VII. évfolyam.
Budapest, 1897. évi október hó 30-án
87. (633 ) szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET MIYATALOS KÖZLÖNYE. A* om&got m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj : ügé— irr* 1« frt, félévre 5frt,negyedévre 2frt60 kr.
Megjoleait i M c a szerdái és szsiMtos.
Szerkesztőség im kiadóhivatal: B l i l y i i t ( K i : fillil-it SS. U i B . Kéziratokat a szerkeutfaég h m küld rá
Az őrlési forgalom megszüntetése.
AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I .
Az őrlési forgalom kérdése, mely 1892-ben került szőnyegre s a mult évb e n megorvosolva, ideiglenes n y u g a l o m b a tétetett, most ú j r a feltámadt. Kísértése a z o n b a n n e m fog sokáig tartani.
Meghívó az Országos Törzskönyveid Bizottságnak f. évi november hó 5-én, pénteken d. u. 4 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. Főtárgyak: Uj állatok felvétele. A fölmivelésügyi miniszter válasza az állami tenyészetek bejelentése tárgyában. Folyó ügyek. Kostyán Ferencz, elnök.
Az őrlési forgalom megszüntetése osztrák részről olyan követelmény gyan á n t állíttatott o d a , mint a kiegyezés sine q u a non-ja. A kiegyezés egész kérdése z á t o n y r a j u t v á n , most m á r a R e i c h s rath jobb oldala a provizóriumba is — a többek között — csak oly kikötéssel volt h a j l a n d ó belemenni, h a biztositékát veszi a n n a k , hogy a z őrlési forgalom m á r a jövő év elején megszűnik.
Hízott állatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyó évi d e c z e m b e r h ó 11., 12. ós 13-ik napjain d í j a z á s s a l e g y b e k ö t ö t t h i z o t t á l l a t v á s á r t r e n d e z Budapesten a székesfővárosi marhavásár-tér istállóiban. A hizott állatvásárral kapcsolatban p r ó b a v á g á s o k a t is fog végeztetni a rendező-bizottság. A hizott állatvásárra f e l h o z h a t ó : hizott szarvasmarha, juh, sertés es hizott baromfi. Díjazásokra állami érmek, városi, egyesületi és egyéb értékes dijak állanak rendelkezésre. A v á s á r o n részt venni óhajtó gazdákat kérjük, hogy b e j e l e n t é s e i k e t az OMGE. titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) megszerethető bejelentési iveken
A magyar k o r m á n y hajlandóságot m u t a t arra, hogy a z őrlési forgalmat a kiegyezési kérdések k o m p l e x u m á b ó l k ü lön választva, m é g ez év f o l y a m á n elintézze. A dolog tehát meglehetősen megérett arra, hogy az őrlési forgalom napjait megszámláltaknak tekintsük. Mi az az őrlési f o r g a l o m ? Röviden a b b a n áll, illetve o n n a n keletkezik, hogy a malmok „kikészitési eljárás" czimen idegen búzát v á m m e n t e s e n hozhattak be. A malmok szerint szükségük volt e kedvezményre, m e r t a magyar b ú z á t a külföldön egyébként n e m tudták elhelyezni, h a c s a k a z úgynevezett malterrel kereskedelmi á r u v á n e m formálják. E naiv védekezés a z első t á m a d á s r a megdűlt s jött a másik, mely szerint e k e d v e z m é n y azért szükséges, hogy a malmok a m a gyar b u z a fehér lisztje értékesítésénél a külföldön szenvedett veszteségeiket ily m ó d o n fedezhessék. Tényleg pedig azért
minél előbb megtenni sziveskeujenek. Rendező-bizottság.
volt szükség e kedvezméuyre, hogy nagy malmaink a v á m m e n t e s e n b e h o z o t t idegen b ú z á t felraktározván, azt spekuláczió tárgyává tegyék, vele a h o n i b u z a árát lenyomják. Következménye volt, hogy az olcsó s gyengébb minőségű búzából készüli őrleménynyel a magyar b u z a r e n o m é j á t a külföldön rontották s idebent a kedvezmények élvezetén kivül eső malomiparral tarthatatlan versenyt vettek fel. Az OMGE. volt az első, amely felhívta a figyelmet ezekre a következményekre, amelyek s ú j t j á k a mezőgazdákat és s ú j t j á k a kis malomipart. Az agráriusok első energikus s együttes fellépése a z őrlési engedélylyel űzött visszaélések ellen irányult. A k o r m á n y n e m reagált. 1892-től 95-ig egész irodalmat teremtett m a g á n a k a kérdés. Az intéző körök m é g csak t u d o m á s u l s e m vették a n n a k létezését. Ugyanekkor az ügy a boldog emlékű P é c h y T a m á s egy inter pellácziója révén a parlament elé is került. A m a g y a r gazdaközvélemény állásfoglalása, egyhangú megnyilatkozása a z o n b a n teljesen eredménytelen m a r a d t s csakis az osztrák agráriusoknak s az osztrák kormánynak köszönhető egyedül az, hogy 1 8 9 6 év j a n u á r h a v á b a n a pénzügyi, kereskedelmi é s földmivelésügyi miniszterek égyetértőleg, az őrlési forgalmat szabályozó 1882. évi miniszteri rendelet illető határozatait módosították. Módosították, m é g pedig olyform á n , hogy 1. a z eddigi korlátlan v á m hitel megszüntetésével a vámilletéket k é s z p é n z b e n letenni rendelték e l ; 2. a kiviteli h a t á r i d ő egy évről h a t h ó n a p r a korlátoltatott; 3. 100 kg. behozott b u z a
T. cz. M
i
n
d
e
n
n
e
m
ű
.
t
a
k
a
r
m
á
n
y
f ű m a g o t ,
k ü l ö n ö s e n
INT m a g y a r l u c z e r n á t l e g e l ő n y ö s e b b
á r o n
m e l y e k r e
í r e s s - ü n k .
I C é r ü n k
á r a j á n l a t t a l
m i n t á k a t ,
s z o l g á l u n k .
M a g y a r Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, lí., Alkotmány-utcza 31. s z . Mai számunk 20 oldal.
fÁRhJ
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER fiO 30.
1508 után — n e m mint addig 70 — h a n e m 100 kilogramm ő r l e m é n y viendő ki. Ezek az intézkedések jelentékenyen korlátozták u g y a n a visszaéléseket, a helyzet a z o n b a n a régiben m a r a d t . Ugyanis a nagy m a l m o k az idegen b ú z á v a l ezután is spekulálhattak a magyar gazdák rovására s a v á m m e n t e s idegen búzával ezu t á n is csak ugy n y o m h a t t á k a kis m a lomipart, mint eddig, amit megkönnyített részükre az, hogy a kartelmalmoknak nemcsak a kész liszt kivitelére voltak az export v o n a l a k o n jelentékeny tarifakedvezményeik, h a n e m a malternek használt idegen b u z a b e h o z a t a l á r a is jelentékeny vasúti refakcziákat élveztek. A spekuláczió tehát idegen papiros búzával t o v á b b is folyt. Tapasztaltuk, h o g y a vidéki malomipar p a n a s z k o d á s á n a k okát n e m szegte a m e g r e n d s z a b á lyozás és az idegen b u z a n e m s z ű n t meg kisérteni közöttünk, mint erre közelesen a „ C o n c o r d i a " gőzmalomnak egy nyilvántett beismerésében is r á m u t a t t u n k . A dolgok ilyen állása mellett most m á r az a kérdés merül, fel, vájjon a magyar mezőgazdaság érdekéből opport u n u s n a k tarfjuk-e az őrlési forgalom teljes m e g s z ü n t e t é s é t ? Vagy azt tartjuk érdekeinket j o b b a n kielégítőnek, h a az őrlési forgalom meghagyásával c s u p á n az őrlési engedélylyel ű z h e t ő visszaélések szüntettetnének m í g ? Hogy erre a kérdésre helyes választ a d j u n k , mindenekelőtt megfelelő kiindulási pontot kell k e r e s n ü n k . Mert h a az önálló vámterületből i n d u l u n k ki, amely esetben mintegy 12 — 1 3 millió q évi buzafeleslegünkre n é z v e következnék be
T Á R C Z A. Vig világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből, a falu és~ puszta világából. Huszonöt miimelléklettel. Irta: Bársony István. Kiadta az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-társulat. Ára 12frt. Akik figyelemmel kisérik a „Köztelek" tárcza-rovatát, azok már régebben tudomást vettek róla, hogy Bársony Istvántól az ősz folyamán ismét egy könyv fog megjelenni, „Vig világ" czim alatt. Hát ez a könyv már megjelent, nem sokkal tovább vártatva magára, mint maga az ősz. Hogy olvasóink e helyen csak most veszik ismertetését, ennek mi vagyunk az okai, A sajtó már jóval előbb foglalkozott a szóban levő munkával, legkönnyebb lett volna néhány szokásos és ildomos frázissal annak idején magunknak is végezni veié. Mi azonban nem akartunk Bársony Istvánnal ilyen könnyen ií „elkészülni", kivált ez alkalommal nem. Megmondjuk miért. Ha teszem azt Braun Ézsaiás ur szép tárczákat ir, szívesen megdicsérem a munkáit s az ügyes dolgozatok révén talán a Braun ur neve is megragad az emlékezetemben, azonban a világon a legkevésbé az érdekel, hogy kicsoda, micsoda ennek a névnek a tulajdonosa, melyik kávéházban virraszt, milyen szivart rág, kikkel vannak flőrtjei, miközben erkölcsi problémákat penget. Azután gyakrabban olvasok Brauntól jó dolgokat. Azt mondom : Ez a Braun jól ir. Majd tovább megyek.
87. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM.
a kiviteli kényszer, .akkor szó sem lehet arról, hogy az őrlési engedély fen tartassák bármily f o r m á b a n is. Mig h a a közös vámterületből indulunk ki, amikor is buzakivitelünk egyáltalán n e m számottevő, vagy éppen s e m m i : igy m á r megfontolandó a válasz. A kereskedelmi szerződések általáb a n m i n d e n ü t t s igy n á l u n k is, m a és valószínűleg a j ö v ő b e n köttendöknél is, a v á m m e n t e s transito forgalmat s ennél u g y a n a z o n tarifákat biztosítják a külföldi terménynek, mint amelyet a hazai élvez. H a m á r most igy áll a dolog, akkor mi a külföldi t e r m é n y versenyét a külföldi piaczokon meg n e m a k a s z t h a t j u k , de még m e g s e m nehezíthetjük. Sőt előidézzük azt, hogy az a term é n y , amely n á l u n k dolgoztatott fel fogyaszthátóvá, ezentúl vagy már odah a z a , vagy a fogyasztó államban fog feldolgoztatni s mi egy nagy iparral les z ü n k szegényebbek. Igaz, hogy ez előbb vagy utóbb be , fog következni, mert az államok közgazdasági fejlődésének természetes következménye, de n e m indokolt, hogy azt mi mesterségesen elősegítsük. Kétszeresen nincs reá okunk, amióta buzafeleslege nincs a m o n a r k i á n a k , feltéve, h a ez őrlési forgalmat ugy szabályozzuk, hogy az sem a hazai termelést a spekuláczió révén, sem a hazai fogyasztást a nemesitett t e r m é n y közfogyasztásba való bocsájtásával n e m érinti. Ez volt az az 0 . M. G. E. állásp o n t j a mindig, s mégis volt idő amidőn ezt az állásfoglalást nagyipar ellenesnek I stigmatizálták. [ Kíváncsiak vagyunk, hogy mely in-
dokolással fogja a k o r m á n y most az őrlési engedély eltörlését indítványozni, amikor a mi kérelmünket, amely a n n a k szabályozását követelte, figyelemre sem méltatta. A különbség csak az, hogy mi csak közgazdasági szükségletnek tartottuk a megrendszabályozást, a beszüntetés pedig m a a k o r m á n y r a n é z v e politikai szükség. Ám, h a a k o r m á n y n e m félti az annyira agyondédelgetett n a g y malomipar sorsát az őrlési engedély eltörlése következményeitől, a n n á l kevésbé f á j h a t a mi fejünk, m e r t a n n á l nagyobb a m e g n y u g vásunk, hogy az idegen verseny saját b e l p i a c z u n k o n fejét fel n e m ütheti. N e m aggaszt b e n n ü n k e t az sem, hogy a nagy malmok 50°/o-os üzemredukcziót határoztak el. Sőt még okát sem k u t a t j u k e n n e k az elhatározásnak. A tény az, hogy a vámkülföld s z á m á r a eladó b ú z á n k alig van többé, n e m félünk tehát attól, hogy a malmok megállapodása káros hatásokat idézzen elő. Bízunk továbbá a b b a n , hogy a malmok, az őrlési forgalom m e g s z ü n t e t é s e esetén, m i h a m a r kigyógyulnak a makacsság m i n d e n n e m ű betegségéből s igyekezni fognak saját érdekükben annyit őrölni a magyar búzából, amennyit éppen lehetséges. Végtére is n e m fenyeget több veszedelem, minthogy a malomipar utalva lesz létfeltételeit a magyar" b u z a feldolgozásában s kivitelében biztosítani s ezzel eredeti hivatásának m e d r é b e zökk e n vissza. Egészséges fejlődése elé gátat emelni senki sem akar. Amit kívánn a k tőle, ez csak az, hogy próbáljon ezentúl megélni a saját emberségéből.
Meglátom a nevet a dolgozat alatt s igy gondolkozom : Braun irta, ennek jónak kell lenni. A név kezd immár előttem jelentőséget ölteni, de még mindig csak azt a garancziát keresem benne, hogy jó tárczát fogok olvasni. Majd elolvasok tiz-husz sort s felkiáltok: „Ezt bizonyosan Braun irta!" Itt már tehát, félig öntudatlanul kombinálok az egyéniségére. Végre is a Braun név egy bizonyos zsánert, egy egészen különleges eszmekört, gondolatirányt kezd képviselni előttem. A Braun ur bizonyos típus léteteményesévé válik, amelyről illik tudomást venni, reá hivatkozni, a vele rokonszenvező eszméket védeni, vitatni az ellenkezőket. És ekkor a divat, a kritika, meg az olvasó természetes érdeklődése összeütik a fejüket s kérdik: „Az ördögbe ki is lehet az a Braun?" És előlép Braun Ézsaiás, mint egyéniség, akinek magán életviszonyaiból minden mozzanat csemegefalat az érdeklődőknek, tanulságos támpont a tudományos kritikának. Vájjon nem érkezett volna még el az ideje annak, hogy a felől is gondolkozzunk s beszélgessünk valamelyest: ugyan ki lehet ez a Bársony István?! Hiszen a jóizü vadászkalandoknak a pompás táj leírásoknak egy egész különleges kultuszát teremtette meg már a magyar irodalomban; sőt ennél többet is tett. Akkor, mikor az úgynevezett realisztikus áramlat még az utolsó tárczahasábnyi tért is elfoglalta, az iró világ naturalizált, analizált és szimbolizált, hát ekkor Bársony István segítségül hivta az elcsapott romantika örök erőforrását: a szép természetet s élés szeme ós poétikus lelke megtalálta annak egyszerű jelenségeiben a tárgyakat, amelyek iránt érdek-
lődni még mindig érdemes, amelyeket szeretni értök lelkesülni lehet. Megnyitotta az elfeledett utat, amely az üdülésre vágyó kedélyt a szép, a bájos természet, szüziességeihez vezeti. És lám, szívesen ment vele mindenki, pedig nem igért idegrontó problémákat, drámai fordulatokat, hanem csak rövidke, ártatlan élvezetet a hamisítatlan természetben és a hamisítatlan emberekben. És nem ment ő el vadregényes természeti szépségekért Svájczba, Olaszországba s más színhelyére a természet exotikus alkotásainak ; nem avatkozott bele a nemzetközi társadalomba, érdekes etíiberanyagot keresendő: hanem itt maradt köztünk, magyar földön nőtt, magyar vérből fakadt virágokat gyűjtött össze és Iám, milyen szép bokrétát tudott kötni belőlük. íme, ez az ő hatásának a titka s ezért szeretjük mi őt jobban bárki másnál: ragaszkodik a maga portájához és nem nézi le a maga fajtáját. Hatásának másik titka az, hogy Bársony István egyéni hitelt is tudott teremteni magának. Hogy értjük ezt? Hát, teszem azt, Braun Ézsaiás igen szép dolgokat irhát vidékekről, népről, vadászkalandokról, tetszhetik nekem az iró nagyon. De azután, ha megtudom, hogy ez a Braun irott munkákból kéri kölcsön a benyomásait, ellenben ha harmatos füre lép, náthát kap, ha meglátna két pusztai gubás atyafit, azok elől megszaladna és soha, még a hetvenhetedik öregapja sem próbálta azt, hogyan lehét, egy rókát kisajátítani a bundájából ez irányú becses engedélye nélkül : akkor azt mondom, hogy nagyeszű ember ez a Braun, aki kevésből sokat lát s finoman alkalmaz, de a fene
87
SZAM. 7 - I K
ÉVFOLYAM.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kaimáii.
Másodrendű vetőmag. - Ö Az idei, ugy mennyiség, mint minőségre gyenge búzatermés, valamint a magas b ú z a á r a k sok intelligens gazdát is arra az ős szokásra vezettek vissza, hogy az ugy is kevés jobb minőségű búzát eladásra tartva fenn, vetőmagnak a gyengébb kvalitású, apróbb szemű Il-od rendű magot használják. Ez á körülmény indított arra, hogy összehasonlításokat tegyek az I. és Il-od rendű buza csirázóképessége tekintetében, különös súlyt fektetve a csávázás behatására. Az eredmény feltűnő, mert amig a II. rendű buzavetés hátrányát leginkább a satnya növények kevesebb életképessége s a várható maghozam silányabb minőségében hiszszük nyilvánulni, az alábbi számadatok meggyőznek árról, hogy a csávázott Il-od rendű buza csiraképessége annyira nem közelíti meg a jobb minőségű csávázott buza csiraképességét, hogy a némileg fennálló egyensúlyt a kettő között csakis a Il-od rendű előnyére számítandó kisebb hektolítersuly, alacsonyabb ár s a bizonyos űrmértékben levő szemek nagyobb száma tartja mégis fenn. Bár az előhaladott vetési időnél fogva kissé későn, mégis némi szolgálatot vélek teljesíteni, ha számításomat és kísérleteimet figyelem tárgyává tenni bátorkodom. Hogy a kétféle buza csirázóképességét ugy állithassam egymással szembe, hogy az valódi értékében legyen összehasonlítható, a II. r. buza vetésénél mutatkozó elébb felhozott előnyöket az I. rendű búzával szemben % okba számítottam át. Kísérletemhez cséplőgépen körülbelül felére szortírozott, teljesen beérett búzát vettem, melynek hektoliterje jól kitisztítva az I-rendünél 74 kg. a Il-rendűnél 68 kgot nyomott. Többszörös próbát véve 1 Hl.-ben található szemek számát ez I-r.-ben 2,480.000-re, higyjen neki. Hány iróval vagyunk ugy, akikről meg vagyunk győződve, hogy olykori borzasztó pesszimizmusokat elrontott gyomor, vagy megtagadott hitel eredményezi. Bársonynyal nem igy vagyunk. Ő maga kitűnő vadász, szervezete, idegzete, korpulencziája ugy megalkotva, hogy azon szél, fagy, záporeső ki nem fog, szive megedzve, hogy azt farkasorditás riadalomba nem hozza. Szenvedélye a vadászat. Erdőket, réteket buj, amint szerét teheti. De nemcsak veszedelmes, vadölő fegyverét viszi magával; hanem a benyomások iránt fogékony, finom, érzületü szivét is. Ez egy egészséges, erős sziv. Nem ismeri a czinizmust, de nem ismeri az érzelgést sem. Amit lát, hall és érez, annak eltörülhetlen nyoma m a r a d benne, mint valami viaszlapon. De az egészséges, üde kedély vaspántja őrzi ezt a viaszlapot, amelyhez józan, tiszta Ítélkezés szűri át a benyomásokat s ezek már megszületésük első pillanatában formát és alakot öltenek. Ezért t u d ' B á r s o n y olyan közvetlen lenni. Ott ir ő tulajdonképpen a hely szinén; csupa kész dolgozatokat hoz haza a fejében, ezeket papirosra vetni már inkább csak mesterség. A művészet a látás és az érzés volt. Ez pedig az igazi művészet. A fantáziának müveiben alig jut nagyobb szerep, minthogy a feldolgozásra alkalmas, kilopott anyagot esztetikus kapcsolatba hozza. Tessék elolvasni a „Vig világot". Csupa eleven élet pezsdül végig a pompás, humoros rajzokban és még sem vesszük észre soha, hogy az iró k ö l t e n e ; sohasem az iró elmés ötleteiben, ha-
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER HO
80
a II-rendüben 3,430.000-re becsültem, vagyis amíg 2 mm. I-r.-re 3,351.351, addig a II-r.-re 5,044.117 szem esik; vagyis egyenlő sulyu I-rendű búzában 3 4 % - a l találtam kevesebb számú szemet, mint a II rendű minőségűben. A 74 és 68 kg.-os buza értéke közti különbséget 15°/o-ra véve fel az I-r. hátrányára 3 4 + (ennek 15°/o ja) 5 = 39°/o-ot számítottam. A próbát ugy az első, mint a második rendű magból 3 — 3 csoportban ejtettem m e g ; mindegyikből vettem 1. csávázatlan, 2. Kühn szerint 0 . 5 % - o s rézgáliczoldatban áztatott szemeket, végre 3. tekintettel arra, hogy a hosszadalmasabb Kühn-féle áztatási eljárás sok helyütt még mindig nem volt képes kiszorítani a bár tökéletlenebb, de tagadhatatlanul gyorsabb és egyszerűbb 2°/ 0 -os rézgálicz oldattal való meglocsolás és összekeverésben álló páczolási módot, ilyen eljárással csávázott maggal is tettem kísérletet. Hogy .pedig az adatokra annál biztosabban támaszkodhassam, ellenőrző próbaképpen mindegyikből ismét két kísérletet hajtottam végre, hogy igy 2—2 adatból vont átlagok álljanak rendelkezésemre. Könnyebb áttekinthetés kedvéért az eredményt alábbi táblázatban a d o m : 10Ó szemből kicsírázott
l
H Ü !
