Gyógy,-és sportmasszőr komplex szakmai feladatok ( )

Gyógy,-és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 ) 1. A. Ismertesse az emberi test jellemzőit, fő részeit, síkjait, irányait. Határozza meg a betegség fogalmát! Az emberi szervezet vizsgálható:  makroszkóposan (szabad szemmel látható)  mikroszkóposan (szabad szemmel nem, csak fény- vagy elektronmikroszkóppal látható) Az emberi test fő jellemzői:  kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria)  a test a középsík mentén két egyforma részre osztható  belső szerveink egy része aszimmetrikus helyzetű (pl.: lép, máj)  szelvényezettség> erre utalnak az egyforma, hosszirányban ismétlődő részek (pl.: csigolyák és bordák)  A test fő részei:  fej (caput)  nyak (collum)  törzs (truncus)  mellkas (thorax)  has (abdomen)  medence (pelvis)  végtagok (extremitates)  felső végtag (membrum superior)  alsó végtag (membrum inferior) Az emberi test fő síkjai és irányai Síkok:  középsík (median)  homlokirányú sík (frontalis)  vízszintes sík (horizontalis)  nyílirányú sík (saggitalis) Irányok  test középvonalához közelebb eső (medialis)  oldalsó, a középvonaltól távolabbi (lateralis)  külső (externus)  belső (internus)  elülső (anterior)  hátsó (posterior)  hasoldali (ventralis)  hátoldali (dorsalis)  Superior: felső  Inferior: alsó  Proximalis: törzshöz közelebbi  Distalis: törzstől távolabbi  Superficialis: felületi  Profundus: mély  Dexter: jobb oldali  Sinister: bal oldali Betegség fogalma: A betegség az élő szervezet életfolyamatainak abnormális állapota, az egészség ellentéte, a szervezet egyensúlyának felborulása. Emberek esetében betegségnek nevezhető a test vagy az elme olyan állapota amely testi vagy lelki fájdalomban vagy valamely funkció rendellenes működésben nyilvánul meg A betegségnek szubjektív és objektív szimptómái, tünetei vannak. A szubjektív tüneteket a beteg tapasztalja (pl. fájdalom). Az objektív tüneteket külső megfigyelő (orvos) állapítja meg vizsgálómódszerek segítségével. A betegségek kialakulásának külső és belső biológiai, szociális és pszichológiai tényezői is lehetnek. A betegség lehet krónikus (hosszantartó) vagy akut (hirtelen, rövid).

1

∞∞∞∞∞ 1. B Ismertesse a klasszikus svédmasszázs célját, közvetlen és közvetett hatásait! A masszázs célja:     

Izomtónus normalizálása Keringés javítása Fájdalom megszakítása Anyagcsere javítása Általános állapot fokozása

A masszázs élettani hatásai 

-Helyi hatás



-általános hatás,



-távol hatás,



-konszenzuális hatás (távolhatás)

Helyi hatás: Bőrre való hatása: Kezünkkel ledörzsöljük az elhalt hámréteget, a bőr hamarabb regenerálódik, sejtek hamarabb osztódnak, bőrben lévő erek kitágulnak, jobb anyagcsere, bőr regeneráció. Általános hatás: 

Hormonszerű anyagok, hisztamin, és bradichinin termelődik.(hisztamin az ereket tágítja) A kapillárisok kitágulnak, SHUNT hatás.



Bradicihinin hatására az erek áteresztő képessége fokozódik, ezzel az anyagcsere javul.



A vérnyomás csökken, szív könnyebben dolgozik.



Légzés lassul és mélyül



Bőr alatti kötőszövet. A nyirokkeringés fokozódik, lásd bőr értágító hatás.



Izmok, erek értágító hatás, izommunka 20-30-szorosára is emelkedhet.



Tonizáló hatású.



Emésztés fokozódik (perisztaltika aktiválódik,emésztőenzimek kiválasztása fokozódik)



Vizeletkiválasztás nő



Idegrendszer (nyugtató, relaxáló, élénkítő, frissítő)

Távolhatás: 

Konszenzuális hatás. Egyik oldalt kezelve tudunk hatni a másik oldalra.



Fájdalomcsillapítás (kapúelmélet)

 

Reflektórikus hatás szegmenthatás ∞∞∞∞∞ 1. C ismertesse a masszázs és sportmasszázs fogalmát, felosztását és helyét a fizioterápiában!

Masszázs fogalma: A masszázs a bőrön, a test felszínes rétegein kézzel végzett mechanikus kezelés. Meghatározott fogások kötött sorrendben kivitelezett sorozata, melyet a masszőr begyakorolt, módszeres, rendezett módon, adott erejű ritmikus mozgásokkal hajt végre terápiás céllal.

2

Sportmasszázs fogalma: A sportteljesítmények fokozására, az izomanyagcsere növelésére alkalmazott masszázsforma. Felosztása:  Sportmasszázs: célja az edzés vagy verseny előtti felkészítés a fizikai aktivítás utáni frissítés  Fürdősmasszázs: egész testre ,lazítás  Reflexmasszázs - szegment,- kötőszöveti,- perioszteális;  Frissítő és kondicionáló masszázs Közvetett úton, reflexesen, az idegrendszeren keresztül fejti ki hatását. A terápiás hatás nem ott jön létre, ahol kezelünk, hanem attól mindig távolabban fekvő szervekben és szövetekben (távolhatás).  Higiénikus masszázs (fürdős): Gyógyfürdőkben alkalmazzák, frissítő kondicionáló hatása miatt.  Gyógy-masszázs: Kizárólag csak terápiás céllal alkalmazott kezelő eljárás. Gyógy-masszőrök végzik, betegeken, orvosi diagnózis alapján, orvosi előírásra, gyógyítás elérése érdekében, illetve a visszanyert egészség megtartása érdekében.  Diagnosztikus masszázs: orvos végzi; az izomzat tónusának, állapotának felmérése Helye a fizioterápiában: A mechanoterápia része (passzív) ∞∞∞∞∞ 2. A Mutassa be az emberi szervezet morfológiai felépítését: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek! Ismertesse a szervezet jelző ,-és védekező reakcióit’ A sejt fogalma: a legkisebb, önmagában még működő, életjelenségeket mutató egység. Testünkben kb. 100 billió sejt van. A sejt alakja: nagyon változatos, a körülmények hatására módosulhat. Környezetük szerint lehetnek: folyékony közegben ( vér ) gömb alakúak, szomszédos sejtek nyomása miatt köb henger, lapos vagy orsó alak. Működésük szerint : ( pl. ideg sejtek ) nyúlványosak, csillag alakúak. A sejt nagysága:- a legkisebb 4 mikron, (pl. egyes idegsejtek,)- a legnagyobb 600-700 mikron ( pl. simaizom sejt ) ( petesejt 200 mikron )- azonban átlagosan 10 – 30 mikron közötti ( csak mikroszkóppal látható. A sejtek alkotó részei:Sejthártya: A sejtplazmát körülvevő, féligáteresztő hártya, mely elválasztja a környezetétől, ezen keresztül folyik az anyagcsere, veszi fel a tápanyagot, adja le a bomlástermékeket. Sejtplazma vagy sejttest: ( citoplazma ) a sejtnek a sejthártya által körülhatárolt kocsonyás állagú alapanyaga, melyben található a sejtmag, és a sejtszervecskék. Állományát víz, szerves és szervetlen anyagok képezik. víztartalma a korától függően 90%-70% .  Sejtszervecskék: ( sejtorganellumok) sejtplazmába ágyazott alakos elemek, melyek feladata a mag irányításával a sejt élettani folyamatainak biztosítása. sejtközpont ( osztódásban és a mozgásjelenségekben van szerepe )  mitokondriumok ( energia termelés, sejtlégzés )- endoplazmás retikulum- riboszómák, Golgi apparátus, ( váladék termelő ) Lizoszóma ( emésztés, méregtelenítés ) Sejtmag: a sejt életműködésének az irányítását végzi, általában a sejt közepén található, a citoplazmától a maghártya választja el. Tartalmazza az örökítő anyagot DNS-t. 46 kromoszóma, az ivarsejtben csak 23. Rögös kromatin formájában. A szövet fogalma: az azonos eredetű, azonos működést végző, azonos szerkezetű, szabályosan rendeződött, közös anyagcserével rendelkező bizonyos irányba differenciálódott sejtek szöveteket alkotnak. A szövetek állnak sejtes és sejtközötti állományból. Típusai: négyféle alapszövet: hámszövet, kötő- és támasztó szövet, izomszövet, idegszövet. Hámszövet: A sejtek 5 – 6 szögletűek, szorosan egymás mellett fekszenek, a sejtközötti állomány hiányzik, igy ereket idegeket nem tartalmaz. A testfelszínt kívülről borítja, de a testüregekben is megtalálható. Tipusai: fedőhám, ( bőr, üreges szervek, ) mirigyhám ( mirigy felépítés ) pigmenthám, érzékhám, felszívóhám. A sejt alakja szerint lehet laphám, köbhám, hengerhám. Rétegei szerint egyrétegű és többrétegű. ( A bőr többrétegű elszarusodó laphám.) Kötő és támasztó szövet: A szervezetben legnagyobb mennyiségben van jelen, ezek a szervezet vázát alkotó szövetek. Ide tartoznak a kötőszövet, zsírszövet, porcszövet, csontszövet.

3

Kötőszövet: Sejtekből és sejtközötti állományból állnak, ahol a sejtközötti állomány a több. Fontos só, víz és zsirraktár.  Fajtái:- Laza kötőszövet, szemlencse kivételével minden szerv felépítésében részt vesz. (pl. a bőr középső részének az irhának ) tömött kötőszövet vagy ínszövet,- speciális kötőszövet a vér. Zsírszövet: Olyan kötőszövet, ahol a kötőszöveti sejtekben zsír halmozódik fel, sárga színű, testtájanként változó keménységű szövet. Átmenetet képez a kötőszövet és a támasztó szövet között. Szerepe: kipárnázó, hőszigetelő, tápanyag raktár, védelem, mechanikai támasz, térkitöltő. Két alaptípus:- a mechanikus zsírszövet, mely a kötőszöveti gerendák közé zárt, s az éhezéskor sem tűnik el. a depózsír felhalmozott energiatartalék,(nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el), mely éhezéskor energiává alakul. Porcszövet: fél zsemlére emlékeztető porcsejtekből és sejt közötti állományból áll, nagy nyomószilárdságú, rugalmas támasztó szövet. Nincsenek benne erek, ezért anyagcseréjük lassú. Könnyen elfajulnak (degenerálódnak). Fajtái:- Hialin v. üvegporc (izületi felszínek, borda porc) Elasztikus porc ( fülkagyló, orrhegy )- kollagén rostos porc ( csigolyák közötti porckorong ) Csontszövet: a szervezet legkeményebb támasztó szövete, mely egyszerre szilárd és rugalmas. Szilvamag alakú nyúlványos csontsejtekből és sejt közötti állományból áll. A sejtközötti állomány szerves része a csontsejtek által termelt ossein, a szervetlen állomány keménységét pedig ásványi anyagok, ionok adják. A csontok 40% víz. Izomszövet: sejtplazmájuk speciális, csak az izomsejtre jellemző, összehúzódásra és elernyedésre alkalmas anyagot, miofibrillumokat tartalmaz. Fajtái: - simaizom: nagy orsó alakú sejtekből áll, egy sejt középen egy sejtmag van. Erek, zsigerek falában, bőrben található. Akaratlagosan nem működtethető, lassú, de kitartó. - harántcsíkolt izom: alapegysége az izomrost, mely izom nyalábokká rendeződik. Az izomrostot hártya borítja, mely alatt a plazmában több pálcika alakú sejtmag van. Akaratlagosan működtethető, gyors, de könnyen fárad. A vázizomzatot alkotja, csontokon erednek és tapadnak. Két összehúzódásra képes fehérjéből áll, az actin és a miozin. - szívizom: a harántcsíkolt izomszövet különleges formája, a rostok izomhálózatot alkotnak, így az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. Akaratunktól független, nem fáradékony, de nagy erőkifejtésre képes. Idegszövet: az idegsejtekből álló idegrendszer a szervezetet irányítja. Kétféle sejtből áll: - idegsejt v. neuron, - támasztó sejtek v. gliasejtek ( ezek védik táplálják elhatárolják a neuronokat.) Feladata: kapcsolattartás a környezettel ( felfogja az ingereket )- ingerület létrehozása, továbbvezetése,- reagálás. A legtöbb idegsejt sejttesttel, nyúlvánnyal, ( axon ) és végfácskákkal rendelkezik. A sejtek csoportosíthatóak nagyság, működés, sejttest alakja, nyúlványok száma alapján. A neuron egy maggal rendelkező nyúlványos sejt.  Részei idegsejttest ( perikarion)  Idegsejt nyúlványai: - faágszerű plazma nyúlványok, ( dendritek)- idegnyúlvány v. idegrost ( neurit )Végfácska v. végkészülék : a neuron faágszerű végződése, ingerület átvitelre szolgál. A végfácskák végződhetnek neuronon és nem idegszövetben. Attól függően hogy ingerületet vesznek fel vagy adnak le, lehetnek receptorok és effektorok. Szervrendszerek. I, Mozgásrendszer - csontvázrendszer - izomrendszer II, Keringési szervek rendszere III, Zsigeri rendszerek - emésztő - légző - vizeletkiválasztó rendszerek - nemi szervek IV. Szabályozási szervek rendszerei o Belső elválasztású mirigyek o Idegrendszer V. Érzékszervek rendszere A szervezet jelző,-és védekező rendszere:

4

A szervezet reakciói Kórfolyamatok a szervezetben különböző reakciókat váltanak ki. Csoportosításuk: Jelző reakció -

Szövetek

Védekező

fájdalom

-

gyulladás immunreakció allergia

kóros

elváltozásai - elhalás - sorvadás - túltengés - elfajulás - daganatképződés

Fájdalom - dolor Reflex útján védi a szervezetet. Szubjektív tünet, a leggyakoribb panasz. A fájdalom oka lehet: -

oxigén hiány a szöveteknél

-

túlzott feszülés

-

szövet folytonosságának megszakadása, ütés

-

stressz állapot (gyomor, szív panasz).

Gyakori jelenség, hogy a beteg a fájdalmat máshol érzi, ezt a kisugárzó fájdalom pl.: infarktusnál, vesekőnél. Gyulladás - inflammatio A szervezet védekező reakciója a kórokozóval szemben (pl. baktérium). A gyulladást létrehozhatja: -

mechanikai hatás (folyamatos nyomás, dörzsölés),

-

vegyi hatás (sav –lúg marás),

-

hőhatás,

-

sugárzás.

Következménye: Helyi tünetek fájdalom – dolor melegség – calor bőrpír – rubor - duzzanat – tumor működés kiesés – functio laesa

Általános tünetek láz emelkedett vörösvértest süllyedés emelkedett fehérvérsejt szám ellenanyag termelés

A bejutott kórokozó helyileg károsítja a sejteket, értágulat jön létre, fokozódik az erek áteresztő képessége, duzzanat keletkezik, így nő a fájdalom. Gyulladások felosztása Heveny izzadmányos: -

rostos – összetapasztja a felszíneket pl.. diftéria

-

gennyes – sebészeti fertőzések ilyenek, pl.: furunkulus

-

vérzéses – a gyulladás károsítja, roncsolja az ér falát

-

üszkös – nagyfokú szövetelhalás

Heveny sarjadzásos: A sebek gyógyulása szövetsarjadzásos gyulladással történik.(pl. elsődleges – másodlagos sebgyógyulás) Idült gyulladás

5

Jellemzője: a szövetelhalás és szövet újraképződés egyidejűleg történik, pl.: decubitus, tbc. Immunreakció A kórokozók szervezetbe jutása együtt jár a védekező, fehérvérsejtek számának változásával (immunválasz). Immunelégtelenség jelentkezhet örökletesen vagy szerzetten, pl.: betegség, gyógyszerek miatt. Csontvelő

károsító

gyógyszerek,

citosztatikumok,

sugárhatás,

HIV

fertőzés

gyengítik

az

immunválaszt. Allergia A szervezet válaszreakciója a bejutott kórokozó hatására lehet: 

normális



hiányozhat, nincs



csökkent



fokozott (túlérzékenységi reakció)

A bekerült idegen anyag az allergén. Válasz reakció az ellenanyag termelés. Jellemző helyi reakciók: csalánkiütés, szénanátha, bőrpír, gégevizenyő. Legsúlyosabb formája az anafilaxiás sokk, mely életveszélyes, azonnali orvosi beavatkozás szükséges. ∞∞∞∞∞ 2. B Ismertesse a szegmentmasszázs lényegét és célját! Szegment masszázs elve: Az emberi test gerincvelői beidegzése szempontjából szelvényezett. A belső szervek megbetegedése esetén a hozzátartozó dermatomákban, metamerekben (Head zónákban) elváltozás, fájdalom van. Ezt a reflexkört szakítjuk meg. Szegmentenként, alulról felfelé, mindig gyöki fellazítással kezdjük, majd a hagyományos svédmasszázst alkalmazzuk a gerinc felé irányuló mozgással. Ha egy szegmenttel végeztünk, csak akkor kezdjük a következő kezelését. A kijelölt szegment alatt és felett 3-3 szegment sávot is kezeljük. (kidolgozója Mackenzie volt) Célja: 1.) diagnosztizálás általános svéd masszázs, simítások, dörzsölése, fenyőfa nagyon fontos. Gyöki fellazítás 2.) - Alulról felfelé (szegmentek átdolgozása). Egy szegmenten addig dolgozunk, amíg fel nem lazul a kötőszövet. 3.) Kiegészítő svédmasszázs. 4.) Káros reflexkör megszakítása A szegment masszázs javallatai, ellenjavallatai Indikációi:  szív  keringési  tüdő, mellhártya, asztma  emésztőszerv, gyomorbántalmak  vese  funkcionális belszervi elváltozások  egyéb mozgásszervi megbetegedése, rheuma,  izomfájdalom  pszichoszomatikus tünetek  fejfájás stb. Kontraindikáció:

6

              

Lázas beteg, akut gyulladásban lévő beteget nem szabad masszírozni. Tágult, gyulladt visszérnél nem lehet, (trombózis jöhet létre) Szív és keringési rendellenességeknél. Dekompenzált szív problémáknál Magas vérnyomás (kiugróan magas), illetve ingadozó Menses első két nap nem lehet Terhesség esetén Fertőző betegség, Epilepszia Elmezavar Alkoholos állapot. vérzékenység Daganatos betegség cukorbetegnél a hámszövet, ér vékonyabb, gyengédebben masszírozni, ütögetni nem. Osteoporózis: a csontok törékenyek, ütögetés, fenyőfa nem.

A szegment-masszázs során fellépő negatív jelenségek és azok megszüntetése Szegment-masszázskor fellépő negatív jelenségek megszüntetése.       

-Fejfájás szegment – rosszul lesz, szédül, nyilalóbbá válik a fejfájása.: Homlok, szem középről kifelé simítani. -Hátmasszázsnál kulcs-csont – szegy-csont közötti szúró fájdalom: Nagy mellizom gyúrásával lehet megszüntetni. -Lapocka tövis alatt, felett, - kisugárzó fájdalom, váll, kar, deltarostok. Azonos oldali hónaljárok simításával lehet megszüntetni, enyhén lehet dörzsölni is. -Hónaljárki kezelésnél (balról) szív problémát okoz (karba kisugárzó anginás fájdalom) bal alsó bordaívtől – szegycsontig simítani. -Maximálpontok: gyomor bal lapocka tövis árka feletti fájdalom – gyomorgörcs – bal alsó bordaívtől – szegycsontig. -Hát humerális részét m., hólyag panasz – medenceperem lesimításával lehet megszüntetni. -Isialgiánál: Ellentétes oldalon kisugárzó fájdalom (jobb oldali fájdalom bal oldali kezelésénél) jobb oldalon Trochanter majortól az ülőgumóig simítani. ∞∞∞∞∞ 

3. C Beszéljen a gyógy –és sportmasszőri tevékenység személyi és tárgyi

feltételeiről,

a

gyógy-és

sportmasszőri

alkalmasság

kritériumairól! Ismertesse a gyógy-és sportmasszázs hatásait, indukációit és kontraindukációit! Személyi feltételek: empátia, elhivatottság, szakmai tudás, jó kapcsolat kialakítása, igényes környezet, tisztelet. Egészségügyi alkalmasság. Tárgyi feltételek: ANTSZ által elfogadott helyiség, zajmentesség, higiénia Alkalmassági kritériumok: szakmai felkészültség, rátermettség, emberszeretet. Gyógy.-és sportmasszázs hatásai: Lásd az 1.B tételt! A masszázs javallatai (indicatio): 

Ortopédiai, mozgásszervi betegségek krónikus szakasza.

   

Reumatológiai elváltozások a tartó és mozgató szervrendszerben. Centrális és perifériás parézissel társuló neurológiai betegségek. Krónikus vénás betegségek. Hosszantartó ágynyugalom, immobilizáció.

7

A masszázs ellenjavallatai (contraindicatio):

               

Heveny izületi (akut artritis, stb.) és egyéb gyulladások esetén. Lázas betegség idején. (Ekkor nem a regeneráció, hanem csak a láz fokozódna) Fertőzéses bőrelváltozások esetén. (Kiterjedt nedvező, vagy fekélyes, gennyes elváltozás a bőrön) Mélyvénás trombózis esetén. (A vérrög elmozdulhat, s máshol okozhat elzáródást, mely a beteg életébe is kerülhet!) Infarktus, vagy anginás roham esetén. Visszér gyulladás esetén. (varikositas - visszeres csomók) Fokozott vérzékenységgel járó betegség esetén. (pl. trombózis után sincumar és marcumar szedésekor) Menstruáció első két napján. (később a deréktáj kihagyásával lehet) Rosszindulatú daganatos betegeknél. (A maszázs serkenti a sejt szaporodást, tehát növeli a daganatot, ellenben javítja a közérzetet.) Terhesség alatt óvatosan lehet csak masszírozni (ülve, hanyatt és oldalt fekve). A fogások, csak simításokból állnak. Dörzsölni nem, illetve csak a nyaktájékon szabad. Friss traumatikus sérülések esetén (hámsérülés, izületi sérülés és törés) Instabil pszichés állapot. Friss agyi történések esetén (stroke). Csontritkulás (osteoporosis) előrehaladott fázisában. Közvetlenül műtét után. ∞∞∞∞∞ 4. A Jellemezze röviden a mozgásrendszert, és részletezze a csontrendszer mikroszkópos, makroszkópos szerkezetét, a csontok összeköttetéseit, növekedését és fejlődését!

Csontok makroszkópos szerkezete A csontvázrendszer általános jellemzése: A test mozgásában és térbeli helyzetváltoztatásában részt vevő szervek együttese. Az emberi test 206 csontból áll, típusuk szerint lehetnek  lapos csontok  csöves csontok  köbös csontok  légtartalmú csontok Folyamatosan épül, csonthártya felől, a belhártya felől pedig lebomlik. Szabályozó szerve a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy, kötőszöveti sejtekből (vagy porcszövetből) alakul ki A csontvázrendszert alkotja:  csont  szalagok, ízületek  csonthártya, csontvelő, porcogó Feladata:  testüregeket határol és szerveket véd  a test szilárd vázát alkotja és méreteit megszabja  szivacsos állományaiban csontvelő van  a vázizomzat a csontokon ered és tapad

A csontok alakja:  Hosszú és csöves csontok: végtagcsontok többsége  két végükön porc van

8







 a csontkéreg vastag  belsejében sárga csontvelő van Köbös csontok: csigolyák, kéz-lábtő csontjai  kockára emlékeztető  szorosan illeszkednek egymáshoz  szivacsos szerkezetű Lapos csontok: agykoponya, medencecsont, lapockák  lapát vagy kagyló alakúak  üreget zárnak be  vörös csontvelő található bennük Szabálytalan csontok: arckoponya néhány csontja  alakjuk változatos  bennük légtartalmú üregrendszer van

A csontok szerkezete:  Kérgi állomány: tömény csont  Szivacsos állomány: csökkenti a csont tömegét  Erek, idegek, sárga velő  Velőüreg  Csontbelhártya  Csont állomány  Csonthártya A csont járulékos alkotórészei:  Csonthártya: A csontok felszínét borító kötőszöveti lemez  Csontvelő: A csontok belsejét tölti ki.  vörös: szivacsos állományokban van, vörösvértesteket, fehérvérsejteket és vérlemezkéket termel.  sárga: csöves csontokban van, zsír dús, hézagpótló  Porcogó: Szilárd, szívós, de a csontnál lágyabb. A csontok végein van. A csontok összeköttetéseiben vesz részt. Van üvegport és kollagén rostos porc. A csontok összeköttetései:  Folyamatos összeköttetések Rögzített vagy elmozdíthatatlan.



 kötőszövetes: varratos, szalagos, beékelődés  porcos  csontos Megszakított összeköttetés: Ezeket nevezzük ízületnek vagy mozgékony félbeszakított összeköttetésnek.

Csontok növekedése A csontok hossznövekedését a csontok végrészén és közepén található porckorongok biztosítják. Vastagságbeli növekedése a csonthártya felől indul meg, a csontképző sejtek segítségével. Miközben a csontképző sejtek csontállományt hoznak létre, a csontfaló sejtek pusztítják a csontszövetet. Gyermekkorban a sejtképzés van túlsúlyban, így a csontosodási folyamat gyorsabb, 30-40 éves kortól a csontfaló sejtek működése dominál. ∞∞∞∞∞

9

3. B Ismertesse a svédmasszázs különféle fogásnemeit, a sportmasszázs fogások sorrendjét, és az edzésciklusnak megfelelő hagyományos és kiegészítő masszázsfogások megtervezésének szempontjait! Simítás: kapcsolatteremtő, tájékozódó, előkészítő, nyugtató fogás. Mélysége: felszínes, közepes és mély. Végrehajtás: tenyérrel, terhelt tenyérrel, tenyérgyökkel, ujjakkal, kézháttal, egy és két kézzel (háton, mellkason) váltott kézzel (pl. végtagokon). Fajtái: tájékozódó, előkészítő, köztes, intermittáló (ödémás területeken) Fogásai: hosszanti kétkezes, 8-as, haránt, félkörös, U alak, lineáris, hosszanti váltott kezes, terhelt t Iránya:  

testtengellyel megegyező (longitudinalis), testtengelyre merőleges (haránt) félkörös, végtagokon szív felé irányuló.

Ritmusa: egyenletes, lassú, vagy gyors; mindig a célnak megfelelő. Dörzsölés: reflex kiváltó ingerfogás. A bőr alatti lévő szöveteket egymáshoz nyomva, azokat elmozdítjuk egymáson, körkörös, vagy lineáris mozdulattokkal. Mélysége: változó: felszínes, közepes, mély Végrehajtás:  

egy vagy két kézzel, tenyérgyökkel, hüvelykujjpárnával, ujjbeggyel, kisujj szélével, nagy izomtömegnél (pl. nagy farizom) ököllel vagy karomállásba hozott ujjbeggyel.

Fajtái:      

gyalu: kézháttal 10 - 15cm hosszan haladok, majd vissza tenyéri résszel, vasaló: lassú, kígyózó mozdulat a tenyérgyök nyomásával fűrész: a kisujj felöli rész érintkezik csak a bőrrel, a két kéz párhuzamosan, de ellentétesen mozdul, (hasonló a fürkész, de előre halad „fenyőfa”: a csigolya nyúlványát a felette lévő tövisével összekötő lineáris mozdulat. gereblyefogás: karomállásban vannak az ujjak, kapáló mozdulat jellemző smiss fogás: szétsöprés a tenyér élekkel

Iránya: előre haladása a keringés irányának megfelelő, de a háton bármerre lehet dörzsölni. Szegment masszázs esetében gerinc felé irányuló. Ritmusa: lassú tempó: fájdalomcsillapító hatású, gyors tempó: serkentő, ingerlő hatású. Gyúrás: keringésjavító fogás. Az izmot kiemeljük csontos alapjáról, kipréseljük és visszaengedjük eredeti helyzetébe. Mélysége: közepes, mély Végrehajtás: egy vagy két kézzel, kétkezes párhuzamos és félkörös, két ujjas.

Fajtái:

10

       

párhuzamos (kígyózó mozdulatos kétkezes) haránt (végtagokon) redőképző (kétkezes félkörös, kétkezes egymáshoz közelítő) ollózás: egykezes redőképzés (pl. háton) lapos hengerlő gyúrás (ráncba emelő a háton) ún. Pleschelés. intermittáló (simítással megegyező fogás, de erősebb – simításhoz sorolják be!) mángorlás: végtagokon lazító jellegű fogás, két kéz között görgetem az izmot, szitálás: lazító jellegű fogás, egy kézzel rázva, lazítva az izmot. (vibrációhoz tartozik)

Iránya: a vénás keringés irányával megegyező, a háton bármely irányban. Szegment masszázs esetében, gerinc felé irányuló. Ritmusa: a keringés sebességénél kicsit gyorsabb Ütögetés: fájdalomcsillapító és értágító fogás. (rövid kontaktus) Mélysége: felszínes, mély. Végrehajtása: ujjheggyel, kisujj élével, ököllel. Fajtái:   

ütögetés: félig zárt ököllel nagyobb izmoknál, ujjbeggyel kopogtatás laza csuklóval, féligzárt ököllel (hanyintó mozdulattal), valamint a farizomzatnál öklözve. paskolás: tenyérrel, domború kézháttal (légpárnát képezve) ütögetünk. vágás: kisujj élével, lazán egymásra ejtjük a legyezőszerűen nyitott ujjakat; vagy kézéllel, merev csuklóval.

Iránya: izmokra merőleges, vagy kissé toló mozdulatos Ritmusa: gyors, pergő ritmusú. Vibráció: nyugtató, fájdalomcsillapító, tónuscsökkentő, lazító hatású fogás. Mélysége: irányától függően mély (vertikális) és felszínes (horizontális) is lehet. Végrehajtása: karunk antagonista izmainak váltakozó megfeszítésével és elernyesztésével folyamatos, gyors rázómozdulatot, vagy apró nyomó mozdulatot végzünk.(Mellkason kilégzés közben. Fajtái:  

horizontális (testfelületén vízszintes irányú) vertikális (testmélysége felé haladó)

Iránya: testfelületen bármely irányban, illetve a test mélysége felé csak vertikálisan. Szegment masszázs esetében gerinc felé irányuló. Ritmusa: gyors, váltakozó, gyorsuló. Svédmasszázs két kiegészítő fogása: Kirázás: húzó, lazító fogás, melyet a végtagokon alkalmazunk. (hanyatt fekve, ülve /csak felső végtag /) Kimozgatás: az ízületek mozgáshatárig való módszeres, fájdalommentes kimozgatása. (fekve, ülve) Nyomás: a páciens hátára, a gerinc mellett, kilégzés melletti, rövid nyomásokat gyakorlunk. / A. Ionescu /) Kiegészítő: intermittálás (simítás és gyúrás)

11

gyökkezelés (dörzsölés a „gerinc felé” irányba) tövisnyúlvány fogás (szegment masszázsnál) csavarás (szegment masszázsnál) mellkas intermittáló nyomása (szegment masszázsnál) Sportmasszázs fogásai: simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, vagy ütögetés. Sportmasszázs fogások sorrendje:



Sportolás előtt: bemelegíti, előkészíti az izomzatot a teljesítmény növelésének érdekében valamint csökkenti az izom és ízületi sérülések kialakulásának veszélyét.



Sportolás után: A levezető masszázs célja a megterhelt izomzat regenerációja. Az izmok tónusának normalizálásával gyorsabban ürülnek ki a terhelés alatt felszabadult salakanyagok. A felgyülemlett tejsav távozásával megelőzhető az izomláz ∞∞∞∞

3. C Ismertesse a masszázs etikai szabályait! Személyi feltételek: ápolt, gondozott, kedves, empátia teremtő, kéz tiszta,, köröm rövid, se gyűrű, se óra, sem pedig nyaklánc nem lehet. Titoktartás; személyiségi jogok, intimitás betartása. ∞∞∞∞ 4. A Ismertesse a felső,- és alsó végtag csontjait és összeköttetéseit! A vállöv és a szabad felső végtag csontjai: A felső végtagon megkülönböztetünk vállövet és szabad felső végtagot.  Lapocka – Scapula Háromszögletű lapos csont, megkülönböztetünk rajta testet és nyúlványokat. Kulcscsont – Clavicula A lapocka és a szegycsont között helyezkedik el, S alakban görbült csöves csont.  Felkarcsont – Humerus Hosszú csövescsont, megkülönböztetünk rajta középrészt és megvastagodott végrészeket.  Orsócsont – Radius Az alkar küvelykujji oldalán fekszik.  Singcsont – Ulna Az alkar kisujji oldalán fekszik.   

Kéztő – Carpus 8 db apró köbös csont 2 sorban elrendeződve a csuklóban. Kézközép – Metacarpus 5 rövid csöves csont a tenyérben Ujjak – Pigiti manus 14 db rövid csöves csont az ujjakban.

Vállöv és szabad felső végtag ízületei:  

Váll-kulcscsont ízület: A kulcscsont ovális ízületi lapja és a lapocka. Szegy-kulcscsonti ízület:  lehetséges mozgásai:  váll előre emelése és süllyesztése  előre és hátrahúzása

12



 

 forgómozgás Vállízület: Gömb vagy szabadízület, felépül a scapula ízvápájából és a humerus fejéből. Függőlegesen lelógó kar mozgásai: abductio, adductio, auteflexio, retroflexio, rotacio, curcumductio Alkar ízületi: Összekapcsolja az alkarcsontokat: két ízület és egy szalagos összeköttetés. Könyökízület: Egytengelyű összetett ízület. Három részízületből áll és két vezető ízület kombinációja alkotja.

A kéz ízületei:  Csuklóízület: Kéttengelyű tojásízület. A singcsonttól vékony porclemez választja el.  MCP ízület: Korlátozott szabadízületek, gömb ízületek, három tengelyű.  PIP ízületek: Egytengelyű hengerízület.  DIP ízületek: Egytengelyű hengerízület.  Nyeregízület: Kéttengelyű ízület. Az alsó végtag csontjai: 

  

  



  

Medencecsont – os coxae Kétoldali medencecsont alkotja, 3 csont  szeméremcsont – os pubis  ülőcsont – os ischii  csípőcsont – os ilium Keresztcsont – os sacrum A gerinchez tartozik, 5 keresztcsonti csigolya találkozása Combcsont – femur Egyetlen csont alkotja, az emberi test leghosszabb és Medencecsont – os coxae Kétoldali medencecsont alkotja, 3 csont összecsontosodása.  szeméremcsont – os pubis  ülőcsont – os ischii  csípőcsont – os ilium Keresztcsont – os sacrum A gerinchez tartozik, 5 keresztcsonti csigolya találkozása. Combcsont – femur Egyetlen csont alkotja, az emberi test leghosszabb és legerősebb csontja. Térdkalács – patella A térdízület elülső felszínén elhelyezkedő gesztenye alakú csont. A térdet alkotja. Lábszár – Crus Két csontból áll:  sípcsont – tibia: a lábszár vázát mediálisan alkotja elülső felszíne a bőr alatt tapintható  szárkapocscsont – fibula: a lábszár külső oldalán pálca alakú csont Lábtőcsont – tarsus Csontos vázát 7 különböző köbös csont alkotja. Lábközép – metatarsus Csöves csontok a lábfej középső részében.

13



Lábujjak – digiti pedis Csöves csontok, számuk 14, az öregujj neve Hallux.

Alsó végtag ízületei:  Keresztcsont-csípőcsont ízület: Dudoros felszíne miatt mozgás nem lehetséges.  Szeméremcsontok összeköttetése: Két szeméremcsont közé rostporcogós lemez ékelődik be.  Csípőízület: Gömb vagy szabadízület, de valójában dióízület.  Térdízület: A legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű ízület Alkotásában részt vesz:  közvetlenül: comb, sípcsont, patella  csak másodlagos: fibula  Sípcsont-szárkapocs ízület: Fibula fejecse és a sípcsont laterális bütyke, mozgás: minimális.  Bokaízület: Alkotásában a sípcsont, szárkapocscsont és ugrócsont vesz részt.  Alsó ugróízület: Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.  Sópart ízületi vonal: Mozgástanilag nem önálló, hanem két lábtőízület által alkotott ízületi vonal.  A lábtő többi ízülete:  Feszesek minimális mozgással.  Lábközép-lábujj ízületek: Kétoldali levágott gömb alakú ízfejjel kapcsolódnak.  Ujjízületek: Hengeresek. ∞∞∞∞∞ 4. B Ismertesse a gyógy szolgáltatások igénybevételének rendjét, a kezelőlap alapján történő kezelés előírásait, az adminisztrációhoz szükséges iratokat, tudnivalókat! A szolgáltatást a vény kiállításának napjától számított 30. napig bezárólag meg kell kezdeni és a megkezdéstől számított 56 napon belűl kell befejezni. A pénztáros a betegeknél lévő kezelőlapra ráírja az utolsó napot, ameddig a szolgáltatást igénybe lehet venni. Amennyiben a beteg a kúrát az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt indokoltan megszakítja, és a vény érvényességi ideje alatt a kúra nem fejezhető be, az orvos egy alkalommal ismételten felírhatja az igénybe nem vett gyógyászati ellátásokat. A gyógyfürdőkezeléseket reumatológus, ortopéd, fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos rendelheti el. A vonatkozó egészségügyi előírások alapján a medencefürdő, a kádfürdő és frissítőmasszázs (vizes masszázs) kivételével valamennyi kezelés (akár társadalom-biztosítási utalvánnyal, akár készpénzfizetés ellenében) kizárólag olyan orvosi rendelvényre szolgáltatható, melyen szerepel a beteg neve, személyi adatai, diagnózisa, valamint a kezelésekkel kapcsolatos előírások, és megállapítható a kezelést előíró orvos személye, pecsétszáma. Az adminisztrációhoz szükséges iratok, tudnivalók Utalványos kezelések igénybe vételéhez szükséges okmányok:

   

2 db szabályszerűen kitöltött kezelőlap,(ún. Babás-lap) 1 db orvosi rendelvény; (vény, beutaló) TAJ kártya; Közgyógyellátás esetén közgyógyellátási igazolvány.

14

A kezelőlapot a pénztárnál, illetve a kezelés helyén be kell mutatni. A hatályos jogszabályok szerint naptári évenként két kúrát támogat a társadalombiztosítás. A 09-es kódszámú komplex gyógyfürdőellátás igénybe vétele is kúrának számít. ∞∞∞∞∞ 4. C Ismertesse a gyógy-és sportmasszázs során alkalmazott vivőanyagokat, segédeszközöket, alkalmazott hatóanyagokat! Vivő anyagok: A modern masszázs nem használ vivő anyagot, ha mégis, akkor krémeket és olajokat használhatunk egyéni igénytől függően.. Olaj: Jó, mert csúszik, nem jó, mert nagyon csúszik. Nagyon kell figyelni az olaj mennyiségére. Bázis olaj:földimogyoró olaj, olivaolaj, napraforgó olaj, lehet bele tenni egy kis mandula, jojoba, stb olajat. Innorheuma olaj, Johnsons baba olaj Masszázs krémek: Zsíros alapúak, (MOLLIS), Hintőpor: elavult módszer, csúszik, amennyire kell. Eltömíti a pólusokat, szárít (szilikózis veszély) Szabályok: Bemutatkozás, informálódás, vetkőzés, beteg elhelyezése, izomzat ellazult állapotban legyen, kézmosás, takarás. ∞∞∞∞∞ 5. A jellemezze a mellkas csontos szerkezetét, izületeit, a mellkasra ható izmokat! Ismertesse a gerinc felépítését, a csigolyák jellemzőit, a gerinc különféle szakaszain! Csigolyák részei: Megközelítőleg egyforma alakú és nagyságú csontok. Minden csigolya-vertebra egy-egy porckoron közvetítésével kapcsolódódik a szomszédos csigolyához. Részei:  Csigolyatest – corpus vertebrae Szivacsos csontból álló bab alakú henger. Felső és alsó felszínét vékony üvegporc borítja.  Csigolyaív – arcus vertebrae A csigolyatesthez gyűrű alakban kapcsolódnak, hátul a tövisnyulványban találkoznak.  Nyúlványok A csigolyaívről erednek és más csigolyákkal ízesülnek, az izmoknak tapadási felületet nyújtanak. részei:  oldalirányú harántnyúlvány  hátrafelé néző tövisnyúlvány  felfele és lefelé irányuló ízületi nyúlványok A csigolyák csoportosítása: Nyakcsigolya: 7 db. /C1–C7/ Hátcsigolya: 12 db. /Th1–Th12 v. D1–D12/ Ágyékcsigolya: 5 db. /L1– L5/ Keresztcsonti csigolya: 5 db. /S1–S5/ Farkcsigolya: 3-5 db. /CO1–Co3–4/ Felosztásuk: valódi és álcsigolyák Az atlas és az axis csigolya alakja különbözik a többitől. Az atlasnak nincs csigolyateste ezért sokkal nagyobb a csigolyalyuk. Fölötte van közvetlenül a nyakszirtcsonton az öreglyuk, ahol a koponyaüregből kilép az agyvelő és folytatódik min gerincvelő. Az axis speciális alakú, megnyúlt teste van. Különlegessége, hogy miatta jön létre a tagadó fejmozgás. Háti szakasz: 12 csigolya alkotja, az egymás alatt lévő tövisnyúlványok tetőcserépszerűen fedik egymást. Hátra domború ívet hoznak létre.

15

Ágyéki szakasz: 5 csigolya alkotja, a test nagy és bab alakú. A tövisnyúlványok bárdszerűen hátrafelé mutatnak. A csigolyák előre domború ívet alkotnak. Keresztcsonti szakasz:5 csigolya alkotja, összecsontosodott ású alakú csont. Felső része a medencébe emelkedik, alsó részén fülszerű ízületi felszín található. A farkcsonti szakasszal együtt hátra domborúak. A gerinc összeköttetései: Folytonos, 3 csoportba sorolható:  Valódi ízületek révén: a csigolyák ízületi nyúlványain keresztül  Porcos: a csigolyák között a második nyakcsigolyától a keresztcsontig  Szalagos: folytonos összeköttetés a szalagos révén, a sok rövidebb szalag mellett két hosszanti húzódik végig a gerincen. A gerinc görbületei: Alakja kígyózó vonalhoz hasonlít. Oldalról nézve 4 görbülete van. A görbületek kiegyenlítik egymást így a gerinc kezdeti és végi része egy egyenesbe esik. Közreműködnek:  a gerinc erősítésében  a test egyensúlyozásában  a mozgás közbeni rázkódások elnyelésében Idősebb korban a görbületek fokozódnak, ezáltal a test a magasságából 3-4%-ot is veszíthet. Hanyatt fekve a test 1-2 cm-rel hosszabb. A gerinc hossza a hajlatokat követve a test hosszának 45%-a. Szakaszai:  nyaki  háti  ágyéki  keresztcsonti  farki A gerinc feladatai:  törzsünk szilárd tengelye  védi a gerincvelőt  tartja a fejet  kapcsolási pontokat biztosít a mellkasnak és a medencének A gerinc mozgásai:  előre és hátrahajlítás: auterfelexio és retroflexio  oldarahajlítás: lateralflexio  torziós mozgás: torsio, rotacio  rugószerű mozgás A nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb. Csigolyák részei: test, ív, nyúlványok 



Bordák: Costa Karcsú ívben hajlított abroncsszerű csontok. Hátsó végükön bordafejecske található mely a hátcsigolyák testével alkot ízületet.  7 pár valódi borda  3 pár álborda  2 pár repülőborda Mellcsont (szegycsont): A mellkas elülső falát képezi, lapos csont, egész terjedelme kitapintható. részei:

16

   ízületet

markolat test kardnyúlvány képez a kulcscsonttal és 7 pár bordával.

A mellkas felépítése: Thorax. Képzésében részt vesz:  a gerinc háti része  a bordák  a szegycsont Formája: csonka kúphoz hasonlít Határolja: a mellüreg és a hasüreg Szerepe:  belégzéskor a bordák emelkednek a mellkas térfogata nő  kilégzéskor a bordák süllyednek, a mellkas térfogata csökken  a mellkasi szervek védelme  Izületek>kulcscsont-szegycsont, bordák-csigolyák, egyes csigolyák között. Izületek: Kulccsont-szegycsont, bordák-csigolyák. Egyes csigolyák között Mellkas izmai (légzőizmok) A thoracohumeralis izmok légzési segédizmok (mellizmok), mellkason erednek és a humerus-on tapadnak ezért felépítés szerint ide tartoznak. (asztmás, roham esetén felkarokat fixálja). Légzőizmok : 1. Külső borda közti izmok (mm.intercostales externi) V” alakban helyezkednek el, belégzésért felelősök 2. Belső borda közti izmok (mm.intercostales interni) sátor alakú a lefutásuk, kilégzésért felelősek. Jobban körbe veszik a mellkasfalat, tovább érnek, megtörnek  átfordulnak „V” alakba a szegycsonthoz közeli porcos résznél és itt már a belégzésért felelősek. Rekesz (Diaphragma) – A mellüreget a hasüregtől elválasztó kupola alakú izmos lemez, melyet sugár irányú rostok képeznek. Nyugalmi helyzetben nagyobb a kupolája. Ha az izomrostok összehúzódnak a rekesz ellaposodik  belégzés , elernyedéskor  kilégzés. ∞∞∞∞∞ 5. B Ismertesse a fej, nyak és felső végtagokon alkalmazandó svédmasszázs fogásokat! Beszéljen arról, hogyan építi fel a kezelést! 6. 7. 8.

Simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, vibráció, ütögetés Kiegészítő masszásfogások Fogási sorrend: a kezelendő terület alapján ∞∞∞∞∞

5. C Határozza meg a masszázs szerepét a sportolók felkészítésében! Az edzések napi ciklusának megfelelő sportmasszázst, a sportmasszázs hatékonyságának vizsgálatát, szerepét a rehabilitációban! A sportmasszázs célja: teljesítmény fokozása, fáradtság regenerálása, sérülések utáni rehabilitáció

17

Tréning masszázs fogalma: A tréning masszázst az edzés vagy verseny közben, a teljesítmény fokozása, és a terhelési asszimetriák felszámolására érdekében alkalmazzák. A verseny vagy edzés után végzett levezető masszázs célja az izomgörcsök oldása, az izomláz enyhítése. Helyreállító masszázs fogalma: két versenyszám között, a fáradt izomzat ellazítására és annak következő megmérettetésre való felkészítésére alkalmazható Lazítómasszázs: Vérkeringés és közérzetjavító masszázs (hasonló a gyógyés sportmasszázshoz). Tonizáló masszázs: határozottabb fogásokat végez Kondícionáló masszázs: frissítő masszázs, preventív céllal Edzettség fogalma: Az edzettség edzés- és versenyterhelés hatására kialakuló állapot, speciális sportbeli teljesítőképesség. Az edzettség a legátfogóbban és legközvetlenebbül valamilyen fizikai teljesítményében (általános edzettség) vagy meghatározott tevékenységben, sportbeli teljesítményben (speciális edzettség) fejeződik ki. Az edzettség abba az irányba változik, amelyikbe az edzés tereli. Az edzettséget az összetevők hierarchiájaként fogjuk fel. Az egyes összetevők szoros kölcsönhatásban érvényesülnek (pl. kondícíonális képességek). A tapasztalat azt mutatja, hogy az ismert, önállóan is fejleszthető összetevők fejlődése, a fejlődés irama, abszolút szintje szoros összefüggésben van a teljesítményváltozással. A kapcsolat szorossága azonban a speciális (sportági) teljesítmény növelésével következetesen gyengül (pl.: maximális oxigénfelvétel izomnövekedés). Ennek megfelelően az élsportolók edzettségének becslése, mérése egyéni megközelítést követel. Az élsportolóknál nyert mutatók nem alkalmasak általánosításra. Ha például egy olimpiai bajnok kajakozó magas oxigénfelvevő képességgel rendelkezik, ez nem lehet norma a többi kajakozó számára. Az élsportolók legfőbb mértéke a versenyteljesítmény.     

Stressz alapján valósul meg> lelki, testi.> fizikális hatása van. Motorikus összetevők:- Képesség, készség: (jól begyakorolt automatizmus) Pszichikai tulajdonság (egész személyiség) Fizikai összetevők (szervezet működésének összhangja) Alkati tulajdonság (genetika elsősorban és szerzett is).(hízás-fogyás)

Állóképesség fogalma: elfáradással Genetikailag kódolt. Edzéssel szerzett tulajdonság:– gyors o o o

szembeni munkabírás (jellege szerint több féle lehet)

regenerációs képesség: A, képesség B, edzettség színvonala C, felgyorsító eljárások, (pihenés-edzések közötti aktívpasszív) o D, táplálkozás (mit, mikor mennyit) o E, masszázs o F, szauna- meleg fürdő

Állóképesség fajtái: 1, aerob- (szénhidrát-zsírbontása) 2, aerob- anaerob 3, Aerob (8-10/másodperc, laktacid 8-10-2 perc Sérülés utáni rehabilitációs masszázs: betegségek utáni felépülés segítése. Mindig az adott betegségnek megfelelő területen és intenzitással. ∞∞∞∞∞ 6. A jellemezze az izmok mikrószkópos, makrószkópos szerkezetét, működését! Az izom szerkezete : Az izomrostokat finom kötőszövet veszi körül, amelyben erek és idegek térnek az izomsejthez. Több izomsejt kötőszöveti egybekapcsolásából finom izomköteg létesül. Az izomkötegek közti laza kötőszövet az izmot körülfogó kötőszöveti burokkal áll kapcsolatban. A nagyobb számú izom vagy izomcsoport közös takaróját pólyának nevezzük. A sejthártyán belüli alapállományban lévő izomrostocskák (miofibrillumok) a sejt keresztmetszetében vagy egyenletesen elosztva találhatók, vagy csoportokba rendeződnek.

