AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2014-BEN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2014-BEN

Nemzetgazdasági Minisztérium

Készült

A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Készítette: Gedei Henriett

2

Tartalomjegyzék Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk..................................... 5 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai .............................................................. 5 Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai ........................................................................................ 8 Aktiválás............................................................................................................................................ 10 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások ............................................................ 12 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai ................................................................. 14 Munkaerő-piaci képzések támogatása ............................................................................................... 14 Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele................................................................................. 16 Bérjellegű támogatások ..................................................................................................................... 18 Bértámogatás ................................................................................................................................. 18 Bérköltség támogatás .................................................................................................................... 19 Nyári diákmunka támogatása ........................................................................................................ 21 Bérjellegű támogatások együtt ...................................................................................................... 23 Vállalkozóvá válás támogatásai ........................................................................................................ 25 Munkahelyteremtő támogatások ....................................................................................................... 27 Munkahely-megőrző támogatások .................................................................................................... 27 Mobilitási támogatások ..................................................................................................................... 28 Közfoglalkoztatás .............................................................................................................................. 29 Mellékletek ............................................................................................................................................ 32 A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása .............................. 32 Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2014 ....................................... 41 Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, 2014 ................................... 42 Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámarányai megyénként, 2014 ..................................... 43 Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámarányai megyénként, 2014 ................................ 44 Egyes munkaerőpiaci eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2014 .............................. 45 Egyes munkaerőpiaci eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, 2014 .......................... 46 Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, 2013-2014 (fő) ....................................................................................................................................................... 47 Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként, korcsoportonként 3

és iskolai végzettség szerint, 2013-2014 (fő) ................................................................................ 51 Munkahelymegőrző támogatások létszámadatai megyénként, 2014............................................. 55 Munkahely-teremtő támogatás létszámadatai megyénként, 2014 ................................................. 56 Egyes közfoglalkoztatási programokba belépők létszámadatai és arányai megyénként, 2014 ..... 57 Egyes közfoglalkoztatási programokban érintettek létszámadatai és arányai megyénként, 2014. 58

4

Az aktív foglalkoztatáspolitikai munkaerőpiaci hatásuk

eszközök

létszámai

és

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai 2014-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintett személyek létszáma 932 ezer fő volt. Ez a szám a foglalkoztatást elősegítő támogatásokba akár többször bevont személyek teljes létszámát jelenti. 2013 és 2014 között az érintett összes létszám 31,5 százalékkal nőtt. A teljes létszámból 769 ezer fő volt a közfoglalkoztatásban érintett, 135 ezer fő pedig a további aktív eszközökbe bevontak száma. A létszámadatok is jelzik, mennyire eltolódott a hangsúly a közfoglalkoztatás felé: 2014-ben több mint ötször annyian voltak érintettek a közfoglalkoztatásban, mint amennyien az egyéb munkaerőpiaci támogatásokban. A létszámadatokat összehasonlítva az előző évi adatokkal is ugyanez látszik: 2014-ben 55,2 százalékkal több fő részesült közfoglalkoztatási támogatásban mint egy évvel korábban. A többi aktív eszközben érintett személyek száma ugyanakkor jelentős mértékben, 29,5 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A támogatásokba újonnan belépők létszámánál a csökkenés jóval kisebb mértékű, 9%.

Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai érintett létszáma 2013, 2014 26550 27992 3530 2958 5966 4782 53817 71 094 26569 39 527 571 553 827 631 46876 44583

Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Mobilitási támogatások Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Bérköltség támogatás Bértámogatás Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Munkaviszonyban állók képzési támogatása Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása

2014 2013

223564

Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása

122637 111704 112157

Országos közfoglalkoztatási program támogatása

433051

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása

260470 0

100000

200000

300000

400000

500000

Az elemzett évek között jelentősen, 24,3%-kal csökkent a bérköltség-támogatással elhelyezett személyek száma, és jelentős növekedést mutat a munkaviszonyban állók képzési támogatása, melyben 31%-kal többen vettek részt, mint 2013-ban. A közfoglalkoztatás rendszere 2013-ban jelentősen átalakult. Teljesen eltűnt a rövid idejű 5

közfoglalkoztatás és az értékteremtő közfoglalkoztatás. Ennek következtében folyamatosan emelkedett a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban érintettek létszáma, 2013-és 2014 között mintegy 66%-kal. 2013-ban új közfoglalkoztatási formaként jelentek meg a kistérségi startmunka mintaprogramok, melyekben érintett személyek száma az első évben 122,6 ezer fő volt. 2014-ben ez a szám tovább nőtt, ebben az évben 223,5 fő volt érintett a programokban, ez 82%-os emelkedést jelent. A közfoglalkoztatási programokban 2014-ben 55 százalékkal magasabb volt az érintett létszám, mint 2013-ban. A belépők számában az emelkedés ennél kisebb mértékű, 39,3 százalékos volt. Egyes foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma, 2013, 2014 2013 2014 44 583 46 876 Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Munkaviszonyban állók képzési támogatása Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Bértámogatás Bérköltség támogatás Ebből: Nyári diákmunka támogatása Első Munkahely Garancia Program Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Mobilitási támogatások

Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Aktív eszközök összesen Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása Közfoglalkoztatás összesen Mindösszesen

631

827

553

571

39 527

26 569

71 094

53 817

16 080 12 048 5 094 630 27 992 192 120

27 456 1 313 5 966 611 26 550 164 706

260 470 112 157 122 637 495 264

433 051 111 704 223 564 768 515

687 384

933 221

Az aktív eszközök között a közfoglalkoztatás aránya 2014-ban 82,5 százalékos volt. Ez jelentősen, 10,4 százalékponttal volt magasabb, mint 2013-ban. A foglalkoztatást elősegítő képzésekben résztvevő személyek száma (a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések nélkül) 2013 és 2014 között 5%-os növekedést mutat. A képzések aktív eszközökön belüli aránya ugyanakkor a 2013-as 6,5 százalékról 2014-re 5,3%-ra csökkent. A bérjellegű támogatások érintett létszáma, melyekbe a bér- és bérköltség-támogatások tartoznak, 2013 és 2014 között jelentősen csökkent (összesen 27,3 %-kal). Az eszközpalettán nézett arányuk felére csökkent (8,6 százalék a 2013-as 16 százalék után). Legnagyobb mértékben a bértámogatásban részesülő álláskeresők létszáma csökkent 2013-hoz viszonyítva, 32,8 %-kal. A munkahelymegőrzéshez és munkahelyteremtéshez kapcsolódó vállalati támogatásokban érintett személyek száma is csökkent 2013 és 2014 között. A támogatásokban részt vettek összes létszámához viszonyított arányuk is 4,07 százalékosról 2,9 százalékosra csökkent. 6

Egyes támogatási eszközök összes támogatáshoz viszonyított aránya 2013, 2014 2013 2014 6,49% 5,03% Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása 0,09% 0,09% Munkaviszonyban állók képzési támogatása Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló 0,08% 0,06% juttatás 5,75% 2,85% Bértámogatás 10,34% 5,78% Bérköltség támogatás 0,70% 0,64% Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások 0,43% 0,38% Mobilitási támogatások 4,07% 2,85% Munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés 27,95% 17,70% Aktív eszközök összesen 37,89% 46,47% Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 16,32% 11,99% Országos közfoglalkoztatási program támogatása 17,84% 23,99% Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása 72,05% 82,48% Közfoglalkoztatás összesen 100,00% 100,00% Mindösszesen

Munkahely teremtési és munkahely megőrzési támogatások 2013, 2014 2013 2014 Összes Összes Érintett támogatáshoz Érintett támogatáshoz létszám viszonyított arány létszám viszonyított arány (%) (%) Munkahelymegőrzés 16453 0,02 12904 0,01 Munkahelyteremtés 11539 0,02 13646 0,02 Csoportos személyszállítás támogatása 259 0,00 210 0,00 Lakhatási támogatás 2069 0,00 2709 0,00 Összesen 30320 0,04 26550 0,03

7

Mobilitási támogatások 2013, 2014 2013 Összes támogatáshoz Létszám Létszám viszonyított arány (%) Csoportos személyszállítás támogatása Lakhatási támogatás Helyközi utazás támogatása Összesen

2014 Összes támogatáshoz viszonyított arány (%)

259

0,04

210

0,02%

2069

0,29

2709

0,30%

630

0,09

611

0,07%

2958

0,41

3530

0,39%

2014-ben közel 650 ezer fő volt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközbe belépők száma. Az elemzett évben a belépések többsége, 561 ezer a közfoglalkoztatásba történt. 35 ezren képzésekbe, 49 ezren bérjellegű támogatásokba léptek be. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások közül 3520 indult ebben az évben. 24 ezer főt tett ki az ebben az éven indított munkahelymegőrző (12,9 ezer fő) és munkahely-teremtő (13,6 ezer fő) támogatások együttes létszáma.

Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben 2014-ben érintett személyek területi megoszlásában jelentős súllyal szerepel Észak-Magyarország és Észak-Alföld, ezeken a régiókon belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén (17,6%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (15,5%), 150 ezer fő körüli érintett létszámmal. Több más megye is jelentős súlyt képviselt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámait tekintve. A különböző eszközökben érintett személyek 10,4 %-a Hajdú-Bihar, 7,8 százalékuk Békés, 7,1 százalékuk Jász-NagykunSzolnok megyében élt. Ezekben a megyékben 60-90 ezer fő volt az éves érintett létszám 2014-ben. Az aktív eszközökben legkevésbé érintett megyék Vas, Győr-Sopron-Moson és Komárom-Esztergom megye. A főbb aktív eszközökben érintett személyek 6 %-a volt 2014ben fővárosi lakos (55,6 ezer fő) és 4 százalékuk volt Pest megyei (37 ezer fő).

8

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők érintett létszáma megyénként, 2014 közfogl. Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

46 186 24 751 22 477 12 099 17 886 9 178 11 073 15 468 44 329 31 102 15 402 122 772 28 151 25 451 70 475 49 648 111 081 32 002 49 545 29 439 768 515

képzések bérjellegű mobilitási vállalkozóv Munkahelymegőrző egyéb (közfog. támogatáso Összesen támogatások á válás tám. - és teremtő tám. tám. nélkül) k 1947 296 68 55 568 3083 130 0 3549 207 161 36 830 3044 51 596 2395 153 0 32 776 3307 79 1482 2660 218 0 19 409 6318 62 852 2369 126 0 27 840 1726 176 2473 1806 221 15 15 523 2092 36 1692 1592 285 3 17 524 1996 84 1028 1517 300 0 22 437 985 72 859 6510 414 0 64 624 3802 250 2276 2447 217 0 43 250 1379 111 137 1951 257 0 23 266 1581 113 1087 12584 594 37 164 102 1223 529 0 2506 339 0 41 393 1509 147 2178 4072 171 0 39 038 1217 286 293 5163 455 89 96 913 2645 249 1695 3182 280 3 66 295 5659 161 1061 10320 648 15 145 043 1329 549 269 4489 330 46 47 657 1748 124 1443 5832 313 75 72 432 1651 161 4967 3495 142 59 44 769 1399 160 2162 3 530 26 550 571 933 221 47693 80 386 5 966

A képzéseket és a bérjellegű támogatásokat vizsgálva hasonló képet mutat a támogatásban érintett személyek területi eloszlása. Ezekben az eszközökben is igaz, hogy az érintettek nagy aránya Borsod-Abaúj-Zemplén (képzés: 13,2%, bérjellegű támogatás: 15,7%,) és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében (képzés: 12% bérjellegű támogatás: 12,8%) élt. A munkahelyteremtő és megőrző támogatásokban érintettek 18,7 százaléka volt Békés megyei, 8-9 % körüli aránnyal jelentős létszám vett részt Veszprém (9,3 %), Baranya (8,6 %), Heves (8,2 %) és Csongrád (8,1 %) megyében is ezekben a támogatásokban. Az aktív eszközök csoportjait vizsgálva feltűnő, hogy a rosszabb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyékben jellemzően magasabb volt a közfoglalkoztatásban és más megyéknél alacsonyabb az egyéb eszközökben érintettek aránya. Jász-Nagykun-Szolnok, SzabolcsSzatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben az aktív eszközökben érintett személyek körülbelül 75 százaléka közfoglalkoztatott volt. Eltérően a 2013-as évtől, hasonló arány mutatható ki a fővárosban is; Budapesten a közfoglalkoztatásba bevontak aránya az összes aktív eszközben résztvevőkhöz képest 83 % (a 2013-as 63 százalék után). A közfoglalkoztatásban érintettek aránya a legalacsonyabb Komárom-Esztergom (65,3), Nógrád (65,2) és Győr-Moson-Sopron (59,1) megyékben volt. A közfoglalkoztatás jelentőségének növekedését mutatja, hogy 2014-ben az aktív eszközökön belüli aránya minden megyében legalább 59 %-os. A munkahelyteremtő és megőrző támogatások aránya az összes támogatáson belül mindössze 3,5 %, a résztvevők aránya egyetlen megyében sem érte el az 1 %-ot.

