Szerkesztette: Faragó Ferenc

Szerkesztette: Faragó Ferenc

Breviárium

Ajánlás Ajánlom ezt a kis szöveggyű jteményt – ha úgy tetszik breviáriumot, „liturgikus kódexet” – mindenkinek, akiket megérintett Hamvas Béla szellemisége, s akiket még nem, de nyitottak valamire, keresnek valamit, nyugtalanok a világ sorsa felől. Hamvas gondolatisága áthatja kora, és korunk el-elhajló gondolatiságát, de nem akarja megváltoztatni, netán eltörölni, majd fölülírni azt egy másfajta „izmussal”, egy másfajta rendszerrel, mint tette azt az emberiség számos nagy gondolkodója. Talán közhely már, hogy Hamvassal lehet nem egyetérteni, de szó nélkül elmenni mellette képtelenség. Hamvasra reagálni kell: elismerő en és egyet nem értően. A hamvasi szövegek megértése nem könnyűfeladat, a paradoxonok realitásának megértése kihívás minden gondolkodásmód számára, legyen az idealista, teista, ateista, materialista vagy bármi más. E nehézségen próbál átlendíteni e gondolatfüzér, melynek felfű zése nyilvánvalóan szubjektív. Kerülhettek volna rá más gondolatok is, és ki is maradhattak volna belő le olyanok, amik csupán a gyöngyfű ző t ihlették meg. Kívánom, hogy legyen ez kis a füzetecske – melyet kizárólag Hamvas Béla támogatott - gondolat- és tudatébresztősokak számára! Valamint legyen tisztelgés a „támogató” születésének 112. évfordulója alkalmából! Szeretettel: Faragó Ferenc

- 1-

Breviárium

- 2-

Breviárium *** „A világ keletkezése annak az erőfeszítésnek eredménye, hogy Isten az elsőtermészet erőit, amelyek lényét eszeveszett őrjöngésbe, és ezért az űrbe és a sötétségbe szórták szét, önmaga felé és önmaga ellen fordította, és ebbő l az erőfeszítésből csapott ki a világ elsőalakja és csírája, a fény.” (Scientia Sacra) ***

„Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem mű vészet nem bontakozhat ki” (Az öt géniusz) *** „Minden élőlény saját képére teremtett világba zártan él. Az egyik világból a másikba átmenet lehető sége nincs.” (Májá) *** „Aki nem az evangélium szeretete szerint él, annak élete semmit sem ér” (Scientia Sacra ) *** „Az ünnep csaknem teljesen eltű nt. Szánalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy légkörét újra megteremtsék, de minden esetben csak a vásár sikerül, zsivaj és a mesterkélt cifra felfordulás, amelyet néha fellengzőés álnok gyű lés-szónoklatok nyitnak meg és zárnak le.” (Az öt géniusz) ***

- 3-

Breviárium „A siker a legkisebb, a dicsőség s legnagyobb ellenállás irányába fekszik.” (Unicornis, Beszélgetések) *** „Hagyomány egy van, mint ahogy egy emberiség, egy szellem és egy Isten.” (Scientia Sacra) *** „Az egyén tudatos tevékenységének helyébe a tömeg tudattalan tevékenysége lépett. Az apostol kézzelfoghatóan tapasztalná, hogy a társadalom csak valami másnak a függvénye. A tömeg uralma azt jelenti, hogy az egyéni, világos, józan, tudatos tevékenység helyébe a tömeg zavaros, vak, homályos, tudattalan tevékenysége lép, és ezzel az egész emberi lét elhomályosul és elsüllyed. Ez volt az, amire a forradalmárok nem gondoltak.” (A láthatatlan történet, A Vízöntő ) *** „Gyümölcs? A fa beváltja azt, amit a virágával ígér. Megvalósult. Az utolsó cseppig. A gyümölcsóra számomra hierarchikus aktus. Tiszta esszenciákat szívok fel, és arra gondolok, hogy a materialistáknál jobban csak a spiritualistáktól irtózom. A borzalom test nélkül élni. Ha a test a gyümölcsöt tartja, a gyümölcs tartja a testet.” (Silentium, Gyümölcsóra) *** „A válságnak egyetlen oka van, s ez az, hogy az ember primer realitásnak tekinti azt a világot, amely nem az eredeti, hanem annak korrupt alakja.” (Scientia Sacra) ***

- 4-

Breviárium „A szocializmus utáni korszakot az jellemzi, hogy mindazt a komiszságot, amit a történet eddig produkált, sűrített formában valósítja meg.” (Ugyanis) *** „Ha valaki szociálisan elő re halad és gazdaságilag gyarapszik, a lelkiismeretet nem szokta megnyugtatni.” (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) *** „Véletlenül lehet igazságot találni, de senki sem lehet véletlenül igaz. Ezúttal pedig éppen ez az, ami szóban forog. Az igazság sugárzásában igaznak lenni. Semmi egyéb nem fontos. ” (Patmosz II.) ***

- 5-

Breviárium *** „A virágot a lélek szedi. A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer” (A babérligetkönyv, A virágszedés lélektana) *** „A művészi alkotás mindig egész világ. A világ zártságával és nyíltságával együtt.” (Arkhai, Az Esquilinusi Vénus) *** „A különbség Róma és Oroszország között. Rómában a negyven botra ítéltre harminckilenc ütést mértek, nehogy negyvenegy legyen. Oroszországban negyvenegyet, nehogy harminckilenc legyen” (Szarepta) *** „Vannak, akik még ma is azt merészelik hinni, hogy az igavonó a jármot eleget viselte, s most már ideje az angyal helyébe lépni, hadd húzza az az ekét. Az észrevétel figyelemre méltó lenne, ha idő nként meg lehetne tenni, hogy az ember a hasát a nyakán, az agyát pedig a gyomra alatt viselné.” (A láthatatlan történet, A Vízöntő ) *** „Amit az ember tapasztal az éppen annyi, amennyit még el lehet bírni.” (Arkhai, Az Aphaia-templom) *** „Az ateisták a mi lelki szegényeink. E kor leginkább segítésre szoruló gyermekei. Lelki szegények, azzal a különbséggel, hogy a mennyek országára alig van reményük.”

- 6-

Breviárium (A bor filozófiája) *** „Az élet súlypontja az életen túl van. Ez az, amit túlvilági gravitációnak kell nevezni. Élet soha egyetlen pillanatig sincs túlvilági, pneumatikus vonzalom nélkül.” (Szarepta) *** „Ha véletlenül valakivel háborúba keverednék, elsődolgom lenne: azonnal, a legmegalázóbb feltételekkel is, haladéktalanul békét kötni.” (A babérligetkönyv, Reggeli feljegyzés) *** „A realitás a stréber számára sem végsőhatár. Ez a realitás azonban nem mint a hősi életben, sziklafal, hanem valami nyúlós anyag, kátrány, vagy ilyesmi. A stréber ebben a nyálkában a realitással nem küzd, hanem abban furakodik. Realitás a stréberre sem érvényes; szükségszerű sége neki sincs. Kicsiny dolgoknak kicsiny hely kell, éppen csak hogy elférjen. Majd aztán, ha sikerül, szemtelen lesz, és elkezdi a többit helyéről kitúrni. Tolakszik, éspedig azokhoz, akiktől valamit vár.” (Patmosz III., A senki) *** „Ébredésünk megrázkódtatása a felismerés: lemaradtunk. Ki így, ki úgy. S az elveszített, megragadhatatlan reális világokért kárpótlásul képzelt irreális világokat építünk magunkban, magunknak – mű vészetben, politikában, társadalomban, tudományban.” (A világválság) *** „Az íróasztal nagy misztérium oltára. Írni annyi mint emberfeletti kapcsolatba lépni a Logosszal. A Logosz pedig a TeremtőSzó.”

- 7-

Breviárium (A babérligetkönyv, Íróasztalkultúra) *** „A helyzet világosan körülbelül ez: a lét teljességéből és nyíltságából kiesett ember Énje lefokozódott, lezárult, kábaságba süllyedt, individuális Énné szű kült. Ennek a lefokozott énnek a lefokozott valóságban lefokozott valóságérzéke van: ez a tudat.” (Scientia Sacra) *** „Nekem a vallás kevés. Nem bújok el sehová. Még az imádságba sem. Azt hiszem teljes védtelenségben élek. Az életnek egyetlenegy értelme van, a halottak feltámadására várakozni.” (Ugyanis) *** „Egyetlen tartós és hiteles megértési kategóriánk van, és ez a szent könyvek kinyilatkoztatása.” (Scientia Sacra) *** „Otthon a világot ismered meg, utazva önmagadat, mert otthon a súly magadra esik, az úton a világra, s mindig az marad ismeretlen, ahová nézel.” (A babérligetkönyv, Kierkegaard Szicíliában) *** „Van valami természetes abban, hogy az ember időnként áttöri az ő t körülvevőrendet, és van valami természetellenes.” (Arkhai, Inka kövek) *** „A legnagyobb rang, amit egy nép elérhet, nem a kultúra, nem az, hogy szellemivé válik. Egyetlen szóval sem éltek vissza annyit, mint a szel-

- 8-

Breviárium lemmel. A szellem nem szuverén világalkotó szubsztancia, hanem az erőknek, Hatalmaknak és isteneknek éppen olyan megnyilatkozási területe, mint a természet és a lélek.” (A láthatatlan történet, A Vízöntő ) *** „A tudomány a gondolatot az utóbbi négyszáz év alatt ugyanúgy elnyomta, mint a középkorban a vallás.” (Hexakümion, A szcientifizmus) *** „Lehet, hogy a kőcsak egyetlen szót mond, a szót az idő k elején kezdte el, és az idő k végén fejezi be.” (Arkhai, Inka kövek) *** „A racionalizmus mindenesetre az élet kiirtására tett legkomolyabb erőfeszítés” (Szarepta) *** „A mágia rokon a misztikával, attól mégis különbözik. Mert ha az ember lát, megért, átél és tud, még a dolgokhoz nem nyúl, azokat nem változtatja meg. A misztikus nem is cselekvő, csak lát és tudó. A mágus éppen ez: cselekvő . A mágia ugyanazt tudja, min a misztika, de ugyanakkor beleavatkozik a dolgokba, és azokat megváltoztatja, esetleg teremt.” (A láthatatlan történet, Wordsworth vagy a zöld filozófiája) *** „A szcientifizmus a kutatók eredményeinek kizsákmányolásából él, körülbelül úgy, ahogy a klerikalizmus a szentek dicsőségébő l élt.” (Szarepta)

- 9-

Breviárium *** „Mindaz, amit az ember tesz és tehet, függ a valóságtól, bele van ágyazva, és sohasem léphet ki belőle. Egyedül a művészet áll a valóság fölött, képes arra, hogy változtasson, újat alkosson, hogy teremtsen.” (Sziget, Brueghel) *** „A senki egyébként mint tömeges létmegoldási kísérlet a szociális éhségből keletkezett. A senki megvalósításának feltétele, hogy az ember szubsztanciájáról önkéntesen lemondjon. A fokozatok a következők: polgári középszerűség (tehetségbálvány, zseni), - akárki, - mindegy, hogy ki, - linkség, - szubsztanciátlanság, - senki.” (Patmosz III., A senki) „Az örök a pillanatban van, és az elmúlhatatlan abban, ami a legmulandóbb” (Szarepta) *** „Mindig van abban valami szánalmas, ha valaki egy istenségre azt mondja, hogy: nem lényeges. Szánalmas? Miért? Mert abban az emberben valami lényeges nincs meg.” (A láthatatlan történet, Poszeidón) *** „Van egyfajta magány, amelyiknek jellemvonása, hogy az az ember, aki ilyen magányban él, a társadalmon kívül igazoltnak érzi magát. Nem egészen önkéntes, de nem egészen szükséghelyzet; mind a kettőés ennél több.” (A magány szociológiája) ***

- 10 -

Breviárium „Válság annyiféle van, ahány lehetőség a valóságnak ellenállni.” (Szarepta) ***

*** „Az igaz művész számára mindig megalkuvás volt, ha leírta azt, amit gondolt. Lehet írni szeretetből, lehet kétségbeesésből, lehet írni az emberek iránti részvétbő l és haragból. Bármiképpen ír az ember, mindig megvan benne a goethei: az ember megszabadul attól, amit leír.” (Sziget, Az írás platonizmusa) *** „Nincsen szükség arra, hogy megtudjam, mi lesz holnap. Ha tudom, mi van ma, mindent tudok.” (Szarepta)

- 11 -

Breviárium *** „Világnézet tudós épület, amelyben az ember elrejti szorongásait.” (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) *** „Az embernek három világa van: a szellem, a lélek és az élet. A szellem ősformája: a fény; a lélek ősformája: a szépség; az élet ősformája: a féreg.” (A láthatatlan történet, Poszeidón) *** „Hagyománynak a valóságról szóló hiteles és univerzális információt nevezik” (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) *** „Ami a férfi és a nőközött történik, az a lét szövevényében történő szüntelen megújulás analógiája.” (Scientia Sacra) *** „A komédia nem azon alapszik, hogy a társadalomban (szociológiailag) és önmagunkban (pszichológiailag), nyilvánosan is, gondolkozásunkban is hazudunk, hanem, hogy e hazugságnak igazságjelleget tulajdonítunk.” (Patmosz II.) *** „Az ember bármit tesz, gondol, mond, megérinti a világ egész valóságát. Amit tesz nem saját személyben teszi, hanem az egész emberiség nevében.” (Hexakümion, A hiteles görögség) ***

- 12 -

Breviárium „Az anyagi testben lakó ember hajlandó a világot anyagi természetnek és nehéz anyagi testnek látni.” (Scientia Sacra) *** „Az írás olyan mély varázslat, amit a közönségre számító sohasem érez. Hatást tenni! Mily olcsó – és mennyire hibás! Hiszen a művészi hatás elsőfeltétele: megfeledkezni arról, hogy van közönség. Írni nem annyi, mint valakinek írni, hanem annyi, mint leírni azt, amit az ismeretlen diktál.” (Sziget, Rilke levelei) *** „A tükör ferde szög, s amit megmutat, nem is az én, hanem a maszk. A maszk se nem az Én, se nem a Te. Nem az ember és nem a világ. A kettőközött van, de nem egyenes vonalban, hanem ferdén elhelyezve, a megtört vonal irányában. De a tükörben nem az a baj, hogy hamis, hanem, hogy impotens..” (A tükör) *** „Az emberi lét az isteni értelem ébersége és a sötét kábaság között feszül ki.” (Scientia Sacra) *** „A szenvedés nem értelmetlen. Egyetlen szenvedőpillanat sincs önmagáért. És a magamra vevés nem azért történik, mert az ember már kéjjel szenved. Mert ha még ’szeret szenvedni’ – tulajdonképpen nem szenved.” (A láthatatlan történet, Milarepa) ***

- 13 -

Breviárium „Mindenki tudja, hogy a boldog embernek nincsen irodalma. Nincs festészete, filozófiája, beszéde. Nincs zenéje sem. Ez mind boldogtalanság. Ez a szép boldogtalanság.” (Arkhai, A halottasének) *** „Az idill a tiszta lét rendje. Mindegy, hogy milyen tudás őrzi, a tao, vagy a kereszténység” (Patmosz II.) *** „A szcientifizmus sürgősen ilyen elnevezéseket talált ki, mint reneszánsz, reformáció, felvilágosodás, pozitivizmus, humanizmus, haladás. E nevek nem kutatás eredményei, hanem világszemléleti önigazolások.” (Szarepta) ***

***

- 14 -

Breviárium *** „A modern államnak az embert szubnormálissá kell tennie, hogy egyáltalán tudjon vele mit kezdeni.” (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) *** „És az egész építészet semmi egyéb, mint ez: templomokat építeni. Szent helyeket alkotni – vagyis a követ a levegőbe emelni.” (Arkhai, Stonhenge, a szikla eksztázisa) *** „A halhatatlanság nem a halálon túl kezdődik. Mert az egyáltalán nem kezdődik, hanem mindig volt és lesz és van.” (Arkhai, A Willendorfi Vénus) *** „Az ember és a madár zenéje között a különbség az architektúrában van. Van a madár hangulati rögtönzéseinek architektúrája? Nem szabad elfelejteni, hogy összefüggés van a zene és az építészet között. S ha van összefüggés a szimfónia és a templom között, ugyanaz az összefüggés van a rigófütty és a madárfészek között.” (A láthatatlan történet, A VII. szimfónia, és a zene metafizikája) *** „Az időnem más, mint lehetőség a felismerésére: az embernek milyen sorsra van szüksége ahhoz, hogy halhatatlan legyen.” (Hexakümion, A hiteles görögség) *** „Három kincs van: a szeretet, az elégedettség, és az alázat. A szeretet teszi az embert bátorrá, az elégedettség teszi az embert nagylelkű vé, az alázat teszi az embert képessé arra, hogy uralkodjon.” (Scientia Sacra)

- 15 -

Breviárium *** „A maszk pedig nem az isten, hanem a bálvány. Ezért az emberi sors, amely végül is nem egyéb, mint a szerves élet lejátszódása az isteni síkban és térben, éppen az ellenkezőirányba ér, mint ahová elindult. A hiúság nem istenülés, hanem éppen a fordítottja. A maszk a bálvány, a hamis isten. A teljes istenlátszat, vagyis a teljes emberi. De mi az emberi? - az a magatartás, amely kiemelte magát a dolgok természetes rendjéből s ezért egyedül marad és szubjektív. Ezért a par excellence humanum a hiúság. A hiúságban az ember felveszi az istenülés minden látszatát, de itt minden látszat marad és maszk. Az istenség képe az istenség nélkül: a bálvány. És ez a tükörben levőmaszk, ami az emberre visszanéz.” (A tükör) *** „A vallás, a filozófia, a tudomány roppant készültséget teremtett a kezdetleges eszközöktől, később a gépektől az intézményekig és a vallásos tanításokig és az elméletekig.” (Scientia Sacra) *** „A poeta sacer sorsában a legnehezebb a néppel való viszonyt elviselni. A költőa nép sorsát magára veszi. Ennek a szertartásnak azonban titokban kell maradnia, mert ha kiderül, a misztérium értelme elvész.” (A láthatatlan történet, Poeta sacer) *** „Valamennyi misztérium minden gyakorlata egyetlenegyet akar elérni: világosságot teremteni, felébredni, a káprázattól elszakadni, a mayát eloszlatni. Ebben a felébredésben az aszkétának a Bön misztériumain kívül más tudásra szüksége nincs. A tibetiek éppen úgy, mint a hinduk, a tudás és az éberség között éles határvonalat húznak.” (Tibeti misztériumok) ***

- 16 -

Breviárium „A férfi hozza magával az idillt, a nőhozza magával azt, hogy ez csak itt és most, ebben az életben valósítható meg.” (Sientia Sacra) *** „A barátság a létnek az a köre, ahol az Én is megmarad, a közösség is teljesül és tovább él érintetlenül, de a kettőközött és a kettőtől függetlenül a létnek egy teljesen új, sem az egyikből, sem a másikból le nem vezethető, harmadik lehető sége támad. Új létforma nyílik meg. Ez a barátság. A barátság a létnek semmiféle más formájához nem hasonlít. Teljesen külön kör. Miért? Mert a maga számára egészen különös istene van. Philia mással össze nem téveszthetőPhilia világot teremt. Ez a barátság világa.” (A láthatatlan történet, A barátság) *** „A történeti ember a természetnek nem apja, hanem rablója” (Scientia Sacra) *** „Nem nézhetek Isten szemével a nő t csak saját férfi szememmel láthatom. A férfi pedig a nőt önkéntelenül annak a lénynek tartotta és tartja, aki érthetetlenül és irracionálisan van itt. A világban már minden készen volt, amikor megjelent; talán lekésett, esetleg betolakodott. De akárhogyan, a világ eredeti elgondolásában nem volt benne. Később jött; talán hiányt pótolni; valami veszélyes lehetőséget megakadályozni; esetleg kiküszöbölni. Mintha a világban valahol valami végzetes feledékenység történt volna, az is meglehet, hogy komoly és nagy hiba, ami az egésznek létét felborulással fenyegette. Itt, ezen a hibás ponton, ezen a veszélyes és fenyegetőhiányon, itt jelent meg a nő, hogy azt helyrehozza.” (A láthatatlan történet, Héloise és Abélard) ***

- 17 -

Breviárium „Európának nincsen szentkönyve. Miután a klérus évszázadokon át az Evangélium hitelét belülrő l felőrölte a scientifizmus kívülről destruálta, és miután a politikai hatalom érvényét maga fölött sohasem ismerte el, kultúrtörténeti témává lett, és szellemi hatóerejét elvesztette.” (Scientia Sacra) *** „Atyám, bocsásd meg, hogy oly sokáig személytelennek hittelek, pedig te vagy az egyetlen valóság, és te vagy a Szellem és az Atya, hallgass meg, és ne tedd magad megszólíthatatlanná, hallgass meg e boldogtalanokért és magamért, hogy a fájdalomtól összemart nyelvvel hozzád szólok. Hálát adok neked, amiért megengedted, hogy a megsemmisülés szörnyetegét megismerjem. Én is vele aludtam sötét éjszakákon tilos és káromló ölelésben, és magamban a sivatagot tápláltam, mert ez az utolsó idő , amikor a rémet meg kell ismernie és az utolsó tapasztalat, hogy a megsemmisüléssel együtt kel aludni, és az Antikrisztust mindenkinek meg kell próbálnia.” (Silentium, Hénoch) *** „Akit igazságában sértenek, meg sem rezzen, legfeljebb elmosolyodik. Akit mániájában, csapkodni kezd, ordít és felbő szül. Akit gazságában sértenek, elkomorodik, és Istenre fog hivatkozni.” (Scientia Sacra) *** „Életünk így, ahogy van, a valódinak formátlan és szétfolyó másolata. Tulajdonság, tehetség, jellem, képesség, sors elpufognak, és használat nélkül elkallódnak. Rosszabbak vagyunk, mint az a szolga, aki a rábízott talentumot nem kamatoztatta, hanem elásta. Mi tudomást sem szerzünk róla." (Unicornis, Beszélgetések) ***

- 18 -

Breviárium „A klérus ugyanazt a magatartást vette fel, amely ellen jézus küzdött, és ezzel az Evangéliumot megkísérelte hatálytalanítani.” (Scientia Sacra) *** „-Ha a világ végtelenségébő l indulsz ki, az igazságot sohasem fogod elérni. Valamit akkor ismersz meg, ha abban annak személyes érdekeltségét, aki alkotta, megérted. Azt, hogy annak, aki azt alkotta, fontos volt. Aki a végtelenségből indul ki, a számhoz jut el. Aki a kimeríthetetlenbő l indul ki, megtalálja a dolog lényegét. Amíg az alkotó érdekelve van, a dolog fennáll, ha az érdek nincs többé, a dolog elenyészik. Amit gravitációnak hívunk, az a dolgokban lévőszemélyes hangsúly.” (Unicornis, Beszélgetések) ***

***

- 19 -

Breviárium „Az Antikrisztus nem térhet meg, mert nem személyes s így személyes elhatározása sincs. Soha nem fog testet ölteni, és a történetbe nem fog kilépni.” (Silentium, Hénoch) *** „A vallásból nézve rettenet, ha valaki magát Istennel azonosítja, mert a vallás ezt a kijelentést úgy értelmezi, hogy az ember egynek tartja magát a lét hierarchiájának legmagasabb fokán álló élőlénnyel.” (Scientia Sacra) *** „A mértékről egyébként mindenki nagyon jól tud. Keresik is. Szánalmasan. Megszabják, hogy egy embernek hány hold földje, mennyi pénze legyen. A látható javak határát maximálják. Ügyefogyott kísérlet, mint rendesen, azt hinni, hogy a súly az anyagi javakon van.” (A láthatatlan történet, Ünnep és közösség) *** „Nem vagyok vallásos. Nekem az egész kell. De tudom, hogy az ember helyesen teszi, ha a vallással számol, mert minden emberi tudás között a legtöbb reális bölcsesség a vallásban van.” (Silentium, Egy csepp a kárhozatból) *** „Az ember nem képes elviselni a tudatot, hogy Isten a történetben mint a legfőbb hatóság nem vesz részt, és arra, aki az igazságot megsérti, nem sújt le.” (Scientia Sacra) *** „Az Isten szó nem név, hanem fogalom. De nem ismerek senkit, sem élőt, sem holtat, aki valaha is ki tudta volna ejteni. Ki tudta volna ejteni

- 20 -

Breviárium hunyászság és félelem, páthosz és ünnepélyesség, kenet és hetykeség, hízelgés nélkül és bűnbánat és szomorúság és ájultság és tudatlanság és reszketés és rossz lelkiismeret és stréberség és szorongás nélkül. Az Isten szót nem lehet úgy kiejteni, mint azt, hogy libamáj. Ezzel a szóval, barátom, meg vagy fogva. Itt nem tudsz hazudni és nincs értelme sem kibúvónak, sem hetykeségnek, és reszketésed sem, ünnepélyességed sem, keneted sem, szorongásod sem ér semmit.” (Unicornis, Bolond, aki nem az örök éltre rendezkedik be) *** „Csak mulandó művet érdemes kiadni; a halhatatlan maradhat kéziratban." (Láthatatlan történet, Héloise és Abélard) *** „Ha szeretem az Egyetlent, a világ egy lesz, csak egyet kell szeretnem, hogy mindent szerethessek, és ebben a szerelemben megnyílik a mindenség titka." (Eksztázis) *** „A fényt csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belő le." (A láthatatlan történet, Ünnep és közösség) *** „Minden szeretet ő sképe a golgotai áldozat: önmagamat maradéktalanul odaadni.” (Scientia Sacra) *** „Mi az, ha valami nyílik? Ha megnyílik. Ha az, ami a legmélyen van, bent, bent, az egyszerre kívül megjelenik. Ha a misztérium látvánnyá

- 21 -

Breviárium lesz. Megvalósul. Ha rejtély megnyilatkozik. Ez a virág. A növény misztériuma. A teremtett világ legmélyebb titka.” (Silentium, Jázmin és olaj) *** „Isten nem rejtély. Rejtély az, hogy van valami Istenen kívül. Isten a nyilvánvaló láthatatlan.” (Scientia Sacra) *** „Fölösleges olyan eszeveszetten félni attól, ami jön: lényegesen nem fog különbözni attól, ami ma van, s ami mindig volt." (A világválság) *** „A világ keletkezése annak az erőfeszítésnek eredménye, hogy Isten az elsőtermészet erőit, amelyek lényét eszeveszett őrjöngésbe, és ezért az űrbe és a sötétségbe szórták szét, önmaga felé és önmaga ellen fordította, és ebbő l az erőfeszítésből csapott ki a világ elsőalakja és csírája, a fény." (Scientia Sacra) *** A hang a művészetnek nem anyaga, vagy ha igen, úgy, ahogy a fa a tűz anyaga. A hang a zenében ég, ahogy a szó a versben ég, a szín a képen ég. A művészet az a képesség, amely gyújt és csóvát vet az anyagba s az fellángol. De sajátságos tűzzel. Az anyag tüze a hang, a szín, a kő, ezzel a tűzzel együtt ég vele az élet tüze, és a halálé és a szépségé és a halhatatlanságé. (Arkhai, A halottasének) ***

- 22 -

Breviárium

*** „A különbség ott van, hogy a keresztény típusú ember hisz a kereszténység újjáéledésében, a pogány nem" (A világválság ) *** „Bizonyos, hogy mindaz az igazságtalanság, amit ma elkövetnek, méltó és egyenértékűmegtorlásban részesülne, a földnek napjában hetvenhétszer meg kellene nyílnia és a tengernek hetvenhétszer medréből kicsapnia és a mélységek tüzének hetvenhétszer fel kellene törnie és az égről hetvenhét csillagnak le kellene zuhannia. " (Silentium, Hénoch) *** „Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk" (A láthatatlan történet, A barátság)

- 23 -

Breviárium *** „A napfény és az értelem világossága a miénk. Fejünket semmiféle irtózatban nem vesztjük el. Embernek kell maradni, és ha jön az ár Halade mystai!" (Titkos jegyző könyv, 1962. február 4.) *** „A szerelemben az isteni férfi és az isteni nõ találkozása nem egy egész, hanem ennél több." (A láthatatlan történet, Héloise és Abélard) *** „A keresztény típusú ember annyit elismer, hogy a keresztény vallás eddig az emberiség történetében nem sokat ért el, de ennek oka az volt, hogy nem volt 'igazi', és ennek kora tulajdonképpen csak következik el." (A világválság ) *** „Aki bű nt követ el, az önmagát a személyes létéből, vagyis a szellemből, vagyis a valóságból, végül Istenből kizárja. Mert Isten az egyetlen valóság." (Henoch Apokalypsise, bevezető ) *** „A világegyetem keringésében élünk és mindnyájan örökké keringeni akarunk. Fölkelni, mint a nap, lenyugodni, és ismét fölkelni." (Karnevál) *** „Nekem a vallás kevés. Nem bújok el sehová. Még az imádságba sem. Azt hiszem teljes védtelenségben élek. Az életnek egyetlenegy értelme van, a halottak feltámadására várakozni.” (Ugyanis)

- 24 -

Breviárium *** „Az ember bármit tesz, gondol, mond, megérinti a világ egész valóságát. Amit tesz nem saját személyben teszi, hanem az egész emberiség nevében.” (Hexakümion, A hiteles görögség) *** „Embernek lenni tulajdonképpen annyi, mint nem rendelkezni távlat fölött. Az ember vagy túl közel van, vagy túl távol.” (Arkhai, Az Olimpiai Apollón) *** „Isten ébersége nem érzéki és nem lelki és nem szellemi, hanem ez: a szeretet." (Scientia Sacra) *** „Platón egyszerre nagyon komoly lett és azt mondta: A filozófus azért a világ királya, mert az őfeladata az isteni élet képét és követelményét az emberiségben ő rizni és fenntartani, és ha ideje elé az isteni életet megvalósítani. Aztán tovább sétáltak az árnyékos platánfák alatt.” (Északi korona, A filozófus király - az örök filozófus) *** „Az Istenhez való hasonlóság legmagasabb foka az emberben nem a szellem, hanem a szív ébersége: a szeretet.” (Scientia Sacra) *** „Egészen biztos, hogy a szerelem eredete más, mint a sexusé. A szerelem az isteni nőés az isteni férfi kapcsolata; s ebben a kapcsolatban két, eredetében, származási idejében, metafizikai lényegében tökéletesen

- 25 -

Breviárium más, ki nem egyenlíthető, egy nevezőre nem hozható lény az isteni misztériumban találkozik és egybeolvad." (Láthatatlan történet, Héloise és Abélard) *** „A bölcs az, aki minden tehetségét kiégeti, és önmagával teljesen egyedül marad." (Karnevál) *** „Kínában az igazság írásjele azt fejezi ki, hogy ellenszolgáltatás nélkül cselekedni." (Az ő sök nagy csarnoka, Szufi) *** „A bizonytalanság oka mindig az, hogy az embert a lefokozott éberségű tudat káprázatvilága megzavarja, és nem tudja magát teljesen az alapállásban megnyilatkozó tiszta szellemi lényével azonosítani és az abszolút látásban nem tud megerő södni." (Eksztázis) *** „A Mérték. A li sem alulmaradni, sem túlmenni… A középen maradni. A li a kulturált emberi erkölcs, amelynek gyökere a vallásos pietás." (Eksztázis) *** „A házastárs saját hibáim hűtükre, összes vétkeim és bű neim számtartója és vádló és ítélet." (Karnevál) ***

- 26 -

Breviárium „Panaszolják, hogy a népeknek nincsenek királyai. De vajon vannak a királyoknak népeik?" (Magyar Hüperion) *** „Mi a valóság abban, amibő l semmisem igaz?" (Bizonyos tekintetben) *** „Most, az istengyermekség e szent perceiben tudom, hogy a tiszta szívnek minden morál értelmetlenség. Isten veled örül, mert ővan a tenger méltóságában és a ragyogó égben, az illatos cigarettában és a cukros fügében." (A babérligetkönyv, A tamariszkusz alatt) *** „A sorsot megtagadni annyi, mint gyengének lenni. Gyengének lenni annyi, mint legyőzetni." (A babérligetkönyv, Fák) *** „Az igazi brahmant az jellemzi, hogy senki sincs távolabb nála a világiasságtól, de senkiben sincs nagyobb világközeliség, mint benne." (Az öt géniusz) *** „Persze, élni csak kell. Nagyon nehéz. De ha nagyon nehéz, hát nagyon nehéz.” (Patmosz) ***

- 27 -

Breviárium „A hely sohasem definiálható, ezért nincs tudománya, ellenben van költészete, mű vészete és mythosa.” (Az öt géniusz) *** „Mi a lelki szegény? Akit az Evangélium boldognak mond, mert az ínségben várakozni megtanult. Tökéletes tehetetlenség beismerésének és a legmagasabb iránt való igény fenntartásának magatartása.” (Unicornis, Beszélgetések) *** „- Az együgyűséget választottam. - Ez az egy ügyem van, ez az egyetlenegy." (Unicornis, Beszélgetések) *** „Mindenki külön. Mindenki maga. Egyszer. Egyetlenegyszer. Nincs tanítás. Nincs recept. Először, és utoljára. Megismételhetetlenül, taníthatatlanul és személyesen. " (Unicornis, Beszélgetések) *** „A helyes út az, ha az ember a testét átszellemíti, a helytelen út az, ha az ember a lelkét húsba öltözteti.” (Unicornis) *** „A Véda az egyetlen tudás. Ezért, ha a világpusztulásból egyetlen könyvet lehet megmenteni, ez a könyv csak a Véda lehet.” (A ő sök nagy csarnoka) ***

- 28 -

Breviárium

*** „Lehet, hogy a nyugati kultúra elpusztul. Az emberiség kiélte. Lehet, hogy a legközelebbi százév nagy változásokat hoz. De lehet, hogy, amint Nietzsche megfogalmazta, mindez nem olyan fontos, mert a kérdés lényege egészen máshova helyeződött át." (A világválság) *** „A népet az különbözteti meg minden egyéb társadalmi alakulattól, hogy vallásos. A nép gyökere nem a politikában, hanem a vallásban van." (A magyar Hüperion) *** „Kisgyermekek gyakran hiszik, hogy a csillag nem a Naphoz hasonló világító égitest, hanem az éjszakai égbolt sötét függönyén támadt kicsiny rés, és ezen a lyukacskán keresztül a túlvilág fénye világít ki.”

- 29 -

Breviárium (Láthatatlan történet, Héloise és Abélard) *** „A beavatás nem egyéb, mint a lefokozott éberségűkorrupt tudat normalizálása” (Eksztázis) *** „Az aranykor nem történelmi korszak, hanem állapot, és ezért minden időben jelen van; csak attól függ, hogy van-e valaki, aki megvalósítja." (Öt géniusz) *** „Amikor Jézus önmagát Istennel azonosította, az azonosságot nem saját maga számára foglalta le. Soha Jézus önmagát a többi ember közül ki nem emelte, soha senkihez fölülről nem beszélt. Ezért hívta magát az ember fiának. Istennel az embernek minden fia azonos. Az Isten-ember egység mindenkire kiterjed. Lényeges dolgokban emberek között különbséget tenni erkölcstelen. Jézus felszólította az embert, hogy az Isten-ember azonosságot magába vegye fel." (Scientia Sacra) *** „Lehetséges, hogy az elsődleges differenciálatlanság, amely a régi korokban megvolt és az egyes népeknél ma is megvan, a költészetben újra helyreáll?” (Poetica metaphisica) *** „A megváltás világa mélyebb, mint a teremtésé. Az emberi élet itt a földön a szellemek vádolásában valahol mélyen lent áll az egyre világosabb fokozatok alatt, s ezeket a lélek csak akkor éri el, ha a beavatásban megtisztul (metanoia, tesuvah)." (Scientia Sacra)

- 30 -

Breviárium *** „Senki se mer egyedül élni. A legtöbb ezért nekiáll, érthető vé teszi magát, hízeleg, magyaráz, megalkuszik, hazudik, vagyis partikularizálja és szekularizálja magát. A közösséget nem a társas ösztön teremtette, az egyének teremtették, az egyedülléttől való félelmükben.” (Titkos jegyző könyv, Arlequin) *** „Dicső ségtelenség, eredménytelenség, szerelemtelenség, baráttalanság, közösségtelenség. E sok szomorúságból fakad a derű m, e sok bukásból a győ zelmem, e sok harcból a békém, e teljes egyedüllétből a tudásom." (Magyar Hyperion) *** „Nem kellett, mint a gazdag ifjúnak, eladni semmit. A bomba ettő la fáradságtól megkímélt" (Silentium) *** „A krízis világfolyamat, ahol a morál, állam, társadalom, ember, szellem, mű vészet, szokás krízise csak megnyilvánulása ugyanannak a kritikus világhelyzetnek." (A világválság) *** „Ha tettem valamit e népért: azt, hogy, új sorsot álmodtam neki" (Magyar Hyperion) *** „Azt mondják, a nőaz ördögnek is eladja magát, de a szépségéből hajszálnyit sem hajlandó feladni. Ez így is van, és egészen helyes.” (Titkos jegyző könyv, Püthia)

- 31 -

Breviárium ***

*** „A pszichológusok nem győznek csodálkozni azon, hogy a tudattalan mindenről tudomást szerez, minden tevékenység fölött ítél, ellenkezik, vezet, fenyeget, tanácsol, ösztönöz az élet minden mozzanatáról tudomása van, a sors erényeit számon tartja, megérti, és csalhatatlanul és metafizikusan, vagyis úgynevezett külsővilág álomképeit semmibe véve." (Scientia Sacra) *** „Az emberi lét azonban csakis a közösségben finomulhat meg. Ha a végsőcél nem is a közösség, mert az mindig az emberi személy, mégis csak a közösségi életrendben van lehetőség arra, hogy az élet színvonalát felemeljék." (Az öt géniusz)

- 32 -

Breviárium *** „A bűnről való tudatot néha sikerül elhomályosítani, vagyis az embert a tényleges valóság felő l félrevezetni. Eredmény: a kicsapongó vallás, a stupid tudomány és a gonosztevőpolitika." (Patmosz) *** „Itt kísérlet történik a személyiség likvidálására - reménytelen vállalkozás a személyiség fejletségének mai fokán, s e reménytelenség teszi e vállalkozást oly mérgessé. Sok millió embert kiirt, de nem halad egy tapodtat sem:" (Szilveszter) *** „Fontos nem a tanítás hirdetése, hanem a sors alakítása. A módszert mindenki kezébe adni. A cél a tudatosan megtisztított életrend." (Mágia Szutra) *** „Végül is ketten maradnak, Isten és a bor." (A bor filozófiája) *** „Európa gondolkozása csaknem teljes egészében a mindenkori korszellem és a korszenvedélyek utólagos igazolása." (Patmosz) *** „A krízis világfolyamat, ahol morál, állam, társadalom, ember, szellem, mű vészet, szokás krízise csak megnyilvánulása ugyanannak a kritikus helyzetnek." (A világválság)

- 33 -

Breviárium *** „A szocializmus ott bukott meg, ahol győzelmét mindenki várta. Mint ahogy az eszmék ott buknak meg, ahol a győzelmüket várták." (Ugyanis) *** „A törvény következménye nem a nagyobb rend, hanem a nagyobb rendetlenség. Nem a morál növekszik, hanem az immoralitás. Nem a tiszta közélet, hanem, a korrupció." (Szilveszter) *** „A hely sohasem definiálható, ezért nincs tudománya, ellenben van költészete, mű vészete és mythosa." (Az öt géniusz) *** „De mivel a történet kérdései nem megoldhatók, csak kinőhetők, követelik az egyre univerzálisabb emberi egységek megvalósítását." (Az öt géniusz) *** „A kereszténységnek nincsen teremtéstanítása, nincsen kozmológiája, és antropológiája, pszichológiája és társadalomtana." (Scientia Sacra) *** „A Jóisten, amikor délutáni szundikálásából felébred, az epret ilyenkor eszi uzsonnára. Odateszik az árnyékos teraszra, az asztal fölé a diófa hajlik, ott eszi meg kiskanállal, mielőtt ismét a szőlő be megy. Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a legmagasabb rendűmunkát végzi, vagyis szőlőmű ves. Uzsonna után megnyugodott gyomorral és kedéllyel a rafiát övébe dugja, a metszőollót zsebre teszi, a kapát megfogja és ki-

- 34 -

Breviárium megy a tőkék közé, hogy a szabálytalan hónaljhajtásokat levagdossa, a lazult vesszőket megigazítsa, és ahol gyomot talál, azt kikapálja.” (Patmosz I., A Jóisten uzsonnája) *** „A fa lényének élőés megnyugtató volta, a földdel való megszakíthatatlan együttélése és ebbő l a másik, még lényegesebb, a fa kétneműsége." (A babérligetkönyv, Fák) *** „Helyesebb tehát, ha az ember azt mondja; realizálni annyit tesz, mint tekintet nélkül arra, hogy kívül vagy belül, a lét szövevényében eddig vagy egyáltalában nem szerepelt, vagy pedig alárendelt tényezőt fokozatosan hatásossá tenni." (Magyar Hyperion) *** „A fa az életnek abban az állapotában van, ahol a nemek még nem szakadtak el egymástól.” (A babérligetkönyv, Fák) *** "Azonos létezés részesei vagyunk, de nem úgy, hogy a létezésben elhatárolt rész vagyunk, hanem hogy minden létezőben, bennünk is a létezés egésze állandóan jelen van." (Scientia Sacra) *** „Véletlenül lehet igazságot találni, de senki sem lehet véletlenül igaz” (Patmosz II.) ***

- 35 -

Breviárium „Szívesen és könnyen lemondok arról, ami a földön él, de a virágok, a virágok!” (A babérligetkönyv, A virágszedés lélektana) *** „Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki” (Az öt géniusz) *** „A scientia sacra a logosról szóló tudomány, a hagyománnyal való foglalkozás, az írott műszakrális voltának felismerése, ha abban tradíció él, elfogadása, ha a transzcendenciával való kapcsolat hiányzik, a műelvetése" (Scientia sacra) *** „Isten nem rejtély. Rejtély az, hogy van valami Istenen kívül. Isten, a nyilvánvaló láthatatlan. A misztérium nem Isten, hanem a világ, ahogy nem a szellem a misztérium, hanem a természet, nem a lélek, hanem a test. Isten megismerése nem nehéz.” (Scientia sacra) *** „Az Evangélium sok helyütt Isten és a lélek azonosságáról beszél. Minden valószínű ség szerint ilyen hely sokkal több volt, és ezek a helyek világosabbak voltak, de a lényegeseket később kigyomlálták. Azokat, amelyek megmaradtak, úgy alakították át, hogy Jézus saját lényének és Istennek azonosságát jelenti ki.” (Scientia sacra) *** „Ami nem Egyház az, ergastulum, vagyis rabszolgaistálló.”

- 36 -

Breviárium (Scientia Sacra) *** „Az igen magasra nőtt dolgok gyökere az igen mélyen van" (Bizánc) *** „Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a legmagasabbrendűmunkát végzi, vagyis szőlő mű ves" (Patmosz I., A Jóisten uzsonnája) *** „A hatalom jellemzésére éppen elég annyi, hogy: a hatalom iránya mindig: le." (A láthatatlan történet, Ünnep és közösség) ***

- 37 -

Breviárium *** „A férfi hozza magával az idillt, a nőhozza magával azt, hogy ez csak itt és most, ebben az életben valósítható meg.” (Scientia sacra) *** „Mi a találmány? Kozmikus erők felszabadítása. A találmány segítségével megkötözött alvilági erő k szabadulnak fel. Az ember azt hiszi, meg vannak szelídítve: közhely arra hivatkozni, hogy a villám, amelyik előbb szabadon kóborolt a világban, most megszelídült, mint a kutya, macska vagy ló, és utcát, szobát világít, vasal, termofort melegít és teavizet forral: az elektromosság háziállat lett.” (Természettudományos mitológia) *** „Jézusnak Palesztinában egyetlen ellenfele volt, lényének pontos ellentéte: a farizeus, aki a prófétizmus helyett agresszív világi érvénysülésben élt és a zsoltári ima helyett kenetteljes képmutatást gyakorolt.” (Scientia sacra) *** „Az időnem más, mint lehetőség a felismerésére: az embernek milyen sorsra van szüksége ahhoz, hogy halhatatlan legyen.” (Hexakümion, A hiteles görögség) *** „Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem mű vészet nem bontakozhat ki” (Az öt géniusz) ***

- 38 -

Breviárium „A magány nem egyedül pszichológiai élmény, mert hiszen pszichológiai élmény egyedül nincs." (A magány szociológiája) *** „A bű nbeesett ember a tejfeles epret a jégszekrénybe teszi és természetellenesen lehűti." (Patmosz I., A Jóisten uzsonnája) *** „Az ő skeleti metafizika szerint valósága csak a szubjektumnak van; mindaz, ami rajta kívül lenni látszik, káprázat" (Egy költőapológiája) *** „Egzatság a természettudományos kinyilatkoztatás biblikus pátosza." (Természettudományos mitológia) *** „Erőszak úgy keletkezik, hogy az ember saját kollektív felelő sségét félreérti." (A láthatatlan történet, Ünnep és közösség) *** „A racionalizmus mindenesetre az élet kiirtására tett legkomolyabb erőfeszítés” (Szarepta) *** „Az önismeretet azért eszelték ki, hogy az embertő l lehetetlent követeljenek. Mert lehetetlen, hogy az ember megismerje önmagát.” (Arkhai, Az Olimpiai Apollón)

- 39 -

Breviárium *** „Ha szeretem az Egyetlent, a világ egy lesz, csak egyet kell szeretnem, hogy mindent szerethessek, és ebben a szerelemben megnyílik a mindenség titka.” (Eksztázis) *** „Az ünnep csaknem teljesen eltű nt. Szánalmas erő feszítéseket tesznek, hogy légkörét újra megteremtsék, de minden esetben csak a vásár sikerül, zsivaj és a mesterkélt cifra felfordulás, amelyet néha fellengzőés álnok gyű lés-szónoklatok nyitnak meg és zárnak le.” (Az öt géniusz) *** „Eszméket gyártani csak azért, hogy az embert el lehessen nyomni, és ki lehessen zsákmányolni. Ez már a múlté. A Nagyinkvizítor helyébe ma már az apparátus lépett. A megoldás kitű nő . Már prédikálni sem kell. Már ideológiára sincs szükség. Az apparátus felelősség nélkül, dicsőség nélkül van. Előnye, hogy az emberből automatikusan kiírtja az öntudatot és az önérzetet. Így lesz egyugyanazon percben pribék és fegyenc, vagyis diktátor és deportált. Ugyanaz az ember. Egyik sincs a másik nélkül. Mondjuk, egyszerű en a szeretet betegsége és az emberi közösség megtagadása.” (Patmosz I. Fiziognómia) *** „Ha engem bántanak, aránylag könnyen elviselem, nem rólam van szó. Ha az igazságot bántják, nem tudom elviselni, személyemben vagyok érintve. Ha az igazságot támadják, nem magamat védem, hanem az aszszonyt, akibe szerelmes vagyok." (Unicornis, Beszélgetések) ***

- 40 -

Breviárium

*** „A bű ncselekmények között kétségtelenül a legsúlyosabb az élelmiszerhamisítás. Ebben bizonyos tekintetben együtt van az árulás, a káromlás, a mérgezés, a csalás, a hazugság, mindez alattomosan és rejtve; gyűlöletes nyereségvágyból visszaél azzal, hogyha az ember megéhezik, ennie kell.” (Patmosz I., A rántottleves) *** „A helyzet világosan körülbelül ez: a lét teljességéből és nyíltságából kiesett ember Énje lefokozódott, lezárult, kábaságba süllyedt, individuális Énné szű kült. Ennek a lefokozott énnek a lefokozott valóságban lefokozott valóságérzéke van: ez a tudat.” (Scientia Sacra) *** „Én kérem, minden csepp véremmel tiltakozom az ellen az életberendezkedés ellen, amely abból áll, hogy az ember önmagát, mint a külső világ és a másik ember által ejtett sebet hordozza.” (Karnevál)

- 41 -

Breviárium *** „Amiben az ember bent van, az az életszomjúság kielégítésére begyakorolt képességek világa, az eltorzított tudat világa, az a világ, amely úgy, ahogy van, az életszomjúságtól félig alvó ember káprázata. Ez a világ az, amelyből ki kell lépni." (Eksztázis) *** „A frappáns emberi bolondságok közül egyet sem tartok csodálatraméltóbbnak, mint azt a szenvedélyt, amelyről a történelemben oly sokat olvastam, hogy emberek hatalomra éhesek és a hatalmasokat irigylik. Igazán nem tartozom azok közé, aki Caesarnak oly csodálattal adóznak. Caesar nem olvasta, vagy ha igen, nem értette Sókratést és nem tudta, hogy merőhatalomra építeni és igazságtalanságok sorozatát elkövetni, abból nem jöhet ki semmi, legfeljebb szociális bűntény. Ebbő l a szempontból teljesen Csuang-ce álláspontján vagyok, aki ismételt felszólításra sem vállalt állami hivatalt. Csuang-ce látta, hogy a hivatal elvállalása okvetlenül igazságtalanságok elkövetéséhez s ezáltal közösségromboló aktivitáshoz vezet. Csuang-ce éppen olyan okos ember volt, mint Sókratés, vagyis volt olyan okos, hogy tudta mit jelent igazságtalanságot elkövetni. Annyit jelent ez, mint gyűlölni mindazokat, akikkel szemben valaki az igazságtalanságot elköveti. Csuang-ce ismerte a mandarinokat és a hivatalnokokat és a vámosokat és adószedőket. Alig élt ember, aki őket jobban ismerte volna. éppen ezért tudta, hogy az az indolencia és pökhendi brutalitás, ami a hatalom exponenseiben megmutatkozik, a hatalom állandó rossz lelkiismeretét és a rossz lelkiismeretből fakadó csillapíthatatlan gyűlöletét azok iránt, akikkel szemben igazságtalanságot követ el, bámulatos módon igazolja.” (Paradoxon az igazságtalanságról) *** „Az élet már maga olyan szakadatlan meglepetés.” (Karnevál) ***

- 42 -

Breviárium „Az erdei magyar teljes és tiszta példányával nem találkoztam. Néha láttam egy-egy parasztot, kocsist, erdészt, bérest, akiben megtaláltam egyes bakonyi vonást: a vadságot és enyheséget együtt. A komolyságot és mosolyt, az erdőt és a bájt. Különösen egy erdészre emlékszem, aki elvitt egy völgybe, hogy megmutasson egy hársfát.” (Bakony) „Az emberi lét azonban csakis a közösségben finomulhat meg. Ha a végsőcél nem is a közösség, mert az mindig az emberi személy, mégis csak a közösségi életrendben van lehetőség arra, hogy az élet színvonalát fölemeljék.” (Öt géniusz) *** „Igen, a magam részérő l azt hiszem, hogy amiért bennünket nem szeretnek eléggé, vagy talán: az a hitünk, hogy bennünket nem szeretnek eléggé, sok egyébként megmagyarázhatatlan tettünket érthetővé teszi.” (Karnevál) *** „Ha az ember valamit egyedül gondol, bölcsesség. Ha ketten gondoljuk, delírium. A két ember tanúsága, mint az őrület kezdete.” (Karnevál) *** „Tégy, amit akarsz. De mindig tudni fogod, hogy mitő l féltél. Félni anynyi, mint meghalni. Annyi, mint mulasztani. Annyi, mint soha. Soha többé. Értsd meg, soha, soha többé.” (A magyar Hüperion) *** „Azt hiszem, Isten szocialitása a tapintat. Oly gyengéden érint, hogy észre sem veszed.” (Karnevál) ***

- 43 -

Breviárium „A szellem az, - aki tekintet nélkül arra, hogy van visszhangja, vagy nincs, terjed, vagy sem, megértik, üldözik, félreértik, botrány támad belő le, mi a válasz rá, hallgatás, vagy elismerés. Aki a szellemből nem vesz részt, az nem érheti el azt, amit a történelem akar.” (Szellemi törekvések a magyar irodalomban) *** „Drámának nevezem különbözőlétszínvonalak összeütközését nyelvszínvonalon.” (Karnevál) ***

*** „A sors magamravétele, a keserűpohár kiürítése (szenvedés) és a tökéletes szabadság, az uralom gyönyöre (boldogság) között van egy kicsiny rés. Ezen a kicsiny résen át bújhat ki az ember az idő ből és a térbő l.” (Unicornis)

- 44 -

Breviárium *** "Kié a hang? Azé, akihez szólok." (Karnevál) *** „A szocializmus utáni korszakot az jellemzi, hogy mindazt a komiszságot, amit a történet eddig produkált, sűrített formában valósítja meg.” (Ugyanis) *** „Az örök a pillanatban van, és az elmúlhatatlan abban, ami a legmulandóbb” (Szarepta) *** „Véletlenül lehet igazságot találni, de senki sem lehet véletlenül igaz” (Patmosz II,) *** „Az ember bármit tesz, gondol, mond, megérinti a világ egész valóságát. Amit tesz nem saját személyben teszi, hanem az egész emberiség nevében.” (Hexakümion, A hiteles görögség) *** „Guénon csak annyit mondott, hogy a létezés hiteles szövege megvan. Nietzsche és Kierkegaard csak annyit mondott, hogy tiszta életet kell élni. „A kettőt megkíséreltem összekapcsolni, a létezés hiteles szövege alapján önmagában az eredeti tisztaságot megvalósítani. Az őskor és a jelen összeépítése. Aki ma jelen akar lenni, annak gyökereit legalább tízezer évre kell visszanyújtania. " (Patmosz I., Interview)

- 45 -

Breviárium *** „Az élet már maga olyan szakadatlan meglepetés.” (Karnevál) *** „Újabban megkísérelték, hogy a szétszórt nyugtalanságot lélektanilag magyarázzák. Elnevezték extraversió- nak, szembeállították vele az introversió- t, késő bb azonban, amikor az elmélet mégis túl primitívnek mutatkozott, a középre helyezték a centroversiót. Az elmélet alapjában hibás. A kifelé fordulás nem jelent a külvilágban való szétszóródást és nyugtalanságot, a befelé fordulás nem jelent nyugalmat és összpontosítást. Az emberi lény ritmikusan fordul ki és be és a centrum felé, a világosba, a sötétbe és a középre. Egy jang, egy jin, egy jen.” (A bor filozófiája) *** „Igen, a magam részérő l azt hiszem, hogy amiért bennünket nem szeretnek eléggé, vagy talán: az a hitünk, hogy bennünket nem szeretnek eléggé, sok egyébként megmagyarázhatatlan tettünket érthetővé teszi.” (Karnevál) *** „Májusban történt, hogy egy napon a hegyek közé mentem. A völgyben, ahol laktam, a sű rűbozótban, a nyirkos vízmosásban, sok madár lakott. A madarak énekét elő bb is csodáltam, de csak úgy, mint a virágos rétet, amelyen elbű völt az egész, de az egyes növényeket nem láttam. Abban az évben, jól emlékszem rá, egy rigóra figyeltem fel. Ugyanazt a dalt többször énekelte. Három ütem volt az egész, félig önkívületben énekelt szenvedélyes és diadalittas hangokat. Ez volt az, ami megragadott. A ház lépcsőjére ültem és figyeltem. Csakugyan, most ismét ugyanazt mondja. Hősies kiáltás volt. Valamilyen heroikus szimfónia fő motívuma lehetett volna. Lekottáztam. Ez volt a döntőpillanat.” (A babérligetkönyv, A madarak éneke)

- 46 -

Breviárium *** „Annak, hogy félünk, sokat köszönhetünk. A félelem az utolsó előtti. Az utolsó az üdv.” (Karnevál) *** „Különös nép ez a görög. Püthagorasz sok helyütt járt, és sok népről hallott. Igaz, az élet törvényét egy sem léphette át, egyszer valamennyinek meg kell halnia. De legalább élt. Itt a görögök, úgy látszik, még csak el sem érkeznek ahhoz, hogy elkezdjenek élni. Mert ez itt nem élet. Szüntelen készülődés. Boldogtalan erő feszítés. Mennyire más volt Egyiptomban, ahol az ember úgy belebújhatott a közösségbe, mint a gyapjúköpenybe. Itt pedig a közösség olyan, mint a veszett farkas.” (Az ő sök nagy csarnoka) ***

*** “A szeretetet a béke és a nyugalom nem pótolhatja. A szeretetet nem pótolja semmi. Szeretet nélkül ő rjöngeni kell.” (Karnevál)

- 47 -

Breviárium *** Az igazi műposzthumusz. Amíg az alkotó él, a műis abban a káprázatban áll, amely minden élőnek az élettel együtt adott járandósága. Mert amíg valaki él, csak élete van, ebből csak ha meghalt, lesz sors. Az életműtémája pedig a lezárt és a kész és a sors. Vannak művek, amelyek a halál elő tt öt perccel jelentékenyek lehetnek; öt perccel kés ő bb nincsenek sehol. Művek, amelyekről száz évig senki se tudott, és egyszerre, mintha ma készültek volna. Nem szabad elő nyét látni annak, amire az ember életét rátette. A nagy művek között korkülönbség nincs. Minden nagy műegyidejű. Minden nagy műállandóan jelen van. Minden nagy műkortársam. (Patmosz III., Az életmű ) *** „Az elhagyatottság a bűnbe esett ember közérzete.” (Karnevál) *** „Nem kívántam vezekelni. Nem akartam magam valamiért megbüntetni. Semmiféle sanyargatás. Semmi szentimentalizmus. Mélyebb belátásra se szomjaztam. Az alvilág felkeltése, újabban tudatalattinak hívják, szólt egyszer Mesterem, nem ajánlatos. Ami a sötétben van, maradjon a sötétben. Hatalmas kéz takarta le, büntetlenül hozzá senki sem nyúlhat. Mesterem elbeszélte, hogy alvilágát fel akarta számolni. De már pusztán a szándéktól olyan válságba került, hogy ép elméjét is alig sikerült megmentenie.” (Silentium, Egy csepp a kárhozatból) *** "Drámának nevezem különbözőlétszínvonalak összeütközését nyelvszínvonalon." (Karnevál) ***

- 48 -

Breviárium „...sokféle drámai forma van, ilyen, ha valaki sorsvonalából kitör, ilyen, ha ki akar törni, de nem tud és összetörik, ilyen, ha nem akar kitörni, de benne forog és megtörik -.” (Karnevál) *** „Ha az ember valamit egyedül gondol, bölcsesség. Ha ketten gondoljuk, delírium. A két ember tanúsága, mint az őrület kezdete.” (Karnevál) *** „A definíció definíciója: precíz nonszensz.” (Karnevál) *** „Azt hiszem, Isten szocialitása a tapintat. Oly gyengéden érint, hogy észre sem veszed.” (Karnevál) *** „Csak a szerelem legnagyobb pillanataiban vagyunk fedetlenek.” (Karnevál) *** „Csak lebegnek saját álomképeik között és saját fantazmáik között." (Karnevál) *** „Mindenki tudja, hogy a boldog embernek nincsen irodalma. Nincs festészete, filozófiája, beszéde. Nincs zenéje sem. Ez mind boldogtalanság. Ez a szép boldogtalanság.” (Arkhai, A halottasének) ***

- 49 -

Breviárium „A racionalizmus mindenesetre az élet kiirtására tett legkomolyabb erőfeszítés” (Szarepta) *** „Szerelem titka: kettőből egy lesz, barátságé: egyből kettő.” (Láthatatlan történet, A barátság) *** „A világ zárt kozmosz, saját növekedésének, moráljának, ízlésének törvényeivel; megközelíthetetlen és hozzáférhetetlen, más világ számára érthetetlen és elérhetetlen.” (Májá) *** „Az idill a tiszta lét rendje. Mindegy, hogy milyen tudás őrzi, a tao, vagy a kereszténység” (Patmosz II.) *** „Azt hiszem, Isten szocialitása a tapintat. Oly gyengéden érint, hogy észre sem veszed.” (Karnevál) *** „-Életünk így, ahogy van, a valódinak formátlan és szétfolyó másolata. Tulajdonság, tehetség, jellem, képesség, sors elpufognak, és használat nélkül elkallódnak. Rosszabbak vagyunk, mint az a szolga, aki a rábízott talentumot nem kamatoztatta, hanem elásta. Mi tudomást sem szerzünk róla." (Unicornis, Beszélgetések) ***

- 50 -

Breviárium „Tudásunk kicsiny, vagy inkább rengeteg tévelméletünk van és annak a valaminek, amit tudománynak neveznek, minden művelete rossz." (Patmosz II.) *** „Az idill a tiszta lét életrendje; mindegy, hogy milyen tudás őrzi, a tao, vagy a kereszténység. " (Patmosz II.) *** „A személytelen istenségbe való maradéktalan feloldódás és a személyes testi feltámadás számomra mindig kettővolt. Tudjuk, hogy ez Kelet és Nyugat, vagyis az ő skor és a történeti korszak ellentéte. " (Patmosz I., Levél V. J.-hez) *** „Az ember nem képes elviselni a tudatot, hogy Isten a történetben, mint a legfőbb hatóság nem vesz részt, és arra, aki az igazságot megsérti, nem sújt le.” (Scientia Sacra) *** „Isten országának ősképét minden ember magában hordja. Ezért Jézus Isten országáról nem mond semmit, csak hogy ’az tibennetek van’.” (Scientia Sacra) *** „A szocializmus utáni korszakot az jellemzi, hogy mindazt a komiszságot, amit a történet eddig produkált, sűrített formában valósítja meg.” (Ugyanis) *** „Embernek lenni tulajdonképpen annyi, mint nem rendelkezni távlat fölött. Az ember vagy túl közel van, vagy túl távol.”

- 51 -

Breviárium (Arkhai, Az olimpiai Apollón) *** „De hogy a tömeg illúziókban él, az még érthetővolna. A visszatérésvágy azonban az emberiség vezetőit is megtéveszti. Nem egyedül ugyanazért, amiért a tömeget. A vezető k visszatéréshite inkább abból fakad, hogy kontárok, nem ismerik a világtörténés rendjét.” (A jövőárnyéka) *** „A szcientifizmus sürgősen ilyen elnevezéseket talált ki, mint reneszánsz, reformáció, felvilágosodás, pozitivizmus, humanizmus, haladás. E nevek nem kutatás eredményei, hanem világszemléleti önigazolások.” (Szarepta) *** „Az egy megismételhetetlen. Egyszer van. Egyetlenegyszer. Elő ször és utoljára. Megfoghatatlan és meghatározhatatlan. A misztérium.” (Unicornis, Epilegomena) *** „Az ember igazságelviselő -képessége a humornál kezdő dik.” (Patmosz II.) *** „Éberségemet azért szeretném, amennyire csak lehet fokozni és soha nem elveszteni, hogy a halál pillanatában a lélek kiteljesedését egész nagyszerű ségében át tudjam élni.” (Titkos jegyző könyv, Apokaliptikus monológ) ***

- 52 -

Breviárium

*** „A régieket nem szabad lebecsülni. Mérhetetlenül okos emberek voltak, sok tekintetben okosabbak, mint mi. Nagy elő nyük volt fölöttünk, hogy olyan alkalmakra is gondoltak, amikor az időnem kifogástalan.” (Titkos jegyző könyv, 1962. február 4.) *** „Az Antikrisztus nem lehet ember, alakot nem ölthet, történeti személy nem lehet, mert éppen a negatív lét.” (Silentium, Hénoch) *** „A világkatasztrófa elkövetkezett, s akkor a tápláló esszenciák oda zuhantak, ahol a legbiztosabb védelemben, a legmélyebben aludhatnak.” (Szarepta) ***

- 53 -

Breviárium „A legutóbbi év alatt több irodalomtörténetet írtak, mint azelő tt kétszáz év alatt.” (A magyar Hüperion) *** „A XX. században fölfedezték, hogy az emberiség minden időben és minden tájon a létnek azonos szintjén állt és áll és állni fog.” (Az ő sök nagy csarnoka) *** „Ma ismét kezdik tudni, hogy nincs külsőés belsővalóság. Valóság az, az ami hat. És semmi sem hat mélyebbre és mélyebbről, mint az idea.” (Titkos jegyző könyv, 1962. február 4.) *** „A szientifizmus abban a hiszemben van, ha a középkori klerikalizmus metafizikus, spiritualista és teista volt, azért is az ellenkezőt kell választani: tapasztalati ismeretet, a materializmust és az ateizmust.” (Szarepta) *** „Az elsőember a világ ősi alapformája volt. Kozmikus jelenség. Őslény, akikben az isteni származás világos tudata élt. Az ősi ember a homo aeternus, az örök ember. Nem anyagból van és volt, hanem a természet-szellem-lélek egysége, s akinek létét tudatosan választott ideák, felsőHatalmak sugárzó jelképei irányítják. Az ő si embernek ismertető jele a nagy és világos értelem, vagyis tisztán él benne a logikus gondolkozás értelme, az érzék a világ ő sharmóniájának felismerésére. Az ő sember a makropsziché. Mert az ember nem földi, anyagi lény, hanem kozmikus rang. Az ősember az isteni ember.” (Láthatatlan történet, A Vízöntő ) *** „Az Egységet csak egyetlenegy módon tudom kimondani. Hallgatással.”

- 54 -

Breviárium (Az ő sök nagy csarnoka) *** „Van-e nagyobb értéke a mű nek, mint az írás lírájának tisztasága?” (Sziget, Rilke levelei) *** „Ha a rend meginog, az egyik rend törvénytelen hatalmat gyakorol többi fölött.” (Ugyanis) *** „Rossz lelkiismeretem van. Azt hiszem, védelmezem mindazt a gazságot, amit az én bőrömre is elkövetnek.” (Ugyanis) *** „Valami fontosabb van bennem, mint saját magam.” (Bizonyos tekintetben) *** „A realitásban Istennek helye nincs, mert az fenékig realitás.” (Bizonyos tekintetben) *** „Barátunk atombotanikus lett, s mikor ezt meghallottuk, mindnyájan el voltunk ragadtatva.” (Szilveszter) ***

- 55 -

Breviárium „Patmore szerint nincs más, mint vagy csoda, vagy káprázat. Csoda az, ami egyszerű. Csoda az, ami valódi. A nem-valódi az káprázat.” (Szilveszter) ***

*** „Állandóan a végén vagyunk. Ezt hívják optimizmusnak.” (Ugyanis) *** „A mai ember, aki gyerekkorától fogva megszokta azt a gondolatot, hogy az emberiség faji kiválasztás révén a létért való küzdelemben az állatvilágból fejlő dött azzá ami és civilizációja mérhetetlen magasságba emeli a primitív ősi emberiség fölé, ez a mai ember az apokalypsist vagy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem érti meg. A szó hallatára valamilyen izgalmat, amely minden más izgalomtól különbözik, sohasem tud elfojtani. Kíváncsi, de ugyanakkor megborzong. Milyen rejtélyes és félelmetes szó! Érteni szeretné. Mosolyog fölötte és cinikus megjegyzést tesz, de szívében tudja, hogy a mosoly hamis és a megjegyzés érvénytelen. Ezen a helyen persze még csak kísérlet sem történik arra, hogy a modern embert valaki haladás-hitében megingassa. Egyetlen dologról

- 56 -

Breviárium van szó: megérteni. Megérteni Henóchot és azt, hogy mit jelent ez a szó: apokalypsis.” (Henoch Apokalypsise, bevezető ) *** „Sok pénztő l megbüdösödött a költészet:” (Ugyanis) *** „Kár, hogy Ön nem pszichológus. Én hálás téma vagyok.” (Szilveszter) *** „Ez az ember a pokol egy nemében él, de még az a mentsége sincs, hogy a poklot más csinálta.” (Bizonyos tekintetben) *** „Mint mondják, gyalázatból lesz az arany.” (Ugyanis) *** „La Rochefoucauld feltételezi, hogy az önzés önszeretet. Ebben Európa kétezer éves konvenciójával megegyezik. Szeretetnek tart valamit, ami semmivel sem több, mint a majomanya ösztöne. Magzatát felcifrázza és cukorkával tömi. Persze az ilyen anya gyermekeit néha meg is eszi, néha még rosszabbat is csinál velük, ami gondos nevelés néven ismeretes.” (Patmosz III. – Mirázs) *** „A meditációs objektum megválasztása az emberi életben a legszemélyesebb tevékenység. És mert ennyire személyes, és szükségképpen

- 57 -

Breviárium személyes kell hogy legyen, és semmiféle általánosítást nem tűr meg, a téma kifejtését is csak személyes élmények bevetésével lehet folytatni.” (Anthologia Humana) *** „Az ember életének valósága, gondplkozásának valósága mögött állandóan lemarad. Bárhogyan igyekezzék is, liheg és bukdácsol, elbotlik és végül elfullad és nem bírja tovább. Az ember élete mű vészete után lohol, a legkisebb remény nélkül arra, hogy valaha is utólérje.” (Titkos jegyző könyv, Püthia) *** „A lét kimeríthetetlen gazdagságának olyan példája, amely egymagában, a gondolatok értelmétől függetlenül is, megrendítő.” (Anthologia Humana) *** „Annak, hogy ezt a tevékenységet folytatjuk, általában értelmet szoktunk tulajdonítani. Ha megzavarnak benne, képesek vagyunk megharagudni, ha kifogásolnak, igyekszünk helyesen megtanulni. A kisgyerek már az anyatejet kiszedi, gyomrába beteszi s a fölöslegeset kiteszi. A csörgőt felveszi s leteszi. Később az iskolában a tollat felveszi, a tintába beteszi, a papírra ráteszi. Mindez hallatlanul fontos.” (A babérligetkönyv, Meditáció a hegytető n alkonyatkor, vagy az emberi cselekvés metafizikája) *** „Ugyanakkor, tizennyolc éves lehettem, különös dolog jutott eszembe. Miért szakítja le az ember a virágot és miért díszíti fel magát vele? Mi az a rejtélyes kényszer, hogy márciusban a patak mellé hóvirágot szedni mentünk, májusban gyöngyvirágot az erdőbe, júniusban pipacsot és búzavirágot a szántóföldek közé?” (A babérligetkönyv, A virágszedés lélektana) *** „Minden férfi átélte, hogy a leányt, akit szeretett, menyasszony korában bű bájos, meleg, drága teremtésnek látta, s aztán a házasság alatt kitű nt,

- 58 -

Breviárium hogy tele van a házsártos, komisz, uralomra vágyó, kegyetlen, közönséges lélek hibáival. De ha nem is élte át, biztosan át fogja élni, mert ez a tapasztalat a férfi sorsának el nem engedhető , szükségszerűállomása.” (A babérligetkönyv, A virágszedés lélektana) *** „Megrögzött hyperboreusnak nehéz. Nehéz, hogy ami benne a legerősebb, azt kell kikapcsolnia. Sokan ki se bírják. A metamorfózis e fajtájától megbetegszenek. A betegség neve: unalom.” (A babérligetkönyv, Reggeli feljegyzés) *** „Gondolkozás helyett Délen az embernek a dolgok eszébe jutnak. Csak úgy, minden különösebb erőfeszítés nélkül, sőt minél kisebb az erőfeszítés, annál inkább.” (A babérligetkönyv, Reggeli feljegyzés) *** „Reggel tavasz van, délben nyár, este ősz, az akác virágzik, a cinke szól, az erdei pacsirtát egész éjjel hallom a völgyből, olyan ez az idő , mint az egész év összefoglalása, de kimondhatatlan békével és szelíden, mintha bölcs emlékezet képe lenne, s a bű bájos melankóliába feloldaná.” (A babérligetkönyv, Aranynapok) *** „Az ember pedig egészen elképzelhetetlenül életéhes lény. Mindig odamegy, ahol több életben van része. Még arra is képes, hogy beteg legyen, ha az egészség kevés élményben részesíti.” (A babérligetkönyv, Aranynapok) *** „Kénytelen voltam megelégedni azzal a sajátságos helyzettel, amely tulajdonképpen helyzettelen.”

- 59 -

Breviárium (A babérligetkönyv, Aranynapok) *** „Azt mondják, hogy a természetet Rousseau fedezte fel. A magam részéről ebben egyáltalán nem hiszek, éspedig azért, mert a németalföldi tájképfestők már elő tte jó százötven évvel ugyanazt a természetet ismerték.” (A babérligetkönyv, Antik és modern tájkép) *** „Ez a fák nagy pátosza: a nagy elragadottság. Ez bennük a színültig teltség hullámzó növekedése, alvó lüktetése, az áradás elszenvedése, ez bennük a fekete bársony kígyó meleg ölelése” (A babérligetkönyv, Fák) *** „A fa lényének élőés megnyugtató volta, a földdel való megszakíthatatlan együttélése és ebbő l következik a másik, még lényegesebb, a fa kétnemű sége.” (A babérligetkönyv, Fák) *** „A tudomány hazudik. Minden dolog semmitmondó, ha mikroszkóp alatt nézik. Képzeld el az embert, a lovat, a madarat tízezerszeres nagyításban." (A babérligetkönyv, Thoreau) *** „A szentkönyveket az ember kinyilatkoztatás útján kapta. Mint a hagyomány minden lényeges fogalma, a kinyilatkoztatás is a szektáknak vagy a racionalizmusnak, és így a fantazmagóriának vagy a tagadásnak esett áldozatul.” (Eksztázis)

- 60 -

Breviárium *** „Kierkegaard hallatlan fölfedezést tett, olyan nagyot, amelyhez súlyra nézve a wagrami csata olyan, mint egy futballmeccs. Az élet, mondja, nem a jelenségen, nem a látható s érzékelhetőképen, képzeten és alakon múlik: a belsőaktivitáson, a pszichológiai tevékenységen, amely a külsővilágtól teljesen független. Az emberi lét nem jelenségekből, hanem elhatározásokból áll. Az egyedüli fontos, amiben az emberi lény közvetlenül él. Az egzisztencia középpontja nem a jelenség, hanem az elhatározás.” (A babérligetkönyv, Kierkegaard Szicíliában) *** „A tudat szerkezetének megváltoztatása nem ismerettől és nem tanultságtól függ. Ismeretek halmozásához és tanuláshoz tehetség kell, tehetséggel pedig csak a kivételes individuum rendelkezik.” (Eksztázis) *** „Pascal az embert úgy határozza meg, hogy a két végtelen, a végtelen kicsiny és a végtelen nagy között. Az Upanisádok azt mondják, hogy ez a végtelen kicsiny és végtelen nagy: maga az ember. Az ember kisebb, mint a búzaszem, kisebb, mint a daraszem, kisebb, mint a daraszem szeme, nagyobb, mint a föld, nagyobb. Mint a nap, nagyobb, mint a világ, nagyobb, mint az összes világok együttvéve.” (Unicornis, Bestzélgetések) *** „Az a doktrina, hogy a kultúra az emberiséget megrontja, igen rövid életűvolt. Ha írni-olvasni megtanulok, nem leszek rosszabb. Igaz, hogy jobb sem. A kultüra nem javít, de nem is ront meg semmit.” (Unicornis, Beszélgetések) ***

- 61 -

Breviárium

*** „Az eksztázis-technika elsőlépcsőjén az ember felismeri, hogy a tudat összes kondícióit fel kell számolnia és a nem-kondicionált tudatot kell realizálnia, meg kell tudnia, hogy minden tárgy, amit lát, hall, tapint és tapasztal, saját zavarainak kivetítése, és elsődolga megtudni, hogy a dolgoknak és a tárgyaknak nincs tartalma és nincs lényege, és üresek, csupán álmaitól befolyásolt tudatának látomásai, káprázat, és ezt a kivetítést meg kell szüntetnie, vagyis minden befolyáson túl levőnemkondicionált tudatot kell megvalósítania. Mert nemcsak a tárgyak és a dolgok üresek.” (Eksztázis) *** „A hatalmi ösztön azt hiszi, hogy a világ tetején a Mindenható trónusa áll és ebbe bele akar ülni. Az idióta. Miért vigyorog a bolond? Mert tudja, hogy Isten nem ül a trónuson. A trónus megvan. A hagyomány azt

- 62 -

Breviárium mondja, hogy Isten a trónust a teremtés legelsőnapján az Araboth-ban, a legfelsőbb mennyben megteremtette. De sohasem ült bele.” (Titkos jegyző könyv, Arlequin) ***

*** „Az egészséges ember a tehetségessel szemben egyszerűés átlátszó. Az eredeti színtelenség. A betegség érdekesség és izgalom. Az egészség nem érdekes és nem izgalmas. Az egészség szép. A szépség az ő smérték.” (Unicornis, Beszélgetések) *** „Az érzékek a valóságról nem nyújtanak megbízható értesülést. Ennyit mindenki tud. A következmény pedig az, hogy az érzék nem megismerhetőszerv. Amikor látok, minden valószínű ség szerint már értelmezek. Nem gondolatilag, hanem formailag. A legrégebbi

- 63 -

Breviárium metafizikától a modern természettudományig ez az emberiség legforróbb kérdése.” (64-es cikkek, Logika és ellentmondás) *** „Isten különös védelme alatt állok. Ez persze nem azt jelenti, hogy különösen félelmetes és erő s és hatalmas vagyok. Ellenkező leg, azt jelenti, hogy pecsenyéjét tőlem senki se féltse. Isten annak, akit különös védelmébe vesz, nem ad hatalmat és erő t és vagyont.” (Unicornis, Beszélgetések) *** „Az Egységet csak egyetlenegy módon tudom kimondani. Hallgatással.” (Az ő sök nagy csarnoka) *** „Ha rajzolni annyi, mint kihagyni, írni is annyi. Jeleket adni. A szót megkeresni és megtalálni, és az ellenszótól elválasztani, és azzal ismét összekötni. De nem nagyon részletezni, mert az fölösleges.” (64-es cikkek, Rudolf Kassner utolsó mű vei) *** „A csoportot az jellemzi, hogy semmiféle szociológiai kategóriával nem meghatározható. Nem kaszt, nem nemzetiség, nem osztály, nem szekta. Ezek itt egészen egyszerűen igazságra szomjas emberek.” (Az ő sök nagy csarnoka) *** „Az elidegenedésnek különös típusa a disszidens. A dissszidenst a régebbi emigránssal nem szabad összetéveszteni. Az emigráns jellemvonása volt, hogy valamely társadalmi igazság mellett helytállt. A disszidensek túlnyomó többsége viszont azért disszidált, mert egyéni becsvágyában magát akadályozva érezte.” (64-es cikkek, Lázár miközöttünk)

- 64 -

Breviárium *** „Szellem, anyag, lélek nincs külön. Mint ahogy nincsen külön értelem, érzelem és akarat, és nincsen külön bű n, betegség és ő rület. De éppen mert nincs külön, a három világnak van közepe.” (Mágia szutra) *** „Mainapság mindenről beszélnek, csak éppen a legforróbb és a legsürgősebb kérdésről hallgat mindenki, politikában, vallásban, gazdaságban, tudományban, éspedig hallgat mélyen-mélyen. Ez a legforróbb és legsürgősebb kérdés: az emberi jogok újra való megfogalmazása. Nehogy egy pillanatra is tévedés essék. Nem az ’egyéni’ jogokról van szó, amelyről a múlt században annyit beszéltek, és amellyel oly példátlanul visszaéltek. Az ’emberi’ jogokról van szó, éspedig a jogot abban a forradalmi értelemben véve, ahogy azt az újabb időben a francia forradalom elemi erővel fölvetette. Mert az egyéni jog alapszava mindössze, liberális individualizmus. Az emberi jog alapszava azonban a szabadság. A kérdés, amiről ma a politika és a tudomány és a vallás és a gazdaság olyan mélyen-mélyen hallgat, az, hogy a kettőnem azonos, sőt, hogy a kettő t állandóan az embert mélyen sértőmódon összetévesztik.” (Forradalom a mű vészetben, A modern mű vészet egzisztenciális problémája) *** „A paradicsom és Isten országa egymással olyan viszonyban áll, mint a Teremtés és a Megváltás világa.” (Mágia szutra) *** „A nevetés ezzel a világgal való együtt nem működésének éppen olyan jele, mint a csörgősapka és a vicc és a tótágas. Arlequin nem ambiciózus. Neki az egészbő l csak annyi kell, amennyi éppen eléje hull. Arlequin nem kötelezi magát le se vagyonnak, se rangnak, sem elméletnek, sem az evésnek, sem az ivásnak, sem valamilyen mesterségnek, sem a tudásnak. Nem hódol meg senkinek. Arlequin szabad. Ezért a lét

- 65 -

Breviárium egyik főalakja és ezért ritka. A nevetés ennek a szabadságnak éppen olyan jele, mint a szójáték és a bukfenc és a hahota.” (Titkos jegyző könyv, Arlequin) *** „Az imagináció mágikus aktus és varázslat. Az vagyok, amit (akit) imaginációm varázsol, vagyis amit (akit) életképzeletemmel magamnak szánok, és amire magamat méltónak találom.” (Mágia szutra) *** „A halál nem nyúl értem, s ezért itt vagyok. Amióta az élet megszokhatatlan idegenszerű sége bennem tudatossá lett, még gondolatban lettem, hiszen olyan időbe kerültem, amelyet egyáltalán nem éreztem a magaménak. Eredetileg ez nem járt nekem. Már csak úgy van itt, mint még egy fogás az ebéd után, amely az étlapon nem szerepelt.” (Titkos jegyző könyv, Apokaliptikus monológ) *** „Abban a pillanatban, amikor a láthatatlan és ellenő rizhetetlen mágikus világból ez a bizonyos valami kipattan és a látható és manifeszt varázs világába átcsap, olyan helyet érint, amely tulajdonképpen a láthatatlan és a látható világ között a középen fekszik, s ez a hely nem az átváltás pontja, hanem ennél sokkal több; ez a kezdemény vagyis a kezdet, végül is az eredet pontja. Ahol az egész együtt van. Az egész, vagyis: kép és látvány és látomás, de énekel, és éneke értelmes szó, ige, beszéd, és ez a beszéd szenvedély és mámor és villám és aktivitás.” (Mágia szutra) *** „Minden mű vészetben a rendezőés a fegyelmezőés a megfékezőmozzanat mellett ott van és megvan az idézőmozzanat. Ez a mágikus mű vészet, amely idő nként kitör, s amely az orfikát Európában csaknem teljesen lerohanta. A mágikus mű vészet nem fékez meg, hanem éppen

- 66 -

Breviárium idéz. Nem értelmes, hanem imaginatív. Nem a harmóniában él, hanem a mámorban. Nem a bizonyosságot keresi, hanem az enthuziazmust.” (Titkos jegyző könyv, Arlequin) *** „Hősnek lenni annyi, mint a sorshoz hű nek maradni. Vállalni azt, ami szenvedés, küzdelem, véletlen, halál, bű n. Ha valaki ezt magában tudatossá teszi, és magára veszi, valamely magasabb fokozatra lép, egyedül akarja megoldani az egészet, vagy legalábbis átveszi a vezetést, önmagán kívül senkiben sem bízik, mert lehetetlen ebben a világban bármire is számítani.” (Patmosz II.) ***

***

- 67 -

Breviárium „Elkötelezettségek közepette élünk. Ezért van sorsunk. Ezért vagyunk kiszolgáltatva. Ezért van szerencsénk, vagy nincs, ezért van törvény és van valószínű ség és van véletlen. Ezért van magatartásunk és karakterünk és alkatunk és van környezet és átöröklés. De azért van szembenállás és tagadás és lázadás: a környezet ellen, a világrend ellen, a kényszer és a sors ellen.” (64-es cikkek, Jean Grenier és az inegzisztencializmus) *** „Az ember semmire se megy. Aki intakt, az műveletlen, aki művelt, az korrupt Az intakt előtt le kell tagadni a mű veltséget, a művelt előtt le kell tagadni az intaktságot. Az ember semmire se megy.” (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) *** „Amikor látszólag minden elő zmény nélkül valaki bennünket, akik természettől fogva alvajárók vagyunk és oly különös képességünk van a megszokottban való teljes elmerülésre, felriaszt és pedig pont azzal, amitől éppen féltünk, hogy éppen ez fog felriasztani, akkor ezt botránynak hívjuk.” (Forradalom a mű vészetben, A lelki szegények) *** „A bű nbeesett ember a tejfölös epret a jégszekrénybe teszi és természetellenesen lehűti. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozni kell. Bizonyos hőfokon alul a gyümölcs ízéből éppen úgy veszít, mint a bor.” (Patmosz I., A Jóisten uzsonnája) *** „A szó-megdicsőülés az irodalmiságnak csaknem pontos ellentéte. A nyelv félelmetes és forró varázshatalmától való ittasságnak az a tartós állapota ez, amelynek rövid felvillanásait a művészek és a gondolkozók ihletnek, vagy sugallatnak neveznik. A szó-mámor a létezésnek egyik legintezívebb helye. A tudás egyetlen eszköze a szó.”

- 68 -

Breviárium (Titkos jegyző könyv, Kései mű vek melankóliája) *** „Ha ez a sötét korszak végzet és visszavonhatatlan, az egyetlen, amit tehetek, hogy életem tisztaságát megő rzöm. Ez holtbiztos. Ha van belő le kiút, az egyetlen csak az lehet, hogy saját tisztaságával a világ tisztaságát felidézi. Ez még biztosabb.” (Patmosz I., A dolgokból elég) *** „A karrier nem magától keletkezik, hanem azt csinálják. A karriernek semmi köze ahhoz, hogy az ember képességeinek bevetésével, tanulással, munkával, szorgalommal és szívósan mű ve elismeréséért küzd, és a közösség ezt az erőfeszítést különbözőprivilégiumokkal jutalmazza.” (64-es cikkek, Az egzisztencializmus után) *** „A három bázishivatal: a rendőrség, az adóhivatal és a sajtó. A közigazgatás ezzel a három szervével gyakorolja hatalmának fenntartása érdekében az erőszakot, a kizsákmányolást és a hazugságot. A három aktus soha a történetben külön nem jelentkezett, akármelyik és bármilyen társadalomban jelent meg, a másik kettőott volt.” (Patmosz I., Értekezés a közigazgatásról) *** „Az ember tudatában a divinum helyett a humanum foglal helyet: így válik a vallás transzcendenssel való kapcsolat helyett eleinte részvét- és könyörületvallássá, aztán testvériség-vallássá, egyenlőség-vallássá, vagyis az isteni vallás emberi vallássá, így vált az ég földivé, a szakrális szociálissá, a bölcsesség tudománnyá, a költészet filológiává, a mű vészet virtuóz mutatvánnyá, az –arya– szudrává, az emberiség tömeggé.” (A világválság) ***

- 69 -

Breviárium „Az absztrakt élet elméletileg megszerkesztett élet, amelyet nem közvetlen érzéki tapasztalatokra, hanem úgynevezett elvekre építenek. A modern korban két ilyen absztrakt embert ismerünk: az egyik a szcientifista, a másik a puritán. Mondani sem kell, hogy mind a kettőaz ateizmus válfaja.” (A bor filozófiája) ***

*** „Sókratés egy alkalommal azt mondta, hogy az igazságtalanságot jobb elszenvedni, mint elkövetni. Nekem az a gyanúm, hogy egyáltalában nem kívánt valami magas erkölcsi tételt megfogalmazni. Azt hiszem Sókratés a speak easy nagy előfutára volt, s ezek szerint óvakodott az általános igényű kijelentésektől. Jobb, ha az igazságtalanságot elszenvedem, mintha cselekszem, vagyis és más szavakkal: gyakorlatilag az ember, akivel az igazságtalanság csak történik, le nem mérhető en

- 70 -

Breviárium kedvező bb helyzetben van annál, mint aki az igazságtalanságot elköveti.” (Paradoxon az igazságtalanságról) *** „A rend, mondom, nem teljesen értelmetlen. Nemcsak azért, mert a rendnek mi emberek mindnyájan különös jelentő séget szoktunk tulajdonítani. Ez most csak másodrendű. Amire a figyelmet fel kívánom hívni, az, hogy a szakrális tudomány tanítása szerint ennek a szenvedélyes pedantériának jele és bolygója az a bizonyos Szaturnusz, amelyről az imént szó volt. Szaturnusz az aranykor bolygója. Annak az időszaknak az ura, amikor minden dolog és lény saját helyén volt, és ezért zavartalan boldogságban élt. Helytelenül mondom. Az aranykor nem történeti korszak, hanem állapot, és ezért minden időben jelen van; csak attól függ, hogy van-e valaki, aki megvalósítja. A Szaturnusz a nagy primordiális paradicsomi rend jelképe. Ezért függ össze ez a bolygó a hárommal, amely a mérték száma. S ezért függ össze a borral, amely az embert a megzavarodott világból kiemeli, hogy az aranykori rendbe visszahelyezze." (A bor filozófiája) *** „Annak aki behódol, nincs jó lelkiismerete. Ez biztos. A rossz lelkiismeret első sorban privát ügy. Az ember kénytelen önmagát lelkiismerete előtt igazolni. Alkalmazkodása mellett érveket kell felhoznia és önmagát lelkiismerete ellen meg kell védenie. Ha az alkalmazkodás tovább folyik, a lelkiismerettel szemben felvett dialektikus magatartás elmélyül, és az embernek rendszeres védelemre van szüksége. Eleinte elég volt, ha az ember megélhetési kifogásokat támasztott. Később már családjára kellett hivatkoznia. Végül elkezd úgynevezett világnézetet építeni. Sok esetben vallásos lesz. A dolgok rendje, hogy az ember nemcsak hazudik, hanem azon felül be is kell bizonyítania, hogy igaza van.” (Patmosz II., Direkt morál és rossz lelkiismeret) ***

- 71 -

Breviárium „Mit jelent az, hogy: apokaliptikus? Mi az: apokalipszis? Szószerint anynyit tesz, mint: reve-latio, - Enthüllung, - megnyilatkozás. Olyan folyamat, amelynek következtében a dolgokról egyszerre leválik az, ami nem tartozik szorosan hozzájuk, minden az lesz: ami, - önmagává lesz, lehull róla a lepel és megnyilatkozik. Nemcsak a politika és nemcsak a gazdaság; az egész emberi élet és az emberiség, mint sors, az ember, mint végzet, - a földi valóság egész szerkezetében leplezetlenül megnyilatkozik. Nincs többé takaró, rejtő zés, burkolás, hazugság; nem lehet többé mellébeszélni. Egész félelmetes valóságában egyszerre felmerül és itt van. Mi? A sors, -az ember-mint-végzet, - mindnyájunk sorsa. Ez az apokalipszis.” (Szellem és háború) *** „Ebben a pillanatban ezt a gondolatot csak azzal tudnám kibő víteni, hogy mi emberek az általános igényűés érvényűelméleteket és elveket és tanításokat nemcsak hogy nem kedveljük, és azoktól szívünk mélyébő l nem csak irtózunk. Mi ezeket az úgynevezett általános és mindenkire érvényes eszményeket és elveket valójában nem is értjük. Amit mi igazán értünk, az az egyszeri. A személyes. Azt, ami csak egyszer van, soha többé. Először és utoljára. Csak az intimet, a közelit, a meghittet, a titkot és csak a misztériumot. Semmi mást.” (Unicornis) *** „Mi is az a vallás? Persze ha önök a vallás szót hallják, tüstént lágy feszélyben vannak. A szó iránt való bántóan külsőhódolat kötelező. Mindenki legünnepélyesebb faszádját ölti fel. Sem vigyorogni, sem köpködni, sem dohányozni nem ildomos, sőt a nő kön a kivágott ruha is megbotránkoztató. A dolog egy kicsit unalmas, viszont mindenki, nemde? Ásítani nem szabad, csak a végén. Szóval a vallás az a kényelmetlenség, amikor minden másképpen van, mint ahogy a valóságban van. Szemeiket kiforgatják, sóhajtoznak és sopánkodnak, és valamilyen óvatos és kínos illemet óhajtanak betartani, és csaknem úgy érzik magukat, mint a püspök úr párnázott előszobájában. Mégiscsak bolond lények vagyunk, vagy nem? Egész életünkben a koszban

- 72 -

Breviárium hentergünk, de időnként szükségünk van arra, hogy valamilyen képletes és ájtatos hazugságban langyos lélekfürdőt vegyünk, lehet, hogy komiszságainkhoz új erő t nyerjünk. Ki tudja? Egyszer valakitől a jóságról lesújtó véleményt hallottam. Az illetősemmit sem tartott oly aljasnak és a vallástól oly idegennek, mintha valaki jó. A vallástól a legmesszebb a morál van. Ezt a tételt elfogadom, és e mellett óhajtok kitartani. Ső t én tudom, hogy a vallás és a morál összetéveszthetetlen. Amit én a vallásban fontosnak tartok, éppen ez. Az igazi vallásos aktusban, éspedig kivétel nélkül minden esetben, valamely bű n, de nem is közönséges, hanem ritka és kivételes, sok esetben hajmeresztőbűn hirtelen, valamely szakrális érintésre felmagasztosul. Ez az! E pillanatban az ember valamiképpen Istennel a lehetőlegközvetlenebbül érintkezésbe kerül. Absztrakt? Mindjárt megmagyarázom. Ah, önök is olyanok, mint a tanítványok. Csak a példázatokat értik, magát a dolgot nem.” (Karnevál) ***

***

- 73 -

Breviárium „Még semmit sem kell cselekednem ahhoz, hogy más embertől bármit is igényeljek. Puszta létezésemmel máris az igények egész seregét támasztom, és puszta létezésükkel mások is reám igényt tartanak. Az elzárkózhatatlanság, vagyis az élet megérinthetőségének és megérintettségének ténye a szó. Szükségem van arra, hogy más embernek életemre való jogait biztosítsam. Ennek jele: a megszólíthatóság.” (Mágia szutra) *** „A pszichológiai felszabadulás egyik döntőkövetkezménye lesz jósolom, hogy szociális ügyeinkben is olyan gátlástalanok leszünk, mint erotikánkban és rejtett hatalmi ösztöneinket sikerül kitenni a napra. A szociális tájakon is otthon fogjuk magunkat érezni és nem félünk a cserebogaraktól. Persze, azt hiszem, addig még sokat kell küzdeni a nagybácsikkal és a vénkisasszonyokkal, az ügyészséggel, a a közvéleménnyel és a mamákkal. A felszabadulás azonban többé fel nem tartóztatható. Szexus és hatalom összefügg. Ha az egyik felszabadult a másikat is magával rántja. Az egész csak idő , éspedig remélem rövid időkérdése. „ (Paradoxon az igazságtalanságról) *** „Baader azt mondja, hogy ez a világ, amelyben élünk, a kolosszális őstűz maradványa. Egyetlen fellobbanó villám, amely Lucifert ledöntötte, az eredeti világot felgyújtotta. A napok a kozmoszban ennek a világnak égő, füstölgőés üszkös romjai. Ez a világ kilenctized részében elégett, összetört, villámsújtotta világ. Ez a gondolat megegyezik Böhme-vel és Hérakleitosszal, és érzem benne azt a valószínű tlenül monumentálisat, ami a valóság ismertetőjele szokott lenni.” (Unicornis) *** „A sorrendet ezúttal tehát a következő képpen kell felállítani: az elsőa szó, a második a gondolat, a harmadik tett. A szót azért is az elsőhelyre kell venni, mert tudvalevően gondolat szó nélkül nincs. De fő ként

- 74 -

Breviárium azért, mert a szó (kinyilatkoztatás) van, még mielőtt én vagyok. A szót minden esetben a kinyilatkoztatás adja meg. Afelől, hogy mi az, amit megad, nem lehet kétség. De ha a gondolat a szót csupán befogadja és megtartja, csak gond és gondolkozás. A szót, hogy tett legyen, be kell váltani (válság, átváltás). Itt van a nehézség. Azt, hogy mit kell tenni, tudjuk, de a beváltás ereje fölött nem rendelkezünk. A szó és a tett között a közvetlen kapcsolat megszakadt és életünket kettészeli. A gondolat oldalán vannak a beválthatatlan ideológiák, amelyek az ember teljesítőképességével, ha akarnának se tudnának számolni. A tett oldalán pedig a hisztériás cselekvők, akik tetteiknek jelentőségét, még ha azt akarnák is, nem tudják felismerni.” (Mágia szutra) *** „Aki Brueghel képeinek eredetét a flamand zsáner festésben keresi, egé-

szen rossz helyen kutat. A látszat megtévesztő : csupa tárgyi azonosság, kocsmák, tömegjelenetek, farsangi lakodalmak, parasztok. Megvan a vallásos tárgy is, keresztrefeszítés, gyermekgyilkosság, a szokásos drasztikus epizódokkal. Megvannak az obszcén és drasztikus pillanatfelvételek családi életbő l, erotikából, betegségekből. Látszólag minden egyezik: Brueghel is apokaliptikus festő , mint a többi flamand mester, benne sem tudni, mi a nagyobb erő, a vonzó, vagy az elrettentő, talán éppen az elrettentővonz és a vonzó rettent el. Brueghel képeit mind összevéve szintén nem talál az ember semmit, amire azt mondhatná, hogy „szép”. Csupa durva és otromba alak, csupa őrült, idióta és nyomorék. Nehézkesség, póriasság, korlátoltság és szenny. Mindez csak úgy, mint a flamandoknál, cseppet sem Rabelais-i: itt senki sem gyönyörködik az élet „alacsony” örömeiben, egyáltalában nem a túlontúl egészséges ember világa ez. A felszín pantagrueli - enni, inni, szeretni -, de a festőnem lelkesedik alakjaiért. Néha, úgy látszik, el sem ítéli őket, de aztán mindenki megérti: azzal, hogy megfestette őket, már eléggé meg vannak büntetve.” (Brueghel) ***

- 75 -

Breviárium

„Az Antikrisztus megszületését hiába várjuk. Sohasem fog megszületni. Fognak továbbra is születni – és egyre többen – hitványak és pimaszok és vérengző k és hazugok és visszájára fordítottak, de az Antikrisztus nem születhetik meg, mert nem személy. Még csak nem is dolog. Az Antikrisztus a személytelenség ténye. A megsemmisülés ténye.” (Silentium, Hénoch)

*** „Az autentikus létezés nem a mű ben van. A mű beveknek, akár írott, akár festett, akár komponált, akár más, hallatlan elő nyét alkalmam volt sok éven át tapasztalni. Többféle meghatározással is kísérleteztem, és ezek egyike az volt, hogy a mű tanuskodás. Aki művet csinál, tanuskodik.” (Silentium, Gyümölcsóra) ***

- 76 -

Breviárium „Minden mű vészetben a rendezőés a fegyelmezőés a megfékező mozzanat mellett ott van, és megvan az idézőmozzanat. Ez a mágikus mű vészet, amely idő nként kitör, s amely az orfikát Európában csaknem teljesen lerohanta. A mágikus mű vészet nem fékez meg, hanem éppen idéz. Nem értelmes, hanem immaginatív. Nem harmóniában és, hanem a mámorban.” (Titkos jegytző könyv, Arlequin) *** „Pascal még geometriai és finom észrő l beszélt. Ma már tudjuk, hogy a geometriai és finom énről van szó. A geometriai Én veszélye az absztrakció, a légüres tér, a minősítetlen szellem, a semlegesség, az érdektelenség, az objektivizmus, a bálvány, a Bábel, a fantáziátlalnság, a szívtelenség, a pszichikus infláció, a szentimentalizmus, a szekta, az elliliomosodott lélek.” (Unicornis) *** Kierkegaard azt mondja, félni annyi, mint az eredendőbű nre való emlékezéstő l nem megszabadulni tudni. Fél, akiben megmozdul a tudat, hogy az eredendőbűnben részes, és ez az emlék életének minden mozzanatát irritálja. Minél kevésbé akar tudni róla, annál inkább. (Szarepta) *** „Kedves Irma, – az elhagyatottság gondolatával nagyon régen küzdök. Alig van kétségtelenebb tény, mint az, hogy el vagyunk hagyatva, és mélyebb igazság, mint a sóhaj a keresztfán, miért hagytál el engem? Anyám halála előtt való napon, mikor már tudtam, hogy meg fog halni, a fájdalom és a kétségbeesés elragadott. Elhagyatva lenni az igazságtól, tűrni az ártatlanok szenvedését, a gézengúzok diadalmaskodását, tű rni a megtiprást, megalázást, látni, hogy gazfickók nyugodtan követhetik el véres csínyjeiket, nem esik bántódásuk, és így tovább.„ (Levelek Irmának) ***

- 77 -

Breviárium

- 78 -