BESZÁMOLÓ AZ ELŐZŐ KÖZMEGHALLGATÁS ÓTA ELTELT IDŐSZAKRÓL
Törökbálint, 2015. november
Elek Sándor polgármester
1
Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................................................................................... 4 1.
A Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok .................................................. 5
elfogadása .................................................................................................................................. 5 1.1
A gazdasági program elfogadása.............................................................................. 5
1.1.1 Az emberek sikere a város sikere........................................................................... 5 1.1.2 Milyen várost szeretnénk? ...................................................................................... 5 1.1.3 Összehangolt célkitűzések a ciklus öt éve során ................................................... 5 1.2 2.
Településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat ................................................... 6
Törökbálint gazdasági helyzete ....................................................................................... 9 2.1
A 2014. évi gazdálkodás ............................................................................................ 9
2.1.1 A bevételek és a kiadások alakulása 2014. évben ................................................. 9 2.1.2 Tartalékok .............................................................................................................. 10 2.2
A 2015. évi gazdálkodás .......................................................................................... 10
2.2.1 A 2015. évi költségvetés tervezése, elfogadása .................................................... 10 2.2.2 A 2015. évi költségvetés háromnegyed éves állása ............................................. 10 2.3
Helyi adók ................................................................................................................. 11
2.3.1 A helyi adószabályok változása ............................................................................ 11 2.3.2 A helyi adóbevételek teljesülése ........................................................................... 11 2.4 Gazdálkodó város ......................................................................................................... 12 3.
A beruházások, fejlesztések helyzete ............................................................................ 13 3.1
Vízi közművek fejlesztése ........................................................................................ 13
3.2
Csapadékvíz elvezetés.............................................................................................. 14
3.3
Egyéb fejlesztések .................................................................................................... 15
3.4
Az új városháza építésére vonatkozó elképzelések ............................................... 16
3.4.1 Előzmények ............................................................................................................ 17 3.4.2 Érvek és ellenérvek................................................................................................ 18 4.
5.
6.
Közlekedés, forgalmi rend ............................................................................................. 24 4.1
Közösségi közlekedés ............................................................................................... 24
4.2
A Városon átmenő forgalom csillapítása ............................................................... 24
4.3
A kerékpáros közlekedés fejlesztése ...................................................................... 25
Környezetvédelem .......................................................................................................... 25 5.1
Hulladékgyűjtés, szállítás ........................................................................................ 25
5.2
Zajvédelmi stratégia ................................................................................................ 26
5.3
Zöldfelületek kialakítása ......................................................................................... 27
Önként vállalt humán feladatok ................................................................................... 27 6.1
Szociális feladatok.................................................................................................... 27 2
6.2
„Segítsen, hogy segíthessünk” – adomány a kárpátaljai magyaroknak ............. 29
6.3
Nyári gyermektáborok ............................................................................................ 29
6.2.1 Napközis tábor ....................................................................................................... 29 6.2.2 Sporttáborok .......................................................................................................... 30 6.2.3 Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programok ..................................... 30 6.2.4 Törökbálinti Római Katolikus Plébánia által szervezett táborok .................... 30
7.
8.
6.4
HPV oltás .................................................................................................................. 31
6.5
Az úszásoktatás támogatása ................................................................................... 31
6.6
A pedagógus ösztöndíj új rendszerének kialakítása ............................................. 31
2015 - az évfordulók éve................................................................................................. 32 7.1
Az Önkormányzatok Napja .................................................................................... 32
7.2
Süssen – Törökbálint partnerkapcsolata 25 éves.................................................. 32
7.3
Székelyudvarhely – Törökbálint testvérváros kapcsolata 15 éves ...................... 32
7.4
Soroksár – Törökbálint testvérváros kapcsolat .................................................... 32
A Képviselő-testület működése, hivatali szervezetfejlesztés ....................................... 33 8.1
Testületi ülések száma, hozott döntések ................................................................ 33
8.2
Szervezeti és működési szabályzat, hatáskör-átruházás ...................................... 33
8.3
A Polgármesteri Kabinet megújítása ..................................................................... 34
8.4
Hivatali szervezetfejlesztés ...................................................................................... 34
8.5 Az önkormányzati információ-áramlási rendszer javítására és továbbfejlesztésére vonatkozó cselekvési terv jóváhagyása ....................................................... 35
3
Bevezetés Törökbálint Város Önkormányzata jelenleg működő Képviselő-testülete alig egy évvel ezelőtt nyerte el mandátumát, hiszen a 2014. október 12-i választásokat követően október 22-én volt az alakuló ülés. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 54. §- a szerint „A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.” Városunkban a Mötv. 54. §-a szerinti közmeghallgatás legutóbb 2014. november 20-án volt, így a Képviselő-testület törvényi kötelezettségének eleget téve hirdette meg 2015. november 18-ára a közmeghallgatást. Fontosnak tartom azonban megemlíteni, hogy a szokásos év végi közmeghallgatás mellett az év során számos településrészi közmeghallgatásra, illetve konkrét témához kapcsolódó lakossági fórumra is sor került: 2015. januárjában Pistályban tartottunk, helyszíni bejárással összekötött lakossági fórumot; tavasz végén, nyár elején az Anna-hegyen, majd pedig a Rudáktelepen találkoztunk az ottani lakosokkal; a Dózsa György utcában felmerült parkolási problémák megoldása érdekében az ottani lakosok részvételével több ízben is tartottunk összejövetelt; a Munkácsy Mihály utca lakosai számára szervezett fórum témája a Munkácsy Mihály utca középső szakaszának felújítása volt; a közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatban 2 alkalommal szerveztünk lakossági fórumot; a zajvédelmi stratégiai térkép ismertetése és véleményezése 2 lakossági fórum keretében történt meg. Ezt a gyakorlatot jövőre is folytatni kívánjuk, törekedve arra, hogy a közösséget érintő fontos témákban közvetlen párbeszédet folytassunk a lakossággal. A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az előző közmeghallgatás óta eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé. E kötelezettségemnek a jelen beszámoló közzé tételével teszek eleget. Hangsúlyozom azonban, hogy a beszámolóban nem a szokásos, napi feladatellátást és annak statisztikai adatait kívánom bemutatni, – bár nyilván helyenként ez is előfordul – hiszen ezek megtalálhatóak és bárki számára hozzáférhetőek az önkormányzati intézmények tevékenységéről szóló beszámolókban, valamint a képviselőtestületi ülésekről szóló jegyzőkönyvekben, melyek a Város honlapján mellékletekkel együtt hozzáférhetőek. Inkább arra törekszem, hogy kiemeljek néhány olyan fontos eredményt és problémát, melyet a Közösség szempontjából fontosnak érzek, utalva azok összefüggéseire, valamint azon törekvésekre, melyek szerint az elkövetkező években haladni szeretnék. Beszámolómat a Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok - gondolok itt a ciklusra vonatkozó gazdasági programunkra, valamint a településszerkezeti tervre és helyi építési szabályzatról szóló rendeletre – említésével kezdem, hiszen ezek meghatározzák az irányát az összes további intézkedésünknek. Ezért is tartom fontosnak, hogy e dokumentumok 2015-ben megszülethettek. A helyi építési szabályzat megalkotása azért is igen fontos eredmény, mert egy 2008. óta elhúzódó folyamat került lezárásra, és azzal, hogy pontot sikerült végre tennünk a folyamat végére, egyúttal sikerült egy kiszámíthatóbb vállalkozási környezetet is megteremtenünk a beruházások számára.
4
1. A Város fejlődését meghatározó alapdokumentumok
elfogadása 1.1 A gazdasági program elfogadása 2015 az új – ötéves – önkormányzati gazdasági ciklus első éve, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az újonnan választott polgármester és Képviselő-testület hozzákezdjen programjának megvalósításához. Ennek alapdokumentuma a Képviselő-testület által a 2015. április 23-i ülésen elfogadott, a 2015-2019 közötti évekre (ciklusra) vonatkozó Gazdasági Program (továbbiakban Program), melynek megalkotására a Mötv. 116. §-ában foglaltaknak megfelelően került sor. A Program teljes terjedelmében hozzáférhető a Város hivatalos honlapján, ezért csak rövid ismertetésére szorítkozom. 1.1.1 Az emberek sikere a város sikere A Gazdasági Programban rögzítettük, hogy hitünk szerint akkor lehet sikeres egy város, ha világos célokat fogalmaz meg, és összefog e célok elérése érdekében, és ha mindenki a saját tudását, tapasztalatát, eszközeinek egy részét a közös célok szolgálatába állítja. 1.1.2 Milyen várost szeretnénk? A programunkban megfogalmazott alapcél: Városunk fenntartható fejlődésének biztosítása a városi élet minőségének javítása mellett. Törökbálint egy feltörekvő város lesz az agglomerációban, innovatív és megújulásra kész, szellemi és gazdasági központ, és emellett egy kellemes, élhető, vonzó kertváros.
1.1.3 Összehangolt célkitűzések a ciklus öt éve során A Programban meghatározott alapvető stratégiai célkitűzések megvalósítását – a feltételek várható rendelkezésre állásának figyelembe vételével – felosztottuk a ciklus időtartamára. A ciklus első évében – amely a „Gazdálkodó város” elnevezést kapta – az önkormányzat gazdasági konszolidációjára és a következő évekre vonatkozó tervek megalapozására, előkészítésére fókuszálunk, nem megfeledkezve a legszükségesebb fejlesztésekről. A második év az „Intelligens város” megvalósításának jegyében telik. Az infokommunikációs technológia robbanásszerű fejlődése következtében mindnyájan tapasztaljuk, hogy egyre több úgynevezett intelligens eszköz jelenik meg a hétköznapokban. A cél az, hogy az Önkormányzat is kihasználja az “okos technológiák” összekapcsolásában rejlő lehetőségeket, és ezzel felgyorsítsa, pontosabbá, felhasználóbarátabbá tegye a közszolgáltatásokat. A harmadik év az „Otthon a városban” elnevezést kapta. Arra törekszünk, hogy az életminőséget javítsuk a kulturális, sport, egészségügyi, szociális és közszolgáltatások színvonalának megőrzésével, kínálatának bővítésével. 5
Célunk, hogy mindenki otthon érezze magát a városban. Egy prosperáló, kertvárosias jellegű települést képzelünk magunk elé, nem pedig egy alvóvárost. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki megtalálja a számítását, minden korosztály jól érezze magát a városban: a „Méltó időskor” érdekében a lakosság egynegyedét alkotó nyugdíjasok kiemelt támogatása továbbra is célunk. Új lehetőségeket szeretnénk adni a fiataloknak azzal, hogy bővítjük a sportolási lehetőségeket, valamint a tehetséges fiatalok támogatási rendszerét. Mindenek előtt pedig nagyon fontosnak tartjuk annak átgondolását, hogy a fiatalokat hogyan tudjuk itthon tartani, hogyan tudunk számukra elérhető és reális alternatívát ajánlani ahhoz, hogy felnőttkorukat elérve itt Törökbálinton telepedjenek meg, és ne más településre költözzenek el. A jövőnk zálogát a gyermekek jelentik, ezért továbbra is rendkívül fontosnak tartjuk a köznevelés támogatását. Az elmúlt években sok erőfeszítésébe került a városnak és a pedagógusoknak egyaránt, hogy az oktatás magas színvonalát fenntartsák, illetve a működtetés biztonságát megtartsuk. Büszkék vagyunk az elért eredményekre, és azon leszünk, hogy ezeket továbbra is megőrizzük, ha lehet, javítsuk. Városunkban akkor érezzük magunkat otthon, ha rend vesz bennünket körül. „ Rend a lelke mindennek” - ismerjük e régi mondást és tapasztaljuk is annak igazságtartalmát. Az elmúlt években csinosabb, rendezettebb, biztonságosabb lett a város. A közeljövőben elkezdődik a már működő kamera rendszer korszerűsítése is. A negyedik évet a”Környezetbarát város” megvalósításának kívánjuk szentelni. A kulcsszavak: zöldváros, ökováros, fenntartható környezet, környezettudatosság, helyi erőforrásokra történő támaszkodás. Végül a ciklus utolsó évében az „Innovatív város” megvalósítását célozzuk meg. Nem csak arra fókuszálunk, hogy Törökbálint saját szolgáltatásai révén elősegítse az innovációt, hanem az is alapvető fontosságú, hogy más szereplők innovációjához megfelelő környezetet teremtsen. Ez a biztosítéka annak, hogy Törökbálint vonzó környezetet jelentsen a vállalkozások számára. 1.2 Településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat A Képviselő-testület hét éve húzódó folyamat eredményeként a 2015. szeptember 17-i ülésén 219/2015. (IX.17.) számú határozatával, illetve 25/2015. (IX.21.) Ör. rendeletével fogadta el Törökbálint Város településszerkezeti tervét és új helyi építési szabályzatát. Ezzel lezárult a településrendezési dokumentumaink felülvizsgálata, melynek elsődleges célja az alaprendelet és az elmúlt 14 évben született részszabályozások összedolgozása, valamint a magasabb rendű jogszabályoknak való megfeleltetése volt. Ezen elsődleges cél mellett csak a szükséges és indokolt szabályozás-módosítások (Tó Park, Tükörhegy IV. területe és kisebb módosítások) átvezetésére nyílt lehetőség. Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az új rendelet megalkotására végre sor került, hiszen a bevételszerzés érdekében fontos érdekünk a vonzó beruházási környezet megteremtése, ez pedig elképzelhetetlen egy korszerű helyi építési szabályzat nélkül. A felülvizsgálat folyamata 2008-ban kezdődött, amikor a Képviselő- testület 163/2008. (V.29.) sz. határozatában döntött a város teljes területére vonatkozó településrendezési tervek felülvizsgálatáról és módosításáról. A folyamat azonban elhúzódott, s mivel időközben 6
bekövetkezett egy átfogó jogszabály-módosítás is, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37.§ értelmében az előzetes tájékoztató megküldésével és honlapon való megjelentetésével 2013 áprilisában újraindítottuk a településrendezési tervek egyeztetésére vonatkozó teljes eljárást. Ennek keretében a testületi határozatokban kért módosítások és a Tükörhegy IV. területre vonatkozó egyszerűsített eljárás keretében elfogadott szabályozás-módosítás (24/2014. (VI.30.) Ör.) átvezetése után a véleményezési dokumentációt 2014 júliusában küldtük ki véleményezésre az államigazgatási szervek és egyéb szervezetek részére. A partnerségi egyeztetés véleményezési szakaszában a lakosság, a civil szervezetek, az érdekképviseletek, a gazdálkodó szervezetek, az egyházak ismertethették a tervezettel kapcsolatos javaslataikat és észrevételeiket. A Képviselő-testület által meghatározott partnerségi szabályok szerint a közzétételre vonatkozó felhívás megjelent a Kerthelység című lapban és plakátokon, valamint a Polgármesteri Hivatal több helyszínén kifüggesztésre került, a véleményezési tervdokumentációk megtekinthetők és véleményezhetők voltak a honlapon, a tervdokumentációk papíralapú változata megtekinthető volt a főépítészi irodán, az érdekképviseleti civil szervezetek levélben kaptak értesítést a véleményezés megindításáról és CD-n megkapták a véleményezési tervdokumentációk anyagát. A Képviselő-testület 2014. november 20-i ülésén tárgyalta meg a véleményezés során beérkezett véleményeket és az azokra adott tervezői válaszokat. A Testület 333/2014. (XI. 20.) ÖK határozatában fogalmazta meg tervezői válasszal kapcsolatos állásfoglalását. A partnerségi egyeztetés keretében 2015. január 13-án tartottuk a helyi építési szabályzat tervezetének szakmai egyeztetését helyi építészek bevonásával. 2015. február 13-án került sor a Damjanich utca környezetét érintő szabályozással kapcsolatos lakossági egyeztetésre, a Képviselő-testület 2015. február 26-i ülésére beszámoló készült a tárgyalásokról. 2015. április 1-én a Tükörhegy IV. területét érintő szabályozással kapcsolatban lakossági fórumot tartottunk, majd április 14-én szakmai egyeztetést. A Képviselő-testület április 23-i ülésén kapott újabb tájékoztatást az egyeztetésekről. A testületi határozat szerint lefolytatott tárgyalásokról készült beszámolókat és kapcsolódó településrendezési szerződéseket a Képviselő-testület a 2014. decemberi, 2015. februári, áprilisi és májusi ülésén ismerte meg. A testületi felhatalmazás alapján az alábbi településrendezési szerződések kerültek aláírásra: Tó Park területe - Törökbálint-A Ingatlanforgalmazó Zrt. Tó Park területe - Törökbálint-B Ingatlanforgalmazó Zrt. Tó Park területe - Tó Vagyonkezelési Kft. Tó Park területe - T-DC Kft. Köles-dűlő területe (MED-HOST Kft.)
