Különszám a évi törvényváltozásokról a bérszámfejtésben

Különszám a 2012. évi törvényváltozásokról a bérszámfejtésben

2011. december

Különszám a 2011. évi törvényváltozásokról

Tartalomjegyzék

1. Változások az Szja törvényben 2. Változások az Tbj törvényben 3. Változások az Eho törvényben 4. Új

törvény

és

adó:

Szociális

START

kártyák

alacsony

keresetű

bérének

emelését

hozzájárulási adó 5. Változások

az

vonatkozásában 6. Változások

Az

munkavállalók

ösztönző egyes törvényekben

2012. évi törvényváltozások a Személyi jövedelemadó törvényben Az újdonságokat, változásokat dőlt betűvel jelöltük.

Szja törvény főbb változásai röviden

elszámolható

összefoglalva

tevékenység

költséget esetén

önálló

a

törvény

maximálja a bevétel 50%-ban. 2011ben nem volt ilyen maximum kitétel. •

Változás 2011. november 30-tól

Béren

kívüli

juttatásnak

maximum

értéke lett, mégpedig éves szinten •

Kamatkedvezményből jövedelemnek

származó

nem

végtörlesztéshez

minősül igénybe

500

ezer

forint

(törtévben

ennek

a

arányos része). Az efölötti béren kívüli

vett

juttatások már egyes meghatározott

kamatmentes munkáltatói kölcsön.

juttatásnak minősülnek. •

Étkezési

utalványokat

felváltja

az

Erzsébet-utalvány, s emellett csökken Változások 2012. január 1-jétől

azon felső határ, melynek keretében a munkavállalónak való juttatás béren

•

Nem

számít

származó

önálló

tevékenységből

jövedelemnek

kívüli juttatásnak minősül.

a

Ennek

megfelelően

béren

közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett

juttatásnak

tevékenység

utalványként havi 5.000 Ft-ig terjedő

•

Megszűnik az adójóváírás

értékű

•

Adóalap-kiegészítés sávos számítása

vendéglátásnál 12.500 Ft-ig terjedő

A jövedelem 2 millió 424 ezer forintot

havi juttatás. 2011-ben ez mindkettő

meg nem haladó része után nem kell

18.000 Ft volt.

megállapítani

adóalap-kiegészítést,

•

•

Önálló

tevékenység

módosítás

• 2012-től,

hogy

az

az

míg

Erzsébetmunkahelyi

Megszűnik az üdülési csekk, marad a Pihenő

Kártya,

bár

módosult értékhatárokkal.

adóalapjának

kiszámítása A

juttatás,

Széchenyi

afölött pedig 27%-ot.

minősül

kívüli

Megszűnik támogatása,

az

internetszolgáltatás mint

béren

kívüli


juttatás. •

következők szerint.

Korlátozások

vannak

az

elhatárolt

Csoportos

személyszállításnak

minősül,

veszteség figyelembe vételénél mind az

ha a munkáltató a munkavégzés érdekében

egyéni

legalább négy

vállalkozónál

mind

a

munkavállaló szállításáról gondoskodik

mezőgazdasági őstermelőnél.

a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján Szja törvény változásai részletesen

azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló

összefoglalva

szállítása

személyszállításnak munkavállalók

is

csoportos

minősülhet,

munkarendje

ha

a

vagy

a

Új, módosuló vagy megszűnő fogalmak

munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a

(Változás 2012. január 1-jétől)

munkába

járás,

közösségi

illetve

a

hazautazás

közlekedési

eszköz

Új fogalomként jelenik meg a törvényben a

igénybevételével nem valósítható meg. (A

gazdasági

dőlt betűs rész a változás 2012-től.)

tevékenység.

Ennek

megfelelően

2012-től a Gazdasági tevékenység nem más, mint valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós

vagy

rendszeres

jelleggel

történő

Alapkutatás,

Alkalmazott

kutatás

és

folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére

Kísérleti fejlesztés 2012-től az Innovációs

irányul,

törvényben

vagy

azt

eredményezi,

és

annak

végzése független formában történik.

meghatározva,

foglaltak melyre

szerint az

Szja

csupán ennek megfelelően hivatkozik. Bővül a csoportos személyszállítás fogalma a

lesz törvény


Üdülési csekk

mégpedig az alábbiak szerint.

A törvényből 2012-től kikerül a fogalmak közül az „Üdülési csekk”.

Külföldi

pénznemben

valamint

külföldi

keletkezett

pénznemben

bevétel, teljesített

kiadás esetén Erzsébet utalvány

a) – ha a bevétel adóelőleg-levonásra

2012-től új fogalom jelenik meg, ami nem más,

kötelezett kifizetőtől származik – a

mint az Erzsébet utalvány.

kifizető az adóelőleg megállapításához,

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési

b) a magánszemély – választása szerint –

Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus

az adóelőleg, adó megállapításához

formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel

a bevétel, illetve a kiadás forintra történő

vásárlására felhasználható utalvány.

átszámítására a bevétel megszerzése napját

Továbbá 2012. január 1-jétől felhatalmazást

megelőző

kap

összehangolásáért

teljesítésének napját megelőző hónap 15.

az

napján

a

felelős

társadalompolitika miniszter,

hogy

-

adópolitikáért

hónap,

illetve

érvényes

a

MNB

hivatalos pénznem

felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben

devizaárfolyamot,

olyan

külföldi

határozza

esetében,

nem

szerepel

meg

az

Erzsébet-utalvány

kibocsátásának részletes szabályait.

amely

kiadás

az

MNB

hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell alkalmazni.

Jövedelem, bevétel, költség (Változás 2012. január 1-jétől)

A

külföldi

pénznemben

megszerzett

kamatjövedelemből, 2011-ben a törvény a külföldi pénznemben

(osztalékelőlegből)

keletkezett

történő

külföldi

átszámítását definiálta, a 2012-től pedig a

levonni

külföldi pénznemben keletkezett kiadást is,

időpontjában

bevételt

forintra

osztalékból az

pénznemben és

a

adót kell

jövedelem érvényes

ugyanazon

megállapítani, megszerzésének árfolyamon


átszámítva, forintban kell megfizetni. 2012-től Jövedelemnek

nem

számító

tételek


kiegészítésre

került

az

alábbi

rendelkezés is: Jövedelem

kiszámításánál

nem

kell

figyelembe venni azt a bevételt, melyet a Kisebb változtatás történik 2012-től az alábbi

jogszabály

rendelkezésben:

rendelkezése

Nem kell jövedelemként figyelembe venni a

felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy

magánszemély

azt követően a költségek fedezetére vagy

által

hozzájárulásra, vállalkozási társadalmi

fizetett

felajánlásra

tevékenységet

tekintettel nem

folytató

célra

a

cél

folyósított

szerinti

támogatást

(ideértve azt a támogatást is, amelyet a

magánszemély részére nyújtott szolgáltatást,

szerződés alapján az önálló tevékenységének

amennyiben azt a társadalmi szervezet, a

megkezdésével

köztestület

cél

megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági

a

társaságba történő belépésével, gazdasági

alapszabálya

tevékenységével

rendeltetésszerű

által

fejlesztési

alapján

szerződés

magánszemély jogszabály vagy nemzetközi

az

köztestület

a

nemzetközi

a

szerinti

szervezet,

tagdíjra,

vagy

alapján,

a

összefüggésben,

joggyakorlás

keretében

nyújtja.

társaság

összefüggésben,

alapításával

a

összefüggésben

felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy amennyiben a támogatás összegét a

Új bevételnek nem számító tételt tartalmaz a

magánszemély

2012. évi törvény, mégpedig a következőt:

alapítására fordítja, az a rész nem minősül

Nem kell a jövedelem kiszámításnál figyelembe

bevételnek,

venni

gazdasági társaság rendelkezésére bocsát),

a

kifizető

által

a

tevékenységében

gazdasági

amelyet

ténylegesen

társaság is

a

közreműködő

magánszemélytől

átvállalt

feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén

kamarai

összegét,

hogy

a

teljesített kiadás alapján a magánszemély

kamara

költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást

tagdíj

tevékenység

kizárólag

tagjaként folytatható.

feltéve, szakmai

is) egyáltalán nem számolt el.


Továbbá nem kell bevallani azt a bevételt,

és a bérbevett lakással összefüggésben a

amely

magánszemély

ingó

vagyontárgy

átruházásából

más

tevékenységéből

származik, és az éves összege nem haladja

származó

meg

nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett

a

600

ezer

forintot,

vagy

az

abból

bevételével

megállapított összes jövedelem nem haladja

bérleti

meg a 200 ezer forintot. Ez 2011-ben úgy

térítették meg.

hangzott,

hogy

amely

ingó

díjat

szemben

számára

még

költséget

részben

sem

vagyontárgy

átruházásából származik, és abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja

Vissza

meg a 200 ezer forintot.

kezelése

nem

térítendő

az

önálló

támogatás

tevékenységből

származó jövedelemnél Önálló

tevékenységből

származó

Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez

jövedelem

jogszabály

vagy


rendelkezése

nemzetközi

alapján

szerződés

költségei

fedezetére

vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást Lakás bérbeadása

kap,

a

támogatásból

származó bevétele tekintetében a következők szerint

Önálló

akkor

tevékenységből

származó

bevétel

a

kell

megállapítania

a

jövedelemszerzés időpontját.

lakás bérbeadása. 2012-től viszont a lakás

A támogatásnak az

bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély

adóévben

a

egyenlő

a

levonhatja a más településen általa bérbevett

teljesített

kiadás

lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett

törvény

bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve

költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési

a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja

leírást is - összegével. Ha a támogatás a

bérbeadásból

származó

bevételéből

a része

megszerzett

bevételnek,

támogatás

az

amely

felhasználásával

alapján

rendelkezései

minősül

az

adóévben

szerint

e

elszámolt


folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve

nyitva

nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e

hiányában a folyósítás évét követő negyedik

törvény szerint költségnek nem számító kiadás

adóév utolsó napján.

fedezetére

(is)

támogatásból kiadásnak

az

felhasználható, adóévben

megfelelő

részt

akkor

teljesített is

az

álló

határidő

lejár,

ilyen

határidő

a

ilyen

adóévben

Nem

önálló

tevékenységből

származó

megszerzett bevételnek kell tekinteni.

jövedelem

Ha a magánszemély a támogatást köteles


egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett

2012-től nem számít önálló tevékenységből

bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi

származó jövedelemnek a közfoglalkoztatási

kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló

jogviszonyban végzett tevékenység.

jogkövetkezmény sem

címén

számolhatja

el

teljesített

kiadását

költségként.