9

Aktiválás Az aktiválási ráta a foglalkoztatáspolitikai eszközökben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámához viszonyítva. A ráta kiszámításánál a 2014. évi zárónapi létszámokkal dolgoztunk. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre értelmezett aktiválási ráta 2014-ben 32,7 százalék volt, ami 8,5 %-ponttal nagyobb az előző évi aktiválási aránynál. Az aktiválás növekedésében a legnagyobb szerepet a közfoglalkoztatás magasabb létszámai játszottak, jelentős további változás azonban, hogy 2013 és 2014 között csökkent a regisztrált álláskeresők átlagos létszáma is. Aktiválási ráta 2014 2013 Munkaerőpiaci eszközök (munkáltatói képzés és helyközi utazás támogatása nélkül) létszáma

2014

51419

38912

Álláskeresők létszáma

121569 527624

166675 422455

Aktiválási ráta

24,69%

32,74%

Közfoglalkoztatás létszáma

Az aktiválási ráta 2014-ben megyénként 19 százalék (Pest megye) és 60,09 százalék (Békés megye) között változott. A ráta Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas és Baranya megyében meghaladta a 40 százalékot. A főváros aktiválási rátája 25,9 százalékos volt. A legnagyobb létszámú álláskeresővel és aktív eszközökben érintett személlyel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megye aktiválási rátája 2014-ben 30,46 százalékos volt. Valamennyi megyében nőtt az aktiválási ráta ebben az időszakban. A legnagyobb mértékű a növekedés Komárom-Esztergom (42,7%), Győr-Moson-Sopron (18,02%) és Fejér (16,3%) megyében. A legkisebb mértékben növekvő rátát felmutató megyék sorrendje is jelentősen átalakult 2013-hoz képest; 2014-ben Szabolcs-Szatmár (1,25 %), Bács-Kiskun (1%) megyében volt a legkisebb a növekedés. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az egyetlen, ahol 2014-ben az aktiválási ráta csökkent (2,7 %-kal).

10

Megye Főváros

Aktiválási ráta megyénként, 2014 Zárónapi létszám Aktiválási Munkaerő-piaci Állásráta Közfoglalkoztatás eszközök keresők 9979 36078 2681 25,98%

Pest

3558

4466

34328

18,95%

Fejér

3308

5129

14598

36,63%

11320

2173

8962

60,09%

Veszprém

2271

3807

10890

35,82%

Győr-Moson-Sopron

1804

2057

5859

39,72%

Vas

1914

2535

6021

42,49%

Zala

779

2928

12262

23,22%

Baranya

4677

10200

20358

42,22%

Somogy

1425

6469

20165

28,13%

Tolna

3000

3447

10423

38,22%

-4378

26902

51430

30,46%

Heves

1317

6596

14816

34,81%

Nógrád

1212

5734

14841

31,88%

Hajdú-Bihar

-763

14611

36917

27,28%

Jász-Nagykun-Szolnok

6251

11661

21618

45,31%

-1907

22170

45840

30,65%

Bács-Kiskun

101

7315

24551

23,20%

Békés

337

11627

17574

40,51%

5

6868

14915

31,55%

38912

166675

422445

32,74%

Komárom-Esztergom

Borsod-Abaúj-Zemplén

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Csongrád Összes

11

Aktiválási ráta változása 2013 és 2014 között 2013 2014 Főváros 13% 25,98% Pest 9% 18,95% Fejér 21% 36,63% Komárom-Esztergom 17% 60,09% Veszprém 22% 35,82% Győr-Moson-Sopron 22% 39,72% Vas 28% 42,49% Zala 15% 23,22% Baranya 32% 42,22% Somogy 26% 28,13% Tolna 23% 38,22% Borsod-Abaúj-Zemplén 33% 30,46% Heves 21% 34,81% Nógrád 23% 31,88% Hajdú-Bihar 24% 27,28% Jász-Nagykun-Szolnok 31% 45,31% Szabolcs-Szatmár-Bereg 29% 30,65% Bács-Kiskun 22% 23,20% Békés 36% 40,51% Csongrád 24% 31,55% Összes 25% 32,74%

Különbség 13,08% 8,10% 16,03% 42,69% 14,12% 18,02% 14,59% 7,82% 9,82% 1,83% 14,92% -2,74% 13,61% 8,48% 3,58% 14,61% 1,25% 1,00% 4,51% 7,45% 8,04%

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások Az NMH nyilvántartásaiba elkülönül a személyek és az egyes támogatások pénzügyi kifizetési adatainak nyilván tartása. Itt a pénzügyi, költségvetési logika szerin mutatjuk be az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadásokat. Ezek a kiadások az egyes költségvetési években végrehajtott pénzügyi műveletek eredményeit mutatják. Az itt látható kifizetések mögötti támogatásokban és programokban érintett személyek köre kis mértékben eltér a létszámstatisztikában látható érinttet körtől. A foglalkoztatáspolitika finanszírozásának fő forrása az ország központi költségvetése, amelynek előirányzott tételeit a költségvetési törvény, a végrehajtás során megvalósult tételeket pedig a zárszámadási törvény mutatja be. A költségvetés a beavatkozásokat a Nemzeti Foglalkozatási Alapban (2011-ig Munkaerő-piaci Alap) elkülönítve kezeli. Az NFA költségvetése 2014-ben 377 milliárd Ft-ot tett ki. Ez 2013-hoz képest 11 százalékos növekedést jelent.

12

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások 2013, 2014 2013 % Összeg

Jogcím Aktív támogatások Foglalkoztatási és képzési támogatások Járulékkedvezmény megtérítés Szakképzési és felnőttképzési támogatások Passzív kiadások Álláskeresési ellátások Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás Bérgarancia kifizetések Működtetési célú kifizetések Startmunka-program (2011: közfoglalkoztatás) EU-s elő- és társfinanszírozás TÁMOP 1.1. Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások TÁMOP 1.2. Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s társfinanszírozása Kiegészítő munkáltatói támogatás Egyéb ÖSSZESEN

2014 % Összeg

25,1 3,3 18,7

7,2% 0,9% 5,4%

27 5 26,4

7,2% 1,3% 7,0%

51,8 1 5,5 171,1

14,8% 0,3% 1,6% 0,0% 49,0%

56 3 6 1,6 183,5

14,8% 0,8% 1,6% 0,4% 48,6%

33,8

9,7%

41

10,9%

14,5

4,1%

3,2

0,8%

16,3

4,7%

17

4,5%

7 1,5 349,5

2,0% 0,4% 100,0%

10

2,6% 0,0% 377,4 100,0%

Az NFA (MPA) szerkezeti arányait vizsgálva a megfigyelt két évben kitűnik, hogy a 2012-től megszigorított szabályozás következményeként az álláskeresési ellátások aránya 2013-ra 14,8 százalékra csökkent, és ez az arány 2014-ben is változatlan maradt. Az aktív támogatások együttes részesedése a 2013-as 13,5 százalékról kis mértékben, 15,5 százalékra nőtt. Ebbe azonban nem tartoznak bele az uniós és hazai társfinanszírozási programok, sem a közfoglalkoztatási programok. Az álláskeresési ellátásokra fordított kiadások visszaszorulásával párhuzamosan a közfoglalkozatási programok térnyerésének folytatódása volt megfigyelhető. 2013-ban 48,9, 2014-ben pedig szinte azonos mértékű, 48,6 százalék volt közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kiadás. Az uniós elő- és társfinanszírozású programok aránya a finanszírozott programok költségeiben is közel változatlan a 2013-as értékhez képest (18,5 százalékról 18,8 százalék). Az aktív eszközökre fordított kiadások részletesebb, megyesoros adatai a mellékletben találhatók meg.

13

Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai Munkaerő-piaci képzések támogatása Munkaerő piaci képzésben érintettek létszáma – a közfoglalkoztatottak nélkül - 2014-ben 47,7 ezer fő volt, melyből csupán 827 fő volt foglalkoztatott a képzés idején. 2013-hez képest 5,2%-kal nőtt a képzésben érintettek száma. 2014-ben 46,9 ezer fő volt azon képzésben résztvevők érintett létszáma, akik nem álltak munkaviszonyban a képzés idején. A munkaviszonyban állók képzésében résztvevők 31%-kal voltak többen, mint az előző évben. A munkaerőpiaci képzés keretében az év folyamán 5650 tanfolyamot indítottak, ez 39,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Munkaerőpiaci képzések 2013 2014 Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Munkaadós képzés támogatása Összesen

Különbség

Arány

44583

46876

2293

5,1%

631

827

196

31,1%

45214

47703

2489

5,5%

A képzések jelentős része TÁMOP-program keretében valósult meg. A képzésben érintett létszám nagysága alapján a TÁMOP 1.1.2 és a TÁMOP 1.1.4 a legjelentősebb, együtt 78,6 ezer fő vett részt ezeken a képzéseken 2014-ben. E képzésekben az idegen nyelvek (angol, német), fémipari képzések (CNC forgácsoló, hegesztő), szociális területek, kereskedelmi jellegű (eladó) képzések voltak a legjellemzőbbek. TÁMOP programok érintett létszáma szerint 2014-ben 2013 2014 Különbség "A jól meNŐ vállalkozásokért" TÁMOP - 1.4.5-12 55 34 -38,18% "Benned a Létra" TÁMOP-5.3.6-Pécs 2012 34 7 -79,41% Pécs Paktum TÁMOP ? 1.4.5 ? 12 10 20 100,00% Siklós Paktum TÁMOP - 1.4.5 - 12 4 20 400,00% TÁMOP-1.1.2-11/1 89428 74756 -16,41% TÁMOP-1.1.4 program a KmRMK-ban 7073 3867 -45,33% TÁMOP-5.3.6-11/2012-0004 Vert.közösségi int.pr.10 5 -50,00% Veszprém TÁMOP 1.1.1 program 4391 1531 -65,13% TÁMOP 1.1.2 program 3135 1180 -62,36% TÁMOP 1.1.3 program 1875 728 -61,17% TÁMOP 2.1.6 - téli közfogi. 2014-2015 17970 TÁMOP 2.1.6 - téli közfoglalkoztatás 60998 101222 65,94% 167013 201340 20,55% Összes

14

Létszámát tekintve a TÁMOP 2.1.6. "Újra tanulok!" program által finanszírozott képzések közül 2014-ben a közfoglalkoztatottak képzése valósult meg (101,2 ezer fő). Ezek a képzések jellemzően szakmai betanítói- és mezőgazdasági jellegűek voltak, melyek a közfoglalkoztatás mezőgazdasági Start mintaprogramjához kapcsolódtak. A program keretében kisebb számossággal vettek részt 7-8. osztályos felzárkóztató képzésben. A TÁMOP-programok közül az 1.1.1., 1.1.2 és 1.1.3 számú programokba 2014-ben már nem történt új belépés. Munkaerőpiaci TÁMOP programokba belépők létszáma, 2014 Belépők létszáma 2014 "Benned a Létra" TÁMOP-5.3.6-Pécs 2012 Komplex telep-program TÁMOP - 5.3.6 - 2012 Pécs Paktum TÁMOP ? 1.4.5 ? 12 Siklós Paktum TÁMOP - 1.4.5 - 12 TÁMOP-1.1.2-11/1 TÁMOP-1.1.4 program a KmRMK-ban TÁMOP-5.3.6-11/2012-0004 Vert.közösségi int.pr.-Veszprém TÁMOP 1.1.1 program TÁMOP 1.1.2 program TÁMOP 1.1.3 program TÁMOP 2.1.6 - téli közfogl. 2014-2015 TÁMOP 2.1.6 - téli közfoglalkoztatás Összes

6 33 19 16 40 307 1 123 5

17 970 40 252 99 746

A munkaerő-piaci képzések döntő többsége (89,8%-a) a munkaügyi kirendeltségek által ajánlott képzés volt. 2014-ben képzések jelentős hányada, összesen 68,6%-a szakmai jellegű képzés volt, ezen belül az érintettek 39,3%-a OKJ szerinti szakmai képzésre vonatkozott, további 27%-a egyéb szakmai képzésben részesült. Jelentős volt a nyelvi képzésben (4 ezer fő) és a hatósági képzésben részt vettek száma is (1,9 ezer fő). Az OKJ-s végzettséget biztosító képzésekben érintettek egyharmada 5 szakma megszerzésére törekedett 2014-ben, legjelentősebb közülük az erdőgazdálkodás ágazatban a motoros fűrész kezelése képzés, melyben az összes OKJ-s képzésben résztvevő 9,7%-a tanult, szintén magas az OKJ képzésen belül a CNC forgácsolók (7,3%) és a targoncavezetők (6,2%) aránya. OKJ-s képzésekben érintettek létszáma és aránya 2014 Érintett létszám 6099 4564 3871 3144 2167 19845

OKJ-képzés Erdőgazdálkodás Gépgyártás Építő- és anyagmozgató gép kezelője Kis- és nagykereskedelem Növénytermesztés és állattenyésztés Összesen

15

Arány 9,7 7,3 6,2 5,0 3,5 31,7

Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele 2014-ben a munkaerőpiaci képzésben érintettek létszáma Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 44,4 ezer fő, ebben a régióban nőtt legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére (137,4%) a létszám is. Mindegyik régióban magasabb volt a létszám 2014-ben, mint a megelőző évben. Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma megyénként, 2014 (TÁMOP 2.1.6 nélkül) 2013 2014 2013 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

2014

Foglalkoztatást Foglalkoztatást Munkaadós Munkaadós elősegítő képzés elősegítő képzés képzés képzés 2443 3064 3 19 1748 2695 19 349 2405 3307 117 0 5062 6290 0 28 1036 1675 13 51 1465 2092 20 0 1609 1973 0 23 934 985 0 0 3537 3802 0 0 1168 1379 0 0 1436 1581 0 0 1118 1223 0 0 1004 1509 0 0 1865 1211 4 6 1601 2431 300 214 4677 5658 1 1 800 1289 39 40 1606 1652 66 96 1192 1651 0 0 963 1399 0 0 44582 46866 631 827

Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma életkor szerint 2013, 2014 (fő) 2013 2014 Foglalkoztatást Munkaadós Együtt Megoszlás elősegítő képzés képzés

25 év alatt 25 - 54 év 55 év és felette Nem ismert Összesen

Foglalkoztatást Munkaadós Együtt Megoszlás elősegítő képzés képzés

16636 26109

41 16677 548 26657

36,9% 59,0%

17269 27342

51 17320 699 28041

36,3% 58,8%

1734

42 1776

3,9%

2077

68 2145

4,5%

103 44582

9 112 631 45213

0,2% 100,0%

178 46866

9 187 0,4% 827 47693 100,0%

A munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma 2014-ben minden korosztályban nőtt, legnagyobb mértékben a 45 év felettiek esetében. A legkisebb mértékű növekedés a 25 év alattiak körében volt tapasztalható, de itt is 70,8%-os a növekedés. (Köszönhetően a 16

közfoglalkoztatottak körében indított képzéseknek). Munkaerőpiaci képzések érintett létszáma iskolai végzettség szerint 2013, 2014 (fő) 2013 2014 Különbség Százalék általános iskolai végzettség nélküli 2 598 10 119 7 521 289,5% általános iskola 27 697 69 124 41 427 149,6% szakiskola 1 936 4 068 2 132 110,1% szakmunkásképző 18 445 33 587 15 142 82,1% gimnázium 10 676 15 580 4 904 45,9% szakközépiskola 12 797 18 753 5 956 46,5% technikum 2 324 3 147 823 35,4% főiskola 2 688 3 346 658 24,5% egyetem 970 1 344 374 38,6% nem ismert 363 516 153 42,1% Összes 80 494 159 584 79 090 98,3% Az iskolai végzettség esetében is minden kategóriában növekedés tapasztalható az előző évhez képest 2014-ben. A tárgyalt évben a munkaerőpiaci képzésben résztvevők között több mint négyszeresére emelkedett az általános iskolai végzettség nélküliek száma. A munkaerőpiaci képzésben érintettek több mint 60%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, középfokú végzettsége a képzésbe bevont személyek 44,5%-nak volt. A munkaerőpiaci képzésekben résztvevők 68,6%-a valamilyen szakmai képzésben vett részt. A szakmai képzésben résztvevők aránya az általános iskolai végzettséggel (39%) és szakmunkás végzettséggel (24%) rendelkezők körében volt a legjellemzőbb. A nyelvi képzésben résztvevők aránya 2,5% volt, többségük az érettségizettek és a diplomások közül került ki. Munkaerőpiaci képzésekben résztvevők megoszlása iskolai végzettségek szerint képzési típusonként 2014-ben Általános Nyelvi Szakmai Szolgáltatás Egyéb Összesen képzés képzés képzés általános iskolai 15,4% 0,0% 2,8% 0,0% 0,4% 6,3% végzettség nélküli általános iskola 57,8% 2,3% 38,9% 8,7% 7,9% 43,3% szakiskola 2,7% 1,2% 2,5% 2,2% 2,6% 2,5% szakmunkásképző 15,1% 9,8% 23,9% 30,4% 25,8% 21,0% gimnázium 3,4% 25,1% 11,8% 15,2% 18,8% 9,8% szakközépiskola 4,1% 33,7% 14,1% 23,9% 19,2% 11,8% technikum 0,6% 6,6% 2,3% 8,7% 6,6% 2,0% főiskola 0,7% 14,5% 2,2% 10,9% 17,0% 2,1% egyetem 0,3% 6,0% 0,9% 0,0% 1,7% 0,8% nem ismert 0,0% 0,7% 0,4% 0,0% 0,0% 0,3% Összes 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

17

Bérjellegű támogatások Bértámogatás A bértámogatásokban érintett létszám 2014-ben 26,5 ezer fő volt, 33 %-kal kevesebb, mint 2013-ban. Az érintett személyek 18,2 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, további 14,8 %-uk pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Magas, 8-10 %-os volt Baranya és Békés megyei személyek aránya is. A többi régió megyéinél alacsonyabb volt a jobb gazdasági helyzetű megyékben a bértámogatott személyek száma és aránya. Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben, valamint a fővárosban és Pest megyében 2014-ben 1000 fő alatt maradt a bértámogatásban érintett személyek száma. Bértámogatás érintett létszáma 2013, 2014 2013 2014 Változás 2013 Érintett létszám Megoszlás Érintett létszám Megoszlás és 2014 között

Főváros Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összes

815 2,1% 827 2,1% 918 2,3% 744 1,9% 924 2,3% 408 1,0% 574 1,5% 386 1,0% 3144 8,0% 1341 3,4% 1143 2,9% 7382 18,7% 1435 3,6% 1967 5,0% 2840 7,2% 2160 5,5% 5069 12,8% 2256 5,7% 3783 9,6% 1409 3,6% 39527 100,0%

389 1,5% 722 2,7% 366 1,4% 447 1,7% 492 1,9% 467 1,8% 382 1,4% 341 1,3% 2106 7,9% 754 2,8% 768 2,9% 4832 18,2% 973 3,7% 1629 6,1% 1711 6,4% 916 3,4% 3921 14,8% 1776 6,7% 2599 9,8% 978 3,7% 26569 100,0%

-52,3% -12,7% -60,1% -39,9% -46,8% 14,5% -33,4% -11,7% -33,0% -43,8% -32,8% -34,5% -32,2% -17,2% -39,8% -57,6% -22,6% -21,3% -31,3% -30,6% -32,8%

A bértámogatásban érintett személyek száma Győr-Moson-Sopron kivételével minden megyében csökkent. Itt 14,5 %-os növekedés volt tapasztalható 2014-ben. A jelentős csökkenés mögött lényeges területi eltérések voltak. Legnagyobb mértékben Fejér (60,1%) és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben (57,6%), valamint a fővárosban (52,3%) csökkent a bértámogatásban érintettek létszáma. A csökkenés aránya Pest, Nógrád és Zala megyében volt a legkisebb. 18

Bértámogatásban résztvevők létszáma nemek és életkor szerint 2014-ben 2013 2014 Különbség Nem Férfi 17 813 12238 -31,3% Nő 21 714 14314 -34,1% Nem ismert 0 17 0,0% Életkor 25 év alatt 9959 6982 -29,9% 25 - 54 év 27235 17920 -34,2% 55 év és felette 2333 1650 -29,3% Nem ismert 17 0,0% Összesen 39527 26569 -32,8% A bértámogatásban érintett személyek közel 54 százaléka nő volt 2014-ben, ez nem tér el jelentősen az előző évi értéktől. Ebben az időszakban a nők és férfiak érintett létszáma is 31 – 34 százalékkal nőtt. A bértámogatásokban érintettek legtöbbje 25 és 54 év közötti személy volt (18 ezer fő, 67,4%). A 45 évnél idősebb és a 25 évnél fiatalabb személyek ennél kisebb arányban részesültek bértámogatásokból. Bértámogatásban résztvevők létszáma iskolai végzettség szerint 2013-2014 2013 2014 Különbség általános iskolai végzettség nélküli 421 255 -39,4% általános iskola 8737 5512 -36,9% szakiskola 917 672 -26,7% szakközépiskola 7421 5318 -28,3% szakmunkásképző 10827 7370 -31,9% gimnázium 6014 4216 -29,9% technikum 1534 993 -35,3% Felsőfokú 3412 2069 -39,4% Nem ismert 269 164 -39,0% Összes 39527 26569 -32,8% A bértámogatásban érintett személyek közel 28 százaléka szakmunkás végzettségű volt 2014ben, további 22 – 23 százalékot tettek ki az érintett személyek között az általános iskolai végzettségű és a szakiskolai legmagasabb iskolai végzettségű személyek. A bértámogatások esetén nagyon alacsony volt az általános iskolai végzettség nélküliek aránya, és a 2013-hoz képesti legnagyobb mértékű csökkenés is ebben a kategóriában tapasztalható.

Bérköltség támogatás A bérjellegű támogatások között szereplő bérköltség-támogatásban 2014-ben 53,8 ezer fő volt érintett, mely az előző évhez képest 24,3 %-os csökkenést jelent. Az elmúlt évhez hasonlóan a déli és keleti országrész megyéiben volt magasabb a létszám és a főváros környékén, valamint a nyugati országrészben alacsonyabb az érintettek száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb bérköltség-támogatásban érintett személy 2014-ben (7,7 ezer fő). A Nyugat

19

dunántúli megyékben és Budapesten mindenhol 2000 fő alatt maradt a bérköltségtámogatásokban érintettek létszáma. A bérköltség támogatás jelentős hányadát 2013-ig 3, jellemzően a 25 év alatti korosztályt megcélzó program tette ki: - az Első Munkahely Garancia program, - a nyári diákmunka támogatása - és a szakképzett fiatalok tapasztalatszerzésének elősegítése. Bérköltség támogatás érintett létszáma 2013, 2014 2013 Nyári diákmunka elősegítése 16080 Első munkahely garancia program 12048 Szakképzett fiatalok munkatapasztalat szerzési támogatása 296 Egyéb bérköltség-támogatás 42670 Bérköltség támogatás összesen 71094

2014 27456 148 5 26208 53817

Ezen programok közül 2014-ben már csak a nyári diákmunka elősegítése működött jelentősebb létszámmal, a másik két programba új belépés már nem történt, és az érintett létszám sem jelentős. Bérköltség-támogatás érintett létszáma megyék szerint 2013 2014 Változás Főváros 1769 1558 -11,9% Pest 1532 2827 84,5% Fejér 1517 2029 33,8% Komárom-Esztergom 1879 2213 17,8% Veszprém 1287 1877 45,8% Győr-Moson-Sopron 1253 1339 6,9% Vas 1143 1210 5,9% Zala 994 1176 18,3% Baranya 3281 4404 34,2% Somogy 2751 1693 -38,5% Tolna 1164 1183 1,6% Borsod-Abaúj-Zemplén 5292 7752 46,5% Heves 1353 1533 13,3% Nógrád 2259 2443 8,1% Hajdú-Bihar 3776 3452 -8,6% Jász-Nagykun-Szolnok 1915 2266 18,3% Szabolcs-Szatmár-Bereg 3582 6399 78,6% Bács-Kiskun 2813 2713 -3,6% Békés 4023 3233 -19,6% Csongrád 1585 2517 58,8% Összes 71094 53817 -24,3% Egyes megyékben kiugróan magas volt a növekedés, Pest megyében 84,5 %, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében pedig 78,6 %-os. 20

A bérköltség-támogatásokban érintett személyek többsége 2014-ben is nő volt. Az életkort tekintve megállapítható, hogy a működtetett bérköltség-támogatási programok célcsoportjainak megfelelően legnagyobb arányban a 25 év alatti fiatalok voltak érintve a támogatásban, de jelentős még a 25-54 éves korosztály érintettsége is. Bérköltség-támogatások megoszlása nem, kor és iskolai végzettség szerint 2013-2014 2013 2014 Férfi 32717 23743 Nő 38267 29941 Nem ismert 2162 133 Összes 71094 53817 általános iskolai végzettség nélküli 619 372 általános iskola 19828 21988 szakiskola 1494 853 szakközépiskola 13059 8842 szakmunkásképző 15582 7470 gimnázium 12482 10423 technikum 2076 1074 Felsőfokú 5432 2521 Nem ismert 2574 274 Összes 71094 53817 25 év alatt 37296 37765 25 - 54 év 23454 10561 55 év és felette 10234 5358 Nem ismert 2162 133 Összes 71094 53817 A támogatott személyek legmagasabb iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy körülbelül azonos arányban voltak érintve a bérköltség-támogatásokban a szakmunkás, szakiskolai, és az általános iskolai végzettségűek. Általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők nagyon kis számban jutottak be a bérköltség-támogatásokba, 2013-ban arányuk az érintett személyek között 1,2 százalékos volt. Nyári diákmunka támogatása A „Nyári diákmunka elősegítése” elnevezésű munkaerő-piaci program keretében az önkormányzatok és a 100%-ban az önkormányzat fenntartásában álló, alapfeladat ellátását szolgáló intézmények legkorábban 2014. július 1-jétől legfeljebb 2014. augusztus 31. napjáig, bérköltség támogatást igényelhetnek, nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok foglalkoztatásához. A program célcsoportjába azon fiatalok tartoznak, akik nappali tagozaton tanulnak, a program kezdő időpontjában 16 évnél idősebbek, de a program befejezésekor a 25. életévüket még nem töltik be, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem állnak, továbbá vállalkozási jogviszonyuk nincs. A programban 2014-ban 27,5 ezer fő vett részt, ami a 2013. évi létszámnál 70,7 %-kal több diákot jelent. A diákok 16,8 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, további 12,6 százaléka

21

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. A legalacsonyabb számú támogatott személy GyőrMoson-Sopron (209 fő) és Vas megyében (440 fő) volt Nyári diákmunka támogatásában résztvevők létszáma megyénként 2014-ben Érintett létszám Százalék Főváros 937 3,4% Pest 1988 7,2% Fejér 880 3,2% Komárom-Esztergom 1033 3,8% Veszprém 1204 4,4% Győr-Moson-Sopron 209 0,8% Vas 440 1,6% Zala 555 2,0% Baranya 2288 8,3% Somogy 484 1,8% Tolna 589 2,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 4603 16,8% Heves 721 2,6% Nógrád 1191 4,3% Hajdú-Bihar 1918 7,0% Jász-Nagykun-Szolnok 1333 4,9% Szabolcs-Szatmár-Bereg 3461 12,6% Bács-Kiskun 753 2,7% Békés 1441 5,2% Csongrád 1428 5,2% Összes 27456 100,0%

22

Bérjellegű támogatások együtt Ebben a fejezetben megvizsgáljuk a bér- és a bérköltség támogatás együttes létszámadatait. Bérjellegű támogatásokban 2014-ben 80 ezer fő volt érintett, 76,9 százalékkal több, mint az előző évben. Bérjellegű támogatásokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 13 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több, mint 10 ezer személy volt érintett 2014-ben. A támogatottak negyede ebben a két megyében élt. Bérjellegű támogatások létszáma megyénként 2013-2014

2013 Főváros Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összes

2584 2359 2435 2623 2211 1661 1717 1380 6425 4092 2307 12674 2788 4226 6616 4075 8651 5069 7806 2994 110621

2014 1947 3549 2395 2660 2369 1806 1592 1517 6510 2447 1951 12584 2506 4072 5163 3182 10320 4489 5832 3495 80386

Különbség -24,7% 50,4% -1,6% 1,4% 7,1% 8,7% -7,3% 9,9% 1,3% -40,2% -15,4% -0,7% -10,1% -3,6% -22,0% -21,9% 19,3% -11,4% -25,3% 16,7% -27,3%

A bérjellegű támogatásokon belül a bértámogatásban érintett személyek aránya 33 százalék volt. Jellemzően ennél alacsonyabb volt a bérjellegű támogatásokon belül a bértámogatások aránya az ország jobb gazdasági és foglalkoztatási helyzetű megyéiben. Legmagasabb arányban Békés megyében alkalmazták ezt a támogatási eszközt (44%), de több megyében meghaladta ez az arány a 30 százalékot. A bérköltség támogatások aránya a bértámogatásokon belül 67 százalék volt. A bértámogatásokon belül a legmagasabb arányban a fővárosban alkalmazták ezt az eszközt, itt aránya 80%-os volt. Békés megye (55%) kivételével minden másik megyében is meghaladta a bérköltség-támogatás aránya a 60 %-ot.