7
Damjanich utca környéki terület szabályozásával és védő zöldsáv telepítésével kapcsolatos szerződés Fácán utcából nyíló zsákutca kialakításához szükséges nyilatkozatok Czégényi-tanya szabályozásának módosításához szükséges településrendezési szerződés és kiegészítő nyilatkozatok Eispro Kft. fasor telepítésre vonatkozó kötelezettség vállalása és nem utolsó sorban a Shikun Binui Substantia Kft.- vel kötött településrendezési szerződés, melyben a Kft. lemondott a milliárdos nagyságrendű per, illetve a megkezdett építési tevékenység (építési engedélyek, kivitelezés megkezdése) folytatásáról. A véleményezés során felmerült, még fennmaradó lakossági észrevétel tisztázására 2015. május 26-án egyeztető tárgyalást tartottunk. Az érintettek a meghívóval együtt a véleményezés során felvetett észrevételükkel kapcsolatos önkormányzati válaszokat is megkapták. Budaörs és Törökbálint között a településrendezési eszközök felülvizsgálati dokumentációját érintő egyeztetések eredményéről a 2015. május 20-i testületi ülésre készült előterjesztés. A Képviselő-testület 140/2015. (V.20.) ÖK határozatában fogalmazta meg a módosításokat, melyek átvezetését kérte a dokumentációban. Az egyeztetések eredményeként a Budaörsi temető bővítési terület átminősítésének ellensúlyozására Budaörs átadja a volt Mechanika Művek budaörsi területrészét, melynek nyomán Törökbálint közigazgatási területe 15 881 m2 ipari területtel megnő. A területrész átvételéről szóló megállapodás tervezetét a Képviselőtestület 231/2015. (IX. 17.) ÖK határozatával fogadta el, hosszas egyeztetéseket követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően megválasztott előkészítő bizottság véleményének figyelembe vételével. Az államigazgatási szervek részvételével az eltérő véleményének tisztázására 2015. május 28án került sor. Az egyeztető tárgyalás meghívójának mellékleteként az államigazgatási szervek részére megküldtük CD-n a lefolytatott egyeztetések nyomán módosított teljes tervdokumentációt. A Képviselő-testület a 2015. június 25-i ülésén hozott 190/2015. (VI.25.) ÖK határozatával zárta le a településrendezési eszközök felülvizsgálatának véleményezési szakaszát. Az egyeztető tárgyalások lezárása után jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai indoklással alátámasztott eltérő vélemény nem maradt fent. Az államigazgatási egyeztető tárgyalás véglegesített jegyzőkönyvét és a véleményezést lezáró 190/2015. (VI.25.) ÖK határozatot megküldtük az egyeztetésben résztvevő államigazgatási szerveknek, szervezeteknek. A véleményezést lezáró 190/2015. (VI.25.) ÖK határozatot és a javított teljes tervdokumentációt a honlapon közzétettük, a civil érdekképviseleti szervezeteket e-mailben értesítettük a közzétételről. A Képviselő-testülete 2015. szeptember 17-i ülésén fogadta el a településrendezési eszközök módosítását. A helyi építési szabályzat 2015. október 21-én lépett hatályba, minden korábbi szabályozást hatályon kívül helyezve. A teljes elfogadott tervdokumentáció megtekinthető a Város hivatalos honlapján a Polgármesteri Hivatal - Dokumentumok elérhetőségen keresztül. megtekinthető.
8
2. Törökbálint gazdasági helyzete Az Önkormányzat gazdálkodásának összefoglaló értékeléséhez, a tendenciák jelzéséhez segítségül szolgál az ún. CLF módszer, amelyet a 2013. évben Önkormányzatunknál tartott számvevőszéki ellenőrzés is alkalmazott a Város gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárása során. A CLF módszer a Credit Local de France bankról kapta a nevét, ez a bank alkalmazta ugyanis először ezt a módszert. Lényege, hogy a folyó (működési), valamint a vagyonnal kapcsolatos felhalmozási (fejlesztési) kiadások és bevételek adatait szétválasztja és azokat külön-külön, illetve egymással is összefüggésben elemzi. E módszer segítségével jól áttekinthető a gazdálkodás biztonsága, amely a „működési jövedelem” és a „nettó működési jövedelem” alakulásával jellemezhető. A működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegét (vagyis a működési kiadások és bevételek egyenlege) mutatja. Ha ez az egyenleg pozitív, vagyis a bevételek aránya a kiadásokhoz képest kisebb, akkor jut forrás a fejlesztésekre. A nettó működési jövedelem a pénzügyi kapacitás mutatója (a működési jövedelem csökkentve a tőketörlesztéssel). Ha pozitív, akkor a jövőbeni kötelezettségek, fejlesztések teljesítéséhez források képződnek, ha viszont negatív, akkor az hosszabb távon eladósodással és túlzott vagyonfeléléssel járhat.
2.1 A 2014. évi gazdálkodás 2.1.1 A bevételek és a kiadások alakulása 2014. évben A 2014. évi bevételek és kiadások alakulását az alábbi táblázat mutatja be: Törökbálint Város Önkormányzat 2014. évi teljesített bevételei és kiadásai (Adatok ezer forintban) Sorszám
Bevételek
I.
Működési bevételek
II.
Felhalmozási bevételek
Költségvetési bevételek összesen III.
Finanszírozási bevételek
TÁRGYÉVI BEVÉTELEK ÖSSZESEN
2014. évi teljesítés
Sorszám
3 543 882
I.
Működési kiadások
202 549
II.
Felhalmozási kiadások
Kiadások
3 746 431 Költségvetési kiadások összesen 1 414 730
III.
Finanszírozási kiadások
5 161 161 TÁRGYÉVI KIADÁSOK ÖSSZESEN
2014. évi teljesítés 3 447 475 261 534 3 709 009 148 941 3 857 950
Az Önkormányzat 2014. évi gazdálkodása során befolyt bevételek (a táblában: költségvetési bevételek összesen) teljes egészében biztosították a fedezetet a kiadások teljesítéséhez. Ennek köszönhetően az előző évi működés, a feladatok ellátása biztos pénzügyi alapok mellett valósulhatott meg.
9
2.1.2 Tartalékok A Képviselő-testület 1 303,2 millió forint 2014-ről származó maradványt hagyhatott jóvá a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg. Ez a forrás az Önkormányzat megtakarításaként 2015. évben a fejlesztési feladatok megvalósítását, valamint tartalékok képzését finanszírozza.
2.2 A 2015. évi gazdálkodás 2.2.1 A 2015. évi költségvetés tervezése, elfogadása Az idei költségvetés összeállításánál az alábbi kiemelt célok szolgáltak vezérfonalként: a folyó (működési) kiadások erőteljes visszafogása, valamennyi realizálható folyó bevétel számbavétele, a belső finanszírozási forrás (maradvány) három alapfunkcióhoz kötése: tartalékképzés; fejlesztési feladatok finanszírozása; a költségvetési évet követő év első időszakában a folyamatos likviditás biztosításához szükséges belső finanszírozási forrás képzése. 2.2.2 A 2015. évi költségvetés háromnegyed éves állása A költségvetési egyenleg tényleges alakulására vonatkozó főszámokat – a 2015. szeptember 30-i állapot szerint – a következő táblázat foglalja össze:
Az Önkormányzat 2015. évi költségvetési egyenlegének háromnegyed éves állása (Adatok millió Ft-ban)
Eredeti előirányzat
Módosított előirányzat (2015.10.29.)
Teljesítés (2015.09.30)
Működési költségvetési bevételek
3 309,4
3 484,0
3 262,8
Teljesítés mértéke (módosított előirányzat = 100%) 93,7%
Működési költségvetési kiadások
3 546,8
3 568,2
2 396,6
67,2%
Működési költségvetési hiány
237,4
84,2
Működési költségvetési többlet
-
Megnevezés
-
-
0,0% 866,2
-
Felhalmozási költségvetési bevételek
42,0
146,6
19,8
13,5%
Felhalmozási költségvetési kiadások
637,4
914,5
192,7
21,1%
Felhalmozási költségvetési hiány
595,4
767,9
172,9
22,5%
Felhalmozási költségvetési többlet
-
-
-
-
Költségvetési bevételek összesen
3 351,4
3 630,6
3 282,6
90,4%
Költségvetési kiadások összesen
4 184,2
4 482,7
2 589,3
57,8%
Költségvetési hiány
832,8
852,1
Költségvetési többlet
-
-
10
-
0,0% 693,3
-
A 2015. év első kilenc hónapját az Önkormányzat 693,3 millió forint többlettel zárta. Ez azt jelenti, hogy az előző évről áthozott maradványhoz (megtakarításához) mostanáig még nem kellett „hozzányúlni”. A működés tényleges többlete 866,2 millió forint. A 2015. szeptember hónapban befolyt helyi adóbevételeket követően jelentősebb bevétel már csak 2015. év végén – a helyi iparűzési adó feltöltéssel összefüggésben – várható, viszont a működéssel kapcsolatos kiadások (bérek, rezsikiadások, stb.) ezekben a hónapokban is jelentkeznek. Ezt és a működési többlet mostani nagyságrendjét figyelembe véve az valószínűsíthető, hogy a működés év végén is többlettel fog zárni. A fejlesztési kiadások finanszírozását az előbb említett működési többletből tudtuk finanszírozni. 2.3 Helyi adók 2.3.1 A helyi adószabályok változása A Képviselő-testület 2014 decemberében módosította a helyi adókról szóló 50/2012. (XII.17.) számú rendeletét, amelynek eredményeként 10 %-kal csökkent a magánszemélyekre vonatkozó építményadó fizetési kötelezettség. A többi adónemben nem történt sem törvényi, helyi rendeleti szinten adómérték változás. 2.3.2 A helyi adóbevételek teljesülése A helyi adóbevételek 2015. szeptember 30-ig a költségvetési tervhez képpest többletet mutatnak, és várhatóan az év végéig még befolyó bevételek további többletet eredményeznek. Az építmény-és telekadóból, valamint az iparűzési adóból összesen 2 422 591 ezer forint folyt be a harmadik negyedév végéig. Iparűzési adóban a vállalkozások az autópálya díj kiadásaik egy részét az iparűzési adóból számolhatják el, de ez nem jelent nagymértékű adóbevétel kiesést. Összességében az iparűzési adóban helyi szinten kismértékű emelkedési tendencia figyelhető meg, s reményeink szerint ez a következő években is folytatódik, hiszen ez azt jelenti, hogy több bevételt termelnek a vállalkozások, „jobban megy az üzlet”. A helyi bevételek közé tartozik a gépjárműadó bevétel is, de ennek 60 %-a a központi költségvetést illeti meg, és csak 40 %-a marad az Önkormányzatnál. A helyben maradó gépjárműadó bevétel 56 970 ezer Ft volt 2015. szeptember 30-ig. Idegenforgalmi adóban a bevétel 4 560 ezer Ft volt. Talajterhelési díjból 6 439 ezer Ft folyt be. A talajterhelési díj fizetésérre vonatkozó kötelezettséget nem a helyi önkormányzat állapítja meg, hanem törvény írja elő, ez az önkormányzat kötelező feladata. Az önkormányzatnak csak arra van felhatalmazása, hogy a talajterhelési díj beszedésének részletes szabályait megállapítása. Szabályozási jogkörével élve a talajterhelési díjjal kapcsolatos rendeletben kedvezmények, mentességek és kölcsön biztosításával nyújt segítséget az Önkormányzat a lakosság számára a díjfizetési kötelezettség teljesítéséhez, illetve a csatornára csatlakozás megvalósításához. Késedelmi pótlékokból 6 674 ezer forint bevétel keletkezett.
