Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai Tanácsnoka
ELŐTERJESZTÉS
a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. november 29-i ülésére
Tárgy:
Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi és Etnikai tanácsnoka 2010-2012 évben végzett tevékenységéről
Előterjesztő: Ujházy Emil tanácsnok
Beszámoló 2012
Oldal 1
TISZTELT KÖZGYŰLÉS! Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének 65§-ának, (3) bekezdésében foglaltak szerint elkészítettem beszámolómat. A megyei önkormányzat nemzetiségekkel kapcsolatos döntései előkészítésében és végrehajtásában fontos szerep hárult a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Tanácsnokra és az önkormányzat által létrehozott „Komárom-Esztergom Megye a nemzetiségekért” Alapítványra. A beszámolási időszakban a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat törvényben foglalt kötelezettségei mellett is kiemelt figyelmet fordított a megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésére, a nemzetiségi identitás megőrzését szolgáló társadalmi- és művelődési folyamatok segítésére, a kisebbségekkel történő együttműködésre.
A Közgyűlés döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére alakuló ülésén 174/2010. (X. 28.) Kgy. határozatával választott meg a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Tanácsnoknak. A tanácsnok feladatait, működésének általános szabályait az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletében határozta meg. E rendelet felhatalmazása alapján megalkotott 5. számú mellékletében foglaltak szerint a tanácsnok legfontosabb feladatai: A megyében működő területi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatot tart, és közreműködik a megyei önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás előkészítésében és végrehajtásában. Figyelemmel kíséri a megyében működő települési kisebbségi önkormányzatok munkáját, működését, azokkal kapcsolatot tart. Együttműködik a nemzeti és etnikai kisebbségi feladatokat ellátó érdekképviseletekkel, kormányzati szervekkel. Figyelemmel kíséri a nemzeti és etnikai kisebbségi feladatokkal kapcsolatos jogalkotást, a jogszabályok érvényesülését, az érdekvédelmet és az érdekérvényesülést. A feladatkörébe tartozó ügyekben együttműködik a közgyűlés bizottságaival. A következőkben az új Nemzetiségi Törvényről, támogatási formákról és azok igénybevételének lehetőségeiről számolok be a Tisztelt Közgyűlésnek. Összefoglalómban kitérek a jelzett időszak alatt szervezett és lebonyolított rendezvényekről, díjak átadásáról és a munkámhoz tartozó egyéb eseményekről.
Beszámoló 2012
Oldal 2
NEMZETISÉGI TÖRVÉNY 2012. január 1-jén új nemzetiségi törvény lépett hatályba. A sarkalatos törvény a korábbi, 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat. Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a "többség-kisebbség" relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához. Az új szabályozásra azért is volt szükség, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás alapján. További feltételként a jogszabály előírja azt is, hogy legalább harmincan szerepelniük is kell a nemzetiségi választási névjegyzékben. E névjegyzék 2014-től nyilvános lesz, és folyamatosan vezetik majd. A tárca szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket. A nemzetiségek számára az új törvény biztosítja a kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget a települési önkormányzatoknál, továbbá a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három lesz, ha kevesebb, mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy, ha száznál többen. A jogszabály úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy szabályozzák, a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.
Beszámoló 2012
Oldal 3
A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt. A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga. A törvény erősíti a nemzetiségek anyanyelvi jogait is. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is. Az új törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről is, és rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás lehetőségét. Kitér arra is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét. A sarkalatos törvény összhangban van az alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Magyarország tizenhárom, több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségeké.
Beszámoló 2012
Oldal 4
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL IGÉNYBEVEHETŐ TÁMOGATÁSOK 1., A Kormány 28/2012. (III. 6.) Korm. rendelete a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről. 2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása. 2. § (1) E fejezet 2-8. §-ának hatálya a községben, a városban és a főváros kerületeiben működő nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: települési nemzetiségi önkormányzat), továbbá a megyében és a fővárosban működő nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: területi nemzetiségi önkormányzat) feladatarányos támogatására terjed ki. (2) E fejezet alkalmazásában a) általános működési támogatás: a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatokat a képviselőtestület alakuló ülését követő hónap 1-jétől e rendelet szerint megillető, a nemzetiségi önkormányzati működéssel közvetlenül összefüggő - a Nj. tv. 80. § és 159. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által biztosított feltételeken kívüli - feltételek biztosítására, a nemzetiségi közfeladatok ellátásához közvetlenül kapcsolódó rezsi típusú és munkabér típusú költségek fedezetéül szolgáló támogatás; b) feladatalapú támogatás: a támogatási évben általános működési támogatásban részesült, és a Támogatónak a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár) intézett, a feladatalapú támogatás utalására vonatkozó rendelkező levele keltének időpontjában működő települési és területi nemzetiségi önkormányzatoknak az e rendeletben rögzített feltételrendszer alapján nyújtható, a nemzetiségi önkormányzat által a Nj. tv. szerinti nemzetiségi közfeladatok ellátásához közvetlenül kötődő támogatás; c) a feladatalapú támogatás alapjául szolgáló időszak: a költségvetési év (támogatási év) április 1. napját megelőző 12 hónap; d) feladatarányos támogatás: a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok általános működési és feladatalapú támogatása; e) a visszafizetésből keletkezett előirányzat-maradvány azonos célú felhasználása: a tárgyévben fel nem használt és visszautalt támogatásokból a rendeletben meghatározott módon képződő és megállapított támogatás. (3) A kormányhivatal megküldi a rendelkezésére álló valamennyi települési és területi nemzetiségi önkormányzati testületi jegyzőkönyvet és mellékleteit (elektronikusan vagy papír alapon, zárt ülés esetén kizárólag a határozat-kivonatokat papíralapon) - annak a kormányhivatalhoz történő beérkezését követő öt munkanapon belül - a Támogatónak. (4) A települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok számára a mindenkori költségvetési törvényben megállapított - a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok általános működési és feladatalapú támogatására együttesen fordítható - feladatarányos támogatás felosztási aránya: egyharmad rész általános működési támogatás, kétharmad rész feladatalapú támogatás. Beszámoló 2012
Oldal 5
(5) Az egy területi nemzetiségi önkormányzatra jutó általános működési támogatás összege az egy települési nemzetiségi önkormányzatra jutó általános működési támogatás kétszerese. (6) Ha a települési és a területi nemzetiségi önkormányzat év közben megszűnik, a megszűnését követő hónap 1-jétől nem illeti meg az általános működési támogatás időarányos része, továbbá a feladatalapú támogatásnak a megszűnés időpontját megelőzően kötelezettségvállalással nem terhelt része. (7) A helyi önkormányzat jegyzője – az időközi választás eredménytelenségét követően – a települési és területi nemzetiségi önkormányzatot meg nem illető támogatásokról való lemondásáról a települési és területi nemzetiségi képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) megszűnését követő három napon belül értesíti a Támogatót, a kormányhivatalt és a Kincstárat, valamint egyidejűleg intézkedik a kiutalt támogatásoknak a Kincstár részére történő visszafizetéséről.
