PLIHÁL KATALIN
Különfélék
Pest, mart. 14
Perczel Mór fivére László, Komárom megye volt. alk. csendbiztosa , s kömlődi lakos, egy 4 láb átmérőjű földtekét készített, s azt a nemzeti múzeumnak ajándékozá. Ugyancsak Perczel László, aki, hogy mily kitűnöleg és geometriai pontossággal rajzol, a jelen földtekéje mutatja, a londoni kiállításra is készített volna – mint halljuk, egy ennél nagyobb földgömböt, de a mely valami véletlen malheur folytán, midőn már majdnem teljesen készen volt, leesett és behorpadt, – lehet azonban, hogy e sérülése helyreállítható. A múzeumnak ajándékozott glóbuson az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntő munkát pedig Stark József ügyes tatai mesterek készítették.
Perczel ház: Feltehetően a Sárközy család építtette a 18. század végén, 1846 után került a Perczel család tulajdonába, a 19. század második felében a Szemerey család birtokolta. Téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. Oromfalas utcai homlokzatán két, fekvő ovális padlásablakkal. Utcai és udvari homlokzatai faltükrökkel tagoltak. A háromszögű utcai oromfalon két fekvő ovális kis ablak, közöttük barokkos keretdísz.
A Perczel ház 19. század második felében
A Perczel ház ma
AZ INDÍTÉK
1862 legkiemelkedőbb nemzetközi eseménye a londoni világkiállítás volt.
Perczel a londoni világkiállításra egy 132 cmnél nagyobb átmérőjű földgömböt kívánt készíteni. Ám a gömbtest megsérül, ezért a termezett mű nem készült el. A világkiállításra kiküldendő műveknek legkésőbb 1861. december közepéig szállításra kész állapotban kellett lenniük. Az első szállítmányok Pestről 1862. március végén indultak útnak. A jelenleg ismert Perczel Földgömb a világkiállításra készítendő nagy méretű mű makettje volt. Így annak legkésőbb 1859 év végéig el kellett készülnie. Ezért e mű kivitelezési munkálatait legalább 1856-ban el kellett Perczelnek kezdenie. Az anyaggyűjtés e munkálatok előtti időben , valószínűleg az akkori legfrissebb források felhasználásával történt.
A szállítás történhetett lovas kocsival Kömlődről Pestre, azonban az út legalább 80 km hosszú, így az több napig is eltarthatott.
VAGY
Kömlődről Komáromba lovas kocsival, ez a távolság 40 km körüli lehetett. Komáromból pedig Pestre hajóval, majd a kikötőtől ismét kocsival.
A „HELYKERESÉS”
A gyarapítási naplóinkban (OSZK és MNM) sajnos az adományozás pontos időpontját nem sikerült megtalálnunk.
A Magyar Nemzeti Múzeum mögött húzódó téren álló épület az ország történetében a 18. század óta fontos szerepet játszó Festetics-család városi palotája volt, mely az átalakítások ellenére is megőrizte eredeti képét. Még a világháborút megelőzően állami tulajdonba került, mivel Festetics Tasziló 1933-ban bekövetkezett halála után a magyar állam megvásárolta az épületet. 1941-től itt működött a Teleki Pál Történettudományi Intézet, majd utóda, a Kelet-Európai Tudományos Intézet. Később több évtizeden keresztül az Országos Széchényi Könyvtár osztályainak és raktárainak adott otthont, 1984 után az ELTE szociológia tanszékének hallgatói tanulhattak e falak közt. Az épület építészeti, városképi, történeti szempontból is fontos számunkra: a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb formátumú magyar építészének, Ybl Miklósnak az alkotása, hatásos eleme a múzeum körül kialakult mágnás-negyednek, alaprajzi elrendezésében, belső dekorációjával tanúja a már eltűnt arisztokrata életformának.
„Lakosztálya” egykor és ma
Irmédi-Molnár László és a Perczel-gömb
MAI „LAKOSZTÁLYA”
„RANGJA”: NÉHAI LEGNAGYOBB MAGYAR FÖLDGÖMB
NEMZETKÖZI KARRIER
Velence, Nemzetközi Térképkiállítás, 1881. szeptember
A kiállított tárgyak Budapestről Velencébe vasúton és hajóval jutottak el.
A Magyar Nemzeti Múzeum által kiállított történeti-földrajz témakörbe tartozó gyűjtemény része volt egy nagy földgömb is, 132 centiméter átmérővel, melyet Perczel László képviselő készített 1862-ben Kömlődön ; ez a nagy földgömb azonban sem az ajtón, sem ablakon be nem férvén a kiállítás helyiségébe, az archívum nagytermében volt kiállítva. A múzeum gazdag gyűjteménye lettera di distinzione -t helyezést nyert el. (Ezt az elismerést csak testületek kaphatták, valójában „soron kívüli első jutalmat” jelentett.)
MŰTÁRGYVÉDELMI PROBLÉMÁK
A Földgömb mozgatása, szállítása
A fényterheléssel kapcsolatos nehézségek
A restaurálás kérdése
Magyarország legnagyobb földgömbje ma
FÜSI LAJOS (1920-1999) 1966-ban egy 212 cm átmérőjű (1: 6 milliós) domborművű átvilágítható kettős földgömböt szerkesztett. Az utóbbihoz maga kísérletezte ki a műanyagok felhasználhatóságát, és az arra történő szerkesztési módszereket.
HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
