KOMMUNIKÁCIÓ, II. VILÁGHÁBORÚS MAGYAR PLAKÁTOK COMMUNICATION, POSTERS INT HE WORLD-WAR II. PAÁL GERGELY

KOMMUNIKÁCIÓ, II. VILÁGHÁBORÚS MAGYAR PLAKÁTOK

PAÁL GERGELY

KOMMUNIKÁCIÓ, II. VILÁGHÁBORÚS MAGYAR PLAKÁTOK COMMUNICATION, POSTERS INT HE WORLD-WAR II. A katonai vonatkozású kommunikáció fejlődését a hátország és a front viszonyában beállt változások határozták meg. Míg az első világháború előtti háborúk esetében a plakátok fő feladata a hátország tájékoztatása volt, addig a „nagy háború” idején a monarchia plakátjainak feladata mind inkább a hátország lelkesítése és mozgósítása a tehervállalás fokozására volt. Az angolszász- német „plakátháború” előrevetítette hátország erkölcsi „megdolgozásának” kommunikációs céljait és módszereit is. A frontokon — hadtápterülettől az első lépcsőig — történő események jó kommunikálása visszahat a hátországra, ez számottevően befolyásolja a lakosság felfogását, hozzáállását a háborúhoz. Ennek van egy olyan hatása, hogy a kapcsolat szorosabbá válik a hátország és a hadrakelt csapatok állománya között, ez viszont morális erőt ad a harcoló katonáknak. The changes in the heartland and in the front had effects of development military communication. The goal of the posters was to inform the heartland before the ww. I. During the world-wars the mail goal was to motive and encourage the heartland. The information about the situation in the front can influence the sense and stance of the people in the heartland. The closer connection between the front and heartland can encourage the troops.

Az anyaggyűjtés során kellet rájönnöm, hogy relatíve milyen kevés katonai tárgyú plakát is maradt fent a II. világháború idejéből, azok is szétszórva múzeumok gyűjteményeiben, illetve magángyűjteményekben. A magyarázat az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/ 1945. M. E. számú rendelete, melynek 1. §. alapján „Meg kell semmisíteni a könyvnyomdák, könyvkiadó vállalatok, könyvkereskedők, köz- és kölcsönkönyvtárak, iskolai könyvtárak, valamint magánszemélyek birtokában levő minden fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus sajtóterméket (könyv, folyóirat, napilap, hirdetmény, röplap, képes ábrázolat stb.), tekintet nélkül arra, hogy az a magyar vagy más nyelven jelent meg”. 7

HADMŰVÉSZET

I. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ÉS A PLAKÁT Tömegkommunikáció A társadalom kommunikációs rendszerében, mely igen sokrétű és sokcsatornás — különösen fontos szerepet tölt be a tömegkommunikáció. A tömeg szónak itt kettős értelme van — egyrészt, hogy a kommunikációnak ez a formája nagyon sok emberhez —, azaz tömeghez juttatja el az üzenetet. Másrészt az eljuttatott üzenet a tudatra hat, mindig egy adott kor emberéhez szól. A tömegkommunikáció részei: közlő, közlés folyamata, befogadó. A kommunikációs eszközök és módszerek- technikák mindig egy adott kor társadalmi- ipari – technológiai fejlettségét tükrözik. A tömegkommunikációt a nyomtatás feltalálásáig, de különösen a gyors nyomdagépek használatáig tulajdonképpen a szószéken a lelkész és a piactéren megjelenő kisbíró jelentette. Ez viszont egyet jelentett az információáramoltatás viszonylag kis sebességével, mely az adott kórban természetes, és így elfogadott volt. A tömegkommunikáció sajátos jellemzői: — a közlemények áramlása egyirányú, — a közlő és a befogadó a közlés folyamán sohasem cserél szerepet, — a közlemények továbbításához technikai eszközöket vesznek igénybe, vagy a továbbítás technikai eszközök útján történik, — a közlő és a befogadó között térbeli és időbeli távolság van, — valamely üzenet, információ „kijuttatása” egységesen történik — ellentétben a személyközi kommunikációval —, melynek során az információk eltorzulhatnak. Az állami-kormányzati kommunikáció elsődleges feladata az államikormányzati szándékok, folyamatok, események bemutatása, elfogadtatásuk mind érzelmi, mind értelmi síkon a megcélzott rétegekkel, osztályokkal vagy az egész népességgel.1 Az állami- kormányzati kommunikációs rendszer alapjaiban megegyezik minden kommunikációs rendszerrel — mégpedig információk

1

Fülöp Géza: Az információ. Tömegkommunikáció c. fejezet. http.www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsadkönyvtar/informat/azinformat/html/komton.html

8


áramoltatásának biztosítása — a társadalom lehető legszélesebb keresztmetszetében. A rendszer tagolása: a) gyűjtő alrendszer; b) feldolgozó- értékelő alrendszer; c) kisugárzó alrendszer. a) Gyűjtő alrendszer A társadalomban hatalmas tömegű események zajlanak le, ezek közül a társadalmi érdekű események a kiemelten fontosak, de adott esetben a csoportjellegű események is fontosak lehetnek. Az adatgyűjtés a tárgyalt időszakban (1939–1945) egyrészt a hírügynökségek, újságok, másrészt a hivatalos-bürokratikus — államigazgatási csatornákon — szolgabírótól a főispánig bezárólag, illetve az egyes szaktárcák alárendeltségi rendszerén és a kormányzat által támogatott társadalmi szervezeteken keresztül történt. Ettől eltérő, mintegy a kormányzat saját információs hálózat létrehozására 1938–1941 közötti időszakban történt kísérlet. Ezt az információs hálózatot a Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztály kezdeményezésére kezdték meg szervezni, azonban az osztály megszűntével ez gyakorlatilag széthullott. b) Feldolgozó- értékelő alrendszer A feldolgozás-értékelés a miniszterelnökségen, illetve az egyes szaktárcák adminisztratív rendszerében történt, miniszteri intézkedés szükségessége esetén az ügy az „elnöki” osztályon keresztül jutott a döntés szintjére. A vármegyei adminisztrációt a belügyminisztérium irányította, a külpolitikai vonatkozású ügyekben a külügyminisztérium járt el. A felsőbb szintű eljárások, döntések a miniszterelnökségen történtek, ezek megjelenítője a „Sajtó Főosztály” volt. A legmagasabb szint a kormányzóság volt, itt a jellegtől függően a polgári vagy a katonai iroda volt az illetékes. c) Kisugárzó alrendszer A tárgyalt időszakban, a magyar kormány kezében sokkal kevesebb kommunikációs eszköz volt a Német Birodalom kormányzatához képest. Ez annak tudható be, hogy Magyarországon az államberendez9