3. Az általános működési támogatás 3. § (1) Általános működési támogatásra a támogatási évben január 15. napjáig a kormányhivatal által a Támogatónak megküldött értesítések alapján a Támogató által összesített jegyzékben szereplő, működő települési és területi nemzetiségi önkormányzat jogosult. (2) Az általános működési támogatás egy települési és egy területi nemzetiségi önkormányzatra jutó éves összegét a Támogató közleményként minden év január 31-éig közzéteszi a Magyar Közlönyben. (3) A Támogató az éves általános működési támogatásról január 31-éig kibocsátott rendelkező levél alapján intézkedik a Kincstárnál a támogatásban részesülő települési nemzetiségi önkormányzatok jegyzékének egyidejű megküldése mellett. A támogatás egy összegben történő folyósítása iránt a Kincstár tizenöt naptári napon belül intézkedik. (4) A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatásának kifizetése a nemzetiségi önkormányzatok fizetési számlájára való átutalással történik. (5) Az időközi választás során az újonnan megalakult települési és területi nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület részére a képviselő-testület megalakulásáról szóló értesítés alapján, az értesítésnek a Támogatóhoz történő beérkezésétől számított harminc naptári napon belül, egy összegben kerül sor az e rendelet szerinti időarányos általános működési támogatás Kincstár által történő folyósítására, a Támogató által – a képviselő-testület megalakulásáról szóló értesítés beérkezésétől számított 15 naptári napon belül – megtett intézkedés alapján.
Beszámoló 2012
Oldal 6
(6) A települési nemzetiségi önkormányzat esetében az általános működési támogatás mértéke a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai alapján kerül megállapításra. E szerint a települési nemzetiségi önkormányzat részére megállapítható általános működési támogatás az egy települési nemzetiségi önkormányzatra eső átlagtámogatás összegének a) 3%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen négy főnél kevesebb, b) 50%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen legalább négy, illetve legfeljebb harminc, c) 100%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen legalább harmincegy, illetve legfeljebb ötven, d) 200%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen meghaladja az ötvenet. (7) A területi nemzetiségi önkormányzat esetében az általános működési támogatás mértéke a megyében (fővárosban) a támogatási év január 1-jén működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok számának figyelembevételével kerül megállapításra. Eszerint a területi nemzetiségi önkormányzat részére megállapítható általános működési támogatás az egy települési nemzetiségi önkormányzatra eső átlagtámogatás összegének a) kétszerese, ha a megyében (fővárosban) működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok száma legalább tíz, illetve legfeljebb húsz, b) négyszerese, ha a megyében (fővárosban) működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a húszat.
4. A feladatalapú támogatás 4. § (1) Feladatalapú támogatásra jogosult az a települési és területi nemzetiségi önkormányzat, amelynek a 2. § (3) bekezdése szerinti rendben megküldött, a 2. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időszakban megtartott négy képviselő-testületi szóló jegyzőkönyve a Támogatóhoz a támogatási év április 15. napjáig megérkezik. Amennyiben a települési és a területi nemzetiségi önkormányzat a közmeghallgatás megtartására nem ezen négy testületi ülés egyikén került sor, a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet is meg kell küldeni a Támogató részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő, a határidő lejártát követően hiánypótlásnak helye nincs. (3) A feladatalapú támogatási keretet a települési és területi önkormányzatok között fel kell osztani úgy, hogy a területi önkormányzatok száma kétszeres szorzóval számítódik. A támogatási évben megállapított egy pontszám forintértékét a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a rendelkezésre álló költségvetési keret és az érintett nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott összes pontszám hányada adja. A települési és területi nemzetiségi önkormányzat éves feladatalapú támogatása a pontszám forintértékének és az önkormányzatnak megállapított pontszám szorzata. (4) A kormányhivatalok a nemzetiségi önkormányzatok fizetési számlaszámait tartalmazó jegyzéket a támogatási év április 15. napjáig megküldik Támogató részére. Beszámoló 2012
Oldal 7
(5) A Támogató július 15-ig megküldi a Kincstár részére utalás céljából a támogatásban részesülő települési és területi nemzetiségi önkormányzatok jegyzékét és az egyes nemzetiségi önkormányzatok részére megállapított támogatási összeget. (6) A támogatás folyósításáról a Kincstár - a Támogató által kibocsátott rendelkező levél alapján - tizenöt naptári napon belül intézkedik a nemzetiségi önkormányzatok fizetési számláira történő utalás útján.
