XXVÍI. lvfólyam. 6. azám.
Kiakunfllegyh6za, 19-42. juniu1 hcS
FELELOS SZERKESZTO:
SZÉP LÁSZLÓ
~GAZDASÁGI
SZAKTAHIJÓK ORSZÁGOS EGYESÜ LETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖMYE
Kikelet Hosszri telet kellett átélnünk, hogy örvendezhessünk a szép kikeletnek. Ügyünk felett is több évtizeden át ólomlábakon ha· ladt az idő, mfg végre a kikelet reménye hozzánk is eljutott. A kikelet első fecskéje akkor érkezett meg, amikor bölcs ngyosztályvezetőnk, dr. Loczka Alajos őméltósága átvette küldöttségünktől az Egyesület által iskolánk részére elkészitett "Tanterv és Utmutatást" azzal, hogy azt az illetékes helyére eljuttatja. Ez a tanterv került május 22-én az Országos Szakoktatási Tanács albizottsági filésén napirendre. Azt mondják, egy fecske nem csinál nyarat. De megjelent a többi fecske is. Nevezett ülésre a státusunkból a tanterven dolgozak közfil 3 kOltag is belett híva. Tehát most az Országos Közoktatásügyi Tanács nemcsak az általunk készitett Tan· terv és utasítást veszi a tárgyalás alapjának, hanem a tárgyalást is karunk bevonásával végzi. Ez az igazi helyes kiindulási pont, mert amig Tantervünk elkészftéséből és le· tárgyalásából karunk ki volt zárva, addig éppen azok nem lettek meghallgatva, akik gyakorlatilag foglalkoznak annak keresztül· vitelével. A virágos május megérkezése pedig akkor következett be, amikor nagy Apostolunk, dr. Hóman Bálint őexcellenciája népes küldöttségünk előtt kijelentette, hogy iskolánkat magasabb szinvonalra akarja emelni, a polgári iskolával egyenértékilnek
!enni, hogy abból a középfoku gazdasági Iskolába léphessenek tanulóink. A Kegyelmes Urunk látnoki szeme előtt tisztán áll a jövő. Világosan látja Ö azt, b.ogy ezzel a földmives és földmunkás többezreket számláló gyermekeinek a boldogság utját nyitja meg. Agrár országunkban miért ne haladhatnának a tehetségek a gazdasági úton is. Folyton hangoztatjuk, hogy a közép osztály felfrissitésére jó magyar érzelmíí, becsületes, értelmes földmives fiúkra lenne szükségünk, mint ahogy a "Magyar Nemzet" ' írja : Nemzeti jövőnknek nem lehet nagyobb reménysége, mintha ezeket a tehetségeket sikerül egyszer valamikép kiemelni és a magyar célok érdekében hasznosítani. Ezeknek a kiemelésére pedig ez az út a legalkalmasabb. Ezen az úton a polgárival egyenértékű m~zögazdasági nép iskoláját, amely az otthonából ki nem emeli és az otthoni munkák tökéletes kivitelére tanitja, ingyenesen elvégezheti. Igy a föld gyermekeinek is alkalma nyilik arra, hogy a maga pályáján magasabb képesitést nyerhessen s ezzel a legmegfelelőbb helyen szalgálhassa a haza ügyét. A tehetségesek a középfoku gazdasági, vagy más iskolába lépve, rövid idő alatt elérhetnék, hogy a falunak mint jegyzője, tanitója vagy követésre méltó gazdái lehessenek. A falu szülöttje, a falu gyermeke lehet annak legjobb vezetője. A kimagasló igazi nagy tehetségek pedig feljebb is szárnyalhatnának.