I-ső rendű 74 kg. sulyu búzából vett 1-ső próba szerint ' ellenőrző 2-ik „ „ Átlagban II-od rendű 68 kg. sulyu búzából vett 1-ső próba szerint ellenőrző 2-ik Átlagban
74 70 72
49 • 51 50
A Il-od r. buza csiraképessége az I. r.-hez viszonyítva . . nem a való élet ötleteiben gyönyörködünk. Az iró annyira összpontosítani tudja a figyelmet tárgyai iránt, hogy szinte elrejti magát, az olvasó élitől végig abban az illúzióban marad, hogy az élet készen tartogatta ezeket a jóizü históriákat, Bársony Istvánnak csak éppen fel kelleti fedeznie azokat. Hiszen oly természetes benne minden, meg oly igaz; az embernek sohasem jut eszébe az a gondolat, hogy no, itt az iró ötlete tolt egyet a d o l g o n ; magától indul, önerejéből fejlődik itt minden história, mint a réti virág. A kritikának sok elismerő szava van a „Vig Világ" szerzőjéhez. Van azonban magának a munkájának egy tulajdonsága, ami a laikus olvasó előtt a jó kritikánál is többet ér, ez az, hogy mulattat. Ezek a munkák nem az eredetük előkelőségénél fogva tartanak számot az érdeklődésre, h a n e m saját életrevalóságuknál fogva. Nem azért, mert grófi papájuk van, de azért, mert csókolni való jóizü fíczkóh. Aztán hogy szórakoztatnak: minden szellemi bukfenczezések, minden erőltetés nélkül. Egy húzás és egy les és kész a kép, tele vonzó és humoros részletekkel. Kiváltképpen Borbolya bácsi, egy obskurus vadász-alak botorkázik nagy mulattatásunkra a vig világban. Itt-ott koczavadászok és lateinerek tűnnek elibénk ; szivünkből mosolygunk valamennyin. Megismerjük a kerülők, éjjeli bakterek s egyéb nevezetes urak kalandjait. Hát hogy micsoda nagy kujon az a Bihari bácsi, az éjjeli bakter, azt senki m á s olyan pompásan elmondani nem tudná, mint Bársony az „Estétől hajnalig" cz. dolgozatában. Mégis a legnagyobb virtusa Bársonynak a kutya-pszikológia. Ahogy ő a vadászebeket
1509 illetve a II. r.-re eső veszteség az I. r e n d ü h ö z viszonyítva 11 27^43 A II. r. j a v á r a tett előbbi számítás eredménye . . . 39 39 39 A II. r. javára, illetve hátrányára írandó külömbözet . -j—28 + 1 2 — 4 Az eredmény világosan beszél. Egyenlő értékű buza elvetésénél a csávázatlan magnál a II. r.-ből 28%-kai több szem , csírázik ki. E többlet még kilátást nyújthat, arra, hogy az időjárás viszontagságai folytán kipusztult növények a 2 8 % - b ó l pótolva lesznek. Ott tehát, hol a maghozam tekintetbe nem jön, mint a takarmányvetésnél, a gyengébb minőségű buza vetése indokoltnak látszik. Másképp áll azonban a dolog a csávázott magnál. A cséplőgépből kikerülő repedezett, - töredezett szemek ugyanis a rézgálicz b e h a t á s á alatt sokat veszítenek csirázóképességükből s tekintve, hogy éppen a Il-od rendű magban aránylag sokkal több a töredezett szem, éppenséggel nem lephet meg, hogy az I. és II. r. m a g csirázóképessége közötti különbség a csávázott magnál jóval nagyobb, mint a csávázatlan magnál s hogy e különbség annál nagyobb, minél töményebb rézgáliczoldat — b á r h a rövidebb ideig tartó — behatásának volt kitéve. Ez adatok megtanítanak arra, hogy a Kühn-féle eljárás (0"5% rézgáliczban való áztatás) szerint páczolt magnál még mutatkozik n é m i csirázási előny a II. r. buza j a v á r a ; s lehet, hogy e 1 2 % pótolja is a kipusztuló életképtelen növényeket. Nem hiszem azoban, hogy az a néhány esetleges % előny, ami még ez után is f e n m a r a d , megérdemelje a maghozam mennyisége és minősége tekintetébeni veszteség koezkázatát. Figyelemre méltatandó végre az utolsó eredmény, a 2 % - o s rézgáliczoldattal locsolt I. és II. r. mag csirázóképessége közti különbség. Ezzel röviden végezhetünk; 4 % veszteség mutatkozik a II. r. buza rovására. Ez a szám minden további számítást feleslegessé tesz. De nem lesz felesleges még egy körülményre különösen figyelmet fordítani e számozgatja s beszélteti előttünk, az remek. Nem hiszem, hogy a Farkas kutya pusztázásánál vagy a More, Gsicsóné, Ácsi és Tanti család mulatozásainál ezirányban tökéletesebbet lehetne irni. A vig történetekből néhányat már e helyen is olvashattak a „Köztelek" olvasói, még pedig a legszebbeket, mert tény az, hogy a Bársony legsikerültebb dolgozatai a „Köztelek" hasábjain szoktak megjelenni, mintha csak tudná, hogy azokat a mezei és erdei foglalkozásban élők a legjobban méltányolják. Olvasóink előtt tehát a „Vig világ" nem szorul ajánlatra. Ne is szoruljon. Mindenki legyen biztos róla, hogy ha ezt a könyvet megszerzi, igazi szellemi gyönyörűséget okozó csemegefalfttokhoz jut. Bársonynak pedig kívánjuk, hogy ne szakadjon el attól a jó társaságtól, amelyben most jár. Az egyszerű természet volt az ő m e s t e r e ; m a r a d j o n hü ehhez a mesteréhez és a sikerek is hívek maradnak hozzá. Meg kell még végül dicsérnünk a „Vig világ" ízléses kiállítását is. Igazi ünnepi köntösben jelént meg ez a kötet, melyet Neogrády Antal s Garai Ágos művészi kivitelű illusztrácziói díszítenek. Egyes képek kitűnően sikerültek s igy kivált magával a puszta természettel szerencsésen bántak művészeink, de a magyar népies motívumok alkalmazásánál elárulják, hogy u j uton járnak. Csak tovább a megkezdett u t o n ; Bársony Istvánban jó vezetőre találtak. Buday Barna.
1510
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER fiO 30.
mok olvasásánál. A' Kühn-szeíint csávázott magvakból elpusztult a csávázatlanul csiraképesnek talált szemek számával szemben az I. r.-ből 0"5%, a II. r.-ből 16%; 2%-os rézgáliczoldattal locsolt magból az I. r.-ből 10'5%, a II. r.-ből 38%. A két csávázási mód közti különbség tehát az I. r.-nél 10%, a II. r.-nél 22%. Mindenesetre nagyon elég arra, hogy drágán kelljen megfizetnünk ennek az eljárásnak az egyszerűségét. Sigma.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Külföldi vélemény Magyarország szarvasmarhatenyésztéséről. Múltkori közleményben jelzett azon, szintén névtelen külföldi iró, ki szarvasmarhatenyésztésünkről ejt véleményt, czikkében személyes megfigyelései alapján mindenekelőtt oda nyilatkozik, hogy szarvasmarhatenyésztésünk nem áll oly magas nivón, mint lótenyésztésünk. Hát ezt, sajnos, be kell ismernünk. Azt mondja továbbá, hogy (részben legalább) mi nemüzzük a marhatenyésztést elég okszerűen. Mi tagadás, bizony jó részben okszerűtlen a mi tenyésztésünk s különösen a derüre-borura való legtarkább keresztezés kelthet nálunk visszatetszést az idegen szemlélőben; de hogy az okszerűtlen volna, amit a külföldi ismertető különösen hangsúlyoz, részemről tagadom. Azt mondja ugyanis további fejtegeteseiben, hogy a kis- és középbirtokos minálunk majdnem kivétel nélkül Jcsak magyar-erdélyi fajta ökröket nevel s ez felfogása szerint okszerűtlen ; mert igaz ugyan, hogy ez állatok kitűnő téteményképességü, kevés igényű, gyors mozgású, rendkivül győzős, kitartó igásmarhák, de oly lassú fejlődésüek, hogy munkába csak 6 éves korukban vehetők, tehát oly korban, melyben Németországban a marhák rég konzum alá kerülnek. Nálunk — azt mondja — 10—11 éves korukig használtatnak ez állatok igázásra, s csak azután kerülnek hízóba. Felfogása szerint ez nem lehet rentábilis, következésképp nem is okszerű. Ha e kérdést oly közelről ismerné az iró, mint amily közelről azt mi ismerjük, kétségtelenül máskép vélekednék. Először is; mi nem 6, hanem 5 vagy 4 éves korában vesszük a magyar marhát munkára s nemcsak kiöregedett 10 vagy több éves ökröket hizlalunk, hanem jóval fiatalabb mustraökröket is, melyek Bécsben és Németországban is elsőrendű hizott árunak ismernek el. Érdekes, hogy e körülményt az iró maga is beismeri s jelzi, hogy pl. a müncheni mészárosok a magyar hizott marhaárut egyenesen nélkülözhetetlennek mondják, ami az iró előtt nem egészen érthető. Pedig ennek a magyarázata igen egyszerű. Először is a magyar hizott-marha^ruban sok a fiatal nyugoti marha és sok a fiatal magyar ökör, mely utóbbinak hizodalmasságát ő se vitatja; de másodszor a német mészárosnak és hentesnek égető szüksége van tartós húskészítmények előállítása czéljából rágósabb természetű öreg ökör, sőt bikahusra is s innen van, hogy ami marhaárunkat nem nélkülözheti. Ami aztán azt a hánytorgatott késéi fejlődést illeti, hát. az bizony eltagadhatatlanul igaz; de ha tudná az iró, amint mi tudjuk, hogy mihelyt mi magyar-erdélyi marhánkat gyorsabban fejlődővé neveljük, elveszti az, az iró által is feldicsért rendkívüli jó igavonó tulajdonságait, kevésigényüségét, győzősségét; nem mondaná ezen eljárásunkat okszerűtlennek. Egyéb marháink felől is különös vélekedésben van az iró, mikor pl. azt mondja, hogy
ezek, mint pl. a bonyhádi, nem numeráinak, vagy mint ő kifejezi magát: „sind bedeutungl o s \ tehát nem bírnak fontossággal. Hogy akár a bonyhádi, akár a vasmegyei vagy más táj fajta hazánkban igenis fontossággal bir, mint aránylag olcsóbb, egészségesebb szervezetű, a hazai viszonyokkal már jól megalkudott többhasznu marha, azt itt nem kell bővebben bizonyítgatnom s jelezhetem a továbbiakra nézve, hogy azt már az iró jól figyelte meg, miszerint mi törekszünk tájfajtáinkat szimmenthalival, ha nem is helyettesíteni, de javítani. Ezt mi itt helyesnek ismertük fel s igen örvendünk, hogy az iró' is annak tartja. Annak is örvendünk, hogy jól kiérdemelt magasztalással szól az ismertető Csekonics és Zselénski grófok, továbbá a kisbéri és bábolnai szimmenthali tenyészetekről, még inkább a rátóti telivér szimmenthali tenyészetről, a melyről a következőket mondja: „Azon útitársaim kik a rátóti tenyészetet látták, bizonyára kivétel nélkül egyetértenek velem abban, hogy ez a legtökéletesebb legmintaszerübb tenyészet, amit az ember egyáltalában láthat. Én már sok simminthálit láttam életemben ugy Badenben, Württembergben és felső Bajorországban, mint a német gazdasági egyesület kiállításán, de valami olyan kifogástalan és kiegyenlitettett mint Rátóton, újra találni egyáltalában alig lesz lehetséges. . Széli ur ez állatok tenyésztését sportszerűen üzi tekintet nélkül a rentabilitásra, ő ezen a téren a szépek legszebbjét kívánja birni. Ilyen urnák valóságos szerencsék az ország egész tenyésztésére nézve s csak remélni lehet, hogy e tenyésztés továbbra is ily minőségben fentartatik Magyaország javára s talán Németország javára is." Hogy ez utóbbi tekintetben mennyire osztom én az ismertető felfogását, az kitűnik •a „Köztelek" 1896. évi 44. számából, ahol többek között a következőképpen vélekedem: „Valósággal szenzáczionális, szemet megvesztegető e csoportban a rátót-héraházai kollekcziő, mely Széli Kálmán tulajdona és tenyésztése. Amit valaha valahol szimmenthali marhát tenyésztő ember magas minőséget illetőlég elért, azt Széli Kálmán egészen az extrém határáig elérte. Ki kételkednék, a tényt látva abban, hogy e zseniális tenyésztő, mikor százezreket kiadott a külföldön legprimiabb tenyészállatokért, százezret fog kamatok kamatjával együtt bevehetni, nemkülönben tenyészállatokért s ki merészelné állítani, hogy a rátót-héraházai tenyészet az ország piros-tarka állományára nézve, mint reproduktor nem valóságos aranybánya." Annak aztán nemkülönben kifejezést adok én is, hogy az óriási kiadások igen is megtérülhetnek e tenyészetben, de rente egyébképpen alig eshetik utána s azért igy tenyészteni általában a szimmenthalit, nem tanácsos. A külföldi iró íme most azt bizonyítgatja, hogy Rátóton a jövedelmezőségre nem tekintenek, ott szimmenthali tenyésztését sportszerűen űzik; amikor a „Köztelek" 1896. évi 54-ik számában tehát nagy kérdésnek tüntettem fel, hogy a rátóti tenyésztésnél*: az akkori, vagy még magasabb nivón való fentartása haszonnal járhat, ugy látszik nem vetettem el nagyon a sulykot s nem érdemeltem meg az inzultusokat, melyekkel akkor és azóta némelyek illettek. De visszatérve az ismertető szóban forgó közleményére, ő hazánk szarvasmarhatenyésztéséről a következő összesített véleményt mondja: „Magyarországban az egységes tenyésztési elvek teljesen hiányoznak. Ugy az egész királyságban, mint az egyes vármegyékben hiába keres az ember egységes tenyészczélt, A nagybirtokosok a maguk egyéni felfogásuk szerint tenyésztenek ugy, amint czélszerünek tartják, a kisbirtokosoknál pedig összevisszaságot lát az ember e téren, ugy, hogy fajtáról ott egyátalában szó sem lehet.
87. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. Habár talán a németországi tenyésztés hátrányára, óhajtandó, hogy a magyar e szétforgácsolt állapotból eredő károkat felismerje és szarvasmarhatenyésztését lótenyésztéséhez hasonló princzipiumok szerint alakítsa, hogy igy szarvasmarhatenyésztése terén is oly nagy eredményeket érhessen el, , mint lótenyésztésében." Hogy1 minálunk egységes tenyésztési elvek hiányoznának, az nem áll. Hiszen maga az iró is mondja, hogy nálunk a;kis- és középbirtokos majdnem, kivétel nélkül magyar-erdélyi ökröket nevel. Mi ez, ha nem elv és mi, ha nem egységes. De ugylátszik az ismertető nem tudja, hogy minálunk az ország marhatenyésztési szempontból törvényes alapon tenyészkerüleletekre van osztva, amelyeknek világos, eltagadhatlan czélja az, hogy a közös tenyészetekben kerületenkint egységes elv szerint egységes tenyészirány érvényesüljön. Hiszen igaz, hogy ennek nyoma, hatása még fel nem tűnhetik, de létezéséről nem a közleményének helyt adó szaklap szerkesztőjének, hanem az irónak kellett volna tudnia és megemlékeznie. A magyar-erdélyi marhára nézve nekünk egységes tenyészczélunk már 1000 év óta van, sőt egységes czélunk a tejelő jellegre nézve is régen létezik, hogy azonban marhaállományunk oly módon hasznosítás szerint kikerekedne, mint pl. Németországban a lapály és hegyi tipus, nincs, az igaz, de tény az is, hogy a piros-tarka és borzderesek kikerekedésének is meg van már vetve alapja. Tévedés az is, hogy nálunk a kisbirtokosok tenyészetében fajtáról szó egyáltalában nem lehet, mert habár pl. a közös községi tenyészetekben valóban elszomorító még mindig a fajtába nem tartozó individuumoknak nagy száma, igen sok községi és magántenyészet van kisbirtokosok kezén is, amely (mint pl. a Szász földön) tiszta pinzgaui fajta egyedekből áll, vagy (mint pl. a Székelyföldön és sok helyen az Alföldön) tiszta magyar-erdélyi fajta individuumokból van összeállítva. Mi a szétforgácsolt állapotok- hátrányait, mint az iméntiekből látszik — tényleg felismertük s törvénybe iktattuk a módot — amelylyel ezen segíthetni vélünk, ugy hogy az ismertetőnek ezt illető tájékozatlanságát szívesen mentségnek vehetjük, mikor a valóságot azonban mégis nyiltan odaállítjuk. Egy ország felett, amelynek 4 és félmilliót meghaladó marhaállománya van s a mely az utóbbi 20 év alatt oly óriási pénzt adott ki marhatenyésztésének emelésére az itt eesetelthez hasonló kritikát mondani annál kevésbé szabad, mért hiszen éppen Németország az, amelyre mi tenyésztésünk virágzóbbá tétele szempontjából legkevésbé szorultunk s Németország az, amely konzumját igen jelentékeny részben mitőlünk fedezi. Éppen, hogy e nagyrabecsült, jelentékeny német keresletet számban és minőségben minéh jobban kielégíthessük, hoztunk és hozunk marhatenyésztésünk kontójára nagy áldozatokat, keli, hogy rosszul essék hát nekünk a kicsinylés, melylyel az író illet, rosszul kell hogy essék annál inkább, mivel az ítélet sok tekintetben igazságtalan is. Azt azonban, hogy ezzel a tenyésztési ágazatunkkal is foglalkozni az ismertető jónak látta és a fáradságot nem sajnálta, csak köszönettel és hálával fogadhatjuk s igen örvendünk, hogy akadt vállalkozó, aki a magyarországi tanulmányutban szerzett tapasztalatokat s megfigyeléseket össze is gyűjtötte és külön füzetben kiadta; de természetesen kötelességünk azon dolgoknak a tisztázása, amelyek ezen ismertetésekben nem világosak, vagy éppen a valóságnak meg nem felelők. Monostori Károly.
Í5Ö3 Í5. SZÁM.
