Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet
Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. A főnév Budapest: Corvina Kiadó. 2000. (A szemantikai elméletek, a főnév, az ige és a melléknév fejezetei.)
Tartalom A főnév meghatározása ................................................. 1 Megszámlálható köznév ................................................ 2 Specifikusság.............................................................. 2 Az élő – élettelen oppozíció ................................... 3 Generikus – egyedi olvasat...................................... 3 Az anyagnév .................................................................... 4 A tulajdonnév .................................................................. 4 Logikai felfogás ......................................................... 4 Strukturális szemantikai szempont ........................ 5 Képzett főnevek (morfoszemantikai kérdések) ......... 6 -ás/-és képzős deverbális főnevek ............................. 6 Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek ....................... 7 A főnévi szóösszetételek ............................................... 8 Deverbális alaptagú .................................................. 8 Nem deverbális fejű főnévi összetételek ............... 9
A főnév meghatározása MMNyR: „A főnév [...] élőlényt, élettelen tárgyat [...], gondolati és elvont dolgot, illetőleg ezek fogalmát jelentő szó.” → a főnevek kategóriája a szavaknak azon osztálya, amely személyt, élőlényt, helyet és dolgot jelent | barátság, szépség ill. ásás, dorombolás (deverbális) → ezek nem jelölnek ’dolgot’ | fordított irányban viszont működik: ha egy szó élőlény ... neve, akkor főnév → általánosan kiterjeszthetjük: a főnév legáltalánosabb értelmében entitást jelöl Formai kritérium (együttes előfordulás kritériuma) [→ vannak univerzálisak ill. nyelvspecifikusak | implikációs univerzálék: ha egy nyelvben létezik a Ti kategória, akkor az csak főnéven jelenhet meg] • • • • •
módosítható melléknévvel kaphat névelőt lehet az ige alanyi vagy tárgyi vonzata meghatározza az ige szám és személy szerinti egyeztetését kaphat esetragokat
→ Ha egy A szó a {Ti} morfológiai/szintaktikai tulajdonságokkal jellemezhető, akkor A főnév, és ha A főnév, akkor jellemezhető a {Ti} halmazzal. Alcsoportok: megszámlálható köznév, anyagnév, tulajdonnév
1
Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet
Megszámlálható köznév Specifikusság 1. Keresek egy embert, aki tud franciául. → (1) egy meghatározott valakit keresek, aki tud franciául → specifikus (2) egy tetszőleges embert keresek, aki tud franciául → nem specifikus → visszautalás esetén jól látszik, határozott / határozatlan a névmás Keresek egy (meghatározott) embert, aki tud franciául, és meg is fogom őt találni. Keresek egy (tetszőleges) embert, aki tud franciául, és fogok is egyet találni. → némely nyelvben ez látszik az igemód választásán (pl. spanyol: kijelentő mód specifikusság, kötőmód nem specifikusság) 2. Szilvinek beszélnie kell valakivel. → valaki: egy meghatározott egyén / akárki → itt ábrák vannak fura jelekkel, ezt nem értettem, 151. oldal 3. A specifikus / nem specifikus megkülönböztetés nem független a határozott / határozatlan megkülönböztetéstől, de nem is azonos vele. A határozottság / határozatlanság gyakran nem szemantikai jellegű tényezőktől függ. Általában: határozott → ismert információ | határozatlan → új információ Megtaláltam a ceruzát. → a ceruza ismert, a megtalálás új Találtam egy ceruzát. → Az egész mondat új. 4. Vannak olyan szintaktikai környezetek, amelyek határozott / határozatlan szerkezetet vonzanak (igénylenek, preferálnak). Pl: van egy elnökünk *van az elnökünk | akad talán valahol egy autó *akad talán valahol az autó → pl. alanyi pozíció: határozott szerkezet (A tanár megérkezett.) 5. A határozott főnévi szerkezet is lehet specifikus / nem specifikus. Béla fizette az ennivalót. → csak specifikus
2
Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet Béla fizeti az ennivalót. → specifikus (’Béla fizeti majd az ennivalót.’) és nem specifikus (’Béla szokta fizetni az ennivalót.’) a) a főnévi szerkezet határozott és specifikus | Béla fizette az ennivalót. b) a főnévi szerkezet határozatlan és specifikus / nem specifikus | Keresek egy embert, aki tud franciául. c) a főnévi szerkezet generikus1 olvasatú és specifikus / nem specifikus | Those dinoasurs were a large beast. Dinosaurs were a large beast. spec – hat > spec – hatlan > nem spec – hatlan > nem spec – gen > spec – gen > spec – hat ... → a nyelvek ált. a két szomszédos kategóriát azonos módon kódolják Az élő – élettelen oppozíció Biológiailag: egy entitás akkor élőlény, ha van anyagcseréje és mozogni képes (ált. minden mozogni képes entitásnak van anyagcseréje, de nem minden anyagcserével rendelkező entitás mozog.) A nyelv viszont nem mindig figyel erre → pl. egy óceániai nyelvben a nőt jelentő főnév az élettelen tárgyakat jelentő főnevek közé tartozik | egy karíbai nyelvben a szikla, csillag, hold, tükör az élő dolgok között van → élő mindaz, ami az adott társadalomban fontos szerepet játszik megjelenítése: jagua nyelvben az élőt nu, az élettelent ra számlálószóval számolják | finnben: ember – nem ember: han (’ő (ember)’), se (’az (nem ember)’) | indonéz: ember – állat – élettelen: se-orang mahasiswa ’egy diák’, se-ekor kuda ’egy ló’, se-buah buku ’egy könyv’ hierarchia: 1-2. személy > 3. személy > ember > állat > élettelen → morfémasorrend meghatározásában lehet / van szerepe Generikus – egyedi olvasat → milyen esetben individuum, milyen esetben fajta? A tigris kb. 80 kg húst eszik naponta. → az előttünk álló tigris (egyedi) / általában minden tigris (generikus) | van olyan nyelv, ahol ez megkülönböztetődik → fajtát jelöl-e? 1. generikus olvasat 2. fajtajelölő predikátumokkal való kompatibilitás A mamut kihalt. *Szókratész kihalt. Az arany ritka fém.
1
A nemre (mint kategóriára) vonatkozó.
3
Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet *Ez a macska ritka.
Az anyagnév → Nem többesíthető! | Homogén szerkezetű: a dolog legkisebb része is ugyanolyan nemű, mint az egész | bele tartozik (tágabb értelemben) a gyűjtőnév | a kategória létezik az elvont főnevek szintjén is egy ügy / szám / erény / igazság | ügyek / számok / erények / igazságok → egyedi név (EN) *egy tudás / egy álmatlanság / egy szerencse / egy gyász | *tudások / álmatlanságok / szerencsék / gyászok → nem egyedi név (NEN) → Nincs meg minden nyelvben az EN/NEN oppozíció. | Az EN/NEN közti szemantikai különbség némely nyelvekben formai különbséggel is jár. → predikatív / nem predikatív használat (a) Ez a por arany. (b) Az arany értékes. → (c) Ez a por értékes. a) duális elemzés: (a) ’arany’ predikátum, ARANY(por), (b) ’arany’ fajtát jelölő entitás ÉRTÉKES(arany) → nem állapítható meg közvetlen szemantikai összefüggés → nem lehet (c)-re következtetni, pedig (c) következik (a)-ból és (b)-ből! b) predikátum-módszer: (a) ARANY(por)di (b) Дx[ARANY(x) → ÉRTÉKES(x)] (c) ÉRTÉKES(por) c) individuum-módszer: posztulálnunk kell, hogy ’ha egy fajta értékes, akkor annak minden realizációja az’ disztributív referencia: a víz legkisebb része is víz, és az arany legkisebb része is arany → akkor vannak legkisebb részek? → probléma megoldása: kumulatív referencia feltételezése → az anyagnévvel jelölt anyag bármely részeinek összege is ugyanaz az anyag → kikerüli a legkisebb részek problémáját
A tulajdonnév A nyelvészt a TN használatának szabálya érdekli (köznevesülés, mondattani szerep, formai és szemantikai tulajdonságok) (a) Tegnap Gereben Zoli járt nálam. → klasszikus használat (b) Valamikor találkoztam egy Szamosközivel. → nem referenciális használat (c) A kis Dávidok mindig legyőzik Góliátot. → köznevesülés (d) Chomskyt nehéz megérteni. → a tulajdonnévvel jelölt személy valamely munkája Logikai felfogás → a TN ún. merev jelölő → vonatkozásuk nem változhat, minden lehetséges világban azt az egyedet azonosítják, amelynek a tulajdonnév a neve. 4
Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet → nincs jelentése, csak referenciális funkciója, azaz a jelentése = referenciális funkció (de: Romulusz nem létezik. Rémusz nem létezik. → ha ez a 2 kijelentés igaz, akkor R1-nak és R2-nak nincs is vonatkozása → nincs jelentése nem működik a feltételezés | a tulajdonnév jelentése leginkább egy kvantorként értelmezett predikátum formájában adható meg → tartalmazhat deskriptív jelentéselemeket (vannak tipikus női, férfi, kutya- és macskanevek) →
didaktikus nomináció: Péternek hívnak → az egyed és a név közti már meglévő kapcsolatról
tájékoztatom a beszédpartnert performatív nomináció: Péternek fogom hívni. → Ezzel vezetem be az egyed és a név közti kapcsolatot, mostantól használható a tulajdonnév merev jelölőként. Strukturális szemantikai szempont → a TN és a hordozója között konvencionális kapcsolat áll fenn, amely lehetővé teszi az egyszerű hivatkozást + azt, hogy a TN hordozójának tulajdonságaira utaljunk vele → TN deskriptív (és nem referenciális) jellegű: (a) Ő nem lehetett sem Bartók, sem Kodály. (b) Egy Bartók vagy egy Kodály nem születik gyakran. → az értelmezéshez kell releváns háttérismeret (?Ő nem lehetett sem Molnár, sem Szabó. → ha tudjuk, hogy M. és Sz. szőkék, de egy fekete hajú embert pillantottunk meg, akkor ez a mondat tökéletes) (c) Ő egész életében Öcsi marad. (d) Ez megint Anna. (’Ez nagyon jellemző Annára.’) → ezeket csak azok értik, akik az Öcsi bácsi nevű családtagot / Annát közelről ismerik. → eltérés van a történelmi nevek / családban használt nevek között! (a) János azt sajnálja, hogy ő nem Bartók. → sajnálja, hogy nem rendelkezik B. egyik kiváló tulajdonságával, pl. nem tud olyan szuperjól zenét szerezni (b) János azt sajnálja, hogy ő nem Péter. → sajnálja, hogy őt nem Péternek hívják. → két különböző típusú ismeret: a) tanulmányaink alapján szerzett b) tapasztalat alapján szerzett (→ a TN viselőjét személyesen ismerjük) → nem tulajdonnévkénti értelmezés (a) István nagyon jó ezen a képen. → István ábrázolása (b) István magas. → István teste (c) István szerepel a telefonkönyvben. → István neve (száma) (d) István a sarkon parkol. → István autója (e) Istvánt nehéz megérteni. → István beszéde (könyvei)
5
Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet → Bizonyos részek bizonyos jellemzői az egészet jellemezhetik.
Képzett főnevek (morfoszemantikai kérdések) → milyen esetben örökli a főnév az alapige argumentumszerkezetét / eseményszerkezetét2? -ás/-és képzős deverbális főnevek 1.
deverbális,
argumentumszerkezetes: (akkor örökli az argumentumszerkezetet, ha
megköveteli az argumentum kifejezését) (a) *a megoperálás (b) a beteg megoperálása örökli az eseményszerkezetet is (aspektuális igék + időhatározók segítségével bizonyítjuk) (a) a beteg megoperálása megtörtént (b) a beteg megoperálása három óráig tartott → komplex esemény jelentésű főnevek (van argumentum- és eseményszerkezete) 2. deverbális, argumentumszerkezet nélküli: (a) a kertészkedés (b) a kertészkedés a kedvenc időtöltésem (c) a kertészkedés három órán át tartott → egyszerű esemény jelentésű főnevek (van eseményszerkezete) 3. nem deverbális, argumentumszerkezet nélküli: villám, zaj, perpatvar... (egyszerű esemény) 4. nem deverbális, argumentumszerkezettel rendelkező
→ lehet ugyanannak a deverbális főnévnek komplex esemény és egyszerű esemény jelentése is Az oroszlán simogatása veszélyes. → az oroszlán simogató / simogatott komplex esemény: az oroszlán a tárgyi argumentuma | egyszerű esemény: az oroszlán a mondat alanya más ilyen főnevek: olvasás, ballagás, mozgás → nem esemény jelentésű -ás/-és képzős deverbális főnév → eredmény jelentésű főnév (nincs sem argumentum-, sem eseményszerkezete) (a tárgyi vonzata eredménytárgy (v. eszköz) írás, fordítás, alkotás ige eseményszerkezete = az ige által jelölt esemény szerkezete | pillanatnyi / tartós végállapot nélkül / tartós végállapottal stb. 2
6
Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet → lehet ugyanannak a szónak komplex esemény (a), egyszerű esemény (b) és eredmény (c) jelentése: (a) A szerződésnek az elnök által való aláírása éppen most történik. (b) Az elnök ezt a tollat csak aláírásra használja. (c) Az elnök aláírása teljesen elmosódott. → van olyan ige, aminek nincs argumentumszerkezete (villámlik, havazik) → csak akkor képezhető ásés képzős főnév, ha nincs még azonos jelentésű szó (villámlás, olvadás *pirkadás [pirkadat!], *hajnalodás [hajnal]) → ágens vagy páciens alanyú, tárgyatlan igék szabadon nominalizálhatók János megbetegedése / kiabálása / munkálkodása → ágens alanyú, páciens tárgyú igék termékenyen deverbalizálhatók három óra alatt írta meg a levelet → a levél megírása három órán át tartott → a befejezett szemléletű (ált. igekötős) igéből képzett ásés képzős deverbális főnév általában komplex esemény jelentésű, míg a folyamatos szemléletű (ált. igekötő nélküli) igéből képzett főnév mindhárom lehet. → állapotigék: általában már van lexikalizálódott főnév szeret → szeretet → lehet komplex esemény jelentésű: a főnök feltétel nélküli szeretete Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek Négyféle jelentés: (a) sportoló, író, könyvelő → cselekvő | foglalkozásnév / cselekvés eseti végrehajtója | a bázisige lehet tárgyas és tárgyatlan is 1) tárgyatlan: elvesztik a bázisige argumentumszerkezetét (vki felügyel vmire → felügyelő) 2) tárgyas: a tárgyi argumentum összetételi előtagként jelenhet meg (vki ír vmit → író / vki regényt ír → regényíró) Eseti végrehajtónál: 1) tárgyatlan: alanyi argumentumot a képzett főnév viseli (kiabáló → aki kiabál) 2) tárgyas: tárgyi argumentumnak funkciója van, kötelező megjelennie (*a kiagyaló → az ördögi terv kiagyalója) (b) ásó, véső, evező → eszköz | egyedi képzés esetén lehet tárgyatlan is, termékeny módon csak tárgyas igéből képezhető 1) tárgyatlan: evező, kereplő, törölköző 2) tárgyas: ásó (vki ás vmit vmivel), véső (vki vés vmit vmivel)
7
Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet → lehetnek komplex esemény jelentésűek (masszát kever → a massza keverője → a masszakeverő) (c) lottózó, söröző, falatozó → helyszín | nyitott osztály, de nem szabályalapú, inkább analógiás képzés | elvesztik a bázisige argumentumszerkezetét (d) találkozó, esküvő → esemény | nem termékeny
A főnévi szóösszetételek → milyen esetekben lehet az összetett szó jelentését előre jelezni? Deverbális alaptagú → mivel örököl(het)i a bázisige argumentumszerkezetét, az összetételi előtag kielégítheti az alaptag valamely argumentumát | de az előtag nem szintaktikai funkciójú argumentum! mert 1) az előtag szintaktikailag nem aktív, nem lehet utalni rá és nem módosítható *A levélírás elég sokáig tartott, de most már postára is adtam azt (=a levelet). 2) a deverbális főnév mellett lehetséges a birtokos és az obliquusi funkció, de nem lehetséges az alanyi vagy a tárgyi A könyv olvasása nagy örömöt okoz. 3) az összetételeknek az egyszerű eseményekre jellemző tulajdonságaik vannak, ami kizárja a szintaktikai értelemben vett argumentum–predikátum viszonyt János favágásból él. Ez volt a hét favágása. A szemantikai viszonyok viszont egyértelműek: a favágás azt jelenti, hogy a fát vágjuk → a favágás összetett szóban az előtag téma szerepű szemantikai argumentuma az utótagnak, a gyereksírás összetett szóban pedig az előtag aktor szerepű szemantikai argumentuma az utótagnak → az összetett szó jelentése transzparens és előre jelezhető (a) Az előtag téma vagy aktor szerepű, a szintaktikai alanynak megfelelő szemantikai argumentum. A deverbális utótag bázisa tárgyatlan ige. gyermeksírás (→ a gyermek sírása → a gyermek sír), kutyaugatás (→ a kutya ugatása → a kutya ugat), hóesés (→ a hó szitálása → a hó szitál), rózsanyílás (...), harangzúgás (...) → esemény jellegűek! (a hóesésnek van eleje, közepe, vége) darázscsípés (*a darázs csíp → megcsíp vkit a darázs), kutyaharapás (megharap vkit a kutya) → eredmény jellegűek (a perfektív igekötő miatt) (b) Az előtag téma, patiens vagy eredmény jelentésű, a szintaktikai tárgynak megfelelő szemantikai argumentum. A deverbális utótag bázisa tárgyas ige. levélírás, újságolvasás → igekötőtlen alaptag kormányátalakítás, fakitermelés → igekötős alaptag
8
Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Kiefer Ferenc: Jelentéstan. A főnév – jegyzet Nem deverbális fejű főnévi összetételek Főnév + főnév → morfotaktikailag termékeny, de jelentésük nem jelezhető előre, az összetételi minta szemantikailag nem (vagy csak bizonyos megszorításokkal) termékeny Olyan példák, ahol termékeny szemantikailag: a) N1 + N2 összetétel előtagja anyagnév, utótagja artefaktum → ’N2 az N1-ből készült’ favilla, rézüst, bádogfedél b) N1 + N2 összetétel előtagja konkrét főnév, utótagja tárolóhely → ’N2 arra szolgál, hogy benne N1-et tartsanak’ jégverem, nyúlketrec c) N1 + N2 összetétel előtagja konkrét főnév, utótagja halmazt jelöl → ’N2 N1-ekből álló halmaz’ lánycsapat, junyáj d) N1 + N2 összetétel mindkét tagja konkrét főnév, utótagja lexikailag valaminek a részeként jellemezhető → ’N2 az N1 része’ konyhaablak, biciklikerék e) N1 + N2 összetétel előtagja anyagnév, utótagja valaminek az alakja → ’ N1-ből álló N2 alakú képződmény’ esőcsepp, homokfelhő Melléknév + főnév: sosem lehet szemantikailag termékeny! → szabad szószerkezetnek felel meg, és csak olyankor összetett szó, ha lexikalizálódik Főnév + melléknév: csak olyankor szemantikailag termékeny, ha az előtag konkrét főnév, az utótag pedig színnév → tengerzöld, hollófekete
9
