KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS
Eger, 2012. év
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető rendelkezések ........................................................................................................ 5 1. § A kollektív szerződés célja és tartalma ................................................................. 5 2. § A kollektív szerződés személyi és időbeli hatálya ................................................ 5 3. § A kollektív szerződés megkötése, módosítása, felmondása és megszűnése ....... 5 II. Munkaügyi kapcsolatok...................................................................................................... 6 4. § 5. § 6. § 7. § 8. § 9. § 10. § 11. §
A munkáltató és a szakszervezet együttműködése .............................................. 6 Az együttműködés jogi alapjai .............................................................................. 6 Az együttműködés szervezeti alapjai .................................................................... 7 A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása ............................................. 8 A szakszervezeti tisztségviselők védelme .............................................................. 8 A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményei ................................. 9 A hátrányos megkülönböztetés tilalma ................................................................ 9 A felsőbb szakszervezet szerepe, állásfoglalása ................................................... 9
III. Közalkalmazotti jogviszony létrejötte, módosítása, megszűnése és megszüntetése .. 10 12. § 13. § 14. § 15. § 16. § 17. § 18. § 19. §
A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása ........................................ 10 Munkaköri leírások .............................................................................................. 10 Munkavállaló kirendelése, kölcsönadása ........................................................... 10 A Főiskolán alkalmazottak köre és foglalkoztatása .......................................... 11 Próbaidő, gyakornoki idő .................................................................................... 11 Magasabb vezetői és vezetői megbízások ........................................................... 12 Pályázat ................................................................................................................. 12 Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése (közös megegyezés, áthelyezés, lemondás, rendkívüli lemondás, felmentés, elbocsátás) ................ 12 20. § Közalkalmazotti jogviszony igazolás .................................................................. 13 21. § Végkielégítés ......................................................................................................... 13 IV. A munkavégzéssel és foglalkoztatással összefüggő szabályok .................................... 15 22. § A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása ................................ 15 23.§ Időszakos orvosi vizsgálat ..................................................................................... 15 24. § Munkakörülmények ............................................................................................. 16 25. § Munkahelyen való megjelenés, magatartás ....................................................... 16 26. § A jelenlét igazolása ............................................................................................... 16 27. § A munkahelyen való tartózkodás korlátozása ................................................... 17 28. § Képzés, továbbképzés........................................................................................... 17 29. § Tanulmányi szerződés .......................................................................................... 18 30. § Címek adományozása .......................................................................................... 18 31. § Minősítés ............................................................................................................... 18 32. § Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ........................................................... 18 33. § Mentesülés munkavégzés alól .............................................................................. 19 34. § Fegyelmi felelősség ............................................................................................... 19 35. § Fegyelmi eljárás .................................................................................................... 20
2
V. Munkaidő, pihenőidő ........................................................................................................ 20 36. § 37. § 38. § 39. § 40. § 41. § 42. § 43. § 44. § 45. § 46. § 47. §
A kötelező teljes munkaidő .................................................................................. 20 Általános munkaidő-beosztás .............................................................................. 20 Az általánostól eltérő munkarend ....................................................................... 20 Munkaközi szünet, pihenőidő.............................................................................. 21 Rendes szabadság ................................................................................................. 22 Pótszabadság ......................................................................................................... 22 A szabadság kiadásának intézményi szabályozása ........................................... 23 Betegszabadság ..................................................................................................... 23 Szülési szabadság .................................................................................................. 23 Fizetés nélküli szabadság ..................................................................................... 24 Rendkívüli munkavégzés ..................................................................................... 24 Készenlét és ügyelet .............................................................................................. 24
VI. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere, a munka díjazása .............. 25 48. § 49. § 50. § 51. § 52. § 53. § 54. § 55. § 56. § 57. § 58. § 59. § 60. §
Az osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolás ...................................... 25 Várakozási idő csökkentése ................................................................................. 25 Illetménypótlékok ................................................................................................. 26 Csoportvezetők díjazása ...................................................................................... 26 A rendkívüli munkavégzés díjazása a különböző állománycsoportokban ..... 26 Készenlét, ügyelet díjazása .................................................................................. 27 Helyettesítés .......................................................................................................... 27 Illetmény kifizetés ................................................................................................. 28 Illetménykiegészítés .............................................................................................. 28 Illetményelőleg ...................................................................................................... 28 Levonás az illetményből ....................................................................................... 28 Meghatározott munkateljesítmény elismerése .................................................. 29 Jubileumi jutalom az érvényes jogszabályok alapján fizetendő .......................... 29
VII. Költségtérítések, szociális juttatások ............................................................................ 29 61. § Költségtérítések .................................................................................................... 29 62. § Szociális juttatások ............................................................................................... 30 VIII. A munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége ........................................... 32 63. § 64. § 65. § 66. §
A munkavállaló kártérítési felelőssége, megőrzési felelősség ........................... 32 Felelősség leltárhiányért ...................................................................................... 33 A kártérítési igény közvetlen érvényesítése........................................................ 33 A munkáltató kártérítési kötelezettsége ............................................................. 33
IX. A munkaügyi vita és munkaügyi jogvita ....................................................................... 34 67. § Kollektív munkaügyi vita .................................................................................... 34 68. § Munkaügyi jogvita ............................................................................................... 35 X. Vegyes rendelkezések ........................................................................................................ 35 70. § Eljárás sztrájk esetén (1989. évi VII. törvény alapján) .................................... 35 71. § A hatályba léptetéssel és kihirdetéssel kapcsolatos kitételek ........................... 36 72. § Záró rendelkezések .............................................................................................. 37
3
Mellékletek: 1. sz.: A munkaköri leírások készítésének rendszere 2. sz.: Az oktatói és tanári munkakörök heti tanításra fordítandó munkaidejének meghatározása 3. sz.: Az Eszterházy Károly Főiskola közalkalmazotti fegyelmi és kártérítési szabályzata. 4. sz.: A munkaruhára jogosító munkakörök, munkaruhák jegyzéke és a munkaruha juttatásának rendje 5. sz.: A lakásépítés, lakásszerzés támogatásának intézményi szabályzata és igénylési űrlapja 6. sz.: A munkáltatói temetési segélyezés elvei és a segélykérő űrlap 7. sz.: Igénylőlap iskolakezdési támogatáshoz Függelék: A gyakorlóiskolára vonatkozó szabályozás
4
I. Bevezető rendelkezések 1. § A kollektív szerződés célja és tartalma (1)
E kollektív szerződés a Munka törvénykönyve 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011. évi CCIV. törvény ), a közoktatási törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) és ezen törvények módosításai, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek (továbbiakban Vhr.) alapján, továbbá egyéb jogszabályok keretei között szabályozza az Eszterházy Károly Főiskolán a közalkalmazotti jogviszonyokból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet, a kollektív szerződést (továbbiakban KSZ) kötő felek kapcsolatrendszerét.
(2)
A gyakorlóiskolára vonatkozó eltérő szabályozást a KSZ függeléke tartalmazza.
2. § A kollektív szerződés személyi és időbeli hatálya (1)
A KSZ kiterjed az Eszterházy Károly Főiskolával, mint munkáltatóval főállású közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalókra, tekintet nélkül arra, hogy tagjaie a szerződést megkötő szakszervezetnek vagy egyéb más munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek.
(2)
Főállású közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónak minősül: - az az oktató és kutató, aki a Nftv. szerinti nyilatkozatában az intézményi támogatás megállapításához a főiskolát jelölte meg; - egyéb munkavállaló esetében az Mt. és a Kjt. szerinti meghatározás az irányadó.
(3)
A KSZ nem terjed ki a Ptk. szerinti megbízási és/vagy vállalkozási jogviszony, hallgatói szerződés, további jogviszony keretében, továbbá az intézmény által alapított vállalkozásokban foglalkoztatottakra és az alkalmi (eseti) munkavállalókra. Ezekben az esetekben a jogviszony teljesítésének feltételeiről és a juttatásokról a jogviszonyt létesítő szerződésben, megbízási vagy vállalkozási szerződésben kell rendelkezni.
(4)
A kollektív szerződés 2012. december 3-tól lép hatályba.
(5)
A kollektív szerződés határozatlan ideig érvényes.
3. § A kollektív szerződés megkötése, módosítása, felmondása és megszűnése (1)
A kollektív szerződést a munkáltató részéről az intézmény vezetője, az intézményi szakszervezet részéről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban FDSZ) intézményi bizottságának elnöke írja alá. A gyakorlóiskolára vonatkozó függeléket az iskola igazgatójának és a gyakorlóiskola szakszervezeti titkárának kell aláírnia.
(2)
A KSZ módosítását a szerződést kötő felek bármelyike kezdeményezheti úgy, hogy módosító indítványát és álláspontját a másik szerződő félhez írásban eljuttatja, amelyre az két héten belül köteles válaszolni.
(3)
A szerződő felek vállalják, hogy olyan jogszabályi változások esetén, amelyek kollektív szerződéses megállapodást tesznek szükségessé, a módosításra a jogszabály hatályba lépését követő 30 munkanapon belül javaslatot tesznek.
5
(4)
A kollektív szerződés felmondási ideje három hónap. A felmondási jog a Kollektív Szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. A felek megállapodnak abban, hogy a felmondást követően két héten belül intézményi érdekegyeztető tanácsot hívnak össze a felmondás okainak megvizsgálására. Amennyiben az egyeztetés eredményre vezet, a kollektív szerződés módosítása vagy kiegészítése mellett a felmondást benyújtó fél a felmondását visszavonja. Eredménytelen egyeztetés esetén a felmondási idő alatt új szerződés elkészítésére törekednek.
(5)
A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti.
II. Munkaügyi kapcsolatok 4. § A munkáltató és a szakszervezet együttműködése (1)
A munkáltató kinyilvánítja a szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy tevékenységét támogatja, működését elősegíti.
(2)
A szakszervezet kijelenti, hogy az Mt.-ben, illetve a Kjt.-ben biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják, jogaik gyakorlása nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására és a szolgálati titok megsértésére.
(3)
A munkáltató és a szakszervezet vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják.
(4)
A szakszervezet vállalja, hogy az intézmény dolgozóinak és nyugdíjasainak üdültetésével kapcsolatos feladatokat jóléti-szociális szolgáltatás keretében elvégzi, illetve közreműködik a munkáltatói segélyezési és lakáskölcsön-folyósítási ügyek intézésében. Egyedi esetekben -- felkérésre -- közreműködik a dolgozók továbbképzését segítő tanfolyamok, tájékoztatók megszervezésében, lebonyolításában.
(5)
A munkáltató a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján biztosítja a szakszervezet képviselője számára a Szenátus munkájában való részvételt szavazati joggal. A kari tanácsokban való részvétel tanácskozási vagy szavazati joggal párosul – a kari szabályzatokban rögzítettek szerint.
5. § Az együttműködés jogi alapjai (1)
A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.
(2)
A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet, és jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.
(3)
A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
6
(4)
A szakszervezeti véleményezési, észrevételezési, javaslattételi és álláspontközlési jogok gyakorlása tekintetében a szerződést kötő felek vállalják, hogy álláspontjukat előzetesen egyeztetik. Különösen: -
a munkáltató belső átalakulása, átszervezése; a munkáltató megszűnése; a bérköltség mértéke és felosztása; a teljesítményösztönzés elveinek, rendszerének módosulása; a munkafeltételek biztosítása, jelentős megváltozása; a jóléti és szociális ellátás változása esetén.
(5)
Az előzetes tájékoztatási kötelezettség megtételére a Közalkalmazotti Tanácsra előírt tizenöt napos határidő a mérvadó.
(6)
A munkáltató akkor is köteles az eljárást véleményeztetni, ha az közvetlenül nem érinti a munkavállalók nagyobb csoportját, de valamely szervezeti egysége, önálló részlege munkavállalóinak munkakörülményeit alapvetően befolyásolja.
(7)
A szakszervezet által kezdeményezett konzultációkon a munkáltató, illetőleg a képviseletében eljáró vezető a szakszervezeti előterjesztésekről az álláspontját kifejti és az eltérő véleményét érdemben megindokolja. Írásbeli előterjesztés esetén a választ írásba kell foglalni a jogszabályi előírásoknak, illetve a tartalomnak megfelelő határidő figyelembevételével.
(8)
A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.
(9)
A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
(10) A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek érdekében az érintett szervtől tájékoztatást kérhet, és a szükséges felvilágosítást rendelkezésére kell bocsátani. (11) A szakszervezet munkahelyi szerve jogosult a munkavállalókat, illetve érdekvédelmi szerveiket közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani (vétó). A kifogásolás benyújtására a tudomást szerzést követően öt munkanapon belül kerülhet sor. Az intézkedéstől számított egy hónapon túl kifogást benyújtani nem lehet. (12) Nem emelhető kifogás, ha a munkavállaló az intézkedéssel szemben munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. 6. § Az együttműködés szervezeti alapjai (1) Az intézmény szervezeti tagozódásához igazodva a dolgozó szakszervezeti tagok érdekeinek képviseletére - intézményi szinten a Szakszervezeti Bizottság, illetve annak képviselője; - nagyobb szervezeti egységek szintjén -- karok, gyakorlóiskola, gazdasági főigazgatóság, hivatalok és könyvtár -- az adott egység választott szakszervezeti bizottsági tagja, szakszervezeti titkára; - kisebb egységek szintjén (pl. intézetek, tanszékek) a bizalmi, illetve ennek hiányában az egység választott szakszervezeti bizottsági tagja – szakszervezeti
7
titkára, vagy a Szakszervezeti Bizottság képviselője véleményezési, észrevételezési és javaslattételi jog illet meg.
jogosult,
akiket
(2)
Kifogásolási és ellenőrzési joggal csak az intézményi Szakszervezeti Bizottság rendelkezik.
