MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHACÉszak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében
Készítette: Bodnár Emese 2011.
Tartalomjegyzék
Bevezetés .......................................................................................................................... 2 1. Elméleti megközelítésben a klaszter............................................................................. 5 1.1. KLASZTER ELMÉLETEK FEJLİDÉSE ............................................................................. 5 1.2. A KLASZTEREK KIALAKULÁSÁNAK Fİ ÁLLOMÁSAI..................................................... 7 1.3. KLASZTEREK FİBB TÍPUSAI ÉS CSOPORTOSÍTÁSI LEHETİSÉGEI................................. 10 2. Klaszterek helyzetelemzése, támogatási lehetıségek Magyarországon ........................................................................................................ 18 2.1. A MAGYAR KLASZTERHELYZET ELEMZÉSE ............................................................... 18 2.1.1. Klaszterekkel szemben megfogalmazott kritikák .......................................... 23 2.2. KLASZTEREK TÁMOGATÁSA MAGYARORSZÁGON 2000-2011 KÖZÖTT ..................... 25 2.2.1. I. Széchenyi Terv........................................................................................... 26 2.2.2. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program.................................................... 27 2.2.3. Nemzeti Fejlesztési Terv ............................................................................... 28 2.2.4. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ................................................. 31 2.2.4.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok összehasonlító elemzése ...................................... 32 2.2.4.2. Innovációs klaszterek támogatása az ÚMFT-ben.................................. 37 2.2.5. Új Széchenyi Terv (ÚSZT) ............................................................................ 40 2.3. AZ ÉMOP-1.2.1-2008 SZÁMÚ KONSTRUKCIÓ........................................................... 40 3. Az Észak- Magyarországi Autóipari Klaszter ............................................................ 44 3.1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI AUTÓIPARI KLASZTER (NOHAC).................................... 44 3.2. PANNON AUTÓIPARI KLASZTER (PANAC) VERSUS ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI AUTÓIPARI KLASZTER (NOHAC..................................... 48 3.3. A NOHAC SZOLGÁLTATÁSI LISTÁJÁNAK KIALAKÍTÁSI SZEMPONTJAI ...................... 50 3.4. A KLASZTERESEDÉSI FOLYAMATOT ELİSEGÍTİ TÉNYEZİK ...................................... 52 3.5. AZ AUTÓIPARI KLASZTER FEJLİDÉSÉT HÁTRÁLTATÓ TÉNYEZİK .............................. 52 4. Az autóipari klaszter fejlıdésének elemzése az ÉMOP -2008-1.2.1 konstrukciószámú pályázat hatására........................................... 54 4.1. A NOHAC MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLJAI...................................................................... 54 4.2. A NOHAC ÁLTAL MEGVALÓSÍTOTT PROGRAMOK ÉS EREDMÉNYEK 2010 VÉGÉIG ............................................................................................................ 57 4.3. INDIKÁTOROK, AVAGY A KLASZTER MŐKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK MÉRÉSE ............... 62 4.4. AZ ELVÉGZETT ÉS A MÉG MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÁSA ......................................................................... 63 Összegzés ....................................................................................................................... 65 Conclusion ...................................................................................................................... 67 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 68 Mellékletek ..................................................................................................................... 72
Bevezetés A globális verseny kihívásaira adott válaszként a vállalatok különbözı megoldásokkal próbálkoznak versenyképességük megırzésére. Egyik lehetıségként tartós együttmőködési formákat alakítanak ki, mint például a klaszterek. Világszerte számos klaszter alakult ki kormányzati beavatkozás nélkül (spontán módón) az utóbbi években, évtizedben. Bebizonyosodott, hogy a klaszter olyan elınyöket nyújt a résztvevı vállalkozásoknak, amelyek növelik versenyképességüket, és így segítik az egyre inkább nemzetközivé váló versenyben való helytállásukat (Lengyel–Deák, 2002.).
A
nemzetközi
trendeket
követve,
a
külföldi
tapasztalatok
adaptálásával
Magyarországon is formálódnak klaszterek. A magánszféra kezdeményezésére számos klaszter alakult, amelyeket a gazdaságpolitika is támogat. Kormányzati oldalról elıször a Széchenyi-terv keretein belül nyíltak meg pályázati lehetıségek, majd a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül kínálkozott számos pályázati lehetıség,
de
mind
a
mai
napig
nyitva
vannak
hálózatfejlesztéssel,
klaszterfejlesztéssel foglalkozó pályázatok a Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. [1]
Dolgozatomban a klaszterek témáját annak népszerősége, valamint a támogatási rendszerben
és
politikában
elfoglalt
jelentıs
helyzetének
köszönhetıen
választottam.
Dolgozatom elsı fejezetében azokat a véleményem szerint releváns definíciókat, elméleteket és csoportosítási módokat mutatom be, melyek a választott téma szempontjából meghatározóak. A második fejezet két részre tagolódik. Elıször a klaszterek Magyarországi helyzetét vázolom, a 2004-2010-es idıszakot vizsgálva. Itt részletesen bemutatom a klaszterek régiós és iparági megoszlásának alakulását, majd a klaszterekkel szemben megfogalmazott kritikákat taglalom. A második részben, bemutatom a Magyarországon meghirdetett támogatási keretrendszerek
fejlıdési periódusait, majd dolgozatom témájának megfelelıen, a kapcsolódó ÉMOP-2008-1.2.1. konstrukciót vázolom.
Dolgozatom harmadik fejezetében, a NOHAC- Észak-magyarországi Autóipari Klaszter megalakulásának útját, valamint a támogatás elnyerése kapcsán kitőzött programot részletezem. Az elemzés kapcsán kitérek a támogatási konstrukció valós hatásainak elemzésére, valamint bemutatom a véleményem szerint hiányzó elemeket.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül támogatást nyert NOHAC példáját véve, dolgozatom negyedik fejezetében bemutatom a lehetıségeket és az eddig megvalósult lépéseket, amelyek alátámasztják, illetve megvilágítják a konstrukció elınyeit és hiányosságait. Ebben a fejezetben teszek néhány következtetést, melyek a jelenlegi támogatási rendszerekben megjelenı mérési módszerek hiányosságaira világítanak rá.
Dolgozatom fı célkitőzése, hogy rávilágítsak a magyar gazdaságpolitikának, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megfogalmazott prioritásainak eredményességére és hiányosságaira, valamint a napokban megjelent Új Széchenyi Terv (ÚSZT) várható gazdaságfejlesztı hatásainak elemzésére, valamint az új tervben megjelenı pozitív változások bemutatására.
1. Elméleti megközelítésben a klaszter Az Európai Unióban és az egész világon egyre nagyobb jelentısége van a klasztereknek. Nagy hangsúlyt helyeznek a földrajzi elınyök kihasználására, ami a gazdasági klaszterek révén valósul meg leginkább. Ez külföldön már megvalósult, Magyarországon még csak az utóbbi idıben kezdıdött el. [2]
Dolgozatom elsı fejezetének célja bemutatni a klaszter elméletek fejlıdését, fıbb definícióit, kialakulásuk lépéseit, egyszóval a téma elméleti hátterét megalapozni.
1.1. Klaszter elméletek fejlıdése A térbeli koncentrálódással foglalkozó tudományos irányzatok három nagyobb csoportba sorolhatók: az egyik a neoklasszikus közgazdaságtani fogalom- és gondolatrendszer alapján, avagy azt továbbfejlesztve elemzi az agglomerálódást. Ennek az elméleti közgazdaságtani csoportnak fıbb képviselıi Paul Krugman, Masahisa Fujita, Jacques- Francois Thisse, Anthony Venables. A második csoport az üzleti tudományok fogalmait és eszközeit alapul véve, fıleg a vállalati versenystratégiákból kiindulva elemzi a vállalati együttmőködések térbeliségét.
Ezen csoport vezéralakja Michael Porter, míg hasonló álláspontot képvisel Michael Enright,
Stuart
Rosenfeld,
Arnoud
Lagendijk,
illetve
a
gyakorlati
gazdaságfejlesztési szakemberek többsége. A harmadik csoport képviselıi, fıleg a regionális tudomány kutatói, például Allen Scott, Michael Storper, Peter Dicken, Philip McCann, akik megpróbálják szintetizálni a kissé merev közgazdaságtani elméleti kategóriákat a túlzottan rugalmas üzleti szemlélettel.
Az elsı csoport fı célja feltárni a térbeli koncentrálódás közgazdasági törvényszerőségeit, a második már az üzleti szereplık döntéseibıl, azaz üzleti érdekekkel magyarázza a térbeli folyamatokat és ad versenyképességet javító gazdaságpolitikai javaslatokat. Míg a harmadik csoport a regionális fejlıdés és helyi
gazdaságfejlesztés szempontjait állítja elıtérbe. Mindhárom alapállás hasznos, eredményeik felhasználhatók a klaszteresedés magyarázatára és a klaszteresedést ösztönzı programok kidolgozására. [3]
A klaszter definíció tekintetében a szakirodalom nem egységes, annak pontos fogalmi
meghatározására
igen
sok
megközelítés
született
a
nemzetközi
szakirodalomban. A következıkben az általam legfontosabbnak ítélt néhány definíciót tekintem át.
Enright határozta meg a klaszter általános fogalmát, miszerint a klaszter, az „egy adott iparághoz tartozó független (versenyzı) vállalatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani” (Lengyel–Deák 2002). Ezen definíció, a vállalatok közötti együttmőködésre fókuszál.
Az OECD által megfogalmazott definíció egy iparági klasztert ír le, ami azonban figyelmen kívül hagyja a földrajzi koncentrációt. Porter a regionális klaszter definícióját alkotja meg. „egy adott iparág, versenyzı és kooperáló vállalatai, kapcsolódó
és
támogató
iparágai,
pénzügyi
intézmények,
szolgáltató
és
együttmőködı infrastrukturális (háttér)intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, szakmai egyesülések, klubok) innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja” (Lengyel–Deák 2002). Az European Comission [4] egyik tanulmánya szerint 4 iskola alakult ki a klaszterek definiálására: • Az olasz iskola központi kategóriáját a hasonló tevékenységet végzı kis- és középvállalkozások térbeli koncentrációja révén kialakuló iparági körzetek alkotják; megközelítésében kiemelt szerepet játszanak az externáliák, a társadalmi, valamint a bizalmi tıke.
• A kaliforniai iskola a vertikális dezintegráció révén létrejövı termelési kapcsolatok alkotta hálózatokra helyezi a hangsúlyt. A költségek csökkentése a hálózat mőködtetésének legfıbb célja. • Az északi vagy skandináv iskola klaszterfelfogásában a kizárólag helyben hasznosítható lokális tudás, különösen a nem kodifikált, rejtett tudás, valamint az ennek hatására létrejövı innovációk játszanak kiemelt szerepet. • A porteri klasztermegközelítés szerint az elızı iskolák mindegyike egy adott helyhez kötött, a vizsgált régió társadalmi rendszereiben gyökerezı folyamatként jellemezte a klasztert; a fı hangsúly pedig a helyspecifikus elemeken van. Velük ellentétben Porter a vállalati szintő versenyelınyöket és azok forrásait vizsgálta elsısorban, nem pedig a regionális gazdaságot és a klasztereket. A klaszter alapját az ı esetében a vállalatok és intézmények közötti együttmőködés és információáramlás teremti meg.
1.2. A klaszterek kialakulásának fı állomásai [5]] A regionális klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlıdésének, magának a klaszterizációnak a folyamata egy viszonylag hosszú ideg, sokszor évtizedekig tartó fejlıdési folyamat, amely során természetesen meghatározhatók bizonyos – a klaszterek többsége esetében elıforduló és megfigyelhetı – közös szakaszok, fejlıdési lépcsıfokok.
A klaszterek kialakulásának a következı három alapvetı feltétele van, melyeknek egyszerre kell teljesülni (Lengyel–Rechnitzer 2004): • földrajzi koncentráció, • erıs belföldi verseny, • megfelelı innovációs potenciál.
Az Európai Bizottság számára készítette Observatory 8 kutatásnak az európai regionális klaszterekkel foglalkozó tanulmánya összesen hat ilyen közös szakaszt azonosított, melyek az Európai Bizottság által kiadott tanulmány alapján a következıkben foglalhatók össze (EC 2002).
Az elsı szakaszra, melyet lehetne akár az úttörı vállalkozások szakaszaként is aposztrofálni az elsı vállalkozások megjelenése, megalakulása jellemzı. Ebben az elsı szakaszban egyre több olyan új vállalkozás jön létre egy adott térségben, amelyek valamilyen speciális, lokális tudáson alapulnak. Jellemzıen számos spinoff vállalkozás követi e cégeket.
A második szakasz a speciális környezeti háttér kialakulásának fázisa, amely során a megindult koncentráció hatására a régióban, egyre nagyobb számban telepednek meg a jellemzı iparághoz kapcsolódó specializált beszállító és szolgáltató vállalkozások. Így létrejön egy klaszter specifikus kapcsolódó és háttériparág. A vállalkozások koncentrációja ugyancsak hozzájárul, illetve elısegíti egy speciális munkaerıpiac kialakulását, mely viszonylag nagy tömegő, az iparágban mőködı vállalkozások számára versenyképes és hasznosítható tudással rendelkezı munkaerıbázist jelent, de hozzájárul a rotációval a cégek közötti információáramláshoz is.
A harmadik szakaszban a fejlıdés további biztosítása érdekében létrejön a klaszteresedési folyamat során egy, vagy több teljesen új szervezet, vagy intézmény, melynek a legfontosabb feladata a klaszterhez tartozó vállalkozások számára nyújtandó egyedi, speciális igények felmérése, valamint az egyedi igények alapján speciális szolgáltatások nyújtása, a versenyképesség lokális háttérfeltételeinek biztosítása által.
Az így létrehozott miliıben rejlı lehetıségeket felismerve, az azokban rejlı lehetıségek kihasználása érdekében a klaszter erıteljes vonzó hatást gyakorol a szélesebb környezetére. Ennek hatására számos klaszteren kívüli vállalkozás dönt a
klaszterhez való csatlakozás mellett, és telepedig a klaszter által "uralt" régióba, térségbe, mely külsı cégek vonzása mellett továbbra is ideális telephelynek bizonyul új vállalkozások létrehozására.
A vonzás természetesen nem csak a vállalkozásokra érvényesül, hanem jelentıs hatást gyakorol a munkaerıre is, ami a magasan képzett, illetve speciális tudással rendelkezı munkaerı mobilizálásában nyilvánul meg.
Az ötödik lépcsıfok a klaszteresedési folyamat során a nem piaci alapú kapcsolati tıke kialakulása a klaszterben résztvevı vállalkozások és nem profit orientált különbözı típusú szervezetek és intézmények között, ami egyértelmően az információáramlás és a tudás helyi körforgásának erısítését szolgálja.
Végül, mint általában az életciklusok, életgörbék esetében (termék életciklus, vállalati életgörbe) a klasztereknél is megtalálható a hanyatlás szakasza, amely természetesen nem feltétlenül az adott iparágban mőködı vállalkozások teljes csıdjét és megszőnését, a klaszter felszámolását jelenti.
Ez egy olyan periódus, amikor a klaszter addigi fejlıdési üteme megtorpan, és alapvetı, radikális változtatásokra van szükség mind az adott kulcsiparágban, mind az egyes vállalkozások, szervezetek és intézmények mőködésében annak érdekében, hogy a hosszú távú versenyképesség újra biztosítható legyen.
Az 1. ábrán az Observatory 8 kutatás szerinti hat lépcsıfok látható, mely a klaszterek kialakulásának és életútjának fı állomásait mutatja be.
6. lépcsı 5. lépcsı 4. lépcsı 3. lépcsı 2. lépcsı 1. lépcsı Elsı vállalkozások megjelenése, megalakulása
Klaszteresedési folyamat során új szervezetek megalakulása
Speciális környezeti háttér kialakulása
Nem piaci alapú kapcsolati tıke kialakulása
A létrejött klaszter, erıteljes vonzó hatást gyakorol szélesebb környezetére
Hanyatlás szakasza, amikor a klaszter addigi fejlıdési üteme megtorpan
1. ábra: A klaszterek kialakulása Forrás: [11] alapján, saját szerkesztés
1.3. Klaszterek fıbb típusai és csoportosítási lehetıségei A klaszterek tipizálására többféle szempontból kerülhet sor. Dolgozatomban csupán néhány, a téma szempontjából lényegesnek ítélt csoportosítási módot mutatok be, különös tekintettel az iparági klaszterek tipológiájára.
