,,KINT IS - BENT IS“ III. (,,B“ KATEGÓRIA)
KECSKEMÉTI VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT, KOSSUTH TÉR 1.
KÉSZÍTETTE KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 KECSKEMÉT HUNYADI TÉR 2.
FEJES PÉTER ÉS VARGA RICHÁRD 2015.
FELKÉSZÍTÕ TANÁR PAPP GÉZA ÉS DELI GÁBOR
TARTALOMJEGYZÉK ELÕSZÓ
iii
Városháza története LECHNER SZECESSZIÓJA
iv v
A felmért részek helyzete az épületben
vi
Készül a lépcsõ manuáléja A FELMÉRT LÉPCSÕ TERVEI Szabadkézi rajz a korlátról A díszítõ elem szabadkézi rajza A korlátok és a lépcsõház fényképei Födémáttörés manuáléja
vii viii ix x xi xii
A födémáttörés mûszaki rajza
xiii
A födémáttörés szabadkézi rajzai
xiv
A baluszterek szabadkézi rajzai „Mélység és magasság“ az áttörés képein Felhasznált irodalom Mellékletek jegyzéke KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
xv xvi xvii
½ Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyõzõdés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja utata vágni a magyar formanyelv megalakítása felé.½ /Lechner Ödön/
ELÕSZÓ Tanulmányunk mottójául azért választottuk Lechner Ödön építészetrõl alkotott gondolatát, mert megteremtett egy olyan építészeti stílust melyre büszke lehet a magyar építészettörténet. A kecskeméti Városháza átadása óta kiszolgálja azokat a város vezetéséhez szükséges térigényeket. Kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy a mi korunk is mostohán bánik az épülettel, az épület egyes részletei igényelnék a tatarozási, helyreállítási munkákat. Például a korlát díszek egyes elemei már hiányoznak. Ez a tény még jobban meghozta a kedvünket a felmérési munkához, hiszen olyat készíthettünk, amelyrõl úgy gondoljuk, hogy szükséges lehet a következõ években felújítást végzõ építészeknek. Különösen megtetszett Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezõi pályázatának jeligéje, mellyel a városháza tervpályázatát megnyerték: „SEM MAGASSÁG, SEM MÉLYSÉG NEM RETTENT”. Ez azért érdekes, mert Kecskeméten sem magas hegy, sem alacsonyan fekvõ folyó vagy tó természetes módon nem található. Ezt a hiányosságot a mûvészek az épületen belüli mozgalmassággal a szintek különleges váltásával mégis ellensúlyozni tudták. Ezt a födém áttöréssel és a lépcsõházak megfelelõ kialakításával érték el. Tanulmányunkban éppen a szint váltások korlátjait és mellvédjeit mértük fel és ismertük meg.
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
iii.
VÁROSHÁZA TÖRTÉNETE A kecskeméti Városházát Lechner Ödön tervezte, Pártos Gyula közremûködésével. Lechner elsõ stílusújító periódusa alatt 1893 és 1894 között kevesebb, mint 28 hónap alatt készült el. A több mint 5534 2 m alapterületû épület a régi tanácsháza helyére, szecessziós stílusban épült. Dísztermének átadása elhúzódott 1897 decemberéig. A díszterem kialakítása, színezett ólomüveges ablakai, 12 mázsás bronzcsillára, faburkolata, faragott elnöki emelvénye és a fali freskók a belépõ figyelmét azonnal odavonzza. A díszterem teljes díszítése és berendezése eredeti. A falakon Székely Bertalan freskói a vérszerzõdést, több mint 10 történelmi alakot és Ferenc József koronázását ábrázolják. A múlt évben egy felújítás alakalmával egy eddig feledésbe merült Horthy Miklós látogatásáról készült festmény is a napvilágra került, amit Pándy Lajos 1944 októberére készített el, és az ötvenes években levakolták. A városháza fõhomlokzata kétemeletes. Az épület középsõ hangsúlyos része magas háromszögletû oromfallal, baldachinos erkéllyel, négyoszlopos árkádos kocsifelhajtóval készült. A hátsó és az oldal homlokzatok sík felületûek. A tetõ tagozódásával, tornyaival, sarok bástyáival a francia reneszánsz várkastélyok formajegyeit idézi. A díszítõ elemek, mind a homlokzaton, mind az épület belsejében a magyar népmûvészet és az alföldi mezõ virágainak egyszerû stilizált formáiból állnak. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb mûemléke. Ugyanakkor a város lakói az építés során sokat gúnyolták a homlokzatot díszítõ elemeket, idegenkedtek tõlük. „A díszítõelemeket mind a homlokzaton, mind az épület belsejében a magyar népmûvészet kincsesházából merítette .... Kiskunság népe a díszítményeknek nevet adott. A hajló karcsú csipkeszegést «hernyónak», a kunkorodó tömörebb formákat «kakastaréjnak», a falak képterei körül csoportokban alkalmazott gyöngyszerû csomókat tojásalakjuk miatt «kígyótojások-nak» nevezte el.” (Kismarty Lechner Jenõ írása szerint)„ A Városháza belsõ kialakítása megegyezõ a homlokzati megjelenésével. Az épületbe kovácsoltvas kapun lehet bejutni, mely mélyen üvegezett. A kapuelõtérben nagy szabad hely van, így kocsival is be lehetett hajtani. A beálló mennyezete kolostor boltozatos. A keleties formákat összeolvasztva a magyar motívumkinccsel, Lechner az abból kiválasztott és megtervezett elemekkel hozta létre a magyar nemzeti építészet formanyelvét. Az épület díszítõelemeit nagy gondossággal, rajzolta meg, és szintén a lelkiismeretességét mutatja, hogy a hagyományoktól eltérõen sûrûn megjelent az építkezéseken, ami nem volt szokásban más tervezõk módszerében. Sõt az 1911-es földrengés után a helyreállítási munkálatokat személyesen irányította. Magyaros vonatkozásúak mind a homlokzaton, mind az épület belsejében a magyar népmûvészet és az alföldi mezõ virágainak egyszerû formáiból állnak. Az épület homlokzatán hangsúlyosan szóhoz jut a falburkoló kerámia, mint építõanyag, amely egyszerû mintázási és öntési technikával dekoratív szerepe mutatkozik az építész kezében. A kerámia elemek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. Mivel Lechner a Városházánk tervezésekor még megújító tevékenységének az elején járt a kerámia díszek nem olyan hangsúlyosak és kiforrottak, mint a mûvész késõbbi munkáin láthatók, például a Budapesti Postatakarékpénztáron vagy az Iparmûvészeti Múzeumon. Az eresz alá frízszerûen vannak felrögzítve a kerámia táblák. A mázas cserepek, a pirogránit díszítõelemek, olyan lechneri magyaros jellegzetesség, ami szinte egész pályája alatt jelen van épületein. Az oromzati részbe és a második emeleti ablakok közé, a tetõpárkány alatti falmezõkre medalionokba foglalt relief arcképek kerültek. Az épületen kívül és belül több helyen szerepel a Magyarország és Kecskemét város címere. A városháza dísztermében látható csillár, falikarok, az elõcsarnok hatalmas méretû díszmû kovácsolású kapuja, az alagsor ablakrácsainak és a lépcsõkorlátok mesterérõl kell említést tennünk. Valamennyi remekmûvet Árkay Sándor császári és királyi udvari mûlakatos budapesti üzeme készítette el. Ami az épület belsejét illeti, belépve más stílusú, kellemes érzést kiváltó változatosság fogad bennünket. Mozgalmas ívû elõcsarnokok, kupolák, fél kupolák, fény-árnyék játékban gazdag folyosók viszik a látogatót - mondhatni egyik ámulatból a másikba - gazdagon bánva többek között a magyaros díszítõelemekkel is. Az oszlopfejek közt kidomborodó magyaros motívumokat találunk, ezeket a boltozat alatt frízként fûzõdnek egybe. A neoromán, szabados díszítés, vagyis a fehér és a pasztellszínben megjelenõ finom minták. Ha az egyik boltozat narancssárga, a mellette lévõ kék színû. Csillagos a mennyezet és a csillagok komplementer
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
színûek. Alapjában, a belsõ térben csak a mennyezeteken van szín. Az oldalfalak mind fehérek, és ez vonatkozik az oszlopokra is. Az oszlopokon másik szín az arany, de az csak az oszlopfõkön jelenik meg. A lechneri játékosságot tükrözi a térkezelés, a folyósok jobbrabalra labirintusszerû elágazása.
iv.