(3)
A szakszervezet munkahelyi szervezete tájékoztatja a munkáltatót szervezeti átalakulásáról, továbbá megnevezi az eljárásra jogosított képviselőit, a munkáltató pedig a szakszervezet rendelkezésére bocsátja az együttműködő vezetők hatásköri jegyzékét.
7. § A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása (1)
A munkáltató biztosítja a szakszervezeti tevékenység végzéséhez szükséges: a szakszervezeti tevékenység végzéséhez szükséges külön irodai helyiség és alkalmanként, a szakszervezeti rendezvények megtartásához egyéb helyiség térítésmentes használatát; - a működéshez szükséges telefon és internet használatát; - a szakszervezeti közlemények, tájékoztatók, felhívások kifüggesztésének lehetőségét és az intézményi honlapon történő megjelenést.
(2)
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló – törvényben foglaltaknak megfelelően a munkáltató a munkavállalók nyilatkozata alapján a dolgozó havi illetményéből a szakszervezeti tagdíjat levonja, és azt átutalja az FDSZ intézményi szakszervezeti bizottságának számlájára. A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
(3)
A levonásra tett nyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrizhetőségét a szakszervezet biztosítja.
8. § A szakszervezeti tisztségviselők védelme (1)
A munkáltató a szakszervezeti tisztségviselők és a védelem alá eső egyéb szervek (Közalkalmazotti Tanács) munkajogi védelmét illetően kijelenti, hogy tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz. A tisztségviselőket érintő védelemmel kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen együttműködve rendezik. Vita esetén egyeztető bizottság igénybevétele kötelező.
(2)
A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a (3) bekezdésben megjelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltött munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.
(3)
A választott szakszervezeti tisztségviselők közül a (2) bekezdés szerinti védelem illet meg kettő fő tisztségviselőt, akiknek a személyét a helyi szervezet jelöli ki. Ezen túlmenően a (2) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt további egy tisztségviselőt.
(4)
A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha szakszervezeti tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.
(5)
A szakszervezet akkor jogosult a (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt. 8
(6)
A szakszervezet a (3) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
9. § A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményei (1)
A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében: a) munkaidő-kedvezmény illeti meg, b) ezen túlmenően a 8. § (3) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontja alapján naptári évenként igénybe vehető munkaidőkedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden kettő szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január 1-jei taglétszáma alapján, minden év január 10-ig kell meghatározni.
(3)
A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. Amennyiben a kedvezményezett a főiskola oktatói státusban foglalkoztatott közalkalmazottja, a munkaidő-kedvezményt a részére meghatározott kontaktórákon túli munkaidejéből veheti igénybe. A munkaidő-kedvezmény időtartamára a kedvezményezettet a részére megállapított munkabér illeti meg. A munkaidőkedvezményt igénybe vevő munkavállaló nevét, a mértékét és a kedvezmény igénybevételének tervezett módját a szakszervezet titkára január 15-ig köteles bejelenteni a rektornak.
(4)
A kedvezményezett a megállapított éves munkaidő-kedvezményt nem lépheti túl. A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.
10. § A hátrányos megkülönböztetés tilalma (1)
Az aláírók kijelentik, hogy az Mt.-vel és más jogszabályokkal összhangban a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatosan hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaznak a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, származásuk, politikai meggyőződésük és szakszervezeti szervhez való tartozásuk, illetve nem tartozásuk miatt. A részletes szabályozást az intézményi esélyegyenlőségi szabályzat tartalmazza.
11. § A felsőbb szakszervezet szerepe, állásfoglalása (1)
A szerződő felek kinyilvánítják, hogy az ágazati szakszervezet (FDSZ) -- mint felsőbb munkavállalói érdekképviselet -- állásfoglalásait figyelembe veszik.
9
III. Közalkalmazotti jogviszony létrejötte, módosítása, megszűnése és megszüntetése 12. § A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása (1)
A közalkalmazotti jogviszony határozott, illetve határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Határozott idejű közalkalmazotti kinevezés létesíthető helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására.
(2)
A kinevezési okmány tartalmát és a kinevezéshez kapcsolódó űrlapot az SzMSz határozza meg.
(3)
Az oktatóra, kutatókra, tanárokra és pedagógusokra vonatkozó speciális szabályokat a főiskolai SZMSZ, továbbá a gyakorlóiskolai SZMSZ és az oktatói-kutatói követelményrendszer tartalmazza.
(4)
Oktatók, kutatók, tanárok és pedagógusok kinevezésénél a Kjt.-t a Nftv.-ben és a köznevelési törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az intézményi oktatói és kutatói és tanári követelményrendszer előírásainak figyelembevételével.
13. § Munkaköri leírások (1)
A munkáltató valamennyi közalkalmazott részére köteles a munkavállaló feladatait konkrétan tartalmazó munkaköri leírást készíteni, illetve készíttetni. A munkaköri leírásokat az 1. sz. mellékletben feltüntetett magasabb vezetők és vezetők készítik el. és gondoskodnak annak szükség szerinti karbantartásáról. A munkaköri leírást a munkáltató nevében a leírást készítő vezető írja alá. A benne foglaltak tudomásulvételét a közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, illetve kifogásait, észrevételét a jogorvoslati lehetőség kihasználásával közölheti.
(2)
A vitás esetek rendezésére egyeztető eljárást kell lefolytatni. Eredménytelenség esetén a munkaügyi jogvita előírásai szerint kell eljárni.
(3)
Az aláírt munkaköri leírás egy példányát a dolgozó részére a munkáltatónak át kell adnia.
(4)
A munkaköri leírás pontosítását kezdeményezheti a munkavállaló is.
14. § Munkavállaló kirendelése, kölcsönadása (1)
Az intézménytől más, a Kjt. és Mt. hatáskörébe tartozó munkáltatóhoz kirendelt vagy kölcsönadott munkavállaló itt eltöltött ideje a munkáltatónál eltöltött munkaviszonynak számít. A kirendelés időtartama - részletekben vagy egészében - a két hónapot nem haladhatja meg. A kirendelésre a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatókhoz kerülhet sor, ha a közalkalmazott ezen jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.
(2)
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni.
(3)
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.
10
(4)
A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót a) az irányadó munkarendről, b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről, d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről, továbbá e) minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.
(5)
Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli az indokoltan felmerült költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig. a) Az adózás rendjét megállapító jogszabály szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentés, valamint b) A külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát átadni.
(6)
A kölcsönvevő -- eltérő megállapodás hiányában -- köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a szükséges adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg.
15. § A Főiskolán alkalmazottak köre és foglalkoztatása (1)
A Főiskolán az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és tanári munkakörökben foglalkoztatottak látják el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető.
(2)
A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető.
16. § Próbaidő, gyakornoki idő (1)
A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor -- a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel -- három hónap próbaidő megállapítása kötelező.
(2)
Indokolt esetben a kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet.
(3)
A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.
(4)
Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva „nem megfelelt” minősítés miatt szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. 11
(5)
Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni - jogszabály kizáró rendelkezése hiányában - tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.
(6)
Oktatói, tanári és pedagógus munkakörökben az érvényes jogszabályok alapján kell próbaidőt és gyakornoki időt kikötni. A gyakornoki időt a Kinevezésben kell meghatározni.
17. § Magasabb vezetői és vezetői megbízások (1)
A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A magasabb vezetői és vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.
(2)
A megbízást, illetve annak elfogadását, továbbá a megbízás visszavonását és az arról való lemondást mindig írásba kell foglalni.
(3)
A Főiskolán a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott magasabb vezetői és vezetői megbízások adhatók ki.
18. § Pályázat (1)
A jogszabályokban és az intézményi SZMSZ-ekben foglaltakon túlmenően a KSZ további kötelezően pályázat útján betölthető munkaköröket nem ír elő.
(2)
Az oktatói, kutatói, vezetői és magasabb vezetői pályázatok meghirdetésének, elbírálása menetének szabályozását az intézményi SZMSZ tartalmazza.
(3)
A gyakorlóiskolai pedagógusok pályázatánál a Szenátus véleményét nem kell kikérni. A szakvezetői állásokra benyújtott pályázatok elbírálásakor a felkért szakmai bizottság kiegészül az érintett szaktanszék metodikusával, és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja által kijelölt képviselővel.
19. § Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése (közös megegyezés, áthelyezés, lemondás, rendkívüli lemondás, felmentés, elbocsátás) (1)
A jogviszony megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést minden esetben írásban kell megtenni a munkavállalónak és a munkáltatónak is. Ennek hiánya a jogviszony jogellenes megszüntetését jelenti.
(2)
Ha az áthelyezést a közalkalmazott nem fogadja el, a jogviszonyt az utolsó munkanappal a lemondás szabályai szerinti megszüntetésnek kell tekinteni.
(3)
Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére vagy ennek egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.
(4)
A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül gyakorolhatja, bűncselekmény elkövetése esetén elévülési időn belül.
(5)
A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatban a felek külön megállapodást nem kötnek. A munkáltató köteles a Kjt-ben és a főiskolai SzMSz-ben meghatározottak szerint eljárni.
12
(6)
Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, a 8 hónapot viszont nem haladhatja meg. A felmentési idő a közalkalmazotti jogviszony időtartamától függően az alábbiak szerint változik: 5 év alatti 2 hónap 5 év után 3 hónap 10 év utáni közalkalmazotti 4 hónap 15 év utáni jogviszony 5 hónap 20 év utáni esetén 6 hónap 25 év utáni 7 hónap 30 év utáni 8 hónap A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a közalkalmazott kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
(7)
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a munkavállaló köteles az intézménynél rendszeresített leszámoló lapot a Humán Erőforrás Irodán leadni a szükséges igazolásokkal együtt, legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző munkanapon.
20. § Közalkalmazotti jogviszony igazolás (1)
A közalkalmazotti jogviszony igazolásnak a jogszabályban meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell: - a közalkalmazott munkakörét, - a szülési szabadság időtartamát, - minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült, - a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha a Kjt. indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát, - ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell -, továbbá - a közalkalmazott meghatározott, részesülésének mértékét.
(2)
emelt
összegű
végkielégítésben
való
Ha az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató köteles a módosított igazolást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni.
21. § Végkielégítés (1)
A jogosultság megállapítása és a végkielégítés összegének meghatározása a Kjt., továbbá a vonatkozó rendeletek alapján történik.
(2)
Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya: felmentés; b) rendkívüli lemondás; c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, vagy d) ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti a)
13
jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a Kjt. 37. § (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént. (3)
A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg.
(4) A végkielégítés a (3) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. (5)
A végkielégítés mértéke az (3)-(4) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmondás folytán szűnt meg.
(6)
A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel, aránytalan sérelemmel járna, c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő
14
közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte. Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű. (7)
Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni.
(8)
A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni.
(9)
Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
IV. A munkavégzéssel és foglalkoztatással összefüggő szabályok 22. § A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása A megállapításra a közvetlen vezető jogosult. A munkavállaló köteles az erre jogosult vezető kérésére a szükséges vizsgálatoknak magát alávetni. Ha ezt megtagadja, a munkahelyéről el kell távolítani. Ha a vizsgálat negatív, a munkavállaló részére a kiesett munkaidőre átlagkeresetet kell elszámolni. 23.§ Időszakos orvosi vizsgálat (1)
A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása érdekében előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni. A közalkalmazotti kinevezés előtt – a munkavédelmi tv. előírásának megfelelően – a munkavállaló foglalkozásegészségügyi vizsgálatát el kell végeztetni.
(2)
A képernyő előtti munkavégzés (50/1999. XI. 3.) EüM. rendelet alapján a munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát azon munkakörökben biztosítani, ahol a napi munkaidőből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ a közalkalmazott. Ezen rendelkezés nem terjed ki azon munkavállalókra, akik az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszereket, illetve a munkahelyen nem tartósan használnak a munkahelyen. A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
(3)
A látásvizsgálat kérését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi.
(4)
A munkáltató – a külön jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálatokon túl – abban az esetben, ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe, köteles szemészeti szakvizsgálatra beutaltatni. A részletes szabályozás az intézményi munkavédelmi szabályzat hatáskörébe tartozik.
15
(5)
Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállaló részére, a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg – ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget és kontaktlencsét - elkészítéséhez számla ellenében legfeljebb 15.000 Ft erejéig hozzájárul.
(6)
Az intézményi munkavédelmi szabályzat időszakos orvosi vizsgálatot ír elő. A dolgozó az egy- vagy kétévenkénti vizsgálaton köteles részt venni, melyhez kapcsolódó, esetlegesen felmerülő költségeket a munkavállaló viseli.
24. § Munkakörülmények (1) A munkáltató a Mt-ben, a Kjt-ben, és a munkavédelmi szabályzatban lefektetetteket, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit köteles biztosítani. a) Nem köteles a munkavállaló a jogszabályoknak nem megfelelő körülmények között munkát végezni, az erre vonatkozó utasítást végrehajtani. Ilyen esetben panasszal élhet. b) Ha a munkavállaló panasza jogos volt, a vizsgálat miatt kiesett munkaidőre átlagkereset jár, továbbá a munkáltató köteles a dolgozót más munkahelyen vagy munkakörben átlagkeresetével foglalkoztatni. c) Jogtalan panasz esetén a kivizsgálás idejére munkabér nem jár. (2)
A nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezéseit, valamint az intézményi szabályzatban előírtakat minden dolgozó köteles betartani.