Alapvetıen, a klaszterek fajtái kétféle szempont szerint oszthatók fel:
1, Irányultság szempontjából: • Iparági, regionális- Innováció, kapcsolódás az értékláncban • Intézményre épülı- Speciális szolgáltatásokat (például beszerzés) nyújtó vagy méretgazdaságosságot támogató közös szervezet • Hálózatra
épülı-
Meglévı,
jellemzıen
zártkörő
hálózatok
közötti
együttmőködés • Tudásorientált- Nyitott kezdeményezés, középpontban az információáramlás, tapasztalat és tudás-csere, spontán szervezıdések
2, Értéklánc szempontjából: • horizontális: ugyanazon iparágba tartozó vállalatok egy adott földrajzi területen, esetleg ugyanarra az ipari vagy mőszaki alapra épülnek, közös piacon mőködnek, közös beszerzési és/vagy disztribúciós csatorna • vertikális: horizontális tagok, illetve a beszerzési lánc mentén más szinteken elhelyezkedı tagok (beszállítók, fogyasztók, kapcsolódó szolgáltatók) • diagonális: egymást kiegészítı vagy szimbiotikus tevékenységek, amely során minden tag a többi céghez hozzáadott értékkel növeli az értékláncot.[6]
Gazdasági/földrajzi dimenzió szerinti csoportosítás
A klaszteresedés gazdasági dimenzióját a munkamegosztás jelenti, míg a földrajzi dimenzióját a vállalkozások területi koncentrációjával jellemezhetjük.
Már Marshall is megfigyelte az iparági körzetek kialakulását, amit a vállalatok térbeli koncentrációjából fakadó lokális pozitív externáliákra vezetett vissza. A gazdasági kibocsátás növekedése a piaci szereplık számára versenyelınyöket eredményez, mivel a nagyobb piac révén a méretgazdaságosság kihasználásával javul a termelékenységük.
A két dimenzió alapján a klaszteresedés négy alapesetét különböztethetjük meg:
1. Kitermelı iparágak: valamilyen helyi erıforrásra települt, és ebbıl következıen földrajzilag erısen koncentrált gazdasági tevékenység (pl. bányászat). A munkamegosztás foka azonban alacsony, mivel a vállalkozások pusztán kitermelı tevékenységet végeznek.
2. Helyi piacra termelı vállalatok: a helyi piac igényit kielégítı vállalkozások (pl. kiskereskedelem). Ezen iparágakra nem jellemzı sem a gazdasági, sem a földrajzi
klaszteresedés. Egyrészt minden városban, régióban megtalálhatóak, másrészt gazdasági kapcsolatrendszerük szők.
3. Iparági klaszter: Egy értéknövelı termelési (ellátási) láncban egymáshoz erısen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózata, amely kiegészül specializált szolgáltatókkal és egyéb intézményekkel. Lényegében egy adott iparág értékláncrendszereinek összességérıl van szó, amelyekhez egyéb intézmények is kapcsolódnak.
4. Regionális klaszter: egy adott tevékenységi körben mőködı, egymással valamilyen kapcsolatban álló vállalkozások és intézmények földrajzilag is koncentrált csoportja, amelyek hasznosítják a lokális technológiai externáliák számtalan variánsát a tudás megosztásától és a tudás túlcsordulásától a kezdı cégek magas arányáig.
A klaszteresedés négy alapesete 1. táblázat alacsony
magas
alacsony
Kitermelı iparág
Regionális klaszter
magas
Helyi piacra termelı vállalkozások
Iparági klaszter
Földrajzi koncentráció mértéke
Gazdasági összefonódás mértéke
Forrás: Dr Szintay István – Veresné dr. Somosi Mariann: Hálózat és kapcsolat menedzsment, 2006.
Iparági klaszterek csoportosítása [7]]
Az iparági klaszterek további csoportosítása lehetséges aszerint, hogy az innováció milyen szinten jelenik meg a klasztertagok között, valamint gazdasági és területi aggregáltságuk szerint: • A klasztert alkotó vállalkozások egymás és partnereik között megfigyelhetı együttmőködés sajátosságai szerint:
o Piacorientált hálózatok: viszonylag jól felismerhetı piaci igényeket elégítenek ki, a jelenlegi szükségleteknek inkább innovációk adaptálásával, esetleg vállalaton belüli mőszaki fejlesztésekkel, nem pedig új alapkutatások végzésével próbálnak megfelelni. Ezekben a klaszterekben vállalatok vesznek részt, amelyek inkább a velük kapcsolatban álló versenytársaktól, üzleti partnerektıl tanulnak és nem mőködnek együtt kutató és fejlesztı cégekkel, intézetekkel. A piacorientált hálózatok az innováció életciklusát tekintve a felfutás (növekedés), vagy az érettség fázisában vannak, az innováció diffúziója elsısorban az értéklánc-rendszer mentén történik.
o Teljes innovációs hálózatok: az integrátorral együttmőködnek egyetemek, kutatóintézetek, minısítı intézmények, laboratóriumok is, amelyek alapkutatásokat és fejlesztéseket is végeznek, valamint részt vesznek innovációk kidolgozásában. Egy iparágon belül a technológia általában hasonló, így ugyanazon innovációt a klaszter tagjainak széles köre képes hasznosítani. Ezek az innovációs hálózatok az életciklus elején, a kockázattal járó kifejlesztés és bevezetés fázisában is tevékenykednek.
• A klaszterek gazdasági aggregációs szintje szerint
A gazdasági aggregáció egy adott nemzetgazdaság szakosodását, az ágazati koncentrációt jelenti, melyik iparág és milyen mértékben domináns egy gazdaságban. Ez a tipizálás három szintet különít el a klaszterek gazdasági jelentısége és komplexitása szerint:
o Megaklaszter, amely lényegében olyan iparági csoport, amelyhez tartozó szervezetek és üzleti partnereik a gazdasági tevékenység széles köréhez kapcsolódnak, és az egész nemzetgazdaság fejlıdését meghatározzák. o Mezoklaszter, amely egy adott iparág versengı vállalatiból és értéklánc
rendszereikbıl,
valamint
a
kapcsolódó
iparági
intézményeikbıl áll. o Mikroklaszter, amely az iparághoz tartozó egy-két vállalat értékláncrendszerét, beszállítói, alvállalkozói, kereskedelmi hálózatát jelenti. • A klaszterek területi aggregációs szintje szerint A területi aggregáció szintje szerinti tipizálás az iparági klaszter térségi bázisának területi kiterjedtségét veszi alapul, ami úgy értelmezhetı, mint az iparágnak a klaszterhez tartozó független vállalati térségi bázisának összessége, ez pedig egy olyan csomóponti régió, amely általában nem adható meg egyértelmően. Az iparági klaszterek három típusa a térségi bázis kiterjedése szerint:
o Makroklaszter, amelynek térségi bázisa az egész ország, így az iparág versenyzı vállalatok, beszállítóik vagy partnerszervezetek megtalálhatók szinte mindegyik régióban. o Regionális klaszterrıl beszélünk, ha az iparág versengı vállalatai és kapcsolódó intézményei földrajzilag koncentrálódnak, térségi bázisuk egy régió, vagy egy nagyváros és vonzáskörzete.
o Lokális klaszter általában egy településen, vagy egy munkaerıvonzáskörzetben mőködik, elsısorban kis- és középvállalkozások helyi hálózataiból áll.
A gazdasági- és területi aggregáció szinte összefésülhetı oly módon, hogy a gazdaságinál említett megaklaszter a területi makroklaszternek, a mezoklaszter a regionális, valamint a mikroklaszter a lokális klaszternek felel meg.
Az iparági klaszterek általános modellje, az 1. számú mellékletben található. Együttmőködés központi kérdése alapján történı tipizálás [6]] Lagendijk négyféle alaptípust különített el az Európai Unióban történt emipirikus vizsgálatok alapján:
1. Regionális/iparági klaszter: fı cél az iparágak közötti szinergia erısítése az innovációs rendszerek és értéklánc-rendszerek erısítésével.
2. Intézmény-orientált klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet áll a középpontban, amely elısegíti a vállalkozók közötti együttmőködést a méretgazdaságosság és változatosság-gazdaságosság erısítését szem elıtt tartva.
3. Hálózat-orientált klaszter: általában zártkörő, hosszabb távú kapcsolatokat ápoló együttmőködés, amelyekben a résztvevık köre a kapcsolódó és támogató iparágakban mőködı, egymást kiegészítı tevékenységet folytató vállalkozásokból áll, fıleg KKV-k alkotják. 4. Tanulás-orientált klaszter: nyitott, az információk és tapasztalatok (tudás) cseréjét
lehetıvé
tevı
együttmőködés,
a
középpontjában
gyakran
egy
mentorvállalkozás áll, amely közvetít a különbözı iparágakban tevékenykedı
vállalkozások és támogató (kiszolgáló) szektorok között, általában KKV-k csoportjai „tanulnak egymástól”. A klaszterek fejlettségi szintje szerinti csoportosítás [8]] A klaszterek között különbséget tehetünk fejlettségük alapján:
1. Fejlett klaszter: fejlett gazdasági környezetben mőködnek. Céljaik elérését teljesen kiépített klaszter-struktúra segíti, amelyben minden szereplı erejéhez mérten kapott feladatot, s így a lehetı leghatékonyabban járul hozzá a klaszter gazdasági sikereihez. E klaszter-típus jellemzıje, hogy az adott üzletágban nemcsak a klaszter egésze, hanem annak meghatározó tagjai önmagukban is versenyképesek a világpiacon. Az ilyen klaszterek magas K+F potenciállal bírnak, ami versenyképességük fenntartásához elengedhetetlen.
2. Fejlıdı klaszter: stagnáló gazdasági környezetben mőködnek. A klaszter szerkezete is stabil, kiépítettsége közel sem olyan teljes, mint a fejlett klasztereké. A biztos mőködéshez megfelelı K+F potenciállal bírnak, de ez nem elegendı ahhoz, hogy igazán versenyképes klaszterekké váljanak.
3. Potenciális klaszter: bázisát dinamikus, versenyképes vállalatok alkotják. Az ilyen térségekben a K+F tevékenység folyamatos növekedése észlelhetı, így minden feltétel adott ahhoz, hogy a klaszter mőködése meginduljon, már csak a kezdı lépés megtétele hiányzik. Erre azonban néha hosszabb ideig is várni kell, mert a szereplık gyakran nem ismerik fel a klaszter elindításában rejlı lehetıségeket, vagy nem sikerül az integrált menedzselés hatékonyformáját kialakítani.
4. Látens klaszter: a klaszter szervezıdéséhez szükséges gazdasági szereplık ugyan rendelkezésre állnak, azonban az igaz hajtóerı (leggyakrabban a nemzetközi
piaci lehetıségek) hiánya miatt nincs valós igény a klaszter megalakítására, s így az adott gazdasági ágazat nem használja ki rendelkezésre álló kapacitásait.
A klaszterek támogatására született pályázati kiírások, a fenti csoportosítási szempontoktól eltérıen, csupán az induló és fejlıdı klaszterek fogalmát különböztetik meg. Ez érthetı, hiszen csak a már megalakult szervezıdések rendelkeznek valamilyen gazdasági formával, ami alapvetı feltétele a klaszterek támogathatóságának.
2. Klaszterek helyzetelemzése, támogatási lehetıségek Magyarországon Dolgozatom második fejezetében a klaszterek helyzetének részletes elemzését mutatom be Magyarországra vetítve, valamit a magyar támogatási rendszer helyzetét, és a pályázati lehetıségek tárházát elemzem és térképezem fel.
Kocziszky György (2004) bemutatta, hogy Nyugat-Európában Angliában hozták létre az elsı klaszter szervezeteket az 1970-es években, ami két okra vezethetı vissza: a kényszerre és a gazdaságpolitikára. Az olajválság (1972 és 1978) idején a nemzetközi és multinacionális vállalatok piaci súlyaránya megnıtt, ezzel egy idıben a KKV-k piaci pozíciói folyamatosan romlottak, de felismerték, hogy a klaszteresedés által versenyben tudnak maradni.
Ez a kényszer, valamint az, hogy sok országban a strukturális- és regionális politika részét képezte
a
klaszterbe
való
tömörülés
támogatása,
megindította
a
klaszteresedési hajlandóságot, és manapság már nincs olyan tagállam, ahol ne alakult volna ki egy vagy akár több klaszter is.
2.1. A magyar klaszterhelyzet elemzése [9;10;11;12]] 2007-ben, Magyarországon 48 volt azoknak a társulásoknak a száma, amelyek a klaszter nevet viselték, és amelyek túlnyomó többsége valamilyen állami vagy regionális támogatásban részesült. Ezek közül azonban mintegy 10 az, amelyik sikeresen mőködött, és általában elmondható róluk, hogy egy multinacionális cég beszállítói körét fogják össze.
2010-re, a gazdaságfejlesztési stratégia új irányvonalainak köszönhetıen, a klaszterek száma jelentısen megnıtt. A 2010. év adatainak elemzését, a klaszterek támogatási helyzetének bemutatása kapcsán mutatom be részletesen.
A magyarországi klaszterek fiatal képzıdmények, többségük csupán néhány éves múltra tekintenek vissza, s létrejöttük célja is zömében az utóbbi években elterjedtté vált regionális operatív programok általi támogatások elnyerése. Gyakori például, hogy korábban magukat ipari parknak tituláló szervezıdések a támogatáspolitika hangsúlyainak változásával „hirtelen” klaszterekké válnak, anélkül, hogy bármilyen tényleges klaszterfunkcióval rendelkeznének.
Azt, hogy 2004-rıl 2007-re mennyire változott a helyzet a klaszterek számát illetıen, a 2. ábra szemlélteti. Az ábra adataiból jól látható, hogy szép számú növekedés valósult meg, s ez különösen jellemzı Észak-Magyarországra, ahol 2004-ben még egy klaszter sem mőködött, de 2007-re már 6 alakult. A magyar klaszterek számának változása 2004- 2007. között, régiós megoszlásban (db) 9
9 8
9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
6
6
6
4 6 5
4
4 0
Al fö ld M ag ya ro rs zá g D él -D un án N tú yu l ga t-D un án Kö tú zé l pKö D un zé án ptú M l ag ya ro rs zá g
1
És za k-
És za k-
D él -A
lfö ld
2
2. ábra: A magyar klaszterek számának változása 2004-rıl 2007-re, régiós megoszlásban (db) Forrás: [4] alapján, saját szerkesztés
A mőködı klaszterek legfontosabb outputjaiknak általában a vállalatok közötti kapcsolatok erısítése, ehhez fórum biztosítása, minıségbiztosítási tanulmányok megszerzésében való segítség, forrásszerzés, konferenciák szervezése, honlapok készítése, fenntartása tekinthetı. Habár a klaszterek általános jellemzıi között
szerepel a különbözı kutatóintézményekkel való együttmőködés, a magyar klaszterekben sajnos ritkán vannak jelen csúcstechnológiai vagy tudásintenzív vállalkozások, kutató szervezetek, felsıoktatási intézmények.
A magyarországi klaszterek elsısorban a következı iparágakban jöttek létre: autóipar, elektronikai ipar, faipar, élelmiszeripar, textilruházati ipar, turizmus. A 2007-ben mőködı 48 klaszter szektorális megoszlását mutatja be a 3. ábra: A magyar klaszterek szektorális megoszlása, 2007.
8
2
5
5
6 2
4 2
2
2 8
2 4 2 13
6 2 4
2 4
2
13
Autógyártás Bıripar Cipıgyártás Egészségügy Ékszerész Elektronikai ipar Élelmiszer Építıipar Feldolgozóipar Fémfeldolgozás Fémipar Gyógyszeripar Horgászat IT Könyvkiadás Nehézipar Oktatás Olaj és gáz Pénzügy Szállítmányozás Szórakoztatás Távközlés
3. ábra: A magyar klaszterek szektorális megoszlása, 2007. Forrás: [11] alapján, saját szerkesztés
Látható tehát, hogy a 48 klaszter összesen 22 iparágat érint, s ezek közül is a legjelentısebb a feldolgozóiparban, valamint az élelmiszeriparban mőködı klaszterek száma (6-6db). Érdemes megjegyezni még a már említett elektronikai ipart és a kommunikációt, amely szektorokban 4-4 klaszter mőködött hazánkban, a vizsgált idıszakban.
