Pro Publico Bono Online T{mop Speci{l 2011
Közigazgat{studom{nyi Kar
T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
Dinók Henriett A KÖZIGAZGAT[S MŰKÖDÉSE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. Bevezetés Az {llam a legtöbb ember sz{m{ra azonos a közigazgat{ssal, a végrehajtó hatalom nagy részét alkotó szervezettel. Magyarorsz{gon tulajdonképpen nincs a végrehajtó hatalomnak m{s szereplője, mint a korm{ny, a minisztériumok, a minisztériumok helyiterületi szervei, a dekoncentr{lt szervek és az önkorm{nyzatok igazgat{st végző részlegei. Ez a közigazgat{s az, amely az {llampolg{rok mindennapi életét a legink{bb és legközvetlenebbül befoly{solja. Az igazs{gszolg{ltat{st végző bírós{gokkal az emberek egy részének egész életében nincs közvetlen kapcsolata, és különösképp igaz ez a törvényhoz{s szerveire. Ezzel szemben a közigazgat{s szervei kikerülhetetlennek az {llampolg{rok sz{m{ra, m{r születésüktől kezdve, nyilv{ntart{sba veszik, iskol{ba j{r{sra kötelezik, adófizetésre, kérelmek benyújt{s{ra, korl{toz{sok elviselésére kötelezik. Emellett pedig az emberek a közigazgat{stól v{rj{k legfőbb szükségleteik kielégítését: ivóvíz ell{t{s, óvodai nevelés, {ltal{nos iskolai oktat{s, egészségügyi és szoci{lis alapell{t{s, közvil{gít{s. De nem csup{n az {llampolg{rok szorulnak r{ a közigazgat{sra, hanem a többi {llamhatalmi szerv is.1 Mindezen okok folyt{n kiemelkedően fontos a végrehajtó hatalom, a közigazgat{s és a nevében igazgat{si tevékenységet végző személyek fokozott büntetőjogi védelme a hatékony feladatell{t{s érdekében – nem mellékesen igaz ez fokozott büntetőjogi felelősségükre is. A Btk. a hivatalos személyekkel szemben, a st{tuszukkal összefüggő felelősség és t{rsadalmi kötelezettségv{llal{s ok{n, fokozottabban elv{rja a kötelesség tisztességes teljesítését is, ezért egyes különös részi tény{ll{sok esetében külön rendelkezik arról, ha a
Ez a tanulm{ny a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005. sz{mú TÁMOP program *T{rsadalmi Megújul{s Operatív Program+ Hatékony {llam, szakértő közigazgat{s, region{lis fejlesztések a versenyképes t{rsadalomért alprojektjében, a „Hatékony központi és helyi igazgat{s” műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Kaponyi Erzsébet. A tanulm{nyt szakmai szempontból lektor{lta: Tóth Mih{ly, DSc tudom{nyos tan{csadó (MTA-JTI), egyetemi tan{r (PTEÁJK). A szerző doktorandusz hallgató (PPKE-JAK), tudom{nyos segédmunkat{rs (MTA-JTI); elérhetősége:
[email protected]. 1 Lőrinc L. (2009): Az {llam és a közigazgat{s szerepének erősödése, Állam- és Jogtudom{ny, 2009/1. pp 5-6
2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
bűncselekményt hivatalos személy követi el *péld{ul: hivatali visszaélés (Btk. 225. §), b{ntalmaz{s hivatalos elj{r{sban (Btk. 226. §), kényszervallat{s (Btk. 227. §)+. Csemegi K{roly a hatós{g elleni erőszak bűncselekményéhez fűzött Miniszteri Indokl{sban kifejti, hogy a jog{llam nem alakulhat az erre szükséges s a jog eszméje {ltal {thatott organizmus nélkül; ezen eszme megköveteli egyebek között, hogy az egyesek féktelensége ne tehesse mag{t az {llam szerves intézményei {ltal alakított és szab{lyozott cselekvésének ur{v{.2 Az {llamnak létrejötte óta alapvető szükséglete a megfelelő appar{tus, funkciói ell{t{sa érdekében. Az {llami appar{tus sz{m{ra pedig nem mellékesen nélkülözhetetlen, hogy élvezze a lakoss{g bizalm{t, mert csup{n ez{ltal lesz képes közhatalmi funkcióit a lakoss{g érdekében gyakorolni. E feladatok ell{t{s{ra pedig úgy lesz alkalmas az {llami appar{tus, ha olyan alkalmazottakkal rendelkezik, akik zavartalan működés esetén a közhatalmi funkciókból eredő feladatok ell{t{s{ra, a t{rsadalom ir{nyít{s{ra és igazgat{s{ra képesek.3 Teh{t az {llam nevében tevékenységet végző személyek fokozott büntetőjogi védelme a hatékony feladatell{t{s érdekében nélkülözhetetlen, ebből kifolyólag a tov{bbiakban a hivatalos személyek, illetve a közfeladatot ell{tó személyek elleni erőszak szab{lyoz{s{nak alapjait ismertetném. 2. Hivatalos személy elleni erőszak 2.1. Jogi t{rgy, passzív alany, elj{r{s jogszerűsége Még ma is tal{lkozhatunk azon téves megközelítés nyomaival, hogy ha egy hivatalos személyt megütnek, megvalósul a hivatalos személy elleni erőszak bűntette. Tóth Mih{ly szerint e téves nézet kialakul{s{ban szerepe lehet annak is, hogy a hivatalos személy elleni erőszak bűntette a Btk. XV. Az {llamigazgat{s, az igazs{gszolg{ltat{s és a közélet tisztas{ga elleni bűncselekmények címet viselő fejezetében szerepel, azon belül a Hivatalos személy elleni bűncselekmények címben tal{lható. E megold{s azt a l{tszatot kelti, hogy a bűncselekmény jogi t{rgya a hivatalos személy.4 Valój{ban azonban a bűncselekmény jogi t{rgya a hivatalos személy jogszerű elj{r{s{nak, szab{lyszerű működésének zavartalans{ga, míg passzív alanya a magyar hivatalos személy, illetve a külföldi hivatalos személy. A hivatalos személy fogalm{nak meghat{roz{s{ban két megközelítési szempont figyelhető meg. A Btk. 1978-ban hat{lyos rendelkezései még a mai megold{stól eltérően döntően fogalmi körülír{ssal hat{rozt{k meg a hivatalos személyek körét, ahogy ezt teszi a hat{lyos német Btk. *német Btk. 11. § (1) bekezdés 2. pont+. A hat{lyos magyar büntető törvénykönyv ezzel
