„AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT...” A forradalom három vezetĞjének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899–1979)1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül Ğ volt a legidĞsebb. Apja ekkor járási albíróként – korántsem anyagi bĞségben, de tisztességben – dolgozott és tartotta el családját. Az elemi iskola elsĞ négy osztályát még a hajdúböszörményi református iskolában járja ki, majd egy évet jár az itteni fĞgimnáziumban. Tanulóéveit – a család odaköltözése után – Debrecenben folytatja. Édesapja ekkor már kinevezett törvényszéki bíró. A legidĞsebb fiú 1917 tavaszán tett szakérettségit. Ekkor még javában dúlt az elsĞ, sorsokat és korszakokat szétválasztó világháború. Daróczi Gusztávot már ez év márciusában a nagyváradi tábori ágyúezred bakái között találDr. Daróczi Gusztáv juk, ahonnan pár nap múlva Temesvárra vezénylik, tartalékos tiszti iskolára. Tizedesként került ki 1918. január végén a román hadszíntérre, majd májusban az olaszra, a magyar köztudatban szomorú módon elhíresült Ponte de Piave-hoz, ahol részt vett az 1918. június 15-én kezdĞdött piavei csatában. Július 1-jén zászlóssá léptették elĞ. Augusztus elején az albán hadszíntérre került, ahol életre szóló malária-betegséget kapott. A háborút a Monarchia, Magyarország elvesztette. Hogy így történt, bizonyára nem a neves és névtelen katonahĞsök önfeláldozásán, véráldozatán múlott. Novemberre a frontok felbomlottak, megkezdĞdött a demoralizált, a háborús borzalmaktól felzaklatott, a vereség által lesújtott és elkeseredett katonatömegek többnyire szervezetlen hazaáramlása. Daróczi zászlós 1918. november 19-én érkezett vissza Debrecenbe, leszerelni. Nem ismerjük tetteit, viselkedését és gondolkodását a forradalmak és ellenforradalom idĞszakából. Azt feltételezzük, hogy az elvesztett évek pótlása volt gondolkodásának középpontjában: nyári szemeszterek felvállalásával és elvégzésével elérte, hogy 1922-ben elĞbb államtudományi, majd jogtudományi doktorátust szerezzen. Mindezt jóformán 1
Források: özv. Daróczi Gusztávné visszaemlékezései. – HL BKB B. 712/1957. – ÁBTL V–141434.
281
„Az igazságba vetett hit ...” saját erejébĞl, a tanulmányai folytatásához szükséges anyagiakat ügyvédeknél dolgozva teremtve elĞ. Ifjú jogtudorként rövid ideig ügyvédbojtárként dolgozott. 1924 novemberében egy ösztöndíj segítségével Strasbourgba került, négy féléven keresztül volt hallgatója az ottani egyetemnek, szélesítve látókörét és bĞvítve nyelvtudását. Hazatérve ismét ügyvédjelöltként dolgozott. Rövid egy év után – mindössze 28 éves ekkor – azonban már egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett Budapesten. Az ügyvédi praxist 1931-ben cserélte fel a közjegyzĞ-helyettességgel. ElĞbb Sátoraljaújhelyre, majd Gyöngyösre kerül, végül, mint az itteni közjegyzĞ helyettese, Balassagyarmatra, életének további színhelyére. Aki átélte vagy történészként kutatta a harmincas évek végének háborúra készülĞdĞ éveit, tudja, hogy a párthovatartozás, a kormányzati elvárásoknak való megfelelés abban az idĞszakban sem volt éppen jelentéktelen tényezĞ, különösen nem a jogi, államigazgatási karrierek vonatkozásában. Daróczi Gusztáv azonban ebben az idĞszakban nem politizált. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy hiába pályázott többször magasabb szakmai pozícióra. 1940-ben végül úgy döntött, hogy ügyvédként folytatja tovább. A város nem kisebb alakjával lépett társirodába, mint dr. Paczolay Zoltánnal, aki a századfordulótól volt a város és a megye közéletének meghatározó alakja. Bizonyára tisztes helyi karrier és anyagi gyarapodás várt a még mindig fiatal ügyvédre. Az újabb világháború azonban minden biztató tervet keresztülhúzott. Daróczi Gusztávnak ismét katonaruhát kellett magára húznia. ElĞbb Losoncra vonult be, majd a 4. határvadász-zászlóaljhoz. Részt vett az erdélyi bevonulásban. 1940 decemberében azonban leszerelték, és a háborús éveket Budapesten, ügyvédként élte végig. 