KOMPLEX- és DIPLOMATERVEK gyakorlati számításai és adatai az “ÉPÜLETGÉPÉSZET” c. tárgyhoz Kiadás: 2006-02-20 Összeállította:
KERESZTY BALÁZS tudományos munkatárs
Átdolgozta:
Dr. Majoros András (épületvillamosság, világítástechnika) egyetemi tanár Szikra Csaba (épületgépészet) egyetemi adjunktus
A feladatok végrehajtásához nyújt segítséget a "Komplex tervezési segédlet". Azonban felhívjuk használójának figyelmét a "segédlet" jellegre, mely azt jelenti, hogy a valós épületgépészeti problémára nem minden esetben talál segítséget. A képlétekbe történő behelyettesítés csak értelemszerűen, a műszaki megoldások figyelembevételével történhet. A segédlet vakon, algoritmus értelmezések nélküli végrehajtása nem jelenti a féléves tervfeladat sikeres befejezését. A.) A/1.
SZÁMÍTÁSOK ELEKTROMOS TELJESÍTMÉNYIGÉNY SZÁMÍTÁSA 1.1. Nem lakás jellegű épületek (épületrészek) elektromos teljesítményigénye Pnem lakó = e * (1/1000*Pvilágítás + Σ Pép.gépészet + Σ Ptechnológia)
ahol: e
— egyidejűségi tényező értéke 0,66 és 0,9 közötti, mérlegelés alapján. Pvilágítás= Σ p *A a világítás fajlagos teljesítményigénye p , W/m2 - kis látási igénye esetén: 5 W/m2, ilyennek tekinthető funkciók: közlekedő terület, tartózkodópihenőhely, öltöző-modó, WC, raktár, szellőző gépház, kazánház, gépészeti tér stb. - mérsékelt látási igénye esetén: 10 W/m2, ilyennek tekinthető funkciók: recepció, társalgó, oktató-tárgyaló, konyhai előkészítés, étterem, büfé, mosoda stb. jegypénztár, szivattyúház, hőközpont, kisfeszültségű elosztó helyiség, gázmérő helyiség, vezérlőhelyiség, várócsarnok stb közepes látási igénye esetén: 15 W/m2, ilyennek tekinthető funkciók: iroda, ellenőrzésre szolgáló egészségügyi helyiség, konyha, pénztár, fodrászat stb. - kiemelt látási igénye esetén: 20 W/m2, ilyennek tekinthető funkciók: rajzterem, kozmetika, kiállítás stb. -
A , m2 Pép.gépészet , kW
helyiség,
a közel azonos látási igényű helyiségek alapterülete. az épületgépészeti berendezések villamos teljesítményigénye, a gépész konzulens adja meg.
Ptechnológia , kW az épületben található technológiai berendezések teljesítményigénye. Az épületben feltételezet villamos berendezések listája lapján, amit a rendeltetés ismeretében a hallgató állít össze, a villamos konzulens adja meg az egyes berendezések teljesítményigényét
1.2 Lakóépületek (épületrészek) illetve hasonló jellegű épületek, épületrészek elektromos teljesítményigénye ahol:
Plakó = n * Pegység * e , kW n — Pegység —
e
—
a lakóegységek (lakások, szállodai lakóegységek) száma a lakóegység teljesítményigénye: - villamos tűzhellyel felszerelt lakás esetén : 10 kW, - vezetékes gáztűzhellyel ellátott lakás esetén : 6,6 kW, - szállodai egység esetén : 2,2 kW, egyidejűségi tényező:
e = 0,2 +
0,8 n
Amennyiben az épületben nincsenek lakóegységek, úgy az épület teljesítményigénye az 1.1 alattiak szerint meghatározott: Pépület = Pnem lakó , kW Amennyiben az épületben vannak lakóegységek, úgy az épület teljesítményigénye az 1.1 alattiak szerint meghatározott nem lakóépületrész és az 1.2 alattiak szerint meghatározott lakóépületrész teljesítményeinek összege: Pépület = Pnem lakó + Plakó , kW. Az épület villamos energiaellátásának valószínű módja Belvárosi környezetben − ha a teljesítményigény 200 kW-nál kisebb utcai 0,4 kV-os kábelhálózatról, kábelcsatlakozással − ha a teljesítményigény 200 kW-nál nagyobb az épületbe telepített transzformátorról (amit 10 hálózat táplál).
kV-os
utcai
kábel-
Külvárosi környezetben − ha a teljesítményigény 100 kW-nál nem nagyobb utcai 0,4 kV-os szabadvezeték hálózatról 20 kW teljesítményig szigetelt szabadvezeték-, vagy földben elhelyezett kábelcsatlakozással 20 kW-nál nagyobb teljesítményigény esetén földben vezetett kábel csatlakozással − ha a teljesítményigény 100 kW-nál nagyobb 10 kV-os szabadvezeték hálózatról, az épületbe telepített transzformátorról, vagy zöld területen elhelyezett épített-házas transzformátorról földben vezetett kábellel. Falusi környezetben − ha a teljesítményigény 100 kW-nál nem nagyobb utcai 0,4 kV-os szabadvezeték hálózatról 20 kW teljesítményig légkábellel, vagy földkábel csatlakozással 20 kW-nál nagyobb teljesítményigény esetén földkábel csatlakozással. − ha a teljesítményigény 100 kW-nál nagyobb 20 kV-os utcai szabadvezeték hálózatról ellátott oszlop-transzformátor, vagy épített házas transzformátor telepítése indokolt. A transzformátorról az épület ellátása földben elhelyezett kábellel nyerhet megoldást. Villamos központi elosztó helyiség alapterület igénye: − 30 kW teljesítményig 1 m széles, 0,3 m mély szekrény − 30 – 50 kW teljesítményig 2 m széles, 0,3 m mély szekrény, vagy 4 m2 alapterületű helyiség. − 100 kW teljesítmény felett megbeszélendő a konzulenssel. A központi elosztóhelyiség ajtaja kifelé nyílik!
2
3
A/2. VÍZIGÉNY A/2.1. Lakások átlagos, napi vízigénye
Vl = a ⋅ f
1 [m3/d = m3/nap] 1000
ahol: f - a lakások (fők) száma az épületben, összesen a - napi fejadag A/2.2. “Nem lakások” átlagos, napi vízigénye
Vnl = f * ⋅ a ⋅ ahol:
f* a-
1 [m3/d = m3/nap] 1000
vendéglátóüzem esetén az adagok, fők száma; irodarák esetén a dolgozók száma; kereskedelmi egységek esetén a dolgozók száma; napi fejadag; A napi fejadag értékeit lásd az I.számú mellékletben
A/2.3. Az épület teljes átlagos, napi vízigénye:
V = Vl + Vnl [m3/d]
A/2.4. A bekötővezeték méretezéséhez a mértékadó víztömegáram, csúcsban
q v = 0,75 ⋅ 4 V [l/s] ahol: “V” – az épület teljes átlagos, napi vízigénye (A/2.3. pont) A/2.5. A vízmérő utáni alapvezeték szükséges belső átmérője:
d b = 25,84 q v [mm] (db min = NA 20; belső nedves oltóvíz hálózat esetén minimum NA 80) A/2.6. Az épület teljes, napi melegvíz igénye:
Vm = 0,4 ⋅ V [m3/d]
A/2.7. A szükséges melegvíztároló-térfogat
Vb = 244,75 ⋅ Vm [liter]
ahol: “Vm” az épület teljes, napi melegvíz igénye (A/2.6. pont) A szükséges melegvíz tároló térfogatát abban az esetben kell kiszámítani, amennyiben az építményhez központi használati melegvíz ellátó rendszert tervezünk. A szükséges tárolókat általában a kazánházban helyezzük el. Álló típus esetén a mérete 100l – 1000l –ig változhat, melyből igény szerint többet is elhelyezhetünk.
4
A/2.8. Tűzivíz-hálózat Az építmények oltásához külső, belső tüzivíz-hálózatot, illetve egyes esetekben automatikus zápor (sprinkler) berendezést kell biztosítani. A szükséges oltóvíz intenzitásról, a tervezési, méretezési alapelvekről az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (35/1996 (XII.29) BM rendelet.) és a vonatozó nemzeti szabványok rendelkeznek. Az engedélyezési dokumentációban fel kell tüntetni az építményhez szükséges oltóvíz intenzitást (Vo[l/perc]), az oltóberendezés minimális csatlakozási nyomását (Pcs[bar]) és a szükséges üzemidőt (tü [perc]). A/2.8.1. Épületen kívüli tüzivíz-hálózat: Épületen kívül minden esetben biztosítani kell az oltóvizet. A szükséges oltóvíz intenzitása a mértékadó tűzszakasz függvénye. A berendezés üzemideje a számított vagy normatív tűzterhelés függvénye. A csatlakozási nyomás a tűzveszélyességi osztályba sorolás függvénye. A három méretezési paramétert illetve az egyéb tervezési követelményeket a III. melléklet 1. fejezete tartalmazza. A melléklet alapján meghatározandó a külső tüzivíz hálózat oltóvíz intenzitása (Vko[l/perc]), üzemideje (tü [perc]) illetve csatlakozási nyomása(Pcs[bar]). A/2.8.2. Épületen belüli tüzivíz-hálózat A nedves üzemű tüzivíz-hálózat önálló mérővel csatlakozik a közműhálózatra. Mivel a használati vízfogyasztás és a tüzivíz fogyasztás jellege nagymértékben eltér egymástól, így mérőinek mérete is más. Gyakori az ún. kombinált mérő alkalmazása, mely közös házba építve két mérőt tartalmaz, így szolgálja egyszerre a használati víz (NA20) és a tüzivíz (NA80) mérését. A szükséges oltóvíz intenzitását (Vkb[l/perc]) az épület jellege által meghatározott tűzcsapok egyidejűsége illetve az egy tűzcsap vízhozama alapján lehet meghatározni a III. melléklet 2. fejezete alapján. A/2.8.3. “Száraz üzemű” tüzivíz-hálózat Magas épületek esetén van mód száraz tüzivíz felszálló létesítésére. Ekkor a belső fali tűzcsap hálózat nem csatlakozik a vízellátó rendszerhez. Tűz esetén az épület oldalán elhelyezett csatlakozó csonk segítségével a tűzoltó autó szivattyúja látja el oltóvízzel az épületet. A szükséges oltóvíz intenzitását az épületen belüli vízhálózat méretezési elvei szerint kell meghatározni. Az épület külső homlokfalán kell kialakítani a tűzoltó autó számára a csatlakozó csonkot az alábbiak szerint A szekrény alsó síkja az épületet körülvevő terepszínttől mérve maximum 0,45 m-re lehet. A szekrény méretei: - szélesség: 480 mm, - magasság: 720 mm, - mélység: 450 mm. A/2.8.4. automatikus működésű (beépített) tüzivíz-hálózat Egyes épületeknél (helyiségeknél) különleges automatikus működésű tüzivíz-hálózatot kell kialakítani (Pl.: színházak, mélygarázsok, illetve egyes középmagas és magas közösségi épületek), melyeket automatikus zápor berendezéseknek (Sprinklerek) hívunk. A berendezés működéséhez egy tüzivíz tárolóra, egy sprinkler gépházra van szükség. Méretezési alapelveit, legfontosabb paramétereit a III. melléklet 3. fejezete alapján határozhatjuk meg A/2.8.5. Az építmény teljes oltóvíz igénye: Vo[l/perc]),= Vko[l/perc]+ Vbo[l/perc], ]+ Vtt[l/perc] Mely egyenletben: Vo – az építmény teljes tüzivíz intenzitás igénye – az építmény külső tüzivíz intenzitás igénye Vko Vbo – az építmény belső tüzivíz intenzitás igénye Vtt – a beépített tüzivíz hálózat tároló feltöltéséhez szükséges intenzitás
5
A/3. SZENNYVÍZMENNYISÉG, CSATORNATERHELÉS A/3.1. Épületből távozó szennyvíz: A/3.1.1. Napi átlagos: q sz = V [m3/d] (U.az, mint a vízigény - lásd A/2.3. pontnál) A/3.1.2. Csúcsterhelés (csak szennyvíz)
q , sz = 1,53 V
[l /s]
ahol: “V” az A/2.3. pontból adódik A/3.2. Csapadékvíz-mennyiség (esővíz-mennyiség)
q cs = ahol:
A ⋅ i ⋅ϕ 10000
[l /s]
A - a tetőfelület vízszintes vetülete [m2] i - esőintenzitás: [l /s,ha], 2sz. melléklet alapján.
ϕ - lefolyási tényező: 0,92 ~ 0,96 [ - ] A/3.3. Össz-csatornaterhelés (egyesített rendszerű közcsatorna esetén)
q = q sz , + q cs [l /s] A/4. MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS Mozgatott levegőmennyiséget tapasztalati úton becsülhetjük meg: Vsz = n ⋅ Vh [m3/h] ahol: n - a légcsereszám [l /h] értéke Vh - a szellőztetéssel ellátott helyiségek összes légköbmétere [m3] A légcsereszám ajánlott értékei: WC fürdő zuhany konyha melegítő főző étterem színház, mozi tornaterem uszoda műhely
10 – 8– 10 – 10 – 15 – 6– 4– 3– 3– 3–
15 10 15 12 20 8 6 4 5 4
Olyan helyiségekben, ahol viszonylag magas a benntartózkodók száma (színházak mozi termek, koncerttermek előadók stb.), a légcsereszám alapján történő méretezés helyett, választhatjuk a fejadagra történő méretezést. A minimális fejadag olyan helyiségekben, ahol tilos a dohányzás 20m3/h A/5. AZ ÉPÜLET HŐIGÉNYE A/5.1. Használati melegvízellátás esetén kell számolni!
Qm = 223 ⋅ Vm ⋅ (t m − t h )
ahol:
[W]
Vm - melegvízigény [m3/d] tm - melegvíz hőmérséklete (általában +65°C-ra vehető) th - hidegvíz hőmérséklete (általában +10°C-ra vehető)
A/5.2. Szelőztetés, légfűtés hőigénye
Q L = 0,36 ⋅ Vsz (t lm − t lh )
6
[W]
ahol:
Vsz - mozgatott levegőmennyiség [m3/h] lásd A/4. Pontnál tlm - meleg levegő hőmérséklete csupán szellőztetés esetén: +21 [°C] légfűtés esetén +28 ~ +31 [°C] tlh - hideg levegő hőmérséklete: visszakeverést feltételezve: +2 [°C] egyébként a méretezési külső hőmérséklet: -15 [°C] A/5.2.1. Hővisszanyerő alkalmazása esetén
Q , L = 0,18 ⋅ Vsz (tlm − tlh )
[W]
Amennyiben az épületben, vagy annak egyes részeiben szellőztető berendezés nem létesül, úgy légutánpótlást természetes úton kell megoldani. A természetes légutánpótlásnak is van energia igénye, hiszen a fűtetlen, épületbe érkező levegőt a helyiség hőmérsékletére melegítjük. Természetes szellőzés energia igényének számításakor az A/5.2 összefüggést használhatjuk. A légcsereszám értékét természetes szellőzés esetén n=0.5-1 1/h között vehetjük fel. A/5.3. Fűtési hőigény
QF = VF ⋅ q F
[W]
ahol: VF - a fűtéssel ellátandó helyiségek összes légköbmétere (a légfűtéssel ellátott helyiségek esetén 5.1 fejezet alapján kell számolni, így ez esetben a ezen helyiségek térfogatát le kell vonni) [m3] qF - fajlagos hőigénye: melyet csak az épület hőigényének közelítő számításához használhatunk. Értéke az épület szerkezettől, annak hőszigetelésétől, az ablakozási arányától, az egységnyi épülettérfogat-külső felületarányától, az épület hőtároló tömegétől stb. függ. Ezért a számításnál a fajlagos érték 10 ~ 45 W/m3 között szór. Segítségképp: Régebbi építésű, nagy hőtároló képességű, rosszul hőszigetelt épület esetén: 37-43 W/m3 Fokozott hővédelmű, hőszigetelő téglával, vagy hőszigetelt lehűlő felületek esetén: 20-30 W/m3 Könnyűszerkezetes, hőszigetelt nagycsarnokok esetén: 10-15 W/m3 A/5.4. Az épület teljes hőigénye
Q = Qm + QL + QF [W] vagy ,
Q = Qm + QL + QF [W] A/6. GÁZIGÉNY Csak akkor számoljuk, ha van vezetékes gázellátás! A/6.1. Lakások gázigénye
V gl = Vlj ⋅ e ⋅ F [m3/h] ahol: Vlj - egy lakás gázigénye: ~ egy tűzhely esetén: 2,5 (m3/h) ~ cirko+gázvízmelegítő esetén: 3,8 ~ 4,2 (m3/h) ~ tűzhely+cirko+gázvízmelegítő esetén: 6,3 ~ 6,7 (m3/h) ~ kombi készülék esetén: 1,9 ~ 4,1 (m3/h) e - egyidejűségi tényező :
e=
0,9 F
4
F - lakások száma (db) A/6.2. Gázkazán gázigénye Csak akkor kell számolni, ha központi fűtés, vagy központi melegvízellátás, vagy szellőztetés/légfűtés, vagy mindegyik van!
V gh =
Q 8500
(m3/h)
ahol: Q - az épület teljes hőigénye [W] - ásd A/5.4. pontnál A/6.3. Az épület teljes gázigénye
V g = Vgl + V gh (m3/h) 7
A/7. “HASADÓ-NYÍLÓ” (ROBBANÓ) FELÜLET Gázkazánháznál csak akkor kell kialakítani, ha − a kazán(ok) egységteljesítménye nagyobb 140 kW-nál; − és/vagy a kazánházban lévő kazánok összteljesítménye nagyobb 1 400 kW-nál. A “hasadó-nyíló” felület nagyságát az alábbiak szerint lehet meghatározni. A/7.1. Ha a “hasadó-nyíló” felület az oldalfal: az előírás bonyolult számítást ír elő, de közelítőleg (jó közelítéssel) a következő összefüggéssel lehet meghatározni: A = 0,2 ⋅ Vkh [m2] ahol:
Vkh - a kazánház vagy gázmérő helyiség légköbmétere [m3] A/7.2. Ha a “hasadó-nyíló” felület a tető: Nem kell számolni semmit, hanem az egész kazánház vagy gázmérő helyiség tetejét “repülőtetővel” kell ellátni. A/8. SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK KÉMÉNYKIALAKÍTÁSA Egy kürtőbe 2 kazánnál több nem köthető. A kéménytestben 2 db min. 14x14 cm-es kürtőt (vagy ennek megfelelő körkeresztmetszetű csövet) kell elhelyezni a “kazánház” gravitációs szellőztetése céljából. Minimális kéménymagasság (kazánbekötéstől számítva): 16,0 m. A kémény 30 m-es körzetben lévő építmény legmagasabb pontjánál 3,0 m-el nyúljon túl. A kéménykürtő szükséges keresztmetszete:
A = 27 ⋅
Qk 1000 hk
(cm2)
ahol: Qk - az egy kürtőbe kötött kazánok összteljesítménye [W] hk - a kémény - kazánbekötéstől számított magassága - [m] A kéménykürtő oldalaránya max: 1:2 lehet! A/9.