7-ik
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER HÓ 27.
rossz kondiczióju lezsarolt állatokat szándéÖkrök hizlalása. kozik hizóba fogni, ennek a 20 napon át tartó II. Felelet á, „Köztelek" 80. számában megjelent szalmaetetésnek semmiféle értelmét se látjuk. A következő 25 napra ajánlott összeállí43L sz. kérdésére. Á „Köztelek" 83. számában J. O. alá- tásban 27 242 szárazanyag, 2"328 fehérje, írással megjelent a 43.1. sz. kérdésre egy fele- 13-668 szénhydrát és 0'461 zsír foglaltatik 1 :.6'3 arány mellett. let, melylyel szemben gyors és haszonnal járó Amint látható, habár a táparány egyik hizlalást a következő módon ajánlom végrenapról a másikra még az előírtnál is szűkebb hajtani : lett, ugy a fehérjében, mint a szénhydrát és . 1000 kgramm élősúlyra,: zsírban tetemus hiány mutatkozik éppen, ugy, L 20 nappn á t : II. 25 napon át: mint a következő III. IV. V. és VI. szakokban 1 "5 kg. kukoriczadara 3 kg. kukoriczadara is. Éppen azért nem valószinü tehát, hogy 1 ' 5 „ árpadara 3 „ árpadara ezen a takarmányon a megszabott 135 napon , 9 j takarm. bükköny 10 , tak. bükköny belül a hizlalás befejezhető lesz. 9 ,, füszéna (jobb Ám beszéljenek még a kővetkező szásarjú) 10 „ réti széna mok is. 14 „ árpaszalma 6 „ árpaszalma. A II. időszakra a tápanyagszabvány 1000 kg. élősúlyra s napi etetésre előir : 26'0 szárazIII. 30 napig: IV. 30 napig: anyagot, 3 0 fehérjét, 14'8 szénhydrátot ésO'70 i 5 kg. kukoriczadara 6 kg. kukoriczadara zsirt 1 : 5'5 arány mellett. 4 „ árpadara 4 „ árpadara A fent jelzett 3-ik és 4-ik 30—30 napos 12 „ tak. bükköny 11 „ tak. bükköny periódusokban az ökrök olyan takarmányt kap12 „ réti széna 9 , réti széna nak, amelyben a Ill-ik időszak 30 napjában 28-036 szárazanyag, 2-848 fehérje, 14'570 szénV. 15 napig: VI. 15 napon át': hydrát, 0-596 zsir 1 : 5"6 arány, a IV-ik idő7 kg. kukoriczadara 7 kg. kukoriczadara szak 30 napjában 25'480 szárazanyag, 2 648 4 „ árpadara 4 „ árpadara fehérje, 13591 szénhydrát, 0-592 zsir, 1 : 5"6 12 „ tak. bükköny 12 „ tak. bükköny arány foglaltatik. 6 „ réti széna 5 „ réti széna Az 5-ik és 6-ik periódusnak megfelelő A takarmányt szecskázva az egész állo- III. időszakban olyan takarmányon tartandók mány részére 6 sorban kell elkészíteni és pe- a hizók, amely takarmány 25*0 szárazanyagot, dig széna és takarmánybükköny szecska alól 2-7 fehérjét, 14'8 szénhydrátot és 0'60 zsirt lesz (Ve rész) elterítve, ez sós vizzel meglo- tartalmazzon 1 : 6'0 arány mellett. Ennek ellenében kapnának az ökrök az csolva, erre 1/o dara ráhintve, így hatszor kell ismételni, a takarmányt megfülledni hagyni V. időszak 15 napjában 24"578 szárazanyagot. 2-684 fehérjét, 13"322 szénhydrátot, 0'626 zsirt,' nem szabad. arány 1 : 5*5, a VI. időszak 15 napjában Méhész. J. P. 23-715 szárazanyagot, 2'630 fehérjét, 12 912 szénhydrátot, 0 616 zsirt, arány 1 : 5"4 A 80. számban közzétett 431. sz. kérMindamellett, ismétlem, nem tartjuk lehedésre beérkezett fentebbi II. feleletre a követ- tetlennek a hizás sikerességét, de különösen kező megjegyzéseink vannak : abban az esetben, ha ugy a bükköny, mint a Elsőbben is nem vonjuk kétségbe, hogy rétiszéna nem kiváló jó kvalitású, mint aminőa hizlalás egész menetét 6 időszakra felosztva, nek a számításokban fel van véve, a teljes a jelzett takarmányozási methodussal az ökrök hizlalás 51/2 hónap előtt befejezhető nem lesz. : felhizlalhatok lesznek, csak az a kérdés, hogy Ami végül az 53-dik számban közölt mikor lesz belőlük kész, hizott áru. Hogy a 135 nap leteltével alig, az valószinü, még pe- czikkre való hivatkozást illeti — anélkül, hogy dig azért, mert bármelyik takarmányösszeálli- polémiákba bocsátkozni szándékunk volna •— ama. szerény véleményünknek óhajtunk kifejetást elemezzük is, tápanyagokban mindegyik sokkal szegényebb, mint a mennyi tápanyag a zést adni, hogy az olajpogácsának, ha beszerhizlalás eredményességéhez okvetlenül megkí- zése nem nagyon költséges, vagy ha a hizlaló avval.már is rendelkezik, a hízókkal való felvántatik. etetése nagyon is okszerű s a hizlalás II. peAz első 20 és a második 25 napra jel- riódusában, midőn 3"0 fehérjét és 0-70 zsirt a zett takarmányösszeállitásban annyi tápanyag* szervezetbe okvetetlenül be kell juttatnunk nak kell foglaltatnia, mint amennyit az uzuális meglehetősen sziik (1 : 5*5) táparány mellett, három időszakos hizlalás I. időszakánál a táp- egyenesen nélkülözhetetlenné válik. De a jeanyágszabvány előir. Tartalmaznia kellene te- len esetben, midőn rendelkezésre áll, miért ne hát 27-0 szárazanyagot, 2'5 fehérjét, 150 használnók fel a II. időszakban, midőn etetése szénhydrátot és 0'50 zsirt 1:6*5 arány mellett. amúgy is indokolt. Hogy az I. és III. időszakE helyett azt látjuk, hogy az első 20 napon ban felesleges, az a 83-ik számban közzétett át olyan takarmányt kapnak az ökrök, amely- feleletből amúgy is kitetszik. Rovatvezető. nek a tömegét 14 kg. árpaszalma és 18 kg. szálastakarmány teszi ki. Tartalmaz pedig a takarmány 29'815 száraz anyagot, 2 004 feÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. hérjét, 14-339 szénhydrátot és 0"377 zsirt 1 : 7 6 arány mellett. (Ugy ezen, mint a követRovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz. kező kiszámítások Th. Dietrich és dr. J. König adatai után | készültek.) Ez alig több annál, mint amennyi a test jó húsban való megtarVédőojtások a sertésvész ellen. tására kívánatos. Habár az eddigi kísérletek feltűnő - erédIgaz ugyan, hogy elcsigázott és túlságosan lezsarolt ökröknél a három időszakon ménynyel nem dicsekedhetnek is, de a tapaszkívül egy negyedik, úgynevezett előkészítő idő- talatok mégis azt bizonyítják, hogy a sertésszakot is megkülönböztetnek, amidőn az ökrök vészen átesett sertések vére olyan anyagokat olyan takarmányon tartandók, amely takar- tartalmaz, melyek egészséges állatok testében mánybán a tápláló anyagok egymáshozi aránya ojtás utján átvitt immunizáló képességgel bír1 : 7-hez vagy csak valamivel nyíltabb, de nak, tehát a pusztulást némileg redukálják, korántsem 1 : 7'6-hoz, — azonban minden egy esetben sem konstatáltatott, hogy az elhizlalásnál azt igénybe venni igazán felesleges, hullást fokozza, ha a védőojtást csak az egészmert már á közepes kondiczióban levő ökrök séges sertésekre alkalmazzuk, ellenben a taís egészen jól képesek értékesíteni a szerve- pasztalatok azt is bizonyítják, hogy ha az zetükbe nagyobb . mennyiségben bekerülő fe- állatok már betegek, ezen ojtást alkalmazni hérjét és szénhydrátot. Éppen azért, minthogy nem tanácsos, mert a legtöbb esetben a be, kérdésttevő külön nem jelezte, hogy kimustrált tegséget súlyosbítja.
Ez mind kevés vigasztalás ugyan miránk nézve, de mégis több a semminél és minden sertéstenyésztő szívesen alkalmazhatná sertésállományán ezen védőojtást már csupán a megnyugvása kedvéért is, ha azon kardinális kérdés elé nem kerülne: „Hol is miként szerezhető meg az ojtóanyag?" Ezen kérdés ugyan furcsán hangzik, ha a földmivelési miniszternek a folyó év augusztus hó 3-án 31310. számú üdvös rendeletét ismerjük, mert a körrendelettel egyidejűleg a vérsavó előállításáról s annak a sertésvész ellen való alkalmazásáról is utasítást ád, de első sorban mégis az az első kérdés, hol és miként, szerezhető meg teljes biztonsággal a vérsavó előállításához szükséges és alkalmas állat. Erre nézve az útbaigazítás teljesen hiányzik, pedig a legtöbb esetben egyedül ezen körülmény teszi a védőojtást keresztülvitelét lehetetlenné, Hogy ezen állitásom a szó legszorosabb értelmében igy van, erről sajnálatomra nem régen volt alkalmam meggyőződni és azért óhajtom ezen nálam megtörtént konkrét esetet röviden ismertetni. Ezelőtt 3 hónapja két • szomszéd faluban kiütött a sertésvész, a preventív intézkedések hivatalból elrendeltettek, de tapasztalásból tudva, hogy milyen nehéz feladat, egy községben az elrendelt óvintézkedéseket minden irányban ellenőrizni, elhatároztam, hogy a kezelésem alatt lévő birtokon az összes sertésállományt vérsavóval beojtatom, hogy ez uton esetleg nagyobb károsodástól megóvjam. E szándékom keresztülviteléhez természetesen első sorban az ojtóanyagra volt szükségem, ezt megrendelni — vagyis jobban mondva — előterem-' teni volt feladatom. Mindenekelőtt kikértem a járási állatorvos tanácsát, de legjobb akarat mellett sem birt segíteni, a két szomszéd faluban igyekeztem bizalmi uton a sertésvészen átesett állatokat vásárolni, de nem sikerült; a „Köztelek* szerkesztőségéhez is fordultam kérelemmel, hogy szíveskedjék a bajomon segíteni és velem tudatni, hol és miként szerezhetném meg az ojtáshoz szükséges anyagot, erre azt a feleletet nyertem, hogy a vidéken keresem boldogságomat, mert az anyagot nem lehet máshonnan készen megrendelni. E históriának a vége az volt, hogy a hat heti fáradozásom daczára nem voltam képes egész biztonsággal alkalmas állatot vásárolni, igy az ojtás csak a jó akaratnál maradt. Helyébe f. é. szeptember hó 9-én bekövetkezett a sertésvész, amelynek 4 hét lefolytával 267 sertésből 216 drb esett áldozatul, most ugyan van 11 drb immúnis állatom, de nincs mit beojtanom. Ez alkalommal egy kis számításba is bocsátkozom, hogy ezáltal a sertésvészből származó csapás nagyságát az utolsó két évben illusztráljam. 1896. január havában elhullott 547 sertésből 503 darab, ezeknek pénzértéke 1897. szeptember havában elhullott 267 sertésből 216 drb, ezeknek pénzértéke tehát. . . . . . Összesen tehát
9785 frt 4179 frt 13,964 frt
kárt szenvedett gazdaságunk. Ezen körülmény magában is kellő indokot nyújtott arra nézve, hogy se költséget, se fáradságot ne sajnáljak, ezen újonnan fenyegetett csapás elhárítására, mert már a mult évi nagy kár erre buzditóan kényszeritett, akár csak a lehetetlent is lehetővé tenni, hogy sertésállományunkat ugy a közvetlen, mint a forgalmi korlátozásokból származó kártól megóvjam. Hasonló eset történt a gróf AndrássyManó letenyei uradalmában is, de még akárhány gazdaságot nevezhetnék meg a vidéken, amelyeket ezen rémitő csapás súlyosan károsított. Meg vagyok teljesen győződve, hogy ezekben a a gazdaságokban is megvolt a jóakarat a már közismertté vált védőojtást sertéseiken alkal-
1512
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER fiO 30.
mázni, ha az ojtóanyag megszerzése általam illusztrált nehézségekkel nem járha.' Bizonyára a legnagyobb köszönet és elismerés illeti meg a földmivelésügyi minisztert, aki legújabb körrendeletével a sertésvész ellen alkalmazandó védöojtást kísérletképpen véli lehetővé tenni, de mint a fenti eset bizonyítja, csekély kivétellel, kevés helyen fog sikerülni ezen kísérleteket okszerűen megvalósítani. Hiszen először nálunk még mindig azon ősi hiba uralkodik, hogy legjobb törvényeink és hatósági rendeleteink nem hajtatnak kellőképpen végre, nem lévén hozzávaló végrehajtási szervezetünk és embereink, másodszor a magyarban erős a hajlam minden segélyt a kormánytól várni. Nem vagyok ugyan abban a nézetben, hogy minden bajt az egyesek erőfeszítésével, vagy pedig tisztán társadalmi uton orvosolni lehet, de meg vagyok győződve, ha az előbbiekhez az állam ereje hozzájárul, hogy a siker bizonyos. Már azért is, hogy kivételt ne tegyek és az ősi szokástól el ne térjek, én is azt állítom, hogy a vérsavóval való védőojtások keresztülviteléhez egyedül radikális állami segélyre és támogatásra van szükségünk, mert nem tartom elegendőnek, hogy az államisegély ott — ahol a közgazdasági csapás oly nagy mértékben szóban forog — csak bizonyos határig terjedjen, mint ez a földmivelésügyi miniszte körrendeletéből kitűnik. Hiszen nyilvános dolog, hogy egy-két állami állatorvos megbízatásával — hogy benünket a vérsavó előállításában oktassanak — széles arányokban való kísérleteket megejteni lehetetlen. Nézetein szerint a kormány fontos feladata első sorban is az volna, hogy a vérsavó előállítását és megszerezhetőségét tegye egyelőre próbaképpen lehetővé, a,többit bátran a gazdaközönségre bizhatja, és meg vagyok győződve, hogy az ár magassága abszolúte nem fog határozni, sem az ojtásból keletkező elhullásokért az államikincstár nem lesz felelőssé téve, hiszen ebben az esetben azon alternatíva előtt állunk: „Két baj közül a kissebiket választani." Szívesen megengedem, hogy e dolognak keresztülvitele a kormányra nézve egy kissé nehézkes, de a megvalósítása nem kivihetetlen, minthogy az államnak ez irányban minden eszköz rendelkezésére áll, amelyek fölött egyesek vagy egyletek távolról sem disponálhatnak. Örömmel üdvözöljük az „Erdélyi Gazdasági Egylet" ama elhatározását, hogy a közeledő veszély elhárítása czéljából vérsavó-terinelő telepet szándékozik berendezni és terményeit a lehető legolcsóbb áron a gazdaközönség rendelkezésére bocsájtja; szívből ki" vánjuk, hogy ezen fonios közérdekű intézmény virágozzék, minél több utánzóra találjon és a földmivelésügyi miniszter leghathatósabb támogatásában részesüljön. Kívánjuk továbbá, hogy főleg az immúnis állat beszerzésénél legnagyobb óvatossággal és a vérsavó előállításánál legrigorózusabban járjanak el, mert csak ez uton nyerheti el a gazdaközönség teljes bizalmát, mi által a siker biztosítva lesz. Kulhanek Fezencz.
Az agrárbank* Á „köztelek" utolsó számában az agrárbankról írott közleményünkre Bujanovics Sándor ur az alábbi levelet intézte hozzánk: Bpest, 1897. okt. 28. A „Ködelek" okt. 27-iki számában az Agrárbank állítólagos válságával foglalkozik, amely szerinte abban áll, hogy a bank működési körét meg fogja változtatni. Közérdekűnek jelzi e kérdést, mert ismételt állítása szerint az Agrárbank a törvényhozástól tetemes állami kedvezményekben ré-
szesül, — mert egy külön törvénynyel ádó- és illetékmentességet nyert — megbélyegzi és botrányosnak mondja, hogy a bank most, midőn a „Köztelek" állítása szerint működési körét megváltoztatja, ezekről a más czélra adott kedvezményekről le nem mond és végeztül ezen kedvezményeknek megszüntetését kívánja. A „Köztélek" ezen állításai nem felelnék meg a válóságnak. Az Agrárbank nem állami áldozatok és kedvezmények áréin létesült, nem élvez sem adó-, sem illetékmentességet és olyan külön törvény, amely az Agrárbank kedvezményéről szól, nem létezik. Sőt a bank alakítása alkalmával a mezőgazdasági hitel érdekében kilátásba helyezett törvényes- intézkedések a legutóbb megalakult „kötvények kibocsátásáról" szóló törvénynyé zsugorodtak össze. Az Agrárbanknak az államhoz való egyedüli viszonya az : hogy a „szőlők felújításáról" szóló törvény értelmében, az állam a szőlőkölcsönök közvetítése iránt az Agrárbankkal szerződést kötött, mely szerződés feltételeit ez a törvény részletesen körülírja. A „Köztelek" félti a szőlőkölcsönök ügyét is az általa jósolt átalakítástól és teljesen figyelmen kivül hagyja azt, hogy az említett törvény értelmében a szőlőkölcsönöket a földmivelésügyi és pénzügyi miniszterek által kinevezett, a banktól teljesen független bizottság engedélyezi, amelynek minden kérvény kivétel nélkül előterjesztendő. A banknak a kölcsönök engedélyezésének korlátozása nem áll érdekében, hiszen csak a folyósított kölcsönökre a törvény értelmében kibocsátandó kötvények elhelyezésével szerezheti be a szőlők felújítására szükséges 25 milliót. Ami pedig az Agrárbank működési körének megváltoztatását illeti — amiről nekem nincs semmi tudomásom — várjuk be a banknak az 1897. XXXII. t.-cz. (kötvénykibocsátás) megalkotása folytán szükséges és rövid idő alatt megtartandó közgyűlését és bíráljuk meg tevékenységét tárgyilagosan a tények és nem a feltevések alapján. Bujanovics Sándor.
Nemcsak kötelességből, hanem különösen az iigy t fontosságára való tekintetből e levelet, mely nemcsak a híreszteléseket czáfolja meg, hanem a gazdaközönséget megnyugtatni is alkalmas, a legnagyobb készséggel adjuk közre lapunk hasábjain. Örülünk, hogy azok a híresztelések, amelyeket pedig tekintélyes hazai és bécsi lapok közrebocsájtottak, alaptalanoknak bizonyultak és az Agrárbank az alapításakor megszabott programmja keretén belül szándékozik működését a magyar mezőgazdaság javárá kifejteni.' Eziránt különben az Agrárbank jelenlegi igazgatóságát ismerve, egy perczig sem kételkedtünk és közleményünkben csak arra az eshetőségre mutattunk reá, amely bekövetkeznék, ha a bank részvényeit átvett szindikátus a híresztelt átalakítást esetleg keresztülvinné és egy uj igazgatóság a bank működését jelenlegi irányából kiterelné. Amenynyiben ez az eshetőség a fenti levél szerint kizártnak látszik, természetes, hogy az ahhoz fűzött következtetések is alapjukat vesztik s a magyar gazdaközönség az agrárbankot eddig előlegezett bizalmával a jövőben is meg kell,
87. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. hogy ajándékozza, már csak azért is, hogy ezen intézményt üdvös törekvéseiben a gazdaközönség maga is támogassa. pzerk.
IRODALOM. Hogyan védekezhetünk a szarvasmarha gümökórja (tuberkulózisa) ellen ? Irta Zechmeister Jenő gazd. egyes, titkár. Sopron, 1897. A 11 lapra terjedő füzetke megjelenése örvendetes jele annak, hogy a gümőkór kérdése iránti érdeklődés lassankint mégis csak kezd ébredezni a gazdaközönség köreiben és igy remélhető, hogy egyesek tényleg hozzá is látnak annak irtásához, amidőn majd a példa a gümőkórtól mentes tehenészetek nagy előnyei folytán bizonyára mind több követőre fog találni. Az érdeklődés felkeltésére bizonyára igen alkalmas mód az, melyet a sópronniegyei gazdasági egyesület választott, midőn titkárját a tuberkulinkezelés rövid megismertetésével megbízta és a megjelent kis dolgozatot tagjai között terjeszti. A feladatnak a szerző egészben véve jól felelt, meg, mert népies nyelven a kérdést fontosabb részleteiben megismerteti, súlyt helyezve különösen a tuberkulin-próbának alávetett állatokkal való további elbánásra. Az olvasó a füzet átolvasása után kielégítő tájékozást fog nyerni arról, hogy a gümőkór kiirtása nagyon érdekében áll és hogy az eljárást, szakértő állatorvos részletes útbaigazítása mellett, nagyobb költség nélkül végrehajthatja. A szerző munkálásának teljes elismerése mellett nem mellőzhetünk néhány helyreigazító rövid megjegyzést. Gyakorlati szempontból a legfontosabb az, hogy a bika nemcsak akkor örökítheti át a betegséget, ha általános tuberkulózisban szenved, hanem sőt még inkább akkor, ha heréje, illetőleg mellékheréje gümőkóros. Azt, hogy a tuberkulinra reagáló, tehát gümőkóros bika egészséges teheneket kézből fedezhessen, szükségből meg lehet ugyan engedni, azonban csakis abban az esetben, ha egyébként egészségesnek látszik s nevezetesen, ha lélekző szerveiből nincsen kifolyás és ha heréje egészséges. A tuberkulin kétségbevonhatlanul nagy diagnosztikai értékét túlbecsüli a szerző azzal a mondásával, hogy á gümőkór legbiztosabban a Koch-féle tuberkulinnal konstatálható. A tuberkulin beojtása után beálló reakcziónak szabályosnak kell lenni és a hőemelkedésnek legalább l'5°-ot kell kitennie. Végül nem a ínirokmirigyek, hanem a szivóshártyák gümőkórját szokás gyöngykórnak nevezni.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 466. sz. kérdés. Gazdaságomban levő tehenészetemnek állományát inntháli fajtehenekkel akarnám szaporítani. Kérdem vájjon Tirolnak mely vidékéről származó tehenek nyújtják a legnagyobb tejhozamot. Miután csak 12 darabot akarok beszerezni, érdemes-e személyesen kiutazni s a be* vásárlást eszközölni. Mely uton juthatnék legjutányosabban azokhoz és körülbelül mennyibe fog kerülni darabja? V. V. 467. sz. kérdés. Kérnék egy olyan szakművet ajánlani, mely az állatgyógyászatban tapasztalatok alapján ad tanácsokat és egyes esetekben nemcsak a gyógyszert nevezi meg, hanem az adagot is. Itt nehéz állatorvoshoz jutni, nagy szükségem volna reá. 8. J. 468. sz. kérdés. A sertésvész elleni ojtásoknál vérsavó vagy Perroncito-féle anyag felhasználása mellett előállt különböző, részben
87.
