Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Tartalomjegyzék 1.

Intézményi adatok az alapító okirat alapján.................................................................................. 2

2.

AZ SZMSZ célja az intézmény belső életének szabályozása .......................................................... 4

3.

Vezetési struktúra, szervezetek, vezetők közötti feladatmegosztás .......................................... 12

4.

Az intézmény működését szabályozó dokumentumok ............................................................... 16

5.

Az intézmény irányítása ............................................................................................................... 18

6.

Az iskola használata és működési rendje..................................................................................... 19

7.

Aláírás és pecséthasználat............................................................................................................ 21

8.

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat ...................................................................................... 23

1.


A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény valamint 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és más jogszabályok alapján, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által az intézmény alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola szervezetének felépítését, valamint működésének közös szabályait az alábbiak szerint állapítja meg.

A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára.

1. Intézményi adatok az alapító okirat alapján 1.1. Intézmény hivatalos neve: Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola 1.2. Rövidített neve:

----

1.3. Feladatellátási helyei: 1.3.1. Székhelye: 1.3.1.1.

telephelye:

2870 Kisbér, Batthyány tér 2. 2870 Kisbér, Dobi István utca 1/b

1.3.2. Tagintézménye: 1.3.2.1.

Tagintézmény hivatalos neve: Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium,

Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolája 1.3.2.2.

Ügyviteli telephelye: 2870 Kisbér, Vásártér utca 1.

1.4. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 1.4.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1.4.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 1.4.3. Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

1.4.4. Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1.4.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

2.


1.5. Alapítás ideje:

2013. 09. 01.

1.6. Az intézmény működtető szervének neve, címe: 1.6.1. Szakiskolai feladat: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1051 Budapest, Nádor u. 52. 1.6.2. Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskolai feladat Kisbér Város Önkormányzata Képviselő-testülete Címe: 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2. 1.7. Az intézmény típusa : Közös igazgatású köznevelési intézmény

3.


2. AZ SZMSZ célja az intézmény belső életének szabályozása Megmutatja az - intézmények szervezeti rendszerét, - intézmények közösségeit, - tanulók jogállását, - intézményegységek együttműködésének módját, - az intézmény irányításának rendjét, - egyes szervezeti egységek irányítását. Intézményegységenként szabályozza - az értékelés rendjét, - a tanórán kívüli foglalkozások rendjét, - az intézményegységek hagyományainak ápolását. Iskolai közösségek: - diákközösség, - szülők, - szülői munkaközösség, - nevelőtestület, - munkaközösségek - tanulók Intézményegységek: - szakiskolai feladatellátási hely – vezetője: intézményvezető - gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátási hely – vezetője intézményegységvezető - általános iskolai feladatellátási hely – vezetője: tagintézmény-vezető

2.1.

A diákközösség o Az intézményben intézményegységenként önálló diákönkormányzat működik. Az intézmény egészét érintő kérdésekben a diákönkormányzatok vezetői a magasabb vezetővel egyeztetnek, egyébként napi kapcsolatot az adott intézményegység vezetőjével tartanak. o Az egyes intézményegységek tanulói közössége adminisztratív szempontból évfolyamokra, osztályokra oszlik. A tanulók bármely más szempontból szerveződő közösséget is létrehozhatnak, ha az a törvényt és alkalmazását nem sérti, de azoknak önálló képviseletük nincs. o A diákönkormányzatok működési szabályzataival biztosítani kell az országos képviselet lehetőségét. A városi és országos képviseletbe az egyes intézményegységi diákönkormányzatok önállóan választanak képviselőket. o Az illetékes intézményegység nevelőtestületének egyetértése nélkül a diákönkormányzat működési szabályzata nem léphet hatályba, de a testület

4.


egyetértését csak akkor tagadhatja meg, ha az, az intézményi SZMSZ -szel nem egyeztethető össze. o A diákönkormányzatokat a tanulók által választott pedagógus segíti. A diákönkormányzat által felkért tanártól, ha a felkérést elfogadja, a munkáltató nem tagadhatja meg a megbízást. o A diákönkormányzat feladatai közé tartozik a tanulói jogok érvényesítése.

2.1.1. Az intézmény minden tanulója jogosult, hogy igénybe vehesse az iskolai étkeztetést, részesüljön az iskolaorvosi ellátásban, válasszon a különféle tanórán kívüli foglalkozások között, használja az iskola létesítményeit (könyvtár, sportpálya), tagja legyen az iskolai szervezeteknek (pl.: ISK) a diákönkormányzat fórumain, illetve az iskolai kiadványokon keresztül, valamint nevelőitől tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, világnézetét, etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, a diákönkormányzat fórumain, illetve választott képviselőin keresztül véleményt mondjon az iskola életével kapcsolatos ügyekben, válasszon, és beválasztható legyen a diákönkormányzatba.

2.1.2. Minden tanulónak kötelessége: a tanítási órákon való részvétel, felkészülés, a tanulmányi munka (felszerelés megléte, házi feladat, stb.), a házirend betartása, az iskolai eszközök és létesítmények rendeltetésszerű használata és őrzése, az iskola pozitív hagyományainak őrzése, hogy magatartásával, viselkedésével sem saját, sem társai egészségét, mentális és higiénés szempontból se veszélyeztesse, társai világnézetét, etnikai hovatartozását tiszteletben tartsa, hogy napközis menzás és egyéb térítési díjakat a meghatározott időben befizesse.

2.2.