A

magánszemély a visszafizetett összegből az

Mikor

előző bekezdés alapján már elszámolt bevétel

megállapítania

tekintetében

bevételnél?

az

önellenőrzésre

irányadó

rendelkezések szerint járhat el. 2012-től

amennyiben

a

nem

magánszemély

a

kifizetőnek

adóelőleget

őstermelői

2011-ben a rendelkezés úgy szól, hogy a kifizetőnek

folyósított

megállapítania

összegét

a


költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre támogatás

kell

annak

nem a

kell

adóelőleget

számlaadásra

kötelezett

jogszabályban meghatározott célja szerint a

magánszemély által számlázott, valamint a

megadott

a

felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből.

támogatás fel nem használt része annak az

Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként,

évnek az utolsó napján minősül bevételnek,

nem

amikor

számlaadásra

a

határidőig

nem

felhasználásra

használta

jogszabály

fel,

szerint

mezőgazdasági kötelezett

őstermelőként magánszemély


nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg

Összevont adóalap megállapítása

levonását, akkor azt a kifizetőnek meg kell


állapítania és le kell vonnia. Adóalap-kiegészítés 2012-től a törvény alapján kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

2012-től sávosan kell számítani az adóalap-

a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből,

ha

magánszemély

jövedelem alatt nem kell adóalap-kiegészítést

legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor)

számítanunk csak egy bizonyos jövedelem

bemutatja

felett.

az

a

kiegészítést, ami azt jelenti, hogy bizonyos

adóévre

hitelesített

Továbbá

változás

az

is,

hogy

az

értékesítési betétlapját, illetve ha családi

adóalap-kiegészítés mértékét nem járulékok

gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az

mértékéhez,

e jogállását igazoló okiratát; a kifizető

állapítja meg a törvény. De nézzük meg most

az

pontosan hogyan is számoljuk ezt 2012-től.

ilyen kifizetéseket is feltünteti a

kötelezettséget

hanem

konkrétan

27%-ban

eredményező

kifizetésekről, juttatásokról az adózás

Az

rendjéről

adókötelezettség alá eső valamennyi önálló,

szóló

meghatározott

törvényben

formában

és

előírt

határidőre teljesítendő bevallásában; b) a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó bizonylatán

az

e

bevételéről

feltünteti

az

kiállított egyéni

összevont

nem

önálló

valamint

adóalap

az

tevékenységből

egyéb

bevételből

adóévben származó, megállapított

jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni

vállalkozói,

kistermelői

a

mezőgazdasági

bevételből

az

átalányban

vállalkozói jogállását bizonyító közokirat

megállapított jövedelem és az alábbiakban

számát.

részletezett

adóalap-növelő

összeg.

Ha

a

jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási egészségügyi

járulék,

hozzájárulás

az

megfizetésére


(kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy

Mikor nem kell adóalap-kiegészítéssel

azt számára megtérítették), a megállapított

számolnunk?

jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként


figyelembe venni. (Ebben a rendelkezésben nem történik változás, ez eddig is így volt.)

Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni a)

az

adóköteles

társadalombiztosítási

Viszont az előző bekezdésben említett adóalap-

ellátás

növelő összeget 2012-ben

megállapításakor, ha a kifizető nem a

a) az előző bekezdés szerinti jövedelem 2

magánszemély

millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani, b) az előző bekezdés szerinti jövedelem 2 után

27%-os

mértékkel

kell

a

munkáltatója

is

egyben, b)

millió 424 ezer forintot meghaladó része

adóelőlegének

az

adóköteles

munkanélküli

ellátás

adóelőlegének a megállapításakor, c)

valamint

ha

a

megállapítására

bevétel

adóelőleg

nem

kötelezett

megállapítani, mely összeget nevezzük

kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő

adóalap-kiegészítésnek.

személytől származik, és az adóelőlegalap

számításnál

figyelembe

vett

Az adóalap-növelő összeg pedig 2012. évet

jövedelem összege más, az összevont

követően

adóalapba

nulla

lesz,

ahogy

azt

a

korábbi

előirányzat is tartalmazta.

tartozó

jövedelmekkel

együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.

Azonban 2012-től vannak esetek, mikor nem kell

adóalap-kiegészítéssel

számolnunk

az

Nem kell 2012-től az adóalap-kiegészítést

adóalap meghatározásánál. Nézzük, hogy ez

alkalmazni

az

mit is jelent pontosan.

figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély

adóelőleg-alap a

kifizetést

számításnál megelőzően

írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az


összevont

adóalapba

tartozó

várható

éves

kiállított

és

az

adóelőleget

jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem

munkáltatónak

haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.

összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az

Természetesen a kifizetőnek a magánszemély

adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon

nyilatkozatától függetlenül alkalmaznia kell az

hányadára

adóalap-kiegészítést

hányadot

adóév

elejétől

az

általa

összesített

juttatott,

az

adóelőleg-alap

átadott

megállapító

nem

kell

2

millió

a

magánszemély

adatlapon

alkalmazni, 424

igazolt

amilyen

ezer

forint

a

munkáltatótól

származó

rendszeres

összevont

számításnál figyelembe vett jövedelmei azon

várható

részére,

adóalapba tartozó jövedelmében képvisel.

amely

az

említett

értékhatárt

meghaladja.

Nem

éves

rendszeres

adóelőleget

jövedelem

megállapító

esetén

az

munkáltató

az

A törvény útmutatást ad arra, hogy miként kell

adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon

az adóalap-kiegészítést számolni úgy, hogy a

részére alkalmazza, amely - a várható éves

jövedelemhatár

rendszeres és az adóév során már kifizetett

legyen

átlépésének

hirtelen

hatására

adónövekedés

a

ne

dolgozó

nem

rendszeres,

összevont

jövedelmében. Ezért a törvény a következők

tartozó

szerint írja elő a göngyölítéses számítást az

figyelembe véve - az említett értékhatárt

adóalap-kiegészítés érvényesítésénél.

meghaladja.

Az adóelőleget megállapító munkáltatónak az

De

adóalap-kiegészítést

magánszemély az adóelőleg nyilatkozatában

az

általa

juttatott,

jövedelem

adóalapba

nézzük,

hogy

mi

történik,

a

részére kell alkalmaznia, amely meghaladja a 2

jövedelme éves szinten meghaladja a 2 millió

millió

424 ezer forintot.

megállapító

forintot.

munkáltató

Az által

adóelőleget

hogy

ha

nem

ezer

arról,

összegét

összevont adóalapba tartozó jövedelem azon 424

nyilatkozik

együttes

összevont

juttatott

jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató

A magánszemély az előző bekezdésekben

által

foglaltaktól

a

munkaviszony

megszüntetésekor

eltérően

az

adóelőleget


megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli

Adóelőleg alapjának megállapítása

nyilatkozatban


a)

kérheti,

hogy

adóelőlegének jövedelem

az

adott

megállapítása

egészére

nyilatkozatban

vagy

megjelölt

kifizetés során

a

A következők szerint kell az adóelőleg alapját

annak

a

megállapítani 2012-től, ha nem 'nem önálló

részére

tevékenységről' és nem 'költségtérítésről' van

alkalmazza az adóalap-kiegészítést; b)

köteles

kérni

az

szó:

adóalap-kiegészítés

•

Abban

az

esetben,

ha

a

bevétel

alkalmazását akkor, ha a várható éves

adóelőleg-megállapításra

összevonás alá eső jövedelme a 2 millió

kifizetőtől származik, úgy a bevételből

424

a

ezer

forintot

meghaladja.

nyilatkozattételi

A

kötelezettség

kötelezett

magánszemély

nyilatkozata

adóelőleg-

szerinti,

a

bevétel

50

elmulasztása esetén a magánszemély

százalékát meg nem haladó mértékű,

különbözeti bírság fizetésére köteles.

igazolható

vagy

igazolás

nélkül

elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az Adójóváírás megszűnik

előbbiek hiányában, valamint amely


bevételből

az

Szja

törvény

szerint

költséget levonni nem lehet, a bevétel 2012-től

megszűnik

az

adójóváírás

kedvezmény,

melynek

alacsonyabb

jövedelműekre

kedvezőtlen továbbiakban jogcím.

hatást

következtében

jelent,

nem fogja

mint

nézve

hiszen

teljes

(önálló

tevékenység

az

esetében a bevétel 90 százaléka). (A

ez

módosítás

adójukat

csökkenteni ez

összege

elszámolható

a

2012-től, költséget

hogy a

az

törvény

maximálja a bevétel 50%-ban.) •

Abban az esetben, ha a bevétel nem adóelőleg-megállapításra kifizetőtől

származik

kötelezett -

a


magánszemély döntése szerinti költség,

erre vonatkozó nyilatkozat hiányában

de

legfeljebb az e törvény rendelkezése

legfeljebb

vonatkozó

a

költségelszámolásra

rendelkezések

szerint

szerint igazolás nélkül elszámolható

elismert igazolható vagy igazolás nélkül

költség,

elszámolható

költséghányad,

megállapított

mezőgazdasági

nyilatkozat és rendelkezés hiányában a

egyéni

költség,

vállalkozó,

kistermelő

esetében

rendelkezés

alapján

szerinti

-

ha

a

külön

bevétel

teljes

említett

összege

(önálló

jövedelem-megállapítást

minősülő költségtérítésnél a bevétel 90

meghatározott

százaléka), •

rész,

Az

előző

pontban

valamint amely bevételből e törvény

költségtérítés

szerint költséget levonni nem lehet, a

költségelszámolásra

bevétel

rendelkezések

fentieket

az

tevékenységből származó bevételnek

teljes

összege.

(Ez

a

rendelkezés nem változik 2012-re.) A

rész,

levonásával

átalány-költség

alkalmaz - legfeljebb az átalány-költség levonásával

költséghányad

tekintjük

az

igazolt

adóelőleg-alap

nem

említett

esetében

vonatkozó

szerint

vagy

a

elszámolható

igazolás

nélkül

elszámolható költség, költséghányad,

számításnál figyelembe vett jövedelemnek és

vagy

az adóalap ez az összeg növelve az adott

szerinti

bevételre

mezőgazdasági kistermelő esetében -

tekintettel

megállapított

adóalap-

kiegészítés összegével.

ha

a

a

magánszemély költség, külön

átalány-költség

egyéni

a

vállalkozó,

rendelkezés szerinti

döntése

alapján

jövedelem-

Az adóelőleg alapja költségtérítés esetében

megállapítást alkalmaz - az átalány-

pedig a következők szerint alakul 2012-től.

költség

•

levonásával

meghatározott

Ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra

rész. (Ez a rendelkezés nem változik

kötelezett kifizetőtől származik, úgy a

2012-re, a teljesség kedvéért írtuk

bevételből a magánszemély adóelőleg-

csak le.)

nyilatkozata szerinti költség levonásával,

A

fentieket

tekintjük

az

adóelőleg-alap


számításnál figyelembe vett jövedelemnek és

– ha nyugdíjazását megelőzően a

az adóalap ez az összeg növelve az adott

munkáltatónál

bevételre

jogelődjénél volt munkavállaló –,

tekintettel

megállapított

adóalap-

kiegészítés összegével.

vagy

annak

vagy ac)

az

előbbiek

és/vagy

hozzátartozóik

részére

közeli azonos

Egyes meghatározott juttatások - kafetéria

feltételekkel és módon ingyenesen

(Változás 2012.01.01-től.)

vagy

kedvezményesen

átadott

termék, nyújtott szolgáltatás révén A törvény bővíti az egyes juttatások körét,

juttatott

adóköteles

általánosan leírva, hogy mik is tartoznak bele

(ideértve azt az esetet is, ha a

amellett, hogy a törvény konkrét juttatásokat is

termék,

megfogalmaz.

értékben

a

bevétel

szolgáltatás

azonos

meghatározott

keret

terhére valamennyi, az előzőekben Így 2012-től egyes meghatározott juttatásnak

említett,

minősül:

magánszemély számára ugyanazon

a) a munkáltató által

termék

aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka

Törvénykönyvéről

törvény

előírásai

munkáltatóhoz

feltéve,

a

az

előbbiek

kirendelt és/vagy

iskolai

tanuló,

hogy

a

termék

szolgáltatás

igénybevétele

(választása) bármelyikük számára elhunyt

munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző

szolgáltatáskörből

megszerzése (választása), illetve a

munkavállalót is), vagy ab)

vagy

részesülő

azonos feltételekkel választható),

szóló

szerint

juttatásban

kötelező

ténylegesen is elérhető; b)

a

munkáltató

munkavállaló

által (e

valamennyi rendelkezés

szakmai gyakorlaton lévő hallgató,

alkalmazásában

ideértve

nyugdíjban részesülő magánszemély

munkáltatóhoz

a

a Munka


Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai

munkaviszonyban

szerint kirendelt munkavállalót is) által

életkor

megismerhető

feladattal

kollektív működési

belső

szabályzat

(pl.

szerződés,

szervezeti

és

szabályzat,

vagy

eltöltött más

–

kapcsolatos

idő,

az

munkaköri

teljesítménytől

nem függő – közös ismérv alapján

közszolgálati

határozza meg.

szabályzat stb.) alapján ba) több munkavállaló, vagy bb)

az

előbbiek

és/vagy

elhunyt

Egyes

meghatározott

juttatások,

munkavállaló közeli hozzátartozója,

melyekre több magánszemély jogosult

szakképző

(Változás 2012.01.01-től.)

iskolai

tanuló,

kötelező

szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az

– ha nyugdíjazását megelőzően a

olyan ingyenes vagy kedvezményes termék,

munkáltatónál

szolgáltatás

jogelődjénél

vagy volt

annak

munkavállaló

–,

vagy

révén

bevétel,

juttatott

amelynek

adóköteles

igénybevételére

egyidejűleg több magánszemély jogosult, és

bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem

részére, azonos feltételekkel és módon

képes

ingyenesen

magánszemélyek

vagy

átadott

termék,

révén

juttatott

kedvezményesen

nyújtott

szolgáltatás

adóköteles

bevétel

megállapítani által

jövedelmet, továbbá az magánszemély

az

egyes

megszerzett egyidejűleg több

(ideértve

az

üzleti

(ideértve azt az esetet is, ha a termék, a

partnereket is) számára szervezett, ingyenes

szolgáltatás

vagy

azonos

módszerrel

kedvezményes

meghatározott keret terhére választható),

eseménnyel

feltéve,

rendezvény,

hogy

a

juttatásra

jogosultak

rendezvénnyel,

összefüggésben esemény

a

(ha

a

juttatás

körét a belső szabályzat nem egyénileg,

körülményeiből megítélhetően döntő részben

hanem

vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul)

a

munkakör,

a

beosztás,

a


a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen

közalapítványt

rendezvényen,

eltérően mentes az adó alól az adóévben

adott

eseményen

ajándéktárgyra

a

résztvevőknek

fordított

kiadást

is,

reprezentáció

is), és

a

fenti

a

bekezdéstől

minimálbér

25

feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke

százalékának megfelelő egyedi értéket meg

személyenként nem haladja meg a minimálbér

nem

25 százalékát). (2012-től csak a dőlt betűs

alapján meghatározott jövedelem azon része,

résszel bővült a törvény szövege, a többi rész

amely

2011-ben is érvényben volt.)

tevékenysége

haladó a

üzleti

közhasznú,

ajándékok illetve

érdekében

juttatása

cél

szerinti

felmerült,

az

adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele Reprezentáció, üzelti ajándék

10 százalékát nem haladja meg.

(Változás 2012.01.01-jétől.) 2012-től módosulnak, egyszerűsödnek az üzleti ajándékra, illetve reprezentációra vonatkozó

Sorsolás

előírások.

juttatások

eredményeként

megillető

(Változás 2012.01.01-jétől.) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok

2012-től a törvény alapján az adómentes

juttatása

juttatásnak,

alapján

meghatározott

jövedelem

üzleti

ajándéknak

azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál

tekinthető,

figyelmen kívül kell hagyni az Szja törvény

juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték

előírásai szerint adómentes juttatásokat.

szervezéséről szóló törvény hatálya alá, az szintén

üzletpolitikai

egyes

(reklám)

nem

meghatározott

célú

juttatásnak

Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület,

minősül az Szja törvény szerint. Ehhez azt

egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a

tudni kell, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy


jogszerűtlen

eljárása

esetén

a

kiszabható

mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által

a

munkavállalónak,

munkavállalóra

valamint

tekintettel

a más

2011-ben ennek a juttatási formának felső

magánszemélynek az adóévben biztosított a

határa

1

béren kívüli juttatások együttes értékének az

százalékát meg nem haladó mértékben volt

évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer

meghatározva.

forintnak – a munkavállaló által az adott

volt,

mégpedig EZ

a

a

minimálbér

felső

határ

azonban

megszűnt 2012-től.

munkáltatónál alapjául

az

szolgáló

adóévben a

része.

meghatározott

nevezzük.

juttatások

körébe

Ezt

az

juttatás

jogviszonyban

napokkal – arányos összegét Béren kívüli juttatások átminősítése egyes

a

értéket

töltött

meghaladó

keretösszegnek

adózásilag (Változás 2012.01.01-jétől.) Étkezési

utalvány,

munkahelyi

Korábbi évben találkoztunk olyannal, hogy ha a

étkeztetés változása

béren kívüli juttatások éves összesítésben egy

(Változás 2012.01.01-jétől.)

bizonyos értékhatárt meghaladtak, akkor az értékhatár feletti rész adózásilag az egyes

Havi 18.000 forintról 5.000 forintra csökken

meghatározott

2012-től

juttatások

körébe

tartozik.

2012-től ismét előtérbe kelül ez a megközelítés,

melyet

mégpedig a következők alapján.

juttatást

az a

étkezési

munkáltató, adhat

a

mint

béren

értéke, kívüli

munkavállalójának.

munkahelyi étkeztetés

A

értéke, mint béren

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a

kívüli

juttatás, amely megfelel a béren kívüli juttatás

forintról

feltételeinek,

változás részletesen a következők szerint

de

az

ott

meghatározott

értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott

juttatás

utalványok

hangzik.

12.500

szintén forintra

csökken 2012-től.

18.000 Ez

a


Béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállaló

Megszűnő

választása szerint

internetszolgáltatás

ba)

munkahelyi minősülő

(üzemi)

étkeztetésnek

szolgáltatás

munkáltató

keretében

telephelyén

étkezőhelyen

működő

juttatás

-

(Változás 2012.01.01-jétől.) 2012-től a megszűnik a munkáltató által nyújtatható

ingyenes

vagy

kedvezményes

juttatott

internetszolgáltatást, illetve ahhoz kapcsolódó

jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot

támogatást, mint béren kívüli juttatást. Ezt

meg

2011-ben

nem

kizárólag

formájában

kívüli

a

megvalósuló

ételfogyasztás

béren

haladó az

munkavállalóit

része adott

ellátó,

[ideértve

a

munkáltató a

5.000

forintig

biztosíthatta

a

munkáltató.

munkáltató

telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és

Széchenyi Pihenő Kártya

célra felhasználható - a munkáltató vagy


az

étkezőhelyet

által

üzemeltető

kibocsátott

-

személy utalványt,

elektronikus adathordozót is], és/vagy bb)

fogyasztásra

kész

étel

Értékben azonban

kedvezményesebben felhasználás

juttatható,

tekintetében

jobban

vásárlására

korlátozott változtatást találhatunk Széchenyi

jogosító Erzsébet-utalvány formájában

Pihenő Kártya vonatkozásában 2012-től. Míg

juttatott jövedelemből (az adóéven belül

korábban

utólagosan adva is) a juttatás alapjául

támogatásnyi érték számított béren kívüli

szolgáló jogviszony minden megkezdett

juttatásnak, melyet többfajta szolgáltatásra

hónapjára a havi 5 ezer forintot meg

vehetett igénybe a jogosult, addig most

nem haladó része.

szolgáltatás fajtánként találhatjuk meg az éves

éves

maximum


szinten

határt,

300.000

forint

mégpedig

a


Béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben

Szakképző

Széchenyi Pihenő Kártya

történő juttatás, mint béren kívüli juttatás

•

szálláshely

alszámlájára

utalt, szolgáltatásra

•

tanulónak,

hallgatónak


kormányrendeletben

meghatározott juttatótól

számlájára

iskolai

szálláshely felhasználható

származóan

–

több

együttvéve

–

Csökken

2012-től

a

szakképző

iskolai

tanulónak a kötelező szakmai gyakorlatának ideje

alatt

étkezési

utalvány

formájában

legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

juttatható béren kívüli juttatás mértéke. Ez a

vendéglátás

juttatást

alszámlájára

utalt,

2011-ben

szintén

havi

18.000

vendéglátó-helyeken

forintos juttatásig tekinthettük béren kívüli

(ideértve a munkahelyi étkeztetést is)

juttatásnak. Az alábbiakban nézzük meg,

kormányrendeletben

hogy

melegkonyhás

meghatározott

pontosan

hogy

étkezési szolgáltatásra felhasználható –

szövegezése

miképp

több juttatótól származóan együttvéve

mértéke 2012-ben.

is

szól

a

törvény

is

csökken

ennek

– legfeljebb 150 ezer forint támogatás; •

szabadidő

alszámlájára

szabadidő-eltöltést,

a

utalt,

a

rekreációt,

az

egészségmegőrzést kormányrendeletben szolgáltatásra juttatótól

szolgáló, meghatározott

felhasználható

származóan

–

több

együttvéve

legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

–

A

szakképző

szakmai

iskolai

tanulónak,

gyakorlatának

hallgatónak

a

juttatás

ideje

kötelező alatt

alapjául

a

szolgáló

jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (vagy

annak

részesülő

jogutódja)

-

a

nyugdíjban

magánszemélynek

választása

szerint •

munkahelyi minősülő

(üzemi)

szolgáltatás

munkáltató étkezőhelyen

étkeztetésnek keretében

telephelyén

a

működő

megvalósuló


ételfogyasztás jövedelemből

formájában a

12

ezer

(Változás 2012. január 1-jétől.)