GÁZKÉSZÜLÉKEK KÉMÉNYEINEK KIALAKÍTÁSA
A/9.1 60kW összteljesítmény alatti készülékek kéményei: Minimális kéménymagasság a készülék bekötési pontjától 2m. A/9.2 60kW feletti (központi kémények kialakítása)
8
B.)
HELYIGÉNY B/2. VÍZELLÁTÁSI HELYISÉGNY B/2.1. Nyomásfokozó berendezés
Abban az esetben kell kialakítani, ha az épület párkánymagassága (a környező terepszinttől mérve) magasabb, mint 19 ~ 20 m. Külön helyiséget kell biztosítani. A helyiség elhelyezésénél gondolni kell arra, hogy a berendezéseket kibeszállítani kell, így a földszinten vagy a pincében helyezhető el (pincénél a tartályok szállítási útvonalát biztosítani kell). A helyiséget kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni. Alapterület igénye:
A = 24,5 + 0,7 ⋅ V [m2]
ahol: V – az ellátandó épületrész (teljes épület, vagy a 19,0 rész) átlagos, napi vízigénye (m3/d). Számítása az A/2.3. pont alapján Szükséges belmagasság: V = 41,0 m3/d-ig V = 41,0 – 153,0 m3/d-ig V = 214,0 m3/d-ig felett
m
magasság
feletti
3,00 m 3,70 m 4,60 m
B/2.2. Használati melegvíz készítő hőközpont Nem kell kialakítani a hőközpontot, ha − az épületben egyedi melegvízkészítő berendezések kerülnek felszerelésre, vagy − az épület részére tetőtéri gázkazánházat alakítunk ki, felügyelet nélküli modul típusú kazánokkal. A hőközpontot földszinten – esetleg pincében – kell kialakítani, gondolva a tartályok cseréjéhez szükséges útvonal biztosítására (pince!). A hőközpontot kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni. A hőközpont szükséges alapterülete: B/2.2.1. ésB/2.2.2. pontok alapján számolva B/2.2.1. Alapterület fekvő melegvíztárolók esetén:
A = 24,0 +
[ ]
Qm m2 1000
ahol: Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A/5.1. pont alapján. Szükséges belmagasság (melegvíztároló térfogat meghatározása A/2.7. pont alapján): Vb = 3150 literig 2,80m 3,10 m Vb = 3150-8000 l között Vb = 8000 l felett 3,30 m B/2.2.2. Alapterület álló melegvíztárolók esetén:
A = 13,6 + 0,026
[ ]
Qm m2 1000
Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A/5.1. pont alapján. Szükséges belmagasság (melegvíztároló térfogat meghatározása A/2.7. pont alapján): 3,50 m Vb = 2500 literig Vb = 2500-5000 l között 4,10 m Vb =5000 l felett 5,00 m B/3.
SZELLŐZÉSI HELYISÉGNY
Csak külön szellőzőgépház esetén kell meghatározni. A szellőzőgépházat kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni. lehetőleg földszinten, vagy pincében kell kialakítani, gondolva a gépek cseréjénél a szállítási útvonal biztosítására.
9
A szellőzőgépházhoz szükséges alapterületet és belmagasságot a mozgatott levegőmennyiség – Vsz [m3/h] – alapján határozzuk meg. (A mozgatott levegőmennyiség számítását lásd az A/4. pontnál.) Szükséges belmagasság: Vsz = 20 000 m3/h-ig Vsz = 20 000 – 30 000 m3/h között Vsz = 30 000 – 40 000 m3/h között Vsz = 40 000 m3/h felett Szellőzőgépház alapterület-igénye
2,65 m 3,00 m 3,50 m 4,00 m
[ ]
Vsz m2 1000 V 2 befúvó gépház: A = 14 + 0,6 sz m 1000 V 2 befúvó+elszívó gépház: A = 19 + 1,43 sz m 1000 elszívó gépház: A = 9,7 + 0,3
[ ]
[ ]
B/3.1. Légcsatorna keresztmetszete: B/3.1. Légcsatorna keresztmetszete A légcsatorna keresztmetszetét – más szállított közegekéhez azonos módon – a szállított légmennyiség és az áramló levegő sebessége határozza meg. A szükséges keresztmetszet:
A=
V [m2] 3600 ⋅ v
ahol:
V – a szállítandó levegőmennyiség [m3/h]; az indulásnál ez egyenlő az A/4. pontnál meghatározott Vsz [m /h] levegőmennyiséggel, majd a leágazások után mindig az illető légcsatornába szállítandó levegőmennyiség a meghatározó. v – a szállított levegő sebessége [m/s] értéke, komfort berendezéseknél 4-6 m/s, kivéve a nagy légsebességű berendezéseket. 3
A helyigénynél gondolni kell a légcsatornára kerülő hőszigetelés vastagságára, valamint al égcsatorna szerelhetőségére is. Ezért a falsíktól, födémsíktól 5 ~ 10 cm távolságban lehet a szigetelt légcsatorna szigetelésesének külső felülete, vagy szigeteletlen légcsatorna esetén a légcsatorna felülete. A légcsatorna oldal-aránya max. 1:2 lehet! B/4.
FŰTÉSI HELYIGÉNY
A kazánházak és a fűtési hőközpont helyigényéhez a “használati melegvízkészítő hőközpont” helyigényét – központi használati melegvízellátás esetén (kivéve a felügyelet nélküli modul gázkazánokat ) – hozzá kell adni, mivel a két helyigényt azonos helyiségben vagy egymás melletti helyiségekben célszerű biztosítani. B/4.1. Fűtési hőközpont Szükséges alapterület:
A = 27 + 0,014
Q [m 3 ] 1000
ahol: Q – az épület teljes hőigénye [W] az A/5.5 pont alapján. Belmagasság legalább: 2,65 m.
10
A hőközpontot a földszinten, vagy pincében kell elhelyezni, kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni. Gondolni kell a berendezések szállítási útvonalának biztosítására. B/4.2. Gázkazánház A gázkazánház tűzveszélyes és robbanásveszélyes épületben, valamint abban az esetben, ha “hasadónyíló” felülettel kell ellátni a helyiséget (lásd A/7. pontnál), akkor a következő épületek alatt nem helyezhető el: − lakóház, − egészségügyi intézmény, − kulturális intézmény, − nagy tömegek befogadására szolgáló épület, − oktatási intézmény. A felsorolt épületek esetén (kivéve a tűzveszélyes és robbanásveszélyes épület) a gázkazánházat a tetőn helyezhetjük el – lásd B/4.3. pontnál. A kazánházat kétszárnyú, kifelé nyíló, fémajtóval kell ellátni. A kazánházhoz felügyeletet kell biztosítani, ezért a felügyelő részére pihenő és szociál-higiéniai helyiségeket biztosítani kell az építésügyi előírásoknak megfelelő alapterülettel. A kazánház szükséges alapterülete:
A = 30 + 0,022
[ ]
Q m2 1000
ahol: Q – az épület teljes hőigénye [W] – A/5.4. pont alapján. A szükséges belmagasság: Q = 450 000 W-ig Q = 450 000 – 800 000 W között Q = 800 000 – 1 630 0000 W között
3,0 m (gőzkazán esetén: 4,6 m) 3,2 m (gőzkazán esetén: 4,6 m) 3,5 m (gőzkazán esetén: 4,6 m)
B/4.3. Tetőtéri gázkazánház Az alábbi adatok kizárólag felügyelet nélküli, modul típusú gázkazánok telepítése esetén érvényesek! Födémterhelés: 600 kp/m2. Szükséges belmagasság: legalább: 2,65 m Az alapterület-igény az épület teljes hőigénye – Q [W] alapján (lásd A/5.4. pontnál): Q = 480 000 W-ig A = 22 [m2] Q = 480 000 – 720 000 W között A = 35 [m2] Q = 720 000 – 1 200 0000 W között A = 45 [m2] Q = 1 200 000 – 1 400 0000 W között A = 62 [m2] A kazánok felügyeletet nem igényelnek!
11
B/4.4. Szilárdtüzelésű kazánházi rész A szilárdtüzelésű kazánházi rész több helyiséget foglal magában: − kazánház, − széntároló helyiség, − salaktároló helyiség, − kiszolgáló helyiség. A “kiszolgáló helyiségek” a kazánfűtő(k) részére biztosított pihenő és szociál-higiéniai helyiségeket foglalja magában. Ezek helyigényét az érvényben lévő építésügyi előírások alapján kell meghatározni. A többi helyiség alapterület igényét az épület teljes hőigénye – Q [W] – (lásd A/5.4. pontnál) – alapján határozhatjuk meg: kazánház: széntároló: salaktároló:
Q [m2 ] A = 15,1 + 0,06 1000 Q [m 2 ] A = 0,20 1000 Q [m 2 ] A = 0,04 1000
Mindhárom helyiséget az épület határoló falánál kell elhelyezni. Gondolni kell a kazánok, tüzelőanyag és salak szállítási útvonalának biztosítására. A salakot (amennyiben a tűzrendészeti előírások és az esztétikai megjelenés lehetővé teszi) telekhatáron belül, épületen kívül is lehet tárolni. Mindhárom helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell. Az egyes helyiségek belmagassága: − kazánház: 3,1 – 5,0 m a kazánok nagyságától, típusától és tüzelőanyag-ellátásától függően; − széntároló: legalább 2,0 m; − salaktároló: legalább 2,0 m. B/5. GÁZELLÁTÁS HELYIGÉNY B/5.1. Gázmérők helyisége 100 m3/h névleges teljesítményig Ebbe a csoportba tartoznak a lakások és egyéb, kisebb fogyasztók mérői. A szükséges mérőnagyságot az A/6.1. pontnál felsorolt gázigények alapján lehet meghatározni. (A fel nem sorolt gázberendezések gázfogyasztására az “épületgépész” konzulens ad adatot.) Ezeket a fogyasztókat zárható, szellőzőnyílásokkal ellátott szekrényben kell elhelyezni. a szekrény csak közösségi helyiségekben lehet (pl. lépcsőház). A szekrény magassága: az adott szintmagasság. A szekrény vízszintes méretei: lakások: 1 db vagy egymás alatt elhelyezett 2 db mérő esetén: mélység: 250 mm szélesség: 510 mm 2 db vagy egymás alatt elhelyezett 3 db mérő vagy 4 db mérő esetén: mélység: 250 mm szélesség: 1020 mm egyéb fogyasztók (1 db mérő helyigénye): gázigény 9-15 m3/h között:
mélység: szélesség:
400 mm 800 mm 400 mm 1000 mm
gázigény
15-30 m3/h között:
mélység: szélesség:
gázigény
30-60 m3/h között:
mélység:
12
700 mm
szélesség: 1500 mm Megjegyzés: célszerű az egyéb fogyasztók mérőit is külön helyiségben elhelyezni 16 m3/h gázigény esetén. B/5.2. Gázmérők helyiség Gázmérő helyiséget kell kialakítani minden 100 m3/h névleges teljesítménynél nagyobb gázmérő részére, vagy amennyiben a gázmérőket közösen egy helyiségben helyezik el és a gázmérők összes névleges teljesítménye több, mint 100 m3/h. A helyiséget a földszinten kell elhelyezni, közvetlenül a szabadba, kifelé nyíló fémajtóval kell ellátni. Az alapterület 1 %-ának megfelelő szellőző nyílást kell kialakítani. El kell látni az A/7. pont alatt részletezett “hasadó-nyíló” felülettel. A gázmérő helyiség helyigénye: 75 – 150 m3/h gázfogyasztás között: 4,5 m2 alapterület, belmagasság: 2,65 m. 150 – 220 m3/h gázfogyasztás között: 7,6 m2 alapterület, belmagasság: 3,00 m. B/5.3. Háztartási gázkészülékek működtetéséhez szükséges légtér Háztartási, kéménybe kötött, nem zárt égésterű gázkészülék (melynek egyenként 58 kW –nál, illetve összesen 116 kW-nál kisebb a teljesítménye) csak olyan helyiségben üzemeltethető, amely rendelkezik minimum 1,3 m2 névleges felületű, közvetlenül a szabadva, vagy lépcsőházba nyíló, nem légtömör, nyílászáróval. Amennyiben a helyiség ezzel nem rendelkezik, úgy egy ilyen nyílászáróval (vagy nyílászárókkal, melyek összterülete 1,3 m2) rendelkező “kiegészítő helyiséggel” kell összeszellőztetni. (Kiegészítő helyiségként lakóhelyiség, WC és kamra, valamint tűz- és robbanásveszélyes helyiség nem vehető igénybe.) Kéménybe nem kötött készülék esetén 5230W névleges hőterhelés felett a helyiségben mindenképpen szükséges 1,3m2 szabadba nyíló ablakfelület. A legtöbb gázkészülék (kivéve a 2 főzőhelyes gázfőzőt) csak legalább 8,0 m3 térfogatú helyiségben üzemeltethető, de a fajlagos hőterhelést minden esetben ki kell számolni, ellenőrizni kell. A légtérigényt a helyiség fajlagos hőterhelése alapján határozzuk meg: n
q=
∑H i =1
i
⋅e
V
[W / m ] 3
ahol: Hi – a helyiségben működő nyílt égőjű, illetve kéménybe kötött gázkészülékek névleges hőterheléseinek összege [W] e – készülékekre vonatkozó egyidejűségi szorzó [-] V – a helyiség légtérfogata [m3] Az egyes készülékekre vonatkozó egyidejűségi szorzók (“e”) értékei: kéménybe kötött készülékek e = 1,00 2 főzőhelyes gázfőző e = 0,65 2 főzőhelyes és sütős tűzhely e = 0,65 3-4 főzőhelyes és sütős tűzhely e = 0,50 A leggyakrabban használatos gázkészülékek névleges hőterhelései a következők: 2 főzőhelyes gázfőző H = 1860 W 2 főzőhelyes és sütős gáztűzhely H = 5240 W 3 főzőhelyes és sütős gáztűzhely H = 8600 W 4 főzőhelyes és sütős gáztűzhely H = 10350 W Kisvízmelegítő (5 lit/perc – nyílt égőjű) H = 10470 W Nagyvízmelegítő H = 25 000 ~ 27 300 W Falikazán (cirkogeizer) H = 24 420 ~ 25 440 W Kombikazán H = 25 400 ~ 43 480 W 40 W-os falikazán H = 47 000 W
13
Abban az esetben, ha valamely helyiségben kéménybe kötött és nyíltégőjű készülékek is üzemelnek, úgy mindkettőre külön-külön el kell végezni a fajlagos hőterhelés számítását és arra a készülékfajtára adódó légellátási feltételeket kell betartani, amelyre a szigorúbb (nagyobb) értékek adódnak. B/5.3.1. Légtérigény kéménybe kötött készülékeknél: q > 3140 W/m3 esetén a gázkészülék(ek) nem üzemeltethető(k) az adott helyiségben. 1750 < q < 3140 W/m3 esetén akkora légterű kiegészítő helyiség(ek)et kell a gázhelyiséghez kapcsolni, hogy az együttes légtérre számolt fajlagos hőterhelés 1250 W/m3 alatt legyen. q < 1750 W/m3 esetén kiegészítő helyiségre nincs szükség. Megjegyzés: a fokozott légzárású nyílászárók miatt célszerő zárt égésterű készülékeket alkalmazni. B/5.3.2. Légtérigény nyílt égőjű készülékeknél: Kazánházak légellátása: Biztosítani kell a kazánház óránként ötszörös légcseréjét és a kazánok égési levegőjét ⋅
⋅
V szell = 5 / h ⋅ Vkh Végési = Vg ⋅ 11m 3 / m 3 Vkh Vg
a kazánház térfogata m3 a kazánok gázigénye m3/h
A légellátás történhet gravitációsan, illetve ventilátoros levegő befúvással (konzultáció gépész konzulenssel). q > 590 W/m3 esetén a gázkészülék(ek) nem üzemeltethető(k) az adott helyiségben. 350 < q < 590 W/m3 esetén akkora légterű kiegészítő helyiség(ek)et kell a helyiséghez kapcsolni, hogy az együttes légtérre számolt fajlagos hőterhelés 245 W/m3 legyen. q < 350 W/m3 esetén kiegészítő helyiségre nincs szükség. B/6. FELVONÓK HELYIGÉNY B/6.1. Teherfelvonók A teherfelvonók általában egyedi igényeket elégítenek ki, így az azokhoz tartozó akna- és gépház igényeket egyedileg kell meghatározni a “gépész” konzulens segítségével. B/6.2. Személyfelvonók A személyfelvonók is készülhetnek egyedi igények kiszolgálására, azokkal nem foglalkozunk. A továbbiakban a hazánkban legáltalánosabban alkalmazott személyfelvonók helyigényét ismertetjük. A helyigények adatainál az akna és gépház belméreteit közöljük. Az akna oldalfalainak méreteit (kialakítását, vastagságát) statikai számítással kell meghatározni. Az összes ismertetett felvonó “felsőgépházas”. 4 személyes felvonó akna méretei: 1400x1400 mm (esetleg 1300x1400 mm) gépház alaprajzi helyigénye: 2500x2500 mm gépház belmagassága: legalább: 2,0 m akna legalsó, kiszolgált szint alá nyúlása: 1,2 m. 6 személyes felvonó akna méretei: 1600x2550 mm (esetleg 1600x2450 mm) gépház alaprajzi helyigénye: 2500x3200 mm gépház belmagassága: legalább: 2,5 m akna legalsó, kiszolgált szint alá nyúlása: 1,25 m. 6 személyes, bútor szállításra is alkalmas felvonó akna méretei: 1600x2550mm (esetleg 1600x2450 mm) gépház alaprajzi helyigénye: 2500x3200 mm gépház belmagassága: legalább: 2,5 m akna legalsó, kiszolgált szint alá nyúlása: 1,25 m.
14
15
I. Melléklet Lakossági és közintézmények napi vízfogyasztása Revízió: 2004-12-12 A napi vízigény számítás célja az egyes fogyasztási objektumok napi várható és becsült fogyasztásának meghatározása. A számításokat MI-10-158-1:1992 Műszaki Irányelv szerinti irányadó értékek alapján kell meghatározni. Amennyiben az alábbi felsorolásban nem találunk a tervezett építmény alapján besorolható értéket, úgy az ahhoz legközelebb álló értéket kell megkeresni. A napi vízigény számítás a vízellátásért felelős szolgáltató számára szükséges annak elbírálása érdekében, hogy vállalni tudja-e az adott objektum napi vízigény ellátását. A táblázatokban szereplő értékek tartományából az alacsonyabb értékeket válasszuk, mivel a fogyasztási díjak változása az utóbbi időben lefelé módosítja a fogyasztást. A szolgáltató az elláthatóságot, az engedélyezési hatóság számára, elvi nyilatkozat formájában teszi közzé. A táblázatban szereplő értékek általában l/fő,D vagyis a fejadagra vetített napi várható átlagfogyasztás. Az átlagos napi vízfogyasztás a napi fejadag alapján a következő összefüggéssel számítható:
V [m 3 / nap] = a ⋅ f
1 1000
Mely egyenletben „a” a napi fejadag , „f” a lakásokban tartózkodók száma; vendéglátóüzem esetén az adagok, fők száma; irodarésznél a dolgozók száma; kereskedelmi résznél a dolgozók száma.
Tisztálkodás fél komfortos ellátottság komfortos ellátottság összkomfortos ellátottság W. C. öblítése Vizelde
1. Háztartások Azokat a létesítményeket, amelyek vonatkoztatási egysége nem l/fő,D, az egyidejűség és az előfordulási valószínűség ismeretében a tervező egyedi mérlegeléssel határozza meg. 1.1. Közkifolyós ellátás Ivóvíz, főzés, tisztogatás, tisztálkodás, mosás Személygépkocsi kézi tisztítása Ugyanez egyidejűséggel véve Kert egyszeri locsolása 1 Ugyanez egyidejűséggel véve
8...12 l/fő,D 80...150 l/fő,D 120...180 l/fő,D 24...80 l/fő,D 5 lit/min
1.2.2. Lakástípusok szerint A fajlagos vízigények értékei a háztartások teljes vízigényéit jelentik (fejenként).
30...50 l/fő,D 40...60 l/szgk 5...15 l/fő,D ...1,5 11m2 10...15 l/fő,D
Félkomfortos lakóépületek közös csapolóhellyel, lakásonkénti vízcsapok nélkül 80...100 l/fő,D Félkomfortos lakóépületek, lakásonkénti vízcsapokkal, vízöblítéses W.C.-vel120...150 l/fő,D Komfortos lakóépületek lakásonkénti vízcsapokkal, vízvezetékkel, vízöblítéses W. C.-vel és fürdőszobával 150...200 l/fő,D Összkomfortos lakóépületek lakásonkénti egyedi, tároló rendszerű villamos vízmelegítővel 220...280 l/fő,D Összkomfortos lakóépületek lakásonkénti egyedi, átfolyó rendszerű gáz-vízmelegítővel vagy központi melegvíz-ellátással 250...350 l/fő,D
1.2 Vízellátó hálózatra kötött ingatlanok 1.2.1 Fogyasztás célja szerint Ivás 1...2 l/fő,D Főzés 4..:5 l/fő,D Takarítás: fél komfortos ellátottság 5...8 l/fő,D komfortos ellátottság 8...10 l/fő,D összkomfortos ellátottság 10...12 l/fő,D Tisztogatás mosás, öblítés (kézzel) 15...20 l/fő,D mosás (géppel),öblítés (kézzel) 20...25 l/fő,D mosás (automata mosógéppel) 30...40 l/fő,D mosogatás (kézi) 4...6 l/fő,D mosogatás (folyó vízzel) 20...30 l/fő,D mosogatás (mosogatógéppel) 4...6 l/fő,D Kert egyszeri locsolása 1,5...3 11m2 Utca egyszeri locsolása 1,5...2 11m2 Gépkocsi mosás kézzel, tömlővel 100...200 l/szgk
2. Települések A fajlagos vízigények értékei kommunális vízigényt jelentenek (a beépítési mód és a település jellege szerint). 2.1. Vízellátó hálózatra kötött ingatlanok 2.1.1. Szabadon álló beépítés túlnyomórészt egyszintes épületekkel Mezőgazdasági jellegű településeken120...150I/fő.D
16
Ipari és vegyes jellegű településeken 150...220l/fő,D Kert és üdülő jellegű településeken: állandó jellegű lakosság 200...250 l/fő,D idényjellegű vízfogyasztó 250...300 l/fő,D időszakos vízfogyasztó 50...70 l/fő,D Kert és üdülőövezeti településeken 300...400 l/fő,D
3.1.6. Bölcsődék Gyermekenként Dolgozónként
2.1.2. Zárt sorú beépítés egy- vagy többszintes épületekkel Vegyes jellegű, régi városokban, városrészekben: összkomfortos ellátottság 300...400 l/fő,D komfortos ellátottság 200...320 l/fő,D félkomfortos ellátottság 120...150 l/fő,D közkifolyós ellátás 50...70 l/fő,D Ipari jellegű városokban: összkomfortos ellátottság 350...450 l/fő,D komfortos ellátottság 250...350 I/fő,D fél komfortos ellátottság 120...150 l/fő,D
80...100 l/fő,D 50...70 l/fő,D
3.2. Tisztasági fürdők Egy kádfürdőre (fürdővendég-forgalom szerint) Zuhany (fürdővendégenként) Dolgozónként
180...200 l/fő,D 70...100 l/fő,D 50...100 l/fő,D
30...50 l/fő,D
3.3.1. Alsó- és középfokú intézmények Általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek zuhanyozó nélkül, tanulónként 30...50 l/fő,D Általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek zuhanyozóval, tanulónként 70...100 l/fő,D Oktatók és kisegítő-személyzet 50...70 l/fő,D 3.3.2. Felsőoktatási intézmények laboratóriumi vagy műhelygyakorlattal egybekötött oktatás esetén, hallgatónként 70...100 l/fő,D Oktatók és kisegítő-személyzet 50...70 l/fő,D
3 .Közületek, intézmények 3.1. Közegészségügyi intézmények 31.1. Kórházak és szanatóriumok Kórházak betegágyanként 350...500 l/fő,D Szanatóriumok betegágyanként 300...400 l/fő,D Kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, betegágyanként 500...600 l/fő,D Szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónként 100...120 l/fő,D
3.3.3. Diákjóléti intézmények, szolgáltatások Napközi otthon gyermekenként 30...50 l/fő,D Diákétterem, menzák konyha nélkül, csak melegítéssel, adagonként 50...80 l/fő,D konyha étkeztetés nélkül, adagonként 30...80 l/fő,D konyha étteremmel, adagonként 80...160 l/fő,D Diákszálló, kollégiumok, Bentlakónként, étkezés nélkül 200...300 l/fő,D Személyzet dolgozónként 50...70 l/fő,D
3.1.2. Szakorvosi rendelői intézetek Ambuláns betegek, betegen ként 10...50 l/fő,D Vízgyógyászati osztály, betegen ként 200...300 l/fő,D Egészségügyi dolgozók, személyenként 70...100 l/fő,D Laboratórium egészségügyi dolgozónként 100...120 l/fő,D
3.4. Kulturális intézmények Filmszínház, látogatók száma szerint Színház látogatók száma szerint dolgozónként Kultúrház Állandó üzem mel büfével, Férőhelyenként Időszakos üzemmel, büfé nélküli Férőhelyenként Dolgozónként Könyvtár Látogatók száma szerint Dolgozónként Múzeum, kiállítás Látogatók száma szerint Dolgozónként
10...15 l/fő,D 15...20 l/fő,D 70...100 l/fő,D
3.1.4. Gyógyszertárak Dolgozónként 70...100 l/fő,D Mentőállomások elsősegélynyújtással, dolgozónként 50...70 l/fő,D Mentőállomások gépkocsi-mentőszolgálattal dolgozónként 150...200 l/fő,D 3.1.5. Szociális otthonok Bentlakónként Bejáró dolgozónként
3.1.7. Óvodák Félnapos igénybevétel esetén Napközi otthonos óvodák gyermekenként dolgozóként
3.3. Közoktatási intézmények
2.1.3. Többszintes, szabadon álló épületek telepszerű beépítés 400...500 l/fő,D
3.1.3. Körzeti orvosi rendelők Betegforgalom, betegen ként körzeti tüdőgondozó, betegenként Körzeti laboratórium, egészségügyi dolgozónként
100...150 l/fő,D 70..170 l/fő,D
3.5. Vendéglátóipari létesítmények
250...300 l/fő,D 100...150 l/fő,D
3.5.1. Szállodák, motelek, kempingek
17
5...10 l/fő,D 5...10 l/fő,D 20...50 l/fő,D 15...30 l/fő,D 10...20 l/fő,D 50...70 l/fő,D 5...10 l/fő,D 50...70l/fő/D 5...10 l/fő,D 50...70 l/fő,D
Szálloda reggelivel, ágyanként, osztályon felüli 300...500 l/ágy,D I. oszt. külön fürdőszobával 250...400 l/ágy,D I. oszt. közös fürdőszobával 150...250 l/ágy,D alacsonyabb osztályú 100...150 l/ágy,D személyzet, dolgozónként 70...150 l/fő,D Motel (étterem nélkül) ágyanként 150...250 I/ágy,D személyzet, dolgozónként 50...70 l/fő,D Kemping férőhelyenként I. osztályú 150...250 I/férőhely,D II. osztályú 80...120 I/férőhely,D III. osztályú 30...50 I/férőhely,D személyzet, dolgozónként 50...70 l/fő,D 3.5.2. Éttermek Konyha étkeztetés nélkül melegkonyha hidegkonyha Étterem konyha nélkül Étterem konyhával személyzet dolgozónként Italbolt, bisztró, cukrászda,
4. Munkahelyek nem termelésre fordított vízigénye 4.1. Ipartelepek Ivóvíz, dolgozónként 2...3l/fő,D Használati vízigény, dolgozónként 10...70 l/fő,D Tisztálkodás üzemekben, dolgozónként 5...10 l/fő,D Tisztálkodás (fekete- és fehér fürdőben) , dolgozónként 100...150 l/fő,D Tisztálkodás (fehérfürdőben), dolgozónként 50...70 l/fő,D Tisztálkodás bányászfürdőben, dolgozónként 120...170 l/fő,D Tisztogatás, takarítás, felmosás 2...3 l/fő,D
30...80 l/adag,D 10...15 l/adag,D 50...100 l/adag,D 80...180 l/adag,D 70...100 l/fő,D
Eszpresszó takarítás m2 -enként személyzet, dolgozónként vendégenként
4.2. Közlekedési és hírközlési üzemek Felvételi épületek Utasok vízigénye .( ivó- és használati víz), személyenként 2...3 l/fő,D Gyermekváróterem, befogadóképesség szerint 10...15 l/fő,D Váróterem, befogadóképesség szerint 3... 5 l/fő,D Kultúrváróterem, befogadóképesség szerint 5...15 l/fő,D Felvételi épületek takarítása 2...5 l/m2 Peron tisztántartása 2...5 l/m2 Forgalmi személyzet ivó- és használati vízigénye 20...25 l/m2 tisztálkodási vízigénye 15...50 l/fő,D
2...5l/m2 70...100 l/fő,D 5...10 l/fő,D
Üzemi étterem (lásd: 333 Diákétterem) 3.6. Sportpályák Sportolók létszáma szerint Nézőközönség száma szerint Locsolás
50...70 l/fő,D 5...10 l/fő,D 3...5 l/m2
3.7. Közigazgatási intézmények Iroda, hivatal ügyfélforgalom után személyenként személyzet, dolgozónként
10...30 l/fő,D 20...30l/fő,D
Szolgáltatási épületek (vontatási, pályafenntartási stb.) vízigénye ivó- és használati víz dolgozónként 2...3 l/fő,D mosdás dolgozónként 5...15 l/fő,D zuhanyozás dolgozónként 60...80 l/fő,D 4.3. Építőipari munkahelyek A dolgozók vízigénye értelemszerűen.