1945 nemcsak az ország történetében, de gyakorta az egyéni sorsokban is cezúrát jelentett. Daróczi Gusztáv esetében ez leginkább a közéleti-szakmai szerepvállalás kiteljesedésében érhetĞ tetten. Már 1945. március 1-jén belépett a Független Kisgazdapártba. Ez jelzi politikai hovatartozását. A koalíciós évek ĞrlĞdése közepette mind nagyobb szerepet és felelĞsséget vállalt magára: elĞbb a párt megyei ügyésze, majd a balassagyarmati szervezet ügyvezetĞ elnöke lett. Átéli az 1945-ös sikereket (közismert, hogy ekkor az FKgP szerezte meg itt a voksok 80%-át) és részese volt a párt mélyrepülésének, a frakcióharcoknak, a kizárásoknak, a kisgazdapárt felszámolásának. Nem áll rendelkezésre elégséges adatunk arra, hogy politikai gondolkodását rekonstruáljuk vagy magatartásáról véleményt alkossunk. Azt rögzítjük itt csupán, hogy Daróczi Gusztáv 1948 decemberében szüntette meg párttagságát. A koalíciós idĞszakban nemcsak pártpolitikai tevékenységet vállalt. Három cikluson át tagja volt a balassagyarmati népbíróságnak, illetve az ügyvédek háború után létrehozott igazolóbizottságának, elnöke az egyik B-lista bizottságnak, néhány évig jogásza Nógrád vármegyének.
282
A forradalom három vezetĞjének életrajza Évek során a város vezetĞ ügyvédje lett. 1956-ig ügyvezetĞje volt az ügyvédi kamara balassagyarmati helyi bizottságának, illetve szervezĞtitkára a Magyar Jogászszövetség helyi csoportjának. Az életút háború utáni szakaszának eddig említett tényeibĞl is felsejlik, hogy Daróczi Gusztáv vélhetĞleg helyeslĞje volt a háború utáni néhány év változásainak, vagy azok egy részének. Pártszerepet azonban 1948 után már nem vállalt, sokaktól eltérĞen nem lépett be az egyetlen és mindenható pártba. Az ötvenes években sem vonult ugyanakkor teljes oppozícióba. Az 1950-es tanácsválasztás eredményeképp a városi tanács tagja lett és a Magyar Függetlenségi Népfront Városi Bizottsága elnöki tisztét is Ğ töltötte be. Elégséges forrás és elmélyült kutatás híján e helyütt nem térünk ki ennek értékelését, mérleg meghúzását. Abban biztosak vagyunk, hogy Daróczi Gusztáv nem törekvésének, hanem addig megszerzett tekintélyének, a helyi közéletben betöltött súlyának köszönhette a pozíciókat. Emberségét épp 1956-ban játszott vezetĞ szerepe, személyének elfogadottsága igazolja vissza. A forradalom eltiprása után Daróczi Gusztávot és társait hadbíróság elé állították. ElsĞ fokon Gáspár Gyula hadbíró – aki halálra ítélte mások mellett Pálinkás (Pallavicini) Antalt is – 1958. március 14-én hozott ítéletet, Daróczit életfogytiglani börtönre ítélve. Hónapok teltek el a bitófa árnyékában, hiszen a másodfokú eljárásban nem egy forradalmár büntetését változtatták a legsúlyosabbra. Az idézĞjeles „megváltást” 1958. június 17-e hozta meg. A LegfelsĞbb Bíróság a kiszabott büntetést jelentĞsen csökkentette – nyilván külsĞ ráhatásra, hisz rokonok, ismerĞsök (persze, már aki) minden létezĞ kapcsolatot megmozgattak élete megmentésére. Daróczi Gusztáv „mindössze” hat évi börtönt kapott. BörtönbĞl való szabadulása után – megfosztva ügyvédi praxisától és állásától, részben az elszenvedett fizikai kínzások hatásaként megromlott egészséggel – Daróczi Gusztáv a Fémipari Vállalatnál helyezkedett el. Nehéz és beteges évek után 1979. május 30-án hunyt el Balassagyarmaton. Sírja a temetĞ I. parcellájában található. Nem külön magyar sorsverés, de ránk is jellemzĞ, hogy hĞseink többnyire mártírok vagy áldozatok, akik életükben inkább elszenvedték tetteik következményeit, és csak a haláluk után kaptak méltó elégtételt a sorstól. Daróczi Gusztávnak azok a virágszálak adták meg elĞször ezt az elégtételt, amelyek 1989. október 23-án hullottak sírjára. Sötétben, gyertyafénynél, Balassagyarmat polgárai, az akkor még ellenzékinek számító új, rendszerváltó pártok képviselĞi tisztelegtek ’56 hĞsei elĞtt. 1990 után – az elsĞ, szabadon választott képviselĞ-testület – utcát nevezett el róla, amely addig Ságvári Endre nevét viselte. Ez a Honti utcából nyílik, épp ott, ahol magam is lakom. Amikor az ablakunkon át szemem olykor-olykor az utcanévtáblára téved, gyakorta eszembe jut: ma már ez is történelem. Történelmi igazságtétel.
283
„Az igazságba vetett hit ...” Dr. Magyar Pál (1922–)1 Magyar Pál Balassagyarmaton született 1922-ben. Fiatal, tehetséges joghallgatóként lett a Teleki Intézet jogász tagozatának a tagja, és kapott tandíjmentességet. A doktorátus megszerzése után karrierje meredeken ívelt fel: a Budapesti NépfĞügyészség elnökének titkárává nevezték ki, külön feladatává téve az országban megfelelĞ írásos dokumentáció nélkül letartóztatásban lévĞ személyek felderítését. A népbíróságok által elkövetett jogtalanságok azonban hamarosan elvették a kedvét a bírói pályától, végül pedig a Magyar Közösség tagjai ellen indított koncepciós per végighallgatása Dr. Magyar Pál után döntött úgy, hogy lemond posztjáról és visszavonul szülĞvárosába. Itt folytatott ügyvédi gyakorlatot 1956 októberéig. A forradalom leverése után dr. Magyar Pált 1957. január 10-én rendelte be elsĞ alkalommal a karhatalom helyi vezetĞje kihallgatásra, „bizonyos problémák megtárgyalására”. A rövid, udvarias kihallgatás után még hazatérhetett. Hamarosan biztos hír érkezett arról, hogy a pártbizottság döntése alapján rövidesen sor kerül a forradalommal kapcsolatos felelĞsségre vonásokra. Február elsĞ napjaiban már szóbeszéd tárgya volt a városban, hogy Daróczit és Magyar Pált le fogják tartóztatni. A kérdés tisztázása végett a két érintett bement a pártbizottságra, ahol felajánlották, hogy akár azonnal ejtsék meg a letartóztatást, de ne éjszaka menjenek értük. Mindketten biztosak voltak ártatlanságukban. Pedig a különbözĞ híresztelések már elĞrevetítették a tömeges lefogásokat, és Ğk maguk is észlelték azt, hogy megfigyelés alatt állnak, „árnyékok” követik Ğket. Február 12-én, éjjel tizenegy órakor egy pufajkás különítmény, a környezĞ kerítéseken átugrálva, nemcsak a házat, de az egész lakókörzetet körbefogva, harcszerĬen megközelítette Magyar Pál lakását. A felesleges és túlzott erĞfelmutatás általában hozzátartozott a letartóztatások koreográfiájához. A rövidre tervezett akció azonban elhúzódott, mivel az álmából felvert ügyvéd nem kívánta azonnal beengedni a látogatókat, és az ajtófelnyitáshoz hívott lakatos is megtagadta a segédkezést. (Sajátos, hogy az egész eljáráson végigvonult a hatóságok, szervezetek görcsös erĞlködése a történtek legitimálására, a formális törvényi keretek látszólagos megtartására. Ezt példázza az a jelenet is, amikor ugyanazok a pufajkások, akik két óra múlva Magyar Pált és társait félholtra verték, a letartóztatás elĞtt zavarodottan toporogtak a zárt ajtó elĞtt, amelyet csak törvényes keretek között volt szabad felnyitniuk.)
