A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg

F FE ÚT EN TM NN MU NT UT TA TA AR AT RT TÓ TH Ó HA AT TÓ ÓS SÁ ÁG GII Ú N G ÉG SÉ TII F KS ET ÖK ZE NÖ MZ YN FEEJJLLEESSZZTTÉÉSSII Ü ÜG GY NEEM 2 20 00 07 7..

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg

Tartalomjegyzék AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA .......................................................................................... 2 I. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás .. 3 Mit jelent a „Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása” mint horizontális elvárás? ....... 3 Mi a fenntarthatóság? ........................................................................................ 3 Mit üzen a fenntarthatóság a gazdaság szereplői számára? ..................................... 4 Az EU források felhasználásának fenntarthatósági célkitűzései ................................. 4 Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között? ........................................................................................ 5 II. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatokban.............. 7 A pályázó milyen területeken tudja biztosítani a fenntarthatósághoz való hozzájárulását?................................................................................................. 7 Kötelező vagy önkéntes a „fenntarthatóság feltételeinek biztosítása” a pályázatban? .. 9 Miért fontos és hasznos a pályázónak a „fenntarthatóság” horizontális szempontjainak érvényesítése? ................................................................................................. 9 Hogyan kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat?.............................. 9 Mikortól meddig kell biztosítania a pályázónak a vállalt fenntarthatósági szempontokat? .................................................................................................................... 10 Jár-e többletpont a már megvalósított fenntarthatósági szempontokért? ................. 11 Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? ................. 11 Hogyan vizsgálják és ellenőrzik a fenntarthatósági többletvállalásokat? .................. 12 III. RÉSZ: Fenntarthatósági szempontok.......................................................... 13 I. Környezettudatos menedzsment..................................................................... 13 II. Létesítés.................................................................................................... 18 III. Működtetés ............................................................................................... 27 IV. RÉSZ: A pályázat értékelése a „fenntarthatóság feltételeinek” biztosítása vonatkozásában ............................................................................................... 36 FOGALOMMAGYARÁZAT .................................................................................... 39 HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK................................................................... 40

1

AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA

A pályázónak a pályázati adatlap 10. pontjában be kell mutatnia, hogy miként járul hozzá a „fenntarthatóság feltételeinek biztosításához”. A fenntarthatósági útmutató célja, hogy segítsen a pályázóknak a pályázati adatlap kitöltésében, tájékoztassa a szükséges információkról és iránymutatást adjon hogyan lehet megfelelni a „fenntarthatóság feltételeinek biztosítása” szempontjainak a pályázat készítése, a projekt megvalósítása, a létrehozott tevékenység, beruházás működése során éppúgy, mint a tevékenységének egészében. Javaslat az Útmutató gyors használatához – 4 lépésben: 1. lépés: Kérjük tekintse át az I. rész segítségével azt, hogy mit értünk fenntarthatóság alatt, miért fontos a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése! 2. lépés: A II. részben találja meg azt, hogy a pályázónak milyen módon kell a szükséges információkat megadnia és mit kell figyelembe vennie a pályázati adatlap kitöltésekor. 3. lépés: A III. részben részletes leírást talál az egyes fenntarthatósági szempontok tartalmáról. 4. lépés: A IV. részben a pályázó tájékoztatást kap arra vonatkozóan, miként kerül a pályázata elbírálásra a „fenntarthatóság feltételeinek” biztosítása vonatkozásában. Az útmutató könnyebb megértését szolgálja a „Fogalommagyarázat” fejezet, amelyben megtalálja azon fogalmak magyarázatát, amely a szövegben aláhúzottan jelennek meg. Word formátumban ezekre rákattintva közvetlenül jut el a fogalommagyarázathoz.

2

I. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS

Mit je le n t a „F en n ta r tha tó s ág fe lté te le in e k b iz to sítás a ” m in t h o r iz o n tá li s elvá rá s? A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások alapelveként határozta meg (17. cikk) a fenntartható fejlődés biztosítását: „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.” A Kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében határozta meg az Európai Uniós források felhasználásának fő célkitűzéseit és kereteit, amelyben – összhangban az Általános rendelkezésekkel - horizontális politikaként határozta meg a „fenntarthatóság feltételeinek biztosítását”. A horizontális elvárás, mint nevesített uniós elvárás lényege, hogy a támogatások felhasználásakor a támogatási rendszer egészében (az operatív programok és beavatkozásaik tervezésétől kezdve, a megvalósításon át a nyomon követésig) – függetlenül attól, hogy azok nem önálló célkitűzésként kerültek meghatározásra – külön is figyelmet kell fordítani. A projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása tehát európai uniós elvárás, amelyet a pályázónak figyelembe kell venni! E fenntarthatósági feltételek biztosításában segíti a pályázót a Fenntarthatósági Útmutató. Mi a fe n n ta r tha tó s ág ? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövőnk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A társadalom megfelelő életminőségének biztosítása – a fenntartható fejlődést célul kitűzve – olyan fejlődés (vagy olyan létfenntartás, ebben az értelemben beszélünk fenntarthatóságról) amelyben a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet

3

megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. Mit ü z en a f e nn ta r tha tó ság a tá r sa da lom e gy e s sz e rep lő i sz ámá r a? A fejlődés a növekedéssel ellentétben azt jelenti, hogy nem az a cél hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy „jobbak”. Környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. A fejlődésnek a társadalom megfelelő életminőségét kell eredményeznie, ezért a fejlesztések során a szervezeteknek a szorosan vett gazdálkodási feladataikon túl – a hosszú távú működési feltételek biztosítása érdekében – részt kell vállaljanak a szélesen vett társadalmi feltételek javításában. A vállalatok és önkormányzatok nem csak a szűken vett, tulajdonához kötődő döntéseiért felelősek, hanem a működésük, termékeik és szolgáltatásaik révén kapcsolatba került fogyasztókért, az alkalmazottakért és egyéb érdekelt félért (beszállítók, partnerek, stb.), valamint a társadalmi folyamatok befolyásolásáért. Olyan szervezeti stratégiák szükségesek, amelyek a szervezetek környezeti és társadalmi felelősségét erősítik. A jogi szabályozások betartásán túl a fenntartható fejlődést biztosító beruházások és üzleti gyakorlat hozzájárulhat a gazdálkodó szervezetek versenyképességéhez, jobb eredmény érhető el az üzlet minden szintjén, előnyösen befolyásolja a menedzsment gyakorlati lépéseit, javítja a munkakörülményeket, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a szervezet partnereivel való kapcsolatait, a versenyben elfoglalt helyét. Az önkormányzatok számára a fenntarthatóság figyelembe vétele településszervezési szinten egy jól összpontosított, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összehangolását jelentő politikát jelent, intézményi szinten pedig környezetvédelmi példamutatást. A z EU f o rrá s ok fe lhas z ná lá sá na k f e n n ta rth a tó s ág i cé lkitű zé se i Az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális célként az alábbiak szerint fogalmazta meg „fenntarthatóság” szükségességét és a terv keretében megvalósuló fejlesztésekkel szemben támasztott követelményeket: „Annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlődés erőforrásait, a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is.” A Terv keretében mintegy nyolcezer-milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg. A készülő projekteknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta előnyökből. A fenntarthatóság feltételeinek biztosításával hosszú távra lehetünk képesek előnyöket biztosítani a helyi közösségek és az egész ország számára. Az egyes regionális programok szintén meghatározzák a fenntarthatósággal kapcsolatos horizontális politikájukat, azok kiemelt fő szempontjait. A regionális operatív programok horizontális elvárásként az alábbi fő szempontok érvényesítésének szükségességét hangsúlyozzák.

4

A regionális operatív programok fejlesztéseinek elsősorban a régiók fenntarthatóságának megteremtését kell szolgálnia. A regionális fenntarthatóság megteremtése érdekében a régiónak a lehető leghatékonyabban kell felhasználnia belső anyagi és szellemi erőforrásait, és folyamatosan újabbakat kell feltárnia. A regionális fenntarthatóság jegyében a lehető leghosszabban kell a régión belül tartani az anyag, energia, tőke és az információ áramlását, az áramlások ciklusait lehetőleg a régión belül kell zárni. A régió fenntarthatóságának biztosítása érdekében a fejlesztéseket a természeti és emberi erőforrások (beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzőket is) terhelhetőségének, degradációt nem okozó mértékének figyelembe vételével kell tervezni. Törekedni kell az ésszerű területhasználatra, így a meglévő beépített területek új funkciókkal való hasznosítására, a természeti értékeknek, kulturális örökségnek a saját terhelhetőségi korlátjukat figyelembe vevő fenntartható hasznosítására. Az egyes fejlesztéseknél törekedni kell a környezettel való harmonizációra, ezen belül is természeti értékek védelmére, a környezeti állapot javítására, illetve az elkerülhetetlen környezetterhelés esetén a negatív beavatkozás ellensúlyozására. A beruházások fejletlenebb térségekbe terelése elősegítheti a regionális különbségek csökkenését és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációjából fakadó káros környezeti hatások mérséklődését. Ez biztosíthatja a sajátos településhálózat fenntarthatóságát, annak fejlesztése és újrastrukturálása révén, ezáltal csökkentve a kistelepülések jövőjét veszélyeztető elvándorlás mértékét. A fejlesztéseknek választ kell adniuk a társadalmi problémákra (népességcsökkenés, elöregedés, munkaerő elvándorlása stb.) az egészséges és biztonságos társadalom megteremtésének érdekében. A lakosság kistérségen belüli és városokon belüli közlekedésére ösztönözni kell a közösségi közlekedés feltételrendszerének javítását útfelújításokkal, a közösségi közlekedés támogatásával, a kerékpáros közlekedés fejlesztésével. A közszolgáltatások átszervezését a közlekedésszervezéssel összhangban kell megvalósítani lehetőleg oly módon, hogy a lakosok szükséges utazási idejének csökkentését segítése elő. A gazdaság öko-innovatív működési feltételeinek kialakítására, fejlesztéseknél törekedni kell a környezetbarát építési megoldásokra, továbbá törekedni kell a környezeti szempontból legelőnyösebb, anyag- és energiatakarékos technológiák és eljárások, kiemelten a legjobb elérhető technológiák (BAT) alkalmazására. A környezet fenntartható fejlesztésének kiemelkedő területe a helyes energiagazdálkodás elterjesztése, a pazarló energiafogyasztás visszaszorítása, a megújuló energiák használatának növelése. Törekedni kell továbbá a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésére, minél nagyobb arányú szelektív kezelésére és újrahasznosítására a kivitelezés és az üzemeltetés során egyaránt. Az egyes pályázatok esetében célszerű a vonatkozó operatív program konkrét horizontális politikáját megismerni ! Mi a különbség a kö rn y ez e tv éde lm i f e n nta r tha tó ság é rv é ny e s ítés e köz ö tt?

szab á ly o k

b e ta r tás a

és

a

A meglévő környezetvédelmi jogszabályok célja a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág) védelme, amelyek meghatározzák a környezetszennyezés lehetséges mértékét, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor önmagukban csak kis mértékben alkalmasak arra (mert túlmutat annak keretein), hogy a természeti erőforrások hatékony felhasználásához és a társadalom megfelelő életminőségéhez igazodóan befolyásolja a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli

5

folyamatait (pl. növekvő hulladékok, túlzsúfolt városok, leszakadó térségek, természetes területek visszaszorulása stb.). A fenntartható fejlődés ezt hivatott biztosítani, célja egy olyan önszabályozó társadalom és a gazdaság létrehozása, amely a környezet túlhasználatának elkerülése révén biztosítja egyrészt a környezet problémamentes működését, másrészt segít az emberhez méltó életminőség fennmaradásában. Mindaddig amíg az egyes szereplők csak állandó beavatkozások (szabályok) árán terelhetők a megfelelő magatartás irányába, addig fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata.

6

II. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA A PÁLYÁZATOKBAN

A pá ly áz ó m i ly e n te r ü l e te k en t u d ja bi z t o s í ta n i a f e n nt a rt h a tó s ág ho z va ló ho zzá já rulá sá t? Fenntarthatósági kategóriák A pályázó által folytatott tevékenység állandó kölcsönhatásban áll a környezetével és a társadalom szereplőivel (alkalmazottakkal, fogyasztókkal stb.), nemcsak akkor, amikor megvalósítja az EU támogatás eredményeként a fejlesztést. Ezért a fenntarthatóság nem csak a projekttevékenység során, hanem a szervezet teljes tevékenységekor biztosítható. A kettő ugyanakkor összefügg: az EU támogatások felhasználását e célok elérésének szolgálatába állíthatja. A pályázó a fenntarthatóság feltételeit az alábbi területeken tudja erősíteni: I. saját menedzsmentjében a környezettudatosság növelésével (I. Környezettudatos menedzsment) II. a megvalósítani kívánt projekt során figyelembe véve a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítési lehetőségeit (II. Létesítés). III. szervezetének működtetésében, annak környezeti teljesítményének növelésével (III. Működtetés) A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázó tevékenységének teljes életciklusát felölel(het)i. A pályázónak a fenti területekhez kapcsolódó ún. fenntarthatósági kategóriák mindegyikében meg kell vizsgálnia a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását, illetve annak lehetőségét: I. Környezettudatos menedzsment kialakítása esetében a szervezetek integrálják a környezetvédelmet gazdálkodásukba, illetve a természeti környezetről való gondoskodás megjelenik a menedzsment tevékenységében. A szervezet vezetése erőfeszítéseket vállal a szervezetnél végzett tevékenységek, folyamatok környezeti hatásainak megismerésére, amelyhez megfelelő menedzsment eszközöket és technikákat alkalmaz. II. Létesítés/fejlesztés (beruházás/eszközbeszerzés) esetén a szervezet gondoskodik arról, hogy a támogatás révén tervezett új tevékenység vagy projekt megkezdése előtt, illetve döntései során figyelembe veszi a környezeti következményeket. Ennek módja az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével: A) Fenntartható (helyspecifikus) szempontok figyelembe vétele: új telephely/projekt létesítése esetén figyelembe veszi, hogy a fejlesztés olyan helyen valósuljon meg, amely elősegíti a hátrányos területek felzárkózását a gazdaság „vérkeringésébe”. B) Fenntartható projekt célkitűzések: A szervezet a környezetorientált magatartást a fejlesztés kulcsterületének tekinti, annak megvalósításához biztosítja a szükséges erőforrásokat. C) Zöld beszerzés: A szervezet a létesítmények, berendezések, termékek és szolgáltatások beszerzésekor azok kiválasztása során környezetbarát és környezetkímélő alternatívát választja. Működtetés azaz a termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során a szervezet anyag-áramlását racionalizálja a kedvezőtlen környezeti hatások érdekében. A

