K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS..............................................................................................................................4 KÖZVETLENÜL A SAJÁT TŐKÉBEN ELSZÁMOLT KONSZOLIDÁLT EREDMÉNY ..........................................................5 KONSZOLIDÁLT MÉRLEG...........................................................................................................................................................6 KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSA ...........................................................................................................................7 KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS ............................................................................................................................8 1 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK................................................................................................................................................10 2 – SZÁMVITELI POLITIKA........................................................................................................................................................10 2.1 A beszámoló készítésének alapja ..........................................................................................................................................10 2.1.1 Megfelelőségi nyilatkozat ..............................................................................................................................................10 2.1.2 A konszolidáció alapjai ..................................................................................................................................................10 2.2 Jelentős számviteli döntések és becslések .............................................................................................................................11 2.3 Változások a számviteli politikában ......................................................................................................................................12 2.4 A számviteli politika jelentős pontjainak összefoglalása ......................................................................................................15 2.4.1 Devizaátváltás ................................................................................................................................................................15 2.4.2 Pénzügyi instrumentumok ..............................................................................................................................................15 2.4.2.1 Kereskedési-napi és teljesítés-napi könyvelés.........................................................................................................15 2.4.2.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok ...............................................................15 2.4.2.3 Származékos ügyletek - derivatívák ........................................................................................................................16 2.4.2.4 Amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek...........................................17 2.4.2.4.1 Hitelek és követelések ......................................................................................................................................17 2.4.2.4.2 Amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi kötelezettségek .......................................................................17 2.4.2.4.3 Lejáratig tartott instrumentumok ......................................................................................................................17 2.4.2.5 Értékesíthető pénzügyi instrumentumok .................................................................................................................18 2.4.3 1 napi eredmény .............................................................................................................................................................18 2.4.4 Repo és fordított repo megállapodások ..........................................................................................................................19 2.4.5 Értékpapírok kölcsönadása és kölcsönvétele..................................................................................................................19 2.4.6 Pénzügyi eszközök értékvesztése ...................................................................................................................................19 2.4.6.1 Amortizált bekerülési értéken szereplő pénzügyi eszközök ....................................................................................20 2.4.6.2 Értékesíthető pénzügyi eszközök.............................................................................................................................20 2.4.6.3 Újratárgyalt hitelek..................................................................................................................................................21 2.4.7 Beszámítás......................................................................................................................................................................21 2.4.8 Pénzügyi eszközök kivezetése........................................................................................................................................21 2.4.9 Pénzügyi kötelezettségek kivezetése ..............................................................................................................................21 2.4.10 Lízingügyletek..............................................................................................................................................................21 2.4.10.1 Csoport mint lízingbe vevő....................................................................................................................................21 2.4.10.2 Csoport mint lízingbe adó......................................................................................................................................22 2.4.11 Bevételek elszámolása..................................................................................................................................................22 2.4.12 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés .......22 2.4.13 Pénzeszközök ...............................................................................................................................................................22 2.4.14 Tárgyi eszközök ...........................................................................................................................................................22 2.4.15 Immateriális javak ........................................................................................................................................................23 2.4.16 Függő kötelezettségek ..................................................................................................................................................23 2.4.17 Céltartalékok ................................................................................................................................................................23 2.4.18 Adózás..........................................................................................................................................................................24 2.4.19 Letétkezelésre átvett eszközök .....................................................................................................................................24 2.4.20 Törzsrészvények osztaléka ...........................................................................................................................................24 2.4.21 Tőketartalékok..............................................................................................................................................................24 2.4.22 Hitelbiztosítékként átvett eszközök ..............................................................................................................................24 2.5 A számviteli politika jövőbeli változásai...............................................................................................................................25 2.6 Átsorolások............................................................................................................................................................................27 3 – SZEGMENS INFORMÁCIÓ....................................................................................................................................................28 4 – NETTÓ KAMAT ÉS KAMATJELLEGŰ BEVÉTEL .............................................................................................................31 5 – NETTÓ DÍJ ÉS JUTALÉK BEVÉTEL ....................................................................................................................................31 6 – EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK NETTÓ EREDMÉNYE ÉS DEVIZA ÁTÉRTÉKELÉS ..............................................................................................................................32 A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

2

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. 7 – ÉRTÉKESÍTHETŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK NETTÓ REALIZÁLT EREDMÉNYE..........................................................32 8 – OSZTALÉK BEVÉTEL............................................................................................................................................................32 9 – EGYÉB BEVÉTEL...................................................................................................................................................................33 10 – ÁLTALÁNOS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK..............................................................................................................33 11 – SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ÁTLAGOS LÉTSZÁMA............................................................................................................33 12 – ÉRTÉKVESZTÉS (eredménykimutatás) ................................................................................................................................34 13 – TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE..................................................................................................................34 14 – NYERESÉGADÓ ...................................................................................................................................................................35 15 – EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY ............................................................................................................................36 16 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA ......................37 17 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK VALÓS ÉRTÉKE.............................................................................................44 18 – EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK...................................................................................................................................................................49 19 – ÉRTÉKESÍTHETŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ................................................................50 20 – HITELEKRE ÉS FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS ...............................................................51 21 – SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEK .............................................................................................................................................53 22 – EGYÉB ESZKÖZÖK..............................................................................................................................................................54 23 – HALASZTOTT ADÓ ESZKÖZ ÉS KÖTELEZETTSÉG......................................................................................................55 24 – BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN....................................................................................................56 25 – TÁRGYI ESZKÖZ .................................................................................................................................................................57 26 – IMMATERIÁLIS JAVAK......................................................................................................................................................58 27 – CÉLTARTALÉK JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEKRE....................................................................................................59 28 – EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK.............................................................................................................................................60 29 – JEGYZETT TŐKE..................................................................................................................................................................60 30 – FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK .........................................................................................................61 31 – PÉNZÜGYI ÉS OPERATÍV LÍZING ÜGYLETEK ..............................................................................................................63 32 – ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL .................................................................................................................................65 33 – KÖNYVVIZSGÁLÓ JAVADALMAZÁSA ..........................................................................................................................68 34 – LEÁNYVÁLLALATOK ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK ............................................................................................69 35 – MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK ...............................................................................................................69 36 – A MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ IFRS SZERINTI BESZÁMOLÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA..................70 37 – KOCKÁZATKEZELÉS..........................................................................................................................................................71 37.1 Általános tudnivalók............................................................................................................................................................71 37.2 A likviditási kockázat és a finanszírozás kezelése ..............................................................................................................73 37.3 Piaci kockázat......................................................................................................................................................................77 37.4 Hitelezési kockázat..............................................................................................................................................................81 37.5 Működési kockázat..............................................................................................................................................................95 38 – TŐKE ÉS TŐKEMEGFELELÉS............................................................................................................................................96

A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

3

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSA Adatok millió Ft-ban

Jegyzett tőke

Általános tartalék

Ázsió

Értékesíthető pü.instrum. átértékelési tartaléka

Cash flow fedezeti tartalék

Felhalmozott eredmény

Összesen

2008 Egyenleg az időszak elején

66 307

48 775

9 358

(942)

1 373

82 339

207 210

Adózott eredmény Közvetlenül a saját tőkében elszámolt eredmény

-

-

-

-

-

25 983

25 983

-

-

-

(8 299)

(2 235)

-

(10 534)

Az eredményben, és közvetlenül a saját tőkében elszámolt tárgyévi adózott eredmény összesen

-

-

-

(8 299)

(2 235)

25 983

15 449

Osztalék Általános tartalék képzés

-

-

1 346

-

(29 163) (1 346)

(29 163) -

Változások összesen

-

-

1 346

(8 299)

(2 235)

(4 526)

(13 714)

Egyenleg az időszak végén Ebből: tőkeinstrumentumok átértékelési tartaléka kötvények átértékelési tartaléka 2009

66 307

48 775

10 704

(9 241)

(862)

77 813

193 496

-

-

-

(36) (9 205)

-

(36) (9 205)

Egyenleg az időszak elején

66 307

48 775

10 704

(9 241)

77 813

193 496

Adózott eredmény Közvetlenül a saját tőkében elszámolt eredmény

-

-

-

-

-

10 035

10 035

-

-

-

6 546

568

-

7 114

-

-

-

6 546

568

10 035

17 149

Osztalék Tőkeemelés Általános tartalék képzés

7 402 -

-

1 832

-

-

(7 402) (1 832)

(7 402) 7 402 -

Változások összesen

7 402

-

1 832

6 546

568

801

17 149

73 709

48 775

12 536

(2 695)

(294)

78 614

210 645

-

-

-

(4)

-

-

(4)

-

-

-

(2 691)

-

-

(2 691)

Az eredményben, és közvetlenül a saját tőkében elszámolt tárgyévi adózott eredmény összesen

Egyenleg az időszak végén Ebből: tőkeinstrumentumok átértékelési tartaléka kötvények átértékelési tartaléka

-

(862)

A törzsrészvények után fizetett osztalék 7 402 millió Ft – 0,111632 Ft/részvény volt 2009-ben (29 163 millió Ft 0,439816 Ft/részvény volt 2008-ban). A törzsrészvények után javasolt osztalék a 38-as kiegészítő mellékletben kerül bemutatásra.


7

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS Adatok millió Ft-ban Átsorolt Kiegészítő melléklet

2009

2008

16 977

41 670

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ CASH FLOW Adózás előtti eredmény Módosító tételek: Értékesíthető pénzügyi instrumentumok átértékelési tartalékából az eredménybe átvezetett nettó összeg Cash flow fedezeti tartalékból az eredménybe átvezetett nettó összeg Tárgyi eszközök, immateriális javak, értékesíthető pénzügyi eszközök és egyéb eszközök értékcsökkenése és értékvesztése Befektetések nettó realizált eredménye Tárgyi eszköz értékesítés nettó realizált eredménye Értékvesztés hitelekre és függő kötelezettségekre1 Egyéb céltartalékok változása Nem realizált átértékelési nyereség Társult vállalkozások eredménye

(154) 598 25;26 9 9 12;20 27 35

Adó előtti működési eredményből származó cash flow a működési eszközök és források változása előtt Kereskedési célú eszközök változása Eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök változása Értékesíthető eszközök változása Hitelek és követelések változása Egyéb eszközök változása Működési eszközök változása Kereskedési célú kötelezettségek változása Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötelezettségek változása Amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségek változása Egyéb kötelezettségek változása

(227) (1 578)

7 956 (98) 7 40 142 (6 572) 30 726 (454)

8 096 (178) 7 759 10 526 3 414 (587)

89 128

68 895

65 138

(93 533)

(10 728) (183 114) 134 028 3 684

903 (533 602) (194 455) 7 581

9 008

(813 106)

286

(3 481)

15 499

27 420

(12 322) (5 283)

419 439 (31 394)

Működési kötelezettségek változása

(1 820)

411 984

Fizetett nyereségadó

(7 108)

(11 848)

Működési tevékenységből származó nettó cash flow

89 208

(344 075)

1. Tartalmazza a hitelekre és függő kötelezettségekre képzett értékvesztést és céltartalékot.


8

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS (folytatás) Adatok millió Ft-ban Átsorolt 2008

2009 BEFEKTETÉSI ÉS BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ CASH FLOW Társult vállalkozások értékesítéséből befolyó összeg Társult vállalkozásoktól kapott osztalék Immateriális javak beszerzése Tárgyi eszközök beszerzése Tárgyi eszközök értékesítéséből befolyó összeg

8 25 24

Befektetési és beruházási tevékenységből származó nettó cash flow

98 443 (4 098) (8 332) 327

42 398 (2 010) (8 256) 1 192

(11 562)

(8 634)

7 402 (7 402)

(29 163)

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ CASH FLOW Tőkeemelés során befolyó összeg Fizetett osztalék Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow

-

(29 163)

PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA Pénzeszközök nettó növekedése/(csökkenése) Pénzeszközök állománya év elején Pénzeszközök állománya év végén

77 646 (146 118)

(381 872) 235 754

(68 472)

(146 118)

233 976 (146 174) 3

187 876 (122 714) 956

147 343

124 624

16 372 (232 187)

59 776 (330 518)

(68 472)

(146 118)

TÁJÉKOZTATÓ ADATOK Kapott kamat (átsorolt) Fizetett kamat Kapott osztalék

4 4

PÉNZESZKÖZÖK ÖSSZETEVŐI Készpénz és Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek Más hitelintézeteknél elhelyezett látraszóló és 3 hónapon belüli lejáratú betétek Hitelintézetek által elhelyezett látraszóló betétek Pénzeszközök összesen

A más hitelintézeteknél elhelyezett látraszóló és 3 hónapon belüli lejáratú betétek a Hitelek és követelések között kerülnek elszámolásra a konszolidált mérlegben, a hitelintézetek által elhelyezett látraszóló betétek pedig az amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségek közé tartoznak. A Csoport a működési tevékenységből származó cash flow kimutatására az indirekt módszert alkalmazza.


9

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1 – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (K&H Bank Zrt. vagy a „Bank”) a Magyar Köztársaságban létrehozott és bejegyzett részvénytársaság. A K&H Bank és leányvállalatai (a továbbiakban a „Csoport”) a banki szolgáltatások teljes skáláját nyújtják a 241 fiókból álló országos hálózaton keresztül. A K&H Bank székhelye: Budapest, Vigadó tér 1. A K&H Bank anyavállalata a KBC Bank N.V., végső tulajdonosa pedig a KBC Group N.V. 2 – SZÁMVITELI POLITIKA A pénzügyi beszámoló készítése során alkalmazott főbb számviteli alapelveket az alábbiakban foglaljuk össze. 2.1 A beszámoló készítésének alapja A konszolidált beszámolóban az eszközök és források alapvetően bekerülési értéken szerepelnek, a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok, az értékesíthető pénzügyi eszközök és a fedezeti célú származékos ügyletek kivételével, amelyek valós értéken kerülnek megjelenítésre. Valós érték fedezeti ügyletek esetén az eszközök és források könyv szerinti értéke, mely más esetben amortizált bekerülési érték lenne, korrigálásra kerül az instrumentum fedezett kockázatára vonatkozó valós értékében bekövetkező változásokkal. A Csoport a Magyarországon hatályos kereskedelmi banki és pénzügyi jogszabályok előírásainak megfelelően vezeti számviteli nyilvántartásait és állítja össze főkönyvét. A Csoport magyar forintban („Ft”) vezeti könyveit. Amennyiben másképp nincs jelezve, az egyenlegek millió forintban („millió Ft”) kerültek feltüntetésre. 2.1.1 Megfelelőségi nyilatkozat Ezen konszolidált pénzügyi beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolók Szabványai (IFRS), és annak minden, alkalmazható, és az EU által átvett szabályai szerint készült. A magyar számviteli törvény 2005. január 1-jétől hatályos változása lehetővé teszi, hogy a Csoport a konszolidált pénzügyi beszámolóját az EU által is átvett IFRS szerint készítse. A beszámoló készítésekor az EU jóváhagyási eljárásának és a Csoport tevékenységének köszönhetően nincs különbség a Csoport által alkalmazott IFRS és az EU által átvett IFRS között. Bizonyos, a törvény által előírt számviteli alapelvek különböznek az IFRS-től. Annak érdekében, hogy a Csoport pénzügyi helyzete és működési eredménye az IFRS szerint kerüljön bemutatásra, a Csoport magyar törvények szerinti konszolidált beszámolójában módosításokat kellett végrehajtani. A módosítások részletes leírása e kiegészítő melléklet 36-os fejezete alatt találhatók meg. 2.1.2 A konszolidáció alapjai A konszolidált pénzügyi beszámoló tartalmazza a Bank, valamint mindazon vállalkozások pénzügyi beszámolóit, amelyekben a Bank a 2009. december 31-i állapot szerint többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezett. A Bank és az irányítása alá tartozó vállalkozások együtt alkotják a „Csoport”-ot. Többségi irányítást biztosító befolyásról akkor beszélünk, ha a Bank közvetlenül vagy közvetve a jegyzett tőke több mint 50%-át birtokolja, vagy a szavazati jogok több mint 50%-ával rendelkezik, vagy jogában áll az igazgatótanács tagjainak többségét kijelölni vagy eltávolítani. Valamennyi lényeges csoporton belüli tranzakció, valamint azok hatása eliminálásra kerül. Társultnak számít az a vállalkozás, melyben a Bank közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok 20%-ot meghaladó, ám 50%-nál kisebb hányadával rendelkezik, és a társaságban a Csoport jelentős, de többségi irányítást nem biztosító befolyással bír. A társult vállalkozások konszolidációja az equity módszerrel történik, azaz eredményüknek a Csoportra jutó arányos része szerepel a konszolidált eredménykimutatásban. Konszolidáció után a mérlegben a Csoport társult vállalkozásban lévő befektetésének könyv szerinti értéke a társult vállalkozás nettó eszközértékéből a Csoportra jutó részt testesíti meg. A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

10

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) Közös vezetésű vállalatok azok, amelyeket a Bank és egy másik fél közösen irányít. A közös vezetésű vállalatok konszolidálása tőkearányos módszerrel történik. A Csoport leányvállalatai és társult vállalkozásai e kiegészítő melléklet 34-es fejezetében kerülnek bemutatásra. 2.2 Jelentős számviteli döntések és becslések A Csoport számviteli politikájának alkalmazása során a menedzsment döntéseire alapozva becsléseket használt a konszolidált beszámoló adatainak előállításához. Ezek közül a következők a legjelentősebbek: Üzletmenet folytonosság A Csoport vezetősége megvizsgálta, hogy a Csoport tudja-e biztosítani az üzletmenet folytonosságát és úgy találta, hogy a Csoport előreláthatóan elegendő forrással rendelkezik ehhez a jövőben. Továbbá, a vezetőség nem tud semmilyen lényeges bizonytalanságot okozó tényezőről, amely esetleg megzavarhatná a Csoport üzletmenetének folytonosságát. Mindezek alapján a konszolidált beszámoló az üzletmenet folytonosság meglétére alapozva készült. A pénzügyi instrumentumok valós értéke Amennyiben a konszolidált mérlegben kimutatott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értéke nem állapítható meg az aktív piac segítségével, a valós érték meghatározására különböző értékelési technikák alkalmazhatóak, mint például a matematikai modellek. Ezek a modellek az elérhető piaci információkon alapulnak, ha azonban nincsenek ilyen adatok, a valós érték megállapítása becsléssel történik. A becslés során a Csoport figyelembe vesz likviditási szempontokat és egyéb olyan változókat mint korreláció és volatilitás. Hitelekre és követelésekre képzett értékvesztés, illetve függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék A Csoport rendszeresen felülvizsgálja a hiteleket és a követeléseket, illetve a függő és jövőbeni kötelezettségeket az értékvesztés, illetve a céltartalék megállapítása céljából. A Csoport abban az esetben, amikor a hitelfelvevőnek pénzügyi nehézségei adódnak, és a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozóan kevés múltbéli adat áll rendelkezésére, az értékvesztés, illetve a céltartalék összegének megállapításához saját döntési tapasztalataira támaszkodik. A Csoport becsléseket alkalmaz a jövőbeli cash flow-ra azokban az esetekben is, amikor bizonyos adóscsoportokra vonatkozóan változás történik azok fizetési képességében, hajlandóságában, az őket érintő gazdasági feltételekben, és ezek veszteséget okozhatnak a Csoport eszközeiben. A Vezetőség a múltbeli veszteségek tapasztalatai alapján végzi el a becslést a hitelek és követelések azon csoportjaira, amelyeknél az eszközök hitelkockázati jellemzője és az értékvesztés objektív bizonyítékai hasonlóak. Jogi ügyekre és követelésekre képzett céltartalék A peres ügyekből és követelésekből származó veszteség fedezéséhez szükséges céltartalék összege szintén megemlítendő bizonytalansági tényezőként a konszolidált pénzügyi beszámolóban. Részletes információk a konszolidált pénzügyi beszámoló kiegészítő mellékletének 27-es fejezetében találhatók. Értékesíthető befektetésekre képzett értékvesztés A Csoport akkor tekinti értékvesztettnek az értékesíthető befektetéseket, ha jelentős és hosszan tartó csökkenés következik be a valós értékükben (amellyel a befektetés értéke a beszerzési érték alá kerül), illetve ha egyéb olyan objektív külső tényező merül fel, amely szükségessé teszi értékvesztés képzését. A „jelentős” és „hosszan tartó” kifejezések meghatározása döntést igényel. A Csoport „jelentős” alatt általában a 15%-os vagy a feletti változást, a „hosszan tartó” alatt pedig az 1 évnél hosszabb időtartamot érti.


11

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) Halasztott adó követelések Az elhatárolt veszteségekre a Csoport halasztott adó eszközt képez, figyelembe véve ezzel annak lehetőségét, hogy az elhatárolt veszteségek felhasználásra kerülhetnek, amennyiben a jövőben az adóalap pozitívvá válik. Jelentős becslésnek számít a vezetőség részéről a beállítható halasztott adó eszköz összegének meghatározása, melynek során meg kell becsülni a jövőbeli pozitív adóalap mértékét és ütemezését a jövőbeli adótervezési stratégiák figyelembe vételével. 2.3 Változások a számviteli politikában IFRS-ek változása A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) új számviteli szabványokat vezetett be és több változtatást is eszközölt a már meglévő szabványokban, melyek 2009-ben léptek hatályba. A számviteli politika változását a következő új vagy módosított szabványok eredményezik: IFRS 1 IFRS 2 IFRS 7

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása – Leányvállalati, közös vezetésű vagy társas vállalkozásban meglévő befektetés költségei Részvény alapú kifizetés - Átruházás feltételei és visszavonások Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek – Pénzügyi instrumentumokról szóló közzétételek finomítása

IFRS 8

Működési szegmensek

IAS 1 IAS 1

A pénzügyi kimutatások prezentálása A pénzügyi kimutatások prezentálása – Visszaadható pénzügyi instrumentumok és a végelszámolás során keletkező kötelezettségek Hitelfelvételi költségek Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások - Leányvállalati, közös vezetésű vagy társas vállalkozásban meglévő befektetés költségei Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás - Visszaadható pénzügyi instrumentumok és a végelszámolás során keletkező kötelezettségek Ügyfél hűségprogramok Ingatlan építésére vonatkozó megállapítások Külföldi érdekeltségekben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet Ügyfelektől átvett eszközök

IAS 23 IAS 27 IAS 32 IFRIC 13 IFRIC 15 IFRIC 16 IFRIC 18

Ahol a szabvány lehetőséget ad a benne foglaltak korábbi évekre visszamenőleg történő alkalmazására, ott a Csoport nem él ezzel a lehetőséggel, azaz az új szabványokat, illetve a meglévő szabványok módosításait arra az üzleti évre alkalmazza először, amit a szabvány a hatályba lépés évének kijelöl. A szabványok módosításainak, illetve az új szabványok bevezetésének hatásai a következők: IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása – Leányvállalatokban, közös vezetésű vállalkozásokban és társult vállalkozásokban meglévő befektetések költsége (módosítás) IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások - Leányvállalatokban, közös vezetésű vállalkozásokban és társult vállalkozásokban meglévő befektetések költsége (módosítás) A szabványt 2008 májusában módosították és a 2009. január 1-én, vagy az után kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni. A szabványban módosításra kerültek kisebb értelmezések a befektetések költségeinek elszámolását illetően.


12

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) A módosításnak nem volt jelentős hatása a konszolidált beszámolóra. IFRS 2 módosítása – Részvény alapú kifizetés A szabvány módosítása a kedvezményekre szóló jog engedélyezésének feltételeire és törlésére vonatkozik. Alkalmazandó a 2009. január 1-én, vagy azután kezdődő üzleti évekre. A módosításnak nincs hatása a konszolidált beszámolóra. IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek – Pénzügyi instrumentumokról szóló közzétételek finomítása (módosítás) A szabvány módosításai további közzétételi követelményeket írnak elő a valós értékelést és a likviditási kockázatot illetően. Ezeket a módosításokat 2009 márciusában eszközölték és a 2009. január 1. vagy az előtt kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni. A Csoport alkalmazta a módosításokat a konszolidált beszámolóban. IFRS 8 Működési szegmensek Az IFRS 8-as szabvány követelményeket fogalmaz meg, hogy a beszámolót készítő egységnek milyen információkat kell bemutatnia működési szegmenseiről, termékeiről, szolgáltatásairól, azokról a földrajzi területekről amelyekben működését végzi, valamint főbb ügyfeleiről. A szabvány a 2009. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre alkalmazandó. Ez az új szabvány hatálytalanítja az IAS 14 Szegmens jelentés szabványt és a szegmens kimutatásokat menedzsment szempontokra helyezi. A Csoport alkalmazta a szabványt, a közzétételek a konszolidált beszámoló 3-as számú kiegészítő mellékletében megtalálhatók. IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása (felülvizsgált) Az IAS 1-es szabvány átfogó követelményeket állít fel a pénzügyi beszámoló bemutatására, útmutatót ad azok szerkezetére vonatkozóan és követelményeket fogalmaz meg a minimális tartalmat illetően. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) fő célja a szabvány felülvizsgálatával az volt, hogy a pénzügyi beszámolókban bemutatott információkat a közös jellemzők alapján összesítsék. A felülvizsgált szabvány a 2009. január 1-én, vagy azután kezdődő üzleti évekre alkalmazandó. A korábbi alkalmazás engedélyezett. A felülvizsgált szabványt a Csoport átvette a konszolidált beszámolóba. IAS 32 és IAS 1 módosítása – Visszaadható pénzügyi eszközök és végelszámolás során keletkező kötelezettségek Az IASB 2008 februárjában módosította az IAS 32 és IAS 1 szabványokat, melynek következtében bizonyos pénzügyi instrumentumok, melyek eleget tesznek a pénzügyi kötelezettség definíciójának átsorolandók a tőkébe. Alkalmazandó a 2009. január 1-én, vagy azután kezdődő üzleti évekre. A korábbi alkalmazás engedélyezett. A módosításoknak nem volt jelentős hatása a konszolidált beszámolóra.


13

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) IAS 23 Hitelfelvételi költségek (felülvizsgált) 2007 márciusában kibocsátásra került az IAS 23 Hitelfelvételi költségek felülvizsgált verziója, amely a 2009. január 1-jén vagy azután kezdődő üzleti évekre alkalmazandó. A felülvizsgált szabvány megköveteli azon hitelfelvételi költségek aktiválását, amelyek minősített eszközökhöz kapcsolódnak. A minősített eszköz olyan eszköz, amelynek a tervezett használatra vagy értékesítésre készállapotba hozása szükségszerűen jelentős időt vesz igénybe. A szabvány átmenetre vonatkozó rendelkezései szerint a Csoport visszamenőleges hatállyal nem alkalmazza szabványt. Ennek megfelelően a minősített eszközökhöz kapcsolódó hitelfelvételi költségek 2009. január 1-je utáni kezdőnappal kerülnek aktiválásra. Az ezen dátum előtt felmerült, a ráfordítások között elszámolt hitelfelvételi költségek esetében módosításra nem került sor. A módosításoknak nem volt hatása a konszolidált beszámolóra. IFRIC 13 Ügyfél hűségprogramok A 13-as számú IFRIC értelmezés speciális útmutatást ad a beszámolót készítő által az ügyfelek számára hűségprogramok keretében biztosított kedvezmények számviteli kezeléséről. A beszámoló készítőjének arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az ügyfeleknek ingyenes vagy kedvezményes árú javakat vagy szolgáltatásokat biztosítanak, a könyvekben oly módon kell szerepeltetni és értékelni, hogy az eredeti értékesítési tranzakció és a benne nyújtott kedvezmény elkülönüljön egymástól. Az értékesítési tranzakció ellenértékének vagy az abból származó követelésnek egy részét a jutalomjogosultságra kell osztani a bevétel elhatárolásával. Alkalmazandó a 2008. július 1-jén vagy azután kezdődő üzleti évekre. A 13-as számú IFRIC értelmezésnek nem volt hatása a konszolidált beszámolóra. IFRIC 15 Ingatlan építésére vonatkozó megállapodások Azon beszámolót készítő egységeknek kell ezt az értelmezést alkalmazniuk bevételeik és kapcsolódó ráfordításaik igazolását illetően, melyek közvetlenül, vagy alvállalkozókon keresztül ingatlan építésébe kezdenek. Alkalmazandó a 2009. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évre. A korábbi alkalmazás engedélyezett. A 15-ös számú IFRIC értelmezésnek nem volt hatása a konszolidált beszámolóra. IFRIC 16 Külföldi érdekeltségekben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet Az értelmezést azon beszámolót készítőknek kell alkalmaznia, akik a külföldi érdekeltségeikben meglévő befektetéseikből származó deviza kockázatot fedezik és ezt az IAS 39-nek megfelelően fedezeti elszámolásként kívánják kezelni. Alkalmazandó a 2008. október 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. A korábbi alkalmazás engedélyezett. A 16-os számú IFRIC értelmezésnek nem volt hatása a konszolidált beszámolóra. IFRIC 18 Eszközök átvétele ügyfelektől (új) Az értelmezést 2009. január 16-án bocsátották ki. Az értelmezés útmutatást nyújt az ügyfelektől átvett tárgyi eszközök számviteli kezelését illetően. Az értelmezést azokra az eszközökre kell alkalmazni, melyeket 2009. július 1én, vagy az után vettek át ügyfelektől. A 18-as számú IFRIC értelmezésnek nem volt hatása a konszolidált beszámolóra.