SZÁM. 7 - I K
ÉVFOLYAM.
egészen ellentétes eredmények után közérdekű szolgálatot teljesít, az, ki a fenti tárgyról közvetlen tapasztalata vagy megbízható források után szerzett adatokat nyilvánosságra hozza. Kérem gazdatársaim közül azokat, kik a nevezett anyagok valamelyikével ojtást végeztettek, h o g y - a z eredményt százalékokban a feleletek r o v a t á b a n közölni szíveskedjenek. Magam két uradalomtól t u d o m á s o m r a jutott ojtási eredményt emiithetek fel a következőkben : A báttaszéki kir. alapítványi uradalom ezidei téli malaezaiból 522 db Preisz-féle anyaggal ojtatott b e ; 8 db be n e m ojtatott. Elhullott sertésvészben a beojtottakból 456 drb vagyis 87'35°/o, a be n e m ojtottakból 7 db vagyis 8 7 ' 4 % . Az ugyanazon alapítványi lakoczai uradalomban f. é. m á j u s 24-én Perroncitó-féle anyaggal beojtatott 400 db ; elhullott, ezekből vészben 11 db vagyis 2 7 5 ° . Be nem lett ojtva 14 db ; melyekből egy sem hullott el. A n.-doroghi uradalomban a vérsavóval beojtottakból • elhullott 3 3 - 3 3 % ; a Perroncitoanyaggal beojtottakból 1 0 0 % ; az ojtatlanokból 7 0 % . Az előbbi uradalmakra vonatkozó adatokat Mittweg Henrik ur kir. alap. főtiszt, az utóbbit Bakay Dezső ur nagy-doroghi főtiszt szívessége folytán közöltetem. A.-Hencse. Oeisz- László. . 469. sz. k é r d é s . A „Köztelek" 82—83. szám á b a n megjelent czikkben „ k o s á r f ü z " termelésről igen üdvös valamit olvastam s miután kezelésem alatt lévő birtokban volna körülbelül 100 kat. holdnyi terület, mely füztermelésre igen alkalmas volna s én nagyon is szeretném ezt telepíteni, de első sorban piaczra volna szükségem, vagy oly biztos vevőre, ki bizonyos évig, több holdat vagyis annak termését átvenné (szerződéskötés mellett) egy bizonyos megállapodott árban, erre nézve tisztelettel kérnék felvilágosítást, esetleg az illetők (kosárkötők) czimét. A seprőczirkot szintén szeretném egy bizonyos mérvig vetésfordámban belevetni, de ennek is első sorban mind a füzvesszőnek piacz kellene, -tehát lehet-e ennek is helyét találni ? Vasútállomás 3 kilométer tőlünk, igy vaspályán szállítható bármikor s gyorsan. Mennyibe kerül 1 kat. hold fűzzel való telepítés ? Cseszora. T. P.
ITeleletek. F e r t ő t l e n í t é s a sertésvész és a baromfij á r v á n y o k ellen. (Felelet a 443. sz. kérdésre.) A sertésvész ellen való fertőtlenítés közben a legfontosabb dolog az akol gondos kitisztogatása és szellőztetése; ez m a g á b a n véve is r a gálymentessé teheti áz aklot, mig ellenkezőleg a legalaposabb tisztaság és szellőztetés nélkül egyedül fertőtlenítő szereknek használata nem igen vezet e r e d m é n y r e . Legegyszerűbb és legolcsóbb eljárás az, hogy a trágya kihordása, a földes talaj felületes rétegének lekaparása után és bő szellőztetés mellett, az összes farészeket forró lúggal tisztára mossuk és azután bemeszeljük, a talajt pedig megtisztítása u t á n 5 % - o s vasgáliczoldattal leöblítjük. Gondoskodni kell természetesen arról, hogy az udvarból az összes trágya kihordassák ós alászántássék. Baromfiakkal karbolsavas víz - itatását n e m ajánljuk, mert a karbolsav tartósabb alkalmazása mérgezést okoz. Jobb e helyett vasgáliczot tenni az ivóvízbe 1%-nyi mennyiségben. Az ilyen „fertőtlenített" víz itatásában azonban n e m tanácsos nagyon bízni, h a n e m első sorban a baromfiólak és udvarok, szintúgy az eleség és ivóvíz kifogástalan tisztaságáról kell gondoskodni. —y—
KÖZTELEK,
1897. OKTÓBER HO
30
J u h o k l ó p f e n é j e . (Felelet a 444. számú kérdésre.) Lépfenében a juhok azért betegszenek meg, mert takarmányuk fertőzött (vizenyős, ártéres stb.) helyről származik vagy mert a takarmányhoz utólagosan, pl. a bőrök szárít á s á r a is használt padlásról kerelnek a lépfene bacillusának spórái, vagy pedig az ivóviz van ilyen spórákkal szennyezve. A védekezés leghatásosabb m ó d j a tehát abban áll, hogy az állatok csak kifogástalan minőségű, nem fertőzött helyről származó és utólagos fertőzés ellen is óvott takarmányt ős tiszta kútvizet kapjanak. Ha azonban a helyi viszonyok szerint a takarmány fertőzöttsége nem zárható ki biztossággal, illetőleg csak gyanús proveniencziáju takarmány áll rendelkézésre, akkor az állatok ellenálló képességét kell növelni a fertőzéssel szemben. Erre ez idő szerint az egyedüli mód a Pasteur-féle védőojtás, melyet akkor is lehet végrehajtani, ha a b a j a nyájban már kiütött. —y. Á l l a t g y ó g y á s z a t i m u n k a . (Felélet a 466. sz. kérdésre.) A kérdésttevő igényeinek Monostori Károly „Állatgyógyászat" czimü m u n k á j a felelhetne meg, mely részletes recipéket is közöl. A betegségek kezelése közben azonban, föltéve, hogy az adott esetben a. betegség természete helyesen felismertetett, nem lehet szorosan, amint a recipében megjelölt átlagos , adagokhoz ragaszkodni, h a n e m azokat az állat nagysága, kora, esetleg f a j t á j a szerint is kell megválasztani, ha czélt érni akarunk és ártani n e m akarunk. A szereknek és adagjaiknak helyes megválasztása természetesen különös kórtani és. gyógyszertani ismereteket, igényel s azért annak, aki ezekkel az ismeretekkel n e m rendelkezik, a mintarecipék után való gyógykezelést nem ajánljuk, —y. K á r o s a k - e a s z á n t ó f ö l d e t szegő élő f a s o r o k a n n a k m i v e l é s é r e . (Felelet a 459. sz. kérdésre.) A Köztelek 85-ik számában egy kérdés jelent meg, melynek egy részében az áll, hogy a szántóföldön (tehát n e m a táblák szegélyén) lévő élő fasorok, nincsenek-e káros befolyással annak müvelésére és a termés e r e d m é n y é r e ? Ezen kérdésre ugyancsak a 85. számban válasz jelent meg, amelyben az foglaltatik, hogy élő fasorokat józanul nem lehet károsnak tekinteni. Én e tekintetben választ adó úrral egyet nem érthetek. Itt n e m azon kérdés lett fel téve, hogy e táblákat szegélyező fák károsak-e, h a n e m a szántóföldön levő élő fasorok, hogy pedig ezek minő kárt okoznak, arra saját tapasztalatomból válaszolhatok ha esetleg kérdésttevőnél is azon eset állana fenn, mind egy időben nálam volt. Én ugyanis a juhtenyésztést gazdaságomban miután arra évenként ráfizettem megszüntettem és a legelők nagy r é s z é t szántófölddé alakittattam át, de miután ezen legelők 8—10 öl távolságú sorokban ákáczfákkal voltak beültetve, ezeket kivágattam, de e^y nagy részén az idő rövidsége folytán ezt nem tehettem ós igy csak a fasorok közeit szántaiam fel, amely alkalommal ekéim egy része eltörött, a beérett szemeket a fákon menedéket találó madarak legnagyobb részét elpusztították, a fák árnyékában a termés n a gyon gyenge lett. Mindezeket összefoglalva és h a t a l á n kérdésttevőnél ily féle dolog áll fenn, ezt józanul nem lehet hasznosnak mondani., K. A.
Megjegyezzük, hogy jogi szakértőnk tisztán jogi szempotból taglalta a 459. sz. kérdést s érintette annak második pontját is. Azt azonban távolról sem vonta tagadásba, sőt határozottan kifejezte, hogy az élő fasorok a szántóföld mezőgazdasági felhasználása hátrányosan hathatnak. Sserk.
VEGYESEK. Mai számunk
tartalma:
Meghívó. — Hízott állatvásár. Az őrlési forgalom megszüntetése. Táreza. Vig világ. Buday Barna Az agrárbank. ...
Oldal 1507 1507 ... 1508 1512
Növénytermelés. Másodrendű vetőmag, Sigma. ... ... 1509 Állattenyésztés. Külföldi vélemény Magyarország szarvasmarhatenyésztéséről. Monostori Károly ... 1510 Ökrök hizlalása. ... •__ ... ... 1511 Állategészségügy. Védőojtások a sertésvész ellen ,1611 Irodalom. ... 1512 Levélszekrény 1512 Vegyesek ... 1513 Kereskedelem, tőzsde. 1515. Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban ,(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — ÁUatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül. 1 1516 Szerkesztői üzenetek.
1516
Megbízás. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Balázs Balázs gazdatiszt alsó-járási lakost, Torda-Aranyos vármegye alsó-járai járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Kitüntetés. Ő felsége Kohner Ágoston budapesti nagykereskedőnek és földbirtokosnak, a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül, harmadosztályú vaskorona rendet díjmentesen adományozta. Esküvő. Hajdú, István, turai uradalmi intéző, folyó hó 23-án tartotta esküvőjét Túrán Tóth Izabellával, Tóth Antal uradalmi számtartó leányával. A k i s b é r i n e m z e t k ö z i v e t ö g é p verseny d i j n y e r t e s e i . A kisbéri ménesuradalom területén. ez évi október hó 1. és 2.-án megtartott nemzetközi vetőgépverseny bírálatát a biráló-bizottság e hó 27-én tartott ülésében fejezte be. A „Köztelek" 80-ik számában részletesen megírtuk a verseny lefolyását és közöltük azokat a pontozatokat, amelyeknek alapján a versenyen megjelent 11 bel- és külföldi gyártmányú gép ugy szerkezet mint működés tekintetében a legszigorúbb és igen beható vizsgálatnak vetetett alá. A birálat eredménye azonban az. október 2-án befejezett verseny után még n e m volt megállapítható, mert be kellett várni a próbaterületek vetésének kikelését, mely a vetés egyenletességének és a magelosztás megítélésének képezte alapját. Megejtetvén a bírálatnak ezen lényeges p o n t j a is, a biráló-bizottság a rendelkezésére álló dijakat a következő gépeknek ítélte o d a : Az első dijra, az állami arany éremre két gép találtatott érdemesnek és p e d i g ; Saek Rudolf „IV.-ik osztályú" gépe és Weiser J. C. „ZalaDrill" nevű sorvetőgépe. Mindkét gép egyenlő magas értékszámot: 201 pointet kapott. Tekintettel arra, hogy mindkét gép a m a g a neméb e n teljesen megfelel a követelményeknek, jelesül a Saek-féle gép főleg kiváló szerkezete és anyaga tekintetében : a Weiser-féle „ZalaDrill" pedig egyszerűség, szilárdság és a kevésbbé jól előkészített talajokon való feltétlen használhatósága szempontjából a bizottság mindkét gépnek az első dijjal való kitüntetését tartotta szükségesnek. A második dijat, állami ezüst érmet Wichterle F. Montánia-Drill nevü gépe nyerte 186 értékszámmal. A harmadik dijat, állami bronz érmet ismét két gép nyerte el és-pédig Melichár Perencz UnicumDríll és Pracner János kettős toló csigás szer-
1514 kezetü gépje mindkettő 178—178 értékszámmal. Habár a vetőgépekröl még egyáltalában nem állitható az, hogy minden ~ tekintetben tökéletesek volnának, mindazonáltal az előbb felsorólt négy gépről bátran elmondhatjuk, hogy azok leginkább megfelelnek azon kívánalmaknak, amelyeket a jó vetőgépektől megkövetelhetünk. A megejtett bírálat részletes ismertetését lapunk legközelebbi számában fogjuk közölni. A malmok üzemredukcziója. A budapesti kartelmalmok, a velők egyetértő nagyobb vidéki malmokkal egyetértésben, tekintettel az ország silány búzatermésére, az üzemnek 50 százalékos redukezióját határozták el. A nagymalmosok csoportozatának ez a megállapodása nem okozhat meglepetést, amennyiben hónapok óta halljuk a panaszt, hogy a lisztüzlet pang, ami viszont a búzaárak s ezekkel arányosan a lisztárak magas emelkedésének tulajdonitható. A folyó év tehát nem kedvezett a malmosoknak, ebből azonban még nem következik az, hogy kielégítő nyereség nélkül dolgoztak légyen. Mert ha a buza ára 70%-kai emelkedett, ugyanennyivel emelkedett a liszt ára is. Eszerint a malmok régi számításukat a mai búzaárak mellett is megtalálják. Kettőben azonban tagadhatlanul vesztettek, mert, először. is az általános rossz termés következtében a román buza is annyira megdrágult, hogy annak behozatala és keverése, ez idén távolról sem járt az eddig elért nyereséggel, másodsorban pedig — a dolog természete szerint — csappant a vásárlási kedv és képesség. Már magában ez is megindokolja az üzemredukczió szükségességét, legfőbb indok gyanánt mégis a kormányoknak azt a megállapodását állitjhatjuk oda, amely az őrlési forgalom megszüntetésére irányul. Világos, ha nincsen hosszú lejáratú vámhitelezés, nem lehet a behozott búzát spekuláczión felhasználni és nem lehet mesterségesen emelt produkcziót fentartani. A kartelmalmok azt mondják, hogy azért nem őrölnek, mert nincs elég magyar buza üzemképességük kielégítésére, silány orosz s román buza őrlésével pedig nem akarják a magyar liszt jó renoméját rontani. Mint mondtuk, az idegen buza behozatalától való tartózkodásnak gyengédebb pillanatnyi okai is vannak. Mindazáltal bizonyos, hogy közszempontból fontosabb ok a magyar buza jó renoméjának megőrzésénél aligha van. Jobb tanácsot tehát senki sem adhatott volna a malmoknak, minthogy igyekezzenek üzemüket a feldolgozandó magyar buza kvantumához képest berendezni. Szó csak ahhoz fér, bogy üzemüket egyszerre rendkívül nagy mértékben redukálták s ennek daczára mégis igényt tartanak azokra a vasúti tarifa-kedvezményekre, amelyeket csakis azon feltétel mellett kaptak, hogy üzeműket nem redukálják. Azt a benyomást nyerjük ebből, hogy a kartelmalmok régóta el vannak készülve erre a lépésre s talán nem jönne éppen számításuk ellenére, ha ez a lépés a búzaárakban egy kis üdvös esést idézne elő, amikor is az üzleti forgalmuk lebonyolítása czéljából szükséges búzához jutányosabban juthatnának. A hangulatból Ítélve, ennek a feltevésnek közkelete van, vagy pedig nagyon kevés az eladó búzánk, mert a kartel hire nagyobb emócziót nem idézett elő s igy ha jól következtetünk, nincs mit tartanunk attól, hogy a malmok üzemrediikcziójából folyólag jelentékenyebb áresés, állhasson elő. Csemegeszőlő értékesítése. Pár év előtt a magyar csemegeszőlő Németországban nagy keresletnek örvendett s tetemes mennyiségeket szállítottak oda, sőt a magyar szőlő elment egész Amsterdamig és Koppenhágáig. Néhány év előtt azonban az olasz szőlő kezdett elterjedést nyerni s miután a szőlő-export ügyét az olasz kormány mindenféle kedvezményekkel elősegítette, a mult és jelen évben oda
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER fiO 30. jutottunk, hogy az olasz szőlő a német piaczokon kizárólagos uralomra jutott, amelylyel a versenyt fölvenni csak áldozatok árán s a legnagyobb körültekintés és szakértelem mellett lehet. Az olasz szőlő elterjedése, a német piaczok elhóditása azt okozta, hogy a mult évben a kereskedők a német piaczokat otthagyták s a folyó évben csemegeszőlő-kereskedő Németországba egyáltalán nem exportált. E kampányban a gazdák kezdtek exportálni és a berlini és drezdai piaczok voltak azok, melyek mint legközelebb fekvő, legnagyobb forgalommal bírók, alkalmasaknak látszottak nagyobb mennyiségű szőlő elhelyezésére. Mindkét városba meglehetős rövid szállítási idő alatt fuvarozható a szőlő, amennyiben Budapesttől Berlinbe a keletnémet-magyar kötelékben a szállítási idő négy napot, Drezdába, a magyar-szász kötelékben három napot tesz ki. Berlinbe csaknem napról-napra érkezett egy, sőt néha több vaggon olasz szőlő. Az olasz szőlő, ami exportra kerül, fehér, veres és feketeszinü. Mindhárom ropogós, húsos, igen szép nagyszemü, a fehér szőlőt aranysárga, áttetsző szine miatt „aranyszőlőnek" nevezik. Sokban hasonlít a mi somszőlőnk és kecskecsecsünkhöz. A szőlő kocsánya teljesen száraz, ugylátszik, csomagolás előtt szárítják, maga a szőlő egészen friss, hamvas és három és fél kilós Ízléses ládácskába nagy gonddal berakva, igen tetszetős. A ládácskák kivül beégetett czirádákkal, belül csipkézett papírral vannak díszítve. A ládácska fölnyitásákor egyetlen romlott, tőrt vagy nedves szemet sem lehet találni. A vörös és fekete színű szőlő olcsóbb. Ez többnyire apróbb szemű, de húsos és vastagabb héju. Ez az olcsóbb szőlő 4—6 kilós kosarakban érkezik. A kosarak hófehérek és igen tetszetős külsejűek. A kosár fenekénél szűk, szája felé hirtelen bővül, szabályos csonka kúpalakú, magas góth ivszerü karral van ellátva, fedele kúpalakú csúcsos. Sokban hasonlít a virágárus-kosárkákhoz, ügy a ládácskákkal, mint a kosarakkal a vaggont teljesen kitöltik, a kosarakkal oly módon, hogy. minden két kosár közé és reá tesznek egy kosarat, olyképpen, hogy a felső kosár feneke a két alsó kosár kúpalakú fedelére nehezedik s igy a kosárban levő szőlőben, amely a lehető legszorosabban van csomagolva, kárt nem tesz. A vaggonokat tehát teljesen kihasználják. Az olasz szőlő Berlinben nagyban fontonként (7a kg.) 18—25 filléren kelt el, Drezdában 20—25 filléren, amelynél az olasz termelőnek tisztán ami számitásunk szerint kilónként semmi esetre sem maradt magasabb ár, mint 12—18 krajczár. Az olasz szőlőnél az önköltségeket a miénknél magasabb szállítási dijak emelik, amit az olaszok azonban ugy csökkentenek, hogy a vaggonokat teljesen kitöltik. A mi szőlőnkért, ha teljesen sértetlen állapotban érkezik meg, valamivel magasabb árakat fizetnek, de csakis Chasselas és Muskotályért, ugy hogy e fajszőlőkért nagyban 45—55 fillért, kicsiben 60—70 fillért lehet elérni kilónkint. Mindezekből kitetszik, hogy mig a mi termelőink szőlőjüket a legnagyobb jártassággal nem csomagolják, mig a szállításnál a 3—4 napi határidőt pontosan be nem tartják s ámig szőlőnket nagy mennyiségekben az olasz szőlővel egyenlő áron nem tudjuk a német piaczokra dobni, addig az olaszokkal a versenyt föl nem vehetjük. Jelentékeny mennyiségeket szállítottak a termelők Németországba. és az osztrák örökös tartományokba öt kilós postakosarakban s a szállítás ez a módja nagy horderejűnek ígérkezik. Ily postakosarakban való szállítás Németországba azért előnyös, mert a szőlő igy vámmentes. Postakosarakkal több termelő megkísérelte a szállítást Hamburgba, Amsterdamba is. Oroszországba az export nagy nehézségekkel van egybekötve a vám és fuvar magassága, valamint a szállítás hosszadalmassága miatt. E tekintetben, ha eredményeket akarunk elérni, a vám- és szállítási díjtételeket és viszonyo-
87. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. kat reformálni kellene. Csemegeszőlő-exportunkat az osztrák tartományokba s "különösen Németországba kell irányitanunk, de a legnagyobb gonddal és csínnal legfeljebb öt kilós kosarakba csomagolva s csakis vastaghéjü és húsos szőlőfajokat kell exportálnunk, termelőinknek pedig áz árakhoz kötött igényeiket mérsékelniök kell. Igen üdvös volna, ha termelőink a csomagolás dolgában nagyobb tökéletességet igyekeznének elérni s az értékesítés egyéb segédeszközeit is tanulmányuk tárgyává tennék. Állatkiviteli tilalom. A ragadós tüdőlobnak jelenlegi elterjedéséhez mérten és a német kormány által f. évi október hó 22-én 58. sz. alatt közzétett kimutatás szerint, a szarvasmarháknak Németországba való bevitelé, a ragadós tüdőlob esetleges behurczoJásának veszélye miatt, ezidő szerint Magyarország . következő törvényhatóságaiból: Nyitra- és Pozsony vármegyékből tilos. Oly törvényhatóság területéről, mélynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob megállapittatott vagy uralkodik, szarvasmarhát Németországba szállítani feltétlenül tilos, tekintet'nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időnkint közzétett kimutatásba felvétetett-e. Az amerikai gyümölcsbehozatal. Mint már legközelebb is jeleztük, ugy látszik e télen nincs mit. tartanunk az amerikai gyümölcsbehozataltól. A jelentések az ottani gyümölcstermésről ugyanis mind egybehangzók abban, hogy az idén a termés rossz volt és alig lesz kivitel belőle. Németországból is megerősítik ezen hirt és az ottani szaklapok figyelmeztetik a termelőket a gyümölcs gondos eltevésére, mert előrelátható, hogy később ott helyben is jó ára lesz a piaczképes gyümölcsnek. Agrárizmus Ausztriában. A legnagyobb zavarok közepette, melyek Ausztria politikai, nemzeti életében észlelhetők, az az egy mégis kitűnik, hogy a kormány ,egy a nemzettel ott, a hol a gazdasági politikáról, az állam életerejének föntartásáról van szó. A kereskedelmi kormány a kereskedőkkel tanácskozik a kereskedelmi szerződések megújításáról, a mellett azonban egyre nyújtja be a tiszteségtelen kereskedelmi harcz ellen való törvényjavaslatokat. Szabályozza a kartellügyei az iparosok és kereskedők ellenére is, a pénzügyminiszter megadóztatja a börzét ós emeli a börzeadót, megadóztatja az értékpapírokat, és nemcsak velük, de ellenük is harczol, a hol a közérdek ugy kivánja. Ledebur gróf pedig összeáll a gazdákkal és buzdítja őket a szövetkezésre, mely az első segély a válságos gazdasági viszonyok közepette. Vájjon mikor fogja a mi kormányunk az államsegély és önsegélynek Németországban bevált, s most Ausztriában előkészített üdvös összhangzatba hozását a szövetkezeti téren megvalósítani. Gombák vizsgálata a vásárcsarnokban. A' vásárcsarnok-bizottság legközelebbi ülésében a vásárcsarnokban eladásra kerülő gombák vizsgálatának kérdésével behatóan foglalkozott s ez irányban több oly utasítást adott ki az ellenőrző közegeknek, amelyekről a termelőknek sem lesz felesleges tudomást venni. Igy a gombát árusítóknak a vizsgálat megejtése végett — büntetés mellett — jelentkezniük kell, mielőtt a gombát ' áruba bocsájtanák. Több fajú gombát összekeverve a vásárcsarnokba hozni tilos. Nem friss és kivénült gomba elkoboztatik; csak olyan szárított gomba árusítható, amelynek fajtája könnyen felismerhető. Olcsó gabonatarifák Francziaországban. Megemlékeztünk már arról, hogy Francziaországban a kenyér olcsóbbá tétele végett mozgalmat indítottak meg az iránt, hogy a gabona szállítására kedvezményes vasúti díjtételek engedélyeztessenek. Mint értesülünk Turrel közmunkaügyi miniszter rendelétíleg felszólította valamennyi franczia vasutigazgatóságot, hogy neki a kedvezményes gabonádijszabásra vo-
Í5. SZÁM.
7-ik
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER
natkozólag haladéktalanul javaslatot tegyenek. A miniszter kivánata az, hogy a tarifák jelén-" , tékenyen leszállittassanak. Á l l a t f o r g a l m i k o r l á t o z á s o k . A földmivelésügyi miniszter értesítése szerint a boszniai és herczegövinai országos kormány a következő intézkedéseket léptette életbe : I. Ragadós tüdőlobmiatt a szarvasmarháknak Boszniába és Herezegovinába való bevitele Pozsony és Turócz vármegyékből tilos. 11. Ragadós szájés körömfájás miatt kérődzőknek Boszniába és Herezegovinába való bevitele Abauj^Torna, Alsó-Fehér, Arad, Bács-Bodrogh, Békés, Bereg, Bont, Hunyad. Kolozs, Krassó-Szörény, Nógrád, , Szeben, Temes,. Torda-Aranyos, Torontál és Zemplén. vármegyék területéről tilos. 111. Sertésvész miatt élő sertések bevitele Boszniába és Herezegovinába Magyarország egész területéről tilos. Ujabb járvány a marhavásár-téren. Folyó hó 21-én a budapesti marhavásáron ú j r a konstatálták a szerb marhák között a száj: és körömfájást. Darányi ígnácz dr. földmivelésügyi miniszter az esetből kifolyólag rögtön intézkedett, hogy a vásárra csakis a teljesen vészme,ntes istállókban elhelyezett szerb szarvasmarhák és a magyar szarvasmarháktól teljesen elkülönítve hajthatók föl. A fölhajtott szerb szarvasmarhák Horvát-Szlavonországba, ugy külföldre, mint Ausztriában stb. el nem adhatók és csak azonnal való levágás czéljából. csakis azokba a magyarországi községekbe és -városokba szállíthatók, melyeknek közvágóhidjai a vasúttal összeköttetésben vannak és az illető községek és városokon keresztül a lábon való hajtás elkerülhető. A bécsi szt.marxi vágóhidra azonnal való levágatásra és szállításra a földmivelésügyi miniszter az osztrák belügyminisztert egyidejűleg megkérte. Fertőzött istállókban elhelyezett szerb szarvasmarhák csakis a budapesti közvágóhidra azonnal való levágás czéljából szállíthatók. Konstatálhatjuk, hogy a miniszter intézkedései az .állat-, i egészségügyi"szempontokat kielégítik.
Lapunk mai számához mellékelve van Weigl J. preraui cs. és kir. udvari kócsigyáros prospektusa, melyet olvasóink szíves-figyelm é b e ajánlunk.
gudapesti gyapjuaukcziók. Az idei g y a p j u a u k c z i ó k n a k
harmadik
sorozata
november 10-én és 11-én t a r t a t i k m e g . Az á r v e r é s r e s z á n t k ü l d e m é n y e k , m e l y e k „Gyapjuárverési Vállalat, Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimen a d a n d ó k vasútra,, a rn. kir. államvasutak összes vonalain tetemes díjkedvezményben és Olcsó raktárban részesülnek. — A z o n k í v ü l Sem beraktározási a v a g y mérlegelési költségeket nem fizetnek. Minden egyéb felvilágosítással
apjuárveréssi v á l l a l a t "
geller M. s Társa B U C J S L F E S T E X T ,
Erzsébet-tér 13.
vj^feí
HÓ
27.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti (Guttmann czég jelentése.) •
gabonatőzsde.
Wahl budapesti terménybizományi
Í5Ö3
Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Lóhere. A lefolyt heti kinálat élénkebb volt, dé megint csak a szebb minőségek keltettek érdeklődést, . melyek az eddigi jegyzése mellett könnyen elhelyeztettek, mig halványabb szinü ^s-apróbb szemű bánáti magvak sürgős kinálat és hanyatló árak daczára vevője
Luczerna. Belföldi termés nemigen lett ajánlva, Napi j e l e n t é s 1897. O k t ó b e r 29. ellenben meglehetősen bőven jönnek a franczia ajánBuza ma jól volt kínálva, .a malmok jó vétellatok és miután ezeknél egyrészt némi árengedmény kedvüek voltak, elkelt kb. 15,000 mm. és az árak 5 ..elől sem zárkózunk el, másrészt mivelhogy nagyobb krral magasabbak. mennyiségek rcltelmtö, liojty sokkal jobb a terméseredKészrozs szintén szilárdabb volt 1 és 8-4J—50 frt mény Francziaországban, mint eleinte híresztelték. pesti paritásosu ár mellett adódott el. Oroszországban szilárdabb a hangulat, mit azonban a Árpa jobb fa.ták kelendőségnek • örvendenek; • , pi.acz jnlenlegi helyzete nem indokol. Az am^rika luTengeriben. csekély forgalom- van. czérnajegyzésekmájdegy vonalra hanyatlottak alóherével. Z ab szilárd. Az ily alacsony árak a. nem reális eljárásnak kaput' Határidők csekély forgalom : mellett szilárdak nyitnak olyképp, hogy utasok már bejárják a vidéket. : voltak, magasabb Newyorkra és szilárd kéSzárupiaczra. Jiol viszonyaink/ közt tökéletesen értéktelen amerikai -luezernák franczia gyanánt kínálják és az olcsó, ár kö100 mm kg. k 12-90 frt 3 hóra vetkeztében könnyen el is adják. 100 „ 78 „' „ 12-85 200 „ ' 77 „ „ 12.60 „ vegyül 200 . 76 . , 12'55 , 3 hóra A k ö z p o n t i v á s á r c s a r n o k á r u j e g y z é s e nagyban 100 mm , „ 11-50 frt , 75 . . 12-30 . Sárga (en g r o s ) e l a d o t t élelmiczikkek á r a i r ó l . 100 „ 75 » „ 12'40 „ 3 hóra Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze' 100 „ 75 , , 1 2 40 tének jelentése 1897. október hó 28-ról. A hidegebb 100 . . , 1 2 35 idő beálltával a húsfélék beküldése mindinkább növe100 , 74 kedik; marha-, borjú-, disznóhús, úgyszintén 76 „•' , 12-50 baromfi is lcibirja már messzebb vidékről is i szái^ 100 „' 76, „ , 12.50' Utast. * 100 , 76 , „12-50 Gyümölcsfélék közül különösen a Reinett és 300 ,. „ „ 12.30 : 74 , , 12'—' , „ 3 hóra. Batül almák keresettek, melyek kilogrammonként 25— 30 krér.t kelnek el. Szőlő mindinkább kisebb tételekben 79 „ , 13-05 > érkezik s ára 35—40 kí kilónként. 1Ó0 , 77 ;. „ 12-80 200 mn á , 12-30 Vadban a készletek nagyok, üzlet vontatott. Őz 1-00 .. 75 . „ 12-35, egészben 60—70 kr kgja. nyul darabja 1 frt. Fáczán 300 .. 75 párja 2'40—2-60 frt. Fogoly dbja 30—90 kr. Szalonka „ 12 — „ -vegyül | 200 mia. 75 „ 3 hóra dbja.l'5A'frt. 2400 „ 75 . „ 12-321/2 Húsfélék csendes forgalma mellett szilárd, árakat 2000 . 73. . , 9-75 jegyeznek. Borjúhús hátulja ldlogrammonkint 65—70 kr, eleje 60^-65 kr. Vidéki sertéshús 52-56 kr. Következő kötések történtek. Tisztított libák kg-ja 50—58 kr, réczék kg-ja 65 Köttetett Déli zárlat. —70 kr. ..Vajüzlet változatlan árak mellett élénk, tehéntúró Tavaszi buza . . 11-90—11-92—11-90 11-90—91 kilogrammonkínt 22 krös árát tartja. Őszi buza . . . —-t-—— •_ • Tojásirak folyton A emelkednek, állandó áruhiány. Őszi rozs . . . Rózsaburgonya métcrmáxsája 2—2-20 frt, sárga 2-20—2-60 frtot jegyez. Tavaszi rozs . . 8'74 — 8'74—76.' Tavaszi zab . . . 6-34 ' 6-34->-35 Őszi zab . . . —• . (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenNov. tengeri. . . 4-58 •—^—; 4-58—59 tése. Budapest, 1897. okt. 28-án. üj tengeri . . . 5-17—5-19— — 5-18—10 Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 56—58, Uj repcze . . . —•—l^-^-i—11-40-50 II. oszt. .52—55, III. oszt.- 46—50, eleje I. oszt. 48—48, II. oszt. 46 —46, III. oszt. 44—44, borjúhús hátulja I. oszt. 66—70, II. oszt. 58—60, eleje I. oszt. 60—66, II. Szeszüzlet. oszt. 42—60, birkahús hátulja I. oszt. 38—44, II. oszt. eleje I. oszt. 36—40,. II. oszt. 30—32, bárány Szesz. (Göldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő 36—38, eleje 1 db —.—•—, hátulja —• •—, sertéshús magyar tudósítása.) szalonnával elsőrendű 1 q 56—60-0, vidéki 52—56, szaA szeszüzletben e héten a szilárd. irányzat fen- lonna nélkül elsőrendű 60—62, vidéki 55—60, sertéstartotta magát és további emelkedő kontingens nyers- hús pörkölt 50—54, sertéshús szerb szalonnával szesz jegyzések folytán a finomított Szesz ára váltó-' , szalonna nélkül ..— , sertéshús füstölt magyar zatlan szilárd, az élesztőszesz ára 25 krral drágább. —, idegen (vidéki) 52—54, sonka nyeís 1 kg. Mezőgazdasági szeszgyáraink által kontingens 72—72, füstölt belf. csonttal 0-9—1-0, csont nélkül 0-90 nyersszesz e héten 18-25 frton kelt el azonnali szállí- —1-—, sonka füstölt külf. csont nélkül ' 0-85—0-8&,. tásra, mig ellenben későbbi deczemberi szállításra az szalonna sózott 1 q 55'5—56'5, füstölt 60—60'5, sertészsír hordóval 59-5—59-5, hordó nélkül 57-5—57-5, kolbász ár jóval olcsóbb. 1 kg. , füstölt 60—72, szalámi belföldi 150 A budapesti piaczon gyér vételkedv mellett fino- nyers —240, külföldi - — , malacz szopós élő 1 db 4—4-50, mított szesz 56-— frt, élesztőszesz 55'——55-25 frt, tisztított 60—1-—. nyersszesz adózva 55-— frt, adózatlan (exkontingens) szesz eczetgyárosoknak 13-75—.14'— frt,. denaturált Baromfi, o) Élő. Tyúk 1 pár frt —• •'— szesz 18'50—19.— frton kelt el nagyban, mig ellencsirke 0'6—1-—, kappan hízott i'10—130, sovány —••— ben kicsinyben az ár 25—50 krral drágább. " —••—, : récze hizott 1'30—2-40, sovány 0-90—1-30, lud hízott 3*-—-6-—, sovány 1-80—3'—, pulyka hízott 0-— A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18—0"—, sovány 2-20—3'60. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 18-25 frt. csirke-1 db 0-45—0-65, 1 kg. Bécsi jegyzés 19-—19-50 frt kontingens nyers- ,0-70—0-90, 1 kg. — , kappan hizott 1 db 0-70—1-40, 1 kg. —• •—, szeszért. 1-30, 1 kg. 70—80, félkövér 1 db Prágai jegyzés 53-50—-— frt adózott, burgo- récze hizott 1 db 10-40—0-80, lud .hizott 1 db 2-50—3, 1 kg. 0-50—0-60, nyaszeszért. Trieszti jegyzés 9-75—10 — frt hektoliterenként félkövér 1 db 1-20—2-—, 1 kg. 40.—50, pulyka hizott 1 db 1-80—3'—, 1 kg. .félkövér 1 db 1-20—2--, 90% magyar kiviteli szeszért. 1 kg. 1-80—2, ludmáj 1 db 10— 1—, 1 kg. 11-60, A kivitel e héten 300 q. finomított szeszt vásárolt; ludzsir 1 kg. 70—1-20, idei liba 1 db —•—•—. Vidéki szeszgyárak közül: Kolozsvár, Győr, Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-60—1-20,, csuka ,0-60 Arad, N.-Várad. Losoncz, Baja változatlan, a többiek —1'20, ponty (dunai) 0'30—0'6Ó, süllő —•—•—,. ke25 krral .drágábban jegyeznek, . , , márna 0-30—0-40,. ezompó 0'40—0-60, Budapesti zárlatárak e héten-. Finomított szesz csege —• , 56. 56.25 frt, élesztőszesz 55'-—-55'50 frt, nyers- angolna 0-80—1-20, apró'kevert 0-25—0-30, lazácz ••—. szesz adózva 55. 55'25 frt, nyersszesz adózatlan pisztráng —• 13.75—14.— frt, denaturált szesz 18-50—19— frt. Tej és tejtermékek. Tej I lit. frt 0^08—OMQ, Kontingens nyersszesz —. .—. lefölözött 0'Ó5—Ö-08, tejszín 0-20—0-2Ö, tejföl 0-30—0:35, Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül . tehénvaj (tea) 1 kg. 0-95—1-20,1. rendű 0:70—0-85, IL r.; 1 — 0 - — , Margarin I. rendű budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel- 0-50—70-—, olvasztott - 0"—"—, II. rénÜtt ,0': :0'—, tehéntúró 0'18—0-24, juhlett értendők. turó 52—56, liptói 0'56—0'80, juhsajt 0'80—80, emmenthali sajt 0'9ft—1'20, gröji sajt 0-68—0'74. -
1516 Liszt és kenyémemü. Fehér kényér 1 kg. frt 0-18—0-18, barna kenvér 0-15—0-15, rozskenyér 0-10 —0-10. Búzaliszt 00 sz. l_q '-!,.
.) 500 zsák szecska. A forgalom élénk. Atak <,-knt a következők: réti széna 200—280 nuiLat uj 190—270, zsupszalma 150—180, alomszalma. 130—160, egyéb takarmány , lóhere , tákarrnányszalma , téngeriszár r, luezerna , , sarjú , szalmaszecska, 200—220, széna , uj , zabosbükköny . Összes kocsiszám 372, suly 316700 kg. Állatvásárok. Budapesti gazdasági és tenyészmarliavásár. 1897. évi október hó 28-án. (A buaapesti közváqóhid és markavásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére. Felhajtatott: 180 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 0 db, közép 62 db, alárendelt —, db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 110 drb, tenyészbika 0 drb, tarka ökör —, db, tinó 34 db, jármosbivaly — db, hizlalni való fehér ökör — db, tarka — db. A gazdasági marhavásár nagyobb gazdasággal foglalkozóknak az üzletben élénk részvétele folytán élénken bonyolódott le. A fejőstehénvásáron a jobb minőségű bonyhádi téhenekre gyérek akadtak vevők, a silányabb teheneket egyenkint hamarább el lehetett adni. Az egyes vevők közül említhetők : Gi óf Károlyi Káposztásmegyer 21 db, Wolfmger Adolf Bicske 16 db, Rosenberg N. Karap 21 db iármos ökör. Kársay N. .Harsány 11 db fejőstehén tarka. ' , Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör , középminőségü jármos ökör 225—340, alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni való , jármosbivaly — forintig páronkint. jobb minőségű jármos ökör —• mm.-kint é. s., tarka tinó 1 éves frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén ,tarka kevert származású tehén 70—155, bonyhádi tehén 140—170 frtig, bika — r frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1897. október hó 28-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.)) Felhajtatott: 2666 db nagy vágómarha, nevezetesen: 1226db magyar és tarka ökör, 942 db magyar és tarka tehén, 52 db szerbiai ökör, 236 db boszniai ökör, 4 db szerbiai tehén, 147 db bika és 55 db bivaly. Minőség szerint: 259 darab elsőrendű hizott, 2175 db középminőségü és 232 db alárendelt min.,
87. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER fiO 30.
a tkvi ha- Barth Lajós 22055 db elsőrendű hizott ökör, db közép- Nov. 4" Aradi kir. törvényszék tóság , és Barth Mária minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, Nov. ; iS Zala-egéíszegi a tkviia- SvastitS- • <" ' 23893 — db alárendelt minőségű'tehén. .. Kfyió kir. tvszék tóság A mai vágómarhavásárrra kevés kivétellel csakis a tkvi ha- Pausz Putriik 40*10 magyar marhákat hajtottak fel. A vásár mindamellett, 'Nov. 11 Lugosi kir. Emília törvényszék tóság, hogy nem volt sok marha felhajtva, igep lassú hangulatu volt, mivel idegenek és vidékiek kevesen jelentek 38354 a tkvi ha- Pokoráczky Nov. 15 . Lugöéi kjr. meg. Az árak a mult hetiekhez hasonlóak. törvényszék -. tóság ; Djuró Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 29 34 50, kivételesen 35, Nov. 10 D -Szt-Mártoni a tkvi ha- özv. Bukuresti 40Ó26 Jánosné tóság kúv jbiróság . hizott magyar ökör középminőségü 26' 28-—, alárendelt minőségű magyar ökör 19-50—25-—, jobb minő- Nov. 15'l) Temesvári kir. a tkvi ha- gróf Gvürky 409366 ségű magyar és tarka tehén 2230, kivételesen tarka törvényszék , tóság . , Ábrahám tehén ——, magyar tehén középminőségü, 22-——30—, a tkvi ha- Liptai 22000 ' 'Nov. 17 . Técsöi kir. alárendelt minőségű magyar és tarka tehén Lajos és neje járásbíróság tóság —, szerbiai ökör jobb minőségű —• •—, kivételesen —•—, szerbiai ökör középmiuőségü 20—22-—, Nov. 17 Kolozsvári 28345 atkvi ha- Alberti szerbiai ökör alárendelt minőségű 20—22, szerbiai bika törvényszék tóság Elek 21-50—29-—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 17-50— Nó'v. 18 Budapesti kir. a tkvi ha-• dr. Kramolin 71069 19'— frtig métermázsánkint élősúlyban. törvényszék tóság Emiimé Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. okt. 28-án. Nov. 18 Lugosi kir. a tkvi ha- Flóré Dinu 38834 (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" Szilárd törvényszék tóság . részére). Nov. 18 Budapesti kir. a tkvi ha- dr. Kramdlin 71069 A forgalom közép. törvényszék tóság Emiiné Felhajtatott összesen 683 db. Eladatott 286 db. 64218:80 a tkvi ha- i'ray Komáromi Jobb minőségű lovakból hátas 22 db, eladatott 10 db Nov. Imréné kir. tvszék tóság 115—235 frtért, könnyebb.kocsiló (jukker stb.) 30 db, eladatott 13 db 100—180 frtért, nehezebb kocsiló Nov. 23 Budapesti kir . a tkvi ha- Adler 153,434 (hintós) 20 db, eladatott 5 db 100—150 frtért, igás törvényszék tóság Dávid kocsiló (nehéz nyugoti faj) 16 db, eladatott 4 db 150— —160 frtért, ponny 5 db, eladatott 2 db 15—32 frtért; Nov. 30 Sz.-fehérvári a tkvi ha- Sz.-fehérvári' 12166 tóság színház részv.-társ. kir. tvszék közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 90 db, eladatott 40 db 55—90 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 170 db, eladatott 60 db 26—50 frtért; alárendelt minőségű lovakból 330 db, eladatott Szerkesztői üzenetek. 152 db 10—20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 54 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 10 db, tuGalgóczról postán egy álezákkaí telt üvegcsét lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be- vettünk. Kérjük a beküldőt, szíveskedjék kilétét jelezni, tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt mert a küldemény eredetéről s czéijáról semminemű a gyepmesterhez küldetett — db. felvilágosítást nem vettünk. Kőbányai sertésvásár. 1897. okt. 29. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a „Köztelek' részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlagárak : Magyar válogatott 320—330 kg. nehéz 56—56-50, 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű — krajezár. Szerb 54—56.— kr. Román — tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségárak:'Tengeri ó 4'85—•— frt, árpa' 6-40 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: okt. 22. marad; 28100 drb. Félhajtás: Belföldről 174 drb, Szerbiából — darab, Romániából —— drb,. egyéb államokból darab. Összesen .392 db. F ő ö s s z e g 28274 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 757 drb, belföldre Budapest környékére 769 drb, Bécsbe — drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 362 db, Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban elhullott 1, vasúti kocsidból kirakott hulla 0, borsókásnak találtatott , 1, összesen 2 drb. Összes elhajtás 1890 darab. Maradt állomány 26384 drb. A részvény-szállásokban 5764 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt '5589 drb. Felhajtás: Szerbiából — drb, Romániából — drb, összesen drb. Elhajtás: 710 drb, maradt állomány 4879 drb és pedig 4879 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 972 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.