3.8. Egyéb helyek vízigénye 3.8.1. Gépkocsi-mosó telepek Személygépkocsi egyszeri mosása tömlővel (10...20 min) 200...300 I/db Tehergépkocsi egyszeri mosása tömlővel (10...20 min) 300...450 I/db Egyéb jármű egyszeri mosása 300...800 I/db Gépkocsi gépi mosása (3...5 min) 250 I/db
4.4. Kereskedelmi egységek Piac 3...5 l/m2 Vásárcsarnok 5...7 l/m2 Áruház, dolgozónként 30...70 l/fő,D Üzlet, bolt, dolgozónként 25...30 l/fő,D Nem tartósított élelmiszert árusító üzletek, boltok takarítás 3...7 l/m2 dolgozónként 25...30 l/fő,D
3.8.2. Egyedi létesítmények vízigénye egyedi prognónis alapján határozandó meg.
4.5. Közterületek vízigénye Burkolt közlekedési felületek tisztántartása Utak, utcák, parkolóhelyek Tisztántartása Zöldterületek locsolása
18
2...3 l/m2 3...5 l/m2 1,5...3 I/m2
II. Melléklet Csapadékvíz meghatározása Revízió: 2004-12-12 A csapadékvíz meghatározásának célja a tetősíkon illetve az ingatlanon keletkező csapadék elvezető rendszer méretezéséhez szükséges alapadatok kiszámítása. A mértékadó terhelés a elvezető csatornahálózat méretezéséhez illetve, közműhálózat esetén a hálózat befogadóképességének elbírálásához szükséges. A csapadékvíz-mennyiség meghatározásakor a 10 perces zápor intenzitását kell figyelembe venni (Budapesten a 4 éves, vidéken az 1 éves gyakoriságú értékeket), amelyek a következők: Körzet: qe, I/(s,ha) 1. Budapest illetve közigazgatási területe 274 2. Vértes, Gerecse, Pilis 187 3. Győr 193 4. Sopron 159 5. Szombathely 183 6. Bakony 199 7. Keszthely 179 8. Tihany 199
Körzet: 9. Pécs 10. Szeged 11. Kalocsa 12. Turkeve 13. Nyíregyháza 14. Kompolt 15. Sajó, Hernád vidéke, Bükk 16. Börzsöny, Cserhát, Mátra
qe, I/(s,ha) 162 176 179 194 197 222 250 250
A fenti értékek körzetekre vonatkoznak, ezért a számításokkor a körzet vagy a vizsgált hely közeli körzet értékét kell figyelembe venni. A táblázatban szereplő intenzitás értékei zápor intenzitást (l/s), hektáronként (10 000m2) jelentenek. A mértékadó terhelést a következő összefüggésből kell meghatározni:
QCS [l / s ] =
ΨFqe 10 000
ahol Qcs mértékadó terhelés; Ψ a lefolyási tényező (viszonyszám, amely a lehullott csapadéknak a csatornába jutó hányadát jellemzi) [-]; qe a mértékadó fajlagos csapadékvíz hozam (záporintenzitás) hektáronként [I/(s.ha)]; F a vízgyűjtő terület, vagy ferde sík esetén, annak vízszintes vetülete [m2]. A lefolyási tényező értéke: pala, bádog, cserép és szigetelő lemezburkolatú tetők egyéb tetők aszfaltburkolat kövezet zúzott kőburkolat kertek, parkok
Ψ [-] 0,90...0,95 0,80...0,90 0,85...0,90 0,40...0,70 0,25...0,45 0,05...0,10
A méretezéskor, ha nincs egyéb pontosító információ, a magasabb értéket válasszuk. A műszaki leírásban térjünk ki a csapadék elvezetés módjára. Lapos tető esetén általában az épületen belül vezetjük a csapadékejtő vezetékeket, melyek még egyesített csatornarendszert esetén sem egyesülhetnek a szennyvízhálózattal. Magastető esetén épületen kívül függő ereszcsatorna segítségével vezetjük a csapadékvizet. A csapadék ejtő vezetékek keresztmetszetének meghatározása: A csapadék ejtő keresztmetszetét, a záporintenzitástól függetlenül, a tető vízszintes vetületének függvényében választhatjuk ki: A tető vízszintes vetülete [m2] 25 26 35 36 48 49 63 64 - 100 101 - 192 193 - 277
Elhúzás nélküli ejtőcsövek átmérője [mm] 50 63 75 90 110 125 150
Az ejtő vezeték átmérője elhúzás esetén a lejtés függvényében %
mm
%
mm
5,0 4,0 3,0 2,5 2,0 2,0 1,5
50 63 75 90 110 125 150
2,0 1,5 1,5 1,0 0,8 0,8 0,5
63 75 90 110 125 150 175
19
278 -
377
175
1,0
175
20
III. Melléklet Külső és belső oltóvízhálózat készült az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján Revízió: 2004-12-12 1. Épületen kívüli tüzivíz hálózat létesítésének szabályai, méretezése: Tűzoltás céljára a településen és a létesítményeknél meghatározott oltóvíz intenzitást kell minden esetben biztosítani. Az oltóvíz biztosításának módja általában üzemi vagy közműhálózat, illetve ezzel egyenértékű műszaki megoldás (víztorony, tároló – tüzivíz-szivattyú stb.). Amennyiben az oltóvíz biztosítása a közszolgáltató (vízművek) feladata, úgy az elvi nyilatkozatnak tartalmaznia kell az építmény tüzivíz igényének 3 legfontosabb műszaki paraméterét: az építményhez szükséges oltóvíz intenzitást (Vko[l/perc]), a szükséges üzemidőt (tü [perc]) és az oltóberendezés minimális csatlakozási nyomását (Pcs[bar]). A helyi szolgáltató ennek ismeretében nyilatkozik, hogy képes-e szolgáltatni az oltóvizet, illetve milyem műszaki változtatások szükségesek (például további tűzcsaptelepítés, vagy csőhálózat bővítés). A tűzcsapokat a védendő építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél (magas épületek esetén 50m-nél) távolabb és egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. Az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. 1.1. Oltóvíz intenzitás: A szükséges oltóvíz intenzitást (Vko[l/perc]), a mértékadó tűzszakasz (Amt[m2]) mérete határozza meg az alábbiak szerint: 0 m2 ≤ Amt < 50 m2 → Vko= 0 l/perc 2500 m2 ≤ Amt < 3200 m2 → Vko = 3300 l/perc 2 2 50 m ≤ Amt < 150 m → Vko = 600 l/perc 3200 m2 ≤ Amt< 3900 m2 → Vko = 3600 l/perc 2 2 150 m ≤ Amt < 300 m → Vko = 900 l/perc 4600 m2 ≤ Amt < 5400 m2 → Vko = 3900 l/perc 2 2 300 m ≤ Amt < 500 m → Vko = 1200 l/perc 5400 m2 ≤ Amt < 6200 m2 → Vko = 4200 l/perc 2 2 500 m ≤ Amt < 800 m → Vko = 1800 l/perc 6200 m2 ≤ Amt < 7200 m2 → Vko = 4500 l/perc 2 2 800 m ≤ Amt < 1200 m → Vko = 2100l/perc 7200 m2 ≤ Amt < 8200 m2 → Vko = 4800 l/perc 2 2 1200 m ≤ Amt < 1600 m → Vko = 2400 l/perc 8200 m2 ≤ Amt < 9200 m2 → Vko = 5100 l/perc 2 2 1600 m ≤ Amt < 2000 m → Vko = 2700 l/perc 9200 m2 ≤ Amt < 10400 m2 → Vko = 5400 l/perc 2 2 2000 m ≤ Amt < 2500 m → Vko = 3000 l/perc 10400 m2 ≤ Amt < 12000 m2 → Vko = 5700 l/perc 12000 m2 ≤ Amt < ∞0 m2 → Vko = 6000 l/perc Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800l/perc. Többszintes épületek esetén a figyelembe veendő mértékadó tűzszakasz csökkenthető abban az esetben, ha az épület tűzállósági fokozata I-III osztály között van az alábbiak szerint:
2 – 5 szintes épületek esetén 30%-al 6 – 11 szintes épületek esetén 40%-al 11 szint feletti épületek esetén 50%-al
1.2. Üzemidő: Az üzemidő (tü[perc]) az építményben lévő éghető anyagokban tárolt energiától függ, mely négyzetméterre vetített fajlagos értékét tűzterhelésnek (Tt [MJ/m2]) hívunk. Az 1.1. pontban meghatározott oltóvíz kapacitást legalább az üzemidő által meghatározott ideig kell biztosítani. Az üzemidő a tűzterhelés függvényében a következő: a. b. c.