A klaszterorientált fejlesztés igénye minden régió területfejlesztési tervezésében jelen van, bár a regionális megoszlást tekintve a Dunántúl jeleskedik a klaszterek
létrehozásában, azon belül is a két északi régió: a Nyugat-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió, illetve ezeken felül a Közép-Magyarországi Régió. Vannak még mőködınek tekinthetı klaszterek az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi régióban, újabban Észak-Magyarországon is, míg Dél-Dunántúl tekinthetı a klaszterben legszegényebbnek. A klaszterek számának régiós megoszlását, a 4. ábra szemlélteti, amelybıl jól látszik a fent tett megállapítás: A 2007-ben mőködı magyarországi klaszterek megoszlása (db) 9
9 9
8
8 7
6
6
6
6 5
4
4 3 2 1 0
D
l -A él
ld fö z És
ak
É
ld lf ö A -
ak sz
-M
y ag
a
rs ro
zá
g
D
-D él
án un N
l tú
t-D ga u y
án un
l tú
Kö
pzé
D
K
án un
l tú
ép öz
M
ya ag
r
s or
zá
g
4.
ábra: A 2007-ben mőködı magyarországi klaszterek megoszlása (db) Forrás: [4] alapján, saját szerkesztés
Magyarországon jelenleg 125 klaszter mőködik a Pólus Program Iroda adatai alapján. [13] A fenti adatból, az akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszterek száma 25. A Pólus Program központilag elfogadott zászlóshajó program, amely gazdaságfejlesztési koncepció keretében a komoly, innovációs és exportpotenciállal
rendelkezı
klaszterek
vállalkozási
környezetet
fejlesztı
beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tőzi ki célul.
Az 5. ábrán, a jelenleg mőködı klaszterek iparági megoszlása látható. Klaszterek iparági megoszlása 2011-ben Energetika Gépipar/autóipar Informatika Környezetipar
6
3
Üzleti szolgáltatás
3 1 11
13
Turizmus Építıipar
12
11
Élelmiszeripar 6
Logisztika 14
Egészségipar Oktatás
8
Mőanyagipar 11
14 10
11
Fa- és bútoripar Anyagtudomány Mezıgazdaság Porcelán és kerámia ipar
5. ábra: Klaszterek iparági megoszlása 2011-ben Forrás: [13] alapján, saját szerkesztés
Az ábra adataiból látható, hogy a 2007-es állapothoz képest a környezet- és informatikai ipar területén jelentıs számú klaszter alakult. Az energetika, a gépipar, valamint az egészség- és üzleti szolgáltatások területén szintén jelentıs fejlıdés tapasztalható, az élelmiszeripari klaszterek számának alakulásával ellentétben.
A 6. számú ábra, a klaszterek regionális megoszlását mutatja, 2011-ben. Az ábra adatait összevetve a 2007-es helyzettel, megállapítható, hogy erıteljes átrendezıdés indult meg a regionális klasztermegoszlás tekintetében. A legkiemelkedıbb fejlıdést a Dél-Alföldi régió mutatja, ahol 22-vel nıtt a klaszterek száma. Jelentıs növekedés tapasztalható még Észak-Magyarország és Közép-Magyarország klaszterszámának alakulásában, ahol 16-15 klaszter jött létre az elmúlt 4 évben. A legmeglepıbb a Dél-Dunántúli helyzetkép, ahol 2007-rıl 2011-re egyetlen új klaszter sem alakult.
Klaszterek regionális megoszlása 2011-ben
25
26
26
30 22 18 20 14
13
15 6
10 5
És za kM ag ya ro rs zá g És za kA lfö K öz ld ép -D un án tú D l él -D un án tú l D él -A N lf ö yu ld ga t-D K öz un ép án -M tú ag l ya ro rs zá g
0
6.
ábra: Klaszterek regionális megoszlása 2011-ben Forrás: [13] alapján, saját szerkesztés
2.1.1. Klaszterekkel szemben megfogalmazott kritikák • Klaszterek léteznek, és a klaszterek létezése együtt jár nagyon erıteljes és széleskörő piaci elégtelenséggel. • Hazánkban, számos iparágban megindult a klaszterbe tömörülés, azonban e szervezıdések jelentıs része a pénzforrás miatt jött létre, és sokszor sajnos nem igazán töltik be a valós klaszterek területfejlesztési funkcióját. • A regionális fejlesztési politikák hiánya okán a klaszterek mőködése nem kellıképpen hatékony és sok esetben nem váltja be a hozzá főzött reményeket. • A piaci mőködés és a piaci elégtelenség komplex természetének köszönhetıen nem tisztázott, hogy a klaszter-politikáknak mit és hogyan kell tenniük. • A klaszter-politikák alkalmazása még inkább megkérdıjelezhetı, illetve még kevesebb pozitív hatással kecsegtet, amennyiben a megvalósítását nem megfelelı intézményi struktúra keretében végzik.
Összefoglalva
azt
mondhatjuk,
hogy
koncepcionális
szinten
a
klaszter
szakirodalommal és a klaszter definíciós megfogalmazásokkal a fı probléma az, hogy nem kerül meghatározásra egy világos teória, nevezetesen, hogy mi az a probléma, amelyet a klaszter-kezdeményezések segítségével kívánunk megoldani. Általában a szakirodalomban erre a kérdésre a válasz az, hogy a klaszter kezdeményezések célja a helyi versenyképesség fokozása, elısegítése, de fontos hangsúlyoznunk, hogy a versenyképesség hiánya egy tünet, nem pedig a probléma gyökere. Vagy másképp fogalmazva: a versenyképesség, mint fejlesztési cél megfogalmazása nem ad elégséges és megfelelı alapot egy politika kidolgozásához. Ehelyett például megfelelı célja lehet egy adott politikának a társadalmi jólét maximalizálása, a meglévı egyenlıtlenségek kiegyenlítésén keresztül. Nagyon fontos hiányosság továbbá, hogy nagyon gyakran a klaszter-politikákat a klaszterben résztvevı szereplık tudomása és véleménye nélkül alkotják meg, jóllehet a klaszterben szereplı résztvevı szereplık sokkal nagyobb információval rendelkeznek a saját gazdasági környezetükrıl, tevékenységükrıl, versenytársaikról, az iparáguk kilátásairól, trendjeirıl, mint maguk a klaszter-politikát megalkotók. Ugyanez a magyar klaszter-politika, támogatás kritikája.
Nagyon nehéz jó klaszter-politikát alkotni, amely alkalmas, nagyon nehéz jó koordinációs probléma megoldására és számtalan olyan piaci hiányosság, illetve elégtelenség kiküszöbölésére, illetve kijavítására, amelyrıl egyébként nagyon keveset tudunk. A klaszter-politikáknak ezen túlmenıen nagyon bizonytalan feltételek és körülmények között kell megtervezni és végrehajtani. Másodsorban pedig, még ha a politikai döntéshozók jól is teszik a dolgukat, a klaszteresedés és a klaszterek elınyei olyan kevéssé mérhetık empirikusan, hogy aligha indokolható a klaszterekkel szembeni nagymértékő erıfeszítés.
Az egyes támogatási konstrukciók alapvetı anomáliái: •
Bármely klaszter indulhat az Induló klaszterek és a Fejlıdı klaszterek számára kiírt pályázatokon.
•
Nem szükséges a fejlesztési fázisokat „végigjárni”, azaz az Induló klaszter pályázatokon való részvétel nélkül is lehet Fejlıdı klaszter pályázaton indulni. Illetve, amennyiben a pályázati kiírásoknak megfelel, akkor Fejlıdı klaszter pályázaton nyertes klaszter is indulhat Induló klaszter pályázaton.
•
Az akkreditált klaszterek is indulhatnak Induló és Fejlıdı klaszter pályázatokon.
•
A kizárólag az akkreditált innovációs klaszterek számára kiírt pályázaton azonban csak az akkreditációs címet elnyerı klaszterek indulhatnak. Az úgynevezett „plusz pontos” pályázatok esetében csak az akkreditált klaszterek és azok tagjai fognak az értékelésnél bizonyos számú többletpontot kapni, de nem akkreditált klaszter, illetve nem akkreditált klaszter tagja is indulhat ezeken a pályázatokon.
2.2. Klaszterek támogatása Magyarországon 2000-2011 között Nyugat-Európa, illetve a fejlett országok tekintetében elmondható, hogy már a ‘90es évek óta az egyik legmeghatározóbb gazdaságfejlesztési irányzat a hálózat-, vagy klaszterorientált fejlesztés, amelynek célja az adott iparágon belül, vagy értéklánc mentén
szervezıdı
vállalkozások,
kutatóintézetek,
oktatási
intézmények,
gazdaságfejlesztési és területfejlesztési szervezetek, továbbá a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtó cégek közötti együttmőködési kapcsolatok elmélyítése, valamint a közös kutatási projektek kezdeményezése és finanszírozása.
Magyarországon is megváltozott a gazdaságfejlesztési politika fókusza. A vállalatok helyi/regionális rendszereit támogatja és törekszik a vállalatok „hozzáadott érték növelı környezetének” javítására. Az új szemlélet a sikeres iparágakat/üzletágakat támogatja, mégpedig azon folyamatokat melyek az iparág vezetıi által generáltan, „alulról építkeznek” (Nikodémusz Antal, 1999.). A hazai támogatási rendszer fejlıdésében és ezzel együtt az uniós források hazánk felé megindulásában, a 2000. év volt meghatározó. Magyarországon az elsı „klasztercsírák” az 1990-es évek elsı felében alakultak ki, amihez lendületet a 2000-ben meghirdetett Széchenyi Terv
Regionális Gazdaságépítési Programja adott, ami regionális klaszterek létrehozását, mőködését támogatta (Grosz, 2002).
Ezt követte a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, amiben szinte ugyanazok a kiírásokat találhatjuk, mint a Széchenyi Tervben (Grosz, 2002). Majd a Nemzeti Fejlesztési Terv I, és a Nemzeti Fejlesztési Terv II, vagy más néven az Új Magyarország Fejlesztési Terv következett, amelyet a 2007-2013-as programozási periódusra készítettek. A támogatások keretrendszerének fejlıdését mutatja a 7. ábra:
ÚSZT 2011-
I. Széchenyi Terv 2000.
Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 2003-2006.
Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006.
Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
7. ábra: Támogatások keretrendszerének fejlıdése 2000-2001 között Forrás: saját szerkesztés
2.2.1. I. Széchenyi Terv
Az elsı Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fogadták el, hat évre kitekintı középtávú, 2001-tıl 2006-ig terjedı idıszak kiemelt fejlesztéseit tartalmazta. A 2002-es kormányváltást követıen azonban elhalt a program. A 2001–2002-es
idıszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással rendelkezett: 2001-re 295,9 milliárd, 2002-re 330,8 milliárd forinttal. 2001 végéig közel 14 ezer pályázat érkezett be, és ebbıl 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást.
A Széchenyi Terv Regionális Gazdaságépítési Program alprogramjain belül, a regionális klaszterek létrehozására irányuló alprogram volt az elsı olyan központi kormányzat által vezetett program, melynek célja közvetlenül a klaszterek támogatása volt.
A lebonyolítással kapcsolatban sok bírálat érte az akkori kormány illetékeseit, többek között az Állami Számvevıszék részérıl. A stratégiai célok szakmailag nem voltak kellıen megalapozottak, nem tisztázták például a turizmus és az egészségmegırzés
összefüggéseit,
összehangolt
fejlesztésük
koncepcionális
kérdéseit, s nem kapott megfelelı hangsúlyt sem a létrejövı kapacitások, sem a különbözı üzletági tevékenységek eredményességi szempontú összehangolása.
A Széchenyi Terv RE-1-es pályázaton összesen 13 klaszterkezdeményezés részesült támogatásban, melyek együttes értéke meghaladta a 266 millió Ft-ot.
2.2.2. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egész tevékenysége három vezérlı elv, az egyenlı hozzáférés, az átláthatóság és a tisztességes verseny alapján áll. Ennek jegyében született meg a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program. Az állami támogatási eszközök széles skáláját kínáló program az elsı olyan átfogó kis- és középvállalkozás-támogatási
csomag,
amely
alkalmassá
teszi
a
magyar
vállalkozásokat az Európai Unió egységes piacán való helytállásra és az uniós források fogadására. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program továbblép az alapvetıen egyetlen eszközre - a vissza nem térítendı támogatásokra - építı
Széchenyi-terven, s lehetıvé teszi a kis- és középvállalkozások számára, hogy hozzáférjenek a tıkepiac eszközeihez.
A RE-1-hez hasonló alapelvek mentén folytatódott a hálózatok támogatása a 2003as Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program SZVP-6-os (Mikro-, kis- és középvállalkozások között a hálózatépítési támogatása) pályázatában. Ennek keretében 5-10 tagú (legfeljebb 8 millió Ft, max. 40%), 11-20 tagú (legfeljebb 10 millió Ft, max. 40%), illetve 20 tag feletti (legfeljebb 12 millió Ft, max. 40%) hálózatok létrehozására lehetett támogatást elnyerni. Bár csak a gazdasági társaságok pályázhattak, s ez az eddigi zömmel nem ilyen formában mőködı klaszterek részvételét nem tette lehetıvé. A kezdeti csekély érdeklıdés és a pályázati határidı meghosszabbítását követıen, összesen 67 pályázó 566 millió Ft támogatást nyert el.
Pillérek: 1.
Kiszámíthatóság: az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével hosszú távra
kiszámítható
gazdasági
környezet
kialakítása
a
kis-
és
középvállalkozások számára. 2.
Versenyképesség és teljesítménynövelés: a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, támogatása.
3.
Gyorsuló alkalmazkodás: a kis- és középvállalkozások felkészítése az európai uniós csatlakozásra, általános és szakmai ismeretek átadása.
4.
Esélyteremtés: a hátrányos helyzetben lévı vagy hátrányos térségben mőködı vállalkozások felzárkóztatása, egyenlı esélyek biztosítása.
5.
Európai uniós pályázatok: a kis- és középvállalkozások felkészítése az európai uniós támogatások igénybevételére.
2.2.3. Nemzeti Fejlesztési Terv [14]] A Nemzeti Fejlesztési Tervkeretén belül, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) költségvetési kerete a 2004-2006 közötti idıszakban több mint
154 milliárd forint volt, melybıl a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésétıl kezdve a kutatás-fejlesztésen keresztül a nagyobb beruházásokon át az információs társadalom fejlesztéséig nyílt lehetıség pályázatok megvalósítására Magyarországon.
A GVOP által meghirdetett kiírásokat jelentıs pályázói érdeklıdés kísérte, összesen több mint 21 ezer pályázat érkezett be a felhívásokra. Ezek együttvéve a keret kétszeresének megfelelı összeget, 350 milliárd forintnyi támogatási igényt jelentettek. Az Irányító Hatóság 9162 pályázatot támogatott döntésével, a megítélt támogatás összege több mint 162 milliárd forintot volt. Szerzıdést 9140 pályázóval kötöttek. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a 8. ábra szerinti megoszlásban részesültek az egyes régiók az uniós forrásokból. Megítélt támogatások megoszlása, régiók szerint
7%
ÉszakMagyarország
10%
11%
KözépMagyarország Dél-Alföld
12%
Nyugat-Dunántúl
37%
Észak-Alföld
8% Közép-Dunántúl
15% Dél-Dunántúl
8 . ábra: Megítélt támogatások megoszlása, régiók szerint Forrás: [14] alapján, saját szerkesztés A GVOP gazdasági növekedéshez történı hozzájárulása és a foglalkoztatási célja egyaránt több mint háromszorosa a kitőzött célértéknek. Nemzetgazdasági szinten 2004-2006 között a hazai össztermék, folyó áron több, mint háromezer milliárd forinttal bıvült Ebbıl a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program hatására
bekövetkezett változás 290 milliárd forint, vagyis az összes növekmény csaknem tíz százaléka.
A GVOP a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság emelése terén is túlteljesítette a kitőzött célokat. Csak ez az operatív program mintegy 290 milliárd forinttal növelte 2004 és 2006 között az ország gazdasági teljesítményét, és több mint 21 ezer új munkahely létrehozásához és 62 ezer munkahely megırzéséhez járult hozzá.
A 2000 évi elsı – támogatásból alapított szervezetek után – a hazai klaszterszervezıdés új hullámát 2006-ban érte el, háttérben azokkal a kormányzati támogatásokkal, melyek nélkül a klaszter menedzsment szervezetek kevésbé hatékonyan tudnának tevékenykedni. 2004-tıl a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképességi Operatív Programja támogatja a klaszterek létrejöttét. A magyar klaszterek még fejletlenek, az indulási fázisban tartanak.