Gróf Ei-dődy György tejgazdasága. B. kérdezősködését illetékes elintézés végett a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetéhez tettük át, amenynyiben a szövetkezet üzleti összeköttetéseinél fogva sokkal inkább abbau a helyzetben van, hogy a kivánt felvilágosítást megadja, mint a szerkesztőség. J. K. urnák Piskin. Méltóztassék a szóban forgó kérésekre nézve a kerületi állattenyésztési felügyelő úrhoz fordulni, aki legjobban hivatott a felv-ütigosiUte megadására. Az ©rsz. imasry. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóezy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. '— Társszerkesztő: Buday Barnabás.
| Elsőrangú hazai
gyártmány.
Budsrcsti sznróinarhayásár. Október hó 28-án. A székes] cvárcsi közvágóhíd és marhavasár igazgatóság Felhajtatott: 421 drb bélföldi, — db galicziai, drb tiroli, 167 db növendék élő borjú, — db élő bárány; 61 drb belföldi, 20 drb galicziai, — drb tiroli, 80 drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A vásár lassú lefolyású volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi 10—27-— frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34—46 frtig, kivételesen 47 frtig súlyra, növendék borjú 14-45 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 21—23-— frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi 56-60, kiv. —, tiroli — frtig, galicziai 58—62 frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány —•—•— frtig, bécsi 00-66 frtig súlyra. Élő bárány —•—0-— frtig, kivételesen 0— írtig páronkint Élő kecske — - frtig páronkint. Hizlalt ürü .
Magyarország legnagyobb és egyedüli
Jj g a z d a s á g i
I n g a t l a n o k á r v e r é s e i (20000 f r t b e c s é r t é k e n felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Okt. 30
Budapesti atkvi ha- ifj. Ráner 258878 kir. tvszék tóság János Okt. 30 Tasnádi kir. a tkvi ha- Jalsoviczky 24257 járásbíróság, tóság Izabella Nov. 2. 3. Nyitrai kir. atkvi ha- Eonfeder 40971 törvényszék tóság Yilmosné és tsai
gépgyára,
mely a gazdálkodáshoz szükséges Ü T S s s a s e s gazdasági gépeket gyártja. a
Rendelések" megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni.
I
Részletes árjegyzékkei
és szakszerű felvilágositással díjmentesen szelgálunk.
H
•-•(sÁgQTn.xaqe^)
'f ) X
V M A
. 9
Ö V X " •
!f Bfj pofa}) uioppiái üwf i! Í9SÍ^
-
g i a q j a í u gp;]soé'B{iA[aj qqoAgg —
* o p u w p i §
swaaltyntQH *9
-rajra '09 P W M J A
''
l,
A
-
eM9fSBdwpn^ |EU>|osojBÁ0daB IOBSBPZBBOZSIU
@ q « i a q
jgipídvu Áipi]ifl-}U9z{y
V S H V i l s ? HilYHMH
linÁ'jío i(taoi»/i»] sa ' p i Q j o t u p z s ozóípB} zoq trepujni -UIOfBUI B 'fJij.«tOZO.'fZS(> S9 319.V9ZS ' i f ^ p i d í ) oxoumvnzzoxi
i 3[0^qdBJ[ no2[B,re soüaxnnf a B q ^ z s B i p A • iöffctt
MOMVMIZIA J9J0
rtqojoq g IZOB; Qzgáasf ^uopfBjiq.* souBf i q o i z "PÍ RÁ^SOIJOTH O 'OZOI-TÜI ZOQRAOIBPBJN ISTREY-AÍFBU: Y
'fínsojvi9zv6f
'litiKt.!! (>z«i'jy|ZM> sa -o)!|/«ti|i!iiii<|i!.« - i m i i S9 -ojtszsis^i "!}*!•>! i • > » u i f « | « í sazsso ZB u0quo[tiqtD9ii ' ? | o | j ' « s « m | i i z s sg - « m » z s ' > i « | z s o . > | -KÍ'SWJI ' j | g p u » ? | s » a j se >|nA'11n i ; Z K | K ) liqqyAoi
| sg -,Í'J!;» 'BJBSBJTUBp IXIOUIJ ZS9§9 3[ofBJBUOq«S lllUOUUOpumi S9 BZOtl - c a p i ^ - s a r a a z s sa -S9AQS0 '®J8i|qj°Bqzg3 ^ o i p e p - x á j d n g iUpg.iBf '-1Z05[ fK^jj.íiísin; 'BJSBifeqzgg sg -AUBS.iBf '-iz05[ 'JOUÍ 5 f o u iJSÜIHÍJiM |Kuioi«" - ® p '5[(ljOSX.I<)IIH!ifSj.lO'l(ní| 'jfOznzBdai 'BJSBSBABIÍZOP^ S9 - t q a z s 5lo£«A®dí>.I 'j02[ - ^ y n z s f q g p ^ A iftozBtfqíJpBqBzs
»f J ,,M9A0U BjW .szvijsd qjháef Z saq^fnB^eo!
¥ | S F
•aBaspjszaAiaizn !}j3dqqof-}sadfipnq 5jB}nsBAiire||E -Jpí^Bbw
•UiHj'Ulr,>y
U9H9%U9d MapUMJU, W H<*/,>/'/),>H
•pniBjiinins inu3zs sjq'Bzsfjp
J i j !
: wj 9 m a
|
)|8s?z8pu8J3q-ejiiie)jÁueiiije]|ei|
is? iszijoia |
'ZS '01 B ^ o p - i Í B O O l l O S a lBIIIfá : j B ^ B A i q o p e i J ] l: p | n j | AJJJ j o n i B ' / s X a « A ^ U H ; í •áwsa]zo5t sajnod íugjjaajgq OJAUAFAPUBJEII >|OJBSEA}E||B SOBBZSJO /I 1 'I T \|LIS - L 11 | 1 ! II | L XünGaszssBaiEjiE 'ui9|3p9>)S9J95)}Bi|B m s '}9>f9}9|9pu9J jASnfiaszsaSajBUB sofB^Aiq > gmuiÁSn : jiasazABafjE JJBUIEFJBSBAJBIIB qqoÁSsu sazsso' B5jU9Ui\/ 'Etiojng ijzog I sm - i i i . * < | . o S y: ! - ! . i «> z u ; ^.f {
•3Angi2Q3i ^p[-B|i3Aiq j(9aí9]njS9jJBdp^zs( liütraraBiBA f | (JOPUBS !W0JEUI0)| 0}9Z9AdBl 'U IUJV Z}Bl|0S : S0üop_fBp}9p«f S9 g)ZS95[.T92S S$l«Í9,j) k
•BBESOJEBZEB! >|B}HSBAIÚB||E -jpi •/
1UI v (9:<"IT0III n nos1
-2I?5JJ S9{(gj 'auqpdEtB nOBé^s ')Tom renpíjsnaBia ufSvm ÜIOIOTIBA jteiSaf « BIÜ3UA BSíUMiyai 9H m 0 msTOxt '
'J'l Jjmílr,!!.'.,. PISA Wu5l08?zo tisSKOT ^mrpsTOSA Bijjp q • X n a r a n e p a i j j
jiefdei p e n sp psojezssi! od9[ EqUIEÍlOJA9 7A V 5(nfpXBfB a q s m p á S g
^01 a euíyo pueied < • z s -f
OS|IÍS
'"HJA
O l Y / á S O
6T08 ^afíasíipuAfSn n,9«89j?| u95)?pjA v sa (-zs '8 jnjojj-jaszijf) 'ueisadupna S^SOÍESZBSI ZE J^SJOZS [BSS^ISOG^IIAIAJ qqaAQj] •5|9Uin«9ZS9J ueqXu9iupeBu9 O/OOI 'íjEfusomq }95Í!9/CU9U1J9} |B| -IB|UBÍB UGINII-ÍIOINI) gp U ' BQJJODOSO Afi9 '9JJi3zsAB9 UBZsnq sq '^pzaBsi)! '5|9U|ns9Z89J u9qAu9iMpa0u9Í!p o/0s ipqfip ejzsi} B — EJ^SÁSBU Ho^isojziq v iri^H — 5|CSB} !}8|!jS9ÁBa jüasspzEg (BABSEJBZro 5jata||| SBU1 U3pu|Ui ! [aSgaÁj^q u^}S3ui2[ eia[9j3sui e ]9j Eriiui^z!, iejjbCip e sjeso ti^izsnd }oz -95H9AQZS V • 9Agj9qai 289} j»RiiB3(«iÍ9itt- saoiaw pjAretip ^aipsí^ni jnAisjpnaj X ^ u s ^ ^ t s o ^ z i q ( i ' s i f o s i i ' s d ) £ir§ivy® && ZB IJJ B}AIA }9S9P9§9[939UX SATJA^ 5T9[9J B [9A9S9}IIU9ÁSAT5| SÖAITJJI^ID S^ SJOAS S[BUTIOJ95[ E S? FLAJASJNS S9suqzo3[BPZBS e '}95{9li9ra '}E5(0niJ0j9j e pzsaifaj uojiyoj í JJEn^B -•^PAtq japjSani uaAiq juirazs asMauistja son^jEi^ SssnozojfBpzBS E -laÁQ^s pKsojzig jsbíCBBW •pnoraai»z rjLM^üíü *»«Hnainni 'aKOKBisz uNgzs 'SÍJ/IOZ Astsviiüs Vrií'ivii uiDtnutncw 'Tirii'j samáfla 'ima laodSíid 'aixsnfT AtóAtasssm 'HO«IÍTS g>iAo«¥fiiá n u »ssYa«m»
líö[|öill}|
' j | B j a o d a i i
A s e s o A y s o : S(OOI»[T
Tnnn¥i ininu nnnn 15n\T [U|b|lddlJif ZTQI'
>|E}nSEAU!B||B J|>i 'AfjE^I
i f p ' B p - p u f - ^ S ' B A
"S » n a o i | - » a 6 i 9 f '19Z9PA0ZS
•ÓS O H H A A O I E O
- M I
' M Í V M W
()1IS0iZig
JOJ* ''ma
i>rsi'"rsrjL
«H31.S3díWIIIía
SOUOSOiill J 1 Ő H I
"iwAiOáAa
íí-l
8OS9XUO
'wvzs
'
18 KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER fiO 30.
87. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM. J.
K.
&. JdeinMfíSftfreiűergi. S.
E R K E B ,
gyersnyiré gépekben lovak, szarvasmarhák, ' ' " és serte-
ajánlj, m i k hosszú évek sora*ótg, specialista teljes
mezőgazdasági speszflnomitóit
és élesztő gyár berendezéseit, ugyszinte minden egyes és szakmába , , vágó
GŐZGÉP*
M T
szeszfőzde-ll
KAZÁNOKA
T.
A r - j e j i - j r i e é l i tós 1 < ö l t s é sr v e t é s I n g - y e n . M S , G Y A R O R S 2 á G B A l T S Z Á M O S
46*95
W I E l ^
IX., StrohecKgasse 2. t 4421 Különlegesség •
w
marhát 25 perez alatt, tiO drb. disznót és 20 drb. juhot éránként nem szakértő is a legtisztábban lenyírhat. — Gépem a legnagyobb szarvasmarha és/lótenyésztő ; intézeteknél legjobb sikerrel van alkalmazásban és a legjobb ret'erencziák állnak rendelkezésemre. P r o s p e e t u s o k és a,i'jsg'yzékek i n g y e n .
H - a l a k ú aczél patkó-sarok. Ajánlunk, utezai- és házi szemétből készült
f o l y t o n é l e s , a legjobb styriai aczél-/ iiól, Koronalépés lehetetlen, biztos járás által a lovat kíméli, használatban olcsóbb ' a közönséges patkó-sarok. Árlapok ingyen és bérment. kapható K A S Z A B é s H i t i a i J t Bfiudapest, VI., l öln'is-iilcia 42. patkolóanyagok és csavaráru gyár és minden_ jobb ' ' ' " *
TRÁGYÁT.
Poeegodor-tartalommal komposztirozva (tartalomdusabb az istállót'-ágyánál) Az Utezai- és házi szemétből készült trágya vegyi tartalma az országos m kir. chemrai • intézet hivatalos analysise szerint a következők: : általunk vett és itt megvizsgált szemét minták kővetkező tartalommal bírnak
A
N á G Y
K R A C H
II
New-York és London
tl
Elemezte ; dr. KÖNYÖK! ALAJOS s. k„ dr. LIEBERMANN L. s. k. kir. tanácsos", igazgató A lent körülírt wágononknit 100 métermázsa . 44Ríi 50 kilométer távolságra ... , " 50—100 kilómélor távolságra "" Jg Száll! í n; -1; hí'; :,'; M v<\ ; ív, A. V. \ 0;. rj in ilj""-^v, M--' Butiap est-szt.-ierinezi-szemét-szélliló-vasut igazgatósága.
E l 111TAT L,
©MásPEi azabadaim.
mm
lóhere - tokaszoló
készüléke
n e m
c s a l á s ,
turíatermények és szabadalmazott j önműködő turfahintő-ciosetek, házassági és alkalmi ajándékul, Dbá minden jobb háztartásba kiválóan alkalmas E g y e s eg-yecLül liapliató
•ariyélszÉMieroDáczési
HIRSCHBERG A.-nal felszerelési tárgyai Tállalata •BUIDiLFEST,
f i e i II, M b r a i s t r a s s e 19 K. Teíloifil
II., Láúcztiid-ulczá a . Árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek.
minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban
GRAEPEL HUGÓ gépgyárosná! Budapesten, V., H f i l d i v á e z i - u t
46.
Szétküldés a vidékre utánvéttel-vagy az i. • összeg- elSzetes beküldése ellenében feJn^A Ehhez tisztító por 10 krajcár. • Valódi csak- az oldalt látható védjegy- "V í® gyei (egészségi fém).' Kivonat az eíismerő levelekből. -' ;ül(ir[í . II-, II- • .;•!:" .,m uiG gedve, kérek még egy garnitúrát.. Kalocsa. Majoross ányt megkaptam, s nagyon megvagyol egy l.üIdetaé'nyt-6 írt 80 kralt, Snyt megkaptam is teljesen meg vaj Is még egy ugyanolyant küldeni.
87. SZÁM, 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1897, OKTÓBEB HÓ
30.
sack
r u d o l f
egyedüli képviselője Magyarországon
Madá őirtofiofi.
P R O P P E R SAIII)
BAROMLAKI ÉS KÖRÖNDI GAZDASÁGOK,
Előre bocsátva, h o g y S a c k R u d o l f v i l á g h í r ű g y á r t m á n y a i eredeti minőségiben csak n á l a m kaphatók: Ajánlom közkedveltségü égyeterhes és többvasu ekéimen kívül sík és dombos talajra, egyaránt
Budapest,
iiielyek egymástól' alig három—négy kilométernyi távolságra fekszenek, és á melyek 960 hold szántóból, 270 hold rétből, 178 legeiöböl, 17 hold belsőségből, tehát összesen 1425 katasztrális hold gazdasági" kezelés alatt álló' területből állanak, e gazdaságokban levő gazdasági és lakó épületekkel, hatvankét darab jármos jószággal és az ezekkel járó gazdasági felszerelésékkel egyetemben hat vagy nyolcz évre haszonbérbe, vágy esetleg meghatározott jövedelem melletti kezelet're, megfelelő biztosíték mellett kiadatnak. Bővebb részletek megtudhatók: Bazala Károly intéző tiszttartónál Hadadban; Fiktusz .József főerdésznél Nyirtiileii, vagy Karácsony Sándor tiszttartónál Kékesen. Megnevezett három hely posta-állomás. 4638
Váczi-körut
52.
szám.
szecskavágfó-, répavágó gépeimet. K é s i , járg-áíiy- é s g S a h a j t á s r a j á r g á n y a i m a t , ' "
j
c
£
z
r
-
-
= - — -
t a k a r m á n y p á r o l ó
készülékeimet § ,minden egyéb gazdagági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő á r j e g y z ő i t , és'készséges f e l vi 1 A g o g i t á s o h .
Elsorenelli
k o c s á n o s tölgymag*, garantirozott, hires slavoniai származású, bármily tetszésszerinti mennyiségben állandóan kapható,
Hirschmann S. Ad. és Buchler-nél S ö i s s e i s , (Horvátország).
4627
Figyelmeztetés.
nagyban Megrendelhető , ,
az Országos hivatalánál
és
kicsinyben.
Magyar Gazdasági Egyesület (Budapest Köztelek).
titkári
nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ömlesztett á l l a p o t b a n 106 frt, z s á k b a n szállítva 130 frt. A vasúti s z á l l i t á s i k ö l t s é g a k ü l ö n b ö z ő t á v o l s á g a rendeltetési á l l o m á ,« I sok szerint 130—140 f r t k ó z o t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben m m . - k é n t z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l egyesületi t a g o k részére 2 f r t 80 kr:, n e m t a g o k n a k 3 f r t . A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénzt á r á h o z b e k i l l d é n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők.
Lapunk bekötési táblája . 1 f r t 3 6 k r é r t (portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
1650 mm. b ú z á i , 7800 m m . r o zsot v a g y k é t s z e r e s t é s 13.600 mm. z a b o t v á s á r o l . a temesvári, aradi, nagyváradi és szegedi állomások részáre. Ezen gabonamnnnyiségek .1897. évi deczember hótól 1898. évi márczius hónapig terjedő időközben beszállitandók. A bevásárlás minta és ajánlott minőségű súly szerint történik. Ennek megfelelően minden ajánlathoz okvetlenül két Tépecsételt 2—2 kgos minta nyújtandó be,' azonfelül az ajánlatban a minőségű, súly melylyel az ajánlattevő szállitani szándékozik, kitüntetendő. Az egész mennyiségre vállalkozó ajánlattevőknek bele kell. nyugodniok abba, hogy ajánlatuk csak egyes szállítási részletekre, illetve egyes 'czikkekre és állomásokra is fogadtatik el. Az 50 kros bélyeggel ellátott lepecsételt eladási ajánlatoknak
1897. évi november hó 4. napjának délelőtt 10 óráig kell a 7. hadtest hadbiztosságánál Temesvárott, beérkezniők. A kötelezettségnek legalább is 10—14 napra kell szólnia. Oly ajánlatte-. vő.k ajánlatai kik magukat ezen követelményeknek alá nem vetik,' a mennyi-, ben csak 3—4 napi impegnót, kikötnek, a tárgyalási bizottságtól mint „el nem fogadhatók" visszautasittatnak. Különben érdekeltek a folyó hónapban megjelent kimerítő gabonabevásárlási hirdetményre és a temesvári, aradi, nagyváradi és . szegedi katonai élelmezési raktároknál betekinthető és-megszerezhető, — Temesvárott 1897. évi julius hó 22-én keltezett szokvány füzetre figyelmeztetnek. Temesvárott, 1897. évi október bó 18-án.
KAINIT
4598
A cs. és kir. 7. hadtestparancsnokság badbiztosságától.
® Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület
„istvántelki
i m m ú n i s "
homoktalaju
szőlőjéből a következő európai és amerikai szőlővesszők eladók : Gyökeres
európai
vesszők.