18

Az izomrostocskák (myofilamentumok) ingerek hatására hossztengelyük irányában összehúzódásra képesek. Jó bontású fénymikroszkóppal vizsgálva a rostocskák lefutásában egyszeres fénytörésű, izotróp és kétszeres fénytörésű, anizotróp szakaszokat látunk. Mivel az egymás mellett lévő rostocskákban az egyszeres és kétszeres fénytörésű szakaszok egymáshoz igazodva helyezkednek el, a mikroszkópos metszetekben haránt irányú csíkoltságot látunk. Az izotróp részeket egy vékony kettős fénytörésű lemez osztja ketté (Krause-féle vonal, vagy Z csík (Zwischenscheibe)). Az izom működési (kontraktilis) alapegysége a szarkomer, amelyet oldalról a Z-csíkok határolnak. Amennyiben egy izomrostot (izomsejtet) sejtmembránja felől elektromos árammal ingerlik, s megfelelő nagyságú impulzus érkezik, az izomrost összehúzódik, majd elernyed. Kisebb inger hatására nem reagál a rost. Azt az ingererősséget, amelyre már összehúzódik az izom küszöbingernek nevezzük. Az is megfigyelhető, hogy a hatékony inger leadásának pillanatától a mechanikai válasz bekövetkeztéig bizonyos idő telik el, ami alatt az izomsejtben látszólag nem történik semmi. Ezt az időt lappangási időszaknak nevezzük. Amennyiben az idegrostnál a küszöbingernél kétszer-háromszor erősebb ingert alkalmazunk, az összehúzódás mértéke nem változik. Egy idegrost (idegsejt) a küszöbingerre már ugyanolyan összehúzódással válaszol, mint sokkal erősebbre. Ezt a jelenséget a „minden vagy semmi" törvényének nevezzük. Ha változik az inger frekvenciája, s a következő hatékony inger az elernyedés időszakában keletkezik, az izomrost nem válaszol összehúzódással. A harántcsíkolt izom ugyanis az elernyedés időszakában nem ingerelhető. Tovább fokozva az ingeradás frekvenciáját, a második inger akkor érkezik, amikor az elsőtől az izomrost még összehúzódásban van, akkor a második inger is összehúzódásra vezet. Ha az izomrost végét egy izomhoz kapcsoljuk, az látható, hogy a második összehúzódás görbéje abban a magasságban kezdődik, amelyben az első inger hatására összehúzódott izom már volt. Ilyen módon a második ingertől keletkező miogramm az első fölé kerül, arra ráépül. Ezt a jelenséget nevezzük az összehúzódások szuperpozíciójának. Egy további harmadik időben adott hatékony ingerrel a szuperpozíciót fokozhatjuk, és így tovább mindaddig, míg az izom el nem éri megrövidülésének határát. Az izomnak ezt az összehúzódási állapotát tetanusznak nevezzük. Amennyiben az ingereket elég gyorsan adjuk, az összehúzódás görbéjén összefüggő egyenes vonalat kapunk, az ilyen rángás komplett tetanuszos rángás. Ha egy összehúzódás alkalmával az izom hosszúsága csökken, de feszültsége nem változik, izotóniás rángást hoztunk létre. Fordított helyzetben izometriás az összehúzódás. Az izom összehúzódásakor hő szabadul fel. A hőtermelés már az ingerlés pillanatában megindul, és gyorsan fokozódik, ezt nevezzük aktivációs hőnek. A kezdeti gyors emelkedést kis fokú csökkenés, majd újabb emelkedés követi, melynek maximuma az elernyedés kezdetére esik, ez a megrövidülési hő. Az összehúzódás lezajlása után még percekig a nyugalminál nagyobb az izom hőtermelése, ez az ún. megkésett hő. A kezdeti hőtermelést az anaerob körülmények közt is létrejövő reakciókkal (ATP- és kreatin-foszfát-bomlás, valamint anaerob glikolízis) magyarázzák. A megkésett hőtermelés a biokémiai értelemben vett helyreállítási folyamatokkal kapcsolatos. Az izomműködés alapja az egyes fehérjék kölcsönhatása. Ezek a következők: Motoros fehérjék - Miozin - Aktin Szabályozó fehérjék: - Troponin - Tropomiozin - α-aktinin - Egyéb fehérjék (vinkulin, titin, stb)

19

A miozin 480 kDa molekulatömegű fehérje, amely 6 polipeptidláncból (4 könnyű és 2 nehéz) épül fel, az aktin két spirális részből egymásba fonódó fehérjeszál (F és G aktin). Minden G-alegység felületén található egy aktív kötőhely, amely a miozin kereszthidak fejecskéit képes megkötni. A tropomiozin nyugalomban 6-9 kötőhelyet takar el az aktinszálon. A troponin 3 alegysége: TnIinhibitorikus rész; TnC-kalciumkötőrész; TnT- tropomiozinkötő rész. Az alfa-aktinin a Z-csíkot alkotja, rajta specifikus aktinkötőhelyek vannak. A harántcsíkolt izom működése közben az egymással párhuzamosan futó aktin és miozin fehérjeszálak közelebb kerülnek egymáshoz, és egymáson elcsúsznak. A szarkomer megrövidül. Ezt segíti a miozinszál speciális felépítése és az aktinszálon lévő miozin kötőhelyek felszabadulása, s kötődése a miozin speciális fejecskéjéhez. Ez a motoros tevékenység, melynek négy fázisa van: A motoros tevékenység fázisai: 1. Aktiváció (megindítás) 2. Reguláció (szabályozás) 3. Kontrakció (megrövidülés) 4. Relaxáció (ellazulás) A különböző szakaszokban lejátszódó élettani folyamatok a következők: Aktiváció - A gerincvelő motoros sejtjéből érkező idegi ingerület eléri az izmot, akciós potenciál keletkezik. Motoros egységnek nevezzük a neuront és a hozzá kapcsolódó izomrostokat Az izmokba belépő nyúlvány finom ágakra oszlik, minden ág több izomrosthoz visz ingerületet. - A motoros véglemezben, ahol a neurilemma a szarkolemmával találkozik acetilkolin szabadul fel, a szarkolemma aktiválódik A szarkoplazmatikus retikulumban (SR) Ca++ szabadul fel és áramlik az intracelluláris (IC) térbe, a motoros folyamat megindul. -

Reguláció -

A Ca++ a troponin-C-hez kötődik, A troponin-I által kifejtett gátló hatás megszűnik Aktiválódik a miozin ATP-áz enzime Az F-aktin felületén szabad kötőhelyek keletkeznek Kötődés jön létre a miozin fejek és az aktin között, ún. kereszthidak alakulnak ki. A kereszthidak elfordulnak és ezzel a vékony aktin myofilamentumot a vastag myozin myofilamentum mentén elhúzzák. A kémiai energia mechanikai energiává alakul.

Kontrakció - Ca++ jelenlétében a kereszthíd-ciklus folyamatosan működik. Az aktív állapotban lévő kereszthidak folyamatos működését kereszthíd ciklusnak, vagy csúszófilamentum mechanizmusnak nevezzük. Eredményeként a Z-csíkok a sarcomer középpontja felé elmozdulnak, ezzel az izomrostok megrövidülnek. Relaxáció: A Ca++ visszajut ATP pumpa segítségével a SR-ba (Ca ++ akkumulációja) A troponin-C kötésből felszabadul a Ca++, a troponin-I visszakötődik az aktinhoz és behúzza a tropomiozint is. A további kereszthíd kötés kialakulása gátolt. A sarcomer ellazul és visszanyeri nyugalmi hosszát. ∞∞∞∞∞

20

6. B. Határozza meg a hát svédmasszázs kezelésnek sorrendjét! Ismertesse az alkalmazandó svédmasszázs fogásokat!  Szív felé dolgozik  Simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, vibráció, ütögetés, fogásai ∞∞∞∞∞ 6. C Ismertesse a leggyakoribb sportsérüléseket, a felismeréshez tüneteket, és a sportmasszőr szerepét az elsősegélynyújtásban!

szükséges

Sportsérülésnek tekinthető minden kóros elváltozás, amely valamely sporttevékenység végzésekor keletkezik. A gyakorlatban persze ezt a fogalmat általában inkább a gyakrabban előforduló sérülésekre használják. A szakemberek a sportsérüléseket két fő csoportba sorolják: akut, illetve túlterheléses sérülésekről beszélnek. Az akut sérülés, közszóval élve a sportbaleset időben pontosan behatárolható, egyszeri erős külső hatás eredménye. Az azt kiváltható erőhatás mindenkor az érintett szövet folytonosságának megszakadását, vagyis például izomkárosodást okoz. Vérömleny keletkezik, károsodnak a hajszálerek és kisebb-nagyobb vérömleny keletkezik. Következménye a sérült területen keletkező vérömleny, amely elindítja a test válaszreakcióit (pl. akut gyulladás, vagy a gyógyító folyamatok automatikus beindulása). Az akut sérülések például a zúzódások, rándulások, szakadások, ficamok, törések, horzsolások és sebek. A túlterheléses sérülések olyan kisebb, ám sokszor ismétlődő traumák, amelyek károsan hatnak a szövetekre, mégpedig oly mértékben, hogy erejük meghaladja a szervezet öngyógyító folyamatainak erejét. Fizikai túlterhelés vagy helytelen terhelés eredményei. A túlterheléses sérülések belső- (izom-egyensúlyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és külső tényezőkhöz (edzésbeli hibák, nem megfelelő környezeti feltételek) egyaránt kapcsolhatók. Általában sportspecifikusak, azaz jellemzők az adott sportágra, vagy sportmozgásra (teniszkönyök, ugrótérd). Ide sorolhatók az izom-ín csontos tapadásának gyulladásai (enthesopathiák vagy insertiopathiák), az íngyulladás, az ínhüvelygyulladás, a csonthártyagyulladás, az izom-gyulladás, a tömlőgyulladások, a fáradásos törések, a porcfelszín-károsodások és az ízületi kopások. Az akut sérülés tünetei:

      

Hirtelen, erős fájdalom Duzzanat Nem helyezhető súly az alsó végtagra A felső végtagon extrém nyomásérzékenység Nem mozgatható a teljes mozgástartományban az izület Extrém végtaggyengülés A csont látható ficama vagy törése

A túlterheléses sérülés tünetei:

  

Aktivitás közben jelentkező fájdalom Tompa fájdalom, pihenés közben Duzzanat

A sportmasszőr szerepe az elsősegélynyújtásban: első ellátás, azonnali segítségnyújtás, állapot felismerése. ∞∞∞∞∞

21

7. A Ismertesse a felső.-és alsóvégtag izmait! Felső végtag izmai:  -vállizmok: deltaizom (m. deltoideus ) . lapockatövis feletti izom (m. supraspinatus) .  Lapockatövis alatti izom (m. infraspinatus) , a kis és nagy görgeteg izmok (m. teres minor és m. terse major) , lapocka alatti izom (m. subscapularis) , és a hollócsőrkarizom (m. coracobrachialis ventralis)  -felkar izmai: hajlító izmok: kétfejű karhajlítóizom (m. biceps brachií), karizom (m. brachialis, karorsóizom (m. brachio-radialis, feszítő izmok: háromfejű karizom (m. triceps brachií), kampóizom (m. anconeus)  -alkar izmai: alkar hajlító izmok felületes, hengeres borítóizom (m. pronator teres(, extensor,-flexor izmok, kézizmok: hüvelykpárna a kisujjpátna és a tenyérközép izmai  .alsó végtag izmai  -csípőizmok:-belső csípőizmok: csípő-horpaszizom (m. iliopsoas), körteképű izom (m. piriformis , belső fedettizom (m. obturator internus)-külső csípőizmok: nagy farizmot (m. gluteus maximus).középső (m. gluteus medius) és kis farizmot (m. gluteus minimus)combpólya feszítő izom ( m. tensor fasciae latae)  -combizmok: négyszögű combizom (m. quadratus femoris)  -feszítő izmok: szabóizom( m.sartorius), négyfejű combizom (m. qudriceps femoris), egyenes combizom (m. rectus femoris, belső és középső vaskosizom (.m vastus intermedius)  -hajlító izmok: félig inas izom (m. semitendinosus). Félig hártyás izom (m.semimebranosus), kétfejű combizom (m. biceps femoris)  -közelítő izmok: fésűsizom (m. pectineus), hosszú és a rövid combközelítő izom (m. adductor longus), nagy combközelítő izom (m. adductor magnus), karcsúizom 8m. gracilis)  -lábszárizmok, lábizmok ∞∞∞∞∞ 7. B Ismertesse a hasmasszázs indikációját, kontraindikációját! Sorolja fel az alkalmazandó masszázsfogásokat! Indikációi: Betegségmegelőzésre:  Has,-és medence üregi szervek terápiájának kiegészítésére  Has.-és medence üregi görcsök és blokkok oldására  A teljes szervezet energiaszintjének, vitalitásának fokozására  Székrekedés megelőzése  Puffadás  Csak orvosi javaslatra! Kontraindikációi: Fájdalom, belszervi problémák, megbetegedései;daganat; menses;terhesség.

akut

gyulladás;

sérvek,

lép,

máj

A kezelés menete: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció, felrázás, lesimítás. Ütögetést nem végzünk! ∞∞∞∞∞ 7. C Ismertesse az egyes sportágak (atlétika, súlylökő, futó) gyakori sérüléseit, annak elsősegélynyújtási és masszázs lehetőségeit! Atlétika: Futószámok A futószámok közé tartozó sík- és gátfutás is lehet rövid-, közép- és hosszú távú. Sérülések rövidtávfutásban:((200 -nél rövidebb táv) a szervezet foszfáttartalékait mozgósítja. A rövidtávfutókat leggyakrabban a startnál és a célba érkezés során érik sérülések. Többnyire a combizom sérül meg, illetve az Achilles-ín. A rövidtávfutóknál a sport hosszabb ideje történő gyakorlása után sokszor kialakul az ún. hallux rigidus, amely az öregujj degeneratív megbetegedése. Gátfutóknak mindezek mellett számolniuk kell a medence-keresztcsonti régió, az ágyékcsigolyák és a hasizmok sérüléseivel is. Sérülések középtávfutásban A középtávfutás (a táv az olimpián 800 és 1500 m közötti) nem jár nagy sérülésveszéllyel. Az akut sérülések veszélye csekély. Inkább túlterhelésből adódó sérülések fordulhatnak elő, például az Achilles-ín megerőltetése, és a láb egyéb inainak betegsége jelentkezhet. Szintén a túlterhelés következtében eltörhet a sípcsont, a lábközépcsontok vagy a combnyak. Sérülések hosszútávfutásban A hosszútávfutók (a legfontosabb táv: 3000, 5000, 10000 m és a maraton) sérülései hasonlóak lehetnek, minta a középtávfutóké, de azok mellett tipikus

22

még a meniszkuszok akut és krónikus gyulladása, ami szintén a túlterhelés következménye lehet. Sok hosszútávfutó jellegzetessége az ó-láb, mivel a medence és a sípcsont között található ínköteg enyhén dörzsölődik. Ez heves fájdalommal jár. Másik problémás terület a keresztszalag. Az atlétikai sportágak közé tartoznak férfi és női gyaloglószámok is. Dobószámok:A dobószámok közé a súlylökés, kalapácsvetés, diszkoszvetés és gerelyhajítás sorolható. Sérülések súlylökésben A vállfájdalom okai: A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik. A vállban ízületi kopás ritkábban jön létre, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, mint például a térd vagy a csípő. Aférfiak 7,257 kg-os, a nők 4 kg súlyú fémgolyót löknek el. A versenyző, miközben lendületet vesz, megterheli az ágyékcsigolyáit, tipikusak az ujjak és a kezek sérülései, valamint megsérülhetnek a karok és a támaszkodó láb izomzata. A túlterhelés hosszú távú következménye a csuklóízületi artrózis. Sérülések kalapácsvetésben: A kalapácsvetés az egyetlen dobósport, amiben a kesztyű használata megengedett. A súlylökésben előforduló sérülések jellemzőek itt is, különösen a törzs izomzata veszélyeztetett. Az ujjakban lévő inakat és ízületi tokokat is nagy terhelés éri. A könyökízület és a csípő krónikus sérülései sem ritkák. Sérülések diszkoszvetésben: Ebben a sportágban is a már említett sérülések fordulhatnak elő, de a négy dobósportág közül itt a legcsekélyebb a sérülések veszélye. Sérülések gerelyhajításban Az artrózis (porckopás) kezelési lehetőségei Jelenleg nem áll rendelkezésünkre oki terápia az artrózis kezelésére, de különböző gyógyszerekkel a fájdalom csökkenthető, és az ízület mozgásképessége javítható. Gerelyhajításban főleg a hosszú távú sérülések dominálnak. Mivel a gerelyt fejmagasság fölött tartják, gyakran előfordul a rotátorköpeny sérülése. Tipikusak a könyöksérülések, az ágyékcsigolyák sérülései és az ínszalagsérülések. Tartós vagy extrém terhelés hatására kialakulhat a vállban, a könyökben és a csípőben az ízületi tokok és a porc kopása. Ugrószámok: Az ugrószámok közé tartozik a magasugrás, rúdugrás, távolugrás és hármasugrás. Sérülések magasugrásban: Valamennyi ugrósportra általánosan jellemző, hogy megterheli az ágyékcsigolyákat. Magasugrásnál gyakoriak a boka- és térdsérülések, késői következményként pedig a hátsérülések. A lendített láb izmai ugrás közben megsérülhetnek. Késői következmények lehetnek még a bokaízületi panaszok és a szalagszakadás. Sérülések rúdugrásban: A rúdugrás a legveszélyesebb atlétikai versenyszám. Tipikus sérülés a vállízületi ficam, illetve a vállrégióban elszenvedett törések. Gyakoriak az ágyékcsigolyák-, valamint a térdszalagok és az Achilles-ín sérülései. Ha az ugrást a sportoló elvéti, fennáll a hát- és hátizomsérülések veszélye is. Sérülések távolugrásban A távolugrásban a lábfejeket és a törzset éri a legnagyobb terhelés, különösen landoláskor. A térd, a boka, a lábszár- és a combizmok szintén megsérülhetnek, akár izomszakadás is történhet. Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés Sérülések hármasugrásban Rendszerint hasonló sérülések fordulhatnak elő, mint távolugrásban és rövidtávfutásban, tehát elsősorban izomszakadás, zúzódás, boka- és térdsérülések, illetve térdszalaggyulladás, ami az ún. „ugrótérd” kialakulásához vezethet. A hét- és tízpróba a már említett versenyszámok különböző kombinációiból áll össze. ∞∞∞∞∞ 8. A Ismertesse a törzs,-nyak,-és a koponya izmait! A fej izmai – fejtető Tarkóizom (m. occipitalis) – skalp (fejsisak) mozgatása. Ered az occiputon szélesen. Homlokizom (m. frontalis) – skalp mozgatása, homlok ráncolása, szemöldökív emelése. Ered a homlokon szélesen. Együttesen tapadnak a fejtetőt borító bőnyébe, az ún. fejsisakba (galea aponeurotica). -

Arcizmok Nagy részük csonton ered és az arcbőrben végződik. Létrehozzák az arcmimikát, mely szoros kapcsolatban áll az idegrendszeri megnyilvánulásainkkal. Rágás létrehozása. Mimikai izmok – az arc különböző nyílásainak szűkítése, tágítása, összehúzása, alakváltoztatása. A VII. agyideg idegzi be őket. o Szemkörüli izmok

23

-

o Száj körüli izmok o Trombitás izom o Orr körüli izmok o Fül körüli izmok Rágóizmok – 4 erős izom, az V. agyideg idegzi be őket. o Rágóizom (m. masseter) – állkapcsot felfelé húzza, a szájat zárja. Ered a járomíven, tapad az állkapocsszöglet külső felszínén. o Halántékizom (m. temporalis) – állkapcsot felfelé, és előrefelé húzza. A szájat zárja. Ered a halántékcsont pikkelyén, tapad az állkapocság izomnyúlványán. o Külső és belső röpizom (m. pterygoideus lateralis et medialis) – az állkapcsot felfelé, és hátrafelé húzza, a szájat zárja.

A nyak izmai Felületes nyakizmok o Nyaki bőrizom (platysma) – a test egyetlen igazi bőrizma. Feszesen tartja a nyak bőrét, emeli az emlőket. o Fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus) – a fejet hátrahúzza, az arcot fölfelé és ellenkező irányba fordítja. A fej egyenes tartása, hanyattfekvésből a fejet felemeli, légzési segédizom. Ered a szegcsont markolatán és a kulcscsont belső harmadán. Tapad a halántékcsont csecsnyúlványán (processus mastoideus). -

Nyelvcsonti izmok Nyelvcsont feletti és alatti izmok, 4-4 izom - együttesen fejtik ki hatásukat. A nyelvcsont felettiek nyitják a szájat, ez alatt a nyelvcsont alattiak rögzítik a nyelvcsontot. Ivás, szopás alkalmával a felettiek megfeszülnek, az alattiak összehúzódnak.

-

Mély nyakizmok o Elülső csoport (praevertebralis izmok) – a nyakat előre, és saját oldala felé hajlítják. o Oldalsó csoport (scalenus csoport) – a nyakat oldalra, és előre hajlítják. Erednek a nyakcsigolyák harántnyúlványain, tapadnak az I. és II. bordákon.

Tarkó- és nyakizomzat A mély hátizmok folytatása. Felületes csoport – hosszú izmok. Homokórához hasonló, egymást részben átfedő alsó és felső izomkúp. Az alsó a mellkas felső részéről a felső nyakcsigolyák felé ér össze. Ide tartoznak a scalenus izmok is. A felső izomkúp a felső háti és az alsó nyakcsigolyákról a fejre sugárzik szét. Két függőleges izompillért képeznek, köztük a tarkógödörrel. A fejet rögzítik, hátraszegzik, az arcot saját oldaluk felé fordítják. Mély csoport – rövid izmok az occiput és az első két nyakcsigolya között. A fejet hátra, oldalra billentik, forgatják. A mellkas izmai – felületes izmok Nagy mellizom (m. pectoralis major) – a távolított kar közelítése (adductio), a felemelt kart lefelé húzza (fejszecsapás, úszás), kisegítő belégzőizom. Ered a kulcscsont külső oldalán, a szegycsonton és a II-VI. bordaporcogó külső felszínén, valamint a rectus-hüvely elülső lemezén. Tapad a humerus nagygumói élén. Kis mellizom (m. pectoralis minor) – a lapockát előre és lefelé húzza, kisegítő belégzőizom. Ered a III-V. bordák elülső felszínén. Tapad a lapocka hollócsőrnyúlványán. Elülső fűrészizom (m. serratus anterior) - a kar vízszintes fölé emelése (elevatio), a lapocka alsó szögletét a lateral felé húzza, kisegítő belégzőizom. Ered az I-IX. bordákon húsosan. Tapad a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén. Kulcscsont alatti izom (m. subclavius) – a kulcscsontot lefelé, a medial felé húzza. Ered az I. borda porc-csont határán. Tapad a clavicula alsó felszínén. A mellkas mély, vagy saját izmai Külső és belső bordaközi izmok (mm. intercostales interni et externi) – a külsők az alsó bordákat emelik (belégzés), a belsők a felső bordákat süllyesztik (kilégzés).

24

-

-

Eredés-tapadás: az egymás fölött lévő bordákat kapcsolják össze, X alakban keresztezve egymást. Bordaemelő izmok (mm. levatores costarum) – belégzés. Erednek a csigolyák harántnyúlványain. Tapadnak az alattuk lévő bordák bordagumó és bordaszöglet határán. Rekeszizom (diafragma) – összehúzódáskor lejjebb száll (belégzés), elernyedésekor visszatér eredeti helyzetébe (kilégzés). A mell és hasüreg tökéletes elválasztója. Mellkas alsó széléhez tapad, középső része inas. Hatalmas izomlemez. ∞∞∞∞∞ 8

B Ismertesse a hátmasszázs indikációját, sorolja fel az alkalmazandó masszázsfogásokat!

A masszázs javallatai (indicatio):

    

Ortopédiai, mozgásszervi betegségek krónikus szakasza. Reumatológiai elváltozások a tartó és mozgató szervrendszerben. Centrális és perifériás parézissel társuló neurológiai betegségek. Krónikus vénás betegségek. Hosszantartó ágynyugalom, immobilizáció.

A masszázs ellenjavallatai (contraindicatio):

               

Heveny izületi (akut artritis, stb.) és egyéb gyulladások esetén. Lázas betegség idején. (Ekkor nem a regeneráció, hanem csak a láz fokozódna) Fertőzéses bőrelváltozások esetén. (Kiterjedt nedvező, vagy fekélyes, gennyes elváltozás a bőrön) Mélyvénás trombózis esetén. (A vérrög elmozdulhat, s máshol okozhat elzáródást, mely a beteg életébe is kerülhet!) Infarktus, vagy anginás roham esetén. Visszér gyulladás esetén. (varikositas - visszeres csomók) Fokozott vérzékenységgel járó betegség esetén. (pl. trombózis után sincumar és marcumar szedésekor) Menstruáció első két napján. (később a deréktáj kihagyásával lehet) Rosszindulatú daganatos betegeknél. (A maszázs serkenti a sejt szaporodást, tehát növeli a daganatot, ellenben javítja a közérzetet.) Terhesség alatt óvatosan lehet csak masszírozni (ülve, hanyatt és oldalt fekve). A fogások, csak simításokból állnak. Dörzsölni nem, illetve csak a nyaktájékon szabad. Friss traumatikus sérülések esetén (hámsérülés, izületi sérülés és törés) Instabil pszichés állapot. Friss agyi történések esetén (stroke). Csontritkulás (osteoporosis) előrehaladott fázisában. Közvetlenül műtét után.

Alkalmazandó fogások: simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, vibráció, ütögetés+kiegészítendő masszázsfogások. ∞∞∞∞∞ 8. C Beszéljen a sportmasszőr sportsérülést megelőző feladatáról! Ismertesse szakágak szerint a megelőzési technikákat! Megelőző feladatok: jó izomtónus, edzettség, célzott kondícionálás. Szakág: atléta, súlylökő, gerelyhajító, kalapácsvető, magasugró, távolugró, rúdugró,, rövid.-és hosszútávfutó, gátfutó. ∞∞∞∞∞

25

9. A Mutassa be a keringés szervrendszerét, a szív felépítését és működést! A keringési szervrendszer: központja a szív. A keringési szervrendszer részei: 

Az erek



A vérerek fajtái: verőerek, visszerek és hajszálerek, a vér és a vérképző szervek, a szív és a nyirokrendszer.

A keringési szervrendszer feladata: -

oxigén, széndioxid, bomlástermékek, hormonok, vitaminok szállítása

-

Hőszabályozás

-

Belső egyensúly fenntartása a szervezetben

-

Só és víz háztartás fenntartása

-

Sav-bázis egyensúly fenntartása

-

Védekezés

Szív: A szív a mellüregben, a két tüdő között, a gátüregben található. Asszimetrikus helyzetű, a középvonaltól balra. A szív felső része a szívalap. Alsó része a szívcsúcs. A jobb és a bal szívfelet a szívsövény választja el, így a két szívfél között nincs közlekedés. A jobb szív félben csak széndioxidos vér van (vénás szívfél). A balban pedig oxigénes (artériás szívfél). Billentyűi a vitorlás és a zsebes. Ingerképzõ-vezetõ rendszerének részei: -

-szinusz-csomó: jobb pitvar felsõ falában

-

-pitvar kamrai csomó: jobb pitvar-kamra határán

-

-His-nyaláb: A pitvarokat a kamráktól elhatároló rostos vázon áthalad

-

-Tawara-szálak: kamrai sövény két oldalán futnak

-

-Purkinje-rostok:

A szív felépítése és működése A szív a keringési rendszer központja, a mellüregben, a két tüdőfél között helyezkedik el. Fala háromrétegű. Kívülről a vékony szívburok borítja. Ez alatt található a szívizomszövetből álló szívizom. A szívizomszövetet harántcsíkolt izomrostok alkotják, melyek gyors összehúzódásra képesek és nem fáradékonyak. A szív belső rétege az üregeket bélelő, rugalmas szívbelhártya. A szív belső üregrendszerét egy hosszanti sövény két, egymástól teljesen elkülönülő részre: jobb és bal szívfélre osztja. A két szívfelet a szívbelhártyából kiinduló vitorlás billentyűk pitvarra és kamrára tagolják. A pitvarok vékonyabb, a kamrák vastagabb izomzatúak. A pitvarokba torkollanak a vénák, a kamrákból indulnak ki az artériák. A jobb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal kamrából a főverőér, az aorta a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes billentyűk találhatók. A szív szöveteinek vérellátását a szívkoszorúerek biztosítják. A szív tartja áramlásban a vért a keringési rendszerben. Összehúzódásaival kialakítja a vérnyomáskülönbséget a szívből kiinduló artériák és a szívbe vezető vénák között. A vérnyomás a vérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása. A vérnyomás mérésekor mindig két számadat olvasható le, a magasabb érték az ún. szisztolés nyomás (amit a szív összehúzódása idéz elő), az alacsonyabb érték a diasztolés nyomás (a szív elernyedt állapotában mérhető nyomás). A vérnyomás értéke sok mindentől függ, egy átlagos embernél 120/70. A keringési rendszerben a

26

vér – a fizika törvényeinek megfelelően – a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A vér egyirányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják. A szívműködés ismétlődő szakaszokra, szívciklusokra tagolható. A szívciklus első ütemében a pitvarok megtelnek vérrel, majd összehúzódnak. A vérnyomás növekedése miatt megnyílnak a vitorlás billentyűk, és a vér a kamrákba áramlik. Ezt követően a kamrák húzódnak össze. A billentyűk lemezei alá nagy nyomással áramló vér bezárja a vitorlás billentyűket, melyek szorosan illeszkedő lemezei megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarba. A növekvő vérnyomás miatt ugyanakkor kinyílnak a zsebes billentyűk, és a vér az aortába, illetve a tüdőartériába áramlik. Az artériába jutott vér belefolyik a zsebes billentyűk tasakjaiba, amelyek egymáshoz simulva megakadályozzák a vér visszaáramlását, amikor a kamra elernyed. A billentyűk tehát szelepként működnek, és a vérnyomás mozgatja őket. A jobb és a bal kamra minden egyes összehúzódásával azonos térfogatú vért továbbít a kis, illetve a nagy vérkörbe. A szív nyugalomban átlagosan 70-75-ször húzódik össze percenként. Egy-egy összehúzódással a jobb és a bal kamrából mintegy 70-80 cm 3 vér kerül az érpályába. Az egy perc alatt továbbított vérmennyiség, vagyis a keringési perctérfogat így kb. 5 dm3. Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt a teljes vértérfogat megfordul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben. Nagyobb igénybevétel esetén emelkedik az egy összehúzódással továbbított vér mennyisége, valamint az összehúzódások száma is. Ennek következtében a keringési perctérfogat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet. A szív automatikus működésű, saját ingerképző központtal rendelkezik, azaz, ha egy szívet kiemelünk a helyéről az tovább dobog. A szívátültetések során a kiemelt, egészsége szív is ezt teszi az orvosok kezében. A szív több ingerképző központtal rendelkezik, az elsődleges központ a jobb pitvar falában lévő szinuszcsomó. Innen az ingerület a másodlagos ingerképzőbe, a pitvarok és kamrák közt lévő pitvar-kamrai csomóra terjed, majd a harmadlagos ingerképző, a Hisköteg következik. A His-köteg a kamrák közötti falon a Tawara-szálakban folytatódik, majd a szív külső felén a Purkinje-rostokban vezetődik az elektromos inger. Utóbbi két ingerületvezető már nem képes önálló ingerület képzésére. Kísérletek igazolták, hogy a szinuszcsomó kiiktatását követően a szív egy rövid időre megáll, majd újra összehúzódásokba kezd, ez esetben az ingerületképzést a másodlagos ingerképző, a pitvar-kamrai csomó vette át. Ennek megfelelően képes a harmadlagos ingerképző is átvenni a pitvar-kamrai csomó szerepét, de ekkor a szív működése már nagyon egyenletlen. Az EKG tulajdonképpen a szív egyes területeinek elektromos impulzusait jeleníti meg.

∞∞∞∞∞ 9. B Ismertesse a passzív kimozgatás fogalmát, indikációját, kivitelezésének szabályait! Passzív eljárások közé tartozik a passzív mozgatás, húzás. A passzív eljárások kivitelezése a beteg aktív együttműködése nélkül zajlik le. A passzív mozgatás célja: a mozgás(ok) terjedelmének megtartása, illetve helyreállítása, a kontraktúrák (mozgásbeszűkülés) megelőzése , oldása, az izom-, ín-, reflex apparátus karbantartása, a bőr vérellátásának javítása, az aktív mozgások előkészítése, az izomzat hipertónusának csökkentése. A passszív mozgatás általános szabályai: masszázs előzi meg, fájdalommentes, mozgáshatárig történik, egyszerre csak egy izületet mozgatunk, enyhe trakciót alkalmazunk, beteg betegségének és tűrőképességének figyelembevételével. Indikációi: Az izületek mozgáspályát megtartó. A kontratktúrák kialakulást megakadályozój, oldó és keringésjavító. Mozgásterjedelem megtartás, helyreállítás. A mozgásbeszűkülés megelőzése, oldás, aktív mozgások előkészítése. Az izomzat csökkent működésének helyreállítása, teljesen bénult izom rugalmasságát, reflex apparátus funkcióképességének megtartása, szöveti gyógyulás elősegítése, az izületi porc anyagcseréjének javítása, fájdalom csökkentése.

27

∞∞∞∞∞ 9. C Ismertesse a klíma, hidro-és balneoterápia lényegét és kezelési módjait, valamint masszőri feladatait a kezelések során! Klímaterápia: Az időjárás változásait hosszabban vizsgálva kitűnik, hogy bizonyos földrajzi helyeknek az időjárási viszonyai jellemzőek. Azokat az időjárási viszonyokat, amelyek földrajzi helyeket jellemeznek: éghajlatnak vagy klímának nevezzük. Megkülönböztetünk:   

. meleg övezetet – a Rák illetve a Baktérítőig terjedő terület . mérsékelt öv – a térítőktől a sarkvidékekig terjedő területet . sarkköri öv – a két sarkkörön belüli terület

Az éghajlati viszonyok meghatározhatók:     

. . . . .

nem

csak

szélességi

hanem

magassági

szempontok

szerint

is

égövi klíma – amely 5000 m tájegységi klíma – amely 1000 m regionális klíma – 10 m gyógyklíma – 2 m mikroklíma 1 m magasságig terjed

Földrajzi elhelyezkedés szerint:    

. . . .

tengerparti tavi alföldi hegyvidéki

Az egyes éghajlati viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre. Az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával a bioklimatológia foglalkozik. Hazánkban a gyógy-klíma szempontjából az alábbi lehetőségek vannak:    

. . . .

alföldi erdős – dombos középhegységi tavi

Alföldi klíma: erős napsugárzása és nagy hőmérsékletingadozása miatt – ingerklímának tekinthető Erdős- dombos klíma: enyhébb időjárás ingadozása, gyengébb széljárása miatt – kímélő klímának tekinthető Középhegységi klíma: (500 – 1000 m): az erdős – dombos vidék klímájánál erőteljesebb hatású, mégis csak enyhe ingerklímának tekinthető:     

. idegrendszeri labilitásban . vegatatív idegrendszeri labilitásban . gyomor – bélrendszeri megbetegedésekben (főleg fekélyes betegségekben) ajánlatos „gyomorbajos” emberekre jótékony hatású . a magasabb hegyvidéki klíma erős ingerklímaként fogható fel, magasabb az UV sugárszás – ajánlott hyperthyreosisban, tüdő asthmában, vérszegénységben szenvedő betegeknek

Tavi klíma: a magasabb UV sugárzás és a visszaverődő sugárzás miatt ingerklímának tekinthető – anaemia, roborálás, kedélybetegségek kezelése során ajánlható A klíma változás jótékony hatása mellett fontos tényező a környezetváltozás is ami stimuláló, nyugtató, relaxáló hatású lehet. („Úgy érzem kicseréltek”) Barlangterápia (speleoterápia)

28

. a klímaterápia különleges formája  . már ég megfigyelték, hogy a barlangoknak, föld alatti üregeknek bizonyos betegségekben gyógyító hatásuk van  . főleg légzőszervi és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők gyógyítására használatos Barlangok csoportosítása hőmérsékletük alapján:  

. hideg barlang . meleg barlang

A barlangok mikroklímája speciális:               

. levegőjük rendkívül tiszta ( a lebegő szemcsék száma 100/ m3 a városi levegő 10.000 /m3 -éhez képest!) . mentesek az allergénektől . koromtól . égéstermékektől . kipufogó gázoktól . nehézfémektől . mérgesgázoktól . pormentesek!! (porallergiában szenvedők számára felüdülést jelentenek!) . magas a páratartalmuk (légúti hurutoldó hatás) . magas a mész (kalcium) tartalma – ez gyulladáscsökkentő, antiallergiás hatású . a szén-dioxid tartalma magasabb a légköri levegőénél, így izgatja a légzőközpontot, fokozza a légzést) . a levegő ion tartalma is magas (negatív ionok hatása!!) . a hőmérsékletük állandó (hideg barlang 10 C fok, meleg barlang 40 C fok a meleg barlangokban bizonyos mértékű radon is előfordul – amely fájdalomcsillapító hatású

Indikáció: -

. hideg barlang – tüdőasthma, légúti megbetegedések széles skálája . meleg barlang – mozgásszervi betegségekben szenvedők (lásd meleg hatás)

Ellenjavallatok: -

hideg barlangok – decompenzatio, emphysema, rheumás betegségek, tüdőpangás, magas vérnyomás-

-

meleg barlang ellenjavallatai megegyeznek a balneotherapia ellenjavallataival

Balneoterápia, hidroterápia. Azonosságok és különbözőségek Azonosságok: -

mindkét esetben a víz jótékony, gyógyító hatását használjuk minkét esetben fontos lehet a víz hőfoka bizonyos területei a beteg otthonában is használhatóak (pl. ivókúra, gyógyszeres fürdő stb) a mozgásrendszeri, keringés- és érrendszeri betegségek kezelésére egyaránt alkalmasak

-

hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, görcsoldó hatással bírnak mindegyik fontos része a rehabilitációnak

Különbözőségek: Hidroterápia során: -

alkalmazott víz általában nem tartalmaz jelentős mennyiségben ásványi anyagokat. leggyakrabban csapvizet használunk, mely általában 0,3 gr ásványi sót tartalmaz a víz fizikai hatásának a felhasználása történik a víz felhajtóerejét, hidrosztatikai nyomását és hőmérsékletét hasznosítjuk

29

-

Hidroterápia mindig külsőleg alkalmazott kezelést jelent (pl. borogatások, pakolások, zuhanyfürdők, súlyfürdő stb.)

Balneoterápia során:  -

a gyógyvizek ásványianyag tartalma jelentős, tájegységenként eltérő összetételű a gyógyvizek kémiai és általános hatásait is felhasználjuk természetesen feltörő- vagy feltárt gyógyvizeket, termálvizeket használunk a feltörő források közelében gyógyiszap képződhet (pl. Harkány, Hajdúszoboszló, Hévíz) a gyógyvizek belsőleg is használhatók (ivókúra) a gyógyvizek, termálvizek gőze belélegeztethető (inhaláció) a természetben előforduló gyógyforrások közelében kórházak, gyógyfürdők, termálfürdők, rehabilitációs intézetek létesülnek a gyógyvizek használata gyógyhelyeken történik a balneoterápia fontos idegenforgalmi jelentőséggel bír Hidroterápia:

Hidroterápia hatásai A hidroterápia során a víz felhajtóerejét, hidrosztatikai nyomását és hőmérsékletét hasznosítjuk. A hidroterápia során alkalmazott víz általában: -

nem tartalmaz jelentős mennyiségben ásványi anyagokat. Leggyakrabban használt csapvíz általában 0,3 gr ásványi sót tartalmaz. Így a hidroterápiás kezeléseknél az ásványi sók nem játszanak jelentős szerepet.

A víz felhajtóereje ( Arkimédesz törvénye szerint): -

azt jelenti, hogy a vízben fürdő beteg (ha nyakig vízben van), súlyvesztesége testsúlyának 90 %-a. Így a 10 % testsúlyú beteg mozgékonyabbá válik (könnyűnek érzi magát és a mozgást is), olyan mozgások elvégzésére képes, amelyet szárazon nem képes megtenni.

A víz hidrosztatikai nyomása: -

elősegíti a különböző izületi és egyéb folyadékgyülemek felszívódását. Összenyomja a felületes vénákat Segíti a vér visszaáramlását Serkenti a nyirokkeringést Fokozza a diurézist (vizelet kiválasztást) A mellkasra gyakorolt nyomás miatt azonban nehezíti a légzést

A víz hőmérsékletének hatása a hidroterápia során: -

hideg víznek a 20 C fok alatti hőmérsékletű vizet nevezzük (A csapvíz általában 14 – 16 C fok) Egészséges egyének úszómedencei vízhőmérséklete 22 – 26 C fok hűvös hőfokú víz : 28 – 31 C fok, amely nem reumás mozgásszervi betegségekben szenvedő betegek vízalatti torna kezeléséhez megfelelő indifferens (közömbös) hőfokú víz: 34 – 35 C fok, amely a bőr hőmérsékletéhez hasonló meleg hőmérsékletű víz: 36 – 39 C fok, amely értágító hatása révén javítja a szövetek vérellátást és oldja az izomgörcsöket (vasodilatatio, spasmolysis) forró hőfokú víz: 40 C fok feletti fürdők. Ez igen erős inger, csak fokozatos hő-növeléssel érhető el, állandó felügyelet mellett. Kifejezett értágító, vérnyomáscsökkentő hatása miatt csak néhány perc időtartamig alkalmazható. Hosszabb időtartam alatt a forró fürdő emeli a testhőmérsékletet.

A hidroterápiás beavatkozások okozta terhelés azonban három tényezőtől függ: -

. az alkalmazott inger erősségétől . a kezelés időtartamától . a beteg általános állapotától

30

∞∞∞∞∞ 10. A Jellemezze a vérköröket, vérereket! Ismertesse a vérképző szerveket és a vér alkotórészeit! A keringési szervrendszer mûködése: -

A szív három rétegből épül fel.

-

A külső szívburokból, amely egy kettős falú savós réteg

-

A szívizomból, amelynek külső felszínén haladnak a koszorús erek

-

Valamint a szívbelhártyából. Ez a szívüreget bélelő áttetsző hártya és kettőzete alkotja a szívbillentyűt (zsebes és hártyás billentyűk).

A szívből két vérkör indul ki a kis és nagy vérkör. Nagyvérkör a szív bal kamrájából indul ki és a testartérián (aorta) keresztül a vér a kapillárisokba jut. Itt a vér és a sejtek közötti anyagcsere történik. Majd innen a testvénákon keresztül az elhasznált (CO2-dús) vér visszajut a jobb pitvarba. A jobb pitvarból a vér a jobb kamrába jut az által hogy, a pitvar-kamrai billentyű kinyílik. Innen indul ki a kis vérkör (tüdő vérkör). A kisvérkör a szív jobb kamrájából indul ki. A pitvar-kamrai billentyűk bezáródnak és a tüdőartéria kezdetén lévő billentyűk kinyílnak. Így jut a vér a tüdőartériába. A tüdőartéria bevezeti a vért a tüdőbe és hajszálerekre ágazik szét. A tüdőkappillárisok felszínén végbemegy a külső gázcsere, és az oxigén dús vér a tüdővénákon keresztül (4db) visszajut a bal pitvarba majd innen a pitvar-kamrai billentyű nyitódása után a bal kamrába érkezik a vér. Kamránkénti befogadó képesség 200ml. A vérerek: 1. ARTÉRIA: (ütőerek) -

O2 áramlik a szívből

-

erős falú, rugalmas

-

sérüléskor spriccel a vér

-

vér - élénkpiros

2. VÉNA: - (visszerek) -

CO2 áramlik a szív felé

-

rugalmas falú,

-

sérüléskor nem spriccel a vér

-

vér – sötétpiros

-

billentyű van benne – vér visszafolyását gátolja

3. KAPILLÁRISOK (hajszálerek) – összekötik az artériákat és a vénákat

A verőereket (artéria) más néven ütőereknek is nevezzük. A szív összehúzódásainak üteme szerint lüktetnek. Részei: A belső rétegét laphám építi fel. A laphám (endothel) alatt vékony kötőszövet található. A középső réteg adja az érfal rugalmasságát. Simaizom-réteg építi fel. A külső réteget kötőszövet építi fel. Benne futnak az érfalat ellátó erek.

Jellemzői:

31

A szívtől távolabbi területre szállítják a vért vagyis a periféria felé. A periféria felé haladva egyre kisebb keresztmetszetű ágakra oszlanak. -

A visszerek:

-

A visszereket (véna) gyűjtőereknek is nevezzük. Jellemzője hogy a vért a periféria felől gyűjti össze és a szív felé szállítja. A visszereket is három réteg építi fel csak a különbség az hogy, a középső simaizom-réteg vékonyabb így kevésbé rugalmas. A véna falán belül találhatók a zsebesbillentyűk. Ezek megakadályozzák a vér visszaáramlását.

-

A hajszálerek:

-

A hajszálerek (kapillárisok) csak mikroszkóppal láthatók. szerkezetükre jellemző. hogy egy sejtsor laphámból és alaphártyából épülnek fel. Igen tágulékonyak (elsápadás, elpirulás).

-

Az artériás hajszálerek leadják a sejteknek a tápanyagot és az oxigént.

A vénás hajszálerek felveszik a sejtektől a bomlástermékeket és a szén-dioxidot -

Vér:

A vér folyékony kötőszövet. Piros színű, enyhén lúgos. A felnőtt szervezetében a vér mennyiség kb. 5liter. A vér sejtes állománya vörösvérsejtből, fehérvérsejtből és vérlemezkéből áll. Ezek a vér alakos elemei, a vér 45%-átalkotja. A vér sejt közötti állománya a vérplazma ami a vér 55%-át alkotja. Vérzéssel járó sérüléseknél a véralvadás védi a szervezetet. Megakadályozza az elvérzést. Az alvadási folyamat két részből áll: alvadékképződésből és az alvadék lebontásából. A véralvadás ideje 5-7perc. Ha ez elhúzódik vérzékenységről beszélünk. Vele született vérzékenység a haemophília. Szempontok

vörösvértest

fehérvérsejt

vérlemezkék

Száma

4,5-5millió

6-8ezer

150-300ezer

Alak

korong, fánk

Változatos

Ovális, korong, csillag

Szerepük

Gázszállítás

Ellenanyag termelés

Véralvadás

Mozgás

Nincs

Amőboid mozgás

A vér sodorja, passzív mozgás

Méret

7, 2 nanométer

5-20 nanométer

2-4 nanométer

Előfordulás

Vérrendszer

Vér + szövetek

Vér

Keletkezési hely

Magzati korban: lép, máj, vöröscsontvelő

Nyirokszervek, vöröscsontvelő

vöröscsontvelő

Élettartam

120nap

3-15nap

7-14nap

Betegség

Vészes vérszegénység

Leukémia

Vérzékenység(hemofília

Sejtmag

Nincs

Van

Nincs

Szétesés

Lépben

Szövetekben

Színe

Hemoglobintól vörös

Színtelen

Vérképző szervek: vörös csontvelő, nyirokszervek ∞∞∞∞∞ 10. B Csoportosítsa a bénulásokat, jellemezze az egyes neurológiai kórképeket! Ismertesse a váll és a csípőizület vezetett kimozgatásánál a mozgástartományokat! Agyi bénulások: Okok: Az agykárosodás számos fajtája vezethet agyi bénuláshoz, és legtöbbször nem igazolható valamilyen specifikus ok. Az esetek 10-15%-átszülési sérülések, valamint az agy oxigénellátásának a szülés előtt, alatt, vagy közvetlenül azután bekövetkező csökkenése okozza. Néha méhen belüli fertőzések (pl. rubeola, toxoplazmózis vagy citomegalovírus-fertőzés) következtében alakul ki. A koraszülöttek különösen veszélyeztetettek, részben azért, mert az agyi erek fejletlenek és kis

32

behatásokra is vérezhetnek. A bilirubin magas vérszintje szintén agykárosodáshoz vezethet (magikterusz). Az első életévben okozhatják súlyos betegségek, pl. az agyat körülvevő szövetek (agyhártyák) gyulladása. (agyhártyagyulladás vagy meningitisz), szepszis, sérülés vagy súlyos kiszáradás (dehidráció). A gyermekkori agyi bénulás tünetei:- fokozott, erős nyálfojás-

átmeneti látásvesztés az egyik szemnél

-

kettőslátás, látótérkiesés- szóformálási nehézségek- zavartság, szédülés, fejfájás- hirtelen fellépő eszméletvesztés- mozgászavarok

-

epilepsziás (görcsös) rohamok

-

csökkent értelmi képességek

-

merev, görcsbe ránduló végtagok

Az agyi bénulásnak négy fő típusát különböztetik meg: a spasztikus, a choreoathetoid, az ataxiás és a kevert formát. A spasztikus formában, mely az esetek kb. 70%-át teszi ki, az izmok merevek és gyengék és ilyen típusokban jelenik meg : Az izommerevség érintheti mindkét kart és mindkét lábat (quadriplégia) mindkét lábat (diplégia) egyik oldali kart és lábat is (hemiplégia). Az érintett végtagok fejletlenek, merevek és gyengék. -legsúlyosabb a spasztikus kvadriplégia. Ezeknél a gyermekeknél gyakori az értelmi fogyatékosság (mely néha igen súlyos), görcsrohamokkal és nyelési zavarral. A koreoatetoid formában, mely kb. 20%-ban fordul elő, az izmok önmaguktól, lassan, akaratlagos vezérlés nélkül mozognak. A karok, lábak és a törzs végezhetnek vonagló, kapkodó vagy rángatózó mozgást. Az erős indulat ronthatja a mozgásokat, ezek alvás közben megszűnnek. E gyermekek intelligenciája általában normális, a görcsrohamok ritkák. Az ataxiás formában, mely az agyi bénulásos gyermekek kb. 10%-át érinti, a koordináció zavart és a mozgások bizonytalanok, emellett izomgyengeség és remegés is előfordul. E gyermekek nehezen tudnak gyors vagy finom mozgásokat végezni, és bizonytalanul, szélesen nyitott lábakon járnak. A kevert formára a fentiek közül kettőnek (leggyakrabban a spasztikusnak choreoatetoidnak) a kombinációja jellemző. Sok betegnél ez a forma fordul elő.

