A MAGYAR. kézikönyve. Szerkesztette KIEFER FERENC. A szerkesztő munkatársa SIPTÁR PÉTER AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

A MAGYAR kézikönyve Szerkesztette KIEFER FERENC A szerkesztő munkatársa SIPTÁR PÉTER

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Tartalom

Előszó (Kiefer Ferenc)

15

NYELVTÖRTÉNET 1. A magyar mint finnugor nyelv (Sipőcz Katalin) 1.1. Nyelvcsaládunkról 1.2. Ha nyelvrokonok vagyunk, miért nem értjük egymást? 1.3. Hol és hogyan keressük nyelvünk finnugor vonásait? 1.4. A magyar nyelv finnugor vonásai 1.4.1. Ősi vonások a hangtan területén 1.4.2. Ősi vonások az alaktanban 1.4.2.1. Alapnyelvi elemek a névszóragozásban 1.4.2.2. Alapnyelvi elemek az igeragozásban 1.4.2.3. Szóalkotásunk ősi vonásai 1.4.3. A mondattan finnugor vonásai 1.4.4. Szókészletünk finnugor öröksége Irodalom A magyar nyelv története Irodalom 2. Az ősmagyar kor (Horváth László) í 2.1. Bevezetés 2.2. A hangrendszer 2.3. A szóelemek 2.4. A szófajok 2.5. A szószerkezetek 2.6. A mondatok : 3. Az ómagyar kor (Papp Zsuzsanna) 3.1. Bevezetés 3.2. A nyelvjárások 3.3. Az írásbeliség kezdetei. írott nyelv, beszélt nyelv 3.4. A magyar helyesírás fejlődése 3.5. Nyelvi változások az ómagyar korban 3.6. A nyelvi rendszer változásai 3.7. A mondatot felépítő szerkezetek

19 21 21 23 24 26 26 28 28 31 32 35 37 39 41 41 45 45 45 47 52 56 60 63 63 63 64 67 68 73 80

3.8. A mondattípusok története 3.9. Az összetett mondatok 4. A középmagyar kor (Haader Lea) 4.1. Bevezetés 4.2. A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik 4.3. Nyelvi változások a középmagyarban 4.4. A nyelvi rendszer változásai 5. A nyelvújítás (Dömötör Adrienne) 5.1. Bevezetés 5.2. A nyelvújítás története 5.2.1. Előzmények 5.2.2. A nyelv dolga: közügy 5.2.3. Ortológus és neológus 5.2.4. Művek és ellenművek 5.2.5. Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő 5.2.6. A nyelvújítás győzelme után 5.2.7. Eredmények 5.3. A nyelvújítás módszerei 5.3.1. Az új szavak 5.3.2. Szóképzés 5.3.3. Szóelvonás 5.3.4. Szóösszetétel 5.3.5. Elavult szavak felújítása 5.3.6. Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele 5.3.7. Idegen szavak, szószerkezetek fordítása 5.3.8. Idegen szavak magyarosítása 6. A magyarnyelv szókészlete (GerstnerKároly) 6.1. Az ősi örökség 6.2. Az idegen eredetű szókészlet 6.2.1. Az iráni jövevényszavak 6.2.2. A török jövevényszavak 6.2.2.1. Az ótörök jövevényszavak 6.2.2.2. Az Árpád-kori török jövevényszavak 6.2.2.3. Az oszmán-török jövevényszavak 6.2.3. A szláv jövevényszavak 6.2.4. A német jövevényszavak 6.2.5. A latin jövevényszavak 6.2.6. Az újlatin jövevényszavak 6.2.6.1. A francia jövevényszavak 6.2.6.2. Az olasz jövevényszavak 6.2.6.3. A román jövevényszavak 6.2.7. Jövevényszavak egyéb nyelvekből 6.2.7.1. Az angol jövevényszavak 6.2.7.2. A cigány jövevényszavak 6.2.7.3. A jiddis jövevényszavak 6.2.7.4. A bizánci görög jövevényszavak

81 82 87 87 87 92 97 103 103 104 104 104 105 106 107 109 110 111 112 112 113 113 114 114 115 115 117 118 120 121 121 122 123 123 124 126 128 129 129 130 131 132 132 133 134 134

6.2.8.

A nemzetközi müveltségszavak 6.2.8.1. A vándorszavak 6.2.8.2. A nemzetközi szavak .-; : 6.2.9. A tükörszavak 6.3. A belső keletkezésű szókészlet 6.3.1. A szóteremtéssel keletkezett szavak 6.3.1.1. Az indulatszavak 6.3.1.2. A hangutánzó szavak 6.3.1.3. A hangfestő (hangulatfestő) szavak 6.3.2. A szóalkotással keletkezett szavak 6.3.2.1. A képzett szavak 6.3.2.2. Az összetett szavak 6.3.3. Ritkább szóalkotási módok 6.3.3.1. A jel- és ragszilárdulás 6.3.3.2. A szórövidülés és a rövidítéses továbbképzés 6.3.3.3. Az elvonás 6.3.3.4. A szóhasadás 6.3.4. A tudatos szóalkotás : 6.3.4.1. A nyelvújítás 6.3.4.2. A mozaikszó-alkotás 6.4. Az ismeretlen eredetű szavak 6.5. A magyar szókészlet jellegzetességei 6.6. A magyar mint átadó nyelv Irodalom NYELVTANI RENDSZER 7. Hangtan (Siptár Péter) 7.1. A magánhangzók 7.1.1. A magánhangzó-harmónia 7.1.2. A hosszúsági váltakozások 7.1.3. Magánhangzók kiesése és betoldása 7.2. A mássalhangzók .'; 7.2.1. A mássalhangzók csoportosítása 7.2.2. A zöngésségi hasonulás 7.3. A hangsúly 7.3.1. A névszói szerkezetek hangsúlyozása 7.3.2. Az igei szerkezetek hangsúlyozása 7.3.3. Az irtóhangsúly : 7.3.4. Összefoglalás 7.4. A hanglejtés Irodalom 8. Alaktan (Kiefer Ferenc) 8.1. Az alaktan tárgya 8.2. A magyar morfológia szóalapúsága 8.3. Kötőhangzó vagy toldalékkezdő magánhangzó? 8.4. Termékenység és szabályszerűség

V I S - li MM,.,

135 136 136 137 139 139 139 140 142 143 143 147 148 149 149 149 150 151 151 151 152 153 155 156 159 161 161 163 165 167 168 169 170 171 173 175 177 179 :.:. 179 182 185 185 186 186 187

8.5. 8.6.

Képző vagy rag? A szóképzés 8.6.1. Termékeny főnévképzők 8.6.2. Termékeny melléknévképzők 8.6.3. Termékeny igeképzők 8.6.4. Termékeny határozószó-képzők 8.7. Az igekötős igék alkotása 8.7.1. Az akcióminőségek képzése 8.7.2. Az irányjelentésű igekötők 8.7.3. Egyéb jelentésű igekötők 8.8. A szóösszetétel 8.9. A ragozás 8.9.1. A magyar nyelv agglutináló jellege 8.9.2. Jel és rag 8.9.3. Az esetragok 8.9.4. A birtokos személyragok Irodalom 9. Mondattan (É. Kiss Katalin) 9.1. Bevezetés 9.2. A mondat alapszerkezete 9.2.1. Szabad szórendű-e a magyar? 9.2.2. A mondat topik-predikátum tagolása 9.3. A predikátum belső szerkezete 9.3.1. Az egyszerű predikátum 9.3.2. A fókuszt tartalmazó predikátum 9.3.3. A kvantort tartalmazó predikátum 9.3.4. A tagadás 9.3.5. Módosító határozók a mondatban 9.4. A főnévi kifejezés 9.4.1. A főnévi kifejezések típusai 9.4.2. A birtokos szerkezet 9.5. A névutói kifejezés 9.6. A határozószói kifejezés 9.7. A melléknévi kifejezés 9.8. Az igenévi kifejezések 9.9. Az alárendelő összetett mondat Irodalom SZÖVEG ÉS STÍLUS 10. A szöveg (Tolcsvai Nagy Gábor) Irodalom 11. A stílus (Tolcsvai Nagy Gábor) Irodalom

;

'."..:

:

189 190 190 191 194 196 197 197 198 198 198 201 201 202 202 203 204 205 205 205 205 206 209 209 212 216 221 223 225 227 227 \ 229 231 232 233 236 240 243 245 256 257 268

A MAGYAR NYELV TERÜLETI VÁLTOZATAI 12. Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok (Kiss Jenő) 12.1. A nyelvjárások 12.2. A mai magyar nyelvjárási régiók 12.3. Tallózás nyelvjárási jelenségek között 12.3.1. A nyelvjárási szókincsről 12.3.2. A nyelvjárási hangtanból 12.3.3. A nyelvjárási alaktanból 12.3.4. A nyelvjárási mondattanból 12.4. A nyelvjárások beszélői és funkciói 12.5. A nyelvjárások változása 12.6. A regionális köznyelviség 12.7. A nyelvjárás mint hátrány 12.8. A nyelvjárások és az iskola Irodalom 13. A határon túli magyar nyelvváltozatok (Kontra Miklós) 13.1. Változó-tipológia 13.2. Azonosságok és különbségek 13.2.1. Egy azonosság 13.2.2. Egy különbség 13.3. Kontaktushatások ; 13.4. Nyelvjárási (regionális) vonások 13.5. A kontaktus intenzitásának hatása 13.6. A tannyelv hatása 13.7. Szókészlet 13.8. Attitűdök 13.9. Nyelvcsere 13.10. Oktatás V. Irodalom

269 271 271 273 281 281 282 283 284 286 289 294 296 297 298 301 303 305 306 307 307 309 311 313 314 316 317 319 320

A MAGYAR NYELV TÁRSADALMI VÁLTOZATAI 14. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról (Kontra Miklós) 14.1. A beszéd társadalmi és stílus szerinti rétegződéséről 14.2. Néhány változó társadalmi megoszlása 14.3. Következetesség 14.4. További kérdések 14.4.1. Feladatfüggő eredmények:grammatikalitási ítéletek és szóbeli mondatkiegészítések ". 14.4.2. Differenciált megbélyegzés Irodalom 15. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú (Váradi Tamás) 15.1. Bevezetés 15.2. A BUSZI céljai 15.3. Előmunkálatok 15.3.1. A gazdagréti anyagvizsgálata 15.3.2. Az intonáció jelölése 15.3.3. A szünet kérdése

323 325 325 329 331 334 334 336 337 339 339 339 339 340 340 341

10 15.4. Módszertani kérdések 15.4.1. A szociolingvisztikai interjú fogalma 15.4.2. A vizsgálati kérdések kiválasztása : 15.4.3. A vizsgálati eszközök megválasztása 15.4.4. Az adatközlők kiválasztása 15.4.5. A megfigyelői paradoxon 15.4.6. A terepmunkások kiképzése 15.5. A BUSZI szerkezete 15.6. A BUSZI változatai ; 15.7. A BUSZI vizsgálati kérdései 15.7.1. Hangtani rész 15.7.2. Morfológiai kérdések 15.7.3. Szintaktikai kérdések 15.7.4. Három lexikai kérdés 15.7.5. Irányított társalgás 15.8. Az adatok feldolgozása 15.8.1. Az adatok tárolása 15.8.1.1. Az adatbázis 15.8.1.2. A lejegyzés 15.8.2. A digitalizálás 15.9. Előzetes eredmények 15.9.1. Az írógép hatása a magánhangzó-hosszúságra 15.9.2. A stílusváltozatok szerepe a BUSZI-ban 15.9.3. A nyelvről szóló vélekedések ("folk linguistics") Irodalom 16. Kétnyelvűség és többnyelvűség (Borbély Anna) 16.1. Definíciók 16.2. Az egyéni kétnyelvűség 16.3. A közösségi kétnyelvűség 16.4. A kétnyelvű beszéd Irodalom 17. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvmüvelés (Sándor Klára) 17.1. Bevezetés 17.2. Nyelvtervezés 17.3. Nyelvpolitika 17.4. Nyelvművelés Irodalom 18. A nyelvi norma (Tolcsvai Nagy Gábor) Irodalom NYELV ÉS PSZICHOLÓGIA 19. Pszicholingvisztika (Pléh Csaba) 19.1. A megértés folyamata 19.2. A hangfelismerés és -észlelés 19.2:1. Beszédhangfelismerés-elméletek 19.2.2. Grammatikai hatások a beszédhang felismerésében

r

>.

341 341 342 342 344 345 345 345 346 346 346 347 348 348 349 351 351 351 352 353 354 354 355 356 358 361 363 366 371 371 377 i 381 381 382 391 394 406 411 421 423 425 426 429 429 429

11 19.3. A szófelismerés és a mentális szótár szerepe a megértésben 19.3.1. Szófelismerés és a megértés aktív természete 19.4. Morfológia :... 19.4.1. Alaktanilag komplex szavak értelmezése 19.4.2. A szabálykérdés és az alaktan 19.4.3. Magyar adatok a kettős rendszerről 19.5. A mondatelemzés 19.5.1. A propozicionális elemzés néhány elve 19.5.1.1. A propozicionális elemzés és a nyelvek eltérései 19.5.1.2. A szerkezet-hozzárendelés szakaszai 19.5.2. A tudásalapú feldolgozás és a megértés összetevőinek rendje 19.6. Szövegösszekapcsolás 19.7. Három tényező a nyelvfeldolgozásban Irodalom 20. A gyermeknyelv (Pléh Csaba) 20.1. A gyermeknyelvi kutatás stratégiái 20.1.1. Nyelvelméleti célok 20.1.2. Szelekciós tanuláselméletek, paraméterbeállítás és a kritikus periódusok a nyelvészetben 20.1.3. A kritikus periódus 20.1.4. Tanuláselméleti és szociális felfogások 20.2. Az alaktani és mondattani fejlődés 20.2.1. A morfológia kibontakozása 20.2.2. Szóképzés és összetétel 20.2.3. Az alaktani szabályszerűségek alakulása 20.2.4. A mondatszerkezet kibontakozása 20.2.5. Egy példa a mondattani fejlődésre: Az igekötők a magyar gyermeknyelvben 20.2.5.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyereknyelvi hibázások 20.2.5.2. A befejezettség kifejezése 20.2.5.3. Az igekötők mozgatása és,az aktuális tagolás 20.2.6. Kísérleti adatok a mondatmegértés fejlődéséről 20.3. A szókincs elsajátítása 20.3.1. A szókincs alakulásának korai szakaszai 20.4. Az elsajátítás társas keretei 20.4.1. Utánzás a gyermeknyelvben 20.4.2. A gyermekekhez szóló beszéd jellemzői 20.5. Nyelvpatológia és nyelvi fejlődés Irodalom

431 431 435 435 438 439 441 442 443 443 444 446 447 448 451 453 453

A BESZÉDTEVÉKENYSÉG 21. Neurolingvisztika (Bánréti Zoltán) 21.1. Azafázia 21.2. Nyelvtani alapú magyarázatok és kapacitáselméletek 21.2.1. A mondatmegértés agrammatikus zavarai: nyelvtani alapú magyarázatok

479 481 481 486

454 455 457 458 458 459 461 462 464 464 465 465 468 469 469 471 471 472 474 476

487

12 21.2.2. A mondatmegértés agrammatikus zavarai: kapacitáselméleti magyarázatok 487 21.2.3. A mondatprodukció agrammatikus zavarai 488 21.2.4. Az agrammatikus mondatprodukció: kapacitáselméleti magyarázatok . 489 21.2.5. Az adaptációs stratégiák szerepe 489 21.3. Neurolingvisztikai vizsgálatok magyar nyelvi anyagon 490 21.3.1. Morfológia 492 21.3.2. Mondattan 493 21.3.3. Nyelvtani feldolgozás mondatismétlési feladatokban 493 21.3.4. A mondatismétlési teszt elemzése 494 21.4. Magyar nyelvű afáziások grammatikussági ítéletei 496 21.4.1. Könnyű feladatok 498 21.4.2. Találgatások 498 21.4.3. Szisztematikus tévedések 499 21.5. Az adatok értelmezése 499 21.5.1. A zárt szóosztályok szerepe 499 21.5.2. A kezdeti elemző/feldolgozó műveletek 500 21.5.3. Szisztematikus tévedések 501 21.5.4. Találgatások 501 21.5.5. Tanulságok 503 21.6. A neurolingvisztikai kutatások távlatairól 503 Irodalom 504 22. Fonetika (Kassai Ilona) 507 22.1. Bevezetés 507 22.2. A beszéd képzése, akusztikai alkata és észlelése 507 22.2.1. A beszéd képzése 507 22.2.1.1. A légzési szakasz 509 22.2.1.2. A zöngeképzés szakasza .7.. 509 22.2.1.3: Az artikulációs szakasz 511 22.2.2. A beszéd mint fizikai jelenség 513 22.2.2.1. Szabályos rezgés: zenei hang 514 22.2.2.2. Szabálytalan rezgés: zörejhang ;•, 516 22.2.2.3. A beszédhangok színképe 517 22.2.3. A beszéd észlelése 518 22.2.3.1. A hallás 519 22.2.3.2. Az azonosítás 522 22.2.3.3. Az észlelést segítő tényezők 523 22.2.3.4. Beszéd és hallás kapcsolata 524 22.3. A magyar beszédhangok állománya 525 22.3.1. A magánhangzók 525 22.3.1.1. Artikulációs jellemzés 525 22.3.1.2. Akusztikai és percepciós jellemzés 528 22.3.2. A mássalhangzók 531 22.3.2.1. Artikulációs jellemzés 531 22.3.2.2. Akusztikai és percepciós jellemzés 535 22.3.3. A magyar beszédhangok erősségi és hangzóssági rendje 535

22.4. A beszédlánc szerveződése és alkalmazkodási jelenségei 22.4.1. Hangsorszerveződés .' 22.4.2. Alkalmazkodási folyamatok 22.4.2.1. A koartikuláció változatai 22.4.2.2. A koartikuláció meghatározó tényezői 22.5. Szupraszegmentális hangjelenségek: a beszéd „zenei" elemei 22.5.1. Rezgésszám, hangmagasság, hanglejtés 22.5.2. Hangerő, hangosság, hangsúly 22.5.3. Fizikai idő, szubjektív tartam, beszédsebesség 22.5.4. A szünet és a szünethordozók Irodalom

536 537 538 539 540 541 542 543 544 545 547

ALKALMAZOTT NYELVÉSZET 549 23. Nyelv és jog (Kontra Miklós) 557 23.1. Igazságügyi nyelvészet 551 23.1.1. Nyelvész-szakértők perekben 551 23.1.2. Nyelvi csapdák 553 23.1.3. Tévhitek a nyelvről = 553 23.1.4. A nyelvészet fontossága 556 23.2. Nyelvi jogok 556 23.2.1. A modern állam nyelvi joga 557 23.2.2. Jogegyenlőség 558 23.2.3. Tipológia 559 23.2.4. Európa 560 23.2.5. A magyarországi cigányokat sújtó nyelvi diszkrimináció 561 23.2.6. A magyarországi siketeket sújtó nyelvi diszkrimináció 563 23.2.7. A nyelvi emberi jogok 564 Irodalom 565 24. Nyelvtechnológia (Prószéky Gábor- Olaszy Gábor- Váradi Tamás) 567 24.1. Mi a nyelvtechnológia? 567 24.2. A magyar számítógépes morfoszintaxis és alkalmazásai 568 24.2.1. Magyar számítógépes morfológiai és szintaktikai rendszerek: a Humor, a HumorESK és rokonaik 568 24.2.2. Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák 569 24.2.3. Kereséstámogatás 571 24.3. A magyar nyelvtechnológia eredményei a lexikográfiában 571 24.3.1. Az Akadémiai Nagyszótár 571 24.3.2. Az Értelmező Kéziszótár 572 24.3.3. A Magyar Ragozási Szótár 573 24.3.4. Vonzatszótár 573 24.3.5. Egy magyar ontológiai adatbázis létrehozása felé 574 24.3.6. A MorphoLogic új elektronikusszótár-koncepciója 574 24.4. A magyar nyelvtechnológia eredményei a fordítástámogatásban 576 24.4.1. A MoBiDic fortdítástámogató programcsalád 576 24.4.2. MoBiMouse: környezetfüggő megértéstámogatás 577

14 24.4.3. MetaMorpho 24.4.4. MATCHPAD 24.5. A magyar nyelvtechnológia eredményei a korpusznyelvészetben 24.5.1. A Történeti Korpusz 24.5.2. A Magyar Nemzeti Szövegtár 24.5.3. Angol-magyar párhuzamos korpusz 24.6. A magyar nyelvtechnológia eredményei a beszéd kezelésében 24.6.1. Gépi beszéd-előállítás 24.6.2. Szövegtisztítás 24.6.3. Nyelvdetekció 24.6.4. Ékezetesítés 24.6.5. Normál szöveg egyértelműsítése 24.6.6. Név- és címfelolvasás 24.6.7. Az írott szöveg elemzése alapvető prozódiai struktúrák meghatározására, jelzésére 24.6.8. Gépi beszédfelismerés 24.7. Összegzés Irodalom Névmutató Tárgymutató

578 579 579 579 580 582 582 583 583 584 584 585 585 585 586 586 587 589 597