A szigetközi népi kezdeményezés óta eltelt időszak sajtóhírei

2013.

május

A szigetközi népi kezdeményezés óta eltelt időszak sajtóhírei

Sajtófigyelés AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Képviselői Információs Szolgálat [email protected]

Készítette: ELEKHÁZY NÓRA Országgyűlési Könyvtár, Képviselői Információs Szolgálat Tel.: 441-4529, 441-6486 E-mail: [email protected]

Az összeállítás belső felhasználásra készült és személyesen a címzett tájékoztatására szolgál. A háttéranyagot az Országgyűlési Könyvtár adatbázisai és online források alapján állítottuk össze. A hivatkozott anyagokat, illetve azok részleteit tartalmi változtatás nélkül, egységes formátumban közöljük.

Lezárva: 2013. május 16.

Reméljük, hogy az összeállítást hasznosítani tudja munkája során. További háttéranyagainkat megtalálhatja a parlamenti hálózaton elérhető információs oldalunkon: http://infoszolg.ogyk.hu Kérdéseivel és észrevételeivel forduljon bizalommal munkatársainkhoz!

TARTALOMJEGYZÉK Vizet a Dunába - Levelek és vita Szigetközről és a Dunáról – Kisalföld Online, 2012. december 7. ...................................................................................................................... 2 Szabó Gábor: Átlépik a küszöböt? – Heti Világgazdaság, 2012. december 8. .......................... 6 Öreg-Duna – Ennyi víz kellene, vagy...? – Kisalföld Online, 2013. január 9............................ 8 "Tovább kell vinni a népi kezdeményezés ügyét" – Kisalföld, 2013. február 2. ....................... 9 Bős-Nagymaros - Új magyar és szlovák tárgyalóbiztosok – MTI, 2013. február 6. ............... 10 Jobban kinyittatnánk a dunai csapokat – Kisalföld, 2013. február 18. .................................... 11 Cséfalvay Attila: Félsivataggá válhat a Rábaköz – Kisalföld, 2013. február 21. .................... 12 Cséfalvay Attila: A kormány nem tárgyalt Szigetközről – Szigetkoz.eu, 2013. március 18. .. 13 Cséfalvay Attila: Vénekig tart majd a vízpótlás – Kisalföld, 2013. március 26. ..................... 14 Cséfalvay Attila: Fenékküszöböt építenek – Szigetkoz.eu, 2013. április 5. ............................ 14 Nyerges Csaba: Van remény! – Szigetkoz.eu, 2013. április 12. .............................................. 15 Cséfalvay Attila: Székely: Szigetköz nem az én hatásköröm – Kisalföld, 2013. április 15. ... 16 Hancz Gábor: Lezárhatják a győri rakparti utat – Szigetkoz.eu, 2013. április 19. .................. 17 Cséfalvay Attila: Már árasztják a Szigetközt – Szigetkoz.eu, 2013. április 26........................ 17 Szigetközi hullámtér ökológiai célú részleges elárasztása – Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2013. április 26. .......................................................... 18 Cséfalvay Attila: Együtt élni az elárasztás hatásaival – Kisalföld, 2013. május 6. ................. 18

1

VIZET A DUNÁBA - LEVELEK ÉS VITA SZIGETKÖZRŐL ÉS A DUNÁRÓL – KISALFÖLD ONLINE, 2012. DECEMBER 7. Jávor Benedek LMP-s parlamenti képviselő, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke csütörtökön nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Martonyi János külügyminiszterhez. Jávor Benedek LMP-s parlamenti képviselő, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke csütörtökön nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Martonyi János külügyminiszterhez, melyben dunai kormánybiztosság felállítását kéri, Szlovákiával a hágai ítélet végrehajtásáról tárgyalna, s ha nem sikerülne velük államközi szerződést kötni, haladéktalanul nemzetközi jogi fórumokhoz fordulna. Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke a keddi, népi kezdeményezásről szóló parlamenti vitanap kapcsán közzétett LMP-s álláspontra reagált szintén levélben Jávornak. Tóásó szerint értelmetlen lenne ismét Hágához fordulni, s szeretné látni azon tudományos bizonyítékokat, melyre hivatkozva Jávor Benedek azt állítja, hogy Szigetköz ügyét a Duna teljes vízmennyiségének egyötödével semmilyen műszaki beavatkozás révén nem lehet megoldani." A keddi parlamenti vitanap előtt egy harmadik levél is íródott, s jutott el szerkesztőségünkbe: annak szerzője dr. Horváth József, aki címzetes államtitkár, köztársasági megbízott volt a Duna elterelése idején. Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek és Martonyi János külügyminiszternek Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az országgyűlés kedden - egy több mint hetvenezer aláírással támogatott népi kezdeményezés nyomán - tárgyalt a Duna 1992-es elterelése nyomán kialakult helyzet kezeléséről. A vitanapot követően hétfőn várhatóan egy senkit semmire sem kötelező határozatot fogad el a Parlament - mindannyian tudjuk, hogy ezzel egyetlen apró lépéssel sem kerültünk közelebb a Duna-ügy megoldásához. Már csak azért sem, mert a kezdeményezés lehetősége valójában nem a parlamenti képviselők, hanem a kormány kezében van - levelünk célja, hogy erre a tényre, és az abból adódó politikai következményekre felhívjuk az Önök figyelmét. A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es döntése szerint Magyarország jogot sértett a nagymarosi erőmű fel nem építésével, illetve a dunakiliti vízkormányzó létesítmény üzembe helyezésének elmulasztásával - ugyanakkor az ítélet egyiket sem írta elő a számunkra, ami a jog nyelvén azt jelenti, hogy a jogsértő állapot a bírósági döntéssel megszűnt. Ugyanakkor Szlovákiának a bírósági ítéletben rögzített jogsértései - a Duna egyoldalú elterelése, a méltányos és ésszerű használat elvének megsértése, a közös üzemeltetés helyett az egyoldalú vízlépcső- és vízhasználat megvalósítása, károkozás a Szigetközben és a Szap alatti szakaszon - ma is fennállnak. Ebből következik, hogy Szlovákia köteles (lenne) a környezetileg fenntartható állapot fenntartásához elegendő vízmennyiséget engedni a főmederbe, és lehetővé kellene tennie, hogy részt vegyünk a bősi mű üzemeltetésben, ellenőrzésben és a hasznainak szedésében – ha Magyarország is úgy akarja.

2

E jogi tények ismeretében megmagyarázhatatlan a mindenkori magyar kormányok immár 15 éve tartó tétlensége, illetve a hágai ítélet végrehajtásának (a szlovák kormányokkal hallgatólagos megegyezésben történő) elszabotálása. Különösen amiatt, mert a kinyilvánított szlovák álláspont szerint Szlovákia számára a jelenlegi helyzet megfelelő, Magyarország viszont egy jogsértés áldozatának tekinti magát (okkal), és a kialakult állapotokat nem tekintjük elfogadhatónak. Vagyis a második Orbán-kormány immár a sokadik olyan kabinet, amely egy, a magyar érdekeket súlyosan sértő szlovák magatartáshoz asszisztál. Különösen érthetetlen, hogy kormányaink mindeddig meg sem próbáltak élni azokkal a jogorvoslati lehetőségekkel, amelyeket Magyarország és Szlovákia 2004-es uniós tagsága teremtett meg. Azokat az uniós jogszabályokat és normákat, amelyeket a Duna elterelésével kialakult helyzet sért, felsorolni is hosszú lenne, de - a teljesség igénye nélkül - mindenképpen kiemelendő közülük a környezeti felelősségről szóló irányelv, a víz-keretirányelv, a vízminőség-védelmi irányelv, az élőhelyvédelmi irányelv, valamint a biodiverzitásról, a Duna védelméről, illetve a nemzetközi vízfolyások védelméről szóló egyezmény. A jogsértő, súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági károkat okozó helyzet felszámolásához véleményünk szerint viszonylag rövid út vezet. A rendezésre vonatkozó kormányzati szándék egyértelmű kinyilvánítása után fel kell állítani egy széles operatív hatáskörű, a hágai ítélet és a vonatkozó parlamenti döntések szellemében tevékenykedő Dunai Kormánybiztosságot. A kinevezendő kormánybiztosnak (vagy miniszterelnöki megbízottnak) mandátumot kell kapnia annak tisztázására, hajlandó-e a szlovák kormány belátható (a jelenlegi parlamenti cikluson semmiképpen sem túlnyúló) időkeretben végrehajtani a hágai ítéletet, és együttműködni a következmények rendezésében. Ha igen, akkor államközi szerződést kell kötni a vízmegosztásról, a károk elszámolásáról és rendezéséről, a környezeti rehabilitációról, valamint a Duna mindkét államnak és a nemzetközi jognak megfelelő közös használatáról. Ha pedig kiderül, hogy a szlovák fél erre nem hajlandó, akkor haladéktalanul nemzetközi jogi fórumokhoz kell fordulni: - az Európai Unió tagjaként az európai jog alkalmazásának kérdéseivel, azok Szlovákia részéről tapasztalható megsértése miatt az Európai Unió Bíróságához (Luxemburg), - a Víz Keretirányelv végrehajtásának elmaradása miatt Szlovákiával szembeni uniós kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésével az Európai Bizottsághoz, - a hágai ítélet függőben lévő végrehajtásával kapcsolatban a Hágai Nemzetközi Bírósághoz. A mozgástér adott, kizárólag a magyar kormány döntésén múlik, hogy megkísérel-e érvényt szerezni a nemzetközi és az európai jognak, illetve Magyarország érdekeinek. Vesztenivalónk nincs: a hágai peranyag és az eddigi uniós közreműködés dokumentumai alapján elképzelhetetlen olyan rendezés, amely a jelenlegi, 20:80 százalékos arányú magyar-szlovák vízmegosztásnál, az emiatt fellépő ökológiai krízishelyzetnél, illetve a folyó gazdasági hasznosításából történő teljes kizárásunknál rosszabb helyzetet eredményez. Vagyis a Dunaügy talán azon ritka területek egyike, ahol a világ - a magyar miniszterelnök elképzeléseivel összhangban - valóban akaratból épülhet fel. Bízunk benne, hogy mielőbbi válaszukból kiderül, megvan-e ehhez az Orbán-kormány következetessége és bátorsága. Budapest, 2012. december 6. Tisztelettel: Jávor Benedek országgyűlési képviselő (LMP)