1
Interjú dr. Magyar Pállal. – HL KBK B. 712/1957. – ÁBTL V–141434.
284
A forradalom három vezetĞjének életrajza A belépés után megtartott házkutatás nevetséges eredménnyel zárult: a rendĞrség felé tartó menet élen haladó pufajkás mindössze egy rozsdás és törött kardot tarthatott maga elé halovány bizonyítékként az esetleges statáriális eljáráshoz. A salgótarjáni kihallgatásokat végigkísérte a verések sorozata. A vallatásokon többnyire grandiózus és egyben nevetséges vádakat kívántak elismertetni vele (pl. kapcsolatot tartott a Mátrában tartózkodó Maléterrel). Magyar Pált – és a vele együtt letartóztatottakat – április 3-án szállították át a balassagyarmati börtönbe, ahol augusztusig várták ügyük folytatását. Balassagyarmaton nyilvánvaló volt, hogy a Daróczi–Magyar-ügyben, ha azt helyben és elkülönítetten tárgyalják, nem születhet „méltó” büntetés. Ezért a forradalmi tanács vezetĞinek ügyét összevonták néhány katona- és rendĞrtisztek ellen indított eljárással, és ezekkel egyesítve adták át a hadbíróságnak. Még a Budapesti Katonai Börtönbe való felszállítás, tehát a bírósági tárgyalás elĞtt Magyar Pállal közölték, hogy a gyötrelmeirĞl felvetetett ügyészségi jegyzĞkönyvért – amely dokumentumaink között olvasható – halálra fogják ítélni. Dr. Magyar Pál az ítélethirdetés után három hónapot töltött a Kisfogházban halálraítéltként. A halálos ítélet kimondásának estéjén a börtönĞrség olyan súlyos fizikai bántalmazásban részesítette, hogy másnap az orvos a börtönkórházba szállíttatta. Csak júniusban – akkor még nem tudta –, Nagy Imre kivégzésének másnapján tárgyalta ügyét újra a kegyelmi tanács. Mentesítették a legsúlyosabb ítélet alól. Dr. Magyar Pál 1962-ben, az amnesztia során szabadult. Balassagyarmaton nem engedték elhelyezkedni, hosszú évekig fizikai munkásként dolgozott a váci cementgyárban. A jogi önképzést azonban tovább folytatta, figyelemmel kísérve a szakirodalmat. A nyolcvanas évek elején térhetett vissza a jogászpályára, egy széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezĞ budapesti vállalat jogtanácsosaként. Ma, megromlott egészséggel, túl a nyolcvanadik életévén, nyugdíjasként él. Bargár Ödön (1909–1966)1 Bargár Ödön 1909. november 12-én született a Turóc vármegyei Znióváralján. Születésekor apja, Emil, takarékpénztári tisztviselĞ volt. Ödön testvérei közül ifj. Bargár Emil késĞbb tanárként dolgozott, míg lánytestvére, Edit, a közgazdaság-tudományi egyetemet végezte el. Édesapjuk korai halála után a három gyermeket rokonok nevelték. 1920-ban – megannyi magyar sorstársukkal együtt – Ğket is kiutasították Csehszlovákiából. Bargár Ödön 1927-ben iratkozott be a kiskunfélegyházai tanítóképzĞbe. Az iskola után katonának sorozták be, ahonnan 1934-ben karpaszományos tizedesként szerelt le. 1
NML XXV. 4. c) B. 123/1957.
