AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

Nemzetgazdasági Minisztérium

Készült

A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Készítette: Gedei Henriett

2

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................................. 4 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk..................................... 5 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai .............................................................. 5 Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai ........................................................................................ 7 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai ................................................................. 10 Munkaerő-piaci képzések támogatása ............................................................................................... 10 Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele ............................................................................ 10 Munkaerőpiaci képzésben résztvevők területi megoszlása .............................................................. 11 Bérjellegű támogatások ..................................................................................................................... 12 Bérjellegű támogatásokban résztvevők összetétele ........................................................................... 12 Vállalkozóvá válás támogatásai ........................................................................................................ 14 Munkahelyteremtő támogatások ....................................................................................................... 15 Munkahely-megőrző támogatások .................................................................................................... 15 Mobilitási támogatások ..................................................................................................................... 16 Közfoglalkoztatás .............................................................................................................................. 17 Mellékletek ............................................................................................................................................ 20 Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2015 ............................................... 20 Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámarányai megyénként, 2015 ............................................. 22 Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, 2014-2015 (fő) ...... 24 Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként, korcsoportonként és iskolai végzettség szerint, 2014-2015 (fő)............................................................................................. 28 Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés létszámadata megyénként, 2015 ........................................ 32 A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása ................................................. 33 Munkaerőpiaci képzések ................................................................................................................... 33 Bérjellegű támogatások ..................................................................................................................... 34 Munkahelymegőrző támogatás.......................................................................................................... 35 Munkahelyteremtő támogatás ........................................................................................................... 35 Mobilitási támogatások ..................................................................................................................... 36 Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások ................................................................ 37 Közfoglalkoztatás .............................................................................................................................. 38

3

Bevezetés 2015-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma 339,4 ezer fő volt. Ebből a közfoglalkoztatásban 2015-ben 208,1 ezer fő, míg egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközökben 131,2 ezer fő volt érintett. Az érintett létszám az előző évhez viszonyítva 1,28%kal csökkent. A közfoglalkoztatásban érintettek létszáma 2014-hez viszonyítva 16,4%-kal nőtt, a többi aktív eszközben 20,4 %-os csökkenés volt megfigyelhető. Az egyes aktív eszközök létszámadatai, 2014-2015 0

20 000 40 000 60 000 80 000 100 000

Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Munkaviszonyban állók képzési támogatása Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Bértámogatás Bérköltség támogatás 2014 Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások

2015

Mobilitási támogatások Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása

2015-ben az aktív eszközök 61,3,%-a volt közfoglalkoztatás, 9,3 százalékponttal több, mint 2014-ben. Míg 2014-ben a hosszabb idejű közfoglalkoztatás dominált (a közfoglalkoztatáson belüli arányuk 49,6% volt), addig 2015-ben a járási startmunka mintaprogramokban volt magasabb az érintettek aránya, a közfoglalkoztatottak 44,1%-a vett részt ebben a közfoglalkoztatás típusban. Az egyéb aktív eszközök közül a tárgyévben a legnagyobb létszámot a bérköltségtámogatásban részesülők tették ki: közel 60 ezer fő, az összes érintett 17,5 %-a volt érintett ebben a programban (az előző évhez képest ez 12,5 %-os bővülést jelent). Jelentős létszámot érint a foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása program (9,2 %) és a bértámogatás (3,4%). 2015-ben gyakorlatilag nem került sor a távmunkában történő foglalkoztatás támogatására (0 4

fő) és a csoportos személyszállítás támogatása is elhanyagolható volt (18 fő). Az álláskereső klubban való részvétel idejére juttatott keresetpótló támogatással érintett létszám is minimális (65 fő) volt a tárgyév során. A lakhatási támogatás keretében 2962 fő foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakásbérlését támogatták. A legfontosabb foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása a függelékben található. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerőpiaci hatásuk Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai A létszámadatok jelzik, hogy a közfoglalkoztatás túlsúlya megmaradt: 2015-ben másfélszer annyian voltak érintettek a közfoglalkoztatásban, mint az egyéb munkaerőpiaci támogatásokban. A létszámadatokat összehasonlítva az előző évi adatokkal is ugyanez látszik: 2015-ben 16,4 százalékkal több fő részesült közfoglalkoztatási támogatásban, mint egy évvel korábban. A növekedés üteme azonban lassult: 2013-ról 2014-re még 41,2 %-kal bővült a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak létszáma. A többi aktív eszközben érintett személyek száma ugyanakkor jelentős mértékben, 20 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A támogatásokba újonnan belépők létszámánál a csökkenés jóval kisebb mértékű, 7,8 %. Egyes támogatási eszközök érintett létszámai Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása

2014 46 876

2015 31 096

Munkaviszonyban állók képzési támogatása

827

1 547

Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás

571

65

Bértámogatás

26 569

11 538

Bérköltség támogatás

53 817

59 583

Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások

5 966

4 882

Mobilitási támogatások

3 530

3 249

26 550

19 269

Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés Aktív eszközök összesen

164 706 131 229

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása

88 640

74 903

Országos közfoglalkoztatási program támogatása

30 925

41 429

Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása

59 286

91 795

Közfoglalkoztatás összesen

178 852 208 127

Mindösszesen

343 558 339 356

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket vizsgálva általában elmondható, hogy 2015-ben a létszámok csökkenése mellett az egyes eszközök összes létszámhoz viszonyított aránya szinte minden esetben nőtt az összlétszám csökkenése miatt. A foglalkoztatást elősegítő képzésekben résztvevő személyek száma (a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések nélkül) 2013 és 2014 között még 5%-os növekedést mutatott, 2015-ben 5

viszont a harmadával esett vissza: a csökkenés 33, 7 %-os. A képzések aktív eszközökön belüli aránya ugyanakkor a 2014-as 5,3 százalékról 2015-re 9,2%-ra nőtt. Arányaiban jelentős növekedést mutat a munkaviszonyban állók képzési támogatása, melyben 87%-kal többen vettek részt, mint 2014-ben. (bár az összlétszám mindössze körülbelül 1500 fő). Bár a bérjellegű támogatások érintett létszáma, melyekbe a bér- és bérköltség-támogatások tartoznak, 2014 és 2015 között csökkent (összesen 11,5 %-kal), az eszközpalettán nézett arányuk jelentősen nőtt (20,9 százalék a 2014-as 8,6 százalék után). Legnagyobb mértékben a bértámogatásban részesülő álláskeresők létszáma csökkent 2014-hez viszonyítva, 56,6 %-kal. A munkahelymegőrzéshez és munkahelyteremtéshez kapcsolódó vállalati támogatásokban érintett személyek száma is csökkent 2014 és 2015 között. A munkahely-megőrzési programokba bevont személyek létszáma 34,2 %-kal, míg a munkahely-teremtési programokban résztvevőké 21,02 %-kal. A támogatásokban résztvettek összes létszámához viszonyított arányuk esetében itt is 3 %-pontos növekedés figyelhető meg. Az aktív eszközök főbb csoportjait a kiemelkedően magas arányú közfoglalkoztatás nélkül vizsgálva látható, hogy az eszközpalettán a legnagyobb növekedést a munkaviszonyban állók képzésében résztvevők létszáma produkálta, ez az 1547 fő azonban az összes programban résztvevők létszámához képest elenyésző. A legnagyobb visszaesést a bértámogatásban részesülők létszámánál láthatjuk. A bértámogatás csökkenése főként a START-programok megszűnésével magyarázható. 2015-ben több mint 120 ezer alkalommal indult aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz. Ez a létszám a belépések számát jelenti, így az éven belül az egyes eszközökben és az eszközök között is tartalmazhat duplázódást, de a közfoglalkoztatás mellett képzésben is részesülő személyeket csak egy helyen (a közfoglalkoztatottak között) veszi figyelembe. Az elemzett évben a belépések többsége, 56,6 ezer a bérjellegű támogatásokba történt, 40,5 ezren a közfoglalkoztatásba, 18,3 ezren képzésekbe léptek be. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások közül 2819 indult ebben az évben és 585 főt tett ki az ebben az éven indított munkahelymegőrző és munkahely-teremtő támogatások létszáma. Aktiválási ráta Az aktiválási ráta a foglalkoztatáspolitikai eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámához viszonyítva. A ráta kiszámításánál a 2015. évi zárónapi létszámokkal dolgoztunk. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre értelmezett aktiválási ráta 2015-ben 38,7 százalék volt, ami 6 %-ponttal nagyobb az előző évi aktiválási aránynál. Az aktiválás növekedésében a legnagyobb szerepet a közfoglalkoztatás magasabb létszámai játszottak, jelentős további változás azonban, hogy 2014 és 2015 között csökkent a regisztrált álláskeresők átlagos létszáma is. Az aktiválási ráta 2015-ben megyénként 13,9 százalék (Budapest) és 54,8 százalék (Békés megye) között változott. A ráta Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg 6

megyében meghaladta a 45 százalékot. Az aktiválási ráta ebben az időszakban nyolc megyében csökkent; legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom megyében (28,9 %-ponttal) és Budapesten (12,1 %-ponttal). A többi megyében, ahol a ráta csökkenése tapasztalható, a csökkenés nem haladta meg a 10 százalékpontot. A legnagyobb mértékű növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg (18,3 %-pont) Borsod-AbaújZemplén (17,2 %-pont) és Zala megyében (14,8 %-pont) tapasztalható. A legkisebb mértékben növekvő rátát felmutató megyék sorrendje is jelentősen átalakult 2014-hez képest; 2015-ben Pest (0,8 %-pont), Baranya (2,9 %-pont) és Heves (3,6 %-pont) megyében volt a legkisebb a növekedés. Aktiválási ráta megyénként, 2015 Megye Békés megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Baranya megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Vas megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Csongrád megye Zala megye Tolna megye Somogy megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Bács-Kiskun megye Komárom-Esztergom megye Fejér megye Pest megye Főváros Összes