11
Az adóbevételek alakulása pótlékok és bírságok nélkül Adónem Magánszemélyek építményadója Jogi személyek építmény adója Magánszemélyek telekadója Jogi személyek telekadója
Adóév (Adatok ezer forintban) 2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2015. 09.30.
21 370
27 386
53 019
105 354
83 302
77 505
449 940
547 796
568 648
643 361
617 450
508 471
1 011
1 333
4 393
14 642
4 622
6 946
189 213
203 833
222 915
355 773
283 240
228 917
Iparűzési adó
3 686 813 3 167 114 1 712 542
1 671 711
1 737 823
1 600 752
Összesen
4 348 347 3 947 462 2 561 517
2 790 841
2 726 437
2 422 591
2.4 Gazdálkodó város Mint már említettem, Gazdasági Programunkban ebben az évben a gazdálkodó város szempontot helyeztük előtérbe, értve ez alatt a gazdálkodás konszolidációját, a stabil gazdálkodás megteremtését. Ennek megvalósításához az intézményi rendszer működését az eddiginél hatékonyabbá és takarékosabbá kell tenni, mindenekelőtt pedig el kell érni, hogy a Város olyan stabil bevételekhez jusson, amelyekből a kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodás megvalósítható. A gazdálkodó város irányelv keretében 2015-ben az alábbi cselekvéseket hajtottuk végre: A város gazdálkodásának CLF módszertan szerinti elemzése, nyomon követése, ezáltal a kockázatok minimalizálása és a stabilitás növelése. Megalkottuk a költségvetési gazdálkodás hosszú távú szabályairól szóló önkormányzati rendeletet. Folyamatban van a városmarketing tevékenység szervezeti hátterének és a tevékenység rendszerének kialakítása. Folyamatban van az elektronikus adózás bevezetése, ami emberi erőforrás megtakarítást jelent a Hivatalnál és az adózóknál egyaránt. Elkészült az Önkormányzat informatikai rendszereinek üzemeltetési koncepciója, mely az informatikai infrastruktúra költséghatékony, egységes elvek szerinti működtetését célozza meg. Részt veszünk a kormányzat által meghirdetett Befektetőbarát Önkormányzat Programban, hogy befektetőket vonzzunk a településre. Megerősítettük a pályázati tevékenységünket, és kiterjesztettük azt a közvetlenül Brüsszelből elérhető pályázatok figyelésére is. Megtörtént a település területén a reklámtáblák és hirdető berendezések felmérése, a közterületen történő reklámozásra, ill. a köztéri hirdető berendezések, és egyéb hirdetésre alkalmas területek kizárólagos hasznosítása érdekében, ami által az Önkormányzat plusz bevételhez kíván jutni. 12
Törekvéseinket jelentős mértékben segíti, hogy 2013-2014-ben 1,6 milliárd forint összegű fejlesztési hiteleinket az Állam két ütemben rendezte. Annak alátámasztására, hogy ez az intézkedés milyen jelentős hatással járt, csak néhány adatot említek: a konszolidáció első ütemét megelőző évben, azaz 2012-ben éves szinten 447,507 millió forintot fordítottunk hiteltörlesztésre. 2013-ban a konszolidációnak köszönhetően a törlesztés csökkent, de még így is jelentős volt, éves szinten 338 millió forintot tett ki. Hozzávetőleg ugyanekkora összeget kellett volna visszafizetnünk 2015-ben, illetve 2016-ban is, ha nem került volna sor a konszolidációra. Az utolsó hitelünk 2029-ben járt volna le, 20182029. között összesen 392 millió forint tőketartozást és annak kamatait kellett volna visszafizetnünk. Korábbi gazdasági környezetünkhöz képest pozitív változásnak tekintem azt is, hogy egy törvénymódosítás eredményeként Törökbálint „visszakapta” a Telenortól származó iparűzési adó 20%-át. Az a bevétel, ami ily módon befolyik a költségvetésbe, hozzásegíti az Önkormányzatot olyan intézkedések, fejlesztések megvalósításához, amelyek által a Város esetleg újabb bevételekre tehet szert.
3. A beruházások, fejlesztések helyzete 3.1 Vízi közművek fejlesztése A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezik a vízi közművek 15 éves Gördülő Fejlesztési Tervének elkészítéséről, melyet a szolgáltató (nálunk az Étv. Kft.) készít elő és az ellátás felelőse (nálunk az Önkormányzat) fogad el. A terv két részből áll: a Felújítási és Pótlási Tervből, valamint a Beruházási Tervből, melyek a vízi közműveken, vezetékeken, műtárgyakon, szennyvíztisztító telepen 15 év alatt elvégzendő fejlesztéseket és beruházásokat tartalmazzák éves ütemezésben. A Gördülő Fejlesztési Terv pénzügyi fedezetét az éves bérleti- és alapdíjak, a Vízügyi Építési Alapban rendelkezésre álló összeg, és egyéb önkormányzati források biztosítják. A 2016-tól számított következő 15 évre szóló Gördülő Fejlesztési Tervről 2015. szeptember 17-i ülésen döntött a Képviselő-testület. A tervet az előírásoknak megfelelően jóváhagyás céljából benyújtottuk a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatalhoz (MEKH), amely jogosult a tervek végrehajtásának ellenőrzésére is. Törökbálinton 25 % körül van az azbesztcementből készült ivóvíz vezetékek aránya, ez mintegy 30 kilométernyi csövet jelent. Ezért a GFT-ben minden évben szerepeltetjük néhány utcában az azbeszt alapú csövek kiváltását és PE anyagú csőre való cseréjét. Idén eddig az Ady Endre utca József Attila utca – Bajcsy-Zs. út közötti szakasza, valamint a Radnóti utca került sorra, jelenleg pedig tart a Munkácsy utca középső szakaszának bal oldalán a vezeték kiváltása. Az Ady Endre utca érintett szakaszán a kiváltásra azért volt szükség, mert az út rossz minősége miatt aszfaltszőnyegezésre került sor, annak előtte azonban célszerű volt a régi azbesztcső kiváltását elvégezni. Az Ady Endre utcában egyébként két ivóvíz gerincvezeték volt, közülük a régebbi egy D 80-as azbesztcement vezeték (egyes vélemények szerint közel hatvanéves lehetett), amely az 1960-80-as években az akkori Szovjetunióban gyártott csőtípusból épült. Ennél a csőtípusnál az idős kor miatt a csőtörés általánosságban is egyre nagyobb kockázatot jelent, amit az elmúlt évek csőtöréseinek száma ebben az utcában konkrétan is megerősít. 13
A másik gerincvezeték egy D 200-as azbesztcement vezeték, amely 1996-ban épült az Árpád utca környéki részek betáplálása miatt. Ez a vezeték az előzőhöz képest sokkal jobb minőségű, Magyarországon gyártott vastagfalú vezeték, amelyen még nem volt csőtörés a működése alatt. Az elvégzett munkálatok során a D80-as régi vezeték lett kiiktatva oly módon, hogy az arra csatlakozó ingatlanok át lettek kötve a D200-as vezetékre, minimalizálva ezzel a csőtörések veszélyét. A szakemberek szerint a cső az egészségre nem ártalmas, már csak azért sem, mert belsejében vastagon lerakódott a vízkő. A beruházás során az utca lakói közül többen is kifogásolták, hogy miért nem kerül sor mindkét cső kiváltására. A szakemberek azonban úgy ítélték meg, hogy amennyiben prioritási sorrendet állítanánk fel az összes törökbálinti azbesztcement cső cseréjére, az Ady Endre úti D 200-as cső feltétlenül a sor végén lenne a jó minősége miatt, ezért nem tartották indokoltnak a kiváltását, ami egyébként legalább 30 millió forintos kiadást jelentett volna. A Radnóti utcai csőcsere eredetileg 2016-ra volt betervezve a GFT-ben, de mivel egy héten belül 4 csőtörésre került sor az idén, úgy döntöttünk, hogy előrehozzuk a beruházást. Ezzel előbbre sorolódik a Jókai utca alsó szakasza, ahol 2016-ban sor kerülhet majd az azbeszt vezeték kiváltása. A Munkácsy utca középső szakasza páratlan oldalán az azbeszt vezeték kiváltása a jelenleg folyó felújítással összefüggésben valósul meg. Az Árpád utcában a Forrás utcától az 5. sz. átemelőig tartó mintegy 110 fm-es szakaszon elkészült a szennyvízcsatorna és az aknák felújítása, átépítése, amely biztonságosan vezeti le a szennyvizet még nagy záporok idején előforduló csapadékvíz befolyás esetén is. A Géza fejedelem úton kialakított buszmegállóhoz kiépült a szennyvízcsatorna és ivóvíz bekötés. Elkezdődött és várhatóan év végére befejeződik a szennyvíztisztító telep II. ütemű fejlesztése, egy új előülepítő medence építése, valamint korszerűbb gépészeti berendezések (kombinált rács és homokfogó) kivitelezése. A Pistály-felső területen a jórészt illegálisan kiépült és sokak által illegálisan használt vízhálózat kiváltására ivóvíz engedélyezési terv készült, amelyre megkaptuk a vízjogi létesítési engedélyt. Jelenleg folyik a pénzügyi finanszírozás és a beruházás jogi kereteinek elemzése, a lakossági fizetési konstrukció lehetőségeinek meghatározása. Várhatóan év végéig részletes tájékoztatást tudunk majd adni az érintett ingatlantulajdonosok. A talajterhelési díj 2012. évi jelentős emelkedése miatt szükséges lakossági szennyvízcsatorna bekötések építése és ezzel kapcsolatos – szociális alapú - részletfizetési kedvezmények biztosítása idén is folytatódott, szerencsére az elmaradó bekötések száma töredéke a tavalyinak. 3.2 Csapadékvíz elvezetés A Vízkár-elhárítási Stratégia Intézkedési terve szerint megépült a Szabadság téri 1,0 m átmérőjű csatorna, amely elvezeti a patakba az Alsóerdősor utca felől a labdarúgó pálya és a felette elterülő erdőterület vizeit. A Hegyalja útról nyíló több utcából (Tölgyfa, Nyírfa, Hársfa) a torkolatban kiépített fekvőrendőrökkel tereljük el a vizeket, és az Erdő utca csatlakozásánál hordalékfogó és terelő szegély is épült. A Diósdi út felé történő vízátvezetés munkálatai elkezdődtek, várhatóan jövőre fejeződnek be. 14
A Kazinczy utcában a Károlyi utca térségében is felújítottuk az elvezető rendszert zárt csatornás kiépítéssel. A Géza fejedelem úton az ingatlanok védelme érdekében 40 m hosszú szivárgó rendszert építettünk ki a Rózsa köznél, a patakba történő bekötés elősegítésére irtás, profilozás is történt. Az M0-M7 autópálya csomóponthoz kapcsolódó le-és felhajtó építés kapcsolt állami beruházásaként a Tüskevár-köz és az M0 utópálya közötti szakaszon a Hosszúréti patak törökbálinti mellékágának rendezésére, a Károlyi utca végénél 40.000 m3-es zsilipes záportározó kialakítására kerül sor. Az építés már elkezdődött és várhatóan év végéig befejeződik, ezzel a belterületi ingatlanok elöntés elleni védelmét növelve. 3.3 Egyéb fejlesztések Több évig tartó egyeztetés, előkészületet követően állami beruházásként valósul meg az érdi úton két körforgalom, mellyel rá lehet csatlakozni még Törökbálint lakott területe előtt az M7 autópálya Budapest felé vezető ágára, illetve az M7-ről (Budapest felől) le lehet hajtani. A kivitelezés befejezése után (2016. év eleje) az Érd felől érkezők az M7 autópályát hamarabb tudják elérni, illetve az Érd felé haladók itt tudnak az Érdi útra ráhajtani, így reményeink szerint Törökbálint terhelése csökkenni fog. Kezdeményezésünkre a közösségi közlekedésben résztvevő autóbuszjáratok körjáratokká alakultak át, és az útvonalaik is megváltoztak. Ennek kapcsán több új buszmegállót – szám szerint 4 – létesítettünk. A Munkácsy Mihály utca központi részén a buszvégállomást megszüntettük, a Szent István és a Bartók Béla utcák között a kétirányú forgalmi rendet visszaállítottuk, helyette a Géza fejedelem úton új, színvonalas megállót, pihenőt létesítettünk. A Munkácsy Mihály utcában még látható régi várót várhatóan még ez évben, de legkésőbb jövő tavasszal elbontjuk. A Képviselő-testület 2014. év végén döntött a Munkácsy Mihály utca, mint főutca több ütemben történő felújításáról. A kétirányúsítással összefüggésben az I. ütem kiviteli tervei alapján még az idén megvalósul az érintett szakasz páratlan oldalának teljes felújítása. A munka tartalmazza a csapadékvíz elvezető rendszer felszín alatti kialakítását. Az árok tehát megszűnik, és helyette párhuzamos parkolók létesülhetnek, valamint díszburkolatú járda készül. Már elbontásra került a sérült, süllyedt térkő a megszüntetett buszvégállomásnál, itt aszfalt burkolatot kap az út. Összesen három gyalogos átkelőhely készül, díszfákat telepítünk, és füvesített felületeket alakítunk ki. A felújításhoz kapcsolódóan az érintett szakaszon sor kerül a régi azbeszt vízvezeték cseréjére is. A Munkácsy Mihály utca felújítása 2016-ban is folytatódik. Az építési engedély kiadását követően megkezdtük a Hegyalja utcai járda kivitelezését. November végéig elkészül a Márta utca és a Szőlő utca közötti szakaszon a térkő burkolatú járda. A Szőlő utca és Séta utca közötti (II. szakasz) járda tervezése folyamatban van, a kivitelezés 2016-ban várható. A vízbekötések cseréjét követően elindult és rövidesen befejeződik az Ady Endre utca József A. u – Bajcsy-Zs. út közötti szakaszának felújítása (szegélyépítés, aszfalt szőnyegezés). Meglévő tervek felhasználásával és aktualizálásával, a Közlekedési Felügyelőséggel és Rendőrséggel együtt megtartott helyszíni szemlét követően a Kastély utca - Róth Miksa utcánál kijelölt gyalogos-átkelőhely kialakítása folyamatban van, az építés novemberben befejeződik. 15
Kibővítettük a Zimándy Ignác Iskola étkezőjét, így biztosítva a gyerekeknek a kényelmes étkezést. Villámvédelmi rendszert építettünk ki a Városgondnokság telephelyén lévő gépszínben és tárolóban, valamint Alsóerdősor utcai sportpályán. Elvégeztettük a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola tankonyhájának elektromos felújításához, szabványosításához kapcsolódó elektromos munkákat. Felnőtt tornapályát építettünk a Tüskevár játszótér mellé. 13 év után végre sikerült megszereznünk a jogerős építési engedélyt a Harangláb körforgalomra. Sajnos, a megyei szinten zajló építési engedélyezés elhúzódása miatt a beruházás idén nem valósulhatott meg, azonban az időjárástól függően 2016 tavaszán elindítjuk a kivitelezést. A közbeszerzési eljárás a kivitelező kiválasztására folyamatban van. Amennyiben kedvező ajánlatot kapunk, a kivitelező a munkát április 1-én kezdheti meg. A fejlesztésnek köszönhetően a csomópont körül kialakul egy dísztér, új térköves járda épül rendezett zöldfelülettel, minden ágon kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesülnek, így terveink szerint jövőre az Államalapítás ünnepét rendezett környezetben, a kész körforgalom mellett tarthatjuk meg. A napokban kezdődik a járdajavítás-és felújítás, amely a következő helyszíneken valósul meg: Kerekdomb utca (Kazinczy F. u. – Széles u. között) ~ 265 fm Báthori utca (Kazinczy F. u. és Báthori u. 35. között) ~ 45 fm Bartók Béla utca páros oldala (Munkácsy M. u. – Nyár u. között) ~195 fm Dózsa György utca (Tüskevár köz – Rácz tér között – patak oldalán) ~ 500 fm Kossuth Lajos utca (Mátyás u. – Kápolna u. között) ~ 125 fm Őszibarack utca (Kazinczy F. u. – Szent I.u. között) ~ 350 fm Kazinczy F. u. (Kazinczy F. u. 62-74. sz. között) ~ 122 fm A Józsefhegy utca középső 62 fm szakaszán talajtámfal építése jövő évre húzódik át. A tulajdonosokkal szolgalmi jogos megállapodások megkötése folyamatban van, ezen kívül a nyomott rendszerű szennyvízcsatorna kiváltási lehetőségeit is megvizsgáljuk, hogy a beruházás komplexen készüljön el. 3.4 Az új városháza építésére vonatkozó elképzelések Az új városháza megvalósítása a ciklus legjelentősebb beruházása lesz, egyben pedig lezárása annak a huszonöt éve folyamatosan megfogalmazódó igénynek, hogy a településnek legyen végre egy kulturált ügyfélfogadásra és munkavégzésre alkalmas polgármesteri hivatali épülete. A kezdéstől még igen messze vagyunk, hiszen egyelőre csak az építészeti tervpályázaton jutottunk túl, azonban a tervezett építkezést máris igen sok támadás éri. Remélem azonban, hogy a közeljövőben tartandó lakossági fórumot – amelynek egyedüli témája az új városházára vonatkozó elképzeléseink bemutatása lesz – sokan megtisztelik majd jelenlétükkel, és sikerül eloszlatnunk a kétségeket. Szeretném azonban felhasználni ezt a mostani beszámolót is arra, hogy – csokorba szedve a leggyakoribb véleményeket – reagáljak a hozzám eljutott kritikákra.
16
3.4.1 Előzmények Az elmúlt 25 évben több egyeztetés, vizsgálat volt az új községháza/városháza lehetséges helyszíneinek kiválasztására. 1990-1998. között a Szérűskert volt a kiszemelt terület, majd 2007-ben a testület döntött arról, hogy az új városháza a település történelmi és intézmény központjában, az Ófalu területén, a Munkácsy Mihály utcához kapcsolódóan épüljön meg. Az akkori döntést a településközpont területére készített szabályozási terv alapozta meg, melynek alátámasztó munkarésze részletesen vizsgálta a településközpont városszerkezetét, közlekedési rendszerét, közműhálózatát, fejlesztési lehetőségeit. Az 5/2007. (III.1.) Ör. rendelettel elfogadott szabályozási terv két lehetséges helyszínt jelölt ki városháza céljára: az ÖMÜV területét és a jelenlegi városháza mögötti területet. 2009-2010-ben azonban koncepcióváltás történt, mivel lehetőség mutatkozott arra, hogy az Önkormányzat uniós pályázati források bevonásával megvalósítsa a Munkácsy Mihály utca teljes rekonstrukcióját, és ennek keretében lehetőség nyílt volna arra is, hogy a Munkácsy utca 72-74. szám alatti önkormányzati tulajdonú telkeken a meglévő régi épületek rekonstrukciójával létrejöjjön egy városháza. A „Fő utca projekt” részét képezte a közmű rekonstrukció; a közvilágítás korszerűsítése; a közterületek rehabilitációja; a városháza rekonstrukciója a Munkácsy u. 72-74. szám alatti hivatali épületek által elfoglalt területeken, benne egy étteremmel; továbbá a plébánia bővítése és a projekthez kapcsolódó városmarketing tevékenység ellátása. Nyertes pályázatunk szerint a teljes projekt során elszámolható költség 1,9 milliárd forint lett volna, ebből 780 millió Ft volt a támogatás összege. A teljes összegből a városháza rekonstrukciójára 650 millió forint esett, melyből 280 millió forint volt a támogatás összege. 2010 novemberében azonban a Parlament egy Törökbálint számára igen hátrányos törvényt alkotott, és a Város elvesztette azt az adóbevételt, amelyre a Telenor iparűzési adójából számított. Egy újabb törvénymódosítás eredményeként egy évnyi haladékot kaptunk ugyan, ennek ellenére az akkori Képviselő-testület úgy látta, hogy a „Fő utca projekt” megvalósításához szükséges egymilliárd forintos hitelfelvételt nem tudja teljesíteni, ezért – miután a támogatási feltételek módosítását sem sikerült elérni – az Önkormányzat elállt a támogatási szerződés megkötésétől. Nyilván közrejátszott a döntésnél az is, hogy ebben az időben az Önkormányzatnak összesen 2,249 milliárd forint hitele volt (jelentős részben deviza alapú hitel), s ehhez járult volna még a plusz egymilliárdos hitel a „Fő utca projekt” megvalósításához. Továbbá függőben volt az új Bálint Márton iskola és sportközpont beruházás helyzete is. A Fő utca projekt leállítását követően többször foglalkozott a Képviselő-testület a városháza építés kérdésével, különböző javaslatok merültek fel a helyszínnel kapcsolatban. 348/2012. (XI. 29.) ÖK határozatában a testület úgy döntött, hogy készüljön fejlesztési tervkoncepció a hivatal jelenlegi helyén, illetve közvetlen környezetében való bővítésre. A feladat elvégzésére a testület a főépítészt kérte fel. A határozatban megjelölt helyszínnel kapcsolatban azonban további javaslatok nem készültek, tekintettel arra, hogy 2013 januárjában az OMÜV-MB Kft. eladásra kínálta Munkácsy Mihály utcai telephelyét. Az OMÜV-telek megvásárlása évek óta foglalkoztatta az Önkormányzatot, az ingatlan megvásárlásával kapcsolatban több egyeztetésre, tárgyalásra is sor került, 2013-ban és 2014-ben is több előterjesztés készült a tárgyban. A többszöri tárgyalás ellenére az álláspontok nem közeledtek, az eladási ár és az ajánlott vételár közötti jelentős különbség miatt a vétel meghiúsult. 17
A 2014. őszi önkormányzati választásokat követően az új Képviselő-testület egyik első döntése az volt, hogy meg kell kezdeni az új városháza helyszínének kiválasztását és a terveztetést. Ekkor lett újra felelevenítve a 348/2012. (XI. 29.) ÖK határozatban javasolt helyszín. A 2014. november 20-i ülésen részletesen bemutatásra került a helyszínre, valamint a tervező kiválasztásának módjára vonatkozó javaslat. 337/2014. (XI. 20.) ÖK határozatában a Képviselő-testület úgy döntött, hogy az új városháza helyszínét a témában készült korábbi tanulmányok és testületi döntések figyelembe vételével a történelmileg kialakult településközpont (Kálvária-domb – Művelődési Ház – Szanatórium környezete) területén jelöli ki. Ugyanakkor a településközpont területén önkormányzati tulajdonban álló, lehetséges helyszínek elemzésére és javaslattételre szakmai bizottságot kért fel a Testület. A határozatban arról is döntés született, hogy az új városháza tervezőjének kiválasztására tervpályázat keretében kerüljön sor. A 2014. december 18-i ülésen ismét napirendre került az új városháza építése. Az előterjesztés részletesen ismertette a szakmai bizottság javaslatát a lehetséges helyszínre vonatkozóan, bemutatta a tervezési programot, a tervezett helyiség listát, a tervpályázat módját, valamint javaslatot tett a bíráló bizottság összetételére vonatkozóan is. A Képviselőtestület 8 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hozta meg a 386/2014. (XII. 18.) ÖK határozatot, melyben döntött az új városháza helyszínéről, a tervező tervpályázat keretében történő kiválasztásáról és ehhez 6,5 millió Ft keretösszeg megállapításról, valamint felhatalmazta a polgármestert a pályázati kiírás és a bíráló bizottság összetételének véglegesítésére. A 2015. március 26-i ülésre készült beszámolóban bemutatásra került a pályázati kiírás. A beszámolót 86/2015. (III. 26.) ÖK határozatával a Képviselő-testület 1egyhangúan elfogadta. A 2015. április 23-i ülésen – figyelemmel a pályázóktól beérkezett kérdésekre – szükségessé vált a tervezési helyszín kiegészítése a 488/2 hrsz-ú ingatlan területével, erről a testület a 125/2015. (IV. 23.) ÖK határozatban döntött. 3.4.2 Érvek és ellenérvek Minek új városháza? Úgyis csak pár ember kényelmét szolgálja …. Új városházára azért van szükség, mert méltatlan, hogy a Törökbálinton élő emberek, valamint az itt működő cégek az ügyeiket ilyen kulturálatlan, ügyfélbarátnak és korszerűnek semmiképpen nem mondható körülmények között intézhessék, mint ahogy ez jelenleg történik. Valószínűleg így gondolják ezt maguk az ügyfelek is, hiszen az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások fejlesztésére vonatkozóan 2014-ben végzett kérdőíves felmérés során a mintegy hétszáz válaszadó jelentős része a legfontosabb fejlesztések egyikeként jelölte meg egy új városháza építését. Szükség van továbbá azért is, mert az ügyfelek igényeinek jobb kiszolgálása érdekében szükséges lenne egy korszerű ügyfélszolgálat működtetése, ahol elérhetőek lennének az érdi járási hivatal szolgáltatásai is. A jelen körülmények között azonban ez nem valósítható meg. Szükség van továbbá azért is, mert méltatlan, hogy a dolgozók, akiktől azt várjuk, hogy a törökbálinti polgárok és cégek ügyeit gyorsan és szakszerűen intézzék, hosszú évek óta olyan körülmények között dolgoznak, amelyek között az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei nem teljesíthetők. 18
Azok kedvéért, akik esetleg nem ismerik a jelenlegi körülményeket, hadd foglaljam röviden össze a mostani helyzetet: A jelenlegi állapot szerint a Polgármesteri Hivatal 3 különböző, egymástól távol eső helyszínen működik (Munkácsy u. 79., Bajczy-Zs. u. 8: a helyi rendőrség épületében, Kinizsi u. 29: a GL Outletben levő bérelt rész), plusz egy negyedik helyszínen a Városgondnokság. Az egyes helyszínek egymástól való távolsága miatt a sokszor nélkülözhetetlen személyes kapcsolattartás időigényes és nehézkes, az épületek közötti közlekedés többletköltséggel jár. Az ügyfelek részére nagyon sok problémát okoz, hogy ügyeiket több helyszínen kénytelenek intézni, a GL Outlet megközelítése sokak számára nehézséget jelent. Probléma az is, hogy a járási hivatal kirendeltsége egyik hivatali helyszínhez sem kapcsolódik, mivel jobb híján a művelődési ház 2. emeletén kapott helyett. Hiányzik a korszerű ügyfélszolgálat, melynek kialakítására jelenleg nincs mód. A GL Outletben levő bérelt épület fenntartása költséges, az egyterű irodában a hűtésfűtés nem szabályozható, a különböző munkahelyeken nem egyenletes a hőmennyiség eloszlása, nincs természetes megvilágítás és szellőzés, az egyterű elhelyezés miatt a személyes adatok védelme és a személyes tárgyalások lehetősége nem biztosított. A régi épületben vizesek, penészesek, düledezőek a falak, a nyílászárók korszerűtlenek, az épület nem felel meg a hőtechnikai előírásoknak, az irodahelyiségek többsége nem elégíti ki az egy főre jutó min. 6m2/fő munkaterület követelményét; az irodák berendezése korszerűtlen, az ügyfélfogadás körülményei botrányosak. A helyzetet még inkább rontja, hogy az amúgy is túlzsúfolt irodák egy részében nagyteljesítményű fénymásolók lettek elhelyezve, mivel másutt nincs nekik hely. A rágcsálóirtás minden épületben rendszeresen visszatérő probléma. Az irattár mérete nem elégséges, az iratok szakszerű, biztonságos tárolása nem megoldott. Egyik helyszínen sem megfelelő a vizesblokkok kialakítása és elhelyezése. A dolgozók munkahelyi étkezése nem megoldott, a régi épületekben egyáltalán nincs étkezés céljára szolgáló helyiség, az ebédidő tájékán ügyfeleket és a hozzánk érkező vendégeket átható ételszag fogadja. Ezek a problémák marketing szempontból is kedvezőtlen színben tüntetnek fel bennünket, márpedig ahhoz, hogy céljainkat sikeresen megvalósíthassuk, a város arculatán is javítanunk kell. Ahhoz pedig az új városháza is hozzá tartozik. Az Önkormányzat 60 millió forintért már készíttetett egy tervet az új városházára! Miért nem jó a régi terv és a régi helyszín? Felesleges pazarlás új tervet készíttetni! A mostani elképzelés visszatérést jelent a 2007-es elképzelésekhez, melyekről fentebb már említést tettem. A Képviselő-testület által kiírt és 2015 nyarán lezáruló, a Magyar Építész Kamara által is elismerten színvonalas tervpályázatban – melyet már szintén említettem pályázóként, vagy a bírálóbizottság tagjaként az építész szakma számos jeles képviselője vett részt. Az ő véleményük is egyöntetű volt abban, hogy ez a helyszín a legalkalmasabb, és elragadtatással nyilatkoztak a természeti adottságokról és az épített környezetről. Kétségtelen tény, hogy a 2010-ben a Munkácsy Mihály utca revitalizációjára elnyert uniós pályázat („Fő utca projekt”) kapcsán már készült egy engedélyezési és egy kiviteli terv, amely nagyságrendileg valóban bruttó hatvanmillió forintos kiadást jelentett az Önkormányzatnak. E 19