285
„Az igazságba vetett hit ...” A harmincas évek a tanyasi iskolaprogram fontos idĞszaka volt. A kormányzati figyelem talán sohasem fordult annyira e mostoha körülmények között mĬködĞ iskolatípus felé, mint akkor. Tanyasi tanítónak lenni egyfajta vállalást is jelentett. Bargár Ödön a Kunszentmárton melletti Vegyetanyán kezdte pályafutását. Innen került 1936-ban – rövid egy évre – Budapestre, a Baross Gábor telepre. Innen útja Budafokra vezetett, többször megszakítva rövid katonai behívásokkal. A sportos alkatú fiatalembert 1938-ban, egy szegedi behívás alkalmával beszélték rá felettesei, hogy iratkozzon be a sport- és vívóakadémiára, azaz a sporttisztképzĞ iskolára. Képzése, a háborús események miatt, már nem fejezĞdött be. 1939-ben a budapesti II. gyalogezredbe osztották be, zászlósként. A következĞ évben szakasz- és századparancsnoki vizsgát tett, ezt követĞen léptették elĞ fĞhadnaggyá. 1941-ben került ki hadmĬveleti területre, mint a 32. gyalogezred egyik századának parancsnoka, Jampol és Romni városok körzetében. Másfél hónap múlva zászlóaljparancsnokká nevezték ki, egysége ott-tartózkodásuk végéig megszálló feladatokat lát el. Csapattestét 1942 novemberében indították haza, de Ğt a hadosztály-parancsnokság mint tolmácsot még további három hónapig ott tartotta. Bargár fĞhadnagy 1943 februárjában került csak vissza Magyarországra. A távozása napján kiadott napiparancs szerint: „A hadosztálynál eltöltött idĞ alatt önzetlen munkavállalásával és szorgalmával, valamint kezdeményezĞ természetével elöljáróinak kiváló támasza volt, víg és lekötelezĞ modora rövid idĞ alatt kedvelt bajtárssá tették.” Azonban haza vezetĞ útján életre szóló sérüléseket szenvedett: a vonatot légitámadás érte, Ğ pedig légnyomást és tüdĞvérzést kapott. Egy évig kezelték betegségét, majd 1944 tavaszán ismét bevonultatták a budapesti Ğrzászlóaljhoz, és augusztusban hadmĬveleti területre került, Torda város körzetében. A folyamatos visszavonulás közben kiújult tüdĞvérzése, és a soproni hadikórházba szállították. DecembertĞl szabadságra ment. Budapesten érte a szovjet bevonulás. Nyelvtudását kamatoztatva 1945 áprilisáig mint tolmács mĬködött a szovjeteknél, majd ekkor szolgálattételre jelentkezett a Honvédelmi Minisztériumban, ahonnan Balassagyarmatra küldték egy pótkeret-parancsnokság felállítására. Hamarosan Ğ lett a megyei kiegészítĞ parancsnokság vezetĞje. Kiújuló tüdĞ- és már kialakult gyomorbetegsége – de bizonyára a fokozatosan változó, „keményedĞ” politikai elvárások – miatt is 1947-ben tartalékállományba helyezték. Leszerelése után rövid ideig a budapesti hidak újjáépítésén dolgozott, majd 1949-ben visszatért Balassagyarmatra, ahol tanítóként helyezkedett el. 1953-tól a forradalom kitöréséig függetlenített tanulószoba-vezetĞként tevékenykedett. A forradalom leverését követĞen Bargár Ödön sem kerülte el a megtorlást. 1957 márciusában egy hónapra közbiztonsági Ğrizetbe, majd május 12-étĞl rendĞri felügyelet alá helyezték. Májusban – a pártbizottság utasítására – munkaügyi fegyelmit indítottak ellene. Az indoklás szerint: „a pedagógusok nagy része nem értett egyet az ellenforradalommal, de akadt olyan nevelĞ, aki maga-
286
A forradalom három vezetĞjének életrajza tartásával és cselekedetével az ellenforradalom szekerét tolta. Így Bargár Ödön párt-, szovjet- és népellenes magatartást tanúsított.” A további zaklatásnak – ha csak ideiglenesen is – rokkantnyugdíjazása vetett véget. 1958. február 3-án azonban ismét letartóztatták, és eljárást kezdeményeztek ellene. Bargár Ödön egészsége ekkorra már, az elszenvedett kínzások következtében, véglegesen megromlott. Talán ez játszott szerepet abban, hogy a kommunista megtorlógépezet mĬködtetĞi végül is eltekintettek a bírói felelĞsségre vonástól. HátralévĞ éveit betegen, állásától, kenyérkereseti lehetĞségétĞl megfosztva élte le. 1966. december 9-én hunyt el. Sírja a balassagyarmati katolikus temetĞ II. parcellájában található. A róla elnevezett – volt Kemerovó – utca a város déli részén, a régi víztoronynál található. Összefut a Daróczi Gusztáv utcával. Szép jelkép: az utak összefutása az életutak keresztezésére emlékeztet bennünket.
287