7

szervezet célja az, hogy a felhasznált inputok és kibocsátott outputok a lehető legkisebb mértékben járjanak a környezet- és egészségkárosítás kockázatával. A) Fenntartható projektfenntartás: A szervezet a projekttervezés során nemcsak a fejlesztés, hanem a fejlesztés eredményének működtetése időszakára vonatkozóan is előnyben részesíti a környezetkímélő eljárásokat, megoldásokat. B) A szervezet környezetkímélő működtetése: A szervezet tevékenysége végzéséhez felhasználandó anyagok, erőforrások (inputok) mennyiségét, rendelkezésre állását, környezeti kockázatát figyelembe veszi, illetve végtermékként kibocsátott anyagok környezeti terhelését, a melléktermékként kibocsátott anyagok (outputok) mennyiségét, veszélyességét csökkenti. Ezen belül megkülönböztethető: a) Anyag-, energia- és erőforrás-hatékonyság növelése: A szervezet nem használ fel tevékenysége során több anyagot, energiát és erőforrást, mint amennyi a termék vagy szolgáltatás előállításához feltétlenül szükséges. Az erőforrásokat az elérhető legjobb hatékonyságú eszközökkel, technológiákkal, eljárásokkal használja fel. b) Szennyezőanyag kibocsátás csökkentés: A szervezet nem csak a kibocsátott anyagok minőségére, mennyiségére vonatkozó jogszabályi előírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek) gondoskodik, hanem azok további mennyiségi csökkentéséről is. c) Ipari „öko-szisztéma” javítása: A szervezet figyelmet fordít a gazdaság nyitott láncának zárására, ahol az erőforrások helyben maradnak és megújulnak, valamint a hulladékok nem kerülnek a környezetbe (a hulladékokat folyamatosan újrahasználják vagy hasznosítják és minimalizálják a gazdasági rendszerből kikerülő hulladékokat). C) Környezetegészség, egészséges társadalom: A szervezet figyelmet fordít az alkalmazottak megfelelő fizikai és mentális egészségére. Nyilvánvaló, hogy a pályázatok tevékenységi területe nagyon eltérő beruházásösztönzésről, K+F vagy innováció ösztönzésről stb.), ezért programok eltérő pályázatai esetében nem mindegyik kategória pályázónak csak abban a fenntarthatósági kategóriában tevékenységét, amely a pályázati adatlapban szerepel!

lehet (legyen szó az egyes operatív értelmezhető. A kell vizsgálnia

Fenntarthatósági szempontok A pályázati adatlap egy listát ad arra vonatkozóan, hogy a pályázónak milyen lehetőségei vannak a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására az egyes fenntarthatósági kategóriákhoz kapcsolódóan. Ezek az ún. fenntarthatósági szempontok. A fenntarthatósági szempontok segítik a pályázót abban, hogy a fenntarthatóság tartalmát megismerje, és tájékoztatást kapjon arról, hogy miként tudja érvényesíteni a fenntarthatóság szempontjait. Az egyes fenntarthatósági kategóriákban (A táblázat 1. oszlopa tartalmazza a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó fő kategóriákat.) 1-6 db fenntarthatósági szempont került meghatározásra. Összefoglalva: A fenntarthatóság szempontjai az életciklus szemléletnek megfelelően „áthatják” a szervezet teljes tevékenységét: a pályázó menedzsmentjében, mindennapi szervezeti működésében, és a projektmegvalósítás során egyaránt tudja a fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni.

8

K ö tele ző v ag y ön ké n te s a „ f e nn ta rth a tó s ág fe lté te le ine k b iz to sítá sa ” a p á ly áza tba n ? Mivel a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása az EU támogatások horizontális célja, a támogatás igénylésének kötelező feltétele hogy a pályázó legalább egy fenntarthatósági kategóriában egy fenntarthatósági szempontot vállaljon! A pályázó természetesen további többletvállalást tehet, amelyek vállalásáért a pályázó többletpontokat szerezhet. Összefoglalva: A pályázónak legalább egy fenntarthatósági kategóriában egy fenntarthatósági szempont teljesítését vállalnia kell! A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása iránti elkötelezettségüket további önkéntes (a környezetvédelmi szabályok betartásán túl) többletvállalásokkal igazolhatják! Mié r t fo nto s é s ha s zn o s a p á ly ázó na k a „ fen n ta rth ató s ág ” hor iz on tá lis s z em p o n t ja i na k é rvé n y es í t é se ? A pályázó a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért többletpontokat szerezhet, maximálisan 5 pontot, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére. (Ennek módját részletesen lásd „A pályázó értékelése” fejezetben.) De ne gondoljuk, hogy a fenntarthatósági szempontokat valami jólelkűségből, a társadalom és környezet szemben vállalt együttérzés miatt érdemes figyelembe vennünk mindennapjainkban. A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a további gyakorlati előnyöket jelenti a pályázó számára: − −

− − − −

A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez a szükséges környezetvédelmi követelmények betartását. Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, drága pénzért beépíteni a projektbe, vagy – még rosszabb esetben – a környezetben okozott károk felszámolására költeni. A többletvállalások gazdasági előnyt, többlet megtakarítást, költséghatékonyságot eredményezhetnek. A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét, amely javítja piaci pozícióit. A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő fenntarthatósági gyakorlat vonatkozásában. A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is. Összefoglalva a fenntarthatóság érvényesítése nem pusztán növeli a támogatás megszerzésének esélyét, hanem a pályázónak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet elismertségét, jó hírnevét.

H o gya n ke ll b em u ta tn i a vá lla lt fe n n tar th a tó sá g i sz em po n to kat? A többi fenntarthatósági szempont esetében általános szabály, hogy javulást kell elérni a pályázat benyújtáskor érvényes értékhez képest. A többletvállalás megítéléséhez a pályázónak meg kell adnia a fenntarthatósági szempont pályázat benyújtásakor érvényes értékét és ehhez képest a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket.

9

A pályázónak a pályázati adatlap 9. pontjában található táblázatban kell bemutatnia, hogy mely fenntarthatósági kategóriában mely fenntarthatósági szempont esetében vállalja szervezete fenntarthatósághoz való hozzájárulását! A vállalás feltétele, hogy: − a pályázó „igennel” jelölje azt a fenntarthatósági kategóriát, amelyben fenntarthatósági szempontot vállal, valamint − A vállalt fenntarthatósági szempont esetében a pályázó megadja mind a pályázat benyújtásakor érvényes értéket, mind a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. A fenntarthatósági szempontok megadásánál az alábbiakra ügyeljen: − A vállalt fenntarthatósági szempont csak akkor kerül értékelésre, ha annak fenntarthatósági kategóriáját a pályázó a pályázat 9. pontjában szereplő táblázatban „igennel” megjelölte! A fenntarthatósági kategória bejelölésének elmulasztása azzal jár, hogy az értékelő abban a kategóriában választott szempontot nem értékeli, és ez a pályázó számára pontveszteséget jelenthet! − A fenntarthatósági szempont vállalásakor mind a pályázat benyújtásakor érvényes értéket (4. oszlop), mind a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket adja meg (5. oszlop), mert ha nem adja meg mindkét értéket a többletvállalás nem állapítható meg! (Nem kell megadni a pályázat benyújtásakor érvényes, illetve a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket, ha annak cellája szürkített!) − A fenntarthatósági szempontok közül néhány ún. fajlagos mutató. Ez azt jelenti, hogy a többletvállalást egy vetítési egységre kell megadni pl. a teljes energiafelhasználást pl. a termelésre vagy az ingatlanok összköbméterére vetítve. A fajlagos mutatók jellemzője, hogy két adatból származtathatók, a példánál maradva: 1) a vetítés alapja: teljes energiafelhasználás (KWh), 2) a vetítés egységének teljes mennyisége: termelés összmennyisége (tonna). A két számot elosztva kapjuk meg a vetítési hányadot (százalékban, %): A fajlagos mutató a vetítés 1 egységére jutó értéket mutatja meg. A fajlagos mutatók megadásánál két dologra feltétlenül figyeljen: • A többletvállalást a két mutató elosztásával kapott vetítési hányadra (%-os értékre) kell megadni (!) pl. 2 %-os javulás az adott mutató tekintetében, • de nem a %-os értéket, hanem a két alapadatot kell megadni! (A pályázat értékelője a két adat elosztása után vizsgálja meg a vállalt javulás tényét, a jelenlegi és projekt fenntartás végéig vállalt érték között. A javulás az adott szemponttól függően lehet csökkenő vagy növekedő érték.) − A táblázatban bizonyos adatokat többször is meg kell adni! Ügyeljen arra, hogy ezen adatok megegyezzenek. Ha ugyanarra vonatkozóan a pályázó két eltérő adatot ad meg, a pályázó értékelője az elsőként megadott adatot fogja figyelembe venni! A vállalt fenntarthatósági szempontok segítséget talál a kitöltési útmutatóban!

megadására

vonatkozóan

további

Pontosan tartsa be a kitöltési útmutatóban foglaltakat, mert a helytelen vagy nem megfelelő adatok hiányában a választott fenntarthatósági szempontot nem tudják értékelni, és a pályázó nem kapja meg rá a többletpontot! Miko r tó l m e dd ig ke ll b iz to s íta n ia a pá lyá zó na k a v á lla lt f e nn tar th a tó s ág i s z em po n to kat? A többletvállalás (egy vállalás kivételével) önkéntes, de mivel azok többletpontokat jelentenek a pályázónak - és így nagyobb eséllyel indulhat a támogatás megszerzéséért -

10

a pályázónak, ha elnyeri a támogatást, a többletvállalást meg kell valósítania és a megvalósulás tényét az ellenőrzések során igazolnia kell tudni! Az igazolás módjáról részletesen lásd a fenntarthatósági szempontokat bemutató III. részben (Igazoló dokumentumok). A többletvállalást a pályázat benyújtáskor érvényes értéktől kell számítani. Egy fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a projekt lezárásának évétől a projekt fenntartás végéig átlagosan megvalósította a többletvállalást, azaz a megadott projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. Természetesen a pályázónak a kötelező projekt fenntartás időszakán túl is érdemes megőriznie vagy javítania az elért eredményeket, hiszen azok nemcsak a környezet és társadalom számára képviselnek értéket, hanem a szervezet számára is! J á r -e töb ble tp on t a m á r me gva ló s íto tt fe n n ta r tható s ág i sz em po n to kér t? Egyes fenntarthatósági szempontok esetében, ha azokat már jelenleg is érvényesíti, azok a fenntarthatóság értékelése során elfogadásra kerülnek. Ebben az esetben a projekt fenntartásáig várható átlagos érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Ebben az esetben is mindkét értéket meg kell adni! Ezen fenntarthatósági szempontok a következők: − Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezik vagy vállalja bevezetését − A közoktatási intézmény „ökoiskola” címmel rendelkezik vagy vállalja bevezetését − Fenntarthatósági tervvel vagy programmal rendelkezik vagy vállalja elkészítését − Környezettudatos tevékenységek − A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségben található − Előnyben részesíti a BAT technológiákat beszerzései során − Más alternatív, vagy tömegközlekedési módokhoz való kapcsolódás biztosítása − Allergén növények rendszeres irtása a szervezet által fenntartott zöldfelületeken − Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése J á r -e töb ble tkö ltsé gg e l a kör ny e ze ti sz em po n to k b e ép íté s e a p ro je ktbe ? A fenntarthatósági szempontok biztosítása némely esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről. Egyes esetekben a fenntarthatóságot szolgáló tevékenységek még költségmegtakarítást eredményezhetnek a napi működés során (pl. energiahatékonyság). Más esetekben viszont műszaki fejlesztés, beruházás igényes lehet egy-egy elvárásnak való megfelelés (pl. kibocsátási normák betartása). Ezekben az esetekben a környezeti követelmények megvalósítása növeli a direkt költségeket, viszont segít elkerülni a későbbi bírságokat, s ezáltal megtakarításokat jelent. Az ökológiailag hatékony megoldások előnyt jelentenek azokkal szemben, akik nem valósították meg ezeket a szempontokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az egyes projektekhez kapcsolódó, a fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgáló beruházások – az adott projekttípus elszámolható költségkategóriáiba illő – költségei elszámolhatóak. Ennek köszönhetően számos olyan, a fenntartható fejlődést biztosító tevékenység, beruházás válik megvalósíthatóvá, melyeket korábban forráshiány miatt nem vittek véghez. Ez az útmutató és a fenntarthatóság szempontjainak idejekorán történő figyelembevétele lehetőséget ad arra, hogy már a projekt megkezdése előtt

11

megnevezésre kerüljenek a szükséges fejlesztések, és így a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet a fenntarthatósági szempontok biztosítása kapcsán felmerülő költségekkel. Összefoglalva: A fenntarthatósági szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetőek a projekt költségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További előny, hogy a környezeti gondosság segít elkerülni az esetleges szankciókat, sőt sok esetben költségmegtakarítást eredményeznek. H o gya n v iz s gá lják és e lle nő r z ik a f e n n tar th a tó sá g i tö bb le tv álla lás o ka t? A többletvállalások megvalósulását az alábbi módon vizsgálják: − A többletvállalások megvalósításának állásáról a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) be kell számolni. − A projekt megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor kérhetik a többletvállalások igazolását. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a többletvállalások megvalósulását az ellenőrzések során vizsgálhatják!