terv azonban a jelenlegi helyszínnel szemben levő területre szólt, azon kényszerű oknál fogva, hogy a pályázatba csak az a helyszín volt beilleszthető. A helyszín kiválasztása tehát nem megalapozott vizsgálatok alapján történt, hanem az uniós pályázat jellege – Munkácsy Mihály utca rehabilitáció – és a kialakult lépéskényszer (rendelkezésre álló, többnyire önkormányzati tulajdonú ingatlanokból álló helyszín) hatására. Annak a helyszínnek alapvető hátránya lenne, hogy a városháza beszorulna a területre, a helyszűke miatt az épületet kiszolgáló parkolókat (147) nem lehetne telken belül biztosítani, az épület forgalma kizárólag a Munkácsy Mihály utcát terhelné. Nem lenne tehát bölcs dolog, ha csak azért ragaszkodnánk a korábbi tervekhez, hogy ne menjen veszendőbe a tervezésre kifizetett hatvan millió forint, hiszen – ahogy mondani szokás – amit megnyernénk a réven, azt elvesztenénk a vámon. Megjegyzem, amennyiben a korábbi tervek felhasználása mellett döntött volna a Képviselőtestület, akkor is a tervek korszerűsítésére, áttervezésére lenne szükség, ami nyilván együtt járna valamekkora kiadással. A művelődési ház és a városháza parkoló igényének harmadik ingatlanon történő biztosítása pedig további költséget jelentene egy hozzávetőlegesen 20-30 millió értékű ingatlan elfoglalásával. Ezekkel az összegekkel tehát a veszteségeink csökkennek. A mostani megoldástól azt remélem, hogy az új városháza a 490, 488/1, 489/1 és 489/2 hrsz.-ú ingatlanok területén tervezett, Törökbálint hagyományaihoz illő és nagyságához méltó új városközpont első eleme lesz. A várható előnyöket a következőkben látom: Az itt meginduló fejlesztés a városháza megépítésén felül új lehetőségeket teremt egy városszerkezetileg meghatározó új tömb kialakítására, hozzájárulva a Munkácsy Mihály utca menti területek revitalizációjához. Amellett, hogy a lakosság kényelmes, korszerű új városházában intézheti ügyeit, új zöldterülettel, új – közösségi rendezvények megtartására alkalmas - köztérrel gazdagodik a Város. Az új létesítmény, a hozzákapcsolódó új köztér és közpark, valamint a tömbbelsőt feltáró új úthálózat lökést adhat a fejlődéshez, fejlesztéshez. Az itt található önkormányzati ingatlanok megközelíthetőségének biztosításával ezen területek felértékelődnek és szándék esetén értékesíthetővé válnak. Az új városháza megépülésével felszabaduló Munkácsy M. utca 72-76. szám alatti ingatlan hasznosítására lehetőség nyílik (helytörténeti gyűjtemény elhelyezése vagy öregek otthona céljára történő értékesítés …) Minek ide új városháza, mikor a polgármesteri hivatalok feladatai úgyis csökkennek, mert átveszi őket a járás? Miért nem újítják fel a régi épületet; ha a hivatal úgyis csökken, elférnek ott is …? Az eddig lezajlott közigazgatási átalakítások a Törökbálinti Polgármesteri Hivatal és a hozzá hasonló hivatalok számára nem eredményeztek számottevő feladatcsökkenést. Ennek oka, hogy jórészt olyan feladatok kerültek át a járásokhoz, melyeket korábban eleve az okmányirodák, illetve a városi gyámhivatalok végeztek, Törökbálinton azonban sem egyik, sem másik nem működött. Egyedül az építési hatósági feladatoknak a járási hivatalhoz, illetve az érdi jegyzőhöz való átkerülése eredményezett számottevő csökkentést. Fontos látni azt is, hogy nem csak feladatok kerültek el a hivataltól, hanem legalább ennyi, ha nem több új feladat is megjelent. Ilyen például a telephely engedélyezés, a közösségi együttélés 20
szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás, az építésügyi szolgáltató pont működtetése, a településképi véleményezési eljárás, a pénzügyi-számviteli szabályok változásából eredő többletfeladatok, és még jó néhány egyéb feladat. Emellett a Képviselő-testület részéről is megfogalmazódtak olyan igények, amelyek az eddigiekhez képest új és Városunk jövője szempontjából rendkívül fontos feladatként jelennek meg a hivatalnál (városmarketing, kommunikáció, stb.). A Polgármesteri Hivatal a jelenlegi 3 helyen összesen 1400 m2 területen működik. Ez a terület a mostani létszám mellett kevésnek bizonyul, hiszen, mint említettem, az irodák egy része túlzsúfolt, nincsenek tárgyalóhelyiségek, étkezés céljára használható helyiségek, az irattári rész kevés, az ügyfelek számára nincsenek a kulturált körülmények között történő várakozásra alkalmas helyek, nincs ügyfélszolgálat, az eszközök, gépek elhelyezése egészségkárosító módon valósul meg. Elképzelésünk szerint az ügyfelek kulturáltabb, gyorsabb kiszolgálása érdekében a majdani városháza egyszerre több célt szolgál majd: a polgármesteri hivatalon kívül ott lesz elhelyezve a városgondnokság is; az épületben helyet kap a járási hivatal kirendeltsége, továbbá egy velük közös ügyfélszolgálat is; az épület minden szintjén elhelyezünk egy-egy tárgyalótermet is, amely a testületi működést éppúgy szolgálja majd, mint a hivatal tevékenységét, így a művelődési házban önkormányzati célokra lefoglalt termek is felszabadíthatók és eredeti rendeltetésük szerint hasznosíthatók; E célokat, valamint a munkahelyek műszaki kialakítására vonatkozó követelményekről szóló jogszabályok rendelkezéseit figyelembe véve reális igény egy 2500-2700 m2 körüli területű városháza építése. Számolva azzal, hogy bekövetkezhetnek olyan hatásköri, szervezeti, vagy személyi változások, amelyek átalakításokat tesznek szükségessé, az épület belső kialakítását olyan technológiával – mobil válaszfalak alkalmazásával – szeretnénk megvalósítani, mely lehetővé teszi, hogy egy esetleges változtatás különösebb munka-és költségigény nélkül elvégezhető legyen. Nem új városházára kell a pénzt költeni, hanem a Város intézményeit és az infrastruktúrát kell fejleszteni! Részben már az előzőekben is utaltam arra, hogy Törökbálint Önkormányzatának, s különösen a Képviselő-testületnek, valamint az őt közvetlenül segítő Polgármesteri Hivatalnak nagyon komoly feladatokat kell megoldania a következő években. Az Önkormányzat működését az eddigieknél hatékonyabbá és takarékosabbá kell tenni, mindenekelőtt pedig el kell érni, hogy a Város olyan stabil bevételekhez jusson, amelyekből a kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodás megvalósítható. Eredményes, jó munkához nem csak megfelelő humán feltételek, hanem megfelelő infrastruktúra is szükséges. Elengedhetetlen ezért, hogy a többi önkormányzati intézmény után végre a Polgármesteri Hivatal is megfelelő körülmények közé jusson, és a kulturált munkavégzés feltételei mellett a kulturált ügyintézés és ügyfélfogadás feltételeit is biztosítsuk. A körülmények javítása marketing szempontból is indokolt, hiszen üzletfeleink, partnereink nem tekintenek bennünket komoly tárgyalófélnek, ha azt látják, hogy az önkormányzat rendszer huszonötéves fennállása alatt nem voltunk és nem vagyunk képesek a Város nagyságához és lehetőségeihez méltó normális hivatalt építeni. 21
Az, hogy új városházát építünk, egyébként sem jelenti azt, hogy más fejlesztésekre nem kerül sor. Erre reményeim szerint jó példa lesz a 2016-os költségvetés is, amely várhatóan jelentős fejlesztéseket tartalmaz majd. Honnan lesz pénz a városháza építésére? Miből fogják a hitelt fizetni? Biztos adókat vetnek majd ki…! Emlékeztetek arra, hogy a helyi adók emelésére 2011 óta nem került sor, sőt, 2015 januárjától a magánszemélyek építményadóját csökkentettük. Adóemelést 2016-ra sem tervezünk. Egy beruházásnál a lehetséges (tipikus) források a következők: saját költségvetés (tárgyévi költségvetési bevételek és az előző évekről hozott megtakarítások); pályázati források; hitelfelvétel. A felsoroltak közül pályázati forrásokkal reálisan nem számolhatunk, így az előzetes számításokat a saját forrásokra és a hitelfelvételre alapoztuk. Ami a saját költségvetésből történő finanszírozást illeti, a működési egyenlegből várhatóan évente 500 millió forintot tud a Város a működésen túli feladatokra (fejlesztésekre, tartalékolásra, meglévő adósságok törlesztésére) fordítani. Teljes egészében tehát nem tudjuk önerőből finanszírozni a beruházást, mivel egyszerre, egyetlen költségvetési évben nem áll rendelkezésre az a forrás – egymilliárd forint – amely a megvalósításához szükséges. Amennyiben a beruházás teljes forrásigényét hitelfelvétellel biztosítjuk, 1 milliárd forint hitelkerettel kell számolnunk. Nem ez lesz a Város első 1 milliárd forintos hitele, amit felvesz. Az Önkormányzat első ízben 2007-ben vett igénybe az akkori fejlesztési feladatok finanszírozására 1 milliárd forintot. Ebből nem egyetlen nagyberuházást, hanem több, kisebbnagyobb volumenű fejlesztést valósított meg (példák a teljesség igénye nélkül: Bálint Márton Iskola udvarrendezés, 6 csoportos óvoda kiviteli terve, ingatlan vásárlások, közmű építés, temető felújítás, járdaépítés, Égettvölgyi-út építése, közművesítése, stb.) A 2007. évi hitelfelvétel paraméterei a következők voltak: hitelkeret nagysága: 1 milliárd forint, lejárata: 120 hónap, maximum 2017. november 30. rendelkezésre tartási periódusa: 2008. szeptember 30. kamat: változó, háromhavi BUBOR + 0,0850% kamatfelár (induló kamat: 8,795% volt) tőketörlesztés kezdete: 2010. december 31. (eddig az időpontig: türelmi idő) tőketörlesztés feltételei: negyedévente, azonos összegű részletekben. Maradva a példánál, a 2007-es hitel tőketörlesztésével és kamataival a 2010. évi költségvetéstől kezdve kellett számolni. Az egy-egy költségvetési évre eső törlesztő részlet 142,9 millió forint volt, a kamat pedig folyamatosan csökkent. (A legmagasabb kamatkiadás 2009. évben jelentkezett, akkor 99,9 millió forint, 2012-ben pedig 64,8 millió forint volt.) Ebből egyébként az is látható, hogy a türelmi időnek van előnye is, hátránya is. Előnye, hogy átmenetileg kevesebb a tényleges kiadás, hátránya viszont, hogy mindaddig, amíg a tőketörlesztés nem kezdődik meg, a teljes fennálló tőketartozás után kell a kamatot fizetni. Csak érdekességként említem meg, hogy a szóban forgó hitel egy részét 2013-ban, a fennmaradó részét pedig 2014-ben vállalta át a Magyar Állam. Amennyiben az adósságkonszolidációra nem került volna sor, még 2016-ban 2017-ben is tervezni és finanszírozni kellene ezt a hitelt. 22
Ha a korábban felvett hitel paramétereivel számolunk – de az alacsony piaci kamatokra tekintettel valójában annál bizonyosan kedvezőbb feltételekkel tudunk felvenni hitelt –, az a legelső időszakban 90 millió forint kamatkiadást fog jelenteni, majd pedig a tőketörlesztés beindulásával csökkenő kamatot és évente 125 millió forint nagyságrendű tőketörlesztést. Biztonsággal feltételezhető, hogy ilyen mértékű éves hiteltörlesztési kötelezettséget a Város költségvetése elvisel, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új városháza felépítésével megszűnik a GL Outlet bérlete, tehát az addig a bérleti díjra fordított kiadás átforgatható a hiteltörlesztésbe. Amennyiben a tőketörlesztésben sikerül most is elérnünk két év türelmi időt, az átmeneti időszakban még egyes kiemelt, fontosabb beruházások megvalósíthatók saját forrásból is. A következő táblázatban az alábbi becsült paraméterekkel végeztük el a hitelfelvételre vonatkozó számításokat: hitelkeret: 1 milliárd forint rendelkezésre tartási időszak: 2016. július 1. – 2017. július 1. hitelkeret lehívása: egyszerűbb számítás érdekében 2017. július 1., egy összegben türelmi időszak: 2017. július 1. – 2018. július 1. lejárat: 2026. június 30. tőketörlesztés, kamatfizetés: negyedéves gyakorisággal.
Év (adatok millió forintban) Megnevezés 2016
2017
2018
2019
500
500
500
0
0
40
500
500
Tőketörlesztés
0
Kamat
Működési többlet Megtakarítás Forrás összesen
Forrás célra
2021
2022
2023
2024
500
500
500
500
500
40
40
40
40
40
540
540
540
540
540
0
62,5
125
125
125
0
45
90
84
73
500
445
387,5
331
342
500
egyéb
2020
2025
2026
500
500
40
40
40
540
540
540
540
125
125
125
125
62,5
61,8
50,6
39,4
28,1
16,9
5,6
353,2
364,4
375,6
386,9
398,1
471,9
A táblázatból látható, hogy más beruházásokra, fejlesztésekre a legkevesebb forrás – fenti paraméterek esetén – 2019-ben jutna. A tényleges hitelfelvételnél várhatóan a kamatteher tekintetében is kedvezőbb feltételekre számíthatunk és az időszakok eltolódása is befolyásolhatja a fenti becslést. Összességében biztonsággal kijelenthető: a Város költségvetése változatlan szervezeti feltételek és ellátási szint mellett is képes a hiteltörlesztés és kamatai biztonságos teljesítésére.
23
4. Közlekedés, forgalmi rend 4.1 Közösségi közlekedés Törökbálint Város Önkormányzata már 2014 tavaszán kezdeményezte a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: BKK) a helyi közösségi közlekedésről szóló szerződés formájának megváltoztatását közszolgáltatási szerződés helyett támogatási szerződésre. A hosszas tárgyalásokat követően - a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulásban résztvevő 17 önkormányzattal közösen – a BKK-val 2015. évtől sikerült támogatási szerződést kötni. Így az önkormányzatnak 2015. évben a helyi közösségi közlekedésért nem kell megfizetnie az áfát, ami éves szinten 42 millió Ft megtakarítást jelent. A BKK-val kötött szerződés 2015. január 1-jétől 2022. június 30-ig szól. 2015-ben a BKK tovább folytatta az M4-es metró - 2014 áprilisában - történt átadását követően megkezdett elővárosi járatai menetrendjeinek módosítását, mely Törökbálint esetében a Móricz Zsigmond körtéri közvetlen kapcsolat megszüntetésével, valamint a járatok körjáratként történő közlekedtetésével járt. A BKK szervezésében közlekedő járatok Budapesten belüli végállomása az M4 metró Kelenföldi végállomása lett. Több mint félévig tartó egyeztetést követően Törökbálint helyi közösségi közlekedésére két változat (T/1 és T/2) került kidolgozásra, melyről, a BKK és az Önkormányzat is tájékoztatta a lakosságot. Az új menetrend bevezetésével egyidejűleg sor került a buszvégállomás áthelyezésére, valamint az új menetrendhez szükséges infrastrukturális létesítmények (új buszmegállók, Géza fejeledelem útján végállomás) megvalósítására is. A helyi közösségi közlekedési rend gyökeres megváltoztatására (az új menetrendek szerinti közlekedés bevezetésére) 2015. augusztus 31-ével került sor. A megváltozott menetrendről a BKK az ingatlantulajdonosokat szórólap segítségével is tájékoztatta. A BKK által végrehajtott változás szükségessé tette az OMI Kft. által üzemeltett helyi járat, a „Törökbálinti Busz” menetrendjének a BKK járatok menetrendjéhez való hangolását és az eddig ellátatlan pistályi külterületi rész helyi közlekedésbe való bevonását is. 2015. október 14-én lakossági fórumon mutattuk be az új menetrenddel kapcsolatos tapasztalatokat, észrevételeket és a várható változásokat. A fórumon résztvevők által feltett kérésekre a közlekedési szakértő és a BKK képviselője válaszolt.
4.2 A Városon átmenő forgalom csillapítása Komoly forgalmi tehertétel városunknak az Érd felől érkező átmenő-forgalom. Már évek óta tárgyalásokat folytattunk Érd Megyei Jogú Várossal és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrtvel, valamint természetesen közlekedési hatóságokkal arról, hogy egy felhajtó ág készülhessen az M0-M7 autópálya csomópont egyik gyorsító ágához. Reményeink szerint ezzel a megoldással az eddig Érd felől érkező forgalom jelentős része felvezethető az autópályára és nem terheli tovább városunkat, különösen a Szent István, az Ady Endre, a Károlyi, a Meredek és a Katona József utcát, melyek a legjelentősebb terhelést elviselték. Az engedélyezési terv önkormányzati finanszírozásban készült el, a le és felhajtó kivitelezése állami beruházásban valósul meg és várhatóan jövő év elejére készül el.
24
4.3 A kerékpáros közlekedés fejlesztése Városunk az elmúlt években többször is foglalkozott a kerékpáros közlekedés fejlesztésével, azonban pályázati és egyéb források hiányában a tervezett kerékpárutak kialakítására nem került sor. Az idei évtől kezdődően olyan program végrehajtásába kezdett az Önkormányzat, mely a szűkös anyagi keretek közt is folyamatosan biztosítja a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítását. Szakértők segítségével olyan gazdaságos, leginkább forgalomtechnikai és szervezési eszközökkel megoldható alaphálózat kialakítását tervezzük, mely kerékpárút építése nélkül jelent biztonságos közlekedést a kerékpárosok számára (kerékpáros nyomfestés, táblázások, indokolt esetben terelő szigetek kialakítása). Az ősz folyamán megtörtént az alaphálózat kijelölése és az intézkedési terv ütemezése. A megvalósításra 9 ütemben kerül sor, az első ütem (a Vasút utcától a Kisfaludy Sándor utcán keresztül az Óvoda utcáig) még az idén megvalósul. Még az idén sor kerül továbbá újabb kerékpártámasztók felállítására is.
5. Környezetvédelem 5.1 Hulladékgyűjtés, szállítás A képviselő-testület februárban döntött a közterületen lévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszűntetéséről. Továbbá döntött arról is, hogy a korábbi szigeteket három helyszínen (Munkácsy M. u. 79., Baross G utca - Bajcsy-Zs. utca találkozása és a Márta utca - Hegyalja utca sarok) üveggyűjtő-pontokká alakítja át. A döntést elsősorban az indokolta, hogy év elején módosult a hulladékról szóló törvény. Ennek értelmében nem lehet hulladékgyűjtő szigeteket kialakítani azon megyei jogú városoknál kisebb településeken, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése biztosítható. E változásról a szigeteken kihelyezett tájékoztató táblákkal, a Kerthelyiség című újságban, a hirdetőtáblákon, valamint a honlapon közzétett hirdetmény útján tájékoztattuk a lakosságot. A Vertikál Zrt-vel (mint közszolgáltatóval) folytatott tárgyalások eredményeként év közepétől módosult a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendelet. A zöldhulladék tavaszi és őszi egy-egy hónapos elszállítási időszaka helyett március 16 november 30. között kéthetente a háztartási hulladék gyűjtése alkalmával elszállítja a szabályosan kihelyezett zöldhulladékot. A változásról az Önkormányzat Kerthelyiség című újságban, a Közszolgáltató pedig a honlapján és a gyűjtőedényekre ragasztott matrica útján is tájékoztatta a lakosságot. A változásokkal összefüggésben 2015. szeptember 1-től megszűnt a lakosságnál keletkezett zöldhulladék Városgondnokság által üzemeltett Téglagyár úti telepen való átvétele. A TÖRS Kft-vel a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére kötött közszolgáltatási szerződés 2015. március 31-én lejárt, így a Képviselő-testületnek a közszolgáltatás ellátására pályázatot kellett kiírnia. Az első pályázati felhívás eredménytelenül zárult. A második pályázati felhívás nyertes ajánlattevője a Faragó Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft lett, így 2015. július 7-étől ők végzik a szolgáltatást.
25
5.2 Zajvédelmi stratégia A 2002/49 Európai keretirányelv kötelező előírásokat fogalmaz meg a zaj és rezgésvédelem érvényre juttatása érdekében. A szabályozás legfőbb eleme, hogy a tagállamoknak stratégiai zajtérképeket kell készíteniük többek között a nagyvárosi agglomerációkra. Ezek a stratégiai zajtérképek a jelentős zajforrások, zajforrás-csoportok (közút, vasút, üzemi forrás, repülési zaj) által okozott terhelésen kívül információkat szolgáltatnak a zaj által érintett lakosság, lakóépületek, érzékeny intézmények (kórházak, iskolák stb.) érintettségére vonatkozóan is. Ez azonban csak az első lépés a környezeti zaj kezelésével kapcsolatban, mely lehetőséget ad hatékony közép- és hosszú távú zajcsökkentési tervek felépítésére. Az irányelv – és a hazai szabályozás is – ezért a stratégiai zajtérképek elkészítésének kötelezettségén túl előírja az ún. intézkedési tervek készítésének kötelezettségét is. Az európai szabályozásnak megfelelően a stratégiai zajtérképeket legalább 5 évente meg kell újítani. Törökbálint Város közigazgatási területére 2006-ban készült el az első stratégiai zajtérkép. Megújításra 2014-ben került sor, az elkészült dokumentumot a véleményező hatóság megfelelőnek értékelte. Az elkészült zajvédelmi térkép alapján a zajvédelmi intézkedési terv összeállítása most van folyamatban. A tervezetet véleményezésre megküldtük az érintett szerveknek, illetve lakossági fórumok és közzététel útján véleményeztettük a lakossággal is. A lakossági észrevételek feldolgozását követően az intézkedési terv várhatóan 2016. első hónapjaiban kerül majd a Képviselő-testület elé elfogadásra. Az intézkedési terv eddig elkészült tervezete alapján látható, hogy melyik az 3 fő intézkedés, melyet a legsürgősebbnek kell tekintenünk: Forgalomcsillapítás: A legnagyobb problémát Törökbálint területén az M7 autópálya forgalmából eredő zajkibocsátás okozza. Zajkibocsátás szempontjából kedvezőtlen az a helyzet, amely a kritikus szakaszt jellemzi. A Balaton felé vezető sávokban épp az „érdi emelkedő” kezdetén – a vasúti felüljárótól indulva – feloldásra kerül a 100 km/h-s korlátozás. Így épp az emelkedő szakaszon van lehetőség sebességnövelésre, amely az emelkedő miatt fokozott motorteljesítményt/zajteljesítményt generál. Kezdeményeznünk kell tehát, hogy az M7-es autópályán jelenleg is meglevő 100 km/hs sebességkorlátozást – legalább az éjszakai időszakra kiterjedően – terjesszék ki az M7M0 csatlakozási pontig! Sebességkorlátozás belterületi utakon: Éjszakai sebesség-korlátozás a Géza fejedelem útján, a Bartók Béla utcában, a Bajcsy Zs. utcán, valamint a Raktárvárosi úton (40 km/h korlátozás a 22 órától 6 óráig terjedő időszakban) Útburkolat cseréje, tervszerű útfelújítási program: Kezdeményezni kell, hogy a legközelebbi jelentősebb burkolatmegújítás alkalmával az autópálya burkolatát az adott szakaszon hangelnyelő tulajdonságú aszfalttal alakítsák ki. Feladatunk továbbá tervszerű, folyamatos útfelújítás a városban. Az autópályák miatt elszenvedett zaj csökkentése érdekében 2015. áprilisában levéllel fordultunk dr. Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez, 2015. májusában Tasó László közlekedés politikáért felelős államtitkárhoz(NFM), 2015. szeptember 7-én pedig dr. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszterhez. E levelekben – más intézkedések sürgetése mellett mindannyiszor kezdeményeztük az M7 melletti lakóövezetet érő zajterhelés csökkentését a100 km/h-ra történő sebességkorlátozás bevezetésével. Kérésünk azonban vagy elutasításra talált, 26
arra való hivatkozással, hogy ez a szolgáltatási szint csökkentését eredményezné, vagy pedig választ sem kaptunk. Az elutasításba azonban nem kívánunk beletörődni, hiszen ez a lényegében költséggel nem járó intézkedés jelentősen javítaná a környék élhetőségét. Úgy gondolom, méltánytalan Törökbálint lakosságával szemben az, hogy szinte az egyetlen ilyen összetett problémát elszenvedő város nem kap segítséget a Magyar Államtól. Nem az autópálya befedését kérjük, bár azt is jogosnak éreznénk, hanem egy költséggel nem járó intézkedés bevezetését. Ausztriában nem egy helyen csupán 3 ingatlan érintettsége miatt is már 80 km/h sebességkorlátozást vezettek be az autópályákon.
