A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. A gazdaság teljesítményének változása követte a világgazdaság tendenciáját, amit 2003 közepétől az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemzett. A növekedés üteme ugyanakkor továbbra is jelentősen meghaladta az Európai Unióét. A növekedés struktúrája továbbra is kedvező. Keresleti oldalról a gyorsabb növekedést az export és a beruházás ösztönözte. A lakossági fogyasztás a korábbi éveknél kisebb mértékben, 2,1%-kal emelkedett. A közösségi fogyasztás növekedési üteme 2005-ben negyedévről negyedévre elmaradt az előző évi mértéktől, így összességében 1,4%-kal esett vissza. A beruházások 6,6%-os bővülése is kedvezően hatott a növekedésre. Ezen belül jelentős szerepet játszottak a közútfejlesztési beruházások.

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 2003. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2003..

2004.

2005. dec.

2005. jan.-dec.

1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés 6,4

7,4

7,7

7,3

4,0

5,4

3,0

-4,5

-23,5

8,9

6,1

5,0

1,2

-0,9

3,2

4,4

Fafeldolgozás

10,4

3,5

4,1

-5,9

Bútorgyártás

-31,5

0,4

3,2

2,6

10,8

14,7

9,5

11,1

Ipari termelés Σ Fafeldolgozás Bútorgyártás b) Értékesítés

Fafeldolgozás

-0,1

6,3

-9,5

-3,9

Bútorgyártás

-8,8

20,7

9,3

8,7

2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen Ebből: Szerkezet-kész ép. Ép. gépészeti sz. Befejező építés Új szerződések

2,0

5,8

15,0

16,6

-9,2 18,1

11,6 0,9

15,2 22,1

23,2 7,7

21,2

-9,8

0,2

-0,2

-29,9

47,7

27,7

-5,9

millió EUR Kivitel milliárd Ft millió EUR Egyenleg milliárd Ft millió EUR

10.695,4 12.219,0

1.088,3

13.047,1

42.263,3 48.533,1

4.304,9

52.559,9

9.643,7 11.232,4

1.042,6

12.343,2

38.096,0 44.618,4

4.124,7

49.720,7

-986,6

-45,7

-703,9

-4.167,3 -3.914,7

-180,2

-2.839,3

-1.051,7

5,0

- Fafeldolgozó ipar Export árak

105

105

104

104

103

103

102

102

101

101

8,4

7,1

8,4

2,7

2,4

0,1

0,1

0,3

-0,4

2,9

1,3

2004.

2005.

6,8

3,6

2006. feb. 2,5

2001

2002

2003

2004

2005

A GDP tényezői

2006. jan.-feb. 2,6

2005.

A megtermelt GDP

104,3

103,8

103,4

104,6

104,1

Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások összesen

124,6 100,5 102,5 105,1 105,1

87,1 101,4 103,2 112,5 104,9

95,8 105,3 106,7 96,4 102,7

137,9 104,9 105,4 104,2 102,9

89,2 105,4 105,8 114,3 104,2

A felhasznált GDP

104,3

103,8

103,4

104,6

104,1

Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás összesen Beruházások Export Import GDP összesen

105,8 101,2 105,2 105,9 108,0 105,2 104,3

109,7 106,6 109,3 109,3 103,9 106,6 103,8

107,8 107,9 107,8 102,5 107,8 111,1 103,4

103,1 100,9 102,8 108,4 116,4 113,2 104,6

102,1 98,6 101,7 106,6 110,6 105,8 104,1

A nemzetgazdasági beruházások volumene 2005-ben 6,4%-kal, a negyedik negyedévben 3,1%-kal nőtt 2004. azonos időszakaihoz képest. Ezen belül a gép- és berendezés-beruházások 5,2%-kal bővültek, az építési beruházások pedig 7,7%-kal. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai 1,6%-kal mérséklődtek. A feldolgozóipar 2,4%-os beruházás bővülése – nagy súlya miatt - jelentős mértékben járult hozzá a kedvező éves adathoz. Átlagot meghaladó volt az éves növekedés a kereskedelem, javítás (11,3%), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (11,1%), az oktatás (15,6%), a pénzügyi tevékenység (15,5%), és építőipar (13,7%) nemzetgazdasági ágakban. A mezőgazdasági beruházások a 2004. évi – döntően a támogatási rendszer változásával összefüggő – visszaesést követően 2005-ben 4,6%-kal emelkedtek. A szállítás, posta, távközlésben 32,7% volt a

(előző év azonos időszaka=100,00) IV: 104,2 104,1 104,5 104,3

2000

(változás az előző év azonos időszakához képest, %) 2001 2002 2003 2004

2005-ben a GDP növekedési üteme 4,1%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest (figyelembe véve a naptári hatást 4,3%-kal). A növekedés dinamizmusa az év utolsó negyedévében kissé mérséklődött. A GDP volumenindexei 2002-2005. % III. 104,0 103,3 104,3 104,5

1999

Termelési oldalon az iparnak és az építőiparnak kiemelkedő szerepe volt a növekedés ütemének változásában. Az ipari bruttó termelés 2005-ben 7,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari termékek kivitele 11%-kal nőtt, sőt a múlt évben a belföldi értékesítés is 4,4%-kal bővült.

