Merre vezet az energia és éghajlat politika a települések világában? Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék
Épületenergetikai Civil Akadémia – Energiahatékonyság és fenntarthatóság a középületek felújításában Országgyűlés Energetikai Albizottsága 2012. november 22.
I. ÉGHAJLAT: VÁLTOZÁS VAGY CSAK MÉDIAPÁNIK?
TÉNYEK: AMIBEN BIZTOSAK LEHETÜNK..
Az időjárási szélsőségek gyarapodnak 2005. augusztus, USA: Katrina hurrikán 1322 halott, több tízezer sérült, több százezer hajléktalan, 125 milliárd USD kár
2003: nyugat-európai hőhullám:
legalább 30ezer (!) halálos áldozat
2010. május-június, Észak-Magyarország: Zsófia mediterrán ciklon anyagi kár: 150 milliárd Ft
Mi az, amiben biztosak a tudósok? A megfigyelt éghajlati mutatók, ökoszisztéma indikátorok a Föld
számos pontján statisztikailag szignifikáns változást mutatnak. A globális változások mértéke és gyorsasága nagyobb, mint az elmúlt 30ezer évben valaha. Megváltozott a földi légkör összetétele. Döntően az emberi tevékenységnek köszönhetően napjainkig a légköri üvegházhatású gázok sorában a szén-dioxid koncentrációja 37%-kal, a metáné 156%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig 19%-kal nőtt az iparosítás előtti időszakhoz képest. A Föld számos pontján az éghajlaton az emberi beavatkozás jelei mutatkoznak. Ugyanakkor nincs egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy a megfigyelt változások pusztán antropogén eredetűek-e.
II. MIRE SZÁMÍTHATUNK MAGYARORSZÁGON?
KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK
Bizonytalan hatások…
Észak-Európa
Közép-Európa
Növekvő erdősültség
több víz
Magasabb hozamok
Dél-Európa
Gyarapodó erdőtüzek
?
több aszály
Csökkenő hozamok
Bizonytalan következtetések… Simulated crop yield changes by 2080s relative to the period 1961-1990 according to a high emission scenario (IPCC A2) and HadCM3/HIRHAM climate model.
15-30% növekedés a terméshozamokban! A Duna teljes vízgyűjtője mezőgazdasági „Csoda-ország” !
Hihető? Bizonyos? Szakpolitikai stratégiákban használható?
Source: PESETA Project, 2008, www. peseta.jrc.ec.europa.eu
Várható éghajlatváltozás Magyarországon Tendenciák Magyarország klímája mediterrán jellegeket mutat majd A nyarak forróbbá és szárazabbá válnak A telek mérsékeltebbek és esősebbek lesznek
Szélsőségek és rendkívüli időjárási jelenségek Több hőségnap, kevesebb fagyos nap várható Egyszerre várható a súlyos aszályok és árvizek kockázatának növekedése
Gyakoribb és súlyosabb viharokra számíthatunk
Tudomány mai állása szerint: igen valószínű Kistérségi szintű éghajlati sérülékenység az aszály és szárazodás vonatkozásában
Forrás: Pálvölgyi T., Czira T., Dobozi E., Rideg A., Schneller K., 2010. A kistérségi szintű éghajlatváltozási sérülékenység-vizsgálat módszere és eredményei. Klíma-21, 62, 88-102
Komplex éghajlati kockázatok az települések világában KÖZVETLEN KOCKÁZATOK
Árvíz, belvíz kockázat
Épített környezet, kritikus infrastruktúra, szolgáltatások
Aszály kockázat
Városi zöldterületek, parkok, városi fasorok
Időjárási kockázatok
Városi életminőség, idegenforgalom, műemlékek
Egészségügyi kockázatok
Városi hőhullámok, levegőminőség, vízminőség romlás
KÖZVETETT HATÁSOK
•
Sűrűbb és súlyosabb természeti katasztófák (pl. szélviharok, hirtelen lezúduló csapadék, tűz, járványok stb.)
•
gyorsuló urbanizáció (vidéki lakosság, környezeti menekültek a városokba tartanak
• • •
Növekvő hűtési energiaigény, növekvő utazási igény (ingázás) Élemiszer és ivóvíz árak Fogyasztási szokások, munkaerő instabilitás
Egy bonyolult és kockázatos terület: települési vízgazdákodás KLÍMAVÁLTOZÁS
• Vízigények • Vízmű szolgáltatások
Területhasználat
Lakosság • Vízszennyezés • Szennyvíz infrastruktúra
• csapadékvíz elvezetés
Csapadékvíz
Ivóvíz
• ivóvíz minőség • ivóvíz hálózat
• szennyvíz-tisztítási infrastruklúra
• Városi lefolyás
Ivóvíz készletek, tározók • vízbázis védelem)
Duna • vízminőség • vízmennyiség
Szennyvíz
•Szennyezés • ökológiai terhelés
Városi hőszigethatás
Nyáron, a belváros akár 6 C-kal is melegebb a környezeténél!
Forrás: Bartholy et al., 2005
Alkalmazkodás, biztonság és fenntarthatóság Integrált Településfejlesztési Stratégia keretrendszerében: TELEPÜLÉSI/TÉRSÉGI ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIA
Forrás: Pálvölgyi T. – Csete M. (2012) Gazdálkodás 56:(1)
III. ÉGHAJALATPOLITIKA DEKARBONIZÁCIÓ
Elkerülhető-e a „veszélyes mértékű” éghajlatváltozás? Széleskörű tudományos konszenzus: az éghajlatváltozás katasztrofális és visszafordíthatatlan következményei valószínűleg elkerülhetők, ha a földi átlaghőmérséklet emelkedése nem haladja meg a 2°C-t (az ipari forradalom előtti állapothoz viszonyítva)
? BaU (Business as Usual) „minden megy, ahogy eddig”
50% CO2 kibocsátáscsökkentés 2050-re! kibocsátási pálya, mely esetén a globális felmelegedés < 2 oC
Forrás: IPCC AR4, 2007
?
EU Dekarbonizációs Útiterve
Forrás: A Bizottság közleménye az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve [COM(2011)112 final]
Nincsen ismert, nyilvánosságra hozott alágazati bontás! Nincsen tagállami differenciálás!
Miért kell hazai dekarbonizációs útiterv (HDÚ)?
• Az EU DRM nem ad útbaigazítást arra, hogy az uniós szinten felvázolt kibocsátáscsökkentés hogyan oszlik majd meg az egyes tagállamok között. • A költségek szempontjából fontos tényező a szükséges intézkedések, beruházások minél hamarabbi megkezdése, ugyanis az időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűleg számottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósítása esetén.
Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő – a versenyképesség, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó – magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünk az európai dekarbonizációs tehermegosztásra.
Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok
= 36%
Villamos- és hőenergia termelés Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása
= 95%
0%
5%
10%
15%
20%
25%
Építésgazdaság, energiatakarékosság – hol tartunk? Elavult épületállomány, energiafaló épületek :
• 4millió lakás, 30ezer középület. Kb. 80%-uk felújításra szorul. • Évente legalább 1%-uk helyett újat kellene építeni (= nem érdemes felújítani). • A hazai energiaigény 40%-a, CO2 kibocsátás harmada az épületek rovására írható.
• Épületeink átlagos energiafogyasztása 5-szöröse az átlagos német szintnek, 10-szerese a 2020-ra várható EU-s normának.
2000-es évek közepétől válság az építőiparban:
• • • •
az elmúlt 3 évben 100ezer munkahely szűnt meg, „nyúló” tartozási lánc, terjedő fekete munka, romló építési minőség kb. negyed annyi lakás épül, mint 10 éve, érdemi energiatakarékossági-célú felújítás az épületállomány kb. 3%-át érte el, az is mérsékelt 20-30%-os energia megtakarítást eredményezett.
Építésgazdaság, energiatakarékosság – hol tartunk?
Települési komfort szint 2007-ben és változása 2003-2007 között:
Forrás: OTK (2011) Forrás: Tirado Herrero és Ürge-Vorsatz, 2010
Energiaszegénység: a háztartások fajlagos energia fogyasztása (kWh/m-2/év)
Becslés a lakóépületek fűtési energiaigényéről Szakirodalom
Vizsgált jellemző
KSH
-
CEU tanulmányok
EnergyCity épülettipológia
Negajoule 2020
FÖK tanulmány
KÉK Program
fajlagos fűtési energiaigény 2 (kWh/m év)
fajlagos fűtési energiaigény 2 (kWh/m év)
primer energia2 fogyasztás (kWh/m év)
fajlagos fűtési energiaigény 2 (kWh/m év)
fajlagos fűtési energiaigény (kWh/m2 év)
közbenső lakás
építési idő
szélső a lakás
régi ( - 1991)
családi ház
-
299
-
125
163
új (2007 - 2025)
-
105
137
régi ( - 1991)
-
mai (1992-2007)
180
hagyományos
társasház
230
234
altípus neve parasztház (vályog) "kockaház" (tégla) "többszintes kockaház" (tégla) modern családi ház -
"bérház"
-
200
260
gépészeti rendszerek függvényében
hőszigetelés mértéke
388
vályog
360 - 441
u > 1,3 W/m2K
444,8
