Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban ÉLTETŐ VÍZ

TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban

Forray Máté Általános Iskola Szegvár

„ÉLTETŐ VÍZ” Egy témahét megvalósítása az 1. évfolyamon

Rajzolta: Katona – Berényi Fanni 1.b

Készítette: Vassné Agócs Ilona Hegedűsné Ternai Ágnes


"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry)

2


Tartalomjegyzék

Bevezető

4. oldal

A projekt leírása

5. oldal

A projekt feladat és időterve

7. oldal

1.a osztály munkaterve

15. oldal

1.b osztály munkaterve

16. oldal

A projekt megvalósítása

17. oldal

Értékelés

20. oldal

Mellékletek

23. oldal

Felhasznált irodalom

42. oldal

3


Bevezető A projektmódszer „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.” Hortobágyi Katalin

A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. TÉMAHÉT, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a szociális készségek fejlesztésére.

A megvalósítás lépései:

FOLYAMAT

TERVEZÉS

SZERVEZÉS

KIVITELEZ ÉS

ELLENŐRZ ÉS

célok megfogalmazása Az elérést segítő feladatok

Tárgyi Személyi feltételek

Megvalósítás Ismeretátadás és Ismeretszerzés

A célok és megvalósítás megfeleltetése

4


(Forrás: Projektpedagógia)

A projekt leírása A projekt címe: „Éltető Víz”

A megvalósítás ideje: 2010.április 19 – április 23.

A projekt írója és megvalósítója: Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona A projektben résztvevők köre, száma: 1. évfolyamos tanulók ( 52 fő), osztályfőnökök (2) A projekt intézményi előélete: A Támop 3.1.4 pályázat kapcsán iskolánkban ezévben került sor a kompetencia alapú oktatás bevezetésére,amely lehetőséget kínál a projektmódszer alkalmazására. Ezáltal a tanulók egy adott témakört a hagyományos 45 perces tanítási formától eltérően, ugyanakkor mindenféle tantárgyi szempontból megközelítve alaposan megismerhetnek gyakorlati tapasztalások és játékok útján.

A projekt szükségessége: Nagyközségünket számos folyó és csatorna hálózza be és veszi körül, közepén pedig egy tó fekszik. Ezért is hívják Szegvárt a „vizek falvának”. ( Tisza, Kurca, Kórógy-tó, Kórógy-csatorna, Lándor-tó)

5


Ezen témahét során szeretnénk a gyerekeket jobban megismertetni lakóhelyünk környezetével, és felhívni a figyelmüket arra, hogy a víz nem csak nekünk, de minden más élőlénynek is egyik legfontosabb lételeme, ezért óvni kell, vigyázni a környezetünk tisztántartására.

A megvalósítás helyszíne/helyszínei: osztályterem, iskola udvara, Községi Könyvtár, Kórógy-tó partja, Kurca- part, zsilip, Tisza, vízmű telep, víztorony

A projekt tevékenységeinek rövid összefoglalása: A tanulmányi séták, kirándulások során a tanulók meglévő ismereteinek felelevenítése, kibővítése. Tapasztalataik egyéni kifejezése rajzban, csoportos plakátkészítésben. Ötleteik, javaslataik megfogalmazása környezetünk megóvására.

A projekt fő célja: - A tanulók lakóhelyének jobb megismerése - Tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés. - Környezettudatos magatartás megalapozása: a víz fontossága, takarékosság, környezetvédelem. - Megfelelő öltözködési, viselkedési kultúra kialakítása. - Közlekedési szabályok gyakorlása.

6


Részcéljai: -

kommunikációs képességek fejlesztése

-

problémamegoldó képesség, kreativitás

-

szociális képességek fejlesztése a csoportmunkák során

-

az önállóan végzett munka öröme

A projekt feladat és időterve

Ssz.

Tevékenység (melyekből felépül és megvalósul a projekt)

Előkészítő rész: - Képek gyűjtése a víz és a vízpart élővilágáról. - Vízi járművek képeinek gyűjtése - Kirándulás szervezése. - Szükséges anyagok beszerzése. .

Felelős Osztályfőnökök (Hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona)

Résztvevők

Módszerek/eszközök berendezések

Tanulók (1.b, 1.a Egyéni gyűjtőmunka osztály) osztályfőnökök (hegedűsné Ternai Ágnes, Vassné Agócs Ilona)

Időterv A témahetet megelőző hét.

Dokumentum

Erőforrás

Gyűjtött képek, A anulók könyvek munkája

7


Megvalósító rész: 1. nap A VÍZ ÚTJA - a vízmű megtekintése - séta a víztoronyhoz Beszélgetés a víz útjáról: csapadékfajták, kutak, felhasználás (mezőgazdaság, ipar, sport), szennyvíztisztítás. Vízmalom, kerti kút rajzolása

Egy vízügyi szakember (Rácz János) Osztályfőnökök (Vassné Agócs Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes)

Tanulók, (1.a, Megfigyelés 1.b osztály) Beszélgetés osztályfőnökök (Vassné Agócs Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes)

2 óra (1.b)

A gyerekek rajzai

4 óra (1.a)

Csoportmunka

8


Ssz.


A VÍZ MEGJELENÉSI 2. nap FORMÁI - kirándulás a Tiszához, útba ejtve a Kórógy – tavat, a Kurcát és a zsilipet - élőlények megfigyelése, a zsilip és a gát szerepe

Felelős Osztályfőnökök (Vassné Agócs Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes)

Résztvevők


Időterv

Tanulók (1.a, 1.b osztály) 5 óra (1.a) Osztályfőnökök 1,5 óra (1.b) (Vassné Agócs Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes) erdész (Szabó György) Frontális osztálymunka Beszélgetés

- kicsi patak és tó megépítése homokból, kavicsokból

csoportmunka

- a víz tulajdonságai, munkája

Kooperatív tanulás: kerekasztal

Dokumentum Fotók (mellékelve is)

Erőforrás Felajánlott kirándulás a vadász – teherautóval

0,5 óra (1.a)

9


3. HORGÁSZVERSENY nap - a halak felépítése, életműködése, fajtái

Osztályfőnökök (Vassné Agócs Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes)

Tanulók (1.a, 1.b osztály)

Frontális osztálymunka 4 óra (1.a) Beszélgetés

1 óra (1.b)

Csoportmunka

- a horgászjáték előkészítése: színes papírhalacskák kivágása, szívószál, korábban elkészített plakát

A gyerekek technika és rajz felszerelése

CD Színes papír, ceruza, olló, sablonok (5. sz. melléklet)

- a játék KÖNYVTÁRLÁTOGATÁS

Könyvtárosok (Kosztolányi Sándorné, Kerekesné Bovatsek Ágnes), osztályfőnökök (Vassné Agócs Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes)

Tanulók (1.a, 1.b osztály) Osztályfőnökök (vassné Agócs Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes) könyvtárosok (Kosztolányi Sándorné, Kerekesné Bovatsek Ágnes)

1 óra (1.b)

10


Ssz.


Felelős

ÉLŐLÉNYEK A VÍZBEN ÉS Osztályfőnökök 4. (Vassné Agócs nap A VÍZPARTON - „ki vagyok én?”

Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes)

Résztvevők


Tanulók (1.a, 1.b osztály)

Időterv 2 óra (1.b)

Kooperatív tanulás: „Ki vagyok én?” 5 óra (1.a)

Dokumentum

Erőforrás

A tanulók rajzai, plakátok, fotók

- élőlények csoportosítása a tanulók által megadott többféle szempont szerint - plakát készítése a gyűjtött képek felhasználásával: választhatnak a csoportok: tó, folyó, tenger, akvárium - kép

Csoportmunka Csomagolópapír, olló, ragasztó, zsírkréta

Gyűjtött képek, rajz és technika felszerelés

11


VÍZI KÖZLEKEDÉS 5. nap

- vízi járművek felsorolása (egy-egy lerajzolása)

Osztályfőnökök Tanulók (1.a, 1.b Frontális osztálymunka 2 óra (1.b) (vassné Agócs Ilona, osztály) Hegedűsné Ternai 3 óra (1.a) Ágnes) Megbeszélés

- hogyan szennyezik a vizeket, károsítják élővilágukat - papírhajó hajtogatása

Egyéni munka

12


Ellenőrzés- értékelés: - tanítói értékelés: a gyűjtőmunka, aktivitás, kreativitás, együttműködés, környezetvédő magatartás alapján

Osztályfőnökök (Vassné Agócs Ilona, Hegedűsné Ternai Ágnes)

Az egész osztály Megbeszélés

- tanulói értékelés: Mi volt számukra a legérdekesebb? Hogy érezték magukat a hét folyamán? Mi tetszett a legjobban, vagy kevésbé? - felsorolt tulajdonságok alapján: Ki miben volt a legjobb?

Szavak a táblán: játék, megbeszélés, figyelem, fegyelem, gyorsaság, türelem, együttműködés, környezetvédő magatartás

13


A projekt várható eredményei: Egymásra és környezetükre való nagyobb odafigyelés.

Javaslat a projekt fenntarthatóságára: -

Tájékoztatás a projektről az iskola honlapján.

-

A projekt megvalósítása más évfolyamokon is a tanulók fejlettségi szintjéhez igazítva.

Szegvár, 2010.április 14. Vassné Agócs Ilona , Hegedűsné Ternai Ágnes

14


Munkaterv (1.a) Április 19,

Április 20.

Április 21.

Matematika A gyűjtött képek (vízi járművek) Összehasonlítása. (több, kevesebb,ua.) Szövegértés szövegalkotás Ablak Zs.-ból ol-vasás. Csapadékfajták …

Matematika Víz az otthonunkban, Mire használjuk? l,dl becslés mérés. Szövegértés szövegalkotás Patak folyó,tó. Olvasás az A-ZSból, könyvből.

Matematika Vízi növények (nád,sás) hosszá-nak becslése, mérése.(m,dm) Szövegértés szövegalkotás Látogatás a könyvtárba. Foglalkozás. Könyvek a vízről.

Szövegértés szövegalkotás A csapadékfajták leírása füzetbe. Mondatalkotások. Rövid vers.

Szövegértés szövegalkotás Találós kérdések leírása. Patak tó, folyó megépítése. Technika Kirándulás a Tisza folyóhoz. A gát megfigyelése.

Szövegértés szövegalkotás Mesék,versek olvasása. A halász és a nagyravágyó felesége Környezetismeret Élőlények csoportosítása a Gyűjtött képekből.

Testnevelés Séta a vízműhöz, víztoronyhoz.

Április 22. Szövegértés szövegalkotás Az állatok szeretete. Halakról olvasás, testfelépítésük A-ZS. Szövegértés szövegalkotás Vízben vízparton Élő állatok nevének gyűjtése,leírása. Vers tanulása. Testnevelés Horgászjáték Papírból kivágott halakkal. Halászfogó. Ének Dalok,mondókák vízhez vízparthoz kapcsolódó állatokról, növényekről. (Gólya gólya… Kis kacsa fürdik.)

Április 23. Matematika Szöveges feladatok a vízi járművekhez, Állatokhoz kapcsolódva. Rajz Vízi járművek, Élmények lerajzolása.

Rajz Papírhajó hajtogatása

Testnevelés Futóverseny a gáton.

Szegvár, 2010. április.15.

Vassné Agócs Ilona 1.a osztályfőnök

15


Munkaterv (1.b) A projekt egyes témáinak feldolgozása a hét folyamán, beillesztése az órarendbe A víz útja:1. nap, hétfő (ápr.19.) 10 – 12 óráig testnevelés és napközis foglalkozás órákon (séta 1 óra, beszélgetés, rajzolás 1 óra) A víz megjelenési formái:2. nap, kedd (ápr.20.) 9 – 11 óráig testnevelés és napközis foglalkozás órákon (kirándulás 1,5 óra, építkezés 0,5 óra) Horgászverseny és könyvtárlátogatás: 3. nap, szerda (ápr.21.) 13 – 15 óráig ének-zene és napközis foglalkozás órákon (játék 1 óra, könyvtárlátogatás 1 óra) Élőlények a vízben és a vízparton: 4. nap, csütörtök (ápr.22.) 11 – 12 óráig matematika órán (csoportosítás, mennyiségi viszonyok összehasonlítása) 13 – 14 óráig napközis foglalkozás órán (plakátkészítés) Vízi közlekedés: 5. nap, péntek (ápr.23.) 8 – 9 óráig matematika órán (csoportosítás, nagyságviszonyok) 9 – 10 óráig nem kötelező tanórai foglalkozáson (hajtogatás, értékelés)

Megjegyzés: Mivel az 1.a osztály hagyományos, az 1.b osztály pedig iskolaotthonos formában működik, ezért ugyanazokat a tevékenységeket másmás időbeosztással végeztük. Az 1.a osztály napi 4 órában, az 1.b osztály napi 2 órában dolgozta fel a témát..

Szegvár, 2010. április 15.

Hegedűsné Ternai Ágnes 1.b osztályfőnök

16


A projekt megvalósítása 1. nap: A víz útja: A tanulókkal elsétáltunk a vízmű-telepre, ahol egy vízügyi szakember körbevezetett és elmagyarázta, honnan és hogyan kerül az ivóvíz a háztartásba, és hová megy a felesleg. Bemehettünk a szivattyú-házba és az irányító-terembe is. A gyerekek nagy érdeklődéssel figyeltek, még kérdéseket is tettek fel. Majd elsétáltunk a víztoronyhoz, ahová mindenki bebújhatott, benézhetett. Visszatérve az iskolába összefoglaltuk az újonnan szerzett ismereteket. Beszélgettünk a víz felhasználásáról. Gémeskút, kerekeskút, vízmalom képeit tettem a táblára. Ki látott már ilyeneket? Hogyan működik? Mire használják? A tanulók lerajzolták, ha már láttak ilyet, vagy saját kerti kútjukat. A tanulók által kiválasztott legszebb képeket kitettük a falra.

2. nap: A víz megjelenési formái: A teherautós kirándulás során megnéztük Szegvár vizeit: a Kórógy-tavat, Kurcát, Tiszát, Lándor-tavat. Megtekintettük a zsilipet is, megbeszéltük a gyerekekkel a zsilip és a gát szerepét. A teherautóról nyulakat, őzeket és fácánokat láttunk. A gátra érve a gyerekek különböző állatnyomokra bukkantak, volt, aki meg is tudta nevezni, hogy melyik állattól származik. A következő napok témájának feldolgozásához szükséges megfigyelési szempont a tanulók részére: a vízpartok élővilága. Az iskolába visszaérve az udvaron kavicsokból és homokból kedvük szerint tavat, vagy folyót formálhattak . vizet beletöltve megfigyelhettük a víz munkáját. Nagyon ötletes, szép alkotások születtek.

17


Végül összefoglaltuk a nap eseményeit.. 3. nap: Horgászverseny: Beszélgetés a halak felépítéséről, életműködéséről, fajtáiról. A gyerekek élménybeszámolóinak meghallgatása. A Nagy Ho-ho-ho-horgász c.mese főcímdalának meghallgatása CD-ről. A gyerekek színes papírból sablon segítségével megrajzolt egyszerű halformákat nyírnak ki. Játék: (összeadás gyakorlása): Mindenki kap egy szívószálat, csoportonként 1 dobókockát. Amennyit dob, annyi halat „foghat ki” ha visszaejti, nem próbálhatja újra. A játék végén csoportonként felírják egy lapra csökkenő sorrendben, kinek van több és mennyivel, a megfelelő jelet alkalmazva. A játék másik verziója az időmérés gyakorlására: mindenki egyszerre kezdi a játékot, minél több halat kell lifogni 1 v. 2 perc alatt. A végén megszámolják, kinek van a legtöbb. A tanulók közül is választhatunk időfigyelőt. Könyvtárlátogatás: Beszélgetés a könyv- és könyvtárhasználatról. A könyvtárosok által kiválasztott és elmondott mese meghallgatása a vízitündérről, egy ehhez kapcsolódó labirintus feladatlap megoldása önálló egyéni munkában. Érdekességeket keresnek vízi élőlényekről, majd elmondják a társaiknak mit találtak, miről olvastak (1-2 mondat). (12. sz. melléklet) 4. nap: Élőlények a vízben és a vízparton: Ráhangolódás: „Ki vagyok én?”. Minden tanuló hátára felcsipeszelünk egy képet ( a gyűjtöttekből). Körbejárnak és kérdéseket tesznek fel magukról, a társaik csak igennel, vagy nemmel válaszolhatnak.

18


Csoportosítjuk az élőlényeket és ezzel a tanulócsoportokat is kialakítjuk (madarak, növények, halak, kétéltűek, emlősök, rovarok). Kiosztom a többi képet is és csoportonként különválogatják az előző szempontok szerint. Majd összeírjuk, hogy miből mennyi van összesen, melyik a több és mennyivel. Csökkenő sorrendbe állítva kiteszik a megfelelő jelet (a gyerekek is írják a füzetbe). Igaz – hamis állítások a víz és vízpart élőlényeiről: a csoportok tagjai megbeszélik, egy közös döntést hoznak indoklással, piros x-szel, vagy zöld pipával jelölik.

Plakát készítése: a csoportok szabadon választhatnak (közös megegyezéssel), hogy tó, folyó, tenger, vagy akvárium képét szeretnék megalkotni a csomagolópapírra, majd felragasztják a hozott képeket a megfelelő helyre, rajzolhatnak, nyírhatnak is hozzá. Ügyelni kell, hogy az élőlény odaillő legyen. Minden csoport bemutatja az osztálynak az elkészült plakátját. Javítjuk az esetleges hibákat. Kiállítás a terem előtti falon. ( 10. sz. melléklet) 5. nap: Vízi közlekedés: A vízi járművekről hozott képek, könyvek bemutatása, a felsorolás kiegészítése (készültem ilyen jellegű színezővel, laptopról megnéztük a mindszenti Ttisza-komp képét) Beszélgetés a vizek szennyeződéséről, károsító hatásáról az élőlényekre nézve. Hogyan szennyezik a hajók a vizet? Hogyan óvjuk a vizeket és környezetünket? Ki hogyan takarékoskodik az ivóvízzel? Papírhajó hajtogatása ( 11. sz. melléklet)

19


Értékelés A gyűjtőmunkában csak néhány gyerek vett részt, ők azonban hoztak bőven képeket és könyveket, még levedlett siklóbőrt is, ami teljes egészében megmaradt. Nagy pirosponttal jutalmaztam őket. Nagyon ötletes és szép munkák születtek a csoportmunkák során, ám az együttműködés nem mindenkinek ment igazán, és olykor igen zajosak is voltak. Viszont lelkesek és láthatóan élvezték a közös játékos feladatokat. Új ismereteket szereztek lakóhelyünk környezetéről, az élőlényekről, és gyakran figyelmeztetik egymást, ha nem zárják el jól a csapot. A legtöbben természetesen a rázós úton való zötyögést és a nyomkeresést élvezték a legjobban, de volt akinek a homokozás, a plakátkészítés, illetve a horgászjáték tetszett inkább. A táblára elhelyezett tulajdonságok alapján megpróbálták saját magukat is értékelni, ami több – kevesebb realitással sikerült is. Számomra is élmény volt, jó hangulatban teltek a foglalkozások, és izgatottan készültünk a következő napra. Sikerült mindent megvalósítani a tervezett feladatokból, ám néha kicsit kicsúsztunk az időből, ezt legközelebb figyelembe veszem.

Szegvár, 2010.április 24.

Hegedűsné Ternai Ágnes 1.b osztályfőnök

20


Értékelés

„Az éltető víz” témahét a tanulókhoz közelálló téma. Nagy lelkesedéssel gyűjtöttek képeket, hoztak könyveket az aktívabb tanulók. Minden órán igyekeztem valamilyen formában megjeleníteni a víz szerepét. Magyar órákon az Ablak - Zsiráf gyermeklexikont többször elővettük, olvastuk és így a lexikon használatát is gyakorolták. Segítettek is egymásnak a keresgélésben. A könyvtárban tartott foglalkozás megismertette a gyerekeket a könyvek használatára, érdeklődésüket felkeltette a témához kapcsolódó könyvek lapozgatása, nézegetése. Matematika órákon szöveges feladatokhoz kapcsoltam a témát. Hosszúság, űrmérték került előtérbe a gyakorlatban. A vízmű, víztorony látogatása nagyon tetszett. Mindent meg akartak nézni a vízműnél érdeklődtek a gépek, szivattyúk működése iránt. Különösen a víztorony belseje izgatta őket. A Tisza gáthoz a vadászok segítségével jutottunk el. Útközben érdeklődve figyelték az állatokat. A gáton kiszálltunk és futóversenyt rendeztünk. A szabályokat viszont nem tartotta be mindenki. A Lándor tavat távcsővel figyeltük meg. A nedves gáton az állatok lábnyomait nézegették, találgatták mi lehet. Az ismeretüket- a gát szerepét – a homokban ők is megépítették az iskolában. Patakot, folyót, tavat alkottak. Papírból hajót, illetve vitorlást hajtogattunk. Vitorlást versennyel zártuk a tevékenységet. Örömmel tapasztaltam, hogy a hajtogatásban nehézkes tanulót szívesen kisegítették a többiek a csoportjukból. A közös munkák, a kirándulások jól formálták a tanulókat. Az együttműködéssel alkalmazkodni kellett egymáshoz. Ez még nem sikerült mindig. A vitát meg kellett oldani. A játékba, homokozásba nagyon belemelegedtek, nehezen tudták abbahagyni. Nehéz volt a tanórákban az időt is betartani.

21


A projektben tervezetteket sikerült megvalósítani. A gyerekek sok tapasztalatot, élményt szereztek. A közös munkában jól éreztük magunkat, mindannyian sok ismeretet gyűjtöttünk.

Szegvár, 2010. április 24.

Vassné Agócs Ilona 1.a osztályfőnök

22


Melléklet Fényképek a kirándulásról és a közös munkáról

1.számú kép: kirándulás a Tisza árterébe 2. számú kép: nyomkeresés 3. számú kép: folyók és tavak modellezése 4. számú kép: folyók és tavak modellezése 5. számú melléklet: ötlet és sablon a horgászjátékhoz 6. számú kép: könyvtárlátogatás 7. számú kép: plakát készítése csoportmunkában 8. számú melléklet: feladatlap az 5. nap foglálkozástervéhez 9. számú melléklet: a papírcsónak hajtogatásának lépései 10. számú melléklet: az 1.a osztály óravázlata a 4. nap megvalósításához 11. számú melléklet: az 5. nap foglalkozásterve 12. számú melléklet: könyvtári foglalkozásterv

23


1.

24


2.

25


3.

26


4.

27


5.

Forrás: Barkácsvilág magazin No.1. – 23. oldal

28


6.

29


7.

30


8.

Forrás: goglobe.hu/blog/limbo/page/2/

31


9.

Forrás:Csörgő Anikó: Csodaország 5. Barkácskönyv – Csodaország Könyvkiadó, Bp. – 2006

32


10.

Óravázlat A tanítás helye: Szegvár- Mártély ÁMK Forray Máté Általános Iskola A tanítás ideje: 2010. április 22. Csoport: 1/A Tanít: Vassné Agócs Ilona Kompetenciaterület: Szövegértés, szövegalkotás Témakör:Az „ Éltető víz” témahét Az óra tartalmaÉlőlények a vízben, vízparton Fejlesztendő területek: Szókincs,értő olvasás, gondolkodás, emlékezet, , térbeli tájékozódás, beszédfolyamatosság, nagy- és finommotorika, együttműködés,ritmusérzék,figyelem,következtetések,ok-okozati viszonyok,szövegértés

Lépések, tevékenységek

I. Ráhangolódás Légző gyakorlat 1. Álljatok fel!Készüljetek a légzőgyakorlatra! Mondjátok el a hét napjait! _Hétfőn heverek… Kedden keverek… Artikulációs gyakorlat Melyik versre gondoltam? Ó-a,ó-a,o-ú-á…

Kiemelt készségek, képességek

Célcsoport / a differenciálás lehetőségei

Tiszta, helyes hangejtés Helyes artikuláció

A egész osztály

Tanulásszervezés Munkaformák Módszerek Frontális munka

Eszközök

Közös tevékenység Tanítói irányításal

33


2.

3.

-A versikét csak magánhangzókkal, nagy ajakmozgással mondjátok el! Mutassátok be a gólya járását! Mit eszik a gólya? (békát,halat) Hogyan mozognak? Ritmusfejlesztés -Mondjuk és tapsoljuk a vers ritmusát… Gyorsolvasás fejlesztése -Szavakat mutatok írásvetítőn.Aki elolvasta a halak nevét,hajtsa a fejét a padra,hunyjatok! -Koppintás után szólítok. Aki mind elolvassa. képecskét kap. Ponty,keszeg,fogas,sügér csuka, kecsege,harcsa

II. Új ismeretek Ma a halakról olvasunk! 1. Vegyétek elő az A-Zs-ot! Keressétek ki a hal,halász címszót! Keszüljetek fel a hangos olvasásra! -Csoportok halkan 1-1 mondatot olvasnak.

2.

3.

Hangos olvasás A csoport tagjai hangosan felolvassák a mondatokat. Értékeljük a kifejező olvasást. Csoportok munkája A gyűjtött könyvekből olvasás.

Ritmusérzék fejlesztése

Az egész osztály

Frontális munka

Együttmondás tanítói irányítással Utánzás Közös tevékenység

Olvasástempó fejlesztése

Az egész osztály

Frontális munka

Értő olvasás Tájékozódás a lexikonban

Az egész osztály

csopotrmunka

Felismerés Együttműködés

Gyermeklexikon

Hangos olvasás fejlesztése

Az egész osztály

Frontális munka Egyéni

Együttműködés Véleményalkotás

A-Zs

Lényegkiemelés

Az egész osztály

Csoportmunka

Megbeszélés

Varázslatos világ Tanulók által gyűjtött könyvek

Írásvetítő

34


III. 1.

2.

3.

Új anyag rögzítése Mi jut eszembe? A halról a……jut eszembe. Igaz hamis A halak testét szőr fedi. Húsuk egészséges. Lábakkal mozognak. Légzőszervüket kopoltyúnak hívjuk. Ezüstös színűek,hátuk sötét hasuk világos színú. (csoportok megbeszélés után leírják.) Zenehallgatás Hallgassunk meg egy dalt a Halakról (Hej halászok…) Énekeljük közösen!

IV. Értékelés Az órai munka értékelése 1. Aktivitás Magatartás

Együttműködés Beszédfejlesztés

Egész osztály

Csoport munka

Felismerés Közös tevékenység

Emlékezet fejlesztése

Az egész osztály

Csoport munka

Együttműködés Szómagyarázat

Feladatlap

Hallás és ritmus fejlesztés Figyelem

Az egész osztály

Frontális

Együttműködés

CD lejátszó

Vélemenyalkotás Önismeret

Az egész osztály

Frontális

Megbeszélés

35


11.

Az 5. nap foglalkozásterve Cél: A tanulók ismereteinek felelevenítése, kibővítése. Feladat: Rendszerezés, csoportosítás. Fejlesztett kompetenciák: figyelem, emlékezet, rendszerezés, kombinativitás, beszédkészség, becslés, számlálás, számolás Megelőző tevékenység: képek gyűjtése vízi járművekről

1.

TEVÉKENYSÉG, FELADAT

MÓDSZEREK

ESZKÖZÖK

Ráhangolódás: beszélgetés

Beszélgetés

Gyűjtött képek, könyvek,

Élménybeszámolók meghallgatása.

Frontális osztálymunka

Laptop: mindszenti Tisza-komp

Csoportmunka

A 8. sz. melléklet képei

A hozott képek, könyvek bemutatása. A felsorolás kiegészítése. 2.

Csoportosítás: A közlekedési eszközök szétválogatása és csoportosítása a gyerekek javaslatai alapján ( vízi,

kidarabolva borítékban,

légi, szárazföldi)

csoportonként 1-1 boríték

Vízi járművek felismerése, megnevezése. Számlálás, számolás: miből van több, mennyivel.

36


3.

Mire használjuk a vízi közlekedési eszközöket, mire

Beszélgetés

jók? Ezek alapján hogyan csoportosíthatjuk? (személyszállítás, teherszállítás, sport) Méreteik összehasonlítása. 4.

Hogyan szennyezik a hajók a vizet? Milyen hatással

Beszélgetés

van az élővilágra? Hogyan óvjuk vizeinket környezetünket? Ki hogyan takarékoskodik az ivóvízzel?

Papírhajó hajtogatása 5.

-

finommozgás feljesztése

-

vizuális szemlélet

-

figyelem

-

kreativitás

Frontális osztálymunka

A/4-es lapok, írólapok

Egyéni munka

A hajtogatás lépései a 9. sz melléklet alapján.

37


6.

Értékelés:

Megbeszélés

Szókártyák (játék, megbeszélés,

A heti munka értékelése a projektterv szerint:

Frontális munka

figyelem, fegyelem, türelem,

- tanítói értékelés

együttműködés, környezetvédő

- tanulói értékelés

magatartás)

38


12.

Az éltető víz Könyvtári foglalkozás 1. osztályosoknak

A víz az életünk legtermészetesebb része. Mire használjuk a vizet? Gyerekek válaszai -

növények locsolására

-

állatok itatására

-

emberek: ivásra, főzésre, mosásra, mosogatásra, fürdésre, strandolásra, úszásra, hajózásra

Maga az ember is víz, közel 70 %-a vízből áll, életünk szerves része, meghatározója. A természetes vizeink Honnan erednek a vizek? – forrás, ér, patak, folyó, tenger, óceán.

VERS – Takácsné Csente Juliánna: A víz útja

Egy természeti jelenség is vizet, csapadékot ad a Földnek. Mi is ez?

39


Gyerekek válaszai: eső, hó, harmat, köd. Hogyan keletkezik az eső? Gyerekek válaszai: A nap sugárzás elpárologtatja a vizet a folyókból, óceánokból. Ez a pára összegyűlik a felhőkben, majd eső formájában lehullik a földre. Ha hideg van, akkor még a magasban megfagy és hó esik.