23

Bérjellegű támogatások összesen, 2014 Bértámogatás Bérköltség-támogatás Összesen Főváros 389 1558 1947 Pest 722 2827 3549 Fejér 366 2029 2395 Komárom-Esztergom 447 2213 2660 Veszprém 492 1877 2369 Győr-Moson-Sopron 467 1339 1806 Vas 382 1210 1592 Zala 341 1176 1517 Baranya 2106 4404 6510 Somogy 754 1693 2447 Tolna 768 1183 1951 Borsod-Abaúj-Zemplén 4832 7752 12584 Heves 973 1533 2506 Nógrád 1629 2443 4072 Hajdú-Bihar 1711 3452 5163 Jász-Nagykun-Szolnok 916 2266 3182 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3921 6399 10320 Bács-Kiskun 1776 2713 4489 Békés 2599 3233 5832 Csongrád 978 2517 3495 Összes 26569 53817 80386 A bérjellegű támogatásokban érintett személyek többsége, 55 százaléka nő volt. Arányuk 2013-hoz képeset alig változott. A nők és férfiak megoszlása az egyes támogatási formában lényeges különbséget nem mutatott. Korcsoportonként vizsgálva láthatjuk, hogy 2014-ben legnagyobb részük, 55,7 százalékuk volt 25 éven aluli személy. Bérjellegű támogatások érintett létszáma nem és életkor szerinti 2014-ben

Bértámogatás Nem Férfi Nő Nem ismert Életkor 25 év alatt 25 - 54 év 55 év és felette Nem ismert Összesen

Bérköltség-támogatás

Összesen

12238 14314 17

23743 29941 133

35981 44255 150

6982 17920 1650 17 26569

37765 10561 5358 133 53817

44747 28481 7008 150 80386

A bérjellegű támogatásokban érintett személyek 38 százaléka szakiskolai, szakközépiskolai végzettségű volt 2014-ben (30,5 ezer fő). Közel ugyanekkora volt az általános iskolai végzettségű személyek száma és aránya is (27,5 ezer fő). Legkisebb arányban az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők voltak érintettek ebben a támogatási formában (0,78%)

24

Bérjellegű támogatások érintett létszáma iskolai végzettség szerint, 2014 Bértámogatás Bérköltség-támogatás Összesen általános iskolai végzettség nélküli általános iskola 5512 21988 27500 szakiskola 672 853 1525 szakközépiskola 5318 8842 14160 szakmunkásképző 7370 7470 14840 gimnázium 4216 10423 14639 technikum 993 1074 2067 Felsőfokú 2069 2521 4590 Nem ismert 164 274 438 Összes 26569 53817 80386

Vállalkozóvá válás támogatásai A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások esetében egyértelmű növekedés figyelhető meg 2013-hoz képest. A támogatásban érintett személyek létszáma 2014-ben 5966 fő volt, 25 százalékkal több, mint 2013-ban. Az érintett személyek 10 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, 11 százaléka pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az érintett létszám 2013 és 2014 között látható növekedése mögött jelentős területi eltérések voltak. 100 %-os, vagy azt meghaladó arányban nőtt a támogatottak létszáma Békés megyében és a fővárosba, de 80-90 %-os növekedés tapasztalható Hajdú-Bihar, Vas, Bács-Kiskun, Nógrád és Győr-MosonSopron megyékben is. Vállalkozóvá válás támogatásában résztvevők érintett létszáma megyénként, 2013-2014 2013 2014 Különbség Arány Főváros 148 296 148 100,0% Pest 130 207 77 59,2% Fejér 86 153 67 77,9% Komárom-Esztergom 149 218 69 46,3% Veszprém 148 126 -22 -14,9% Győr-Moson-Sopron 122 221 99 81,1% Vas 148 285 137 92,6% Zala 210 300 90 42,9% Baranya 315 414 99 31,4% Somogy 232 217 -15 -6,5% Tolna 188 257 69 36,7% Borsod-Abaúj-Zemplén 489 594 105 21,5% Heves 235 339 104 44,3% Nógrád 91 171 80 87,9% Hajdú-Bihar 237 455 218 92,0% Jász-Nagykun-Szolnok 216 280 64 29,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg 532 648 116 21,8% Bács-Kiskun 175 330 155 88,6% Békés 144 313 169 117,4% Csongrád 133 142 9 6,8% Összes 4782 5966 1184 24,8% 25

A vállalkozóvá válási támogatások érintettjei között a nők enyhe többségben voltak 2013-ban (52,8%). 2012 és 2013 között az érintett létszámban a férfiak száma 7,4 százalékkal nőtt, miközben a nők száma kis mértékben csökkent. A támogatásokban érintettek harmada 35 és 44 év közötti személy volt, 28,7 százalékuk 25 és 34 év közötti. A két legnagyobb arányú korcsoport mellett a 25 éven aluliak 12,8 százalékos,az 55 év felettiek pedig 6,2 százalékos mértékben voltak jelen 2013-ban az érintett személyek között. A korcsoportok arányai 2012 és 2013 között jelentősen nem változtak. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásokban érintett személyek 28,7 százaléka szakközépiskolát, vagy technikumot végzett személy volt. Rajtuk kívül magas arányban voltak jelen a 2013.ban érintett személyek között a szakiskolai, szakmunkás végzettségű személyek (27%), a gimnáziumi végzettségűek (17,9%) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (16,4%). 2012 és 2013 között nőtt a támogatottak között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya. Vállalkozóvá válás támogatása eszközben résztvevők érintett létszáma nem, KSHkorcsoport és iskolai végzettség szerint, 2013-2014 2013 2014 Különbség Arány Férfi 2259 2891 632 28,0% Nő 2523 3075 552 21,9% Összesen 4782 5970 1188 24,8% 25 év alatt 613 758 145 23,7% 25 - 54 év 3871 4869 998 25,8% 55 év és felette 298 335 37 12,4% Összesen 4782 5966 1184 24,8% általános iskolai végzettség nélküli 15 15 0 0,0% Alapfokú általános iskola 464 504 40 8,6% Alapfokú 479 519 40 8,4% szakiskola 68 93 25 36,8% szakközépiskola 1102 1429 327 29,7% szakmunkásképző 1219 1617 398 32,6% Közép fokú gimnázium 850 1012 162 19,1% technikum 263 327 64 24,3% Középfokú 3502 4478 976 27,9% Felsőfokú Felsőfokú 780 942 162 20,8% Nem ismert 23 27 4 17,4% Összesen 4782 5966 1184 24,8%

26

Munkahelyteremtő támogatások Munkahelyteremtő beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2014-ben 13,4 ezer fő volt, 18,3 százalékkal több, mint 2013-ban. A támogatásban érintett személyek 13,8 százaléka Csongrád megyei, 12,7 százaléka Heves, 12,4 százaléka pedig Győr-Moson-Sopron megyei volt. A támogatásban érintettek számának 12,9 százalékos növekedése mögött jelentős területi eltérések láthatók. Az említett megyében 2014-ben az előző évi többszörösére növekedett a támogatottak létszáma. Csökkent az érintettek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg és BorsodAbaúj-Zemplén megyékben, továbbá komoly csökkenés mutatható ki a Közép-magyarországi régióban. Munkahelyteremtő beruházás támogatás érintett létszáma 2013, 2014 2013. fő Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

154 0 639 126 316 266 843 342 456 712 584 1190 852 0 512 691 1761 742 627 727 11540

2014. % 1,3 0,0 5,5 1,1 2,7 2,3 7,3 3,0 3,9 6,2 5,1 10,3 7,4 0,0 4,4 6,0 15,3 6,4 5,4 6,3 100,0

fő 0 0 788 161 365 1692 997 504 1503 79 790 0 1738 250 722 0 870 1306 1881 13646

% 0,0% 0,0% 5,8% 1,2% 2,7% 12,4% 7,3% 3,7% 11,0% 0,6% 5,8% 0,0% 12,7% 0,0% 1,8% 5,3% 0,0% 6,4% 9,6% 13,8% 100,0%

változás 2013 és 2014 között (%) -100,0% 23,3% 27,8% 15,5% 536,1% 18,3% 47,4% 229,6% -88,9% 35,3% -100,0% 104,0% -51,2% 4,5% -100,0% 17,3% 108,3% 158,7% 18,2%

Munkahely-megőrző támogatások A munkahely-megőrző támogatásokkal fenntartott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2014-ben 12,9 ezer fő volt, 21,6 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. A támogatásban érintett személyek 28,4 százaléka Békés megyei volt. Jelentős, 16,3 %-os arányú támogatásban érintett személy volt Veszprém, 11,2 % pedig Hajdú-Bihar megyei. A támogatottak száma megyénként eltérő mértékben változott, Békés és Hajdú megyében nagyarányú növekedés volt tapasztalható 2013 és 2014 között. Az érintettek száma jelentős mértékben csökkent Somogy, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 27

Munkahelymegőrzés támogatás érintett létszáma, 2013, 2014 2013. fő Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

1007 625 804 799 1204 52 15 420 1580 320 570 774 506 472 2175 510 1353 1361 1158 748 16453

%

változás 2013 és 2014 között (%)

0,0% 4,6% 5,4% 5,4% 16,3% 0,0% 0,2% 2,8% 6,0% 0,4% 2,3% 0,0% 3,4% 2,3% 11,2% 2,6% 2,1% 4,4% 28,4% 2,2% 100,0%

-100,0% -4,6% -13,7% -13,5% 75,1% -100,0% 106,7% -15,5% -51,1% -81,9% -47,9% -100,0% -13,0% -37,9% -33,6% -33,5% -80,1% -57,9% 216,1% -62,4% -21,6%

2014. % 6,1 3,8 4,9 4,9 7,3 0,3 0,1 2,6 9,6 1,9 3,5 4,7 3,1 2,9 13,2 3,1 8,2 8,3 7,0 4,5 100,0

fő 0 596 694 691 2108 0 31 355 773 58 297 0 440 293 1445 339 269 573 3661 281 12904

Mobilitási támogatások A mobilitási támogatások célja a munkahely elérési költségeinek csökkentése . A helyközi utazás támogatása jellemzően bérjellegű támogatáshoz kapcsolódik, csoportos személyszállítással szintén munkaadók költségeit lehet csökkenteni, amennyiben munkavállalóikat távolabbról szállítják a munkavégzés helyére. Ezek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök csökkenő szerepet töltenek be a támogatási rendszerben. A 2012-től indult lakhatási támogatás az álláskeresők országon belüli költözését támogatja a munkahelyhez közelebbi lakhatási költségek csökkentésével. Csoportos személyszállításban érintett személyek száma 2014-ben 210 fő volt, mindössze 3 megyében, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében támogattuk 50 – 100 fő szállítását. 2013-hoz képest ez 19 %-os csökkenést jelent. Helyközi utazás támogatásában 2014-ben 611 fő volt érintett, 3 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. A támogatottak legnagyobb számban Nógrád megyeiek voltak (137 fő). Lakhatási támogatásban érintett személyek száma 2014-ben 2709 fő volt. Ez a szám közel megegyező az előző havi értékkel. A támogatásban érintettek 20 százaléka Szabolcs-SzatmárBereg megyében élt. Jelentős volt a támogatottal száma Borsod-Abaúj-Zemplén (12,5 %) és Baranya (8,2 %) megyében is. A támogatás jellegéből következik, hogy az ország jobb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyéiben csak kisszámú személy volt érintett lakhatási támogatásban.

28

Mobilitási támogatások érintett létszáma, 2013, 2014 csoportos személyszállítás támogatás 2013 2014 Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

0 0 0 55 0 0 0 0 0 0 60 0 0 47 0 0 0 0 97 0 259

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 78 0 0 88 0 0 0 0 44 210

Helyközi utazás támogatása 2013 2014 4 12 5 68 31 6 37 35 38 21 25 115 40 98 12 17 6 15 16 28 630

5 4 5 45 36 5 31 32 28 11 23 113 43 137 12 18 6 14 16 27 611

Lakhatási támogatás 2013 53 40 48 11 71 9 28 10 156 87 62 329 97 91 161 171 301 94 165 85 2069

2014 125 47 74 17 140 31 53 40 222 100 90 338 104 149 149 143 543 110 145 89 2709

Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a legnagyobb létszámmal működő aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz. Jelenleg is több, egymástól kismértékben eltérő típusa létezik. Az összes közfoglalkoztatási típust tekintve az érintett létszám 2014-ben meghaladta a 750 ezer főt (768,5 ezer fő). Ez a létszám jelentősen, 55 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi érintett létszámot. A közfoglalkoztatottak közül 122 ezer fő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (16 %), 111 ezer fő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt (14,5 %). A legtöbb aktív eszközhöz hasonlóan a közfoglalkoztatás is az ország jobb gazdasági és foglalkoztatási helyzetű területein érint a legkevesebb személyt (pl. Győr-Moson-Sopron megyében 9 ezer főt, ami az összes létszám 1,2 %-a). Az itt elemzett időszakban legnagyobb mértékben a fővárosban nőtt az érintett létszám a 2013-as 11 ezerről 2014-ben 46 ezer főre (305 százalékos növekedés). Jelentősen, 70-80 százalékkal bővült Hajdú-Bihar és Vas megyében a létszám. A két legnagyobb közfoglalkoztató északkeleti megyében 2013 és 2014 között az országos átlagot kismértékben meghaladó, 52-59 százalékos bővülés volt.

29

Közfoglalkoztatásban résztvevők esetszáma megyék szerint, 2013-2014 Résztvevők esetszáma Megye Különbség (%) 2013 2014 Főváros 11407 46 186 304,9% Pest 21438 24 751 15,5% Fejér 14813 22 477 51,7% Komárom-Esztergom 7499 12 099 61,3% Veszprém 13935 17 886 28,4% Győr-Moson-Sopron 6470 9 178 41,9% Vas 6247 11 073 77,3% Zala 10973 15 468 41,0% Baranya 30189 44 329 46,8% Somogy 23976 31 102 29,7% Tolna 12218 15 402 26,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 77040 122 772 59,4% Heves 18771 28 151 50,0% Nógrád 19218 25 451 32,4% Hajdú-Bihar 38159 70 475 84,7% Jász-Nagykun-Szolnok 33907 49 648 46,4% Szabolcs-Szatmár-Bereg 72801 111 081 52,6% Bács-Kiskun 21556 32 002 48,5% Békés 35563 49 545 39,3% Csongrád 19083 29 439 54,3% Összes 495264 768 515 55,2% A közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak esetében az utóbbi években a nemek arányának kiegyenlítődését figyelhetjük meg. Bár 2014-bn még mindig a férfiak voltak többen (54,2 %), a különbség már jóval kisebb (a nők arány eléri a 46%-ot). A közfoglalkoztatásban érintett személyek kormegoszlására a középkorú, 25 és 54 év közöttiek többsége volt jellemző, ezen korcsoport létszáma 2014-ben meghaladta a félmillió főt (550 ezer). A 25 éven aluliak létszáma 69 ezerről 117 ezer főre nőtt 2013 és 2014 között, ami 68 %-os növekedés. Ezzel majdnem egyenlő mértékben nőtt ebben a két évben az 55 éven felüli személyek száma (69 %-kal, 61 ezerről 102 ezerre). Közfoglalkoztatásban résztvevők esetszáma nem, korcsoport és iskolai végzettség szerint 2013 2014 Különbség (%) Nő 292 113 352 344 20,6% Férfi 203 178 416 171 104,8% Összesen 495 264 768 515 55,2% 25 év alatt 69 461 116 514 67,7% 25-54 év 365 387 549 840 50,5% 55 év és felette 60 656 102 186 68,5% nem ismert 108 0 .. Összesen 495 264 768 515 55,2% általános iskolai 36 874 60 461 64,0% végzettség nélküli általános iskola 228 866 347 552 51,9% 30

szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum főiskola egyetem nem ismert Összes

14 217 131 698 30 316 36 449 7 182 7 032 2 682 8 495 264

22 550 190 128 56 220 63 070 10 904 12 394 5 231 6 768 515

58,6% 44,4% 85,4% 73,0% 51,8% 76,3% 95,0% .. 55,2%

A közfoglalkoztatásban érintettek többsége általános iskolai (45,2%), vagy szakmunkásképző (24,7%) iskolai végzettségű személy volt 2014-ben. Az érettségivel, szakközépiskolai vagy technikumi végzettséggel rendelkező személyek aránya az érintettek 17 %-át tették ki, de számuk így is meghaladta a 130 ezer főt. 2013 és 2014 között a legnagyobb arányú növekedés (95 %) az egyetemi végzettséggel rendelkezők esetében történt; létszámuk azonban még így is töredéke az összes közfoglalkoztatott létszámnak (0,7 %). Jelentős a növekedés továbbá a gimnáziumi (85,4), főiskolai (76,3), szakközépiskolai (73%) végzettségűek esetében, valamint az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezőknél (64 %).

31

Mellékletek A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása

Munkaerőpiaci képzések A képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel az álláskereső, vagy munkanélküliséggel reálisan veszélyeztetett munkaviszonyban álló személyek a képzést követően piacképes szakmát vagy új készséget (pl. nyelvismeretet) szerezhetnek, amellyel növelhető az elhelyezkedési esélyük, illetve munkahelyük megtartható. Az eljárás során a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) munkaügyi kirendeltségei mérlegelik, hogy az adott személy számára mely támogatási forma a leghatékonyabb. Amennyiben a képzést ajánlják, további mérlegelés tárgya, hogy milyen képzésben való részvétel segítheti elő az elhelyezkedést. Képzési támogatásban részesíthetők azok az álláskeresők, akik az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelnek, amelyek közül lényeges, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék. A megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci aktiválása is támogatható képzéssel. Közülük első sorban azoknak a képzése támogatható, akik a 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban részesülnek. A támogatható képzések körét, a részvétel részletes szabályozását, a képzőintézmények kiválasztásának szempontjait, a támogatás nyújtásának feltételeit, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. A képzési támogatások köre több elemű: szakképzésekre, alap, pályaorientáló és álláskeresési ismeretekre, nyelvvizsga megszerzésére, különböző közúti jogosítványok megszerzésére, valamint vállalkozás indításához és működtetéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére terjed ki. A legnagyobb létszámú kört a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdésében, a 3. § (2) bekezdés b-c) pontjában, valamint 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzésekbe vontak jelentik, melyek körébe tartoznak iskolai rendszerű szakmai képzések (szakképzés), iskolarendszeren kívüli, a felnőttképzésről szóló törvény alapján biztosított, szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések, vagy meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához (pl. mestervizsgához) szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzések. A munkaügyi kirendeltség elsősorban a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékében szereplő, ún. ajánlott képzésekben való részvételt támogatja, de az álláskereső kérelmére, konkrét tanfolyamok, képzések esetében a jegyzéken nem szereplő - azonban a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő - képzést is támogathatja, ezek az ún. elfogadott képzések. A képzésben részt vevő személynek képzési támogatás adható, továbbá részben vagy egészben megtéríthető a képző intézmény által megállapított képzési költség, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illetőleg helyközi utazás költsége. A 32

képzési támogatás formája a munkaviszonyban lévő személy képzése esetén keresetkiegészítés, az álláskeresők képzése esetén keresetpótló juttatás. A kereset-kiegészítés mértéke a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló jutatás akkor adható, ha a képzés intenzívnek minősül (időtartama hetente legalább a 20 órát eléri). Összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60%-ánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét. A Rendelet alapján a keresetpótló juttatás összegét a fenti összeghatárokon belül magasabb összegben kell megállapítani annak részére, aki első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vagy a munkaerőpiacon keresett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, vagy egy, vagy több 18. életévét be nem töltött gyermeket egyedül tart el. Az Flt. 14/A §-a alapján lehetőség van konkrét munkaerőigények kielégítését szolgáló, célzott képzések támogatására. Amennyiben egy munkaadó munkaerőigényét a munkaügyi központhoz bejelenti, de arra nem tudnak számára megfelelő munkaerőt kiközvetíteni, kérelmezheti álláskereső személy képzését. Az álláshely betöltése érdekében az álláskeresőként nyilvántartottak közül kiválasztott személyek részére a szükséges képzést biztosítja a munkaügyi központ, a munkáltató pedig vállalja a képzésben részt vevő személy(ek) foglalkoztatását. A közfoglalkoztatás keretében zajló foglalkoztatási programokhoz 2012-től egyes esetekben képzési programok is csatlakoztak. A közfoglalkoztatottak képzése 2012−2013-ban EU-s forrás felhasználásával történt (TÁMOP 2.1.6. „Újra tanulok” kiemelt központi program). A képzések koncepcionálisan két nagy csoportra oszthatók: egyik a Startmunka mintaprogram mezőgazdasági területén dolgozók számára szervezett, másik pedig az országos közfoglalkoztatók igényei alapján meghirdetett képzések. A Startmunka mintaprogram mezőgazdasági képzései FAT által akkreditált betanító képzések, míg az országos közfoglalkoztatók által igényelt tanfolyamok döntően OKJ-s szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal zárultak. A közfoglalkoztatottak mezőgazdasági képzéseit a 14/2012. (VIII. 15.) EMMI rendelettel módosított, a területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól szóló 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet 4/A. § (2) alapján kizárólagossággal a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) végezte. Bérjellegű támogatások A foglalkoztatás bővítését szolgáló ún. bértámogatás csak olyan, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén nyújtható, akik a többi munkavállalóhoz képest nehezebben találnának munkát. A támogatás részletes szabályait és a támogatható foglalkoztatottak körét a Rendelet 11. §-a tartalmazza. A támogatás akkor adható, ha a munkáltató a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának idejére vállalja. A támogatás további feltétele, hogy a munkáltató a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a (bértámogatással érintett) munkavállaló munkaviszonyát működési körében felmerült okból rendes felmondással nem szüntette meg, azaz ne a korábban leépített munkavállaló újbóli alkalmazásához kérje a 33

támogatást. A harmadik feltétel, hogy a támogatás alatt ne szüntesse meg a fenti okból rendes felmondással a munkaviszonyt. A támogatás alanya az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó, az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. A támogatás közvetett alanyának nevezhetjük a hátrányos helyzetű, illetve a megváltozott munkaképességű személyt. A bértámogatás megállapításakor hátrányos helyzetű személynek minősül az álláskereső, aki legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 25. életévét nem töltötte be. Hátrányos helyzetűek továbbá azok a személyek is, akiket a kirendeltség legalább hat hónapja álláskeresőként tart nyilván, vagy a saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte. A bértámogatástól kismértékben eltérő szabályozással rendelkező bérköltség támogatást az teszi indokolttá, hogy a bértámogatás csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósítható, maximum a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetőleg 60 százalékos mértékéig adható. Továbbá a közösségi szabályok szerint a gazdálkodó szervezetek program keretében megvalósuló foglalkoztatása három éven át nem, továbbá hátrányos helyzetű személynek nem minősülő munkavállalói célcsoport mellett egyáltalán nem támogatható. A speciális foglalkoztatási feszültségek feloldását, enyhítését szolgálja a bérköltség támogatás, amely csak munkaerőpiaci program keretében működtethető, és a munkabér és járulékai legfeljebb 100 százalékos mértékben történő folyósítását teszi lehetővé. Az Flt. 19/B. § alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A Rendelet alapján munkabér és járulékainak támogatása (a továbbiakban: bérköltség támogatás) nyújtható a munkaerő-piaci program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában közreműködő személyek foglalkoztatásához. Ez a támogatás is a de minimis rendelet hatálya alá tartozik. A 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése érdekében hozták létre az „Első Munkahely Garancia” elnevezésű programot, a 25 év alatti pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében. Ez az alapvetően bérköltségtámogatás jellegű program kifejezetten a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. 34

A program forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi keretéből biztosított. A program célcsoportjába tartozó pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi központ/kirendeltség az egyéni igényeken alapuló, a szükséges mértékű munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segíti elő. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 26/A-G. §-a tartalmazza. A fiatal, szakképzett személyek mihamarabbi pályára állítása érdekében speciális bérjellegű támogatásként 2010 óta érhető el a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatása. A támogatásról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet szerint szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresőnek számít az a személy, aki a Flt. 58. § (5) bekezdés k) pontja szerint pályakezdő álláskeresőnek minősül, és legalább alapszintű szakképesítéssel vagy szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A munkaügyi központ ezt a támogatást a munkaadó kérelmére nyújtja, ha a munkaadó a pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaidőben, és legalább 365 napi időtartamra vállalja. A munkaügyi központ a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság véleményének kikérése után minden naptári évben meghatározza azoknak a szakképzettségeknek a körét, amelyekkel rendelkező pályakezdő álláskereső foglalkoztatásához ilyen támogatást nyújt a munkaadó részére. A szakképzettségek köre a munkaerő-piaci változásokra figyelemmel év közben is módosítható. A támogatás olyan pályakezdő álláskereső munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 365 napra a pályakezdő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50 és 100%-a közötti mértékben lehet megállapítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai és a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei létrehozásával a nyári diákmunka elősegítése érdekében 2013-ban munkaerő-piaci programot indított. A programindítás célja, hogy az inaktív fiatalok száma ne növekedjen tovább. A program ennek megfelelően – prevenciós jelleggel –, már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását és ezzel a korai munkatapasztalat mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is. A program célcsoportjába azok a 16-25 év közötti, nappali tagozaton, tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok tartoznak, akik nem rendelkeznek sem vállalkozói, sem egyéb, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal. A program keretein belül a foglalkoztatás történhet a települési önkormányzatoknál, illetve az önkormányzat fenntartásában álló, önkormányzati alapfeladat ellátását végző intézménynél. Munkahelymegőrző támogatás Új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében az Flt. 18. §-a alapján támogatás nyújtható. 35

Munkahelymegőrzés támogatásához vissza nem térítendő támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát felmondással kívánja megszüntetni. A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó a támogatás iránti kérelemmel együtt benyújtott likviditási tervében bemutatja az átmeneti nehézséget okozó gazdasági körülményeit, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó várható intézkedését. Támogatásként az érintett munkavállaló munkabére és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó együttes összegének 25-90 százaléka adható azzal a megkötéssel, hogy a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. A támogatás maximum egy évig folyósítható. A munkaadó részére a foglalkoztatási kötelezettség lejártától számított egy évig újabb munkahelymegőrzés támogatása nem nyújtható. A munkahelymegőrzés támogatása az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 18. §-a tartalmazza. Munkahelyteremtő támogatás A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint pályázati eljárás keretében 2013-ban is vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás volt nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltatók részére. Ez a támogatás új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költségekhez, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, valamint az új munkahelyek teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz volt igénybe vehető. A támogatás olyan kedvezményezettnek nyújtható, amely a támogatás keretében elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, a beruházását két éven belül befejezi, továbbá a munkavállalókat a támogatási igényben megjelölt létszámban a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza, majd azt követően a beruházásra tekintettel alkalmazott létszámot és a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámot együttesen foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség). A támogatási intenzitás mértéke - beleértve a más államháztartási forrásokból kapott állami támogatásokat - nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott százalékos mértéket. Ez alapján a maximális támogatási intenzitás 50% az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban, 40% a Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és 30% a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében. A támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével – területtől függetlenül kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek. Mobilitási támogatások A munkába járás terheinek csökkentése, valamint a munkaerő-toborzás elősegítése érdekében különböző támogatások nyújthatók. Ezeket a támogatásokat a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szabályozza. 36

Lakhatási támogatás Lakhatási támogatás 2014-ben két forrásból is nyújtható volt: egyrészt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből, másrészt a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű projekt keretéből. A támogatás feltételei mindkét forrás esetén megegyeztek. A vissza nem térítendő támogatás azoknak a személyeknek adható, akik legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, vagy pályakezdő álláskeresőként nyilvántartottak, vagy csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresőként nyilvántartottak, közfoglalkoztatást követően álláskeresőként nyilvántartottak, és akik a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében vállalják, hogy a lakóhelyüktől távoli munkalehetőséget is elfogadnak. A támogatás érintettje akkor jogosult a támogatásra, ha legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja. További feltétel, hogy a támogatott személy nem rendelkezik saját tulajdonában vagy a vele együtt élő házastárssal közös tulajdonban lévő lakás céljára szolgáló, beköltözésre alkalmas ingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t. A támogatás további feltétele, hogy a támogatásban részesülő a lakhatási támogatás segítségével létrejövő fent részletezett jogviszony által olyan rendszeres jövedelmet szerezzen, amely havi bruttó jövedelme nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát. A támogatásban részesülőnek érvényes munkaszerződéssel, kinevezéssel vagy ösztöndíjas foglalkozatásról szóló szerződéssel kell igazolni a foglalkoztatás létrejöttét, a munkavégzés helyét is, és bérleti szerződéssel a megfelelő településen lévő lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére létesített bérleti jogviszonya fennállását. A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb tizennyolc hónap. A támogatás mértéke egy lakóingatlanra vonatkozóan függ az igénybe vevők számától és a támogatás időszakában csökkenő mértékű. Egy igénybe vevő személy esetén 150 és 60 ezer Ft/hó között volt, két fő esetén 150 és 80 ezer Ft/hó között, 3 fő esetén 200 és 80 ezer Ft/hó közötti összeg, mely a támogatás harmadidőszakaiban csökkenő mértékű volt. A támogatás a bérleti díjjal (benne a közüzemi díjakkal) kapcsolatos kiadásokra használható fel. Csoportos személyszállítás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye olyan településen legyen, hogy a munkavállalóknak a lakóhely és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg (ideje naponta, tömegközlekedési eszközzel a két órát meghaladja). Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját, bérelt gépkocsival, vagy igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. A támogatás legfeljebb egy évre 37

adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. Helyközi utazás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében támogatás adható munkaadóknak egyes munkavállalóik részére, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint terhelő részére. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető formában nyújtható. A támogatás akkor adható, ha a munkaadó olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja álláskereső (pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében három hónapja) és hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül - a működésével összefüggő okból - nem szüntette meg. Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Az álláskeresők számára a vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá válás is lehetséges pozitív kimenetet jelent a munkanélküliségből. Az Flt. 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek (és rehabilitációs ellátásban részesülő személynek), aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Továbbá támogatható az a személy is, aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. A vállalkozóvá válás támogatása az álláskeresők vállalkozás indítását, vállalkozáshoz való csatlakozását támogatja beruházási célokra igénybe vehető tőkejuttatással, vagy a vállalkozás induló időszakában jövedelem-kiegészítést szolgáló támogatás igénybevételének lehetőségével. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 10. §-a tartalmazza. A támogatás több formában nyújtható. Lehet maximum 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás, mely egészben vagy részben visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatás. Lehet legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, valamint kiterjedhet a vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeire is. Az első két típusú támogatás külön-külön is nyújtható. A 3 millió forintig terjedő tőkejuttatás-támogatás megállapításának további feltétele, hogy az álláskeresőként történő nyilvántartás legalább 1 hónapja fennálljon, valamint - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő - saját forrás, továbbá a támogatás visszatérítése, illetőleg kötelezettségszegés miatt történő visszafizetése esetére - anyagi biztosíték megléte. A 3 millió forintig terjedő tőkejuttatást pályázati eljárás alapján a munkaügyi központ, a hat hónap időtartamra nyújtható minimálbérrel megegyező támogatást és vállalkozási szaktanácsadás igénybevételére irányuló támogatásokat kérelemre a munkaügyi kirendeltségek nyújthatják.

38

Közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatás célja az aktív korú, munkaképes, azonban a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében szükséges megteremteni az új közfoglalkoztatási intézményrendszert. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján lehet közfoglalkoztatási jogviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely kötelező vagy önként vállalt állami vagy önkormányzati feladat, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, a helyi vagy azon túlmutató közösségi szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. Közfoglalkoztató lehet költségvetési szerv, helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, egyház, közhasznú jogállású szervezet, civil szervezet, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet. Ezeken felül a törvényben meghatározott feltételek esetén közfoglalkoztató lehet erdőgazdálkodó, vízitársulat, szociális szövetkezet, vasúti pályahálózat-működtető szervezet is. Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, az Flt. szerinti álláskereső, vagy aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül. A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai meghatározott eltérésekkel alkalmazandók. Az eltéréseket a 2011. évi CVI. törvény 2. §-a részletezi. A fontosabb különbségek közé tartozik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető, hogy a munkabér összege megegyezik a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján többféle közfoglalkoztatási típus valósulhat meg. Közös bennük, hogy a munkanélküliség csökkentésére szolgálnak, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátását teszik lehetővé, továbbá finanszírozásuk a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére történik. Ezen rendelet alapján a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás olyan közfoglalkoztatási forma, amelynek keretében értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére vonhatók be elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek, illetve álláskeresők. A foglalkoztatás 2-12 hónapos időtartamban, legalább napi 6 órás munkaidőben történik közfoglalkoztatási jogviszony keretében. A rövid időtartamú közfoglalkoztatás olyan, 2013-ig működő közfoglalkoztatási forma volt, amelybe kizárólag foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek kerülnek bevonásra 1-4 hónapos időtartamban, napi 4 órás munkaidőben, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében. Az 39

Országos közfoglalkoztatási programok keretében olyan közfoglalkoztatási munkafolyamatok valósulnak meg, amelyek a mindenkori munkaerő-piaci helyzet, az esetleges „vis maior” helyzetek kezelésére, több ágazatot átfogóan (pl. ár-, és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erdőterületek, megújuló energiaforrások területén) indítható. Az országos közfoglalkoztatási programok időtartama az egész év folyamán biztosítja a közfoglalkoztatást, teljes munkaidőben. A közfoglalkoztatónak a munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatást elősegítő képzés lehetőségét biztosítania kell. A program támogatása a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-áig terjedhet, valamint e támogatási összeg 20%-a lehet a közvetlen költségekhez, továbbá legalább 100 fő foglalkoztatása esetén legfeljebb 3%-a lehet a szervezési költségekhez nyújtott támogatás. A közfoglalkoztatók lehetnek a vízügyi igazgatóságok, az állami és magán erdőgazdaságok, a vízgazdálkodási társulatok, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a katasztrófavédelmi és rendőri szervek, a vasúti pályahálózat-működtető szervezetek, a Nemzeti Parkok, a Magyar Honvédség, az Állami Autópálya Kezelő Zrt., stb.

40

Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2014 Belépők létszáma Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Képzések Vállalkozóvá Munkahelymegőrző, Bérjellegű Mobilitási Közfoglalkoztatás (közfoglalkoztatás válás munkahelyteremtő támogatások támogatások nélkül) támogatása támogatások 38 255 17 738 16 777 10 282 14 071 6 941 8 423 12 349 28 627 22 892 11 142 87 202 20 121 17 050 52 522 36 163 80 424 23 940 35 151 21 144 561 214

1 035 223 1 255 593 889 378 867 748 1 605 1 283 709 3 534 580 920 1 443 771 2 639 1 652 1 864 1 149 24 137

1 082 2 232 1 628 1 532 1 502 1 009 963 977 3 918 1 222 988 8 653 1 610 2 640 3 443 1 841 6 440 2 327 3 406 1 900 49 313

41

0 0 1 1 10 0 5 9 3 2 18 26 16 148 4 3 0 1 0 8 255

194 127 128 144 57 157 197 159 212 104 157 303 172 104 360 176 265 256 191 57 3 520

0 368 698 514 248 1651 324 265 1872 137 511 0 1300 71 1263 646 269 1443 1202 1511 14293

Összesen 40 566 20 688 20 487 13 066 16 777 10 136 10 779 14 507 36 237 25 640 13 525 99 718 23 799 20 933 59 035 39 600 90 037 29 619 41 814 25 769 652 732

Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, 2014 Érintett létszám Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Képzések Vállalkozóvá Munkahelymegőrző, Bérjellegű Mobilitási Közfoglalkoztatás (közfoglalkoztatás válás munkahelyteremtő támogatások támogatások nélkül) támogatása támogatások 46 186 24 751 22 477 12 099 17 886 9 178 11 073 15 468 44 329 31 102 15 402 122 772 28 151 25 451 70 475 49 648 111 081 32 002 49 545 29 439 768 515

3064 2695 3307 6290 1675 2092 1973 985 3802 1379 1581 1223 1509 1211 2431 5658 1289 1652 1651 1399 46866

1947 3549 2395 2660 2369 1806 1592 1517 6510 2447 1951 12584 2506 4072 5163 3182 10320 4489 5832 3495 80386

42

130 51 79 62 176 36 84 72 250 111 113 529 147 286 249 161 549 124 161 160 3530

296 207 153 218 126 221 285 300 414 217 257 594 339 171 455 280 648 330 313 142 5966

0 596 1482 852 2473 1692 1028 859 2276 137 1087 0 2178 293 1695 1061 269 1443 4967 2162 26550

Összesen 51 623 31 849 29 893 22 181 24 705 15 025 16 035 19 201 57 581 35 393 20 391 137 702 34 830 31 484 80 468 59 990 124 156 40 040 62 469 36 797 933 221

Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámarányai megyénként, 2014 Belépők létszáma Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Közfoglalkoztatás

Képzések (közfoglalkoztatás nélkül)

Bérjellegű támogatások

Mobilitási támogatások

6,8% 3,2% 3,0% 1,8% 2,5% 1,2% 1,5% 2,2% 5,1% 4,1% 2,0% 15,5% 3,6% 3,0% 9,4% 6,4% 14,3% 4,3% 6,3% 3,8% 100,0%

4,3% 0,9% 5,2% 2,5% 3,7% 1,6% 3,6% 3,1% 6,6% 5,3% 2,9% 14,6% 2,4% 3,8% 6,0% 3,2% 10,9% 6,8% 7,7% 4,8% 100,0%

2,2% 4,5% 3,3% 3,1% 3,0% 2,0% 2,0% 2,0% 7,9% 2,5% 2,0% 17,5% 3,3% 5,4% 7,0% 3,7% 13,1% 4,7% 6,9% 3,9% 100,0%

0,0% 0,0% 0,4% 0,4% 3,9% 0,0% 2,0% 3,5% 1,2% 0,8% 7,1% 10,2% 6,3% 58,0% 1,6% 1,2% 0,0% 0,4% 0,0% 3,1% 100,0%

43

Vállalkozóvá Munkahelymegőrző, válás munkahelyteremtő támogatása támogatások 5,5% 3,6% 3,6% 4,1% 1,6% 4,5% 5,6% 4,5% 6,0% 3,0% 4,5% 8,6% 4,9% 3,0% 10,2% 5,0% 7,5% 7,3% 5,4% 1,6% 100,0%

0,0% 2,6% 4,9% 3,6% 1,7% 11,6% 2,3% 1,9% 13,1% 1,0% 3,6% 0,0% 9,1% 0,5% 8,8% 4,5% 1,9% 10,1% 8,4% 10,6% 100,0%

Összesen 6,2% 3,2% 3,1% 2,0% 2,6% 1,6% 1,7% 2,2% 5,6% 3,9% 2,1% 15,3% 3,6% 3,2% 9,0% 6,1% 13,8% 4,5% 6,4% 3,9% 100,0%

Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámarányai megyénként, 2014 Részvevők esetszáma Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Közfoglalkoztatás

Képzések (közfoglalkoztatás nélkül)

Bérjellegű támogatások

Mobilitási támogatások

6,0% 3,2% 2,9% 1,6% 2,3% 1,2% 1,4% 2,0% 5,8% 4,0% 2,0% 16,0% 3,7% 3,3% 9,2% 6,5% 14,5% 4,2% 6,4% 3,8% 100,0%

6,5% 5,8% 7,1% 13,4% 3,6% 4,5% 4,2% 2,1% 8,1% 2,9% 3,4% 2,6% 3,2% 2,6% 5,2% 12,1% 2,8% 3,5% 3,5% 3,0% 100,0%

2,4% 4,4% 3,0% 3,3% 2,9% 2,2% 2,0% 1,9% 8,1% 3,0% 2,4% 15,7% 3,1% 5,1% 6,4% 4,0% 12,8% 5,6% 7,3% 4,3% 100,0%

3,7% 1,4% 2,2% 1,8% 5,0% 1,0% 2,4% 2,0% 7,1% 3,1% 3,2% 15,0% 4,2% 8,1% 7,1% 4,6% 15,6% 3,5% 4,6% 4,5% 100,0%

44

Vállalkozóvá Munkahelymegőrző, válás munkahelyteremtő támogatása támogatások 5,0% 3,5% 2,6% 3,7% 2,1% 3,7% 4,8% 5,0% 6,9% 3,6% 4,3% 10,0% 5,7% 2,9% 7,6% 4,7% 10,9% 5,5% 5,2% 2,4% 100,0%

