Klímaváltozás elleni küzdelem és gazdasági fejlődés Magyarországon Új Klímagazdaság - konferencia 2015.02.25. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
Az előadás tartalma I.
A klímapolitika horizontális jellege, energia- közlekedés és mezőgazdasággal való kapcsolata: - A 2020-as klíma és energiacsomag - A 2030-as klíma és energiapolitikai keret
III. Klímavédelmi beruházásaink: - Zöld Finanszírozási Rendszer – ZFF részanyag - LIFE Finanszírozási Eszköz –Éghajlat-politikai Alprogram IV. 2015-ös globális egyezményhez vezető út
2
Bevezetés •
• • • • •
Magyarország éves átlaghőmérséklete 1980-2009 között közel 1,5°C-kal emelkedett, az előrejelzések szerint századunk végére pedig akár 3%°C-kal is emelkedhet a Kárpát-medence hőmérséklete. (Hazánkban a hőmérséklet emelkedés 20-30%-kal gyorsabb a földi átlagnál). Magyarország kibocsátásai 2012-ben 46%-kal voltak az 1985-87-es évek kibocsátásai alatt és 36%-kal voltak alacsonyabbak, mint az 1990-es év kibocsátásai. Eközben hazánk gazdasága fejlődött, GDP-je 1995-2013 között 3-szorosára emelkedett. 1992 óta Magyarország az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) Részes Fele és a 2005-ben hatályba lépett Kiotói Jegyzőkönyv tagja. 2004 óta hazánk az Európai Uniós klíma- és energiapolitikájának részese. Aktualitások: - Az EU 2020-as klíma- és energia-csomagjának végrehajtása - Az EU 2030-as klíma és energiapolitikai keret részletszabályainak kidolgozása - Az ENSZ új globális „2015-ös” klímavédelmi egyezményének kialakítása és megkötése
3
Az Európai Unió klímapolitikája Klíma- és energiacsomag (2008) 20-20-20-as célok •Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 20%-al 2020-ig, ebből: • Emisszió-kereskedelmi rendszerben (ETS) -21% • Nem-emisszió-kereskedelmi rendszerben (ESD) +10% •Megújuló energia részarányának 20%-ra növelése 2020-ig • Energiahatékonyság növelés 20%-al 2020-ig Eredményeink: •Teljes üvegházhatású gáz csökkentés -36% (1990-es alapon), •Emisszió-kereskedelmi rendszerben (ETS) -18%, (2005-ös alapon) •Nem-emisszió-kereskedelmi rendszerben (ESD) -17% (2005-ös alapon)
4
Az Európai Unió klímapolitikája 2020-2030-as időszakra vonatkozó klíma- és energiapolitikai keret •EU-n belüli kötelező 40% üvegházhatású gáz (ÜHG) csökkentési cél (1990-es bázis): • Emisszió-kereskedelmi rendszerben (ETS) -43%, • Nem-emisszió-kereskedelmi rendszerben (ESD) -30% • Szénszivárgási szabályok és ingyenes kiosztás megőrzése 2020 után az ipar és energiaszektor érdekében, • új modernizációs alap és innovációs alap (NER400) •EU-szintű minimum 27 %-os kötelező megújuló energia részarány, tagállami lebontás nélkül, a tagállamoknak rugalmasságot hagyva •Indikatív, önkéntes 27%-os energiahatékonysági célszám Párizsi klímakonferencia (2015) után felülvizsgálat 5
A 2020-2030-as időszakra vonatkozó klíma- és energiapolitikai keret – hatások, következő lépések • Nagy horderejű kezdeményezés, a 2020-as stratégia folytatása • Nemzetközi klímatárgyalásokra gyakorolt ösztönzés • Az ÜHG célszám: az EU átlag GDP 90%-ánál alacsonyabb jövedelmű államokban kiegészítő beruházási szükséglet jelentkezikkompenzáció: az ETS alatt elkülönített kvótamennyiségekkel, alapokkal • Szénszivárgás csökkentése, szabályozása 2020 után is • Energiabiztonság • ETS irányelv felülvizsgálata – társadalmi konzultáció: 2015. március 16. • Egyéb befolyásoló tényezők: Piaci stabilizációs tartalék (MSR) létrehozása, nemzetközi klímatárgyalások, a 2015-ös Párizsi konferencia kimenetele 6