12

Fenntarthatósági Útmutató

Regionális Operatív Programok III. RÉSZ: FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK

Fenntarthatóság i szempont

Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1

A szempont értelmezése

I. Környezettudatos menedzsment Környezeti A környezeti menedzsment rendszer: Nemzetközi vagy menedzsment hazai szabvány szerint - hitelesítő szervezet által rendszerrel tanúsított - kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti rendelkezik vagy teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási vállalja rendszer része, amely tartalmazza a környezeti politikát bevezetését és az azt meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, [ Igen/nem ] felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. Ezek: EMAS, ISO 14001:2004 A közoktatási A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben intézmény való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az "ökoiskola" Oktatási és Kulturális Minisztérium és a címmel Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen rendelkezik vagy létrehozta az „Ökoiskola” címet. A cím azoknak az vállalja iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek, bevezetését átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának [ Igen/nem ] gyakorlati megvalósításával.

A rendszer kiépítéséhez szükséges induló feltétel a menedzsment (felső vezetés) elkötelezettsége. A rendszer bevezetése meglehetősen költséges, ezért e szempont választásánál körültekintően kell eljárni. Magyarországon több akkreditált szervezet létezik, amelyek a tanúsítást végzik. Bővebb információ: [ 1 ], [ 18 ]

A nemzetközi kritériumok alapján kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teheti az iskolát a diákok számára. A Cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Bővebb információ: [ 2 ] Fenntarthatósági Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv Amennyiben a pályázó gazdálkodó tervvel vagy (program) készítésének célja a fenntarthatósági szervezet tevékenységének fontos programmal szempontok és megfontolások szervezet tevékenységébe környezeti, fenntarthatósági vonatkozásai (Local Agenda 21) történő integrálhatóságának felmérése és ütemterv vannak, úgy érdemes egy olyan tervet rendelkezik vagy készítés azok megvalósítására. A Terv belső készíteni, amely keresi ezek megfelelő vállalja dokumentum, amelyben a szervezet saját maga számára kezelésének lehetőségeit, számba veszi az határoz meg erőfeszítéséket a fenntarthatóság elkészítését [ ezzel kapcsolatos feladatokat, ezeket szempontjainak érvényesítésére. ütemezi, felelősökkel látja el. . Igen/nem ] A fenntarthatósági tervnek nincsenek előírt formai és tartalmi követelményei. A fenntarthatósági terv megfeleltethető az 1

A szempontok értelmezéséhez bővebb információkat talál a „Hasznos információforrások” fejezetben hivatkozott dokumentumokban.

13

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Tanúsítvány (Hazai bejegyzésű akkreditált tanúsító szervezet által kiállítva) Irányítási rendszert szabályozó dokumentumok, feljegyzések Az „ökoiskola” cím megszerzését igazoló dokumentumok

Fenntarthatósági terv megléte (cég vezetés által elfogadott dokumentum)



Regionális Operatív Programok



Az önkormányzatok számára lehetőség a fenntartható fejlődés helyi programjának (Local Agenda 21 - LA 21) elkészítése. Az LA 21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő orientált alakítását.

Környezetinevelési programmal rendelkezik vagy vállalja elkészítését [ Igen/nem ] Települési környezetvédelmi programmal rendelkezik vagy vállalja annak elkészítését [ Igen/nem ]

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként – 2004. június 30-ig el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. A környezeti nevelési program a közoktatási intézmény pedagógiai programjához illeszkedő környezeti neveléssel kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait részletezi. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírja az Országgyűlés által jóváhagyandó és 6 évente magújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását és ezzel összhangban települési környezetvédelmi programok (TKP) készítését.

14

ISO 14001szabványban [ 18 ] meghatározott programnak (kiegészítve a jelent útmutató által ajánlott fenntarthatósági szempontokkal). Iránymutatást adhat továbbá az „Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez” nemzetközi ajánlás. Bővebb információ: [ 3 ] Az önkormányzatok számára a LA21 program készítése egy jól összpontosított helyi politikát eredményezhet. A Local Agenda 21 megvalósításának nincs olyan szigorú, szabványban rögzített menete, mint pl. az EMAS előírásnak, de létezik erre vonatkozóan javasolt nemzetközi megvalósítási algoritmus. Bővebb információ: [ 3 ] A környezeti nevelési program – a tantestület döntésének megfelelõen – többféle módon is megjelenhet az iskola pedagógiai programjában: lehet a nevelési program önálló fejezete, önálló melléklete, vagy az egészségnevelési programmal egybeszerkesztett eleme is. A programot két-három évente célszerű felülvizsgálni. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 4 ] A TKP-val szemben elvárt jogszabályi követelményeket a környezetvédelmi törvény határozza meg, részletes szabályokat megállapító végrehajtási rendelet nem készült. A települési környezetvédelmi programot célszerű a jelenleg hatályos második Nemzeti Környezetvédelmi Program szellemében elkészíteni, alapvetően a települési környezetminőséget meghatározó

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók)

Fenntarthatóság helyi programjának megléte (önkormányzat által elfogadott dokumentum)

A környezeti-nevelési program megléte

Önkormányzati rendelettel vagy határozattal kihirdetett települési környezetvédelmi program megléte



Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak bevezetését [ eFt/év ]

Környezetvédelmi / fenntarthatósági megbízott, felelős kijelölése [ fő ]

Intézmény/szerve zet rendszeres környezeti teljesítmény értékelése [ Igen/nem ]

A dolgozók környezeti




tényezőkre koncentrálva. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 5 ] A környezet védelméről szóló l995. évi LIII. törvény A környezetvédelmi alap bevételeit (Ktv.) 58. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati kizárólag környezetvédelmi feladatok környezetvédelmi alapot hozhat létre az önkormányzat megoldására lehet fordítani, környezetvédelmi feladatainak ellátására. felhasználásáról önkormányzati A szempont esetében a környezetvédelmi alap éves rendeletben kell intézkedni. bevételét kell megadni ezer Forintban. A forráshiánnyal küszködő települési önkormányzatok számára az önálló környezetvédelmi alap megteremtése létkérdés, a környezeti problémák megoldásának az egyik legfontosabb eszköze. A szervezetnél környezetvédelemmel/fenntarthatósággal Érdemes szakirányú végzettséggel kapcsolatos pontosan meghatározott feladatokat rendelkező munkatárs alkalmazása. (hatósági bejelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatás, hulladékgyűjtés, haváriák, stb.) megbízott munkatárs/alvállalkozó látja el. A közoktatási intézményben van környezeti nevelési vagy fenntarthatósági megbízott, aki figyelemmel kíséri, javaslataival segíti az iskola nevelési tevékenységét a fenntarthatósággal kapcsolatban. A környezeti teljesítmény a szervezet tevékenysége Környezeti teljesítmény értékelésre során a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt alkalmas maga a pályázat fenntarthatósági hatások és azok csökkentésére tett intézkedések szempontú értékelési táblája, amely a összessége rendszerint mutatószámokkal kifejezve. A pályázó szervezetét, valamint a projekt környezeti teljesítményértékelés (KTÉ) alapvetően fenntarthatósági hatásait azaz részben önkéntes eszköz, célja ésszerűbb és környezetkímélőbb környezeti teljesítményét értékeli. gazdálkodás. A KTÉ számos módszere ismert: ökoBővebb információ: ld. 24. oldal [ 15 ], [ mérleg, grafikus módszerek, környezeti költségszámítás, 16 ] környezeti minősítés, környezeti teljesítmény index, ökohatékonysági értékelés, EPE (ISO 14031) stb A környezeti oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben A szervezet meghatározott résztvevő dolgozók száma. Az oktatások témája: rendszerességgel, meghatározott

15


Önkormányzati rendelet a környezetvédelmi alapról, beszámoló (a zárszámadás részeként) az alap forrásainak felhasználásáról

Munkaköri leírás, szervezeti szabályozások, dokumentumok

Környezeti teljesítményeket igazoló feljegyzések (mérési jegyzőkönyvek, szolgáltatói számlák) és az ezek alapján készült fajlagos és abszolút mutatószámokról készült értékelő feljegyzések Oktatási jegyzőkönyv, napló, jelenléti ív,


Fenntarthatóság i szempont oktatása, környezeti szemléletük alakítása [ fő/év ] Környezeti információs rendszert működtet vagy vállalja annak bevezetését [ Igen/nem ] A lakosság/nyilváno sság rendszeres környezeti tájékoztatása [ alkalom/év]



A szempont értelmezése hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok ismerete és használata, környezeti mérések, környezeti vészhelyzetekkel kapcsolatos információk, környezetközpontú irányítási rendszer szabályozásaival kapcsolatos információk stb. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12 §. (3) pontja alapján az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani. A szempont a térinformatikai alapú információs rendszerek működtetését ösztönzi. Gazdálkodó szervezet esetében: A környezeti jelentés célja, hogy környezeti információkat nyújtson az érdekelt felek (hatóság, lakosság, partnerek stb.) számára a szervezet környezeti teljesítményével, hatásaival kapcsolatban. Az EMAS rendszert bevezetett szervezetek számára kötelező, de a szervezet önkéntesen is készíthet környezeti jelentést. A szempont akkor elfogadható, ha a jelentés vagy az EMAS szabvány, az „Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez” nemzetközi ajánlás vagy ezen Útmutató releváns fenntarthatósági szempontjait objektíven tartalmazza. A szempont választásakor kétévente legalább 1 környezeti jelentés készítése kötelező (ebben az esetben a megadott érték: 0,5) Önkormányzat, önkormányzati intézmény esetén: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) e) pontja alapján az önkormányzat köteles illetékességi területén a környezet állapotát elemezni és értékeli, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer a lakosságot tájékoztatni. A szempont esetében a megjelenések darabszámát kell megadni. (Honlap esetében a tartalmak aktualizálásának számát kell megadni.)

16

munkakörök esetében környezetvédelmi kérdésekben oktatásokat tarthat – belső kollega vagy külső szakértő segítségével, valamint külső továbbképzésekre küldheti munkatársait. A környezettel kapcsolatos GISalkalmazások a környezeti adatok gyűjtését, tárolását, rendszerezését, együttes látását, elemzését segítik elő, amelyek jó alapot adnak a települési környezetvédelmi program információs megalapozásához is. Külső kommunikációs eszköz lehet tájékoztató füzetek, prospektusok készítése is. Megismerhető az interneten, médiában számos hazai szervezet környezeti nyilatkozata, jelentése. Iránymutatást adhat a jelentés kialakításához a GRI Útmutató nemzetközi standard. Az időszakosan készülő környezet állapot értékeléseket évről évre szükséges kiegészíteni az önkormányzatnál rendelkezésre álló frissebb adatokkal, információkkal. Ezen információkkal kiegészített elemzést ismeretterjesztő csatornákon (honlap, helyi újság, tv, szórólap, lakossági fórum stb.) keresztül nyilvánosságra kell hozni. Bővebb információ: [ 1 ] , [ 15 ], [ 21 ]

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) oktatásokat szabályozó dokumentum Továbbképzési, képzési szerződés Működő térinformatikai szoftverre támaszkodó információs rendszer

Környezeti jelentés, A környezet állapot bemutatását tartalmazó dokumentum, tájékoztató prospektus, szervezeti környezeti információk a honlapon


Fenntarthatóság i szempont A helyi tanterv és az oktatási/nevelési tevékenység évenkénti felülvizsgálata a fenntarthatóságra nevelés érdekében [ Igen/nem ]



A szempont értelmezése A fenntarthatóságra nevelés folyamatos nevelést és az új ismeretek elsajátítását jelenti. Ennek érdekében szükséges az oktatási, nevelési tevékenységbe operatív módon épüljön be a fenntarthatóságra nevelés. fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy kapcsolatokat hozzunk létre a három rendszer (környezeti, gazdasági, társadalmi) között és megértsük azokat.

Érdemes a fenntarthatóságra nevelés tartalmi elemeit meghatározni és az egyes tevékenységet operatív szintre cél – feladat – eszköz felfogásban meghatározni. Fontos, hogy a fenntarthatóságra nevelés operatív és kreatív módon épüljön be az oktatási/nevelési tevékenysége, ne váljon sablonná! Bővebb információ: [ 6 ] A közoktatási A szempont célja a közoktatási intézményben dolgozók Ajánlott környezettudatosság mérési intézmény tanulói és tanulók környezet-tudatosságának megismerése és eljárások: környezeti attitűdskálák és nevelőtestülete nyomon követése. módszere, személytelen környezetA szempont akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a környezettudatosság skálák, tudatosságáról valamely elfogadott mérési módszer segítségével a környezettudatos viselkedés skálák, vagy beszámoló közoktatási intézmény a projekt kezdetekor és annak bármely nemzetközi vagy hazai kutatási készítése zárásakor elvégzi a környezettudatosság mérését. eredményeken alapuló eljárás. Bővebb [ Igen/nem ] információ: [ 6 ] A közoktatási A szempont célja, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos A legtöbb településen működnek civil intézmény aktív magatartásformákat, cselekvési lehetőségeket a szervezetek a települések védelme, a kapcsolatot tart közoktatási intézmény megismerje, abban aktív szerepet környezet védelme érdekében. Ezen fenn valamely vállaljon a környezettudatosság erősítése érdekében. túlmenően a témával foglalkozó országos fenntarthatóságért civil szervezetek is működnek, amelyekkel tevékenykedő civil együttműködési kapcsolatok alakíthatók ki pl. előadások, közös akciók stb. szervezettel [ Igen/nem ] A A szempont célja a partnerközpontú diák-tanár A diákönkormányzati környezetvédelmi diákönkormányzat együttműködés erősítése. A fenntarthatóságért vállalt felelős kijelölését célszerű valamilyen ban feladatokat a diákok hatékonyabban hajtják végre, ha környezetvédelem terén elért környezetvédelmi azokat ők kezdeményezik vagy ők a végrehajtás eredményhez kötni. Fontos ugyanakkor, felelős kijelölése felelősei, amely egyúttal beépül mindennapi hogy a felelőst maguk a diákok válasszák életvitelükbe. ki. [ fő ] Környezeti auditok A vállalaton/szervezeten belüli átfogó, független és A megbízott felelősnek a szervezet lefolytatása objektív vizsgálat a tevékenységek, folyamatok tevékenységére, funkciójára vonatkozó környezeti szempontjainak tekintetében. éves audittervet kell készítenie, amely [ db/év ] Az ISO 19011:2002 definíciója: az auditbizonyítékok alapján meghatározott kérdéslisták

17

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A fenntarthatóságra nevelés munkaterve cél-feladat-eszköz bontásban

A felmérés dokumentációja, mérőeszköz

Együtt elkészített közös kapcsolódási pontokat tartalmazó munkaterv, közös akciók dokumentumai

Megbízás, kinevezés, munkaköri leírás

Dokumentumok, feljegyzések: auditterv, auditprogram, auditori



Környezeti szponzorálások [ eFt ]



A szempont értelmezése nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. A szempont értéke az adott évben lefolytatott auditok darabszáma. Audit alatt értendő az adott évben lefolytatott teljeskörű vagy részleges (a szervezet egy részére vonatkozó) felülvizsgálat is. Marketing eszköz. A pályázó részéről felajánlott olyan pénzügyi támogatás, amely környezetvédelmi jellegű tevékenységre, célra kerül felhasználásra (Rendezvények, Akciók, Versenyek, Értékesítési akciók stb. formájában). .

II. Létesítés Helyspecifikus szempont A projekt A hátrányos helyzetű kistérségek pontos meghatározása megvalósulás a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek helye társadalmi- jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben gazdasági található. szempontból Akkor választható, ha a projekt leghátrányosabb hátrányos helyzetű kistérségekben (3. melléklet), hátrányosabb helyzetű helyzetű kistérségekben (4. melléklet), leghátrányosabb kistérségben kistérségek közé nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű található településekben (5. melléklet) valósul meg. [ Igen/nem ] Fenntartható projektcélkitűzések Az intézmény A szempont célja, hogy az önkormányzati intézményeket akadálymentesítet a projekt célcsoportjai környezetkímélő közlekedései t eszközökkel is képesek legyenek megközelíteni. tömegközlekedési A szempont esetén az önkormányzati intézményt érintő eszközökkel való (helyi vagy távolsági) tömegközlekedési útvonalakon megközlekedő akadálymentesített járművek számát kell közelíthetőségéne megadni. k javítása

18

segítségével, kijelölt felelősök környezeti felülvizsgálatokat végeznek a meghatározott területeken és meghatározott időpontokban.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) megbízások, ellenőrzési lista, audit feljegyzések, audit jelentés

Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 15 ], [ 17 ] A szponzorálás pozitív környezeti hatás mellett a szponzoráló üzleti sikereire, vállalati imidzsére, valamint a környezeti tudatosság erősítésére is hatással van.

Számviteli nyilvántartás, feljegyzések

A vonatkozó jogszabály pályázati útmutató által meghatározott mellékleteiben meghatározott valamennyi kistérség, település releváns a pályázat igennel való megválaszolása szempontjából, amennyiben ott található a pályázó székhelye, telephelye vagy fióktelepe .

64/2004. (IV. 15.) Korm. rend. mellékletében meghatározott település szerepel a szervezetre vonatkozó (cég)bírósági nyilvántartásban vagy a beruházások kapcsolódó engedélyeiben

A szempont közvetlenül nem célja a Helyszínrajz, támogatható tevékenységnek, de az tömegközlekedési eredmények kihasználása szempontjából is útvonalterv fontos szempont. Fontos, hogy a tömegközlekedési megállóhely és az intézmény között az akadálymentes közlekedés biztosított legyen.






(járművek száma) [ db ] Élő utcák A szempont célja, hogy a megvalósuló fejlesztések fejlesztése részeként vagy azzal egyidejűleg az intézmények figyelmet fordítsanak az intézmény környezetbarát [ Igen/nem ] módon történő megközelíthetőségére. A szempont magába foglalja az intézményhez eljutást szolgáló utak, útszakaszok felülvizsgálatát és fejlesztését a megfelelő mértékű és minőségű gyalogos- és kerékpárforgalom, illetve a tömegközlekedés biztosítása érdekében stb. A szempont akkor fogadható el, ha az intézmény rendelkezik legalább erre vonatkozó felülvizsgálattal vagy tervvel a teendők megtételére. Közoktatási A közoktatási intézmények beruházásainak támogatása intézmények keretében több fenntarthatóságot szolgáló fejlesztés fenntarthatóságot megvalósítható: szolgáló − A fejlesztés része a biztonságos kerékpártároló fejlesztése a vagy kerékpár tárolására alkalmas egyéb hely [ db ] pályázat − A fejlesztésnek része zöldfelületek, tanösvények részeként létrehozása [ m2 ] − A fejlesztésnek része sportlétesítmények fejlesztése [ db ] − A fejlesztésnek része iskolabusz beszerzés [ db ] A közoktatási A szempont célja a fenntarthatósággal kapcsolatos intézmény vállalja információk elérhetőségének fejlesztése a közoktatási a intézményben. A szempont akkor elfogadható, ha a fenntarthatósággal közoktatási intézmény vállalja, hogy folyamatosan kapcsolatos fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, honlap fejlesztés stb.) bázisának A szempont esetében az e célra fordítandó, tervezett fejlesztését éves forrás összegét kell megadni. [ eFt/év ] A szempont célja az aszfalt burkolatok kiváltása Nem szilárd burkolatú kerékpár környezetbarát és helyi természeti erőforrás használatot utak megvalósítása biztosító lélegző burkolattal. [ Igen/nem ]

19


A szempont során figyelmet fordíthatunk a megfelelő méretű, és környezeti minőségű (pl. utcabútorok, forgalomcsillapítás), akadálymentes gyalogos járdák és kerékpárutak kialakítására, a biztonság fokozására, a pihenést szolgáló funkciók fejlesztésére stb. Bővebb információ: [ 7 ]

Az élő utcák kialakíthatóságára vonatkozó vizsgálat vagy terv megléte

A pályázat készítése során fontos figyelmet szentelni annak, hogy a közoktatási intézmény a fejlesztés eredményeként hozzájáruljon a fenntarthatóságra nevelés eszközeinek szélesítésében.

Megvalósíthatósági tanulmány, megvalósulási terv, építési/használatbavét eli engedély, kiviteli tervek, eszközbeszerzés dokumentációi (pl. forgalmi engedély)

A közoktatási intézmények beruházásainak támogatása pályázatok esetében a pályázat csak megfelelő tartalomfejlesztés mellett támogatható (lásd nem támogatható tevékenységek). A tartalomfejlesztés meghatározása során fontos megfontolni a fenntarthatóságra nevelés fejlesztését is.

Nyilvántartás a közoktatási intézményben rendelkezésre álló fenntarthatósággal kapcsolatos információkról (könyvtári katalógus stb.) E szempont alkalmazására elsősorban Kiviteli tervek, külterületen van lehetőség. A szempont dokumentáció, választásánál körültekintően kell eljárni. megvalósulási terv, Olyan eljárás választása indokolt, amely nem építési/használatbavéte



A fejlesztés szabadtéri rekreációs vagy ökoturisztikai célpontok elérhetőségéhez hozzájárul [ Igen/nem ] Más alternatív-, vagy tömegközlekedési módokhoz való kapcsolódás biztosítása [ Igen/nem ] A beruházással egyidejűleg vagy azt megelőzően egyéb infrastrukturális fejlesztés is megvalósul [ Igen/nem ] Környezetkímélő településszervezés (mobilitási terv készítése) [ Igen/nem ]




gazosodik el, ezzel akadályozva a kerékpár közlekedést. A szempont célja, hogy olyan kerékpárút fejlesztések A fejlesztés pl. kerékpár útvonallal valósuljanak meg, amelyek elősegítik bizonyos rekreációs elérhetővé tesz természetvédelmi vagy ökoturisztikai célpontok kerékpárral való elérhetőségét, látogatóközpontot, szabadidő központot, és ezáltal az környezetkímélő módon hozzáférhetőbbé, erdei iskolát, arborétumot, táborhelyet, megismerhetőbbé válik. horgászközpontokat, parkerdők A szempont teljesítése akkor elfogadható, ha a kerékpárút közművelődési, ismeretterjesztő és fejlesztés eredményeként elérhetővé válik valamely oktatási lehetőségeit, szabadtéri rekreációs vagy ökoturisztikai célpont (szabadidő parkok, sportrendezvényeket stb. látogatóközpont, közösségi terek stb.)

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) li engedély Útvonal térkép, engedélyezési dokumentáció, kiviteli tervek

A szempont célja a kerékpárút / úthálózat összekapcsolása más alternatív, környezetkímélő közlekedési lehetőséggel pl. vasút, vízi közlekedés, az alternatív közlekedési módozatok összehangolt fejlesztése érdekében. A szempont teljesítése akkor elfogadható, ha a kerékpárúttal/közúttal más közlekedési módozatok közvetlenül elérhetők, az azokra való átszállás lehetősége biztosított. A szempont célja a pályázó különböző fejlesztéseinek összehangolása, egyrészt a pályázat eredményeinek tartóssága, másrészt a környezet kímélése érdekében. A szempont akkor elfogadható, ha a pályázó vállalja hogy a projekt fenntartás végéig más fejlesztések nem eredményezik a fejlesztés során megvalósult létesítmények megbolygatását.

A nyomvonal kiválasztás során részesítsük előnyben az alternatív közlekedési módok, illetve a tömegközlekedéshez való csatlakozás elérhetőségét., ha ezek releváns alternatívák.

Kiviteli tervek, dokumentáció

A pályázónak célszerű a tervezett infrastrukturális beruházásait átgondolnia. Ha azonos nyomvonalon több fejlesztés is szükséges, azt célszerű úgy ütemezni, hogy azok lehetőség szerint a környezet és emberi egészség védelme szempontjából összehangoltak legyenek.

Kiviteli tervek, megvalósulási terv, építési/használatbavéte li engedély, vízjogi engedély

A szállítási és közlekedési igények növekedésének egyik oka a különféle települési funkciók egyre nagyobb arányú térbeli eltávolodása egymástól. Alapvető fontosságú elsősorban a nagyobb települések, városok térbeli szerveződésének szabályozása, kezelése a városi infrastruktúra hatékony elosztásával és megfelelő területhasználati struktúrákkal.

Mobilitási terv készítésének célja a lakosság valamint a szolgáltató, ipari és közintézmények közötti közlekedési kapcsolatok feltárására, optimalizálására, amely elsősorban az alábbiakat tartalmazza: a forgalmas utak feltérképezése, a forgalom okainak

Mobilitási terv

20





A szempont értelmezése A szempont teljesítése akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a pályázó mobilitási terv készítését vállalja.

A fejlesztés a közlekedésből eredő környezeti hatások tekintetében a hatásviselők számára kedvezőbb helyzetet eredményez [ fő] Az útburkolatról elfolyó csapadékvíz megfelelő kezelése (a hálózat hossza) [ km ]

A fejlesztésre kerülő útvonalakon a tömegközlekedés megszervezése

feltárása, az intézmények helyének és nyitvatartási idejének felülvizsgálata, az intézmények környezetkímélő közlekedési eszközökkel történő elérésének feltérképezésére (gyalogutak, kerékpárutak, tömegközlekedés), a közlekedésirányítási rendszer felülvizsgálatára és átalakítási lehetőségeire stb. Bővebb információ: [ 8 ], [ 9 ], [ 12 ] A közlekedés az emberi egészségre jelentős hatást A káros környezeti hatások csökkentése gyakorol (levegőszennyezés, zaj-, rezgés). Olyan elsősorban járművek sebességének és a fejlesztések megvalósulása tekinthető fenntarthatónak, fogalom nagyságának mérséklésével, amely ezen várható hatások elkerülésére hatékony zajforrás és az érintett lakosság intézkedéseket tartalmaz. A szempont esetében mesterséges vagy természetes vizsgálandó, hogy összességében a megváltozó forgalom létesítményekkel való elszigetelésével, által érintett területeken hogyan változik a káros illetve az épületek hangszigetelésével. hatásoknak kitett lakosság száma. érhető el.


Mind a vízháztartás, mind az élőhelyek szempontjából legkritikusabb a vízelvezetés tervezése. Egyrészt a környezet szennyeződését eredményezheti az útkörnyezet légteréből kicsapódó, majd a csapadékkal való lemosódás útján elfolyó csapadékvíz, másrészt az elvezetett vizek rontják a talaj vízháztartását.

Alapvető fontosságú, hogy a fejlesztendő útvonalakat ne csak az egyedi szállítási igények kielégítését szolgálják, hanem a tömegközlekedés lehetőségeit is bővítsék. Előnyt kell élvezzenek ezért az olyan fejlesztések, ahol az úthálózat fejlesztés célja (indoka) a

21

Lejtős, nedves területeken a legjobb megoldás az útalapban gyakori szakaszossággal megépített szivárgók kialakítása, ez kíméli legjobban a talaj vízháztartását. A víz árkokban való összegyűjtése esetében a szennyezőanyagok nagyobb koncentrációban gyűlnek össze, ezért a vizek megfelelő tisztítása szükséges a befogadó vízminőségétől függően. Bővebb információ: [ 14 ] A fejlesztés tervezésekor érdemes vizsgálni a közlekedési igényeket és a tömegközlekedéshez szükséges beruházásokat (pl. buszöblök kialakítása stb.) Fontos továbbá vizsgálni, hogy

Megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásvizsgálat, elemzések

Tervdokumentációk, kiviteli terv, engedélyek, megvalósulási terv, vízjogi engedély

Tervdokumentációk, kiviteli terv, engedélyek


Fenntarthatóság i szempont [ Igen/nem ]


A szempont értelmezése tömegközlekedéssel való elérhetőség javítása.

