KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a számú bevalláshoz. A évi társasági adó, valamint különadó bevallása az egyszeres könyvvitelt vezető adózók

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0928. számú bevalláshoz A 2009. évi társasági adó, valamint különadó bevallása az egyszeres könyvvitelt vezető adózók részére. Törvényi háttér -

-

-

-

-

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.), Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.), Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.), Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.), A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.), A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.), A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), A bizottság 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (a továbbiakban: 1998/2006/EK de minimis rendelet), A bizottság 2006. december 15-i 1857/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról (a továbbiakban: 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet), A bizottság 70/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (a továbbiakban: 70/2001/EK csoportmentességi rendelet), A bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (a továbbiakban: 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet), Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet), A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet).

A bevallásra kötelezettek a) a Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózók, - alapítvány, - társadalmi szervezet, - köztestület, - egyház, - lakásszövetkezet,

1

- alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége, - közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (továbbiakban: felsőoktatási intézmény), a továbbiakban együtt: nonprofit szervezet, b) MRP, c) végelszámolás alatt álló vállalkozás (a 2003. december 31-én végelszámolás alatt álló adózó, ha nem tért át a kettős könyvvezetésre)1. Általános tudnivalók Figyelem! Az az adózó, amely a 2010. évre az Eva tv. szerinti adózást első alkalommal választotta, a 2009. évi társasági adó bevallását nem ezen, hanem a 0971EVA bevalláson teljesíti. A bevallásgarnitúrának nem feltétlenül kell mindegyik lapját benyújtani. A borítólapon a megfelelő kódkockában kérjük „1”-gyel – illetve a 05. lapra vonatkozóan a benyújtott lapok db számával megegyező számmal – jelölni, hogy a bevallás melyik részletező lapján szerepeltetett adatot, amelye(ke)t be is kell adni. A 01-01-es lap, esetében nincs választási lehetőség, ezt a lapot be kell nyújtani. A 01-02-es lapot az éven (12 hónapon) túl végelszámolás alatt álló adózónak – amennyiben adatot tüntetett fel – kell benyújtania. A 03-as lapot csak annak az éven (12 hónapon) túl végelszámolás alatt álló adózónak kell benyújtania, amelynek adófizetési kötelezettsége van. Abban az esetben, ha adóelőleg-fizetési kötelezettsége nem keletkezett az adózónak „0”-t kell szerepeltetni a 03-as lapra vonatkozóan (az adózó a 0928-01-01. lap 12. sorában is „0”-t jelöl). Ez esetben a „0” érték előlegbevallásnak minősül. A 03-as lapra vonatkozó kódkocka csak a társasági adóelőleg bevallásra nem kötelezett adózó esetén maradhat üres. Amennyiben a nyomtatvány önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor a 04. lapon kell levezetni az adóalap, illetve az adókötelezettség változását. Amennyiben alkotmányellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály az önellenőrzés indoka, akkor a 05. lapot is be kell nyújtani. Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén – tekintettel arra, hogy ez esetben teljes adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt – minden lapot (kivéve a társasági adóelőleg lapot), amely adatot tartalmaz, a "Bevallás jellege"”kódkockában történő jelölés mellett be kell nyújtani. Határidő A Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres könyvvitelt vezető adózónak az Art. 1. számú mellékletének I./B) 2./d) pontja alapján megállapított adókötelezettségéről a jelen 0928. számú bevallást 2010. május 31-éig kell benyújtani – egy példányban – az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. Végelszámolás alatt álló adózók A végelszámolás alatt álló adózónak a jelen bevallást

1

225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdés 2

az adóévet követő 150. napig kell benyújtania. Az Sztv. 11. § (12) bekezdésében foglaltak szerint a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év ennél rövidebb is lehet. A 2003. december 31-én végelszámolás alatt álló, egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél, a végelszámolás befejezéséig az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírások tovább alkalmazhatók. Például a 2003. december 8-ától végelszámolás alatt álló adózó a 2009. 12. 08. – 2010. 12. 07. üzleti évére a 0928. számú bevallást (majd pedig az utolsó üzleti évére „71”-es számú nyomtatványt) adja be. A 12 hónaponként keletkező üzleti évekről – az irányadó időszak első napján hatályos szabályok szerint – elkészített „28”-as számú bevallás(ok) benyújtási határideje a mérlegforduló napot követő 150. nap. Figyelem! Azoknak a cégeknek, amelyeknek a végelszámolása a Ctv. hatálybalépésekor (2006. július 1.) már több mint három éve folyamatban volt, a végelszámolást a hatálybalépéstől számított egy éven belül (2007. június 30-áig) be kellett fejezni, illetve a 2003. június 30. után kezdődött és jelenleg is folyamatban lévő végelszámolásokat a Ctv. hatálybalépésétől számított három éven belül be kellett fejezni2. E rendelkezés figyelembevételekor a Ctv. 116. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is tekintettel kell lenni, mely szerint kényszer végelszámolásra kerül sor többek között akkor is ha a cég a végelszámolását 3 éven belül nem fejezte be. A végelszámolással érintett adózónál a jelen bevallás benyújtásának időpontja – a fő szabály szerinti mérlegforduló napot követő 150 napon belül – nem lehet későbbi, mint a társasági adó „71”-es záró adóbevallása benyújtásának időpontja. Így a „71”-es záró adóbevallás beadásával az a (jelen) társasági adóbevallás beadása is esedékessé válik, amelynél a mérlegforduló napot követő 150. nap még nem telt el. Bevallás benyújtásának módja Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Ha az adózó választotta az elektronikus benyújtást, szintén elektronikusan kell valamennyi bevallását/adatszolgáltatását benyújtania. A bevallás kitöltő programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető az NAV Internetes honlapjáról (http://www.nav.gov.hu Letöltések Nyomtatványkitöltő programok). Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíralapon nyújtják be bevallásukat, de a kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják használni, szintén itt találják meg a kitöltéshez szükséges programokat és dokumentumokat. Adókötelezettség megállapításának alapja Beszámoló: A 2009. évi társasági adókötelezettséget az egyszeres könyvvitelt vezető adózó a 2009. december 31-i fordulónappal elkészített beszámoló (ha beszámoló készítésére kötele2

Ctv. 129. § (3) bekezdés 3

zett), valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások alapján állapítja meg. Beszámoló az Sztv., vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót.3 Könyvviteli zárlat: Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg4. Bevallást helyettesítő nyilatkozat Az általános szabálytól eltérően az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz5. A társasági adóbevallás helyett 2010. február 25-éig – a 0901. számú bevallást helyettesítő nyomtatványon – nyilatkozatot kell(ett) tennie a többi nonprofit szervezetnek is, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el6. Amennyiben az érintett szervezet elmulasztotta a nyilatkozat megtételét, úgy a jelen társasági adóbevallást be kell nyújtania. Aláírás, ellenjegyzés Az adóbevallást az adózó vagy képviselője aláírásával - az E) blokkban jelölve - kell beadni az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett meghatározott képviselője7, meghatalmazottja írja alá. A meghatalmazottak (állandó meghatalmazottak) személye jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja lehet. Amennyiben az adózó nem kötelezett adóbevallását elektronikus úton benyújtani, és a bevallást a meghatalmazott írja alá – az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével –, a meghatalmazást csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a megfelelő kódkockában “X”-szel kell jelölni. Ilyen esetben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Abban az esetben, ha a bevallást8 az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a borítólapon a megfelelő kódkockában “X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével.

3

Tao. tv. 4. § 9/a. pont Tao. tv. 5. § (4) első fordulat 5 Tao. tv. 5. § (1) bekezdés 6 Art. 31.§ (5) második fordulat 7 Art. 7. § (2) bekezdés 8 Art. 7. § (3) bekezdés 4

4

Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás – meghatalmazás csatolása nélkül – érvénytelen, csak az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható illetve a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is. Az adóbevallást az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti9. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg. Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a bevalláson kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát. Az a külföldi vállalkozás10, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a borítólap E) blokkjának megfelelő kockájában „X”-szel kérjük jelölni. A bevallás adóhatósági javítása, adózói javítása (helyesbítése), önellenőrzés, ismételt önellenőrzés Adóhatósági javítás Az Art. 31. § (2) bekezdésben meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni. Az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja11, és a szabályozott esetben12 – amennyiben az adóbevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki – megfelelő határidő tűzésével az adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az esetben a borítólap B) blokkjába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg, illetve a borítólap C) blokk „Bevallás jellege”, illetve „Pótlás” kódkockába a javítani kívánt bevalláson szerepeltetett (H), vagy (O) vagy (I) vagy (P) jelet kell feltüntetni. Amenynyiben a javítás az alapbevallásra vonatkozik a „Bevallás jellege” kódkocka üresen hagyandó. A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók az „Adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” rovatban nem szerepeltethetnek adatot.