A szülők

Az intézményben intézményegységként önálló szülői szervezetek működnek. Az intézmény egészét érintő kérdésekben annak vezetői a magasabb vezetővel egyeztetnek, egyébként napi kapcsolatot az intézményegység-vezetőkkel tartanak.

5.


2.2.1. A szülő joga, hogy o Részt vegyen a szülői képviselet megválasztásában, közreműködjön annak munkájában. o Az intézmény kiadványain keresztül megismerje pedagógiai programunkat és iskoláink házirendjét o Válasszon az intézmény által kínált oktatási programokból és a tanórán kívüli foglalkozásokból, kezdeményezze új programok indítását. o Tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről (ellenőrző, szülői értekezlet, fogadóóra), illetve a pedagógustól személyes tájékoztatást, tanácsot kérjen gyermeke neveléséhez. o Részt vegyen nyílt napokon szervezett foglalkozásokon. 2.2.2. A törvény által megszabott kötelezettségeken belül elvárjuk, hogy o működjön együtt az iskolával gyermeke fejlődése érdekében, o rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, o együttműködjön a pedagógusokkal gyermeke közösségi magatartásának kialakításában, o a tankötelezettség teljesítésén túl gyermeke tehetségének kibontakoztatásához és iskolai hagyományok ápolásához lehetővé tegye annak részvételét a versenyeken és rendezvényeken is.

2.3.

A szülők közössége

A szülők közössége intézményegységenként szerveződik. Az osztályközösségek tagokat delegálnak az intézményegység Szülői Munkaközösség (SZM), mely a szülők közösségének legfőbb döntéshozó szerve. A szülők közössége véleményét osztály-, illetve iskolai szinten érvényesítheti. Osztályszinten személyesen, iskolai szinten a Szülői Tanács beválasztott tagjain keresztül. 2.3.1. A SZM véleményezi: az éves iskolai munkatervből a tanév rendjét a tanórán kívüli foglalkozások körét és rendjét, a házirendet, az iskolai és a szülők közötti kapcsolattarás, a tájékoztatás formáit és szervezeti rendjét, o a fakultációk indítását, a szülőket anyagilag is érintő ügyeket, o a szülői értekezletek munkarendjét, o az iskolai hitoktatás rendjét. o o o o

2.4.

A nevelőtestület

A nevelőtestület döntéseit két szinten hozza. A teljes nevelőtestület gyakorolja a testületi jogokat az intézmény egészét érintő kérdésekben, az egyes intézményegységek nevelőtestületei pedig részegységek ügyeiben.

6.


2.4.1. A teljes nevelőtestület tagja o o o o

tanítók, tanárok, szakoktatók, a pedagógiai munkát segítő feladatok ellátására alkalmazott pedagógiai végzettséggel rendelkező dolgozók

2.4.2. Véleményt mond o a magasabb vezetői pályázatáról és személyéről, o a pedagógiai program elfogadásáról és módosításáról (a fenntartói jóváhagyás megtagadása esetén kezdeményezhet bírósági eljárást) 2.4.3. Kezdeményezheti o szakosított tantervű osztályok indítását. 2.4.4. Dönt o a szervezeti és működési szabályzat I. részének elfogadásáról és módosításáról, o az intézmény munkáját átfogó elemezésekről, értékelésekről, beszámolókról. 2.4.5. A teljes nevelőtestület éves munkaterv szerint ülésezik. Értekezletek: alakuló értekezlet, tanévzáró nevelőtestületi értekezlet, rendkívüli esetben összehívhatja a magasabb vezető, továbbá rendkívüli testületi értekezletet kell összehívni a magasabb vezetői pályázatok véleményezésére. o A magasabb vezető köteles összehívni a rendkívüli értekezletet a teljes nevelőtestület tagjai több mint felének kezdeményezésére. o o o o

Az intézmény világnézeti szempontból elkötelezetlen. Minden alkalmazottjának tiszteletben kell tartania a tanulók, szülők és egymás világnézetét. Ennek megfelelően valamennyi alkalmazott o vallását szabadon gyakorolhatja, világnézeti hovatartozása az intézményben nem dokumentálható, o oktató-nevelő munkája során világnézetét nem hirdetheti, s nem késztetheti tanítványait annak elfogadására, de arra sem kényszeríthető, hogy azzal ellentétes nézeteket hirdessen. A NAT követelményrendszerében szereplő tényanyagot ideológiai tartalommal nem töltheti meg, ilyen kérdésekben meg kell hagynia a tanulók egyéni véleményalkotásának jogát, o politikai pártállása nem dokumentálható, de politikai nézeteiket nem hirdethetik a tanulók között

7.