Olasz Rizling — 11.250 drb. ezre Nagy Burgundi... ... . ... ... ... . 300 „ Tramini Piros — ... ... _ ... ... 4.800 „ „" Furmint __ ... ... ... ... ... 600. „ Ch'asselas. blanc... ... ... ... ... ... ... ... 2.400 blanc croq,.. — ... ... ... ... 250 „ ,, .' ' ' „ rouge. . ...» ... t ... i. ... 1,275 , ' Mádelaine angeviné ... ...... ... ... ... ... 2.000 i . „ „ Mézes fehér ... .1. ... ... ... ... 4.400' „ Kadarka ... ... .. ... ... ... ... ... ... 100, „ Gyökeres amerikai vesszők. Riparia Sauvage ÍI. osztályú.. -,. 11.000 drb. ezre Herbemont ... ... ... ... ... 2.100 „ „ Jaquez... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4.100 ,, „ Jialla ... ... .... 800 „ „ ' , Megrendelések az
Országos Magyar Gazdasági Egjesület igazgatójához B U D A P E S Í , Köztelek intézendők. — Az elszállítás őszszel vagy tavaszs/.al történik a megrendelés sorrendjében.' — A megrendelésnél a vesszők félé ára.előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel, szedetik .be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1. frt számíttatik. . IGAZGATÓ.
1520
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER fiO 3 0 .
Torontáli helyi érdekű vasutak gépgyári osztálya
SMT
Gáz-,
GYÁRTMÁNYOK:
petróleum-,
rok Modern
és
Naptári része különösen figyelemre méltó.
benzin-moto-
benzin-locomobilek.
berendezésű
vas- és
fém-
öntöde A gépészeti
szakmába
dennemű és jutányos
vágó
javítások
min-
szakszerű
kivitele.
. BUDAPEST, V., Kálmán-utcza 16. II. KOLOZSVÁR, Szentlélek-utcza 4. sz *
&zőlvessző eladás. I m m ú n i s t a l a j o n t e r m e t t , p e r o n o s p o r a m e n t e s , t e l j e s e n kiérett, k ö v e t k e z ő f a j t á j ú szőlővessző e l a d ó : Mézes f e h é r , Olasz rizling, Z ö l d sylváni, Z i e r p f a n d l e r , S l a n k a m e n k a , V ö r ö s d i n k a 1000-e á 5 f r t , K a d a r k a 1000-e á 4 f r t . V e s s z ő h o s s z a 50—60 cm., v a s t a g s á g a 6—12 m m . C s o m a g o l á s n a g y o b b m e g r e n d e l é s e k nél i n g y e n , k ü l ö n b e n ö n k ö l t s é g e n . T a v a s z i s z á l l í t á s n á l az á r a k 5 % m a g a s a b b a k . M e g r e n d e l é s n é l a v é t e l á r 2 5 % - j a előre b e k ü l d e n d ő .
Szőlőmtézöség1 Ráczegres, u. p. é s v . á. S i m o n t o r n y a .
4033,
A magy. k i r . szabad.
Osztálysorsjegyek első húzása ez évi november hó II. és 12-én lesz. Ezen húzásnál 3000 sorsjegyet 240,000 korona nyereménynyel húznak I I ki és pedig 60,000, 20,000, 10,000 és 5,000 koronás fő- és számos kisebb | | nyereménynyel A sorsjegyek
árai:
az első
húzásra:
I I • I I
i/i 1 3 , 1/2 = 6 , V* = 3 , l/s = IV2 k o r o n a . A további 5 osztály húzásra lesz: deczember 10. es 11-én 4000 nyeremény 477,000 korona, január 4. és 5-én 5000 nyeremény 898,000 korona, január 26. és 27-én 4000 nyeremény 934,000 korona, február 16. és 17-én 4000 nyeremény 1.061,000 korona értékben s a 6 osztály húzása vasárnap és ünnepnapok kivételével márezius 9-étől április 6-ig lesz, mely idő alatt 30,000 sorsjegyet húznak ki 9.555,000 korona nyereménynyel. A 6. osztály főnyereménye legszerencsésebb esetben :
J I I I •
Mind a 6 osztályra szóló sorsjegyek árai: Vi = 160 korona, 1 li — ; _ = 40, Vs = 20 korona, mely összeg 6 részletben fizetendő. Aki az e .. húzásra szóló sorsjegyet vesz, mind a 6 osztályban játszik, ha sorsjegyét [ egy előbbi húzásban még nem húzták ki; ki a későbbi húzásokhoz vesz sorsjegyet, tartozik az előbbi megtartott húzások diját is megfizetni, hogy a későbbi húzásokban résztvehessen; azért ajánlatos a sorsjegynek f már az első húzásra való megvétele.
I I [ I
E g y millió korona.
Egészben 100,000 sorsjegy bocsájtatik ki, melyből 50,000 sorsjegyet \ kell 6 osztályban kihúzni. Sorsjegyeket postautalvány utján is meg lehet rendelni
T a u s s i g
M e g j e l e n t az 1898. évi
Kincses Kalendárium.
Nagy-Becskerek. KÜLÖNLEGES
87. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM.
.
Z s i g m o n d n á l , j
Ez a naptár három részből álK Az elsőben egész oldalon,, táblázatos formában adjuk a hónap, és hét napjait, római katolikusok, protestánsok, görög-oroszok és Izraeliták naptárát, a szentek napjaival, feltűnő betűvel, az ünnepnapokat. Időjárást. Bolygók járását. Hold fényváltozásait. A második részben, szintén táblázatosan,, külön oldalon a nap és a hold keltét, nyugtát minden napra, a légsulymérő, hőmérő állásáról stb. szóló személyes följegyzésekre helyet hagytunk. Itt adjuk az illető hónap vasárnapi evangéliumait is. Négy ételsort. A havi gazdasági, ház körül, mezőn, erdőn, réten, szőlőbén, pinczében stb. való tudnivalókat. Lekszikalis modorban, abc-rendben konyhai reczepteket. Ez adatokat minden hónapra külön adjuk. A harmadik részben minden napnak külön rovatot szenteltünk. És pedig jár minden napra hiresneves Kempis Tamás egy mondása, hazai és külföldi hires1 emberek kevésbbé ismert egy-egy szentencziája, itt adjuk a nap hosszúságát, növekedését, apadását, közmondást, végül
1 8 4 8 4 9 - k í szaljaflsáflliarcziink: e s e m é n y e i t az ötven esztendős évforduló emlékére. Azonkívül közbe-közbe tudomáhyos és történelmi apróságokat.Tartalmából kiemelhetők még a következők: A családi ház (képpel) A család krónikája (bejegyzésre), A dob története Hőmérsékfokök átszámítása Afrika fölosztása Időösszehasonhtó-táblázat A földgömb legmelegebb pontja Ingatlanok és jövedelmeik 1898. Agrármozgalom Ipariskolák, (közép) A gyász szabályai Iszákosok szigete A gyermekápolásról Jövedelmek és terhek (bejegyzésre) A haditengerészet flottája Kábelek hosszúsága A hold fényváltozásának jegyei Kamattáblák A jég hórdóereje Katonai pálya A jó feleség Kétszázöt ételreczept Kiadások és terhek (bejegyzésre) Altisztek (kiszolgált) alkalmazása 1898-iki kiadások összegezése Amerika császárai A mult év divatja (képpel) ; Kölcsönadott összegek (bejegyzésre) A nap és rendszerének csoportja Költségvetésünk összeállítása A náp melege Ködágyuzás Könyvnyomtatás hajdan és ma A tenger legmélyebb pontja Kor tani ismertető jellegek Atszámitó-tábla A váító (képpel) Az adó Megjegyezni való czimek-(bejegyzésre) Az arcz, kozmetikája Mértékek Az ember szeme (képpel) Baleset-biztositás Meteorkő tartalma Bélyegilletékek Napfogyatkozások Nagy férfiak képzelődése Bérlő följegyzései (bejegyzésre) Népek szaporasága Betegen töltött napok (lejegyzésre) Nevezetes életpálya . Billiárd Birói pálya Nők öngyilkossága Kínában Nyelvek régisége Böjtnapok Csapatok elhelyezése Olvasztott fa Csendőrtiszti pálya Óriás messzelátó' Csillagászati évszakok Öröknaptár Csontkorcsolya Ösztöndijak Pályaválasztás Divatos férfiingek 1898-ra (képpel) Drót nélkül való telegrafálás Pénzek nevei Éghajlat és aggkor Péterfillér Egyetemek Pénztelen nemzet Egyéves önkéntesség Por a levegőben Elektromos világítótornyok Postai tudnivalók Eljegyzés születés előtt Régi jő idők Eltemetett mikrobák Sajátságos folyók Emberi test növése Skorpiókról Emlékeztető Sorsjegyeim jegyzéke Emlékezőtehetség Építési tanácsadó (képpel) Sorsjegyek húzása 1898-ban Európa államai és fejedelmei (képpel) Sulyok Szakiskolák (vegyesek) • Farsang tartama Szélcsend a Jupiteren Fényképezés a sötétben Találmányok Fogadó-napok (bejegyzésre) Tánczolók statisztikája Football (Labdarúgás) Tarok Gazdasági épületek (képpel) Tettlegesités (katonai) Gimnáziumok Tiszti fizetések Gondolatok képződése Határnap-emlékeztető (bejegyzésre) • Tőkék és jövedelmek 1898-ban' Hadapródiskolák Tótok időjóslása Újkori legvéresebb háború Házibál Uralkodások ideje Háztartás Vadászati idő Háztulajdonos följegyzései Változó ünnepek Hires emberek kedvelt eledelei Híres kövér emberek Világon forgalomban lévő pénzek
a m. kir. szabad, osztálysorsjáték főelárusitójánál
A KINCSES KALENDÁRIUM ÁRA: Színes borítékba kötve I frt. Angol vászonkötésben 1 frt 50 kr. Franczia szattyánbőrkötésben 2 frt 20 kr.
V E L L , á K H f O X t f . Játéktervekkel s más felvilágosítással ingyen és bérmentve szolgálok.
A Kincses Kalendárium megrendelhető a kiadóvállalatnál, Budapest, Vili. kerület, Rökk Szilárd-utcza 4. szám. Kapható-továbbá az összes könyvkereskedésekbén.
. é l é z M
7-ik
KŐZTÉLEK, 1897. OKTÓBER HÓg3Q.
ÉVÍOLYAM.
Újonnan javított marha-méröszalag (Matieviő cs. és kir. pénzügyi tanácsok szabadalma).
Az éiősuiy megállapításához s z a r v a s m a r h á k
és
Mindennemű tornaszereket é s legjolblb m l n ő s é g f i
4332
gazdasági k ö t é l n e m ű eket, *
sertéseknél.
fiK" Pótolja a marhamérleget. Mint a mellékelt rajz mutatja, fesupán csak egynéhány méretet kell : alkalmazni, hogy az állat élősúlyá /}• «megálíapitható legyen. — Tabellákba lk Liiem szükséges a betekintés, ., mivel minden szükséges adat rajta van a 11 szalagon. Ára darabonként sárgaréz lk tokban 2 frt 70 kr,, bőrtokban, simán \ 'elhelyezett forgattyuval 3 frt 55 kr., / ] \ franko valamennyi m. kir. postaállo- U másra utánvét vagy " az összeg elő- ™' ( ' zetes beküldése ellenében. 3978 B Á L I I T H $ÁHDOR, i f Wien, 3/3, Salesianergasse 8/1.
1ܧ
BLEIER és WEISZ,
• „
Í52Í
J,
kötélgyápl ezég Budapest. Rfktár és iroda: K Á B O L Y - K Ö K Ü T f . S Z Á M . Gyártelep :HajtsaP-UÍ 7307. sz. Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos rutószőnyegek, lábtörlők, ruhaszárító kötelek.
halhálók, kézitáskák stb. továbbá sraz- j das ági czikkek u. m.: istráng, kötőfék, rndaló gabona- I zsákok, vízhatlan ponyvák, j itaté és tiizi vedrek, kendertömlők, hevederek, kender, kócz stb. a legjutányosabb eredeti j gyári árakon.
Magy. kir.^ államvasutak.
VMéü legreMeM pontosan eszMzölteM,
Hirdetmény.
- Kelet-északnyugot-osztrák vasúti kötelék. Uj II. rész 4. diiszi 1897. évi november hó 1-től-kezdődő érvénynyel lékben uj II. rész 4., díjszabási füzet fog életbe lépni, mely egyrészről a állomásai" (gácsországi és bukovinai vonalak) valamint a cs. kir. szal vasút Krakó állómása és másrészről a Sziléziábaa, Morvaországban, Csel ban fekvő vasutak állomásai közötti forgalomban gabnára, hüvnlvesak, és hüvelyesekből, malátára, olajmagvakra, lenkint legalább 10,000 kg. feladásánál, tóvá1-' . nált zsákokra fog kivételes díjszabást tartal Ezen díjszabás életbeléptetésének napjával hatályon rvényes végpályák igazgatóságánál és a
r ^ n l k ' K a darabonkint két
termelők
„ADRIA" m. kir. tengerhajózási részvény-társaság. Veieérüffynöbséffe: HOFFMANN S. és V., Budapest. 1897. november havában a következő gőzösök fognak közlekédni: Honnan
H o v á
Gőzös neve
BT; Primsby^°Uen LolaJn01 b S ? Antwerpen
Wm^Sley Sztf-László Marathon (O. L.)
ÉÍFSÍstfe°WT [ London
|toddeUJanelro, Santös Íí'-uo."" Rotterdam Antwerpen
1887. október "
b s 5—16 15-25 15-25 15—25
Egyptían
Fiume-Trieszt
TytiMO^L.) sk-ístván B. Kemény Nagyhajós Báthori
Tombátz és Társa 1
London ^
||
10-—20 15-25 ,
20—30
1) Ha a gözös indulása e rakomány be nem jelentetett, az igazgatós! - 2j A gőzöfl Barcelonán kivül még egy ioíukozi tengen kíj Átrakodás! szolgálat közvetlen hajóraklevelekkel a felsor. adriai kikötőkbe, valamint az osztrák Lloyd levantei, keletindiai. Középtengeri szolgálat. Fiume-Malta-Sziczilia-Marsi 11-én „Mátyás Király", 18-án „Zrínyi" és 26-én „Tisza" november lg-en .Tisza", 19-én „Rákóczy", 26-án „Mátyás K
GÉPOLAJAT, u. m. valódi tiszta olivaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.
Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot.
KRAMER
seprőg-.yár Szegeden.
j
25 ' 20—30
|z|
figyelmééi!
K é s z olasz czirokkalászt veszünk b á r m i l y H||| mennyiségiben. Ú g y s z i n t é n k é s z e k v a g y u n k jövő, — e s e t l e g több évi t e r m e l é s n e k átvételére is előzetesen szerződni.
462i
25/XM/OII.
Trieszt-Fiume
Czirofifialász
PICHLER
KA TONAI-FŐÁLLA
TOR VOS
ÁLLATGYÓGYSZEREI. Vorarlbergi orrhurut-por
S K Í S ^ S S S
(gégesorvadást, egyszerű katharrust), férgeket minden gége és mirigybántalmat, 1 doboz 60 krajezár.
Kólika és felfúvódás elleni balzsam
fáSZSfifiL
gyorsan és biztosan hat, 1 kis paiaczkkal 1 frt 20 kr. niuaCTtn «79nnan mindennemű köteg és külső baj ellen, nélkülözUlVdoZlU bZdppdH, hetetlen (Uiatorvosok és lótulajdonosoknak, 1 drb 1 frt 20 kr.
Amerikai farmer-fluid
1 ü v eg éyel 60 £
Seb-balzsam
1
^ e f£ ével
Nagybani eladás Ludvig Ertl vegyész és drogistánál Dornbiri. Vorarlberg Oesterreich. Raktárt BVDAVESTEN, Török József gyógyszertárában, VI., Király-utcza 12. szám.
Szalonnát Fertőtlenítő szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, ereolin, zöldgálicz stb. rézgálicz kwbololeumot, keserűsót csudasót stb.
MŰTRÁGYÁT.
Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok : gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely ezélra mintázott ajánlatot kérek. Sz&lllt
LIPÓT,
Luczernát; lóheréty fümagvakat, minden ezélra és minden egyéb gazdasági czikket és Vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerekből őrölve.
BUDAPESTEN,
V . kcr», A k a d é m í a « i i t c z a l O . sz. Sürgönycxim s „CERES" Budapest. Telefon.
Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kivánatra szolgálok.
—
1522
KÖZTELEK,
1807. OKTÓBER HÓ
87. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
30,
Hofherr és Schrantz Budapest, VI., lláczi-köput 57. szám.
S 0) JH JB (A
-hre-a)
£ L "S c s se S
ióheredörzsöfiő-gépllket
- o *
Árjegyzékek bérmentve és ingyen.
Amerikai szabadalmazott forrasztás nélküli
aezél
ÖKÖRLáNCZOK | |
^
#V I W K "
Á forrasztott lánezokhoz képest kétszer oly n a g y e l l e n á l l á s a töréssel s z e m b e n .
Erös' könnyü
™
talmat csakis az én világbirti katonatiszti lópokrócaim nyújtanak, melyek számtalan előkelő személyek, gazdák, lótulajdonosok, birtokkezelők és czirkusz igazgatók által mint •meleg tartós,'' elpúSztithatlan,
mmimmmm
minden egyéb láncánál. BiionjitTányofe és árjegyzéked ingyen.
PafeésBöritpolószer tartány ca 2E 4 Kilotisztasuly bérmenfesen fit2
Aczélmü, Weisseufels Felsö-Krajnában. Kapható minden nagyobb
vaskereskedésben.
Budapesti képviselet: H0FFMANN S. VI., Lendvay-utcza 25.
Gyökeres szőlöojtYányok Pályázati hirdetmény. mé állomáson 9 drb Woykum-féle 4-6 m. átmérőjű, egyenként mintegy 3000 kg. sulj lg vasanyagát értékesíteni kívánjuk. i 1 , vasanyagot megvenni óhajták. ho = y el.b..li .'," ki 111 ilyéggel ellátott ajánlatukat Ócska forditd korongok vasanyagainak megvétel1 u. szám közt zárt borítékban légkésőbb f. é. november bő 5-ik napjainak déli 12 órá . . . . " ajánlltffc^ár!fegysé™ieÓÓ"kg,)1tebát azon köriilményaflgyeleymbe vétele mellett számo kkel tüntetendő kJ. r. I '! . . . . . l|;íl , vi k''" <(" •'•••• 'i 'C'-,' á Dt tartozik fentnevezett tizletvezetősé'g gyüjtőpénztáránál legkésőbb f. é. november : ak déli 12 őriig óvadék gyanánt .letenni. stétjegy az ajánlatlioz nem csatolandó. Let't nélküli, vagy' a kitűzött batáridőn tul 1 ilat figyelembe vétetni nem fog. i111 k t) i M' ez ajánlati rvüro a m. kir. ál la in vasutak israzira I ósága által 122,1 !>1 /1.-!«'.. sz. talános feltétetek ócska anyagok eladása iránt" szabályai kötelezők és az ajánlattételi m feltételünk a m. k'ir. államvasutak nyomtatványtá'ánái (Budapest, Andrássy-ut 78. s stes beküldése.fejében megkapható. ;ráb, 1897. évi október 18rán. As üzletvezetőség.
Főraktára:
Budapest,
V I . feepfllet, v á c z M c ő r u t 6 3 . s z á m .
szállítva : kiló, kilónként 40 kr.. tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr. postán ingyen csomagolás é>f bérmentesen 4 kiló, f 4 kiló 1 pléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczébén 3 frt. Kaucsukkal v(
bőrkenőcs
vadászcsiz-
HIRDETÉSEM
felvétetnek a k i a d ó h i v a t a l b a n BUDAPEST, &llői-ut a s - d i k Slám.
K i m e r í t ő k é p e s á r j e g y z é k e k és t e r v r a j z o k k í v á n a t r a i n g y e n és b é r m e n t v e .
KÖZTELEK,
Í5. S Z Á M . 7 - i k É V F O L Y A M .
1897. OKTÓBER
E L A D Ó bikák, lovak, j u h o k , különf é l e l i i 11 t o k és \ i r j s « l i s i / J n ö vények Karsai V i l m o s és néhai Karsai A l b e r t örökösei
Pia-Nagy
Teleki
gazdaságában
állomás: HATVAN, a birtokban fekszik.
B é r l e t f e l h a g y á s és elhalálozás folytán 3 pár 3 drb 2 pár 6 drb 12- „ 4 „
különféle nagyságú könnyű hámos ló, 157 c i.-tő! 161 cm. magasságig. hátas ló, 157 cm.-től 161 cin. magasságig. 4 éves betanított muraközi csikó. 4 , nyers „ „ és .31/2 éves nyers csikó. számfeletti igás ló. -
s pinzgaui • faj.
Bika 4 drb két éven aluli montefuni f Különféle hajtó
hintók,
kocsi,
Victovia,
mind
JEssterhásy-fonna,
Kölber-féle
Egy tekeasztal
teljes
gyártmány,
omnibusz, jó
karban.
felszereléssel.
M e l e g és h i d e g virágházi növények, f ő n i x o k , p á l m á k és t ö b b f é l e számos cserép n ö v é n y .
paudanusok, 4634
HÓ
Í5Ö3
27.
M e g j e l e n t a
„ f e l e k
Zsebnaptár"
„fflöztelek
évkönyv"
l H 9 8 - i k
é v r e .
Szerkesztik és kiadják: K U B I E E X G Y U L A és S Z I L A S S Y Z O L T Á N az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai. Az Évkönyv bővített tartalommal, a tavalyinál nagyobb terjedelemben, körülbelül 3 2 , 0 0 0 g a z d a é s g a z d a t i s z t p o n t o s c z i m é v e l jelent meg.