500

forintot meg nem haladó rész [ideértve

Az üzleti ajándék nem más, mint a juttató

a

munkáltató

tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali,

munkáltató

szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok

munkahelyi

keretében adott ajándék (ingyenesen vagy

kizárólag

az

munkavállalóit telephelyén (üzemi)

•

havi

juttatott

adott

ellátó,

a

működő

étkezőhelyen

az

említett

kedvezményesen

adott

termék,

nyújtott

értékben és célra felhasználható - a

szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló

munkáltató

étkezőhelyet

utalvány). Míg 2011-ben ennek felső korlátja

üzemeltető személy által kibocsátott -

volt, mely a minimálbér 25%-nak megfelelő

utalványt, elektronikus adathordozót is],

egyedi értékben volt maximálva, addig 2012-

és/vagy

től ilyen felső korlátot nem szab meg a

fogyasztásra

vagy

kész

az

étel

vásárlására

törvény.

jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül

2011-ben adómentes juttatásnak minősült a

utólagosan adva is) a juttatás alapjául

reprezentáció és az üzleti ajándék alapján

szolgáló jogviszony minden megkezdett

meghatározott bevétel, ha azt a kifizető

hónapjára a havi 5 ezer forintot meg

társasági adóalapot növelő tételként köteles

nem haladó rész

volt figyelembe venni. 2012-től azonban ez a

tekinthető béren kívüli juttatásnak.

lehetőség kikerült a törvényből.

Üzleti ajándék és a reprezentáció

Kamatkedvezményből

származó


jövedelemnek nem minősülő munkáltatói

kapcsolódó változások

kölcsön munkavállaló részére

(Változás 2012. január 1-jétől.)

(Változás 2011. november 30-tól.) A A

jövedelem

megállapításánál

nem

kell

törvény

jelenleg

rendelkezést

is

számos

tartalmaz

egyedi bizonyos

figyelembe venni a következő jogcím és a

tevékenységekhez kapcsolódó átalányadózás

következő feltételekkel fennálló követelés utáni

tekintetében.

kamatkedvezményt:

miszerint az adóév egészében kizárólag az

A

munkáltató

az

is,

53. § (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3)

hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységet

szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1)

folytató

bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez

költséghányad levonásával állapítja meg az

kamatmentesen

átalányadóját.

a

kiadott

munkavállalójának

minősül

a

hogy

által

Ilyennek

nyújtott

magánszemély igazolással

kölcsönt, a

feltéve,

hitelintézet

bizonyítja

a

által

kölcsönt

egyéni

vállalkozó Ezt

80

hívjuk

százalék átalányban

megállapított jövedelemnek. 2012. január 1jétől

azonban

ezek

a

tevékenységek

biztosító munkáltató felé a végtörlesztésként

változnak a jelenlegihez képest, mégpedig a

kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét.

következők szerint:

Ezt azokra a kölcsönökre lehet alkalmazni, melyek megfelelnek a fentiekben foglaltakra és

Az

a munkaadó 2011. november 30. és 2012.

hivatkozott

február

tevékenységeket tartalmazza:

28.

között

nyújtja

a

munkavállalójának.

előző,

a)

vagyis (3)

a

fenti

bekezdés

mezőgazdasági,

bekezdésben a

következő

erdőgazdálkodási

(TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től (TESZOR előállítás, Egyéni

vállalkozó

átalányadózásához

09-ig)

és

10-től

feldolgozóipari 32-ig)

építőipari

(TESZOR 41.20, 42);

termékkivitelezés


b)

mezőgazdasági, szolgáltatás

betakarítást (TESZOR

követő

személyszállítás (TESZOR 49.39.39),

01.6),

közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

vadgazdálkodáshoz

kapcsolódó

szolgáltatás

01.70.10),

(TESZOR

erdészeti

szolgáltatás

02.40.10)

és

(TESZOR

zöldterület-kezelés

h)

halászati

kommunikációs

i) fényképészet (TESZOR 74.20); j)

textil,

szőrme

(TESZOR

szolgáltatás

(TESZOR

mosása,

96.01),

szépségápolás

hobbiállat-gondozás

(TESZOR 03.00.72);

96.09.11); k)

től 32-ig), kivéve: • •

a

kereskedelmi

végzésének

tisztítása fodrászat,

(TESZOR

03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-

eszköz

javítása (TESZOR 95.1);

(TESZOR 81.30.10); c)

számítógép,

96.02), (TESZOR

tevékenységek

feltételeiről

valamennyi bérmunkában végzett

kormányrendelet

szolgáltatás,

vendéglátó tevékenység (TESZOR 56),

egyéb

sokszorosítás

alapján

szóló folytatott

kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR

(TESZOR

47, kivéve az alábbi, (4) bekezdésben

18.20);

felsorolt üzleteket).

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43); f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR

33.1),

gépjárműjavítás

(TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk

javítása

(TESZOR

95.2),

A korábban hivatkozott (4) bekezdésbe pedig az alábbi üzletek tartoznak majd a 2012-től: a)

g)

a

taxis

személyszállítás

b)

vezetővel (TESZOR máshová

nem

49.32.12), sorolt

egyéb

szárazföldi

bolti

vegyes

iparcikk

jellegű

bolti

vegyes

kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);

(TESZOR

49.32.11) személygépjármű kölcsönzése

jellegű

kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);

épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

élelmiszer

c)

zöldség,

gyümölcs

kiskereskedelme

(TEÁOR 47.21); d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR


47.22);

adóévben

elszámolt

e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);

legfeljebb

az

f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR

számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig

47.24-ből);

elhatárolt

érvényesíthető.

g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a

elhatárolt

veszteség

veszteség

(2011-ben

nélkül

nem

volt

százalékos korlátozás a törvényben.)

gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);

Továbbá

h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52); i)

kiskereskedelme

a

(TEÁOR

47.73-ból);

mezőgazdasági

egyéni

elhatárolt

gyógyszer-kiskereskedelemből vitaminok

végző

a

veszteségét

(TEÁOR 47.74).

adóévben

az

fentiektől

függetlenül - az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen

is

rendezheti

hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből (ideértve

veszteség

-

az

adóbevallásának önellenőrzésével oly módon,

j) gyógyászati termékek kiskereskedelme

Elhatárolt

vállalkozó

tevékenységet

kezelése

egyéni

az

származó önellenőrzés

jövedelmét során

feltárt

jövedelmet is) csökkenti adóévenként az

vállalkozónál

elhatárolt


ezzel nem él, vagy ha veszteségének csak egy

veszteség

részét

rendezi

30 a

százalékával. megelőző

két

Ha év

Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó

terhére, a fennmaradó részre az általános

bármely későbbi adóév (de legkésőbb az egyéni

szabályozások

vállalkozói

nem

tevékenység

megszüntetésének

adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés,

adóellenőrzés

során

volt

alkalmazhatók. százalékos

(2011-ben

korlátozás

a

kezelése

a

törvényben.)

feltárt

jövedelmet is) szemben - döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja, azzal, hogy az

Elhatárolt

veszteség


mezőgazdasági őstermelőnél

30

százalékával.

(2011-ben

nem


százalékos korlátozás a törvényben.)

volt

Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő

bármely

legkésőbb

az

későbbi

adóév

őstermelői

megszüntetésének

tevékenység

adóéve)

tevékenységéből

származó

(de

Adónyilatkozat (Változás 2012.01.01-jétől.)

őstermelői jövedelmével

Ahogy

2011-ben,

úgy

2012-ben

is

a

(ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során

magánszemély adónyilatkozattal is teljesítheti

feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti

adóbevallását.

Ez

megosztásban elszámolhatja, azzal, hogy az

magánszemély

adónyilatkozatot

adóévben

elszámolt

egyébként

legfeljebb

az

elhatárolt

elhatárolt

veszteség

veszteség

azt

nem

jelenti,

hogy tehet,

keletkezett nem

a ha

olyan

nélkül

kötelezettsége,

vagy

él

számított őstermelésből származó jövedelem

jogosultsággal,

amely

50 százalékáig érvényesíthető. (2011-ben nem

kötelezettségét

volt százalékos korlátozás a törvényben.)

adómegállapítással vagy adóbevallással kell

miatt

olyan bevallási

munkáltatói

teljesítenie. A

mezőgazdasági

őstermelő

az

adóévben

elhatárolt veszteségét – a fenti bekezdésben

A bevallási kötelezettség adónyilatkozattal

foglaltaktól függetlenül - az adóévet megelőző

teljesíthető

két

magánszemély az adóévben

évre

visszamenőlegesen

is

rendezheti

adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy

a

megelőző

év

egyikében

között

adóelőleget

akkor,

ha

a

megállapító

vagy

munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet

őstermelői

úgy, hogy a levont adó/adóelőleg és a

tevékenységből származó jövedelmét (ideértve

ténylegesen fizetendő adó különbözete

az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is)

az adóévben összesen az ezer forintot

csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség

nem haladja meg, és emellett

mindkettőben

két

a)

többek

megszerzett,


b)

más

kifizető(k)től

is

szerzett

5. pont kikerült a törvényből, hiszen az

kifizetésenként 100 ezer forintot meg

adójóváírás 2012-től már nem szerepel

nem haladó bevételt, feltéve, hogy

a törvényben.

1. tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot),

nem

számolt/számol el, és 2. a bevételből levonást, a jövedelemből családi

kedvezményt

-

megosztás

nélkül -, az adóból, adókedvezményt csak egy - adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, és csak annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata

szerint

ez

a

munkáltató azt figyelembe vette, és 3.

az

adójáról

rendelkező

önkéntes

kölcsönös

pénztári

nyilatkozatot,

valamint

nyugdíj-előtakarékossági

nyilatkozatot nem ad, és 4.

az

adót,

adóelőleget

a

kifizető

hiánytalanul levonta. 2011-ben 5. pontként szerepel itt a felsorolásban a következő: az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy

adójóváírást

nem

érvényesített,

nem érvényesít. 2012-ben azonban ez az

2012. évi törvényváltozások a Társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben Az újdonságokat, változásokat dőlt betűvel jelöltük.

Tbj. törvény főbb változásai röviden összefoglalva

a minimum határ növelése •

Biztosított

egyéni

járulékfizetésének, biztosított Változás 2011. december 1-jétől

vállalkozó illetve

egyéni

járulékfizetésének

olyan

vállalkozó

változása,

aki

egyben az egyszerűsített vállalkozói •

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke a

adó

2011. december 31. utáni esedékes

járulékfizetési

tagdíjaknál 10%.

esetekben növekszik. •

alanya

is.

határ

Mezőgazdasági járulékfizetésének

Változások 2012. január 1-jétől

A

minimum

minimum bizonyos őstermelő

változása,

járulékfizetési

A határ

bizonyos esetekben növekszik. •

•

Megszűnő

fogalmak:

Kezdő

egyéni

Megszűnő járulék: társadalombiztosítási

járulékokat.

helyette

külön

kerül

törvényben

a

szociális

hozzájárulási adó. Biztosított

által

fizetendő

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék növekedése 7,5%-ról 8,5%-ra. Egészségügyi

szolgáltatási

járulék

növekedése 6.390 Ft-ra havonta. •

Csökken azon jövedelmek köre, melyek után

nem

kellett

a

biztosítottnak

megfizetnie bizonyos járulékokat •

jogviszony

meg

bevezetésre

•

Minden

vállalkozó, Segítő családtag járulék,

•

•

Társas vállalkozó járulékfizetése, illetve

kell

fizetni

után

ugyanúgy

a

különböző


Tbj. törvény változásai részletesen

Megszűnő fogalmak

összefoglalva

(Változás 2012. január 1-jétől) 2012-től megszűnnek az alábbi fogalmak:

Új alapelv a törvényben

•

(Változás 2011. december 1-jétől)

kapcsolódó rendelkezések •

Korábbról

tudjuk,

hogy

a

Kezdő egyéni vállalkozó és a hozzá

magán-

Segítő

családtag

és

a

hozzá

kapcsolódó rendelkezések

nyugdíjpénztár tagok után a foglalkoztatónak továbbiakban is kell járulékot fizetnie, mely után a munkavállaló semmilyen jogot nem

Ki minősül társas vállalkozónak?

szerez, míg korábban ez a nyugdíjalapjába


beleszámított.

Ezt

az

elvet

emelte

be

a

törvénybe jelenlegi kormányunk a követező

2012-től bővül a társas vállalkozó fogalma,

megfogalmazással.

mégpedig az alábbi utolsó ponttal (a többi pontot a teljesség miatt írtuk le).

A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki

egészséghez

való

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a

érvényesítése,

közkereseti társaság tagja, a korlátolt

valamint az egységes állami nyugdíjrendszer

felelősségű társaság, a közös vállalat, az

fenntartása

a

egyesülés, valamint az európai gazdasági

alapjainak

egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve

részben

ezen társaságok előtársaságként történő

érdekében

társadalombiztosítás költségvetését megillető

jog

Társas vállalkozó:

olyan

megállapíthat,

-

törvény

pénzügyi

egészben fizetési

vagy

kötelezettséget

amelynek

is

megfizetése

működésének tevékenységében

időtartamát ténylegesen

is) és

társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem

személyesen közreműködik, és ez nem

keletkeztet.

munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),


2.

a

szabadalmi

szabadalmi társaság

ügyvivői

társaság,

a

ügyvivői iroda tagja, ha a

tevékenységében

személyesen

Társas

vállalkozás

biztosítással

kapcsolatos kötelezettsége (Változás 2012. január 1-jétől)

közreműködik, 3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a

munkaközösség, az oktatói munkaközösség

szabadalmi

ügyvivői

társaság,

tagja,

szabadalmi

ügyvivői

iroda

a

tényleges

a

tagja

4. az egyéni cég tagja,

esetében

személyes

5. a betéti társaság, a közkereseti társaság

közreműködési kötelezettség kezdete

és a korlátolt felelősségű társaság olyan

napjától annak megszűnése napjáig,

természetes személy tagja, aki a társaság

egyéni cég tagja esetében az egyéni

ügyvezetését nem munkaviszony alapján

cég tagjává válás napjától az egyéni

látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint

cégben

társas vállalkozónak minősül,

megszűnésének napjáig,

fennálló

tagság

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített

tagsági

jogviszony,

vezető

tisztségviselői

illetve

jogviszony

Ki minősül biztosítottnak?

létrejötte napjától annak megszűnése


napjáig tart.

2012-től a törvény a gazdasági társaság társas vállalkozónak

nem

minősülő

vezető

tisztségviselőjét is biztosítottnak tekintjük.


Megbízási

jogviszony

fogalmának


járulékkal.

Ennek

bővülése

megfelelően 2012-től járuléknak minősülnek


a

következők:

munkaerő-piaci 2012-től

megbízási

munkaviszonynak

jogviszonynak, a

járulék

egészségbiztosítási

(a

és

természetbeni

járulék,

a

pénzbeli

egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-

hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és

piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a magán-

munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya

nyugdíjpénztári

alá

hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási

olyan megbízási

munkaviszony, Magyarország rendszerek

amely vagy

a

magyar


jog

tartozó

minősül

az

jogviszony és

alapján

a

szociális

koordinálásáról

munkát biztonsági

szóló

tagdíj,

a

táppénz-

járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.

közösségi

rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

Járulékfizetésre

vonatkozó

általános

szabály (Változás 2011. december 1-jétől) Mi minősül járuléknak 2012-től? Megszűnt a társadalombiztosítási járulék.

2011. decembertől a magán-nyugdíjpénztár


tagja csak tagdíj fizetésére kötelezett a törvény alapján.

2012-től

a


járulék

megszűnik, így kikerül a járulékok fogalma alól, illetve

módosulnak a törvény azon részei,

Magán-nyugdíjpénztár tagdíj mértéke

melyek

e

(Változás 2011. december 1-jétől)

járulékra

alapoztak,

és

helyette

bevezetésre kerül egy új adó, az ún. szociális hozzájárulási adó, melyet külön törvény taglal,

A

s melyhez, mint adóhoz így nem tartozik

számfejtéseknél, mely számfejtett tagdíjak

későbbi

bevallási határideje 2011. december 31-e

jogosultság

ellentétben

a

korábbi

decemberi

időszakot

érintő


utáni,

a

tagdíj

mértéke

10%.

A

tagdíj

Egészségügyi

szolgáltatási

járulék

alapjának meghatározására a nyugdíjjárulék-

növekedése

alapra vonatkozó rendelkezése az irányadók.

(Változás 2012. január 1-jétől) Az

egészségügyi

hozzájárulás

havi

5.100

forintról 6.390 forintra növekszik, melyet napi Biztosított

által

egészségbiztosítási-

fizetendő

és

munkaerő-piaci

összegre vetítve nézve napi 170 forintról 213 forintra növekszik az értéke.

járulék növekedése (Változás 2012. január 1-jétől) Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci 2012-től

1%-kal

növekszik

az

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, mégpedig

7,5%-ról

8,5%-ra,

mely

járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja (Változás 2012. január 1-jétől)

a

következők szerint oszlik meg 2012-től:

2011-ben

a

foglalkoztatott

által

fizetett

járulékok alapjai a foglalkoztató által fizetett A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási-

társadalombiztosítási járulék alapjához volt

és

kötve. Viszont miután 2012-től megszűnik a

munkaerő-piaci

járulék

mértéke

8,5

százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-

társadalombiztosítás

piaci

megfelelően

járulékon


belül járulék

a

természetbeni 4

százalék,

a

járulék,

változott

ezért

ennek

a

törvén

megfogalmazása a követezők szerint.

pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári

tagság

esetén

tagdíjat,

valamint egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci

járulékot

a

járulékalapot

jövedelme után fizeti meg.

képező


Mi

után

nem

fizet

a

foglalkoztatott

hátralévő idő egy évnél rövidebb.

bizonyos járulékokat 2012-től? (Változás 2012. január 1-jétől) Egyházi személy járulékfizetése Csökken azon jövedelmek köre, mely után


bizonyos járulékokat nem kell megfizetnie a foglalkoztatottnak. Pontosabban ez úgy néz ki,

Az

hogy a foglalkoztatott nem fizet 2012-től

csupán

a) nyugdíjjárulékot,

valamint

egyházi

személy

annyiban

utáni

változik,

társadalombiztosítási kötelezettség

járulékot

társadalombiztosítási járulék.

felszolgálási

díj

és

a

hogy

nincs

járulékfizetési

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci a

utána,

járulékfizetés

hiszen

megszűnt

a

borravaló után, b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási

Felszolgálási

díj

és

állomány keretében járó juttatás után.

fizetendő járulékok

borravaló

után

(Változás 2012. január 1-jétől) 2011-ben nem kellett egészégbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni a következő

Mértékében nincs változás a 2011. évihez

jövedelmek

képest,

után,

viszont

ez

2012-től

megszűnt:

csak

megnevezésében,

miszerint

2011-ben 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot

•

jubileumi jutalom

kellett

fizetni,

addig

•

végkielégítés

nyugdíjjárulékot

kell

•

újrakezdési támogatás

foglalkoztatónak, illetve felszolgálónak.

•

szabadságmegváltás

•

határozott

munkaviszony

megszűnésénél a határozott időből még hátralévő időre jutó átlagkereset, ha a

most

15%-os

fizetnie

a


Társas vállalkozó járulékfizetése, illetve a

Társas vállalkozás járulékfizetése

minimum határ növelése


(Változás 2012. január 1-jétől) A

társas

vállalkozás

köteles

a

társas

Ahogy a foglalkoztatónál itt is megváltozik a

vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas

járulékfizetési alap, hiszen már nem köthető a

vállalkozó

társadalombiztosítási járulék alapjához, miután

együtt a tárgyhónapot követő hónap 12.

megszűnik ez a járulék 2012-től, illetve a

napjáig befizetni. Ez 2011-ben is így volt és

minimum

nem

járulékfizetés

is

növekszik

az

jövedelméből

változott

levont

2012-ben

a

járulékkal

sem.

tárgyhónapban

Viszont

egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

amennyiben

a

társas

vonatkozásában. De nézzük meg, hogy miképp.

vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig

2012-től

a

biztosított

vállalkozó

bezárólag - elszámolt járulék a járulékfizetési

nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság

alsó határ után számított járulék összegét

esetén tagdíjat, valamint egészségbiztosítási-

nem

és

munkaerő-piaci

vállalkozástól

társas

járulékot

személyes

a

társas

közreműködésére

éri

el,

a

társas

járulékfizetési

alsó

határ

köteles

társas

a

vállalkozás

a

utáni

járulékot

vállalkozó

helyett

tekintettel megszerzett járulékalapot képező

megelőlegezni, és azt a törvényben előírt

jövedelem

határidőn belül befizetni. Ez a dőlt betűvel

alapulvételével

fizeti

meg.

A

személyes közreműködés díjazásánál pedig az

jelzett

ügyvezetés

járulékfizetési alsó határ 2012-ben már nem

díjazását

kell

tekinteni.

A

nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a

minimálbér,

az


és

munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot

(tagdíjat)

járulékfizetési felső határig fizet.

legfeljebb

a

változás

azért

egyenlő a minimálbérrel.

fontos,

mert

a


Korkedvezmény-biztosítási járulék

Mezőgazdasági

őstermelő


nyugdíjpénztári tagdíja

magán-

(Változás 2011. december 1-jétől) A társas vállalkozásnak a Tny. tv. szerint korkedvezményre

jogosító

munkakörben

2011.

december

1-jétől

magán-

foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után

nyugdíjpénztári

a

őstermelőnek 10% tagdíjat kell fizetnie.

nyugdíjjárulék

alapulvételével járulékot

(tagdíj)

alapjának

tag

a

mezőgazdasági

korkedvezmény-biztosítási

kell

fizetnie,

kivéve,

ha

e

kötelezettsége alól külön jogszabály szerint

Álláskeresési támogatás és ápolási díj

mentesítették.

(Változás 2012. január 1-jétől) Míg korábban az álláskeresési támogatás és

Biztosított

egyéni

járulékfizetése, egyéni

illetve

vállalkozó

olyan

vállalkozó

ápolási

biztosított

társadalombiztosítási járulékot kellett fizetnie,

járulékfizetése,

díj

után

a

folyósító

szervnek

aki

ez a rendelkezés teljes mértékben megszűnik

egyben az egyszerűsített vállalkozói adó

azzal, hogy maga a társadalombiztosítási

alanya is

járulék is megszűnik 2012-től.

(Változás 2012. január 1-jétől) Hasonlóan a társas vállalkozónál itt is változik a

Járulékfizetés

minimum járulékfizetés mégpedig úgy, hogy a

kötelezettséggel

nyugdíjjárulék

egyidejű fennállása esetén

minimálbér,

alapja az

havonta

legalább


a és

több járó

biztosítási jogviszony


munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese 2012-től.