Új nyomvonalak kialakításával szemben előnyt élvez a meglévő utak fejlesztése (utak több mint 60%-ánál felújítás) [ Igen/nem ]

Az elérhetőség javítása tekintetében környezeti szempontból előnyösebb, ha az új területfoglalás, jelentősebb zöldfelület csökkentés nélkül valósul meg. A közlekedés fejlesztésének egyik legnagyobb környezetkárosító hatása az élőhelyek feldarabolódása, csökkenése. Ezen hatások bizonyos kiegészítő fejlesztésekkel ugyan kismértékben tompíthatók, de teljes egészében nem szüntethetők meg. Elsősorban a már meglévő úthálózat nyomvonalaira épülő fejlesztések megvalósítása indokolt. A szempont vállalása akkor fogadható el, ha a fejlesztendő útszakasz legalább 60 %-a már meglévő útszakasz. Az új A természeti értékek megóvása, a biológiai sokféleség nyomvonalak megőrzése érdekében minden beruházás helyszínének kialakítása nem kijelölésekor elkerülendők az országos és helyi védelem érint valamilyen alatt álló területek, természeti értékek, Natura 2000 természet-védelmi területek. Tilos a védett természeti terület állapotát oltalom alatt álló (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni! területet [ Igen/nem ] A fejlesztés része Az úthálózat fejlesztése során célszerű figyelmet a kerékpár fordítani a kerékpáros közlekedés fejlesztésére, mivel közlekedés azok egyidejű fejlesztése nemcsak költséghatékony javítása megoldás, de a várható forgalomnövekedést is mérsékelheti. [ km ] A szempont akkor fogadható el, ha a projekt részeként vagy a projekthez kapcsolódóan a fejlesztéssel egyidejűleg kerékpárút fejlesztés is megvalósul. A közutak mentén Az út környezetétől való elszigetelésére egyaránt az élőhelyek rendelkezésre állnak természetes megoldások és védelmének és a mesterséges létesítmények. Az előbbi előnye jobb környezetszennye elnyelő képessége és természetesebb módon

22



azonos útvonalon a közúti tömegközlekedés fejlesztése ne rontsa a vasúti tömegközlekedés gazdaságosságát. Preferált fejlesztések: útfelújítás, kerékpársáv, osztott pályás (indokolt esetben osztatlan) gyalogos-kerékpáros út, meglévő utak melletti kerékpárút kialakítás. Bővebb információ: [ 11 ]

Építési dokumentáció, építési/használatbavét eli engedély

Az új nyomvonal alternatívák közötti Építési dokumentáció, választás esetében figyelembe kell venni a engedélyek, közvetlen és közvetett környezeti megvalósulási terv költségeket is, amely alapján értékelhető az egyes alternatívák tényleges előnyei és hasznai.

Bővebb információ: [ 13 ]

Építési dokumentáció, engedélyek

Érdemes figyelembe kell venni az erre Építési dokumentáció, vonatkozó ajánlásokat, eljárásokat. Fontos engedélyek, számlák a szegélynövényzet faj- és elegyösszetétele. A faji összetételnél






illeszkednek a környezethez. A szempont célja, hogy a művi és természetes környezet védelmét figyelembe vevő kiegészítő fejlesztések során megfelelő erdősávok és cserjék telepítésére kerüljön sor. A szempont esetében a megfelelő erdősávokkal és cserjékkel védett útszakasz hosszát km-ben kell megadni. A fejlesztés A közúti közlekedési rendszerek infrastruktúrájának hozzájárul a jellegzetessége és kialakítása nagymértékben baleseti meghatározza az útbiztonság mértékét. A kerékpárút, veszélyeztetettség úthálózat fejlesztések kapcsán kiemelt körültekintést csökkentéséhez érdemel a közlekedésbiztonsági feltételek biztosítása. (műszaki A műszaki megoldások lehetnek építéshez kapcsolódóak, megoldások biztonsági vagy forgalomtechnikai berendezések száma) beszerzése illetve jelzések alkalmazása. Számítás: valamennyi kapcsolódó megoldást kérjük [ db ] összeadni! Az ipari A fejlesztés az infrastrukturális feltételek javítása mellett park/logisztikai a betelepülő vállalkozások számára környezetvédelmi központ által szolgáltatások megvalósítását is magában foglalja. Ezen nyújtott többlet szolgáltatások egyrészt nagyobb vonzerőt környezetvédelmi jelentenek a parkba való betelepülésre, másrészt a szolgáltatások park/központ környezeti hatásainak közvetlenebb számának befolyásolását, javítását teszik lehetővé. növelése [ db ] Barnamezős A szempont célja, a tevékenység zöldterület beruházás, vagy igénybevételének minimalizálása, illetve a települések az igénybe vett (elsősorban a nagyvárosok) körüli zöldterületek terület jelenlegi védelme. hasznosítása Barnamezős beruházás: Meglévő vagy felhagyott gazdasági célú iparterületek, vagy korábban beépített és jelenleg is beépíthető területek újrahasznosítása. [ Igen/nem ] Gazdasági célú területek: amelyet a települések szabályozási terve (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb.) területnek jelöl. A projekt során Építési beruházás esetében az építési engedélyben zés mérséklésének megfelelő erdősávok és cserjék telepítése [ km ]

23


tekintettel kell lenni a hely ökológiai tulajdonságaira (nedvesség, kitettség stb.), illetve a kérdéses faj tűrőképességére. Az elegyarányt a legjobb elnyelő képességre kell tervezni. Bővebb információ: [ 13 ] Megoldási lehetőségek a balesetveszélyesség megszűntetésére csomópontok átépítése, közlekedési táblák, sebességkorlátozás (tábla kihelyezés), sebességcsökkentő bordák, leállósávok, útburkolati jelek, padkák, középső elválasztó elemek, összefüggő gyalogos úthálózat kialakítása stb. Bővebb információ: [ 22 ]

Építési dokumentáció, számlák, építési engedély

Ilyen szolgáltatások lehetnek hulladékszállítási feladatok megszervezése, hulladékkezelő létesítmények működtetése, környezetvédelmi szaktevékenységek ellátása, stb.

Szerződések, számlák

Általában nem tartják fontos tényezőnek, hogy a természettől elvett hellyel spóroljanak, pedig gondoljunk arra, hogy a természettől elvett tér, egyben csökkenti a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, a természetes flóra és fauna rendelkezésére álló helyet. A védett területeket, hacsak a fejlesztés nem ezekre irányul kerüljük el.

Vonatkozó szabályozási terv Építési dokumentáció, engedélyek (építési/használatbavét eli, vízjogi)

Fenntarthatósági szempontból pozitívum,

Építési engedély és


Fenntarthatóság i szempont többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az előírt minimális zöldfelületi arányhoz képest [m2/m2] A projekt hozzájárul valamely érték megőrzéséhez (biológiai sokféleség, táji/természeti értékek, kulturális és építészeti értékek) [ Igen/nem ] Az ipari park/ logisztikai központ alternatív szállítási módozatokkal (vasúti, vízi közlekedés) megközelíthető [ Igen/nem ] Az ipari park/ logisztikai központok környezetében a forgalomnövekedé st okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek

Regionális Operatív Programok Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) amennyiben a pályázó nem építi be 100%- dokumentációk ig a maximálisan beépíthető területet. Példa: Ha az előírt minimális zöldfelületi arány 40 %, a pályázónak minimálisan 45 %-ot kell vállalnia. Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1

A szempont értelmezése meghatározásra kerül az előírt minimális zöldfelület nagysága. Akkor választható, ha a létrehozandó zöldfelület az előírt százaléknál legalább 5 %-kal nagyobb. Az építkezések során fontos szempont, hogy az építési és felvonulási területek foglalása ne járjon meglévő zöldfelület igénybevételével. A projekt hatására a projekt megvalósulásának helyén vagy hatásterületén található értékek megőrzésre kerülnek vagy az érték fennmaradásához növeléséhez hozzájárul. Értéknek tekinthető helyi vagy országos védelem alatt álló vagy veszélyeztetett természeti terület/érték, tájképi elem, műemlék vagy műemlék jellegű épület, utcakép, amelyet hatóság annak nyilvánít vagy érdekvédők annak tekintik.

A fenntarthatóság egyik alapvető célja a Megvalósíthatósági fejlesztés és a megőrzés helyes tanulmány, fejlesztési arányának az elérése. terv, amely bemutatja A projekt megvalósulási helyének a kiválasztásakor a pályázónak fontos megőrzendő/fejleszten megvizsgálnia hogy nem okoz-e kárt a dő értéket vagy azok meglévő értékekben, vagy a meglévő megóvására irányuló értékek fennmaradásához milyen terveket, alternatíva mértékben tud hozzájárulni vizsgálatot

Az ipari parkok/logisztikai központok környezetében a forgalomnövekedés várható. Fontos szempont, hogy a szállítás környezetkímélő lehetőségeit a projekt biztosítsa.

A telephely kiválasztás során részesítsük előnyben az alternatív közlekedési módokkal megközelíthető helyszíneket.

A pályázati dokumentációban és a kiviteli tervekben a szempont érvényesítésének igazolása

Az ipari parkok/logisztikai központok környezetében a forgalomnövekedés várható. A közúti közlekedés útvonalain fontos szempont, hogy a pályázó vállaljon felelősséget az esetleges károkozásért és azok csökkentésének/elkerülésének költségét építse be projektjébe.

A forgalomnövekedést okozó közúti útvonalakon zaj- és rezgéscsillapító intézkedések megtétele lehet szükséges. E hatások felmérését és a megteendő intézkedések lehetőségeit érdemes már a projektterv időszakában figyelembe venni.

A pályázati dokumentációban és a kiviteli tervekben a szempont érvényesítésének igazolása

24







[ Igen/nem ]

Zöld beszerzés Előnyben részesíti a környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítókat az eszköz-beszerzés során /tanácsadó, oktató szervezeteket a szolgáltatás vásárlás során [ Igen/nem ] Előnyben részesíti környezeti szempontból előnyösebb, anyag- és energiatakarékos technológiákat, eszközöket, termékeket, alapanyagokat eljárásokat a beszerzéseinél[ eFt ] Előnyben részesíti a BAT

A projekt megvalósítása során történő beszerzéseknél (eszközbeszerzés, igénybe vett tanácsadás, oktatás) a pályázó a bevonni kívánt szervezeteket (beszállítókat, alvállalkozókat stb.) minősíti abban a tekintetben, hogy rendelkezik-e valamely környezeti menedzsment rendszerrel (EMAS, ISO 14001). A szempont akkor választható, ha a pályázó megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja ezen szempont figyelembe vételét a beszerzéseihez kapcsolódóan.

A pályázó a beszállítók, alvállalkozók kiválasztásához értékelési szempontokat készíthet (közbeszerzéseknél is szempont), amelyek között a hagyományos megfontolások mellett pl. ár, minőség, szállítási határidő stb. a beszállító, alvállalkozó környezeti menedzsment rendszere (EMAS, ISO 14001) is előnyként megjelenik. Súlyozásos értékelési rendszer könnyen átláthatóvá, objektívvé teszi a kiválasztási folyamatot.

Környezeti szempontból előnyösebb eszköz, termék, technológia (továbbiakban: eszköz): azon eszköz, amely erre irányuló védjeggyel rendelkezik (pl. bitumentartalmú útburkolati anyagokra alkalmazható környezetbarát termékminősítési rendszer, környezetbarát termék címkével rendelkező hidraulikai folyadék, energiatakarékos forgalomirányítási eszközök stb.) vagy olyan berendezés, amely előnyös környezeti tulajdonságai a termékismertetőből egyértelműen megállapíthatók. A pályázó vállalja, hogy projekthez kapcsolódó beszerzései során az eszközöket e szempontból értékeli. A pályázónak a beszerzendő eszköztípusok értékét kell megadni. A pályázó a legjobb elérhető technikát (BAT) gyakorlatot követi, vagy amennyiben technológia beszerzésre,

Ahhoz, hogy a pályázó meg tudja becsülni, Adott eszköz, termék, a ténylegesen alkalmazni kívánt környezeti technológia, alapanyag szempontból előnyös eszközöket, a dokumentációja pályázat benyújtását megelőzően tájékozódnia kell a piacon elérhető ilyen termékekről és a pályázat költségtervénél érdemes figyelembe vennie. Bővebb információ: [ 23 ]

25

Az egységes környezetvédelmi engedély hatálya alá tartozó tevékenységekre írják

Belső szabályozó dokumentum a beszállítók, alvállalkozók kiválasztására, értékelésére vonatkozóan, szerződés

Technológia műszaki dokumentációja


Fenntarthatóság i szempont technológiákat beszerzései során [ eFt ]

A feltört aszfaltútburkolatok visszaépítése [ t ]

Az átalakítások, építések során biztosítják, hogy az épületek harmonikusan illeszkedjenek környezetükbe [ Igen/nem ] Természetes vagy környezetkímélő építőanyagok és fenntartható építészeti eljárások





korszerűsítésre kerül sor BAT technológiát fog alkalmazni. A pályázónak a BAT technológiának megfelelő technológiák beszerzési értékét kell megadnia. Amennyiben a pályázó már rendelkezik BAT-tal, adja meg ezen technológiáinak számát a 4. oszlopban. A pályázat értékelésekor a meglévő BAT technológiák figyelembe vételre kerülnek!