0,0% 2,2% 5,6% 3,2% 9,3% 6,4% 3,9% 3,2% 8,6% 0,5% 4,1% 0,0% 8,2% 1,1% 6,4% 4,0% 1,0% 5,4% 18,7% 8,1% 100,0%

Összesen 5,5% 3,4% 3,2% 2,4% 2,7% 1,6% 1,7% 2,1% 6,2% 3,8% 2,2% 14,8% 3,7% 3,4% 8,6% 6,4% 13,3% 4,3% 6,7% 3,9% 100,0%

Egyes munkaerőpiaci eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2014 Megye

Főváros

Foglalkoztatást Munkaadós elősegítő Bérköltség képzés Bértámogatás képzés támogatás támogatása támogatása

1035

126

956

Pest megye

223

343

1 889

Fejér megye

1255

168

Komárom-Esztergom megye

593

Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye

867

Zala megye

748

0

2 311

127

368

0

3 016

1 460

128

698

1

3 710

73

1 459

144

514

1

2 784

889

116

1 386

57

248

10

2 706

378

275

734

157

1651

0

3 195

178

785

197

324

5

2 386

191

786

159

265

9

2 158

1 023

2 895

212

1872

3

7 842

440

782

104

137

2

2 748

157

511

18

2 420

303

0

26

12 538

Somogy megye

1283

Hajdú-Bihar megye

M.helymegőrzés, Mobilitási Összesen teremtés támogatások

0

1605

Nógrád megye

Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások

194

Baranya megye

Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye

Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás

30 232

66

709

37

268

720

3534

15

2 554

6 099

580

450

1 160

172

1300

16

3 678

920

810

1 830

104

71

148

3 883

1443

843

2 600

360

1263

4

6 513

7

Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye

771

220

1 621

176

646

3

3 437

2639

1 880

4 560

265

269

0

9 613

1652

629

1 698

34

256

1443

1

5 713

Békés megye

1864

1 454

1 952

48

191

1202

0

6 711

Csongrád megye Összes

1149

4

319

1 581

59

57

1511

8

4 688

24137

318

12 360

36 953

214

3 520

14293

255

92050

45

Egyes munkaerőpiaci eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, 2014 Megye

Foglalkoztatást Munkaadós elősegítő Bérköltség képzés Bértámogatás képzés támogatás támogatása támogatása

Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás

Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások

M.helymegőrzés, Mobilitási Összesen teremtés támogatások

Főváros

3064

23

389

1558

68

296

0

130

5544

Pest megye

2695

6

722

2827

161

207

596

51

7269

Fejér megye

3307

0

366

2029

0

153

1 482

79

7423

Komárom-Esztergom megye

6290

0

447

2213

0

218

852

62

10106

Veszprém megye

1675

0

492

1877

0

126

2 473

176

6827

Győr-Moson-Sopron megye

2092

0

467

1339

15

221

1 692

36

5862

Vas megye

1973

96

382

1210

3

285

1 028

84

5061

985

0

341

1176

0

300

859

72

3733

Baranya megye

3802

349

2106

4404

0

414

2276

250

13606

Somogy megye

1379

214

754

1693

0

217

137

111

4509

Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye

1581

40

768

1183

0

257

1087

113

5031

1223

28

4832

7752

37

594

0

529

15039

1509

0

973

1533

0

339

2178

147

6683

Nógrád megye

1211

0

1629

2443

0

171

293

286

6043

Hajdú-Bihar megye

2431

0

1711

3452

89

455

1695

249

10083

Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye

5658

0

916

2266

3

280

1061

161

10345

1289

1

3921

6399

15

648

269

549

13092

1652

19

1776

2713

46

330

1443

124

8135

Békés megye

1651

0

2599

3233

75

313

4967

161

13030

Csongrád megye

1399

51

978

2517

59

142

2162

160

7477

46876

827

26569

53817

571

5966

26550

3530

164706

Zala megye

Összes

46

Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, 2013-2014 (fő) Álláskeresők képzése Belépők létszáma Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

2013.

2014

fő

%

fő

%

951 1387 1 085 932 836 607 1 103 642 1 329 1 198 585 3 894 763 876 2 642 1 072 3 694 1 767 1 930 797 28 089

3,4 4,9 3,9 3,3 3,0 2,2 3,9 2,3 4,7 4,3 2,1 13,9 2,7 3,1 9,4 3,8 13,1 6,3 6,9 2,8 100,0

1 035 223 1 255 593 889 378 867 748 1 605 1 283 709 3 534 580 920 1 443 771 2 639 1 652 1 864 1 149 24 137

4,3% 0,9% 5,2% 2,5% 3,7% 1,6% 3,6% 3,1% 6,6% 5,3% 2,9% 14,6% 2,4% 3,8% 6,0% 3,2% 10,9% 6,8% 7,7% 4,8% 100,0%

Változás 2013 és 2014 között (%) 8,8% -83,9% 15,7% -36,4% 6,3% -37,7% -21,4% 16,5% 20,8% 7,1% 21,2% -9,2% -24,0% 5,0% -45,4% -28,1% -28,6% -6,5% -3,4% 44,2% -14,1%

Közfoglalkoztatottak képzése Belépők létszáma Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

47

2013.

2014.

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között

503 3 594 2 633 1 889 2 419 1 412 793 2 404 3 971 4 784 1 940 10 623 2 180 751 9 810 6 393 10 730 1 999 4 044 5 180 78 052

0,6 4,6 3,4 2,4 3,1 1,8 1,0 3,1 5,1 6,1 2,5 13,6 2,8 1,0 12,6 8,2 13,7 2,6 5,2 6,6 100,0

4 549 2 698 1 716 520 993 335 1 182 684 4 174 1 983 1 288 10 634 4 565 6 554 5 330 4 116 5 698 4 382 4 485 2 632 68 518

6,6% 3,9% 2,5% 0,8% 1,4% 0,5% 1,7% 1,0% 6,1% 2,9% 1,9% 15,5% 6,7% 9,6% 7,8% 6,0% 8,3% 6,4% 6,5% 3,8% 100,0%

804,4% -24,9% -34,8% -72,5% -58,9% -76,3% 49,1% -71,5% 5,1% -58,5% -33,6% 0,1% 109,4% 772,7% -45,7% -35,6% -46,9% 119,2% 10,9% -49,2% -12,2%

Munkaviszonyban állók képzési támogatása

2013.

2014.

Belépők létszáma

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

13 8 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 2 0 0 0 11 0 25 61

21,3 13,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,6 1,6 0,0 0,0 3,3 0,0 0,0 0,0 18,0 0,0 41,0 100,0

0 0 0 0 0 0 30 0 232 0 37 15 0 0 0 0 0 0 0 4 318

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 9,4% 0,0% 73,0% 0,0% 11,6% 4,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,3% 100,0%

-100,0% -100,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% -100,0% 3600,0% 0,0% 0,0% -100,0% 0,0% 0,0% 0,0% -100,0% 0,0% -84,0% 421,3%

48

Képzés együtt Belépők létszáma Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

2013.

Változás 2013 és 2014 között % (%) 6,0% 280,6% 3,1% -41,5% 3,2% -20,1% 1,2% -60,5% 2,0% -42,2% 0,8% -64,7% 2,2% 9,8% 1,5% -53,0% 6,5% 13,4% 3,5% -45,4% 2,2% -19,5% 15,3% -2,3% 5,5% 74,8% 8,0% 358,8% 7,3% -45,6% 5,3% -34,6% 9,0% -42,2% 6,5% 59,8% 6,8% 6,3% 4,1% -37,0% 100,0% -12,5%

2014.

fő

%

fő

1 467 4 989 3 717 2 821 3 255 2 018 1 894 3 046 5 300 5 984 2 526 14 517 2 943 1 629 12 453 7 467 14 424 3 775 5 973 6 004 106 202

1,4 4,7 3,5 2,7 3,1 1,9 1,8 2,9 5,0 5,6 2,4 13,7 2,8 1,5 11,7 7,0 13,6 3,6 5,6 5,7 100,0

5 584 2 921 2 971 1 113 1 882 713 2 079 1 432 6 011 3 266 2 034 14 183 5 145 7 474 6 773 4 887 8 337 6 034 6 349 3 785 92 973

Bértámogatás Belépők létszáma Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

2013.

2014.

fő

%

fő

%

286 333 176 403 355 167 191 139 1 579 618 241 2 984 371 726 936 983 2 321 978 1 230 537 15 556

1,8 2,1 1,1 2,6 2,3 1,1 1,2 0,9 10,2 4,0 1,6 19,2 2,4 4,7 6,0 6,3 14,9 6,3 7,9 3,5 100,0

126 343 168 73 116 275 178 191 1 023 440 268 2 554 450 810 843 220 1 880 629 1 454 319 12 360

1,0% 2,8% 1,4% 0,6% 0,9% 2,2% 1,4% 1,5% 8,3% 3,6% 2,2% 20,7% 3,6% 6,6% 6,8% 1,8% 15,2% 5,1% 11,8% 2,6% 100,0%

Bérköltség támogatás

Változás 2013 és 2014 között (%)

Belépők létszáma

-55,9% 3,0% -4,5% -81,9% -67,3% 64,7% -6,8% 37,4% -35,2% -28,8% 11,2% -14,4% 21,3% 11,6% -9,9% -77,6% -19,0% -35,7% 18,2% -40,6% -20,5%

Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

49

2013.

2014.

fő

%

fő

%

817 1 512 1 132 1 183 957 539 659 596 2 025 871 586 3 236 733 1 073 1 537 1 187 3 414 1 113 1 603 1 153 35 380

2,3% 4,3% 3,2% 3,3% 2,7% 1,5% 1,9% 1,7% 5,7% 2,5% 1,7% 9,1% 2,1% 3,0% 4,3% 3,4% 9,6% 3,1% 4,5% 3,3% 100,0%

956 1 889 1 460 1 459 1 386 734 785 786 2 895 782 720 6 099 1 160 1 830 2 600 1 621 4 560 1 698 1 952 1 581 36 953

2,6% 5,1% 4,0% 3,9% 3,8% 2,0% 2,1% 2,1% 7,8% 2,1% 1,9% 16,5% 3,1% 5,0% 7,0% 4,4% 12,3% 4,6% 5,3% 4,3% 100,0%

Változás 2013 és 2014 között (%) 17,0% 24,9% 29,0% 23,3% 44,8% 36,2% 19,1% 31,9% 43,0% -10,2% 22,9% 88,5% 58,3% 70,5% 69,2% 36,6% 33,6% 52,6% 21,8% 37,1% 4,4%

Bérjellegű támogatások együtt

2013.

2014.

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

1 103 1 845 1 308

2,6 4,4 3,4

1 082 2 232 1 628

2,2% 4,5% 3,3%

-1,9% 21,0% 24,5%

1 586 1 312 706 850 735 3 604 1 489 827

4,1

1 532 1 502 1 009 963 977 3 918 1 222 988

3,1% 3,0% 2,0% 2,0% 2,0% 7,9% 2,5% 2,0%

-3,4% 14,5% 42,9% 13,3% 32,9% 8,7% -17,9% 19,5%

6 220 1 104 1 799 2 473

14,0 3,0 4,0 6,4

8 653 1 610 2 640 3 443

17,5% 3,3% 5,4% 7,0%

39,1% 45,8% 46,7% 39,2%

Jász-Nagykun-Szolnok megye

2 170

5,6

1 841

3,7%

-15,2%

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

5 735 2 091 2 833 1 690 50 936

13,0

6 440 2 327 3 406 1 900 49 313

13,1% 4,7% 6,9% 3,9% 100,0%

12,3% 11,3% 20,2% 12,4% -3,2%

Belépők létszáma Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye

3,2 1,9 2,0 1,7 8,1 4,2 1,9

5,5 7,1 3,9 100,0

Vállalkozóvá válás támogatása Belépők létszáma Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

50

2013.

2014.

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

130 105 62

4,7 3,8 2,2

5,5% 3,6% 3,6%

49,2% 21,0% 106,5%

111

4,0

194 127 128 144

96 93 110 143 233 195 145

3,4 3,3 4,0 5,1 8,4 7,0 5,2

4,1% 1,6% 4,5% 5,6% 4,5% 6,0% 3,0% 4,5%

29,7% -40,6% 68,8% 79,1% 11,2% -9,0% -46,7% 8,3%

236

8,5

141 64 197

5,1 2,3 7,1

8,6% 4,9% 3,0% 10,2%

28,4% 22,0% 62,5% 82,7%

163

5,9

5,0%

8,0%

255

9,2

132 87 86 2 787

4,7 3,1 3,1 100,0

7,5% 7,3% 5,4% 1,6% 100,0%

3,9% 93,9% 119,5% -33,7% 26,3%

57 157 197 159 212 104 157 303 172 104 360 176 265 256 191 57 3 520

Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként, korcsoportonként és iskolai végzettség szerint, 2013-2014 (fő) Álláskeresők képzése Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 55 év és felette

2013. fő 14 928 13 161 28 089 11 064 6 845 5 458 3 649 1 072

Álláskeresők képzése Belépők létszáma ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

Közfoglalkoztatottak képzése

% 51,0% 49,0% 100,0 36,4% 23,7% 20,2% 14,5% 5,1%

Változás 2013 és 2014 között (%) -17,5% -10,2% -14,1% -20,5% -16,3% -10,6% -4,1% 15,4%

Közfoglalkoztatottak képzése

2014. % 53,1 46,9 100,0 39,4 24,4 19,4 13,0 3,8

fő 12 312 11 825 24 137 8 796 5 727 4 879 3 498 1 237

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

292

1,0

6 984 6 262 7 601

24,9 22,3 27,1

5 328

19,0

314 7 064 556 5 166 4 953 4 249 843

1,3% 29,3% 2,3% 21,4% 20,5% 17,6% 3,5%

7,5% 1,1% -91,1% -32,0% -20,3% -

1 623

5,8

28 089

100,0

1 176 24 137

4,9% 100,0%

-27,5% -14,1%

2013.

2014.

Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 55 év és felette

Belépők létszáma ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

51

2013. fő 40 778 37 274 78 052 12 155 16 626 20 282 19 910 9 079

Változás 2013 és 2014 között

2014. % 52,2 47,8 100,0 15,6 21,3 26,0 25,5 11,6

fő 35 149 33 369 68 518 13 236 16 140 16 614 15 252 7 276

2013.

% 51,3% 48,7% 100,0 19,3% 23,6% 24,2% 22,3% 10,6%

2014.

-13,8% -10,5% -12,2% 8,9% -2,9% -18,1% -23,4% -19,9%

Változás 2013 és 2014 között (%)

fő

%

fő

%

7 578

9,7

41 613 19 970 5 048

53,3 25,6 6,5

3 304

4,2

5 538 33 998 1 821 5 671 14 137 4 800 937

8,1% 49,6% 2,7% 8,3% 20,6% 7,0% 1,4%

-26,9% -18,3% -90,9% 12,3% 45,3% -

539

0,7

78 052

100,0

1 432 68 518

2,1% 100,0%

165,7% -12,2%

Munkaviszonyban állók képzési támogatása

2013.

2014.

Képzés együtt

Belépők létszáma

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 55 év és felette

33 28 61 7 19 25 8 1

53,3 46,7 100,0 11,7 31,7 41,7 13,3 1,7

181 137 318 19 73 111 82 33

56,9% 43,1% 100,0 6,0% 23,0% 34,9% 25,8% 10,4%

448,5% 389,3% 421,3% 171,4% 284,2% 344,0% 925,0% 3200,0%

Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 55 év és felette

Képzés együtt

Munkaviszonyban állók képzési támogatása

2013.

2014.

Belépők létszáma

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

0 7 7 42

0,0 11,7 11,7 68,3

4

6,7

1 61

1,7 100,0

2 55 12 82 99 32 11 25 318

0,6% 17,3% 3,8% 25,8% 31,1% 10,1% 3,5% 7,9% 100,0%

-% 685,7% 71,4% 95,2% 700,0% 2400,0% 421,3%

Belépők létszáma

Belépők létszáma ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

52

2013.

2014.

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

55 738 50 464 106 202 23 215 23 490 25 768 23 574 10 155

52,5 47,5 100,0 21,9 22,1 24,3 22,2 9,6

47 642 45 331 92 973 22 051 21 940 21 604 18 832 8 546

51,2% 48,8% 100,0 23,7% 23,6% 23,2% 20,3% 9,2%

-14,5% -10,2% -12,5% -5,0% -6,6% -16,2% -20,1% -15,8%

2013.

2014.

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

7 876 48 626 26 242 12 675

7,4 45,8 24,7 11,9

8 625

8,1

2 158 106 202

2,0 100,0

5 854 41 117 2 389 10 919 19 189 9 081 1 791 2 633 92 973

6,3% 44,2% 2,6% 11,7% 20,6% 9,8% 1,9% 2,8% 100,0%

-25,7% -15,4% -90,9% -13,9% 0,0% 5,3% 0,0% 22,0% -12,5%

Bértámogatás

Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 55 év és felette

fő

%

fő

%

Változás 2012 és 2013 között (%)

6 912 7 688 14 600 6 887 1 945 1 521 2 358 1 890

47,3 52,7 100,0 47,2 13,3 10,4 16,2 12,9

5 887 6 473 12 360 3 470 3 346 3 099 1 718 728

47,6% 52,4% 100,0 28,1% 27,1% 25,1% 13,9% 5,9%

-14,8% -15,8% -15,3% -49,6% 72,0% 103,7% -27,1% -61,5%

2013.

Bértámogatás

2014.

2013.

2014.

Belépők létszáma

fő

ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

140 2 830 4 106 3 856

1,0 19,4 28,1 26,4

2 383

16,3

1 284 14 600

8,8 100,0

%

fő 108 2303 324 2628 3449 2141 484 923 12 360

% 0,9% 18,6% 2,6% 21,3% 27,9% 17,3% 3,9% 7,5% 100,0%

Változás 2013 és 2014 között (%) -22,9% -18,6% -92,1% -31,8% -10,2% -28,1% -15,3%

Bérköltség támogatás

Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 55 év és felette

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

7 130 8 426 15 556 3 613 4 713 4 262 2 297 670

45,8 54,2 100,0 23,2 30,3 27,4 14,8 4,3

16 034 20 919 36 953 30 022 1 606 1 282 1 585 2 458

43,4% 56,6% 100,0 81,2% 4,3% 3,5% 4,3% 6,7%

124,9% 148,3% 137,5% 730,9% -65,9% -69,9% -31,0% 266,9%

2013.

fő

%

fő

%

Változás 2012 és 2013 között (%)

123 2 928 4 816 3 718

0,8 18,8 31,0 23,9

2 509

16,1

1 461 15 556

9,4 100,0

221 18 162 426 5 572 3 144 7 658 494 1 277 36 953

0,6% 49,1% 1,2% 15,1% 8,5% 20,7% 1,3% 3,5% 100,0%

65,9% 523,6% -76,4% 46,2% 210,2% -0,5% 143,7%

Bérköltség támogatás Belépők létszáma ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

53

2014.

2013.

2014.

Bérjellegű támogatások együtt Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 55 év és felette

2013. %

fő

%

23 511 27 425 50 936 31 091 6 860 5 781 4 649 2 554

46,2 53,8 100,0 61,0 13,5 11,3 9,1 5,0

21 921 27 392 49 313 33492 4952 4381 3303 3186

44,5% 55,5% 100,0 67,9% 10,0% 8,9% 6,7% 6,5%

-6,8% -0,1% -3,2% 7,7% -27,8% -24,2% -29,0% 24,7%

ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

2013.

2014

Vállalkozóvá válás támogatása

Változás 2013 és 2014 között (%)

fő

Bérjellegű támogatások együtt Belépők létszáma

2014.

fő

%

fő

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

357 15 518 10 435 11 133

0,7 30,5 20,5 21,9

10 064

19,8

3 429 50 936

6,7 100,0

329 20465 750 8200 6593 9799 978 2200 49313

0,7% 41,5% 1,5% 16,6% 13,4% 19,9% 2,0% 4,5% 100,0%

-7,8% 31,9% -92,8% -26,3% 0,0% -2,6% 0,0% -35,8% -3,2%

Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 55 év és felette

2013.

ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

54

Változás 2013 és 2014 között (%)

fő

%

fő

%

1 312 1 475 2 787 343 783 951 536 174

47,1 52,9 100,0 12,3 28,1 34,1 19,2 6,3

1 720 1 800 3 520 452 990 1 198 675 205

48,9% 51,1% 100,0 12,8% 28,1% 34,0% 19,2% 5,8%

31,1% 22,0% 26,3% 31,8% 26,4% 26,0% 25,9% 17,8%

%

Változás 2013 és 2014 között (%)

Vállalkozóvá válás támogatása Belépők létszáma

2014.

2013. fő

2014. %

7 277 764 814

0,3 10,0 27,4 29,2

485

17,4

439 2 787

15,8 100,0

fő 5 285 53 866 1 011 592 180 528 3 520

0,1% 8,1% 1,5% 24,6% 28,7% 16,8% 5,1% 15,0% 100,0%

-28,6% 2,9% -93,1% 6,4% 22,1% 20,3% 26,3%

Munkahelymegőrző támogatások létszámadatai megyénként, 2014 Megye

Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen

Januári Nyitó

Belépő éves összesen

Kilépő éves összesen

Érintett éves

Zárónapi átlag létszám

0 96 355 0 0 175 171 0 432 263 39 338 0 228 0 0 309 15 113 265

573 677 508 0 0 106 523 0 1013 177 300 353 71 368 58 269 261 16 165 90

713 586 496 0 0 197 614 0 712 237 240 254 99 542 108 313 362 15 396 270

573 773 863 0 0 281 694 0 1445 440 339 691 293 596 58 269 570 31 278 355

315,6 207,8 260,6 0 0 78,0 108,8 0 523,6 166,2 102,9 260,1 17,9 185,4 42,2 159,5 240,9 9,2 142,7 111,8

2698

5487

5445

8185

228,3

55

Munkahely-teremtő támogatás létszámadatai megyénként, 2014

Megye

Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Csongrád megye Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye Összesen

Januári Nyitó

Belépő éves összesen

Kilépő éves összesen

Érintett éves

Zárók átlaga

0 308 612 0 0 476 613 41 0 615 376 0 0 0 0 0 368 689 282 329

870 1195 694 0 0 1405 175 1651 250 1123 346 161 0 0 79 0 422 308 83 175

346 372 601 0 0 397 67 163 267 480 0 13 0 0 24 0 96 58 60 228

870 1503 1306 0 0 1881 788 1692 250 1738 722 161 0 0 79 0 790 997 365 504

515,0 599,5 577,4 0,0 0,0 791,3 587,8 197,1 359,5 843,3 368,3 182,9 0,0 0,0 214,3 0,0 271,2 772,3 130,3 232,3

4707

8937

3384

13644

855,0

56

Egyes közfoglalkoztatási programokba belépők létszámadatai és arányai megyénként, 2014 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

Aránya

Országos közfoglalkoztatási program

Aránya

Főváros

15 908

4,76%

22 347

25,75%

Pest megye

15 810

4,73%

1 480

1,71%

Fejér megye

10 451

3,13%

4 333

Komárom-Esztergom megye

8 667

2,59%

Veszprém megye

11 484

Győr-Moson-Sopron megye Vas megye

Megye

Kistérségi startmunka mintaprogram

Aránya

Összesen

0,00%

38 255

6,82%

448

0,32%

17 738

3,16%

4,99%

1 993

1,42%

16 777

2,99%

1 146

1,32%

469

0,33%

10 282

1,83%

3,44%

1 791

2,06%

796

0,57%

14 071

2,51%

4 555

1,36%

2 150

2,48%

236

0,17%

6 941

1,24%

4 138

1,24%

3 429

3,95%

856

0,61%

8 423

1,50%

Zala megye

9 283

2,78%

873

1,01%

2 193

1,57%

12 349

2,20%

Baranya megye

13 899

4,16%

2 429

2,80%

12 299

8,78%

28 627

5,10%

Somogy megye

15 325

4,58%

1 312

1,51%

6 255

4,46%

22 892

4,08%

Tolna megye

7 649

2,29%

780

0,90%

2 713

1,94%

11 142

1,99%

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

47 452

14,19%

7 833

9,03%

31 917

22,78%

87 202

15,54%

Heves megye

15 251

4,56%

1 452

1,67%

3 418

2,44%

20 121

3,59%

Nógrád megye

11 167

3,34%

947

1,09%

4 936

3,52%

17 050

3,04%

Hajdú-Bihar megye

33 570

10,04%

5 064

5,83%

13 888

9,91%

52 522

9,36%

Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bács-Kiskun megye

19 936

5,96%

6 063

6,99%

10 164

7,25%

36 163

6,44%

43 892

13,13%

9 627

11,09%

26 905

19,20%

80 424

14,33%

15 472

4,63%

4 315

4,97%

4 153

2,96%

23 940

4,27%

Békés megye

18 776

5,62%

3 450

3,98%

12 925

9,22%

35 151

6,26%

Csongrád megye

11 615

3,47%

5 969

6,88%

3 560

2,54%

21 144

3,77%

Összes

334 300

100,00%

86 790

100,00%

140 124

100,00%

561 214

100,00%

57

Egyes közfoglalkoztatási programokban érintettek létszámadatai és arányai megyénként, 2014 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

Aránya

Országos közfoglalkoztatási program

Aránya

Kistérségi startmunka mintaprogram

Aránya

Főváros

19 384

4,48%

26 802

Pest megye

21 758

5,02%

2 265

23,99%

0

0,00%

46 186

6,01%

2,03%

719

0,32%

24 751

3,22%

Fejér megye

13 876

3,20%

Komárom-Esztergom megye

9 706

2,24%

5 504

4,93%

3 097

1,39%

22 477

2,92%

1 654

1,48%

739

0,33%

12 099

1,57%

Veszprém megye

13 922

Győr-Moson-Sopron megye

6 000

3,21%

2 672

2,39%

1 292

0,58%

17 886

2,33%

1,39%

2 843

2,55%

335

0,15%

Vas megye

9 178

1,19%

5 403

1,25%

4 440

3,97%

1 230

0,55%

11 073

1,44%

Zala megye

10 905

2,52%

1 141

1,02%

3 422

1,53%

15 468

2,01%

Baranya megye

19 877

4,59%

3 365

3,01%

21 087

9,43%

44 329

5,77%

Somogy megye

19 284

4,45%

1 674

1,50%

10 144

4,54%

31 102

4,05%

Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye

10 051

2,32%

1 106

0,99%

4 245

1,90%

15 402

2,00%

61 301

14,16%

10 324

9,24%

51 147

22,88%

122 772

15,98%

20 917

4,83%

2 229

2,00%

5 005

2,24%

28 151

3,66%

Nógrád megye

16 830

3,89%

1 425

1,28%

7 196

3,22%

25 451

3,31%

Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg

42 628

9,84%

5 670

5,08%

22 177

9,92%

70 475

9,17%

26 181

6,05%

7 705

6,90%

15 762

7,05%

49 648

6,46%

Megye

Összesen

55 658

12,85%

12 681

11,35%

42 742

19,12%

111 081

14,45%

megye Bács-Kiskun megye

19 304

4,46%

5 644

5,05%

7 054

3,16%

32 002

4,16%

Békés megye

24 102

5,57%

4 986

4,46%

20 457

9,15%

49 545

6,45%

Csongrád megye

15 964

3,69%

7 574

6,78%

5 714

2,56%

29 439

3,83%

Összes

433 051

100,00%

111 704

100,00%

223 564

100,00%

768 515

100,00%

58