\ A két könyv
előfizetési ára az „0. M. G. E" tagjai és a , Köztelek" előfizetői részére
2 frt 20 kr. A két könyv csak együttesen rendelhető meg, külön-külön nem kapható. Bolti ára 2 frt 5 0
kr.
Felvilágosítást ad:
SOMOGYI
SÁNDOR
tiszttartó C P t a - X T a g y - T e l e i e , u. p .
1828. sz. 1897.
| Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Ülloi-ut 25.
Hatvan.
Földhaszonbérleti hirdetés.
A Kalocsai érseki uradalom d r á g a s z é l i p u s z t á t és a m i s k e i következő részletekben:
1898, évi o k t ó b e r 1-től 3 — 6 v a g y 12 évre h a s z o n b é r b e a d j a a k a l o c s a i h a t á r b a n f e k v ő h a t á r b a n f e k v ő D o l i n a n e v ü b i r t o k o t az ott levő u r a d a l m i é p ü l e t e k k e l e g y ü t t
1. K i s d r á g s z é l p u s z t a első részletét u. n. Szenthátot, m e l y az e d d i g u r a d a l m i l a g kezelt s a bérlő á l t a l ú j r a f e l s z á n t h a t ó r é t tel együtt ' 3 8 5 kat. h. 1514 D - ö l 2. U g y a n o t t m á s o d i k részletét, m e l y 110! kat. h. 6 0 3 D - ö l 3. A p u s z t a Hattyas n e v ü h a r m a d i k részletét, m e l y 391 kat, h. 174 D-öl' 4. A m i s k e i Dolina n e v ü b i r t o k r é s z t , m e l y 3 5 kat. h. 513 D - ö l T o v á b b á a r é s z i n t P e s t - P i l i s - S o l t - K i s - K u n m e g y é b e n , részint B á c s - B o d r o g h m e g y é b e n f e k v ő Csávoly-Józsefháza és Aligvárta s Józseftelek pusztákat k ö v e t k e z ő l e g : 1. Csávoly-Józsefháza pusztát, m e l y . . . 1457 kat. h. 510 G - ö l
a h o z z á tartozó 1. i 6 0 2 kat h. 527 D-öln y i e r d ő b e n , ü z e m t e r v i l e g g y a k o r o l h a t ó legeltetéssel. 2. Aligvárta pusztát^ m e l y 4 6 6 kat. h. 5 5 4 G - ö l 3. Józseftelki pusztát, m e l y , 961 kat. h. 3 3 3 G - ö l a hozzá t a r t o z ó 254 kat. h. 1449 D-öl erdőben, ü z e m t e r v i l e g m e g e n g e d e t t legeltetési j o g g a l . 4. Kékhegyi pusztát ... 1036 kat. h. 3 2 3 D - ö l t e r ü l e t f e l s a h o z z á csatolt ... ... 5 9 6 kat- h. 181 D - ö l , e r d ő b e n ü z e m t e r v i l e g m e g e n g e d e t t legeltetési j o g g a l . E s v é g r e bérbe adja az u r a d a l o m 1898. október l-től egy évre 5. Á Veránka pusztai kaszálót és legelőt az ü z e m t e r v i l e g h a s z n á l h a t ó erdei legelővel.
F e l h i v a t n a k a bérelni k í v á n ó k , h o g y 50 k r o s b é l y e g g e l ellátott z á r t a j á n l a t a i k a t , az a j á n l o t t összeg 1 0 % - á v a l , m i n t b á n a t pénzzel, m e l y k é s z p é n z b e n v a g y n é v é r t é k b é n s z á m í t o t t ó v a d é k k é p e s p a p í r o k b a n csatolandó, az é r s e k i u r a d a l m i i g a z g a t ó s á g n á l
Kalocsán, 1897, november hó 15-eoek déli 12 órájáig beadni szíveskedjenek. , A z a j á n l o t t összeg s z á m o k k a l és b e t ű k k e l k i í r a n d ó , s k i j e l e n t e n d ő h o g y az a j á n l a t t e v ő a h a s z o n b é r i feltételeket ismeri. A k i t ö b b f e n t e b b i bérletre lesz a j á n l a t o t , ezt e g y b e a d v á n y b a n teheti, de a h a s z o n b é r i összeget m i n d e n részletre k ü l ö n tüntesse fel. Elkésve érkezett vagy utóajánlatok n e m fognak figyelembe vétetni. A z a j á n l a t t e v ő k közötti v á l a s z t á s j o g a az u r a d . f ő i g a z g a t ó n a k t a r t a t i k f e n n , A részletes h a s z o n b é r i feltételek alulirt u r a d a l m i i g a z g a t ó s á g n á l , s z e n t i s t v á n i u r a d . e r d é s z n é l v a g y s z á m t a r t ó n á l , az ó-sükösdi u r a d . e r d é s z n é l .és a bácsi f ő e r d é s z n é l a s z o k á s o s h i v a t a l o s ó r á k alatt m e g t e k i n t h e t ő k . K a l o c s á n . 1897. o k t ó b e r 19.
Érseki uradalmi igazgatóság.
1524
KÖZTELEK,
1897. OKTÓBER
fiO
30.
87. S Z Á M . 7-1K É V F O L Y A M .
Knuth Károly
Eladó burgonya vetőmag. l V r * l n < T r n •»* I r i t i o a Agnelli-féle magból tenyésztve, bőtermö, magas A U c t / g y «tiX S S k i i l O a keményítő tartalmú legjobb legújabb hazai faj 10 tői 50 mm.-ig. 100 kilónként 3 frt 50 kr. teljes kocsirakományonként 100 kilónként 3 frt.
^
GYÁB É S IRODA: BUDAPEST, VII. ker., Oaray-ntcza 6—8. szám.
0 tői 50 n 50 tői 100 Zsák nélkül Kenyérmező vasút állomásra szállítva.
20,000 20,000 15,000 10,000
drb „ „ „
Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerömüvi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését „ czélzó készülékek létesítését, városok, indó £ házak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi eiöirányzatok gyorsan készíttetnek, -egjo'jb minőségű kőagyig-osövek raktáron.
S z ő l ő v e s s z ő k . peronosporamentes I. oszt. gyökeres európai fajok, Mézes fehér Kadarka 1000 Fehér dinga 1000 „ Chasselas blanc crocquant
G y ü m ö l c s f á i k . 5—*6 éves alma, körte, reine elaude, kajszin és őszi baraezk cseresnye megyojtványok a legkitűnőbb nyári és téli fajokban darabja 50—55 kr. őszi és tavaszi szállításra. Öntermesztett kitűnő minőségű pálinkanemek, u. m.: szilvórium, törköly, baraezk, boróka, seprő, rum stb. jutányos árak mellett. Megrendelések intésendök
Megyeri
Dr.
Krausz
Értesítés.
Izidor
uradalmi intézöségéhez KENYÉRMEZŐ,
(posta és v a s ú t állomás).
A esász. és kir. k ö z ö s liadiig.yministerium 1897. o k t ó b e r 4 - i k é n 1667. A b t h . 13. s z á m a l a t t kelt leirata szerint különféle ruházati és felszerelési tárgyat általános versenyzés u t j á n Szándékozik biztositani. A teljtartalmu hirdetmény ajánlati mintával együtt, továbbá a szállítandó czikkek jegyzéke és az e g y szerződési tervezet a l a k j á b a n szerkesztett részletes feltételek v a l a m e n n y i hadtest h a d b i z t o s s á g á n á l , a b r ü n n i , budapesti, gráczi és kaiserebersdorfi ruhatáraknál, — továbbá valam e n n y i k e r e s k e d e l m i és i p a r k a m r á n á l , a keresk e d e l m i m i n i s t e r i u m n á l és a budapesti m a g y a r országos iparegyesületnél betekinthető.
Birtokbérlet. Z a l a m e g y é b e n fekvő p r i m a
talajú
10,000 holdas birtok
egészben vagy pedig p u s z t á n k é n t i s 3000 h o l d a s r é s z l e t e k b e n
600, 800,
1000,
2000,
12 esetleg 15 évre bérbe adatik. Bővebb felvilágosítással líeng-yel
Marokrakó
Bernát
4624 . K.-Kanizsán
aratógépekre M e z ő h e g y e s e n 1897. állami aranyérem!
szolgál.
Első
mérnök és gyáros.
dij:
Budapest,
nagy
KUHNE E. losonban
1897. o k t ó b e r
23-án.
A cs. és kir. 4. hadtest hadbiztosságától.
Magyarország legrégibb, 1856 óta fennálló gazdasági gépgyára ajánlja: a legnépszerűbb és legkedveltebb 30°/o vetőmagot megtakarító
Utánnyomás nem dijaztatik.
„HUNGÁRIA" és „MOSONI DRILL"
sik és hegyes talajra, 17500 példányban elterjedve.
«««»«s«m9««aaa»«a»«eM{i»»MB«««9«a«a«««a««»«««»«<| Sack-féle ekéit, 2—3—4 vasú ekék. Legjobb Laacke-féle rét és szántóföld boronák. » a j á n l j a losonozi g y á r á b ó l , kitűnő minőségű Rosták, Konkolyozók, Szelelők, Wentzkyféle füllesztők; Répa- és szecskavágók stb. I UJ } „Rapid darálók" minden nagy- « ságban. UJ! Combinált hengerek: UJt Burgonya választók: UJ! Czirok cséplőgépek! a feltárt faecáliák, faecál-superphosphát,
S Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. |
ffaecál 4+ 4trágyáit
Különlegesség:
|
Takarmánykamra lerendezések! FŐRAKTÁR:
Budapest, VI., Váczi-kőrut
57 a.
|
t ö z e g p h o s p h o r s a v stb. stb. R é s z l e t e s á r j e g y z é k k e l ős felvilágosítással k é s z s é g g e l szolgál £ P&T
az igazgatóság
T63
3138 $
| Budapest, YL, Ándrássy-út 30. szára, II. emelet 8. a j t ó j
81. SZÁM. 7-ife ÉVFOLYAM'. Hirdetési ár 19 sióig 30 kr., ezen felül mindon szó * kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közlésénél minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték.
KÖZTELEK, l a >7. OKTÓBER HŐ 30.
KIS HIRDETESEK.
C s a U oly l e v é l •k r e v á l a s z o l u n k , m e l y e k h c l vál.tK^i ^ S!eükaége» levélbfeí^ e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, |
Földmives-
riadó diófa.
Gazdaságomba
földmives iskofáf jelesen vég C k)® n ^ é d t l S í e t Í daímak éfdWrWsé°iíéne?.m BizŐfolyamodványok, melyek nem
^ ^írnok
Földraives
gyíbtmányai
facsemeték.
Felsőbb iőgazdaság
helyettes gazda működik. Hat
hflldenek.
zredéyes orsz. i Báli
kitüntetve.
kerestetik
Eladó
tas, gazdasági iskolát végzett,
^
Czirok szalma seprőnek
Gróf Stainlein Ottó százdi birtokán:
Gépész-Kovács, :i jő bizonyítványokkal bir é a patkoló-tanfolyamot jeles és kir. szab.
küíálSan kcl?5Zgyak?rlati játkészpénz és teljes ellátás. Alf^TkazpontUdszáglgazgató* tágéhoz,u.p.Szirma^Bessenyöre Gépész-kovács, ügyes, megbizbató kerestetik, patkolásban jártasságáUó bizonyitványokkaligazolni képes.
venttós^ áiíás^L elfogad*' ÓSm
szállítója. Bregeaz am Bodonsss Itr. 637. ó Üuglans regi a) ' magas, darabja ete fenyő (pinus
38 éves, nyelven beszélő' ragtáfos,S nagyobb uradalmaknál működött, irodai munkára is képes, uj ívre kulcsári vagy magtárosi^állást
kévekötelek ÁLLATOK,
Önálló
MlKus,
Klausberger Károly
8
Mltendö\e Kfeitoytk sazdíoffi alatt nŐSú®andó2k6aS"Bf'háSnovember 15-ig. ' 4609
veles gazdatiszt, Tkl?ele°nleg 300—400 lii-ka Zalamegyében, 'ogadtatik. .Czim a kiadó
3000 holdas »adoMnlytermefésbeenSis'1kelS jártassággal bir. Bizonyitványmásolatokkal (melyek vissza megjelölés've^ ellátott ^ f * alatt e lapok kiadóhivatalába A kettős magyar levelezésben és a mezőgazdaság kereskedelmi ágában teljesen jártas, mérlegképes gazdasági számtartót_ kepátyázók előnyben rSszésüln'ek! Jakabfy Ignácz földbirtokos cseg, per isujszáMs.
Telivér d
tB
Vetőbnrgonya, kányi bérgazdaságban, nagyot mennyiségben tnétermázsái Ó
Bellán Mátyás,
Szőlővessző Bács-Cséb.
Rendelkező
mindkét ő Craegmillertő
50 O Hold !!! gazdasági épülete
vaW*^ Se?veí ber°ltnyÍ5! in
a
n
Nf.R héde (HOTesmeg:
töltvén" e í ' X o ^ a ^ ^ ^ " 1 ' dohánytermelés és jószágteS t 8 fén ^s11 sfkerLréak é tette, a melyről a volt "s jelenlegi főnökjei, valamint rendkívüli szorgalmáról én mintaszerű hüsígétől készséggel adnak a kitűnő bizonyítványokon kivül ke'ző tiszt. Szives Tegkereséstkot „H. J. 98." alatt továbbit a kiadóhivatal. 4539
Gazdatiszti állást keres egy kitűnő bizonyít-lyula! B u d i s t 8 , ^ ó t h i - 5 ványok és kiváló referenáziák- 20. (Tejcsarnok) kéretnek. 4622 kal biró ügyes, szakképzett, róm. kath. vallású, nőtlen 39 Tisztelt éves s a gazdálkodás minden ágában t ^ s e n j4rtas,_ a^ gaz- terén 27 évi gyakorlatf^ehSde5sati«s8sta'b1ŰC0™0kÍI r S^Snt UyenhaláfozCtt^?' gyakorlati teljes képzettség,Ují kellő iutelligentiával biró gaz1 na datiszt, a ki az emiltetteken ki- megfeleld, ^ ^rotee^óru^ne^n vüla régi ugy az amerikai szőlőkultúra, száraz és zöld ojtás, szőlőültetés, pinczekezelés és az állatoknak a ragályos betegsé- szüksége volna egy ' szi'é'itő gek elleni vSdoltását is sikeiegyobb birtokban "serény feltételek mellett titkár, pénztárSágban,' avagy^^egyéb^parte^Ieitok, számvizsgáló, mezőgazdatiszt van szolőkezelőtiszt azonnali belépésre almaztatni keveseifa tálaTztotí 0 '^ ^ „R" jelige alatt ^fíp^Madí hivatalához kéreinek. 4534
Gyiilcsísfliszfál,
v
Ö csász. és kir. Fensége József föherczeg és
szállítója
Dr. Lendl Adolf,
VEGYESEK,
« üszők és bikák. « az országos törzskönyvbe bejegyzettek, kaphatók a
B U D A P E S T , II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036
Simmenthali U. p.
Á c s .
r° 'szil^epp^^kőris^'pSoí óbb'és erősebb péTdtayok ^borfaju, ' fzBlSteíeí
Megvételre itetik 200 q elsS minőségű széna, 200 q árpa szalma 0 q buza szalma, melyek-
Borjuvérhast,
kutyabetegséget, baromfikolerát, sertésvészt, ugyizlnte az állatok mindennemű has"'ben gySttj'ik » " " '
men
thüringi labdacsok
Birtok-bérlet. kat. hold szántóföld, e: 16 gazdasági _ őpületeki
aíankatigzíiíó gép 125 írtért eladó
és
tanszerkészitö-
gazdaságban,
Facsemeték.
praeparatoriama
díszcserjék.
concóháti
Gazdatiszt, mezőgazdaság^minden ágában, lalásban és tejgazdaságban, czukorrépa és dohánytermelésben nagy jártassággal bir ; e minőségben már 23 év óta müegy helyben töltött, állást keadWvatolban.egtUdhatÚ Majorosi állást keres 27 éves, nős egyén,- ki több évi gyakorlattal és^ó M-
3033
VIII., József-körut 20. sz.
g y ö k e r e s és sima.
több éWgyakorlattal biró gazda-
ÍT
ÁLLÁST KERESŐK.
porfiókötelek
6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon
Egy
SzeVé!? §8" ""alatt T ^ i í d ó ' Gazdasági vagy későbbi belépésre^egy izr'.
4Vs m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drboi 7 frtért Ugyanily
uradalmi erdésznek
12 Jtért pekkingi ré
Gazdasági és tejgazdasági iskolátvégzett, koriattal11',birő8tté ^ta1 ^ á n í állá^ kéres^Czfm^ a ' kiadóid^
W98éévi j'anuá/ÍTejéíráUást
Szabadalmazott tiz é v i g is e l t a r t ó
hangszep-ipar Budapest,
tudományos eriekezese, igyszinte a használati utasítást ingye e^edüUwáros41 ™g CL. LAGEMAN igyészeti gyára Erfurt. Meg:ndelhetö minden gyógyszerész : állatorvos által dobozonként frt. 50 krért. Fír"«~ M™"Király-u. I!
Magyar
kincs
elismert
leg-jot»t>
Intézete
emlfisök és madarak természethü,művészi és tartós k i t ö m é s é r e . Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be.
Tförleszt. kölcsön földbirtokokra. IjWHVuM
kői-
'"fel. toekeli ^ UAurlesztelik asbely£&WeJk ni előleges költse?. n felvilágosítás dijta Beküldendő oakis a
H A L D E K magkereskedésében
Budapest, Károly-Mriit 9.
mely hatóságon ét a le„t«
Gözekéket, 1526
KÖZTELEK,
1897. OKTÓBER
fiO
30.
8 7 . SZÁM. 7-1K É V F O L Y A M .
EGEBESI
Gőz-utihengereket Gőz-utimozdonyokat
MÜTRACYA-GYÁR K R A M E K J . Ajánlja kellően' száraz és' könnyen szőrható műtrágyáit, nevezetesen
s z S L Csontli s z t - S u p e r p h o s p h á t o t , S a S : e t
és
Fölvilágositásokkal, árszabással és ismertető füzetekkel készséggel szolgál a kűzponti Iroda : 7 . kerület, Dorottya-utcza 9-dik szám.
BUDAFEST,
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
J o h n F o n r i e r & Co. T e l e f o n 92-so.
Budapest
Kelenföld,
a v a
^ l r
, á s s a n
Mern Stófíert
'
Budapest,
hol is épített n j t e l e p ü k ö n gőzeke s z e r k e z e t e i r ő l t á r l a t o t rendeztek be. U g y a n o t t t e l j e s e n b e r e n d e z e t t t a r t a l é k r é s z - r a k t á r t és javítóműhelyt t a r t a n a k f e n n .
V. ker, Váczi
úí
26.
Dúsan felszerelt raktárt tart a következő kiváló minőségi czikkekböl: I
Hengerelt rúd és idomvas, Vaslemez, mindenféle méretben.
keret- és D-vas, gerenda stb.
Szecskavágók Répavágók,
furócső stb. h^ivAl vízvezetéki- és csatornázási czélokra, valamint U n i O l b c s ö v e s , mindennemű felszerelési tárgyak víz-, légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. különlegességek saját gyáramból, mint: marók,
járgány- és kézihajtásra,
legújabb szabadalmazott
ivarmetsző, csővágó, Árjegyzékeit bérm sntve és i n g y e n .
„RAPID" darálógépek WentzKl-réle szabad.
S T T T F F ^ ! ! ? ^
gyorstakarmány-ffillesztőb
Gözekék
nagy készletben.
Friedlaender József gépgyára,
u t c z a i l o k o m o t i v o k , gőzcséplőgépek hajtására a főherczeffi vasmüvckből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások
B u d a p e s t , Vlíl., Küisö K e r e p e s i - u t I.
Az összes gazdasági gépek gyártása.
E r z h e r z o g l i c l i e
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
C a m e r a l
in T e s c h e n in S c h l e s i e n ,
- D i r e c t i o n czimen.
4091
3rnausein gépgyár magyarországi j E
l
s
ő
é
B U D A F E S T , Külső váczi-nt 1443. sz. egyedüli special s
a
GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági gépek. Czukorgyárak,
a
a
a
g
y
a
r
g
Mezőgazdasági
iparágak s z á m á r a t
\
szakbavágó
felvilágosítással,
p
g
y
á
r
tervekkel,
költségvetéssel
készségesen
.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
szolgálunk.
.
gyárt-
Hoffmeister-gőzmotor
Nevezetesen:
a legjobb, legolcsóbb és legbizto^Mafátaayárak [ b e r e n d e z é s e é s á t a l a k í t sá as ab .b g ő z g é p . — H e l y e t t e s i t m i n d e n gőzgépet és locomobilt. Cséplésre és Szeszgyárak > minden egyéb gazdasági gép hajtáSzaktekintély mezőgazdasági czukorgyárak és szeszsára a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel é s minden főzdék terén. egyéb hulladékkal. Minden nagyságS z ö v e t k e z e t i a l a p o n t ö b b m i n t 100 m e z ő g a z d a s á g i b a n , V2 l ó e r ő t ő l k e z d v e e g é s z 3 0 lóerőig gyártjuk. c z u k o r g y á r a t létesített. Minden
é
czélokra mint hajtóerő kiváló mánya a
