KOMPLEX tervezési segédlet (A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai) Kiadás:

KOMPLEX tervezési segédlet (A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai) Kiadás: 2009-03-23

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék

Szerkesztette:

Szikra Csaba tudományos munkatárs

A feladatok végrehajtásához nyújt segítséget a "Komplex tervezési segédlet". Azonban felhívjuk használójának figyelmét a "segédlet" jellegre, mely azt jelenti, hogy a valós épületgépészeti problémára nem minden esetben talál segítséget. A képletekbe történő behelyettesítés csak értelemszerűen, a műszaki megoldások figyelembevételével történhet. A segédlet vakon, algoritmus értelmezések nélküli végrehajtása nem jelenti a féléves tervfeladat sikeres teljesítését.

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13)

A.

SZÁMÍTÁSOK

5

A.1. Az építmény vízellátására és használati melegvíz-ellátására vonatkozó alapadatok számítása A.1.1. Az építmény napi várható átlagos vízigénye A.1.1.1. Lakó és szállás jellegű építmény átlagos, napi vízigénye A.1.1.2. Egyéb építmények átlagos, napi vízigénye A.1.1.3. Egyéb nem fejadagra és főre vonatkozó fogyasztások (takarítás, locsolás stb.) A.1.1.4. Az építmény teljes átlagos, napi vízigénye: A.1.2. Az építmény kommunális vízfogyasztásának térfogatáram-csúcsértéke A.1.3. Tűzivíz-hálózat és annak vízigénye A.1.3.1. Épületen kívüli tűzivíz-hálózat A.1.3.2. Épületen belüli tűzivíz-hálózat A.1.3.3. “Száraz üzemű” tűzivíz-hálózat A.1.3.4. Automatikus működésű (beépített) tűzivíz-hálózat A.1.3.5. Az építmény teljes oltóvíz igénye A.1.4. A vízellátó hálózat alapvezetékének belső átmérője A.1.5. Az épület teljes, napi melegvíz igénye A.1.6. A szükséges melegvíztároló-térfogat A.1.7. A használati melegvíztároló elhelyezésének fontosabb szabályai A.1.8. A használati melegvíz-készítés hőteljesítmény igénye A.1.9. A használati melegvíz-készítés villamos teljesítmény igénye A.1.9.1. A cirkulációs szivattyú villamos teljesítményigénye A.1.9.2. A tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye A.1.9.3. Villamos üzemű HMV készítés teljesítményigénye A.1.10. Vízmérők és elhelyezésük

5 5 5 5 5 5 5 6 6 6 6 6 6 7 7 7 7 8 8 8 8 8 9

A.2. Szennyvízmennyiség, csatornaterhelés A.2.1. Épületből távozó szennyvíz A.2.1.1. Napi átlagos szennyvíz mennyisége A.2.1.2. Mértékadó csatornaterhelés A.2.1.3. A szennyvíz-csatornahálózat alapvezeték névleges belső átmérője A.2.2. Csapadékvíz-mennyiség (esővíz-mennyiség) A.2.2.1. Mértékadó csapadékterhelés A.2.2.2. A csapadék vezetékek keresztmetszetének meghatározása A.2.3. Összes csatornaterhelés, bekötővezeték átmérője

9 9 9 9 10 10 10 11 11

A.3. MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS A.3.1. A helyiségekben szükséges szellőző levegő térfogatáramának meghatározása A.3.1.1. Tapasztalati úton, légcsereszám alapján A.3.1.2. Méretezés fejadagra A.3.1.3. Méretezés berendezési tárgyak száma alapján A.3.1.4. Méretezés MSZ CR 1752 alapján A.3.1.5. Kéménybe nem kötött gázkészülékek esetén A.3.1.6. Kéménybe kötött gázkészülékek esetén A.3.1.7. Garázsszellőzés esetén A.3.2. A légcsatorna hálózat szükséges keresztmetszete A.3.3. A légtechnikai berendezés villamos teljesítményigénye

11 11 11 12 12 12 12 13 13 13 13

A.4. Az épületszerkezetekre és az épületre vonatkozó hőtechnikai ellenőrzés A.4.1. A szabályozás szintjei A.4.1.1. Határoló szerkezetek (1.szint) A.4.1.2. Az épület határolásának egészére vonatkozó számítások (2. szint) A.4.2. A nyári túlmelegedés kockázata

14 14 14 15 19

2

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) A.5. A hőtermelő berendezés teljesítményigénye A.5.1. A használati melegvíz-készítés teljesítmény igénye A.5.2. Szelőztetés teljesítmény igénye A.5.3. Fűtési hőigény A.5.3.1. Meglévő épületek esetén 2 A.5.3.1.Új építésű vagy meglévő 1000m nagyobb, (védelem alatt nem álló) épületek lényeges felújítása

20 20 20 20 20 20

A.6. A HŰTŐberendezés teljesítményigénye A.6.1. Külső és belső hőnyereségek közelítő számítása A.6.2. A hűtőberendezés elemei A.6.2.1.Folyadékhűtők A.6.2.2.Osztott rendszerű berendezés A.6.2. A hűtőberendezés villamos teljesítményigénye

21 21 21 21 21 21

A.7. GÁZIGÉNY A.7.1. Lakások gázigénye A.7.2. Gázkazán gázigénye A.7.3. Az épület teljes gázigénye

22 22 22 22

A.8. “HASADÓ-NYÍLÓ” (ROBBANÓ) FELÜLET

22

A.9. Az építmény KÉMÉNYei A.9.1. Szilárd tüzelésű kazánberendezések, kandallók, cserépkályhák kéményei A.9.2. Gázkészülékek kéményeinek kialakítása A.9.2.1. 60kW összteljesítmény alatti készülékek kéményei: A.9.2.2. 60kW feletti (központi kémények kialakítása): A.9.3. Zárt égésterű gázkészülékek kéményeinek kialakítása A.9.4. A kéményfej kialakításának szabályai

23 23 23 23 23 23 23

B. HELYIGÉNYEK

24

B.1. VÍZELLÁTÁSI HELYISÉGNY B.1.1. Nyomásfokozó berendezés B.1.2. Használati melegvíz készítő hőközpont B.1.2.1. Alapterület fekvő melegvíztárolók esetén: B.1.2.2. Alapterület álló melegvíztárolók esetén:

24 24 24 24 24

B.2.

25

Szellőzési helyigény

B.3. Fűtési helyigény B.3.1. Fűtési hőközpont B.3.2. Gázkazánház B.3.3. Tetőtéri gázkazánház B.3.4. Szilárdtüzelésű kazánházi rész

25 25 25 26 26

B.4. GÁZELLÁTÁS HELYIGÉNY 3 B.4.1. Gázmérők helyigénye 100 m /h névleges teljesítményig B.4.2. Gázmérő-helyiség B.4.3. Háztartási gázkészülékek működtetéséhez szükséges légtér B.4.3.1. Légtérigény kéménybe kötött készülékeknél: B.4.3.2. Légtérigény nyílt égőjű készülékeknél:

27 27 27 27 28 28

B.5. Felvonók helyigénye B.5.1. Teherfelvonók B.5.2. Személyfelvonók

29 29 29

I. MELLÉKLET: LAKOSSÁGI ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK NAPI VÍZFOGYASZTÁSA 3

30


II. MELLÉKLET: KÜLSŐ ÉS BELSŐ OLTÓVÍZHÁLÓZAT

4

33


A.

SZÁMÍTÁSOK

A.1.

AZ ÉPÍTMÉNY VÍZELLÁTÁSÁRA ÉS HASZNÁLATI MELEGVÍZ-ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPADATOK SZÁMÍTÁSA

A.1.1. Az építmény napi várható átlagos vízigénye A napi vízigény számítás célja az egyes fogyasztási objektumok napi várható és becsült fogyasztásának meghatározása. A számításokat MI-10-158-1:1992 Műszaki Irányelv szerinti irányadó értékek alapján kell meghatározni. A fogyasztás napi fajlagos értékei az I.sz. Mellékletben találhatók. A napi vízigény számítás a vízellátásért felelős szolgáltató számára szükséges annak elbírálása érdekében, hogy vállalni tudja-e az adott objektum napi vízigényének kiszolgálását. A szolgáltató az elláthatóságot az engedélyezési hatóság számára elvi nyilatkozat formájában deklarálja. A.1.1.1. Lakó és szállás jellegű építmény átlagos, napi vízigénye

Vl  a  f

1 3 3 [m /d = m /nap], 1000

f - fők száma az épületben, összesen a - napi fejadag [l/fő,d].

ahol:

A.1.1.2. Egyéb építmények átlagos, napi vízigénye

Vnl  f *  a 

1 3 3 [m /d = m /nap], 1000

ahol: f* - vendéglátóüzem esetén az adagok, és a dolgozók száma; irodák esetén a dolgozók száma; kereskedelmi egységek esetén a dolgozók száma; a - vendéglátóüzem esetén az adagra [l/adag,d], és a dolgozók számára [l/fő,D]; irodák esetén a dolgozók számára [l/fő,D]; kereskedelmi egységek esetén a dolgozók számára [l/fő,d] fajlagos vonatkozó fogyasztási értékek. A.1.1.3. Egyéb nem fejadagra és főre vonatkozó fogyasztások (takarítás, locsolás stb.)

Ve  f **  a 

1 3 3 [m /d = m /nap] 1000

ahol: f **- locsolás és takarítás esetén az építmény, vagy kert stb. felülete, 2 a - felületre vonatkozó fajlagos fogyasztási értékek [l/m ,d]. A.1.1.4. Az építmény teljes átlagos, napi vízigénye:

V  Vl  Vnl  Ve [m3/d] A.1.2. Az építmény kommunális vízfogyasztásának térfogatáram-csúcsértéke A térfogatáram csúcsérték számítása a bekötővezeték átmérőjének meghatározásához szükséges. A kommunális fogyasztás csúcsértékét az alábbi összefüggéssel lehet meghatározni:

 N [l / s] .

qv    0,2 

Az összefüggésben „α” épületfunkciótól függő tényező mely az alábbi táblázatból vehető: Épület megnevezése

Családi ház, társasház

Társasház 100 lakás fölött (200 lakásig)

Fürdő, óvoda, bölcsőde

Orvosi rendelő

Irodaépület

Oktatási intézmény

Kórház, szanatórium

Szálloda szállás jellegű épület

α

1

1,5

1,2

1,4

1,5

1,8

2,0

2,5

∑N a fogyasztóhelyek egyenértékű fogyasztásainak összege (1·N=0,2l/s=10l/perc), N értékei az alábbi táblázatból vehetők: Berendezés Kézmosó, mosdó Kád Zuhany WC (tartály)

WC (nyomóöblítő) Bidé Kiöntő szelep tömlővéggel Kerti locsolószelep Mosogató

N 0.5 2.0 1.0 0.25

5

6.0 0.5 0.5 2.0 1.5

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) A számítás menete a következő: Számolja össze a tervezett épületében a berendezési tárgyakat, a fenti táblázatból keresse ki az egyenértékű fogyasztás értékeit (N), majd összegezze. ∑N ismeretében számítsa ki az építmény bekötővezetékén várható maximális terhelés qv (l/s) értékét. A.1.3. Tűzivíz-hálózat és annak vízigénye Az építmények oltásához külső-, belső tüzivíz-hálózatot, illetve egyes esetekben automatikus zápor berendezést (sprinkler) kell biztosítani. A szükséges oltóvíz intenzitásról, a tervezési, méretezési alapelvekről az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (9/2008. (II. 22.) ÖTM. rendelet) és a vonatozó nemzeti, illetve uniós szabványok rendelkeznek. Az engedélyezési dokumentációban fel kell tüntetni az építményhez szükséges oltóvíz intenzitást (qo[l/perc]), az oltóberendezés minimális csatlakozási nyomását (Pcs[bar]) és a szükséges üzemidőt (tü [perc]). A.1.3.1. Épületen kívüli tűzivíz-hálózat Épületen kívül minden esetben biztosítani kell az oltóvizet. A szükséges oltóvíz intenzitása a mértékadó tűzszakasz függvénye. A berendezés üzemideje a számított vagy normatív tűzterhelés függvénye. A csatlakozási nyomás a tűzveszélyességi osztályba sorolás függvénye. A három méretezési paramétert illetve az egyéb tervezési követelményeket a II. melléklet 1. fejezete tartalmazza. A melléklet alapján meghatározandó a külső tűzivíz hálózat oltóvíz intenzitása (qok[l/perc]), üzemideje (tü [perc]) illetve csatlakozási nyomása(Pcs[bar]). A.1.3.2. Épületen belüli tűzivíz-hálózat A nedves üzemű tűzivíz-hálózat önálló mérővel csatlakozik a közműhálózatra. Mivel a használati vízfogyasztás és a tűzivíz fogyasztás jellege nagymértékben eltér egymástól, így mérőinek mérete is más. Gyakori az ún. kombinált mérő alkalmazása, mely közös házba építve két mérőt tartalmaz, így szolgálja egyszerre a használati víz és a tűzivíz mérését. A szükséges oltóvíz intenzitását (qob[l/perc]) az épület jellege által meghatározott tűzcsapok egyidejűsége illetve az egy tűzcsap vízhozama alapján lehet meghatározni a II. melléklet 2. fejezete alapján. A.1.3.3. “Száraz üzemű” tűzivíz-hálózat Magas épületek esetén a felszálló rendszerére az előírást a vonatkozó szabvány tartalmazza (I.Melléklet), sok esetben kötelezően száraz felszállót kell létesíteni. Ekkor a belső fali tűzcsap hálózat nem csatlakozik a vízellátó rendszerhez. Tűz esetén az épület oldalán elhelyezett csatlakozó csonk segítségével a tűzoltógépjármű szivattyúja látja el oltóvízzel az épületet. A szükséges oltóvíz intenzitását az épületen belüli vízhálózat méretezési elvei szerint kell meghatározni. Az épület külső homlokfalán kell kialakítani a tűzoltó autó számára a csatlakozó csonkot az alábbiak szerint: A szekrény alsó síkja az épületet körülvevő terepszinttől mérve maximum 0,45 m-re lehet. A szekrény méretei: szélesség: 480 mm, magasság: 720 mm, mélység: 450 mm. A.1.3.4. Automatikus működésű (beépített) tűzivíz-hálózat Egyes épületeknél (helyiségeknél) különleges automatikus működésű tüzivíz-hálózatot kell kialakítani (Pl.: színházak, mélygarázsok, illetve egyes középmagas és magas közösségi épületek), melyeket automatikus zápor berendezéseknek (sprinklerek) hívunk. A berendezés működéséhez egy tűzivíz tárolóra, egy sprinkler gépházra van szükség. Méretezési alapelveit, legfontosabb paramétereit a II. melléklet 3. fejezete alapján határozhatjuk meg. Vízellátás szempontjából lényeges, hogy a tűzivíz tartály 24 óra alatt feltölthető legyen a közüzemi vízhálózatról. Ezen alapelv segítségével számítható a feltöltéshez szükséges intenzitás. (qot[l/perc]) A.1.3.5. Az építmény teljes oltóvíz igénye qo= qok+ qob+ qot , mely egyenletben: qo – az építmény teljes oltóvíz intenzitása [l/perc],

