Kohéziós Alap projektek Utólagos értékelése Útmutató
Készült a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízásából 2005. június
Készítette a PricewaterhouseCoopers Kft.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
DEFINÍCIÓ ...................................................................................................................................................................3
2.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, DOKUMENTUMOK ..............................................................................................4 2.1. 2.2. 2.3.
3.
1164/94. EK RENDELET A KOHÉZIÓS ALAP LÉTREHOZÁSÁRÓL....................................................................4 A BIZOTTSÁGI HATÁROZAT .................................................................................................................................4 1260/1999. EK RENDELET A STRUKTURÁLIS ALAPOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL.....................................4
A KOHÉZIÓS ALAP PROJEKTEK UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSE ...............................................................6 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8.
AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZERE...................................................................................................................................7 MIT KELL ÉRTÉKELNI ÉS MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN? .............................................................................7 MEGFELELÉS ..........................................................................................................................................................7 E REDMÉNYESSÉG ..................................................................................................................................................8 HATÉKONYSÁG ......................................................................................................................................................9 HATÁS......................................................................................................................................................................9 VÉGREHAJTÁSI RENDSZER..................................................................................................................................10 KÖZÖSSÉGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK ....................................................................................................................10
4.
INDIKÁTOROK .........................................................................................................................................................12
5.
MELLÉKLET: TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ........................................................................................................14 5.1. 5.2.
É RTÉKELÉSEK......................................................................................................................................................14 É RTÉKELÉSI ÚTMUTATÓK..................................................................................................................................14
1. Definíció A projektek értékelése legegyszerubben egy olyan vizsgálatként definiálha tó, melynek alapján eldöntheto, hogy sikeres volt-e egy adott projekt. A vizsgált támogatás képes volt-e kielégíteni a feltárt szükségleteket, elérte-e kituzött célját, hatása megfelel-e a várakozásoknak. Információ nyerheto arról, mit sikerült elérni, és milyen kiadások árán1. Az utólagos (ex-post) kifejezés arra utal, hogy az értékelésre a projekt lezárását követoen kerül sor. Nem közvetlenül a projektzárás után, hanem 2-3 évvel késobb, amikor már a projekt (közvetlen) hatásaira vonatkozó következtetés is leszurheto. A projekt értékelést felfoghatjuk úgy is, mint a (több projektet magukba foglaló) programok értékelésének egyik fontos alkotóelemét, forrását. Az utóellenorzés jogszabályban rögzített kötelezettség, ugyanakkor hasznos eszköz a tervezok, irányítók kezében: ⋅ Segítséget nyújt a támogatások tervezéséhez; ⋅ Támogatja a források hatékony elosztását; ⋅ Javítja a beavatkozások minoségét; ⋅ Biztosítja a támogatások eredményességének számonkérését.2
1
European Commission. Evaluating EU activities. A practical guide for the Commission services. July 2004, DG Budget – Evaluation Unit 2 Uott.
2. Jogszabályi háttér, dokumentumok A Kohéziós Alap (KA) projekt utólagos értékelést a 1164/94. EK tanácsi rendelet és az adott KA Bizottsági Határozat írja elo. Az utólagos értékelés követelményeinek és céljainak jobb megismerése és megértése céljából javasolt a strukturális alapokra vonatkozó 1260/1999. EK tanácsi rendelet ismerete is.
2.1. 1164/94. EK rendelet a Kohéziós Alap létrehozásáról A KA projektek utólagos értékelése kötelezettség, melyet a 1164/94. EK rendelet 13. cikk (4) bekezdése rögzít. A jogszabály eloírja, hogy a projektek végrehajtása során és befejezését követoen a Bizottságnak és a tagállamnak értékelnie kell a végrehajtás módját, a potenciális és tényleges hatásokat annak megállapítása céljából, hogy az eredeti célkituzéseket sikerült-e vagy sikerülhet-e elérni. Az értékelésnek ki kell térnie többek között a projektek környezeti hatásaira a közösségi szabályokkal összhangban. 2007-tol a rendeletet új jogszabály váltja fel, mely jelenleg tervezet formájában hozzáférheto.