2.4.6. Az intézmény minden pedagógusának biztosítjuk, hogy: o javaslatot tegyen az érintett munkaközösségeken keresztül az intézmény taneszköz-jegyzék módosítására, o szakmai ismeretszerzés céljából használja az intézményi ismerethordozókat, illetve javaslatot tegyen azok bővítésére, o elsősorban az intézményi továbbképzési tervben preferált irányokban (ha mód van rá más irányban is) részt vegyen szervezett továbbképzéseken, s ahhoz az e célra biztosított keret függvényében anyagi támogatást is kapjon, o pedagógiai kísérletben, tudományos kutatásban való részvétele nem gátolható. A teljes nevelőtestületi döntéseket igénylő ügyek anyagát az intézményegységi nevelőtestületeknek 1 héttel a döntés előtt meg kell kapnia. A szavazások, döntések érvényességét mindkét szinten a minősített többség dönti el. Az intézményegységek nevelőtestülete az intézményegységek legfontosabb döntéshozó szerve Az intézményegységi nevelőtestület tagjai a teljes nevelőtestület adott iskolában dolgozó tagjai. Az egyes intézményegységekben közösen foglalkoztatott főállású pedagógus teljes jogú tagja a teljes nevelőtestületnek, az egyes iskolai nevelőtestületek közül pedig annak, ahol a legmagasabb az óraszáma. Részt vehet a testületi döntések kialakításában a felsorolt munkakörökre részfoglalkozásúként alkalmazott is. A döntéshozatalban (az általa tanított tanulók értékelésén kívül) azonban csak akkor vehet részt, ha munkaviszonya legalább fél álláshely betöltésére vonatkozik. Ez alól kivételt képez a magasabb vezető, illetve az intézményegység-vezető megbízásának véleményezése, melyben még e feltétel teljesülése esetén sem vehet részt. Az intézményegységi nevelőtestület terv szerint, vagy rendkívüli esetben hívható össze. A terv szerinti értekezletek időpontját és témáját a munkatervben maga a testület szabályozza. Ezek általában: o őszi nevelési értekezlet, o félévi nevelőtestületi értekezlet, o tavaszi nevelési értekezlet. Rendkívüli intézményegységi nevelőtestületi értekezletet hív össze – akár több alkalommal is – az intézményegység-vezetői pályázat testületi véleményezésének előkészítésére felkért bizottság. Az intézményegységi nevelőtestület kisebb csoportja ül össze félévkor és a tanév végén az osztályozó konferencián. Ennek feladata a tantárgyi érdemjegyek megállapítása (az adott tantárgyat tanító pedagógus döntési jogköre), a magatartási és szorgalmi jegyek megállapítása (az osztályban tanító pedagógusok döntése alapján), valamint év végén a felsőbb osztályba, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás.

8.


2.4.7. Az intézményegységi nevelő testület véleményt mond o o o o o

a tantárgyfelosztásról, az egyes pedagógusok külön megbízatásairól, az iskolavezetésre pályázó vezetői programjáról és személyéről, a vezető-helyettesek megbízásáról és a megbízás visszavonásáról, a nevelőtestület egyes tagjainak továbbképzéséről.

2.4.8. Az intézményegységi nevelőtestület dönt o a SZMSZ intézményegységi részének elfogadásáról és módosításáról, o a helyi pedagógiai programok az intézményegységre vonatkozó szakmai részéről o a helyi tantervről, valamint az ahhoz kapcsolódó részekről (tantárgyi struktúra, taneszközök, óraterv, órán kívüli foglalkozások, stb.), o az intézményegység éves munkatervéről, o az intézményegységhez tartozó tanulók továbbhaladásáról, o az intézményegységi nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus személyéről, o alkalmi bizottságok létrehozásáról, valamint a nevelőtestület hatáskörében utalt jogok időszakos átruházásáról, o az intézményegységi továbbképzési tervről, o az intézményegység házirendről, o az intézményegységhez tartozó tanulók fegyelmi ügyeiben, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról.

2.5.

A munkaközösségek

A munkaközösségek intézményegységenként szerveződnek. Az intézményegységi munkaközösségek vezetőjét a tagok véleményének meghallgatásával az Intézményegységvezető nevezi ki. 2.5.1. Az intézményegységi munkaközösségek feladata o a területéhez tartozó tantárgyak gondozása: módszertani kérdések tisztázása, o a pedagógusok szakmai és módszertani ismereteinek gondozása tapasztalatcserék és továbbképzések segítségével, o javaslattétel a tananyagok, taneszközök korszerűsítésére, o javaslattétel a felhasznált tankönyvekre, o javaslattétel kiegészítő programok és tanulmányi segédeszközök beszerzésére, o javaslattétel az eredményesség ellenőrzési módszereinek kidolgozására és o továbbfejlesztésére, az egységes követelményrendszer kialakítására, o javaslatok tervezett fakultációkra és tanórán kívüli programokra, o a tanulók szociális ügyeiben véleményez,

9.


2.5.2. Az intézménységi munkaközösségek döntenek: o az intézményegységi tanulmányi versenyekről és a továbbképzések programjairól, o megszervezi és lebonyolítja a területének tanulmányi versenyeit, valamint a helyi továbbképzéseket.

2.6.