Angyal P. (1930): Felségsértés. Kir{lysértés. Hűtlenség. l{zad{s. Hatós{gok büntetőjogi védelme., Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., pp 94 3 Ferencz Zolt{n (1977): A hivatalos személy fogalm{nak büntetőpolitikai értékeléséhez, Magyar Jog, 1977/11. pp 991 4 Tóth M. (1978): Az intézkedő rendőrt megillető büntetőjogi védelemről, Belügyi szemle, 1978/8. pp 17 2
3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
szemben m{r közelebb {ll az – Angyal P{l {ltal5 – kazuisztikusnak nevezett megold{shoz, amennyiben a 137. § 1. pontj{nak a)-k) alpontjaiban elsősorban felsorolja a hivatalos személyek körét, majd a l) pontban a „jogszab{ly alapj{n közhatalmi, {llamigazgat{si feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, {llamigazgat{si feladatot l{t el” megfogalmaz{ssal kibővíti a felsorol{sban nem szereplő személyekre is. A 137. § 1. pontj{ban a hivatalos személy fogalma a közhatalmi jellegű, valamint az {llam nevében végzett tevékenységhez kapcsolódik, a közhivatalnok hivatalos személyi jellegét teh{t a személy {ltal végzett tevékenység minősége hat{rozza meg. A hivatalos személy fogalm{nak pontos meghat{roz{sa azért is kiemelkedő jelentőségű, mert vannak olyan – ún. speci{lis alanyú – bűncselekmények (delictum proprium), amelyeknek kiz{rólag a hivatalos személyek lehetnek a tettesei. A hivatalos személyek között megkülönböztetést lehet tenni aszerint, hogy a) v{laszt{s vagy a kinevezés útj{n nyerték-e el közjogi tisztségüket, amelynek alapj{n közhivatali funkciókat l{tnak el addig, amíg a v{laszt{ssal vagy kinevezéssel nyert hivatali megbízat{suk meg nem szűnik, b) személyükben nem hivatalos személyek, de {llami/önkorm{nyzati szerveknél olyan szolg{latot teljesítenek, amelynek funkciója indokolja a hivatalos személyi minőségüket; c) olyan személyek, akik elsődlegesen nem közhatalmi jellegű vagy az {llam {ltal végzett igazgat{si tevékenységet végeznek, azonban a feladatuk ell{t{s{nak része olyan tevékenység végzése is, amely közhatalmi vagy {llamigazgat{si feladathoz kapcsolódik.6 A 137. § 1. pontj{nak a) alpontja alapj{n hivatalos személy az orsz{ggyűlési képviselő, aki az Alkotm{ny 20. § (3) bekezdése alapj{n tevékenységét a köz érdekében végzi. A b) alpont alatt tal{lható a közt{rsas{gi elnök, Magyarorsz{g {llamfője *Alkotm{ny 29. § (1) bekezdés+. A c) és d) alpontok nevesítik a miniszterelnököt, a Korm{ny tagjait, az {llamtitk{rt, a közigazgat{si {llamtitk{rt és a helyettes {llamtitk{rt, teh{t a központi közigazgat{s egy részét. Az e) alpont nevesíti az alkotm{nybír{kat, a bír{kat, az ügyészeket, a v{lasztottbír{kat. Az f) alpont nevesíti az orsz{ggyűlési biztosokat. A g) alpont tartalmazza a helyi önkorm{nyzati testületek tagjait, a h) alpont a közjegyző és közjegyzőhelyettest, az i) alpont pedig az ön{lló bírós{gi végrehajtót és az ön{lló bírós{gi végrehajtó-helyettest. A j) alpont hat{rozza meg azokat a szervezeteket, amelyeknél a szolg{latot teljesítő személy – amennyiben tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik – hivatalos személynek minősül. Ezen szervek: Alkotm{nybírós{g, bírós{g, ügyészség, {llamigazgat{si szervek, az Állami Sz{mvevőszék, a Közt{rsas{g Elnökének Hivatala, az Orsz{ggyűlési Hivatala. A szerveknél szolg{latot teljesítő személyeknél esetenként szükséges megvizsg{lni, hogy az adott munk{t végző dolgozó megvalósítja-e a hivatalos személyi minőséghez Angyal P. (1930) pp 96 Gellér B. – Holl{n M. – Kiss N. (2008): A büntető törvénykönyv magyar{zata, Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, pp 400 5 6
4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
szükséges feltételt, azaz tevékenysége szoros kapcsolódik-e a szerv rendeltetésszerű működéséhez. Végül a m{r említett l) alpont alapj{n hivatalos személy, aki a jogszab{ly alapj{n közhatalmi, {llamigazgat{si feladatokkal megbízott szervnél, testületnél közhatalmi, {llamigazgat{si feladatot l{t el. Külföldi hivatalos személy a Btk. 137. § 3. a) alpontja szerint a külföldi {llamban jogalkot{si, igazs{gszolg{ltat{si, közigazgat{si vagy bűnüldözési feladatot ell{tó személy. A b) alpont alapj{n külföldi hivatalos személy a nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolg{latot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, a c) alpont alapj{n nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megv{lasztott személy. Végül a d) alpont alapj{n a Magyar Közt{rsas{g területén, illetőleg {llampolg{rai felett joghatós{ggal rendelkező nemzetközi bírós{g tagja, a nemzetközi bírós{gn{l szolg{latot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bírós{g rendeltetésszerű működéséhez tartozik. A fokozott büntetőjogi védelem azonban a hivatalos személyt is csak akkor illeti meg, ha az elj{r{sa jogszerű. Az elj{r{s jogszerűségét a hivatalos személy hat{skörére és feladataira, valamint az ezekkel összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szab{lyok szerint kell elbír{lni. A büntetőjogban védett “jogszerű elj{r{s” fogalma szűkebb, mint a “jogszerűség” {ltal{nosan haszn{lt meghat{roz{sa. A hivatalos személy elj{r{s{nak anyagi jogi jogszerűségéhez egyfajta megdönthetetlen vélelmet fűz a joggyakorlat, azaz az {llampolg{r nem mérlegelheti, hogy a hivatalos személy elj{r{sa az anyagi jogi rendelkezések szerint jogszerű-e. Ha objektíve az elj{r{si cselekmény anyagi jogi szab{lyokba ütközik, de alakilag szab{lyszerű, az {llampolg{r azzal nem szegülhet szembe. A jogos védelem szab{lyai így lényegesen korl{tozottabb védekezési lehetőséget biztosítanak. 