Készítette: Dr. Laboda József jt.
Munkajogi szakjogász képzés II. évfolyam 2010/2011. tanév _________első félévi vizsgakérdések_________ Kérdés: A munkaharc hazai szabályozása, az 1989. évi VII. törvény a sztrájkról.
Mindenekelőtt a történelmi hűség szempontjából érdemes leszögeznünk, hogy a sztrájk, mint a munkavállalókat megillető kollektív munkabeszüntetés joga hosszabb történeti fejlődésen ment keresztül, amíg elnyerte mai alapvető szabadságjogi jellegét. Témánk szempontjából ugyanakkor nem képezi feladatunk tárgyát e folyamat részletes bemutatása, amely a szerződésszegés elleni büntetőjogi eszközökkel történő fellépéstől, napjainkig elvezetett. Feladatunk sokkal inkább a mai szabályozás bemutatása a rendszerváltás időszakában született 1989. évi VII. törvény fényében. Nem mellőzve az Országgyűléshez Kara Ákos és Kontúr Pál kormánypárti képviselők önálló indítványaként beterjesztett és 2010. XII. 23-án elfogadott (258 igen, 112 nem 0 tartózkodás) T/2036 számú törvényjavaslat1 ismertetését sem, amelynek a 2010. évi 201. számú Magyar Közönyben 2010. december 30. (csütörtök) napján történt kihirdetéssel, hatályba léptetése is megtörtént. Az így megszavazott 2010. évi CLXXVIII. törvény, a hatályos sztrájktörvény módosítását tartalmazza.
A sztrájk fogalma Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint: „a sztrájk a munkavállalók egy vagy több csoportja, illetve a szakszervezet által kezdeményezett, a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szolgáló, időleges munkabeszüntetés annak érdekében, hogy a munkavállalók kikényszeríthessék valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, vagy így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követeléseikben, vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben.”2
A vonatkozó fontosabb nemzetközi egyezmények és az ILO esetjoga 1999. évi C. törvény a Torinóban 1961. október 18-án kelt Európai Szociális Karta kihirdetéséről 6. cikk: „ A béralku megkötésére irányuló tárgyalások folytatására való jog tényleges gyakorlásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy és elismerik 4. a dolgozók és a munkaadók jogát az érdekkonfliktusok esetén történő kollektív fellépésre, beleértve a sztrájkhoz való jogot is, azon kötelezettségek függvényében, amelyek a korábban életbe lépett kollektív szerződésekből eredhetnek.”
1976. évi 9. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről 8. cikk: „d) az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot.”
1 2
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=2036 Dr. Breznai Tibor által lektorált: A Munkajog Nagy kézikönyve – CompLex Kiadó Kft. Budapest® 2008.–1445. oldal.
1
2000. LII. törvénnyel kihirdetett C87-es ILO egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szól 1948.évi Egyezmény.3 2000. LV. törvénnyel kihirdetett C98-as ILO egyezmény a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló 1949. évi Egyezmény.4 ILO Szervezkedési Szabadság Bizottsága [SZSZB] (Comittee of Frieedom of Association) gazdag esetjoga.5
A magyar sztrájkjogi szabályozás Legmagasabb szintű jogforrás az Alkotmány 70/C. (2)-(3) bekezdésének rendelkezése szerint a sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni, s amelyet ún. 2/3-os szavazati arány mellett szükséges elfogadni. Amiért is: „ A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.” [sztrájk tv. 1. § (2) bek.]
A részletszabályozást a sztrájkjoggal kapcsolatban pedig, a 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel módosított 1989. évi VII. törvény a sztrájkról tartalmazza.
Az sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény szabályozása A sztrájk joga a [sztrájk tv. 1. § (1) bek.] értelmében a dolgozókat illeti meg, akik gazdasági és szociális érdekeik biztosítására folytathatják azt. A gyakorlatban, és általában érvényesülő megoldás viszont az, hogy a sztrájkot a munkavállalók érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó szakszervezetek szervezik meg ténylegesen. A szolidaritási sztrájk esetében ugyanakkor speciális szabályként [sztrájk tv. 1. § (4) bek.] a szakszervezetek azok, akiket kifejezetten megillett a kezdeményezés joga, s ebben az esetben az előzetes egyeztetés is mellőzhető. Az előzőek alapján arra is szükséges felhívni a figyelmet, hogy egy munkavállalót nem illett meg a sztrájk joga, annak ilyen módon való gyakorlása a munkaviszony megszüntetését eredményezheti.
A sztrájkjog korlátozása A sztrájkhoz való jog azonban nem korlátlan [sztrájk tv. 3. § (3) bek.], mert „Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná.” A sztrájktörvény 3. § (2) bekezdés első fordulata szerint: „Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél, és a polgári nemzetbiz-
3-4
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=21041&articleID=40291&ctag=articlelist&iid=1 Dr. Kajtár Edit – Sztrájkjog PDF (előadás vázlat és ajánlott szakirodalom) PTE 2010. 6 http://www.mkab.hu/index.php?id=hatarozatkereso 5
2
E rendelkezés alkotmányellenessége sem a [673/B/1990. AB határozat], sem pedig a [88/B/1999. AB határozat]6 által nem került megállapításra. tonsági szolgálatoknál.”
A sztrájktörvény 3. § (2) bekezdés második fordulata szerint: „Az államigazgatási szerveknél a Kormány7 és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga.” Ugyanakkor ez a megoldás a köztisztviselők sztrájkjogáról annak korlátozó tartalma miatt, mind az Európai Szociális Karta fentebb idézett cikkével, mind pedig az ILO SZSZB joggyakorlatával ellentétben áll.
A sztrájk kezdeményezésének szabályai A sztrájkot megelőzően az érintett sztrájkot szervezőknek (sztrájkbizottság) és munkáltatónak vagy adott esetben munkáltatóknak előzetes egyeztetést kell lefolytatniuk a munkaügyi konfliktus békés feloldására, amelyhez ki kell jelölniük, az arra felhatalmazottakat. A kijelölést a Kormánynak kell 5 napon belül megtennie, amennyiben az érintett munkáltató nem határozható meg. Ha több munkáltató az érintett, kérelemre ki kell jelölniük a képviselőjüket [sztrájk tv. 2. § (2) bek.]. Az érintett kollektív szerződésben a felek az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat vagy pl.: az elégséges szolgáltatás mértékének meghatározását már korábban is szabályozhatják. Sőt ez a megoldás preferálható, mert az ezzel kapcsolatos érdekütközéssel a feleknek nem kell terhelniük az aktuális érdekkonfliktusukat, s az elősegítheti az előzetes egyeztetés sikerét is. Amennyiben a sztrájkbizottság kezdeményezte az előzetes egyeztetést és eleget is tett törvényi kötelezettségének, és ha az pl.: munkáltatói felróható magatartás miatt elmarad, a sztrájk kezdeményezhető [sztrájk tv. 2. § (1) bek. b)] és jogszerű is.8 Ágazati sztrájk esetén irányadó bírósági joggyakorlatot az EBH2005. 1253 számú jogesete tartalmazza. A sztrájk jogszerű megkezdésének feltétele az is, hogy az érintett felek az előzetes egyeztetést legalább 7 napig folytatták és az nem vezetett eredményre [sztrájk tv. 2. § (1) bek. a)]. Ugyanakkor az egyeztetéshez képest a feleket megilleti, hogy álláspontjukat megváltoztassák, (új egyeztetést nem kell tartaniuk még abban az esetben sem, ha más igényt is fogalmaznak meg) ettől még a sztrájk nem válik jogellenessé EBH 2001. 475 és EBH2001.575 számú jogesetek. Az egyeztetés alatt, mintegy a munkáltatói meggyezési szándékának előmozdítására, egy alkalommal legfeljebb 2 órás figyelmeztető sztrájk [sztrájk tv. 2. § (3) bek.] tartható. A figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatosak az EBH1999. 153 és a BH2000. 223 számú jogesetek. Azonban több szakszervezet részvétele esetén is csak egy figyelmeztető sztrájkra kerülhet sor.[EBH2000. 259]
A sztrájk lefolytatása Annak ellenére, hogy a törvény részletes magatartási szabályokat nem határoz meg a felek számára a [sztrájk tv. 1. § (3) bek.] mégis követelményként mondja ki, hogy: „A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos.” Éppen ez okból: a [381/H/2006-18. számú]9 a sztrájk szervezésével kapcsolatos adatvé-
7
Magyar Közlöny 1994/8. szám. Jogtár CD – CompLex Kiadó Kft. Budapest® 2010. – Döntvények Tára BH1993.585. 9 http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=munkaugy&dok=381_H_2006-18 8
3
delmi biztosi a j á n l á s kimondja, hogy a munkáltató bérszámfejtési indokkal nem jogosult sztrájkban való részvételt illetően a munkavállalótól előzetes nyilatkozatot kérni a részvételt illetően. A Legfelsőbb Bíróság [EBH2000. 361; BH2002. 160] számú eseti döntéseiben kimondta, hogy: „A munkáltató eljárása nem jogszabálysértő, ha a veszteségeinek csökkentése érdekében a sztrájkban részt nem vett munkavállalóit olyan feladatok ellátására utasítja, amelyek egyébként a sztrájkoló munkavállalók munkakörébe tartoznak. Erre tekintettel a nem sztrájkoló munkavállalónak rendkívüli munkavégzés elrendelése sem tilos [1989. évi VII. tv. 1. § (2) és (3) bek.].”
A feleket a jogszabály erejénél fogva [sztrájk tv. 4. § (1) bek.] a sztrájk ideje alatt is terheli az egyeztetési kötelezettség, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről. A [sztrájk tv. 4. § (2) bek.] rendelkezése értelmében: „Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megUgyanakkor az 1989. VII. törvény szabályozására alapítottan a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése10 kimondta azt is, hogy önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a sztrájk gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, az nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához. előző egyeztetés tárgyát képezik.”
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság az EBH2008. 1814 számú elvi határozatában azt is kifejtette, hogy: „A kollektív szerződés a sztrájktörvénnyel ellentétesen nem írhatja elő, hogy sztrájk jogszerűen csak a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás esetén tartható [1992. évi XXII. törvény 13. § (2)–(3) bekezdés; 1989. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdés, 4. § (2) bekezdés].”
A [sztrájk tv. 6. § (2) és (3) bek.] szerint, a jogszerű sztrájkban résztvevő munkavállalót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok a kiesett munkaidőre járó munkabér és kizárólag a munkavégzéshez kapcsolódó további juttatások kivételével pl.: költségtérítés, ebéd-hozzájárulás, kiküldetési díj, védőital; ám erre vonatkozóan az eltérő megállapodás joga megilleti a feleket. A szakszervezet kikért választott tisztségviselői is osztják a sztrájkoló munkavállalók jogi sorsát, a kiesett munkaidejükre részükre sem jár díjazás.[2/1999. MJE; BH2002. 456] A sztrájkoló munkavállalók így kiesett jövedelmét, részben vagy egészben a szakszervezetek, az ún. sztrájkalapjuk terhére, szokták kompenzálni. A jogszerű sztrájkban töltött időt [sztrájk tv. 6. § (2) és (4) bek.] rendelkezése szerint ugyanakkor, munka- illetve szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekintetni és akként beszámítani, mivel az az Mt. 107. § h) pontja szerinti munkavégzés alóli mentesülésnek minősül.[BH2002. 112]
Jogellenes sztrájk esetei
10
Jogtár CD – CompLex Kiadó Kft. Budapest® 2010. – Döntvények Tára BH1991.255.
4
A sztrájktörvény e vonatkozásban [sztrájk tv. 3. § (1) bek.] taxatív felsorolást ad, amely szerint jogellenes a sztrájk, ha:
azt nem a munkavállalók vagy érdekképviseleteik és nem a gazdasági és szociális érdekeik védelmében kezdeményezték vagy a kezdeményezők megsértették az előzetes egyeztetés kötelezettségét;
Alkotmányba ütköző célra irányul;
bírósági döntési hatáskörbe tartozó egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben kezdeményezték;
a KSZ hatályának ideje alatt kezdeményezték a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében. A sztrájktörvény [sztrájk tv.3. § (1) bek. d) pont] e rendelkezésének jogszerűségét a jogbiztonság követelményére tekintettel, mind az Alkotmánybíróság, mind pedig a Legfelsőbb Bíróság megerősítette. [1061/B/1990. AB határozat, BH1989. 458., BH2000. 259]
A taxatív felsorolásból következik, hogy a sztrájktörvény rendelkezése és a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint, csak kizárólag ezekben esetekben minősíthető jogellenesnek a sztrájk. A sztrájktörvény 2010. évi módosításáig – amiről a későbbiekben lesz szó – pl.: a még elégséges szolgáltatás mértékében, illetve feltételeiben történő megállapodás elmaradása stb. nem minősült ilyennek. A Legfelsőbb Bíróság EBH2007. 1642 számú jogesetében ugyanakkor azt is megállapította, hogy: „A 2005. március 27-én megvalósult szakszervezeti sztrájk nem minősül jogellenesnek, ha a 2006. évi bérfejlesztéssel, és a 2006-2010. évi bérfelzárkóztatással függött össze, és ezeket a kollektív szerződés nem rendezte (1989. évi VII. törvény 3. §).”
Amennyiben a munkavállaló jogellenes sztrájkban vesz részt, vele szemben a munkaviszonyból származó kötelezettségének szándékos megszegése okán; rendes- vagy rendkívüli felmondás, illetve az Mt. 109. §-án alapuló és kollektív szerződésben szabályozott eljárás keretében a rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható munkáltatói intézkedés alkalmazható. A jogellenes kollektív fellépés viszont ez idáig a munkáltató kárigényét nem alapozta meg. Amennyiben viszont a sztrájk jogszerű volt akkor sem a szervezőkkel, sem pedig a résztvevőkkel szemben nem lehet fellépni, mivel az nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegésének [sztrájk tv. 6. § (1) bek.].
A sztrájk jogellenességének megállapítására irányuló eljárás Az eljárást az kezdeményezheti a munkaügyi bíróságon, akinek jogi érdeke fűződik a jogszerűség vagy jogellenesség megállapításához. Illetékességet tekintve a kérelmező lakhelye (székhelye) az irányadó, amennyiben több munkaügyi bíróság is érintett akkor [sztrájk tv. 5. § (1) bek.] a Fővárosi Bíróság jár el. [ EBH2008. 1906] Az eljárás módja: nem peres eljárás 5 napos elbírálási határidővel, ahol is a felek személyes meghallgatása nem kötelező. A végzés ellen fellebbezéssel lehet élni [sztrájk tv. 5. § (2) bek.]. A jogerős végzés pedig felülvizsgálati eljárásban is támadható.
A 2010. évi CLXXVIII. törvénymódosítás
5
A sztrájktörvény módosításának rendelkezéseit a folyamatban lévő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárásban is alkalmazni kell. Megváltozott a [sztrájk tv. 2. § (1) bek. a)] új szövege: „a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy” Itt a módosítás lényegében technikai jellegű az eredeti szöveg még a jelenleg hatályos (1992. évi XXII. tv.) Mt. előtti (1967. évi II. tv.) egyeztetési paragrafusára hivatkozott, mivel a sztrájktörvény is korábban került kiadásra. Ez esetben a hatályos Mt. 194. §-a által szabályozott kollektív munkaügyi vitáról van szó, amely lényegében egy érdekvita, s a felek az egyeztető eljárásban az Mt. 195. §-a szerinti közvetítéssel, vagy akár az Mt. 196. §-a által szabályozott döntőbírói eljárás igénybevételével is élhetnek. A felmerült költségek – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltatóé. Ha és amennyiben az egyeztető eljárásban megállapodás jön létre, az kollektív szerződéses megállapodásnak minősül. Megváltozott a [sztrájk tv. 3. § (1) bek. a)] új szövege: „ ha az 1. § (1) bekezdésébe, (3) bekezdésébe, a 2. § (1) bekezdésébe vagy a 4. § (2) bekezdésébe ütközik,” Itt a módosítás az, hogy a jogellenes sztrájk fogalomkörébe bekerült az is, ha a felek a sztrájk gyakorlása során nem működnek együtt, illetve ha a sztrájkjoggal visszaélés történik. Továbbá, ha a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a sztrájk a még elégséges szolgáltatás teljesítését gátolja. Megváltozott a [sztrájk tv. 4. § (2) bek.] új szövege: „Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk,
Az itteni módosítás lényege, hogy a korábbi szöveghez képest törlésre került az, hogy a még elégséges szolgáltatásról történő megállapodás a mértéket és a feltételeket érintően, a felek közötti előzetes egyeztetés tárgyát képezi. hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.”
A törvény új bekezdéssel egészült ki a [sztrájk tv. 4. § (3) bek.] szövege: „A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.”
A törvény új bekezdéssel egészült ki a [sztrájk tv. 4. § (4) bek.] szövege: „A munkaügyi bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait kell alkalmazni. A munkaügyi bíróság öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt napon belül határoz.”
A fenti két új bekezdés szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit ezek után törvény állapíthatja meg. Amíg ilyen nem történik, a felek vagy megegyeznek, vagy ha nem, a bíróság dönt, de ezek hiányában jogszerű sztrájk nem tartható. A sztrájktörvény fenti módosítására figyelemmel pl.: a MÁV illetve az érintett MÁV Csoport tagoknál – már most függetlenül attól, hogy jelenleg nincs sztrájk helyzet, illetve bejelen-
6
tés – a még elégséges szolgáltatások vonatkozásában a tárgyalások a felek között megkezdődtek. A cél az együttműködő szakszervezetek szerint az lenne, hogy a KSZ körében a mérték és a feltételek meghatározásra kerülhessenek előzetesen. Mert ez esetben egy sztrájkot megelőző egyeztetés sikerét – a sztrájkkal kapcsolatos megállapodást illetően – már nem terhelné a még elégséges szolgáltatás meghatározásának kötelezettsége. Annak belátása viszont, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek megállapítása egy MÁV menetrenddel összefüggésben egy nem peres eljárásban a bíróságot 5 napos határidővel lehetetlen helyzetbe hozza, nem lehet vita tárgya. Sőt az sem látszik célszerűnek, ha azt nem a felek, hanem esetleg a felek megállapodásnak hiányában végső soron azt a törvény állapítaná meg. Nem szükségtelen végezetül itt ebben a körben megjegyezni azt is, hogy a munkajogi szakma a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek megállapítása vonatkozásában a felek megállapodásának hiányában, nem a bírósági vagy törvényi szabályozást tartotta volna célravezetőbb jogalkotói megoldásnak. Hanem egy olyan döntőbírói megoldás alkalmazását, ahol a döntőbíró a felek által eléje terjesztett menetrendek alapján maga dönthetné el azt, hogy azok közül melyiket válassza. Ez esetben a felek a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei tekintetében egymástól szélsőséges mértékben eltérő ajánlatott nem is tehetnének, mivel adott esetben fennállna annak a veszélye, hogy a döntőbíró a másik ajánlat elfogadásával hátrányukra is dönthetne.
7
