AZ ÚJ KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY FONTOSABB VÁLTOZÁSAI AZ ÉPÍTŐIPARI CÉGEK VONATKOZÁSÁBAN
Összeállította: Dr. Szabó László irodavezető ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó Dr. Szabó László Ügyvédi Iroda Cím: 8000 Székesfehérvár, Palotai u. 8/C. fszt. 4. e-mail:
[email protected] internetes honlap: www.szabougyved.hu
Székesfehérvár, 2011. szeptember 27.
2
Az új közbeszerzési törvény fontosabb változásai az építőipari cégek vonatkozásában
2012. január 1-jén lép hatályba az új közbeszerzési törvény, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, amely új törvény teljes egészében felváltja a jelenleg hatályos szabályozást. Eljárásrendek A közbeszerzések során változatlanul két eljárásrendet különböztetünk meg, egyrészt az uniós, másrészt a nemzeti eljárásrendet. A két eljárásrend közül az adott közbeszerzés során alkalmazandót továbbra is az adott beszerzés becsült értékére figyelemmel kell megállapítani – figyelemmel az egybeszámítás szabályaira is. Az építési beruházás becsült értékének a megállapítása Építési beruházás esetén a teljes beruházásért járó áfa-mentes ellenértéket kell figyelembe venni, és ez alapján kell meghatározni az alkalmazandó eljárásrendet (uniós vagy nemzeti). Építési beruházás esetén nem kell egybeszámítani azon beruházásokat, melyek értéke különkülön nem haladja meg a nettó 262.890.000,- Ft-ot. Közös ajánlattevők Azon gazdasági szereplő, aki a közbeszerzés értékének 25 %-át meghaladó mértékben vesz részt közvetlenül a teljesítésben közös ajánlattevőnek minősül (nem lehet alvállalkozóként feltüntetni az ajánlattétel során). Az új Kbt. értelmében a közös ajánlattevők az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek a szerződésszerű teljesítésért. Az új törvény nem tesz különbséget a 10%-ot meghaladó, és meg nem haladó mértékben igénybe vett alvállalkozók között. Az uniós eljárásrendre vonatkozó szabályok, illetve azok változásai Változatlanul megmaradnak az eddig is alkalmazott eljárásfajták (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, keretmegállapodásos, tervpályázati elj., versenypárbeszéd). Továbbra is módot kell adni lehetőleg a részajánlat-tételre, amennyiben ez a beszerzés tárgya alapján biztosítható. Építési beruházás esetén árazatlan költségvetést minden eljárásfajta esetében az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátani. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető. A jogszabály a kizáró okokat felsorolja (melyek közül van amelyik kötelezendően alkalmazandó, és van amelyik nem). Az alkalmasságra vonatkozó követelményeket az új Kbt. nem tartalmazza (ettől függetlenül egy-egy műszaki, illetve szakmai, továbbá pénzügyi alkalmassági követelmény előírása kötelező). Megszűnik az ún. „erőforrásnyújtó szervezet” intézménye. Ettől függetlenül továbbra is fennmarad azon lehetőség, hogy az ajánlattevők az alkalmasság igazolása terén más szervezetek kapacitásaira támaszkodjanak.
3 Az ajánlatok felbontása előtt az ajánlatkérő köteles ismertetni a rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét. Aránytalanul alacsony ár meghatározása a jövőben elsősorban az ajánlatkérő rendelkezésre álló anyagi fedezethez, és az esetleges előzetes tapasztalataihoz igazodik (és nem a más ajánlattevők által megadott árakhoz). A nemzeti eljárásrendre vonatkozó szabályok, illetve azok változásai a) Szabadon kialakított eljárás: Árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetén – választása esetén - „szabad kezet kap” az ajánlatkérő az eljárás szabályainak a kialakítására. Ez az eljárásfajta építési beruházások esetén nem alkalmazható. b) Az uniós eljárás könnyített szabályai szerinti eljárás: Építési beruházás során kötelezendően alkalmazandó. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása bővebb körben lehetséges – ez esetben legalább 3 ajánlattevő részére kell küldeni ajánlattételi felhívást, az ajánlattételi felhívást kkv-knak kell megküldeni. Csak építési beruházás esetén kötelező dokumentációt készítenie az ajánlatkérőnek. A szerződések tartalmára vonatkozó rendelkezések Legfeljebb a szerződés nettó ellenértékének 5%-os mértékéig terjedő biztosíték köthető ki a szerződés teljesítésének elmaradása esetére. Szintén legfeljebb a szerződés nettó ellenértékének 5%-os mértékéig terjedő biztosíték köthető ki a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatosan is (jótállási és szavatossági igényekre). Ajánlatkérő lehetővé teheti a biztosítékok egy részének a nyújtását úgy, hogy az az ajánlattevőt megillető, az elvégzett feladatokért járó ellenértékből kerüljön levonásra. Építési beruházás esetén tartalékkeret legfeljebb a szerződésben foglalt ellenérték 5 %-áig köthető ki. Alvállalkozók az ajánlatban, kifizetések teljesítése Az ajánlatban minden, az ajánlattétel időpontjában ismert alvállalkozót meg kell jelölni. Építési beruházás esetén az építőanyag-szállító nem minősül alvállalkozónak. Fő szabályként új alvállalkozó az ajánlattételt követően is bevonható a teljesítésbe – ez esetben nyilatkozni kell, hogy nem esik kizáró okok hatálya alá az új alvállalkozó. Vannak esetek, amikor az alvállalkozó bevonásához kell az ajánlatkérő hozzájárulása is. Az ajánlattevői számla fizetési határideje nem lehet későbbi, mint az ajánlatkérő általi kézhezvételt követő 30 nap. Építési beruházás esetén, ha szerződés tartama a 2 hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenérték 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Építési beruházások esetén a kifizetésnek kötött eljárásrendjét irányozza elő a Kbt., amelyben az ajánlatkérő közvetlen kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak.
4 Az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződésben foglalt ellenszolgáltatásra vonatkozó követelését csak olyan részben engedményezheti vagy terhelheti zálogjoggal, amelyre nem áll fenn az alvállalkozó közvetlen kifizetésre való jogosultsága. Ajánlattevő felszámolása esetén az ellenértéknek az alvállalkozót közvetlenül megillető összege nem része a felszámolási vagyonnak. Szerződés módosítása Nem módosítható a szerződés, ha: - a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, másik ajánlat nyertességét tették volna lehetővé, vagy más ajánlattevők is indulhattak volna az eljárásban, - a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; - a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki. A régióban építési beruházás tárgyában kiírásra kerülő közbeszerzési eljárásokban való részvételi lehetőségek Nemzeti eljárásrendben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nettó 150 millió forintot az ajánlattételi felhívást mikro-, kis- vagy középvállalkozások részére kell megküldeni. Az ajánlatkérők továbbra is fenntarthatják a részvételi jogot a közbeszerzésekben az előző évben építési beruházás megvalósítására kiírt eljárásnál esetén az egymilliárd forint alatti nettó árbevételt elért ajánlattevők számára. Egyebekben az új jogszabály nem tartalmaz könnyítéseket a helyi vállalkozók előnyben részesítése terén – ami az előzőek alapján is megállapítható, hiszen a legtöbb eljárás továbbra is hirdetmény közzétételével indul meg. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról Külön Korm. rendelet fogja részleteiben szabályozni az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módját. A Korm. rendelet még nincs elfogadva, a tervezet fontosabb rendelkezései az alábbiak, amely tervezet kerül várhatóan elfogadásra: Kizáró okok igazolása: Uniós eljárásrendben a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásoknak köszönhetően a Magyarországon letelepedett ajánlattevők/részvételre jelentkezők vonatkozásában a kizáró okok igazolásához hatóság által kiállított igazolást – amennyiben a gazdasági szereplő szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban – már a legtöbb esetben egyáltalán nem kell majd csatolni. Nemzeti eljárásrendben elég a nyilatkozat a kizáró okokról. Pénzügyi alkalmasság: Változás, hogy nemzeti eljárásrendben, ha a könnyített uniós szabályok szerinti eljárásfajtát alkalmazza az ajánlatkérő, akkor ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás értéke nem éri el a huszonötmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot és az ajánlatkérő azt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette, az igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek.
5
Műszaki alkalmasság: Itt is irányadó a pénzügyi alkalmasságnál leírtak. Továbbá építési beruházás esetén a referenciáról nemzeti eljárásrendben elég csak nyilatkozni, nem kell igazolni. Építőipari kivitelezési tevékenység, vállalkozói díj Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint: A rendelet meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia a kivitelezési dokumentációnak, az építési naplónak. A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia a) a közvetlen költséget, ennek keretében aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, b) a fedezetet, ennek keretében ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket, bb) a tervezett nyereséget. Építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építésiszerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket, A közbeszerzési szerződéses ár vizsgálata során az irreálisan alacsony ár mérlegelése tekintetében irányadónak kell tekinteni az építőipari rezsióradíjat.