3

Tóásó Gyula a SZITE elnökének levele Jávor Benedek országgyűlési képviselőnek (LMP) Tisztelt Jávor Benedek Úr! Az LMP honlapján (2012. december 4.) „Vizet a Dunába, gazdát a Dunának!" címmel jelent meg rövid írása a december 4-i parlamenti vitanap értékelésével kapcsolatban. Következő mondataival kapcsolatban fordulok Önhöz segítségért: „Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a Szigetköz környezeti és gazdasági válságát – a mellékágak kiszáradását, a talajvíz áramlási irányának megfordulását, az ivóvízbázisok veszélybe kerülését, a hagyományos szigetközi növény- és állatvilág eltűnését, a turizmus és a horgászat ellehetetlenülését – a Duna teljes vízmennyiségének egyötödével semmilyen műszaki beavatkozás révén nem lehet megoldani." Szeretnénk ezeket a számításokkal, felelősségvállalással alátámasztott tudományos bizonyítékokat végre látni, mármint azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi és a remélt kicsivel több vízhozammal nem lehetne jelentős változást elérni a Szigetközben. Mi, itt élők ugyanis tudjuk, hogy mit „köszönhetünk" a Duna elterelhetetlenségét hirdető személyeknek és azoknak, kik minden, a helyzet jobbítását szándékozó lépést igyekeztek megakadályozni az elmúlt húsz évben. És tudjuk azt is, hogy mit vesztettünk a kész dunakiliti tározó üzembe nem helyezésével. Külön örömmel tölt el bennünket, hogy távol Szigetköztől, egy kis fővárosibelvárosi csapat is ismeri problémáinkat. Megállapításainak azon részével egyet értek, melyben a Szigetköz környezeti és gazdasági válságáról ír. Az előidézők személyében feltehetőleg már nem egyeznénk meg. Az Ön által is felvázolt helyzet orvoslására jött létre a Szigetközben élők önvédelmi összefogása is. Abban is egyet érthetünk, hogy 1992 után már nem lehet azokat az Ön által is említett károkat teljes egészében kijavítani, történjen bármilyen egyezség hazánk és a szomszédos ország között. A különbség feltehetőleg abban van Önök között és köztünk, hogy mi szeretnénk javítani Szigetköz helyzetén, Önök még mindig nem. „Az elterelés óta eltelt 20, illetve a hágai bíróság döntése óta lepergett 15 év alatt még a lehetséges vízpótlási megoldások várható hidrológiai, ökológiai, hajózási, pénzügyi és egyéb vonzatairól sem készült teljes körű és kellő mélységű elemzés, így az alternatívák összehasonlítása szubjektív. Erre építve nem lehet megalapozott politikai döntést hozni a vízszintemelésről." - írja következő mondatában. Fenti állításával kapcsolatban az a véleményem, ha a Szigetközben elkutatott milliárdokból nem tudott „teljes körű és kellő mélységű elemzés" elkészülni, akkor hagyjuk ezeket a kutatásokat. Mert akkor a kutatások eredménytelenségének feltehetőleg más oka volt, nem a pénz hiánya. Talán az, amit több messziről jött „szakértő" hirdetett 1992 után: be kell áldozni Szigetközt egy remélt kedvező hágai döntés érdekében. Az úgynevezett SZITE-javaslat, ami egyébként nem az előbb említett milliárdokból készült el, alkalmasnak találtatott mind a szakmai, mind a politikai szervezetek által. És most úgy tűnik, többen megint Hágába szeretnének menni. Megint lehetne kutatni, jelentést készíteni távoli kiválasztottak által. A bennszülöttekre pedig legfeljebb majd azért lesz újra szükség, hogy megmutassák, merre van a Duna. 2012. december 6. Tisztelettel: Tóásó Gyula SZITE elnök

4

Dr. Horváth József szerkesztőségünkhöz elküldött levele: A víz ismeri a fizikát! A döntéshozók nem? Ezt az “aranyszabályt" még tervezővállalati jogtanácsos koromban hallottam a cég mérnökeitől. Amiatt jutott eszembe, hogy a jövő hét keddjén az országgyűlés határozatot készül hozni a Szigetköz ügyében, a Kisalföld által civil összefogással elindított népi kezdeményezés okán. Amennyiben a döntéshozók is tiszteletben tartják ezt a szabályt – és a Szigetköz érdekét – úgy elképzelhető a jelen kormányzati álláspont felülvizsgálata, és olyan konkrét javaslatok kidolgozása amelyek megoldást jelenthetnek a szigetközi élővilágnak. (Erre egyébként saját jól felfogott érdekünk mellett az EU Víz Keretirányelve is kötelez bennünket.) Ismeretes számunkra a SZITE javaslata, mely jó hatásfokkal és elviselhető költségekkel oldhatja meg - szinte minden vízmegosztási helyzetben – a vízi élőlények szabad, kereszt- és hosszirányú vándorlását, valamint az árvízvédelmet is. A pusztuló vidék ráadásul visszakaphatná régi arculatát, a legeltető állattartás lehetőségét, továbbá korábbi flórájátfaunáját. Budapesten azonban még mindig a régi nóta járja (talán a Duna Kör kottájából) ez pedig a keresztgát, vagy fenékküszöb tabu-téma mivolta. Gondoljuk csak át, hogyan kormányozható, szimulálható a természetközeli vízjárás ami a Szigetköz éltető eleme, a vízszint megemelése nélkül ? Az ilyen vízkormányzás valójában akkor sem valósítható meg a vízszint megemelése nélkül, ha valamilyen csoda folytán a teljes korábbi vízmennyiség visszakerülne az Öreg Duna medrébe. A már elhunyt Tóth János biológus mondta egyszer Győrben: “Ha egy folyót elkezdenek belépcsőzni, úgy két megoldás marad. Az egyik, hogy ezt a folyót végig belépcsőzik. A másik, hogy kell készíteni egy olyan utolsó vízlépcsőt, amely kiküszöböli a többi lépcső negatív hatását, ez esetben nem kell több lépcső." Minden, a vízlépcső ügyével foglalkozó ember tudja, hogy a Duna esetében egyik változat sem valósult meg. Ráadásul szomszédaink a Dunát saját területükön áttöltötték, magukhoz ragadva a vízkormányzás kulcsát. A magyar álláspont szerint a helyzet egyedüli megoldása, ha visszakapjuk a Duna mindenkori vízhozamának felét. A Tóth János féle tétel szerint azonban – a Szigetköz élővilága szempontjából - ez édes-kevés. A görgetett hordalékától megfosztott folyó ugyanis – mivel ismeri a fizikát és a hidrológia törvényeit – tovább mélyíti medrét, növelve a szintkülönbséget a főmeder és az ágrendszer szintje között. (Erre mondják Győrben: “miért elég a fele, ha az egész is kevés ?") Ebben a kényszerhelyzetben józan és megvalósítható elképzelésnek tűnik a SZITE megoldási javaslata, amely a vízszintemelés kényszere miatt szükségszerűen alkalmazza a keresztgátakat. A parlamenti vitáról szóló tudósításban (Kisalföld, 2012. december 05.) viszont olvashatjuk Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár nyilatkozatát:"A magyar kormány részéről számtalan alkalommal elhangzott, hogy sem a Dunán sem a Tiszán semmilyen fenékküszöböt, gátat nem építünk." Ezzel – természetesen – egyet lehetne érteni, ha olyan gátak megépítéséről lenne szó, amelyek a természetet és az élővilágot károsítanák. Esetünkben viszont – éppen ellenkezőleg – a fenékküszöbök az adott helyzetben az élővilág megóvását szolgálják, csakúgy mint a szigetközi ágrendszer vízpótlását jelentő keresztgát az 1843-as folyamkilométernél. (Illés Zoltán ezen mű ellen is következetes harcot folytatott