HADMŰVÉSZET

kedés a birodalomtól eltérő volt, így az államgépezet is eltérő volt attól. Az újságok politikai irányultsága sokrétű volt, csak egy részük volt kormánypárti, egy részük nem a kormánypárt lapjai, egy részük független, illetve ellenzéki lapok voltak. A média-lehetőségekhez képesti „befolyásolására” az igény meg volt, de ennek megvalósítása nem diktatórikus úton történt. A Magyar Rádió — 1895–1920 között Magyar Telefon Hírmondó — élére kormányzóhű- kormányhű személyeket neveztek ki, így 1942. március 1–1944. március 20. között Náray Antal szolgálaton kívüli vezérőrnagyot, a kormányzó bizalmi emberét. Ugyancsak fontos szerepe volt a kommunikációban a Magyar Távirati Irodának. Leveldi Kozma Miklós katonatisztként vezette a nemzeti hadsereg szegedi fővezérségén a „védelmi és propaganda” osztályt. 1920-tól vezetése alatt lett az MTI európai színvonalú tájékoztató intézménnyé. 1944. október 15 után Szálasi bizalmi embere- Kolozsváry Borcsa Mihály kormánybiztosként felügyelete a Rádió és az MTI munkáját.2 A rádiókészülékek száma 1939-ben 370.000 volt, a családtagokkal együtt a hallgatók száma 1.000.000 főre tehető. A rádió napi 17 órában szolgáltatott műsort, ami hetente 119 órát jelentett.3 Már 1938-ban Máté — Törék Gyula ny. testőr — alezredes szorgalmazta, hogy a rádió heti két órában közvetítsen „katonai hangjátékokat”, melyekkel ellensúlyozni lehetne a katona ellenes propagandát, „lángra lehetne gyújtani az ősi magyar katonai öntudatot”.4 Ugyancsak bizalmi beosztás volt a Sajtóellenőrző Bizottság vezetője. A bizottság volt gyakorlatilag a háborús cenzúra szerve, melynek vezetője Ullein-Reviczky Antal volt, aki Horthy Miklós közvetlen környezetéhez tartozott.5 A Magyar Filmiroda Rt. készítette hetente a Magyar Filmhíradót, melyet 1926-tól a kormány rendelkezésére az ország összes, -mintegy 600 filmszínházában kötelező volt levetíteni.6 2

Tertinszky Edit: A Magyar Rádió háborús évei. 353-406. p. http://mek.hu/0210002185/html/401.html 3 Ehmann Gábor: A propaganda lehetőségei az 1920-as, az 1939-es és az 1945-ös választások során. www.xxszazadintezet.hu/xxsz011320.html&d=1%20 4 Hadtörténeti Levéltár HM. 1938/eln. A osztály 8537. jelzet 5 Pelle János: A Magyar Szabadság Rádió. Magyar Szemle XIV. 3-4 szám /2005. április/ 6 Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961. http://www.filmintézet.hu/magyar/filmint/filmspir/26/lajta.htm/

10


Az állami- kormányzati kommunikáció további lehetőségei voltak a kormány rendelésére készített hirdetések, plakátok. Nagyon sok esetben bővítette ezt a kört a különféle kormánybarát társadalmi és paramilitáris szervezetek által készíttetett plakátok is.

A plakát A magyar plakát története Benzur Gyulának az 1885 évi Országos Kiállításra készített „falragaszával”- plakátjával kezdődött. Ez azonban még elsősorban képzőművészeti keretbe foglalat nyomtatott hirdetmény volt. A mind több gyár, üzem, a kereskedelmi hálózat fejlődése, a színházak, kiállítások, az újságok fokozódó száma a mindennapi életben, és a politikai élet egy új műfaj kialakulásához vezettek. Az első világháború alatt jelentek meg az osztrák- magyar monarchiában a hátországnak szóló plakátok. Főbb típusai: a „jó császár”, „diadalmas csapataink”, „szövetségben-szövetségeseink”, „jegyezz hadikölcsönt”, „gyűjts a katonáinknak”, stb. plakátok voltak. Ezek a plakátok mai szemmel nézve naiv és kissé romantikus megfogalmazásúak voltak. 1918–19-ben a mozgósító, és politikai plakátok között születtek meg a művészileg legjelentősebb darabok, Biró Mihály mellett Uitz Béla, Berényi Róbert készített jelentős alkotásokat. Az 1920-as évektől újjáéledő magyar plakátgrafika már heterogénabb képet mutatott. Különböző stílusok és irányzatok éltek egymás mellett, de egyiknek sem volt meghatározó szerepe.7 A plakát tartalma szerint lehet: — politikai célú; — társadalmi célú; — gazdasági célú; — kulturális célú. A plakát nyelve szerint lehet: — szöveges plakát; — grafikus plakát; — fotó felhasználásával készült plakát; — fotómontázs plakát. 7

Magyarország a XX. században. III kötet. Alkalmazott grafika. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/index/html.