2.2. A Bizottsági Határozat A Bizottsági Határozatok kimondják, hogy az utóértékelés terjedjen ki a források felhasználására, a támogatás hatékonyságára és eredményességére. Ki kell terjednie mindazon tényezokre, melyek segítették vagy hátráltatták a projektek végrehajtását, az eredmények elérését.
2.3. 1260/1999. EK rendelet a strukturális alapok általános szabályairól A rendelet III. fejezet 40-43. cikkei rendelkeznek arról, hogy a támogatást elozetes, félidei és utólagos értékelésnek kell alávetni. A rendelet szerint az utólagos értékelésért a Bizottság felel, de azt a tagállammal együttmuködésben végzi. A rendelet a bevezeto részben kimondja, hogy az utólagos értékelés kiterjed a végrehajtás sikeréhez illetve kudarcához vezeto tényezokre, valamint a teljesítményre és az eredményekre, beleértve ezek fenntarthatóságát is. A rendelet kiemeli továbbá, hogy az alapok felhasználásának hatékonysága és hatása a jobb és alaposabb értékelésnek is függvénye. A hatékonyságot a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának erosítésére gyakorolt általános hatásuk és a fejlesztési tervekben javasolt prioritások hatása szempontjából kell mérni. Az utólagos értékelést legkésobb a programozási idoszak végét követo három éven belül kell elkészíteni. Az értékelés eredményei nyilvánosak, az értékelés eredményei tekintetében a monitoring bizottság egyetértése szükséges. 2007-tol a rendeletet új jogszabály váltja fel, mely jelenleg tervezet formájában hozzáférheto. Az utólagos értékelés rávilágít a projekt elokészítés-végrehajtás gyenge pontjaira; az értékelés kiterjed a projekt menedzsmentjére, a végrehajtás intézményi feltételeire is. Ez 4
fontos információ, jól felhasználható tapasztalat a következo támogatási idoszakban. Az utóértékelés hasznos eszköz a döntéshozók számára, mely hozzájárul a késobbi projektek, programok sikeréhez. Ugyanakkor rossz esetben lesújtó, a hazai rendszer megítélését rontó kritikát hozhat, mely nyilvánosságra is juthat. Ennek megelozése, elkerülése érdekében az utólagos értékelésre már a projekt indulása-elokészítése illetve megvalósítása során gondolni és készülni kell.
3. A Kohéziós Alap projektek utólagos értékelése Az értékelés jelentos eroforrást követelo, összetett eljárás. (Természetesen itt is érvényesíteni kell az arányosság elvét, tehát az értékelés nem lehet a beavatkozás/program nagyságához mérten aránytalanul költséges.) Az ex-post értékelés az eddigi gyakorlatban soha nem egyedi projektek értékelését jelentette, hanem programszintu, országos szintu, vagy több országra kiterjedo értékelést.3 Néhány tagállam, pl. Ausztria és Portugália a 1994-99. évi programidoszakra vonatkozó ex-post értékelésében nagy infrastrukturális ill. KA projekteket is értékelt4. Szigorúan vett KA projektek utóértékelésére vonatkozó tanulmány a Bizottság megbízásából elkészült, 1993-tól 2002-ig terjedo idoszakot felölelo jelentés, mely a közelmúltban került nyilvánosságra5. Az értékelés elvégzésére három szinten, (1) a program; (2) egy projekt minta (200 projekt) és (3) kiválasztott projektek (60 projekt) szintjén került sor a négy régi kohéziós tagállamban (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) egységes szempontrendszer alapján. A projektek kiválasztása során szempontként szerepelt többek között a projektek földrajzi és tematikus (közlekedés, környezetvédelem ill. ezek alágazatai) eloszlása, mérete, a végrehajtás éve. A vizsgált idoszakban a négy országban összesen 1060 