9

Art. 31. § (14) bekezdés Art. 9. § (1) bekezdés 11 Art. 34. § (1) bekezdés 12 Art. 34. § (6) bekezdés 10

5

Adózói javítás (helyesbítés) Ha az adóbevallásban az adózó adóalapot, illetve adót nem érintő adatokat kíván módosítani13, akkor a borítólap C) blokk „Bevallás jellege” kódkockában jelölje „H”-val a javítás tényét. Adózói javítás (helyesbítés) esetén a bevallás kitöltésénél a javítással érintett lapokon az új adatokat adja meg, a bevallás további lapjain pedig – a 03., 04., 05., lapok kivételével, melyek ez esetben nem tölthetők ki – ismételje meg az eredeti bevalláson szereplő adatokat. Amennyiben olyan adatokat is módosít a javítás (helyesbítés) mellett, amely adóalapot illetve adót (önellenőrzés, ismételt önellenőrzés) érint, ez esetben az önellenőrzést (O), illetve ismételt önellenőrzést (I) kell jelölni a „Bevallás jellege” kódkockában. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A §. (2) bekezdés c ) pontja értelmében az adózójogosult a papír alapon benyújtott bevallása esetén annak az NAV Ügyintéző Contact Center útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. Az NAV Ügyintéző Contact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 10UK30-as kérelem benyújtásával igényelhető meg. Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés A bevallás helyesbítésének – önellenőrzésének – elévülési idejére az Art. 164. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. A 0928 számú nyomtatvány, a jelen bevallásban közölt adatok önellenőrzésére, ismételt önellenőrzésére (kivéve a társasági adóelőleg tekintetében) is szolgál. Figyelem! Önellenőrzés – adóalapot, illetve adót érintő adatok módosítása – esetén a borítólap „Bevallás jellege” kódkockájának „O”-val történő jelölése mellett, a módosított, „új” adatokkal – az önellenőrzéssel érintett bevallásban szerepeltetett – valamennyi, az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott adatot is (ide nem értve a társasági adóelőleg adatot) ki kell tölteni. Ismételt önellenőrzés esetén kérjük a borítólap „Bevallás jellege” kódkockájában „I” jelet elhelyezni.  Amennyiben az ismételt önellenőrzés kizárólag az önellenőrzési pótlék módosítása miatt kerül benyújtásra, ez esetben a bevallásban változatlan adattartalommal meg kell ismételni az önellenőrzésként benyújtott bevallás adattartalmát, kivéve az önellenőrzési mellékletben (0928-04 lap) korábban szerepeltetett adatokat. E lapon kizárólag az önellenőrzési pótlék sorban szerepelhet az újabb önellenőrzéssel feltárt, módosított önellenőrzési pótlék előjelhelyes különbözetének adata.  Abban az esetben, ha az ismételt önellenőrzés az önellenőrzési mellékletben (0928-04 lap 01.-és/vagy- 03. soraiban), vagy a 0928-01-01;-01-02 lapokon korábban hibásan feltüntetett adatokban történő módosítás miatt kerül benyújtásra, ekkor az ismételt önellenőrzésként benyújtott bevallásban az önellenőrzésként benyújtott bevallás helyes adattartalmát kell szerepeltetni, kivéve az önellenőrzési mellékletben (0928-04 lap) 13

Art. 34. § (7) bekezdés 6

korábban szerepeltetett adatokat. Ez utóbbi lapon minden esetben a módosított adatokat kell feltüntetni. Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és a nyomtatványt az önellenőrzéssel feltárt adókötelezettség (jogosultság) nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül kell benyújtani az illetékes elsőfokú adóhatósághoz. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt határidőt követően helyesbítheti. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az Art. 164. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önellenőrzés bevallása az elévülést megszakítja abban az esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik. Az önellenőrzési pótlék számítása Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 0928-04-es lap 01-03. sorok „c” rovatában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés, adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell megállapítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján idő intervallumokra kell bontani. Az önellenőrzési pótlék módosítására csak ismételt önellenőrzés keretében van lehetőség. Adózó a „17”-es számú nyomtatvány – „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” – benyújtásával kezdeményezheti a folyószámlán mutatkozó valós túlfizetésének átvezetését és/vagy kiutalását. Pótlás, befizetés, kerekítés Ha az adózó – ide értve a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózót is – késedelmesen teljesíti adóbevallási kötelezettségét, a bevallás benyújtásának esedékességét követően 2012. június 30-áig a jelen 0928. számú bevalláson teheti meg azt. Ez esetben kérjük a borítólap C) blokk „Pótlás” kódkockát hagyja üresen. Ezen időszakot követően – az elévülési időn belül – pótolt bevallás esetén kérjük a bevallás benyújtását a borítólap C) blokk „Pótlás” kódkockában „P”-vel jelölni. Ez utóbbi esetben a társasági adóelőleg (0928-03 lap) pótlására nincs lehetőség). A pénzforgalmat az alábbi adónemek vonatkozásában a következő számlaszámokon kell bonyolítani: – a társasági adó, ide értve a pénzintézetek társasági adóját is

7

10032000-01076019 NAV Társasági adó bevételi számla – a társas vállalkozások különadója 10032000 – 01076112 NAV Társas vállalkozások különadója bevételi számla Kérjük, hogy a bevallás kitöltése során adatokat csak a fehéren hagyott rovatokba írjon. Amennyiben a nyomtatványokon szereplő „összeg” jellegű adatok különféle részadatok öszszegzésével keletkeznek, a részösszegek kerekítésének értelemszerű kiigazításával kell biztosítani az egyezőséget. Azokban a sorokban, ahol nincs előnyomva a „+”, illetve a „–” előjel, az adatok értéke csak pozitív lehet. Azokban a sorokban, ahol a „+” előjel előnyomott, és az adat negatív, ott kérjük az összeg rovatban a „–” előjel feltüntetését. A bevallásra kötelezettnek a bevallásba az adatokat – az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával. Például 641 500 Ft esetén a beírandó összeg 642. A bevallás részei: - a társasági adó, valamint a társas vállalkozások különadó összegének megállapítása, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum bevallása, s az eredménylevezetéshez kapcsolódó adatok (0928-01-01; 0928-01-02), - adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról (0928-02), - a társasági adóelőleg kötelezettség bevallása a végelszámolás alatt álló adózók részére (0928-03), - önellenőrzési melléklet (0928-04), - nyilatkozat (0928-05), - az Art. 91/A. § szerinti bevallás kiegészítő nyilatkozat (0928-06).

Részletes tájékoztató A borítólap A) blokkjának kitöltése az adóhivatal feladata. A borítólap azonosításra szolgáló B) blokkjának kitöltése Az azonosításra szolgáló adatokat értelemszerűen kérjük kitölteni, az adóév (üzleti év) mérlegforduló napján érvényes adószám és az egyéb azonosító adatok feltüntetésével. Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait módosítja vagy pótolja, kérjük tüntesse fel a jogelőd adószámát. Ügyintézőként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, s aki annak esetleges javításába bevonható.

8

Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az esetben is az adózónak (meghatalmazottjának) kell aláírnia. Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatot csak azok az adózók tölthetik ki, akik a 0928-as bevallásukat korábban elektronikus úton nyújtották be, ahhoz az adóhatóság hibalistával kiértesítést küldött vissza, és az adózó e hibás bevallását kívánja javító bevallással korrigálni. Ebben az esetben ki kell tölteni az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját, melyet a kiértesítés tartalmaz. Ha a bevallás elektronikus benyújtása első esetben történik, vagy az adózó önmaga fedezi fel hibáját, és azt kívánja korrigálni, akkor az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját üresen kell hagyni. Nem tölthető ki a rovat abban az esetben sem, ha az adózó nem elektronikusan nyújtotta be bevallását, hanem az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző program segítségével kitöltve papíralapon kinyomtatva, illetve ha papíralapú bizonylaton tett eleget bevallási kötelezettségének. A borítólap C) blokkjának kitöltése A bevallási időszak teljes adóévi működésnél általános esetben a 2009.01.01. - 2009.12.31. közötti időtartam, azaz megegyezik a naptári évvel, illetve ettől eltérő – 12 hónapos időszak – lehet a végelszámolás alatti üzleti év. Rövidebb az üzleti év 12 hónapnál az év közbeni alakulás esetén, amikor a bevallási időszak kezdete január 1-jétől későbbi időpont, s a bevallási időszak vége 2009. december 31-e. (Év közben, megszűnés esetén nem ezt, hanem a „71”-es számú bevallást kell benyújtani.) Az önellenőrzés esedékességének időpontjaként a feltárást követő 15. napot kell szerepeltetni. A bevallás jellege kódkockába - alapbevallás benyújtása esetén a kódkocka üresen marad, - adózó általi javítás (helyesbítés) esetén „H”, - önellenőrzés esetén „O”, - ismételt önellenőrzés esetén „I”, jelet kérünk elhelyezni. A pótlás kódkockába - pótlás esetén „P” jelet kérünk elhelyezni. Abban az esetben, ha a helyesbítéssel egyidejűleg olyan adat is módosításra kerül, mely önellenőrzésnek minősül, ez esetben az önellenőrzésre (O) vagy ismételt önellenőrzésre (I) vonatkozó jelölést kérjük alkalmazni a kódkockában. A borítólap D) blokkjának kitöltése Szervezeti kódként a borítólapon jelölendő: 1 Végelszámolás alatt álló adózó 2 Közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület 3 Felsőoktatási intézmény 4 Országos érdekképviseleti szervezet 9

5 Egyház, egyházi szervezeti egység Ha az adózó a felsorolt ismérvek egyikének sem felel meg, akkor a szervezeti kódkockát kérjük üresen hagyni. A végelszámolás alatt álló adózó csak „1”-t írhat be, akkor is, ha más kódnak is megfelelne. Besorolás 2005. január 1-jétől Összes foglalkoztatotti létszám

KKV besorolási kategória

Éves nettó árbevétel (árb.) vagy mérlegfőösszeg (főö.)

1. - Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb

2. árb. vagy főö. legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg

50 főnél kevesebb

árb. vagy főö. legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg

- Kisvállalkozás

- Középvállalkozás 250 főnél kevesebb árb. legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy főö. legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg

Az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján 3. külön-külön, vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot külön-külön, vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot külön-külön, vagy együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot

A mikro-, kis-, illetve középvállalkozás meghatározására szolgáló kódkockát a borítólapon a Kk. tv. rendelkezései alapján kérjük kitölteni. Az 1. és a 2. mutató számbavételénél figyelemmel kell lenni a – Kk. tv. fogalmi meghatározásai szerinti – kapcsolódó és/vagy partnervállalkozások adataira is. A minősítés során irányadó utolsó beszámoló elsődlegesen a konszolidált beszámoló, csak annak hiányában lehet az éves vagy az egyszerűsített éves beszámoló. A besorolás, illetve annak esetleges megváltozása részletes ismertetése letölthető az NAV Internetes honlapjáról (http:// www.nav.gov.hu  Adózási információk  Társasági adó  Vállalkozások besorolásának változása a kétéves szabály figyelembevételével). A besorolás jelölése az adóév első, illetve utolsó napján: 1 Mikrovállalkozás 2 Kisvállalkozás 3 Középvállalkozás A mikro-, kis-, illetve középvállalkozás jelölésére szolgáló kódkockát – a Kk. tv. feltételeinek megfelelés esetén – akkor is kérjük kitölteni, ha az adózó a Tao. tv. szerint kedvezményt

10

nem érvényesít, vagy nem érvényesíthet. Ez a kódkocka csak a végelszámolással14 érintett adózó esetén lehet kitöltve. A társasági adó sávos kulcs alapján15 történő meghatározásának alkalmazását a borítólap megfelelő kódkockájában jelölje „X”-szel. Más esetben, kérjük hagyja üresen a kódkockát. Nyilatkozat a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazásáról A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában jelölje: - „1” – essel, ha nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására vonatkozó rendelkezéseket16, - „2” – essel, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja17 közül a nagyobb érték eléri a jövedelem-(nyereség-)minimumot18, - „3” – assal, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja19 közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot20, és úgy dönt, hogy nem tesz az Art.21 szerinti nyilatkozatot, hanem a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját, - „4” – essel, ha az adóalany adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja22 közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét és úgy dönt, hogy az Art.23 szerinti nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján határozza meg fizetendő adóját. Figyelem! Ez a kódkocka csak a végelszámolással érintett adózó esetén lehet „3”-mal, illetve „4”-gyel kitöltve. Az E) blokk kitöltése Kérjük a borítólap E) blokkját az „Aláírás, ellenjegyzés” cím alatt részletezett szabályoknak megfelelően töltse ki. A társasági adó, valamint a társas vállalkozások különadó összegének megállapítása, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum bevallása, s az eredménylevezetéshez kapcsolódó adatok (0928-01-01, 0928-01-02) A) A saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó 01. sor: Ebben a sorban kell kimutatni – a társasági adóalap kiindulási pontjaként – az adózás előtti eredményt az Sztv. felhatalmazása alapján kiadott külön kormányrendeletek, vagy az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig

14

Sztv. 11. § (10) bekezdés Tao. tv. 19. § 16 Tao. tv. 6. § (6) bekezdés 17 Tao. tv. 6. § (1), (2) bekezdés 15

18

Tao. tv. 6. § (7) bekezdés

19

Tao. tv. 6. § (1), (2) bekezdés Tao. tv. 6. § (7) bekezdés 21 Art. 91/A. § (1) bekezdés 22 Tao. tv. 6. § (1), (2) bekezdés 23 Art. 91/A. § (1) bekezdés 20

11

nem kötelezettnek a könyvviteli zárlat alapján24. A nonprofit szervezeteknek a vállalkozási tevékenységük adózás előtti eredményét kell e sorban feltüntetni. Az itt szerepeltetendő adat – kivéve az MRP szervezet – megegyezik a 0928-01-01. lap C) táblarész 22. sorának c) rovata szerinti összeggel. MRP szervezet ebben a sorban az Sztv. és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön kormányrendelet szerinti tárgyévi eredményét szerepeltesse. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a c) rovatban „-” előjel kiírását. 02. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni25. A nonprofit szervezetnél a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeg vehető figyelembe korrekciós tételként. 03. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összegét kérjük beírni26. A nonprofit szervezetnél a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető, közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeg vehető figyelembe korrekciós tételként. 04. sor: Ebbe a sorba – az adózás előtti eredményt növelő tételként – a külföldön megfizetett társasági adó, illetve annak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összegét kérjük beírni27. Amennyiben e sorban negatív összeg kerül feltüntetésre – például azért, mert a tárgyévben végrehajtott (külföldi) önellenőrzés a korábbi év(ek)ben fizetett adó visszaigénylését eredményezte, s annak összege nagyobb, mint az adóév fizetett adója – úgy a c) rovatban kérjük a „–” előjel kiírását. 05. sor: Ebben a sorban a külföldről származó jövedelemnek a 04. sorba beállított, külföldön megfizetett adó összegét is tartalmazó adatát kérjük szerepeltetni. Ide csak akkor kell adatot beállítani, ha nemzetközi szerződés (kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény) szerint a külföldről származó jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell28. A külföldről származó jövedelmet a Tao. tv. 28. § (4) bekezdésének figyelembevételével kell megállapítani. Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor a c) rovatban kérjük a „–” előjel kiírását. 06. sor: Itt kérjük szerepeltetni a [01.-02.+03.04.-(05.)] sorok c) rovatának előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összegét. A végelszámolás alatt álló adózó esetén e sorba a [01.-02.+03.04.-(05.)] sorok c) rovatának előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összege kerül figyelemmel az alábbiakra is, amennyiben a) az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték eléri vagy meghaladja a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, vagy nem köteles a Tao. tv. 6. § (6) bekezdése alapján a jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására. Ezekben az ese-

24

Tao. tv. 6. § (2) bekezdés Tao. tv. 7. §, 9. § (2), (4) bekezdés 16. §, 18. §, 28. §, VII. fejezet rendelkezései 26 Tao. tv. 8. §, 9. § (3)-(4) bekezdés, 12. § (3) bekezdés, 16. §, 18. §, 28. §, VII. fejezet rendelkezései 27 Tao. tv. 28. § (1) bekezdés 28 Tao. tv. 28. § (2) bekezdés 25

12

tekben a b) rovatot nem kell kitölteni és a borítólap „D” blokkjában lévő vonatkozó kódkockában „1”, vagy „2” szerepel; vagy b) az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét és úgy dönt, hogy a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja szerint kitölti a 0928-06 jelű bevallás kiegészítő nyilatkozatot. Ebben az esetben a b) rovatba a jövedelem-(nyereség-)minimum értéke kerül és a borítólapon elhelyezett vonatkozó kódkockába „4”-et kell feltüntetni. Ebben az esetben a 06. lap kitöltése kötelező. Ennek a sornak a c) rovatába a jövedelem-(nyereség-)minimum összege kerül, ha az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem(nyereség-)minimum összegét, és azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés b) pontja szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján állapítja meg az adóalapját. Ekkor a b) rovatba a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap kerül és a borítólapon elhelyezett vonatkozó kódkockába „3”-at tüntet fel. Figyelem! Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján megállapítani az adóalapot, ha az adózót az adóévben, vagy a megelőző adóévben elemi kár 29 sújtotta és annak mértéke – több kár esetén azok együttes értéke – elérte az elemi kár keletkezését megelőző adóév évesített árbevételének 15 százalékát. Jelen bevallás benyújtására kötelezett adózók közül kizárólag a végelszámolás alatt álló adózó tüntethet fel adatot a kapcsolódó táblarészben [D)]. Amennyiben az itt szereplő összeg(ek bármelyike) negatív, a „-” előjelet kérjük az öszszeg rovatba beírni. A nonprofit szervezeteknek a számítás szerinti összeget akkor is fel kell tüntetni, ha az adózó a Tao. tv. 20. §-a alapján teljes adómentességet élvez, vagy 100 százalékos adókedvezményt érvényesíthet, továbbá akkor is, ha a 07. sorban adatot szerepeltet. A nonprofit szervezetnek csak a vállalkozási tevékenységével összefüggő (bevétel, költség, ráfordítás) adatokat kell figyelembe vennie. A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetek, és az adóalapjukat az említett körrel azonos módon megállapító szervezetek nem az e sor, hanem a 07. sor szerinti végleges negatív adóalapjuk elhatárolására lehetnek jogosultak. 07. sor: Ebben a sorban csak a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, felsőoktatási intézmény, az országos érdekképviseleti szervezet30, az egyház, és – választása alapján – az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége tüntethet fel adatot. a) Közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet adóalap meghatározása Közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek az a szervezet minősül – ideértve a külön törvényekben nevesített kiemelkedően közhasznú szervezeteket is –, amely az adóév utolsó napján ilyenként szerepel a bíróság nyilvántartásában. A tevékenységek (vállalkozási, vagy közhasznú) minősítése tekintetében a Tao. tv. 6. számú mellékletében foglaltak az irányadóak. 29 30

Tao. tv. 6. § (6) bekezdés c) pont, (10) bekezdés Tao. tv. 4. § 28/a. pont 13

A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, társadalmi szervezet és köztestület adóalapja a Tao. tv. 9. § (1)-(4) bekezdése szerint megállapított összegnek a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított része31. A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 15 százaléka32. Amennyiben az adózó adóévi vállalkozási bevétele ezt a kedvezményezett mértéket nem lépte túl, és a 06. sorban feltüntetett adóalap pozitív, úgy ebben a 07. sorban „0” adóalapot kell szerepeltetnie. Amennyiben az adózó adóévi vállalkozási bevétele az előzőek szerinti kedvezményezett mértéket meghaladta, akkor e sorban a 06. sor szerinti adóalapnak a túllépéssel arányos részét kell feltüntetni. Számítása: a 06. sorban szerepeltetett összeget meg kell szorozni a kedvezményezett mértéket meghaladóan elért vállalkozási bevétel és az összes vállalkozási bevétel hányadosával (amelyet két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni). 1. Példa: Amennyiben egy közhasznú szervezet adóévi összes bevétele 1 000 E Ft, amelyből 400 E Ft a vállalkozási bevétel, akkor megállapítható a kedvezményezett mérték (1 000 E x 10%) túllépése: 20 000 E > 400 E > 100 E. Ha – az előnyomott „ezer” forintra figyelemmel – a 06. sor szerinti adóalapja 200, annak a túllépéssel arányos része: (400-100):400 = 0,75 x 200 = 150 a 07. sorba írandó végleges adóalap összege. {Ha a szervezetnek az adóév utolsó napján nem volt az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, az adóévben kapott adományok – amelyekről igazolást állított ki – ugyanilyen aránnyal számított részével (75%-ával) kell az adózás előtti eredményét megnövelni33, azt a 03. sor szerinti adat részeként szerepeltetni.} 2. példa: Egy kiemelkedően közhasznú szervezet esetén – az előző példa adataival számolva – vállalkozási tevékenységének a kedvezményezett mértéke (1 000 E x 15%) 150 E Ft, amelytől több (400 E Ft) vállalkozási bevételt realizált. A végleges adóalapja az előnyomott „ezer” forintra figyelemmel: (400 – 150):400 = 0,625x 200 = 125, ezt kell a 07. sorba beírni. {Ha a szervezetnek az adóév utolsó napján nem volt az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Az adóévben kapott, például 500 E Ft összegű adományt – amelyről igazolást állított ki – ugyanilyen aránnyal számított részével (62,5%-ával) kell az adózás előtti eredményét megnövelni. Esetében – az előnyomott „ezer” forintra figyelemmel – 313 a 03. sor részeként szerepeltetendő összeg.} b) Országos érdekképviseleti szervezet, egyház, egyház szervezeti egységének adóalap meghatározása Az országos érdekképviseleti szervezet – amely közhasznúsági minősítést nem kaphat – adóalapját a Tao. tv. 9. § (1)-(7) bekezdései szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó 31

Tao. tv. 9. § (6) bekezdés Tao. tv. 9. § (7) bekezdés 33 Tao. tv. 9. § (3) cb 32

14

rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg34. A megfelelő alkalmazás azt jelenti, hogy esetében is – a közhasznú szervezettel azonosan – a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke az összes bevétel 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint (lásd: 1. példa szerinti adóalap meghatározást). Az egyház az adóalapját (lásd: 1 példa szerint) szintén a Tao. tv. 9. § (1)-(7) bekezdéseinek a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg35. Az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége (például egyházi szociális intézmény, kórház, iskola) eldöntheti, hogy adóalapjának meghatározása során - az egyházra irányadó szabályok alkalmazását választja (lásd: 1. példa szerint), vagy - a Tao. tv. 9. § (1)-(5) bekezdésében foglaltakat veszi alapul, amely esetben a „korlátozott” adómentesség (összes bevétel 10 %-a, de legfeljebb 20 millió forint) nem illeti meg. Ez azt is jelenti, hogy ez esetben a 07. sor szerinti végleges adóalap a 06. sor szerinti összeggel azonos36. Az egyház, valamint az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége a kedvezményezett (nem vállalkozási) tevékenységeit a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, továbbá az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg. Amennyiben a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az országos érdekképviseleti szervezet, az egyház, illetve az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységének 06. sorban feltüntetett adóalapja negatív, és az adóalap meghatározása az 1. példa szerint történt, úgy itt, a 07. sor c) rovatában a „–” előjel kiírásával a 06. sor adatából arányos részt kel figyelembe venni. 08. sor: Ebbe a sorba vagy a 06. vagy a 07. sorban szereplő pozitív adóalap után kell a Tao. tv. 19. § (1) bekezdése szerinti 16 százalékos mértékű adó összegét, vagy – a Tao. tv. 19. § (3) bekezdésében foglaltak választása esetén – a Tao. tv. 19. § (2) bekezdése szerint az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékos, az e feletti összegre 16 százalékos társasági adó együttes összegét beírni. Az adózó az utóbbi, sávos adófizetési kötelezettség meghatározással akkor élhet, ha megfelel a következő feltételeknek: – nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és – az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és – az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett37 leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – az adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíjés egészségbiztosítási járulékot, és – az adóalapja az adóévben, és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem(nyereség-) minimum értékével megegyezik figyelemmel a kivételekre38 (végelszámolás alatt álló adózó esetén), és – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a 34

Tao. tv. 9. § (8) bekezdés Tao. tv. 9. § (9) bekezdés b) pont 36 Tao. tv. 9. § (9) bekezdés c) pont 37 311/2007. (XI. 17.) Korm rend. 2. sz. melléklete, figyelemmel a 2008. december 30.áig hatályos 5. §-ra 38 Tao. tv. 19. § (8) bekezdés, 6. § (6) bekezdés 35

15

munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az Art. szerinti mulasztási bírságot 39. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem tartalmazhatja azon személyeket (nyugdíjas tagokat), akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettsége áll fenn az adózónak. A kieső adó, vagyis a meg nem fizetett 6 százalék, állami támogatásnak minősül, melyet az elsődleges mezőgazdasági termelést végző adózók a 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 4. cikke szerint érvényesíthetik, minden más adózónál a kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak40 minősül, vagy általános csoportmentességi rendeletben41 foglaltak szerinti támogatásnak tekinthető42. A 10 százalékos adókulcs alkalmazásának további feltétele, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része – amennyiben az adóalap kisebb ezen összegnél, akkor az adóalap – 6 százalékának megfelelő összeget (maximum 3 millió forintot) az adóév utolsó napján lekötött tartalékként mutassa ki és a lekötés adóévét követő négy adóévben (általános esetben a 2010. – 2013. években) – attól függően, hogy az adózó az 1857/2006/EK mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alkalmazására kötelezett, avagy az 1998/2006/EK de minimis rendelet vagy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet43 szerinti alkalmazást választja –, a következők szerint kell feloldania: – az ezen időszakban megvalósított beruházás – a törvényi kivételekre figyelemmel – bekerülési értékének megfelelően, bármely EK rendelet alkalmazásában44, és/vagy – korábban munkanélküli személy45, és/vagy legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló és/vagy pályakezdő46 – 2007. december 31-ét követően kezdődött – foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, ha az adózó az 1998/2006/EK de minimis rendeletet alkalmazza47, és/vagy – a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló beruházási hiteltörlesztési kötelezettség csökkentésére, bármely EK rendelet alkalmazásában48. Amennyiben a feloldás nem a fenti célokra történik, vagy amennyiben a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnés napjáig nem történik meg a felhasználás, akkor a nem megfelelő célra feloldott, illetve a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A 16 %-os, vagy 10/16%-os mértékű társasági adó összegét – előjel nélkül – kell beírni. Ha a 07. sorban szerepel adat, akkor az adót annak alapján kell meghatározni. Ekkor, az 1. példa számadata szerint (150 x 0,16) 24, vagy (150 x 0,10) 15 kerül e sorba.

39

Tao. tv. 19. § (3) bekezdés d) pont, 19. § (10) 1998/2006/EK rendelet 41 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet 42 Tao. tv. 19. § (4) bekezdés 43 Hatályos 2008. augusztus 29-étől 44 Tao. tv. 19. § (4) bekezdés a), b) pont (5), (6) bekezdések 45 Tao. tv. 7. § (3) bekezdés 46 Tao. tv. 22/B § (11) bekezdés a) pont 47 Tao. tv. 19.§ (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés 48 Tao. tv. 19. § (4) bekezdés a), b) pont, (5) bekezdés 40

16

Ha a 07. sorban – az arra jogosult szervezet – „0”-t tüntetett fel, akkor e sorba is „0”-t kell írnia, függetlenül a 06. sor szerinti adóalap összegétől. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással nem rendelkező, illetve közhasznúsági besorolásra nem jogosult alapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek ebben a sorban akkor is fel kell tüntetni a 06. sor alapján számított 16%, vagy 10/16%-os társasági adó összegét, ha teljes adómentesség49 illeti meg. 09. sor: Ebbe a sorba a nem közhasznú, nem kiemelkedően közhasznú alapítványnak, társadalmi szervezetnek – kivéve az országos érdekképviseleti szervezetet – köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek kell feltüntetnie adómentes összegként az előző (08.) sorban lévő adatát, ha nem kell az adót megfizetnie50. Az adót akkor nem kell megfizetni, ha a Tao. tv. 6. számú mellékletének „A”, illetve „B” fejezetében foglaltak figyelembevételével nyilvántartott vállalkozási tevékenységből elért bevétel legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevétel 10 százalékát. Ellenkező esetben itt adat nem szerepeltethető. 10. sor: Ez a sor az igénybe vehető társasági adókedvezmények összegét tartalmazza pozitív értékként (előjel nélkül). Az összes igénybe vehető adókedvezményből [b) rovatban jelölendő] a visszatartható adó [c) rovatban jelölendő] összegének megállapítása a következő: A) A társasági adó 100%-áig veheti igénybe az adókedvezményt a Tao. tv. 21. § (7), (10), (11) bekezdései szerinti beruházási, valamint a Tao. tv. 29. § (5) bekezdés d) pontja alapján az adóévben 100%-os adókedvezményre jogosult adózó51, továbbá a Tao. tv. 2003. december 31-én hatályos 22/B. § alapján adókedvezményre jogosult adózó; B) A Tao. tv. 23. § (1) bekezdése szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 80 százalékáig – érvényesíthető a Tao. tv. 2004. január 1-jétől hatályos szabályai alapján a 22/B. § szerinti fejlesztési adókedvezmény52; C) Az előző [A) és B)] pontok szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény53. Ilyen lehet például a Tao. tv. 22/A. § szerint a kis-, illetve középvállalkozások által igénybe vett hitel kamatkedvezménye. A minősítésnél a hitelszerződés megkötése évének az utolsó napján kell megfelelni a mutatóknak (lásd a „Besorolási táblát”). Ha például e címen a b) rovatban (az előnyomott „ezer” forintra figyelemmel) 6 000 szerepel – és az adózó más adókedvezményre nem jogosult – akkor a c) rovatban 4 200 szerepeltethető, feltéve, hogy az adózónak van legalább ekkora összegű (a 08. sor szerinti) adója. Ha a 08. sor adata „0”, akkor – az e sor b) rovatában jelölt összegtől függetlenül – e sor c) rovatába is „0”-t kell beírni. Ha a 08. sor adata nem „0”, akkor e sor c) rovatába a b) rovatban szereplő összeget, vagy annak meghatározott részét kell beírni.

49

Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a) pont Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a) pont 51 Tao. tv. 23. § (1) bekezdés 52 Tao. tv. 23. § (2) bekezdés 53 Tao. tv. 23. § (3) bekezdés 50

17

11. sor: Nemzetközi szerződés hiányában, vagy ha a szerződés az adó beszámításáról rendelkezik, akkor az adózó a külföldön megfizetett és ráfordításként elszámolt társasági adót, vagy annak megfelelő adót, illetve annak a Tao. tv. 28. § (3) bekezdésében meghatározott részét adóvisszatartás formájában levonhatja54. A megállapított összegnek is csak azon része vehető figyelembe és szerepeltethető e sorban, amelyre a 10. sor szerinti összeggel csökkentett társasági adó fedezetet nyújt. 12. sor: Ebben a sorban a Tao. tv. 24. §-a szerinti fizetendő társasági adó összegét kell szerepeltetni (08.-09.-10.-11. sorok). Ez az összeg negatív előjelű nem lehet. 13. sor: E sor c) rovatában kell feltüntetni a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó által visszafizetendő kamatkedvezmény55 összegét, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), illetve, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három adóévben elidegeníti. E sor b) rovatában a kamatkedvezmény56 visszafizetése miatt megállapított késedelmi pótlék összegét kell feltüntetni. A késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevétele és a visszafizetés közötti időtartamra kell számítani. 14-15. sorok: A sávos adókulcs alkalmazása esetén57, amennyiben az adóév utolsó napján a lekötött tartalékként kimutatott összeg feloldása – mely feloldásra a lekötése adóévét követő négy év, általános esetben a 2010.-2013. közötti adóévek állnak rendelkezésre – nem a törvényi feltételeknek megfelelően valósul meg58, vagy amennyiben a feloldásra nyitva álló határidőig, illetve a jogutód nélküli megszűnés napjáig nem történik meg, akkor  a nem megfelelő célra feloldott résszel azonos mértékű adót a feloldást követő 30 napon belül,  a fel nem oldott résszel azonos összegű adót a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig késedelmi pótlékkal növelt öszszegben meg kell fizetni. Az adó összegét kérjük a c) rovatban feltüntetni. A késedelmi pótlék összegét, - melyet a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó bevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a feloldás, illetve a rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani - a b) rovatban kell szerepeltetni. A felhasználás, illetve a rendelkezésre állás időpontját az a) rovatba kérjük beírni. Figyelem! A 12. sorban feltüntetett kötelezettség együttes összegének és – amely szervezetnél felmerül – a folyószámlán könyvelt 2009. évi előlegkötelezettségnek a különbsége kerül (előjelének megfelelően), valamint a 13-15. sorokban szereplő összegek kerülnek az adófolyószámlán könyvelésre. B) A saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adó és a 2009. évre (illetve üzleti évre) megfizetett adóelőleg különbözete

54

Tao. tv. 28. § (3)-(5) bekezdés Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés 56 Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdés 57 Tao. tv. 19. § (2) bekezdés 58 Tao. tv. 19. § (5), (6) bekezdés 55

18

16. sor: Ebbe a sorba a 2009. évi (üzleti évi) saját tevékenységhez kapcsolódó társasági adófizetési kötelezettség (0928-01-01. lap 12. - 15. sorának adatai) és (végelszámolás alatt álló adózók esetén) az annak teljesítésére fizetett adóelőleg összegek különbözetét kell beírni. Ez a különbözet pozitív és negatív előjelű is lehet attól függően, hogy fizetési kötelezettsége (előjel nélkül), vagy visszaigénylési lehetősége („–” előjellel jelölve) keletkezik az adózónak. Ezt a különbözetet 2010. május 31-éig (vagy az adóév utolsó napját követő – ettől eltérő – 150. napig) kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni59. A visszaigénylési jogosultság összegét akkor is be kell írni, ha az adózó úgy dönt, hogy nem él, vagy nem élhet a visszaigénylés lehetőségével. Az adózónak a túlfizetés visszaigényléséhez az „átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű „17”-es számú nyomtatványt is ki kell töltenie, illetve be kell nyújtania. Nem keletkezhet („–” előjelű) visszaigénylési jogosultsága a nonprofit szervezetnek, illetve az MRP szervezetnek nem lévén adóelőleg fizetésre kötelezett. C) Az eredménylevezetéshez kapcsolódó adatok Ezt a táblarészt az MRP szervezetnek nem kell kitöltenie. A nonprofit szervezet a 17. - 22. sorok b), c) rovatában csak a vállalkozási tevékenységével összefüggésben felmerült adatot szerepeltesse, figyelemmel a gazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban, a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó kormányrendeletekben, valamint a Tao. tv. 6. számú mellékletében foglalt előírásokra. Az alaptevékenységgel kapcsolatos adatok – a 17. sor a) rovatában jelölendő összes (alap+vállalkozási) bevételen kívül – nem képezik részét a bevallásnak. 17. sor: E sor a) rovata kizárólag a nonprofit szervezet adóévi összes (közhasznú/cél szerinti és vállalkozási) bevételének a feltüntetésére szolgál. E sor c) rovatában kérjük szerepeltetni az adózó által az adóévben realizált valamennyi adóköteles (vállalkozási) bevételt, függetlenül attól, hogy pénzbevételt jelentő (pénzügyileg rendezett), vagy pénzbevételt nem jelentő összegeket érintett60. 18. sor: E sor b) rovatában az adóévi ráfordításként érvényesíthető kiadások, a pénzzel kiegyenlített tételek összesített adatát kérjük feltüntetni61. Összetevői: a) az anyag- és árubeszerzés költségei62, b) a személyi jellegű ráfordítások63, c) az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások, amelyek körébe tartoznak az egyéb ráfordítások64, pénzügyi műveletek ráfordításai65, s a rendkívüli ráfordítások66. 19. sor: E sor b) rovatában az adóévi ráfordítást jelentő eszközváltozások, a nem pénzben teljesített kötelezettség kiegyenlítések együttes összegét kérjük szerepeltetni67. Ide tartoznak:

59

Art. 2. számú melléklet I./3./B.a), 6. számú melléklet 2./a) Sztv. 72-75. § 109. § (1)-(6) bekezdés 61 Sztv. 110. § (1) bekezdés 62 Sztv. 78. § 63 Sztv. 79. § 64 Sztv. 81. § (1) bekezdés 65 Sztv. 85. § 66 Sztv. 6. § ()-(7) bekezdés 67 Sztv. 110. § (2) bekezdés 60

19

a) nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések, vagyis az olyan anyag- és árubeszerzések, szolgáltatások, amelyek ellenértékét az adózó nem, pénzzel egyenlíti ki68, b) a munkavállalóknak, tagoknak természetben adott juttatások értéke69, c) a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások70. 20. sor: E sor b) rovatába az adóévi ráfordítást jelentő elszámolások előjelhelyesen összegezett adata kerül71. Összetevői: a) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés72, figyelembe véve – negatív előjellel – a visszaírást73 is, b) az értékvesztés74, figyelembe véve – alkalmazása esetén negatív előjellel – a visszaírást is, c) a kifizetett vásárolt készletek állományváltozása75; az előző üzleti évihez képest bekövetkezett készletváltozás csökkenését (+), növekedését (–) előjellel kell figyelembe venni. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a b) rovatban a „–” előjel kiírását. 21. sor: E sor c) rovata tartalmazza az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető valamennyi ráfordítás összegét a 18., 19. és 20. sorok b) rovatainak előjelhelyes öszszegzéseként. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a c) rovatban a „–” előjel kiírását. 22. sor: E sor c) rovatában kérjük az adózás előtti eredmény összegét feltüntetni, amely 17. sor c) rovatában és 21. sor c) rovatában szerepeltetett adatok különbsége. Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, kérjük a c) rovatban a „–” előjel kiírását. Ezt az adatot kell szerepeltetni az MRP szervezet kivételével a 0928-01-01. lap 01. sorának c) rovatában.

D) A jövedelem-(nyereség-)minimum összegének meghatározása Amennyiben az adózó adóalapja76, vagy az adózás előtti eredménye77 közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum78 összegét, akkor választása szerint adókötelezettségét vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján, vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap alapján állapítja meg, mely utóbbi esetben az Art. 91/A. § (1) bekezdés értelmében a 0928-06 jelű, bevallást kiegészítő nyilatkozatot is ki kell tölteni. Ebben a táblában csak abban az esetben kell adatot feltüntetni, ha a borítólap D) blokkjában elhelyezett vonatkozó kódkockában „3”-at vagy „4”-et szerepeltetett az adózó. E táblarészt csak a végelszámolás alatt álló adózó töltheti ki.

68

Sztv. 111. § (2) bekezdés Sztv. 111. § (3) bekezdés 70 Sztv. 111. § (5) bekezdés 71 Sztv. 110. § (3) bekezdés 72 Sztv. 113. § (1) bekezdés 73 Sztv. 105. § (8) bekezdés 74 Sztv. 113. § (2) bekezdés 75 Sztv. 113. § (3) bekezdés 76 Tao. tv. 6. § (1) bekezdés 77 Tao. tv. 6. § (2) bekezdés 78 Tao. tv. 6. § (7) bekezdés 69

20

23. sor: Itt kell feltüntetni az összes bevétel összegét.79 24. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 23. sor szerinti összes bevételt csökkentő tételek együttes összegét.80 25. sor: Ebben a sorban kérjük feltüntetni az összes bevételt növelő jogcímek együttes összegét.81 26. sor: A korrigált összes bevétel összege kerül e sorban feltüntetésre (23. – 24. + 25.). 27. sor: Itt kell szerepeltetni a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét,82 amely a korrigált összes bevétel (26. sor) 2%-a. E) Társas vállalkozások különadó összege E táblarészt csak a végelszámolás alatt álló adózó töltheti ki. A Kjtv. szerinti különadó megállapítási kötelezettség terheli a társas vállalkozásokat83. 28. sor: E sorban szerepeltetendő az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény84. Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–” előjel kiírását. 29. sor: Ebbe a sorba az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni85. 30. sor: Ebbe a sorba az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni86. 31. sor: E sorba a [±28.-29.+30.] sorok előjelhelyes egyenlegeként képzett különadó alap összege kerül. Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–” előjel kiírását. Különadó-fizetési kötelezettség csak pozitív adóalap után áll fenn. 32. sor: Ebbe a sorba kérjük beírni az előző, 31. sor szerinti pozitív adóalap utáni 4 százalékos mértékű adó összegét. Amennyiben a 31. sor adata nulla, vagy negatív érték, úgy ebben a sorban nem szerepeltetendő adat. 33. sor: E sorban kérjük szerepeltetni a Kjtv. 6. § (1) bekezdés szerint a külföldön fizetett (fizetendő) adó – amennyiben nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik – összegét. A különadóból adókedvezmény nem érvényesíthető, de a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények szerinti adómentesség, vagy beszámítás lehetősége fennáll. E 79

Tao. tv. 4. § 29. pont Tao. tv. 6. § (8) bekezdés 81 Tao. tv. 6. § (9) bekezdés 82 Tao. tv. 6. § (7) bekezdés 83 Kjtv 7. § 3. pont 84 Kjtv. 3. § (1) bekezdés 85 Kjtv. 3. § (1), (3), (10)-(13), (15) bekezdés 86 Kjtv. 3. § (2), (10)-(12), (15) bekezdés 80

21

beszámításra a megállapított különadó összegéig van mód. Amennyiben a 32. sor adata nulla, vagy negatív érték úgy ebben a sorban nem szerepeltetendő adat. 34. sor: Ebben a sorban kérjük feltüntetni a 32. sor, valamint 33. sor különbözeteként keletkezett különadó-fizetési kötelezettség összegét. F) A 2009. évi különadó összege 35. sor: Itt kérjük feltüntetni a fizetendő különadó (34. sor adata), valamint a megfizetett különadó előleg és annak – az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig – a várható különadóra tekintettel kiegészített összegének különbözetét. A megállapított különbözetet – a Kjtv. 6. § (4) bekezdése szerint – általános esetben 2010. május 31-éig, illetve az adóév utolsó napját követő 150. napig kell bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Visszaigénylés esetén kérjük az a) rovatban a „–” előjel kiírását. Az adózónak túlfizetése visszaigényléséhez az adott üzleti évben erre szolgáló, „átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű „17-es” számú nyomtatványt is ki kell tölteni. A visszaigénylési jogosultság összegét akkor is be kell írni, ha az adózó úgy dönt, hogy nem él, vagy nem élhet a visszaigénylés lehetőségével. Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról (0928-02) Itt kérjük feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű (de minimis)87 támogatásnak minősülő kedvezmények összegét, továbbá itt kérjük jelölni az adott támogatás igénybevételének Tao. tv. szerinti jogcímét a csekély összegű (de minimis), az általános csoportmentességi 88, illetve a mezőgazdasági csoportmentességi89 támogatások vonatkozásában egyaránt. 1) Csekély összegű (de minimis) támogatás Ilyen támogatásnak minősülnek a 1998/2006/EK rendelet szerinti egy vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások, amelyek együttes összege bármely 3 egymást követő, a vállalkozó által alkalmazott pénzügyi év (adóév) időszakában nem haladhatja meg a 200 ezer eurót, illetve a közúti szállítás terén működő vállalkozás (ide nem értve azt a vállalkozót, aki saját magának szállítja a terméket, illetve vevőjének a saját áruját) részére odaítélt támogatás összege a 100 ezer eurót. Abban az esetben, ha a vállalkozás egyéb tevékenységei mellett akár csak részben is végez szállítási szolgáltatási tevékenységet kizárólag a 100 ezer eurós értékhatárig részesülhet de minimis támogatásban. Az 1998/2006/EK rendelet csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak abban az esetben, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl. ilyen az adó, illetve adóalap kedvezmény).

87

1998/2006/EK de minimis rendelet 800/2008/EK rendelet 89 1857/2006/EK rendelet 88

22

A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások90 igénybevétele esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra, mely szerint a 2008. január 1-je és 2010. december 31. között odaítélt csekély összegű támogatás támogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem haladhatja meg az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. A de minimis rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt csekély összegű támogatásra alkalmazni kell figyelemmel az 1. cikk 1. pont a)-h) alpontjai szerinti kivételekre. Egy közvetlen, vagy adórendszerben nyújtott támogatás csak abban az esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati program, támogatási szerződés, határozat stb. kifejezetten de minimisként nevesíti. Amennyiben egy de minimis támogatás érvényesítésével 3 adóévben együtt túllépné a vállalkozás a megengedett összeghatárt ez esetben ez a támogatás részben sem érvényesíthető. A közvetlen támogatás támogatástartalmát a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabály alapján kell meghatározni. Az adórendszer keretében érvényesített támogatások támogatástartalmának megállapítására vonatkozó tudnivalókat az egyes soroknál részletesen ismertetjük. Figyelem, ha egy vállalkozás de minimis támogatást kíván igénybe venni egy olyan beruházáshoz, amelyhez egyébként más állami támogatásban is részesült, ekkor az állami és a de minimis támogatás összege nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott intenzitást (nem kumulálható). Magyarország esetében 2007. január 1-jétől a következő támogatás intenzitások érvényesek: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-alföld és Dél-Dunántúl esetében 50 %; KözépDunántúl esetében 40 %; Nyugat-Dunántúl és Pest megye esetében 30 %; Budapest esetében 2007. január 1-jétől 25 %, 2011. január 1-jétől 10 %. A fenti besorolás kisvállalkozások beruházásai esetében – kivéve a szállítási ágazatot és nagyberuházást – 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekszik91. Példa: Egy kisvállalkozás 2009. évben egy 15 millió Ft értékű gép beruházást valósít meg, és ehhez kapott 10 millió Ft – nem de minimis – támogatást, amely 25,34 ezer euró. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap csökkentés – amelyre szintén jogosult lenne a támogatási program alapján – támogatástartalma 2,4 millió Ft (9,47 ezer euró). Az adott régióban a beruházás támogatási intenzitása 50 százalék, amely kisvállalkozásnál 20 százalékponttal növelhető, azaz a lehetséges támogatás 70 százalék, amely 15*0,7=10,5 millió Ft. A vállalkozás dönthet, hogy csak az adóalap-kedvezményt, vagy csak a közvetlen támogatást veszi igénybe, mivel a két jogcímen igénybevett támogatás együtt nagyobb támogatástartalmat jelentene, mint 70 százalék [(2,4+10)=12,4, 12,4/15,0=82,7%]. Minden egyes új, de minimis támogatásra való jogosultságnál vizsgálni kell az érintett pénzügyi évben (adóévben), valamint az ezt megelőző két pénzügyi évben (adóévben) igénybe vett, igénybe veendő de minimis támogatások együttes összegét. A számításnál figyelembe veendő adatok 90 91

85/2004. (IV. 19) Korm. rendelet 23/A § 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § 23

A 2010. május 31-éig, illetve az adóév utolsó napját követő 150. napjáig benyújtandó jelen adóbevallásban érvényesíteni kívánt de minimis támogatásnak minősülő kedvezmények szempontjából – a 3 egymást követő adóévre figyelemmel – a korábbi; - adórendszeren belüli támogatások közül a 2009-ben benyújtott adóbevallásban (0828), és a 2008-ban benyújtott adóbevallásban (0728) érvényesített de minimis támogatások összegét, valamint - az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások közül a 2008-ban, a 2009-ben, és a 2010-ben a jelen adóbevallás benyújtásáig odaítélt támogatások összegét kell összeszámítani figyelemmel a 100 ezer/200 ezer eurós összeg korlátra. Jelen bevallásban szerepeltetendő támogatások A fentiekben ismertetettek szerint megállapított támogatások közül jelen bevallás e táblarészében időrendi sorrendben, a bevallás benyújtásának napjával bezárólag kérjük feltüntetni az alábbiakat: - valamennyi 2009. adóévi adórendszerbeli kedvezmény, illetve - a 0828-as bevallás benyújtását követő naptól kezdődően a 0928 számú bevallás benyújtása napjáig igénybe vett adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás időpontját (az év, hónap, nap megjelölésével) és összegét. A forintban megállapított támogatástartalom euróra történő átváltása:  közvetlen támogatás esetén: a forintérték az adott támogatás megítélése adóévében érvényes referenciarátával számított jelenértéken meghatározott összeg, amelyet a támogatási döntés benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra átszámítani,  adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történő átszámítás alapja az adóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyam. 2) Csoportmentességi támogatások92 2008. augusztus 29-étől a korábbi 70/2001/EK csoportmentességi rendelet helyébe a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet lépett. Az adórendszer keretében (a bevallás benyújtásának 2009. évi napjával) igénybe vehető kedvezmények tekintetében az általános csoportmentességi rendelet tekintendő irányadó szabályozásnak. A közvetlen támogatások igénybevétele esetén a támogatás odaítélésének napja dönti el, hogy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet, vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók. 2/a ) A 70/2001/EK rendelet szerinti csoportmentességi támogatás Nem érvényesíthető e rendelet szerinti támogatás: - a halászati akvakultúra területén, - a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységre, - az exporttal kapcsolatos tevékenységhez, - az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzéséhez, - a széniparban. A támogatás intenzitás - kisvállalkozásoknál 15 százalék, - középvállalkozásoknál 7,5 százalék. 92

800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet, 70/2001/EK csoportmenteségi rendelet 24