A tanulók

2.6.1. A tanulók felvételéről o A törvény alapján be kell írni az általános iskolába minden ide jelentkező, az iskola beiskolázási körzetében lakó tanköteles korú gyermeket. o Beírható az iskolába az a tanuló, aki ide jelentkezik, s az ellátásáról tudunk gondoskodni. o A középiskolai felvételre vonatkozó szabályokat a tanév rendje szerint kell meghatározni. Amennyiben az intézményegységek a jelentkezőkre vonatkozóan felvételi határt (ponthatárt) határoz meg, arról az adott intézményegység nevelőtestülete dönt. o A szülő kérelmére indokolt esetben az intézményegység-vezető és tagintézmény-vezető engedélyezheti, hogy a tanuló magántanulóként folytathassa tanulmányait. Az engedély megtagadása esetén a szülő a tankerület vezetőjétől kérheti a döntés felülbírálását. o A felvételről egyedi körülmények mérlegelése alapján az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető dönt. A tanulók az órarendben szereplő kötelező, valamint az emelt szintű képzésre való jelentkezéssel választott, illetve az adott tanév elején választható tanórákon kötelesek részt venni. A tanórákon kívüli foglalkozásokon fakultatív módon vehetnek részt. 2.6.2. A tanórákon kívüli foglalkozásokon az a tanuló vehet részt o aki az előkészítés során jelentkezik, o akit a foglalkozás vezetője arra alkalmasnak ítél, o akitől eredménye alapján remélhető, hogy kötelező feladatainak elvégzésében az nem hátráltatja (osztályfőnök van mérlegelési joga). 2.6.3. A tanórán kívüli foglalkozásról eltanácsolható o aki nem vesz részt rendszeresen (foglalkozásvezető), o aki magatartásával gátolja az ott folyó munkát (foglalkozásvezető), o akinek tanulmányi eredményei visszaesnek (osztályfőnök). A kötelező foglalkozásokon való részvétel, illetve az egyes tantárgyak értékelése alól az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető adhat felmentést. o A tanulók más osztályba történő áthelyezéséről, a külföldről érkező tanulók évfolyamba sorolásáról az érintett szaktanárok és osztályfőnökök meghallgatásával az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető dönt.

10.


Az iskolai juttatásokról egységes elvek alapján az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelősök véleményének kikérésével az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető dönt. 2.6.4. Napközis ellátásban elsősorban azok a jelentkezők részesülnek, akik: o alacsonyabb évfolyamba járnak, o családi körülményei alapján ez nyugodtabb tanulási körülményeket teremt, o szociálisan, vagy mentális okokból rászorulnak az így nyújtott támogatásra. Menzás ellátásban elsősorban azok a jelentkezők részesülnek, akik azért nem kaptak napközit, mert magasabb évfolyamba járnak, de családi és szociális körülményeik az ellátást szükségessé teszik. 2.6.5. Hiányzások o A kötelező foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell – általában orvosi igazolással. A betegség tényét, várható időtartamát a szülő jelentse be! o Az iskola, minden a tanuló mulasztására vonatkozó adatot dokumentál. o A szülő legfeljebb 3 nap távollétet igazolhat. o Előzetes engedélyt az osztályfőnök legfeljebb 3 nap távollétre adhat. (E két szabály alapján összesen 3 nap igazolható.) o Ennél hosszabb idejű távollét engedélyezése, vagy a 3 nap felhasználása után újabb családi okokkal indokolt mulasztás igazolásának elfogadása a vezető hatásköre. A távollét engedélyezése ügyében a mérlegelés egyedüli szempontja a tanuló iskolai teljesítménye, ezen belül annak megítélése, hogy a távollét várhatóan okoz-e pótolhatatlan kiesést tanulmányi előmenetelében. o Az igazolást, a hiányzást követően a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a következő osztályfőnöki órán igazolni kell. o Igazolatlan mulasztás esetén figyelmeztetést küld, másik esetben feljelentést tesz az osztályfőnök. A két intézkedés között minimum 1 hétnek kell eltelnie.

2.6.6. Értékelés o A tanulókat általában az évi munka (írásbeli és szóbeli ellenőrzések) alapján 1-5-ig terjedő osztályzatokkal értékeljük. o A magántanuló a készségtárgyak kivételével osztályozó vizsgát tesz az intézmény-vezető vagy intézményegység-vezető vagy tagintézményvezető által megjelölt időben. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elveit, szabályait az intézményegységek Házirendje tartalmazza. 11.


3. Vezetési struktúra, szervezetek, vezetők közötti feladatmegosztás

Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola

Szakképézési feladatellátás (Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépéiskola, Szakiskola és Általános Iskola)

Gimnázium és Szakközépiskolai feladatellátás (Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépéiskola, Szakiskola és Általános Iskola)

intézményvezető

Általános Iskolai feladatellátás (Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépéiskola, Szakiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolája)

tagintézményvezető intézményegység vezető

intézményvezetőhelyettes (1)

tagintézményvezető helyettes itnézményvezetőhelyetes (2)

Intézmény-vezető Intézményegység-vezető Intézményvezető-helyettes Tagintézmény-vezető Tagintézmény-vezetőhelyettes

3.1.

1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő

Intézményvezető

3.1.1. A köznevelési intézmény vezetője felel: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, o a pedagógiai munkáért, o a nevelőtestület vezetéséért,

12.


o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, o a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, o a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, szülői szervezetettel való megfelelő együttműködésért, o a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, o a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, o a tanév rendjében meghatározottak végrehajtásáért. o dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, o felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. 3.1.2. A köznevelési intézmény vezetőjének feladata továbbá o jóváhagyja az intézmény Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát. o képviseli az intézményt, o az intézményi tanács vezetése és folyamatos tájékoztatása, o az oktató-nevelő munka tervezése, szervezése, ellenőrzése, irányítása, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, azok szakszerű megszervezése, ellenőrzése, o a személyi, szervezési és tárgyi feltételek biztosítása, o az iskolai diákmozgalom tevékenységének felügyelete, o az elkészült tantárgyfelosztásnál a tanár képzettségének és felkészültségének ellenőrzése, o a tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető szervező tevékenységének összehangolása, az egyértelmű igazgatási munka megszervezése, o a nem tervezett feladatokról a tagintézmény-vezető, intézményegységvezető időbeni értesítése, o az iskolába érkező valamennyi szakmai pályázat ismertetése a tagintézmény-vezetővel, intézményegység-vezetővel, o az ifjúságvédelemmel való rendszeres kapcsolattartás, o féléves, éves beszámoló elkészítése a fenntartó számára, o intézményi továbbképzési-, beiskolázási terv elkészítése, o intézményegység-vezető és tagintézmény-vezető munkaköri leírásának elkészítése, o munkaerő-gazdálkodási terv összehangolása, o a fenntartóval, a kamarákkal, a képzésben együttműködő szervekkel való kapcsolattartás, o pályázatok figyelése.