6

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) qok – az építmény külső oltóvíz intenzitása [l/perc], qob – az építmény belső oltóvíz intenzitása [l/perc], qot – a beépített tűzivíz-tároló feltöltéséhez szükséges intenzitás [l/perc]. A.1.4. A vízellátó hálózat alapvezetékének belső átmérője Az épület vízellátó hálózata egy ponton csatlakozik a közműhálózatra. Az alapvezeték vagy bekötővezeték mérete az épületgépészeti tervezés egyik fontos alapadata.

db  35,7 q v [l / s] 

qob  qot [l / perc] [mm] 60

Az összefüggésben qob+ qot [l/perc] az építmény belső oltóvíz intenzitása, illetve a tűzivíztároló feltöltéséhez szükséges intenzitás melyet az A.1.3.5. fejezet, illetve a II. melléklet szerint számíthat (az épület bekötővezetékének számításakor az utcán elhelyezett külső tűzcsapok vízigényét nem kell figyelembe venni). A fenti számítás alapján az alábbi táblázatból választhat névleges bekötővezeték átmérőt. A kiválasztás elve, hogy a számított értékhez legközelebb eső nagyobb értéket kell választani: NA 25 NA 32 NA 40

NA 50 NA 65 NA 80

NA 100 NA 125 NA 150

A táblázatban szereplő értékek - NA (névleges átmérő) – közelítenek a valóságos belső csőátmérőhöz. A valós belső átmérők némiképp eltérnek (függően a falvastagságtól). A.1.5. Az épület teljes, napi melegvíz igénye

Vm  0,4  V [m3/d] Ahol "V" az épület teljes átlagos, napi vízigénye (A.1.1.4. pont). A.1.6. A szükséges melegvíztároló-térfogat

Vb  34,7  Z Vm [liter] ahol “Vm” az épület teljes, napi melegvíz igénye (A.1.5. pont). Z egyenetlenségi együttható értékét az alábbi táblázatból választhatja ki: Építményben, fogyasztói egységben tartózkodók száma: Z

50

100

250

500

1000

2500

5000

7500

10000

15000

25000

50000

felett e

10,0

9,0

7,5

6,5

5,5

4,5

3,5

3,0

2,9

2,8

2,5

2,3

2,0

A szükséges melegvíz tároló térfogatát abban az esetben kell kiszámítani, amennyiben az építményhez, fogyasztói egységhez központi használati melegvíz ellátó berendezést tervezünk. A.1.7. A használati melegvíztároló elhelyezésének fontosabb szabályai A szükséges tárolókat általában a kazánházban helyezzük el. Álló típus esetén térfogata 100l – 1000l –ig változhat, melyből igény szerint többet is elhelyezhetünk. A tároló körül a szerelhetőség, karbantarthatóság érdekében 50cm helyet kell biztosítani, illetve megközelíthetően kell elhelyezni. Közintézmények, irodák stb. esetén célszerű egynél több tárolót elhelyezni. A tároló kiválasztásához az alábbi táblázat nyújt segítséget: Térfogat (l) 100 150 200 300

Magasság (cm) 100 120 150 150

Átmérő (cm) 55 56 56 67

Térfogat (l) 400 500 750 1000

Magasság (cm) 155 185 185 190

Átmérő (cm) 85 85 100 110

A tároló beviteli szélessége általában az átmérő 15-20cm-rel növelt értéke. A tárolón elhelyezendő egy biztonsági szerelvény csoport, ezért a helyiségben padlóösszefolyót is el kell helyezni.

7


A.1.8. A használati melegvíz-készítés hőteljesítmény igénye Minden esetben ki kell számítani, függetlenül az építményben elhelyezett hőtermelő berendezés típusától. A használati melegvíz-termelés teljesítményigényének számításakor 10°C-os hidegvíz hőmérsékletet, illetve 60°C-os tároló-hőmérsékletet feltételezzünk. ettől eltérő hőmérsékletlépcső csak természetes hőforrás, illetve speciális ipari felhasználás esetén indokolt. A számításnál figyelembe vesszük a fogyasztás egyenlőtlenségét (Z).

Qm  0,05  Z Vm  tm  th  [kW], ahol:

ZVm tm th -

egyenetlenségi együttható (A.3.6. táblázata szerint), 3 melegvíz-igény [m /d] (A.3.5. bekezdés), melegvíz hőmérséklete (általában tm = 60°C), hidegvíz hőmérséklete (általában th =10°C).

A.1.9. A használati melegvíz-készítés villamos teljesítmény igénye A központi használati melegvíz-termelő berendezéshez általában három villamos fogyasztó tartozik. Közvetett fűtésű melegvíztároló esetén a kazánt és a HMV tárolót összekötő töltőszivattyú. Cirkulációs hálózat esetén a cirkulációs szivattyú, illetve a szabályozás. A szabályozó-berendezés teljesítményigénye elhanyagolható. Ezért

PHMV  PHMV , e  PHMV ,t [kW]. Az egyenletben PHMV,e a cirkulációs-, PHMV,t a tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye. A.1.9.1. A cirkulációs szivattyú villamos teljesítményigénye Általában abban az esetben van cirkulációs szivattyúja és vezetéke a HMV termelő berendezésnek, ha a termelés helye távolabb esik a fogyasztás helyétől, például központi HMV termelés esetén. Nincs cirkulációs szivattyú átfolyó rendszerű melegvíz-termelés esetén. A cirkulációs szivattyú teljesítményigénye az éves villamos energiaigény tapasztalati adataiból számítható az alábbi összefüggés segítségével:

PHMV , e  Ahol

0,26  AN . 1000

[kW]

2

AN - az épület nettó szintterülete [m ]

A.1.9.2. A tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye A tároló-töltőszivattyú villamos teljesítményigénye viszonylag csekély, kisebb rendszerek esetén el is hanyagolható.

PHMV ,t 

3,6  Qm . 1000

[kW]

Ahol Qm - a használati melegvíz-készítés hőteljesítmény igénye [kW] (A.3.8. pont szerint). A.1.9.3. Villamos üzemű HMV készítés teljesítményigénye Sok esetben előfordul, hogy irodaépületekben, társasházakban stb. központi melegvíz-ellátás helyett helyi készülékeket alkalmaznak. A helyi villamos üzemű készülékek teljesítményigényesek, üzemeletetésük költséges, de nem szükséges kiterjedt elosztó- és cirkulációs hálózatot létesíteni. Villamos üzemű, tárolós elvű HMV készítő berendezések teljesítményigénye a tárolt vízmennyiség függvényében változik. A háztartási alkalmazás miatt általában inkább a kisebb teljesítmény és a hosszabb felfűtési idő a jellemző. Kisebb méretben téglatest, nagyobb méretben henger alak jellemzi. Egyes méretekben gyártanak fekvő kivitelt is (* jelöli a táblázatban). 300l felett közel azonos a konstrukció, hasonlít a közvetett fűtésű melegvíztárolóra. Opcionálisan vásárolható hozzá elektromos fűtőpatron illetve hőcserélő. 3kW alatt jellemzően 230V-os, e teljesítmény felett 0,4kV-os hálózatot igényel. Középületek helyi HMV termelése esetén (1-3 kézmosónként, önálló 5-l0 literes villanybojler esete) egyidejűséggel lehet számolni. Tárolt vízmennyiség (l)

Villamos teljesítmény (kW)

Felfűtési idő (perc)

Jellemző méret (cm)

8

Tárolt vízmennyiség (l)

Villamos teljesítmény (kW)

Felfűtési idő (perc)

Jellemző méret (cm)

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) 5 10 30 50 *80 *120

2.0 2.0 2.0 2.0 2.0 2.0

9 18 53 88 140 210

Ma:40 Sz:26 Mé:20 Ma:47 Sz:30 Mé:27 Ф40x50 Ф50x50 Ф50x70 Ф50x100

*150 200 300 500 750 1000

3.0 3.0 3.0 3.0 6.0 9.0

Ф50x120 Ф55x130 Ф65x170 Ф85x185 Ф100x185 Ф110x190

175 233 350 583 438 389

A.1.10. Vízmérők és elhelyezésük A vízmérők elhelyezésének az alapelvei: -

-

Főmérők (az építmény összes fogyasztását méri): előkertes épületben az előkertben (aknában), előkert nélküli épületben a legalsó szinten falfülkében kell elhelyezni. Az épületen kívül elhelyezett főmérő akna kialakításának szempontjait a "Vízellátás - csatornázás" jegyzetben találhatók. Almérők (fogyasztási egységek mérői): A fogyasztási egység (pl. lakás) közelében, ahol leolvasható (pl. közös használatú térben).

A vízmérőket a névleges terhelés alapján lehet kiválasztani. Közelítő számításként elfogadható, hogy a mérő névleges mérete megegyezik a bekötővezeték méretével (A.1.4.pont). Mivel a mérők kis fogyasztásnál pontatlanul mérnek, ezért tűzivíz és kommunális fogyasztás egyidejű mérése esetén kombinált mérőt kell választani.

A.2.

SZENNYVÍZMENNYISÉG, CSATORNATERHELÉS

A.2.1. Épületből távozó szennyvíz A.2.1.1. Napi átlagos szennyvíz mennyisége A keletkezett szennyvíz napi átlagos mennyisége közel azonos a naponta elfogyasztott vízmennyiséggel (lásd A.1.1.4.pont) V SZV 0,95  V [m3/d] A keletkező szennyvíz mennyiségének számításába a locsolásra számolt mennyiséget nem kell beleszámolni! Zárt szennyvíztároló esetén ennek a mennyiségnek az elszállíttatásáról kell gondoskodni. A naponta várhatóan keletkező szennyvíz mennyiségének ismerete szükséges a csatornázási művek számára a tisztítómű kapacitásának méretezéséhez, illetve a zárt szennyvíztároló méretének meghatározásához. A.2.1.2. Mértékadó csatornaterhelés A mértékadó csatornaterhelés az építmény kommunális szennyvízének térfogatáram-csúcsértéke. A mértékadó csatornaterhelés számítása a bekötővezeték átmérőjének meghatározásához szükséges. A csúcsértéket a kommunális vízfogyasztás egyenletéhez hasonlóan az alábbi összefüggéssel lehet meghatározni:

qSZV  0,33  k

e

[l/s].

Ahol "k" - az épület rendeltetésétől függő, az egyidejűséget kifejező gyökkitevő; 0,33 - az egységkiöntőben keletkező szennyvíz mennyisége (l/s), más szóval a nyelő-egység; "e" - az egységkiöntő-egyenérték. A berendezési tárgyak nyelő-egység egyenértékeit az alábbi táblázat foglalja össze: Berendezés Ivókút Mosdó, bidé, vizelde Zuhany

Berendezés Kiöntő, falikút Mosogató, fürdőkád WC

e 0.25 0,50 0,70

e 1.0 2,0 3,6

Az egyidejűség gyökkitevője az épület és a berendezés jellegétől függ, az alábbi táblázat szerint: Berendezés jellege Lakó, szállás és fizető vendéglátás *Iroda Nagykonyha *Bevásárló központok

Berendezés jellege Mosoda, garázs Fürdő, gyógyintézet Sormosdó Zuhany (teljes egyidejűség) *Egyéb

k 2,00 2,00 1,85 1,85

9

k 1,80 1,75 1,30 1,00 1,50

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) A.2.1.3. A szennyvíz-csatornahálózat alapvezeték névleges belső átmérője A szennyvíz a telekhatárig mindenképpen elválasztva halad a csapadékvíztől. Az épülettől minimum 1,5m-re alapvezeték létesül. Az épületből a szennyvíz a legrövidebb úton távozik az épületet körül haladó csatornahálózatba. A rákötési pontokon és a töréspontokon tisztítóaknák létesülnek. Az csőhálózat szükséges belső átmérőjét az alább összefüggés segítségével lehet számítani:

d b, SZV  71,4  qSZV [mm]. Ahol qszv a mértékadó csatornaterhelés [l/s]. A fenti számítás alapján az alábbi táblázatból választhat névleges alapvezeték átmérőt. A kiválasztás elve, hogy a számított értékhez legközelebb eső nagyobb értéket kell választani: NA 100 NA 125 NA 150

NA 200 NA 250 NA 300

NA 350 NA 400 NA 500

A.2.2. Csapadékvíz-mennyiség (esővíz-mennyiség) A csapadékvíz mennyisége meghatározásának célja a tetősíkon illetve az ingatlanon keletkező csapadék elvezető rendszer méretezéséhez szükséges alapadatok kiszámítása. A mértékadó terhelés az elvezető csatornahálózat méretezéséhez illetve, közműhálózat esetén a hálózat befogadóképességének elbírálásához szükséges. A.2.2.1. Mértékadó csapadékterhelés A mértékadó csapadékvíz-mennyiség meghatározásakor a 10 perces zápor intenzitását kell figyelembe venni (Budapesten a 4 éves, vidéken az 1 éves gyakoriságú értékeket), amelyek a következők: Körzet 1. Budapest illetve közigazgatási területe 2. Vértes, Gerecse, Pilis 3. Győr 4. Sopron 5. Szombathely 6. Bakony 7. Keszthely 8. Tihany

qe l/(s,ha) 274 187 193 159 183 199 179 199

Körzet 9. Pécs 10. Szeged 11. Kalocsa 12. Turkeve 13. Nyíregyháza 14. Kompolt 15. Sajó, Hernád vidéke, Bükk 16. Börzsöny, Cserhát, Mátra

qe l/(s,ha) 162 176 179 194 197 222 250 250

A fenti értékek körzetekre vonatkoznak, ezért a számításukkor a körzet vagy a vizsgált hely közeli körzet értékét kell figyelembe venni. A táblázatban szereplő intenzitás értékei zápor intenzitást (l/s), 2 hektáronként (10 000m ) jelentenek. A mértékadó terhelést a következő összefüggésből kell meghatározni:

  F  qe [l/s] 10 000 ahol qCS mértékadó csapadékterhelés [l/s]; Ψ a lefolyási tényező (viszonyszám, amely a lehullott csapadéknak a csatornába jutó hányadát jellemzi) [-]; qe a mértékadó fajlagos csapadékvíz hozam (záporintenzitás) hektáronként [I/(s.ha)]; F a vízgyűjtő terület, vagy ferde sík esetén, annak vízszintes 2 vetülete [m ]. qCS 

Lefolyási tényező pala, bádog, cserép és szigetelő lemezburkolatú tetők egyéb tetők aszfaltburkolat

Ψ [-] 0,90 - 0,95 0,80 - 0,90 0,85 - 0,90

Lefolyási tényező kövezet zúzott kőburkolat kertek, parkok

Ψ [-] 0,40 - 0,70 0,25 - 0,45 0,05 - 0,10

A méretezéskor, ha nincs egyéb pontosító információ, a magasabb értéket válasszuk. A műszaki leírásban térjünk ki a csapadék elvezetés módjára. Lapos tető esetén általában az épületen belül vezetjük a csapadékejtő vezetékeket, melyek egyesített közcsatorna esetén – közvetlenül az épületből való kilépés előtt egyesülnek a szennyvízcsatorna rendszerrel (telekhatáron

10

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) álló épület). Szabadon álló létesítmény és egyesített rendszer esetén, a szennyvíz- és csapadékvízhálózat épületen kívül a telekhatáron lévő aknában egyesül és egyesítve halad tovább a közcsatornába. Magastető esetén, épületen kívül függő ereszcsatorna segítségével vezetjük a csapadékvizet. A.2.2.2. A csapadék vezetékek keresztmetszetének meghatározása A csapadék ejtő keresztmetszetét, a záporintenzitástól függetlenül, a tető vízszintes vetületének függvényében választhatjuk ki: A tető vízszintes vetülete [m2] 0 - 25 26 - 35 36 - 48 49 - 63 64 - 100 101 - 192 193 - 277 278 - 377

Elhúzás nélküli ejtőcsövek átmérője [mm] 50 63 75 90 110 125 150 175

Az ejtő vezeték átmérője elhúzás esetén a lejtés függvényében %

mm

%

mm

5,0 4,0 3,0 2,5 2,0 2,0 1,5 1,0

50 63 75 90 110 125 150 175

2,0 1,5 1,5 1,0 0,8 0,8 0,5

63 75 90 110 125 150 175

A.2.3. Összes csatornaterhelés, bekötővezeték átmérője Elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz és a kommunális szennyvíz önálló hálózaton keresztül távozik. Ekkor a bekötővezetékek átmérőjének számításakor a két terhelést külön vesszük figyelembe és számítjuk A.2.1.3. és A.2.2 pontok szerint. Egyesített rendszer esetében a csapadékés kommunális szennyvízcsatorna a telekhatáron egy vizsgáló és ellenőrző aknában egyesül. Az egyesített csatorna terhelését az alábbi összefüggéssel számíthatjuk:

q  qSZV  qCS [l/s], ekkor a bekötővezeték átmérője az A.2.1.3. ponthoz hasonlóan az alábbi összefüggéssel számítható:

db  71,4  q [mm].

A.3.

MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS

A.3.1. A helyiségekben szükséges szellőző levegő térfogatáramának meghatározása A légtechnikai rendszer méretezése mindig a szellőzési igény számításával kezdődik. Az alábbiakban a különböző egyszerűsített számítási technikákat mutatjuk be. A.3.1.1. Tapasztalati úton, légcsereszám alapján Mozgatott levegőmennyiséget az alábbiak szerint becsülhetjük meg:

Vsz  n Vh

3

[m /h]

ahol: n - a légcsereszám [1/h] értéke 3 Vh - a szellőztetéssel ellátott helyiségek összes légköbmétere [m ] Ezt a módszert csak akkor alkalmazzuk, ha pontosabb számítást, információ hiányában nem tudunk végezni. A légcsereszámot általában nem a szellőző levegő térfogatáram számítására, inkább a szellőztető berendezés jellemzésére használjuk. A légcsereszám ajánlott értékei:

11


Helyiség funkciója Iroda ruhatár büfé melegítő konyha kifőzde

n [1/h] 3-4 4-6 6-8 10 - 12 15 - 20

Helyiség funkciója tanterem előadó tornaterem, tornacsarnok uszoda öltöző

n [1/h] 4-5 8 - 10 2-3 3-5 3-4

étterem

6-8

műhely

3-4

Helyiség funkciója színház, mozi könyvtár áruház üzletek műhely minimum gépi szellőzés esetén

n [1/h] 4-6 4 -5 4 -6 6 -8 3-6 2

Bármilyen gépi szellőzés esetén a minimális légcsereszám n=2 1/h. Amennyiben az alábbi módszerekkel kevesebb adódik, értelemszerűen az nmin=2 1/h lép életbe. A.3.1.2. Méretezés fejadagra Olyan helyiségekben, ahol viszonylag magas a benntartózkodók száma (színházak, mozik, koncerttermek, előadók stb.), a légcsereszám alapján történő méretezés helyett, választhatjuk a 3 fejadagra történő méretezést. Ebben az esetben a minimális fejadag 30m /h,fő. A.3.1.3. Méretezés berendezési tárgyak száma alapján WC-k, zuhanyzók esetén az alapterület és a térfogat helyett a szennyezőanyag forrás erősségének jellemzésére a berendezési tárgyak száma ad jobb közelítést, ezért ezekben a helyiségekben: 3

WC, vizelde, bidé zuhany

: 50m /h,db 3 :100m /h,db

A.3.1.4. Méretezés MSZ CR 1752 alapján A fenti szabvány alapján történő méretezés az épületgépészeti igényszint alapján történik. Ennek megfelelően az épületet a beruházói (vagy egyéb) döntés alapján kategóriába kell sorolni. A kategóriák a következők: A - magas fokú elvárás; B - közepes szint; C - elfogadható szint. Az épületgépészeti elvárásokat - így a szellőzéssel szemben támasztott követelményeket is - a besorolt kategória alapján kell megfogalmazni. Épület típusa

Kategória

Cellás irodák Egylégterű irodák Konferencia terem Előadóterem

A B C A B C A B C A B C

Alapterület m2/fő 10 10 10 15 15 15 2 2 2 0,75 0,75 0,75

Térfogatáram m3/(h, m2) 3,6 2,5 1,4 2,5 1,8 1,1 18,0 12,6 7,2 54,0 37,8 21,6

Épület típusa

Kategória

Étterem

Osztályterem Bölcsőde, óvoda Áruház

A B C A B C A B C A B C

Alapterület m2/fő 1,5 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 7 7 7

Térfogatáram m3/(h, m2) 25,2 17,6 10,1 18,0 12,6 7,2 21,6 15,1 8,6 7,6 5,4 3,2

A.3.1.5. Kéménybe nem kötött gázkészülékek esetén Melegítőkonyhák, kifőzdék, éttermek esetében, ha kéménybe nem között gázüzemű készülékeket helyezünk el (gáztűzhelyek, főzőzsámolyok, grillezők stb.) az égéstermék a helyiség levegőjébe kerül. Ekkor az égéstermékben lévő szennyezőanyagok hatására létrejövő koncentráció szintjének egészségügyi határérték alatt tartására kell a légtechnikai berendezést méretezni. Kiegyenlített szellőztető berendezést kell tervezni, melyben a szükséges térfogatáram az alábbi egyszerűsített módszerrel számítható:

Vsz  12   (e  q) ahol

q [kW] e [-] -

3

[m /h],

a gázkészülék névleges teljesítménye (kéménybe nem kötött készülékek esetén egyenlő a hő-terheléssel), a gázkészülék esetében alkalmazható egyidejűség (3-4 főzőhelyes tűzhely: e= 0,50; 1-2 főzőhelyes gázfőző: e=0,65; egyéb gázfogyasztó készülék: e=1,00;).

12

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) A.3.1.6. Kéménybe kötött gázkészülékek esetén Kéménybe között, de nem zárt égésterű kazánberendezések esetén az égéshez szükséges levegőt a készülék a helyiségből nyeri. A rendezett terepszint fölött elhelyezett kazánházak esetén az égéshez szükséges levegőt természetes módon is biztosíthatjuk. Terepszint alatti kazánházak esetén szellőztető berendezést kell létesíteni. A szellőző levegő szükséges térfogatáramát az égéshez szükséges levegő, valamint a kazánhelyiség térfogatából számíthatjuk:

Vsz  1,65  Q  5  Vkh [m3/h], ahol

Q [kW] - A kazánberendezések névleges hő-terhelése, 3 Vkh [m ] - A kazánhelyiség térfogata.

A.3.1.7. Garázsszellőzés esetén A gépkocsik kipufogógázából származó égéstermék a helyiség levegőjébe kerül, ekkor az égéstermékben lévő szennyezőanyagok hatására létrejövő koncentráció szintjének egészségügyi határérték alatt tartására kell a légtechnikai berendezést méretezni. Kiegyenlített vagy elszívó szellőztető berendezést kell tervezni, melyben a szükséges térfogatáram az alábbi egyszerűsített módszerrel számítható:

Vsz  8..16  Ag [m3/h], ahol Ag [m] A garázs alapterülete. Az egyenletben szereplő együttható kisebb értékét kis forgalmú a nagyobb értéket nagy közönségforgalmú esetben kell alkalmazni. A.3.2. A légcsatorna hálózat szükséges keresztmetszete A légcsatorna keresztmetszetét – más szállított közegekéhez azonos módon – a szállított légmennyiség és az áramló levegő sebessége határozza meg. A szükséges keresztmetszet:

Asz 

Vsz 2 [m ], 3600  v

ahol: 3 Vsz [m /h] – a szállítandó levegőmennyiség; az indulásnál ez egyenlő az A.5.1. pontnál meghatározott levegőmennyiséggel, majd a leágazások után mindig az illető légcsatornában szállítandó levegőmennyiség a meghatározó. v [m/s] – a szállított levegő sebessége. Komfort berendezések esetén a légcsatornában megengedett legnagyobb sebességek: 2 Központi légcsatorna (Ф500 - Ф1200mm, illetve 0,2 – 1,2m ) : v=8 m/s; 2 Ágvezeték (Ф250 – Ф500mm, illetve 0,05 – 0,2m ) : 5 m/s; 2 Fogyasztói légcsatorna (Ф100 – Ф315mm, illetve 0,01 – 0,08m ) : v=3 m/s; Garázsszellőzők: v=10m/s; A kiegyenlített szellőzés esetén egy légkezelőhöz 4 légcsatorna hálózat tartozik. Az építészeti terven a légcsatorna hálózat számára függőlegesen, aknákat vízszintesen álmennyezeti teret (vagy szabad belmagasságot) kell biztosítani. A helyigénynél gondolni kell a légcsatornára kerülő hőszigetelés vastagságára, valamint a légcsatorna szerelhetőségére is. Ezért falsíktól, födémsíktól 5 ~ 10 cm távolságban lehet a szigetelt vagy szigeteletlen légcsatorna felülete. A négyszögletű légcsatorna esetén az oldalarány maximum 1:2 lehet! A.3.3. A légtechnikai berendezés villamos teljesítményigénye A légcsatorna hálózatban a levegő mozgatásához szükséges energiát ventillátor biztosítja. A ventillátorok szinte minden esetben villamos hajtásúak. A villamos hajtáshoz szükséges teljesítményt az alábbi közelítő összefüggés segítségével határozhatjuk meg:

Pv 

 V

 psz,i  [kW], 1000 sz , i

ahol

Vsz,i [m3/h]- az i-edik szellőző rendszerben mozgatott levegő, 13

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) psz,i- az i-edik szellőző rendszer fajlagos teljesítmény igénye, mely kiegyenlített szellőzés esetén psz=0,6; elszívó szellőzés esetén psz=0,25.

A.4. AZ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE ÉS AZ ÉPÜLETRE VONATKOZÓ HŐTECHNIKAI ELLENŐRZÉS A.4.1. A szabályozás szintjei 3. szint - összesített energetikai jellemző meghatározása: Rendeltetéstől függ, az épületgépészeti rendszereket is magában foglalja. Ennek számítását jelen kivonat nem tartalmazza, elvégzése épületgépészeti ismereteket igényel. 2. szint - fajlagos hőveszteségtényező meghatározása: Rendeltetéstől független, csak az épületre vonatkozó adatokat tartalmaz, minden új 2 2 épületre, 1000 m -nél nagyobb bővítményre, toldalékra és 1000 m -nél nagyobb szintterület feletti lényeges felújításra egyaránt vonatkozik. 1. szint - határolószerkezetek: Minden esetre vonatkozik: új épületek, lényeges felújítások, azon bővítések és toldalékok esetében is, amikor azok nettó fűtött alapterület az eredeti épület alapterületének 20%-át, 2 vagy a 100 m eléri, vagy meghaladja. Általános kivétel a műemléki védelem alatt álló épületek felújításának esete. A.4.1.1. Határoló szerkezetek (1.szint) A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére (az MSZ EN ISO 2 6946/A1 2003 szerint) számított vagy a termék egészére minősítési iratban megadott (W/(m K) mértékegységű) jellemző, amely tartalmazza a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. A rétegtervi hőátbocsátási tényező a pontszerű hőhidak hatása nélkül a következőképpen számítható:

U

ahol 2 he [W/m K] 2 hi [W/m K] d [m] λ [W/mK]

1 1 d 1   hi  he

 W   m2 K   

a külső oldali hőátadási tényező (korábbi jelölése: αe) a külső belső hőátadási tényező (korábbi jelölése: αi) az egyes rétegek vastagsága az egyes rétegek hővezetési tényezője, anyagjellemző (értéke gyártói katalógusokból, az MSZ04-140-2:1991 szabványból vagy a www.bausoft.hu honlapról ingyenesen letölthető WinWatt Meditherm programváltozat adatbázisából kereshető ki)

A hőátadási tényezők értékének meghatározásához az ábra nyújt segítséget. A pontszerű hőhidak hatása közelítésképpen a rétegtervi és a pont- és vonalszerű hőhidak metszetében számított hőátbocsátási tényezők felületekkel súlyozott átlagával vehető figyelembe. A nyílászárók hőátbocsátási tényezőjét a gyártó adja meg. Az üvegezés és a keret eredő hőátbocsátását kell figyelembe venni.

14

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények:

Külső fal

A hőátbocsátási tényező követelményértéke U W/m2K 0,45

Lapostető

0,25

Padlásfödém Fűtött tetőteret határoló szerkezetek

0,30 0,25

Alsó zárófödém árkád felett

0,25

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett

0,50

Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és PVC)

1,60

Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium)

2,00

Épülethatároló szerkezet

1)

2)

Épülethatároló szerkezet Homlokzati üvegezetlen kapu Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek közötti üvegezetlen ajtó Tetőfelülvilágító Fűtött és fűtetlen terek közötti fal Szomszédos fűtött épületek közötti fal Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)

A hőátbocsátási tényező követelményértéke U W/m2K 3,00 1,80 2,50 0,50 1,50 0,45 0,50

A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítő elemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak…), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A csekély számszerű eltérésre tekintettel a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható. A besorolás alapja a szerkezet egységnyi homlokfelületére vetített fajlagos tömeg

A.4.1.2. Az épület határolásának egészére vonatkozó számítások (2. szint) A fajlagos hőveszteségtényező számítása A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső – külső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Az egyszerűsített módszerrel:

q

Q 1 ( AU R   l  sd ) [(W/(m3K)] V 72

Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei szerepelnek, a hőhidak hatását a korrigált hőátbocsátási tényező fejezi ki. Korrekció a fűtetlen terek felé Ha az épület egyes határolásai nem a külső környezettel, hanem attól eltérő tx hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület…), akkor a fajlagos hőveszteségtényező számításához ezen felületek U hőátbocsátási tényezői

ti  t x ti  te

arányban módosítandók, ahol tx és te a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe. Hőhidak hatása A hőhidak hatása részletes módszerrel a következők szerint számítandó:

 l

 [W/mK] a csatlakozás lineáris hőátbocsátási tényezője (meghatározható hőhídkatalógusokból, l [m]

illetve hőhídszámító programmal) a csatlakozási hőhíd hossza

15

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) Mivel a lineáris hőátbocsátási tényező meghatározása gyakran nehézségekbe ütközik egyszerűsített számítási módszer alkalmazható. Ekkor a hőhidak hatása az

U R  U (1   )

összefüggés szerint vehető figyelembe. A  korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében az alábbi tartalmazza. A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező: A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező

Épülethatároló szerkezetek külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel Külső falak egyéb külső falak

Lapostetők

Beépített tetőteret határoló szerkezetek

gyengén hőhidas1) közepesen hőhidas1) erősen hőhidas1) gyengén hőhidas1) közepesen hőhidas1) erősen hőhidas1) gyengén hőhidas2) közepesen hőhidas2) erősen hőhidas2) gyengén hőhidas3) közepesen hőhidas3) erősen hőhidas3)

Padlásfödémek 4) Árkádfödémek 4) szerkezeten belüli hőszigeteléssel4) alsó oldali hőszigeteléssel 4) Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak Pincefödémek



0,15 0,20 0,30 0,25 0,30 0,40 0,10 0,15 0,20 0,10 0,15 0,20 0,10 0,10 0,20 0,10 0,05

1)

Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján. 2) Besorolás az attika falak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján (a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat az alábbi táblázat tartalmazza Tájékoztató adatok a  korrekciós tényező kiválasztásához A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m2) Épülethatároló szerkezet besorolása gyengén közepesen erősen hőhidas hőhidas hőhidas < 0,8 0,8 – 1,0 > 1,0 < 0,2 0,2 – 0,3 > 0,3 < 0,4 0,4 – 0,5 > 0,5

Épülethatároló szerkezetek Külső falak Lapostetők Beépített tetőtereket határoló szerkezetek

Talajjal érintkező padlók, pincefalak hőveszteségének számítása A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező nem tartalmazza a talajjal érintkező határolás és a talajjal érintkező lábazat hőveszteségét. Ezeket az alábbi két táblázat segítségével meghatározott vonalmenti hőátbocsátási tényezők alapján kell számítani a részletes módszerre vonatkozó összefüggés (

16

 l ) szerint:

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) 1) A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői () a kerület hosszegységére vonatkoztatva: padlószint és a talajszint közötti magasság különbség z (m) … -6,00 -6,00... -4,05 -4,00... -2,55 -2,50... -1,85 -1,80... -1,25 -1,20... -0,75 -0,70... -0,45 -0,40... -0,25 -0,20...+0,20 0,25... 0,40 0,45... 1,00 1,05... 1,50

A padlószerkezet hõvezetési ellenállása a kerület mentén legalább 1,5m szélességű sávban1)

Szigeteletlen 0 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 1,20 1,40 1,75 2,10 2,35 2,55

0,20-0,35 0 0,20 0,40 0,55 0,70 0,90 1,05 1,20 1,45 1,70 1,90 2,05

0,40-0,55 0 0,15 0,35 0,55 0,70 0,85 1,00 1,10 1,35 1,55 1,70 1,85

0,60-0,75 0 0,15 0,35 0,50 0,65 0,80 0,95 1,05 1,25 1,45 1,55 1,70

0,80-1,00 0 0,15 0,35 0,50 0,60 0,75 0,90 1,00 1,15 1,30 1,45 1,55

1,05-1,50 0 0,15 0,35 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,05 1,20 1,30 1,40

1,55-2,00 0 0,15 0,30 0,45 0,55 0,65 0,75 0,80 0,95 1,05 1,15 1,25

2,05-3,00 0 0,15 0,30 0,40 0,45 0,55 0,65 0,70 0,85 0,95 1,00 1,10

1)

A szigetelt sáv függőleges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy a lábazaton is elhelyezhető (a geodetikus magasságkülönbség előjelének megfelelően). A vízszintes és függélyes helyzetű szigetelt sávok összegezett kiterített szélességének minimális szélessége 1,5m. 2) A pincefalak vonalmenti hőátbocsátási tényezői () a kerület hosszegységére vonatkoztatva: A talajjal érintkező falszakasz magassága m - 6,00 - 6,00…- 5,05 - 5,00…- 4,05 - 4,05…- 3,05 - 3,00…- 2,05 - 2,00…- 1,55 -1,50…- 1,05 - 1,00…- 0,75 - 0,70…- 0,45 - 0,40…- 0,25 - 0,25… 0,00

0,30… 0,39 1,20 1,10 0,95 0,85 0,70 0,55 0,45 0,35 0,30 0,15 0,10

0,40… 0,49 1,40 1,30 1,15 1,00 0,85 0,70 0,60 0,45 0,35 0,20 0,10

A falszerkezet hőátbocsátási tényezője - [W/mK] 0,50 0,65… 0,80… 1,00… 1,20… 0,64 0,79 0,99 1,19 1,49 1,65 1,85 2,05 2,25 2,45 1,50 1,70 1,90 2,05 2,25 1,35 1,50 1,65 1,90 2,05 1,15 1,30 1,45 1,65 1,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 0,70 0,85 1,00 1,10 1,25 0,55 0,65 0,75 0,90 1,00 0,40 0,50 0,60 0,65 0,80 0,30 0,35 0,40 0,50 0,55 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35

1,50… 1,79 2,65 2,45 2,25 2,00 1,80 1,65 1,40 1,15 0,90 0,65 0,45

1,80… 2,20 2,80 2,65 2,45 2,20 2,00 1,80 1,55 1,30 1,05 0,74 0,45

A direkt sugárzási nyereség meghatározása a fűtési idényre:

Qsd    AÜ gQTOT

ahol 2 Aü [m ] g ε 2 QTOT [kWh/m a]

[kWh/a] az egyes tájolásokhoz tartozó üvegezett felület (nem a névleges ablakfelület nagysága), az üvegezés sugárzás átbocsájtó képessége télen (naptényező), hasznosítási tényező, az egyes tájolásokhoz tartozó fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam.

A naptényező az adott nyílászárót jellemző érték, árnyékolás nélküli esetben értékeit az alábbi táblázatból vehetjük: Üvegezés típusa Normál síküveg

egyszeres kettős

naptényező g [-] 1,0 0,9

egyszeres

0,7

kettős (kívül hőelnyelő, belül normál)

0,6

Üvegezés típusa egyszeres bevonat kívül

Visszaverő

Hőelnyelő

17

kettős, fémoxid bevonattal a külső üveg belső oldalán kettős, nemesfém bevonattal a külső üveg belső oldalán

naptényező g [-] 0,6 0,5

0,4

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) A hasznosítási tényező értéke nehéz szerkezetű épületekre ε=0,75; könnyűszerkezetű épületekre ε=0,50. A fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam értékek az alábbi táblázatban előírt tervezési adatok. Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajlagos hőveszteségtényező számításához QTOT kWh/m2a

Tájolás D 400

É 100

K-N 200

A számításnál három lehetőség közül választhat: 1. A sugárzási nyereségeket tájolás szerint számítja, ekkor benapozási vizsgálattal igazolni kell a nem északi üvegezett felületek benapozottságát. A benapozás vizsgálat elhagyható, ha az adott nyílászáróra nyilvánvalóan semmilyen árnyék nem vetül (sem a saját épület, sem más épület, növényzet által). 2. A sugárzási nyereségeket mindenütt északi tájolással (árnyékolt eset) veszi figyelembe). Ezzel a biztonság javára téved. 3. A sugárzási energiahozam számítása teljesen elhagyható, ekkor a tervező szintén a biztonság javára téved. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb függvényében a következő összefüggéssel számítandó: A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3 ahol ΣA V

értéke

a

felület/térfogat

arány

3

qm = 0,2 W/m K 3 qm = 0,086 + 0,38 (ΣA/V) W/m K 3 qm = 0,58 W/m K

a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összes felülete, a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat).

A fűtött épülettérfogatot határoló összes felületbe beszámítandók a külső levegővel, a talajjal, szomszédos fűtetlen terekkel és fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az alábbi ábra szemlélteti. Átlagos hőátbocsátási tényező Um (W/m2K)

Fajlagos hőveszteségtényező q m (W/m3K)

0,7

0,70

0,6

0,65

0,5 0,60

0,4 0,55

0,3 0,50

0,2 0,45

0,1

0

0,40

0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 1,1 1,2 1,3 1,4 Felület/térfogat arány A/V (m2/m3)

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1

1,1

1,2

1,3

1,4

Felület/térfogat arány A/V (m2/m3)

Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett, a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteségtényező

18

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási követelményértéke is származtatható a következő összefüggés szerint:

tényezőjének

2

Um = 0,38 + 0,086 V/A (W/m K) Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteségtényezőnél meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet – ez a sugárzási nyereség számítását teszi szükségessé. A.4.2. A nyári túlmelegedés kockázata Számítandó a belső és külső hőmérséklet napi átlagos különbsége a következő összefüggéssel:

tbnyár  ahol Qsdnyár [W] 3 qb [W/m ] nnyár [1/h] V, A, U, l, 

Qsdnyár  Vqb  AU   l  0,35nnyárV

átlagos nyári sugárzásból származó hőterhelés, a belső hőterhelés fajlagos értéke, a légcsereszám átalagos értéke, nyári idényben, A.4.1. fejezet szerint.