Amennyiben a beruházás regionális támogatásra jogosító területen történik, akkor a támogatás – kivéve, ha a beruházás az EK Szerződés I. mellékletében meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja – a 85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30 §-ában jóváhagyott támogatási térképen meghatározott felső határ 15 százalékponttal növelt értéke (ide nem értve a Közép-Magyarországi régiót, ahol legfeljebb 30 százalék az érték). Mezőgazdasági termék feldolgozása, forgalmazása esetén Közép-Magyarországi régió 40 százalék, többi régiónál 50 százalék. A regionális támogatási térkép szerinti magasabb mérték alkalmazásának további feltétele, hogy az adózó a beruházást öt évig üzemelteti és a beruházást 25 százalékban saját forrásból valósítja meg. Elszámolható költségnek minősülnek: - ingatlanok (telek, épület), - gépek, berendezések, felszerelések, - szállítási ágazatban a vasúti járművek. A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a támogatás tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de minimis támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival. 2/b) A 800/2008/EK rendelet szerinti általános csoportmentességi támogatás A Tao. tv. 4. § 23/d pontja értelmében az általános csoportmentességi rendelet alkalmazása vonatkozásában az 1-13. cikk rendelkezései az irányadók A támogatás mértéke a 85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30 §-ának vonatkozó szabálya szerint, illetve a 800/2008/EK rendelet 13. cikk (9) bekezdése szerint alakul. A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a támogatás tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de minimis támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival. 3) Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet93 A mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozások számára nyílik lehetőség e támogatás igénybevételére beruházásaikhoz, figyelemmel az 1. cikk (2) bekezdés szerinti kivételekre. Az adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások együttes összege, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40 százalékot és bármely 3 egymást követő pénzügyi év (adóév) időszakában nem haladhatja meg a 400 ezer eurót. A beruházásnak, melyhez a támogatás igénybe vehető az alábbi célt kell szolgálnia: - a termelési költségek csökkentése, - előállítás javulása, vagy átcsoportosítása, - a minőség javítása, - a természeti környezet megóvása és minőségének javítása vagy a higiéniai körülmények vagy az állatjólét színvonalának javítása. Elszámolható költségnek minősülnek a következők: - ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése, 93

1857/2006/EK rendelet 25

- gépek és berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig, - olyan, nem építkezési célra szánt föld vásárlása, amely a beruházás elszámolható költségének legfeljebb 10 százalékába kerül. A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a támogatás tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de minimis támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival. Nem tekinthető többek között elszámolható költségnek, nem támogatható - a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem, - közös piacszervezések létrehozásáról szóló tanácsi rendeletekben megállapított tiltások vagy korlátozások megszegését jelentő célokhoz még akkor sem, ha ilyen tiltások és korlátozások csak a közösségi támogatásokra vonatkoznak, - víztelítő- vagy öntöző berendezések megvásárlása, kivéve, ha a beruházást a korábbi vízfelhasználást korábbi szint legalább 25 százalékával csökkenti, - a termelési jogok és állatok vásárlása, - egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházás. A) A támogatás igénybevételének jogcíme a Tao. tv. alapján A Tao. tv. vonatkozó jogszabályhelyei alapján az adózónak lehetősége nyílik az alábbiakban felsorolt támogatások esetén választania, hogy az adott kedvezményt de minimis támogatásként, vagy általános csoportmentességi kedvezményként kívánja érvényesíteni: - a 10 százalékos adómértékkel adózott adóalap 6 százaléka94, - a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye95, - adóalap-kedvezmény a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében üzembe helyezett beruházások értékcsökkentési leírása96, - kis- és középvállalkozások adókedvezménye97. Abban az esetben, ha az adózó mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozás a Tao. tv. alapján kizárólag a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján vehet igénybe támogatást. Esetében választási lehetőség nincs. I. sor: Itt kérjük a vonatkozó kódkockában – e) és/vagy g) és/vagy i) és/vagy k) – „1”-gyel jelölni, ha az adózó a kedvezményt mezőgazdasági csoportmentességi támogatásként veszi igénybe. Figyelem, ha ebben a sorban adat szerepel, akkor a II. sor adatot nem tartalmazhat. II. sor: E sor megfelelő oszlopában – e) és/vagy g) és/vagy i) és/vagy k) – kell feltüntetni a de minimis támogatásként történő igénybevétel esetén , „2”-vel jelölni, illetve általános csoportmentességi támogatásként való igénybevétel során „3”-mal jelölni a támogatás figyelembevételének módját. Az I., II. sorok egyidejű kitöltésére nincs lehetőség.

94

Tao. tv. 19. § (4) bekezdés Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont 96 Tao. tv. 1. sz. melléklet 14. pont 97 Tao. tv. 22/A. § 95

26

B) Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról Ebben a táblában a csekély összegű (de minimis) támogatások összegét kérjük (euró/ezer Ftban) szerepeltetni. a) oszlop: Az igénybevétel napjaként [a) oszlop] a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell figyelembe venni. b) és c) oszlopok: A közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások – a 0828-as bevallás benyújtását követő naptól kezdődően a 0928 számú bevallás benyújtása napjáig igénybe vett – összegét egyenként, külön-külön sorokban a c) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, és az euróban meghatározott összegét a b) oszlopban kérjük szerepeltetni. d) és e) oszlopok: A Tao. tv. szerinti csökkentő tételek – kivéve a Tao. tv. 1. számú melléklete 14. pontja alapján érvényesített kedvezményt – együttes összegének támogatástartalma megnevezésű oszlop-párban (euró/ezer Ft-ban) kérjük feltüntetni az adózás előtti eredményt csökkentő tételek jelen bevallásban szerepeltetett adatok együttes összegének 16%-át, vagy – a sávos adófizetési kötelezettség alkalmazása esetén – a 10/16 %-át az e) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, és az euróban meghatározott összegét a d) oszlopban. Amennyiben az adózó a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a kedvezményt - az 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlop vonatkozó kódkockájában „2”-vel kérjük jelölni. - a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlop vonatkozó kódkockájában „3”-mal kérjük jelölni. - az 1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor e) oszlop vonatkozó kódkockájában „1”-gyel kérjük jelölni. De minimis támogatásnak minősülő adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek és támogatástartalmuk: a) oszlop 2009. adóévi bevallás benyúj- 7.§ (17) tásának napja

csökkentő jogcímek 7.§ (1) zs 7.§ (1) y 7.§ (1) sz

e) oszlop  x 16%

vagy  - ból az 50 M Ft-ig x 10% + 50 M Ft feletti rész x 16% f) és g) oszlopok: A Tao. tv. szerinti adókedvezmények összege oszlop-párban (euró/ezer Ft-ban) kérjük, az az adózó tüntessen fel adatot, amely a Tao. tv. 22/A. § alapján, illetve a Tao. tv. 22. § (10), (14) bekezdése alapján (a jelen bevallásában) vesz igénybe támogatást. Az adókedvez27

mény(ek) összegét a g) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, és az euróban meghatározott összegét az f) oszlopban kérjük szerepeltetni. Figyelem! Amennyiben az adózó él a 10/16 %-os sávos adómegállapítás lehetőségével [adatot szerepeltet a j) és k) oszlopokban], úgy ebben a Tao. tv. szerinti adókedvezmények oszloppárban adatot nem tüntethet fel, és nem érvényesíthet a bevallásban más adókedvezményt sem. Amennyiben az adózó a Tao. tv. 22/A. § alapján a kedvezményt - az 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor g) oszlop vonatkozó kódkockájában „2”-vel kérjük jelölni. - a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor g) oszlop vonatkozó kódkockájában „3”-mal kérjük jelölni. - az 1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor g) oszlop vonatkozó kódkockájában „1”- gyel kérjük jelölni. h) és i) oszlopok: A Tao. tv. 1. számú mellékletének 14. pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban (euró/ezer Ft-ban) kérjük szerepeltetni a hivatkozott törvényhely alapján az új tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében adózás előtti eredmény csökkentéseként (100 %-os értékcsökkenésként) figyelembe vett bekerülési értéke 1 %-át, illetve jármű esetén 3 %-át. Ennek összegét az i) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, és az euróban meghatározott összegét a h) oszlopban kérjük megadni. Ha az adózó e jogcímen a kedvezményt - az 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor i) oszlop vonatkozó kódkockájában „2”-vel kérjük jelölni. - a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor i) oszlop vonatkozó kódkockájában „3”-mal kérjük jelölni. - az 1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor i) oszlop vonatkozó kódkockájában „1”-gyel kérjük jelölni. j) és k) oszlopok: A Tao. tv. 19. § (4) bekezdése szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban kérjük szerepeltetni – a 2009. adóévről benyújtott bevallásban a 10/16 %-os sávos adófizetés választása esetén – a kedvezményes kulcs (a pozitív adóalap 50 millió Ft-jáig 10 %-os mérték) alkalmazása következtében kieső 6 % adó összegét (amely legfeljebb 3 M Ft lehet). Ezt az összeget kérjük a k) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, a j) oszlopban euróban feltüntetni. Ha az adózó e jogcímen a kedvezményt - az 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor k) oszlop vonatkozó kódkockájában „2”-vel kérjük jelölni. - a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor k) oszlop vonatkozó kódkockájában „3”-mal kérjük jelölni.

28

- az 1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor k) oszlop vonatkozó kódkockájában „1”-gyel kérjük jelölni. Figyelem! Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop adata is lehet kitöltött; meghatározó az igénybevétel napja szerinti tételes időrendi felsorolás. Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi Tao. tv. szerinti kedvezmény [a d)-k) oszlopok mindegyikében] egy sorban jelölendő. Ez azt is jelenti, hogy az adórendszeren kívüli (közvetlen), valamint az adórendszer keretében igénybe vett de minimis támogatások összege egy sorban (egymás mellett) nem szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet, ha a kettő igénybevételének a napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának a napján kap az adózó adórendszeren kívüli támogatást is. Példa a kitöltésre Egy mikrovállalkozásnak minősülő, 2006. év óta változatlan formában, naptári év szerint működő társaság az alábbi de minimis támogatásokat vette igénybe: - 2008. május 31. 55 ezer euró összegű csökkentő tétel a Tao. tv. 7. § (1) bek. y) pontja alapján (a 2007. évről benyújtott bevallásban) - 2008. július 8. 10 ezer euró összegű közvetlen támogatás - 2009. május 31. 25 ezer euró összegű csökkentő tétel a Tao. tv. 7. § (1) bek. zs) pontja alapján (a 2008. évről benyújtott bevallásban) - 2009. november 6. 35 ezer euró összegű közvetlen támogatás A társaság 2010. május 31-én nyújtja be a 2009. évi adókötelezettségéről a jelen bevallását, melyben – a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés sz) pontja alapján – 58 ezer eurónak megfelelő összegű kedvezményt kíván érvényesíteni. A társaság a sávos adófizetést nem alkalmazza. Annak megítéléséhez, hogy e csökkentő tételt beállíthatja-e a bevallásába, meg kell vizsgálnia, hogy a megelőző 3 adóévben, a jelen bevallás benyújtása napjával bezárólag a már érvényesített de minimis támogatások összege a jelen bevallásban érvényesíteni kívánt összeggel együtt nem haladja-e meg az előírt 200 ezer eurós összeghatárt. Tekintve, hogy a társaság az irányadó időszakban 125 ezer euró összegű támogatást érvényesített, ezért a jelen bevallásában az 58 ezer euró összegű Tao. tv. szerinti kedvezmény igénybevételére jogosult. A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő: II. sor e) oszlopban 2 01. sor a) oszlopban 2009. 11. 06. 01. sor b) oszlopban 35 ezer (euró) és a c) oszlopban az ennek megfelelő (e Ft) 02. sor a) oszlopban 2010. 05. 31. 02. sor d) oszlopban 58 ezer (euró) és az e) oszlopban az ennek megfelelő (e Ft) A nem jelölt adathelyek üresen maradnak. A társasági adóelőleg-kötelezettség bevallása a végelszámolás alatt álló adózók részére (0928-03) Figyelem! A folyószámlán a C) táblában teljesített bevallás alapján kerül sor az előlegkötelezettség előírására. 29

Ezt a bevallási lapot kizárólag a végelszámolás alatt álló adózók tölthetik ki. A kerekítési szabályok alkalmazásából adódó esetleges különbözetet az előleg bevallási tábla utolsó kitöltött sorának összegénél kérjük figyelembe venni. Ha a bevallásra kötelezett adózónak nem áll fenn adóelőleg fizetési kötelezettsége (0928-0101. lap 12. sor értéke nulla) akkor a borítólap „C” mezőjében a 03-as lap kódkockájába „0”-t kell írni és e részletező lapot nem kell benyújtani. Ez esetben a „0” érték előlegbevallásnak minősül. Figyelem! A Tao. tv. 26. § (1) bekezdése értelmében nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget. Az adóelőleg bevallás során kérjük e törvényi rendelkezés figyelembe vételét. Nem kell adóelőleget bevallania: - az alapítványnak, - a társadalmi szervezetnek, - a köztestületnek, - az egyháznak, - a lakásszövetkezetnek. - az MRP szervezetnek, - felsőoktatási intézménynek. A) Az éves adóelőleg-kötelezettség meghatározása 01. sor: Ebbe a sorba az éves adóelőleg-kötelezettség összegét kell beírni, egyezően a 092801-01. lap 12. sorában feltüntetett összeggel. B) Adatok az adóelőleg bevallásához 02. sor: E sorba – az év, hónap és nap szerint tagolt kódkockákba – kérjük beírni, a végelszámolási eljárás megkezdésének időpontját. Például: 2003. 09. 08. 03. sor: E sor kódkockájába csak a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba tartozó adózó tegyen „X”-et, a többi adózó – kérjük – hagyja üresen. 04.-05. sorok: E sorok közül a megfelelőben kérjük „X”-szel jelölni az adóelőleg bevallásának gyakoriságát. Havonta esedékes az előleg, ha az adóévi társasági adó (a 01. sor adata) meghaladja az 5 millió forintot, háromhavonta esedékes, ha a 01. sor adata legfeljebb 5 millió forint98. C) A végelszámolás alatt álló adózó adóelőlegének bevallása 06. sor: Ebben a sorban a 01. sor szerint meghatározott adóelőleg összegét kérjük szerepeltetni. 07.-30. sorok: A 01. sor szerint megállapított összeg alapján kell az adóelőleget havonta, illetve háromhavonta bevallani. A jelölt sorok közül a megfelelő sorokban kell feltüntetni a jelen adóbevallás esedékességét (az adóév utolsó napját követő 150. napot) követő máso98

Tao. tv. 26. § (7) bekezdés 30

dik naptári hónaptól (annak első napjától) kezdődő 12 hónapos időszak esedékes adóévi hónapjaira eső összegeket. Az az adózó, amelyik nem a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba tartozik, legfeljebb 12 egymást követő sorban (az évesített adó 1/12-ed részének megfelelő összegben) szerepeltethet adatot, ha havonkénti adóelőleg bevallásra kötelezett, illetve legfeljebb 4 helyen (az éves adó negyedrészének megfelelő összegben) ha az adóelőleg bevallására háromhavonta kötelezett. Az az adózó, amelyik a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba tartozik, legfeljebb 12 egymást követő sorban tüntethet fel adatot, ha havonkénti előlegbevallásra kötelezett, illetve legfeljebb 4 helyen, a negyedéves bevallás gyakoriság esetén. Az esedékes összegeket a Tao. tv. 26. § (8) bekezdésében foglaltak szerinti megoszlásban kell szerepeltetni. Önellenőrzési melléklet (0928-04) A 0928. számú bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével önmagán önellenőrizhető és pótolható. Önellenőrzés esetén a nyomtatványt a módosított adatokkal, de teljes adattartalommal – azaz az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott adatot is – ki kell tölteni abban az esetben is, ha ismételt önellenőrzés során kizárólag önellenőrzési pótlék helyesbítése miatt kerül benyújtásra a bevallás. Ez utóbbi esetben – az önellenőrzési pótlék önellenőrzésekor – kizárólag a 0928-04 lap 04. sor d) rovatában szerepelhet adat. Itt kérjük feltüntetni az önellenőrzési pótlék összegének előjelhelyes változását. Ismételt önellenőrzés esetén kérjük jelölje „X”-szel, amennyiben az önellenőrzés kizárólag az önellenőrzési pótlék módosítására irányul. Az adóalap, adókötelezettség változása esetén az eredeti illetve a módosított adatok összegének a különbözetét a 0928-04-es lap „a”, illetve „b” rovatában kell kimutatni. Adózó terhére történő önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék alapját a „c” rovatban kell feltüntetni a kiszámított önellenőrzési pótlék a „d” rovatba kerül. Lehetőség van a már benyújtott önellenőrzés ismételt önellenőrzésére, melyet a borítólap „Bevallás jellege” rovatában kérjük „I”-vel jelölni. Ha a korábban benyújtott bevallásban kiszámított önellenőrzési pótlék módosítása az önellenőrzés célja, akkor az érték negatív szám is lehet. Ebben az esetben az önellenőrzéssel csak az önellenőrzési pótlékot lehet helyesbíteni. Egyéb adónemekre irányuló önellenőrzés külön bevallás benyújtásával történik. A késedelmi pótlék önellenőrzésére, akkor kerülhet sor, ha az önellenőrzés a bevallás 0928-01-01. lapjának 13. – 15. sorok b) rovatában feltüntetett adatok helyesbítésére irányul. Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell99. Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a „c” rovatban feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének 99

Art. 51. § (2) bekezdés 31

különbözete. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig (nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Ez az összeg 215 adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó adó- és járulék-folyószámláján. 01.-03. sorok: Itt kell feltüntetni az eredeti bevallásban közölt illetve az önellenőrzéssel helyesbített adókötelezettségek változását. Az a) oszlopba az adóalap változása, a b) oszlopba az adókötelezettség változása, a c) oszlopba az önellenőrzési pótlék alapja, illetve a d) oszlopba az önellenőrzési pótlék összege kerül. Amennyiben az „Adókötelezettség változása” oszlopban negatív előjelű összeg szerepel – önellenőrzési pótlék felszámítására ez esetben nem kerül sor –, azaz az önellenőrzés következtében az adózónak visszajáró adója keletkezik, akkor ezen összeg visszaigényléséhez az adott évben rendszeresített „átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ’17-es számú nyomtatványt kell benyújtani. 04. sor: Itt kérjük feltüntetni önellenőrzés esetén a 01.- 03. sorok d) oszlop adatainak összegét. Figyelem! Amennyiben a bevallás benyújtására ismételt önellenőrzés miatt kerül sor, és ez kizárólag az önellenőrzési pótlék módosítására irányul ez esetben csak e sor d) rovatában szerepelhet adat (a 01.-03. sorok d) oszlopa adatot nem tartalmazhat). Önellenőrzéshez kapcsolódó nyilatkozat (0928-05) E lapot kell kitöltenie, ha az önellenőrzésének100 oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A lapot csak a 0928-as bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 0928-05-ös lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). Az (A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie „X”-szel, ha önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A (B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, amelyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alkotmányellenes vagy Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. A (C) blokkban lévő 4-24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, amellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá b) milyen okból alkotmányellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát.

100

Art. 124/B. § 32

E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Amennyiben a bevallás papíralapon kerül benyújtásra kérjük a nyilatkozat aláírását. Az Art. 91/A. § szerinti bevallás kiegészítő nyilatkozat (0928-06) Ezt a Nyilatkozatot a társasági adóalany, abban az esetben köteles kitölteni és a bevalláshoz mellékelni, ha a Tao. tv 6. § (5) bekezdése a) pontja alapján az adóbevallásában a nyilatkozattételi101 kötelezettséget választotta. Ez esetben a nyilatkozat üresen adat feltüntetése nélkül nem nyújtható be. A Nyilatkozat 1-35. soraiban szereplő adatokat a társaság a 2009. adóévről, illetőleg az azt megelőző két adóévről szóló nyilvántartásai alapján tölti ki. Az értékadatokat ezer forintra kerekítve kell megadni. Az 1. és 2. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy „1”-est, ha a válasz nem, úgy „2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírni. Figyelem, a nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni, amennyiben a szerepeltetendő érték nullától eltérő szám, illetve az 1. és 2. sor esetén a jelölés „1” és/vagy „2”. Abban az esetben, ha a bevallás papíralapon kerül benyújtásra kérjük a nyilatkozat aláírását. Nemzeti Adó- és Vámhivatal

101

Art. 91/A. §-ának (1) bekezdés 33