AGRÁRINFORMATIKAI RENDSZEREK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSUK AZ AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ ÉS INFORMATIKAI INTÉZETBEN Dr. Kapronczai István, e-mail: Kapronczai @ akii.hu Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet
Az ezredforduló körüli évek három jelentős gazdaság- és társadalompolitikai kihívása Magyarország számára a globalizáció egyre erősebb kiterjedése, az Európai Uniós csatlakozás és az „információs társadalom” térnyerése. Az előadás témaköre elsősorban a második és a harmadik kihíváshoz kapcsolódik, leszűkítve egy tudományos kutatóintézet tevékenységére.
1. Agrárinformációs rendszerek csoportosítása Az Európai Unió információs rendszerei szerteágazóak, de lényegüket tekintve két markáns csoportba sorolhatók. Ezek: a primer, vagy elsődleges információs rendszerek, valamint a másodlagos, vagy szekunder információs rendszerek. A primer információs rendszerek az EU nagy adatgyűjtő és feldolgozó struktúrái. Lényegében ezekre épül az Unió agrárinformációs rendszerének egésze. Négy meghatározó eleme a következő: • •
• •
Az agrárstatisztika, amely az EUROSTAT által koordinálva szerteágazó területeken nyújt statisztikai jellegű információkat az Unión belüli folyamatokról, a főbb tendenciákról. Az FADN (Farm Accountancy Data Network) az EU egyik legfontosabb információs rendszere. (Magyarországon a németországi gyakorlatnak megfelelően a Tesztüzemi Rendszer elnevezés a leginkább elterjedt.) Feladata a gazdaságok pénzügyi folyamatainak, jövedelemhelyzetének nyomon követése. A Piaci Információs Rendszer, amely szolgálja egyrészt a termelők tájékoztatását a főbb piaci folyamatokról, de fontos feladata a brüsszeli apparátus információs igényeinek a kielégítése is. Végül a primer információs csoport negyedik eleme a támogatások elnyerését szolgáló információs elemek összessége. Ezek közül elsősorban az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszert indokolt kiemelni.
1
Az Európai Unió Mezőgazdasági Információs Rendszere
Elsődleges információs rendszerek
Másodlagos információs rendszerek Piac szereplőinek információs igényei
INFORMÁCIÓK A PIACOKRÓL
Piaci Információs Rendszer Központi irányítás adatigénye
Gazdaságszerkezet Agrárstatisztika
INFORMÁCIÓK A GAZDASÁGOKRÓL
Termelés statisztikája
Monetáris statisztika Tesztüzemi Rendszer
Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer NEMZETGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK
Pl: Mezőgazdasági Számlák Rendszere
2 Az Európai Unió Mezőgazdasági Információs Rendszere
A másodlagos, vagy szekunder információs rendszerek közös jellemzői, hogy általában nem végeznek nagyobb tömegű közvetlen adatgyűjtést, információikat főleg a primer rendszerek adatbázisaiból nyerik. Céljuk egy-egy „szűkebb” terület speciális információigényének kielégítése. Közülük itt csak a Mezőgazdasági Számlák Rendszerére térek ki, amely ugyancsak kötelező EU rendszer. Fő feladata az EU által megadott termékkörre vonatkozó termelési, felhasználási, technológiai adatok konzisztens összefogása révén a termelési érték, hozzáadott érték és jövedelempozíciók rövid távú előrejelzése, illetve agrárpolitikai intézkedések várható hatásának prognosztizálása. Amennyiben a fenti csoportosítást tovább kívánjuk fejleszteni, akkor egy újabb csoportosító ismérvet célszerű bevezetni. Ez pedig az EU információs blokkjainak tartalmi rendszerezése. Az agrárinformációs rendszerek ugyanis – logikai alapon megközelítve – vagy a mezőgazdasági vállalkozásoktól, vagy a termelőeszközök és termények piacairól gyűjthetik a primer információkat. A szekunder rendszerek pedig „nemzetgazdasági szintre emelhetik” az elsődleges információkat. 2. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) az ország legjelentősebb agrárökonómiai szellemi bázisa. Számos jogelőd örököseként 50 éve (1954) áll a magyar agrárgazdaság, a magyar vidék szolgálatában. Mai szervezeti felépítése 1992-ben alakult ki, amikor az FM STAGEK beolvadt az Agrárgazdasági Kutató Intézetbe, s létrejött az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII). A kutatói és informatikai gárdája, valamint az ezt kiszolgáló adminisztratív állomány révén egy szervezeti kereten belül oldja meg az információk gyűjtését, feldolgozását, valamint az adatok elemzését, a jelenségek tudományos kutatását, illetve az eredmények közzétételét. Szakemberei között zömmel agrárés kertészmérnökök, közgazdászok, statisztikusok és számítástechnikusok találhatók. Az Intézet kiemelt jellegű kutatásai témái: az agrárgazdaság versenyhelyzete és várható alakulása; az Európai Unióhoz való csatlakozás agrárstratégiai kérdései; a gazdasági szabályozás, a vidékfejlesztés és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének közgazdasági összefüggései; a földkérdés és a birtokpolitika; a GATT-WTO egyezmény hatásai, piacszabályozás, külföldi tőke szerepe a magyar agrárgazdaságban; agrárpiaci elemzések. Az AKII ökonómiai, közgazdasági, statisztikai és piaci információk gyűjtésével és feldolgozásával is foglalkozik. Így az intézet keretei közt működik a korábban említett rendszerek közül a Piaci Árinformációs Rendszer, a Tesztüzemi Rendszer és a Mezőgazdasági Számlák rendszerére épülő előrejelző modellek. Az AKII tevékenységét a többcélúság és a tárgyilagosság határozza meg. Tevékenységével egyfelől hozzájárul a gyakorlati kormányzati munka és az agrárpolitika tudományos megalapozásához, ugyanakkor pedig – mint gazdasági és politikai érdekektől független kutatóintézet – arra is törekszik, hogy eredményeit a termelők és az üzleti életben résztvevők számára minél szélesebb körben elérhetővé tegye. 3. A Piaci Árinformációs Rendszer egy
A FAO szerint a Piaci Információs Rendszer (PIR) meghatározása a következő: A PIR olyan államilag működtetett szolgáltatás, amely széles körben forgalmazott
3
mezőgazdasági termények árairól és mennyiségeiről rendszeresen, megfelelő módon adatokat gyűjt a vidéki, nagybani és fogyasztói piacokon, és ezt az információt időben és rendszeres időközönként a különböző médiumokon keresztül eljuttatja a gazdálkodókhoz, a kereskedőkhöz, a kormányzati tisztviselőkhöz, az agrárpolitika döntéshozóihoz és másokhoz is, többek között a fogyasztókhoz. Ezen keresztül folyamatosan biztosítja a mezőgazdasági és input piacok transzparenciáját (átláthatóságát). Ezáltal: • • •
erősíti a nemzeti mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét a hazai és nemzetközi piacokon; segíti a nemzeti mezőgazdaságot és élelmiszeripart az alkalmazkodási, átalakulási folyamatban, valamint a természeti és egyéb erőforrások hatékony felhasználásában; hozzájárul a fennálló piaci szabályozó rendszerek működéséhez, elősegíti a szabványok elterjedését.
Látható, hogy a FAO meghatározása lényegét tekintve egy Piaci Árinformációs Rendszert (PÁIR) definiál, mivel a piaci információk közé csupán a piaci ár és mennyiségi információkat sorolja. Ezzel szemben − az Európai Unió gyakorlatából adódóan − átfogóbban határozható meg a Piaci Információs Rendszer működésének szükségessége és tartalmi elemei. Ez valójában azt jelenti, hogy minden egyes mezőgazdasági áruféleségre vonatkozólag további friss adatokra van szükség a valószínűsíthetően rendelkezésre álló készletekről (termelés + import + raktárkészlet), a valószínűsíthető kereslethez (hazai fogyasztás + export) hozzáigazítva. A fentiekből adódóan az EU piaci és árinformációs struktúrája lényegében az információ felhasználói alapján bontható két csoportra: • •
a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerek, valamint a központi irányítás, illetve elsősorban az EU Bizottság VI. Főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci (statisztikai) adatszolgáltató rendszerek.
3.1. Mire használjuk a kutatásban A Piaci Árinformációs Rendszer adatait az elmúlt év során az alábbi főbb kutatásokban használtuk fel: • • •
Jövedelem-osztozkodás a főbb termékpályák (gabona, hús, tej) szereplői közt; A kritikus ágazatok (tej, sertés, brojler) rövid távú piaci esélyei, a szelekció, a koncentráció és a szerkezetváltás várható alakulása; Néhány alapvető élelmiszer kalkulált (eszmei) fogyasztói árcentrumának meghatározása.
3.2. Konkrét példa: Miért nőttek az átlagosat meghaladó mértékben az élelmiszerárak 2004 első felében? A KSH 2004. év nyár eleji közlése szerint az év első 5 hónapjában 15,5%-os termelői árnövekedést regisztráltak és a májusi fogyasztói árindex a megelőző év májusához viszonyítva 19,4%-os volt. Az árindexszel kapcsolatban joggal merül fel, hogy ez a drasztikus növekedés milyen mértékben következménye a hosszú évek visszafogott mezőgazdasági termelői árindex növekedését követő „utolérési effektusnak”, illetve az elmúlt év(ek)
4
kedvezőtlen időjárási hatásainak. Ugyancsak felvetődhet a kérdés, hogy az említett árindexben meghatározó szerepet játszott-e az uniós csatlakozás, illetőleg tendenciájában milyen árváltozás prognosztizálható az elkövetkező hónapokban. A PÁÍR adatai, az ez alapján készített árprognózisok és a piaci folyamatelemzések azt bizonyítják, hogy a 2004 májusi árindex alapján nem ítélhető meg az egész éves árindex alakulása. Itt ugyanis az elmúlt évek aszályos időjárásával összefüggő árhatás halmozódásáról van szó és az elkövetkező hónapokban az ebből adódó áremelkedési nyomás mérséklődni fog. E megállapítás igazolására az előadás keretei közt csak két tényezőre hívom fel a figyelmet: •
•
Az étkezési búza termelői ára 2004 júniusában már 12 %-kal csökkent az 1 hónappal korábbihoz képest, de még mindig 23%-kal volt magasabb a 2003. év júniusinál. A PÁIR előrejelzése és számításai szerint az étkezési búza ára 2004 augusztusában 23 ezer forint körül várható, ami további mintegy 25%-os csökkenést jelent. Így az augusztusi ár már csupán 72%-a lesz a tavalyinak. (Májusban még ez az érték 164%os volt.) A 2004. év tavaszára kialakult élelmiszer fogyasztói árak az elmúlt időszakhoz képest közel sem kirívóak. A sertéscomb fogyasztói ára pl. 2001 májusában meghaladta az 1000 forintot, míg 2004 májusában „csak 796 forint volt”. Kétségtelen, hogy a májusi időszak után is nőtt a sertéscomb fogyasztói ára, de így is csak megközelítette a három évvel ezelőtti árszintet. A többi húsféle, illetőleg a tojás esetében az idei tavaszi fogyasztói árak a 2001 évi árak szintjén alakultak.