LECHNER SZECESSZIÓJA
Lechner Ödön a magyar mûvészettörténetben j e l e n t õ s s z e m é l y i s é g . Õ törekedett az eklektika korábban a magyar formanyelv megteremtésére.Lechner tette igazi nemzeti építõanyaggá a kerámiát. Az épület kerámiát stilisztikai jegyként kötötte a nemzeti kultúránkhoz. Gyermekkorától jól ismert anyag az égetett agyag, a terrakotta és a mázas kerámia.A kerámia nagy tömegben tetszét szerinti színben, formában gyártható. A díszítõ elemeket mind a homlokzaton, mind az épület belsejében magyar parasztedények építményeibõl és az Alföld mezei virágainak egyszerû stilizált formáiból, a magyar népmûvészet kincsesházából merítette.Tetõfedõ vagy falfelület, homlokzatdíszítõ anyagként az idõjárás viszontagságainak is kitehetõ. Kerámiából,bármit létre tudott hozni. Másokkal, azokkal a kortárs építészekkel vitázott, akik vallották, hogy az épületnek csak funkciója, konstrukciója van, csak a tömeggel és a térrel kell foglalkozni, jelentéstnem kell hordoznia. Lechnernek mindig fontos volt a jelentés,sosem mondott le róla. Úgy a belsõ kialakításoknál, mint a külsõ,homlokzati megjelenésnél összehangolta a külsõ díszítettséget a belsõ díszítéssel. Felöltöztette díszítményeivel az építményeket. Mindent maga tervezett, a homlokzati majolika díszítményektõl a faragott bútorokig, a világító testeket, a falburkolat mintáit, a berendezési tárgyakat.Lechner az utolsó éveiben alig kapott megbízást, ez arra vezethetõ vissza, hogy az építtetõk drágálták lechneri majorika díszítéseket, tervezett épületeit. KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
v.
A felmért részek helyzete az épületben Ezen a képen a közel 2000m2-es alapterületû épület, eredeti, elsõ emeleti alaprajzának fényképe látható.
A kék színnel jelölt rész az elsõ és a második szint közötti födémáttörés
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
helyzetét jelöli. A lila színnel jelölt részek a melléklépcsõk helyét jelölik, ahol a felmért korlátok találhatók.
vi.
Készül a lépcsõ manuáléja
Az épületben egy patkó alakú háromkarú díszlépcsõ található, mely az épület szívéhez, a díszteremhez vezet. Az irodák megközelítéséhez két darab melléklépcsõház épült, melynek kovácsoltvas korlátja a mûlakatos mûvészet remeke, Arkay Sándor alkotása. Maga a lépcsõház tömblécsõkbõl épült, a fokok ék kersztmetszetûek és horonnyal kapcsolódnak egymáshoz. A lépcsõsorok szerkezeti rendszerüket tekintve lebegõ lépcsõt alkotnak, egymásra támaszkodnak és végül a pihenõnek adják át a terhüket. A fokok édesvízi mészkõbõl készültek, az alsó szinteken erõsen kopottak, de felül jó állapotúak. Az emeleti pihenõk a folyosó fafödémével azonos szerkezetûek, de a közbülsõ pihenõk két darab mészkõbõl faragott íves lemezbõl készültek. A kovácsoltvas korlát alsó és felsõ oszlopai négyágú levél díszítést kapnak, a mezõk hajlított, átlós rácsozattal készültek. A mezõket rögzítõ pálcák alul ívesen hajlított fomát kaptak. A lépcsõházi korlát fogódzójának keresztmetszeti formája megegyezik a homlokzati falfülke formájával.
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
vii.
A
FELMÉRT LÉPCSÕ TERVEI
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
viii.
Szabadkézi rajz a korlátról
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
ix.
A díszítõ elem szabadkézi rajza
A korlát oszlopainak felsõ dísze népies tulipán motívumformát kapott, mely alapvetõen nõi motívum, szimbólum. Ebben az esetben azonban erõsen férfias formában végzõdik. Emellett antikizáló mintát mutat a lefelé hajló és csavarodott akantusz levelek formája. Ez a forma népmûvészetben igen ritka. A levéldíszek az épület belsõ díszítésében, a boltozatot díszítõ motívumok aranyozott levélkacs mintájában és az oszlopcsoportok tagolásánál ismét megjelennek.
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
x.
A korlátok és a lépcsõház fényképei
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
xi.
FÖDÉM ÁTTÖRÉS MANUÁLÉJA
„SEM
MAGASSÁG,
SEM
MÉLYSÉG
NEM
RETTENT” Az impozáns díszterembõl kilépve a tér magasságát jelentõsen növeli az elõcsarnok közepén készült födém áttörés. Így látvány szempontjából a két szint összekapcsolódik. A maga korában ez ritka építészeti megoldás volt. A 150cm átmérõjû áttörést 18 baluszterrel készült mellvéd veszi körül. A balusztrádot felülrõl két darabból készült, durva mészkõ gyûrû zárja le, melynek metszetét a manuáléban rajzoltuk meg a felmérés során. Az oszlopok szintén durva mészkõbõl készültek, súlypontjuk felül található felsõ íves kialakításuk keleti motívumokra emlékeztet. A baluszterek az Alföld mezei
A fe ls õ le m e z le z á r á s a f e lü l d o m b o r ú ív v e l tö r té n t, m e ly a lu l e g y h o m o r u la th o z k a p c s o ló d ik , a h o m o r u la t p e d ig s z im a v o n a lb a v é g z õ d ik .
virágainak egyszerû stilizált formái láthatóak, az épület oszlopfõi között is ezeket a motívumokat látjuk viszont. Az egyszerû geometrikus elemek õrzik népmûvészeti gyökereinket.
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
xii.
A födémáttörés mûszaki rajza
A m o d e rn é p íté s ze tb e n a s zin te k ö s s ze k ö té s e m ár g y a k o rib b , p é ld ául K e c s k e m é te n a 2 0 év e é p ü lt S ze n t C s a lád P léb án ia te m p lo m e lõc s a rn o k a é s u rn a te m e tõ je k ö zö tt is k é s zü lt h a so n ló áttöré s , d e itt m ár n e m v o lt s zük s ég m e llv é d re , m e rt az áttö ré s t tö rh e te tle n üv e g fe d i, m e ly a z ö s s ze látás t b izto s ítja . A d u n aú jv áro si F õisk o lán m ár e g é sz fo ly o só p a d o za ta k és zü lt üv e g b õ l, a k é t s zin t ö s s ze k ap c so lás ára .
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
xiii.
A födémáttörés szabadkézi rajzai
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
xiv.
A baluszterek szabadkézi rajzai
A balusztereket már az ókori építészet is használta mellvédek korlátok díszítésére. Alapjellemzõjük az alsó és felsõ lezáró lemezek között alacsony, 40-70 cm magas oszlopok. Készülhetett kõbõl és fából is. Az egyes építészeti stílusok jellegzetes jegyei fellelhetõk rajtuk. Lechner által tervezett városházi baluszterek jellegzetessége, hogy a alul és felül egymáshoz simulnak, és egy áttört korlátot alkotnak. Különleges módon kapcsolódik egymáshoz a síklapú test és a hajlított felület. A síklapú test egy gúla, és a hozzá kapcsolódó körívek keleti mintára utalnak.
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
xv.
„Mélység és magasság“ az áttörés képein
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
xvi.
Felhasznált irodalom
ifj. Gyergyádesz László: Kecskemét A fõtért és környékének mûvészeti emlékei és gyûjteményei Heltai Nándor - Juhász István: Kecskemét Entz Géza - Genthon István - Szappanos Jenõ: Kecskemét. Városképek - mûemlékek Fülep Lajos: Magyar mûvészet Magyar Nemzeti Levéltár, Bács-Kiskunk Megyei Levéltára Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867 - 1945 Gerla János - Kovács Attila - Makovecz Imrre: A századforduló magyar ápítészete
Mellékletek jegyzéke 1. A lépcsõ alaprajzának manuáléja 2. A lépcsõmetszeti manuáléja 3. A lépcsõkorlát fogódzójának manuáléja 4. A melléklépcsõ alaprajza és nézetrajza M=1:20 5. A melléklépcsõ szabadkézi vázlata 6. A melléklépcsõ oszlopfejének szabadkézi rajza 7. A födémáttörés manuáléja 8. A födémáttörés alaprajza és nézetrajza M=1:20 9. A födémáttörés és környezetének vázlatrajza 10.A kör mellvéd rajza 11.A kör mellvéd részletrajza 12.A baluszterek részletrajza 13.Igazolás az önálló munkáról 14.Optikai adathordozón Pályázat PDF formátumban
KECSKEMÉTI MÛSZAKI SZAKKÉPZÕ ISKOLA SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA VÁROSHÁZA 6000 KECSKEMÉT KOSSUTH TÉR 1. VARGA RICHÁRD ÉS FEJES PÉTER
xvii.