Aktiválási ráta 2015 54,79 48,94 47,64 45,12 40,41 39,74 39,41 38,70 38,39 38,12 38,07 37,28 36,74 34,59 32,60 31,57 31,17 30,31 19,71 13,88 38,70

Aktív eszközök létszáma területi eloszlásai A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben 2015-ben érintett személyek területi megoszlásában jelentős súllyal szerepelnek az Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiók, ezeken a régiókon belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén (16,5%) és Szabolcs-SzatmárBereg megyék (15,2%), 50 ezer fő körüli érintett létszámmal. Több más megye is jelentős súlyt képviselt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámait tekintve. A különböző eszközökben érintett személyek 9,1 %-a Hajdú-Bihar, 7 százalékuk Békés, 6,3 százalékuk Baranya megyében élt. Ezekben a megyékben 20-30 ezer fő volt az éves érintett létszám 2015-ben. Az aktív eszközökben legkevésbé érintett megyék Győr-Sopron-Moson, Vas és Komárom-Esztergom megye. A főbb aktív eszközökben érintett személyek 2,3 %-a volt 7

2015-ben fővárosi lakos (7,7 ezer fő) és 3 százalékuk volt Pest megyei (10 ezer fő). Aktív eszközökben érintett létszám megyénként, 2015 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hajdú-Bihar megye Békés megye Baranya megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Bács-Kiskun megye Somogy megye Heves megye Nógrád megye Csongrád megye Pest megye Fejér megye Veszprém megye Zala megye Tolna megye Főváros Komárom-Esztergom megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye Összesen

55945 51560 30836 23887 21391 18209 15437 14747 13353 13130 12559 10318 9197 8910 8253 8208 7787 6128 5494 4007 339356

Az eszközökre fordított kiadások A munkaerőpiaci eszközökre és szolgáltatásokra fordított kiadások két forrásból származnak: egyrészt a Foglalkoztatási Alap decentralizált alaprészéből, másrészt az Európai Unió operatív programjaiból (TÁMOP és GINOP). A költségvetés a Foglalkoztatási Alap decentralizált alaprészéből 2015-ben 8 000 millió forintot biztosított munkaerőpiaci eszközökre, melyből 7 068,8 millió forint került felhasználásra. A Foglalkoztatási Alap decentralizált alaprészének 2015. évi felhasználása (millió Ft) Felhasznált keret Képzések elősegítése Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Munkahely-megőrzés támogatása Önfoglalkoztatás támogatása Mobilitási támogatás Munkaerőpiaci programok támogatása Munkaerőpiaci szolgáltatások Lakhatási támogatás Működtetési költség Egyéb Összesen felhasznált keret Decentralizált keret összesen 2015. évi központilag leosztott, módosított keretösszeg Fel nem osztott keret A decentralizált kerethez A felosztott keretrészhez

A felhasználás százalékos aránya

8

512,3 889,9 1800,2 1200,4 10,6 866,6 1194,1 571,7 21,8 1,2 7068,8 8000 7760,4 239,6 88,36% 91,10%

A TÁMOP 1.1.2 kiemelt projekt az Új Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban támogatta a Konvergencia Régió hátrányos helyzetű célcsoportjait, kiemelten ösztönözve a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő újbóli elhelyezkedésüket. A projekt megvalósítási időszaka 2011. május 01-től 2015. október 31-ig terjedt. A program megvalósításának forrása a TÁMOP 1.1. intézkedése keretében a konstrukcióra meghatározott, Európai Szociális Alap által biztosított összeg, mindösszesen 111, 390 Mrd forint volt. A projekt előfinanszírozására 2015-ben 12 302 millió Ft került felhasználásra. Ez lehetővé tette, hogy az új uniós programok felhívásainak késedelme ellenére 2015. évben is sor került mintegy 13 600 álláskereső munkaerő-piaci programba vonására és aktív munkaerőpiaci eszközökkel történő munkahelyhez segítésére. A támogatások eredményeként a programba bevont 153 892 főből 75 060 fő munkaerő-piaci képzése valósult meg. Foglalkoztatási támogatás nyújtására 97 338 esetben kerül sor. Az egyéni programját közel 135 ezer fő zárta sikeresen és a program befejezését követő 180. napon foglalkoztatottak száma (nem végleges adatok szerint) 51 113 fő volt. TÁMOP 1.1.2. program 2015. évi kifizetései eszközönként (Ft.) Eszköz F001 - Képzés F003 - Bértámogatás F004 - Bérköltség támogatás F008 - Önfoglalkoztatás támogatás F012- Területi mobilitást elősegítő támogatás F014-Munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásának tám. F015-alaprész működtetésével kapcsolatos kiadások T001-Programrésztvevőkkel összefüggő egyéb költségek T010-Lakhatási támogatás E006-kerekítés F104 - EMG típusú bérköltség támogatás T994 - 2013-ban végl.bev. Lekönyvelt újrautalt Összesen

Tárgyévi kötelezettséggel Tárgyévi kifizetés lekötött keret 3 654 563 521 3 654 438 681 950 975 363 950 975 363 4 726 465 470 4 726 465 470 479 957 435 479 944 338 12 090 123 12 090 123 423 167 924 423 167 924 65 440 175 65 440 175 1 809 133 799 1 809 133 799 93 192 871 93 192 871 55 270 55 263 86 401 706 86 401 706 682 430 665 155 12 302 126 087 12 301 970 868

A GINOP-on belül két fő program révén valósultak meg a foglalkoztatáspolitikai célok 2015ben, ezek a GINOP 5.2.1 Ifjúsági Garancia program és a GINOP 5.1.1. Út a munkaerőpiacra program. A két programra együttesen 138 Mrd forint áll rendelkezésre a 2014-2020-ig tartó finanszírozási időszakban. 2015-ben a két programban együttesen 13,1 milliárd forint került felhasználásra, leginkább az Ifjúsági Garancia programban, mivel az Út a munkaerőpiacra program tervezési kiírása csak jelentős késéssel, 2015 szeptemberében jelent meg.

9

Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai Munkaerő-piaci képzések támogatása A munkaerő piaci képzésben érintettek létszáma – a közfoglalkoztatottak nélkül - 2015-ben 32,6 ezer fő volt. 2014-hez képest 31,6%-kal csökkent a képzésben résztvevők száma. A munkaviszonyban állók képzésében résztvevők száma szinte megduplázódott (87%-kal nőtt), bár létszámát tekintve ez a képzési forma jóval elmarad a foglalkoztatást elősegítő képzéstől. Munkaerőpiaci képzés érintett létszáma, 2014, 2015 2014 Foglalkoztatást elősegítő képzés 46 876 Munkaadó által szervezett képzés 827 Összesen 47 703

2015 31 096 1 547 32 643

A munkaerőpiaci képzés keretében az év folyamán 3961, tanfolyamot indítottak, ez közel 30 %-os csökkenést jelent 2014-hez képest. A képzések jelentős része TÁMOP-program keretében valósult meg. A képzésben érintett létszám nagysága alapján a TÁMOP 1.1.2 és a TÁMOP 1.1.4 a legjelentősebb, együtt 24,6 ezer fő vett részt ezeken a képzéseken 2015-ben. Létszámát tekintve a TÁMOP 2.1.6. "Újra tanulok!" program által finanszírozott képzések közül 2015-ben a közfoglalkoztatottak képzése valósult meg (114,1 ezer fő). Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele Munkaerőpiaci képzésben résztvevők összetétele nem, kor, iskolai végzettség szerint, 2015 Foglalkoztatást elősegítő Munkáltató által Összesen képzés szervezett képzés Férfi 16 760 1 159 17 919 Nő 14 292 388 14 680 Nem ismert 44 0 44 Összesen 31 096 1 547 32 643 25 év alatt 11 504 122 11 626 25 - 54 év 17 918 1 225 19 143 55 év és felette 1 630 200 1 830 Nem ismert 44 0 44 Összesen 31 096 1 547 32 643 Alapfokú 10 681 318 10 999 szakiskola 793 48 841 szakközépiskola 5 884 314 6 198 szakmunkásképző 5 969 619 6 588 gimnázium 5 019 110 5 129 technikum 1 002 63 1 065 Felsőfokú 1 160 75 1 235 Nem ismert 588 0 588 Összesen 31 096 1 547 32 643 10

A munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma 2015-ben minden korosztályban csökkent, legnagyobb mértékben a 25 év alattiak esetében. A legkisebb mértékű csökkenés az 55 év felettiek körében volt tapasztalható (14,7%-os). Az iskolai végzettség esetében is minden kategóriában csökkenés tapasztalható az előző évhez képest 2014-ben. A legnagyobb mértékű csökkenés a felsőfokú képesítéssel rendelkezők körében tapasztalható: 52,2 %. Szembetűnő, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők száma is csökkent (19 %-kal), míg 2013-ról 2014-re még több mint négyszeres emelkedés volt megfigyelhető. A munkaerőpiaci képzésben érintettek 33,7%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, középfokú végzettsége a képzésbe bevont személyek 60,7%-nak volt. A munkáltatók által szervezett képzésekben legnagyobbrészt szakképesítéssel rendelkező munkavállalók vettek részt (67,5 %). Munkaerőpiaci képzésben résztvevők területi megoszlása Munkaerőpiaci képzésben résztvevők érintett létszáma, megyénként, 2015 Foglalkoztatást Munkaadó által Összesen elősegítő képzés szervezett képzés Közép-Magyarország 1 737 40 1 777 Főváros 1 088 40 1 128 Pest megye 649 0 649 Közép-Dunántúl 2 799 20 2 819 Fejér megye 1 087 20 1 107 Komárom-Esztergom megye 794 0 794 Veszprém megye 918 0 918 Nyugat-Dunántúl 1 707 88 1 795 Győr-Moson-Sopron megye 348 58 406 Vas megye 887 30 917 Zala megye 472 0 472 Dél-Dunántúl 3 260 1 078 4 338 Baranya megye 1 028 557 1 585 Somogy megye 1 323 393 1 716 Tolna megye 909 128 1 037 Észak-Magyarország 7 811 15 7 826 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5 682 15 5 697 Heves megye 1 179 0 1 179 Nógrád megye 950 0 950 Észak-Alföld 8 205 8 8 213 Hajdú-Bihar megye 2 320 0 2 320 Jász-Nagykun-Szolnok megye 1 052 8 1 060 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4 833 0 4 833 Dél-Alföld 5 577 298 5 875 Bács-Kiskun megye 1 966 0 1 966 Békés megye 1 869 5 1 874 Csongrád megye 1 742 293 2 035 Összes 31 096 1 547 32 643

2015-ben a munkaerőpiaci képzésben résztvevők létszáma kivétel nélkül minden megyében és régióban csökkent. A legnagyobb mértékű csökkenés a Nyugat-Dunántúl megyéiben (Zala 11

és Győr-Moson-Sopron megye) történt. Ebben a régióban volt a legkisebb a képzésekben résztvevők létszáma; mindösszesen 1,8 ezer fő. 2014-ben a munkaerőpiaci képzésben érintettek létszáma Észak-Alföldön volt a legmagasabb, 8,2 ezer fő, ami az előző évi létszámhoz képest 25,6 %-os csökkenést jelent. Bérjellegű támogatások Bérjellegű támogatásokban résztvevők összetétele A bérjellegű támogatások közé tartoznak a bértámogatás és a bérköltség-támogatás eszközei. 2015-ben minden aktív eszköz közül a bérköltség támogatásban volt érintett a legtöbb személy: 59,6 ezer fő. Bértámogatásban a tárgyalt évben 11,5 ezer fő részesült. Bérjellegű támogatásokban 2015-ben összesen 71 ezer fő volt érintett, 11,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A bértámogatásban részesülők legnagyobb része (67,9 %-a) a 25 év alatti korosztályból került ki. Ugyancsak nagy arányban szerepelnek a bértámogatásban részesülők között a középfokú szakképzettséggel rendelkezők (35,9 %). A támogatás előtti álláskeresés időtartamát vizsgálva látható, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján bérjellegű támogatásban legnagyobb arányban a 6 hónapnál rövidebb ideje állást keresők részesültek (33,1 %). A tartós munkanélküliek (az 1 évnél régebben állást keresők) aránya a bértámogatásban jóval alacsonyabb, mindössze 5,4 %. Bérjellegű támogatások létszáma nem, kor, iskolai végzettség, és az álláskeresés időtartama szerint, 2015 Bértámogatás Bérköltség támogatás Összes Férfi 5 608 26 963 32 571 Nő 5 930 32 600 38 530 Nem ismert 0 20 20 Összesen 11 538 59 583 71 121 25 év alatt 4 394 43 869 48 263 25 - 54 év 6 498 12 514 19 012 55 év és felette 646 3 180 3 826 Nem ismert 0 20 20 Összesen 11 538 59 583 71 121 Alapfokú 2 373 26 251 28 624 szakiskola 322 1 097 1 419 szakközépiskola 2 538 9 363 11 901 szakmunkásképző 3 059 7 683 10 742 gimnázium 1 997 11 599 13 596 technikum 419 1 033 1 452 Felsőfokú 762 2 336 3 098 Nem ismert 68 221 289 Összesen 11 538 59 583 71 121 6 hónap alatt 5 673 17 851 23 524 6 - 12 hónap 1 869 5 378 7 247 12 hónap felett 956 2 894 3 850 Nem ismert 3 040 33 460 36 500 Összesen 11 538 59 583 71 121

12

Bérjellegű támogatások területi megoszlása A bérjellegű támogatások területi megoszlását vizsgálva látható, hogy ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt legnagyobb arányban a nagyobb munkanélküliséggel küzdő megyékben alkalmazták: Borsod-Abaúj-Zemplén (16,4 %), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (14,2 %). Legkisebb mértékben a fővárosban (1,4 %) és a Nyugat-dunántúli régió megyéiben alkalmazták: Győr-Moson-Sopron (1,5 %) és Vas megyében(1,6 %). A bértámogatásban résztvevők száma öt megyében nőtt az előző évhez képest; legnagyobb mértékben Hajdú-Bihar (37,3 %-kal), Zala (27,1 %) és Heves (15,4 %) megyében. A csökkenés leginkább a Közép-magyarországi régióban (Budapest 48 %, Pest megye 35,7 %) és Győr-Moson-Sopron megyében (39,8 %) volt jelentős. Bérjellegű támogatások megyénként, 2015 Bértámogatás Közép-Magyarország Főváros Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összes

555 119 436 626 303 111 212 391 102 79 210 1317 694 394 229 3725 2154 655 916 2705 672 527 1506 2219 675 1146 398 11538

13

Bérköltség támogatás 2740 894 1846 5513 2002 1646 1865 3733 985 1030 1718 7036 3731 2122 1183 14290 9486 2238 2566 17738 6415 2745 8578 8533 2687 3537 2309 59583

Együtt 3295 1013 2282 6139 2305 1757 2077 4124 1087 1109 1928 8353 4425 2516 1412 18015 11640 2893 3482 20443 7087 3272 10084 10752 3362 4683 2707 71121

Vállalkozóvá válás támogatásai A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásokban érintett létszám elmarad akár a képzésekben, akár a bérjellegű támogatásokban résztvevők létszámától. A támogatásban érintett személyek létszáma 2014-ben 5966 fő, 2015-ben pedig 4882 fő volt, ami 18,1 %-os csökkenést jelent. A legnagyobb létszámú résztvevő (2,6 ezer fő) a központi költségvetési fenntartású programban vett részt, emellett jelentős volt a „TÁMOP 112/2 Önfoglalkoztatóvá válás támogatása” programban résztvevők száma is (1,1 ezer fő) Vállalkozóvá válás támogatásban résztvevők összetétele A vállalkozóvá válás támogatásában közel egyenlő arányban vettek részt nők és férfiak, a korcsoportok közül legnagyobb létszámban a 25-54 évesek voltak érintve ebben az eszközben. Az iskolai végzettséget vizsgálva látható, hogy túlnyomó többségben voltak 2015ben a középfokú szakképzettséggel rendelkező érintettek (58 %). A résztvevők összetételének arányaiban 2014-hez képest nem látszik jelentős változás. Vállalkozóvá válás támogatásában résztvevők létszáma nem, kor és iskolai végzettség szerint, 2015 Fő Férfi 2 345 Nő 2 537 Összesen 4 882 25 év alatt 629 25 - 54 év 3 971 55 év és felette 282 Összesen 4 882 Alapfokú 368 Szakiskola 83 Szakközépiskola 1 212 Szakmunkásképző 1 268 Gimnázium 874 Technikum 272 Felsőfokú 782 Nem ismert 23 Összesen 4 882 Vállalkozóvá válás támogatása területi megoszlása Az érintett személyek 41,3 százaléka a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő északmagyarországi és észak-alföldi régiókból került ki 2015-ben, a legtöbben Borsod-AbaújZemplén (10,3%), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (11,8 %). Az előző évhez (2014) képest két megyében (Pest és Somogy megye) nőtt a résztvevők létszáma, Pest megyében 19,3, Somogy megyében 5,5 %-kal. Az összes többi megyében csökkenés tapasztalható, legnagyobb mértékben Baranya (39,4 %) és Győr-Moson-Sopron (38,5 %) megyében.

14

Vállalkozóvá válás támogatása eszközben résztvevők érintett létszáma megyénként, 2015 Fő Közép-Magyarország 502 Főváros 255 Pest megye 247 Közép-Dunántúl 427 Fejér megye 118 Komárom-Esztergom megye 197 Veszprém megye 112 Nyugat-Dunántúl 623 Győr-Moson-Sopron megye 136 Vas megye 235 Zala megye 252 Dél-Dunántúl 680 Baranya megye 251 Somogy megye 229 Tolna megye 200 Észak-Magyarország 865 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 502 Heves megye 236 Nógrád megye 127 Észak-Alföld 1 153 Hajdú-Bihar megye 346 Jász-Nagykun-Szolnok megye 231 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 576 Dél-Alföld 632 Bács-Kiskun megye 288 Békés megye 233 Csongrád megye 111 Összes 4 882

Munkahelyteremtő támogatások Munkahelyteremtő beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2015-ben 10,7 ezer fő volt, 21 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alkalmazták, ott a résztvevők létszáma közel 2 ezer volt. A munkahelyteremtés támogatásába bevontak létszáma két megye kivételével (Somogy és Komárom-Esztergom megye) mindenütt csökkent. Somogy megyében a létszám több mint nyolcszorosára nőtt, Komárom-Esztergom megyében a növekedés 62 %-os.