25. § Munkahelyen való megjelenés, magatartás (1)
Minden munkavállaló köteles a munkáltató által megjelölt időben a munkáját elkezdeni és befejezni. A munkahelyen való megjelenés önmagában nem minősül tényleges munkavégzésnek.
(2)
A munkavállaló munkaképes állapotban köteles a munkára jelentkezni és munkát végezni, a munkavégzéshez szükséges munkafelszerelést viselni.
(3)
Köteles a munkavállaló a munkahelyén olyan magatartást tanúsítani, amely közvetlenül vagy közvetve a munkavégzésre irányul. E magatartás elbírálása, minősítése a munkahelyi vezető joga és kötelessége.
26. § A jelenlét igazolása (1)
Minden szervezeti egységnél – az oktatók, tanárok és pedagógusok kivételével – a szervezeti egység vezetője által meghatározott körben, az állományba tartozó fő- és részfoglalkozású közalkalmazott munkahelyen való megjelenésének és távozásának időpontját jelenléti íven kell vezetni. Az íven a tényleges benntartózkodást kell feltüntetni.
(2)
A főiskolai oktatók, tanárok és gyakorlóiskolai pedagógusok távollétének, hiányzásának okát havonta egy alkalommal a rendszeresített nyomtatványon kell lejelenteni a bérügyi csoportnak.
(3)
Az adatok hitelességét az ezzel megbízott közvetlen vezetőnek kell igazolnia.
16
(4)
Oktatói, tanári munkakörökre vonatkozó jogi szabályozás a) Az oktatók munkahelyükön legalább heti 3 munkanapon kötelesek az intézményben tartózkodni. Az ettől való rendszeres eltérést – egységvezetői javaslatra -- a rektor engedélyezi. A három napba nem számítandó bele a külön díjazásért végzett munka ideje. A benntartózkodás rendjét félévente az órarend és az egységvezető határozza meg. b) Intézményben ellátandó feladatnak kell tekinteni a tanszéki értekezleteket, munkamegbeszéléseket, a hallgatók számára biztosított fogadóórákat, valamint az intézmény vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetői, projektek irányítói által meghatározott intézményi, kari, intézeti vagy tanszéki rendezvényeken való részvételt és feladatvégzést. c) Az oktatók munkarendjét lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy hetente egy kutató-, illetve alkotónap biztosítva legyen. Ennek hasznosulását az oktatóikutatói pontrendszerben kell értékelni. d) Az oktatók a heti teljes munkaidejükből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában – legalább heti tíz órát kötelesek a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktatók tudományos kutatást folytatnak, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben – munkaköri feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint ellátják mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét.
(5)
Az intézményben főállásban foglalkoztatott tanárok tanítási időkerete két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra, melyet a munkáltató 15%-kal megemelhet, illetve csökkenthet azzal a megkötéssel, hogy az intézményben a tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál.
(6)
Az intézményben főállásban foglalkoztatott oktatók és tanárok tanítási időkeretére, a kontaktórákra és a munkaidő-kedvezményekre vonatkozó szabályozás a 2. sz. mellékletben szerepel.
(7)
Vitás esetekben az alkalmazott – az intézményi szabályzatoknak megfelelően – jogorvoslattal élhet.
27. § A munkahelyen való tartózkodás korlátozása (1)
A főiskola oktatási épületeiben a dolgozók – kivéve az üzemeltetéssel összefüggő feladatokat ellátókat – csak az épület nyitvatartási ideje alatt tartózkodhatnak. Indokolt esetben ez alól – a közvetlen munkahelyi vezető kérelme alapján – felmentést adható. A benntartózkodás részletes szabályait Rektori utasítás tartalmazza.
(2)
A nyitvatartási időn túli benntartózkodás ellenőrzése a gondnokok hatásköre.
28. § Képzés, továbbképzés (1) A munkáltató csak a közalkalmazott hozzájárulásával kötelezheti vizsga letételével járó tanfolyamon való részvételre: - azt, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságig kevesebb mint öt év van hátra, - a terhes nőt, - azt az anyát, akinek egy évesnél fiatalabb gyermeke van, 17
- azt, aki kettő vagy több 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, és aki pótszabadságra jogosult. (2)
Az intézmény vezetője – tudományos kutatások, egyéni tudományos továbbképzés, művészeti alkotó tevékenység céljából – hétévenként legfeljebb egy év időtartamra mentesítést adhat a munkavégzés alól, ütemterv alapján, a Tudományos Tanács javaslatára.
(3)
A tudományos konferenciákon, illetve szakmai továbbképzéseken való részvétel lehetőségét – a munkahelyi vezető javaslatára – az intézmény biztosíthatja. A részvétel költségeihez hozzájárulás adható.
29. § Tanulmányi szerződés A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződést írásban kell megkötni, rögzítve a munkavállalói és munkáltatói kötelezettségeket és jogokat. 30. § Címek adományozása (1)
A munkáltató a közalkalmazottnak tartósan magas színvonalú munkavégzés esetén - Főtanácsosi, illetve tanácsosi (Kiemelt és Felső közalkalmazotti osztály), - Főmunkatársi, illetve munkatársi (Közép és Alsó közalkalmazotti osztály) címet adományozhat.
(2)
Az Nftv. alapján adományozható oktatói címekre a Kjt. 39.§ (3) bekezdés nem vonatkozik.
31. § Minősítés (1)
A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
(2)
A főiskolán közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatókat, tanárokat, pedagógusokat, vezetőket és magasabb vezetőket minősíteni kell. A minősítést a főiskolai SzMSz. szabályozza.
(3)
A minősítések ütemezését a Humán Erőforrás Iroda készíti elő.
32. § Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (1)
A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
(3)
A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha
18
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását állapította meg. 33. § Mentesülés munkavégzés alól (1)
A munkavégzés alól az alábbi esetekben mentesül a munkavállaló: a) keresőképtelensége, b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, f) hozzátartozója halálakor két munkanapra, g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.
(2)
A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
34. § Fegyelmi felelősség (1)
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3)
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(4)
Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(5)
A kár megtérítésére a Ptk. XXXI. fejezetét kell alkalmazni.
(6) Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha a) a közalkalmazott aa) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály – szándékosságnak nem minősülő – súlyos megsértésével, vagy ab) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy
19
b) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta. (7)
A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.
35. § Fegyelmi eljárás (1)
A jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére hátrányos jogkövetkezmény állapítható meg.
(2)
Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét.
(3) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. (4)
A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.
(5)
A fegyelmivel kapcsolatos részletes helyi szabályozást a 3. sz. melléklet tartalmazza.
V. Munkaidő, pihenőidő 36. § A kötelező teljes munkaidő (1)
Az intézményi dolgozók napi kötelező teljes munkaideje 8 óra. A havi kötelező teljes munkaidő: munkanap x 8 óra.
(2)
A heti munkaidő: 40 óra;
37. § Általános munkaidő-beosztás (1)
Általános munkaidő-beosztás esetén a dolgozók heti ötnapos munkarend szerint egyműszakos, osztatlan munkaidő-beosztásban dolgoznak. Az általánostól eltérő munkaidő kezdetét és végét az egyes egységeknél külön ki kell függeszteni.
(2)
Az általános munkaidő:
hétfő - csütörtök: 7.30 – 16.00 óra péntek: 7.30 – 13.30 óra
38. § Az általánostól eltérő munkarend (1)
Főiskolai oktatók, tanárok, gyakorlóiskolai pedagógusok esetében az ellátandó feladatok időpontját és időtartamát az órarendi beosztás, a számonkérések és konzultációk időpontja függvényében - a laboratóriumi, számítógépi kapacitásokra és egyéb szolgáltatásokra való tekintettel - a szervezeti egység vezetője határozza meg.
(2)
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás Ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek, a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogot gyakorló vezető dönt a bevezetésről. A napi munkaidő négy óránál rövidebb és a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet.
20
(3)
Rugalmas munkaidő-beosztás A nem oktatói állománycsoportban a szervezeti egység, a tanszék vezetőjének javaslata alapján a munkáltató engedélyezheti a bevezetését. A napi teljes munkaidő 7 órától 19 óráig dolgozható le, azonban a szervezeti egység munkáját úgy kell megszervezni, hogy annak munkarendje biztosítva legyen. A törzsidőt a szervezeti egység vezetője jelöli ki. (Javaslat a törzsidőre: 8 órától 12 óráig.) A munkaidőnek az egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak megfelelően két hónap átlagában a teljes munkaidővel kell megegyeznie.
(4)
Idényjellegű munkakör A nem oktatói állománycsoportban szervezhető – egység vezetője által munkaszerződés szerint – a szezonális feladatok elvégzésére. A munkaidő beosztása az elkészített munkarend alapján történik a 40. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, figyelembe véve a napi munkaidő és pihenőidő hosszára vonatkozó előírásokat.
(5)
Kötetlen munkaidő Azon munkakörökben alkalmazható, amelyekben a foglalkoztatás jellege – a munkafeladatok egyenlőtlen jelentkezése miatt – indokolja a bevezetést. Kötetlen munkaidőben foglalkoztathatók: magasabb vezetői, illetve vezető beosztású dolgozók. Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi.
(6)
Többműszakos munkarend A nem oktatói állománycsoportban a fűtők és a portaszolgálat többműszakos munkarendben dolgozik.
(7)
A munkaidő beosztását a munkáltató vagy az általa megbízott vezető legalább egy héttel előbb és egy hétre köteles közölni a dolgozókkal. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. Kötetlen munkaidő-beosztás esetén, a feladatok kijelölésénél is törekedni kell a fenti időkorlátok betartására.
39. § Munkaközi szünet, pihenőidő (1)
A 30 perces étkezési munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni a hat órát meghaladó munkaidőben foglalkoztatott dolgozók részére. Minden egybefüggő három túlóra esetén további húsz perc munkaközi szünet illeti meg a dolgozót.
(2)
Két szolgálatra jelentkezés között 10 óra pihenőidőt kell biztosítani.
(3)
Az intézményben a pihenőnap a szombat és a vasárnap. Azon munkakörökben (portaszolgálat, múzeum), ahol nem lehetséges a heti két pihenőnap két teljes naptári napként való kiadása, hetente legalább 48 óra összefüggő, megszakítás nélküli pihenőidő jár a közalkalmazottnak, és e 48 órás időtartamba havonta egy vasárnapnak is bele kell esnie azzal, hogy számára hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot be kell osztani.
(4)
A pihenőidő havonta, összevontan is kiadható a kötetlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatottak részére. Idényjellegű munkakörökben a pihenőnapokat összevontan, az idény végén kell kiadni.
21
(5)
Munkaszüneti napra munkát a rektor és az átruházott munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők rendelhetnek el. Kivételt képeznek ez alól az intézmény rendeltetésszerű működéséhez (őrzés, fűtés,) kapcsolható munkakörök. A munkaszüneti napon végzett munka díjazása a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint történik.
40. § Rendes szabadság (1)
(2)
A közalkalmazottat jogszabályban meghatározott alap- és pótszabadság illeti meg. A rendes (fizetett) szabadság kiadásának időpontját -- a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkaviszony első három hónapját kivéve legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Ez a szabadság egy-egy naponként dolgozói kérés alapján is igénybe vehető.
(3)
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a rendes szabadság egynegyede vihető át a tárgyévet követő év március 31-ig. A szabadság kettőnél több részletben csak munkavállalói kérésre adható ki.
(4)
A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Egyebekben a szabadság pénzbeli megváltása tilos. Ha a munkavállaló több szabadságot vett igénybe, ilyen esetben a részére járó szabadság helyett az erre az időre kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet.
41. § Pótszabadság (1)
Az alapszabadságon felül a nem oktató dolgozónak fizetési fokozatával egyenlő pótszabadság jár.
(2)
Oktatói, pedagógusi és tanári munkakörben a pótszabadság mértéke 25 nap.
(3)
Magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi 10, a vezető megbízásút évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
(4)
A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő; két gyermeke után négy; kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg.
(5)
A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.
(6)
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(7)
Gyermeke születése esetén az apának, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(8)
A pótszabadságok meghatározása a Kjt. 58. §-a szerint történik.
22
42. § A szabadság kiadásának intézményi szabályozása (1)
Az adott évre vonatkozó szabadságolási terveket az épületbezárási időpontok figyelembevételével a tárgyév január 30-ig kell meghatározni, úgy, hogy a munkavállalónak az alapszabadság egynegyedére vonatkozó igénye ne sérüljön.
(2)
Nem oktatói állománycsoportban az alapszabadság háromnegyedét pótszabadságot lehetőleg az oktatási szünetekben kell kiadni.
(3)
Oktatók, tanárok esetében a szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani.
(4)
A fentiek alól kivételt a munkáltatói jogkört gyakorló vezető (vagy meghatalmazottja) tehet.
(5)
A szabadság kiadásának időpontját a közalkalmazottal legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell.
(6)
A szabadság igénybevételét (oktatók és pedagógusok kivételével) valamennyi dolgozónak a „Szabadságengedély” c. tömbben kell igényelnie és a közvetlen munkahelyi vezetővel aláíratni. Egy példányát a havi jelenléti ív mellé csatolva kell eljuttatni a bércsoport részére.
