GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25.
A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 2003. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik.
Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2005.
2006.
2007. jan.
2007. jan.-jan.
1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés 7,3
10,1
11,0
11,0
Fafeldolgozás
-4,5
2,0
-3,8
-3,8
Bútorgyártás
5,0
14,3
9,3
9,3
4,4
4,0
0,5
0,5
-5,9
-8,0
7,4
7,4
Ipari termelés Σ
b) Értékesítés Fafeldolgozás Bútorgyártás
16,0
8,7
8,7
14,6
16,6
16,6
Fafeldolgozás
-3,9
11,4
-11,2
-11,2
Bútorgyártás
8,7
11,9
16,5
16,5
2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen Ebből: Szerkezet-kész ép.
-11,9
-11,9
101
101
100
13,0 17,9
-5,9
-1,9
-62,0
-62,0
13.145,5 15.966,7 1.330,4
1.330,4
52.955,9 60.338,7 5.248,0
5.248,0
12.425,5 15.444,4 1.282,1
1.282,1
50.051,8 58.374,4 5.054,6
5.054,6
-720,1
-522,4
-48,4
-48,4
-193,4
-193,4
Export árak
8,6
8,6
0,1
5,6
13,1
13,1
1,3
5,2
1,0
1,0
2006.
3,6
3,9
2006-ban a GDP növekedési üteme 3,9%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés dinamizmusa a második negyedévtől fokozatosan lelassult. A GDP volumenindexei 2002-2006. % I. 104,2 103,2 104,7 103,1 104,9
II. 104,2 104,2 105,1 104,6 103,8
III. 104,5 104,4 105,0 104,3 103,8
IV: 104,4 104,6 104,7 104,8 103,2
I-IV. 104,3 104,1 104,9 104,2 103,9
2002
2003
2004
2005
2006
2006
A megtermelt GDP
104,3
104,1 104,9
104,2
103,9
Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások összesen
90,2 101,8 103,7 112,7 105,2
99,3 105,9 107,3 95,8 104,0
154,4 103,9 104,2 103,9 102,6
97,6 104,3 105,0 102,0 104,9
93,9 108,6 109,5 96,9 103,3
A felhasznált GDP
104,3
104,1 104,9
104,2
103,9
110,6 106,6
108,3 107,9
103,7 98,6
101,5
Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás összesen Beruházások Export Import GDP összesen
2007. 2007. márc. jan.-márc. 9,0 8,5
(előző év azonos időszaka=100,00)
2001
A GDP tényezői
Forrás:KSH Jelenti 2005/12, 2006/12, 2007/1 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar 2007. január, Építőipar 2007. január Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. január, 2006. január-december
Év 2002 2003 2004 2005 2006
2000
(változás az előző év azonos időszakához képest, %) 2002 2003 2004 2005
4,2 7,1 8,6 8,6 Építőipar árindexe 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2005.
1999
Termelési oldalon az exportra támaszkodó ipari konjunktúra kismértékben ellensúlyozta a többi ágazat növekedési ütemének lassulását. Az ipar hozzáadott értéke 8,6%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 9,5%-kal nőtt. Az építőiparban 3%-os, a mezőgazdaságban 6%-os csökkenés következett be. A szolgáltató ágak mindegyikében csökkent a növekedés üteme, visszaesés azonban nem következett be egyik területen sem.
4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 4,3 6,5 4,3 4,3 Ipari termelői árak 8,3
1998
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
-2.904,1 -1.964,2
8,4
100 1997
3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron
- Fafeldolgozó ipar
103
-1,3
13,0
Belföldi ért. árak
103
22,2
17,9
millió EUR
104
102
-0,2
Egyenleg milliárd Ft
104
102
-6,2
millió EUR
105
-2,9
8,4
millió EUR
105
-2,9
0,1
Kivitel milliárd Ft
106
-1,6
Befejező építés
Behozatal milliárd Ft
106
16,1
Ép. gépészeti sz. Új szerződések
107
éves növekedés
2,6 11,1
Ipar export ért. Σ
Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, kiigazítatlan (az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)
107
negyedéves növ.
Ipar belföldi ért. Σ
A részletes adatok szerint az éven belüli lassuláshoz mind a fogyasztás, mind a felhalmozás hozzájárult. Ezt a tendenciát a kedvező külkereskedelmi forgalom sem tudta ellensúlyozni. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása igen szerény mértékben 1,2%-kal emelkedett (2005-ben 3,8%-kal). Az egyes negyedévekben a növekedési ütem fokozatosan csökkent, az utolsó negyedévben stagnált. A kormányzat fogyasztása 5,5%kal csökkent, az előző két év stagnálását követően. A megelőző két évben a bruttó állóeszköz felhalmozás és ezen belül a beruházás a növekedés ösztönzője volt az export mellett. 2006-ban az első negyedévi bővülést csökkenés követte az év következő negyedéveiben. Így összességében a bruttó állóeszköz felhalmozás 1,8%-kal, a beruházás 2%-kal mérséklődött a 2005. Évi teljesítményhez képest.