Tt < 800 MJ/m ≤ Tt < 800 MJ/m2 ≤ Tt 2
400 MJ/m2 → tü=60perc 400 MJ/m2 → tü=90perc → tü=120perc
1.3. Csatlakozási nyomás: A csatlakozási nyomás a 200mm2 szabad keresztmetszeten történő kiáramláshoz tartozó túlnyomás a csatlakozó tömlő pontján. Mely a tűzveszélyességi osztályba sorolás függvénye, a következők szerint: Tüzveszélyességi osztály ”A”,”B” ”C” ”D”,”E”
Csatlakozási nyomás 4 bar 3 bar 2 bar
21
2. Épületen belüli tüzivíz hálózat létesítésének szabályai, méretezése: Vezetékes vízellátás esetén társasházakban, középületekben, ipari épültekben, az építményen belül fali tűzcsapot is kell létesíteni. A fali tűzcsapok helyét, ahogy bármely más beépített épületgépészeti szerelvényt, az engedélyezési dokumentációban fel kel tüntetni. Az alábbi esetekben el lehet tekinteni az építményen belüli fali tűzcsapok telepítésétől (akkor, ha azt egyéb nemzeti szabvány külön nem szabályozza): középmagas vagy magas épületnek nem minősülő lakóépületeket esetén, az építményben a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat vagy a tűz terjedését elősegíti, Középmagas illetve magas épületek esetén, ha az épület alapterülete nem haladja meg o "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 200 m2-t o "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 300 m2-t, o "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 500 m2-t, o "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 1000 m2-t. 2.1. Oltóvíz intenzitás: Az építmény vízigény számításakor a belső fali tűzcsaprendszer oltóvíz intenzitását is figyelembe kell venni, az alábbi táblázat szerint:
A létesítmény megnevezése
Lakóépület Igazgatási, iroda- és oktatási épület Egészségügyi intézmények fekvőbeteg-ellátási épületei, szociális otthonok, öregek háza Egyéb épületek
Középmagas épület Magas épület Egy-egy tűzszakaszában legalább szükséges szintenkénti fali tűzcsapok száma, illetve az építményben egyszerre működő tűzcsapok száma (egyidejűsége) száma egyidejűsége száma egyidejűsége E E 1 2 1 2 1
2
2
4
2
3
Nem szükséges telepíteni
-
2
3
2
4
A táblázatban szereplő szintenkénti szükséges tűzcsapok száma módosul aszerint, hogy az építmény közlekedési útvonalán számolva, legalább 20m-ként egy-egy fali tűzcsap elhelyezése szükséges. A belső fali tűzcsapok építménynél figyelembe veendő mértékadó oltóvíz intenzitását (Vkb[l/perc]) a következő összefüggéssel kell számolni:
Vkb [l / perc] = 150 ⋅ E
mely egyenletben a konstans (150l/perc) egy fali tűzcsap minimális kapacitását jelenti E[-] pedig a fenti táblázatban szereplő, a teljes építményre vonatkozó egyidejűség. 2.2. Üzemidő: Az üzemidőt (tü[perc]) hasonlóan a külső tűzcsapok esetéhez, a tűzterhelés (Tt [MJ/m2]) alapján határozzuk meg. Az üzemidő a tűzterhelés függvényében a következő: a. b. c.
2
800 MJ/m ≤ 800 MJ/m2 ≤
Tt < Tt < Tt
400 MJ/m2 → tü= 60perc 400 MJ/m2 → tü= 90perc → tü=120perc
2.3. Csatlakozási nyomás: A csatlakozási nyomás belső fali tűzcsapok esetén (függetlenül a tűzveszélyességi osztályba sorolástól) 2 bar. Magas épületek esetén van mód száraz tüzivíz felszálló létesítésére. Ekkor a belső fali tűzcsap hálózat nem csatlakozik a vízellátó rendszerhez. Tűz esetén az épület oldalán elhelyezett csatlakozó csonk segítségével a tűzoltó autó szivattyúja látja el oltóvízzel az épületet. A szükséges oltóvíz intenzitását fenti elvek szerint kell számolni, illetve a fali tűzcsapokat a 2.1 pont szerint kell elhelyezni. Az oltó víz igényt ekkor a külső tűzcsapok biztosítják (a tűzoltó autó szivattyúján és tömlőin keresztül), így a szükséges belső oltóvíz intenzitást is a külső tűzcsapok intenzitásigényével kell figyelembe venni.
22
3. Beépített automatikus oltóberendezések: Építészeti szempontból, a beépített vízzel oltó berendezést a helyigények illetve az épületgépészeti, épületvillamossági igények miatt kell figyelembe venni. 3.1. Építmények ahol mindenképpen kötelező beépített oltóberendezés alkalmazása: 3 Középmagas és magas szálloda illetve szállás jellegű épületek (K2.1; Vse=21,6m , Pszv= 10kW) Magas iroda, igazgatási és oktatási épületekben, illetve azok számítógép termeiben mely alapterülete meghaladja a 150m2 (K1; Vse=6,3m3, Pszv= 6kW) Fekvőbeteg ellátására szolgáló középmagas és magas épületben, ha a fekvőbeteg-elhelyezés 13,65 méter felett is történik (K1; Vse=6,3m3, Pszv= 6kW) Fekvőbeteg ellátására szolgáló épületben, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300 főt (K1; Vse=6,3m3, Pszv= 6kW) Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására szolgáló kétszintesnél magasabb épületekben (K1; 6,3m3, Pszv= 6kW) Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja a 8000 négyzetmétert (K2.3; Vse=64,8m3, Pszv= 28kW) Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a megengedett tűzszakasz méret 50%-át (K2.3, Vse=64,8m3, Pszv= 6kW) 3 Középmagas és magas kereskedelmi épületek (K2.3, Vse=64,8m , Pszv= 6kW) 3 Középmagas zárt garázsépület (K2.2; 43,2m , Pszv= 18kW) Gépesített garázsépületek, illetve többszintes zárt garázsépületek, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak (K2.2; Vse=43,2m3, Pszv= 18kW) Bármely épület melynek bármely tűzszakasz meghaladja a megengedett tűzszakasz méretét. Oltórendszer alkalmazása esetén a tűzszakasz mérete kétszerese lehet a megengedett tűzszakasz méretének. 3.2. A szükséges oltóvíz tároló mérete: A beépített oltórendszer számára legtöbb esetben víztárolót kell biztosítani, mivel a közműhálózat, a nagy kapacitásigény miatt nem elegendő. A fenti (3.1 pont) felsorolás zárójelében szerepelnek a szabvány szerinti kockázati besorolások (K) illetve a hozzá tartozó elméleti tároló méretek (Vse). Sokszor előfordulnak ennél szigorúbb előírások, melyek nagyobb tároló térfogattal járnak. Ilyenek lehetnek a mai áruházak, melyek az eladótérben történő polcos tárolás miatt raktárnak minősülnek. Ekkor tároló térfogata a tárolt anyag összetételétől, csomagolásának módjától és a tároló polcok magasságától függ. Ez eseteben az elméleti tároló térfogat akár 300m3 vagy ennél nagyobb is lehet. Az elméleti tároló térfogat a csőhálózat nyomásvesztesége által okozott kapacitás egyenetlenségek miatt egy biztonsági tényezővel szorzandó, mely a hálózat kiterjedtségétől függő tényező. A gyakorlati tapasztalatok szerint minimum 30%-os túlméretezés szükséges. Tehát a szükséges tároló mérete:
VS [m 3 ] = 1,3 ⋅Vse A tüzivíz tárolót 24 óra alatt kell feltölteni, mely további terhelést jelent a közműhálózat számára, így a szolgáltató felé ezt a vízigényt is be kell jelenteni:
Vtt [l / perc] = 0,6945 ⋅Vs [m 3 ] 3.3. Szivattyú gépház: A szivattyú gépházat a tüzivíz tároló közelében kell elhelyezni, lehetőleg mellette. Minimális mérete a beépítendő szivattyúk méretétől függ leginkább. Tapasztalatok szerint 2,5x4m alapterületen 2,7m belmagasságban elfér két tüzivíz szivattyú, a sprinkler osztó a riasztószelepekkel, illetve az elektromos kapcsolószekrények. A szivattyú gépházban minimálisan előírt hőmérséklet elektromos szivattyúk esetén 5°C, Diesel szivattyú esetén 10°C. 3.3. Energia ellátás A tüzivíz szivattyúknak az épületgépészet egyéb területén használt szivattyúkhoz képest magas a teljesítmény igényük. Leggyakoribb eset, hogy az oltórendszer számára két szivattyúk kell alkalmazni, melyeknek független energia ellátó rendszere kell legyen. Két elektromos szivattyú esetén az építmény két független betáplálással vagy szünetmentes áramforással kell rendelkezzen. A nagy teljesítmény igény miatt a szünetmentes áramforrás nehezen megvalósítható. Ezért amennyiben a kettős betáplálás nem valósítható meg, az egyik szivattyú elektromos motor helyett Diesel erőforrással működik. A szivattyúnkénti becsült teljesítmény igények értékeit a 3.1-es pontban a zárójelek között (Pszv) találjuk.
23
IV. Melléklet Kivonat az új szabályozásból I. Az épületszerkezetekre és az épületre vonatkozó hőtechnikai ellenőrzés A szabályozás szintjei: 3. szint Összesített energetikai jellemző: Rendeltetéstől függ, az épületgépészeti rendszereket is magába foglalja. Ennek számítását jelen kivonat nem tartalmazza, elvégzése épületgépészeti ismereteket igényel. 2. szint Fajlagos hőveszteségtényező: Rendeltetésstől független, csak az épületre vonatkozó adatokat tartalmaz, minden új épületre, 1000 m2-nél nagyobb bővítményre, toldalékra és 1000 m2-nél nagyobb szintterület feletti lényeges felújításra egyaránt vonatkozik. 1. szint Határolószerkezetek: Minden esetre vonatkozik: új épületek, lényeges felújítások, azon bővítések és toldalékok esetében is, amikor azok nettó fűtött alapterület az eredeti épület alapterületének 20%-át, vagy a 100 m2 eléri, vagy meghaladja. Általános kivétel a műemléki védelem alatt álló épületek felújításának esete. 1. szint: Határoló szerkezetek A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (az MSZ EN ISO 6946/A1 2003 szerint) számított vagy a termék egészére minősítési iratban megadott (W/(m2⋅K) mértékegységű) jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. A rétegtervi hőátbocsátási tényező a pontszerű hőhidak hatása nélkül a következőképpen számítható:
U= ahol he [W/m2K] hi [W/m2K] d [m] λ [W/mK]
1 d 1 1 +∑ + hi λ he
⎡ W ⎤ ⎢⎣ m 2 K ⎥⎦
a külső oldali hőátadási tényező (korábbi jelölése: ae) a külső oldali hőátadási tényező (korábbi jelölése: ai) az egyes rétegek vastagsága az egyes rétegek hőátadási tényezői, anyagjellemző (értéke gyártói katalógusokból, az MSZ04140-2:1991 szabványból vagy a www.bausoft.hu honlapról ingyenesen letölthető WinWatt Épületfizika program adatbázisából kereshető ki)
A hőátadási tényezők értékének meghatározásához az ábra nyújt segítséget. A pontszerű hőhidak hatása közelítésképpen a rétegtervi és a pontszerű hőhidak metszetében számított hőátbocsátási tényezők felületekkel súlyozott átlagával vehető figyelembe. A nyílászárók hőátbocsátási tényezőjét a gyártó adja meg. Az üvegezés és a keret eredő hőátbocsátását kell figyelembe venni.
24
A határoló-és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
A hőátbocsátási tényező követelményértéke U [W/m2K]
Épülethatároló szerkezet
Külső fal
0,45
Lapostető
0,25
Padlásfödém
0,30
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek
0,25
Alsó zárófödém árkád felett
0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett
0,50
Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és PVC)
1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium)
2,00
Homlokzati üvegezetlen kapu
3,00
Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek közötti üvegezetlen ajtó
1,80
Tetőfelülvilágító
2,50
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal
0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti fal
1,50
Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között
0,45 0,50
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 1)
A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott
épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak…), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A csekély számszerű eltérésre tekintettel a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható. 2)
A besorolás alapja a szerkezet egységnyi homlokfelületére vetített fajlagos tömeg
25
2. szint: Az épületet határolásának egészére vonatkozó számítások A fajlagos hőveszteségtényező számítása A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső – külső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Az egyszerűsített módszerrel:
q=
Q 1 (∑ AU R + ∑ lΨ − sd ) [W/m3] V 72
Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei szerepelnek, a hőhidak hatását a korrigált hőátbocsátási tényező fejezi ki. Korrekciók Ha az épület egyes határolásai nem a külső környezettel, hanem attól eltérő tx hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület…), akkor a fajlagos hőveszteségtényező számításához ezen felületek U hőátbocsátási tényezői
ti − t x ti − te
arányban módosítandók, ahol tx és te a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe. Hőhidak hatása A hőhidak hatása részletes módszerrel a következők szerint számítandó:
∑ lΨ
Ψ [W/mK] l [m]
a csatlakozás lineáris hőátbocsátási tényezője (meghatározható hőhídkatalógusokból, illetve hőhídszámító programmal) a csatlakozási hőhíd hossza
Mivel a lineáris hőátbocsátási tényező meghatározása gyakran nehézségekbe ütközik egyszerűsített számítási módszer alkalmazható. Ekkor a hőhidak hatása az
U R = U (1 + χ )
összefüggés szerint vehető figyelembe. A χ korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében az alábbi tartalmazza.
26
A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező
Épülethatároló szerkezetek
χ
külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel Külső falak egyéb külső falak
gyengén hőhidas
1)
0,15
közepesen hőhidas
1)
0,20
erősen hőhidas
1)
0,30
gyengén hőhidas
1)
0,25
közepesen hőhidas
1)
0,30
erősen hőhidas
1)
0,40
gyengén hőhidas Lapostetők
Beépített tetőteret határoló szerkezetek
2)
0,10
közepesen hőhidas
2)
0,15
erősen hőhidas
2)
0,20
gyengén hőhidas
3)
0,10
közepesen hőhidas
3) 3)
erősen hőhidas
0,15 0,20
Padlásfödémek
4)
0,10
Árkádfödémek
4)
0,10
szerkezeten belüli hőszigeteléssel
4)
0,20
alsó oldali hőszigeteléssel
4)
0,10
Pincefödémek
Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak
0,05
1)
Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján. 2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján (a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat az alábbi táblázat tartalmazza Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2) Épülethatároló szerkezetek
Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén közepesen erősen hőhidas hőhidas hőhidas < 0,8 0,8 – 1,0 > 1,0
Külső falak Lapostetők
< 0,2
0,2 – 0,3
> 0,3
Beépített tetőtereket határoló szerkezetek
< 0,4
0,4 – 0,5
> 0,5
27
Talajjal érintkező padlók, pincefalak hőveszteségének számítása A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező nem tartalmazza a talajjal érintkező határolás és a lábazat hőveszteségét. Ezeket az alábbi két táblázat segítségével meghatározott vonalmenti hőátbocsátási tényezők alapján kell számítani a részletes módszerre vonatkozó összefüggés (
∑ lΨ ) szerint:
1) A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői (Ψ) a kerület hosszegységére vonatkoztatva:
1)
A szigetelt sáv függőleges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy a lábazaton is elhelyezhető (a geodetikus magasságkülönbség előjelének megfelelően). A vízszintes és függélyes helyzetű szigetelt sávok összegezett kiterített szélességének minimális szélessége 1,5m.
28
2) A pincefalak vonalmenti hőátbocsátási tényezői (Ψ) a kerület hosszegységére vonatkoztatva:
A direkt sugárzási nyereség meghatározása a fűtési idényre:
Qsd = ε ∑ AÜ gQTOT
ahol Aü [m2] g e QTOT [kWh/m2a]
[kWh/a] az egyes tájolásokhoz tartozó üvegezett felület naptényező hasznosítási tényező az egyes tájolásokhoz tartozó fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam
A naptényező az adott nyílászárót jellemző érték, értéke gyártmánykatalógusokból határozható meg. Az e hasznosítási tényező értéke - nehéz szerkezetű épületekre 0,75 - könnyűszerkezetű épületekre 0,50 A fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam értékek az alábbi táblázatban előírt tervezési adatok.
A tervező három lehetőség közül választhat: 1) A sugárzási nyereségeket tájolás szerint számítja, ekkor benapozás vizsgálattal igazolni kell a nem északi üvegezett felületek benapozottságát. A benapozás vizsgálat elhagyható, ha az adott nyílászáróra nyilvánvalóan semmilyen árnyék nem vetül (sem a saját épület, sem más épület, növényzet által). 2) A sugárzási nyereségeket mindenütt északi tájolással (árnyékolt eset) veszi figyelembe). Ezzel a a biztonság javára téved. 3) A sugárzási energiahozam számítása teljesen elhagyható, ekkor a tervező szintén a biztonság javára téved.
29
A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó: A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3 ahol ΣA V
qm = 0,2 qm = 0,086 + 0,38 (ΣA/V) qm = 0,58
W/m3K W/m3K W/m3K
a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat)
A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandók a külső levegővel, a talajjal, szomszédos fűtetlen terekkel és fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az alábbi ábra szemlélteti.
q (W/m3)
0,7
qm (
)
0,6 0,5 0,4 0,3
qm = 0,086 + 0,38 ΣA/V
0,2 0,1 0 0
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9
1
1,1 1,2 1,3 1,4
Felület/térfogat arány 2 3 SA/V ΣA/V (m2(m /m3/m ) ) Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett, a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének követelményértéke is származtatható a következő összefüggés szerint: Um = 0,38 + 0,086 V/ΣA (W/m2K)
30
Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteségtényezőnél meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet – ez a sugárzási nyereség számítását teszi szükségessé.
31