(7)
Az oktatóknak és a pedagógusoknak a tanulmányi- és vizsgaidőszakban igényelt szabadságot a (6) bekezdésben leírt módon igényelni. A „Szabadságengedély” első példányát a havi hiányzás-jelentéshez kell csatolni.
(8)
Rendkívüli szabadság igénybevételének bekezdésekben leírtakkal.
(9)
Oktatók, kutatók esetében a tanulmányi és vizsgaidőszakban a kiküldetésnek nem minősülő bel- és külföldre utazás esetén kötelező szabadságot kérni.
eljárásrendje
megegyezik
a
és
a
(6)-(7)
43. § Betegszabadság (1)
A közalkalmazottat évente a jogszabályokban előírt betegszabadság illeti meg. A keresőképtelenséget a kezelőorvosnak kell igazolnia.
(2)
A betegszabadság időtartamára a munkavállaló jogszabályokban előírt módon történik.
(3)
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult.
részére
fizetett
díjazás
a
44. § Szülési szabadság (1)
Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult.
(2)
A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.
(3)
A szülési szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
(4)
A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(5)
A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.
(6)
A szülési szabadság megszűnésére az Mt. 129. § vonatkozik. 23
45. § Fizetés nélküli szabadság (1)
A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.
(2)
A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(3)
A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.
(4)
A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
(5)
A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A fizetés nélküli szabadság kiadását – egységvezetői javaslat alapján – a rektor engedélyezi.
46. § Rendkívüli munkavégzés (1)
Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama.
(2)
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
(3)
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(4)
Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.
(5)
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(6)
Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony évközben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.
(7)
A rendkívüli munkavégzés elrendelésére a szervezeti egység vezetője tesz javaslatot, és a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el.
47. § Készenlét és ügyelet (1)
A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető.
(2)
Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás a) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,
24
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá c) a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el. (3)
A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
(4)
A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).
(5)
A rendelkezésre állás tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell.
(6)
Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(7)
A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
(8)
A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.
(9)
Készenlétet, ügyeletet a rektor az egységvezető javaslatára rendelhet el.
(10) Amennyiben a készenlét és ügyelet alatt munkavégzésre is sor kerül, akkor azt a díjazásban a túlmunkára vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.
VI. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere, a munka díjazása 48. § Az osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolás (1)
Az osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolás az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló dokumentumok alapján történik.
(2)
A fizetési osztályokba való besorolásról, átsorolásról – kivéve a kötelező előlépéseket – az érvényben lévő rendelkezések alapján, az egységvezető véleményének kikérésével a rektor dönt.
(3)
Megszerzett végzettség, szakképzettség elismertetése a dokumentumok benyújtásának időpontjától lehetséges. Késedelmes bemutatás esetén a visszamenőleges átsorolás nem érvényesíthető.
(4)
A nem oktatói munkakörökre a Kjt. előírásait kell alkalmazni.
49. § Várakozási idő csökkentése (1)
Az eggyel magasabb fizetési fokozatba való besorolás várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell: a) ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott a közalkalmazott, b) tudományos fokozat megszerzése esetén.
25
(2)
Oktatói munkakörökben (tanársegéd, adjunktus, docens, tanár) a várakozási idő csökkentése nem alkalmazható.
50. § Illetménypótlékok A pótlékra jogosult munkaköröket az SzMSz tartalmazza. A pótlék nagyságát a jogszabály szerinti pótlékalap %-ában a rektor határozza meg. (1)
Vezetői pótlékok A pótlékoknál pozitív eltérés a feladat jellege szerint lehetséges, ha a Kjt. és végrehajtási rendeletei ezt nem korlátozzák.
(2)
Egyéb pótlékok a) Címpótlék illeti meg: a főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat. A pótlék mértékét a munkáltató határozza meg. b) Idegennyelv-tudási pótlék: Idegennyelv-tudási pótlékra csak a második középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsga után jogosult a dolgozó. A nyelvpótlék fizetésére az egységvezető tesz javaslatot, és a rektor dönt a folyósításról. A pótlék mértéke a pótlékalap meghatározott %-a: felsőfokú nyelvvizsga esetén
100%
középfokú nyelvvizsga esetén
50%
c) Éjszakai pótlék: éjszakai munkavégzés esetén a közalkalmazottat éjszakai pótlék illeti meg. Mértéke a közalkalmazott alapilletményének 30%-a. d) Pénzkezelési pótlék: annak a pénztárosnak, akinek pénzkezeléssel és megőrzéssel kapcsolatos tevékenysége havi munkaidejének felét eléri vagy meghaladja, munkakörébe havi kétmillió forintot meghaladó készpénzforgalom lebonyolítása tartozik, pénzkezelési pótlék jár. Mértéke: a pótlékalap 20%-a. 51. § Csoportvezetők díjazása (1)
Kisebb munkacsoport vezetésével, munkájának irányításával megbízott oktatói és nem oktatói állományba tartozó közalkalmazottak, akik munkaköri leírásuk szerint önálló intézkedési hatáskörrel rendelkeznek.
(2)
A díjazás mértéke: a közalkalmazotti pótlékalap 50-100%-a, a megbízásban, illetve munkaköri leírásban foglaltak szerint.
52. § A rendkívüli munkavégzés díjazása a különböző állománycsoportokban (1) Nem oktatói állománycsoport a) Túlmunkáért a közalkalmazottat a rendes munkabérén felül 50%-os bérpótlék is megilleti. b) A dolgozóval kötött megállapodás alapján bérpótlék helyett szabadidőre jogosult a dolgozó. A szabadidő nem lehet kevesebb a végzett túlmunka időtartamánál, és a munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. c) A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett dolgozó a végzett munkáért járó munkabérén felül 50%-os bérpótlékra jogosult, ha az Mt. 143.§ (1) alapján másik pihenőnapot kap. Ennek hiányában 100 %-os bérpótlék fizetendő.
26
d) A munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett dolgozót az aznapi munkabérén felül bérpótlék illeti meg. (2) Oktatói, tanári munkakörökben a) Az oktatókat és a tanárokat a nappali és levelező tagozatos képzésben végzett, a 2. sz. mellékletben megjelölt kontakt óraszám feletti óratartásért többletfeladat ellátása címen külön díjazás illeti meg (előadás, szeminárium, gyakorlat). b) Az intézményi SZMSZ-ben rögzített alaptevékenységen kívüli oktatási és kutatási feladatokban, pályázatokban való részvételnél a munka díjazása a dolgozóval kötött külön megállapodás alapján történik, figyelembe véve az ilyen tárgyú rektori utasítást. c) Nem jár a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a magasabb vezető és a vezető állású dolgozónak, továbbá azon munkakörökben, ahol a közalkalmazott a munkaideje beosztását és felhasználását maga határozza meg. 53. § Készenlét, ügyelet díjazása (1)
Készenlét esetén az alapilletmény 20 %-a;
(2)
Ügyelet esetén az alapilletmény 40 %-a fizetendő.
(3)
Ha a készenlét időtartama alatt munkavégzésre kerül sor, erre az időtartamra a túlmunka ellenértékére vonatkozó szabályok szerint jár díjazás, kivéve, ha a munkavállaló a készenléti díjat és a túlmunka díjazását egyaránt magában foglaló díjazásban részesül.
(4)
Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50 % bérpótlék jár.
54. § Helyettesítés (1)
A helyettesítő főiskolai munkavállaló vagy külső munkavállaló lehet.
(2)
Külső munkavállaló esetén a helyettessel határozott idejű szerződést köt a munkáltatói jogot gyakorló vezető.
(3)
Belső helyettesítés a) A nem oktatói munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottat 15 munkanapot meghaladó helyettesítés esetén helyettesítési díj illeti meg. Igénylése a közvetlen munkahelyi vezető hatáskörébe tartozik. A helyettesítési díj összege a helyettesített dolgozó alapilletményének maximum 50% - a. b) Ha a helyettesítést többen látják el, a helyettesítési díjat - ellenkező megállapodás hiányában - azonos arányban kell megosztani.
(4)
A tartósan távollévő dolgozó(k) munkafeladatainak ellátására határozott időre szóló megbízásos szerződést lehet kötni, megjelölve benne a díjazás mértékét is. Ez a megállapítás vonatkozik a magasabb vezetői, illetve a vezetői munkakörök helyettesítésére is.
(5)
Oktatói, tanári munkakörökben a (tartósan) távollévő dolgozó (gyed, gyes, külföldi tanulmányút, alkotószabadság, táppénz,) helyettesítésének díjazásáról - egységvezetői javaslat alapján a rektor dönt. A helyettesítési díj megállapítása az oktatói túlmunkánál említett szabály alapján történik.
27
55. § Illetmény kifizetés (1)
A havi rendszeres illetmény kifizetése utólagosan, a tárgyhót követő hónap 5-én történik. Az egyéb, megbízási szerződésen alapuló járandóság kifizetésének napja a tárgyhót követő hónap 15-e. Ha a rendszeres havi illetmény kifizetése a fenti időpontban központi költségvetési finanszírozás vagy egyéb okok miatt nem lehetséges, erről a tényről az érdekvédelmi szervezeteket előzetesen tájékoztatni kell.
(2)
A munkáltató a megállapított pénzbeli juttatásokat a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással teljesíti.
56. § Illetménykiegészítés (1)
Az Intézményi Érdekegyeztető Tanáccsal egyetértésben rendelkezik a munkáltató arról, hogy az intézmény a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja az illetmény kiegészítésére.
(2)
A jóléti, szociális támogatás mértékét az Intézményi Érdekegyeztető Tanács véleményének kikérésével kell meghatározni.
57. § Illetményelőleg (1)
A nehéz anyagi helyzetbe jutott közalkalmazott részére évente legfeljebb két alkalommal illetményelőleg folyósítható hat havi részletfizetéssel az évente, havi bontásban meghatározott keret mértékéig. Újabb illetményelőleg folyósítására csak az előző teljes összegének visszafizetését követően kerülhet sor.
(2)
Az illetményelőleg intézményi keretének havonkénti mértéke az előző havi bérköltség 0,5 %-a, melynek költségkihatását a tárgyévi költségvetésben kell tervezni - ha szükséges.
(3)
Az illetményelőleg maximális mértéke a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér. Részfoglalkozású dolgozók esetében az illetményelőleg összege a havi alapilletménynél nagyobb nem lehet.
(4)
Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén az előleg visszafizetésének a határozott idő lejártáig meg kell történnie.
(5)
Az illetményelőleg kifizetésére az egységvezető tesz javaslatot, engedélyezése a gazdasági főigazgató jogköre.
(6)
Illetményelőleg nem folyósítható annak a közalkalmazottnak, akinek főiskolai jogviszonya a fél éves időtartamot nem éri el.
58. § Levonás az illetményből (1)
Az illetményről, az azt terhelő levonásokról részletes írásbeli elszámolást kap a dolgozó. A levonás csak munkavállalói nyilatkozat, illetve jogszabályi előírás és hatályos bírósági, közigazgatási határozat alapján történhet.
(2)
A tévesen kifizetett illetmény visszafizetésére a közalkalmazottat a téves kifizetésről tudomást szerzést követő hatvan napon belül írásban kötelezheti a munkáltató. A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
28
59. § Meghatározott munkateljesítmény elismerése (1)
A közalkalmazottat a munkáltató – meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére – meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. Az illetménykiegészítés megállapítása – a gazdálkodás eredményétől függően – a rektor hatásköre.
(2)
A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazott jutalomban részesíthető.
(3)
A munkateljesítmény elismerésének, továbbá a jutalmazás elveire vonatkozóan a szakszervezet illetékes szervének és a Közalkalmazotti Tanácsnak véleményezési joga van.
60. § Jubileumi jutalom az érvényes jogszabályok alapján fizetendő (1)
(2)
Mértéke: - 25 év közalkalmazotti jogviszony után - 30 év közalkalmazotti. jogviszony után - 40 év közalkalmazotti. jogviszony után
2 havi 3 havi 5 havi illetmény.
Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és – legkésőbb a megszűnés időpontjában – nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
VII. Költségtérítések, szociális juttatások 61. § Költségtérítések (1)
A munkába járás költségeihez a munkáltató az érvényes jogszabályok alapján járul hozzá.
(2)
Saját gépjármű hivatalos célú használata Saját gépjármű hivatalos célú használata megengedett, ha a munkavégzéshez kapcsolódó körülmények indokolják. Erről rektori utasítás rendelkezik. Elszámolása külön kormányrendelet szerint történik a kifizetés forrásának megjelölésével. Engedélyezésre a közalkalmazott hivatali felettese jogosult.
(3)
Belföldi hivatalos kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítések a) A hivatalos kiküldetés munkára való kirendelést jelent, melynek időtartamára költségtérítés illeti meg a munkavállalót. b) A napidíj kérése és elszámolása az érvényes jogszabályok és szabályzat alapján, „Kiküldetési rendelvény” nyomtatványon történik.
(4)
Az egységvezetők az éves szinten meghatározott kiküldetési keret ismeretében rendelhetik el. Engedélyezése beosztott dolgozók esetében a szervezeti egység vezetőjének jogköre. Oktatási-szervezeti egységek vezetői esetében az engedélyezés a dékán jogköre.
29
(5)
Külföldi hivatalos kiküldetés Az intézmény az ideiglenesen külföldi kiküldetést teljesítők részére előzetes rektori engedély alapján elszámolásos devizaellátmányt biztosít. Elszámolását rektori utasítás tartalmazza.
62. § Szociális juttatások (1) Munkaruha a) Munkaruhára természetben jogosultak a közalkalmazottak. b) A munkaruhára jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a kihordási időket, a keretösszegeket és a munkaruha-igénylés rendjét a 4. sz. melléklet tartalmazza. c) Próbaidőre munkaruha nem biztosítható. d) A munkaruha a juttatási idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át. A munkaruha juttatási idejébe a próbaidő is beleszámít. Ha a juttatási idő alatt a munkavállaló jogviszonya megszűnik (kivéve a nyugdíjazást és az elhalálozást) a még fennmaradó idővel arányos munkaruhaárat a munkavállaló köteles megváltani. A megváltási árat az intézményi nyilvántartási ár figyelembe vételével kell meghatározni. A védőruha biztosításának feltételeit, a jogosultak körét az intézményi munkavédelmi szabályzat tartalmazza. (2) Munkahelyi étkeztetés a) Az intézmény étkezési támogatást biztosíthat a közalkalmazottak részére utalvány juttatásával. A juttatás formájáról és mértékéről az Intézményi Érdekegyeztető Tanács véleményének meghallgatását követően évente dönt a munkáltató. b) Nem jár támogatás: -
az egybefüggően 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság idejére;
-
az egybefüggően 30 napot meghaladó rendkívüli szabadság idejére, ha a dolgozó külföldön tartózkodik;
-
a felmentési idő munkavégzés alóli felmentésének időtartamára;
c) Újonnan belépő dolgozónak a belépést követő hónap első napjától kezdődően adható étkezési támogatás. (3) Szolgálati férőhely A rektor - a szervezeti egység vezetőjének javaslatára, egyedi elbírálás alapján - az egri állandó lakással nem rendelkező, nagy távolságból bejárni kényszerülő munkavállaló részére a főiskola rendelkezésére álló szálláshelyeken kedvezményes térítéssel szolgálati férőhelyet biztosíthat. A férőhely igénybevételének időtartamát és a költségtérítés mértékét a dolgozóval kötött külön megállapodásban kell rögzíteni. (4) Lakásépítési támogatás a) A munkáltató lakásépítés, komfortfokozat növelése vagy lakásszerzés támogatása céljából főállású közalkalmazottai részére a vonatkozó rendeletek és főiskolai szabályzat alapján, kölcsön formájában támogatást nyújthat. A kölcsön a főiskola lakásépítési alapja terhére folyósítható. A folyósítás feltételeit és az igénylő űrlapot az 5. sz. melléklet tartalmazza.
30
b) A lakásépítési alapra elkülönített keretösszeg növeléséről a tárgyévi költségvetés elfogadásakor - a lakáskölcsön bizottság véleményének kikérése alapján –a Szenátus dönt. c) A tárgyévi keretösszeg felosztására a lakáskölcsön-bizottság tesz javaslatot. Folyósításáról a rektor dönt a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal egyetértésben. (5) Segélyezés A közalkalmazott indokolt kérésére temetési segély adható. A segély éves keretösszegét a tárgyévi költségvetés elfogadásakor a Szenátus a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal egyetértésben határozza meg. A segélyezés elveit, az igénylés rendjét, és a segélyezési űrlapot az 6. sz. melléklet tartalmazza. (6) Az intézményi könyvtár, sportlétesítmények használata a) A könyvtár alapszolgáltatásait a főiskolai dolgozók térítésmentesen vehetik igénybe. b) A főiskolai dolgozók általi sportlétesítmények használatát, a sportszerek kölcsönzését és az ezekhez kapcsolódó térítési díjakat külön szabályzat tartalmazza. (7) Üdülés, rekreáció a) Az intézmény kutatóbázisain kedvezményes nyári üdülési lehetőséget biztosít munkavállalói számára. Az önköltséges térítés mértékét a közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezettel egyeztetve kell megállapítani. b) A dolgozók téli és nyári csereüdültetése segítésére az intézmény kollégiumi férőhelyeket biztosít a szakszervezet számára. A hasznosítással és a térítéssel kapcsolatos szakszervezeti megállapodásokat évente - a hatályos jogszabályok függvényében - meg kell újítani. c) A munkáltató évenként az Intézményi Érdekegyeztető Tanács egyetértésével keretet határozhat meg az intézmény dolgozói részére Széchenyi Pihenőkártya igényléséhez. (8) Iskolakezdési támogatás a) A főiskola főállású közalkalmazottai közül évente egyszer a gyermekes családok iskolakezdési támogatásban részesülhetnek a közoktatási intézményben, tanulói jogviszonyban lévő gyermekeik után, az SZJA törvényben szereplő kedvezményes adózású értékhatárig. A támogatás feltétele: a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbért. A kiosztható intézményi keret összege évente kerül egyeztetésre az Intézményi Érdekegyeztető Tanács egyetértésével. Az igénylő lapot a 7. sz. melléklet tartalmazza. b) Az igénylést, továbbá a NAV-tól és a Magyar Államkincstártól beszerzett jövedelem- és családi pótlék igazolásokat a tárgyév július 01-ig kell eljuttatni a főiskolai Gazdasági Főigazgatósághoz. c) Az igények elbírálását a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezeti Bizottság által létrehozott szociális bizottság végzi. d) Az utalványok szeptember 30-ig vehetők át a Gazdasági Főigazgatóságon.
31
e) Nem fizethető támogatás: - a tanulói jogviszony megkezdésének elmulasztása esetén, - azoknak a dolgozóknak, akik a tárgyév január 1-jét követően létesítettek közalkalmazotti jogviszonyt a főiskolával, - a jelzett jövedelemhatárt meghaladók, továbbá - az igénylési határidőt elmulasztók részére. (9) Kisösszegű ajándék a) Évente 1 alkalommal az SZJA törvényben szereplő értékhatárig, a Rektori Tanács döntése esetén kerülhet átadásra. b) Nem fizethető támogatás a tárgyévben 6 hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadságot igénybevevőnek.
VIII. A munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége 63. § A munkavállaló kártérítési felelőssége, megőrzési felelősség (1)
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2)
Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3)
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(4)
Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(5)
A kár megtérítésére a Ptk. XXXI. fejezetében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(6)
A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik.
(7)
A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
(8)
A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.
(9)
Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.
(10) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (11) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. (12) A munkavállaló az (11) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy
32
elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. (13) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (12) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (14) A munkáltató bizonyítja az (10) és a (12) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt. (15) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 64. § Felelősség leltárhiányért (1)
A leltárhiányért azon munkavállalók tehetők felelőssé, akiknek: a) közalkalmazotti kinevezésében, munkaszerződésében a leltárfelelősség rögzítésre került, b) a dolgozó a leltár körébe tartozó vagyontárgyakat szabályszerű átadó -- átvevő leltárral átvette.
(2) Érintett munkakörök: a raktárak vezetői, a szervezeti egységek vezetői, az épületek gondnokai, az egységek leltár- és szakleltár-felelősei. (3) A leltárhiányért való felelősség megállapításánál a fegyelmi eljárás, illetve az általános kártérítési szabályok szerint kell eljárni. (4) A leltárhiányért való felelősség feltétele a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése, b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés. 65. § A kártérítési igény közvetlen érvényesítése (1)
Az intézmény kártérítési igényét közvetlenül is érvényesítheti a fegyelmi eljárás szabályai szerint, legfeljebb a dolgozó havi átlagkeresetének megfelelő mértékéig. Egyéb esetekben egyeztető eljárást kell lefolytatni és megegyezés hiányában a munkáltató bírósághoz fordulhat.
(2)
A munkavállaló kártérítésével kapcsolatos eljárás szabályozását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
66. § A munkáltató kártérítési kötelezettsége (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. (2)
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
33
(3)
A munkavállaló az Mt. 53. §-ban foglaltak szerinti más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek.
(4)
A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.
(5)
Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(6)
A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.
(7)
A munkáltatót az Mt. 166-167. §-ban foglaltak szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.
(8)
A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.
(9)
A munkavállaló kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújthatja be a rektornak.
(10) A munkáltató kártérítésével kapcsolatos egyéb kérdések (károk jellege, kártérítés mértéke, nem vagyoni kártérítés, járulékfizetés stb.) az Mt. 176 - 177.§ és a Kjt. 81-83. §-ai alapján rendezendők.
IX. A munkaügyi vita és munkaügyi jogvita 67. § Kollektív munkaügyi vita (1)
A munkáltató és a szakszervezet, illetve Közalkalmazotti Tanács között felmerülő vita, akkor keletkezik, ha a munkáltató olyan jogszerű intézkedést hoz, amely a közalkalmazottak egy csoportját hátrányosan érinti, érdekeit sérti. Ilyenkor egyeztető bizottsági keretben vagy közösen felkért közvetítő személy vagy döntőbíró közreműködésével kerül sor az egyeztetésre.
(2)
Kollektív munkaügyi vita esetén egyeztető tárgyalásnak van helye. A kezdeményezőnek az egyeztetés tárgyát írásba kell foglalnia és eljuttatnia az érintett félnek. Az egyeztetés időtartama alatt -- legfeljebb hét napig -- a vita tárgyát képező intézkedést végrehajtani nem lehet. Ez a határidő legfeljebb öt nappal hosszabbítható meg.
(3)
A vita rendezésére az érintettek két-két főből álló egyeztető bizottságot hoznak létre. A bizottságban egy-egy fő -- a konfliktusban nem érintett -- külső szakértő is részt vehet. a) A bizottság elnökét a felek a belső tagok közül sorshúzással választják. b) A bizottság a döntéseit konszenzussal hozza. Az egyeztető bizottság döntése csak akkor kötelező a felekre, ha magukat előre írásban kötelezték a bizottsági döntésnek való alávetésre. c) Az egyeztetés során létrejött megállapodás kollektív szerződéses megállapodásnak minősül.
34
d) Közvetítő fél vagy döntőbíró felkérésére közös megállapodás keretében kerülhet sor. (4)
Az eljárással kapcsolatosan felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik.
(5)
Az Mt. 287. §-ában foglalt határidőket nem érinti, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása – jelen § (1) - (4) bekezdései -- a jogvita feloldása érdekében békéltetés lefolytatását rendeli.
68. § Munkaügyi jogvita (1)
A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka Törvénykönyvéből származó, a szakszervezet ugyanezen törvényből vagy kollektív szerződésből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) A kereset benyújtása előtt a szakszervezet és/vagy a Közalkalmazotti Tanács bevonásával egyeztető eljárás kezdeményezendő. (3) Az egyeztetésnél - bizottság, közvetítő igénybevétele - a munkaügyi vitánál leírtak a mérvadók. (4) Ha egyezség jön létre, a munkavállaló az egyezségben a munkáltató által vállaltak teljesítését követően 15 napon belül a bírósághoz benyújtott keresetét visszavonja. A keresetnek halasztó hatálya nincs. (5) Az itt nem érintett kérdésekben a Kjt., az Mt. és a Ptk. szabályai szerint kell eljárni.
X. Vegyes rendelkezések 69. § Átmeneti rendelkezések (1)
Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács megállapodása szerint az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedések következtében a 62. § (2) és (7) bekezdésében foglalt juttatásokat az intézmény határozatlan időre felfüggeszti.
(2)
2011. február 1-től visszavonásig az oktatók a 2. sz. mellékletben meghatározott tanításra fordítandó munkaidejét a munkáltató 20 %-kal megemeli. A megemelt követelményeket kari átlagban kell teljesíteni differenciáltan, az emelést a teljesítmények figyelembe vételével kell megtenni 0-30 %-ig.
(3)
A szabadnapokon tartott kontaktórák beszámításának esetében kétszeres szorzót kell alkalmazni.
70. § Eljárás sztrájk esetén (1989. évi VII. törvény alapján) (1)
A sztrájkban való részvétel előtt a szakszervezet tagsági szavazás útján dönt a megszervezésről, illetve csatlakozásról.
(2)
A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltató és a munkavállalók kötelesek együttműködve biztosítani a személy- és a vagyonbiztonságot.
(3)
Jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozókkal szemben kényszerítő eszközökkel a munkavégzést elrendelni nem lehet.
(4)
A sztrájk megkezdését megelőzően a szakszervezet tájékoztatni köteles az intézmény rektorát a munkabeszüntetés kezdetéről és várható időtartamáról.
(5)
A munkáltató a dékánok, a gyakorlóiskola igazgatója és a gazdasági főigazgató útján gondoskodik az épületek őrzéséről és a legszükségesebb berendezések 35
működtetéséről. Munkavégzésre olyan dolgozókat kell kijelölni, akik nem vesznek részt a sztrájkban. (6)
Sztrájk idejére – eltérő megállapodás hiányában -- munkabér nem illeti meg a dolgozót. Sztrájk esetén mindig előre meg kell állapodni a munkabér kifizetéséről, az egyéb szociális juttatásokról, illetve ezek megvonásáról.
(7)
A fenti megállapítások a szolidaritási sztrájkra is vonatkoznak.
71. § A hatályba léptetéssel és kihirdetéssel kapcsolatos kitételek (1)
A KSZ aláírása előtt a Közalkalmazotti Tanács véleményét ki kell kérni különös tekintettel a Kjt. 16.§ (1) bekezdésben foglalt jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében.
(2)
A kollektív szerződést, annak módosításait az Intézményi Érdekegyeztető Tanács, mint legfelsőbb intézményi érdekegyeztető fórum vitatja meg és javaslatot tesz az intézményi elfogadására.
(3)
A KSZ gyakorlóiskolára vonatkozó függelékének elfogadásához a gyakorlóiskola igazgatójának – mint részben önálló gazdálkodási és munkáltatói jogosítványokkal rendelkező magasabb vezetőnek - a jóváhagyása és aláírása szükséges.
(4)
Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldalai saját hatáskörükben gondoskodnak a KSZ intézményi szintű megvitatásáról. A vita lebonyolításáért a főtitkár és az szb elnöke/titkára a felelős.
(5)
Az aláírás után a munkáltató a KSZ-t felteszi a belső hálózatra és tíz munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az intézmény könyvtára, továbbá a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezeti Bizottság a KSZ egy-egy példányát megkapja. Egy-egy példánnyal kell ellátni a munka- és személyügyi feladatokat közvetlenül ellátó egységeket: dékáni hivatalok, gyakorlóiskola, HEI, Gazdasági Főigazgatóság.
(6)
A kollektív szerződést az intézményi minőségirányítási rendszer keretében minden dolgozó számára elérhetővé kell tenni a főiskolai hálózaton.
(7)
A KSZ-ben nem szabályozott területekről a közalkalmazotti szabályzatban kell gondoskodni.
(8)
A KSZ készítésével, kihirdetésével kapcsolatosan felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik.
(9)
A törvényi változásokból és a helyi szabályozásokból eredő módosítások átvezetésre 30 nap áll rendelkezésre. Az átvezetés a főtitkár és a szakszervezeti elnök közös kötelezettsége.
(10) A KSZ mellékletét képezi: 1. sz.: A munkaköri leírások készítésének rendszere 2. sz.: Az oktatói és tanári munkakörök heti tanításra fordítandó munkaidejének meghatározása 3. sz.: Az Eszterházy Károly Főiskola közalkalmazotti fegyelmi és kártérítési szabályzata. 4. sz.: A munkaruhára jogosító munkakörök, munkaruhák jegyzéke és a munkaruha juttatásának rendje 5. sz.: A lakásépítés, lakásszerzés támogatásának intézményi szabályzata és igénylési űrlapja 6. sz.: A munkáltatói temetési segélyezés elvei és a segélykérő űrlap 7. sz.: Igénylőlap iskolakezdési támogatáshoz
36
72. § Záró rendelkezések (1)
Jelen Kollektív Szerződés a 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyv rendelkezései és a Kjt. alapján készült.
(2)
A Gyakorlóiskola működésével kapcsolatos megállapodás megkötésére 2013. január 1-ét követően kerül sor, mely a KSZ Függelékét képezi - A Gyakorlóiskolára vonatkozó szabályozás címen.
(3)
A KSZ által nem szabályozott kérdésekben a Kjt., az Mt., és a Ptk. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
(4)
Az Intézményi Érdekegyeztető Tanácsban konszenzussal született megállapodások kollektív szerződéses megállapodásnak minősülnek.
(5)
A Kollektív Szerződést - az Intézményi Érdekegyeztető Tanács keretében történő megvitatása után - megegyező véleményünk kinyilvánításával írjuk alá.
Eger, 2012. november 30.
………………………………… Dr. Hauser Zoltán rektor
………………………………… Hegyesi-Hudik Margit SZB-elnök
37
Kollektív Szerződés 1. sz. melléklete
MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSÉNEK RENDSZERE
Beosztások Rektor Rektorhelyettesek Gazdasági főigazgató Főtitkár Dékánok Humán erőforrás igazgató Belső ellenőrzési vezető
Munkaköri leírás készítője SZMSZ határozza meg a feladatokat
Rektor
Informatikai Központ főigazgatója Központi Könyvtár főigazgatója Projektiroda munkatársai Líceum Kiadó munkatársa
Általános és intézményfejlesztési rektorhelyettes
Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója Gyakorlóiskola igazgató
Oktatásfejlesztési rektorhelyettes
Nemzetközi Kapcsolatok Központja igazgató
Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes
Dékán-helyettesek Intézet- és tanszékvezetők Karhoz tartozó oktatási egység vezetői Karhoz tartozó nem oktatási egység vezetői Gazdasági főigazgató-helyettes Műszaki Osztály vezetője Gyakorlóiskola igazgatóhelyettesei Tanulmányi és Információs Központ igazgatói Csoportvezetők/gondnokok Főiskolai oktatók Gyakorlóiskolai pedagógusok Nem vezető beosztású dolgozók, nem oktató dolgozók
Dékánok
Gazdasági főigazgató Gyakorlóiskola igazgatója Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója Az egység közvetlen irányításával megbízott magasabb vezető, vezető. Tanszékvezetők Gyakorlóiskola belső szabályozása szerint Az egység közvetlen irányításával megbízott vezető
38
Kollektív Szerződés 2. sz. melléklet
AZ OKTATÓI ÉS TANÁRI MUNKAKÖRÖK HETI TANÍTÁSRA FORDÍTANDÓ MUNKAIDEJÉNEK MEGHATÁROZÁSA (1)
A tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában munkaköri címekhez kapcsolódóan az alábbiak szerint határozandó meg: – – – – – –
(2)
Egyetemi tanár: Főiskolai tanár: Egyetemi docens: Főiskolai docens: Adjunktus: Tanársegéd:
10 óra/hét 10 óra/hét 12 óra/hét 12 óra/hét 14 óra/hét 16 óra/hét
A tanításra fordított időtartamon belül a kontakt órákon kívüli idő az alábbiak szerint határozható meg: – – – – – –
Egyetemi tanár: Főiskolai tanár: Egyetemi docens: Főiskolai docens: Adjunktus: Tanársegéd:
legalább 2 óra, legfeljebb 4 óra legfeljebb 2 óra legfeljebb 2 óra legfeljebb 2 óra legfeljebb 2 óra legfeljebb 2 óra
(3)
A rektor félévenként meghatározza a karok számára a tanításra fordítandó órakereteket a KSZ 26. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltak figyelembevételével.
(4)
A rektor a feladatok függvényében karokra lebontva meghatározza az egyes karokon az összes oktató számára a tanítási idő csökkentésére, illetve a tanítási idő megnövelésére felhasználandó kontingenst, amit a dékánok felosztanak a szervezeti egységek között. A dékánok az óraszámok elosztásáról szóló kimutatást megküldik a Humán Erőforrás Irodának.
(5)
A (4) bekezdésben meghatározott kontingensen kívül oktatók más órakedvezményre nem jogosultak. A tanítási idő növelésének ill. csökkentésének mértéke nem lépheti túl a (3) és (7) bekezdésekben meghatározott mértéket.
(6)
A képzéshez kapcsolódó félévenkénti óradíjas tanszéki igények benyújtásánál a fent jelzett óraszám keretek az irányadók azzal a megkötéssel, hogy csak a tanszéki átlagos óraterhelést meghaladóan lehetséges a túlmunka keret központi alapból történő igénylése.
(7)
A tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a tanításra fordított időt a KSZ 26. § (5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével a munkáltató tizenöt százalékkal megemelheti vagy csökkentheti.
(8)
A Gyakorlóiskolára vonatkozó szabályozást a KSZ függeléke tartalmazza.
39
Kollektív Szerződés 3. sz. melléklet
AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖZALKALMAZOTTI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZATA
2012.
40
Az EKF Főiskolai Tanácsa, a Munka Törvénykönyv, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapítására az alábbi szabályzatot hozza.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A szabályzat hatálya (1) A szabályzat hatálya kiterjed az Eszterházy Károly Főiskolával, mint munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra. (2) A Főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről külön szabályzat rendelkezik.
II. A KÖZALKALMAZOTTAK FEGYELMI FELELŐSSÉGE 2. § A fegyelmi vétség meghatározása (1) Fegyelmi vétséget követ el az a közalkalmazott, aki közalkalmazotti jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. (2) A fegyelmi vétség lehet szándékos, vagy gondatlanságból elkövetett. (3) Szándékosnak minősül a cselekmény, amelyet a közalkalmazott magatartásának káros következményeit kívánva, vagy az előre látott követelményekbe belenyugodva hajt végre. A szándék lehet: a) egyenes szándék: amennyiben az elkövető a jogellenes állapotot kívánja; b) eshetőleges szándék: amennyiben a cselekvő személy a jogellenes állapot bekövetkeztéről tud, de abba belenyugszik. (4) Gondatlanságból elkövetett vétségnek számít: a) ha az elkövető magatartásának káros következményeit előre látja, de azok elmaradásában könnyelműen bízik; b) ha az elkövető cselekménye káros következményét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztja. c) Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha a) a közalkalmazott aa) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály - szándékosságnak nem minősülő - súlyos megsértésével, vagy ab) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy b) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta. 41
A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel. Amennyiben a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, hat havi távolléti díjával felel. (5) Fegyelmi felelősséggel tartozik a közalkalmazott azon kötelezettségek elmulasztásáért, amelyek a Mt. - ben és a Kjt. - ben meghatározottak, valamint a Főiskola szabályzatai által előírtak. (6) A közalkalmazott kötelezettsége különösen: a) a közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkakörhöz, beosztáshoz méltó magatartás tanúsítása; b) munkaköri feladatának, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, szakmai szokásoknak, a munkáltató utasításainak megfelelő, a közérdek kizárólagos figyelembe vételével való ellátása; c) együttműködés a munkáltatóval és munkatársakkal; d) az előírt helyen és időben munkaképes állapotban történő megjelenés; e) a munkaidő munkával való eltöltése, illetve rendelkezésre állás a munkavégzésre; f)
személyes munkavégzés;
g) saját és mások egészségének, testi épségének és vagyonának védelme; h) a szolgálati titoktartás. (7) Nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak abban az esetben, ha a közalkalmazott azért nem teljesítette, vagy szegte meg kötelezettségét, mert a munkáltató utasítása jogszabályba ütközött. 3. § A fegyelmi jogkör gyakorlója (1) A közalkalmazott felett a fegyelmi jogkört a Főiskola SZMSZ-ben kinevezési jogkörrel felruházott személy – magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetén a megbízásra jogosult – gyakorolja. (2) A fegyelmi jogkör gyakorlását a rektor bármely esetben hatáskörébe vonhatja. 4. § A fegyelmi eljárás megindítása (1) Szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal elkövetett jelentős súlyú fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén, valamint ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri, az eljárás megindítása kötelező. A fegyelmi eljárás megindítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata, aki az eljárás megindításáról a közalkalmazottat írásban egyidejűleg értesíti. (2) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetésétől számított egy év, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlójának a vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzésétől számított egy hónap eltelt. (3) Külföldön elkövetett vétség esetén ezen határidőket a belföldre való visszatéréstől kell számításba venni. (4) Az egyéves határidő magasabb vezető állású közalkalmazott esetében 3 évre, vezető állású közalkalmazott esetében 2 évre emelkedik. (5) Ha a kötelezettségszegés csekélyebb súlyú és a tényállás tisztázott, a fegyelmi eljárás mellőzhető. A közalkalmazott meghallgatása után a további eljárásról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt, és fegyelmi
42
büntetésként megrovásnál súlyosabb büntetés nem szabható ki. Ez esetben sem mellőzhető a fegyelmi eljárás lefolytatása, ha azt a közalkalmazott maga ellen kérte. (6) Szakszervezeti tisztségviselő esetében a fegyelmi vétségről és az eljárás megindításáról a szakszervezet képviselőjét értesíteni kell. Titkár és elnök esetében az ágazati szakszervezetet, mint felsőbb szakszervezeti szervet szükséges tájékoztatni. 5. § A fegyelmi vizsgálat lefolytatása
(1) A fegyelmi eljárás során fegyelmi vizsgálatot kell tartani. E feladat ellátására a fegyelmi jogkör gyakorlójának a tudomásulvételtől számított 5 napon belül írásban vizsgálóbiztost kell kijelölnie a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül. (2) Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. (3) A vizsgálóbiztos a kijelöléstől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. (4) A vizsgálat alá vont közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. (5) A fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott részére módot kell adni, hogy a vizsgálat anyagát megismerje, az iratokat megtekintse, további bizonyítást javasolhasson. A vizsgálóbiztos eljárásáról köteles értesíteni a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. (6) A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen. (7) Amennyiben a közalkalmazott akadályoztatva van a szóbeli meghallgatáson való részvételben, írásban tájékoztatni kell a kötelezettségszegésének elkövetésével kapcsolatos megállapításokról, és azok bizonyítékairól. Lehetőséget kell részére biztosítani 8 napos határidő kitűzésével, hogy védekezését el ő terjeszthesse. (8) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait – saját véleményével ellátva – a fegyelmi jogkör gyakorlójának.
6. § A fegyelmi eljárás felfüggesztése
(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást fel kell függesztenie, ha: a) a közalkalmazott védekezése elő terjesztésében is akadályoztatva van (pl. súlyosan beteg), az akadály elhárultáig;
43
b) az eljárás alá vonttal szemben ugyanazon cselekménye miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, annak jogerő s befejezéséig, feltéve, hogy a tényállás nem tisztázható a fegyelmi eljárás keretében. (2) Elbocsátás büntetéssel – a határozat jogerőre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár.