Míg 2011-ben csak a fő jogviszony után

2011-ben mindegyik fent említett járuléknál az

kellett

alsó határ a minimálbér volt.

egészségbiztosítási járulékot fizetnie és a

a

biztosítottnak

pénzbeli


többi után nem, addig 2012-től valamennyi

előző nevet és a titulust is), nemét,

jogviszonya

állampolgárságát,

után

meg

kell

fizetnie

a

járulékokat.

c) a pénztártag adóazonosító jelét és tajszámát, d) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget

megalapozó

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás

jogviszonyban töltött idő tartamát, az


alkalmazás minőségének, jogcímének kódját,

A

magán-nyugdíjpénztári

tagdíjának

alapja

után

a

tag

biztosított

foglalkoztató,

a

e)

a

magán-nyugdíjpénztári

alapjául

szolgáló

tagdíj

jövedelmet

magán-nyugdíjpénztári tag biztosított egyéni

(összeget), és az abból levont tagdíj

vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a saját

összegét,

tagdíjalapja

elmaradásának okát,

megállapítani,

után

köteles

a

foglalkoztató

a

tagdíjat a

tagdíjat

a

levonás

esetleges

f) a biztosítás szünetelésének, vagy a

levonni, és a magán-nyugdíjpénztár részére -

munkabérrel

ellátatlanság

kormányrendeletben meghatározott módon, a

ennek jogcímkódját.

idejét,

PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján

közzétett

vagy

A biztosítottat terhelő tagdíjat a foglalkoztató

valamint

akkor is köteles bevallani és befizetni, ha

megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-

annak levonása a tárgyhónapban kifizetett

éig.

jövedelemből

A tagdíjbevallásnak tartalmaznia kell:

megelőlegezett tagdíjat a foglalkoztató a

elektronikus

űrlapon

nyomtatványon -

bevallani,

a) a bevallásra kötelezett adatait (neve, székhelye,

lakóhelye,

adóazonosító

nem

lehetséges.

A

biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

száma), b)

a

pénztártag

természetes

személyazonosító adatait (ideértve az

A tagdíj-bevallási kötelezettség elmulasztása esetén

pótbevallásnak,

hibás

teljesítése


esetén önellenőrzésnek van helye, melyet a

Továbbá a törvény részletesen taglalja a

magánnyugdíjpénztárhoz

pénztár

tagdíj

önellenőrzése

pótlékot,

benyújtani.

esetén

késedelmes

késedelmi pótlékot

kell

önellenőrzési

megfizetése

kell

A

fizetni. A

kötelezettségeit

a

bevallások

kezelésével, ellenőrzésével kapcsolatban.

esetén tagdíjjal

összefüggő önellenőrzési pótlék és késedelmi

Külföldi vállalkozás járulékfizetése

pótlék


mértékére,

kiszámítására

esedékességére

az

törvénynek

önellenőrzési

pótlék

az

adózás

fizetésére

megfelelően

rendjéről és A

szóló

késedelmi

vonatkozó

alkalmazandók.

és

szabályai meg

nem

Ahogyan

már

megszokhattuk, előírások

a itt

fentiek

is

a

miután

fizetett tagdíjat, önellenőrzési és késedelmi


pótlékot a magán-nyugdíjpénztár megkeresése


alapján

módosulnak megszűnt

járulék

az a

mégpedig

a

alapján az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem

A

tagdíjbevallás

(önellenőrzés)

teljesítése

kötelezett

továbbiakban:

külföldi

külföldi

foglalkoztató

vállalkozás)

(a

javára

során a bevallásra kötelezett helyett annak

biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony

képviselője is eljárhat az adózás rendjéről

keretében

szóló

részére

törvényben

foglalt

rendelkezések

megfelelő alkalmazásával.

munkát kifizetett

jövedelem vállalkozásnak

végző

foglalkoztatott

járulékalapot

alapulvételével

képező

a

külföldi

nyugdíjjárulékot,

valamint

Ha a bevallásra kötelezett a bevallás szerinti


fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a

járulékot kell megállapítania és levonnia.

befizetett

tagdíjat

pénztártagok

a

között

arányában számolja el.

pénztár

az

és

munkaerő-piaci

érintett

tagdíjnagyságuk

Ha a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott személy magán-nyugdíjpénztári tag, akkor a tagdíjat a foglalkoztatottnak saját magának


köteles

megállapítania,

magánnyugdíjpénztár

és részére

a

Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek

-

beszedési

számla

terhére

teljesíti.

A

kormányrendeletben meghatározott módon, a

kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai

PSZÁF által erre a célra rendszeresített és

szerint

honlapján

túlfizetést

közzétett

elektronikus

nyomtatványon

űrlapon

-

bevallania,

vagy

valamint

intézkedik. az

A

tagnak

állami

visszajáró

adóhatóság

a

foglalkoztatón keresztül fizeti vissza.

megfizetnie a tárgyhónapot követő hónap 12éig. Ettől eltérően, ha bevallási kötelezettségét

A magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített

közvetlenül

olyan befizetést, amely nem a pénztárt illeti

teljesíti,

megállapodhat

akkor

a

pénztártag

a foglalkoztatójával,

hogy a

meg, a pénztár havonta köteles átutalni

tagdíjat helyette a foglalkoztató vallja be és

közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi

fizeti meg a pénztár részére.

számlájára.

Magán-nyugdíjpénztár

tagdíjak

kezelése

Tévesen

megállapított

tagdíj

2011. november 30-tól

nyugdíjjárulék önellenőrzése

(Változás 2011. november 30-tól)


A

kincstár

által

magánnyugdíjpénztáranként

vezetett, megnyitott

és

Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási

nyugdíjrendszerbe

tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési

történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a

pótlék

visszalépést megelőző időszakban tévesen

számlákra

megelőző

2011.

időszakra

december

vonatkozóan

1-jét

teljesített

megállapított

nyugdíjjárulék

és

tagdíj

valós túlfizetés és téves befizetés összegét a

önellenőrzését

foglalkoztató

önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy

adóhatóságtól

az

Art.

kérheti

szabályai vissza.

szerint Az

az

állami

ennek

eredményeként

nyugdíjjárulék a

nyugdíjjárulék

adóhatóság a téves befizetés, illetve túlfizetés

összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék

kiutalását a Magyar Államkincstárnál vezetett,

és

tagdíj

együttes

összegéhez

képest


változik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj

címén

ellenére,

vonta

hogy

a

le

járulékot,

magánszemély

magánnyugdíjpénztár tagdíj-kiegészítés

a

tagja,

miatt

nem

feltéve,

nem

annak volt hogy

mutatkozik

különbözet.

Átmeneti rendelkezés (Változás 2012. január 1-jétől) (E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal

összefüggő

egyéb

törvények

módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. január 1jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

2012. évi törvényváltozások az Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben Az újdonságokat, változásokat dőlt betűvel jelöltük.

Eho törvény változásai részletesen

2011-ben a következők is a fenti körbe

összefoglalva

tartoztak, azonban 2012-től már nem: •

vállalkozói kivét

27%-os eho fizetési kötelezettség

•

egyösszegű járadékmegváltás


•

kisöszegű kifizetés.

2012-től A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a

kifizető

az

adóelőleg

alapját

képező

Béren

kívüli

juttatás

után

is

jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles

egészségügyi hozzájárulást fizetni

megállapítani


magánszemély

-

a

jövedelmet

27

százalékos

szerző

kell

mértékű

egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben

A kifizetőnek 2012-től a béren kívüli juttatás

kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról

adóalapként meghatározott összege után is

szóló

kell 10 százalékos mértékű egészségügyi

1995.

évi

CXVII.

törvény

(a

továbbiakban: Szja tv.) szerinti •

összevont

hozzájárulást kell fizetnie. 2011-ben a béren

adóalapba

jövedelemnél

az

számításnál

figyelembe

tartozó

adóelőleg-alap

kívüli juttatások után nem volt eho fizetési kötelezettség.

vett

jövedelem, •

külön adózó jövedelmek közül •

a béren kívüli juttatásnak nem

is eho fizetése

minősülő


egyes

juttatások adóalapként

• után.

Átalányadózó mezőgazdasági kistermelő

[Szja

meghatározott tv.

70.

§]

meghatározott

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő

összege,

által

a kamatkedvezményből származó

egészségügyi

hozzájárulás

jövedelem

megállapított

jövedelmének

fizetendő

2012-től.

százalékos az 15

mértékű átalányban százaléka

2012. évi törvényváltozások az Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényben Az újdonságokat, változásokat dőlt betűvel jelöltük.

Eho alóli mentesség

kötelezettségeként


megfizetni,

kell

azzal,

bevallani

hogy

a

és

fizetési

kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap Az alábbi változtatást a törvényben csupán az

után

idézte

egészségügyi hozzájárulás.

elő,

hogy

2012-től


járulék

megszűnik és

felváltja

a

számított

a

mértékű

A béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak

mentes

százalékos

a

szociális hozzájárulási adó. Tehát

10

százalékos

mértékű

nem

meghatározott

minősülő

juttatások

egyes

adóalapként

egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem

meghatározott összege utáni egészségügyi

és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely

hozzájárulást a

után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell

egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és

fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó

megfizetni

alapját

rendelkezés csak a bére kívüli juttatásnak

képező

jövedelem,

amely

összeg, után

továbbá az

az

a

adót nem kell

megállapítani és/vagy megfizetni.

meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások után (Változás 2012. január 1-jétől) A béren kívüli keretösszeget meghaladó és így juttatás

meghatározott utáni

27

juttatásnak

minősülő

százalékos

mértékű

egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő

év

május

2012-től.

minősülő

2011-től

egyes

juttatásokra volt érvényes.

Eho bevallása és megfizetése az egyes

egyes

nem

személyi jövedelemadóval

hónapjának

ez

a

meghatározott

2012. évi új törvény a Szociális hozzájárulási adóról

2012.

január

1-jétől


megszűnik

járulék,

mint

a

Az adóval összefüggő hatósági ügyben az

járulék

eljárás, mint más adóügyekben itt is az

forma és helyette ugyanakkora, 27% mértékű

állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

szociális hozzájárulási adót vezettek be. Jól tudjuk,

hogy

a

járulék

magával

von

egy

Az

adó

megfizetése

–

mint

tudjuk

-

későbbi jogot – pl. tb ellátást, nyugdíjt, stb. -,

államháztartási forrásból fedezett ellátásra

az adó viszont nem, így a kormány ez irányú

(ideértve különösen a társadalombiztosítási

kötelezettsége

ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy

alól

vonta

ki

magát

a

magánszemélyekkel kapcsolatban.

államháztartási


támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet,

forrásból

valamint

az

folyósított

adó

alapja

és

Miután ez egy teljesen új törvény, annak főbb

összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás

pontjait, tudnivalóit emeljük ki és érdemes

összegét nem befolyásolja.

áttekinteni magát az új törvényt, hogy teljesen tisztában legyünk a benne foglaltakkal.

Az adó alanya Az adó alanya:

A szociális hozzájárulási adó

a) a kifizető; b) az egyéni vállalkozó;

A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban

c) a mezőgazdasági őstermelő.

az adó) nem más a törvény szerint, mint a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes

Kifizetőnek minősül a természetes személlyel

jogviszonyaira,

adófizetési

az

mezőgazdasági tekintettel

(saját

személyt,

a

egyéni

őstermelőt maga

társadalmi

fedezetéhez kötelezettségének

vállalkozót, e

jogállására

után), közös

a

illetve

más

kötelezettséget

eredményező

jogviszonyban álló másik személy. E törvény különös

szabálya

alapján

kifizetőre

szükségletek

irányadó

hozzájárulás

természetes személyre is, feltéve, hogy a

való megfelelően

terhelő,

százalékos mértékű fizetési kötelezettség.

belföldön

kötelezettségek

a

állandó

kiterjednek

lakóhellyel,

a

szokásos

tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel,


fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy jogszabályban

előírt

belföldi

járulékfizetési kötelezettsége.

nyilvántartásba

bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetője e fejezetben előírt

A kifizető által fizetendő adó alapja

kötelezettségének teljesítését elmulasztja. A kifizetőre előírt kötelezettségek kiterjednek a gazdasági

társaság,

a

közös

vállalat,

az

A kifizetőt terhelő adó alapja: a) a kifizetőnek a természetes személlyel

egyesülés és az európai gazdasági egyesülés

fennálló,

előtársaságára is.

eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy

Az adónak nem alanya:

adófizetési azzal

kötelezettséget

összefüggésben

a

természetes személy részére juttatott,

a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;

kifizetett, a személyi jövedelemadóról

b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan

szóló

törvény

rendelkezései

szerinti

egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó

adókötelezettség alá eső nem önálló

öregséginyugdíj-korhatárt

tevékenységből

már

betöltötte;

az

c) a mezőgazdasági őstermelő abban az

származó

adóelőleg-alap

bevételből

számításánál

a

személyi

jövedelemadóról

adóévben, amelyet megelőző adóévben a

törvény

rendelkezései

személyi jövedelemadóról szóló törvény

figyelembe vett jövedelem, növelve a

alapján

munkavállalói érdekképviseletet ellátó

minősült,

mezőgazdasági kivéve,

rendelkezése

ha

kistermelőnek

szerint

külön

törvény

szervezet részére levont (befizetett)

az

adóévre

tagdíj összegével;

alapján

magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;

b) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló,

d) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás

szóló

ellátásaira

és

a

adófizetési

kötelezettséget

eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy

azzal

összefüggésben

a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint

természetes személy részére juttatott,

e

kifizetett, a személyi jövedelemadóról

szolgáltatások

törvény

alapján

fedezetéről nem

szóló

keletkezik

szóló

törvény

rendelkezései

szerinti


adókötelezettség

alá

eső

önálló

tevékenységből származó bevételből az

Adófizetési

kötelezettséget

eredményező

jogviszony:

adóelőleg-alap számításánál a személyi

a) a munkaviszony;

jövedelemadóról

b) a szövetkezet és természetes személy

rendelkezései

szóló

szerint

törvény

figyelembe

vett

tagja között fennálló, a tag részére

jövedelem;

munkavégzési

kötelezettséget

c) a tanulószerződésben meghatározott díj;

eredményező vállalkozási és megbízási

d) a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek

jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet

védelméről és a gyámügyi igazgatásról

és

szóló törvény szerint megillető nevelési

keretében

díj;

tanuló, hallgató tagja között fennálló

e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező

munkaviszonyt,

a

nappali

rendszerű

tanulmányokat

c)

a

közkereseti

társaság,

társaság,

a

korlátolt

szövetkezeti tag részére munkavégzési

társaság,

a

közös

kötelezettséget

más

egyesülés,

az

szabályozó

egyesülés,

a

jogviszonyt munkaszerződésben,

a

betéti

felelősségű vállalat,

európai

az

gazdasági

szabadalmi

ügyvivői

más

társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda

személyi

és természetes személy tagja között

külföldi

fennálló, a tagnak a jogi személy, az

kiküldetés esetén e pont alkalmazásában

egyéb szervezet tevékenységében való

személyi

személyes

szerződésben alapbér,

alapján

illetőleg

folytató

ilyen jogviszonyt;

a

eredményező

oktatás

meghatározott

illetőleg alapbér fizetett

munkakörben

díjazás; a

munkaszerződés

(juttatott),

az

adott

foglalkoztatott

közreműködési

kötelezettséget jogviszony

eredményező (ideértve

a

nem

kiküldetését megelőző évi havi átlagos

munkaviszony

alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi

vezető tisztségviselői jogviszonyt is);

személyi alapbér.

keretében

tagi ellátott

d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes

személy

tagja

között


fennálló tagi jogviszony;

jogú nyugdíjas természetes személy,

e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés

alapján

vagy

fennálló

özvegyi

nyugdíjban

olyan - a c)-d) pontban meghatározott

jogviszony;

jogviszonyban

f) az egyház és az egyházi szolgálatot

személy,

álló

aki

-

a

természetes rá

teljesítő egyházi személy között fennálló,

öregséginyugdíj-korhatárt

az egyházi szolgálat teljesítése alapjául

betöltötte;

szolgáló jogviszony;

részesülő

b)

g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló

az

a

oktatás

tanulmányokat

h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény

már

iskolaszövetkezetnek

rendszerű

tagi jogviszony;

irányadó

nappali

keretében

folytató

tanuló

(hallgató) tagjával fennálló jogviszony.

szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló

A kifizetőnek nem minősülő

törvény hatálya alá tartozó közérdekű

által fizetendő adó alapja

önkéntes

tevékenységet,

vállalkozói

az

egyéni

tevékenységet,

mezőgazdasági tevékenységet,

a

személy

a

A személyi jövedelemadóról szóló törvény

őstermelői

rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem

bérbeadói

szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót

tevékenységet és az európai parlamenti

saját

képviselő e tevékenységét) végzésének

figyelemmel

alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya

különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az

alá nem tartozó jogviszony.

átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját

Nem eredményez adófizetési kötelezettséget

maga

maga

után az

terhelő

adóalap

után

terhelő

adó

alapja

-

megállapításának

adó

alapja

az

átalányban megállapított jövedelem.

a) az előző bekezdés c)-d), f)-g) pontjában meghatározott személy,

az

jogviszony, egyéb

ha

szervezet

a

jogi tagja

(ideértve az egyházi személyt is) saját

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő

egyéni

vállalkozót,

valamint

a

mezőgazdasági őstermelőt saját maga után


havonta terhelő adó alapja: a)

a

Az adóalap megállapításának különös

magasabb

összegű


szabályai

ellátások

megszerzése érdekében külön törvény

A közkereseti társaságot, a betéti társaságot,

rendelkezése szerint az adóévre, vagy az

a korlátolt felelősségű társaságot, a közös

adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói

vállalatot,

(hallgatói)

megszűnését

gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői

követő hátralévő részére tett nyilatkozat

irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az

esetében a nyilatkozat szerinti összeg;

ügyvédi

jogviszonya

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben

az

adóalap


az

irodát,

fennálló

irányadó

havonta

szerint

meghatározott összeg.

európai

közjegyzői

adófizetési

eredményező

szabályai

a

az

irodát,

a

végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával

egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre különös

egyesülést,

kötelezettséget

jogviszonyára

terhelő

adó

tekintettel

alapja

legalább

a

minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább

az

adófizetési

kötelezettséget

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának

eredményező jogviszony fennállása minden

minősülő egyéni vállalkozót saját maga után

napjára

terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói

százalékának

adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap

jogviszony nem áll fenn a hónap minden


napján.

alkalmazása

alól

különös legalább

szabályai heti

36

számítva

a

minimálbér

harmincad

része,

112,5 ha

a

órás

foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy

Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben

személlyel,

illetőleg

nappali rendszerű oktatás keretében folytat

adófizetési

kötelezettséget

tanulmányaira tekintettel mentesül.

jogviszonyra tekintettel havonta terhelő adó alapja

a

a

minimálbér.

tagjával

Az

adófizetési

kötelezettséget

jogviszony

fennállása

fennálló

eredményező adó

alapja

az

eredményező

minden

napjára

számítva a minimálbér harmincad része, ha a


jogviszony nem áll fenn a hónap minden

jogállására

tekintettel

e

fejezet

külön

napján.

rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta

esetben az adó alapja a hónap többi napjára

terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5

számítva egyház és szerzetesrend, valamint

százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói

mezőgazdasági

jogállás fennállása minden napjára számítva

minimálbér harmincad része, más kifizető és

legalább

egyéni

a

minimálbér

112,5

százalékának

őstermelő

vállalkozó

esetében

esetében

a

legalább

harmincad része, ha a természetes személy e

minimálbér 112,5 százalékának harmincad

jogállással nem rendelkezik a hónap minden

része.

napján. A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után

Mentesülés

a

havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az

alkalmazása alól

különös

szabályok

adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása

minden

napjára

számítva

a

A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi

minimálbér harmincad része, ha a természetes

személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt

személy e jogállással nem rendelkezik a hónap

terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a

minden napján, vagy más okból nem minősül

mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga

az adó alanyának a hónap minden napján.

után terhelő adó alapjának megállapításkor az

A

fenti

bekezdés

különös

szabályai hatálya alá tartozó esetben nem

alapjának

veszi számításba a hónapnak azt a napját,

megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni

amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni

vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő nem

vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

fizetendő

adó

az


egy

hónapra

alkalmazásakor

adóalap

veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre

az

adófizetési

a)

kötelezettséget

eredményező jogviszonyára, illetőleg egyéni vállalkozói,

mezőgazdasági

őstermelői

táppénzben,

baleseti

táppénzben,

terhességi-gyermekágyi

segélyben,

gyermekgondozási díjban részesül; b)

gyermekgondozási

segélyben,


gyermeknevelési támogatásban, ápolási

megállapításának különös szabályai hatálya

díjban

alá

tartama

részesül, alatt

kivéve, tag

annak

tartozó

adófizetési

kötelezettséget

személyes

eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy

személy

a másik kifizető e napot a taggal fennálló

egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni

jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának

vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e

megállapításkor számításba veszi.

közreműködését,

a

ha

az

egyházi

tevékenységét személyesen folytatja. A

fenti

két

bekezdésben


alkalmazásának


részére a természetes személy nyilatkozatot

terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a

tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással

mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga

járó

után terhelő adó alapjának megállapításkor az

tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más

adóalap megállapításának különös szabályai

kifizetővel

hatálya

kell

megállapításának különös szabályai hatálya

számításba vennie a hónapnak azt a napját,

alá tartozó jogviszonyáról. A természetes

amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni

személy az olyan változásról, amely a fenti

vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

két

alá

tartozó

esetben

nem

a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; b) fogvatartott.

feltétele,

foglaltak

hogy

munkaviszonya

alkalmazását

érinti,

nyilatkozatot

tesz

nyilatkozat személy

fennállásáról,

fennálló,

bekezdésben

a kifizető

az

foglalt

adóalap

rendelkezések

haladéktalanul a

kifizető

tartalmazza természetes

a

újabb

részére.

A

természetes

személyazonosító


adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek


hiányában

terhelő

az

típusának megjelölését és számát, valamint

adóalap megállapításának különös szabályai

lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének

hatálya

kell

elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és

számításba vennie a hónapnak azt a napját,

jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a

amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap

nyilatkozatot

adó alá

alapjának tartozó

megállapításkor esetben

nem

a

személyazonosító

elmulasztó

okmánya

természetes


személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat

kiegyenlítése, valamint a pályakezdő

megtételének elmulasztása miatt keletkezett

fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-

adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az

szerzésének megkönnyítése lehet más

adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére

törvényben

az

rendelkezése

állami

adóhatóság

a

nyilatkozatot

elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti.

meghatározott, szerint

annak

az

adóból

érvényesíthető adókedvezmény; d) a

szakképzettséget

nem

munkakörökhöz Az adó mértéke és fizetendő összege

igénylő

kapcsolódó

adókedvezmény.

A számított adó az adóalap 27 százaléka. A

Hogy

fizetendő adó a számított adó, csökkentve az

adókedvezmények pontosan mit takarnak és

adó

milyen

fizetésére

kötelezettet

rendelkezése

alapján

törvény megillető

adókedvezmények összegével.

az

egyes,

előírások

fent vonatkoznak

említett azok

igénybevételére, azt célszerű megnézni a törvény eredeti szövegében, miután annak terjedelme miatt ezeket nem tudtuk jelen

A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben a következő adókedvezmények csökkentik: a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény; b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; c)

a

munkaerő-piaci

kedvezőtlen csoportok tartósan

helyzetű és

a

társadalmi

munkaerő-piacról

távollévők

munkaerő-piaci

szempontból

foglalkoztatása,

versenyképességük

összefoglalóban ismertetni.

2012. évi törvényváltozások a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásnak elősegítéséről szóló törvényben Az újdonságokat, változásokat dőlt betűvel jelöltük.

Pályakezdő

fiatal

utáni

kedvezmények

évében,

illetve

változása – START kártya

foglalkoztatás


továbbá

hét

százalékával

második

a

évében,

b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal A kedvezmények valójában nemigen változtak,

foglalkoztatásakor a részkedvezmény

a megközelítés és a megfogalmazás változott

egyenlő az érvényes START kártyával

az új, szociális hozzájárulási adó megjelenése

rendelkező

miatt.

(munkavállalót)

természetes az

személyt

adómegállapítási

időszakra megillető, az adó alapjának A pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a

megállapításánál figyelembe vett, a

munkaadót a szociális hozzájárulási adóból

munkavállalót terhelő közterhekkel és

igénybe

más

vehető

részkedvezmény

illeti

meg

mégpedig a következők szerint: a)

alap-

és

rendelkező

középfokú vagy

rendelkező

végzettséggel

pályakezdő a

minimálbér

nem

százalékával

fiatal

kilenc

részkedvezmény

természetes

(munkavállalót)

az

a a

illetve

foglalkoztatás

első hét azt

követő három hónapjában.

személyt

adómegállapítási START


kedvezmények változása

figyelembe

vett,

a

munkavállalót terhelő közterhekkel és levonásokkal

tizenhét

foglalkoztatás

időszakra megillető, az adó alapjának

más

csökkentett

kétszeresének

hónapjában,

százalékával

egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező

nem

(bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a

végzettséggel

foglalkoztatásakor

levonásokkal

nem

PLUSZ

kártya

utáni


csökkentett

(bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a

Maga

minimálbér

szintén nem változik, csak mint az előző

százalékával

másfélszeresének a

tizenhét

foglalkoztatás

első

a

kedvezményes

közteherfizetés

esetben, viszont itt már korlátozva van, hogy


2013. december 31-ig lehet a kedvezményt

nem változik, csak mint az előző esetben,

figyelembe

viszont itt már korlátozva van, hogy 2013.

venni.

Nézzük

meg

hogy

szól

pontosan a törvény szövege.

december

31-ig

lehet

a

kedvezményt

figyelembe venni. Nézzük meg hogy szól Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező

pontosan a törvény szövege.

személy foglalkoztatása után a munkaadót szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető

Legfeljebb 2013. december 31-ig az érvényes

részkedvezmény legfeljebb 2013. december

START EXTRA kártyával rendelkező személy

31-ig a következők szerint illeti meg:

foglalkoztatása

A részkedvezmény egyenlő az érvényes START

következők

PLUSZ

hozzájárulási

kártyával

rendelkező

természetes

után

szerint

részkedvezmény:

időszakra

A


az

adó

alapjának

figyelembe

vett,

a

részkedvezmény

START

illeti

adóból

személyt (munkavállalót) az adómegállapítási megillető,

a

EXTRA

munkaadót meg

a

szociális

igénybe

vehető

egyenlő

az

kártyával

érvényes rendelkező

munkavállalót terhelő közterhekkel és más

természetes

levonásokkal

nem

(bruttó)

adómegállapítási időszakra megillető, az adó

munkabérnek,

de

minimálbér

alapjának megállapításánál figyelembe vett,

kétszeresének foglalkoztatás

csökkentett legfeljebb

tizenhét első

a

százalékával

évében,

illetve

a hét

százalékával a foglalkoztatás második évében.

személyt

a

(munkavállalót)

az

a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal

nem

csökkentett

(bruttó)

munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének

huszonhét

százalékával

a

foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét START EXTRA kártya utáni kedvezmények

százalékával

változása

évében.

(Változás 2012. január 1-jétől) Maga a kedvezményes közteherfizetés szintén

a

foglalkoztatás

második


Új kártya: START BÓNUSZ kártya utáni

érvényességi

idején

belül

illeti

kedvezmények

alábbiakban

meghatározott,


hozzájárulási

adóból

meg

az

szociális

igénybe

vehető

részkedvezmény.

E

rendelkezést

2012. december 31-éig az Art. szerinti START

alkalmazni

az

esetben

BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult

foglalkoztatás időtartama a START BONUSZ

a)

a

START

BÓNUSZ

jogszabályban történő

-

közvetlenül hónapig

kártya

-

meghatározott igénylésének

megelőzően

álláskeresőként

külön

abban

is,

kell ha

a

kártya érvényességi időtartamát meghaladja.

módon

időpontját legalább

3

folyamatosan

nyilvántartott személy, vagy

A

részkedvezmény

START

BÓNUSZ

természetes

egyenlő

az

kártyával

személyt

érvényes rendelkező

(munkavállalót)

az

adómegállapítási időszakra megillető, az adó

b) az a munkaerőpiactól tartósan távollévő

alapjának megállapításánál figyelembe vett,

személy, aki gyes, gyed, gyet, valamint

a munkavállalót terhelő közterhekkel és más

ápolási díj folyósításának megszűnését

levonásokkal

követő egy éven belül kíván jogviszonyt

munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér

létesíteni, vagy aki a gyermek 1 éves

másfélszeresének huszonhét százalékával a

korának

foglalkoztatás első évében.

betöltését

követen

gyes

nem

csökkentett

(bruttó)

folyósítása mellett kíván munkát vállalni úgy, hogy foglalkoztatási jogviszonyban

A fentiekben meghatározott kedvezmény a

nem áll,

munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a

feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START,

foglalkoztatott személy a munkába lépést

START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.

megelőző napon rendelkezik START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.

A

munkaadót

meghatározott időtartamára

a

fenti

személy a

START

bekezdésben

foglalkoztatásának BÓNUSZ

kártya

2012. évi törvényváltozások az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvények módosításáról szóló törvényben Az újdonságokat, változásokat dőlt betűvel jelöltük.

Munka Törvénykönyvét érintő változások

Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt


érintő változások (Változás 2012. január 1-jétől)

Felhatalmazást

kap

a

Kormány,

hogy

rendeletben határozza meg a)

a

foglalkoztatás

Új érdekében

a

munkavállalók nagyobb csoportját érintő

rendelkezések

lesznek

2012-től

a

Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben, mégpedig a következők.

gazdasági okból történő munkaviszonymegszüntetéssel

kapcsolatban

az

e

Ha a munkaügyi ellenőrzés feltárja, hogy a

törvénytől eltérő szabályokat, (ez nem

munkáltató

változott)

telephelyen a bruttó 300.000 forint alatti

b) a kötelező legkisebb munkabér és a

az

ellenőrzés

szükséges

szükséges

kormányrendeletben

végzettség,

vont

munkabérek nettó értékének megőrzéséhez

munkavállaló által betöltött munkakörhöz iskolai

alá

munkabéremelést

a

meghatározott

elvárt

szakképesítés szintjétől függő garantált

mértéknek megfelelően nem hajtotta végre,

bérminimum

a

mértékét,

(ez

nem

változott)

határozatot

c) a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó

megállapításról

értékének

szükséges

megőrzéséhez

munkabéremelés

elvárt

a

hoz.

munkaügyi Ezen

hatóság

megállapítással

kapcsolatosan nincsen helye annak, hogy a felügyelő megtiltsa a további foglalkoztatást, valamint munkaügyi bírság alkalmazásának.

mértékét, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékét,

Szintén

valamint

elvárt

munkaügyi

bírság

részletes

munkáltató

az

mértékével

a

munkabéremelés kapcsolatos

szabályokat. (Új rendelkezés 2012-től.)

nincs

helye

az

eltiltásnak

megállapításnak, érintett

vagy ha

a

munkavállalók

legalább kétharmada esetében a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig eleget tett az elvárt mértékű munkabéremelésnek.

2012. évi törvényváltozások az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvények módosításáról szóló törvényben Az újdonságokat, változásokat dőlt betűvel jelöltük.

Ahol jogszabály munkaügyi ellenőrzés során

munkavállalók

feltárt bármely jogsértést említ, ott ez alatt -

jogsértést megállapító jogerős határozattól

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azt

számított két évig közbeszerzési eljáráson

is érteni kell, ha a munkáltató a bruttó 300 000

ajánlattevőként nem indulhat és a központi

forint

értékének

költségvetésből, valamint elkülönített állami

megőrzéséhez szükséges munkabéremelést -

pénzalapból származó támogatásban nem

kormányrendeletben

részesülhet.

alatti

munkabérek

nettó

meghatározott

-

elvárt

mértéknek megfelelően nem hajtotta végre. Ahol

jogszabály

munkaügyi

bírság

megállapítását említi, ott ez alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az fentiekben leírt határozatot is érteni kell. Amennyiben kiszabása

jogszabály

esetén

munkaügyi

további

bírság

jogkövetkezmény

alkalmazását a kiszabott bírság mértékétől teszi függővé, úgy az első bekezdés alapján hozott határozat tekintetében úgy kell eljárni, mintha

a

legmagasabb

összegű

bírság

kiszabására került volna sor. Korlátozások

a

munkáltatókra

vonatkozóan (Változás 2012. január 1-jétől) Ha valamelyik munkáltató nem teljesítési a bruttó

300.000

forint

alatti

jövedelmű

bérkiegyenlítését,

úgy

a

Különszám a évi törvényváltozásokról a bérszámfejtésben

Recommend Documents