A BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK 2010. ÉVI TÁJÉKOZTATÓJA Kiegészítve az elmúlt négy esztendő fontosabb eseményeinek felsorolásával
A 2011. MÁJUS 6-I KÜLDÖTTGYŰLÉSRE
BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA
ELŐSZÓ mottó: „a mérnökök kreativitása, alkotóképessége az ország fejlődésének záloga”
1. Bevezetés
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a legnagyobb területi mérnöki kamara – köztestület. A köztestület fogalmát minden köztestületre vonatkozóan a PTK 65.§- a (1959. IV. törvény) szabályozza. A köztestületet önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet törvény hoz létre. Ennek megfelelően: az önkormányzatiság, amely azt jelenti, hogy a köztestület önálló belső szervezeti rendje alapján dönt a köztestület irányításáról, illetve szervezi a tagság működését. A köztestület közfeladatot lát el, ami azt jelenti, hogy általános társadalmi célok megvalósítását foglalja magában tevékenysége. A kamarai törvény (1996. évi LVIII.) részletezi a kamara közfeladatait. A kamarai törvény célja, hogy a mérnöki és építészeti tevékenység gyakorlásának engedélyezését és felügyeletét az államigazgatásból a szakma önkormányzatával működő, a Ptk. 65. §-ának alapján álló köztestülethez telepítse át. Ez a szabályozás ahhoz a jogalkotási folyamathoz kapcsolódik, amely az önálló szellemi tevékenységet folytatók jogállását a piacgazdaság követelményeihez igazítja. (A hazai előzményekhez tartozik az ügyvédi, a közjegyzői, az orvosi, a gyógyszerészeti és a szabadalmi ügyvivői kamarák köztestületként való létrehozása.) A hazai, a nemzetközi és az Európai Közösségi gyakorlat azokban a szakmákban hozott létre köztestületi hatáskörrel működő szakmai kamarákat, amely tevékenységekre elsősorban az jellemző, hogy individuálisak, azaz a tevékenységet a szakember (pl. mérnök, építész, ügyvéd, orvos stb.) alapvetően maga folytatja és eredményét személyes képessége, munkája határozza meg; a megbízó (ügyfél) és a szakember között bizalmi viszonyt feltételez; a tevékenység jelentős élet és vagyonbiztonsági, környezeti, erkölcsi, anyagi illetve kulturális értékhez kapcsolódik.
2
A törvény szerint a mérnöki tervezői illetve szakértői tevékenység csak kamarai tagsági viszony keretében végezhető. A kötelező tagság lehetővé teszi azt, hogy a kamara a hivatás etikai és szakmai normáit megállapítsa, és azoknak érvényt szerezzen. E normaalkotás a kamara önkormányzati hatáskörébe tartozik, azaz ebben az esetben önigazgatás útján is érvényesül a köztestületi jelleg. A törvény abból az alapelvből indul ki, hogy az önigazgatás – a döntéshozók szakmai és helyi ismereteinél fogva – hatékonyabb, mint az állami irányítás. Az önigazgatás az a módszer, amellyel a kamarai feladatok megvalósíthatók, a kamarai önkormányzat adja az alapot a közhatalmi jellegű jogosítványok gyakorlásának. Ezért a kamara területi elven épül fel, átfogva az ország egészét. A területi kamarák országos kamarát hoznak létre. A kamara közfeladatainak ellátása érdekében szolgáltatásokat nyújthat tagjai részére. A kamara e szolgáltatásaira is vonatkoznak azok a korlátozások, amelyeket a köztestületek üzletszerű tevékenységére a Ptk. megállapít. A köztestület vagyonával önállóan gazdálkodik, gondoskodik értékének megőrzésérő, egyébként üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat. A mérnöki kamara (általánosságban) közfeladatokat, érdekképviseletet, önigazgatási feladatokat lát el. A kamarák közfeladatai körében: A kamara feladatainak ellátása során a szakminisztériumokkal, önkormányzatokkal, kamarákkal és más köztestületekkel való kapcsolata és együttműködése elengedhetetlen feltétel. a nemzetközi szakmai előírásokkal összhangban lévő módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek, kamarai szabályzatok (etikai kódex, versenyszabályzat) kidolgozásával és közreadásával elősegítik a mérnöki és építészeti tevékenység fejlődését, véleményezik a szakmai illetékességüket érintő felsőoktatási képzési, illetve továbbképzési célokat és azok tartalmát, a képesítési követelményeket, továbbá – az adott felsőoktatási intézménnyel való kölcsönös megállapodás alapján – részt vesznek ezek végrehajtásában, közreműködnek a – szakmai illetékességüket érintő – műszaki szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minőségügyi tevékenységben, közreműködnek a mérnöki és építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában, és elősegítik annak alkalmazását, szervezik a fiatal mérnökök és építészek szakmai gyakorlati képzését, elősegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket, tagjaik érdekében együttműködnek egymással, valamint más szakmai, illetve gazdasági kamarákkal, jogosultak – a kamarai tagsághoz szükséges – olyan felsőfokú szakképesítések elfogadására, amelyek jogszabályban nem meghatározottak, illetve amelyek szakiránya honosítási vagy szakképesítési elismerési eljárással nem határozhatók meg egyértelműen;
3
A kamarák– szakmai feladatellátásában – képviselik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytatók érdekeit elősegítik a mérnöki tevékenység társadalmi elismertségének javítását, figyelemmel kísérik és értékelik a különböző vállalkozási és szervezeti formák működését, tájékoztatják a mérnököket az aktuális szakmai kérdésekről, a pályázatokról, az ösztöndíjakról, a szabad állásokról, együttműködnek a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben az országgyűlési és kormányszervekkel, kapcsolatot tartanak más országok szakmai szervezeteivel, szakmai kérdésekben együttműködnek a kapcsolódó tudományos egyesületekkel, illetve azok szövetségeivel, véleményezik a mérnökök – kamara által képviselt – szakmai érdekeket érintő jogszabályok tervezeteit, a kamarák szakterületeit érintő előterjesztések esetében az illetékes kamarának véleményezési és kezdeményezési joga van. 2. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara ismertsége, arculata A Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamarának a Magyar Mérnöki Kamara általános törekvésein túl – azzal összhangban – önállóan is részt vesz a szakmai közéletben. Eszközei: o Kapcsolatfelvétel és állandósított együttműködés megteremtése az illetékes minisztériummal. o Kapcsolatfelvétel a civil szervezetekkel, együttműködő partneri és vitapartneri minőségben egyaránt. o Állásfoglalások megfogalmazása vitatott szakmai, szakma-politikai kérdések esetén. Ehhez a ―szakma tekintélyeiből‖ alkalmankénti ad- hoc grémiumok létrehozása. 3. A BPMK alaptevékenysége, érdekérvényesítő, minősítő munkája A BPMK (területi kamara) tevékenységének végső célja az adott szakmai terület (ágazat) mérnöki munkáihoz az elvárható szakmai, jogszabályi, szabályozási és szellemi háttér létrehozása, illetve a létrehozásban játszott meghatározó, koordinatív szerep. Eszközei: o Jogszabály-alkotási folyamatba való érdemi bekapcsolódás a véleményezés és javaslattétel fázisában. o Jogszabályi katalógus létrehozása, azok összefüggéseinek bemutatásával.(segédletek) o Ellenőrzési jog érvényesítése o Önkormányzatokkal való kommunikáció feltételeinek megteremtése. 4
TARTALOMJEGYZÉK I.
A BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA (elmúlt négy év eseményeivel) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
A BPMK FELADATAI A BPMK STATISZTIKAI ADATAI A BPMK TISZTSÉGVISELŐI A BPMK ELNÖKSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGE A BPMK ÁLTAL LÉTREJÖTT FEJLESZTÉSEK A BPMK KAPCSOLATAI A BPMK ÁLTAL SZERVEZETT, ILLETVE TÁMOGATOTT RENDEZVÉNYEK MÉRNÖK SZEMMEL AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVRŐL AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI FÓRUM A BPMK SZAKCSOPORTJAI A BPMK ÜGYFÉLSZOLGÁLATA A TOVÁBBKÉPZÉSI FELADATOK A BPMK MINŐSÍTÉSI TEVÉKENYSÉGE A KITÜNTETETTEK
II.
A BPMK ETIKAI – FEGYELMI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA
III.
A BPMK FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA
IV.
MELLÉKLETEK 1. VÁLOGATÁS FŐBB SAJTÓ MEGNYILVÁNULÁSAINKBÓL 2. KAMARAI TEVÉKENYSÉGEK A REÁLGAZDASÁG FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN 3. AZ ANYAGMOZGATÓGÉP, ÉPÍTŐGÉP ÉS FELVONÓ SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI –MŰSZAKI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 5. AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 6. AZ ÉPÜLETGÉPÉSZ SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 7. GEODÉZIA ÉS GEOINFORMATIKAI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 8. A GÉPÉSZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 9. A TARTÓSZERKEZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 10. A VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 11. A MÉRNÖKI KAMARA SZEMPONTJÁBÓL A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
5
I.
A BUDAPESTI ÉS PEST MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA 1.
A BPMK FELADATAI
A. Kamara jövője, stratégiai kérdések - Kamarai tagok számának gyarapítása - Mérnökök megbecsülésének fokozása - Kamarai munka feltételeinek javítása B. Kapcsolatok - MMK és tagozatok - Területi mérnöki kamarák - BPMK szakcsoportok - Állami szervek, Magyar Országgyűlés, Minisztériumok, Főhatóságok - Önkormányzatok, hatóságok - Társkamarák területi szervei (Építész, Vagyonvédelmi, Igazságügyi Műszaki) - Társadalmi szervezetek (MTESZ és egyesületei) - Közép-Magyarországi oktatási intézmények - Médiakapcsolatok (Mérnökújság, szakmai folyóiratok, napilapok, TV, MTI) - Cégek (tervező, szakértő, kivitelező, üzemeltető, különösen minőségügyi kérdések) - Külkapcsolatok (határon túli mérnökök) - Egyéb kapcsolatok C. Jogi kérdések - Jogszabályok (új, javaslatok változtatásokra) - Szabályzatok (tervezésre, szakértésre, műszaki ellenőrzésre, felelős műszaki vezetésre) - Nyilvántartások (névjegyzék) - Dokumentálás D. Gazdasági kérdések - Kamara gazdálkodása - Kamara beruházásai - Bér és tiszteletdíj - Támogatások - Pályázatokon részvétel E. Képzés, továbbképzés - Alapképzések (diplomadíj, bírálatok, díjátadás szervezése) - Továbbképzések (kötelező és szabadon választott) - Oktatási intézmények felé javaslatok - MMK felé javaslatok - Szakmai ismeretekhez hozzáférés (folyóiratok, könyvek, Internet, szabványok) F. Személyi kérdések - Kiemelkedő tevékenységet végzők megbecsülése - Képviselet véleményező/döntéshozó testületekbe - Kitüntetésekre javaslatok - Mandátumok - Jelölés küldötteknek, tisztségviselőknek (pl. tagozatokhoz, MMK-hoz) - Személyes adatok védelme - Etikátlan viselkedés visszaszorítása G. Rendezvények - Elnökségi ülések - Kihelyezett ülések - Mérnökbálok - Műszaki Értelmiség Napja - Szakmai, mérnöki rendezvényekre figyelem felhívása H. Egyéb témák - Mérnökség történeti kérdései, műszaki emlékek, múzeumok, hagyatékok - Szereplések, reklámok
6
2.
A BPMK STATISZTIKAI ADATAI
A BPMK taglétszáma alapján továbbra is a legnagyobb a területi mérnöki kamarák között. A budapesti tagok kerületi bontásban: Kerület szerint I. kerület II. kerület III. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület IX. kerület X. kerület XI. kerület XII. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület XIX. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület
2009 (fő) 216 807 571 280 114 125 164 175 209 137 1005 570 352 518 211 288 207 240 150 139 141 269 50
Összesen:
I. kerület II. kerület III. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület VII. kerület VIII. kerület IX. kerület X. kerület XI. kerület XII. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület XIX. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület
Összesen:
6995
2010 (fő) 218 832 610 260 121 123 184 196 259 140 1078 607 402 519 214 295 218 247 155 144 150 305 53
7330
BUDAPESTI MÉRNÖKÖK KERÜLETI BONTÁSBAN 1200 1078
1000 832
610 607
600 400
519 402 305 295 260 259 247
200
218 218 214 196 184 155 150 144 140 123
121
53
0
XI .k e II. rüle ke t III rül . k et XI erü I. le XI ker t V. üle t k XI erü II . le XX ker t II. üle XV ker t I. üle k t IV erü . k let e IX rü . k let XV e III rüle .k t e I. rüle k XV er t II. üle t XV ker ü . k le VI erü t II . le k t VI erü I. le XI ker t X. üle XX kerü t l I. k et XX erü . k let e X. rül ke et VI rül . k et e V. rül e k XX e t III rüle .k t er ül et
FŐ
800
KERÜLET
7
Tagdíjfizető tagok száma (változás az előző évekhez képest): Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Változás előző évhez (fő) 1542 1158 675 347 262 -15 251 92 414 174 -224 277 48 -370
BPMK tagdíjfizető létszáma (fő) 3648 5190 6348 7023 7370 7632 7617 7868 7960 8374 8548 8324 8601 8649 8279
TAGDÍJFIZETŐ TAGOK A BPMK-BAN 10000 9000
8374
8000 7023
7000
7632
7617
7868
8324
8601
8649
8279
7960
6348
6000
FŐ
7370
8548
5190
5000 4000 3000
3648
2000 1000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 ÉV
A tagdíjfizető és a regisztrált létszám között különbség van. Ennek oka, hogy csak két éves tagdíjfizetési elmaradás után töröljük nyilvántartásunkból azokat, akik időközben nem pótolják - figyelmeztetés ellenére - elmaradásukat, illetve néhány tagunk átmenetileg szünetelteti tagságát. Kamarai tagok: 2007 elején: 8324 fő, 2010 elején: 9345 fő és 2011 elején: 9525 fő A változás oka: Felvettek száma: 420 fő
Törlésre kerültek, elhunytak, áthelyezettek: 240 fő
Tagságukat szüneteltetők: 550 fő 8
A tagozatok szerinti megoszlás:
A BPMK TAGOZATI MEGOSZLÁS
2000 1855
1800
1695 1548
1600
1305 1229
1200 977
1000
946 785
800
655 549
600
523 428
400
416
384 178
200
146 105
91
88
ze
H
őé
Ép
rtó s
Ép
íté si r k ü s vil letg eze la m épé t i os en sze ti er Ví Kö geti zg ka z az dá Ele leke i lko ktr d dá ote ési c si é s hn i Ví kai zé p Kö Gé ítés i p rn ye és ze ze t G áz tvé i d -é el m s H i An ol írk a öz ya jip gm lé ar si i és ozg at in ói fo r G ma eo ti te kai ch ni M Geo kai un ka déz Sz Ve biz iai to ilá n rd gyé -á sz ság sv i m án ér n yb ök án i Eg yá és sz zs at ég i üg A g r yi -m ár űs za ki
0
Ta
LÉTSZÁM fő
1400
TAGOZAT NEVE
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara által nyilvántartott felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök adatai: 2010. év 2011. év Nyilvántartottak száma: 12 230 fő Ebből mérnöki kamarai tag: 2 650 fő Új engedélykérelem: 810 fő Engedélyhosszabbítás: 761 fő Beruházást lebonyolítói jogosultság kérelem: Energiatanúsító:
9
12 642 fő 2 819 fő 621 fő 879 fő 68 fő 268 fő
3.
A BPMK TISZTSÉGVISELŐI (2007-2011)
Elnök: Alelnökök: Elnökség tagjai:
Felügyelő Bizottság elnöke: Etikai-fegyelmi Bizottság elnöke: Titkár
Kassai Ferenc Dr. Bende Zoltán Dr. Chappon Miklós Dr. Mecsi József Dr. Csorja Zsuzsanna Dr. Dulácska Endre Dr. Kajtár László Dr. Kontra Jenő Dr. Korda János Dr. Kovács Oszkár Dr. M. Csizmadia Béla Némethy Zoltán Reich Gyula Schulek János Dr. Zsebik Albin Bocsák István Dr. Visontai József Dr. Ronkay Ferenc
A kamara tizennégy évvel ezelőtti vezetése teljesen kicserélődött, a folytonosságot csak két személy: Kassai Ferenc és Dr. Mecsi József jelenti. A 2007. évi küldöttgyűlésen a BPMK elnökének Kassai Ferencet választották meg. A 2009-es évben Reich Gyulát megválasztották a Vízgazdálkodási Tagozat elnökévé. Ennek következtében lemondott elnökségi tisztségéről, ami 2007-2009-ig tartott. A BPMK elnökségi tagságot 2009-2011-ig Dr. Korda János korábbi elnökségi póttag vette át.
10
A BPMK elnökei: Kassai Ferenc (2007-2011)
Dr. Scharle Péter (2005-2007)
Andor Béla (1998-2005)
Dr. Hajtó Ödön (1996-1998)
A kamara korai időszakának vezetői: Dr. Vér Tibor (1942-1944) Dr. Mihailich Győző (1936-1942) Dr. Kossalka János (1927-1936) Dr. Hermann Miksa (1924-1926) Dr. Zielinski Szilárd (1924. március 24. – 1924. április 28.) Hollán Ernő (1824-1900) kezdeményezésére 1867-ben – a kiegyezés évében – alakult meg a Magyar Mérnök Egyesület, későbbi nevén Magyar Mérnök- és Építész Egylet. Az alakuló Budapesti Mérnöki Kamara – amely országos hatáskörrel rendelkezett – 1924. március 8-12. között tartotta első közgyűlését.
11
4.
A BPMK ELNÖKSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGE
Az elnökségi ülések Az elnökség az előző évekhez hasonlóan rendszeresen, havonta ülésezik, (augusztus kivételével) 11 rendes ülést tartva, valamint 4-5 alkalommal rendkívüli ülést tart, hogy az előírt határidőig a válaszokat meg lehessen adni. Az elnökségi ülések majdnem mindig a hónap első hétfőjén délután kerültek megtartásra, az éves ütemterv szerint. Továbbá az elmúlt négy évben évente átlagosan 1-2 kihelyezett ülésre illetve szakmai napra is sor került, Cegléd (2010) Százhalombatta, Mol Dunai Finomító (2010) Pilisvörösvár, Budakeszi (2009) Kvassay-zsilip budapesti központi szennyvíztisztító telep, ferencvárosi szennyvízátemelő, budafoki új víztorony (2008) Dunakeszi, M0-ás körgyűrű épülő északi Duna-híd (2008) Gödöllő, SZIE (2007) Elnökségi ülések napirendi pontjai minden alkalommal: 1. A BPMK előző elnökségi ülése óta történt események 2. Tagfelvételek, beszámoló a jogosultsági ügyekről és a BPMK Minősítő Bizottságának tevékenységéről 3. Aktuális feladatok és egyebek
2010. május 28. (péntek) BPMK Küldöttgyűlés 2010. június 7. Kamarai feladatok áttekintése, a küldöttgyűlések tapasztalatai alapján Kamaránkat érintő jogszabályok Gazdasági kérdések 2010. július 5. Szakmai nap előkészítése Együttműködés, külkapcsolatok Stratégiai kérdések Jogszabályi változások 2010. szeptember 6. Szakcsoportok helyzete Félévi gazdasági helyzet Szakmai nap programjának véglegesítése 2010. október 5. Szakmai nap 2010. november 8. A diplomaterv és szakdolgozat pályázat tapasztalatai. A 2011. évi BPMK munkaterv előkészítése Kapcsolatok 2010. december 6. Évzárás A 2011. évi munkaterv elfogadása Mérnökbál 12
2011. január 10. Évkezdés Kamarai tagságnak kiküldésre kerülő anyagok Mérnökbál szervezése Jogszabályi változások 2011. február 7. Kitüntetési javaslatok tiszteletbeli tagságra, örökös tag és Hollán Ernő kitüntető címek odaítélésének előkészítése Önkormányzati kapcsolattartók beszámolója A BPMK küldötteivel kapcsolatos jelölő bizottság beszámolója A BPMK választott tisztségviselőivel kapcsolatos jelölő bizottság megválasztása A BPMK EFB elnökének beszámolója a 2010. évről 2011. március 7. A BPMK küldöttgyűlési anyagok előkészítése A BPMK választott tisztségviselőivel kapcsolatos jelölő bizottság beszámolója A 2010. év gazdasági adatai Örökös tag és Hollán Ernő kitüntető címek odaítélésének véglegesítése Szakcsoporti beszámoló 2011. április 4. MMK küldöttgyűlésével kapcsolatos feladatok A BPMK küldöttgyűlési anyagok véglegesítése Média szereplések, sajtó 2011. május 6. (péntek) BPMK Küldöttgyűlés
Az elmúlt időszakban a korábbi gyakorlatoknak megfelelően a BPMK Budapesten és Pest Megyében is tartott kihelyezett elnökségi üléseket és szakmai napokat. Cegléd (2010)
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara szakmai napjára márciusában került sor. A rendezvényen jelentős számban jelentek meg a városban és környékén lakó mérnökök. A szakmai napra a városháza dísztermében került sor. A témák ez alkalommal: Energetika (termálvíz-hasznosítás, épületenergetika, kistérségi energiagazdálkodás) Közlekedés (a vasút helyzete) Hatósági ellenőrzések A résztvevők koszorúzták a Kossuth-, és Széchenyi-szobrot.
13
Százhalombatta (2010)
A BPMK szakmai napja novemberben, Százhalombattán, a MOL Dunai Finomítójában valósult meg. Galambos László a Mol Dunai Finomítójának igazgatója mutatta be a százhalombattai gyáróriást. A szakmai nap keretein belül a mérnöki kamara tevékenységének ismertetése a MOL Dunai Finomító - Finomítás Technológiájának bemutatása, valamint a gyárlátogatás történt.
Visszatekintés az elmúlt négy év BPMK kihelyezett üléseiről. Pilisvörösvár és Budakeszi (2009)
A BPMK szervezésében, 2009. novemberben megrendezésre került szakmai nap eseményei két fő helyszínen zajlottak. A szakmai konferenciának a Pilisvörösvári Művészetek Háza adott otthont, melynek témája, az Észak-budai régió közlekedése volt. A második helyszín, Budakeszi városának Polgármesteri Hivatala volt, ahol szakmai megbeszélés zajlott a BPMK elnöksége és Budakeszi városának képviseletében.
14
Fővárosi Központi szennyvíztisztító telep (2008)
A BPMK elnöksége 2008 őszén a vízgazdálkodás aktuális kérdéseibe nyert betekintést. A Központi szennyvíztisztító telep EU - támogatással épült mintegy 29 hektáros területen. Működése gyökeresen megváltoztatja, hogy a szennyvíz a Dunába kerüljön, tehát a beruházás célja a folyó vízminőségének védelme. Az ülésen tájékoztató hangzott el a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep építéséről, majd a résztvevők megtekintették a Kvassay-zsilipet. Később rövid tájékoztatóra került sor a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízgazdálkodásáról. Ezután a Ferencvárosi szennyvízátemelő (a „régi‖ telep és az új létesítmények) bemutatása történt. A Budafoki új víztorony megtekintésével ért véget a szakmai nap.
Dunakeszi (2008)
A BPMK elnöksége 2008 tavaszán szakmai napot tartott Dunakeszin. A szakmai nap keretein belül megtekintették az M0-ás körgyűrű épülő északi Duna-hídját, majd Dunakeszin a helyi önkormányzat képviselőivel együttműködési megállapodást írt alá Kassai Ferenc a BPMK elnöke. Tekintettel hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a szakmai elképzeléseknek legalább 50%-át a helyi önkormányzatok kezdeményezésére kell megtörténnie. Ezen a napon történt Bocsák István kapcsolattartó megbízólevelének átadása is.
15
Gödöllő (2007)
A gödöllői kihelyezett ülésre 2007-ben került sor. A helyi mérnökök, jelentős szerepet töltenek be az itt megtelepedett világcégek tevékenységében, valamint az oktatásban. Az ülés fő témája a közlekedési koncepció a gödöllői térségben valamint az együttműködés további fejlesztése érdekében a Szent István Egyetem és a BPMK együttműködési szerződése, amelyet Dr. Beke János a SZIE Gépészmérnöki kar dékánja és Kassai Ferenc BPMK elnöke írt alá. A szerződést aláíró felek megállapodtak egymás tevékenységének támogatásában, a mérnöki munka színvonalának megtartása, illetve emelése érdekében.
5.
A BPMK ÁLTAL LÉTREJÖTT FEJLESZTÉSEK
A BPMK központi bejáratánál az akadálymentes közlekedést megvalósítottuk. Számítástechnikai fejlesztések (2007-2011)
A több éves számítástechnikai rendszerünk további átalakítása nem volt megoldható, ezért a BPMK 2006 tavaszán pályázatot írt ki egy új információtechnológiai rendszer kialakítására. az országos rendszer által igényelt adatokat szolgáltatja: (pl.: országos névjegyzék – kamarai honlaphoz) összehangolható más mérnöki kamarák rendszereivel A nyertes pályázatot benyújtó cég 2004-ben alakult, teljes egészében magyar magántulajdonban van. Minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. Javasolták egy Linux, PHP, MySQL platform választását. Vállalták a tesztelési időszak során a garantált és azonnali rendelkezésre állást. A projekt zárásáig a fejlesztés végrehajtásáról magyar nyelvű teljesítési jelentést készítenek, valamint átadják a projekt során elkészített program magyar nyelvű fájljait. A vállalkozói díj tartalmazza a forráskód átadását, a tulajdonjogokról történő lemondást és a teljes körű titoktartási kötelezettség vállalását. Az új számítástechnikai rendszer gyakorlati alkalmazása 2007-ben elkezdődőtt. Folyamatos jogszabályi változások (pl.: új jogosultsági kódok bevezetése; bejelentési kötelezettséggel bíró szakterületek nyilvántartása) illetve a felmerülő felhasználói igényeknek megfelelően további változtatások történek. 16
A Ferenc krt.-i iroda felújítása (2010) Az iroda felújítása indokolttá vált a fellépő műszaki problémák és a jövőbeni hasznosítás miatt. Az iroda részben 2010. év végén kiadásra került, ezáltal az állandó jelenlét biztosítottá vált. Másik részét irataink tárolására használjuk. A szellőzőrendszer átalakítása (2010)
A megnövekedett igények miatt szellőztető berendezést nagyobb teljesítményűre kellett átalakítani ugyanakkor az energiatakarékos üzemmódra is be lehet állítani.
Előző években történt fejlesztések A tanácsterem kibővítése (2009) A tárgyaló melletti, korábban raktárként használt helységet a tárgyalóteremmel egybenyitva alakítottuk át. Az így létrejött nagyobb helyiséget célszerűen lehet használni nagyobb létszámú összejövetelek alkalmával. A továbbképzések jelentős számban itt valósulnak meg. A tanácsterem igény szerint két részre is bontható. Kártyaolvasó berendezés (2008)
Kamarai tagjaink kényelmét szolgálja, hogy 2008-tól bankkártya leolvasó alkalmazásával helyben is befizethetővé váltak a tagdíjak és eljárási díjak, a csekkes és az átutalásos megoldás mellett. Bankkártyás fizetés esetén a pénzügyi részleg a számlát azonnal kiállítja.
17
A BPMK új ügyfélszolgálata (2008)
A BPMK megnövekedett feladatainak megoldása érdekében az ügyfélszolgálatot át kellett szervezni. A kamarai tagjainkkal való közvetlen kapcsolattartás a Felelős Műszaki Vezetők és a Műszaki Ellenőrök nyilvántartása, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása miatt a Kamara ügyintézői létszámának bővítése vált szükségessé. A szükséges iratanyagok elhelyezése és a megnövekedett ügyfélforgalom indokolttá tette az újabb terület szükségességét. Az Angyal utcai irodaházban a földszinten mintegy 150 m 2 területen helyezkedik el. Az ügyfélszolgálaton építészeti kialakítást követően belsőépítészeti szempontoknak megfelelő pultrendszer került kialakításra (egyablakos ügyintézői rendszer). A kialakításért az ügyfeleink a dolgozóink valamint a felügyeleti hatóságok is elismerésüket fejezték ki. MMK (2007, 2010)
Feladatainak bővítése miatt létszámot kellett növelni. Ezért korábbi székhelye a Ferenc krt. -i iroda szűknek bizonyult. A BPMK szervezésében (2007) kialakított Angyal utcai második emeleti iroda tanácstermet is tartalmaz, ami lehetővé teszi a szakmai tagozatok valamint a Kamarai szervezetek üléseinek helybeni lebonyolítását, valamint a jogosultsági vizsgát. A recepcióbővítésre és ez által az alapterület növelésére 2010. évben került sor.
6.
A BPMK KAPCSOLATAI
Kamaránk a MMK teljes tagságának több mint felét soraiban tudó mérnöki köztestület; igen kiterjedt és sokrétű kapcsolatokkal rendelkezik. A működés és szervezettség szempontjából legfontosabbak: - a kamarai belső kapcsolatok az országos szervekkel, a területi kamarákkal és a tagozatokkal, - a megkülönböztetett figyelmet érdemlő, más köztestületekkel, társadalmi és civil szervezetekkel ápolt kapcsolatok, - továbbá az ország, a mérnökség és a Kamara érdekeit szolgáló parlamenti és kormányzati szakmai kapcsolatok. 18
6.1. Belső kapcsolatok A BPMK és az MMK közötti napi kapcsolattartás eredményesen működik, az MMK problémáinak megoldásában kamaránk lehetőségeihez képest segítséget nyújt pl.: különböző rendezvények szervezésében (Heti Válasz - Repülőrajt konferencia; Jövő idő mérnökszemmel) illetve új terület kialakításában. Az MMK szakmai tagozataival is rendszeres kapcsolatban állunk. A szakcsoportokat a szakmai tagozatokkal összhangban működtetjük. A többi területi kamarával sűrűn egyeztetünk a sok új jogszabály megjelenése okozta problémák megoldására. A BPMK a titkári értekezleteken több érdemi ügyintézővel képviselteti magát. 6.2. Társadalmi és civil kapcsolatok Az ország, a főváros és Pest megye érdekeinek képviselete során számos társadalmi és civil szervezettel kerül kamaránk kapcsolatba. Ebből kiemelhető: -
-
a társ szakmai kamarák közül kiemelhető kapcsolatunk van az Építész Kamarával, az Igazságügyi Műszaki Szakértői Kamarával, továbbá a Személy és Vagyonvédelmi Kamarával. a MTESZ-szel és tagszervezeteivel ápolunk jó kapcsolatot a Magyar Mérnökakadémiával is tartjuk a kapcsolatot részt veszünk a különböző, egyéb szakmai szervezetek (ÉVOSZ, ÉESZT, FAT stb.) munkájában a mérnökség érdekeinek képviselete, valamint a szakmai tapasztalatok átadása és érvényesítése érdekében a működési területünkön levő műszaki egyetemekkel és főiskolákkal szoros kapcsolatot ápolunk és az ifjúság kamaránkat a diplomatervezési pályázaton keresztül is megismerte
6.3. Állami kapcsolatok A gazdasági és társadalmi fejlődés terén a reálszféra, a racionális mérnöki tevékenység kiemelt fontosságú. A területi kamaránk elnöke Kassai Ferenc immáron évek óta a MMK kormányzati összekötője. Kassai Ferenc a BPMK elnöke az MMK alelnöke képviseli a kamarát a parlament különböző bizottságaiban, az MMK parlamenti összekötőjeként. Részt vesz a parlament plenáris ülésein, közvetlenül, vagy közvetve – szakértőkön keresztül – bekapcsolódik a különböző parlamenti bizottságok munkájába. Így: az Önkormányzati és településfejlesztési bizottság, a Gazdasági és informatikai bizottság, a Fenntartható fejlődés bizottság munkájában, Ezáltal a szakma és a mérnökség érdekeit szolgáló javaslatokat megteheti a kamara. A kamara kapcsolatot tart mindazokkal a tárcákkal, amelyek műszaki feladatokat vannak hivatva szabályozni és koordinálni. Az elmúlt években (2007-2010) több minisztériummal alakítottunk ki szorosabb kapcsolatot pl.: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, továbbá jelentős a szakmai kapcsolatunk volt a Közlekedési-, Hírközlési és Energetikai Minisztériummal, az Igazságügyi és Önkormányzati Minisztériummal és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal. 19
A minisztériumi kapcsolatok közül kiemelkedően jó a Belügyminisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal kialakított állandó kapcsolat. Kiemeljük, hogy a Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes államtitkársága kezdeményezésére Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke koordinálásával azonnali szerepet vállaltunk az ajkai térséget sújtó, eddig soha nem látott és tapasztalt környezeti katasztrófa elhárításában, a károk fölmérésében a vészhelyzet okozta állapot szakmai – mérnöki szempontú értékelésében, a helyzet konszolidálásában. Külön köszönetünket fejeztük ki a Magyar Mérnöki Kamara négy tagozatának, a Tartószerkezeti Tagozat, a Környezetvédelmi Tagozat, a Geotechnikai Tagozat, Közlekedési Tagozatképviselőinek. A Belügyminisztérium által alapított Építésügyi Fórumban a BPMK tagjai is képviselik az MMK-t. Az Építésügyi Fórum feladata a településfejlesztés, területrendezés és építésügy területén felmerülő problémák széles társadalmi megoldása. Állandó tagjai vagyunk az Építési Tárcaközi Bizottságnak, ahol a nemzetgazdaság ezen meghatározó ágának ügyei vannak napirenden. 6.4 Önkormányzati kapcsolatok A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara működési területe egybeesik a központi térség, a Közép-magyarországi Régióval. A BPMK – a 2007. év vége óta kialakított a fővárosi kerületek és Pest megyei térségek jelentős részében, illetve Pest megyében – a kapcsolattartói együttműködések keretében vesz részt a régió mérnöki munkát igénylő feladataiban. A BPMK célja, hogy minél több önkormányzattal együttműködve szolgálja az ország műszaki gyarapodását.
A Kamara az eddigi esetenkénti tevékenységek mellett 2007. évtől kezdve az önkormányzattal személyes kapcsolattartókat jelöl ki a mérnöki kamarai törvény (1996. évi LVIII. törvény) alapján. Ezeket a tevékenységeket ellenszolgáltatás nélkül végzik. Az együttműködés célja, hogy a Kamara és az Önkormányzat között közvetlen párbeszéd alakuljon ki az építés a közlekedés, településrendezés, tervezés, tervpályázatok, közbeszerzés, az energiaügyek, közművek és hírközlés, a környezet20
védelem és vízügy, valamint az ipari technológiák szakterületeken a fenntartható fejlődés érdekében. Az együttműködés célja továbbá, hogy a kerületekben és térségekben lakó kamarai tagok tevőlegesen is részt vehessenek a kerület fejlesztési koncepciójának kialakításában, ezáltal erősödjön a lokálpatriotizmus. A kapcsolattartó figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék. A helyi politika alakítóival kialakított és megállapodásban rögzített munka kapcsolatunk gyümölcsöző voltát az élet bebizonyította: együttműködésünk kiterjed egy-egy önkormányzati terület fejlesztésének műszaki kérdéseire azért, hogy a helyi fejlesztési igényeket és elképzeléseket behatóan ismerő mérnökök közvetlenül is segítsék a tervezési, szervezési és kivitelezési munkákat. A korábbi évek hagyományainak megfelelően a Kamara a 2010. évi önkormányzati választások után is folytatta megkezdett tevékenységét a helyi hatóságokkal. A beiktatásra került polgármesterekkel újabb együttműködési megállapodást kötöttünk. Kapcsolattartók: I., II. kerület IV. kerület V. kerület VI. kerület
Schulek János Ambró Péter Dr. Kontra Jenő Érdi-Krausz György
BPMK elnökségi tag 01-1365 BPMK elnökségi tag MMK Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat MB tagja VIII. kerület Dr. Dalmy Dénes MMK Tartószerkezeti tagozat elnöke IX. kerület Makra Magdolna 01-1435 X. kerület Szlovicsák Gábor MMK Agrár tagozat elnöke XI., XXII. kerület Dr. Kajtár László BPMK elnökségi tag XII. kerület Némethy Zoltán BPMK elnökségi tag XIII. kerület Dr. Kiss Jenő MMK Építési tagozat elnöke XIV. kerület Szalay Gábor BPMK Felügyelő Bizottsági tag XVII. kerület Szabó Zoltán Lehelné Lévay Ágnes 01-6474 XVIII. kerület Zajovics András 01-3526 Budaörs és térsége Raum László 13-2422 Érd Bozi István 13-3462 Dunakeszi és térsége Bocsák István BPMK FB elnök Gödöllő és térsége Dr. M. Csizmadia Béla BPMK elnökségi tag Pilisvörösvár Tasnádi Tamás 13-0836 Szentendre és térsége Pál Károly 01-12460 Vác és térsége Szikora Miklós 13-0888 Pest megyei Közgyűlés Bocsák István BPMK FB elnök A legutóbbi aláírásra a Zuglói Zeneház Columbus utcai nagytermében került sor a BPMK és a Zuglói Önkormányzat között. A konferencián részt vett Németh István a FIDESZ-KDNP fővárosi frakcióvezetője, aki a Főváros és a kerületek összehangolt fejlesztéséről beszélt. Szakmai jellegű fölszólalások is elhangzottak Krikovszky Péter Zugló főépítésze, és Bocsák István a BPMK Energetikai Szakcsoportjának elnöke fejthette ki véleményét a kerület előtt álló mérnöki feladatokról. Az önkormányzatokkal való együttműködésünk pillére a „Mérnökök a települési önkormányzatok fejlődéséért‖ című összefoglaló tanulmányunk, melyben javaslatokat fogalmaztunk meg (az anyag megtekinthető a BPMK titkárságán és a www. bpmk.hu weboldalon) -- önkormányzati nézőpontokra is tekintettel -- a fenntartható fejlődés célkitűzésihez. 21
Részt veszünk a Fővárosi Tervtanács munkájában. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara képviselője rendszeresen részt vesz a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája által szervezett Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) eseti módosításainak előkészítő szakmai véleményezésében és azok egyeztető tárgyalásain. A szakmai véleményezés a BPMK Szakcsoportjainak és az FSZKT eseti módosításaiban érintett kerületi kapcsolattartók észrevételei, javaslatai alapján készül. 6.5 Cégkapcsolatok A BPMK folyamatosan kapcsolatban áll a működési területén lévő cégekkel, különösen azokkal, amelyeknél jelentős számú mérnök dolgozik. A kapcsolat kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra, a rendezvényszervezésre, továbbképzésekre. 6.6 Sajtó-, médiakapcsolatok A BPMK nyilvánosságpolitikáját a dinamizmus jellemezte. Kamaránk mind a szakmai, mind az országos sajtóban intenzíven jelen volt, minden, a mérnöki világot érintő, és országos figyelemre számot tartó kérdésről kifejtette a véleményét. A munka dandárját véleményformáló publicisztikaírásokkal, rádió-, és televízió interjúkkal Kassai Ferenc elnök végezte. Szerepelt a Klubrádió több műsorában, az ATV-ben, publicisztikája jelent meg a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, az Egyenlítőben, és a Mérnökújságban, emellett többször kifejtette álláspontját internetes honlapokon. A BPMK 2008. év elejétől minden évben együttműködési megállapodást köt a Magyar Tudósító Irodával. 6.7 Ifjúsági és oktatási kapcsolatok Diplomaterv-pályázat Diploma díjakat a BPMK 2003-óta ad ki a területén levő felsőoktatási intézmények legjobb diplomatervet készítőinek. A 2007-2011 terjedő időszakban 227 pályázatból 70 került díjazásra. A díjakat a diplomaosztó keretén belül adjuk át. A korábbi évekhez képest a 2010. évben a Bologna-i rendszerű képzés miatt a csak a felsőoktatási intézménybe benyújtott MSc illetve egyetemre beadott munkákat díjaztuk.
22
7.
A BPMK ÁLTAL SZERVEZETT, ILLETVE TÁMOGATOTT RENDEZVÉNYEK
- Mérnökbál
Minden évben nagy sikert aratott a BPMK, a BME és a Makadám Mérnök Klub közreműködésével megrendezett Mérnökbál. Az esemény házigazdái: Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora Péceli Gábor. (Korábban Molnár Károly). A szervezésben és lebonyolításban a Makadám Mérnökklub nyújtott segítséget. A neves mérnöktársadalmi eseménynek a BME patinás központi épülete adott otthont a több mint 600-800 fős bálon, melyen az államigazgatás és a mérnök társadalom országosan képviseltette magát. Korábbi hagyományainknak megfelelően, az együttműködést is erősítendő, idén is voltak határon túli meghívott vendégeink is.
23
- Építők Napja (2007-2010)
A nagy hagyományokkal rendelkező „Építők Napja‖ ünnepi ülésére minden év júniusában a Vasas Szakszervezet Székház Dísztermében került sor, (kivétel a 2008-as évben ekkor az Önkormányzati Minisztérium épületében volt lebonyolítva). A megnyitókat Kassai Ferenc BPMK elnök tartotta. Az előadások megtartása után a kitüntetések átadására került sor. Kitüntetést kaptak a BPMK tagjai közül: (2007-ben: Nagy Zsolt, Dr. Koppány Attila, Rátky Pál, Dr. Kiss Jenő, Dr. Korda János, Szőllőssy Gábor, Molnár Dénes); (2008-ban: Bocsák István, Zajovics András, Zsigmondi András); (2009-ben: Apatini Kornél, Hanczár Zsoltné, Szikora Miklós); (2010-ben: Becsák Péter, Dr. Metzing Ferenc, Langer István) - Műszaki Értelmiség Napja (2007-2010)
A magyar értelmiségnek kulcsszerepe van hazánk jelene és jövőjének kialakításban. A magyar műszaki értelmiség külön napot szentel – a Magyar Műszaki Értelmiség Napját – az eredmények, a jelen és jövő feladatainak elemzésére, illetve ezeknek a magyar társadalom részére történő bemutatására. Ennek megfelelően évente –május hónap elején- tartják a Műszaki Értelmiség Napot a szervezésben részt vesznek: MMK, MTESZ, MTA, BME, Mérnök Akadémia, Magyar Innovációs Szövetség, Benkó Sándor Benkó-Dixieland Band A két napos rendezvény első napján tudományos konferenciák, a második napján pedig díszelőadásokat tartottak a Parlament Felsőházi termében A 2009. évi eseményen részt vett és felszólalt Sólyom László köztársasági elnök. Az előadók az ország legtekintélyesebb tudósai és az állam vezetői.
24
- „Nyílt napja beruházásokról” című konferencia (2009)
A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara szervezésében került sor a „Nyílt nap a beruházásokról‖ című konferenciára. A konferencia célja, a következő volt: A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások gyorsítását célul kitűző program folytatása, valamennyi építési beruházás megvalósulásának elősegítése. Ennek elérése érdekében megalkotott új szabályozások részletes ismertetése, a szakmai szervezetek véleményének és javaslatainak összefoglalása a jobbítás érdekében, a reálgazdaság élénkítésére. Az építési beruházások jogi környezetének és a szervezeti hátterének, valamint a folyamat szereplőinek, feladatainak és az egymáshoz való kapcsolatuknak az áttekintése. - Építésügy helyzete konferencia (2008)
Az Építési és Építésügyi Szakmai Testület 2008 januárjában, majd 2008 februárjában a BPMK székhelyén tartotta üléseit. A januári rendezvény megnyitóját Dr. Szaló Péter, az Önkormányzati és területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára tartotta meg. Majd a következő ülésen Bajnai Gordon, az Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter bevezető előadása után az építésügy aktuális kérdéseiről zajlott beszélgetés. -KEOP (2008)
Az Uniós források felhasználásával kapcsolatos együttműködés lehetőségei a Kamara és az Irányító Hatóság között. 25
8.
MÉRNÖK SZEMMEL AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVRŐL
A Terv a nemzeti megújhodás programja, szellemében az előző Széchenyi terv folytatása, tartalmában az uniós és más források összehangolt felhasználására polgár- és vállalkozóbarát céllal kialakított fejlesztési terv. A jellegzetes kitörési pontokat fogja meg, rendszerbe foglalja a célokat és a forrásokat. A Tervben jól fogalmazódik meg, hogy a gazdaság megerősödése és a társadalom felemelése céljából fontos - a patrióta gazdasági szemlélet kialakítása, - a rendelkezésre álló források, ezen belül az Uniós lehetőségek hatékony felhasználása, - a közbeszerzési eljárások ésszerűsítése, - a beruházások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése és gyorsítása, - a települések magas szintű műszaki irányítása, amit köztestületünk is igen fontosnak tart műszaki nézőpontból is. A patrióta gazdasági szemlélet kialakítása érdekében a hazai kis- és közepes vállalkozások helyzetét, így a többnyire mikrovállalkozásként működő mérnökirodák helyzetét is, javítani kell, ezáltal versenyképességüket növelni. A források hatékony felhasználásához a projektek műszaki előkészítését kell növelni. Az optimális hatásfokú beruházást alapos előkészítéssel, változatok elemzésével, jól szervezett, gyors kivitelezéssel lehet megvalósítani. Tudomásul kell vennünk, hogy a jó előkészítés időigényes feladat, de a későbbiekben sokszorosan megtérül. Ezért például a 2011-re tervezett épületenergetikai feladatok tervezési munkáit azonnal el kell indítani. A mérnöki és az építőipari kkv-at soron kívül munkához lehet juttatni a mintaépületek kivitelezésénél és a középületek felmérésénél („leltározásánál‖). A nemzetgazdasági beruházások megvalósíthatóságát alapvetően befolyásolja a közbeszerzési eljárás rugalmassága, átláthatósága. A jogalkotásban cél kell legyen, hogy a beruházások előkészítése, lebonyolítása gördülékenyen, bürokrácia mentesen haladjon. Az építő-szolgáltató tevékenység során, de általában a gazdaságban, újra be kell vezetnünk a minőség fogalmát, az igényes és szakszerű munkát a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés területén, összegezve az élet minden területén egyaránt.
Az Új Széchenyi Terv elsődleges célkitűzése a foglalkoztatás dinamikus bővítése. Ennek elérése érdekében a Terv hét kiemelt programot (pillért) tartalmaz, amelyek a következők: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés – Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság A Magyar Mérnöki Kamara célja, hogy az érdeklődők a Kamara Tagozatainak szakterületei szerinti bontásban tekinthessék át ezeket a programokat, ezért az MMK elkészítette az Új Széchenyi Terv, szakmai tagozatai szerinti feldolgozását. 26
Megállapíthatjuk, hogy a 7 pillér valamennyi eleme/programja igényli a mérnöki szakértelmet, tudást. Így az Agrár Tagozattól a Vízépítési és vízgazdálkodási Tagozatig számos munka lehetőséget adhatnak a tervben megfogalmazott célok. Néhányat kiemelve: Az Energetikai Tagozatunk Új Széchenyi Tervben való részvételére számos lehetőség kínálkozik, a stratégiának ugyanis szinte minden programja érint energetikai kérdéseket. A programok az energiahatékonyság energiatakarékosság – energiaracionalizálás hármas célrendszerét veszik alapul. Így az energetikai kérdések megjelennek az egészségipar, a zöld gazdaság megteremtése, az otthonteremtés, az innováció, de még a közlekedés területén is. Az Új Széchenyi Terv második programja határozza meg Magyarország energetikai stratégiáját. A Tagozat számára ez a program látszik a legjelentősebbnek, e programnak a megvalósítása során lesz minden bizonnyal a leginkább lehetősége bekapcsolódni a megvalósításba. Az ÚSZT harmadik programjának, az ún. Otthonteremtési és lakásprogramnak is számos energetikai vonatkozása van. A következő években ugyanis a lakásépítés, illetve a meglévő lakások korszerűsítése területén kiemelt prioritás lesz, hogy azok az energiahatékonyság követelményének figyelembevételével történjenek. Ide tartozik az energetikai hatékonyság növelése: tekintettel arra, hogy Magyarországon a legnagyobb hőfelhasználók a lakások és az építmények, így közvetve a legnagyobb CO2 kibocsátók is, az energiahatékonyságuk növelése révén csökken az üvegházhatású gáz kibocsátás. Az épületek minél szélesebb körét kell bevonni az energiahatékonysági támogatásokba, támogatni kell a felújításokat és az építéseket is. Ez rendkívül fontos mind a környezettudatos épületfenntartás miatt, mind a lakók kiadáscsökkentése szempontjából is. Az állami támogatásokat és uniós forrásokat célszerű lenne koordináltan, egységes rendszerben, átláthatóan, kiszámíthatóan kezelni. Az Új Széchenyi Terv VII., közlekedési programjának egyik horizontális célkitűzése a közlekedési prioritások összehangolása a környezetvédelmi, illetve energetikai célokkal. Ennek keretében a Tagozat számára olyan területeken lehet majd lehetőség a bekapcsolódásra, amelyek a közlekedés mellett összefüggésben állnak a környezetvédelemmel is. Ez tükröződik a cselekvési tervben is, amelyben egy kalap alá veszik az energetikai és környezetvédelmi prioritásokat: A fentebbiekből is látszik, hogy a prioritásokban megfogalmazott programok egymással is összefüggenek és horizontálisan segítheti a kapcsolódó szakterületek fejlesztését, fejlődését. Ez elmondható az építőipar ügyére is, hisz’ a célok legtöbb esetben – tényleges beruházással, azon keresztül építéssel valósítható meg. Az Építési Tagozatunkat érinti az Új Széchenyi Terv III. számú, lakásépítéssel és otthonteremtéssel foglalkozó programja is, melynek egyik fő célja, hogy fellendítse a hazai építőipart is. A program a lakásépítés mellett számol a lakások felújításával is. E területen is érvényesülnek az ÚSZT egészében megtalálható horizontális célkitűzések, mint az energiahatékonyság, energiaracionalizálás. A Közlekedési tagozati szakemberek részére az ÚSZT 7. programja kiemelt jelentőségű, elsősorban ennek a megvalósításába tudnak bekapcsolódni. A Közlekedés Tranzitgazdaság című program, a közlekedési stratégiát egészen komplexen, integrált megközelítésben tárgyalja. Tehát nem csak a Közlekedési Tagozat számára lesz fontos, hanem más szakterületeink részére is. Pl: az integrált szemlélet érvényes mert a közlekedési ágazatokra, közlekedési módokra nagy hangsúlyt helyez. Külön elemzi a személyszállítás és áruszállítás kérdéseit, valamint felveti az intermodalitás fontosságát, de a városi tömegközlekedés helyzetét is. A komplex megközelítés a 27
különböző más gazdasági szakterületek bevonását is jelenti (vagyis a program kiemeli az informatika, környezetvédelem és energetika területeit, mint amelyek szorosan összefüggnek a közlekedésfejlesztés kérdésével). A megjelenő pályázati kiírásokat nagy figyelemmel kísérjük. Azok mutatják meg a részvételünk valódi lehetőségét.
28
9.
AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSÜGYI FÓRUM (OÉF)
Az OÉF-ről a Belügyminiszter rendelete 3/2011.(II. 23.) számon megjelent. Az épített környezet állapota az életminőséget, a társadalmi-politikai közérzetet meghatározó fontos tényező, amely befolyásolja a termelés hatékonyságát és más gazdasági húzóágazatok fejlődését is. A Magyar Országgyűlés 2009. október 1-ei hatállyal módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt. Az új rendelkezés felhatalmazást ad az építésügyért felelős miniszter számára, hogy az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtessen, valamint a testület összetételére, feladataira, eljárásaira, működésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg. A cél az, hogy az építés ügye kapjon hathatós szakmai támogatást, és a jelenleg fennálló problémák megoldását kikényszerítő nyilvánosságot. Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozása nyomán történelmi lehetőséghez jutott. Az EU-támogatások felhasználása, a Széchenyi Terv megvalósítása nagyszámú építési beruházás megvalósítását teszi lehetővé. Az építésügyet is terhelő jelenlegi problémák megoldása ezért a Kormány – és a szakma együttes megoldáskeresésén alapuló – hatékony döntésétől várható. Ezért volt szükséges az Országos Építésügyi Fórum (OÉF) létrehozására. Az OÉF feladata az építésügyi szakmai érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés és párbeszéd megerősítése, az építési beruházások megvalósításának elősegítése, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás létrehozása. Az OÉF az építésügyért felelős miniszternek az építésügyet közvetlenül érintő döntései előkészítésében közreműködő, konzultatív, javaslattevő és véleményező testülete. Az OÉF működésével elősegítheti a jogszabály-előkészítés társadalmi kontrolját, a szakmai véleményeket figyelembevevő megalapozott kormányzati döntések meghozatalát és jelentősen hozzájárulhat az építőipar fejlődését akadályozó tényezők jövőbeni elhárításához is. Az Országos Építésügyi Fórum tagjai a szakmai képviseleti oldal részéről a) a Magyar Építész Kamara, b) a Magyar Mérnöki Kamara, c) az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium, d) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, e) a Magyar Építőanyagipari Szövetség, f) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építésüggyel kapcsolatos karai, g) a Magyar Urbanisztikai Társaság, h) az Országos Főépítészi Kollégium, i) a Magyar Építőművész Szövetség, j) a Megyei Jogú Városok Szövetsége Főépítészi Kollégiuma. A Magyar Mérnöki Kamarát Kassai Ferenc alelnök képviseli. Az Országos Építésügyi Fórum tagjai a kormányzati oldal részéről a) a nemzeti fejlesztési miniszter, mint a közlekedési, a hírközlési, a közmű- és energiaellátási, a bányaműveléssel kapcsolatos építményekért felelős miniszter, b) a vidékfejlesztési miniszter, mint a vízellátási és vízgazdálkodási építményekért felelős miniszter, c) az atomenergia alkalmazására szolgáló építményekért felelős miniszter, d) a honvédelmi miniszter, mint a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű és a honvédelmi és katonai építményekért felelős miniszter, e) a nemzeti erőforrás minisztere, mint a műemlékvédelemért felelős miniszter, 29
f) a nemzeti gazdasági miniszter, mint az építésgazdaságért felelős miniszter, g) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt köztisztviselő. Munkacsoportok és a témakörök: I.
Az épített környezet alakításának helyi eszközrendszere munkacsoport 1. A város, a kistérség (mikro térség) és a falu komplex megközelítése 2. Integrált településfejlesztési stratégia kiszélesítése, tartalmi követelményei 3. A településrendezés megújítása 4. Településtervezés szabályai 5. Településrendezési tervtanács 6. Építésügyi monitoring településrendezési vonatkozásai 7. Új tervfajták bevezetése: Téralakítási és beépítési terv 8. E-közmű nyilvántartás 9. Önkormányzatok differenciált építésügyi feladatai 10. Ösztönző rendszer a feladatellátásban 11. Önkormányzat, mint ügyfél 12. Helyi építészeti értékvédelem új alapokra helyezése, kapcsolódása az egyéb védettségi szintekhez 13. Főépítészi rendszer differenciált kialakítása, feladatai 14. Főmérnöki rendszer differenciált kialakítása, feladatai 15. Helyi tervtanácsok működtetésének új alapokra helyezése
II.
Építési követelmények munkacsoport Fogalmak felülvizsgálata A mechanikai ellenállás és stabilitás követelményei A higiénia, egészség- és környezetvédelem követelményei A használati biztonság követelményei A zaj és rezgés elleni védelem követelményei Az energiatakarékosság és hővédelem követelményei, energetikai követelmények megújítása, jogharmonizáció 7. Az élet- és katasztrófavédelem követelményei 8. A vagyonvédelem követelményei 9. Építési termékek új szabályozása 10. Tűzvédelmi követelmények 11. Táj- és településképi követelmények 12. Műemlékvédelem követelményei 13. Világörökségi követelmények 14. Parkolószám megállapítása 15. Építménymagasság számítása 16. Elő-, oldal- és hátsókertben elhelyezhető építmények 17. Közművesítettségi követelmények 18. Új tervfajták (beépítési terv, téralakítási terv) részletszabályai 19. Szabványok rendszere 20. Szabványosítás menete 21. Szabványokhoz való hozzáférés, fordítás 22. Szabványok korszerűsítése 23. Eurocode 24. Új szabványok 25. Műszaki – tervezési útmutatók, segédletek 26. Építészet és életminőség követelményei (Építészetpolitikai elvek beépülése) 27. EU támogatású pályázatok – szakmaiság, értékelvűség képviselete 1. 2. 3. 4. 5. 6.
30
28. Az ország arculatát, megjelenését javító követelmények differenciált megfogalmazása Építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások munkacsoport
III.
1. A közigazgatási eljárási törvény módosításával összhangban az eljárási részletszabályok felülvizsgálata 2. Engedély és bejelentés-köteles építési tevékenységek körének meghatározása 3. Társasházi és szövetkezeti törvény építésügyi kapcsolódásai 4. Szakhatósági eljárások szükségessége, tartalma 5. Jogorvoslati rendszer új koncepciója 6. Az építés ellenőrzésének tartalma, joghatásának erősítése, szankciórendszer összhangja, fokozatosság elve (építésügyi hatósági ellenőrzés – építésfelügyeleti ellenőrzés – kamarai ellenőrzés) 7. Építési jogosultság igazolása 8. E-ügyintézés bevezetése 9. Építésügyi monitoringrendszer hatósági feladatai 10. E-közmű hatósági vonzatai 11. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer szervezeti kereteinek megújítása IV.
Tervezési és építőipari kivitelezési munkacsoport Építési közbeszerzés Tervezési verseny: tervpályázatok Építési szerződések teljesítése Vitarendezés, mediáció, választott-bíróság, egyéb megoldások Az építőipari regisztráció továbbfejlesztése, Minőségellenőrzési, biztosítási rendszer kidolgozása Az építési folyamat szereplőinek feladata, felelőssége, összeférhetetlenségi szabályai és kapcsolatrendszere, a tervező szerepe/helye a folyamatban 7. Tervezési szerződés teljesítése 8. Tervellenőrzés 9. Tervminősítés – tervtanács – tervezői regisztráció tartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Szakmagyakorlás, oktatás és képzés munkacsoport
V.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Középfokú és felsőfokú oktatás az építész és mérnökképzésben Tervezési minőség erősítése az oktatással Szakmagyakorlási jogosultsági rendszer új alapokra helyezése Továbbképzés rendszere, jogosultsági vizsga rendszere új alapokra helyezése Szakmunkásképzés OKJ-s szakmai képzések
Az OÉF munkabizottságait alcsoportokra kívánják felosztani tekintettel a témakörök szerteágazó mivoltára. Az Országos Építésügyi Fórum munkabizottságaiban a Magyar Mérnöki Kamara részéről a négy alelnök: Kassai Ferenc, Holló Csaba, Kovács István , Zarándy Pál és Rónay István vesz részt. Irányításukkal végzik munkájukat az MMK tagozatai delegált tagjai: Babós Gyula, Bocsák István, Csapó Attila, Dr. Csenke Zoltánné, Dr. Csorja Zsuzsanna, Dr. Dalmy Dénes, Érdi- Krausz György, Gilyén Elemér, Hamarné Szabó Mária, Holéczy Ernő, Dr. Kiss Jenő, Kun Gábor, Makra Magdolna, Dr. Mecsi József, Reich Gyula, Szőllőssy Gábor
31
Az Országos Építésügyi Fórum nagy lehetőség a mérnökség részére, miután a döntés-előkészítések kezdeti szakaszában, a jogszabályok alakításában aktívan, kezdeményezően részt vehetünk. Ezáltal a szakmai érdekeinknek hangot tudunk adni. Nagyon fontos a munkacsoportok között a megfelelő koordinálás.
10.
A BPMK SZAKCSOPORTJAI
Kamaránk területén működő szakcsoportok: - Anyagmozgató, Építőgép és Felvonó szakcsoport (elnök: Némethy Zoltán), - Egészségügyi-műszaki szakcsoport (elnök: Lőrinczi Ferenc), - Energiahatékonysági szakcsoport (elnök: Bocsák István), - Épületgépészeti szakcsoport (elnök: Pavlics György), - Geodéziai és geoinformatikai szakcsoport (elnök: Barkóczi Attila), - Gépészeti szakcsoport (elnök: Bánó Imre), - Tartószerkezeti szakcsoport (elnök: Kolossváry Anna), - Vízgazdálkodási és Vízépítési szakcsoport (elnök: Dr. Szakatsits György). A szakcsoportok 2009. évi beszámolóját a Melléklet tartalmazza.
11.
A BPMK ÜGYFÉLSZOLGÁLATA
Az ügyfélszolgálati tevékenység a beszámolási időszakban lényegesen megváltozott, mert 2006-ban megjelent kormányrendeletek értelmében a felelős műszaki vezetők és a műszaki ellenőrök nyilvántartása kamarai hatáskörbe került, továbbá az építésügyi jogosultsággal rendelkezők részére előírásra került a továbbképzés igazolása a jogosultságok megújításakor. Új jogosultságok is hatáskörbe kerültek, mint energetikai tanúsítások, beruházás lebonyolítás, tervellenőrzés. A tervezői és szakértői engedélyek kiadása rendben zajlott. Engedélyt vagy hosszabbítást kért a 2010-es évben 4450 fő (tájékoztatásul: 2007-2011-ig 19102 fő), átlagosan kétféle területre, vagyis kb.:9000 db jogosultságot adtunk ki. A műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők névjegyzékét is vezetjük, jelenleg 12 642 fő műszaki ellenőrt vagy felelős műszaki vezetőt tartunk nyilván a számítógépes rendszerben, a kérelmek elbírálása és az engedélyek kiadása folyamatosan megtörténik. Figyeljük és ellenőrizzük, hogy mérnöki tevékenységet csak az arra jogosultak végezhessenek. Együttműködünk a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi önkormányzati szervekkel. Tagjaink mérnöki tevékenységével kapcsolatban további szolgáltatásokat nyújtunk, pl. évi több mint 10 ezer jogosultsági és kamarai igazolást adunk ki, eljárási ügyekben felvilágosítást adunk. Szakmai érdekvédelmi és működési feladatok: Közreműködünk a mérnöki tevékenységek minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében. A mérnöki hivatás és tevékenység széleskörű társadalmi elismertetése és társadalmi beágyazódása érdekében - elsősorban az önkormányzati kapcsolattartókon keresztül – kapcsolatot létesítünk a különböző szintű államigazgatási szervekkel, és aktivizáljuk a helyi kamarai tagokat. 32
Ellenőrizni kell, hogy tagjaink, valamint meghatározott gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenysége és a tevékenység minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben el kell járni, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kell kezdeményezni. Kivizsgáljuk a tagjainkat érintő szakmai és etikai panaszokat, eljárunk e panaszok okának mielőbbi megszüntetésében. Támogatjuk a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai közéletbe való bekapcsolódását. Együttműködünk a mérnöki tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel. Figyelemmel kísérjük és nyilvántartjuk a tevékenységi kört érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását. Fejlesztjük nemzetközi és regionális kapcsolatainkat a kölcsönös előnyök alapján. A gyakran nem mérnökök által ellátott, mérnöki felkészültséget igénylő területeken a döntéshozatalba mérnökök bevonása (például települési önkormányzatoknál főmérnökök alkalmazásának szorgalmazása). A mérnökök tudásának további fokozása érdekében továbbképzéseket szervezünk. Tagjainkat és az érdeklődőket folyamatosan tájékoztatjuk a mérnöki területeken fontos információkról (Mérnök Újság, honlap). Rendezvényeket szervezünk a mérnöki munka elismertetése érdekében, és részt veszünk a mérnöktársadalmat érintő fontosabb rendezvényeken.
12.
A TOVÁBBKÉPZÉSI FELADATOK
A 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerinti továbbképzés kamaránkban több szinten valósul meg, (részben a Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. szervezésében). Ezen kívül a továbbképzésre a figyelmet minden rendelkezésünkre álló fórumon felhívjuk. A továbbképzésről minden évben az év eleji levélben kamarai tagjaink figyelmét külön is felhívjuk, figyelembe véve a kötelező és a szabadon választott (kredit pontos) részek teljesítését. A továbbképzés szervezését általában külső cégek végzik, de jelentős szerepet vállal a Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. és Mérnöki Kamarai szervezésben is történtek továbbképzések. A 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerinti továbbképzés kamaránkban több szinten valósul meg, (részben a Mérnöki Kamara Nonprofit Kft. szervezésében). Ezen kívül a továbbképzésre a figyelmet minden rendelkezésünkre álló fórumon felhívjuk.
33
13.
A BPMK MINŐSÍTÉSI TEVÉKENYSÉGE
A BPMK Minősítő Bizottsága: Elnök: Társelnök: Titkár:
Kassai Ferenc Dr. Bende Zoltán Dr. Ronkay Ferenc
Tagok:
Dr. Csorja Zsuzsanna Dr. Kajtár László Rozváczy Judit (2007-2010) Sipos Miklós Szilassy Kálmán
A Bizottság feladatkörébe tartozik: tagfelvételek előkészítése tervezői, szakértői minősítések előkészítése felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri minősítések előkészítése A BPMK Ekvivalencia (Honosítási) Albizottságának tagjai: Albizottság vezetője: Tagok:
Dr. Csorja Zsuzsanna Dr. Kajtár László Dr. Kovács Oszkár Dr. Mecsi József Némethy Zoltán
Az Albizottság feladata a külföldi végzettségek hazai megfeleltetésének megállapítása (honosítás) és nyilvántartása országos szinten a kamarai hatáskörbe került jogosultságok esetében. A BPMK Felvonó és Mozgólépcső Minősítő Albizottságának tagjai: Albizottság vezetője: Némethy Zoltán Tagok: Darabos Zoltán Eseti tagok A jogszabályban rendezett tevékenység esetében külön minősítő bizottságnak kell eljárnia. A Minősítő Bizottság tevékenységét, a jogszabályok és a kamarai szabályok szerint végzik. A szakmai tagozatok részére megküldjük azokat az ügyeket, amelyeknél, speciális ismeretek szükségesek, illetve a jogosultság kérés jellege miatt szükséges. Amennyiben a kérés nem teljesíthető, igyekszünk a kérelmezővel tisztázni, hogy esetleg milyen másfajta jogosultság (pl. teljes körű helyett korlátozott) adható az adott esetben. A döntések kevesebb, mint 1%-át nem fogadják el a kérelmezők.
34
14.
KITÜNTETETTEK
Kitüntetettjeink (2011): Hollán Ernő Mérnökdíjas: Hamarné Szabó Mária; Dr. Dulácska Endre Örökös tagok: Adamkó Ferenc, Apáti Szabó Attila, Asbóth János, Dr. Balázsy Béla, Dr. Bakonyi Ferenc, Dr. Dulácska Endre, Dr. Gabos György, Dr. Halász István, Horváth Lajos, Dr. Korda János, Lazányi István, Lukovich Pál, Mester János, Dr. Németh Ferenc, Dr. Orosz Árpád, Révi Tamás, Dr. Szalai Kálmán, Dr. Szilassy Kálmán, Dr. Trager Herbert, Vesztergál Lajos Diplomadíjat nyert hallgatók (2010): Antal Norbert, Kis András Csaba, Leposa Péter, Mészáros Péter, Néveri Gábor, Ritter Ádám, Rohr Linda, Ványi Szabolcs, Zsarnóczay Ádám Állami és Miniszteri kitüntetést kapott (2010): Dr. Pakucs János, Dr. Büki Gergely, Dr. Dulovics Dezső Pro Régió Díjazott: Erdélyi Zsófia
Büszkék vagyunk kitüntetett kamarai tagjainkra. A BPMK 2003-tól Hollán Ernő mérnök díjat adományozz a kiemelkedően magas mérnöki tevékenység valamint a mérnöki kamarai tevékenység elismeréséül. A díjat a BPMK évente adományozza azoknak a mérnököknek, akiknek munkássága Hollán Ernő szellemiségét tükrözi. 2003-2010 BPMK kitüntetettjei: Kassai Ferenc, Dr. Jászay Tamás; Dr. Pap Géza, Barsiné Pataky Etelka; Molnár László, Dr. Ronkay Ferenc; Kolossváry Anna, Denk András; Dr. Meszléry Celesztin, Dr. Szilassy Kálmán; Dr. Chappon Miklós, Dr. Mecsi József; Dr. Csorja Zsuzsanna, Forstner Miklós; Dr. Bánó Imre, Dr. Bende Zoltán
A 2004-es évtől a BPMK „Örökös tag” kitüntető címet adományoz idősebb jelenlegi kamarai tagok részére, akik a mérnöki munkában végzett kiemelkedő munkásságukkal, magtartásukkal kiemelik a mérnöktársadalom elismerését. A területi kamara elnöksége továbbá javaslatot tehet a MMK és más egyéb szervezetek kitüntetettjeire is.
Kassai Ferenc elnök
HATÁROZATI JAVASLAT A BPMK Küldöttgyűlése az Elnökség beszámolóját elfogadja. 35
Dr. Ronkay Ferenc titkár
II.
BPMK ETIKAI-FEGYELMI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA
A BPMK küldöttgyűlése 2007-ben új, 9 tagú Etikai-Fegyelmi Bizottságot (EFB) választott, amelynek tagjai: Dr. Visontai József elnök Dr. Arányi László elnökhelyettes Éhn József Dr. Fernezelyi Sándor Krizsán Kálmán Kmetty Károly Németh István Rébay Lajos Dr. Tóth László A Bizottság 2007. július 1-én tartotta alakuló ülését és az MMK Etikai-Fegyelmi Szabályzata alapján megkezdte működését. (A Szabályzatot az MMK küdöttgyűlése 2008-ban kis mértékben megváltoztatta) A Szabályzat I. fejezete az Etikai Kódex, a II. fejezet a fegyelmi eljárás rendjét szabályozza, amely a 1996 évi LVIII. Törvény (Kamarákról szóló törvény) vonatkozó fejezeteire épül. A törvény 2007. évi módosítása 2008. január 1-től bevezette a „Vizsgálóbiztos‖ feladatkörét, amely intézkedés azonnal többletmunkát jelentett a Bizottság számára. A vizsgálóbiztos feladatául tette az etikai-fegyelmi tárgyalás előkészítését, amely a tényállás megállapításával, az üggyel kapcsolatos dokumentumok felderítésével, azok beszerzésével, a panaszos és a panaszolt, továbbá esetleges tanúk meghallhatásával, az iratok (tervek) áttanulmányozásával és esetenként helyszíni szemle megtartásával jár együtt. Minden ügyben vizsgálóbiztosi jelentést kell készíteni, amely egyes bonyolultabb esetekben kötetnyi tanulmány összeállítását jelentette. Egy-egy fegyelmi tárgyalást a Bizottság tagjai közül kijelölt 3 tagú eljáró bizottság folytatta le. Az eljáró bizottságnak nem tagja a a vizsgálóbiztos, ő csak jelen van a tárgyaláson és ismerteti vizsgálóbiztosi jelentését a megidézett (és megjelent) panaszos és panaszolt, az őket esetenként képviselő ügyvéd, továbbá az esetleges tanúk előtt. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül; a jegyzőkönyv-vezető általában a Kamara jogásza, aki az elmarasztaló vagy felmentő határozatot is megfogalmazza. Az EFB – elsősorban az elnök –munkáját a BPMK adminisztrációja nagyban segíti. Az etikai ügyek előadója végzi a nagymennyiségű adminisztrációs munkát: az ügyek nyilvántartásától kezdve az összes levelezést (tértivevényes levelek kezelését, nyilvántartását) a tárgyalás megszervezéséig és adminisztratív lebonyolításáig. A beérkezett panaszok száma évről évre növekedett. Különösen megszaporodtak az ügyek a 2009. évtől, amikor a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök fegyelmi felügyeletére is kötelezték a kamarákat. Az egyébként nem minden esetben kamarai tagsággal rendelkező ilyen munkakört ellátók ellen benyújtott panaszokat különleges módon kellett kezelni és különösen az eljárás határozathozatali szakaszában kellett külön megfontolásokkal élni, mivel ilyen esetekben az elmarasztalás csupán pénzbüntetés lehet. Egyébként is nehézséget jelentett az elbírálásnál az a tény, hogy a felelős műszaki vezetők a kivitelezők által felkért személyek, így függőségi viszony van köztük, ezért nekik a kivitelező érdekeit kell képviselniük vagy annak utasításait kell végrehajtaniuk és ez ellentétes lehet az Etikai Kódex előírásaival.
36
Az összesített adatok alapján az ügyek számáról következő statisztikát lehet felállítani:
Műszaki ellenőrök és Felelős Mű- Befogadva szaki vezetők ellen
Év
Előző időszakról áthúzódó
Panasz bejelentés
2007
5
6
1
2008
8
12
2009
2
2010 2011*
Letárgyalva
Elmarasztaló ítélet
5
5
3
3
6
5
3
29
7
18
12
8
8
18
6
11
17
8
2
8
5
1
1
40
32
22
Összesen
65
17
* 2011. 03.15-ig A panasz bejelentésekből az előírt feltételek fennállása esetén lesz a panasz befogadva, ezekkel érdemben foglalkozni kell. Az elutasítás okai közül meg kell említeni a következőket: Nem megalapozott a panasz és nem áll fönn az etikai-fegyelmi vétség gyanúja Nem kompetens a EFB az ügyben (pl. Építész Kamara, vagy Igazságügyi Szakértői Kamara hatáskörébe tartozik) Bírósági vagy egyéb hatósági eljárás van folyamatban A panasz tárgya elévült Nem BPMK tag elleni a panasz Nem személy, hanem pl. cég elleni a panasz Nem etikai-fegyelmi, hanem jogi, vagy szakmai kérdésről szól a panasz A befogadott panaszok tárgya szerint a következő főbb csoportok különböztethetők meg: szerzői jog, üzleti titok megsértése jogosulatlan tervezés, szakértés: szakszerűtlen mérnöki munka (tervezés vagy szakértés) jogosulatlan tervfelhasználás földmérési, ingatlanrendezési ügyek felelős műszaki vezetők elleni panaszok kamarai eljárás vagy intézkedés elleni panasz kamarai működést kifogásoló panasz: állásfoglalás kérése szakmai ügyben: árvita egyéb etikátlan magatartás
37
A panaszok nagy száma és sokfélesége jelentős munkát hárított az EFB tagjaira. A legnagyobb megterhelést természetesen a vizsgáló biztosi munka jelentette. A Bizottság minden tagja többször végzett vizsgálóbiztosi munkát az elmúlt 3 év alatt. Az elkészült vizsgálóbiztosi jelentések tartalma és színvonala bizonyítja a z EFB tagjainak hozzáértését és felelősségtudatát. Valamennyi esetben a vizsgálóbiztos jelentésében javaslatot tett az eljáró bizottságnak az elmarasztalásra vagy felmentésre, előbbi esetben a kiszabandó büntetés mértékére. Az ügyek 90%-ánál a javaslatnak megfelelő határozat született. Néhány kiemelt példán szeretném bemutatni azt, hogy milyen nehézségekkel kellett a vizsgálóbiztosnak és az eljáró bizottságnak szembenéznie. Sok esetben etikai vétségnek tüntetnek fel olyan ügyeket, amelyek szakmai vitákból adódnak. Nagyon nehéz ilyen esetekben eldönteni, hogy például egy a panaszosétől eltérő szakvélemény etikai vétségnek tekinthető-e, vagy szakmai vitának? Nehéz itt meghúzni a határvonalat, mert nem mindig lehet ezt egyértelmű megítélni, de az esetek többségében nem fogadhatók be olyan ügyek, amelyek szakmai nézetkülönbségeket az általánosan elfogadott szakmai szabályok megsértésének tüntetnek fel. Egyéni sérelmeket sem lehet etikai vétségként feltüntetni, ilyen jellegű ügyeket sem ítéltük befogadhatóknak Többször panaszolnak be kollégákat azzal, hogy hibás tervet, számítást, szakvéleményt készített. Az utóbbi időben főleg az Építésfelügyelet, mint hatóság részéről érkeztek ilyen jellegű panaszok. Kérdés, hogy egy akár gondatlanságból, akár véletlenül elkövetett hiba (amit mindenki elkövethet) etikai vétség-e? Vagy egyáltalán hibáról van-e szó,vagy csak egyszerűen szakmai nézetkülönbségről? Tisztán szakmai kérdésekben az EFB nem is dönthet, ilyen esetben az illetékes szakmai tagozat véleményét kellett kikérni. Néhányszor fel kellett hívni a figyelmet arra, hogy egy-egy panasz bejelentését megfontoltan és megalapozottan tegyék meg, ellenkező esetben kénytelenek vagyunk a bejelentést visszautasítani. Előfordult – nem is ritkán – olyan bejelentés, amely igazán nem is panasz, hanem véleménykérés valamilyen szakmai ügyben. Erre nincs kompetenciája az EFB-nak, ilyen kéréseket is szakmai tagozat felé kellett továbbítani. Végezetül ki kell emelni néhány olyan hiányosságot és hibát amely az EFB-t terhelte és amelynek következtében az utóbbi időben nagyobb számban érkezett fellebbezés határozatainkra. Ezeknek a fellebbezéseknek döntő többségét eljárási hibákra alapozták. Az eljárási hibák kétfélék: egyrészt a törvény és az etikai-fegyelmi szabályzat által megszabott határidők be nem tartása, másrészt az egyes ügyekben hozott határozatok megszövegezésében elkövetett jogi hibák. Ami a határidőket illeti: A törvény 120 napban szabja meg egy-egy ügy befejezésének határidejét. Ebbe bele kell férnie a panasz befogadásáról a felek értesítését, az esetleges kifogások elbírálását, a vizsgálóbiztos munkáját és a vizsgálóbiztosi jelentés elkészítését, a tárgyalás időpontjának kitűzése előtti időegyeztetést, a tárgyalás lefolytatását, a határozat megszövegezését és a felek számára való kézbesítését és a határozat jogerőre emelkedését. Az eddigi tapasztalat szerint a 120 nap csak ritkán tartható. Szűk időkeretnek bizonyult
38
a panaszok időnkénti felhalmozódása miatt egy-egy üggyel való érdemi foglalkozás megkezdésének késedelme a felekkel való levelezés (mindig tértivevényes levelek szükségesek) a vizsgálóbiztosi munka (sokan időhiánnyal indokolják a késést) ügyvédi munka lassúsága adminisztrációs munka késése. A határozatok megfogalmazásában kifogásolt jogi hibák valósak voltak. A hibák kiküszöbölésére az utóbbi időben számos intézkedések születtek - egyrészt: kidolgoztunk és életbe léptettünk egy részletes eljárási szabályzatot, amely részhatáridőket tartalmaz és megjelöli az egyes lépések személyi felelőseit, - másrészt az eljárás rendjében sorrendet módosítottunk. A törvény ugyanis a panasz befogadására a bejelentéstől számított 1 évet engedélyez (ami véleményünk szerint irreálisan sok idő), de ez lehetővé teszi, hogy a befogadási határozat előtt a vizsgálati munka elkezdődhessen. Befejezésül köszönetet kell mondani az EFB minden tagjának, akik az önként vállalt felelősségteljes munkát becsülettel elvégezték.
Dr. Visontai József sk. az EFB elnöke
HATÁROZATI JAVASLAT A BPMK Küldöttgyűlése az Etikai-Fegyelmi Bizottság beszámolóját elfogadja. 39
III. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A kamarai választásokat követően a Felügyelő Bizottság alakuló ülésére 2007. június 11-én került sor. A korábbi ciklus elnöki feladatait ellátó Dr. Cholnoky Péter egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni a bizottsági munkát, ezért négyéves eredményes tevékenységét megköszöntük. Az alakuló ülésen a tagság Bocsák Istvánt elnökké választotta. Új tag került a bizottságba Forstner Miklós személyében (Dr. Cholnoky Péter helyett). A 2007. június 11-én megalakult Felügyelő bizottság tagjai: Elnök: Bizottsági tagok:
Bocsák István Forstner Miklós Molnár Dénes Szalay Gábor
Szeptember 13-án a testület megtárgyalta a BPMK 2007. első félévi gazdálkodását, melyet kiegyensúlyozottnak és felelősségteljesnek talált. A költségvetési terv betartásáért kifejezte elismerését és annak a reményének adott hangot, hogy az éves terv teljesítését biztosnak látja. 2008. április 24-én a FEB ellenőrizte a 2007. évi gazdálkodást, és megállapította, hogy a bevételek alakulása a tervezettet meghaladóan alakult. Megállapította, hogy a félévi értékeléskor tett megállapítások helytállóak voltak, az éves terv teljesült. A bevételi oldal összességében 4,6%-al haladta meg a tervezettet, amely a tagi és eljárási díjak kedvezőbb és a kamatok kedvezőtlenebb volumenéből adódott. A kiadásoknál az egyes költségelemek közül egyedül az MMK tagdíjhányada volt magasabb a tervezettnél, amely 10,3 millió Ft többletet jelentett. Az összes költség és ráfordítás ennek következtében 2,2%-al haladta meg a tervezettet. A költségek „kézben tartása‖ következtében a 2007. évi gazdálkodás kiegyensúlyozott és felelősségteljes volt. A BPMK 2008. évi költségvetési tervének első félévi ellenőrzésére a 2008. szeptember 18-i ülésen került sor. A tervezett bevételek időarányos teljesítését és a kiadások becslését a Felügyelő Bizottság megfelelőnek ítélte, és megállapította, hogy költségvetési terv éves teljesülése biztosítottnak látszik. 2009. április 20-i ülésén a FEB ellenőrizte a 2008. évi gazdálkodást, és megállapította, hogy az éves terv teljesült. A bevételi oldalon 3,2%-os többlet jelentkezett, amely a tagi és eljárási díjak összegének és a kamatoknak a csökkenéséből, valamint az ezeket meghaladó támogatások (pályázati bevételek) értékéből adódott. Az összes bevétel ezekkel 10,5 millió Ft-tal volt több a tervezettnél. A költségek fegyelmezett figyelemmel kísérése következtében a 2008. évi gazdálkodás az előző évihez hasonlóan kiegyensúlyozott és felelősségteljes volt. A BPMK 2009. évi gazdálkodásának ellenőrzése során az FB megállapította, hogy a bevételek alakulása 101,9 % volt a tervezethez képest, ugyanakkor a kiadások is 101,9 %-os szinten teljesültek. Ennek az eredménynek az ad különös jelentőséget, hogy igen nehéz gazdasági körülmények között sikerült elérni, úgy, hogy a Magyar Mérnöki Kamara likviditását is biztosítani tudtuk. A nehézségeket fokozta, hogy már negyedik éve nem volt tagdíjemelés, és az Etikai és Fegyelmi Bizottság elháríthatatlan eljárási kötelezettségei mintegy 5 mFt többletköltséget okoztak. A rendkívül szigorú gazdálkodás eredményességének többek között az volt az ára, hogy a BPMK nem hajtott végre fizetésemelést 2009. évben. Az anyagköltségek, igénybevett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások költségeinek a tervezettnél nagyobb összegei miatt magyarázatot kért a bizottság. A költségek növekedésének okaiként az árfolyamkülönbözet mellett a pályázatokhoz kapcsolódó kötelező rendezvények, szakértői és egyéb szolgáltatások szükségessége szerepelt indokként. Külön kiemelte a bizottság, hogy a rendkívül nehéz pénzügyi helyzet mellett sem nyúlt a BPMK vezetése a tartalékhoz, miután — sikeres pályázatai révén — a támogatási összegek ezt lehetővé tették. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a félévi értékeléskor az éves terv teljesülésére vonatkozó elvárások helytállóak voltak, ezért elismerését fejezte ki 40
a kiegyensúlyozott és felelősségteljes gazdálkodásért a gazdálkodás vezetőjének és az őt segítő közreműködőknek. A 2010. évben áttekintettük a gazdálkodás részleteit, a költségek alakulását a végleges könyvelési adatok alapján. Elmarasztalásra okot adó hiányosságot nem észleltünk. Vizsgáltuk az alkalmazotti állomány bérezését, javadalmazását, amelyet arányosnak és elfogadhatónak ítéltünk meg. Javasoltuk a munkatársak részére az infláció mértékének megfelelő béremelések mindenkori megadását. A BPMK 2010. évi költségvetési tervének első félévi ellenőrzése során a tervezett bevételek időarányos teljesítését az FB megfelelőnek, a hátralévő időszakban a kiadások becslését elfogadhatónak ítélte. Megállapította, hogy a költségvetési terv éves teljesülése az előző év azonos időszakához viszonyítva biztosítottnak látszik, az évben még hátralevő kiadásokra kellő fedezet áll rendelkezésre. A BPMK gazdasági vezetőjének előterjesztése alapján a FB megvizsgálta a 2010. évi költségvetés teljesítését és a 2010. évi mérleget. Az FB tagjai a támogatások és tartalék felhasználására vonatkozóan, valamint az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Ennek során tisztázódott, hogy az MMK tagdíjhányada — a közgyűlési döntések következtében — mintegy 15%-al megemelkedett, valamint a megbízási díjak is növekedtek a tervezetthez képest, mert a pályázatok teljesítéséhez külsős munkatársak igénybevétele elkerülhetetlen volt. A 2010. évi költségvetés teljesítésénél figyelembe kell venni, hogy a terv 1.3 szerinti 74.159 eFt összege központi költségvetésből pályázat útján elnyert állami támogatásokból, illetve a szervezet tulajdonában lévő Ferenc körúti ingatlan számviteli törvény által előirt értékhelyesbítéséből tevődik össze, tartalék felhasználásra nem került sor. A Támogatásokat meghatározott célra és feladatra kaptuk, melynek teljesítéséhez a tervezett költségtételek aránya az előirányzottól eltérően alakult. A 2010. évi teljesítés vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a tervezetthez képest mind a bevételek, mind a kiadások összege 100,9%-ra teljesült. Fentiek ismeretében az FB a gazdálkodási beszámolókat elfogadta és a Küldöttgyűlésnek elfogadásra javasolja. A Felügyelő Bizottság a 2010. évi bázisadatok ismeretében megvizsgálta a 2011. évre előterjesztett tervmódosítási javaslatot. A tervezett bevételeket reálisnak, a kiadások becslését pedig indokoltnak és elfogadhatónak értékelte. A FB javaslata alapján a bérköltség, illetve a bérleti díjak esetében az előterjesztésben szereplő összeg nagyobb mértékű növelését javasolta a bérek értékének megőrzése, illetve az árfolyamkockázatok miatt. Az ülésen részt vevő vezetők e javaslatot elfogadták, mert a biztonságos gazdálkodás érdekében szükséges változtatásnak értékelték. A BPMK 2011. évi előzetes terve 25 millió Ft tartalék felhasználással számol, melynek fő oka a Magyar Mérnöki Kamara részére fizetendő működési hozzájárulás mértékének emelkedése. A 2012. évi előzetes terv előterjesztését a Felügyelő Bizottság egyhangúan támogatja és elfogadásra javasolja. A 2010. évi teljesítés vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a tervezetthez képest mind a bevételek, mind a kiadások összege 100,9%-ra teljesült.
Bocsák István sk. FB elnök
HATÁROZATI JAVASLAT A BPMK Küldöttgyűlése az Felügyelő Bizottság beszámolóját elfogadja. 41
IV.
MELLÉKLETEK
1. VÁLOGATÁS FŐBB SAJTÓ MEGNYILVÁNULÁSAINKBÓL 2. KAMARAI TEVÉKENYSÉGEK A REÁLGAZDASÁG FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN 3. AZ ANYAGMOZGATÓGÉP, ÉPÍTŐGÉP ÉS FELVONÓ SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 4. EGÉSZSÉGÜGYI-MŰSZAKI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 5. ENERGIAHATÉKONYSÁGI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 6. ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 7. GEODÉZIAI ÉS GEOINFORMATIKAI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 8. GÉPÉSZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 9. TARTÓSZERKEZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 10.VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA 11. MÉRNÖKI KAMARA SZEMPONTJÁBÓL A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
42
1. VÁLOGATÁS FŐBB SAJTÓ MEGNYILVÁNULÁSAINKBÓL Mi vagyunk az első láncszem! Mérnökújság 2011.01. Elkezdődött a huszonegyedik század második évtizede. Az első, azonos elnevezésű gazdaságélénkítő program 10. évfordulóján, január 15-én elstartolt a következő esztendőket meghatározó új fejlesztéspolitikai rendszer. Az Új Széchenyi-terv arra tesz majd ambiciózus kísérletet, hogy – egyszerűsített pályázati konstrukciók mentén, előnyben részesítve a kis- és középvállalkozásokat – gazdaságfejlesztésre csatornázza be a még rendelkezésre álló uniós forrásokat. Az eredmények nálunk csapódnak le elsőként, hiszen a mérnöki tervezés, a műszaki előkészítés az első láncszem. Nélkülünk nem megy. Ha bőven lesz majd tennivalónk, gyarapodik az ország. A mérnökök készen állnak! Egyenlítő, 2010. 11. A helyzet ma valóban nem rózsás, én azonban született optimizmussal mindjárt hozzáteszem lehangoló látlelethez, hogy a gazdasági fölemelkedéshez, egy valódi patrióta gazdaság kibontakozásához a legfőbb adottságok egyike, a mérnöki szürkeállomány rendelkezésre áll, a mérnöki kamarák pedig fölkészülten várják a ―társadalmi megrendelést‖. És úgy gondolom, hogy ez megérkezik majd. Csapdák és Kiutak
Mérnökújság, 2010.11 Ma számtalan problémával küszködik a honi településfejlesztés, pedig a hibák többsége józansággal, okos megfontolással, és mérnöki észjárással kiküszöbölhető lenne. Mégis azt látjuk, hogy a befektetői mohóság szinte helyrehozhatatlan hibákat okoz településeinken. Miközben gomba módra szaporodnak a helységek, falvak és városok korábbi szövetét megbontó, a település jellegét durván átalakító, környezetidegen lakóparkok, addig az önkormányzatok többsége ilyenkor a saját maga állította csapdában vergődik. Köszönet a katasztrófa elhárításban résztvevő mérnököknek Országos sajtószolgálat, 2010. október 28. "Az ajkai térséget sújtó vörösiszap-katasztrófa megmozgatta az egész országot; a magyar mérnöktársadalom az első perctől kezdve aktívan vett részt az eleddig soha nem látott és tapasztalt környezeti katasztrófa elhárításában, a károk fölmérésében, a vészhelyzet okozta állapot szakmai-mérnöki szempontú értékelésében, a helyzet konszolidálásában. A Magyar Mérnöki Kamara három tagozatának tagjai dolgoztak a helyszínen, a Tartószerkezeti Tagozat, a Környezetvédelmi Tagozat, és a Geotechnikai Tagozat képviselői. Terepmunkájuk ismét bebizonyította mérnökeink elhívatottságát, szakmai kompetenciáját. Munkájuk meggyőzhette a közvéleményt, hogy a társadalom mindenkor számíthat a magyar mérnökök munkájára. Offenzívában a mérnöki kamara Zipp.hu 2010. április 29. Óriási feladatok állnak az új kormány előtt: patrióta gazdaságpolitikára, az uniós támogatások racionális felhasználására, munkahelyteremtésre, és vállalkozásbarát intézményi szabályozásra van szükség ahhoz, hogy az ország kátyúba ragadt szekerét kimozdítsuk – véli Kassai Ferenc a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, aki egyben a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara vezetője is. A legfőbb adottságok egyike, a mérnöki szürkeállomány rendelkezésre áll, a mérnöki kamarák pedig fölkészülten várják a „társadalmi megrendelést‖ – fűzi hozzá az elnök.
43
Mérnök a patrióta gazdaságpolitikáról Zipp.hu, 2010. március 10. Patrióta gazdaságpolitikára volna Magyarországnak szüksége ahhoz, hogy kilábaljon a válságból, és kihasználja az EU adta lehetőségeket – véli Kassai Ferenc a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke. A mindenkori kormányoknak feladata volna ez, ám eddig jobbára csak ígéret volt rá: a magyar mérnöktársadalom tevőleges részvételére mindenesetre számíthatnak a döntéshozók és az irányító hatóságok. Mérnök nélkül nincs jövő Népszabadság,2009.június6. Ma van 150 esztendeje, hogy megszületett Bánki Donát, gépészmérnök-feltaláló, a magyar műszaki értelmiség mindmáig talán legnagyobb alakja, akit bizton a mérnöki hivatás eszményképéül állíthat az utókor. A születésnap jó alkalom arra, hogy a mérnöki hivatás mai helyzetéről, a mérnökszakma nehézségeiről, presztízsvesztéséről és a műszaki utánpótlásképzés égető gondjairól szóljunk. Az építőipari oktatásról és foglalkoztatásról Magyar Nemzet, 2009. április 30. Véleménye szerint az építőipari szakképzés sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem felel meg a korszerű építési ágazat igényeinek, azaz nincs kellően felkészült szakmunkaerő; annak ellenére, hogy uniós fejlesztési forrásaink 50-60 százaléka az építőiparban realizálódik. Javítanák az építőipar presztízsét Vasárnapi Hírek, 2009. április 05. Valódi tartós értékekre, a természeti és az épített környezet átgondolt megőrzésére, az energiahatékonyságra, ezek fokozott igényére kell fölkészíteni a társadalmat – véli Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke. Szerinte ez a gazdaságpolitika egyik kulcsmozzanata, mert az ország építőiparának helyzete stratégiai jelentőségű kérdés, tekintettel arra, hogy az építőipar integráló szerepet tölt be a nemzetgazdaságban. Gyorsítani kell az uniós forrásokat a műszaki területen Magyar Nemzet, 2008. november 22. 09:58 A Magyar Mérnöki Kamara szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak felhasználását a mérnöki tevékenység oldaláról is fel lehetne gyorsítani - mondta Kassai Ferenc, a Magyar Mérnöki Kamara kormányzati összekötője, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke az MTI-nek. Rámutatott: kevés az engedélylyel és kivitelezhető tervvel rendelkező beruházás, ami késlelteti az elnyert források felhasználását, illetve az uniós pénzek lehívását. Kassai Ferenc hangsúlyozta: a mérnöki kamara más uniós tagországok gyakorlata alapján azt javasolja, hogy készüljön minél több kiviteli terv, akár az asztalfiók számára is, hogy pályázati kiírás esetén legyen mivel indulni, illetve forráselnyerés esetén elő lehessen venni őket, és azonnal indítani lehessen a beruházást. (MTI) Mérnöki kapcsolattartók az önkormányzatoknál Vállalkozói negyed 2008.05.13 A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara folyamatosan jelöli ki állandó kapcsolattartóit a helyi önkormányzatokkal való együttműködés erősítésre - mondta Kassai Ferenc, a Magyar Mérnöki Kamara kormányzati összekötője, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke.
44
2. KAMARAI TEVÉKENYSÉGEK A REÁLGAZDASÁG FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN A gazdaság fejlődését jelentős mértékben az Új Magyarország Fejlesztési Terv befolyásolja. Ezen terv végrehajtására és a finanszírozás szervezésére jött létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A terv működését és végrehajtását operatív bizottságok végzik regionális szinten. Tagot delegálunk a Közép-Magyarországi Régió operatív bizottságába és különböző szakbizottságaiba. Előzmény: Véleményünk kialakításához áttekintettük az alábbiakat: A 2011-13. évi Regionális Akciótervek tervezésének stratégiai szempontjai, GOP 4. Pénzügyi eszközök, KEOP 4. Megújuló erőforrások, KEOP 5. Hatékony energia-felhasználás, KEOP 7. Projekt-előkésztés, Új Széchenyi Terv vitaindító anyagokat. Általánosságban: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Monitoring bizottságának szakértőjeként, többször is hangot adtunk kritikai véleményünknek az EU-csatlakozás óta eltelt évek uniós fejlesztési terveinek hazai megvalósulásával kapcsolatban, és a közreműködő szereplők teljesítményéről. Megítélésünk szerint a brüsszeli forrásokat ez idáig azért nem tudtuk idejében a beruházások élénkítésére – az építőipari kapacitások, a mérnöki szolgáltatások lekötésére – fordítani, mert nem volt elegendő terv a fiókban, hiányzott a műszaki előkészítés. Eminens érdekünk, hogy az uniós projekteknél ne csak a jogi, közgazdasági és művészeti szempontok domináljanak, hanem a műszaki racionalitás és tartalom, a jó minőség kapjon hangsúlyosabb szerepet. Olyan projektek szerepelnek megindult beruházásként, melyek megvalósításához még hozzá sem fogtak, vagy ha igen, akkor sincsenek műszakilag megfelelően előkészítve, vagyis a kivitelezés minősége is kérdésessé válik. Számtalan egymás mellett működő operatív program van, ám ezek gyakorta köszönő viszonyban sincsenek egymással, hiányzik a kapcsolódó fejlesztések összehangolása. Mérnökeink számára – akik jellemzően a kis-és középvállalkozási kategóriában végeznek mérnöki tevékenységet – azonban nem kicsi a tét, hiszen az uniós forrásokból megvalósítható, s az építésüggyel összefüggő beruházások mintegy hetven százaléka közvetlen mérnöki munkát jelent – tervezést, szakértést, kivitelezést, műszaki ellenőrzést, üzemeltetést. A Közép-Magyarországi Operatív Program 2011-2013-as akciótervében rögzítettekben nem, vagy nehezen találhatók meg az általános operatív programokkal való összehangoltság, összefüggés. Ha megtalálható, akkor elbizonytalanítást okoz pl: a GOP tükör konstrukciókra való hivatkozás. A KMOP akciótervében nem tükröződnek az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célok.
Részleteiben: Ad. II. A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2011-2013) – KMOP 1. A tudáslapú gazdaság innováció és vállalkozásorientált fejlesztése. 1.1.1. Piacorientált kutatási fejlesztési terv, valamint a K+F és technológiai együttműködés fejlesztésére, 45
1.1.2 Kutatási központok fejlesztése megerősítésére, 1.1.3. Innovációs és technológiai parkok támogatása pólus innovációs klaszterek támogatására felhasználható keret 2011, 2012 és 2013. évben 0 Ft. „Az Új Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése. Számokban kifejezve az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz esztendő alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon.” Ez a cél a fenntartható gazdasági növekedés beindításával érhető el. A magyar gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása pedig a piacorientált kutatás, K+F tevékenységek, innováció támogatása, ösztönzése nélkül nem képzelhető el. Ad. II. A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2011-2013) – KMOP 2.A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése: 2.1.1 Közúti elérhetőség javítására, 2.1.2. Regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztésére, 2.2.1. A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, 2.2.2 Közösségi közlekedés fejlesztésére felhasználható keret 2011, 2012 és 2013. évben 0 Ft. A 2.1.1, 2.2.1, 2.2.2 pontokban megfogalmazottak elmaradása a versenyképességünk csorbulását fogja eredményezni. Ad. II. A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2011-2013) – KMOP 1. A régió vonzerejének fejlesztése: 3.3.1. Vízgazdálkodási tevékenységek 3.3.3. Megújuló energia-hordozók felhasználásának növelése A két téma teljes újrafogalmazása szükséges, mert Magyarország energetikai függősége kiemelkedően magas. Energetikai függőségünk mellett fokozza a helyzet súlyosságát, hogy az energiaárak — nem is mindig indokolható módon — gyors és nagymértékű emelkedést mutatnak. A 20 évvel ezelőtti áram árának a mai 50-szerese, a földgázé 120-130-szorosa, és a benzin sem marad el sokkal az előzőek mögött. Ebben a súlyos helyzetben a megoldás egyfelől az energiafelhasználás csökkentése (a fel nem használt energia a legolcsóbb), másfelől pedig az energiaszerkezet átalakításával, illetve módosításával energiafüggőségünk csökkentése. Az energiafelhasználás csökkentése energiatakarékos berendezések alkalmazásával, takarékos gazdálkodással közelíthető meg. Környezeti és vízi mérnökeink lényegesnek tartják, Közép-Magyarország településein egységes környezetvédelmi és vízgazdálkodási, vízvédelmi program – beleértve a vízi közművek karbantartását és fejlesztését is – kidolgozását és megvalósítását, figyelemmel a jelenlegi por-zaj ártalmakra, az árvizekre, az esőzések okozta károkra nem utolsó sorban a veszélyes hulladékokra. A régió biztonságos vízvédelme (ár-és belvízvédelme), vízgazdálkodása és környezetvédelme pontos előkészítéssel tervezéssel valósítható meg.
46
Itt ismételjük meg korábbi véleményünket, mely a projekt-előkészítés fontosságának felismerését szorgalmazta. A több évtizedes, káros és költséges hazai gyakorlattal szakítani kell. Az optimális hatásfokú beruházást alapos előkészítéssel, változatok elemzésével, jól szervezett, gyors kivitelezéssel lehet megvalósítani. Az előkészítés alapadatainak tartalmi pontosságáért, a tervdokumentáció teljességéért, a valós költségek becsléséért, a megvalósításhoz szükséges tulajdonviszonyok teljes körű feltárásáért az építtető, majd ajánlatkérő visel korlátlan felelősséget. Ehhez az alapos előkészítéshez a szakmai színvonalat az építtető által bevont, jól felkészült mérnökök tudják biztosítani. El kell érni azt, hogy ne a rendelkezésre álló, többnyire szűkös források, hanem a magas színvonalú, felelősséggel végzett mérnöki közreműködéssel végzett előkészítési munka képezze a beruházási dokumentáció alapját. Tudomásul kell venni, hogy a jó előkészítés időigényes feladat, de a későbbiekben sokszorosan megtérül. Ezért, elsősorban az értékhatár feletti beruházások gyorsítása érdekében a pályázati terv-dokumentáció kidolgozására javasoljuk egy speciális, eredményfelelősséggel járó, pályázati forrás biztosítását. A Közreműködő Szervezeteknél elvárható, hogy munkatársaik megfelelő képzettségű szakemberek, elsősorban mérnökök legyenek. Hiányoljuk a Kis-és középvállalkozások megfelelő finanszírozási konstrukcióinak kialakítását, a JEREMIE program közreműködésével. (amennyiben az működőképes) Célszerűnek tartanánk a településfejlesztési konstrukcióknál a JESSICA program nyújtotta lehetőségek kiaknázását. Építésügyi Tárcaközi Bizottság (ÉTB) A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban létrejött Építésügyi Tárcaközi Bizottság (ÉTB) munkájában Kassai Ferenc a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke folyamatosan részt vesz a Magyar Mérnöki Kamara képviseletében, mint MMK alelnök is. E munka keretében a Kormányzat által is megfogalmazott célok elérése érdekében: Javaslatokat fogalmaztunk meg a „fekete munka‖ elleni küzdelemre, Javaslatot tettünk a főmérnöki hálózat kialakítására, Javaslatokat fogalmaztunk meg a nemzetközi pénzügyi válságnak a magyarországi építőiparra gyakorolt hatásának enyhítésére, Véleményt adtunk az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló Országgyűlési határozattervezetről. Véleményeztük a „biztos kéz‖ programot, a tartozási lánc visszaszorítás érdekében, Az építésüggyel kapcsolatos válságkezeléshez megfogalmaztuk a problémákat és a kilábaláshoz szükséges javaslatokat tettünk a jogalkotók felé. Véleményeztük a „Gyorsítás‖ program keretében megszületett törvény- és alacsonyabb rendű jogszabályok módosításait, igyekeztünk ezek során a kamarai tagságot érintő jogszabályok esetében (is) az érdekeinket – jobbító javaslatainkkal – érvényesíteni. E munka során is előzetesen folyamatosan konzultáltunk az MMK tagozataival, véleményüket is közvetítve a jogalkotók felé.
47
KEOP-pályázatok A BPMK, az MMK és az Energia Központ együttműködése: A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) energetikai pályázat sikerességét szeretné előmozdítani az Energia Központ azzal is, hogy 2009-es év második felében együttműködési szerződés kötött, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarával, illetve a Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozatával. A szerződést kamarai oldalról, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara képviseletében Kassai Ferenc elnök írt alá. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara aktív közreműködése mellett, az Energia Központ, közös szakmai workshop sorozatot kezdeményezett a Mérnöki Kamara Energetikai Tagozatával. Ezzel a szakmai érdekképviselet tagjait, - mint kihagyhatatlanokat, a projektek elkészítésében - kiemelten szeretnék az energetikai pályázati munkákba bevonni. 2009. november és december hónapban, Debrecenben, Kaposváron és Budapesten megrendezésre került rendezvények témája volt: az energetikai pályázatok feltételrendszere, az Energia Központ tapasztalata az eddig beérkezett pályázatokkal kapcsolatban. A rendezvények célja a pályázatokhoz szükséges megvalósíthatósági tanulmány részletes elemzése, a műszaki tartalom, az elvégzendő számítások, pénzügyi és egyéb technológia kritériumok áttekintése.
48
3. ANYAGMOZGATÓGÉP, ÉPÍTŐGÉP ÉS FELVONÓ SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA A Kamara Anyagmozgatógép Építőgép Felvonó Tagozata a MEE keretei között 41 évvel ezelőtt, alapított felvonó munkabizottság bázisán jött létre, s a 2008. február 1-én tartott tagozati közgyűlés határozta el, hogy ott, ahol lehet, szakcsoportot alakítsunk. Ezt az elhatározást az akkor 696 fős tagságból jelenlévő 178fő (25,6 %) egy hangúlag támogatta. Ezen felbuzdulva a budapesti és pestmegyei tagok közül 22-en azonnal megalakították a BPMK területi szakcsoportját. Annak ellenére, hogy a szakcsoport formálisan csak három éve alakult komoly hagyományokkal rendelkezik. Köszönhető ez annak, hogy a szakcsoport bázisát a négy évtizedes múltra visszatekintő felvonó munkabizottság képezi, az eddigi programok elsősorban felvonós jellegűek voltak, bár mindig szerepeltek a rokon területekkel kapcsolatos kérdések is. Az évi 6- 8 szakcsoporti összejövetel átlagos létszáma 24-32 fő, ami az alakuló létszámot meghaladja. A konkrét programok az aktuális szakmai kihívások és a konkrét lehetőségek függvényében alakulnak, és gyakran közösek a különböző szakmai társszervezetekkel is. Jó az együttműködésünk az ÉGÉVOSZ-szal, a Gépipari Tudományos Egyesülettel és az Építéstudományi Egyesülettel, valamint az Emelőgépes Egyesülettel, és aktív részvételt vállaltunk a 2004. évben alakult Magyar Felvonósok Szövetségében (MFSz). A szakterület hármas tagozódásának megfelelően évente tartunk három-három kétnapos konferenciát, melyeken a részvétel az országos meghirdetésből adódóan viszonylag magas. A Felvonó Konferenciákon 150-170 fő, az Emelőgép Konferenciákon 180-210 fő szokott részt venni, míg az Építőgépész Konferenciákon is jelen van 70-110 fő, ami összességében jól közelíti az Anyagmozgatógépek, Építőgépek, Felvonók tagozat Pestmegyei és Budapesti létszámát. (523 fő). Tekintettel arra, hogy a mögöttünk lévő év Széchényi emlékév volt mindhárom konferencián egy-egy előadással emlékeztünk meg „a legnagyobb magyar‖-ról. A konferenciákon túlmenően az egyes részterületek számára még további továbbképzési és pontszerzési lehetőséget biztosítunk, de valamennyit az elnökség szakmai felügyelete alatt, esetenként a szakmai társszervezetekkel közösen. Ennek megfelelően a fentieken túlmenően Tagozatunk igen intenzív kapcsolatokat ápol további szakmai-társadalmi szervezettel is, mindenek előtt a Magyar Szabványosítási Tanáccsal, a Nemzeti Akkreditáló Testülettel, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel, melynek felvonó munkabizottsága 1968. óta működik, jelenleg pedig, mint a BPMK Szakcsoportja vesz részt a kamarai életben. Tagozatunk tagjai részt vesznek a BPMK szervezeteinek vezetésében csak úgy, mint a szakbizottságok munkájában.(elnökségi tagság, szakmai vizsgáztatás, szabványosítási szakmai bizottság, diplomahonosítás, továbbképzési bizottság, stb.) Budapest, 2011. március 16.
Némethy Zoltán sk. Anyagmozgató, Építőgép és Felvonó Szakcsoport elnöke
49
4. EGÉSZSÉGÜGYI-MŰSZAKI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA Az Egészségügyi Műszaki Tagozat budapesti és Pest megyei szakcsoportja 2009-ben alakult. A Tagozat létszáma 150 fő, ebből a szakcsoport létszáma 102 fő. A Tagozat létszámának mintegy 68 százaléka. A taglétszámból 91 fő budapesti, 11 fő Pest megyei illetőségű. A szakcsoport munkájának irányítását a szakcsoport elnöke látja el, aki egyben a Tagozat egyik alelnöke is. Az alakulás évében a munka jelentősebb részét – a Tagozat vezetőségével közösen – a technológiai tervezés keretében megszerezhető orvos technológiai tervezői, és vezető tervezői minősítés, illetve cím megszerzésével kapcsolatos feladatok tették ki. Tagjaink közül 22 fő jutott tervezői jogosultsághoz. Sajnos ugyancsak ebben az évben – tárca egyeztetési problémák miatt – a 62/2009. sz. rendelet szerint megszűnt az a lehetőség, hogy tagjaink további tervezői jogosultságot szerezzenek illetőleg Tagozatunk erre javaslatot tegyen. 2010 évben elhatároztuk, hogy klub foglalkozás keretében fogjuk össze tervezőinket, így: - az első félévben tartott megbeszélésen értékeltük az Európai Uniós pályázatok tervezési tapasztalatait, - tagjaink részt vettek a MEDING és a Tagozat közös szervezésében rendezett szakmai továbbképző előadásokon, - 2010 decemberében aktív résztvevői voltunk az Építőművész Szövetség -ÉTE- Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központ által közösen szervezett konferenciának, mely részletesen tárgyalta és elemezte a folyó, illetőleg a jövőben készülő egészségügyi beruházásokat.
Lőrinczi Ferenc sk. Egészségügyi - Műszaki Szakcsoport elnöke
50
5. ENERGIAHATÉKONYSÁGI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA
Az energiaellátásban jelentős változások mentek végbe a világon és ezen belül Magyarországon. A megnövekedett energiaárak, az energiatermelő és szolgáltató vállalatok fogyasztóbarátnak egyáltalán nem mondható magatartása mellett az energiagazdálkodás szerepe és jelentősége folyamatosan nő és új elemekkel gyarapszik. Országunknak és lakosságának, az önkormányzatoknak, a vállalkozói rétegnek szakértő segítségre van szüksége, amely szervezett formában nem áll rendelkezésre. A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara révén ezt a feladatot 2009. október 15-ével — az energiahatékonysági szakcsoport megalakításával —vállalta. 2009. október 15-i ülésünkön kijelöltük szakcsoportunk célkitűzéseit: Felülvizsgáljuk az energetikai törvényeket, javaslatokat teszünk a törvények szükséges módosítására a hatékonyabb működés érdekében; különös tekintettel az energetikusi törvény visszaállítására. Egyidejűleg támogatásunkról biztosítjuk az önkormányzatoknál kialakításra kerülő főmérnöki rendszert. Figyelemmel kísérjük az energia árak alakulását, azok képzését és az esetleges módosítási, változtatási lehetőségeket. Az ülésünkön jelenlévők közül öten kívánnak e csoport munkájában részt venni. Foglalkozni kívánunk a megújuló energiák kérdéskörével, amely területen a szakértő, tervező és kivitelező mérnökök közti együttműködést kívánjuk megvalósítani. Az energiatanúsítások szakmai színvonalát egységessé kívánjuk tenni, melyhez a tanúsítókkal közösen ellenőrzési módszer bevezetését szorgalmazzuk. Ki kívánjuk alakítani az auditorok körét, akik megfelelő szakmai tapasztalattal és a témához szükséges ismeretekkel rendelkeznek. A szakcsoport tagjainak véleménye megegyezett abban, hogy a pályázati rendszerek — különösen az energia-megtakarítást célzó pályázatoknál — felesleges fékeket tartalmaznak. Javaslatokat kívánunk megfogalmazni ezek kiküszöbölésére. Felelősséget érzünk a magyar energiapolitika helyes irányú követelményeinek megvalósítása, illetve a gyakorlati energiagazdálkodás céljainak megfelelő alakítása iránt. Szakcsoportunk 2009. évben december 2-án, majd 2010. február 4-én tartott ülést. Ezeken az összejöveteleken egy-egy rövid ismertetés hangzott el aktuális szakmai újdonságokról, majd részleteiben foglalkoztunk választott szakterületi témáinkkal. Még ez évben egy alkalommal — az Energia Központtal közösen — szakmai napot tartottunk, mintegy 80 résztvevővel, ahol kreditpontokat biztosítottunk a jelenlévőknek. 2010-ben öt összejövetelünk volt: február 4-én, május 7-én, június 25-én, október 11-én és december 10-én. Összejöveteleink témái összhangban voltak megfogalmazott célkitűzéseinkkel: az energetikai törvények, az önkormányzatok energetikai feladatainak segítése, a megújuló energiák kérdésköre, az energiatanúsítások szakmai színvonala mellett minden ülésünkön sort kerítettünk egy szakmai újdonság, érdekesség bemutatására. Ilyenek voltak: a hőszivattyúk legújabb megoldásaival foglalkozó, a Löglen féle készházépítési újdonságot bemutató, valamint az energiatanúsítási kérdésekkel és tapasztalatokkal foglalkozó előadások.
51
Törekvéseink eredményeképpen egység alakult ki az energiatanúsítások alkalmazása, az auditálással kapcsolatos szakmai elvárások terén, melynek következtében sikerült kialakítani a megfelelő szakmai felkészültségű auditorok — folyamatosan bővülő — körét. Jelenleg 70 fős lista tartalmazza azokat, akik ilyen jellegű feladatokkal a Magyar Mérnöki Kamara ajánlásával az Energia Központ munkáiban részt vehetnek. Sor is került e személyek közül többeknek a részvételére pl. a pályázati értékelések közreműködőjeként. Szakcsoportunk szakértői segítségével véleményeztük 2010 májusában az Új Magyar Energiapolitika elvei szakmai anyagot, az EU Energetikai Direktíva összeállítást a pályázatok értékelésével kapcsolatban, és anyagot állítottunk össze az energetikai tanúsítás aktuális jogi szabályozása során felmerülő kérdések megoldására. Október 11-én a hőszivattyúk aktuális kérdései mellett foglalkoztunk az auditálási feladatokkal az új, 25 ezer főnél nagyobb önkormányzatoknál. December 10-én foglalkoztunk az auditálási feladatok az önkormányzatoknál, illetve az Energiaközponttal való munkakapcsolatok továbbfejlesztésével. Az auditori feladatok, illetve az auditor, mint kamarai jogosultság megteremtése érdekében törekvéseinket a kamarai vezetés is támogatja. Tagjaink közül többen részt vesznek az épületenergetikai munkabizottságok munkájában. Egyes területek aktuális problémáit szűkebb körben igyekszünk hatékonyabban kezelni, azokra megoldást találni. 2011. január-február hónapjában több ilyen összejövetelt tartottunk. Március 23-i szakcsoporti ülésünk témája a KEOP programok segítése mellett az önkormányzatokat segítő energiagazdálkodási feladatok lesz. Szakcsoportunk a tenni akaró, aktív energetikusok mellett sok kapcsolódó szakterület kiváló szakembereit igyekszik összefogni. Létszámunk folyamatosan bővül. Továbbra is szeretettel várjuk a hasonló gondolkodású és működésünk iránt érdeklődést mutató mérnök barátainkat.
Bocsák István sk. Energihatékonysági Szakcsoport elnöke
52
6. ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA Szakcsoport adatai elnök: Pavlics György, 06-209554173,
[email protected] alelnök1: Bokor András, 06-309426444,
[email protected] alelnök2: Csanád Bálint, 06-309314220,
[email protected] titkár: Halgas Csaba, 06-209419085,
[email protected] Működési ügyrend Jóváhagyása még csak az elnökségen belül történt meg. A rövid időn belül módosuló Épületgépész tagozati ügyrenddel kívánjuk harmonizálni. A Szakcsoport működése 2010.11.12-én tisztújító taggyűlést tartottunk, azóta kevés időnk volt az aktív munkára, de az ügyrend szerinti feladatok végrahajtását megkezdtük. Elnökségi ülések 2010.11.24. Minősítések: Szakcsoporti ügyiratok kezelése, helyzete: Létszám adatok, összehasonlítva előző évi adatokkal 2010.11.12-i taggyűlésen 22-en vettek részt. A teljes létszám: 1545. Jogosultsággal rendelkezők, összehasonlítva előző évi adatokkal: Kiemelkedő szakcsoporti események, eredmények: Szakmai rendezvények: Továbbképzés-oktatás: Rendeletek, jogszabályok véleményezése: Díjak, kitűntetések: Külső szakmai kapcsolatok: Részvétel a területi kamara szakmai életében: Tervek a következő évre Az ügyrendben szereplő feladatok mindegyikében látványos eredményt kívánunk elérni. További a szakcsoport által közölni kívánt témák: -
Pavlics György sk. Épületgépészeti Szakcsoport elnök
53
7. GEODÉZIAI ÉS GEOINFORMATIKAI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA Terveink szerint 2010. évben szakcsoportunk vezetősége olyan tevékenységet szeretett volna folytatni, ami a szakcsoport tagságának aktivitását növeli. Sajnos az elmúlt évben is érzékelhető volt, hogy a gazdasági válság rányomta bélyegét a szakcsoporti tevékenységre is. Úgy gondoljuk, hogy ebben az időszakban minden tagtársunknak az életben maradás volt a legfőbb célja. Ezen kívül a parlamenti választások utáni hónapokban is meglehetősen nehézkesen működött szakcsoportunk, mivel a választások utáni időszakban a szakcsoport vezetőségéből többen is közigazgatási, szakmai feladatot kaptak. Az ágazati vezetésben történő ilyen irányú változásokat mindenképpen pozitívumként kell értékelnünk. Szakcsoportunk rendszeresen részt vesz szakmai tagozatunk, a Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat munkájában. A tagozat vezetőségével együttműködő, jó munkaviszonyunk alakult ki. Mint a legnagyobb létszámú szakmai szakcsoport észrevételeit a tagozat vezetése is folyamatosan figyelembe veszi. Szakcsoportunk kiváló szakemberei tevékenyen részt vettek a szakmánknak régóta hiányzó a valós piaci viszonyokon alapuló Mérnöki Díjszabás összeállításában. Ez a díjszabás elkészült ill. az interneten online módon elérhető. A díjszabás tesztelése folyamatosan történik, az észrevételeket jelezzük Tagozatunk felé. A következő időszakban igyekszünk megvizsgálni, hogyan tudunk érvényt szerezni a MÉDI-ben foglalt árszabások betartásának szakmánkban. A terveinknek megfelelően szakmailag folyamatosan, napi szinten tartjuk a kapcsolatot a megyei és a fővárosi földhivatalokkal. A földhivatalok Kormányhivatalokba történő integrációjával csak kis mértékben változott a kapcsolattartás módja, hatékonysága. Szakágazatunk kormányzati szintű vezetésének több tagja is a szakcsoportunk tagja ill. vezető beosztású munkatársa. Ezekkel a szakemberekkel napi szintű kapcsolatunk van, folyamatosan kikérik véleményünket szakmai kérdésekben. Ennek eredményeként szakcsoportunkat is felkérték, hogy vegyen részt a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztálya által létrehozott szakmai szabályzat előkészítő munkacsoportnak a munkájában, amely a Földmérési Törvény és az egyéb jelenleg hatályos szakmai szabályzatok módosítását, megalkotását végzi. Ezen munkacsoport folyamatosan működik, javaslatainkkal remélhetőleg hozzájárulunk egy részleteiben is jobb szabályzórendszer kialakításához. A Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat által koordinált és pályázaton elnyert forrásokra támaszkodva bizottságot hozott létre az új Mérnökgeodéziai szabályzat elkészítésére. Szakcsoportunk egy fő delegálásával részt vesz ebben a munkában. Folyamatosan nyomon követtük az előző évben a szakcsoport névjegyzékének nyilvántartását. Sajnos ezen nyilvántartás még most sem működik tökéletesen, az év során több esetben is jelezte a szakcsoport tagsága, hogy hiányos a nyilvántartás, nem kapják a Mérnök újságot. Jó volna, ha a megyei kamara több figyelmet fordítana a tagnyilvántartás naprakészebbé tételére. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara honlapján helyet kapott a szakcsoport honlapja. Ennek tartalmi feltöltését még mindig nehézkesen tudjuk végrehajtani. Nem tiszta még mindig, hogy milyen módon lehet a honlaphoz hozzáférést biztosítani. Felhívjuk a megyei kamara figyelmét arra, hogy 2011-ben már kikerülhetetlen, nélkülözhetetlen, hogy információt erről a médiáról is szolgáltassunk a tagság felé. A szakcsoport vezetőjeként folyamatosan veszem fel a kapcsolatot más megyék szakirányú szakcsoportjaival. Ezen szakcsoportok rendezvényein rendszeresen részt veszünk. Így részt vettünk többek között a Békés megyei Geodéziai Szakcsoport szakmai rendezvényén Szarvason.
54
2010. február 17-én szakcsoportunk rendezésé- ben megtartottuk az „1. Földmérő Információs Nap‖ot, melyen rekord részvétel volt. Az egész napos rendezvényen tagságunkból az érdeklődők száma a 100 főt is meghaladta, így szakmánk történetének egyik legsikeresebb kamarai rendezvényének tekinthető az esemény. Az igen sikeres szakmai napon szakmánkat képviselve nagyon magas színvonalú előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. Az előadások után parázs vita is kialakult, melyen tagjaink szóvá tehették problémáikat az előadók és a jelen levő állami, földhivatali vezetők felé. 2010. május első hétvégéjén „A magyarországi műszaki felsőoktatás gyökerei‖ címmel szakmatörténeti hétvégét szerveztünk Selmecbányára. A főleg a selmeci hagyományokra összpontosító, könnyed hétvégén szakmatörténeti előadásokon, skanzen látogatáson vehetett részt a közel 30 fő. Bebizonyosodott számunkra, hogy nem csak a tisztán szakmai együttléteket fontosak szakcsoportunk tagjainak. A Földmérő információs napot és a szakmatörténeti hétvégéket a jövőben is tervezzük megtartani. 2011. évben olyan rendezvény megszervezését tervezzük, amelyen a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara több, más szakterületű, érdeklődő szakcsoportja is részt vehessenek. A „4-es metró beruházása a mérnök szemével‖ című szakmai programot áprilisban tervezzük megrendezni. Munkájának kezdetekor Szakcsoportunk vezetősége jelezte a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara vezetősége felé, hogy szakcsoportunk a megyei kamara minősítő bizottságának munkájában részt kíván venni. Így szerettük volna elérni, hogy a jogosultságok megszerzésekor és meghosszabbításakor szakterületünk is képviseltetve legyen a minősítő bizottságban. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy szakcsoportunk a bizottsági munkában azóta sem vehetett részt, ilyen irányú felkérés egyetlen egyszer sem érkezett hozzánk. Ezúton újra jelezzük, hogy részt kívánunk még mindig venni ebben a munkában, sőt állandó részvételt szeretnénk a minősítő bizottságban! 2011-ben szeretnénk elérni a tagság aktívabb részvételét a szakcsoporti munkában. Eddigi munkánk alkalmával fel tudtuk mérni, hogy a tagság is aktívabb kamarai szakcsoporti tevékenységet igényel.
Barkóczi Attila sk. Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoport elnöke
55
8. GÉPÉSZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA Az elnökség 2007-es megalakulásakor főbb célkitűzéseink a következők voltak: Szorosabbra fűzni a kapcsolatainkat tagságunkkal. Ehhez megpróbáltuk felhasználni a korszerű információtechnika adta minden lehetőséget. A programjainkat, nem csak a Mérnökújságon keresztül, hanem közvetlen E mailek útján, illetve az MMK Gépészeti Tagozatának honlapján ismertettük a tagjainkkal. Tapasztalataink szerint, ez a módszer mintegy egy nagyságrenddel volt hatékonyabb. A tagokkal való rendszeres kapcsolattartást gyakorlatilag csak az internet használatával tudjuk megvalósítani. A gyakorlat során azonban kiderült, hogy egyrészt tagjaink egy része a belépéskor nem adott meg E-mail címet, másrészt pedig az akkor már megadott címek ma már nem élnek. Ennek ellenére ez a kapcsolattartási mód az eddigieknél hatékonyabbnak bizonyult, de nagymértékben javítanunk kell rajta. Mivel ennek teljes megoldása csak az egész Kamara volumenében elképzelhető, ezért egy szakbizottságot hoztunk létre, és javaslatot dolgoztunk ki a Kamara elnöksége részére. Szoros kapcsolatot tartunk és folyamatosan együtt működünk a Magyar Mérnöki Kamara Gépész Tagozatával. A szakcsoport, elnökségi üléseit a Tagozat elnökségi üléseivel összehangoltan tartjuk. A mérnöki munka egyik legnagyobb problémája a szakmai munkához szükséges információk rendelkezésre állása. A szüksége információk legfontosabb részhalmaza a szabványokban van rögzítve. Sajnos jelenleg hazánkban egyrészt, a korábbi álliberalizációs politika eredménye képen, a szükséges információ hozzáférési lehetőségek sem méretben sem költségben nem megfelelőek, másrészt a szabványosítási folyamatokban a magyar érdekek képviselete nem megfelelő. A hazai szabványhelyzet javításával kapcsolatosan a feladatokat súlyponti kérdésnek tartjuk, ezért tevékenyen részt veszünk a Kamara ilyen irányú munkájában, az általa létrehozott szakbizottságban és javaslatokat dolgoztunk, és dolgozunk ki a Kamara elnöksége részére. A szakmai tanfolyamok rendezése kapcsán igen nagy nehézségeink vannak, mivel a Kamara befogadási eljárása nem működik megfelelően. Érthetetlen, hogy a Kamara saját munkáját miért akarja megnehezíteni, és saját magát versenyhátrányba hozni. Különösen fontosnak tartjuk, reklámozni a mérnöki hivatást, megmutatni a társadalomnak, hogy a mérnökök azok, akik nagymértékben előre tudják vinni az országot, és hogy az ifjúság elé példaképeket tudjunk állítani. Ezen tevékenység során a legnagyobb munkánk a Bánki Emlékévvel kapcsolatos. Mivel 2009-ben volt Bánki Donát születésének százötvenedik évfordulója, ezért kezdeményeztük, hogy a Kamara vezetésével induljon mozgalom ennek méltó megünneplésére. Ezért bizottság alakult a következők részvételével. - Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti tagozat - Budapesti és Pestmegyei Mérnöki Kamara Gépész Szakcsoport - Magyar Tudományos Akadémia - Budapesti Műszaki Egyetem - Gödöllői Szent István Egyetem - Győri Széchenyi István egyetem - Budapesti Műszaki Főiskola - Gépipari Tudományos Egyesület - Bánk község polgármestere
56
A megemlékezések a következők voltak: - május 8. Budapestii Műszaki Főiskola, szoboravatás, kiállítás, tudományos előadássorozat - május 14. MTA emlékülés, tudományos előadássorozat - május 15. Parlament Műszaki Értelmiség Napja, kiállítás - május 18. Széchenyi István egyetem emlékülés, tudományos előadássorozat - május 20. Bp. II. Rózsahegy u.-i emléktábla avatás - május 21. Kiállítás - június 5. BME, koszorúzás, tudományos előadássorozat. - június 6. Bánk, szoboravatás, díjátadás, kiállítás, emlékpark alapkőletétel - június 28. Bp. X. Mádi u.-i emléktábla avatás - augusztus 1. Bánki sírjának megkoszorúzása. A rendezvényeken kívül a következőket szerveztük meg: - Egy pályázatot hirdettünk középiskolások és egyetemi – főiskolai hallgatók számára, két kategóriában, tanulmány illetve tárgyi megvalósítás. A pályázat igen sikeres volt. -
A Gép c. folyóirat egy tematikus Bánki száma jelent meg. Egy Bánki emlék DVD-t jelentettünk meg, amelynek főcélja, Bánki példáján keresztül a fiatalok megszólítása.
Elkezdtük egy 2011ben rendezendő Rubik Ernő emlékkonferencia megrendezését. Az elmúlt évek munkájának tanulságait a következőkben foglalhatjuk össze: Mindenképpen hasznos volt a nagy nyilvánosság előtt felhívni társadalmunkat Bánki személyén keresztül a mérnöki munka fontosságára. A későbbiekben célszerűnek látszik, hogy rendszeresen kísérjük figyelemmel műszaki nagyjaink évfordulóit, és hasonlóan megemlékezni róluk. Célszerű lenne a továbbiakban a közép és felsőfokú oktatásban résztvevő fiatalok részére olyan kreativitást kívánó pályázatokat kiírni, amelyek a műszaki pályák irányába terelik a fiatalokat. Nem kielégítő a Kamara vezetése és a tagság közötti információ csere. Keményen kell dolgoznunk azon, hogy a XXI. századnak megfelelő technikájú, és főleg szemléletű, megoldásokat találjunk erre. Fokozni kell tevékenységünket tagjaink szakmai továbbképzésének területén. Többet kell nyújtanunk tagjainknak. A Kamara ne egy „hivatal‖ hanem egy társadalmi közösség legyen.
Dr. Bánó Imre sk. Gépészeti Szakcsoport elnöke
57
9. TARTÓSZERKEZETI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA A Szakcsoport tevékenységének gerincét a hónap utolsó hétfőjén rendszeresített előadások sora adja. A személyre szóló postai, ill. e-mail értesítőn kívül a Kamara honlapján is megjelennek az egyes előadások. Tekintettel arra, hogy 2007 évtől a 103/2006 (IV. 28.) kormányrendeletnek megfelelően kamarai tagoknak a jogosultság meghosszabbításához továbbképzésen is részt kell venniük, ezért az előadásokat a Kamara Oktatási Bizottságánál akkreditáltatjuk. Szomorú, hogy újabban fél pontot ér egy előadás hallgatása, az előadók pontozása pedig külön nem történik meg, pedig nekik min. 2 pontot tartanánk megfelelőnek. Örömmel mondhatom, hogy az előadás megtartására felkért kollégák közül ennek ellenére senki sem utasított el. A tavaszi félévben öt, az őszi félévben három előadást tartunk, általában a hónap utolsó hétfőjén. Előadások keretében évi egy – két alkalommal helyszíni látogatást tettünk egy-egy tartószerkezeti szempontból érdekes építkezésen is. Amennyiben a távolság-, vagy más okból a területet nem tudtuk megtekinteni, tervezőik tartottak előadást. A gyakorlati témákon kívül elméleti képzéseket is hallgattunk a szakterületek elismert szakembereinek tolmácsolásában olyan részterületeken, amik már nem férnek bele az EUROCODE-ok általános ismertetőinek keretébe. Az előadások látogatottsága átlagosan 45-50 fő, így az elmúlt években évente 360-400 látogatót regisztráltunk. A Kamara honlapján kívül a Tartószerkezeti Tagozat honlapján is megjelenik az akkreditált továbbképzésnek számító előadás. Meg kell említeni, hogy amióta a Budapest és Pest megyei Mérnöki Kamara előadóterme kétszer nagyobb lett, megszűnt a zsúfoltság az előadásokon. A kapcsolattartást és levelezést megnehezíti, hogy sajnos még mindig nincs minden kollégának e-mail címe, s a posta nehézkes. A Szakcsoport levelezési listáján azok a kollégák szerepelnek, akik jelentkeztek a Szakcsoportba, megadták címüket és kérték a meghívókat. Ennek ellenére rendszeresen előfordul, hogy a kiküldött emailek közel 20%-a kézbesíthetetlen. A Budapest és Pest megye területén a Tartószerkezeti Tagozatnak közel 1650 tagja van. Szakcsoport-tagnak azt a kollégát tekintjük, aki korábban jelentkezett a Szakcsoportba, ill. jelentkezik, hogy az előadásokon részt kíván venni, a jövőben kéri a meghívókat. Természetesen a Szakcsoport Ügyrendjét is el kell fogadnia, de ennek semmilyen adminisztrációs nyoma nincs. Korábban terveztük, hogy a Kamarai törvény változásai miatt a jövőben felülvizsgáljuk a Szakcsoport Ügyrendjét és a taggyűlés elé terjesztjük. Ez nem történt meg, mert a Kamara tisztségviselőinek választásával kapcsolatos várható ügyrendváltozást is be kívánjuk építeni a Szakcsoport Ügyrendjébe. Örömmel vennénk, ha a Kamarai választási rendszer az informatika fejlődését is figyelembe véve demokratizálódna. Az a tapasztalatunk, hogy akik az előadásokat látogatják, nemigen igényelnek más, a Kamara tevékenységével, vagy pl.: jogszabályváltozással kapcsolatos információkat. Az előadások adatait az alábbi táblázat tartalmazza: 2007.01. 29
Boldoghy Béla
2007. 02. 26
Dr. Galaskó Gyula
2007. 03. 26
Dr. Visontai József
Tartószerkezeti összefüggések az épületek mészhomoktégla falszerkezetei és más teherhordó szerkezetei között Ponyvaszerkezetek tervezése: számítási módszerek és elkészült alkotások itthon és külföldön A közelmúlt jelentősebb vegyipari beruházásai Magyarországon és az ezekhez kapcsolódó tartó58
2007. 04. 23
Dr. Dalmy Dénes és Tsi
2007. 05. 21
Szautner Csaba
2007. 09. 24 2007. 10. 29 2007. 11. 27
2008.01.28 2008.02.25 2008.03.31
2008.04.21 2008.05.26
Dr. Seregi György Dr. Greschik Gyula Dr. Kása László Dr.Németh Ferenc H. Gaudi Emőke Friedrich Gyula Jankovich Oszkár Mészárovist Tamás
2008.09.29
Szilágyi Antal
2008.10.27
Polgár László
2008.11.24
Klados Gusztáv
2009.05.25
Lachmann Botond Móra Ibolya Koren András Mátyássy László, Nagy András Dr. Almási József, Zeleny Lajos Rákosi Zsolt
2009.09.28
Dr. Orosz Árpád
2009.01.26 2009.02.23 2009.03.30 2009.04.24
2009.10.26 2009.11.30
szerkezetek Utófeszített kábelek továbbfejlesztett felhasználása Szálerősítéses polimerek alkalmazása az építőiparban - lehetőségek, tervezés, kivitelezés Helyszíni látogatás az M0 északi Duna-híd építésénél Könnyűszerkezetes építés Alagutak szerkezettervezési sajátosságai
Jogszabályok és szabványok az Európai Unióban Vasbeton lemez vasalásának optimális kialakítása és méretezése Helyszíni látogatás az épülő metró Bocskai úti megállójának építésénél Megújúlt a budapesti hullámvasút Oszlop-lemez vb. szerkezetek oszlop sarkaiból kiinduló, felső lemezrepedéseiről "Helyszíni látogatás a Budavári Nagyboldogasszonytemplom felújításánál" A magyar betonelem gyártás globalizálódása. A betonelem gyártás fejlődésének utolsó 15 éve A kockázat kérdése néhány metróalagút példáján
Korszerű zsaluzatok Külfejtési gépek acélszerkezeteinek tervezése A kőröshegyi völgyhíd tervvariációinak tervezése A volt MOL székház átépítése és új irodaház mellé építése Budafoki víztorony 3D-s tervezése
Gondolatok a mérnöki pontosságról Október 6. és a Szabadság tér sarkán álló műVolkai János emlék jellegű épület átalakításának tartószerkezetei Vékonyfalú acélkeresztmetszetek méretezése Dr. Ádány Sándor EC szerint
2010.01.25
Énekes Gábor
Betonszerkezetek vizsgálatai roncsolásmentes módszerekkel
2010.02.22
Dr. Szatmári István
Acélszerkezetek mozgatása – a szerelési technológia fejlesztése 59
2010.03.29
Kovács Tamás Nagy-Kriston Csaba
2010.04.26 2010.05.31
Hernád Attila
2010.09.27 2010.10.25 2010.12.06
Volkai János Gonda Ferenc
Vasbeton lemezek átszúródási vizsgálata Eurocode alapján Helyszíni látogatást a CET közraktárak épületegyüttesének felújításánál és átépítésénél Épületrekonstrukciók, -bővítések érdekesebb esetei Az üveg, mint tartószerkezet Helyszíni látogatást a Margit híd felújításánál Tartószerkezetek átalakításai– épületek „utóélete‖
Kolossváry Anna sk. Tartószerkezeti Szakcsoport elnöke
60
10.VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS VÍZÉPÍTÉSI SZAKCSOPORT BESZÁMOLÓJA A szakcsoport létszáma az 1000 főt meghaladja. A budapesti és megyei tagjaink aránya mintegy 70-30 %. A szakcsoport 1998-as megalakulása után a gyakorlatban kiderült, hogy a budapesti és pestmegyei területen, illetve az országosan jelentkező feladatok döntő többsége szinte egybe esik. Ezért célszerűnek mutatkozott az együtt dolgozás, a párhuzamos tevékenység helyett, a Tagozat és a Szakcsoport között. Ez az együttdolgozás volt jellemző a 2010-es vezetőségválasztó taggyűlésünkig. Ennek ellenére a Tagozat általános feladatain túl, erre az időszakra is érvényes a Szakcsoport önálló tevékenysége, különösen a következőkre: - szakértőket biztosít a BPMK és a Tagozat minősítő tevékenységéhez. - szakmai útmutatók, segédletek kidolgozását kezdeményezi - elősegíti az ajánlott tervezői és szakértői díjak érvényesítését - részt vesz a Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács munkájában - kezdeményezte a tiszalöki Tisza-szabályozás emlékmű megépítését - szakmai napot szervezett a BPMK elnöksége részére, amely keretében megtekintették a Bp-i Központi Szennyvíztisztító telepet, a Kvassay Zsilipet, a Ferencvárosi átemelőt és az új Budafoki víztornyot. 2010-ben a szakcsoport régi elnökségének mandátuma lejárt, új elnökség választására került sor. A megváltozott viszonyok következtében, egyre több olyan esemény adódott, ahol a Szakcsoportnak a Tagozattól függetlenül is meg kellett jelennie. A 2010-es év tavasza folyamán a legnagyobb szakmai kihívást a sok és nagy esőzés okozta árvízek elleni védekezés, majd a károk felmérése, illetve a helyreállítás tervezése, szakértése jelentette. Ebből a feladatból a szakcsoporthoz tartozó tagtársaink is kivették a részüket, részben a kamarához érkező segítségkérő megkeresések hatására. Példaként megemlítem az Alsónémedi és Dunabogdányi Önkormányzat megkeresését. Itt, megfelelő szakemberek ajánlásával, hozzájárultunk a feladatok megoldásához. 2010. június 2-5 között Székelyudvarhelyen rendezték meg az I. Nemzetközi Vízgazdálkodás-tudományi Konferencia „VÍZKO 2010-Mérnökök a Tiszáért‖ című rendezvényt. A szervezők egyike volt a MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, amely számított a szakcsoport részvételére. A plenáris ülés mellett, két szekcióban, (Integrált Vízgazdálkodás illetve Települési Vízgazdálkodás) 26 előadás volt. Ezek széles spektrumban ölelték fel a vízellátás, szennyvízkezelés, árvízvédekezés, vízminőség- védelem, a román-magyar vízügyi együttműködés és egyéb vízgazdálkodási kérdések témáit, amit a későbbiekben hasznosítani tudunk munkánkban. 2010.év lényegesebb feladataihoz tartozott, hogy a Vízgazdálkodási Szakértői Jogosultság területén tapasztalható ellentmondások kiküszöbölésére kezdeményezett változtatásokat a Tagozat, melyhez a szakcsoport is csatlakozott. A 104/2006 (IV.24) és a 297/2009 (XII.21) Korm. rend. között meg kell teremteni az egységes értelmezést. E nélkül a jogosultságok kiadása nehézségekbe ütközik, esetenként lehetetlen. Rendelkezésre álltunk a BPMK nagyon lényeges kezdeményezésénél is, amit az Önkormányzatok felé tett, nevezetesen a folyamatos partneri viszony fenntartása érdekében- kapcsolattartói rendszer kialakítására. Ahol már kialakult ez a kapcsolat, ott mindenhol van vizes közreműködő is. Ez nagy segítséget jelentett a már említett árvízi és belvízi segítségnyújtásnál is, de fontos a települési vízi-közművek esetében is. A minősítések területén továbbra is a Tagozati Minősítő Bizottságon belül folyik a munka. Azt valószínűsítjük, hogy ebben a tekintetben nem kell és nem érdemes változtatni. Szakcsoportunk új elnöksége különleges fontosságot tulajdonít a tagság és a szakma érdekeinek minél teljesebb képviseletének. Erre jó lehetőséget biztosít sikeres összetétele, ahol például a tervezők, az üzemeltetők, a szakértők, a hatóság, az oktatás, a beruházás szakemberei területi (Budapest, Pest-megye) megosztásban is kellő képviseletet kaptak. Kéthavonta tartunk elnökségi ülést, ahol aktuális napi témák mellett foglalkozunk az éves munkatervünkből adódó feladatok megoldásával, a kijelölt felelősök előadásában. 61
Éves munkatervünkben figyelembe vettük a Tagozat és a BPMK célkitűzéseit is és az egyéb szakmai szervezetekkel (Hidrológiai Társaság, Víziközmű Szövetség, stb.) kialakítandó együttműködést. Aktualizáljuk Ügyrendünket. Javaslatot terjesztünk elő a BPMK és a Tagozat elnökségének „Egységes vízépítési normagyűjtemény‖ kidolgozása érdekében, hogy a különböző pályázatokban ne ötletszerűen szerepelhessenek a bekerülési költségek, megnehezítve ezzel az elbírálás objektivitását. Észrevételeket tettünk a Tagozat által kezdeményezett „kiviteli tervek tartalmi előírására‖ vonatkozó szabályozásához.. Beszámolónkban az elmúlt időszak fontosabb eseményeit és a jövő célkitűzéseit érintettük. Köszönjük a BPMK eddigi elnökségének támogatását és ezt kérjük az új elnökségtől is.
Dr.Szakatsits György sk. Vízgazdálkodási és Vízépítési szakcsoport elnök
62
11.MÉRNÖKI KAMARAI jogosultságokkal kapcsolatos JOGSZABÁLYOK, illetve fontosabb változások 2011. 2010. év folyamán a korábbi évekkel összevetve, mérnöki kamarai szempontból kevesebb változás történt, mint korábban. A változtatások nagy része formai jellegű. A változások közül kiemeljük: 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról 10. § (3) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján 2009. december 31-ig benyújtott, e rendelet hatálybalépéséig el nem bírált kérelmeket, ha az a kérelmező számára kedvezőbb, az e rendelet szerinti bejelentésnek kell tekintetni. (4) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján, 2009. december 31-én az 1. és 2. melléklet szerinti szakterületen szakértői névjegyzékben szereplő személyek tevékenységüket a szakértői engedélyek határidejének lejártáig folytathatják, akkor is, ha a 4. § szerinti feltételeknek nem felelnek meg. Megjegyzés: 33/1999. (X. 15.) KHVM rendeletet (a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről) hatályon kívül helyezte a 182/2009 Korm. rend. 686. § (2) bek. 3. Hatálytalan: 2010. I. 1-től.
177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. Módosult: 1. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (Épfelügy.)
2. A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (Jr.) 3. § (1) A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.) 16. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A területi szakmai kamara az építésügyi hatóságnak a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok megsértése miatti megkeresése alapján köteles eljárást indítani a szakmagyakorlási tevékenységet folytató személy ellen, és az eljárást befejező döntéséről az építésügyi hatóságot értesíti. (3b) A területi szakmai kamara felfüggeszti annak a személynek a szakmagyakorlási jogosultságát a) legfeljebb fél év időtartamra, akit egy éven belül két alkalommal a (3a) bekezdés szerinti eljárásban figyelmeztetésben részesített, és b) legfeljebb egy év időtartamra, akit az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet I. részében foglalt táblázat 3-5. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt egy éven belül két alkalommal jogerősen építésfelügyeleti bírsággal sújtott.‖ (2) A Jr. a következő 20. §-sal egészül ki: „20. § E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. § (1) bekezdésével megállapított - 16. § (3a) és (3b) bekezdését a Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.‖
3. Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. Rendelet (Émer.) 4. § Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Émer.) a következő 14. §-sal egészül ki: „14. § E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. mellékletével megállapított - 1. melléklet II. rész 2.1. pontját a Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.‖ 5. § Az Émer. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 1. melléklet a 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelethez Az Émer. 1. melléklet II. rész 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2.1. „A‖ kategória: a) Tevékenységi kör: korlátozás nélkül végezhető a felelős műszaki vezetői tevékenység az alábbi építmények építési-szerelési munkái esetén: aa) duzzasztó- és vízerőmű, hajózsilip, árvízkapu, kikötői partfal, ab) öntözőtelep, öntözőcsatorna, halastó, tógazdaság, ac) víziközművek közüzemi hálózatai, beleértve az ipari, ivó- és tűzivíz hálózatot, az egyesített és elválasztott rendszerű csatornahálózatot, a nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot, ad) szennyvíztisztító telep, víztermelő telep, vízkezelő építmény, víztároló, hévíz-
63
hasznosítási építmény, ae) árvízvédelmi töltés, árvízvédelmi fal és műtárgyai, af) belvízvédelmi csatorna és műtárgyai, szivattyútelep, ag) folyó- és tószabályozási mű, partvédőmű, ah) vízrendezési és vízkormányzó földmű és műtárgyai, ai) árvízvédelmi szükségtározó, tározó, záportározó és műtárgyai, és aj) közüzemi ivóvízellátást, továbbá ásvány- és gyógyvíz beszerzést szolgáló kút, hévízkút műtárgya és minden 100 m-nél mélyebb kútnak minősülő építmény. b) Jelölése a névjegyzékben: MV-VZ/A - a területi kamara kódja - regisztrációs szám c) Névjegyzékbe vételi követelmény: ca) okleveles építőmérnöki végzettség 3 éves szakmai gyakorlat cb) építőmérnöki, mélyépítési, közlekedésépítési, vízellátási és csatornázási, víz- 5 éves szakmai gyakorlat gazdálkodási üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség cc) az a) pont aj) alpontja tekintetében a ca) és cb) alpontban említett követelmé3 éves szakmai gyakorlat nyek vagy okleveles hidrogeológus mérnök vagy ezzel egyenértékűnek tekinthető okleveles mérnöki végzettség‖ 4. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (Épbír.) 5. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (MKEHr.) 6. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (Nyilv. R.) 8. Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet 9. Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása (Elj.R.) 10. Az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
2010. évi CLXXII. törvény egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról Módosult: 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 6. § A Kkt. a következő 16/B. §-sal egészül ki: „16/B. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben közúti biztonsági auditor (a továbbiakban: auditor) igénybevételét írja elő, vagy auditor igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, auditorként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak az auditornak az igénybevételéhez fűződnek aki: a) büntetlen előéletű, b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, c) rendelkezik a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) engedélyével. (2) A kamara az auditori tevékenység végzésére jogosult személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az auditori tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a képzettségét és a gyakorlati idejét. A nyilvántartásból kizárólag az auditori tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. (3) Az auditori tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítványnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére annak az auditori tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. (4) A kamara az auditori tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az auditor büntetlen előéletű, és nem áll az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az auditor büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. (5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező szervezetekről nyilvántartást vezet. Az engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az alapképzést és továbbképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi.” 23. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 26-30. alpontokkal egészül ki: [Felhatalmazást kap] [a) a Kormány, hogy] 27. az e törvény szerinti közúti biztonsági auditori tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közúti biztonsági auditori tevékenységre vonatkozó engedély megszerzésének és az auditorok nyilvántartásának személyes adatot nem tar-
64
talmazó adattartalmát, valamint a engedélyezésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közúti biztonsági auditorok alap- és továbbképzésére vontkozó részletes szabályokat, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 3. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása 4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 5. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete 2009. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2009. évi LVIII. törvény módosítása 6. A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függelékének Melléklete 2009. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2009. évi LIX. törvény módosítása 7. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 8. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása 9. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása 10. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény módosítása 11. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi IV. törvény módosítása 12. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
A 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggő módosításáról. Módosult többek között: -
-
-
A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet Az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV.14.) Korm. rendelet Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosítása A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet Az egyes útépítési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet
65
A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet - A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet - Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet - Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet - A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet A 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelethez 59 melléklet tartozik. -
A Kormány 1308/2010. (XII. 23.) Korm. határozata a 2011. I. félévi munkatervéről 5.2. Előterjesztés a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet módosításáról 12.4. Előterjesztés a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló Korm. rendeletről 14.2. Előterjesztés az új felsőoktatási törvényről 16.1. Előterjesztés az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról 18.3. Előterjesztés a településfejlesztési koncepcióról szóló Korm. rendeletről
FONTOSABB JOGSZABÁLYOK 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 32/2009. (XII. 29.) NFGM rendelet a szakmagyakorlási jogosultságokkal, névjegyzékek vezetésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról (Étv. 58. §-hoz kapcsolódik.) 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
66