Zöldgazdaság Finanszírozási és Zöld Beruházási Rendszer • A Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer 2013-ban került kialakításra, forrása az ETS III kibocsátási (EUA) és légiközlekedési kibocsátási egységek (EUAA) értékesítése. • Támogatás nyújtható többek között az Európai Unió területén megvalósuló következő célokra: - megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére; - energiahatékonysági és hőszigetelést javító intézkedésekre; - az ÜHG kibocsátás-csökkentést eredményező beruházásra, intézkedésre. • Elérhető forrás és pályázói kör: - a 2013. és 2014. évi értékesítésekből 14,04 Mrd Ft áll rendelkezésre (NFM). - a 2014. és 2015. években összesen 11 Mrd Ft új forrásra pályázhatnak: magánszemélyek fűtéskorszerűsítés, illetve Társasházak és Lakásszövetkezetek lakóépületeik energetikai korszerűsítése céljából. 7
Energetikai fejlesztések a 2014-20-as operatív programokban
A 2014-20-as időszakban energetikai célokra összesen (KEHOP, GINOP, TOP, VEKOP) : nagyságrendileg 730 mrd Ft áll rendelkezésre az alábbiak szerint: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) tervezett intézkedések: A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése •Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés 24,40 mrd Ft Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése •Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával (központi költségvetési szervek, lakosság, KMR-ben az önkormányzatok) – 236 mrd Ft •Távhő-rendszerek komplex energetikai felújítása, megújuló alapra helyezése – 45 mrd Ft •Szemléletformálási programok – 2 mrd Ft 8
Energetikai fejlesztési irányok további Operatív Programokban TOP
III. + VI. prioritás - 187 mrd Ft
GINOP
VEKOP
IV. Prioritás : 69,9 mrd Ft
GINOP 4. prioritás tükörkiírása Cél: Gazdaságfejlesztést élénkítő Cél: Energetikai célú energetikai célú beavatkozások a KMR régióban – 11,7 mrd Ft beavatkozások ösztönzése támogatása vissza nem térítendő •épületenergetikai célú önkormányzatok körében vissza támogatásokkal beavatkozások ösztönzése nem térítendő támogatásokkal •Energiahatékonyság és megújuló energia vállalkozások számára a Közép•Épülethez kötődő felhasználás növelését célzó fejlesztések, energiahatékonyság és megújuló Magyarországi Régióban jellemzően épülethez kötődően, energia felhasználás növelését a KEHOP energetikai •gazdasági-termelési folyamathoz •+ célzó fejlesztések, kapcsolódó kapcsolódó energiahatékonyságot, valamint fejlesztésekhez •Megújuló energia felhasználásra megújuló energiafelhasználás növekedését pénzügyi eszközök a KMR alapozott autonóm energiaellátás célzó fejlesztések megvalósítása régióban – 11,7 mrd Ft •energetikai pénzügyi eszközök a VIII. prioritásban – 176 mrd Ft 9
LIFE- Éghajlatpolitikai Alprogram • A LIFE program 2014-2020 időtávra terjed ki és a következő területeket fogja át: - „éghajlatváltozás mérséklése” (ÜHG csökkentés) - „éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” (hosszú távú kibocsátáscsökkentés) - „éghajlat-politikai irányítás és információ” ( tudatosság növelés, kommunikáció, együttműködés) • Elérhető forrás és pályázói kör: - Az EU LIFE programja (2014-2017 között) 449,2 millió eurót biztosít éghajlat-politikai projektek anyagi támogatására. - A 2014. évre összesen 44,26 millió euróra pályázhat minden az EU-ban bejegyzett jogi személy
10
Kiemelt aktualitás: Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 21. Részes Felek Konferenciája (COP21), 2015. november 30december 11. Párizs: Cél: egy új globális egyezmény megkötése
11
2015-ös globális egyezményhez vezető út •UNFCCC célja a globális hőmérséklet-emelkedés 2°C-on belül tartása, •2011-ben indult az új globális éghajlatvédelmi megállapodás előkészítése, melynek megkötését 2015-re tervezik, és 2020-tól lenne hatályos, és a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakát váltja fel. •A jelenlegi kötelező és nem-kötelező vállalásokat egy új, átfogó klímarezsimben kell összefogni. •Az EU vezető szerepe: 2020-as klíma- és energiacsomag 20%-os célkitűzése. •EU célja az új globális megállapodás ösztönzése: - 2020-2030 közötti időszakra szóló klíma- és energiapolitikai keret, - Uniós szintű 40%-os üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése.