11

HADMŰVÉSZET

A plakát, mint kommunikációs eszköz használatának előnyei: — ha jó helyre van kiragasztva, nem lehet nem észrevenni; — mivel az utcán van, rendkívül széles a publicitása; — hatása területileg irányítható, egyes körzetek „jól megszórhatók”, míg más helyekre kevesebbet vagy semennyit sem helyeznek ki; — ingerszegény környezetben nagyon erős lehet a figyelemfelkeltő hatása; — felülragasztással gyorsan aktualizálható; — egyszerű technológiával, gyorsan kihelyezhető. A plakát használatának hátrányai: — nem minden téma jeleníthető meg rajta; — az előállítása — a nyomdai átfutási idő miatt — időigényes lehet, így nem vethető be azonnal; — a meteorológiai hatások miatt hamar tönkremehet; — könnyen rongálható, átragasztható.8 Mikor is jó egy plakát? „Az a jó plakát, amelyik még a földre szegezett tekintetet is magára vonja” — írta Henryk Tomaszewsky.9 A plakát először felhívja magára a figyelmet, és ha ezt teljesíti, akkor tudja a kommunikációs üzenetet közvetíteni. Tehát a jó plakát felhívja magára a figyelmet, közlésében lényegre törő, meggyőző, és ha a néző tovább is megy, az üzenet emlékezetében megmarad. Ezt az üzenetet — mely tartalmazza az érvet vagy érveket is — gondolja tovább a néző, melynek eredménye véleményének kialakulása vagy megváltozása lesz és esetleg cselekedettel fog a folyamat záródni. A plakátban egyesülnie kell a formának és a tartalomnak. Ennek a célnak elérése érdekében kifejező színeket, egyszerű és nagyon kevés szöveget, attraktív illusztrációkat célszerű használni, amelyek pszichológiailag támogatják, és erősítik a leirt szavakat.10 A plakátok lényeges alkotója a vizuális és írott nyelvezet. Ez alatt nem csak az írott szavakat kell érteni, hanem a használt jelképeket, a rövidítéseket, a címereket és a zászlókat, vagy éppen ábrázolásokat. E körbe tartozik még a plakát színvilága és a használt betűtípusok is. Így a plakátokon megjelentek a stilizált magyar rovásírás betűi,- melyek a kor olvasói8

Vörösné- Nagy Andrea: A plakát, mint reklámeszköz. http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=439 9 Henryk Tomaszewsky világhírű lengyel származású grafikus és plakátművész. 10 Bíró Mária, Nyárádi Gáborné im.48-63. p.

12


ból érzelmi hatást válthattak ki, viszont napjaink nézője számára nem mondanak semmit. Sok plakáton tűnt fel a „szittya magyar” arc, már ahogy elképzelték. A kor nézője számára ez az ábrázolás jelentés tartalommal bírt, napjaink nézője, pedig elgondolkodhat, hogy ez az „idegen” kinézetű arc mit is keres a plakáton. Használatuk lényegre törő, kifejező, nem igényelnek külön magyarázatot. Ismeretük, az „egy nyelven beszélés” viszont alapvetően szükséges a plakátok megértéséhez.

II. HÁBORÚ 1941. június 27.–1944. október 15. közötti háborús plakátok elemzése A plakát — mint kommunikációs eszköz — használatával valamit valamilyen módon el akartak érni. Egy olyan komplex feladatnál,- mint egy háború elfogadtatása, érzelmi és értelmi támogatására és az áldozatok elviselésére történő eredményes mozgósítás- nem lehetett egy kampány feladata. Az állami- kormányzati kommunikációnak az alábbi feladatokat kellett megoldani: a) az ellenségkép megjelenítése; b) a katona népszerűsítése; c) harc a kémek ellen; d) mozgósítás a légoltalomra; e) nők a hadsereg segítésére, nők a férfiak helyére; f) a Vöröskereszt szervezet népszerűsítése. a) Az ellenségkép megjelenítése Érzelmileg gyűlölni kell az ellenséget, értelmileg, pedig cselekedni kell ellene, vagy ezt a tevékenységet támogatni. A „veszedelem” Magyarországon nem volt kézzelfoghatóan érzékelhető. 1919 és 1941. között huszonkét év telt el, a frontra vezényelt honvédek java része 1919-ben még igen kis gyerek volt, vagy még nem is élt. Egyéni tapasztalataik a bolsevizmusról nem voltak, legfeljebb csak elbeszélésekből és a „népnevelés” propagandáján keresztül hallottak róla. Az ismeretlen bolsevizmust a katonatömegek talán nem kívánták, de semmi esetre sem gyűlölték annyira, hogy az ellene való harcban életüket akarták volna mindenáron feláldozni. 13

HADMŰVÉSZET

Az ellenségkép formálásának két szakasza volt megkülönböztethető. Az első szakasz, mikor még a csapatok támadásban voltak. Ekkor a közvetlen kommunikációs cél a háború támadó jellegének igazolása, az erre való mozgósítás volt. A második szakaszban az ellenséges csapatok már közelítettek az országhatárhoz, illetve átlépték azt. Ekkor a közvetlen kommunikációs cél a közvélemény felkészítése az ország megtámadására, a honvédelemre, a személyes áldozatok hozására. A plakát a magyar háborús részvétel elején készülhetett jelzi, hogy egy Toldi harckocsit ábrázol, mely a Kárpátokra kapaszkodik fel. Fő motívum, mely mindent kifejezett- egy 1. kép. A háború célja „rém” karmos keze, melyen egy ötágú vörös csillag van. A kor elképzelése szerint ilyen volt a „vörös rém”. A kommunikációs cél- háborút a „vörös rém”, a bolsevizmus elleni küzdelemként elfogadtatni. A plakát egy szuronyos puskával rohamozó katonát ábrázol, aki átlép a világos Magyarországból a Kárpátok felett a sötét országba, ahonnan egy vörös karom nyúlik ki, a „vörös rémé”. A világos Magyarország, a sötét ország már-már népmesei ihletettség jelképként a Szovjetuniót jelképezi. A plakát megszólítja a honvédeket, és ami a fontos, ki is mondja, hogy idegen földön is a hazáért, a 2. kép. Az ellenség megjelölése családért harcol. 14


