KÖNYVELÉS ADÓKÖTELES BEVÉTELEK
A feltett kérdésre dr. Kovács Ferenc APEH osztályvezetô és Kovácsné Álmosdy Judit szakértô által készített írásos anyagból tudok idézni: „A társasháznak vannak ún. külön adózó (forrásadós) jövedelmei. A külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok körébe tartozó, a társasházaknál is elôforduló bevétel lehet: - az ingó- és ingatlan vagyon átruházásából (értékesítésébôl), - kamatból, - osztalékból, - árfolyamnyereségbôl, - tôkepiaci ügyletekbôl, - kamatkedvezménybôl, - és nyereménybôl származó bevétel. Ezekre – a közös tulajdon tárgyát képezô ingatlanrész átruházásából származó bevételt kivéve – a vonatkozó SzJAszabályokat kell alkalmazni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetônek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzôje magánszemély lenne. Az ilyen jövedelmek után ún. forrásadót kell fizetni, amely fô szabályként 25 százalék, míg a kamat és a tôzsdei ügyletbôl származó jövedelem után 20 százalék. A forrásadó általában a kifizetô szintjén rendezôdik, vagyis az a cég, akitôl kapjuk a bevételt, már annak kifizetésekor levonja az adót, ezért az ilyen adózott jövedelmek miatt a társasházat már nem terheli további adókötelezettség. Ezeket az adózott bevételeket a tulajdonostársak közös döntéssel (közgyûlés) akár fel is oszthatják maguk között, és a törvény rendelkezése szerint ilyenkor a magánszemély tulajdonostársnak sincs már további adókötelezettsége az SzJA törvény 75. §-ának (2) bekezdése szerint.
A társasház további adókötelezettségének megállapítása az adóévben könyvelt bevételek alapján történik. A külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva, a többi bevételbôl – a közös tulajdon tárgyát képezô ingatlanrész bérbeadásából származókat is ideértve – le kell vonni: - a tulajdonostársak által közös költségre, illetôleg felújításra az adóévben befizetett összegeket, - továbbá a társasház által közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott ellenértéket, - és minden olyan tételt (pl. támogatást, hitelt, kártérítést) amelyet az SzJA törvény szerint nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni.
Válasz
Felhívtam a könyvelônk figyelmét, hogy célszerû lenne módosítani a házunkban található közös helyiségek egyes lakástulajdonosok kizárólagos használatára történô átengedésérôl – közgyûlési határozat alapján – kötött bérleti szerzôdéseket mégpedig úgy, hogy a bérleti díj helyett többlethasználati díj szerepeljen, és akkor „megspórolhatjuk” az eddig leadózott 20 %-ot! (Az esetleges jövôbeli udvari parkolóhely-kiosztást is csak és kizárólag a bevételeink növeléseként lehet majd elfogadtatni a közgyûléssel.) Ô közölte, hogy az információm téves, és APEH állásfoglalás szerint bármilyen jogcímen kapott bevétel forrásadó köteles (egyedül a közös költségre történô befizetéseknek nincsen adóvonzata)! Mi az igazság?
A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 25 százalék, feltéve, hogy az adó levonása után fennmaradó jövedelmet a társasházközösség nem osztja fel a tulajdonostársak között. Ha akár részben is felosztásra kerül az adózott bevétel a tulajdonostársak között a tulajdoni hányaduk arányában, akkor az a magánszemélynek olyan bevétele, amely teljes összeg jövedelemnek számít és a törvény 75. §-ának (8) bekezdése szerint 35 százalék adót kell fizetni utána.” A fenti idézetekbôl kitûnik, hogy csak az értékesítést és a bérbeadást említik, mint adófizetési kötelezettség alá esô jövedelem, a többlet használati díjról egyáltalán nem találtam rendelkezést. Ebbôl következik az az állításom, hogy az nem tartozik a külön adózó jövedelmek közé. Amennyiben a fentiek nem gyôzik meg a könyvelôt, javaslom, hogy a helyi APEH ügyfélszolgálatán kérjenek állásfoglalást az ügyben.
ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
A 25 %-os áfa felszámítása a társasházkezelésre, mint üzletszerû tevékenység gyakorlására is vonatkozik, tehát amikor eléri a megadott 5.000.000 Ft-ot, akkor azt jeleznie kell az APEH felé, és a számlákon külön fel kell tüntetni a beszedett 25 %-os áfa összegét.
Az áfa fizetésre vonatkozóan meg kell nézni a társasházzal kötött szerzôdést, hogy ott milyen módon került meghatározásra a közös képviselôi díj összege. Ha X Ft + áfa meghatározással, akkor Ön jogosult az áfa összegével növelni a benyújtott számlát. Ha a szerzôdésben fix összeg
KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN
Válasz
Egyéni vállalkozóként vagyok társasházkezelô (lakóingatlan kezelô). Lehet, hogy az idei árbevételem eléri az 5.000.000 Ft-ot, ezért szeretném megkérdezni, hogy a lakóingatlan kezelésre is vonatkozik-e a 25 %-os felszámított áfa, és ilyenkor a lakókkal hogyan fizettessem meg az áfámat, ami valójában náluk nem levonható? (Természetesen több házból jön össze az árbevétel éves szinten.)
G1
7
KÖNYVELÉS van feltüntetve, akkor az áfá-t nem tudja áthárítani a közösségre. A beszámoló közgyûlésen azonban javasolhatja,
hogy az ön díját áfá-val emelten állapítsák meg a jövôre vonatkozóan.
EGYSZER TÖBB MINT 10 MILLIÓ
A társasházi törvény módosítása alapján a 2009. évi gazdálkodás beszámolójánál – tehát 2010. tavaszi beszámolónál – akkor kell regisztrált mérlegképes könyvelôt vagy könyvvizsgálót megbízni az ellenôrzésre, ha az éves pénz-
ügyi forgalom meghaladja a 10 millió forintot. Ez a kötelezettség, illetve megbízás minden évben csak egyszer áll fenn, nem folyamatos ellenôrzést és megbízást jelent.
EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG
Válasz
A társasház közös képviseletének átadásakor a könyvelôprogram által elkészített beszámolót, a lezárt naplófôkönyvet valamennyi összesítôvel átadtam az átadási jegyzôkönyvben (üzemeltetési, felújítási, megtakarítási, LTP számláról és a pénztár forgalmáról és egyenlegérôl készített összesítôket). Az egyszerûsített mérleget nem csináltam meg, mert nincs más bevétele a társasháznak, csak a közös költség. Hiába mondtam az utódomnak, hogy nem kell ilyen mérleget készíteni, de csak zaklat, hogy a számviteli törvény /2000 évi C. törvény/ 3.§ (1) bekezdésének 4. pontja szerint a társasház az egyéb szervezetek közé tartozik, s így köteles egyszerûsített mérleget készíteni a közös képviselô. Valóban el kel készítenem? Az APEH illetékes osztályvezetôjétôl és egy szakértô írásaiból az egyesületünk rendelkezésére bocsátott írásos anyagból idézek: „Ha a társasháznak a közös költségen kívül semmilyen más bevétele nincs – nem számít ide az esetlegesen kapott banki kamat – akkor adóbevallási kötelezettsége sincs, tehát adószámot sem kell váltania. Ha van adószáma, de nincs egyéb bevétele, akkor pedig ún. „nullás” bevallást kell készítenie az adóhivatal részére. Egyszerûsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezetô egyéb szervezet – esetünkben a társasház –, amely csak alaptevékeny-
séget folytat, illetve amelynek az alaptevékenységbôl, valamint a vállalkozási tevékenységbôl származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követô évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg. A társasház a társasági adónak és a különadónak – általában – nem alanya. Természetesen nem tiltott, ha valaki egyszerûsített beszámolót is készít, amelyben a mérleget és eredménylevezetést mutat ki, azonban a társasházi törvény rendelkezései szerint a fô hangsúly a költségvetés tervezetén és az arra épített beszámolón van.”
FÉNYMÁSOLAT Egy örökké akadékoskodó és gyalázkodó tulajdonostárs írásban is kérte, hogy az összes dokumentációról, szerzôdésrôl és számláról készítsek neki fénymásolatot. Leginkább a pályázattal kapcsolatos számlákat kéri. Készítsek neki fénymásolatot? Mihez van ez ügyben a feleknek jogunk? Válasz
7
Válasz
Azon társasházaknál, akik 50 albetét alattiak, de egy adott évi költségvetésük a lakóépület felújítása miatt meghaladja a 10 millió forint bevételt (panelprogram), a közgyûlés elé terjesztendô pénzügyi beszámolót már könyvvizsgálóval ellen kell jegyeztetni? Ha igen, akkor ez csak erre az egy beszámolóra vonatkozik, vagy innentôl kezdve minden évben kötelezô lesz?
G2
A társasházi törvény szerint a társasház gazdálkodását a számvizsgáló bizottság ellenôrizheti, és neki köteles a közös képviselô a betekintést biztosítani. Az egyes tulajdonos is betekinthet a számlákba, de konkrétan meg kell jelölnie, hogy milyen ügyet szeretne részletesen áttekinteni. Ebben az esetben a közös képviselônek idôpontot kell adnia és biztosítania kell az iratokba való betekintést.
Jelen esetben joga van a tulajdonosnak a pályázattal kapcsolatos számlákba betekinteni, hiszen havi fizetési kötelezettség terheli, és ennek alapját joga van megismerni. Ha ön már adott erre vonatkozóan tájékoztatást, akkor pontosítani szükséges, hogy mire kíváncsi, és esetleg azon iratokat – a másolási költség megfizetése mellett – fénymásolatban a rendelkezésére bocsáthatja. Erre vonatkozóan azonban a társasházi törvény nem tartalmaz rendelkezéseket.
2000 óta a társasházak szolgálatában
KÖNYVELÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZET A TÁRSASHÁZ? A társasház nem gazdasági szervezet, nem végez üzletszerûen – általában – semmilyen szolgáltatást, csak a mûködés fenntartása, a karbantartás és a szükséges felújítások elvégzése a feladata. Ennek ellenére jogi személyiséggel rendelkezik, ezért naplófôkönyvet kell vezetnie, a gazdálkodásáról éves beszámolót köteles készíteni, és a bankoknál „vállalkozói”
kategóriába, vagy külön társasházi kategóriába tartozik. Ha viszont saját tulajdonában lévô közös helyiséget bérbe ad, akkor a bérleti díj után adófizetési kötelezettsége van, vagy reklám felületet biztosít, és ebbôl is bevétele származik, akkor arra vonatkozóan számlát köteles kibocsátani, és már gazdálkodó szervezetnek minôsül.
Válasz
Egy társasház gazdasági szervezetnek minôsül?
7
HAT LAKÁSOS TÁRSASHÁZ
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosított 51/A. § szerint az 50 albetét feletti társasházaknál, illetve a 10 millió forint feletti pénzügyi forgalommal rendelkezô társasházaknál az éves beszámoló elkészítését követôen – a számvizsgáló bizottság munkájának segítése érdekében – kell legalább regisztrált mérlegképes könyvelôt megbízni a társasház befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötele-
zettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálatával. A rendelkezés tehát nem vonatkozik az éves rendes könyvelési feladatok ellátására, azt akár a közös képviselô, vagy bármilyen számítógépes program elvégezheti. A hat lakásos társasházra erre vonatkozóan semmilyen elôírás nincs (feltéve, hogy az éves bevételük – pl. egy felújítás miatt – nem haladja meg a 10 millió forintot).
Válasz
Milyen lakásszámú társasházaknál kötelezô a mérlegképes könyvelô munkáját bevonni? Van-e kivétel, vagy a hat lakásosnál nagyobb házak számára kötelezô? A kis létszámú társasházaknak ez nagyon megterhelô! Van-e mód kedvezményekre?
KI VÉGEZHETI A KÖNYVVIZSGÁLÓI FELADATOT?
Nem végezheti el az a szervezet az ellenôrzést, aki a tényleges munkát végzi, vagyis könyvel a társasháznak. Tehát olyan személyt, vagy szervezetet kell megbízni a feladattal, akinek semmilyen kapcsolata nincs a társasházzal.
(Általános alapelv, hogy saját magát senki nem ellenôrizheti, és ez itt is igaz, ezért nem kellett róla külön rendelkezni a törvényben!)
Válasz
Ha egy társasház könyvelését egy külön cég végzi, ahol sem a cég, sem az alkalmazottai nincsenek kapcsolatban a társasház tulajdonosaival és közös képviselôjével, akkor ô is elvégezheti a könyvvizsgálói feladatot? Gondolom egy szerzôdéskiegészítésben ez is bekerülne az elvégzett feladatai közé. Vagy pedig egy másik, regisztrált mérlegképes könyvelôt (céget) kell alkalmaznia a társasháznak?
KÖNYVELHETEK TOVÁBB?
Ne mondja fel a meglévô szerzôdéseit, és nyugodtan könyveljen a társasházak részére! A jelenlegi megfogalmazás szerint a számvizsgáló bizottság munkájának megkönnyítését szolgálja az új rendelkezés. Tehát az éves beszámoló áttekintésére és értelmezésére kell felkérni a legalább mérlegképes könyvelôi képesí-
tésû szakembert. Ez nem azt jelenti, hogy az éves könyvelési tevékenységet is ilyen módon kötelezô ellátni az 50 albetét feletti és 10 millió forint feletti pénzforgalommal rendelkezô társasházak esetében! A törvénymódosítás 51/A. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy a regisztrált mérlegképes könyvelôt, vagy annál ma-
KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN
Válasz
Évek óta társasházak (és lakásszövetkezetek) könyvelésével foglalkozom, adószakértôi képesítéssel, de mérlegképes „végzettségem” nincs. Milyen jogi helyzet áll elô számomra a társasházi törvény módosításával, ami legalább regisztrált mérlegképes könyvelô igénybevételét írja elô? A törvénymódosítással lehet, hogy „lehúzhatom a redônyt”? Elég nagy tapasztalattal végzem a házak könyvelését, de mivel törvénytisztelô vagyok, azon gondolkodom, hogy minden vállalkozói szerzôdésemet azonnal felmondom.
G3
KÖNYVELÉS gasabb számviteli képesítéssel bíró és ebbéli minôségében regisztrált személyt, vagy gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági ellenôrzést segítô személy) kell igénybe venni. A gazdasági ellenôrzést segítô személy tanácskozási joggal vesz részt a pénzforgalommal kapcsolatos közgyûlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre ôt a közös képviselô köteles meghívni. Ráadásul nem lehet ilyen ellenôrzô személy a társasház-
ban tulajdonostárs, haszonélvezô, más használó, a közös képviselô (intézô bizottság elnöke, tagja), a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja és ezek közeli hozzátartozója az e minôsége fennállása alatt és annak megszûnésétôl számított egy évig. A módosítás csak annyiban érinti Önt, hogy az elvégzett éves gazdálkodási munkájának elemzését fogja egy „idegen” ellátni, és észrevételeirôl a számvizsgáló bizottságot, valamint a közgyûlést tájékoztatni.
KÖNYVVIZSGÁLAT KÉRÉSE
7 Válasz
Ki és milyen feltételekkel kezdeményezhet vagy kérhet könyvvizsgálatot, és ki végezheti ezt el? A könyvvizsgálat elrendelése akkor jogszerû, ha a közgyûlésen – napirendi pont alapján – a tulajdonosok errôl döntenek. A könyvvizsgálat költségét ugyanis a közös költ-
ségbôl kell fedezni, így az abból történô felhasználás is csak közgyûlési döntés alapján lehetséges.
KÖNYVVIZSGÁLÓ MEGBÍZÁSÁNAK MENETE
Válasz
Az új törvényi elôírás szerint elôször a 2009. év gazdálkodásának ellenôrzésére kell megbízni könyvvizsgálót. Tehát akkor ráérünk megbízni valakit év elején, amikor a beszámoló már készülôfélben van, vagy már most szerzôdni kell? A megbízásról a közgyûlés dönt, vagy egy-két árajánlat bekérése után választhat a közös képviselô vagy a számvizsgáló bizottság? Pályáztatni kell-e? Mert ha igen, akkor most már a határozati javaslatot is mellékelni kell a meghívóhoz, tehát meg kell fogalmazni a pályázat szövegét, a feltételeit (mikor, hol, hányszor jelenjen meg stb.), és az elbíráláshoz ismét közgyûlést kell összehívni...? A könyvvizsgáló megbízása a társasházban szokásos rend szerint történhet, vagyis ha a megbízások esetén pályáztatni szoktak, akkor erre is ez a megoldás. Ha a közgyûlés dönt, de a megbízást a képviselôre bízza, akkor el
lehet tekinteni a pályázattól. Ha a számvizsgáló bizottság maga akarja kiválasztani az ôt segítô szakembert, akkor erre vonatkozó döntést kell hozni.
MÉRLEG KÉSZÍTÉSE Válasz
Kell-e mérleget készítenie, illetve azt valamely hatósághoz beküldenie egy társasháznak?
G4
Ha a társasház rendelkezik adószámmal, akkor minden évben adóbevallást kell teljesítenie még akkor is, hogy ha a közös költségen kívül egyéb bevétele nem volt. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 48. § (1) bekezdése szerint a közös képviselônek a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján kell az elôzô évi gazdálkodásról beszámolnia, illetve elszámolnia.
A számviteli törvény szerint pedig a beszámoló a mérlegbôl és az eredmény-kimutatásból áll. A fentiekre figyelemmel – a gazdálkodás megfelelô ellenôrzése érdekében is – kell készíteni mérleget, de azt csak akkor kell az APEH-hoz továbbítani, ha egyéb árbevétele, nyeresége, vagy közös tulajdonának értékesítésébôl bevétele származott a társasháznak.
2000 óta a társasházak szolgálatában
KÖNYVELÉS MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ ALKALMAZÁSÁNAK DÁTUMA
A módosított társasházi törvény szerint a regisztrált mérlegképes könyvelôt a 2009. évi gazdálkodás ellenôrzésére kell igénybe venni. Az elv az, hogy a társasház könyvelôje elvégzi a 2009. év zárását, a közös képviselô elkészíti a szöveges beszámolót és a 2010. évre szóló költségvetés tervezetét. Ezt az anyagot kell átadni a megbízott mérlegképes könyvelônek, aki elvégzi a gazdálkodás elemzését, összeveti a terveket a tényleges lehetôségekkel. A regisztrált mérlegképes könyvelôt meg kell hívni a beszámoló közgyûlésre, és ott el kell mondania a megállapításait. A cél: a számvizsgáló bizottság munkájának segítése, hogy a laikusokból álló SzB is eleget tudjon tenni a tényleges ellenôrzési feladatainak.
A pénzügyi forgalom meghatározására kérünk Pénzügyminisztériumi állásfoglalást, mert ha csak a törvény szövegét nézzük, akkor a bankszámlaforgalom tartozna ide, ami nagyon sok háznál elérheti vagy meghaladja a 10 millió Ftot, mivel a pályázati pénzek, a felvett hitelek mind ebbe a kategóriába tartoznak.
Válasz
Az ellenôrzéshez melyik idôponttól (2009. 09. 30. vagy 2010. 01. 01.) kell alkalmazni mérlegképes könyvelôt, és az elsô ellenôrzést milyen idôszakra kell elvégeznie? Pontosan mit jelent a pénzügyi forgalom (pl. pályázati támogatás ide tartozik-e)? Ha cég látja el a közös képviseletet, akkor a cég alkalmazottja, aki nem dolgozik a társasházkezelés területén, elláthatja-e az ellenôrzési feladatot?
7
(A szerkesztő megjegyzése: ez a kérdés könyvünk megjelenésének időpontjában még nem pontosan tisztázott, további értelmezést kíván.)
A regisztrált mérlegképes könyvelô nem lehet kapcsolatban sem a társasház tulajdonosaival, sem a közös képviselôvel, sem a társasháznak könyvelést végzô személlyel (szervezettel).
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ DÍJAZÁSA
A törvénymódosítás elôírta, hogy mely társasházaknak kell a beszámolót külsô könyvvizsgálóval, vagy regisztrált mérlegképes könyvelôvel átvizsgáltatni. A törvény nem tesz különbséget, és nem ad felmentést azoknak a társasházaknak, ahol már mérlegképes könyvelô végzi a könyvelési feladatokat, illetve megfelelô szakképzettséggel rendelkeznek. Azoknak sem enged kivételt, ahol a tulajdonosok elégedettek a gazdálkodással, a számvizsgáló bizottság tagjai pedig szakképzett közgazdászok.
A törvénymódosítás gyakorlati megvalósítása terén még folynak az értelmezések – Könyvelôi Kamara, Könyvvizsgálói Kamara, Önkormányzati Minisztérium és a Pénzügyminisztérium között is – így érdemi választ nem tudok adni. Amennyiben a megfelelô információ a rendelkezésünkre áll majd, vagy a változtatás elôkészítésére sor kerül, úgy a hírleveleinkben, a Társasházi Háztartás címû újságunkban és a konferenciáinkon a tájékoztatásokat meg fogjuk adni.
Válasz
Mennyiért végezheti el egy mérlegképes könyvelô az ellenôrzést? Ahogy tudom, egy évnek a leellenôrzése kb. 300.000 Ft. Ki fogja azt megfizetni akkor, amikor én, mint mérlegképes könyvelô könyvelek? A tulajdonosokra többet már nem lehet terhelni! Ez egy 70 lakásos társasháznál tulajdonosonként évi 4.286 Ft, havi 357 Ft. Miért nem felel meg annak a mérlegképes könyvelônek a munkája, aki könyvel is? Miért kell erre még egy ellenôr?
NEM AKARUNK KÖNYVVIZSGÁLÓT
A törvény által elôírt rendelkezéseket be kell tartani. Jelenleg még folyik az egyeztetés, hogy a törvény rendelkezését már alkalmazni kell-e a 2009. gazdasági évre is, vagy elegendô lesz a 2010. évre. A társasházat nem kell regisztráltatni, de a közös képvi-
selôt igen, ha üzletszerû tevékenységként végzi a társasházkezelést. Az ügyészség csak írásbeli bejelentés alapján kér információkat, illetve tesz intézkedéseket akkor, ha a társasház mûködése nem felel meg a törvényi elôírásoknak.
KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN
Válasz
Mi van akkor, ha a tulajdonosközösség közgyûlésen olyan határozatot hoz, hogy nem tart igényt gazdasági ellenôrzést segítô személy alkalmazására, mert a számvizsgáló bizottságban megbízik?! Van-e olyan kötelezettsége a társasháznak, hogy regisztráltatnia kell ennek a személynek a létét? Ha igen, akkor hol, milyen módon? Van-e az ügyészségnek ezzel kapcsolatos ellenôrzési jogköre?
G5
KÖNYVELÉS PÉNZÜGYEK FELÜGYELETE
V
8 lakásos mini társasház vagyunk, számvizsgáló bizottságunk nincs, csak két hitelesítônk. A könyvelést könyvelôvel végeztetem. Az SzMSz-ben úgy szabályoztuk, hogy a közös képviselô döntés elôtt konzultáljon valamelyik hitelesítôvel. A közgyûlésen felvetettem, hogy az egyik tulajdonost bízzuk meg a pénzügyek „felügyeletével”, legalább negyedévenként nézze át a számláinkat, a könyvelést. Jól teszem-e? Az eljárása teljes egészében megfelel a törvényi elôírásoknak. Ha nincs számvizsgáló bizottság, akkor lehetôség
van arra, hogy a közgyûlés nevezze ki azt a személyt, aki az ellenôrzést elvégzi.
TÁRSASHÁZI ADÓZÁS
7 Válasz
Mely fórumon nézhetek utána a társasház könyvelésének, számláinak pontos, szabályos kezelésének? Mikor milyen bevallásokat kell benyújtani az APEH, esetleg más szervezetek felé?
G6
Az adózással kapcsolatos kérdésekrôl az APEH honlapján (www.apeh.hu) tud tájékozódni, ott szerepelnek a bevallási határidôk is.
A társasház könyvelésével kapcsolatosan szakembert kell megkérdeznie, hogy mennyiben tér el az általános könyvelési rendszertôl a társasház könyvelése.
2000 óta a társasházak szolgálatában
