A szakképzésben alkalmazandó, európai szinten Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) bevezetésének lehetősége a hazai szakmai célú felnőttképzésben „Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) adaptációja bevezetésének előkészítése a felnőttképzés területén” c. Projekt megvalósulása 2006-2007-ben „Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) adaptációja bevezetésének előkészítése a felnőttképzés területén” c. Projekt keretében koncepció kidolgozására került sor a CQAF Keretrendszer magyar felnőttképzés területén történő adaptációjára. A projekt négy fő feladatcsoportot foglalt magában. 1. Információgyűjtés Információgyűjtő és -elemző munka, annak érdekében, hogy megismerjük: a CQAF milyen minőségfejlesztési célokra és feladatokra irányul, a feladatrendszer megvalósításához milyen tevékenységeket és módszereket, illetve követelményeket tart fontosnak, továbbá melyek ennek a rendszernek a megvalósult, működő „jó példái” a különböző európai országokban? 2. Helyzetfelmérés A helyzetfeltáró és -értékelő tevékenység, amelynek eredményeképpen látható válik, hogy a CQAF bevezetéséhez milyen tartalmi feltételek szükségesek, melyek azok az érdekeltségi tényezők – a felnőttképzési intézmények vezetése, eddigi minőségbiztosítási tevékenységük, illetve a hazai rendszer további működő elemei –, amelyekre alapozva a fejlesztő munkát el lehet kezdeni. 3. Koncepció alkotás A projekt lényegi része egy olyan koncepció kidolgozása, amely a CQAF magyarországi bevezetésének feltételeit és teendőit határozza meg a felnőtt szakmai képzés területén, kihasználva az NFT 2 lehetőségeit. 4. Tájékoztatás Az írásos és szóbeli tájékoztatási tevékenység révén az érintett szakemberek és az intézmények vezetői számára egyrészt a CQAF Keretrendszer, másrészt a fejlesztés lehetséges irányainak a megismertetése.
A szakmai feladatok megvalósítása 1. feladat: Információgyűjtés a CQAF-ról A CQAF Keretrendszerről (Interneten és más forrásokból) elérhető információk, szakmai anyagok összegyűjtésének, feldolgozásának és elsősorban a felnőttképzésben való alkalmazhatóság szempontjából történt elemzésének az volt a fő célja, hogy bemenő információt biztosítson a magyar felnőttképzési CQAF Keretrendszer és CQAF Modell kifejlesztésére irányuló koncepció kialakításához magáról a CQAF Keretrendszerről és a CQAF bevezetésének a különböző tagországokban eddig megvalósult jó gyakorlatairól. A munka eredményeként elkészült Háttértanulmány azt is biztosította, hogy a koncepció kidolgozásában részt vevő szakértők azonos mélységű és tartalmú információval rendelkezzenek a CQAF-ról. Hozzávetőlegesen 3500 oldal angol nyelvű anyag áttekintése és közel 2000 oldal angol nyelvű anyag elemzése történt meg a munka során. 2. feladat: Helyzetfelmérés A koncepcióalkotás előkészítéseként és megalapozására elvégzett helyzetfelmérő és helyzetértékelő tevékenység részeként a szakértők azt vizsgálták meg, hogy a felnőttképzést folytató intézményekben jelenleg alkalmazott minőségirányítási gyakorlatok, módszerek, megközelítések, illetve a hazai akkreditációs rendszer mennyire vannak összhangban a CQAF szempontokkal. A helyzetfelmérési tevékenység alapvetően két fő témakört ölelt fel: 2.1.
Helyzetfelmérés a hazai felnőttképzésben alkalmazott minőségbiztosítási / minőségirányítási rendszerekről.
2.2.
Helyzetfelmérés a felnőttképzés területén rendelkezésre álló adatokról.
Ennek megfelelően a helyzetfelmérés kiterjedt
a felnőttképzés területén jelenleg alkalmazott minőségbiztosítási megközelítéseknek, illetve a minőségfejlesztés feltételeinek, problémáinak, akadályainak feltárására,
a hazai akkreditációs rendszer és az európai Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer összhangjának és eltéréseinek a vizsgálatára,
a felnőttképzés területéről jelenleg rendelkezésre álló adatok körének vizsgálatára, és annak meghatározására, hogy mi hiányzik ezen adatok köréből a CQAF követelmények szerint,
annak vizsgálatára, hogy a CQAF Keretrendszer elemei közül melyek alakultak már ki és működnek a felnőttképzés terén Magyarországon, és melyeket kell még kiépíteni intézményi, regionális és országos (ágazati szinten).
A helyzetfelmérés és -értékelés érdekében sor került az akkreditált intézmények körében és az akkreditációs ellenőrzési szakértők körében kérdőíves felmérésekre, valamint helyszíni látogatásokra is különböző típusú és méretű, elsősorban szakmai célú felnőttképzést folytató intézményekbe. A helyszíni látogatások elsődleges célja volt
az intézmények felkészültségének vizsgálata a CQAF bevezetésére, alkalmazására (helyzetfelmérés), illetve
adatgyűjtés
az
intézmények
által
alkalmazott
rendszerek
megfelelésére,
megfeleltethetőségére a CQAF követelményeinek. Az egyes helyszíni látogatásokról készült rövid jelentések – esettanulmányok – egy összefoglaló tanulmányban (Esettanulmány gyűjtemény) kerültek összegzésre, amelyben általánosítható következtetéseket és megállapítások is helyet kaptak a CQAF Modell bevezethetőségére, alkalmazhatóságára vonatkozóan a hazai szakmai célú felnőttképzést folytató intézményekbe. E mellett a helyzetfelméréshez kapcsolódóan az alábbi témakörökben készültek hazai elemzések, összefoglaló tanulmányok: -
Minőségirányítás az iskolarendszerű szakképzésben
-
Minőségirányítás a felnőttképzésben o Képzői minőségirányítási gyakorlat Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképző intézményekben az intézményi minőségfejlesztés érdekében alkalmazott különböző rendszerek és eszközök bemutatása. o Jogszabályelemzés
A CQAF szerinti minőségirányítási követelmények érvényesülése az akkreditált felnőttképző intézményeknél – jogszabályi háttér elemzése
A felnőttképző intézmények jogszabályokban meghatározott akkreditációs követelményeinek összefoglalása a CQAF szempontjából
-
Az akkreditációs minőségi követelmények és a CQAF Modell kulcskérdéseinek az összevetése
-
A Felnőttképzési Törvény hatálya alá tartozó akkreditáció hazai gyakorlata
-
Kapcsolódó (társ) akkreditációs gyakorlatok
o A közoktatás akkreditációs gyakorlata
pedagógus-továbbképzési akkreditációs rendszer működtetése
o A felsőoktatás akkreditációs gyakorlata
a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által végzett tevékenység a képzés és a tudományos tevékenység minőségének hitelesítésére
o Egyéb akkreditációs gyakorlatok
a közművelődési dolgozók továbbképzésének akkreditációs rendszere
az egészségügyi szakmai képzés területén alkalmazott akkreditáció
3. feladat: Koncepció alkotás A szakértői munkacsoport a CQAF Keretrendszer magyar felnőttképzési adaptációjának koncepcióját a CQAF Keretrendszer logikájával és elemeivel összhangban dolgozta ki, minden elem (Modell – Módszertan (Önértékelés) – Külső értékelés – Indikátorok) tekintetében
meghatározva
azok
hazai
felnőttképzési
adaptálásának,
bevezetésének
lehetőségeit, és módját, illetve feladatait. A koncepció elemei: 1. elem: a CQAF Modell alapvető minőségi követelményeinek, kulcskérdéseinek értelmezése, adaptálhatósága a hazai felnőttképzésre. 2. elem: A CQAF Modell alapvető minőségi követelményeit is tartalmazó Felnőttképzési Önértékelési Modell és a hozzá kapcsolódó önértékelési módszertan és módszertani segédanyagok elveinek, felépítésének kidolgozása. 3. elem:
Önértékeléshez
kapcsolódó
külső
értékelés
(monitoring)
rendszerének
meghatározása, figyelembe véve a jelenlegi rendszer fejleszthetőségét. 4. elem: Intézményi és regionális / országos szintű indikátorok meghatározása, amelyek összhangban állnak az európai szinten működtetett indikátorrendszerekkel. A koncepció egyértelműen megállapítja, hogy a magyar felnőttképzés számára az EU munkacsoportja által kidolgozott ajánlások adaptálhatók, és tisztázza az adaptáció alapelveit, kifejti az ehhez szükséges értelmezéseket: -
kifejti a CQAF hazai adaptációjának feltételeit,
-
kifejti az iskolai rendszerű szakképzés és a felnőttképzés minőségfejlesztésének lehetséges közös pontjait,
-
javasolja az intézményi szint mellett a kétszintű rendszerszint értelmezését is, melynek elemei a statisztikai régiókra épülő regionális szint és az országos (szakképzés ágazati) szint,
-
javaslatot tartalmaz az indikátorokra mind az intézményi, mind a rendszerszint tekintetében.