7. § A fegyelmi eljárás lefolytatása
(1) A fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott ügyében érdemben – a jelen szabályzat 4. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel – háromtagú fegyelmi tanács tárgyalás alapján határoz. (2) A fegyelmi tanács elnöke a kinevezésre jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója, aki ezt a jogkörét a munkáltatóval az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke jelöli ki az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül. (3) A fegyelmi tanács eljárásában és a döntés meghozatalában tagként, illetve jegyzőkönyv vezetőként nem vehet részt: a) az ügy vizsgálóbiztosa, b) az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója c) akit a vizsgálat során tanúként vagy szakértőként meghallgattak, d) aki egyébként elfogult lehet. ) (4) A fegyelmi tanács tárgyalást köteles tartani. A tárgyalás időpontjáról értesíteni kell az eljárás alá vont közalkalmazottat, továbbá a vizsgálóbiztost és a közalkalmazott jogi képviselőjét olymódon, hogy azt a tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal megkapják. Ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelent meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az értesítést szabályszerűen kézhez vették. (5) Akkor szabályszerű az értesítés és a tárgyalás megtartható, ha az érintett aláírásával igazolja az értesítést, vagy tértivevény igazolja annak átvételét, ha megtagadták az átvételt, ha "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a küldemény, vagy ha bejelenti, hogy nem kíván részt venni a tárgyaláson. (6) A tárgyaláson a munkáltatót a vizsgálóbiztos képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános, azonban államtitok, vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, illetve az eljárás alá vont kérelmére a fegyelmi tanács köteles zárt tárgyalást elrendelni. (7) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, amelynek keretében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat. (8) Amennyiben az ügy egy tárgyaláson nem lenne tisztázható, további 8 napon belül kell újabb tárgyalást tartani. (9) Ha a közalkalmazott – 4. § (6) szerint kiszabott „megrovás” fegyelmi büntetéssel nem ért egyet, úgy 8 napon belül előterjesztett írásbeli kérelmére – fegyelmi jogkör gyakorlója elrendeli a fegyelmi eljárás folytatását.
44
8. § A fegyelmi határozat (1) A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított 30 napon belül zárt ülésen szótöbbséggel határoz; az elnököt és a tagokat egy-egy szavazat illeti meg. (2) A fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntést indokolt írásbeli határozatba kell foglalni és a közalkalmazottnak (jogi képviselet esetén a jogi képviselőnek) át kell adni vagy tértivevénnyel meg kell küldeni. (3) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelősségre vont közalkalmazott nevét (és egyéb személyi adatait), b) az elkövetett fegyelmi vétség megnevezését, c) az alkalmazott fegyelmi büntetést, d) utalást a fellebbezés lehetőségére és a beadásra nyitva álló határidőre. (4) Az indoklásnak tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást, b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, c) annak tömör kifejtését, hogy az elkövetett cselekmény (mulasztás) milyen vétséget valósít meg, és annak elkövetésében a hallgató mennyiben vétkes, d) a fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. (5) A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben az alábbi fegyelmi büntetések kerülhetnek kiszabásra: a) megrovás; b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása; c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás; d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása; e) elbocsátás; (6) Az
(5) bek. b) - c) pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre fel lehet
függesztetni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna, ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani. (7) Amennyiben a fegyelmi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a közalkalmazott terhére rótt kötelezettségszegést nem követte el, illetve az nem bizonyítható, vagy a megszegett kötelezettség nem tekinthető a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség-szegésnek, a fegyelmi tanács felmentő fegyelmi határozatot hoz. (8) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre (pl. fegyelmi vétség igen csekély tárgyi súlyú, elkövető személyében rejlő körülmények, stb.) tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.
45
9. § A fegyelmi eljárás megszüntetése (1) A közalkalmazottal szemben elrendelt fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az érdemi határozat meghozatala előtt megszűnik (pl. elhalálozás, közalkalmazotti jogviszony időközbeni megszűnése miatt) (2) Ugyancsak meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha az eljárás alapján megállapítást nyert, hogy a rendelkezésre álló határidő eltelte után került sor a fegyelmi eljárás megindítására. (3) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről a fegyelmi vizsgálat befejezéséig a fegyelmi jogkör gyakorlója; azt követően a fegyelmi tanács dönt. 10. § Fegyelmi határozat elleni jogorvoslat, a határozat végrehajtása (1) A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat. (2) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad, kivéve, ha a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti. Ez esetben ugyanis a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. (3) Elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani. (4) A közalkalmazott részére a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült és indokolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem került sor.
III. A KÖZALKALMAZOTTAK KÁRTÉRÍTÉSI, ANYAGI FELELŐSSÉGE 11. § A kártérítési felelősség körébe tartozó cselekmények Felelősség a vétkesen okozott kárért (1) A közalkalmazott a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. (3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a közalkalmazott egyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. (4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A kár megtérítésére a Ptk. XXXI. fejezetében foglalt rendelkezést kell alkalmazni. 46
12. § A megőrzési felelősség (1) A közalkalmazott köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. (3) A közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több közalkalmazott részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő közalkalmazottnak alá kell írnia. A közalkalmazott meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. (4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. (5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt. (6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a közalkalmazott mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 13. § Több közalkalmazott együttes felelőssége (1) A kárt a közalkalmazottak vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. (2) A kárt a közalkalmazottak egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. (3) A több közalkalmazottnak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért munkabérük arányában felelnek. (4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták. 14. § Felelősség a leltárhiányért (1) A leltárhiányért a közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül felel. (2) A leltárhiányért való felelősség feltétele a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése, b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele, c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés. (3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon. 47
(4) A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. (5) A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam. (6) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni. (7) A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. (8) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani. (9) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. (10) A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást. (11) A munkáltató állapítja meg a) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el, b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét, e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket. (12) A munkavállalót az (11) bekezdés szerint meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell. (13) Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki. (14) A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót - kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni. (15) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel. (16) A munkavállaló egyhavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. (17) Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának egyhavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.
48
(18) A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát. (19) A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik. 15. § Eljárás károkozás esetén (1) A kár bekövetkezését az észlelést követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti egység vezetőjének. (2) A szervezeti egység vezetője köteles: a) bűncselekmény gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját, b) leltárhiány, illetve visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése esetén a kari főigazgatót, illetve a gazdasági főigazgatót értesíteni, c) a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, d) a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálatot megkezdeni és lefolytatni a Gazdasági Igazgatóság bevonásával. (3) Nem áll fenn az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a) és b) pontjában rögzített bejelentési, illetve intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos intézkedés a munkáltatónak aránytalan többletfeladatot jelentene. Amennyiben a károkozó személye ismert és a kárt az eljárás megindításáig megtéríti, gondatlan károkozás esetén a munkáltató a (2) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedéstől eltekinthet. 16. § A munkáltató kárigényének érvényesítése (1) A munkáltató a Kollektív Szerződésben meghatározott összeg erejéig a dolgozó meghallgatását követően a kár megtérítésére a dolgozót kártérítési határozattal a kár megtérítésére kötelezheti. A munkavállaló által okozott ennél nagyobb kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. (2) A Főiskolával fennálló, közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló jogviszonyban (megbízás, vállalkozás) történt károkozás esetén a Ptk. szabályai szerint kell eljárni. (3) A Ptk. szabályai szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a károkozó a Főiskola alkalmazottja, de a kárt a Főiskola eszközeiben önálló vállalkozási tevékenysége körében okozta. (4) Amennyiben a károkozás mértéke a Kollektív Szerződésben szabályozott értékhatárt meghaladja, a munkáltató a kártérítés megállapítását indítványozó keresetlevelének előterjesztése előtt köteles a károkozót egyeztetésre felhívni.
49
(5) Az egyeztetési eljárás eredménytelensége esetén – még abban az esetben is, ha a 30 napos határidő már eltelt – lehetőség nyílik a kereset előterjesztésére. 17. § A munkáltató kártérítési felelőssége (1) A Főiskolának a közalkalmazottal szemben a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kártérítési felelősségére és a kártérítési igény érvényesítésének rendjére a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó XIII. fejezetének szabályait a kell alkalmaznia. (2) A munkáltató kártérítési kötelezettségét a főiskolai KSZ szabályozza.
Eger, 2012. november 30.
50
Kollektív Szerződés 4. sz. melléklet
A munkaruhára jogosító munkakörök, munkaruhák jegyzéke és a munkaruha juttatásának rendje Munkakör
Munkaruha megnevezése
Keretösszeg
Juttatási idő (hó)
A Főiskola főállású oktatói közül: -- a Biológiai Intézet, a Földrajz Munkaköpeny és Környezettudományi Intézet, az Élelmiszertudományi Intézet azon oktatói, akik laboratóriumi gyakorlatokat vezetnek; -- a Vizuális Művészeti Tanszéken védőruhát igénylő tevékenységet végzők;
közp. beszerz.
24
-- a Sporttudományi Intézet főállású oktatói, akik gyakorlati tanegységeket tanítanak;
Tréningruha Sportcipő
18.000,- Ft 18.000,- Ft
24 24
Laboránsok Tanszéki technikai dolgozók, informatikusok Általános karbantartó Portás Takarítók
Munkaköpeny Munkaköpeny vagy kétrészes munkaruha Kétrészes munkaruha Öltöny v. kosztüm Munkaköpeny
közp. beszerz. közp. beszerz.
24 24
közp. beszerz. közp. beszerz. közp. beszerz.
12 24 12
Ügyrend 1. A munkaruhára való jogosultságot a Gazdasági Főigazgatóság Anyaggazdálkodási csoportja tartja nyilván. 2. A dolgozó az egységvezetőjén keresztül kap értesítést az Anyaggazdálkodási csoporttól a munkaruhára való jogosultságról. A dolgozó a megvásárlásra való igényt a munkaruha méretének megadásával jelzi vissza. 3. A keretösszeggel jelzett esetekben a dolgozók a munkaruha vásárlását egyénileg végzik. A vásárlást igazoló számlát az Anyaggazdálkodási csoporthoz kell benyújtani elszámolásra. 4. Egyéni vásárlásoknál a főiskola csak az intézmény nevére kiállított számlát tud elfogadni és kifizetni. 5. Központi beszerzés esetén a megfelelő méretű munkaruhát — összeghatár figyelembe vétele nélkül — az intézmény vásárolja meg és felvétele az Anyaggazdálkodási csoportnál történik. 6. Fizikai állományú dolgozók esetében, próbaidő alatt védőruhát kell biztosítani, ami a munkaviszony véglegesítésekor munkaruhává minősül, munkaviszony megszűnése esetén visszakerül az intézmény Anyaggazdálkodási csoportjának kezelésébe. 51
Kollektív Szerződés 5. sz. melléklet
AZ
ESZTEREHÁZY KÁROLY FŐISKOLA
(MUNKÁLTATÓI) LAKÁSKÖLCSÖN SZABÁLYZATA
EGER, 2012
52
1. § Általános rendelkezések
1.
A szabályzat hatálya kiterjed a főiskola valamennyi főállású dolgozójára.
2.
Az 1. pontban megjelölt dolgozók lakásépítésének (vásárlásának) támogatására a főiskola lakásépítési alapja (továbbiakban: lakásépítési alap) szolgál. A lakásépítési alap összegét – a pénzmaradvány felhasználásának véglegesítésekor – a Szenátus határozza meg.
3.
Lakásépítési alap képzése: – előző évek pénzmaradványának kötelezettséggel nem terhelt részéből; – bevételes tevékenység eredményének növekedéséből történik. Az alap képzését a Szenátus a költségvetési beszámoló elfogadásakor ellenőrzi. További források: – a kölcsöntámogatásban részesült dolgozók által visszatérített törlesztések összege; – a támogatásban részesült és munkahelyet változtató dolgozók vagy az új munkáltató által megtérített összegek; – banki kamat.
4.
A lakásépítési alapból támogatásban részesülő dolgozót kérelemre – az érdekképviseleti szervek véleménye alapján – a főiskola gazdasági főigazgatója jelöli ki.
5.
A támogatás odaítélésének elbírálására Lakásügyi Bizottságot kell létrehozni. A bizottság létszáma 5 fő, elnökét és tagjait a gazdasági főigazgató bízza meg. A megbízás az érdekképviseleti szervek véleményének figyelembevételével történik.
6.
A lakásépítési alapból történő kölcsön folyósítása esetén a dolgozóval írásbeli megállapodást kell kötni. A megállapodást a dolgozóval a főiskola gazdasági főigazgatója köti meg.
7.
A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (továbbiakban az OTP Bank) területileg illetékes fiókjánál vezetett „Munkáltatói lakásépítési alap betét” számlán kell kezelni.
8.
A szerződéskötés feltétele a dolgozó részéről egy beleegyező nyilatkozat a munkáltató felé, amelyben a munkavállaló hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a bérből az esedékes törlesztőrészletet levonhassa, és továbbutalja a Lakásépítési Alap számlájára.
53
2. § A lakásépítési alap felhasználása 1.
Támogatás nyújtható: a) b) c) d)
lakásépítéshez; lakásvásárláshoz; lakóház, (lakás) bővítéshez; lakóház, (lakás) korszerűsítéshez, életveszélyes vagy egészségre súlyosan károsító körülmény kiküszöbölésére (kivételes és sürgős esetben).
A főiskolai dolgozók támogatásának alapvető formája a kamatmentes munkáltatói lakáskölcsön, melynek felső határa: az a) és b) pontra vonatkozóan a mindenkori minimálbér tizenkétszerese, d) és c) pontra vonatkozóan a mindenkori minimálbér nyolcszorosa. Ezt az összeget a szakszervezet javaslatára a Szenátus az éves költségvetés tárgyalásánál felülvizsgálhatja. 2.
Támogatásban a szabályzat 2.§ 1. a), b) pontja esetében azt a dolgozót lehet részesíteni, aki (ideértve a dolgozó házastársát is): – – –
3.
még nem rendelkezik lakóingatlannal, lakóingatlan részbeni tulajdonjogával rendelkezik, de valamely méltányolható okból a további tulajdoni hányad megvásárlására kényszerül, vagy korábbi lakóingatlanát értékesítette, és új lakóingatlant épít vagy vásárol, vagy értékkülönbözet fizetésével, cserével szerez meg.
A kamatmentes munkáltatói kölcsön után az OTP Bank által felszámított jelzálog-jog bejegyzési díjat és az 1 %-os kezelési költséget a kölcsönvevő köteles az OTP Bank-nak befizetni, illetve törleszteni.
3.§ A lakásépítési alapból nyújtható kölcsöntámogatás feltételei 1.
A Lakásügyi Bizottság elbírálja a munkáltatói kölcsönre benyújtott igényt, és írásbeli javaslatát megküldi a rektornak döntésre.
2.
A törlesztési időt a jogszabály keretei között a kölcsön odaítélésével egyidejűleg kell megállapítani.
3.
A dolgozó a munkáltatói kölcsönt az OTP Bank területileg illetékes fiókja útján – kamatmentesen – havi egyenlő részletekben tartozik a lakásépítési alap részére visszafizetni. A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-nak 1. bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadók, a kamat a lakásépítési alapot illeti meg. 60 napon túli késedelem esetén a főiskolát megilleti a kölcsönszerződés felmondásának a joga, és a hátralékos összeg visszafizetése egy összegben válik esedékessé.
54
4.
Ha a dolgozó munkaviszonya a megállapodásban vállalt törlesztési határidő előtt – a dolgozó érdekkörében felmerülő ok miatt – megszűnik, a még fennálló tartozást azonnal, egy összegben tartozik visszafizetni. Ha a kölcsönvevő a kölcsönt egy összegben megfizetni nem tudja, a hátralékra részletfizetési kedvezményt kaphat, melynek mértéke a jegybanki kamat 1,5-szerese.
5.
Ha a támogatásban részesülő dolgozó munkaviszonya a megállapodásban megjelölt határidőn belül megszűnik, az új munkáltató szerv a még fennálló kölcsönt megtérítheti.
6.
A kölcsöntámogatással felépült, illetve a vásárolt és a dolgozó tulajdonába került lakás (ingatlan) a még ki nem egyenlített kölcsön fedezetéül szolgál. Ezért a tartozás fennállásának idejére az ingatlanra a földnyilvántartásban (telekkönyvben) az Eszterházy Károly Főiskola javára az OTP Bankot követő rangsorban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP Bank és a főiskola együttes hozzájárulásával lehet elidegeníteni vagy megterhelni. Az ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalmat a kölcsönt folyósító OTP Bank-fiók jegyezteti fel.
7.
Hat hónapnál tovább fennálló fizetési elmaradás esetében a gazdasági főigazgatónak jogában áll fizetési meghagyást kezdeményezni a dolgozó és a már más munkáltató szervnél munkaviszonyt létesítő volt dolgozó esetében is.
4.§ A támogatás igénylésének módja 1.
A kölcsönigényléshez szükséges iratokat az SZB-irodán lehet beszerezni. A kérelem benyújtásakor az igénylő írásbeli tájékoztatást kap arról, hogy milyen feltételek mellett jogosult kölcsönigénylésre. A kitöltött igénylési lapot az SZB-irodába kell benyújtani 1 példányban iktatás céljából.
2.
A benyújtott igényeket a Lakásügyi Bizottság rangsorolja és javaslatát az intézmény gazdasági főigazgatójának a beadási határidőt követő 10 napon belül eljuttatja.
5.§ A kérelmek elbírálása, a támogatás folyósítása 1.
A beérkezett kérelmeket – a Lakásügyi Bizottság véleményezése és rangsorolása után – a rektor bírálja el.
2.
Amennyiben a dolgozó támogatásban részesül, arról a főiskola egy kötelezvényt állít ki, amely a döntéstől számított 6 hónapig hatályos. Ha a dolgozó bármilyen okból 6 hónapig a támogatást nem használja fel, újabb kérelem alapján kell dönteni annak meghosszabbítására.
3.
A kölcsön visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell készíteni a 2. sz. melléklet szerint. A rektor a megállapodást további intézkedés végett a gazdasági főigazgatóhoz
55
juttatja el. A kérelmező az OTP Banki eljáráshoz szükséges iratokat a Gazdasági Főigazgatóságon veszi át.
6.§ A lakásépítési alap kezelése 1.
A lakásépítési alappal kapcsolatos pénzügyi-gazdálkodási, lebonyolítási, továbbá számviteli, nyilvántartási feladatot a Gazdasági Főigazgatóság látja el.
2.
A megállapodás teljesítésére kiható körülményekről, a kedvezmények megvonása, vagy egyéb szükséges intézkedés megtétele végett az OTP Bank illetékes fiókját a Gazdasági Főigazgatóság értesíti.
3.
A lakásépítési alap képzéséről és felhasználásáról – évente egyszer, a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóval együtt – a Szenátust tájékoztatni kell.
Eger, 2012. november 30.
56
Érkezett: ………………………………..
Iktatószám: …………………………….
IGÉNYLÉSI LAP MUNKÁLTATÓI LAKÁSÉPÍTÉSI/VÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN JUTTATÁSÁHOZ I.
Név: …………………………………………………………………………………... Munkahely: ……………………………………………… Telefon: ………………… Születési év: ……………… Beosztás: ………………………………………………. Jövedelem:
a/ munkabér:
…………….. Ft/hó
b/ egyéb rendszeres jövedelem:
…………….. Ft/hó
Munkaviszony kezdete: …………. év Jelenlegi munkahelyére belépés kelte: …………………………… Az igénylő házastársának adatai: Név: …………………………………………………………………………………… Munkahelye: ………………………………………………………………………….. Beosztása: …………………………………………………………………………….. Jövedelme:
II.
a/ nettó munkabér:
…….……… Ft/hó
b/ egyéb rendszeres jövedelem:
……………. Ft/hó
Jelenlegi lakáskörülményeinek ismertetése: Lakás címe: …………………………………………………………………………… Szobák száma: ……………, felszereltsége: …………………………………………. Milyen minőségben lakik a lakásban? (/társ/tulajdonos, főbérlő, albérlő, családtag)… ………………………………………………………………………………………… Mióta lakik a jelenlegi lakásban? ……………………………………………………..
57
A lakásban lakó kiskorú, eltartott gyermekek száma: …………………………………. Koruk: …………………………………………………………………………………. A lakásban lakó egyéb eltartottak száma: ……………………………………………… Más, lényegesnek tartott adatok: ……………………………………………………….. III.
A munkáltatói kölcsön igénylésére vonatkozó adatok: Milyen lakás (ház) építéséhez (vásárlásához) kéri a kölcsönt (pl. családi ház, öröklakás, lakásszövetkezeti építés, toldaléképítés stb.)? ………………………………
………………………………………………………………………………………….. Az építeni (vásárolni) kívánt lakás szobáinak száma: …. , alapterülete: .…… m² Hány fő költözik az új lakásba (rokonsági fok megjelölésével)? ……………………… ………………………………………………………………………………………….. Az építeni (vásárolni) kívánt lakás (ház) építési költsége (vételára): …………… Ft Szociálpolitikai kedvezmény összege:
…………….. Ft
Banki kölcsön összege:
…………….. Ft
Saját előtörlesztési összeg:
…………….. Ft
Házastárs munkáltatói kölcsöne:
…………….. Ft
EKF lakásalapból igényelt kölcsön összege:
…………….. Ft
A kért törlesztési idő: ……………………….. év
Egyéb közlendők: ……………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. Eger, 20.... ....................... hó ....... nap
….……………………………… az igénylő házastársának aláírása
…………………………………. az igénylő aláírása
58
IV.
A munkahelyi vezető javaslata: A javasolt munkáltatói kölcsön összege: ………………………………………….. A javasolt törlesztési idő: ………………………………………………………….. A javaslat indokolása: ……………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………
Eger, 20.... ....................... hó ....... nap
………………………………. tanszék/egységvezető
A javaslatot a benyújtás előtt a tanszék/egység vezetője aláírja. Amennyiben a vezető a hozzájárulását nem adja meg, azt is kell az indoklásban szerepeltetni.
59
Kollektív Szerződés 6. sz. melléklet
A MUNKÁLTATÓI TEMETÉSI SEGÉLYEZÉS ELVEI 1. Egyszeri temetési segély az intézménnyel főállású közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónak folyósítható szülő (ide értve az örökbefogadót is), közös háztartásban élő házastárs/élettárs, illetve gyermek elhalálozása esetén. A segély összege: 20.000,- Ft 2. Főállású közalkalmazott halála esetén az intézmény a temetés költségeihez legalább 45 ezer forint, de legfeljebb 200 ezer forint mértékben járul hozzá. A hozzájárulás - a temettetővel való előzetes egyeztetés után - az intézmény nevére kiállított és benyújtott számla(ák) alapján történik. 3. Az intézmény saját halottjának tekintheti azt a volt munkavállalóját - függetlenül attól, hogy a haláleset bekövetkeztekor nyugdíjas, vagy aktív dolgozó volt -, aki az intézményben legalább 25 évig főállásban dolgozott, az intézményből vonult nyugállományba és magas színvonalú munkájával öregbítette az intézmény hírnevét. A saját halottá nyilvánításról az intézmény vezetése dönt. 4. Az egyszeri segély igénylése a mellékelt igénylőlapon történik, melyhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a segélykérő nevére szóló számlamásolatot. 5. Nem fizethető segély abban az esetben, ha az intézmény az elhunytat saját halottjának tekinti, illetve a temetés költségeihez hozzájárul. 6. A segélykérő űrlap a főiskola honlapjáról tölthető le.
Eger, 2012. november 30.
60
MUNKÁLTATÓI TEMETÉSI SEGÉLYKÉRŐ LAP Név: ................. ………………………………………….
Munkahely: .............................................................
A segélykérő bruttó havi jövedelme: ... …………………
Beosztása:................................................................
Házastárs/élettárs bruttó havi jövedelme:…………………
Munkába lépés időpontja: .......................................
Egyéb rendszeres jövedelem: ............... …………………
Eltartottak száma: ....................................................
Kérem, hogy a részemre a csatolt okmányok alapján TEMETÉSI segélyt folyósítani szíveskedjék. Indokaim: .............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................................. Eger, 20....
............................. hó ......... nap
Mellékelt okmányok felsorolása:
................................................................ a kérelmező aláírása
.................................................................. ..................................................................
Lakcím: .........................................................................
..................................................................
Telefon vagy e-mail: ......................................................
Munkahelyi vezető javaslata: ............................. ………………………….…………………………………………….. Eger, 20..
............................. hó ......... nap P.H.
................................................................. egységvezető
A szakszervezeti bizalmi/bizottság javaslata: .................................................................................................................... ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… Eger, 20....
............................. hó ......... nap
.................................................................. szaksz. bizalmi aláírása
P.H.
................................................................ szb-elnök/titkár
A Közalkalmazotti Tanács javaslata: a/ A kérelem alapján …………. Ft, azaz …………………………..………… forint segély kifizetését javasoljuk. b/ A kérelmet elutasítja, mert ............................................................................................................................................. ......................... …………………………………………………………………………………………………………… Eger, 20....
............................. hó ......... nap ................................................................. KT-elnök
Rektori döntés: .................................................................................................................................................................. Eger, 20..
............................. hó ......... nap P.H
………………………..……… ellenjegyezte
……………..…………….. rektor 61
Kollektív Szerződés 7. sz. melléklet IGÉNYLŐLAP ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁSHOZ
Igénylő neve:…………………………………………
Szerrvezeti egység:…………………………..
Az igénylő bruttó havi jövedelme: .................................... Ft/hó
A házastárs bruttó havi jövevedelme:…………….Ft/hó
Egyéb rendszeres jövedelem (családi pótlék, árvaellátás, gyerektartás, stb.): ................................................................................Ft/hó
Eltartottak neve: Családi pótlékra NÉV
Születési idő
Intézmény megnevezése
Jövedelem
jogosult Igen
Nem
1. 2. 3. 4. 5.
A család egy főre jutó havi nettó jövedelme: .................................................. Ft
Mellékletek: 1.) MÁK igazolás ……….. 2.) Előző évről NAV jövedelemigazolás ………….db 3.) Iskolalátogatási igazolás ………db
Eger, 20..
................................. hó ........... nap
........................................................................... ....................... igénylő aláírása ................................................................................................. lakcíme, telefonszáma
62
Az intézményi szociális bizottság döntése 1…………………………………….Ft, azaz ……………………………………..forint értékű iskolakezdési utalványban részesítjük.
2. A kérelmet elutasítjuk, mert:
………………………………………………………………………………………………………….
Eger, 201………………………….hó………………nap
………………………………………………………
………………………………………………..
KT elnök
SZB elnök
1.
Nyilatkozat Alulírott …………………………………..(név) kijelentem, hogy a fent nevezett gyermek(eim)re az alábbi utalványokat átvettem:
1. …………………………..Ft ………………………….sz. utalvány 2……………………………Ft ………………………….sz. utalvány 3……………………………Ft ………………………….sz. utalvány 4……………………………Ft ………………………….sz. utalvány 5……………………………Ft ………………………….sz. utalvány
Eger, 201……………………..hó ……………nap …………………………………….. átvevő aláírása
63