II. FEJEZET 7. Az országos nemzetiségi önkormányzatok, intézményeik, és a nemzetiségi sajtó működési támogatása. 9. § (1) Ezen fejezet hatálya az országos nemzetiségi önkormányzatok, intézményeik és a nemzetiségi sajtó működési támogatására (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) terjed ki. (2) E fejezet alkalmazásában a) nemzetiségi önkormányzati intézmény: az országos nemzetiségi önkormányzat által költségvetési szervként vagy nonprofit gazdasági társaságként alapított, vagy más szervezettől átvett, vagy más szervezettel közösen működtetett, nyilvántartásba vett szervezet; b) nemzetiségi sajtó: az a nemzetiségi időszaki lap, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított, vagy – nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében – amelynek alapítójával és kiadójával az országos nemzetiségi önkormányzat a lap működésének támogatására megállapodást kötött, illetve az az elektronikus médium, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított, vagy - nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében - amelynek alapítójával és működtetőjével az országos nemzetiségi önkormányzat a médium működésének támogatására megállapodást kötött. 10. § A támogatás negyedévenkénti egyenlő részletekben történő folyósítása iránt a Támogató a költségvetési törvény hatálybalépését követően, január 15. napjáig, ezt követően minden negyedév első hónap 15. napjáig intézkedik a Kincstárnál. A Kincstár a rendelkezést követő 5 munkanapon belül intézkedik a támogatás folyósítása iránt. 11. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat az országos nemzetiségi önkormányzat alakuló ülését követő 30 naptári napon belül - egyéb esetben bármilyen adatváltozás esetén három naptári napon belül - benyújtja a Támogatónak egy-egy eredeti vagy hiteles másolati példányban a) az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése alakuló ülésének jegyzőkönyvét, b) az országos nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, amennyiben a törzskönyvi nyilvántartásba vételre sor került, c) az országos nemzetiségi önkormányzat elnökének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, Beszámoló 2012
Oldal 8
d) a támogatni kívánt, az országos nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő nemzetiségi önkormányzati intézmények és nemzetiségi sajtó jegyzékét szervezetenkénti támogatási összeg megjelölésével és a 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást, e) ha a támogatásban részesülő nemzetiségi sajtó működtetője nem az országos nemzetiségi önkormányzat, akkor a támogatásban részesülő nemzetiségi sajtó működtetőjének alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, valamint a hatósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozatot, f) az országos nemzetiségi önkormányzat valamennyi bankszámlájának vezetéséről szóló, a bankszámlákat vezető hitelintézetek által kiállított eredeti igazolást, g) az országos nemzetiségi önkormányzat felhatalmazását a Kincstár részére arra vonatkozóan, hogy jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén, a Támogató erről szóló értesítése alapján, az f) pont szerinti bankszámlákat beszedési megbízás alapján megterhelje, a Kincstár javára, h) az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közölt adatokban bekövetkező változást annak bekövetkeztét követő három naptári napon belül hiteles módon igazolja és megküldi a Támogatónak, i) az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát annak tudomásulvételéről, hogy a Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e fejezet rendelkezései alapján bejelentett költségvetésből nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek vonatkozó jogszabályban rögzített adatait elektronikus úton megküldi illetékes adóhatóság részére, j) az országos nemzetiségi önkormányzat 2012. évre vonatkozó, közgyűlés által elfogadott költségvetését. (2) A támogatásról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet az országos nemzetiségi önkormányzat, az érintett intézmény, az időszaki lap kiadója, illetve az elektronikus médium működtetője. (3) Az országos nemzetiségi önkormányzat a támogatás felhasználásáról az összevont költségvetési beszámolója elfogadását követő 15 napon belül - a központi költségvetésből nyújtott támogatások elszámolására vonatkozó szabályozás szerinti - szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a Támogatónak.
Beszámoló 2012
Oldal 9
2012. ÉVI FELADATALAPÚ TÁMOGATÁSOK A MEGYÉNKBEN
NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÁCS VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÁSZÁR KÖZSÉG ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA BAJI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT BAJÓT KÖZSÉG CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATA BAKONYSÁRKÁNYI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT CSOLNOKI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT DÁG KÖZSÉG NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA DOROGI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT DOROGI ÖRMÉNY ÖNKORMÁNYZAT DOROGI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT DOROGI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT DUNASZENTMIKLÓS ESZTERGOMI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT RUSZIN NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ESZTERGOM NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ESZTERGOM ESZTERGOMI CIGÁNY NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ESZTERGOMI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ESZTERGOMI BOLGÁR ÖNKORMÁNYZAT KECSKÉDI NÉMET NEMZETISÉGI Beszámoló 2012
Ács
2012. ÉVI TELEPÜLÉS FELADATALPÚ TÁMOGATÁS (Ft) 309 869 Ft
Ászár Baj Bajót Bakonysárkány
95 344 Ft 1 811 544 Ft 71 508 Ft 214 525 Ft
Csolnok
1 048 789 Ft
Dág
1 144 133 Ft
Dorog
262 197 Ft
Dorog Dorog Dorog
619 739 Ft 262 197 Ft 1 024 953 Ft
Dunaszentmiklós
905 772 Ft
Esztergom
1 096 461 Ft
Esztergom
452 886 Ft
Esztergom
309 869 Ft
Esztergom
834 264 Ft
Esztergom
715 083 Ft
Esztergom Kecskéd
95 344 Ft 1 597 019 Ft Oldal 10
ÖNKORMÁNYZAT KOMÁROMI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KOMÁROMI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KOMÁROMI UKRÁN NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT LEÁNYVÁRI NÉMET ÖNKORMÁNYZAT MÁRIAHALOM KÖZSÉG NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA MOGYORÓSBÁNYA SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT NYERGESÚJFALU RUSZIN NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT NYERGESÚJFALU OROSZLÁNYI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT OROSZLÁNYI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT PILISCSÉVI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT PILISCSÉVI BOLGÁR ÖNKORMÁNYZAT SÁRISÁPI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT SZOMÓD NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZOMOR TARDOSI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TARJÁNI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TÁRKÁNY KÖZSÉG ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA TATAI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TATABÁNYAI GÖRÖG NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TATABÁNYAI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TATABÁNYAI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TATABÁNYAI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT Beszámoló 2012
Komárom
214 525 Ft
Komárom
452 886 Ft
Komárom
357 541 Ft
Leányvár Máriahalom
715 083 Ft 476 722 Ft
Mogyorósbánya
452 886 Ft
Nyergesújfalu
953 444 Ft
Nyergesújfalu
95 344 Ft
Oroszlány
1 215 641 Ft
Oroszlány
977 280 Ft
Piliscsév Piliscsév Sárisáp Szomód
1 382 494 Ft 95 344 Ft 1 167 969 Ft 1 358 658 Ft
Szomor
929 608 Ft
Tardos
1 287 150 Ft
Tarján
834 264 Ft
Tárkány
1 208 514 Ft
Tárkány
1 072 625 Ft
Tata
476 722 Ft
Tatabánya
1 001 116 Ft
Tatabánya
1 477 839 Ft
Tatabánya
405 213 Ft
Tatabánya
1 072 625 Ft Oldal 11
TATABÁNYA-BÁNHIDAI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI NÉMETEK ÖNKORMÁNYZATA KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT VÉRTESSOMLÓ NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA VÉRTESTOLNA KÖZSÉGI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT VÉRTESSZŐLŐSI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Beszámoló 2012
Tatabánya
1 525 511 Ft
Tatabánya
1 312 101 Ft
Tatabánya
1 864 565 Ft
Vértessomló
476 722 Ft
Vértestolna
452 886 Ft
Vértesszőlős
1 096 461 Ft
Oldal 12
2012. ÉVI ÉRVÉNYTELEN FELADATALAPÚ TÁMOGATÁSOK A MEGYÉNKBEN BANA KÖZSÉG ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT GYERMELY KESZTÖLCI SZLOVÁK ÖNKORMÁNYZAT KISBÉR VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYE LÁBATLAN VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA MOGYORÓSBÁNYA KÖZSÉG NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT PILISMARÓT CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT, TÁT TATAI NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT TATAI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT VÁRGESZTES
Beszámoló 2012
Bana Gyermely Kesztölc Kisbér Környe Lábatlan Mogyorósbánya Pilismarót Tát Tata Tata Várgesztes
Oldal 13
2012. ÉVI FELADATALAPÚ TÁMOGATÁSOK MEGYEI BONTÁSBAN Megye
Jász Heves Szabolcs BAZ Tolna Vas Nógrád Somogy Csongrád Veszprém Zala Pest Hajdú-Bihar Fejér Bács-Kiskun Budapest Baranya Györ-MosonSopron Békés KEM
önkormányzatok
Érvénytelen pályázatok
45 66 150 243 100 52 104 132 41 102 74 210 70 48 88 215 319
9 25 38 56 6 12 27 17 10 7 11 54 13 3 10 44 10
54 84 61
4 12 12
Megítélt támogatási összeg
6 443 976 Ft 11 391 192 Ft 38 788 878 Ft 65 341 831 Ft 42 932 363 Ft 19 235 280 Ft 37 172 496 Ft 56 101 924 Ft 15 688 382 Ft 51 945 757 Ft 34 452 517 Ft 86 232 087 Ft 32 113 232 Ft 28 297 981 Ft 49 690 471 Ft 110 551 612 Ft 200 847 872 Ft 34 537 846 Ft 50 321 793 Ft 39 281 235 Ft
Egy érvénytelen önkormányzatra pályázatok jutó támogatási átlag átlag
178 999 Ft 277 834 Ft 346 329 Ft 349 422 Ft 456 727 Ft 480 882 Ft 482 760 Ft 487 843 Ft 506 077 Ft 546 797 Ft 546 865 Ft 552 770 Ft 563 390 Ft 628 844 Ft 637 057 Ft 646 501 Ft 649 993 Ft
80,0% 62,1% 74,7% 77,0% 94,0% 76,9% 74,0% 87,1% 75,6% 93,1% 85,1% 74,3% 81,4% 93,8% 88,6% 79,5% 96,9%
690 757 Ft 698 914 Ft 801 658 Ft
92,6% 85,7% 80,3%
A táblázatból kiolvasható, hogy megyénk az élen jár az egy-egy nemzetiségi önkormányzatra jutó támogatásban. Ez azt jelenti, hogy kiemelkedő munkát végeznek, mind a helyi, mind a megyei nemzetiségi önkormányzataink. Sajnálatos, - adminisztratív hibák miatt -, 12 önkormányzat nem kapott támogatást! Ezért a jövőben kiemelt figyelmet szentelek az önkormányzatok adminisztratív munkájára is. Kapcsolattartási feladatot vállalok a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a kormányhivatal között. Ez nemcsak a jegyzőkönyvek eljuttatását jelenti, hanem azt is, hogy bármilyen ügyesbajos dolgukkal várom az önkormányzatok megkeresését.
Beszámoló 2012
Oldal 14
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 2011-ben, majd 2012 június 5-én, a nemzetiségi önkormányzatok és a megyei önkormányzat megállapodást írtak alá. A megállapodás alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat anyagi támogatásban részesíti a megyében működő három nemzetiségi önkormányzatot. A megállapodás értelmében a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat 500 000 Ft vissza nem térítendő, kötetlen felhasználású hozzájárulást biztosít a német, a szlovák és a cigány nemzetiségi önkormányzatok részére. A megállapodást a szlovák önkormányzat nevében Nagy Mária, a német önkormányzat nevében Waldmanné Baudentisztl Éva, a cigány önkormányzat nevében pedig Vörös István írták alá. Mindhárom vezető köszönetét fejezte ki, hogy a megye, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, továbbra is támogatja a nemzetiségeket. Nemzetiségi Tanácsnokként további, a civil és gazdasági élet szereplőinek bevonását javasoltam a nemzetiségek támogatási rendszerébe.