A teljesség érdekében a koncepció szakmai magja – javaslat a CQAF Keretrendszer elmeinek hazai felnőttképzési adaptációjára – az alábbi tartalmi elemekkel, fejezetekkel egészült még ki: -
Bevezetés
-
Vezetői összefoglaló o Főbb megállapítások o A CQAF Keretrendszer hazai adaptációjával kapcsolatos feladatok o Vezetői döntést igénylő kérdések
-
A koncepció elkészítésének módszertana
-
A CQAF bemutatása – a Keretrendszer elemei o A Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer bemutatása o A Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer elemeinek bemutatása
-
A CQAF értelmezése a szakmai célú felnőttképzés területén o A CQAF elemeinek értelmezése o A felnőttképzés irányítása a CQAF követelményeinek tükrében
4. feladat: Tájékoztatás, tájékozódás A CQAF Keretrendszert és az adaptációra illetve a hazai rendszer fejlesztésére vonatkozó koncepciót szakmai műhelyek – worshopok – keretében széles körben megismertették a felnőttképzésben érintett szervezetek képviselőivel (pl. SZMM, FH, felnőttképzési intézmények, munkaügyi központok, regionális képző központok stb.), valamint a társadalmi partnerekkel. A koncepció fő tartalmi elemeinek elkészültét követően külföldi szakmai tanulmányutakra került sor a CQAF bevezetése terén élen járó tagországok (Dánia és Finnország) gyakorlatának megismerése és megfigyelése céljából, annak érdekében, hogy a szakértők kiegészítő információkkal alapozhassák
meg a CQAF Keretrendszer elemeinek a hazai
szakmai célú felnőttképzés adaptációja tekintetében javasolt elképzeléseket. A tanulmányutak során a résztvevők o tanulmányozták a szakképzés, szakmai felnőttképzés minőségfejlesztése érdekében tett intézkedéseket, tevékenységeket, jó gyakorlatokat. o megismerték a CQAF bevezetésével, alkalmazásával kapcsolatos intézkedéseket, tevékenységeket, tapasztalatokat, eredményeket, azt, hogy hogyan hangolták össze rendszereiket a CQAF eleivel, követelményeivel, hol tartanak és milyen eredményeket értek el a CQAF bevezetésében, milyen további elképzeléseik vannak? o látogatást tettek az adott ország szakképzésért felelős minisztériumában, ahol tájékoztatást kaptak
a
szakképzési
rendszerről,
a
legújabb
fejlesztésekről,
a
szakképzés
minőségbiztosításával és minőségfejlesztésével kapcsolatos tevékenységekről, a CQAF bevezetésének szemszögéből. o látogatást tettek szociális partnerszervezeteknél, valamint felnőtt szakmai célú képzést folytató intézményekben, képző központokban és egy, a szakképzésben oktató tanárok szakmai-pedagógiai továbbképzését végző intézetben is.