és

a

Akkor alakul ki akkor, amikor valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget ad; lényege a kialakult károsodások hatását ellensúlyozni a beteg fokozatos felépüléséig. A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet. A stroke főbb tünetei:  Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége,  az egyik testfél zsibbadása (határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél között),  az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása.  Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).  Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.  Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.

33

 

Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző). Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

A spasticitas csoportosítása és kiváltó oka Kiváltó ok Lokalizáció Hemiplegia Diplegia

féloldali két alsó végtag

Quadriplegia

mind a négy végtag, egész test

Monplegia

egy végtag

perinatalis agyvérzés agyi anoxisa (koraszülöttek) agyi fejlődési rendellenesség

Kockázati tényezők Koraszülöttség, elhúzódó vagy gyors, nehéz szülés, rendellenességei, gyulladások kiválthatják a betegséget

központi

idegrendszer

fejlődési

Panaszok, tünetek A szülők rendszerint a mozgás fejlődés visszamaradását, görcsös vagy éppen petyhüdt állapotot észlelnek. Később a szellemi fejlődés visszamaradását és mozgás zavart is észlelnek. Előfordul azonban, hogy később, iskolás korban a gyengébb teljesítmény és beilleszkedési zavarok miatt diagnosztizálják a betegséget. A tünetek kor szerint nagyon eltérőek. A váll és a csípőizület vezetett kimozgatásánál a mozgástartományok: Vállizület vezetett passzív kimozgatása Artikuláció glenohumeralis vállizület – gömbizület Mozgásai:  flexió – extensió (saggitális síkban)  flexió – extensió (saggitális síkban)  abdukció – addukció (horizontális síkban)  kirotáció – berotáció  cirkumdukció A beteget lehetőség szerint székre ültetem. A háta mögött helyezkedek el, egyik kezemmel a vállát rögzítem, a másik kezemmel az alkarját rögzítem oly módon, hogy a csukló felett fogom, az alkarommal az Ő alkarját alásínezem. A mozgás-sorokat mindig null-helyzetből indítom és ott is fejezem be. Passzív mozgatás  Saggitális síkban (nyíl irányban előre) flexió-extensió  Horizontális síkban (Váll magasságában) flexió-extensió  Frontális síkban abdukció (közelít) –addukció (távolít) (a törzsre merőlegesen)  Kirotáció-berotáció (kar derékszögben behajlítva) (előre berotál, hátra kirotál) Enyhe trakcióban circumductió (vállat enyhén rögzítem, illetőleg tapintom a vállőv elmozdulását. Csukló felett fogom, nyújtott karral oda-vissza nagy-körzések). Itt már eleváció is létrejön. Csipőizület vezetett passzív kimozgatása Articulacio coxae Gömbizület. Csípőizület. Alkotja: Femur proximális részén lévő Caput Humeri (combcsont fejecse), valamint az Acetábulum – ízvápa.

34

Mozgásai:  flexió – extensió  abdukció – addukció  abdukció – addukció (Lorenz féle)  kirotáció – berotáció  cirkumdukció A beteg elhelyezése: Kiinduló helyzet (0 fok): hanyatt fekvő helyzet. Az alsó végtag nyújtott helyzetű, lábujjak előre néznek. flexió-extensió (fogom a térdét és a bokáját, a test felé tolom a combot – flexió, kinyújtom – extensió) A mozgatás saggitális síkban történik. A csípőizület hajlítását hajlított és nyújtott térdizület mellett is elvégezzük. abdukció-addukció: Frontális síkban történő mozgatás, az alsó végtag távolítása és közelítése. abdukció-addukció Lorenz féle: Hajlított csípő és térdizület mellett végzett távolítás és közelítés. (tartom a térdet és a bokát, közben távolítom a testtől egészen addig, amíg mozdul a csípőtövis: abdukció – addukció: nyujtott lábon keresztbe a másik láb, csipőlapát megfog és eltol a nyújtott lábtól dolgozom addukció) kirotáció-berotáció (két féle képpen, a combon mind a két kéz, befelé sodor, berotáció, kifelé sodor – kirotáció, vagy a comb és a lábszár derékszögben, a térdet rögzítem, a talpat, illetve a lábszárat fogom, a sarkat húzom kifelé, a térd megy befelé – berotáció, a sarkat tolom befelé, a térd jön kifelé – kirotáció)) circumductió (oda és vissza, a térdet és a bokát fogom és nagy körzést végzek a combbal) „Patrik féle vizsgálat (van-e csípőficama). Az egyik láb egyenesen kinyújtva, a másik lábat talpra állítom oly módon, hogy a boka és a térd egymás mellett legyenek. Az ellenoldali csípőlapátot rögzítem, a térdet pedig közelítem kifelé az asztal felé. TEP-nél nincsen kimozgatás. ∞∞∞∞∞ 10. C ismertesse a sportmasszőr dokumentációs munkáját! Beszéljen a munkája során betartandó munkavédelmi, egészségvédelmi szabályokról!  

Kezelésekről feljegyzést készít Baleseti szabályokat betartja: csúszásmentes padló, a masszőr nem visel karórát, gyűrüt, ékszert, láncot, szűrt fény Egészségvédelmi: vasalt lepedő, zuhany, fertőtlenítés(masszázspad),mosható felület, ha füstölőt használunk-megkérdezni!!(asztma-allergia) , ∞∞∞∞∞ 11.A Beszéljen a perifériás vérkeringés élettanáról A vérnyomás fogalma: A vérnyomás az az erő, melyet a bal kamrából kikerült vér az erek rugalmas falára kifejt. Vérnyomásméréskor két értéket mérünk, a systolés és dyastolés. Systolés érték: a bal kamra összehúzódása után az ütőerekben kialakult legnagyobb nyomás. Dyastolés érték: a kamra ernyedésekor az erek rugalmassága által fenntartott legkisebb nyomás. Vérnyomást szabályozó rendszerek:  vasomotor központ  szív munkája  erek állapota  keringő vér mennyisége  perctérfogat A vérnyomást befolyásoló tényezők:  napszak  munkavégzés  életkor  nem  dohányzás  fokozott só fogyasztás  elhízás  mozgásszegény életmód  egészségtelen táplálkozás

35

     

külső környezeti hatás (hideg-meleg) szervezet állapota, meglévő más betegségek pl.:szív, vese, hormonok, érszűkület, esetleg daganat. Pihenés Alkoholizmus Állandó pszichés stressz A kevés folyadékfogyasztás

Vérnyomás szabályozása Idegi Vazomotor központ A vérnyomás központi szabályozásáért az agytörzsben a hálózatos állományban formatio reticulariss található vazomotor központ a felelős. A központ az átáramló vér széndioxid és kisebb mértékben oxigén tartalmára, valamint hőmérsékletére reagál. Funkcionálisan két része van: A presszor központ növeli, a depresszor központ csökkenti a vérnyomást. Baroreceptorok és reflexek Nyomásérzékelő végződések (baroreceptorok) találhatók a kétoldali közös fejverőér elágazódásánál található tágulatban (sinus caroticus), itt van a kétoldali (glomus caroticum) és az aortaívben. Előbbiből a nyelv-garat ideg [IX.] egyik ága, utóbbiból a bolygóideg [X.] közvetíti a vérnyomásra vonatkozó információkat a központi idegrendszerben a tractus solitarius magjához. Innen ingerületfokozó (excitatoricus) rostok futnak a talamusz bizonyos magjaihoz, amelyek szintén ingerületfokozó rostokat küldenek a gerincvelő szürke állományának oldalsó szarvához. Gátló rostok futnak a vazomotor központ presszor részéhez is. A baroreceptoroknak a vérnyomás növekedésére bekövetkező aktivitása ezen az úton gátolja a szimpatikus aktivitást, ugyanakkor a bolygóidegen keresztül fokozza a paraszimpatikus aktivitást, ezzel csökkenti a vérnyomást. A baroreceptorok mechanikai, feszülést érzékelő receptorok. Ha a vérnyomás emelkedik, ingerületi állapotuk fokozódik, és az előbbi mechanizmuson keresztül, csökkentik a vérnyomást. (Kisebb jelentőségű baroreceptorok a szív fülcséiben és a nagy vénákban (vena cava superior et inferior) is vannak.) Bainbridge-reflexek: a pitvarok fokozott telítődése növeli a szívfrekvenciát (a szív percenkénti összehúzódásának gyakoriságát). Az autonóm idegrendszer hatásai Az autonóm idegrendszer a szívre és az erekre hatva befolyásolja a vérnyomást. A vérnyomás szimpatikus hatásra nő, paraszimpatikus hatásra csökken. Hormonális (neuroendokrin)Mellékvese (velő és kéreg) A mellékvese velőállománya termeli az egyik leghatásosabb vérnyomásemelő hormont, az epinephrint (adrenalint). A mellékvese kéregállományában termelődő aldoszteron (és más szteroid hormonok) elsősorban a só- és vízháztartáson keresztül befolyásolják a vérnyomást. Vese A vese a juxtaglomeruláris apparátus által termelt renin-angiotenzin rendszeren keresztül hat a vérnyomásra. Ennek antagonistája az átriális nátriumuretikus peptid. Pajzsmirigy A pajzsmirigy közvetetten, az anyagcserére kifejtett hatásán keresztül befolyásolja a vérnyomást.

36

∞∞∞∞∞ 11. B Ismertesse a szegmentmasszázs élettani alapjait, szegmenteket és a hozzájuk tartozó szerveket, ellenjavallatait, irányelveit, felépítését! Szegmentmasszázs ELŐKÉSZÍTŐ ÁTHANGOLÓ MASSZÁZS (CENTRÁLIS KEZELÉS) A szegment masszázs előkészítő része az áthangoló masszázs, mellyel a szervezet vegetatív áthangolását végezzük. (Ekkor a szimpatikus beidegzést paraszimpatikussá hangoljuk.) A beteget hasra fektetjük és a farkcsigolyáktól az occipitalis-ig dolgozunk rajta. Simítás: Kétkezes párhuzamos simítással kezdjük, váltottkezes, körkörös és harántsimítással folytatjuk. Dörzsölés: A keresztcsont környékét ujjbegyesen, tenyérgyökösen átdörzsöljük, a keresztcsonton fűrészfogást alkalmazunk. Hasonlóan járunk el, mint a kötőszöveti „medence menetnél”. A gerinc mellett az L5-C3 csigolyáknál „fenyőfázunk”. A paravertebrális izmokon, ujjbegyes és tenyérgyökös dörzsölő, vasaló, gyalu és fogásokkal dolgozunk. A hát bordai szakaszán fűrész, karom, vasaló, gyalu és smiss fogásokat alkalmazhatunk. A nyaki szakaszon csupán ujjbegyes és fenyőfa dörzsölést végezhetünk. Lapocka környékét és a lapockát ujjbegyesen átdörzsöljük. Gyúrás: A háton tetszőleges fogásokkal gyúrhatunk is. Kiegészítő fogások: Tövisnyúlvány fogással (gyúrás) végigmegyünk a csigolyák felett. A gerinc két oldalán rombuszfogással gyúrunk. A paravertebrális izmot csavaró fogással dolgozzuk meg. A legvégén gyöki kihúzásos, lineáris dörzsöléssel zárunk. Ez utóbbi hasonlít az ún. rövidszegment kezeléshez, de az kombinálva van a gyöki lazítással. Ezután megkezdhetjük a szegmentek kezelését. A szegment masszázs javallatai és ellenjavallatai Javallatok: - Zsigeri szervek betegségeinek krónikus szakaszában: - szív, keringési betegségek - tüdőbetegségek /asthma (rohamokban jelentkező nehézlégzés), bronchitis (hörghurut), emphysemák (tüdőtágulat) / - emésztő szervek /gyomor, bél, krónikus máj

-

és epebántalmak / betegségei - vese panaszok - fejfájások - mozgásszervi megbetegedések (reumás, ortopéd, traumás betegségek /különösen ott, ahol helyi masszázst nem alkalmazunk pl. gipszelt láb /). Ellenjavallatok: láz heveny gyulladások terhesség fertőző bőrbetegségek daganatok mélyvénás trombózis - vérzékenység és visszérgyulladás valamint a csont – izületi – izomsérülések rándulások - ficamok heveny szakasza.

A szegment-masszázs célja: a betegséget fenntartó reflexkör megszakítása és a szegment szöveti állapotába beállított kóros funkció változás normalizálása. A reflexológiás kezelésnél nem a megbetegedett szerven végezzük, hanem a szerv vagy szövet betegsége által kiváltott reflexzónában. Fogásai a svédmasszázs fogásaira épülnek. Iránya:

37

Hasonfekvésben a gerinc felé ⇒ Kívülről befelé /végtagnál a perifériáról a szív felé / ⇒ Alulról fölfelé /szegmentként, ha már az előző állapota jó /. Hanyattfekvésben a szegycsont felé ⇒ Kívülről befelé /végtagnál a perifériáról a szív felé / ⇒ Alulról fölfelé /szegmentként, ha már az előző állapota jó /. Menete: A korábban leírt előkészítő-áthangoló masszázskezelés után folytatjuk a következőkkel: Végrehajtásánál nem használunk vivőanyagot! Kezelést csak az akut szakasz lezajlása után szabad elvégezni! Mindig a szívvel, vagy a beteg féllel ellentétes oldalon kezdjük a Mindig a szívvel, vagy a beteg féllel ellentétes oldalon kezdjük a kezelést. Páros szervnél, ha mind a kettő beteg, a szívvel ellentétes oldalon kezdjük a kezelést. Ha táblázatból vagy kézi diagnosztizálással dolgozunk, alulról és felülről 3-3 szegmentet hozzá veszek az érintett területhez. Caudaltól a cranialis irány felé (lentről felfelé) haladunk szegmentenként. Gyöki fellazítás a meghatározott szegmenteknél (mind a két oldalon egyszerre) Szegmentenként: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció és erős simítás. ∞∞∞∞∞ 11.C Beszéljen a betegbiztonságra vonatkozó szabályokról, az egészségügyi dolgozóval szemben támasztott etikai, jogi követelményekről, viselkedésről, magatartásról, az emberi méltóság tiszteletben tartásáról! Ismertesse az Alaptörvényben megfogalmazott emberi jogokat, ezen belül az előítélet-mentes, és egyenlő bánásmód szabályait! Az egészségügyi személyzettel, a munkatársakkal szembeni elvárások: -

 egymás elfogadása

-

 munkatársak egymással szemben udvariasak, megfontoltak, segítőkészek legyenek

-

 jó reakciós képesség pl. agresszív beteg viselkedésének kezelése

-

 alkalmasság (a szakképzettség nem jelent alkalmasságot is)

-

 jó helyzetfelismerés

-

 empátia, türelem

-

 bizalom megnyerése (nem egyenlő a bizalmaskodással)(szaktudás)

-

 együttműködési képesség

-

 szakszerűség (egy idő után rutinná válik és sérül a szakszerűség) pontos munkakezdés és munkavégzés  szakmai tudás fejlesztése

-

 lelkesen és örömmel dolgozzon (vigyázat:Burn-out szindróma kialakulhat egy idő után)

-

 jó szervezőkészség

-

 pontos adminisztráció együttműködésre képes legyen

-

 előírások betartása (pl. aszepszis- antiszepszis)

-

 titoktartás

-

 példamutatás

-

 határozott, de indirekt betegvezetés

-

 túlzott személyeskedés, a „tapadás” kerülése

-

 paternalizmus (atyáskodás, régi szemlélet mikor az orvos dönt a beteg helyett, hozzátartozók hiányában) kerülése!  feltétel nélküli elfogadás

-

 stigmatizáció kerülése

-

-

 kongruencia (hitelesség a munkában, szakmai tudás és tapasztalat

-

birtokában, megfelelés az elvárásnak)

Betegek-munkatársakkal szembeni elvárásai: -  empátia!

38

-

 türelem!

-

 jó kommunikációs készség

-

 megértés

Szakdolgozó - szakdolgozó közötti etikai vonatkozások: Akkor jó egy munkakapcsolat, -  ha az segítő együttműködésen, kölcsönösségen alapul -  egymás tisztelete, tiszteletben tartása érvényre jut Szakmai felelősség:  Minden szakdolgozó saját szakmai tudásáért, szakmai területéért felelős (ISO szabályozás), szakdolgozó képesítése, szakképesítése alapján jogosult szakmai tevékenységet végezni, ami a munkaköri leírásban és kompetencia leírásban is rögzítésre kerül (ez már a kompetencia kérdéskörét érinti), és az ezekben meghatározott feladatok elvégzéséért szakmai, személyes, jogi,büntetőjogi, etikai felelősséggel tartozik,  a tanulónak is van szakmai felelőssége, de a tanintézmény és a gyakorlati hely is felelősséggel tartozik,  továbbképzések esetén kredit pontok teljesítésével. -  végképp mellérendelt viszony szükséges hozzá Az intimitás betartásának következménye: -  kialakul a személyzet és a beteg közötti bizalom -  csökken a bizonytalanság érzése  csökken a szégyenérzet Az intimitás betartásának célja: -  beteg érdekeinek védelme -

 az emberi méltóság megőrzése, megóvása

-

 megfelelő figyelem, tapintat, türelem

-

 kiszolgáltatottság érzésének csökkentése

Betegjog fogalma  Betegjog=jogosultságok összessége, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevőket megillető jog  Betegjog=etikai normák jogi biztosítéka  Feladata:  az alapvető emberi jogok érvényesülése garanciális szabályainak megfogalmazása  a személyhez fűződő egészségügyi ellátás területén való tiszteletben tartása Betegjogok Magyarországon Az 1997. évi CLIV. törvény szerint:  Az egészségügyi ellátáshoz való jog  Az emberi méltósághoz való jog  A kapcsolattartás joga  Az intézmény elhagyásának joga  A tájékoztatáshoz való jog  Az önrendelkezéshez való jog  Az ellátás visszautasításának joga  Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga  Az orvosi titoktartáshoz való jog  A kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának joga Az egészségügyi ellátáshoz való jog ápolási aspektusai

   

Ellátás színvonala gazdasági feltételek személyi feltételek (szakképzettségi arány) eszközös ellátottság (minimumfeltételek)



Diszkrimináció

39



„Az ápoló = a betegek ügyvédje”

Az emberi méltósághoz való jog A leggyakrabban sérülő jog        

Megszólítás Vizsgálati körülmények Intimitás Szeméremérzet Vizsgálatnál jelenlévők köre – Betegbemutatás Oktató kórház Haldokló beteg joga Személyes tárgyak használata

A kapcsolattartás joga 1. betegtársak jogainak tiszteletben tartása 2. betegellátás zavartalansága 3. a látogatási rend szabályozása a házirendben 4. Kapcsolattartás≠24 órás nyitott kórházzal! 5. Kiskorú gyermek – törvényes képviselő 6. Súlyos beteg – hozzátartozó 7. Szülő nő – nagykorú hozzátartozó 8. Szülő nő – újszülött 9. Beteg – egyházi személy Az intézmény elhagyásának joga Senki sem tartható kórházban akarata ellenére – korlátozások (mások testi épségét, egészségét veszélyezteti)    

Bejelentés nélküli intézményelhagyás Gyermekek hazavitele Értesítés 24 órával megelőzően Zárójelentés, mentőszállítás

Tájékoztatáshoz való jog 

Az önrendelkezéshez való jog előfeltétele!

    

Egyéniesített forma (életkor, iskolázottság, ismeretei, lelkiállapot, kérdései) Teljes körű (törvény részletezi) Valósághű (terápiás privilégium elve nem alkalmazható) Folyamatos Nyelvi korlátok – jeltolmács



Szóbeliség

A tájékoztatáshoz való jog 1. nincsenek megfelelő körülmények 2. nem elég részletes 3. szövődményekről, kockázatokról alig esik szó 4. referencia adás nem jellemző 5. egyirányú kommunikáció 6. dokumentálása nem megfelelő 7. felhasználható anyagok hiánya Önrendelkezési jog 

Egészségügyi ellátás igénybevételéről való döntés



Beavatkozás elvégzésébe való beleegyezés

 

Beavatkozás visszautasítása Önrendelkezési jog gyakorlása

40

Ellátás visszautasításának joga 

Nem teljes körű önrendelkezési jog:



Cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes

 

Életmentő, életfenntartó beavatkozások Ellátás visszautasítása

  

Cselekvőképes személy: Visszautasíthatja – kivéve: mások életét, egészségét veszélyezteti Súlyos, maradandó fogyatékosság – alaki kényszer (közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, 2 tanú előt

Beleegyezés – visszautasítás joga   

a betegek nem ismerik a jogaikat nem alakult ki igazi „fogyasztói magatartás” még mindig jellemző a paternalista szemlélet

A dokumentáció megismerésének joga        

Az ellátás során keletkezett minden adat a beteg tulajdona! Csak az adathordozó az intézményé! A beteg korlátozás nélkül betekinthet az adataiba A beteg felhatalmazása alapján: Kórházi kezelés alatt – egyszerű magánokirat Kórház elhagyása után – teljes bizonyító erejű magánokirat Ellenállás a személyzet részéről Ápolási dokumentáció

 Az orvosi titoktartáshoz való jog  

Elnevezése megtévesztő - nemcsak az orvost terheli! Megfelelő adatkezelés

∞∞∞∞∞ 11. A Jellemezze a vér alkotóelemeit, élettani sajátosságait! Lásd a10. tételt 12. B Beszéljen dozírozásáról! Lásd a 11. B tételt!

a

∞∞∞∞∞ szegmentmasszázs

fogásrendszeréről,

a

masszázs

∞∞∞∞∞ 12. C Határozza meg mi a feladata az edzésprogramban dolgozó szakmai teamben! Beszéljen a kompetencia határok betartásáról, a fegyelmezett és kollegiális teammunkáról!

A személyes határok fenntartása azt jelenti, hogy tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel, képességeinkkel, és nem táplálunk sem magunkban, sem másokban illúziókat ezekkel kapcsolatban. Az igazi magabiztosságot is csak a határok pontos ismerete adhatja meg. A kompetenciahatárok ismerete azt jelenti, hogy tudjuk, hol húzódnak felkészültségünk határai, mire vagyunk képesek, felkészültségünket figyelembe véve milyen segítséget tudunk adni. Egy jól működő munkacsoportban - ahol rendszeresen megbeszélik az egyes eseteket - pontosan kiderülnek az egyes tagok képességei, készségei, és a belső harcok eldöntik a kompetenciahatárokat, amit később meg lehet változtatni, ha a klientúra körében új szükségletek merülnek fel, és ennek érdekében továbbképzésre, új készségek elsajátítására vállalkozik valaki. · A szakmai határok kérdése a magánélet összefüggésében merül fel. A szakma gyakorlása során felszínre kerülhetnek érzelmek és érdekek, amelyek arra csábíthatnak, hogy átlépjük a szakmai határokat.

41

Kompetencia-határok (hatáskör, illetékesség): A hatáskörök határait be kell tartani! A masszőr felelőssége kiterjed a

  

kliensekkel, munkatársakkal és egyéb szakmák képviselőivel való együttműködésre.

∞∞∞∞∞ 13. A Részletezze a véralvadás folyamatát. Térjen ki a trombózis, embólia kialakulására! A vérsejtek a csontvelőben képződnek. A vért három fő komponens alkotja: a vörösvértestek oxigént szállítanak, a fehérvérsejtek (más néven leukociták) felveszik a harcot a fertőzésekkel szemben, a vérlemezkék (más néven trombociták) pedig elősegítik a véralvadást. A véralvadás az a fizikokémiai hatásokra beinduló folyamat, melynek eredményeképpen a folyékony vér szilárd halmazállapotúvá válik. Létrejöhet: a biológiai szervezeten belül, vagy azon kívül. Élettani szerepe, hogy ér sérülése esetén a szervezet védekező mechanizmusaként a vérvesztést megakadályozza. Egyúttal megteremti a sebgyógyulás alapfeltételét. Normális esetben a sérülés helyére kell korlátozódnia, és nem válthatják ki más események, például gyulladás vagy fertőzés. A éralvadás két, egymással kölcsönható részfolyamatra bontható. Az elsődleges sejtes szakaszban a sérült érszakasz falának sejtjei és a vérlemezkék, illetve a véredényen kívüli szövetek vesznek részt. A másodlagos, plazmatikus szakasz a laza sejtes lezárást fibrinszálakkal erősíti meg. Ezt tizenhárom faktor együttműködése hozza létre. A véralvadást követő sebgyógyulást a trombociták és az érfal sejtjei által kiválasztott növekedési faktorok indítják be. A seb gyógyulását követően a fibrint a vérplazma fibrinolitikus rendszere oldja fel. Folyamata Az érfal simaizomzata összehúzódik (érspazmus), ez azonban csak apróbb sérülések, horzsolások esetén zárja el a vér útját. Ezzel egy időben megindul a vérlemezkék kitapadása a sérült érfalra, amely vérrög (trombus) képződését eredményezi. Ha ez sem állítja el a vérzést, akkor egy belső és/vagy egy külső tényező hatására megindul a véralvadás. Belső tényező lehet az érfal sérülése (a szabaddá váló kollagénrostokhoz kapcsolódnak a vérlemezkék), külső tényező pedig a sérült szövetekből felszabaduló enzimek. Ezeknek a tényezőknek, valamint a vérlemezkék szétesésekor azokból felszabaduló enzimek hatására kialakul az aktiváló komplex. Az aktiváló komplex kalciumion jelenlétében aktiválja a vérplazma inaktív protrombinját, amely trombinná alakul. Ez az aktív enzim katalizálja a véralvadás alapreakcióját, a fibrinogén fibrinné alakulását. A vízben oldható fibrinogén polimerizációjával vízben oldhatatlan fibrin alakul ki. E molekulák kezdetben egy laza hálót képeznek, majd egyre tömörebb, szoros kötésű rendszerré alakulnak. Eközben a hálóba egyre több sejtes elem épül be, s ezek eredményeként alakul ki a vérlepény, mely elzárhatja a sérült részt, majd a sejtek megfelelő időn belül regenerálódva helyreállítják a szöveteket. Az artériás vér gyorsabban alvad, mint a vénás; ennek oka a gáztartalom megváltozása: az oxigén gyorsítja, a szén-dioxid lassítja az alvadást. Embólia, mint érkatasztrófa akkor jön létre, amikor meg, és elzárja az áramló vér útját. Ez az idegen vérrög, azonban esetenként légbuborék (gázembólia), sejtek vagy baktériumgyülem is képezhet akadályt embólus hirtelen elzár egy tüdőartériát.

valamelyik ér üregében idegen test jelenik test leggyakrabban trombózisból leszakadt zsírcsepp, levált aterómás lemez, daganatos az ér belsejében. Tüdőembólia esetén az

Előfordulás: alsó végtag felületes és mély vénáinak trombózisa:  leggyakoribb szövődménye a tüdőembólia.

42

Okok A tüdőembólia leggyakoribb okaként megjelölt alsó végtagi trombózis kialakulását számos tényező idézheti elő. Az egyik kiváltó ok az erek belhártyáinak sérülése, károsodása, melyet okozhat mechanikai ártalom (pl. tartósan behelyezett vénás katéter), valamilyen izgató anyag vénákba való befecskendezése, illetve kórokozók által okozott gyulladás érbelhártyára gyakorolt károsító hatása. A másik nagy csoport, amikor a szervezetben a vér alvadékonysága fokozódik. Ilyen állapot alakulhat ki bizonyos rosszindulatú daganatos betegségekben, fogamzásgátló tabletták szedésekor, egyes vérképzőszervi betegségekben. A harmadik tényező a vénákban pangó vér. Ez főleg hosszantartó fekvéssel járó súlyos betegségeknél, szívelégtelenségben, szülés, illetve műtétek után, agyi infarktus, illetve baleseteket követően jelenthet gondot. Ritkán a hosszú csöves csontok törése kapcsán a vérbe jutott zsírsejtek okoznak embóliát. A keszonbetegségben a hirtelen nyomásváltozás kapcsán a vérben felgyülemlett gázok okoznak légembóliát. A rákos daganatrészecskék is leszakadhatnak és bejuthatnak a vérkeringésbe és embólusként a tüdőben szétszóródva okozhatnak érelzáródást.

Tünetek A tüdőembólia tüneteinek súlyossága nagyban függ az érelzáródás kiterjedésétől és a páciens embóliát megelőző szív és tüdő állapotától. Kisebb tromboembólusok akár tünetmentesek is lehetnek, mivel néha a szervezet a kisebb vérrögöket gyorsan fel tudja oldani, így a károsodás minimális lehet. Nagyobb elzáródás esetén légszomj, szapora felületes légvétel, izgatottság, nyugtalanság jelentkezik. További tünet lehet a köhögés, vérköpés (elsősorban ha tüdőszövetelhalás - infarktus - is kialakult), mellkasi fájdalom, láz, szédülés, eszméletvesztés. A légzészavar az egyetlen tünet lehet, főleg akkor, ha tüdőinfarktus nem alakul ki. Tüdőembólia következtében a betegek kb. 10%-ában lép fel valamilyen szintű szövetelhalás (tüdőinfarktus). Gyakran a légzés szaporává válik, a beteg szorong, nyugtalan. Általában a nagyobb embólusok éles mellkasi fájdalmat okoznak, elsősorban belégzéskor. Egy vagy több nagy tüdőartéria elzáródása esetén a beteg elkékülhet, akár hirtelen meg is halhat. A tüdőembólia tünetei hirtelen lépnek fel, míg a tüdőinfarktus tünetei az ezt követő órákban fejlődnek ki. 12. B ismertesse a beteg fogadásának szabályait, a beteg/kliens adatainak kezelését, az intimitás betartásának követelményeit! Masszőr-beteg kapcsolat kialakítása -

-

Megfelelő helyiség előkészítése Bemutatkozás (megszólítás) Kommunikációs helyzet

A beteg személyes és egészségügyi adatainak felvétele. -

-

Személyes adatok felvétele Az orvosi anamnézist tartalmazó dokumentáció értelmezése Adatok számítógépes nyilvántartásba vételéről szóló nyilatkozat ismertetése és aláíratása A beteg figyelmének felhívása a betartandó házirendre és a betegjogi tájékoztatóra, melynek 1 példánya a falon megtalálható

Személyes adat: Név, Kor, Születési hely, idő, Lakhely, Legközelebbi hozzátartozó (telefon), Foglalkozás -

Tájékoztatás a kezelésről Elhelyezés

43

Személyíségi jogok tiszteletben tartása, intimitás megőrzése (A nem kezelendő felület eltakarása) ∞∞∞∞∞ 13.C Ismertesse a termo-és klímaterápia lényegét, kezelési módjait, valamint masszőr feladatait a kezelések során! Klímaterápia: lásd a 9. C tételt! 13. A Jellemezze a nyirokrendszert! A nyirokrendszer: Érrendszerünk egy nyílt és egy zárt rendszerből áll. A zárt rendszert az artériás és a vénás rendszer, míg a nyílt rendszert a nyirokérrendszer alkotja. A nyirokrendszer egy pókhálószerű érrendszer, melynek feladata a nyirokköteles folyadék összegyűjtése és elszállítása. Részei:  kezdő erek (initialis) - kapilláris erek  elő gyűjtőerek (praecollectorok)  valódi gyűjtőerek (valódi kollektorok)  nyiroktörzs  nyirokköteles folyadék Feladatuk: A nyirokrendszer kötelessége visszaszállítani a szövetközti térből összeszedve a nyirokköteles folyadékot a vénás rendszerbe. Fehérje dús folyadék, mely nagy molekulasúlyú anyagcseretermékeket is tartalmaz, ezért a vénákon keresztül nem képes visszaszívódni. A nyirokrendszerben a kezdő erek (kapillárisok) összegyűjtik az adott terület nyirokfolyadékát, majd összeszedődnek elő gyűjtőerekké, ezek pedig valódi gyűjtőerekké, melyek végül a nyiroktörzsekbe vezetik a nyirokköteles folyadékot, így bejut a nyirokköteles folyadék a vénás rendszerbe, azaz a vérkeringésbe. A nyirok összetétele: Nagy molekulájú anyagok: só, zsír, fehérje.  víz  lúgos vegyhatású plazmafehérje  zsír  elvétve lymphocyta A nyirokcsomók élettani szerepe: Kötőszövettel körülvett bab alakú szervek, testszerte 6-700 nyirokcsomó található, melyek kéreg és velőállományból állnak. A nyirokerek a nyirokcsomókban szedődnek össze, vagyis áthaladnak azokon. Bevezető erek: vas afferens, kivezető erek: vas efferens. A nyirokcsomók kettős szerepet töltenek be.  A nyirok megszűrése, megtisztítás. A kórokozókat és a szervezet számára káros anyagokat kiszűrik, így azok a vénás keringésbe már nem juthatnak be.  Fontos funkciójuk a fehérvérsejtek, lymphocyták képzése. Így részt vesznek a szervezet védekező mechanizmusában, valamint az immunrendszer működésében is. Regionalis nyirokcsomók: A nyirokcsomók testhajlatokban vagy a szervek kapujában helyezkednek el általában. Regionalis vagy tájéki nyirokcsomóknak nevezzük azokat, melyek a szervhez tartoznak. Főbb nyirokcsomók:  Fül előtti és mögötti (prae- és retroauricularis)  Nyakszirti (occipitalis)  Áll alatti (submentalis)  Állkapocs alatti (submandibularis)  Felületes és mély nyaki nyirokcsomólánc  Kulcscsont fölötti (supraclavicularis)  Szegycsont melletti (parasternalis)  Hónaljárki (axillaris)  Bordaközti (intercostalis)

44

    

Könyökhajlati (cubitalis) Emésztőrendszeri (gastrointestinalis) Iliacalis Lágyékhajlati (inguinalis) Térdhajlati (poplitealis)

A nyirokszervek:  mandula (tonsilla)  lép (lien)  csecsemőmirigy (thymus) A nyirokkeringést fenntartó tényezők:  A nagyobb nyirokerek falában található kontraktilis elemek spontán összehúzódása és elernyedése (Anker-filamentumok)  Az izompumpa, azaz a harántcsíkolt izom összehúzódása és elernyedése  A vénás keringésre ható szívóerő (mellűri nyomás)  Ozmotikus nyomás Nyirokkeringést fokozó tényezők:  a keringő vér mennyiségének növekedése  a vénás nyomás fokozódása  a kapilláris nyomás emelkedése  a fokozott izommunka  a plazmákban lévő fehérjék mennyiségének növekedése ∞∞∞∞∞ 14. B Ismertesse a kötőszöveti masszázs lényegét, célját, a zónák elhelyezkedését! Kötőszöveti masszázs elve: (Elisabeth Dicke tapasztalata alapján) Izom és zsigeri megbetegedés esetén a kötőszövetben feszüléses anyagcserezavar lép fel. A kötőszöveti területek kezelésével reflexiós úton hatunk a beteg területre. Végrehajtása két- illetve háromütemű technikával történik. Mechanizmusa: Az ujjakat rányomjuk a bőrre és 1-2 cm-es előre-hátramozgással lassan haladunk az előre meghatározott irányba. A dörzsölő nyomás rongálja a felületes bőrrétegeket, a hámot az irha határán elmozdítja, és olyan közvetlen inger keletkezik, mely nemcsak a sejtekre, hanem a nagyszámú fájdalom és érző idegvégződésekre is hatással van. Capilláris (hajszálér) tágulat, bőr vörösség, mely, dudor (quadli-) képződéséig fokozódhat, vérbőség lép fel, és reflex folyamatok indulnak meg. Fogásai: dörzsölés ujjbeggyel, gyors ellentétes húzás a tenyér kisujji szélével redőképzés (ollófogás, ellenállásos, sima), redőgyúrás (pleschelés), vibráció. Mind ezt vivőanyag nélkül kell végrehajtani. Az ingerfogások hatékonyságának jele a bőr kipirulása. Kétféle technika van: a.) Bőr alatti technika (cutis – subcutis): a bőr alatti kötőszövetig hatol a fogás - lapos ujjtartás. b.) Izompólya technika (subcutis – fascia): a bőr összes rétegén keresztül az izompólyáig hatol a masszázs ereje – függőleges ujjtartás. A kötőszöveti masszázst a 3. és a 4. ujj begyével kell végezni. Megkülönböztetünk 2 és 3 ütemű technikát. Kétütemű technika: 1. Ráhelyezés, 2. Húzás (függőleges ujjtartás) A háromütemű technika: 1. Ráhelyezés, 2. Eltolás, 3. Húzás (lapos ujjtartás) Kötőszöveti rostok lefutásának megfelelően a rövid húzások merőlegesek, a hosszúak párhuzamosak. A kezelés időtartama: Igen időigényes, mert a kötőszövet feszülései miatt nehezen lehet dolgozni. Az első 3-4 kezelés általában 40-45 percig tart, későbbiekben 20-25 perc is elegendő. Egy kúra általában 12-15 kezelésből áll, majd 3-4 hónap múlva megismételhető. A kötőszöveti zónák elhelyezkedése Hólyagzóna: gyakori hólyaghurut, érzékeny hólyag. A lábak hidegek, nagyobb a vizelet mennyisége. Obstipatio zóna: székszorulás jellemzi. Előfordulás utazás, környezetváltozás, idegfeszültség esetén, nőknél még a menstruáció előtt is jelentkezhet. Véna-nyirokzóna: estére bokaödéma keletkezik, A lábak nehezek, fáradtak, éjszakai görcs

45

Menses zóna: fájdalom a menstruáció alatt Bélzóna: gyorsított emésztés, hasmenésre való hajlam (feszültség, vizsgadrukk esetén) Máj-epe zóna: evés utáni teltség érzés Szívzóna: funkcionális szívpanaszok esetén, nehézlégzés Gyomorzóna: gyomorpanaszok, nyomásérzet a gyomorban Artériás lábzóna: érszűkületes betegeknél jelentkezik Fejzóna: krónikus fejfájás, migrén, alvás zavarok Karzóna: váll, kar, kézfájdalmak A szervi funkciózavar viszcerálisafferentáció útján, a szervnek megfelelő kötőszöveti zónában jelentkezik. A kötőszöveti zónák jelzik a szervi érintettséget, a kötőszövet látható és tapintható elváltozásaival. Diagnosztikai jelentőségük abban van, hogy jelzik a betegség aktivitását, valamint a néma zónák utalnak az örökletes hajlamra 14.C Foglalja össze a a doppingolás elterjedésének okait, a doppingszerek csoportjait, hatásait, mellékhatásait! Beszéljen a doppingszerek versenysportban betöltött szerepéről! A doppingolás elterjedésének okai: A sportot minden szinten a teljesítményfokozásra való törekvéssel jellemezhettük, s ez különösen a versenysportban látszik szembetűnőnek. Bár már a kezdetnél ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy – még a legegyedibben űzött sport esetében is – harc folyik a teljesítmény növeléséért. Ha másként nem, önmagunknak akarunk bizonyítani. Ez a teljesítménynövelő igény még fokozottabb hajtóerő a versenysportban. Az edzés a teljesítményfokozás tudományosan irányított folyamata, melynek során tervszerűen alakítjuk a sportoló teljesítőképességét… Alapvető jellemzője a teljesítményszint tartása, lehetőség szerint túlszárnyalása. Ez a törekvés különbözteti meg a versenysportot minden más testnevelési és sporttevékenységtől (Nádori, 1981). Az ismert doppingszerek csoportjai. -Doppingszerek hatásai, mellékhatásai A doppingszerek kategóriák szerint tiltottak. A tiltott kategóriákba tartozó szereket és származékaikat - ha erre külön jelzés nincs - sportolóknál nem alkalmazhatók gyógyszerként mivel nem csupán bizonyos vegyületek, de származékaik is tiltottak. Mivel a doppinglisták sosem lehetnek teljesek az állandóan piacra kerülő új gyógyszerek miatt, mindenkinek saját felelőssége, hogy tudatlanul milyen szert vesz be, s milyen kockázatot vállal. Stimulánsok: stimulánsok a kábítószerek és izgatószerek különböző csoportjait foglalják magukba, amelyek növelik az éberséget, csökkentik a fáradtságot és fokozzák a versenyzési készséget, de az agresszivitást is. Alkalmazásuk csökkentheti az ítélőképességet (például az amphetamin és származékai), ami balesetveszélyes, sőt halált is okozhat. A stimulánsok másik nagy csoportja a szimpatomimetikus aminok, legismertebb képviselő ephedrin, ami nagy adagban izgatja a központi idegrendszert. Emelkedett vérnyomást, fejfájást, rendszertelen szívverést, nyugtalanságot okozhat. Az ephedrin és hasonló vegyületek megtalálhatók egyes meghűlés elleni szerekben. Narkotikumok Ebbe a csoportba a morfin és származékai tartoznak, fájdalomcsillapítóként használatosak mérsékelt, vagy nagy fizikai fájdalmak esetén. Mellékhatásaik (például függőség) miatt kábítószernek minősülnek, doppingszerként való felhasználásuk kábítószerrel való visszaélésnek számít. Anabolikus szerek :

46

Az anabolikus szteroidok szerkezetükben, működésükben a férfi nemi hormonnal, a testosteronnban, amelyek ugyancsak tiltott osztályba tartoznak. Számtalan mellékhatásuk között említik a heresorvadást, csökkenő spermatermelést, rendszeres használatot követően pedig magas vérnyomás, máj- és vesedaganatok. Nők esetében elférfiasodás, a petefészek működésének megszűnése, menstruáció elmaradása, terméketlenség. Vizelethajtók A versenyzők két ok miatt használják. Egyrészt a súlycsoporthoz kötött sportágaknál gyors súlycsökkentés elérése érdekében, ami komoly teljesítméncsökkenést okozhat, jár. A másik ok a vizelet kiválasztás forszírozása. Ezzel csökkenteni akarják a gyógyszer koncentrációját a vizeletben, illetve gyorsítani akarják a szer kiválasztását. Keringési, illetve hormonális megterhelést jelentenek a szervezet számára. Tiltott módszerek 1. Vérdopping Orvosilag indokolatlan és veszélyes beavatkozás a vér - ideértve a saját vért is - és vérkészítmények intravénásan történő beadása.

Pharmacológiai, vegyi és fizikai beavatkozások NOB Orvosi Bizottsága tiltja minden olyan szer, vagy beavatkozás használatát, amely a doppingellenőrzésen felhasználandó vizeletminta érvényességét meghamisítja. Ilyen a katéterezés, vizeletcsere, vizelethamisítás, valamint a vizelet kiválasztás akadályozása probenicid vagy származékai alkalmazásával. Bizonyos korlátozások alá eső vegyületek o o o o o

Alkohol Cannabioidok (marihuana) Helyi érzéstelenítő szerek Corticosteroidok Béta blokkolók

Fenti szerek bizonyos sportágakban tiltottak, vagy bizonyos feltételek megléte esetén alkalmazhatók (például ha a helyi érzéstelenítő nem kokain hanem más hatóanyagú, akkor nem tiltott, illetve csak helyi vagy ízületi injekció alkalmazható, kizárólag, ha orvosi szempontból indokolt). Megjegyzés: A koffein mennyiségtől függően doppingszer. A napi maximálisan bevihető mennyiség a folyadékfogyasztástól függően 200-300 mg lehet. A leggyakrabban fogyasztott italok és élelmiszerek koffeintartalma: – – – –

Kávé (1 adag dupla): 80-120 mg. Cola (1 liter): 150 mg. Tea (250 ml, erőségtől függően): 50-80 mg. Csokoládé (100 g): 30 mg.

Red Bull (250 ml): 80 mg A sportolói lelemény azonban már a túlnyomásos kamrán is túllépett: a magashegymászók között egyre jobban hódit az EPO, az egyik legelterjedtebb doppingszer, melyet főként a hosszú távot teljesítő sportolók használnak.

47

Az erőnlét fokozására a legjobbak az anabolikus szteroidok, az EPO (erythropoetin képző hormon) elsősorban az állóképességet javítja, fokozza a szervezet oxigénellátottságát. Drámai állóképesség növekedést okoz. Egy tanulmány szerint egy sportoló maximális oxigénfelvevő képessége, négy hetes EPO kúra után 7 %-kal növekedhet. A magaslati edzőtáborok is ugyanazt a hatást váltják ki, mint az EPO. Az EPO azonban nehezen kimutatható (doppingvizsgálat!) és népszerűsége növekszik, amit az is jelez, hogy már a harmadik generációs változata is megérkezett. Dolgoznak a negyedik generációs készítményen is, amely már DNS-hez kötött, és így gyakorlatilag kimutathatatlan doppingszer. Ezen „segédeszközök” miatt a Himalája-mászás rekordok között az oxigénpalackos mászást már nem is „jegyzik”. A doppingolás etikai és morális kérdései Miért léteznek egyáltalán drogellenes elvek a versenysportban? Miért nem engedik meg mindegyik sportolónak, hogy azt szedjenek, amit csak akarnak? A hagyományos érvek a drogok tiltására a csalással, igazságtalan előny megszerzésével és az orvosi problémákkal kapcsolatosak. Egyaránt fontos az is, hogy a sportolókat leginkább önmaguktól szükséges megmenteni- ez azt jelenti, hogy sok sportoló beszed bármilyen anyagot, tekintet nélkül a károsságára, csakhogy javítsa a teljesítményét. Jogi szempontok Bizonyos drogok, különösen azok, amik a hallucinogének kategóriájába tartoznak, törvényellenesek. Tekintettel a sportolókra, a hallucinogének betiltásának biztonsági okai is vannak. Ezek a szerek lassítják az információ felvételét, torzítják a vizuális észlelést és lassíthatják a sportoló reakcióit és mozdulatait, ezáltal veszélyeztetik a sportolók biztonságát. Az anyagokkal való visszaélést gyakran kíséri bűnügyi tevékenység, erőszak és a személyi és közösségi pénzügyi támogatás megvonása (Anshel, 1990a). Az anabolikus szteroidok elburjánzása, és a nemrég felfedezett káros hatásai a fizikai és mentális egészségre, számos országban bizonyos törvényeket eredményeztek a terjesztését illetően. A törvények megtiltják a szteroidok illegális használatát azáltal (1), hogy súlyosbítják a szteroid üzérkedésért kapható büntetéseket, hasonlóan azokhoz, amit a kokainterjesztésért lehet kapni (2) szoros ellenőrzés alá vonják a szteroidok termelését, hogy megelőzzék a legálisan gyártott szteroidok betörését a feketepiacra (3) megadják a jogot a drog végrehajtási szervezetnek, hogy nyomozzanak a visszaélések után, beleértve az illegális előállítást, a terjesztést vagy a terjesztő szándékú birtoklást, és (4) előírják, hogy minden szteroidokkal kapcsolatos információt tegyenek közre a drogprevenciós programban, az oktatásban és a kezelések során. A drogvisszaéléssel és terjesztéssel kapcsolatos jogi bevonódás jelenleg sokkal kiterjedtebb, mint az valaha is volt. Etikai témák Az egyik fontos ok, amiért ezeket a szereket betiltották a sportszervezetek, az hogy facilitálhatja a sportoló teljesítményét (Weinhold, 1991). De lehet-e korlátokat figyelembe venni, mikor a sportoló a legjobb teljesítményt akarja nyújtani? Néhány mód, ahogy megpróbálják a teljesítményüket javítani; a speciális tréningek, gyakorlógépek, felszerelési és ruházkodási típusok, táplálkozási összetevők és fogyasztószerek és a szteroidok. Az egyik nézőpontból tekintve, egyes vélemények szerint: „A szteroidok szedését nem lehet megkülönböztetni más tortúráktól, elvonásoktól és kockázatoktól, amikre sportoló kényszeríti magát a siker eléréséért." Egy másik megközelítés szerint azonban,: „A teljesítménynövelő szerek használata a csalás egy formája, és ez szembeáll azzal, hogy csak azt becsülik meg, akik kiváló fizikai teljesítményt nyújtanak... a sport célja a kiválóságok bátorítása és jutalmazása.". Így azok a sportolók, akik ilyen tiltott szereket szednek, csalnak, mert így igazságtalan előnyre tesznek szert a verseny során (Strauss, 1987). Ez egy etikai probléma. Filozófiai nézőpontból tekintve, Woodman (Anshelnál, 1990) úgy találta, hogy „a doppingolás szigorú kontrollja azzal kezdődik, hogy egyenlőséget biztosítunk a résztvevők között. Ha ez úgy folytatódik, ahogy akarjuk, úgy egyik sportolónak sem lesz igazságtalan előnye". Albrecht, Anderson és McKeag egyetért azzal, hogy a teljesítménynövelő szerek betiltása nem a legfontosabb etikai szempont. És valóban, ha az olyan eszközök sorát tekintjük, mint a computeranalízisek, vitamin- és ásványi összetevők, magasabbrendű edzőfelszerelés és más tudományos ismeretek felhasználása, melyek előnyöket biztosítanak a sportolónak, kijelenthetjük, hogy „álszenteskedés,

48

h a csak a teljesítménynövelő szereket tekintjük korruptnak, és annak, ami eltorzítja a versenyek értékét". Albrecht és mtsi. (1992) szerint sokkal problémásabb, hogy „a sportolók kényszerét érzik, hogy olyan drogokat szedjenek, melyekről már kimutatták, hogy veszélyeztetik a fizikai és pszichológiai jólétet". Ha ezeket az anyagokat nem ellenőrizzük szigorúan, maga a sport lesz az, ami tulajdonképpen lehetőséget biztosít a sportolóknak az önpusztításra. (forrás: www.sportpszicho.blog.hu) ∞∞∞∞∞ 15. A Sorolja fel az emésztőrendszer szakaszait, és részletezze a felső, és középső szakaszt! Ismertesse az ulcus-ventriculi, duodeni, tumor ventriculi, Chron-betegség, Colitis ulcerosa, appenditis acuta, ileus lényegét és tünettanát! AZ EMÉSZTÉS SZERVRENDSZERÉNEK FELADATI: A szájnyílástól a végbélig terjedő (kb. 9 m) csőrendszer, a két nagy emésztőmiriggyel (máj, és hasnyálmirigy) együtt . Az emésztőrendszer végzi a táplálék:  Felvételét, 

Emésztését



Felszívódását



Salakanyagok kiválasztását.

AZ EMÉSZTŐRENDSZER FELSŐ, KÖZÉPSŐ ÉS ALSÓ SZAKASZA: Felső szakasz: -

Szájüreg Garat (pharynx) Nyelőcső (oesophagus)

-

Gyomor (ventriculuc Vékonybelek:   

Középső szakasz:

Alsó szakasz: -

v. gaster) Patkóbél (duodénum) Éhbél (jejunum) Csípőbél (pancreas)

Vastagbél /vakbél (coecum), felszálló-, haránt-, leszálló vastagbél (colon), szigmabél (colon sigmoideum), végbél (rectum)/

A középső és alsó szakaszt közös néven gyomor-bélhuzamnak nevezzük. Emésztés a tápcsatorna szakaszaiban: Szájüregben: még nem kifejezett az emésztés, a táplálék kis ideig van itt, a nyál higítja fel, továbbjutást segíti. Gyomorban: savas kémhatás segíti az enzimek aktiválását, fehérje emésztése történik, tápanyag felszívódás nincs Vékonybélben: zsírok, szénhidrátok emésztése, fehérjebontás történik, az emésztőnedvek lúgos kémhatásúak (bélnedv, epe, hasnyál) Az emésztés során lebomló tápanyagok a bélbolyhok felszívó-hámján felszívódnak. A vékonybél mozgásai keverik és továbbítják a béltartalmat a vastagbél felé. Vastagbélben: nincsenek bélbolyhok és emésztőenzimek, így nincs emésztés és tápanyag felszívódás, már emésztetlen anyagokat tartalmaz, folyadékfelszívás van ezen a szakaszon. A széklet a végbélen keresztül ürül. Hasnyálmirigy (pancreas) kettős elválasztású, kb. 20 cm hosszú mirigy a gyomor és a hátsó hasfal között a patkóbél homorulatába illeszkedik részei: fej, test, farok

49

-

-

külső elválasztású része termeli a hasnyálat: napi 1-1,5 l , színtelen, átlátszó ; a patkóbélbe kerül a hasnyálmirigy kivezető csövén keresztül, ott semlegesíti a savas kémhatást belső elválasztású része a Langerhans – szigetek sejtjei, az inzulint és a glukagont termelik

Máj (hepar) a legnagyobb külső elválasztású mirigy, a szervezet legfontosabb anyagcsereközpontja funkciói: - fehérjetermelés, részvétel a fehérje, szénhidrát , zsír – anyagcserében raktározás (vitaminok, vas) A vitamin, D vitamin képzés a magzati életben vérképző szerv elhelyezkedése: a hasüreg jobb oldalán, a rekesz alatt, kb. 1,5 kg, nem haladja meg a jobb bordaívet (egészséges állapotban) két lebenyből áll: bal-kisebb, jobb-nagyobb és vastag tok veszi körül alsó felszínén van a májkapu: itt lépnek be a máj erei és itt lép ki az epevezeték, mely a máj alatti epehólyagban összegyűjti a máj által termelt epét a máj működése: epetermelés, vérfesték epefestékké alakítása (vizeletfesték, székletfesték), méregtelenítés. A HASHÁRTYA ÉS SZEREPE: Jellemzői: vékony savós hártya. Két lemeze van: fali lemez. belülről követi a hasfalat, zsigeri lemez: körülveszi vagy fedi a hasűri szervek nagy részét.

Szerepe: HATÁRÓL , SZERVEKET KÜLÖNÍT EL EGYMÁSTÓL:   

hashártyán belüli szervek: gyomor, vékonybél hashártya mögötti szervek: vese, hasnyálmirigy hashártya alatti szervek: húgyhólyag

A szervezet védelmi rendszerének része: a hashártyán belüli gyulladásos folyamatokat körülhatárolja, sejteket termel, amelyeknek a baktériumok elpusztításában van szerepe. Ulcus duodeni: (Gyomor.-és nyombélfekély) A fekélybetegség pontos oka nem ismert, feltételezések szerint a gyomornyálkahártyát támadó (pl. sósav, gyógyszerek) és a gyomornyálkahártyát védő tényezők közötti egyensúly felborulása okozhatja a betegséget. Az emésztőrendszer bármely területén keletkező „sebzés” egyébként jó gyógyhajlamú. Ez a jó gyógyhajlam a fekélybetegség esetén megszűnik. Oka lehet:  Helicobacter pylori  Alkohol, dohányzás  Gyomorsav  Stressz  Bizonyos gyógyszerek (pl.diclofenac,) Tünetek, panaszok: 

Az esetek egy részben nincs jellegzetes tünet, csupán endoscopos lelet.

50

Periodikus lezajlás, őszi – tavaszi kiújulással (jó és rossz fázisok váltakoznak) Emésztési zavar, haspuffadás, savas felbüfögések, fogyás. Jellegzetes hasi fájdalom: a) A fájdalom a gyomorgödörbe (epigastriumban) jelentkezik, és a beteg egy újjal meg tudja mutatni, ez a fájdalom gyakran a hátba sugárzik. b) A fájdalom gyakran éhgyomri, az étkezés, vagy savcsökkentők szüntetik, azonban étkezés után, amint a gyomor kiürül ismét jelentkezik. Szövődmények:   



Vérzés. Emésztett vér hányása (kávéaljszerű színnel) és székelése (szurokszéklet) formájában jelentkezik.  Átfúródás (perforatio). Hirtelen megjelenő késszúrásszerű fájdalom után a hashártyagyulladás jellegzetes képét mutatja.  Daganatos elfajulás  Heges szűkület. Kezelése:     

Dohányzás alkohol mellőzése Diéta Savlekötő gyógyszerek Helicobacter pylori jelenléte esetén speciális antibiotikumos kezelés Szövődmény esetén sebészeti kezelés

Ulcus ventriculi (GYOMORHURUT) A gyomorhurut a gyomor nyálkahártyájának gyulladása. Számos tényező okozhatja: alkohol, a gyomorfal felszínes eróziója, Helicobacter pylori fertőzés, egyes gyógyszerek (a nem szteroid gyulladásgátlók), dohányzás, autoimmunbetegségek, epereflux (az epe visszacsorgása a patkóbélből a gyomorba), károsító anyagok fogyasztása, vírusfertőzés. A gyomorhurut lehet heveny vagy idült. A kórjóslat a kiváltó októl függ, de rendszerint kedvező. Megelőzésként érdemes kerülni a gyulladásgátló gyógyszerek hosszan tartó szedését és a túlzott alkoholfogyasztást. Gyulladásos betegségek: A krónikus gyulladásos bélbetegségek két legismertebb fajtája a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegség. Az előbbi a vastag- és a végbél nyálkahártyáját érinti; az utóbbi többnyire a vastagbelet, de megtámadhatja a gyomrot, a nyelőcsövet és a szájüreget is. A tünetek mindkét esetben hasonlók: hasmenés, hasi fájdalom, valamint véres és nyálkás székletürítés. Ezek az akut fázisok néha évekig tartó nyugodt, tünetmentes időszakok után jelentkeznek. AZ IRRITÁBILIS BÉL SZINDRÓMA (RÖVIDÍTVE: IBS) Funkcionális bélműködési rendellenesség. Az elnevezésben a „funkcionális" szó arra utal, hogy a bélcsatorna működése eltér ugyan a normálistól (azaz funkcióját nem megfelelően látja el), de ennek hátterében nincs semmiféle szervi eltérés vagy anyagcserezavar. A betegség elnevezésében az „irritábilis" (azaz túlérzékeny, ingerlékeny) kifejezés jelzi, hogy a tápcsatorna az átlagosnál érzékenyebb, így a normális ingerekre is fájdalomérzéssel reagál. A „szindróma" (azaz

51

tünetegyüttes, tünetcsoport) megjelölés pedig azt jelzi, hogy valójában nem egy önálló, jól megfogható betegségről, sokkal inkább egy jellegzetes tünetegyüttesről van szó. Az IBS általában fiatal felnőtt korban, 35 éves kor alatt jelentkezik, és krónikus, élethosszig tartó problémát jelent. Szerencsére a kellemetlen panaszok ellenére a betegség általában semmiféle komolyabb következménnyel nem jár. FUNKCIONÁLIS BÉLMŰKÖDÉSI ZAVAROK Hasmenés (diarrhoea). Gyakori híg széklet ürítése. Tápanyagokban gazdag tökéletlenül emésztett béltartalom jut a vastagbélbe. Leggyakrabban ételmérgezés, fertőzés, vegetatív működési zavar, hyperthyreosis okozhatja. Itt említendő az erjedéses, rothadásos dispepsia, mely bélfertőzés és emésztőenzimhiány nyomán fellépő emésztési zavar. Székrekedés (obstipatio). A motilitás hiánya vagy lassúsága okozhatja. Formái: hypotoniás obstipatio (keveset mozgó, legyengült szervezetűeknél) és spasztikus obstipatio. HASHÁRTYA GYULLADÁS: A betegség oka: Hashártyagyulladás különböző hasi megbetegedések következménye lehet. A betegség oka legtöbbször kóros hasi folyadék (pl. májbetegség okozta folyadékgyülem) befertőződése, vagy valamilyen fertőzés (pl. vakbélgyulladás, bélkiboltosulás gyulladása, fekély következtében kialakult bélátfúródás, epehólyagfal átfúródása) következtében alakul ki, vagy hasnyálmirigy, nyirokérepevezeték károsodás, esetleg daganatos betegség következtében lép fel. A betegség tünetei: A beteg jellegzetes panasza a hasi fájdalom (ami az egész hasat érinti), láz, haskörfogat növekedése. VASTAG- ÉS VÉGBÉLRÁK: A vastag- és végbélrák a bélterület nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú sejtburjánzás. A végbél- és vastagbélrák kialakulására utaló leggyakoribb tünetek a hasmenés vagy székrekedés, a véres széklet, az általános gyomorpanaszok, valamint a felfúvódás és a görcsök. A tartós fáradtságérzés és az indokolatlan testsúlycsökkenés szintén jelezheti a betegséget. ARANYÉR: Az aranyér, a végbél vívőereinek (vena) kitágulása és vérpangásos zavarok ezekben az erekben.Ha a végbélerek tágulása nagyobb fokú s állandó, akkor lágyabb v. tömöttebb csomókat képeznek, melyeket aranyeres csomóknak neveznek. Ezek lehetnek a végbél záróizmain belül (belsők) v. a végbél záróizmain kívül (külsők). Ezek a csomók viszketést, székelésnél fájdalmat (kivált ha a belsők előesnek), heves székingert, végbélhurutot, s mivel a beteg a fájdalomtól félve székletét visszatartja székrekedést okoznak.Az aranyeres csomók, ha bennük a vérpangás tovább fokozódik, megrepedhetnek, s vérzés áll elő, mely pillanatnyi megkönnyebbülést okoz. A tápcsatorna kb. 8m hosszú. Három szakaszra osztjuk: 1. felső szakasz: szájüreg, garat, nyelőcső Feladata: a táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása 2. középső szakasz: gyomor, vékonybél Feladata: a táplálék lebontása, felszívása 3. alsó szakasz: vastagbél, végbél Feladata: az emésztetlen anyagok kiürítése Ezek alapján az emésztőrendszer működése a következő: a felvett táplálék a bélcsatorna üregében halad végig, közben különböző emésztőnedvek hatására fizikai-kémiai változásokon megy keresztül a béltartalmat a bél perisztaltikus mozgásai továbbítják ( keverő, továbbító) az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei és a bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik (máj, hasnyálmirigy). Tápanyagok és sajtépítő anyagok szerepe: Tápanyagok: - energiaforrásul szolgálnak: fehérjék (állati, növényi) szénhidrátok (egyszerű cukrok, pl. szőlőcukor; összetett cukrok, pl. keményítő)

52

zsírok (állati, növényi) Sejtépítő anyagok – nem energiaforrások: vitaminok víz ásványi sók Enzimek: Szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat: - Fehérjebontók: pepszin, tripszin, erepszin - Szénhidrátbontók: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz - Zsírbontók: lipáz. Hepatitis =a májsejtek különböző okok miatt kialakuló gyulladása Felosztása: vírusos vagy toxikus (mérgezés miatti) akut vagy krónikus lefolyású. Vírus okozta hepatitisek: 1. Hepatitis A (járványos májgyulladás) - az emésztőrendszeren keresztül terjed, fertőzött étel, víz, nem megfelelő higiéné; lappangása: hetek; tünetek: rossz közérzet, étvágytalanság, sárgaság, máj megnagyobbodása, puffadás, ízületi fájdalom; kimenetel: többnyire magától gyógyul. 2. Hepatitis B (serum hepatitis) – fertőzött vérrel, vérkészítménnyel, testváladékkal terjed, hasonlóan az AIDS-hez; lappangás: hónapok; tünetei ugyanazok; kimenetel: vírushordozóvá válik kb. 10 % arányban idült lesz. 3. egyéb vírushepatitisek – a távolkeleti országokban gyakoriak Megelőzés: védőfelszerelés, higiéné betartása, oltóanyag. Diabetes mellitus: A leggyakoribb endokrin kórkép, szénhidrát anyagcserezavar, minden 15. ember Magyarországon. Komplex anyagcserezavar, érinti a fehérje-szénhidrát-zsír anyagcserét. Az éhgyomri vércukorszint 6,7 mmol/l feletti, a terheléses 10 mmol /l feletti. Pontos oka nem ismert. Lehet minden hasnyálmirigyet károsító tényező. (feltételezés: immunrendszeri betegség). A hasnyálmirigy Langerhans-szigetek béta sejtjei termelik az inzulint, elválasztását a vér cukortartalma serkenti. Az inzulin a normális vércukorszintet szabályozza, fokozza a fehérjeszintézist, gátolja a fehérjék lebontását, növeli a zsírok szintézisét. Felosztás: I. típusú: fiatal korban kialakuló, hátterében az inzulintermelés teljes hiánya áll. II. típusú: idősebb korban alakul ki, az inzulin relativ hiánya okozza. Cukorbetegségben létrejövő kóros anyagcsere-folyamatok: a sejtekbe nem jut elég cukor, a sejtek „éheznek”, a vércukor emelkedik, fokozódik a fehérjék és a zsírok lebontása. Tünetek: magas éhgyomri vércukorszint cukor megjelenése a vizeletben megnövekedett folyadékfogyasztás megnövekszik a vizeletmennyiség fáradékonyság, levertség, koncentrálóképesség csökken aceton szagú lehelet és vizelet fogyás. Szövődmények: hypertonia, keringési zavarok, érelmeszesedés, osteoporosis, vese működésének zavarai, szürkehályog, szexuális zavarok… Sürgősségi állapotok: hypoglikémia :– vércukorszint csökkenése 2,2 mmol/l alá sápadt, verejtékes, hirtelen alakul ki, szapora pulzus, emelkedett vérnyomás,eszméletlen lehet. Cukros víz, infúzió-kórház. Hiperglikémia: magas, 40 mmol/l feletti vércukorszint, lassan alakul ki, száraz bőr, alacsony vérnyomás, szapora pulzus és légzés, eszméletlen lehet. Kórház. ∞∞∞∞∞

53

15. B Beszéljen a kötőszöveti masszázs reakcióiról, a dozírozás szempontjairól, ellenjavallatáról! A kötőszöveti masszázskezelés reakciói: A helyes technikával kivitelezett kötőszöveti masszázs az élettani hatásoknak megfelelően 3féle reakciót vált ki: bőrreakció (dermografiarubra): mindig megjelenő, jól látható piros vonal a kezelés mentén. Erősebb feszülés esetén szélesebb a vonal a széleken elmosódó színnel. Elnevezése demographiarubra. vegetatív reakciók (tónuskiegyenlítés) az inger azonnali szimpatikus 8(libabőr) és paraszimpatikus (izzadás) reakciót vált ki. Lényegesebb azonban a vegetatív idegrendszer vegetatív áthangoló hatása. humorális reakció (a kezelést követően álmosság, kellemes, jóleső fáradtságérzet): a neurális és humoralis folyamatok a szövetekben egymással a kapcsolatban állnak és egymást képesek befolyásolni. Hirtelen szükségessé váló székletürítés, bőséges vizelés. A kezelés után fellépő fáradtság, álmosság érzése. Ezek azonban nem tartósak, egy-két kezelés után megszűnnek. A dozírozás szempontjai A kötőszöveti masszázst az első 2-3 kezelésnél 30-40 percig kell alkalmazni. Csak a kötőszövet feszülés csökkenésével lehet a kezelési időt 20-30 percre csökkenteni. A kezelési idő pontos betartása és az első 3-4 kezelés naponkénti ismétlése hozza meg az eredményt. Ha az első 3-4 kezelés között szünetet hagyunk, a vegetatív válaszreakciók nem jelentkeznek. A további fenntartó kezelést heti 3x kell elvégezni. Egy kezelési ciklus 13-18 kezelésből áll, ezt követően egy negyedéves szünetet kell beiktatni, mert a szervezet a kötőszöveti masszázs ingereire már nem képes reagálni. Áthangoló, tónuskiegyenlítő hatása jelentkezhet már az első kezeléseknél, de kialakulhat lassan, fokozatosan a kezelések folyamán, vagy a kezelések befejezése után. Kontraindikációi: - Lázas beteg, akut gyulladásban lévő beteget nem szabad masszírozni. - Tágult visszérnél nem lehet, trombózis jöhet létre) - Szív és keringési rendellenességeknél. - Dekompenzált szív problémáknál - Magas vérnyomás (kiugróan magas), illetve ingadozó - Menses első két nap nem lehet (deréktáj kihagyásával viszont lehet. - Terhesség esetén (itt is a deréktáj kihagyásával lehet) - Fertőző betegség, - Epilepszia - Elmezavar - Alkoholos állapot. vérzékenység - Daganatos betegség 15. C Ismertesse a rehabilitáció fogalmát, típusait, a komplex rehabilitáció összetevőit, a gyógyászati segédeszközök típusait, és a gyógy –és sportmasszőri feladatokat alkalmazásuk során! A rehabilitáció fogalma, célja Rehabilitáció = visszahelyezés, a jelenlegi helyzethez viszonyított, ezt megelőző jobb helyzetbe való visszahelyezést értjük. Számos tudományág használja és alkalmazza a kifejezést, (orvos, jog, gyógypedagógia, szoc.munka) de mindig az elsődleges tartalommal. Használatos ez a kifejezés azzal az igénnyel is, hogy a rehabilitációra szorulók szűkebb v. tágabb körét jelölje meg. Rehabilitációs tevékenység meghatározása: A rehabilitáció meghatározása a visszahelyezés szándéka mellett más-más lehet attól függően, hogy milyen szakma szemszögéből fogalmazzák meg azt, illetve attól is, hogy kikre vagy kire irányul ez a rehabilitációs törekvés.

54

-

Egyes definíció az érintettek alkalmasságát. mások pedig a rehabilitáció folyamatjellegét ill. komplexitását hangsúlyozzák. Egyesek a helyreállítást, visszaállítást állítják a középpontba.

A rehabilitáció valakinek valami iránti képességét, jártasságát jelölte. Latin eredetű szó. 1843- ban használták először (Ritter von Bush nevű orvos). Gyógyítható betegek korábbi állapotukban, ekkor beszélt rehabilitációról, ezeknek az egyéneknek személyes méltóságukat, rangjuk érzését is vissza kell állítani a rehabilitációjuk során. A WHO szerinti általános és hivatalos definíció 1980-óta: A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amelyre egészségükben, testi és/vagy szellemi épségükben tartósan vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében. Orvosi, pedagógiai, szociális és foglalkozási intézkedések koordinált, személyre szabott összessége, melynek célja, hogy a rehabilitált egyén boldog, és lehetőleg teljes értékű polgára legyen a társadalomnak. A rehabilitáció alatt értjük az ember fizikai v. szellemi téren bekövetkezett rokkantsága miatt képtelenné válik a mindennapi tevékenységek véghezvitelére. Másnak a segítségére szorul ahhoz, hogy ismét önállóvá váljon. A rehabilitáció össztársadalmi tevékenység. A WHO megfogalmazása szerint a rehabilitáció olyan szervezett segítség, amelyre az egészségükben, testi, szellemi épségükben tartósan v. véglegesen károsodott emberek szorulnak a társadalomban, a közösségbe történő be I visszailleszkedés során. A rehabilitáció fajtái: orvosi, jogi, pedagógiai, gyógypedagógiai, foglalkozási, (pszichológiai), szociális rehabilitáció Gyógyászati segédeszközök: A gyógyászati segédeszközök a gyógyító eljárás során és a rehabilitációban is fontos szerepet töltenek be, a gyógyulási folyamatban a beteg életminőségének javítását szolgálják. Gyógyászati segédeszköznek azokat a technikai eszközöket tekintjük, amelyeket az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási ellátásában használnak. Segédeszközök fajtái: Ortézisek és protézisek: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gerincortézis rendszerek Felső végtag ortézis rendszerek Alsó végtag ortézis rendszerek Felső végtag protézisek Alsó végtag protézisek Protézisek, nem végtag protézisekOrtopéd cipők

Személyes mozgás segédeszközei: 1. Egy karral működtetett járóeszközök: Járóbotok Könyökmankó Hónaljmankók Háromlábú botok Négylábú botok 2. Mindkét karral működtetett járóeszközök: Járókeretek Guruló járókeretek 3. MopedekTriciklik lábhajtással 4. Kerekesszékek 5. Kerekesszék tartozékok 6. Sajátságos kocsi 7. Szabadon álló korlátok felemelkedéshezz 8. Helyhez kötött szabadon álló emelő 9. Tájékozódási eszközök ∞∞∞∞∞

55

16. A Ismertesse a hasnyálmirigy felépítését és működését, valamint a hashártya lemezeit, képleteit! Határozza meg a hepatitis, pancreatitis, epekövesség, icterus, peritonitis lényegét, okait, fontosabb tüneteit! Hasnyálmirigy (pancreas) kettős elválasztású, kb. 20 cm hosszú mirigy a gyomor és a hátsó hasfal között a patkóbél homorulatába illeszkedik részei: fej, test, farok külső elválasztású része termeli a hasnyálat: napi 1-1,5 l , színtelen, átlátszó ; a patkóbélbe kerül a hasnyálmirigy kivezető csövén keresztül, ott semlegesíti a savas kémhatást belső elválasztású része a Langerhans – szigetek sejtjei, az inzulint és a glukagont termelik Hepatitis =a májsejtek különböző okok miatt kialakuló gyulladása Felosztása: vírusos vagy toxikus (mérgezés miatti) akut vagy krónikus lefolyású. Vírus okozta hepatitisek: 4. Hepatitis A (járványos májgyulladás) - az emésztőrendszeren keresztül terjed, fertőzött étel, víz, nem megfelelő higiéné; lappangása: hetek; tünetek: rossz közérzet, étvágytalanság, sárgaság, máj megnagyobbodása, puffadás, ízületi fájdalom; kimenetel: többnyire magától gyógyul. 5. Hepatitis B (serum hepatitis) – fertőzött vérrel, vérkészítménnyel, testváladékkal terjed, hasonlóan az AIDS-hez; lappangás: hónapok; tünetei ugyanazok;kimenetel: vírushordozóvá válik kb. 10 % arányban idült lesz. 6. egyéb vírushepatitisek – a távolkeleti országokban gyakoriak Megelőzés: védőfelszerelés, higiéné betartása, oltóanyag. Epehólyag-gyulladás: heveny vagy idült okai: baktériumok, vagy epekő okozta nyálkahártya sérülés tünetek: heveny: jobb bordaív alatti görcsös fájdalom, hányinger, hányás, láz, esetleg megnagyobbodott és fájdalmas epehólyag. Tünetek idült: emésztési zavarok, jobb bordaív alatti diszkomfort érzés pl. zsíros étel után, Kezelése: diéta, fájdalomcsillapítás, görcsoldás, antibiotikum, infúzió, műtét. Epekő = az epehólyagban, epeutakban képződő kő által okozott tünetek összessége. (férfiak 8%, nők 20%) Okai: az epe összetételének megváltozása (koleszterin megnövekedése, epesók csökkenése), fokozott pigmentképződés, mozgászavar, infekciók Tünetek: a kő elhelyezkedése és nagysága befolyásolja, tünet nélküli néma epekövek, emésztési zavarok, haspuffadás, epegörcs: a jobb bordaív alatt a lapockába sugárzik, gyakran hányással jár. Szövődmény lehet: epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, sipolyok, sárgaság, daganat. Kezelése: diéta, fájdalomcsillapítás, görcsoldás, epekőoldás, kőtörés (lökéshullám-kezelés), műtét. Heveny hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) számos oka lehet, pl. epekő, melynek hatására az ott termelődő emésztőenzimek már a mirigyen belül aktiválódnak és károsítják a sejteket , gyulladásos reakció alakul ki, nem tud a hasnyál kiürülni. Tünetek: övszerű állandó fájdalom köldök magasságában, a hátba sugárzik ki Kezelése: teljes koplalás, görcsoldás, fájdalomcsillapítás, gyomorvédő szerek, infúziókórház, fokozatos táplálás: először csak folyadék, fokozatos szilárd táplálás. Icterus: (Sárgaság:) a bilurubin legnagyobb része a vvt-ek pusztulása után a Hb hemjéből képződik. A májon kívül más szövetek fagocytái is termelik, ez az indirekt bilurubin. Ez glukoronsavval kapcsolódva direkt bilurubinná alakul, mely az epéből a bélbe jut, itt urobiligénné alakul.. ha a bilurubin a vérben felszaporodik, akkor hyperbilirubinaemiáról beszélünk. A szem sklerája és a bőr sárga színű lesz, kialakul a sárgaság az icterus. Fajtái: Haemolytikus icterus: vvt-ek és Hb fokozott lebomlása miatt

56

Parencymás vagy hepatikus icterus: májsejtek megbetegedése. Leggyakrabban hepatitis, és cyrosis. A bilurubin forgalom sok lépése zavart. Obstrukciós, vagy mechanikus icterus: ductus choloideus elzáródása okozza. Leggyakrabban epekő okozza. Peritonitis: Hasnyálmirigy gyulladás: emésztési zavar áll fenn.sokk, erős hasi fájdalom, hányás áll a tünetek előterében. Muscovisicidosis: öröklődést mutat. Nemcsak a hasnyálmirigy, hanem az összes exokrin mirigy sűrű, tapadós váladékot termel. ∞∞∞∞∞ 16. B Ismertesse a kötőszöveti masszázs masszázsfogásait, valamint a kezelés sorrendjét, és irányát az egyes testrészeken! A kötőszöveti masszázs fogásai A kötőszöveti masszázst a 3. és 4. ujj begyével kell végezni. A kéz pronáció-szupináció közötti félállásban van, a váll és a könyök merevített, ami azt eredményezi, hogy a húzás teljes karral történik. A fogás kétütemű: (Eltolás, húzás), vagy háromütemű (ráhelyezés, eltolás, húzás) technikákból áll. A kötőszövet feszülésének csökkenésével az elhúzhatóság hossza nő. Az első kezelések a kötőszövet feszülése miatt 40-45 percig is eltarthat, a későbbiekben ez már 20-25 percre is csökkenhet. Egy kúra általában 12-15 kezelésből áll, ezután negyed éves szünet következik, mivel a szervezet kötőszöveten keresztül ez idő alatt nem ingerelhető ∞∞∞∞∞

16. C Ismertesse a tréningmasszázs masszázs fogalmát, menetét

fogalmát,

menetét,

a

helyreállító

Tréningmasszázs : előegíti a teljesítmény fokozását. Az edzések és versenyek közben és után alkalmazott masszázs elősegíti és gyorsítja a fáradtság megszüntetését. Helyreállító masszázs: két versenyszám között, a fáradt izomzat ellazítására és annak következő megmérettetésre való felkészítésére alkalmazható. Felkészítő, bemelegítő masszázs: a verseny előtt 15-20 perccel, mintegy az izomzat bemelegítésére alkalmazható. Relaxáló-, vagy stimuláló (ébresztő) jellegű is lehet. De a sérült izomrész helyét is érintheti a bemelegítő hatás gyorsítása érdekében. Mindez természetesen nem helyettesíti magát a bemelegítést Regeneráló masszázs: A felkészülési-, ill. versenyidőszakban minden sportolónak szüksége van legalább heti 2 teljes test masszázsra a test teljes izomzatának ellazítása, a fáradt szervezet relaxálásának céljából. A masszázs időtartama és gyakorisága mindig a sportoló igényei szerint kell hogy alakuljanak. Azonban fontos, hogy legalább 40 percig tartson és a mozdulatok ereje, az alkalmazott technika igazodjon a sportoló egyéni alkatához, érzékenységéhez, személyes kéréseihez. Menete: lásd sportmasszázs!

∞∞∞∞∞

17. A Jellemezze a tápanyagokat, építőanyagokat, enzimeket! Beszéljen a táplálkozási zavarokról! Szerves tápanyagaink

57

Fehérjék:  Sejtek építőkövei  Biokémiai folyamatok résztvevői, katalizátorai  Tej, hús, tojás, hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója)  Szénhidrátok:  Sejtek energiaforrásai („fűtőanyagok”)  Tartalék tápanyagok (cukrok, keményítő, glikogén)  Glikogén: a májban és a vázizomzatban raktározódik  Répacukor, méz, gabonafélék és a belőlük készült ételek (kenyér, péksütemények stb.)  Zsírszerű anyagok:  Nagy energiatartalmú „fűtőanyagok”  Tartaléktápanyagok  Sejtépítők (Sejthártya)  Tojás, zsírok, olajok Vitaminok: Táplálékkal kis mennyiségben a szervezetbe kerülő nélkülözhetetlen szerves anyagok 

Zsírban oldódó vitaminok Élelmiszerek, amikben Hiánya Napi szükséglet megtalálható máj, tengeri hal, tej, a szem, bőr nyálkahártya tejtermékek, tojássárgája, A (retinol) kiszáradásához vezet, látásromlást800-1000 mg petrezselyem, paraj, sárgarépa, eredményez barack gyermekkorban zavart okozhat a 10 mg, ha alig éri D hal, halmájolajok, tojás, fontos acsontok fejlődési menetében, napfény a (kalciferol) napfény hatása is a bőrre felnőttkorban csontlágyulást idézhet szervezetet elő E gabonamagvak, növényi olajok, izomsorvadás 12 mg (tokoferol) margarin K brokkoli, káposzta, paraj, fejes vérzékenység 70-80 mg (fillokinon) saláta, máj, tejtermékek Vitamin

Vízben oldódó vitaminok Élelmiszerek, amikben Napi Hiánya megtalálható szükséglet csipkebogyó, cirtusfélék, C (aszkorbinsav) zöldpaprika, fáratságérzés, skorbut 60-65 mg savanyúkáposzta rizs, búza, földimogyoró, B1 (tiamin) étvágytalanság, szívgyengeség 1,0-1,1 mg élesztő, hüvelyesek tej, máj, tojás, olajosbőrgyulladás, gyomor és B1 (riboflavin) 1,5-1,8 mg magvak bélrendszeri tünetek szárnyasok, máj, vese, barna pellagra, nyelv és bőrgyulladás, B3 (nikotinamid) 15-19 mg kenyér hasmenés aszalt és keményhéjú B5 (pantoténsav) ritka 4-7 mg gyümölcsök, hüvelyesek, máj máj, hús , tejtermékek, B6 (piridoxin) álmatlanság, bőrproblémák 2 mg élesztő a fehér vérsejtek száma csökkenhet; leveles zöldségek, gyümölcs, B9 (folsav) segíti a vas és a B12 vitamin 200 µg élesztő felszívódását B12 zöldségekben nem, csak állati nagyfokú vérszegénység 2 µg (cianokobalamin) eredetű táplálékban Biotin, H-vitamin máj, vese, tojássárgája hajhullás, bőrbetegségek 10-200 µg Vitamin

Vitaminok (röviden) 

Járulékos tápanyagok:  Nem építőanyagok

58



  

Nem energiaforrások Mégis nélkülözhetetlenek Csak kis mennyiségben szükségesek



Vízben (B1, B12, C,)  Vizelettel ürülnek, állandóan pótolni kell Zsírban (A,D,E,K)  Raktározódnak, ritkábban kell pótolni

:



Enzimek: szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat

o o o

fehérjebontó: pepszin, tripszin, erepszin szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz zsírbontó: lipáz

Anorexia: lelki eredetű kóros lesoványodást. Az anorexia nervosa esetében a páciensek súlyos fogyókúrával, testedzéssel mindent megtesznek azért, hogy testsúlyuk nehogy a korra és testmagasságra vonatkozó minimális testsúlynorma felett legyen, emiatt kórosan soványak. z anorexia általában jellemzőbb a depresszióra, szorongásra, egyéb hangulati zavarokra hajlamos emberek között. Lelki beállítottság szerint a táplálkozási zavarok között az anorexia inkább a maximalisták betegsége, míg a bulímia hullámzó a hangulatú, impulzív emberekre jellemző. Bizonyos sportágaknál, különösen a versenysportban, követelmény a vékony testalkat. Ha ezt csupán helytelen diétával tudják elérni, könnyen vezethet táplálkozási zavarhoz. Tünetei:

    

nagymértékű fogyás, testképzavar, a kövérségtől való kifejezett undorodás és félelem, a rendes testtömegnek az énképre gyakorolt indokolatlanul előnytelen hatása, valamint a havi vérzés zavara jellemző.

Következmények  hányás » fogszuvasodás (gyomorsav)  » gyomor- és nyelőcsőperforáció (gyomorsav)  » folyadékvesztés » alacsony vérnyomás,  a K-veszteség miatt szívritmuszavarok  gyomor- és bélperisztaltika csökken » evés utáni teltségérzet  hirtelen táplálékfelvétel » gyomorrepedés  ásvány- és vitaminhiány » csontritkulás o » száraz, repedezett bőr o » vérszegénység  

menstruáció elmaradása (hormonzavarok) szexuális aktivitás csökkenése

Bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel - jellemzően édesség - elfogyasztására képes. Ez törvényszerűen elhízáshoz vezet, amit elkerülendő a beteg önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él. Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a beteg kaotikussá váló életén. Így például a beteg képes az ételmaradékot kiszedni a szeméttartóból vagy akár lopni, hogy kényszerét enyhíthesse. Viselkedésüket többnyire visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta. Tünetei: önhánytatás, hashajtó, vízhajtó szedése, intenzív testedzés, koplalás.

59

A kövérség veszélyei Növeli  a magas vérnyomás,  koronáriás szívbetegség,  a felnőttkori diabetesz,  az epekövesség  degeneratív izületi betegségek,  A műtéti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát Veszélyesebb a hasi tájékra, mint a csípőre, combra történő elhízás      

Fogyás – elégtelen energiabevitel Energiabevitel csökkentése – energiafelhasználás növelése Ha az energiabevitel tartósan hiányos: Először a tartalék zsír, majd a fehérje épül le Csökken az alapanyagcsere, a testhőmérséklet, a szív munkája, az izomtónus, a bőrerek összehúzódnak, csökken a hemoglobin, ödéma lép fel Fáradságérzés, közönyösség, depresszió ∞∞∞∞∞ 17. B Határozza meg a kötőszöveti masszázs belső szervekre gyakorolt hatását, a szervekben létrejövő változások közötti összefüggést!

A belső szervek és szervrendszerek a megfelelő szegmentumok interstitialis(szövet közötti) kötőszövetben feszülések és behúzódások jöhetnek létre. A behúzódás nagymértékű folyadéklerakásról számol be, míg a duzzanat folyadék visszatartásáról árulkodik. A kötőszöveti masszázs a kötőszövetből vegetatív áthangoló hatást indít el, mert az interstitialis kötőszövet kapcsolatban áll az vegetatív idegrendszerrel. ∞∞∞∞∞

 



17.C Beszéljen a sportoláshoz szükséges motoros képességekről, edzettségről, túledzettségről, a formába hozás időszaka alatti sportmasszőri feladatokról, valamint a levezetés, átmeneti időszak) alatti teendőkről! Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség o Általános és speciális képességfejlesztő, az edzettséget fejlesztő és a fittségi szintet növelő vagy megtartó testgyakorlatok. o A motoros képességek fejlesztésének és szerepének tudatosítása. Motoros készségfejlesztés: mozgástanulás o Sportág-specifikus és általános technikai, taktikai elemek egyénileg, párban és csoportban. o A kognitív, az affektív és a szociális képességek fejlesztése motoros tanulással ∞∞∞∞∞



18. A Ismertesse az emésztés mechanizmusát! Beszéljen a diabetes mellitus anyagcserezavarról!

Emésztőrendszer működése a következő: a felvett táplálék a bélcsatorna üregében halad végig, közben különböző emésztőnedvek hatására fizikai-kémiai változásokon megy keresztül a béltartalmat a bél perisztaltikus mozgásai továbbítják ( keverő, továbbító) az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei és a bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik (máj, hasnyálmirigy). Emésztés a tápcsatorna szakaszaiban: Szájüregben: még nem kifejezett az emésztés, a táplálék kis ideig van itt, a nyál higítja fel, továbbjutást segíti. Gyomorban: savas kémhatás segíti az enzimek aktiválását, fehérje emésztése történik, tápanyag felszívódás nincs

60

-

-

Vékonybélben: zsírok, szénhidrátok emésztése, fehérjebontás történik, az emésztőnedvek lúgos kémhatásúak (bélnedv, epe, hasnyál) Az emésztés során lebomló tápanyagok a bélbolyhok felszívó-hámján felszívódnak. A vékonybél mozgásai keverik és továbbítják a béltartalmat a vastagbél felé. Vastagbélben: nincsenek bélbolyhok és emésztőenzimek, így nincs emésztés és tápanyag felszívódás, már emésztetlen anyagokat tartalmaz, folyadékfelszívás van ezen a szakaszon. A széklet a végbélen keresztül ürül.

Diabetes mellitus A leggyakoribb endokrin kórkép, szénhidrát anyagcserezavar, minden 15. ember Magyarországon. Komplex anyagcserezavar, érinti a fehérje-szénhidrát-zsír anyagcserét.Az éhgyomri vércukorszint 6,7 mmol/l feletti, a terheléses 10 mmol /l feletti. Pontos oka nem ismert. Lehet minden hasnyálmirigyet károsító tényező. (feltételezés: immunrendszeri betegség). A hasnyálmirigy Langerhans-szigetek béta sejtjei termelik az inzulint, elválasztását a vér cukortartalma serkenti. Az inzulin a normális vércukorszintet szabályozza, fokozza a fehérjeszintézist, gátolja a fehérjék lebontását, növeli a zsírok szintézisét. Felosztás: I. típusú: fiatal korban kialakuló, hátterében az inzulintermelés teljes hiánya áll. II. típusú: idősebb korban alakul ki, az inzulin relativ hiánya okozza. Cukorbetegségben létrejövő kóros anyagcsere-folyamatok: a sejtekbe nem jut elég cukor, a sejtek „éheznek”, a vércukor emelkedik, fokozódik a fehérjék és a zsírok lebontása. Tünetek: magas éhgyomri vércukorszint cukor megjelenése a vizeletben megnövekedett folyadékfogyasztás megnövekszik a vizeletmennyiség fáradékonyság, levertség, koncentrálóképesség csökken aceton szagú lehelet és vizelet fogyás. Szövődmények: hypertonia, keringési zavarok, érelmeszesedés, osteoporosis, vese működésének zavarai, szürkehályog, szexuális zavarok… Sürgősségi állapotok: hypoglikémia :– vércukorszint csökkenése 2,2 mmol/l alá sápadt, verejtékes, hirtelen alakul ki, szapora pulzus, emelkedett vérnyomás,eszméletlen lehet. Cukros víz, infúzió-kórház. Hiperglikémia: magas, 40 mmol/l feletti vércukorszint, lassan alakul ki, száraz bőr, alacsony vérnyomás, szapora pulzus és légzés, eszméletlen lehet. Kórház. 18. B Ismertesse a perosteális masszázs lényegét, célját, élettani hatását, valamint a fájdalomérzet legyőzésének módját! Perioszteális masszázs Ezt a masszázst csonton végzik, izmokat egyáltalán nem érint. Ez a módszer Vogler nevéhez fűződik, 1928-ban kezdte el kúraszerűen alkalmazni ezt a technikát. A csonthártyamasszázs olyan területeken alkalmazható, ahol a csontot izomköpeny nem fedi. Ilyen a sípcsont, a keresztcsont, a koponyacsont, a lapocka és a szegycsont. TILOS ilyen masszázst végezni a térdkalácson, a kulcscsonton, és a csigolyákon. Egyes reumatikus megbetegedéseknél lehet végezni a bordák és a szegycsont találkozásánál, illetve csonttörés után a gyorsabb regenerálódás érdekében. De használható fejfájás kezelésére, és néhány egyéb csontbetegségnél is.

61

Ez a masszázsfajta szintén a távolhatás reflektórikus hatásán alapszik. A csonthártya igen bőségesen el van látva idegvégződésekkel, így közvetlen nyomással ezek ingerületbe jönnek és részben a csontok működésében, részben reflexes úton, távoleső szervekben változásokat okoznak. Ilyen változás lehet a szervek vérellátásának javítása, a belekben lévő perisztaltikus mozgás szabályozása, a tónus állapot változtatása, de akár a vérképzés serkentése is. A csonthártyamasszázst csak orvos végezheti, vagy csak orvosi felügyelet alatt történhet. A kéz egy ujjának begyével, vagy kúpjával kell nyomást gyakorolni a csonthártyára. A nyomás a légzés ütemében történik. Kilégzéskor történik a nyomás, belégzéskor körkörös dörzsöléseket kell végrehajtani az óramutató járásával ellentétes irányban. Ez az úgynevezett kör-pont-pont-kör technika. A művelet egy helyen 3-4 percig tart, az első két percben erősebben, majd enyhébben. Ezt követően 2-3 centiméterenként feljebb haladva meg kell ismételni. Egy kezelés 5-6 területen történik, összesen 25 percnél nem tarthat tovább. Mivel a csonthártya gazdag idegellátású, ez a masszázs sem tartozik a kellemesebb eljárások közé, kellemetlen, esetenként fájdalmas is lehet.

∞∞∞∞∞ 18. C Ismertesse az edzés alapelveit, a bemelegítés jelentőségét, a felkészülési időszak (alapozás) versenyidőszak, levezetés időszaka! Határozza meg mi a sportmasszőr szerepe, feladata ezekben az időszakokban! Edzés alapelvei (kondíció): Túlterhelési alapelvnek a lényege hogy a megszokottnál nagyobb ingert adjunk a testnek,ez által a test meg növekedett teljesítménnyel válaszol, így újabb nagyobbmás ingert kell adni a testnek,mivel a emberi test könnyen alkalmazkodik a újabb,és újabb ingerekhez. Izolációs elv A teljesítményt a leggyengébb láncszem-izom határozza meg. A maximális alkalmazkodás érdekében a leggyengébb izomhoz alakítjuk a gyakorlatokat,vagy a izmot elkülönítve edzzük. Alkalmazkodás elve: Speciálisan olyan ingerek által kell ingerelni a izmot amely a cél elérése érdekében a legmegfelelőbb. Szimulációs elv olyan összetett mozgások gyakorlása ami komplexen túlterhelik a szinergista, résztvevő izmokat. Itt nem szerepel a izmok izolált edzése hanem a sorrendi izomműködést követel meg Ez a teljesítményt is növeli a adott gyakorlatban. Ha edzés módszerünk a alábbi alapelveket nem tartalmazza a eredmény nem lehet maximális! Disinhabátició elve amely arra szolgál izmok védelmi rendszerét kitoljuk a maximális határ közelébe. Ez nem kezdő sportolóknak való! A bemelegítés jelentősége A bemelegítés: a szervezet sokoldalú átmozgatását jelenti, ami mintegy előkészíti a szervezetet nagyobb terhelés elviselésére. A szervezet nyugalmi állapotból való fokozatos átvezetése egy terheléses állapotba. Fő támadáspontok a bemelegítés során:

  

a keringés és a légzés szervrendszere, valamint a belső szervek, az izomműködés, illetve az ízületi rendszer, az idegrendszer.

A bemelegítés célja: az általános biológiai-fiziológiai, pszichikai készenléti állapot megteremtése a fokozott munkára, edzésterhelésre.

62

 

A bemelegítésben alkalmazott terhelés: a bemelegítés alatt a szervezetnek fokozatosan növekvő optimális terhelésre van szüksége. Az optimális terhelés megtalálása szinte lehetetlen, de törekedni kell rá. A bemelegítés időtartama: a fokozatosan növekvő terhelés mellett a bemelegítés időtartamát is optimalizálni kell az adott klimatikus viszonyok között. Az optimális időtartam betartását a bemelegítendő szervrendszerek élettani szükségletei diktálják.

A bemelegítés fajtái:

 

általános bemelegítés (élettani szempontok dominálnak), speciális sportági bemelegítés (az edzés fő része tartalmának speciális követelményei dominálnak).

A felkészülési időszak (alapozás) Az általános bemelegítésben a szervezet nagyobb terhelésre való felkészítését az izomrendszer, ízületi rendszer, a szív és keringési rendszer, az energiaszolgáltató rendszerek, az érzékszervek és idegrendszer együttműködésének és kölcsönhatásainak ismeretében kell megoldani. Az izomrendszer felkészítését:

  

az izmok merev nyugalmi tónusának oldásával, az izmok és ezáltal az egész test hőmérsékletének emelésével, a szív- és vázizmok fokozott vér- és oxigénellátásával érhetjük el.

Az izomtulajdonságok, mint az összehúzódási és elernyedési képesség, rugalmasság, ingerelhetőség, nyújthatóság javulnak, alkalmassá válnak a hatékony munkavégzésre.

   

Az ízületi rendszer felkészítését: az ízületi felszínek „olajozása", az aktív és passzív ízületi mozgásterjedelmek növelése, a korábban fejlesztő hatásokkal már megszerzett mozgásterjedelem elérése jelenti.

A szív és keringési rendszer felkészítése:



egy nyugalmi aerob állapotból, vagyis a relatív nyugalmi pulzusszámról indulva a maximális terheléses pulzus 40-50%-áig történő fokozatos terhelés jelenti.

Az izomrendszer és a keringési rendszer felkészítésével egyidejűleg mobilizálódnak Az energiaszolgáltató rendszerek:

  

Ha az izomrendszer és a keringési rendszer terhelése fokozatosan emelkedő, a mozgáshoz szükséges energiaszolgáltatás optimális. Az érzékszervek és idegrendszer felkészítését: a sokféle irányváltoztatással járó hely- és testhelyzet változtató mozgással érjük el.

A bemelegítésben alkalmazott terhelés tervezése és ellenőrzése:

   

A módosított Karvonen módszerrel tehető meg. Ezzel a módszerrel meghatározhatjuk azt a pulzusszámban kifejezett terhelési tartományt, amit a bemelegítés alatt el kell érnünk, mivel figyelembe veszi az életkort és edzettségi állapotot. A módszer egyénre szabott, és 15 éves kortól alkalmazható. Maximális terhelési pulzusérték kalkulálása: 220- életkor

63

Pl.: 220-20= 200 (egy 20 éves 70 ütés) perc nyugalmi pulzussal (reggeli ébredéskor mért) rendelkező személy esetén. A nyugalmi pulzust három egymást követő, normál fizikai és pszichikai terhelésű nap reggelén, ébredés után, egy percig kell mérni. Az átlagot kell alkalmazni.



Az általános bemelegítés alatt értjük a szervezet sokoldalú előkészítését, átmozgatását a fokozott munkavégzésre. -

-

-

A fokozatosság elvét betartva kell a test valamennyi izomcsoportját megmozgatni, az ízületi mozgékonyságot optimális szintre emelni, előkészíteni az egyént a maximális intenzitású terhelések sérülésmentes elviselésére. Meg kell teremteni az optimális izgalmi állapotot, valamint a kedvező pszichikai, érzelmi körülményeket. A bemelegítés mozgásanyagát a sportfoglalkozáshoz, illetve a résztvevők felkészültségi szintjének megfelelően kell összeállítani. A gyakorlatok variálását, kombinálását felhasználva haladhatunk testrészenként vagy ízületi csoportonként (nyak-, kar-, törzs-, lábgyakorlatok) a mozgások végeztetésében. Anyagát tekintve a természetes gyakorlatoktól a határozott formájú gyakorlatokig a gimnasztika valamennyi mozgáscsoportját felhasználhatjuk.

∞∞∞∞∞ 19. A Sorolja fel a légzőrendszer részeit, ismertesse a tüdő felépítést és érrendszerét! Ismertesse az astma bronchiale, pheumónia, és a tuberculozis, tüdőembólia lényegét! A légzőrendszer feladata  A gázcsere biztosítása, azaz a külső légzés, amikor a környezet és szervezet között megtörténik az O2 felvétel és a CO2 leadás o A vvt Hgb-hoz kötődött oxigént a vér szállítja a sejtekhez és átadását követően CO2-t vesz fel. (ez a belső légzés) o A sejt a felvett oxigénnel –a mitokondriumokban- a tápanyagok egy részét „elégeti”, energia nyerés céljából. (ez a sejtlégzés)

A légzőrendszer felosztása: Felső légutak Orrüreg Garat Gége légcső

Cavum nasi Pharynx (pharyngo..) Larynx (laringo..) Trachea

Alsó légutak Hörgő(k) Tüdő(k)

Bronchus Pulmo

A légzőrendszerben található bélelő hámtípusok 1. Csillószőrös hengerhám, mely az áthaladó levegőt tisztítja a. mirigysejtekben gazdag, „ „ „ párásítja b. vénás kapillárisban gazdag, „ „ felmelegíti i. Található orrüregtől a hajszálhörgőkig ii. Gázcserére NEM képes 2. egy rétegű laphám- légzőhám, melyen keresztül zajlik a gázcsere a. található a hajszálhörgők vérágaiban és az alveolusokban 3. szaglóhám, az orrüreg legmagasabb pontján Felső légutak Orrüreg: az orrsövény osztja ketté. 3 pár orrkagyló mélyén orrjáratok található. Az alsó párba nyílik a könnyvezeték, a középsőbe az arcüreg (sinus maxillaris) és a homloküreg (sinus frontalis). Orrmelléküreg még az ékcsonti üreg és a rostacsonti tömkeleg Garat: 10-12 cm hosszú, izmos falú cső. 3 szakasza van: Fontos képletei

64

Orri szakasz Száji szakasz

Gégei szakasz

2 db garat (orr) mandula Eustach kürt beszájadzás (dobüreg átszellőztető, Dobhártyára nehezedő nyomás kiegyenlítője Elölről nyitott Hátsó fala mechano-receptorokban gazdag. Ezek Érintése nyelési reflexet indít, Sorozatos ingerlése hányást provokál Alsó részéről nyílik a gége bemenet és a nyelőcső. Itt kereszteződik a levegő és a táplálék útvonala. Félrenyelés (aspiráció)

Gége: A garat és a légcső közötti szakasz, mely egyben a hangadás szerve is Felépítése: Porcok: páratlan: pajzsporc (része a gégefedő!) és gyűrűporcporc Páros: kannaporc Izmok: a pajzsporc és a gyűrűporc között (elsősegély szintű „gégemetszés” helye) Hangszalagok: a pajzsporc és a két kannaporc között feszülnek ki. Alatta van a gégetasak! (gégeoedema lehetséges helye) Légcső: Jellemzői: A nyak középvonalában, a bőr alatt A VII. nyakcsigolyától a IV. háti csigolyáig tartó, (itt osztódik ketté) 10-12 cm hosszú, 2,5 cm átmérőjű cső, Falában 15-20 db C alakú porc található, melyeket simaizommal átszőtt kötőszöveti lemez zár csővé. Ez az izmos lemez hátrafelé található és közös a nyelőcsővel Alsó légutak 1. Hörgők A légcső a mellüregben fordított V alakban két főhörgőre (bronchus principatus) oszlik. Ez a BIFURCATIO területe. A jobb főhörgő tágabb, meredekebb lefutású. A légutakba került idegentestek legnagyobb része ide kerül. A falát körkörös porc merevíti. A két főhörgő a tüdő kapuban (hilus pulmonum) lebenyhörgőkre (bronchus lobalis) oszlik. A lebenyhörgők további 15-17 eloszlás után válnak hajszálhörgőkké, azaz bronchiolusokká, melyek falában már nincs porc, csak simaizom van. (allergia- asztma bronchiale) 2. Tüdők A két tüdő nagy kiterjedésű, szivacsos tapintatú, rugalmas szerv, a mellüregben, pleura (mellhártya) zsákban. Közöttük található a gátorüreg (mediastinum). A tüdőket mély, a tüdőkapuig (hilus) beterjedő hasadékok lebenyekre (lobus) osztják. A jobb tüdő 3, a bal tüdő 2 lebenyből áll. Minden egyes tüdőlebenynek saját hörgő rendszere és vér és nyirokkeringése van, ezért anatómiai, funkcionális és patológiás egység. A tüdő alaki és működési egysége a szegment. A szegment részei:  Terminalis bronchiolus  Alveolusok. A léghólyagok szőlőfürtszerűen rendeződnek. Faluk vékony, csak egyetlen sejtréteg (alveoláris hám) alkotja, melyen a gázcsere zajlik (70m2) A tüdő saját szövete az interstitium, melyet pneumocyták és rugalmas rostos kötőszövet alkot. A pneumocyta feladata:  Surfactant termelés: az alveolus nyitva maradásáért felel kilégzéskor  Angiotensin I. átalakítás Angiotensin II –vé (Ezt blokkolják az ACE gátlók) Vérellátása kettős 1. saját szövetét tápláló artéria-, és véna bronchialis rendszer 2. gázcserét végző, kisvérkör

65

A gázcsere fizikai alapja a nyomáskülönbség, (a gáz a nagyobb nyomású helyről, a kisebb nyomású felé áramlik, mind addig, amíg a nyomás nem egyenlítődik ki.) Egy gázt vizsgálunk két különböző közegben.(alveolus levegője, vér)

Oxigén CO2

Artéia pulmonalisban 40 Hgmm 46 Hgmm

alveolusban 100 Hgmm (21 trf %) 40 Hgmm (0,03 trf %)

A légzés szabályozása: feltétlen reflex Központ: Nyúltvelő és a híd területén Inger: Alap: a vér széndioxid szintje Módosító: a vér vegyhatása és hőmérséklete Végrehajtók: Légzőizmok: rekeszizom (a legtöbb levegőt -300 ml- ez bordaközti izmok, fűrészizom Légző segédizmok: orrszárnyi izmok, vállizmok A fenti izmok harántcsíkolt, vázizmok, akarattól rövid időre visszatartani a légvételünket! A normál légzésszám életkortól függő! újszülött csecsemő gyermek 30-35 /perc 24-26 /perc 20-22 /perc

Véna pulmonalisban 95 Hgmm 40 Hgmm

juttatja a tüdőbe), függő beidegzésűek, ezért tudjuk felnőtt 14-16 /perc

Légzéssel – tüdővel kapcsolatos fogalmak:  Respirátiós (légzési) levegő: nyugodt légzéskor kb. 500ml  Komplementer levegő: mély kilégzéskor beszívott levegő mennyiség (kb 1500ml)  Vitál kapacitás (VC): egy mély belégzést követő mély kilégzéskori levegő mennyisége.  FEV (forszírozott exspirációs volumen) érték: megmutatja, hogy az egyén 1 mperc alatt a vitálkapacitás hány százalékát képes kifújni. (norm. 97%)  Residuális (maradék) levegő: kilégzés után a tüdőben maradó levegő mennyisége. (kb.1500ml) ∞∞∞∞∞ 19. B Ismertesse a periosteális masszázskezelés során alkalmazandó masszázsfogásokat, a kezelés dozírozását, valamint kivitelezésének módját! Lásd a 18. B tételt!!

∞∞∞∞∞

19. C Ismertesse a sportolók táplálkozására vonatkozó legfontosabb szabályokat, az egyes időszakokban! Beszéljen az edzésciklusnak, valamint a napi edzésciklusnak megfellelő táplálkozásról! Sportolói táplálkozási piramis: A táplálkozási piramis szimbolizálja a fizikailag aktív egyének táplálkozási kívánalmait. A piramis alján a folyadékok szerepelnek, mely mutatja, hogy nagyon fontos a megfelelő mennyiségű ásványvíz, izotóniás ital és egyéb folyadék fogyasztása. Természetesen a napi fizikai aktivitás, stresszhelyzetek, környezeti hőmérséklet, táplálkozás és az egyén hormonális (pl. az ösztrogén vízkötő képessége) státusza mind-mind befolyásolja a folyadékigény mértékét. A következő szinten a gabonafélék helyezkednek el, kiemelt szerepet kap (különösen napjainkban a feszített élettempó miatt is) a gyorsan felszívódó, energiát szolgáltató ételek fogyasztása. A rizs, burgonya, tésztaféle főleg az egyszerű - gyors felszívódású szénhidrátok forrása. A zöldségfélék, gyümölcsök nemcsak összetett (lassan, egyenletesen felszívódó) szénhidrátokat, hanem nagyon fontos vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaznak. A tejtermékek immunvédelemben játszanak fontos szerepet, ezért is javasolt minden edzés után (a megfelelő folyadékpótlás végeztével) elfogyasztani például egy joghurtot. A halakban rendkívül nagy mennyiségű fehérje és omega-3 zsiradék található, ezért fontos a táplálkozást halétellel kiegészíteni. A piramis csúcsán foglalnak helyet az édességek, olajok, amelyeknek túlzott fogyasztása még egy igazi sportembernek sem elfogadott. Nem azért, mert nagyon magas a kalóriatartalmuk, hanem mert túlzott fogyasztásuk megterheli az anyagcserét, így nem kedveznek a sportteljesítménynek, a szervezet ellenállóképességének, a szervek működésének.

66

A sportoló táplálkozásának egyik célja, hogy szervezetét az optimális kondicionális állapotra felkészítse. A sportoló edzéstervében célszerű egyéni táplálkozási tervet alkalmazni a felkészülési időszakban, a versenyek alatt és a pihenés során egyaránt. A szakszerűen összeállított étrend hozzájárul a sportoló teljesítményének javulásához. A versenysport mai követelményrendszere nagy testi és szellemi erőfeszítést igényel. Optimális tápanyagellátás nélkül lehetetlen a követelményeket teljesíteni. A helytelen étkezési rend és szokások akadályozzák a nagy intenzitású edzéstervek végrehajtását, a zavartalan felkészülési időszak, a versenyek és a pihenők lebonyolítását. A fellépő szövődmények veszélyeztetik a sportoló egészségét és sportkarrierjét. Az emberi szervezetben a tápanyagok lebomlása során energia szabadul fel, amely lehetővé teszi az alapanyagcserét, a fizikai és sporttevékenységet. A sportolók energiaszükséglete a szervezet nyugalmi anyagcseréjét jelentő alapanyagcseréből és a sporttevékenységhez szükséges többletanyagcseréből adódik. A nagy intenzitással edző sportolóknak nagy energiatartalmú étkezésre van szükségük szervezetük energia-egyensúlyának fenntartása végett. A napi másfél órát meghaladó intenzív fizikai vagy sporttevékenységet végző személy általánosságban napi 3000-6000 kcal energiát igényel. Az energiaigény nemtől, életkortól, testtömegtől és testösszetételtől, valamint a sporttevékenység fajtájától, intenzitásától és időtartamától függ. Az általában 90 perces vagy az azt meghaladó edzésmunka esetén a férfiaknál 50 kcal/testtömegkg/nap, míg a nőknél, azonos feltételek mellett, 45-50 kcal/test-tömegkg/nap érték adódik. A fizikai és sporttevékenységhez szükséges energiamennyiség az alapanyagcserére fordított energiafelhasználás többszöröse. A munkavégzéskori anyagcsere a nyugalmi anyagcserén felüli többletanyagcserét jelenti. Ennek egy részét az izommunkával járó többletenergia adja. A szervezet a nyugalmi állapot fenntartására is energiát fordít (szívműködés, légzés, belső szervek működése, finomabb izommozgások, az agy energiafogyasztása). Könnyű testi munka esetén a működő izmok az energiaszükséglet 70%-át, nehéz testi munka során több mint 95%-át felemésztik. A sportolók energiaszükséglete sportágak szerint változik. Az 1. táblázat a különböző sportágak napi energiaigényét mutatja a tápanyagok %-os megjelölésével (Aigner 1985. évi adatai). A táblázat a sportági csoportok energiaigényét jelöli kcal-ban és kJ-ban. A tápanyagok %-os aránya sportági csoportonként változik.

1. táblázat: Különböző megjelölésével Sportágcsoportok Állóképességi sportágak

sportolók napi energiaigénye az egyes tápanyagok százalékos

Energiaigény Szénhidrát Fehérje Zsír Sportági példák (kcal/kg, kJ) (%) (%) (%) 70-80 kcal/ kg60 15 25 Középés (293-335 hosszútávfutók, kJ/kg) gyaloglók, triatlonisták Erőés 70-80 kcal/kg56 17 27 Evezősök, állóképességi (293-335 kajak-kenusok, sportágak kJ/kg) gyorskorcsolyázók 1500 m felett Erősportágak 70-75 kcal/kg52 18 30 Súlyemelők, (293-314 dobóatléták kJ/kg) Gyorserő60-73 kcal/kg52 18 30 rövidtávfutók, sportágak (251-305 alpesi sízők, kJ/kg) 50 - 100 m úszók, tornászok, röplabdázók Sportjátékok 68-72 kcal/kg54 18 28 labdarúgók, (284-301 teniszezők, kJ/kg kézilabdázók, kosárlabdázók, vízilabdázók Küzdősport 70-75 kcal/kg50 20 30 ökölvívók,

67

(293-314 kJ/kg)

cselgáncsozók, birkózók, vívók

A tápanyagokban levő energia átalakítása, raktározása és felhasználása a sportolókban ugyanúgy, mint minden más emberben, különböző hatásfokú. Ez egyértelműen indokolja az egyéni edzésterv mellett az egyéni táplálkozási terv elkészítését. A szakemberek a testtömeg rendszeres ellenőrzésével, annak változásaiból, illetve állandóságából következtetnek az elégtelen, a túlzott vagy az optimális energiafelvételre. Tartós negatív energiamérleg testtömegcsökkenést eredményez; például napi 1000 kcal (4200 kJ) deficit heti 1 kg-mal csökkenti a testtömeget. A versenysport megköveteli a verseny előtti és alatti energiaértékek megadását is. Az idevonatkozó adatokat a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat: Napi energiaszükséglet (kcal/kg/nap) edzés- és versenykörülmények között férfiaknál és nőknél Mért érték * Javasolt érték aerob anaerob Férfi sportolók Edzés előtt 45-87 25-37 >50 Verseny előtt 49-60 20-25 >50 Verseny alatt 83-173 100-150 Női sportolók Edzés előtt 29,5-46,3 25,3-26,3 40,50 Verseny előtt 43,6-57,0 39,4 40-50 Verseny alatt 83-173 80-150  A mért érték nagyszámú élsportolón aerob és anaerob jellegű sportágakban  végzett felmérések alapján kapott érték A 2. táblázat a napi energiaszükségletet (kcal/kg/nap) mutatja edzési és versenykörülmények között férfi és női sportolók esetében. Megállapítható, hogy az energiaszükséglet és a táplálékfelvétel kalorikus egyensúlyát legjobban a testtömeg jelzi. A versenysúly tartása szinte minden sportágban követelmény, de különösen fontos az úgynevezett súlycsoportos sportágakban. Előfordul, hogy a rendkívüli edzésterhelés vagy a nagy versenyekre való felkészülés időszakában a versenyző nem tudja a versenysúlyát tartani. Az egyik ok az edzésterhelés okozta fokozott energiafelhasználás, az edzésterheléssel járó stresszhatás, amelynek az étvágy romlása lehet az egyik jele. Ilyenkor az energiaegyensúly felborulása a testtömeg csökkenésére vezet. A terheléssel járó stressz állapot többletkalória felvételét is okozhatja, amely az energiaegyensúly pozitív irányú eltolódását jelenti. Ilyenkor a testtömeg növekedésére lehet számítani. A sportolók étrendjének elkészítéséhez régebben használt úgynevezett tápanyagblokkok helyett napjainkban számítógépes programok állnak rendelkezésre az egyéni optimális étrend összeállításához. A program az alapanyagcsere mellett figyelembe veszi a sportági különbségeket, a napi edzésórák számát és intenzitását, a sportoló nemét, életkorát stb. A számítógépes program a sportoló által kitöltött táplálkozási napló alapján egy vagy több napra meghatározza az elfogyasztott táplálék energia-, tápanyag-, vitamin-, makro- és mikroelem-tartalmát. A program figyelembe veszi a napi ajánlásokat (RDA = Recommended Daily Allowance). A sportági sajátságokra tekintettel a napi ajánlástól eltérhetünk, azaz a sportoló étrendje a szükséglete szerint módosítható. A napi táplálkozás mellett lehetőség van a táplálék kiegészítők szakszerű, célzott alkalmazására, valamint az optimális folyadékigény kielégítésére. Verseny előtti táplálkozás A verseny megkezdése előtt három-négy órával a versenyző ne étkezzen bőségesen, ugyanis ezzel megelőzheti a kellemetlen gyomor-bél rendszeri panaszokat (hányingert, hányást, teltségérzést stb.). A verseny előtt a sok komplex szénhidrátot tartalmazó ételek fogyasztása ajánlott (zöldségek, gyümölcsök, kenyér). A szokatlan ételek kerülendők. Négy órával a verseny előtt 5, egy órával pedig 1-2 g/testtömegkg szénhidrátot tartalmazó étel fogyasztható. A versenyt közvetlenül megelőző három napon könnyű vagy közepes intenzitású edzés mellett nagy szénhidráttartalmú ételeket fogyasztva a glikogénraktárak feltöltődnek. Az ajánlott szénhidrátmennyiség 500-600 g/nap.

68

∞∞∞∞∞ 20. A Jellmezze a légzés élettanát, szabályozását, valamint a mellhártya lemezeit! Ismertesse a köhögés, nehézlégzés, köpetürítés, cianózis, mechanizmusát és a pleuritis lényegét, tüneteit! Lásd a 19.a Tételt! Köhögés: Produktív: váladék formájában (pl. bronchitis) Improduktív: köpetürítésel nem járó Nehézlégzés: dyspnoe): kóros légzési forma. A betegnek légszomja van. Hideg verejték, működnek a légzési segédizmok; halálfélelem (súlyos légzőszervi betegségek, centrális és keringési elégtelenség) Köpetürítés: A köpet lehet: nyálkás (émelygésnél, légúti hurutos megbetegedésekben); nyálkásgennyes (legtöbb légúti megbetegedésben); gennyes (tüdőtályogra,hörgtágulatra, tbc-re jellemző); bőséges „szilvalészerű" (asthmacardialéban); igen kevés, üvegszerűen tapadós (asthma bronchialéban);rozsdabarna (tüdőgyulladásban); élénkpiros, friss vért tartalmaz (tbc-ben). Ez utóbbit nevezzük haemoptoénak, Cianózis: Cyanosisnak nevezzük a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződését. Legjobban az ajkakon, az orron, a fülön és az ujjakon észlelhető. A cyanosismértéke a redukált hemoglobin abszolút mennyiségétől függ. A cyanosis hypoxaemiás állapotokban, a keringés helyi vagy általános lassúbbodásakor jelentkezik Pleuritis: A tüdőt körülvevő kettős falú mellhártya igen fontos szerepet tölt be a légzésben. A két lemeze között fiziológiásán csak kevés savó van. Ez a tüdőkmozgását segíti. A mellkas mozgását a tüdők csak akkor tudják követni, ha a mellhárlya ép és a pleuralemezek közötti negatív nyomás érvényesül. Ha a két lemez között folyadék szaporodik fel, izzadmányos mellhártyagyulladásról (pleuritis exsudativáról) beszélünk. Az izzadmánytól minda keringés, mind a légzés gátolt lesz. Ha a két lemez között fibrines gyulladás zajlik le, ez a száraz mellhártyagyulladás (pleuritis sicca). Ennek az a veszélye, hogy a két lemezösszetapad, összenő. Ezek az összenövések a légzést maradandóan károsítják. 20. B Ismertesse az elektroterápia lényegét, az elektroterápiás eljárásokat, valamint a masszőr feladatát a kezelések során! 1) Elektroterápia Az elektromos áramot használja fel a gyógyításra. Három formáját ismerjük: 1. kisfrekvenciás 2. középfrekvenciás 3. nagyfrekvenciás 1, Kisfrekvenciás fajtái: a, galvánkezelés b, ingeráram Galvánkezelés Élettani hatása: a mozgató idegrostok ingerlési küszöbe csökken, így ingerelhetőségük és ingerületvezetésük fokozódik. Megkönnyíti az izom összehúzódást, csillapítja a fájdalmat, befolyásolja az ée lumenének kitágulását, vérbőség keletkezik, az anyagcsere folyamatok gyorsulnak. Fajtái: - stabil galvánkezelés - iontoforézis - elektromos fürdők STABILGALVÁNKEZELÉS: a kezelőkészülékből elektródon keresztül juttatják át a galvánáramot a kezelendő testrészre. Az áram bekapcsolása után az áramerősséget addig kell fokozni, míg a beteg szurkáló érzést nem érez. 10-15 percig tart.

69

Célja: végtag és törzsfájdalmak csillapítása, idegműködés javítása, keringési zavarok gyógyítása. IONTOFORÉZIS: gyógyszereket juttatunk a szervezetbe a bőrön keresztül. (Hisztamin, Dionin, Hidrocortison) fájdalomcsillapításra. ELEKTROMOS FÜRDŐK: teljes (Stanger fürdő) és rekeszes (4 rekesz, karok és lábak külön) elektromos fürdők. Sokizületi gyulladást, Bechterew-kórt, ideggyulladást, keringési megbetegedéseket, bénulásokat kezelnek vele, perifériás idegbántalmakat. Ingerárammal végzett kezelések (impulzusárammal): Élettani hatás: az izomba vagy idegben összehúzódást váltható ki. 2, Középfrekvenciás kezelések: Interferencia kezelések: a test mélyébe -

hat és itt fájdalomcsillapítást, vérbőséget okoz. izületi kopások neuralgiák Diadinamik keringési zavarok gyógyítására

3, Nagyfrekvenciás kezelések: I. Rövidhullám II. Mikrohullám III. Deciméter hullám I, Rövihullám-kezelés A kezelt testrészben hő képződik – fájdalomcsillapítás gyulladáscsökkentés mozgásszervi betegségek gyógyítására légző és emésztőrendszeri göcsökre vizeletkiválasztási zavar petefészek gyulladás vesemedence gyulladás arc és homloküreg gyulladás emlő és méhgyulladás szőrtüszőgyulladás II. Mikrohullám-kezelés A hőhatás növekedése mellett a keringést is javítja. - izom megbetegedéseknél - keringési problémák (Kórosan hat a szemlencse, here és növekedési porcra) III. Deciméter hullám-kezelés Javallatai megegyeznek a RH kezeléssel. (Belső hőképződés) Lézer kezelés:



A szöveti keringést fokozza, növeli a helyi anyagcserét, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása van, gyorsítja a szöveti regenerációt. Számos reumatikus, idegrendszeri és érrendszeri betegségben hatásos. - ízületi fájdalmak - gyulladások csökkentése - fejfájás, migrén

  

Egyéb típusú fájdalmak: -

bőrbetegségek, herpesz, övsömör sportsérülések, izomhúzódások

A masszőr feladata: Az orvosi teammel együttműködni. ∞∞∞∞∞

70

20.C Ismertesse a folyadék ,-és ásványi anyag bevitel fontosságát, a folyadék –és ásványi anyagvesztés veszélyit a sportoló egészségére egyes edzési ciklusokban! Határozza meg a sportmasszőr szerepét a dehidráció megelőzésében, észlelésében, elsősegélynyújtási feldataiban! A verseny utáni folyadék- és energiapótlás A verseny utáni első órákban étvágytalanság tapasztalható. Az energiapótlást folyadékfelvétellel oldjuk meg. A kiürült szénhidrátraktárak feltöltése folyamatos legyen, amely húsz-huszonnégy óra alatt elvégezhető. Rendkívül fontos a verseny alatti és utáni folyadék- és elektrolitellátás is. A versenyt követő dehidráció higított szénhidrát- és elektrolittartalmú italokkal megszüntethető. Mindezek együttesen optimalizálják a szervezet homeosztázisát, s normalizálják az energia-, a folyadék- és az elektrolitellátást. A dehidráció okai, tünetei -

-

Az elveszített folyadék pótlásának az elmaradása dehidrálódáshoz (kiszáradás) vezet. Ilyen állapotban az ember tevékenységének hatékonysága csökken, ha ez sebesüléssel társul, akkor várható egy sokkos állapot bekövetkezése. A testnedvek vesztesége a következő állapotokhoz vezet. 5 % folyadékveszteség: szomjúság érzet, nyugtalanság, hányinger, gyengeség. 10 % folyadékveszteség: szédülés, fejfájás, mozgás képtelenség, bizsergő érzés a végtagokban. 15 % folyadékveszteség: homályos látás, fájdalmas vizelés, feldagadt nyelv, hallásvesztés, tapintási érzéketlenség. 15 % feletti folyadékvesztés halálhoz vezet.

A dehidrálódás jelei: Sötétszínű vizelet, szokatlanul erős szaggal. csekély mennyiségű vizelet. Sötét, beesett szemek. kimerültség. érzelmi bizonytalanság. a bőr rugalmasságának elvesztése. a megnyomott körmök alja tartósan fehér marad. heves szomjérzet. (ez a lista utolsó tagja, mert már is 2 % folyadékveszteségen estél át, mire a heves szomjérzés jelentkezik. A kiszáradás tünetei, következményei A szervezet sót és vizet veszít kiszáradáskor. A víz alapvető szükséglet a szervezet a vér- és nedvkeringés egyensúlyának fenntartásához, és a vérnyomás normális értéken tartásához egyaránt. A vízzel együtt elektrolitok is szükségesek, azaz sók, amelyek a sejtekben, a vérben és egyéb testfolyadékokban a normális só-vízháztartás egyensúlyát biztosítják. Hogyan „vesztünk” folyadékot?

   

Vizeletürítés révén, hányással, hasmenéssel, izzadással, kilégzéskor.

Miért szükséges a víz a szervezet számára? A/z (felnőtt) emberi szervezet mintegy 60%-a víz, az agyban ez az arány kb. 85%-os. Ha naponta kb. 6–8 pohár vizet/folyadékot fogyasztunk, az hatásosan segíti szervezetünk működését. Kiszámították, pl. hogy ha a test víztartalmának 1/10-ét elveszítjük, már nem tudunk egyhelyben megállni! Nehéz fizikai munka során erőteljes a folyadékvesztés, de egyszerűbb munkák során is fennáll, pl. kerti munka, séta, biciklizés stb. Forró, vagy erősen nedves környezetben is nagy lehet a folyadékveszteségünk.

71

A kiszáradás stádiumai Korai fázisban nincsen jellemző tünet vagy jel, esetleg az ajak kiszáradása, a szomjúságérzet. Egyéb tünetek az enyhébb dehidrációnál: a bőr száraz és meleg, az illető szédül, a karokban, lábakban görcsös érzés lehet. A kiszáradás fokozódásával a tünetek is felerősödnek:

         

az arc kipirul, gyorsabb pulzus, a vizelet sötétsárga (koncentrált), kevesebb vizelet ürül, a szemek besüppedtek, babákon besüpped a kutacs a fejtetőn, a megcsippentett bőr elveszti rugalmasságát, lassan tér vissza az eredeti helyzetébe, irritabilitás, álmosság, szokatlan, irracionális viselkedés síráskor nincs könnyezés

Sportteljesítményeknél: kisebb hiba a szükségletnél valamivel nagyobb vízfelvétel, mint a vízhiányos állapot kialakulása. A sok folyadék testsúly többletet okoz, növeli a terhelést követő izzadást, ugyanakkor a vese működés aktiválásával nehezíti az izommunkát követő keringési redistributiót. Az edzések, versenyek előtt tehát tartózkodni kell a folyadékfogyasztástól, és az egyensúlyt a restituciós fázisban kell biztosítani. Az izzadás után szükséges folyadékpótlással együtt elsősorban natriumlorid pótlásáról gondoskodni. A vizeletben normális körülmények között fehérje található. Ha a vizeletben fehérjét találunk (proteinuria) ez elsősorban a glomerulus membrán áteresztő képességének fokozódásával kapcsolatos. Azért beszélünk proteinuriáról, és nem albuminuriáról beszélünk, mert nem csak a legkisebb plazmafehérje (albumin), hanem a különböző globulinok is kimutathatóak. Az izommunka növeli a glomerulus membrán permeabilitását, és proteinuriát okoz. Ezt nem tartjuk kórosnak, minden beavatkozás nélkül megszűni. Azonban bizonyos határ fölött (10 mg) és tartósság esetén (az edzés és verseny utáni napon) fennálló fehérje vizelésnél felmerül a kiválasztó rendszer betegségének a lehetősége. Másik magyarázata, hogy a terhelés meghaladja az egyén alkalmazkodó képességét. Ilyenkor a tubuláris fehérje visszaszívás nem kielégítő. A fehérje anyagcsere legnagyobb mennyiségű végterméke a karbamid (urea). A filtrált karbamidnak mintegy 60%-a ürül ki, 40%-a passzív rediffuzió útján kerül vissza a szövet közti folyadékba. A passzív transzportot bizonyítja a koncentráció grádiens a tubulus folyadékból a plazma felé irányul. A vizelet egyéb nitrogén tartalmú anyagai: húgysav, kreatin, aminosavak. Nitrogénegyensúly, nitrogén-kiválasztás: a nitrogént a fehérjék molekulái tartalmazzák. Kb. 1/6 része a fehérjemolekulának a nitrogén. Ezen kívül az aminosavak és a nukleitodok is tartalmaznak nitrogént. A nitrogén ürítéséből következtethetünk a fehérje ürítés nagyságára is. A vese választja ki ezen anyagok nitrogénjét más N-tartalmú vegyületek így urea, kreatinin és húgysav formájában. A húgysav napi kiválasztott mennyisége (0,5-6 mmol) az ureakiválasztás napi 300-500 mmol-hoz képest csak jelentéktelen szerepet játszik. Ennek ellenére a húgysavkiválasztásnak fontos klinikai szerepe van, mivel a húgysavból képződhet a vesekő (rossz oldékonysága miatt). Köszvényt is okozhat. A vizelet vizsgálata az orvosi gyakorlatban mindennapos eljárás. A laboratóriumi orvosi gyakorlat a vizeletvizsgálat diagnosztikus értékét használja fel az edzés élettan a terhelésre bekövetkező változásokat, vizsgálja, és az edzettséget vizsgálja. A rutin vizeletvizsgálat a vizelet színét, szagát, sűrűségét, vegyhatását mutatja ki. Ezen kívül fehérje, genny, cukor jelenlétét zárja ki, vagy bizonyítja. A laboratóriumi, kémiai eljárások fejlődése számos egyéb biológiailag aktív anyagok (hormonok, biogén aminok, peptidek) és lebontási termékeinek kimutatását teszi lehetővé. Ezek az eljárások elsősorban az egészség ellenőrzésében kapnak helyet. Az edzettségi változásokra inkább a vér vizsgálatából következtethetünk. A vizelet bizonyos anyagcsere változásokat tesz nyomon követhetővé. Sajátos területe a vizeletvizsgálatnak a doppingellenőrzés. ∞∞∞∞∞ 21. A Beszéljen a vese szerkezetéről, és a vizelet kiválasztás mechanizmusáról! Ismertesse a vesegyulladásos, és a vesekő betegségeit, valamint az akut veseelégtelenséget!

72

A vese     

(ren v. nephros) makroszkóposan A hasüreg hátsó részében – hashártya mögött – bab alakú páros szerv. Fő kiválasztó szervünk. Felső pólusán van a mellékvese Bal vese a 12. borda magasságában, a jobb valamivel lejjebb van Medialis éle behúzott, itt van a vesekapu,  itt lép be: vese artéria;  itt lép ki: vese véna, húgy-vezeték  ebben találhatók a vese erei, idegei és vesékből kilépő húgyvezeték (ureter), ez bevezet a vese belsejébe – veseöbölbe. Három tok veszi körül:  külső (vesepólya)  Középső  Belső (közvetlenül a vese állományán fekszik)

Kívül: Kéregállomány Beljebb: Velőállomány  vesepiramisok  vesemedence  vesekelyhek Vese mikroszkóposan Alaki és működési egysége= nefron Részei:  Vesetestecske (Malpighi-féle) Hajszálérgomolyag ( glomerulus artériás vért tartalmaz) Kettős falú tok (Bowman kehelyként veszi körül a hajszálérgomolyagot) Kilépő- elvezető ér (vas efferens, keresztmetszete vékonyabb) Belépő ér (vas afferens, keresztmetszete vastagabb)  Csatornarendszer Elsődleges kanyarulatos csatorna Henle-kacs Másodlagos kanyarulatos csatorna A vese működése  Elsődleges vizelet  Képzése: hajszálérgomolyagban (glomerulusban)  ez a vérplazma fehérjementes szűrlete  az odavezető ér keresztmetszete vastagabb, mint az elvezetőé, így az érgomolyagban emelkedik a nyomás -> finomszűrés (ultrafiltráció)  érgomolyag fala nem engedi át a vér alakos elemeit, a nagy molekulájú anyagokat (pl.: fehérjék)  a veséken átáramló vér: kb 1000l/nap  napi mennyisége: 170-200l 

Másodlagos vizelet  végleges vizelet  Képzése: csatornarendszerben  napi mennyisége: 1-1,5 l  visszaszívás és kiválasztás során jön létre  visszaszívás: vesecsatornák hámja víz 99%-át, cukrot, Na-,Cl- és egyéb ionokat  kiválasztás (szekréció): csatorna hámja bizonyos anyagokat kiválaszt (pl.: kreatinin, K-ionok, penicillin) ezek az anyagok fokozzák a vizelet töménységét  ez a végleges vizelet a kivezető vesecsatornákon át vizeletelvezető rendszer első részébe, vesekelyhekbe csepeg

Vizeletelvezető rendszer A vizelet termelése folyamatos, ürítése szakaszos tevékenység, ezért a vizeletet gyűjteni kell. A vesemedencébe került végleges vizeletet a húgyvezetéken keresztül kerül le a húgyhólyagba, ahol tárolódik.  Húgyvezeték (ureter) A vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő páros cső. A húgyhólyag falát hátul – alul ferdén fúrja át, így nem jut vissza a vizelet.

73





Feladata: - perisztaltikus mozgással a vizelet húgyhólyagba továbbítása Húgyhólyag (vesica urinaria) Kismedencében, a szeméremcsont mögött fekvő izmos falú tömlő Vizeletet ideiglenesen tároló szerv Normál esetben 2-300 ml vizeletet tartalmaz -> feszülési inger Nagysága függ: teltségi állapotától 2 záróizma van:  akaratunktól független belső símaizomgyűrű  akaratlagos harántcsíkolt rostokból álló külső záróizom Húgycső (urethra) Húgyhólyag vizelettartalmát a külvilágba vezető csatorna Nőben: rövid és egyenes, 3-4 cm hosszú Férfiban: hosszú és S alakú görbület, nemi váladék ürítésére is szolgál, 20-25 cm hosszú Vizeletelvezető rendszer utolsó szakasza

Vesekő betegség Tünetek  vesegörcsök  véres vizelet  sápadtság  hideg verítékezés  puffadt has  hányinger, hányás Húgyúti gyulladások  Alsó és felső húgyútak gyulladása (tipikus női betegség)  Húgycső és húgyhólyag gyulladása Tünetei:  láz  nehéz vizelés  égető, fájó vizelés Férfiak   

esetében az égető, fájó nehéz vizelés más, esetleg szervi baj tünete lehet! Cukorbetegség Prosztatagyulladás Daganat

Veseelégtelenség Tünetei:  fáradékonyság  nehéz koncentráció  hányinger, hányás  alvászavar  éjszaka izomgörcsök  bőr szárad, gyakran viszket  gyakori vizelés főleg éjjel  sápadtság, beteg vérszegény Kezelés:  gyógyszeres  fehérjeszegény diéta  vitaminok pótlása pl.: D vitamin Végállapotban:  művesekezelések  veseátültetés 21. B Ismertesse a kiegészítő masszázsfogásokat, alkalmazásuk szabályait! Kirázás: contractura oldás. Kihúzni, körkörösen, oda-vissza rázogatás. A ritmusos, erőteljes mozgások nem okozhatnak fájdalmat. Kimozgatás: kezelt passzív kimozgatás. Mindig egy ízületet mozgatunk ki, ami fájdalomhatárig tart.

74

Intermittálás: oedemanál alkalmazzuk, a simítás és gyúrás között. Ritmikus szívó-nyomó hatása miatt a felhalmozott folyadékot a nyirokcsomók felé tudjuk továbbítani ∞∞∞∞∞ 21. C Ismertesse a magaslati edzés hatását a sportoló szervezetére, az adaptáció szükségességét, valamint a sportmasszőr szerepét a magaslati edzés alatt! A magasság és az O2 koncentrációjának az összefüggése A szervezet tengerszinthez viszonyított, negatív működési jellemzői magaslatra érkezve.  Nyugalmi vérnyomás-pulzusérték nő- a terheléses max.pulzusérték csökken  A max.pulzusérték 1500 m felett, egyénre jellemző módon csökkenést mutat. Adatok szerint egy férfi, aki tengerszinten 190 ütés/perc értéket ér el, 3000 m-en már csak 182 ü/perc, 4000 m-en 176 ü/perc értéket ér el  Emelkedik a vér CO2 tartalma, ezért a vér pH értéke savas irányban tolódik el, a sejtek O2 telítettsége csökken  szubmaximális pulzus mellett is ,nő az izom,-vér gerincvelői folyadék laktátszintje  Nő a légzésfrekvencia, a vér besűrűsödik  A szervezet ált. katabólikus túlsúlyba kerül-testi fogyást okoz  A zsírmentes izomtömeg is csökken  A hormonális szabályozás egyensúlyának megváltozása, nyugalmi testhőmérséklet emelkedés  A női nemi ciklus zavara  Táplálkozási igény jelentős megváltozása-szénhidrát igény  Emésztési idő megnő-állandó telítettség érzés  Reflexe, reakcióidő lassulnak sajátos lomhaság, álmosság (pl. vívók)  Koordináció romlása A szervezet adaptációs jelenségei A magaslati alkalmazkodás egészséges, zavarokat már nem mutató kialakulásához, 1000 m.enként kb 1 hét akklimatizációs időtartammal kell számolni! Pozitív alkalmazkodások, változások: 1. Nyugalomban felgyorsúl, majd csökken a pulzus 2. kezdetben növekvő, majd alacsonyabb vérnyomás 3. nő a vitálkapacitás 4. javul az O2 kihasználás 5. enzimek aktivítása nő 6. légzőközpontok érzékenysége megváltozik 7. izomsejtek működése gazdaságosabb lesz 8. perctérfogat nő Az adaptacióhoz szükséges minimális időtartam 4-5 nap után, 2 hét 2500 m alatt alkalmazkodás. Az 1500 méteren felüli magasságot nevezzük magaslatnak. Magaslati platók: 2400 m, - 4000 m, - 4000 m felett (4-7000). Legfontosabb inger: csökkent légköri nyomás. Megváltoznak a nyomásviszonyok a szervezeten belül és kívül. Például a sejtekben az oxigén nehezen diffundál át a nyomáskülönbség miatt. Ingert jelent: • ritkább levegő, • hőmérséklet csökkenése ( 100 m-ként 0,5-1°C páratartalomtól függően), • levegő nedvességtartalma (tengerszinthez viszonyítva a páratartalom 2000 m-nél 50%-os, 4000 m-nél 25%-os. 2000 m-ként a felére csökken), • Ultraibolya sugárzás megnő, kismértékben csökken a gravitáció is. A magaslati edzés kedvező hatásainak oka a tengerszinten történő versenyzés során A légzőmozgások könnyebbé válnak magaslaton, jobban tágul a tüdő, megnőnek a belső légterek, reakció csökken, koordináció romlik. Javul az oxigén-kihasználás, vérmennyiség, pulzusfrekvencia először emelkedik, majd csökken, vérnyomás általában rendeződik. Programok: magaslatra két okból érdemes felmenni: • verseny előtt (szervi kapacitások kihasználása),

75

• tengerszinten nagy intenzitású terhelés előtt. Magaslatra úgy kell készülni, hogy annyi a leépülési idő, mint a felépülési idő. Ha 4 hétig vagyok fenn, akkor 4 hétig tart. 3-4 hét alatt nem érdemes felmenni. 1000 méterhez 1 hét alkalmazkodási idő szükséges. 1. hét terhelése: aerob jellegű, nem túl intenzív munka szoktató jelleggel. 2. hét terhelése: vegyes módon, aerob jellegű terhelés a maximális zónába felmegy. Ismerkedés jelleggel anaerob terhelések, ha nagyon fölborítja a versenyzőt, inkább még csökkenteni. 3. hét terhelése: legkeményebb sportágspecifikus terhelés (anaerob-aerob). 4. hét terhelése: pihentető, csökkent terhelés, aerob jellegű munka nagyobb mennyiségben. Megszilárdító munka. A szervezet adaptációs jelenségei Kétfajta alkalmazkodás: • rövidebb távú (14 napig való fenntartózkodás esetén (2400-ig); vér pH, pulzus, parasympathicus változások) • hosszabb távú (3-4 hét). 2500 m-ig viszonylag könnyű alkalmazkodás; 2500-4000 tartós alkalmazkodás; 4000-7000 nem szokás edzeni, tartós ott élés szükséges. Életkori javaslatok: serdülőkor 1000-1400 m, ifjúsági kor 1800-2000 m, 17-18 éves korban már felnőtt szint

22.A Ismertesse a vizeletelvezető.-és tároló rendszer felépítést és működését! Foglalja össze vizelettartási,-és vizeletürítési zavarokra vonatkozó ismereteket! Lásd a 20/A tételet! Vzelettartási,-vizeletürítési zavarok: Átmeneti vizelet inkontinenciát akár az étkezési szokások vagy bizonyos gyógyszerek is előidézhetnek, a tartós vizelettartási nehézség hátterében azonban legtöbbször szervi eltérések állnak. Átmeneti vizelet inkontinenciát eredményező okok Táplálkozás. Bizonyos ételek, italok illetve gyógyszerek vizelet inkontinenciához vezethetnek. Az ezekkel kapcsolatos szokások megváltoztatása a tünetek enyhülését eredményezheti. Alkohol. A sör, a bor és a röviditalok mind húgyhajtó hatásúak, a hólyag gyors telődéséhez és néha sürgető vizelési ingerhez vezetnek. Mindemellett az alkohol átmenetileg rontja a helyzetértékelő képességet, ezáltal nem biztos, hogy a vizelési inger időben tudatosul. Koffein (kávé, kóla). A koffein szintén húgyhajtó hatással bír. A hólyag gyors telődését és csökkent tároló kapacitását eredményezve fokozott sürgető vizelési ingert okozhat. Hólyag irritáció. A szénsavas üdítőitalok, a kávé, a tea (akár koffeinmentes változata is) ingerelheti a hólyagot, ami késztetéses inkontinenciát okoz. Ehhez hasonlóan a különböző citrusféleségek (narancs, grapefruit, stb.) illetve egyes mesterséges édesítőszerek szintén ingerelhetik a hólyag falát. Fokozott folyadékbevitel. Nagy mennyiségű víz, vagy bármilyen más folyadék rövid idő alatti elfogyasztása növeli a hólyag által tárolandó vizelet mennyiségét, ami fokozza a "balesetek" kockázatát. Túl kevés folyadék bevitele. Késztetéses inkontinencia esetén gyakori a folyadékfelvétel csökkentése a célból, hogy csökkenteni lehessen a vizelés gyakoriságát. Ilyenkor azonban a besűrűsödött vizelet maga is irritálhatja a hólyag falát, ami fokozott vizelési kényszert okozva tovább ronthatja a késztetéses inkontinenciát. Gyógyszerek. Egyes gyógyszerek, például a nyugtatók, az altatók, néhány vérnyomáscsökkentő, szívgyógyszer befolyásolhatják a hólyag szabályozását. Mások, például húgyhajtók, izomlazítók és antidepresszánsok is okozhatnak inkontinenciát. Műtétet követően, az altatás után átmenetileg túlfolyásos inkontinencia alakulhat ki. Tartós vizelet inkontinenciát eredményező okok Terhesség. Korral járó változások. Terhesség Prosztatagyulladás Prosztata megnagyobbodása Prosztatarák Röviden:

76

Vizelési zavarok /dysuria/: a vizelet tárolásával és a vizelet üritésével összefüggő panaszok összessége, ill. a “normálistól” különböző megjelenése. Tárolási tünetek: gyakori nappali vizeletürítés /pollakisuria/

  

a beteg éjszaka többször vizel/nocturia/ hirtelen fellépő vizelési ingerek /urgency/ akaratlan vizeletvesztés/inkontinencia/

Ürítéssel összefüggő panaszok:

   

vizelési érzés megváltozása/ csípés, fájdalom/ vizeletsugár gyengülése, akadozása vizelés csak préseléssel inditható el. vizelési képtelenség

∞∞∞∞∞ 22. B Ismertesse vérzéscsillapításban!

a

szakszerű

elsősegélynyújtás

szabályait

a

Elsősegélynyújtási ismeretek: Vérzés, vérzéscsillapítás Testünket a külvilág mechanikai ingereivel szemben bőrünk védi. A sérülések, sebek elsősorban a kültakarónkat érintik. A sebek jellegétől, elhelyezkedésétől függően különböző erősségű vérzésekkel találkozhatunk. Az érrendszer alapvetően három részre osztható. A verőeres vagy artériás rendszer nagy nyomással oxigéndús vért szállít a szövetekhez. A gyűjtőeres, vagy vénás rendszer a szövetek felől a szív felé viszi a széndioxidban gazdag, oxigénszegény vért. A két érpályát a hajszálér, vagy más néven kapillárishálózat köti össze. Ezek igen vékony erek, amelyek szinte minden sejthez eljuttatják az életfontosságú anyagokat. A vérzés jellegéből következtetni lehet arra, hogy melyik rendszer sérült meg. A verőeres vérzésre az élénk színű, a sebből nagy nyomással, esetenként spriccelve ürülő vér a jellemző. A vénás vér inkább csak csörgedezik a sebből, és jóval sötétebb színű. A hajszálér sérülésekre a sebfelületen lassan gyöngyöző, nagyobb cseppeké összeálló vérzés utal, ilyenek pl. a horzsolt sérülések. A kapillárisokból eredő vérzések perceken belül elállnak, külön csillapításukkal nem kell foglalkozni. A seb fertőtlenítése után a fedőkötés elegendő. A vénás vérzések általában nyomókötés alatt megszűnnek. A nyomókötés a steril mull-lapra helyezett gézgombócból, vagy mull-pólyából készíthető el, amit néhány szorosabb, de a végtag keringését nem elszorító pólyamenettel kell rögzíteni a sérült testrészhez. A nyomókötést akkor sem kell eltávolítani, ha az átvérzik, inkább helyezzünk rá újabb gézlapokat, melyet ismét átpólyázunk. A kisebb verőeres vérzések szintén megszüntethetők nyomókötéssel. Az erőteljes artériás vérzés csillapításához azokat a nyomópontokat kell ismerni és megkeresni, ahol a verőér csontos alap felett fut. Ilyen pl. a felkar belső oldala vagy a csukló, ahol az orvos a pulzust tapintja, illetve a combverőér esetén a lágyékhajlat. Itt két-három ujjal kell az artériát az alatta fekvő csonthoz nyomni. Ekkor a vérzés azonnal megszűnik, vagy jelentősen csillapodik. A sebhez csak steril eszközökkel nyúljunk. A legbővebb vérellátású terület az arc, a hajas fejbőr és a kéz. Ezeken a területeken egy önmagában veszélytelen, bőrszéli vérzésből is jelentős vérzés alakulhat ki. A nyomókötés felhelyezésén kívül ekkor sincs más teendő, a vérzés néhány perc alatt megszűnik. ∞∞∞∞∞ 22. C Ismertesse a betegjogok, adatvédelmi jogok, valamint a megfelelő kommunikáció fontosságát a gyógy-és sportmasszőr munkája során!

77

Beszéljen a különböző kultúrkörökből jövő betegek és sportolók ellátása során tanúsítandó magatartásról! Betegjog fogalma  Betegjog=jogosultságok összessége, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevőket megillető jog  Betegjog=etikai normák jogi biztosítéka  Feladata:  az alapvető emberi jogok érvényesülése garanciális szabályainak megfogalmazása  a személyhez fűződő egészségügyi ellátás területén való tiszteletben tartása Az 1997. évi CLIV. törvény szerint:  Az egészségügyi ellátáshoz való jog  Az emberi méltósághoz való jog  A kapcsolattartás joga  Az intézmény elhagyásának joga  A tájékoztatáshoz való jog  Az önrendelkezéshez való jog  Az ellátás visszautasításának joga  Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga  Az orvosi titoktartáshoz való jog  A kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának joga Tolerancia, empátia, tisztelet ,elfogadás. ∞∞∞∞∞ 23. A Jellemezze a női nemi szervek felépítését és működést! Női nemi szervek Belső nemi szervek:  Petefészek: A petefészek mandula nagyságú és alakú páros szerv a nagy- és kismedence határán, a közös csípőverőér oszlási szögében. A kéregállományban, különböző stádiumban levő tüszők (follikulusok) figyelhetők meg. Ivarérett korban a tüszők között bizonyos ciklusos időszakokban sárgatest (corpus luteum), valamint már az előzőkben lezajlott tüszőrepedések visszamaradó nyomaiként hegestest (corpus albicans) is láthatók. A velőállomány erekben gazdag kötőszövetből áll.  Petevezeték vagy méhkürt: A petevezeték vagy méhkürt kb. 12 cm hosszú, páros, hullámos lefutású csatorna, a petesejt továbbítására szolgál. A méh üregébe nyíló része keskenyebb, a petefészek felé eső része 0tölcsérszerűen kitágul, és szabadon nyílik a hasüregbe. Ez a vége rojtozott; a rojtok ráfekszenek a petefészek felszínére.  Méh: A méh fordított körte alakú, páratlan, üreges szerv, amely a kismedencében középen, a hólyag és a végbél között fekszik. A méh két fő része a méhtest és a méhnyak. A test felső, vaskosabb, szabad vége a méhfenék (fundus), amely a hasfalon keresztül jóltapintható. Ennek két oldalát fúrják át a petevezetékek. A méh lefelé a hüvelyben folytatódik. A méh fala három rétegű. Kívülről a méh testét és nyakának felső részét hashártya borítja (perimetrium); a fal legvastagabb rétege izomzat (myometrium). A myometrium vérerekben, különösen vénákban, rendkívül gazdag. Terhesség alatt mind a myometrium, mind a benne levő erek tetemesen megnagyobbodnak. A méhfal belső rétege nyálkahártya (endometrium), amelynek mélyebb rétege az izomrétegbe is benyomul. A nyálkahártyát csillószőrös hengerhám borítja; a csillószőrök a méhszáj felé csapkodnak. A megtermékenyített petesejt a méh nyálkahártyájában tapad meg.  Hüvely: A hüvely a női genitális csatornának kb. 10 cm hosszú alsó szakasza. Közösüléskor a hím ivarsejteknek a belső nemi szervekbe vezető kapuja, szüléskor aszülőcsatorna alsó szakaszát képezi. Ürege elölről-hátra lelapított. Felső vége szorosan körülveszi a méh nyakát, boltozatos (hüvelyboltozat), míg alsó vége szabadon nyílik a gáton. Külső nemi szervek:  Szeméremdomb: a szeméremízület fölött elhelyezkedő, szőrrel fedett zsírpárna.  Szeméremtest

78

Részei: - nagyajkak - kisajkak - csikló Hüvelybemenet: a kisajkak által határolt terület. Részei: húgycső külső nyílása szűzhártya Bartholin mirigy kivezető csöve Női külső nemi szervek Bartholin mirigy kivezető csöve Hüvelybemenet Húgycső külső nyílása Nagyajak Kisajak Csikló Nemi működésre ható hormonok Az agyalapi mirigyben központilag szabályozza mindnek a működését. Hormonjaik szteránvázasak. A mellékvesekéreg belső rétege mindkét nemi hormonokat, elsősorban hím nemi h.-t termel izomhormonok) – androgének. Segíti a csontok felépítését, izomzat kialakulását, fokozza a szőrnövekedést, serkenti a nemi vágyat. A férfiakban a here, a nőkben a petefészek hormontermelésével kialakulnak a nemre jellemző hormonok túlsúlya és így a másodlagos Nemi jellegek. A férfiak hormontermelő nemi mirigye a here. Ez a hasüregen kívül, a herezacskóban helyezkedik el. Állományát nagyrészt a herecsatornák rendszere tölti ki (Hímivarsejtek termelődési helye). A csatornák közti szövetes állomány egyes sejtcsoportjai, a Leydig-féle sejtek termelik a férfi nemi hormont, a tesztoszteront. Gyermekkorban csak a mellékvesekéregben van tesztoszterontermelés. A serdüléskor a herében is megindul a (LH váltja ki). Hatására folyamatos lesz a hímivarsejttermelés és így biztosítja a normális nemi működést. A tesztoszteron az anyagcserére is kihat, elsősorban a fehérjék szintézisét serkenti az izomszövetben. A nők hormontermelő nemi mirigye a petefészek, amely a medencében elhelyezkedőmandula nagyságú páros szerv. Szintén kettős működés: ivarsejt- és hormontermelés. A nőkben a nemi működés ciklusos (ez az ivarsejt és a nemi hormonok termelődésében, illetve aszöveti változásaiban is megnyilvánul). A petefészekben a peteérés során a tüsző sejtjei ösztrogént termelnek (LH szerepe). Hatására kialakulnak serdülőkorban a másodlagos nemi jellegek, ivarérett korban elősegíti a méhnyálkahártya megújulását a menstruáció után. A sárgatestben termelődik a progeszteron. Ennek hatására a méhnyálkahártya vérbővé, mirigyessé válik (a megtermékenyített petesejt befogadására), gátolja az újabb tüszőérést A menstruációs ciklus során a női szervezet havonta felkészül a terhességre. A ciklus a menstruáció első napjától számított folyamat – a tüszőéréssel kezdődik, amelyet az ovuláció, majd a sárgatest kialakulása és elsorvadása követ. Mindeközben a méhnyálkahártya először felépül, majd lelökődik. A menstruációs ciklus során zajló élettani folyamatok A menstruációs ciklus során a petefészekben több tüsző indul érésnek, de általában csak egy jut el a végleges érési fázisba. A 14. ciklusnap körül bekövetkezik a tüszőrepedés (ovuláció), amikor az érett petesejt kiszabadul a tüszőből és a hasüregen keresztül a petevezetékbe kerül, ahol létrejöhet a megtermékenyítés. A folyamat a hormonrendszer szabályozása alatt áll, és a női nemi hormonok közreműködésével zajlik. A ciklus első felében a hormonális hatások a petesejt érését és a tüszőrepedést biztosítják a méhnyálkahártya felépülésével egyidejűleg, míg a ciklus második felében méhnyálkahártya alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt befogadására. A megrepedt tüsző helyén kevés vérzést követen napok alatt kialakul az ún. hormontermelő sárgatest, ami – ha nem jön létre terhesség – elsorvad, már nem termel hormont. Ha terhesség nem következik be, a méhnyálkahártya a hormonhiány hatására lelökődik, és megindul a következő ciklus menstruációs vérzése. Ha a fogamzás és a terhesség létrejön, a sárgatest a terhesség 12. hetéig fennmarad, és

79

biztosítja a szükséges hormontermelést. Szerepét a kialakuló méhlepény veszi át a terhesség második harmadától. A menstruációs ciklus a legtöbb egészséges nőben 28 (21–35) naponta szabályosan ismétlődik. Általában 3–6 napig tart. ∞∞∞∞∞ 23. B Ismertesse az elsősegélynyújtás, és az újraélesztés szabályait, és kivitelezésének menetét! Elsősegélynyújtás általános szabályai • • • • • • • • • • • •

A segítségnyújtás módját, a beavatkozás szükségességét, mértékét és ellátási sorrendjét a beteg, a sérült állapota határozza meg. Segélynyújtó fellépése magabiztos és határozott legyen Céltudatos tevékenység Segítőtárs(ak)keresése mielőbb Helyszín biztosítása, környezet távolabb tartása a helyszíntől és megnyugtatása Az ellátó gyors és lényegre törő tájékozódása, céltudatos kérdésekkel A sérült csak legszükségesebb mozgatása pl. vizsgáláskor vagy esetleges veszélyhelyzetből való kimentéskor A sérül vagy beteg mozgatását minden esetben meg kell szervezni Baleseti helyszín csak a legszükségesebb mértékben változtassuk meg, annyira, amennyi feltétlen kell a sérült ellátásához A sérültet minden esetben csak ülve vagy fekve szabad ellátni A beteg ruházatát csak a szükséges vizsgálathoz és ellátáshoz szabad eltávolítani A segélynyújtás megkezdésével egy időben gondoskodni kell az esetleges végleges ellátás biztosításáról

Újraélesztés szabályai: Az újraélesztés ABC-je Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt Az újraélesztés ABC-jét minden laikusnak ismernie kell, mert adott esetben alkalmazása életet menthet. A BLS (Basic Life Support) kifejezés az alapszintű, illetve eszköz nélküli újraélesztésre utal. A BLS célja a légzés és a keringés biztosítása, míg a terápia elkezdéséhez szükséges eszközök illetve a szaksegítség a helyszínre nem érkezik. A BLS főbb lépései Vizsgálat, légútbiztosítás (A-átjárható légutak), befúvásos lélegeztetés (Bbefúvásos), mellkaskompressziók (C-compression). Az újraélesztésnek pontos algoritmus szerint kell megtörténnie, mely a továbbiakban, lépésről-lépésre kerül ismertetésre. A sérült/földön fekvő körül teremtsünk biztonságot, nehogy magunkat is veszélybe sodorjuk! Hirdetések A beteget, ha nem kommunikál, enyhén rázzuk meg és kiáltsunk rá. Ha a beteg reagál (válaszol vagy mozog): hagyjuk a talált helyzetben és azonnal hívjunk segítséget, majd térjünk vissza hozzá. Ha nem reagál, kiáltsunk segítségért és azonnal biztosítsunk átjárható légutakat. A: Átjárható légutak biztosítása A fejet hátraszegve, az állat felhúzva, oldalról megtekintjük a beteg mellkasát A fejet hátraszegve, az állat felhúzva, oldalról megtekintjük a beteg mellkasát Forrás A lényeg, hogy a levegő akadálytalanul juthasson a tüdőbe. Ez úgy érhető el, ha a beteg száját az áll felhúzásával zárjuk, fejét amennyire tudjuk, hátraszegjük. Ha lehetséges, a talált pozícióban tegyük ezt meg, ha ez nem kivitelezhető, hanyatt fekvésben. Nyaki gerinc sérülésének gyanújakor a fej hátraszegését mellőzzük. Ezután meg kell állapítanunk, hogy a betegnek van-e légzése. A fejet hátraszegve, az állat felhúzva, így a beteg száját zárva, oldalról megtekintjük a beteg mellkasát: amennyiben emelkedést-süllyedést nem látunk, a légzés hiánya valószínűsíthető. Fülünkkel a beteg orrához hajolva hallhatjuk, arcunkkal érzékelhetjük a levegő áramlását, amennyiben légzés van, ám ez félrevezető lehet a helyszínek általában zajos környezete miatt. A légzést tíz másodpercig vizsgáljuk. Ha van légzés, a beteget stabil oldalfekvésbe fordítjuk és a továbbiakban is figyeljük a légzését. B: Befúvásos lélegeztetés Ha nincs légzés, azonnali segítséghívás szükséges (amennyiben még nem történt meg). A beteget fordítsuk hanyatt, az esetleges látható idegentesteket távolítsuk el a szájból (kimozdult műfogsor, hányadék, bármi más, ami a légzést akadályozhatja). A beteg állát továbbra is kiemelve, száját zárva, kétszer fújjunk be az orrába úgy, hogy a mellkasa emelkedjen (ez jelzi, hogy levegő jutott a tüdőbe). A befúvás technikája: mély légvétel után ajkainkkal zárjuk körbe a beteg orrát (előzőleg betakarhatjuk valamilyen anyaggal, például az ingünkkel a higiénia hozzávetőleges fenntartása végett), és másfél-két másodpercen keresztül fújjunk a beteg orrába

80

levegőt. Eztán a beteg fejpozíciójának megtartása mellett fejünket fordítsuk oldalra, és a légzés hármas vizsgálatával (látni, hallani, érezni) figyeljük a mellkas süllyedését, a távozó levegő szelelését. A befúvást ismételjük. Ha mindkettő sikeres volt, vagyis a mellkas emelkedett-süllyedt, a következőkben vizsgáljuk a keringést. Amennyiben a befúvás sikertelen volt, tekintsünk bele újra a szájába, idegentestet keresve majd pozícionáljuk ismét a beteg fejét és tegyünk újabb kísérleteket: maximum ötöt, vagy ha kevesebb is elég, akkor annyit, amennyi két sikeres lélegeztetéshez elegendő. A keringés vizsgálata következik Amennyiben a beteg nyel, magától lélegzik vagy mozog, a keringés megtartott. Ebben az esetben is, illetve ha ezek a jelek nem fedezhetők fel, a nyaki verőéren (arteria carotis) vizsgáljuk a pulzust, maximum 10 másodpercig. A carotisok lüktetése a gége mellett a nyakon kétoldalt érezhető. (Létjogosultsága mostanában szakmai berkekben a megbízhatóság miatt megkérdőjeleződött.) Ha keringés jeleit észleljük: folytassuk a lélegeztetést és kb. minden tizedik befúvás után, nagyjából percenként vizsgáljuk újra a keringést a fent leírt módon. C: Mellkaskompressziók Keringés hiányában a vér keringését biztosítanunk kell, ennek eszköze a mellkas ütemes komprimálása. Ennek pontos kivitelezése olvasás után nagyon nehezen sajátítható el, az alábbiakban csak az elvet ismertetjük. A bordaív végigsimításával keressük meg a mellcsont (más néven szegycsont) alsó szélét, majd mutató- és középső ujjunkat tartsuk úgy, hogy a beteg lába felé eső ujjunk a szegycsont-bordaív szöglet magasságában, másik ujjunk a szegycsonton legyen: így jelöljük ki a kompressziók helyét. Másik kezünket helyezzük a kijelölésre használt kezünk mellé úgy, hogy az a beteg mellkasán nyugodjon, szorosan a jelölő kezünk beteg arca felé eső ujja mellett, a beteg fejének irányában. Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt Töltse le az elsősegély mobil alkalmazást! A 10 leggyakoribb elsősegély-nyújtási hiba Légúti elzáródás, fulladás Mi a teendő szívinfarktus esetén? Vészhelyzet - általános tennivalók Áramütés, villámcsapás - Mi a teendő? További elsősegéllyel kapcsolatos cikkek Az így szabaddá vált kezünket most helyezzük rá a mellkason tartott kezünkre úgy, hogy az előzőleg meghatározott nyomáspont fölött legyen. Eztán kb. 5 cm mélyen, hirtelen nyomjuk le a szegycsontot. Ez leginkább úgy sikerülhet, ha teljes testsúlyunkkal a beteg mellkasára nehezedünk, és közben vállaink függőlegesen a nyomáspont fölé esnek. A kompressziók sikere szempontjából az említett testhelyzet alapvető fontosságú. Majd ismételjük a kompressziókat kb. 100/perc frekvenciával úgy, hogy két nyomás közt kezünket ne engedjük fel a beteg mellkasáról, de ne is támaszkodjunk rá a szünetekben. A kompresszió és a felengedés azonos időtartamú legyen. 30 kompresszió után a fej megfelelő pozícionálásával végezzünk két befúvásos lélegeztetést, majd következzen újabb 30 kompresszió. A továbbiakban tartsuk a 30:2 arányt. A BLS-t addig szükséges folytatni, míg a beteg életjelenségeket nem mutat, a szaksegítség meg nem érkezik, vagy a segítségnyújtó el nem fárad. ∞∞∞∞∞ 23. C Ismertesse a gyógy-és sportmasszőr feladatát a fogyatékkal élő betegek és sportolók ellátásában, az agresszió, szorongás, elutasító viselkedésnél tanúsított emberi magatartást, valamint az empátia fontosságát! Fogyatékkal élő: hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A fogyatékosság egy változó fogalom, bárki bármikor fogyatékossá válhat. A fogyatékosság nem betegség, hanem egy állapot, ami a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következményéből adódik. Ezen akadályok gátolják a fogyatékos személyt a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben Agresszió: olyan viselkedésforma, amelynek célja másnak sérelmet vagy kárt okozni (a fajtárs eltávolítására irányuló magatartás).

Szorongás: A szorongás a személy által érzékelt fenyegetésre adott normális válaszreakció, a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. A szorongás normálisan is megjelenik változások, új élmények, helyzetek, kudarc, veszteség, érési krízisek során.

Kóros szorongásról akkor beszélünk, ha a fenti reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be, illetve, ha aránylag enyhe ingerek túlzott aktivációt, azaz szorongást váltanak ki 81

Elutasító viselkedés: nem fogadja el a kezeléseket. ∞∞∞∞∞ 24. A Ismertesse a férfi nemi szervek felépítését és működését! Férfi nemi szervek Belső nemi szervek:  Here: A hím ivarsejteket (spermiumokat) a páros herék termelik. A spermiumok képzése a pubertástól a késői időskorig tart. A here kb. galambtojás nagyságú és alakú szerv. A hasüregen kívül, a herezacskóban helyezkednek el. Fejlődésük a hasüregben megy végbe, a magzati élet utolsó hónapjában innen szállnak le a lágyékcsatornán át a herezacskóba. Előfordulhat, hogy a herék leszállása elmarad; ilyenkor rejtettheréjűségről beszélünk. A spermiumok a csatornák falának hámjából fejlődnek, és a csatornarendszeren át jutnak a mellékherébe. A csatornák közti állomány egyes sejtjei a másodlagos nemi jelleg kialakításáért felelős hormont (androgének) termelik.  Mellékhere: A mellékhere a spermium-tároló és -elvezető rendszerhez tartozik. A herék hátsó felszínén helyezkedik el.  Ondóvezeték és ondózsinór: Az ondóvezeték a mellékhere-csatorna közvetlen folytatása. 5060 cm hosszú vezeték, amely a lágyékcsatornán át belép a kismedencébe, és a hólyag hátsó-alsó felszínéhez fut. Itt átfúrja a dülmirigyet, és a húgycsőbe nyílik. Közvetlen benyílása előtt felveszi az ondóhólyag kivezetőcsövét is.  Ondóhólyag: Az ondóhólyag a húgyhólyag hátsó felszínén elhelyezkedő páros szerv, járulékos nemi mirigy. Az ondóhólyag kivezetőcsövei az ondóvezetékkel egyesülve a húgycső felső szakaszába nyílnak.  Dülmirigy (prostata): Tokkal körülvett gesztenye alakú és nagyságú mirigy. Váladéka adja a hím nemi váladék (sperma v. ondó) folyékony részének jelentős mennyiségét. Helyzetileg a húgyhólyag alatt fekszik. A prosztatát kb. 3 cm hosszúságban a húgycső felsőszakasza fúrja át. Itt nyílik bele az ondóvezeték és az ondóhólyag közös vezetéke. Külső nemi szervek:  Herezacskó: A herezacskó a hasfal bőrének kitüremkedése kétoldalt (férfiaknál még a korai magzati életben összeforrnak egymással; nőknél a két bőrredő önálló marad, és a nagyajkakat képezi). A herezacskó a herék működéséhez szükséges optimális hőmérsékletet biztosítja.  Hímvessző: A hímvesszőt teljes hosszában átfúrja a húgycső, amely ezen a szakaszon mind a vizelet, mind a nemi váladék kiürítésére szolgál. A penis fő építőeleme a kötőszöveti kötegek, simaizomzat és elasztikus hálózat által átszőtt szivacsszerű két barlangostest (corpus cavernosum penis). Ezek nemi izgalom esetén a beléjük nyíló artériák kitágulása folytán vérrel telődnek, és a szervet megmerevítik (erekció). A penisen megkülönböztethetjük a szárat, a testet és annak előrefelé végződését, a makkot. A hímvesszőt kívülről vékony, idegvégződésekben gazdag bőr veszi körül, mely a makkra kettőzet alakjában borul rá (fityma). 24. B Ismertesse a köszvény, és a rheumatoid arthritis (RA) lényegét, tüneteit, valamint masszázskezelésük lényegeit! Izületi gyulladás (arthritis) lényege, fő tünetei, csoportosítása Az izület belhártyájának gyulladása mely az izület szöveteire is ráterjedhet. Oka: fertőzés, immunológiai eredetű Tünet:  spontán vagy mozgásra, nyomásra jelentkező fájdalom  duzzanat  bőr melegsége  vörössége  izület mozgáskorlátozottsága Bakteriális izületi gyulladás: baktérium közvetlenül bekerül az izületbe (sérülés, véráram)

82

Heves gyulladásos tünetekkel, lázzal jár. Csoportosítása:  Reaktív arthritis (ologoarthritis)  2-4 izületet érint, asszimetrikusan  Okozhatja:Lyme-kór, reumás láz, baktérium, Chlamydia  Monarthritis: egy izület gyulladását jelenti  Polyarthritis: 4-nél több izületet érint a gyulladás Monarthritisek: infectiosus arthritisek, traumás arthritis, köszvény Monartritis: Egy izületet érintő gyulladás Izületi belhártyagyulladást okoz, ritkán véres folyadékgyülemmel Sérülések után fordul elő, a gyulladásos tünetetket keringési elváltozások kísérik Az izületek gyakran kontraktúrában rögzülnek. Leggyakrabban kézen, bokán, lábfeje, térden észleljük. Köszvény: Purinanyagcsere következtében húgysav halmozódik fel a szervezetben. A húgysav a fehérjék lebomlásának mellékterméke. A vérben magasabb lesz a húgysavszint (hiperurikaemia), telítődik és a húgysav nátriumsó alakjában lerakódik a szövetekbe, első sorban az izületekbe. Ez rohamokban megjelenő vagy tartós gyulladást okoz. A gyulladás idülté vállhat és torzíthatja az izületet. Primer: örökletes, enzimhiány Secunder: csökkent húgysav kiválasztás Előfordulás: férfiakon gyakoribb, családi halmozódás, túltáplált embereken, 40-50 éves korosztályt érinti Tünetek: köszvényes roham váratlanul tör rá a betegre.Az izületek megduzzadnak, fölöttük a bőr vörös vagy bíborszinű, feszes, fényes és meleg, fájdalmas. Több izületet érint, gyakran az éjszakai órákban jelentkezik. Gyógyszerek hatására elmúlik. Jelentkezhet csuklón, könyökön, térden, bokán, Heveny tünetek: láz, hidegrázás, általános rossz közérzet, heves szívverés Idült: izületek deformálódása, lerakódó urát kristályok az izületekben, inakat károsítja, így a mozgás korlátozott, a bőr alatt kemény csomókban rakódnak le. Kiváltó ok:  sérülés, műtét, taruma  purin gazdag ételek, fehérjedús táplálkozás, belsőségek fogyasztása  stressz, fáradtság  nagy mennyiségű alkohol Terápia, kezelés:  cél a fájdalom csökkentése, gyulladás megfékezése  betegség visszatérésének megakadályozása  húgysavszintézis gátlása  vér húgysavszintjének csökkentése  bőséges folyadékfogyasztás  életmód váltás, testsúlycsökkentés Diéta:  kerülje a purinban gazdag táplálékokat (belsőségek, húsok, kávé, csoki, kakaó, hüvelyesk) Roham kezelése:  fájdalomcsillapítás, gyulladás megfékezése (nonsteroid gyulladáscsökkentők, kortikosteroidok)  hideg borogatás lokálisan  nyugalom Oligoarthritisek:spondylitys ankylopoetica, spondarthritisek, reaktív arthritis, reumás láz

arthritis

psoriatica,

enteropathias

Oligoarthritis: 2-4 izület gyulladása

83

Sokszor egy izület megbetegedésével kezdődik Keresztcsonti-csípőcsonti izület (sacroiliaca), a gerinc kisizületek (spondylitis) és az alsó végtag sokizületi gyulladásával jár együtt. Elcsontosodáshoz vezethet (ankylosis) Kéz vagy lábujjakon tendinitis => kolbászujj Gyaulladásos bélbetegségek közé tartozó izületi gyulladások (colitis ulcerosa) Reaktív arthritisek- Reiter-kór Vérhas, chlamydia, ureoplazma fertőzés váltja ki. SPA Krónikus gyulladásos betegség, amely a gerinc kisizületetit érinti, mely elcsontosodáshoz vezethet. Férfiaknál gyakoribb. 20-25 éves korban jelenik meg. Deréktáji fájdalom az alsó végtagba kisugározva. Szív, tüdő, idegrendszeri elváltozások jelenhetnek meg. Kórlefolyás: kezdetben stagnál, majd fokozatosan romlik. Jellemző a gerinc mozgáskorlátozottsága, mellkasi fájdalom, mozgásbeszűkülés, végstádiumban bambusznád gerinc, paravertebrális izomzat fájdalmas spazmusa. Éjszaka sima, kemény alapon feküdjön. Arthritis psoriatica: /OLIGOARTHRITIS / Pikkelysömörben szenvedő beteg izületi gyulladása. Az izületi folyamat megelőzi a bőrtüneteket. A kéz kisizületeinek (DIP) gyulladásával kezdődik, de gyakran előfordul a szakroiliacalis és a gerincizületekben. A gyulladás az izület merevségét és csontpusztulást fok okozni. Tünetek:  psoriazis (vörös, hámló bőrkiütés)  körömtünet (megvastagodott, foltos köröm)  az izületek megduzzadnak, eltorzulnak  szimmetrikusan jelentkezik  kolbászujj jellemző Kezelése:  kortikosteroid injekció  non-steroid gyulladáscsökkentők  aranykészítmények  mozgásjavító terápiák Reumás láz: A kötőszövet nem gennyes, gyulladásos megbetegedése, amely a szívet, ízületeket, agyvelőt, ereket és a bőralatti kötőszövetet érinti. Streptococcus fertőzés indítja el a betegséget. Tünetek:  magas lázzal járó torokgyulladás, mandulagyulladás, skarlát  Szívgyulladás- Carditis  Izületi gyulladás (csípő, térd, boka, könyök, csukló)  Idegrendszeri tünetek  Bőrtünetek  Reumás csomók (kisizületek, térd, könyök, lapocka, gerinc két oldalán) Polyarthritis: a reumatoid arthritis lényege, patológiája, klinikai képe, előrehaladott eseteiben leggyakrabban kialakuló defformitások, kórlefolyása, prognózisa, terápiája Polyarthritis: Sokizületi gyulladás Kezdődhet: akutan, lázzal, gyulladásos tünetekkel, belszervi tünetekkel, monarthritissel Leggyakrabban a kéz és a láb kisizületeti érintettek. Ide tartoznak a kötőszöveti betegségek RA: Krónikus, progrediáló, szimmetrikus deformitásokat okozó polyarthritis, mely gyakran érinti a kéz és a láb kisizületeit. A kézizületi arthritis az izületek deformációját okozza, gyakran létrehozza az ujjak típusos ulnár deviációját (billentyűtünetek, hattyúnyak-, gomblyuk deformitás) A kéz kisizmainak sorvadása (atrophiája) jön létre, a kezdeti gyulladás és fájdalom után. Jellemző a félóránál hosszabb ideig tartó reggeli izületi merevség.

84

Kialakulásában szerepet játszik a megváltozott szervezeti immunitás. Az immunrendszer megtámadja az izületeket bélelő és kipárnázó szövetet. A porc, csont, ínszalagok lepusztulnak, ami hegképződéshez vezet az izületen belül. Tünetek:  izületek merevsége  mozgáskorlátozottsága  izomfájdalmak  általános rossz közérzet  szimmetrikus gyulladás  ujjak deformitása  izmok sorvadása  reumatoid csomók Érintett terület:  PIP  MCP  nyak  MTP  gerinc is Stádiumai:  Fájdalmai vannak, de tudja élni az életét, deformitás nincs, gyulladásos időszakban nem masszírozzuk  Napi dolgokat nagy nehézségek árán megcsinálja, gyakori a fájdalom, deformitások kialakulnak.  Önmagát el tudja látni, de segítséggel. Folyamatos felügyeletet nem igényel.  Ágyhoz vagy kerekesszékhez kötött. Magatehetetlen, ellátásra szorul. Deformitás a kézen és a lábon is. Kezelési lehetőségek:  fizioterápia  masszázs  úszás  hőterápia  torna  gyulladáscsökkentő gyógyszerek ∞∞∞∞∞

24. C Beszéljen a beteg és sportoló kikérdezése, és megfigyelése során kiszűrhető életmódbeli (mozgás, táplálkozás) rizikófaktoraikról! Rizikófaktor: (rizikótényező, kockázati tényező): Körülmény, amely egy betegség (daganat) előfordulásának, keletkezésének kockázatát növeli Kiemelt („major”, „hagyományos”), módosítható rizikófaktorok Magas vérnyomás Abnormális lipidszintek Dohányzás Mozgásszegény életmód Egészségtelen táplálkozás Diabetes mellitus Táplálkozás: az ember és állat egyik jelentős életjelensége, amely során a szervezet a megfelelő és egészséges működéshez táplálékot vesz fel, amit vérhálózat útján juttat el a sejtekhez Mozgáshiány: A mozgáshiány következményei –  izomsorvadás, a szervezet teljesítőképességének gyengülése  növekvő izomgyengeség  tartáshiba, hanyag testtartás

85

    

íz felszínek, ízületi szalagok, porckorongok kedvezőtlen kopása, elhasználódása - koleszterin, és trigliceridszint növekedés csontok elvékonyodása, meggyengülése -> csontritkulás rossz bélműködés, szétzilált glukóz anyagcsere nemi hormonszint csökkenése ∞∞∞∞∞

25. A Ismertesse az idegrendszer felosztását, működését! Térjen ki a gerincvelő szerkezetére, pályrendszerére, a gerincvelői reflexekre, és szegmentekre! Az idegrendszer felosztása Anatómiai szempontból: Központi idegrendszer: - Agyvelő, Gerincvelő, Perifériás idegrendszer: - Agyidegek (12 pár), - Gerincvelői idegek (31 ár) Működés szempontjából: Szomatikus idegrendszer: akaratunktól függő tevékenységeket irányít, Vegetatív idegrendszer akaratunktól független tevékenységeket irányít, amely két egymással ellentétes működésű részből áll: Szimpatikus és Paraszimpatikus Agyvelő részei és feladataik: Az emberi agy a külső csíralemezekből kialakuló, egymással összeköttetésben lévő három agyhólyagból fejlődik ki. A központi idegrendszernek a koponya üregébe zárt része, a szervezet legfőbb szabályozó központja. Átlagos súlya 1200 – 1500g Részei: ELŐAGY: A felső agyhólyagból fejlődött ki Nagyagy (cerebrum): Erősen barázdált és tekervényezett felszínű. Két féltekéből áll. A Legfejlettebb agyszakasz. A két féltekét a középvonalban a hosszanti hasadék választja el. Felszínén szürkeállományból álló agykéreg (cortex) , míg a belsejében fehérállományt találunk. 3 agykamrát tartalmaz. A két féltekét a kérgestest (corpus callosum) köti össze. Midegyik agyfélteke 4 lebenyre oszlik: Homloklebeny (lobus frontalis) Fali lebeny (lobus parietalis), Halántéki lebeny ( lobus temporaalis) Tarkólebeny ( lobus occipitalis) A fali lemez középrészén húzódik a központi barázdába mely az érző és mozgató agykéreg határát is jelzi. Köztiagy: Thalamus: A közti agy felső részének tojás alakú szürkeállománya. Fő érzőcentrum. Érző ingerületeket összegyűjti, rendezi és az agykéreghez továbbítja Hypotalamus A közti agy alsó részén a thalamus alatt elhelyezkedő szürkeállomány. Vegetatív működések felső szabályzó központja. Fontos tényező a szervezet belső környezetének kialakításában, állandóságának fenntartásában o Kardiovaskuláris szabályozás o Testhőmérséklet szabályozás o Vízháztartás szabályozás o Táplálkozás szabályozás Szabályozza a hipofízist KÖZÉPAGY: A középső agyhólyagból fejlődött ki Agykocsányok III. és IV. agykamrát összekötő csatorna Fontos magvak vannak (szemmozgást irányító agyidegek magjai) UTÓAGY: A hátulsó agyhólyagból fejlődött ki Agytörzs: Az agynak a gerincvelővel kapcsolódó része Nyúltvelő (medulla oblongata): gerincvelő folytatásaként a nyakszirtcsont nyílása (öreglyuk) szintjétől a hídig terjed. Kúp alakú test. Felszínén barázdarendszer van (érző és motoros pályák). Itt kereszteződik a piramis pálya. Híd (pons): Páratlan, gesztetye formájú és nagyságú test, fontos pályákat közvetít. Itt találhatók az agyidegek érző és mozgató magvai, vegetatív működések szabályozó központjai

86

Kisagy (cerebellum): Az agytörzs mögött a hátsó koponyagödörben elhelyezkedő két féltekés agyszakasz. Faágszerűen benyúló szürkeállományból és belső fehérállományból áll. A kisaggyal a IV. agykamrát fogják közre. Gerincvelő szürkeállományának szerkezete Belső szürkeállomány pillangó alakra emlékeztet elülső szarvban mozgató (motoros) sejtek vannak hátsó szarvban vannak az érző sejtek mellkasi szakaszon az oldalszarvban vannak a vegetatív sejtek Gerincvelő szomatikus és vegetatív reflexei: A reflexfolyamat hatóterülete szerint: szomatikus (a test a külső környezethez alkalmazkodik; effektor szervei a harántcsíkolt izmok), vegetatív (effektor szerve lehet sima izom, szívizom, vagy mirigy) A szomatikus és vegetatív reflexek együttese a komplex autonom reflex. Vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer: Szimpatikus működés Paraszimpatikus működés Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő) Mozgató működés Érző működés Gerincvelő pályarendszerei: Gerincvelő saját pályarendszere Hosszú, felszálló, ún. afferens pályarendszerek Érző ingerületeket viszik az agyvelőbe Információt szállítanaka kisagyba, a thalamusbe és az agykéreg érzőközpontjába Hosszú, leszálló, ún. efferens pályarendszerek Piramispálya rendszerek: az akaratlagos mozgások központi neuronjai Kiindulnak: agykéregből Haladnak: agykocsányon át a hídban, majd a nyúltvelőben Kereszteződnek: kb. 90 % a nyúltvelőben Érkeznek: gerincvelő oldalkötegében a gerincvelő mellsőszarvi nagy motoros idegsejtekhez. Jobb testfél – bal agykérgi központból Bal testfél - jobb agykérgi központból kapja a beidegzést Eredménye: baloldali agyvérzés, jobb testfél izmainak bénulása Funkciója: újonnan tanult, be nem gyakorolt mozgások végrehajtása Extrapiramidális pályák rendszere: Kiindulnak: kéreg alatti agytörzsi szürkemagvakból Végződnek: Elülső szarvi motoros sejtekben Feladatuk: automatizált mozgások, izomtónus szabályozás,természetes tartás, mimika, gesztikuláció, autómatikus és kísérő mozgások, szoros kapcsolat a kisagyi rendszerekkel Fő funkciója: autómatikus mozgások szervezése Központi idegrendszer burkai: Az agyvelő és a gericvelő felszínét két agyhártya borítja, mely 3 rétegű burokrendszert alkot. Kemény agyhártya ( dura mater): Erős lemez. Csonthártyával szorosan össze van nőve, Lágy agyhártya (leptomeninx): Mind az agy, mind a gerincvelő felszínén két egymással összefüggő vékony lemezből áll: Pókhálóhártya (arachnoidea): A lágy agyhártya külső hajlékony lemeze Lágy agyburok (pia mater): A lágy agyhártya belső lemeze Agykamrák: Az agy belsejében található üregek. Az agykamrákat római számokkal jelöljük és egymással kapcsolatban állnak és közös kamrarendszert alkotnak. Oldalkamrák (ventricullateralis): A III. agykamra két oldalán III. agykamra (ventriculus tertius): Köztiagyban mint páratlan üreg IV. agykamra (ventriculus quadratus): A nyúltagy a híd és a kisagy között A III. és a IV. agykamra üregét a középagyon áthúzódó agyvízvezeték vagy középagyi csatorna köti össze. A IV. agykamra ürege a gerincvelő felé, annak központi csatornajában folytatódik. Agyvíz (liquor cerebrospinalis): Az agykamrák üregeinek érfonata termeli Szerepe: kb. 1400g súlyú agy a folyadékban úszva kb. 50g tényleges súlyt képvisel

87

-

köpenyként védi az agyat a külső behatásoktól a koponyán belüli normál nyomás fenntartása idegszövet táplálása anyagcseretermékek elszállítása 25. B Mutassa be a Parkinson-betegség és az SM patalógiáját! Ismertesse a jellegzetes tüneteket!

A Parkinson-kór vagy reszkető bénulás (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan. Tünetek:       

Hypo- vagy bradykinesis (mozgásszegénység) tremor (kézremegés) rigiditás (izomtónus fokozódás okozta merevség) tartási instabilitás lelassult gondolkodás demencia (értelmi hanyatlás) súlyos rokkantság

Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, legtöbb betegnél 50–60 éves korban kezdenek mutatkozni az első tünetek. Az agyban a finom mozgásokat irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik. Tünetei Három fő tünet, a nyugalmi remegés (tremor), izommerevség (rigiditás) és a meglassultság (bradikinézia). Egyéb tünet a kenőcsös arc (seborrhoea), csökkent arcmimika (hipomimia). Későbbi stádiumban tartási instabilitás, vérnyomásesés is előfordulhat. A beteg számára a mozgások elkezdése, a felállás, elindulás a legnehezebb. A betegség gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával. Sclerosis multiplex (SM) SM a központi idegrendszer többgócú fehérállomány betegsége, amely több éves lefolyása során változó súlyosságú maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet. Nevét onnan kapta, hogy a fehérállományban szabad szemmel is láthatóan, körülírtan szürkésrózsaszín kemény tapintatú plakkok (felrakódások) vannak. Leggyakrabban a 30-40. életévben kezdődik. Oka:  nem ismert, lehetséges, hogy vírusos eredetű immunfolyamat, genetikai tényezők. Sclerosis multiplexet kiváltó tényezők: bizonyos betegségek, gyulladások, traumák. Ezek a betegségek testhőmérséklet emelkedéssel járnak, ami elősegítik a SM fellángolását. SM csoportok:   a betegség folyamatosan romlik, krónikus progresszív forma,   intermittáló (visszatérő) forma. Váltakoznak:   a fellángolás és   a nyugalmi szakaszok. Subokban zajlik. Nyugalmi szakaszban tünetmentes. Fellángolási szakaszban megjelennek a jellemző tünetek. Az idő előrehaladtával a nyugalmi szakaszok egyre rövidebbek, és már azok sem tünetmentesek, a fellángolások pedig egyre gyakoribbak. Az SM betegek az első tünet után 25 évvel általában meghalnak. 20 év után rokkanttá válnak. Kezdeti tünetek: Végtagok zsibbadása és gyengesége, hangyamászás szerű bizsergés a végtagokban, törzsben, ill. a végtagokban szorítás érzés.

88

Lermitt tünet: nyaknak, törzsnek előrehajlása során kellemetlen elektromos érzés jelentkezik a gerinc mellett, látásromlás. Ritkábban előforduló kezdeti tünetek:  járási zavarok, nyelési zavarok, vizeletürítési zavarok, szédülés, fájdalmak test szerte. SM klinikai típusai: 1. Kevert típusú Ilyenkor a látóidegek és az agytörzs, kisagy, gerincvelő egyaránt károsodik. 2. Spinális típusú (gerincvelő típusú) A gerincvelő érintettsége esetén különböző bénulásos tünetek, érzék és mozgás zavarok uralják a képet. 3. Cerebelláris típusú A kisagy és az agytörzs érintett. (cerebellum = kisagy) Leggyakoribb tünetei: Motoros tünetek (mozgásos), elsősorban bénulásos, görcsös (spasticus) bénulás. Szenzoros tünetek (érzékzavarok), hő- és fájdalomérzés. Kisagyi tünetek: egyensúly és járás zavarban nyilvánul meg, valamint beszédzavarban, a mozgás kezdetén van egy remegés. Agytörzsi tünetek: különböző látászavarok (kettős látás), perifériás típusú (arcbénulás), beszéd és nyelés zavarok. Genitális és záróizom zavarok: a záróizmok túlzott spazmus (görcsös) állapota, a vizelet visszatartás miatt létrejön egy vizeletpangás, állandó katéter használata miatt a későbbiekben sepsis alakulhat ki. Pszichés tünetek: a betegek 60 %-ánál depresszió társul az SM-hez, dementálódik (elbutul), az absztrakció (elvont gondolkodás) zavara alakul ki. SM szövődményei:  testi, szellemi leépülés  az ágyhozkötöttség minden jeleivel rendelkeznek: fertőzések, hólyagkatétert kell állandóan viselni, izomrendszer érintettsége miatt kényszertartások, izületi deformitások és izom kontraktúrák (izom összehúzódás) alakulnak ki. Diagnózis: képalkotó eljárásokkal, elektrofiziológiai módszerekkel, liquor vizsgálattal. Kezelése: Akut esetben: szteroidot érdemes adni, de tartósan nem szabad, immun módosító gyógyszerek, Béta interferon (vírusszaporodást gátló fehérje). Tünetek kezelése: izom spazmusok (görcsök) oldása, gyógyszerekkel, kenőcsökkel, gyógyfürdő, torna, masszázs, hólyagizomzat spazmusát gátló gyógyszerek adása, a fellángolási periódust megakadályozni (melegtől óvni: láz, trauma, terhesség). ∞∞∞∞∞ 25. C sorolja fel az egészséget veszélyeztető környezeti veszélyforrásokat, a környezettudatosan gondolkodás fontosságát munkája során! Határozza meg a következő fogalmakat, népbetegség, vezető halálokok, morbidítási és mortalítási mutatók, kóroki tényezők szerepe és jelentősége!

NÉPBETEGSÉGEK ANYAGCSERE

BETEGSÉGEK

Kóros vérzsírszint Kockázati tényezők: A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúér betegség kialakuljon. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet. Az egyik legfontosabb kockázati tényező a kóros vérzsír-szint, ezen belül az emelkedett koleszterinszint is kockázatnövelő hatású. A koleszterin zsírban oldódó vegyület, a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen anyag. A legtöbb táplálékban kevés koleszterin van, kivétel a tojássárgája és a máj. Az emberi

89

szervezetben a koleszterint a máj építi fel telített zsírokból. Az összes koleszterinszintet a különböző koleszterinfrakciók együttesen adják. Vérzsír összetevők - kívánatos szintje:



összes koleszterin 5,2 mmol/l alatt



LDL-koleszterin 2,6 mmol/l alatt



HDL-koleszterin („védő”) 1.1 mmol/l felett



triglicerid 1,7 mmol/l alatt

A fenti értékek átlagos kockázatú, egészséges emberekre vonatkoznak. Azoknak, akiknek már kimutatott koszorúér-betegségük, cukorbetegségük van, vagy a kockázatuk egyéb ok miatt emelkedett, a fenti beosztásnál még szigorúbb értékeket írnak elő. Magyarországon az átlagos koleszterinszint 5.6 mmol/l (minden felnőttre számítva) – ami már kórosan emelkedett érték. Ennek fő oka a telített zsírokban gazdag étrend. Nagyrészt ez magyarázza, hogy miért van hazánkban jóval több szívinfarktus, mint a legtöbb európai országban. Cukorbetegség A cukorbetegség élethossziglan tartó, jelen tudásunk szerint nem gyógyítható betegség, amelyben a szervezet nem tudja a táplálékból nyert szőlőcukrot (glükózt) hasznosítható energiává alakítani. A glükóz szintjét és a sejtekbe való belépését a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin szabályozza. Hazánkban az ismert cukorbetegek száma körülbelül félmillióra becsülhető, de legalább ennyi a száma azoknak, akik már diabéteszesek, csak nem tudnak róla. Valószínű, hogy szintén százezres nagyságrendű azon egyének száma is, akiknél a szénhidrát-anyagcsere olyan enyhébb zavara igazolható, amely még nem minősül cukorbetegségnek, de az eltérés a normál anyagcseréjűektől már nyilvánvaló. Ezt az állapotot nevezzük csökkent glükóz-toleranciának. Köszvény A köszvény a purin-anyagcsere zavarának betegsége, a húgysav felszaporodik a vérben (hyperurikaemia), a testfolyadékokban, és a szervezet bizonyos szöveteiben (pl.: az izületekben) urát kristályok (húgysav) formájában lerakódik. Legsúlyosabb következménye a köszvényes roham. Pajzsmirigy betegségek (túlműködés-alulműködés, struma)…:A pajzsmirigyhormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását szabályozzák. Tulajdonképpen a sejtek oxigénfelvételét segítik elő, ezáltal az alapvető tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) sejtszintű hasznosulását szabályozzák. A pajzsmirigyhormonok képzéséhez elengedhetetlenül fontos a jód. A szervezet a pajzsmirigy megnagyobbodásával reagál, amennyiben a jódellátottság nem megfelelő. A

pajzsmirigy

működészavara

számos

szervünkre

hatással

van

és

különböző

súlyosságú

elváltozásokat okoz pl.: szív-és keringési rendszerben, anyagcserében. MOZGÁSSZERVI

BETEGSÉGEK

Csontritkulás - ostheoporosis

90

A csontok elvékonyodásával, állományvesztésével járó folyamat. Az életkor előre haladásával növekszik a csonttörések kockázata, „néma betegség”-nek is hívják, mert nincsenek tünetei és fájdalommal sem jár. A csont fehérjékből és ásványi anyagokból áll.

Ásványi anyagok közül a kalcium és a foszfor a

legfontosabb. A szervezetben a csontozat, a csontállomány folyamatosan megújul, így tartja meg erejét, tömegét. Csontritkulás kialakulásakor gyorsabb a lebontó folyamat, mint a csontépítés, a szervezet gyorsabban vonja el a csontoktól a kalciumot, mint ahogyan (a táplálkozással) az visszapótolható. A csontok belső állománya elvékonyodik, szerkezetük fellazul, 10-20 év alatt a folyamat egyre súlyosbodik és a gerincoszlop az összeroppant csigolya testek miatt deformálódik, a testmagasság csökken. Ostheoartrosis – izületi kopás Degeneratív - elfajulásos ízületi betegség, az ízület, és a csontfelszínek fokozatos és folyamatos pusztulásával járó kórkép. Az ízületi gyulladások közül a leggyakoribb. Lényege a porcpusztulás az ízület területén, a csontok ízfelszínén. Az izületi porc normális állapotban tükörsima felszín, amely a betegség hatására durvává, egyenetlenné válik. A csont felszínén apró kinövések jelentkeznek és mozgáskorlátozottságot, fájdalmat okoz. Kialakulását elősegítheti: -

az ízület túlterhelése, megerőltetése,

-

elhízás vagy az

-

ízületet alkotó csontok elmozdulása.

Leginkább érintettek ebben a teherviselő ízületek, mint pl. a deréktáj, csípő és a térd. Általában idősebb korban alakul ki, és nem minden esetben jár látványos tünetekkel. PSZICHIÁTRIAI

BETEGSÉGEK

-

szorongásos zavarok – neurózisok

-

pánikzavar

-

hangulatzavarok – depresszió

A szorongásos zavarok az emberiség leggyakoribb betegségei. Élete folyamán a népesség legalább 25%-a megél valamilyen szorongásos betegséget. Az orvoshoz forduló betegek mintegy 40-50 %-a neurotikus. Az élettani és a kóros szorongás közötti átmenet nem éles. A szorongásos zavarok eredete még nem tisztázott. Feltehető, hogy öröklött tényezők szerepet játszanak kialakulásában. Jellemző fájdalomélmény, a betegségtudat. A szorongó beteg gátolt benyomást kelt, mozdulatai lassúak, kimértek, óvatosak. Beszédére az általánosítás jellemző. A pánikbetegség minden előzmény nélkül kialakuló súlyos félelem, a beteg környezete súlyos rosszullétet lát vegetatív tünetekkel (verejtékezés, remegés, erős szívdobogás, légszomj, mellkasi fájdalom, hasi panaszok, ájulás érzés).

91

Az élet során különösen megterhelő lelki behatások bárkinél vezethetnek a hangulati élet átmeneti zavarához. Depresszióról, mint betegségről akkor beszélünk, ha az eltolódás jelentős mértékű, huzamos időn át fennáll, megváltozik a magatartás, a gondolkodás elnehezül (sötét, nyomott, szomorú, kedvetlen, motiválatlan), az érzelmek eltompulnak (nem tud örülni), csökken a szellemi-fizikai teljesítmény, romlik az életminőség, beszűkülnek a társas kapcsolatok, alvás és egyéb vegetatív zavar alakul ki. Az önpusztító gondolatok gyakoriak (megyénk e vonatkozásban hosszú időn át országosan a statisztika élén járt). Rokkantsághoz vezető betegségek megoszlása A lakosság egészségi állapotát legjobban a morbiditási adatok alapján lehet tanulmányozni, melyek olyan betegségek gyakoriságát is kifejezik, melyek nem, vagy nem feltétlenül halálos kimenetelűek, ilyenek például a mozgásszervi kórképek, egyes idegrendszeri betegségek. Teljes körű, az egész lakosságra kiterjedő megbízható morbiditási adatok több betegség esetében nem állnak rendelkezésre. A megbetegedési adatok csoportjai:

•



nyilvántartott



rejtett (latens) morbiditás



tényleges morbiditás = nyilvántartott + latens

A nyilvántartott morbiditás adatforrásai a kötelezően előírt betegség-bejelentések, betegség-regiszterek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai és az egészségügyi intézmények statisztikai jelentései.

•

A rejtett morbiditást epidemiológiai vizsgálatokkal, például követéses vizsgálatokkal vagy szűrővizsgálatokkal ismerhetjük meg.

Tápanyagok és sajtépítő anyagok szerepe: Tápanyagok: - energiaforrásul szolgálnak: fehérjék (állati, növényi) szénhidrátok (egyszerű cukrok, pl. szőlőcukor; összetett cukrok, pl. keményítő) zsírok (állati, növényi) Sejtépítő anyagok – nem energiaforrások: vitaminok víz ásványi sók Enzimek: Szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat: - Fehérjebontók: pepszin, tripszin, erepszin - Szénhidrátbontók: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz - Zsírbontók: lipáz. 26. A Ismertesse az agy szerkezetét, részeit! Ismertesse a következő neurológiai kórképeket: cerebrovascularis insultusok, dementia, idegrendszeri gyulladások, epilepsia!

92

Az agy részei:  A gerincvelőnél vastagabb és azzal összefüggő, de annak strukturális rendezettségét már nem mutató köteg az agytörzs. Részei:  -nyúltvelő  -híd  középagy Szürke és fehér állománya nem különül el. A felszálló és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak át. Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felelős. Nyúltvelő: Reflexközpont: légzés, keringésszabályozása, emésztés, nyelés, hányás,köhögés, nyálelválasztás. A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át. Híd: légzési és keringési központ, nyúltvelői központokat felülszabályozza,azok működését összehangolja. Pl.: nyelés és beszéd. Középagy: tudat alatti reflexek központja: pupillareflex, rágási-reflex, testtartás reflex  köztiagy (talamusz, hipotalamusz): Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehér állomány. Talamusz (felső rész): az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv. Szaglópálya) Hipotalamusz (alsó rész): vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szabályozás központjai vannak itt. Hormonokat termel:oxitocin, vazopresszin. Dühközpont is itt van.  kisagy (cerebellum): Az agytörzs mögött található. Két félteke van, felületén tekervények vannak. Szürke és fehérállományra különül, a szürke állomány van kívül. Kap információt a nagyagy érz ő-, és mozgató területeiről, az agytörzstől és a gerincvelőtől is. Mozgáskoordinációs központ. Szerepe:  Célvezérelt mozgások irányítása  Elindult mozgáspontosítása  Egyensúly megtartása 4. nagyagy: Legnagyobb, legfejlettebb agyterület. Agyhártyák borítják. Felszíne barázdált, tekervényes. Két féltekből áll, ezeket a kérges test kapcsolja össze. Lebenyekre osztható: homloklebeny fali lebeny halántéklebeny nyakszirti lebeny Szürke és fehér állomány elkülönül. Agykéreg felépítése: 1 Szürkeállomány: Idegsejtek sejtjei alkotják. Jellemző idegsejtjei a piramis sejtek. Működési egységei a sejtoszlopok. 2. Fehérállomány: idegsejtek idegrostjai alkotják- pályák. Ezek lehetnek:  felszálló érzőpályák  leszálló mozgató pályák  egy félteken belüli részeket összekötő pályák  a két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák.

∞∞∞∞∞ 26. B.Beszéljen a klasszikus svédmasszázst megelőző vizsgálat fontosságáról, valamint a masszázs kivitelezésének optimalis feltételeiről! Kezelőlap: A kezelőlapon a szakorvos feltünteti a beteg nevét, TAJ-számát és a diagnózist. A kezelőlap első oldalán fel vannak tüntetve a lehetséges kezelések. Az orvos itt megadja az adott kezelés időtartamát és fürdőkezelés esetén annak hőfokát. A kezelőlapon található egy emberi test ábrázolása elől-, illetve hátulnézetben, amelyen az orvos bejelöli a kezelendő testtájékot. Ha nem kerül bejelölésre testtájék, akkor az egész testre vonatkozik a kezelés. Megtekintés: Látható elváltozások:

93

     

Bőr színe Bőrelváltozások Bőr turgora Izomtónus Izületi és szöveti duzzanat Izületi deformitások

Tapintható elváltozások:

   

Bőrhőmérséklet Kötőszövet mobilitása Az izmok tónus állapota Az izületek, izmok nyomásérzékenysége

Méréses vizsgálatok:

   

Bőrhőmérséklet Pulzus Vérnyomás Izomkörfogat

A vizsgálat célja:  

a szöveti állapot feltérképezése /myogelosisok, tender, trigger pontok, izomtónus/



A masszázs kezelés megtervezése Izületi és szöveti duzzanat



Kikérdezés: kor, nem, előző betegségek,hol érez fájdalmat, stb…. Símitással vizsgálat: az esetleges myalgiás csomók kitapintása. Felszerelés, hőmérséklet:

   

Jól szellőztethető,20-25 fok optimális hőmérsékletű helység Kezelőpad : 180-200 cm hosszú, 70-80cm széles, magassága a kezelő magasságának megfelelően szabályozható legyen A fejtámla magassága állítható legyen Különböző méretű kényelmi eszközök

Vívőanyagok fajtái: A modern masszázs nem használ vivő anyagot, ha mégis, akkor krémeket és olajokat használhatunk egyéni igénytől függően.. Olaj: Jó, mert csúszik, nem jó, mert nagyon csúszik. Nagyon kell figyelni az olaj mennyiségére. Bázis olaj: földimogyoró olaj, olivaolaj, napraforgó olaj, lehet bele tenni egy kis mandula, jojoba, stb olajat. Masszázs olaj, Innorheuma olaj, Johnsons baba olaj Masszázs krémek: Zsíros alapúak, (MOLLIS), Hintőpor: elavult módszer, csúszik, amennyire kell. Eltömíti a pólusokat, szárít (szilikózis veszély)

94

Masszőr megjelenése, szaktudása: ∞∞∞∞∞ 26. C Ismertesse az egészség fogalmát, az egészség koncepcióit! Sorolja fel az egészségügyi ellátórendszer felépítését, a prevenció-kuráció-rehabilitáció lényegét! Beszéljen a fogyatékossággal élő betegek, sportolók, kommunikációs akadálymentesítéséről! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. Egészség koncepciói: 1. biológiai egészség: testünk megfelelő működése 2. lelki egészség: világnézetünk, erkölcsi alapelveink, tudatunk nyugalma és a belső béke 3. mentális egészség: tiszta, racionális és logikus gondolkodás 4. érzelmi egészség: az érzések felismerése, megélése és kifejezése 5. szociális egészség: embertársainkkal megfelelő kapcsolatok kialakítása A gyógyító-megelőző ellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók összességét hívjuk összefoglaló néven egészségügyi ellátórendszernek. A szociális alapszolgáltatások a következők: a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) az étkeztetés, c) a házi segítségnyújtás, d) a családsegítés, e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f) a közösségi ellátások, g) a támogató szolgáltatás, h) az utcai szociális munka, i) a nappali ellátás (nappali ellátást nyújtó szociális intézmény). Magyarul "gyógyítás", azaz azon gyógyító ellátások összessége, amelyek célja a betegség miatt megromlott egészségi állapot javítása, az állapot stabilizálása A prevenció fogalma, szintjei A prevenció latin eredetű szakkifejezés (pre[előtte]+venire[jönni), mely megelőzésére vonatkozó átfogó és sokszínű tevékenységek összességét jelenti.

a

betegségek

A megelőzés (prevenció) magában foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgálják. Az ELSŐDLEGES (primer) megelőzés egyes értelmezések szerint az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők elhárítására irányuló bármilyen tevékenység. Az előzőnél szűkebb értelemben az elsődleges megelőzés jellemzően az egészségügyi alapellátás szereplői által végzett betegségmegelőző tevékenység. Az egészségügyi ellátás keretein kívül végzett prevenciós tevékenységek az egészségfejlesztés hatókörébe tartoznak. Az egészségügyi alapellátás szakemberei által nyújtott legfontosabb primer prevenciós tevékenységek az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. egészségnevelés

95

2. védőoltások A MÁSODLAGOS (szekunder) megelőzés lényege, hogy betegség kialakulására figyelmeztető állapotokat, vagy betegségeket korai szakaszban felismerjen, és ezáltal lehetővé váljon azok időbeni kezelése. Legfontosabb szekunder prevenciós tevékenység a szűrés, amely rendszerint az egészségügyi ellátás keretein belül történik. A HARMADLAGOS (tercier) megelőzés során a cél a betegség okozta károsodások progressziójának megállítása és a károsodások csökkentése gyógykezeléssel, illetve legkedvezőbb esetben az egészség helyreállítása rehabilitációval. Az idetartozó tevékenységek csak az egészségügyi ellátásban történhetnek. Rehabilitáció = helyreállítás



Szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a fogyatékos/rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben ∞∞∞∞∞ 27. A Foglalja össze az érzékszervek felépítését, feladatukat! Ismertesse az érzékszervi zavarokat!

és

határozza

meg

LÁTÓSZERV (ORGANUM VISUS) A látószerv vagy szem (oculus) a környezetből fényingereket vesz fel, amelyek révén a tárgyak formájáról, színéről kapunk információkat. A szem önálló szerv, amelyhez a fényfelfogó receptorokon és az optikai berendezésen kívül még különböző kiegészítő apparátusok tartoznak, így a szemizmok, a könnykészülék, a szemhéj stb. A látószerv részei:  a szemgolyó  a szemmozgató izmok  a szem védőkészüléke  a könnykészülék A SZEMGOLYÓ (BULBUS OCULI) A szemgolyó gömb alakú test, amely a szemüregben zsíros kötőszövetbe ágyazva, szemmozgató izmoktól körülvéve helyezkedik el. Három burokból áll, amelyek különböző szerepet töltenek be: a külső burok védő; a középső tápláló; a belső ingerfelvevő funkciójú. A szemgolyó belsejében a fénytörőközegek vannak. A szem burkai 1. A szem külső burka a szemgolyó vázának fogható fel, amely megadja a szem alakját és amelyet a szem tartalmának nyomása tart feszesen. Ezen rögzülnek a szemizmok. A külső burok hátsó 4/5 része az ínhártya (sclera), fehér színű, átlátszatlan rostos kötőszövetből álló tok, míg elülső 1/5-e óraüvegszerűen illeszkedő átlátszó rész, a szaruhártya (cornea). A sclera elölről mint szemfehérje látható. A középső buroktól limfával kitöltött rés választja el. A sclera külső felszínét hátul vékony tok borítja, amely a szemgolyót elhatárolja a szemüreg zsírszövetétől, és amelyben a szemgolyó ízületi fej módjára elmozdulhat. A sclerát a szemgolyóba lépő valamennyi ér és ideg átfúrja. A cornea üvegszerűen átlátszó hártya, amely mögött a szem színét adó szivárványhártya teljes egészében áttűnik. A cornea külső felszínét a könnymirigy termelte folyadék tartja nedvesen, megakadályozva, hogy kiszáradjon. Belső felszíne az elülső szemcsarnokkal érintkezik, és onnan a csarnokvíz diffúzió útján táplálja. A cornea nem tartalmaz ereket, de igen gazdag érző idegvégződésekben. Ennek folytán akár a legfinomabb érintés is a szemrés záródását eredményezi (corneareflex). A cornea felszínéről a fénysugarak kis része mint tükörről visszaverődnek, míg nagy részük a kívülről konvex, belülről konkáv szaruhártyán keresztül továbbjut a szemgolyó belsejébe. Így a szaruhártya a szem egyik fő fénytörő közege. 2. A középső burok a szemgolyó érhálózatát és fényt át nem eresztő pigmentsejtek rétegét tartalmazza, ezért fekete. A középső buroknak három részét különítjük el: a) Érhártya (choroidea). A sclera terjedelmének megfelelő hátsó nagyobb részlet az ínhártya és a retina között.

96

b) Sugártest. A középső burok középső része, a choroidea folytatása, előre, gyűrű alakban emelkedik be a szemgolyóba. Szerepe kettős: érfonatokból álló nyúlványai a vérből való szűrés útján termelik a csarnokvizet, izmai pedig a szemlencsét közel- vagy távollátásra állítják be (alkalmazkodási izom). c) Szivárványhártya (iris). Élő szemben a szem színét meghatározó, jól látható kerek hártya; oldalfelé a sugártesthez rögzül. Középen kb. 4 mm átmérőjű kerek nyílása a pupilla. Az iris nagyjában a homloksíkban a szaruhártya és a lencse között helyezkedik el, és ezt a teret két részre: elülső és hátulsó szemcsarnokra osztja. A két tér a pupillán keresztül közlekedik egymással (csarnokvízáramlás). A pupilla a fényképezőgép fényrekeszéhez hasonlítható: nagyobb fény hatására szűkül, kevesebb fényre erősen kitágul. A pupilla ezen működését a szivárványhártya állományában elhelyezkedő vegetatív beidegzésű izmok végzik. Az iris állományában bő érhálózatot és sok pigmentsejtet találunk (fekete, barna szem). Kevés pigmentsejt esetén a szem kék színű, míg a pigmentréteg teljes hiányakor az áttűnő erek a szemnek piros színt kölcsönöznek (albínók). 3. A belső burok két rétegből áll, amelyek elöl a pupilláris szélnél átmennek egymásba. A choroidea felé tekintő külső réteg a pigmentréteg, a szemgolyó belseje felé tekintő a tulajdonképpeni ideghártya (retina). A pigmentsejtek nyúlványai a retina csapjai és pálcikái közé ékelődnek, és fényben festékanyaguk a nyúlványokba nyomul, míg sötétben ismét visszahúzódik a sejtekbe. A retina rendkívül vékony, sima hártya. Megvilágításkor színtelen, sötétben a látóbíbor (rhodopsin) vörösre színezi. Elülső része, amely az irist és a sugártestet fedi, fényre érzéketlen, hátulsó, az érhártyára fekvő része fényérzékeny: ez tartalmazza a tulajdonképpeni fényfelvevő receptorokat. Ez utóbbi részen két fontos terület különül el, éspedig a látóideg (n. opticus) kilépési helye, a látóidegfő, továbbá ettől 4 mm-re oldalt a kb. 2 mm átmérőjű sárgafolt (macula lutea), amely a szem optikai tengelye hátsó végpontjának megfelelően helyezkedik el. A látóidegfő nem tartalmaz fényfelvevő elemeket, így itt nem keletkezik kép (vakfolt). Az éleslátás helye a macula lutea közepe. A retina működésének megértéséhez bizonyos fokig ismerni kell finomabb felépítését is. Az ingerfelvevő receptorok a fényérzékeny pálcikák (kb. 75 millió) és a színérzékeny csapok (kb. 4 millió). Ezek a retina külső rétegében, a pigmentréteg szomszédságában helyezkednek el. Ingerületüket a retinán belül a középső rétegben fekvő bipoláris idegsejteknek adják át. A belső rétegben nagy ganglionsejteket találunk, amelyek felveszik a bipoláris sejtek ingerületét, és nyúlványaik a látóideget kialakítva vezetik tovább az impulzusokat az agyvelőbe. FÉNYTÖRŐ KÖZEGEK A fénysugár különböző fénytörő közegeken át éri el a retinát. Ezek a cornea, a csarnokvíz, a szemlencse és az üvegtest. Ez utóbbi három a szemfolyó belsejében foglal helyet. Csarnokvíz. Víztiszta folyadék, amely a szemcsarnokokat kitölti. A csarnokvizet a sugártest nyúlványainak érfonatai termelik, majd a szemcsarnokokon átáramolva, a szem vénás fonatai szívják fel ismét. Két szemcsarnok van; ezek egymással a pupillán át közlekednek. Az elülső szemcsarnokot a cornea és az iris között találjuk; a hátulsó szemcsarnokot elölről az iris hátsó felszíne, hátulról a lencse elülső felszíne határolja. Szemlencse. Kétszer domború (bikonvex), tökéletesen átlátszó, víztiszta test; különböző betegségekben és a halál beállta után elhomályosodik. A lencse a szem fő fénytörő közege. Rugalmasságánál fogva fokozhatja domborúságát, és ezáltal törőképessége (közelre nézéskor) megnövekszik. Idősebb korban a lencse rugalmassága csökken, ami öregkori távollátáshoz vezet. A lencse közvetlenül az iris és az üvegtest között fekszik. Oldalfelé lencsefüggesztő rostok kapcsolják a gyűrű alakúan bedomborodó sugártesthez. A lencsefüggesztő rostokat a szem belnyomása és a sugárizmok elernyedése kifeszítve tartja, s így a lencse általában ellapult állapotban van. A szemnek a távolba látásra való beállása a normál nyugalmi állapotnak felel meg. A lencsében erek nincsenek, oxigén- és tápanyagszükségletét a csarnokvízből veszi fel. Üvegtest. Csaknem gömb alakú, kocsonyás állományú, átlátszó test, amelynek elülső oldalán a lencse befekvésére mélyedés van; kitölti a lencse és a retina közti teret. Fénytörő képessége csekély, tekintve, hogy törésmutatója a vízével közel azonos. Fő szerepe a szemgolyó és a burkok megfelelő feszességének fenntartásával a szemgolyó alakjának biztosítása. Ha a szem megsérül, az üvegtest kifolyhat, és a szemgolyó összeesik. SZEMMOZGATÓ IZMOK A szemgolyókat a szemüreg hátulsó csontos falán eredő és a szemgolyón tapadó 6-6 karcsú, lapos izom mozgatja. Közülük 4-4 egyenes (külső-belső-alsó-felső), 2-2 pedig ferde lefutású (felső és alsó ferde izom). Az egyenes izmok - ha izoláltan működnek - a szemgolyót saját oldaluk felé

97

fordítják. A ferde izmok - tekintve, hogy a szemgolyó haránttengelye mögött tapadnak - a szemgolyót saját húzásukkal ellentétes irányba fordítják. A szemgolyó mozgásai rendszerint több izom kombinált működése révén keletkeznek. A két szemgolyó sokirányú, összerendezett elmozdulásait bonyolult idegi mechanizmus szabályozza. Egyes izmok beidegzési zavara hibás szemmozgásokhoz, kancsalsághoz vehet. A szemmozgató izmokat a III., és IV. és a VI. agyideg látja el mozgató rostokkal. A szemmozgások összerendezését magasabb központi idegrendszeri (középagy, homloki agykéreg) központok végzik. Helyzeténél fogva a szemizmok közé soroljuk a felső szemhéj saját emelőizmát is, amely a szemüreg hátulsó részén ered, és a szemhéjba sugárzik. Ha idege (III. agyideg) megbénul, a felső szemhéj lefelé csüng, és a látás erősen zavart. A szemhéj szerkezetét a vékony külső bőrrétegen kívül izmok, porckemény kötőszövet, mirigyek és szőrtüszők alkotják. A porckemény kötőszövet, a pillaváz adja a szemhéj lemezszerűségét. Alakja a szemgolyóhoz igazodik. Rajta rögzülnek a felső szemhéjemelő izom és a pillaváz saját izmai. A pillavázba ágyazottan módosult faggyú- és verejtékmirigyek találhatók. A szemhéjak belső felszínét kötőhártya béleli. A kötőhártya alatti kötőszövetben számos nyiroktüszőt látni, amelyeknek a szemen keresztül behatoló fertőzés elleni védelem a feladatuk. Kötőhártya (conjunctiva). Érzékeny, vékony hártya, amely beborítja a szemhéjak belső felszínét és a szemgolyó szemrésben szabadon álló részét a cornea kivételével. Elnevezése is összekötő jellegéből származik. A kötőhártyába ágyazottan járulékos könnymirigyeket találunk. KÖNNYKÉSZÜLÉK A könnykészülék a könnyet termelő mirigyekből és az elvezető rendszerből áll. A könnyet a szemüreg oldalsó-elülső részén fekvő könnymirigy (glandula lacrimalis) termeli. A mirigy kivezetőcsövén keresztül a váladék a szemgolyó elülső felületére jut, amelyen a sótartalmú folyadék szabadon végigfolyik (a pislogás nagymértékben elősegíti a könny elkenését a szaruhártyán), majd a belső szemzugban elhelyezkedő könnytóba gyűlik össze. Innen könnycsatornákon át a könnyzacskóba, onnan az orr-könnyvezetéken keresztül az orrüreg alsó járatába jut. HALLÓ- ÉS EGYENSÚLYOZÓSZERV (ORGANUM VESTIBULOCOCHIEARE) 1. HALLÓSZERV KÜLSŐFÜL Részei: a fülkagyló, a külső hallójárat és a dobhártya. Fülkagyló. A fülkagylót bőrrel fedett, többszörösen görbült, rugalmas porc és csökevényes izomzat alkotja. A porc a kagyló alsó részén hiányzik, itt zsírszövetet találunk a bőr alatt (fülcimpa). A fülkagyló külső felszíne domború, belső felszíne homorú, rajtuk több kiemelkedés és bemélyedés látható. Alakja és nagysága egyénenként változik. Az állatok a fülkagylót jól fejlett fülmozgató izmokkal a hang irányába képesek fordítani. Az embernek ez a képessége visszafejlődött, az izmok elcsökevényesedtek. Külső hallójárat. A fülkagyló közvetlen folytatása, kb. ceruza vastagságú, részben porcból, részben csontból áll, gyengén S alakban görbült járat, amelynek belső végét a dobhártya zárja le a dobüreg felé. A külső hallójárat fala a dobhártyával hegyesszöget zár be, s minthogy e helyen a fal is kiöblösödik, a dobhártya alsó kerületénél bemélyedés támad. A külső hallójáratba került idegentestek leggyakrabban ide ékelődnek be. A dobhártyát élőben csak akkor láthatjuk, ha a hallójárat hajlatait a fülkagyló erélyes fel- és hátrafelé húzásával kiegyenesítjük. A külső hallójáratot bőr béleli, amelyben védő funkciót betöltő speciális faggyúmirigyek (fülzsírtermelők) és szőrszálak vannak. Dobhártya (membrana tympani). 1/10 mm vastag, közel kerek, 10-11 mm átmérőjű, rugalmas hártya, amely a külsőfület a középfültől elválasztja. Élőben szürkés színű, rajta áttűnnek a középfül képletei. A dobhártyát a külső hallójárat felől bőr, a dobüreg felől nyálkahártya fedi. Felső része vékony, könnyen átlyukadhat, ez az un. Shrapnell-hártya. Belső felszíne a kalapáccsal szorosan összenőtt. A dobhártya ezáltal kissé befelé domborodik, tölcsérszerűvé válik. KÖZÉPFÜL Fő része a halántékcsont piramisában elhelyezkedő tégla alakú üreg, a dobüreg. Tartalma: ízületesen kapcsolódó három hallócsontocska, szalagok, izmok és nyálkahártya-

98

képződmények. Feladata a dobhártyarezgések továbbítása a hallócsontocskák közvetítésével a belsőfülhöz. A középfülhöz soroljuk még a dobüreget a garattal összekötő vezetéket, a fülkürtöt is. Dobüreg (cavum tympani). Nyálkahártyával bélelt, légtartalmú üreg, amely a külső- és belsőfül között helyezkedik el. Külső falát a dobhártya képezi. Belső falán két nyílás található, amelyek a belsőfül felé létesítenek kapcsolatot. A felső nyílás ovális alakú (ovális ablak); ebbe fekszik bele az egyik hallócsontocska, a kengyel talpa, és azt lezárja. Az alsó kerek nyílást (kerek ablak) a dobhártyához hasonló rugalmas lemez, a másodlagos dobhártya fedi. A hátsó falon keresztül a dobüreg a csecsnyúlvány légtartalmú üregrendszerével közlekedik. Az elülső falon kezdődik a fülkürt. Hallócsontocskák. A dobüregben három, egymással ízületesen kapcsolódó hallócsontocskát találunk. Ezek kívülről befelé a következők: kalapács, üllő, kengyel. Mindhárom csontocska alakja megfelel a nevének. A kalapács nyele szorosan hozzánőtt a dobhártyához, és annak közepét köldökszerűen behúzza. Ez a szoros kapcsolat biztosítja a rezgések átvitelét. A kalapács feje az üllő vájulatába illeszkedik. Az üllő nyúlványa a kengyelhez kapcsolódik. Az így kialakult hallócsontlánc a dobhártya rezgéseit a kengyel talpának közvetítésével közvetlenül viszi át a belsőfül folyadékára (perilympha). A dobüreg izmai. Az ízületesen kapcsolódó és emelő módjára elmozduló hallócsontocskákat két izom működteti. A dobhártyafeszítő izom a kalapácson rögzülve a dobhártya feszességét szabályozza; a kengyelizom a kengyel talpát emeli ki az ovális ablakból, és ezáltal kivédi a túl erős rezgések átterjedését a belsőfülre. Ha az izom megbénul, a beteg a legkisebb zörejeket is kellemetlen erősségűnek érzékeli. Fülkürt (Eustach-féle kürt). A dobüreget a garat felső részével összekötő 3-4 cm hosszú vezeték. A dobüreg elülső falától kiinduló szakasza csontos, garati vége porcos felépítésű. Belső bélését mirigyekben gazdag nyálkahártya képezi. A fülkürt átmetszetben résszerű, a csatorna lumenét a rajta rögzülő izmok minden nyelésnél tágítják. Így a dobüreg a garat felől egyrészt szellőződik, másrészt biztosítja a dobüregben a dobhártyára kívülről ható nyomással azonos nyomást. A hirtelen fellépő légnyomásváltozást a nyelés kiegyenlíti (a repülőgép fel- és leszállásakor az utasok azért kapnak cukorkát, hogy a gyakori nyelés biztosítva legyen). BELSŐFÜL (LABYRINTHUS) Míg a külső- és középfül a hallás szolgálatában áll, és feladata a hangvezetés, a belsőfül tartalmazza mind a hallószerv, mind az egyensúlyozószerv receptorait. A labyrinthus a halántékcsont piramisában helyezkedik el. Megkülönböztetünk rajta egy külső csontos tokot, a csontos labyrinthust és a belső, tulajdonképpeni hártyás labyrinthust. Csontos labyrinthus. Részei: az előcsarnok, a csiga és a félkörös ívjáratok. Előcsarnok (vestibulum) a belsőfül középső, tágult része, amelyből előre a csiga, hátra a félkörös ívjáratok indulnak. A vestibulum az ovális ablak útján közlekedik a dobüreggel. Félkörös ívjáratok (canales semicirculares). Három félkörös ívjáratot: hátsót, felsőt és oldalsót különböztetünk meg, amelyek a tér három fő síkjában egymásra merőlegesen helyezkednek el. A felső félkörös ívjáratok és hátulsó félkörös ívjáratok vertikális helyzetűek, egymásra merőlegesek, míg az oldalsó a vízszintes síkban, az előbbiekkel derékszöget képezve fekszik. Az ívjáratok a vestibulumból indulnak ki, és ugyanoda térnek vissza. Két ívjárat összenyílása folytán a vestibulumban csak öt szájadékot találunk. Az ívjáratok egyik vége a kiindulásnál hagymaszerűen tágult (ampulla). Csiga (cochlea). A labyrinthus elülső része. Kerti csigához hasonlóan a vestibulumból kiindulva 2 és 3/4 kanyarulatból áll, amelyek különböző síkban helyezkednek el. A csiga kanyarulatai egy csigatengely körül futnak. A csigatengely körül a csiga üregét harántirányban felező spirális lemez fut, amely egy hártyás lemezzel, kiegészülve az egyes kanyarulatokat felső és alsó részre osztja. A hallóideg végződései az un. Corti-féle szervben vannak, míg az idegsejtek a csigatengelyben képeznek idegdúcot. Hártyás labyrinthus. A csontos labyrinthuson belül helyezkedik el, de azt teljes egészében nem tölti ki. Közte és a csontos fal között folyadék (perilympha) kering. A hártyás labyrinthuson belül is folyadékot (endolympha) találunk. A hártyás labyrinthus részei: két hártyás tömlő, a hártyás ívjáratok és a hártyás csiga. Ezek közül az első három képződmény az egyensúlyozószerv receptorait, a hártyás csiga a hallás végkészülékeit foglalja magába, mely hangrezgést felfogó rendszert a fedőlemezzel együtt Corti szervnek nevezünk. A hártyás csigát a perilimfa tértől a membrana vestibularis választja el. 2. EGYENSÚLYOZÓSZERV. A csontos előcsarnokban a két hártyás tömlő helyezkedik el: a tömlőcske és a zsákocska. A tömlőcskéből indul ki és oda tér vissza a három hártyás ívjárat. Ezek formája megfelel a csontos ívjáratokénak, de azt nem töltik ki teljesen. Az egyensúlyozószerv - mint támasztó- és szőrsejtekből álló érzékhám - a tömlőcske és a zsákocska falában, illetve a hártyás ívjáratok

99

ampulláiban foglal helyet. Az érzékhám felett kocsonyás masszába ágyazottan mikroszkópos méretű mészprizmák fekszenek, amelyek a fej elmozdulásakor helyzetüket változtatják, és a szőrsejteket ingerlik. Az így keletkezett ingerületet az egyensúlyozó ideg vezeti tovább az agyi egyensúlyozó központba. SZAGLÓSZERV Az ember az emlősökhöz képest gyenge szaglású, életében a szaglás mégis jelentős szerepet tölt be. A szaglószerv a felső légutak kezdetén az orrüreg felső részének nyálkahártyájában elhelyezkedő körülírt szaglómező (regio olfactoria). Helyzeténél fogva alkalmas a belégzett levegő szaginformációinak felvételére. A szaglómező, a felső orrkagylónak és az orrsövény felső részének megfelelően, kb. 250 mm2 nyálkahártya-felület. Sárgás-barna színe élesen elválik az inkább rózsaszínű légző nyálkahártyától. A szaglómező támasztósejtek közé ékelt érzősejtekből, a szaglósejtekből áll. E receptor sejtek rövid nyúlványai (6-8 szőröcske) a nyálkahártya szabad felszíne felé tekintenek, hosszú nyúlványai a szaglórostok pedig a felvett szaglási ingerületet szaglóidegként vezetik tovább a szaglóközpontba. A szagérzéseket a belégzett levegővel az orrüregbe jutó különböző gáz vagy gőz alakú anyagok váltják ki, amelyek a szaglómező területén oldódnak. A szaglósejtek ingerei tehát kémiai anyagok, ún. szaganyagok. A belégzés módosításával (szippantás) az erre a területre kerülő anyagokat koncentrálni tudjuk, és ezáltal a szagokat intenzívebben érezzük. Étkezéskor a kilégzés során a nyelési szünetekben az orrgaratzár megnyílásakor az orrüregen kiáramló levegő a táplálék illatát ismét a szaglómező területére hozza. A szagérzékelés egyik jellemzője a fáradékonyság. E tulajdonságból következik, hogyha kellemetlen szaginger hosszabb ideig hat a szaglószervre (pl. kellemetlen szagú helyiségben kell tartózkodnunk) egy idő után "megszokjuk", és nem érezzük a kellemetlen szagot. ∞∞∞∞∞ 27. B Ismertesse a mechano-és fototerápia lényegét, eljárásait, valamint masszőri feladatait a kezelések során! Mechanoterápia. Mechanikai energiával végzett gyógykezelés. Aktív része a gyógytorna, passzív része a masszázs, kimozgatás, a különféle húzókezelések (pl. száraznyújtás, súlyfürdő) és ultrahangkezelés. (Az UH kezelésnél egy kristály segítségével az elektromos energia mechanikai energiává alakul Fototerápia. A helioterápia – napfénykezelés mesterségesen előállított komponensei, az UV sugárzás, a látható fény, valamint a lézersugárzás tartozik ebbe a csoportba Fototerápia: Fénykezelést jelent, amelynek természetes formája a napfény (helioterápia) és mesterséges formája a fototerápia. A fototerápia elterjedéséhez a fizikai felfedezések nélkülözhetetlenek voltak: Hullámhossz: 1.) . 30000 – 200 nm –ig terjed a napfény hullámhossza 2.) . vagyis az elektromágneses sugárzás spektrumában a radio – és röntgensugárzás között helyezkedik el 3.) . 30000 – 760 nm –ig terjed az infravörös sugárzás 4.) . 760 – 400 nm látható fény 5.) . 400 – 200 nm ultraibolya sugárzás 6.) . (az infravörös és UV között található a lézersugárzás) (Newton szerint a fehér fény a fényspektrum színeiből származó összetett fény.)

Frekvencia: 1.) . infravörös – 10 a 11. Hatványon – 4 x 10 a 14. Hatványon Hz 2.) . látható fény – 4 x 10 a 14. Hatványon – 8 x 10 a 14. Hatványon Hz 3.) . ultraibolya sugárzás 8 x 10 a 14. Hatványon – 10 x 10 a 17. Hatványon Hz A napsugárzás összetevői: 

. 44% látható fény

100

 

. 50 % infravörös sugárzásból áll . az UV 5 % (5,6% „A” és 0,4 % „B”) a „C”-t az ózonréteg zömében elnyeli.

A napfénysugárzás részben direkt, részben indirekt sugárzás formájában éri a szervezetet. A napfénysugárzást a mai napig is használják a gyógyászatban:     

. . . . .

psoriasis ekzema csont és izületi bántalmak vitaminhiányos állapotok kedélybetegségek

Ellenjavallatai: 1.) 2.) 3.) 4.)

. . . .

aktív TBC rosszindulatú daganatok napfényallergia heveny betegségek (pl. veseelégtelenség, cardialis decompensatio)

Mesterséges (fototerápia) fénykezelés: 1.) . Infravörös sugárzás 2.) . Látható fény kezelés 3.) . Ultraibolya sugár kezelés Infravörös sugárkezelés:  

. kezelési távolság – asztali készüléknél 25 cm, állványos készülék esetén 1 m, fali készülék esetében 1,5 m . kezelési idő: 15 perctől max 60 percig

Indikációi: 1.) . mozgásszervi (bursitism tendinitism tendovaginitis) 2.) . fül- orr- gégészeti megbetegedések (otitis, sinusitis) 3.) . bőrgyógyászati megbetegedések kezelése (hydradenitis, carbunculus)

folliculitis,

furunculus,

Látható fénykezelés: 1.) kék fény kezelés = kromoterápia – újszülöttek sárgaságának oldására 2.) . fehér fény = Evolite – felületi hámsérülések, fekélyek, decubitus kezelésére alkalma Ultraibolya sugárkezelés: . UV A . UV B . UV C – antibakteriális hatású Az UV C szobák, műtők, helyiségek fertőtlenítésére használatos (a mesterségesen előállított) Terápiás célból csak az A és B UV sugárzás használatos. Asztali, állványos, mennyezeti elhelyezésűek vagy napozóágy szerűek lehetnek Hatása: 1.) . bőr pimentáció 2.) . D vitamin képzés 3.) . hormonteremlés fokozása 4.) . vérképzőszervek működésének serkentése 5.) . harántcsíkolt izomzat erejét fokozza 6.) . a vegetatív idegrendszer szimpatikus túlsúlyának csökkentése 7.) . helyi vérbőség fokozása 8.) . anyagcsere serkentése 9.) . antibakteriális hatás (fertőtlenítő, bakteriosztatikus hatás) A bőrgyógyászatban használatos PUVA – kezelés: Psoriasis – UV – A

101

Károsító hatások:  

. fototoxikus hatás (szem, kötőhártyagyulladás, színlátás zavar, szürkületi látás zavar)VÉDŐSZEMÜVEG !!!! . fotocarcinogen hatás – bőrön lehet rákkeltő (anyajegyek, bőrelváltozások, melanoma, basalioma) – FOKOZATOSSÁG!!

Ellenjavallatok:       

. . . . . . .

fényallergia heveny TBC lázas állapot heveny bőrgyulladások heveny ideggyulladás vérzékenység ISZB (ischaemias szívbetegségek)

•

27. C Ismertesse a betegmegfigyelés szabályait, és fontosságát a gyógy-és sportmasszőri

A betegmegfigyelés • • • • • •

legyen: Szakszerű Pontos Rendszeres Aktuális (akkor és ott) Az észlelést követően azonnal és pontosan dokumentált Dönteni kell arról, hogy mi a további teendő – azonnali beavatkozása, orvos értesítése A masszázskezeléseket megelőző vizsgálatok

   

szöveti állapot feltérképezése fájdalmas területek felmérése beteg általános állapota a masszázs kezelés megtervezése

Kórelőzmény (anamnézis) felvétel:

      

beteg dokumentációjának áttekintése családi és szociális anamnézis jelen panaszok (aktuális anamnézis) fájdalom (jellege, helye, ideje, mióta áll fenn, mire múlik, kisugárzás) gyulladás (heveny gyulladásos tünetek, degeneratív elváltozások tünetei) mozgáskorlátozottság anatómiai elváltozások

Megfigyelés (inspectio):

        

már amikor bejön vetkőzés, járás, tartás gerinc görbületei, antalgia csontozat és izomzat általános és régiónkénti állapota sorvadás (atrophia), izom, izület, vagy ínzsugorodás (kontraktura), látató letapadás (spazmus) bőrszín, bőrelváltozások, bőrbetegségek, anyajegyek, hegek műtéti heg esetén kérdezzünk rá onkológiai (daganatos betegségekkel foglalkozó orvostudományi ág) műtét után csak orvosi engedéllyel kezeljük szalagszerű kötőszöveti elváltozások

102

     

elváltozások a kézen, lábon (csomók, összenövések, kontraktúrák, ujjak irányának eltérése[deviatio], sorvadt izmok, beidegzési zavarok) térd állása O (varus) vagy X (valgus) duzzanatok, vizenyők (ödémák) visszértágulatok, vérrög (trombózis) lábszáron barna foltok (rossz vénás keringés) lábboltozatok, bőrkeményedések, bütyök (hallus valgus), kalapácsujj

Kézzel történő vizsgálat (palpatio):

     

a bőr hőmérséklete, és régiónkénti eltérései a bőr száraz vagy nyirkos volta eltolhatóság, kiemelhetőség vizenyők - ujjbenyomatot tartja-e? kötőszövet állapota - letapadások, lipoma, ganglion, copeman-hernia izmok - tónus, területek ahol izomfájdalom van (myalgia), a két oldal különbsége (myogelosis)

izületek - nyomásérzékenység, kontraktura Hallgatózás (ausculatio):



izületi hangok, zörejek figyelése (crepitatio)

Tárgyilagos (objektív) vizsgálatok:

 

hossz, körfogat, izomerő, izomkörfogat, mozgáspálya szöge pulzus, vérnyomás

A betegmegfigyelés lépései: 1. Általános megtekintés: járás, beszéd, ápoltság, arckifejezés, bőrszín, bőrelváltozások 2. Egyes testrészek megtekintése: fej, nyak, mellkas, has, végtagok, körmök (mindegyiknél soroljon fel egy-két példát) 3. A tudatállapot megfigyelése: tiszta tudat (térben és időben orientált), kóros tudatállapotok – közöny (apátia), aluszékonyság (szomnolencia), öntudatlanság (szopor), eszméletlenség (kóma), emelkedett hangulat (eufória), térbeli és időbeli tájékozatlanság, negatívizmus, lázas delírium, delírium tremens, haláltusa (agónia). 4. A magatartás megfigyelése: együttműködő, ellenkező, szorongó, bizalmatlan, képzelt beteg (hipochondria), betegségszínlelő, betegségtagadó, ideggyenge (neuraszténiás), hospitalizált (tudjon mindegyikről beszélni). 5. Kardinális tünetek: testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, légzés 6. Váladékok megfigyelése: vizelet (mennyisége, színe, átlátszósága, ürítése, fajsúlya), hányadék (hányás módja, száma, hányadék mennyisége, színe, tartalma), széklet (székletürítések száma, konzisztenciája, színe, szaga, tartalma), köpet (mennyisége, tartalma, összeállása, színe), 7. Testtömeg megfigyelése: átlagos, hízás, fogyás (melyik, mire jellemző) 8. Alvás megfigyelése: elalvási zavarok, átalvási problémák 9. Fájdalom megfigyelése: helye, jellege, időtartama, kisugárzása, jellegzetes fájdalmakra ∞∞∞∞∞ 28. A Jellemezze a környéki idegrendszert, a vegetatív idegrendszert és a hószabályozást! Beszéljen a Dystrophia musculorum progressiva, és a neuropathia lényegéről, tüneteiről! A vegetatív idegrendszer: Feladata az akaratunktól függetlenül működik, szabályozó szerepe van (emésztés, légzés) A zsigerek működését hangolja össze. Mirigyeket, simaizmokat, ereket idegzi be. Biztosítja a belső környezet állandóságát. Anatómiai (központi, környéki) és funkcionális szempontból két, egymással ellentétesen működő részre osztható: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre,

103

A vegetatív idegrendszer anatómiai jellegzetésségei: A központi idegrendszerből induló (efferens) vegetatív rostok jellemzője, hogy a periférián idegdúcban (ganglion) mindig átkapcsolódik egy második neuronra és annak idegrostja éri el a célszervet. Ez alapján megkülönböztetünk ganglion előtti (preganglionáris) és ganglion utáni (postganglionáris) rostot. A dúcok a szervezet különböző pontjain találhatók. Dúctipusok:  gerinc mellettiek (paravertebrális ganglionok)  gerinc előttiek (praevertebrális ganglionok)  zsigeri dúcok, a zsigerek közelében vagy kapujában  zsigerek falában A vegetatív idegrendszernek összeköttetése van agy- és gerincvelői idegekkel A szimpatikus idegrendszer Központi rész: a gerincvelő utolsó nyaki szelvényében (C8), a mellkasi (Th1-12) és az ágyéki (L12) szakaszában a gerincvelő oldalsó szarvában lévő vegetatív (visceromotoros) sejtek. Perifériás rész: A gerincoszlop két oldalán- a koponyaalaptól a frkcsigolyáig- húzódó határlánc vagy dúclánc és az ezekből eredő vegetatív rostok. Idegvégződéseik adrenalint és noradrenalint választanak ki, ezért adrenerg rostoknak is nevezik. Hatása: a szervezet védekezéséért felelősek, vészreakciók. Szimpatikus izgalom a szervezetet fokozott aktivitásra készteti, a szervezetben mozgósítja az erőtartalékokat a lebontó anyagcserefolyamatok serkentésével  emeli a vérnyomást  megváltozik a véreloszlás (a vér az izmokba kerül)  sejtanyagcsere fokozódik  cukor felszabadítás (a májban tárolt glikogén glukózzá bomlik, emelkedik a vércukorszint, a sejtek nagyobb mértékben jutnak cukorhoz.  szellemi funkciók serkentése A paraszimpatikus idegrendszer Központja: részben a középagyban és a nyúltvelőben (feji v. carnial rész) itt a bolygóideg (n.vagus) magva részben a keresztcsonti gerincvelőben (keresztcsonti v. sacralis rész) Ez a húgyhólyagnak, a nemi szerveknek, a vastagbél alsó szakaszának és a végbélnek az ellátója. Perifériás rész: paraszimpatikus idegrostok. Idegvégződésein acetilkolint választanak ki, ezért kolinerg rostok. A paraszimpatikus hatás a szervezet lokalizált területein tartalékolja a szervezet erőit a felépítő anyagcsere folyamatok serkentésével. A szervezet felépítéséért, regenerálódásáért felelősek. A szimpatikussal ellentétes, ilyenkor a vér a tápcsatornába áramlik. Szerepet játszik a helyreállító folyamatokban, a beállott anyagveszteségek pótlásában. Érvényre jut a szervezet nyugalmi fázisában Hatása: nagyobb mennyiségű, enzimekben gazdag emésztőváladék termelődik A szív aktivitása csökken Fokozódik a bél perisztaltika, a záróizmok tónusa csökken A perifériás idegrendszerben a többi ideggel együtt futnak a vegetatív idegrendszer rostjai. A paraszimpatikus rostok a X. agyideggel (n.vagus) és a keresztcsonti, farokcsonti szakaszon lépnek ki a gerincből. A szimpatikus rostok a nyaki, háti és lumbális szakaszon lépnek ki. Szimpatikus izgalom hatása

Szervi válasz

Paraszimpatikus izgalom hatása

Tágul

Pupillaválasz

Szűkül

104

Fokozódik

Szembelnyomás

Csökken

Gyorsul

Szívműködés

Lassul

Szűkül, vérnyomás nő

Erek

Tágul, csökken

Elernyed

Hörgők izomzata

Összehúzódik

Csökken

Mirigyek működése

Fokozódik

Csökken

Bélmozgás

Fokozódik

Tónus csökken

Húgyhólyag

Tónus fokozódik

vérnyomás

A vegetatív működés felsőbb szabályzása (hypotalamus, agytörzs) Az agytörzs A gerincvelő közvetlen folytatása Működésében a gerincvelő fölé rendelt Szürke és fehérállománya nem különül el A felszálló érző, és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak át Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felelős Az agytörzs részei:  nyútvelő (medulla oblongata)  híd (pons)  középagy (mesencephalon) Nyúltvelő Reflexközpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés, nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át (egyik oldalról átmegy a másikra) Piramis pályák kidomborodása és az oliva itt található Az egész területén végighúzódik a formatio reticularis Belőle lép ki a IX,X,XI,XII agyideg Híd Légzési és keringési központ- nyúltvelői központokat felülszabályozza, azok működését összehangolja pl.: nyelés és beszéd egyszerre Belőle lép ki az V, VI, VII, VIII agyideg Középagy Tudatalatti reflexek központja (pupilla-, rágási-, testtartási reflex) Innen lép ki a III.agyideg Kisagy Az agyféltekék nyakszirtcsonti lebenyei alatt, a koponyaalap hátsó koponyagödrének hátsó részében fekszik. Külsejükön szürkeállomány van, közepü-kön fehér lemezek – faelágazásszerű kép Az idegrendszer minden részéből (gerincvelő, érzékszervek, nagyagykéreg felől) bőségesen haladnak pályák a kisagyhoz. A kisagy rengeteg információt integrál, amiket a mozgató idegmechanizmusokban használ fel. A kisagyműködés nélkülözhetetlen minden bonyolult és főleg célvezérelt mozgáshoz. A mozgások pontos idegi programját dolgozza ki, és a mozgatórendszer rendelkezésére bocsátja. Sérüléskor a járás, a testtartás, a mozgáskoordináció, a beszéd és a szemmozgások súlyos za-vart szenvednek. Köztiagy- Diencephalon Majdnem teljesen különálló két félre szétvált agyvelőrész, két fele csak néhány helyen függ össze egymással.

105

Zömét oldalfalának nagy szürkeállomány-tömegei képezik: Talamusz (felső rész) Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át /kivéve a szaglópálya/ Hypotalamus (alsó rész) A thalamus alatt elhelyezkedő terület, amely lefelé a hypophysis hátsó lebenyébe folytatódik. A vegetatív idegrendszer része. Vegetatív működések központja /hűtő, fűtő, éhségérzet, jóllakottság, vízforgalom szabályozás központjai vannak itt/ Hormonokat termel (oxytocin, vazopresszin) Dühközpont is itt van Szabályozó működését két úton fejti ki:  leszálló pályákon neuralis információ továbbításával (→ agytörzs, gerincvelő)  hormonális mechanizmussal (→ hypophysis) A zsigeri szervek és anyagcsere-működések állapotáról tudomást szerez:  felszálló neuralis mechanizmusok révén  kémiai információk révén Hypophisis A hypothalamus két nagysejtű magvának sejtjei hormont termelnek (ADH és oxytocin). A sejtek rostjai a hypophysis nyelébe leszálló kötegeket alkotnak és a hátsó lebenyben (neurohypo-physis) végződnek. Ezekben az axonokban áramlik le a hormon, amely a hátsó lebenyben csupán tárolódik, annak nincs saját hormontermelése. Egy kissejtes hypophysismag ún. releasing hor-monokat (pl. ACTH, TRH) termel, amelyek az elülső lebenyt (adenohypophysis) hormonok ürítésére és termelésére serkentik. Funkció: Az általa stimulált belső elválasztású miri-gyekkel a negatív visszacsatolás elvén működő szabályozási körökben az en-dokrin rendszer autoregulációját végzi Nagyagy- Cerebrum Agyféltekék  homloklebeny  fali lebeny  halántéklebeny  nyakszirti lebeny Commissurák a féltekék összeköttetései egymással  kérgestest Pályarendszerek az alacsonyabb részekkel összekötő rostok Felszálló pályák  elülső köteg  hő, felületes tapintás  fájdalom  hátsó köteg  izmok és ízületek helyzete, térbeli helyzet Leszálló pályák  piramispálya (akaratlagos mozgások)  extrapiramidális rendszer (automatizált mozgások: mimika, gesztikuláció stb.) ∞∞∞∞∞ 28. B Ismertesse a következő kórképek: artritisek, osteoporosisok, artrozisok, lágyrész reumatizmusok lényegét, tünettanát, valamint a masszázskezelések lehetőségeit! Izületi gyulladás (arthritis) lényege, fő tünetei, csoportosítása Az izület belhártyájának gyulladása mely az izület szöveteire is ráterjedhet. Oka: fertőzés, immunológiai eredetű Tünet:  spontán vagy mozgásra, nyomásra jelentkező fájdalom

106

 duzzanat  bőr melegsége  vörössége  izület mozgáskorlátozottsága Bakteriális izületi gyulladás: baktérium közvetlenül bekerül az izületbe (sérülés, véráram) Heves gyulladásos tünetekkel, lázzal jár. Csoportosítása:  Reaktív arthritis (ologoarthritis)  2-4 izületet érint, asszimetrikusan  Okozhatja:Lyme-kór, reumás láz, baktérium, Chlamydia  Monarthritis: egy izület gyulladását jelenti  Polyarthritis: 4-nél több izületet érint a gyulladás Monarthritisek: infectiosus arthritisek, traumás arthritis, köszvény Monartritis: Egy izületet érintő gyulladás Izületi belhártyagyulladást okoz, ritkán véres folyadékgyülemmel Sérülések után fordul elő, a gyulladásos tünetetket keringési elváltozások kísérik Az izületek gyakran kontraktúrában rögzülnek. Leggyakrabban kézen, bokán, lábfeje, térden észleljük. Köszvény: Purinanyagcsere következtében húgysav halmozódik fel a szervezetben. A húgysav a fehérjék lebomlásának mellékterméke. A vérben magasabb lesz a húgysavszint (hiperurikaemia), telítődik és a húgysav nátriumsó alakjában lerakódik a szövetekbe, első sorban az izületekbe. Ez rohamokban megjelenő vagy tartós gyulladást okoz. A gyulladás idülté vállhat és torzíthatja az izületet. Primer: örökletes, enzimhiány Secunder: csökkent húgysav kiválasztás Előfordulás: férfiakon gyakoribb, családi halmozódás, túltáplált embereken, 40-50 éves korosztályt érinti Tünetek: köszvényes roham váratlanul tör rá a betegre.Az izületek megduzzadnak, fölöttük a bőr vörös vagy bíborszinű, feszes, fényes és meleg, fájdalmas. Több izületet érint, gyakran az éjszakai órákban jelentkezik. Gyógyszerek hatására elmúlik. Jelentkezhet csuklón, könyökön, térden, bokán, Heveny tünetek: láz, hidegrázás, általános rossz közérzet, heves szívverés Idült: izületek deformálódása, lerakódó urát kristályok az izületekben, inakat károsítja, így a mozgás korlátozott, a bőr alatt kemény csomókban rakódnak le. Kiváltó ok:  sérülés, műtét, taruma  purin gazdag ételek, fehérjedús táplálkozás, belsőségek fogyasztása  stressz, fáradtság  nagy mennyiségű alkohol Terápia, kezelés:  cél a fájdalom csökkentése, gyulladás megfékezése  betegség visszatérésének megakadályozása  húgysavszintézis gátlása  vér húgysavszintjének csökkentése  bőséges folyadékfogyasztás  életmód váltás, testsúlycsökkentés Diéta: 

kerülje a purinban gazdag táplálékokat (belsőségek, húsok, kávé, csoki, kakaó, hüvelyesk) Roham kezelése:  fájdalomcsillapítás, gyulladás megfékezése (nonsteroid gyulladáscsökkentők, kortikosteroidok)  hideg borogatás lokálisan

107

 nyugalom Csontritkulás (osteoporosis): Lényege a csontépítés és csontbontás egyensúlyának megbomlása. Olyan csontanyagcsere zavar, melyre a csonttömeg ritkulása jellemző. Felosztása szerint lehet: - primer, melyeknek nem ismerjük az okát. Ide tartozik az időskori (senilis) és a fiatalkori (juvenilis) osteoporozis. -szekunder, melyeknek oka ismert: ösztrogén hiány, fokozott pajzsmirigy funkció, alkoholizmus, májbetegség, kálcium hiányos táplálkozás, felszívódási zavarok, mozgásszegény életmód A csont mennyisége annyira lecsökkenhet, hogy enyhe behatásra is törés következhet be. Előrehaladott stádiumban a csigolyák össze is roppanhatnak, akár 10-15 cm-t is csökkenhet a testmagasság. Tünetei: fizikális tünetei:  sokáig tünetmentes majd  háti, ágyéki gerinc fájdalom  gerincoszlop megrövidül  fokozott háti kyphosis  fokozódó fájdalom  Radiológiai jelek: a jelek megjelenésére már 30-40 %-ot is elérheti a csonttömeg vesztesége. A csontok üvegszerűen átlátszók, kialakulóban un. halcsigolyák  Szűrővizsgálat! Laboratoriumi tünetek: DEXA vizsgálat (csontsűrűség mérés) indokolt rizikofaktor esetén, klinikaileg biztos osteoporozis esetén a diagnozis objektivizálása miatt, kezelt betegeknél nyomonkövetés 1-2 évente. Rizikofaktorai:  idős kor  kis testsúly, törékeny alkat, világos bőr  nem szült nő  korai menopause (petefészkek műtéti eltávolítása)  túlzott dohányzás, alkohol, koffein  csökkent kálcium, D-vitamin felvétel  - mozgásszegény életmód  tartós sztreroid  krónikus gyulladásos betegségek Prevencio, terápia: a csúcs csonttömeg kb 30 éves korra alakul ki, 80% genetika 20% környezeti tényező befolyásolja. Prevenció lehetőségei: megfelelő kálcium bevitel, megfelelő D vitamin ellátás, rendszeres fizikai aktivitás, alkohol és dohányzás mellőzése, rendszeres szűrés A már kialakult osteoporozis terápiája: kálcium terápia 1500mg /nap D vitamin, ösztrogén hormon terápia, calcitonin terápia, gyógytorna, esés elleni védelem Osteomalacia (csontlágyulás, gyermekkorban angolkór)  D vitamin hiánya, ill. felszívódási zavara miatt alakul ki  gyermekkorban angolkórnak nevezzük, ilyenkor növekedési zavart is okoz  idős embereken csökken a D vitamin felszívódás a vékony bélben  a csontszövet szervetlen állomány csökkenése jellemzi D vitamin hiány és      Tünetek:

aktiválódás zavara előfordul: gyomor resectio után felszívódási zavarokban alkoholizmus krónikus máj- és vesebetegségek UV sugarak hiányában

108

 Terápia:

izomgyengeség, csontok fájdalma, fáradtság, sápadtság, hosszú csöves csontok meggörbülnek, nagyfokú hyposcoliosis D vitamin

oligoarthritisek:spondylitys ankylopoetica, arthritis psoriatica, enteropathias spondarthritisek, reaktív arthritis, reumás láz Oligoarthritis: 2-4 izület gyulladása Sokszor egy izület megbetegedésével kezdődik Keresztcsonti-csípőcsonti izület (sacroiliaca), a gerinc kisizületek (spondylitis) és az alsó végtag sokizületi gyulladásával jár együtt. Elcsontosodáshoz vezethet (ankylosis) Kéz vagy lábujjakon tendinitis => kolbászujj Gyaulladásos bélbetegségek közé tartozó izületi gyulladások (colitis ulcerosa) Reaktív arthritisek- Reiter-kór Vérhas, chlamydia, ureoplazma fertőzés váltja ki. SPA: Krónikus gyulladásos betegség, amely a gerinc kisizületetit érinti, mely elcsontosodáshoz vezethet. Férfiaknál gyakoribb. 20-25 éves korban jelenik meg. Deréktáji fájdalom az alsó végtagba kisugározva. Szív, tüdő, idegrendszeri elváltozások jelenhetnek meg. Kórlefolyás: kezdetben stagnál, majd fokozatosan romlik. Jellemző a gerinc mozgáskorlátozottsága, mellkasi fájdalom, mozgásbeszűkülés, végstádiumban bambusznád gerinc, paravertebrális izomzat fájdalmas spazmusa. Éjszaka sima, kemény alapon feküdjön. Arthritis psoriatica: /OLIGOARTHRITIS / Pikkelysömörben szenvedő beteg izületi gyulladása. Az izületi folyamat megelőzi a bőrtüneteket. A kéz kisizületeinek (DIP) gyulladásával kezdődik, de gyakran előfordul a szakroiliacalis és a gerincizületekben. A gyulladás az izület merevségét és csontpusztulást fok okozni. Tünetek:  psoriazis (vörös, hámló bőrkiütés)  körömtünet (megvastagodott, foltos köröm)  az izületek megduzzadnak, eltorzulnak  szimmetrikusan jelentkezik  kolbászujj jellemző Kezelése:  kortikosteroid injekció  non-steroid gyulladáscsökkentők  aranykészítmények  mozgásjavító terápiák Reumás láz: A kötőszövet nem gennyes, gyulladásos megbetegedése, amely a szívet, ízületeket, agyvelőt, ereket és a bőralatti kötőszövetet érinti. Streptococcus fertőzés indítja el a betegséget. Tünetek:  magas lázzal járó torokgyulladás, mandulagyulladás, skarlát  Szívgyulladás- Carditis  Izületi gyulladás (csípő, térd, boka, könyök, csukló)  Idegrendszeri tünetek  Bőrtünetek  Reumás csomók (kisizületek, térd, könyök, lapocka, gerinc két oldalán) Polyarthritis: a reumatoid arthritis lényege, patológiája, klinikai képe, előrehaladott eseteiben leggyakrabban kialakuló defformitások, kórlefolyása, prognózisa, terápiája Polyarthritis: Sokizületi gyulladás Kezdődhet: akutan, lázzal, gyulladásos tünetekkel, belszervi tünetekkel, monarthritissel Leggyakrabban a kéz és a láb kisizületeti érintettek.

109

Ide tartoznak a kötőszöveti betegségek RA: Krónikus, progrediáló, szimmetrikus deformitásokat okozó polyarthritis, mely gyakran érinti a kéz és a láb kisizületeit. A kézizületi arthritis az izületek deformációját okozza, gyakran létrehozza az ujjak típusos ulnár deviációját (billentyűtünetek, hattyúnyak-, gomblyuk deformitás) A kéz kisizmainak sorvadása (atrophiája) jön létre, a kezdeti gyulladás és fájdalom után. Jellemző a félóránál hosszabb ideig tartó reggeli izületi merevség. Kialakulásában szerepet játszik a megváltozott szervezeti immunitás. Az immunrendszer megtámadja az izületeket bélelő és kipárnázó szövetet. A porc, csont, ínszalagok lepusztulnak, ami hegképződéshez vezet az izületen belül. Tünetek:  izületek merevsége  mozgáskorlátozottsága  izomfájdalmak  általános rossz közérzet  szimmetrikus gyulladás  ujjak deformitása  izmok sorvadása  reumatoid csomók Érintett terület:  PIP  MCP  nyak  MTP  gerinc is Stádiumai:  Fájdalmai vannak, de tudja élni az életét, deformitás nincs, gyulladásos időszakban nem masszírozzuk  Napi dolgokat nagy nehézségek árán megcsinálja, gyakori a fájdalom, deformitások kialakulnak.  Önmagát el tudja látni, de segítséggel. Folyamatos felügyeletet nem igényel.  Ágyhoz vagy kerekesszékhez kötött. Magatehetetlen, ellátásra szorul. Deformitás a kézen és a lábon is. Kezelési lehetőségek:  fizioterápia  masszázs  úszás  hőterápia  torna  gyulladáscsökkentő gyógyszerek Az arthrozisok lényege, jellemzői, előfordulási gyakorisága, klinikai és radiológiai tünetei, diagnózisa, konzervatív és műtéti kezelése, megelőzése, csoportosítása Lényege: az izületi porc degenerációja, kóros elfajulása. Minden olyan elváltozás, amely megbontja az egység mechanikáját, egészét. Csökken a szinoviális folyadék mennyisége és megváltozik a minősége. Nem tudja ellátni kenőfunkcióját, az izület táplálását. Fokozódik a porcfelszínek surlódása. Jellemzői: kiváltó okot nem ismerjük, örökletes, traumák, gyulladások, gyógyszerek, súlyfelesleg, életmód, táplálkozás, foglalkozás, sportolás együttesen vezethetnek elváltozáshoz. Mikroszkópikus elváltozások jönnek látre az izületben, a porc elveszti színét, fényes jellegét, elvékonyodik, és sárgás-barnás színűvé válik. A felszín felrostozódik, és kisebb-nagyobb mélyedések lesznek rajta. A porc morzsalékony lesz, lekopik és láthatóvá válik a megvastagodott csontfelszín.

110

Csökken a szinoviális folyadék mennyisége, minősége. Nem tudja eláátni kenőfunkcióját, az izület táplálását. Fokozódik a porcfelszínek surlódása. Az artrózishoz gyulladás is társulhat. Előfordulása: lakosság 10-20%-át érinti, 70 éves kor felett 100%, nők betegségei súlyosabbak Klinikai tünetei: A betegség csak néhány izületet érint, leggyakrabban a térdet.(kéz, boka, könyök csak ritkán) Radiológiai tünetei: elhalás, meszesedés, csontkinövés Diagnózisa: - Fájdalom, kezdetben indítási, majd terhelésre is jelentkezik, éjszaka nyugalomban  Izületi merevség, reggel alvás után kifejezett  Nyomásérzékenység, duzzanat  Defformitás  Crepitáló izület  Mozgáskorlátozottság  Környező izmokban atrófia  Időnként fellángoló gyulladások (rubor, calor, dolor, tumor, functio laesa) Konzervatív és műtéti kezelése: megelőzés, korszerű táplálkozás, gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, nonsteroid gyulladáscsökkentők, izületi injectiók) Artroszkópos átmosás, csontkinövések eltávolítása, protézis) Megelőzése: Sok, de nem túlzásba vitt mozgás, megfelleő táplálkozás és normál testsúly megtartása Csoportosítása: primer és szekunder Primer: Oka ismeretlen, ide tartozik a primer generalizált artrózis, mely fiatal életkorban több izületre kiterjedő, kopásos degenneráció Erozív (pusztulásos) artrózis, Heberden artrózis, egyéb artrózisok Szekunder: Oka minden olyan elváltozásm mely megbontja az egység mechanikáját, egészét. Szekunder arthrozishoz vezető leggyakoribb okok Veleszületett és fejlődési rendellenességek, posttraumás elváltozások, gyulladásos-,metabolikus-,endokrin-, idegrendszeri és egyéb betegségek. Arthrozishoz vezető rizikótényezők Mozgásszegény életmód, elhízás, túlzásba vitt, erőltettet, szakszerűtlen sportolás A kéz kisizületi arthrozisai ( I. CMC izület arthrozisa, Heberden arthrozis, Bouchard arthrozis I.CMC artrózisa:/Carpometacarpalis = nyeregizület izület artrózisa/ Az izületi felszíneket borító porc degeneratív megbetegedése mechanikai hatások miatt. Idősebb korosztály megbetegedése. Izület fájdalmas duzzanata, később defformációja, mozgásra fokozódó fájdalom, mozgásbeszűkülés jellemzi. Az izületben létrejövő mozgások fájdalmasak. Lehet kétoldali, de főleg a domináns kézen jelentkezik. Konzervatív kezelés, műtét. Heberden: Ismeretlen eredetű, több izületet érintő elváltozás, ami csontgyulladásos betegség. Középkorú nőkön gyakoribb. Leggyakrabban a DIP izületet betegíti meg. Férfiakon főleg trauma okozza. Tünetek: gyulladásos elváltozások, érzészavarok, ízületi defformitások, mozgáskorlátozottság, csontkinövések, felületi egyenetlenségek, heveny fellángolás, majd elcsitul Kezelés: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító Bouchard: PIP izületek artrózisa. Az izületi felszíneket borító porc degeneratív megbetegedése, mechanikai hatások miatt az évek alatt fokozatosan alakul ki. Idősebb korosztály megbetegedése. Izület defformációja, mozgásra fokozódó fájdalom, mozgásbeszűkülés. A Bouchard csomók leggyakrabban II.-III. ujjakat érintik, nőknél gyakoribb. Oka: lehet trauma, genetikai tényező, endocrin zavar. PIP izület megvastagodása, fájdalom, duzzanat, nyomásérzékenység, ujjak csípéserejének csökkenése. Tünetek: lassan növő csomók az ujjvégeken, rubor, calor

111

Indítási fájdalom, kézfájdalom, reggeli izületi merevség, Kezelés: Nonsteroid gyulladáscsökkentők, lokális melegpakolás, sebészi eljárás. Megelőzés: a kéz kímélésével Gonarthrozis lényege, okai, klinikai tünetei Térdizületi kopás Degeneratív elváltozás. A térdizület deformitásával, az izületi felszín pusztulásával és változó súlyosságú mozgáskorlátozottsággal és fájdalommal jár. A porc elvékonyodik, elveszti sima, fénylő jellegét, felszíne rostozódik, porcfekélyek alakulnak ki, a porcfelszín fokozatosan elpusztul, ciszták alkulhatnak ki. Oka: baleset, fertőzés, életkor, súlyfelesleg, nagyobb igénybevétel Tünetek: A fájdalom kezdetben indulási, lejtőn, lépcsőn lefelé fokozódik. Nyomásérzékenység. Izület reggeli mozgáskorlátozottsága, merevsége, mely később oldódik. Sercegés érezhető a térd alatt, a zsugorodások miatt a mozgás beszűkül. Legtöbbször mindkét térden jelentkezik, de az egyik oldal a súlyosabb. A fájdalom miatt a végtag kímélve van, ezért a combizomzat elsorvad. Kezelés: Fizikoterápia, porcvédő készítmények, nonsterois gyulladásgátlók, végső megoldásként protézis Coxarthrozis lényege, okai, klinikai tünetei Coxarthrosis = csípőizületidegeneratív betegsége Ilyenkor a beteg csípőizületben a porc és a csont degeneráció következtében fellépő fájdalom, defformitás és mozgáskorlátozottság van. Emiatt kontraktúra és sántítás alkul ki. Járásban történik zavar. E lőfordulása: felnőtt lakosság Primer: nem tudjuk az okait. Nőknél fordul elő gyakrabban. 50-60 éves kor felett gyakoribb. Általában mindkét csípő érintett. Szekunder: más, ismert csípőizületi betegség következtében alakul ki. Fiatal korban is előfordul. Négyszer gyakoribb, mint a primer. gyakoribb az egyoldali degeneráció Tünetek: Fájdalom, (lágyékhajlatban, nagytomporon, faron, combba, térdbe sugározhat) mozgásra fokozódik, mozgáskorlátozottság, mozgásbeszűkülés, kontraktúrák, sántítás, meszesedés Nehezített a lépcsőre fellépés, nehezen rakja keresztbe a lábait. Röntgen tünetek:  izületek deformáltsága  az izületi rés beszűkül  az izületi kontúrok egyenetlenek  degeneratív ciszták alakulnak ki  oszteofibrómák képződnek (csontdaganat) Lágyrész-reumatizmus tárgyköre. Heberden syndroma. 1. A lágyrész-reumatizmus fogalma A mozgásszervekhez tartozó lágyrészek elváltozásai. Túlnyomó részük hasonló okok miatt jön létre, kezelésük szempontjai is azonosak. Az anatómiai viszonyok alapján természetes, hogy e kórképek nem önmagukban, hanem egymással kombinálódva jönnek létre. A BNO ezért külön csoportot (non. articular rheumatism) alkotott e betegségek számára. Az érintett lágyrészek a következők:  Ín, Ínhüvely, Szalagok, Izom, Nyáktömlő, Bőnyék 2. Formái   Panniculitis, panniculosis: a bőr alatti zsírszövet fájdalmas gyulladása   Myalgia: izomfájdalom   Tendinitis, tendovaginitis: az ín, illetve az ínhüvely gyulladása   Bursitis: nyáktömlő gyulladása   Enthesitis: az ín eredésének, vagy tapadásának gyulladása   Fibrositis syndroma (primer fibrositis): kötőszöveti és izomfájdalom tisztázatlan eredettel

112

    

 Alagút syndromák: idegek, erek anatómiailag preferált helyen létrejövő kompressziója  Lipoma: jóindulatú zsírszövetben létrejövő daganat  Periarthritis humeroscapularis: a váll körüli lágyrészek gyulladása  Copeman hernia: a zsírszövet „sérve” a fascián keresztül  Dupuytren-kontaktúra: a kéz tenyéri oldalán elhelyezkedő aponeurosis ismeretlen eredetű zsugorodása

3. Kialakulásuk közös jellemzője: Általában egyszeri nagyobb, vagy többszöri kisebb túlerőltetést követően alakulnak ki. Krónikus esetben az elasztikus kötőszöveti rostok pusztulása, kalcifikáció (mészsók lerakódása) figyelhető meg. Közös tüneteik: a tünetek alapján akut és krónikus folyamatot különítünk el. Az akut folyamatra nagy fájdalom, esetleg duzzanat, mozgásbeszűkülés jellemző. Krónikus esetben a fájdalom alacsonyabb szinten állandósul, terhelésre fokozódik. A fájdalmat és a funkciókárosodást akut fellángolások tarkíthatják. ∞∞∞∞∞ 28. C Határozza meg a gyógy-és sportmasszőr feladatát egészségfejlesztési programok szervezésében, kivitelezésében!

a

közösségi

Az egészségfejlesztés fogalma „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal.” Egyén és közösség a sportban, közösségfejlesztő hatások a sportban A sportoktatás nagyon sok lehetőséget nyújt az igazi közösségi életre, ezáltal a szilárd közösségek kialakítására. A közös gyakorlatozások, a játékos együttes munka, közös eredményre törekvés kollektív magatartást igényel a sportolóktól. A csoportba való beilleszkedés, a szabályok betartása, a versenyeken való együttműködés, egymás támogatása, a gyengébbek segítése; a kölcsönös bizalom, hogy az eredmények elérésében mindenki a tudása legjavát adja; a közös célok, a hagyományok ápolása, a sport törvényeinek önkéntes elfogadása, betartása, a kollektíva becsületének megvédése, hírnevének növelése közös erőfeszítések eredménye. Mindez kedvező talaja a kollektív emberré formálásnak, a jó közösségi élet kialakításának. A sport közösségfejlesztő hatása különösen jelentős azoknál a sportágaknál, ahol az eredmény több sportoló együttes tevékenysége következtében jön létre, egész akciósort igényel. Ezek a csapatsportok, váltók, sportjátékok, összetett versenyszámokra jellemzők. A játékosokat a csapat fogja össze, az eredményes játék a csapat összes játékosának közös, együttes cselekvését feltételezi. A közös érdek semmibe vétele, egyénieskedés a saját csapatot hozza hátrányos helyzetbe. Kevéssé tapasztalható a kollektív hatás ilyen szembetűnő módon azoknál a sportágaknál, ahol az eredmény az egyéni teljesítmény következménye. Itt is lehet azonban a teljesítményt az iskolában az osztály, az egyesületben a szakosztályi, egyesületi érdekekhez fűzni. Ezáltal tudatosítva az egyén felelősségét személyi környezetéhez. Természetesen ezt már az edző nevelő munkájaként kell számon tartani. A sporttevékenység minden fokon közösségi szemléletet feltételez, de nem biztos, hogy ez valóban ki is fejlődik spontán módon. Mindenképpen tudatos odafigyelést, az edző részéről célrairányuló nevelőmunkát igényel. A sportolás közben – mint minden emberi együttműködés során – spontán módon is létrejönnek bizonyos szorosabb kapcsolatok (barátságok, bajtársiasság, vonzalmak). Ezek jó esetben pozitívan hatnak a közösség egészére, de az ellenkezője is lehetséges – szétzilálásához is vezethetnek. A spontán társas kapcsolatokat éppen ezért nemcsak tudomásul vesszük, hanem ezek ismeretében ezekre tudatosan építhetünk is, a közösségfejlesztés alapelemeivé tehetjük. A spontán társas kapcsolatok megismerése az edző számára fontos, ezeknek tudományos igényű feltárása az ismert szociometriai eljárással történhet.

113

Általánosságban közösségilletve csoportformáló tényezőként különféle objektív feltételek léphetnek fel (Mérei):

  

helyrajzi adottságok (pl. szülői ház körül levő alkalmas terep, szabad térség), egybefűző közös érdeklődés (játék, sport), természetadta különbség (kor, rátermettség, ügyesség, erőbeli differencia…).

A sport terén a kollektívát alakító tényezők: a. b.

c.

d. e.

f. g.

h.

közös célkitűzések, közvetlen konkrét eredmények elérése (pl. a következő meccs megnyerése), távolabbi célkitűzés (pl. a versenyévad végére egy osztállyal való feljebbjutás), a tevékenység végzésének közös élménye, a közös gyakorlás pszichikai hatása. Az együttmozgás öröme felfokozott élményt nyújt. Ezenfelül az együttmozgás egyben korlátot szab az egyénieskedésnek is, az összhangra törekvés az együttmozgásban szintén növeli a kollektív élményhatást, a csapatközösség kialakításában fontos szerepe van a teljesítménynek. Kettős értelemben is. Ugyanis a kimagasló teljesítménynek – különösen a csapatmunkánál – előfeltétele a jó együttműködés, másfelől a kimagasló teljesítmény új lendületet ad a közösségi életnek. (Természetesen a teljesítményt ebben az esetben nem abszolút értelemben, hanem a közösség szintjéhez mérten kell kimagaslónak tekinteni), az egyén számára a teljesítmény a közösségben elfoglalt helyzet meghatározója. A jó teljesítmény, a kiváló eredmény egy bizonyos társadalmi rangot jelent, s ez vonatkozik a sportra is (Mohás 1964), a szabályokhoz kötöttség, ami azért sajátosan értelmezendő, mert a sportban, mint önként vállalt tevékenységben ezeknek a szabályoknak a betartása önként vállalt kötelezettség, tehát kevéssé terheli az egyén akaraterejét. Könnyebben beláttatható a sportolóval a szabály teljesítményt befolyásoló hatása, a csapaton belüli összetartozás és egymásrautaltság. A szabadidőnek is sokszor nagy hányadát igénybe vevő együttlétek emberileg is közelebb hozzák egymáshoz az egyéneket. Ezért alakulhatnak ki mélyebb kapcsolatok is (életre szóló barátságok, szerelmek), sporthoz kötötten, de az edzéseken túli közös élmények, közös ünneplések, utazások, versenyek, közös szórakozások mind megannyi alkalom nem csupán az együttlétre, hanem a sokrétű közös élményszerzésre. Köztudott, hogy együtt örülni nagyobb örömet okoz, pozitív élményeinket megosztani másokkal intenzívebb átélést eredményez. Nem véletlen, hogy jól esik, ha sikerünket a közösség elismeri, ha eredményeinket dicsérik a közösség előtt. Az együttérzés hatására a sikerélmény – de a kudarc is! – megsokszorozódik. a sport alkalmas a hagyományok kiépítésére és ápolására, amelyeknek nevelőhatása az általános pedagógiából közismert. A hétköznapok hagyományossá váló életrendje (gyülekezés, öltözködés, edzés szervezettsége) és az ünnepi jelleget öltő baráti találkozások, a rendszeresen visszatérő eseményeknek fehér asztal melletti megünneplése (tagfelvétel, születés, névnapok, baráti találkozók, szakosztályi, egyesületi évfordulók) sokféle alkalom a hagyományok kiépítésére. Mindezek fokozzák a közösséghez való tartozás érzését. ∞∞∞∞∞

29. A Ismertesse röviden az endokrin rendszer részeit, szabályozó funkcióját! Ismertesse az agyalapi mirigy hipo-és hiperfunkciós kórképeit! A belső elválasztású (endokrin) mirigyek általános jellemzői Mirigyek: testünk váladéktermelő szervei. Mirigyeket felépítő szövet a mirigyhám. Mirigyváladékot a mirigyhámsejtek termelik, a szükséges anyagokat a vér szolgáltatja. Működésük szerint lehetnek:  külső elválasztású (exokrin) mirigyek (pl.: nyálmirigy, máj)  belső elválasztású (endokrin) mirigyek Jellemzői:  nincs kivezetőcsöve  a hormonokat közvetlenül az érpályába juttatja  vér útján távoli szervek működésére hatnak  hormonok rendkívül kis mennyiségben hatásosak

114

 működését az idegrendszer párhuzamosan, annak alárendelve végzi  lehetnek önálló szervek (pl.: hipofízis) vagy más szervekbe építettek (pl.: hasnyálmirigy) Feladata:  szabályozzák a belső környezet állandóságát (homeostasis)  szervek közötti együttműködés biztosítása  anyagcsere folyamatok szabályozása  fajfenntartás szabályozása  külvilághoz való alkalmazkodáshoz Termékei: A hormonok Felosztásuk:  lokális vagy helyi hormonok: termelődési helyüknél fejtik ki hatásukat pl.: gyomorbélrendszer hormonjai  általános hormonok: vér útján távoli szervekre hatnak Tagjai:  Agyfüggelék v. agyalapi mirigy (hypophysis)  Elhelyezkedése: ékcsont üregében, bab alakú és nagyságú kétlebenyű mirigy. Nyéllel kapcsolódik a hypotalamushoz.  Részei:  Elülső lebeny: mirigysejtekből áll. Hormonjai: mirigyserkentő hormonok (trophormonok) Hatásuk: a többi belső elválasztású mirigy hormontermelésének szabályozása. Trophormonjai: Növekedési hormon (STH) Pajzsmirigyre ható hormon (TSH) Mellékvesekéregre ható hormon (ACTH) Tüszőérést serkentő hormon (FSH) Sárgatestképződést serkentő hormon (LH) Tejelválasztást szabályozó hormon vagy prolaktin (LTH) Elülső lebeny szabályozását végzik a köztiagy (hypotalamus) speciális anyagai.  Hátulsó lebeny: idegszövet alkotja. Hormonja: Vazopresszin hormon (ADH) Oxitocin Hypotalamus: A III. agykamra fenekét képző, a talamusz alatt elhelyezkedő páratlan agy terület.  A belső elválasztású mirigyek funkciói meghatározott, hierarchikus, tehát aláfölérendeltségi viszonyban kapcsolódnak egymáshoz.  A hipotalamusz a legmagasabb szinten szabályzó belső elválasztású mirigy, azt is mondhatnánk, hogy a „főnök” a csapatban.  Az idegrendszerrel fennálló szoros kapcsolata mutatja, hogy idegrendszerünk befolyása alatt áll a belső egyensúlyt kialakító hormonháztartás, tehát a szervezetünket érő külső ingerek befolyásolni tudják azt.  A hipotalamusz feladata tehát az idegrendszer és a hormon háztartás közötti kapcsolat közvetlen megvalósítása. 

Pajzsmirigy (glandula thyreoidea)  Elhelyezkedése: nyak elülső részén, a gégefő pajzsporcán, két lebenyből álló szerv.  Hormonjai: tiroxin, trijód-tironin, tetra-jód-tironin, kalcitonin  Feladata:  jódanyagcsere szabályozása  anyagcsere-folyamatok szabályozása (égési folyamatok felgyorsulása)  növekedés szabályozása  szellemi funkciók fenntartása  segíti a kalcium csontokba való beépülését



Mellékpajzsmirigy  Elhelyezkedése: 4 db lencsényi mirigy a pajzsmirigy hátsó felszínén.  Hormonja: parathormon  Feladata: szervezet kalcium- és foszforforgalmának szabályozása lebontásának sebességét növeli)

(csontok

115

    

Csecsemőmirigy (thymus) Mellékvese (glandula suprarenalis) Hasnyálmirigy Tobozmirigy (epifízis) Nemi v. ivarmirigyek ∞∞∞∞∞ 29. B Ismertesse a discus hernia, spondylosis, discopathia, tölcsér-tyúkmell, valamint a Scheuermann-betegség lényegét, masszázskezelések lehetőségeit!

Discus hernia A degeneratív gerincelváltozások egyik legsúlyosabb, legnagyobb fájdalommal járó következménye a gerincsérv (discus hernia). A csigolyák között találhatóak a porckorongok, melyek a csigolyák közötti súrlódást hivatottak csökkenteni. A porckorongokban van egy kocsonyás anyag, amelyet nucleus pulposus-nak nevezünk. A gerincsérvnél ez a kocsonyás anyag kinyomódik, kitüremkedik a porckorongból. A fájdalmat az okozza, hogy a kiszakadt porckorongból a kocsonyás anyag nyomja a kilépő gerincvelői idegeket. A discus hernia leggyakrabban a gerinc legmobilisabb szakaszain jelentkezik: ágyéki (azaz deréktájon) és nyaki szakaszon.Mivel ez a két szakasz statikailag azonos (fiziológiás lordosis-ban rendeződnek a csigolyák) nagyon fontos, hogy meg kell előzni a porckorongsérvek számának növekedését. Kezelés nélkül a porckorongsérvek száma növekedhet ezeken a szakaszokon. A kettő szakasz közül gyakoribbak a deréktájon kialakuló sérvek, hiszen a derékra nagyobb terhelés esik, mint a nyaki szakaszra. Milyen tünetei vannak a gerincsérvnek? Vertebralis tünetek Antalgiás testtartás (a beteg igyekszik úgy tartani magát, hogy a fájdalmat elkerülje: ez Milyen tünetei vannak a gerincsérvnek? Vertebralis tünetek 1. 2. 3. 4.

Antalgiás testtartás (a beteg igyekszik úgy tartani magát, hogy a fájdalmat elkerülje: ez általában egy rossz, ferde testtartás) Az érintett csigolyák mellett a lágyrészek nyomás érzékenyek (azaz nyomásra a beteg jelzi, hogy fáj az adott terület) A gerincmozgások beszűkülnek (nem képes bizonyos mozgásokat kivitelezni, vagy csak nagyon csökkent módban) A mély hátizmok reflexesen befeszülnek (ezek tartják a gerincet)

Radicularis tünetekről: -

‒A fájdalom gyöki jellegű, ami azt jelenti, hogy haspréssel, tüsszentéssel, köhögéssel provokálható, erősebb lesz a fájdalom. ‒Az ideggyöki érintettségtől függően az adott szakaszon reflexeltérések jelennek meg. ‒Érzészavarok és különböző fokú paresis (bénulás) is lehet a tünet.

Spondylosis és spondylosisthesis: Spondylosisról beszélünk, ha a csigolyaív legvékonyabb részén a csont folytonossága megszakad. Az ívszakadás bekövetkezhet egy vagy mindkét oldalon. Ha mindkét oldal elszakad, akkor a csigolya tulajdonképpen kettéválik. Tünetei: deréktáji fájdalom Spondylosis, spondylarthrosis lényege, tünetei: A gerinc degeneratív elváltozásai:  csigolyák közötti porckorongokat érinti

116

 csigolyateste, a gerinc szalagjait, inait érinti Gyakori elváltozás nem mindig okoz panaszt. Tünetei:  fájdalom  kényszertartás  mozgáskorlátozottság ∞∞∞∞∞

  

29.C Ismertesse a sportmasszőr feladatát törések, sérülések, ficam és rándulás elsősegélynyújtásában!

lágyrész

Első ellátás, talált helyzetben rögzítés, orvosi segítség hívása Diagnosztizálás(csak orvos végezheti!,de megtekintés! ∞∞∞∞∞ 30 A Ismertesse a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, felépítését és működését! Ismertesse a mirigyek hipo-és hiperfunkciós kórképeit!

A pajzsmirigy elhelyezkedése: a gége előtt és két oldalán található szerv. Sejtjei kétféle, eltérő hatású hormont termelnek.: A tiroxin és a trijód-tironin jódtartalmú aminosav-származékok. Szabályozzák a sejtek anyagcseréjét. A másik hormon a kalcitonin a szervezet kalciumforgalmának szabályozásában fontos. A jódtartalmú vegyületek, a szervezet csaknem minden sejtjére kifejtik hatásukat. Fokozzák a szervezet alapanyagcseréjét, a sejtek oxigén-felhasználását és energiatermelését, ezen keresztül pedig a fehérjék szintézisét. A tiroxinnak és a trijód-tironinnak ezért fontos szerepük van a növekedésben és a fejlődésben. Az embrionális fejlődés során és csecsemőkorban fontosak a növekedés és a fejlődés szabályozásában. Hiányukban súlyos idegrendszeri károsodás alakulhat ki. A pajzsmirigy sejtjeinek hormontermelését az agyalapi mirigy szabályozza. Ha a vérben alacsony a tiroxin mennyisége, akkor fokozódik a hipofízisben a pajzsmirigyserkentő hormon termelődése. A vér tiroxintartalmának emelkedése viszont gátolja a serkentő hormon képződését. A két hatás eredményeként többé-kevésbé állandó lesz a tiroxin mennyisége a vérben. A pajzsmirigyserkentő hormon termelődését a hipotalamusz is befolyásolja. Ez jól példázza a hormonális és az idegi szabályozás együttműködését. A tiroxin túltermelése következtében a sejtekben fokozódnak a lebontó folyamatok, a testsúly csökken, állandó hőemelkedés jelentkezik. Az ilyen betegek ingerlékenyek, pulzusuk szaporább, szemgolyójuk kidülled. A háttérben legtöbbször az agyalapi mirigy túlzott hormontermelése áll. A jódhiányos táplálék, illetve a serkentő hormon fokozott termelődése egyaránt a pajzsmirigy megnagyobbodásával, úgynevezett golyva, strúma kialakulásával járhat együtt. A pajzsmirigy túlműködésének oka lehet a hipofízis túlműködése, illetve a pajzsmirigy önmaga is termelhet több hormont a kelleténél. Az eredmény mindkét esetben a hiperfunkciós kórkép kialakulása, de nem mindegy a kezelés szempontjából. A hiperfunkció nem kötelezően, de járhat pajzsmirigy megnagyobbodással, strumával. A pajzsmirigy túlműködése, hipertireózis esetén az alapanyagcsere felgyorsul, a szív frekvenciája állandóan magas, a keringés gyors. A beteg sokat eszik, és mégsem hízik. Ingerlékeny, „izgága” lesz. Testhőmérséklete emelkedik, bőre mindig nyirkos. Jellegzetes szemtünetek alakulhatnak ki: kidülledt, hatalmas szemeket láthatunk a szem mögötti zsírszövet megszaporodása miatt. Ez olyan fokú lehet, hogy a beteg már nem tudja behunyni a szemét, mert a szemhéjak nem érnek össze.  

A pajzsmirigy működésének zavarai meglehetősen gyakran okoznak különböző panaszokat, betegségeket. A pajzsmirigy elégtelen működése, azaz hipofunkciója a hipotireózis. Kialakulhat a hipofízis TSH hormonjának hiányában (az agyalapi mirigy sejtjei nem termelnek elegendő pajzsmirigyserkentő hormont), illetve a pajzsmirigyben bekövetkező degeneratív változások (tiroxinhiány) miatt.

117



Alapvetően két részre oszthatjuk a hipotireotikus betegeket.

A) A veleszületett esetben kretenizmussal állunk szemben, amely egy testi és szellemi elmaradottságot jelentő kórkép. A tiroxinhiány következtében súlyosan károsodik az anyaméhben fejlődő magzat, testi és szellemi visszamaradottsággal járó aránytalan törpenövés, úgynevezett kreténizmus alakul ki. (Kialakulásának oka lehet a jódhiányos anyai táplálkozás. Ha a táplálék nem tartalmaz elegendő jodid-iont. A tiroxin ugyanis jódtartalmú vegyület, így képződéséhez jód szükséges. Ezért a konyhasót „jódozzák”, vagyis kálium-jodidot kevernek hozzá.) Pajzsmirigy betegségei  Pajzsmirigy alulműködése Tehát tiroxin (jódhiány) miatt a betegek növekedése leáll, törpenövés jön létre teljes szellemi képességcsökkenéssel. Nemi fejlődésük is elmarad. Amennyiben időben felismerik, az újszülöttnek adagolható a pajzsmirigy hormon, és teljesen egészséges felnőtt válik belőle. Ezért kötelező hazánkban minden újszülött esetén a hipotireozis irányába történő szűrővizsgálat. 

B) A másik csoport a szerzett hipotireozis. Ilyenkor a felnőttekben az úgynevezett mixödéma nevű betegség alakul ki: csökken a sejtlégzés = az anyagcsere folyamatok lelassulnak, ezzel együtt az energiatermelés, ami testsúlynövekedéssel jár, hízás következik be, a bőr és a nyálkahártyák alatt kocsonyás anyag rakódik le. Megváltozik az illető hangja. Általános testi és szellemi levertséggel párosul ún. testilelki eltunyulás következik be. A szőrzet kihullik, vérszegénység és szexuális zavarok figyelhetők meg.

Mellékpajzsmirigy:  A mellékpajzsmirigy több elkülönülő, függetlenül működő sejtcsoportot alkot a pajzsmirigy felszínébe ágyazódva. Négy, borsnyi méretű mellékpajzsmirigyünk van, melyek a pajzsmirigy két lebenyének oldalsó szélén, alul-felül helyezkednek el.  Hormonja: a parathormon, kémiai összetételét tekintve peptid. A parathormon a szervezet kálcium és foszfát háztartását hivatott szabályozni. A szabályozott paraméter a vér kálcium és foszfát szintjének szorzata, tehát amennyivel növeli az egyiket, annyival csökkenti a másikat, és fordítva. Hatására a vér kálcium szintje növekszik, illetve ezzel egyidejűleg a foszfát szint csökken, mégpedig azáltal, hogy a kálciumot a csontokból felszabadítva a vérbe juttatja azt, míg a foszfátot a vesén keresztül üríti, ha csökkenteni kell a szintjét. A parathormon jelenléte elengedhetetlen a csontok egészséges fejlődése és az izmok normális összehúzódásának. szempontjából. A parathormon (a kalcitoninnal ellentétben) emeli a vérplazma kalciumkoncentrációját, mivel fokozza a csontokból a Ca 2 +-ionok vérbe jutását, fokozza a bélcsatornában a kalciumionok felszívódását, és a vesében a szűrletből történő Ca 2 + ionvisszaszívást. A mellékpajzsmirigy hormontermelését a vér alacsony kalcium koncentrációja serkenti. A kalcium-ionok alapvető szerepet játszanak a sejtek ingerületi jelenségeinek kialakításában. A vér megfelelő kalciumion-koncentrációja nagyon fontos a vázizmok működéséhez. Túlságosan alacsony koncentrációjuk esetén a vázizmokban tartós izomgörc A mellékpajzsmirigy túlműködése a hiperparatireózis. Ilyenkor az első tünet lehet a gyakori veseköves roham. A parathormon hatására ugyanis a csontokból fokozottan szabadul fel kálcium, és ez a vesén keresztül kiürülve, kicsiny kövek kialakulásához vezet. A csontok a kálcium hiány miatt törékennyé válnak. Az izmok ingerlékenysége csökken. A parathormon hiányában kialakuló hipofunkciós kórkép a hipoparatireózis. Ilyenkor a vér kálcium szintje igen alacsony. A kialakuló tetánia nevű állapot súlyos, életveszélyes. Az izmok ingerlékenysége olyan mértékű, hogy görcsös összehúzódások jönnek létre, mely a légzőizmokra is kiterjedve fulladásos halálhoz vezethe ∞∞∞∞∞ 30. B Ismertesse a felső-és alsó végtag traumatológiai és ortopédiai kórképeit, valamint masszázskezelésük lehetőségeit!

A felső végtag leggyakoribb sérülései: m. supraspinatus tendinitise, a rotatorköpeny szakadása, m.biceps szakadása, az acromioclavicularis ízület ficama, epicondylitis humeri (teniszkönyök)

118

Az emberek nagy része nyáron szívesebben sportol, előtérbe kerülnek a szabadtéri tevékenységek: tollaslabda, strandröplabda (beach volleyball), tenisz, golf, stb. Ezek a sportok igénybe veszik a felső végtagokat, és az egyszerű izomlázon kívül gyakran szembesülünk különböző sérülésekkel, fájdalmakkal. M. supraspinatus tendinitise, a rotatorköpeny szakadása A m. supraspinatus a rotatorköpeny egyik legfontosabb izma, fő feladata, hogy a felkarcsontot a vápához rögzíti, a felkart emeli és kifelé forgatja. Ez az izom sérül leggyakrabban aminek következtében a kar távolítása (abductio) nehezített. A m. supraspinatus általában a tapadási helye környékén sérül. Ha a kar lóg nem fáj, távolításnál azonban a vállboltozat a lig. Coracoacromialis alá szorul, ezért hirtelen fellépő fájdalom („impigment”) jön létre. A fájdalom akkor szűnik, ha az izom elhagyja a subacromialis teret. Az izom teljes szakadása esetén a felkart nem lehet távolítani. M. biceps brachii sérülései A biceps izom, a vállövet az alkarral köti össze, fő tevékenysége a könyök hajlítása és forgatása illetve a felkar vállizületi stabilizálása. Fontos szerepet játszik a fej feletti mozgásokban. A biceps izom sérülései közül, az izom (hosszú feje) inának a tendinitise (gyulladása) illetve szakadása a leggyakoribb. Mivel az ín az ízületi tokon belül megtörik, könnyen degenerálódik, gyakran gyulladás jön létre. Leggyakoribb panaszok:

     

A fájdalmas terület a humerusfej (felkarcsont) előtt kitapintható Ínszakadáskor duzzanat tapintható az izomban. Az érintett felső végtag gyengesége jellemző Izomfájdalom jelentkezik az érintett kar izmaiban Vállfájdalom amely hirtelen mozdulatokra vagy terhelésre fokozódik Tenyerét az érintett nem tudja felfelé fordítani

Kulcscsont-vállcsúcsi (acromioclavicularis) ízület ficama Gyakran előforduló sérülés, leggyakrabban vállra vagy nyújtott kézre esésnél jön létre. A tünetek a sérülés mértékétől függően igen változóak:

  

fájdalom ami mozgásra fokozódik, különösen a kar beforgatásakor, látható elváltozás, a kulcscsont lateralis végének előre emelkedése miatt a szalagok részleges vagy teljes szakadásának megfelelően, különböző mértékű (első-, másod-, illetve harmadfokú) ficam

Vállkörnyéki nyálkatömlő gyulladás (váll bursitis) A kar fej feletti mozgásainál létrejött gyulladás, amelyet létrehozhat túlzott megeröltetés, szakszerűtlen sportolás, vállizmok gyengesége, vagy akár laza vállízület. Tünetei:

 

a váll csúcsán vagy a vállkörnyéki izmokban jelentkező fájdalom mozgásra, főleg a kar fej felé emelésekor fokozódó fájdalom

Epicondylitis humeri (teniszkönyök

119

A teniszkönyök, a felkarcsont alsó, külső részének (lateralis epicondylus) gyulladása következtében kialakult tüneteggyüttes Kóreredet:

    

gyulladásos állapotok mikrotraumák sorozata mikroszkópos vagy makroszkópos szakadás az inak eredésénél a csukló és az ujjak ismétlődő terhelése következtében az ín tapadásánál létrejött irritáció synovialis hárhya irritációja

Tünetek:

  

fájdalom a humerus (felkarcsont) lateralis epicondylusán az ujjak mozgatásakor a fájdalom fokozódik hosszantartó, elhúzódó esetekben a röntgenfelvételen, az ín tapadásánál meszesedés figyelhető meg.

Az esetek többségében a komplex konzervatív kezelés eredményes. Akut stádiumban aktív nyugalombahelyezés (gipszsín), gyulladáscsökkentő antireumatikumok, lokális szteroid, fizioterápia javasolt. Az akut stádium utáni legfontosabb kezelési módszer a személyre szabott speciális gyógytorna. A sérülések elkerülése érdekében fontos a sport előtti bemelegítés, nyújtás, illetve a befejezés utáni levezetés.A sportsérülések utáni rehabilitácó lényege a gyógytorna! Jó funkciójú stabil ízület létrehozása érdekében vegye igénybe szakemberek professzionális segítségét. Alsó végtag törései: csípő distorsio->nyugalom csípőficam>repositio>braunszánkón,nyugalom,óvatos Combnyaktörés:a tokon belüli törésnél elszakadnak,combcsontfej elhal, mediális törések: cadaver állás tokon kívüli laterális törés,jobb gyógyulás,azonnali műtét,kettős konulált csavaros rögz.3hónapig tehermentesítés ,chrismer,ha elhal a fej>protézis elhalt fej eltáv.eltávulítási>girlestone ,rövidülés Pertohanter törés (fájd.kifelé fordult végtag, műtét:Phs,lemezes rögz,ender szegezés diaphysis törése: szöglettöréssel jár(velőűr szegezés.lemezes rögz,fixateur extern) Supracondylan törések:l emezes rögz.>nagy deformitás Térd: bonyolult ízület,meniszkuszok, LCA(sztalfiok tünet) LCM=ol.ir.lötyögés,rögzíteni kell, Patellatörés: dróthúzók Tibia fejtörések: egy condylon,biopdyloris, Impressionis,ki kell emelni th:condylus lemezzel:szöglet/fixateur extern segítségével Tibia diaphysis törés:gyakran nyílt sérülés,fertőzésveszély,kombinált lehet th:konzervatív,műtéti rögz.

120

Szövődmény:szennyeződés:állízület,osteomyelitis Bokatörések: belboka nyúlvány, külboka nyúlvány, bimalleocularis, Volkmann, th:stabil törések,konzervatív,instabil törések>csavaros,dróttűzés,lemezes Calcaneu törés: kompressio mechanizmus, fárad leesés,lift szakadás, tuber izületi szög 30 fokos normálisan ez megváltozik. th:repositio kiemelés,csavaros rögz,gipsz,rossz eredmények, Bokaficam: szalag nyúl, szakad, gipsz szalagvarrat ∞∞∞∞∞ 30. C Ismertesse a bőrgyógyászati kórképeket, és az elváltozás felismerése utáni gyógy-és sportmasszőri feladatokat! Állati élősdiek okozta bőrbetegségek: Rühesség: Oka: rühatka Test szerteviszketéssel jár, ami melegben fokozódik. Kifejezetten hónaljredőkön, csuklón, kézujjak között, alhason és nemi szerveken fordul elő. Közvetlen kontaktussal terjed. Kezelése: Fürdő, novascabin bedörzsölése, 12 óra múlva újabb fürdő, ágyneműváltás Tetvesség:  lapostetű: nemi szőrzet, szemöldök szempilla  fejtetű: hajas fejbőrön, viszketéssel jár, láthatóak a rovarok  ruhatetű: testszerte  serkék: szürkék, tojásdad formájúak és erősen taapnak a hajszálak tövénél. Rovarcsípés: harapott sebek, méh, darázs, bolha, poloska, szúnyog. Viszketés, fájdalom, csalángöb, bőrduzzanat, allergiás reakciót okozhat (azonnali ellátás). Kullancs: fejével az irha elejébe furakodik és addig szívja magát, míg a méretének többszörösét éri el. Encephalitist lehet kapni tőle. Kivételi mód: kullancscsipesszel. Ha benne marad a fej, gyulladást okoz. Lábszárfekély: ulcus cruris Krónikus vénás keringési elégedetlenség végstádiuma. Belbokán és felette alakul ki. Tünet: ödéma, vörösvértest-kivándorlás, szétesik, barnás bőr, tromboflebitisek jönnek létre, elhaláshoz vezet. Kezelés: sebészeti, a nektrotikus részek eltávolítása, kimetszése, hidrogénperoxiddal. Ép széle legyen és hámosítani kell, kenőcs, bőrátültetés. Testsúlyrendezés, keringésjavítás. Köröm betegségei: Az egészséges köröm sima, nagyobb része rózsaszín. A körömlemez elváltozási legtöbbször a mátrix rendellenes működése révén keletkezik. Ezek az okok:  fizikai behatások  hőhatás  vegyi hatás  bőrbetegségek  a szervezetben lejátszódó kórós folyamatok A betegségek érinthetik a körömágyat, lemezt és redőt. Előfordulhat, hogy hiányzik a lemez vagy csak részleges. Színelváltozások: A körömlemezt és ágyat megfesthetik:  hajfesték  nikotin  gyógyszerek  fertőzések  Fajtái:  sárga köröm  hosszanti barna csík  szilánkvérzés

121

 

fehér foltok a köröm leválása

Alaki eltérések:  kanál alak  szarv vagy karom alak  óravég köröm  körömlemez megvastagodása  körömlemez elvékonyodása  lemezes felrostozódás  benőtt köröm  körömágygyulladás Baktériumok okozta bőrbetegségek: Pyodermák: gennyes bőrelváltozások  hólyagok, gennyhólyagok megjelenése  gyorsan megújulnak Kezelése:  helyi kezelés  a hólyagok megnyitása  ecsetelők Orbánc:  felületes, a bőr nyirokerein át vízszintesen terjedő  nem túl gyakori  arcon, fülkagylón, lábfejen, lábszáron fordul elő  éles szélű, élénkvörös folt  felszíne gyakran feszes, fényes Kezelése: ágynyugalom, antibiotkum nagy adagokban Szőrtüszőgyulladás:  legfelületesebb gennyesedés  1-3 mm átmérőjű, sárga közepén szőrszállal  lábszáron, combon, hajas fejbőrön a szakáll és a bajusz környékén jelenik meg Darázsfészek:  szőrtüszőre lokalizált fájdalmas elváltozás  mérsékelt láz  tilos nyomkodni!  előfordul: tarkón, arcon, fenéktájonheggel gyógyu Vírusos bőrbetegségek: Herpes simplex:  oka: vírus HSV  száj-ajak gyulladása  fájdalmas és élénkvörös  felülete: sok hólyagocska  7-14 nap alatt gyógyul Bárányhimlő:  a nyálkahártyán és a hajas fejbőrön vérbő foltok  1-2 hét alatt gyógyul Övsömör: Öv alakban a törzsön, a háti bőridegek lefutása mentén erős fájdalommal jár hónapokig. Kezelése: lázcsillapítás Szemölcs:  oka: vírus HPV  kéz ujjain, kézháton jelentkezik

122

 2-5 mm átmérőjű Kezelése: mechanikus eltávolítás Verejtékmirigy gyulladás  főleg csecsemőkön fordul elő  nagyszámú kiemelkedő bőrtályog, fájdalmas Kezelése: kenőcs, antibiotikum Körömágygyulladás: Helytelen manikűr az oka Gombás bőrbetegségek: Lábujjak közeinek:  meleg összefekvő területek kedveznek  felázott hámló bőr  fürdőkben, zuhanyzókban terjed Megelőzése: zokni, papucs, cipő Szájüreg gombás fertőzése:  csecsemőknél  szájpadon, a pofa belő felszínén  a nyelven szürkésfehér lerakódások

Jó tanulást, sikeres vizsgát! 2014-10-26

123