elő a legjobb elérhető technika (BAT) megvalósítását, amelyet referencia dokumentumok biztosítanak (BREF). [ 19 ] ( Ha az Ön tevékenysége nem tartozik ebbe a körbe, akkor is jó, ha tájékozódik az adott tevékenység legjobb megvalósíthatóságáról. Ezzel minimalizálhatja környezet terhelését, versenyelőnyre tehet szert, s megtakarításokat is elérhet. Az aszfalt hasznosítása a természeti erőforrások Az aszfalthulladékot – minőségi kímélésének műszaki és gazdasági szempontok követelmények miatt – csak figyelembevételével történő elsődleges céljai közé meghatározott arányban lehet adagolni a tartozik. A kitermelt régi aszfalt rendszerint nem melegen kevert új aszfalthoz. Az hulladék, hanem építőanyag. aszfalthulladék – megfelelő aprítást követően – az útépítésnél hideg úton is felhasználható. Egyrészt a megtört aszfaltot hozzá lehet adni az útalapként vagy fagyvédő rétegként használt anyagokhoz, másrészt ezt a hulladékot alárendelt utak burkolataként vagy útalapként közvetlenül is lehet használni. Az építési engedélyek kiadásakor figyelembe vételre Illeszkedést biztosítja: a koncepció és kerül a környező épületek stílusa és a településfejlesztési funkció kialakítása, az épület léptéke és koncepció. Az épületrekonstrukció megvalósításakor tömegformálása (különösen ha változik az figyelni kell, hogy az épület a megépítés vagy felújítás épület tömege, magassága, szintszáma), után illeszkedjen a meglévő, illetve a megújuló város és az arányrendszer, a stílus, az településképbe, a településfejlesztési koncepcióba, a anyaghasználat, a külső elemek (világítás, környezettel harmóniában. kerítések, rácsok, korlátok, stb.) és egyéb részletek tervezése. A fenntartható építészet célja az építmények-épületek Kőszerű építőanyagok és építőelemek funkcionális-, műszaki megoldásai és használata, amely beszerzése kapcsán a termékleírások összhangban van a környezet teherbíró képességével, környezeti szempontú áttanulmányozása illeszkedik a természeti folyamatokhoz és nem károsítja mellett a Környezetbarát termék címkét is az emberi egészséget. E szempont akkor választható, ha érdemes keresni az építőanyag a fejlesztés során környezetbarát építőanyag-használat ( forgalmazók üzleteiben. Természetes

26

Építési engedélyezési eljárás dokumentumai, érvényben lévő rendeletek szerinti hulladékkezelési dokumentumok

Építési dokumentáció, tervek, fényképek

Termékleírások, építési dokumentáció






alkalmazása az építések, felújítások során [ db ]

a napjainkban terjedő szintetikusan előállított építőanyag használatának helyettesítése természetes, vagy környezetkímélő anyagokkal), illetve energiatakarékos, környezetkímélő épületszerkezet kialakítása valósul meg (pl. megfelelő tájolás, hőszigetelés, napcsapdák alkalmazására stb.) A szempont megadása: az alkalmazni kívánt megoldások, eljárások becsült darabszáma, amelyet a kivitelezés során érvényesíteni szándékozik. Fenntartható A létesítmények építése még ha rövidebb ideig is tart építéstechnikai jelentős mértékben megterhelheti a környezetet, eljárások gyakran súlyos, maradandó károkat okozva. Ezért a alkalmazása az fejlesztések tervezése során már célszerű építések, végiggondolni az építés, felújítás során alkalmazandó felújítások során környezetkímélő építéstechnikai eljárásokat. (tereprendezés, A szempont megadása: az alkalmazni kívánt munkagépválasztá megoldások, eljárások becsült darabszáma, amelyet a s stb.) kivitelezés során érvényesíteni szándékozik. [ db ] Hulladékok A fejlesztések során fenntarthatósági szempontból másodlagos fontos célkitűzés, hogy a hulladékká váló anyagok nyersanyagként nyersanyagként újra hasznosítsák, amelyek segítik a történő természetes anyagok felhasználásának csökkentését. felhasználása az Az anyagok környezettudatos körforgásának építés, biztosítását szükséges elérni, a nyersanyag korszerűsítés késztermék - hulladék - nyersanyag stb. folyamatban. A szempont megadásakor a tervezett során másodnyersanyagként felhasználandó hulladék becsült [t] mennyiségét kell megadni. III. Működtetés Fenntartható projekt fenntartás Környezetbarát Az utak alkalmankénti felújítása háromszor-négyszer karbantartás annyiba kerül, mint a folyamatos karbantartás. (kátyúzás, Fontos azonban a rendszeres karbantartás (kátyúzás, növényirtás stb.) növényirtás, árkok kotrása stb.) során a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele. A [ Igen/nem ]

27


/környezetkímélő építőanyag: fa, tégla, kő, farost, polymerbeton, faháncslap (OSB). A fenntartható építészeti eljárások számos új megoldást és lehetőséget kínálnak, amely információk nagy része elérhető. Bővebb információ: [ 12 ] Az építési munkák során a munkagépek és közlekedési eszközök megnövekedett száma okozhat terhelést a környezetre. Az út anyagainak kinyerési illetve beszerzési helye meghatározza a szállítási útvonalat és a kinyerési helyre gyakorolt környezeti hatásokat. Bővebb információ: [ 12 ]

Pályázati dokumentáció, építési napló és dokumentációk

Példák az útépítésnél felhasználható hulladékokra: A gumiőrlet-hulladék bekeveréses hasznosításánál szinte korlátlan lehetőségeket kínál az útépítés. Az üveghulladékkal a kőzúzalék egy része helyettesíthető. Az üvegaszfalt tartóssága legalább olyan jó, mint a hagyományos aszfalté.

Építési dokumentáció, számlák

Környezetbarát karbantartás során törekedni kell a környezetbarát vagy a környezetre kevésbé ártalmas javító, karbantartó, tisztító anyagok és eljárások alkalmazására, az allergén és egyéb

Karbantartási munkálatok dokumentációi



A karbantartás során keletkező veszélyes hulladékok csökkentése [ kg ] A téli hómentesítés környezetbarát anyag használattal [ kg ]



A szempont értelmezése szempont választása esetén ezen megfontolások érvényesítésének igazolása szükséges. A közutak üzemeltetése és karbantartása során közel 20 féle veszélyes hulladék keletkezik. A veszélyes hulladék gyűjtéséről és elszállításáról a közút kezelőnek gondoskodnia kell.

gyomnövények elszaporodásának megakadályozására stb. Olajos hulladékok, fáradt olaj, szennyezett üzemanyag, zsírhulladék, festékmaradványok, stb. mennyiségének csökkentése részben a veszélyes anyagfelhasználás csökkentésével, hatékonyabb használatával A síkosságmentesítésnek ma már megtalálhatók a sózás környezetbarát alternatívái, amelyek ráadásul nem minden esetben drágábbak!

A síkosság elleni védekezés céljából alkalmazott vegyszerek többsége környezetvédelmi és korróziós szempontból károsak. Kárt okoznak az útmenti növényekben, szennyezik a talajt, a talaj- és élővizet, a járművek, úttartozékok, hidak korrózióját fokozzák. A szempont célja a környezetbarát síkosság-mentesítés elterjesztése az utakon (pl.: homok, kőzúzalék). A szempont esetében a felhasznált és felhasználandó környezetbarát síkosságmentesítő anyagok mennyiségét kell megadni. Anyag-, energia- és erőforrás-hatékonyság növelése, szennyező-anyag kibocsátás csökkentés Felhasznált Az EU 6. Környezetvédelmi Akciótervben bevezetett Toxikus anyagok környezetbe való veszélyes anyag helyettesítés elvének megfelelően az alacsonyabb kibocsátásának elkerülése elsődleges. A mennyiség veszélyfokozatú, vagy környezetbarát anyagok felé veszélyes anyagokkal (készítményekkel) csökkentése, történő elmozdulás a cél. történő tevékenység megkezdése előtt az helyettesítése Veszélyes anyagok, készítmények beszerzését azonos célra alkalmas veszélyes anyagok nem veszélyes, megelőzően figyelembe kell veszi a vonatkozó közül - lehetőség szerint - a kevésbé kevésbé veszélyes rendeletekben és mellékleteiben (pl. 220/2004.(VII.21.) veszélyes anyagot kell kiválasztani. A anyagokkal Korm. r., 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM e. r.) felsorolt szervezet ehhez szakmai szervezettől veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozásokat. A [ kg/év ] (OKK-tól) segítséget kérhet. A kiválasztás veszélyes anyag veszélyes hulladékká válik, amelynek indokolására kockáza-tbecslést, költségkezelése jelentős környezeti hatással és költséggel jár! haszon elemzést célszerű végezni. Fajlagos A szempont célja, hogy a pályázó minimalizálja az Nyilvánvaló, hogy a takarékosság a energiafelhasználá energia igényét, ezzel biztosítva az ökohatékonyságot. pályázó elemi érdeke is, s majdnem s csökkentése az Az ökohatékonyság az ingatlan egységére jutó bizonyos, hogy az energiafelhasználás ingatlanra vetítve energiafelhasználással jellemezhető. Új fejlesztések minimalizálásával csökkennek a környezeti 3 esetében az átlagos megoldásokhoz képest elérendő káros anyag kibocsátások is. [ kWh/m ] javulásként kell a szempontot értelmezni.

28


érvényben lévő rendeletek szerinti hulladékkezelési dokumentumok Nyilvántartások az anyagfelhasználásról (számlák)

Vállalati nyilvántartások

Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói energia számlák, erre vonatkozó számítások



Fajlagos vízfelhasználás csökkentése a dolgozói létszámra vetítve [ m3/fő ]




Teljes vízfelhasználás számításánál nem csak a termelésnél közvetlen felhasznált vízfogyasztást kell beleszámítani, hanem a közvetett vízfogyasztást is. Ilyen az irodákban, külterületen stb. használt vízmennyiség.

Összes keletkezett A szempont célja, hogy a pályázó fordítson figyelmet a hulladék hulladékok keletkezésének megelőzésére. mennyiségének csökkentése [ t ]

Veszélyes hulladék arányának csökkentése a keletkezett összes hulladék mennyiségének arányában [ t/t ]

Veszélyes hulladéknak minősülő hulladékok listáját a 16/2001.(XII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Számítása: veszélyes hulladék mennyisége/összes hulladék (t/t)

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e) [ t]

A légszennyező anyagok közül kiemelten fontos a globális felmelegedést fokozó gázok, elsősorban a CO2 kibocsátás csökkentése. A szempont csak akkor választható, ha a pályázó saját tüzelőberendezéssel rendelkezik (amely lehet saját célú, de akár szolgáltató is) A szempont választás követelménye a meglévő jogszabályok alapján ismert számítási szabályok szerint

29

Az ember vízfelhasználása veszélyezteteti a természetes vizeket mind minőségi mind mennyiségi szempontból. A vízfelhasználás fajlagos mutatóinak csökkentése elérhető technológia korszerűsítéssel technológia folyamatba való vízvisszaforgatással a, szivárgások megszűntetésével, folyamatracionalizálással, stb. A hulladékkeletkezés megelőzése elsődleges környezeti célkitűzés, ám ha ez nem megvalósítható, akkor gondoskodjunk a keletkezett hulladékok újra-használatáról (pl. üvegbetét), újrahasznosításáról (pl. papír) vagy biztonságos ártalmatlanításáról. A hulladékok 164/2003. (X. 18.) Kormányrendeletnek megfelelő vállalati nyilvántartása biztosítja a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatainak rendelkezésre állását. A hulladék tömegének meghatározása szervezeten belül gyakran becsléssel (térfogat*lemért térfogategység tömeg), szállítói visszaigazolások alapján állnak rendelkezésre a valós adatok (SZ-jegy, szállítólevél). Javaslat a szempont kiszámítására: levegővédelmi és klíma jogszabályok, vonatkozó BREF, stb. A CO2 kibocsátás csökkentés elsősorban energia-megtakarítás révén vagy a felhasználás hatékonyságának növelésével érhető el. Mivel ezen szempontok egy másik fenntarthatósági kategóriában

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói vízdíj számlák, erre vonatkozó számítások

Vállalati hulladék nyilvántartások

Vállalati hulladék nyilvántartások

Számítási dokumentáció, mérési jegyzőkönyvek







a CO2 kibocsátás kiszámítása, amelyet minden évre kiszámítani köteles!

Szennyvizek szennyezőanyag tartalmának és veszélyességének csökkentése (nehézfémek, veszélyes anyagok, KOI, BOI) [ kg ] Ipari ökológia Megújuló, alternatív erőforrások arányának növelése a teljes energiafelhasználá son belül [ kWh/kWh ] Helyben (max. kistérségi szinten) rendelkezésre álló erőforrások (energia) használata [ kWh/kWh ]

Az ipari park/logisztikai

értékelésre kerültek, itt csak abban az esetben fogadható el vállalásként, ha a CO2 kibocsátás becslését a hatályos jogszabályok alapján évente kiszámolja. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 8 ] A szempont választása akkor elfogadható, ha a fejlesztés KOI csökkentés lehetőségei: lebegő Mérési jegyzőkönyvek, során ipari szennyvíztisztítási eljárások fejlesztése, anyagok, tápanyagok és a szerves terhelés számítások korszerűsítése történik meg, amely eredményeként az csökkentése vagy hatékony, olcsó ipari szennyvizek határértékeknek megfelelő tisztítását megoldások végett homokfélék, biztosítja és ezzel elkerülhető a befogadó vizek, vörösiszap, kavics, biomassza-faszén, vízfolyások szennyezése. aktív szén, vízi jácint alkalmazása, tisztító rendszer alkalmazása. BOI csökkentés lehetőségei: A biológiai szennyvíztisztítás alkalmazása A szempont célja a lehetőségekhez mérten a megújuló energiák használatának növelése, mert a megújuló, alternatív erőforrások: természetben állandóan újratermelődnek. A szempont csak sajátfelhasználású rendszereknél választható (aki nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárol energiát). Számítása: megújuló erőforrás felhasználás / teljes energia felhasználás A szempont célja, hogy a helyi erőforrások elsősorban a helyi érdeket szolgálják, így a villamos energia szükséglet kielégítése a lehetőségekhez mérten helyi erőforrásból történjen. Helyinek tekinthető az egy statisztikai kistérségben megtermelt és felhasznált energia. A szempont csak sajátfelhasználású rendszereknél választható (aki nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárol energiát). Számítása: helyi erőforrás felhasználás/ összes erőforrás felhasználás A tevékenység során keletkező hulladék más termék alapanyagául szolgálhat, ezzel csökkentve a

30

Megújuló, alternatív erőforrások: természetben állandóan újratermelődő erőforrások. Ezeken alapszik: pl. termál vizes fűtés, napelemes áramfejlesztés, szolár-termikus áramfejlesztés, hőszivattyúk, hőkollektorok, szélenergia, folyóvízi erőmű, biomassza, árapály erőmű. Ez jelentheti a helyi termelést megújuló energiaforrásból (pl. biomassza, napelem), vagy a közelben történő termelési helyről való vételt (mind megújuló, mind nem megújuló forrásból).

A szervezetnek érdemes vizsgálnia a projekttervezés vagy a tevékenysége

Az energiafelhasználásról szóló adatok, számlák

Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói energia számlák

Érvényben lévő rendeletek szerinti


Fenntarthatóság i szempont központban működő vállalkozások keletkezett hulladékainak felhasználása másodlagos alapanyagként az ipari park/logisztikai központon belül[ t/t ] Másodlagos alapanyag felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül [ t/t ] Lerakásra kerülő hulladék arányának csökkentése [ t/t ]



A szempont értelmezése lerakásra/égetésre történő hulladék mennyiségét. Az újrahasznosítási céllal eladott hulladék mennyiségét (tonnában) kell osztani az összes keletkező hulladék mennyiségével (tonnában). Számítása: az ipari park/logisztikai központon belül másodlagos alapanyagként újrahasznosított hulladék mennyisége/ összes hulladék mennyisége.

Másodlagos alapanyag: termelés során keletkező hulladék újbóli felhasználása alapanyagként. Lehet saját termelésből származó vagy más által megtermelt és megvásárolt hulladék Összes alapanyag: A termelési folyamatban a termékek előállításához közvetlen szükséges, a termékbe kerülő anyagok összessége tonnában kifejezve. Számítása: másodlagos alapanyag/ összes alapanyag (t/t)

során keletkező hulladék összetételét és a hasznosító „piac” meglétét. Az értékesített hulladék a szervezet számára bevételt jelent, amely növeli a szervezet költséghaszon mutatóit.

Az egyes tevékenységek során keletkező hulladék sok esetben újból felhasználható alapanyagként, amennyiben eleget tesz az összetétellel és felhasználással szemben támasztott követelményeknek. A pályázónak nemcsak saját termelésében keletkező hulladékokat érdemes vizsgálnia, hanem a másodnyersanyag piacon vásárolható alapanyagokat is. A szempont célja a keletkező hulladékok minél jobb A szervezet működése során kerülje el a hasznosításának elérése. Számítás: lerakásra kerülő hulladékok keletkezését, illetve ahol hulladék/ összes hulladék mennyisége (t/t) elkerülhetetlenül hulladék keletkezik, az A hulladék nyilvántartások év végi összesítéséből lehetőség szerint újrahasznosításra meghatározható mind a veszélyes és nem veszélyes kerüljön. A keletkező hulladék egy része hulladékok esetében a hasznosításra, égetésre, lerakásra lehet veszélyes hulladék, melyek speciális átadott hulladékok mennyisége. A lerakásra kerülő ártalmatlanítást igényelnek és/vagy hulladék mennyiségének a szállítói nyilvántartások megfelelő helyre kell eljuttatni őket. Ezek alapján meghatározható. kiválogatása csökkenti a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét. Környezetegészség, egészséges társadalom Rendszeres Valamennyi szervezet, de elsősorban azok, amelyek A környezet-egészségügyi kockázat környezetszennyező anyagokat bocsátanak ki a környezetükbe, értékelésnek nincsenek előírt formai és egészségügyi befolyásolhatják dolgozóik és a szomszédságukban élő tartalmi követelményei. A kockázat kockázat emberek egészségét. értékelésnek általánosságban az alábbi

31

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) hulladékkezelési dokumentumok

Beszerzési számlák, nyilvántartások

Érvényben lévő rendeletek szerinti hulladékkezelési dokumentumok

Aktualizált környezetegészségügyi kockázat értékelés megléte (cég vezetés által






értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése [ Alkalom/év ]

A pályázó feladata, hogy eljárást dolgozzon ki és alkalmazzon a környezetszennyezési kockázatok egészségügyi hatásainak elemzésére és minimalizálására. A pályázó e szempont választásával vállalja, hogy elkészíti az értékelést és évente minimum egyszer az értékelést aktualizálja.

elemeket kell tartalmaznia: - veszélyazonosítás, - kibocsátások előfordulási gyakoriságának meghatározása, - következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával, - kockázati mérőszámok előállítása.

Béren kívüli (közérzetjavító) rekreációs, egészségügyi juttatások mértékének növelése [ eFt/fő ]

A szociális és béren kívüli juttatások pozitív hatással vannak a munkahelyi légkörre, a dolgozók egészségére, növelik a munkáltató iránti elkötelezettséget, kihatással vannak a munkavégzésre és a termelési eredményekre is. A juttatások fajtáit és azok igénybevételének szabályait minden munkavállaló számára elérhető módon rögzíteni kell pl. kollektív szerződés, belső szabályzat, szervezeti és működési szabályzat formájában. A szempont vállalásakor az egy főre jutó átlagos béren kívüli juttatások vállalt mértékét kell megadni. A pályázó vállalja, hogy felméri a dolgozók munkakörülményeit és gondoskodik a dolgozók egészséges, magas komfortérzetet biztosító munkakörülményeiről, ennek érdekében tett eszközberuházás, fejlesztés. Költségekbe beleértendő: világítási, ergonómiai, beltéri levegőminőség javító, egészségmegőrző munkagépek, eszközök beszerzésének költsége stb.) A társadalom tagjainak életminőségének javításában kiemelt szerepe van a munkabéreknek. A fenntartható társadalomban a szervezet által megtermelt jövedelem igazságosabb elosztása valósul meg. A szempont a szervezet társadalom életminőségének javítása iránti elkötelezettségét méri. A szempont számítása: A szervezetnél a beosztott munkatársak bruttó átlagkeresete és a mindenkori minimálbér közötti eltérést kell megadni.

A béren kívüli juttatásokra az aktuális adószabályok adókedvezményt biztosítanak. Emellett fontos „jövedelempolitikai eszköz” is, az ösztönzés fontos eszköze. Ezért a szervezet diffenciálhatja a juttatásokat a munkavállalók között, de ügyeljünk arra, hogy sosem egyénileg történjen, a juttatásokból ne zárjunk ki senkit. Biztosítsuk mindenkinek az egészségfejlesztés lehetőségét! Érdemes igénybevétel felmérést végezni a dolgozók körében, a szükséges fejlesztésekkel kapcsolatban ütemtervet készíteni.

Egészségmegőrző munkahelyi feltételek javítása érdekében tárgyi eszköz beszerzés [ eFt/fő ] Az átlagos fizetés növelése a minimálbérhez viszonyítva [ eFt ]

32

A szempont választhatósága jelentős mértékben függ a szervezet jövedelmezőségétől, a fennálló adórendszertől, inflációtól stb. A mutató ugyanakkor jelzi, hogy a reálbérek miként alakulnak a szervezet életében.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) elfogadott dokumentum)

A béren kívüli juttatások fajtáit és azok igénybevételének szabályait tartalmazó, a dolgozók számára nyilvános dokumentum, az e célra felhasznált összeg nyilvántartása Számlák, pénzügyi kimutatások

Bérlapok, munkaügyi nyilvántartások


Fenntarthatóság i szempont Az allergén növények rendszeres irtása a szervezet által fenntartott zöldfelületeken [ Igen/nem ] A kistérségben élők foglalkoztatottság ának növelése [ fő/fő ]



A szempont értelmezése A zöldfelületek rendszeres ellenőrzése, majd gondozása során az allergén növények eltávolítása, irtása (még virágzás előtt). Ezzel a pollenmennyiség csökkentése a levegőben. Mellette nem allergén növények ültetése az adott területekre. Allergén növények: nyír-, tölgy-, platán-, fűzfa, pázsitfüvek, csalánfélék stb. A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi munkaerő foglalkoztatása, a helyi igények kielégítése. A szempont számítása: A pályázó szervezet kistérségében állandó lakhellyel rendelkező – a pályázó szervezetnél alkalmazásban lévő dolgozók aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz viszonyítva.

Külön képzésen részvett munkatársakat alkalmazunk, akik adott területeket rendszeresen figyelnek és mentesítenek az allergén növényektől még virágzás előtt. Ezzel a következő évi előfordulásukat nagy mértékben csökkentjük.

A pályázó szervezet alkalmazottai kiválasztásánál célszerű előnyben részesíteni a helyi munkaerőt a távolabbi régió munkavállalóival szemben, arányuk növelésére kell törekedni. A helyi munkaerő közlekedési igénye kisebb, ami kedvezően hat a környezetre, a megtartott helyi lakosság jelentős szerepet tölt be a tájfenntartásban is. A kistérségi A pályázó szervezet kistérségében székhellyel rendelkező A kistérségi, a pályázótól kisebb távolságra székhelyű beszállítók aránya az összes szervezeti beszállítóhoz lévő beszállítók alkalmazása során előnyt beszállítók viszonyítva. A fenntartható társadalom fontos eleme a jelenthet, hogy a kedvezőbb logisztikai arányának helyi munkaerő foglalkoztatása, a helyi vállalkozások feltételek miatt rendszerint kisebb növelése erősítése, amely kisebb környezeti terheléssel jár, beszállítói költségeket jelenthetnek. hozzájárul a helyi erőforrások felhasználásához és a [ eFt /eFt ] helyi társadalmi mintázatok fenntartásához. A szervezet környezetkímélő működtetése Újrahasznosított A káros környezeti hatások csökkentése a papír- és Nem hivatalos dokumentumok papír használat papírtermékek fogyasztásának csökkentése mellett az nyomtatását már egy oldalon használt bevezetése újrapapír használatával is történik. A beszerzésre kerülő papírra tesszük. Papír vásárlásakor és/vagy növelése termék újrahasznosított rostanyagból készül, a előnyben részesítjük a környezetbarát az irodai és fehérítéséhez klórmentes vegyszert alkalmaznak. termékjelekkel ellátottakat. Pl.: Kék nyomdai munkák Angyal, Északi Hattyú, FSC (fenntartható során [Igen/nem] erdőgazdaság). Bővebb információ: [ 10 ] Kombinált A készülékek (személyi számítógépek, monitorok, Kombinált (nyomtató-fénymásoló egyben) valamint anyagnyomtatók, lapolvasók, faxok, másológépek, irodatechnikai készülékek használata, és energiaprojektorok) beszerzésekor az energiafogyasztás, melyek alkalmas kétoldalas nyomtatásra takarékos berendezés anyagösszetétele, kétoldalas nyomtatás, és használt papír alkalmazására, ATX

33

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Akciók, tájékoztatók

Bérlapok, munkaügyi nyilvántartások

Szerződések, beszállítói lista, beszállítók e szempontú értékelésének dokumentációja

Szállítójegyek, gyűjtőedények

Műszaki leírással igazolható korszerű berendezések számlái, az irodatechnikai


Fenntarthatóság i szempont irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása [ db ] Beltéri világítás során energiatakarékos fényforrások beszerzése [ kWh ] Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszerű használata (elért megtakarítás) [ m3 ] Egészséges, bioélelmiszerek alkalmazása az étkeztetés során [ Igen/nem ] Szelektíven gyűjtött hulladéktípusok számának növelése az intézményben [ db] Veszélyes hulladékgyűjtő akciók számának növelése




Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) gépek e szempontú értékelésének dokumentációja

újrapapír használhatóság, stand-by üzemmód szempontjainak figyelembevétele.

szabványnak megfelelő számítógépek (stand-by üzemmódra képes, amikor a fogyasztás felére esik.)

A beltér világítását a természetes fény és a világító testek fénye adja. A központi világítótestekben, az egyéni megvilágításokban a nagyobb élettartalmú, jobb hatásfokú energiatakarékos izzók alkalmazása a cél. A szempont számítása: A fényforrások teljesítményeinek összértékét kell meghatározni. A munkahelyi mosdók, konyhák vízellátó eszközei különböző, a takarékosságot elősegítő eszközökkel felszereltek (aerátoros csapvég, áramláskorlátozó, egykaros keverőcsap, stb.). A takarékosság kiszámításához a korszerű berendezések használata melletti fogyasztás, valamint a korszerű berendezések alkalmazása előtti teljes fogyasztás ismerete szükséges. Az üzemi étterem alapanyag-beszerzésekor tartósítószer mentes, természetes színezéket tartalmazó, természetes összetevőkből álló élelmiszerek megvétele. Az étel előállítása során keletkező szerves hulladékok komposzttelepekre juttatása, az elkészítési folyamat során aroma, vitamin megőrző technika alkalmazása stb.

Kompakt fénycsöveket használunk Műszaki leírással hagyományos izzók helyett. igazolható korszerű Világítótesteket tisztán tartjuk. Irányítható berendezések számlái fényforrást alkalmazunk. (Közvetett módon a fal színe is segíti a fogyasztás csökkentését.) Pl. Aerátoros (vízhez levegőt keverő Vízfogyasztásról felszerelés) csapvégeket alkalmazunk. számlák

A hulladékok szelektív gyűjtése jogszabályi előírásokon alapszik. A szelektív gyűjtés feltétele a hulladékok hasznosításra való átadásának. A szervezet működése során kerülje el a hulladékok keletkezését, illetve ahol keletkezik elkülönítve, szelektíven gyűjtse. Alapvető cél a szervezetnél keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása.

A beszerzés nagy részben piacról történik, friss zöldségek és hús megvételével. Az intézményi étkeztetés esetében szükséges ellenőrizni az étkezést biztosító szervezet alapanyag beszerzését, igazoló dokumentumait.