397
tégla
397 - 546
1,3 > u > 0,7 W/m2K
198,6
316
gázszilikát
394 - 458
u < 0,7 W/m2K
128,7
133
tégla
397 - 546
-
-
-
-
-
-
100
-
-
blokkos
iparosított
falazat anyaga
-
tégla
213 - 344
-
kis panel
125
nagy panel
119
mai (1992-2007)
-
125
163
modern társasház
-
új (2007 - 2025)
-
105
137
-
-
panel
b
tégla -
190 - 238
u > 1,3 W/m2K
294,4
1,3 > u > 0,7 W/m2K
149,8
u < 0,7 W/m2K
93,0
u > 1,3 W/m2K
-
1,3 > u > 0,7 W/m2K
70,4
u < 0,7 W/m2K
45,8
320
200
-
213 - 344
-
-
-
-
-
-
100
Forrás: Horváth S.E., 2012 (Energy City projekt, BUSH projekt, saját szerkesztés)
Hogy állunk a megújuló energiahordozókkal? Napenergia-hasznosítási potenciál
Geotermikus energia potenciál
Forrás: ENEREGIO 2009
IV. ÉPÜLETENERGETIKAI STRATÉGIÁK
Jelentősek-e az épületenergetikai törekvések? … NEM ? Nemzeti energiahatékonyság-javítási célérték (2008-2016) (PJ)
Új követelmények: Energiahatékonysági Irányelv (2013-tól)
Jelentősek-e az épületenergetikai törekvések? … IGEN ? Energiatakarékossági lehetőségek a 2009. évi felhasználási szinthez képest 2030-ig (PJ)
Forrás: Nemzeti Energiastratégia, 2011
Jó hír: tudjuk, hogy hol szökik a gáz
EU-27 energiafogyasztásának több mint 50%-áért kb. 300millió épület és 200millió jármű a „felelős”
S
Épületek
Ipar
Közleked.
szén
1,1%
3,6%
0%
4,7%
olaj
8,9%
4,3%
30,6%
43,9%
földgáz
14,4%
9,7%
0,1%
24,2%
villamos en.
11,2%
8,4%
0,6%
20,2%
megújulók
2,7%
1,5%
0,1%
4,3%
egyéb
2,1%
0,7%
0%
2,8%
ÖSSZES:
40,4%
28,3%
31,3%
100%
Egy ígéretes kitörési lehetőség: energetikai épület rekonstrukció Magyarországon az épületek fűtése és villamosenergia fogyasztása a teljes energiaigény 38%-a! Az energia 80%-át a kis épületek használják el
A hazai CO2 kibocsátások kb. egyharmada a lakossági és közületi épületeink működtetése során keletkezik Az épületek hőszigetelése, gépészeti korszerűsítése révén az épületekből származó CO2 kibocsátás legalább 40%-kal mérsékelhető! Ha valamennyi európai épület megfelelne a jelenlegi energetikai előírásoknak, akkor 1.
évente 460 millió tonnával csökkenne a CO2 kibocsátás
2.
270 milliárd € éves energia költséget takarítanánk meg,
3.
500ezer munkahely keletkezne.
Milyen lehetőségeink vannak?
Földszintes, magastetős, be nem épített tetőteres, 80m2 családi ház (ép.: 70-es évek)
Forrás: Prohászka Rajmund: Panelfelújítás tapasztalatai Építéstechnika 2010/3: 20-21
Hőveszteség (W/K)
Forrás: Borzák Balarám Béla: Társasház felújítása.. Építéstechnika 2010/3: 30-31
Eredeti
Felújított
Fal
143
39
Padlásfödém
234
25
Nyílászárók
45
17
Lábazati beton
54
34
Gépészet (!)
-
S hőveszteség
476
Hőszükséglet (GJ/év)
Megtakarítás:
4 szintes, 20 lakásos panel épület, komplex de „átlagos” energetikai felújítás
111
76%
115
27 Megtakarítás:
49%
Komplex projektek, rugalmas finanszírozási megoldások
„Virágozzék minden virág”
• sokszínűség: differenciált
pénzügyi eszközök, differenciált támogatható tevékenységek a különböző célcsoportokra
• Típuspályázatok, • Települési Tematikus Programok
• ESCO-k kiemelt szerepe középületeknél
Forrás: KÉK Program
Egyértelmű követelmények, átlátható bónusz rendszer A támogatás nem arányos a beruházási költségekkel, hanem hatékonyság orientált, ösztönző jellegű
Forrás: KÉK Program
Egy lehetséges épületenergetikai cél- és eszközrendszer
• csak komplex projekt (termikus burok + gépészet
+megújulók) • csak mélyfejújítás (elért megtak. > 50%) • 2020-ig legalább az épületek 20%-a felújításra kerül, amely a jelenlegi energiafelhasználást egyharmadával csökkenti. • új építésre: fajlagos energiaigény: <30 KWh/m2/év Innovatív finanszírozási mechanizmus Forrás: kvótabevételek, befektetői források, EU források,
Működés : kamatkedvezményes hitel + visszatérülő alap, garanciaalap, állami ESCO, magán ESCO-k
Köszönöm a figyelmet!