Beszámoló 2012
Oldal 15
„KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE A NEMZETISÉGEKÉRT” ALAPÍTVÁNY A civil pénzek bevonását segítené, ha a „Komárom-Esztergom Megye a nemzetiségekért” alapítvány működését átalakítanánk. Néhány gondolat a tervezett átalakításról. A KomáromEsztergom megyei nemzetiségek tevékenységének támogatására a Megyei Önkormányzat által létrehozott Alapítvány lenne jogosult. A támogatási alap a különböző megyei és országos cégek, magánszemélyek adományaiból áll össze. Pályázatot benyújtani az adott nemzetiség kisebbségi önkormányzata tud. A különböző szervezetek kétféle támogatási formára pályázhatnának: • rendezvényszervezés helyi rendezvények szervezése megyei rendezvények • beruházások intézmények tárgyi eszközeinek beszerzése A támogatási intenzitás 50-80% között lenne, a minimális támogatási intenzitás segítségével le lehet korlátozni a beruházások nagyságát. Támogatható tevékenységek:
Fellépők díjazása Terem/terület bérlet Hirdetés tárgyi eszközök
Pályázati adatlap A pályázati felület elektronikusan lenne elérhető, tartalmazná: a pályázat célját pályázó szervezet elérhetőségét, tisztségviselőjét támogatás összegét, intenzitását Az adatlap mintegy 3-4 oldal terjedelmű lenne, törekedve az egyszerűségre Pályázatok elszámolása Az elszámoláshoz szükséges dokumentumokat elektronikus és postai úton is be kell nyújtani. Az elektronikus felülettel meggyorsíthatók a pályázati pénzek kifizetései. Beszámoló 2012
Oldal 16
NEMZETISÉGI FÓRUM A MEGYEHÁZÁN A január elsején életbe lépett új Nemzetiségi Törvénnyel, a nemzetiségeket érintő támogatásokkal és pályázati lehetőségekkel kapcsolatosan tartottunk tájékoztató fórumot a Megyeházán. A Szlovák Önkormányzat elnöke, Nagy Mária által kezdeményezett rendezvényt nemzetiségi tanácsnokként segítettem. Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy nagyon örült a kezdeményezésnek és támogatásáról biztosította a szervezőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy az idén január elsejével hatályba lépett nemzetiségi törvény új kereteket, lehetőségeket kínál, és nagyobb védelmet nyújt a Magyarországon élő nemzetiségeknek. Szellemiségét mi sem rajzolja ki jobban, mint hogy a kisebbség szó helyett a nemzetiség szavunkat rögzíti. Az új sarkalatos törvény indoklása szerint a jogszabály összhangban van az új Alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Majd hozzátette, hogy ennek a gondolatnak a megfogalmazása európai mértékkel mérve is egyedülálló és követendő példa. A köszöntők után dr. Budai Miklós, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője a feladatalapú támogatásokról és az új nemzetiségi törvényről szólt. Tájékoztatott arról, hogy a nemzetiségi önkormányzatok feladat és hatásköre bővült, ugyanis részt kell venniük a települést érintő közfoglalkoztatásban. A feladatalapú támogatásokkal kapcsolatban felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a képviselőknek évente négy ülést és egy közmeghallgatást kötelező tartani, melyekről a jegyzőkönyveket 15 napon belül kell a kormányhivatalnak megküldeni. Balázs Ildikó, a Wekerle Sándor Alapkezelő osztályvezetője a pályázati lehetőségeket ismertette. Elmondta, hogy még a héten megjelennek a pályázati kiírások az alapkezelő honlapján. Arról is tájékoztatott, hogy a pályázatok beadása a jövőben elektronikus úton lesz lehetséges, melynek megismertetésére tanfolyamokat tartanak az országszerte.
Beszámoló 2012
Oldal 17
Tennünk kell a nemzetiségünkért A nemzetiségi fórumon tanácsnoki beszédemben a kulturális autonómia bővítésére helyeztem a hangsúlyt. „A nemzetiség kérdését az dönti el: ki, hová tartozónak érzi magát. NEM AZ ANYANYELV. Nem is az, hogy hol ringatták bölcsődet, vagy hol domborulnak őseid sírjai. Az anyanyelv, a bölcső meg a sír NAGY ERŐ, de önmagában NEM ELÉG... erre világosan megtanított a történelem.” Benedek Elek unokája, István vetette papírra mindezt. Az író ebben a korban, bár még azelőtt élt, hogy újra kiéleződött volna a nemzetiségi kérdés határon innen és túl. Tény, hogy a januártól élő szabályozás szerint a hangsúly azon van, ki hová tartozónak érzi magát. Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Csak egy példa a sok hétköznapi történelemből: mindannyian magunkénak érezzük a száztagú cigányzenekart, amikor nemzetközi pódiumon magyar sikereket ér el és mindannyian a fejünket csóvájuk, amikor egy bűneset kapcsán általánosítva egy egész nemzetiséget ítélnek el bőrük színe alapján. Ezek a példák jól illusztrálják, mitől nehéz a területet szabályozni. A kulturális autonómia kiteljesítése, mint a jogszabály célja, ÖSSZETETT társadalmi kérdést takar. A korábbi KISEBBSÉGI szóhasználat NEMZETISÉGIRE váltása talán csak hangulati elem, hogy ne TÖBB- és KISEBB népcsoport sajátosságairól beszéljünk, hiszen ÖSSZMAGYAR kultúráról van szó. A valódi nemzetiségi közösségek nem kihívásként, hanem mintegy védőhálóként tekintenek az új törvényre, amely segít kiszűrni a visszaéléseket. A médiajogokat szabályozó passzus például éppen az egyes nemzetiségi sajátosságok megismertetését lendítheti előre. Mert VÉLEMÉNYT csak arról mondhatunk, amit ISMERÜNK. Elébe mehetünk az általánosításnak, lojalitást vívhatunk ki a saját kultúránk, a saját történelmünk számára. A többes szám első személy nem hiábavaló megfogalmazás részemről. MI EGYÜTT alkotjuk Magyarországot, EGYÜTT éljük meg a mindennapokat - azok szürkeségével és színes ünnepeivel EGYÜTT. Ha pedig egy település határához érve magyarul, rovásírással és az adott nemzetiség nyelvén is olvashatjuk a város, község nevét, bizton tudhatjuk: az itt élők ápolják hagyományaikat, és ŐSZINTÉN hisznek a KÖZÖS munka sikerében. Kire mondhatjuk hát, hogy JÓL vagy ROSSZUL gondolkodik a nemzetiség kérdéséről? Aki vallja, hogy az anyanyelv, a bölcső és a sírhalom nem elegendő erő? „Az elődök kultúrája egy-kettő elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Ezek már Kodály Zoltán gondolatai. KÉRDEM ÉN: nem ugyanarról a feladatról szól író és zeneszerző? TENNÜNK KELL A NEMZETISÉGÜNKÉRT - legyünk hazánk több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert tizenhárom nemzetisége bármelyikének tagja. ERRE a szolgálatra való a mai konferencia is. Jó tanácskozást, hasznosítható információkat kívánok mindannyiunknak!