Összefoglalásként megállapítható, hogy az EU-csatlakozás nem járt a belső élelmiszerárak nagymértékű változásával. Az árfelhajtó hatások többnyire egyedi, meg nem ismétlődő jelenségként értelmezhetők. Így az élelmiszerárak az elkövetkező hónapokban lényegi hatást az infláció alakítására nem fejtenek ki, inflációs nyomást nem okoznak. Megszűnnek ugyanis mindazok az egyszeri hatások, amelyek a rendkívüli áremelkedéseket okozták (pl. gabona) és az EU piaci rendtartásának árstabilizáló hatása várható. Középtávon a kínálat bővülésére és az élelmiszerek fogyasztói árának mérsékelt, az egyéb költségtényezők függvényében történő lassú, de az inflációt érdemben nem befolyásoló növekedésére számíthatunk. 4. A Tesztüzemi Rendszer Az agrárágazat ökonómiai-, pénzügyi- és jövedelem-elemzését lehetővé tevő információk különös jelentőséggel bírnak, és ez az a terület, ahol a leginkább ellentmondásosak napjainkban a rendelkezésünkre álló adatok. Ugyanakkor a gazdaságpolitikai kezdeményezések-, illetve az ezekből következő döntések megalapozásához, a döntések hatásainak felülvizsgálatához a nemzeti kormányzatnak, de a brüsszeli apparátusnak is szüksége van adatokra a gazdaságok pénzügyi helyzetéről, jövedelmének szintjéről. Ezt a feladatot hivatott ellátni a Tesztüzemi Rendszer, amelynek kialakítása az uniós harmonizáció jegyében 1995-ben kezdődött Magyarországon. A Tesztüzemi Rendszer lényegét tekintve egy reprezentatív adatgyűjtésre épülő üzemgazdasági információs rendszer. A meghatározott szempontok szerint kiválasztott üzemek önkéntesen csatlakoznak a hálózathoz, egységes könyvelést vezetnek, s adataikat – az adatvédelemre vonatkozó előírások szigorú betartása mellett – agrárpolitikai célokra rendelkezésre bocsátják. A tagországok nemzeti adatgyűjtései az adott ország sajátos
5
igényeinek megfelelően az adattartalom tekintetében általában bővebbek a brüsszeli rendszernél. A főbb kérdéseket – a tesztüzemi adatok alapján – megválaszoló legfontosabb eredményeket és az azokból levezethető végkövetkeztetéseket évente beszámoló jelentésben összegzik és az érdekeltek rendelkezésére bocsátják. A jelentések tartalmazzák • • • • • • • • •
a hozam és ráfordítás pozíciók, a jövedelemviszonyok, a vagyon, a saját- és idegentőke, valamint a beruházások alakulását a mezőgazdasági üzemekben. A változások kimutatása differenciáltan történik, termelési sulyokra, üzemnagyságra, jogi formákra, régiókra és sok egyéb osztályozási kritérium szerint. Elemzésre kerülnek azonban a fejlődés okai is, így a naturális hozamok és ráfordítások, a termelői és termelőeszköz árak,
• az állami támogató intézkedések alakulása
4.1. Mire használjuk a kutatásban A Tesztüzemi Rendszer adatait az elmúlt év során az alábbi főbb kutatásokban használtuk fel: • • •
A főbb ágazatok jövedelempozíciója a többcsatornás (nemzeti és közösségi) támogatási rendszerben; EU csatlakozás várható hatásai (modellszámítás); Az agrárgazdaság finanszírozása és finanszírozhatósága az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben.
4.2. Konkrét példa: Az egyéni és a társas vállalkozások jövedelmezőségének összehasonlítása1 Az egyéni és a társas vállalkozások jövedelmezősége közvetlenül nem hasonlítható össze egymással. Figyelembe kell venni, hogy az egyéni gazdaságok nem számolják el költségként a családtagok munkaidő-teljesítménye után járó indokolt bértömeget (2003-ban – a Tesztüzemi Rendszer adatai szerint – az egyéni gazdaságoknál 1 hektárra vetítve 26,3 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást számoltak el, a társas vállalkozásoknál pedig 68,4 ezer Ft-ot). Az egyéni gazdaságban dolgozó családtagok személyi jövedelmének egy része tehát a könyvelésben kimutatott eredményben jelenik meg. Az összehasonlíthatóság csak korrekcióval teremthető meg, amelynek során a két szektorban felmerült munkaidőteljesítményekre azonos költségtételt számítunk fel. Azt a megoldást választottuk, hogy az egyéni gazdaságok könyvelésében a családtagok részére elszámolt személyi ráfordítások (bérek, bérjellegű juttatások és azok közterhei) helyett a tesztüzemi társas vállalkozások 1
Keszthelyi Szilárd kézirata alapján, amelyet az FVM 2003. évi Agrárbeszámolójához készített.
6
személyi ráfordításaival számoltunk, amit az 1 fő éves munkaerőegységre jutó költséggel fejeztünk ki. A korrekció hatására a 2,8-szeresére nőttek az egyéni gazdaságok személyi ráfordításai, amelyek az üzemi költségeket több, mint 17%-kal növelték. E változások értelemszerűen negatívan hatottak a jövedelemalakulásra: valamennyi jövedelem-mutató a negatív tartományba került. A két szektor közötti összehasonlítható adatokat a következő táblázat utolsó két oszlopa tartalmazza. Az egyéni és a társas vállalkozások összehasonlító mutatói Mutatók
Mértékegység
Bruttó termelési érték Értékesítés nettó árbevétele Ebből: szántóföldi növ. term. állattenyésztés zöldség, gyümölcs, szőlő, bor egyéb mg.-i tevékenységek Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Üzemi költségek összesen Ebből: anyag jell. ráfordítások személyi jell. ráfordítások igénybe vett szolg. költs. ún. egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény Term. érték-arányos jöv.-ség Össztőke-jövedelmezőség Sajáttőke-jövedelmezőség Munka-jövedelmezőség Cash-flow
1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT
Egyéni gazdaságok korrekció korrekciónélkül val 285,12 285,12 245,36 245,36 79,11 79,11 121,30 121,3
Társas vállalkozások 428,00 353,57 92,74 143,10
1000 Ft/ha MT
29,64
29,64
13,17
1000 Ft/ha MT
15,31
15,31
104,56
1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT 1000 Ft/ha MT % % % 1000 Ft/ÉME 1000 Ft/ha MT
33,88 5,88 270,53 157,84 26,28 31,64 21,88 14,58 11,33 -3,25 3,97 2,31 2,08 702,32 27,77
33,88 5,88 317,52 157,84 73,27 31,64 21,88 -32,41 -35,66 -50,24 -12,72 -5,19 -6,68 380,44 -20,61
53,63 20,80 422,70 187,18 68,38 59,07 29,85 5,29 -3,96 -7,13 -0,93 1,86 -1,43 1 226,54 20,52
Megjegyzés: a korrekció által érintett tételek félkövér szedéssel jelennek meg. MT = mezőgazdasági terület
A társas vállalkozásokban a mezőgazdasági területegységre vonatkoztatott termelési érték 50%-kal, az üzemi költség pedig egyharmaddal (33,1%-kal) volt nagyobb, mint az egyéni gazdaságokban. Ez az eltérés kisebb részben a különböző mezőgazdasági tevékenységek eltérő fajlagos bevételeivel indokolható (a növénytermesztésben 17%-os, az állattenyésztésben 18%-os az előny a társas vállalkozások javára, míg a zöldség-gyümölcs-, szőlő- és bortermelésben az egyéniek 1 hektárra jutó bevételei 2,3-szor nagyobbak). A
7
különbség döntően abból fakad: a társas vállalkozásokban az ún. egyéb mezőgazdasági tevékenységek (mezőgazdasági szolgáltatások, mezőgazdasági termékek kereskedelme, stb.) fajlagos bevételének értéke az egyéni gazdaságokénak a többszöröse. Azt is figyelembe kell venni: az egyéb bevételek között szereplő agrártámogatásokból (a bevételként nem elszámolható beruházási támogatásokat figyelmen kívül hagyva) a társas vállalkozások egységnyi területre több mint kétszer nagyobb összeghez jutottak. Ennek pedig az az oka, hogy a társas vállalkozások területegységenként is nagyobb kamattámogatást kapnak, mint a hitellehetőségekkel kevésbé élni tudó egyéni gazdaságok. A költségszerkezet eltéréseit vizsgálva megállapítható: az egyéni gazdaságokban a személyi ráfordítások területegységre vetített összege (a korrekció elvégzése után) 7%-kal haladja meg a társas vállalkozások hasonló mutatóját. Ez arra utal, hogy egységnyi mezőgazdasági területre az egyéni gazdaságokban valamivel több munkaidő-felhasználás jut, mint a társas vállalkozásokban. Ennek oka: az előbbiek nagyobb arányban foglalkoznak intenzív, munkaigényes kultúrákkal. Az igénybe vett szolgáltatások (köztük a földbérleti díjak, a biztosítási díjak, a bankköltségek) és az ún. egyéb ráfordítások (pl. a várható veszteségek, illetve a várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok, a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, stb.) fajlagos összege a társas vállalkozásokat terheli ugyan nagyobb mértékben, a személyi jellegű ráfordítások korrekciója azonban felemészti az egyéni gazdaságok – korrekció nélkül még létező – előnyét, és veszteségbe fordítja az egyéni gazdálkodók eredményét. E hatások úgy összegződnek, hogy az egyéni gazdaságok 1 hektárra jutó (korrigált) üzemi eredménye 32410 Ft, mérleg szerinti eredménye -50240 Ft, míg ugyanezek a mutatók a társas vállalkozásokban: 5290 Ft, illetve -7130 Ft. Értelemszerűen a többi jövedelmezőségi mutató vonatkozásában is a társas vállalkozások vannak előnyben. Az egyéni és a társas vállalkozási szektor jövedelmezőségének összevetéséből tehát az a következtetés vonható le: az egyéni gazdaságok a jövedelmezőség alapján csak akkor versenyképesek, ha személyi költségeiket, illetve a családtagok fogyasztását képesek (hajlandók) alacsony szinten tartani. Ez a megállapítás elsősorban a vizsgált egyéni gazdaságok csaknem 4/5-ét kitevő alsó méretkategória üzemeire vonatkozik Ha ezeket kihagyjuk a korrekciós összehasonlításból, akkor a megmaradó nagyobb egyéni gazdaságok már állják a versenyt a társas vállalkozásokkal, sőt: jövedelmezőségi mutatóik nagy része még kedvezőbb is. 5. A Mezőgazdasági Számlák Rendszerére épülő előrejelző rendszer A Mezőgazdasági Számlák Rendszerét (MSZR) a nemzetközi szakirodalomban többen a statisztikai rendszer monetáris statisztika blokkjába sorolják. Teszik ezt arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági számlák részét képezik az EUROSTAT compendiumának (631. modul). Véleményem szerint ugyanakkor a Mezőgazdasági Számlák Rendszere – mint korábban bemutattam – tipikus szekunder rendszer, mivel önálló adatgyűjtést nem végez, adatbázisa a Statisztikára, a Tesztüzemi Rendszerre és kisebb részben piaci információs adatokra épül. A Mezőgazdasági Számlák szerves részét képezik a nemzeti számláknak, amelyek a világgazdaság makroszintű egységeinek, a nemzetgazdaságoknak a gazdasági folyamatait, a
8
termelést, a jövedelemelosztást, a fogyasztást, a felhalmozást foglalják egységbe. Így válik lehetővé a gazdasági statisztikai egységek és műveletek összehasonlítása, áttekintése. Az MSZR-en alapuló modellek elősegítik a mezőgazdasági termelés eredményének, a kibocsátásoknak és a ráfordításoknak az európai normák szerinti vizsgálatát. Képesek ezeket az adatokat idősorokba rendezni, alkalmasak előrejelzésekre és modellezésre is. A magyarországi gyakorlatban a MSZR-t az AKII felkészítette szimulációs feladatokra is. Adaptálásra és továbbfejlesztésre került – Németországban a gazdaságpolitikai döntésekhez már régebben használt – Operatív Politikai Elemző Rendszer (Landwirtschaftliche Gesamtrechnung für Operative Politikaanalyse = MSZR- OPAL) is. Az MSZR-OPAL modell több tízezer adatot kezelni tudó EXCEL alapú szoftver. Segítségével mind az MSZR kiinduló adatainak feldolgozása, mind pedig az eredmények kiértékelése EU szabvány szerint történik. Emellett az MSZR-OPAL lehetővé teszi annak modellezését és kiszámítását, hogy hogyan változna a mezőgazdaság teljesítménye, jövedelme, ha akár csak egyetlen termék, – mint pl. a búza – vetésterülete, termelése, ára módosulna. Kimutatható, hogy az adott ráfordítás (pl. vetőmag-, takarmány-, energiafelhasználás) növekedése vagy csökkenése milyen hatást gyakorolna a jövedelemre. A rendszerrel szimulálható többek között az is, hogy a bérleti díjak, a támogatások, az adók változása miként hatna a mezőgazdaság adott évi teljesítményére. A modell nagy előnye, hogy tetszőleges számú termelési, ráfordítási variáció együttes hatása is számszerűsíthető. 5.1. Mire használjuk a kutatásban A Mezőgazdasági Számlák rendszerének adatait az elmúlt év során az alábbi főbb kutatásokban használtuk fel: • •
A mezőgazdaság fő mutatóinak alakulása az MSZR alapján számolva; A magyar mezőgazdaság ár-, jövedelem és hatékonysági összehasonlítása az EU-tagállamokéval.
viszonyainak
5.2. Konkrét példa: A mezőgazdaság 2004. évi várható teljesítménye A rendelkezésünkre álló ez évi előzetes adatok-, valamint a hozam és árbecslések felhasználásával készített MSZR prognózis alapján a mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2004ben – folyó áron – egy százalékkal nő az előző évhez képest (döntően a kiváló gabonatermelés következtében). A két főágazat közül az állattenyésztés bruttó teljesítménye 7,0 %-kal csökken, a növénytermesztésé viszont 13,2 %-kal nő. A folyó termelő-felhasználás volumene alig változik, értéke viszont – az áremelkedések miatt – 4 %-kal nő. Az ágazatban megtermelt bruttó hozzáadott érték 2,8 %-kal növekszik a megelőző évhez képest. A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem 2004-ben várhatóan 4,6 %-kal fog növekedni a 2003. évihez viszonyítva, ez azonban érzékelhetően nem javít azon a kedvezőtlen jövedelemhelyzeten, ami a 2003. évi 35 %-os és a 2002. évi 29 %-os vállalkozói jövedelemcsökkenés következtében kialakult.
9
A hozzáadott érték és a vállalkozói jövedelem alakulása a Mezőgazdasági Számlák Rendszere alapján (Milliárd Ft) 1700
1500 137 131 61 1300
61 148 146 138
1100 133
900
1036
995 700
500
2003*
2004**
Bruttó hozzáadott érték Nettó hozzáadott érték Nettó vállalkozói jövedelem, amely tartalmazza a nem fizetett munkaerő jövedelmét is Bérleti díjak, kapott és fizetett kamatok egyenlege Munkavállalói jövedelem, módosítva az egyéb adók és támogatások egyenlegével Értékcsökkenés Folyó termelő-felhasználás * **
Becsült adatok Előzetes adatok
10