A plakát kettős kommunikációs célból készült, egyrészt a bolsevizmus elleni harcra mozgósít, másrészt a közös erőt, a szövetséget, a velünk együtt harcoló német katonát népszerűsíti. A képi megjelenítés kifejezetten naturális, a rohamozó német és magyar katonát pontosan ábrázolja olyan részletekbe menően is, hogy jól felismerhető mind a német Kar.98 vagy a magyar M35 puska is. A harc céljaként Magyarország fennmaradása mellet Európa fennmaradását is megjelöli. Ezzel is talán emlékeztetve arra az időre, mikor Európa védőbástyája voltunk, a magyar katona Európát is védte. A plakát érdekes szemszögből a fegy3. kép. vert tartó oldaláról ábrázol. A fegyver, Fegyverbarátság, mint jelkép, egy dobtáras PPS 43 típusú közös ellenség géppisztoly, a túloldalon a tűzben összeeső emberek láthatók. A plakát nézője még biztosabb legyen a lövő személyével, vértől csöpögő betűkkel feltüntették a GPU rövidítést is. A GPU a Szovjetunió egyik biztonsági szervezete volt. A „nálunk is így lenne” felirat aktualizálja a félelmet. A plakát — képi megjelenítésével — egyenesen elborzasztja a nézőt. Fő motívuma a vértől csöpögő ötágú vöröscsillag, melyben egy vérző férfi és egy síró nő látható. A jelkép azt sugallja, hogy ez a tragédia maga a vörös csillag által jelképezett Szovjetunió. A csillag előtt tányérsapkás, katona4. kép. A jövőkép. köpenyes csontváz- a vörös rém. 15

HADMŰVÉSZET

5. kép. A vörös rém.

A Legfelső Honvédelmi Tanács Elnöke 1942. március 11-én megkereste javaslatával Bartha Károly honvédelmi minisztert, hogy a „Bolsevizmus elleni harckészség emelése” érdekében zsákmányolt hadieszközökből kiállításokat szervezzenek a nagyobb városokban. Ezeket a technikai eszközöket „..termés-kő alapzatra helyezhetjük, és lelkesítő emléktáblával lássuk el. Az emlékművet hazafias ünnepély keretében kellene leleplezni, egyben a lakosságot, különösen a munkásságot és ifjúságot a bolsevizmus elleni harcra…kellene buzdítani. Az emlékművekről levelezőlapok készülnének.”11

b) A katona népszerűsítése A háború főszereplője mindig a katona. Magától értetődő, hogy a katona fegyveres konfliktusok esetén kiemelt jelentőséget kap a plakátokon is. A kommunikációnak el kell fogadtatnia, hogy a katona, a katonaság fontos intézmény, büszkének kell rájuk lenni, az egyenruhára fel kell nézni, hiszen viselője téged, családodat, hazádat védi. A katonát harc közben — lehetőleg roham közben, „vártán” — azaz őrségben, vagy heroikus pózban szokták ábrázolni. A hitelesség érdekében és a hatás növeléséért frontfelvételeket is felhasználtak.

11

Hadtörténeti Levéltár HM. 1942. II tétel. 41592 jelzet.

16

6. kép. A honvédség az ország támasza


A plakáton ábrázolt katona fegyverét két marokra fogja, ezzel jelenítve meg a dinamizmust, a támadóval szembeni fegyverhasználatot. Ámbátor a mozdulat nem igazán életszerű, ugyanis ebből a fegyverfogásból sem a lövésfogást, sem a szurony harcfogást nem lehet végrehajtani. A katona előtt az országot, annak létét és határát jelképező kő címer van. A címer talpazata körül babér és tölgyfa ágak,- ezek a díszítmények mindig, így ma is a honvédség jelképei közé tartóznak. A plakát alapgondolata: „Benne bízzatok!” mondat. A plakát kommunikációs célja a honvédségbe vetett bizalom növelése. A plakát a „Honvédnap” eseményre mozgósít. A dátum különösen is érdekes, mert a rendezvényre 1941. június 28-án került sor,- míg a kassai bombázás június 26-án volt és a hadiállapotot június 27-én jelentették be Magyarország és a Szovjetunió között. Az események közötti időbeli közeliség a véletlen műve volt, mert a honvédnapot évente június végén tartották. A plakát közepén egy „Felvidék” érdeméremmel kitüntetett honvéd látható rohamsisakban. Alatta az érdeklődés felkeltése céljából egy „izgalmas” csatajelenet látható támadó harckocsival, zuhanóbombázóval és robbanásokkal. A plakát közli a legfontosabb információkat: mi, hol, 7. kép. Honvédnap plakát. mennyiért és ki a rendező. Nem plakát, de nagyon érdekes fénykép. A fényképet a haditudósító század egyik fényképésze készítette. A falun átvonuló honvédek között kétnyelvű tábla látható, melyen magyarul és oroszul közli a honvédekkel és a lakossággal a magyar honvédség „küldetését”. Ilyen és hasonló tábla több dokumentum felvételen is látható, az anyaggyűjtés során nem találtam információt, hogy ki rendelte el a táblák elkészítését és kihelyezését. 17