-
MEZÓOAZDASÁOI
Az iskola értékének emelésével egyuttal kivétel nélkül minden iskolánk felvi;.; rágzása bizto'sítva .lesz. A Kegyelmes Urnak a Jö'vőbe' látó volt az a kijelentése is, hogy iskoia ni,fójának felemelésével a tan.: erőknek is minden eddigi sérelme orvosfásl fog nyerni. Fordulópontot jelent ez a tane.rők ezutáni képzésében is. A mostan~ tanerőknek pedig éppen ítgy, mint más minisztérium eszközli, utánképzésen, irásbeli és elméleti vizsgán kell számot adni arról, hogy magasztos hivatásának megtud-e· felelni. jelenleg aggodalomra adhat okot a tan.;.· erők hiánya. Ezen is könnyen lehetne se-· gfteni úgy, hogy pályánkat tegyük vonzóvá. Legközelebb állanak hozzánk az iskolánk-· nál működő elemi iskolai kartársaink. Ezeket kellene a fizetésük meghagyásával a felállítandó főiskolára kUideni és a szakképesítés megszerzése után ismét iskoláinkhoz jönnének vissza. Ugy nyerhetnénk azután a jövőben kiváló tanerőket, ha az elemi iskolai kollégáink iskolánknál azonnal kinevezést kapnak és egyévi próbaidő után fizetésük meghagyásáJ•al mennének a leen~<>
az
N~POKTATÁS
t942. lunius hó
föiskolánkba és jelöittinknek az iskolánkba való belépéstől kezdve úgy a próbaidő, mint a főiskolai év, úgy a szolgálat idejébe, mint az előléptetésébe belegyenek számftva. Világosan látható, hogy a Kegyelmes Urunk azon bölcs elgondalása, hogy a gazdasági kolturát a mezőgazdasági népiskolán keresztül az oly nagy tömeget számláló nép gyermekeire kiterjessze, mily könnyen megvalósftható. Ami jelenleg országos viszonylatban annyival inkább felbecsülhetetlen érték, mert kisembereket érintő földreform előtt állunk. Kurdy Sándor. Debrecen,
Hivatalos rész --~oD
OC:»---
A m. kir. vallás és közoktatásOgyi rniniRzter Andor Ferenc kapuvári mezőgazdasági népiskolai megbizott igazgatót, alkalmazásában megerősitette. (A rendelet száma 79.10!111941. V. 2. Kelte : 1942. május hó 8.) BudapeRf, 1942. évi május hó 8 án. A miniszter rendeletéből :
dr. Loczka Alajos s. k. tanUgyi ft'ltanácsoR.
A gazdaságtudományok bölcseleti alapvetése Altalában a gazdaságtudományokat kigyakorlati tudományoknak szokták minös1teni, de rövid gondolkodás után azonnal ki kell jelentenünk, hogy bölcseleti vonatkozásai is vannak. A logika megállapítja a gazdasági szaktudományok igazságainak természetét Ha nem vagyunk bizonyosak abban, hogy valamilyen útonruódon feltétlen igazsághoz juthatunk, hariern az igazságok véletlen eredményei és öntu· · datlan lépések következményei, akkor mondjunk le eleve arról, hogy a gazdaságtudományok a tudomány méltó nevét elnyerjék. Azonban bizonyosak vagyunk abban, hogy a gazdaságtudományok igazságai az örök logikai elveknek megfelelnek, tehát tudományi rangban a maguk méltó helyén tündökölhetnek. Amig az azonosság elve minden gazdaságtudomány igazságának logikai természetét biztositja, addig az záróla~
ö~~sze{üggés
elve (Pauler logikai alapelveit véve alapul) megteremti azt a legközvetlenebb logikai kapcsolatot, amely szerves egységbe vonja a gazdaságtudományok rendszerét. Az osztály elve meghatározza pontosan helyét a tudományok sorában s egyuttal a vele valamilyen viszonyban álló ismeret~k körébe vonja, hogy ezekkel maga is osztályokat teremtsen, E három logikai alapelv szükséges jelenléte adja a gazdaságtudományoknak azt a méltóságát, amely a maga körében megnyugtatja míívelöit s körén kivül feltétlen tekintélyt biztosit magának. A tiszta erkölcs, az etika adja a gazdaságtudományok korlátlan hitelét. Cselekvésszabályzó hatásánál fogva ott van legfőbb jelentősége, midön művelői önzetlen odaadásukban felesküsznek az igazság kutatásának szent oltárára s ebben a hi·
~~2.~j-un-iu_s_h~ó----------~M~EZ~Ó~O~A~ZD~A~S~AO~I~N~~~P~OKT~A~TÁ~SL_______________l3 tük~en a p~klo~ incselkedései sem ingathatJák meg~ Ammt a későbbi felosztásunk s1erint látni fogjuk, alkalmazó módszerü gazdaságtudomány legszilárdabb előfeltevése az, hogy erkölcsi normák szabályozzák cselekedeteinek határait. A szép is birhat hatással némely vonatkozásban. Nem\:sak a cselekvések megállapításánál fejezhetjük ki tetsző· érzetünket, hanem pl. egy nemes tenyésztésü telivér ló büszke lépdelésekor is ö.nkénytelenül felkiálthatunk, mint egy oly kellemes érzéssel, ~melyben a szép csodálatának kifejezései ts vegyülhetnek. Rendszerükben a gazdaságtudományok általában a valóságtudományok körébe kapcsolódnak, de az előbb vázolt filozófiai előfeltevések feltételével s a matematikai tudományok állandó kapcsolatával. A valóságtudományok - mint ismeretes - állandó változásban vannak. Ez biztosítja a gazdaságtudományok lendületes dinamizmusát szemben a méltóságtefjes filozófiai sztatikájával. Előbbi adja a fejlődéshez szükséges erőt, az utóbbi a méltó keretet s e kettő tudományos igérete oly fiatal s oly erőteljes, hogy korszakalkotó jövőjét megjósolni nem nehéz. A valóság alakulása valamikor elkezdődött, a jelenben él s a reményteljes jövőbe veti tekintetét A gazdaságtörténelem feladata, hogy minden elméleti-gyakorlati alkalmazást, a természet vagy gazdálkodás alakító ereje alá vett tényezőt, gazdasági irányu társadalmi ·megmozdulásokat Ichetőleg pontosan tudomásunkra adjon. jelenlegi gazdálkodási rendszerünk gyökerét vesztett volna akkor, ha kialakulásának legaprólékosabb körülményeit .nem a multban óhajtanúk megalapozni. Sok - gazdasági, elméleti akár gyakorlati - megoldás eszeveszett cselekedet lenne mai szemünkben, ha nem kisérné az alapos történelmi kutatás kommentárja. S viszont oly megoJdásra is rábukkanhatunk, amelynek alkalmazásával ·valamilyen ok felmerültével már régen felhagytak. Legfontosabb azonban a társadalom fejlődése, amelynek mozgató erői gazdasági vonatkozásnak ·is
lehetnek s amelynek ismerete elsősorban érdekelhet bennünket. A leíró tudományok feladata a valóságok pillanatnyi rögzítése, jelesül mindent ugy leirni, ahogy most van. Ide tartozik az elméleti és gyakorlati gazdaságtudományok szerteágazó tartománya, mint gazdasági csereeszközök, gazdasági védelmi, termelési rendszerek, termelési tényezők, növény~llattani leírások, stb. Idetartozik még egy igen fontos ág : a társadalmi korrajz, amely időszerfiségben talán inkább a ·jövé felé hajlik, mert megvalósításában jövendő célkitüzésekel követ, de időszerütlenségében pedig történelmi alkotássá avult, azonban mint spontán keletkezett mü, mégis csak a j~len világát rögzíti. A normák tudománya, mely szintén fqntos feladatkört tölt be, hivatását abban leli, hogy a jövőre nézvé állapitsun meg követendő szabályokat, mint pl. talajkémia, időjárástan stb. Idetartoznak a gazdasági fellendülés következtében remélhető társadalmi jobblét irásmüvei, amelynek valamennyije abbeli hitét fejezi ki, hogy az általuk szabott feltételek megvalósulása meghozza a kivánt emberi boldogságot, tehát végeredményben társadalomalakitő normákat tartalmaznak, bárha utópisztikusan is. . Módszcr tekintetében a gazdaságtudományuk a következő felosztást nyerik : J. Kutató módszerü, 2. alkalmazó módszerü és 3. kiegyenlitö módszerü gazdaságtudományok. . Mivel végeredményben gyakorlati alkalmazás a gazdaságtudományok célja s hogy alkalmazásuk minél hathatósabb legyen és hogy az alkalmazás hiábavalóságánál erő kárba ne vesszen -- alapos kutatómunka munka szükséges. A kutatások eszköze általában itt is : a kisérlet és megfigyelés.. Amig a szakirányban ~udatosult tudományágak célja a legaprólékosabb és leghivebb adatok gyUjtése s lehető legtökéletesebb gazd~sági kifejlődés érdekében, kell lenni egy Osszefogó tudománynak is, amely mintegy felsöbb n~zőpontból itélve meg a kOrUimé-
4
MEZÖOAZDASÁOI NtPOKTATAS
1942. junius hó
nyeket, az adatokat ugy rendezi össze, hogy kedvező alkalommal akár közgazdasági mindenképen a tOkélesedés ügyét szolgálja. konstelláció, akár jógéleti hiány következAz előbbi feladat a kutató módszern gaz- tében, elemi erővel emberbaráti eszméket daságtudományok körébe vág, mig az ada- félretolva kitörhet s esetleg társadalmi tok gyakorlati szintézise inkább az alkal- egyensuly megbontásához vezethet. A kiegyenlitő módszerU gazdaságtudomány szent mazó gazdaságtudomány marad. Az alkalmazó gazdaságtudomány gya- hivatását tehát abban leli, ha a jövedelmi korlatnál elkerülhetetlen, hogy a társada- kiélezödések méregfogát eleve kitördeli s lomban bizonyos jövedelmi eltolódások ne oly megoldásokra törekszik, hogy a társakeletkezzenek. Mert gyarló emberi termé- dalom minden egyes tagja a boldog megszetükben rejlik a minél nagyobb és több elégedés lelkületével iparkodjon és dolgozzon. Sajógömör. Hajnóczi Vilmos nyereségre való törekvés vágya s amely
Tanítási vázlat Tantárgy : Állattartás és tenyésztés. A tanitás anyaga: Párosítás, vemhesség és a vemhes állatok gondozása. Tárgyi cél: Párosítás, vemhesség megismerése, a vemhes állatokkal való bánásmód megtanitása. Nevelői cél : Emberségesen bánjunk vemhes állatainkkaL
Résztetes kidolgozás. l. Előkészítés. Az előző órán tanultak átismétlése. (Tenyészállatok. Tenyésztési eljárások.) Hangulatkeltés. Milyen háziállatotok van nektek otthon, Sándor? Áthajlás. Hát községünknek milyen állatai vannak a községházai istállókban ? Miért tartják ezeket az állatokat Miska ? Célkitűzés. A mai órán tanulni fogunk az állatok párositásáról, vemhességéröl, a vemhes állatok ápolásáról. ll. Tárgyalás. Mikor vesszük az állatokat tenyésztésbe ? Hogyan válasszuk ki a tenyészállatokat ? A tenyészcél szabja meg, hogy milyen állatokat tartsunk. A tenyész és ivarérett fogalmának magyarázata. Haszon, tenyészállatok nevelése. A tenyészállatok kiválasztása : a) Származás. b) KOlern alapján. ad. a) Törzskönyv. ad. b) Külemi birálat.
A tenyészállataink párosításához hogyan válasszuk meg a megfelelő apaáliatot ? A pároztatás. A pároztatás fajai : a) Szabadon való pároztatás. b) Kézből pároztatás. A pároztatások előnyei, hátrányai. Mikor pároztassuk állatainkat ? KOlönösen kihangsulyozva, hogy lovaknál februártól juniusig. Ennek jelentőségét. Miért nem lenne ló, ha későbben pároztatnánk kancáinkat? (Ugyanfgy részletezni az egyes állatfajoknál.) Hogyan győződhetünk meg róla, hogy állatunkban magzat fogamzott ? Miről láthattuk, hogy állatunk vemhes ? Hogyan gondozzuk vemhes állatainkat? A munkában való kimélése, kOlönösen mikortól? A vemhes állatok etetése, tisztántartása. Egés.'lséges takarmány, meleg istálló. Az ellettetés fogalma és jelentősége. Kellő mozgás biztositása a vemhes állataink számára. Az itatás jelentőségére felhivom a gyermekek figyelmét. A kellő hőfokú viz mind télen, mind nyáron. III. Összefoglalás. Megerősítés. Miröl beszélgettünk a mai órán, Feri ? Milyen pároztatAsi módokat ismersz Sanyi ? Sorold fel az előnyét az egyiknek és a másiknak is Pista Mi a hátránya ? Miből állapitha-
1942. iunius hó
MEZÖOAZDASÁOI N~POKTATÁS
5
--~--------~~~~~~~~~----------tod meg, hogy állatod vemhes, Józsi? Hogyan kell gondoznunk a vemhes állatainkat, Gyuri? Gyermekek, mind vemhes állatainkat mind az újszülött kis borjút, csikót, bárányt: malacokat nevelgessük, ápoljuk és vigyázzunk rájuk, mert ez mind Isten áldása s ha ezeket ápoljuk, neveljük, nemcsak ma-
gunknak szerzUnk anyagi jobblétet, hanem édes hazánknak is nagy szalgálatot tehetUnk, mert ha sok újszUiött allat lesz, akkor azokat eladhatjuk s ezzel a mi dicső honvédeink élelmezését előbbre segítjUk, mely minden magyar embernek hazafias kötelessége. ZsAka, Illyés Zoltán.
Besz.ámoló Sikeres továbbbaladbunknak elst'S feltétele az, hogy ha bizonyos munk4t elvégeztünk, itéljük meg szigorúan egyes mozzanataiban és ami nem odavaló, egyszer s mindenkorra vessük ki belt'Sie. Vagyis röviden szólv4n, tartsunk tArgyilagos lelkiismereti vizsgálatot önmagunkban. A sajógömöri mezt'Sgazdasági népiskola mindennapos téli félévének befejezésével id5szerfivé vált ez a lelkiismereti vizsgAiat. Igen szép nyilvAnossAg elt'Stt ta~tottuk meg vizsgAnkat, amelynek végeztével a kiállitAst nyitottuk meg. Ha tárgyilagosan akarnánk megítélni az itteni helyzetet, akkor ki kellene azonnal jelenteni, hogy a megsl!ervezés körülményei itt mAsok és pedig jelentt'Ssen mAsok, mint egyéb gazdasAgi iskola megs1ervezése. Erre való kitérés azonban kimeritené a lap terjedelmét egyrészt, mbrészt meg talAn sokak szAmAra értéktelenné válna, fgy h4t röviden annyit emiltek meg, hogy a sajógömöri mezt'SgazdasAgi iskola sorsAt az dönti el végsiS fokon, hogy mily érdeklődéssei veszi tudombuJ a környezet mfiködését. Erre - nem hizelgt'S és elfogult önitéletre tAmaszkodva - azt felelhetern: a környezet kedvezt'Sen vette tudomásul az iskola létezését s hovatovAbb a környék kOlOnleges és megbecsültebb iskolái közé kezd tartozni. Egy évi lét és nemlét utAn hatArozott irányt vett magának és elindult a fejlt'Sdés u:jAn. Tanulóink száma ebben az évben nem volt nagy, de igen választékos és idegen községbeli volt. Igy Allandó IAtogatói voltak az iskolának TornaljAról, Gömörpanyitból, Sajólénártfalváról, Sőregrt'SI, Gesztetéről. A közelebbi községekből mindennap bejArtak a gyermekek, a távolabbiakból pedig odaköltöztek az év tartamAra. Valamennyi gyermek gazdaszUit'Sk gyermeke, komoly tArgyi elt'Sismeretekkel, amely szilárd alapja lehet a gazda~ n~velésnek. Az ~skol~látogatás a legna~yobb hideg:-
ben sem szUnetelt, ami nagy teljesftmény, ha elképzeljük azt, hogy Tornalja 5 km re, Gömörpanyit 6 km-re van az iskolAhoz. Akadályozb oka mindössze akkor merUit fel, mikor a Sajó tavasszal kilépett a medréb61 és az utat elöntötte a viz. Mivel nagy gyermeklétszAm nem volt, a tananyagot A-B évre kellett csoportositani, azaz összevont osztAtyokat kellett foganatositani. A tananyagat nagyban és egészben elvégeztük. A tanév végén 1942. Aprilis J8-An d. e. 9 órai kezdettel megkezdődött a nyilvános rendes vizsga. jelen voltak : a vizsga-elnök Mayer Béla ev. lelkész, a tArsintézetek tanitói, a gyermekek szaJei teljes szAmban és a tanuJók teljes számban, A vizsgázás időrendi sorrendben a következő volt: a) FiúosztAiy vizsga. Vezette : Hajnóczi Vilmos mb. igazgató. b) LeányosztAty vizsga. Vezetée: Hajnócziné Esztergályos Margit és Dien Gizella. A nyilvános vizsga zárószavaiban az elnök méltatta az iskola jelentőségét és jövőjét. Hazánk munkAját Dánia sorsához hasoqJitotta, midt'Sn összehasonUtásában megemlltette, hogy az öntudatos, tanulnivágyó, mindenrefigyelö gazda a ma gazdAja, aki éber szemekkel figyel egyrészt a termelés minél kedvezöbb feltételeire és mAsrészt élénken vizsgAlja az értékesltés lehetőségeit. Nem a semmitleviS gazda az értékes gazda, hanem a mindenttévö ; nem az az értékes gazda. aki nem tanul és ősei gazdálkodbi hagyatékAra támaszkodik, hanem az, aki tanul, olvas és küzd a jobb jövőért. Dánia ma a legboldogabb gazdaállam, mfg nézzUnk körül mi s mit litunk ? Panaszt, panaszt és panaszt, Ped'g a panasz gyÖkere mibennQnk van, }la magunk előtt csukjuk be azt a kaput, amely bennUnket k~lön~en a ~ladás re~ télyejbe beeQgedett volna.
6
MEZÓOAZDASÁOI N~POKTATÁS
1942. )unius h6
-----------~~~~~~~------~--
Az elnök megköszönte szavaiban a kormány illetékes vezetőjének azt a lehetőséget, hogy Sajógömörre mezőgazdasági népiskolát engedett szervezoL Megemlékezett nagynevű létre~ozójá_rol, n~hai Szent-lvány józsef képviselöröl, a~t ~nnyu_a sztvén viselte az isk'lla sorsát, hogy agómáJában ts utolsó goudolatai idt szállottak. Szavai végeztével megnyitotta az · iskola kiállítását. A kiállítás két részre oszlott. A fiúk háziipara általában a fafeldolgozás, kender, kukoricaháncs, kosárfonás munkáiban tontek ki, mig a leányok a szabás-varrás, hímzés, varrottas, háztartás Ogyességében tanusítottak eredményt. A fafeJdolgozás tárgyai voltak : rr,osósulyok, fejőszék, képráma, tUkrös, fametszés. Kenderanyagból szárítókötelet, borjúkötelet, istrángot, szarvadzókötelet, szalmakötdet kési.itettek. Kukoricaháncsból lábtörlőket, fazből, juhszallagból stb ből burgonyáskosarat, tyúk, ill. Judkeltető kosarat állítottak elő. a fiúk. A leányok igen értékes készitményeket állítottak ki, főleg háziszőttes anyagbóL Ezen a vidéken ugyanis minden háznál van szövöszék, az asszonyok maguk szövik a kelengyére valót. Női fehérneműek, kötények, ruhák és a népmüvészet remekeivel dlszitett terítők és ,.surcok" - ahogyan itt a gazdasszonykötényi nevezik - tették változatossá a kiállítást. A háztartási tanfolyam, mely az iskola keretein belül mintegy 2 hónap terjedelemben megvalósult, kimutatásszerűen ismertette a 22 ebédet, amelyet a növendékek állítottak összt s elő mostan beszerezhető, illetőleg általuk termelt anyagokból. Sütemények, szépen terített asztal, betöttek mutatták az eredményes munkát. A kiállitáson sok látogatónk volt, még annak ellenére is, hogy időközben az eső megeredt. Messze környékről jöttek kiváncsi érdeklődök. Midőn lelkiismereti vizsgálatunkat imigyen elvégeztük és a jövő évre követendő normákat magunknak felállitottuk a még teljesebb siker érdekében, akkor némi elégtétel költözik szivünkbe, mert ma nehéz intézményt fenntartani, hát még létrehozni. S ilyenkor emlékezünk nagy Eötvösünk szavaira, aki a Karthausi lelki vivódásaiban azt mondja : ne öljön el bennünket az apáthia s a sikertelenség, hanem Antheusként emelkedjünk fel új erőre és új küzdelemre. Az ember nem a csüg· gedésében lett naggyá, hanem újraéledésében." Sajógömör, Hajnóczi Vilmos.
R
E
Kinevezés. A földművelésOgyi miniszter Kurdy Sándor mezőgazdasági népiskolai igazgatót az Országos Gazdasági Szakoktatás Tanács tagjává kinevezte. - Áthelyezés. B11la István gazd. szaktant a VK miniszter a kornádi mezőgazdasági népisko· Jától a sarkadi mezőgazdasági népiskolához helyezte át. · - Kunnapok. A Kiskunfélegyházán lezajlott kun ünnepségek keretében nagyarányu kiállitást rendezett a mezőgazdasági népiskola, mellyel igen nagy hatást ért el és öt dijat nyert különböző csoportjaivaL A kiállítás egy hétig volt nyitva állandó érdeklődés mellett. Ugyanezen napokon sajtókiállitást is rendeztek, melyen lapunk is szerepelt történelmi összeállitásban olyan sikerrel, hogy a kiállitás rendező sége Pestvármegye alispánjának közbejöttével a kiskunhalasi őszi kiállításon szerepel~eti a kollekciót. - Gondolj a fronton harcoló honvédeinkre l A turkevei mezőgazdasági népiskola 1942. junius hó 7-én, vasárnap délután 4 órakor az iskola udvarán rendez évzáró ünnepélyt gazdag masorral, a fenti jeligével, Ünnepély után a kézimunkakiállitás és a főzőtanfolyam házikiállitásának megteki~tése. Körséta a mezőgazdasági iskola tangazdaságában. A • Vitamin kert" bemutatása. Látogatókat szükeéges magyarázatokkal ellátja az igazgató. - Honleany bokréta, csokor, koszorú. Uj nevek a leánylevente mozgalom megjelölésére. A magyar nyelv gazdag szókincséből. Az eddigi fius hangzásu név nyomán, leányos vonatkozásu értelmet adnak a mozgalomnak. Világosabbá és kifejezőbbé teszik azon irányelveket, melyeket a leányifjúság, az idők szavát megértő ösztönzésböh derék hazafiassággal folytat. E nevek hivatva vannak vonzóbbá tenni a mozgalmat, a résztvevők és a szemlélők előtt. Minden leány érzi, tudja és teljesiti azokat a feladatokat, melyeket a magyar földön folytatni kell a győzelem kivivásáért Ez az örvendetes jelenség azonban áldozatot, egyOttér· zést, helytállást kiván a sorsközösség minden tag· jától. Gazdasági vonatkozásában segitő készséggé alakul ki, a hadbavonult erők szerény pótl!sára. Lelki arcvonalat jelent a küzdők mögött, a fegyveres ütőképesség nyugalmának és erejének bizto-
MEZÓOAZDASÁdi N~POKTATÁS 1 --~--------------~~~~~~~~--------------1942. )unius hÓ
sltására. Nem kétséges a névváltoztatás szflksége. Ennek adott hangot a közvéleményt formáló sajtó ; és foglalkoznak vele a testnevelés irányitó tényez~i. Nagy vonásokban úgy alakulhat az elnevezés kérdése, hogy a tanyai és kisebb községi leánylevente csoportok a honleány bokréta, a városi csoportok a honleány csokor vagy füzér s a kerflletenkint egységes vezetésre kijelölt alakulatok a honleány koszórú nevet veszik fel. - Felvételek a gyárgondozónői tanfolyamra. A Budapest Székesfőváros Iskolánkivilli Népmfivelési Bizottsága felflgyelete mellett mfiküdő kétéves gyárgondozónői tanfolyamra a felvételek megkezdődtek. Beiratkozás Baloghy Mária igazgatónőnél Budapest, ll. Bimbó ut 3. l. 3. Telefon 357-182 (reggel 8 - ll között) május 15 től j unius 30-ig. - Ismerd meg Budapestet. A Községi Tanítók Országos Egyesniete el.nöksége "Ismerd meg Budapestet" akciójának sikere arra indifja az egyesflletet, hogy a nyári szanidőben is rendezzen tanulmányi kirándulásokat. Az első kirándulás idő pontja julius 2-8-íg, a másodiké augusztus 1622 ig tart. f.rdeklc)nni és jelentkezni az egyesíilet titkáránál lehet. (Jávor Károly Kispest, Fö tér 9.
l. 10.) -A megjelent "Mit,
miből, mennyit etes-
sDnk" c. takarmányozAsi munka célja az, hogy elméleti ismeretek nélkíil is a keményit()érték és fehérjeszámítások telje~ mellőzésével a gyakorlati gazda - komplikált számítások eszklizlése nélkíll az elméletileg is képzett gazda a könyv kilnnyen és gyorsan leolvasható táblázataiból minden takarmányozAsi kérdésre választ kapjon. Milyen takarmánytérdemes vásárolni adottárak mellett? Mennyibe jön egy liter tej, egy kg sulyszaporulat változó áralakulások mellett? Mennyit etessflnk, mit etessilnk expresshizlalásnál, sertés·, marhahizlalásnál ? SertéshizlalAsi önköllségi számítások, stb. stb. Ezek képezik a könyv vezérfonalát Szerzc'ije dr. Hartstein Péter okl. mezögazda, Szentkirályszabadja, Veszprém megye. - Felvételek a Kisanyák Iskolájába. A Budapest Széke~főváros Iskolánkivilli Népművelési Bizottsága felflgyelete mellett míiködő egyéves egészségügyi és pedagógiai tanfolyamra a felvételek megkezd~dtek. Beiratkozás Baloghy Mária igazgatónőnél Budapest, ll Bimbó ut 3 l. 5 Telefon 357-182, (reggel 8-11 közmt) május 15·től junius 30 ig.
l
RENDELlE MEG
Major Ákos tanár a közeljövöben megjelenő uj h á z i n y u l t e n y é s z t é s i szakkönyvét Ára elővételben 3, ha megjelent 4
P. Címe.:
L:~i~~é~.~~~~!~~~~: - Harmincezer pengő kfilön jutalmat kapnak az idén a selyemtenyésztök. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, az Országos Nép és Családvédelmi Alap agyvezető elnöke nagyjelentő ségű rendeletet intézett a közjóléli szövetkezetekhez a selyemtenyésztés fejlesztése és a magyarországi hernyóselyemtermelés fokozása érdekében. Arra való tekintettel, hogy a hernyóselyem nélkfllözhetetlen hadiipari anyag, elrendelte, hogy az ONCSAáltallétesitett telepeket eperfával illtessék be a közjóléti szövetkezetek és a sokgyermekes családokat· kapcsolják be a selyemtenyésztés jövedelmező munkájába. Az államtitkár rendelele alapján a vármegyék és törvényhatósági jogu városok már a most kezdMő tenyésztési időszakra 1OOO -1 OOO pengő tenyésztési jutalmat tilztek ki azoknak a selyemtenyész· töknek a jutalmazására, akik a legtöbb és legjobbminőségíi selyemgubót váltják be. A tenyésztési jutalmakat 100-75-50-25 pengős tételekben a tenyésztési időszak lezárása után, a hivatalos beváltási adományok alapján osztják majd ki. Azt jelenti ez, ho~y a selyemtenyésztésből most könynyen elérhető 200-300, esetleg 400-500 pengős kereset mellett a szorgalmas fenyésztök még ezen felfil 75-100 pengős jutalomra is számíthatnak. Lesz olyan törvényhatósági jogó város, ahol minden tenyésztőnek jut legalább 25 pengő külnn jutalom. A törvényhatóságok állal eddig meghirdetett jutalmak összege meghaladja a 20.000 pengőt, azonban meg több közjóléti szövetkezet nem adta ki a jutalmára vonatkozó hirdetményét. Végeredményben minte~y 30.000 pengő lesz az az összeg, amelyet az idén termelési jutalom eimén kapnak a szorgalmas selyemtenyésztők. A régi tenyésztők · körében tehát nagy versengés indult meg a minél jobb és nagyobb eredmény elérése céljából s az új fenyésztök ezrei kapcsolódnak ezen munkába, amely ma hazaiúi kötele;ség is, mert a hadsereg nélkillözhetetlen fölszeleléseinek anyagát biztosftja. A selyemtenyésztéssei végzett honvédelmi munkáért azonban a kormány teljesértékfl ellenszolgáltatást nyujt, mert a 3·50 p. re felemelt selyemgLtbóár mellett olyan keresethez jutnak a selyemtenyésztl5k, amire évtizedek óta nem volt példa. A megfelelő gubóár máris érezteti hatását, mert az ország min-
MÉtÓCiAZDASÁOi Nt"öKTATÁS den részéb61 tOmegesen jelentkeznek a tenyésztők, hogy a közeli napokban kezdődő tenyésztésre hernyót kapjanak a közs~gi petekikeltöktőL Olyan falvakban is nagyszámu jelentkező igényel most hernyót ahol eddig az eperfaállomány többnyire kihasználatlan volt. FeltOnően sok falusi kisiparos foglalkozik most selyemtenyésztéssel, mert az egyes szakmákban mutátkozó anyaghiány miatt keresetoket más uton próbálják pótolni, Erre pedig a legalkalmasabb mód a néhány hétig tartó selyemtenyésztés, amely mellett az egyéb munkát is ef lehet végezni. Az Országos Selyemtenyésztési FelOgyelőség számolt azzal, hogy a magasabb gubóá( mellett nagy érdeklődés mutatkozik majd meg a selyemtenyésztés iránt s ezért bllségesen biztositott a vállalkozók számára petét. A községi petekikeltők, akiknek nevét az előljáróságokon megmondják, még elfogadnak jelentkezéseket. - Könyvismertetés. Pár hét mutva hagyja el a sajtót Major Ákos gyorsirástanár új, a magyar óriás és prémnyuJtenyésztés fellenditését szolgáló szakmunkája: A bus és prémnyuJtenyésztés .c. képekkel gazdagon illusztrált könyve, · mely hézagpótló szakl\]unka lesz ezen a téren. Az iró előbbi szakkönyvei már mind elfogytak, igy a "Belgaóriás és az angóra jftvedelmezllsége" cimO és 1936 · ban megjelent szakkönyve, az .Amit a! angóráról tudni kell" cimO brosurája, s csupán a "jövedelmező húsnyúltenyésztés" c. fOzetéblll kapható még néh4ny példány. A könyv részletesen ismerteti az óriásokat, kOlönös tekintettel az általa és dr. Viniczay székesfehérvári tanácsnok által ( egysíkon haladó) magyar-óriást, a kosorrút, a legismertebb prémnyulakat, azok tenyésztését, takarmányozását, a kifutó, nyúlkert és nyúllegelll helyes használatát s mindent képekkel szemléltet. A könyvben úgy a kezdll tenyésztő, mint haladó társa egyaránt megtalálja azt, ami lit érdekli. A könyv alkalmazkodik a mai nehéz gazdasági viszonyokhoz. Megrendelhető a szerzllnél, aki szivesen kOid tájékoztatót a mfirlll. Major Ákos gyorsirástanár Szeged, Horváth Mihály u. 3. A könyv elővételben 3 P, ha megjelent 4 pengli lesz. - Jelentösen felemelte a kormány a selyemgubó beváltási árát. A mezllgazdasági kamarák és kUlönbözll gazdasági egyesUietek egyöntetGen azt kérték a fOldmivelésUgyi minisztériumtól, hogy a selyemgubó beváltási árát a folyó évre 3·50 pengőben állapftsák meg. A legutóbbi minisztertanács foglalkozott e kérdéssel és
t 942. funius ~
l
darabból álló AN GORANYU L állomány, fiata!ok, legidősebb 2 éves. Kiváló parnacsos fíilűek, modern ketrecek és itatókkal együtt (nyfrás előtt állanak)
55 O
pengőért
ela
d ó.
-
D a r a b o n k é n t 15 p e n g éS.
Gyöngyös József gazd. tanitó Kápolna, Heves m. a kormány a felmerUit kivánságokat teljes mértékben magáévá tette. Az 1942. évben beváltásra kerUlll selyemgubóért tehát a következő árakat fizetik : l. o. kg· ként (a tavalyi 2 P helyett) 3 50 P, ll. o. kg ként (a tavalyi l P helyett) 1.20 P, lll. o. kg-ként (hasznavehete· 11en) -·10 P.
A. szerkesztö postája M. A. Szeged. A hirdetést a jelzett formában elfogadtuk, lámpéldányt postáztunk. Gy. j. Kápolna. Csak ezt a megoldást találtuk helyesnek, részleteiben nem foglalkozhatunk. fp. Legközelebb mindkettllt sorravesszUk úgy, hogy összefOggli egészet képezzen. Az egyik mélyen járó és fgy a másik teljesen kiegészUI vele. 8. 8. Hmvhely l Már többször érdeklődtUnk a jelzett munka iránt, de talán elkerülte a figyelmet l Továbbra is előjegyzésben tartjuk. J6vö l Sok időt vesz igénybe és rajtunk kfvOI álló a pontos meghatározás, de őszre semmi esetre sem várható, mert egv- egy fázis 3-4 hónapot is jelenthet. A torelem elisme1 t vonásunk l
----------------------------------Kiadótulajdonos : Gazd. Szaktanítók Országos Egyesülete, Előfizetési dlj: Egy évre 8·- pengő. - Az előfizetési- és hirdetési dljak a Gazdaségi Szaktanítók Orsz. Egyesülete főpénztárának Kisujszáll!sra az 54.135. csekkszámlán fizetendők. Megjelenik augusztus hó kivételévelminden hó 1-én. Szerkesztőség : Kiskunfélegyháza. - Az egyesület tagjai a lapot tagdljuk fejében kapják. -
fe1el6t kiadó: Kurdy Sándor orsz. egy, elnök.- Vesszősi nyomda Kiskunfélegyh!za. - Nyomdáért felelős Tóth Miklós. 3398
