Gyakorlati segédlet. az Üzleti környezetre optimalizált középkategóriás rendszerek. c. tárgyhoz

Üzleti környezetre optimalizált középkategóriás rendszerek – gyakorlati segédlet

Gyakorlati segédlet az

Üzleti környezetre optimalizált középkategóriás rendszerek c. tárgyhoz


1. A System i környezet használata (5250 és GUI) A System i (IBM i) környezetet három felületről fogjuk használni: terminálkapcsolatról (5250 data stream), grafikus felületről (System i Navigator) és böngészőből (Systems Director Navigator). Az első alkalommal a terminálkapcsolattal és a grafikus felülettel ismerkedünk meg. Jelentkezzünk be a rendszerbe a felhasználói név és jelszó megadásával. (A Sign On képernyő eléréséhez: Start/Programs/System i Access/Emulator/Start or Configure Sessions; első alkalommal kövessük az előadó utasításait). A felhasználói azonosító az EHA-kód első hét karaktere, a kezdeti jelszó ugyanez.

Változtassuk meg jelszavunkat. (Ezt lejárt jelszó esetén a bejelentkezési lépéssor részeként, később a CHGPWD paranccsal tehetjük meg.)


A terminálon négyféle alapképernyő figyelhető meg: menü – sorszámozott opciókból áll, parancssor, státuszsor, funkcióbillentyűk leírása egészíti ki

help – F1 hatására ugrik fel, pozíció-érzékeny, bárhol kérhető


prompt – F4 hatására jön elő, egy parancs paramétereit vihetjük be


lista – rendszerinformációk táblázatos megjelenése, az első oszlopban az opciók adhatók meg.


A menüképernyők bal felső sarkában a menü azonosítója látható. Jegyezzük fel a továbbiakban a meglátogatott menük nevét: ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ Jelenítsük meg a könyvtárlistánkat (DSPLIBL), és jegyezzük le a felhasználói részt, valamint az aktuális könyvtárat: ................................................................................................................................

Hozzunk létre az azonosítónkkal megegyező nevű könyvtárat (CRTLIB) és állítsuk ezt be aktuális könyvtárnak (CRTLIB, CHGCURLIB). Ellenőrizzük az eredményt (DSPLIBL).


Tekintsük meg a felhasználói leírásunkat (DSPUSRPRF), és jegyezzük fel a Job description paramétert: ................................................................................................................................

Tekintsünk meg egy segítség és egy kiterjesztett segítség képernyőt (F1, F2 - ablak), egy lista képernyőt (WRKACTJOB), egy menü képernyőt (DSPJOB), egy adatbeviteli képernyőt (CRTLIB, majd F4). Melyik funkciógombbal lehet adatbeviteli és további adatbeviteli paramétereket kérni? Melyik típusú képernyőn? ................................................................................................................................ Melyik funkciógombbal lehet további opciókat kérni? Melyik típusú képernyőn? ................................................................................................................................ Tekintsük meg a QSYSSCD jobot. (WRKACTJOB, 5-ös Work with opció) Mennyi CPU időt

használt eddig? ................................................................................................................................

Nézzük meg a GO menünavigációs parancs paramétereit. (GO, F4) Nézzük meg a főbb parancskategóriák gyűjteményét: (GO MAJOR). Próbáljuk ki a GO paranccsal a menünavigációt. (pl. a MAIN-VERB-CMDPRT menük sorozata) Mit kell a GO parancsnál megadnunk, ha azt szeretnénk, hogy a CMDPRT menüből az F3 (EXIT) gomb közvetlenül a főmenübe repítsen? ................................................................................................................................

A parancsok nevének végén használható a * karakter. Írjuk le a felhasználói jellegű (~USR~)


adatok kijelzésére (DSP~) szolgáló parancsokat: ................................................................................................................................

Hívjuk meg a parancsbeviteli módot (CALL QCMD). Használjuk a kurzort korábbi parancsok előhívásához. Mely funkciógombok játszhatnak itt szerepet? ................................................................................................................................ Tekintsük meg a rendszerstátuszt. Mekkora a szabad háttértár-kapacitás?..................................... Hány job van a rendszerben?................................................................................... Mekkora a memória?............................................................................................... Indítsuk el a grafikus környezetet, de még ne lépjünk ki az 5250 kapcsolatból (iSeries Navigator). Jelentkezzünk be igény szerint.

Küldjünk megszakítási típusú, válaszra váró üzenetet egy aktív felhasználó terminálüzenetsorába. (Segítség: a terminál nevét a WRKACTJOB vagy DSPJOB paranccsal tekinthetjük meg, megegyezik a job nevével. A grafikus felületen az alapműveletek/jobok között láthatjuk az adatokat – ne felejtsük el a helyi menüből a Customize this view/Include beállításokat!) Nézzük meg az üzeneteinket és a nyomtatásainkat. Indítsuk el az adatbázis navigátort, a sémák közé vegyük fel a saját könyvtárunkat. Hozzunk létre egyszerű telefonkönyvként itt egy új adatbázis-táblát, melynek három mezője van: név/cím/telefonszám. Vigyünk fel adatokat (Tables/New Table/Columns/Add). Jelentkezzünk ki az 5250-es kapcsolatból (Main:90 vagy SIGNOFF) és zárjuk le az iSeries Navigatort. KIEGÉSZÍTÉS A Control Language az IBM i (OS/400, i5/OS) operációs rendszer vezérlőnyelve. Felhasználása kettős: egyrészt interaktívan használjuk, parancssorból, feladatok azonnali végrehajtására, másrészt programokat írunk vele arra, hogy más rendszerfunkciók elérését szervezett formában valósíthassuk meg. A parancssori használatnál a parancsokat egyesével hajtjuk végre, s a végrehajtást követően a rendszer ismét a mi tevékenységünkre vár. Programba szervezésnél a program végéig tart a feldolgozás, de az egyes parancsok (programsorok) lehetnek olyanok, hogy a megjelenített képernyőn a futás várakozik. Bizonyos parancsok interaktív környezetből nem használhatók, csak programon belül érvényesek. Parancssori használat A CL parancsok felépítése a következő: [IGEI rész + TÁRGYI rész] KULCSSZÓ(paraméter) KULCSSZÓ2(paraméter2) … Kicsit érthetőbben: a parancsok általában egy műveletre utaló mnemonikkal kezdődnek, ami az elvégezni kívént tevékenység angol megfelelőjének lehetőleg 3 betűre zsugorított rövidítése (a magánhangzók és a kevésbé fontos mássalhangzók kihagyásával). A parancsok második része, melyeket az első résszel egybeírunk, a „tárgyi” rész, ez utal például az objektumra vagy rendszerfunkcióra, amivel dolgozni akarunk. A parancsok paraméterekkel rendelkeznek, melyeket megadhatunk egyfelől kulcsszavas formában, amikor a paraméterkulcsszó után zárójelben szerepel a paraméterérték (ez egyes esetekben lista, vagyis szóközzel elválasztott értékek), másfelől pozicionális formában, amikor kulcsszavakat nem adunk meg, csak paraméterértékeket. Ilyenkor a parancs a paramétereket a megadás sorrendjében tölti fel – vigyázzunk, itt könnyű hibázni!


A kulcsszavas forma a legáltalánosabb, pozicionálisan csak korlátozott számú paraméter adható meg. A kétféle megadás egy parancson belül keverhető, de csak pozicionális formát követhet kulcsszavas, fordítva érvénytelen a megadás. A rendszer támogat minket mind a parancsok mind a paraméterek könnyebb elérésében, hogy ne legyünk rákényszerítve elefántmemória birtoklására a rendszer kezeléséhez. A parancsokat kategória szerint több menü is összefoglalja, de ha az első néhány betűre emlékszünk, akkor a parancsrész végére '*' jelet biggyesztve előhívhatjuk az illeszkedő lehetőségeket. A paramétereket felkínálja a parancs begépelése után a mágikus F4 funkciógomb. A megjelenő képernyőn alapértelmezésként egy-egy paraméternél a választási lehetőségek szerepelnek. Minden egyes paraméternél lehet az F4 gombbal kérni az ott érvényes paraméterértékek listáját, F1 gombbal az adott paraméterre bővebb magyarázatot, a képernyőn F10 gombbal kérni további paramétereket, F9 gombbal kérni az összes paramétert, és F11 gombbal váltani a kulcsszavas megjelenítési formára. Ez utóbbi segíthet például a kulcsszavak kifundálásában. *** A CL parancsok száma több száz, segítséget kaphatunk az alábbi linkeken: (http://publib.boulder.ibm.com/iseries/v5r2/ic2924/index.htm?info/rbam6/rbam6clfinder.htm http://publib.boulder.ibm.com/cgi-bin/bookmgr/BOOKS/QB3AUP03/CCONTENTS http://publib.boulder.ibm.com/infocenter/iseries/v5r3/index.jsp?topic=/rbam6/rbam6clmain.htm http://publib.boulder.ibm.com/infocenter/iseries/v5r3/topic/books/sc415721.pdf Gyakorlat vége.

Gyakorlati segédlet. az Üzleti környezetre optimalizált középkategóriás rendszerek. c. tárgyhoz

Recommend Documents