109,2 107,5 110,1 102,1 103,9 106,2 106,8 109,3 104,3 104,1
102,9 100,9
102,8 103,4 100,4 107,7 105,6 98,2 115,7 111,6 118,0 114,1 106,8 112,6 104,9 104,2 103,9
A nemzetgazdasági beruházások volumene 2006. folyamán 2%-kal mérséklődött 2005. azonos időszakához képest. Ezen belül a gép- és berendezés-beruházások 1,3%-kal, az építési beruházások 1,9%-kal, míg a kis súlyú egyéb beruházások volumene 20%-kal esett vissza. Negyedéves bontásban az I. negyedben 9,7%-kal bővült, a II-ikban 3,6%-kal visszaesett a beruházások teljesítménye. A tendencia megváltozásának okai az alábbiakban foglalhatók össze:
–1–
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. – az előző évi magas bázishoz képest a közútfejlesztési munkálatok megtorpanása, – az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai mérséklődtek a lakásépítések visszaesése miatt, – a feldolgozóipar beruházásai csökkentek. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Volumenindex, %
előző év azonos időszaka = 100
Kód
2006. IV. negyedév
Nemzetgazdasági ág 2005.
A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat C
Bányászat
D
Feldolgozóipar
E
Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás
F
Építőipar
G
Kereskedelem, javítás
H
2006.
104,6
77,4
85,7
Az év folyamán a legdinamikusabban a nagyvállalkozások (250+ fős) bővítették termelésüket (12%-kal), amit szinte teljes egészében exportlehetőségeik alapozták meg (15%), belföldi eladásaik 1,1%-kal bővültek. Az 5-49 fős vállalkozások termelése 3,8%-kal, hazai eladásuk 5,5%kal exportjuk pedig 28%-kal növekedett. A középvállalkozások (50-249 fő) termelése 5,7%-kal emelkedett, belföldi értékesítése illetve exportja 10% feletti mértékben bővült. Országos szinten az ipar hazai eladásai 4%-kal bővültek 2006 folyamán. A feldolgozó ipar belföldi eladásai 5,6%-kal emelkedtek 2005. egészéhez képest. A feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar (0,9%) belföldi eladásai 8%-kal mérséklődtek, ennél nagyobb ütemben csak a textília, textiláru gyártása ágazat hazai eladása csökkent.
72,7
61,7
85,8
102,4
96,5
94,9
86,4
93,3
93,9
113,7
119,7
96,0
111,3
97,9
99,2
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
112,0
98,3
106,0
I
Szállítás, raktározás, posta és távközlés
132,7
96,6
105,6
J
Pénzügyi tevékenység
115,5
99,4
103,8
160
K
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
98,4
97,2
95,9
130
L
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
98,9
87,2
110,3
100
M
Oktatás
115,6
97,2
101,2
70
N
Egészségügyi, szociális ellátás
101,4
104,0
106,0
O
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
111,1
102,1
98,7
106,4
95,5
98,0
107,7 105,2
94,4 97,3
98,1 98,7
Összesen Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH
130
Az ipari termelés indexei
125
125
120
120
Havi index 12 havi index
115
havi index
12 havi indexs
115
(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100)
220 190
Eredeti
Szezonálisan és munkanappal kiigazított
J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
Az ipari termelés 2006. egészében az előző évhez képest 10,1%-kal bővült, a növekedés mértéke meghaladta a megelőző két évben mért ütemet. Az év folyamán, az áprilisi megtorpanástól eltekintve egyenletesen, 10% körüli mértékben növekedett a kibocsátás minden hónapban. Az ország öt régiójában nőtt, kettőben pedig visszaesett az ipari termelés az előző évhez képest. A leggyorsabb ütemű, 20%-os növekedés a Közép-Dunántúlon volt (ezen belül Fejér megyében 32%). A növekedést felmutató régiók közül az észak-magyarországi 15%-os, az észak-alföldi 14%-os termelés bővülést ért el. A DélDunántúlon 2005-öt követően 2006-ban is mérséklődött az ipar kibocsátása (2%), de csökkenés volt tapasztalható a közép-magyarországi régióban is (0,8%). 2007. januárjában folytatódott az ipari termelés gyors bővülése, az egy évvel korábbihoz képest 11%-kal nőtt a kibocsátás volumene. 130
Az ipar termelési volumenindexe
250
A 14 szakágazat közül kilencben növekedett az eladás az év során, a legnagyobb ütemű növekedés a gép, berendezés gyártás alágazatban következett be (25,7%). 2007 januárjában az ipar belföldi értékesítése lényegében stagnált, a feldolgozóiparé 3,2%-kal bővült az előző év januárjához képest. A fafeldolgozó ipar eladásai januárban 7,4%-kal bővültek az egy évvel korábbihoz képest. Igaz a növekedés alacsony bázishoz képest következett be, hiszen 2006. Januárjában 19,9%-os csökkenés következett be. Az ipari export 14,6%-kal bővült 2006. januárdecemberben, 2005. azonos időszakához képest. A múlt évi ipari termelés bővülésének motorja továbbra is a kivitel volt. 2007. januárjában folytatódott az export dinamika erősödése. Az ipari export 16,6%-kal, ezen belül a feldolgozóipari 15,8%-kal bővült. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)
105,7 95,4 116,8 104,1 110,8 104,0 105,4 95,6 102,0
98,2 97,6 109,3 97,4 100,3 110,4 103,5 94,1 92,0
Export
117,9 95,4 123,3 114,0 122,6 99,9 106,3 96,1 111,4
110
110
105
105
100
100
Forrás: KSH
95
95
A fafeldolgozó-ipar 2006. évi termelése 2%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. 2007 januárjában 3,8%-os visszaesés következett be, ami az előző évinél kisebb mértékű volt.
90 J 1997
90 Jl
J 1998
Jl
J 1999
Jl
J 2000
Jl
J 2001
Jl
J 2002
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
Jl
J 2003
Jl
J 2004
Jl
J 2005
Jl
J 2006
Jl
J 2007
–2–
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. A szakágazat hazai értékesítése 2006 egészében 8%kal csökkent. 2007 januárjában, mint azt korábban már említettem 7,4%-os bővülés volt tapasztalható az előző évi közel 20%-os csökkenést követően. Az exportértékesítés 11,4%-kal bővült 2006 folyamán. 2007 januárjában a szakágazat kivitele 11,2%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. 2006 januárjában a 12 havi index 12%-os növekedést mutatott. A hazai bútoripar termelése 14,3%-kal nőtt a múlt év folyamán, 2007 januárjában pedig 9,3%-kal. A belföldi értékesítés 2006. január-decemberi időszakban 16%-kal, 2007 első hónapjában 8,7%-kal bővült. A bútoripar kivitele az év második felében felgyorsult, így az első félévi alacsony dinamikát követően 2006 egészében a bővülés üteme megközelítette a 12%-ot. 2007 januárjában folytatódott az előző évben megindult tendencia, a kivitel bővülése 16,5% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
117,9 94,5 123,6 119,0 122,8 76,5 108,9 105,0 114,3
116,8 92,0 120,9 113,5 144,0 68,5 100,4 102,6 116,0
Export
140
%
117,1 99,3 127,2 126,5 95,6 91,2 120,7 108,7 111,9
130 120 110 100 90 80
60 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Forrás: KSH
A Fa- és Bútoripar termelékenysége (előző év azonos időszaka=100) Fafeldolgozó ipar Feldolgozóipar Ipar
2002
2003
2004
2005
2006
109,7 105,2 105,1
101,9 110,6 110,2
110,7 108,1 112,0 111,2 111,6 110,7
104,5 112,4 111,9
% 125
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
Az építőipari vállalkozások 2006. januárdecemberben 1,9%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 4,1%-kal csökkent, az egyéb építményeké 0,4%-kal nőtt az előző évi bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások 2006. Év végi szerződésállományának volumene negyedével volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek szerződésállománya 2%-kal meghaladta, az egyéb építményekre kötötteké 35,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 300
200
Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint
180 250 Folyó áron, Mrd Ft
2006. első hat hónapjában az ipar termelékenysége 11,9%-kal emelkedett, a létszám 1,4%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar (12,4%) termelékenységi mutatója kissé meghaladja az ipari átlagot, míg a fafeldolgozó-iparban (4,5%) jelentős elmaradás mutatkozik az országos átlaghoz képest. 2007. Első hónapjában a fafeldolgozó ipar (-0,4%) termelékenysége lényegében stagnált, szemben a feldolgozóipar 13,4%-os, és az ipar 12,8%-os növekedési ütemével.
Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100
70
160 140
200
120 150
100 80
100
60
115
40
50 105
Egyéb építmények E. építmények, vol.index
20
0 J 2001
95
Fafeldolgozás Feldolgozóipar
fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=100)
75 1999.
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
0 Jú
N
Á
Sz
F
Jl
D
Mj
O
M
A
J 2006
Jú
N
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
Termelékenység a 85
Épületek Épületek , vol.index
előző év azonos időszaka=100
Időszak
negyedévre mérséklődött. Az épületek építése az előző évi 13%-os növekedést követően 3,9%-kal növekedett 2005. azonos időszakához képest. A lakásépítés 18%-os csökkenését az ipari, kereskedelmi és irodaépületek építésének bővülése ellensúlyozta. Az egyéb építmények építése 7,5%-kal esett vissza az előző évi 20%-os növekedést követően. A csökkenés forrása elsősorban az út- és autópálya-építés ütemének mérséklődése volt. Az alágazatok közül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények (68,8%-os súly) volumene 1,3%-kal, az épületgépészeti szerelésé (22,3%-os súly) 0,2%-kal, a befejező építésé (8,9%-os súly) 6,2%-kal mérséklődött 2005. egészéhez képest. 2007 januárjában 2,9%-kal maradt el az építőipar teljesítménye 2006 januárjához képest. Az épületek építése az év első hónapjában 1,1%-kal emelkedett, az egyéb építményeké (műtárgyak) pedig 7,4%-kal csökkent az út és autópálya építések tavalyinál alacsonyabb volumene miatt.
2004.
2006. első felében a hét régióból kettőben növekedett, egyben pedig változatlan szinten maradt az építőipari vállalkozások termelése. A növekedés a KözépDunántúlon 34,2%, Észak-Magyarországon pedig 12% volt. A legjelentősebb, 3,5%-os mérséklődés a Dél-alföldi régióban következett be.
2006-ban az építőipar termelése 1,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az első negyedévben a növekedés mértéke még 8,5% volt, a második negyedtől azonban visszaesés következett be, melynek üteme negyedévről –3–
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.
Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként
200
150
Sz
F
Jl
D
Mj
O
M
A
J 2003
Jú
N
Á
Sz
F
Jl
D
Mj
O
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
2006-ban 18%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest, a visszaesés mértéke a második és harmadik negyedévben volt a legerőteljesebb. A használatba vett lakások száma valamennyi település típusban csökkent, ezen belül a fővárosban 33%kal, a megyei jogú városokban 18,2%-kal, a községekben 11,4%-kal,az egyéb városokban pedig 4,8%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma tavaly országosan 12,9%-kal visszaesett. Budapesten 25,4%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 22,1%-kal, a többi városban 1,2%-kal, a községekben pedig 3,9%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki. Az új lakások 43%-át építették gazdasági vállalkozások, 55%-át pedig a lakosság. Csökkent a többszintes, többlakásos épületekben épített lakások száma (-24%), a családi házas építkezések (-9,3%), és az új lakóparki épületben (-34,2%) épített lakások száma. A fővárosban, a városokban és a községekben is csökkent a lakossági építés aránya. A városokban és a községekben ezzel ellentétesen az értékesítési célú, vállalkozói lakásépítés növekedett, míg Budapesten az ebben a formában épített lakások számában is visszaesés mutatkozik (-36,6%). 2006-ban az új építésű lakások 37,8%-át teszik ki a többlakásos és lakóparki épületekben épült lakások, 2005. azonos időszakában ez az arány 41% volt. Az épített lakások alapterülete 89m2. Ez kb. 3 m2-rel nagyobb, mint az előző évben. Leginkább a 60 m2-nél kisebb lakások száma csökkent (26%), legkevésbé pedig a 100 m2-nél nagyobbaké (11%). 60
ezer db
Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások
50 40
44 826
30 20
33 164
33 864
29 896
A külkereskedelmi forgalom alakulása, 2006. Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal
Érték
Megnevezés
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
Kivitel
Behozatal
58.374,4 73.340,5 15.444,4
60.338,7 75.739,3 15.966,7
116,6 117,8 124,3
113,9 114,9 121,5
Forrás: KSH
A 2006-ban a kivitel összessége 74-26 arányban, a behozatalé 67,5-32,5 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (2004-ben csatlakozottak) folytatott külkereskedelem mindkét irányban egytized körüli részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája jóval felülmúlta az átlagosat, az export euróban 38,4%-kal, az import 22,6%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 8,7%-kal nőtt, az import pedig 11,1%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 12,9%-kal a behozatal 12,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 28,7%-kal, a behozatal 16,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
10 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
2006. január-decemberben 0,5%-kal kevesebb és 8,6%-kal kisebb alapterületű lakóépület kapott építési engedélyt. A nem lakóépületek esetében 15,2%-kal kevesebb és a 2005 évivel azonos alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Ezen belül nőtt az ipari épületek aránya (34-ről 41%-ra) és csökkent az új mezőgazdasági épületeké (24-ről 17%-ra). –4–
6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0
Import
Export
Egyenleg
Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
2007
Á
2006
N
2005
Jú
2004
J 1998
2003
Befejező építés
2002
Ép. gépészeti sz.
2001
Szerkezetkész épület 0
2006. folyamán folytatódtak a 2003 második felében elkezdődött kedvező folyamatok a külkereskedelmi forgalomban. Az export növekedési üteme meghaladta az importét. A GDP növekedésének legjelentősebb motorja továbbra is a kivitel volt. A kivitel volumene 17%kal, a behozatalé 13%-kal bővült 2005-höz képest. Mind a kivitel, mind a behozatal euróban számított forgalma – áprilist kivéve – valamennyi hónapban 10% feletti ütemben növekedett. A hiány összege 1.964 millió euró volt, ami 940 millió euróval kevesebb mint egy évvel korábban. Az éves külkereskedelmi mérleghiány az export 3,4%-nak felelt meg. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 6,4%-kal, importban 7,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A forint 6%-os gyengülését figyelembe véve a kivitelben lényegében változatlan, a behozatalban pedig 1,5%-os devizaárszint-növekedést jelent. A cserearány 1,4%-os romlásában kiemelkedő szerepe volt az energiahordozók árszintnövekedésének, de nem elhanyagolható az exportban kimagasló hányadot képező gépek forintárszintjének átlagosnál mérsékeltebb növekedése sem.
2000
50
1998
100
1999
Mrd Ft
250
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. Időszak
Fa, faáru, bútor behozatala és kivitele
800
Import
Export
Behozatal %-os vált. Érték, előző M USD év=100
Egyenleg
700
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. J
600 500 400 300 200 100 0 -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Fa és parafa, faáru
A fa alapanyagok 2006. évi forgalma negatív egyenleggel zárt akárcsak a megelőző években, mértéke azonban 2,2 millió USD-vel kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozatal USD-ben 5,3%-kal, forintban pedig 11,7%kal növekedett. Fa alapanyag kivitelünk USD-ben 12,7%kal, míg forint alapon 19,6%-kal emelkedett. A fatermékek kivitelében is megmutatkozik az e termékeket felhasználó ágazatokban bekövetkezett kismértékű pozitív változás. Az elmúlt öt évben a pozitív egyenleg mértéke egyre csökkent, 2005-ben azonban lényegében megduplázódott és 2006-ban is csak kis mértékben maradt el az egy évvel korábbitól. A termékcsoport behozatala USD-ben 14,9% bővült, forintban 21,2%-kal emelkedett, míg kivitelünk forint alapon 18,8%-kal nőtt, USD-ben mérve pedig 12,3%-kal. 2006-ban a bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme tovább lassult. Dollárban számítva 3,7%-kal emelkedett az előző évhez képest, míg forint alapon 9,2%-kal bővült. Az árucsoport kivitele 2006-ban éves szinten 28,9%-kal emelkedett, dollárban számítva. A forint alapon végzett számítások szerint a növekedés 10,7% volt ugyanezen időszak alatt. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-szeptember
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. J
Behozatal Kivitel %-os vált. %-os vált. Érték, Érték, előző előző M USD M USD év=100 év=100 24 Fa és parafa
149,0 148,6 182,9 224,8 286,6 225,4 229,3 15,5
110,2 99,7 123,1 122,9 127,4 89,0 105,3 153,2
147,9 140,4 147,0 171,3 181,2 171,9 178,0 15,4
Egyenleg Érték, M USD
96,4 94,9 104,7 116,6 105,6 91,9 112,7 154,0
-1,1 -8,2 -35,9 -53,5 -105,4 -53,5 -51,3 -0,1
138,8 150,2 206,5 270,3 315,1 323,7 359,0 24,3
2000. 2001.
266,4 263,8
118,0 108,2 137,5 130,9 116,4 100,4 114,9 132,6
218,0 223,1 256,6 300,4 348,8 393,7 426,6 28,5
100,8 102,3 115,0 117,1 115,8 110,9 112,3 129,8
79,2 72,9 50,1 30,1 33,7 70,0 67,6 4,2
100,7 110,6
293,2 354,8
82 Bútor és bútorelem
109,3 99,0
559,6 618,6
680,1 824,6 949,1 945,9 989,5 61,5
338,0 399,0 434,9 383,4 414,0 29,1
Érték, M USD
109,9 121,2 115,0 100,0 128,9 91,6
Az ipari termelői árak 2006-ban 6,5%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A belföldi értékesítési árak éves átlagos emelkedése a 2005 évivel közel azonos 8,3%-os volt, a második félévben valamelyest gyorsult és 10% körüli volt. Az export értékesítési árak az előző évhez képest gyorsultak, mértéke 5,2% volt. Ezzel függ össze a termelői ár ütemének gyorsulása. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2006-ban 7,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak a múlt évben, 2005-höz képest 5,6%-kal emelkedtek. Az export értékesítés árai 2006-ban 8,8%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. 120
Az ipar árindexei, %
115
110
105
100
95
Termelői
Belföldi
Export
90 J 1998
Jú
N
Á
Sz
F
Jl
D
Mj
O
M
A
J 2003
Jú
N
Á
Sz
F
Jl
D
Mj
O
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
Az építőipari tevékenység költség alapon számított árai 2006-ban 7,1%-kal, ezen belül a szerkezetkész épületek építmények építésének árai 8,1%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 4,6%-kal, a befejező építés árai pedig 6,6%-kal emelkedtek éves szinten. Az árak emelkedésében közrejátszott az üzemanyagok és az építőiparban felhasznált egyéb kőolajtermékek árának több hónapig tartó gyors emelkedése is. %
125
Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100
120
Építőipar Infláció
115 110
63 Fa-és parafaáru
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. J
Egyenleg
Forrás: KSH
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
Időszak
129,7 124,4 120,6 105,8 103,7 97,0
105 100
1997
Bútor és bútorelem
342,1 425,6 514,2 562,5 575,5 32,4
Kivitel %-os vált. Érték, előző M USD év=100
2007
900
2002
1000 Millió USD
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
A fogyasztóiár-index 2006-ban 3,9%-kal volt magasabb, mint 2005 január-decemberében. Az év első négy hónapjában az átlagos áremelkedés 2,5% volt, az előző év azonos időszakához viszonyítva. Májustól az infláció üteme fokozatosan gyorsult, decemberben 6,5% volt a drágulás mértéke 2005 decemberéhez képest. –5–
0,0
0,0
-2,5 1999
2000
2001
2002
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
2003
2004
2005
2006
2007
108,7
111,4 96,1
106,3
91,2 99,9
114,0 95,9
95,4
111,9
122,6
120,7
126,5
127,2 117,9
123,3 116,1 99,3
102,6 92,0
94,1
100,4
100,3
109,3
113,5
110,4 103,5
117,1
120,9
116,8 92,0
97,4
102,0
98,2
97,6
114,3
122,8
123,6
80
68,5
Hazai értékesítés
70
Termelés
Export értékesítés
60 1998
-0,5 1998
108,9 105,0
2,5
105,4
0,5
90
95,6
5,0
110,8
1,0
100
104,0
7,5
110
76,5
1,5
120
119,0
10,0
104,1
12,5
2,0
(előző év azonos időszaka = 100)
130 117,9
2,5
A fa- és bútoripar volumenindexei, %
140
15,0 Vált. az előző év azonos időszakához (%)
Változás az előző hónaphoz képest (%)
3,0
116,8
Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.
94,5
17,5
Fogyasztói árindex
95,4 105,7
3,5
144,0
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25.
2000
2002.
Fafeldolgozás
2004.
2006.
1999
2001.
2003.
2005.
1998
2000
2002.
2004.
2006.
Bútorgyártás
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
A fafeldolgozó-iparban is (TEÁOR 20) éreztette hatását a 2006-ban megindult európai növekedés. Az ipari A hazai lakásállomány alakulása termelés múlt évi 10,1%-os bővülése mellett az ágazat 2%-os növekedést mutat. Az év során a harmadik negyedévi 6,4%-os termelés emelkedést kivéve, minden A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab 40 negyedév termelése stagnált vagy kismértékben elmaradt 35 a 2005. azonos negyedévitől. A fafeldolgozó-ipar belföldi Község 30 értékesítése 2006-ben 8%-kal visszaesett az előző. évi Többi város 25 Megyei jogú város 5,9%-os csökkenést követően. A fafeldolgozó ipar eredBudapest ményei az ipari exportban jelentősen javultak az egy 20 évvel korábbihoz képest, mivel a 2005. évi 3,9%-os visz15 szaesést követően 2006-ban 11,4%-kal emelkedett a ki10 vitel volumene. 5 A bútorgyártás (TEÁOR 361) termelésének növeke0 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 2003 2004 2005 2006 dési üteme, 2005. évi lassulást követően, 2006-ban Új többszintes, Új lakóparki épületben Új lakóépületben többlakásos épületben Új családi házban 14,3%-kal emelkedett. A biztató évkezdetet követően Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ valamennyi negyedévben emelkedett a növekedés üteme, az első negyedévi 10,7%-ról 19,5%-ra az utolsó negyedben. A bútoripar hazai eladásai a 2004. évi stagnálást 2 Az épített lakások átlagos nagysága, m követően 2005-ben kismértékben nőttek (+2,6%). 2006120 2003 2004 ban az előző év utolsó negyedévében megindult növeke113,0 2005 100 110,7 dés tovább folytatódott, éves szinten elérte a 16,1%-ot. A 2006 97,1 94,9 kedvező irányú változás az import folyamatos bővülése, 94,3 86,8 80 89,3 valamint a külföldi értékesítési láncok terjeszkedése, újak 82,1 74,2 60 megjelenése mellett következett be. A bútoripari export a 111,9 66,9 99,7 93,2 2005. évi ütem lassulást követően, 2006ban közel 12%-os 86,3 40 71,0 109,4 növekedést ért el, teljesítménye a negyedik negyedévben volt a legmagasabb 25,2%. 20 62,3 85,1 95,5 86,7 SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK 0 Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. FAFELDOLGOZÓ-IPAR A hazai fűrészáru gyártás 2002. Óta tartó termelésForrás: KSH; Grafika: FAGOSZ csökkenése 2006-ban megállt, sőt 15%-ot meghaladó volumen növekedést ért el. Ez természetesen annyit jelent A fafeldolgozó és bútoripar 2005. januárcsak, hogy a 2004. évi termelési szint közelébe tornázta december vissza magát a szakágazat. Biztató, hogy az egyes negyedévek adatai szerint a bővülés üteme gyorsult az egyes Az alább következő elemzés az elmúlt nyolc év adatgyűjtése időszakokban és az év végére megközelítette a 22%-ot. A alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkohazai értékesítés 3,8%-kal, az export 30%-kal nőtt. 2006zások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése telban a hazai felvevő piac enyhén javult, a második negyejes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése repdévtől kezdődően az értékesítés volumene meghaladta az rezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások előző év azonos negyedévének értékét. A kivitel teljesíttevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az ménye 2006-ban negyedévről negyedévre javult, az I. utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti negyedévben 26%-kal, a negyedikben már 34%-kal hamegoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik ladta meg az előző év azonos negyedévének szintjét. figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés 2002. január 1-től a statisztiA falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés kai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az 30%-át adja, termelése 12%-kal bővült 2006-ban 2005a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe höz képest. A belföldi értékesítés 6,8%-kal mérséklődött, vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz az export 22,5%-kal bővült. 2006-ban a szakág termelése képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlítaz első háromnegyed évben jelentős mértékben nőtt, az év hatóságát. utolsó három hónapjában azonban közel 5%-kal visszaesett. A belföldi eladások igen kedvezőtlenül alakultak a –6–
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. múlt évben. Az első negyedév 8,7%-os növekedését követően az év hátralévő részében gyorsuló mértékű visszaesés mutatkozott. Az év utolsó negyedévében a csökkenés mértéke meghaladta a 25%-ot 2005. Azonos negyedévéhez képest. A kivitel az év valamennyi negyedévében meghaladta az egy évvel korábbi szintet üteme azonban lassú csökkenést mutat. 70
Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként
Mrd Ft 60
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
50 40 30 20 10 0 Fűrészáru
Falemez
Ép.aszt. ipari term.
Tároló fatermékek
Fatömegcikk
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában 7%-os visszaesés következett be 2006-ban a megelőző évhez képest. A hazai eladások az egy évvel korábbi 7,4%-os csökkenést követően 2006-ban további 15%-kal estek vissza. A hazai piacon mutatkozó nehézségeket az export stagnálása kíséri, a 2004. évi 11,4%-os növekedéssel és a 2005. évi 4,8%-os csökkenéssel szemben. A kedvezőtlen mutatók mellett némi reménységet nyújt a kivitel negyedik negyedévi közel 4%-os bővülése. Mrd Ft Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként 30
BÚTORIPAR A bútoripar a sikeres 2002. évet követően 2003-ban jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. 2004-ben a KSH adatai szerint ismét bővült a termelés. 2005-ben az előző évinél lassúbb ütemben, de folytatódott (+5%). 2006-ban ismét gyorsult a termelés növekedési üteme (+143%). A hazai gyárak belföldi értékesítése a 2004. évi stagnálást követően 2005-ben kismértékben bővülni tudott (+2,6%), 2006-ban pedig ez a folyamat felgyorsult (+16,1%). Az ágazat kivitele 2005-ben növekedett (+8,7%), de mértéke elmaradt a 2004. évitől. 2006-ban a növekedés üteme tovább gyorsult, mértéke azonban nem érte el a két évvel korábbit. 2006-ban mind a termelés, mind az export növekedési üteme gyorsult az egyes negyedévekben. A belföldi értékesítés bővülése az év folyamán megközelítően egyenletes volt. A bútorgyártás közel 50%-át kitevő ülőbútorok termelése 2006-ban átlagos mértékben, 14,6%-kal nőtt. A hazai értékesítés 17,9%-kal, a kivitel pedig 11,8%-kal emelkedett az év során. Az év összes negyedévében a termelés bővülésének üteme kismértékben nőtt. A belföldi értékesítés bővülése az első negyedévben volt a legmagasabb, de az utolsó negyedévében is 12 százalék feletti volt. Az ülőbútorok kivitele 2006. egészében gyorsuló ütemben növekedett, az első negyedévi 6,8%-ról 21,4%ra emelkedve az év utolsó három hónapjában. 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
25 20 15 10
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Ülő
Iroda
Konyha
Egyéb
Ágybetét
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
5 0 Fűrészáru
Falemez
Ép.aszt. ipari term.
Tároló fatermékek
Fatömegcikk
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
A tároló fatermékek termelése 2006-ban stagnált (0,3%) 2005. évhez (15,9%) képest. Hasonló tendenciák mutatkoznak a belföldi- (2006.: -8,4% 2005.: 15,8%) eladások esetében. Az exportértékesítésben azonban kedvező tendencia mutatkozik (2006.: 19,8%, 2005.: 6,1%). 40
Termelés a bútoriparban szakágazatonként
Mrd Ft
Mrd Ft
Export a fafeldolgozó iparban, szakágazatonként
35 30
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
25 20 15 10 5 0 Fűrészáru
Falemez
Ép.aszt. ipari term.
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
Tároló fatermékek
Fatömegcikk
Az irodabútorok gyártása 2006. január-decemberben lényegében az előző évi szinten maradt (+1,1%). A hazai értékesítés 28,6%-kal nőtt. A kivitel ugyanakkor több mint 40%-kal visszaesett ebben az időszakban. Az egyes negyedévekben a termelés ingadozott, mind a visszaesés mind a növekedés alacsony bázishoz képest következett be. A hazai értékesítés a második és harmadik negyedévekben volt a legmagasabb, az elsőben és a negyedikben ugyan magas ütemet tartott, de lényegesen elmaradt az előbbiekben tapasztalt mértéktől. A növekedés ez esetben is alacsony bázisból kiindulva következett be. Az irodabútorok kivitelének 2005 év végi visszaesése 2006 folyamán folytatódott, üteme a negyedik negyedévig gyorsult majd az év végére valamelyest lassult, de még így is meghaladta a 20%-ot. A konyhabútorgyártás igen jelentős mértékben növekedett 2006-ban (47,3%) 2005-höz képest. A belföldi értékesítés még ennél is nagyobb arányban, 53,3%-kal nőtt, míg az export 34,5%-kal bővült. A negyedévenkénti adatok szerint a termelés növekedésének üteme gyorsult, az utolsó negyedévben közel megkétszereződött 2005 azonos negyedévéhez képest. A belföldi értékesítés növekedése is gyorsult, a negyedik negyedévben közel 80%-os volt. A kivitel az első félévi visszaesést követően megló-
–7–
GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁJÁRA, 2007. ÁPRILIS 24-25. dult és az év végére megduplázódott. Az export esetében a növekedés meglehetősen alacsony bázishoz képest következett be, hiszen 2004. közepe és 2006 I. féléve között folyamatos visszaesés volt tapasztalható a konyhabútorok kivitelében. 30
Mrd Ft
üteme mind az első, mind a második félévben magas volt, az utóbbiban azonban lényegesen gyorsabb ütemű volt. 40
Export értékesítés a bútoriparban szakágazatonként
Mrd Ft
35
1999. 2003.
30
Hazai értékesítés a bútoriparban szakágazatonként
2000. 2004.
2001. 2005.
2002. 2006.
25
25
20
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
20 15 10
15 10 5 0 Ülő
5
Iroda
Konyha
Egyéb
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
0 Ülő
Iroda
Konyha
Egyéb
Ágybet
Forrás: KSH; Grafika: FAGOSZ
Az egyéb bútorok gyártása 2006-ban – ami közel 35%-át teszi ki a bútorgyártásnak – tovább emelkedett (13,2%). A hazai értékesítés (5,7%) ugyancsak növekedett, bár üteme lassúbb volt mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékű bővülés azonban a kivitelben jelentkezett (27,5%). A termelésben és a hazai eladások esetében folyamatosan gyorsult a növekedés üteme. Az export
2006-ban az ágybetétgyártás termelése növekedett (9%), a hazai eladások is emelkedtek (6,8%), az export azonban közel 70%-kal nőtt. Az egyes negyedévek adatai arra utalnak, hogy az ágybetétgyártás pozíciói az év során folyamatosan javultak. A termelés növekedése az év végére valamelyest lassult, a belföldi értékesítés a második negyedben volt a legmagasabb, a további időszakokban kismértékben lassult. A kivitel növekedési üteme 2006 folyamán gyorsult.
–8–