Beszámoló 2012
Oldal 18
„VENDÉGSÉGBEN A MÚZEUMBAN!” A Tatai Német Nemzetiségi Múzeum vezetőségével, Dr. Fülöp Éva Mária irányítása alatt egy többéves projekt indult el 2010 decemberében. Az új kezdeményezés lényege, hogy egy-egy német nemzetiségi település egy éven át a múzeum „vendége”. A sort Tarján kezdte, 2011 áprilisától decemberéig. 2012-ben fűtéstakarékossági okokból májustól-szeptemberig Dunaszentmiklós programjait ismerhettük meg, 2013-ban Szomód folytatja a bemutatkozást. Az adott település a Múzeum földszinti helyiségben saját kiállítást rendez be és Tata eseménynaptárát figyelembe véve foglalkozásokra is invitálja az érdeklődőket. A programok kivitelezését az érintett nemzetiségi önkormányzatok, települési önkormányzatok, egyesületek, intézmények vállalják. De folyamatos segítséget biztosít a Tatai Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat valamint a Megyei Önkormányzat is. A programsorozat célja, a megyei németség jobb megismertetése az itt élőkkel, az ide látogatókkal. A megye kisebbségei, így a német népcsoport is gazdagítja az itt élők kultúráját, fontos szerepet töltenek be a másság elfogadásában, a tolerancia kialakításában. Széles körben kívánjuk megszólítani a kisebbségi élet iránt érdeklődőket. A rendezőknek, kiállítóknak pedig jó érzés, ha figyelnek ránk, érdeklődnek múltunk, történelmünk, néptánc- és népzenei kultúránk iránt, hiszen célunk a hagyományápoláson túl az itt élő közösségek erősítése. A „Vendégségben a Múzeumban” programsorozat jó lehetőség volt, hogy a nemzetiségek megmutassák kincseiket, bemutassák kultúrájukat, bemutatkozzanak a német nemzetiségi települések Tatán, a Német Nemzetiségi Múzeumban.
Beszámoló 2012
Oldal 19
Beszámoló 2012
Oldal 20
Beszámoló 2012
Oldal 21
A HATÁRON ÁTÍVELŐ PROGRAMOK ERŐSÍTIK A KÉT ORSZÁG KAPCSOLATÁT Ünnepi helyszínen rendezték meg a Rába-Duna-Vág Európai Területi Együttműködési Csoportosulás közgyűlését, melyet szakmai konferencia követett. Az esztergomi szent Adalbert Lelkiségi és Konferencia központ méltó környezetet biztosított a rendezvénynek, melyen több neves személyiség is képviseltette magát. A három, csoportosulást alapító megye (KomáromEsztergom megye, Győr-Moson- Sopron megye és a szlovákiai Nagyszombat megye) megyei elnökein és képviselőin kívül jelen volt Peter Weiss, Szlovákia magyarországi nagykövete, dr. Balogh Csaba Magyarország szlovákiai nagykövete, dr. Rétvári Bence államtitkár valamint több szlovák-magyar határon alakult társ EGTC képviselője. Popovics György, a csoportosulás megalapítását kezdeményező Komárom-Esztergom megyei elnök a következő gondolatokkal nyitotta meg a konferenciát: „ Nagyon örülünk annak, hogy Nagyszombat megye az elsők között ismerte fel: az ilyen jellegű együttműködés Szlovákia és Magyarország között az Európai Unió keretein belül mindkét fél számára gyümölcsöző lesz. Sok lehetőséget kínál a jövő, melyeket közösen kell kihasználnunk eme együttműködési forma keretein belül”. A köszöntőben Mikus Tibor, nagyszombati megyei elnök a következőképpen emelte ki az új szervezet jelentőségét: „ Nemzeteink sokáig együtt, később egymás mellett éltek. Most újra lehetőségünk van együtt dolgozni, a közös munka kereteit az Európai területi együttműködési csoportosulás adja. Ez az új eszköz lehetőség, valamint felelősség mindkét ország számára. Eszközül szolgál, ahhoz, hogy új fejlesztéseket valósítsunk meg, és a Duna mindkét oldalán emeljük a lakosság életszínvonalát“. Dr. Szakács Imre, Győr-Moson-Sopron megye elnöke kiemelte: "Olyan jellegű együttműködésről van szó, mely élvezi az Európai unió támogatását és amennyiben e három megye megtalálja a közös érintkezési felületeket, jelentős forráslehetőséget biztosít a térség fejlesztéseire. A mai napon lefektettük a közös munka alapelveit, és reméljük, hogy jövedelmező lesz a három megye polgárai számára“. A rendezvényen részt vett Kvarda József, Nagyszombat megye alispánja, aki a szervezet megalakulását ezidáig koordinálta, ezentúl a Felügyelő Bizottság munkájába kapcsolódik be. Kimelte, hogy a Rába-Duna-Vág az első olyan EGTC a szlovák-magyar határon, melynek megyék az alapító tagjai és ezáltal előnyösebb pozícióból, magasabb szinten, több erőt tömörítve tud majd pályázni, mint a kisebb közigazgatási egységek által alapított csoportosulások. A megalapított EGTC majdnem lefedi a magyar-szlovák közös Duna-szakaszt, ezért működésének természetes kerete lesz a Duna-stratégia. Pályázatai felölelik majd az árvízvédelem, a vízi közlekedés és szállítás, a vízminőség-védelem, a turizmus, a gazdaságfejlesztés, a dunai identitás megőrzésének területeit. A következő uniós költségvetési ciklusban főként ezek megvalósításához lehet majd támogatást nyerni. A Rába-Duna- Vág EGTC pályázatai esetén nem egymás elől, egymással versengve, hanem a közös célok megfogalmazásával és projektekbe ültetésével tud majd az új szervezet pályázni.
Beszámoló 2012
Oldal 22
„NYÍLT NAPOK“ BRÜSSZELBEN Simon Géza megyei alelnök vezetésével hattagú delegáció képviselte megyénket a „Nyílt napok 2012 Brüsszel: régiók és városok európai hete” rendezvényen 2012. október 8-11 között az Európai Unió fővárosában. A négynapos rendezvény szakmailag az egyik legjelentősebb esemény, melynek keretében az EU helyi és regionális képviselői arról cserélnek eszmét, miként lehetne a versenyképességet, a növekedést és a foglalkoztatást fellendíteni. A tízedik alkalommal megrendezett eseményen mintegy 6000 érdeklődő vett részt Európa országaiból. A szakmai fórumokon a legjelentősebb témák arra fókuszáltak, hogy milyen módon segíthetnek a városok és a régiók Európának kilábalni a gazdasági válságból, továbbá: hogyan határozzák meg a régióknak szánt jövőbeli uniós támogatások prioritásait. Ezek az uniós támogatások az EU kevésbé fejlett régióinak felzárkóztatását hivatottak elősegíteni, úgy, hogy egy egységes és erős Unió tudjon szembenézni a globalizált világgazdaság kihívásaival. Az Európai Bizottság elkészítette javaslatát, hogy az újabb hét évre szóló (2014-2020) költségvetési kereten belül a kohéziós politika, a regionális támogatások mely területekre koncentrálódjanak. A sarokpontok már megvannak, az ilyen szakmai fórumok, mint a „Nyílt Napok” is a részletek legoptimálisabb kidolgozására tesznek javaslatokat. A megyei közgyűlés képviselői mellett a Rába-Duna-Vág EGTC szakmai delegációja is részt vett a rendezvényen. Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások jövőjével, szerepével a 2014-2020-as időszakban több jelentős workshop foglalkozott, melyeket október 9-én délután a magyar tagságú EGTCk kiállítása és bemutatkozása zárt. E fogadáson a magyarországi EGTCk hungarikumokkal vendégelték meg az érdeklődőket és részletesen ismertették az eddig elért eredményeiket. Az eseményt egy közös vacsora követte Deutsch Tamás EP képviselővel, aki szakmai támogatásáról biztosította az együttműködési csoportosulások képviselőit. Komárom- Esztergom megye időben megkezdte a felkészülést a 2014-2020-as időszak kihívásaira, és az első megyei szintű EGTC, a Rába- Duna-Vág EGTC alapításának kezdeményezőjeként tudatosan, nagy szakmai energiát fektetve készül az EGTC-k jövőbeni jelentős feladatainak ellátására és a határon átnyúló megyei fejlesztések megfelelő színvonalú előkészítésére.
Beszámoló 2012
Oldal 23
MEGYEI KÉPVISELŐK EGYEZTETTEK Az előzőekben ismertetett brüsszeli Nyílt Napok eseményén megyénk képviseletében Winkfein Csaba frakcióvezető és Ujházy Emil tanácsnok is részt vett. Ennek során Göncz Kinga képviselővel egyeztettek az Európai Szociális Alappal kapcsolatos kérdésekről. A frakcióvezető felvetette, hogy az alap forrásait felhasználva kell Magyarország egyik nagy problémáját, a fiatalok elvándorlását, megállítani. Megerősítette, hogy az MSZP programot dolgoz ki a munkahelyteremtés, az oktatás, a családalapítás és a lakhatás területén, hogy itthon is adottak legyenek a feltételek az önálló életkezdéshez. A képviselők ezt követően Francesco De Angelis olasz Európa Parlamenti képviselővel is találkoztak, aki az Európai Térségi Együttműködés (ETC) szabályozásának úgynevezett árnyékjelentés tevője. Az olasz képviselő kérte magyar partnerei segítségét, hogy jutassák el azokat a magyarországi tapasztalatokat, amelyik segítségével még hatékonyabbá lehet tenni az ilyen típusú területi együttműködéseket. A képviselők javaslatokat fogalmaztak meg az egyszerűbb és gyorsabb pályáztatási rendszer kidolgozására és külön hangsúlyozták, hogy a pályázók önerejének kérdést uniós szinten is segíteni kellene. A korábbi olasz miniszter jelezte, hogy a következő tárgyaláson már képviselni fogja ezeket a javaslatokat. A képviselők kiemelték, hogy Magyarország problémái nem kezelhetőek az Európai Unió támogatása nélkül.
Beszámoló 2012
Oldal 24
VÁLYI ISTVÁN DÍJ A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés - Esztergom-Budapest Főegyházmegye cigánypasztorációval foglakozó segédpüspökének kezdeményezésére - díjat alapított a hátrányos helyzetű cigány gyermekekkel, diákokkal és felnőttekkel foglalkozó pedagógusok, továbbá az oktatás, nevelés és közösségszervezés területén tevékenykedők elismerésére, akik munkájukkal a közösségek fejlődését, vagy az érintettek életpályájának előmenetelét segítették, illetve konfliktusokat oldottak meg, vagy az érintettek érdekében rendhagyó programokat bonyolítottak le. A Vályi István Díjat a rendelet szerint emlékplakett és díszoklevél valamint pénzjutalom testesíti meg. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat - mint alapító - a felajánlást teljes egészében a Díjazottnak adja. A 2011-es évben négy felajánlás teszi lehetővé a pénzjutalom kifizetését: Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára 45.000 Ft-ot ajánlott fel; dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs megbízottja 30.000 Ft-ot ajánlott fel; a Közgyűlés FIDESZ frakciója 30.000 Ft-ot ajánlott fel; Ujházy Emil a Közgyűlés képviselője (MSZP) 30.000 Ft-ot ajánlott fel. A felajánlások nem közpénzből történtek.
2011-ben A dr. Székely János javaslatát elfogadva - és hangsúlyozva a másik jelölt alkalmasságát is - a Díjat a Közgyűlés Lévay Editnek adományozta. A 2012-es évben öt felajánlás teszi lehetővé a pénzjutalom kifizetését: Dr. Völner Pál a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára 45. 000,- Ft-ot ajánlott fel; dr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs megbízottja 30. 000,- Ft-ot ajánlott fel; a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés FIDESZ frakciója 30. 000,- Ft-ot ajánlott fel; Ujházy Emil, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Nemzeti és Etnikai Kisebbségi tanácsnoka (MSZP) 30. 000,- Ft-ot ajánlott fel; Kissné Oláh Anita, a Vályi István Díj gondozója 10. 000,- Ft-ot ajánlott fel. A felajánlások nem közpénzből történnek. 2012-ben dr. Székely János püspök úr javaslatát elfogadva - és hangsúlyozva a másik hat jelölt alkalmasságát is - a közgyűlés a díjat Gálné Drajkó Máriának adományozta. A díj adományozásával kapcsolatos előkészítési és koordináló tevékenységet a javaslattevő Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottsága és a Megyei Önkormányzati Hivatal együttesen látja el. A javaslattevő legfeljebb három jelöltet tartalmazó javaslatot tesz minden év május 10-éig az Adományozónak. A rendelet értelmében a Díjból évente 1 adható. Beszámoló 2012
Oldal 25
Átadták az Európai Polgári Díjat Idén a Boldog Ceferino Alapítvány által szervezett Roma ifjúsági Találkozó befejező eseményeként került átadásra a Vályi István Díj, melyet a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés és az Esztergom-Budapest Főegyházmegye Romapasztorációs Bizottsága hozott létre. Az esemény ünnepélyességét növelte, hogy ezen alkalommal került átadásra az Európai Unió által adományozott Európai Polgári díj. A Szent Adalbert Központ adott helyet a díjátadónak és annak a kiállításnak amelyre azokat a pályaműveket várták, melyek Mindszenty József bíboros születésének 120. évfordulójának tiszteletére készültek. A kiállítást dr. Völner Pál infrastuktúráért felelős államtitkár nyitotta meg. Az Európai Polgári Díj idei díjazottja - Gál Kinga Európa Parlamenti képviselő javaslatára Székely János püspök lett. A képviselő asszony nem tudott részt venni az átadón, de egy videó üzenetben méltatta a püspök romapasztorációs tevékenységét. A díjat, Ulicsák Szilárd, Gál Kinga budapesti tanácsadója adta át. Székely János közel húsz éve foglalkozik a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma családokkal, lelkileg, szellemileg táplálja őket, segít a mindennapi problémáik megoldásában, a társadalmi beilleszkedésben. Gyakorlati és kutatói tevékenysége révén vált a magyar püspöki kar romapasztorációs felelősévé. A teremben helyet foglaló romák áldással köszönték meg a püspök atyának azt a sok jót és szeretetet, amit tőle kaptak. Ezt követően került sor a Vályi Díj átadására, amelynek részleteiről az előző oldalon számoltam be. Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke beszédében rámutatott arra, hogy az idei évben Székely János atya személye összeköti a két díjat, hiszen Ő az Európai Polgári Díj díjazottja és a Vályi Díj egyik díjalapítója egy személyben. Elmondta, hogy a megyei önkormányzat azért állt a püspök atya kezdeményezése mellé, mert a romák megítélése nagyon ellentmondásos hazánkban. A jó példák nem kapnak olyan hangsúlyt sem a médiában sem a mindennapi életben. Éppen ezért, úgy gondoltuk, hogy előtérbe kell állítani azokat a személyeket, akik nap, mint nap köztük élnek. A Vályi Díjnak köszönhetően évről-évre megismerhetjük ezeket az embereket, akik háttérbe szorulva, csendben végzik a munkájukat. A Vályi István Díjat 2012.-ben Gálné Drajkó Máriának, a Kernstok Károly Általános Iskola igazgatóhelyettesének adományozta a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Nemzetiségi és Etnikai Tanácsnok 2010-2012. években végzett munkájáról szóló beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Tatabánya, 2012. november 29.
Ujházy Emil, Nemzetiségi és Etnikai Tanácsnok Beszámoló 2012
Oldal 26
Beszámoló 2012
Oldal 27
Beszámoló 2012
Oldal 28