A magyarországi klaszterszervezıdések és a nagyvállalatok régiónként 2. táblázat Régió KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
GKM pályázatán nyertes klaszterek (db) 3
Mőködı klaszterek (db) 3
250 fınél többet foglalkoztató vállalatok (db) 364
3 2 1 1
4 5 1 0
138 131 72 97
2 4 16
3 3 19
112 100 1014
Forrás: [26] alapján, saját szerkesztés Az 2. táblázat adataiból jól látszik, hogy 2002-2004 között, Nyugat-Dunántúlon már 5 mőködı klaszter volt, ezzel szemben Észak-Magyarországon még egy sem. A klaszterekben
rejlı
lehetıségek
felismerésével
és
a
támogatáspolitika
újragondolásának következtében, a fent látható alacsony számok, rövid idın belül
megsokszorozódtak, amely a dolgozatom további részeiben egyértelmően látható lesz.
2.2.4. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Az ÚMFT gazdaságfejlesztési prioritásán belül, a meghatározott fejlesztési pólusok programjának középpontjában a regionális klaszterek kialakítását, mőködését is támogatták,
amelynek
célja
egy
üzletág
vagy
iparág
nemzetközi
versenyképességének megerısítése (ÚMFT, 2007). Ezek hatásaként, hazánkban számos iparágban megindult a klaszterbe tömörülés, azonban e szervezıdések jelentıs része a pénzforrás miatt jött létre, és sokszor sajnos nem igazán töltik be a valós klaszterek területfejlesztési funkcióját.
A klaszter támogatási politika fı alkotóelemei közé tartozik az információs hálózatépítés, érdekképviselet ellátása, oktatás és képzés, valamint az innováció és mőszaki fejlesztés (például a cégekhez technológiai információk közvetítése, technológiai transzfer) ösztönzése. Fontos a közszféra és az intézmények, ügynökségek brókerként való mőködése a vállalati hálózatok segítésében és támogatási projektek kidolgozásában. [27]
Nélkülözhetetlen
ma
már az innovációs kapacitás
megléte, valamint a
tudásmenedzsment javítása interaktív tanulási folyamatok mentén haladva a tartós versenyelınyöket nyújtó speciális tudás létrehozása. Mindezek mellett a cégek közötti együttmőködés és az üzleti hálózatok fejlesztése elengedhetetlen.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül, a klaszterek három operatív program keretén belül igényelhetnek támogatást. Az egyes operatív programok támogatási keretét, valamint a ténylegesen megítélt támogatások összegének megoszlását a 9. ábra mutatja.
Az ábra adataiból jól látszik, hogy a legjelentısebb támogatási forrás a klaszterek szempontjából a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, amelynek keretösszege ötször magasabb összeget takar, mint a Regionális Operatív Programok keretén belül rendelkezésre álló forrás. Azonban érdemes megemlíteni a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett kiírásokat, melyek szintén megpályázhatók voltak klaszterek számára is. Klaszterfejlesztésre fordított támogatások megoszlása
120
105 mrd Ft 100
Támogatási keret (mrd Ft)
80
60
Megítélt támogatás (mrd Ft)
47 mrd Ft
40
20 mrd Ft
20
3 mrd Ft
5 mrd Ft 3 mrd Ft
0 GOP
ROP
TÁMOP
9. ábra: Klaszterfejlesztésre fordított támogatások megoszlása az ÚMFT Operatív Programjaiban Forrás: [27] alapján, saját szerkesztés
2.2.4.1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok összehasonlító elemzése
Az Operatív Programokban kifejtett alapelv szerint, azon mőveletek, melyek hatása helyi, illetve térségi jelentıségő, régiós kompetenciába sorolandók, míg a régión túlmutató, országos vagy nemzetközi hatáskörő mőveletek az ágazati – Gazdaságfejlesztési – Operatív Program kompetenciájába tartozzanak.
A beavatkozás célja szerint a GOP és az egyes ROP-ok gazdaságfejlesztési célú beavatkozásai az alábbi csoportokra bonthatók:
1.
Közvetlen
vállalkozásfejlesztés,
modernizáció
(visszatérítendı
pénzügyi
eszközökkel, ill. vissza nem térítendı támogatással). 2. Kutatás-fejlesztés és innováció (vállalati, ill. vállalat-egyetem-kutatóintézet együttmőködésben) ösztönzése. 3. Kutatási infrastruktúra és szolgáltatások (kutatási központok, részben az innovációs/technológiai parkok) fejlesztése. 4. Induló innovatív start-up vállalkozások támogatása (magvetı tıkével). 5.
Innovációs
hídképzı
intézmények
(innovációs/technológiai
parkok)
és
szolgáltatásaik (kapcsolódó tanácsadás, képzés) fejlesztése. 6. Gazdasági infrastruktúra (ipari park, logisztikai központ, inkubátorok) fejlesztése. 7. Hálózatosodást szolgáló szolgáltatásnyújtás, klaszter-menedzsment támogatása. 8. Egyéb vállalkozásokat érintı üzleti környezet (IKT, üzleti tanácsadás, információnyújtás) fejlesztése.
A GOP és a konvergencia célkitőzés alá tartozó regionális operatív programok (ROP) közötti lehatárolás szabályai, a 2. számú mellékletben szerepelnek. Gazdaságfejlesztési Operatív Program [15]
A fejlesztéspolitika egyik gerincét adó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében – az 5. prioritás nélkül – 882,5 milliárd forint európai uniós fejlesztési forráshoz juthatnak a pályázók – elsısorban a vállalkozások – a 2007 és 2013 közti idıszakban. Ezt egészítik ki többek között a KMOP keretében megjelenı GOP- tükörpályázatok, illetve a regionális operatív programok keretében az üzleti infrastruktúra fejlesztésére – ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztésére, barnamezıs területek revitalizációjára, telephelyfejlesztésre –, klaszterek, beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzésére, továbbá a régiók innovációs potenciáljának fejlesztésére meghirdetett pályázatok.
E programok általános célja, hogy néhány éven belül Magyarországon egy megerısödött, a modern kor kihívásaihoz és a nemzetközi környezethez sikerrel alkalmazkodó vállalkozói világ jöjjön létre, mely eredményeivel az egész ország gazdasági teljesítményét „magával húzza”.
A GOP-ban 2009 végéig 57 pályázati konstrukció jelent meg, összesen 371 milliárd forint kerettel. Ez a teljes – idıközben megemelt - forráskeret 54 százaléka, és nem tartalmazza a pénzügyi eszközök prioritás forrásait. A regisztrált projektek száma 2009 végén 11.074 darab volt, ezek támogatási igénye elérte a 387 milliárd forintot. 2009 decemberére 7.482 projekt rendelkezett pozitív támogatói döntéssel, a számukra megítélt támogatás összege 250 milliárd forintot tett ki, ami az eredeti teljes keret 43, illetve a forrásátcsoportosítás utáni, megemelt keret 36 százaléka.
A támogatott pályázók közül 6.406 esetben már aláírták a támogatási szerzıdést, 201 milliárd forint összértékben. A GOP eddigi ki- fizetéseinek köszönhetıen, a pénzügyi eszközökkel együtt mintegy 88 milliárd többletforrás jutott el a gazdaságba. A támogatott kört tekintve elmondható, hogy a nyertesek 80 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. Fontos eredmény a regionális különbségek mérséklésében, hogy az ország keleti régióinak dominanciája jellemzı mind a forráslekötésben, mind a beruházások méretét tekintve, s a megítélt támogatások egyötöde a 33 leghátrányosabb helyzető kistérségben talált gazdára.
Regionális Operatív Programok (ROP)
A regionális operatív programokból gazdaságfejlesztési támogatásban részesített vállalkozások eddig közvetlenül 11.780 munkahely megteremtését és a többéves fenntartási idıszak alatti megtartását vállalták. A regionális operatív programok keretében 2007 és 2013 között az üzleti infrastruktúra fejlesztésére – azon belül is ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztése, barnamezıs területek revitalizációja, telephelyfejlesztés –, klaszterek, beszállítói hálózatok kialakulásának
ösztönzésére, továbbá a régiók innovációs potenciáljának fejlesztésére nyílt támogatási lehetıség. Az ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztését, a barnamezıs területek revitalizációját célzó pályázati felhívások a 2007–2009 közötti idıszakban minden évben megjelentek, s 2009 végéig összesen 162 projekt kapott e célra összesen 42,5 milliárd forint európai uniós támogatást.
A ROP-ok keretében meghirdetetett klaszterfejlesztési kiírásokra benyújtott pályázatok megoszlása régiónként 3. táblázat Beérkezett Rendelkezésre Igényelt Megítélt Induló Fejlıdı pályázatok álló forrás támogatás támogatás (db) (db) (mFt) (db) (mFt) (mFt) ÉszakMagyarország KözépMagyarország Dél-Alföld NyugatDunántúl Észak-Alföld KözépDunántúl Dél-Dunántúl Összesen
36
32
4
1403
1344
968
38 37
30 27
8 10
1130 590
1212 1025
638 530
23 20
21 16
2 4
814 800
636 795
289 439
15 12
11 7
4 5
750 700
485 504
260 157
181
144
37
6187
6001
3281
Forrás: [15] alapján, saját szerkesztés A klaszterek létrehozását, fejlesztését célzó regionális pályázati felhívás 2008-ban jelent meg. A pályázat keretében 79 induló és 21 fejlıdı klaszter részesült összesen 3,34 milliárd forint támogatásban. E konstrukció keretében a kifizetések összege 2009 végére már meghaladta az egymilliárd forintot.
A Regionális Operatív Programok keretén belül benyújtott pályázatok megoszlását országosan, összesen, a 10. számú ábra mutatja:
Benyújtott pályázatok megoszlása, a ROP keretén belül 79db Projektek (db) Megítélt támogatás (mrd Ft)
48 db
21 db
rd 2m Induló
Ft 1, Fejlıdı
Ft rd m 3
9,5
t dF r m
Akkreditált
10. ábra: Benyújtott pályázatok megoszlása 2009-ben, a ROP keretén belül Forrás: [16] alapján, saját szerkesztés
A ROP-ok klaszter-pályázataiban 79 induló klaszter részesült támogatásban, összesen 2 milliárd Ft értékben, valamint 21 fejlıdı klaszter részesült támogatásban, összesen 1,3 milliárd Ft értékben.
A nyertes pályázatok iparági megoszlását a 11. ábra szemlélteti, amelybıl egyértelmően látszik, hogy döntı többségben az info-kommunikációs technológiafejlesztésben tevékenykedı klaszterek, a gépipari és autóipari, valamint az energetikai klaszterek pályázatai kerültek ki nyertesként.
Nyertes pályázatok iparági megoszlása a ROP-ok klaszterpályázataiban (db)
Mezıgazdaság
1 1
Anyagtudom ány
1
Porcelán és kerám ia ipar
Fa- és bútoripar
3
Mőanyagipar
3
Oktatás Egészségipar
4 5
Logisztika
6
Élelm iszeripar
6 7
Építıipar Turizm us
8
Üzleti szolgáltatás
8 11
Környezetipar
Gépipar/autóipar
12 12
Energetika
12
Infokom m unikációs technológia
11. ábra: Nyertes pályázatok iparági megoszlása a ROP-ok klaszter-pályázataiban Forrás: [16] alapján, saját szerkesztés 2.2.4.2. Innovációs klaszterek támogatása az ÚMFT-ben [17]] A Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében elıirányzott intézkedés célja, a fejlesztési/versenyképességi pólus ÚMFT zászlóshajó programhoz kapcsolódóan akkreditált innovációs pólus klaszterek létrehozása és „nemzetközileg is láthatóvá” fejlesztése, elsısorban a meglevı K+F+I együttmőködések és szolgáltató infrastruktúra (az innovációs és technológiai parkok) bázisán.
Az intézkedés az innovációs klaszterek akkreditációra való felkészítése érdekében közvetlenül is hozzájárul az induló innovációs együttmőködések hálózati menedzsmentjének fejlesztéséhez. Ezen túlmenıen azonban az intézkedés segíti
olyan (térben is) koncentrált, üzleti alapon mőködı innovációs és technológiai parkok (kutatási és innovációs szolgáltató és kompetenciaközpontok) kialakítását, amelyek a klasztertagok, illetve az adott ágazatba tartozó valamennyi vállalkozás számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani, illetve
megfelelı
kutatási
és
IKT
infrastruktúrát,
kompetenciaközpontot,
technológiai inkubátort és platformot is létrehoznak az együttmőködı kkv-k kutatási tevékenységének segítésére.
A meglévı, vagy indokolt esetben újonnan létesítendı, a kutatási és innovációs szolgáltatási tevékenységeknek, valamint az innovatív vállalkozásoknak fizikailag is helyet adó innovációs és technológiai parkok magas színvonalú klaszter támogató tevékenységéhez szükséges megfelelı eszközpark, szolgáltatási kör és kutatási, illetve innovációs menedzser szakembergárda biztosítása.
Az így kialakított innovációs és technológiai parkok jelentısen hozzájárulhatnak nemcsak a kutatásra specializálódott vagy adott ágazatban tevékenykedı innovatív vállalkozások fejlıdéséhez, hanem az innovatív ötletek generálásához és megvalósításához; az induló cégek inkubációjához; a K+F+I együttmőködések és klaszterek mélyüléséhez; valamint közvetve a pólusvárosokban található egyetemek külsı kapcsolatainak és K+F kapacitásának fejlıdéséhez Intézkedés célcsoportja: Közvetlenül az innovációs klaszterekhez kapcsolódóan gazdasági társaság formában mőködı innovációs szolgáltató központok és technológiai parkok, illetve a klaszter menedzsmentjét ellátó szervezetek.
Eddig tizennyolc klaszter szerzett „akkreditált innovációs klaszter” címet. A 12. számú ábrából is jól látható, hogy a legtöbb akkreditált klaszter a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régióhoz köthetı.
12. ábra: Akkreditált innovációs klaszterek Magyarországon, 2009-ben Forrás: [18]
A legtöbb akkreditált klaszter az egészségiparban és az informatika területén, míg a környezetipar területén 3 akkreditált klaszter mőködik. Akkreditált innovációs klaszterek iparági megoszlása 2009-ben 1 2
Egészségipar 8
3
Informatika Környezetipar Csomagolástechnika Építıipar/Energia
4
1 3. ábra: Akkreditált innovációs klaszterek iparági megoszlása 2009-ben Forrás: [18] alapján, saját szerkesztés
2.2.5. Új Széchenyi Terv (ÚSZT)
A 2011. január 14-i ünnepélyes bejelentést követıen indul útjára az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amely egy 10 évre elıretekintı gazdaságfejlesztési program. Az ÚSZT vitairata jelölte ki a gazdaság fejlesztésének fı kitörési pontjait, melyekhez igazodva, 2011. január 17-én olyan pályázati rendszer indul útjára, amelyben a jól mőködı konstrukciók megerısítése mellett újak is megjelennek. A 79 darab új kiírásra, a pályázók 2011. március 1-jétıl nyújthatják be projektötleteiket.
Elsı körben, 2011. január 17-tıl lehet pályázni egyes vállalkozás- és közlekedésfejlesztés, valamint foglalkoztatás területén induló konstrukciókra. Ezt követıen 2011. március 1-jétıl lesz lehetıség vállalkozás-, zöldgazdaság-, közlekedésfejlesztés, valamint foglalkoztatás, egészségipar, és tudomány-innováció területén uniós támogatásra pályázni.
A gazdaság dinamizálásának sikeres útja a szereplık szövetkezésének elısegítése. Ennek egyik korszerő formája a klaszterek támogatása. A sikeres klaszterek organikusan fejlıdı hálózatok, amelyeknek egyik legnagyobb versenyelınye, hogy folyamatosan, rugalmasan és tudatosan képesek alkalmazkodni piaci környezetük változásaihoz. Magyarországon többfajta sikeres klaszter mőködik: van, amelyik kizárólag kis- és középvállalkozások (kkv-k) együttmőködésén alapul, és van olyan, ahol az egyetem, a multinacionális cég és a kkv is megtalálja a számítását.