5.3 Zöldfelületek kialakítása Elindult a Géza fejedelem útja melletti zöldterület parkosításának folyamata, amely reményeink szerint a ciklus során be is fejeződik. A Városgondnokság közreműködésével a Szabadság téren (a vízelvezető rendszer megépítése után) újabb parkosított területet alakítunk ki. A Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület és a Városgondnokság közreműködésével idén is sor kerül őszi falültetésekre. Az Önkormányzat a lakosság és az intézmények számára mintegy 2 millió forint értékben osztott ki facsemetéket. Az ingatlan-tulajdonosok összesen 5 fajtából választhattak, a fákat az ingatlan előtti közterületen kell elültetni. A faosztás 2015. november 14-én került megrendezésre.
6. Önként vállalt humán feladatok 6.1 Szociális feladatok A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény módosításai alapján 2015. március 1-től kezdődően a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere jelentős mértékben átalakul. A változások következtében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) által eddig biztosított ellátási formák közül több megszüntetésre került, az addig nyújtott ellátások biztosítására más formában van lehetőség. A törvénymódosítás alapján egyes részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott - ellátási formák a járási hivatalok hatáskörébe kerültek, változatlan, illetve egyes esetekben módosuló feltételekkel. A megszüntetésre kerülő ellátási formák helyett települési támogatás keretében az önkormányzatok nyújthatnak támogatást egyrészt kötelező, másrészt önként vállalt feladat alapján. A törvényi előírások szerint a települési önkormányzatok képviselő-testületének legkésőbb 2015. február 28-ig meg kellett alkotniuk a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. E felhatalmazás alapján a Képviselő-testület az 5/2015. (II. 28.) Ör. számú rendeletben döntött az Önkormányzat által nyújtott települési támogatások fajtáiról és szabályairól.
27
A rendeletben szereplő támogatási formák és a feltételrendszer az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján kerültek meghatározásra, a Segítő Kéz Szolgálat munkatársainak tapasztalatait is figyelembe véve. A rendelet 8. § (1) bekezdés szerint az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult részére saját költségvetése terhére a következő támogatásokat nyújtja: a) települési támogatásként: ápolási támogatás; gyógyszertámogatás; lakhatási támogatás; adósságkezelési támogatás; jubileumi támogatás; köztemetés. b) rendkívüli települési támogatásként: eseti támogatás; a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás; temetési támogatás. c) pályázat alapján nyújtható támogatásként: szociális tanulmányi ösztöndíj a középfokú oktatási intézményben tanuló, szociálisa hátrányos helyzetű gyermekek részére; Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíj a felsőoktatásban tanuló diákok számára. 2015. szeptember 30-ig az Önkormányzat 28 millió forintot fordított szociális támogatásokra és segélyezésre. A Bursa Hungarica ösztöndíjra vonatkozóan összesen 29 pályázat érkezett, ezek elbírálása decemberben történik meg. Szociális tanulmányi ösztöndíjra 8 pályázatot nyújtottak be, a támogatást 7 diák nyerte el a 2015/2016-os tanévre. Szociális segélyezésre és támogatásokra kifizetett összegek
Teljesítés Ft-ban 2015. október 31-ig
Megnevezése Természetben nyújtott gyermekvédelmi támogatás Természetben nyújtott óvodáztatási támogatás Helyi megállapítású ápolási díj
1 462 941 480 205 6 452 238
Helyi megállapítású közgyógyellátás
818 803
Települési támogatás pénzbeli
10 778 191
Önkormányzati segély (Szoc.tv. 45.§) (2015.02.28-ig)
1 981 000
Természetben nyújtott átmeneti segély
1 411 540
28
Teljesítés Ft-ban 2015. október 31-ig
Megnevezése Önkormányzat által saját hatáskörben adott természetbeni önkormányzati segély Köztemetés Egyéb, az önkormányzat rendeletében megállapított pénzbeli segély Rászorultságtól függő normatív kedvezmények (pénzbeli) Természetben nyújtott önkormányzati segély (Szoc.tv. 47. § 1.c) pont) (2015.02.28-ig) Pénzbeli óvodáztatási támogatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
681 254 471 431 336 500 154 051 40 050 10 000 668 040
Lakásfenntartási támogatás
1 037 830
Adósságcsökkentési támogatás
255 971
Rendszeres pénzbeli szociális segély
1 395 000
Összesen
28 435 045
6.2 „Segítsen, hogy segíthessünk” – adomány a kárpátaljai magyaroknak A háború sújtotta Ukrajna magyarok lakta vidékén, Kárpátalján a mindennapi megélhetés egyre nagyobb gondot okoz. Súlyosbítja a helyzetet az élelmiszerárak, az energiahordozók és minden, a megélhetéshez szükséges dolog árának drasztikus emelkedése is. A Képviselő Testület a kárpátaljai magyarok megsegítésére 1,5 millió forint adományt juttatott el november elején. 6.3 Nyári gyermektáborok 6.2.1 Napközis tábor A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 41.§ (2) bekezdése alapján az önkormányzatnak kell gondoskodnia a gyerekek nyári szüneti napközbeni ellátásáról, amennyiben a szülő nem tudja biztosítani a gyermekek nyári felügyeletét. Törökbálint Város Önkormányzata a hagyományoknak megfelelően a törökbálinti lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő 6-14 éves gyermekek számára idén is megszervezte a nyári napközis tábort 2015. június 16. és augusztus 28. között. A tábor célja: irányított nevelői munka és felügyelet melletti hasznos időtöltés. A tábor helyszínei: iskolák, sportközpont, művelődési ház. A tábor költsége: a táborok ingyenesek voltak, a szülőknek csak az étkezési díjat kellett a fizetni. Az étkezési díj az iskolában fizetendő napközis díjjal azonos volt (100%, 50%, térítésmentes).
29
Az iskolákban (1. turnus) lebonyolított táborra 22 tanuló jelentkezett, ebből végül 14 fő vett rész a különböző sport- és kézműves foglalkozásokon. A sportközpontban (2-7. turnus) megvalósult táborra 49 tanuló 242 részvételi alkalomra jelentkezett. A tényleges igénybevételi létszám az összes turnusra 130 fő volt. A résztvevők számára változatosak voltak a programok. A gyerekek minden nap részt vettek úszás, labdarúgás, egyéb labdajátékos foglalkozásokon. Népszerűek voltak a játékos vetélkedők, mozielőadások, kézműves foglalkozások, képességfejlesztő játékok. A művelődési házban (8-11.turnus) működő táborra 23 gyerek jelentkezett 63 részvételi alkalomra. A tényleges igénybevételi létszám az összes turnusra 58 fő volt. A tábor szervezői a táborozók számára kézműves és drámapedagógiai foglalkozásokat, játékos nyelvórákat és zeneórákat, ügyességi vetélkedőket, mozielőadásokat szerveztek. Szabadtéri programok keretében kirándultak, úsztak és ismerkedtek a küzdősportokkal.
6.2.2 Sporttáborok Ezen táborok lebonyolítására (június 22. és július 10. között) a Törökbálinti Sportközpontban került sor. Az igénybevétel önköltségi alapon (a díjat a szülő fizette), vagy – szociális alapon térítésmentesen volt lehetséges. A térítésmentes igénybevételre jogosultakat a polgármester által meghirdetett pályázat alapján választottuk ki. Összesen 112 pályázat érkezett, és valamennyi pozitív elbírálásban részesült. A sporttáborban a gyerekek napi egy edzésjellegű, választott foglalkozáson (úszás, labdarúgás, tenisz, vízilabda, tánc, aerobic), és napi egy úszásoktatáson vettek részt a tudásszintnek megfelelő csoportokban. A köztes időben vízi játékok, kézműves foglalkozások és szervezett játékprogramok álltak a résztvevők rendelkezésére az uszoda közönségétől elzárt területén, kis csoportokban. Az úszásoktatás az uszoda területén volt, minden esetben csoportonként két felügyelő kíséretével.
6.2.3 Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programok Az intézmény, mint minden évben, ebben az évben is polgármesteri keretből kapott pénzügyi támogatással szervezte meg a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű, magatartászavaros gyermekek táboroztatását 2015. július 14 és augusztus 11 között, heti egy alkalommal. Külső foglalkozásokat, szabadidős programokat szerveztek a gyerekeknek, és gondoskodtak a napi háromszori étkezésről. A Segítő Kéz Szolgálat által szervezett nyári programokban 100 gyermek vett részt.
6.2.4 Törökbálinti Római Katolikus Plébánia által szervezett táborok A Törökbálinti Római Katolikus Egyházközség több évtizedes hagyománnyal rendelkezik katolikus táborok megrendezésében. A résztvevők elsősorban felső tagozatos iskolások, középiskolások és egyetemisták. A táborok időpontja 2015. július 7-25 és augusztus 12-16. volt. A táboroztatáshoz az Önkormányzat pénzügyi támogatásával valósult meg.
30
6.4 HPV oltás Az Önkormányzat önként vállalt feladataként biztosította a 8. osztályos törökbálinti lányok (akik az államilag finanszírozott oltásból kimaradtak) részére az önkéntes, térítésmentes méhnyakrák elleni oltóanyaghoz való hozzájutás lehetőségét. Az oltások biztosítására a GlaxoSmithKline Kft-vel kötöttünk szerződést. Összesen 133 db oltóanyagra van szükség a jelentkezők oltásához, ennek költsége 2,3 millió forint volt. Az oltásokat a gyermekorvosok adták be saját rendelési idejükben, az érintettek értesítésében és az oltások lebonyolításában a védőnők segítettek. 6.5 Az úszásoktatás támogatása A Zimándy Ignác Általános Iskolából 370, a Bálint Márton Általános-és Középiskolából 624 általános iskolás és 307 fő középiskolás gyermek vesz részt az úszásoktatásban, melyet ez idáig az Önkormányzat ingyenesen biztosított. Egy tanévben 30-32 alkalommal vesznek részt úszásoktatáson a gyerekek. (A külsős illetve KLIK-es támogatással érkezőket 800,Ft/fő/alkalom áron fogadjuk.) A Zimándy-ból érkező gyerekeket busz szállítja, ennek éves költsége 3,8 millió forint. 6.6 A pedagógus ösztöndíj új rendszerének kialakítása A Képviselő-testület már a 2015-ös költségvetés elfogadásakor kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy a törökbálinti köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok munkáját erkölcsi és anyagi értelemben a továbbiakban is elismerje, dacára annak, hogy a tanügyi igazgatásban bekövetkezett változások miatt az iskolapedagógusok munkáltatója már nem az Önkormányzat. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében döntött úgy a Képviselő-testület, hogy a pedagógus ösztöndíj korábbi rendszerének megszüntetését követően egy új, feladatalapú és teljesítményorientált pedagógus ösztöndíj rendszert hoz létre. Az új rendszer létrehozásában jelentős szerepet vállalt a Humánpolitikai Bizottság, amely kidolgozta a legfontosabb alapelveket és az új önkormányzati rendelet tervezetét, majd átruházott hatáskörben eljárva meghatározta a pályázati feltételeket, kiírta az ösztöndíj pályázatot, és végül elbírálta a beérkezett pályázatokat. Az új rendszer mind az iskola-, mind az óvodapedagógusok számára lehetőséget adott a pályázatok benyújtására, a megpályázható témakörök pedig lefedték az iskolákban és az óvodákban elvégzendő pedagógiai és szervezési feladatok teljességét, vagyis valamennyi pedagógus számára lehetőség volt a pályázat benyújtására. A pályázatok tartalmi szempontból történő, szakmailag megalapozott és objektív értékelése érdekében külső szakértő megbízására került sor. A pályázati kiírás szerint 2015-ben legfeljebb 30 pedagógus részesülhet ösztöndíjban, az ösztöndíj mértéke a benyújtott pályázatok mennyiségétől és minőségétől függően egyszeri bruttó 260.000 Ft és 500.000 Ft közötti összeg. A pályázatok beadására meghatározott határidő eltelt, a pályázatok elbírálására a november 9én, hétfőn megtartott rendkívüli HPB ülésen került sor. A megadott határidőn belül 47 pályázat került benyújtásra. A Humánpolitikai Bizottság 30 pályázó ösztöndíjban részesítéséről döntött. A szakértői vélemény szerint a pályázatok magas színvonalúak voltak, valamennyi intézményből érkeztek 31
pályázatok, melyek egy része intézményen belüli, más része pedig intézményen túlmutató hatással is bírt, így azok összehasonlítása nem volt könnyű feladat. Az ünnepélyes eredményhirdetésre november végén kerül sor.