A nyári sugárzási hőterhelés meghatározása északi és bizonyítottan árnyékban lévő homlokzatokra

Qsdnyár  85 AÜ g nyár

egyébként

Qsdnyár  150 AÜ g nyár

A gnyár az alkalmazott társított szerkezet hatását is tartalmazó üvegezés sugárzásátbocsájtó képessége:

g nyár  g  g ár

Az egyenletben q az üvegezés sugárzásátbocsájtó képessége (A.4.1.2. fejezet táblázata szerint), gár az árnyékoló szerkezet sugárzásátbocsájtó képessége:

Árnyékolás módja

belső közbenső

külső

reluxa roló függöny reluxa roló esslingeni redőny reluxa rolplast redőny nyitott levelekkel fa zsalutábla félig zárt levelekkel nyitott levelekkel fém zsalutábla félig zárt levelekkel

Árnyékolási naptényezői a színezés (reflexiós tényező) függvényében (gár) világos középszín sötét fekete (>0,5) (0,3-0,5) (0,1-0,3) (<0,1) 0,55 0,65 0,75 0,85 0,40 0,55 0,65 0,75 0,45 0,60 0,70 0,80 0,35 0,40 0,45 0,50 0,30 0,35 0,40 0,45 0,09 0,09 0,10 0,10 0,10 0,10 0,12 0,12 0,10 0,10 0,10 0,11 0,17

0,15

0,14

0,13

0,12

0,13

0,14

0,15

0,16

0,14

0,14

0,14

0,13

0,14

0,15

0,16

A légcsereszám értékei az alábbi táblázatból vehetők: A légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes szellőztetéssel nem lehetséges Éjszakai szellőztetés lehetséges

Nyitható nyílások egy homlokzaton több homlokzaton 3 6 5 9

Éjszakai szellőztetés esetében a nagyobb érték az alacsonyabb hőmérsékletű külső levegő kedvező előhűtő hatását fejezi ki. A nyári túlzott felmelegedés kockázata elfogadható, ha tbnyár kisebb, mint nehéz szerkezetű épületek esetében 3 K, könnyűszerkezetű épületek esetében 2 K.

19

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) A.5. A HŐTERMELŐ BERENDEZÉS TELJESÍTMÉNYIGÉNYE Az építmény hőtermelő berendezésének (kazán vagy hőközpont) teljesítményigénye a HMV termelés, a szellőzés és a fűtés teljesítményigényeinek összege, biztonsági tényezővel: Q  1,1 (Qm  QL  QF ) [kW]. A.5.1. A használati melegvíz-készítés teljesítmény igénye A HMV termelés teljesítményigényének (Qm) számítása az A.1.8. fejezet szerint történik. A.5.2. Szelőztetés teljesítmény igénye A légtechnikai berendezések igen jelentős fűtési energiát igényelnek a külső térből vett levegő felfűtése során. A levegő felfűtésének teljesítményigényét az alábbi közelítő összefüggéssel számíthatjuk:

QL 

0,35 Vsz ti  te   1  hvsz  [kW] 1000

ahol:

Vsz

- mozgatott levegőmennyiség [m /h], mely a A.5.1. pont összefüggéseivel határozható meg,

ti te

- az épület téli belső átlaghőmérséklete (20 - 21°C), - méretezési külső hőmérséklet télen (-15 °C), - a légkezelő berendezés hő-visszanyerőjének hatásfoka.

hvsz

3

Amennyiben kiegyenlített szellőztető berendezés létesül az épületben, vagy annak egyes területein, a légkezelő berendezés hő-visszanyerőjének hatásfoka η=0,5. Amennyiben légkezelő nélküli szellőztető berendezés, vagy depresszív, illetve túlnyomásos szellőzés létesül (pl.: WC, vagy garázs szellőzés) η=0. A szellőztető berendezés teljesítményigényét az épületben alkalmazott légtechnikai rendszerek mindegyikére külön kell számítani, figyelembe véve az adott rendszer által szállított légmennyiséget, illetve a hő-visszanyerő hatásfokot. A.5.3. Fűtési hőigény A.5.3.1. Meglévő épületek esetén

QF  ahol: 3 V [m ] 3 qF [W/m ]

V  qF 1000

[kW]

- a nettó fűtött épülettérfogat, - az épületszerkezet becsült fajlagos hőveszteség-tényezője.

Az épület becsült hőveszteség-tényezőjébe beleértjük a sík felületek, a hőhidak, valamint a természetes levegőforgalom hőigényét. qF csak az épület hőigényének közelítő számítására alkalmas. Értéke az épület szerkezettől, annak hőszigetelésétől, az ablakozási arányától, az egységnyi épülettérfogat-külső felületarányától, az épület hőtároló tömegétől, légtömörségétől stb. 3 függ. Ezért a számításnál a fajlagos érték 10 ~ 45 W/m között változhat. Segítségképp: Régebbi építésű, nagy hőtároló képességű, rosszul hőszigetelt épület esetén: Fokozott hővédelmű, hőszigetelő téglával, vagy hőszigetelt lehűlő felületek esetén: Könnyűszerkezetes, hőszigetelt nagycsarnokok esetén:

3

37-43 W/m 3 20-30 W/m 3 10-15 W/m

2

A.5.3.1.Új építésű vagy meglévő 1000m nagyobb, (védelem alatt nem álló) épületek lényeges felújítása Ebben az esetben a kiindulás az lehet, hogy az építménynek ki kell elégítenie a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékére (qm) vonatkozó előírást (lásd A.4.1.2 fejezet), melynek megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvénye. A fajlagos hőveszteségtényező származtatásánál ekkor beleértjük a transzmissziós hőáramokat (épületszerkezet és hőhídjainak veszteségei), de nem érthetjük bele sugárzási hőnyereség hasznosított hányadát, hiszen a fűtési rendszert nem méretezhetjük arra az esetre, ha van sugárzási nyereség, tehát a fűtési rendszer

20

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) méretezéséhez az A.4.1.2. fejezetben használt fajlagos hőveszteségtényező összefüggése az alábbiak szerint módosul:

q

1 (  AU R   l) [W/(m3K)] V

Az épületszerkezet veszteségáramai mellett, a szellőztető berendezéstől függetlenül természetes légcsere is kialakul az építményben. Egy átlagos légtömörségű épületben a légcsereszám téli idényben n=0,5-1,0. Mindezeket figyelembe véve a fűtési hőigényt az alábbi összefüggéssel számíthatjuk:

QF 

( q  0,35  n )  V  (ti  te ) [kW]. 1000

A.6. A HŰTŐBERENDEZÉS TELJESÍTMÉNYIGÉNYE A hűtőberendezés általában a legdrágább primer energia (villamos energia) felhasználásával állítja elő a hűtéshez szükséges energiát. Ezért törekedni kell olyan épületszerkezet tervezésére, ami nem igényel hűtést. A.6.1. Külső és belső hőnyereségek közelítő számítása A hűtőberendezés teljesítményigénye a nyári sugárzási hőterhelés átlagintenzitásából (Qsdnyár - lásd A.6.2 fejezet), az épületszerkezeten keresztül érkező transzmissziós és filtrációs hőnyereségből, az épületben tartózkodók és a villamos berendezések (világítás és egyéb villamos fogyasztók) hőnyereségéből származik:

Qnyár 

Qsdnyár 1000



( q  0,35  nnyár )  V  (tiny  teny ) 1000

 sz  0,1 

Pvil  Pv 1000

ahol Qsdnyár q nnyár V tiny teny sz Pvil Pv

- az A.6.2 fejezetben számolt nyári sugárzási hőterhelés átlagintenzitása [W], 2 - a hőnyereségek nélküli fajlagos hőveszteségtényező [W/m K], - légcsereszám nyári idényben, de zárt nyílászárók esetén [1/h] (nnyár =0.5-1.0), 3 - a hűtött tér nettó térfogata [m ], - a hűtött tér nőmérséklete nyáron (tiny =26°C) [°C], - mértékadó külső hőmérséklet nyáron (teny =32°C) [°C], - a hűtött térben tartózkodók száma, - a hűtött térben bekapcsolt világítótestek teljesítményigénye [W], - egyéb villamos fogyasztók (Pl.: számítógépek, irodai eszközök stb.) [W],

Ez a számítás csak közelítés, valójában az órai nyereségáramok alapján szokás számolni. A.6.2. A hűtőberendezés elemei A.6.2.1.Folyadékhűtők A hűtési energiát előállító berendezésnek három fő részegysége van. A kompresszorból, elpárologtatóból, hőcserélőből álló beltéri egységet nagyobb hűtési igény esetén önálló helyiségben helyezik el. Minden esetben szükséges egy kültéri egység, vagy egységcsoport. A hűtőberendezés kültéri egységének elhelyezése. A beltéri és a kültéri egység között vagy fagyálló folyadék, vagy hűtőközeg kering. Tehát szigetelt csővezetékkel kell összekötni. A berendezés hűtött vizet állít elő, mely hűtött víz kering a hűtött helyiségekben elhelyezett ventillátoros klímakonvektor és a folyadékhűtő között, szintén szigetelt csővezetékben. A.6.2.2.Osztott rendszerű berendezés Csak kültéri és a hűtött térben elhelyezett beltéri egységgel kell számolni, a két berendezés között hűtőközeg kering. Egy kültéri egységhez egy vagy akár több beltéri egység is tartozhat. A köztük lévő távolság és magasságkülönbség sokszor korlátozott. Ekkor az adott termék gyártójának iránymutatásai szerint kell a készüléket tervezni. A.6.2. A hűtőberendezés villamos teljesítményigénye

Ph 

21

Qnyár 3

[kW].

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) A.7. GÁZIGÉNY Csak akkor számoljuk, ha van vezetékes gázellátás! A.7.1. Lakások gázigénye

Vgl  Vlj  e  F [m3/h] ahol: Vlj - egy lakás gázigénye: 3 ~ egy tűzhely esetén: 2,5 (m /h) 3 ~ cirko+gázvízmelegítő esetén: 3,8 ~ 4,2 (m /h) 3 ~ tűzhely+cirko+gázvízmelegítő esetén: 6,3 ~ 6,7 (m /h) 3 ~ kombi készülék esetén: 1,9 ~ 4,1 (m /h) e - egyidejűségi tényező :

e

0,9 F

4

F - lakások száma (db) A.7.2. Gázkazán gázigénye Csak akkor kell számolni, ha központi szellőztetés/légfűtés, vagy mindegyik van!

Vgh 

fűtés,

Q 8500

vagy

központi

melegvízellátás,

vagy

3

(m /h)

ahol: Q - az épület teljes hőigénye [W] - lásd A.5. pontnál A.7.3. Az épület teljes gázigénye

Vg  Vgl  Vgh (m3/h) A.8. “HASADÓ-NYÍLÓ” (ROBBANÓ) FELÜLET Gázkazánháznál csak akkor kell kialakítani, ha  a kazán(ok) egységteljesítménye nagyobb 140 kW-nál;  és/vagy a kazánházban lévő kazánok összteljesítménye nagyobb 1 400 kW-nál. A “hasadó-nyíló” felület nagyságát az alábbiak szerint lehet meghatározni. A.8.1. Ha a “hasadó-nyíló” felület az oldalfal: az előírás bonyolult számítást ír elő, de közelítőleg (jó közelítéssel) a következő összefüggéssel lehet meghatározni: 2 A  0,2  Vkh [m ] ahol:

3

Vkh - a kazánház vagy gázmérő helyiség légköbmétere [m ] 8.2. Ha a “hasadó-nyíló” felület a tető: Nem kell számolni semmit, hanem az egész kazánház vagy gázmérő helyiség tetejét “repülőtetővel” kell ellátni.

22


A.9. AZ ÉPÍTMÉNY KÉMÉNYEI A.9.1. Szilárd tüzelésű kazánberendezések, kandallók, cserépkályhák kéményei Egy kürtőbe 2 kazánnál több nem köthető. A kéménytestben 2 db min. 14x14 cm-es kürtőt (vagy ennek megfelelő kör keresztmetszetű csövet) kell elhelyezni a “kazánház” gravitációs szellőztetése céljából. Minimális kéménymagasság (kazánbekötéstől számítva): 16,0 m. A kémény 30 m-es körzetben lévő építmény legmagasabb pontjánál 3,0 m-el nyúljon túl. A kéménykürtő szükséges keresztmetszete:

A  27 

Qk

2

(cm )

1000 hk

ahol: Qk - az egy kürtőbe kötött kazánok összteljesítménye [W] hk - a kémény - kazánbekötéstől számított magassága - [m] A kéménykürtő oldalaránya max: 1:2 lehet!

A.9.2. Gázkészülékek kéményeinek kialakítása A.9.2.1. 60kW összteljesítmény alatti készülékek kéményei: Minimális kéménymagasság a készülék bekötési pontjától 2m. A.9.2.2. 60kW feletti (központi kémények kialakítása):

A.9.3. Zárt égésterű gázkészülékek kéményeinek kialakítása

A.9.4. A kéményfej kialakításának szabályai

23


B. HELYIGÉNYEK B.1. VÍZELLÁTÁSI HELYISÉGNY B.1.1. Nyomásfokozó berendezés Abban az esetben kell kialakítani, ha az épület párkánymagassága (a környező terepszinttől mérve) magasabb, mint 19 ~ 20 m. Külön helyiséget kell biztosítani. A helyiség elhelyezésénél gondolni kell arra, hogy a berendezéseket ki-beszállítani kell, így a földszinten vagy a pincében helyezhető el (pincénél a tartályok szállítási útvonalát biztosítani kell). A helyiséget kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni. Alapterület igénye:

A  24,5  0,7  V [m2]

ahol: V – az ellátandó épületrész (teljes épület, vagy a 19,0 m 3 rész) átlagos, napi vízigénye (m /d). Számítása az A.1.1.4. pont alapján Szükséges belmagasság: 3 V = 41,0 m /d-ig 3 V = 41,0 – 153,0 m /d-ig 3 V = 214,0 m /d-ig felett

magasság

feletti

3,00 m 3,70 m 4,60 m

B.1.2. Használati melegvíz készítő hőközpont Nem kell kialakítani a hőközpontot, ha  az épületben egyedi melegvízkészítő berendezések kerülnek felszerelésre, vagy  az épület részére tetőtéri gázkazánházat alakítunk ki, felügyelet nélküli modul típusú kazánokkal. A hőközpontot földszinten – esetleg pincében – kell kialakítani, gondolva a tartályok cseréjéhez szükséges útvonal biztosítására (pince!). A hőközpontot kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni. A hőközpont szükséges alapterülete: B.2.1. ésB.3.2. pontok alapján számolva B.1.2.1. Alapterület fekvő melegvíztárolók esetén:

A  24,0 

 

Qm m2 1000

ahol: Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A.1.8. pont alapján. Szükséges belmagasság (melegvíztároló térfogat meghatározása A.1.6. pont alapján): Vb = 3150 literig 2,80m Vb = 3150-8000 l között 3,10 m Vb = 8000 l felett 3,30 m B.1.2.2. Alapterület álló melegvíztárolók esetén:

A  13,6  0,026

 

Qm m2 1000

Qm – melegvízkészítés hőigénye [W] – az A.1.8. pont alapján.