HADMŰVÉSZET

8. kép. Haditudósítói fénykép

c) Harc a kémek ellen A kémektől való rettegés végigkísérte a második világháború valamenynyi hadviselő felét. A veszély tulajdonképpen kettős volt. Egyrészt a magasabb parancsnokságoknál, a csapattörzseknél és a központi szerveknél, hol valóban létezett érdemi információ- kiterjedt hatáskörrel működtek jól- rosszul a kémelhárító szervek, a csapatokoknál a „Def.” tisztek. Másrészt viszont a hadsereg tagjai- legénységi, altiszti, tiszti állomány és a katonai fontosságú szervek, intézmények dolgozói szabadidős tevékenységét volt a legnehezebb ellenőrizni. Ekkor kikkel létesítettek kapcsolatot, kik előtt miről és mit beszéltek,- ezek voltak az elhárítás fontos kérdései. Az egyik legcélravezetőbb megoldás volt a preventív módszer: a lakosság és a hadsereg tagjainak állandó figyelmeztetése az óvatlan fecsegés okozta veszélyekre. Ez persze kiváltott egy bizonyos „kém frászt”, ami ritkán megalapozott feljelentéseket is eredményezett. A plakát kommunikációs célja a nézőt rádöbbenteni az óvatlan fecsegés, jólértesültség, suttogás veszélyére. A plakát az „S” betűben kü18


9. kép. Suttogás-hazaárulás.

lönféle szituációkat mutat be- civil beszél civillel, civil beszél katonával, de mindegyik mellett ott van egy fülelő harmadik. A „suttogás- hazaárulás” jelmondat fejezi ki legtömörebben ennek a veszélyét. A plakáton elsődlegesen a nagyméretű S betű és a felirat szúr szemet már messziről, ez marad meg a nézőben. A plakát a honvédség személyi állományát célozta meg. A legklasszikusabb szituációt mutatja be- két honvédtiszt beszélget egy szórakozóhelyen, előttük söröskorsók, és beszélgetésüket egy harmadik személy hallgatja ki. Ezt a személyt úgy ábrázolják, ahogy a lakosság elképzelte a kémet- újság mögé bújva hallgatódzik.

Személyét kihangsúlyozza, hogy a plakát előterébe van ábrázolva. A plakát feliratai közül a felhívó rész a „vigyázz kém!”, míg a magyarázó rész a többi felirat, ezek tudatosítják az óvatlan, nem átgondolt fecsegés következményét és ezzel nyomatékosítják a veszélyét. d) Mozgósítás a légoltalomra A hátország a hadtörténelemben a háborúk során — a megszállást kivéve — csak gazdaságilag volt igénybe véve. Fordulat kezdete csak az I. világháború idején következett be.

10. kép. A kém megjelenítése.

A német Zeppelinek angol polgári célpontokat is bombáztak, illetve egy német 21 cm űrméretű messzehordó ágyú (Pariskanone) 1918-ban 120 kilométerről lőtte Párizst. 19

HADMŰVÉSZET

Az első világháborút követően sejlett fel a totális gáz, illetve légiháború réme, melynek a polgári lakosság is célpontjává válhatott. A valóságos veszélyeztetettséget a spanyol polgárháború (1936–1939) idején Guernica bombázása valósította meg. A mind nagyobb hatósugarú és hasznos terhelhetőségű bombázók megjelenése előrevetítette nem csak a tisztán katonai célpontok, hanem a hadiipari, a stratégiai fontosságú üzemek, raktárak és közlekedési útvonalak, csomópontok, azaz a hátország bombázásának lehetőségét. A gyakorlati kivitelezés először a lengyel11. kép. országi hadjárat idején, majd az angliai A Légoltalmi Liga légi csatában be is következett. Ekkor toborzó plakátja. szűnt meg a hátország relatív védettsége, állították fel a fontosabb városok védelmét szolgáló csöves légelhárító ütegeket és a speciális vadászrepülő osztályokat, kialakítva a honi vadászlégvédelmet. Ezt egészítették ki a légoltalmi szervezetek, melyek feladata a lakosság felkészítése, már bekövetkezett károk enyhítése, az emberi életek mentése volt. Magyarországon a Légoltalmi Ligát a német „Luftschutz” mintájára szervezték meg. 1935-ben fogadták el a hatósági légoltalom kiépítését elrendelő jogszabályokat, majd 1937-ben alakult meg a Légoltalmi Liga. Ennek fontosságát az is indokolta, hogy mind Berlint, mind Londont körülvevő tekintélyes számú könnyű és nehéz légvédelmi üteg, a ballonzárak és a vadászlégvédelem sem tudta a város bombázását megakadályozni. Magyarországon a légoltalmi szervezetek létrehozását indokolta, hogy Budapest, illetve a stratégiai fontosságú városok- Szolnok, Székesfehérvár: közlekedési csomópontok, Fűzfő: lőszergyártás, stb.- védelmére sem csöves, sem vadászlégvédelmet kellő számban nem tudtak biztosítani. A plakát fő motívuma a harangot „félreverő” légoltalmi önkéntes. A harang félreverése a magyar jelképrendszerben a tüzet, a riasztást, a 20