5

annak idején, azonban a megyei kezdeményezésű gát megvalósult a Horn-Kuncze kormány idején.) Minderről az a felekezet jut eszembe melynek tagjai hitbéli okokból megtagadják az életmentő műtéteket. Olyan műtéteket, amelyeket az orvostudomány köteles módon alkalmaz, a társadalmi erkölcs pedig elfogad. Az eredmény ilyenkor nem lehet kétséges ..... Bízom azonban, hogy a kormány idézett álláspontja nem hit kérdése, és a parlament a tényleges helyzetnek megfelelő, szakmailag is megalapozott határozatot hoz, támogatva a népi kezdeményezést. A “lenni, vagy nem lenni" régóta ismert klasszikus kérdés. Ezt a kérdést azonban nem a keresztgátakra, hanem a Szigetköz élővilágára vonatkoztatva kell alkalmazni, mivel ez az utóbbi az igazi létkérdés. Olyan felfogás pedig nem győzhet, hogy “az eszközre haragszom, vesszen a cél ..." Végül azt se felejtsük el: a víz ismeri a fizikát! Dr. Horváth József SZABÓ GÁBOR: ÁTLÉPIK A KÜSZÖBÖT? – HETI VILÁGGAZDASÁG, 2012. DECEMBER 8. Kiszáradó Szigetköz Nyolcvanezer aláírás kellett hozzá, hogy az Országgyűlés tárgyaljon a Szigetköznek a Duna elterelése óta megoldatlan vízellátásáról. Az utolsó pillanatban visszariadt a parlamenti Fidesz-frakció attól, hogy - mint tervezték - a plenáris ülés televíziós közvetítése után, késő este tűzzék napirendre a szigetközi Öreg-Dunameder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodását. A végül kedd délelőttre ütemezett vitára az a népi kezdeményezés kényszerítette a megjelent pár tucat képviselőt, amelyet a Kisalföld című megyei lap indított április végén, mondván: olvasói elégedetlenek a folyó állapotával. Aszályos időkben Győr már nem a vizek városa, olyannyira, hogy a MosoniDunán gyalogszerrel át lehet kelni. Az egykor bővizű szigetközi ágak egy részében alig van víz, a Duna főágának szintje az 1992-es elterelés után métereket süllyedt. A bajok azóta változatlanok. Időközben elkészült egy megoldási javaslat is, amelyet számos helyi civil egyesület, több Győr-Moson-Sopron megyei regionális szervezet, köztük a megyei közgyűlés is támogat. A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) első ütemben három (összesen nyolc) kisebb duzzasztóval és hajózsilippel szüntetné meg az áldatlan állapotokat, Győr alatt pedig, a Duna torkolatánál, egy negyedik műtárgy emelné meg a Mosoni-Duna szintjét. Ennek vízjogi engedélyezési eljárását a város indította el. Bár a Szite tervezetét magyar-szlovák együttműködésben dolgozták ki, az elképzelés sem az LMP, sem Illés Zoltán környezetügyekért felelős államtitkár tetszését nem nyerte el. Az ökopárti Jávor Benedek felszólalása szerint "számunkra a mindenkori vízhozam legalább ötven százalékának a megszerzése a prioritás", a Szite-javaslat nem a "Hágában megítélt" vízmennyiséggel számol. Csakhogy a Nemzetközi Bíróság 1997-es döntése semmiféle konkrét arányt nem "ítélt meg", s Jávor is elismerte: "pusztán a vízhozam fele nem elegendő" a szigetközi természet

6

helyreállítására. Szerinte nemzetközi nyomást gyakorolva el kell érni - amit a Duna húsz évvel ezelőtti elterelése óta nem sikerült -, hogy a bősi turbinák ellátásának rovására több vizet adjon át Szlovákia, s ezt követően meg kell keresni az elkerülhetetlen mesterséges vízpótlás módszerét. A duzzasztás elfogadhatatlan több zöld szervezet számára, azt Illés is elutasítja, aki a személyes sértegetéstől sem riad vissza: egyik képviselőtársa mondandóját baromságnak titulálta. A rendszerváltás hajnalán a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen éppen azért tiltakoztak, mert tartottak a duzzasztás káros hatásaitól. Ez ugyanis lassítja a víz áramlását, és a kiülepedő anyagok közt károsak is akadnak. Az élővilág átalakulása az olyan érzékeny ökoszisztémákban, mint a számtalan mellékággal szabdalt Szigetköz, egyes fajok eltűnését okozza. Ezekre és más aggályokra hivatkozva mondta fel a magyar kormány, még az elterelés előtt, 1992-ben a Csehszlovákiával 1977-ben kötött vízlépcsőszerződést. Bár a Nemzetközi Bíróság szerint is jogszerűtlenül helyezték üzembe az elterelt folyó energiáját hasznosító létesítményeket Szlovákiában, azok lebontását nem írta elő. A veszélyeztetett térségben a jósoltnál nagyobb károk is bekövetkeztek, mivel a vízpótlás csak a Felső-Szigetközben történt meg. A bökkenő az, hogy a Duna felső szakaszán épült vízlépcsők visszatartják a hordalékot, így Magyarországra érve a folyó nemhogy megszabadulna terhétől, hanem az itt lévő lerakódásokat is magával ragadja a mederből, amely emiatt évtizedek óta mélyül. (Korábban a kavicskotrás is ilyen hatással járt.) "Kisvíz idején a mellékágak vízszintjénél négy méterrel alacsonyabban folyik a Duna. Tavaly szeptember elején az átlaghozam másfélszerese vonult le a folyón, de még ekkor is 1,8 méteres szintkülönbséget mértünk. Modellkísérletek szerint még 70 százaléknyi vízmennyiség sem elég arra, hogy a szigetközi mellékágak vízhez jussanak" - magyarázta Tóásó Gyula, a Szite elnöke azon a tájékoztatón, amelyet Nagy István mosonmagyaróvári polgármester szervezett a napokban. Márpedig a zöld mozgalmak tekintélyes része Jávorral együtt töretlenül vallja: először nemzetközi segítséggel el kell érni, hogy Szlovákia juttasson több vizet a régi mederbe. Aztán - ahogy a Reflex Egyesület kiáltványában is áll - "megnyílik a lehetőség a sokat szenvedett szigetközi élővilág rehabilitálására". Igaz, az egyesület korábbi elnöke, Lajtmann József szerint az már nem reális cél, hogy a régi főmeder és a mellékágak azonos szintre kerüljenek, mivel "itt párhuzamosan négy meder működik". A Védegylet javaslata szerint viszont "a legfontosabb feladat a jelenleg teljesen elkülönülő főmeder és a hullámtéri mellékágrendszerek összekapcsolása". A tanulmány azt nem hallgatja el, hogy ezzel a korábbi kisvizes időszakok vízszintjét is csak megközelíteni lehet, annak további emelése céljából a mellékágakból, illetve a régi főmeder partjáról több millió köbméter kavicsos hordalékot kellene kikotorni. Ez azért meglepő, mert a Védegylet éppen a kotrás elviselhetetlennek mondott környezeti kárai miatt ellenzi a Duna hajózási feltételeinek javítását célzó beavatkozásokat. A hágai ítélet szerint "a felek dolga, hogy közös megoldást találjanak", amely megfelel az 1977-es vízlépcsőszerződés céljainak. Az ítélet óta eltelt másfél évtizedben nem sikerült efféle közös megoldásra jutni. Addig aligha célszerű több vizet követelni Szlovákiától, amíg a kormány nem tudja bemutatni, hogyan kívánja megóvni a természeti értékeket, milyen megoldással látja teljesíthetőnek az unió vízügyi keretirányelvét - az élővizek jó állapotban tartását -, illetve hogyan képzeli el a biztonságos árvízvédelmet. Utóbbival kapcsolatban említésre méltó, hogy az egykori főmeder tekintélyes része beerdősödött, ezzel vízszállító képessége csökkent, növelve az árvízi kockázatot. Az eddigi kormányok nem álltak elő konkrétumokkal, s a parlamenti vitában Illés nem is ígért ilyesmit. Igaz - fűzte hozzá -, jövőre 7

elkezdődik az Ásványráró alatti alsó-szigetközi hullámtéri ágrendszer rehabilitációja. Ez azonban sem a Nagy-Duna és a mellékágak átjárhatóságát nem oldja meg, sem a győri sekély vízállást nem orvosolja. Nagy elszántság továbbra sem érzékelhető a kormány részéről a vízlépcsővita lezárására. Orbán Viktor miniszterelnök az idén négyszer is találkozott szlovák partnerével, ám erre az ügyre egyszer sem tértek ki. Feltehetően a közeljövőben sem ez lesz a konfliktusok forrása, hiszen Magyarország egyelőre a saját belső vitáival van elfoglalva. Az illetékes államtitkár ellenzi a duzzasztást, miközben a fideszes országgyűlési képviselő Borkai Zsolt vezette Győr éppen egy duzzasztó beépítésével szeretné elérni, hogy a Mosoni-Duna vízszintje megemelkedjen, s az ugyancsak a parlament kormánypárti frakciójában ülő Nagy István sem palástolja, hogy egyetért a Szite tervével. Kérdés, az egykori rendszerváltó, az elterelés és a hágai ítélet realitásait tudomásul venni nem hajlandó zöld szervezetek nézetei vagy a térségben élők reálpolitikai erőfeszítései bizonyulnak-e erősebbnek a kormánypártokon belül. A további patthelyzetet valószínűsíti, hogy a kormányzati álláspontot az előbbiek hangadója, Illés képviselte a parlamenti vitában. A "több vizet" követelés érvényesítésébe beszállhatna a kormánybiztosság, csakhogy az október óta nem működik, mivel vezetőjét, Szabó Marcelt ombudsman-helyettessé nevezték ki. A szervezetet a kormány nem is kívánja újra felállítani. Mint Illés bejelentette, majd az egyes tárcák "tesznek lépéseket". Pedig már a Medgyessykormány idején bebizonyosodott, ez nem hatékony módja a kétoldalú tárgyalásokon a magyar érdekek érvényre juttatásának. Ágak-bogak Az 1977-es tervtől eltérően Csehszlovákia a saját területén, Dunacsúnnál épített duzzasztót, s mesterséges csatornába terelte a Dunát, amelynek fősodra 42 kilométerrel lejjebb, Szapnál éri el ismét a régi medrét. Így az egyezményes terv szerint magyar területen megépített dunakiliti duzzasztó és hajózsilip funkciója megváltozott. A zsilip felesleges, a duzzasztóval viszont - az 1992-es elterelés után 1995-ben megépített fenékküszöb révén - szabályozható, mennyi víz kerüljön a fölötte betorkolló mellékágrendszerbe. Ezzel a duzzasztásos módszerrel nagyobb zavarok nélkül megvalósult a Felső-Szigetköz vízpótlása, bár a korábbi természetes árvizekkel járó elárasztások megritkultak, a vízi életközösségek körülményei romlottak. Hasonló vízpótlási megoldás készül uniós támogatással az Alsó-Szigetközben is, 6,3 milliárd forintért. Dunacsúnnál a másodpercenként kétezer köbméteres átlaghozamból telente csak 250, nyaranta 600 köbméter jut a régi főmederbe, ezt osztják tovább, egyelőre csak Dunakilitinél. ÖREG-DUNA – ENNYI VÍZ KELLENE, VAGY...? – KISALFÖLD ONLINE, 2013. JANUÁR 9. Az áradás miatt kedden több mint 2000 köbméter vizet adott Szlovákia az Öreg-Dunába, melynek ezen vízhozamnál ideális a helyzete. Egész évben ekkora mennyiség kellene, hogy elbonthatóak legyenek a szigetközi ágvégek. Az elmúlt másfél évben azonban 2000 köbméter egyszer sem érkezett erre a szakaszra. Ha a Magyarország által kért fele vízhozamot megkapnánk, tavaly akkor is csak nyolc napig lehetett volna biztosítani itt a jó ökológiai állapotot. Beavatkozás nélkül nincs tartós megoldás.

8

Ideális helyzetet teremt a Szlovákia felől most érkező vízmennyiség: másodpercenként 2000 köbméteres vízhozam kellene egész évben a szigetközi Öreg-Duna jó ökológiai állapotához, a mellékágak és a főág összekapcsolásához. Az elmúlt másfél évben azonban egyszer sem jött ekkora vízmennyiség. Többek közt emiatt indult népi kezdeményezésünk is, melynek további vitáját a parlament egyhangúlag támogatta. A Kisalföld korábban többször, különböző vízhozamok hatását a helyszínen látva már bemutatta: az év nagy részében lévő kisvizes időszakban a főmeder 4–5 méternyivel mélyebben van a mellékágak szintjéhez képest. Középvizes időszakban – a fele vízhozam átadása esetén – is ez a különbség két méter maradt. Az év nagy részében tehát a fele vízhozam átadása sem segítene a Szigetközben, mert az Öreg-Duna-meder mélyebben maradna a mellékágrendszernél, s összenyitásuk esetén a mellékágakból minden víz kifolyna, a Szigetköz kiszáradna. A folyó az elmúlt napokban jócskán megáradt, így a szlovákiai Dévényre a második tetőzéskor, kedden reggel 5860 köbméter vízhozam érkezett. Az Öreg-Duna-mederbe így a rajkai szelvényben hétfőn és kedd délelőtt is nagyjából 2030 köbméteres maximális vízátadást mértek. Ez most jó ökológiai állapotot jelent, melyet azonban ritkán lehet biztosítani. Az elmúlt másfél évben egyetlen alkalommal sem sikerült, hisz az átadott vízhozam ezer köbméter fölé is csak pár napig került: 2011. szeptember 21-én 1337, 22-én 1088 köbmétert, 2012. június 14-én 1385, 2012. szeptember 4-én 1338, szeptember ötödikén 1045 köbmétert mértek a rajkai szelvényben. A kedvező vízszintek biztosításához az Öreg-Duna medrében az év minden napján a már említett 2000 köbméter körüli vízhozamnak kellene lennie. A gond csak az, hogy ennyi vagy ennél több víz még a szlovákiai Dévénynél is csak az év felében van: ha ezt még felezzük, mi jut Szigetközbe? 2012-ben mindössze nyolc olyan nap volt, amikor 4000 köbméternél több vízhozam érkezett Dévényre: négy januárban, három júniusban és egy decemberben. "TOVÁBB KELL VINNI A NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS ÜGYÉT" – KISALFÖLD, 2013. FEBRUÁR 2. ,Jól sikerült a Kisalfölddel közös dunai kampány, a népi kezdeményezés, élmény volt a parlamenti bizottság egyhangú támogatása. A munkát folytatni kell" - hangzott el a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) péntek esti közgyűlésén. Jakus György szerint ahhoz, hogy Szigetköz lehetőségeit kihasználjuk, kell a Szite, az együtt gondolkodás és hogy a Duna ügye ne politikai kérdés legyen. Tóásó Gyula, a több mint száz tagot számláló Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke a tavalyi évről tartott közgyűlési beszámolójában kiemelte a Duna elterelésének 20. évfordulóján tett megemlékezésüket és a Kisalfölddel közös népi kezdeményezést, a Vizet a Dunába! kampányt. "Kockázatos, de szép feladat volt, viszont meglepően jól sikerült az aláírásgyűjtés" - mondta. Az elnök a parlament fenntartható fejlődés bizottságának dunakiliti üléséről elmondta: nagy élmény volt számukra a bizottság egyhangú igenje. Kiemelte a szigetközi polgármesterek összefogását is, melyet jelzett a magyar kormánynak közösen

9

eljuttatott folyamodvány. Az idei Szite-programok kapcsán elmondta: az ötéves ciklus végén idén tisztújításra kerül sor. Csaplár Zoltán, a közgyűlés levezető elnöke a népi kezdeményezéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a munkát folytatni kell, az ügyet tovább kell vinni. A kezdeményezés nemcsak a szakmai problémákra világít rá, hanem arra is, hogy az ország más területein a Szigetköz ügyét nem ismerték. „Lehetőségeink a C variáns után, melyekkel nem élünk” – ez volt a címe Jakus György, a Szite frissen beválasztott tagja előadásának, mely a jövőben megvalósítható fejlesztési lehetőségekről beszélt. Úgy véli, a Mosoni-Duna torkolati műve Szlovákiával kötendő szerződés nélkül is megvalósítható lenne. „Szigetköz esetében egyetlen műszaki megoldás létezik, a Szite-javaslat” – mondta. Hozzátette: a térségben mindig jellemző volt pártállástól függetlenül - az összetartozás. Jakus György szerint a dunakiliti hajózsilip használatával a jachtturizmus és a természetvédelemhez kapcsolható szakmai turizmus is biztosítható lenne az Öreg-Dunamederben és a mellékágakban. "A Szigetköz éltető ereje a mellékágrendszer lett, így annak megfelelő karbantartása kiemelt feladat" - jelezte. "Ahhoz, hogy az itteni lehetőségeinket kihasználjuk, kell a Szite, az együtt gondolkodás, és hogy a Duna ügye ne politikai kérdés legyen" mondta. A közgyűlés utolsó előadójaként Alexay Zoltán Szigetköz múltjáról és jelenéről beszélt. BŐS-NAGYMAROS - ÚJ MAGYAR ÉS SZLOVÁK TÁRGYALÓBIZTOSOK – MTI, 2013. FEBRUÁR 6. Új magyar és szlovák tárgyalóbiztosokkal folytatódnak a közeljövőben a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos magyar-szlovák egyeztetések, a magyar fél továbbra is az ökológiai, természetvédelmi érdekekre helyezi a hangsúlyt az energiatermeléssel szemben - mondta Székely László napokban kinevezett miniszteri biztos az MTI érdeklődésére. Új magyar és szlovák tárgyalóbiztosokkal folytatódnak a közeljövőben a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos magyar-szlovák egyeztetések, a magyar fél továbbra is az ökológiai, természetvédelmi érdekekre helyezi a hangsúlyt az energiatermeléssel szemben - mondta Székely László napokban kinevezett miniszteri biztos az MTI érdeklődésére. A vízlépcső megépítéséről három és fél évtizede, 1977-ben kötött nemzetközi egyezményt a két ország, ám magyar oldalon a természetvédők fellépése nyomán a beruházás leállításáról döntöttek. Ezután Szlovákia folytatta a vízmű építését, elterelte a Duna vizének jelentős részét, mire Magyarország nemzetközi bírósághoz fordult. A hágai fórumon 1997-ben megszületett döntés kimondta, hogy mind a vízlépcsőszerződés felmondása, mind pedig a folyó elterelése jogtalan cselekmény volt, ezért a feleknek kártérítést kell fizetniük egymásnak. Azóta zajlanak az egyeztetések a két ország között a hágai döntés végrehajtásáról. Az elmúlt években Szabó Marcel környezetvédelmi és nemzetközi jogász vezette a magyar tárgyalódelegációt, ám őt 2012 őszén a parlament megválasztotta az ombudsman jövő nemzedékekért felelős helyettesének. Ezt követően nevezte ki az igazságügyi tárca vezetője

10

Székely Lászlót, aki már több mint tíz évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány időszakában is vitte ezeket az ügyeket. A miniszteri biztos az MTI-nek elmondta: február végén vagy március elején sor kerülhet az első találkozóra, amelyen szlovák oldalon is új vezetője lesz a delegációnak. Abban kell megegyezni, hogy a meglévő létesítményekkel miként lehet megvalósítani az 1977-es szerződésben megfogalmazott célokat. A magyar érdek egyértelműen a jelenleginél kedvezőbb vízmegosztás elérése elsősorban természetvédelmi megfontolásokból, különösen a Szigetköz védelme miatt - mutatott rá Székely László. Jelenleg a folyó vízhozamának csupán 17 százalékát kapja meg az ország, holott a fele illetné meg - jegyezte meg a biztos. A magyar ajánlat már 2000-ben az volt, hogy az ország hajlandó lenne lemondani a bősi vízi erőműben megtermelt elektromos áramról és az erőműrendszerben meglévő tulajdoni hányadáról, ha Szlovákia több vizet engedne az ÖregDuna medrébe, és tudomásul venné, hogy nem épül meg a nagymarosi duzzasztó. Székely László "határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos" megbízatása fél évre, 2013. január 20-tól július 19-ig szól. Tevékenységét a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítja. JOBBAN KINYITTATNÁNK A DUNAI CSAPOKAT – KISALFÖLD, 2013. FEBRUÁR 18. Asztalhoz ülnek: a következő hetekben folytatódnak a Bős-Nagymarosi tárgyalások, ahol Szigetköz sorsa kiemelt kérdés A magyar és szlovák tárgyalódelegáció vezetői a következő hetekben folytatják a bősnagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos egyeztetéseket Mindenki számára egyre kellemetlenebb az ügy, bízom benne, hogy végre előrelépés születik" - mondta Székely László nemrégiben kinevezett miniszteri biztos. A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es döntése értelmében mind a vízlépcsőszerződés felmondása, mind pedig a folyó elterelése jogtalan volt, ezért a feleknek kártérítést kell fizetniük egymásnak: azóta zajlanak az egyeztetések a két ország között ennek végrehajtásáról. A miniszteri biztos a Kisalföldnek elmondta: három időpontot jelöltek meg a szlovák félnek elküldött levélben, eszerint február végén vagy március elején sor kerülhet az első találkozóra, mégpedig Budapesten. Szlovák oldalon is új vezetője van az ottani delegációnak. „Személyesen még nem találkoztam vele" - mondta Székely. Hozzátette: abban kell megegyezni, hogy a meglévő létesítményekkel miként lehet megvalósítani az 1977-es szerződésben megfogalmazott célokat. A magyar érdek egyértelműen a jelenleginél kedvezőbb vízmegosztás elérése elsősorban természetvédelmi megfontolásokból, különösen a Szigetköz védelme miatt. Jelenleg a folyó vízhozamának csupán 17 százalékát kapja meg átlagosan a Szigetköz, holott a fele illetné meg - jegyezte meg a biztos. A magyar ajánlat már 2000-ben az volt, hogy az ország hajlandó lenne lemondani a bősi vízi erőműben megtermelt elektromos áramról és az erőműrendszerben meglévő tulajdoni hányadáról, ha Szlovákia több vizet engedne az Öreg-Duna medrébe és tudomásul venné, hogy nem épül meg a nagymarosi duzzasztó. A Kisalföld azt kérdezte: megfelelő alkuajánlat-e ez, hisz igaz, hogy elvileg megilletne bennünket a bősi energia fele, de ezt a gyakorlatban húsz éve nem kapjuk meg. „Attól, hogy

11

nem kaptuk meg a bennünket illető hányadot, az általuk fizetendő kártérítés mértéke folyamatosan nő" - válaszolta. Székely László „határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos" megbízatása fél évre, 2013. január 20-tól július 19-ig szól. „Ez az időtartam nemcsak rám, hanem minden miniszteri biztos kinevezésére érvényes. Mi lesz, ha a fél év alatt nem történik előrelépés? Őszintén szólva fogalmam sincs. Bízom benne, hogy történik valami, hisz a hágai döntés óta több mint 15 év telt el, s a két ország kompetenciájára és a Nemzetközi Bíróság számára is egyre kellemetlenebb ez a huzavona" - mondta. Székely László lapunkban korábban azt nyilatkozta: Szigetköz kiemelt kérdés a tárgyalások során, s minden érintettel, megoldási javaslattal rendelkező féllel egyeztet. „Természetesen szívesen asztalhoz ülök a szigetköziekkel" - mondta most is kérdésünkre. Hozzátette: a szlovákokkal való következő tárgyalás informális, még csak kapcsolatfelvétel lesz. CSÉFALVAY ATTILA: FÉLSIVATAGGÁ 21.

VÁLHAT A

RÁBAKÖZ – KISALFÖLD, 2013.

FEBRUÁR

Métereket süllyedt a folyó medre, a mezőgazdaság és a turizmus láthatja kárát "Ha nem változik a helyzet, akkor a Rábaköz, mely az ország egyik éléskamrája volt, félsivatagos területté válik" - állítja az Alsó-Rába Menti Faluszövetség. A mederfenék métereket süllyedt, veszélyezteti mezőgazdaságot és a turizmust: megoldást nekik is a gönyűi torkolati műtárgy megépítése jelentene. Gönyűnél száz év alatt a Duna medre két métert süllyedt, a Mosoni-Dunából kiszívta a vizet, hatása a Rábán Mérgesig érezhető. A vízelvezető, öntözőcsatornák kiszáradtak: ennek a mezőgazdaság látja kárát" mondta korábban Bartal György, a megyei mérnökkamara elnöke. Janák Emil volt vízügyi igazgató szerint a gönyűi vízszint-rehabilitáció a Rába alsó szakaszain is javítaná a talajvízháztartást, segítve a mezőgazdaságot." (Kisalföld, 2012. május 23. és február 23.) A Kisalföld által elindított népi kezdeményezés egyik eleme éppen a Mosoni- Duna győri szakaszának vízszintemelése volt. Ennek szükségességét még a Rába mentén élők is érzik, hisz erre a folyóra is jótékony hatással lenne a megtámasztás. "A vízszintsüllyedés miatti gondok a Rábát, s ezzel összefüggésben még 20 ezer embert érintenek - jelentette ki Jutasi Kálmán, a 2006-ban megalakult Alsó-Rába Menti Faluszövetség elnöke. - Abban bízunk, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban sikerül fejlesztési forrást szerezni a folyó rendbetételére: ehhez a civilek egységes álláspontot képviselnek." A Rábán ugyanazok a gondok, mint Győrnél a Mosoni-Dunán: míg ott a lesüllyedt Nagy- Duna szívta le a vizet, addig a Rábának a Mosoni- Duna vitte el a hordalékát, mélyítette ezáltal a medrét, s süllyedt a vízszintje. "Árpás és Rábacsécsény között a mederfenék átlagosan három méterrel van mélyebben a 40 évvel ezelőtti állapothoz képest" - folytatta Takács Károly, aki vízgazdálkodás-történeti kutatásokat végez. "2000-ben a Rába lett az évtized folyója, ám az élőhely-rehabilitációs és a vízgazdálkodás-fejlesztési koncepció is elsikkadt. Mivel a térségben a talajvíz szintjét a Rába mozgása határozza meg, ezért a talajvizek a Rábaköz jelentős részén katasztrofálisan alacsony szintre süllyedtek" - mondta. A holtágakból eltűnt a víz, egyes részek beerdősültek: Rábapatonán, Ikrénynél, Rábacsécsényben vagy éppen Bodonhelyen. A talajvízszint-süllyedés következtében tavaly még a barbacsi tó is kiszáradt. Ez súlyos hatással van a mezőgazdaságra és a turizmusra. "A megoldáshoz a legfontosabb lépés a gönyűi torkolati műtárgy megépítése lenne, mely 12

megtámasztaná a Rába vizét is. Hatása Rábacsécsényig lenne érezhető: emellett a teljes alsó szakasznak a folyógazdálkodási tervben szereplő nyolc fenékküszöb segíthetne. "Ha nem változik a helyzet, akkor a Rábaköz, mely hajdan az ország egyik éléskamrája volt, félsivatagos területté válik" mondta Takács Károly. Népi kezdeményezés. A Kisalföld által elindított országos népi kezdeményezés során 82 ezer aláírást gyűjtöttünk össze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni- Duna vízgazdálkodási kérdéseinek megvitatása érdekében, A parlamentben háromórás vita után a képviselők egyhangúlag elfogadták az előterjesztést, "Készülő környezeti katasztrófát hárítanánk el, ha sikerülne megemelni a Rába vízszintjét." Takács Károly vízgazdálkodástörténeti kutatást végző régész CSÉFALVAY ATTILA: A KORMÁNY NEM TÁRGYALT SZIGETKÖZRŐL – SZIGETKOZ.EU, 2013. MÁRCIUS 18. A szigetközi polgármesterek által aláírt - az Öreg-Duna mederrendezését és a Mosoni-Duna vízszintemelését sürgető - folyamodvány kapcsán nem készült kormány-előterjesztés. A vidékfejlesztési minisztérium szerint a vízszintemelés nem a tárca hatásköre, a meder rendezése a vízügyi igazgatóság feladata Tavaly októberben huszonnyolc szigetközi polgármester aláírásával egy folyamodványt adott át Nagy István mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettesnek (Kisalföld, 2012. október 25.). Ebben a magyar kormányt az Öreg-Duna mederrendezésére kérik s a Mosoni-Duna azonnali vízszintemelését sürgetik. Navracsics Tibornak akkor azt is elmondta, hogy a térség köszöni a folyók rendbetételére kapott uniós 13 milliárd forintot, de ez nem oldja meg a Szigetközben a több víz kérdését. A Kisalföld érdeklődésére a vidékfejlesztési tárca azt állította, tavaly novemberben válaszlevelet küldtek a polgármestereknek, s ebben a Mosoni-Dunán elindult két beruházás fontos hatásait taglalták. Nagy István mosonmagyaróvári városvezető és megkérdezett szigetközi aláírók viszont lapunknak azt mondták, nem kaptak reagálást a minisztériumból: „Mivel az árvízvédelmi biztonság, a turizmusfejlesztés, a vízszintemelés nem a tárca hatásköre, ezért ezekben az ügyekben nem foglalt állást a vidékfejlesztési miniszter. A folyamodványra adott válaszban minden olyan kérdésre tájékoztatást adtunk, amely a Vidékfejlesztési Minisztérium kompetenciájába tartozik. A Duna medrének rendezése a kezelő vízügyi igazgatóság feladata, a szlovák féllel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban az újonnan kinevezett kormánybiztos, dr. Székely László illetékes. A Szigetköz végleges rendezése továbbra is az átadott víz mennyiségétől és a szlovák féllel megkötendő végleges megállapodástól függ. Konkrét beavatkozásokra az európai unió következő támogatási időszakában lesz lehetőség az önkormányzatok, a vízügyi igazgatóságok és a nemzeti park számára. A folyamodvánnyal kapcsolatban tudomásunk szerint nem készült kormányelőterjesztés" - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A Kisalföld érdeklődésére a vidékfejlesztési tárca azt állította, tavaly novemberben válaszlevelet küldtek a polgármestereknek, s ebben a Mosoni-Dunán elindult két beruházás fontos hatásait taglalták.

13

Bizakodtak: Az összes szigetközi polgármester által aláírt és a miniszterelnök-helyettesnek átadott folyamodvány népi kezdeményezésünket is erősítette. Végül az sem derült ki, melyik tárca lenne illetékes a kormány-előterjesztést elkészíteni. CSÉFALVAY ATTILA: VÉNEKIG TART MAJD A VÍZPÓTLÁS – KISALFÖLD, 2013. MÁRCIUS 26. Az alsó-szigetközi vízpótló rendszer kialakításához 180 ezer köbméter mederanyag kotrására és 60 ezer köbméter terméskő beépítésére van szükség. Műtárgyak épülnek, 117 kilométeren rehabilitálják a csatornahálózatot a térségben. A hat és fél milliárdos alsó-szigetközi vízpótló rendszer kiépítése már elkezdődött. "Hatására nemcsak a vízi élőlények számára lesznek kedvezőbbek az életfeltételek, hanem a mezőgazdaság öntözővízigényének, a medrek halászati hasznosítási feltételeinek biztosításához is" tudtatta a Kisalfölddel a kivitelező, az SZKK Vízépítő Konzorcium, melynek vezetője a Szabadics Zrt., tagjai a Kötiviép'B Kft. és a Közgép Zrt. Az Ásványiágrendszer alsó szakaszán, a Bagaméri- és a Patkányosi-ágrendszerben végzendő munkák csaknem 180 ezer köbméter mederanyag kikotrását és 60 ezer köbméter vízépítési terméskő beépítését tartalmazzák. Három torkolati fenékküszöb, hallépcsők, közbenső kőművek, átjárók létesülnek és az Ásványi-ágrendszer csatlakozó műtárgyai is átépülnek. A mentett oldalon 117 kilométer hosszan rehabilitálják a csatornahálózatot, 14 kilométeren pedig teljesen új meder készül. Ötvennégy vízpótló, vízvisszatartó, vízszintszabályozó zsilip épül vagy átépül. Két híd is átépül, 39 közlekedést biztosító áteresz létesül, a Mosoni-Dunával élő kapcsolat alakul ki, négy hallépcső teszi lehetővé a vízi élőlények vándorlását. A munkák közül kiemelkedően nagy feladat az ásványi torkolati fenékküszöb kialakítása: építését olyan tartós kisvizes időszakra kell ütemezni, amikor az építés környezetében gyakorlatilag állóvíz lesz: erre várhatóan 2013 telén kerülhet sor. A kivitelezők hangsúlyozták: nagy figyelmet fordítanak Szigetköz vizes élőhelyeinek megőrzésére, minden beavatkozás elvégzése előtt egyeztetnek a szakemberekkel. A szükséges fakivágások előkészítését is nagy körültekintéssel végzik el. Türelmet kérnek az érintett települések lakóitól, a területtulajdonosoktól az építési munkákkal járó kellemetlenségekért. Az alsó-szigetközi vízpótló rendszer kialakítása hasznos fejlesztés, ám nem oldja meg a szigetközi Öreg-Duna-meder vízszintemelését, a főág és a mellékágak keresztirányú átjárhatóságát. Az Ásványi-ágrendszer alsó szakaszán, a Bagaméri- és a Patkányosiágrendszerben végzendő munkák csaknem 180 ezer köbméter mederanyag kikotrását és 60 ezer köbméter vízépítési terméskő beépítését tartalmazzák. CSÉFALVAY ATTILA: FENÉKKÜSZÖBÖT ÉPÍTENEK – SZIGETKOZ.EU, 2013. ÁPRILIS 5. Hatmilliárdos beruházás részeként elindultak a torkolati fenékküszöb-építéshez kapcsolódó munkák Ásványrárónál. Hajózsilippel vagy anélkül: évekig ez volt a vita tárgya az Árvai-ágvég lezárása kapcsán. Abban a legtöbben egyetértettek, hogy az alsó-szigetközi vízpótlás érdekében szükséges a mellékágrendszer itteni elzárása az Öreg-Dunától. Ásványráró akkori polgármestere azonban hajózsilipet is épített volna a fenékküszöbre, hogy a kishajók be tudjanak jönni a település 14

kikötőjébe. A minisztérium viszont – annak költségei miatt – enélkül képzelte el a megoldást. A tárca végül ultimátumot adott, s a teljes hatmilliárdos projekt bukhatott volna el, ha a falu nem enged. A szigetközi vízpótlás eddig, Ásványráróig tart. Az Árvai-ágvég lezárásával az alsószigetközi mellékágak, csatornák is vízzel telhetnek meg. A kedélyek végül lecsillapodtak, egyezség született a korábbi polgármester, Böősy Imre és a volt vízügyi igazgató, Janák Emil között. A vitában az erősebb oldal győzött, (a milliárdos költséggel járó) hajózsilip nélkül kaptak engedélyt a munkákra, s indult meg a kivitelezés az elmúlt hónapokban. Az árvíz és a havazás miatt még csak a tisztítási, partrendezési munkálatoknál tartanak. A fenékküszöb jótékony hatását már a Felső-Szigetközben élők is megtapasztalhatták, még ha Illés Zoltán államtitkár a parlamenti vitában is ezen műtárgyak káros hatásait ecsetelte. „Nem kérdés, jó lett volna egy hajózsilip annak érdekében, hogy az Öreg-Duna felől a jachtok be tudjanak jönni a településre, felélesztve azáltal a kikötő forgalmát. Tudjuk azonban, hogy Alsó-Szigetköz számára rendkívül fontos ez a projekt, nem lett volna értelme veszélyeztetni, ráadásul a hajózsilip jókora többletköltséget jelentett volna a beruházó számára" – mondta Tatainé Popp Rita, Ásványráró polgármestere. Hozzátette: osztrák vízi turistáktól érkezett hozzájuk megkeresés, azt kérdezvén, mekkora vízmélységgel számoljanak, ha be akarnának jönni a helyi kikötőbe. A helyi YCA jachtkikötőben viszont alig volt már mozgás az elmúlt években. NYERGES CSABA: VAN REMÉNY! – SZIGETKOZ.EU, 2013. ÁPRILIS 12. Eredményes volt a helyi politikai lobbi egy jó ügy érdekében. Azt hallottam eddig mindenfelől, hogy hiába is fogott bele a Kisalföld tavaly az országos népi kezdeményezésbe a Szigetközért és gyűjtött 83 ezer aláírást (hitelesítve 71 ezret). Eldöntött tény, hogy nem lehet hozzányúlni az Öreg-Duna medréhez. Hiába is szeretnénk, ördögtől való lenne összenyitni a szigetközi és a csallóközi ágrendszert, és az is csak ábránd, hogy torkolati műtárgy épüljön a Mosoni-Dunán Győrnél kirándulóhajókat mozgató hajózsilippel és vízszintszabályozással. Felpezsdítve a folyók városának idegenforgalmát, vízi turizmusát, sportéletét. A hajthatatlan Illés Zoltán, a Dunáról egy személyben döntő erős ember már többször megüzente, hogy ne is álmodozzunk. Ezt hallottam és már-már beletörődtem, amikor kedden megjelent a színen az államtitkár és bejelentette, hogy a következő öt évben az eddigi helyszínén, a soproni Lövér kempingben maradhat a VOLT Fesztivál. Tette ezt annak ellenére, hogy a felügyelete alá tartozó környezetvédelmi hatóság tavaly határozottan kijelentette: eddig és ne tovább! Új helyszínt kell keresnie 2013-ban a VOLT-nak, nem adnak ki több engedélyt. Most mégis kiült a pulpitusra Illés, és mintha mi sem történt volna, sok sikert kívánt a Lövér kempingbe meghirdetett fesztiválnak, majd belemosolygott a kamerába. Jobbján a soproni polgármester ült és a háttérben biztosan büszkén kacsinthattak össze a térség országgyűlési képviselői, kormánypárti politikusai.

15

Eredményes volt a helyi politikai lobbi, még az erős ember által felügyelt hivatalt is sikerült meghátrálásra bírni egy jó ügy érdekében. Kíváncsian várom ezek után, hogy kilencven kilométerrel keletebbre, a szigetközi politikai lobbi mire lesz képes Duna-ügyben. Helyben közmegegyezés van ugyanis, a politikusok, képviselők kiálltak már többször a öreg-dunai vízszintemelésért és a győri torkolati műtárgyért, ahogy a soproniak is hitet tettek a VOLT sopronisága mellett. A Szigetközben mégsem történt meg a csoda. De majd most, a soproni bejelentés után. A helyi összefogásnak az Ezer sziget országában és Győrben is eredményre kell vezetnie, ahogy a hűség városában történt. Mert ugye semmiféle egyéb szál, semmiféle mozgatóerő nem volt a háttérben ott sem? De ha VOLT is, miért ne lehetne a megye másik felén ugyanúgy! CSÉFALVAY ATTILA: SZÉKELY: SZIGETKÖZ NEM AZ ÉN HATÁSKÖRÖM – KISALFÖLD, 2013. ÁPRILIS 15. "Az a feladatom, hogy az 1977-es szerződés és a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete alapján több vizet szerezzek Szlovákiától: az, hogy Szigetközben mi történik, nem az én kompetenciám " - mondta Székely László, a dunai tárgyalások kormánymeghatalmazottja. Időt kért, s válaszol a szigetközi meghívásra. Mindkét oldalon új delegációvezetővel egy informális tárgyaláson már túl vannak idén a magyar és szlovák dunai kormánymeghatalmazottak. Pozsonyi részről Ladislav Lazar, magyar oldalról Székely László ült tárgyalóasztalhoz, ám érdemi kérdésekről csak április 30án egyeztethetnek: a napirendi pontok kidolgozása már tart. Székely László magyar miniszteri biztostól azt kérdeztük: szóba kerül-e majd Szigetköz ügye a dunai tárgyalásokon? "Nekem az a feladatom, hogy az 1977-es szerződés és a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete alapján több vizet szerezzek Szlovákiától: az , hogy Szigetközben mi történik, nem az én kompetenciám " - felelte. "Akkor kié?" - tudakoltuk. "A Vidékfejlesztési Minisztériumé" - közölte. Reakciója azért lehet érdekes, mert néhány hete a szigetközi polgármesterek folyamodványának sorsát firtató kérdésünkre a tárca úgy válaszolt: "A Duna medrének rendezése a kezelő vízügyi igazgatóság feladata, a szlovák féllel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban az újonnan kinevezett kormánybiztos, Székely László illetékes. A szigetközi vízrendszer végleges rendezése továbbra is az átadott víz mennyiségétől és a szlovák féllel megkötendő végleges megállapodástól függ" - közölték (Kisalföld, 2013. március 18.). Információink szerint néhány hete a szigetköziek Székely Lászlót szaván fogva ("azt tervezem, rövid időn belül mindenkivel, akinek véleménye van - így a szigetköziekkel is -, felveszem a kapcsolatot") meghívták a térségbe. "Válaszolni fogok a meghívásra, ám előbb szeretném megvárni az április 30-i, szlovákokkal való egyeztetést. Egy kis időt kérek még" - mondta érdeklődésünkre.

16

Megbízás fél évre. Székely László "határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos" megbízatása fél évre, 2013. január 20-tól július 19-ig szól. Tevékenységét a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítja. HANCZ GÁBOR: LEZÁRHATJÁK 19.

A GYŐRI RAKPARTI UTAT

– SZIGETKOZ.EU, 2013.

ÁPRILIS

A Mosoni-Duna vízállása a győr-bácsai vízmércén vasárnap-hétfőn elérheti a 390-400 centimétert, így lezárhatják a Móricz Zsigmond rakparti utat. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előrejelzése szerint a Mosoni-Duna vízállása a győrbácsai vízmércén vasárnap-hétfőn elérheti a 390-400 centimétert, így szükségessé válhat a Móricz Zsigmond rakparti út lezárása – mondta a Kisalföldnek Máthé-Tóth Péter, a városi útkezelő szervezet szóvivője pénteken. Emiatt megkezdték az előkészületeket, hogyha szükséges, gyorsan tudjanak intézkedni. Még nem biztos, hogy a lezárást el kell rendelni, ugyanis ha a vízállás végül nem éri el a 400 centimétert, akkor erre nem kerül sor. A 2011 őszén átadott 600 méter hosszú rakparti út eddig egyszer volt zárva a Mosoni-Duna magas vízszintje miatt, idén január 6. és 14. között. CSÉFALVAY ATTILA: MÁR ÁRASZTJÁK A SZIGETKÖZT – SZIGETKOZ.EU, 2013. ÁPRILIS 26. Péntektől elindult a szigetközi hullámtér elárasztása: az eddigi 130 helyett másodpercenként 200-210 köbméter kerül a mederbe, melyek feltöltődnek, s az alacsonyabb laposokat is ellepi a víz. A cél Szigetköz természeti értékeinek megőrzése: május 5-ig nem ajánlott a vízi túrázás. A Szigetközi Vízpótló Rendszer Üzemelési Bizottsága április 25-én megtartotta idei ülését, melyen az előző év üzemeltetésének értékelése mellett megvitatta az aktuális kérdéseket is. A bizottság döntött arról, hogy a szabályzatnak megfelelően idén is végrehajtja a szigetközi hullámtér ökológiai célú részleges elárasztását. A napokban teljesültek végrehajtásának hidrometeorológiai feltételei, ezért az elárasztásra péntektől kerül sor. Az elárasztás várhatóan május 5-ig fog tartani, melynek során a hullámtérbe a jelenlegi másodpercenként közel 130 köbméteres vízbetáplálás helyett 200-210 köbmétert vezetnek. Az ilyen mértékű vízhozam lehetővé teszi a mellékágrendszerben lévő medrek feltöltését, valamint az alacsonyabban fekvő laposok időszakos elárasztását. A mesterséges árasztás segíti a hullámtéri ökoszisztéma tavaszi megújulását, a Szigetköz természeti értékeinek hosszú távú megőrzését. Az igazgatóság közleményében felhívja a vízi túrázók figyelmét, hogy a hullámtéri vízpótló rendszer elárasztása a vízszintet és az áramlás sebességét is növeli, ezért nem javasolják a folyó sportcélú használatát az árasztás ideje alatt. A szigetközi polgármesterek egy része évek óta tiltakozik az elárasztás ellen, mondván az kedvez a szúnyogok szaporodásának, ez elriaszthatja a turistákat, s a vérszívók elleni védekezés sokba kerül az önkormányzatoknak.

17

SZIGETKÖZI HULLÁMTÉR ÖKOLÓGIAI CÉLÚ RÉSZLEGES ELÁRASZTÁSA – ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, 2013. ÁPRILIS 26. A Szigetközi Vízpótló Rendszer Üzemelési Bizottsága 2013. április 25-én megtartotta 2013. évi ülését, melyen az előző év üzemeltetésének értékelése mellett megvitatta az aktuális üzemeltetéssel kapcsolatos kérdéseket is. A Bizottság döntött továbbá arról, hogy a szabályzatnak megfelelően idén is végrehajtja a szigetközi hullámtér ökológiai célú részleges elárasztását. A napokban teljesültek az elárasztás végrehajtásának hidrometeorológiai feltételei, ezért az elárasztásra 2013. április 26tól kerül sor. Az elárasztás várhatóan 2013. május 5-ig fog tartani, melynek során a hullámtérbe a jelenlegi közel 130 m3/s-os vízbetáplálás helyett 200-210 m3/s vízmennyiség bevezetésére kerül sor. Az ilyen mértékű vízbetáplálás lehetővé teszi a mellékágrendszerben lévő medrek feltöltését, valamint az alacsonyabban fekvő laposok időszakos elárasztását. A mesterséges árasztás segíti a hullámtéri ökoszisztéma tavaszi megújulását, a Szigetköz természeti értékeinek hosszú távú megőrzését. Felhívjuk a vízi túrázók figyelmét, hogy a hullámtéri vízpótló rendszer elárasztása a vízszintet és az áramlás sebességét is megnöveli, ezért nem javasoljuk a vízfelület sportcélú használatát az árasztás ideje alatt. CSÉFALVAY ATTILA: EGYÜTT MÁJUS 6.

ÉLNI AZ ELÁRASZTÁS HATÁSAIVAL

– KISALFÖLD, 2013.

Érvek, ellenérvek és tények – tíz nap után, vasárnap befejeződött Évek óta visszatérő vitatéma a Szigetközben az ökológiai célú mesterséges elárasztás. Ellenzői a szúnyogokra és az elriasztott turistákra, támogatói az élővilágra és a halfaunára hivatkoznak. "Halívás szempontjából nem jelent előnyt" - állítja Szilágyi Gábor, a 4000 hektárnyi természetes állami vízterületet kezelő győri Előre Halászati Termelőszövetkezet ügyvezető elnöke. "Sok halfaj ugyan a magas vízálláshoz igazítja ívását, ám ha a vízszint csak egy-két hétig tart, akkor kárt okoz. A süllő, a keszeg ikrái sokszor szárazra kerülnek. Tudom, a rendszer nem ad több lehetőséget a vízügyeseknek... - más kérdés, hogy azegy-két heteselárasztásra szükség van-e. Fenékküszöbök és magasabb vízszint segíthet az élővilágon" - mondta. Az első elárasztásra 2004-ben került sor, s az első kritika is akkor hangzott el, eszerint a turizmusnak nem tett jót a hirtelen jött áradás. Szokoli Sándor dunakiliti településvezető szerint összetett kérdésről van szó. Az elárasztásról döntő üzemelési bizottság ülésén is elhangzottak érvek. A szigetközi önkormányzatok azt kérték, minél korábban indítsák, az erdészeknek a nyári kezdés lenne jó. "Nem ellenzem a mesterséges elárasztást, ám utána ne kelljen pályázni, automatikusan biztosítsanak állami forrást a szúnyogirtásra" - mondta Szokoli Sándor. A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-nek nem sok haszna van a május eleji mesterséges árhullámból. "A télről maradt csapadék a tavaszi vegetációkor kitart, ezeket a hónapokat még bírják a növények. Nyár közepén viszont hasznos lenne, ha a magasabb területeket is elérné egy árhullám. Úgy látjuk: a mostani elárasztás kevésbé szolgálja a növényzet érdekét" mondta Iványi Ákos, a KAEG Zrt. közönségkapcsolati megbízottja.

18

"Szükség van az elárasztásra, meg kell tanulnunk együtt élni a hatásaival. És a szúnyog is a természet része" - ez a véleménye Fűzfa Zoltánnak, a vízitúra-szervezéssel is foglalkozó Pisztráng Kör vezetőjének. "A gyötrő szúnyog kizárólag állóvízben fejlődik: s az ártéri tocsogók erre alkalmasak. A vízi túrázók viszont ilyenkor kenukkal olyan helyre is bejutnak, ahová máskor nem: igaz, az erdő alatt csapkodják magukon az élősködőket, de inkább az esti tábortűznél zavarja őket." "A szlovák féllel való megegyezés alapján az elárasztás tíz napig, vasárnapig tartott" - tudatta Németh József regionális vízügyi igazgató. "Ma már általában a természetes áradási időszak sem hosszabb ennél." A Kisalföld országos népi kezdeményezése A Kisalföld országos népi kezdeményezése a szigetközi Öreg-Duna-meder vízgazdálkodásának átfogó rendezését tűzte célul. Ezáltal az évi tíznapos pótmegoldás helyett folyamatosan, az itt élők érdekeit alapul véve rendeződhetne a térség sorsa.

19