Kedves Testvérek! Eltelt egy esztend

Plébániánk levele – 2012 Templombúcsú

Plébániánk levele KÖVI SZŰZ MÁ MÁRIA

TEMPLOMBÚCSÚ 2012

Kedves Testvérek! Eltelt egy esztendő – vagy talán így pontosabb: eltelt a Mária-évünk, és talán a legszebb eredménye, hogy a templom névadó köve újra megközelíthető, és lehetőséget ad az imádkozó embereknek a Boldogságossal való találkozásra. Ez alkalomból kicsit sajátos módon, apró gondolatokkal szeretném bemutatni a Mária-követ. Hol van az a Kő – avagy: mi mellett megyünk el nap, mint nap? Gyakran hallottam s hallom ezt a kérdést, mikor a templom kapujában köszönünk egymásnak. Egy kicsit elgondolkodtam azon, hogy milyen elfeledett is lett ez a 200 éve ismert hely, hogyan tud megváltozni a környezet, és az utak, s az emberek cserélődésével elveszhetnek értékeink. De szerencsére azért sokan ismerték a Kő helyét, és el is kezdték annak a takarítását. Milyen gyakran fordul elő az életünkben, hogy emlékeket, eseményeket, embereket vagy saját múltunkat elhagyjuk, és elfeledjük, honnan is jöttünk, mi az eredetünk. Nem ismerem a miérteket, hogy miért ment tönkre a szekrényke, mi lett a benne lévő másolattal, miért lett engedve a gyomfáknak a növekedése, és miért került el az emberek szeme elől a Kő. Engem az tölt el hálával, hogy sok ember fontosnak találta ezt az értéket újra meglátni, hogy voltak emberek, akik szervezéssel, fizikai munkával, anyagi segítséggel hozzájárultak ahhoz, hogy megmentsünk e szent helyet. Most már ha kérdezik, hogy hol van az a Kő, akkor azért a kíváncsiság mellett talán az imádkozni való szándék is ébredezik. Remélem, hogy nemcsak a szent helyre csodálkozunk rá, hogy „jaj, én itt élek 10 éve / 20 éve / a születésemtől fogva, és nem is sejtettem, hogy mit rejt ez a kődarab”. Talán megtanuljuk a leckét, hogy sok minden és sok mindenki lehet értékes az életünkben, csak esetleg elsietünk mellette. Ezért kell megállnunk sokkal gyakrabban Jézusnál. Székely János segédpüspök Menedékhely, avagy élet a Kőnél. Mikor a kőművesek a Kövön dolgoztak, az egyik mesterember szeptember 7-én pénteken, mutatta nekem, hogy az egyik helyen a foltokat nem lehet le- a kivételesen este 7 órakor tisztítani, mert biztosan tüzet raktak és olyan meleget csináltak, kezdődő szentmise elején hogy a Kőből a mésztartalom elkezdett kiválni. Igen, válaszol- megáldja a Mária-követ, tam, mert itt sok ideig hajléktalanok éltek. Erre egy hosszú per- majd esperesi kerületi pacig elgondolkodott, és ezt mondta: „Látja atya, akkor nekik pokkal együtt fog misézni. adott menedéket Mária”. Milyen igaza volta ennek a sokat látott, dolgos embernek. Mária menedéket ad. Ezt a párbeszédet sokszor forgatom magamban, mikor a Kőnél elmélázok, és nézem a hangyák seregét, vagy fürge gyíkok rohannak el a mozgásra. Az állatoknak is ad menedéket és életteret ez a hely. Vajon nekünk miért hiányzik életterünkből az Isten jelenléte? Miért szakadunk el újra és újra a biztonságot jelentő szeretettől? A menedékhely-jelleget miért nem használjuk ki? Szóba került, hogy fordítsuk kifelé a Követ, hogy az ott elhaladók jobban lássák, de most hálát adok, hogy jelenleg ezt képtelenek vagyunk megcsinálni, mert anyagilag semmi lehetőségünk sincs rá. Most olyan jó érzés a rohanó autók, a hangos HÉV és az élet problémájától meg1

Plébániánk levele – 2012 Templombúcsú szabadulni egy nagy Kő oltalmában. Sokáig hajléktalanoknak volt menedéke, most az Imádkozó ember mentsvára lehet ez a hely. Ez szerintem összekapcsolódik az Élettel, de ezt már a Testvérekre bízom, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, gondolattal. Az imádság, avagy egy meghallgatott kérés története. Nagyböjt idején egyik bérmafiamnál vacsoráztam, aki fiatal orvos, és a beszélgetés során említették, hogy még nem született gyermekük, pedig nagyon szeretnének már örülni a gyermekáldásnak. Nekem eszembe jutott, hogy a padláson nemrég találtam egy bekeretezett képet, ahol egy fiatal pár ad hálát a gyermekükért a Kövi Mária előtt. El is határoztam, hogy imádkozni fogok értük, és kérem Mária pártfogását. S lám, augusztus elején bérmafiam örömmel újságolta, hogy a felesége a harmadik hónapban van. Én meg elmeséltem az imaszándékomat, és el is mentünk együtt a Szűzanyának hálát adni a pártfogásért. Számomra is megható volt az eset, de leginkább azért írtam le, hogy bátorítást adjak az imádságra, és talán azt, amit 1843-ban megfogalmaztak emberek, újra sok helyen hirdetni kellene: „Siehe o Mencsh und besuche Maria auf den Stein, kommt zu mir in allen Nöten und ich will euer Trost sein.” „Lásd és látogasd ó ember a Kövi Máriát! Jöjjetek hozzám minden szükségetekben, mert vigasztalásotok akarok lenni!” Péter atya

Kövi Szűz Mária

Szentév

Mária

Szentév

Kövi Szűz Mária

Egyházközségünk az elmúlt évet Szűz Máriának szentelte. Emlékezzünk vissza az eseményekre! 2011. október 29.

Botos József előadása a templomban:Mária-tisztelet Magyarországon a Mária-énekek és -imák tükrében; a Kövi Szűz Mária közbenjárására történt csodák

2011. november 5.

Zarándoklat Dobogókőre, a siketek Mária-szobrához.

2011. november 26.

Verses-zenés est a templomban, Máriáról szóló versekkel. Az elhangzott versek a honlapon olvashatók.

2011. december

Rajzpályázat, melynek témája a Szent Család — Szűz Mária, mint édesanya szemszögéből. A rajzok a honlapon láthatók.

2012. január 28.

Filmvetítés a plébánián: Mária-jelenések.

2012. március 10.

Aba Botond előadása a templomban:Mária-tisztelet a Szent László király előtti időkben

2012. április 28.

Az esti szentmise keretében Vigassy Mihály atya elmélkedése: Szűz Mária, a Szentlélekre hallgató asszony

Az első szombati szentmisék mondása, amit reggelenként végeztünk 8 órakor. A Mária-kő rendbetétele (ami sajnos még nincs teljesen kész, mert a térkövezés engedélyezése elhúzódik). Itt is szeretném megköszöni, hogy a kedves hívek eddig közel 400.000,-Ft-tal támogatták a munkálatokat. Fogadalomtételre való felhívás, amit azért indítottunk el, hogy minél többen magukénak érezzék a szentévet. Kérem, ki-ki írja le az év alatt megfogadott ígéreteit, és nyugodtan bevallhatják írásban, hogy mit sikerült azokból megvalósítani, mit nem, és zárt borítékban juttassák el hozzám a sekrestyébe vagy az irodába, hogy közösen ajánlhassuk fel! (a borítékokat nem nyitjuk fel)

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki munkájával, jelenlétével, imájával, anyagi segítségével és érdeklődésével bekapcsolódott a Kövi Mária Szentévbe. A Kövi Mária pártfogolja életük során a kedves Híveket! Köszönettel:

Zsiga Péter, plébános 2


Kövi Piknik: 2012. június 23. Ragyogó idővel köszöntött ránk ez a szombat reggel. Az előző napok fullasztó kánikulája után kellemes, napos, igazi piknikre való idő volt. A helyszín a Hajógyári sziget északi vége, mondhatnám a „szokott helyen”, ahol 2 éve az árvíz előtti utolsó napon tartottuk a Kövi Napot. Most viszont a Duna a helyén volt, a mieink pedig – Zsiga Péter atya vezetésével – a csodálatos zöld fűben, a „magyar kőrisek” árnyékában, ütöttek tanyát. Jómagam szokás szerint kissé megkéstem. Még jó hogy előző este megkérdeztem az atyától, hogy a segítők hányra menjenek. Nyolcra! – hangzott a határozott válasz. Ehhez képest, mire mindent összepakoltam, ami kellett, 9-re értem a plébániára, ahol addigra már senki sem volt. „Telefonos segítséget” kértem, és egy kedves fiatalasszony – Terike – jött értem egy mikrobusszal. Könnyen megtaláltuk a mieinket – már javában füstöltek a tüzek, a bográcsokban kezdett rotyogni a Péter atya által gondosan előkészített paprikás hús, illetve a lecsó alapját képező vereshagyma. Szorgos kezek – a Teleki család „apraja nagyja”; Miklós, Jutka és Gábor – vágták a paprikát, paradicsomot, valamint a 7, azaz hét kilogramm enyhén csípős kolbászt. Tíz óra körül – amire az esemény meg volt hirdetve – már igencsak gyülekeztek a nagycsaládok, a kedves idősebb testvérek, akik finom süteményekkel járultak hozzá a bogrács-parti sikeréhez. (Maja, F. Margitka, H. Marika – nehéz volna felsorolni!) Hogy a készítők szomjan ne haljanak, erről nagyrészt az ürömi házigazdánk, Gerzson Laci gondoskodott, fehér bort csurrantó „kifogyhatatlan” hordócskájával, illetve vörösboros flaskákkal. Ki ne felejtsem Bibor Lajost, akinek családja – bográcsostul – fél 11 körül futott be, és a Lesencetomaji tüzes borral olthatta szomját a szakácsnép. Természetesen Péter atya gondoskodott szódavízről is, illetve – a piknik nevéhez híven – ki-ki hozhatott magának megfelelő mennyiségű itókát, Uram bocsá’ sört is akár. Ha mégis elfelejtettek vizet hozni, ami manapság szinte elképzelhetetlen, pár méterre tőlünk ott csordogált a hideg, szigeti „forrásvíz”. Az enyémek is berobogtak biciklivel; Szilvi lányom, Gyuri, a vőm és 5 picúr. Az egy éves Erzsike elbóbiskolt a csomagtartóban, olyan volt, mint egy nagy gomba. A négyéves Margitka persze az apukája mögött ült, a fiúk és Marika már önállóan szoktak bringázni. Délelőtt vicces akadályversenyt szerveztek, amelyen unokáktól nagymamákig lehetett részt venni (lásd a fényképet). A játékvezető Antók Gergő kedves humorral, megértéssel irányította a résztvevőket. Nekem speciel a hátrafelé futás volt a legnehezebb! A déli órákra kész lett az ebéd, amit a lelkes közönség nagy étvággyal fogyasztott el. Természetesen megkóstolhattuk a különböző „családi” bográcsok tartalmát, mert egy picikét minden lecsó és pörkölt másmilyen. Én csak annyit mondhatok, hogy szuper finom volt mindegyik, s ezt azért merem bátran és elfogultság nélkül kijelenteni, mert – egy félreértés folytán – nem vittem bográcsot, így saját főztöm nem volt. Ki ne maradjon a délutáni íjászat, amelyről csak azért nem tudok bővebben írni e beszámolóban, mert az ebéd utáni „ejtőzésben” az út másik oldalán voltam. Itt a fák alatt üldögélve meghitten beszélgethettünk a saját családtagjainkkal, vagy olyanokkal, akiket csak látásból ismerünk a templomból. Összefoglalva: az a 100-120 ember, aki jelen volt, tanúsíthatja, hogy mennyire bejött a plébános atya szándéka, hogy ismerkedjünk, illetve az a jelszó, ami – megtapasztalhattuk – nem üres lózung: „Együtt lenni jó!” H. S. Ildikó

3


SZEPTEMBER 2. vasárnap

Veni Sancte

7. péntek

A kivételesen este 7 órakor kezdődő szentmise elején Székely János segédpüspök ünnepélyesen megáldja a Mária-követ

8. szombat

KISBOLDOGASSZONY: SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE

6-7-8.

Triduum

9. vasárnap

Templombúcsúnk ünnepe. Ünnepi szentmise 11 órakor, és utána agapé (amihez kérjük, aki tud, kis süteménnyel járuljon hozzá előre jelezve ezen szándékát Péter atyának vagy Ildikónak)

10. hétfő

A plébániai gyermek- és ifjúsági hittanórák kezdete

22. szombat

Őszi zarándoklat

Nyomozás - de nem krimi: hittan órák felnőtteknek a plébánián XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét. Első pillantásra kissé furcsa ez a kezdeményezés. A legkülönbözőbb tényeknek és eseteknek szoktak évet szentelni. Az anyáknak, a hátrányos helyzetűeknek, az elnyomottaknak, a gyerekeknek, éhezőknek stb. De nézzük most a pozitívumát ennek az évnek. „A hit éve”, amit XVI. Benedek pápa 2011. október 16-án a Szent Péter bazilikában tartott szentmise prédikációjában jelentett be, VI. Pál és II. János Pál pápák tanításának nyomdokában áll. A mise után az Úrangyala imádság keretében a zarándokok és látogatók előtt XVI. Benedek pápa megismételte „a hit éve” kikiáltásának tervét, mely 2012. október 11-én, a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulóján veszi majd kezdetét, és 2013. november 24-én, Krisztus-Király ünnepének napján fejeződik be, és „a kereszténységbe való újabb bevezetést” szolgálja. Kérdés, hogyan kapcsolódjunk ebbe a kezdeményezésbe? Úgy gondoltam, hogy a felnőtt hittan keretében egy nyomozást kezdeményeznék. Ez a nyomozás hitünk alapjai utáni nyomozás lenne. Az újszövetséggel foglalkoznánk ebben az évben is, de más szempontból. Nyomozásunk értelme és célja lenne, hogy megerősítsük a hitünk alapját képező újszövetség hitelességét, fontosságát. A következő kérdésekkel foglalkoznánk: ⇒ Megbízhatók-e a Jézus életrajzok? Kiállják-e Jézus életrajzai az alapos vizsgálat próbáját? ⇒ Megbízható módon hagyományozódtak-e át az evangéliumok? ⇒ Vannak-e meggyőző bizonyítékok Jézussal kapcsolatban az evangéliumokon kívül is? ⇒ Megerősíti-e a régészet az evangéliumok hitelességét? ⇒ A történelem Jézusa és a hit Jézusa egy és ugyanaz a személy? Felnőtt hittan ⇒ Valóban meg volt győződve Jézus, hogy ő Isten Fia? Október 8-tól ⇒ Rendelkezett-e Jézus Isten tulajdonságaival? minden hónap ⇒ Csak – és kizárólag – Jézus töltötte be a messiási próféciákat? 2. és 4. hétfőjén ⇒ Jézus halála ámítás, és a feltámadás csalás? Tényleg nem volt a síreste 7 órakor ban Jézus teste? a plébánián. ⇒ Találkoztak a tanítványok Jézussal a kereszthalála után? ⇒ Milyen közvetett tények támasztják alá a feltámadást? Ha mindezekre a kérdésekre pozitív választ tudunk adni, akkor ez megerősítheti és megalapozhatja hitünket. Kékesi János hitoktató 4


OKTÓBER 6. szombat

Imádság Magyarországért Pákozdon a Makovecz kápolnánál

8. hétfő

Felnőtt hitoktatás kezdete (részletek a „Nyomozás – de nem krimi” című írásban) MAGYAROK NAGYASSZONYA A 8 órai szentmisén megemlékezünk Bednarik Dénes atyáról Nyugdíjasok délutánja

21. vasárnap 23. kedd

Nemzeti ünnepünk alkalmából reggel 9 órakor ünnepi szentmise

NOVEMBER 1. csütörtök

MINDENSZENTEK ÜNNEPE

2. péntek

HALOTTAK NAPJA

4.-18.

Jelentkezés a „Szállást keres a Szent család” imaláncba

25. vasárnap

KRISZTUS KIRÁLY VASÁRNAPJA

DECEMBER 1. szombat

Adventi koszorúkötés. A 18 órai szentmisén indulnak útra a „Szállást keres a Szentcsalád” képek.

Advent szombat estéin a szentmise előtt adventi gyertyagyújtás. Advent idején hétfő-kedd-szerdai napokon reggel ½ 7 órai kezdettel rorate szentmise. 2. vasárnap

ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJA

6. csütörtök

Mikulás-várás a templomban

8. szombat

SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS ÜNNEPE (főünnep);

9. vasárnap

ADVENT MÁSODIK VASÁRNAPJA

16. vasárnap

ADVENT HARMADIK VASÁRNAPJA

17-18.

Karácsonyi gyóntatás a plébánián

23. vasárnap

ADVENT NEGYEDIK VASÁRNAPJA;

24. hétfő

Misztériumjáték

25. kedd

JÉZUS SZÜLETÉSÉNEK ÜNNEPE: 11 órakor ünnepi szentmise

26. szerda

9 órakor gitáros szentmise, utána betlehemes játék

28. péntek

A lelki adoptáció vége

30. vasárnap

SZENT CSALÁD ÜNNEPE. 18 órakor az évfordulós házaspárok hálaadó miséje

31. hétfő

Hálaadó ünnepi szentmise 18 órakor, utána egyházközségi beszámoló 5

Ajándékkészítés

Idősek karácsonya


Új egyházkép A II. Vatikáni zsinat egyik legfontosabb dokumentuma, a „Lumen Gentium” nevű dogmatikus konstitúció, mely az Egyházról szóló tanítást új alapokra helyezi. Két pontot emelek ki ebből a dokumentumból, melyek új egyházképet rajzolnak elénk.

Mi az egyház? A hagyományos tanítás szerint az Egyház látható társaság, intézmény, melyet Jézus alapított, és vezetőkkel, tanítással, törvényekkel, szentségekkel látott el. Ebből a szempontból hasonló az államhoz, mely ugyancsak tökéletes társaság (societas perfecta), törvényekkel, vezetőkkel ellátva, egy bizonyos cél érdekében.

1962 október 11. Ötven évvel ezelőtt, e napon nyitotta meg XXIII. János pápa a második vatikáni zsinatot. Az évforduló alkalmából több érdekes olvasnivalót is találhatnak az idei lapszámokban. A pünkösdi kiadványunkban az egyetemes zsinatokról lehetett rövid összefoglalót olvasni, most pedig a II. vatikáni zsinat egyik dokumentuma első két fejezetébe adunk betekintést.

Mi ebben a negatívum? Az egyház kapcsolata ebben a felfogásban, Jézussal eléggé külsődleges. Igaz ugyan, hogy vele van a világ végéig, sőt XII. Pius pápa egyik körlevele szerint az egyház Krisztus titokzatos teste, melynek fejlődnie kell, és fennmaradnia kell a világ végéig. Mégis meglehetősen statikus valóság, amelyben sokkal inkább hangsúlyozzák a változatlanságot, mint a változást. A fejlődés sokkal inkább a területi terjeszkedést jelentette, mint a belső életet. Fontos, hogy vezetők és vezetettek, tanítók és tanítványok vannak benne, akiknek szinte vakon kell követniük a tanítóhivatal szavát. Így nem lehetett elismerni, pl. a tudomány szabadságát, türelmetlenek voltak más vallások iránt, a tanbeli eltéréseket sokszor erkölcsi fogyatékosságnak értékelték. Az egyház saját tekintélye mögött háttérbe szorult, pl. a Szentírás tekintélye. Idegenkedtek a pluralizmustól, vagyis a vélemények és nézetek különbözőségétől. A klérus és a laikusok között áthághatatlan szakadék volt. Sőt, sokszor az egyház alatt egyszerűen a papokat értették. Az egyháznak ezt a képét változtatta meg a zsinat. Két fontos kijelentést tett. Az egyház misztérium, latinul szakramentum (nem szentség, hanem titok!), és az egyház Isten népe.

I. Az egyház misztérium Mit kell azalatt értenünk, hogy az egyház misztérium? A dokumentum bevezető szövegei azonnal rávilágítanak. „Mivel Krisztus a nemzetek világossága, ez a Szentlélekben összeült szent Zsinat Krisztusnak az Egyház arcán tükröződő fényességével minden embert meg akar világosítani azáltal, hogy minden teremtménynek hirdeti az evangéliumot (vö. Mk 16, 15). Mivel pedig az Egyház Krisztusban mintegy szentsége, azaz jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberi nem egységének, a korábbi zsinatok nyomában járva híveinek és az egész világnak jobban ki akarja nyilvánítani a maga egyetemes természetét és küldetését.” Az egyházat tehát a görög misztérium, azaz sacramentum névvel illeti, ami tulajdonképpen olyan valóságot jelent, melyben együtt van látható és láthatatlan, felfogható és felfoghatatlan. Ennyiben nem különbözik a szimbólumtól. Mi ennek az értelme? Jelenti Isten világ felé fordulását és a világgal létesített maradandó egységét. Ennek az egységnek létrehozója Jézus Krisztus. Elméleti fejtegetés helyett a szentírás képeivel illusztrálja a szöveg ezt a misztériumot, titkot. Az akol és a pásztor képét már Izaiás és Ezekiel prófétánál megtaláljuk. Jézus magát nevezi pásztornak, aki életét adja juhaiért és az egyház akol is, melynek ajtaja Krisztus. Isten szántóföldje, szőlőskert, ahol Jézus az igazi szőlőtő. Épülethez is hasonló, melynek szegletköve Krisztus, templom, Isten városa. Már az ószövetség is úgy mutatta be a választott népet, mint Isten jegyesét. Ez a kép tovább él, és az egyház is Krisztus jegyesének nevezhető, akiért föláldozta magát. A képek sorát a test és a fő képe zárja, amint ezt Pál apostol kifejti leveleiben, főleg a korinthusi és római levélben. Nagyon fontos körülmény, hogy a zsinat nem azonosítja a látható, hierarchikus egyházat Krisztus titokzatos testével. Szoros az összetartozás, de ennek ellenére is fennmaradnak különbségek, amit a régebbi teológia a látható és a láthatatlan egyház különbségével fejezett ki. Ezt úgy tekinthetjük, 6

Plébániánk levele – 2012 Templombúcsú mint az ökumenizmus teológiai megalapozását! „Ez az Egyház e világban, mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élő püspökök által kormányzott katolikus Egyházban létezik, jóllehet szervezetén kívül is megtalálható az igazságnak és a megszentelésnek több eleme, melyek, mint Krisztus egyházának saját ajándékai, a katolikus egységre sarkallnak.”

II. Az egyház Isten népe A dokumentum II. fejezete eredetileg nem ez volt. Az Isten népéről szóló néhány mondat a laikusok fejezetében volt megemlítve. Az első ülésszak után új szöveget dolgoztak ki, és akkor merült fel az a gondolat, hogy az Isten népéről szóló részeket, a laikusok, és más fejezetekből ki kell emelni és egy új fejezetben összefoglalni. A konzervatív szárny azonban éles ellenkezéssel fogadta ezt a gondolatot. Tulajdonképpen ez az egyik legjelentősebb fejezete a dokumentumnak. Biblikus alapon vezet be egy központi fogalmat. Ez nem a bevezetőben említett jogi – politikai fogalom, a „tökéletes társaság” fogalma, mely jól rendezett, hogy célját elérje, hanem valami élő közösséget sugalló fogalom, mely a Bibliában gyökerezik. Isten minden embert üdvözíteni akar, de nem egyenként. Nem maszekol velünk! Közösséget akar. Ezt akarta, amikor szövetséget kötött Ábrahámmal, majd utódaival, akikkel Mózes által megújította ezt a szövetséget. „Jóllehet bármely időben élő és bármely nemzetből származó ember kedves Isten előtt, ha féli őt és teszi az igazságot (vö. ApCsel 10,35), mégis úgy tetszett Istennek, hogy az embereket ne egyenként, minden társas kapcsolat kizárásával szentelje meg és üdvözítse, hanem néppé tegye őket, mely Őt igazságban megismeri, és szentül szolgál Neki. Ez a szövetség előképe volt az új szövetségnek, melyet Krisztusban kötött meg, most már nem egy néppel, hanem az egész emberiséggel.” – mondja a dokumentum szövege. Két fontos tulajdonsága van ennek a népnek és ezek a tulajdonságok a hagyományos tanításban nem jutottak kifejezésre. Az egyik jellemző vonás a szabadság. Ennek biztosítéka a bennünk működő Lélek. Szabadon tenni annyi, mint lélekből, kényszerítés nélkül, a szeretet indítására cselekedni. A Szentlélek a szabadság és a szeretet lelke. Az Ő hatására tud az egyház megújulni a történelem folyamán, egészen addig, míg eléri a végső kiteljesedést. Nagyon fontos a másik jellemzője ennek a népnek, amit a teológia sokáig mellőzött, jóllehet a protestánsok nem győztek újra meg újra hangoztatni. Isten népe, az egyház, papi nép. Részesedik krisztus papságából, ha nem is ugyanolyan módon. „Az Úr Krisztus, az emberek közül választott főpap (vö. Zsid 5,1--5) az új népet "Istennek és Atyjának országává és papjaivá tette" (Jel 1,6; vö. 5,9--10). A megkereszteltek ugyanis az újjászületés és a Szentlélek kenete által lelki házzá és szent papsággá szenteltetnek, hogy a keresztény ember minden cselekedete által lelki áldozatokat ajánljanak föl, és annak erőit hirdessék, aki a sötétségből meghívta őket csodálatos világosságára (vö. 1Pt 2,4—10). Ez a nép nemcsak Krisztus papságában, hanem prófétai hivatalában is részesedik. Itt a zsinat egészen meghökkentő dolgot mond. Nem a pápa tévedhetetlen tanítóhivataláról beszél, hanem a Szentlélek által felkent hívek összességének tévedhetetlen hitérzékéről. „Isten szent népe Krisztus prófétai küldetéséből is részesedik... A hívők összessége, mely a Szentlélek kenetének birtokában van (vö. 1Jn 2,20.27), a hitben nem tévedhet, és ezt a különleges tulajdonságát az egész nép természetfölötti hitérzéke révén nyilvánítja ki, amikor "a püspököktől kezdve a legjelentéktelenebb világi hívőkig" hit és erkölcs dolgában kifejezi egyetemes egyetértését.” Ezt az igazságot a teológia régóta ismeri, talán régebben, mint a pápa tévedhetetlenségének tanát, csak ezt az igazságot eddig meglehetősen elhallgatták. Elismeri a zsinat, hogy ennek a népnek különféle „karizmái” lehetnek és vannak is! Nagyon érdekes, amit Isten népének a többi emberhez való kapcsolatáról mond. Az eddigi kirekesztő magatartás, mely szerint csak a katolikus emberek számítanak és a többiek valamiképpen a kárhozat fiai, megváltozik. Minden ember valamilyen módon bekapcsolódik ebbe a nagy egységbe. „Isten népének e katolikus egységébe tehát, mely előre jelzi és előmozdítja az egyetemes békét, minden ember meg van híva és különféle módon hozzá tartoznak, vagy hozzá vannak rendelve mind a katolikus hívők, mind a többi Krisztusban hívő, mind pedig általában az emberek, akiket Isten kegyelme meghívott az üdvösségre.” Kékesi János 7


REJTVÉNY Plébániánk levelének előző számában megjelent rejtvény megfejtése: BOLDOG APOR VILMOS Helyes megfejtést 3-an küldtetek be, a sorsoláson az alábbi eredmény született: I. díjat nyert: Karácsony Zsuzsa II. díjat nyert Madocsai Zsolt III. díjat nyert Kékesi János Köszönjük, hogy velünk játszottatok. Következzen az új rejtvény, amelyet Migléczi Béla készített: Az alábbi kifejezések egy kivétellel mind Szűz Máriára vonatkoznak. Melyik a kakukktojás? Igazság tükre Örömünk oka Dávid király tornya Minden erény mélysége Elefántcsont torony Beküldési határidő: 2012. október 6. SMS: +36/30/343-0108 v. +36/20/505-3340;

pályázati szelvény az irodába;

Jó fejtörést kívánunk!

e-mail: [email protected]

Migléczi Béla és Szakály Józsi

Pályázati szelvény A megoldás:

..………….……………………………………………………………………..……………………..

A megfejtő neve:.………………………………………………………………………………….……………..….…..

Kövi Szűz Mária Plébánia 1033 Budapest, Szentendrei út 69-71. Tel./fax: 3886-535 e-mail: [email protected] web: http://kovi-maria.hu Kövi Szűz Mária Egyházközség: 11703006-20163006 Kövi Szűz Mária Szociális, Karitatív és Ifjúságvédelmi Alapítvány: 10102086-14730002-00000007

Kedves Testvérek! Eltelt egy esztend

Recommend Documents