Forrás:KSH Jelenti 2003/12, 2004/12, 2005/12 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 2005. december, Építőipar 2005. január-december Külkereskedelmi Termékforgalom 2004. január-december, 2005. január-december

II. 103,5 103,0 104,9 104,5

100 1998

Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ

5,7 4,7 5,5 4,2 Építőipar árindexe 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100

I. 103,5 103,2 104,9 103,2

106

1997

4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 2,4 3,5 4,7 4,3 Ipari termelői árak Belföldi ért. árak

106

100

3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft

107

éves növekedés

Ipar export ért. Σ

negyedéves növ.

107

Ipar belföldi ért. Σ

Év 2002 2003 2004 2005

Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, kiigazítatlan (az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

I-IV. 103,8 103,4 104,6 104,1

2

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. termelése 4,6%-kal emelkedett, belföldi értékesítése 4,6%-kal, exportja pedig 6%-kal növekedett. Országos szinten az ipar hazai eladásai 4,4%-kal bővültek az év során. Ezen belül a feldolgozóipar belföldi eladásai 4%-kal növekedtek. A feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar belföldi eladásai 5,9%-kal mérséklődtek, ennél nagyobb ütemben két ágazat hazai eladása csökkent. Utóbbiak közül kiemelendő a bőrtermék, lábbeli gyártás belföldi értékesítésének 20,9%-os visszaesése.

fejlesztés növekedésének üteme, elsősorban az autópályaépítések és útfelújítások következtében. Múlt év folyamán jelentősen emelkedtek mind a termelő, mind az infrastrukturális jellegű beruházások. A múlt év folyamán az importgép-beruházások bővültek gyorsabban (6,3%), de a hazai gépberuházások is 4,1%kal emelkedtek. 2005-ben a gépberuházások valamivel több mint felét hazai gyártású termékek tették ki, 48%-uk importból származott. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását:

250

Volumenindex, %

Kód

előző év azonos időszaka = 100

Nemzetgazdasági ág

A+B Mezőgazdaság, halászat

vad-

és

erdőgazdálkodás,

2004.

2005.

76,7

104,6

Bányászat

164,8

72,7

D

Feldolgozóipar

115,3

102,4

E

Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás

96,0

86,4

F

Építőipar

101,2

113,7

G

Kereskedelem, javítás

101,8

111,3

H

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

95,1

112,0

I

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

115,2

132,7

J

Pénzügyi tevékenység

113,3

115,5

K

Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

113,1

98,4

L

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

100,0

98,9

M

Oktatás

91,6

115,6

N

Egészségügyi, szociális ellátás

92,8

101,4

O

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

109,7

111,1

Összesen Ebből:

107,8

106,4

Építés Gép, berendezés Forrás: KSH

108,8 107,1

107,7 105,2

190

130 100 Eredeti

130

J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005


A 14 szakágazat közül nyolcban növekedett az eladás a múlt év során, a legnagyobb ütemű növekedés a járműgyártás alágazatban következett be (24,7%). 2005 decemberében az ipar belföldi értékesítése 3,2%-kal, a feldolgozóiparé 1,4%-kal bővült az előző év decemberéhez képest. A fafeldolgozó ipar a múlt év utolsó hónapjában 4,1%-kal tudta bővíteni eladásait. Az ipari export 11,1%-kal bővült 2005. januárdecemberében, 2004. évhez képest. 2005. decemberében mind az ipari, mind a feldolgozóipari export 9,6%-kal bővült. mrd Ft 1 400

125

125

120

120

havi index

110

105

105

100

100

95

95

90 Jl

J 1999

Jl

J 2000

Jl

J 2001

Jl

J 2002

Jl

J 2003

Jl

J 2004

Jl

J 2005

250 225 200

600

175

400

150

200 0

Termelés Exp. értékesítés

Belf. értékesités Volumenindex

125 100

J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005


A fafeldolgozó-ipar 2005. évi termelése 4,4%-kal (ezen belül decemberben 3%-kal növekedett) visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az első három negyedévben a termelés csökkent 2004. azonos negyedévéhez képest (legnagyobb mértékben a 2. negyedben, amikor 9,6%-kal esett vissza), az év negyedik negyedévében pedig stagnált a termelés. A szakágazat hazai értékesítése 2005-ben 5,9%-kal csökkent, ezen belül az első negyedévben 10,4%-kal, a másodikban 13,4%-kal a harmadikban 1,1%-kal. A negyedik negyedévben 1,2%-kal növekedett a hazai eladás 2004. utolsó negyedévéhez képest.

90 J 1998

% 275

800

115

110

áron, index 1992. év havi átl. =100; 2003-tól 2000. évi havi átlaga = 100)

1 000

12 havi indexs

Havi index 12 havi index

115

Feldolgozóipari termelés és értékesítés, (5 fő feletti vállalkozások; folyó

1 200

130

Az ipari termelés indexei

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70

Az ipari termelés 2005-ben az előző évhez képest 7,3%-kal bővült. Decemberben, az egy évvel korábbihoz képest 7,7% volt a bővülés. Az első félév gyorsuló növekedési tendenciáját követően a második félévben kismértékű lassulás volt mérhető. A III. negyedévben 8,9%-os, a IV. negyedben pedig 8,4%-os volt a bővülés üteme. Az ország öt régiójában nőtt, kettőben pedig visszaesett az ipari termelés az előző évhez képest, a leggyorsabb ütemű növekedés Észak-Magyarországon (15%) és KözépDunántúlon (21%) volt.

Jl

(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100)

220

160

C

J 1997

Az ipar termelési volumenindexe

Jl


Az év folyamán a legdinamikusabban a nagyvállalkozások (250+ fős) bővítették termelésüket (8,5%-kal), amit szinte teljes egészében exportlehetőségeik alapozták meg (13%). Az 5-49 fős vállalkozások termelése 4,3%-kal, hazai eladásuk 23%-kal növekedett, exportjuk azonban 8,8%-kal visszaesett. A középvállalkozások (50-249 fő) 3

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. mrd Ft 18

A Fafeldolgozó ipar termelése, értékesítése, (5 fő feletti vállalkozások; folyó áron, mrd Ft; index 1992. év havi átl. =100; 2003-tól 2000. évi havi átlag = 100)

16

%

pest. 2005. decemberében a fafeldolgozó ipar (12,1%) termelékenysége valamivel kedvezőbben alakult, mint a feldolgozóiparé (11,7%), és az iparé (10,6%).

200 180

14

A Fa- és Bútoripar termelékenysége (előző év azonos időszaka=100)

12 160

10 8

140

Fafeldolgozó ipar Bútoripar Feldolgozóipar Ipar

6 4

120

Termelés Exp. értékesítés

2 0

Belf. értékesités Volumenindex

100

J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. J. Á. Jl. O. 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005


1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

105,7 95,4 116,8 104,1 110,8 104,0 105,4 95,6

98,2 97,6 109,3 97,4 100,3 110,4 103,5 94,1

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

117,9 94,5 123,6 119,0 122,8 76,5 108,9 105,0

116,8 92,0 120,9 113,5 144,0 68,5 100,4 102,6

Feldolgozóipar

105

95

Termelékenység a

Export

fafeldolgozóiparban,

85

117,9 95,4 123,3 114,0 122,6 99,9 106,3 96,1

(előző év azonos időszaka=100)

75 1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2005-ben az építőipar termelése 16,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben a növekedés mértéke 9,1% volt, a második negyedben 15,8%-os, a harmadikban 23,1%-os, míg a negyedik negyedévben 15,3%-os. Az épületek építése – a 6,4%-os lakásépítési csökkenés ellenére – 12,5%-kal növekedett 2004-hez képest, az egyéb építményeké pedig 21,4%-kal nőtt. Utóbbi esetében a növekedés forrása elsősorban az út- és autópálya-építés volt. Az építőipari termelés értékének az egyéb építmények: 2001-ben 40, 2005-ben már 48%-át adták. Az alágazatok közül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények (62%-os súly) volumene 23,2%-kal, az épületgépészeti szerelésé (23%-os súly) 7,7%-kal nőtt, a befejező építésé (10%-os súly) 9,2%-kal visszaesett.

A hazai bútoripar a 2003. évi igen gyenge, illetve a 2004. évi kedvezőbb gazdasági évet követően, 2005-ben az előző évitől elmaradó ütemű növekedést mutatott. Termelése 5%-kal nőtt, ezen belül a növekedés üteme az első félévben enyhén gyorsult, a második félévben pedig lelassult (I. negyedév 6%, II. negyedév 7%, III. negyedév 2,6%, IV. negyedév 5,0%). Az értékesítési adatok is javuló képet mutatnak. A 2002. évben szárnyaló, majd 2003ban drasztikusan visszaeső belföldi értékesítés 2004-ben stagnált, 2005-ben pedig 2,6%-kal bővült. Az export piacokon jelentkező gazdasági javulás a kivitel növekedésében is megmutatkozik. A múlt év egészében a bővülés mértéke 8,7%, a negyedévenkénti változás mértéke +14,2%, +16,3%, +8,4%, illetve -2% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

2004

110,7 114,0 112,0 111,6

115

Forrás: KSH

Időszak

2003

101,9 82,8 110,6 110,2

Fafeldolgozás

%

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

2002

109,7 117,2 105,2 105,1

125

Az exportértékesítés 3,9%-kal mérséklődött az év egészében, az első negyedévben 6,4%-kal még növekedett a kivitel, a második negyedévtől azonban növekvő ütemű visszaesés következett be. 2005. decemberében a kivitel 9,5%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak

2001

106,3 119,2 105,6 105,9

135

%

Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100

125 115 105 95

Export

85

117,1 99,3 127,2 126,5 95,6 91,2 120,7 108,7

75 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005


2005. decemberében 15%-kal nőtt az építőipar teljesítménye 2004. decemberéhez képest. Az épületek építése az év utolsó hónapjában 19,6%-kal emelkedett, az egyéb építményeké (műtárgyak) pedig 9,7%-kal növekedett. Az egyéb építmények építésében jelentős szerepe volt a folytatódó közlekedési beruházásoknak. Az építőipari vállalkozások 2005. januárdecemberben 5,9%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 25,2%-kal nőtt, az egyéb építményeké 29%-kal visszaesett az előző évi igen magas bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások

Forrás: KSH

2005-ben az ipar termelékenysége 10,7%-kal emelkedett, a létszám 2,9%-os csökkenése mellett (2002-ben 5,3, 2003-ban 8,8%-os, 2004-ben 10%-os volt). A feldolgozóipar (11,2%) termelékenységi mutatója meghaladja az ipari átlagot, míg a fafeldolgozó-iparban (8,1%) kismértékű elmaradás mutatkozik az országos átlaghoz ké4

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. ez az arány 44,3% volt. E tendencia következtében emelkedett a kis lakások száma és tovább csökkent az épített lakások alapterülete 87m2-re. Az új lakások kivitelezését kétharmadot meghaladó részben építőipari vállalkozások végezték, házilagos kivitelezésben a lakások 27%-a készült.

2005. végi szerződésállományának volumene 12,3%-kal volt magasabb a tavaly ilyenkorinak. Az épületek szerződésállománya 31,5%-kal, az egyéb építményekre kötötteké 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 250

200

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

Folyó áron, Mrd Ft

160 140

150

120 100

100

80 60

50

Épületek Épületek , vol.index

40

Egyéb építmények E. építmények, vol.index

előző év azonos időszaka=100

180 200

60

Sz

J 2002

Mj

Sz

J 2003

Mj

Sz

J 2004

Mj

Sz

J 2005

Mj

20

Sz

10 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005


2005-ben 15,2%-kal kevesebb és 14,4%-kal kisebb alapterületű lakóépület kapott építési engedélyt. A nem lakóépületek esetében 10,9%-kal kevesebb és 14,2%-kal nagyobb alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A beépítendő alapterület a hivatali épületeknél közel négyszeresére, a kereskedelmi épületeknél több mint másfélszeresére és a szálláshely-szolgáltató, valamint a mezőgazdasági célú épületeknél közel másfélszeresére nőtt. Az ipari célú épület-beruházás visszaesett, az előző évi 42%-ról 34%-ra esett vissza a részaránya a nem lakóépületek körében, mellette a másik két jelentős terület a mezőgazdasági célt szolgáló (24%) és a kereskedelmi épületek (18%) tervezett építése növekedett.

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként

150

100

50

Ép. gépészeti sz.

Befejező építés

0 Jl

J 1999

Jl

J 2000

Jl

J 2001

Jl

J 2002

Jl

J 2003

Jl

J 2004

Jl

J 2005

Jl

A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.


Néhány európai ország építőiparának termelése 2004 Litvánia Észtország Magyarország Románia Írország Szlovákia Csehország Szlovénia Franciaország Lengyelország Németország

178,0 153,1 137,7 127,6 128,6 117,6 127,4 108,4 108,1 74,7 81,2

33 164 29 896

200

J 1998

41 084

30

2005-ben valamennyi régióban növekedett az építőipari vállalkozások termelése. A növekedés KözépMagyarországon és az Észak-Alföldön volt a legszámottevőbb, 19,8 és 16,4%.

Szerkezetkész épület

51 490

40


Mrd Ft

Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások

50

0 Mj

Lakásépítés

20

0 J 2001

ezer db

2000=100 198,3 .. 160,5 138,6 138,5 134,8 129,5 111,7 108,9 81,5 76,5

2005 2004=100 111,4 .. 116,6 108,6 107,7 114,6 101,6 103,0 100,7 109,1 94,2

2005-ben folytatódtak a 2003 második felében elkezdődött kedvező folyamatok a külkereskedelmi forgalomban. A világkereskedelmi folyamatokkal összhangban a 2004. évinél mérsékeltebb volt a növekedés üteme. A kivitel volumene 11%-kal, a behozatalé 5%-kal bővült 2004-hez képest. Az éven belüli forgalom első félévi növekedési ütemét – főleg importban – jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező, un. bázishatások, ami a kivitel lényegesen gyorsabb ütemű növekedésében, s ezzel együtt a mérleg nagyfokú javulásával járt együtt. A második félévben a kivitel és behozatal közel azonos mértékben növekedett, ami a deficit növekedését eredményezte ebben az időszakban. Éves szinten a hiány összege 2,8 milliárd euró volt, 1,1 milliárddal kevesebb mint 2004-ben. Ez az export 5,7%-nak felelt meg a korábbi 8,8%-kal szemben. A külkereskedelmi mérleg hiányának csökkenése az első félévben – túlnyomórészt a II. negyedévben – következett be. A II. félévben a hiány kismértékben (19 milliárd forint) emelkedett. A forint a főbb devizákhoz viszonyítva éves szinten 1,5%-kal erősödött, amelyen belül az euróhoz és a dollárhoz viszonyított felértékelődés mértéke azonos volt. A forint erősödését figyelembe véve a behozatalban 3%, a kivitelben 1% körüli devizaárszint-emelkedés adódik. A

2005-ben 6,4%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest A használatba vett lakások száma a fővárosban 21,2%-kal emelkedett, a községekben 20%-kal, a megyei jogú városokban 19,7%kal, az egyéb városokban pedig 4,4%-kal visszaesett. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszak alatt országosan 10,4%-kal visszaesett. Budapesten 7,6%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A városokban és a községekben 0,2-31,0%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki. Az új lakások 45%-át építették gazdasági vállalkozások, szemben az egy évvel korábbi 38%-kal. Nőtt a többszintes, többlakásos épületekben történő lakásépítések száma és aránya a családi házas építkezések rovására. 2004-ben az új építésű lakások 50,1%-át teszik ki a többlakásos és lakóparki épületekben épült lakások, 2004-ben 5

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. kezett kismértékű pozitív változás. Az elmúlt öt évben a pozitív egyenleg mértéke egyre csökkent, 2005. évben azonban több mint a duplájára nőtt. A termékcsoport behozatala USD-ben stagnált, forintban 1,4%-kal emelkedett, míg kivitelünk forint alapon 9%-kal emelkedett, USD-ben mérve pedig 10,9%-kal. A bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme 2005-ben jelentősen mérséklődött, és dollárban számítva 5,8%-kal nőtt az előző évhez képest, míg forint alapon a bővülés mértéke 4,5% volt. Az árucsoport kivitele 2005ben stagnált az előző évi 5,5%-os emelkedést követően, dollárban számítva. A forint alapon végzett számítások szerint a 2005-ben 1,8% volt a visszaesés mértéke.

kivitel forintárszintjének 1%-os csökkenéséből és a behozatal forintárszintjének mintegy másfél százalékos növekedéséből adódóan a cserearány 2,2%-kal romlott. A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2005. Érték

Megnevezés Kivitel

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

Behozatal

49.720,7 61.861,1 12.343,2

52.559,9 65.435,3 13.047,1

Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal

111,4 111,5 109,9

108,3 108,6 106,8

Forrás: KSH

A 2005. évi kivitel összessége 76-24 arányban, a behozatalé 68-32 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (2004-ben csatlakozottak) folytatott külkereskedelem mindkét irányban egytized körüli részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája jóval felülmúlta az átlagosat, az export euróban 40%-kal, az import 19%kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 3%-kal nőtt, az import pedig az előző évi szinten stagnált. Az Unió egészét tekintve a kivitel 7%-kal a behozatal 2,5%kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 29%-kal, a behozatal 23%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0

Import

Export

A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-szeptember Időszak

Egyenleg

2005-ben az importfedezetségi mutató (kivitel értéke/behozatal értéke) 94,6% tett ki, ami 1992 óta a legmagasabb arány.

800

149,0 148,6 182,9 224,8 286,6 225,4

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

138,8 150,2 206,5 270,3 315,1 323,7

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

266,4 263,8 342,1 425,6 514,2 562,5

110,2 99,7 123,1 122,9 127,4 89,0

147,9 140,4 147,0 171,3 181,2 171,9

Érték, M USD

96,4 94,9 104,7 116,6 105,6 91,9

-1,1 -8,2 -35,9 -53,5 -105,4 -53,5

118,0 108,2 137,5 130,9 116,4 100,4

218,0 223,1 256,6 300,4 348,8 393,7

100,8 102,3 115,0 117,1 115,8 110,9

79,2 72,9 50,1 30,1 33,7 70,0

100,7 110,6 109,9 121,2 115,0 100,0

293,2 354,8 338,0 399,0 434,9 383,4

82 Bútor és bútorelem


900

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

Egyenleg

63 Fa-és parafaáru

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró

1000 Millió USD

Behozatal Kivitel %-os vált. %-os vált. Érték, Érték, előző előző M USD M USD év=100 év=100 24 Fa és parafa

Fa, faáru, bútor behozatala és kivitele Import

Export

109,3 99,0 129,7 124,4 120,6 105,8

559,6 618,6 680,1 824,6 949,1 945,9

Forrás: KSH

Egyenleg

Az ipari termelői árak 2005. január-decemberben 4,3%-kal emelkedtek a 2004. évi 3,5%-hoz képest. A növekedés szinte teljes egészében a belföldi értékesítési árak 8,4%-os emelkedéséből adódott, az exportértékesítési árak 1,3%-kal mérséklődtek.

700 600 500 400 300 200 100

120

Az ipar árindexei, %

0

(előző év azonos időszaka = 100)

-100

115

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Bútor és bútorelem

Fa és parafa, faáru

110


A fa alapanyagok 2005. évi forgalma negatív egyenleggel zárt akárcsak a múlt évben, mértéke azonban fele az egy évvel korábbinak. A megelőző öt év növekvő tendenciájával ellentétben a múlt évben úgy tűnik megállt a mérleg romlása. A behozatal USD-ben 11%-kal, forintban pedig 13,2%-kal csökkent. Fa alapanyag kivitelünk USD-ben 8,1%-kal visszaesett, míg forint alapon 10,1%kal mérséklődött. A fatermékek kivitelében is megmutatkozik az e termékeket felhasználó ágazatokban bekövet-

105 100 95 90 1998

Termelői 1999

2000

Belföldi 2001


6

Export 2002

2003

2004

2005

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. 2005. decemberében az ipar termelői árai 4,7%-kal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a belföldi értékesítés ára 7,1%-kal emelkedett, az export eladások ára 2,9%-kal növekedett. A termelői árak növekedése az év közepéig csökkenő, az év második felében pedig növekvő ütemű tendenciát mutatott. A fafeldolgozó ipar (TEÁOR 20) termelői árának változása, % Termelői

Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

2002. 2003. 2004. 2005.

99,0 103,9 101,6 100,3

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

120

Építőipar Infláció

115 110 105

Export

100

101,2 102,7 102,4 100,1


96,5 105,4 100,8 100,5

A fogyasztóiár-index 2005-ben 3,6%-kal volt magasabb, mint 2004-ben. Decemberben az árnövekedés mértéke 3,3% volt az egy évvel korábbihoz képest. A fogyasztói ár növekedési üteme januárban volt a legmagasabb (4,1%).

Forrás: KSH

A fafeldolgozó ipar termelői ára éves szinten lényegében stagnált. Ez volt jellemző az export, illetve a belföldi értékesítési árakra is. Havi tendenciát tekintve 2005. első 4 hónapját kismértékű csökkenő tendencia jellemezte, májustól lassú, de növekvő árszint volt jellemző. Hasonló tendenciák mutatkoztak a belföldi és az export értékesítés áraiban is. A növekedés üteme azonban az export eladások tekintetében valamivel magasabb volt, mint a hazai eladások esetében. Az építőipari tevékenység költség alapon számított árai 2005. decemberében 5,5%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 2005-ben, az egy évvel korábbinál kisebb mértékben, 4,2%-kal emelkedtek az építőipari árak. A szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai 4,8%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 2,8%-kal, a befejező építés árai pedig 3,6%-kal emelkedtek 2004-hez képest.

3,5

17,5

Fogyasztói árindex

Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.

Változás az előző hónaphoz képest (%)

3,0

15,0

2,5

12,5

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5

Vált. az előző év azonos időszakához (%)

Időszak

%

125

-2,5

1998

2003


A hazai lakásállomány alakulása Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db

4 500 4 000

115,4

3 500

733,4

3 000

411,3

610,9

641,9

658,2

4 és több szobás

1 116,0

1 254,8

1 280,0

1 292,6

3 szobás

100 80 60

1 720,2 1 680,9

1 681,8

1 694,4

1 702,9

645,1

517,1

517,6

519,0

2001

2004

2005

1 000 500

74,2

40

0 1980

1990

62,3

0

93,2

Budapest

85,1

95,5

Megyei jogú város

Többi város

86,7

109,4 Község

Orsz. Átl.



A lakásépítés falszerkezet szerinti megoszlása

A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab

40

71,0

111,9

99,7

86,3

20

1 szobás

973,4

94,9

86,8

2 szobás

1 500

2003 2004 2005

113,0 97,1

2 500 2 000

Az épített lakások átlagos nagysága, m2

120

35

100%

Község Többi város Megyei jogú város Budapest

30 25 20

80%

60%

15

40%

10 5

20%

0 2003

2004

2005

Új lakóépületben

2003

2004

2005

Új családi házban

2003 2004 2005 Új többszintes, többlakásos épületben

2003

2004

Tégla

2005

Beton falazó

Panel

Öntött, blokk

Egyéb

0%

Új lakóparki épületben

1990


1995

1999

2000


7

2001

2002

2003

2004

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés negyedét adja, termelése 5,7%-kal bővült 2005-ben 2004hez képest. A belföldi értékesítés 5,8%-kal mérséklődött, az export 13,6%-kal bővült. 2004-ben a szakág valamenynyi termelési és értékesítési mutatója csökkent, a múlt évi kedvezőbb helyzet a kivitel bővülésével magyarázható.

A fafeldolgozó és bútoripar 2005. januárdecember Az alább következő elemzés az elmúlt nyolc év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 2002. január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát.

123,6

122,8

117,9

116,8 116,8

100105,7 95,4

95,6 104,0 105,4105,0

104,1 94,5

122,6 123,3

20 10 0 Fűrészáru

92,0 98,2 97,6

97,4

100,3

114,0

106,3

100,4

102,6

99,3

95,9

99,9

95,4

94,1

96,1 91,2

68,5

70

Termelés

Hazai értékesítés

Export értékesítés

60 1998

2000

2002.

Fafeldolgozás

2004.

1998

2000

2002.

Falemez

Ép.aszt. ipari term.

Tároló fatermékek

Fatömegcikk

A fafeldolgozó ipar négy tizedét kitevő épületasztalosipari termékek gyártásában 5,7%-os visszaesés következett be 2005-ben a megelőző évhez képest. A hazai eladások az egy évvel korábbi 8,7%-os növekedést követően 2005-ben 7,4%-kal csökkentek. A hazai piacon mutatkozó nehézségeket az export kismértékű visszaesése kíséri, a 2004. évi 11,4%-os növekedéssel szemben 2005-ben 4,8%-os volt a csökkenés mértéke.

120,7

109,3

76,5

80

30

108,7

117,1

103,5

113,5

110,8

40

126,5

110,4

108,9

119,0

110

90

127,2 120,9

117,9

120

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

50


(előző év azonos időszaka = 100)

130

Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként

Mrd Ft 60

144,0

A fa- és bútoripar volumenindexei, %

140

70

2004.

1998

2000

2002.

2004.

Bútorgyártás

30


Mrd Ft Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

25

A fafeldolgozó-iparban is (TEÁOR 20) érezteti hatását a 2004. közepe óta lassuló európai növekedés. Az ipari termelés múlt évi 7,3%-os bővülése mellett az ágazat 4,5%-os visszaesést mutat. Az év során az utolsó negyedévi stagnálást kivéve, minden negyedév termelése elmaradt a 2004. azonos negyedévitől. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 2005-ben 5,9%-kal visszaesett az előző. évi 3,5%-os növekedéshez képest. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban sem javulnak, a 2004. évi növekedést követően 2005-ben 3,9%-kal viszszaesett. A bútorgyártás (TEÁOR 361) termelésének növekedési üteme 2005-ben lelassult a 2004. évihez képest. A biztató évkezdetet követően a harmadik negyedévben jelentősen lelassult a növekedés üteme, melyet egy gyorsuló negyedik negyedév követett. A bútoripar hazai eladásai a 2004. évi stagnálást követően 2005-ben kismértékben nőttek (+2,6%). Nehezíti a hazai gyártók helyzetét az import további bővülése, valamint a külföldi értékesítési láncok terjeszkedése, újak megjelenése. A bútoripari export a 2004. évhez képest 8,7%-kal bővült az előző évi 20,7%-os növekedést követően. SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK FAFELDOLGOZÓ-IPAR Tovább tart a hazai fűrészáru gyártás termeléscsökkenése. A múlt évi stagnálás közeli bővülést követően ebben az évben 21,6%-kal zuhant a termelés. A hazai értékesítés 15,2%-kal, az export 31,3%-kal esett. 2004-hez képest 2005-ben a gyenge hazai piac mellett a kiviteli lehetőségek is beszűkültek, ami tovább rontotta a szakág helyzetét.

20 15 10 5 0 Fűrészáru

Falemez

Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek

Fatömegcikk


A tároló fatermékek termelésének növekedési üteme gyorsult 2005-ben (15,9%) 2004. évhez (8,7%) képest. Hasonló tendenciák mutatkoznak a belföldi- (2005.: 15,8%, 2004.: 11,1%) eladások esetében. Az exportértékesítésben is kedvező tendencia mutatkozik (2005.: 6,1%, 2004.: 3,9%). 35 30 25 20

Mrd Ft

Export a fafeldolgozó iparban, szakágazatonként

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

15 10 5 0 Fűrészáru

Falemez

Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek

Fatömegcikk


BÚTORIPAR A bútoripar a sikeres 2002. évet követően 2003-ban jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. 2004-ben 8

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. mint a termelésé. A legnagyobb mértékű bővülés azonban a kivitelben jelentkezett (14,6%). A termelésben és a hazai eladások esetében az évközi lassulást követően az év végére gyorsult a növekedés. Az export esetében a negyedéves növekedési ütemek lassulást mutatnak.

a KSH adatai szerint ismét bővült a termelés. 2005-ben az előző évinél lassúbb ütemben, de folytatódott a termelés növekedése (+5%). A hazai gyárak belföldi értékesítése az előző évi stagnálást követően kismértékben bővülni tudott (+2,6%). Az ágazat kivitele szintén növekedett (+8,7%), bár mértéke elmaradt a 2004. évitől. A bútorgyártás 45%-át kitevő ülőbútorok termelése az átlagosnál gyorsabban, 6,9%-kal nőtt. A hazai értékesítés 4,6%-kal, a kivitel pedig 8,3%-kal emelkedett az év során. Az első és második negyedévben a termelés bővülésének üteme nőtt, a harmadik és negyedik negyedben azonban megfordult a trend. Ebben szerepet játszik az is, hogy az előző év negyedévei magas bázist jelentenek. A belföldi értékesítés bővülése a második negyedévben volt a legmagasabb, de az év második felében is 3 százalék feletti volt. Az ülőbútorok kivitele 2005. első felében jelentősen nőtt, a második félévben azonban visszaesett, sőt a negyedik negyedben csökkent. 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

35 30

2000. 2003.

25

2001. 2004.

2002. 2005.

20 15 10 5 0 Ülő

Iroda

Konyha

Egyéb


2005-ben az ágybetétgyártás termelése kismértékben visszaesett (-4,1), a hazai eladások is csökkentek (-6,6%), az export azonban közel 60%-kal nőtt. Az egyes negyedévek adatai arra utalnak, hogy az ágybetétgyártás pozíciói az év eddigi negyedéveiben az exportot kivéve romlottak. A termelés és a belföldi értékesítés visszaesett, de a kivitel növekedési üteme is lassult.

Termelés a bútoriparban szakágazatonként

Mrd Ft

Export értékesítés a bútoriparban szakágazatonként

Mrd Ft

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

BERUHÁZÁS Mrd Ft 15

Ülő

Iroda

Konyha

Egyéb

Ágybetét

Beruházások a FA és bútoriparban

Fafeldolgozó

14

(20 fő felett teljeskörű, 5-49 főig reprezentatív)

12


30

Mrd Ft

2

1999

0 Egyéb

2 401

3 031

2000

2001

2002

2003

1 729 1 304 2004

2 219 2005

3 812

2 037

1 313

1198

2002

2003

2004

3740

2 101

1 117

1 325

1 811

1999

2000

2001

3 127

2005

2005-ben is, a korábbi évekhez hasonlóan, mind a fafeldolgozó-ipar, mind a bútoripar beruházásaira a gépberuházások túlsúlya a jellemző. A fafeldolgozó-iparban három és félszeres a gépberuházások értéke, az építéshez képest. A bútoriparban, a különbség jóval kisebb, azaz az építés kb. 75%-a a gépberuházás értékének. Értékét tekintve a faipar idén növelte mind gép, mind építési beruházásait. A bútoriparban a beruházások — a kedvezőtlen konjunkturális hatások ellenére — összességében emelkedtek, különösen az építési beruházások. A fafeldolgozó-ipar szakágazatai közül 2003-ban a falemezgyártás és az épületasztalos ipar hajtotta végre a legnagyobb értékű beruházásokat, 2004-ben, illetve 2005ben az épületasztalos ipar vezeti a beruházási listát. A fűrészipar beruházásai jellemzően 1,5-4 milliárd forint közötti értékben mozognak, kivételt ez alól a 2002. év képviselt, amikor szinte nem ruháztak be. A 2004. évi visszaesést követően 2005-ben tovább mérséklődött a beruházási kedv. Az építési beruházások az előző év 60%-ára estek vissza, a gépberuházások azonban közel az előző évi szinten maradtak. A falemezgyártás a 2000-2003 közötti időszakban egyenletesen folytatott beruházást, értéke 3-4 milliárd forint között mozgott éves szinten. 2004-ben mintegy

5

Konyha

4 292

2 911

3 556


10

Iroda

5 655 1 759

4 638

0

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

Ülő

4 204

4 403

4 328

3

25

15

8 138

6 5

Gép

Bútor

8 385

8

Hazai értékesítés a bútoriparban szakágazatonként

20

9 567

9

Az irodabútorok gyártása jelentősen visszaesett 2005. január-decemberben (–11,3%). A hazai értékesítés ötödével esett vissza. A kivitel ugyanakkor 9,3%-kal nőtt ebben az időszakban. Az egyes negyedévekben a termelés lényegében azonos ütemben csökkent, a hazai értékesítés visszaesése pedig kissé lassult az egyes negyedévekben. Az irodabútorok kivitele az ülőbútorokéhoz hasonlóan alakult, az év eleji növekedést követően az év utolsó negyed évében már visszaesés mutatkozott. A konyhabútorgyártás szintén csökkent (-3,2%). A belföldi értékesítés 5,1%-kal nőtt, míg az export 21,1%kal visszaesett. Mindezen folyamatok az előző évi magas bázishoz képest következtek be. A negyedévenkénti adatok szerint a termelés visszaesésének üteme nem változott, a belföldi értékesítés növekedése lassult, a kivitel csökkenésének üteme szintén lelassult.

Építés

9 936

11

Ágybetét


Az egyéb bútorok gyártása – ami közel 35%-át teszi ki a bútorgyártásnak – emelkedett (11,6%). A hazai értékesítés (12,3%) ugyancsak növekedett, bár üteme lassúbb volt 9

GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2006. ÁPRILIS 25-26. 2005-ben 37,6%-kal nőtt az összes beruházások értéke. Az épület-beruházások értéke lényegében stagnált, tehát a beruházások növekedése a gépberuházások bővüléséből adódott. A bútoriparban az öt szakágazat közül háromban hajtottak végre jelentősebb értékű beruházásokat 2005ben, értéke a 1-3,5 milliárd forint között ingadozott. Az ülőbútorgyártásban a beruházás értéke 3,5%-kal emelkedett 2004-hez képest. A gépekre ezen a területen 60%-kal fordítottak többet, mint az épület-beruházásokra. Az irodabútorok esetében 54,5%-os értéknövekedés mellett az építési és gépberuházások közel azonos arányt képviseltek. Az 1999. óta rendelkezésre álló adatok szerint a múlt évben a korábbiakat lényegesen meghaladó mértékű beruházást hajtottak végre a vállalkozások. A konyhabútorgyártás beruházásai 23%-kal növekedtek 2005-ben, az egy évvel korábbihoz képest. A gépekre fordított összeg közel duplája volt az épületekének. Az egyéb bútorgyártás 2005. évi beruházásai több mint kétszeresére nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Különösen nagymértékű volt az építési beruházások bővülése (3-szoros). A gépberuházások ugyanakkor meghaladták az építési beruházásokat.

70%-kal esett vissza a beruházások értéke, ami összefüggésben lehet a korábbi beruházások befejezésével és a további jelentősebbek elhalasztásával. 2005. folyamán közel duplájára nőtt a beruházások értéke. Az építési beruházás értéke elmaradt az előző évitől, míg a gépberuházások 2,3-szorosára növekedtek. Az épületasztalos iparban, 2000-2001-ben kiugróan magas volt a beruházás értéke, 2002-2003-ban három milliárd forint körüli nagyságrendre állt be, lassú növekedés mellett. 2004-ben az előző évi beruházási érték 70%-a került befektetésre. 2005-ben több mint duplájára nőtt a beruházások értéke. 7,0

Mrd Ft

6,5 6,0 5,5 5,0

Épületasztalos Fűrész

Falemez

Beruházások a Fafeldolgozó-iparban szakágazatonként (20 fő felett teljeskörű, 5-49 főig reprezentatív)

Építés

4,5

Gép

4,0 3,5 3,0 2,5

Tároló

Fatömegcikk

2,0 1,5 1,0 0,5

Mrd Ft 4,0

0,0

Beruházások a Bútoriparban szakágazatonként (20 fő felett teljeskörű, 5-49 főig reprezentatív)

Egyéb

3,5


3,0

A tároló fatermékek gyártói 2003-ban, a korábbi évekhez képest többszörösére emelték a beruházásokra fordított összeget, ennek kétharmada gépberuházás volt. 2004-ben a beruházásokra szánt összeg ismét a korábbi évek szintjére állt be, mely összeg közel ¾-e gépberuházás volt. 2005-ben nőtt a beruházási kedv. 2004. évhez képest az összes beruházás közel 70%-kal bővült. Ezen belül a gépekre fordított eszközök nagyobb arányban nőttek, mint az építésre fordítottak. A fatömegcikk termelők 2003-ban megduplázták beruházásaikat a 2002. évi szinthez képest, a gép- és épület beruházások aránya közel azonos volt. 2004-ben ezen a területen a beruházások értéke az 1999-2002 évek szintjére esett vissza, és a 2003. évi szint kb. 1/2-ét tette ki.

Építés

Gép

Ülő

2,5 2,0

Iroda

Konyha

1,5 1,0 0,5 0,0


Az ágybetétgyártás beruházásai 2005-ben közel 70%kal visszaestek 2004-hez képest. A mérséklődés mind az építési, mind a gépberuházások esetében bekövetkezett.

10

A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents