. májusában megjelenő jelentés fogja bemutatni.

20 0 -20 -40 -60 -80

régiós átlag

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

-100

Magyarország

Nemzetgazdaság kilátásai (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont)

2014

2015 2015

2013

2014

régiós átlag

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

60 40 20 0 -20 -40 -60 -80 -100

Magyarország

Saját vállalat jelenlegi helyzete (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont)

régiós átlag


2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

60 50 40 30 20 10 0 -10 -20

Magyarország

15

Saját vállalat üzleti kilátásai (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont) 80 60 40 20 0 -20 -40

régiós átlag

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

-60

Magyarország

3. Beruházási és foglalkoztatási tervek Beruházásái tervek ( 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Az exportorientált feldolgozóipar húzza a beruházásokat

1.10) 19 10 13

45 50 44

34 29 25 24 26 31 24

25 21 34 32 37 41 28 15 19 36 24 24 27 31

53 35 19 30 29 22 24


31 49 15 16 24

24 24 23 20 27

Míg a vállalati beruházási döntéseket elsősorban a középtávon várt kereslet határozza meg, addig a mindenkori tényleges beruházási tevékenység a múltban hozott döntések következménye. Ennek fényében örvendetes, hogy az idei felmérés szerint – ha csak kis mértékben is – de tovább javult a létszámbővítési, valamint a beruházási hajlandóság. A megkérdezettek csaknem egy harmada nagyobb fejlesztési kiadásokat tervez, egy negyede viszont visszafogná beruházásait. Felmérésünk szerint a beruházásokra is igaz, amit az előzőekben az árbevétel és az üzleti helyzet kapcsán megállapítottunk: A feldolgozóipar nagy, főleg exportra termelő vállalatai messze az átlag fölött tervezik beruházásaik felfuttatását, miközben a kisebb és/illetve főleg belföldi vevőkörrel rendelkezők esetén a több beruházást tervezők részaránya már kisebb a csökkentést tervezőkénél.

Fontos szerepet játszanak az uniós támogatások

2015 létszám szerint összesen 1-49 50-249 250+

31 19 44 36

24 25 24 24

2015 export-hányad szerint összesen 0-40% 40-100%

16

31 20 45

24 26 23

Az idén először mértük fel, hogy milyen hatással van az uniós pályázati pénzekhez való hozzáférés a beruházási döntésekre. A válaszokból kiderül, hogy ezek a források elsősorban a feldolgozóipari cégeknél játszanak jelentős szerepet. Ebben az ágazatban a résztvevők 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az uniós pénzek döntő vagy erős hatással bírnak a döntés során, mindösszesen 14 százalék számára nem releváns ez a tényező, vagy egyáltalán nem vesznek igénybe ilyen támogatást. Ezzel szemben az utóbbi arány a kereskedelemi vagy szolgáltató cégek esetén mintegy 70 százalék!


Milyen hatással vannak az EU-alapokból nyújtott támogatások az Ön beruházási döntéseire? ( 6) nem veszünk igénybe uniós támogatást

feldolgozóipar

9

egyáltalán nem relevánsak

döntő hatással

13

5

7 28

16

összesen

29

csekély mértékben befolyásolják a döntést

43

20

nagy mértékben befolyásolják a döntést

29

Beruházások alakulása Magyarországon volumenváltozás az előző évhez, százalékban mezőgazdaság feldolgozóipar energia- és gázellátás építőipar kereskedelem szállítás, raktározás turizmus, vendéglátás információ, kommunikáció pénzügyek, biztosítás ingatlangazdálkodás nemzetgazdaság összesen

2009

2010

2011

2012

2013

2014

7.0 -15.2 8.1 -21.0 -18.6 8.3 -31.2 -8.6 -38.8 -5.4 -8.6

-25.5 9.4 10.6 -6.2 -6.1 -12.5 -3.0 -4.6 4.4 -17.1 -5.1

6.8 24.2 -8.1 -21.0 -4.1 -23.3 -11.4 -14.3 -18.4 -20.4 -4.5

-1.9 4.9 -38.6 -9.3 -2.5 -2.4 -6.4 10.9 -37.3 -5.1 -5.2

12.4 3.1 -17.4 21.3 3.3 19.7 12.3 -8.3 -3.9 -19.1 6.9

16.8 12.7 5.4 27.6 4.5 28.2 13.4 9.9 -9.9 7.7 14.0

Forrás: KSH

Beruházási hányad* néhány országban

2014

18.6

19.2

19.3

20

19.6

20.0

20.1

21.0

21.1

22

21.3

24

21.8

23.2

25.4

26

25.8

2013 28

18 16

HR

LT

EU-28

PL

DE

SI

BG

SK

HU

RO

LV

CZ

EE

14

* Beruházási hányad: a bruttó állóeszköz-beruházások értéke a bruttó hazai termék százalékában. Forrás: Eurostat


17

35 60 8 16 27

13 9 23 9 16

2015 létszám szerint összesen 1-49 50-249 250+

35 17 45 53

13 10 15 15

2015 exporthányad szerint 35 25 48

13 16 9

Foglalkoztatási tervek (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont) 50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 2006

összesen 0-40% 40-100%

A foglalkoztatási tervek esetén az idei felmérésben újra szűkült a régiós átlaghoz mért magyar lemaradás, annak ellenére, hogy a térség egészében is emelkedő trendet tapasztaltunk. A beruházási hajlandóság tekintetében még mindig valamelyest a régiós átlag alatt mozog a magyar adat.

régiós átlag

2015


2015

2015 ágazat szerint


2014

26 20 29 35

2014

39

2013

24 16 20 22 15 13

21

2012

42

7

Az ágazati különbségek a foglalkoztatás terén még szembetűnőbbek, mint a beruházások esetén, és ismét az export fűtheti a pótlólagos dolgozók felvételét.

2011

15 14 17 15 13

2010

29

Idei felmérésünkben a megkérdezettek több mint egy harmada (35%) jelezte, hogy bővítené a dolgozói létszámot, csak 13 százalék készül létszámleépítésre. A két adat aránya újra elérte a 2011. évi felmérés kedvező értékét, ennél jobb számokat csak a 2009-es válság előtt jegyeztünk fel.

2009

8 3 6 14

47 39 59 32 21 25 37 39 41 39

2008

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

További létszámbővítést terveznek

1.9)

2007

Foglalkoztatási tervek (

Magyarország

Beruházási tervek (a pozitív és negatív válaszok egyenlege, százalékpont)

régiós átlag

18

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

50 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50

Magyarország


II. Üzleti környezet

A legfontosabbat röviden » Az üzleti környezetet meghatározó legfőbb jellemzők közül a munkaerőpiaccal valamint az operatív működési környezettel kapcsolatos kérdésekben továbbra is az elégedettség jellemző. » Pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk pl. a munkaköltségek, a támogatási források, a fizetési fegyelem valamint a termelékenység tekintetében » Növekvő elégedetlenséget tapasztalunk a közbeszerzések átláthatósága, a korrupció elleni fellépés, a jogbiztonság, a képzés valamint a szakember-kínálat terén. » Nemzetközi összehasonlításban számos tényező esetében a régiós átlag körül alakul a magyarországi elégedettség, néhány tényező (pl. adóterhelés, támogatási lehetőségek) esetében csökkent a régiós átlaghoz viszonyított lemaradás. » Néhány területen, pl. a korrupció és a közbeszerzések átláthatósága tekintetében kedvezőtlen irányba távolodtunk a régió átlagától. Az üzleti környezet, azaz a vállalati működést befolyásoló hazai gazdaságpolitikai és intézményes feltételrendszer, jelentős hatással van a vállalatok eredményességére és így végeredményben beruházási hajlandóságukra is. Ezért felmérésünk rendszeresen tér ki a következő területekre: »

»

»

Munkaerőpiac Ide tartozik pl. a képzettség, a termelékenység, a dolgozók motiváltsága, a munkaerőköltségek, a munkajog, az oktatási rendszer vagy a szakemberek rendelkezésre állása. Operatív működési környezet Ez alatt azokat a tényezőket értjük, amelyek közvetlenül érintik a vállalat termelési vagy szolgáltatási tevékenyégét, pl. a költségszint és -szerkezet, az infrastruktúra, a helyi beszállítók, a fizetési fegyelem vagy a kutatási és fejlesztési feltételrendszer. Gazdaságpolitikai keret Ez a terület azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket az állam közvetlenül szab meg, pl. közigazgatásban, az adózás terén, a jogalkotás és -alkalmazás, a támogatási rendszer, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a közbeszerzési rendszer vagy a korrupció elleni fellépés.


19

Az idei felmérésben ismét javult az operatív működési környezettel való elégedettség – 2007 óta először mozdult pozitív (azaz 3-nál kisebb értékű) tartományba. A munkaerőpiaccal kapcsolatos tényezők összességükben továbbra is a legkedvezőbbnek ítélt csoportot alkotják, a tavalyi felméréshez képest azonban kismérvű visszaesést figyeltünk meg. Végül a gazdaságpolitikai tényezők két éve tartó óvatos javulása az idén megtorpant, néhány pozitív változás ellenére.

Elégedettség az üzleti környezet összetevőivel * ( 2)

Megjegyzések jelen fejezethez

1 = nagyon elégedett … 5 = nagyon elégedetlen

Az egyes tényezőkkel való elégedettséget 1-től (’nagyon elégedett’) 5-ig (’nagyon elégedetlen’) skálán minősíthették a válaszadók. Az ábrákon feltüntetett számadatok az adott válaszok (1-5) százalékos részarányát jelölik. A 100-ból hiányzó rész a semleges válaszok (3) aránya – az abrákon ez a középső, fehér szakasz.

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015 2.5

3.0

3.5

Jelmagyarázat:

4.0 munkaerőpiac

Ahol sorrendet mutatunk be, az adott válaszok (1-5) átlagát vettük alapul.

működési környezet

gazdaságpolitika

* Az egyes összetevőkhöz tartozó tényezőket ld. az „A” mellékletben a 2. kérdés eredményeinél.

Részletes módszertani megjegyzéseket ld. a mellékletekben.