Weöres Sándor: Olvadás – a gyerekek ismerik ezt a verset, közösen mondjuk el. A mesékben is megjelenik a víz, vízitündérek, különleges lények bukkannak elő a folyókból tengerekből. Ti is ismeritek a halász és az aranyhal történetét. Röviden el tudja-e mondani valaki?

A gyerekek elmondják a mesét.

Én is találtam egy verset, hallgassátok meg.

VERS – Gergye Anita: Vízitündér

Mindenki kap egy feladat lapot. Egy labirintust ábrázol, ahol a vízitündért kell a zegzugos úton eljuttatni a lakóhelyére, a vízpartot ábrázoló kis képhez. Próbáljatok meg minél rövidebb távot keresni neki.

40


Feladatmegoldás

Sok állat is él a vizekben, vizek környékén. Mondjatok vízi állatokat! Olyat is, amely a környezetünkben él, és olyat is, amely nagyobb vizekben, vizek partján alakította ki élőhelyét. Gyerekek válaszai. Mivel könyvtárban vagyunk a könyvek használata sem maradhat el. Mindenki kap egy-egy könyvet, amely vízről, vízi állatokról, növényekről szól. Lapozzátok át, és a legérdekesebbnek talált képet mutassátok meg a többieknek, majd néhány szóban mondjátok el mit ábrázol a kép. A foglalkozásunk végén betűkirakót játsszunk. Ketten kaptok egy borítékot, amelyben tengeri állatok neveinek betűit találjátok. Rakjátok helyes sorrendbe a betűket. A borítékban található állatnevek: tonhal, sirály, kagyló, rozmár, delfin, teknős, medúza, naphal, harcsa, keszeg.

41


Felhasznált irodalom

Knight, Linsay: A tenger világa. Bp. Passage Kiadó, 2001. Crummenert, Rainer: A levegő és a víz. Bp., Tessloff és Babilon Kiadó, 1999. Cranfield, Ingrid: A világ 100 legnagyobb természeti csodája. Pécs, Alexandra Kiadó, 2002. Ballér Judit: Az élet. Bp. Juventus Kiadó, 1991. Beaumont, Émilie: Nézd, milyen a tenger! Bp. Passage Kiadó, 1997. Az állatok nagy enciklopédiája. Debrecen, Aquila Kiadó, 1996. Az élő világ. Bp. Holló és Társa Kiadó, 1995. Arzuffi, Arturo: Az európai tengerek állatvilága. Pécs, Alexandra Kiadó, 2004. Arzuffi, Arturo: A dél-amerikai pampák és folyók állatvilága. Pécs, Alexandra Kiadó, 2004. Vadállatok. Debrecen, Graph-Art Kiadó, 2000. Fischer, Torsten: Halak. Bp. Tessloff és Babilon Kiadó, 2008. Az egyenlítőtől a sarkvidékig. Debrecen, Graph-Art Kiadó, 2003. Arzuffi, Arturo: Az európai tavak és folyók állatvilága. Pécs, Alexandra Kiadó, 2004. Casalis, Anna: Állatok és lakóhelyük. Bp. Juventus Kiadó, 1993. Casalis, Anna: Állatok földön, vízen, levegőben. Bp. Juventus Kiadó, 1994. Denne, Ben: Az első enciklopédiám a tengerekről és óceánokról. Bp. Tioti Kft. Kiadó, 2005. Schmidt Egon: Hol laknak az állatok? Bp. Csodaország Kiadó, 2003.

42


Richter Ilona: Egy cseppben a tenger. Bp. Móra Kiadó, 1988. Schmidt Egon: Nádasok élővilága. Kisújszállás, Pannon-Literatúra Kiadó, 2001. Carwardine, Mark: Bálnák és delfinek. Bp. Magyar Könyvklub Kiadó, 1995. Culik, Boris: Pingvinek. Bp. Tessloff és Babilon Kiadó, 2000. Deimer, Petra: Bálnák és delfinek. Bp. Tessloff és Babilon Kiadó, 1990. Wiesinger Márton: Halak. Bp. Móra Kiadó, 1978. Podani János: Tengeri állatok. Bp. Móra Kiadó, 1986. Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Bp. Móra Kiadó, 1973. Versek ünnepekre, alkalmakra. Békéscsaba, Item Kiadó, 2006.

43

Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban ÉLTETŐ VÍZ

Recommend Documents