7. 2015 - az évfordulók éve 7.1 Az Önkormányzatok Napja Szeptember 30-a az Önkormányzatok Napja, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon került sor az első szabad, demokratikus önkormányzati választásra. Önkormányzatunk fennállásának 25. évfordulóját bensőséges ünnepséggel köszöntöttük, melynek keretében dr. Elek Sándor, az első szabadon választott polgármester sírjánál emléktáblát avattunk, majd pedig visszaemlékezésekkel és filmvetítéssel elevenítettük fel az eltelt éveket. 7.2 Süssen – Törökbálint partnerkapcsolata 25 éves Idén ünnepeltük a Süssen – Törökbálint partnerkapcsolat létrejöttének 25. évfordulóját is. Az ünnepségre a Süssenben tartott Stadfest keretében került sor, ahova meghívást kapott a teljes Képviselő-testület, a korábbi polgármesterek és számos civilszervezet is. Az ünnepség egyik programpontja volt az a fotókiállítás, melyet képekben mutatta be a két település kapcsolatának történetét. Ezt a kiállítást az Önkormányzatok Napja alkalmából mi is bemutattuk, és az ünnepségre természetesen meghívtuk süsseni barátainkat. 7.3 Székelyudvarhely – Törökbálint testvérváros kapcsolata 15 éves Augusztus 21-én az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete és Törökbálint Város Önkormányzata ünnepélyes kopjafaavatást tartott Balassagyarmat (Civitas Fortissima) és Kercaszomor (Communitas Fortissima) hős polgárai emlékére, valamint rendezvényen emlékezett meg Székelyudvarhely és Törökbálint testvérkapcsolatának 15. évfordulójáról. A rendezvények díszvendégei dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, dr. Aradszki András, államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere és Kapornaky Sándor, Kercaszomor polgármestere voltak. 7.4 Soroksár – Törökbálint testvérváros kapcsolat 2015. június 20-án Soroksáron a művelődési házban ünnepeltük a 15 éves testvérvárosi kapcsolatot.
32
8. A Képviselő-testület működése, hivatali szervezetfejlesztés 8.1 Testületi ülések száma, hozott döntések A Képviselő-testület az előző közmeghallgatás óta összesen 8 rendes és 4 rendkívüli ülést tartott. Az elfogadott rendeletek száma 36, a hozott határozatoké 337. Határozatképtelenség miatt egyetlen ülést sem kellett elhalasztani vagy félbeszakítani. A Képviselő-testület munkáját 3 állandó bizottság segíti. Közülük a Humánpolitikai Bizottság 8 rendes és 9 rendkívüli ülésen összesen 165 határozatot hozott. Szintén 8 rendes és 9 rendkívüli ülést tartott a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, amely összesen 326 határozatot fogadott el. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 8 rendes és 6 rendkívüli ülése során 200 határozatot hozott.
8.2 Szervezeti és működési szabályzat, hatáskör-átruházás A képviselő-testület és szervei működésének rendjét a Mötv. keret jelleggel szabályozza, a részletes szabályokat az önkormányzati rendelettel megállapított szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) kell meghatározni. A Mötv. előírását - miszerint az SZMSZ-t az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felül kell felülvizsgálni, illetőleg szükség szerint módosítani – betartva a rendelet felülvizsgálatát időben elvégeztük, ezt követően további 3 alkalommal került sor szükség szerinti módosítására. A módosítások sorában kiemelkedő jelentőségű a 2015. júniusi döntésünk, amikor a Képviselőtestület számos olyan döntés jogát valamely bizottság, vagy polgármester hatáskörébe utalta, amely előzőleg testületi hatáskörbe tartozott. E döntés jogi alapját a Mötv. 41.§ (4) bekezdése biztosítja, amikor kimondja, hogy a képviselő-testület – a törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át, és e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A hatáskör-átruházás előkészítése még 2014 végén indult, amikor is 348/2014. (XII. 18.) ÖK határozatával a Képviselő-testület egy munkacsoportot hozott létre, feladatává téve a hatáskörátruházásra vonatkozó javaslat kidolgozását. A végrehajtott hatásköri átalakítást azért tartjuk nagy jelentőségűnek, mert a korábbi gyakorlat szerint a bizottságok elsősorban előzetes véleményező szerepet töltöttek be, kezdeményező, ellenőrző szerepkörük azonban kevéssé érvényesült. Az új megoldástól azt várjuk, hogy a képviselő-testület tehermentesül a kisebb jelentőségű, esetleg rutin ügyekkel való foglalkozás alól, s figyelme sokkal inkább áttevődhet a programjellegű, stratégia alkotó döntésekre, a képviselőknek pedig több ideje marad a választókkal való kapcsolattartásra. Ezzel együtt az átruházott hatáskörbe tartozó ügyek esetén reményeink szerint gyorsul az ügyintézés, csökken az adminisztráció, gyorsabban és rugalmasabban történik a döntéshozatal.
33
8.3 A Polgármesteri Kabinet megújítása 2015. október 1-től megújítottuk a Polgármesteri Kabinetet, melynek vezetője – kabinetfőnökként - a polgármesteri referens lett. A tervek szerint a Kabinet tevékenysége különösen a következőkre terjed ki: stratégiai feladatok, kommunikáció-marketing, társadalmi kapcsolatok, stratégiai feladatok. 8.4 Hivatali szervezetfejlesztés A Törökbálint önkormányzata az ÁROP-3.A.2-2013 „Szervezetfejlesztés a Középmagyarországi régióban levő önkormányzatok számára” c. Államreform Operatív Program keretében pályázatott nyújtott be 2013-ban. A „Szervezetfejlesztés Törökbálint Város Önkormányzatánál” c. pályázatot a Közreműködő Szervezet sikeresnek értékelte, és a szerződéskötésre 2013.12.05-én került sor. A projekt befejezésének határideje 2014. december 31. volt. A pályázati konstrukció keretében konkrét, jól körülhatárolható fejlesztési intézkedések végrehajtására lehetett pályázni. Ezek jelentős része kötelező, egy kisebb része pedig választható volt. A projekt keretében az önkormányzat a következő feladatok végrehajtását vállalta és végezte el: 1. Korábbi szervezetfejlesztés megvalósulását bemutató tanulmány készítése. A tanulmány a korábbi ÁROP 3.A.1 konstrukció keretében támogatott projektben megvalósított fejlesztési intézkedések tartalmát, előfeltevéseit és eredményeit foglalta össze, a korábbi tapasztalatok hasznosítása céljából. 2. Támogató infrastruktúrát, szerződéses kapcsolatokat bemutató tanulmány készítése. A Hivatal összefoglalta, hogy az önkormányzati feladatok átalakulásával – pl. Városgondnokság létrejötte – hogyan változott a feladatellátás rendje, a támogató infrastruktúra vonatkozásában (szerződéses kapcsolatok, kiszervezett és kiszervezhető feladatok). 3. Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány készítése. A Hivatal által elkészített tanulmány bemutatja az Önkormányzat költségcsökkentésének és hatékonyság-növelésének lehetőségeit rövid-, közép- és hosszú távon, valamint meghatározza a beavatkozás fókuszpontjait. 4. Intézményirányítási modell alkotása vagy felülvizsgálata. A Hivatal a meglévő intézmény-irányítási modelleket vizsgálta felül (pl. művelődési ház), amelynek keretében az önkormányzati intézmények tevékenységeinek hatékonyabb működésére irányuló szervezeti javaslatok kerültek kidolgozásra. 5. A megváltozott feladatellátást – Városgondnokság, járási kormányhivatal létrejötte – követő belső szabályzat alkotása. A meglévő szabályzat (SZMSZ) olyan módosítására került sor, amely a törvényi változások kapcsán megváltozott feladatellátást humánpolitikai szempontból leköveti (bemutatja a megváltozott munkaköröket, hatásés döntési jogköröket, aláírás rendjét, helyettesítés rendjét stb.).
34
6. Az új feladat ellátási rend hatékony megszervezését támogató intézményirányítási, erőforrás-tervező és vezetői információs rendszer alkalmazásának előkészítése. Hatékonyság elemzésére, működés-átvilágítására, fenntartói döntéseinek hatás- és költség-elemzésére, optimális intézmény-szerkezet kialakítására, költségvetés tervezésre, működési modellezésére alkalmas eszközök specifikálását végezte el a Hivatal, tanulmány formájában. A rendszer egyes elemei időközben megalkotásra és bevezetésre kerültek, pl. beruházások kockázatelemzése. 7. Lakossági igényfelmérés. A lakosság 5%-nak, vagy legalább 1200 fő véleményének, igényeinek, és javaslatainak felmérése minimum egy adekvát módszer (kérdőív, személyes megkérdezés, online adatgyűjtés, telefonos interjú stb.) alkalmazásával minimum két idő- intervallumban: a projekt kezdetén és végén, de minimum 8 hónap különbséggel volt a feladat. Erre sor került a múlt évben 700 db vélemény begyűjtésével és kiértékelésével. -
Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata, három kiválasztott folyamat átszervezése, optimalizálása. Ezek a következők voltak: (1) pályázatkezelés /közbeszerzés, kockázatelemzés/, (2) szerződéskötés /kötelezettség-vállalás, utalványozás/, (3) civil szervezetek pályázati rendszere, átszervezése és optimalizálása.
8. A közszolgáltatások nyújtásának és a hivatali szervezet működésének folyamatos, ciklikus minőségfejlesztése érdekében nemzetközileg választható elfogadott minőség-menedzsment modell bevezetése. A közigazgatásra adaptált Közös Értékelési Keretrendszer (Common Assessment Framework; CAF) alkalmazása révén került erre sor. A projekt eredményeiről a Kerthelység hasábjain is beszámoltunk. 8.5 Az önkormányzati információ-áramlási rendszer javítására és tovább-
fejlesztésére vonatkozó cselekvési terv jóváhagyása 2013-ban egy külső és belső szakemberekből álló munkacsoport készítette el – díjazás nélkül a „Törökbálint Város Önkormányzata információáramlási rendszerének vizsgálata és továbbfejlesztése” c. tanulmányt. A tanulmány 2013. júniusi ülésen került napirendre, az akkor elfogadott 218/2013. (VI.27.) számú határozat pedig előírta, hogy a tanulmányban tett javaslatok alapján készüljön az információáramlás javítására és továbbfejlesztésére cselekvési terv. Ez a terv elkészült, de végül az előző ciklusban a választások közelsége miatt már nem kívánt ezzel a kérdéssel foglalkozni az akkori testület, így a téma a következő ciklusra maradt. A már említett tanulmányban a munkacsoport elvégezte az információáramlás akkori idő szerinti helyzetének feltárását és jellemzését, majd pedig a helyzetelemzés, az elektronikus csatornák alkalmazásának vizsgálata, az önkormányzati igények, valamint már működő önkormányzati minták alapján javaslatokat tett az Önkormányzat információáramlásának és belső - külső kommunikációjának jobbítására, illetve továbbfejlesztésére. E javaslatokra figyelemmel a Képviselő-testület a 2015. április 23-i ülésen fogadta el a kommunikációs cselekvési tervet, melyből számos intézkedés megvalósult, vagy folyamatban van, 2016-tól pedig további lényeges változások várhatók.
35
A terv három területre határozott meg cselekvéseket, ezek: Önkormányzaton belüli kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése. Önkormányzat és a külvilág közötti kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése. Önkormányzat és intézményei közötti kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése. A cselekvési terv végrehajtása érdekében számos lépést már megtettünk, pl.: a Hivatal által gyűjtött és/vagy kezelt adatok, dokumentumok nyilvántartására digitális műszaki dokumentumtárat hoztunk létre; a Képviselő-testület és a Hivatal közötti információáramlás továbbfejlesztésére a Törökbálinti Testületi adatTár keretében kialakítottuk az önkormányzati határozatok tárát; regisztert állítottunk fel a Hivatal által benyújtott, végrehajtott/végrehajtás alatt álló pályázatok, valamint az informatikai alkalmazások nyilvántartására; folyamatban van a kommunikációs tevékenység szervezeti, működési rendjének kialakítása; az önkormányzati honlapon keresztül történő kommunikációt interaktívabbá és felhasználóbarátabbá tettük; a Hivatal és a nyilvánosság (lakosok, vállalkozók, civil szervezetek) közötti kommunikáció területén előre lépés történt a különböző dokumentumok, koncepciók pl. rendezési tervek honlapon keresztüli véleményezésének biztosításával. Az igazi előrelépést azonban jövőre tervezzük megtenni, hiszen meg kívánjuk újítani a helyi újságot, az önkormányzat honlapjának megjelenését és tartalmát és egységes rendszert szeretnénk a közterületi reklámok, hirdetések megjelenésében is. Törökbálint, 2015. november 13.
Elek Sándor polgármester
36