12
A 2014. decemberi limai klímakonferencia eredményei •
• • • •
•
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) Részes Feleinek 20. (COP20) és a Kiotói Jegyzőkönyv Részes Feleinek 10. (CMP10) éves Konferenciájára került sor 2014. december 1-12 között Limában A konferencia alatt több tárgyalási ág futott a 2020 előtti kibocsátás-csökkentési ambícióra és a 2020 után életbe lépő egyezményre vonatkozóan. Az esemény középpontjában a 2015-re megkötni tervezett új globális klímavédelmi egyezmény elmeinek kialakítása állt. A konferencia fő eredménye a hosszú vita után elfogadott „Lima call for climate action” határozat. Az Európai Unió, Új-Zéland és Japán nagy engedményeket tettek, főként a finanszírozás és az alkalmazkodás területén. Mexikó lemondott a fejlődő ország státuszáról. Az egyezség fő eredményei: az előzetes információk (UFI) és a tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulások (INDC), valamint az új egyezmény tárgyalási szövegtervezetének elemeinek meghatározása volt. 13
2015-ös globális egyezményhez vezető út •Az új egyezményben valamennyi Részes Fél kiveheti a részét a klímaváltozás elleni globális összefogásból. •A 2015. februári genfi Klímakonferencia fő céljai: - A limai döntés mellékletében szereplő „elements text” kitisztázása; - A kitisztázott anyag mentén egy tárgyalási szövegtervezet körvonalainak megalkotása. •Menetrend 2015-re: - A Részes Feleknek felül kell vizsgálniuk a kitűzött céljaikat, - 2015 első negyedévéig előzetes információkat kell benyújtaniuk, - A júniusi időközi UNFCCC konferencián egy tárgyalási szövegtervezet elfogadása - Ezek alapján kerülnek a célok rögzítésre az új egyezményben Párizsban. 14
A 2015-ös egyezményhez vezető útmagyar nézőpont • A hazai klímapolitika fő eredményei a gazdasági és az üvegházhatású gázok csökkentési adatait tekintve kedvezőek • Álláspontunk szerint minden Részes Félnek hozzájárulást kell tennie lehetőségeihez és képességeihez mérten, maguk mögött kell hagyniuk az idejétmúlt konfliktusokat a hőmérséklet-emelkedés 2°C alatt tartásának érdekében. • A lakosság rugalmas hozzáállására is szükség van az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállás közös tanulófolyamatában. • Az új egyezménynek jogilag kötelező erejűnek, mindenkire alkalmazhatónak kell lennie, lehetőleg egy jegyzőkönyv formájában. A jövő évi elfogadás érdekében tartani kell a Varsóban egyeztetett menetrendet, és konstruktívan együttműködve kell haladni a Párizs felé vezető úton. 15
• Köszönöm a figyelmet!
16