környezetvédelmi és 1371 közlekedési projekt támogatási kérelem került benyújtásra. A jelentés 788-ban állapítja meg a befejezett projektek számát. Az értékelés legfobb információforrása a Regionális Foigazgatóságnál Brüsszelben megtalálható projektdokumentáció volt. Ezt az értékelok kiegészítették az Irányító Hatóságoktól kapott adatokkal. Ezen felül kérdoíveket küldtek ki kedvezményezetteknek és interjúkat is készítettek az Irányító Hatóságokkal és a kedvezményezettekkel. Az értékelés fo lépései és a vizsgálati szintek: Lépés Vizsgálati szint 1. A vonatkozó dokumentáció Program szint áttekintése 2. Interjú hatóságokkal és Program szint egyéb szereplokkel 3. Projekt dokumentáció Projekt minta áttekintése
Vizsgálati szempont Megfelelés Végrehajtás Megfelelés Végrehajtás Hatékonyság Eredményesség Hatás Végrehajtás
3
A PHARE projektek záró értékelése egységes szempontrendszer és módszertan alapján valamennyi csatlakozó országra kiterjedt. Valamennyi jelentés hozzáférheto angol nyelven az alábbi weblapon, külön mellékletben megtalálhatóak az egyes projektek értékelésének részletes leírásai is. A magyar országjelentés összefoglalója magyarul is elérheto: http://europa.eu.int/comm/enlargement/phare_evaluation_ex_post_evaluation_97_98.htm 4 Ex-post evaluation of Objective 1, 1994-1999, National report Austria, The objective 1 Programme in Burgenland 1995-1999. Luxembourg 2002. Ex-post evaluation of Objective 1, 1994-1999, National report Portugal, QCAII, 2003. 5 Ex Post evaluation of a sample of projects co-financed by the Cohesion Fund (1993-2002), final report prepared for the European Commission, DG Regional Policy by ECORYS Transport, 2005, kézirat
6
4. Helyszíni vizsgálat és interjúk
Részletes vizsgálat projekt szinten
5. CBA számítás
Részletes vizsgálat project szinten Valamennyi szint Valamennyi szint
6. Jelentés 7. Visszacsatolás
Hatékonyság Eredményesség Végrehajtás Projekt szintu hatás Valamennyi szempont Valamennyi szempont
3.1. Az értékelés módszere Kohéziós Alap projektek utóértékelése során a következo fobb módszertan javasolt: 1., Az értékelés kereteinek meghatározása, az értékelés eldöntése, elokészítése a) A tartalom meghatározása b) Az értékelési szempontok meghatározása c) Az értékelés eszközeinek kiválasztása 2., Az értékelés végrehajtása a) Megfigyelés, adatgyujtés b) Elemzés c) Jelentés (vélemények, következtetések) 3., Az értékelés eredményeinek hasznosítása Fontos, hogy az értékelés során is érvényesüljön a partnerség alapelve, vagyis az értékelés során szoros együttmuködés és egyeztetés valósuljon meg a Bizottság, a tagállam és az illetékes hatóságok és szervek között.
3.2. Mit kell értékelni és milyen szempontok alapján? A KA projektek értékelésének szempontjai az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Megfelelés („Appropriateness”) Eredményesség („Effectiveness”) Hatékonyság („Efficiency”) Hatás („Impact”) A végrehajtás rendszere Közösségi hozzáadott érték
3.3. Megfelelés A megfelelés annak vizsgálatát jelenti, megfelelo volt-e a projekt tervezése, összhangban áll-e a projekt az ágazati illetve regionális fejlesztési tervekkel, a környezetvédelmi szempontokkal, továbbá, hogy az értékelok megfelelonek találták-e a projekt kiválasztását és elokészítettségét. Jellemzo kérdések: • A projekt az ország stratégiájában szereplo problémát kezel-e?
• •
Ez a probléma mennyire volt fontos az ország stratégiájában? A projekt egyértelmuen kapcsolódik-e ehhez a problémához?