Munkahely-megőrző támogatások A munkahely-megőrző támogatásokkal fenntartott munkahelyeken foglalkoztatottak érintett létszáma 2015-ben 8,5 ezer fő volt, 34,2 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. A legtöbb résztvevő Hajdú-Bihar (1,8 ezer) és Veszprém megyében (1,25 ezer) volt érintett, a legkevésbé a Nyugat-Dunántúl régió megyéiben (Vas és Győr-Moson Sopron megyében) alkalmazták ezt az eszközt. 15

Az előző évhez képest a legnagyobb létszám-növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyékben figyelhető meg, az előbbiben több mint háromszorosára, Somogy megyében is több mint kétszeresére nőtt a résztvevők létszáma. A munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés támogatásban résztvevők érintett létszáma, 2014-2015. Munkahelyteremtés Munkahelymegőrzés 2014 2015 2014 2015 Közép-Magyarország 0 365 596 834 Főváros 0 365 0 443 Pest megye 0 0 596 391 Közép-Dunántúl 1 314 1 137 3 493 1 792 Fejér megye 788 647 694 294 Komárom-Esztergom megye 161 261 691 245 Veszprém megye 365 229 2 108 1 253 Nyugat-Dunántúl 3 193 1 242 386 118 Győr-Moson-Sopron megye 1 692 297 0 0 Vas megye 997 677 31 16 Zala megye 504 268 355 102 Dél-Dunántúl 2 372 1 974 1 128 758 Baranya megye 1 503 809 773 351 Somogy megye 79 654 58 147 Tolna megye 790 511 297 260 Észak-Magyarország 1 738 1 302 733 538 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 0 315 0 226 Heves megye 1 738 987 440 221 Nógrád megye 0 0 293 91 Észak-Alföld 972 2 767 2 053 3 020 Hajdú-Bihar megye 250 146 1 445 1 811 Jász-Nagykun-Szolnok megye 722 626 339 359 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 0 1 995 269 850 Dél-Alföld 4 057 1 990 4 515 1 432 Bács-Kiskun megye 870 358 573 570 Békés megye 1 306 920 3 661 489 Csongrád megye 1 881 712 281 373 Összes 13 646 10 777 12 904 8 492

Mobilitási támogatások A mobilitási támogatások célja a munkahely elérési költségeinek csökkentése . A helyközi utazás támogatása jellemzően bérjellegű támogatáshoz kapcsolódik, csoportos személyszállítással szintén munkaadók költségeit lehet csökkenteni, amennyiben munkavállalóikat távolabbról szállítják a munkavégzés helyére. A 2012-től indult lakhatási támogatás az álláskeresők országon belüli költözését támogatja. Ezek az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök csökkenő szerepet töltenek be a támogatási rendszerben. A csoportos személyszállításban érintett személyek száma már 2014-ben csupán 210 fő volt, és csak három megyében alkalmazták ezt az eszközt. 2015-ben mindössze Tolna megyében regisztráltak résztvevőket, 18 főt. Helyközi utazás támogatásában 2015-ben ez 269 fő volt érintett, amely további csökkenés a 2014-es 611 főhöz képest. 16

Lakhatási támogatásban érintett személyek száma 2015-ben 2962 fő volt. Ez a szám némi növekedést (9,3%) mutat az előző évi értékekhez képest. A támogatásban érintettek 15,4 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élt. 10% körüli részvételi arány volt jellemző 2015-ben Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében. A támogatás jellegéből következik, hogy az ország jobb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyéiben csak kisszámú személy volt érintett lakhatási támogatásban. A mobilitási támogatásokban résztvevők érintett létszáma, 2015 Csoportos Helyközi Mobilitási Lakhatási személyszállítás utazás támogatások támogatás támogatása támogatása összesen Főváros 0 0 93 93 Pest 0 0 51 51 Fejér 0 0 50 50 Komárom-Esztergom 0 18 31 49 Veszprém 0 11 91 102 Győr-Moson-Sopron 0 0 11 11 Vas 0 3 40 43 Zala 0 9 16 25 Baranya 0 13 172 185 Somogy 0 4 149 153 Tolna 18 0 85 103 Borsod-Abaúj-Zemplén 0 26 283 309 Heves 0 47 133 180 Nógrád 0 108 173 281 Hajdú-Bihar 0 5 265 270 Jász-Nagykun-Szolnok 0 7 280 287 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0 2 455 457 Bács-Kiskun 0 8 165 173 Békés 0 0 286 286 Csongrád 0 8 133 141 Összesen 18 269 2 962 3 249

Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás jelenleg a legnagyobb létszámú aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz, melynek szakmai megvalósítását és nyilvántartását a Belügyminisztérium végzi. A nyilvános adatok elérhetőek a http://www.kozfoglalkoztatas.bm.hu honlapon, itt rövid összefoglalót adunk a legfőbb jelenségekről. A közfoglalkozásba bevontak létszáma 2015-ben 208,1 ezer fő volt, közel 30 ezerrel több, mint az előző évben. Míg 2014-ben a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programokban volt a legnagyobb érintett létszám, addig 2015-ben már a járási startmunka mintaprogramokban foglalkoztatták a legtöbb érintettet.

17

A közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak létszáma, 2014-2015. 2014 2015 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása 88 640 74 903 Országos közfoglalkoztatási program támogatása 30 925 41 429 Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen: 59 286 91 795 -- Mezőgazdaság 31 041 37 183 -- Belvízelvezetés 4 914 10 108 -- Mezőgazdasági földutak karbantartása 2 951 6 823 -- Bio- és megújuló energiafelhasználás 58 3 026 -- Belterületi közutak karbantartása 3 780 11 606 -- Illegális hulladéklerakók felszámolása 1 380 3 540 -- Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás 12 516 2 454 -- Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás 2 613 17 055 Mindösszesen: 178 852 208 127 A programokban résztvevők területi megoszlását vizsgálva látható, hogy az Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban foglalkoztatták a legtöbb személyt a közfoglalkoztatásban. Ezen belül a legnagyobb létszámban Borsod-Abaúj-Zemplén (37,3 ezer fő) és SzabolcsSzatmár-Bereg megyében (32,8 ezer fő). A legkevesebb érintettet a Nyugat-Dunántúl megyéiben vonták be a programokba: Vas és Győr-Moson-Sopron megyében a résztvevők száma nem érte el a 2500 főt. A közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak létszáma megyénként, 2015. Megye Érintett létszám Főváros 4 490 Pest megye 6 665 Fejér megye 4 676 Komárom-Esztergom megye 2 825 Veszprém megye 4 219 Győr-Moson-Sopron megye 2 070 Vas megye 2 497 Zala megye 5 206 Baranya megye 13 785 Somogy megye 9 332 Tolna megye 4 685 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 37 256 Heves megye 7 657 Nógrád megye 8 199 Hajdú-Bihar megye 18 856 Jász-Nagykun-Szolnok megye 12 374 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 32 765 Bács-Kiskun megye 8 720 Békés megye 15 370 Csongrád megye 6 480 Összes 208 127 Az előző évhez képest a legnagyobb létszámnövekedés a legnagyobb létszámú megyékben tapasztalható (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében), de jelentős, 18

20% feletti növekedés figyelhető meg Zala és Baranya megyében is. 2014-hez képest az adatok a legnagyobb létszám-csökkenést Fejér és Csongrád megyében mutatnak (5,9% és 4,3%).

19

Mellékletek Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámadatai megyénként, 2015 Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Képzések Vállalkozóvá Munkahelymegőrző, Bérjellegű Mobilitási Közfoglalkoztatás (közfoglalkoztatás válás munkahelyteremtő támogatások támogatások nélkül) támogatása támogatások

Összesen

3 937

1 275

1 971

65

314

53

7 635

2 558 1 379

672 603

599 1 372

38 27

152 162

40 13

4 079 3 556

2 374

1 509

5 241

104

272

67

9 587

1 023 551 799

507 699 303

1 901 1 449 1 891

10 32 62

75 117 80

18 8 41

3 554 2 856 3 176

1 772

1 072

3 119

20

303

25

6 369

461 534 777

183 523 366

743 845 1 531

2 8 10

54 140 109

0 20 5

1 501 2 070 2 798

5 221

1 896

6 841

171

513

65

15 516

2 662 1 786 773

453 880 563

3 678 2 099 1 064

70 78 23

183 207 123

37 14 14

7 408 5 457 2 651

10 330

4 889

13 720

461

508

44

29 952

7 426 1 422 1 482

3 575 753 561

8 571 2 435 2 714

172 109 180

361 87 60

26 17 1

20 131 4 823 4 998

11 930

4 334

17 465

531

531

204

35 003

3 488 2 349 6 093

1 032 659 2 643

6 100 2 922 8 443

142 161 228

225 162 144

90 72 42

11 077 6 333 17 593

5 014

3 289

8 246

272

378

127

17 605

1 447 2 399 1 168

1 288 792 1 209

2 533 3 398 2 315

83 135 54

168 129 81

24 65 38

5 543 6 935 5 127

40 577

18 264

56 603

1 624

2 819

585

121 666

20

Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámadatai megyénként, 2015 Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Képzések Vállalkozóvá Munkahelymegőrző, Bérjellegű Mobilitási Közfoglalkoztatás (közfoglalkoztatás válás munkahelyteremtő támogatások támogatások nélkül) támogatása támogatások 11 155 4 490 6 665 11 720 4 676 2 825 4 219 9 773 2 070 2 497 5 206 27 802 13 785 9 332 4 685 53 112 37 256 7 657 8 199 63 995 18 856 12 374 32 765 30 570 8 720 15 370 6 480 208 127

1 777 1 128 649 2 819 1 107 794 918 1 795 406 917 472 4 338 1 585 1 716 1 037 7 826 5 697 1 179 950 8 213 2 320 1 060 4 833 5 875 1 966 1 874 2 035 32 643

3 295 1 013 2 282 6 139 2 305 1 757 2 077 4 124 1 087 1 109 1 928 8 353 4 425 2 516 1 412 18 015 11 640 2 893 3 482 20 443 7 087 3 272 10 084 10 752 3 362 4 683 2 707 71 121

21

144 93 51 201 50 49 102 79 11 43 25 441 185 153 103 770 309 180 281 1 014 270 287 457 600 173 286 141 3 249

502 255 247 427 118 197 112 623 136 235 252 680 251 229 200 865 502 236 127 1 153 346 231 576 632 288 233 111 4 882

1 199 808 391 2 929 941 506 1 482 1 360 297 693 370 2 732 1 160 801 771 1 840 541 1 208 91 5 787 1 957 985 2 845 3 422 928 1 409 1 085 19 269

Összesen 18 105 7 787 10 318 24 235 9 197 6 128 8 910 17 754 4 007 5 494 8 253 44 346 21 391 14 747 8 208 82 428 55 945 13 353 13 130 100 605 30 836 18 209 51 560 51 883 15 437 23 887 12 559 339 356

Fontosabb aktív eszközökbe belépők létszámarányai megyénként, 2015 Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Képzések Vállalkozóvá Munkahelymegőrző, Bérjellegű Mobilitási Közfoglalkoztatás (közfoglalkoztatás válás munkahelyteremtő támogatások támogatások nélkül) támogatása támogatások 9,7% 6,3% 3,4% 5,9% 2,5% 1,4% 2,0% 4,4% 1,1% 1,3% 1,9% 12,9% 6,6% 4,4% 1,9% 25,5% 18,3% 3,5% 3,7% 29,4% 8,6% 5,8% 15,0% 12,4% 3,6% 5,9% 2,9% 100,0%

7,0% 3,7% 3,3% 8,3% 2,8% 3,8% 1,7% 5,9% 1,0% 2,9% 2,0% 10,4% 2,5% 4,8% 3,1% 26,8% 19,6% 4,1% 3,1% 23,7% 5,7% 3,6% 14,5% 18,0% 7,1% 4,3% 6,6% 100,0%

3,5% 1,1% 2,4% 9,3% 3,4% 2,6% 3,3% 5,5% 1,3% 1,5% 2,7% 12,1% 6,5% 3,7% 1,9% 24,2% 15,1% 4,3% 4,8% 30,9% 10,8% 5,2% 14,9% 14,6% 4,5% 6,0% 4,1% 100,0%

22

4,0% 2,3% 1,7% 6,4% 0,6% 2,0% 3,8% 1,2% 0,1% 0,5% 0,6% 10,5% 4,3% 4,8% 1,4% 28,4% 10,6% 6,7% 11,1% 32,7% 8,7% 9,9% 14,0% 16,7% 5,1% 8,3% 3,3% 100,0%

11,1% 5,4% 5,7% 9,6% 2,7% 4,2% 2,8% 10,7% 1,9% 5,0% 3,9% 18,2% 6,5% 7,3% 4,4% 18,0% 12,8% 3,1% 2,1% 18,8% 8,0% 5,7% 5,1% 13,4% 6,0% 4,6% 2,9% 100,0%

9,1% 6,8% 2,2% 11,5% 3,1% 1,4% 7,0% 4,3% 0,0% 3,4% 0,9% 11,1% 6,3% 2,4% 2,4% 7,5% 4,4% 2,9% 0,2% 34,9% 15,4% 12,3% 7,2% 21,7% 4,1% 11,1% 6,5% 100,0%

Összesen 6,3% 3,4% 2,9% 7,9% 2,9% 2,3% 2,6% 5,2% 1,2% 1,7% 2,3% 12,8% 6,1% 4,5% 2,2% 24,6% 16,5% 4,0% 4,1% 28,8% 9,1% 5,2% 14,5% 14,5% 4,6% 5,7% 4,2% 100,0%

Fontosabb aktív eszközökben érintettek létszámarányai megyénként, 2015 Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Képzések Vállalkozóvá Munkahelymegőrző, Bérjellegű Mobilitási Közfoglalkoztatás (közfoglalkoztatás válás munkahelyteremtő támogatások támogatások nélkül) támogatása támogatások 5,4% 2,2% 3,2% 5,6% 2,2% 1,4% 2,0% 4,7% 1,0% 1,2% 2,5% 13,4% 6,6% 4,5% 2,3% 25,5% 17,9% 3,7% 3,9% 30,7% 9,1% 5,9% 15,7% 14,7% 4,2% 7,4% 3,1% 100,0%

5,6% 3,5% 2,1% 9,0% 3,5% 2,6% 3,0% 5,5% 1,1% 2,9% 1,5% 10,5% 3,3% 4,3% 2,9% 25,1% 18,3% 3,8% 3,1% 26,4% 7,5% 3,4% 15,5% 17,9% 6,3% 6,0% 5,6% 100,0%

4,6% 1,4% 3,2% 8,6% 3,2% 2,5% 2,9% 5,8% 1,5% 1,6% 2,7% 11,7% 6,2% 3,5% 2,0% 25,3% 16,4% 4,1% 4,9% 28,7% 10,0% 4,6% 14,2% 15,1% 4,7% 6,6% 3,8% 100,0%

23

4,4% 2,9% 1,6% 6,2% 1,5% 1,5% 3,1% 2,4% 0,3% 1,3% 0,8% 13,6% 5,7% 4,7% 3,2% 23,7% 9,5% 5,5% 8,6% 31,2% 8,3% 8,8% 14,1% 18,5% 5,3% 8,8% 4,3% 100,0%

10,3% 5,2% 5,1% 8,7% 2,4% 4,0% 2,3% 12,8% 2,8% 4,8% 5,2% 13,9% 5,1% 4,7% 4,1% 17,7% 10,3% 4,8% 2,6% 23,6% 7,1% 4,7% 11,8% 12,9% 5,9% 4,8% 2,3% 100,0%

6,2% 4,2% 2,0% 15,2% 4,9% 2,6% 7,7% 7,1% 1,5% 3,6% 1,9% 14,2% 6,0% 4,2% 4,0% 9,5% 2,8% 6,3% 0,5% 30,0% 10,2% 5,1% 14,8% 17,8% 4,8% 7,3% 5,6% 100,0%

Összesen 5,3% 2,3% 3,0% 7,1% 2,7% 1,8% 2,6% 5,2% 1,2% 1,6% 2,4% 13,1% 6,3% 4,3% 2,4% 24,3% 16,5% 3,9% 3,9% 29,6% 9,1% 5,4% 15,2% 15,3% 4,5% 7,0% 3,7% 100,0%

Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, 2014-2015 (fő)

fő

%

fő

%

1 258 1 035 223

5,2% 4,3% 0,9%

7,0% 3,7% 3,3%

2 737 1 255 593 889 1993 378 867 748 3 597 1 605 1 283 709 5 034 3 534 580 920 4 853 1 443 771 2 639 4 665 1 652 1 864 1 149 24 137

11,3% 5,2% 2,5% 3,7% 8,3% 1,6% 3,6% 3,1% 14,9% 6,6% 5,3% 2,9% 20,9% 14,6% 2,4% 3,8% 20,1% 6,0% 3,2% 10,9% 19,3% 6,8% 7,7% 4,8% 100,0%

1 275 672 603 1 509 507 699 303 1 072 183 523 366 1 896 453 880 563 4 889 3 575 753 561 4 334 1 032 659 2 643 3 289 1 288 792 1 209 18 264

Változás 2014 és 2015 között (%) 1,4% -35,1% 170,4%

8,3% 2,8% 3,8% 1,7% 5,9% 1,0% 2,9% 2,0% 10,4% 2,5% 4,8% 3,1% 26,8% 19,6% 4,1% 3,1% 23,7% 5,7% 3,6% 14,5% 18,0% 7,1% 4,3% 6,6% 100,0%

-44,9% -59,6% 17,9% -65,9% -46,2% -51,6% -39,7% -51,1% -47,3% -71,8% -31,4% -20,6% -2,9% 1,2% 29,8% -39,0% -10,7% -28,5% -14,5% 0,2% -29,5% -22,0% -57,5% 5,2% -24,3%

Álláskeresők képzése Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

2014.

2015

Munkaviszonyban állók képzési támogatása Belépők létszáma

fő

%

fő

%

Változás 2014 és 2015 között (%)

Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

0 0 0

0,0% 0,0% 0,0%

20 20 0

1,7% 1,7% 0,0%

0,0% 0,0% 0,0%

0 0 0 0 30 0 30 0 269 232 0 37 15 15 0 0 0 0 0 0 4 0 0 4 318

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 9,4% 0,0% 9,4% 0,0% 84,6% 73,0% 0,0% 11,6% 4,7% 4,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,3% 0,0% 0,0% 1,3% 100,0%

20 20 0 0 58 58 0 0 809 325 393 91 0 0 0 0 8 0 8 0 267 0 5 262 1182

1,7% 1,7% 0,0% 0,0% 4,9% 4,9% 0,0% 0,0% 68,4% 27,5% 33,2% 7,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,7% 0,0% 0,7% 0,0% 22,6% 0,0% 0,4% 22,2% 100,0%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 93,3% 0,0% -100,0% 0,0% 200,7% 40,1% 0,0% 145,9% -100,0% -100,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6575,0% 0,0% 0,0% 6450,0% 271,7%

24

2014.

2015.

Képzés együtt Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

2014.

2015

fő

%

1258 1035 223 2737 1255 593 889 2023 378 897 748 3866 1837 1283 746 5049 3549 580 920 4853 1443 771 2639 4669 1652 1864 1153 24455

5,1% 4,2% 0,9% 11,2% 5,1% 2,4% 3,6% 8,3% 1,5% 3,7% 3,1% 15,8% 7,5% 5,2% 3,1% 20,6% 14,5% 2,4% 3,8% 19,8% 5,9% 3,2% 10,8% 19,1% 6,8% 7,6% 4,7% 100,0%

25

fő 1 295 692 603 1 529 527 699 303 1 130 241 523 366 2 705 778 1 273 654 4 889 3 575 753 561 4 342 1 032 667 2 643 3 556 1 288 797 1 471 19 446

Változás 2014 és 2015 között % (%) 7,0% 2,9% 3,7% -33,1% 3,3% 170,4% 8,3% -44,1% 2,8% -58,0% 3,8% 17,9% 1,7% -65,9% 5,9% -44,1% 1,0% -36,2% 2,9% -41,7% 2,0% -51,1% 10,4% -30,0% 2,5% -57,6% 4,8% -0,8% 3,1% -12,3% 26,8% -3,2% 19,6% 0,7% 4,1% 29,8% 3,1% -39,0% 23,7% -10,5% 5,7% -28,5% 3,6% -13,5% 14,5% 0,2% 18,0% -23,8% 7,1% -22,0% 4,3% -57,2% 6,6% 27,6% 100,0% -20,5%

Bértámogatás Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

2014.

2015

fő

%

fő

%

469 126 343 357 168 73 116 644 275 178 191 1 731 1 023 440 268 3 814 2 554 450 810 2 943 843 220 1 880 2 402 629 1 454 319 12 360

3,8% 1,0% 2,8% 2,9% 1,4% 0,6% 0,9% 5,2% 2,2% 1,4% 1,5% 14,0% 8,3% 3,6% 2,2% 30,9% 20,7% 3,6% 6,6% 23,8% 6,8% 1,8% 15,2% 19,4% 5,1% 11,8% 2,6% 100,0%

241 44 197 453 189 100 164 90 16 7 67 652 395 161 96 1 556 850 341 365 1 348 265 431 652 775 271 262 242 5 115

4,7% 0,9% 3,9% 8,9% 3,7% 2,0% 3,2% 1,8% 0,3% 0,1% 1,3% 12,7% 7,7% 3,1% 1,9% 30,4% 16,6% 6,7% 7,1% 26,4% 5,2% 8,4% 12,7% 15,2% 5,3% 5,1% 4,7% 100,0%

Változás 2014 és 2015 között (%) -48,6% -65,1% -42,6% 26,9% 12,5% 37,0% 41,4% -86,0% -94,2% -96,1% -64,9% -62,3% -61,4% -63,4% -64,2% -59,2% -66,7% -24,2% -54,9% -54,2% -68,6% 95,9% -65,3% -67,7% -56,9% -82,0% -24,1% -58,6%

fő

%

fő

%


2 845 956 1 889 4 305 1 460 1 459 1 386 2305 734 785 786 4 397 2 895 782 720 9 089 6 099 1 160 1 830 8 781 2 600 1 621 4 560 5 231 1 698 1 952 1 581 36 953

7,7% 2,6% 5,1% 11,6% 4,0% 3,9% 3,8% 6,2% 2,0% 2,1% 2,1% 11,9% 7,8% 2,1% 1,9% 24,6% 16,5% 3,1% 5,0% 23,8% 7,0% 4,4% 12,3% 14,2% 4,6% 5,3% 4,3% 100,0%

1 730 555 1 175 4 788 1 712 1 349 1 727 3 029 727 838 1 464 6 189 3 283 1 938 968 12 164 7 721 2 094 2 349 16 117 5 835 2 491 7 791 7 471 2 262 3 136 2 073 51 488

3,4% 1,1% 2,3% 9,3% 3,3% 2,6% 3,4% 5,9% 1,4% 1,6% 2,8% 12,0% 6,4% 3,8% 1,9% 23,6% 15,0% 4,1% 4,6% 31,3% 11,3% 4,8% 15,1% 14,5% 4,4% 6,1% 4,0% 100,0%

-39,2% -41,9% -37,8% 11,2% 17,3% -7,5% 24,6% 31,4% -1,0% 6,8% 86,3% 40,8% 13,4% 147,8% 34,4% 33,8% 26,6% 80,5% 28,4% 83,5% 124,4% 53,7% 70,9% 42,8% 33,2% 60,7% 31,1% 39,3%

Bérköltség-támogatás Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

26

2014.

2015.

Bérjellegű támogatások együtt Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

2014.

2015.

fő

%

fő

%


3 314 1 082 2 232 4 662 1 628 1 532 1 502 2 949 1 009 963 977 6 128 3 918 1 222 988 12 903 8 653 1 610 2 640 11 724 3 443 1 841 6 440 7 633 2 327 3 406 1 900 49 313

6,7% 2,2% 4,5% 9,5% 3,3% 3,1% 3,0% 6,0% 2,0% 2,0% 2,0% 12,4% 7,9% 2,5% 2,0% 26,2% 17,5% 3,3% 5,4% 23,8% 7,0% 3,7% 13,1% 15,5% 4,7% 6,9% 3,9% 100,0%

1 971 599 1 372 5 241 1 901 1 449 1 891 3 119 743 845 1 531 6 841 3 678 2 099 1 064 13 720 8 571 2 435 2 714 17 465 6 100 2 922 8 443 8 246 2 533 3 398 2 315 56 603

3,5% 1,1% 2,4% 9,3% 3,4% 2,6% 3,3% 5,5% 1,3% 1,5% 2,7% 12,1% 6,5% 3,7% 1,9% 24,2% 15,1% 4,3% 4,8% 30,9% 10,8% 5,2% 14,9% 14,6% 4,5% 6,0% 4,1% 100,0%

-40,5% -44,6% -38,5% 12,4% 16,8% -5,4% 25,9% 5,8% -26,4% -12,3% 56,7% 11,6% -6,1% 71,8% 7,7% 6,3% -0,9% 51,2% 2,8% 49,0% 77,2% 58,7% 31,1% 8,0% 8,9% -0,2% 21,8% 14,8%

Vállalkozóvá válás támogatása Belépők létszáma Közép-Magyarország Budapest Pest megye Közép-Dunántúl Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Dél-Dunántúl Baranya megye Somogy megye Tolna megye Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Alföld Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Összesen

27

2014.

2015.

fő

%

fő

%


321 194 127 329 128 144 57 513 157 197 159 473 212 104 157 579 303 172 104 801 360 176 265 504 256 191 57 3 520

9,1% 5,5% 3,6% 9,3% 3,6% 4,1% 1,6% 14,6% 4,5% 5,6% 4,5% 13,4% 6,0% 3,0% 4,5% 16,4% 8,6% 4,9% 3,0% 22,8% 10,2% 5,0% 7,5% 14,3% 7,3% 5,4% 1,6% 100,0%

314 152 162 272 75 117 80 303 54 140 109 513 183 207 123 508 361 87 60 531 225 162 144 378 168 129 81 2 819

11,1% 5,4% 5,7% 9,6% 2,7% 4,2% 2,8% 10,7% 1,9% 5,0% 3,9% 18,2% 6,5% 7,3% 4,4% 18,0% 12,8% 3,1% 2,1% 18,8% 8,0% 5,7% 5,1% 13,4% 6,0% 4,6% 2,9% 100,0%

-2,2% -21,6% 27,6% -17,3% -41,4% -18,8% 40,4% -40,9% -65,6% -28,9% -31,4% 8,5% -13,7% 99,0% -21,7% -12,3% 19,1% -49,4% -42,3% -33,7% -37,5% -8,0% -45,7% -25,0% -34,4% -32,5% 42,1% -19,9%

Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként, korcsoportonként és iskolai végzettség szerint, 2014-2015 (fő) Álláskeresők képzése Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 54 év 55 év és felette

2014. fő 12 312 11 825 24 137 8 796 14104 1 237

Álláskeresők képzése Belépők létszáma általános iskolai végzettség nélkül általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

2015.

% 51,0% 49,0% 100,0% 36,4% 58,4% 5,1%

fő 10 396 7 868 18 264 7 087 10 226 951

% 56,9% 43,1% 100,0% 38,8% 56,0% 5,2%

Változás 2014 és 2015 között (%) -15,6% -33,5% -24,3% -19,4% -27,5% -23,1%

fő

%

fő

%


314 7 064 556 5 166 4 953 4 249 843

1,3% 29,3% 2,3% 21,4% 20,5% 17,6% 3,5%

316 6 593 490 3 291 3 681 2 703 585

36,1% 1,7% 2,7% 18,0% 20,2% 14,8% 3,2%

-6,7% 0,6% -11,9% -36,3% -25,7% -36,4% -30,6%

1 176 24 137

4,9% 100,0%

605 18 264

3,3% 100,0%

-48,6% -24,3%

2014.

2015.

Munkaviszonyban állók képzési támogatása Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 54 év 55 év és felette

2014. fő 181 137 318 19 266 33

Munkaviszonyban állók képzési támogatása

Változás 2014 és 2015 között

2015. % 56,9% 43,1% 100,0 6,0% 83,6% 10,4%

fő 957 225 1 182 96 919 167

2014.

% 81,0% 19,0% 100,0% 8,1% 77,7% 14,1%

2015.

428,7% 64,2% 271,7% 405,3% 245,5% 406,1%


Belépők létszáma

fő

%

fő

%

általános iskolai végzettség nélkül általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum

2 55 12 82 99 32 11

0,6% 17,3% 3,8% 25,8% 31,1% 10,1% 3,5%

2 258 35 198 517 76 47

0,2% 21,8% 3,0% 16,8% 43,7% 6,4% 4,0%

0,0% 369,1% 191,7% 141,5% 422,2% 137,5% 327,3%

25 318

7,9% 100,0%

49 1 182

4,1% 100,0%

96,0% 271,7%

felsőfokú képzettségű Összesen

28

Képzés együtt Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 54 év 55 év és felette

2014. fő

%

fő

%

12 493 11 962 24 455 8 815 14370 1 270

51,1% 48,9% 100,0% 36,0% 58,8% 5,2%

11 353 8 093 19 446 7 183 11 145 1 118

58,4% 41,6% 100,0% 36,9% 57,3% 5,7%

Képzés együtt Belépők létszáma ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

2015.

2014.

2015.


fő

%

fő

%


316 7 119 568 5 248 5 052 4 281 854 1 201 24 455

1,3% 29,1% 2,3% 21,5% 20,7% 17,5% 3,5% 4,9% 100,0%

318 6 851 525 3 489 4 198 2 779 632 654 19 446

1,6% 35,2% 2,7% 17,9% 21,6% 14,3% 3,3% 3,4% 100,0%

0,6% -3,8% -7,6% -33,5% -16,9% -35,1% -26,0% -45,5% -20,5%

29

Bértámogatás

Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 54 év 55 év és felette

fő

%

fő

%


5 887 6 473 12 360 3 470 8163 728

47,6% 52,4% 100,0 28,1% 27,1% 5,9%

2 564 2 551 5 115 2 208 2 673 234

50,1% 49,9% 100,0% 43,2% 52,3% 4,6%

-56,4% -60,6% -58,6% -36,4% -67,3% -67,9%

2014.

Bértámogatás Belépők létszáma ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

2015.

fő

%


45 1 037 141 1 150 1367 864 171 340 5 115

0,9% 20,3% 2,8% 22,5% 26,7% 16,9% 3,3% 6,6% 100,0%

-58,3% -55,0% -56,5% -56,2% -60,4% -59,6% -64,7% -63,2% -58,6%

2014. fő 108 2303 324 2628 3449 2141 484 923 12 360

2015. %

0,9% 18,6% 2,6% 21,3% 27,9% 17,3% 3,9% 7,5% 100,0%

Bérköltség támogatás


fő

%

fő

%


16 034 20 919 36 953 30 022 4473 2 458

43,4% 56,6% 100,0 81,2% 12,1% 6,7%

23 597 27 891 51 488 38 902 10 999 1 587

45,8% 54,2% 100,0% 75,6% 21,4% 3,1%

47,2% 33,3% 39,3% 29,6% 145,9% -35,4%

2014.

fő

%

fő

%


221 18 162 426 5 572 3 144 7 658 494 1 277 36 953

0,6% 49,1% 1,2% 15,1% 8,5% 20,7% 1,3% 3,5% 100,0%

486 22 707 970 8 041 6 475 9 977 889 1 943 51 488

0,9% 44,1% 1,9% 15,6% 12,6% 19,4% 1,7% 3,8% 100,0%

119,9% 25,0% 127,7% 44,3% 105,9% 30,3% 80,0% 52,2% 39,3%

Bérköltség támogatás Belépők létszáma ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

30

2015.

2014.

2015.

Bérjellegű támogatások együtt Belépők létszáma Férfi Nő Összesen 25 év alatt 25 - 54 év 55 év és felette

2014. fő

%

fő

%

21 921 27 392 49 313 33 492 12 636 3 186

44,5% 55,5% 100,0 67,9% 25,6% 6,5%

26 161 30 442 56 603 41 110 13 672 1 821

46,2% 53,8% 100,0% 72,6% 24,2% 3,2%

Bérjellegű támogatások együtt Belépők létszáma ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

2015.

2014.

2015

Vállalkozóvá válás támogatása



19,3% 11,1% 14,8% 22,7% 8,2% -42,8%

fő

%

fő

%


329 20465 750 8200 6593 9799 978 2200 49313

0,7% 41,5% 1,5% 16,6% 13,4% 19,9% 2,0% 4,5% 100,0%

531 23 744 1 111 9 191 7 842 10 841 1 060 2 283 56 603

0,9% 41,9% 2,0% 16,2% 13,9% 19,2% 1,9% 4,0% 100,0%

61,4% 16,0% 48,1% 12,1% 18,9% 10,6% 8,4% 3,8% 14,8%

2014. fő

%

fő

%

1 720 1 800 3 520 452 2863 205

48,9% 51,1% 100,0 12,8% 28,1% 5,8%

1 312 1 507 2 819 361 2 291 167

46,5% 53,5% 100,0% 12,8% 81,3% 5,9%

Vállalkozóvá válás támogatása

31

2015.

2014.

Belépők létszáma

fő

ált. iskolai végzettség nélküli általános iskola szakiskola szakközépiskola szakmunkásképző gimnázium technikum felsőfokú képzettségű Összesen

5 285 53 866 1 011 592 180 528 3 520

2015. % 0,1% 8,1% 1,5% 24,6% 28,7% 16,8% 5,1% 15,0% 100,0%


fő

%


4 216 50 710 757 502 152 428 2 819

0,1% 7,7% 1,8% 25,2% 26,9% 17,8% 5,4% 15,2% 100,0%

-20,0% -24,2% -5,7% -18,0% -25,1% -15,2% -15,6% -18,9% -19,9%

Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés létszámadata megyénként, 2015 Megye Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen

Munkahelymegőrzés Érintett lsz

Munkahelyteremtés

Zárónapi lsz

Érintett lsz

Zárónapi lsz

834

206

365

131

443 391 1792 294 245 1253 118 0 16 102 758 351 147 260 538 226 221 91 3020 1811 359 850 1432 570 489 373 8492

108 98 183 54 44 85 89 0 3 86 156 35 45 76 142 60 76 6 905 385 224 296 357 170 123 64 2038

365 0 1137 647 261 229 1242 297 677 268 1974 809 654 511 1302 315 987 0 2767 146 626 1995 1990 358 920 712 10777

131 0 461 284 99 78 913 135 535 243 630 248 206 176 680 295 385 0 1019 63 196 760 1156 199 341 616 4990

32

Függelék

A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása Munkaerőpiaci képzések A képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel az álláskereső, vagy munkanélküliséggel reálisan veszélyeztetett munkaviszonyban álló személyek a képzést követően piacképes szakmát vagy új készséget (pl. nyelvismeretet) szerezhetnek, amellyel növelhető az elhelyezkedési esélyük, illetve munkahelyük megtartható. Képzési támogatásban részesíthetők azok az álláskeresők, akik az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelnek, amelyek közül lényeges, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék. A megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci aktiválása is támogatható képzéssel. Közülük első sorban azoknak a képzése támogatható, akik a 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban részesülnek. A támogatható képzések körét, a részvétel részletes szabályozását, a képzőintézmények kiválasztásának szempontjait, a támogatás nyújtásának feltételeit, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. A munkaügyi kirendeltség elsősorban a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékében szereplő, ún. ajánlott képzésekben való részvételt támogatja, de az álláskereső kérelmére, konkrét tanfolyamok, képzések esetében a jegyzéken nem szereplő - azonban a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő képzést is támogathatja, ezek az ún. elfogadott képzések. A képzésben részt vevő személynek képzési támogatás adható, továbbá részben vagy egészben megtéríthető a képző intézmény által megállapított képzési költség, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illetőleg helyközi utazás költsége. A képzési támogatás formája a munkaviszonyban lévő személy képzése esetén kereset-kiegészítés, az álláskeresők képzése esetén keresetpótló juttatás. Az Flt. 14/A §-a alapján lehetőség van konkrét munkaerőigények kielégítését szolgáló, célzott képzések támogatására. Amennyiben egy munkaadó munkaerőigényét a munkaügyi központhoz bejelenti, de arra nem tudnak számára megfelelő munkaerőt kiközvetíteni, kérelmezheti álláskereső személy képzését. Az álláshely betöltése érdekében az álláskeresőként nyilvántartottak közül kiválasztott személyek részére a szükséges képzést biztosítja a munkaügyi központ, a munkáltató pedig vállalja a képzésben részt vevő személy(ek) foglalkoztatását. A közfoglalkoztatás keretében zajló foglalkoztatási programokhoz 2012-től egyes esetekben képzési programok is csatlakoztak. A közfoglalkoztatottak képzése 2012−2013-ban EU-s forrás felhasználásával történt (TÁMOP 2.1.6. „Újra tanulok” kiemelt központi program). A képzések koncepcionálisan két nagy csoportra oszthatók: egyik a Startmunka mintaprogram mezőgazdasági területén dolgozók számára szervezett, másik pedig az országos közfoglalkoztatók igényei alapján meghirdetett képzések. A Startmunka mintaprogram mezőgazdasági képzései FAT által akkreditált betanító képzések, míg az országos közfoglalkoztatók által igényelt tanfolyamok döntően OKJ-s szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal zárultak.

33

Bérjellegű támogatások A foglalkoztatás bővítését szolgáló ún. bértámogatás csak olyan, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén nyújtható, akik a többi munkavállalóhoz képest nehezebben találnának munkát. A támogatás részletes szabályait és a támogatható foglalkoztatottak körét a Rendelet 11. §-a tartalmazza. A támogatás akkor adható, ha a munkáltató a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának idejére vállalja. A támogatás további feltétele, hogy a munkáltató a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a (bértámogatással érintett) munkavállaló munkaviszonyát működési körében felmerült okból rendes felmondással nem szüntette meg, azaz ne a korábban leépített munkavállaló újbóli alkalmazásához kérje a támogatást. A harmadik feltétel, hogy a támogatás alatt ne szüntesse meg a fenti okból rendes felmondással a munkaviszonyt. A támogatás alanya az Flt. 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó, az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. A támogatás közvetett alanyának nevezhetjük a hátrányos helyzetű, illetve a megváltozott munkaképességű személyt. A bértámogatástól kismértékben eltérő szabályozással rendelkező bérköltség támogatást az teszi indokolttá, hogy a bértámogatás csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósítható, maximum a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetőleg 60 százalékos mértékéig adható. A speciális foglalkoztatási feszültségek feloldását, enyhítését szolgálja a bérköltség támogatás, amely csak munkaerő-piaci program keretében működtethető, és a munkabér és járulékai legfeljebb 100 százalékos mértékben történő folyósítását teszi lehetővé. Az Flt. 19/B. § alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A Rendelet alapján munkabér és járulékainak támogatása (a továbbiakban: bérköltség támogatás) nyújtható a munkaerő-piaci program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában közreműködő személyek foglalkoztatásához. Ez a támogatás is a de minimis rendelet hatálya alá tartozik. A fiatal, szakképzett személyek mihamarabbi pályára állítása érdekében speciális bérjellegű támogatásként 2010 óta érhető el a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalatszerzésének támogatása. A támogatásról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet szerint szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresőnek számít az a személy, aki a Flt. 58. § (5) bekezdés k) pontja szerint pályakezdő álláskeresőnek minősül, és legalább alapszintű szakképesítéssel vagy szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A munkaügyi központ ezt a támogatást a munkaadó kérelmére nyújtja, ha a munkaadó a pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaidőben, és legalább 365 napi időtartamra vállalja.

34

A munkaügyi központ a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság véleményének kikérése után minden naptári évben meghatározza azoknak a szakképzettségeknek a körét, amelyekkel rendelkező pályakezdő álláskereső foglalkoztatásához ilyen támogatást nyújt a munkaadó részére. A szakképzettségek köre a munkaerő-piaci változásokra figyelemmel év közben is módosítható. A támogatás olyan pályakezdő álláskereső munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 365 napra a pályakezdő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50 és 100%-a közötti mértékben lehet megállapítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai és a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei létrehozásával a nyári diákmunka elősegítése érdekében 2013-ban munkaerő-piaci programot indított. A programindítás célja, hogy az inaktív fiatalok száma ne növekedjen tovább. A program ennek megfelelően – prevenciós jelleggel –, már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását és ezzel a korai munkatapasztalat mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is. A program célcsoportjába azok a 16-25 év közötti, nappali tagozaton, tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok tartoznak, akik nem rendelkeznek sem vállalkozói, sem egyéb, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal. A program keretein belül a foglalkoztatás történhet a települési önkormányzatoknál, illetve az önkormányzat fenntartásában álló, önkormányzati alapfeladat ellátását végző intézménynél.

Munkahelymegőrző támogatás Új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében az Flt. 18. §-a alapján támogatás nyújtható. Munkahelymegőrzés támogatásához vissza nem térítendő támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát felmondással kívánja megszüntetni. A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó a támogatás iránti kérelemmel együtt benyújtott likviditási tervében bemutatja az átmeneti nehézséget okozó gazdasági körülményeit, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó várható intézkedését. Támogatásként az érintett munkavállaló munkabére és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó együttes összegének 25-90 százaléka adható azzal a megkötéssel, hogy a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. A támogatás maximum egy évig folyósítható. A munkaadó részére a foglalkoztatási kötelezettség lejártától számított egy évig újabb munkahelymegőrzés támogatása nem nyújtható. A munkahelymegőrzés támogatása az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 18. §-a tartalmazza.

Munkahelyteremtő támogatás A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint pályázati eljárás keretében 2013-ban is vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás volt nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltatók részére. Ez a támogatás új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költségekhez, tárgyi eszközök és immateriális 35

javak beszerzéséhez, valamint az új munkahelyek teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz volt igénybe vehető. A támogatás olyan kedvezményezettnek nyújtható, amely a támogatás keretében elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, a beruházását két éven belül befejezi, továbbá a munkavállalókat a támogatási igényben megjelölt létszámban a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza, majd azt követően a beruházásra tekintettel alkalmazott létszámot és a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámot együttesen foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség). A támogatási intenzitás mértéke - beleértve a más államháztartási forrásokból kapott állami támogatásokat - nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott százalékos mértéket. Ez alapján a maximális támogatási intenzitás 50% az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezésistatisztikai régiókban, 40% a Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és 30% a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében. A támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével – területtől függetlenül kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek.

Mobilitási támogatások A munkába járás terheinek csökkentése, valamint a munkaerő-toborzás elősegítése érdekében különböző támogatások nyújthatók. Ezeket a támogatásokat a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szabályozza. Lakhatási támogatás Lakhatási támogatás 2014-ben két forrásból is nyújtható volt: egyrészt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből, másrészt a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű projekt keretéből. A támogatás feltételei mindkét forrás esetén megegyeztek. A vissza nem térítendő támogatás azoknak a személyeknek adható, akik legalább három hónapja álláskeresőként, vagy pályakezdő álláskeresőként, vagy csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresőként nyilvántartottak, közfoglalkoztatást követően álláskeresőként nyilvántartottak, és akik a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében vállalják, hogy a lakóhelyüktől távoli munkalehetőséget is elfogadnak. A támogatás érintettje akkor jogosult a támogatásra, ha legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja. További feltétel, hogy a támogatott személy nem rendelkezik saját tulajdonában vagy a vele együtt élő házastárssal közös tulajdonban lévő lakás céljára szolgáló, beköltözésre alkalmas ingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t. A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb tizennyolc hónap. A támogatás mértéke egy lakóingatlanra vonatkozóan függ az igénybe vevők számától és a támogatás időszakában csökkenő mértékű.

36

Csoportos személyszállítás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye olyan településen legyen, hogy a munkavállalóknak a lakóhely és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg (ideje naponta, tömegközlekedési eszközzel a két órát meghaladja). Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját, bérelt gépkocsival, vagy igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. Helyközi utazás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében támogatás adható munkaadóknak egyes munkavállalóik részére, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint terhelő részére. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető formában nyújtható. A támogatás akkor adható, ha a munkaadó olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja álláskereső (pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében három hónapja) és hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül - a működésével összefüggő okból - nem szüntette meg.

Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Az álláskeresők számára a vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá válás is lehetséges pozitív kimenetet jelent a munkanélküliségből. Az Flt. 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek (és rehabilitációs ellátásban részesülő személynek), aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Továbbá támogatható az a személy is, aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. A vállalkozóvá válás támogatása az álláskeresők vállalkozás indítását, vállalkozáshoz való csatlakozását támogatja beruházási célokra igénybe vehető tőkejuttatással, vagy a vállalkozás induló időszakában jövedelem-kiegészítést szolgáló támogatás igénybevételének lehetőségével. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 10. §-a tartalmazza. A támogatás több formában nyújtható. Lehet maximum 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás, mely egészben vagy részben visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatás. Lehet legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, valamint kiterjedhet a vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeire is. Az első két típusú támogatás különkülön is nyújtható. A 3 millió forintig terjedő tőkejuttatás-támogatás megállapításának további feltétele, hogy az álláskeresőként történő nyilvántartás legalább 1 hónapja fennálljon, valamint - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő - saját forrás, továbbá a támogatás visszatérítése, illetőleg 37

kötelezettségszegés miatt történő visszafizetése esetére - anyagi biztosíték megléte. A 3 millió forintig terjedő tőkejuttatást pályázati eljárás alapján a munkaügyi központ, a hat hónap időtartamra nyújtható minimálbérrel megegyező támogatást és vállalkozási szaktanácsadás igénybevételére irányuló támogatásokat kérelemre a munkaügyi kirendeltségek nyújthatják.

Közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatás célja az aktív korú, munkaképes, azonban a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében szükséges megteremteni az új közfoglalkoztatási intézményrendszert. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján lehet közfoglalkoztatási jogviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely kötelező vagy önként vállalt állami vagy önkormányzati feladat, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, a helyi vagy azon túlmutató közösségi szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. Közfoglalkoztató lehet költségvetési szerv, helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, egyház, közhasznú jogállású szervezet, civil szervezet, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet. Ezeken felül a törvényben meghatározott feltételek esetén közfoglalkoztató lehet erdőgazdálkodó, vízitársulat, szociális szövetkezet, vasúti pályahálózat-működtető szervezet is. Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, az Flt. szerinti álláskereső, vagy aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül. A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai meghatározott eltérésekkel alkalmazandók. Az eltéréseket a 2011. évi CVI. törvény 2. §-a részletezi. A fontosabb különbségek közé tartozik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető, hogy a munkabér összege megegyezik a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján többféle közfoglalkoztatási típus valósulhat meg. Közös bennük, hogy a munkanélküliség csökkentésére szolgálnak, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátását teszik lehetővé, továbbá finanszírozásuk a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére történik. Ezen rendelet alapján a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás olyan közfoglalkoztatási forma, amelynek keretében értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére vonhatók be elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek, illetve álláskeresők. A foglalkoztatás 2-12 hónapos időtartamban, legalább napi 6 órás munkaidőben történik közfoglalkoztatási jogviszony keretében. A rövid időtartamú közfoglalkoztatás olyan, 2013-ig működő közfoglalkoztatási forma volt, amelybe kizárólag foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek kerülnek bevonásra 1-4 hónapos időtartamban, napi 4 órás munkaidőben, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében. Az 38

Országos közfoglalkoztatási programok keretében olyan közfoglalkoztatási munkafolyamatok valósulnak meg, amelyek a mindenkori munkaerő-piaci helyzet, az esetleges „vis maior” helyzetek kezelésére, több ágazatot átfogóan (pl. ár-, és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erdőterületek, megújuló energiaforrások területén) indítható. Az országos közfoglalkoztatási programok időtartama az egész év folyamán biztosítja a közfoglalkoztatást, teljes munkaidőben. A közfoglalkoztatónak a munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatást elősegítő képzés lehetőségét biztosítania kell. A program támogatása a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-áig terjedhet, valamint e támogatási összeg 20%-a lehet a közvetlen költségekhez, továbbá legalább 100 fő foglalkoztatása esetén legfeljebb 3%-a lehet a szervezési költségekhez nyújtott támogatás. A közfoglalkoztatók lehetnek a vízügyi igazgatóságok, az állami és magán erdőgazdaságok, a vízgazdálkodási társulatok, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a katasztrófavédelmi és rendőri szervek, a vasúti pályahálózat-működtető szervezetek, a Nemzeti Parkok, a Magyar Honvédség, az Állami Autópálya Kezelő Zrt., stb.

39

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

Recommend Documents