A szervezet a munkatársak számára hozzáférhető helyen, jogszabályi előírásoknak megfelelő gyűjtőedényzetben gyűjtsék hulladékaikat (pl. papír, műanyag, elemek, fémek, üveg, gyógyszer, elektronikai berendezések stb.), ezen típusok számának növelése a cél. [ 24 ]. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó A veszélyes hulladékgyűjtő akciókat jól közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező elérhető helyen (pl. intézmények parkolói) települési hulladék kezelésére hulladékkezelési és időpontban (általában hétvégén) kell közszolgáltatást szervez, és tart fenn Az megtartani, előtte az önkormányzat által

34

Szállítólevél a biotermelőtől, biotermelői (terméktanúsítási) igazolás – hazai őstermelő Hulladékgyűjtő edényzetek, hulladék nyilvántartások

Akcióhoz kapcsolódó szerződések, hulladékokkal kapcsolatos elszámolás






önkormányzatok kötelező feladatokon felül akciókkal teheti hatékonyabbá a település hulladékainak szelektív gyűjtését. A lakosság számára máshol nem (közszolgáltatásban sem) elhelyezhető veszélyes hulladékok begyűjtésére szervezett gyűjtőakciókkal az önkormányzat erősítheti a lakosság gyakorlati környezettudatos viselkedését. A szervezetnél A szempont célja a hulladék keletkezés csökkentése, keletkezett illetve a keletkező hulladékok hasznosítása. A hulladék hulladék nyilvántartások év végi összesítéséből meghatározható hasznosításra mind a veszélyes és nem veszélyes hulladékok esetében átadott arányának a hasznosításra, égetésre, lerakásra átadott hulladékok növelése mennyisége. A szállítói nyilvántartások a mért, tényleges adatokat tartalmazzák. [ t/t ] Számítás: hasznosításra átadott hulladék mennyisége / összes hulladék mennyisége (t/t) Tömegközlekedést A légszennyezés, a forgalmi zsúfoltság és az utak használó túlterhelésének csökkentése érdekében a (támogatott) tömegközlekedés használatára ösztönzés. dolgozók Számítása: Azon dolgozók száma, akiknek a szervezet számának kedvezményes tömegközlekedést biztosít. növelése [ fő ] [ db/év ]

35


elérhető médiákban (pl. önkormányzati újság) meg kell hirdetni. A gyűjtéshez a szerződött veszélyes hulladék gyűjtő szakcéggel szerződést kell kötni, mely alapján a szakcég biztosítja a gyűjtéshez szükséges edényzetet és szállítójárművet. A szervezet működése során kerülje el a hulladékok keletkezését, illetve ahol elkerülhetetlenül hulladék keletkezik, az lehetőség szerint újrahasznosításra kerüljön. A hasznosításra átadott hulladék rendszerint a szervezet számára bevételt jelent, amely növeli a szervezet költséghaszon mutatóit.

Hulladék nyilvántartások, szállítólevelek, SZjegyek

Ez jelentheti a bérlettámogatásban részesülő dolgozókat és/vagy a szervezet által a dolgozók szállítására fogadott magán buszjáratok által szállított dolgozók számát is.

Nyilvántartás a támogatott dolgozókról (akik a kedvez-ményes tömegközlekedést vagy a magánbusz járatokat igénybe veszik/vehetik)



IV. RÉSZ: A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE A „FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK” BIZTOSÍTÁSA VONATKOZÁSÁBAN

Mivel a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázó tevékenységének teljes életciklusát át kell hatnia, ezért a pontozás úgy került kialakításra, hogy a pályázó annál több pontot szerezhet minél nagyobb részben veszi figyelembe működésének teljes életciklusa alatt a fenntarthatóságot. Az egyes fenntarthatósági kategóriák teljesítéséhez külön-külön meghatározásra került az elérhető maximális pontszám, amely összesen adja ki az elérhető maximális 5 pontot. Ennek alapján a pályázó a fenntarthatóság érvényesítésére összesen maximum 5 pontot kaphat. A pontozás menete: − Az értékelő ellenőrzi az adott fenntarthatósági kategóriában a pályázó által megadott fenntarthatósági szempont jelenlegi helyzetre vonatkozó és a projekt zárásakor vállalt érték megadásának megfelelőségét. − Megállapítja az adott fenntarthatósági kategóriában elért pontszámot. − Az egyes fenntarthatósági kategóriákban elért részpontszámok összegzésével megállapításra kerül az elért összpontszám. A pontozás a jelenlegi helyzet és a vállalások együttes értékelésével történik. A pont megszerzésének feltétele: (a.) a projekt fenntartás végéig vállalt átlagos érték (a táblázat 5. oszlopában megadott érték) meghaladja pályázat benyújtásakor érvényes értéket (a táblázat 4. oszlopában megadott érték) - amennyiben a szempont érték növelése a cél. (b.) a projekt fenntartás végéig vállalt átlagos érték (a táblázat 5. oszlopában megadott érték) alacsonyabb, mint a pályázat benyújtásakor érvényes érték (a táblázat 4. oszlopában megadott érték) - amennyiben a szempont érték csökkentése a cél. (c.) egyes esetekben, ha a pályázó a jelenleg elért fenntarthatósági szempontok megőrzését, fenntartását (a táblázat 4. oszlopában megadott érték) vállalja, szintén megkapja az elérhető pontszámot. Ezen fenntarthatósági szempontokat ld. 12. oldalon.)

36


Regionális Operatív Programok Elérhető pontszám az egyes fenntarthatósági kategóriákban Az egyes pályázati kiírások elérhető pontszáma az egyes fenntarthatósági kategóriákban

KATEGÓRIÁK

I. Környezettudatos menedzsment

Utólagos akadálymentesítés

Közoktatási Ipari parkok intézmények és logisztikai beruházásai telephelyek fejlesztése

Kerékpárút hálózat fejlesztése

Belterületi utak fejlesztése

Településeket összekötő, haránt-irányú és elkerülő úthálózat fejlesztése

Max. 1

Max. 1

Max. 1

Max. 0,5

Max. 0,5

Max. 0,5

a) Környezeti menedzsment rendszer bevezetése

1

1

1

0,5

0,5

0,5

b) Fenntarthatósági stratégia készítése

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

c) Környezettudatos tevékenységek

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Max 2

Max 2,5

Max 2

Max 2.5

Max 2.5

Max 3

A) Fenntartható (hely-specifikus) szempontok

-

0,5

-

-

-

0,5

B) Fenntartható projektcélkitűzések

1

a) A fejlesztés tárgyának része

-

0,5

1

1

1

b) Értékmegőrzés

-

0,5

0,5

0,5

0,5

c) További célkitűzések

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

C) Zöld beszerzés

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

III. Működtetés

Max 2 pont

Max 1,5 pont

Max 2 pont

Max 2 pont

Max 2 pont

Max 1,5 pont

-

0

-

0,5

0,5

0,5

1,5

1

1

1

0,5

II. Létesítés

A) Fenntartható projektfenntartás B) A szervezet környezetkímélő működtetése

0,5

37



a) Anyag-, energia- és erőforráshatékonyság és felhasználás növelése

-

b) Szennyezőanyag kibocsátás csökkentés

-

-

c) Ipari „öko-szisztéma” javítása

-

-

0,5

0,5

C) Környezetegészség, egészséges társadalom

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

1

ÖSSZESEN

Max. 5 pont

38



FOGALOMMAGYARÁZAT Fenntarthatósági kategória: A szervezet tevékenységének egyes életciklusaihoz kapcsolódó azon területek, amelyekben a pályázónak a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását vizsgálnia szükséges. A pályázóra vonatkozó fenntarthatósági kategóriákat a pályázati adatlap 9. pontja, illetve 1. oszlopa tartalmazza. Fenntarthatósági szempont: Az egyes fenntarthatósági kategóriákban meghatározott azon szempontok, amelyekre vonatkozóan a pályázó többletvállalást tehet. A fenntarthatósági szempontban vállaltak hozzájárulnak a szervezet fenntarthatósághoz való hozzájárulásához. Igazoló dokumentumok: Azon dokumentumok összessége, amelyek alapján az ellenőrzések során vizsgálható a vállalt fenntarthatósági szempontok tényleges megvalósulása. Részletesen lásd az egyes fenntarthatósági szempontok teljesítéséhez szükséges igazoló dokumentumokat a III. Rész: Fenntarthatósági szempontok c. fejezetben. Pályázat benyújtásakor érvényes érték: A vállalt fenntarthatósági szempont értékét a megadott mértékegységben a pályázat benyújtását megelőző teljes lezárt évre kell megadni. Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték: A vállalt fenntarthatósági szempont várható átlagos értékét a megadott mértékegységben a projekt fenntartás évét (általában a projekt lezárását követő 5. év, KKV-k esetében 3. év) megelőző teljes lezárt év beszámításáig kell megadni. Példa: a projekt 2007. februárban kezdődik 2009. júliusában fejeződik be, a projekt eredmények fenntartásának határideje 2014. július. A projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket 2009. évtől kezdve 2013. évig (lezárt teljes év) átlagában kell biztosítani. PÉLDA A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása Mértékegység (fő/év) év fő Pályázat benyújtásakor érvényes érték 2006 2 Projekt benyújtásának időpontja 2007 február 1 Projekt fenntartás végéig várható átlagos 5 érték (vállalt) Projekt benyújtásának éve 2007 3 2008 4 Projekt zárás időpontja 2009. július 4 2009 4 2010 5 2011 6 2012 6 2013 4 Átlag 2009-2013 5 Projekt fenntartás vége 2014. július 3

39



HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK

Hivatkozott információforrások [1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről Követendő legjobb példák: http://www.emasnetwork.org/hu/projectinfo

[2]

Ökoiskolák hálózatának honlapja – www.okoiskola.hu

[3]

Turchanyi Gyula - Szlávik János (2002): Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez BM Önkormányzati Tájékoztató különszám, 2002 www.profturchany.eu/documents/Helyi_Agenda_21_utmutato.pdf

[4]

Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez. Oktatási Minisztérium kiadványa, 2004. ftp://ftp.oki.hu/kornyezeti/kornyezetimintaprogramok-segedlet.pdf

[5]

Útmutató a települési környezetvédelmi programok készítéséhez Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kiadványa, 1998. www.kvvm.hu

[6]

Fenntarthatóság pedagógiája. A remény paradigmája a 21. század számára. www.korlanc.uw.hu A környezettudatosság mérésének papír-ceruza módszerei. Ökoiskolák hálózata. www.okoiskola.hu

[7]

Kiáltvány az élő utcákért. Gyalogosok Szövetsége. Nagy-Britannia, 2001. www.livingstreets.org.uk Magyarul elérhető: a Lélegzet c. kiadvány XII. évfolyam 7-8. számában. www.lelegzet.hu

[8]

Fenntartható városi közlekedési irányelvek. SMILE – Towards Sustainable Urban Transport Policies: Recommendations for Local Authorities. May, 2004 c. Európai Uniós kézikönyv kivonatos összefoglalása. http://www.mut.hu/dok/06korelo.doc

[9]

Munkába, iskolába – környezetbarát módon! Tanácsok és hasznos információk a 2005. évi Európai Mobilitási Hét megszervezéséhez. Európai kézikönyv helyi önkormányzatok számára. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/emh_kezikonyv.doc

[ 10 ] Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. Készült a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával. Környezettudományi Központ. Budapest, 2003. [ 11 ] Mészáros Péter: A kerékpározás fejlesztésének szükségessége és lehetőségei – a holland tapasztalatok tükrében. Magyar Közlekedési Klub, 2006 www.gkm.gov.hu/data/574278/kerparoskozlekedes.pdf [ 12 ] Szántó K. – F.Holényi M: Ökologikus településfejlesztés. Ybl Miklós Főiskola, Magasépítészeti Tanszék kiadványa. A TEMPUSSJEP- 09015/95 program. http://www.pannonmuhely.hu/pdf/telepules.pdf [ 13 ] Dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Építőmérnöki Kar. Út és vasútépítési Tanszék. Budapest, 2002. http://www.uvt.bme.hu/targyak/utterv/fi_uk.pdf [ 14 ] Gayer józsef–Ligetvári Ferenc: Települési vízgazdálkodás - csapadékvízelhelyezés. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Budapest, 2007. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/0221_vizgazdalkodas2007.pdf

40



[ 15 ] Környezet-menedzsment (szerk. Kósi Kálmán – Valkó László), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2006 [ 16 ] Tóth Gergely: Környezeti teljesítményértékelés. Vállalatirányítási Egyesület. Budapest, 2001

Környezettudatos

[ 17 ] MSZ EN ISO 19011:2003, Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához [ 18 ] MSZ EN ISO 14001:2005, Környezetközpontú Követelmények és alkalmazási irányelvek

irányítási

rendszerek.

[ 19 ] www.ippc.hu [ 20 ] 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről [ 21 ] Útmutató a fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez: www.globalreporting.org (magyar nyelven) [ 22 ] Közlekedésbiztonsággal kapcsolatos információk: http://ec.europa.eu/healtheu/my_environment/road_safety/index_hu.htm [ 23 ] A magyar „Környezetbarát Termék” minősítési rendszer honlapja: www.kornyezetbarat-termek.hu [ 24 ] Hulladékkezeléssel kapcsolatos információk: www.hulladek.lap.hu

Bővebb információ a fenntarthatóságról A fenntartható fejlődés honlapja – www.ff3.hu A Kormány által elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia – www.nfu.hu „Társadalmi egyeztetés-Partnerség” aloldal Az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja (angolul) www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája – www.europa.eu.int/comm/environment/eussd/index.htm További kapcsolódó jogszabályok elérhetők az alábbi honlapokon www.nfu.gov.hu – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja www.kvvm.hu – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja www.magyarorszag.hu www.kawe.hu - Környezetvédelmi aktív weboldal (Environment protection website)

41

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg

Recommend Documents