14

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) 2.4 A számviteli politika jelentős pontjainak összefoglalása 2.4.1 Devizaátváltás A devizában meghatározott eszközök és források forintra való átváltása a Magyar Nemzeti Bank által a mérleg fordulónapjára vonatkozóan közzétett középárfolyamon történik. A devizában felmerülő bevételek és kiadások az ügylet napján érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. Az ebből adódó árfolyamnyereséget, illetve veszteséget a konszolidált eredménykimutatásban kell elszámolni. 2.4.2 Pénzügyi instrumentumok A pénzügyi instrumentumok számviteli értékelése alapján a pénzügyi instrumentumok besorolhatók mint eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok, amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek, vagy értékesíthető pénzügyi instrumentumok. Megszerzéskor a nyilvántartásba vétel valós értéken történik, növelve - az eredményben átértékelt valós értéken tartott eszközök kivételével – a megszerzéskor felmerülő költségekkel. A pénzügyi instrumentumok kategorizálása megszerzéskor történik, és évente felülvizsgálatra kerül, amennyiben ez megengedett, illetve szükséges. 2.4.2.1 Kereskedési-napi és teljesítés-napi könyvelés Minden „szabványos módon” vásárolt vagy eladott pénzügyi eszköz elszámolása a teljesítés napján történik, azaz amikor az eszköz a partner számára átadásra kerül. Szabványos vásárlásnak vagy eladásnak azok az ügyletek minősülnek, amelyek során az eszközt előírások vagy a piaci szokványok által meghatározott időn belül át kell adni. 2.4.2.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok A menedzsment azokat a pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket sorolhatja bekerüléskor ebbe a kategóriába, melyek eleget tesznek az alábbi követelmények valamelyikének: • • •

az instrumentum valós értékre értékelése megszünteti vagy jelentős mértékben csökkenti az inkonzisztenciát, mely az eszköz vagy forrás más alapokon történő értékelésekor fellépne, vagy az eszköz vagy forrás része egy olyan pénzügyi eszközökből vagy forrásokból, esetleg mindkettőből álló csoportnak, melynek kezelése és eredményességének mérése valós értéken alapul, egy dokumentált kockázatkezelési vagy befektetési stratégiával összhangban, vagy a pénzügyi instrumentum beágyazott derivatívát tartalmaz, kivéve, ha a beágyazott derivatíva nem gyakorol jelentős hatást a pénzáramra vagy elemzések elvégzése nélkül is egyértelmű, hogy nem lehetséges elkülönítetten kimutatni.

Ebbe a kategóriába tartoznak a kereskedési célú instrumentumok is. Kereskedési céllal tartott egy instrumentum, amennyiben beszerzése azzal a céllal történik, hogy rövid időn belül továbbértékesítésre kerüljön. A derivatívák kereskedési célúnak tekintendők, kivéve, ha előre megtervezett és hatékony fedezeti instrumentumok. A bekerülést követően ezek az instrumentumok valós értéken értékelődnek, kamatozó instrumentumok esetén a valós érték és az amortizált bekerülési érték különbségének változása az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredményében kerül a konszolidált eredménykimutatásban elszámolásra. A kamatjellegű rész a kamatbevételek között az effektív kamat módszer alkalmazásával kerül elszámolásra. Nem kamatozó instrumentumok esetén a valós értékben bekövetkező változások kerülnek az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredményébe.


15

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) 2.4.2.3 Származékos ügyletek - derivatívák A Csoport mind a devizapiacon, mind pedig a pénzpiacon köt származékos ügyleteket, ideértve a határidős kamatláb megállapodásokat (FRA), határidős devizaügyleteket, swap (betétcsere) ügyleteket valamint az opciókat. A származékos ügyletek valós értéken kerülnek nyilvántartásra. A származékos ügylet valós értéke megegyezik a származékos ügyletek - az érvényben lévő árfolyamok vagy belső árazási modellek alapján történő - piaci értékelése során kapott nem realizált nyereséggel vagy veszteséggel. A pozitív valós értékkel bíró (nem realizált nyereség) származékos ügyletek a konszolidált mérleg eszközoldalán, míg a negatív valós értéket képviselő (nem realizált veszteség) származékos ügyletek a forrásoldalon jelennek meg. A derivatívák kereskedési, illetve fedezeti célúak lehetnek. Fedezeti könyvelés szempontjából a fedezeti ügyletek két kategóriába sorolhatók: (a) valós érték fedezeti ügyletek, amelyek egy létező eszköz vagy forrás valós értékében bekövetkező változás kockázatára nyújtanak fedezetet; illetve (b) „cash flow” fedezeti ügyletek, amelyek egy létező eszközzel vagy forrással kapcsolatos konkrét kockázatnak, vagy egy jövőbeni ügyletnek tulajdonítható pénzáramingadozás kockázatát hivatottak kivédeni. A fedezeti kapcsolat kezdetekor a Csoport formális dokumentációt készít a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum közötti kapcsolatról. A fedezeti dokumentáció tartalmazza a fedezett kockázat típusát, a fedezeti ügylet létrehozásának kockázatkezelési céljait és stratégiáját és a fedezeti hatékonyság mérésének a módszerét. A fedezeti kapcsolat kezdetekor a Csoport formális értékeléssel biztosítja, hogy a fedezeti instrumentum várhatóan nagyon hatékonyan kiegyenlíti a fedezett tétel előrejelzett kockázatát. A fedezeti ügyletek formális értékelésére havonta kerül sor. A fedezeti kapcsolat akkor tekinthető hatékonynak, ha a fedezeti kapcsolat fennállása során a fedezett tétel valós értékének, illetve cash flow-inak (a fedezett kockázat következtében bekövetkező) változását várhatóan a fedezeti instrumentum valós értékének, illetve cash flow-inak változása 80-125%-os határok között kiegyenlíti. Amennyiben a fedezett tétel egy előrejelzett ügylet, a Csoport meghatározza, hogy az ügylet mennyire valószínű és bemutatja a cash flowk különböző variációit, amelyek hatása végül a konszolidált eredménykimutatásban jelenik meg. Az olyan valós érték fedezeti ügyletek esetében, amelyek megfelelnek a fedezeti ügyletekre vonatkozó számviteli szabályoknak, a fedezeti eszköz átértékeléséből adódó bármely nyereség vagy veszteség azonnal elszámolásra kerül az eredmény terhére. A fedezett tétel helyesbítésre kerül a fedezett kockázathoz kapcsolódó valós érték változásokkal, melynek elszámolása az eredményben történik. Az olyan „cash flow” fedezeti ügyletek esetében, amelyek megfelelnek a fedezeti ügyletekre vonatkozó számviteli szabályoknak, a hatékony fedezeti ügyletnek minősülő fedezeti ügyleten realizált nyereség vagy veszteség elkülönítetten, közvetlenül a saját tőkében kerül elszámolásra, míg a nem hatékony rész az eredményben. A hatékony „cash flow” fedezeti ügyletekből származó, korábban saját tőkeként elszámolt felhalmozott nyereség vagy veszteség, a későbbiekben átkerül annak az időszaknak az eredményébe, amelyben a fedezett ügylet realizált eredménye is megmutatkozik, vagy bekerül annak a nem pénzügyi eszköznek vagy forrásnak a bekerülési értékébe, melynek kockázatát az említett ügylet fedezte. Az olyan fedezeti ügyletek esetében, amelyek nem felelnek meg a fedezeti ügyletekre vonatkozó számviteli szabályoknak, a fedezeti eszköz piaci értékében bekövetkező változásokból eredő nyereség vagy veszteség közvetlenül az adott időszakra vonatkozó eredményben kerül elszámolásra. Beágyazott derivatívák esetén a Csoport a szerződéskötéskor eldönti, hogy a beágyazott derivatívát el kell-e különíteni az alapszerződéstől és elkülönült származékos ügyletként kell-e elszámolni. A későbbiekben nincs lehetőség a minősítés felülvizsgálatára.


16

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) A fedezeti ügyletekre vonatkozó könyvelés nem folytatható, ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra, felmondásra vagy lehívásra kerül, illetve ha a továbbiakban már nem elégíti ki a fedezeti ügyletekre vonatkozó számviteli követelményeket. Ebben az időpontban a cash flow fedezeti ügyletre saját tőkeként elkönyvelt halmozott nyereség vagy veszteség továbbra is saját tőkeként kerül kimutatásra mindaddig, míg az alapügylet nem realizálódik. Az ügylet realizálódásakor a saját tőkeként elszámolt nettó halmozott nyereséget vagy veszteséget az adott időszakra vonatkozó eredményben kell elszámolni. Ekkor a valós érték fedezeti instrumentum átértékelése is megszűnik. A konszolidált cash flow kimutatásban a fedezeti tevékenységből eredő pénzáram a fedezett instrumentumhoz kapcsolódó pénzárammal megegyező sorban jelenik meg. Ha egy előrejelzett ügylet várhatóan mégsem következik be, a fedezeti instrumentum kumulált nyereségei és veszteségei közvetlenül a konszolidált eredménykimutatás Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés során jelennek meg. 2.4.2.4 Amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek 2.4.2.4.1 Hitelek és követelések Azok a nem derivatív pénzügyi eszközök tartoznak ide, melyekhez rögzített vagy meghatározott kifizetések kapcsolódnak és nem rendelkeznek aktív piaccal. Ezek az eszközök a belső megtérülési ráta alkalmazásával számított amortizált bekerülési értéken szerepelnek a beszámolóban. Nyereségük, illetve veszteségük az eredményben az amortizáció során folyamatosan, illetve az eszköz nyilvántartásból való kivezetésekor vagy értékvesztésekor egy összegben kerülnek elszámolásra. 2.4.2.4.2 Amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi kötelezettségek A pénzpiaci és ügyfélbetétek tranzakciós költségekkel növelt valós értéken kerülnek nyilvántartásba. Ezt követően valamennyi kamatozó betét - a kereskedési célú kötelezettségek és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek kivételével - a törlesztett összegekkel csökkentett, amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre. Az amortizált bekerülési érték kiszámításánál figyelembe kell venni a teljesítéskor felmerülő esetleges diszkontot, illetve prémiumot. A prémiumok, illetve diszkontok leírása belső megtérülési ráta alkalmazásával a betét lejáratáig rendszeresen történik, és a kamatráfordítások között jelenik meg. Az amortizált költségen nyilvántartott fedezeti ügylettel nem érintett - kötelezettségek esetében a valós értékre értékelésből származó esetleges veszteséget vagy nyereséget a Csoport az adott kötelezettség megszűnésekor vagy értékvesztésekor számolja el az eredményben. 2.4.2.4.3 Lejáratig tartott instrumentumok A nem derivatív pénzügyi instrumentumok, melyekhez rögzített vagy meghatározott kifizetések tartoznak, és rögzített lejárattal rendelkeznek, lejáratig tartott instrumentumoknak minősülnek, amennyiben a Csoport szándéka és lehetősége szerint azt meg kívánja tartani lejáratig. Az instrumentum nem minősül lejáratig tartottnak, amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn. A lejáratig tartott instrumentumokat amortizált bekerülési értéken kell tartani. Az amortizált bekerülési érték az eredeti bekerülési érték csökkentve a tőketörlesztésekkel, csökkentve vagy növelve az eredeti bekerülési érték és a lejáratkor megtérülő tőkeösszeg különbözetének belső megtérülési rátájával kiszámított felhalmozott amortizációval. A számításban minden, az ügylethez kapcsolódó kapott vagy fizetett díjat, költséget és egyéb prémiumot vagy diszkontot figyelembe kell venni, mely részét képezheti az instrumentum belső megtérülési rátájának. Az amortizált bekerülési értéken tartott instrumentumok nyereségét vagy veszteségét az eredményben az amortizáció során folyamatosan, illetve az instrumentum nyilvántartásból való kivezetésekor vagy értékvesztésekor egy összegben kell elszámolni.


17

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) A Csoport egyik pénzügyi eszközére sem alkalmazhatja a lejáratig tartott instrumentum kategóriáját az aktuális, illetve az azt követő két üzleti évben, amennyiben a teljes lejáratig tartott portfolió értékéhez viszonyítva jelentős értékű eszközt értékesít vagy átsorol azok lejárata előtt, kivéve az értékesítés és az átsorolás következő eseteit: • • •

a pénzügyi eszköz lejárata annyira közeli (például 3 hónappal a lejárat előtt), hogy a piaci kamatváltozások már nem befolyásolhatják jelentősen a pénzügyi eszközök valós értékét; azután következik be, hogy a tőkeösszeg lényegében teljes egészében realizálódott az addig teljesített tervezett kifizetéseken, vagy előzetes fizetéseken keresztül; vagy olyan elszigetelt, nem ismétlődő eseményeknek tulajdonítható a bekövetkezése, amelyek kontrollálására a gazdálkodó egységnek nem volt lehetősége, illetve amelyet a gazdálkodó egység ésszerűen nem láthatott előre.

2.4.2.5 Értékesíthető pénzügyi instrumentumok Értékesíthető pénzügyi instrumentumnak minősül minden nem derivatív pénzügyi instrumentum, melyet a Csoport ezzel a céllal szerez be, illetve melyek nem tartoznak a következő kategóriákba: • • •

eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok hitelek és előlegek és amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi kötelezettségek lejáratig tartott pénzügyi instrumentumok

Beszerzéskor az értékesíthető pénzügyi instrumentumok valós értéken kerülnek a nyilvántartásokba, nyereségük, illetve veszteségük közvetlenül a saját tőkében elkülönítetten kerül kimutatásra, mindaddig, amíg az instrumentum kivezetésre vagy értékvesztésre nem kerül, ekkor a korábban tőkében elszámolt felhalmozott nyereséget vagy veszteséget a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni. A belső megtérülési ráta alapján kalkulált kamatjellegű eredmény elszámolása mindig az eredményben történik. Azon instrumentumok valós értékének meghatározása, melyek forgalmazása szabványosított aktív pénzügyi piacon történik, a piacon jegyzett, a mérleg fordulónapja végén érvényes záróárfolyam alapján történik. Az aktív piaccal nem rendelkező instrumentumok valós értékének meghatározására egyéb értékelési technikák alkalmazhatók. Ezek közé tartozik a diszkontált cash flow elemzés, de az adott instrumentum valós értéke meghatározható más, hasonló kondíciókkal rendelkező instrumentum aktuális valós értéke alapján is. Az értékesíthető befektetések közé tartoznak a nyilvánosan forgalmazott befektetési célú értékpapírokon kívül olyan tőkeinstrumentumok, melyek nem rendelkeznek aktív piacon jegyzett árfolyammal, valós értékük nem becsülhető megbízhatóan. Ezek a befektetések értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek elszámolásra. 2.4.3 1 napi eredmény A valós értéken tartott instrumentumok esetén a valós érték és a bekerülési érték közti különbözet azonnal elszámolásra kerül a konszolidált eredménykimutatásban vagy közvetlenül a saját tőkében. A többi pénzügyi instrumentum esetén, ahol a bekerülési érték megállapítása valamilyen értékelési technikán alapul, a valós érték és a bekerülési érték különbözete amortizálásra kerül az eredményben az instrumentum futamideje alatt.


18

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) 2.4.4 Repo és fordított repo megállapodások Azon eszközök, melyeket egy későbbi időpontban való visszavásárlásra szóló megállapodás keretében (repo) értékesít a Csoport, nem kerülnek kivezetésre a nyilvántartásokból, értékelésükre a kereskedési, illetve a befektetési célú eszközökre vonatkozó számviteli előírások vonatkoznak, amennyiben a visszavásárlási ár nem egyenlő a visszavásárlás időpontjában érvényes piaci értékkel. A visszavásárlási kötelezettséget amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségként kell kimutatni a beszámolóban az értékesítésből származó bevétellel egyező összegben. Az eladási ár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kamatráfordításként kell kezelni és az ügylet futamideje alatt időarányosan az eredményben elszámolni. Azon eszközök, melyek egy későbbi időpontban való újraértékesítésre szóló megállapodás keretében (fordított repo) kerülnek beszerzésre, nem szerepelnek a konszolidált mérlegben, mert a Csoportnak nincs rendelkezési joga ezen eszközök felett. Az ilyen megállapodásból eredő követelések a hitelek és követelések között jelenhetnek meg a konszolidált mérlegben a beszerzési értékkel egyező összegben. A beszerzési ár és a jövőbeni értékesítési ár közötti különbözetet kamatbevételként kell kezelni és az ügylet futamideje alatt időarányosan az eredményben elszámolni. 2.4.5 Értékpapírok kölcsönadása és kölcsönvétele Az értékpapír kölcsönadási és kölcsönvételi ügyletek általában értékpapírral vagy készpénzzel fedezettek. Az értékpapírok elidegenítése csak akkor jelenik meg a konszolidált mérlegben, ha a tulajdonjoghoz kapcsolódó kockázatok és hasznok is átadásra kerülnek. A biztosítékként adott vagy kapott készpénz eszközként vagy forrásként kerül bemutatásra. A kölcsönkapott értékpapírok nem kerülnek bemutatásra a konszolidált mérlegben, kivéve, ha azokat a Csoport harmadik fél részére értékesíti. Ebben az esetben az értékpapírok visszaadására vonatkozó kötelezettség mint Kereskedési célú kötelezettség jelenik meg a konszolidált mérlegben, értékelése valós értéken történik, a kapcsolódó nyereségek és veszteségek pedig az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredményében jelennek meg. 2.4.6 Pénzügyi eszközök értékvesztése A Csoport minden mérlegkészítéskor felülvizsgálja, hogy szükséges-e pénzügyi eszközeire értékvesztést elszámolnia. Egy pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportja akkor és csak akkor tekinthető értékvesztettnek, ha olyan objektív külső tényezők lépnek fel, amelyeket az eszköz beszerzése után bekövetkezett események váltanak ki, és amely eseménynek hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeli cash flow-jára, és ez megbízhatóan becsülhető. Az értékvesztés alapjául szolgáló objektív külső tényezők lehetnek a következő jelzések: a hitelfelvevőnek vagy a hitelfelvevők csoportjának jelentős pénzügyi nehézségei vannak, a kamat- vagy tőkefizetések késedelme vagy elmulasztása, valószínűsíthetően csődeljárás vagy egyéb pénzügyi átstrukturálás fog bekövetkezni, és ahol elérhető adatok mérhető csökkenést mutatnak a becsült jövőbeli cash flow-ban mint például a fizetési elmaradások vagy olyan gazdasági feltételek, melyek a fizetésképtelenséggel korrelálnak. Tőkeinstrumentumok esetén az értékvesztés alapjául szolgáló objektív külső tényezőnek számít, ha jelentős és hosszan tartó csökkenés következik be a valós értékükben (amellyel a befektetés értéke a beszerzési érték alá kerül). A Csoport „jelentős” alatt általában a 15%-os vagy a feletti változást, a „hosszan tartó” alatt pedig az 1 évnél hosszabb időtartamot érti.


19

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) 2.4.6.1 Amortizált bekerülési értéken szereplő pénzügyi eszközök A Csoport először megvizsgálja, hogy objektív külső tényezők indokolják-e a pénzügyi eszközök értékvesztését. Amennyiben objektív külső tényezők alapján a Csoport úgy ítéli meg, hogy egy egyedileg jelentős, amortizált bekerülési értéken szereplő pénzügyi eszközre értékvesztést kell elszámolni, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow-nak (mely nem tartalmazza a lehetséges, de még be nem következett jövőbeli veszteségeket) az eszköz eredeti belső megtérülési rátájával (az eszköz keletkezésekor kiszámított belső megtérülési ráta) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként állapítja meg. Az értékvesztés az eszköz könyv szerinti értékétől elkülönítetten kerül elszámolásra, a veszteség leírása a tárgyévi eredményben történik. A biztosítékkal fedezett eszközök esetében a becsült jövőbeni cash flow jelenértékének számításakor figyelembe kell venni a biztosíték értékesítéséből származó lehetséges bevételeket, csökkentve az értékesítéssel járó költségekkel, függetlenül attól, hogy az értékesítésre sor kerül-e vagy sem. Amennyiben a Csoport objektív külső tényezők alapján úgy ítéli meg, hogy egy egyedileg nem jelentős, amortizált bekerülési értéken szereplő pénzügyi eszközre értékvesztést kell elszámolni, vagy ha nem léteznek ilyen objektív külső tényezők az értékvesztés elszámolására (akár jelentős, akár nem jelentős egyedileg az eszköz), akkor az eszközre más, hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező eszközökkel együttesen, csoportosan történik meg az értékvesztés képzése. Azok az eszközök, melyekre egyedileg megállapított értékvesztést számolt el a Csoport, nem képezhetik alapját a csoportos értékvesztésnek. A csoportos értékvesztés képzés érdekében a pénzügyi eszközök a Csoport belső hitelminősítési rendszere alapján csoportosításra kerülnek. A csoportok kialakítása a hitelezési kockázat különböző jellemzőinek figyelembe vételével történik, mint például az eszköz típusa, a hitelfelvevő iparága, a földrajzi elhelyezkedés, a biztosíték típusa, az eszköz esedékessége és egyéb lényeges tényezők. A pénzügyi eszközök egy csoportjára csoportosan képzett értékvesztés számítása a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező eszközökre vonatkozó múltbéli veszteségek tapasztalatain alapul. A Csoport a múltbéli veszteségek tapasztalatait alkalmazza az aktuális objektív külső tényezőkre, hogy azok olyan aktuális kondíciók hatásait tükrözzék, melyek a múltban nem léteztek. Ha egy, az értékvesztés elszámolása után bekövetkező esemény az értékvesztés visszaírását indokolja, akkor azt a tárgyévi eredmény javára kell elszámolni. Az eszköz nettó könyv szerinti értéke a visszaírást követően nem haladhatja meg az eszköznek az adott időpontra vonatkozó amortizált bekerülési értékét. Ha egy hitel behajthatatlanná válik, leírásra kerül a rá képzett értékvesztéssel szemben. A hitelek a szükséges eljárások befejeztével kerülnek leírásra, miután a veszteség összege meghatározásra került. A korábbi leírásokhoz kapcsolódó esetleges megtérülések csökkentik az eredményben elszámolt hitelezési veszteség összegét. 2.4.6.2 Értékesíthető pénzügyi eszközök Ha egy értékesíthető eszköz értékvesztetté válik, akkor az amortizált bekerülési értéke és az aktuális valós értéke közötti különbözet csökkentve a korábban már az eredményben elszámolt értékvesztéssel átkerül a tőkéből a tárgyévi eredménybe. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok értékvesztésének visszaírása nem számolható el az eredményben. A hitelt megtestesítő instrumentumok értékvesztésének visszaírása az eredményben kerül elszámolásra, amennyiben az adott eszköz valós értékében bekövetkező növekedés egy, az értékvesztés eredményben való elszámolását követően bekövetkező eseménynek köszönhető. A kamatok elhatárolása az eszközök értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke és az eredeti effektív kamatláb alapján folytatódik, és a kamat és kamatjellegű eredményben kerülnek elszámolásra.


20

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) 2.4.6.3 Újratárgyalt hitelek Amennyiben lehetséges, a Csoport a hitelek átstrukturálására törekszik a biztosítékok birtokba vétele helyett. Az újratárgyalt lejáratú hitelek a továbbiakban nem tartoznak az esedékes hitelek közé. 2.4.7 Beszámítás A pénzügyi eszközök és források egymással szembeni kölcsönös beszámítására és azok nettó egyenlegének mérlegbeli megjelenítésére csak akkor kerülhet sor, ha az elismert összegek beszámítására törvényesen érvényesíthető jogosultság áll fenn és a Csoport vagy nettó módon kívánja rendezni az adott tételeket, vagy egyidejűleg akarja értékesíteni az eszközt és rendezni a kötelezettséget. 2.4.8 Pénzügyi eszközök kivezetése A pénzügyi eszközök (esetleg azok egy része vagy hasonló pénzügyi eszközök csoportjának egy része) kivezetésre kerülnek, ha: • az eszközből származó pénzáramok beszedésének joga megszűnik; • a Csoport átruházza az eszközből származó pénzáramok szedésének jogát, vagy megállapodás keretében kötelezettséget vállal arra, hogy a megszerzett teljes pénzáramot haladéktalanul átadja egy harmadik félnek; • vagy (a) a Csoport az eszközből származó összes gazdasági előnyt, illetve kockázatot átadja vagy (b) a Csoport nem adja át az eszközből származó összes gazdasági előnyt, illetve kockázatot, de átadja az eszköz feletti kontrollt. Ha a Csoport átruházta az eszközből származó pénzáramokra vonatkozó jogát, vagy megállapodást köt azok átadására, de sem az eszközből származó gazdasági előnyöket illetve kockázatokat, sem az eszköz feletti kontrollt nem adta át, akkor a Csoport az eszközt a folytatólagosság elvének megfelelően mutatja ki. A folytatólagosság ebben az esetben egy, az eszközre vonatkozó garancia formájában jelenik meg, melyet az eredeti bekerülési érték, illetve a Csoporttól követelhető maximum visszafizetés összege közül az alacsonyabbra kell értékelni. 2.4.9 Pénzügyi kötelezettségek kivezetése Egy pénzügyi kötelezettség akkor kerül kivezetésre, ha a kötelezettség kifizetésre vagy törlésre kerül, illetve lejár. Amennyiben egy meglévő pénzügyi kötelezettséget az adós egy másik, eltérő kondíciókkal rendelkező pénzügyi kötelezettséggel vált ki, esetleg egy meglévő kötelezettség kondíciói módosításra kerülnek, akkor az eredeti kötelezettség kivezetésre kerül, és egy újat kell rögzíteni, a kettő közti különbözetet pedig a konszolidált eredménykimutatásban kell elszámolni. 2.4.10 Lízingügyletek Annak meghatározása, hogy egy ügylet lízingnek minősül-e, az ügylet tartalmától függ. A megítélés azon alapul, hogy az ügylet teljesítése függ-e egy speciális eszköz használatától, illetve hogy az eszköz használati joga átadásra kerül-e. 2.4.10.1 Csoport mint lízingbe vevő A pénzügyi lízingek, amelyek során a bérbe adott eszköz tulajdonjogából származó minden kockázat és haszon a Csoporté, a lízingidőszak kezdetén fizetendő minimum lízingdíjak jelenértékén kerülnek aktiválásra egy – az aktivált összeggel azonos mértékű – lízingkötelezettséggel szemben. A kifizetett lízingdíjak a lízingkötelezettség törlesztéseként és kamatjellegű ráfordításként, azaz finanszírozási költségként kerülnek megosztásra az ügylet belső megtérülési rátája alapján.


21

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) Az aktivált bérbevett eszközök értékcsökkenése az eszköz várható hasznos élettartama és a bérlet futamideje közül a rövidebb idő alatt kerül elszámolásra. Az olyan lízingszerződések, amelyek során a bérbeadónál marad a bérbe adott eszköz összes kockázata és a belőle származó haszon, operatív lízingnek minősülnek. Az operatív lízing keretében fizetett lízingdíjak a lízingidőszak során lineáris módszerrel költségként kerülnek elszámolásra az eredményben. 2.4.10.2 Csoport mint lízingbe adó A pénzügyi lízingbe adott eszközök esetében a lízingdíjak és a nem garantált maradványérték jelenértéke lízing követelésként jelenik meg a beszámolóban. A követelés bruttó összegének és a követelés jelenértékének a különbsége a pénzügyi tevékenység meg nem szolgált bevételeként kerül elszámolásra. A lízingbevétel a lízingidőszak során folyamatosan kerül be az eredménybe, így a követelés fennmaradó összegére rögzített kamatláb alkalmazható. Az operatív lízingbe adott eszközök a konszolidált mérleg Tárgyi eszközök sorában szerepelnek, míg a kapott lízingdíjak az eredményben bevételként jelennek meg. 2.4.11 Bevételek elszámolása A kamatbevétel és a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó – egy összegben rendezett - díjak és jutalékok az instrumentum futamideje alatt kerülnek amortizálásra, az egyéb díjkövetelések vagy kötelezettségek egy összegben, kifizetéskor kerülnek elszámolásra. Az osztalékbevétel elszámolása a jogosultság megállapításakor történik. 2.4.12 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés Az „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés” tartalmazza az összes valós értéken értékelt pénzügyi eszköz és kötelezettség (kivéve az értékesíthető pénzügyi eszközöket) vásárlásából és eladásából származó nettó realizált eredményt, a valós érték változását, valamint a deviza- és valutaügyletek hatását. 2.4.13 Pénzeszközök A cash flow kimutatás céljából minden - a megszerzéstől számított - 90 napnál rövidebb eredeti lejáratú eszköz pénzeszköznek minősül, ideértve a készpénzállományt, az MNB-nél elhelyezett betéteket (ideértve a kötelező tartalékot), az egyéb hitelintézeteknél elhelyezett betéteket, az egyéb hitelintézetekkel szembeni követeléseket, melyekből levonásra kerülnek a hitelintézetek által elhelyezett látraszóló betétek. 2.4.14 Tárgyi eszközök Az ingatlanok, gépek és berendezések kezdetben bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásba. Értékcsökkentésük lineáris módszerrel történik az eszközök becsült hasznos élettartama alatt, a földterületek kivételével, melyek élettartama korlátlan, ezért értékcsökkenés sem számolható el utánuk. Az ingatlanok, gépek és berendezések becsült hasznos élettartama a következőkben kerül bemutatásra: Épületek Bérleményen végzett átalakítások Bútorok, berendezések és felszerelések Rendszer szoftver Vagyoni értékű jogok

10-50 év 5-20 év 3-7 év 5 év 10-50 év


22

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) Az eszköz élettartamát meghosszabbító vagy állapotát jelentős mértékben javító cserék és korszerűsítések aktiválásra kerülnek. A javítási és karbantartási költségeket azok felmerülésekor az eredmény terhére kell elszámolni. A Csoport minden mérlegkészítéskor felülvizsgálja, hogy történt-e olyan esemény, mely az adott eszközre értékvesztés elszámolását teheti szükségessé. Amennyiben a körülmények azt indokolják, vagy egy adott eszköz értékvesztés tesztelése évente szükséges, a Csoport becslést készít az eszköz megtérülési értékére. Az eszköz megtérülési értéke a valós értéke, csökkentve az esetleges értékesítés költségeivel, és a használati értéke közül a magasabb, melyeket eszközönként egyedileg kell megállapítani, kivéve, ha az eszközön realizált gazdasági haszon más eszközökből vagy eszközcsoportokból származó haszontól nem különíthető el. Amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülési értékét, az eszközre értékvesztést kell elszámolni, úgy, hogy az új könyv szerinti érték a megtérülési érték legyen. A használati érték a becsült jövőbeli cash flowk adóhatást nem tartalmazó diszkontrátával számított jelenértéke, amely a pénz időértékét és az adott eszközhöz kapcsolható kockázatot tükrözi az aktuális piaci körülmények között. 2.4.15 Immateriális javak Az immateriális javak határozott vagy határozatlan hasznos élettartammal rendelkezhetnek. A határozott hasznos élettartamú immateriális javak értékcsökkenése a hasznos gazdasági élettartam alatt mint „Általános adminisztratív költség” kerül elszámolásra a konszolidált eredménykimutatásban. A határozott hasznos élettartamú immateriális javak értékvesztésének meghatározása a tárgyi eszközökkel megegyező módon történik. A Csoport tulajdonában lévő immateriális javak határozott hasznos élettartammal rendelkeznek. Az immateriális javak a halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a beszámolóban. Az értékcsökkenés lineáris módszer alkalmazásával kerül kiszámításra, az eszközök becsült hasznos élettartamára vetítve: Felhasználói szoftverek és egyéb immateriális javak

5 év

2.4.16 Függő kötelezettségek A Csoport szokásos üzletmenete során mérlegen kívüli kötelezettségeket vállal, idetartoznak például a garanciák, hitelnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalások, akkreditívek, kezességek valamint a pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyletek. Ezek a kötelezettségvállalások a pénzügyi beszámolóban csak akkor jelennek meg, amikor esedékessé válnak. A pénzügyi garanciák bekerüléskor valós értéken kerülnek rögzítésre az „Egyéb kötelezettségek” között, mint kapott prémium. A bekerülést követően a Csoport a kötelezettséget átértékeli az amortizált prémium vagy a garanciához kapcsolódó pénzügyi kötelezettség teljesítéséhez szükséges becsült ráfordítás közül a magasabbra. A pénzügyi garanciákból származó kötelezettség értékében bekövetkező növekedés a konszolidált eredménykimutatás „Értékvesztés és céltartalék képzés hitelekre, függő kötelezettségekre és jogi, peres ügyekre” során jelenik meg. A kapott prémium lineáris módszer alkalmazásával a garancia futamideje alatt kerül elszámolásra a konszolidált eredményben mint „Nettó díj és jutalék bevétel”. A függő kötelezettségek veszteségeire olyan mértékű céltartalék kerül képzésre, amely a vezetés megítélése szerint elégséges ahhoz, hogy fedezze a jövőben esetlegesen felmerülő veszteséget. A tartalék megfelelőségét a vezetés az egyes tételek rendszeres áttekintése, a közelmúltban elszenvedett veszteségek, az aktuális gazdasági helyzet, az egyes ügyletkategóriák kockázati jellemzői és más kapcsolódó tényezők alapján határozza meg. 2.4.17 Céltartalékok Céltartalékok akkor kerülnek elszámolásra, amikor egy múltbeli esemény következtében a Csoportnak a jelenben merül fel (törvényi vagy feltételezett) kötelezettsége, és fennáll annak a valószínűsége, hogy a kötelezettség rendezése érdekében gazdasági hasznot megtestesítő források kifizetésére lesz szükség és az ilyen kötelezettségek összege megbízhatóan becsülhető. A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

23

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) 2.4.18 Adózás Az adójellegű követelések és kötelezettségek megállapítása a Magyar Köztársaság adórendeleteivel összhangban történik. A halasztott adó követelés vagy kötelezettség megállapítása a Csoport magyar és nemzetközi számviteli alapelvek alapján összeállított konszolidált mérlegében mutatkozó átmeneti eltérések alapján történik. Az adó megállapításához a Csoport azt a (jogszabályban meghatározott) adókulcsot alkalmazza, mely az átmeneti eltérés megszűnésekor várhatóan érvényben lesz. 2.4.19 Letétkezelésre átvett eszközök Az ügygondnoki vagy vagyonkezelői minőségben átvett eszközök nem a Csoport eszközei, és így nem jelennek meg jelen pénzügyi beszámolóban. 2.4.20 Törzsrészvények osztaléka A törzsrészvények osztaléka kötelezettségként jelenik meg és a részvényesek jóváhagyásakor kerül levonásra a tőkéből. Az időközi osztalék levonása a tőkéből a bejelentéskor történik meg, amikor az osztalékfizetés ténye már nem számít banktitoknak. 2.4.21 Tőketartalékok A Csoport konszolidált mérlegében szereplő tartalékok a következőket tartalmazzák: Értékesíthető pénzügy instrumentumok átértékelési tartaléka, melyben az értékesíthető pénzügyi instrumentumok valós értékének változásai kerülnek elszámolásra. Cash flow fedezeti tartalék, a cash flow fedezeti ügyletek nyereségéből illetve veszteségéből a hatékony rész elszámolására. Általános tartalék, mely a Bank magyar Számviteli törvény szerint számolt eredményének 10%-a, és a jövőbeli veszteségek fedezésére kell megképezni. 2.4.22 Hitelbiztosítékként átvett eszközök A Csoport bizonyos hitelek és előlegek kiegyenlítéseként ingatlanokra tehet szert. Az ingatlanok a hitelek és előlegek nettó megtérülési értékén, illetve - amennyiben az alacsonyabb - az adott eszközök mindenkori piaci értékén kerülnek nyilvántartásba. Az értékesítés során realizált nyereséget vagy veszteséget, illetve az átértékelés nyomán keletkező nem realizált veszteséget az eredményben kell elszámolni.


24

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) 2.5 A számviteli politika jövőbeli változásai A Csoport által még nem alkalmazott IFRS és IFRIC szabványok A Csoport a következő kibocsátott, de hatályban még nem lévő IFRS és IFRIC szabványokat nem alkalmazza: IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása (felülvizsgált) IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása – További mentességek első alkalmazóknak (módosítás) Az IASB úgy határozott, hogy érthetőbbé teszi a szabványt az olvasók számára, és úgy alkotja meg, hogy jobban igazodjon a jövőbeli változásokhoz. A 2008-ban felülvizsgált IFRS 1 visszatér az eredeti verzióhoz, de más struktúrával. Hatályon kívül helyezi az előző verziót, és a 2009. július 1. vagy az után kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett. 2009 júliusában egy módosítást bocsátottak ki: További mentességek első alkalmazóknak címmel. A módosítást a 2010. január 1. vagy az után kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni. IFRS 2 Részvény alapú kifizetés – Csoportos készpénz elszámolású részvény alapú kifizetések (módosítás) A módosítást 2009 júniusában bocsátották ki és a 2010. január 1. vagy az után kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni. IFRS 3 Üzleti kombinációk (felülvizsgált) A szabvány célja javítani a beszámolóban az üzleti kombinációkról és azok hatásairól közölt adatok relevanciáját, megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát. Alkalmazandó azokra az üzleti kombinációkra, melyeknél a felvásárlás dátuma a 2009. július 1. vagy azután kezdődő üzleti év kezdete, vagy azt követő időpont. A korábbi alkalmazás engedélyezett. IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok (új) Az IFRS 9-es egy új szabvány ami a pénzügyi instrumentumok könyvelésével foglalkozik. Az új szabvány a 2013. január 1. vagy az után kezdődő üzleti évekre alkalmazandó, a korábbi alkalmazás megengedett. Az új szabvány bevezetésének jelentős hatása lesz a Csoport beszámolójára. Tekintettel arra, hogy a szabvány előreláthatóan további két fázisban kerül bevezetésre, az IFRS 9 hatását nem lehet pontosan megbecsülni. Az IASB a második fázisban a pénzügyi instrumentumok értékvesztését, a harmadik fázisban pedig a fedezeti elszámolást, a pénzügyi kötelezettségek elszámolását, valamint a pénzügyi instrumentumok kivezetését fogja kidolgozni. IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek (felülvizsgált) A felülvizsgálat során egyszerűsítésre került a kapcsolt fél fogalma, tisztázásra került annak eredeti jelentése, megszűntek a definícióban szereplő inkonzisztenciák, valamint bevezetésre kerültek közzétételi kötelezettségek alóli részleges mentesülések kormányzati beszámolót készítők számára. A felülvizsgált szabványt a 2011. január 1. vagy az után induló üzleti évekre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás engedélyezett. IAS 27 módosítása – Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások A szabványt 2008-ban módosították az üzleti kombinációk projekt második fázisaként. A szabvány elsősorban a kontrolt nem biztosító részesedések könyvelésére valamint a leányvállalat feletti kontrol elvesztésére vonatkozik. A módosítás a 2009. július 1-én, vagy azután kezdődő üzleti évekre alkalmazandó. A korábbi alkalmazás engedélyezett.


25

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás – Jog kibocsátások besorolása (módosítás) 2009 októberében a szabvány 11. és 16. paragrafusa módosításra került a Jog kibocsátások besorolásával. A módosításokat a 2010. február 1. vagy az után induló üzleti évekre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett. IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés – Elfogadható fedezett tételek (módosítás) A módosítás az fedezett tételekben előforduló egyoldalú kockázatoknak és az inflációnak, mint fedezett kockázatnak a meghatározásával foglalkozik bizonyos esetekben. Ezt a módosítást 2008 júliusában bocsátották ki és a 2009. július 1. vagy az után induló üzleti évekre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett. IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés – Beágyazott derivatívák (módosítás) és IFRIC 9 Beágyazott derivatívák felülvizsgálata – Beágyazott derivatívák (módosítás) A fenti szabványok módosításait 2009 márciusában jegyezték be és a 2009. június 30. vagy az után kezdődő üzleti évekre alkalmazandó. A módosítás szerint a beszámolót készítőknek újra fel kell mérni, hogy amikor egy hibrid pénzügyi eszközt átsorolnak az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriából, akkor a beágyazott derivatívát el kell-e különíteni a befogadó szerződéstől. IFRIC 14 IAS 19 – Meghatározott juttatási eszközök korlátja, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása - a minimális alapképzési követelmények előlege (módosítás) A módosítások csak korlátozott körülmények között alkalmazandóak: abban az esetben, ha a vállalkozásra vonatkoznak a minimális alapképzési követelmények és a követelményeknek való megfelelés érdekében hozzájárulás előleg kifizetését hajtja végre. A szabvány módosítása megengedi, hogy a juttatások ilyen előzetes kifizetését eszközként kezelje a beszámolót készítő. A módosításokat a 2011. január 1. vagy az után induló pénzügyi üzleti évekre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett. IFRIC 17 Nem készpénz alapú eszközök szétosztása a tulajdonosok között (új) Ezt az értelmezést a 2009. július 1. vagy azután kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett. IFRIC 19 Pénzügyi kötelezettségek megszüntetése tőkeinstrumentumok ellenében (új) Az értelmezést a 2010. július 1. vagy az után induló üzleti évekre kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett. A Csoport úgy véli, hogy a fenti szabványok bevezetésének – kivéve az IFRS 9-et - nem lesz jelentős hatása a Csoport azon évi pénzügyi beszámolójára, amelyre vonatkozóan először alkalmazni kell őket.


26

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2 – SZÁMVITELI POLITIKA (folytatás) 2.6 Átsorolások A következő összehasonlító adatok prezentációs céllal átsorolásra kerültek a konszolidált eredménykimutatásban: Adatok millió Ft-ban Korábban jelentett 2008

Átsorolás

Átsorolt 2008

Kamat és kamatjellegű bevételek Díj és jutalék ráfordítások Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés Egyéb bevétel

189 133 (17 135)

(1 257) (25)

187 876 (17 160)

37 506 4 947

1 023 (1 035)

38 529 3 912

Személyi jellegű ráfordítások Általános adminisztratív költségek Értékvesztés hitelekre és függő kötelezettségekre

(32 169) (36 940) (7 759)

1 020 40 234

(31 149) (36 900) (7 525)

A kamat és kamatjellegű bevételek, valamint az Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés közti átsorolást az értékesíthető önkormányzati kötvények bemutatási módszerének megváltoztatása okozza. A többi átsorolás annak következménye, hogy a KBC csoportban bizonyos jelentés definíciók felülvizsgálatra, majd 2009 utolsó negyedévében alkalmazásra kerültek. A vezetőség úgy gondolja, hogy a 2008-as évet érintő átsorolások nincsenek jelentős hatással a konszolidált beszámoló egészére.


27

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 3 – SZEGMENS INFORMÁCIÓ A Vezetőség a források elosztásáról és a teljesítmény értékeléséről hozott döntéseihez külön vizsgálja az egyes üzletágak működési eredményét. Az ügyfél szegmensek meghatározásai: Lakosság: magánszemélyek, 700 millió Ft alatti forgalommal rendelkező vállalkozók és vállalatok. A Bank által nyújtott szolgáltatások: hitelek és finanszírozási termékek, betétek és egyéb megtakarítási termékek, tranzakcionális szolgáltatások. Vállalat: 700 millió Ft feletti forgalommal rendelkező vállalatok, önkormányzatok, projekt finanszírozó pénzügyi szolgáltatók (kivéve bankok). Szolgáltatások: hitelek és egyéb hiteljellegű termékek, betétek és tranzakcionális szolgáltatások. Treasury: kereskedési tevékenység saját célra. Lízing: a Csoport lízing vállalatai által nyújtott hitelezésből, pénzügyi és operatív lízing ügyletekből származó jövedelem. Általános igazgatás: minden olyan jövedelmet tartalmaz, ami nem osztható fel közvetlenül a fentiekben meghatározott szegmensek üzleti tevékenységére. Ide tartozik az adó és kereskedelmi peres ügyekből származó eredmény (részletek a 27-es kiegészítő mellékletben), továbbá az olyan fedezeti céllal tartott származékos ügyletek valós érték változása, melyek nem felelnek meg a valós érték fedezeti elszámolás követelményeinek és ezért nem kezelhetők kamatkockázat portfolió fedezeteként. A szegmensek közti ügyletek olyan tranzakciók, melyek piaci feltételek mellett jönnek létre a szegmensek között. Ide tartoznak a lakossági ágazat által kezelt, de vállalati ügyfelekhez kapcsolható szolgáltatások és tranzakciók (melyeknek költsége az érintett vállalati üzletágra terhelődnek a belső megállapodásban szereplő elszámolási áron). A bankcsoport tevékenységet csak Magyarországon folytat.


28

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 3 – SZEGMENS INFORMÁCIÓ (folytatás) Szegmens információ ügyfél szegmensek alapján 2009-re: Adatok millió Ft-ban

Nettó kamat és kamatjellegű bevétel / (ráfordítás) Nettó díj és jutalék bevétel / (ráfordítás) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés Értékesíthető pénzügyi instrumentumok nettó realizált eredménye Osztalék bevétel Egyéb bevétel / (ráfordítás) Bevétel / (ráfordítás) összesen ebből: külső bevétel / (ráfordítás) belső bevétel / (ráfordítás)

Lakosság

Vállalat

Treasury

Lízing

Általános igazgatás

53 247

28 627

2 054

6 011

(2 137)

87 802

23 194

5 701

-

408

(1 131)

28 172

5 736

6 979

8 812

642

(2 191)

19 979

-

-

-

-

218 3

218 3

-

1

1 486

1 589

576

(474)

Összesen

82 752

40 834

10 866

7 063

(3 752)

137 763

82 269

41 317

10 866

7 063

(3 752)

137 763

-

-

483

(483)

Működési költségek

(50 068)

(14 871)

Értékvesztés Társult vállalkozások eredménye

(19 914)

(15 932)

(2 702) -

(3 892) (4 469)

(9 392) -

(80 925) (40 315)

-

-

Adózás előtti eredmény

12 771

10 030

8 164

Nyereségadó bevétel / (ráfordítás)

(4 032)

(2 531)

(1 265)

Szegmens bevétel / (ráfordítás)

8 739

7 499

6 899

Eszközök összesen

790 052

818 266

76 045

147 695

1 232 439

3 064 497

1 306 957

729 455

6 660

4 425

1 016 999

3 064 497


(1 298) 48 (1 250)

454

-

-

Források összesen

-

-

(12 690) 838 (11 852)

454 16 977 (6 942) 10 035

29

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 3 – SZEGMENS INFORMÁCIÓ (folytatás) Szegmens információ ügyfél szegmensek alapján 2008-ra: Adatok millió Ft-ban

Nettó kamat és kamatjellegű bevétel / (ráfordítás) Nettó díj és jutalék bevétel / (ráfordítás) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés Értékesíthető pénzügyi instrumentumok nettó realizált eredménye Osztalék bevétel Egyéb bevétel / (ráfordítás) Bevétel / (Ráfordítás) összesen ebből: külső bevétel / (ráfordítás) belső bevétel / (ráfordítás)

Vállalat

Treasury

46 015

25 062

1 200

3 974

(11 089)

65 162

20 573

6 988

-

711

(1 503)

26 769

6 882

8 790

6 442

2 833

13 581

38 529

-

-

-

-

-

1

3 637

3 912

800

(525)

Lízing

Általános igazgatás

Lakosság

(49) 956

Összesen

(49) 956

74 271

40 315

7 642

7 519

5 532

135 279

73 690

40 896

7 642

7 519

5 532

135 279

-

-

-

-

581

(581)

Működési költségek

(49 110)

(14 957)

Értékvesztés Társult vállalkozások eredménye

(6 045)

(175)

(1 869) -

(7 148) (1 357)

-

(7 578)

-

-

Adózás előtti eredmény

19 116

25 182

5 773

(986)

(7 415)

41 670

Nyereségadó bevétel / (ráfordítás)

(5 683)

(5 619)

(1 235)

(667)

(2 483)

(15 687)

Szegmens bevétel / (ráfordítás)

13 433

19 564

4 538

(1 654)

(9 898)

25 983


807 747

908 252

139 771

190 865

1 135 856

3 182 491

1 284 254

689 628

23 399

6 933

1 178 277

3 182 491


587

(86 618)

-

Források összesen

-

(13 534)

587

30

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 4 – NETTÓ KAMAT ÉS KAMATJELLEGŰ BEVÉTEL 2009

Adatok millió Ft-ban Átsorolt 2008

Hitelek és követelések (átsorolt) Értékesíthető pénzügyi eszközök (átsorolt)

134 436 92 075

142 532 35 747

Eredménnyel szemben valós értékre nem értékelt pénzügyi eszközök kamat és kamatjellegű bevétele összesen Ebből: értékvesztett pénzügyi eszközök kamat és kamatjellegű bevétele

226 511 1 707

178 279 600

6 468 997

8 766 831

233 976

187 876

Amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségek Kereskedési célú kötelezettségek Egyéb, eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

(135 374) (171)

(113 396) (30)

(10 629)

(9 288)

Kamat és kamatjellegű ráfordítások összesen

(146 174)

(122 714)

Nettó kamat és kamatjellegű bevétel összesen

87 802

65 162

Kereskedési célú pénzügyi eszközök Egyéb, eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kamat és kamatjellegű bevétel összesen

5 – NETTÓ DÍJ ÉS JUTALÉK BEVÉTEL 2009

Adatok millió Ft-ban Átsorolt 2008

Befektetési szolgáltatások Letétkezelési szolgáltatások Hitel és garancia díjak Strukturált finanszírozás Pénzforgalom és számlavezetés Bankkártya szolgáltatások Egyéb

5 266 4 211 3 607 272 20 687 10 055 833

4 012 3 534 4 318 271 20 153 10 708 933

Díj és jutalék bevétel összesen

44 931

43 929

Befektetési szolgáltatások Hitel és garancia díjak Ügynöki jutalék Pénzforgalom és számlavezetés Bankkártya szolgáltatások Biztosítási szolgáltatások Egyéb (átsorolt)

(820) (1 973) (60) (5 507) (5 046) (2 359) (994)

(640) (1 628) (234) (5 754) (5 987) (2 022) (895)

Díj és jutalék ráfordítás összesen

(16 759)

(17 160)

28 172

26 769

Nettó díj és jutalék bevétel

A hitelezéshez kapcsolódó egyösszegű díjak részét képezik az effektív kamat módszer számításnak és a kamat és kamatjellegű bevételek és ráfordítások között kerülnek elszámolásra az érintett hitel, illetve követelés futamideje alatt. 31 A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 6 – EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK NETTÓ EREDMÉNYE ÉS DEVIZA ÁTÉRTÉKELÉS Adatok millió Ft-ban 2009 1 533 8 508

Átsorolt 2008

Kereskedési célú értékpapírok Származékos kamatügyletek (valós érték átértékelés és kamat) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt egyéb pénzügyi instrumentumok és deviza átértékelés Kereskedési tevékenység eredménye (beleértve a származékos devizaügyletek valós érték átértékelését és kamatát) (átsorolt) Cash flow hedge ügyletek valós értékelése*

1 694 6 097

(4 381)

136

14 798 (479)

29 903 699

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés

19 979

38 529

*Melyből 2009-ben 598 millió Ft veszteség a micro cash flow hedge származékos ügyletek realizált eredménye (2008-ban 1 578 millió Ft nyereség). A 2009-es eredményben ezen kívül elszámolásra került 119 millió Ft nyereség (879 millió Ft veszteség 2008-ban) a nem hatékony cash flow fedezeti ügyletek valós érték átértékelése címén. A konszolidált eredménykimutatásban itt kerül elszámolásra a származékos ügyletek kamata, a devizaátértékelésből származó nem realizált átértékelési eredmény, valamint a valós értékben bekövetkező változás és nettó realizált eredmény a következő instrumentumokra vonatkozóan: • • •

származékos ügyletek kereskedési célú állampapírok, diszkont kincstárjegyek és tőkeinstrumentumok egyéb eredménnyel szemben valós értékre értékelt pénzügyi instrumentumok (lásd 18-as kiegészítő melléklet),

Azoknak az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumoknak a valós értékében bekövetkező változások, melyek valós érték számítása nem a piacon megfigyelhető paraméterek alapján történik 2 228 millió Ft veszteség volt 2009-ben (2008-ban 1 510 millió Ft veszteség). 7 – ÉRTÉKESÍTHETŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK NETTÓ REALIZÁLT EREDMÉNYE Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Fix kamatozású értékpapírok Változó kamatozású értékpapírok

(137) (81)

(27) (22)

Értékesíthető pénzügyi eszközök nettó realizált eredménye

(218)

(49)

8 – OSZTALÉK BEVÉTEL Adatok millió Ft-ban 2009 Értékesíthető részvények

2008 3

956

Az osztalék bevételből 954 millió Ft a VISA Europe Limited-től származik 2008-ban, és 3 millió Ft a VISA Inc.-től 2009-ben. A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

32

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 9 – EGYÉB BEVÉTEL Adatok millió Ft-ban 2009

Átsorolt 2008

Tárgyi eszközök értékesítésének eredménye Közvetített szolgáltatások bevétele Befektetések értékesítésének eredménye Egyéb szolgáltatások bevétele Működési kockázatból adódó veszteségek (átsorolt) Egyéb (átsorolt)

120 1 138 (8) 940 (746) 145

169 1 342 864 847 (312) 1 002

Egyéb bevétel

1 589

3 912

2008-ban a Bank 907 millió Ft-ért értékesítette a Mastercard International-ben meglévő részvényeit, mely a befektetések értékesítésének eredményében került elszámolásra. A K&H Csoportszolgáltató Kft. által nyújtott szolgáltatások ellenértéke az egyéb szolgáltatások bevételében található. 2008-ban az egyéb bevétel tartalmaz 965 millió Ft kompenzációs bevételt, mely a K&H Equities-nél történt visszaélések rendezésének járulékos költségeit fedezi (kivéve az ügyfeleknek történő kifizetéseket). 10 – ÁLTALÁNOS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK Adatok millió Ft-ban 2009

2008

IT költségek Bérleti díjak Javítás és karbantartás Reklám költségek Szakértői díjak Egyéb fenntartási költség Kommunikációs költségek Utazási költség Oktatási költség Munkavállalókkal kapcsolatos költségek Egyéb adminisztratív költségek

(11 043) (4 610) (914) (2 315) (2 556) (6 932) (255) (65) (194) (814) (17 989)

(10 309) (3 552) (860) (3 244) (3 152) (6 735) (352) (156) (676) (859) (7 005)

Általános adminisztratív költségek összesen

(47 687)

(36 900)

11 – SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ÁTLAGOS LÉTSZÁMA 2009

2008

Szellemi dolgozók Fizikai dolgozók Vezetőség

3 664 5 6

3 868 6 6

Foglalkoztatottak átlagos létszáma összesen

3 675

3 880


33

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 12 – ÉRTÉKVESZTÉS (eredménykimutatás) Adatok millió Ft-ban 2009

Átsorolt 2008

Hitelekre képzett specifikus értékvesztés (átsorolt) Függő kötelezettségekre képzett specifikus céltartalék Portfolió alapon képzett értékvesztés és céltartalék

(37 025) 535 (3 652)

(12 466) 2 640 2 301

Hitelekre és függő kötelezettségekre képzett értékvesztés és céltartalék összesen

(40 142)

(7 525)

Hitelekre és függő kötelezettségekre képzett értékvesztés és céltartalék

Adatok millió Ft-ban

Egyéb értékesíthető pénzügyi eszközökre képzett értékvesztés

2009

2008

-

2

Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Immateriális javak Tárgyi eszközök Egyéb

(4) (173) 4

(51) (4)

Egyéb értékvesztés összesen

(173)

(55)

Egyéb értékvesztés

13 – TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Giro Elszámolásforgalmi ZRt. Budatrend III. Ingatlanhasznosító ZRt. HAGE Zrt.

454 -

552 2 33

Társult vállalkozások eredménye

454

587

A Csoport a HAGE ZRt. esetében 83 millió Ft veszteséget számolt el értékvesztés címén (2008-ban 24 millió Ft nyereséget). A társult vállalkozások tárgyévi eredménye és a rájuk képzett értékvesztés nettó módon került kimutatásra a konszolidált eredménykimutatás „Társult vállalkozások eredménye” során.


34

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 14 – NYERESÉGADÓ A nyereségadó összetevői 2009 és 2008 december 31-re a következők: Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Társasági adó ráfordítás Helyi adó Halasztott adó (bevétel)/ ráfordítás

(5 871) (4 707) 3 636

(6 848) (4 586) (4 253)

Nyereségadó ráfordítás

(6 942)

(15 687)

Társasági adó ráfordítás 2008-ban és 2009-ben az adóköteles nyereséget terhelő társasági adó kulcsa 16% (2010-től 19%). 2009 az utolsó év, amelyben az adóköteles nyereség után 4% szolidaritási adó is fizetendő. A helyi adók nem forgalmi jellegük miatt a nyereségadó részét képezik a konszolidált eredménykimutatásban. A helyi adó az iparűzési adót és az innovációs adót foglalja magába. Magyarországon nem létezik az adók megállapítására vonatkozó jogerős megállapodás. Az adóhatóság az adóévet követő öt éven belül bármikor felülvizsgálhatja a számviteli nyilvántartásokat és módosíthatja a kivetett adót. Ennek megfelelően adóhatósági ellenőrzés esetén a Csoportnál is előfordulhat adómódosítás. Az adóhatóság a Bank társasági adóbevallásait 2005-ig bezárólag felülvizsgálta és lezárta. A vezetésnek nincs tudomása olyan jelentős elmaradt adókötelezettségről, amely az adóhatóság által még nem ellenőrzött évek kapcsán felmerülhetne. Az adóráfordítás levezetése A Csoport eredményében érvényesülő tényleges adókulcs a következő tételek miatt tér el a törvényileg előírttól: Adatok millió Ft-ban

Adózás előtti eredmény Társasági adó kulcs* Kalkulált társasági adó

2009

2008

16 977 20.62% (3 501)

41 670 21.6% (9 001)

Adóalap módosító tételek adóhatása: Adóalap csökkentő tételek Az adókulcs jövőbeli változásának hatása Veszteségelhatárolás igénybevétele a társasági adóalap csökkentésére Halasztott adó csökkentése veszteségelhatárolás miatt Korábban elszámolt halasztott adó bevétel visszavétele veszteségelhatárolás megszűnése miatt Adóalap növelő tételek Egyéb

4 467 301 19 494

2 315 169

(9) (8 739) 26

(4) (9 344) 178

Adóalap módosító tételek adóhatása összesen

(3 441)

(6 686)

Nyereségadó ráfordítás (kalkulált társasági adó + adóalap módosító tételek adóhatása)

(6 942)

(15 687)


35

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 14 – NYERESÉGADÓ (folytatás) *A törvényileg előírt 20% módosításra került, mivel a konszolidált eredménykimutatásban a helyi adó is nyereségadóként kerül bemutatásra, ami hozzávetőleg 1,6%-os adókulcs növekedést eredményez. Ez az adóráta további módosításra szorul 2009-ben, mert 2010-től az iparűzési adó kikerül az adóalap csökkentő tételek közül. A tényleges adókulcs 2009-ben 40,89% (2008-ban 37,65%) volt. 15 – EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY Az egy részvényre jutó eredmény a részvényesek között felosztható tárgyévi eredmény osztva az adott időszak alatt forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos számával. A számításnál a visszavásárolt saját részvények figyelmen kívül hagyandók. 2009. és 2008. december 31-én más átváltoztatható értékpapír nem létezett. Az egy részvényre jutó hozam számításánál az alábbi összegek kerültek figyelembevételre:

2009

2008

Részvényesek között felosztható tárgyévi eredmény (millió Ft)

10 035

25 983

Részvények súlyozott átlagos száma (millió)

71 289

66 307

0,14

0,39

Egy részvényre jutó eredmény (Ft)


36

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 16 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA

Pénzügyi eszközök 2009. december 31-én Hitelek és követelések hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szemben* Ebből repo** Hitelek és követelések ügyfelekkel szemben Fogyasztási hitel Jelzáloghitel Meghatározott időre szóló hitel Pénzügyi lízing követelés Folyószámla Egyéb Tőkeinstrumentumok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Állami szervek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalatok Származékos ügyletek Könyv szerinti érték összesen

Összesen

Fedezeti célú származékos ügyletek

Hitelek és követelések

Értékesíthető pénzügyi instrumentumok

Kereskedési célú pénzügyi instrumentumok

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok


-

-

-

46 692 2 716

-

46 692 2 716

-

2 329 -

-

1 589 922 95 214 665 480

-

1 592 251 95 214 665 480

7 402

2 329 -

884

685 137 44 698 89 578 9 815 -

-

687 466 44 698 89 578 9 815 8 286

69 067 69 067

6 816 6 523

-

-

1 150 977 1 147 491

41 189

293 -

-

347

541 2 945 41 536

117 658

9 145

1 636 614

347

2 839 742

1 075 094 1 071 901 541 2 652 1 075 978

*A hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni hitelek és követelések teljes állományából 16 372 millió Ft látraszóló, illetve 90 napon belüli eredeti lejárattal rendelkezik. **Viszonteladási megállapodás


37

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 16 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA (folytatás)

-

-

99 817 22 307

-

99 817 22 307

-

2 430 -

-

1 754 969 119 115 237 673 343

-

1 757 399 119 115 237 673 343

7 312

2 430 -

1 313

779 220 55 969 116 586 14 495 -

-

781 650 55 969 116 586 14 495 8 625

134 409 134 409

6 981 6 903

883 013 880 646

-

-

1 024 403 1 021 958

78 -

542 1 825 -

-

1 039

542 1 903 87 585

9 411

884 326

1 854 786

1 039

2 977 829


Összesen


-





Pénzügyi eszközök 2008. december 31-én Hitelek és követelések hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szemben* Ebből repo** Hitelek és követelések ügyfelekkel szemben Váltó Fogyasztási hitel Jelzáloghitel Meghatározott időre szóló hitel Pénzügyi lízing követelés Folyószámla Egyéb Tőkeinstrumentumok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Állami szervek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalatok Származékos ügyletek Könyv szerinti érték összesen

86 546 228 267

*A hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni hitelek és követelések teljes állományából 59 776 millió Ft látraszóló, illetve 90 napon belüli eredeti lejárattal rendelkezik. **Viszonteladási megállapodás


38



-

-

-

892 725 21 934

892 725 21 934

57 771 2 629 2 629

155 663 148 880 148 880 6 783 6 783 -

1 477 -

1 654 764 1 627 826 415 631 1 118 447 93 748 26 938 273 5 735 20 930 -

1 810 427 1 776 706 415 631 1 267 327 93 748 33 721 273 12 518 20 930 59 248 2 629 2 629

Könyv szerinti érték összesen

60 400

155 663

1 477

2 550 137

2 767 677

Összesen


Hitelintézetek és befektetési vállalkozások által elhelyezett betétek* ebből repo** Betétek és betét jellegű kötelezettségek ügyfelekkel szemben Betétek Látraszóló Meghatározott időre lekötött Megtakarítási Betét jellegű kötelezettségek Betéti okirat Nem átváltható kötvények Nem átváltható alárendelt kölcsöntőke Származékos ügyletek Rövid pozíció Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban

Amortizált bekerülési értéken tartott instrumentumok



Pénzügyi kötelezettségek 2009. december 31én

*Melyből 232 187 millió Ft látraszóló. **Visszavásárlási megállapodás


39


Összesen






Pénzügyi kötelezettségek 2008. december 31-én Hitelintézetek és befektetési vállalkozások által elhelyezett betétek* ebből repo** Betétek és betét jellegű kötelezettségek ügyfelekkel szemben Betétek Látraszóló Meghatározott időre lekötött Megtakarítási Betét jellegű kötelezettségek Betéti okirat Nem átváltható kötvények Nem átváltható alárendelt kölcsöntőke Származékos ügyletek Rövid pozíció Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban Egyéb

-

-

-

778 508 7 946

778 508 7 946

90 652 2 343 2 343 -

133 563 132 427 132 427 1 136 1 136 -

3 017 -

1 880 399 1 859 543 386 047 1 367 976 105 520 20 856 292 20 564 1 883

2 013 962 1 991 970 386 047 1 500 403 105 520 21 992 292 1 136 20 564 93 669 2 343 2 343 1 883


92 995

133 563

3 017

2 660 790

2 890 365

*Melyből 330 518 millió Ft látraszóló. **Visszavásárlási megállapodás


40

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 16 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA (folytatás) Részletes információk a pénzügyi instrumentumokra vonatkozóan Repo és fordított repo megállapodások A fordított repo megállapodások keretében a Csoport tulajdonjogot szerez az érintett fedezetet illetően, tehát lehetősége van a fedezetet felhasználni. Mindemellett kötelezettséget vállal arra, hogy a fedezetet visszaszolgáltatja a kölcsönt felvevőnek az ügylet lejáratakor. A fordított repo megállapodás keretében fedezetként elfogadott értékpapírok valós értéke 2009 december 31-én 2 722 millió Ft volt, melyből 2 629 millió Ft (amely rövid pozíció címén kerül elszámolásra a konszolidált mérlegben) tényleges eladás keretében továbbértékesítésre került (2008 december 31-én ebben a sorrendben 22 792 és 2 343 millió Ft). A repo megállapodásokból származó kötelezettségek fedezetéül szolgáló magyar államkötvények könyv szerinti értéke 2009 december 31-én 22 886 millió Ft volt (2008 december 31-én 8 028 millió Ft). A repo és fordított repo megállapodások 3 hónapon belüli futamidővel rendelkeznek, az ügyletek kamatlába a bankközi forint kamathoz igazodik (BUBOR). Tőkeinstrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A kereskedési célú és értékesíthető pénzügyi eszközök bontását az alábbi tábla tartalmazza: Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Kincstárjegyek Államkötvények Tőzsdén jegyzett tőkeinstrumentumok Tőzsdén nem jegyzett tőkeinstrumentumok

42 879 26 188 6 491 911

56 684 77 724 7 312 -

Kereskedési célú értékpapírok összesen

76 469

141 720

Kereskedési célú értékpapírok


2008

Értékesíthető értékpapírok Kincstárjegyek Forintban kibocsátott konszolidációs államkötvények Forintban kibocsátott egyéb államkötvények Forintban kibocsátott önkormányzati kötvények Devizában kibocsátott önkormányzati kötvények Forintban kibocsátott egyéb, tőzsdén jegyzett kötvények Forintban kibocsátott egyéb, tőzsdén nem jegyzett kötvények Tőzsdén nem jegyzett tőkeinstrumentumok Értékesíthető értékpapírok összesen A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

168 708 112 719 747 247 31 234 11 993 3 193 884

126 879 112 605 600 585 28 591 11 947 2 367 39 1 313

1 075 978

884 326 41

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 16 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA (folytatás) A konszolidációs kötvényekre a Csoport az 1992–1994-es konszolidációs program keretében tett szert. Ezek a kötvények 2013-ban és 2014-ben járnak le, a Magyar Államkincstár kincstárjegyeinek kamatával megegyező piaci kamatlábon kamatoznak, és évente, illetve félévente átárazódnak. Mivel ezeknek az eszközöknek Magyarországon még nincs likvid piaca, a könyvekben amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Mivel rendszeresen átárazódnak, a vezetés úgy ítéli meg, hogy valós értékük legmegfelelőbb becslését az amortizált bekerülési érték adja. Az értékesíthető pénzügyi instrumentumok közé tartoznak tőzsdén nem jegyzett részesedések is, melyek könyv szerinti értéke 2009. év végén 883 millió Ft (887 millió Ft 2008. év végén) és amelyek valós értéke nem állapítható meg megbízhatóan. Ezen részesedéseknek nincs aktív piaca. A Vezetőség véleménye szerint könyv szerinti értékük megközelítően a valós értéküknek felel meg. Ezek az értékesíthető pénzügyi instrumentumok hosszú távú befektetések olyan vállalkozásokban, melyekben a Csoportnak nincs befolyásoló részesedése, ezért nincsenek konszolidálva sem teljeskörűen, sem equity módszerrel. A fent említett befektetések nettó könyv szerinti értékét a következő táblázat mutatja be: Adatok millió Ft-ban

Hitelgarancia ZRt. VISA Inc. SWIFT S.C.

2009

2008

640 239 5

640 238 9

884

887

A táblázat nem tartalmazza a Risk Kft.-ben meglévő részesedést, mivel az 100%-ban értékvesztett 2009-ben és 2008-ban egyaránt. A valós érték meghatározása mögött az a feltételezés áll, hogy a Csoport egy folyamatosan működő vállalkozás, és tevékenységét nem áll szándékában jelentősen korlátozni vagy bármilyen ügyletet hátrányos feltételek mellett megkötni, és erre nem is kötelezik. Refinanszírozási hitelek A Bank több refinanszírozási hitelkeret megállapodást is kötött különböző pénzintézetekkel (EIB, FHB – Jelzálogbank, MFB – Fejlesztési Bank; EXIM Bank) a Bank tevékenysége egy részének finanszírozása céljából. A jogosult kedvezményezettek meghatározását, valamint a végső hitelfelvevők, illetve a visszafizetési folyamat figyelemmel kísérését számos szerződéses előírás szabályozza. A végső hitelfelvevőhöz kapcsolódó összes hitelkockázatot minden esetben a Bank viseli és köteles biztosítani az összes kötelezettség betartását is. A 2009. december 31-i állapot szerint a vezetés azon a véleményen van, hogy a Bank teljesítette az összes jelentős szerződéses kötelezettségét. A refinanszírozási hitelek amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi kötelezettségként jelennek meg a konszolidált mérlegben. Adatok millió Ft-ban

Refinanszírozási hitelek


2009

2008

181 931

200 813

42

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 16 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK PORTFOLIÓ ÉS TERMÉK SZERINTI BONTÁSA (folytatás) Alárendelt kölcsöntőke Adatok millió Ft-ban 2009 Alárendelt kölcsöntőke a KBC csoporttól Az állam részére kibocsátott kötvények

2008

16 204 4 714

15 834 4 714

20 918

20 548

2006 júniusában a Csoport 60 millió euró összegű alárendelt kölcsöntőkét vett fel a KBC Bank N.V. Dublintól, a KBC Csoport tagjától. A hitel 2016. június 30-án jár le és változó kamatozású, amelynek mértékét a 3 hónapos EURIBOR plusz 0,55% éves kamatban állapították meg. A Bank 1994 decemberében az államnak kibocsátott kötvények formájában is alárendelt kölcsöntőkéhez jutott, amely bevételéből hosszú lejáratú államkötvényeket vásárolt. A kibocsátott kötvények kamatozása megegyezik a vásárolt államkötvények kamatával. Mindkét értékpapír 2014-ben jár le. Az alárendelt kölcsöntőke amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi kötelezettségként jelenik meg a konszolidált mérlegben.


43

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 17 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK VALÓS ÉRTÉKE Az alábbi tábla a pénzügyi eszközök és források valós értékéhez kapcsolódó információkat mutat be a 2009-es évre vonatkozóan: Adatok millió Ft-ban

Jegyzett piaci ár Pénzügyi eszközök Kereskedési célú eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök Értékesíthető eszközök Hitelek és követelések Fedezeti célú származékos ügyletek Pénzügyi eszközök összesen Pénzügyi kötelezettségek Kereskedési célú kötelezettségek Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötelezettségek Amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségek Fedezeti célú származékos ügyletek Pénzügyi kötelezettségek összesen

Valós értéken Értékelési technika piaci adatokon alapuló

Értékelési technika nem piaci adatokon alapuló

Amortizált bekerülési értéken

Könyvszerinti érték összesen

Eredményben elszámolt nem piaci adatokon alapuló (539)

Valós érték

75 537

39 633

2 488

-

117 658

915 955 -

8 851 113 261 -

294 45 879 -

883 1 636 614 -

9 145 1 075 978 1 636 614

-

347

-

347

991 492

162 092

48 661

1 637 497

2 839 742

2 629

55 283

2 488

-

60 400

-

155 627

36

-

155 663

-

-

-

2 550 137 -

2 550 137

-

2 550 136

-

1 477

-

1 477

-

1 477

2 629

212 387

2 524

El nem számolt nyereség (veszteség)

117 658

-

-

9 145 1 075 978 1 636 629

15

-

347

-

2 839 757

15

60 400

-

155 663

-

(539) 485 (2 174)

(1) -

2 550 137


2 767 677

(1 689)

2 767 676

(1) 44

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 17 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK VALÓS ÉRTÉKE (folytatás) Az alábbi tábla a pénzügyi eszközök és források valós értékéhez kapcsolódó információkat mutat be a 2008-as évre vonatkozóan: Adatok millió Ft-ban

Jegyzett piaci ár

Valós értéken Értékelési technika piaci adatokon alapuló

Értékelési technika nem piaci adatokon alapuló

Amortizált bekerülési értéken

Könyvszerinti érték összesen

Eredményben elszámolt nem piaci adatokon alapuló

Valós érték

El nem számolt nyereség (veszteség)

Pénzügyi eszközök Kereskedési célú eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök Értékesíthető eszközök Hitelek és követelések Fedezeti célú származékos ügyletek

141 720

64 609

21 938

-

228 267

21 885

728 006 -

9 333 113 071 1 039

78 42 363 -

887 1 854 786 -

9 411 884 326 1 854 786 1 039

(4 558) -

9 411 884 326 1 854 772 1 039

(14) -

Pénzügyi eszközök összesen

869 726

188 052

64 379

1 855 673

2 977 829

17 327

2 977 815

(14)

2 343

68 647

22 005

-

92 995

(21 952)

92 995

-

-

133 467

96

-

133 563

3 115

133 563

-

-

3 017

-

2 660 790 -

2 660 790 3 017

-

2 660 771 3 017

(19) -

2 343

205 131

22 101

2 660 790

2 890 365

2 890 346

(19)

Pénzügyi kötelezettségek Kereskedési célú kötelezettségek Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötelezettségek Amortizált bekerülési értéken tartott kötelezettségek Fedezeti célú származékos ügyletek Pénzügyi kötelezettségek összesen


(18 837)

228 267

-

45

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 17 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK VALÓS ÉRTÉKE (folytatás)

Egyenleg 2009. december 31-én

(4 330) (15 120) 2 488

Összesen

Nettó nyereség / (veszteség) az eredményben elszámolva közvetlenül a saját tőkében elszámolva Beszerzés Elszámolás

21 938

Állami szervek által kibocsátott értékesíthető kötvények


Eredménnyel szemben valós értéken értékelt vállalati kötvények

Pénzügyi eszközök

Kereskedési célú derivatívák

A következőkben bemutatásra kerül azon pénzügyi instrumentumok valós értékének változása, melyeknél az értékelés nem piaci adatokon alapul. Adatok millió Ft-ban

78

42 363

64 379

4 432 (1 680) 800 (36)

(10 401) (1 680) 11 519 (15 156)

45 879

48 661

(10 503) 10 719 294

Egyenleg 2008. december 31-én Nettó (nyereség) / veszteség az eredményben elszámolva közvetlenül a saját tőkében elszámolva Beszerzés Elszámolás Egyenleg 2009. december 31-én

22 005 (4 515) (15 002) 2 488

96 1 498 (1 558) 36


Összesen

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem átváltható kötvények

Pénzügyi kötelezettségek

Kereskedési célú derivatívák


22 101 (3 017) (16 560) 2 524 46

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 17 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK VALÓS ÉRTÉKE (folytatás) Valós érték Valós értékre értékelt pénzügyi instrumentumok A kereskedési célú instrumentumok, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok, az értékesíthető instrumentumok és a fedezeti célú származékos ügyletek nyilvántartása valós értéken történik. Piaci árfolyamon kerülnek értékelésre azok a pénzügyi eszközök, melyek számára létezik aktív piac rendszeresen nyilvánosságra hozott, jegyzett árakkal. Ebbe a kategóriába tartoznak a kincstárjegyek, államkötvények, egyéb tőzsdén jegyzett kötvények és tőkeinstrumentumok. Amennyiben a pénzügyi instrumentumnak nincs aktív piaca, illetve jegyzett ára, akkor piaci adatokon alapuló értékelési technikát alkalmaz a Csoport, mint például a jövőbeli cash flow-k diszkontálása vagy opció árazási modellek. A származékos ügyletek nagy része ide tartozik, például a deviza forwardok és swapok, deviza és kamatláb opciók, keresztdevizás- és kamat swapok és a határidős kamatláb megállapodások. Ha nincsenek rendelkezésre álló piaci paraméterek, akkor a Csoport a lehető legpontosabb feltételezéseit és becslését használja fel azoknak a befolyásoló körülményeknek a megállapítására, melyekkel számolni kell a modell értékelés során. Nem áll rendelkezésre megfigyelhető piaci adat az exotikus származékos ügyletek, a fix kamatozású vállalati kötvények és a hozzájuk kapcsolható kibocsátott kötvények esetében, melyeknél a szokásos értékelési technika módosításra kerül a hitel prémiummal. Az önkormányzati kötvényeknél a Csoport a likviditási prémiumot veszi figyelembe módosító tényezőként. Az önkormányzati kötvények valós értékszámításánál a Csoport megváltoztatta értékelési technikáját és fejlettebb módszerre tért át. Ezeket a kötvényeket eredetileg Ft-ban és CHF-ben bocsátották ki. A kötvény egyik tulajdonsága, hogy a futamidő alatt bármely időpontban a kötvény devizanemét az átváltás napján érvényes spot árfolyamon EURra, CHF-re és USD-re lehet változtatni. Mindazonáltal a referencia kamatot meghaladó kamat margin mértéke változatlan marad. Mindez a Csoport szempontjából egy eladott, halasztott díjfizetésű amerikai többdevizás megkülönböztető swapciónak tekinthető. Az ilyen jellegű deviza swapcióra nem elérhető piaci érték, de belső értéke a rendelkezésre álló piaci paraméterekből kiszámolható. A swapció értéke nem jelentős. A Csoport egy technikai deviza kamat swap ügyletet vesz nyilvántartásba a konverzió napján a kötvény devizanem változásának bemutatására. Az önkormányzati kötvényt fel lehet bontani három összetevőre, amelyek valós értékének összege megegyezik a kötvény teljes valós értékével. A három instrumentum a következő: 1) kötvény, 2) technikai deviza swap és 3) swapció. A kötvény piaci értéke a jövőbeni cash-flowk diszkontált jelenértékéből származik. A kötvény jövőbeni pénzáramlásai az alapértelmezett pénzpiaci hozamgörbével kerülnek előrejelzésre. 2008-ban a Csoport a technikai deviza kamat swapot külön értékelte hasonlóan a többi valós értékű származékos ügylethez. 2009-ben ezeket a deviza kamat swapokat az önkormányzati kötvények elválaszthatatlan részeként kezelte és a kötvénnyel együtt értékelte. 2009-ben a Bank a diszkontált hozamgörbe alkalmazásának tekintetében áttért egy kifinomultabb módszerre. 2009-ben minden önkormányzati kötvényhez külön-külön határozott meg hozamgörbét a Csoport által megállapított hitel felárral módosított Magyar Államkötvények benchmark hozamgörbéjéből. A 2008-as módszerrel számolva az önkormányzati kötvények valós értéke 2 103 millió Ft-tal magasabb lenne. A Csoport 3. szintű valós értékelést alkalmaz az önkormányzati kötvények esetében. Nincs aktív piaca ezeknek az instrumentumoknak, ahonnan az árazáshoz szükséges piacon megfigyelhető paramétereket meg lehetne szerezni, különösen érvényes ez a Magyar Államkötvények árán felüli kockázatra vonatkozó hitelfelárra. A Csoport az értékelési modell megerősítésére ésszerűen lehetséges alternatív feltételezésként növelte az alkalmazott hitelfelárat. A hitelfelárat módosította a jelenlegi és eggyel rosszabb PD (nem-teljesítés valószínűsége) osztályba sorolt önkormányzatok közötti bázispont különbséggel. A PD besorolási kategóriák között 40 és 80 bázispont a különbség, amivel módosításra került a fennálló margin alapú hitelfelár. Mindez egy PD osztályok közötti migrációt feltételez. Ez az alternatív értékelés a könyv szerinti értékben 1 710 millió Ft. változást okozna.


47

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 17 – PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK VALÓS ÉRTÉKE (folytatás) Az értékesíthetőnek minősített konszolidációs államkötvények nem rendelkeznek piaci árfolyammal. Mivel azonban e kötvények kamatlába a kincstárjegyek piaci kamatához igazodik és rendszeresen átárazódnak, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéket. Amortizált bekerülési értéken tartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a beszámolóban nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározásához alkalmazott módszerek és feltételrendszerek. Eszközök és források, melyek könyv szerinti értéke megközelítően a valós érték A likvid vagy rövid hátralévő futamidővel (1 éven belüli) rendelkező eszközök és források esetén feltételezhető, hogy a könyv szerinti érték megközelítően a valós érték. Ez a feltételezés alkalmazandó a látraszóló, a meghatározott lejárattal nem rendelkező megtakarítási, és a változó kamatozású eszközökre és forrásokra is. 2009. december 31-én az ügyfeleknek nyújtott hitelek között szerepel 36 milliárd Ft (2008. december 31-én 42 milliárd Ft) nettó könyv szerinti értékű állomány – melynek egy része fix kamatozású -, melyet az FHB refinanszírozott. Mivel a refinanszírozási források és a kihelyezett hitelek kondíciói hasonlóak, ezért a hitelek valós értékében bekövetkező változásokat ellensúlyozzák a felhasznált források valós értékében bekövetkező változások. Az ügyfeleknek nyújtott hitelek nem realizált bevétele és ráfordítása nem tartalmazza ezen refinanszírozott hitelek valós értékre értékelését. Fix kamatozású pénzügyi eszközök és források Az amortizált bekerülési értéken tartott fix kamatozású és 1 évnél hosszabb hátralévő lejárattal rendelkező források becsült valós értékének meghatározása az aktuális, a hátralévő futamidőnek megfelelő bankközi piaci hozamgörbe alapján, diszkontált cash flow számítással történik. Az amortizált bekerülési értéken tartott fix kamatozású és 1 évnél hosszabb hátralévő lejárattal rendelkező eszközök valós értékének meghatározása az eszköz becsült piaci hozamgörbéjével diszkontált cash flow számítással történik, ahol az aktuális, a hátralévő futamidőnek megfelelő bankközi piaci hozamgörbe módosításra kerül a Csoport lakossági és vállalati hitel portfoliójának átlagos kamatmarzsával.


48

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 18 – EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK Adatok millió Ft-ban 2009

2008

6 523 200 93 2 329

6 903 78 2 430

9 145

9 411

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Devizában kibocsátott államkötvények Forintban kibocsátott tőzsdén nem jegyzett vállalati kötvények Devizában kibocsátott tőzsdén nem jegyzett vállalati kötvények Ügyfeleknek nyújtott hitelek


2008

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Lekötött betétek: - lakosság - vállalat - befektetési alap Számviteli inkonzisztencia („mismatch”) csökkentése érdekében valós értéken értékelt kibocsátott kötvények Egyéb kibocsátott kötvények

9 035 2 743 137 102 36

2 657 2 490 127 280

6 747

96 1 040

155 663

133 563

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök között rögzített kamatozású államkötvények és egy vállalati ügyfélnek nyújtott hitel szerepel, amelyet a Csoport a megszerzéstől kezdve származékos kamatügylettel fedez. A hitelkockázat miatt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek valós értékének tárgyévben elszámolt változása nem jelentős 2009-ben és 2008-ban. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök maximum hitelkockázata megegyezik azok valós értékével, ami 2009. december 31-én 2 329 millió Ft (2008. december 31-én 2 430 millió Ft) volt. A Csoport 2007-ben kötvénykibocsátási programba kezdett. A Csoport nyilvános körben bocsát ki dematerializált kötvényeket. A kötvények devizaneme HUF, EUR és USD lehet, melyek lejárata 60 nap és 20 év között mozog, a kötvények kamatlába pedig lehet fix vagy változó, kapcsolódhat valamilyen részvény-, deviza-, vagy áruindexhez vagy hitelhez.


49

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 18 – EREDMÉNNYEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK (folytatás) A kötvények a bekerüléstől kezdve Eredménnyel szemben valós értéken értékelt forrásként kerülnek kimutatásra a következő indokok alapján: •

•

a kibocsátott kötvények egyik része egy konstrukciót képez a devizában kibocsátott tőzsdén nem jegyzett vállalati kötvényekkel. A valós értéken történő megjelenítés jelentős mértékben csökkenti az értékelési inkonzisztenciát („accounting mismatch”), mely az eszközök és források más alapokon történő értékelésekor fellépne; a kibocsátott kötvények másik részét a Csoport származékos kamatügyletekkel fedezte, melyek nem felelnek meg a fedezeti elszámolás követelményeinek.

2009-ben a pénzügyi kötelezettségek valós értékének tárgyévi változásából a hitelkockázat változásához köthető, tárgyévi eredményben elszámolt rész immateriális, kumuláltan pedig 1 452 millió Ft nyereséget tett ki (2008-ban 3 238 millió Ft nyereség a tárgyévben és kumuláltan). Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek között deviza opciókkal kombinált lakossági és vállalati lekötött betétek is szerepelnek. A Csoport ezeket az opciókat beágyazott derivatívaként kezeli, a betét és az opció valós értéke nem kerül elkülönítésre. A Csoport treasury politikájának megfelelően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek között szereplő hosszú lejáratú, fix kamatozású befektetési alapoktól származó betéteit származékos kamatügyletekkel fedezte, melyek nem felelnek meg a fedezeti elszámolás követelményeinek. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek (kivéve a kibocsátott kötvényeket) valós értékében bekövetkező, a hitelkockázat változásához köthető tárgyévi változás nem volt jelentős 2009-ben és 2008ban. Lejáratkor a Csoport által a szerződések szerint kifizetendő összeg 1 304 millió Ft-tal alacsonyabb a betétek és a kibocsátott kötvények valós értékénél (2008-ban 5 250 millió Ft-tal haladta meg a valós értéket). A pénzügyi instrumentumok valós értéke és bekerülési értéke közötti különbözet, mely nem került azonnal elszámolásra az eredményben, immateriális volt 2009-ben és 2008-ban. 19 – ÉRTÉKESÍTHETŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS Adatok millió Ft-ban

Nyitó egyenleg Értékvesztés visszaírás Záró egyenleg


2009

2008

513

515

513

(2) 513

50

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 20 – HITELEKRE ÉS FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Hitelekre képzett specifikus értékvesztés Függő kötelezettségekre képzett specifikus céltartalék Portfolió alapú értékvesztés és céltartalék

65 230 2 565 9 635

41 647 2 898 5 983

Hitelekre és függő kötelezettségekre képzett értékvesztés és céltartalék összesen

77 430

50 528

Értékvesztés típusa


2008

Ügyfél szerinti bontás Bankokkal szemben fennálló hitelekre képzett értékvesztés Ügyfelekkel szemben fennálló hitelekre képzett értékvesztés (bankok nélkül) Függő kötelezettségekre képzett specifikus és portfolió alapú céltartalék Hitelekre és függő kötelezettségekre képzett értékvesztés és céltartalék összesen

386

-

73 907

46 995

3 137

3 533

77 430

50 528

Adatok millió Ft-ban Függő kötelezettségekre képzett céltartalék

Portfolió alapú értékvesztés és céltartalék

Összesen

41 647

2 898

5 983

50 528

39 212 (2 186)

1 061 (1 597)

4 049 (397)

44 322 (4 180)

Hitelekre képzett értékvesztés Nyitó egyenleg 2009 január 1-én Eredményt érintő változások Képzés és visszaírás Felszabadítás Értékvesztett hitelek kamatkövetelésére Diszkont hatás Eredményt nem érintő változások Felhasználás Egyéb Záró egyenleg 2009 december 31-én

1 692 (489) (13 243) (1 403) 65 230

209 (6) 2 565


-

1 692 (280)

-

(13 243) (1 409)

9 635

77 430 51

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 20 – HITELEKRE ÉS FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGRE KÉPZETT ÉRTÉKVESZTÉS (folytatás) Adatok millió Ft-ban Függő kötelezettségekre képzett céltartalék

Portfolió alapú értékvesztés és céltartalék

Összesen

44 747

5 147

8 284

58 178

17 973 (5 507)

287 (2 927)

(2 301)

18 260 (10 735)

Hitelekre képzett értékvesztés Nyitó egyenleg 2008 január 1-én Eredményt érintő változások Képzés és visszaírás Felszabadítás Értékvesztett hitelek kamatkövetelésére Diszkont hatás Eredményt nem érintő változások Felhasználás Egyéb Záró egyenleg 2008 december 31-én

234 (316)

388

-

(16 168) 684

3

-

2 898

5 983

41 647


234 72 (16 168) 687 50 528

52

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 21 – SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEK Adatok millió Ft-ban Névérték Eszközök

2009. december 31. Pozitív valós érték Névérték Források Eszközök

Negatív valós érték Források

Névérték Eszközök

2008. december 31. Pozitív valós érték Névérték Források Eszközök

Negatív valós érték Források

Kereskedési célú származékos ügyletek Származékos devizaügyletek Deviza határidős ügyletek Deviza future ügyletek Deviza betétcsere ügyletek Deviza opciók Származékos devizaügyletek összesen

118 965 3 930 369 335 562 222 1 054 452

125 468 3 945 370 713 562 222 1 062 348

1 129 11 6 215 10 102 17 457

(3 475) (11) (6 125) (10 355) (19 966)

146 590 725 394 1 049 932 1 921 916

147 259 726 433 1 050 103 1 923 795

4 757 19 618 27 157 51 532

(1 517) (17 556) (27 248) (46 321)

1 328 626 617 866 67 710 155 700 2 169 902

1 328 626 632 658 67 710 172 723 2 201 717

22 240 499 484 458 23 681

(18 747) (17 075) (484) (540) (36 846)

1 690 801 690 519 75 992 401 850 2 859 162

1 690 800 704 536 75 992 546 193 3 017 521

21 935 11 139 161 1 689 34 924

(14 541) (27 888) (161) (1 574) (44 164)

15 170

4 318 170

4 47

(912) (47)

514

3 653 514

90

(77) (90)

3 224 539

3 268 553

41 189

(57 771)

4 781 592

4 945 483

86 546

(90 652)

68 360

74 895

347

(1 477)

31 604

33 067

1 039

(3 017)

74 895

347

(1 477)

31 604

33 067

1 039

(3 017)

3 343 448

41 536

(59 248)

4 813 196

4 978 550

87 585

(93 669)

Származékos kamatügyletek Kamatcsere ügyletek Keresztdevizás kamatcsere ügyletek Opciós kamatügyletek Határidős kamatláb megállapodások Származékos kamatügyletek összesen Részvényindex opciók Árucsere ügyletek Kereskedési célú származékos ügyletek összesen Cash flow fedezeti ügyletek Opciós devizaügyletek Fedezeti célú származékos ügyletek összesen Származékos ügyletek összesen

68 360 3 292 899


53

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 21 – SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEK (folytatás) Opciók A Csoport működési szabályzatának megfelelően a vásárolt és az eladott opciók megbízható hitelképességű partnerekkel kötött ellenirányú ügyletekkel párban állnak, azok kockázata fedezi egymást, bár a Csoport nem alkalmaz rájuk fedezeti elszámolást. Cash flow fedezeti ügyletek Opciós devizaügyletek A Csoport opciós devizaügyleteket kötött a lízingcégeinek jövőbeli deviza cash flow-ból adódó várható devizakockázat fedezésére. 2009-ben 598 millió Ft veszteség került át a cash flow fedezeti tartalékból a konszolidált eredménykimutatás „Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye és deviza átértékelés” sorra (2008-ban 1 578 millió Ft nyereség). Az opciókból származó cash flowk a következő időszakokban várhatók: Adatok millió Ft-ban 2009. December 31 Diszkontált cash flow Várható cash flow Bejövő Kimenő Bejövő Kimenő

2008. December 31 Diszkontált cash flow Várható cash flow Bejövő Kimenő Bejövő Kimenő

< 3 hónap 3-6 hónap 6 hónap - 1 év 1-2 év 2-5 év

16 34 139 182 -

(121) (165) (537) (743) -

16 33 133 165 -

(121) (162) (514) (680) -

20 13 184 817 136

(52) (230) (727) (1 819) (549)

20 13 171 721 114

(51) (223) (678) (1 603) (462)

Összesen

371

(1 566)

347

(1 477)

1 170

(3 377)

1 039

(3 017)

22 – EGYÉB ESZKÖZÖK Adatok millió Ft-ban

Követelések befektetési szolgáltatásokból Előlegek Vevők Munkavállalókkal szembeni követelések Bankkártya tevékenységgel kapcsolatos elszámolások Számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások Kompenzáció miatti követelések (lásd 25-ös fejezet) Értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások Egyéb bevételek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Készletek Egyéb

2009

2008

1 116 228 1 078 36 2 225 163 17 300 85 6 011 2 330 633

1 115 2 879 843 34 3 541 2 931 16 399 229 8 615 1 201 1 815

31 205

39 602


54

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 23 – HALASZTOTT ADÓ ESZKÖZ ÉS KÖTELEZETTSÉG Halasztott adó A konszolidált mérlegben kimutatott halasztott adó állománya és annak változása a következőképpen alakult: 2009. december 31. Adatok millió Ft-ban Eszköz Munkavállalói juttatások Elhatárolt veszteség Tárgyi eszközök és immateriális javak Céltartalék Hitelekre képzett értékvesztés Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok Értékesíthető instrumentumok Cash flow hedge ügyletek Egyéb Összesen

Kötelezettségek

Eredménykimutatás

Saját tőke

798 (214) 148 111

(101) (428) (203) 1 960 (2 856)

(12) 486 (10) 9 1 400 4 922

-

11 (106)

(701) (65) 5 036

(3 159)

(1 846) (161) -

748

2 642

3 636

(2 007)

2008. december 31. Adatok millió Ft-ban Eszköz

Kötelezettségek

Eredménykimutatás

Saját tőke

Munkavállalói juttatások Elhatárolt veszteség Tárgyi eszközök és immateriális javak Céltartalék Hitelekre képzett értékvesztés Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok Értékesíthető instrumentumok Cash flow hedge ügyletek Egyéb

36 (4) 225 -

(113) (276) (224) (198) 3 437 1 955

(86) 159 (1) 52 (1 243) (813)

-

(21)

(2 547) (237) 1 962

(2 321)

2 286 616 -

Összesen

236

3 759

(4 253)

2 902

A halasztott adó számításának alapját a magyar és nemzetközi számviteli előírások szerint összeállított konszolidált mérlegben szereplő eszközök és források közötti átmeneti különbözetek képezik, az alkalmazott adókulcs 20,62% (19% társasági adó és 1,62% helyi adó). A Csoport abban az esetben számol halasztott adót, abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy azt az adott leányvállalat adózási szempontból fel tudja használni. Az elhatárolt veszteség felhasználása nincs előírt időlimit. A Csoport a 2009. december 31-én fennálló 4 068 millió Ft elhatárolt veszteségéből (2 100 millió Ft 2008. december 31-én) 198 millió Ft-ra (540 millió Ft 2008. december 31-én) nem képzett halasztott adó eszközt, mivel ez az elhatárolt veszteség nagy valószínűséggel nem kerül felhasználásra adóalap módosító tételként a jövőben. A fennmaradó 3 870 millió Ft részét képezi a halasztott adó számításnak (1 560 millió Ft 2008. december 31-én).


55

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 24 – BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN Adatok millió Ft-ban 2009

2008

GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. Budatrend-III Zrt. HAGE Zrt.

1 583 542

1 572 98 542

Összesen

2 125

2 212 Adatok millió Ft-ban

Nyitó egyenleg - Könyv szerinti érték: kivezetés, végelszámolás - Tárgyévben elszámolt eredmény - Osztalék kifizetés Záró egyenleg

2009

2008

2 212

2 065

(98)

(42)

454 (443)

587 (398)

2 125

2 212


56

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 25 – TÁRGYI ESZKÖZ Adatok millió Ft-ban Ingatlanok

IT felszerelések

2008. január 1. Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés

19 503 (6 108)

12 655 (9 221)

Nettó könyv szerinti érték

13 395

Irodai felszerelések

Egyéb

Összesen

12 238 (5 495)

6 665 (1 588)

51 061 (22 412)

3 434

6 743

5 077

28 649

2 412 (121) (862) -

540 (1 494) -

2 681 (895) (2 247) 19

2 623 (18) (51) (851) -

8 256 (1 034) (51) (5 454) 19

2008. december 31. Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés

21 720 (6 896)

13 694 (11 214)

12 882 (6 581)

9 180 (2 400)

57 476 (27 091)


14 824

2 480

6 301

6 780

30 385

Változások 2009. év során Beszerzés Értékesítés - nettó Értékvesztés Értékcsökkenés Egyéb

4 013 (85) (166) (1 254) 466

1 640 (1 619) 911

439 (3) (7) (1 517) (699)

2 240 (88) (475) (4 913)

8 332 (176) (173) (4 865) (4 235)


26 562 (8 764)

19 427 (16 015)

10 868 (6 354)

4 375 (831)

61 232 (31 964)


17 798

3 412

4 514

3 544

29 268

Változások 2008. év során Beszerzés Értékesítés - nettó Értékvesztés Értékcsökkenés Egyéb

2009-ben a Csoport fővállalkozási szerződést kötött egy új székház felépítésére, melynek elkészülte 2012-ben várható. A szerződéses kötelezettségvállalás nettó összege 69,15 millió Euró 2009. december 31-én (18 730 millió Ft).


57

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 26 – IMMATERIÁLIS JAVAK Adatok millió Ft-ban Szoftverek

Egyéb immateriális javak

Összesen

2008. január 1. Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés

31 681 (27 168)

504 (2)

32 185 (27 170)


4 513

502

5 015

Változások 2008. év során Beszerzés Értékcsökkenés Egyéb

1 975 (2 588) -

35 (1) 1

2 010 (2 589) 1


32 843 (28 943)

539 (2)

33 382 (28 945)


3 900

537

4 437

Változások 2009. év során Beszerzés Értékvesztés Értékcsökkenés Egyéb

4 098 (4) (1 555) (1 321)

(1 560) 3 701

4 098 (4) (3 115) 2 380


35 155 (30 037)

4 308 (1 630)

39 463 (31 667)


5 118

2 678

7 796


58

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 27 – CÉLTARTALÉK JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEKRE Adatok millió Ft-ban Átszervezésre képzett céltartalék

Egyenleg 2008. január 1-én Képzés Felhasználás Visszaírás Diszkont hatás Egyéb (deviza átértékelés)

Céltartalék adó és jogi ügyekre

Egyéb céltartalék

Összesen

188

21 204

911

22 303

899 (84) -

21 589 (815) (694) 159

1 054 (306) -

23 542 (815) (1 084) 159

-

627

1 003

42 070

1 038

44 111

84 (103) (899) -

12 713 (12 992) (5 132) 858

1 812 (155) (820) -

14 609 (13 250) (6 851) 858

Egyéb (deviza átértékelés)

(1)

(802)


84

Egyenleg 2008. december 31-én Képzés Felhasználás Visszaírás Diszkont hatás

36 715

(621)

1 875

6

(803) 38 674

Az adó és jogi ügyekre képzett összesen 36 715 millió Ft céltartalékból 25 529 millió Ft (2008. év végén 23 864 millió Ft) a K&H Equities-nél 2003-ban és azelőtt történt visszaélésekből fakadó ügyfélkövetelésekre képzett céltartalék. 2003-ban a Bank két tulajdonosa, a KBC Bank N.V. és az ABN Amro Bank N.V. kötelezettségvállalási nyilatkozatot bocsátott ki, mely szerint biztosítják a Bank törvényileg előírt minimális tőkeszükségletét. A Bank szintén kibocsátott egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot, mely szerint biztosítja a K&H Equities törvényileg előírt minimális tőkeszükségletét. A legtöbb követelés esetében bűnügyi vizsgálat indult, és ezek az esetek bíróság elé kerültek. Néhány peres ügy már lezárásra került. Összességében a K&H Equities 191 millió Ft-ot használt fel a céltartalékból 2009-ben (815 millió Ft-ot 2008-ban) az ügyfélkifizetések miatt. Az új megállapodás következményeként a Csoport felülvizsgálta az esethez kapcsolódó korábbi becsléseit és növelte a céltartalék összegét 999 millió Ft-tal (2008-ban 3 641 millió Ft-tal növelte). 2006-ban az ABN Amro Bank N.V. kötelezettségvállalási nyilatkozatát egy a KBC Bank N.V., az ABN Amro Bank N.V., a K&H Bank és a K&H Equities között létrejött jóvátételi nyilatkozat váltotta ki. Ennek a nyilatkozatnak az értelmében az ABN Amro Bank az ügyfeleknek bírósági döntés alapján kifizetett összeg 40%-át kifizeti a Csoportnak. A 2008-ban aláírásra került biztosítói megállapodás értelmében a biztosító a Csoportnak az ügyfélkifizetésekre részbeni kártérítést teljesít. A fenti megállapodásokból eredő 17 300 millió Ft kompenzációt a Csoport az ABN Amro Bankkal és a biztosítóval szembeni követelésként állította be a konszolidált mérlegbe 2009. december 31-re vonatkozóan (2009-ben 1 079 millió Ft-tal nőtt, 2008-ban 11 118 millió Ft-tal nőtt az összeg). A céltartalék, valamint a követelés állományának változása a konszolidált eredménykimutatásban nettó módon jelenik meg (80 millió Ft bevétel 2009-ben, 7 477 millió Ft bevétel 2008-ban). 2007-től a céltartalék számítása az effektív kamat módszer alkalmazásával történik, amely 858 millió Ft növekedést okozott a konszolidált eredménykimutatás „Kamat és kamatjellegű ráfordítások” során (159 millió Ft növekedés 2008-ban). A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

59

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 27 – CÉLTARTALÉK JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEKRE (folytatás) A további ütemezés és a bíróságok végső döntései bizonytalanok. Ennek eredményeképpen az elkövetkezendő években a céltartalék összege változhat. A helyzet alapos mérlegelése után, valamint átfogó vizsgálatok és megerősített jogi vélemények alapján a Csoport úgy gondolja, hogy a megképzett céltartalék a lehető legközelebbi becslést tükrözi, és pillanatnyilag elegendő a felmerülő veszteségek fedezésére. Ez a céltartalék nem tartalmazza a követelések rendezésének jogi és kiegészítő költségeit. A biztosítói kifizetésekkel kapcsolatban a K&H Equities elszámolási vitában van a biztosítóval. 2008-ban a biztosító nem ismerte el a hibás elszámolás miatt keletkezett 1 028 millió Ft és a késedelmi kamatra vonatkozó követelését a K&H Equities-nek. A biztosító ugyanakkor 615 millió Ft követelést támasztott a K&H Equities-zel szemben, amit a K&H Equities nem ismert el. Az elszámolási vita kimenetele bizonytalan. A jogi állásfoglalások alapján lehetséges, de nem valószínű, hogy a biztosítói követelések sikeresek lesznek, ennek megfelelően a Csoport a biztosítói követelésekre nem képzett céltartalékot. A Csoport érdekelt a szokásos üzleti tevékenysége során felmerülő jogi ügyekben, illetve követelésekben is. Az adó és jogi ügyekre képzett céltartalékból 11 286 millió Ft 2009. december 31-én (2008. december 31-én 18 206 millió Ft) fennálló céltartalék állomány nagy része a kereskedelmi jellegű jogi ügyekkel kapcsolatban felmerülő esetleges veszteségekre került megképzésre, amelyek az ügyfeleknek a múltban értékesített befektetési termékekhez kapcsolódnak. 2009-ben a Bank kereskedelmi kompenzációt ajánlott az ügyfeleknek, és a legtöbb esetben megállapodásra jutott, aminek a ráfordításait a könyvekben elszámolta. Mindezek alapján a Vezetőség úgy véli, hogy 2009. év során jelentősen csökkent ezen kereskedelmi jogi ügyek kimenetelét illető bizonytalanság, és úgy ítéli meg, hogy a jelenleg ismert jogi ügyekre megképzett céltartalék megfelelő mértékű a még fennmaradt lehetséges veszteségek fedezésére. A függő és jövőbeni kötelezettségekre 2009. december 31-re vonatkozóan megképzett 3 137 millió Ft (3 533 millió Ft 2008. december 31-re) céltartalék a kiegészítő melléklet 20-as fejezetében kerül bemutatásra. 28 – EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Szállítók Lízing kötelezettségek Számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások Vostro számlák Hitelezéssel kapcsolatos elszámolások Értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások Bankkártya tevékenységgel kapcsolatos elszámolások Kötelezettségek befektetési szolgáltatásokból Egyéb

3 333 1 19 131 515 673 1 299 5 377 11 257

3 675 5 19 813 769 3 176 1 003 1 988 2 783 13 827

Egyéb kötelezettségek összesen

41 586

47 039

29 – JEGYZETT TŐKE Adatok millió Ft-ban

Kibocsátott és forgalomban lévő törzsrészvények

2009

2008

73 709

66 307

2009 során a KBC bank N.V. 7 402 millió Ft-tal emelte a Bank jegyzett tőkéjét. A tőkeemelés 2009. április 30-án lépett hatályba. A 10–96. oldalakon található kiegészítő melléklet e beszámoló részét képezi.

60

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 29 - JEGYZETT TŐKE (folytatás) A kibocsátott és 2009. december 31-én forgalomban lévő törzsrészvények névértéke részvényenként 1 Ft (2008-ban szintén 1 Ft volt a névérték). A Bank részvényesei: 2009 Részvények száma (millió db) KBC Bank N. V.

2009 Tulajdoni hányad %

2008 Tulajdoni hányad %

73 709

100,00%

100,00%

73 709

100,00%

100,00%

30 – FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A Csoport szokásos üzletmenete során üzletet köt hitelekhez kapcsolódó olyan pénzügyi instrumentumokra, amelyek mérlegen kívüli kockázatot hordoznak. Idetartoznak a hitelkeretek, a pénzügyi garanciák, és az akkreditívek. Ezek az instrumentumok a konszolidált mérlegben megjelenő összegeket meghaladó hitelkockázati elemeket tartalmaznak. A mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok hitelkockázata a pénzügyi instrumentumban érintett bármely másik fél nem szerződésszerű teljesítése miatt keletkező veszteség lehetőségét jelenti. A függő kötelezettségek tekintetében a Csoport ugyanazt a hitelezési politikát követi, mint a mérlegbeli pénzügyi instrumentumok esetében, a jóváhagyási eljárásoktól kezdve a kockázatkezelési limiteken keresztül egészen a nyomon követési folyamatokig. A hitelkeretek hitelnyújtásra vonatkozó szerződéses megállapodások, rendszerint rögzített, vagy más módon meghatározott lejárattal, illetve díjfizetési kötelezettséggel. A lehetséges hitelezési veszteség kisebb mint a fel nem használt keretek összege, mivel a legtöbb hitelkeret esetében a hitelnyújtás attól függ, hogy az ügyfél megfelel-e a teljesítendő feltételeknek. Mivel számos hitelkeret várhatóan a hitel tényleges lehívása nélkül jár le, a kötelezettségvállalások összege nem szükségszerűen tükrözi a jövőbeni készpénzszükségletet. A kibocsátott pénzügyi garanciák olyan függő kötelezettségvállalások, amelyekkel a Csoport valamely ügyfele teljesítését garantálja egy harmadik fél felé. A garancia kibocsátásában rejlő hitelezési kockázat lényegében ugyanaz, mint az egyéb ügyfelek részére történő hitelnyújtásé. A garanciából eredő esetleges veszteség valószínűségének meghatározása során a Csoport ugyanazon elveket alkalmazza, mint az egyéb hitelkeretek esetleges veszteségére képzendő céltartalék megállapításánál. Az akkreditívek olyan finanszírozási ügyletek a Csoport és ügyfele között, ahol az ügyfél általában az áru vevője/importőre, a kedvezményezett pedig jellemzően az eladó/exportőr. A hitelezési kockázat korlátozott, hiszen a leszállított áru a tranzakció biztosítékaként szolgál.


61

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 30 – FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (folytatás) A Csoport hitelezéshez kapcsolódó függő követelései és függő kötelezettségvállalásai a következők: Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Hitelkeretek – le nem hívott összeg Kapott Adott Visszavonhatatlan Visszavonható Adott hitelkeretek összesen

7 944

2 241

172 433 120 337 292 770

174 672 149 095 323 767

117 971

143 941

330 864 1 183

178 319 180

1 518 877 16 448 1 867 372

1 417 955 29 819 1 626 273

Pénzügyi garanciák és biztosítékok Adott Kapott Értékvesztett vagy esedékes eszközök mögött álló Nem pénzügyi eszköz Pénzügyi eszköz Nem értékvesztett és nem esedékes eszközök mögött álló Nem pénzügyi eszköz Pénzügyi eszköz Kapott garanciák és biztosítékok összesen

Jogi, peres ügyek Üzleti jellegéből adódóan a hitelintézeti tevékenység velejárói a peres eljárások. A Csoportnak kialakított eljárásrendje van az ilyen ügyek kezelésére. A szakértői vélemény birtokában és a várható veszteség alátámasztott becslése után, a Csoport elvégzi azokkal a követelésekkel kapcsolatos módosításokat, melyek a pénzügyi helyzetére negatív hatást gyakorolhatnak. Év végén a Csoportnak 10 573 millió Ft értékben (1 969 millió Ft 2008. december 31-én) voltak olyan megoldatlan jogi ügyei, melyek esetén a Csoport jogi tanácsadóinak állásfoglalása szerint lehetséges, de nem valószínű, hogy a perek sikerrel zárulnak, ennek megfelelően a Csoport ezekre a követelésekre nem képzett céltartalékot.


62

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 31 – PÉNZÜGYI ÉS OPERATÍV LÍZING ÜGYLETEK Csoport mint lízingbe adó A Bank lízinggel foglalkozó leányvállalatai a hazai lízingpiacon működnek, pénzügyi és operatív lízing termékeket is kínálnak. A magyar számviteli szabályok szerint operatív lízingnek minősülő szerződések bizonyos esetekben az IFRS terminológia alapján pénzügyi lízingnek tekintendők. Az alábbi táblázatok e tevékenység főbb számadatait mutatják be: Pénzügyi lízing Adatok millió Ft-ban 2009

2008

27 853 25 339 6 119 59 311

25 832 37 705 8 739 72 276

17 610 22 583 4 367 44 560

16 298 32 206 7 465 55 969

10 267

13 009

Bevételként elszámolt eseti díjak - bruttó

4 018

4 312

Nem garantált maradványérték

4 007

1 032

Bruttó lízingbefektetés összesen: 1 évnél rövidebb 1 és 5 év közötti 5 évnél hosszabb

Minimális lízingdíj követelések jelenértéke*: 1 évnél rövidebb 1 és 5 év közötti 5 évnél hosszabb

Meg nem szolgált bevétel

*Értékvesztéssel csökkentett. A pénzügyi lízing követelésekre elszámolt értékvesztés 4 474 millió Ft volt 2009. december 31-én (3 577 millió Ft 2008. december 31-én). Az új szerződések futamideje 3 és 120 hónap között mozog. Az alkalmazott kamatlábak BUBOR, EURO LIBOR vagy CHF LIBOR plusz 3,14%-os átlagos kamatmarzs (2,70% 2008-ban). A CHF és a hosszú futamidejű (120 hónap) szerződések a Lakossági Autó Finanszírozási üzletág keretében lettek kötve, és még 2008-ban megszülettek róluk a megállapodások. Ezen szerződések nélkül az új szerződések futamideje 3 és 85 hónap közé esne, az alkalmazott kamatláb pedig a BUBOR és EURO LIBOR lenne.


63

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 31 – PÉNZÜGYI ÉS OPERATÍV LÍZING ÜGYLETEK (folytatás) 2009 folyamán a Csoport új bérleti szerződéseket kötött külső ügyfelekkel, melyek IFRS szerint nem felelnek meg a pénzügyi lízing definíciójának, ezért a konszolidált beszámolóban operatív lízingként szerepelnek: Adatok millió Ft-ban 2009 Minimális lízingdíj követelések: 1 évnél rövidebb 1 és 5 év közötti 5 évnél hosszabb

Bevételként elszámolt eseti díjak - bruttó

2008

805 1 004 1 809

-

833

-

Az operatív lízing céljára tartott tárgyi eszközök nettó könyv szerinti értéke az alábbiakban kerül bemutatásra: Adatok millió Ft-ban 2009 Irodai felszerelések Egyéb Könyv szerinti érték összesen Halmozott értékcsökkenés

2008

35 1 789 1 824

-

779

-

Csoport mint lízingbe vevő A Csoport ingatlan lízing-megállapodásokat is kötött, amelyek elszámolása operatív lízingként történik. A Csoportot a szerződések hátralévő futamideje alatt a következő kötelezettségvállalások terhelik: Adatok millió Ft-ban

Fel nem mondható operatív lízingek keretében fizetendő minimális jövőbeni lízingdíjak összesen: 1 évnél rövidebb 1 és 5 év közötti 5 évnél hosszabb

2009

2008

2 390 6 228 3 033 11 651

1 535 6 122 2 582 10 239 Adatok millió Ft-ban

2009 Jövőben várható minimum haszonbérleti díjbevétel Ráfordításként elszámolt minimum bérleti díj

5 067


2008 42 4 464

64

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 32 – ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL Ebben a beszámolóban a kapcsolt fél fogalma magába foglal minden olyan vállalkozást, mely közvetlenül vagy közvetett módon a Bank befolyása alatt áll, befolyással rendelkezik a Bank felett, vagy akikkel a Bank közös irányítás alatt áll (azaz az anyavállalatot és azok leányvállalatait és a Bank saját leányvállalatait), valamint a társult vállalkozásokat és a Csoport vezetőségét. Anyavállalat: A KBC Bank N.V. tulajdonában van a Bank törzsrészvényeinek 100,00%-a (2008-ban 100,00%-a). A Csoport végső tulajdonosa a KBC Group N.V. Leányvállalatok: A leányvállalatok a kiegészítő melléklet 34-es fejezetében kerülnek bemutatásra. Társult vállalkozások: A társult vállalkozások a kiegészítő melléklet 34-es fejezetében kerülnek bemutatásra. Egyéb kapcsolt felek, a KBC Csoport tagjai: Baker Street Finance Ltd CBC Banque SA Československa Obchodni Banka a.s. Dorset Street Finance Ltd Fin-Force N.V. Hanover Street Ltd KBC Bank Ireland Plc. (korábban Irish Intercontinental Bank) KBC Asset Management Ltd KBC Asset Management N.V. KBC Bank Deutschland AG. KBC Global Services N.V. (korábban KBC Exploitatie N.V.) KBC Internationale Financieringsmij N.V. KBC Lease Holding N.V. KBC Securities N.V. K&H Biztosító Zrt. Kredyt Bank SA KBL European Private Bankers SA (korábban Kredietbank SA Luxembourgeoise) Pembridge Square Ltd Regent Street Ltd Sydney Finance Street Ltd A hitelintézeti tevékenységből eredő ügyletek kapcsolt felekkel normál piaci kondíciókkal kötött hitelek és betétek, melyekre a Csoport nem képzett értékvesztést, illetve céltartalékot.


65

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 32 – ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL (folytatás) A kapcsolt felekkel kötött ügyletek állománya év végén és az azokból származó bevételek és ráfordítások a következőképpen alakultak: Adatok millió Ft-ban Anyavállalat 2009. December 31-én Eszközök Hitelek Folyószámla Meghatározott időre szóló hitel Pénzügyi lízing Egyéb követelés Eszközök összesen

Leányvállalat

Társult vállalkozás

Egyéb vállalatok

Összesen

1 812 1 072

-

205 -

1 335 669

3 352 1 741

740 2

-

205 -

549 117 247

1 494 117 249

1 814

-

205

1 582

3 601

Kötelezettségek Betétek Látraszóló Meghatározott időre lekötött Alárendelt kölcsöntőke Egyéb kötelezettség

723 906 220 694

-

661 661

28 835 5 614

753 402 226 969

503 212 16 204 330

-

28

23 221 1 016

526 433 16 204 1 374

Kötelezettség összesen

740 440

-

689

29 851

770 980

Eredmény Nettó kamat bevétel Kamatbevétel Kamatráfordítás Nettó díjbevétel Díjbevétel Díjráfordítás Egyéb nettó eredmény Egyéb bevétel Egyéb ráfordítás

(11 457) 62 (11 519) (638) 468 (1 106) 34 49 (15)

-

13 38 (25) (322) 7 (329) (1) (1)

(6 659) 776 (7 435) 206 1 363 (1 157) (5 025) 932 (5 957)

(18 103) 876 (18 979) (754) 1 838 (2 592) (4 992) 981 (5 973)

Eredmény összesen

(12 061)

-

(310)

(11 478)

(23 849)

10 822 3 343

-

-

27 093 -

37 915 3 343

1 587 488

-

-

37 263

1 624 751

Mérlegen kívüli tételek Függő kötelezettségek Kapott garanciák Származékos ügyletek névértéken


66

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 32 – ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL (folytatás) Adatok millió Ft-ban Anyavállalat

Leányvállalat

Társult vállalkozás

Egyéb vállalatok

Összesen

2008. December 31-én Eszközök Hitelek Folyószámla Meghatározott időre szóló hitel Pénzügyi lízing Egyéb követelés

5 620 4 604

-

397 -

4 218 1 106

10 235 5 710

1 016 2

-

397 -

3 065 47 455

4 478 47 457


5 622

-

397

4 673

10 692

Kötelezettségek Betétek Látraszóló Meghatározott időre lekötött Alárendelt kölcsöntőke Egyéb kötelezettség

520 532 315 792

-

370 370

9 270 4 980

530 172 321 142

204 740 15 834 406

-

32

4 290 2 970

209 030 15 834 3 408

Kötelezettség összesen

536 772

-

402

12 240

549 414

Eredmény Nettó kamat bevétel Kamatbevétel Kamatráfordítás Nettó díjbevétel Díjbevétel Díjráfordítás Egyéb nettó eredmény Egyéb bevétel Egyéb ráfordítás

(9 881) 1 601 (11 482) (447) 380 (827) (87) 49 (136)

-

34 22 12 (365) 2 (367) (2) (2)

371 1 089 (718) 521 1 516 (995) (3 085) 787 (3 872)

(9 476) 2 712 (12 188) (291) 1 898 (2 189) (3 174) 836 (4 010)

Eredmény összesen

(10 415)

-

(333)

(2 193)

(12 940)

13 434 1 524

-

-

32 072 -

45 506 1 524

1 739 436

-

-

17 506

1 756 942

Mérlegen kívüli tételek Függő kötelezettségek Kapott garanciák Származékos ügyletek névértéken


67

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 32 – ÜGYLETEK KAPCSOLT FELEKKEL (folytatás) A Csoport vezetőségének tagjaival kötött ügyletek Hitelek A Csoport belső szabályzata lehetővé teszi a vezetőség számára nem kamatozó vagy kedvező kondíciójú hitelek felvételét. Nem kamatozó hitel csak az idevonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően adható, meghatározott célra (lakásvásárlásra, amennyiben a hitelfelvevő és az ingatlan is megfelel az előírt követelményeknek). A kedvező kondíciók alatt a kezelési díj alóli mentesülés és a piacinál alacsonyabb kamatláb értendő. A fennálló hosszú lejáratú (15-20 év) lakásvásárlási célú hitelállomány 2009. december 31-én 24 millió Ft (2008. december 31-én 26 millió Ft) volt. Betétek A Csoport belső szabályzata szerint a Csoport minden munkavállalója – így a vezetőség tagjai is – jogosult a legalább 4000 alkalmazottal rendelkező vállalkozásoknak ajánlott K&H 4000+ számlavezetési csomag kondíciói szerint folyó- illetve értékpapír számlát nyitni a Banknál. A csomag feltételei alapján a számlák után fizetett kamat a K&H biztos tartalék számla legmagasabb kamata + 1,50%, de legfeljebb az aktuális MNB alapkamat -0,5%. A 2009. december 31-én fennálló betétállomány 155 millió Ft (2008. december 31-én 58 millió Ft) volt, melyre a Bank 7 millió Ft kamatot fizetett (2008-ban 4 millió Ft-ot). 2009-ben a vezetőség a következő juttatásokban részesült: Adatok millió Ft-ban Juttatás fajtája Bér és jutalom

2009

2008

489

396

33 – KÖNYVVIZSGÁLÓ JAVADALMAZÁSA 2009-ben a Csoport 170 millió Ft ráfordítást számolt el az Ernst & Young Audit Kft.-vel szemben hagyományos éves audit szolgáltatás címén (2008-ban 152 millió Ft). További 30 millió Ft került kifizetésre vagy elhatárolásra egyéb szolgáltatások címén, mint például szakértői díjak vagy adózást érintő szolgáltatások a K&H Equities-nél történt visszaélésekhez kapcsolódóan (106 millió Ft 2008-ban).


68

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 34 – LEÁNYVÁLLALATOK ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK Tulajdoni hányad 2009 %

Tulajdoni hányad 2008 %

Pénzügyi lízing Operatív lízing Pénzügyi lízing Pénzügyi lízing Operatív lízing Biztosítási alkusz Operatív lízing Pénzügyi lízing Alvó cég Pénzügyi lízing Alapkezelő Csoportszolgáltató központ Befektetési szolgáltatás Végelszámolás alatt Egyéb pénzügyi szolgáltatás

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 -

Pénzforgalmi elszámolóház Húsfeldolgozás Ingatlan kezelés

21 25 -

21 25 34

Felszámolás alatt

100

100

Főtevékenység Teljeskörűen konszolidált leányvállalatok K&H Pannonlízing Zrt. K&H Autópark Kft. K&H Autófinanszírozó Zrt. K&H Eszközfinanszírozó Zrt. K&H Eszközlízing Kft. K&H Alkusz Kft. K&H Lízingház Zrt. K&H Lízing Zrt. K&H Lízingadminisztrációs Zrt. ’’v.a.” K&H Ingatlanlízing Zrt. K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. K&H Csoportszolgáltató Kft. K&H Equities Zrt. Kvantum KK Rt. "v.a." K&H Faktor Zrt. Equity módszerrel konszolidált társult vállalkozások Giro Elszámolásforgalmi Zrt. HAGE Zrt. Budatrend-III. Zrt. Nem jelentős nem konszolidált befektetés Risk Kft. „f.a.”

2009-ben a Budatrend-III. Zrt. végelszámolásra került. A befektetés könyv szerinti értéke a kivezetéskor 151 millió Ft volt, a Csoport nem realizált eredményt a végelszámolás során. 35 – MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK A mérlegfordulónap után nem merültek fel lényeges események.


69

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS 37.1 Általános tudnivalók A Csoport nem csupán univerzális kereskedelmi bank és a magyar piac meghatározó szereplője, hanem a KBC nemzetközi banki és biztosítási csoport tagja is. Ennek megfelelően a Csoport tevékenységei széleskörűek, a lakossági, vállalati és szakértői pénzpiaci szegmensekre egyaránt kiterjednek. Pénzügyi közvetítői szerepében a Csoport különböző bizonytalansági tényezőkkel néz szembe, amelyek egyszerre jelentenek kockázatot és lehetőséget. A vezetés számára a kihívást annak meghatározása jelenti, hogy milyen mértékű bizonytalanságot fogadhat el, miközben a csoport részvényesi értéke növelésére törekszik. A kockázatkezelés teszi lehetővé a felsővezetés számára, az említett bizonytalanság és a hozzá kapcsolódó kockázatok és lehetőségek hatékony kezelését, egyúttal emelve a Csoport értéktermelő képességét. Ennek megfelelően mind a KBC Csoportnál, mind K&H Csoportnál az érték- és a kockázatkezelés a következő alapelvekre épül: • Az érték-, kockázat- és tőkekezelés elválaszthatatlanul összekapcsolódik. • A kockázatkezelés kérdését átfogó, vállalkozás-szintű szemszögből kell megközelíteni figyelembe véve valamennyi kockázatot, amelynek egy társaság ki van téve és az általa végzett valamennyi tevékenységet. • Az érték- és kockázatkezeléshez kapcsolódó felelősség elsődlegesen az üzletági vezetőségé, azonban külön – az üzletági vezetéstől független – Kockázatkezelési igazgatóság lát el tanácsadói, támogatói és felügyeleti szerepet. • Minden jelentős leányvállalat köteles az anyavállalat kockázatirányítási modelljét követni. Kockázatkezelési irányítási modell Az érték- és kockázatkezelési irányítási modell az egyes szervezeteken belül határozza meg a különböző testületek és személyek felelősségi köreit és feladatait azzal a céllal, hogy biztosítsa az értékteremtés megbízható irányítását, és a kapcsolódó, a banki és biztosítási tevékenységet érintő kockázatok kezelését. A Csoport kockázatirányítási modellje három vonalra épül: • Az átfogó társasági és kockázati bizottságok az Igazgatóság, az Audit Bizottság, a Vezetői Bizottság, az Országcsapat és az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság. E bizottságok a globális kockázatkezeléssel és az értéktermelés monitoringjával foglalkoznak. • A speciális kockázati bizottságok (a Hitelkockázati Bizottság, a Működési Kockázati Bizottság) feladata, hogy konkrét kockázattípusokra vonatkozóan dolgozzanak ki csoportszintű kereteket és felügyeljék a kapcsolódó kockázatkezelési folyamatot. A pénzügyi és kockázatkezelési igazgató elnöklésével működő kockázati bizottságok tagjai az üzletágak vezetésének és a Kockázatkezelésnek a képviselői. • Az üzletági vezetés és az egyes tevékenységek bizottságai felelnek elsődlegesen az érték- és kockázatkezelésért. A Kockázatkezelési igazgatóság méri a kockázatokat, a gazdasági tőkét és az értékteremtést valamennyi érintett üzleti vállalkozásra vonatkozóan és az eredményekről közvetlenül az üzletág-vezetésnek és az egyes tevékenységekért felelős bizottságoknak számol be. Az Igazgatóság és az Audit Bizottság fontos szerepet játszanak az értékteremtésben és a kockázatirányításban. Az Audit Bizottságnak történő rendszeres beszámolók biztosítják, hogy mindenre kiterjedő információ jusson el az Igazgatóság megfelelő tagjaihoz az év folyamán. Emellett a teljes Igazgatóságnak az éves kockázati limitek jóváhagyásába történő bevonása révén az Igazgatóság képes teljes körű információkon alapuló döntéseket hozni arról, hogy milyen mértékű kockázatot tekint a Csoport számára elfogadhatónak, és megfelelőnek tartja-e a kockázatkezelés szerkezetét.


71

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Kockázatmérés és monitoring A kockázatmérés és a monitoring általában a következő folyamatokat foglalja magában: •

Kockázatok azonosítása: lényeges kockázatok feltérképezésének és meghatározásának folyamata, amelyek pozitív vagy negatív hatással lehetnek a Csoportra. A kockázatok azonosítását az egyes üzleti területeken Új és Aktív Termékbizottságok felállítása biztosítja.

•

Kockázatmérés: a kockázatoknak való kitettség minőségi és mennyiségi felmérése. A Csoport az itt felsorolt lényeges kockázattípusokra az alábbi kockázati méréseket alkalmazza: Hitelezési kockázat: nominális pozíciók (kinnlevőség/kitettség), LGD/EL (nem-teljesítéskori veszteségráta/várható veszteség), nyomásteszt eredmények. A jövőben a Csoport egyre inkább a gazdasági tőke megközelítést alkalmazza majd a hitelezési kockázat méréséhez. Kereskedési kockázat: BPV (bázispont érték), historikus kockáztatott érték (hVaR), nyomásteszt eredmények. ALM (eszköz-forrás kezelési) kockázat: BPV, kamatjövedelmi nyomásteszt eredmények, nettó jelenérték. Működési kockázat: KRI (kulcsfontosságú kockázati) mutatók, kockázati önértékelés eredményei, a Csoportszabályzatoknak való megfelelés szintje. Likviditási kockázat: operatív fedezetlen likviditási rés, hitel/betét arány, likviditási stressz teszt eredmények

•

Limitek meghatározása: a kockázatvállalás egyes formái jóváhagyásának egyik módja. A limit jelzi, hogy milyen mértékű kockázatot tekint a Csoport maximálisan elfogadhatónak egy portfolióra vagy portfolió-szegmensre vonatkozóan. A limitek tükrözik az általános kockázati étvágyat is, amelyet az Igazgatóság határoz meg. Ez az általános kockázati étvágy bomlik konkrét kockázati limitekre vagy toleranciákra, amelyek tükrözik, a célkitűzésektől való elfogadható eltérések mértékét. A kockázati limiteket az Igazgatóság fogadja el.

•

Jelentés: a kockázatmérések eredményeire és a limitek betartására (a kockázati kitettségnek a kockázati limitekkel történő összevetésére) vonatkozó, , strukturált formában történő beszámolás a döntéshozóknak (elsődlegesen a helyi kockázati bizottságok) részére. A Csoportban alkalmazott legfontosabb jelentések a következők: - a legfontosabb kockázattípusoknak való kitettség - limit túllépések - veszteségek vagy „kis híján elkerült veszteségek” (near miss) - a Kockázatkezelési igazgatóság javaslatai a kockázati lépésekre. A helyi érték- és kockázatkezelési osztályok kettős jelentési rendszert alkalmaznak: hierarchikus jelentést a helyi kockázati bizottságokon keresztül a helyi Vezetői Bizottság felé és funkcionális jelentést a KBC Csoportszintű érték- és kockázatkezelési igazgatóságán keresztül a csoportszintű kockázati bizottságok és a KBC Csoportszintű Vezetői Bizottsága részére.

•

Monitoring és a hiányosságokra való reagálás: a kockázatokra történő reagálás célja az, hogy korlátozzuk a fenyegetettséget és kihasználjuk a lehetőségeket. A vezetőségnek (vagy a megfelelő döntéshozóknak) a kockázatokra megfelelő választ kell kidolgozniuk, és kontroll-eszközöket kell meghatározniuk, bevezetniük és alkalmazniuk a Csoport kockázati limitjeinek megfelelő maradvány kockázati szint elérése érdekében.

A következőkben az egyes lényeges kockázati típusokról lesz szó részletesebben.


72

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) 37.2 A likviditási kockázat és a finanszírozás kezelése A likviditás a Csoport azon képessége, hogy az eszközökben történő növekedést finanszírozza és kötelezettségeit azok esedékességekor teljesítse anélkül, hogy elfogadhatatlan veszteségek merülnének fel. A Bank azon alapvető szerepe, hogy a rövid-távú betétek és a hosszú-távú hitelek közt lejárati átalakítást hajt végre maga után vonja a Bank likviditási kockázatnak való kitettségét mind intézmény-specifikus, mind a piac egészét érintő jelleggel. A likviditási kockázat kezelés fontossága rendkívül jelentős, mivel egyetlen intézmény likviditáshiánya az egész rendszerre kihathat. Az elmúlt évtized pénzügyi piaci fejleményei tovább fokozták a likviditási kockázat és e kockázat kezelésének komplexitását. 2009-ben a Csoport likviditási politikáját teljesen megújította, és átfogó likviditási kockázatkezelési rendszert épített ki. A likviditási kockázatkezelési rendszer célja a likviditási kockázatok korlátozása a megfelelő finanszírozási szint, a Bank potenciális növekedése, valamint a likviditási sokkok figyelembe vételével a Csoport pénzügyi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges cash flow rendelkezésre állásának biztosítása: • rendes üzleti körülmények között •

extrém körülmények között (esetleges sokk esetén)

•

és különböző időtávokra vonatkozóan (rövid-, közép- és hosszú távon)

A Csoport a következő likviditási kockázati tényezőket vizsgálja: • • •

•

A rövid-távú likviditási kockázat annak kockázatát jelenti, hogy a Bank nem képes fizetési kötelezettségei egészének teljesítésére vagy nem képes fizetési kötelezettségeit időben teljesíteni. A rövid-távú likviditási kockázat maximum 90 munkanapos időtávra vonatkozik. A hosszú-távú likviditási kockázat annak kockázata, hogy további refinanszírozási források csak magasabb piaci kamatláb mellett lesznek hozzáférhetők. A hosszú-távú likviditási kockázat legalább 1 éves időtávra vonatkozik. Koncentrációs likviditási kockázat akkor jelentkezik, ha a Bank egy betétesnek, egy betéti instrumentumnak, egy piaci szegmensnek vagy egy devizának túlságos mértékben van kitéve elsősorban a források oldalán. Koncentrációs likviditási kockázatot okozhat azonban egy a mérlegben szereplő vagy mérlegen kívüli instrumentum koncentrációja is, amely a várható cash flow mértékét jelentős módon megváltoztathatja. A piacképes eszköz kockázat azt a kockázatot jelenti, hogy a Bank bizonyos eszközöket csak áron alul lesz képes eladni.

Az likviditási tartalék a Csoport likviditási forrása. A Csoport mindenkor megfelelő mértékű likviditási forrást tart fenn összeg, lejárat és minőség szempontjából egyaránt annak érdekében, hogy továbbra is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek azok esedékességekor normál körülmények között ugyanúgy, mint rendkívüli helyzetekben. A likviditási tartalék szerkezete tükrözi a Csoport piaci helyzetét, a tulajdonosi szerkezetből eredő előnyöket, valamint a különböző belső és külső prudenciális elvárásokat, mint például: • egészséges és megfelelően diverzifikált forrásszerkezet létrehozása és fenntartása; •

jelentős források bevonása (mind vállalati, mind lakossági) ügyfelektől;

•

a finanszírozási költségek minimális szinten tartása a versenyképesség fenntartása mellett (az áraknak összhangban kell állniuk a piac többi fontos szereplője által alkalmazott árakkal);

•

az agresszív árazással bevonható instabil betétekre való támaszkodás elkerülése;

•

teljes körű szolgáltatások nyújtása az ügyfeleknek, a pénzügyi termékek lehető legszélesebb körével.

A Csoportnak a Magyar Nemzeti Banknál és külföldi levelező bankjainál vezetett számlái egyenlege lehetővé teszi kötelezettségeinek folyamatos teljesítését.


73

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) A Csoport különböző mutatókat használ a pénzügyi közvetítésből eredő likviditási kockázat mérésére és korlátozására. Az operatív likviditás monitoringja a fedezetlen likviditási rés limiten alapul. A strukturális likviditás szempontjából a Bank az egész Csoportra vonatkozó hitel-betét arányt használja. A Csoport ezen felül likviditási stressz teszt eredményeket is elemez, valamint korlátozza a hosszú távú likviditási réseket. Az operatív likviditást a fedezetlen likviditási résekre vonatkozó limit méri. Az operatív likviditási rés egy meghatározott időtávban (5 nap, 30 nap és 90 nap) várható készpénz be- és kiáramlások különbsége. Belső limiteket határozunk meg annak érdekében, hogy ezen réseket a Magyar Nemzeti Banknál elfogadható biztosítékaink fedezzék. A Csoportnál 2009-ben nem volt fedezetlen operatív likviditási rés; az operatív likviditás megfelelő és stabil volt az év során a nemzetközi pénzügyi válság ellenére is. A strukturális likviditást a bank a hitel-betét arány, mint általános likviditási mutató segítségével kezeli. A hitel-betét arány egy adott időpontban a bank ügyfeleinek nyújtott hitelek összegének és az ügyfelek által a banknál elhelyezett betétek összegének a hányadosa. Minél magasabb a mutató értéke, a bank annál jobban támaszkodik a bankközi piacon beszerezhető forrásokra. A hitel-betét arány 2008-ban 104,3%, míg 2009-ben 91,1% volt. Likviditási stressz teszt: A Csoport a vészhelyzeti likviditási kockázatot különböző likviditási stressz eshetőségek (szcenáriók) alapján méri. A nyomásteszt célja annak mérése, hogy a Csoport likviditási tartaléka miként alakul stressz-helyzetekben. A likviditási tartalék – az egyes időtávokra vonatkozó likviditási többlet – alakulását minden eshetőségre kiszámítják. A likviditási többlet a rendelkezésre álló készpénz összege, amelyet a Csoportnak nem kell rövidtávon lejáró kötelezettségek teljesítésére felhasználnia. A szimulált likviditási tartaléknak két összetevője van: a készpénzállomány várható alakulása az egyes stressz-helyzetekben, valamint az ilyen helyzetben várható likviditásnövelő intézkedések. Lényegében, két különböző típusú nyomásteszt van: általános piaci, valamint a KBC/K&H-specifikus eshetőségekre épülő. A Csoport mindkét vonatkozásban képes a belsőleg meghatározott túlélési időszak teljesítésére.


74

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) A következő táblázat a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a szerződés szerinti hátralévő futamidő szerinti bontásban tartalmazza, a 2009. december 31-i állapot szerint:

182 165 -

-

1 311 586 756 736 763 135 8 285

117 658

9 145

1 075 978

1 636 614

347

-

2 839 742

1 éven belüli 1 – 5 év 5 éven túli Lejárat nélkül

22 950 26 394 11 056 -

53 842 101 785 36 -

-

-

796 681 -

2 246 108 198 064 105 537 428

2 323 696 326 924 116 629 428

Összesen

60 400

155 663

-

-

1 477

2 550 137

2 767 677

Összesen

512 443 506 526 617 645 -


724 009 218 461 132 624 884



4 339 1 525 3 281 -


70 613 30 059 9 585 7 401




Pénzügyi eszközök 1 éven belüli 1 – 5 év 5 éven túli Lejárat nélkül Összesen



75

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás)

A következő táblázat a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a szerződés szerinti hátralévő futamidő szerinti bontásban tartalmazza, a 2008. december 31-i állapot szerint:

204 835 -

-

1 303 329 776 700 802 697 95 103

228 267

9 411

884 326

1 854 786

1 039

-

2 977 829

1 éven belüli 1 – 5 év 5 éven túli Lejárat nélkül

2 343 90 652

76 824 56 739 -

-

-

952 2 065 -

2 124 799 434 747 101 244 -

2 202 575 495 894 101 244 90 652

Összesen

92 995

133 563

-

-

3 017

2 660 790

2 890 365

Összesen

644 660 534 455 675 671 -


573 075 190 426 119 514 1 311



6 221 3 190 -


85 390 44 763 4 322 93 792




Pénzügyi eszközök 1 éven belüli 1 – 5 év 5 éven túli Lejárat nélkül Összesen


A nem pénzügyi eszközök és források értelemszerűen az egy éven belül lejáró vagy a lejárat nélküli kategóriába tartoznak.


76

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) 37.3 Piaci kockázat A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentumok valós értéke vagy az azokból származó jövőbeni cash flow olyan piaci változók eredményeként ingadozik, mint a kamatlábak illetve devizaárfolyamok. A Csoport a piaci kockázatnak való kitettséget kereskedési és nem-kereskedési célú állományok szerint osztályozza. A kereskedési portfolióval kapcsolatos piaci kockázat kezelése és nyomon követése a historikus kockáztatott érték (VaR) módszerrel történik. A nem kereskedési pozíciók (banki könyv) piaci kockázatának kezelésére és nyomon követésére egyéb kockázati méréseket alkalmazunk. Piaci kockázat – kereskedés A Csoport a Bank dealing room-jának kereskedési könyvein és a leányvállalatok devizakockázatán keresztül van kitéve piaci kockázatnak. A Csoport limiteket határoz meg a piaci kockázatok elfogadható mértékére. A Csoport a VaR módszert alkalmazza a piaci kockázati pozíciók értékelésére, valamint a potenciális gazdasági veszteség becslésére különböző paraméterek és a piaci feltételek változásaira vonatkozó feltételezések alapján. A VaR a definíció szerint annak az összegnek a becsült mértéke, amelyet egy adott portfolión a piaci kockázat miatt egy meghatározott időszak alatt és adott megbízhatósági szinten el lehet veszíteni. Ez a mérés csak az aktuális portfolióval kapcsolatos piaci kockázatot veszi figyelembe; nem célja, hogy rámutasson a további kereskedésből, fedezeti ügyletekből, a partnerek nem-teljesítéséből vagy működési veszteségekből eredő lehetséges veszteségekre. A gyakorlatban a tényleges kereskedési eredmények gyakran eltérnek a VAR számítások értékétől és különösen nem ad megfelelő képet a módszer a nyomott piaci körülmények esetén esetlegesen felmerülő nyereségre vagy veszteségre vonatkozóan. A VaR modellek megbízhatóságának megállapítása érdekében, a tényleges eredményeket rendszeresen vizsgálják a feltételezések helytállóságát ellenőrizendő. A piaci kockázati pozíciókat rendszeres nyomásteszteknek is alávetjük annak érdekében, hogy a Bank ellen tudjon állni a piaci sokkoknak. A bankszektoron belül számos megközelítés létezik a VaR érték generálására, melyek mindegyike különböző mértékben alkalmazható a különböző méretű és típusú portfoliókra. A KBC Csoport a historikus VaR (hVaR) módszer alkalmazását választotta a kereskedési könyvben megjelenő piaci kockázatok mérésére és kezelésére. A hVaR módszer a tényleges múltbeli piaci teljesítmény segítségével szimulálja a lehetséges jövőbeni piaci fejleményeket. A módszer nem támaszkodik az áringadozásokra vagy korrelációkra vonatkozó feltételezésekre, hanem az előző két év tapasztalatain alapuló sémákra épül (500 szcenárió dátum). A Csoport által alkalmazott hVaR egy becslés – 99%-os megbízhatóság szint és tíznapos tartási időszak mellett. A 99%-os megbízhatósági szint azt jelenti, hogy egynapos időtávon belül a VaR értéket meghaladó mértékű veszteség száznaponta egyszer jelentkezhet. A módszer azonban nem adja meg, hogy ezen a napon mekkora veszteség jelentkezik, csak azt, hogy az egy meghatározott összeg feletti mértékű lesz. A hVaR módszer gyorsan vált a nagy, nemzetközi tevékenységet folytató bankok általános VaR módszerévé annál is inkább, mivel a hVaR sokkal jobban illeszkedik az egyre nagyobb hangsúlyt kapó eshetőség (szcenáró) alapú kockázatkezelés kereteibe, amely nyomásteszteket is alkalmaz. A historikus VaR számítások és a nyomástesztek mellett a kockázati koncentrációt másodlagos limitek segítségével is figyeli a Csoport: az FX koncentráció limitek a konkrét devizapozíciókból eredő devizakockázatot, míg a BPV (bázis pont érték) limitek a kamatkockázatot korlátozzák. A BPV limiteket devizanemenként és időtávonként határozzuk meg.


77

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) A VaR táblázat értékei a következőképpen alakultak: Adatok millió Ft-ban Deviza VAR

Kamatláb VAR

Teljes VAR

2009 – december 31. 2009 – napi átlag 2009 – legmagasabb 2009 – legalacsonyabb

95 215 543 4

311 739 1 684 311

374 772 1 591 374

2008 – december 31. 2008 – napi átlag 2008 – legmagasabb 2008 – legalacsonyabb

202 186 1 041 13

1 315 851 2 718 288

1 147 816 2 785 321

A Csoport historikus VAR kitettsége lényegesen csökkent 2009-ben 2008-hoz képest, ami a Magyarországra, valamint az egész pénzügyi világra jellemző piaci turbulenciának köszönhető. 2009 elején a pozíciókat leépítettük, ami mérsékelt limitkihasználást jelentett az év hátralévő időszakában. Az átlagos limitkihasználás jóval a Csoport hVaR limit alatti volt. Piaci kockázat – nem kereskedési Az értékteremtést, a lejárati transzformációt és a banki könyv piaci kockázatát az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság ellenőrzi. 2009-ben a Csoport új Eszköz-forrás gazdálkodási politikát és Befektetési politikát vezetett be és átfogó banki könyvi kamatkockázat-kezelési rendszert dolgozott ki. A Csoport a KBC eszköz-forrás gazdálkodási kockázatkezelési módszerét alkalmazza. A kockázati tolerancia szinteket a KBC Csoportszintű Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottsága határozza meg, és a K&H Igazgatósága hagyja jóvá. A Csoport eszköz-forrás gazdálkodási kockázatának túlnyomó része kamatkockázat, így a tolerancia szintet bázispont érték (BPV) szerint korlátozzuk. A kamatkockázatot a nettó kamatbevételre vonatkozó szcenárióelemzésekkel is mérjük. A kereskedési könyv mellett, a Csoport a banki könyvre is alkalmazza a VaR módszert. A banki könyvi kamatkockázat mérésénél azonban a parametrikus VaR számítást alkalmazza, mivel a Csoport nem feltételez a banki könyvben megjelenő részvény vagy ingatlankockázatot. Az alábbi BPV táblázat a banki könyv gazdasági értékét befolyásoló tényezők lehetséges változásának az eredményre és a tőkére gyakorolt hatását mutatja 2009. és 2008. december 31-re vonatkozóan. A változtatások a következők: 10, 100 és 200 bázispontnak megfelelő hozamgörbe eltolódás. A banki könyvre bázis pont értékben meghatározott belső limite van a bankcsoportnak, mely limitet a K&H Csoport 2009 során nem lépte át.


78

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Adatok millió Ft-ban Hozamgörbe emelkedés, 2009 December 31 +10 bázispont

Denomináció

(3) 66 651 (28) 727

(89) 66 (192) (28) (242)

CHF EUR HUF USD

(841) (8 283) (9 478)

(33) 609 6 287 (282) 6 934

(875) 609 (1 996) (282) (2 544)

CHF EUR HUF USD

(1 545) (16 130) (18 377)

(179) 1 160 12 218 (557) 13 344

(1 725) 1 160 (3 912) (557) (5 033)

+200 bázispont összesen

Denomináció

Eredmény érzékenysége

Érzékenység összesen

85 862 991

4 (60) (642) 29 (713)

89 (60) 220 29 278

CHF EUR HUF USD

987 8 780 10 128

(202) (910) (6 654) 286 (7 841)

785 (910) 2 126 286 2 287

CHF EUR HUF USD

2 169 18 083 20 978

(1 391) (2 137) (13 731) 346 (17 640)

778 (2 137) 4 351 346 3 338

-100 bázispont összesen


Tőke érzékenysége

CHF EUR HUF USD

-10 bázispont összesen -100 bázispont

-200 bázispont


(86) (843) (969)

+100 bázispont összesen +200 bázispont

-10 bázispont


CHF EUR HUF USD


Hozamgörbe csökkenés, 2009 December 31



79

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Adatok millió Ft-ban Hozamgörbe emelkedés, 2008 December 31 +10 bázispont



CHF EUR HUF USD

(384) (419)

(11) (10) (147) (1) (135)

(11) (10) (532) (1) (554)

CHF EUR HUF USD

(3 718) (4 063)

(112) (74) (1 430) (8) (1 279)

(112) (74) (5 148) (8) (5 342)

CHF EUR HUF USD

(7 173) (7 858)

(220) (96) (2 766) (12) (2 410)

(220) (96) (9 940) (12) (10 268)

Denomináció



+200 bázispont összesen Hozamgörbe csökkenés, 2008 December 31 -10 bázispont

Denomináció


387 422

11 11 149 1 137

11 11 536 1 559

CHF EUR HUF USD

4 002 4 354

203 134 1 535 9 1 529

203 134 5 537 9 5 883

CHF EUR HUF USD

8 316 9 025

206 455 3 184 4 3 140

206 455 11 500 4 12 165




CHF EUR HUF USD

-10 bázispont összesen -100 bázispont

-200 bázispont




80

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Devizakockázat A devizakockázat alapvetően a Csoport eszközeinek és forrásainak eltérő deviza-szerkezetéből adódik. A pozíciókat napi rendszerességgel ellenőrzik, és a Csoport fedezeti stratégiája a banki könyvben lévő összes lényeges FX pozíció zárásán alapul, ennek következtében a devizakockázatot kizárólag a kereskedési könyvben kezeli. A kereskedési devizakitettség kezelése a kereskedési limiten, vagyis a Csoport globális hVaR limitjén keresztül történik. Részletesebb információ a „Piaci kockázat – kereskedési könyv” fejezetben található. Valós értékelés A megfelelő piaci kockázatkezelés egyik alkotóeleme a valós értéken szerepeltetett pozíciók körültekintő értékelése. Ez vonatkozik a kereskedési célú pénzügyi instrumentumokra (korrekcióik hatással vannak az eredményre), a valós érték opciós pénzügyi instrumentumokra (korrekcióik hatással vannak az eredményre) és az értékesíthető pénzügyi instrumentumokra (korrekcióik hatással vannak a saját tőkére). A KBC Csoport általános értékelési rendje előírja, hogy – ha csak lehetséges – a Valós Érték meghatározásához elismert, aktív piacokról származó közzétett, független árak alkalmazandók. Az inaktív piacok esetén más értékelési módszerhez (a modellel történő („mark-to-modell”) értékelés) módszeréhez kell folyamodni a reális Valós Érték becslés érdekében. A leírtaknak megfelelően a Treasury Middle Office napi szinten végzi el a front-office pozíciók független értékelését. Az értékelés során alkalmazott, piacon megfigyelt árakat és más piaci paramétereket a Piaci kockázat főosztály rendszeresen ellenőrzi egy formális paraméter-felülvizsgálati eljárás keretében. A piaci paraméterek mellett az értékelési technikák/modellek szintén a Piaci kockázat főosztály általi független felülvizsgálaton esnek át. A valós értékelés utolsó elemét a Csoport piaci érték korrekciós politikája jelenti, amely az értékelési korrekciók és tartalékok kérdésével foglalkozik, melyek révén tovább finomítható a pozíciók értékelése. A korrekciók kiterjednek a pozíció zárási („close out”) költségekre, a kevésbé likvid pozíciók vagy piacok korrekcióira, a modellhez kapcsolódó értékelések korrekcióira, az ügyfél-kitettségekre és működéshez kapcsolódó költségekre, valamint a tranzakcióspecifikus korrekciókra. A piaci érték korrekciós politikát a Csoport évente felülvizsgálja. A legutóbbi (2009 december) módosítások a „close out” és a likviditási piaci érték korrekciókra vonatkoztak minden termékre, ügyfélérték-korrekcióra és korosított piaci érték korrekcióra kiterjedően. 37.4 Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat arra vonatkozik, hogy valamely kötelezett (hitelfelvevő, kezes, professzionális ügyleti partner vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója) nem fizet vagy nem teljesít, és ebből eredően a várt összegnél kevesebb érkezik be. Ennek oka lehet az, hogy a partner vagy kötelezett nem képes vagy hajlandó fizetni, vagy az, hogy valamely ország politikai és monetáris hatóságai a teljesítést/fizetést megakadályozó intézkedést hoztak. Ez az utóbbi kockázat az ún. országkockázat. A derivatív (származékos) pénzügyi eszközökből eredő, egy adott időpontban fennálló hitelkockázat csak a mérlegadatok szerinti pozitív valós értékű eszközök esetében merülhet fel. A Csoport garanciákat nyújt ügyfeleinek, amelyek alapján fizetési kötelezettsége keletkezhet az ügyfelek miatt. Ezeket az összegeket az ügyfelektől hitelszerződésük feltételei alapján szedjük be. A garanciák kockázata, amelyet a Csoport visel, hasonló a hitelekéhez, és ezt a kockázatot ugyanazok az ellenőrzési és szabályozási eljárások csökkentik. A hitelkockázatot mind az adott ügylet, mind pedig a portfolió szintjén kezeljük. Az ügylet szintű hitelkockázatkezelés azt jelenti, hogy megfelelő eljárási rendek, folyamatok és alkalmazások segítségével becsüljük fel a kockázatot, az egyes hitelkitettségek elfogadása előtt és utána is. A portfoliószintű kockázatkezelés során rendszeres jelentések készülnek a konszolidált hitelportfolióról (vagy annak egyes részeiről), valamint figyelemmel kísérjük a limitek betartását és a specifikus portfoliókezelési funkciót.


81

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Hitelminőség pénzügyi instrumentumonként A pénzügyi eszközök hitelminőségét a Csoport belső (ügyfelekre és követelésekre alkalmazott) hitelminősítési kategóriák segítségével határozza meg. A Csoport politikája értelmében pontos és következetes kockázati minősítéseket kell alkalmazni a teljes hitelportfolióra vonatkozóan. A belső kockázati minősítések különböző kategóriákhoz igazítottak, és azok a Csoport minősítési szabályzatának megfelelően kerülnek kiszámításra. A kockázati minősítéseket a csoport rendszeresen értékeli és frissíti. A Csoport eszközeit az alábbi Bázel II vállalati és kis- és középvállalati ügyfelekre (KKV) vonatkozó PD minősítései szerint és a táblázatban szereplő lízing- és ügyfélkockázati követelésminősítések alapján sorolja be. A nem-értékcsökkent lízing és lakossági kitettséget az „átlagos osztályba” soroljuk. (PD) adósminősítési kategória 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

IFRS7 eszköz-osztály kategória

Követelésminősítési kategória

Magas minősítés Átlagos minősítés

Problémamentes

Átlag alatti minősítés Figyelendő Értékvesztett

Átlag alatti Kétes Rossz

Hitelkockázat-kezelés ügylet szinten Befogadás: A hitel-előterjesztéseket az üzleti egységek nyújtják be írásban. Az anyagokat hiteltanácsadó vizsgálja meg és véleményezi (kivéve, ha kis összegről vagy alacsony kockázatról van szó). Az alapelv az, hogy a jelentős hiteldöntéseket két vagy több vezető hozza meg. A döntések szintjét több paramétert tartalmazó mátrixok határozzák meg; ilyen paraméter pl. a teljes csoportkockázat, a kockázati kategória, valamint az ügyfél jellege (magánszemély, cég stb.). A teljes csoportkockázat azoknak a hiteleknek és limiteknek az összege, amelyek a KBC Csoport valamennyi tagjától a hitelfelvevő vagy partner összes csoporttagja rendelkezésére állnak, vagy amelyeket a csoporttagok kérelmeztek. A kockázati kategória a kockázat megítélését jelzi, és főleg saját fejlesztésű minősítési modelleken alapul. Felügyelet és monitoring: Egy adott hitel monitoringjának módját elsősorban a kockázati kategória határozza meg, amely pedig az ügyfél bedőlési valószínűségén (Probability of Default, PD) alapul. A normál hitelportfoliót 1 (legalacsonyabb kockázat) és 9 (teljesítő ügyfélhez kapcsolódó legmagasabb kockázat) közti belső PD-minősítési kategóriákra osztjuk. Az ebben a portfolióban szereplő, kis- és középvállalkozásoknak valamint nagyvállalatoknak nyújtott hiteleket rendszeresen, vagyis legalább évente egyszer felülvizsgáljuk. Kockázatra utaló jelek (pl. a kockázati kategória jelentős változása) esetén viszont gyakrabban is kezdeményezünk ún. ad-hoc monitoringeljárást. Nem csak magát a hitelt kísérjük figyelemmel, hanem a hiteldöntéseket is, vagyis egy hitelbizottsági tag felügyeli az eggyel alacsonyabb szinten hozott döntéseket, ellenőrizve azt, hogy a döntés összhangban van-e a hitelpolitikával. A PD8-9 minősítésű ügyfelekhez kapcsolódó kitettségre a szokásosnál szigorúbb monitoring előírások vonatkoznak. A nem-teljesítő kötelezetteket a PD 10., 11. vagy 12. osztályba soroljuk. A PD 10. osztályba a „még teljesítő” hitelfelvevők tartoznak, amelyek esetében azonban a „nem-teljesítés” alábbi definíciójának legalább egy feltétele teljesül, ugyanakkor a PD 11. és 12. osztályokra vonatkozó feltételek nem teljesülnek:


82

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET •

Specifikus céltartalékot képeztünk az ügyfélre (legalább egy kitettségi elem vonatkozásában), vagy az ügyfél kitettségének egy része egy éven belül leírására került.

•

A hitelintézet hozzájárul a hiteltartozás kényszer-átstrukturálásához, amelynek eredményeként a pénzügyi kötelezettség mértéke csökken a tőke, kamatok vagy – adott esetben – díjak jelentős mértékű elengedése vagy halasztása következtében.

•

Az ügyfél csődeljárást indított.

•

A K&H Csoport vagy a KBC Csoport egy másik banki tagja felfüggesztette az ügyfél egy vagy több hitelkeretét vagy egy adott hitelkeret folyamatos lehívását VAGY a K&H Bank hivatalos értesítést kap arról, hogy bármely másik, az ügyféllel kapcsolatban álló pénzügyi intézmény felfüggesztette az ügyfél egy vagy több hitelkeretét vagy egy adott hitelkeret folyamatos lehívását.

A 11. és a 12. osztályokba tartoznak a „nem-teljesítő” hitelfelvevők. A 11. osztályba soroljuk azokat a hitelfelvevőket, amelyeknél jelentős összegű, a KBC Csoport bármely tagjával szembeni több mint 90 napja lejárt tartozás áll fenn. Folyószámlahitelek esetén nem-teljesítés akkor merül fel, ha az ügyfél egy előírt korlátozást nem tart be vagy engedély nélkül hív le hitelt a keretből, és az érintett összeg jelentős. Hitelkártya-tartozás esetén a késedelem első napjának a minimális törlesztési kötelezettség esedékességét kell tekinteni. Jelentős összegnek tekintendő • •

a 250 000 forintot meghaladó összeg, vagy az ügyfél teljes szerintődés szerinti kötelezettségének 2%-a. A teljes szerződés szerinti kötelezettség számításánál a mérlegen kívüli kötelezettségeket a hitelkonverziós faktor alkalmazásával kell figyelembe venni.


83

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) A 12. osztályba soroljuk a hitelfelvevőket, amennyiben: •

(f) a KBC Csoport bármely tagja részben vagy egészében felmondta az ügyfélhez kapcsolódó bármely kitettségét.

•

(g) az ügyfél ellen csődeljárás indult.

•

(h) az ügyfél ellen felszámolási eljárás indult, vagy a K&H Bank kezdeményezte az ügyfél felszámolását.

•

az ügyféllel szemben adósságrendezési eljárás folyik.

Hitelkockázat-kezelés portfolió szinten A portfolió alapján is végzünk monitoringot, többek közt a konszolidált hitelportfolióra vonatkozó rendszeres jelentések segítségével. Emellett a legnagyobb kockázati koncentrációkat rendszeres és ad-hoc jelentések útján kísérjük figyelemmel. Az egyes hitelfelvevők és partnerek szintjén, és bizonyos tevékenységekre vonatkozóan is limitek vannak érvényben. Egyes limitek alapja a névleges összeg, de egyre szélesebb körben alkalmazunk más, fejlettebb koncepciókat (pl. a várható veszteségen (EL) vagy nemteljesítéskori veszteségrátán (LGD) alapuló módszert) is. A banki ügyletek országkockázata Az országkockázatot az egyes országokra és lejáratokra felállított limitek segítségével kezeljük. A kockázat szintjét minden ország esetében egyedileg, konzervatív módon számítjuk ki. Az országlimitek felállítására vagy módosításra vonatkozó javaslatokat a KBC központilag bírálja el, miután azokat független hiteltanácsadó véleményezte, és a megfelelő döntéshozatali szintre előterjesztették. Új ügyletek megkötése előtt ellenőrizzük, hogy az ügylet „belefér-e” az országlimitbe (és az esetleges rá vonatkozó al-limitbe). A következő kockázatokat vesszük figyelembe: • hitelkockázat (beleértve az ún. közép- és hosszúlejáratú exporthiteleket, az IFC „B” hiteleket, valamint a teljesítési kockázatokat); • a befektetési portfolióban szereplő kötvények és részvények kockázata; • a kihelyezések és más, szakmai ügyfelek közti ügyletek – pl. devizaügyletek és swapok – (súlyozott) kockázata; • az éven belüli kereskedelmi ügyletek (pl. okmányos meghitelezés és export előfinanszírozás) kockázata. Az alapelv az, hogy az egyes ügyleteket a következő szabályok szerint soroljuk be az országlimitek alá: • a teljes értékű kezességek esetében az országkockázatra a kezes országlimitje vonatkozik; • ha az ügyletet olyan vállalat kirendeltségével vagy fióktelepével végezzük, amely központja más országban van, akkor a kockázat annak az országnak a limitét terheli, ahol az adott kirendeltség/fióktelep működik, kivéve ha a központ országának minősítése alacsonyabb. Ez utóbbi esetben a kockázatot a központ országának kockázata határozza meg; • az országkockázat szempontjából nem vesszük figyelembe a partner országa pénznemében denominált kitettségeket, valamint az euro-övezet országaihoz kapcsolódó kockázatokat; ezekről külön jelentés készül.


84

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Maximális hitelkockázati kitettség a hitelbiztosítékok és hitelminőség javítások nélkül Az alábbi táblázat a konszolidált mérleg egyes elemeire vonatkozóan – a derivatív pénzügyi eszközöket is ideértve – mutatja be a maximális hitelkockázati kitettséget. A maximális kitettség bruttó összegben jelenik meg, nettósítás és a biztosítéki megállapodások kockázatmérséklő hatása nélkül. Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Tőkeinstrumentumok* Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok* Hitelek* Ebből eredménnyel szemben valós értéken értékelt* Származékos ügyletek* Egyéb eszközök

8 266 1 150 977 1 769 559 2 329 41 536 31 205

8 625 1 024 403 1 961 060 2 430 87 585 39 602


3 003 892

3 123 705

Hitelkeretek Garanciák Akkreditívek

292 752 112 594 2 259

323 719 134 740 5 717

Függő kötelezettségek összesen

407 605

464 176

Hitelkockázati kitettség összesen

3 411 497

3 587 881

*További információk a 16-os kiegészítő mellékletben. A fenti összegek a jelenlegi hitelezési kockázatot mutatják, amely idővel változhat az egyes értékek (derivatív pénzügyi eszközök, befektetési célú értékpapírok stb.) és a devizaárfolyamok változása következtében (a külföldi pénznemben történő hitelezés miatt). A hitelbiztosítékok és egyéb kockázatcsökkentési módszerek hatását az alábbiakban mutatjuk be. Maximális hitelkockázati kitettség koncentrációja A Csoport a kockázat koncentrációját ügyfelek/ügyfélcsoportok, valamint iparágak szerint kezeli. Az egyes ügyfelekre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettség 2009. december 31-én 36 055 millió forint (2008. december 31-én 34 634 millió forint) volt a hitelbiztosítékok és egyéb hitelminőség javítások nélkül.


85

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Az ügyfeleknek nyújtott hitelek iparág szerinti bontását az alábbi táblázat mutatja be: Adatok millió Ft-ban 2009

2008

335 615 75 095 235 499 48 467 114 072 42 871 3 231 808 979

294 822 89 717 301 186 59 512 171 361 37 874 36 954 810 538

1 663 829

1 801 964

Iparág Szolgáltatóipar Mezőgazdaság Termelés-gyártás és építőipar Élelmiszeripar Nagy- és kiskereskedelem Energiaipar Egyéb Magánszemélyek Bruttó hitelállomány Portfolió alapú értékvesztés Specifikus értékvesztés

(9 063) (64 844)

(5 348) (41 647)

Hitelek értékvesztése összesen (lásd: 17-es fejezet)

(73 907)

(46 995)

Hitelek összesen

1 589 922


1 754 969

86


A Csoport pénzügyi eszközei, kötelezettségvállalásai és függő kötelezettségei az alábbi földrajzi régiók szerint elemezhetők a biztosítékok és egyéb hitelminőség javítások nélkül 2009. december 31-én:

1 104 -

-

6 448


9 145 -

1 075 734 -

1 586 343 22 666

132 194

-

2 761 017 43 105

-

13 295 4 727

-

-

14 399 4 727

-

-

5 470

21

-

11 939

203

-

-

4 113

-

-

4 555

117 658

9 145

1 636 614

347

-

2 839 742

Magyarország EMU országok Kelet-európai országok Oroszország Egyéb európai országok Nem európai országok

13 761 37 909

155 580 -

-

-

721 499

1 596 277 908 625

1 766 339 947 033

Összesen

60 400

Összesen




89 663 20 240




Pénzügyi eszközök Magyarország EMU országok Kelet-európai országok Oroszország Egyéb európai országok Nem európai országok Összesen

1 075 734

Pénzügyi források

170 -

37 -

-

-

-

17 934 5 952

18 141 5 952

7 250

-

-

-

257

6 218

13 725

1 310

46

-

-

-

15 131

16 487

-

-

1 477

2 550 137

2 767 677

155 663


87


A Csoport pénzügyi eszközei, kötelezettségvállalásai és függő kötelezettségei az alábbi földrajzi régiók szerint elemezhetők a biztosítékok és egyéb hitelminőség javítások nélkül 2008. december 31-én:




Magyarország EMU országok Kelet-európai országok Oroszország Egyéb európai országok Nem európai országok

188 716 22 695

9 411 -

884 317 9

1 782 713 39 171

698

-

2 865 157 62 573

4 170 -

-

-

13 620 3 140

-

-

17 790 3 140

11 502

-

-

9 219

341

-

21 062

1 184

-

-

6 923

-

-

8 107

Összesen

228 267

9 411

884 326

1 854 786

1 039

-

2 977 829

25 118 45 377

133 563 -

-

-

1 132

1 524 208 1 097 338

1 682 889 1 143 847

Összesen





Pénzügyi eszközök

Pénzügyi források Magyarország EMU országok Kelet-európai országok Oroszország Egyéb európai országok Nem európai országok Összesen

2 087 -

-

-

-

-

6 193 4 967

8 280 4 967

18 672

-

-

-

1 885

17 363

37 920

1 741

-

-

-

-

10 721

12 462

-

-

3 017

2 660 790

2 890 365

92 995

133 563


88

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Biztosítékok és egyéb hitelminőség javítók Az üzleti politikának megfelelően a Csoport rendszerint nem nyújt biztosíték-alapú hitelt (vagyis olyan hitelt, amely nem az ügyfél hitel-visszafizetési képességén alapul), ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek. A Csoport nyújt előleg hiteleket, amelyeket a hitelfelvevő visszafizethet cash flow-jából, és csak abban az esetben vállal aktív hitelezési kötelezettségeket, ha azok a cash flow-ból megtérülnek. A Csoport számára a hitel-visszafizetés elsődleges – közvetlen – forrását a hitelfelvevő cash flow-ja jelenti. Bármilyen jellegű fedezet bevonásához az ügyfél/hitelfelvevő szolvenciájának vizsgálata szükséges, melynek során a felajánlott eszközöket a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően kell értékelni. A legfontosabb biztosíték típusok a következők: • lakossági hitelek esetében lakóingatlant terhelő jelzálog •

vállalati hitelek esetén, ingatlant (kereskedelmi- és lakóingatlant egyaránt) terhelő jelzálog, készleteket terhelő zálogjog vagy követelések átruházása

•

értékpapírkölcsönök esetén készpénz vagy értékpapírok

A Csoport emellett figyelembe veszi anyavállalatok leányvállalataik hiteleiért várt kezességét is, de ezek hatását a táblázat nem tartalmazza. A biztosítékokat rendszeresen újra kell értékelni, amely szintén az éves felülvizsgálati folyamat része. A biztosítékok (pl. a piaci érték változásából eredő) elégtelensége esetén további biztosíték kérhető az ügyféltől. A biztosítékok valós értékének monitoringja a vezetés feladata, amelyhez a kérdéses biztosítékok rendszeres felülvizsgálatát, és – amennyiben szükséges – további biztosítékok bevonását kérik az ügylet mögé. A nem teljesítő ügyfelek esetén a biztosítékokat alapos vizsgálatnak vetik alá a várható megtérülés becslése érdekében az értékvesztés szükséges mértékének megállapításához.


89

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Hitelminőség pénzügyi eszköz osztályonként Az alábbi táblázat a pénzügyi eszközök 2009. december 31-i hitelminőségi besorolását mutatja be:






Összesen


Nem értékvesztett eszközök Értékvesztett eszközök Értékvesztés

117 658 -

9 145 -

1 075 978 513 (513)

1 479 817 231 090 (74 293)

347 -

2 682 945 231 603 (74 806)


117 658

9 145

1 075 978

1 636 614

347

2 839 742

Az alábbi táblázat a pénzügyi eszközök 2008. december 31-i hitelminőségi besorolását mutatja be:

884 326

228 267

9 411

513 (513) 884 326

Összesen

9 411



228 267




Nem értékvesztett eszközök (átsorolt) Értékvesztett eszközök (átsorolt) Értékvesztés (átsorolt)



1 784 076

1 039

2 907 119

117 706 (46 995)

-

1 854 786

1 039


118 218 (47 508) 2 977 829

90


Késedelmes és nem értékvesztett hitelek korelemzése Az késedelmes és nem értékvesztett hitelek korelemzése 2009. december 31-re vonatkozóan: Adatok millió Ft-ban 30 napon belül

30 – 90 napon belül

Összesen

Ügyfeleknek nyújtott hitelek - Vállalat - Lakosság

15 928 60 799

4 960 23 153

20 888 83 952

Összesen

76 727

28 113

104 840

Az késedelmes és nem értékvesztett hitelek korelemzése 2008. december 31-re vonatkozóan: Adatok millió Ft-ban 30 napon belül

30 – 90 napon belül

Összesen

Ügyfeleknek nyújtott hitelek - Vállalat - Lakosság

13 943 62 964

2 723 3 813

16 666 66 777

Összesen

76 907

6 536

83 443

A késedelmes hitelek azokat az eszközöket tartalmazzák, amelyeket az ügyfél nem egyenlített ki annak esedékességekor (akkor is ha a késedelem csak egy nap). A késedelmes hitelek többsége nem értékvesztett.


91

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) Nem értékvesztett és nem késedelmes eszközök minősítés szerint






Összesen

A nem értékvesztett és nem késedelmes eszközök minősítés szerinti megbontását 2009. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza:

Magas Átlagos Átlag alatti

69 068 48 590 -

6 816 2 329

1 028 673 47 305 -

13 454 882 131 479 392

347 -

1 118 011 978 373 481 721


117 658

9 145

1 075 978

1 374 977

347

2 578 105




Összesen

Magas Átlagos Átlag alatti

134 408 93 859 -

6 903 2 508

840 069 44 257 -

145 190 1 046 490 508 953

1 039 -

1 126 570 1 185 645 511 461


228 267

9 411

884 326

1 700 633

1 039

2 823 676



A nem értékvesztett és nem késedelmes eszközök minősítés szerinti megbontását 2008. december 31-re vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza:


92


A belső kockázati minősítéseknek megfelelő hitelkockázati kitettség Az alábbi táblázat az ügyfeleknek és más bankoknak nyújtott hiteleket (a pénzpiaci pozíciók nélkül), valamint az ezekhez tartozó függő és jövőbeli kötelezettségeket tartalmazza. Az esedékes és nem értékvesztett eszközök felosztásra kerültek a megfelelő hitelminőségi kategóriák között. Adatok millió Ft-ban Múltbeli bedőlési arány % Magas minősítés Átlagos minősítés Átlag alatti minősítés Értékvesztett

0,00 4,84 10,46 100,00

Átlagos fedezetlen kockázati arány 2009 % 80,86 34,26 66,92 46,38

Összesen

Összesen 2009 66 481 1 121 929 656 975 248 047

Átlagos fedezetlen kockázati arány 2008 % 81,49 33,85 46,52 49,88

2 093 433

Összesen 2008 237 450 1 184 757 719 692 151 368 2 293 267

Újratárgyalt hitelek könyv szerinti értéke Az alábbi táblázat az újratárgyalt hitelek könyv szerinti értékét mutatja be szegmensenként. Adatok millió Ft-ban 2009

2008

Ügyfeleknek nyújtott hitelek - Vállalati hitelek - KKV hitelek - Lakossági hitelek

7 815 191 43 026

3 636 6 314 4 047

Összesen

51 032

13 997


93


Értékvesztés meghatározása A hitelek értékvesztés-meghatározásának fő szempontjai, hogy van-e késedelmes tőke- vagy kamattörlesztés, van-e tudomásunk cash flow problémákról az ügyfélnél, romlott-e az ügyfél hitelminősítése vagy került-e sor a szerződés eredeti feltételeinek megsértésére. A Csoport az értékvesztés meghatározásával két ponton foglalkozik: •

egyedileg képzett értékvesztés

•

csoportosan képzett értékvesztés

Csoportosan képzett értékvesztés Portfolió alapú értékvesztés A Csoport a hitelek, előlegek és hitelezési kötelezettségek veszteségeire összevontan, portfolió alapon határozza meg az értékvesztés mértékét, ha nincs arra vonatkozó objektív bizonyíték, hogy az ügyleteknél egyedi értékvesztésre került sor (PD1-9). E hitelek esetében portfolió alapon számolunk el értékvesztést, a tőkekövetelmények kiszámítására szolgáló „IRB alap modellben” meghatározott képlet szerint. Ezt a képletet 2007 utolsó negyedévében vezette be a Csoport a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok (IFRS) szerinti „felmerült, de nem még jelentett” céltartalék előírásoknak való pontosabb megfelelés érdekében. Statisztikai módszerrel képzett értékvesztés A Csoport a hitelek és előlegek statisztikai módszerrel, portfolió alapon határozza meg az értékvesztés mértékét, ha objektív bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy értékvesztés következett be (PD10-12), de a hitelek és előlegek önállóan nem jelentős mértékűek (ideértve a hitelkártyákat, a lakóingatlant terhelő jelzálogot és a fedezetlen lakossági hiteleket) Egyedileg képzett értékvesztés A Csoport az egyénileg is jelentős mértékű hitelekre (> EUR 1,25 millió), előlegekre és hitelezési kötelezettségekre egyénileg képez értékvesztést, ha objektív bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy értékvesztés következett be (PD10-12). A Csoport az értékvesztés összegének meghatározásakor figyelembe veszi az ügyfél üzleti terveinek fenntarthatóságát, az ügyfél azon képességét, hogy pénzügyi nehézségek esetén növelni tudja a teljesítményét, a csődeljárás esetén várható bevételeket és osztalék-kifizetéseket, az egyéb pénzügyi támogatás elérhetőségét, a biztosítékok realizálható értékét és a pénzbefolyások várható időpontjait. Az értékvesztést az egyes beszámolók időpontjaira vonatkozón vizsgálja a Bank kivéve, ha előre nem látható körülmények miatt nagyobb odafigyelésre van szükség. A Csoport a behajtható összeg nettó jelenértékének becslése alapján számol el értékvesztést. A függő és a jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék képzése, valamint a konszolidált mérlegben szereplő (ügyfelekkel szembeni) követelésekre történő értékvesztés elszámolása a helyzet reális értékelésén alapul, biztosítva, hogy a céltartalék és az értékvesztés értéke nem haladja meg a várható jövőbeli veszteség mértékét. A statisztikai módszerrel és az egyedileg képzett értékvesztésre együtt, mint specifikus értékvesztésre hivatkozunk a Csoport konszolidált beszámolójában.


94


Belső hitelkockázati modellek és a Bázel II rendszer A hitelkockázatok számszerűsítése érdekében a Csoport különböző minősítési modelleket dolgozott ki, egyrészt az ügyfelek hitelképességének felmérése, másrészt az egyes ügylettípusok várt veszteségének felbecslése céljából. E modellek a hitelkockázat-kezelést olyan területeken támogatják, mint az árképzés, a hitelezési folyamat (befogadás és monitoring), valamint a portfolióalapú értékvesztés meghatározása. Számos modellt csoportszerte egységesen alkalmazunk (például a kormányokra, bankokra, nagyvállalatokra és a projektfinanszírozásra vonatkozó modelleket). Más modelleket ezzel szemben az egyes földrajzi piacokra szabottan alakítottunk ki (kis- és középvállalkozások, magánszemélyek stb.). Az egész KBC Csoportban ugyanazt a belső minősítési skálát alkalmazzuk. 2011-től a fenti modellek alapján számítjuk majd ki a hitelkockázatból eredő, a szabályozó szervek által előírt tőkekövetelményeket. Más szavakkal a Bank az ún. belső minősítés-alapú (IRB) módszer alkalmazása mellett dönt. Kezdetben az IRB alap módszerét („Foundation Approach”) használjuk; a fejlett („Advanced”) modell bevezetését 2013-ra tervezzük (mindkettő felügyeleti jóváhagyást igényel). A Csoport jelenleg, fokozatosan áll át a Bázel II rendszer IRB alap módszerére. A Bank a folyamatot 2011-ben tervezi befejezni, míg jelentős leányvállalata (a K&H Lízing Csoport) a 2008. óta alkalmazott szabványos módszerről 2013-ban közvetlenül áll majd át az IRB fejlett modelljére (felügyeleti jóváhagyásától függően). A minősítési modellek bevezetése a fiókhálózatban nem csak a kockázattudatosságra van ösztönző hatással, hanem azzal is jár, hogy magukat a modelleket állandóan összevetjük a piaci fejleményekkel. A minősítési modellek frissítése valójában ugyanolyan fontos, mint kidolgozásuk, ezért a kockázati modellek életciklusának irányítására megfelelő rendszerünk van, amelyen belül a modellek felelőse (a hitelezési funkció) elkülönül azok jóváhagyójától (az Érték- és kockázatkezelési igazgatóságtól). A KBC Csoport szintjén a Modellbizottság, helyi szinten pedig a Hitelkockázati bizottság felelős a modellek végleges jóváhagyásáért. 37.5 Működési kockázat A KBC Csoporttal összhangban, a „működési kockázatok” és a „működési kockázatkezelés” tekintetében a K&H Csoport is a Bázel II hivatalos definícióját alkalmazza. Ennek megfelelően a működési kockázat az emberek, belső folyamatok és rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése, illetve külső tényezők által előidézett veszteségek kockázatát jelenti. Ez magában foglalja a jogi és adó kockázatot, nem tartalmazza viszont a stratégiai és a szisztematikus kockázatot. A Csoport bizonyos mértékben figyelembe veszi a reputációs kockázatot is. Ha a kontrollok nem működnek megfelelően a működési kockázatok pénzügyi és reputációs veszteséghez vezethetnek, jogi és hatósági következményekkel járhatnak. A működési kockázatok nem szűntethetőek meg teljesen, azonban átgondolt kontroll rendszer alkalmazásával elfogadható szintre csökkenthetők. A jelentési feladatok teljesítése céljából általános/egységes folyamatokat és kockázati eseményeket alkalmazunk. A Csoport a folyamatok, kockázati esemény típusok, kockázatcsökkentő/mérő eljárások, és egy eszközrendszer egységes használatát vezette be a működési kockázatok kezelésére. A működési kockázat kezelés eszközrendszerének első eleme a csoportszintű szabályzatok használata. A szabályzatokat egy kompetencia-központ dolgozza ki a legfontosabb kockázatok kontrollja és csökkentése céljából. A csoportszintű szabályzatok betartását egy felmérés – a csoportszintű szabályzat-értékelés – segítésével ellenőrzik, amely során a csoportszintű szabályzatok előírásai és a helyi gyakorlat közti eltéréseket mérik fel. A felmérés eredményeként kidolgozott intézkedési terveket folyamatosan ellenőrzik, és azokról jelentést tesznek a Működési Kockázati Bizottság(ok)nak. A helyi üzletági vezetés felelős a csoportszintű szabályzatok helyi folyamatokká történő alakításáért, és az intézkedési tervek időben történő és pontos megvalósításáért.


95

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. DECEMBER 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 37 – KOCKÁZATKEZELÉS (folytatás) A kockázati önértékelések azt a célt szolgálják, hogy a helyi üzletági vezetés azonosítsa és felmérje a lényeges termékekben, tevékenységekben, folyamatokban és rendszerekben rejlő működési kockázatokat. Az esettanulmány értékelés során az egymásra épülő kontroll rétegek közti rések azonosításával teszteljük a fennálló kontrollkörnyezet védelmi szintjét olyan súlyos működési kockázati eseményekkel szemben, amelyek a banki és a biztosítási iparágban ténylegesen felmerültek. A KBC irányelveinek megfelelően a Csoport egy egységes és integrált adatbázisban gyűjti a működési veszteség eseményeket, amelyet a jelentési feladatok ellátására is használ. A KRI (kulcsfontosságú kockázati) mutatók módszerét és kereteit 2009-ben vezette be a Csoport. Ezek olyan mérhető értékek vagy mutatók, amelyek segítik a szervezetet bizonyos kulcsfontosságú kockázatok önmagában rejlő, illetve maradvány kitettségének monitorolásában, és ötvözik a kockázat mérését annak kezelésével. 38 – TŐKE ÉS TŐKEMEGFELELÉS A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII törvénynek megfelelően a Bank szavatolótőkéjének meg kell haladnia a kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg 8%-át. A törvényi előírásoknak megfelelően a Bank a tőkemegfelelési mutató számítást a magyar számviteli szabályok szerint készíti el. A magyar és a nemzetközi számviteli szabályok közötti különbségek a 36-os kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra. A Bank ennek figyelembe vételével készíti el részletes terveit, megfelelő tartalékot hagyva, hogy egy esetleges forintgyengülés vagy egyéb nem várt esemény bekövetkeztekor is rendelkezésre álljon a szükséges szavatolótőke. A Bank havonta jelenti a tőkemegfelelési helyzetét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), valamint havonta készít előrejelzést a tőkemegfelelés várható alakulásával kapcsolatosan a banki Eszköz-Forrás Bizottság (ALCO) számára. Amennyiben beavatkozásra van szükség (tőkeemelés, osztalékfizetés stb.), a Bank vezetői bizottsága hoz döntést a szükséges lépésről és tájékoztatja a KBC-t. 2008 januárjától a Bank a Basel II-es sztenderdizált módszer alapján számítja ki tőkemegfelelését melyben figyelembe veszi a működési kockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelményt is (lásd még a Hitel és Piaci kockázatkezelés fejezeteket). A magyar tőkemegfelelési szabályok szerint a Bank tőkemegfelelési mutatója 12,82% volt 2009. december 31-én (2008. december 31-ére vonatkozóan 9,87%). A Bank a 2009-es és 2008-as év folyamán, valamint 2009. december 31-én és 2008. december 31-én megfelelt a PSZÁF tőkemegfelelési követelményének. A Bank a magyar számviteli szabványoknak megfelelően kiszámolt nyereségének 10%-át köteles későbbi veszteségekkel szemben általános tartalékként megképezni. 2009. december 31-én e tartalék egyenlege 12 536 millió Ft (2008. december 31-én 10 704 millió Ft) volt. A magyar társasági és banki jogszabályok értelmében csak a Bank önálló, magyar számviteli alapelvek alapján elkészített pénzügyi beszámolójában szereplő mérleg szerinti eredmény és eredménytartalék osztható fel a részvényesek között. Erre is csak akkor kerülhet sor, ha a Csoport az adott évben már megképezte az előírt kötelező általános tartalékot. Ennek megfelelően a Bank 2009. december 31-én 77 304 millió Ft felosztható tartalékkal rendelkezett. (2008. december 31-én ez az összeg 68 215 millió Ft volt.) A törzsrészvények után javasolt osztalék (mely kötelezettségként nem jelenik meg 2009. december 31-én a konszolidált mérlegben) 10 035 millió Ft – 0,136143 Ft/részvény (7 402 millió Ft – 0,111632 Ft/részvény 2008-ban).


96

K&H Bank Zrt. Konszolidált üzleti jelentés 2009. december 31.


A bankcsoport konszolidált mérlegfőösszege 3 064 milliárd Ft volt 2009. december 31-én. Banki és biztosítási termékeket egyaránt kínáló pénzintézetként országszerte 241 fiókkal a pénzügyi szolgáltatások teljes választékát kínálja ügyfeleinek.

A STRATÉGIAILAG FONTOS LEÁNYVÁLLALATOK BEMUTATÁSA Lízingcsoport A Lízingcsoportot jelenleg 9 jogi személy alkotja. Név K&H Pannonlízing Zrt K&H Autófinanszírozó Zrt. K&H Autópark Kft. K&H Eszközfinanszírozó Zrt. K&H Eszközlízing Kft. K&H Ingatlanlízing Zrt. K&H Alkusz Kft.

Fő tevékenység Kölcsönnyújtás Pénzügyi lízing Operatív lízing, flottakezelés (bérlet) Pénzügyi lízing Operatív lízing (bérlet) Pénzügyi lízing Biztosításközvetítés

A K&H Lízing Zrt. és a K&H Lízingház Zrt. a Lízingcsoport életében passzív szerepet tölt be, új szerződéseket már nem kötnek. A jövőben beolvadnak valamely aktív cégbe, vagy – mivel már élő portfolióval nem rendelkező cégek – felszámolásra kerülnek. A cégintegrációs folyamat egyik lépéseként 2009-ben a Lízingadminisztrációs Zrt. felszámolása befejeződött. A cégintegráció 2010ben is folytatódik a jogi személyek és a tevékenységek optimális elosztása érdekében. A cégcsoport legnagyobb cége a K&H Pannonlízing Zrt., súlya a portfolióban 63%. A K&H Lízingcsoport portfoliója 2009. év végén 127 milliárd Ft-os nagyságrendű, amely 25%-os csökkenést jelent az előző év végéhez képest. A lakossági gépjármű finanszírozási tevékenység 2008 év végi megszüntetése a lakossági személygépjármű és a kereskedő finanszírozási portfolió folyamatos csökkenését eredményezte. A Lízingcsoport a féléves előzetes lízingpiaci kihelyezési adatok alapján a teljes lízingpiacon 3%-os, míg a flotta üzletágban 9,8%-os, TME üzletágban 5,1%-os részesedést szerzett, 14 milliárd Ft-os új kihelyezéssel. A társaság 2009-től a vállalati és kkv ügyfélkörre koncentrál, vállalati finanszírozási termékeket kínál az Eszközfinanszírozási és Flottafinanszírozási üzletágaiban. Rendszereit és folyamatait ennek megfelelően fejlesztette, alakította 2009-ben. A flottafinanszírozás területén Advise Soft rendszer került bevezetésre.

K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. A magyar kötvény és pénzpiacon a helyzet az év során folyamatosan javult, de még az év végére sem volt egyértelmű, hogy a biztató jelek ellenére túl vagyunk-e a válságon. A megtakarítások az év negyedik negyedében növekedni kezdtek, de így sem érték el a válság előtti értéküket. Mind a befektetési alapokban kezelt mind a portfoliókezelt vagyon kismértékben emelkedett és a társaság működési eredménye - nem kis részben a szoros költséggazdálkodásnak köszönhetően meghaladta a terveket. Tovább folytatódott a korábbi években megkezdett innovációs stratégia és nem csak a zártvégű alapok piacán, de a nyíltvégű alapok között is számos új termék indulhatott útjára.

2


Az év folyamán 8 új nyilvános zártvégű valamint 2 zártkörű, zártvégű alappal jelentkezett az Alapkezelő. A tavalyi év nagy kihívása volt egyes lejáró alapok átalakítása a megtakarítások banknál való megtartása érdekében. A lejáró alapokhoz kapcsolódó értékesítési kampányoknak is köszönhetően a felszabaduló megtakarítások (mintegy 120 milliárd forint) nagyobb része továbbra is befektetési alapokban maradt. A diszkrecionálisan kezelt portfoliók esetében tovább erősödött a már meglevő partnerekkel való együttműködés, noha a részvénypiacok értékvesztése jelentősen érintette a vagyonkezelt portfoliókat is. 2009 év végén az Alapkezelő 685 (az év elején 624) milliárd Ft vagyont kezelt, ebből a befektetési alapok állománya 529 milliárd Ft (év elején 509 milliárd Ft), amivel a befektetési alapok piacán továbbra is a második legnagyobb szereplő, 20,2%-os piaci részesedéssel. A Társaság őrzi piacvezető pozícióját a garantált szerkezetű alapok szegmensében, ahol a piaci részesedésünk növekedni tudott a lejáró alapok versenytársakhoz képest kiemelkedő megtartási arányának köszönhetően. K&H Csoportszolgáltató Kft A K&H csoport - a K&H Csoportszolgáltató Kft. (KHCSK) 100%-os tulajdonosának a K&H Banknak a vezetésével – 2005-ben csoport szolgáltató központ megalakítása mellett döntött, amelynek célja az egyes csoporton belüli az alaptevékenységhez szorosan kötődő szolgáltatói, valamint kiegészítő szolgáltatói tevekénységek központosítása és hatékony megszervezése volt 1 . A Társaság szolgáltatási szint megállapodásokat ill. szerződéseket köt az egyes csoporttagokkal minden egyes szolgáltatásra vonatkozóan. 2007-től a KHCSK által nyújtott szolgáltatásokat a K&H Biztosító és a K&H Lízingcsoport vállalatai is igénybe veszik. Jelenleg 12 társaság – a bankot is beleértve – csoportszolgáltató központja a KHCSK. 2008. május elsejével a KHCSK a KBC Global Services N.V. (KBC GSC) magyarországi fióktelepének pénzügyi-számviteli feladatait, valamint üzemeltetési szolgáltatásait is ellátja, a KBC SAP rendszerén. 2008. január elsején alakult a Pályázati igazgatóság, melynek feladata a EU pályázatokkal kapcsolatos tanácsadás és támogatás. 2009-től a KBC csoport regionális szerverközpontját megvalósító épületeket építettő társaság az RTI Invest Kft,. valamint a K&H 100%-os tulajdonában lévő K&H Faktoring pénzügyi-számviteli szolgáltatásainak ellátásával bővült a társaság tevékenysége. A Társaság a csoport számára nyújtott szolgáltatásokon kívül üzleti adminisztrációs tevékenységet is végez a Supershop Kft. számára. A BANKCSOPORT KONSZOLIDÁLT TEVÉKENYSÉGÉNEK JELLEMZŐI 2009-ben a Bankcsoport mérlegfőösszege közel 4%-kal csökkent elsősorban az ügyfelekhez kapcsolódó hitel és betétállományok miatt. A leányvállalatok összesített eszközállománya 21%-kal marad el az előző évi záróértéktől. Jelentősebb mérlegfőösszeggel rendelkező leányvállalatok: Pannonlízing Zrt. (90 milliárd Ft), K&H Autófinanszírozó Zrt. (34 milliárd Ft). Milliárd Ft Mérlegfőösszeg Hitelek és követelések ebből lakossági hitelek Ügyfélbetétek és betéti okiratok ebből lakossági betétek Saját tőke

2008. 2009. december 31. december 31. 3.182,5 3.064,5 1.854,8 1.636,6 705,6 708,7 2.014,0 1.810.4 543,8 563,3 193,5 210,6

1

Vált -3,7% -11,8% +0,4% -10,1% 3,6% 8,9%

A bankcsoport számára teljes körűen végzett szolgáltatói tevékenységek: ingatlangazdálkodás, logisztika- és bankbiztonsági feladatok, üzemgazdasági feladatok (vevő, szállító, tárgyi eszköz stb. könyvelés; adó; bérszámfejtés). Kiegészítő üzleti tevékenységek: a Supershop Törzsvásárlói Program teljes informatikai hátterének biztosítása, hűségprogramok értékesítése és informatikai háttér biztosítása a kifejlesztett Általános Loyalty Elszámoló Rendszeren, kártya kibocsátási közreműködés a Bank ügyfeleinél működő hűségprogramok esetén. A társaság a K&H csoport áfacsoportjának a képviselője.

3


A K&H Bank Zrt. tevékenységét, kockázatkezelési gyakorlatát, mérleg- és eredménykimutatását az arról készült 2009. évi üzleti jelentés részletesen bemutatja. A konszolidált mérleg alakulásában a lényegesebb elemek a következők: • •

•

Az év során a hitelek és követelések állománya mintegy 12%-kal csökkent a vállalati és a lízing portfolióhoz kapcsolódóan, miközben a lakossági hitelállomány lényegében az előző év végi szinten maradt. A teljes betétállomány elsősorban a tulajdonos KBC Bank érdekeltségébe tartozó KBC Asset Management által kezelt alapok lekötött betéteihez kapcsolódóan 10%-kal csökkent 2008 év végéhez képest, miközben az üzleti állományok kedvezően alakultak (mind a lakossági, mind a vállalati betétek állománya tovább bővült 2009-ben). A saját tőke 17,1 milliárd Ft-tal bővült az alábbi tényezők egyenlegeként: a 2008. év után tulajdonosnak kifizetett osztalék és ezzel azonos összegű tőkeemelés elszámolása (-7,4 milliárd Ft a felhalmozott eredményben, +7,4 milliárd Ft a jegyzett tőkében), tárgyévi eredmény (+10,0 milliárd Ft), cash-flow fedezeti tartalék és értékesíthető pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódó átértékelési tartalékának növekedése (+7,1 milliárd Ft).

2009-ben a bankcsoport működési eredménye 17%-kal nőtt (2009.: 56,8 milliárd Ft, 2008: 48,7 milliárd Ft). A főbb eredménytételek kedvezően alakultak: • • •

A nettó kamat és kamatjellegű eredmény 35%-kal bővült 2009-ben. A korábbi időszakhoz képest kedvezően alakuló hitelmarzsok mellett a növekedés részben technikai jellegű és a válság következtében megváltozó banki finanszírozási struktúrához kapcsolódik. 2 A jutalékeredmény (2009: 28,2 milliárd Ft, 2008: 26,8 milliárd Ft) 5%-os növekedése elsősorban a bankkártyához valamint befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó jutalékbevételnek köszönhető. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye sor jelentős csökkenését (2009: 20,0 milliárd Ft, 2008: 38,5 milliárd Ft) a kamatswapok technikai jellegű csökkenése okozza (amit ugyanakkor a ’nettó kamat és kamatjellegű eredmény’ növekedése ellensúlyoz, lásd fent). A csökkenő swapállomány hatását mérsékli a Treasury tevékenységből származó bevétel bázisidőszakhoz képesti bővülése.

A Bankcsoport 2009. évi működési költsége közel 7%-kal csökkent (2009: 80,9 milliárd Ft, 2008: 86,6 milliárd Ft): o személyi jellegű költségek 0,9 milliárd Ft-tal, 2,8 %-kal emelkedtek előző évhez képest, o az egyéb költség az üzletvitelhez kapcsolódó költségekhez kapcsolódóan növekedett, amit a „céltartalék jövőbeli kötelezettségekre” sor alakulása ellensúlyozott.

2

A bank a devizahitelezéshez szükséges forrás jelentős részét a korábban jellemző HUF/CHF devizaswap helyett EUR bankközi betéteken és EUR/CHF devizaswapokon keresztül szerzi be. Ennek következtében a swapokhoz kapcsolódó kamatjellegű bevétel lecsökkent (ez számvitelig az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye” soron kerül kimutatásra), amit a többletlikviditás miatt megnövekedett értékpapírállományhoz kapcsolódó kamatbevétel ugyanakkor a kamateredmény soron ellensúlyoz.

4

K&H BANK ZRT. KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK

Recommend Documents