7 Jogszerű a passzív alany cselekménye, ha a fenn{lló jogszab{lyoknak elj{r{si-alaki szempontból megfelel. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 19. §-{nak (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezés szerint, a rendőri intézkedés sor{n annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kiz{róan meg{llapítható. Teh{t a rendőri intézkedés akkor minősíthető jogszerűtlennek, ha az elj{r{s minden mérlegelés nélkül, félreismerhetetlenül és minden kétséget kiz{ró hat{rozotts{ggal jogszerűtlennek mutatkozik. Az a körülmény, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja esetén a rendőrök a h{zkutat{st alakszerű hat{rozat hi{ny{ban foganatosított{k, mag{t az intézkedést nem teszi jogszerűtlenné, ezért az intézkedő rendőröknek erőszakkal vagy fenyegetéssel való akad{lyoz{sa megvalósítja a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét (BH 1995/140). A hivatalos személy félreismerhetetlenül jogellenes intézkedésével szemben – az egyéb feltételek fenn{ll{sa esetén – jogos védelemnek is helye lehet. Az alaki előír{sok kisebb megszegése azonban nem szünteti meg az elj{r{s jogszerűségét *pl. a polg{ri ruh{s rendőrnek az adott körülmények között nem volt lehetősége igazolv{ny{nak felmutat{s{ra, de szóban közölte, hogy a rendőrség tagja és szolg{latilag kív{n intézkedni (BH 1975/546)]. Amint 7
Gellér B. – Holl{n M. – Kiss N. (2008) pp 806-807
5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
arra a bírós{g is r{mutatott, b{ntalmaz{s{val szemben az elj{ró hivatalos vagy közfeladatot ell{tó személyt a törvény még az elj{r{s (intézkedés) jogszerűtlensége esetén is védi, a b{ntalmazó azonban jogos védelem címén mentesülhet (BH 2011/31. I.). 2.2. Elkövetési magatart{sok A bűncselekmény alapesetében az elkövetési magatart{snak h{rom v{ltozat{t különböztetjük meg. 2.2.1. A hivatalos személy akad{lyoz{sa Által{ban akad{lyoz{s minden olyan aktív magatart{s, amely g{tolja az elj{r{s rendes menetét, megszakítja vagy meghiúsítja valamilyen elj{r{si cselekmény (intézkedés) végrehajt{s{t. Az akad{lyoz{s aktív magatart{s, vagy fizikai akad{lyemelés, vagy pszichikailag hatékony fellépés. Nem akad{lyoz{s a passzív ellen{ll{s (közreműködés megtagad{sa, nem engedelmeskedés, egyszerű passzív ellen{ll{s, amikor péld{ul a terheltet el akarj{k t{volítani, a földre fekszik, és vonszolni kell). A hivatalos személy akad{lyoz{sa akkor bűncselekmény, ha erőszakkal vagy fenyegetéssel történik. a) Az erőszak fogalm{t a Btk. nem hat{rozza meg. E rendelkezés alkalmaz{s{ban valamilyen fizikai erőfeszítéssel történő közvetlen vagy közvetett r{hat{st jelent, amely a hivatalos személy elj{r{s{val ellentétesen hat (BJD 697.). Az erőszak {ltal{ban a hivatalos személy testére vagy azzal közvetlen kapcsolatban levő dologra ir{nyul. Lehet tettleges b{ntalmaz{s: ütés, rúg{s, ellökés (BJD 4937.), a mozg{si szabads{g korl{toz{sa (a hivatalos személy lefog{sa, karj{nak megragad{sa). Amint arra a bírói gyakorlat is r{mutatott, hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének meg{llapít{s{ra egyéb feltételek mellett alkalmas az olyan erőszak is, amely nem közvetlenül az elj{ró hivatalos személyre, hanem m{s személyre vagy dologra ir{nyul, de hat{sa – {ttevődve a hivatalos személyre – akad{lyozza őt jogszerű intézkedésében (BH 2011/4.). Tóth Mih{ly r{vil{gított annak előfordul{s{ra, hogy az ilyen „dologról {ttevődő személy elleni erőszaknak” nevezett magatart{sokat az elméletben külön kategóriaként kezelik, valój{ban viszont a személy elleni erőszak egy saj{tos, közvetetten érvényesülő típusairól van szó.8 A személy elleni erőszakos bűntetteknél szükségképpen említést érdemel az alkalmazott erőszak mértéke. Az erőszak mértéke szempontj{ból megkülönböztethetünk akaratot bénító vagy kiz{ró erőszakot (vis absoluta) és az akaratot hajlító vagy korl{tozó erőszakot (vis compulsiva). Gellér Bal{zs szerint a régi jogirodalom alapj{n egyértelműen meg{llapítható, hogy a vis compulsiva (az akarathajlító kényszer) tulajdonképpen fenyegetés, és csak a vis absoluta (az akaratmegtörő kényszer) az erőszak. Györgyi K{lm{n szerint a vis compulsiva annyiban tér el a fenyegetéstől, hogy az utóbbinak az ütlegelés nem szükségszerű 8
Tóth M (1981).: Gondolatok az „erőszak” büntetőjogi fogalm{ról, Magyar Jog, 1981/6. pp 505
6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