1. Munkaerőpiaci feltételek Szakember-kínálat (

2.21)

2005

5 15 2006 3 23 2007 4 17 2008 3 18 2009

5

2010 4 2011 4 2012 4 2013 2

32

4

24

7

29

10

25

22

Lassíthatja a növekedést a szakemberhiány

17

34

31

8 20

34

6

22

22

2

27

7

22

26

5

2014 1 26 2015 21

25

6

27

10

2015 ágazat szerint Összes

21

feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások 1

20

27

16

27

7

10 19

64 20 30

Összességében a magyar munkaerőpiaccal kapcsolatos tényezőket évek óta kedvezően minősítik a német befektetők. Ezt igazolják az idei felmérés eredményei is, néhány kérdésben azonban némi elmozdulást figyeltünk meg.

14 27

2

20 4

Az egyik kedvezőtlen változás a szakképzett munkaerő kínálata terén mutatkozó elégedetlenség, ami 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedett az idei felmérés szerint. Itt kiemelkedik az építőipar, de makrogazdasági szempontból még ennél is fájóbb, hogy a feldolgozóiparban csaknem minden második cég (46%) elégedetlen a szakemberkínálattal. Mindkét ágazatban 2014-ben jelentős termelés-bővülést láthattunk, így a munkaerő-kínálat szűkülését ennek természetes velejárójának is lehetne tekinteni. Közép- és hosszútávon azonban a növekedést fékező akadállyá válhat a munkaerőhiány. Ezen elsősorban a szakmai képzés javításával valamint a jól képzett dolgozók kivándorlásának fékezésével lehet enyhíteni.


Tartós a munkajogi reform kedvező hatása

Munkajog (

A 2012. július elsejével hatályba lépett új Munka Törvénykönyve már a 2013 elején készített felmérésünkben is jelentős javulást hozott a vállalatok elégedettségében. Ezt a kedvező megítélést ismét megerősítette az idei felmérés is.

2005 3 14 2006 3 21 2007 4 19

2008

2009

2010

2011

2012

5 12

21

2008 1 22 2009 4 17 2010 3 16

10

28

10

29

13

26

10

25

7

34

12 17

7

4

23

16

6

2015 3

25

21

4

2014

Szakképzett munkaerő rendelkezésre állása (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2007

33 25

2011 4 20 2012 1 16 2013 3 18


2006

2.20)

2015 ágazat szerint 2013

2014

2015

Összes 3 25 feldolg. ipar 5

2.8 3.0

építőipar

14

kereskedelem

13

szolgáltatások 3

21 4

24

13 3 50

7 24

35

11 23 1

3.2 3.4 3.6

régiós átlag

Magyarország

A munkajogi reform 2013-ban messze a régiós átlag fölé emelte a hazai vállalatok elégedettségét e téren, ezt az előnyt azóta is megőrizte. Az idén a 16 vizsgált ország közül a magyarországi elégedettség a második legjobb volt, ebben a kérdésben csak Észtország előzte meg.

Munkajog rugalmassága (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2.8 3.0 3.2 3.4 3.6

régiós átlag


Magyarország

21

Munkaerő-költségek ( 2005 2 2006 4

Versenyképes bérköltségek

2.15)

25 31

2007 2 25 2008 2 17 2009 2 12 2010 4 2011 3

24

2012 4 2013 3

23

5

20

4

25

11

25

19

36

17

28 25

5

24

22

9

24

12

33

14 6

34

17 4

2015 ágazat szerint Összes 3

34

17 4

feldolg. ipar 1

42

12

építőipar

21

kereskedelem 2 szolgáltatások

29

26

7

7

15 7 34

20 6

Bérköltségek alakulása (

Az idei felmérésben a munkaköltségek tekintetében az elmúlt 11 év legnagyobb elégedettségét mértük. A befektetők 37 százaléka nem lát okot panaszra, 21 százalékuk inkább magasnak találja a munkaköltségeket.

18

26

2014 3 2015 3

19

1.11)

az adott sávba eső emelkedést várók aránya 29%

A 2013-as felmérésben felhívtuk a figyelmet arra, hogy a vállalatok egyre inkább aggódnak a munkaerőköltségének alakulása miatt. Ennek okát többek között a 2009 és 2012 között tapasztalt gyors ütemű költségemelkedésben, valamint a minimálbér jelentős emelésében láttuk. Ez a trend 2014-ben megállt, amihez hozzájárulhatott a negatívba forduló infláció is. A bruttóbérek tavaly a versenyszférában 4,3 százalékkal emelkedtek (KSH-adat), ami csaknem pontosan megfelel a tavalyi felmérésünkben előrejelzett növekedésnek (átlag: 4,4%, medián: 4,0%) Idei felmérésünkben a válaszadók a munkaerő-költségek 4,0 százalékos emelkedésével számolnak 2015-ben (medián; kiigazított számtani átlag: 4,3%).

26% 15%

14%

12% 4%

0-1

1-2

2-3

3-4

4-5

5+

Bérköltségek várt emelkedése, százalékban

2015-re várt emelkedés mértéke: számtani átlag: +4,3% medián: +4,0%

Régiós kitekintés A hazai munkaköltségek mérsékelt ütemű növekedése nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. A magyarországi elégedettségi mutató az idén – 10 év óta először – jobb volt a régiós átlagnál. Talán nem meglepő, hogy e téren Bulgáriában a legmagasabb az elégedettség, hiszen ott egy munkaóra fele annyiba kerül, mint Magyarországon. Az már inkább figyelemre méltó, hogy a magyar adat majdnem azonos a románnal, holott ott is mintegy 40 százalékkal olcsóbb a munkaerő, mint idehaza. Ezek az eredmények alátámasztják a DUIHK által régóta hangoztatott megállapítást, miszerint a munkaerőköltség mindig is relatív mutató, amelyet a munkatermelékenységhez, a dolgozók képzettségéhez és sok más kritériumhoz kell viszonyítani. Munkaköltségek (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2.6 2.8 3.0 3.2 3.4 3.6

régiós átlag

22

Magyarország


Egy munkaórára jutó munkaköltség (2014) 42.0 41.1 40.2

euró/óra 35.7 35.2 33.5 32.9 31.8 31.7 28.4 27.4 24.5 22.2 21.0

45 40 35 30

15.7 15.5 14.4 12.6 11.8 10.2 10.0 9.6 9.3 8.2 7.8 6.6 6.6 4.8 3.8

25 20 15 10 5

DK BE SE LU FR NL FI DE AT IE IT EU-28 UK EE CY SI GR PT MT EE SK CZ HR PL HU LV LT RO BG

0

Forrás: Eurostat

Munkaköltségek indexe (2014) versenyszféra, 2008 = 100

2008

149 148

123 123 121 120 120 117 113 113 110 109 108 100 99

GR

PT

HR*

LT

SI

ES

EU-28

DE

LV

CZ

HU

SK

EE

PL

RO

BG

88

* 2013-as adat. Forrás: Eurostat

Munkaköltségek összetétele néhány országban (2014) euró/óra 18 16 14

15.5 2.4

12

10.2 10.1 9.6

10 2.7

8 6

2.7

2.6

9.3

13.1

4

7.5

7.4

7.0

8.2

7.8

1.5

1.8

1.4

7.9

6.7

2

6.6

6.6

1.3

1.9

4.8 1.1

6.0

5.3

3.8 0.6

4.7

3.7

3.2

LT

RO

BG

0

SI

EE

SK

CZ

HR

járulékok, egyéb költségek

PL

HU

LV

munkajövedelmek

összesen

Forrás: Eurostat


23

Dolgozók képzettsége (

Képzés, képzettség

2.17)

2005

9

2006

7

2007

6

36

12 3

2008

7

33

16 2

2009

9

2010

9

42

2011

7

46

2012

33

15

42

39

14

2013

5

2014

9

2015

9

13 5

16 1 13 2 13 1

42

11 3

41

11 2 49

12 1

42

16


9

feldolg. ipar

5

építőipar

42 31

kereskedelem

13 11

25 1 7 54

4 2010 3 2011 2

13

48

Felsőoktatási rendszer ( 2009

16

21

szolgáltatások


2.18) 19

33

5

19

27

3

22

10

2013

4

35

2014 3 2015 3

38

32

5

19

5

18

4

19

2


34

feldolg. ipar 1

29

24 3

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2.4

29 38

7

Dolgozók képzettsége (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán)

19 2

14


A magyar munkaerőpiacon rendszerint a régiós átlagot meghaladó elégedettség övezi a dolgozók képzettségét. Az idei mutató azonban csak átlagosra sikeredett, ami mindenképpen figyelmet érdemel a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről.

13 1

34

építőipar

A szakképzés terén a magyar kormány 2012-ben megteremtette a német duális képzés mintájára épülő új rendszer jogi alapjait, ami 2014ben országosan is bevezetésre került. Ez a rendszer azonban mind állami illetve iskolai, mind vállalati oldalon több „gyermekbetegséggel” küszködik, így a legjobb akarat ellenére még várat magára a reform hozadéka. Feltehetőleg ezért csökkent a felmérésünkben mért elégedettség a szakképzési rendszerrel, és hasonló a helyzet felsőoktatás terén is.

10

23

2012

A dolgozók képzettségét illetően továbbra is elégedett a befektetők döntő többsége. Minden második résztvevő elégedett az idei felmérésben, csupán 16 százalékuk számára nem elégséges a képzettség szintje. Figyelemre méltó azonban, hogy a tavalyihoz képest némileg csökkent az elégedettség mértéke.

20 2

40

12 1

2.6

2.8

Szakképzési rendszer ( 2009

5 11 2010 1 22 2011 1 17 2012 2 16 2013 1 15 2014 1 16 2015

2.19) 28

9

23

10

24

9

33

régiós átlag

Magyarország

11

33

10

26

18

3.0

31

7 10


18

feldolg. ipar 1 12 építőipar

14

kereskedelem

18

szolgáltatások

24

23

31 43

10 12

36 27

14 11 20 6


2. Gazdaságpolitikai környezet

A gazdaságpolitika által szabott keretek nagymértékben meghatározzák a vállalatok működését és eredményességét, azonos reálgazdasági feltételek mellett a gazdaságpolitika az egyik vagy a másik irányba befolyásolhatja a nemzetgazdaság versenyképességét. Ezért különösen fontos, hogy a döntéshozók figyelemmel kísérjék a gazdasági szereplők elvárásait. Az idei felmérésben az adózás valamint a hatékony közigazgatás tekintetében újabb kis javulást tapasztaltunk. Ezzel szemben más fontos területeken nem folytatódott a 2-3 éve megfigyelt óvatos előrelépés, ismét növekvő elégedetlenséget tapasztaltunk pl. a közbeszerzések átláthatósága, a korrupció elleni fellépés és a jogbiztonság megítélésében.

Hatékony közigazgatás: Biztató trend

Közigazgatás (

A tavalyi elemzésben az írtuk, hogy „lassan, de érik a bürokráciacsökkentés”. Ezt idén is kijelenthetjük, hiszen újabb, még ha csekély mértékben is, javulást mértünk, így az idei értékélés az elmúlt 11 év legjobb eredménye. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy kielégítő a helyzet: még mindig csaknem minden második cég elégedetlen. A trend azonban biztató, még akkor is, ha feltehetőleg sok év kell még a valóban hatékony közigazgatás megvalósításáig.

2005 5 2006 1 11 2007 3 5 2008 14

42 37 40

10 19 20

32

2009 6 2010 15 2011 2 7 2012 1 9 2013 1 11 2014 1 9 2015


2.2)

26 34 33

38 40 39

11 15

39 38

12

44

11

10 10

36


A bürokrácia a térség más országaiban is gond. Annál örvendetesebb, hogy Magyarország e téren idén ismét az átlagosnál jobban szerepelt. A régióban a balti államokban mutatkozik a legnagyobb elégedettség ezen a területen, itt különösen Észtország emelkedik ki, ahol a megkérdezettek több mint 70 százaléka elégedett.

Összes

11

feldolg. ipar

12

építőipar

14


14

36 36

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

50

40

10

2015

3.1 3.3 3.5 3.7 3.9 4.1

régiós átlag


5

26

Közigazgatás hatékonysága (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2006

10

Magyarország

25

Adóterhelés (

Adórendszer

2.4)

2005

8 2006 1 14 2007 4 8 2008 8 2009 13 2010 16

42 30

15 18

34

35

30 29

51 53

34

47 26

2011 4 19 2012 1 11 2013 2 12 2014 2 13 2015 1 15

14

31

31

28 33

33 22

37

19

2015 ágazat szerint Összes 1 15 feldolg. ipar

37 29

építőipar

39

Adórendszer, adóigazgatás (

12

2.3) 7

32

2007 3 7 2008 6

16

36

25

35

4

Adóterhelés (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán)

34

39

2010 13 2011 3 10

44

41

39 41

2012 1 7 2013 1 7

37

30

35

23

43

22


8

feldolg. ipar

9

építőipar

7

43 40 50

22 16 21

kereskedelem 4

43

26

szolgáltatások

43

26

10

2006

10 30

34

2014 1 10 2015 0 8

A régió átlagához képest az adóterhek terén még mindig alacsonyabb a magyar elégedettség szintje, de az utóbbi években fokozatosan csökkent a lemaradás, amely az idén – a 2011. kivételes évtől eltekintve – 10 éves mélypontra csökkent. A régiós átlagnál nagyobb elégedetlenség egyik oka lehet, hogy Magyarországon még mindig kiemelkedően magas az állami jövedelemújraelosztás hányada.

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2.7 2.9 3.1 3.3 3.5 3.7 3.9 4.1 4.3 4.5

régiós átlag

Magyarország

Az állam bevételei A kormányzati szektor bevételei a bruttó hazai termék százalékában* 50 48

HU

46

EU-27

44

CZ

42

SK

40 PL

38 36 34 2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1995

32 1996

2009

21

53

4


28

szolgáltatások 3 13

2006

21

43

Az adórendszert, ill. az adóigazgatást illetően kevésbé biztató a helyzet, ott a tavalyihoz képest némileg romlott a megítélés.

11

43

kereskedelem 2 11

2005

19

24

Az adóterhelést illetően minimálisan, de ismét javult a vállalatok megítélése, bár még így is a megkérdezettek több mint a fele elégedetlen a terhek szintjével, csak 16 százalékuk számára nem gond ez. E téren azonban szembetűnőek az ágazatok közötti eltérések. A kereskedelemben bevezetett plusz-terhek mély nyomokat hagytak az ágazat szereplőinél, ott az elégedetlenek aránya a 2014. évi 63 százalékról 71re nőtt, míg a feldolgozóiparban mindössze 40 százalék elégedetlen, a tavalyi 47 százalék után.

* ESA-2010 alapján (EU-27 1995-2005 és PL 1995-2009: ESA-95 alapján) Forrás: Eurostat, KSH (HU 2014)

26


Hozzáférés támogatásokhoz (

Uniós támogatások A támogatásokhoz való hozzáférést az idei felmérésben a tavalyinál jobbnak minősítették a résztvevő vállalatvezetők. Ez részben annak köszönhető, hogy tavaly felgyorsult a 2007-2013-as keretből megmaradt uniós források felhasználása. Ráadásul hamarosan indulhat az új pályázati ciklus. A 2014 és 2020 közötti időszakban Magyarország mintegy 21 milliárd eurónyi támogatásban részesül az Európai Unió kohéziós és strukturális alapjaiból, és a kormányzat tervei szerint ennek döntő hányada közvetlenül a gazdaságba áramlik majd.

2005 3 7 2006 1 20 2007 5 14 2008

2.5)

29

14

21

20

19

19

4 13

22

2009 2 17 2010 3 13 2011 2 17

25

2012 1 16 2013 2 15 2014 14 2015 2 14

21 26

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

22

34

18

31

18

28

15

2015

3.0 3.2 3.4 3.6 3.8

régiós átlag

Magyarország

Forrás-allokáció az EU kohéziós alapjaiból 2014-2020 A GDP százalékában LV LT EE HU PL SK BG HR RO CZ PT MT SI EL CY To… ES IT FR FI DE IE UK BE SE AT NL DK LU

20.96 20.78 20.78 20.72 19.64 18.97 18.58 18.09 16.62 13.24 11.45 10.32 8.00 6.93 3.93 2.54 2.40 1.86 0.71 0.70 0.66 0.63 0.59 0.56 0.48 0.37 0.21 0.21 0.14

egy főre jutó összeg, euró, EE SK LT HU LV CZ PL PT HR MT SI EL RO BG CY To… ES IT FI IE FR DE SE BE UK AT LU DK NL

2 514 2 427 2 108 2 053 2 042 1 963 1 890 1 854 1 820 1 645 1 410 1 277 1 019 971 837 636 544 484 246 223 220 210 195 187 166 133 111 89 75

Forrás: Európai Bizottság


8

27

Hozzáférés támogatásokhoz (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2007

14 18


2006

15

27

Kiszámíthatóság (

2.8)

2005 1 22 2006 14 2007 2 8 2008

Kiszámíthatóság és jogbiztonság 33

8

31

14

27

30

35

8

2009 11 2010*

23

38

41

2011* 2012 2 2013 24

23

64 33

2014 2 9 2015 6

46 33

36

27

44


6

feldolg. ipar

8

építőipar

7

27

szolgáltatások

32

29

7

57

21

A kiszámíthatóság hiányának egyik szembetűnő és jellemző példája az EKÁER (Elektronikus Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) 2015 elején történt bevezetése ill. módosítása volt – erről ld. keretes írásunkat.

52

2.6) 16 1 21 5 14 13 14 10 28 17 34 13 27 19 24 38 27 26 29 23 27 31

3 32 5 34 8 28 1 31 4 19 1 18 2 16 1 12 2 14 1 16 13


A vállalatok különösen a jogalkotás átláthatóságát és ütemét illetően éreznek nagy hiányosságokat, beleértve a törvénytervezetekről való konzultáció hiányát az érintett piaci szereplőkkel. Emellett sokan úgy érzik, hogy nem mindig érvényesül az egyenlő bánásmód valamennyi piaci szereplővel szemben.

43

26

Jogbiztonság ( 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

44

29

kereskedelem

A gazdaságpolitika kiszámíthatósága valamint a jogbiztonság a vállalatok számára szorosan összefüggő jelenségek, így az elmúlt évek felméréseiben rendszerint hasonló irányú mozgást figyeltünk meg a két tényező esetén. Az idei évben mindkét kérdésben ismét romlott a befektetők véleménye, különösen a ’nagyon elégedetlen’ válaszok aránya emelkedett számottevően.

13

27

feldolg. ipar 1 19 építőipar

21

31 29

21

17 36

kereskedelem

9

26

39

szolgáltatások

10

26

38

Régiós kitekintés Gazdaságpolitika kiszámíthatósága (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán)* 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2014

2015

2.7 2.9 3.1 3.3 3.5 3.7 3.9 4.1 4.3 4.5 4.7

régiós átlag

Magyarország

* 2010-ben és 2011-ben a kérdés nem szerepelt a felmérésben. Jogbiztonság (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2.5 2.7 2.9 3.1 3.3 3.5 3.7 3.9 4.1

régiós átlag

28

Magyarország


Az „EKÁER-ügy” 2015. január 1-én lépett hatályba az Elektronikus Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER). A rendszer nagyon sok magyarországi céget érintett, érint, és némi egyszerűsítéssel azt lehet állítani, hogy az EKÁER bevezetése „példásan” megtestesíti a vállalatok által folyamatosan kritizált gazdaságpolitikai hiányosságokat: a kiszámíthatóság és a jogbiztonság hiányát és a bürokráciát. Mi is történt? 2014 okt. 21 nov. 18. nov. 26. dec. 2.

dec. 5. dec. 10. dec. 12. dec. 15. dec.16. dec. 23. dec. 31. 2015 jan. 1. jan. 22. feb. 13. feb. 19. feb. 20. feb. 27. már. 1

Az NGM benyújtja a Parlamentnek az EKÁER-t tartalmazó törvényjavaslatot. A parlament elfogadja a törvényt. Az EKÁER-t a „saláta-törvény” 201. §-a szabályozza. Kihirdetik a törvényt. A DUIHK az NGM felé megfogalmazza aggályait, majd levélben fordul a nemzetgazdasági miniszterhez, később a miniszterelnökhöz. A nemzetgazdasági miniszter EKÁER-munkacsoportot hoz létre az érintettekkel. Megjelennek a végrehajtási rendeletek tervezetei – dec. 11-ig lehet ezeket véleményezni. Bejelentik, hogy január 31-ig nem bírságol a NAV az EKÁERszabályok megsértése esetén. Törvénymódosítást terjesztett az Országgyűlés elé az NGM. A Parlament elfogadja a módosító javaslatot. Kihirdetik a módosított törvényt. Szilveszter napján kihirdetik a végrehajtási rendeleteket. Újév napján hatályba lép a törvény. Az NGM bejelenti, hogy február 28-ig meghosszabítják a rendszer „tesztüzemét”. Újabb törvénymódosítási javaslatot nyújt be a nemzetgazdasági miniszter. Megjelennek a módosított végrehajtási rendeletek tervezetei – feb. 20-ig lehet ezeket véleményezni. A parlament elfogadja a törvénymódosítást. Kihirdetik a módosított törvényt a végrehajtási rendeletekkel együtt. Hatályba lép a módosított törvény, egyes rendelkezések csak ápr. 1-én ill. jún. 1-én lépnek hatályba.

Mind eközben számtalan csoportos és egyéni konzultációra került sor a nemzetgazdasági minisztérium, a NAV, a fuvarozó ágazat, a termelő vállalatok és az érdekképviseleti szervek, mint a DUIHK, képviselői között. Joggal állíthatjuk, hogy elkerülhető lett volna az nagy elbizonytalanodás és értetlenség a vállalatok körében, ha ezeket a konzultációkat időben kezdik, és nem elkapkodva, az érintettek meghallgatása nélkül vezetik be a rendszert. Az ugyanis a vállalatok szerint is jogos, támagatandó célra irányul, nevezetesen a gazdaság fehérítésére és az adócsalás visszaszorítására, ami a tisztességes vállalkozások érdeke is.

Korrupció, közbeszerzések átláthatósága Ezt a két jelenséget együttesen célszerű vizsgálni, hiszen – nemcsak Magyarországon – éppen a közbeszerzéseknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő korrupciós bűncselekmények. Sajnos e téren a 2015. évi felmérésünk szerint nem léptünk előre, sőt újra nőtt az elégedetlenség. E trend mögött részben az a jelenség állhat, hogy ezek a kérdések egyre jobban a közvélemény fókuszába kerülnek, ami fokozhatja a megfigyelők a probléma iránti „érzékenységét”. Ennek ellenére DUIHK Konjunktúrajelentés 2015

29

Korrupció (

2.9)

2005

10 2006 2 11 2007 2 6 2008 1 11 2009 1 7 2010 14 2011 2 5

37 31

2012 15 2013 2 10 2014 15

27

2015 06

33

37

16

31

19

33

26

29

28


37 43 41

Korrupció és bűnözés elleni fellépés (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán)

21 44

27

35

40

2006

32

Összes

6 9

42

33

42 39

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2014

2015

3.9

36

31

6

3.7

31

43

kereskedelem 2

2008

3.5

építőipar

szolgáltatások

2007

3.3

2015 ágazat szerint feldolg. ipar

ezen a területen sok tennivaló marad még. A közbeszerzések tervezett újraszabályozása hatására ezekben a kérdéskben a jövőben talán már javuló tendenciákról számolhatunk be.

53 28

4.1

46

4.3

régiós átlag Közbeszerzések átláthatósága ( 2005

9 2006 7 2007 3 9 2008 16 2009 14

2.7)

39

9

27 31

24 25

3.3

26 30

3.5

35

22 33

3.7

31 37

31 32

33

2008

2009

2010

2011

2012

2013

3.9 4.1

Összes

6

feldolg. ipar

6

építőipar

7

14

kereskedelem 4

27

6

2007

38


szolgáltatások

2006

21

33

2015 06

Közbeszerzések átláthatósága (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán)

30

34 35

2010 15 2011 2 8 2012 4 2013 2 5 2014 14

Magyarország

33 38

36

régiós átlag

38

Magyarország

22 57 51

„Korrupció-érzékelési Index” (CPI) Egyes országok helyezései a rangsorban (1 = legkevésbé korrupt)

39

Forrás: Transparency International éves jelentései. 2006-2014: a kilenc év átlaga.

30


3. Operatív működési környezet

Versenyelőny az infrastruktúra magas színvonala

Infrastruktúra (

2.11)


Az infrastruktúrára nézve – magas szinten – stabil maradt az elégedettség: a válaszadók 42 százaléka jónak értékeli, az elégedetlen vállalatok aránya mindössze 23 százalék. A feldolgozóipari és a szolgáltató vállalatok körében csaknem azonos, és átlagon felüli az elégedettség.

Beszállítók A hazai beszállítói háttér fejlesztése fontos gazdaságpolitikai cél és az itt működő nemzetközi vállalatok érdeke is. A beszállítók rendelkezésre állását és minőségét is évek óta alapvetően megfelelőnek minősítik, így az idén is. Mégis figyelmet érdemel, hogy 2-3 éve egy lassú ütemű romlást tapasztalunk, ráadásul éppen feldolgozóipari cégeknél átlagon felüli az elégedetlenség (2015: 24%, 2014: 14%), miközben az egyébként inkább borúlátó építőiparban e téren érezhetően jobb kép rajzolódik ki.

Fizetési fegyelem Látványos javulás indult tavaly a fizetési fegyelem terén – ez ugyanolyan látványosan folytatódott az idén is: A vállalatok már csak 25 százaléka volt negatív véleménnyel, szemben az elégedettek 23 százaléknyi csoportjával. Ilyen jó arányt még nem mértünk az elmúlt 11 felmérés során, ami egyértelműen az e téren foganatosított törvényi intézkedéseknek köszönhető. Még az ebben a kérdésben hagyományosan gyengén szereplő építőiparban is majdnem kedvezőnek nevezhető az elégedettek és az elégedetlenek 14 : 35 százalékos aránya.

Összes 4 feldolg. ipar

38

5

építőipar

29 36

szolgáltatások

6

Beszállítók (

4

16 5

14

kereskedelem

2005 4 2006 6 2007 6

19

40

20 40

7

19 1

2.13) 39

13 3

39

11 2

39

12 4

2008

5

37

2009

6

31

16 1

35 41

14 4 10 1

2010

5 2011 4 2012 3 2013 2 2014 2 2015 2

12 5

36

18 3

37

14 2

35

13 1

34

16 2


34

16 2

feldolg. ipar 3

33

17 7

építőipar

7

36

7

kereskedelem 2

32

16

szolgáltatások 1

35

16

Fizetési fegyelem ( 2005 2 22 2006 3 23 2007 4 28 2008 1 21 2009 4 12 2010 2 15 2011 2 19

2.14) 25

14

29 19

13 15

26 36

2012 19 2013 1 13 2014 1 16 2015 1 22

17 17

32 26 32

14 12 11

28

17 12

25 18

7

2015 ágazat szerint Összes 1 22 feldolg. ipar 1 építőipar kereskedelem


18 7

29 14

17 21

14

24

13 15

szolgáltatások 1 17

19 7

31

Régiós kitekintés Az infrastruktúrát tekintve a magyarországi vállalatok a régiós átlagot messze meghaladó elégedettséget mutatnak, ráadásul már sok éve. E téren az idén csak Litvániában és Észtországban mértek jobb értékeket. Infrastruktúra (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2014

2015

2014

2015

2.5 2.7 2.9 3.1 3.3 3.5 3.7

régiós átlag

Magyarország

Helyi beszállítók rendelkezésre állása és minősége (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2.5

2.7

2.9

3.1

régiós átlag

Magyarország

Fizetési fegyelem (elégedettség átlagértéke, 1-től 5-ig terjedő skálán) 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2.8 3.0 3.2 3.4 3.6

régiós átlag

32

Magyarország


4. Az üzleti környezet és a beruházási hajlandóság Az üzleti környezet mikéntje igen erőteljesen befolyásolja a vállalatok beruházási kedvét. Ez a megállapítás talán banálisnak hangzik, de felmérésünk eredményei ezt számszerűen is igazolják, a gazdaságpolitikai keretfeltételeknek tehát igenis nagy a reálgazdasági relevanciája. Az alábbiakban néhány különösen fontos tényező esetén mutatjuk be, hogy az elégedettség vagy annak hiánya milyen mértékben befolyásolja a beruházási terveket. Megjegyzés: A következő ábrákon az „elégedett” kategória a „nagyon elégedett” és az „elégedett” válaszopciók együttes sokasága, az „elégedetlen” kategória pedig „nagyon elégedetlen” és az „elégedetlen” válaszok összege. elégedettség az adott tényezővel

beruházásait növelné

beruházásait csökkentené

adóterhelés elégedett elégedetlen

23

elégedett elégedetlen

23


24


25

45

18 28

adórendszer, adóigazgatás

65

6 28

támogatások

55

23 31

infrastruktúra

43

15 38

jogbiztonság elégedett elégedetlen

18


19

57

14 30

kiszámíthatóság

75

8 29

K+F feltételek elégedett elégedetlen

22


24

67

11 28

munkaköltségek

43

20 29

45

18 27

munkajog rugalmassága elégedett elégedetlen


12

33

5. Euró és Európa EU-tagság ( 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Soha nem látott szinten az Európai Unió melletti elkötelezettség

2.1)

5

42

13 18

29 28

17

31

13 2

19 11

35 43

14

40 29

21 24

10 15 6 16 4 9 6 14 4 71

36

8 4

45

11 3 41

37

28

46

Soha nem látott szintre emelkedett az Európai Unió iránti elkötelezettség az idei felmérésünkben. A válaszadók három negyede kedvezőnek látja az uniós tagságot, alig akad már olyan cég, amely hátrányt látna benne. Ez a kedvező vélemény elsősorban három tényezőre vezethető vissza: 1.

Korlátlan hozzáférés a közösség belső piacához. A 2014. évi magyar exportnövekmény (3,4 milliárd euró) kizárólag az unió országaival folytatott kereskedelemben keletkezett, ezen belül is döntően a „régi” 15 tagállammal szemben.

2.

A tagságból eredő pótlólagos jogbiztonság.

3.

A unió strukturális és kohéziós alapjaiból Magyarországra áramló támogatások magas volumene. 2007-2013 között Magyarország volt az egyik legnagyobb kedvezményezettje az unión belüli pénzügyi újraelosztásnak, ráadásul éppen 2014-ben a magyar kormányzat rendkívül erősen hívott le az e keretből még rendelkezésre álló forrásokat. A 2014-2020 közötti időszakban is a legnagyobb nettó-fogadó országok közé fog tartozni Magyarország.

5


28

46

5

feldolg. ipar

27

53

5

építőipar kereskedelem szolgáltatások

29 22 35

36

7

43

22 42

6

Magyar exportnövekmény 2014 Változás 2013-hoz képest, millió euróban

2 203

1 098 515 219

122 -321

Németo.

EU-15 egyéb

NM-13

Európa egyéb

-439 Ázsia

Amerika

egyéb

NM-13: 2004/2007/2014-ben csatlakozott EU-tagok. Forrás: KSH

34


Európai Unión belüli transzferek Tényleges költségvetési egyenleg* 2007-2013, milliárd euró

PL EL PT ES HU CZ RO LT SK BG LV EE IE SI HR MT CY LU FI AT DK BE SE NL IT UK FR DE

59.5 32.9 22.4 21.8 20.8 12.9 12.7 8.9 7.3 5.8 4.6 3.6 3.3 2.4 0.7 0.3 0.0 -0.5 -3.3 -5.1 -5.4 -8.3 -9.2 -14.5 -30.5 -34.1 -41.4 -66.6

* az összes befizetés és kifizetés egyenlege. Forrás: Európai Bizottság

Alacsony szinten stabilizálódik az euró támogatottsága

Kívánatos-e az euró bevezetése? ( igen

Az euró bevezetését illetően a tavalyi átlagvéleményhez képest nem változott érdemben a támogatók aránya, viszont nőtt valamennyire a bizonytalanok aránya – az ellenzők rovására. A korábbi évekhez hasonlóan, az export-orientált feldolgozóipar körében erősebb az árfolyamgyengülést lehetővé tevő hazai fizetőeszköz megtartása iránti hajlam, mint az importra és a hazai vevőkre utalt kereskedelemben. Vállalati szemszögből fontos szempont az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank több mint két és fél éve tartó kamatcsökkentési politikájának hatására a vállalati forinthitel-költségek is jelentősen csökkentek, és mára soha nem látott közelségbe kerültek az euróhitelek költségéhez.


nem

2005

3)

nincs vélemény 90

38

2006

84

2007

85

8 7

2008

81

15 4

2009

94

2010

34

86

2011 2012

10 6

8 6

78 61

15 6 30

9

2013

56

29

15

2014

55

34

11

2015

56

30

14

2015 ágazat szerint Összesen feldolg. ipar építőipar kereskedelem szolgáltatások

56 51 64 72 50

30 35 21 15 36

35

14 15 14 13 14

6. Politikai környezet Összességében hogyan értékeli a kormány munkáját? ( 5) jó

kielégítő

2010 13

2012

8

2013

10

2015

36

nincs vélemény

41

2011

2014

rossz

17 11

39 40

16

20 34

58 34 30 32

A DUIHK nem politikai közvélemény-kutató szervezet, és az alapszabályzata is szigorúan tilt mindennemű pártpolitikai tevékenységet.

13 18

43

13

37

16

48

8

Ugyanakkor kézenfekvő, hogy a politikai fejlemények és események hatással lehetnek üzleti döntésekre is. Ezért 2010 óta érdeklődünk aziránt, hogy mennyire elégedettek a vállalatvezetők a mindenkori kormány munkájával. (Fontos megjegyezni, hogy felmérésünkre mindig februárban kerül sor, választási években tehát még az előző kormányt értékelhetik a résztvevők.) Az idei felmérésben a ’jó’ és ’kielégítő’ választ adók részaránya kis mértékben csökkent, a ’rossz’ válaszok részesedése viszont érezhetően nőtt. Megítélésünk szerint a változás mögött nem elsősorban gazdasági kérdések állnak, hanem több, a közelmúltban a széles közvéleményben is sokat vitatott témák, amelyek alól a vállaltvezetők sem vonhatják ki magukat.


III. Befektetési alternatívák

Igen 1998

80

2000

80

20

2001

81

19

2002

20

82

2003

18

84

2004

16

82

18

2005

79

21

2006

78

22

2007

75

2008

73 20

83

17

2012

71

29

2013

73

27

2014

75

25

71

29

A régió országai - 2015 2015 nach Ländern PL 96 4 EE 96 4 LT 93 7 CZ 92 8 RO 90 10 BG 88 12 RS 88 12 BA 86 14 SK 86 14 régió 16 84 LV 82 18 HR 81 19 MK 21 79 SI 77 23 HU 71 29 KS 70 30 AL 66 34 Ma ismét Magyarországot választaná befektetési célországként? ( 4) „Igen” válaszok aránya, százalékban

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2007*

2006*

64

2005*

feldolgozó ipar

78 72 75 68 73 63 80 71 80 86 83 89 71 69 73 76 75 79 71 79

összesen

79

Érdekes a teljes minta és a termelési szektor összehasonlítása e kérdésben. Gyakorlatilag a 2009-es válság tetőpontjáig a termelő vállalatok az átlagosnál nagyobb (néha lényegesen nagyobb) számban jelentették ki, hogy az adott pillanatban már nem Magyarország mellett döntenének. Ez a jelenség 2010-ben megfordult, azóta folyamatosan – egy év kivételével – a feldolgozóipari cégek mutatnak az átlagnál nagyobb elkötelezettséget Magyarország mellett. Ebből feltehetőleg joggal lehet arra következtetni, hogy az elmúlt hat év alatt a termelő szektor az átlagoshoz képest kedvezőbbnek érzi a magyarországi keretfeltételek alakulását.

27 20

80

2011

2015

A német és más külföldi befektetők többsége továbbra is elkötelezett Magyarország mellett. Az idei felmérésben a válaszadók 71 százaléka ismét Magyarországot választaná beruházási célnak, 29 százalék ma más helyszínt választana. Ez az arány önmagában továbbra is kedvezőnek tekinthető, de a korábbi évekhez viszonyítva, valamint a régió más országaival összehasonlítva nem.

25

80

2010

Erős, de a tavalyinál kisebb az elkötelezettség

18

1999

2009

1. Ismét Magyarországra?

Nem

82

2009

» A német és külföldi beruházók nagy többsége változatlanul elkötelezett Magyarország mellett, a tavalyi felméréshez képest azonban némileg csökkent azoknak a részaránya, akik ismét Magyarországra hoznák beruházásukat. » Nemzetközi összevetésben nem változott Magyarország minősítése, a 20 országot tartalmazó rangsorban a tavalyihoz hasonlóan a kilencedik helyen végzett az idei felmérésben. Az éllovas ismét Lengyelország, amelyet Csehország és Észtország követ.

Ma ismét Magyarországot választaná befektetési célországként? ( 4) Magyarország

2008*

A legfontosabbat röviden

* 2005-2009 között „feldolgozó ipar” helyett a „termelő vállalat” kategóriát lehetett választani.


37

2. Magyarország régiós versenyben A térség 16 országában működő német külkereskedelmi kamarák közös konjunktúra-felmérése a gazdasági helyzet alakulása és a gazdasági feltételrendszer minősége mellett rendszeresen kitér a különböző országokról külföldön kialakított véleményekre is. Idén a felmérésben résztvevő 16 országban összesen 1.429 vállalatvezető válaszolt kérdéseinkre. Döntő többségük olyan vállalatot irányít, amely nemzetközi piacon tevékenykedik – beruházóként, exportőrként, importőrként –, ami jó szakmai alapot biztosít az egyes országok értékeléséhez. A tekintetben, hogy mennyire vonzónak tartják az egyes országokat, mint befektetési célpont, Magyarország az idén a kilencedik helyen végzett a 20 országot tartalmazó rangsorban, ami megegyezik a tavalyi eredménnyel. A közepesnek mondható helyezést igazolják azok a részeredmények is, miszerint számos, a gazdasági helyzetre vagy az üzleti környezetre vonatkozó kérdésben a magyar eredmények a régiós átlag körül alakultak. A felmérésben idén ismét Lengyelország bizonyult a leginkább vonzó befektetési célországnak, Csehország pedig megőrizte második helyét Észtország előtt. Érdemes megjegyezni, hogy a nemzetközi felmérésben az elmúlt három év alatt teljesen változatlan maradt a Top-5 ország rangsora, és a többi ország is csak 1-2 hellyel lépett előre vagy hátra az elmúlt években. (Ez alól – nyilván az aktuális geopolitikai események hatására – csak Oroszország és Ukrajna kivétel. Az előbbi az idén a 15. helyre esett vissza, a tavalyi 10.-ről, míg Ukrajna egyenesen a lista aljára került, holott két évvel ezelőtt még a 13. helyen szerepelt.) A rangsor stabilitása azt igazolja, hogy a külső megítélés nem változik azonnal és erőteljesen egy-egy intézkedés vagy esemény hatására – sem kedvező, sem kedvezőtlen irányba. Lengyelországnak pl. hét év kellett ahhoz, hogy a 9. helyről az elsőre kerüljön fel, Magyarország pedig a 2006. évi 5. helyről fokozatosan a 13.-ra gyengült 2012-ig, és onnan próbálja most ismét felküzdenie magát.

38


Az adott ország értékelése, mint befektetési célpont - 2015 (

6)

Megjegyzés

1 = nagyon vonzó …. 6 = nem vonzó

Az itt bemutatott rangsorok a középés kelet-európai régió 16 országában párhuzamosan készített nemzetközi „AHK“-felmérések eredményein alapulnak, tehát nem a Magyarországon készített felmérésen.

legjobb érték 2006-2015 legrosszabb érték 2006-2015 2015. évi érték

2.8 3.0

3.1

3.2 3.3

Részletesebben ld. a ‚C‘ mellékletben a módszertani megjegyzésekben.

3.4 3.4 3.5 3.7 3.8 4.1 4.1 4.2 4.3 4.6

4.7 4.7 4.7 4.8 5.0

PL CZ EE SK SI LV LT HR HU RO RS BG MK CG RU BA BY AL KS UA 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11 12

13

14

15

16 17

18

19

20

forrás: AHK-Konjunktúrafelmérés Közép- és Kelet-Európa 2015.

Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt 10 év felméréseiben a legtöbb ország az ideinél jobb értékelést kapott már valamikor. Ez különösen szembetűnő Oroszország vagy Ukrajna esetében, de korábban Magyarország is jobban szerepelt már: eddigi legjobb eredménye (2006ban: 2,6) gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi éllovasok korábbi csúcsértékeivel.

Néhány ország helyezése a nemzetközi felmérésben ( 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

7)

2015

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Lengyelország Csehország Szlovákia Szlovénia Magyarország

14

18

18

18

19

20

20

20

20

20

értékelt országok száma

forrás: AHK-Konjunktúrafelmérés Közép- és Kelet-Európa 2015.


39

IV. DUIHK Befektetői Hangulat-Index Kismértékű csökkenés az indexben és a gazdasági növekedésben A DUIHK Befektetői Hangulat Indexe (BHI) 2015-ben minimálisan csökkent, értéke a +100-tól -100-ig terjedő skálán +10-re esett vissza, a tavalyi +12 után. A DUIHK Befektetői Hangulat Indexét (BHI) az adott évben várható gazdasági aktivitás előrejelzésére fejlesztettük ki. A BHI-index kizárólag a konjunktúrafelmérés eredményeit veszi számba, ezen belül is azokra az előremutató tényezőkre fekteti a hangsúlyt, amelyek tapasztalataink szerint leginkább hatással vannak a vállalatok gazdasági teljesítményére és beruházási tevékenységükre. Az index összetevőit és meghatározásának módszertanát ld. a mellékletben.

Az elmúlt években a BHI-index alakulása szoros összefüggést mutatott a magyar bruttó hazai termék változásával. (Az egyetlen látványos kivétel a 2011. év volt, amikor az első kormányváltás utáni felmérésben nagyfokú pozitív várakozások hatották át a válaszokat, amit 2012-ben ugyanakkora nagyságú csalódás követett.) Ha az idei évben is hasonló együttmozgás érvényesül, akkor számításaink szerint a bruttó hazai termék 2015-ben 3 százalékkal bővülhet. Ez a növekedési ráta egybeesik számos más intézmény előrejelzéseivel, amelyek zömében 2,5 -3 százalékos növekedést jósolnak. A DUIHK Befektetői Hangulat-Indexe és a magyar bruttó hazai termék alakulása 30

4.4 20

19

6

4.0

3.6 3.0

10

15

15

5

4

1.6 12

0.8 0.7

10

2

1.8

0

3

0

-1.5

0.5 -10

-5

-5

-2

-11 -20

-4

-30

-6

-35

-6.5

-40

-8

2005

2006

2007

2008

GDP* [jobboldali skála]

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

DUIHK Befektetői Hangulat-Index [baloldali skála]

* GDP: volumenváltozás az előző évhez, százalékban, 2015: DUIHK előrejelzése Forrás: DUIHK, KSH

40


A. Melléklet: A felmérés részletes eredményei 1.1 Hogyan vélekedik Magyarország

1.2 Hogyan vélekedik a magyar gazdaság idei

jelenlegi gazdasági helyzetéről?

kilátásairól az előző évhez képest?

jó

kielégítő

rossz

javul

nem változik

rosszabb

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

21 13 5 1 1 3 2 2 4 11

64 68 58 42 16 34 54 30 39 49

15 19 37 57 83 63 44 68 57 39

24 19 14 19 1 16 49 10 22 35

57 57 36 45 10 56 39 36 45 52

19 24 50 36 89 28 13 55 33 13

2015

20

56

24

32

47

21

Régiós átlag 2015

18

47

35

31

51

19

1.3 Hogyan vélekedik saját ágazatának

1.4 Hogyan alakul ágazatának helyzete az

jelenlegi helyzetéről?

idén, az előző évhez képest?

jó

rossz

javul

nem változik

rosszabb

40 43

45 32

26 27 23 22 1 21 46 9 11 30

53 48 46 51 24 55 40 47 57 54

21 25 30 27 75 23 14 43 32 16

26

50

24

25

52

23

30 30

52 56

18 14

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

15 25

2015 Régiós átlag 2015

kielégítő

1.5 Hogyan vélekedik saját vállalatának

1.6 Hogyan alakul saját vállalatának üzleti

jelenlegi üzleti helyzetéről?

helyzete az idén az előző évhez képest?

jó

kielégítő

rossz

javul

nem változik

rosszabb

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

48 44 34 36 16 20 36 31 31 43

45 45 56 52 52 53 48 52 48 42

7 11 10 12 32 27 16 17 22 15

43 45 43 37 9 35 53 24 24 42

47 43 37 50 39 44 36 49 54 44

10 12 20 13 52 21 11 27 22 13

2015

45 44

43 50

12 6

38 48

49 44

13 8



41

1.7 Hogyan alakul vállalatának idei

1.8 Hogyan alakul vállalatának idei export-

árbevétele az előző évhez képest?

árbevétele az előző évhez képest?

nő

nem változik

csökken

nő

nem változik

csökken

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

61 69 61 62 11 39 58 31 37 55

27 23 26 25 34 40 32 45 37 32

12 9 13 13 55 21 10 24 26 13

39 11 24 40 27 22 41

58 53 65 53 61 63 55

3 36 12 7 11 15 4

2015

51 55

33 34

16 11

38 33

51 59

11


8

1.9 Hogyan változik vállalatának lét-

1.10 Hogyan alakulnak vállalatának idei beru-

száma idén az előző évhez képest?

házási kiadásai az előző évhez képest?

nő

nem változik

csökken

nő

nem változik

csökken

37 39 41 39 7 21 39 26 20 29

49 43 44 48 51 55 44 53 58 56

14 17 15 13 42 24 16 20 22 15

32 37 41 28 15 19 36 24 24 27

44 37 28 48 31 46 46 46 47 50

24 26 31 24 53 35 19 30 29 22

35 52 13 31 44 38 53 9 35 50 * a beruházásokra vonatkozó kérdés esetén 2005-2007: 100%-ból hiányzó rész = „nem tervezünk beruházást”

24 15

2005* 2006* 2007* 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2015


1.11 Várhatóan hány százalékkal emelkednek vállalatának bérköltségei az idei évben? tájékoztató adat: átlagbruttókereset változása**

medián

számtani átlag*

2012

5,0%

6,6%

7,3%

2013

5,0%

6,9%

3,6%

2014

4,0%

4,4%

4,3%

2015

4,0% 4,3% * Az alsó és felső öt szélsőséges értéket nem vettük figyelembe. ** versenyszféra, forrás: KSH.

42


2. Mennyire elégedett az adott tényezőkkel? 1 = nagyon elégedett ... 5 = nagyon elégedetlen

2.A) A válaszok eloszlása – 2015 (százalékban) 1

2

3

4

5

28 0 0 1 2 0 0 0 0 1

46 11 8 15 14 13 6 6 6 18

20 43 27 27 41 29 24 23 18 26

5 36 43 37 28 27 33 27 33 34

0 10 22 19 15 31 38 44 42 21

4 1 2 1

38 18 34 22

36 49 45 52

19 27 16 18

4 6 2 7

3 10 9 3 0 3 0

34 40 42 34 18 25 21

42 33 33 42 41 47 41

17 16 16 19 31 21 27

4 1 0 2 10 4 10

Gazdaságpolitikai tényezők 2.1 EU-tagság 2.2 Közigazgatási rendszer 2.3 Adórendszer, és - hivatal 2.4 Adóterhek 2.5 Állami és EU-támogatások hozzáférhetősége 2.6 Jogbiztonság 2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága 2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága 2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés 2.10 Politikai stabilitás

Működési környezet 2.11 Infrastruktúra (közlek., kommunikáció, energia) 2.12 A K+F feltételrendszere 2.13 Helyi beszállítók és azok minősége * 2.14 Fizetési fegyelem

Munkaerőpiaci tényezők 2.15 Munkaköltségek 2.16 A dolgozók termelékenysége és motiváltsága** 2.17 A munkavállalók képzettsége 2.18 A felsőoktatás minősége 2.19 A szakképzés minősége 2.20 A munkajog rugalmassága 2.21 A szakképzett munkaerő rendelkezésre állása

* 2011-ig: a „beszállítók rendelkezésre állása” és „beszállítók minősége” kérdésekre adott válaszok átlaga ** 2012-ig: a „termelékenység” és „motiváltság” kérdésekre adott válaszok átlaga

2.B) Átlagértékek 2005-2015* 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

:: 3,58 3,63 3,65 3,43 2,80 3,48 3,25 3,60 2,67

2,72 3,62 3,52 3,52 3,39 2,87 3,66 3,45 3,55 2,91

2,58 3,68 3,73 3,88 3,36 2,96 3,61 3,74 3,73 3,46

2,52 3,77 3,96 4,22 3,31 3,00 3,73 3,74 3,72 3,33

2,49 4,00 4,22 4,29 3,31 3,34 3,77 4,15 4,03 3,67

2,57 4,00 4,12 4,21 3,36 3,39 3,90 :: 4,11 3,53

2,42 3,50 3,46 3,28 3,19 3,43 3,66 :: 3,74 3,17

2,23 3,64 3,88 3,81 3,52 3,86 3,97 4,50 4,08 3,82

2,38 3,51 3,84 3,79 3,53 3,61 3,84 4,17 3,83 3,75

2,14 3,47 3,70 3,59 3,52 3,57 3,95 3,92 3,97 3,52

2,03 3,45 3,78 3,56 3,40 3,74 4,03 4,10 4,12 3,57

3,03 3,07 2,74 3,26

3,11 3,15 2,64 3,25

2,83 3,03 2,69 3,13

2,93 3,17 2,75 3,37

3,61 3,15 2,75 3,51

3,28 3,25 2,75 3,42

3,10 3,14 2,64 3,28

2,92 3,47 2,82 3,35

2,88 3,37 2,78 3,47

2,82 3,18 2,76 3,32

2,82 3,18 2,82 3,07

3,00 2,79 2,64 :: :: 3,24 3,14

2,89 2,81 2,67 :: :: 3,22 3,11

3,20 2,69 2,70 :: :: 3,13 3,25

3,42 2,81 2,75 :: :: 3,24 3,35

3,53 2,73 2,62 2,98 3,24 3,32 3,17

3,33 2,67 2,57 2,86 3,19 3,24 2,94

3,03 2,56 2,56 3,02 3,22 3,12 2,84

3,13 2,65 2,46 2,77 3,36 3,39 3,12

3,20 2,74 2,64 2,82 3,36 3,06 3,11

2,88 2,61 2,47 2,71 3,22 2,97 3,09

2,83 2,59 2,58 2,82 3,32 3,00 3,26

Gazdaságpolitikai tényezők 2.1 EU-tagság 2.2 Közigazgatási rendszer 2.3 Adórendszer, és - hivatal 2.4 Adóterhek 2.5 Állami / EU-támogatások hozzáférhetősége 2.6 Jogbiztonság 2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága 2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága 2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés 2.10 Politikai stabilitás

Működési környezet 2.11 Infrastruktúra (közlek.,komm., energia) 2.12 A K+F feltételrendszere 2.13 Helyi beszállítók és azok minősége 2.14 Fizetési fegyelem

Munkaerőpiaci tényezők 2.15 Munkaköltségek 2.16 Dolgozók termelékenysége, motiváltsága 2.17 A munkavállalók képzettsége 2.18 A felsőoktatás minősége 2.19 A szakképzés minősége 2.20 A munkajog rugalmassága 2.21 Szakemberek rendelkezésre állása

* átlagérték: az adott válaszok (1 = nagyon elégedett … 5 = nagyon elégedetlen) számtani átlaga :: a kérdés az adott évben nem szerepelt.


43

2.C) Magyar helyezés a nemzetközi AHK-felmérésben az adott tényező tekintetében * 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

9 8 12 12 4 2 9 11 5 8

9 9 12 11 5 3 8 12 5 11

7 6 10 11 2 2 4 9 3 8

8 12 15 15 5 5 8 13 12 12

9 11 15 15 5 5 12 :: 13 11

9 6 10 11 5 5 6 :: 7 9

8 9 13 13 7 12 14 16 11 13

10 6 12 14 10 7 9 15 8 12

9 7 10 11 9 5 9 11 8 8

8 7 12 13 8 11 13 15 12 11

6 5 6 10

1 3 6 9

2 1 4 9

10 3 4 11

8 5 5 8

5 3 4 6

7 10 5 9

5 6 8 9

4 5 6 8

3 7 7 6

2.15 Munkaköltségek 10 12 9 14 14 11 2.16 Dolgozók termelékenysége, motiváltsága 11 6 6 7 7 6 2.17 A munkavállalók képzettsége 10 5 5 4 4 5 2.18 A felsőoktatás minősége :: :: :: 8 7 9 2.19 A szakképzés minősége :: :: :: 6 6 10 2.20 A munkajog rugalmassága 9 5 3 6 9 4 2.21 Szakemberek rendelkezésre állása 9 5 3 6 8 6 * a 2.B táblázat szerint képzett átlagértékek alapján. :: a kérdés az adott évben nem szerepelt a kérdőíven.

13 6 6 8 11 11 10

14 14 10 10 12 4 10

11 9 4 8 6 3 7

9 9 8 12 10 2 11

Gazdaságpolitikai tényezők 2.1 EU-tagság 2.2 Közigazgatási rendszer 2.3 Adórendszer, és - hivatal 2.4 Adóterhek 2.5 Állami / EU-támogatások hozzáférhetősége 2.6 Jogbiztonság 2.7 A közbeszerzési pályázatok átláthatósága 2.8 A gazdaságpolitika kiszámíthatósága 2.9 Korrupció és bűnözés elleni fellépés 2.10 Politikai stabilitás

Működési környezet 2.11 Infrastruktúra (közlek., komm., energia) 2.12 A K+F feltételrendszere 2.13 Helyi beszállítók és azok minősége 2.14 Fizetési fegyelem

Munkaerőpiaci tényezők

3. Kívánatos-e az euró bevezetése Magyarországon? 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

igen

nem

nincs véleményem

90 84 85 81 94 86 78 61 56 55 56

3 10 8 15 3 8 15 30 29 34 30

8 6 7 4 4 6 6 9 15 11 14

4. Ma ismét Magyarországot választaná befektetési helyszínnek? igen

nem

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

79 78 75 73 80 80 83 71 73 75

21 22 25 27 20 20 17 29 27 25

2015

71 84

29 16


44


5. Hogyan értékeli a jelenlegi kormány munkáját? 2010 2011 2012 2013 2014

jó

kielégítő

rossz

nincs véleményem

41 13 8 10 17

39 40 16 34 30

20 34 58 43 37

---* 13 18 13 16

2015 11 32 48 * „nincs véleményem” nem szerepelt a lehetséges válaszok között

8

6. Milyen hatással vannak az EU-alapokból nyújtott támogatások az Ön beruházási döntéseire? 2015 Döntő hatással 7 Nagy mértékben befolyásolják a döntést 16 Csekély mértékben befolyásolják a döntést 29 Egyáltalán nem relevánsak 20 Nem veszünk igénybe uniós támogatást 28

7. Mennyire vonzó az adott ország, mint befektetési helyszín? A nemzetközi „AHK konjunktúra-felmérés – Közép- és Kelet-Európa 2015” felmérés eredményei! (Az adott ország helyezése az adott évben)

Lengyelország Csehország Észtország Szlovákia Szlovénia Lettország Litvánia Horvátország Magyarország Románia Szerbia Bulgária Macedónia Montenegró Oroszország Bosznia-Hercegovina Fehéroroszo. Albánia Koszovó Ukrajna

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

8 1 4 3 2 7 6 9 5 12 14 11 :: :: 13 :: :: :: :: 10

9 1 4 3 2 5 6 7 8 10 14 11 16 15 12 17 :: 18 :: 13

4 1 6 3 2 7 8 11 5 9 14 12 15 16 10 17 :: 18 :: 13

4 1 6 2 3 11 10 5 9 8 13 12 16 15 7 17 :: 18 :: 14

2 1 8 4 3 13 10 5 7 9 11 12 16 15 6 17 18 19 :: 14

2 1 5 4 3 9 6 7 10 11 12 13 16 15 8 17 18 19 20 14

2 1 4 3 5 8 9 6 13 10 11 12 16 14 7 17 18 19 20 15

1 2 3 4 5 7 8 6 10 11 12 14 15 16 9 17 19 20 18 13

1 2 3 4 5 6 7 8 9 11 12 14 13 15 10 16 19 20 18 17

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

* rangsorolás: Az adott országra a felmérésben résztvevő 16 országban leadott értékélés (1-6) átlaga szerint. (Az értékelt országban „önmagára” adott értéket figyelmen kívül hagyása mellett.) :: az adott évben nem szerepelt az értékelhető országok között.


45

B. Melléklet: Külföldi működőtőke-befektetések

Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon a befektetők országa szerint

Külföldi befektetők újrabefektetett jövedelmei Magyarországon

Állomány, 2013. dec. 31-én, részesedés szazalékban

1999-2013. évi forgalmak kumulált összege, részesedés szazalékban

egyéb 14.5 Ázsia 2.8 USA 2.1 Európa egyéb 3.9

egyéb Dél-Korea 5.0 4.8

Németország 24.1

USA 8.7

Németország 58.3

Franciaország 5.8

78,22

19,76 Mrd. €

Mrd. € Luxemburg 12.8

EU-28 egyéb 27.7

Ausztria 17.4

Hollandia 11.5 DE Németország, LU Luxemburg, NL Hollandia, AT Ausztria, FR Franciaország, CH Svájc, UK Egyesült Királyság, BE Belgium, US Egyesült Államok , CY Ciprus, RK Dél-Korea, ES Spanyolország, JP Japán, IT Olaszország, NO Norvégia

forrás: MNB

Közvetlen tőkebefektetések Magyarországon

Német tőkebefektetések Magyarországon

Éves forgalmak egyenlege, átfolyó tőkétől és eszközportfólió átrendezéstől megtisztítva, milliárd euró

Éves forgalmak egyenlege, átfolyó tőkétől és eszközportfólió átrendezéstől megtisztítva, milliárd euró

7

3.0 6.17

6

Összesen Részvény és egyéb részesedések Újrabefektetett jövedelmek

forrás: MNB

0.68 0.12

2012

2011

2010

2009

2008

2007

-0.58

2001

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

-1.0

2007

-1

2006

-0.5

2005

0

2004

0.0

2003

1

2002

0.61

1.08 0.80

0.5

1.56

2006

1.29 1.23

0.99

2014

1.70 2.19

1.89

2

1.0

2005

3

1.17 1.25 0.84

2004

2.85

1.5

3.09

2003

3.44

3.19

2013

3.92

2001

2.29

2.0

4.39

4

46

2.58

2.54

2.39

2002

5

2.5

5.45

Összesen Részvény és egyéb részesedések Újrabefektetett jövedelmek

forrás: MNB


Német tőkebefektetések Magyarországon célágazatok szerint

Német tőkebefektetések Magyarországon Állomány a német befektető tartománya szerint

részesedés a teljes német állományból, 2012.12.31., százalék

részesedés százalékban, 2012.12.31. egyéb 9.8

egyéb 10.9 pénzügyek 5.3

Hessen 7.1

járműipar 31.1

kommunikáció 7.3

15,69

15,69

BadenWürttemb. 18.4

Mrd. €

kereskedelem 13.1

Bajorország 38.3

egyéb feldolg.ipar 18.0

energiaellátás 14.2

Mrd. €

Német tőkebefektetések a Visegrád-4 országokban

állományok, részesedés a teljes német külföldi tőkeállományból, százalékban, 2012.12.31.

állomány milliárd euróban, az adott év dec. 31.-én

15.7

19.1 15.4 15.5 5.9

1996

2.1

2.8 1.8 3.2 0.4

1991 Csehország

forrás: Deutsche Bundesbank

8.9

8.3 9.5 8.2 0.3 0.0 0.3 0.0

0.63

0.60

0.74

0.66

0.77

0.75

1.10

0.81

1.21

1.15

1.31

1.28

1.61

1.57

1.99

1.94

2.20

2.12

Svédo. Spanyolo. Cseho. Lengyelo. Brazília Oroszo. Málta Ausztrália Magyaro. Japán Kanada Írország Szingapúr India Mexikó Töröko. Szlovákia Finno. Dél-Korea Románia

2.25

26.3 25.4

Német tőkebefektetések néhány országban

2.56


ÉszakrajnaWestfália 26.4 forrás: Deutsche Bundesbank

2001

Lengyelország

2006 Magyarország

2012 Szlovákia


Német tőkebefektetések külföldön országcsoportok szerint

Német járműipari tőkebefektetések külföldön Top-15 célország

részesedés a teljes német tőkeállományból, százalékban

állomány 2012. dec. 31-én, milliárd euró Kína Svédország USA Brazília Cseho. Magyaro. Japán Mexikó Dél-Afrika Nagybritannia Szlovákia Lengyelo. Spanyolo. Ausztria Franciao.

11.8 10.8 8.3 7.2 5.8 4.8 4.5 3.5 2.6 2.5 2.4 2.1 2.1 2.0 1.9

KKE: új EU-tagállamok 2004+2007 (CY/MT nélkül) + nyugati balkán.




47

Közvetlen tőkebefektetések szerepe Magyarországon (2012) Egyes tulajdonosi csoportok részesedése néhány mutatóból * Bruttó hozzáadott érték

Termelési érték

31%

34% 48%

49%

20%

18%

magyar

német

egyéb külföldi

Alkalmazásban állók száma

magyar

német

egyéb külföldi

Bruttó tárgyi eszköz beruházás 22%

34% 44% 50%

34%

16%

magyar

német

egyéb külföldi

magyar

német

egyéb külföldi

* Feldolgozó iparivállalkozások. Forrás: KSH (FATS statisztika), saját számítások

48


C. Melléklet: Módszertani megjegyzések

A megkérdezésről Megkérdezés formája: » A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 1994 óta évente készít konjunktúra-jelentést. » A megkérdezés írásos kérdőíven alapul. Az összehasonlíthatóság érdekében 2005 óta a kérdések megfogalmazása változatlan. » 2008 óta a kérdőív kitöltése internetes felületen történik » A válaszok anonímizált formában kerülnek feldolgozásra. Megkérdezés ideje: » A kérdőívet 2015. február 2. és március 2. között lehetett megválaszolni. Nemzetközi felmérés: » A konjunktúrafelmérést 2006 óta azonos időben, és azonos tartalommal Közép- és Kelet-Európa több országában is végzik az ott működő német külkereskedelmi kamarák (AHK). » 2014-ban összesen 16 országban végezték a felmérést.

Résztvevők Magyarországi felmérés: » A 2015. évi magyar felmérésben összesen 209 vállalatvezető vett részt. » Ez valamivel magasabb, mint a 1998-2014 közötti felmérések átlaga (kb. 180). Nemzetközi felmérés: » A nemzetközi „AHK konjunktúra-felmérés – Közép- és Kelet-Európa 2015” felmérésben 2015-ben 16 országban összesen 1.434 vállalatvezető vett részt. A minta összetétele » A válaszadó vállalatok összetétele ágazat, létszám, exporthányad és az anyavállalat székhelye szerint megfelel a korábbi magyarországi felmérések átlagának, valamint a nemzetközi felmérésben résztvevők átlagának is. Ennek köszönhetően adott az eredmények összehasonlíthatósága mind időbeli, mind nemzetközi tekintetben. » Fontos megjegyzés: A „kereskedelem” kategória többségben nagykereskedelmi ill. külkereskedelmi vállalatokat (pl. import-cégeket) foglal magába, és csak kisebb részben kiskereskedelmi vállalatokat.


49

A résztvevők összetétele ágazat szerint (%) ágazat Feldolgozóipar Építőipar Energia-, gáz-, vízellátás Kereskedelem* Szolgáltatások

Magyarországi felmérések átlaga 2009 - 2015 32 7 3 21 42

Magyarországi felmérés 2015 36 7 1 22 34

Nemzetközi felmérés 2015 25 8 5 17 45

A résztvevők összetétele ágazat szerint (%)

* Újrasúlyozott arányok. ** feldolgozóipar, energia-/gáz-/vízellátás/hulladékgazdálkodás, építőipar

A résztvevők összetétele a dolgozói létszám szerint (%) dolgozók létszáma 1-9 10-49 50-249 250 fölött

Magyarországi felmérések átlaga 2009 – 2015 25 26 27 22

Magyarországi felmérés 2015 19 24 30 26

Nemzetközi felmérés 2015 24 35 25 16

Magyarországi felmérés 2015 44 11 10 8 27

Nemzetközi felmérés 2015 51 13 9 8 20

A résztvevők összetétele az exporthányad szerint (%) export aránya a teljes árbevételhez képest 0 - 20% 20 - 40% 40 - 60% 60 - 80% 80 - 100%

50

Magyarországi felmérések átlaga 2009 - 2015 49 10 8 8 20


Statisztikai megjegyzések Adatok: » Eltérő jelölés hiányában a számadatok az adott válasz a szóban forgó kérdésre kapott összes válaszhoz mért százalékos részarányát jelölik. Egy-egy kérdésnél a nevező tehát eltérhet az összes résztvevő számától (209). » A százalékos részarányok összege kerekítés miatt eltérhet 100%-tól. Az eredmények megbízhatósága: » A minta nagysága és összetétele alapján 1-2 százalékpontos különbségek az előző évekhez képest, egyes rész-halmazok (pl. ágazatok) között, valamint más országokhoz képest nem tekinthetők szignifikánsnak. » A százalékos részarányok összege kerekítés miatt eltérhet 100%-tól. Átlag » »

Eltérő jelölés hiányában „átlagon” a számtani átlagot értjük. A „régiós átlag“ a nemzetközi felmérésben résztvevő 16 ország sólyozatlan átlaga (tehát nem a résztvevő 1429 vállalat átlaga).

1.1 – 1.10. kérdés: Gazdasági helyzet, várakozások » A sorrendek a pozitív és negatív válaszok egyenlegén alapulnak. 1.11. kérdés: Bérköltségek » „…tól - …ig” típusú válaszok esetén a két érték számtani átlagát vettük figyelembe. 2. kérdés: Elégedettség » Az elégedettséget 1-től 5-ig terjedő skálán lehetett minősíteni: 1= nagyon elégedett / 2 = elégedett / 3 = átlagos/semleges / 4 = elégedetlen / 5 = nagyon elégedetlen » Ha másképp nem fogalmaz a szöveg, akkor az „elégedett“ kifejezés az 1-es (nagyon elégedett) és 2-es (elégedett) válaszok együttes arányát jelöli, az „elégedetlen“ kifejezés pedig a 4-es (elégedetlen) és 5ös (nagyon elégedetlen) válaszok összegét. » Sorrendek vagy összehasonlítások (korábbi évekkel, más országokkal) az átlagértékeken (1 és 5 között) alapulnak. 7. kérdés: Befektetési célországok értékelése » Az értékelendő 20 célországot egy 1-től 6-ig terjedő skálán lehetett értékelni: 1= nagyon vonzó …. 6 = nem vonzó » Egy adott ország átlagos minősítése a felmérésben részt vevő 16 országban mért adatok számtani átlaga. A saját országra adott („ön”-)értékelést nem vettük figyelembe. Példa: Magyarország 3,7-es értéke a többi 15 résztvevő országban Magyarországról adott minősítések átlaga. A sorrendek vagy összehasonlítások (korábbi évekkel, más országokkal) ezen az átlagon alapulnak.


51

Befektetői Hangulat Index (BHI) A DUIHK Befektetői Hangulat Indexét a felmérés eredményeiből határozzuk meg. Célja az adott évben várható gazdasági aktivitás szemléltetése. Ezért az index meghatározása során a felmérés azon eredményeit vesszük figyelembe, amelyek leginkább hatással vannak a vállalatok beruházási tevékenységére. A mutató elméletileg „+100“ és „–100“ közötti értékeket vehet fel, akárcsak valamennyi al-index és összetevői. A „+100”-as érték azt jelenti, hogy valamennyi befektető valamennyi az indexben felhasznált kérdésre a legkedvezőbb választ adta, azaz kivétel nélkül optimisták és elégedettek az üzleti környezettel; „–100” pontos érték esetén pedig valamennyi beruházó minden tekintetben borúlátó és elégedetlen az üzleti környezettel. Az index négy al-indexből tevődik össze, utóbbiak pedig több egyéni komponensből. Az al-indexek és a komponensek súlyozása a rövid- és középtávú üzleti és beruházási döntésekben kifejtett relevancia alapján történt.

A BHI index összetevői al-index

súlyozás

Üzleti helyzet

10%

Üzleti várakozások

50%

Beruházási környezet

35%

Elkötelezettségi ráta

5%

komponensek nemzetgazdaság helyzete saját üzleti helyzet nemzetgazdasági kilátások saját üzleti várakozások árbevételre vonatkozó várakozások beruházási tervek gazdaságpolitikai tényezők (8 összetevő) adózás, támogatások (3 összetevő) működési környezet (4 összetevő) munkaerőpiaci tényezők (6 összetevő) Beruházási döntés megismétlése (4. kérdés)

Országrövidítések A felmérésben résztvevő országok KKE Közép- és Kelet-Európa (a felmérésben résztvevő 16 ország) AL Albánia BA Bosznia-Hercegovina BG Bulgária CZ Csehország EE Észtország HR Horvátország HU Magyarország KS Koszovó LT Litvánia LV Lettország MK Macedónia PL Lengyelország RO Románia RS Szerbia SI Szlovénia SK Szlovákia

52

Egyéb országok NM-12 Új EU-tagállamok 2004+2007 EU-15 2004 előtti EU-tagállamok AT BY CG CN DE FR RU TR UA

Ausztria Fehéroroszország Montenegró Kína Németország Franciaország Oroszország Törökország Ukrajna

Más rövidítések megfelelnek az Európai Bizottság hivatalos külkereskedelmi ország-jegyzékének (1833/2006. sz. rendelet, 2006. dec. 13).


JEGYZETEK


53

JEGYZETEK

54


Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Partner a sikerhez

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) mintegy 900 tagvállalatával Magyarország legnagyobb bilaterális vállalati szövetsége. Alapítására 1993-ban került sor, feladata a német-magyar gazdasági kapcsolatok támogatása. Céljaival és működési alapelveivel – kölcsönösség, pártpolitikai semlegesség, gyakorlati vállalati igények kielégítése – folytatja az 1920-ban alapított Német-Magyar Kereskedelmi Kamara hagyományait. A DUIHK széleskörű lehetőségeket biztosít a közvetlen vállalati kapcsolatok megteremtéséhez, átfogó, gyakorlatorientált szolgáltatásokat és információkat nyújt konkrét üzleti kérdésekben, és képviseli tagjai érdekeit a nyilvánosság előtt és a gazdaságpolitikával folytatott párbeszédben.

A DUIHK legfontosabb szolgáltatásai: Piacra lépési és telephelyre vonatkozó tanácsadás Üzleti partnerek közvetítése Szakvásári szolgáltatások Jogi tanácsadás Gazdasági mediáció Képzés és továbbképzés Rendezvényszervezés Hirdetési lehetőségek nyomtatott és online kiadványainkban

A 130 német külkereskedelmi kamarából álló, a világ 90 országára kiterjedő hálózat részeként a DUIHK mindkét ország vállalatai számára professzionális támogatást kínál a sikeres külföldi üzleti tevékenységhez.


55

Konjunktúrajelentés KonjunktúrajelentésKonjunktúrajelentés H-1024 Budapest, Lövőház u. 30. Telefon: +36 1 345 7600 Fax: +36 1 315 0744 E-mail: [email protected]

www.duihk.hu

2015

A DUIHK 21. Konjunktúra-felmérésének eredményei

www.duihk.hu

2015

Konjunktúrajelentés. A DUIHK 21. Konjunktúra-felmérésének eredményei

Recommend Documents