24

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) Szükséges belmagasság (melegvíztároló térfogat meghatározása A.1.6. pont alapján): Vb = 1000 literig Vb = 1000 - 2500 l között Vb = 2500 - 5000 l között Vb = 5000 liter felett

B.2.

2,50 m 3,50 m 4,10 m 5,00 m

SZELLŐZÉSI HELYIGÉNY Csak külön szellőzőgépház esetén kell meghatározni. A szellőzőgépházat kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni. lehetőleg földszinten, vagy pincében kell kialakítani, gondolva a gépek cseréjénél a szállítási útvonal biztosítására. A szellőzőgépházhoz szükséges alapterületet és belmagasságot a mozgatott levegőmennyiség – Vsz 3 [m /h] – alapján határozzuk meg. (A mozgatott levegőmennyiség számítását lásd az A.3. pontnál.) Szükséges belmagasság: 3 Vsz = 20 000 m /h-ig 3 Vsz = 20 000 – 30 000 m /h között 3 Vsz = 30 000 – 40 000 m /h között 3 Vsz = 40 000 m /h felett Szellőzőgépház alapterület-igénye

2,65 m 3,00 m 3,50 m 4,00 m

 

Vsz m2 1000 V 2 befúvó gépház: A  14  0,6 sz m 1000 V 2 befúvó+elszívó gépház: A  19  1,43 sz m 1000 elszívó gépház:

A  9,7  0,3

 

 

B.3.

FŰTÉSI HELYIGÉNY A kazánházak és a fűtési hőközpont helyigényéhez a “használati melegvízkészítő hőközpont” helyigényét – központi használati melegvízellátás esetén (kivéve a felügyelet nélküli modul gázkazánokat ) – hozzá kell adni, mivel a két helyigényt azonos helyiségben vagy egymás melletti helyiségekben célszerű biztosítani.

B.3.1. Fűtési hőközpont Szükséges alapterület:

A  27  0,014

 

Q m3 1000

ahol: Q – az épület teljes hőigénye [W] az A.5. pont alapján. Belmagasság legalább: 2,65 m. A hőközpontot a földszinten, vagy pincében kell elhelyezni, kétszárnyú, kifelé nyíló ajtóval kell ellátni. Gondolni kell a berendezések szállítási útvonalának biztosítására. B.3.2. Gázkazánház A gázkazánház tűzveszélyes és robbanásveszélyes épületben, valamint abban az esetben, ha “hasadó-nyíló” felülettel kell ellátni a helyiséget (lásd A.8. pontnál), akkor a következő épületek alatt nem helyezhető el:  lakóház,  egészségügyi intézmény,  kulturális intézmény,  nagy tömegek befogadására szolgáló épület,

25

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) 

oktatási intézmény.

A felsorolt épületek esetén (kivéve a tűzveszélyes és robbanásveszélyes épület) a gázkazánházat a tetőn helyezhetjük el. A kazánházat kétszárnyú, kifelé nyíló, fémajtóval kell ellátni. A kazánházhoz felügyeletet kell biztosítani, ezért a felügyelő részére pihenő és szociál-higiéniai helyiségeket biztosítani kell az építésügyi előírásoknak megfelelő alapterülettel. A kazánház szükséges alapterülete:

A  30  0,022

 

Q m2 1000

ahol: Q – az épület teljes hőigénye [W] – A.7. pont alapján. A szükséges belmagasság: Q = 450 000 W-ig Q = 450 000 – 800 000 W között Q = 800 000 – 1 630 0000 W között

3,0 m (gőzkazán esetén: 4,6 m) 3,2 m (gőzkazán esetén: 4,6 m) 3,5 m (gőzkazán esetén: 4,6 m)

B.3.3. Tetőtéri gázkazánház Az alábbi adatok kizárólag felügyelet nélküli, modul típusú gázkazánok telepítése esetén érvényesek! 2

Födémterhelés: 600 kp/m . Szükséges belmagasság: legalább: 2,65 m Az alapterület-igény az épület teljes hőigénye – Q [W] alapján (lásd A.5. pontnál): Q= Q= Q= Q=

480 kW-ig 480 – 720 – 1200 –

2

720 kW között 1 200 kW között 1 400 kW között

A = 22 [m ] 2 A = 35 [m ] 2 A = 45 [m ] 2 A = 62 [m ]

A kazánok felügyeletet nem igényelnek! B.3.4. Szilárdtüzelésű kazánházi rész A szilárdtüzelésű kazánházi rész több helyiséget foglal magában:  kazánház,  széntároló helyiség,  salaktároló helyiség,  kiszolgáló helyiség,  Javító műhely. A “kiszolgáló helyiségek” a kazánfűtő(k) részére biztosított pihenő és szociál-higiéniai helyiségeket foglalja magában. Ezek helyigényét az érvényben lévő építésügyi előírások alapján kell meghatározni. A többi helyiség alapterület igényét az épület teljes hőigénye – Q [W] – (lásd A.5. pontnál) – alapján határozhatjuk meg: kazánház:

A  15,1  0,06

széntároló:

A  0,20

salaktároló:

 

Q m2 1000

 

Q m2 1000 Q A  0,04 m2 1000

 

26

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) Mindhárom helyiséget az épület határoló falánál kell elhelyezni. Gondolni kell a kazánok, tüzelőanyag és salak szállítási útvonalának biztosítására. A salakot (amennyiben a tűzrendészeti előírások és az esztétikai megjelenés lehetővé teszi) telekhatáron belül, épületen kívül is lehet tárolni. Mindhárom helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell. Az egyes helyiségek belmagassága:  kazánház: 3,1 – 5,0 m a kazánok nagyságától, típusától és tüzelőanyag-ellátásától függően;  széntároló: legalább 2,0 m;  salaktároló: legalább 2,0 m.

B.4.

GÁZELLÁTÁS HELYIGÉNY 3

B.4.1. Gázmérők helyigénye 100 m /h névleges teljesítményig Ebbe a csoportba tartoznak a lakások és egyéb, kisebb fogyasztók mérői. A szükséges mérőnagyságot az A.7.1. pontnál felsorolt gázigények alapján lehet meghatározni. (A fel nem sorolt gázberendezések gázfogyasztására az “épületgépész” konzulens ad adatot.) Ezeket a fogyasztókat zárható, szellőzőnyílásokkal ellátott szekrényben kell elhelyezni. a szekrény csak közösségi helyiségekben lehet (pl. lépcsőház). A szekrény magassága: az adott szintmagasság. A szekrény vízszintes méretei: lakások: 1 db vagy egymás alatt elhelyezett 2 db mérő esetén: mélység: 250 mm szélesség: 510 mm 2 db vagy egymás alatt elhelyezett 3 db mérő vagy 4 db mérő esetén: mélység: 250 mm szélesség: 1020 mm egyéb fogyasztók (1 db mérő helyigénye): 3 gázigény 9-15 m /h között: 3

gázigény

15-30 m /h között:

gázigény

30-60 m /h között:

mélység: szélesség:

400 mm 800 mm

mélység: szélesség:

400 mm 1000 mm

3

mélység: 700 mm szélesség: 1500 mm 3 Megjegyzés: célszerű az egyéb fogyasztók mérőit is külön helyiségben elhelyezni 16 m /h gázigény esetén. B.4.2. Gázmérő-helyiség 3

Gázmérő helyiséget kell kialakítani minden 100 m /h névleges teljesítménynél nagyobb gázmérő részére, vagy amennyiben a gázmérőket közösen egy helyiségben helyezik el és a 3 gázmérők összes névleges teljesítménye több, mint 100 m /h. A helyiséget a földszinten kell elhelyezni, közvetlenül a szabadba, kifelé nyíló fémajtóval kell ellátni. Az alapterület 1 %-ának megfelelő szellőző nyílást kell kialakítani. El kell látni az A.8. pont alatt részletezett “hasadó-nyíló” felülettel. A gázmérő helyiség helyigénye: 3

2

75 – 150 m /h gázfogyasztás között: 4,5 m alapterület, belmagasság: 2,65 m. 3 2 150 – 220 m /h gázfogyasztás között: 7,6 m alapterület, belmagasság: 3,00 m. B.4.3. Háztartási gázkészülékek működtetéséhez szükséges légtér Háztartási, kéménybe kötött, nem zárt égésterű gázkészülék (melynek egyenként 58 kW – nál, illetve összesen 116 kW-nál kisebb a teljesítménye) csak olyan helyiségben üzemeltethető,

27

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) 2

amely rendelkezik minimum 1,3 m névleges felületű, közvetlenül a szabadva, vagy lépcsőházba nyíló, nem légtömör, nyílászáróval. Amennyiben a helyiség ezzel nem rendelkezik, úgy egy ilyen 2 nyílászáróval (vagy nyílászárókkal, melyek összfelülete 1,3 m ) rendelkező “kiegészítő helyiséggel” kell összeszellőztetni. (Kiegészítő helyiségként lakóhelyiség, WC és kamra, valamint tűz- és robbanásveszélyes helyiség nem vehető igénybe.) Kéménybe nem kötött készülék esetén, 5230W 2 névleges hőterhelés felett a helyiségben mindenképpen szükséges 1,3m szabadba nyíló ablakfelület. 3

A legtöbb gázkészülék (kivéve a 2 főzőhelyes gázfőzőt) csak legalább 8,0 m térfogatú helyiségben üzemeltethető, de a fajlagos hőterhelést minden esetben ki kell számolni, ellenőrizni kell. A légtérigényt a helyiség fajlagos hőterhelése alapján határozzuk meg: n

q

H i 1

V

i

e

W / m  3

ahol: Hi – a helyiségben működő nyílt égőjű, illetve kéménybe kötött gázkészülékek névleges hőterheléseinek összege [W] e – készülékekre vonatkozó egyidejűségi szorzó [-] 3 V – a helyiség légtérfogata [m ] Az egyes készülékekre vonatkozó egyidejűségi szorzók (“e”) értékei: kéménybe kötött készülékek e = 1,00 2 főzőhelyes gázfőző e = 0,65 2 főzőhelyes és sütős tűzhely e = 0,65 3-4 főzőhelyes és sütős tűzhely e = 0,50 A leggyakrabban használatos gázkészülékek névleges hőterhelései a következők: 2 főzőhelyes gázfőző H = 1860 W 2 főzőhelyes és sütős gáztűzhely H = 5240 W 3 főzőhelyes és sütős gáztűzhely H = 8600 W 4 főzőhelyes és sütős gáztűzhely H = 10350 W Kisvízmelegítő (5 lit/perc – nyílt égőjű) H = 10470 W Nagyvízmelegítő H = 25 000 ~ 27 300 W Falikazán (cirkogeizer) H = 24 420 ~ 25 440 W Kombikazán H = 25 400 ~ 43 480 W 40 W-os falikazán H = 47 000 W Abban az esetben, ha valamely helyiségben kéménybe kötött és nyíltégőjű készülékek is üzemelnek, úgy mindkettőre külön-külön el kell végezni a fajlagos hőterhelés számítását és arra a készülékfajtára adódó légellátási feltételeket kell betartani, amelyre a szigorúbb (nagyobb) értékek adódnak. B.4.3.1. Légtérigény kéménybe kötött készülékeknél: q  3140 W/m esetén a gázkészülék(ek) nem üzemeltethető(k) az adott helyiségben. 3 1750  q  3140 W/m esetén akkora légterű kiegészítő helyiség(ek)et kell a gázhelyiséghez 3 kapcsolni, hogy az együttes légtérre számolt fajlagos hőterhelés 1250 W/m alatt legyen. 3 q  1750 W/m esetén kiegészítő helyiségre nincs szükség. Megjegyzés: a fokozott légzárású nyílászárók miatt célszerő zárt égésterű készülékeket alkalmazni. 3

B.4.3.2. Légtérigény nyílt égőjű készülékeknél: A légellátás történhet gravitációsan, illetve ventilátoros levegő befúvással (konzultáció gépész konzulenssel). 3 q  590 W/m esetén a gázkészülék(ek) nem üzemeltethető(k) az adott helyiségben. 3 350  q  590 W/m esetén akkora légterű kiegészítő helyiség(ek)et kell a helyiséghez kapcsolni, 3 hogy az együttes légtérre számolt fajlagos hőterhelés 245 W/m legyen. 3 q  350 W/m esetén kiegészítő helyiségre nincs szükség.

28


B.5.

FELVONÓK HELYIGÉNYE

B.5.1. Teherfelvonók A teherfelvonók általában egyedi igényeket elégítenek ki, így az azokhoz tartozó akna- és gépház igényeket egyedileg kell meghatározni a “gépész” konzulens segítségével. B.5.2. Személyfelvonók A személyfelvonók is készülhetnek egyedi igények kiszolgálására, azokkal nem foglalkozunk. A továbbiakban a hazánkban legáltalánosabban alkalmazott személyfelvonók helyigényét ismertetjük. A helyigények adatainál az akna és gépház belméreteit közöljük. Az akna oldalfalainak méreteit (kialakítását, vastagságát) statikai számítással kell meghatározni. Az összes ismertetett felvonó “felső-gépházas”. 4 személyes felvonó akna méretei: 1400x1400 mm (esetleg 1300x1400 mm) gépház alaprajzi helyigénye: 2500x2500 mm gépház belmagassága: legalább: 2,0 m akna legalsó, kiszolgált szint alá nyúlása: 1,2 m. 6 személyes felvonó akna méretei: 1600x2550 mm (esetleg 1600x2450 mm) gépház alaprajzi helyigénye: 2500x3200 mm gépház belmagassága: legalább: 2,5 m akna legalsó, kiszolgált szint alá nyúlása: 1,25 m. 6 személyes, bútor szállításra is alkalmas felvonó akna méretei: 1600x2550mm (esetleg 1600x2450 mm) gépház alaprajzi helyigénye: 2500x3200 mm gépház belmagassága: legalább: 2,5 m akna legalsó, kiszolgált szint alá nyúlása: 1,25 m.

29


I. MELLÉKLET: LAKOSSÁGI ÉS KÖZINTÉZMÉNYEK NAPI VÍZFOGYASZTÁSA

Revízió: 2004-12-12 A napi vízigény számítás célja az egyes fogyasztási objektumok napi várható és becsült fogyasztásának meghatározása. A számításokat MI-10-158-1:1992 Műszaki Irányelv szerinti irányadó értékek alapján kell meghatározni. Amennyiben az alábbi felsorolásban nem találunk a tervezett építmény alapján besorolható értéket, úgy az ahhoz legközelebb álló értéket kell megkeresni. A napi vízigény számítás a vízellátásért felelős szolgáltató számára szükséges annak elbírálása érdekében, hogy vállalni tudja-e az adott objektum napi vízigény ellátását. A táblázatokban szereplő értékek tartományából az alacsonyabb értékeket válasszuk, mivel a fogyasztási díjak változása az utóbbi időben lefelé módosítja a fogyasztást. A szolgáltató az elláthatóságot, az engedélyezési hatóság számára, elvi nyilatkozat formájában teszi közzé. A táblázatban szereplő értékek általában l/fő,D vagyis a fejadagra vetített napi várható átlagfogyasztás. Az átlagos napi vízfogyasztás a napi fejadag alapján a következő összefüggéssel számítható:

V [m 3 / nap]  a  f

1 1000

Mely egyenletben „a” a napi fejadag , „f” a lakásokban tartózkodók száma; vendéglátóüzem esetén az adagok, fők száma; irodarésznél a dolgozók száma; kereskedelmi résznél a dolgozók száma. fél komfortos ellátottság komfortos ellátottság összkomfortos ellátottság W. C. öblítése Vizelde

1. Háztartások Azokat a létesítményeket, amelyek vonatkoztatási egysége nem l/fő,D, az egyidejűség és az előfordulási valószínűség ismeretében a tervező egyedi mérlegeléssel határozza meg. 1.1. Közkifolyós ellátás Ivóvíz, főzés, tisztogatás, tisztálkodás, mosás Személygépkocsi kézi tisztítása Ugyanez egyidejűséggel véve Kert egyszeri locsolása 1 Ugyanez egyidejűséggel véve

8...12 l/fő,d 80...150 l/fő,d 120...180 l/fő,d 24...80 l/fő,d 5 lit/min

1.2.2. Lakástípusok szerint A fajlagos vízigények értékei a háztartások teljes vízigényeit jelentik (fejenként). Félkomfortos lakóépületek közös csapolóhellyel, lakásonkénti vízcsapok nélkül 80...100 l/fő,d Félkomfortos lakóépületek, lakásonkénti vízcsapokkal, vízöblítéses W.C.-vel 120...150 l/fő,d Komfortos lakóépületek lakásonkénti vízcsapokkal, vízvezetékkel, vízöblítéses W. C.-vel és fürdőszobával 150...200 l/fő,d Összkomfortos lakóépületek lakásonkénti egyedi, tároló rendszerű villamos vízmelegítővel 220...280 l/fő,d Összkomfortos lakóépületek lakásonkénti egyedi, átfolyó rendszerű gáz-vízmelegítővel vagy központi melegvíz ellátással 250...350 l/fő,d

30...50 l/fő,d 40...60 l/szgk 5...15 l/fő,d 2 ...1,5 l/m 10...15 l/fő,d

1.2 Vízellátó hálózatra kötött ingatlanok 1.2.1 Fogyasztás célja szerint Ivás 1...2 l/fő,d Főzés 4..:5 l/fő,d Takarítás: fél komfortos ellátottság 5...8 l/fő,d komfortos ellátottság 8...10 l/fő,d összkomfortos ellátottság 10...12 l/fő,d Tisztogatás mosás, öblítés (kézzel) 15...20 l/fő,d mosás (géppel),öblítés (kézzel) 20...25 l/fő,d mosás (automata mosógéppel) 30...40 l/fő,d mosogatás (kézi) 4...6 l/fő,d mosogatás (folyó vízzel) 20...30 l/fő,d mosogatás (mosogatógéppel) 4...6 l/fő,d 2 Kert egyszeri locsolása 1,5...3 l/m 2 Utca egyszeri locsolása 1,5...2 l/m Gépkocsi mosás kézzel, tömlővel 100...200 l/szgk

2. Települések A fajlagos vízigények értékei kommunális vízigényt jelentenek (a beépítési mód és a település jellege szerint). 2.1. Vízellátó hálózatra kötött ingatlanok 2.1.1. Szabadon álló beépítés túlnyomórészt egyszintes épületekkel Mezőgazdasági jellegű településeken120...150I/fő.D Ipari és vegyes jellegű településeken 150...220l/fő,d Kert és üdülő jellegű településeken: állandó jellegű lakosság 200...250 l/fő,d

Tisztálkodás

30

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) idényjellegű vízfogyasztó 250...300 l/fő,d időszakos vízfogyasztó 50...70 l/fő,d Kert és üdülőövezeti településeken 300...400 l/fő,d 2.1.2. Zárt sorú beépítés egy- vagy többszintes épületekkel Vegyes jellegű, régi városokban, városrészekben: összkomfortos ellátottság 300...400 l/fő,d komfortos ellátottság 200...320 l/fő,d félkomfortos ellátottság 120...150 l/fő,d közkifolyós ellátás 50...70 l/fő,d Ipari jellegű városokban: összkomfortos ellátottság 350...450 l/fő,d komfortos ellátottság 250...350 I/fő,D fél komfortos ellátottság 120...150 l/fő,d

80...100 l/fő,d 50...70 l/fő,d

3.2. Tisztasági fürdők Egy kádfürdőre (fürdővendég-forgalom szerint) Zuhany (fürdővendégenként) Dolgozónként

180...200 l/fő,d 70...100 l/fő,d 50...100 l/fő,d

30...50 l/fő,d

3.3. Közoktatási intézmények 3.3.1. Alsó- és középfokú intézmények Általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek zuhanyozó nélkül, tanulónként 30...50 l/fő,d Általános és középiskolák, szakmunkásképző intézetek zuhanyozóval, tanulónként 70...100 l/fő,d Oktatók és kisegítő-személyzet 50...70 l/fő,d 3.3.2. Felsőoktatási intézmények laboratóriumi vagy műhelygyakorlattal egybekötött oktatás esetén, hallgatónként 70...100 l/fő,d Oktatók és kisegítő-személyzet 50...70 l/fő,d

2.1.3. Többszintes, szabadon álló épületek telepszerű beépítés 400...500 l/fő,d

3 .Közületek, intézmények 3.1. Közegészségügyi intézmények 31.1. Kórházak és szanatóriumok Kórházak betegágyanként 350...500 l/ágy,d Szanatóriumok betegágyanként 300...400 l/ágy,d Kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, betegágyanként 500...600 l/ágy,d Szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónként 100...120 l/fő,d

3.3.3. Diákjóléti intézmények, szolgáltatások Napközi otthon gyermekenként 30...50 l/fő,d Diákétterem, menzák konyha nélkül, csak melegítéssel, adagonként 50...80 l/fő,d konyha étkeztetés nélkül, adagonként 30...80 l/fő,d konyha étteremmel, adagonként 80...160 l/fő,d Diákszálló, kollégiumok, Bentlakónként, étkezés nélkül 200...300 l/fő,d Személyzet dolgozónként 50...70 l/fő,d

3.1.2. Szakorvosi rendelői intézetek Ambuláns betegek, betegen ként 10...50 l/fő,d Vízgyógyászati osztály, betegen ként 200...300 l/fő,d Egészségügyi dolgozók, személyenként 70...100 l/fő,d Laboratórium egészségügyi dolgozónként 100...120 l/fő,d 3.1.3. Körzeti orvosi rendelők Betegforgalom, betegen ként körzeti tüdőgondozó, betegenként Körzeti laboratórium, egészségügyi dolgozónként

3.1.7. Óvodák Félnapos igénybevétel esetén Napközi otthonos óvodák gyermekenként dolgozóként

3.4. Kulturális intézmények Filmszínház, látogatók száma szerint Színház látogatók száma szerint dolgozónként Kultúrház Állandó üzemmel büfével, Férőhelyenként Időszakos üzemmel, büfé nélküli Férőhelyenként Dolgozónként Könyvtár Látogatók száma szerint Dolgozónként Múzeum, kiállítás Látogatók száma szerint Dolgozónként

10...15 l/fő,d 15...20 l/fő,d 70...100 l/fő,d

3.1.4. Gyógyszertárak Dolgozónként 70...100 l/fő,d Mentőállomások elsősegélynyújtással, dolgozónként 50...70 l/fő,d Mentőállomások gépkocsi-mentőszolgálattal dolgozónként 150...200 l/fő,d

5...10 l/fő,d 5...10 l/fő,d 20...50 l/fő,d 15...30 l/fő,d 10...20 l/fő,d 50...70 l/fő,d 5...10 l/fő,d 50...70l/fő/D 5...10 l/fő,d 50...70 l/fő,d

3.1.5. Szociális otthonok Bentlakónként Bejáró dolgozónként

250...300 l/fő,d 100...150 l/fő,d

3.5. Vendéglátóipari létesítmények

3.1.6. Bölcsődék Gyermekenként Dolgozónként

100...150 l/fő,d 70..170 l/fő,d

3.5.1. Szállodák, motelek, kempingek Szálloda reggelivel, ágyanként, osztályon felüli 300...500 l/ágy,d

31

Komplex tervezési segédlet (2012.02.13) I. oszt. külön fürdőszobával 250...400 l/ágy,d I. oszt. közös fürdőszobával 150...250 l/ágy,d alacsonyabb osztályú 100...150 l/ágy,d személyzet, dolgozónként 70...150 l/fő,d Motel (étterem nélkül) ágyanként 150...250 I/ágy,d személyzet, dolgozónként 50...70 l/fő,d Kemping férőhelyenként I. osztályú 150...250 I/férőhely,d II. osztályú 80...120 I/férőhely,d III. osztályú 30...50 I/férőhely,d személyzet, dolgozónként 50...70 l/fő,d 3.5.2. Éttermek Konyha étkeztetés nélkül melegkonyha hidegkonyha Étterem konyha nélkül Étterem konyhával személyzet dolgozónként Italbolt, bisztró, cukrászda,

Tisztálkodás (fekete- és fehér fürdőben) , dolgozónként 100...150 l/fő,d Tisztálkodás (fehérfürdőben), dolgozónként 50...70 l/fő,d Tisztálkodás bányászfürdőben, dolgozónként 120...170 l/fő,d Tisztogatás, takarítás, felmosás 2...3 l/fő,d 4.2. Közlekedési és hírközlési üzemek Felvételi épületek Utasok vízigénye .( ivó- és használati víz), személyenként 2...3 l/fő,d Gyermekváróterem, befogadóképesség szerint 10...15 l/fő,d Váróterem, befogadóképesség szerint 3... 5 l/fő,d Kultúrváróterem, befogadóképesség szerint 5...15 l/fő,d 2 Felvételi épületek takarítása 2...5 l/m 2 Peron tisztántartása 2...5 l/m Forgalmi személyzet 2 ivó- és használati vízigénye 20...25 l/m tisztálkodási vízigénye 15...50 l/fő,d

30...80 l/adag,d 10...15 l/adag,d 50...100 l/adag,d 80...180 l/adag,d

Eszpresszó 2 takarítás m -enként személyzet, dolgozónként vendégenként

70...100 l/fő,d

2

Szolgáltatási épületek (vontatási, pályafenntartási stb.) vízigénye ivó- és használati víz dolgozónként 2...3 l/fő,d mosdás dolgozónként 5...15 l/fő,d zuhanyozás dolgozónként 60...80 l/fő,d

2...5l/m 70...100 l/fő,d 5...10 l/fő,d

Üzemi étterem (lásd: 3.3.3 Diákétterem) 3.6. Sportpályák Sportolók létszáma szerint Nézőközönség száma szerint Locsolás

4.3. Építőipari munkahelyek A dolgozók vízigénye értelemszerűen.

50...70 l/fő,d 5...10 l/fő,d 2 3...5 l/m

4.4. Kereskedelmi egységek 3.7. Közigazgatási intézmények Iroda, hivatal ügyfélforgalom után személyenként személyzet, dolgozónként

2

Piac 3...5 l/m 2 Vásárcsarnok 5...7 l/m Áruház, dolgozónként 30...70 l/fő,d Üzlet, bolt, dolgozónként 25...30 l/fő,d Nem tartósított élelmiszert árusító üzletek, boltok 2 takarítás 3...7 l/m dolgozónként 25...30 l/fő,d

10...30 l/fő,d 20...30l/fő,d

3.8. Egyéb helyek vízigénye 3.8.1. Gépkocsi-mosó telepek Személygépkocsi egyszeri mosása tömlővel (10...20 min) 200...300 I/db Tehergépkocsi egyszeri mosása tömlővel (10...20 min) 300...450 I/db Egyéb jármű egyszeri mosása 300...800 I/db Gépkocsi gépi mosása (3...5 min) 250 I/db

4.5. Közterületek vízigénye Burkolt közlekedési felületek tisztántartása Utak, utcák, parkolóhelyek Tisztántartása Zöldterületek locsolása

3.8.2. Egyedi létesítmények vízigénye egyedi prognónis alapján határozandó meg. 4. Munkahelyek nem termelésre fordított vízigénye 4.1. Ipartelepek Ivóvíz, dolgozónként Használati vízigény, dolgozónként Tisztálkodás üzemekben, dolgozónként

2...3l/fő,d 10...70 l/fő,d 5...10 l/fő,d

32

2...3 l/m

2

2

3...5 l/m 2 1,5...3 I/m


II. MELLÉKLET: KÜLSŐ ÉS BELSŐ OLTÓVÍZHÁLÓZAT

készült az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján Revízió: 2004-12-12 1. Épületen kívüli tűzivíz hálózat létesítésének szabályai, méretezése: Tűzoltás céljára a településen és a létesítményeknél meghatározott oltóvíz intenzitást kell minden esetben biztosítani. Az oltóvíz biztosításának módja általában üzemi vagy közműhálózat, illetve ezzel egyenértékű műszaki megoldás (víztorony, tároló – tűzivíz-szivattyú stb.). Amennyiben az oltóvíz biztosítása a közszolgáltató (vízművek) feladata, úgy az elvi nyilatkozatnak tartalmaznia kell az építmény tűzivíz igényének 3 legfontosabb műszaki paraméterét: az építményhez szükséges oltóvíz intenzitást (Vok [l/perc]), a szükséges üzemidőt (tü [perc]) és az oltóberendezés minimális csatlakozási nyomását (Pcs[bar]). A helyi szolgáltató ennek ismeretében nyilatkozik, hogy képes-e szolgáltatni az oltóvizet, illetve milyen műszaki változtatások szükségesek (például további tűzcsaptelepítés, vagy csőhálózat bővítés). A tűzcsapokat a védendő építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél (magas épületek esetén 50m-nél) távolabb és egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. Az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. 1.1. Oltóvíz intenzitás: 2 A szükséges oltóvíz intenzitást (qok [l/perc]), a mértékadó tűzszakasz (Amt[m ]) mérete határozza meg az alábbiak szerint: 2 2 2 2 0 m ≤ Amt < 50 m → Vko= 0 l/perc 2500 m ≤ Amt < 3200 m → Vko = 3300 l/perc 2 2 2 2 50 m ≤ Amt < 150 m → Vko = 600 l/perc 3200 m ≤ Amt< 3900 m → Vko = 3600 l/perc 2 2 2 2 150 m ≤ Amt < 300 m → Vko = 900 l/perc 4600 m ≤ Amt < 5400 m → Vko = 3900 l/perc 2 2 2 2 300 m ≤ Amt < 500 m → Vko = 1200 l/perc 5400 m ≤ Amt < 6200 m → Vko = 4200 l/perc 2 2 2 2 500 m ≤ Amt < 800 m → Vko = 1800 l/perc 6200 m ≤ Amt < 7200 m → Vko = 4500 l/perc 2 2 2 2 800 m ≤ Amt < 1200 m → Vko = 2100l/perc 7200 m ≤ Amt < 8200 m → Vko = 4800 l/perc 2 2 2 2 1200 m ≤ Amt < 1600 m → Vko = 2400 l/perc 8200 m ≤ Amt < 9200 m → Vko = 5100 l/perc 2 2 2 2 1600 m ≤ Amt < 2000 m → Vko = 2700 l/perc 9200 m ≤ Amt < 10400 m → Vko = 5400 l/perc 2 2 2 2 2000 m ≤ Amt < 2500 m → Vko = 3000 l/perc 10400 m ≤ Amt < 12000 m → Vko = 5700 l/perc 2 2 12000 m ≤ Amt < ∞0 m → Vko = 6000 l/perc 2

Az 1200 m -nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800l/perc. Többszintes épületek esetén a figyelembe veendő mértékadó tűzszakasz csökkenthető abban az esetben, ha az épület tűzállósági fokozata I-III osztály között van az alábbiak szerint:   

2 – 5 szintes épületek esetén 30%-al 6 – 11 szintes épületek esetén 40%-al 11 szint feletti épületek esetén 50%-al

1.2. Üzemidő: Az üzemidő (tü[perc]) az építményben lévő éghető anyagokban tárolt energiától függ, mely 2 négyzetméterre vetített fajlagos értékét tűzterhelésnek (Tt [MJ/m ]) hívunk. Az 1.1. pontban meghatározott oltóvíz kapacitást legalább az üzemidő által meghatározott ideig kell biztosítani. Az üzemidő a tűzterhelés függvényében a következő: 2

a. Tt < 400 MJ/m → tü=60perc 2 2 b. 800 MJ/m ≤ Tt < 400 MJ/m → tü=90perc 2 c. 800 MJ/m ≤ Tt → tü=120perc 1.3. Csatlakozási nyomás: 2 A csatlakozási nyomás a 200mm szabad keresztmetszeten történő kiáramláshoz tartozó túlnyomás a csatlakozó tömlő pontján, mely a tűzveszélyességi osztályba sorolás függvénye, a következők szerint: Tüzveszélyességi osztály ”A”,”B” ”C” ”D”,”E”

Csatlakozási nyomás 4 bar 3 bar 2 bar

33


2. Épületen belüli tűzivíz hálózat létesítésének szabályai, méretezése: Vezetékes vízellátás esetén társasházakban, középületekben, ipari épültekben, az építményen belül fali tűzcsapot is kell létesíteni. A fali tűzcsapok helyét, ahogy bármely más beépített épületgépészeti szerelvényt, az engedélyezési dokumentációban fel kel tüntetni. Az alábbi esetekben el lehet tekinteni az építményen belüli fali tűzcsapok telepítésétől (akkor, ha azt egyéb nemzeti szabvány külön nem szabályozza):  középmagas vagy magas épületnek nem minősülő lakóépületeket esetén,  az építményben a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat vagy a tűz terjedését elősegíti,  Középmagas illetve magas épületek esetén, ha az épület alapterülete nem haladja meg 2 o "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 200 m -t 2 o "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 300 m -t, 2 o "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 500 m -t, 2 o "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény esetén a 1000 m -t. 2.1. Oltóvíz intenzitás: Az építmény vízigény számításakor a belső fali tűzcsaprendszer oltóvíz intenzitását is figyelembe kell venni, az alábbi táblázat szerint:

egyidejűsége (E)

száma

Vízhozama [liter/perc/tűzcsap]

egyidejűsége (E)

száma


egyidejűsége (E)

száma


Többszintes épületek Középmagas épület Magas épület egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok

Lakóépület

–

–

–

2

1

150

2

1

200

Igazgatási, iroda- és oktatási épület

1

1

80

2

1

150

4

1

200

Egészségügyi, szociális intézmények, szállás jellegű épületek

2

1

100

3

2

150

4

3

200

Egyéb közösségi épületek

2

1

150

3

2

200

4

3

200

Ipari, mezőgazdasági, termelő, tárolási épületek

2

1

150

3

2

150

4

3

200

Az építmény megnevezése

A táblázatban szereplő szintenkénti szükséges tűzcsapok száma módosul aszerint, hogy az építmény közlekedési útvonalán számolva, legalább 20m-ként egy-egy fali tűzcsap elhelyezése szükséges. A belső fali tűzcsapok építménynél figyelembe veendő mértékadó oltóvíz intenzitását (qob [l/perc]) a következő összefüggéssel kell számolni:

qob[l / perc]  E Vízhozam

2.2. Üzemidő: 2 Az üzemidőt (tü[perc]) hasonlóan a külső tűzcsapok esetéhez, a tűzterhelés (Tt [MJ/m ]) alapján határozzuk meg. Az üzemidő a tűzterhelés függvényében a következő: a. b. c.

2

800 MJ/m ≤ 2 800 MJ/m ≤

Tt < Tt < Tt

2

400 MJ/m → tü= 60perc 2 400 MJ/m → tü= 90perc → tü=120perc

2.3. Csatlakozási nyomás: A csatlakozási nyomás belső fali tűzcsapok esetén (függetlenül a tűzveszélyességi osztályba sorolástól) 2 bar. Magas épületek esetén van mód száraz tüzivíz felszálló létesítésére. Ekkor a belső fali tűzcsap hálózat nem csatlakozik a vízellátó rendszerhez. Tűz esetén az épület oldalán elhelyezett csatlakozó csonk segítségével a tűzoltó autó szivattyúja látja el oltóvízzel az épületet. A szükséges oltóvíz intenzitását fenti elvek szerint kell számolni, illetve a fali tűzcsapokat a 2.1 pont szerint kell elhelyezni. Az oltó víz igényt ekkor a külső tűzcsapok biztosítják (a tűzoltó autó szivattyúján és tömlőin keresztül), így a szükséges belső oltóvíz intenzitást is a külső tűzcsapok intenzitásigényével kell figyelembe venni.

34


3. Beépített automatikus oltóberendezések: Építészeti szempontból, a beépített vízzel oltó berendezést a helyigények illetve az épületgépészeti, épületvillamossági igények miatt kell figyelembe venni. 3.1. Építmények ahol mindenképpen kötelező beépített oltóberendezés alkalmazása: 3  Középmagas és magas szálloda illetve szállás jellegű épületek (K2.1; Vse=21,6m , Pszv= 10kW)  Magas iroda, igazgatási és oktatási épületekben, illetve azok számítógép termeiben mely 2 3 alapterülete meghaladja a 150m (K1; Vse=6,3m , Pszv= 6kW)  Fekvőbeteg ellátására szolgáló középmagas és magas épületben, ha a fekvőbeteg-elhelyezés 3 13,65 méter felett is történik (K1; Vse=6,3m , Pszv= 6kW)  Fekvőbeteg ellátására szolgáló épületben, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja 3 a 300 főt (K1; Vse=6,3m , Pszv= 6kW)  Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására 3 szolgáló kétszintesnél magasabb épületekben (K1; 6,3m , Pszv= 6kW)  Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja a 3 8000 négyzetmétert (K2.3; Vse=64,8m , Pszv= 28kW)  Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a megengedett 3 tűzszakasz méret 50%-át (K2.3, Vse=64,8m , Pszv= 6kW) 3  Középmagas és magas kereskedelmi épületek (K2.3, Vse=64,8m , Pszv= 6kW) 3  Középmagas zárt garázsépület (K2.2; 43,2m , Pszv= 18kW)  Gépesített garázsépületek, illetve többszintes zárt garázsépületek, melyben szintenként 20-nál 3 több gépjárművet tárolnak (K2.2; Vse=43,2m , Pszv= 18kW)  Bármely épület melynek, bármely tűzszakasz meghaladja a megengedett tűzszakasz méretét. Oltórendszer alkalmazása esetén a tűzszakasz mérete kétszerese lehet a megengedett tűzszakasz méretének. 3.2. A szükséges oltóvíz tároló mérete: A beépített oltórendszer számára legtöbb esetben víztárolót kell biztosítani, mivel a közműhálózat, a nagy kapacitásigény miatt nem elegendő. A fenti (3.1 pont) felsorolás zárójelében szerepelnek a szabvány szerinti kockázati besorolások (K) illetve a hozzá tartozó elméleti tároló méretek (Vse). Sokszor előfordulnak ennél szigorúbb előírások, melyek nagyobb tároló térfogattal járnak. Ilyenek lehetnek a mai áruházak, melyek az eladótérben történő polcos tárolás miatt raktárnak minősülnek. Ekkor a tároló térfogata a tárolt anyag összetételétől, csomagolásának módjától és a tároló polcok magasságától függ. Ez esetben az elméleti tároló 3 térfogat akár 300m vagy ennél nagyobb is lehet. Az elméleti tároló térfogat a csőhálózat nyomásvesztesége által okozott kapacitás egyenetlenségek miatt egy biztonsági tényezővel szorzandó, mely a hálózat kiterjedtségétől függő tényező. A gyakorlati tapasztalatok szerint minimum 30%-os túlméretezés szükséges. Tehát a szükséges tároló mérete:

VS [m3 ]  1,3 Vse A tüzivíz tárolót 24 óra alatt kell feltölteni, mely további terhelést jelent a közműhálózat számára, így a szolgáltató felé ezt a vízigényt is be kell jelenteni:

qot [l / perc]  0,6945Vs [m3 ] 3.3. Szivattyú gépház: A szivattyú gépházat a tüzivíz tároló közelében kell elhelyezni, lehetőleg mellette. Minimális mérete a beépítendő szivattyúk méretétől függ leginkább. Tapasztalatok szerint 2,5x4m alapterületen 2,7m belmagasságban elfér két tüzivíz szivattyú, a sprinkler osztó a riasztószelepekkel, illetve az elektromos kapcsolószekrények. A szivattyú gépházban minimálisan előírt hőmérséklet elektromos szivattyúk esetén 5°C, Diesel szivattyú esetén 10°C. 3.3. Energia ellátás A tüzivíz szivattyúknak az épületgépészet egyéb területén használt szivattyúkhoz képest magas a teljesítmény igényük. Leggyakoribb eset, hogy az oltórendszer számára két szivattyúk kell alkalmazni, melyeknek független energia ellátó rendszere kell legyen. Két elektromos szivattyú esetén az építmény két független betáplálással vagy szünetmentes áramforással kell rendelkezzen. A nagy teljesítmény igény miatt a szünetmentes áramforrás nehezen megvalósítható. Ezért amennyiben a kettős betáplálás nem valósítható meg, az egyik szivattyú elektromos motor helyett Diesel erőforrással működik. A szivattyúnkénti becsült teljesítmény igények értékeit a 3.1-es pontban a zárójelek között (Pszv) találjuk.

35

KOMPLEX tervezési segédlet (A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai) Kiadás:

Recommend Documents