Ismét eltelt négy év... Ez a ciklus sem volt mentes az ellentmondásoktól és a küzdelmektõl. Mind a megyei kamarák, mind a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fenntartásukat fogalmazták meg a közigazgatási és költségvetési reformokkal szemben. A Kamara számos olyan lépést kezdeményezett, amely könnyebbé tette, tehette volna a vállalkozók helyzetét. Az MKIK határozott fellépésére nem vezették be pl. a telefonadót, vagy nem valósult meg a kisadók összevonása; és ezeken kívül is számos adómódosító javaslatot tettünk, pl. a közbeszerzési törvény módosítására, hogy az átláthatóbb, versenysemleges legyen. A kitûzött célok félsikereket hoztak. Az a törekvés, hogy olyan szolgáltatásokkal segítik a vállalkozókat, amelyek fokozzák a versenyképességüket csak részben valósult meg. Pl. a Széchenyi-kártya 25 millió forintos összeghatára jelentõs, de csupán részeredmény, mert beruházásra nem használható. A kamara egy másik törekvése, a szakképzés oly mértékû támogatása, koordinálása, hogy az megfeleljen a piaci elvárásoknak, folyamatosan megvalósul. Már 27 szakma képzését koordinálja és ellenõrzi a Kamara. Ezen a téren az elmúlt 15 év hiányosságait kellene néhány év alatt behozni. Jó alap ehhez, hogy megõriztük és tovább építettük jól prosperáló kapcsolatainkat a megye önkormányzataival, szakhatóságaival, partnerszervezeteivel. Erre egyik példa az APEH regionális igazgatóságával kötött együttmûködési megállapodás, melynek hatására stabil, átlátható, kiszámítható adórendszer alakulna ki, de addig is közvetlen konzultációs lehetõséget remélünk. A Közigazgatási Hivatallal létrejött megállapodás eredményeképpen az lenne az ideális, ha a régióban és az országban sem ellenõrzés centrikus, hanem szolgáltatás központú közigazgatás mûködne. Ezen megállapodásokkal célunk még az is, hogy minél kisebb bürokráciával elõnyös helyzetbe hozzuk a vállalkozásokat, melynek elérésére a jövõben is nagy hangsúlyt fektetünk. Megyei szinten jó eredményünk a mûködõ területi szervezetek. Az országban egyedül Hajdú-Biharban hat ilyen területi szervezet mûködik. A jövõben bõvíteni szeretnék a területi szervezetek sorát, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, a kisebb közösségekben nagyobb az összefogás és jobb az információáramlás is. Mindezek mellett a területi szervezetek kiválóan együttmûködnek a helyi önkormányzatokkal, jobban részesei lehetnek a közéletnek, s résztvesznek az õket érintõ döntések meghozatalában. Bõvítettük a kamara szakmai szervezetének tudásbázisát, a területi irodák hatáskörét. A jövõben azt szeretnénk, hogy a szakkollégiumi rendszer és a területi rendszer szakmaiságát tovább növelve, még több vállalkozó csatlakozzon a kamarához, akiknek üzleti tevékenységében információval, tanácsadással, konkrét ügyek intézéssel segíteni tudjuk.
elnök
Küldetés A HBKIK – Hajdú−Bihar megye üzleti életé− nek hangadója – tagjainak hasznos szolgál− tatásokat és szakmai tanácsokat nyújt. Ve− zető szerepet játszik a térségben egy olyan üzleti, gazdasági környezet megvalósításá− ban, melynek tagjai prosperálnak és haté− konyan versenyezhetnek belföldön és a vi− lágpiacon.
Megtartjuk eddigi eredményeinket és több területen pedig továbblépünk. A megyei kamara kezdeményezte az országosnak a stratégiaváltást, ami ez esetben azt jelenti, hogy a kamarának olyan hatékonyabban mûködõ szolgáltatóvá kell válnia, amely képes a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének tényleges javítására. 1
A megyei és az országos szervezeteknél mintegy 500 szakember dolgozik. Nem az a cél, hogy a 23 kamara egymástól elszigetelten próbáljon tenni valamit, hanem az, hogy a megfelelõ szakmacsoportokban, egységes, ütõképes, szakmailag kiemelkedõ teameket alakítva, hatékonyan tudjanak együttmûködni a vállalkozások érdekében, s megfelelõ partnerei lehessenek a politikának. Jó eredmény az országos kamarai információs rendszer megvalósulása, mely konkrétan az "Üzlet@hálón" és más országos információs hálózatba ad betekintést a vállalkozások számára. Az uniós pályázatok esetében is nagyot lendítene a cégeken, ha egyes témákra szakosodva komplexebb segítséget kapnának a gazdaság szereplõi. Azt akarjuk elérni, hogy a megyébe áramló források – legyen az akár uniós pályázati pénz, vagy állami forrás – multiplikáló hatása itt érvényesüljön. A megye gazdaságának fejlõdése szempontjából nagyon fontos lenne, hogy nem csupán a létesítmények valósuljanak meg, hanem azok kivitelezésében és mûködtetésében minél több helyi, térségi vállalkozás vegyen rész. Ebben a globalizált rendszerben egy kis- és középvállalkozás csekély eséllyel tud egymaga tartósan megmaradni a piacon. A vállalkozások viszonylag kis hányadának sikerült csupán olyan pozíciót szereznie, amellyel be tudtak kapcsolódni a nemzetközi versenybe, és megmaradtak. A megyei kamarának regionális szinten és a határon túl is adódnak lehetõségei. Fontos a Pólus Program támogatása, s az abban való aktív részvétel. A határon túli kapcsolatok ápolásában, a határmenti együttmûködések még szélesebb körû kialakításában további lehetõségeket jelent Románia uniós tagsága: akár közös projektek, vállalkozások, pályázatok, intézmények létrehozásában. A Kamarának ott kell lennie minden olyan szervezetben, ahol a gazdaság szereplõirõl, a nekik szánt forrásokról döntenek. – A gazdaságról dönteni a gazdaság képviselõi nélkül nem lehet, jó példa erre az elmúlt 810 év. Meg kell figyelni, azokban az országokban, ahol a kamarákat megfelelõ súllyal kezelik, jobbak a viszonyok. Nem az adót, hanem a teljesítõképességet kell növelni, hogy a vállalkozások fel tudják venni a versenyt az unión belüli más vállalkozásokkal. Nem nagyobb elvonások kellenek, hanem olyan támogatási rendszer, amely lehetõvé teszi, hogy európai szintû és termelékenységû vállalkozások mûködjenek az országban.
A Kamarai rendszer továbbfejlesztése A kamara sikeressége vagy sikertelensége tükrözõdik a vállalkozók helyzetén. Magyarországon jelenleg önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer mûködik. „Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggõ közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történõ ellátására.” Ezt tartalmazza a jelenleg hatályos 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról bevezetõ rendelkezése. Az önkéntes tagságú kamarai rendszer megõrizte ugyan köztestületi jellegét, de alapvetõen a gazdasági érdekérvényesítés, a tagoknak nyújtott szolgáltatások és a hálózatszerû mûködés területén képes önerõbõl komolyabb eredményeket felmutatni, amellett, hogy a szakképzés területén eredményesen lát el közjogi feladatokat és a korábbiak mellé folyamatosan új feladatokat is kapott. 2
A kormányzati, érdekképviseleti és vállalkozói szférában el kell fogadtatni azt, hogy a köztestületi kamara a gazdaság önkormányzataként a teljes gazdaság vonatkozásában el kell lássa a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott, a gazdaság fejlesztését szolgáló feladatokat. A közfeladatok bõvítése terén a szakképzési feladatok sikeres teljesítésére alapozva hasonló hatásköröket indokolt átvenni más szakterületeken is a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorítását célzó intézkedések tekintetében. A gazdaság szereplõi számára fontos, hogy az állam forrásokkal is segítse a nemzetközi kereskedelem fejlesztését, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor külföldi piacra lépésének elõsegítése érdekében. A jelenleginél hatékonyabb módja lenne a költségvetés által finanszírozott kereskedelemfejlesztési feladatok ellátásának, ha azokat a széleskörû vállalkozói kapcsolatokkal rendelkezõ kereskedelmi és iparkamarák végeznék. Ahhoz, hogy a kamarák részérõl az üzleti forgalom biztonsága, a tisztességes piaci magatartás kikényszerítése eredményesen ellátható legyen, a gazdaság valamennyi szereplõjére azonos módon kiterjeszthetõ hatáskört kell adni a kamarai etikai bizottságoknak. Elengedhetetlennek tartjuk azt, hogy az Nemzetei Fejlesztési Terv térségre vonatkozó fejezeteinek kidolgozásában a kamarák teljes jogú partnerként döntési jogkörrel vegyenek részt. Ugyanilyen fontosnak tartjuk a regionális programok kidolgozását és az azokban való részvételt. Ebben és a határon túl is átnyúló gazdasági kapcsolatok építésében, alakításában Debrecennek, mint a térség meghatározó városának, illetve a régiónak fontos szerepe lesz a jövõben is. Meggyõzõdésem, hogy a Debrecen – Nagyvárad – Szatmárnémeti – Nyíregyháza négyes – ha felismerjük végre közös érdekeinket, és kimondani is képesek leszünk azokat – csodákra lehet képes a világnak ebben a jobb sorsra érdemes szegletében.
rendezvények: egyéb szolgáltatás: összes résztvevő:
4.100 31.400 67.000
A HBKIK szolgáltatásai a számok tükrében 773 gazdasági, üzleti ismeretterjesztő, testületi és protokoll rendezvény 30.000 fő 3327 szakképzési események (képzések, vizsgák) ügyfélszolgálat (Széchenyi kártya, okmányhitelesítés, egyéb információk és ügyintézés a 6 megyei irodában
5.600 fő
18.500 fő
tanulószerződés, képzőhely−ellenőrzés, szakképzési igazolások, jogosultság kiadása 12.900 fő A Kamara szolgáltatásait igénybe vevők száma összesen a 4 év alatt: 67.000 fő
3
A Kamara tette a vállalkozások érdekében – országos, régiós, illetve megyei szinten Érdekközvetítés, −képviselet a Kormány, illetve a helyi döntéshozó szervezetek felé Az MKIK más kereskedõi szervezetekkel együtt megállapodott a Kormánnyal a 2006. januári 5 százalékos ÁFA-csökkentés bevezetésének körülményeirõl. Az MKIK kinyilvánította: a cégek fontosnak tartják, hogy a jegybanki alapkamat mértéke ne okozzon versenyhátrányt, valamint hogy csökkenjenek az élõmunka terhei. Az MKIK a Magyar Innovációs Szövetséggel módosító indítványt nyújtott be az Innovációs Alapra befizetésre vonatkozóan, illetve az alap felhasználásánál a vállalkozó szféra súlyának növelése érdekében. Az MKIK módosítási javaslatot adott be az új társasági és cégtörvényre, valamint a csõdtörvényre. Az MKIK javaslatot készített arra, hogy a közoktatás, a szakképzés és a felnõttképzés közös irányítása célszerû, azaz egy tárcához indokolt tartozniuk. Az MKIK – az országos konjunktúra-felmérésre alapozva – elvárásokat fogalmazott meg a jövõre nézve arra vonatkozóan, hogy a következõ kormány legkésõbb 2006 tavaszán kezdje el az államháztartás átfogó reformját (közigazgatás, egészségügy és nyugdíj). A vállalkozók versenyképességének javításához az MKIK 25 pontban megfogalmazta javaslatait a Kormány felé. Az MKIK évrõl évre elemzi az ország költségvetését és észrevételeket, javaslatokat tesz. A Költségvetési- és Adótörvény vitájában a gazdaság szereplõi is részt vettek. Az MKIK gazdasági évnyitóján a Kormány képviselõi és a vállalkozások közvetlen kapcsolatfelvételére van lehetõség. Az MKIK és a megyék szakértõi véleményezték a Kereskedelmi- és Közbeszerzési Törvényt. Az MKIK javaslatot fogalmazott meg a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEÁOR) vonatkozó szabályozás átalakítására, valamint a TEÁOR’08-ra való áttérés kötelezettségét június 30. helyett december 31. napjára halasztotta. Az Kamara javaslatával megakadályozta a "kis adók" összevonását. Az MKIK irodát nyitott Brüsszelben, ezzel hatékonyabbá vált az Európai szintû gazdaságot érintõ jogi szabályozás befolyásolása. Az országosan egységes kamarai tag – és kedvezmény kártya, egyszerre kapcsolódik egy kedvezményeket biztosító törzsvásárlói rendszerhez, valamint a számos egyéb kamarai szolgáltatás rendszerébe. Megalakult a Magyar Külgazdasági Kerekasztal a magyar exportõrök segítségére. 4
VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÜLETTEK TOVÁBBÁ A KÖVETKEZÕ TÉMÁKBAN ORSZÁGOS ÉS HELYI SZINTEN a vendéglátóhelyek kategóriába sorolása és a felszolgálói díj – GKM rendeletek; Operatív programok keretében készülõ – a vállalkozásokat érintõ – akciótervek (pályázati kiírás-tervezetek); a HACCP rendelet egyszerûsítésének kezdeményezése a mikro és kisvállalkozásokra vonatkozóan; a hamisítás elleni nemzeti stratégiáról szóló kormányrendelet tervezet véleményezése; az Új Polgári Törvénykönyv koncepció véleményezése; a Regionális Fejlesztési Stratégia és önkormányzati költségvetések véleményezése. EREDMÉNYEK TERÜLETI SZINTEN A hajdúböszörményi helyi szervezet érdekképviseletének érvényre jutása, hogy a város önkormányzata nem korlátozta a vendéglátóhelyek éjszakai nyitvatartási idejét. A Kamara konjunktúra felmérése ismeretében 2006-ban nem került sor a helyi adók emelésére Hajdúszoboszlón. A hajdúnánási helyi szervezet kezdeményezésére sikerült mérsékelni az építményadót, és csökkentve került bevezetésre a mezõõri járulék.
A vállalkozók versenyképességének növeléséért A Széchenyi-kártya vállalkozói hitelkonstrukció ügyintézése a HBKIK debreceni és 5 megyei irodájában folyik. Szakképzési reform elõkészítése kezdõdött el a megyei illetve a városi önkormányzat együttmûködésével, a cégek igényeinek figyelembe vételével.
www.hbkik.hu www.mkik.hu
Információszolgáltatás nyomtatott illetve elektronikus formában, testre szabott pályázatfigyelés igény szerint (Kamarai Hírlevél, www.hbkik.hu, www.mkik.hu). "Üzlet@hálón" adatbázis magyar, angol, német nyelven, on-line frissítési lehetõséggel, tagonként saját jelszóval. Vendéglátók cégadatbázisa, szálláshely katalógus elérése az Interneten. Az Enterprise Europe Network az egyetlen olyan, az Európai Bizottság által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Az "ÉV ÜZLETE" program a résztvevõk marketingjét erõsíti és tevékenységét népszerûsíti Debrecenben és Hajdúszoboszlón.
5
ELEMZÉSEK, SZAKMAI ISMERTETÕK KÉSZÜLTEK A VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSÉRE ÉS TÁJÉKOZTATÁSÁRA a Hajdú-bihari székhelyû vállalkozások külkereskedelmi forgalmáról, évente a késedelmes áfa-visszatérítés vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásáról összefoglaló készült a megye gazdaságáról külföldi és belföldi befektetõk részére gazdasági elemzés a Spallációs Központ nagyprojekthez ismertetõ Ukrajna, Románia, Szlovákia és Olaszország külkereskedelmi kapcsolatairól munkaerõ piaci és oktatási piaci elemzés megyei és országos szinten nõk munkaerõ-piaci szükségletfelmérésérõl a megyében felmérés a magyar-román, illetve a magyar-ukrán határ menti turizmus fejlesztésével kapcsolatban (repülõtér fejlesztés) megyei, illetve országos szinten KKV szektor helyzetérõl, kilátásairól, fejlõdési lehetõségeirõl konjunktúra felmérés, évente kétszer.
A HBKIK szervezete TAGSÁG: Ipari tagozat Kereskedelmi tagozat Kézműves tagozat Gazdasági szolgáltató tagozat Nagyvállalkozói tagozat
Területi szervezetek
Szakmai kollégiumok
KÜLDÖTTEK
Ellenőrző bizottság
Etikai Bizottság
ELNÖKSÉG
Munkabizottságok
ÜGYVEZETÉS: Elnök Alelnökök Főtitkár
A kamara szervezeti kerete lehetővé teszi, hogy testületei – tagozatok, szakmai kollégiumok, területi szervezetek formájában – szakmai kérdésekben konzultáljanak az illetékes hivatalok szervezetek szakértőivel, pl.:
Ügyintéző szervezet Területi irodák
konzultációk a megye ill. régió ellenõrzõ hatóságainak képviselõivel, pl.: a kiskereskedelmi vállalkozások ismertették véleményüket a fogyasztóvédelmi hatósági ellenõrzések tapasztalatai alapján. az új gépjármû márkakereskedõk szakmai kollégiuma évrõlévre autókiállításokat rendez, valamint saját szervezésben reklámlapot adott ki.
Közvetlen elméleti és gyakorlati felkészítést nyújtó programok pályázatírói tréning üzletvezetési tréningek – Plato Kisvállalkozói Pprogram nemzetközi együttmûködésben szellemi tulajdonvédelmi tananyag készült üzleti protokoll tanfolyamok adó- és járulékváltozásokkal összefüggõ tájékoztató fórumok motivációs tréningek a megyében jogi témájú fórumok, konferenciák fõvárosi és helyi szakértõk közremûködésével iparjogvédelemmel összefüggõ díjmentes tanácsadás
"A kamara igazi sikerét az a vállalko− zói felismerés hozza majd, ha úgy érzik, hogy tartozni kell egy üzleti közösséghez, s az a hely, az a szer− vezet nem más, mint a kereskedelmi és iparkamara."
A Hajdú-Bihar megyei Békéltetõ Testületek tárgyalásainak száma 2007-ben kétszeresére emelkedett az elõzõ évhez képest.
Dr. Skultéti Éva főtitkár
6
A törvénybe foglalt feladatok teljesítéséről
A Hajdú−Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – kötelező tagsággal – 1994. októberében alakult az 1994. évi XVI. törvény alapján. 2000. október 31−ig, a megye ipari, kereskedelmi, szolgáltató és kézműves vállalkozásainak érdekérvényesítő, szolgáltató közjo− gi szervezetként működött. Az 1999. évi CXXI. törvény megszüntette a vállalkozások kötelező tagságát, meg− tartva a kamarák közjogi jellegét. A gazdasági kamarák legfontosabb feladatai tagjai – elsősorban mikro−, kis− és középvállalkozások – ver− senyképességének fejlesztése, piaci – köztük az Eu− rópai Unióval kapcsolatos – ismeretekkel, informáci− ókkal történő ellátása, illetve érdekeik feltárása és érvényesítése. A szervezet belföldi és nemzetközi kap− csolatrendszere garancia a vállalkozások számára a megbízható üzleti információ beszerzésére.
A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara törvénybe foglalt feladatait maradéktalanul teljesítette az elmúlt négy évben. A gazdasági kamarákról szóló törvény alapján lehetõsége – és egyben kötelezettsége is – a kamarának a gazdaságfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és gazdaságstratégiai döntések elõkészítésében való részvétel. Az Európai Uniós csatlakozás nagymértékben meghatározta az elmúlt ciklus tevékenységét, a kamara segítette a vállalkozásokat az új helyzethez való alkalmazkodásban megfelelõ tájékoztatással, képzésekkel, információszolgáltatással és továbbképzési lehetõségek biztosításával. A törvény szerint a kamarák feladatai bõvültek a szakképzésben, a szabványosítási, a minõségügyi, iparjogvédelmi ügyekben való közremûködéssel, a kis-és középvállalkozások integrációs felkészítésben, valamint a mûszaki, környezetvédelmi és jogi információk gyûjtésében és rendelkezésre bocsátásában. Az elmúlt négy évben a vállalkozások általános érdekeinek érvényesítése céljából a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok, kormányzati és helyi önkormányzati intézkedések véleményezése során a gazdaság szereplõinek javaslatait közvetítette a kamara az illetékes szervek felé, továbbá a gazdálkodó szervezetek széles körét érintõ szabályozási koncepciók tárgyában az illetékes miniszterek és a kamara vezetõi többször tartottak szakmai konzultációt, amely több esetben eredményesen zárult. Az eredmények közül megemlítendõ a kis adók összevonásának megakadályozása, a TEÁOR számok módosítási kötelezettségének december 31. napjáig történõ elhalasztása, a „Megállapodás a jövõnkért” program megfogalmazása.
Szakképzés A kereskedelmi és iparkamarák középtávú szakképzési stratégiájukban célként határozták meg, hogy a szakképzés szerkezete, a tanulók száma és felkészültsége rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerõ-piac igényeihez. Összehangoltan fejlesszük a szakképzést és a felnõttképzést, a képzési struktúrát a gazdaság szereplõinek fokozottabb bevonásával, igényeik figyelembevételével, a keresletvezéreltség elvének megfelelõen alakítsuk át. A kereskedelmi és iparkamarák szakképzéshez kapcsolódó feladatai 2004 óta ugrásszerûen bõvültek. Az eddig meglévõ, már „hagyományosnak” számító feladataink, mint vizsgabizottsági tagok delegálása szakmai záróvizsgákra; tanulószerzõdések nyilvántartásba vétele; tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozások ellenõrzése; mesterképzés és vizsgáztatás a szakminisztériummal történt megállapodások aláírásával kiegészültek a vizsgabizottsági elnökök delegálásával, a szintvizsgák és a Szakma Kiváló Tanulója verseny szervezésével, lebonyolításával, a képzõhelyek ellenõrzése pedig háromszintû feladattá teljesedett.
grafikon
7
A Kamarák szakmagondozásához tartozó 27 szakma
A 2004-ben beindult folyamatok és sikeres feladatellátás hatására 2008 júliusában az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal újabb megállapodást írt alá, mely az eddigi 16, kamarák által gondozott szakképesítések körét további 11 szakmával bõvítette. Így 2008. augusztus 1-jét követõen már 27 szakképesítésben látjuk el a szakmagondozást.
1. körben (16): asztalos; ács−állványozó;bőrdíszműves; cipőfelső− rész−készítő;cukrász; épületburkoló; férfiruha−készítő; fodrász;kárpitos; kozmetikus; kőműves;nőiruha−ké− szítő; pincér;szakács; szobafestő−mázoló és tapé− tázó; villanyszerelő
2. körben (+11):
Vizsgabizottsági tag és elnök delegálása
CNC−forgácsoló; épületgépészeti csőhálózat− és be− rendezés−szerelő; fémipari megmunkáló−gépsor és berendezés−üzemeltető; gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő; géplakatos; hegesztő; hűtő− és klíma− berendezés−szerelő, karbantartó; kereskedő; szer− kezetlakatos; szerszámkészítő; tetőfedő
A HBKIK vizsgabizottsági névjegyzéke 2008 augusztusában 282 vizsgabizottsági tagot és az elsõ körben átvett 16 szakképesítés esetében 38 vizsgabizottsági elnököt tartalmaz. A bizottsági tagok és elnökök felkészítésére nagy figyelmet fordítunk. A számukra szervezett továbbképzéseken alkalmanként mintegy kétszázan vesznek részt. A 2004. január 1. és 2008. augusztus 15. közötti idõszakban kamaránkhoz jelentett 3575 szakmai vizsgán 50 616 fõ vizsgázó vett részt. Az elmúlt négy évben a szakmai vizsgák és vizsgázók számának csökkenése figyelhetõ meg Hajdú-Bihar megyében. Ennek okai a demográfiai mutatók alakulásával, szakképzésben részt vevõk számának csökkenésével szorosan összefügg. Ugyanakkor néhány szakképesítés (pl. pénzügy, számvitel területe) a szakmai kamarák hatáskörébe került. A csökkenés nagyobb arányban az iskolarendszerû képzések esetén figyelhetõ meg. Az iskolarendszeren kívüli képzések terén 2007-ben már mind a vizsgák, mind a vizsgázók száma növekedést mutat. A megyénkben folyó szakmai vizsgáztatás száma nagynak ítélhetõ, országos viszonylatban a negyedik helyen van. A rendelkezésre álló adatokat feldolgozzuk, az elemzésekkel információt szolgáltatunk a beruházást tervezõ cégek számára a humánerõforrás tervezéshez, és az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ számára prognózisai elkészítéséhez.
A HBKIK megyei szinten 3.575 szakmai vizsgára delegált elnököt és bizottsági tagot a 320 fős szakmai névjegyzékéből.
Tanulószerződések Hajdú-Biharban az elmúlt négy évben a tanulószerzõdések száma megyénkben több mint kétszeresére növekedett, a tanulóképzésben részt vállaló jegyzett vállalkozások száma pedig megtízszerezõdött. A négy évvel ezelõtti 59 vállalkozás helyett ma már több mint 500 a tanulóképzéssel foglalkozó cég, a vállalati képzésben részt vevõ, tanulószerzõdéssel rendelkezõ tanulók száma a 2007/2008 tanévben 2787. Ezzel a kamarák közötti rangsorban az országban megyénk a negyedik helyen áll. Az elkövetkezõ tanévre augusztus 15-ig már 2169 tanuló kötötte meg szerzõdését. Legtöbb tanulószerzõdés a vendéglátás, kereskedelem, és személyi szolgáltatás szakmacsoportban található. Legkevesebb szerzõdést a könnyûipar és fémmegmunkálás területén kötötték.
grafikon
Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése Az elmúlt ciklusban ez a tevékenység nagy fejlõdésen ment keresztül, háromlépcsõs területté finomodott. Elsõ lépésben a vállalkozások „bevezetõ ellenõrzését” végezzük, mely során vizsgáljuk, hogy a tanulóképzésre jelentkezõ vállalkozás alkalmas-e tanuló képzésére. Rendelkezik-e az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a munkavégzés és oktatás körülményei munkavédelmi szempontból megfelelõek-e? A részfolyamat végén a megfelelt cégek határozatot kapnak, mely adott szakmákban jogosítja fel õket a képzés folytatására, a tanulószerzõdés megkötésére.
grafikon
8
Ezt követi a vállalkozások „évközi ellenõrzése”, mely során vizsgáljuk a feltételek folyamatos fennállását, továbbiakban azt, hogy a kötelezõ juttatásokat biztosítja-e a cég a tanulóinak, rendelkezik-e a tanulóképzés dokumentumaival, illetve alkalmazza-e ezeket a képzés során. A harmadik lépcsõfok az „akkreditáció”, mely során értékeljük a vállalkozás képviselõinek képzéshez való elkötelezettségét, a tanulóval foglalkozó oktató pedagógiai attitûdjét, és megtörténik a képzés helyének tanmûhelyi besorolása és kapacitásának felmérése. A folyamat végén a képzést folytató gazdasági társaság tanúsítványt kap, melynek birtokában elszámolhatja képzésre fordított költségeit a Munkaerõpiaci Alapból. A HBKIK szakképzési csoportjának 2004. évi ellenõrzési munkája 2008-ra megnégyszerezõdött; 2007-ben 450 vállalkozás ellenõrzését és akkreditációját látták el. A munkát külsõ szakértõk segítik.
tablazat
Szintvizsgák A szintvizsga szervezésének célja, hogy mérje a tanulók tudását, gyakorlati felkészültségét és készségszintjét a szakmai vizsgát megelõzõen. A gyakorlati vizsga során képet kap a tanuló és szülei, a felkészítést végzõ vállalkozó és iskola. A vizsga eredménye megerõsítést adhat az eddigi munka eredményességérõl, illetve lehetõséget biztosít az esetleges hiányosságok feltárására, pótlására. A szintvizsgák szervezése a 2004/2005 tanévben kezdõdött, amikor „próba jelleggel” 168 tanuló vizsgáztatását szerveztük meg a 16 szakmában. A 2007/2008-as tanévben 896 tanuló szintvizsgájának szervezése és lebonyolítása fejezõdött be 83 vizsgacsoportban, 24 szintvizsga elnök bevonásával. Kiemelkedõ eredményt értek el a bõrdíszmûvesek (4.8-es átlaggal), a villanyszerelõk (4.5), a kozmetikusok és a férfiruha készítõk (4.0), de a szobafestõ tanulók 3.8-es eredménye is dicséretes. A szintvizsgák létszámadatait tekintve Hajdú-Bihar országosan a harmadik.
grafikon
Szakma Kiváló Tanulója Verseny 2008-ban elõször szerveztük meg az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával a gondozásba vett 16 szakképesítés körében a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt. Az elõdöntõk a megyei kamarák szervezésében folytak, míg a fõként gyakorlati feladatokat tartalmazó döntõ országosan valósult meg Budapesten a Szakma Sztár Fesztivál keretében. Hajdú-Biharban 12 szakmában 93 diák indult a versenyen, melybõl kilencen bejutottak az országos döntõbe, nyolcan pedig az országos versenyen az elsõ tíz helyezett között végeztek. Ez az eredmény az országos összesítésben is kiemelkedõnek számít.
Mesterképzés A mestercímet szerzettek száma ebben a ciklusban két és félszeresével nõtt, valamint hat szakmával bõvül azon mesterszakmák köre, melyben a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara képzést és vizsgáztatást is szervez. A négy év alatt megyénkben 305-en szereztek mesterlevelet 17 szakmában. A mesterképzés népszersûgének növekedésében szerepet játszott az, hogy Kamaránk sikerrel pályázott a Regionális Operatív Program keretében, így a 2007-ben jelentkezettek 80%-os támogatással vehettek részt a mesterképzésben. A végzettek számának alakulását és szakmánkénti összetételét a grafikon mutatja.
„Az egyik legnagyobb eredményünk a Régióspecifikus Szakképzési és Szakmai Továbbképzési Program (ROP 3.4.2) megvalósítása volt, melyet végső kedvezmé− nyezettként a megyei kereskedelmi és iparkamara ko− ordinált. A ROP eredményei és ta− pasztalatai hatékonyan segíthetik a jövőben a megye versenyképessé− gének fokozását.” Dr. Zajácz Gizella gazdasági szolgáltató alelnök, a Discimus Üzleti Akadémia igazgatója
9
Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság
Mesterlevelet szereztek 106 56 47 36 30 25 24 24 19 11 10 10 9 8 6 6 5 2 434
A szak- és felnõttképzést érintõ reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvény a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB)döntési feladatkörébe utalta, többek között, a: a regionális szakképzésfejlesztés céljainak meghatározását; a gazdaság igényeit, a munkaerõ-piaci kereslet adatait, továbbá az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve, a szakképzés regionális szükségleteinek meghatározását; a Térségi Integrált Szakképzõ Központ és a Szakképzés Szervezési Társaság által folytatott szakképzés irányainak és beiskolázási arányainak meghatározását. Az RFKB munkáját a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Tanács döntése és forrásbiztosítása alapján, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai projektje támogatja. A program keretében a megyei kereskedelmi és iparkamarák kitüntetett aktivitásai közé tartozik a régiók képzési és beiskolázási szerkezetére vonatkozó javaslat elkészítése. Fontos elem, hogy a bizottság munkájában a kereskedelmi és iparkamarák társelnököt delegálnak és a munkaadói, munkavállalói érdekképviseletekkel együttmûködve döntési jogkörrel rendelkeznek. A megalapozott döntések meghozása érdekében 2008-ban országosan több mint tízezer gazdálkodó kérdõíves megkérdezésével indult a munka, melynek célja annak a feltérképezése, hogy régiónként, kistérségenként mely szakmák oktatására milyen gazdálkodói igény jelentkezik.
gázvezeték szerelő autószerelő fodrász villanyszerelő fogtechnikus karosszéria lakatos kozmetikus szakács kőműves cukrász pék asztalos autóvillamossági szerelő gáz− és olajtüzelő vízvezeték szerelő fényező−mázoló kárpitos kéményseprő összesen
grafikon
Regionális Operatív Program
(ROP 3.4.1 és 3.4.2)
A 2005-ben indult három éves projekt régiós koordinátora a HBKIK volt. A projekt célja a regionális képzési igények felmérése, kielégítése a fenntartható gazdasági fejlõdés biztosítása érdekében, a rugalmas reagálás lehetõségeinek kialakítása a munkaerõ-piaci keresletre. Naprakész információk szolgáltatása a gazdálkodó szervezetek képzési keresletérõl; az ezek közötti strukturális és mennyiségi különbségek kimutatása, a különbségek okainak feltárása megyei, regionális és országos szinten. A program 3.4.1 komponense a felmérésekre, az ezeken alapuló képzési ajánlati témalisták kialakítására, a képzések szervezésére koncentrált, míg a 3.4.2 komponens keretében a tényleges képzések és vizsgák folytak. Az Észak-alföldi régióban a képzések 2007. elsõ negyedévében indultak, ezt követõen felfutásuk látványos volt. A képzési programról megállapítható, hogy jelentõs tömegeket mozgatott meg. A munkában állók – vállalkozások alkalmazottai, egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók – a támogatás igénybevételével tömegesen jelentkeztek a programba és vettek részt szakmai képzéseken, országos szinten több mint 19.000 fõ. A projekt jelentõsége abban állt, hogy a munkában állók, döntõ többségében szakmunkások, középfokú végzettségû munkavállalók szakmai képzésére koncentrált, elõtérbe helyezve e célcsoport támogatott továbbképzésének megvalósítását. A megszerzett új ismeret és tudás hozzájárulhat az egyén szakmai fejlõdéséhez és az Észak-alföldi régió gazdasági versenyképességének javításához. Kiemelkedõ eredmények értékeljük, hogy a rendelkezésre álló források 19%-a régiónkban került felhasználásra, különös tekintettel e terület kiemelten hátrányos voltára, s e régióban volt a legmagasabb a munkavállalók képzési hajlandósága.
grafikon
10
A Széchenyi Kártya sikertörténete A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), 2002-ben kezdeményezték a hazai hitelintézeteknél egy olyan konstrukció megvalósítását, melynek eredményeként a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerûsített módon olyan kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak, melyet bankkártyával is igénybe lehet venni. A Széchenyi Kártya – állami támogatásban részesített hitelkonstrukció – a pályájuk kezdetén lévõ, de legalább egy éve vagy már régóta tevékenykedõ kisvállalkozások és egyéni vállalkozók számára, melynek segítségével szabad felhasználású, átmeneti likviditási problémákat kezelõ hitelhez jutnak. A Széchenyi Kártya a GKM kamattámogatásával, a mikro- és kisvállalkozások éven belüli finanszírozási szükségletének kielégítéséhez kínál kedvezõ kondíciók mellett hitelfelvételi lehetõséget. Napjainkra már a korábban igényelhetõ ötszázezer és egymillió forint mellett, már kettõtõl 25 millió forintos kártyák révén nyújt segítséget az igénylõk számára. Az új, hosszabbított futamidejû kártya elõnyösebb feltételekkel vehetõ igénybe elõdjénél; az eddigi negyedéves törlesztési kötelezettség megszûnt, eltörlésre kerültek más korábbi elvárások is. Az állam ehhez a Széchenyi Kártya konstrukcióhoz – mely már kétéves futamidejû – is biztosítja az 1%-os mértékû kamattámogatást és a garanciadíj 50%-át is átvállalja a vállalkozásoktól. A Széchenyi Kártya Hitelkonstrukció indulása óta országos szinten több mint 129 ezer igénylést rögzítettek a regisztráló szervezetek. Hajdú- Bihar megyében több mint 3.200 kamarai regisztrált igénylés került továbbításra a Bankok felé. Ez a szám a HBKIK egy debreceni és öt területi irodájának eredménye, mely összességében a 196 iroda között a 11. hely. A hajdú-bihari vállalkozások többsége él a Széchenyi Kártya hitel kedvezõ lehetõségével, hogy vállalkozását továbbfejlessze. Ez a konstrukció lehetõséget ad a már egy éve, nem tartós veszteséggel mûködõ vállalkozásoknak, hogy terveiket könnyebben megvalósíthassák. A benyújtott igénylések közül a legnagyobb igény (25%) a 10 millió Ft-os kártya iránt mutatkozott, melyet az 5 millió forintos kártya követett (20%). A fennmaradó 55% nagyobb része az 500 ezer és 9 millió forintos hitelkeret között oszlik meg. A 25 M Ft-os kártyák száma megduplázódott a korábbi évekhez képest. A hitelkérelmek befogadása a HBKIK központi (Debrecen) valamint az 5 területi irodájában (Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Püspökladány) lehetséges. Az eddigi tapasztalatok, és eredmények alapján a Széchenyi Kártya ügyintézés a Kamara egyik legnépszerûbb szolgáltatásává nõtte ki magát, melyet az érdeklõdõk, és az igénylések számának folyamatos növekedése igazol. 2007-ben Európa legjobb 13 projektje között szerepelt.
A Széchenyi Kártya konstrukcióban levő Bankok: Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. Országos Takarékpénztár Nyrt. Erste Bank Hungary Nyrt. Magyarországi Volksbank Zrt. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Év
Hiteligénylés
A bankoknál pozitívan bírált igénylés
574 db 629 db 623 db
83% 90% 92%
2005 2006 2007
2008. júniusáig 372 db igénylés került a Kamaránál beadásra, illetve továbbításra a Bankok felé.
A HBKIK által kihelyezett hitelállomány Hajdú− Bihar megyében 2005−2008. első félév
Kihelyezett hitelösszeg 4000 3500
millió Ft.
3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2005.
2006.
2007. Kihelyezés éve
11
2008. június
Mintaértékű pályázati projektek
Nyertes pályázatok A "Szakképzési programok fejlesztése és meg− valósítása az opto−mechatronika és a CNC fém− megmunkálás terén, a magyar−román határ tér− ségében" című projekt egy 9 tagú konzorcium keretében valósult meg.
OPTOMEHU
A "Vállalkozói kompetenciák kialakítása” c. kép− zés (HEFOP 1.3.1.) megszervezése inaktív nők számára Hajdúböszörményben és Hajdúnáná− son a Lépéselőny Egyesülettel partnerségben.
Szakképzési programok fejlesztése és megvalósítása az opto−mechatronika, a CNC fémmegmunkálás terén, a magyar−román határ térségében
Vállalkozási ismeretek – 60 órás képzés (HEFOP 3.3.1.) előkészítése és meghirdetése a régióban diplomás vállalkozók számára a Deb− receni Egyetemmel partnerségben
A projekt költségvetése 546.150 Euro időtartama: 2006.szeptember – 2008.szeptember
Regionális Operatív Program (ROP 3.4.1 és 3.4.2) képzési projekt az Magyar Kereskedelmi és Ipar− kamara koordinálásával, a régió két másik ke− reskedelmi és iparkamarájával együttműködés− ben.
A projekt célja az volt, hogy a régió vállalkozásinak igényeire alapozva versenyképes munkaerõt képezzenek ki Észak-Alföldön. A projekt keretében a fémmegmunkálás és az opto-mechatronika területén összesen 30 érettségizett fiatal munkanélküli kapott másfél éves képzést, amely végén versenyképes tudás és szakma birtokában nagyobb sikerrel léphettek a munkaerõpiacra. A képzések a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában és a Mátészalkai Szakképzõ Iskolában valósultak meg. A projekt két szakmára koncentrált: az opto-mechatronikára és a CNC-fémmegmunkálásra, ahol folyamatosan nagy igény mutatkozik a szakképzett munkaerõ iránt. A helyi gyártási tradíciókra építve számos sikeres magyar és nemzetközi vállalkozás települt a régióba, amely többek között különbözõ szerszámok készítésére, csapágygyártásra, optikai- és szemüveglencse-gyártásra szakosodtak, így mondhatjuk, hogy a régió komparatív elõnyökkel rendelkezik ezeken a területeken. A fiatal munkanélküliek egy közel másfél éves képzési programon vettek részt, amely végén elméleti és gyakorlati vizsgát tettek. A projekt megvalósult céljai: a projekt erõsíteni kívánta az EU bõvítésének hatásait a magyar-román határmenti régiókban; a partnerek hatá-
"Vállalkozói trambulin" c. folyamatban lévő há− roméves projekt (KKC−2007−K) – tanácsadás, kiadvány és mentor program kis− és középvál− lalkozások számára. Enterprise Europe Network – Üzletfejlesztés kar− nyújtásra – folyamatban lévő uniós program
„Egy végig motivált, egymással jó értelemben versenyző csoporttal dolgozhattunk, akik érezték, hogy munka− erőpiacon értékes – hiány szakmákban szerezhetnek képesítést.” Csontó Béla műszaki igazgatóhelyettes Mechwart András Szakközépiskola
„Az együttműködés sikerére támaszkodva hasznos lenne a projektet megismételni más hiányszakmákban is Észak−Kelet−Magyarországon. A legfontosabb ered− mény az lenne, ha csökkenne a munkanélküli fiatalok száma. A versenyképesség növelése érdekében az együttműködést még szorosabbra kell vonni a gaz− dálkodó szervezetek és a képzésben részt vevő in− tézmények között. Így korszerű és alkalmazható tarta− lommal lesznek megtölthetők a helyi tantervek és a megszerzett tudás is versenyképessé teszi a munka− vállalókat. A HBKIK magas szinten vezette a projek− tet, kiterjedt kapcsolatrendszerével segítette a sikeres lebonyolítást.” Kovács Gyula közoktatási szakértő
„A képzés során nagyon jónak találtam, hogy több féle gépet is kipróbálhattunk, megismerhettük a műkö− désüket. A képzéstől pontosan azt kaptam, amit vár− tam, a másfél éves tanfolyam elvégzése, és a vizs− gák letétele után magabiztosan adtam be a jelentke− zésemet néhány állásra, ahonnan most a visszajelzé− seket várom.” Simon József tanfolyami résztvevő
12
rozott szándéka volt, hogy támogassák a régió szakképzõ intézményeit és vállalkozásait képzési együttmûködések keretében; a projekt tevékenységei és eredményei révén az opto-mechatronika és a fémmegmunkálás ágazatokban mûködõ vállalkozások versenyképességének növelését célozta meg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. A projekt keretében a szakoktatók külön felkészítésben részesültek annak érdekében, hogy képessé váljanak versenyképes és gyakorlatorientált tudás átadására. A regionális munkaügyi központ és a két szakképzõ intézmény szakértõi írásbeli felmérõ segítségével választották ki a képzés 18-45 év közötti érettségizett 30 munkanélküli résztvevõjét. A minõsített képzési program kidolgozásához két workshop került megszervezésre a két ágazatban érdekelt vállalkozások és szervezetek számára. Egy németországi technológia-centrum tapasztalataival és szakértelmével segítette a képzési programok és módszerek kidolgozását. A Mechwart szakközépiskolában kiépítettek egy teljes forgácsoló mûhelyet, új gépeket és tartozékokat vásároltak. A projekt során a két szakiskola új képzési tapasztalatokat szerzett – az oktatók felkészülése a moduláris-kompetencia alapú oktatásra, a képzés- és vizsgaszervezés, ill. a lebonyolítás terén, amelyet a jövõben az iskolarendszerû képzésben is felhasználhatnak. A képzés során az iskolák biztosították a taneszközöket, munkaruhát, továbbá a képzés tárgyi eszközeit (anyagokat, szerszámokat és gépeket), és az egyéb létesítmények (pl. könyvtár, sportpálya) használatát. A Debrecenben tanuló 15 sikeres vizsgát tett diák gépi forgácsolói és NC-CNC gépkezelõi szakmát szerezett összesen 1500 órában. A tanulókat 6 gépészmérnök tanár és 4 gyakorlati oktató oktatta. A mátészalkai mechatronikai mûszerész képzés eredményeképpen 14 tanuló szerzett szakmát. Az 1600 órás képzés oktatását 7 tanár látta el. Az elméleti és a gyakorlati órák aránya 30-70% volt mindkét helyen. A projekt egyéb eseményei: nyitó- és zárókonferencia, konzorciumi megbeszélések és németországi tanulmányutak. A partnerek közötti együttmûködés zökkenõmentes és mintaértékû volt.
A versenyképes szaktudás birtokában a 30 fő− ből már többen elhelyezkedtek a régióban. Az Észak−Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynök− ség az Optomehu projekt eredményeit és ajánlá− sait beépítette operatív programja akciótervének prioritásaiba. A nagyváradi partner szakközépiskola a projekt továbbhasznosítható eredményeit beépítette kép− zési programjába. Az Észak−Alföldi Regionális Munkaügyi Központ a tapasztalatok átvétele céljából a felnőttképzés területén további egyeztetéseket kíván folytatni a képző intézményekkel további sikeres progra− mok megvalósítása érdekében.
A HBKIK partnerei az OPTOMEHU projektben: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Déri Miksa Szakközépiskola, Mátészalka Észak−Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Észak−Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Hajdú−Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola, Debrecen Szabolcs−Szatmár−Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Technologie und Gründerzentrum Bautzen, Németország Traian Vuia Szakközépiskola, Nagyvárad
13
ENTERPRISE EUROPE NETWORK – Üzletfejlesztés karnyújtásnyira Az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Fõigazgatósága által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózata, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. A hálózatot 500 szervezet alkotja Európában, az egyes országokban mûködõ kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok hálózatának 4000 naprakész szakértõje áll a vállalkozások rendelkezésére 40 országban. A vállalkozó Európa és az ország bármely pontján is fordul a hálózat tanácsadójához, mindenhol a teljes Enterprise Europe Network tudása, kapcsolatai és szakértelme segíti õt vállalkozása fejlesztésében. A HÁLÓZAT SZOLGÁLTATÁSAI: Az uniós piacra lépés támogatása A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az uniós piacon való aktív részvételét elõsegítõ információs rendezvények, cégre szabott tanácsadás, belföldi és külföldi üzletember találkozók szervezése. Segítség az új potenciális kereskedelmi partnerek felkutatásában, az új piacokon való megjelenésben, tájékoztatás az Európai Unióban folyó tevékenységekrõl és lehetõségekrõl Technológia-transzfer támogatása A technológia-transzfert, az innovációt, és ezen belül a kkv-k versenyképességének növelését célzó szolgáltatások: innovációs üzletember találkozók, konferenciák, technológia-transzfer rendezvények. Tanácsadás a szellemi tulajdonjoggal, szabványokkal és az innovációhoz kapcsolódó más uniós szabályozásokkal kapcsolatban. Az EU kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása Az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjában, az FP7-es pályázatokban való részvételt támogató szolgáltatások: nemzetközi partnerkeresés, pályázatíró rendezvények.
A hálózat partnerei Magyarországon:
A hálózat - egyedülálló módon- kétoldalú kommunikációt biztosít a vállalkozások és az Európai Unió döntéshozói között, biztosítják a nézetek cseréjét mindkét irányban.
ITD Hungary Zrt., Budapest Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
A program elkövetkezõ hat éve során a feladatok ellátására az EU Bizottság 48%-os társfinanszírozást biztosít, amely az elsõ elszámolási idõszakban (2008-2010) a Magyarországon mûködõ irodák számára meghaladja a 200.000 eurót. A partneri együttmûködés melletti határozott elkötelezettségének köszönhetõen a pályázat nyert, és így a HBKIK jelentõs szerepet kap az európai KKVfejlesztés vérkeringésében.
Győr−Moson−Sopron Megyei Ker. és Iparkamara Hajdú−Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Pécs−Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
14
PLATO PROGRAM A fõleg kisvállalkozások cégvezetõire összpontosító programban a keresztszülõséget felvállaló nagy cégek vezetõi egy éves perióduson keresztül kötelezettséget vállalnak arra, hogy havi összejöveteleken szakmai tanácsadással, szakértõi elõadásokkal, tréningek és szemináriumok szervezésével segítik a kisvállalkozások üzleti tevékenységét. A tanácsadás olyan jellegû üzleti támogatást nyújt, mely a gazdasági élet napjainkban fellépõ kihívásaira fordítja a figyelmet. Hajdú-Biharban az elsõ csoport keresztszülõi feladatait az FAG Magyarország Kft. és a Partium 70 Mûanyagipari Rt. látta el. A második csoport esetében a koordináló cégek az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt., illetve a K&H Bank voltak. Az évrõl-évre tovább bõvülõ programban román vállalkozások is részesei lehettek ennek az újszerû kezdeményezésnek. 2006. végén a Kárpátaljai Kamara közremûködésével ukrán csoportok kezdték el Plato tevékenységet. A Plato irodák illetve koordinátorok a Kamarákon belül segítik a résztvevõket abban, hogy a program rendszerén keresztül maximális elõnyökhöz jussanak azáltal, hogy az igényeik szerinti legképzettebb elõadókat biztosítják a csoporttalálkozókra. A Plato Magyarország egy dinamikusan fejlõdõ széles európai hálózat része, amelynek több mint 8000 kis és középvállalkozás és 500 anyacég a tagja Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Dániában, Szlovéniában, Franciaországban és Finnországban. A tagság valamennyi az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén tevékenykedõ vállalkozás részére nyitott. A Plato programnak azok a kis és középvállalkozások lehetnek tagjai, ahol az alkalmazottak száma 2-50 fõ közötti és a gazdálkodási adatok növekedõ tendenciát mutatnak.
„A Plato nem egy homogén szerveződésű program, hi− szen különböző profilú cégek a tagjai, különböző szakmai és piaci érdeklődéssel, amely egy nagyfokú, konkurencia− harc nélküli tapasztalatcserét tesz lehetővé. A különböző tevékenységi körök miatt nincs közöttünk verseny, az együttműködés minden lehetőségét fenntartás nélkül ki tudjuk használni. Abban a szerencsés helyzetben va− gyok, hogy olyan csoportnak vagyok a tagja, amely – többségében – az egy éves program lejárta után is fontosnak tartja, hogy együtt maradjon.” Mészáros Mihály Dentech Bt. ügyvezető „Nekem üzletemberként nagyon fontos, hogy egy−egy problémára a lehető leggyorsabban megtaláljam a megoldást. A Plato tréningjein számtalan olyan esetta− nulmányt dolgoztunk fel, amelyek ötleteket adtak a gondok, feladatok megoldásához.” Ráthy István Kromberg Hungária Textil Kft. ügyvezető „A K&H Bank a kis− és középvállalkozások elkötele− zett bankjaként nem csak a folyamatos termékfejlesz− téssel kívánja magas színvonalon kiszolgálni ügyfele− it, hanem arra is figyelmet fordít, hogy a vállalkozá− soknak minél több területen tudjon támogatást nyújta− ni. A Plato program jó példa erre, hiszen a részvétellel a vállalkozások olyan hasznos információkhoz és is− meretségekhez juthatnak, amelyekkel üzletüket fejlesz− teni tudják és melyek sikerüket elősegíthetik. A Plato igénye, érdeklődési köre szerint összeállított trénin− gek, oktatások, előadások finanszírozásában a K&H Banknak jelentős szerepe van.” Erdeiné Gazsó Ida K&H Bank régió igazgató
PÓLUS PROGRAM A Debrecen Fejlesztési Pólus program 2005-ben indult kapcsolódva az Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazott átfogó célokhoz, a foglalkoztatás bõvítéséhez és a tartós gazdasági növekedés elõsegítéséhez. A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara – mint a megye gazdaságának képviselõje – a Debrecen Fejlesztési Pólus program indításától részese a stratégia- és programalkotó munkának. A pólus stratégiát a város, az egyetem és a kamara közös finanszírozásában dolgozták ki. A pólus szükséges megvalósítása és az együttmûködési rendszer bekerült a város és a kamara konkrét elemeket tartalmazó megállapodásába. A várt konkrét eredmények országos szinten: 2013-ra az országban 5-10 sikeres klaszter jön létre (négyzetecske) Mindegyik sikeres klaszter európai szinten is mérhetõ piaci részesedéssel bír (négyzetecske) Mindegyik sikeres klaszter szervesen kapcsolódik a globális iparági értékláncba (négyzetecske) Megerõsödik a KKV-szektor, nemzetközi versenyképessége, beszállítói, és önálló fejlesztési képessége jelentõsen növekszik (négyzetecske) Javul a foglalkoztatottsági arány a termelõ szektor javára. A HBKIK egyfajta katalizátor szerepet vállal a Pólus Programban – a klaszterek szervezõdésében –, közvetít az egyetemi oldal kínálata és a vállalkozói igények között. Jelenleg a Pharma Klaszter szervezése kecsegtet eredményekkel rövid illetve középtávon.
A Pólus Program átfogó célja a nemzetközileg verseny− képes klaszterek kialakulásának előmozdítása, a magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció, valamint az erős kooperáció – elsősorban a vállalatok és kiegészítő jelleggel az egyetemek és önkormányzatok között – a hosszú távú versenyképes− ség fenntartása érdekében. A program két fejlesztési terültre fókuszál. Egyrészt támogatja a hálózatokba, majd klaszterekbe szerveződő vállalkozásokat, másrészt ja− vítja azok üzleti környezetét úgy, hogy az hosszú távon előmozdítsa a klaszterek versenyképességét.
15
Konkrét partneri együttműködések
A kamara kapcsolatrendszere – munkaterületek Magyar Kereskedelmi és Iparkamara érdekegyeztetés, érdekközvetítés, nemzeti gazdaság− fejlesztési programok, piacvédelem, gazdasági sza− bályozás, kamarai információs rendszer, külgazdasá− gi diplomácia, külföldi képviseletek: Brüsszel – EU− képviselet, Graz
APEH – Észak-Alföldi régió: együttmûködési megállapodás – TOP100 kiadvány és rendezvény, kiemelt adózók találkozója, a vállalkozások konzultációs lehetõsége
Megyei önkormányzat
Bihor Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: pályázatíró tréning kkvk számára, Phare CBC projekt
térségi gazdaságfejlesztési programok, gazdasági ér− dekek egyeztetése, termékdíj
Debreceni Egyetem: Pólus Program, klaszterszervezés, HEFOP pályázat, Gazdaságpolitikai- és funkcionális élelmiszerek konferenciák, Leonardo da Vinci Projekt
Helyi önkormányzatok gazdasági rendeletek, helyi adók, gazdaságszerve− zés, vállalkozásfejlesztés, helyi gazdasági érdekek egyeztetése, külkapcsolatok, gazdasági programok, Pólus Program, szakképzés, befektetésösztönzés
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség: regionális klaszter konferencia, Optomehu Projekt, ÉAOP pályázati kiírások elõkészítése és véleményezése
Kormányzat és államigazgatás gazdasági jogszabályok előkészítése, gazdasági prog− ramok kidolgozása, iparjogvédelem, külgazdasági pro− paganda, szakképzés, kereskedelmi okmányok, piac− védelem, statisztikai adatgyűjtés, a gazdaság egyete− mes érdekvédelme, érdekközvetítés
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat: gazdaságfejlesztési programok – partnerség megvalósítása pályázati projektekben – a szakképzés és a munkaerõpiaci kereslet összehangolása – a régió turizmusfejlesztésében koordinátori szerep – egyes közfeladatok ellátása a magán és közszféra együttmûködésében – a partnerek külkapcsolatainak felhasználása a gazdasági-üzleti élet fejlesztésére – a megyei kis- és középvállalkozások verseny- és foglalkoztatási helyzetének, és piacra jutási lehetõségeinek javítása
Külföldi kamarák céginformációk, üzleti találkozók, kereskedelemtech− nika, vámtechnika, iparjogvédelem
Gazdasági érdekképviseletek (VOSZ, MGYOSZ, Agrárkamara, KISOSZ) gazdasági érdekegyesítés− a hatósági ellenőrzések terén és a szakképzésben
ITDH Zrt.: Enterprise Europe Network projekt
Tudományos intézmények (Debreceni Egyetem, MTA−DAB) Innovációs eredmények gazdasági hasznosítása, Pó− lus Program, programkoordináció, pályázatok
Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara: együttmûködési megállapodás alapján ukrán-magyar üzletember-talákozók a Farmer Expón
Gazdaságfejlesztési szervezetek
Kínai Nagykövetség: kínai üzleti fórum és kiutazó delegációk szervezése
(ITDH, RFÜ, VÁTI, Ellenőrző hatóságok) közös gazdasági programok, területfejlesztési doku− mentumok előkészítése
Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal: együttmûködési megállapodás – települési önkormányzatok gazdaságfejlesztési programjának véleményezése
Európai Unió az MKIK brüsszeli irodája
MTA Debreceni Akadémiai Bizottság: Regionális Innovációs pályázat, “Innováció és Zene” Emlékkonferencia a Kodály Év alkalmából, Innovációs konferencia, a Nemzetközi Üzleti Klub vendége az MTA elnöke Nagyváradi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara: Interreg IIIA Projekt
Üzletember találkozók, fórumok: 2005. horvát, olasz, román, ukrán 2006. bajor, finn, skandináv, ukrán 2007. horvát, kínai, szlovák, török, ukrán 2008. flandriai, ukrán
Követségi és külföldi kamarák képviselőinek látogatásai: 2005. olasz nagykövet, indonéz és izraeli kereskedelmi tanácsosok, 2006. svájci és szlovén nagykövetek, osztrák kamarai képviselő 2007. belga, brit és indiai kereskedelmi tanácsosok, indonéz kereskedelmi képviselők és a romániai gyulai főkonzul
16
Együttműködések külföldi kereskedelmi kamarákkal St. Pölten, Bécs Breszt Kelet−Flandria – Gent Dél−Osrobothnia – Seinäioki, Közép−Finnország – Jyväskylä Hollandia: Maastricht Horvátország: Eszék Írország: Dublin, Cork Lengyelország: Ostroleka Litvánia: Klaipeda Németország: München Portugália: Portó, Setubal Románia: Bihor−, Szatmár, Arad, Galati−, Kovászna Szlovákia: Nyitra, Kassa Ukrajna: Kárpátalja Ausztria: Belaruszia: Belgium: Finnország:
magyarországi vegyeskamarákkal Amerikai Ker. Kamara Magyarországi Tagozata Brit Kereskedelmi Kamara Kanadai Kereskedelmi Kamara Magyar−Francia Kereskedelmi és Iparkamara Magyar−Román Ker. és Iparkamara – Cluj Napoca Német−Magyar Ipari és Ker. Kamara, Német−magyar Képző Központ (WIFI) Olasz Kereskedelmi Kamara Svájci−Magyar Kereskedelmi Kamara Svéd Kereskedelmi Testület
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara: Bajor üzleti fórum Olasz-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: üzleti fórumok és üzletember-találkozó Tájékoztató rendezvények a hatósági ellenõrzések tapasztalatairól: a Fogyasztóvédelmi Felügyelõség, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Fõfelügyelõség Észak-alföldi Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelõségei, valamint az ÁNTSZ szakembereivel Debrecen MJV: Spallációs Központ pályázat elõkészítése, Leonardo da Vinci Projekt, gazdasági rendeletek véleményezése, Pólus Programban együttmûködés Dél-Ostrobothniai Kereskedelmi és Iparkamara: Szellemi Tulajdonvédelem Kis- és középvállalkozások számára – Leonardo da Vinci Projekt megvalósítása a Debreceni Egyetem Közgazdságtudományi Karával és DMJV Polgármesteri Hivatalával együttmûködésben, nemzetközi konzorcium tagjaként Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar Kereskedelmi és Iparkamarák együttmûködésében: Innovációs díj pályázata, Észak-alföldi minõségi Díj pályázata, Plato Program, Képviselet a Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsban, Optomehu Projekt, ROP szakképzõ program, Enterprise Europe Network program Vám-és Pénzügyõrség: Környezetvédelmi termékdíjjal összefüggõ szakmai tájékoztató rendezvény
17
Területi szervezetek tevékenysége
Amire büszkék vagyunk...
Megalapítottuk a “Nyíri István díj”−at, mely Berettyóújfalu és térsége gazdaságának egészét szolgáló tevékenység elismerése.
Berettyóújfalu A HBKIK Berettyóújfalui Területi Szervezetének Elnöksége a 20052008 közötti ciklusban a következõ témakörökkel foglalkozott:. Megtárgyalta a helyi szervezet évenkénti programtervét és költségvetését, illetve annak végrehajtását. Kiemelten foglalkozott a „Bihari Számadó Napok” szervezésével kapcsolatos feladatok részleteivel. Szakmai rendezvényeket, elõadássorozatokat szervezett (pl: hatóságok ellenõrzési szempontjai, szakképzési támogatás stb.) A 2007-2013-as idõszak Észak-Alföldi Regionális Operatív program tervezési és programozási munkaanyagát megvitatta, közös véleményt és javaslatot megfogalmazott meg. Véleményezte a települési önkormányzatok 2007-2010-ig terjedõ idõszakra készített gazdasági programjait. Javaslatok és szakmai vélemények készültek törvénytervezetekhez, többek között az élelmiszer lánc biztonságáról és hatósági felügyeletekrõl, az adminisztrációs terhek csökkentésérõl, a fogyasztóvédelemrõl és a HACCP.
A területi elnökség tagjai Balogh Sándor, elnök Bondár Sándor Dézsi Sándor Hajdú Miklós Ludász Gyula Máté József Mezei József Nagy Lajos Nyesténé Csősz Katalin Szatmári Lajos Szoboszlai Vincéné
Iroda Berettyóújfalu, Dózsa György út 47. Tel./Fax: (54) 404−261, Balogh Sándorné
A területi szervezet rendezvényeinek témáit a tagok igényeire alapozta. Vállalkozói klubnap keretében évente 5-6 alkalommal szerveztek összejövetelt, melyen az aktuális gazdasági kérdésékrõl, jogszabályi változásokról és üzleti lehetõségekrõl adtak szakmai tájékoztatást az érdeklõdõknek. Többek között: a fogyasztóvédelemmel, a termékfelelõséggel és terméktanúsítással kapcsolatos jogszabályi elõírásokról, a Széchenyi Kártya igénylésérõl a környezetvédelmi-, csomagolási termékdíjról, az igénybe vehetõ kedvezményekrõl, a mentességekrõl, illetve annak feltételeirõl az iparjogvédelemrõl és a szellemi tulajdon védelmérõl a Szakképzési Törvényrõl, a tanulószerzõdéssel kapcsolatos kérdésekrõl, valamint a pályázati lehetõségekrõl a Magyar Kormány „100 lépés” programja keretében megvalósult jogszabályi változásokról, így az adójogszabályok módosulásairól, (SZJA, ÁFA, Jövedéki adó, regisztrációs adó), és az adózás rendjérõl az új Kereskedelmi Törvényrõl aktuális munka-és környezetvédelmi feladatok a jogszabályi változások tükrében jogszabályok módosulása, szavatosság, jótállás, textil-kressz, használati-kezelési útmutató, címkézés A legjelentõsebb, és a kívülállók szerint is, a legszínvonalasabb és mára már kellõ reklámerõvel bíró rendezvénnyé nõtte ki magát a Bihari Számadó Napok. Az évente szeptemberben megrendezésre kerülõ kiállítás és vásár nemcsak a helyi vállalkozóknak nyújt megjelenési és bemutatkozási lehetõséget, hanem jelentõs szerepet tölt be a térség gazdasági életének fejlesztésében, és nagyban hozzájárul a Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara image-ének növeléséhez. 2007. évben már 18
Nyíri István díj
a tízedik alkalommal került sor megyei agrárkamarával közösen megvalósított eseményre. A sportcsarnok mérete, befogadó képessége 70-75 vállalkozás részére teszi lehetõvé a bemutatkozást. A szakmai elõadások, színes kulturális programok, egészségmegõrzõ szûrõvizsgálatok, a helyi képzõmûvészek jelenléte, egyre több érdeklõdõt vonz. Évente 6-8 ezer ember keresi fel, a három napos rendezvényt. A szakmai napokra neves elõadók fogadják el a meghívást. Az elmúlt négy évben, többek közt Újhelyi István, Kovács Álmos, Dr. Nagy Sándor államtitkárok, tartottak elõadásokat a tárcájukhoz tartozó aktuális információkról. Az elhangzott szakmai tájékoztató elõadások és fórumok témái többek között: Bihar esélyei a pénzügyminisztérium szemével; a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megújult vállalkozástámogatási programjai; határmenti üzleti lehetõségek; szakképzés akár 80% támogatással; képzési lehetõségek vállalkozások, munkavállalók számára; vidékfejlesztési célok 2007-2013 között; Bioetanol üzem építése Kabán; gazdálkodás a bihari térségben; a Berettyóújfalui Területi Kórház jelene és jövõje. A kapcsolat és együttmûködés a környék helyi önkormányzataival megfelelõ. 2007-ben, a Berettyóújfalui Polgármesteri Hivatallal közösen pályázat készült, amely nyert “A testvérvárosi kapcsolatok és a Bihari Számadó Napok” tárgykörében. Tejben, vajban, Biharban címmel, a Bihari Számadó Napok kiegészítõ rendezvény megszervezésére a Bihari Önkormányzatok Szövetségével közösen került sor a LEDER+ program keretében. A nagyobb költségkeret, a közös munka, színvonalasabb rendezvényt tett lehetõvé, így a X. Bihari Számadó Napoknak nagy sikere és jó visszhangja volt. A bihari térség vállalkozói örömmel fogadták, hogy 2007. májusától megvalósult a megye négy másik kamarai területi irodája között a berettyóújfalui területi irodában is a Széchenyi kártya ügyintézés. Ez a lehetõség a vállalkozók számára nemcsak közelebbi ügyintézést tesz lehetõvé, hanem egyúttal alkalom arra is, hogy a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó felvetõdött kérdéseket egymás között megvitassák.
Mezei József a vállalkozása érdekén túlmutató, a város és térsége gazdaságának egészét szolgáló tevékenységéért kapta (2007).
„Legfontosabb kamarai feladatnak tartom azt, hogy a gazdaság szereplőit képviselő érdekképviseletek együttműködése lényegesen markánsabb legyen. Válljanak a mindenkori kormányzat egyenrangú part− nerévé, olyanná, akik a vállalkozások piaci környe− zetének, versenyképességének javítása érdekében erdményeket érnek el. Képviseljék és szerezzenek érvényt a hazai kis− és középvállalkozói adminisztrá− ció csökkentésének, és a működés feltételeinek javí− tásában. Sokkal erőteljesebben lépjenek fel a hatósá− gi előírások, az EU követelményeit is meghaladó túl− zott szabályozás ellen. Elvárnám azt is, hogy az EU rendeleteket és irányelveket se kezeljék tabuként. Mert véleményem szerint azok sem kőbevésettek, és az sem biztos, hogy az mindig a legjobb megoldás. Helyi, megyei szinten csak akkor lehet eredmény el− érni, ha az önkormányzatok is azt tapasztalják, hogy országos szinten is erősek az érdekképviseletek. Fontos lenne az is, hogy a verseny tisztasága felett a kamarák is őrködjenek, melyhez az szükséges, hogy fi− gyeljék a vállalkozások propaganda tevékenységét. Ha etikátlan, vagy versenyellenes, a fo− gyasztókat megtévesztő magatartást ta− pasztalnak, akkor hivatalból lépjenek fel ellene. Úgy gondolom, hogy csak így érhető el, hogy a kamara imázsa, tekintélye javuljon.”
Az elkövetkező időszak tervei A „Bihari Számadó Napok” rendezvény keretében tovább bõvüljön a térség településeinek bemutatkozása. Új szakmai kollégiumok megalakítása, és a már mûködõk tevékenységének bemutatkozásához fórum biztosítása. A romániai és olasz testvérváros együttmûködési formáinak bõvítése, az információcsere módjának kidolgozása. A nagy érdeklõdésre számot tartó szakmai tájékoztató rendezvényekre a térség vállalkozóinak szélesebb rétegét mozgósítani. Fontos feladat az önkormányzatokkal meglévõ együttmûködés további erõsítése. Alapvetõ teendõ a vállalkozásokat érintõ elképzelések megismerése, melynek fórumait is meg kell teremteni.
Továbbfejlesztési javaslatok Hasznos lehet az ország hasonló szervezeti felépítésben mûködõ kamaráinak munkájáról, tevékenységérõl tapasztalatcserékkel tájékozódni. A megvalósuló közigazgatási reform valószínû lehetõséget nyújt arra, hogy a Kamara további hatósági jogosítványokat szerezzen, melyek a bevételek mellett a súlyát is növelnék.
Balogh Sándor elnökségi tag, területi elnök, a Berettyó Áfész elnöke
19
Hajdúböszörmény
Amire büszkék vagyunk...
Az érintett vállalkozások érdek− védelmében érveltünk az éjszakai nyitvatartásról szóló helyi rendelet− tervezet visszavonása mellett. A Képviselő−testület a tervezetet visszavonta.
A helyi szervezet az elmúlt ciklusban arra törekedett, hogy: a helyi vállalkozások helyzete gazdasági tevékenységük gyakorlása során kedvezõen alakuljanak. Ennek érdekében alapvetõ cél volt szakmai tájékoztató rendezvények megtartása, melyek segítségével a gazdaság szereplõi el tudjanak igazodni a jogszabályi keretek között, s jussanak elegendõ információhoz az üzletvitelükben. A vállalkozói kerek asztal kerete fórumot teremtett a vállalkozók, vállalkozások számára, hogy aktuális információhoz juthassanak. Egyik legfontosabb célkitûzés volt az is, hogy a helyi szintû markáns gazdaságpolitikai szerepvállalás, az érdekérvényesítés az objektivitás és a szakmaiság jegyében történjen. Ennek érdekében a város gazdasági fejlõdésének formálását szakmai anyagokkal, elemzésekkel elõsegítette, a helyi önkormányzati rendeletek, szabályozások alkotásának folyamatában részt vállalt. A kamara álláspontja volt, hogy a városban Ipari Park létesüljön. Párbeszéd, aktív munkakapcsolat alakult ki a helyi tagsággal, a város önkormányzatával, a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségével, a szakképzõ iskolákkal és a helyi ipartestület képviselõjével. Konkrét feladat volt a vállalkozások igényeihez igazodó szolgáltatás helyi megszervezése és a tagság figyelemfelhívása a nyújtott szolgáltatások igénybevételére. A területi elnökség, illetve a vállalkozói kerekasztal részvevõi évente 10-10 összejövetelt tartottak, melyeken többek között a következõ témakörökkel foglalkoztak: a város munkaerõ helyzete a kistérség együttmûködési lehetõségei a taglétszám és tagdíjfizetés moráljának helyzete a vállalkozások Internet-használatának jelentõsége a város idegenforgalmi helyzete, továbbfejlesztési lehetõségei A város önkormányzata és a kamara helyi szervezetének együttmûködési területei Hajdúböszörmény város szerkezeti terve a helyi vállalkozások mûködésének önkormányzat által történõ segítésének lehetõségei – 10 millió forintot biztosított 2006-ban a kisvállalkozások támogatására. a Békéltetõ Testület munkájáról a megalakult Építõipari-, Vendéglátó és Idegenforgalmi szakmai kollégiumok tevékenysége, célkitûzések A város önkormányzatával kialakuló együttmûködés részletei (vendég a város jegyzõje) – Az ülés résztvevõi a polgármesterrel együtt a Kamara és az Önkormányzat kapcsolatát, együttmûködését jónak ítélte meg, és fejlõdõképesnek tartják. A város jegyzõje fogadókészséget mutatott a közvetlen munkakapcsolat kialakítására. Elsõ lépcsõként a fekete gazdaság elleni fellépést javasolták az egybegyûltek. A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Hajdúböszörményi Kirendeltségének vezetõjétõl a város munkaerõ helyzetérõl, munkahely-teremtési lehetõségek valamint a vállalkozások és a munkaügyi központ kapcsolati lehetõségeirõl hangzott el tájékoztató A Hajdúböszörményi Kistérségi együttmûködési lehetõségeirõl, illetve a vállalkozásokat hogyan tudja segíteni a kistérségi megbízott. Tájékoztató a PLATO kisvállalkozói programról
A területi elnökség tagjai Szilágyi Antal, elnök Bihari Imre Hajdú Sándor Jánosi Imre Lajos Antal Máté Sándor Molnár Imre Nagy Antal János Nagy Zsigmond Rácz Gábor Simon Péter Szabó Imre Tóth Gábor
Iroda Hajdúböszörmény, Iskola út 9.. Tel./Fax: (52) 280−089, Palánki Ildikó, Berki Edina, Sóvágó Edit (2008−tól)
20
A területi elnökség beadványai Hajdúböszörmény Város Önkormányzatához:
Az EURO-Régió Ház KHT tevékenységérõl, annak ügyvezetõje adott tájékoztatást, aki egyben elmondta, milyen segítséget tudnak biztosítani a vállalkozásoknak. Vállalkozói fórum keretében a vállalkozások hitelfelvételi lehetõségeirõl hangzott el tájékoztatás. Hatóságok ellenõrzések szempontjai címmel adtak tájékoztatást a HBM Állategészségügyi és Élelmiszerellenõrzõ Állomás, az ÁNTSZ, a fogyasztóvédelmi felügyelõség valamint a környezetvédelmi felügyelõség megjelent képviselõi, és konzultációs lehetõséget biztosítottak. A Kamara új szolgáltatásokról, azok igénybevételérõl. Hogyan oldható meg a gazdaság közeli szakmunkásképzés helyi szinten? Szakképzési helyzetkép. A vendéglátó üzletek mûködésével összefüggõ éjszakai nyitva tartásról szóló helyi rendelettervezetet megvitatása. Ennek eredményeképpen továbbra is nyitva tarthattak bizonyos utcákban lévõ vendéglátó üzletek éjszaka 24.00 illetve 02.00 óra után. Pályázati konzultációs fórum Nagy érdeklõdésre számot tartó események
EU Ház létesítése ügyében (2005) A Város napján átadandó kitüntetési javaslatok ! Egy fő a javasolt kitüntetést átvehette. (2005) A Nova−Bau 89 Kft. tagunk és a Kisböszörményi városrészen lévő vállalkozások érdekében kezde− ményeztük az Önkormányzat segítségét, hogy a 35−ös út felújítása során vagy később csomópont kerüljön megépítésre. (2005) Szorgalmaztuk a vállalkozások megtartása és újab− bak vonzása érdekében az Ipari Park létesítése, minél előbb valósuljon meg. Véleményezte a Kamara a város szerkezeti tervét, A Hajdú−Bihar megyei Területfejlesztési Koncepció és Stratégiai Program Helyzetfeltárás munkaanya− gát, az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjére a helyi rendelet tervezetet (2006) Nyílt elnökségi és vendéglátó− és idegenforgalmi szakmai kollégiumi ülés keretében megtárgyalták az Önkormányzat Képviselő−testülete elé terjesztett vendéglátó üzletek működésével összefüggő éjsza− kai nyitva tartásról szóló helyi rendelettervezetet. Megvalósítottuk az érintett vállalkozások érdekvé− delmét, érveltünk a rendelettervezet alapvető meg− változtatása illetve visszavonása mellett. A Képvi− selő−testület a rendelettervezetet visszavonta.
Évente január-február hónapokban a helyi Fagátih ipartestülettel közösen szervezett – az SZJA és TB kötelezettségek változásairól, valamint járuléktörvény módosulásáról – szakmai tájékoztatók. A Vállalkozói Majálisra került sor 2005-2006 tavaszán. Megrendezésre került – májusként a Tavaszi Kiállítás és Vásár. A kiállítók és vásározók száma évente több, mint 100. Az utóbbi két évben a látogatók száma meghaladta a 3000 fõt. A rendezvényeket minden esetben kulturális program is követte. A területi kamara Kereskedelmi és Termék díjat adott át. A kiállítás és vásár szervezésében részt vett a város önkormányzata is és jelentõs összeggel hozzájárult a költségekhez. A vállalkozói napok idején szakmai rendezvények zajlottak (többek között a következõ témákban, elõadókkal: párbeszéd a vidékfejlesztésrõl – Dr. Glatz Ferenc; közbeszerzés a gyakorlatban a pályázók szemével; monopolhelyzetben lévõ nagyvállalkozások, szolgáltatók és a kis-középvállalkozások kapcsolatában fennálló gondok, megoldási lehetõségek – a Magyar Energia Hivatal képviselõje; a magyarországi Fejlesztési Pólus program elõkészítésérõl, fórum a szakképzés fejlesztési lehetõségeirõl, a kis-és középvállalkozások fejlesztésérõl. A romániai borsi Ipari Park létesítése, betelepítése; tájékoztató a magyar gazdaságról, a vállalkozások helyzetérõl, kilátásairól – Dr. Parragh László. Fogyasztóvédelmi fórum dr. Kathi Attila a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
"A város 2010−ig szóló gazdasági fejlesztési program− jához javaslat készült az előterjesztésről elnökségi ülés keretében vállalkozói kerek asztal fórumot tartot− tunk, melyen tájékoztattuk a résztvevőket a gazdasá− gi és fejlesztési programról, s megvitattuk. Helyi Szer− vezetünk javaslatában kiemelt feladatként látta cél− szerűnek megjelölni az ágazatok közül az iparfejlesz− tést elsődleges és sürgető feladatnak kell tekinteni a városban, valamint az M35−ös autópálya közelségé− ben létrehozandó ipari és logisztikai park kialakítását. Így érhető el, hogy a helyi vállalkozásokon kívül na− gyobb méretű különböző üzemek települjenek le Haj− dúböszörményben, az előzőeken túlmenően a város keleti részén lévő ipari területek ipari parkká nyilvání− tása is célszerű. Javaslatokat tettünk: kereskedelem, vendéglátás, tu− rizmus, továbbá a Helyi Építési Szabályzat tervezet− hez valamint a város módosított szerkezeti tervéhez."
Együttműködés a helyi döntéshozókkal Hajdúböszörmény Város Önkormányzata és a Kamara Helyi Szervezete között létrejött együttmûködési megállapodás tartalma: A felek a gazdasági tevékenységet folytató általános és együttes érdekeik érvényre juttatása érdekében együttmûködnek az üzleti forgalom biztonságának, a piaci magatartás tisztességének megteremtése és megõrzése érdekében. További közös cél a város gazdaságának fejlesztése a helyi vállalkozások támogatásával és a foglalkoztatás növelésével vállalkozások igényeihez igazodó szakmunkás utánpótlás elõsegítése. A felek közösen fellépnek a feketekereskedelem és az engedély nélküli vállalkozási tevékenységek ellen, illetõleg a tisztességes gazdálkodás feltételeinek megteremtése mellett.
Szilágyi Antal elnökségi tag, területi elnök Hajdúböszörmény és Vidéke ÁFÉSZ elnöke
21
Hajdúdorog A területi elnökség tagjai
A Hajdúdorogi Vállalkozói Napok és Termékkiállítás a legnépszerûbb rendezvénye a Hajdúdorogi Területi Szervezet eseményei között Az évenként sorra kerülõ esemény kiállítóinak száma közel 50 vállalkozás. A vállalkozói napokon elhangzott szakmai tájékoztatók témakörei a következõk: Környezetvédelmi termékdíj Iparjogvédelemrõl röviden Újra indul a Plato program Széchenyi kártya hitel konstrukció Megújult vállalkozásfejlesztési programok Támogatott szakképzés és továbbképzési lehetõségek vállalkozások és munkavállalók számára A Munkaügyi Központ szolgáltatásai A Hajdúböszörményi Kistérségi Társulás feladatai A pályázatírás gyakorlati tapasztalatairól Tájékoztatás az ICT Europa Tenderház kft-rõl Új pályázati lehetõségek a VATI Kht-nál A ROP 3.4.2 képzési program minõségellenõr szakán végzett hallgatók értékelése A vállalkozások és az önkormányzatok lehetõségei Konzultáció a 2008-ban kiadásra kerülõ pályázatokról A lízingrõl egyszerûen
Timári Judit, elnök 2007. december 31−ig Tóth György, alelnök Béres János Fodor Antal Gyúró Lászlóné
A területi elnökség véleményezte Hajdúdorog városának gazdasági programját.
22
Hajdúnánás
Amire büszkék vagyunk...
A Kamara kezdeményezésére sikerült mérsékelni az építményadót, és csökkentve került bevezetésre a mezőőri járulék.
A helyi szervezet kapcsolatrendszere A területi iroda sajátossága hogy a hozzátartozó településeken két helyi szervezet mûködik. Elsõdleges és kiemelt feladatként kezelik a kamarai tagokkal történõ személyes és telefonos kapcsolattartást. Folyamatos munkakapcsolat van a Hajdúdorog és Hajdúnánás városok önkormányzataival, a Munkaügyi Központ kirendeltségével, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodájával, a KISZÖV megyei és helyi szervezeteivel, és Hajdúböszörmény Kistérség irodájával, Civil szervezetekkel, a Támogató Szolgálattal, a Honismereti és Városvédõ Egyesülettel, mûvelõdési házakkal és oktató cégekkel.
A területi elnökség tagjai Török István, elnök Pók Antal, alelnök Hódos Antal 2006. december 31−ig Molnár András 2006. december 31−ig Oláh Sándor Pál Kovács Dezső Sólyom Józsefné Vámos Ferenc Pálné
A vállalkozói érdekek képviselete
Iroda Hajdúnánás, Kossuth u. 3.. Tel./Fax: (52) 351−785, Szilágyiné Oláh Anna
A területi elnök több nagyvállalkozás szakmai, gazdasági tanácsadója, tagja Hajdúnánás Város Képviselõ Testületének, pénzügyi és jogi bizottságának, valamint a KISZÖV-nek. Ezekkel a pozíciókkal lehetõség nyílik a helyi vállalkozások érdekeinek képviseletére.
Jelentős események A Hajdúnánási Vállalkozói és Gasztronómiai Napok – minden év augusztusában termékkiállítással és szakmai elõadásokkal egybekötve kerül megrendezésre. A kiállítók száma közel 50 vállalkozás a térségbõl. A vállalkozói napok keretében és más alkalommal megvalósult szakmai tájékoztató elõadások témái: belsõ piac aktuális uniós támogatások vállalkozásfejlesztési programok, támogatott hitelkonstrukciói szakhatóságok ellenõrzési szempontjai felkészülés a 2007-2013-as idõszak Európai Uniós források fogadására a térség innovációs fejlesztése, INNOCSEKK pályázat támogatott szakképzés és továbbképzési lehetõségek megújult Mikrohitel és Mikrohitel Plusz program a szakképzési hozzájárulás felhasználhatóságáról az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatásai Pályázati konzultáció – az Enterprise Europe Network program a kis és középvállalkozások szolgálatában, pályázati források gazdaságfejlesztésre, pályázatok a gyakorlatban
„Meggyőződésem, hogy eredményeket csak összefo− gással és együttes gondolkodással lehet elérni. Az önkéntes gazdasági kamarai tagság eredményes mun− kájához nélkülözhetetlen a mindenkori kormány jogi és gazdasági garanciája, a hosszútávra kiszámítható adópolitika és támogatási rendszer. Az ellenőrző ha− tóságok az EU direktíváit az Unióban megszokott mértékben követeljék tőlünk, ne állítsanak túlzott sza− bályzókat velünk szemben. A közteherviselés kiszé− lesítése érdekében a szociális támogatásban része− sülőket vissza kell vezetnünk a munka világába. A HBKIK vidéki alelnöke és a Hajdúnánási szervezet területi elnökeként egy személyben elmondhatom, hogy sikeres 4 évet tudhatunk magunk mögött. A jövőben is meg kell valósítanunk, hogy a vállalko− zásokat érintő információ vidéken, a mikro− és kisvál− lalkozások számára helyben elérhető legyen. Ne csak a „nagyok” privilégiuma legyen az információáramlás. Ezután is meg kell határozni rövid és hosszú távú céljainkat, feladatainkat melyek megvalósítása érde− kében a rendelkezésünkre álló személyi és tárgyi eszközöket, lehetőségeket a leghatékonyabban kell kihasználnunk. Régiónk és szűkebb hazánk versenyképességének fokozása érdekében területi elnökségünk a jövőben is azon munkálkodik, hogy minél szélesebb kör meggyő− ződése legyen: „a kamarai tagság rang és garancia”.
Egyéb fontosabb esemény, program: A Hajdúnánási Kamarai Hírmondó megjelenése Hajdúnánás, Polgár, Újszentmargita és Görbeháza gazdasági programjának véleményezése a Helyi Televízióért Alapítvány kuratóriumába kamarai tag delegálása A TISZK (Térségi Integrált Szakképzési Központ) egyeztetõ ülése Hajdúnánás Város Képviselõ Testülete által kiírt „Vállalkozási és foglalkoztatási pályázat 2007” ismertetése HEFOP program keretében: „Jobb a nõknek” – motivációs tréning, német nyelvi klub, vállalkozói kompetenciák kialakítása és üzleti terv készítése
Török István vidéki alelnök, hajdúnánási területi elnök az Uniholz Kft. ügyvezető igazgatója
23
Amire büszkék vagyunk.....
Hajdúszoboszló
A kamara konjunktúra felmérése ismeretében 2006− ban nem került sor a helyi adók emelésére Hajdúszo− boszlón.
A város gazdasági önkormányzata tevékenységét a megyei szervezet (HBKIK) 2005-2008. évi stratégiájára építve határozta meg, melynek fõ szempontjai: a vállalkozóbarát, szolgáltató arculatának erõsítése, a vállalkozásközpontúság, markánsabb érdekérvényesítése és a kapcsolatrendszer kistérségi szintû bõvítése, valamint a vállalkozók érdekképviselete a város önkormányzatának hosszú távú gazdasági stratégiájában.
kiemelni
A területi elnökség tagjai Korény Istvánné, elnök Tóth István, alelnök Bozóky Dénes Czeglédi Gyula Dianiska Csaba Kerekes Imre Mészáros Sándor
A területi kamarai munka eredményei: A helyi vállalkozók igényeikhez és a gazdasági környezethez jobban alkalmazkodó (testre szabott ) szolgáltatásokat, információkat kaptak. A területi irodán keresztül közvetlenül elérhetõvé vált a versenyképesség erõsítését szolgáló programok, információk. A kamarai szolgáltatások széles köre helyben intézhetõ, lecsökkentve ezzel az utazási költség, és az idõkiesést. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy valamennyi vállalkozó számára vonzóvá, nyitottá vált a kamara, mely a helyi kamarai rendezvényekkel valósult meg. A média segítségével folyamatosan figyelemmel kísérhetõk a célok és eredmények. A helyi szervezet Hajdúszoboszló és kistérsége gazdasági fejlõdését kedvezõen befolyásolja szakmai gazdasági felmérésekkel és a kapcsolatrendszer bõvítésével. Kiemelt feladat teljesült a társadalmi párbeszéd elõsegítésében a kamarai tagokkal történt közvetlen és folyamatos kommunikációval. Partneri együttmûködés valósult meg a Hajdúszoboszló és Kistérsége gazdasági, önkormányzati és civil szféra szereplõi között. A területi elnökség munkáját szakértõi csapat segíti, melynek tagjait a város jeles szakembereibõl választják. Feladatuk, hogy a szakmai rendezvények programját véleményezzék, javaslatukkal segítsék. A kamara iránti elkötelezettségükkel helyi szinten a kamara társadalmi elismertségének megerõsítésében, növelésében van nagy szerepük
A területi munkát segítő szakértők Antal Csaba Harangi Gyuláné Istók Csaba Kőrösy Gáborné Nagy Attila Pintér Noémi Tibai Irma
Iroda Hajdúszoboszló, Hősök tere 3/c. Tel./Fax: (52) 270−832, Váci Gáborné
Együttműködő kapcsolatrendszer Munkakapcsolat létezik Hajdúszoboszló és térségében mûködõ oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel, valamint a város önkormányzatának szakmai bizottságaival, a jegyzõvel és a polgármesteri hivatal szakhatóságaival. (2007. novemberében az önkormányzat és a helyi szervezet elnöksége együttmûködési megállapodást írt alá.) A kistérséget érintõ kiemelt projektekben véleményezõként és partnerként is részt vállalt a helyi szervezet. A Hajdúszoboszlói Kistérségi Többcélú Társulás valamint a Kistérségi Koordinációs Értekezlet munkájában képviseli a vállalkozók érdekeit. Közvetlen kapcsolatot épült a megyei fogyasztóvédelmi felügyelõséggel, a vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal, és a ITDH irodájával. A külföldi kapcsolat a szlovák partnerek mellett fõként román üzletemberekkel, és a Romániai Vállalkozásokért Egyesülettel bõvült.
A vállalkozói érdekek érvényesítése A területi elnök állandó meghívottja az Önkormányzati Képviselõ Testület ülésekeinek. Helyi konjunktúra felmérés készült, melynek 24
eredménye: a negatív mutatók és az összegzés szerint a vállalkozások terhelhetõsége nem növelhetõ. Az elemzés eredményérõl az önkormányzati munkabizottságok a helyi szervezet elnökének véleményét meghallgatták, ezért 2006-ban nem került sor a helyi adók emelésére. A jó együttmûködés másik példájaként a területi elnökség és szakértõi csoportja véleményezte a kistérségi önkormányzatok hosszú távú gazdasági stratégiáját.
Jelentős események Az Év Üzlete
A Kamarai Vállalkozói Kerekasztal - havonta, a vállalkozók igényei szerint, az õket érintõ aktuális témák megtárgyalására került sor (feldolgozott témák: pályázati lehetõségek, hitel-, Széchenyi-Kártya konstrukciók, adózási aktualitások, hatóságok ellenõrzések szempontjai, környezetvédelmi termékdíj, jogszabályi változások, forráslehetõségek, pénzügyi szolgáltatások). Számítástechnikai, Internet hozzáférési elõadássorozatra került sor 12 alkalommal. A helyi vállalkozók sikeres eseménye a Hajdúszoboszlói Kamarabál évente. Az “Év Üzlete” és az “Év Vendéglátóhelye” pályázat évente a HBKIK területi szervezetének, a Hajdúszoboszlói Vendéglátó Egyesülete, Hajdúszoboszlói Városszépítõ Egyesület és Hajdúszoboszló Város Önkormányzata együttmûködésének szép programja. Hajdúszoboszló középiskolásai számára kiírt pályázat témakörei: (2005) Hogyan képzelem el Hajdúszoboszló és térsége jövõjét? (2006) Milyen projektet terveznél az idelátogató és a helyi fiatalok szabadidõ eltöltésére? (2007) Hajdúszoboszló 2017-ben. A Regionális Hajdúszoboszlói Vállalkozói Nap konferencia és kiállítás keretében a térség meghatározó vállalkozásai, önkormányzatok, civil, társ-, és szakmai szervezetek képviseltetik magukat. A programban szakmai aktuális kérdések megvitatására kerül sor, amelyek az adott idõszakban legjobban foglalkoztatják a vállalkozókat. (Érintett témák: az EU csatlakozás milyen esélyeket jelent a vállalkozások számára, regionális fejlesztési koncepciók, turizmus és határon átnyúló kapcsolatok, régió és turisztika, faktorálás, támogatási- és forráslehetõségek, megvalósuló régiós, megyei és helyi fejlesztési programok, szakképzés. A csapatépítõ és kommunikációs tréningeken, mely a térség elkövetkezõ fontosabb feladatainak megvalósítását hivatott segíteni közös vélemények, javaslatok megfogalmazására és más aktuális kérdések megvitatására került sor. A Bioétel és Borfesztiválon, a város kiemelkedõ idegenforgalmi eseményén valamint a Vállalkozói Juniálison társszervezõ a kamara. A HBKIK Hajdúszoboszlói területi Szervezete megítélése szerint, területi irodája közremûködésével a kitûzött célokat megvalósította. A megvalósult programok a vállalkozók versenyképességét erõsítetik, de maradt még tennivaló a következõ ciklusban is. A jövõt illetõen az aktuális gazdasági kérdéseken túl a kamarai tagság és a a szolgáltatások népszerûsítését kell a középpontba helyezni, amelyhez további forrásokat szükséges biztosítani. Tovább kell bõvíteni a helyben elérhetõ kamarai szolgáltatások körét. A helyi elnökség és a területi munkatárs kitartó és következetes munkája eredményeként oldódni látszik a bizalmatlanság a kamara szervezete iránt. Új belépõ tagok is vannak, és még többen jelezték belépési szándékukat.
2005 Rusztik Bútorház 2006 Elitte Fehérnemű üzlet
Az Év Vendéglátóhelye 2005 Karikás Vendéglő 2006 Tuba Tanya 2007 Zöld Béka Söröző és Lottó
"Sikert csak összehangoltan lehet elérni. Területi szer− vezetünk elnöksége elérte, hogy a tudatos, kitartó mun− ka eredményeként Hajdúszoboszlón és a kistérségen belül meghatározó közszereplővé vált. A HBKIK szer− vezeteivel közösen, figyelemfelkeltő programokkal, ki− adványokkal továbbra is a vállalkozói érdeklődés kö− zéppontjában kell lenni. Ezzel párhuzamosan törekedni kell a rugalmasabb, vállalkozóbarát ügyintézésre. Kistérségi pályázatokban a kamara tagjai partneri együtt− működésben vesznek részt. A helyi szervezet tagjai munkabizottságokban aktívan közreműködnek a 2007− 2013. közötti kistérségi EU−s projektek, valamint Hajdú− szoboszló hosszú távú fejlesztési stratégájának kidolgo− zásában. Ez a kamarák számára országosan is a jövő− ben nemcsak óriási lehetőség, hanem nagy kihívás is. Az élet azt bizonyította, hogy a feladatok jellege egy rugalmasabb, helyi ügyekben nagyobb hatáskörrel és felelősséggel rendelkező helyi kamarai önkormányza− tot kíván. Ha tovább akarunk lépni, ennek jogi kereteit a HBKIK szervezetén belül meg kell találni és a mű− ködésükhöz anyagi forrást kell teremteni. Stratégiánk lényege, tovább a megkezdett úton. A kö− zéppontban a “testre szabott” információ eljuttatása a vállalkozók számára. A kistérségi és nemzetközi (Ro− mánia, Szlovákia) kapcsolataink ápolása és adott eset− ben a feladatok további bővítése is célunk.„ Korény Istvánné területi elnök, egyéni vállalkozó
25
Püspökladány
A területi elnökség tagjai Mosolygó Lajos, elnök 2007. január 1−től Tóthné Egri Erzsébet, elnök 2006. december 31−ig Gyenge Zsigmond Kiss Sándor Szabó János
Befektető fórumok, vállalkozói ankétok A fórum lehetõséget adott a vállalkozóknak, a kistérség önkormányzati vezetõinek, hogy betekintést nyerjenek különbözõ pályázati lehetõségekbe. Az évrõl-évre megrendezésre kerülõ fórumok elõadói többek között a megyei munkaügyi központ, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség és az ITDH Beszállítói és Tanácsadói Központ szakemberei.Az utóbbi üzleti partnereket illetve a térségbe befektetõket ajánlott a hallgatságnak. Elõadás hangzott még el az iparjogvédelemrõl, a tanulószerzõdésekrõl és a fogyasztóvédelem, adó és TB jogszabályok változásairól, az érvényben lévõ pályázatokról, a tanulóképzés változásairól, az aktuális hitellehetõségekrõl. Munkavállalás az EU-ban címmel, információk álláskeresõknek és munkaadóknak hangzott el tájékoztatás a helyi vállalkozások részére, ahol az uniós országok nyújtotta munkavállalás lehetõségeirõl, bérekrõl, kötelezettségekrõl esett szó. A Hatósági ellenõrzés szempontjai címû rendezvényen megjelentek a hivatalok képviselõi és a vállalkozókkal kapcsolatban álló hatóságok elvárásait ismertették. Továbbá az Enterprise Europe Network hálózati programról, és aktuális pályázati és kedvezményes hitellehetõségekrõl, valamint a környezetvédelmi termékdíj 2008-as évi változásairól - fõként kereskedõk és az élelmiszeriparban tevékenykedõ vállalkozók részére hangzott el ismertetõ. A hagyományõrzõ pásztor- és lovas napokon Nádudvaron és Püspökladányban, valamint a Föge napon a kamara sátrában az érdeklõdõk a falusi turizmussal, vendéglátással, mezõgazdasággal kapcsolatos pályázati lehetõségekrõl, és a Széchenyi Kártya szolgáltatásról, valamint egyéb Kamarai szolgáltatásokról kaptak információt. A ROP-os képzési lehetõségeket ismertették, valamint üzleti, pályázati lehetõségekrõl adtak tájékoztatást. A kamara sátrában szakképzéssel kapcsolatos információkról, tanulófoglalkoztatás lehetõségérõl, elõnyeirõl. Vállalkozásfejlesztési tréning indult vállalkozó nõk részére öt héten át, heti egy alkalommal. Számítástechnika klub indult nõi vállalkozók részére kéthetente egy alkalommal. Angol nyelvi klub indult szintén nõk részére, kéthetente egy alkalommal a Lépéselõny Egyesülettel együttmûködve. A területi elnökség tagjai helyi vállalkozásokkal szakmai tapasztalatszerzõ kiránduláson Püspökladány testvérvárosában a romániai Makfalván járt, valamint az IFE Foodapest Nemzetközi Élelmiszer Ital és Vendéglátóipari Szakkiállításon is részt vett.
Iroda Püspökladány, Bajcsy−Zsilinszky u. 2. Tel./Fax: (54) 450−356, Fóriánné Báti Tünde, Kiss Józsefné (2005−2006)
26
Szakmai kollégiumok
„Kamarai feladatok és azok teljesülése szempontjából nehéz, mozgalmas négy év volt, telis−tele a vállalko− zások érdekében szervezett kamarai programokkal. A számos tennivaló az elnökségre is hatalmas feladato− kat rótt, hiszen számos esetben azonnal kellett rea− gálniuk egy−egy, a vállalkozókat érzékenyen érintő kormány által tervezett intézkedésre. Jó eredmény, hogy létrejött az Energetikai szakmai kollégium, amely arra hivatott, hogy az energiaszol− gáltató szektorban dolgozó cégeket összehozza, illet− ve a szakmai kollégium témaköreire épülő programo− kon nem az adott szakterületen ténykedő vállalkozá− sokkal megismertesse az energia szektort.”
Az energetikai szakemberek szakmai testületének 2006 évi egyik találkozóján elõadóként részt vett Péter Rejtõ, az Osztrák Gazdasági Kamara szakértõje. A szakmai szervezet tagjai további eseményein többek között megismerkedtek a piacon megtalálható kazánok és speciális kazánok kínálatával és egy alkalommal látogatást tettek a nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erõmûben. Az Építõipari szakmai kollégium tájékoztató rendezvényeket szervezett, valamint javaslatokat tett a következõ témákban: fizetési fegyelem javítása a közbeszerzés során, a KKV-k esélyeinek javítási lehetõségei a közbeszerzési eljárásokban, a Közbeszerzési törvény módosításai, a körbetartozás csökkentését célzó intézkedések, a hulladékkezelési törvény alkalmazása az építkezéseken és javaslat a törvény módosítására, az építési tevékenység bejelentésének módosulása és az építési napló vezetésére vonatkozó kibõvített szabályok, a szakképzés változtatására vonatkozó elképzelések, építési felügyeleti elõírások és az ellenõrzési gyakorlat tapasztalatai, a régióban végzett összevont építési felügyeleti ellenõrzések.
Antal József nagyvállalati alelnök, az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. ügyvezető igazgatója
A Fogtechnikusok szakmai kollégiuma harmadik alkalommal rendezte meg a Nagyerdei Fogászati napok regionális konferenciát, ahol alkalmanként közel száz érdeklõdõ és külföldi meghívott elõadók vesz részt. Az egész napos program a fogtechnikus szakma egyetlen továbbképzési lehetõsége ebben a térségben.
„A Környezetvédelmi Szakkollégium egyik legjelentő− sebb eredménye, hogy a környezetvédelmi engedé− lyek kiadásának könnyítése, az ügyintézés egysze− rűsítése céljából egyablakos rendszert sikerült kiala− kítania a jogszabály alkotóknak. A környezetvédelmet az Unió kiemelt mértékben támogatja. A környezet− ipar világméretekben is dimamikusan fejlődő ágazat. Debrecen a jövőben fejlesztési pólussá válhat, ne− künk az a feladatunk, hogy megtaláljuk és kidolgoz− zuk a lehetséges fejlesztési célokat úgy, hogy azok megvalósításának a helyi vállalkozások is részesei lehessenek.”
A Kereskedelmi-, valamint a Turisztikai és vendéglátó szakmai kollégium közösen tett javaslatot a HACCP rendelet módosítása témában. Véleményezték a Kereskedelmi törvényt és javaslatokat fogalmaztak meg az üzletek mûködési engedélyrõl szóló miniszteri rendelethez.
Ányos József, elnökségi tag, a Debreceni Vízmű Zrt. igazgatója
A környezetvédelmi szakemberek az elmúlt négy év során véleményt készítettek többek között a környezetvédelmi termékdíjról, a Vásárhelyi tervrõl, az EU-direktívákkal kapcsolatosan (árvízvédelem, veszélyes anyagok kezelése), a Nemzeti Fejlesztési terv Környezetvédelmi és Energetikai Operatív programjáról, a Környezetipar fejlesztési koncepcióról a Fejlesztési pólus programhoz. Részt vettek a Román Vízügyi szakemberek találkozóján; és konzultáltak EU parlamenti regionális képviselõjével. A Minõségfejlesztési szakmai kollégium meghatározó feladatának tekinthetõ a vállalkozások fejlõdésének ösztönzése, továbbá egy olyan szakmai támogatás nyújtása, amely lehetõvé teszi a partnerek számára az egymástól tanulást, a legjobb gyakorlat megismerését és ez által a térség, illetve az ágazat versenyképességének javítását. Az elmúlt évben ezt a célt szolgálta a régió kereskedelmi és iparkamaráinak sikeres Észak-Alföldi Minõségi Díj- és a Plato programjai. A jövõre nézve megállapítható, hogy a gazdaság elvárásainak való stratégiai megfelelés a szervezetek elsõdleges célja. Ennek érdekében a Minõségfejlesztési Szakmai Kollégium olyan módszertani támogatást nyújthat, amely a vállalkozói szervezetek stratégiájának, adottságainak és eredményeinek átfogó értékelését és az összefüggések elemzését követõen biztosítja a fejlesztendõ területek pontos diagnosztizálását és megteremti a fejlõdés mérhetõségének feltételeit.
„A szervezetek hatékonyságának és eredményessé− gének növelése, illetve a fejlesztések megtervezésé− nek támogatása érdekében, létrehozható egy folyama− tosan bővülő – a piacvezető gazdasági szereplők által sikeresen alkalmazott módszereket tartalmazó – benchmarking adatbázis.” Bernáth Lajos, a Qualimed IL Kft. vezérigazgatója, a Minőségfejlesztési Szakmai Kollégium elnöke
27
A Munkavédelmi Szakmai Kollégium 5 éve mûködik, tagjai töretlen lelkesedésének köszönhetõen. A 22 fõvel alakult szakmai csoport célja, hogy a munka-, tûz- és környezet védelemmel foglalkozó szakemberek részére továbbképzési és tapasztalatcsere lehetõséget biztosítson. A szakmai kollégium tagjainak egyik nagy sikere, hogy 2007-ben sikerrel nyújtottak be pályázatot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelõséghez, melynek támogatásával elõadókat hívhattak meg foglalkozásaikra. A célok megvalósulásaképpen többek között az alábbi hatóságok, illetve cégek jeles szakemberei adtak tájékoztatást a szakmai kollégium találkozóin: Munkavédelmi Felügyelõség, ÁNTSZ, MEP, TIKÖFE, Tûzoltóság, Mûszaki Biztonsági Felügyelet, Környezetvédelmi Egyesülés, Tranzit-1-Kft., Automed Kft., Yoty BT., Contego Trade Bt., M&N Kft., Bacou-Dalloz Kft. Az alábbi megtárgyalt témakörök tekintetében különös figyelmet fordítottak az illetékes hatóságok tevékenységére, ügyintézésére, az ellenõrzésekre és a kis- és nagyvállalkozásokra, vonatkozó feladatokra: munkavédelem, -biztonság, munkabalesetekkel kapcsolatos költségek finanszírozása foglalkozás-egészségügy; környezetvédelem, hulladékgazdálkodás; érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatok; tûzmegelõzés, tûzvédelmi ellenõrzések, -jogszabályok, -szakvizsgák lebonyolítása; egyéni védõeszközök. A Munkavédelmi szakmai kollégium eredményes munkájának elismeréseként a Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége Ocsenás József kollégiumi elnököt kiváló munkájáért dicsérõ oklevéllel tüntette ki. Az Új Gépjármûkereskedõk szakmai kollégiuma évente megrendezte a Debreceni Autókiállítást a város központjában. A rendezvény látogatottsága évente 7 és 10 ezer között változott. Autómix c. színes hirdetési lapot jelentetett meg 2005-ben 3 hetente 35ezer példányban.
Szakmai kollégiumok elnökei Turisztikai és Vendéglátói Szakmai Kollégium
autómixes újságok....
Barabás Zoltán
Építőipari Szakmai Kollégium Németi Béla
Környezetvédelmi Szakmai Kollégium Ányos József
Minőségfejlesztési Szakmai Kollégium Bernáth Lajos
Munkavédelmi Szakmai Kollégium Ocsenás József
Új Gépjármű Márkakereskedő Szakmai Kollégium Orbán András
Kereskedelmi Szakmai Kollégium Balogh Sándor
Energetikai Szakmai Kollégium Korcsog György
Fogtechnikus Szakmai Kollégium Némethy Enikő
Kutatás−Fejlesztési és Innovációs Szakmai Kollégium Dr. Harangozó István
28
Felmérések, elemzések
GVI Konjunktúra mutató 2004-2008 0,180 0,160 0,140
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2008 áprilisában immár huszonegyedik alkalommal készítette el féléves kérdõíves konjunktúra felmérését. Ebben az országos felmérésben minden megye részt vesz gazdasági súlyának megfelelõ aránnyal. Ennek megfelelõen a HBKIK folyamatosan elvégzi a kérdõíves reprezentatív felmérést Hajdú-Bihar megye vállalkozásainak körében. A felmérés eredménye a megyei vállalkozások gazdasági helyzetérõl, a tevékenységüket akadályozó legfõbb tényezõkrõl, a kapacitás-kihasználtságról, valamint a következõ 6 hónap várakozásairól tájékoztat az üzleti helyzet, a jövedelmezõség, a külgazdaság, a beruházások és a foglalkoztatás témakörében. A konjunktúra felmérés eredményei hozzáférhetõk a www.gvi.hu, ill. a www.hbkik.hu internetes oldalakon. A HBKIK ezen kívül évente készít elemzést Hajdúszoboszló konjunkturális helyzetérõl, illetve Hajdú-Bihar megye külkereskedelmérõl is.
0,120 0,100 0,080 0,060 0,040 0,020 0,000 2004 ápr. 2004.okt. 2005 ápr. 2005.okt. 2006 ápr. 2006.okt. 2007 ápr. 2007.okt. 2008 ápr.
A Konjunktúra Mutató értéke –1 és +1 között változ− hat. –1 jelenti azt, hogy az adott mutató esetében minden válaszadó cég romlásra, illetve romló hely− zetre számít, +1 pedig azt, hogy minden cég javu− lást, illetve jó helyzetet érzékel. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004-2007 1200 1061,4 1000
869,1
1029,2
871,6
800
722,1
millió €
642,4
Az országos konjunktúra felvételek eredményei szerint 2007 végén, 2008 elején a magyar gazdaságban elérte a mélypontot a növekedés lassulása és megindult egy felzárkózási folyamat, amelyet a vállalkozások kilátásainak javulása és a GDP növekedési ütem kismértékû emelkedése jelez. Ezt a fordulatot azonban minden eddiginél jelentõsebb bizonytalanság kíséri, amely megmutatkozik a vállalkozások üzleti helyzetre vonatkozó értékelésében és üzleti várakozásaiban is. A konjunktúra mutató mostani növekedésével egy 2002 áprilisa óta tartó romló tendencia látszik megszakadni, melyben csak 2006 áprilisában mutatkozott némi enyhülés.
600
536,17
528,9
2004
2005
400 200 0 2006
export
2007
im port
Hajdú-Bihar megye legfontosabb import partnerei (2004-2007.) 250,0
millió euró
200,0 2004
150,0
2005 2006 100,0
2007
50,0
A hajdúszoboszlói konjunktúra elemzések rámutatnak arra, hogy a hajdúszoboszlói vállalkozások nagyon nehéz helyzetben vannak mind országos, mind megyei szinten. A konjunktúra mutató értéke minden évben jelentõsen alacsonyabb az országos mutató értékénél. Évrõl évre a kereslethiány, illetve a tõke/pénzhiány az üzleti tevékenységet leginkább akadályozó tényezõ. Némi optimizmusra adhat azonban okot, hogy a korábbi évek felméréseinek eredményeiben megfigyelhetõ negatív tendencia gyengülni látszik. A javulás ellenére a beruházási kedv továbbra is alacsony a városban.
g or sz á
ci a
a
Kí na Fr an
In di a
Au sz t ri
N ém et or Eg sz ye ág sü lt Á lla m ok O la sz or sz ág H ol la nd ia Sz lo vá Le kia ng ye lo rs zá g R om án ia
0,0
Hajdú-Bihar megye legfontosabb export partnerei (2004-2007.) 250,0
millió euró
200,0
Hajdú-Bihar megye külkereskedelmének elemzésébõl kiderül, hogy mind az export mind az import emelkedõ tendenciájú, egyedül 2006ban figyelhetõ meg az export értékében egy nagyobb pozitív irányú kilengés. A megyei külkereskedelmi mérleg évek óta pozitív eredménnyel zár. A kivitelben és a behozatalban is hosszú ideje Németország a megye legfontosabb partnere.
2004
150,0
2005 2006
100,0
2007
50,0
29
Iz ra el
ol la nd ia Au s zt Eg ri a ye sü lt Á lla m ok Sz lov á k ia Fr an ci ao rs zá g
H
án Na ia gy -B ri t an ni a O la sz or sz ág
R om
Né m et
or sz ág
0,0
Gazdálkodás
Tagdíjtáblázat Nettó árbevétel Az alaptagdíj mértéke 0 − 10.000.000 12.000 10.000.001 − 25.000.000 15.000 25.000.001 − 50.000.000 30.000 50.000.001 − 100.000.000 50.000 100.000.001 − 250.000.000 70.000 250.000.001 − 1.000.000.000 90.000 1.000.000.001 fölött 120.000
A kamaránk, mint köztestület, beszámolási kötelezettségének a 224/ 2000. ( XII.19. ) kormányrendelet alapján a számviteli törvény szerint tesz eleget. A HBKIK kettõs könyvvitelt vezet ez az alapja az idõszaki beszámolónak, mely a rendelet által élõírt tagolású mérlegbõl és eredmény kimutatásból áll. A kamarák a kamarai törvény szerint üzletszerûen – nyereség és vagyonszerzés céljából – termelõ, kereskedelmi és vállalkozási tevékenységet nem folytathatnak. A Kamara bevételei alaptevékenységbõl és pályázati, támogatási bevételbõl származnak. A mûködési költségeket tagdíjból, a szolgáltatásokért fizetett díjakból és egyéb bevételekbõl fedezi. A HBKIK bevételei stabilak, 2004 és 2007 év között évente 200-250 millió forint. A HBKIK e ciklus alatt is visszafogott, takarékos gazdálkodást folytatott, tevékenységét minden évben szerény mértékû pozitív eredménnyel zárta. A ráfordítások szerkezetét a folyamatos mûködés biztosítása mellett a pályázati célok, illetve a támogatási feladatok megvalósítási érdeke határozta meg. A szabad pénzeszközök lekötése a pénzintézeteknél folyamatosan megtörtént, az állam által garantált rövid lejáratú értékpapírokba befektetve. A tárgyi eszközállomány bõvítése, elsõsorban a pályázati illetve támogatási keretbõl valósult meg. Saját forrásból az irodaépület szintentartó karbantartási munkálatai valósultak meg. Az ügyintézõ szervezet létszáma a feladatokhoz igazodóan változott 27 és 32 fõ között. A Kamara szolgáltató közhasznú társaságát folyamatosan mûködtette, tulajdonosi hozzájárulás, pénzeszköz átadása nem volt indokolt. Az Euro-Régió Ház Kht.-ban alapítóként megszerzett tulajdonosi hányad egy része értékesítésre került, jelenleg 25%-os a tulajdonosi hányad. Összességében megállapítható, hogy az éves bevételek fedezték a ráfordításokat, a HBKIK e ciklus alatt is eredményesen gazdálkodott, pénzügyi stabilitását megõrizte, tevékenységét 2005-2008. évben is az Elnökség által meghatározottak alapján, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényben, illetve az Alapszabályban rögzítettek szerint végezte. A gazdasági évekrõl készített, – korlátozás nélküli könyvvizsgálói záradékkal ellátott – egyszerûsített éves beszámolók közzétételre; valamint a törvényességi felügyeletet ellátó Ügyészséghez és az Állami Számvevõszékhez megküldésre kerültek.
A 10.000.001 Ft nettó árbevétel felett a kiegészítő tagdíj mértéke 0,6 ezrelék, maximum 880.000 forint.
A tagság létszáma 2008. júliusában összesen 915 Debrecen Berettyóújfalu Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Püspökladány
596 70 56 22 59 57 55
65% 8% 6% 2% 7% 6% 6%
kördiagram
IKIR−NOVITAX A HBKIK 2006. januárjától egy Integrált Kamarai Irá− nyítási Rendszerrel dolgozik. A pécsi Kamara által kifejlesztett rendszerben egy egységesen, kezelhető, a tagnyilvántartás, iktatás, a számlázás, a pénzügyi rendszer valamint az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatá− sok nyilvántartása is. A szoftver bevezetése a veze− tők és a munkatársak számára is új lehetőségeket nyújt a költségvetés – projektgazdálkodás – tervezé− sében és kezelésében. Az informatikai rendszer a tervezett feladatok, pályázatok, kamarai programok be− vételeinek és költségeinek figyelése és elemzése szem− pontjából is jól használható. Egyszerűbbé vált a pá− lyázati elszámolások kezelése, a projektgazdák a be− vételeket és a költségeket menet közben figyelemmel kísérhetik. Az IKIR meggyorsította a pénzügyi folya− matok kezelését is. Az projektek eredményességi elem− zéseinek elkészítése gyorsabbá vált, a munkatársa− kat felelősségteljesebbé és takarékosabbá tette. Az IKIR számlázó rendszere kapcsolatban áll a NOVITAX kettős könyvviteli rendszerrel, ami a napra− készséget biztosítja a kamara ügyintéző szervezete számára. Az iktató rendszer akkreditált verziójának kifejlesztése, és a szakképzés egyedi szoftverének összekapcsolása 2007. év fejlesztése volt.
Pénzeszközök, immateriális javak és a tárgyi eszközök állomány változása A HBKIK eszközállományának beszerzését támogatásokból, pályázati forrásból és a gazdasági lehetõségek figyelembevételével, saját forrásból valósította meg. A megyei kamara tulajdona Debrecenben a Petõfi tér 10. szám és a Kálvin tér 6/b alatti épületek, melyek nyilvántartási értéke összesen 46 millió Ft. 2004-ben az eszközállomány nyitó bruttó értéke 84 millió Ft volt. Az eszközök bruttó értéke 28 millió forinttal növekedett az elmúlt ciklusban, és ebbõl pályázati és támogatási keret terhére 13 MFt beruházás valósult meg. 30
Mérlegadatok (MFt) Megnevezés 2004 2005 2006 A kiszámlázott tagdíj összege 78,0 Pályázati bevétel 16,0 30,3 21,8 Támogatási bevétel 13,2 20,5 29,2 Pályázat, támogatás összesen Pénzügyi bevétel 40,8 36,3 28,1 Összes bevétel 216,3 249,3 200,2 Immateriális javak9,0 7,8 5,6 Tárgyi eszközök 56,1 52,6 47,2 Értékpapírok 300,0 385,8 350,0 A pénzeszközök értéke az évvégén Összes ráfordítás213,4 247,2 199,8 Saját tQ ke 522,1 524,3 524,6 TQ ke változás 519,2 522,1 524,3 Tárgyévi eredmény 2,9 2,1 Mérleg fQösszeg 571,1 559,4 588,8
2007 74,6 21,3 31,9 50,8 32,3 247,4 3,3 49,1 415,0 155,8 235,2 536,8 524,6 0,4 575,0
ÜgyintézQ szervezet látszáma
36
27
71,9
70,8
grafikon
27,6 53,7
48,9
70,0
130,8
46,8 (millió Ft) Beruházás összesen Pályázatból és támogatás− ból megvalósult Saját forrás
12,2
31
2004. 9,6 2005. 2,1 2006. 0,6 2007.
31
12,4 2,8 4,1 2,0 1,8 1,2 8,4
grafikon Az eszközállomány összetételének alaku
90 80 70 60 t F 50 ió lli 40 m 30 20 10
grafikon
0 2004. év
2005. év
2006. év
2007.
A folyamatos és megfontolt gazdálkodás eredményeként a pénzeszközök 2005. évi állománya 26 MFt-tal, az állampapírokba fektetett pénzeszköz állomány 29MFt-tal gyarapodott. A bankszámla lekötések és a likvid pénzeszközök rövid távú lekötései is növelik a kamatbevételeket. Négy év alatt Kamaránk mérleg fõösszege 4 MFt-tal nõtt. A tõkeváltozás szerény mértékkel, de minden évben növelte a sajáttõkét, mely 2007 év végén 537 MFt. A Kamara gazdálkodása kiegyensúlyozott, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete stabil, vagyona gyarapodott a ciklus alatt.
2 tablazat egybe 31/4
31
„A megyei kamara összhangban az MKIK irányelveivel a kereskede− lemre vonatkozóan is végrehajtotta a kitűzött célokat, feladatokat. Bár azt gondolom, ha a kamarai munkát értékeljük, nem lehet az eredmé− nyeket egyetlen szakterületre lebontani, hiszen a vállalkozások érde− kében kifejtett munkát összességében kell értékelni. Mindezeken túl a legfontosabb, hogy a kamara megtartsa érdekérvényesítő pozícióját, s tegye mindezt szakmai síkon, politikamentesen, a vállalkozások gaz− dasági fejlődésének érdekében.” Szilágyi Péter kereskedelmi alelnök, a Hajdú Coop elnök vezérigazgatója
„Sokat tettünk, igen sok problémával foglalkoztunk, ám nem mindig koncepciószerűen és szisztematikusan, hiszen a gazdasági esemé− nyek, történések is befolyásolják a munkát. Én a rendezett folyamatok híve vagyok. Határozzuk meg, hogy honnan, hová, milyen módsze− rekkel, milyen határidőkkel szeretnénk eljutni. Ezen a jövőben változ− tatni kell. Sok olyan szakember dolgozik a kamarában, aki nem csu− pán a saját vállalkozását helyezi előtérbe, hanem jobbító, segítő szán− dékkal, önzetlenül dolgozik azért, hogy segíthessen a saját szakmá− jában dolgozó vállalkozásoknak, illetve azon túl a város és a régió fejlődésének érdekében munkálkodik.” Szűcs Gyula ipari alelnök a HUNÉP Univerzal Zrt. igazgatója
„Nekem a szakképzés az egyik „vesszőparipám”, amelyre munkám során nagy hangsúlyt fektetek. Gyakorlati szintvizsgák szervezése került a kamarába. Azt gondolom, itt van jó helyen, hiszen hol legyen a szakképzés, ha nem ott, ahol a gazdaság képviselete.” Fodor Zoltán kézműves alelnök egyéni vállalkozó
„Két cikluson keresztül voltam elnökségi tag. Az elmúlt 4 év értéke− lésekor azt kell megállapítani, hogy a kamara lehetősége, ezen ke− resztül a vállalkozói szféra és az általam képviselt kisvállalkozások helyzete nem javult, sőt romlott; annak ellenére, hogy akik belülről csináljuk, úgy érezzük próbáljuk elmondani azokat a problémákat amelyeken változtatni kellene ahhoz, hogy a vállalkozók jobban érez− zék magukat abban a környezetben, ahol dolgozniuk kell. A legnagyobb problémának a jogbiztonság hiányát tartom, és nem a jogszabályok hiányát, hisz abból van bőven, hanem ahogyan kezel− jük ezeket a törvényeket, különböző mércékkel mérünk, azt hisszük, hogy azok nem mindenkire egyformán vonatkoznak. Az ágazat, ahol mi tevékenykedünk, az építőipar, komoly értéket állít elő. Olyan épületeket építünk, amelyek évtizedeken, vagy akár év− századokon át fennmaradnak, ezért nagy a szakmai felelősségünk. Azok, akik hosszú távra tervezik a piacon maradásukat komoly erő− feszítéseket tesznek a jó szakembergárda megtartásáért és az után− pótlás neveléséért. Az elkövetkezendő időszak nagy kihívása lesz a mi szakmánknak is, hogy lesznek− e megfelelő jó szakemberek, akikkel jó színvonalú, minőségi munkát tudunk végezni. Úgy is, mint a kamara elnökségi tagja és az Építési Vállalkozók Országos Szövet− sége alelnökeként, azon szeretnék dolgozni, hogy az építési vállalko− zók helyzete javuljon.” Tóth Istvánné a DÉSZ KER Zrt. elnök−igazgatója
A stratégia fő irányai A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése Határozott gazdaságpolitikai szerepvállalás a markánsabb érdekér− vényesítés, az objektivitás és a szakmaiság jegyében. A gazdaság fejlődésének formálása, befolyásolása, szakmai elem− zésekkel, kutatásokkal a társadalmi párbeszéd elősegítése érde− kében. A vállalkozások versenyképességének erősítése, a sikeres euró− pai uniós integrálódás elősegítése, lobbizás uniós fórumok szint− jén. A helyi szabályozások alkotási folyamatában való intenzív részvé− tel az aktív befolyásolás elérésével. Gazdaságfejlesztési és gazdaságszervezési feladatok Aktív részvétel a kis− és középvállalkozások forráshoz jutását, lik− viditási helyzetének javítását, fennmaradását, megerősödését és sikeres európai integrációját szolgáló gazdaságfejlesztési progra− mok kialakításában és megvalósításában. – A kereskedelemfejlesztés és befektetés−ösztönzés állami finanszí− rozású intézményrendszerébe való aktívabb bekapcsolódás. A kamarai szerep erősítése a kutatás−fejlesztési és innovációs te− vékenységben, valamint a turisztikai ágazat fejlesztésében. Az elektronikus gazdaság működését elősegítő kamarai szolgáltatá− sok, információs és kommunikációs eszközök kiépítése és vállalko− zói hasznosítása. Külgazdasági prioritásként Románia kamaráival és üzleti köreivel való kapcsolatok intenzív fejlesztése, aktív közreműködés a Haj− dú−Bihar – Bihor Eurorégió erősítésében. A feketekereskedelem visszaszorítása céljából szervezett fellépés az érintett hatóságokkal szoros együttműködésben. A kamarai rendszer köztestületi jellegének erősítése Kiemelt szerepvállalás a munkaerőpiac igényeinek megfelelő kép− zési rendszer kialakításában és működtetésében, részvétel a fel− nőttképzésben, ráhatás a felsőoktatásra. − A kamarai pozíciók erősítése a regionális gazdaság− és vállalko− zásfejlesztési feladatok ellátásában, teljes jogú kamarai képviselet a regionális és kistérségi fejlesztési tanácsokban. A köztestületi jelleg megőrzése mellett széleskörű, az igényeknek megfelelő piacorientált szolgáltatási struktúra működtetése. Minősítő és akkreditációs rendszer működtetése. A kamarai rendszer további erősítésének programja A kamarai rendszer hálózatos működésének erősítése az orszá− gos és a területi kamarák szakmai kapcsolatainak fejlesztésével, a regionalitás erősítésével, valamint az egységes szemléletű és gya− korlatú kamarai feladatellátás megvalósításával. – El kell érni, hogy a kamarai tagság jelentsen előnyt a versenyben oly módon is, hogy a tenderek értékelésénél a kamarai tagság érdemi tényezővé váljon. A kamara társadalmi elismertségének megerősítése és növelése Támaszkodás a szakmai kollégiumok munkájára. Intenzív kapcsolattartás a tagokkal A mesterképzés és mestervizsgáztatás fejlesztése. A partnerségi kapcsolatok erősítése más köztestületekkel, munka− adói szervezetekkel, szakmai szövetségekkel.
nagyobb maszat legyen
Visszatekintés Soraimat nem ünneprontásnak szánom, nem kívánok összekapcsolni össze nem tartozó dolgokat, nem akarok párhuzamot vonni egymással össze nem hasonlítható társadalmi-gazdasági folyamatok, jelenségek, történések között, s végül, ám nem utolsó sorban az idézeteket csupán gondolataim fennköltebb közreadása eszközének tekintem. Írásom egyféle epilógus is lehet. Meg sem közelítve a mûvészi szintet és gondolatiságát tekintve meghaladhatatlan tartalmat, amit Arany János azonos címû verse képvisel. Bár mi tagadás a „kasszazárás” okán magam is érezek olyasfélét, hogy „mit szívembe zárva vágytam, azt nem hozta”. Nem szeretnék általánosítani, nincs általában vállalkozó, nincs általában gazdasági közérzet és környezet. Tudom, hogy a jó és rossz, a nagy és a kicsi relatív kategória és csak egymás viszonylatában értelmezhetõk. Megtanultam azt is, hogy vannak olyan fogalmak/normák - így például a demokrácia, az erkölcs, az etika, a tisztesség -, amelyek nem „jelzõs szerkezetek”. Vallom, hogy ezekre nem lehet érvényes a „másként mondjuk, másként írjuk” szabály napjaink divatjára átszabott „másként mondjuk, másként tesszük” eljárás. A történelmet mindig a győztesek írják Arra a (nem költõi) kérdésre, hogy a XX. század végén illetõleg a XXI. század legelején valójában milyen korban – avagy milyen viszonyok között – is éltünk e Földön majd az utókor ad (egyfajta) választ. S hogy milyet, az leginkább attól függ, hogy a majdani gyõztesek a barikád melyik oldalán álltak (vagy majdani hitük szerint akkor melyik oldalon kellett volna állni) illetõleg, hogy emlékezetüket mennyire tompítja/ torzítja el az aktuális érdekük. A (nem költõi) kérdésre a válasz reményeim szerint árnyalt lesz, már ha a gyõzteseknek lesz elegendõ lelki ereje és demokrácia iránti elkötelezettsége ehhez. Mert azt, hogy a mai helyzet árnyalt, azt talán senki nem vitatja. Arról a kérdésrõl persze, hogy miért és milyen vonatkozásban árnyalt, s különösképpen, hogy ezért „ki a felelõs”, a vélemények már megoszlanak, mi több, a jelen idõ szerint e vonatkozásban közmegegyezésre aligha van esély. Úgy gondolom kellõ belátással azonban található közös nevezõ abban a kérdésben, hogy a jelen, a „rendszerváltás” óta eltelt lassan két évtized minden korábbinál megosztottabb társadalmi-gazdasági viszonyai nem képezik emeltyûjét a kamarai munkának. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a Kamarának (legalábbis a fecsegõ felszínen) sikerült elkerülni a „két részre” szakadást”, fájlalom azonban, hogy a „verbális polgárháborúban” (nemcsak a retorika szintjén) semlegességét nem minden esetben tudta megõrizni. Reményeim szerint sokan gondoljuk úgy, hogy „a háborúban hallgatnak a múzsák” esetünkben nem jelentheti azt (és persze nem is jelentette!), hogy nihilista módon hátradõlhetünk egy kényelmes fotelben, s háborgó lelkünket a mindenféle cselekvés feleslegességének gyógyírjával kenegetve elhitetjük magunkkal: ha úgy is felesleges minden, akkor legjobb, ha nem teszünk semmit. Ennél talán csak az lenne (lett volna) a kockázatosabb, ha a realitásokról (ezért vagy azért, ilyen, vagy olyan érdek által vezérelve, akarva vagy akaratlanul) megfeledkezünk, s olyan célokért küzdünk, amelyek az adott viszonyok között elérhetetlenek. Ezt a magam részérõl két ok miatt érzem veszélyesnek. Egyrészt azért, mert elvonja az energiát attól a cselekvéstõl, amely nagyobb
eséllyel szolgálhatja a kívánt cél elérését, másrészt azért, mert a Kamarán kívül állók számára azt az üzenetet hordozhatja, hogy a Kamara cselekvõképtelen. Ezzel összefüggésben persze látni kell, hogy az eltérõ méretû, s eltérõ érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ vállalkozások más és mást várnak el a Kamarától. Fájó, hogy ránk is igaz lehet az a mondás, miszerint „a rögeszme esetenként erõsebb az eszménél, s a tévhit idõnként túléli a hitet.” Az adó és járulék terhek (valóságos) mérséklése, az adózás szabályainak (valóságos) egyszerûsítése persze mindenki számára fontos, ám vélhetõen vannak, akik számára ez csupán a profit nagyságát befolyásoló tényezõ, míg mások számára a lét vagy nem lét kérdése. Valószínûleg mindenki egyetért azzal is, hogy „káros a gazdaság egészségére” az a sajátos aszimmetria, ami az adó és járulékrendszert illetõen abban nyilvánul meg, hogy „kevesen fizetnek sokat”, ám a „gazdaság kifehérítése” napjainkban legalább annyi elszántságot és kitartást igényel, mint annak idején a kereszténység felvétele. A jogszabályokban illetõleg a szerzõdésekben foglaltak be/megtartása – vonatkozzon az a fizetési határidõre, vagy bármely más kötelezettségre –, a gazdasági verseny tisztaságának megõrzése, az esélyegyenlõség (valaha nemes, ám napjainkra már talmivá silányított) eszméjének és elvének érvényestése közérdek. A jogkövetõ magatartás értékrendbe való beépülésének elõsegítése céljából fontos (lenne), hogy e vonatkozásban (is) az államháztartás alrendszerei járjanak az élen, mert (I. Leo pápa szavaival élve) „hatalmasabb a példa a szónál.” Nem kívánom sem alul sem túlértékelni azokat a (rész)eredményeket, amelyek a vállalkozói környezet jobbítása és közérdek hathatósabb érvényesülése érdekében az elmúlt közel két évtizedben születtek, ám hogy milyen volt, (milyen lehetett) ezek hatásossága, arról Arany János, Koldus-bot versébõl kiemelt sorai jutnak eszembe: „Mennyi drága erõ, és mennyi nemes vér! Hozzáfoghatót a történet nem ösmér. Mi haszna! A nemzeti egység, avagy a „nemzet egysége” természetesen nemcsak a gazdaság általános állapota, hanem (azzal szoros kölcsönhatásban) a társadalom közérzete szempontjából is megkülönböztetett jelentõséggel bír. Napjaink történései alapján azonban, talán nem minden alap nélkül merül fel bennünk kérdés (avagy kétely), hogy hol a határa (van e egyáltalán határa) a szembenállásnak, illetõleg van-e reális esélye annak, hogy a figyelem és a cselekvés súlypontja az alapvetõ gazdasági folyamatokra és kategóriákra helyezõdjön át, az egyéni vagy közérdek párviadalából (újra?) az utóbbi kerüljön ki gyõztesen. Mert, hogy a baj nagy, az aligha vitatható. Hogy kié a hiba, abban (ami a demokrácia világában talán így természetes) nincs (és nem is lesz) közmegegyezés. Akkor hát mi vár ránk, a modern apokalipszis, vagy a „második nemzeti himnuszunkban” megjövendölt jobb kor, a democsokrácia burjánzása, avagy a haza fényre derülése? A választ ki-ki magának adhatja meg, de az, hogy fülünkben a gyászinduló vagy az örömóda ütemei csendülnek fel, az a közös akaratunktól és cselekvésünktõl függ. Én, a magam részérõl az örömódára szavazok.
Dr. Varga Sándor általános alelnök, a Hajdú Volán Zrt. gazdasági vezérigazgató−helyettese
Ellenőrző Bizottság
Etikai Bizottság
A HBKIK Küldöttgyûlése a Gazdasági Kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény értelmében 5 fõs Ellenõrzõ Bizottságot választott: Az Ellenõrzõ Bizottság vizsgálta, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása a gazdálkodás célszerûsége megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának. A kamara az éves üzleti tervet és az üzleti terv végrehajtásáról készített beszámolót az Ellenõrzõ Bizottság minden esetben megvizsgálta és azt jóváhagyásra a küldöttgyûlés elé való terjesztésre javasolta. A kamara gazdálkodását évente könyvvizsgálóval is megvizsgáltatta.
A ciklus folyamán az Elnökség a már kizárt és tagdíjhátralékkal rendelkezõ vállalkozók elleni etikai eljárás lefolytatására kérte fel a bizottságot, melynek eredményeképpen a tagok kétharmada teljesített tagságból eredõ kötelezettségeit . Az Etikai bizottság 2006-ban részt vett a Kiállítók és Vásárszervezõk Etikai Kódexének és Szabályzatának megalkotásában.
Az Etikai Bizottság tagjai Kováts András, elnök; Majoros József, Ludász Gyula, Sólyom Józsefné, Dr. Holló József
Ellenőrző Bizottság tagjai Tímári Judit, elnök 2007. december 31−ig, Vancsa Mária, elnök 2008− tól; Korény Istvánné, Hódos Antal, Pavletits Béláné, Barkó József
Békéltető Testület A Hajdú-Bihar megyei Békéltetõ Testület a Kereskedelmi és Iparkamara mûködtetésében folytatja tevékenységét elsõsorban a fogyasztók számára. A Békéltetõ Testületeket azonban nem lenne megalapozott pusztán a fogyasztóvédelmi intézményekként aposztrofálni, hiszen már megalakulásuknak célja is az volt hogy a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli, és békés megegyezéses úton történõ rendezését szolgálja. Azon túl, hogy a testület elé kerülõ ügyeket egy független, szakmai, a gazdasági és a fogyasztóvédelmi oldal delegáltjaiból álló háromtagú tanács bírálja el minden esetben az egyezség létrehozatalának szándékával, egyik fél számára sem jár költségekkel, mely egyértelmûen a testületi eljárás javára írható napjainkban. A Hajdú-Bihar megyei Békéltetõ Testület elmúlt négy évben végzett tevékenységérõl számot adva, mindenekelõtt érdemes megemlíteni azt az egyébként hazánkban átlagosnak ítélhetõ trendet, miszerint az ügyek száma évrõl évre több mint 10%-kal növekszik. Adódik a kérdés, hogy minek is köszönhetõ ez az expanzív növekedési hullám? Ez több okra vezethetõ vissza, melyek közül elsõként említhetõ, hogy mindenképpen a megyében végzett szakmai munka eredményének és elismerésének tekinthetõ, mindemellett megfigyelhetõ a fogyasztói társadalmunkban egyfajta tudatosulási folyamat, melynek eredményeképpen a fo-
gyasztók jogaiknak érvényt kívánnak szerezni és megtalálják ennek lehetséges módjait. A folyamatban természetesen az is nagy szerepet játszik, hogy a lassan tíz éves mûködés és marketing tevékenység eredményeképpen több fogyasztóhoz jutott el a jogérvényesítés ezen alternatív módja. Ami a beérkezõ panaszokat illeti, zömében a kis perértékû szavatossági és jótállási ügyek kapcsán fordulnak a testülethez, azonban a szezonális szolgáltatásokkal kapcsolatos bejelentési trendek is érzõdnek. Továbbra is igen sok az építõipari kivitelezéssel, a javítással és karbantartással, a hagyományostól eltérõ vásárlási formákkal, biztosítással és utazásszervezéssel kapcsolatos panaszban kérik a segítséget. Minduntalan felvetõdik a kérdés, hogy milyen eredményességgel képes a testület fogyasztói jogvitákban eljárni. Abban az esetben, ha a felek megtisztelik jelenlétükkel a testületi eljárást, akkor az esetek 80-90%-ban egyezség hozható létre a felek között.
A Békéltető testület elnökei: Dr. Rácz Márton, 2005. december 31−ig; Dr. Denich Ágnes, 2006; Dr. Hajnal Zsolt, 2007−2008.
Ügyek száma: 2005: 69; 2006: 79; 2007: 153; 2008. jún. 30−ig: 80; összesen: 381
Sajtókapcsolat 2005− 2008. augusztus 1−ig 172 sajtóinformáció rendszeres kapcsolat 35 média képviselőjével 665 sajtómegjelenés
kamarai hírlevél fejléce
2005−2008. augusztus 1. között megjelent 36 szám, 5 melléklettel 536 oldalon. A Kamarai Hírlevél jelenleg 16. évfolyamát éli, havonta 1700 példányszámban.
HBKIK Szolgáltató Kht. A teljes mértékben megyei Kamara alapította Kht. közhasznú tevékenységéhez az alábbiak sorolhatók: ismeretterjesztõ oktatási tevékenység – számviteli, pénzügyi, adóügyi témájú közérdekû, szakmai tájékoztató rendezvények szervezése a kutatás területét érintõ tevékenység – nevezetesen Debreceni iparkamara történetének, a kézmûvesség múltjának kutatása, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás tevékenységébe tartozó szakmák tárgyi emlékeinek figyelemmel kísérése. Ennek érdekében jó kapcsolat alakult ki a Déri Múzeum szakértõivel és ipartörténeti gyûjtõkkel. a Sesztina családi sírbolt gondozása, A debreceni Tímárház – Kézmûvesek Alkotóháza – üzemeltetése 2004. évvégéig, mely a város önkormányzatával kötött megállapodás alapján valósult meg. Az alkotóház népszerûsége a kamara üzemeltetése idején töretlen volt, mind a kiállításai, mind programjai tekintetében.
gében két fõ tevékenységi körbõl tevõdik össze. Az egyik üzleti, szakmai rendezvények megvalósítása a Kamara profiljával szinkronban, a másik a HBKIK tulajdonában lévõ épületek egyes helyiségeinek bérbeadása. A KHT esetenként kiadói tevékenységet is végez, mint pl.: a HBKIK Autó-márkakereskedõk szakmai kollégiumának szakmai információs, színes lapjának, az AutóMix, 15 számának kiadása és terjesztése 35.000 példányban. Egy nyertes kereskedelemfejlesztési pályázat keretében – 1,5 millió Ft-os támogatással – Hajdú-Bihar megye gazdaságát bemutató, kamarai információs kiadvány és cégkatalógus készült nyomtatott és cd formátumban. A KHT alapítójával, a HBKIK-val teljes együttmûködésben végzi Felügyelõ Bizottsága által ellenõrzött tevékenységét. A HBKIK Elnökségének döntése alapján tevékenységében azt és annyit végezhet a megye vállalkozásainak érdekében, amivel nem válik a Kamara tagjainak konkurensévé.
A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltató KHT-jának vállalkozási tevékenysége lénye-
Ügyvezető: Nagyné Nagy Edit (2005−ig), Gulyás Judit
Euro−Régió Ház Kht. A 1999. tavaszán alakult közhasznú szervezet jelenlegi tulajdonosai között megtalálható Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata,a Debreceni Egyetem, a Cívis Ház Zrt. és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A Kht. az európai integrációval összefüggõ területfejlesztési, gazdaságszervezési és kommunikációs munkát végez. A tulajdonosok igénye szerint, hazánk európai uniós tagságát követõen olyan projektekbe kapcsolódott be, melyek növelték a tevékenységi területének számító szûkebb térség regionális és nemzetközi ismertségét, a helyi szereplõk, önkormányzati döntéshozók, vállalkozók, a gazdasági élet más szereplõinek tájékozottságát az európai uniós és hazai fejlesztési politika, támogatási rendszerek vonatkozásában. Az Euro-Régió Ház mûködésével közvetett eszközökkel segíti Hajdú-Bihar megye önkormányzatainak, ezen belül elsõsorban Debrecennek a tõkevonzó képességének javítását, a megyei vállalkozások versenyképességének javítását, az EU csatlakozás következtében elérhetõvé vált európai uniós források rendszerében, lehívhatóságában való eligazodást. A fenti feladatok ellátásán kívül, az Euro-Régió Ház törekedett tevékenységeinek finanszírozásába minél több külsõ forrást bevonni annak érdekében, hogy a lehetõ legkisebb mértékben szoruljon a tulajdonosok támogatására. A külsõ források bevonása közben fokozottan figyelmet fordított arra, hogy megismerje az Európai Unió támogatási rendszerét, illetve a források elérésében segítse a tulajdonosok által képviselt célcsoportokat (vállalkozók, önkormányzatok, egyetem és azok intézményei).
Vállalkozások információhoz jutását kiszolgáló képzési−tréning projektek Az Euro-Régió Ház az EU csatlakozást követõen is sikerrel vett részt, a gazdasági élet legkülönbözõbb területein mûködõ megyei és debreceni vállalkozások az egységes európai piacon való tájékozódását elõsegítõ pályázatokon. A 2004-ben zárult „Turisztikai vállalkozások EU integrációs képzése Hajdú-Bihar megyében” címû projektet követõen 2005-ben berendezésre került egy olyan oktatási infrastruktúra, mely multimédiás eszközökkel képes tréningek lebonyolítására különbözõ specifikus témakörökben kis-és középvállalkozások számára a határmenti térségben. Az említett projektek közel 38 millió forint külsõ forrást biztosítottak azon célok elérése érdekében, hogy az Euro-Régió Ház Kht. megfeleljen tulajdonosának a megyei kereskedelmi és iparkamara azon elvárásának, hogy az európai uniós szakmai kompetenciával bíró szakmai társasága, minél szélesebb körben jutasson el információt a kamara tagságának és a megye vállalkozásainak.
A magyar−román határon átnyúló együttműködés területeit támogató projektek Az Euro-Régió Ház KHT nagy figyelmet szentel a magyar-román gazdasági, kulturális, tudományos együttmûködés elõsegítésére. A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió munkaszervezetéként aktívan részt vett a 2004-2006 között megjelent eurorégiós pályázatok menedzselésében, forrásokhoz segítve a határmenti térség civilszervezeteit, egyetemeit, önkormányzatait. Az INTERREG III A programból elnyert közel 40 millió forintnyi támogatás felhasználásával E-learning és hagyományos tréningeket kezdõdtek a szomszédos határmenti térség vállalkozásai és köztisztviselõi számára. A tréningeken felhasznált tananyagok a célcsoport konkrét képzési igényein alapultak, melyet Hajdú-Bihar és Bihor megyében elvégzett kutatással kerültek feltárásra. A tréningek igen népszerûek voltak a vállalkozások körében, közel 100-an vettek részt a tematikus, 2-4 napos tréningeken.
Területfejlesztési tevékenységek Az Euro-Régió Ház fontos szereplõ lett a térség területi tervezéssel foglalkozó közhasznú szervezetek között. Szakmai munkát végzett fõvállalkozóként Debrecen 2007-2013 közötti fejlesztési program dokumentumának elkészítésében. A Kht. készítette el a Debrecen-Nyíregyháza Innovációs Tengely megvalósításához szükséges mûszaki megvalósíthatósági tanulmánytervet, valamint a pénzügyi-gazdasági megvalósíthatósági tanulmánytervet is. Az Euro-Régió Ház eddigi mûködése alatt elvégzett legfontosabb tervezési feladata a Debrecen Fejlesztési Pólus stratégiájának elkészítése és az arra épülõ pólusprogram elkészítéséhez szükséges szakmai feladatok teljes körû lebonyolítása. (A fejlesztési pólusok meghatározásának célja, hogy a fejlesztési pólusként meghatározott nagyvárosok, így Debrecen is olyan központokká váljanak, amelyek érdemben és tartósan erõsíteni képesek önmaguk és tágabb térségük (nemzetközi) versenyképességét.) A közel két éves tervezési munka során koordinációs, menedzsment, szakértõi és adminisztratív feladatokat látott el a Kht. Az Euro-Régió Ház Kht. amely egy helyi kezdeményezésen alapuló közhasznú szervezet, a rugalmas mûködési struktúrából adódóan sikerrel erõsítette pozícióit a régió intermedier szervezetei között, jó hatékonysággal mûködteti hálózati kapcsolatait. Sikeresen vont be mûködésébe külsõ forrásokat, és munkája során teljesíti a tulajdonosai által megfogalmazott elvárásokat. Ügyvezető: Fodor András Tulajdonosi képviselő a taggyűlésben: Miklóssy Ferenc Tulajdonosi képviselő a felügyelő bizottságban: Balogh Sándor
Elismerések, kitüntetések Sesztina−díj Dr. Ábrahám László ügyvezető igazgató, National Instruments Europe, Debrecen a HBKIK Elnöksége és az Innovációs és Fejlesztési szakmai kollégium tagja (2005) Ányos József ügyvezető igazgató Debreceni Vízmű Rt. a HBKIK elnökségi tagja és a Környezetvédelmi szakmai kollégium elnöke (2005) Bernáth Lajos vezérigazgató, Qualimed−Il Kft. a kamara Minőségfejlesztési szakmai kollégiumának elnöke (2006) Béke Lászlóné elnök−igazgató, Polgári Takarékszövetkezet a HBKIK elnökségi tagja (2006) Jánosi Imre több hajdúböszörményi cég tulajdonosa, résztulajdonosa, három cég ügyvezetője kamarai küldött, és a böszörményi területi szervezet általános alelnöke (2005) Korény Istvánné egyéni vállalkozó, a HBKIK hajdúszoboszlói területi elnöke (2007) Mészáros Sándor vezérigazgató, Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Zrt. a HBKIK Hajdúszoboszlói Területi Elnökségének tagja (2006)
Kézműves díj Bohos János – debereceni asztalosmester (2007) Boros László – debreceni mesterszakács (2007) Hódos Antal – hajdúnánási szikvízgyártó vállalkozó (2005) Kovács Ferenc – debreceni asztalosmester (2006) Mihalkó Gyula – balmazújvárosi kalapkészítő népi iparművész (2005) Zilahi Sándor – debreceni kézműves vállalkozó (2006)
Vásárdíj Akantusz Lakberendezési Stúdió (Sipos és Szegedi Kft.) – HAJDÚ− ÉP/2005,2007 Baromfi Coop Kft. (Nyírkércs) − Farmer Expo/2005. DélKer Tész és Árpád−Agrár AG. közös standja (Szentes) – Farmer Expo/2006 Hét Csillag Üdülő− és Konf. Központ (Beregdaróc) – Utazás Kiállítás/ 2005, 2006 Horizont Travel – Utazás kiállítás/2007 KITE Zrt. – Farmer Expo/2008. K. Tóth Mária, lakberendező – HAJDÚ−ÉP/2008 Laguna Lux Fürdőszobaszalon – HAJDÚ−ÉP/2006 Nagisz Zrt. – Farmer Expo/2007 Nah Und Fern Utazási Iroda – Utazási kiállítás/2008
Innovációs díj Beks Kommunikációs Technikai Kft. Welcome Utastájékoztató Rendszer” kifejlesztése/2006 National Instruments Europe Kft. virtuális laboratóriumi oktató eszközkészlet/2007 Partium ’70 Rt. bálaháló gyártás, piaci bevezetés elsőként Magyarországon/2005
Észak−Alföldi Minőségi Díj Airport Debrecen Oklevél a minőségben nyújtott kimagasló teljesítményekért (2007) Debreceni Vízmű Rt., Debrecen víztermelés, kezelés, elosztás, szennyvízelvezetés, kezelés (2005) Hajdú−Bau Kft., Debrecen építőipari kivitelezés, nyílászáró gyártás (2005) Hajdú−Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal a minőség közigazgatásban történő elterjesztésében (2005) Hungarospa Rt., Hajdúszoboszló gyógyfürdő és egészségturisztikai szolgáltatás (2005) Juhász Dentál Trade Bt., Debrecen fogászati szakellátás (2005) National Instruments Europe Kft., Debrecen elektronikai alkatrészgyártás (2005) Török és Társai Kft. Oklevél a minőségben nyújtott kimagasló teljesítményekért (2007)
Magyar Kézműves Remek megyei nyertesei Buglyó Péter (2005) Mihalkó Gyula (2006) Radics László (2006) Szidor Jánosné (2005)
A Hajdú−Bihar megyei kereskedelmi és Iparkamara elismerő okleveleit kapták: Dr. Berényi Dénes akadémikus, a tudományért és a gazdaságért végzett önzetlen tevékenységéért Hodosi György a könyvvizsgáló szakmai kollégiumi munkájáért Korény Istvánné hajdúszoboszlói területi elnöki tevékenységéért Ocsenás József a munkavédelmi szakmai kollégiumi munkájáért Tóthné Egri Erzsébet püspökladányi területi elnökként a gazdaságfejlesztés és a szakképzés terén kifejtett tevékenységért Alföldi Nyomda Zrt. Hajdú−Bihar megyében legtöbb szakmunkás tanulót foglalkoztató gyakorlati képzőhely részére. Debreceni Hús Zrt. Hajdú−Bihar megyében legtöbb szakmunkás tanulót foglalkoztató gyakorlati képzőhely részére. MÁV Debreceni Járműjavító Hajdú−Bihar megyében legtöbb szakmunkás tanulót foglalkoztató gyakorlati képzőhely részére. Héliker Kereskedelmi Zrt. a legtöbb szakmunkás tanulót foglalkoztató gyakorlati képzőhely részére, elismerésül a színvonalas szakember−utánpótlásban vállalt szerepéért Hajdú Volán Zrt. a legtöbb szakmunkás tanulót foglalkoztató gyakorlati képzőhely részére, elismerésül a színvonalas szakember−utánpótlásban vállalt szerepéért Debrei Tibor a fényező−mázoló mestervizsgához nyújtott támogatásért Újhelyi István a fényező−mázoló mestervizsgához nyújtott támogatásért Dr. Erdei Sándor a Hajdú−Bihar megyei befektetés−ösztönzésért végzett kiemelkedő tevékenységért FAG Magyarország Zrt. Egy hagyományos iparág, a debreceni csapágygyártás megtartásáért és fejlesztéséért végzett kiemelkedő tevékenységének elismeréséül
Év üzlete
– Debrecen
2005. Yves Rocher Szépségszalon – kereskedelmi üzlet kategória Flaska Étterem – vendéglátóhely kategória Gara Cukrászda, Herendi Majolika, Joyce’s Pub, Orchidea Parfüméria – különdíjak Belga Étterem – közönségdíj
2006. OSRAM Márkabolt – kereskedelmi üzlet kategória Tar Pizzéria – vendéglátóhely kategória Astry Virág− és Művészeti Galéria, Carpe Diem Tea& Cafe, Gyöngy−ház Kerékpárbolt, Mozart Souvenir – különdíjak Teaház a Vörös Oroszlánhoz – közönségdíj
2007. BIBA – kereskedelmi üzlet kategória Vigadó étterem – vendéglátóhely kategória Teaház a Vörös Oroszlánhoz – közönségdíjas Mozart Souvenir – az év kirakata Bohém Belgian Beer Café, Carpe Diem Tea& Cafe, Fandangó Étterem, Herendi Majolika, Keszkendő Selyem Galéria, Sellaton Bútor− szalon – különdíjak
Rendezvények 2005–2008. Adózás, pénzügy ,számvitel A számviteli törvény változásai és gyakorlata Az ÁFA törvény változásai Az egyes pénzügyi tárgyú törvények évi módosításainak ismertetése Bevallási és bejelentési kötelezettségek Kiemelt adózók találkozója – regionális rendezvény SZJA bevallás és változások Vállalkozói adózás évente 10−szer
Vállalkozásfejlesztés Csapatépítő tréningek Innovációs oktatás és képzési program vállalkozóknak Motivációs tréningek Plato program − szakmai előadások, csapatépítő tréningek Vezetői asszisztensek protokoll képzése
Pályázati fórumok Európai és hazai támogatások kis és középvállalkozók számára Pályázati fórumok, uniós pályázati lehetőségek (ROP, GOP, HEFOP) Pályázatíró tréningek Vissza nem térítendő támogatások napjainkban
Szakképzés, mesterképzés, továbbképzés A szakma Kiváló tanulója versenyek, Szakma sztár fesztivál Felnőttképzési, szakképzési fórumok Pályaválasztást segítő kiállítások: Szelet a vitorlába, Dönts okosan, jövőd a tét − kiállítás Szakképzési hozzájárulás elszámolása évente Szakképzési tájékoztató rendezvények
Szakmai napok Iparjogvédelmi tanácsadás Jegyzői szerep és feladatok fórum Konzorciumi ülések (ROP, OPTOMEHU) Közszereplés a nemzetközi üzleti életben, protokoll szakmai nap Munkabiztonsági szakmai nap PR szakmai napok évente
Gazdaságfejlesztési konferenciák, fórumok, szemináriumok A Cafeteria rendszer hatékony működése A HBKIK területi szervezetek elnökeinek találkozói A KKV−k lehetőségei Romániában és Bulgáriában – szeminárium A térség tőkevonzó képességének javítása – Nagyvállalkozói kon− zultáció− a Megyeházán APEH – HBKIK régiós együttműködési megállapodás Az energialiberalizáció hatásai – tájékoztató rendezvény Befektetési lehetőségek Székelyföldön Befektetői fórum – Debrecen, Nagyvárad Együttműködés vagy konkurencia a határmenti vállalkozói szférában Észak− Alföldi Klaszter konferencia FAG új csapágygyár megnyitóján kamarai oklevél átadása Foglalkoztatás−egészségügyi jogszabályok változásai Fogyasztóvédelem − a gazdálkodó szervezetek aspektusából – szak− mai konzultációk Fókuszban a lízing− konferencia Gazdaságpolitikai konferenciák Hatékony problémakezelés Európában – szakmai tájékoztató előadás Hatósági ellenőrzések szempontjai, tapasztalatai fórumok/fogyasztó− védelem, ÁNTSZ, vám, munkavédelem, környezetvédelem, MEP stb. HBm Önkormányzata és a Kamara vezetői közti együttműködés egyez− tetése Innováció és termékfejlesztés az élelmiszeripar területén IV. Magyar−román Iparjogvédelmi Bilaterális Találkozó Kamara – FAG – Önkormányzat egyeztetés Kerekasztalbeszélgetés a TEVA vezetőivel Kereskedői kerekasztal
FOTÓK
Költséghatékony béren kívüli juttatások Körbetartozások az építőiparban Környezetvédelmi termékdíj – szakmai tájékoztató előadás Közbeszerzés a gyakorlatban − szeminárium Közbeszerzés és munkajog közérthetően Közigazgatási Hivatal – HBKIK régiós együttműködési megállapodás Miniszterelnöki látogatás – Pólus program, kiemelt projektek Nanotechnologiai workshop Nemzetközi Pólus Konferencia, Lilafüred Nemzetközi Üzleti Klub és egyéb vállalkozói konzultációk (Vizi E. Szilveszter, Orbán Viktor, Bokros Lajos, Kóka János, Rácz Róbert, Kósa Lajos Sárközi Tamás professzor, az APEH vezetői, TOP100) Pénzügyi kockázatkezelés Phare CBC − gazdaságfejlesztési konferencia REACH: a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása Regionális beszállítói konferencia Regionális Innovációs konferencia Regionális kamarái megbeszélés Szakmai fórum a nők munkába visszajutásáról, a nők munkavállalói jogi hátteréről Turisztikai kerekasztal Turisztikai szezonnyitó fórumok Új távlatok a magyar kézművesek számára az olasz piacon Vállalkozói klubok, vállalkozói fórumok, ankétok Vám és jövedéki tájékoztató Vendéglátóipari szakmai egyeztető fórum Versenyképesség – Design és Gazdaság – pódiumbeszélgetés
Kiállítások, vállalkozói napok a megyében (szervezés, részvétel, szakmai előadások) Bihar−Bihor Expo Bihari számadó napok − Berettyóújfalu Gazdálkodjunk okosabban – road show Hajdúböszörményi Tavaszi vásár Nemzetközi élelmiszeripari és Turisztikai vásár, Olaszország Pénzt, de honnan? Kis és Középvállalatok és önkormányzatok finan− szírozása a régióban Regionális vállalkozói napok Hajdúszoboszlón Sárréti gazdanap és Hagyományőrző Lovasnap Püspökladány Tavaszi − és Őszi Autókiállítások Vállalkozói és Gasztronómiai napok − Hajdúnánás Vállalkozói napok és termékkiállítás − Hajdúdorog
Üzletember találkozók, üzleti fórumok, követségi látogatások, külkapcsolat építése Amerikai befektetőkkel találkozó, National Instruments Bajor üzleti fórum Brit Nagykövetség Kereskedelmi osztályának látogatása, céglátoga− tás Brüsszeli szakmai út Céglátogatások Nagyváradon Cseh Köztársaság – Az Ön üzleti partnere EEN pályázat nyitókonferencia, Brüsszel Finn üzleti fórum Flamand üzletember−találkozó Futurallia – Nemzetközi üzletember−találkozók Horvát−magyar üzletember találkozók − Debrecen, Eszék Indiai kereskedelmi tanácsos látogatása Indonéz kereskedelmi tanácsos látogatása Indonéz Kereskedelmi tanácsos látogatása Kínai üzleti fórum Kínai üzleti utak Látogatás az eszéki és a pécsi kamaránál Olasz nagykövet látogatása Románia gyulai főkonzuljának látogatása Román−magyar üzleti fórum és üzletember−találkozók – Debrecen, Nagyvárad Sistema Italia delegáció látogatása, üzleti fórum Skandináv nap Svájci követ látogatása Szlovák üzleti fórum Tanulmányút: Drezda, Bautzen
Török delegáció látogatása Ukrán−Belorusz−magyar üzletember−találkozók Ukrán−magyar üzletember−találkozók Vallon belga kereskedelmi tanácsos látogatása
Egyéb népszerűsítő, szórakoztató és protokoll események Díjátadó események Kamarabálok, Vállalkozói farsangok és majálisok a megyében Mesterlevél átadó ünnepségek Pásztornapok Nádudvaron Részvétel a debreceni Lengyel−Magyar Barátság Napon TOP 100 gála Túl az idők jelenein − könyvbemutató
Egyéb területi rendezvények: Agrár−fórum, Püspökladány Bihor megyei vállalkozások látogatása Hajdúszoboszlón Bioétel és Borfesztivál − Hajdúszoboszló Hajdúnánási kamarai tagok találkozója Hajdúnánási kamarai tagok találkozója Hajdúszoboszlói Kamarabál Informatikai klubfoglalkozások Kapcsolatépítés Dicsőszentmárton testvérvárossal, Hajdúszoboszló Kapcsolatfelvétel a Kolozs megyei Kamarával, Hajdúszoboszló Kommunikációs és csapatépítő tréning, Hajdúszoboszló Környezetvédelmi termékdíj – szakmai tájékoztató előadás, Püspökla− dány Lépésről lépésre a sikeres pályázatokért Norvég−magyar találkozó, Berettyóújfalu Nők munkába állását támogató tréning szociális szakemberek szá− mára Nyelvi klubfoglalkozások vállalkozóknak Pályázati fórumok Pásztornapok Nádudvaron Püspökladányi területi elnökség látogatása a romániai Mákfalván Szakszerdák – Hajdúszoboszló Téli Gazdaesték, Püspökladány Vállalkozói Juniális, Hajdúszoboszló Vállalkozói kerekasztal találkozók Hajdúszoboszlón Vállalkozói kompetenciák kialakítása − Hajdúszoboszló Vállalkozói Majálisok Hajdúböszörmény, Berettyóújfalu
Testületi rendezvények békéltető testületi ülések elnökségi ülések havonta egyszer küldöttgyűlések évente májusban és decemberben szakmai bizottságok ülései szakmai kollégiumok ülései területi elnökségi ülések
HBKIK által elnyert pályázatok és támogatások 2004. év PHARE CBC Befektetői Almanach pályázat bevétele EU−hoz való csatlakozás felkészítő program pályázat bevétele EU felkészítő szeminárium és tanácsadói tevékenység TFC Kereskedelmi Központ megvalósíthatósági tanulmány Regionális Kiállítás és Vásárközpont megvalósíthatósági tanulmány E−pont Magyarország működtetése Pályázat összesen: Tanácsadói tevékenység támogatása Békéltető Testület működtetésének támogatása Gyakorlati képzőhely ellenőrzés támogatása Egyéb kapott juttatás (MKIK) Támogatás összesen: Elkülönített alapoktól kapott juttatások összesen:
2005. év Képzőhely ellenőrzés, akkreditáció (támogatási bevétel) Debrecen kalauz kiadvány (pályázati bevétel) Békéltető testület működtetése Tanulószerződéses tanácsadói tevékenység 2004/2005 Tanulószerződéses tanácsadói tevékenység 2005/2006 EU−hoz való csatlakozás felkészítő program Leonardo pályázat e−Magyarország pont működtetése ROP 3.4.1. Program Pályázat összesen: Észak Alföldi Minőségi díj PLATO II. program támogatása Phare CBC Pályázatírói képzés Támogatás összesen: Elkülönített alapoktól kapott juttatások összesen:
2006. év Leonardo pályázat ROP 3.4.1. Program Interreg III. A program EU−s Szakképzési pályázat, CNC, optomechanikai képzés Pályázat összesen: Tanulószerződéses tanácsadói tevékenység 2005/2006 Tanulószerződéses tanácsadói tevékenység 2005/2006 Tanulószerződéses tanácsadói tevékenység 2006/2007 Békéltető testület működtetése Képzőhely ellenőrzés, akkreditáció (támogatási bevétel) ETP program Korea Támogatás összesen: Elkülönített alapoktól kapott juttatások összesen:
2007. év ROP 3.4.1. Hajdú−Bihar−Bihor Euro−Régió Turizmusa Nők vállalkozóvá válásának támogatása HEFOP A felsőoktatás tartalmi és szerkezeti fejlesztése HEFOP EU−s Szakképzési pályázat, CNC, optomechanikai képzés Munkaügyi és Munkavédelmi szakmai kollégium Pályázat összesen: Tanulószerződéses tanácsadói tevékenység 2006/2007. Tanulószerződéses tanácsadói tevékenység 2007/2008. Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció 2007/2008. Békéltető testület működtetése Bihar megyei KKV támogatása Támogatás összesen: Elkülönített alapoktól kapott juttatások összesen:
eFt 9 295 4 043 306 867 210 1 255 15 976 6 040 3 186 2 380 1 588 13 194 29 170
eFt 6 554 1 317 2 728 2 904 4 748 2 366 1 672 2 248 5 737 30 274 1 000 2 590 16 934 20 524 50 798
eFt
1 331 18 297 267 1 867 21 762 11 112 4 600 4 290 3 244 6 599 2 086 31 931 53 693
eFt
10 345 263 2 125 3 683 4 263 656 21 335 11 893 6 008 6 705 2 648 363 27 617 48 952
Hajdú−Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásai Kamarai intézményi szolgáltatások Helyi kamarai szervezet működtetése Szakmai kollégium működtetése Békéltető testület működtetése Etikai bizottság
Jogi tanácsadás Vállalkozói könyvtár használata Általános tájékoztatás a magyar és a külföldi jogi szabályozásról, jogi környezetről, új jogszabályokról, jogszabály−módosításokról Jogi tanácsadás (magyar és külföldi) Eljárásrendi tanácsadás közigazgatási eljárásokhoz(−tájékoztatás a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai végzettségről−en− gedélyhez kötött tevékenységek folytatásáról, az engedélyezés rendjéről−nyilvántartáshoz kötött tevékenységekről−kereskedelmi szálláshelyek besorolásához) Tájékoztatás államigazgatási ügyekkel, szervekkel kapcsolatban Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos tanácsadás Vállalkozási, vállalkozás indításával kapcsolatos tanácsadás(SZJ, TEÁOR, VTSZ számok, hatósági engedélyek, adó és tb jogsza− bályok) Szakmai konzultáció külföldiek magyarországi cégalapításához vagy módosításához, illetve belföldiek külföldi, uniós cégalapításához vagy módosításához Fogyasztóvédelmi tanácsadás(tájékoztatás kereskedői jogokról, köte− lezettségekről, jogorvoslati lehetőségekről) Iparjogvédelmi általános szakmai konzultáció(információ az oltalmi formákról, az olltamazás feltételei) Szakértőkkel kapcsolatos információadás(információ szakértői jegy− zékekből) Minőségüggyel kapcsolatos információszolgáltatás(− minőség−biztosí− tás rendszeréről,−szakcégek elérhetőségeiről,−Nemzeti Minőségi Díj pályázatról−minőségirányítási rendszerek tanúsításáról,−tanú− sító szervezetekről−minőségirányítási rendszerek kiépítéséről,−igény− be vehető támogatási formákról− Magyar Szabványügyi Testület tevékenységéről) Nemzetközi kereskedelmi jogvitában közvetítés a külföldi kamarai partnereken, kereskedelmi képviseleteken keresztül Szerződésminták biztosítása Dömping és piacvédelmi eljárások indítása Szellemi tulajdonvédelem információ, tanácsadás
Gazdaság, területfejlesztés Gazdasági elemzések készítése és közzététele Konjunktúra−felmérés eredményeinek közzététele Tájékoztatás a megye, a régió gazdaságáról Tájékoztatás a megyei befektetési lehetőségekről Tájékoztatás a pénzforrásokról, pályázatfigyelés Általános pályázati tanácsadás Tájékoztatás logisztikai központokról, ipari parkokról, beszállítói prog− ramokról Tájékoztatás a kedvezményes, államilag támogatott hitellehetőségek− ről Általános gazdasági érdekérvényesítés (helyi, megyei, regionális, or− szágos szinten, szabályozások kezdeményezése, véleményezé− se Környezetvédelmi tanácsadás
Kereskedelemfejlesztés Külkereskedelmi tanácsadás Külföldi piaci információ
Üzleti ajánlat közvetítése külföldre Külföldi és belföldi üzleti ajánlatok közvetítése Üzleti partner közvetítése külföldről Piacfeltáró, üzleti utak szervezése Üzletember találkozók szervezése Tájékoztatás hazai és külföldi közbeszerzési hirdetményekről Vám− és engedélyinformáció Belkereskedelmi információszolgáltatás (alapvető piaci információk, hatósági gyakorlat stb.) Exporttal kapcsolatos vámtanácsadás, szakmai konzultáció Külkereskedelem−technikai tanácsadás Szakmai konzultáció a kereskedelmi szokványok alkalmazására „Üzlet a hálón” internetes üzleti partnerkereső
Európai uniós tájékoztatás Általános és szakmai uniós információk EU közbeszerzési és pályázatfigyelő EU szakértők tanulmányai, statisztikai adatok az EU−ról EU−s rendezvények szervezése
Okmányhitelesítés ATA Carnet kiadása Származási bizonyítvány és nyomtatványok értékesítése, hitelesítése Kereskedelmi számlák hitelesítése Származási igazolásokhoz kapcsolódó szakmai konzultáció
Kiállítások, vásárok Kiállítások minősítése Standzsűrizés, vásárdíj Tájékoztatás kiállításokon történő részvétellel kapcsolatban Hazai és külföldi vásárok és rendezvények listáinak összeállítása Kamarai díjakkal összefüggő tevékenységek
Rendezvényszervezés Kamarai rendezvények szervezése Más szervezetek megbízásából prezentációk, cégbemutatók, termék− bemutatók, szakmai rendezvények, konferenciák szervezése Kamarabál szervezése „Év üzlete” program szervezése Kamarai tájékozató előadások szervezése
Ügyviteli szolgáltatások Bérnyomtatás számítógépen Szkennelés Személyi számítógép használata Bérpostázás Címlista készítése és értékesítése Fax továbbítása Kiadvány értékesítése HBKIK honlap karbantartása(a vállalkozások általános informálása a kamarában történő eseményekről, a megye gazdaságáról, aktua− litásokról, rendezvényekről stb.) Elektronikus hírlevél kiküldése az aktuális információkról Kamarai tagkártya működtetése Igazolás kiadása kamarai tagságról, kamarai referencialevelek Internet hozzáférés biztosítása eMagyarország Pont
Széchenyi Kártya Ügyintézés Széchenyi Kártya tájékoztatás és regisztráció Kamarai céginformáció (cégkivonat) Nyomtatványok
Kiadványok, médiakapcsolat, PR Kamarai Hírlevél Kiadványok Médiakapcsolat PR tanácsadás
Szakképzés Tanulószerződések nyilvántartása Mestervizsgáztatás Mesterképzés Vizsgabizottsági tagok delegálása Szintvizsgák szervezése Mestervizsga−bizottsági tag jegyzékbe történő felvétele Gyakorlati képzőhelyek felügyelete Igényfelmérés tanulószerződésekkel kapcsolatban Információszolgáltatás és konzultáció tanulószerződésekkel kapcso− latban Szakképzési témájú rendezvények szervezése Tájékoztatás a szakképzési hozzájárulásról Tájékoztatás a szakképzési pályázatokról Oktatás, tanfolyamok, továbbképzések szervezése(tréningek, szak− mai továbbképzések) Gyakorlati képzőhelyek akkreditációja Igazolások kiállítása (előzetes ellenőrzéshez kapcsolódóan kirendelt szakértőnként és képzőhelyenként) Igazolások kiállítása (rendelkezésre álló, 2 évnél nem régebbi jegy− zőkönyv alapján) HBKIK által kiadott okmányok hitelesítése, elveszett okmányok pótlá− sa
KHT tevékenységei Rendezvények szervezése Kiadványok szerkesztése, kiadói tevékenysége Ingatlan bérbeadás
Ügyintéző szervezet
Főtitkár:
Dr. Skultéti Éva
Titkárság:
Tóth Edina (2005−ig) Kovács Rita (2007−től)
Iktatás:
Szunáné Teleki Klára
Igazgatás:
Dr. Hajdu Miklós (2005−ig) Dr. Hajnal Zsolt (2005−2007) Dr. Kissné Dr. Tóth Tímea (2007−től)
Ügyfélszolgálat:
Ábrókné Vámos Erika Takács Anikó (2007−től)
Gazdaságfejlesztés, külügy, elemzés, pályázati tanácsadás: Dr. Kiss András Czapp Zsuzsa (2006−ig) Dr. Illés Krisztina (2006−ig) Fürjészné Orosz Renáta (2006−ig) Hammersberg Ganczstuckh Miklós Géza (2007−ig) Ipacs Melinda 2006−ig) Seres Árpád (2007−2008) Takács Attila (2007−ig) Tóth−Maródi Klára (2005−ig) Enterprise Europe Network Dr. Kota György (2008−tól) Széchenyi−Kártya iroda:
Asztalos Zsuzsa Kulcsárné Csáthy Zsuzsa
Szakképzés: Kontér Mária Bájiné Nagy Gyöngyi (2007−ig) Bátori Rozália (2007−től) Gál Niké (2006−ig) Harcsa Attila (2005−től) Ignáth Andrea 2006 Kerepesi Mónika (2006−tól) Kiss Veronika Kovácsné Köteles Tímea (2007) Köblös Kornél Kun Miklósné Lukács Antal (2005−ig) Nagy Levente (2006) Nagyné Tolnai Éva (2007−től) Sipos Edina (2005−2006) Szabó Viktória (2005−2006) Vásárhelyi Sándor (2005−től) Gazdaság, pénzügy:
Nagyné Nagy Edit Karalyosné Kuklis Éva Törökné Fazekas Andrea
Informatika:
Pály Sarolta
PR:
Gulyás Judit Tóth Edina (2007−ig) Horváth Andrea (2007−től)
Területi irodák Sándorné
Berettyóújfalu
B a l o g h
Hajdúböszörmény
Berki Edina,
A megye hat ügyfélszolgálati irodáját az alábbi témákban keresik fel a vállalkozások képviselői Széchenyi kártya ügyintézés az önkéntes kamarai tagsággal összefüggő információkérés, reklamáció, regisztráció okmányhitelesítés (ATA−Carnet és más származási igazolások) a kamara szolgáltatásai iránti érdeklődés rendezvényekre történő jelentkezés, tájékoztatás pályázatok és hitellehetőségek keresése e−Magyarország Pontok használata tagdíj és egyéb befizetések
Sóvágó Edit (2008−) Hajdúdorog−Hajdúnánás Szilágyiné Oláh Anna Püspökladány 2006
Hajdúszoboszló Váczi Gáborné Fóriánné Bácsi Tünde, Kiss Józsefné 2005−
Küldöttgyűlés Dr. Ábrahám László National Instruments Europe Kft. Antal József E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Ányos József Debreceni Vízmű Zrt. Balogh Sándor BERETTYÓ ÁFÉSZ Barabás FANNY−LINE Kft. elnök: Zoltán Béke Lászlóné Polgári Takarékszövetkez. Miklóssy Ferenc KEVIÉP Kft. Miklóssy Ferenc KEVIÉP Kft. általános alelnök: Csonka Tibor Debreceni Hőszolgáltató Zrt. Dr. Varga HAJDÚ VOLÁN Zrt. Fodor ZoltánSándor Fodor Zoltán Horváth Lajos HBZ Kft. ipari alelnök: Kardos A.K.S.D Kft.HUNÉP Universal Zrt. SzűcsMarianna Gyula Mátis János Mátis János kereskedelmi alelnök: DOROGI MAGÁNSÜTÖDE Kft. Kiss Antal János Dr.Koczka SzilágyiLászló Péter Zrt. Dr. MKB BankHAJDÚ−COOP Zrt. Id.nagyválllakozói Nagy Antal tagozat alelnöke: NAGÉV Kft. Orbán OMP Autóház Kft.Tiszántúli Áramszolgáltató AntalAndrás József E.ON Pap SELLATON Zrt. Zrt.Géza Szilágyi Antal Hajdúböszörmény ÁFÉSZ Dr.gazdasági Szilágyi Péter szolgáltató tagozat HAJDÚ−COOP alelnöke: Zrt. Szűcs Dr. Zajácz Gyula Gizella HUNÉP Universal DISCIMUS Zrt. Üzleti Iskola Tóth Istvánné DÉSZ−KER Zrt. területi alelnök: Török László TÖRÖK és TÁRSAI Kft. Török István UNIHOLZ Dr. Varga Sándor HAJDÚ VOLÁN Zrt. Kft. Dr. Zajácz Gizella DISCIMUS ÜZLETI ISKOLA Ábrahám László Instruments Europe Kft. Dr.Dr.Ahmed Abdelhamid Dr. AhmedNational Group Bt. Ányos József Debreceni Vízmű Zrt. Bagdi Géza DEBMUT Zrt. BaloghGyörgy Sándor BERETTYÓ ÁFÉSZ Becker PIREMON Kht. Barabás Bodó Attila Zoltán MOMÁL Kft.FANNY−LINE Kft. Béke Lászlóné PolgáriKft.Takarékszövetkez. Bondár Sándor HERPÁLY−TEAM Csonka Fülöp ZsoltTibor DELOG Kft.Debreceni Hőszolgáltató Zrt. FodorJános Zoltán Fodor Orosz PARTIUM ’70 Zrt.Zoltán Horváth Lajos HBZ Kft. Zrt. György Géza ALFÖLDI NYOMDA Kardos Marianna A.K.S.D Kft. Hajdú Sándor Hajdú Sándor Kiss Sándorné Antal János DOROGI Hajdú KOHA−STEEL Bt. MAGÁNSÜTÖDE Kft. Dr.Holló Koczka László MKBKht. Bank Zrt. Dr. József Magyar Közút Id. Nagy Antal NAGÉV Muzsek András KABAI TÁP Zrt. Kft. Orbán András OMPZrt. Autóház Kft. Hupuczi László CIVIS HOTELS Pap Géza SELLATON Zrt. Jánosi Imre JÁNOSI Kft. Szilágyi Antal Katona János Betonút Zrt.Hajdúböszörmény ÁFÉSZ Tóth Istvánné DÉSZ−KER Zrt. Kónyáné Tóth Mária SULISZERVIZ Kft. Timári Judit −2007? Koppányi Zoltán FA−FÉM Kft. Kozár László Lajos −2007 Kóthay TIKÖVIZIG Kovács István DEBRECENI HÚS Zrt. Kováts András KELETTERV Kft. Máté Sándor MÁTÉ & NAGY Bt. Mestyán Frigyes ME−FRI−DENT Bt. Nagy János MEDICOR Kéziműszer Zrt. Nyesténé Csősz Katalin NYESTE ÉS NYESTÉNÉ Kft. Prostyák Sándor HAJDU−BAU Kft. Radics László Radics László Sólyom Józsefné Sólyom József Suták Miklós SZTÁV−DETTÓ Kft. Süveges Dezsőné Kodolányi János Középiskola Debreceni Tagintézménye Szabó Imre KER−TRANS Kft. Szoboszlai Vincéné BERETTYÓTEJ Kft. Tóth Gábor TÓ−ÉP−KER Kft. Tóth István SZOBOSZLÓ MODE 95 Kft. Zilahi István KÜLKERINFO−2000 Kft. Zilahi Sándor Zilahi Sándor Pavletits Béláné IBERIS Bt. Sándor László ÉPKERSERVICE Zrt. Török István UNIHOLZ Kft. Bernáth Lajos QUALIMED−IL Kft. Burger Erika Burger Erika Fazekas Lajos Gyógyfürdő Kft. Löki István Löki István Kovács István AMIPAPIR Kft. Hódos Antal Hódos Antal Korény Istvánné Korény Istvánné Rácz Gábor LÉBIKÉ Bt.
Elnökség
A HBKIK delegáltjai más testületekbe MA HBKIK delegáltjai más testületekbe MKIK −általános alelnök, az elnökség és a küldöttgyűlés tagja: Miklóssy Ferenc −országos küldöttek Antal József Balogh Sándor Béke Lászlóné Fodor Zoltán Hajdú Miklós Korény Istvánné Kozár Lajos lemondott 2007 Majoros Istvánné Zilahi Sándor
Regionális fejlesztési kollégium elnöke Miklóssy Ferenc
Oktatási szakképzési kollégium tagja Dr. Zajácz Gizella Süveges Dezsőné 2007 júliustól Szilágyi Antal, a Felnőttképzési munkabizottság elnöke Közlekedési és Infrastruktúra kollégium – Infrastruktúra bizottság tagja Dr. Varga Sándor Ipari kollégium – Környezetvédelmi szekció tagja Ányos József Arab−Magyar tagozat elnöke
Miklóssy Ferenc
Etikai bizottság tagja
Kováts András
Kistérségi Fejlesztési Tanácsok Balogh Sándor Berettyóújfaluban Bálega József Hajdúhadházon Béke Lászlóné Polgáron Kissné Szalóki Ágnes Derecske−Létavértes Mészáros Sándor Hajdúszoboszlón Szilágyi Antal Hajdúböszörményben Tóthné Egri Erzsébet Püspökladányban Török István Balmazújvároson Eurorégió Ház KHT. Tulajdonosi közgyűlés tagja Miklóssy Ferenc felügyelő bizottság tagja Balogh Sándor A Hajdú−Bihar megyei Államigazgatási kollégium Ellenőrző bizottság tagja Dr. Skultéti Éva A GENOMNANOTECH Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont Felügyelő Bizottságának tagja: Dr. Skultéti Éva
150 éves kamaratörténet, kronológia 1811. 1814. 1829. 1848. 1850.
az első magyarországi kamara alakulása Fiumében a napóleoni hadak kivonulásával megszűnik a kamara Kereskedelmi Küldöttség néven újra kezdi működését a Batthyány−kormány kezdeményezi a kamarák megalapítását császári pátens, a kamarák létesítéséről a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása 1864. kamarai aktivitással megalakult a pesti áru és értéktőzsde 1868. tv. biztosította a kamarák alkotmányon nyugvó rendszerét (kötelező regisztráció, a kereskedelem és az ipar együttes képviselete) 1873. a gazdasági válság idején a kamarák tekintélye mélypontra zuhant 1882. az országban elsőként a soproni kamara tett javaslatot a vasárnapi munka− szünet bevezetésére 1896. a milleniumi kiállításra a kiállítók szervezésében a kamarák komoly szerepet vállaltak 1907. a kamarák a vámunió további fennmaradása mellé állnak 1912. a külkereskedelem fejlesztése érdekében a kamara és a gyáriparosok szö− vetsége megalakítja a Vámpolitikai Központot, mely 1920−ban megszűnik 1916. megalakul a 14 kamarát tömörítő Vidéki Kamarák Központja 1919. a Tanácsköztársaság bezáratja a kamarákat, de a közös iroda továbbra is működik 1922. tv. szabályozza a képesítéshez kötött iparok gyárszerű űzésének követel− mény−rendszerét és a kamarai szakvizsgák intézményét 1923. tv. a tisztességtelen verseny kapcsán felmerült vitákban véleményezési jogot adott 1924. tőzsdeszabályozási feladatot kap a kamara 1926. képviseleti jogot kapnak a kamarák a felsőházban 1928. a kamarák hivatalos képviseleti jogot nyernek a megyei és a városi törvény− hatóságokban gazdasági események szervezése, pl. Magyar Hét 1929−33 a gazdasági válság idején kamarai tanulmányok készültek a válság okairól 1931. a debreceni kamara külön kiadvánnyal segíti a könyvek alapján történő adóz− tatást 1933. tv. véleményezési jog kiállítások rendezésében, külföldi vásárokon való rész− vétel engedélyezésében 1934. tv. a jövedelmek szerinti választási csoportok létrehozásával érik el, hogy az egyes csoportoknak súlyuknak megfelelő érdekérvényesítési lehetősége le− gyen 1935. a mestervizsgák bevezetése 1940. felfüggesztik a kamarák autonómiáját, nem folytathatják gazdasági helyzet− elemző, a kormányt ellenőrző, az új intézkedéseket kezdeményező tevékeny− ségüket 1945. Újjáalakulnak a kereskedelmi és iparkamarák, jelentős szerepet kapnak az ország újjáépítésében 1948. államosítják a kamarát is, elveszti vagyonát, megszüntetik önkormányzatát, centralizáltan létrehozzák a Magyar Kereskedelmi Kamarát 1956−67 a kamara vezetőségében a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének képviselője is helyet kap 1967. állami gazdasági és társadalmi szervezeteknek külkereskedelmi tevékenysé− gükkel kapcsolatos érdekképviseleti szerve a kamara 1980. bővül a feladatkor: érdekközvetítő, −egyeztető és −képviseleti tevékenység, valamint a nemzetköz kapcsolatok fejlesztése 1983. a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak−Alföldi Bizottságának megalakulása 1987. megalakul a Magyar Gazdasági Kamara szövetségi rendszere, többek közt az Észak−Alföldi Regionális Gazdasági Kamara 1994. tv. kötelező tagságú gazdasági kamarákról október 25. a Hajdú−Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara alakuló küldöttgyűlése 1999. tv. az önkéntes tagságú kamaráról 2000. egybeolvadás a kézműves kamarával.
Bruck kereskedelmi miniszter az alábbi módon indo− kolta Ferenc Józsefhez írott előterjesztésében a ka− marák szükségességét (1850.): “eszközül szolgálhatnak a kereskedelmi és ipar érdeke− inek előmozdítására, segítenek összekovácsolni a biro− dalom egységét, elősegítik a vámsorompók megszünte− tését, és szorosabbá teszik a birodalom különböző ré− szei közötti kapcsolatokat”. „Jóváhagyom a jelen ideiglenes törvényt a kereskedelmi és iparkamarák felállítása tárgyában és felhatalmazom ke− reskedelmi miniszteremet az előterjesztett javaslatok vég− rehajtására.” Bécs, 1850. évi március 18−án Ferencz József s.k. A császár áldását adta, és az ideiglenes törvény Magyarország és a társországok területén 11 kereskedelmi és iparkamarát hozott létre.
„ Mindenről tudomást venni, mindenben eljárni, ami csak a legkisebb kapcsolatban lehet a kereskedelem érdekeivel.” (A glasgow−i kamara alapszabályában megfogalmazott közös kamarai cél. Dunwoody: Chamber of Cammers. London, 1935) „ Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentésé− hez szükség van a gazdasággal összefüggő közfelada− tok egy részének az érintettek önigazgatása útján törté− nő ellátására. A magyar nemzetgazdaság korszerű piac− gazdasággá való átalakulásának egyik előfeltétele, hogy – az egyesülési jog alapján működő társadalmi szerve− zetek mellett, azok jogainak és törvényes érdekeinek sé− relme nélkül – a gazdaság szereplői által átalakított, ön− kormányzattal rendelkező, az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek jöjjenek létre, amelyek törvényi felhatalmazással – és a gazdasági verseny sza− badságának tiszteletben tartásával− végzik a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek elő− mozdításával kapcsolatos tevékenységüket.„ (A parlamenti elfogadás előtt álló közjogi kamarák törvényjavaslatának preambuluma Törvénytervezet a kamarákról. Budapest Business, 1993. 16. szám “Szervezetünknek adott lényege mindig az marad, hogy a kamarák a szabad kereskedelmi és ipari életnek törvé− nyes alapon álló autonóm parlamentjei, melyek maguk választotta vezetőikkel és szakmunkásságra alkalmas hivatalukkal mindig és mindenkivel szemben kötelesség− szerűleg a kereskedelmi és ipari élet együttes érdekeiért harcolnak. A rendeltetésüket megfelelően akkor képesek teljesíteni, ha a szervezetük simulni tud az idők korszerű igényeihez, ha önkormányzati szabadságuk teljes, ha anyagi helyzetük rendezett és függetlenségüknek min− den attributuma megvan.” Szávay Gyula, a volt debreceni kamara titkára “Bízva a Kamara érdemes tagjainak jóra törekvő nemes buz− galmában nincs kétségem benne, hogy a szép intézet a kez− det és töretlen pálya nehézségeit megfeszített igyekezettel mindinkább legyűrve, semmit el nem mulasztandó, hogy nemes feladatát legkielégítőbb sikerrel megközelítse” Reviczky Menyhért miniszteri biztos 1850. A nagyváradi kerület kormánybiztosa hirdetés útján tájékoztatta a lakosságot a kamara szervezéséről: a császár és király “...nektek magatoknak nyújt arra mó− dot, hogy mindent amire szükségetek van, mindent mi munkátok árát csökkenti, szóval minden méltányos kívá− natokat, és véleményeiteket, önmagatok, vagy ügyvivő− tök és műtársaitok által megtudhassa... megparancsolta (kereskedőknek, iparosoknak és gazdáknak) kereske− delmi és iparüzleti kamarába gyűljenek össze...” és a gazdasággal kapcsolatos javaslatokat és véleményeket a kereskedelmi miniszternek terjesszenek fel.
Kamara logó. mint az előző hátoldalán.
Adatok lezárása Kiadó Felelős kiadó Szerkesztő Tipo, repro, design Nyomda
2008. augusztus 15. Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2008. Miklóssy Ferenc, Dr. Skultéti Éva Gulyás Judit Filakowszky Repro Centerprint
Készült az Európai Unió támogatásával.
eu zászló.