veszélyt, a riadót jelentette. Ezt hangsúlyozza ki a lendülő hatalmas méretű harang. Az önkéntesen a rendszeresített légoltalmi felszerelés van, sisak és a hosszú köpeny derékszíjjal. A plakát kommunikációs célja a rádöbbentés a felkészülésre, míg nem késő. Közli, hogy hogyan tehetek ennek eleget, és hogy hol. A plakát alján szereplő másodlagos felszólítás a Légoltalmi Liga folyóiratának olvasását szorgalmazza, hol további információkhoz lehet jutni. A plakát — túl a férfiakon — megcélozza a levente korú fiatalokat és a nőket is. A dinamikus 12. kép. A gyerekeket és nőket mozgásban levő gyereken levenmozgósító plakát. te egyenruha van, ezt egészíti ki a bocskai sapkájára tűzött „LL” (Légoltalmi Liga) jelvény és a karszalag. A leventekorúakat hírvivőként alkalmazták valamennyi légoltalmi szolgálatnál. A lányon rohamsisak, köpeny jelvénnyel és karszalag van. Beosztására ad felvilágosítást az elsősegély szakszolgálati jelvény és a vállán levő a készenléti elsősegély táska. A plakát kommunikációs célja annak propagálása, hogy a légoltalomnál szükség van a fiatalra és a nőkre is. e) Nők a hadsereg segítésére, nők a férfiak helyére Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban a háború alatt az egyenruhás nő megszokott látvány volt. Feladatuk olyan beosztási körökből kiváltani a fegyveres szolgálatra alkalmas férfiakat, melyeket ők is be tudnak tölteni. Ezek a munkakörök a különféle irodai, híradó (telefon és hírközpontok), egészségügyi területek voltak. Angliában és az USA-ban a haderőnemek- szárazföldi, légierő, haditengerészet- szerinti magasabb egységek (női kisegítő hadtest), mint szer21

HADMŰVÉSZET

vezeti formák alakultak meg. Németországban a legelterjedtebb a híradó női kisegítő egységek voltak. Magyarországon a honvédség soha nem volt olyan létszámú, hogy nagyobb létszámú kiváltásra szükség lett volna, így nőket a Női Önkéntes Munkaszervezet elsősorban adminisztrációs és telefonközpontos munkakörökben alkalmaztak.

13. kép. Értesítés a Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezetbe történő felvételről

Más problémát jelentett a bevonultatott férfiak munkájának pótlása. Az ipari üzemek és vállalatok — ha nem voltak hadiüzemek — a férfi munkaerő pótlására, ahol ezt az alkalmazott technológia megengedte, igyekeztek női munkaerőt felvenni. Erre a propaganda nem csak az állami- kormányzati szinten történt, hanem az adott vállalat is készíttetett plakátokat, felhívásokat. Az anyaggyűjtés során honvédelmi női munkára mozgósító plakátot nem találtam, csak egy hivatalos iratot, melyben a címzettet értesítették a Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezettbe való felvételéről és beosztását „irodai munkás” munkakörben jelöltéki meg. 22


f) A Vöröskereszt szervezet népszerűsítése A Vöröskereszt szervezet, vagy más országokban ennek megfelelő szervezetek — például a Zöld Félhold — minden országban fontos szerepet betöltő társadalmi szervezetek voltak már a békeidőben is. Minősített időszakban, háború alatt mozgósították a lakosságot a haderő egészségügyi támogatására, segítésére. Ilyen segítés volt korházak, korház vonatok és hadi korházak számára az önkéntes nővérek toborzása és kiképzése, elsősegély oktatás. Magyarországon ezt a funkciót a Magyar Vöröskereszt látta el, melynek egyik prominense a kormányzó menye, ifjabb Horthy Miklósné volt. A plakát a Magyar Vöröske14. kép. reszt társadalmi céljait fogalA Magyar Vöröskereszt céljai mazza meg „Hazánkért, jövőnkért” majd az olvasót személyében szólítja meg „érted küzd”. Egy ápolónő fehér egyenruhában — mely a legjellemzőbb jelképe az ápolásnak — kezében tartja a Magyar Vöröskereszt hivatalos, koronás zászlóját. Mögötte látható az országot, hazát jelképező hármashalom a koronával és kettős kereszttel. A plakát az előző plakátot is tartalmazó sorozat egyik tagja. Fő motívuma egy sebesült katona hátát tartó, annak inni adó egyenruhás ápolónővér. A 14. kép. katona fején levő egyszerű körA Magyar Vöröskereszt céljai kötés jelképezi a sebesült mivoltát, ami könnyű sebesülésre enged következtetni. Ez tulajdonképpen csak jelkép, mert egy roncsolásos, csonkolt sebesült megjelenítése egy plakáton visszatetszést, esetleg félelmet váltott volna ki. Ezzel pedig pont az ellenkező kommunikációs hatást érték volna el. A „hazánkért, jövőnkért” jelszavak mellé már nem került az „érted” szó. Ha ezen a plakáton 23

HADMŰVÉSZET

is ott lett volna, kifejezetten rossz kommunikációs üzenet lett volna, ugyanis ebből az is következtethető lett volna, hogy te is sebesült leszel. A háttérben már csak kisebb méretben, kevésbé hangsúlyozottan, mintegy emlékeztetően van jelen a hármas halom a koronával és a kettős kereszttel.

1944. október 15–1945. április 4. közötti időszak 1944. október 15 után az állami- kormányzati kommunikáció céljai, módszerei és jelképrendszere megváltozott. Ennek okai, hogy a Szálasi rezsim egy totalitáriánus rendszer volt, az addig relatíve meglevő demokratikus berendezkedést egy fasiszta diktatúra váltotta fel. A kommunikációban tetten érhetők a német kommunikációs minta elemei. A jelképek között megjelent a nyilaskereszt, a horogkereszt, és a rúna írásjelű SS jelzés. Sajátos, addig kevésbé használt jelkép volt a halálfej, megjelenése a plakátokon mindig a „vörös rém” megtestesítése volt. Katonai jelvény részeként ugyan már korábban is használták a rohamtüzérek, de ez az alakulatok kis száma miatt nem volt elterjedt. Jelkép lett a honvédségtől eltérő egyenruha is a hungarista pártszolgálatosok fekete formaruhája, mely egyrészt a német SS egyenruhát követte, másrészt a fekete szín asszociálható volt a halállal. Szálasi Ferenc arcképe is sok plakát eleme lett, ez merő újdonság volt,- hiszen Horthy Miklós kormányzó huszonnégy éves országlása alatt erre kevés példa akadt. 15. kép. Sebesült katona és önkéntes nővér

24

A kommunikációs célok között kiemelt fontosságú volt a buzdítás a végsőkig való kitartásra, toborzás a


magyar SS- és egyéb hungarista alakulatokba, a munkásság mozgósítása a hadiipari termelés fokozására. A hungarista állameszmény terjesztése és a végső harcra történő buzdítás érdekében propaganda csoportokat hoztak létre. Széles körben, így plakátokon is terjesztették a nemzetvezető hallhatatlan mondásait, például: „a nemzet szolgálatában meghalni lehet, de elfáradni nem, inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át”, stb. A plakát kommunikációs célja a győzelemre, az időszak szóhasználatával élve, a végső győzelemre történő buzdítás. A központi motívum egy 16. kép. Szövetségben erősen idealizált PV. Párduc harckocsi, mely hatalmas sebességgel robog és tömege, ereje, óriási ágyúja révén mindent eltapos, megsemmisít. A nézőben az a képzett alakulhatott ki, hogy ez a harckocsi legyőzhetetlen, a végső győzelem fegyvere. Más kérdés, hogy a honvédségnél soha nem volt rendszeresítve a Párduc harckocsi. A plakát rendkívül dinamikus és mozgalmas. Az „Egy szív, egy akarat” gondolat kettős értelmű, egyrészt vonatkozott a magyarságra, másrészt vonatkozott a német- magyar fegyvertársságra. Az előbbi megjelenítője a nagyméretű magyar zászló, az utóbbinak jelképe az ugyan nyilaskeresztes hungarista zászló és mellette a horogkeresztes 17. Kép. A Hunyadi SS német birodalmi zászló. A plakát az páncélgránátos hadosztály úgynevezett toborzó típusok közül toborzó plakátja. való. 25

HADMŰVÉSZET

A fő motívum egy kibiztosított páncélöklöt fogó, azzal célra tartó, Hunyadi SS páncélgránátos hadosztálybeli katona. Mögötte szinte felsejlik egy felhúzott íjat tartó magyar harcos-, már ahogy a plakát tervezője elképzelte. Ez mintegy párhuzamot állit fel az ősi és az akkori hon védelme, az ősi íj és a modern páncélököl között. Az ábrát mintegy magyarázza a felirat „új fegyverrel az ősi földért”, majd következik a mozgósító felhívás: „jelentkezz a Hunyadi SS páncélgránátos hadosztályba”. 18. kép. A plakát szintén toborzó típusú, A Magyar Halálfejes Légió valószínűleg a front már Budapest toborzó plakátja körzetében volt, mert megjelenése, kivitelezése igénytelen, a jelentkezőknek budapesti címeket adtak meg. A plakát egyetlen képi ábrázolása egy halálfej, mely utal a légió elnevezésére. A szövegezés is érdekes. A megszólítás: „Magyarok! Bajtársak!” Mind a két szó itt teátrálisan hat. A plakát felszólító része közli: „Jelentkezzetek a MAGYAR HALÁLFEJES LÉGIÓBA!”. A halálfejes jelvény mintája a német SS jelvényre vezethető vissza. A plakát kommunikációs célja a munkásság mozgósítása volt, amire csak a feliratból lehet következtetni. Központi motívum egy „szittya magyar” kinézetű férfi, aki keményen néz a messzeségbe. Arra, hogy katona, egyedül az inge utal és a vállán átvetett több géppuskaheveder. A tegező, a személy szerint téged megszólító módban megfogalma19. kép. A munkásságot zott felirat: „Munkád megrövidíti a hámozgósító plakát. borút”. 26


20. kép. Kossuth és Szálasi egy röplapon, mely plakát formában is elkészült

A plakát elkészítésének megrendelője a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség. A kor hivatalos meghatározása szerint a Don kanyart megjárt katonákat hazatértük után leszerelték, ekkor alapították meg a szövetséget.12 A szövetség szélsőséges politikai és paramilitáris szervezet volt, elnöki tisztet 1944 tavaszától Imrédy Béla töltötte be. Kifejezetten érdekes a plakát, tervezője párhuzamot-állit fel Kossuth Lajos kormányzó és Szálasi Ferenc nemzetvezető között. A kommunikációs üzenete a plakátnak az, hogy mint 1848-ban Kossuth hívó szavára fegyverbe állt a nemzet, úgy 1944-ben Szálasi hívó szavára álljon fegyverbe a nemzet. Erre utalnak a jelképek,- negyvennyolcas zászló és kiegyenesített kaszák az egyik oldalán a röplapnak, árpádsávos zászló és szuronyos puskák a másik oldalán a plakátnak. A fénykép a Nyilaskeresztes Párt Nagytanácsa ülésén készült. A párt egyik, ma már nem azonosítható helységében készült, plakát biztosította a méltó dekorációt. Az fényképen jól látható a nemzetvezető egyik hallhatatlan mondása, -mert több is volt- a plakáton. 12

Lexikon. http//web.centlink.net/-szittya/lexikon.htm

27

HADMŰVÉSZET

21. kép. A Nyilas Nagytanács ülése párthelységben

22. Kép. Nyilas propagandacsoport a Hősök terén

A maga nemében nagyon ritka fényképen egy nyilas propaganda különítmény bevetési előkészülete látható. Az él autóra plakátokat rögzítettek fel a hatás fokozására. 28


Tény, hogy a Nyilaskeresztes Párt- Hungarista Mozgalom hatalomra kerülését követően mindent megtett a nemzet totális harcba állításáért. Egyrészt a mozgósítást a legkeményebb megtorlások kilátásba helyezésével és végrehajtásával („helyben felkoncoltatik”) végezték, másrészt a legkülönfélébb hangzatos elnevezésű alakulatokba toborozták önkénteseknek a fiatalokat. Így létezett rohamzászlóalj, harccsoport, légió, őrzászlóalj stb. Ezeket az alakulatokat elsősorban Budapest védelmében vetették be, hiányos kiképzésük és gyenge fegyverzetük következtében iszonyatos veszteségeket szenvedve semmisültek meg. Nem tudom, valaha készült-e arról tanulmány, felmérés, hogy a plakátok — mint kommunikációs eszköz — mennyivel járultak hozzá az ország háborús erőfeszítéseinek fokozásához, a háborús áldozatvállaláshoz, a honvédség harci elszántságának növeléséhez. Nemeskürty István: „Requiem egy hadseregért” című könyvében ő is foglalkozott a problémakörrel. „Kónya Lajos harctéri naplójában olvashatjuk: végighallgathatod egész hadseregünket. Az örök kérdés: mit keresünk mi itt? Egyszerűen nem tudjuk felfogni, hogy ez a mi ügyünk lenne, semmiféle propaganda nem hat ránk, úgy érezzük, hogy csúnyán rászedtek bennünket.”13 A 2. hadsereg vezérkari főnöke, Kovács Gyula vezérkari ezredes egyik budapesti jelentő útján megbeszélést szerveztetett a hazai sajtó vezetőivel. Itt hangsúlyozottan kérte, hogy szítsanak gyűlöletet az ellenség ellen, mert gyűlölet nélkül nincs és nem is lehet harcos szellem.14 A katonai kommunikáció mindvégig, mint idegen terület volt jelen a magyar királyi honvédségnél. A VKF/2 osztály fő profilja a katonai felderítés és kémelhárítás volt, a propaganda elhárítással — mint a honvédség érdekeit veszélyeztető cselekménnyel — hivatalból foglalkoztak, de az offenzív propagandához értő állománya nem is volt. A VKF/6 osztály Magyarország hadba lépéséig nem folytatott aktív tevékenységet, ezt követően is elsősorban a belföldi propagandaosztály és a haditudósító századok működése volt a meghatározó. Itt is tetten érhető a HM és a vezérkar politikai megosztottsága — a szélső jobboldali beállítottságú tisztektől a nemzetféltő konzervatív felfogású tisztekig próbál13

Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért. Magvető Zsebkönyvtár. Második kiadás 1973. 23. p. 14 Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest 1984. 445- 446 p.

29

HADMŰVÉSZET

tak több — kevesebb sikerrel nyomást gyakorolni az osztály vezetésére. Az előbbiek a német szövetséges mellett elkötelezettebb irányvonalat követeltek, míg az utóbbiak óvatosabb, visszafogottabb propagandát igényeltek az osztály vezetésétől.

30


Felhasznált irodalom Könyvek 1. Bíró Mária, Nyárádi Gáborné: Közéleti kommunikáció. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság Budapest én. 2. Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1992. Akadémia Kiadó Budapest 1992. 3. Frank László Dr.: Zöld ár. Zrínyi Kiadó Budapest 1977. 4. Göndör András, Dr. Fodor László, Vörösné Dr. Keszler Erzsébet, Neményiné Dr. Gyimesi Ilona: A kommunikáció alapjai. Szöveggyűjtemény. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság Budapest én. 5. Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Magvető Könyvkiadó Budapest 1984. 6. Nemeskürthy István: Requiem egy hadseregért. Magvető Zsebkönyvtár Budapest 1972. 7. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó Budapest 2003. 8. Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Corvina kiadó, Budapest 2001. 9. Vargyai Gyula: Magyarország a második világháborúban. Korona Kiadó Budapest 2001.

Folyóiratok 1. Rubicon 1999. Különszám. Szabó Péter: A sorsára hagyott hadsereg. 2. Rubicon 1999/5-6. Szakály Sándor: Volt- e alternatíva? Magyarország a második világháborúban.

31

HADMŰVÉSZET 3. Rubicon 2005/4-5. Németh István: A goebbelsi kísérlet. Propaganda és csábítás a harmadik birodalomban. 4. História 1995/2. Ravasz István: Hadműveletek 1944–1945. 5. História 1996/3 Sipos Péter: A Horthy-kormányzat a szélsőjobb ellen. 6. História 2004/9. Keresztes Lajos: A nyilas hatalomátvétel előzményei. 7. Impresszum 2003/1, 9, 12, 2004/3, 5. Sallay Gergely: A grafikus hadba száll.

Internetes elérhetőségek http://vilaghaboru.lap.hu/ http://vilaghaborus.lapok.hu/ http://gportal.hu/portal/worldwarposters/ http://tortenelem.lap.hu/ http://hadtortenelem.lap.hu/ http://www.belvedere.meridionale.hu/ http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=18 http://www.mult-kor.hu/rubicon/ http://kommunikacio-elmelet.lap.hu/ http://kommunikacio.lap.hu/ http://www.lexikon-derwehrmacht.de/Gliederungen/Propaganda/Propaganda-R.htm

32

KOMMUNIKÁCIÓ, II. VILÁGHÁBORÚS MAGYAR PLAKÁTOK COMMUNICATION, POSTERS INT HE WORLD-WAR II. PAÁL GERGELY

Recommend Documents