Valamennyi kohéziós országra jellemzo, hogy az Irányító Hatóságok a támogatások megítélésénél a gyorsaságra koncentrálnak, emiatt kevesebb figyelem jut a muszaki és gazdasági tartalomnak. A muszaki megvalósíthatósági tanulmányok gyakorta nem állnak rendelkezésre. Így nehéz a relevancia megítélése is. Hiánya a támogatási kérelem elfogadásának késleltetésén túl további káros következményekkel is jár: gyakoriak a tervezési hibák, módosítások, gyakori a költségtúllépés, a megvalósításra szánt ido jelentos meghosszabbodása. A megfelelés vizsgálata során javasolt kitérni a magán források (pl. PPP) használatára és a KA és a strukturális alapok közötti kölcsönhatásra is. A négy korábbi kohéziós ország tapasztalatai azt mutatják, hogy projektjeik jól megfeleltek az adott ország szükségleteinek és az EU politikáival is összhangban álltak. Néhány kivétellel jól illeszkedtek az európai és nemzeti keretekhez. Ennek a várt hozzájárulásnak a számszerusítése azonban a pályázatok többségénél hiányzott, és gyakorta hiányzott a várható problémák megnevezése és elemzése is. Lényegesen több probléma merül fel a projektek elokészítésére és kiválasztására vonatkozóan. Ez különösen igaz volt a támogatások korai szakaszában, de az ido múlásával számottevo javuláson ment keresztül. A társadalmilag/gazdaságilag indokolt fejlesztésekkel szemben a technikailag érett és adminisztratív szempontból megfelelo projektek részesültek elonyben. A késobbiekben szigorodott a támogatás odaítélési eljárás, pl. Görögországban a döntés elott valamennyi közlekedési projektet szigorú multi-kritérium elemzésnek vetettek alá. Forrás: Ex Post evaluation of a sample of projects co-financed by the Cohesion Fund (1993-2002), final report prepared for the European Commission, DG Regional Policy by ECORYS Transport, 2005, kézirat
3.4. Eredményesség Ez a szempont arra vonatkozik, hogy a projekt outputjai, eredményei elérték-e a kituzött célértéket. A legfobb megválaszolandó kérdés, hogy bekövetkeztek-e, vagy be fognak-e következni a várt változások? A változásokat a projekt idézte-e elo? Létrejött volna-e a projekt KA támogatás nélkül? Eloírás, hogy minden projektrol készüljön zárójelentés, benne az értékeléshez szükséges információkkal a projekt hatásaira vonatkozóan. A 1164/94. és 1386/2002. EK rendeletek tartalmazzák a zárójelentés tartalmára vonatkozó eloírásokat6. A kötelezo tartalmi elvárásokon túl 6
“The final report shall include ⋅ a description of the work carried out, accompanied by the physical indicators, the expenditure by category of work and any measures taken under specific clauses in the decision granting assistance; ⋅ information on all publicity measures; ⋅ certification that the work conforms to the decision granting assistance; ⋅ an initial assessment as to whether the anticipated results are likely to be achieved, including in particular o the actual starting date of the project; o the way in which it will be managed once finished; o confirmation, if appropriate, of the financial forecasts, in particular the expected costs and expected revenue; o confirmation of the socio-economic forecasts, in particular the expected costs and benefits; o an indication of the environmental protection measures taken, and their costs, including compliance with the polluter-pays principle.”