feltétele. R{mutatott az erőszak és a fenyegetés a kényszerítés két form{ja, és a kényszer nyilv{nul meg testi erőszakban, vagy pszichikai r{hat{ssal.9 A hivatalos elj{r{s akad{lyoz{sa erőszak vagy fenyegetés hi{ny{ban a szab{lysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142. §-a szerinti rendzavar{s, avagy az egyes szab{lysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 40/A. § szerinti jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szab{lysértésének minősülhet. A szab{lysértési törvény értelmében rendzavar{st az követ el, aki rendzavar{s vagy gar{zdas{g esetén a hatós{g vagy az elj{ró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, valamint aki nyilv{nos rendezvényen a rendőrség biztons{gra vonatkozó felhív{s{nak, rendelkezésének nem tesz eleget. Amennyiben az engedetlenséget nem rendzavar{s vagy gar{zdas{g esetén tanúsítj{k, akkor felmerülhet a rendelet szerinti jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szab{lysértése, amelyet az követ el, aki a rendvédelmi szerv hivat{sos {llom{nyú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik. Nem a hivatalos személy elleni jogszerű intézkedésében erőszakkal való akad{lyoz{ssal elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, hanem a hivatalos személy akad{lyoz{s{nak szab{lysértését {llapította meg a bírós{g az elkövetőnek azon cselekménye alapj{n, hogy a vele szemben intézkedő rendőr fogs{g{ból a karj{t erőszakkal kir{ntotta (BH 1992/625.). A hivatalos személy elleni erőszak bűntette megvalósul, ha az elkövető – ak{r közvetlen, ak{r közvetett form{ban – aktívan ellenszegülve, testi erőkifejtéssel g{tolja, nehezíti, vagyis akad{lyozza a hivatalos személyt a jogszerű intézkedés megtételében (BH 1999/437. I.). b) Az erőszak fogalm{val ellentétben a Btk. értelmező rendelkezést ad a fenyegetés fogalm{ra nézve. A fogalmat a Btk. 138. §-a hat{rozza meg. A kil{t{sba helyezett súlyos h{tr{ny lehet az élet vagy a testi épség sérelme (pl. a terhelt felemelt fejszével közelíti meg a hivatalos személyt; BJD 4939.), de lehet vagyont{rgyak megrong{l{sa vagy közveszély (gyújtogat{s, robbant{s stb.) okoz{sa is. Az elkövető nemcsak a hivatalos személynek, hanem m{snak is kil{t{sba helyezheti a súlyos h{tr{ny okoz{s{t (pl. azzal fenyegetőzik, hogy megöli a feleségét vagy a gyermekét, illetve öngyilkoss{got követ el, ha folytatj{k vele szemben a hivatalos intézkedést).10 A fogalomnak a 138. § szerinti értelmező rendelkezésben elhelyezése és maga a fogalom-meghat{roz{s is utal arra, hogy a törvényben eltérő fogalmai léteznek a fenyegetésnek. A fenyegetésnek a 138. §-ban foglalt {ltal{nos fogalm{t a Btk. Különös Rész több ízben tartalmazza az alaptény{ll{sba beépítve, nem minősítő körülményként, péld{ul hivatalos személy elleni erőszak esetében is. A Különös Részben a 138. §-on kívül eső esetekben ún. kvalifik{lt fogalm{t haszn{lja a fenyegetésnek a törvény, amelynek jellemzőjeként „az élet vagy a testi épség ellen ir{nyuló közvetlen fenyegetést” jelöl meg. Ilyen fogalmat tartalmaznak péld{ul a következő tény{ll{sok: emberrabl{s *Btk. 175/A. § (1) bekezdés+; erőszakos közösülés *Btk. 197. § (1) Wiener A. I. (2000): Elméleti alapok a Büntetőtörvény Által{nos Része kodifik{l{s{hoz, Budapest, MTA Jogtudom{nyi Intézetének kiadv{nya, pp 96-97 10 Gellér B. – Holl{n M. – Kiss N. (2008) pp 808 9
7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
bekezdés+.11 Emellett külön kategóriaként kezelhetjük a zsarol{s minősített esetében *Btk. 323. § (2) bekezdés b) pont+ szereplő fenyegetés fogalmat (élet vagy testi épség elleni, avagy m{s hasonlóan súlyos fenyegetéssel), amely véleményem szerint t{gabb kört ölel fel a kvalifik{lt fogalomhoz képest. T{gabb arra tekintettel, hogy a kvalifik{lt fogalom csup{n az élet vagy testi épség ellen ir{nyuló közvetlen fenyegetést tartalmazza, míg a zsarol{s minősített eseténél m{s hasonló súlyos fenyegetés is felmerülhet. Negyedik esetkörként kezelhetjük az {llam elleni bűncselekmények körében megjelenő fogalomhaszn{latot (erőszakkal vagy azzal fenyegetve) *Btk. 139. § (1) bekezdés, 139/A. § (1) bekezdés, 140. § (1) bekezdés+. Utóbbi esetben kérdéses, hogy egy szűkebb vagy t{gabb körű fenyegetés érvényesül, hiszen a fenyegetés mértéke attól függően alakul, hogy milyen típusú erőszakkal fenyegetés jelenik meg a konkrét esetben. Végül felmerül a Btk. 137. § 4. a) pontj{val kapcsolatban egy rejtett fenyegetés fogalom, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag ut{nzat{val fenyegetve követik el. A kil{t{sba helyezett h{tr{ny azonban csak akkor alkalmas arra, hogy a megfenyegetett személyben komoly félelmet keltsen, ha az adott helyzetben valós{gos és közvetlen. A komoly félelem annak a meggyőződésnek a kialakul{s{t jelenti, hogy az elkövető valóban képes és kész a kil{t{sba helyezett h{tr{ny előidézéséhez szükséges cselekményt végrehajtani. 2.2.2. A hivatalos személy intézkedésre kényszerítése A bűncselekmény ez a v{ltozata arra ir{nyul, hogy a passzív hivatalos személyt olyan intézkedésre kényszerítse, amelynek feltételei az anyagi jogi szab{lyok szerint nem {llnak fenn. A hivatalos személy – az erőszak vagy a fenyegetés hat{s{ra – az akarat{val ellentétes cselekvésre kényszerül. Az intézkedésre kényszerítés módja az erőszak vagy a fenyegetés. A cél elérése az elkövetés e módj{n{l sem szükséges, a bűncselekmény m{r a kényszerítésre ir{nyuló erőszak vagy fenyegetés alkalmaz{s{val megvalósul. Ennek következtében kísérletről nem is beszélhetünk. Intézkedésre kényszerítés esetén a hivatalos személy az erőszak vagy a fenyegetés hat{s{ra arra kényszerül, hogy a tényleges intézkedést nem a saj{t, hanem az elkövető akaratelhat{roz{s{nak megfelelően tegye meg (BH 1995/330.). 2.2.3. Elj{r{sa alatt, illetve elj{r{sa miatt történő b{ntalmaz{s A tettleges b{ntalmaz{s {ltal{ban olyan közvetlen, tudatos r{hat{s m{s testére, amely legfeljebb f{jdalom – de nem sérülés – okoz{s{ra vagy a becsület csorbít{s{ra alkalmas.12 Teh{t a m{s teste ellen ir{nyuló közvetlen vagy közvetett sz{ndékos behat{s mellett az erkölcsileg lealacsonyító, meggyal{zó célú érintés is ebbe a körbe tartozik. A Magyar Büntetőjog Komment{r I. – Komment{r a gyakorlat sz{m{ra 2. kiad{s (szerk.: Berkes Gy., Rabóczki E.), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, pp. 316/3-316/5 12 Gellér B. – Holl{n M. – Kiss N. (2008) pp 791 11
8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
sérülés bekövetkezése nem fogalmi eleme a tettleges b{ntalmaz{snak. A bírói gyakorlat szerint hivatalos személy elleni erőszak esetén b{ntalmaz{son a testi sértés okoz{s{t, valamint a testnek puszt{n f{jdalomokoz{si vagy becsületsértési célú érintését kell tekinteni; az ezen kívül eső fizikai r{hat{s: akad{lyoz{s (BH 2011/31. II.). a) Az elj{r{s alatt történő b{ntalmaz{s, akkor valósul meg, amikor a hivatalos személy elj{r{sa alatt éppen nem intézkedik. Ha a tettleges b{ntalmaz{s a hivatalos személyt elj{r{s{ban akad{lyozza, akkor az első elkövetési v{ltozat – a hivatalos személy akad{lyoz{sa – valósul meg. b) Az elj{r{s miatti b{ntalmaz{s, akkor történik, amikor a hivatalos személy elj{r{sa m{r véget ért, amikor a sértett a kor{bbi intézkedése miatti b{ntalmaz{skor vagy éppen nem, vagy m{r {ltal{ban nem tekinthető hivatalos személynek. Ebben az esetben lényegében bosszúból elkövetett cselekményről van szó, amely a hivatalos személyt kor{bbi elj{r{sa miatt éri, teh{t az elj{r{s az elkövető cselekményének indítéka. A Btk. 229. § (5) bekezdése értelmében a tettleges b{ntalmaz{s akkor is hivatalos személy elleni erőszak, ha annak időpontj{ban a b{ntalmazott m{r nem hivatalos személy. Itt érdemes kiemelni, hogy a bírói gyakorlat hosszú ideje egységes abban a tekintetben, hogy a hivatalos elj{r{sa alatt történő b{ntalmaz{s esetén az elkövető indítéka közömbös, a motívum a bűnösség meg{llapíthatós{ga szempontj{ból kiz{rólag az „elj{r{s miatt” történő b{ntalmaz{s esetén vizsg{landó. Amint arra Tóth Mih{ly is r{mutatott, a hivatalos elj{r{s jogi védelme nem fejeződik be mag{val az elj{r{ssal. Nem elfogadható egy olyan {ll{spont, miszerint péld{ul egy rendőri intézkedés lezajl{s{val megszűnik az a jogi érdek, amely az intézkedés zavartalan lefoly{s{hoz fűződik. Egy intézkedést csak akkor tekinthetünk valóban zavartalannak, ha azt utóbb sem prób{lj{k megtorolni. Hiszen a hivatalos elj{r{s, mint az elsődleges védett jogt{rgy ugyanúgy sérthető, ha annak megtestesítője m{r nem hivatalos személy.13 Jól péld{zza ennek szükségességét és hi{ny{nak hatékonys{gcsökkentő hat{s{t Tóth Mih{ly 1978-ban kelt tanulm{nya, amelyben azon jogszab{ly módosít{s tervezete ellen érvel, amely a következőket tartalmazta: amennyiben az elj{r{s miatt b{ntalmazott a b{ntalmaz{skor m{r nem hivatalos személy, az elkövetőt nem hivatalos személy elleni bűntett miatt vonj{k felelősségre. A szerző {ll{spontja szerint a fokozott büntetőjogi védelem említett korl{toz{sa k{rosan érintené a hivatalos személyek jelentős részének intézkedési készségét. A leszerelés előtt {lló rendőrök péld{ul okkal helyezkedhetnének arra az {ll{spontra, hogy indokolt esetben sem intézkednek, mivel nem l{tj{k megfelelően biztosítottnak az esetleges bosszúból történő t{mad{s elleni védelmüket.14 2.3. A hivatalos személy elleni erőszak minősített esetei A hivatalos személy elleni erőszaknak a Btk. 229. § (2) bekezdése szerinti minősített esetének két v{ltozata van. 13 14
Tóth M. (1978): Felelősség hivatalos elj{r{s miatti t{mad{sért, Belügyi szemle, 1978/ 9. pp 62 Tóth M. (1978) pp 62
9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
a) A csoportos elkövetés fogalm{t a Btk. 137. §-{nak 13. pontja hat{rozza meg. Ennek megfelelően a csoportos elkövetés akkor {llapítható meg, ha az elkövetésben legal{bb h{rom olyan személy vesz részt, aki megvalósítja a Btk. 229. § (1) bekezdése szerinti elkövetési magatart{sok valamelyik v{ltozat{t. Büntetni csoportos elkövetés esetén kiz{rólag azt lehet, aki legal{bb részesként részt vett a bűncselekmény elkövetésében. Önmag{ban a csoportban való jelenlét – ha azt nem a többi elkövető sz{ndék{nak erősítése motiv{lja – nem bűncselekmény.15 A csoport szervezője vagy vezetője súlyosabban büntetendő. Szervezés alatt a csoport létrehoz{s{ra ir{nyuló kezdeményezést, vezetés alatt a csoport működésének ir{nyít{s{ra vonatkozó tevékenységet kell érteni. Szervező vagy vezető lehet az is, akit erre kiv{lasztanak, de az is, aki öntevékenyen a csoportosul{s élére {ll, és a résztvevők az ő felhív{sait követve cselekszenek.16 A szervező, aki felbujt{sszerű tevékenységet fejt ki, kezdeményező szerepet j{tszik, míg a vezető adott esetben tal{n a helyszínen sem tartózkodik. A Btk. előkészületi jellegű magatart{st is meghat{roz, a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére ir{nyuló csoportban való részvétel esetére. A csoport hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére ir{nyul, a csoport ir{nyults{g{t pedig a tagok közös célja hat{rozza meg. A csoport szervezője és vezetője súlyosabban büntetendő ebben az esetben. A Btk. emellett speci{lis büntethetőséget megszüntető okot {llapít meg a 229. § (6) bekezdésében a csoport tagj{nak – kivéve a csoport szervezője és vezetője – jav{ra, arra az esetre, ha a csoportot elhagyja, még mielőtt az (1) bekezdésben foglalt elkövetési magatart{st megvalósította volna. Közömbös, hogy ez milyen indítékból teszi, de azzal a sz{ndékkal kell a helyszínről t{voznia, hogy végleg kiv{lik a csoportból.17 b) A felfegyverkezve elkövetés fogalm{t a Btk. 137. § 4. b) alpontja hat{rozza meg. Az élet kiolt{s{ra alkalmas eszközt célzatosan, azaz az ellen{ll{s leküzdése vagy megakad{lyoz{sa érdekében kell mag{n{l tartania az elkövetőnek. Így péld{ul, ha {llandóan tart mag{n{l zsebkést valaki, de azt nem kív{nja felhaszn{lni a hivatalos személy ellen{ll{s{nak leküzdésére, a cselekmény nem minősül felfegyverkezve elkövetettnek. A hivatalos személy elleni erőszak akkor minősül felfegyverkezve elkövetettként, ha az elkövető az élet kiolt{s{ra alkalmas eszközt a bűncselekmény elkövetésekor mag{n{l tartja annak érdekében, hogy azt szükség esetén felhaszn{lja függetlenül attól, hogy a hivatalos vagy a külföldi hivatalos személynek az elkövető felfegyverkezett volt{ról tudom{sa van-e vagy sem (BKv 24.). A felfegyverkezve elkövetés meg{llapít{s{hoz azonban nem szükséges, hogy az élet kiolt{s{ra alkalmas eszköz az élet kiolt{s{ra alkalmas módon kerüljön felhaszn{l{sra (BH 1979/398.). Felfegyverkezve követi el a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, aki a rendőrt egy
Gellér B. – Holl{n M. – Kiss N. (2008) pp 812 Kereszty B. – Mar{z V. – Nagy F. – Vida M. (2005): A magyar büntetőjog különös része, Budapest, Korona Kiadó, pp 363 17 Gellér B. – Holl{n M. – Kiss N. (2008) pp 810 15 16
10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
2,5 m hosszú és 5-6 cm széles farúddal fejbe üti, és a rendőr az ütéstől megszédül (BH 2003/350.) 2.4. A hivatalos személy elleni bűncselekmények dinamik{ja A hivatalos személyek hivatali elj{r{s{t akad{lyozó cselekmények között a legveszélyesebbek az erőszakos t{mad{sok. T{rsadalomra veszélyességüket növeli az a körülmény, hogy adott elj{r{s sikerének akad{lyoz{s{n túl alkalmasak lehetnek a hivatalos személy jövőbeni fellépésének, elj{r{s{nak a befoly{sol{s{ra is, mivel a jövőre hatóan is félelmet kelthetnek bennük. A cselekmény t{rsadalomra veszélyessége szempontj{ból nem elhanyagolható az a tapasztalati tény sem, hogy ennek a bűncselekménynek az elkövetése gyakran történik meg olyan körülmények között, hogy a közrend, a közbiztons{g is veszélybe kerül. Mindezek a körülmények összességükben indokolj{k az ilyen jellegű bűncselekmények elleni erőteljesebb harcot.18 A hivatalos személy elleni bűncselekmények mintegy 80%-{t rendőrök sérelmére valósítj{k meg, melynek dinamik{j{t a következő t{bl{zat szemlélteti: 1. sz. t{bl{zat Hivatalos személy elleni erőszak Rendőrök sérelmére elkövetett erőszak
2004
2005
2006
2007
2008
507
552
484
584
632
409
411
368
473
525
A hivatalos személyek ellen elkövetett bűncselekmény-összesség mozg{sa, v{ltoz{sa a kisebb hull{mz{s mellett növekvő tendenci{t mutat. Mindazon{ltal kiemelendő, hogy a rendőrök, és így a hivatalos személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények az összbűnözés mennyiségi v{ltoz{saival megegyezően alakultak. A 2010. évi LVI. törvénnyel a Btk. 229. §-a kiegészült a (8) bekezdéssel, amely alapj{n „aki az (1)–(3) bekezdés szerinti bűncselekményt külön törvényben meghat{rozott intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabads{gvesztéssel büntetendő”. Azonban a módosít{sra nem a fent ismertetett indokok alapj{n került sor, azaz nem a rendőrök sérelmére elkövetett erőszak hivatalos személy elleni erőszakon belüli kiugró ar{ny{ra tekintettel – nem mintha úgy vélnénk, hogy ez önmag{ban elegendő indokként szolg{lhatna a szigorít{sra. Sőt az eredeti törvénytervezetben még csak nem is szerepelt a rendőrök és pénzügyőrök sérelmére elkövetett bűncselekmények magasabb büntetési tétellel fenyegetettsége. Az említett törvényhely bizotts{gi módosító javaslat nyom{n Erdősy E. – Földv{ri J. – Tóth M. (2002): Magyar büntetőjog Különös rész, Budapest, Osiris Kiadó, pp 239 18
11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
került a módosító jogszab{lyba, melynek indokaként a „koherencia zavar kiküszöbölését” jelölték meg. A módosító javaslat az egységes javaslat 5. §-{val módosított a Btk. 230. §-a és a jelenleg hat{lyos 229. § (8) bekezdése közötti összhangot kív{nta megteremteni azzal, hogy a büntetési tételeket, mind az intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr, mind a közfeladatot ell{tó pedagógus, nevelő, oktató tekintetében egyform{n hat{rozza meg. 3. Közfeladatot ell{tó személy elleni erőszak A Btk. 230. §-a azon személyeknek biztosít a hivatalos személyekével azonos büntetőjogi védelmet, akik különböző közérdekű feladatot l{tnak el. A passzív alanytól eltekintve a tény{ll{s elemei megegyeznek a hivatalos személy elleni erőszak tény{ll{si elemeivel. A közfeladatot ell{tó személy fogalm{t az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel beiktatott rendelkezés tartalmazza (Btk. 137. § 2. pont). A közfeladatot ell{tó személyek a közösség érdekében l{tj{k el tevékenységüket, így indokolt őket is kiemelt védelemben részesíteni, amennyiben az ellenük ir{nyuló bűncselekmények közfeladatot ell{tó személyként érik őket. Azonban ezzel p{rhuzamosan a közfeladatot ell{tó személyek ir{ny{ban fenn{lló fokozottabb t{rsadalmi, etikai elv{r{sok ok{n, indokolt lenne az e minőség felhaszn{l{s{val elkövetett bűncselekmények esetében súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett minősített eset megalkot{sa is. A közfeladatot ell{tó személyek körének bővülését jól péld{zza, hogy az elmúlt tizenkét év sor{n több mint kilenc alkalommal módosított{k, bővítették a Btk. 137. §-{nak 2. pontj{t. Az a) alpont szerint közfeladatot ell{tó személy a postai szolg{ltatón{l végrehajtó vagy biztons{gi szolg{latot ell{tó személy, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazd{lkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztons{gi szolg{latot ell{tó személy, tov{bb{ a közúti személysz{llít{si szolg{ltat{st végző m{s személy. Ezen pont utolsó módosít{s{ra 2010-ben19 került sor, amikor is a „postai szolg{ltató végrehajtó vagy biztons{gi szolg{latot ell{tó alkalmazottja” helyett a „személy” megjelölés került, hiszen a büntetőjogi védelem elsősorban a feladathoz kötődik és nem a személyhez. A b) alpont szerint közfeladatot ell{tó személynek minősül a Magyar Honvédség szolg{lati feladatot teljesítő katon{ja.20 A c) alpont nevesíti a polg{ri védelmi szervezetbe beosztott és polg{ri védelmi szolg{latot teljesítő személyeket21, a d) alpont pedig a mentőszolg{lat tagjait. Az e) alpont szerint közfeladatot ell{tó személy a bírós{gi vagy m{s hatós{gi elj{r{sban a védő vagy a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó. Az f) alpont szerint közfeladatot ell{tó személy az egészségügyről szóló törvényben meghat{rozott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolg{ltatóval munkavégzésre ir{nyuló jogviszonyban {lló m{s személy. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. 2010. évi CLXI. törvény Ezen ponttal kapcsolatban a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény tartalmaz rendelkezéseket. 21 Ezt rendezi a polg{ri védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény. 19 20
12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
törvény tételesen felsorolja, hogy mely esetekben tekinthető az ott megjelölt személy közfeladatot ell{tó személynek. A g) alpont szerint közfeladatot ell{tó személy a közoktat{sról szóló törvényben meghat{rozott esetben a pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató munk{t közvetlenül segítő alkalmazott, valamint a felsőoktat{sról szóló törvényben meghat{rozott esetben a felsőoktat{si intézmény oktatója, tan{ra, tudom{nyos kutatója. Azonban az 1998. évi LXXXVII. törvény szövegében csup{n a közoktat{sról szóló törvényben meghat{rozott pedagógus minősült közfeladatot ell{tó személynek, és egy 2005-ös22 módosít{s eredményeként szűnt meg a közoktat{si törvény és a felsőoktat{si törvény szerinti oktat{sban résztvevők közötti különbségtétel. A h) alpont szerint közfeladatot ell{tó személy az {llami, önkorm{nyzati, önkéntes és létesítményi tűzoltós{g, valamint a tűzoltó egyesület tűzoltói feladatot ell{tó tagja, az i) alpont szerint pedig a polg{rőr a polg{rőrségről szóló törvényben meghat{rozott feladatok ell{t{s{val kapcsolatban. A j) alpont alapj{n közfeladatot ell{tó személy a lelkiismereti és vall{sszabads{gról, valamint az egyh{zakról szóló törvény szerint nyilv{ntart{sba vett egyh{z lelkésze, a k) alpont alapj{n a gyermekek védelméről és a gy{mügyi igazgat{sról szóló törvényben, valamint a szoci{lis igazgat{sról és a szoci{lis ell{t{sokról szóló törvényben meghat{rozott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorl{sa sor{n. Az l) alpont alapj{n közfeladatot ell{tó személy az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazd{lkod{si tevékenységet közvetlenül szolg{ló földterületen és az erdészeti mag{núton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatós{gnak történő bejelentésével kapcsolatban. Ezen pont az erdőgazd{lkod{sról szóló törvény azon rendelkezése folyt{n került a Btk. 137. §-{nak 2. pontj{ban, miszerint az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége sor{n az erdőben, az erdőgazd{lkod{si tevékenységet közvetlenül szolg{ló földterületen és az erdészeti mag{núton jogosult többek között az erdőt veszélyeztető vagy k{rosító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt cselekményének abbahagy{s{ra felszólítani, ellene elj{r{st kezdeményezni; a jogellenesen szerzett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) haszn{lt eszközt elvenni.23 Mindezek a tevékenységek a törvényalkotó indokl{sa szerint fokozott veszéllyel j{rhatnak, így a törvényalkotó úgy vélte, hogy az erdészeti szakszemélyzet sz{m{ra biztosítani kell a közfeladatot ell{tó személynek kij{ró fokozott védelmet. Végül az m) alpont értelmében közfeladatot ell{tó személy a villamos energi{ról, a földg{zell{t{sról, valamint a vízgazd{lkod{sról szóló törvényben meghat{rozott felhaszn{l{si helyek műszaki felülvizsg{lat{t, ellenőrzését, kikapcsol{s{t és leolvas{s{t végző személyek, feladataik ell{t{s{val kapcsolatban. Az m) alpont 2010. janu{r 1. napja óta szerepel a Btk. rendelkezései között. A módosít{sra a törvényalkotó következő indokai alapj{n került sor: az elosztói engedélyes t{rsas{g a felhaszn{l{si helyek műszaki felülvizsg{lat{t, ellenőrzését, kikapcsol{s{t, valamint a felhaszn{lók energiafelhaszn{l{s{nak leolvas{s{t is végzi, mellyel biztosítja a 2005. évi XCI. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazd{lkod{sról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 98. § (2) d) pont 22 23
13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
biztons{gos villamos energia és földg{z ell{t{st. A felhaszn{l{si helyek műszaki felülvizsg{lat{t, ellenőrzését, kikapcsol{s{t, valamint leolvas{s{t végző szakszemélyzet ezen tevékenység végzése sor{n olyan jogellenes cselekményeket deríthet fel, és szüntethet meg, amelyek a villamos energia folyamatos és biztons{gos szolg{ltat{s{t, illetve m{s rendszerhaszn{ló vételezését veszélyeztetik, zavarj{k vagy akad{lyozz{k. Ezen tevékenységek a törvényalkotó indokl{sa szerint szintén fokozott veszéllyel j{rhatnak, így indokolt az ezen tevékenységeket végző szakszemélyzet sz{m{ra is biztosítani a közfeladatot ell{tó személynek kij{ró fokozott védelmet. Közfeladatot ell{tó személy esetében is fel kell ismernie az elkövetőnek, hogy a sértett közfeladatot ell{tó személy, illetve ilyen minőségben j{r el. Amennyiben az elkövető téved abban, hogy a fellépő személy közfeladatot ell{tó személy, a Btk. 230. §-a miatt nem büntethető. A közfeladatot ell{tó személyek elleni erőszakos cselekmények sz{ma az ezredforduló ut{n emelkedést mutatott, ami együtt j{rt a média fokozott érdeklődésével is. Különösen a pedagógusok elleni t{mad{sok v{ltottak ki erős visszhangot, ami e téren – amint az kor{bban m{r említésre került – a Btk. szigorít{s{t is mag{val hozta. A közfeladatot ell{tó személyek elleni erőszak dinamik{j{t a következő t{bl{zat mutatja: 2. sz. t{bl{zat
Közfeladatot ell{tó személy elleni erőszak
2005
2006
2007
2008
2009
2010
389
375
340
395
448
559
Ak{rcsak a hivatalos személyek elleni erőszak sz{madatain{l a közfeladatot ell{tó személyek elleni erőszakn{l is megfigyelhető az enyhe hull{mz{s melletti növekvés, azonban alapjaiban véve az összbűnözés mennyiségi v{ltoz{saival megegyezően alakultak a sz{madatok. 4. Hivatalos személy t{mogatója elleni erőszak A Btk. 231. §-a a büntetőjogunk hagyom{nyainak lényegében megfelelő szab{lyoz{ssal kiterjeszti a hivatalos és közfeladatot ell{tó személyek fokozott büntetőjogi védelmét. A hivatalos személy, illetve közfeladatot ell{tó személy „t{mogat{s{ra kelt” személynek azt tekintjük, aki az említett elj{r{sban segítőleg közreműködik, de ő maga nem hivatalos személy vagy közfeladatot ell{tó személy. Ilyen közreműködés amikor bizonyos elj{r{sokban hatós{gi tanúkat alkalmaznak, pl. a büntetőelj{r{sról szóló 1998. évi XIX. törvény 183. § (1) bekezdése alapj{n „az ügyész és a nyomozó hatós{g a szemle, a bizonyít{si kísérlet, a felismerésre bemutat{s, a lefoglal{s, a h{zkutat{s és a motoz{s végrehajt{s{n{l, az írni-olvasni nem tudó személy kihallgat{s{ról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél – elh{ríthatatlan akad{ly kivételével – hatós{gi tanút alkalmazhat”.
14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
A hivatalos személy vagy közfeladatot ell{tó személy „védelmére kelt” személy az, aki felhív{sra vagy önként tevőlegesen fellép a megt{madott hivatalos személy oldal{n,24 azaz aki a hivatalos személy vagy közfeladatot ell{tó személyt fenyegető veszélyhelyzet vagy erőszakos t{mad{s ellen fellép. Az elkövető közvetlenül a t{mogat{sra kelt vagy védelmező személy tevékenységét akad{lyozza. A bírói gyakorlat alapj{n szolg{latban lévő rendőr kérésére a helyszínt biztosító személy elleni erőszakos magatart{s nem a közfeladatot ell{tó személy elleni erőszak bűntettét, hanem a hivatalos személy t{mogatója elleni erőszak bűntettét valósítja meg (BH 1996/135.). 3. sz. t{bl{zat Hivatalos (közfeladatot ell{tó) személy t{mogatója elleni erőszak
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
16
9
6
4
6
3
6
Amint azt a bűnügyi statisztik{k mutatj{k ez a bűncselekmény ar{nylag ritk{n fordul elő. Bócz Endre 1981-ben megfogalmazott véleménye szerint a hivatalos (közfeladatot ell{tó) személy elleni erőszaknak vagy kísérletének a megvalósul{sa előfeltétele annak, hogy a sértett védelmére lehessen kelni, és ez a t{mogató elleni erőszak – ha azonos elkövető részéről valósul meg – nem két ön{lló bűncselekmény, hanem az utóbbi beolvad{s következtében csak l{tszólagos bűnhalmazat.25 Nem {llíthatom, hogy kimerítettem a kérdéskörnek ak{rcsak a legfontosabb elemeit is, de úgy vélem érdemes mindezekkel foglalkozni, hiszen a hivatalos személyek működése közvetlen előfeltétele az {llam működésének, e cselekmények kötődnek legink{bb a közbizalom kérdéséhez, és úgy tűnik a fogalom bővebb vagy szűkebb körűvé v{l{sa az egyéb büntetőjogi fogalmakn{l is érzékenyebb mutatója lehet a t{rsadalmi v{ltoz{soknak.
24 25
Gellér B. – Holl{n M. – Kiss N. (2008) pp 816 Bócz Endre (1981): A hivatalos személy t{mogatója elleni erőszakról, Magyar jog, 1981/10. pp 918-919