13.


. 3.1.3. Aláírási jogkörök:

Az intézmény nevében aláírásra, az intézmény vezetője jogosult. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a helyettesítés sorrendje az alábbi: a székhely intézmény intézmény-vezető helyettes (1), intézmény-vezető helyettes (2), intézményegység vezető, tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető helyettes. Az aláírások közül átruházza az tagintézmény-vezető (intézményegység-vezető) hatáskörébe a feladataikkal összefüggő (3.3 pont) iratok aláírását. A helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

3.2.

Intézményvezetői tanács

3.2.1. tagjai: o o o o o

intézmény-vezető intézmény-vezető helyettesek intézményegység vezető tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető helyettes

3.2.2. feladata: o o o o o o o o o o

3.3.

az oktató-nevelő munka stratégiai tervezése, a személyi és tárgyi feltételek biztosításának előkészítése, az iskolai diákmozgalom segítése, tevékenységének felügyelete, intézményi továbbképzési-, beiskolázási terv készítésének intézményi elveit meghatározza, munkaerő gazdálkodási terv előkészítése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, azok szakszerű megszervezése, a tantárgyfelosztások előtti szakmai egyeztetés, az iskolába érkező valamennyi szakmai pályázat megismerése, a szülői munkaközösséggel való rendszeres kapcsolattartás, féléves, éves beszámoló előkészítése a fenntartó számára.

Tagintézmény-vezető (intézményegység-vezető) feladatai:

A tagintézményben (intézményegységben) az intézmény vezetőjével közösen kialakított stratégia szellemében ellátja a tagintézmény (intézményegység) vezetését, az oktatónevelő munka tervezését, szervezését, irányítását, és az értékelés ellenőrzését.

14.


3.3.1. Tagintézmény-vezető illetve intézmény-egység vezető feladatkörébe tartozik: o a pedagógiai program tagintézményi (intézményegységi) sajátosságainak kidolgozása, a tagintézmény (intézményegységi) tantárgyfelosztásának elkészítése, o a tanév tagintézményi (intézményegységi) munkatervének elkészítése, munkatervi ütemezés, o a tagintézmény (intézményegység) tanórán kívüli tevékenységének szervezése, o a tagintézményi (intézményegységi) diákmozgalom működési feltételeinek biztosítása, o tantárgyfelosztáskor a tanár képzettségének és felkészültségének figyelembe vétele, o félévkor és tanév végén munkaterületet érintő jelentés készítése, o pályázatok készítése, o a tagintézmény (intézményegység) személyi- és tárgyi feltételeinek tervezése, o a tagintézményhez (intézményegységhez) tartozó felvételi eljárással kapcsolatos feladatok ellátása, döntések meghozatal, o a tagintézményre (intézményegységre) vonatkozó kérelmek elbírálása, (kivéve ha a jogszabály másként rendelkezik) o a tagintézmény (intézményegység) mindennapi tevékenységével összefüggő határozatok előkészítése, a döntéshozásra jogosult(ak) elé terjesztése, o a tagintézményhez (intézményegységhez) tartozó vizsgákkal kapcsolatos döntések előkészítése, megbízások kiadása, teljesítésigazolások elkészítése, o a tagintézményen (intézményegységen) belüli információáramlás biztosítása, o a tagintézmény (intézményegység) beiskolázási munkáinak irányítása, o a tantervi előírásoknak és a munkaerő-piaci szükségletnek megfelelően alakítja a tagintézmény (intézményegység) arculatát, o ellenőrzi és értékeli a felügyelete alá tartozó munkaközösségek tevékenységét, közreműködik a pedagógusok értékelésében, o kapcsolatot tart a tagintézményben (intézményegységben) az SZMK, DÖK képviselőivel, o társadalmi kapcsolatok ápolása, o tagintézményi (intézményegységi) statisztikai rendszer naprakész tartása, annak ellenőrzése, o tagintézmény (intézményegység) helyiségeinek bérbeadása a vonatkozó jogszabályok betartásával, o tagintézmény-vezetőhelyettes munkakörének pontos meghatározása az alapmunkaköri leírás alapján, o szervezi, irányítja, ellenőrzi a tagintézmény (intézményegység) pedagógusok tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, érdeklődési körök, szakosztályok, munkaközösségek stb.) munkáját.

15.


4. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok Az intézmény munkájának fő irányító dokumentuma az intézményi pedagógiai program, amely közös nevelési programból, valamint intézményegységenként elkülönülő kiegészítő nevelési programokból és helyi tantervekből áll. A pedagógiai program nevelési tervét és a program időtartamát o a teljes nevelőtestület, o a helyi tanterveket az érintett intézményegységi nevelőtestület fogadja el, o az intézményvezető hagyja jóvá o bevezetésével egy időben nyilvánosságra kell hozni. A program tartalmazza: o az intézmény által kitűzött célt, feladatokat, pedagógiai eszközöket, stb., o az annak elérésére tervezett időt, o a program megvalósításához használt tanterveket, valamin követelményrendszert, o a megvalósításhoz rendelkezésre álló óratervet, o az intézményi minőségbiztosítás rendszerét, o a szükséges oktatási eszközök jegyzékét, o a tanulói tankönyv- és taneszköz-jegyzéket. A pedagógiai programot az intézményegységek nyilvánosságra hozzák. A kiadványt lehetőség szerint elhelyezik az iskolai könyvtárban és a titkárságon valamint közzé teszik az egyes feladatellátási helyeket végző intézményegységek honlapján.

4.1.

Munkaterv

A munkaterv tartalmazza a pedagógiai program megvalósításának ütemezését a tanév rendjére vonatkozó közlemény figyelembevételével. A munkatervet az iskolai közösségek véleményének meghallgatása után az egyes intézményegységek vezetője készíti el saját intézményegységükre vonatkozóan, és az intézményegységek nevelőtestületei hagyják jóvá. A munkatervben kell meghatározni: o a tanítási szüneteket, o az ünnepélyek rendjét, o a szülői értekezletek és fogadóórák rendjét, o az iskolai rendezvények programját, o a továbbképzések és az értekezletek ütemezését. Tartalmaznia kell továbbá az adott évre aktuális o pedagógiai helyzetelemzést, o kiemelt nevelési célokat, o az iskolai szintű eredményvizsgálatok rendjét, o a pedagógiai munka ellenőrzésének tervét.

16.


A munkaterv melléklete: o az egyes munkaközösségek programterve, o a tantárgyfelosztás és az órarend, o a Diákönkormányzat munkaterve, o valamint az egyéb speciális feladatok éves tervei.

4.2.

Egyéb dokumentumok

Az intézményegységek vezető helyettesei tartanak kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval. A tanulók egészségügyi ellátását és rendszeres szűrővizsgálatát az iskolaorvos és a gyermekfogászati szakrendelő biztosítja. Az intézmény helyiséget, valamint felügyeletet és kíséretet biztosít a tervszerű szűrések lebonyolításához. A pedagógusok feladata, hogy a tanulóknál észlelt problémákra felhívják az egészségügyi szakszolgálatok figyelmét. A gyermekvédelmi felelős a rendeletben foglaltak figyelembevételével dolgozza ki a gyermekvédelemmel kapcsolatos szabályokat, s a társszervezetekkel való kapcsolattartás rendjét. Az osztályfőnökök minden szorgalmi időszak kezdetén ismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat. Ennek tényét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanulóbalesetek jelentését és nyilvántartását a magasabb jogszabályban rögzítettek szerint kell elvégezni. Az iskolai tantervek, az intézmény pedagógiai programja, valamint az éves munkaterv, illetve a tanulók képességeinek figyelembevételével a pedagógus éves szinten tervezi munkáját. Ennek keretében: o tantárgyanként, évfolyamonként tanmenetet, o napközis foglalkozási tervet, valamint o szakköri munkatervet készít. A tanmenetek és foglalkozási tervek munkadokumentumok, melyek a tantervi követelmények szabta kereteken belül évközben is alakíthatóak, változtathatóak, ha azt a körülmények, illetve a tanulók képességei indokolják. A tanmenetek és munkatervek tartalmát és elvégzését az egyes intézményegységek vezetői és/vagy az intézmény vezetője ellenőrzi.

17.


5. Az intézmény irányítása Az intézmény felelős vezetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kinevezett intézményvezető, irányító munkáját az igazgató tanáccsal együttműködve végzi. Munkaköri leírását a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető általános helyettese az intézményvezető-helyettes. Munkaköri leírását az intézményvezető határozza meg. A tagintézmény és az intézményegység vezetőjét határozott vagy határozatlan időre. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nevezi ki. A munkaköri leírásukat az intézményvezető határozza meg. A tagintézmény-vezető választja ki a tagintézmény-vezetőhelyettest. A helyettes munkaköri leírását a tagintézmény-vezető határozza meg. A gimnáziumi és szakközépiskolai feladatellátás mint intézményegység vezetőjének helyettese a intézményvezető által kinevezett intézményvezető-helyettesek egyike.

18.


6. Az iskola használata és működési rendje 6.1.

Munkaszervezés

Az egyes intézményegységek használatának, a tanórák valamint a tanórán kívüli foglalkozások rendjének szabályozása intézményenként önálló. Tantárgyfelosztás Az egyes intézményegységek tantárgyfelosztását a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatása után az intézményegységek vezetője állítja össze. Az intézményvezető felülvizsgálja, elfogadja és továbbítja a fenntartónak, amelyet a fenntartó hagy jóvá. Órarend Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül az egyes intézményegységek sajátosságainak figyelembe vételével intézményegységenként. A helyettesítés rendje A pedagógusok számára a kötelező órakereten belül helyettesítés rendelhető el. A helyettesítés beosztásának szempontjai: o szakos ellátás, alsó tagozaton az osztályban egyébként is tanító nevelő kapja a feladatot, o annak hiányában az olcsóbb felügyelet, o a pedagógusok egyenletes terhelése.

6.2.