8
javasolt összevetni a megvalósult infrastruktúra muködését a tervezett paraméterekkel. A kituzött céloktól való eltérést meg kell tudni magyarázni, pl. milyen külso tényezok befolyásolták (segítették/hátráltatták) a projekt végrehajtását. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha számszerusített célok ex-ante meghatározásra kerültek. Külso tényezoknek tekinthetok gazdasági (pl. árfolyamváltozás), intézményi (pl. jogszabályváltozás), éghajlati (pl. a munkákat akadályozó árvíz), stb. Ezeken az általános külso befolyásoló tényezokön túl a megvalósítás során további akadályok is felmerülhetnek, mint például lakossági tiltakozás a projekt megvalósítása ellen, vagy nehézségek a kisajátítás során. Az értékelo összehasonlítja az infrastruktúra által érintett lakosság tervezett és tényleges számát is, valamint hasznosságát a magánszektor számára (pl. a turizmus profitálhat abból, ha egy adott körzetben javul a közlekedés és a környezet állapota). A négy régi tagállamban ezen a téren is egy sor probléma merült fel az értékelés során. Különösen fontos megállapítás, hogy a tagállamok és a kedvezményezettek számára nem eloírás, hogy üzemeltessék és fenntartsák az infrastruktúrát. Az infrastruktúra és a földterület, melyen létrehozták a beruházás befejezését követoen akár el is idegenítheto, még abban az esetben is, ha az ingatlan vásárlásához is igénybe vettek KA támogatást. Forrás:uott
3.5. Hatékonyság Ennek a szempontnak a vizsgálatánál a legfobb megválaszolandó kérdés, hogy az elért hatások megfelelo arányban állnak-e a felhasznált forrásokkal. Továbbá, hogy volt-e alacsonyabb költségu alternatíva, amellyel el lehetett volna érni ugyanazt a hatást. A hatékonyság egyik mércéje az egységár. Az értékelok e szempont keretei között vizsgálják az eloirányzott költségektol való eltérést és ezek okait, a társfinanszírozási ráta alakulását, stb. A négy tagállam projektjei esetében a költségtúllépés és a határidocsúszás jelentette a legfobb gondot. Ennek fo okai a projektek gyenge elokészítettségében, külso tényezokben (pl. váratlan muemlékvédelmi vagy környezetvédelmi korlátozásokban), a helyi közösségek ellenérdekeltségében, illetve a menedzsment tudás hiányában keresendok. Forrás: uott
3.6. Hatás A társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat legfobb forrása a projektre elkészített költség-haszon elemzés. Az értékelok áttekintik a projekt elokészítése során készült (ex-ante) CBA-t és összevetik az ex-post összegyujtött információval. Nagyon fontos emiatt, hogy jó minoségu, igényes CBA készüljön minden projekthez. Feltétlenül javasolt a Bizottság útmutatójának7 és a hazai viszonyok
Guide to the Cohesion Fund 2000-2006, European Commission, 2000. 7 Guide to cost-benefit analysis of investment projects, European Commission, DG Regional Policy, Evaluation Unit, 2000.
figyelembevételével kidolgozott CBA modellnek a használata. Ez utóbbi elérheto az NFH honlapján. A négy régi tagállam projektjei esetében a költség-haszon elemzések minosége rendkívül alacsony volt. A legfobb tanulság tehát nemzetközi szinten is a CBA összehangolt, útmutatásnak megfelelo használata az ex-ante szakaszban. Forrás: uott
3.7. Végrehajtási rendszer A vizsgálat kiterjed az intézményi költségekre, a minoségbiztosítás rendszerére és a projekt pénzügyi szempontjaira is. A vizsgálat során elso lépésben bemutatásra kerül az adott ország végrehajtási rendszere és a Bizottság KA menedzsmentje is. Az értékelok megállapításokat tesznek a monitoring bizottságokra és a monitoring indikátorokra vonatkozóan. Kiértékelésre kerülnek az adminisztrációs költségek. Erre a vizsgálatra tipikusan országos (program) szinten kerül sor. Az adminisztratív költségek meghatározása az alkalmazott köztisztviselok számából indul ki, kalkulálható egy következo lépésben az egy projektre eso költség, illetve egységnyi támogatásra jutó költség. Az így kalkulált mutatót össze lehet hasonlítani az egyes szektorokban illetve azokon belül, illetve mérheto a KA és SA projektek közötti különbség. Bár a végrehajtási rendszerek alapvetoen a hatékony struktúrák irányában fejlodtek, a négy korábbi kohéziós országban nincs szisztematikus minoségbiztosítási rendszer a projektek muszaki, pénzügyi és társadalmigazdasági életképességére és az EU irányelvekkel való megfelelésre vonatkozóan. Ez a monitoring rendszerekben is lecsapódik, kevés figyelmet fordítanak az eredmény és hatás indikátorokra, miközben a pénzügyi és a fizikai megvalósulás jól nyomon követheto. Egyértelmu ugyanakkor a hangsúlyeltolódás a programozásról és projektkiválasztásról a monitoring irányába, és tovább erosödött a költségek ellenorzése. Forrás: uott
3.8. Közösségi hozzáadott érték Ez a szempont az elobbieknél lényegesen tágabb területet fedhet le. Sor kerül többek között makrogazdasági hatásvizsgálatra, a TEN-T és a környezetvédelmi politikákra gyakorolt hatás, a projekt kiválasztásra és projekt menedzsmentre gyakorolt hatás vizsgálatára . Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország tapasztalatai azt mutatják, hogy a Kohéziós Alap a mai napig meghatározó szerepet tölt be a közlekedési infrastruktúra, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás területén. A KA támogatás a projektciklus-menedzsment technikák bevezetéséhez és továbbfejlesztéséhez is hozzájárult. Forrás: uott
10
A projektek megfelelo elokészítésének fontossága a nemzetközi tapasztalatok legfobb tanulsága. A projektkiválasztás során az érett, megfeleloen elokészített projekteknek elsobbséget kell adni. Célszeru még a pályázat elott bekérni a komplett tervezési és megvalósíthatósági tanulmányokat. Ragaszkodni kell a mérheto és számszerusítheto célok, eredmények és hatások meghatározásához. Az államigazgatási szerveken belül is ki kell építeni kisebb saját értékelési kapacitást. Ez nem jelenti azt, hogy itt is kell elvégezni az értékelést. (Javasolt külso szakértoket megbízni a függetlenség biztosítása érdekében.) A tendereztetésen túl szükség van olyan szakértokre, akik képesek érdemben véleményezni a költség-haszon elemzés, az indikátorok minoségét, értelmezni és beépíteni a programokba a hatásvizsgálatok eredményeit. Ezt a feladatot szervezetenként 1-2 fo el tudja látni (program szinten).
4. Indikátorok A tervezési munka során mindig törekedni kell a kituzött célok számszerusítésére, és a célok eléréséhez meg kell határozni egy idokeretet is. Értelemszeruen a célok elérésének értékelése is számszeru eredményeket kell hozzon. A számszerusített célokat illetve hatásokat ún. indikátorokkal, mutatószámokkal fejezzük ki. Az ex-post értékelés a mutatószámok segítségével hasonlítja össze a várt és a ténylegesen elért célokat. Definíció: Az indikátor számszerusített információ, mely alkalmas a kituzött cél mérésére. A mutatószámoknak többféle csoportosítása ismert8, jelen esetben az alábbi indikátorok megkülönböztetése javasolt: ⋅ forrás (input) ⋅ output ⋅ eredmény ⋅ hatás mutatók. Inputjaink és outputjaink azok, melyeket ellenorzésünk alatt tartunk. Az eredményeket képesek vagyunk közvetlenül befolyásolni, a hatásokra már csak közvetett módon tudunk befolyást gyakorolni. Mindez egy láncként ábrázolható: input ⇒ projekt muveletei ⇒ output ⇒ eredmény ⇒ hatás Az eredmény a közvetlen és azonnali, a hatás pedig a hosszú távon jelentkezo effektusokat jelöli. Az eredmény mutató alkalmas a kedvezményezetteknek járó juttatások mérésére, a hatásindikátor képes a program tartós következményeinek a bemutatására. Például egy környezetvédelemi projekt esetében a projekt költségeinek való megfelelés lehet egy forrás mutatószám, vagyis a projekt összköltségeinek és a tervezett költségeknek az aránya. Egy ivóvízellátás javítását célzó projekt esetében az outputot mérheti a megvalósítás elorehaladása, a projekt részhatáridoinek való megfelelés ill. a befejezettség mértéke. Ugyanennél a projektnél az eredményindikátor lehet azoknak a háztartásoknak a száma, melyeket az új hálózat kiszolgál. Hatásindikátorként pedig alkalmazható az új hálózatból felhasznált víz mennyisége9. Az indikátorok kiválasztása gondos megfontolást és koordinált munkát igényel, különös tekintettel a referenciaértékek magyarázatára és létrehozására. A jelzoszámok kiválasztása során ügyelni kell az összehasonlíthatóságra, az egyszeruségre, de ezzel párhuzamosan törekedni kell a mutatószámok változatos használatára is. Az elozo fejezetben bemutatott elvárások tükrében feltétlenül ki kell egészíteni a muszaki és pénzügyi végrehajtásra összegyujtött mutatókat eredmény és hatásindikátorokkal. A környezetvédelmi és közlekedési szektorban használni javasolt eredmény és hatás mutatószámok listája az alábbiakban néhány példán keresztül bemutatásra kerül.
8
Ld. Például Evaluating socio-economic programmes. Selection and use of indicators for monitoring and evaluation, MEANS Collection, volume 2, European Commis sion. 9 Uott.
12
output -épített/felújított szakasz hossza (km)
eredmény -utazási ido csökkenése utasonként (perc) -megtakarított ido (utazási ido csökkenése * utasok száma, perc) -komplex elérhetoségi mutatók
közút
-épített/felújított szakasz hossza (km)
-utazási ido csökkenése utasonként (perc) -megtakarított ido (utazási ido csökkenése * utasok száma, perc) -komplex elérhetoségi mutatók
légi közlekedés
-épített/felújított repüloterek száma
-járatok számának változása (%)
ivóvíz-ellátás
-csatorna hossza (km)
-kiszolgált háztartások száma
szennyvízkezelés
-csatorna hossza (km) -szennyvíztisztító kapacitás (m3)
-kiszolgált háztartások/cégek száma
hulladékgazdálkodás
-hulladéklerakási-égetésihasznosítási kapacitás (m3)
-kiszolgált háztartások/cégek száma
vasút
hatás -utasok számának változása 1 év alatt (%) -utasok elégedettségének változása (%) -teremtett munkahelyek száma -környezetterhelési mutatók (pl. zajterhelés) változása (%) -utasok/jármuvek számának változása 1 év alatt (%) -teremtett munkahelyek száma -környezetterhelési mutatók (pl. zajterhelés) változása (%) -balesetek számának csökkenése (%) -utasok számának változása 1 év alatt (%) -teremtett munkahelyek száma -környezetterhelési mutatók (pl. zajterhelés) változása (%) -fogyasztott víz mennyisége (m3) -népesség-megtartás -tisztított szennyvíz mennyisége (m3) -elsodleges/másodlagos tisztítás arányának változása (%) -szelektíven gyujtött/hasznosított hulladék aránya (%) illetve mennyisége (m3) -rekultivált lerakók száma
5. Melléklet: további információ 5.1. Értékelések • • • • •
European Commission. Evaluating EU activities. A practical guide for the Commission services. July 2004, DG Budget – Evaluation Unit Ex Post evaluation of a sample of projects co-financed by the Cohesion Fund (19932002), final report prepared for the European Commission, DG Regional Policy by ECORYS Transport, 2005, kézirat Evaluation report. Evaluation of Transport Projects in Central and Eastern Europe. European Investment Bank Ex-post evaluation of Objective 1, 1994-1999, National report Austria, The objective 1 Programme in Burgenland 1995-1999, Luxembourg 2002. Ex-post evaluation of Objective 1, 1994-1999, National report Portugal, QCAII, 2003.
5.2. Értékelési útmutatók • • • • • • • • • • • • •
Evaluating EU activities: A practical guide for the Commission services (DG BUDG) Evaluating EU expenditure programmes: A guide: ex post and intermediate evaluation(DG BUDG) Ex-ante evaluation: a practical guide for preparing proposals for expenditure programmes (DG BUDG) Phare Interim evaluation guide (DG ELARG) Practical guide to the conduct and management of interim evaluation (DG ELARG) Evaluation: how to do it – Guide for desk officers (DG ENV) The Guide on evaluation of socio-economic development (DG REGIO) MEANS: Evaluating socio-economic programmes (DG REGIO) The new programming period 2000-2006: methodological working papers: the ex ante evaluation of the Structural Funds interventions (DG REGIO) The new programming period 2000-2006: methodological working papers: the mid-term evaluation of Structural Funds interventions (DG REGIO) The Update of the Mid Term Evaluation of Structural Fund Interventions (DG REGIO). The New Programming period 2000-2006: methodological working papers.Working Paper 3. Indicators for Monitoring and Evaluation: An indicative methodology, European Commission, DG Regional Policy, 1999. Impact Assessment in the Commission: Internal guidelines, a Handbook for Impact Assessment in the Commission, and Technical Annexes (SG).
14