2.3. Az ÉMOP-1.2.1-2008 számú konstrukció Az Észak-magyarországi Operatív Program ÉMOP–2008-1.2.1. konstrukciószámú, „Regionális
jelentıségő
klaszterek
közös
beruházásainak
támogatása,
szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése” címő pályázati felhívás alapvetı céljai, hogy: • Elımozdítsa a vállalkozások, oktatási és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplık közötti, iparági klaszter formában megvalósuló
együttmőködést. Ezen belül különösen lehetıséget biztosítson a régió kulcságazataiban
mőködı
klaszterek
versenyképességének
jelentıs
növelésére, egyúttal különbséget téve, a: o húzóágazati, szoros együttmőködést felmutató klaszterek („fejlıdı klaszterek).”), o a
még
kialakulóban
lévı
stratégiaivá
fejlıdı
klaszter
kezdeményezések, illetve nem húzóágazatban, de lokális fejlıdési csomópontokban már mőködı vállalati hálózatok között („induló klaszterek”); • a térség felsıoktatási intézményei és a klaszter tagjai között egy partneri viszonyon alapuló, hálózati szervezıdéső együttmőködés jöjjön létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplıinek igényeit és helyi válaszokat ad a gazdaság kihívásaira; • fejlıdjön és bıvüljön a klaszterek szolgáltatási palettája, megteremtıdjön az összhang a közös szolgáltatások kínálata és kereslete között; • hozzájárul a pólus programban definiált akkreditációs követelmények teljesítéséhez szükséges továbbfejlıdésre, a magas hozzáadott értékő, exportorientált, innovatív tevékenységet folytató klaszter kezdeményezések és klaszterek számára; • erısítse a hálózatos és a klaszter együttmőködések menedzsment szervezeteinek létrehozását a támogatott projektek keretében; • közös beruházások elımozdítása, amelyek az adott klaszter tagjainak versenyképességének növelését elısegítik.
Az ÉMOP-1.2.1-2008 számú konstrukció életre hívásának okai
1. A régióban problémát jelent, hogy a vállalkozások és egyéb szervezetek (pl.: kutatóintézetek, érdekvédelmi szervezetek) között kevés a valós, piaci alapú és sikeres együttmőködés, továbbá a gazdasági szervezetek hálózatokba szervezıdése sem jelentıs. 2. A prioritástengely kiemelt célja, hogy a régió jövedelemtermelı képességét javítsa. A fejlett gazdaságokban a növekedéshez jelentısen hozzájárulnak a vállalkozói és egyéb kapcsolódó szervezetek által alkotott együttmőködések, elsısorban hálózatok és klaszterek formájában. 3. A klaszterek, hálózatok alakításának ösztönzésével eredményesen javítható a kis és közepes vállalkozások versenyképessége, nemzetközi piacokra való kijutásának feltétele. 4. A konstrukció az Új Magyarország Fejlesztési Terv pólus programjának vállalkozásfejlesztési továbbfejlıdését,
pillérének
innovációs
része,
elısegíti
tevékenységének
a és
hazai
klaszterek
nemzetközi
piaci
jelenlétének növelését.
A pályázati felhívás az alábbi területeken mőködı klaszterek fejlıdését segíti elı: • Mechatronika • Nanotechnológia • Környezetipar • Vegyipar • Megújuló energiaforrások használata • Turizmus • IT • Élelmiszerbiztonság A klaszterek tevékenységének és céljainak, elsısorban az innovatív fejlesztéseket és együttmőködéseket kell szolgálniuk.
A
megvalósuló
projektek
során
kötelezettségekkel kell számolniuk:
a
pályázóknak,
az
alábbi
fenntartási
1. A projektgazdának, valamint konzorcium esetén a tagoknak vállalni kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az 1083/2006 EK rendelet, valamint regionális beruházás esetén az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra
meghatározott
elıirányzatok
felhasználásának
állami
támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 10. §-ának (5) bekezdése szerint a projekt fizikai befejezését követi 3. év (illetve nem KKV esetében 5. év) végéig az adott régióban fenntartja és üzemelteti.
2. A támogatás által megvalósított fejlesztés eredménye a fenntartási kötelezettség fennállása alatt, a Támogató elızetes jóváhagyása nélkül nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, nem adható bérbe.
A
konstrukció
keretében
releváns
kötelezı
vagy választható,
indikátorokat tartalmazó táblázat, a 3. mellékletben található.
lehetséges
3. Az Észak- Magyarországi Autóipari Klaszter A cégek versenyképessége, sikere egyre inkább az ıket körülvevı környezet minıségétıl is függ. Ezért is kapnak egyre nagyobb szerepet, a mai gazdaság motorjának is számító, térben koncentrálódó vállalkozási hálózatok, a regionális klaszterek,
melyek
a
földrajzi
közelség
elınyeit
kihasználó,
egymással
együttmőködı vállalkozásokból, illetve ezek beszállítóiból és az egyéb kapcsolódó szolgáltatókból állnak. Ezen speciális hálózatnak egy kibontakozó félben lévı regionális példája a NOHAC – Észak-magyarországi Autóipari Klaszter, melyet Közép-Európában jelenlevı és a földrajzi közelségbe települı autógyárak potenciális igényei ihlettek, ahol az innovatív lehetıségek és szolgáltatások kialakítása a közeljövı feladata.
Dolgozatom harmadik fejezetének célja bemutatni a NOHAC megalakulásának körülményeit, céljait, valamint a lényeges hatások és fejlıdési tendenciák vizsgálatát elvégezni.
3.1. Észak-magyarországi Autóipari Klaszter (NOHAC) Az Észak-magyarországi régió –ezen belül elsısorban Borsod- Abaúj- Zemplén megye- egy alapvetıen ipari profilú, hagyományosan a vasas szakmához kötıdı térség, amely a vaskohászat és a szénbányászat válsága következtében jelentıs szerkezetváltásra kényszerült. Másrészrıl a vegyipari alapanyag-gyártásban és az erre épülı mőanyag- feldolgozásban meg tudta tartani vezetı szerepét, amit az ágazati konszolidációnak és a világpiaci helyzet alakulásának köszönhet.
A gépiparban- néhány multinacionális cég megjelenése következtében- jelentıs profilváltás következett be, a nehéz- gépgyártás helyett elıtérbe kerültek a mechatronika
és
elektronika
együttes
alkalmazását
jelentı
mechatronikai
tevékenységek. Míg e téren a vezetı szerep a külföldi tulajdonú nagyvállalatoké, számos helyi kis és középvállalkozás talált és találhat piacot beszállítóként. Ehhez
viszont nagyon szigorú minıséget, szállítási fegyelmet és folyamatos fejlesztést kell biztosítani.
Bár Észak- Magyarországot elkerülték a nagy autóipari befektetı cégek, amelyek éppen ezt a beszállítói kört vonzhatnák, a dunántúli autógyárak mellett a szomszédos Szlovákia három autógyára, valamint a Kecskemétre települı Mercedes jó lehetıséget kínál a cégek számára.
Észak- Magyarország gazdasági szerkezetében a vegyipar és a gépipar súlya a legnagyobb. A vegyiparban a két óriáscég (Borsodchem és TVK) alapanyagot állít elı, aminek feldolgozására számos kis és középvállalkozás szervezıdött. A gépipari nagyvállalatok ezzel ellentétben olyan termékeket gyártanak, amelyekhez számos részegység, alkatrész szükséges- fémbıl, mőanyagból-, amelyhez számos cég kéri a kamara segítségét a beszállítók megtalálásához.
A Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ és a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2006 elején közös projektet indított, melynek elsıdleges célja, hogy az észak-magyarországi régióban mőködı kis- és középvállalkozások klaszter szintő szervezıdését hozza létre. A szervezıdés alapja az
autóipari
értéklánc
mentén
a
beszállítók
hálózatba
tömörítése,
és
versenyképességének javítása. A szervezet az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter (North Hungarian Automotive Cluster – NOHAC) nevet kapta.
Az Észak-magyarországi Autóipari és Mechatronikai Beszállítói Klaszter alapító okiratát aláíró alapító tagok: • Remy Automotive Hungary Kft., • ZF Hungária Kft., • Delphy Calsonis Magyarország Kft., • Technoplast McD Kft., • Miskolci Egyetem,
• Borsod- Abaúj- Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara, • Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara, • Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara, • Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ. Alapításkor a klasztertagok száma 28 volt. Ezt követıen 24 vállalkozás és egy K+F szervezet, a Bay- Logi lépett a klaszterbe.
A NOHAC három TIER 1-es beszállító, a BOKIK és az ImKKK részvételével, valamint a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) támogatásával alakult, azzal a céllal, hogy az Észak -Magyarországi térség autóipari beszállító cégeinek társulása révén növelje azok versenyképességét, innovációs és jövedelemtermelı képességét, s így közelebb hozza tagjait az európai autógyártáshoz és az európai autógyártást partnereihez. 2007 és 2008 folyamán számos további cég csatlakozott a NOHAChoz, mely mára 50 tagot számlál. A tagok többsége fém- és mőanyag megmunkáló cég, de találunk köztük tervezıirodákat, tanúsítással és szolgáltatásokkal foglalkozó cégeket is. A NOHAC tagvállalatai ma 5 ezer fıt foglalkoztatnak, és kb. 100 Milliárd Ft/400 Millió Euro forgalmat bonyolítanak le évente, s többségük TIER 2 és TIER 3-as beszállító. A gyártó cégek nagy része rendelkezik ISO 9001 és TS 16949-es akkreditációval.
A klaszter megalakulását a Baross Gábor program támogatta, mely támogatás az alapító okirat aláírásával zárult. 2007-tıl a klaszter semmilyen támogatásban nem részesült, minden programot a BOKIK finanszírozott. A programok és fejlesztések számát, így a BOKIK anyagi lehetıségei korlátozták. Az alapítástól kezdıdı idıszak alatt további 54 vállalat csatlakozott a klaszterhez, melynek elıfeltétele a klaszter folyamatos és aktív mőködése volt. A klaszternek 2008-ban, pályázat útján sikerült
elnyernie
meghirdetett,
az
Észak-Magyarországi
ÉMOP-2008-1.2.1.
Operatív
konstrukciószámú,
Program
Regionális
keretében jelentıségő
klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és
fejlesztése címő kiírást, amelynek keretében 49 millió forint összegő, vissza nem térítendı támogatásban részesült.
A projekt során, az elnyert támogatás révén, az együttmőködések rendszerességét és infrastrukturális hátterét kívánja a klaszter megteremteni. Emellett tanulmányok, piackutatások segítségével kívánja elıkészíteni és megalapozni a klaszter további mőködésének lehetıségét.
További célkitőzések: • a klaszter akkreditációját megvalósítsa, valamint • az alkalmazott kutatások számának emelkedése, • tagvállalatok árbevételének és export- árbevételének növekedése, • diplomás munkahelyek számának emelése, • a gazdaság igényeihez alkalmazkodó szakképzési és felsıoktatási modell létrehozása, • vállalkozások együttes piaci fellépésének elısegítése, támogatása, amely nemzetközileg is látható méreteket ölt, • a régió GDP- jének növelése, • fizetıképes kereslet növekedése mind a vállalatok, mind pedig a lakosság körében, • foglalkoztatottság javítása. A NOHAC arra szervezıdött, hogy elsısorban a magyarországi és a szlovákiai autógyárak, valamint mechatronikai vállalatok számára minél több beszállítói kapcsolatot hívjon életre, és ezáltal egyre több KKV erısödjön meg, egyre több munkahely jöjjön létre a régióban.
A klaszter együttmőködı vállalkozásainak közös pontja, hogy beszállítói lehetnek a jelenlegi és a szomszédos országokba települı szlovákiai és lengyelországi autógyáraknak.
A klaszternek alapvetı feladata, hogy a közösen végzett innovációk, a piaci igényekhez igazodó képzés, a hálózaton belüli közvetlen és célzott információáramlás révén csökkentse a tranzakciós költségeket, ezáltal pedig növelje a térség vállalkozásainak versenyképességét. Mára innováció nélkül szinte lehetetlen a piacon maradni, oda betörni pedig egyenesen lehetetlen. A cél megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, valamint növelni a multinacionális cégekhez történı beszállítói képességet. A klaszter létrehozását az indokolja, hogy napjainkban egy termék vagy szolgáltatás versenyképességét már nemcsak a terméket vagy szolgáltatást elıállító vállalat versenyképessége, hanem a vállalat mögött álló teljes ellátási lánc, azaz a vállalatok hálózata is egyre erısebben befolyásolja.
A vállalatok aktivitásának erısödése, és a stratégiai szövetségben kooperáló cégek a régióban fejlıdést indukálnak, mint például a know-how- és technológiatranszfer felerısödése, az innovatív és kooperációra alkalmas környezet kialakulása, a nemzetközi, illetve lokális versenyképesség növekedése, az erıforrások hatékony felhasználása, az alkalmazkodóképesség és jövedelmezıség javítása, vagy a már elızıekben is említett munkanélküliség csökkenése. A kis- és középvállalatok számára ezek a klaszter által nyújtott elınyök mind-mind szükségesek a hosszú távú talpon maradáshoz a felerısödött globális versenyben.
A
NOHAC
célja,
hogy
más
klaszterek,
valamint
a
tudományos
és
kereskedelemfejlesztési intézmények támogatásával elısegítse a tagvállalatok együttmőködését, az információk cseréjét, az innovációs tevékenységet, a legjobb megoldások átvételét, közös beruházások megvalósítását, s ily módón növelje a kkv-k versenyképességét és elısegítse új autóipari vállalkozások letelepedését a régióban.
3.2. Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) versus Észak-magyarországi Autóipari Klaszter (NOHAC) [19]]
A NOHAC létrehozása során jó példaként szolgált (szakmai segítséget nyújtott) a Nyugat-magyarországon már több mint 7 éve mőködı PANAC (Pannon Autóipari Klaszter). A PANAC a körzetébe levı OEM-ekre épített. Alapítói között tudhatta a gyıri Audit, az esztergomi székhelyő Magyar Suzuki Rt.-t, illetve a RABA-t és az Opel Magyarországi gyárát is. Ezen autógyárak beszállítói hálózata jó alapot adott a klaszter létrehozásának, és látványos a beszállítók földrajzi koncentrációja is. Néhány beszállító közvetlen kapcsolatban áll ezen összeszerelı üzemekkel, teljesítve az autóipar igen magas követelményrendszerét, míg mások közvetett beszállítóként részesei a láncnak. A régió fejlıdését elısegítette a kiváló logisztikai háttér (autópálya, vasútvonal) is.
A NOHAC az ország némiképpen eltérı fejlettségi szintjének megfelelıen kívánja a régió cégeit az autóipari beszállítás felé segíteni. Míg az ország nyugati felében OEM- ek alkotják a fejlıdés motorját, addig az Észak-magyarországi régióban elsısorban TIR1-es és többedkörös beszállítók képezik a térség hajtóerejét. A fı cél ezen alapítók mellett az autóipari beszállításra alkalmas csatlakozó tagok segítése, illetve azon cégek fejlesztési potenciáljának támogatása, melyek jelenleg még nem alkalmasak, de némi fejlesztéssel, minıségbiztosítás kiépítésével, beruházásokkal azzá tehetık. Ezen csatlakozó vállalatok körének legfıbb jellemzı a megújulási fejlıdési igény, valamint egy alapvetı minıségi és kapacitásbeli szint. Ebben különbözik a két klaszter alapvetı és regionális sajátosságaiból adódó feladata.
Jelenleg Magyarországon három OEM, a SUZUKI, a GM, és az AUDI rendelkezik összeszerelı, vagy motorgyártó kapacitással, továbbá 2011-ben a Mercedes indítja el gyártósorát Kelet –Magyarországon, Kecskeméten.
Mára Közép-Kelet Európa vált az autógyártás központjává, gyakorlatilag az összes jelentıs európai és távol-keleti gyártó rendelkezik gyártóbázissal a régióban. A gyártóknak érdekük, hogy az alkatrészek, helyi, vagy közeli beszállítóktól érkezzenek, így a régió cégeinek, s így a NOHAC partnereinek is jó esélyei vannak, hogy beszállítói pozíciót szerezzenek, illetve a meglévıket tovább erısítsék.
3.3. A NOHAC szolgáltatási listájának kialakítási szempontjai A klaszter sikeres mőködésének elıfeltétele, hogy a klaszter segítségével a vállalkozások képesek legyenek eredményes beszállítóvá válni, az ahhoz szükséges beruházásaikat megvalósítani. Itt egyértelmően arról van szó, hogy a napjainkra 150- 300 millió Ft-os forgalmat elért vállalkozásokat képessé tenni forgalmuk további növelésére, néhány éven belül az 1 milliárd forintos, illetve afeletti bevétel elérésére.
Ugyanis
ezen
méretnagyságnál
lehet
a
sikeres
beszállítónak
alkalmazkodni az integrátor cégek elvárásaihoz, a további beszállításokat lehetıvé tevı, adott esetben akár néhány 100 millió forintot is elérı beruházások finanszírozására.
Hazai kutatások szerint ugyanis a jelenlegi helyzetben csupán kisebb jelentıségő, kisebb sorozatokat igénylı, magas élımunka hányadot tartalmazó, kevésbé bonyolult
termékek
gyártása
esetén
versenyképesek
a
hazai
kis-
és
középvállalkozások. Az igényesebb, nagyobb sorozatban is gyártható alkatrészek elıállításához ugyanis a körvonalazott vállalkozói körben hiányzik az évi 50-100 millió forintos beruházásokhoz szükséges forrás.
Ha állami segítségnyújtással ezt a hiányzó tıkét megkaphatnák, illetve a menedzsment, piaci, informatikai, minıségügyi képességeik egyidejő fejlesztésével hatékonyan abszolválni tudnák a (potenciális) beszállító kis- és középvállalkozások, úgy azok – egy szinttel feljebb lépve a beszállítói piramisban – megbízásaikkal hozzá tudnának járulni a hozzájuk hasonló vállalkozások fejlıdéséhez.
A NOHAC fı feladatai • Üzleti kapcsolatépítés partnerek között • Konzultáció, javaslatok megfogalmazása • Üzleti információk továbbítása • Pénzügyi források keresése
• Logisztikai szolgáltatások nyújtása • B2B kapcsolatok felépítése • Üzleti konzultáció • Kutatási fejlesztési háttér biztosítása • Marketing aktivitás segítése • Rendezvények szervezése • Menedzsment konzultáció • Emberi erıforrás problémák kezelése • Oktatás, tréningek Az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter további célkitőzései: • a régióban mőködı cégek magasabb szintő együttmőködését és közös projektek megvalósítását, • az autóipari beszállítás területén tevékenykedı cégek hatékonyabb hálózatos együttmőködését, • új beszállítói kapcsolatok kialakulását, • új beszállítói piacok elérését, • külföldi autóipari vállalkozások letelepedését a régióban, • a régió tudatos és szisztematikus fejlesztését az autóiparban versenyképes cégek „helyzetbe hozásával”, •
az elméleti tudásbázisokban felhalmozott ismeretek gyakorlati területeken való hasznosítását, illetve a kutatóközpontok, gazdaságfejlesztési központok és a vállalatok együttmőködését, a térségi vállalkozások innovációs tevékenységének erısödését,
• hatékonyságfejlesztés a termelésben, • üzleti rendezvények szervezése, nemzetközi és hazai cégképviselet, kooperációk, • információcsere és partnerközvetítés, biztos kapcsolati háttér, elismertség és elfogadottság, konferenciák, tréning programok szervezése, jövı-orientált menedzsment technikák bemutatása a partnerek számára.
Ezen tevékenységek az elkövetkezendı idıszak kidolgozandó feladatai, a mőködéshez
szükséges
források
és
kapcsoltok
feltárásával
egyetemben.
Mindemellett a NOHAC hídképzı szerepet is be kíván tölteni a térség tudományos központjai, gazdaság- és kereskedelemfejlesztı szervezetei és a gazdaság különbözı területein mőködı vállalkozások között, hatékonyan szervezve és koordinálva az ezzel kapcsolatos feladatokat.
3.4. A klaszteresedési folyamatot elısegítı tényezık A legnagyobb autógyártóktól és a globális alkatrészgyártóktól kezdve a kisebb egyegy speciális tevékenységre szakosodott vállalkozásokig az iparág teljes vertikuma megtalálható. Az autóipari klaszternek jelentıs bázisát adják a letelepedett külföldi vállalkozások mellett a hazai cégek, melyek száma, ha a közvetlenül az iparágban tevékenykedık mellett a háttériparhoz tartozó vállalkozásokat, illetve a különbözı szolgáltatásokat nyújtó cégeket is belevesszük több százra tehetı. Különösen a szolgáltatások tekintetében már jelenleg is kiterjedt kapcsolatrendszer jellemzi, míg a beszállításban – elsısorban a technológiai fejlesztésektıl függı minısítések hiányának köszönhetıen – még jelentıs fejlıdésre van kilátás. A hazai kis- és középvállalkozások technológiai szintjének felmérésére, a szükséges fejlesztési hiányosságok feltárására, valamint azok felszámolására már több kezdeményezés történt.
A magasabb hozzáadott érték elérésre érdekében, a folyamatos innováció és K+F tevékenység stimulálásában rendkívül fontos szerepet játszhatnak a magas és széleskörő szellemi kapacitások koncentráló felsıoktatási (különösen egyetemi) és kutató intézetek.
3.5. Az autóipari klaszter fejlıdését hátráltató tényezık
A klaszter fejlıdése szempontjából, az együttmőködési kapcsolatok kialakulásában meghatározó tényezı a hazai kis- és középvállalkozások tıkehiánya, amely hátráltatja azokat a technológiai fejlesztéseket, amelyek elengedhetetlenek a megfelelı
–
külföldi
megrendelésekhez
elengedhetetlen
–
minısítések
megszerzéséhez. Ennek következtében a beszállító kapcsolatok bıvülése csak korlátozott lehetıségekkel rendelkezik rövidtávon.
Nem megfelelı a hazai szakképzési rendszer, amely általános problémaként értékelhetı. Ezért is jellemzı, hogy a cégek egy része valamilyen módon megpróbál bekapcsolódni a szakképzésbe is, vagy gyakorlati képzési hely biztosításával, vagy gépek, berendezések oktatási célra történı átadásával. Új képzési program kidolgozásában való részvétellel és annak beindításával. A hazai vállalkozásoknál egyértelmően a képzésre és a technológiai fejlesztésre kell a hangsúlyt fektetni.
A külföldi cégeket illetıen ugyancsak hátrányos, hogy a magyarországi leányvállalatok általában igen alacsony döntési kompetenciával rendelkeznek stratégiai kérdésekben, ami a gazdaságának bizonyos fokú függıségét eredményezi. Elsısorban a termelési, logisztikai és minıségüggyel kapcsolatos tevékenységek kerültek hazánkba, míg a beszerzéshez, a fejlesztéshez, vagy az értékesítéshez tartozó döntési kompetencia hiánya jelentıs mértékben korlátozza tevékenységüket.
4. Az autóipari klaszter fejlıdésének elemzése az ÉMOP -2008-1.2.1 konstrukciószámú pályázat hatására Dolgozatom negyedik fejezetének fı célkitőzése, hogy a NOHAC ÉMOP-20081.2.1. pályázatában elvállalt tevékenységekre és célokra vonatkozóan olyan elemzést végezzek el, mely segítségével kiértékelhetı legyen a klaszter eddigi tevékenysége, valamint iránymutatást adjak a még elvégzendı feladatok tekintetében.
4.1. A NOHAC megvalósítandó céljai A NOHAC, fejlıdı klaszter kategóriában, 2009. január 6-án nyújtotta be pályázatát az Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. A pályázat szakmai értékelésekor, a 4. számú mellékletben található kiválasztási kritériumok voltak meghatározóak.
Az Észak- Magyarországi Operatív Program keretében, a NOHAC konkrét célkitőzéseit az alábbiak szerint fogalmazta meg: • klasztertagok létszámának növelése 62 tagra, • évente legalább egy képzési kurzus megvalósítása, • évente három kiállítás- vásáron történı részvétel, • interaktív honlap és intranet kialakítása, • legalább három olyan innovációs projekt kialakítása, amelyben legalább 4-4 klasztertag részt vesz, • a klasztertagok tevékenységéhez kapcsolódó piackutatás (mechatronika, mőanyag-feldolgozás) és marketingstratégia kialakítása, • a klaszter közös beruházásának elıkészítése, • megvalósított közös projektek száma 15, • a klaszter akkreditációja, • a klaszter továbbfejlesztése a szlovákiai vállalkozások irányába.
A klaszter, pályázatában kiemelten hat téma köré csoportosítva, a következı szolgáltatásokat, feladatokat jelölte meg, melyeket a projekt során végre kíván hajtani:
1. Kutatás-fejlesztés, minıség A klasztertagok számára innovációs klubbot kíván a klaszter létrehozni, melynek keretében kihelyezett programok kerülnek megszervezésre a Miskolci Egyetem, Bay- Logi, Bay- Nano intézetekben, kutatóhelyeken, ahol a klasztertagok megismerhetik a rendelkezésre álló laboratóriumokat, felszereléseket, mőszereket, valamint a kapcsolódó kutatási témákat és eredményeket. Ugyanígy, a klasztertagok cégeinél is megrendezésre kerülnek nyílt innovációs napok, ahol a kutatók megjelenésére számít a klaszter. Így olyan személyes kapcsolat kialakítására kerül sor a cégek vezetıi és a kutatók között, amely számos valós probléma megoldását eredményezi, és amelyek megjelenhetnek új termékekben, technológiákban.
2. Képzés, szakképzés A
klasztertagok
számára
rendszeres
minıségügyi,
termelésirányítási,
vállalatirányítási és marketing képzéseket szükséges tartani, amelyeken az elıadók részben egyetemi, részben vállalati szakemberek. A korszerően felszerelt Miskolc- TISZK (Térségi Integrált Szakképzı Központ) stratégiai partnerként, a mechatronikai szakképzés területén vesz részt a projektben. A mérnökök továbbképzése távoktatással valósul meg, melynek szerves részét képezi majd a mőszaki angol és a német nyelv oktatása.
3. Intranet, belsı információs rendszer kialakítása A projekt kapcsán megvalósul a klaszter honlapjának továbbfejlesztése, ahol az érdeklıdık naprakész információkat találhatnak a klaszter munkájáról, a megtartott és soron következı rendezvényekrıl, fıbb eseményekrıl. A klasztert és tagjait bemutató menüpont kiegészítésre kerül a termékek, gyártási kultúrák és referenciák bemutatását támogató fotókkal, filmekkel.
A honlap nyelve, minekután széles felhasználói körnek készül, elérhetı lesz magyar, német és szlovák formátumban is. A pályázat támogatásával olyan belsı információs rendszer kerül kialakításra, ahol a tagok saját jelszóval rendelkeznek, és ennek segítségével egyénre szabottan lesz lehetıség saját kapacitásukat, lehetıségeiket, illetve együttmőködıi és beszállítói igényeiket megjeleníteni.
4. Piacépítés A klaszter nagyvállalatai a pályázat indításakor is jelentıs exporttal rendelkeztek, elsısorban Németország, USA, Franciaország irányában. Azok a KKV-k, akik e cégek beszállítói, közvetett módon szintén részt vesznek az exportban. A klaszter alapításakor külön célként fogalmazódott meg, a szlovákiai autóiparba történı beszállítást, hiszen a földrajzi közelség, valamint az idınként közös nyelv használata további elınyöket jelent. A projekt kapcsán évente legalább két alkalommal beszállítói nap megszervezése van kitőzve, amelyen a szlovákiai autógyárak részvételére is számítunk.
5. Komplex termékfejlesztés Cél, hogy a képességek és lehetıségek felmérésével, majd a szükséges fejlesztések megvalósításával, a klasztertagok képesek legyenek egy-egy komplex termék legyártására, amivel lényegesen stabilabb hely megszerzésére van lehetıség, beszállítóként.
6. Közös beruházások elıkészítése A klaszterben való mőködés valódi haszna az jelenti majd, ha a klaszter érdemi közös beruházást lesz képes megvalósítani. A projekt kezdetén ennek jogi és mőszaki akadálya is volt.
A klaszter legfıbb célja egy olyan közös hıkezelı és anyagvizsgáló- minısítı létesítmény létrehozása, amely a piaci körülmények között jól mőködtethetı. Ennek elıkészítésére
vállalkozik
a
projekt,
egyrészt
pontos
igényfelmérés-
a
mérettartományok, sorozatnagyságok, anyagminıségek és hıkezelési technológiák (cementálás,
védıgázos
hıkezelés,
stb.)-,
másrészt
a
közös
beruházás
megvalósítására és mőködtetésére vonatkozó jogi keretek kialakítása révén.
4.2. A NOHAC által megvalósított programok és eredmények 2010 végéig Az ÉMOP pályázat keretében, az Autóipari Klaszter négy darab elırehaladási jelentés beadására van kötelezve. A Klaszter 2010 végéig, három darab elırehaladási jelentést nyújtott be. A negyedik beszámoló a záró elszámolási csomag részeként kerül benyújtásra, 2011. március 31. után.
Az egyes elırehaladási jelentésekben, az alábbiakban bemutatott, megvalósult eseményekrıl, eredményekrıl történt beszámolás.
A projekt 2009. április 1-jei indulását követıen, áprilisban az NFGM Jármőipari akcióterve, majd júliusban az Észak-Rajna-Vesztfáliai Autóklaszter tevékenysége szolgáltatta a 2 megrendezésre került benchmarking rendezvény témáját, mely rendezvényeket követıen klasztergyőlést is tartott a NOHAC. 2009. július elején, a NOHAC az Észak-Rajna-Vesztfáliai Autóipari klaszter vezetıinél tett látogatást a düsseldorfi tartományi minisztériumban, ahol egy körülbelül 2 éves együttmőködés lehetısége körvonalazódott a két klaszter között. Az együttmőködés aláírása 2010. februárjában volt kilátás. 2009. szeptemberében a NOHAC egy 1 éves idıtartamú pályázatot nyújtott be a Nyugat-Szlovákiai Autóklaszterrel közösen.
Az idıszakban a klaszter közös beruházásaira, illetve a fém- és mőanyagipar fejlıdési irányaira vonatkozó tanulmányok munkálatai, továbbá az autóipari adatbázis feltöltése is kilátásba került, mely segítségül szolgálhat a külföldi együttmőködések során az információcserében. 2009. augusztusában, a NOHAC részt vett a moszkvai MIMS autóipari, valamint novemberben a párizsi MIDEST beszállítói szakvásárokon. Szeptemberben elindult a klaszter hírlevele is, majd októberben megújult a klaszter honlapja, a tartalom új funkciókkal bıvült.
Decemberben a Technoplast cég értékesítési vezetıje, az oroszországi Kalugában megrendezett autóipari üzletember találkozón képviselte az Autóipari Klasztert. A projekt április 1-i indulását követıen a projekt csapat tagjai látogatásokat tettek a Pannon Autóklaszter, valamint az ITD Hungary képviselıinél, annál a két szervezetnél, mely szakmailag mindig is segítséget nyújtottak a NOHAC szervezetének. Meglátogatásra került továbbá néhány klasztertag is, akiknek a nyertes pályázatról, valamint az ahhoz kapcsolódó tervekrıl adott tájékoztatást a klaszter. 2009. áprilisában, a klaszter megállapodást kötött két benchmarking rendezvény lebonyolításáról, áprilisban és júliusban klasztergyőlést tartott. Júniusban fıállású klaszter menedzser került felvételre. Július elején az ÉszakRajna-Vesztfáliai Autóklaszterrel lett kapcsolat felvéve, egy kormányközi együttmőködés keretén belül, ezután pedig a Nyugat-Szlovákiai Autóipari Klaszter került meglátogatásra Trnaván, egy közös pályázat benyújtása reményében, melyre szeptember végén sor is került. Július hónapban szerzıdést kötött egy piackutatási tanulmányra, mely a fémipar, a mőanyagipar, valamint az autóipar helyzetét, fejlıdési trendjeit vázolja fel, s javaslatot ad a klasztertagok számára a továbblépést illetıen. A másik megbízási szerzıdés egy késıbbi, a klasztertagok által megvalósítandó közös beruházás lehetıségeit taglalja, majd javaslatot tesz a konkrét területre, s annak megvalósíthatóságára. Egy másik szerzıdésben a klasztertagok és a menedzsment számára szükséges információs adatbázis létrehozására, és rendszeres aktualizálására kötött a klaszter 1,5 éves szerzıdést. Az említett szerzıdésekhez kapcsolódó részteljesítések és adatszolgáltatások december hó folyamán megtörténtek. A NOHAC, augusztusban a moszkvai autóipari kiállításon, novemberben pedig a párizsi MIDEST beszállítói szakkiállításon az ITD által szervezett közöz magyar standon népszerősítette a klasztert, valamint a tagokat és termékeiket. A rendelkezésre álló információkat négynyelvő CD adathordozón foglalták össze. December elején, egyik klasztertagunk, a Technoplast Prototyping Kft. értékesítési vezetıje képviselte sikeresen a klasztert, a Kalugában (Oroszország) megrendezett autóipari beszállítói üzletember találkozón. A klaszter honlapja októberre megújult, új funkciókkal bıvült, további fejlesztése 2010. április
környékén várható. Az elektronikus hírlevél szolgáltatás elindításra került. A klaszter tevékenységérıl két alkalommal egy havi gazdasági napilapban, egy alkalommal pedig egy országos gazdasági folyóiratban jelent meg cikk. A szoftver és hardver beszerzések 2009. június hónapban megtörténtek, az eszközök beüzemelésre kerültek.
Az elsı idıszakban megvalósult közös projektek:
1. A Sebe Kft. a Remy Kft.-vel együttmőködik az indítómotor perselyek és kisebb forgácsolt alkatrészek gyártásában. 2. A Wiktori Kft. csarnokot épített a Kovács Kft-nek. 3. A Prec-cast Kft. felületkezelést végeztet a HEICHE Bt-vel. 4. Az ALUSZEFÉM Kft. kisebb alu öntvényeket szállít be a REMY Kft-nek. 5. Az EUROFOAM Kft. együttmőködik a Technoplast Kft-vel fémhab kifejlesztésében.
A második beszámolási idıszakban két alkalommal került megrendezésre klasztergyőlés, 2010. április 15-én és június 17-én. Az elsı győlés témája a pályázat elsı évének beszámolója, a másodiké a klaszter irányító testületének következı három évre történı megválasztása volt. A győléseket követıen mindkét alkalommal Benchmarking klub került megrendezésre. Az áprilisi elsı rendezvényen a Magyar Virtuális Egyetemi Hálózat képviselıjének elıadásában ismerkedhettek a klaszter tagjai az egyetemi távoktatás kínálta lehetıségekkel, majd júniusban a cégek vezetıi kaphattak útmutatást vezetı beosztású leendı kollégáik kiválasztásához a Predictive Index cég képviselıjétıl. 2010. februárjában a NOHAC részt vett a Magyar Indiai üzletember találkozón, áprilisban pedig a Pozsonyban megrendezett nemzetközi KKV konferencián. Április hónapban beszállítói nap került megszervezésre az ITDvel közösen, a miskolci BOSCH Energy and Body Systems Kft-nél, melyre rendkívül magas számú volt az érdeklıdés. A rendezvényen interjú készült a klaszter menedzserrel a Miskolc TV számára, valamint újságcikk jelent meg a Gazdasági Iránytőben. Sor került 20 klasztertag meglátogatására is a régióban. A
látogatások alkalmával nagy gondot fordítottak arra, hogy a már meglévı információkat kamatoztatva, elısegítsék új üzleti kapcsolatok kialakítását a klaszteren belül.
A mechatronika területéhez kapcsolódó piackutatás során a megrendelést elnyerı Pro Marketing Egyesület több esetben találkozott olyan cégekkel, melyek nem tartoznak az autóipari klaszterhez, de érdeklıdtek a szervezet után. A pályázatban vállalt négy darab külföldi kiállításon való részvétel közül, a harmadik keretében, a NOHAC saját standdal vett részt a 2010. június 22-24. között megrendezett EAC Stuttgart (European Components Expo) elnevezéső autóipari beszállítói kiállításon. A klasztertagok közül három cég, a Shinwa Magyarország Kft, a Vime-Coo Kft, és a Kovács Kft termékeit, valamint további nyolc klaszter tag prospektusait, szóróanyagai kerültek kiállításra. A kiállítástól a szervezık, és a kiállítók is többet vártak, a fellendülés jelei még váratnak magukra. 2010. júniusában a klaszter, mint kiállító vett részt az EAC Components Show rendezvényen Stuttgartban, három klasztertag részvételével.
A második beszámolási idıszakban megvalósult közös projektek:
1. A HİKER Kft hıkezelı kemencéket szállít a Trimetto Kft-nek. 2. A KÉK és Társa Kft. galvanizálást végez az ALUSZEFÉM Kft-nek.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Észak-magyarországi Autóipari Klaszter (NOHAC) 2 éves idıtartamú pályázatának harmadik idıszakában, a 2010. június 22-24-ig tartó stuttgarti European Automotive Components Show-n jelent meg a klaszter. A tagok közül megjelent és saját termékeit állította ki a NOHAC standján a SHINWA Kft, a Vime-Coo Kft és a Kovács Kft. Július hónapban megtörténtek az elızı idıszakban megtartott benchmarking klubok (távoktatási módszer és vezetıi kiválasztási módszer) elıadóinak végteljesítései, a leadott összefoglaló anyagok a klaszter tagjai számára kiküldésre kerültek. A programok tudósításra kerültek az Észak-Magyarország
Gazdasági Iránytő mellékletében. 2010. augusztus hónapban megbízás született egy tanulmány elkészítésére, mely Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország autóiparát volt hivatott feltérképezni. Az anyag szeptember elejére készült el, ezt követıen kiküldésre került a klaszter tagjai számára, további felhasználás céljából.
Szeptember közepén a technológiai fejlesztéshez kapcsolódóan beszerzésre került egy saját szerver, mely a honlapon elhelyezendı nagy mérető anyagok biztonságos tárolására, valamint a honlap folyamatos és biztonságos üzemeltetését szolgálja hosszú távon. 2010. szeptember 17-én a klaszter vezetése és a tagjai meghívást kaptak a Buszgyártói Nyílt Napon való részvételre, ahol lehetıség nyílt bemutatni a klaszter tevékenységét Magyarország legjelentısebb autóbusz gyártó cégei elıtt. Szeptember hónap végén sor került az egy esetleges jövıbeni közös beruházás lehetıségeinek vizsgálatára irányuló, valamint a piacok és trendek elemzését magába foglaló tanulmányok második részteljesítésére. Az anyagok felhasználásra és véleményezésre, kiküldésre kerültek a tagok részére. Október elején a NOHAC bemutatkozási lehetıséget kapott egy Budapesten megrendezésre kerülı Mercedes modellbemutatóval összekötött szakmai napon. Októberre elkészült a honlap továbbfejlesztése, melynek kapcsán új funkciókkal bıvült a NOHAC portálja. Október 22-én a kecskeméti beruházás kapcsán a Daimler cég beszállítói napot rendezett elsı körös autóipari beszállítói számára Budapesten, ahová a klaszter tagjai közül öt cég kapott meghívást és vett részt a rendezvényen, akik a kitöltött jelentkezési lapok kiértékelése után érdekesnek bizonyultak a Mercedes beszerzıi számára. A NOHAC a rendezvény propagálásában, valamint a jelentkezési lapok kitöltésében nyújtott segítséget a klasztertagoknak. November 12-én a MAJOSZszal közös szervezésben, beszállítói napot rendeztünk hat elsı körös multinacionális autóipari beszállító cég részvételével, a keresleti oldalon. A NOHAC tagjai közül tizenegy cég vett részt a rendezvényen, melynek keretén belül három órán belül 150 üzleti tárgyalás került lebonyolításra. A rendezvényrıl cikk jelent meg a Gazdasági Iránytő mellékletben. A honlapon történı folyamatos hírszerkesztés mellett novemberben hírlevél került kiküldésre a klasztertagok részére. A hónap folyamán egész oldalas cikk kerültek megjelentetésre a Gazdasági Tükör címő országos
gazdasági havi lapban, az autóipari klaszterrıl. December 16-án klasztergyőlés és benchmarking rendezvény került megrendezésre, amelynek keretén belül, a klasztergyőlésen áttekintésre kerültek az elmúlt hónapok fontosabb eseményei, majd az azt követı elıadás keretén belül bemutatásra került egy mőködı benchmarking klub, annak tapasztalataival és elınyeivel együtt. A rendezvény kapcsán újságcikk került megjelentetésre az Észak-Magyarország Gazdasági Iránytő mellékletében.
A pályázat keretében megvalósult rendezvények idırendi összefoglalását a 5. számú mellékletben mutatom be.
4.3. Indikátorok, avagy a klaszter mőködési eredményeinek mérése A NOHAC, az alábbi releváns indikátorokra vonatkozóan vállalt eredményeket:
1. A klaszter által megvalósított közös projektek száma 2. Klaszterekben,
támogatott
együttmőködésékben
résztvevı
vállalatok
árbevételének növekedése 3. Klaszterekben, támogatott együttmőködésekben résztvevı vállalatok száma
Az
esélyegyenlıségi
szempontok
érvényesítése
kapcsán,
többek
között
esélyegyenlıségi terv készítését, valamint évente megrendezendı esélyegyenlıségi képzés megtartását vállalta a NOHAC.
A környezeti fenntarthatóság érvényesítésének kapcsán, vállalásra került a termékek fejlesztésekor várható környezeti hatások elemzése és figyelembe vétele, az igénybe vett tanácsadás kiterjed a környezeti fenntarthatóság ismeretek bıvítésére, valamint az újrahasznosított papír használatának elıtérbe helyezése.
A klaszterekkel, mint gazdasági szervezıdésekkel szemben már megfogalmaztam néhány kritikát, dolgozatom második fejezetében. Azonban maga a klaszter
pályázati kiírás is átdolgozásra és újragondolásra szorul, mely a remények szerint, az Új Széchenyi Terv keretében fog megvalósulni. A legfıbb probléma, hogy az ÚMFT keretében meghirdetett kiírások nem helyeztek megfelelı hangsúlyt a pályázatok
keretében
meghatározásáról,
az
elérendı elvárt
pontos
célokról,
eredmények
a
mérési
tevékenységek
pontos
lehetıségeirıl.
Ennek
következtében, a meglévı ellenırzési és visszacsatolási rendszer nem képes egyértelmően mérni és számon kérni az eredményeket.
Véleményem szerint, már a pályázat benyújtásának pillanatában olyan munka- és költségtervre lenne szükség, amely alapján egyértelmően mérhetık lennének az elért eredmények, valamint a pályázat keretében felhasználni kívánt támogatás valós haszna. Ennek érdekében olyan indikátorok beállítására van szükség, amelyek valóban a klaszterek tevékenységeinek és hasznának fejlıdését mérik.
A fenti indikátorokat vizsgálva, például nem mutathat valós és értékelhetı eredmény mérésére alkalmas mérıszámot a második indikátor, hiszen a klaszterekben, támogatott együttmőködésékben résztvevı vállalatok árbevételének növekedése nem feltétlenül tükrözi az együttmőködés valódi hasznát, valamint számos egyéb tényezı is közrejátszhat az indikátor értékének alakulásában, mint például esetünkben a gazdasági válság, mely az autóiparban is jelentıs méreteket öltött, ölt.
4.4. Az elvégzett és a még megvalósítandó tevékenységek összefoglalása • A klaszter tagok száma 60. Az utolsó idıszak fı feladata a klaszter tagjainak aktivizálása, az új tagok toborzásával szemben. • 2010. decemberében a vállalt nyolc benchmarking klub rendezvénybıl még három darab van hátra, így 2011. március 31-ig havonta szükséges egy-egy rendezvény lebonyolítása. • A tervezett megvalósíthatósági tanulmány második részteljesítése is megtörtént, mely a tagok kérdıíves és interjú formájában történı megkérdezésére irányult.
Az anyag bemutatásra került elıadás formájában a klasztertagok számára. A harmadik részteljesítés egy kis csúszásban van, várhatóan 2011. január hónapban történik meg. • A pályázatban vállalt negyedik kiállítási részvételt 2011. márciusában valósítjuk meg, melynek elıkészületeként a jelentkezés leadásra került a lipcsei beszállítói vásárra. • A szerzıdött szakértıi szolgáltató második és harmadik részteljesítése szerzıdésszerően megtörtént, az utolsó részteljesítés határideje 2011. március 15. • A szerzıdött tanácsadó szolgáltató második részteljesítése megtörtént, a harmadik, záró részteljesítéssel kapcsolatban a szolgáltató jelezte, hogy a teljesítés kicsit csúszik, melyet a megrendelı elfogadott, így a kapcsolódó szerzıdés, módosításra került. • A betervezett oktatás indulási dátuma a tervezetthez képest csúszik, az oktatást 2011. január hónapban kerül indításra. • Az IT fejlesztés mind szoftver, mind hardver szempontból a tervezetteknek megfelelıen megvalósult.
A klaszter vállalt feladatai közül „a legalább három olyan innovációs projekt kialakítása, amelyben legalább 4-4 klasztertag részt vesz” vállalás nem volt életszerő. A létrehozott együttmőködésekben, közös projektekben két-két fı vett részt. A klaszter akkreditációjára vonatkozó vállalás nem fog megvalósulni, mivel az akkreditációs pályázat egyrészt felfüggesztésre került, másrészt sajnálatos módon, a NOHAC egyelıre nem tudja produkálni az akkreditáció feltételeit.
Összességében véve, bár a projektnek nincs vége, számos feladat már megvalósításra került, vagy megvalósítása folyamatban van. Az elért eredmények pozitív fejlıdést indukáltak a klaszter életében, amelyet érdemes tovább támogatni és fejleszteni.
Összegzés Az Európai Unió számára nem cél, hanem eszköz a klaszterek fejlesztése az EU 2020-as innovációs és versenyképességi törekvéseinek megvalósulásában. Jelenleg az Európai Unióban mőködı, közel 2.000 klaszter adja az EU foglalkoztatottainak 38%-át, így a klaszterek fejlesztése kritikus szerepet tölt be az EU gazdaságfejlesztésének valamennyi szegletében.
Mára a klaszterek, a modern gazdasági környezet aktív résztvevıi és az új szegmensek teremtésének lehetıségét hordozzák magukban. Az Európai Uniónak új piacokat kell teremtenie, amit egyrészt a fogyasztókhoz való közelebb kerülés, másrészt a szektorális együttmőködés által lehet elérni. Ennek a katalizátorai a klaszterek lehetnek.
Dolgozatomban a klaszterekhez kapcsolódó alapvetı elméletek, fogalmak és csoportosítási lehetıségek rövid bemutatása után, a klaszterek magyarországi helyzetét
elemeztem.
Az
elemzésben
kitértem
mind
a
magyarországi
támogatáspolitika fı témaköreire, mind pedig a klaszterekhez kapcsolódó támogatási és pályázati rendszer bemutatására, valamint értékelésére. A klaszterek támogatásának példájaként, a NOHAC- Észak-magyarországi Autóipari Klaszter megalakulásának útját, valamint a támogatás elnyerése kapcsán végzett programot részleteztem. Az elemzés kapcsán kitértem a támogatási konstrukció valós hatásainak elemzésére, valamint bemutattam a véleményem szerint hiányzó elemeket. Az ÚMFT keretén belül támogatást nyert NOHAC példáját véve, dolgozatomban bemutattam a lehetıségeket és az eddig megvalósult lépéseket, amelyek
alátámasztják,
illetve
megvilágítják
a
konstrukció
elınyeit
és
hiányosságait.
Dolgozatom elkészítése során, számos következtetést és megállapítást tettem mind az
elméleti
háttéranyagok
vizsgálatával
kapcsolatban,
mind
a
magyar
támogatáspolitikában alkalmazott eljárási módokkal, valamint a sok esetben
hiányosan megfogalmazott pályázati kiírásokkal kapcsolatosan. Továbbá szintén tettem megállapításokat az ÉMOP-2008-1.2.1 konstrukcióban alkalmazott mérési módszerek hiányosságairól.
A fent említett területek közül kiemelendı az a megállapítás, hogy koncepcionális szinten a klaszter szakirodalommal és a klaszter definíciós megfogalmazásokkal a fı probléma az, hogy nem kerül meghatározásra egy világos teória, nevezetesen, hogy mi az a probléma, amelyet a klaszter-kezdeményezések segítségével kívánunk megoldani. Általában a szakirodalomban erre a kérdésre a válasz az, hogy a klaszter kezdeményezések célja a helyi versenyképesség fokozása, elısegítése, de fontos különbség, hogy a versenyképesség hiánya egy tünet, nem pedig a probléma gyökere.
Szintén lényeges megállapítás, hogy nagyon gyakran a klaszter-politikákat a klaszterben résztvevı szereplık tudomása és véleménye nélkül alkotják meg, miközben a klaszterben szereplı résztvevı szereplık sokkal nagyobb információval rendelkeznek a saját gazdasági környezetükrıl, tevékenységükrıl, versenytársaikról, az iparáguk kilátásairól, trendjeirıl, mint maguk a klaszter-politikát megalkotók.
Dolgozatom elkészítése kapcsán fogalmazódott meg, hogy az ÚMFT keretében meghirdetett kiírások tekintetében, nem helyeztek megfelelı hangsúlyt a pályázatok keretében elérendı pontos célokról, a tevékenységek pontos meghatározásáról, az elvárt eredmények mérési lehetıségeirıl. Ennek következtében, a meglévı ellenırzési és visszacsatolási rendszer nem képes egyértelmően mérni és számon kérni az eredményeket.
Összességében, a NOHAC által, az ÉMOP pályázat keretében eddig végzett munkáját tekintve, az elért eredmények pozitív fejlıdést indukáltak a klaszter életében, amelyet érdemes tovább támogatni és fejleszteni.
Conclusion The European Union is not an end but a means to cluster development in the EU's 2020 efforts in implementation of the Competitiveness and Innovation. Currently in the European Union, nearly 2,000 cluster of EU's 38% of the employees, such as cluster development plays a critical role for the EU economy in all corners of.
Today, clusters, active participants in the modern economic environment and the potential for the creation of new segments. The European Union needs to create new markets, which on the one hand closer contact with customers, on the other hand sectoral cooperation can be achieved by. This may be the catalyst for the clusters.
Clusters related to my thesis on basic theories, concepts and grouping options for a short presentation of the clusters analyzed the situation in Hungary. In this analysis, I discussed the main topics and the Hungarian aid policy, as well as clusters of related support and presentation of the application system, as well as evaluating. A cluster of support as an example, the NOHAC-North Hungarian Automotive Cluster formation of the path, and the grant is awarded on completion of a program detailing. I discussed the analysis of the actual analysis of the effects of the aid package, and I presented my opinion, the missing elements. Assistance within the framework of the NHDP was NOHAC Taking the example, I presented my paper on opportunities and has implemented steps to support and clarify the advantages and shortcomings of the design.
During the preparation of my thesis, I did a number of conclusions and finding both the theoretical background for testing, a Hungarian aid policy and procedural modes, and in many cases, notice of an incomplete set out proposals in relation to.
Irodalomjegyzék [1]
Patik Réka- Deák Szabolcs: Potenciális klaszterek Csongrád megyében, és vizsgálatuk nehézségei "Fiatal regionalisták IV. országos konferenciája", 2004. november 13-14.
[2]
www.autoipari-klaszter.hu Autóipari Tanácsadó Klaszter honlapja
[3]
Lengyel Imre- Rechnitzer János: Kihívások és válaszok NOVADAT Kiadó, Gyır, 2006.
[4]
European Commission: Regional clusters in Europe Observatory of European SMEs Enterprise Publications, 2002, No. 3.
[5]
Grosz András: A klaszter orientált fejlesztési politika külföldi tapasztalatai Ünnepi Dolgozatok. 15 éves a gyıri közgazdászképzés. Szerk.: Farkas Sz. Gyır, Széchenyi István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, 2005. 258-264. p.
[6]
Lagendijk, A.: Good practices in Cluster initiatives Lessons from the ’Core’ regions and beyond. Centre for Urban and Regional Development Studies, University of Newcastle Upon Tyne, Newcastle, (1999.)
[7]
Lengyel I.- Deák Sz.: Klaszter: a helyi gazdaságfejlesztés egyik sikeres eszköze JATEPress, Szeged, pp. 125-153., 2002.
[8]
Dr. Marselek Sándor: Hálózatok és klaszterek szerepe a regionális versenyképesség alakulásában Mag, Kutatás, Fejlesztés és Környezet, 2006. november-december
[9]
Ihász Anita: Klasztervilág Magyarországon Polgári Szemle IV. évf. 2. szám, 2008.június
[10]
Dr. Nikodémus Antal: Innovációs klaszterek a hazai TTI politikában
[11]
http://www.clusterobservatory.eu/ European Cluster Observatory honlapja
[12]
Grosz András: Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon-Gyır: Novadat Kiadó. 2006. 159-187. http://www.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv7/6fejezet.pdf
[13]
www.polusprogram.eu/hu/ Pólus Program Iroda honlapja
[14]
http://www.zalakar.hu/cms/upload/dok/gop.ppt#4 Szemzı Gáborné: GOP 2007-2013, Zalaszentgrót, 2007.január 24.
[15]
Hat eredményes év a fejlesztéspolitikában, Összefoglaló az európai uniós támogatások felhasználásáról 2004–2010
[16]
http://ebtklaszter.hu/files/polus_program.pdf Észak-Balatoni Térség Környezetipari- és Veszélyeshulladék-kezelı Klaszter honlapja
[17]
Gazdaságfejlesztési Operatív Program CCI-szám: 2007HU161PO001
[18]
Dr. Zombori Zita: A Pólus Program és a klaszterek jövıképe Balatonalmádi, 2010. január 14.
[19]
Kovács Attila Tamás-Tóth Tamás: Klaszterek létjogosultsága, életképessége Európában és hazánkban, mindezek tükrében az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter és innovatív lehetıségei ME-ImKKK, XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Doktorandusz Konferencia, Miskolc, 2007. április 25-27.
[20]
EMIR, Egységes Monitoring Információs Rendszer
[21]
ÉMOP-2008-1.2.1- Pályázati felhívás és útmutató
[22]
http://www.kerekerdo.hu/download/gondolatok_a_szövetkezésrıl,_avagy_a_klaszterrıl.doc Kerek-Erdı Egyesület honlapja
[23]
Bakos István, Kocziszky György: Application of a Method for Measuring and Developing the Innovation Potential in Hungary Regional Studies Assotiation International Conference, Université d’ AixMarseille III, Aix en Provence, France, 2002. máj. 31.–jún.1.
[24]
Dr Kocziszky György: Regionális integrációk gazdaságtana Miskolci Egyetemi Kiadó, 170 p., 2008.
[25]
Lengyel Imre- Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan Dialóg Campus Kiadó, 2004.
[26]
www.ngm.gov.hu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja
[27]
www.nfu.hu/download/3729/07_UMFT.pdf Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja
Mellékletek
1. Melléklet:
Iparági klaszterek általános modellje
14. ábra: Iparági klaszterek általános modellje Forrás: [3]
2. Melléklet:
A GOP és a konvergencia célkitőzés alá tartozó regionális operatív programok (ROP) közötti lehatárolás szabályai [17]] A fenti csoportokon belül, az alapelv figyelembe vételével az alábbiak szerint lehet a régiós ágazati kompetenciákat meghatározni:
1.
Közvetlen vállalkozásfejlesztés, modernizáció (visszatérítendı pénzügyi eszközökkel, ill. vissza nem térítendı támogatással). a)
Vállalkozásfejlesztést,
modernizációt
szolgáló
visszatérítendı
pénzügyi eszközök – Gazdaságfejlesztési OP b)
Komplex vállalkozásfejlesztést, technológiai modernizációt szolgáló vissza nem térítendı támogatás. A fejlesztendı terület, az alábbi specifikumokkal.
Gazdaságfejlesztési OP specifikumai: • A komplex vállalkozásfejlesztés közvetlen támogatása • Vállalatok nemzetköziesedése • Beszállítói kapacitások fejlesztése • Adaptív innováció (nagyobb mérető) • Anyag-energiatakarékosság, környezettudatosság • Munkaintenzív technológiai fejlesztés (regionális szolgáltató központ – elsısorban elmaradott térségekben) • Vállalati folyamat menedzsment és IT szolgáltatások fejlesztése Regionális OP-k specifikumai: • Turisztikai célú fejlesztések 2. Kutatás-fejlesztés és innováció: a Gazdaságfejlesztési OP hatáskörébe tartozik a K+F, innováció folyamatának egésze, a vállalati kutatásokra koncentrálva beleértve az:
• Egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti innovációs és K+F együttmőködések ösztönzését • Vállalati kutatás-fejlesztést és innovációt. 3. Kutatási infrastruktúra és szolgáltatások (kutatási központok, részben az innovációs/technológiai parkok) fejlesztése: Gazdaságfejlesztési OP hatáskörébe tartozik 4. Induló innovatív start-up vállalkozások (magvetı tıke): Gazdaságfejlesztési OP hatáskörébe tartozik
5. Innovációs
hídképzı
intézmények
(innovációs/technológiai
parkok)
és
szolgáltatásaik (kapcsolódó tanácsadás, képzés) fejlesztése: Gazdaságfejlesztési OP hatáskörébe tartozik: • K+F
infrastruktúra
és
szolgáltatások
(kutató
központok,
technológia/innovációs parkok) • Hídképzı intézmények (technológia/innovációs parkok) Regionális OP hatáskörébe tartozik: • Hídképzı intézmények közül a technológiai transzfer irodák; 6. Gazdasági infrastruktúra Gazdaságfejlesztési OP hatáskörébe: • Logisztikai központok Regionális OP hatáskörébe: • Ipari parkok • Inkubátorház fejlesztés • Ipari parki címmel nem rendelkezı telephelyek. 7. Hálózatosodást szolgáló szolgáltatásnyújtás, klasztermenedzsment Gazdaságfejlesztési OP hatáskörébe: A nemzetközi jelentıségő eredményt célzó, országosan egységes szempontok szerint akkreditált gazdasági együttmőködések (pólus innovációs klaszterek).
Regionális OP hatáskörébe A
vállalkozások
közötti
együttmőködési
(közös
beruházások),
hálózati
tevékenységek támogatása a regionális OP-k hatáskörébe tartozik (a pólus program innovációs klasztereit kivéve)
8. Egyéb vállalkozásokat érintı üzleti környezet A Gazdaságfejlesztési OP hatáskörébe tartozik: • A minıség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása • Vállalati folyamatmenedzsment fejlesztése • E-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakításának támogatása • Hálózati infrastruktúra létrehozása (szélessáv). • Pro-aktív
beruházás-ösztönzési,
külpiacra
jutáshoz
kapcsolódó
szolgáltatások támogatása • Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó tanácsadás Regionális OP hatáskörébe tartozik: • Vállalkozás- és piacfejlesztéshez kapcsolódó üzleti tanácsadás (kivéve a GOP hatáskörébe tartozó Pro-aktív beruházás-ösztönzési, külpiacra jutáshoz kapcsolódó szolgáltatások támogatása és a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó tanácsadás).
3. Melléklet:
A konstrukció keretében kötelezı, vagy választható, lehetséges indikátorok 4. táblázat A fejlesztés eredményeként korszerő infrastruktúrával ellátott ipari parki terület nagysága A fejlesztések által kialakított szolgáltatások száma A klaszter által megvalósított közös projektek száma A klasztertagok export árbevételének növekedése (Ft) A projekt hatására teremtett új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetőek száma A régió egy fıre esı GDP-jének növekedése A támogatásban részesített ipari parkok és ipari területek eladással és/vagy bérbeadással hasznosított területe A támogatásban részesített ipari parkok és ipari területek nettó beépítettségének növekedése A vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (BHÉ) növekedése Az iparterület, az ipari park, és az inkubátorház által elért árbevétel nagysága Betelepülı vállalkozások száma Bruttó hozzáadott érték növekedés a program hatására Ipari parkba, ipari területre újonnan betelepült vállalkozások száma Klaszterekben, támogatott együttmőködésékben résztvevı vállalatok árbevételének növekedése Klaszterekben, támogatott együttmőködésekben résztvevı vállalatok száma Klasztermenedzser szolgáltatási árbevételének növekedése Klasztertagok közös megjelenéseinek száma vásárokon, kiállításokon Támogatás által indukált beruházások nagysága Teremtett új munkahelyek száma (Átlagos statisztikai létszámváltozás) Forrás: [20] alapján, saját szerkesztés
ha db db Ft fı % ha % mrd Ft millió Ft db mrd Ft db % db Ft db mrd Ft fı
4. Melléklet:
Szakmai szempontú kiválasztási kritériumok 5. táblázat Értékelési szempontok A pályázatban felvázolt projekt megfelel a pályázat célkitőzéseinek és valódi együttmőködésrıl van szó. I. A klaszter adottságához kapcsolódó mutatók 1. Klaszterkezdeményezésben résztvevı gazdasági társaságok árbevételének nagysága és aránya a teljes árbevételhez 2. A klasztert alkotó tagok száma (ezen belül elsısorban KKV tagok száma) 3. A klaszter tagok együttmőködésének jelenlegi mértéke (a közösen folytatott tevékenységek mértéke) 4. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye (árbevétel és export értékesítés aránya, valamint növekedése) 5. A Régió kulcsfontosságú ágazatainak és tudományterületeinek képviselete; a területi fejlettségi különbségek csökkentése 6. A pályázó szervezet(ek) eddigi mőködési, pénzügyi eredményessége, vagyoni helyzete I. Összesen I. Minimálisan elérendı pontszám II. A pályázat tárgyát képezı projekthez kapcsolódó mutatók 1. Klaszter fejlesztési koncepció és cselekvési terv értékelése 2. A projektötlet pénzügyi realitása és szakmai összetétele 3. Az esélyegyenlıségi szempontok fokozott érvényesítése 4. A fenntarthatósági szempontok értékelése II. Összesen II. Minimálisan elérendı pontszám I.+II. Összesen I.+II. Minimálisan elérendı pontszám
Forrás: [21] alapján, saját szerkesztés
Értékelési pontszám Igen v. nem (kizáró feltétel) 10
10 15 10
10
5 60 30
15 15 5 5 40 20 100 50
5. Melléklet:
A NOHAC által megrendezésre került események, idırendi sorrendben
2009.
április
7.
–
Észak-magyarországi
Autóipari
Beszállítói
Klaszter:
klasztergyőlés és benchmarking klub Program: Benchmarking klub: jármőipari válság kezelésének nemzetközi tapasztalatai, Jármőipari Akcióterv tervezet 2009-2013., dr. Nikodémusz Antal részvételével Klaszter győlés: Remy Automotive Hungary Kft. bemutatkozása, aktuális pályázati lehetıségek a GOP és ROP kiírásaiban.
2009. június 8. – Beszállítói Nap Program: Aktuális jármőipari helyzetkép Shinwa bemutatkozása, személyes tárgyalások
2009.július 14. - Észak-magyarországi Autóipari Beszállítói Klaszter klasztergyőlés és benchmarking klub Program: Klaszter győlés: 1. Klaszter- menedzsment bemutatkozása, klaszter szervezeti kérdéseinek megvitatása 2. Elnyert pályázati forrás felhasználásának megbeszélése 3. Beszámoló az Észak- Rajna- Vesztfáliai Autóipari Beszállítói Klaszterrel való kapcsolatfelvételrıl 4. Jármőipari Akcióterv 5. Tájékoztató a Moszkvai Autóipari Vásáron való részvételrıl, valamint az erre a célra készített, a klaszter tagjait bemutató CD kiadvány bemutatása 6. Elızetes információk a szeptemberi frankfurti autóvásárról
7. Tájékoztató
a
szlovákiai
Autóipari
Beszállítói
Klaszterrel
felvett
kapcsolatról, szeptemberben beadandó közös pályázatról 8. Tájékoztató az Észak- Olasz Autóipari Beszállítói Klaszterrel tervezett kapcsolatról
Benchmarking klub: • Az Észak- Rajna- Vesztfáliai Klaszterek rendszere, az ÉRV autóipari klasztereinek filozófiája. Lehetséges együttmőködési program a klaszter mőködtetés „best practice” jellemzıinek megismerésére, átvételére. • Az
Észak-
Rajna-
Vesztfáliai
tartományi
látogatáson
megismert
klszterpolitikáját, a klaszterek együttmőködésében rejlı lehetıségeket, a jó gyakorlatokat mutatták be a klaszter képviseletében tárgyaló vezetık.
2010. április 9. – Bosch Beszállítói Nap Program: 1. ITD Hungary szerepe a beszállítói programban 2. Robert Bosch Energy and Body System Kft. bemutatkozása 3. ISO/TS
16949:2009
minıségbiztosítási
rendszer
akkreditációs
követelményei és tanúsítási folyamata 4. Üzemlátogatás
2010.
április
15.
-
Észak-magyarországi
Autóipari
Beszállítói
Klaszter
klasztergyőlés és benchmarking klub Program: Benchmarking klub: „Advanced Engineering”- Mőszaki ismeretek angolul, A sikeres távoktatás bemutatása Klaszter győlés: • klaszter eddigi tevékenységének értékelése • A pályázat költségelemeinek alakulása • A pályázat hátralévı részére vonatkozó munkaterv készítése • Egyéb pályázati lehetıségek
2010.
június
17.
-
Észak-magyarországi
Autóipari
Beszállítói
Klaszter
klasztergyőlés és benchmarking klub Program: Klaszter győlés: • a klasztert irányító bizottság, a felügyelıbizottság és az elnök megválasztása • SZMSZ módosítás- minimális mértékő tagdíj bevezetésérıl szavazás • aktuális kérdések megvitatása Benchmarking klub: A „Predictive Index” humán vezetıi rendszer bemutatása és tapasztalatai az autóiparban
2010. november 12.- MAJOSZ- NOHAC „Autóipari beszállítói nap”
2010. december 16. - Észak-magyarországi Autóipari Beszállítói Klaszter klasztergyőlés és benchmarking klub Program: Benchmarking klub: KVALIKON és Magyar Jármőfejlesztési Klaszter közös üzemeltetésében mőködı autóipari benchmarking klub elınyei, tapasztalatai Klaszter győlés: • a klaszter 2010. második féléves tevékenységének értékelése • A pályázat hátralévı részére vonatkozó feladatok, programok • Egyéb pályázati lehetıségek