Intézményegységek közötti együttműködés

Az egyes vezetők hatáskörét, intézkedési jogkörét munkaköri leírásuk tartalmazza. A bővebb vezetőséggel az iskolai munka hosszabb feladatait (rendezvények, programok, felmérések, stb.)az intézményvezető szükség szerint beszéli meg. Az igazgatók tanácsa dönt a jogkörébe utalt kérdésekben. Az itt hozott döntéseket az intézményegységek vezetői az intézmények felé továbbítják és felelnek annak végrehajtásáért, a végrehajtásról szóló beszámolásért.

6.3.

A belső ellenőrzés

Az iskolai belső ellenőrzés célja, hogy feltárja a munka folyamán felmerülő hibákat, segítse azok kiküszöbölését, s ezzel a munka hatékonyságát javítsa. A belső ellenőrzés irányítója a magasabb vezető, az ellenőrzés megszervezéséért, működtetéséért az intézményegység vezetője felelős. Ütemezését a munkaterv tartalmazza. Az egyes területeket irányító vezetők egyben területük ellenőrzésének felelősei is.

19.


6.4.

A belső ellenőrzés követelményei o segítse az oktatás hatékonyságát, o a tantervi követelmények alapján kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól, o segítse elő, hogy szakmai és gazdasági szempontból egyaránt a legésszerűbb megoldások szülessenek, o segítse a belső rend, a tisztaság és a társadalmi tulajdon védelmét, o legyen fegyelmezett munkavégzés megvalósításának eszköze, o támogassa az előremutató kezdeményezéseket, de tárja fel a helytelen, o megalapozatlan intézkedéseket, a tévedéseket és hibákat is, s ezzel járuljon hozzá kijavításukhoz, o segítse a vezetői utasítások végrehajtását, o járuljon hozzá a szabálytalanságok megelőzéséhez és gazdálkodási fegyelem javításához.

A pedagógiai, szervezési feladatokat rendszeresen, a munkatervben megjelölt speciális ellenőrzéseket időszakonként kell vizsgálni. Az ellenőrzés formái: o óralátogatás, o foglalkozások látogatása, o beszámoltatás, o eredményvizsgálat, felmérés, o munkadokumentumok, o helyszíni ellenőrzés.

20.


7. Aláírás és pecséthasználat 7.1.

Aláírások

Az intézmény jogkörébe tartozó tanügy-igazgatási ügyekben és gazdálkodási ügyekben (munkáltatás) az intézményvezetőnek, távollétében a helyettesítési rendben leírtak szerinti helyetteseknek van aláírási joga. Az intézményegységek nem a munkáltatáshoz kapcsolódó és nem gazdasági jellegű ügyeiben aláírási joga van a tagintézmény-vezetőnek illetve az intézményegység vezetőjének és azok helyettesének. Aláírási joga van továbbá: 1. szakmai vizsgák esetén a bizonyítványok, törzslapok, vizsgadokumentációk, pedagógusok vizsgáztatói megbízatása, teljesítésigazolása, beszámolók, jelentések megküldése tekintetében a székhely intézmény intézményvezetőjének. 2. érettségi vizsgák esetén az érettségi vizsgára jelentkezések, értesítések, bizonyítványok, törzslapok, vizsgadokumentációk, pedagógusok vizsgáztatói megbízatása, teljesítésigazolása, beszámolók, jelentések megküldése tekintetében a feladatot ellátó intézményegység vezetőjének 3. hitelesítő joga az „összeolvasásért” felelős pedagógusnak, 4. az intézményegységenként tartott értekezletek jegyzőkönyvezetőinek és jegyzőkönyv hitelesítőinek az adott dokumentumban. 5. felvételi eljárásokkal kapcsolatos dokumentációk esetén annak az intézményegység vezetőnek, akinek intézményegységébe a jelentkezés történik. 6. intézményegység belső életével kapcsolatos határozatok (tanulói jogviszony, tanulmányi munka, fegyelmi ügyek) esetén az adott intézményegység vezetőjének.

7.2.

Pecséthasználat

A Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola hosszú és kör bélyegzőjét az intézményvezető és az intézményegység-vezető, távollétükben a helyettesítési rendben leírtak szerint meghatározott helyettes használhatja a hivatalos iratokon. Az egyes intézményegységek hosszú bélyegzőit minden aláírásra jogosult használhatja hivatalos iratokon.

A székhely intézmény hosszú bélyegzőjének szövege: 1. Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola 2870 Kisbér, Batthyány tér 2.

21.


A tagintézmény hosszú bélyegzőjének szövege: 2. Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolája 2870 Kisbér, Vásártér 1. Az iskolai bizonyítványokon a fenti bélyegzőlenyomat kiegészül az intézmény OM azonosítójával. A tagintézményben és az intézményegységben a körbélyegzőt a vezetők illetve a helyetteseik használhatják. A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni, a használaton kívüli pecsétet el kell zárni, illetve meg kell semmisíteni.

22.


8. Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését.

8.1.

Az intézményben nyilvántartott adatok köre

A köznevelési feladatokat ellátó intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A kötelezően nyilvántartandó adatok körét a köznevelési törvény „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. 8.1.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A köznevelési törvény 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: a. nevét, anyja nevét, b. születési helyét és idejét, c. oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d. végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, a szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e. munkaköre megnevezését, f. munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g. munkavégzésének helyét, h. jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i. vezetői beosztását, j. besorolását, k. jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l. munkaidejének mértékét, m. tartós távollétének időtartamát. A törvény által előírt kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli az alkalmazottak bankszámlájának számát, valamint az adózással és járuléklevonással, - utalással összefüggő feladatok ellátásához kapcsolódó adatokat (adóazonosító, TAJ-szám, gyermekek adatai, magánnyugdíjpénztári adatok).

23.


8.1.2. A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A köznevelési törvény alapján a tanulói nyilvántartás a tanuló: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. m. n. o.

8.2.

nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló –e, tanköteles –e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot nevelésének, oktatásának helyét

Az adatok továbbításának rendje

8.2.1. Az alkalmazottak adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 8.1.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések és a pedagógusok minősítő vizsgája illetve eljárása lefolytatása céljából történő személyes adatok kormányhivatalnak továbbíthatóak.

24.


8.2.2. A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a köznevelési törvény „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezet rögzíti. A gyermek, tanuló adatai közül a. a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b. iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, c. a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskolai-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d. a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylĘ gyermekre, tanulóra, vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, e. a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, f. az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

25.


A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatalánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a tanulóval és szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglakoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A köznevelési törvény 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, személyazonosításra alkalmatlan módon. 8.3. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatározása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény vezetője az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdasági előadót és az iskolatitkárt hatalmazza meg az alább szabályozott ügyekben. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény vezetője személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi alkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. 8.3.1. Intézményvezető (tagintézmény-vezető) helyettesek feladata a. a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 8.1 fejezetben meghatározott adatok kezeléséért, b. a 8.2 fejezetben szereplő adattovábbításáért.

26.


8.3.2. a. b. c. d. e. f.

Gazdasági előadó, iskolatitkár feladata munkaviszonyra vonatkozó összes adat kezelése, a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése, az alkalmazottak bankszámlaszámának kezelése, KIR adatkezelő a tanulók adatainak kezelése adatok továbbítása a 8,2. pontjában meghatározott esetben

8.3.3. Osztályfőnökök a. a tanulókra vonatkozó adatok kezelése (törzskönyv, bizonyítvány, beírási napló, mulasztási napló, vizsgákra jelentkezés) szükségesek. b. a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok kezelése az érintett osztályban, amelyeket továbbít nevelőtestületen belül, valamint a szülők felé 8.3.4. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a. a feladatköréhez tartozó adatok kezelése, amelyek továbbítása az igazgató feladata. 8.3.5. Az érettségivizsga-bizottság, szakmaivizsga-bizottság jegyzője a. vizsgázókkal kapcsolatos adatok kezelése, b. adatok kezelése az érettségi,- szakmai vizsga szoftverben c. adattovábbítás a vizsgabizottság, tankerület, Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, és Kormányhivatal számára 8.3.6. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott a. beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg. b. beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképen szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges) c. a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos. 8.3.7. Intézményi tanács elnöke a. jogszabályban meghatározott adattovábbítási kötelezettségéhez (KIR felé) szükséges adatok kezelése és továbbítása

27.


8.4. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 8.4.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: a. nyomtatott irat b. elektronikus adat c. az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási minisztérium az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 8.4.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése Személyi iratok köre Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. a. az alkalmazott személyi anyaga b. az alkalmazott tájékoztatásáról szóló irat c. a munkaviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például bérszámfejtéssel kapcsolatos iratok) d. az alkalmazott bankszámlájának száma e. az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a. a közokirat vagy az alkalmazotti írásbeli nyilatkozata, b. a munkáltatói jogkörgyakorlójának írásbeli rendelkezése, c. bíróság vagy más hatóság döntése, d. jogszabályi rendelkezés. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: a. az intézmény (tagintézmény, intézményegység) vezetője és munkaköri leírás szerint helyettesei, b. az intézmény gazdasági előadója, iskolatitkára c. a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, belső ellenőr, revizor) d. saját kérésére az érintett alkalmazott.

28.


A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: a. az intézmény vezetője, b. az intézményvezető-helyettesek, c. a tagintézmény-vezető és helyettese valamint az intézményegység-vezető d. az adatok kezelését végző iskolatitkár A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 8.4.3. A személyi anyag vezetése és tárolása Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik az alkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az e fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papíralapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett alkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: a. az alkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor b. az alkalmazott áthelyezésekor c. az alkalmazotti jogviszony megszűnésekor d. ha az alkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény (tagintézmény, intézményegység) vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását az iskolatitkár végzi. 8.4.4. A tanulók személyi adatainak vezetése A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek a. az intézmény (tagintézmény, intézményegység) vezetője, b. a vezetők helyettesei, c. az osztályfőnökök, d. az iskolatitkár Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb

29.


informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 8.4.5. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény (tagintézmény, intézményegység) vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 8.1.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: a. összesített tanulói nyilvántartás b. törzskönyvek c. beírási napló d. elektronikus osztálynaplók e. a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma Az összesített tanulói nyilvántartás /KIR/ Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: a. a tanuló neve, osztálya b. születési helye és ideje, anyja neve c. állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma d. TAJ száma A tanulói nyilvántartás (beírási napló) minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az intézmény- (tagintézmény, intézményegység) vezető a felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá (jelszó). Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell (külső adathordozó). A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

30.


8.5. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 8.5.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az alkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. Az alkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Az alkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

31.


A Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadta: Vezetői munkaközösség: Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Kisbér, 2013. …………………………….. …………………………… intézményvezető Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Kisbér, 2013. …………………………….. ……………………………. intézményegység-vezető Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolája Kisbér, 2013. ……………………………. ……………………………. tagintézmény-vezető

32.

Kisbéri Bánki-Táncsics Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents