KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMJA és a 2014-2020 közötti időszakra szóló operatív programokhoz kapcsolódó részdokumentumok - II. fázis egyeztetési változat –
KÉSZÍTETTE: „STABILAN AZ ÉLVONALBAN” KONZORCIUM VÁROS-TEAMPANNON KFT.- MAPI ZRT. A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL 2014. május 23.
TARTALOMJEGYZÉK 1
A TERVEZÉSI KÖRNYEZET ÉS FOLYAMAT .............................................. 6
1.1
A tervezési környezet ............................................................................. 6
1.1.1
Az európai kohéziós politika változásai .................................................. 6
1.1.2
Hazai területfejlesztési környezet változásai .......................................... 7
1.2
Tervi előzmények ................................................................................... 9
1.2.1
Európai tervezési háttér ......................................................................... 9
1.2.2
Országos tervezés ............................................................................... 13
1.2.3
Megyei tervezés ................................................................................... 18
1.2.4
Helyi szintek ......................................................................................... 21
1.3
A tervezésbe bevont szakmai szereplők.............................................. 21
1.4
Az eddig lezajlott társadalmasítási folyamat ........................................ 22
1.4.1
Sajátos térségi egyeztetések ............................................................... 24
1.4.2
Tematikus egyeztetések ....................................................................... 25
1.4.3
Projektgyűjtés ....................................................................................... 25
1.4.4
Területfejlesztési háttértanulmány ........................................................ 25
1.5 2
Mérföldkövek, határidők, döntési pontok ............................................. 26 A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZINTÉZISE ............................. 28
2.1
Jövőkép: stabilan az élvonalban .......................................................... 28
2.2
Kihívások, kitörési pontok .................................................................... 28
2.3
Átfogó célok ......................................................................................... 31
3
STRATÉGIAI PROGRAM ........................................................................... 34
3.1
A stratégiai program struktúrája ........................................................... 34
3.2
A területfejlesztési koncepció és a stratégiai program összhangja ..... 36
3.3
Tervezéskísérő eljárások ..................................................................... 39
3.3.1
3.4
Társadalmi, gazdasági, környezeti hatásvizsgálat ............................... 39
A végrehajtás és finanszírozás intézményrendszere és eljárásrendje 39
3.4.1
Országos intézményrendszer ............................................................... 39 2
3.4.2
Tervezett megyei intézményrendszer, kapcsolódó rövid távú feladatok 41
3.4.3
A program finanszírozási háttere .......................................................... 44
3.5
Monitoring és értékelési terv ................................................................ 45
3.5.1 4
A programszintű és prioritásszintű indikátorok, mérési módszere ........ 45
OPERATÍV PROGRAM ............................................................................... 47
4.1
Összefoglalás, tervezés háttere .......................................................... 47
4.2
Támogatás segítségével megvalósuló programok .............................. 47
4.3
A vállalkozások fejlesztési tervei.......................................................... 47
4.4
Tervezett fejlesztések bemutatása a megyei prioritások szerint.......... 48
4.4.1
I. prioritás: A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése.......................................................... 51
4.4.2
II. prioritás: megyei turisztikai program ................................................. 60
4.4.3
III. prioritás: stabil, versenyképes, diverzifikálódó gazdaság ................ 73
4.4.4
IV. prioritás: fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás ... 83
4.4.5
V. prioritás: biztonságos környezet, gyógyuló tájak .............................. 90
4.4.6
VI. prioritás: otthon a XXI. században ................................................ 100
4.5
Horizontális jellegű információk ......................................................... 108
4.5.1
Tervezéskísérő eljárások .................................................................... 108
4.5.2
A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása ............... 108
5
RÉSZDOKUMENTUMOK, PROJEKTCSOMAGOK ................................. 109
5.1
A feladat kihívásai, buktatói, teendők a soron következő időszakra.. 109
5.1.1
Kihívások, buktatók ............................................................................ 109
5.1.2
A soron következő időszak feladatai ................................................... 110
5.2
A projektcsomagok magyarázata ........................................................111
5.2.1
Projektcsomagok ................................................................................. 111
5.2.2
Magyarázat a "Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek" adatlaphoz ....................................... 111
5.2.3
Költségek számolása .......................................................................... 112
5.2.4
Magyarázat a megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagokhoz ........ 113
3
6
MELLÉKLETEK ........................................................................................ 114
6.1
1. Melléklet: Az Európai Unió 11 tematikus célkitűzései és a kapcsolódó tematikus prioritások a 2014-2020 közötti időszakra ......................... 114
6.2
2. Melléklet: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) prioritási tengelyei .............................................................................. 118
6.3
3. Melléklet: A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai ....... 120
6.4
4. Melléklet 3.1 fejezethez: a stratégiai program prioritásainak, intézkedéseinek és beavatkozásainak részletes bemutatása ........... 121
6.5
5. Melléklet: Koherenciavizsgálatok................................................... 130
6.6
6. Melléklet: projektcsomagok ........................................................... 135
6.6.1
Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek ........................................................................................ 135
6.6.2
Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok.................................... 165
6.6.3
Tatabánya Megye Jogú Város ITB projektjei ...................................... 169
6.6.4
Járási tematikus projektcsomagok ..................................................... 175
6.7
7. Melléklet: Ágazati operatív programokhoz és hazai forrásokhoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentumok ................. 203
6.7.1
A területfejlesztési program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) megvalósítandó fejlesztései ............................. 203
6.7.2
„A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése” prioritás Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) megvalósítandó fejlesztései ................................ 207
6.7.3
„Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás” prioritás Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) megvalósítandó fejlesztései ............................................................... 210
6.7.4
A területfejlesztési program Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP) megvalósítandó fejlesztései ............. 214
A területfejlesztési program Vidékfejlesztési Programból (VP) megvalósítandó fejlesztései ......................................................................................... 218 6.7.5
6.8
A területfejlesztési program hazai forrásokból megvalósítandó fejlesztései ......................................................................................... 219
8. Melléklet: Komárom-Esztergom megye becsült kölségeinek összefoglalása ................................................................................... 220
6.8.1
A rendelkezésre álló teljes megyei keret és a becsült költségek összehasonlítása................................................................................ 220
4
6.8.2
A megyei forrásfelhasználás belső arányai ........................................ 222
Járásokra jutó forrás és a keretek kihasználtsága az eddig ismert projektek alapján – összegszerűen .................................................................... 223 6.8.3
Járásokra jutó forrás és a keretek kihasználtsága az eddig ismert projektek alapján – százalékosan....................................................... 227
6.8.4
A járási keret összefoglalása .............................................................. 228
6.9
9. Melléklet: Társadalmi, gazdasági, környezeti hatásértékelés ....... 229
6.10 10. Melléklet: A partnerség szereplői ................................................. 272
5
1
A TERVEZÉSI KÖRNYEZET ÉS FOLYAMAT
1.1 A TERVEZÉSI KÖRNYEZET 2012-ben elindult a felkészülés a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklusra. Az európai, az országos, illetve a határon átnyúló és a megyei tervezés párhuzamosan haladt az európai jogi keretek 2013. decemberi véglegesítéséig. Az országos és határon átnyúló tervezés jelenleg is folyamatban van. A megyei tervezés a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) útmutatásai szerint, a szervezet mentorálásával, illetve szigorú kontrollja mellett zajlik. A NTH 2014. február végére ígért olyan, véglegesnek mondható országos operatív programokat, melyek alapján a megyék már viszonylag nagy pontossággal tervezhetnek. A megyei hatáskörű fejlesztések mozgásterét leginkább meghatározó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program legújabb (TOP 5.0.), de még mindig nem végleges változata (Brüsszel jóváhagyása szükséges) néhány hete a tervezőkhöz került, az ágazati programok vonatkozásában azonban mind a mai napig nagyok a bizonytalanságok. Különösen nagy kihívást jelent, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) tervezése még a többi ágazati operatív programhoz viszonyítva is jelentős lemaradásban van. Komárom-Esztergom megye - jelentős érintettsége okán - nagyon várja az Európai Területi Együttműködés magyar-szlovák határszakaszra készülő Operatív Programot, illetve – a korábbi hírekkel szemben mégiscsak készülő – Európai Duna Stratégiához készülő Operatív Programot. A Stratégiai és Operatív Program tervezéséhez használandó, tartalmi követelményt is meghatározó Módszertani útmutató Nemzetgazdasági Minisztérium által jóváhagyott utolsó változatát 2014. május 16-án, e dokumentum elkészítésének határideje előtt hét nappal kapták meg a tervezők. Ez tartalmilag többé-kevésbé követi a korábbi követelményeket, de hangsúlyeltolódásokat, szerkesztési módosításokat figyelembe kellett venni. A tartalmi követelmény valamelyest egyszerűsödött a korábbiakhoz képest.
1.1.1 Az európai kohéziós politika változásai A 2007-2013 közötti, 2015-ben véglegesen lezáruló tervezési ciklus tapasztalatait leszűrve és a gazdasági válság kihívásaira is reagálva, az Európai Unió alapvetően megváltoztatta a Kohéziós Politika érvényesítésének rendszerét, így a különféle fejlesztési alapok (európai uniós támogatások) felhasználásának tervezését. A 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban az Unió sokkal szigorúbb lesz az európai célok tagországi érvényesítése tekintetében, a támogatási források 80%-ának felhasználása szigorúan kötötté válik. A 2010-ben jóváhagyott „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia (EU2020 stratégia) kiemelt stratégiai céljai: • a foglalkoztatás növekedése a 20-64 évesek körében, • a kutatás-fejlesztés és innovációs (K+F+I) kiadások GDP arányos növelése, • a klímaváltozásra való felkészülés (különösen az alacsony karbon-kibocsátás, energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növekedése)
az
• a képzettség növekedése (diplomások arányának növekedése a 30-34 évesek körében és a korai iskolaelhagyók számának mérséklése)
6
• a szegénységgel és szegregációval sújtott, illetve veszélyeztetett népesség arányának mérséklése. Ennek érdekét szolgálja az európai szintű ún.”stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszer” felépítése, melynek három pilléréből különösen az első: a gazdasági menetrend megerősítése szorosabb uniós felügyelet mellett”, azon belül is az Európa 2020 stratégiában meghatározott szakpolitikai prioritások és célok tagállami érvényesülésének szigorú kontrollja. További eszközök az ún. „zászlóshajós kezdeményezések”: • Innovatív Unió” a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; • Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; • Európai digitális menetrend” az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; • Erőforrás-hatékony Európa” a gazdaság fenntartható növekedéséért; • Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; • Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálására; • Szegénység elleni európai platform” a szociális és területi kohézió biztosításáért. Bár az irányok 2010-ben, illetve 2011-ben, a hazai elnökség alatt körvonalazódtak, végleges döntések csak 2013 decemberében születtek, a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések pedig csak idén, az első negyedévben kezdtek napvilágot látni. A legfontosabb módszertani változás a különféle támogatások közötti szinergia erősítése, a tematikus és térbeli forráskoncentráció erősítése, a jelenlegi ciklus szétaprózott támogatási gyakorlat helyett, melynek fejlesztő hatása nagymértékben elmaradt a remélttől.
1.1.2 Hazai területfejlesztési környezet változásai Ezzel egyidejűleg a hazai területfejlesztési intézményrendszer és tervezési gyakorlat is gyökeres változásokon ment keresztül. E folyamat egyik meghatározó lépéseként jelentős hatáskör-átrendezés történt a kormányzás (helyi ügyek irányítása) és a közigazgatás helyi és térségi szintjei között. A megyei hatáskörök kibővítését a Magyarország helyi önkormányzatairól rendelkező 2011. évi CLXXXIX. törvény alapozta meg. A törvény 27. § (1) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A magyar közigazgatás új szintjeként újra létrejöttek a járások, melyek ugyan az önkormányzati törvény alapján közigazgatási szerepeket látnak el, ám 2014-ben született országgyűlési és kormányhatározatok alapján a járások szerepe bővülni látszik (elmozdulás fejlesztési hatáskörök irányába)1. 2012. január 1-jei hatályba lépett a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása. A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait a törvény 11. paragrafusa
1
6/2014. (II. 7.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat módosításáról, illetve a 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról
7
szabályozza. Ennek részleteit a 3. melléklet tartalmazza. Összhangban az új önkormányzati törvénnyel, a módosított törvény a tervezés szempontjából két releváns területi szintet határoz meg: az országos szint mellett a megyék is kiemelkedő szerepet kapnak a térségek jövőjének alakításában. A 2014. január 3-án Országgyűlési Határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) „a területi középszint új főszereplőiként” hivatkozik a megyékre. Az OFTK három fontos főirányt határoz meg a megyei területfejlesztési szerepkörökkel kapcsolatban, ezek • a fejlesztések tervezése és végrehajtása a központilag kialakított – a kormányzati és a helyi szinttel összefüggésben meghatározott – megyei fejlesztési tárgykörökben, valamint • a helyi szintű fejlesztések koordinációja: a fejlesztési elképzelések lehatárolása, összehangolása, nyomon követése és értékelése. Az országgyűlési határozat értelmében „(e)z természetesen jelentheti megyehatáron átnyúló helyi szerveződések (pl. várostérségek) közös kezelését is”. Az OFTK 5.5. jelű, „A végrehajtást segítő szakpolitikai és területi koordináció” című alfejezetében az alábbi elképzelhető megyei közreműködési területeket nevesíti: -
a fejlesztési projektek feltárása, tervezése, koordinálása, a megvalósítás nyomon követése;
-
a megye területét érintő fejlesztések nyomon követése, területi koordinálása;
-
integrált térségi programok kialakítása, tervezése, végrehajtása, nyomon követése;
-
a megye területén megvalósuló helyi fejlesztési programok koordinálása, szakmai és módszertani segítségnyújtás, a lebonyolítás segítése, nyomon követés, a végrehajtás támogatása.
• Azon projektek generálása, melyek a helyzetfeltárás, területfejlesztési koncepció és a stratégiai program alapján feltétlenül megvalósítandók, de más szereplőtől nem érkezett be ilyen irányú kezdeményezés. A 2014-2020-as programozási időszakban tehát a megyék (európai területi hierarchiarendszerben NUTS3 szint) jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját, összhangban a területi közigazgatás közelmúltban lezajlott átalakításával. A 2007-2013-as időszak értékelései alapján a területi szereplők közötti forrásallokáció „pályázatos” rendszerétől elmozdulva, a 2014-2020-as időszakban a területfejlesztési szereplők előre meghatározott nagyságú forráskerettel rendelkeznek a fejlesztések stratégiai szemléletű, térben és időben integrált megvalósítása érdekében. A területi alapú fejlesztések egyrészt ágazati operatív programokban, másrészt területi logikájú integrált operatív programokban kapnak helyet, ez önmagában nem jelent változást a korábbiakhoz képest. Az előbbiek központi végrehajtásban vagy koordinációban zajló országos jelentőségű területi fejlesztések, egy vagy több OP finanszírozásában. Az utóbbiak, hasonlóan a 2007-2013 közötti ciklus Regionális Operatív Programjaihoz (ROP-ok), fogadják be a decentralizált területi fejlesztéseket. a különbség az, hogy most nem készülnek régiónként tervezési dokumentumok, hanem összesen két Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) készül. Egy a Közép-Magyarországi régióra és egy a többi megyére (ún. konvergencia régiók megyéi). Az utóbbi integrálja a megyei területfejlesztési operatív programokat, melyek ún. TOP részdokumentumokkal járulnak hozzá a konvergencia régiókra készülő TOP-okhoz, másrészt ágazati részdokumentumokkal az ágazati TOP-okhoz.
8
Funkcionális várostérség, kistérség, járás Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) és az az alapján formálódó Országos Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban hangsúlyos területi tényezőként jelentek meg a funkcionális várostérségek. A várostérséget az OFTK tervezői változata funkcionális, tehát valós együttműködéseken, térségi összetartozáson alapuló területi egységként értelmezte. Ezzel összhangban, és a megye területrendezési tervében már elfogadottak alapján, határolta le a Komárom-Esztergom megyei Területfejlesztési Koncepció a sajátos megyei térségeket, mint a megyei szint alatti tervezési egységeket. A területi-települési sajátosságokon és fejlődési pályákon alapuló sajátos megyei térségek a megyei tervezés sarkalatos tényezői. Az 1831/2013. (XI. 14.) Kormányhatározat, és az azt értelmező 2014. januári nemzetgazdasági minisztériumi állásfoglalás, eltérve az akkor még jóváhagyás előtt álló OFTK-tól, a várostérségeket területfejlesztési-statisztikai kistérségekkel azonosította. A 2014. január 3-án országgyűlési határozattal jóváhagyott OFTK az eredeti tervezői változat szerint tartalmazta a funkcionális várostérségeket, mint a megyei és a települési szintek közötti területi szintet, ami a dokumentumban egyértelműen deklaráltan nem azonos a járással vagy a kistérséggel. A 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozattal végleg lezárultak az ezzel kapcsolatos kétségek, ez a dokumentum ugyanis egyértelműen rögzíti a kormány álláspontját, miszerint „a várostérség és a megyei jogú város térsége szintjének területi meghatározása a járások alapján történjen.” Ennek megfelelően a korábbi kistérségek, mint területfejlesztési szintek szerepét a járások veszik át. A fenti kormányhatározat ugyanakkor a forráskereteket is módosította. Változatlanul hagyta a megyék 2013 őszén rögzített kereteit, a megyei jogú városok keretét 65%-kal megnövelte, illetve a 2013-ban rögzített kistérségi forráskeretek helyett új, helyenként megnövelt, máshol csökkentett járási forráskereteket határozott meg. Ez a megyében a Dorogi és az Esztergomi kistérségek számára jelent negatív változást, mivel ott összességében a korábbiaknál mintegy 0,5 milliárd forinttal kisebb forráskeretre kell tervezni. Ezek a több lépésben zajló változások megyei területfejlesztési koncepció és az operatív programozás közötti összhang megteremtését és magát a programozási folyamatot is nagymértékben komplikálják. Továbbító komoly nehezítő tényező, hogy, még korábbi kormányzati-országgyűlési döntések alapján, a legtöbb helyen megszűntek azok a kistérségi szervezeti feltételek, melyek ezen a területi szinten a tervezést koordinálták. Helyettük jelenleg a LEADER-ek vannak, melyek lehatárolása erőteljesen eltér az igazgatási térségektől. A megye így a tervezés során az egyes településekkel áll kapcsolatban és a megyére hárul a felelősség, hogy kistérségi/járási szintű stratégiák kialakítását kezdeményezze.
1.2 TERVI ELŐZMÉNYEK 1.2.1 Európai tervezési háttér 2014-2020 közötti időszak európai szintű tervezésének első jelentős lépése az Európa 2020 stratégiáról szóló döntés volt (lásd fent). Ennek továbbtervezésével született meg az a 11 tematikus célkitűzés, amely a hazai tervezés keretét meghatározza (lásd 80%-os szabály). Az alábbiakban a fő tematikus célkitűzéseket mutatjuk be, az 1. melléklet ezek részletes (tematikus prioritások) szerinti bemutatását tartalmazza. Ezt azért fontos ismerni, mert a pályázatok során minden esetben igazolni kell, hogy a tervezett projekt minél több tematikus prioritás megvalósulásához hozzájárul.
9
Az operatív programozás jogi kereteit meghatározó legfontosabb döntések csak 2013. december 17én születtek meg, ez az országos tervezést is nagymértékben hátráltatta, hiszen még azt sem lehetett teljes bizonyossággal tudni, hogy az ország mekkora támogatási összeggel számolhat. A legfontosabb döntés az ún. Közös Stratégiai Keretről szóló rendelet, amely meghatározza a felhasználható támogatásokat és azok szabályait. Ebben a rendeletben kerültek rögzítésére a tematikus és területi forráskoncentráció elveinek érvényesítését szolgáló előírások, tovább ez a jogszabály az alapja a partnerségi Megállapodásoknak, amit mind a tagállamoknak az EU-val, mind pedig az egyes térségeknek (így a megyéknek és a megyei jogú városoknak) meg kel kötniük a saját országaikkal. A Partnerségi Megállapodások mindkét fél felelősségét rögzítik az Európa 2020 növekedési stratégia végrehajtásával kapcsolatban. A 11 tematikus célkitűzés finanszírozási struktúrája (KA: Kohéziós Alap; ERFA: Európai Regionális Fejlesztési alap, ESZA: Európai Szociális Alap. A táblázat nem tartalmazza az EMVA alapot:Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot, valamint az ETHA: Európai Tengeri és Halászati Alapot melyeknek szintén a 11 tematikus célkitűzés megvalósítását kell szolgálniuk. További részletek az 1. mellékletben. ERFA
ESZA
KA
Tematikus célok 1. kutatás, technológiafejlesztés és innováció erősítése; 2. információs, kommunikációs technológiák hozzáférésének elősegítése, minőségi javítása; 3. KKV-k az agrár- és halászati szektor versenyképességének növelése és a vízkultúrák támogatása 4. az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállás támogatása minden szektorban; 5. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázatmegelőzés és -kezelés ösztönzése; 6. környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése; 7. fenntartható közlekedés megteremtése és a hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása; 8. foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása; 9. társadalmi befogadás ösztönzése és szegénység elleni küzdelem; 10. oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás elősegítése; 11. intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése
Az alábbi táblázat a legfontosabb európai döntéseket foglalja össze, illetve tartalmazza azok magyar nyelvű elérési helyét. Közös Stratégiai Keret AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A rendelet előírja, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) támogatásait korlátozott
10
számú közös tematikus célkitűzésre (lásd 11 tematikus célkitűzés) kell összpontosítani az EU 2020 stratégia megvalósítása (tematikus koncentráció), valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz való hozzájárulás (területi koncentráció) érdekében. Az ESB-alapok közötti koordinációt biztosító szabályokat ír elő. Az EU2020 cél elérése érdekében bevezeti az ún. Partnerségi Megállapodás intézményét, melyben a tagállam kötelezettséget vállal előre rögzített célértékek elérésére. A tagállam ugyanilyen szerződést köt a megyékkel ahol rögzítésre kerülnek a megyék által elérendő célértékek és az ennek elérését szolgáló fejlesztési döntések. A rendelet bevezeti az Integrált Területi Beruházást (ITB, angolul ITI) és a Közösség Által Vezérelt Helyi Fejlesztés (Community Led Local Development, CLLD) intézményeit, melyek biztosítják egy program különféle alapokból történő finanszírozásának lehetőségét. Meghatározza az ERFA és az ESZA keretek nagyságát és felhasználásának szabályait, illetve előírásokat tartalmaz a többi alapra vonatkozóan is. Bővebben: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013R1303&rid=1 Specifikus szabályokat fogalmaz meg a határon átívelő területi együttműködések vonatkozásában AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1299/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről Bővebben: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R1299&rid=4
11
Közös Agrár- és Vidékpolitika reformja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1308/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1306/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1305/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A rendeletek alapja az EURÓPAI BIZOTTSÁG „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” c. COM(2010) 672/5 KÖZLEMÉNYE. Ebben rögzítésre kerülnek azok a kiemelt célok, amelyeknek elérése érdekében 2014. január 1-től meg kell kezdeni a Közös Agrár- és vidékfejlesztési Politika megreformálását: fenntartható élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés, kiegyensúlyozott területi fejlődés. http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/communication/com2010-672_hu.pdf Legfontosabb elem az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti koordináció erősítése, vagyis a közvetlen kifizetéseknek is hozzá kell járulniuk a vidékfejlesztési célok eléréséhez. A közelítés nem kötelezettségek formájában került jóváhagyásra az egyedi gazdák tekintetében, hanem lehetőségként, azaz a vidékfejlesztési célok érvényesítése többlettámogatáshoz jutást tesz lehetővé. Ennek áttekintése a kormány honlapján elérhető a http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/agrargazdasagert-felelosallamtitkarsag/hirek/lezarult-a-kozos-agrarpolitika-reformja-brusszelben link alatt. Új elem többek között az ún. „zöldítés”: a folyamat keretében keretében további földalapú támogatásra jogosultak az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdaságok. A tagállami pénzügyi keret 30%- erre az intézkedésre fordítandó. A zöldítés keretében három feltételt szükséges teljesíteni: - az állandó legelők fenntartása (7 év alatt nagysága 5%-al változtatható) - terménydiverzifikáció (10 ha alatt 1 növényt, 10 és 30 ha szántó között minimum 2 különböző növényt, 30 ha felett pedig legalább 3 fajta növényt kell termeszteni) - A 15 hektárt meghaladó földterületen gazdálkodóknak ökológiai célterületet (EFA) kell kijelölnie, mely legalább öt százalékot tesz ki (ez az érték még a jövőben 7-re emelkedhet). További többlettámogatás szolgálja a generációváltást (40 évesnél fiatalabb gazdák többlettámogatása), kisgazdaságok átalány jellegű támogatásának lehetősége max. 1250 euróig, illetve a nagybirtokok esetén a foglalkoztatás ösztönzése (150 ezer eurónál magasabb kifizetésre bevezetett 5% elvonásból levonhatók a munkabérek és a járulékok.) Bővebben: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R1306&rid=2 Horizon2020, az EU közös innovációs keretprogramja A program jelentősége, hogy közvetlen brüsszeli támogatásokra lehet pályázni. A program 22 tématerületet határoz meg. A MEGYEI TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL FONTOS KIEMELNI, HOGY A 22-BŐL 7 TÉMATERÜLET AZ AGRÁRIUMRA, ÉLELMISZERIPARRA, ERDÉSZETRE, ILLETVE A KÖRNYEZETRE, A KLÍMAVÁLTOZÁSRA ÉS AZ ENERGIÁRA IRÁNYUL. Bővebben. http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en A közös közlekedéspolitika reformja A transzeurópai közlekedési hálózatot érintő szakpolitikában bekövetkezett fordulatot az Európai Parlament és a tanács 2013. decemberi két egymást kiegészítő rendelete rögzíti. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1315/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről
12
Az új európai közlekedéspolitika kétszintű hálózatra épül: az átfogó- és kiemelt fontosságú csomópontokat összekötő korridorokból álló ún. törzshálózat. A közlekedéspolitika végrehajtásához az ún. Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility - CEF) biztosít forrásokat, melynek révén a törzshálózat kiépülése felgyorsítható. A MEGYE SZEMPONTJÁBÓL FONTOS DÖNTÉS, HOGY KOMÁROM BELVÍZI KIKÖTŐ TÖRZSHÁLÓZATKÉNT NEVESÍTETT, MKIKÖZBEN GYŐR-GÖNYŰ ÁTFOGÓ HÁLÓZATI ELEM VAGYIS A RENDSZER ALSÓBB SZINTJÉN HELYEZKEDIK EL. Bővebben: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R1315&rid=3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1300/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről a Kohéziós Alapon belül 10 000 000 000 EUR összegig a(z) biztosítja, hogy 1316/2013/EU rendeletben meghatározott törzshálózat minél előbb kiépülhessen. A rendelet a Kohéziós Alapok egyéb célú felhasználásának kereteit is meghatározza (környezet, energia). Bővebben: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R1300&rid=5 Beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúra Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete értelmében a tagállamok Operatív Programjainak prioritástengelyeket kell tartalmaznia, melyek lehatárolásához többek között feltüntetésre kell kerülnie a megfelelő beavatkozási kategóriáknak és a programozott források indikatív bontásának is. Az Európai Bizottság 215/2014/EU végrehajtási rendelete tartalmazza a célkitűzésnek nyújtott támogatással kapcsolatos beavatkozási kategóriákra vonatkozó nómenklatúrát, annak 1. táblázata ún. beavatkozási területeket nevesít, melyek sorszámokat viselnek 001-től 123-ig. A 001–101 kódok kizárólag az ERFA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandók, a 102–120 kódok kizárólag az ESZA-ra alkalmazandók. A beavatkozási területek főbb csoportjai: Termelő beruházás; Alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra és a kapcsolódó beruházások; Szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúra és a kapcsolódó beruházás; Endogén potenciál fejlesztése; A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és bárminemű megkülönböztetés elleni fellépés; Az oktatásba, a képzésbe és a szakképzésbe történő beruházás a készségek és az egész életen át tartó tanulás céljából; A közhatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatás; Technikai segítségnyújtás. A rendelet 123 féle beavatkozást nevesít a fenti 9 tématerületen. A finanszírozási forma tekintetében 7 típust különít el (a vissza nem térítendő támogatástól a jutalomig) Területtípus tekintetében 6+1 kategóriát határoz meg: Nagyméretű városi területek (sűrűn lakott > 50 000 fős lakosság); Kisméretű városi területek (közepes népsűrűség > 5 000 fős lakosság); Vidéki területek (ritkán lakott), Makro-regionális együttműködési terület; Együttműködés a nemzeti és regionális programterületek terén nemzeti összefüggésben; ESZA transznacionális együttműködés; 6+1.: „Nem alkalmazható” A nómenklatúra jelentősége abban áll, hogy alkalmazásával megyei területfejlesztési program szempontjából kiemelkedő szerepű Operatív Programok által támogatható műveletek nagy bizonyossággal elhatárolhatók egymástól- így például külön kódszámot visel a TEN-T törzshálózathoz tartozó vasútra, és az egyéb vasútvonalakra irányuló beavatkozás. Bővebben:http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014R0215
1.2.2 Országos tervezés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A fejlesztéspolitikai dokumentum a korábbi Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) tervdokumentumokat váltja fel. Rögzíti az ágazati fejlesztési- és a területfejlesztési célokat, valamint összehangolja azokat. A koncepció a 2014-2020-as uniós tervezéshez is kiinduló alapot ad. Az OFTK céljait tekintve a gazdasági válság utáni világ kihívásaihoz
13
igazodó új fejlesztéspolitikai irányokat és elveket fogalmaz meg, miközben megerősíti és összeköti velük a továbbra is követendő fejlesztési irányokat. Kiemelt figyelmet kap Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere és szerepe is. A dokumentum fontos része a településhálózat egészét integráló területi célok megfogalmazása, ami a települési önkormányzatok számára jelent fontos iránymutatást saját fejlesztéseikben. Új fejlesztéspolitikai szereplőként a megyék fejlesztési céljait is integrálja a koncepció. Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az OFTK átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Ezek megvalósítását a készülő országos ágazati és a területi operatív programok szolgálják: • értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, • népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, • természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, • térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Az OGY határozat ún. szakpolitikákban (tehát ágazatok által) érvényesítendő specifikus célokat és területi specifikus célokat rögzít. • Szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: - versenyképes, innovatív gazdaság, - gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, - életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, - kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, - értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, - jó állam, szolgáltató állam és biztonság, - stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme. • Területi specifikus célok: - az ország makro-regionális szerepének erősítése, - a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, - vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, - kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, - területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, - összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Operatív Programok Az operatív programok tervezése többkörös egyeztetési eljáráson keresztül zajlik. Az OP-k többségének 3.-4, a TOP esetében 5. verziói állnak rendelkezésre, végleges prioritás struktúrával. A Kormány 2014. május 14-én tekintette át a Brüsszelnek benyújtandó, a következő hét éves EU-s költségvetési időszak keretprogramjait és véglegesítette a fenti nyolc operatív programot.
14
Az ETE Programok közül elsősorban a HU-SK CBC Program érinti a megyét, melynek tematikus célkitűzéseiről januárban született döntés. Jelenleg a program egyeztetési verziója társadalmasítás alatt van. Az Európai Bizottság 2012. december 18-án egy új transznacionális együttműködési program felállítását kezdeményezte a 2014-2020-as időszakra. A Duna Stratégia területe a Bizottság javaslata alapján lefedi Ausztriát, Bosznia és Hercegovinát, Bulgáriát, Csehországot, Horvátországot, Magyarországot, Moldovát, Montenegrót, Németország két szövetségi tartományát (BadenWürttemberg és Bajorország), Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Ukrajna bizonyos területeit. A Duna Stratégia megvalósításának feltételrendszere a Duna Operatív Programban kerül kidolgozásra, amely a transznacionális együttműködés alapdokumentuma lesz a 2014-2020-as időszakban, tartalma azonban még nem ismert. Település- és Területfejlesztési Operatív Program (TOP) A TOP a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési ciklus ROP dokumentumát váltja fel. A TOP jelenlegi 5.0 változata véglegesítette a prioritásokat az egyes prioritások keretében tervezhető intézkedéseket és beavatkozásokat (kék szín a megyei keretből finanszírozandó beavatkozásokat jelöli): 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése
9% 12% 5% 10%
14% 8% 11% 12%
2% 2% 1% 3%
Külön forráskerete lesz, 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva még nincs döntés 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 4% 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 3% 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1% 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése 2% ÖSSZESEN: 40,3 milliárd forint
A fenti arányokon belül a megye kismértékben (10%) módosíthat. Rögzítve van ugyanakkor, hogy mely fejlesztéseket lehet a májusi kormányhatározat szerinti megyei és melyeket a járási források terhére tervezni (a forráskereteket lásd a következő fejezetben). Eszerint a megyei keretből csak TOP1.1, 1.2, 1.3 továbbá TOP6.1, 6.2. intézkedések tervezhetők. Az összes többi intézkedést a járási források terhére kell tervezni.
15
Ennek megfelelően • A megye a TOP keretéből: gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztésre 13,3 milliárd forintot • Tatabánya MJV az összes többi fejlesztésre 12,4 milliárd forintot • A járások összesen 14, 6 milliárd forintot fordíthatnak. JÁRÁSOK
A KORMÁNYHATÁROZAT ÁLTAL ALLOKÁLT FORRÁS
Esztergomi
5,1 milliárd
Kisbéri
1,7 milliárd
Komáromi
2,6 milliárd
Oroszlányi
1,9 milliárd
Tatabányai
0,8 milliárd
Tatai
2,5 milliárd
ÖSSZESEN
Járások számára dedikált, pályázaton kívül hozzáférhető 14,6 milliárd forint indikatív allokációja az 1298/2014. (V. 5.) Kormányhatározat szerint.
14,6 milliárd
További forráshoz jutási lehetőségek Ami a TOP vonatkozásában újdonság, hogy az abba betervezett beavatkozások pályázat nélkül, tárgyalásos úton juthatnak támogatáshoz. Ugyanakkor a fejleszteni szándékozók ennek sokszorosához juthatnak hozzá, megfelelő pályázati aktivitás esetén, a 2007-2013 ciklusban megszokott eljárásrend keretében. A 2014-2020 költségvetési időszakban Magyarország, 305 forintos euró árfolyammal számolva, összesen 6253 milliárd Ft támogatáshoz jut a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap terhére. Emellett 3752 milliárd forint támogatás érkezik az országba az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMOGA és EMVA) támogatásából, amelyből kb. 2500 milliárd Ft földalapú támogatás, 1250 milliárd Ft pedig a Vidékfejlesztési Program 2014-2020 közötti kerete. További, nagyságrendileg 10 milliárd forinttal lehet számolni az Európai Halászati Alapból is (ennek nagyságrendje még nem ismert, 10 milliárd forint volt a 2007-2013 közötti ciklusban). Ezeken felül lehet még számolni az Európai Területi Együttműködés (ETE) és az Európai Duna Program támogatásaival, valamint számos közvetlenül Brüsszelből pályázható K+F, civil és számos európai együttműködési, fiatalokat érintő stb. programok támogatásaival. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) összesen közel 1160 milliárd forint forráskerettel rendelkezik, ez az az összeg, amire a megyék és a megyei jogú városok (Pest megye és Budapest kivételével), a kormány által behatárolt keretek között, a TOP-k keretében tervezhetnek. Mint látható, a TOP forráskeret terhére tervezhető fejlesztések csak töredékét, kb. 16%-át teszi ki az országba érkező KA, ERFA és ESZA kereteknek és amihez a további forrásokat (EMVA stb.) nem számoltuk hozzá. A többi forráshoz a korábbi időszakokban megszokott módon jutnak az érintett célcsoportok (országos jelentőségű kiemelt projektek, pályázatok, az EMOGA keretből biztosított közvetlen földalapú támogatások, továbbá az EMVA keretből biztosított vidékfejlesztési támogatások, LEADER Helyi Fejlesztési Stratégiák támogatása, stb.). Szükséges tehát felhívni a figyelmet arra, hogy amikor a megyék stratégiai programot készítenek, akkor nem a 16%-ra (Komárom-Esztergom megyében, Tatabánya megyei jogú városra jutó forrásokkal 16
együtt összesen 40 325 499 367 Ft) terveznek. A teljes tervezés elvéből kiindulva minimálisan is a TOP és a Közép-Magyarországi régió (VEKOP) forráskeretének levonása után a 6253 milliárd forintból visszamaradt 4776 milliárd forintra, továbbá az EMVA és a többi (pl. határon átnyúló OP) források rájuk eső részére terveznek. Azt, hogy egy-egy megyében mekkora összegről lehet beszélni, csak igen durva közelítéssel lehet megbecsülni, hiszen egyrészt a megye területén megvalósuló, még csak részben eldöntött nagyprojektektől függ (lásd pl. komáromi híd, vasútfejlesztések, 101-es főút-M11, vörösiszap-tározó kármentesítés, komáromi erődök, LIMES), másrészt viszont attól, hogy milyen a megyében a pályázati aktivitás. Ha mechanikusan, népességarányosan számolunk, Komárom-Esztergom megye a TOP források terhére tervezhető 40,3 milliárd forinton kívül (megyei ITB+MJV ITB+ járási források) még durván 140-150 milliárd forint elköltésével, továbbá az EMVA (mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap) hazai forráskerete megye területén felhasználásra kerülő részével, azaz 38 milliárd forinttal (a földalapú támogatásokkal együtt durván 100 milliárd forinttal) végül a határon átnyúló programok forrásaival számolhat. A teljes tervezés akár 200 milliárd forinttal is kalkulálhat, mely a hét év alatt a megye területén felhasználásra kerülhet, ami nagyságrendileg a TOP forráskeret 5-6-szorosa. A megyébe jutó különféle európai források nagysága, megfelelő pályázati aktivitás, jól előkészített projektek esetén akár 6-700 ezer forintot is meghaladhatja lakosonként (a földalapú támogatásokat is beleszámítva kb. 900 ezer forint). A TOP tervezés módszertana A megyei tervezéshez a Nemzetgazdasági Tervezés Hivatal Területfejlesztési Tervezési Főosztálya útmutatókat készít, melyek kiegészítik a 2018/2009. kormányrendeletben foglalt tartalmi követelményeket. • Iránymutatás a megyei szintű tervezési folyamat keretében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához c. útmutatót 2013.09.02-án bocsátották a tervezők rendelkezésére, melyben bemutatásra kerül: - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) küldetése és felépítése - A megyei tervezési folyamat logikája - Megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív fejezetének kidolgozásának módja - TOP-hoz kapcsolódó megyei területfejlesztési továbbfejlesztésének módja és forráskerete
részdokumentum
kidolgozásának
és
- Ágazati OP-khoz kapcsolódó megyei területfejlesztési részdokumentum kidolgozásának módja • A 2014.05.13-án (!) elkészült „Útmutató és tervezési sablon a megyei területfejlesztési program elkészítéséhez” a legfrissebb iránymutatásokat tartalmazza a készülő stratégia és operatív program tematikájára vonatkozóan, Ennek alapján a már korábban elkészült dokumentumok egyes részeit újra kell strukturálni. Egyes munkarészek fölöslegessé váltak, illetve egyesek átdolgozását várja el az NGM, az NTH. • A Megyei Jogú Városok tervdokumentumainak kidolgozását az Iránymutatás a Megyei Jogú Városok számára a TOP és ágazati OP-k tervezési folyamatának és végrehajtásának érdekében elkészítendő tervdokumentumok kidolgozásához útmutató segíti 2013.09.30-a óta.
17
1.2.3 Megyei tervezés 1.2.3.1 Helyzetfeltárás, Partnerségi terv, Területfejlesztési Koncepció Megyénk, az országos elvárásoknak megfelelve, 2013. július végére kidolgozta a 2030-ig tartó időszakra szóló Megyei Területfejlesztési Koncepciót (továbbiakban KEM TFK). A TFK kidolgozását a Helyzetfeltárás és Helyzetelemzés, illetve a Partnerségi terv kidolgozása előzte meg. A TFK jóváhagyása az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OFTK) parlamenti jóváhagyásának csúszása miatt joghierarchiai akadályba ütközött, ezért arra csak 2014. március 7-én kerülhetett sor (lásd: 3/2014. Közgyűlési Határozat). A koncepció összefoglalását a 2. fejezet tartalmazza. 1.2.3.2 Programozás A jóváhagyás előtt álló Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján már 2014 januárjában elindult a megyei területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban KEM SP és OP) kidolgozása. A Területfejlesztési Program dokumentumait a Területfejlesztési Koncepciót is kidolgozó VárosTeampannon Kft, valamint a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. konzorciumban készíti el. A koncepció és programozás közötti lényegi különbség „elméletileg” abban áll, hogy a Koncepcióval a „MIT?” kérdésre keresünk választ, míg a stratégiai és operatív programok már a „KI, HOL, HOGYAN, MIBŐL” kérdést válaszolják meg. Azért mondjuk, hogy elméletileg, mert a határok a tervezés gyakorlatában nem ennyire élesek. Az időben igen szűkre szabott tervezési-partnerségi folyamat, továbbá az a tény, hogy az országos és a megyei tervezés párhuzamosan folyik és az országos terv kidolgozói sok vonatkozásban a megyékre támaszkodnak, elengedhetetlenné teszi, minden munkafázis egy kicsit előreszaladjon. Ezért tartalmaz a TFK indikatív intézkedéslistát és ezért tartalmaz a stratégiai program (SP) – szintén indikatív jelleggel – operatív programban pontosítandó, tovább részletezendő elemeket (pl. lásd: Intézkedések, indikatív Beavatkozások.) A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) még mindig a célrendszer felől közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás, intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program – ennek megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan – ún. teljes tervezés, vagyis a cél-prioritás-intézkedés struktúrához rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás-típusokat, nagy vonalakban a felelősségi köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek-forráskeretek, melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A megyei indikatív javaslatok ugyanakkor a megye számára kedvező irányba befolyásolhatják a felsőbb szintű döntéseket, ezért ugyanolyan fontossággal bírnak, mint a később pontosítható tervezési dokumentumok. A fentiek valójában szintén csak egy ideálisnak feltételezhető tervezési folyamat esetén érvényesek. Jelen tervezési folyamatban a stratégiai programozás során a megyéknek már nagymértékben a finanszírozási feltételek felől kellett közelíteniük, miközben sok megye stratégiai céljai háttérbe szorultak. Többkörös egyeztetés eredményeként Komárom-Esztergom megyében sikerült a stratégiai fókuszokat nagymértékben továbbvinni a programozás során. Ennek nagyon fontos üzenete van: már a projektgyűjtés során jól látszott, hogy egyre több térségi szereplő megérti a stratégiai gondolkodás
18
lényegét, keresi azokat a számára is fontos fejlesztési lehetőségeket, melyekkel egyúttal a térség egészének fejlesztéséhez is hozzá tud járulni. A mellékelt táblázat a Stratégiai Program (SP) struktúráját mutatja. Az SP legfelső szintjén a Prioritások állnak, melyeknek összhangban kell lenniük a Koncepció célrendszerével (lásd 3.2. fejezetben), de biztosítaniuk kell az országos operatív programokkal való összhang lehetőségét is. Az SP 6 prioritást tartalmaz. A következő szinten kerülnek megfogalmazásra az intézkedések, melyek az egyes prioritások keretében elérendő specifikus céloknak feleltethetők meg. A megyei SP prioritásonként 2-3 intézkedést (specifikuscélt) határozott meg.
1. PRIORITÁS 1.1. Intézkedés
1.1.1. Indikatív beavatkozás 1.1.2. Indikatív beavatkozás
1.2. Intézkedés
1.2.1. Indikatív beavatkozás 1.2.2. Indikatív beavatkozás s 1.2.3. Indikatív beavatkozás s
1.3. Intézkedés
1.3.1. Indikatív beavatkozás 1.3.2. Indikatív beavatkozás 1.3.3. Indikatív beavatkozás
2. PRIORITÁS
A 3. szint valójában már az operatív program szintű döntés része, de a tervezési folyamat 2.1. intézkedés 2.1.1. Indikatív beavatkozás sajátosságai miatt jelen SP, indikatív jelleggel 2.1.2. Indikatív beavatkozás már a beavatkozásokra, sőt, tovább menve a lehetséges műveletekre (projekttípusokra) is kitért. Ez a megyei önkormányzat kifejezett elvárása volt annak érdekében, hogy a települési döntéshozók értsék, hogy az egyes lépések alatt körülbelül mit kell érteni még akkor is, ha azok ebben a fázisban nem teljes körűek. A megyei SP részletes bemutatását a 4. melléklet tartalmazza, míg megyei koncepcióval való összhang a 3.2 fejezetben, az SP egyéb koherencia vizsgálata pedig az 5. mellékletben olvasható). Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik. Ez jelen fázisban még mindig hiányos lesz, tekintettel a projektgyűjtés hiányosságaira, pontatlanságaira. Remélhetőleg a hiányosságok nagyobb részét a következő két hónap egyeztetései során tisztázni lehet, valamint az országos operatív programok is elkészülnek, így a ma még üres cellák, még ha indikatív jelleggel is, de kitölthetők, pontosságuk pedig jelentősen javulhat (jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján még 100 millió forintos pontosság sem garantálható!). A második részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának az operatív programozás szempontjából legfontosabb feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a tényezők szolgálnak. Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat, projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ez a lehatárolás nagyobbrészt megtörtént, különösen jelentős bizonytalanságok vannak még a Vidékfejlesztési Program, a Duna Program és az Európai Területi Együttműködési Operatív Program tekintetében. Komoly problémát jelent a felszíni vízrendezéssel kapcsolatos projektek támogatási forrásának meghatározása, erre a KEHOP (környezetvédelmi ágazati források), VP (vidékfejlesztési források) és a TOP 2. prioritása is lehetőséget ad, a határok egyelőre bizonytalanok. Kockázatosnak látszik a belterületi vízrendezés esetleges TOP 2. forráskeretre (azaz a járási keretekre) terhelése, mivel az ilyen jellegű forrásigények messze meghaladják a járások kereteit, de legalábbis a nagyobb részét elvinnék. További nehézséget jelent a megyei területfejlesztés szervezeti háttér létrehozhatóságával
19
kapcsolatos bizonytalanság (a KEM programjában megyei programmenedzsmentnek nevezzük). Erre a TOP-nak vagy más forrásnak mindenképpen kellene keretet biztosítania, hiszen e nélkül képtelenség egy megyei program végrehajtását felelősséggel felvállalni. A városok integrált városfejlesztési stratégiáinak végrehajtása során 2007-2013 ciklusban kötelező volt fejlesztő társaságokat létrehozni, a megyéknél hasonló szervezet létrehozása, már a terület jóval nagyobb mérete, a szereplők sokasága, és a feladatok sokkal nagyobb komplexitása okán, sokszorosan indokolt lenne. Az operatív programozás második részében ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze. Ezek az alábbiak lesznek:
Ágazati részdokumentumok (6. melléklet) Az ágazati részdokumentumok az ágazati operatív programok forráskeretének terhére támogatandó beavatkozásokat fogják tartalmazni. Ezek a beavatkozások a stratégiai programban szereplő, különböző prioritásokhoz, illetve sajátos térségi programokon belül tervezett intézkedések keretében megvalósítható, de valamely ágazati operatív program forráskeretének terhére támogatandó beavatkozásokból állnak össze. A megyének előre láthatóan mind a hat ágazati OP keretének felhasználására készül részcsomagja.
Európai, határon átnyúló OP-k keretének terhére készülő részdokumentumok Jelenleg az Európai Területi Együttműködés OP és az Európai Duna Stratégia OP kidolgozottsága még nem jutottak olyan fázisba, hogy azokra felelősen tervezni tudjunk, de tekintettel a hosszú határszakaszra, illetve a Dunának a megye életében, térszerkezetében betöltött jelentős súlyára, Komárom-Esztergom megye – későbbi tervezési fázisban – a készülő európai OP-k terhére is tervez részcsomagokat kidolgozni.
TOP területfejlesztési részdokumentumok A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program által támogatandó beavatkozások összesítésére szolgálnak a TOP részdokumentumok. A TOP részdokumentumok a TOP prioritási struktúrája (az 5.0 változat prioritásait lásd a 2. melléklet) alapján kerülnek kidolgozásra. Ennek azonban még nem érkezett el az ideje, mert a megyei programban túl sok jelenleg a bizonytalanság. Egyrészt még messze nem teljesek a projektcsomagok (még mindig érkeznek be projektjavaslatok, illetve sok projekt adatlapja hiányos). Másrészt maga a megye is kezdeményezni fog projekteket, azonban a megye hatáskörei a végrehajtást illetően még nem világosak. Harmadrészt még a finanszírozási struktúra is változhat, az csak brüsszeli jóváhagyást követően tekinthető véglegesnek. Három TOP részdokumentum készül:
•
megyei TOP részdokumentum,
•
járási TOP részdokumentum,
•
megyei jogú város (MJV) TOP részdokumentum.
Ennek első lépéseként összeálltak a megyei, a járási és MJV projektcsomagok első egyeztetési változatai (a kormány 1298/2014 (V.5) határozatában jóváhagyott forráskeret: 7. melléklet, a megyei tervezés által összeállított indikatív projektcsomagok 8. melléklet)
20
1.2.4 Helyi szintek 1.2.4.1
Tatabánya megyei jogú város ITS
A megyék mellett a megyei jogú városok (MJV-k) a területfejlesztés hangsúlyos - gyakorlatilag a megyékkel azonos súlyú – szereplői. A megyei jogú városok közgyűlése jóváhagyja a megyék terveit, a megyéknek be kell építeni terveikbe az MJV-k fejlesztési elképzeléseit. A megyék az MJV-k tervei vonatkozásában véleményezési joggal rendelkeznek. Komárom-Esztergom megye és Tatabánya tervezése iterációban zajlik, ami az összhang megteremtését nagymértékben megkönnyíti. A kidolgozott projektcsomagok (lásd 8. melléklet) a megye és a megyeszékhely terveinek egymásba fonódását, a szinergia lehetséges fókuszait (városhálózati csomópont térségi projektcsomagjai) alkotják. Tatabányán Településfejlesztési koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) kidolgozása van folyamatban. Amint ez elfogadásra kerül, összefoglalása a megyei operatív programba is bekerül. Az MJV-k tervezését, a megyéktől eltérően a Belügyminisztérium településfejlesztésért felelős államtitkársága koordinálja. A megyei tervezés és az ITS struktúrája és nomenklatúrája, a felügyeleti szervek különböző megközelítéséből adódóan, némileg eltér, ami a két dokumentum közötti összhang megteremtésében okozhat némi (vélhetően nem komoly) nehézséget. 1.2.4.2
Járásszékhelyek
Informális források szerint a Belügyminisztérium a járási székhelyek tervezésére is fog, forráskeretet biztosítani. A járásszékhelyek ITS-einek kidolgozása várhatóan csak ősszel fog indulni. A járásszékhelyek tervei ugyanakkor jelentős súllyal jelennek meg a megyei tervben (a járási forráskeretek igen nagy része ott kerül lekötésre), így az összhang biztosítása várhatóan nem fog problémát jelenteni. 1.2.4.3
LEADER-ek
Még nem világos a LEADER-ek további sorsa. Eddigi ismereteink szerint a LEADER-ek fejlesztései CLLD típusú beavatkozások lesznek (Közösség Vezérelt Helyi Fejlesztések), azonban még nem tudni, hogy ezeket a TOP Operatív Programban meg kell-e jeleníteni, vagy a korábbiakhoz hasonlóan teljesen elkülönült tervezési folyamattal kell számolni. Jelenleg a LEADER közösségek határainak átalakítása folyik, azok nem léphetik túl a megyehatárokat. A járások fognak a vidékfejlesztés alapjaként szolgálni. Ebből logikusan következhet, hogy a TOP keretében a kistérségeknek/járásoknak dedikált forráskeretek ki fognak egészülni a Vidékfejlesztési Program LEADER forráskeretével. A forráskoncentráció elve mindenképpen indokolná, hogy a kétféle forrásra együttesen tervezhessenek, CLLD típusú fejlesztés keretében kombinálva a rendelkezésükre álló kétféle keretet. Ezzel kapcsolatos döntés azonban csak későbbre várható.
1.3 A TERVEZÉSBE BEVONT SZAKMAI SZEREPLŐK SZAKÉRTŐ Petrikné Molnár Erika
FELELŐSSÉGI KÖR mb. főosztályvezető, osztályvezető KEMÖH Területfejlesztési és Vidékfejlesztési Fősztálya
SZAKÉRTŐ Pengő Julianna
21
FELELŐSSÉGI KÖR megyei főépítész KEMÖH Területfejlesztési és Területrendezési Osztálya
SZAKÉRTŐ Farkas Zsuzsanna
Koszorú Lajos
Szántó Katalin PhD
Gyetvai Márton
FELELŐSSÉGI KÖR tervező-elemző Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal vezető település és területrendezési tervező Város-Teampannon Kft. vezető település és területrendezési tervező Város-Teampannon Kft.
SZAKÉRTŐ Németh Tamás
FELELŐSSÉGI KÖR területfejlesztési menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
Pitó Enikő
vezető gazdaságfejlesztési szakértő MAPI Zrt.
Fehér Sándor
gazdaságfejlesztési szakértő MAPI Zrt.
tájtervező Város-Teampannon Kft.
Bunyevácz Katalin
gazdaságfejlesztési szakértő MAPI Zrt.
Schamberger Dóra
vidékfejlesztő
Bauer Zsolt
vidékfejlesztő
Polgár Judit
Társadalomfejlesztési szakértő Üzenet Kft
Dorogi Éva
gazdaságfejlesztési szakértő MAPI Zrt.
Komjáthy László
Közlekedési fejlesztések Partner Mérnöki Iroda Kft.
Busz Tamás
Közlekedési fejlesztések Partner Mérnöki Iroda Kft.
Schuchman Péter
Környezetvédelmi szakértő PESTTERV KFT.
Károlyi János
Környezetvédelmi szakértő PESTTERV KFT.
Mándi József
Környezetvédelmi szakértő PESTTERV KFT.
Dr. Unk Jánosné
Energetikai szakértő PYLON Kft.
Kígyóssy Gábor
tervező-elemző
Hummel Rudolf
osztályvezető KEMÖH Vidékfejlesztési, Idegenforgalmi, Koordinációs és Környezetvédelmi Osztálya
Aradi Nikolett
KEMÖH Idegenforgalmi referens
1.4 AZ EDDIG LEZAJLOTT TÁRSADALMASÍTÁSI FOLYAMAT A megyei önkormányzat 2012 novemberében részletes partnerségi tervet fogadott el, párbeszédre, közös gondolkodásra késztetve a terület- és településfejlesztésben érdekelt szervezeteket. Az új szervezeti rendszer a partnerségi terv szerint nem csak a tervezés, hanem a megvalósítás folyamatának is (monitorozás) is aktív szereplője lesz. A megyei területfejlesztés intézményi rendszerének fő elemei:
• a döntéshozás – megyei közgyűlés és bizottságai, • a tervezés és a fejlesztés irányítószervezete (Komárom-Esztergom megyében a közgyűlés elnöke, konzultációs partnere Tatabánya MJV polgármestere), • a tervezés-fejlesztés munkaszervezete (elsősorban a Területfejlesztési és Vidékfejlesztési Főosztály Területfejlesztési Osztálya, de miután számos feladat az önkormányzati hivatal különféle osztályai között megosztott, így operatív munkacsoport is segíti a munkát), • a részvételi tervezés szervezetei: -
a fejlesztési tanácsokhoz hasonló hatáskörű és felépítésű megyén belüli szervezet, stratégiai véleményező, javaslattevő, koordináló feladatokkal felruházva (stratégiai csoport) – a megye közgyűlés döntése alapján az ún. megyei Terület- és Vidékfejlesztési Kollégium (továbbiakban TEVIK)
22
-
a munkacsoportok: elnevezésük a megyei közgyűlés döntése alapján a TEVIK szakbizottságai,
-
LEADER közösségek, Natúrparkok, TDM szervezetek
-
a megye részvételével működő vagy létrehozandó térségi fejlesztési tanácsok,
-
területi/tematikus műhelyek, koordinációs kerekasztalok
-
lakosságot közvetlenül megszólító kezdeményezések,
-
jogszabályban előírtak és azon túli véleményezők.
A partnerségi terv alapján megalakult a Megyei Terület és Vidékfejlesztési Kollégium, megkezdték működésüket a szakmai műhelyek, a kollégium térségi műhelyei és az ágazati szakbizottságok is, amelyek szintén aktívan közreműködtek a részvételi tervezési folyamatban.
A tervezésben való részvétel különböző szintjei
A tervezés igényének megfelelően további célirányos workshopok is lezajlottak, sőt az utóbbi hónapokat inkább ezek jellemezték. Az egyeztetési folyamatok a parlamenti és az európai uniós képviselőválasztások idejére átmenetileg megszakadt, ebben az időben alapvetően a Központi Felügyelet (NTH), a megye és a tervezők között zajlott intenzív, szakmai szempontú egyeztetés. 2014. 23
május 31-én, az egyeztetési dokumentum közzétételét követő időszakban újra lehetőség nyílik a partnerségi terv szerinti struktúrának megfelelő egyeztetéseket lefolytatni. Egyidejűleg lezajlik a jogszabályban rögzített véleményezési eljárás. A véleményezésbe illetve az egyeztetésekben részvevők körét a 10. melléklet tartalmazza.
1.4.1 Sajátos térségi egyeztetések 1.Ábra: Megyei sajátos térségek lehatárolása
A koncepcióban megfogalmazott területi célok programszintű kezeléséhez a tervezés első szakaszában egy öt sajátos térségből álló területi felosztás került megfogalmazásra. E lehatárolás alapján került megszervezésre a Bakonyalja, a Gerecse-Pilis, a Duna mente és a Kisalföld, valamint a Városhálózati Csomópont egyes programtérségeire fókuszáló egyeztetések sorozata, melyen jórészt polgármesterek, egyes esetekben helyi főépítészek, gazdasági érdekképviseletek képviselői, önkormányzati településfejlesztési szakértők vagy hivatali műszaki vezetők vettek részt.
24
1.4.2 Tematikus egyeztetések A tematikus egyeztetések között több alkalommal turizmusfejlesztési, továbbá szakképzési és foglalkoztatási fórum került lebonyolításra. A 2014-2020-as ciklus 60% -os gazdasági fókuszú forrásmegoszlása a gazdasági szereplők megyeszékhelyen megrendezett tájékoztatása mellett önálló területi gazdaságfejlesztési fórumok megrendezését is indokolttá tette, ezek Esztergomban, Komáromban és Tatabányán kaptak helyet. A Megyei területfejlesztési Program készítésével párhuzamosan került kidolgozásra Tatbánya Megyei Jogú Város 2014-2020-as Integrált Településfejlesztési Stratégiája is. A tervezési folyamatok összefonódásai állandó jellegű kapcsolattartást kívánt meg a tervezők mellett az érintett döntéshozókkal is, az egyeztetéseken a Schmidt Csaba polgármester vezette tatabányai hivatalt Szabó Gyula, a Kabinet Szolgálat Stratégiai és Pályázati irodavezető képviselte. A stratégiai program egyes sajátos tematikus fókuszterületéhez kapcsolódóan hangsúlyos igény mutatkozott a specifikus kérdések tisztázására, ezért a tervezői konzorcium tagjai további egyeztető tárgyalásokat is lefolytattak. Három alkalommal került sor a Rába-Duna-Vág EGTC tagjai közötti, szlovákiai kerületek részvételével megrendezett egyeztetésre, valamint kétszer került sor a LEADER Helyi Akciócsoportokkal (HACS) való személyes találkozóra. A találkozók között szerepelt az almásfüzitői vörösiszap-tározó újrahasznosítási lehetőségeiről és az ipari park fejlesztési lehetőségeiről történt egyeztetés 2014. február 12.-án, a KRFÜ-vel történt megbeszélés 2014. február 5.-én, valamint egy egyeztető tárgyalás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) tankerületi igazgatójával, Berczellyné Nagy Mariannával 2014. februárjában és májusában.
1.4.3 Projektgyűjtés A megyei önkormányzat által végzett első körös projektgyűjtést a tervezői konzorcium rendszerezte. A települési önkormányzatoktól 987, a gazdasági szereplőktől 26, továbbá 53, területileg illetékes szakigazgatási szervtől - így például a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtól, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) beérkezett projektötlet került feldolgozásra. A projektgyűjtést az érdekeltek és érintettek egyeztetésen megfogalmazott igényeinek beépítése egészítette ki. A tervezés ilyen módon rugalmas iterációval közelíti egymáshoz a területfejlesztési Koncepcióban elfogadott hosszú és középtávú víziót és a helyi, jellemzően projektszinten megfogalmazott igényeket. A projektgyűjtés második körét Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ) bonyolította le, mely honlapján is felületet biztosított a fejlesztési ötleteknek, javaslatoknak. 2014. április végéig összesen 438 részletes projektgyűjtő adatlap került feldolgozásra és további 729 projektötletet vettek figyelembe a tervezők az első körös projektgyűjtésből.
1.4.4 Területfejlesztési háttértanulmány A megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával további fókuszált adatgyűjtésre, interjúk és elemzések elkészítésére kerülhetett sor. Ennek eredményei a Területfejlesztési háttértanulmányok. Ennek legfontosabb részei a megye K+F teljesítményének, valamint a megye fejlesztési területkínálatának feltérképezése. Az utóbbi alapján kimondható, hogy a megyében jelentős 25
túlkínálat van mind lakó- mind pedig gazdasági célra kijelölt területekből egyaránt. A hosszú távon prognosztizált népességcsökkenési trend gyakorlatilag indokolatlanná teszi új lakóterületek kijelölését. A településüzemeltetés költségének növekedése, a környezetvédelmi szempontok és a közlekedési költségek növekedési is inkább a meglévő lakóterületek felértékelése, városokban sűrítése mellett szólnak. A megye kedvező gazdasági helyzetével sem indokolható túlkínálat van gazdasági területek tekintetében, ezért új területek kijelölése, illetve zöldmezős ingatlanok művelésből való kivonása alapinfrastruktúrával való ellátása csak nagyon kivételes esetekben indokolt. Az innovációs vizsgálat egyik érdekes tanulsága, hogy esetenként a kisebb vállalkozások nincsenek tisztában azzal, hogy amit csinálnak, az innováció, fel sem merül bennük a támogatásra való pályázás, vagy elrettentik őket a pályázattal összefüggő adminisztráció, illetve bizonytalanságok. A megyében az innovációs kapacitások a nagyvállalatoknál koncentrálódnak, akik tudásközpontokkal való kapcsolataikat egyetem hiányában jórészt a megyén kívül keresik, ugyanakkor a későbbiekben e problémát jelentős mértékben enyhíthetik az EDUTUS Főiskola új laborkapacitásai. Mivel a kutatások egy része üzleti titok, ezek az innovációs tevékenységek kevéssé manifesztálódnak.
A stratégiai és operatív program kidolgozásával összefüggő fontosabb egyeztetések IDŐPONT
TÉMA, RÉSZVEVŐK Rába-Duna-Vág EGTC egyeztetés (Győr) LEADER HACS egyeztetés Rába-Duna-Vág EGTC egyeztetés (Győr) Turisztikai egyeztetés (Tatabánya) Rába-Duna-Vág EGTC egyeztetés (Győr) Térségi egyeztetés: Bakonyalja (Tatabánya) Térségi egyeztetés: Gerecse-Pilis (Tatabánya) Térségi egyeztetés: Kisalföld (Tatabánya) Térségi egyeztetés: Duna mente (Tatabánya) Szakképzési fórum (Tatabánya) Turizmusfejlesztési fórum (Tatabánya) Tata és térsége egyeztetés (Tata) Térségi egyeztetés: Városhálózati csomópont (Tatabánya) Egyeztető tárgyalás: KLIK LEADER HACS egyeztetés Várostérségi gazdaságfejlesztési fórum (Komárom) Várostérségi gazdaságfejlesztési fórum (Esztergom) Turisztikai konferencia (Tata) Várostérségi gazdaságfejlesztési fórum (Tatabánya) Egyeztető tárgyalás: KLIK
2012.november 30. 2013. május 17. 2013.november 6. 2013. november 13. 2014. január 31. 2014. február 3. 2014. február 3. 2014. február 4. 2014. február 4. 2014. február 5. 2014. február 5. 2014. február 14. 2014. február 18. 2014. február 18. 2014. február 19. 2014. március 3. 2014. március 4. 2014. március 26. 2014. április 4. 2014 május
1.5 MÉRFÖLDKÖVEK, HATÁRIDŐK, DÖNTÉSI PONTOK MÉRFÖLDKÖVEK TELJESÍTÉS IDŐPONTJA Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárásának indulása 2012. június Uniós és hazai forrásból támogatandó megyei projektötletek 2012. júnis-augusztus gyűjtése Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmasításához kapcsolódó 2012. október 25.
26
MÉRFÖLDKÖVEK Partnerségi Terv elfogadása Megyei Területfejlesztési Koncepciót megalapozó helyzetértékelés elfogadása Megyei Területfejlesztési Koncepció, javaslattévő fázis – célok, prioritások, tervezői változat elfogadása Megyei Területfejlesztési Koncepció változatának elfogadása Tervezői válaszok a javaslati fázis véleményezési eljárásában Megyei Területfejlesztési Koncepció Területi hatásvizsgálati eljárás Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetértékelés utóvizsgálatának lezárása Megyei Területfejlesztési Koncepció Területi Hatásvizsgálatának lezárása Megyei Területfejlesztési Koncepció véglegesítéséhez elengedhetetlen Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadása Megyei Területfejlesztési Program prioritásstruktúráját bemutató munkaváltozat elkészítése Uniós és hazai forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése, rendszerezése – 1. kör Megyei Területfejlesztési Koncepció javaslattévő fázisának elfogadása Megyei Területfejlesztési Program struktúra egyeztetési változatának jóváhagyása a Megyei Közgyűlés által Partnerségi egyeztetések
TELJESÍTÉS IDŐPONTJA 2012. november 29. 2012. december 14. 2013. április 15. 2013. június 28. 2012. december-2013 június 2013. november 28. 2013. november 28. 2014. január 3.
2014. február 28. 2013. június-2014. február 2014. március 7. 2014. március 7.
2014. február 4. – folyamatosan Megyei Területfejlesztési Stratégia Területi hatásvizsgálati eljárása 2014. január-2014 május Uniós és hazai forrásból támogatandó megyei projektötletek 2014. február -folyamatosan gyűjtése, rendszerezése – 2. kör (KDRFÜ bevonásával) Projektötletek értékelése Folyamatosan Megyei Területfejlesztési Program miniszteri, államigazgatási 2014. július 31. egyeztetése és társadalmasítása Megyei Területfejlesztési Program közgyűlés általi elfogadása 2014. szeptember 30.
27
2
A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZINTÉZISE
2.1 JÖVŐKÉP: STABILAN AZ ÉLVONALBAN Már a 2011-ben készült megyei területrendezési tervmódosítás megalapozó munkarészei is megállapították, hogy több vonatkozásban markáns és összehangolt intézkedésekkel a megye országon belüli jelenlegi relatív pozíciója tartható, de nagy eséllyel nem javítható (számos mutató tekintetében a 2.-3. legfejlettebb megye). Másrészt viszont a makrotérségi pozíciók erősítésére még számos kiaknázatlan lehetőség kínálkozik: • egyrészt a fejlettebb Közép-Magyarországi régió és a második legfejlettebb Nyugat-Dunántúli régió közötti hiányzó láncszem –„kapocs és kapu”- szerepének betöltésére, • másrészt a határon túli elmaradottabb térségek vonatkozásában fejlesztési, térszervezési pólusfunkciók erősítésére. A Területfejlesztési koncepció küldetése – „Stabilan az élvonalban” – három célt integrál: • egyrészt a kedvező trendek, folyamatok fenntartását, folytatását, • másrészt a megye globális kitettségének mérséklését - a helyi adottságok, erőforrások korábbiaknál sokkal hatékonyabb, fenntartható hasznosításával és a nem befolyásolható trendekhez való alkalmazkodással, • harmadrészt azon konfliktusok kezelését, hiányok felszámolását, melyek a kedvező trendek, folyamatok fenntartását akadályozzák, vagy akadályozhatják a jövőben.
2.2 KIHÍVÁSOK, KITÖRÉSI PONTOK A következő évtizedek meghatározó kihívása a gazdaság, a vállalkozások és a foglalkoztatási szint stabilitásának növelése. Ennek alapvető eszközei a gazdaság és a vállalkozási struktúra diverzifikálása, az új térszerkezeti erővonalak és térségi együttműködési hálózatok kiépítése, a jelenleg is már versenyképes (autóipar, gépipar, mechatronika), illetve versenyképessé tehető hagyományos (agrárium, élelmiszeripar, energetika) és ún. jövőágazatok (IKT, zöldgazdaság, kreatív ipar) megerősítése, a képzettség és az innovációs környezet fejlesztése. A következő évtized a turisztikában rejlő páratlan lehetőségek kihasználásának időszaka lehet, ennek azonban alapvető feltétele a térségiterületi fókusz megerősítése. A megye számára jelentős kihívás a demográfiai zsugorodás, ami nem csupán a vidéki térségeket, de az ipari központokat is jellemzi (Tatabánya, Oroszlány). Míg a gazdasági központokban reális jövőkép a trend megállítása, amiben a foglalkoztatás bővítése mellett az életminőség javítása meghatározó eszköz, a vidéki térségekben inkább az alkalmazkodás útjait kell keresni. Ezen belül kiemelt feladat az elmúlt időszakban, nagyobb népesség ellátására kiépült infrastruktúra üzemeltethetősége, az üresen álló ingatlanok más célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása, a szolgáltatási színvonal fenntartása, szükség esetén a fenntarthatatlan kapacitások felszámolása (pl. üresen álló, romos, potenciális veszélyforrásnak tekinthető majorok, elhagyott ipari épületek). A klímaváltozás elsősorban a vízháztartással összefüggésben jelent komoly kockázatot, ami az egykori szénmedencék területén a bányabezárással összefüggésben újra felszínre törő források miatt már jelenleg is konfliktusforrás. A megye hagyományaiban ugyanakkor megtalálhatók a vízzel való
28
együttélés integrált formái, melyek korszerű technológiák mellett újraéleszthetők. Az integrált vízgazdálkodás eszközeivel a víz nem csak, sőt elsősorban nem veszélyforrás, hanem új identitás, új gazdasági tevékenységek, foglalkoztatási lehetőségek, turisztikai kínálatok lehetőségét hordozza (Bakonyalja, Által-ér, Duna mente). Az energetikai forradalomba való bekapcsolódás a megyében sokrétűen jelentkezik. Az országszerte ösztönzött energiahatékonysági fejlesztések, a megújuló energiaforrások épületekben, gyártási folyamatok során, szolgáltatások energiaigényének kielégítése során történő alkalmazása mellett (fogyasztói oldal), a megyében a meglévő erőműkapacitások élettartamának lehetséges meghosszabbítása is fontos irány (termelői oldal). A megújuló energiaforrások vonatkozásában nincsenek a megyében kitüntetett irányok, szinte bármely ma ismert megújuló erőforrás előállítására és felhasználására adottak a megye valamely térségében a lehetőségek. SWOT elemzés (forrás: KEM területfejlesztési Koncepció, Helyzetfeltárás) ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
kiemelkedő jelentőségű pán-európai közlekedési folyosók mentén fekszik, keleti fele a Budapesti, nyugati része a Győri agglomeráció része, területének nagyobb részén a dinamizáló tényezők (forgalmi folyosó, városok) egyenletesen oszlanak el gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás, jövedelmek tekintetében a megye az ország első három megyéje közé tartozik, relatíve magas az aktív keresők aránya, a szolgáltatás és kereskedelem dinamikusan fejlődik, fejlett az infrastruktúra, a közműellátottság, jelentős környezetvédelmi fejlesztések valósultak meg változatos természeti adottságai (jó minőségű termőföldek, magas erdősültség, Duna stb.), energetikai, építőipari nyersanyagok és ivóvíz (karsztvíz) a gazdaság sokoldalúságában magas szinten érvényesülnek a megye gazdasági szerkezetében, foglalkoztatottságában a tőkeintenzív, exportorientált, korszerű ipari tevékenységek (jármű, gyógyszer, gépipar, elektronika) meghatározó szerepet töltenek be, a K+F+I területén jelentős a vállalkozói szféra szerepvállalása, számos ipari park és fejlesztésre alkalmas barnamezős terület található a megyében, a hagyományos iparágak többsége prosperál, technológiai fejlesztésekkel alapozzák meg versenyképességük fenntartását a megye a megújuló energiapiac egyik éllovasa, a hagyományos erőműveket a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően lépésről lépésre korszerűsítik a megye mezőgazdasága az országos átlagnál eredményesebb (jelentős tartalékokkal bíró ágazat), több, országszerte ismert élelmiszeripari, borászati termék kerül ki a megyéből jelentős építészeti és kultúrtörténeti értékek, találhatók a megyében (Limes, Komáromi erőd, Dunakanyar), Esztergom az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, Tata és Komárom az elmúlt években jelentősen fokozni tudta vonzerejét, a megye erdői a főváros környéki bakancsos turizmus kiemelt célterületei a megye – az adott infrastrukturális feltételek mellett tervszerűen fejleszti a határ menti fekvésben rejlő lehetőségeket (pl. Ister-Granum EGTC, Pons Danubii
európai összehasonlításban a megye teljesítménye nem emelkedik ki látványosan az ország egészéhez képest a megye csak a régió egészével tud Európa térképén megjelenni, a régiónak nem alakult ki európai összehasonlításban markáns arculata az Esztergom-Komárom közötti Duna menti térség összetett területhasználati, környezeti, demográfiai és közlekedési konfliktusokkal küzd, a szervezeti háttér és a politikai konszenzus egyaránt hiányzik a megye gazdaságszerkezete homogenizálódott, az élelmiszer feldolgozó kapacitás csökkent, az öntözött mezőgazdasági területek aránya alacsony, jelentősen csökken az építőipar gazdaságban betöltött szerepe, alacsony az építési beruházások aránya a KKV szektor fejlettsége jelentősen elmarad a nagyvállalatokéhoz képest, a hazai KKV-k csak kis hányada tud beszállítói szerepkörhöz jutni, a megyében alacsony a vállalkozási hajlandóság a szakképzés nem megfelelően szolgálja a vállalati, befektetői igényeket, alacsony a felsőfokú képzési oktatási kapacitás, hiányzik az ipari potenciált kiszolgáló helyi felsőfokú műszaki képzés alacsony a K+F ráfordítások értéke és a K+F tevékenység, az abban foglalkoztatottak száma pedig csökken a megye rendkívül gazdag, sokoldalú turisztikai vonzerő-potenciálja ellenére a turizmus gazdasági teljesítményére utaló vendégéjszakák száma döbbenetesen alacsony öregedik a népesség, növekszik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadása, kirekesztődése az iparvárosok népessége látványosan csökken, a falvak népességmegtartó képessége a városok környezetét leszámítva romlott, a külterületi lakott helyek halmozott infrastrukturális, életminőségi, szociális problémákkal küzdenek az urbánus térségekben hiányoznak a területfejlesztés partnerségi megoldásai, csekély az integrált, stratégiai területi szemléletre való fogékonyság, a fejlesztési tervezés során kevéssé lehet építeni a megye városai közötti együttműködésre
29
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
EGTC, Rába-Duna-Vág EGTC) jelentősen javult a települések arculata (pl. közösségi terek, településközpontok, intézmények stb.)
a Bakonyalja igen jó közlekedési kapcsolatrendszere ellenére a megye belső periférikus térségének számít (továbbra is a megye elmaradottnak minősített térsége) településközi és belterületi úthálózat, valamint a vasútvonalak (vasútállomások) rossz állapotúak még mindig magas a potenciális veszélyforrások, a rekultivációs hátralék, a kármentesítésre szoruló szennyezett területek, a tájsebek aránya, alacsony a szelektív hulladék-gyűjtés és a szilárd hulladék újrahasznosításának aránya, a felszíni vízfolyások vízszállító kapacitása lecsökkent, vízminőségük kifogásolható jelentősek az elmaradások a vízkárelhárítás területén, fokozódó kitettség az időjárási anomáliáknak
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
a megye neve jól cseng az európai feldolgozóipari körökben markáns arculatú elemekből álló, sokoldalú városhálózat: (érseki várostól az „iparvárosig”); a megyében működő felsőfokú oktatási intézmény markánsan fejlődik, építi a megyén belüli és kívüli kapcsolatait, a megyében megtalálhatók a klaszteresedés csírái (járműipari és fémipari klaszter szerveződött, kevés agrárvállalkozás tagja megyén kívül szerveződött klaszternek) a tervezett észak-déli irányú közúti közlekedési kapcsolatok, új határátkelési pontok (Duna-híd, teherkomp) új lehetőségeket nyitnak a megye nagytérségi kapcsolatépítésében, Komárom-Komárno európai törzshálózati kikötővé minősítése megnövelheti a térség tőkevonzó képességét, a vízi szállítás tekintetében a jelentős terhelést okozó iparágak megszűnése, az új M10 kapcsolat Esztergom és M1 között (10-es út Duna menti szakaszának tehermentesítése) és a világörökségvárományos területek felértékelődése (láasd világörökségi törvény) új lehetőségeket nyit a Dunában rejlő turisztikai lehetőségek kihasználására EU 2020 stratégia illetve hosszú távú országos szakpolitikai célok és a megyei érdekek egybeesnek (Kárpát-medencei kapcsolatok, húzóágazatok), az OTK-ban megjelölt 10 stratégiai ágazat közül a megye hét ágazatban is érintett nőnek az európai ráfordítások a mezőgazdasági, élelmiszeripari és energetikai K+F és az innováció területén Kiváló lehetőségek vannak az intermodalitás nagyobb arányú kihasználására az EGTC projektek során a megye jelentős tapasztalatot szerzett a térségi együttműködésben, a megye középső térségében erős civil szerveződések (Gerecse Natúrpark, Által-ér Szövetség) kiváló megújuló energiaforrás hasznosítási lehetőségek (szél, biomassza, nap); a megye fejlesztési elképzelései összhangban vannak a Duna Régió Stratégia prioritásaival;
országos összehasonlításban romló versenypozíció (beruházások, ezer lakosra jutó ipari termelés, ipari export, aktivitási ráta) a gazdasági teljesítményhez képest nem növekedik a vállalkozási hajlandóság, a megye szélsőségesen kitett a nemzetközi tőke ingadozásainak, jelentős városok – Komárom, Esztergom – léte túlontúl egy-egy multinacionális vállalkozástól függ a megyében gyengülnek a K+F bázisok, a piaci ingadozások gyengítik a megye innovációs teljesítményét, mivel a meglévő potenciálok néhány nagyvállalatnál koncentrálódnak Nyitra megye együttműködési hajlandósága elmarad a más szlovákiai megyékéhez képest, a határon túli kapcsolatokat biztosító nagyobb kapacitású Duna hidak megvalósulása jelentősen elhúzódhat a megfelelő szabályozás késlekedése miatt a szélerőmű parkot fejlesztő befektető elhagyja a térséget az új finanszírozási környezetben a meglévő felsőfokú oktatási intézmény ellehetetlenülhet az uniós ciklusonként újraépülő terület- és vidékfejlesztési intézményi rendszerek nem tudják a korábban kiépült rutinokat, felhalmozott tapasztalatokat kamatoztatni a Duna térségben a megszokott rutinok mentén történő rövid távra tervező fejlesztés elvághatja a struktúraváltás lehetőségét.
30
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
a Duna szlovákiai oldalán jelentős kikötői (Komárom), vasúti logisztikai kapacitás (Párkány) és úthálózat áll rendelkezésre;
2.3 ÁTFOGÓ CÉLOK Komárom-Esztergom megye három átfogó cél mentén - Városhálózati csomópont: XXI. századi urbanizált táj; Duna menti térség struktúraváltása; Vidéki tájak új egyensúlya - szervezi jövőre vonatkozó vízióját. Az átfogó célok vállaltan területi kötődésűek, tükrözve a megye sokféleségét, egyúttal pedig elkötelezettségét a területi szemlélet markáns érvényesítése mellett. A megye középső tengelyében egy 170 ezer fő körüli népességet elérő városhálózati csomópont kialakításának célkitűzése az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció által tervezett csapágyváros koncepcióval összhangban került megfogalmazásra. A városhálózati csomópont, mint XXI. századi urbanizált táj, gazdasági és lakóterületi vonzerő szempontjából is a határon átnyúló makrotérség versenyképes pólusává válik.
A Duna menti térség új minősége célkitűzés, összhangban az Európai Unió Duna Stratégiájának célkitűzéseivel, a Duna mentét újra a megye egyik stratégiai jelentőségű térségévé kívánja fejleszteni. Elrugaszkodva az elmúlt évszázad összefüggő ipari övezetének további fenntartásához ragaszkodó stratégiáktól, a megye e térségben az Esztergomtól a nyugati megyehatárig húzódó, diverzifikált, több lábon álló társadalmi-gazdasági egységet vizionál. A zóna két meghatározó városcsoportja, a Komárom-Révkomárom-Almásfüzitő-Ács városcsoport és az Esztergom-Párkány-Dorog-TátNyergesújfalu városcsoport közötti húzódik a nagy szállítóforgalom bonyolítására kevésbé alkalmas Duna menti zóna. Itt egy Dunára szerveződő, magas presztízsű lakó- és rekreációs terület, illetve
31
innovatív (IKT, megújuló energia, bio- stb), kreatív, környezetbarát mikro-, kis- és középvállalkozási térség kibontakozása képzelhető el.
32
Ebben a vízióban a tervezett határon átívelő közlekedési kapcsolatok: komáromi híd, esztergomi teherkomp (híd), további kompok, a három világörökség-várományos terület, mint a turizmus megyei zászlóshajói és a tervezett EUROVELO meghatározó tényezők. A megyei vidéki tájak új egyensúlyának alapja a Kisalföld, illetve a dombvidéki tájak differenciált fejlesztése. A megye kisalföldi területeinek – jelenleg nem az értékén kezelt – rendkívül jó mezőgazdasági adottságai és a fennmaradt termelési kultúrája, valamint a térség megújuló energiatermelésben betöltött szerepe a jövőben igen jól kihasználhatók. A dombvidéki tájak népességmegtartó és jövedelemtermelő képessége csak a térség adottságaihoz igazodó, azt felértékelő dombvidéki tájgazdálkodás XXI. századi újraszerveződése mellett növelhető olyan mértékben, hogy az a jelenlegi – Európa legtöbb vidéki térségét érintő – zsugorodási trendek mérsékléséhez érdemben hozzá tudjon járulni. A „XXI. századi” magában foglalja az integrált vízgazdálkodást, a természetkímélő mező- és erdőgazdasági termelést, a megújuló erőforrások bővülő használatát, a tájgondozást, a gazdálkodók, valamint a környező városi piacok közötti szoros kooperációt továbbá a „traded szolgáltatási szektor”, azon belül a turizmus és a térségi jelentőségű szociális és egészségügyi-rehabilitációs szolgáltatások fejlesztését. A KEM2030 TFK a fenti területfejlesztési célok megvalósítása érdekében öt területi és három tematikus és egy horizontális stratégiai célkitűzést fogalmazott meg. A stratégiai célkitűzésekhez, indikatív jelleggel intézkedési javaslatokat fogalmazott meg, melyek az egyes stratégiai célok értelmezését és a továbbtervezés megalapozását szolgálják, azonban nem képezik a TFK-ról szóló döntés szerves részét.
33
3
STRATÉGIAI PROGRAM
3.1 A STRATÉGIAI PROGRAM STRUKTÚRÁJA 2014. március 7-én, a TFK jóváhagyásával egyidejűleg, a megyei Közgyűlés láthatta az SP első változatát. Az akkor munkaanyag 6 tematikus és 6 területi stratégiai prioritást tartalmazott. A megyei közgyűlés a tervezetet továbbdolgozásra alkalmasnak minősítette. Az időközben továbbfejlődött Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint az NTH javaslatainak figyelembe vételével a prioritási struktúra rövidült, ennek ellenére a megye fő területi és gazdasági fókuszait sikerült a programozási szakaszba „átmenteni”. A területi fókuszok most az intézkedések szintjén érvényesülnek. Hasonlóképpen, Tatabánya Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája sem önálló prioritásként kerül megjelenítésre, annak tartalma a tematikusan rendszerezve épült be a különböző intézkedésekbe. A többkörös egyeztetés nagy kihívása volt, hogy a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal egységesítési törekvései és a megye sajátosságait markánsan tükrözni képes egyedi, más megyére nem ráhúzható, a térségi szereplők ösztönzésére alkalmas tervdokumentum készítésére irányuló törekvést hogyan lehetne összhangba hozni. A megye sajátos fókuszai különösen az I. és a II. prioritásban jelennek meg markánsan. Az I. prioritás komplex módon a megye nagytérségi szerepeinek erősítését szolgálja, összhangban a koncepcióval. Komplexitása abban áll, hogy az infrastruktúrafejlesztés mellé specifikus területi fókuszú gazdaságfejlesztési beavatkozások társulnak. A prioritás keretében a megyei SP kiemelten támogatja a Kormány 1206/2014. (IV. 1.) Korm. határozatával kijelölt "Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ" fejlesztésére irányuló beavatkozásokat. Ezen intézkedéshez kapcsolódik a megye felsőfokú képzési kínálatának nagyarányú bővítése és minőségi fejlesztése. E prioritás keretében tervezett a Duna menti térség struktúraváltásának egyik fő pillére, a területszerkezeti és gazdasági megújulás: az ikervárosok térsége gazdasági és szolgáltató funkciójának megerősítése, határon átnyúló térségközpontok kialakítása illetve a jelenleg erősen zsugorodó köztes térben a jövőágazatok (IKT, innováció, kisszériás gyártás, kreatív ipar, megújuló energia stb.) megtelepedésének ösztönzése. Az innovatív zöldgazdaság kiemelt fejlesztésével a megye nagy hangsúlyt fektet a több lábon állásra, meglévő adottságaira és gazdaságszerkezeti hagyományaira építve. Európa számos országában valóságos mezőgazdasági forradalom zajlik, amelyet elsősorban a klímaváltozásra való felkészülés, a termőterületek világméretű csökkenése és a Föld népességének növekedése együttesen motivál. A megye mezőgazdasági adottságai és hagyományai, az innovatív kezdeményezések jelenléte, továbbá Győr-Moson-Sopron megye pozitív hozzáállása kiindulásul szolgálhat egy, a „posztautóipari korszak”2 alapjait lerakó innovatív agrárgazdasági együttműködéshez. A zöldgazdaság másik fontos pillére az energetika. A megyét korábbi szénbányászati hagyományai, a fennmaradt erőműkapacitások megújításának kényszere és az energetikai struktúraváltást emblematikusan is érvényesítő szélerőműparkok, továbbá a kedvező potenciálok (biomassza, geotermikus energia) együttesen ösztönzik arra, hogy ezen a téren is innovatív utakat keressen. A II. prioritás: a megye komplex turisztikai programja melletti kiállás alapja a FTK azon felismerése, 2
A Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programjait tervező munkacsoport vezetője, Prof. Dr. DsC Rechnitzer János, a Széchenyi István egyetem tanszékvezetője használta a kifejezést a 2014. január 31-i megyék közötti egyeztetésen, alátámasztva a Kisalföldi agrárinnovációs együttműködés fontosságát.
34
hogy elképesztően nagy a szakadék a megye turisztikai adottságai, a turizmusban rejlő potenciál és a „turisztikai ipar” teljesítménye között. A prioritás célja elsősorban, hogy a pontszerűen többékevésbé ismert és látogatott, de összességében rejtve maradó nemzetközi jelentőségű értékeket hálózatba szervezze, részben a meglévő (pl. zarándokutak), részben újonnan felfedezett (Által-ér) illetve újonnan kiépülő (EUROVELO) infrastruktúrákkal, részben a szervezeti háló megerősítésével. Fontos cél, hogy e hálózatokra a megye térségi jelentőségű attrakciói bekapcsolódjanak, illetve kiépüljön a különféle célcsoportok igényeit fizetőképességüknek megfelelő szinten kielégítő, európai színvonalú – gazdaságilag fenntartható! – szolgáltatóhálózat. A fenntarthatóság kritériuma azt jelenti, hogy a megye csak olyan új kapacitásokat támogat, melynek létjogosultsága és gazdaságos működése igazolható, másrészt jelentős mértékben priorizálja azokat a fejlesztéseket, melyek kulturális örökségi érték megőrzését és fenntartható hasznosítását szolgálják. A turizmus egyúttal jelentős térségfejlesztő hatású, ezért a megye turisztikai programja erősen területi fókuszú, lényegében leképezi a megyei területfejlesztési koncepció átfogó céljait. • Városhálózati csomópont: XXI. századi urbanizált táj (lásd Által-ér térség), • Duna mente struktúraváltása (ez tehát a struktúraváltás második pillére), • a „Dombvidéki tájak új egyensúlya” célkitűzéssel összhangban, a turisztikai program harmadik intézkedése a sajátos gazdálkodási hagyományokat és a természeti értékeket együttesen helyezi fókuszba. A III-V. prioritás első ránézésre az országos sztenderdeknek megfelel: gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, emberi erőforrások, környezet és energia. Kiemelendő ugyanakkor a vidékfejlesztés hangsúlyos szerepe a megyei SP-ben, ami ilyen értelemben mégis eltér az országos sztenderdektől. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés prioritáson belül külön intézkedés keretében jelenik meg a vidékgazdaság. A vidékfejlesztés jelentős megyei hangsúlya a turisztikai prioritásban is érvényesül, itt a három intézkedés egyike szintén kifejezetten a vidéki térségekre fókuszál, miközben a másik két intézkedés keretében is fontos vidékfejlesztési elemek találhatóak. A VI. prioritás, amely alapvetően a település integrált fejlesztéseire fókuszál, szokatlan címével egyfajta missziót fogalmaz meg: a megye olyan településfejlesztési beavatkozásokat kíván támogatni, melyek a XXI. századi kihívásokra reális, fenntartható és kreatív válaszokat adnak. A kapacitások parttalan növelése helyett az élhetőség javításának forrásait mindenekelőtt az együttműködésben és munkamegosztásban keresik. Az energiatudatosság mellett hangsúlyosan jelennek meg az újszerű, vízvisszatartásra épülő, a területen leeső csapadék helyben maradását segítő műszaki megoldások, beruházásaikkal a meglévő épületek, barnamezős területeik újrahasznosítását szolgálják. Új fizikai struktúrák létrehozásával szemben a társadalmi struktúrák erősítésébe fektetnek be, illetve új fizikai struktúrák elsősorban a társadalmi kohézió erősödését szolgálják. A VI. prioritás két intézkedéséből az egyik szintén a vidéki térségekre irányul. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez némileg megnehezíti a tervezést: az országos Vidékfejlesztési Program jelentős elmaradása miatt többé-kevésbé „vakon” tervezünk a vidéki térségekben.
35
Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a Stratégiai program prioritásait és intézkedéseit. A stratégia részletes, táblázatos bemutatását a 4. melléklet tartalmazza, míg a szöveges, prioritásonkénti kifejtés további részleteit az Operatív Program (OP) tartalmazza. I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
TURISZTIKAI
KÍNÁLATÁNAK
ÖSSZEHANGOLÁSA,
NEMZETKÖZI
2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK
III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG 3.1. GAZDASÁG- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE
IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM
V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM
VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS
3.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A STRATÉGIAI PROGRAM ÖSSZHANGJA A következő oldali ábrák a stratégiai program prioritásai és a koncepció stratégiai céljai közötti koherenciát vizsgálják. A felső táblázat a területi célok és prioritások, az alsó táblázat a specifikus
36
célok és a horizontális cél, valamint a stratégiai program prioritásai közötti összhangot vizsgálja. Az ábrák a kapcsolódás mértékét négyfokozatú skálán értékelték: közvetlen-, erős-, kimutatható kapcsolódás és nincs kapcsolat. Tekintettel arra, hogy a területi célok a megye minden térségét lefedik, a prioritások ezen a szinten viszont tematikusak (az intézkedések illetve a beavatkozások szintjén érvényesül a területiség), így a skála utolsó eleme, vagyis, hogy nincs kapcsolat, eleve kizárt. Sőt, a stratégiai célok többsége esetében közvetlen kapcsolódás mutatható ki, vagyis az adott prioritások keretében megvalósuló beavatkozások közvetlenül szolgálják az adott stratégiai cél megvalósulását. Az I. prioritás (nagytérségi beágyazódás) koherenciája a megye sajátos térségeire megfogalmazott területi célokkal: városhálózati csomópont, ikervárosok, Duna mente, Kisalföld – egyértelmű. E prioritás keretében csak a Dombvidék az a térség, ami kevésbé érintett. A prioritás nagytérségi közlekedési kapcsolatok kiépülését, vagy fejlesztését, határon átívelő kapcsolatok erősítését, jelentős exporttevékenységet folytató húzóágazatok fejlesztését (autóipari körzet), IKT és más jövőágazatok koncentrációjának ösztönzését a Duna mentén. A specifikus célok tekintetében a prioritás alapvetően a gazdasági infrastruktúra fejlesztésével biztosítja a célok megvalósulását. A II. prioritás keretében összeállított turizmusfejlesztési csomag kifejezetten területi fókuszú és lényegében leképezi a megyei koncepció átfogó céljaiban megfogalmazott három térséget: a Duna menti csomag révén a Duna menti térséget és az ikervárosokat; az Által-ér révén a városhálózati csomópontot; míg a Vidéki térség csomag a Kisalföldet és Dombvidéket. A II. prioritásban különösen jelentős az H1 horizontális cél érvényesülése. A III. „Stabil, versenyképes diverzifikálódó gazdaság" prioritás értelemszerűen minden területi célhoz közvetlenül kapcsolódik, hiszen mindenhol megfogalmazódtak gazdaságfejlesztési célok. Különösen erős a kapcsolódás az S5 célhoz, a III. prioritás keretében tervezett vidékgazdaság intézkedéscsomagon keresztül. Specifikus célok tekintetében is ugyanez a helyzet: a gazdaság versenyképessége, stabilitása, diverzifikációja szempontjából talán még a humán erőforrás fejlesztésnél lehet leginkábbközvetett kapcsolatról beszélni. A IV. prioritás egyértelműen kapcsolódik az S2 célkitűzéshez (humán erőforrás, társadalom, képzettség). A közvetlen megfeleltethetőség a prioritás elnevezésében is érvényesül. A IV. ugyanakkor tipikusan olyan prioritás, amit a megye egészén kell végrehajtani, ezért minden térség érintett. Hasonló a helyzet a környezetvédelmi fejlesztésekkel (V. prioritás). Ezek direkt összefüggése a specifikus célokkal csak az S1 és az S3 stratégiai célok tekintetében mutatható ki. A prioritás keretében tervezett intézkedésenként a területi fókusz más és más, így a prioritás szintjén nem definiálható. A VI. (település és várostérség-fejlesztési) prioritás szintén megyei hatókörű és a területi stratégiai célokkal (T1-T5) mutatható ki összhang, amelyeket intézkedésenként lehet nevesíteni (lásd operatív program táblák). A stratégiai program területisége tehát több stratégiai prioritás együtteseként érvényesül. A városhálózati csomópont: XXI. századi urbanizált táj elsődlegesen az I. és a II. prioritásoknak feleltethető meg, de jelentős fejlesztések köthetők hozzá az V. (vízrendezés, energetika) és a VI. (városfejlesztés). Az ikervárosok fejlesztései elsősorban az I. és a II. prioritásban érvényesülnek (határon túli együttműködés, világörökség várományos helyszínek), de jelentős árvízvédelmi fejlesztések tervezettek az V. prioritás keretében, különösen Esztergomban. A Duna menti térség struktúraváltása az I. és a II. prioritás keretében érvényesül (jövőgazdaság, EUROVELO6 kiépítése és a kerékpárút menti turisztikai fejlesztések). Az V. prioritás keretében tervezett kármentesítési beavatkozás-csomag is markánsan érinti a térséget (vörösiszaptározók).
37
A stratégiai program és a területfejlesztési koncepció közötti koherencia bemutatása
VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJA, HÁLÓZATOK, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM-FEJLESZTÉS
IKERVÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE, NEMZETKÖZI TÉRSZERVEZÉS
DUNA MENTE STRUKTÚRAVÁLTÁSA
KISALFÖLDI AGRÁRRÉGIÓ DOMBVIDÉKEK KOMPLEX VERSENYKÉPESSÉGÉNEK, TÁJGAZDÁLKODÁSRA ÉPÜLŐ NÉPESSÉG-ELTARTÓ ÉS HELYI GAZDASÁGÁNAK, ALKALMAZKODÓ SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓJÁNAK KÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE ÉS ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE
A MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉS VÁLLALKOZÁSI STRUKTÚRÁJÁNAK DIVERZIFIKÁLÁSA, KIEMELKEDŐ GAZDASÁGI POZÍCIÓJÁNAK STABILIZÁLÁSA
AKTIVITÁS, KREATIVITÁS ÉS A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ KIBONTAKOZTATÁSA
MEGLÉVŐ IPARI PARKOK HAZAI ÉS HATÁRON ÁTÍVELŐ TELEPHELYVONZÓ TÉRSÉGI HÁLÓZATOK, KÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS ROZSDA- ÉS BARNAMEZŐS MUNKAMEGOSZTÁS FELÉPÍTÉSE TERÜLETEK DIFFERENCIÁLT ÚJRAHASZNOSÍTÁSA, TÁJSEBEK REHABILITÁCIÓJA
I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM
III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK
VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN
I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE
II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM
III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG
IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS
V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK
VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN
Közvetlen kapcsolódás
Erős kapcsolódás
Kimutatható kapcsolódás
38
Nincs kapcsolódás
A megyei koncepció térségi céljai és a stratégia prioritásszinten megfogalmazott célkitűzései között rendkívül magas szintű összhang figyelhető meg. A stratégia magas hatásfokkal volt képes tematikus célkitűzéseiben „lefedni” és integrálni az egyes sajátos térségek fejlesztési irányait. A stratégiai struktúra a Városhálózati csomópont, az Ikervárosok és térségük, valamint a Duna mente téregységek jelentősebb fejlesztési igényét kiszolgálni képes. Alacsonyabb fokú kapcsolódások a program célrendszerével csak a Kisalföldi agrárrégió és a Dombvidékek esetében figyelhető meg. Ez utóbbi esetében a sok esetben zsugorodó térségek középtávú céljai között nem a makrotérségi beágyazódás, hanem a pozíciók stabilizálása tekinthető reális elképzelésnek, míg a Kisalföld esetében az ott önállóan is kitörési pontként érvényesülni képes agrár- és élelmiszeripari ágazat miatt kisebb jelentőséggel bír a turisztikai kínálat fejlesztésének megvalósítása. Bár a természeti értékek megőrzése, a környezetállapot javítása a megye minden téregységében érvényesítendő, a Kisalföld és a Dombvidékek fejlesztési céljai között ez kevésbé került előtérbe helyezésre. Ennek oka egyszerűen a két térségben előforduló tájsebek korlátozottabb számában keresendő. Az akut problémák kezelésének égető szüksége miatt a prioritást élvező területekhez képest értelmezhető, viszonylagos hátrasorolás okozza a szemléltető táblázatban is látható, alacsonyabb kapcsolódási szint feltüntetését. A koncepció három specifikus céljának a stratégia célrendszerével való kapcsolódása szempontjából némiképpen kilóg az ipari parkok telephelyvonzó képességének növelését, funkcióvesztett területek újrahasznosítását és tájsebek rehabilitációját szolgáló célkitűzés. Ez a másik két fő tematikus céllal szemben egy prioritással, „Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás” című elemmel nem formál erős kapcsolódást. Direkt eredményhatást ugyanis a leromlott, és/vagy megfelelő gazdasági hasznosítást nélkülöző térrészletekre az első sorban személyes- és társadalmi kapacitásfejlesztést célzó IV. prioritás nem gyakorol. Fontos kiemelni a hálózatok formálásának, az együttműködések és munkamegosztások kialakításának szerepét, az e típusú tevékenységek ugyanis minden stratégiai cél megvalósításában rendkívül hangsúlyosan megjelennek.
3.3 TERVEZÉSKÍSÉRŐ ELJÁRÁSOK 3.3.1 Társadalmi, gazdasági, környezeti hatásvizsgálat A tervezési folyamat során a területrendezési és területfejlesztési tervek tartalmi követelményeit meghatározó 218/2009. kormányrendelet szerinti komplex területi hatásvizsgálat készül. Ennek keretében a Stratégiai Program társadalmi, gazdasági és környezeti hatásvizsgálatát kell kidolgozni. A társadalmi és gazdasági hatásértékelésre vonatkozó követelményrendszert a 218/2009. kormányrendelet tartalmazza, míg a környezeti értékelési munkarész vonatkozásában a környezeti értékelés 2/2005 kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni. Jelen tervezési folyamat sajátosságaira tekintettel – a Stratégiai és az Operatív Program egyidejűleg készül –a hatásvizsgálat a két munkarészt együttesen vizsgálja. A közös dokumentációt a 9. melléklet tartalmazza.
3.4 A VÉGREHAJTÁS ELJÁRÁSRENDJE
ÉS
FINANSZÍROZÁS
INTÉZMÉNYRENDSZERE
ÉS
3.4.1 Országos intézményrendszer A 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat lapján a Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014–2020-as programozási
39
időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást. A 2007-2013 között az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódóan működtetett intézményi struktúrától jelentősen eltérő, a 2014–2020-as időszakot levezénylő intézményrendszer kialakítása során a következő célok és alapelvek kerültek/kerülnek érvényesítésre: •
a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe.
•
a 2014–2020 között elérhető források felhasználását biztosító új intézményrendszer kialakításakor biztosítani kell a jelenlegi fejlesztési időszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárását és a kifizetések teljes körű abszorpcióját, törekedve a teljes intézményrendszeren belüli esetleges párhuzamosságok minimalizálására.
•
Az új időszak operatív programjaihoz kapcsolódó irányító hatósági funkciók az ágazati szakpolitikákért felelős tárcákhoz kerültek. A korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben (NFÜ) működő, és egyébként a források felhasználásában meghatározó szereppel bíró irányító hatóságok (IH) szintén az egyes minisztériumok, az NFÜ horizontális egységei pedig a Miniszterelnökség (ME) szervezeti struktúrájába tagozódtak be.
Az uniós forrásokkal összefüggő döntések meghozatala, így a döntési szinten megnyilvánuló koordináció a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladata. Az NFK elnöke a miniszterelnök, tagjai a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter. A lentebbi szinteken, az irányító hatóságok tevékenységeit helyettes államtitkárok irányítják (IH vezető). Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, biztosítva függetlenségüket, feladataikat a miniszternek közvetlenül alárendelve látják el. A fenti feladatok operatív elvégzését, a tervezés jelen állásában ismert információk alapján az alábbi intézményrendszeri struktúra látja el (2014. január 1-jétől hatályos állapot szerint): • Miniszterelnökség – központi koordináció – Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) • Minisztériumok: Az IH-k a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségből a 2014-2020 közötti OP-k szakmai tartalmáért felelős szaktárcához kerültek áthelyezésre 2014. január 1-től, ezzel az ágazati szakpolitikák alakítása, az ágazati szakpolitikai stratégiák elkészítése, végrehajtása és a végrehajtáshoz szükséges források koordinációja, továbbá az ezzel járó teljes felelősség a korábbi megosztottság helyett egy kézbe került. Az ágazati Operatív programok esetében a minisztériumokhoz kerültek a korábban független szervezetek által végzett közreműködői szervezetek (KSz) feladatkörei is. • Megyei Önkormányzatok, mint ún. ITB (Integrált Területi Beruházás) gazdák: felelősségi körükhöz rendelt decentralizált források gesztorai és tervezői, illetve az ITB végrehajtás felelősei. • Regionális Fejlesztési Ügynökségek – a fenti országos ágazati programokat menedzselő szervezetekkel ellentétben - megyei önkormányzatok irányítása alatt működnek tovább. A megyei önkormányzatok a Regionális Fejlesztési ügynökségeken keresztül látják közreműködői szervezeti feladataikat a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében, valamint a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban. • Megyei Jogú Városok – a saját területi szintjüknek megfelelő ITB gazdák. 40
• Térségi Fejlesztési tanácsok, EGTC-k munkaszervezetei. További szereplők a fejlesztéspolitikai intézményrendszerben, akik szerepe, jelen tervezési időszakban még nem tisztázott: • Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. – jelenlegi tervezésben 1449/2012. (X.16) Kormányhatározat alapján a tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség látja el -, feladatai sokrétűek (projektek generálása, tanácsadói tevékenység stb.). • LEADER HACS címmel rendelkező szervezetek – 2015. év elejére várható a döntés a címek megújításáról, visszavonásáról, újra strukturálásáról. Továbbiakban is ellátnak vidékfejlesztéssel, közreműködő szerepkörrel egybevethető feladatokat. • Egyéb szereplők. A hazai területi tervezés és végrehajtás struktúrája
Központi felügyelet
Megyei hatáskörben megvalósuló projektek végrehajtása
Megyei hatáskörön kívül megvalósuló projektek végrehajtása
(1.szint)
(2. szint) Államigazgatás intézményei (pl. NIF)
Irányító Hatóság (IH Szaktárcák)
Megyei Programmenedzsment szervezet
Gzadaságfejlesztő Szervezetek (pl: kamarák, IP, TDM)
Tatabánya MJV Önkormányzat
Közreműködő Szervezetek (pl :RFÜ, SZPI)
Szakmai lebonyolítók, maguk a kedvezményezettek pl. vállalkozások
3.4.2 Tervezett megyei intézményrendszer, kapcsolódó rövid távú feladatok Jogszabályi háttér A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait az 1996. évi XXI. törvény tartalmazza, de nem biztosítja sem a törvény sem végrehajtási rendelet az ehhez szükséges feltételrendszert. A megyei önkormányzat feladata a jogszabály szerint, hogy a területükön található települések és várostérségek (a legfrissebb döntések szerint a járások), továbbá a LEADER-ek és más alulról szerveződő társulások fejlesztései tervezéseit és a végrehajtást koordinálják, illetve a területükön mások által (vállalkozások, állami szervezetek) tervezett, végrehajtott fejlesztések koordinációjában együttműködjenek a
41
térségekben, településeken, adott esetben átvegyenek feladatokat a térségektől. A fenti felelősségi körök a tervezettek szerint két szinten valósulnak meg: 1. szint: Koordináció, felügyelet, szakmai háttér biztosítása olyan programok felett, amelyek a megye felelősségi körébe tartoznak. 2. szint: Koordináció, felügyelet, szakmai háttér biztosítása olyan programok felett, amelyek a megye felelősségi körébe tartoznak. Az 1. szinten gyakorolt koordináció, az együttműködő felek közötti kapcsolatépítésre, kommunikációra információ közvetítésre épül. Jelen szinten a megyei önkormányzat és intézményei a programokban megfogalmazott és felelősségi körén kívül eső fejlesztések végrehajtását elősegíti, szükség esetén felügyeli. A 2. szinthez tartozó fejlesztések, esetén a megyei önkormányzat felelős ezen szinten megvalósuló fejlesztések koordinációjának biztosításáért, ideértve mentori és aktív lebonyolítási tevékenységet is. Jelen szinten megvalósuló beavatkozások, nagyobb felelősséget, illetve kiterjedtebb szakmai kapacitást feltételnek, amely az alábbiak szerint biztosítható. A fentiekkel összhangban, valamint hivatkozva a „Háttértanulmány Komárom-Esztergom Megye gazdaságfejlesztési programjának megalapozásához - III. kutatási terület” című tanulmányban foglaltakra: • teljes megyét lefedő, gazdasági és területfejlesztési programmenedzsment intézményi kapacitás kiépítése, létrehozása (megye önkormányzat tulajdonában, vagy meglévő intézményi hálózatra építve), • az intézményben összpontosulna és válna nyomon követhetővé a 2. szinten megvalósuló fejlesztések lebonyolításának előrehaladása, monitoringja • az intézmény „zászlóshajóként” biztosítaná – megyei lefedettséggel – mindkét szinten a szakmai hátteret, kommunikációt, információáramlást, a jó gyakorlatok megosztását és kiemelt feladatként a programmonitoringot. Az első és második fejlesztési szinten egyaránt elsődleges cél a projektfejlesztés, előkészítési tevékenység, projektek menedzselése, valamint szakértői tanácsadás, pályázatkészítés. Szintén kiemelkedően fontos a TOP forrásból táplálkozó projektek megvalósulásának nyomon követése, szükség esetén segítségnyújtása. E folyamatok maradéktalan elvégzése, teljesítése kapcsán a megyei önkormányzat szakemberei, valamint a tervezett megyei programmenedzsment iroda a teljes programozási ciklus során szorosan együtt kíván működni az alábbi szervezettekkel (lista indikatív, a főbb szereplőket nevesíti): • • • • • • • •
Települési önkormányzatok (sajátos térségi fókusszal), Szomszédos megyék (Nyitra megyét is beleértve) Regionális Fejlesztés Ügynökség, Széchenyi Programiroda, Leaderek, HACS-ok, TDM-ek, EGTC-k, Natúrparkok Kormányhivatalok, intérményfenntartó-közszolgáltatók ( KLIK, GYEMSZI, SZGYF) KÖTEV Felügyelőség, Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Park, Forster Központ Vállalkozások, ipari park működtetők, kamarák, klaszterek, GÉSZ, KISOSZ, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány • Felső-és középfokú oktatási intézmények, Munkaügyi Központ 42
KISZÖV,
• Közszolgáltatók (MVM, MÁV, NIF, Regionális Hulladékgazdálkodás, vízművek stb.) • Egyházak, társadalmi és civil szervezetek, sajtó • stb. Az együttműködés formai rendszerei, a tervezéssel párhuzamosan jelenleg is kialakítás alatt vannak, annak szervezeti és finanszírozási kérdései a tervezés ezen állapotában nem tisztázottak. Részletesen kidolgozásukra a tervezés következő fázisában kerül sor. A létrehozás operatív menetrendjére vonatkozó elképzelések Komárom-Esztergom megyei önkormányzat jelenleg nem rendelkezik olyan szervezettel, amely az igen összetett feladatot végre tudná hajtani. Az egyeztetések során a településeket képviselő polgármesterek, alpolgármesterek, főépítészek stb részéről is felmerült az igény, hogy sokkal direktebb koordinációra lenne szükségük, mint amit a megye ma, jelenlegi kapacitásával, képes biztosítani. Mivel e probléma kezelésére egyelőre nem érkezett megnyugtató központi iránymutatás, a megye, a szakértők javaslatára, a Stratégiai és Operatív program keretében betervezte egy megyei programmenezsment (munkanév!) szervezet létrehozását (lásd Stratégiai program III. prioritás 1. intézkedés: Gazdaság- és területfejlesztési intézményi kapacitásépítés és fejlesztés. A szakértői javaslat szerint a programmenedzsment •
egyrészt egy kis létszámú megyei szintű koordinációs szervezetből áll,
•
másrészt azokból a térségi szereplőkből, akik a saját területükön eredményes munkát végeznek (Gazdaságfejlesztő szervezetek, LEADER-ek, TDM-ek, Natúrpark, átmentett kistérségi szervezetek stb.),
•
harmadrészt a szervezetek által eddig nem lefedett tématerületekkel összefüggő végrehajtás céljára létrehozott megyei hatáskörű szervezetből.
A megyei szervezet hálózatba szervezi a szereplőket (intranet felépítése, működtetése), biztosítja az információáramlást, a kommunikációt és az együttműködést •
a különböző térségek azonos feladatokat ellátó szervezetei
•
valamint az egy térségben működő különböző szereplők között
•
gyűjti az adatokat a programszintű monitoringhoz, illetve közreműködik olyan beavatkozások végrehajtásához, melyekhez hiányzik a megyében a kapacitás.
A megyei szervezet kiemelt tevékenysége a saját munkatársai és a helyi szervezetek munkatársainak továbbképzése, tréningek szervezése, a szakmai tanácsadás feltételeinek biztosítása. Még az új munkaszervezeti egység „létrehozása” sem jelent feltétlenül fizikailag új szervezetet: pl. egy megyei turisztikai ügynökségi feladatot jó eséllyel egy meglévő TDM, egy-két támogatott többlet munkatárssal kiválóan el tud látni, hiszen nem a meglévő TDM-ek helyett kell működnie, hanem ernyőszervezeti funkciót kell ellátnia. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben egy ilyen megyei szervezeti hatáskör valamely meglévő térségi szereplőhöz kerül telepítésre, az valóban az egész megyéért tevékenykedjen és az általa koordinált helyi szervezetek elfogadják, együttműködjenek vele. Nincs szükség minden megyei koordinációt igénylő feladat esetében megyei hatáskörű szervezetre, hiszen egy-egy tématerület kifejezetten adott térséghez kötődik. Elképzelhető például, hogy a Gerecse-Pilis-Vértes REL (Rövid Ellátási Lánc) ügynökségi szerepét a Gerecse Natúrpark látja el, vagy akár az a szociális szövetkezet, melynek létrehozására Tata város nyújtott be projektjavaslatot. A Kisalföld-Bakonyalja REL koordináció vonatkozásában viszont lehetséges, hogy a megyei koordinációra 43
szükség van. Nyitott kérdés, hogy a jogi-finanszírozási környezet mit enged meg, vizsgálni kell célszerűségi, hatékonysági szempontokat, de akár egy ilyen szervezet telepítésének területfejlesztési hatásait is (szinergiahatás). Telepíthető-e egy megyei innovációs ügynökségi hatáskör például az EDUTUS Főiskolához, a Tatabányán létrehozandó Kreatív Alkotóházhoz vagy egy almásfüzitői új inkubátorházhoz, vagy akár egy Ács-Bábolna Smart-City programirodához? Ez például a győri Széchenyi Egyetemmel való együttműködés szempontjából egy kedvező alternatíva lehet. Kérdéses ugyanakkor, hogy ilyen szervezetek el tudnak-e látni megyei szintű feladatot, vagy látókörük csak saját térségükre fog a gyakorlatban kiterjedni. A fentiek azt mutatják, hogy egy rendkívül rugalmas, a kezdeti időszakban a „try and error” lehetőségét is magában hordozó szervezeti hálót szükséges felépíteni, amelyben a hibák gyorsan, zökkenőmentesen kiszűrhetők, korrigálhatók. Azonnali feladatok Ad1. Előzetes tanulmány, vitaanyag kidolgozása a megyei programmenedzsment szervezet létrehozásáról. Ad2. A szervezeti háló „kitalálására” javasolt egy, a TEVIK alá rendelt szakbizottságot felállítani, mely feladata a döntés előkészítés felügyelete. A szakbizottságban ott lennének mindazon megyei szervezetek képviselői, melyek ma a megyében valamiféle térségi hatáskörű település- vagy térségfejlesztő tevékenységet látnak el, továbbá meghívást kap az RFÜ, a megyei Széchenyi Programiroda és az NTH megyét koordináló munkatársai, akik a Központi Felügyelet elképzelései és a megyei elképzelések közötti összhangot biztosítják. Ad3. Megyei lobbi feladatként is megfogalmazandó, hogy az uniós alapok fogadását biztosító intézményrendszer kialakítására vonatkozó jelenleg folyó jogalkotói és szabályzási munka eredményeként létrejövő rendszerben a megyei szinthez kapcsolódó területfejlesztési tevékenység minőségi elvégezésében kulcs szerepe van a tervezett megyei szervezetnek, ehhez kapcsolódóan a különböző szintek közti munkamegosztásban és kooperációban is. Ad4. A Háttértanulmány vonatkozó munkarészének kiterjesztése egyrészt azokra a szervezetekre, melyek nem a klasszikus értelmemben vett gazdaságfejlesztési feladatot látnak el, de térség- illetve fejlesztési feladatot betöltenek, másrészt azokra a kérdésekre, melyek az elmúlt néhány hónapban újonnan felmerültek és a programmenedzsment szervezet felállítása szempontjából fontosak lehetnek. Ad5. Jó gyakorlatok megosztása, tapasztalatcsere a már működő megyei szintű szervezeteknek.
3.4.3 A program finanszírozási háttere 3.4.3.1 Európai uniós alapok A hazai operatív programok az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a Európai Tengerügyi és Halászati Alapból finanszírozódnak. A megyei operatív program megvalósításához forráslehetőségek állnak továbbá rendelkezésre az EGT, Norvég Alap, Svájci hozzájárulás, South-East Europe, Central Europe, Interreg IVC és HORIZON 2020 programokból. 44
3.4.3.2 Hazai, területi együttműködési illetve makrotérségi operatív programok Az operatív programok megvalósulását szolgáló közreműködő szervezeti (KSZ) feladatokat a szakminisztériumok látják el belső erőforrásaikra támaszkodva, részben a korábbi KSZ-ek humán és tárgyi eszközeire alapozva, részben új struktúrák kiépítésével. A kohéziós politika SA (strukturális alapok: (ERFA, ESZA) és KA (kohéziós alapok) forrásaiból finanszírozott hazai operatív programok, valamint a vidékfejlesztési (EMVA) és halászati (ETHA) alap programjainak tervezésére és végrehajtására egyaránt kiterjed a központi koordináció. Az Európai Bizottság részére az alábbi hazai operatív programok kerültek benyújtásra, amelyek lefedik a teljes finanszírozási alapok nyújtotta perspektívákat: PROGRAMOK
OP RÖVIDÍTÉS
EU ALAPOK
TOP
ERFA: 88% ESZA:12% ERFA: 79% ESZA: 21% ERFA: 68% ESZA: 32% KA: 97% ERFA: 3% KA: 96% ERFA: 4% EMVA: 100% ETHA
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Vidékfejlesztési Program Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
GINOP VEKOP KEHOP IKOP VP MAHOP
EFOP
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
KÖFOP
Közigazgatás-és Közszolgálatfejlesztés Operatív Program Hungarian-Slovakian Cross Border Cooperation Program Duna Operatív Program
HU-SK CBC
ERFA: 36% ESZA: 64%
ERFA: 78% ESZA: 18% KA: 3% n.a. n.a.
IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Miniszterelnökség Földművelésügyi Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Miniszterelnökség
Miniszterelnökség Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH)
Forrás: Partnerségi Megállapodás tervezete
3.5 MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI TERV 3.5.1 A programszintű és prioritásszintű indikátorok, mérési módszere A stratégiai és operatív programban lefektetett célok teljesülése által elvárt eredmények, zálogai a megye hosszú távú fejlődésének biztosításában. Ahhoz, hogy a megvalósítandó intézkedések / beavatkozások / prioritások hozadékai mérhetőek és nyomon követhetőek legyenek, indikátorok rögzítése és teljesülésük mérése válik szükségessé. 45
A Stratégiai és Operatív program indikátorkészlete még fejlesztés alatt áll, a végső dokumentum részletesen (beavatkozási szintig) tartalmazni fogja az egyes fejlesztések által indukált hatások és eredmények mérésére szolgáló indikátorokat. A folyamatkövetésre országos követelmény- és informatikai rendszer készül, amelyet minden megyének használni kell. A fejezet kidolgozása ennek alapján a későbbiekben várható. Ismereteink szerint egy időközi és egy utólagos értékelés elvégzése várható, az előbbi 2017-2018, míg az utóbbi 2021-2022-ben esedékes.
46
4
OPERATÍV PROGRAM
4.1 ÖSSZEFOGLALÁS, TERVEZÉS HÁTTERE Jelen dokumentum Komárom-Esztergom megye területfejlesztési operatív programjának első olvasatát tartalmazza. Az operatív programban rengeteg még bizonytalan bemenő információval kellett dolgozni, ezért számos helyen üres cellákat talál az olvasó. Ezeket azért tartottuk szükségesnek szerepeltetni, hogy minden szereplő lássa, hol vannak még teendők, hiányosságok. A részletes, stratégiai prioritások szerinti leírást a 4.4. fejezetben a leírás rendszerének bemutatása, egyfajta olvasási útmutató előzi meg.
4.2 TÁMOGATÁS SEGÍTSÉGÉVEL MEGVALÓSULÓ PROGRAMOK A 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban is várható, hogy a beruházások igen nagy része európai uniós társfinanszírozással fog megvalósulni. Különösen igaz ez a közszféra beruházásaira, ahol a 20072013 közötti ciklusban az európai uniós források nélkül – legalábbis a közszférában - gyakorlatilag semmiféle fejlesztés nem tudott volna megvalósulni. Az operatív program, néhány olyan projekttípus kivételével, mely esetében gyakorlatilag kizárt az uniós források felhasználása (pl. városi sportközpontok építése), csak uniós társfinanszírozású programokat tervez. Ezek részletes leírását a 4.4. fejezet tartalmazza. A támogatás segítségével megvalósuló programok indikatív költségének előzetes összesítése az 5. fejezet végén található, ehhez részletes magyarázat a költségtáblák előtt, az 5. fejezetben olvasható.
4.3 A VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI TERVEI A Komárom-Esztergom megyében működő vállalkozások aktív partneri résztvevői a 2014-2020 időszakra vonatkozó megyei tervezési folyamatnak. A fejlesztési igények és lehetőségek összehangolása több hónapig tartó közös gondolkodást követel, amely célja azon hasznosítási, fejlesztési változatok megtalálása, melyek alapját képezhetik a megalapozott döntések meghozatalának. Hivatkozva a „2007-2013-as programozási időszak végrehajtási tapasztalatai Komárom-Esztergom megyében, különös tekintettel az Operatív Programokhoz kapcsolódó forrásallokációra” című KDRFÜ által készített kimutatás megállapításaira, Komárom-Esztergom megyét tekintve a több mint 140 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás harmada GOP, közel negyede pedig KDOP, illetve KEOP forrásból származik. A vállalkozások megyei aktivitását jól tükrözi, hogy az egy főre jutó támogatás összege a régión belül a legmagasabb (149 e Ft), amely források közel harmada közvetlenül is a megye gazdaságfejlesztését szolgálta. A vállalkozások a fejlesztési terveiket sok esetben üzleti titokként kérik kezelni, ezért külön személyes interjúk, valamint ágazati gazdasági fórumokat kerültek lefolytatásra. Sok esetben azonban a vállalkozások még ilyen körülmények között is információt csupán általánosságok szintjén közöltek, és olyan projektötleteket vázoltak, melyek egy-egy iparágra vagy a vállalkozások egy-egy életszakaszára jellemző fejlesztéseket tartalmaztak. A fenti folyamatok keretében megyei és lokális szintű fejlesztési projektek gyűjtése folyt, úgy az önkormányzatok, mint a vállalati szféra körében, ennek értékelése – a 2014. április 23-án lezárt 47
projektértékelés alapján - a következőképpen foglalható össze. A magas ipari, termelő vállalkozásoknak köszönhetően, amelyek többségében vállalti életciklusuk „növekedési” szakaszában találhatóak, gépek, berendezés beszerzésével a termelési kapacitások bővítését jelölték meg első számú célként, illetve a termelési költségek racionalizálását, amelyet energiahatékonysági beruházásokkal kívánnak biztosítani. A klasszikus telephely fejlesztési témájú elképzeléseken túl, a megyében (többségében külföldi tulajdonú) működő vállalkozások, nagyvállalatok innovációs projekteket is definiáltak, amely fejlesztési irány teljességgel összhangban van a megyei célokkal. A projektötletek közül hiányoznak a klaszter- vagy hálózatfejlesztési ötletek, az alulról építkező munkaerő-fejlesztési javaslatok, az információtechnológia terület fejlesztése. A többkörös, kamarák bevonásával történt projektgyűjtés ellenére hiányoznak a kereskedelmi, szállásadó, vendéglátó, piaci alapú humánszolgáltatások és az üzleti szolgáltatók (tanácsadó cégek, kreatív ipar: tervezők, marketing, média, néhány kivételtől eltekintve az IKT szektor, biztonsági szolgáltatások, stb.). A mezőgazdasági ágazatban működő társaságok köréből, a megyei koncepcióbeli hangsúlyos szerepe és az agrárkamara bevonása ellenére nagyon kevés projektjavaslat érkezett, noha ezek igen fontos, a koncepció megvalósítását nagymértékben segítő projektekről van szó (ugyanez vonatkozik a kevés számú IKT-szektortól érkező javaslatra). Az élelmiszeripar, a kisebb gazdaságok szereplői aktív telephely korszerűsítés és tároló kapacitásfejlesztésben gondolkodnak, e fejlesztéseknél megjelentek a hálózatos és közös, nem pontszerű fejlesztések egyaránt. Ezek többségével kapcsolatban sem sikerült azonban ez idáig olyan jellegű információkhoz hozzájutni, amelyek alapján az országos tervezéskoordináció által elvárt megyei szintű költségigény megbecsülhető lenne. A projektgyűjtés során felmerült elképzelések tartalmaztak turisztikai attrakciófejlesztésre irányuló projekteket, ezek azonban, egyelten kivétellel (!) nem a piaci szereplőktől érkeztek.
4.4 TERVEZETT FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA A MEGYEI PRIORITÁSOK SZERINT Az alábbi fejezet az operatív program legfontosabb része, ez tartalmazza az egyes prioritások keretében megvalósuló fejlesztések részleteit, a következő felépítésben: A címhierarchia 3. szintjén jelenik meg a prioritások száma (I. prioritás: 4.4.1; II. prioritás: 4.4.2.; III. prioritás:4.4.3.; stb.) Ezt követi a prioritások címe, majd a táblázatban a következő munkarészek: • indoklás és tartalom; • kapcsolódás a megyei célrendszerhez; • kapcsolódás az EU releváns célkitűzéseihez és prioritásaihoz; • kapcsolódás az EU társfinanszírozású hazai OP-khoz; • a prioritás szintű hatásindikátorok, amelyek az Európa2020 stratégia 5 kiemelt célkitűzésével összhangban kerültek meghatározásra (ez alapján tudja majd a megye a Partnerségi Megállapodást megkötni a Kormánnyal); • a prioritás megvalósítását szolgáló intézkedések összefoglaló adatai. A címhierarchia 4. szintjén az intézkedések részletezésének feladatai állnak. Ennek megfelelően:
48
• 4.4.1.1. alfejezet: Az I. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások, a 4.4.2.1 alfejezet: A II. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások, és így tovább…. Ez az alfejezet az alábbiakat tartalmazza, intézkedésenként külön táblázatban: -
az intézkedés címét; leírását, indoklását;
-
az intézkedés főbb adatait (területi relevancia, potenciális kedvezményezettek köre, az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, az intézkedés szintű hatásindikátorok)
-
beavatkozások: a megye saját felelősségi körébe tartozó beavatkozások, a megye felelősségi körén kívül eső, a célok eléréséhez tartozó beavatkozások
-
kapcsolódó kiemelt vagy nagyprojektek
• 4.4.1.2 alfejezet tartalma: Az I. prioritás keretében támogatott intézkedések, beavatkozások összefoglalása; 4.4.2.2 alfejezet tartalma: A II. prioritás keretében támogatott intézkedések, beavatkozások összefoglalása, és így tovább Ebben a fejezetben az alábbiak kerülnek bemutatásra, intézkedésenként külön táblázatban: -
beavatkozások megnevezése
-
kedvezményezettek köre
-
javasolt területi fókusz
-
finanszírozási forrás (TOP, OP, hazai forrás)
-
becsült költségigény
• 4.4.1.3. alfejezet: Az I. prioritás keretében megvalósuló beavatkozások indikátorainak összefoglalása 4.4.2.3. alfejezet: A II. prioritás keretében megvalósuló beavatkozások indikátorainak összefoglalása és így tovább Ebben az alfejezetben az alábbiak kerülnek bemutatásra, intézkedésenként külön táblázatban: -
A beavatkozás megnevezése
-
Outputindikátorok
-
Outputindikátorokhoz tartozó mértékegység
-
Eredményindikátorok
-
Eredményindikátorokhoz tartozó mértékegység
• 4.4.1.4. alfejezet: Az I. prioritás keretében megvalósítandó beavatkozások indikatív ütemezése (GANTT diagram); 4.4.2.4. alfejezet: A II. prioritás keretében megvalósítandó beavatkozások indikatív ütemezése (GANTT diagram); és így tovább. Ebben az alfejezetben az alábbiak kerülnek bemutatásra, intézkedésenként külön táblázatban: -
Beavatkozás neve
-
A beavatkozás végrehajtásának ideje éves bontásban.
A jelenlegi egyeztetési dokumentum még sok hiányosságot tartalmaz, a táblázatok hiánytalan kitöltésére csak ősszel, a részdokumentumok elkészítésének III. fázisában lesz mód.
49
Emlékeztetőül bemutatjuk még egyszer a prioritások és az intézkedések áttekintését: I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
TURISZTIKAI
KÍNÁLATÁNAK
ÖSSZEHANGOLÁSA,
NEMZETKÖZI
2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK
III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG 3.1. GAZDASÁG- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE
IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM
V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM
VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS
50
4.4.1 I. prioritás: A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA Európa gazdasági erőközpontja Közép-Európa irányába látszik eltolódni, miközben a megye rajta van azon az egyetlen nagy fejlődési tengelyen (IV. Helsinki folyosó), mely Magyarországot ezzel az erősödő centrummal összeköti. A közép-európai irányt erősíti az Európai Duna Régió Stratégia, amely kifejezetten a Duna-térség Európán belüli pozíciójának megerősítését szolgálja. Ebben az összefüggésben a Bécs/ Pozsony-Budapest zóna, mint potenciális gravitációs központrégió, kiemelt szerepet játszik. A mintegy 170 ezer lakosú Tatabánya-Tata-Oroszlány-Komárom városhálózati csomópont és a Duna menti ikervárosok makrotérségi kapcsolatainak és elérhetőségének továbbfejlesztése, a környező régióközpontok (Budapest, Győr, Székesfehérvár, Nyitra) elérhetőségének javítása, az intelligens, környezettudatos szállítási rendszerek fejlesztése, valamint a jelenlegi és a potenciális húzóágazatok nagytérségi beágyazódásának egymással összehangolt fejlesztése a megye és az ország (!) versenyképességi pozíciójának megőrzése szempontjából meghatározó prioritás. Az új hazai területpolitika a korábbi – gyakorlatilag kudarcos – felzárkóztatás helyett az ország európai pozíciójának javítására helyezi át a hangsúlyt. Elsősorban azokra a térségekre, tematikákra kíván fókuszálni, melyekben jelentős húzóerő és kitörési lehetőség rejlik. A felzárkóztatás helyett a „spin-off”, azaz a továbbgyűrűző hatás fog előtérbe kerülni az elmaradottabb térségek vonatkozásában. Az OFTK-ban nevesített stratégiai ágazatok közül a megye különösen a járműipar, gépipar, mechatronika területén erős, de kiemelkedő potenciállal rendelkezik az agráriumélelmiszeripar, a gyógyszeripar és az energiaipar, illetve a komplexitása miatt önálló prioritásként kezelt turizmus területén is. A Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtá nyilvánításáról szóló 1206/2014. (IV. 1.) kormányhatározat biztosítja a megye céljainak megvalósításához szükséges kormányzati-politikai támogatást. Az országos területpolitikai célrendszerben hangsúlyos szerepű felsőfokú oktatás-képzés, és az általa generált K+F potenciálok a megyei stratégia I. prioritásában meghatározó szerepet játszanak. Az OFTK tervezet Budapestet kiegészítő 40-80 km-es belső ipari-logisztikai gyűrű részeként kívánja fejleszteni a Tatabánya-Tata-Oroszlány városegyüttest és Esztergom-Párkány illetve KomáromKomarno ikerváros-térségeket. Az ország egyetlen olyan megyéje Komárom-Esztergom, melyet a Budapesti agglomeráció (metropolisztérség), illetve a Győri agglomerálódó térség egyaránt érint. Az ún. csapágyvárosi gyűrű és a külső városgyűrű Komárom-Komarno térségében átfedi egymást, ami a tervezett hídépítésnek különös jelentőséget ad. A kárpát-medencei kohézió újraépítésére irányuló területpolitikai célkitűzéshez a megye a Duna menti térsége struktúraváltásával, a Duna és a megye kapcsolatának újrapozícionálásával kíván hozzájárulni. A Duna menti térség struktúraváltása melletti megyei területpolitikai elkötelezettséget támasztja alá, hogy a térség mind az I. prioritás keretében, beavatkozási szinten, mind a II. prioritás keretében, intézkedés szinten, nevesítésre kerül. Az európai-globális trendek fényében fel kell készülni arra, hogy a járműipar húzó szerepe térségünkben korlátozott ideig fog tartani, már most szükséges az azt követő időszakra tervezni. Ebben a Duna térségben kibontakozni látszó IKT szektor (Komárom, Ács) és a hagyományokkal rendelkező gyógyszeripar mellett (Dorog) az összefoglaló néven „zöldgazdaságban”, specifikusan az 51
agrár- és élelmiszervertikumban és az energiaiparban vannak meg a helyi termelési tradíciókban és innovációs készségben gyökerező kibontakozási lehetőségek. A negyedik ígéretes pillér a turizmus, a fejlesztések komplexitása és a szereplők sokfélesége miatt külön prioritás keretében programozott. Az I. Prioritás két intézkedéscsomagot tartalmaz, melyek közül az 1.1. intézkedés a nagytérségi beágyazódást szolgáló közlekedésfejlesztési beavatkozásokat, az 1.2. intézkedés a nagytérségi beágyazódás szempontjából három kiemelt jelentőségű gazdaságfejlesztési térség illetve ágazat: a tematikus-ágazati fókuszú járműipari (gépipari, mechatronikai) körzet, a területi fókuszú Duna térség, és a területi és tematikus fókuszt egyesítő ígéretes zöldgazdaság fejlesztését szolgáló beavatkozásokat foglalja magában.
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése S1. A gazdaság és vállalkozási struktúra diverzifikálása, a megye kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése
KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ Európai Duna Stratégia OP, ETE, EFOP, GINOP, IKOP, KEHOP, VP
PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK Foglalkoztatottsági arány növelése a 20–64 évesek körében A kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra fordított források növelése Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának növelése Az energiahatékonyság javítása A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 és 34 év közötti lakosok arányának növelése
A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Tématerület
(millió Ft)
A prioritás költségének %-ban
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
IKOP 1,2,3 (szükség esetén TOP megyei, MJV)
Indikatív költség INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE 1.1. A megye nagytérségi integrációját erősítő vasúti, közúti, vízi és integrált városhálózati közlekedési kapacitásfejlesztés
Duna Stratégia OP, ETE
52
1.2. Nagytérségi beágyazódást erősítő kiemelt gazdaságfejlesztési térségek és ágazatok
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
EFOP3, ETE, Európai Duna Stratégia OP, GINOP1, 2, 3, 5, 7, KEHOP1, 5, VP
ÖSSZES
4.4.1.1
Az I. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások
1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS
A megye makrotérségi beágyazódásának megerősítését szolgáló közlekedési beavatkozások a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) meghatározó elemei. A beavatkozások nagyvonalakban három célt szolgálnak: - A Bécs/Pozsony-Budapest közlekedési folyosó kapacitásbővítése, mely folyosó az ország európai kapcsolatrendszerének legnagyobb terhelésű eleme. Ez magában foglalja mind a vasúti kapacitás, mind a közúti kapacitás bővítését; - Az M1 autópálya és az 1-es vasúti fővonal gazdaságfejlesztő hatásának továbbgyűrűztetése a megye kevésbé fejlett (Vértes-Bakonyalja) illetve nagytérségi közlekedési árnyékhelyzetben lévő (Esztergom-Dorog térsége) területeire; egyidejűleg az alapvetően kelet-nyugati irányultságú Bécs/Pozsony-Budapest folyosó mellett, ahhoz kapcsolódva, a Dunántúl észak-déli kapcsolatrendszerének erősítése a Székesfehérvár-Mór-Kisbér-Nyitra nyomvonalon, illetve a közlekedési szakma számos képviselője által támogatott alternatív V/C folyosó, Esztergom-Léva nyomvonalon. E fejlesztések meghatározó elemei a komáromi híd és az esztergomi teherkomp. Az észak-déli, határon átívelő kapcsolatok a neszmélyi komp révén is javulnak. - A városhálózati csomóponton belüli hálózati rendszereknek a kialakult térszerkezettel összhangba hozása, ami egyrészt magában foglalja az 1-es főút új OTrT szerinti kiépítését, valamint egy elővárosi intermodális közösségi közlekedési rendszer kialakítását, lehetőség szerint az OroszlányPusztavám-Mór vasútvonal kiépítését. Az intézkedésen belül a beavatkozások (projektcsomagok) a fenti területi fókuszú megközelítéssel szemben, finanszírozási fókuszú megközelítéssel lettek kialakítva. Ez megkövetelte a tisztán közútfejlesztések és a legalább 50%-ban kötött pályás szolgáltatásokat érintő beavatkozások elkülönítését. A fejlesztések nagyrészt ágazati forrásból, kiemelt projektenként valósulnak meg, de kisebb kiegészítő fejlesztésekhez TOP forrásra is szükség lehet.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
A megye minden járása érintett
Potenciális kedvezményezettek köre
NIF Zrt, MÁV Zrt, esetleg Tatabánya MJV önkormányzata, esetleg Tata, Oroszlány, Dorog, Esztergom, Komárom önkormányzata
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
Nagyobbrészt a NIF Zrt és a MÁV Zrt projektgazdaként felelős a projektek megtervezéséért és végrehajtásáért. Szükség esetén a felsorolt önkormányzatok is lehetnek projektgazdák kisebb, kiegészítő projektekben. A megye koordinátorként, mentorként, a megyei szintű monitorozásért felelős szervként vesz részt. Az intézményrendszer pontosítása során a megye felelősségi köre még változhat.
53
1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS Intézkedés szintű hatásindikátorok
Duna menti 10-es főútszakasz tehergépjármű terhelésének csökkenése Tatabánya, Oroszlány, Tata, Komárom és Esztergom iparűzési adóbevétele Foglalkoztatottak számának változása
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
Szükség szerint kiegészítő TOP 1, TOP 2, TOP 3 fejlesztések
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
11.1. Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése -
Kötött pályás és ötven százalékot meghaladó mértékben kötött pályához kapcsolódó, intermodalitás feltételeinek kiépítését szolgáló fejlesztések IKOP 2
-
A térségi közösségi közlekedés rendszerszintű összehangolása a városhálózati csomópont területén IKOP 3
11.2. Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése -
A megye vidéki térségeinek makrotérségi elérhetősége IKOP 1
-
Az Esztergom-Dorog-nyergesújfalui térség makrotérségi elérhetősége IKOP 1
-
1-es főút új OTrT szerinti nyomvonalának kiépítése, a városhálózati csomópont gazdasági kohéziójának erősítése IKOP 1
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) Biatorbágy–Tata vasútfejlesztés és tatabányai intermodális csomópont megépítése A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése és Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése Esztergomi új közúti és vasúti Duna-híd tervezése, előkészítése Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, Az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében, Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) Tatabánya és Esztergom térsége kiemelt járműipari központ Komárom-Komárno európai törzshálózati belvízi kikötőhöz kapcsolódó intermodális logisztika??
54
1.2. intézkedés – NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
Az intézkedés közvetlen célja a megye kelet-közép-európai pozíciójának megerősítése, stabil, több lábon álló versenyképességének erősítése. Az intézkedés egyik meghatározó eleme a "Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtá nyilvánításáról" szóló a 1206/2014. (IV. 1.) kormányhatározattal kapcsolatos fejlesztésekre fókuszál: a nagytérségi beágyazódást szolgáló járműipari, gépipari és mechatronikai kapacitások, valamint szolgáltatások továbbfejlesztése az aktuális hazai gazdaságpolitikában rejlő lehetőségekre épít. A Duna Régió Stratégia kedvező hátszelet biztosít a megye Duna menti térségének újrapozícionálására. A térségben struktúraváltás zajlik, az új határkapcsolatok és a csatlakozó közútfejlesztések az évek óta tervezés alatt álló Ister Granum régió fejlesztéseinek elindulására, Komárom-Komárno számára a hármas intermodalitás új lehetőségeinek kibontakoztatására nyílnak meg a lehetőségek. A Duna mentén jól érzékelhető a megyei átlagot jelentősen meghaladó „jövőágazati” jelenlét illetve fejlesztési szándék. E területen tehát a továbblépés lehetőségei is adottak. Ezen ágazatok és szereplők (ICT szektor, gyógyszeripar, bioélelmiszer) ösztönzése és legmagasabb szintű kihasználása a megye kiemelt stratégiai célja. Jövőbeli lehetőségek a megújuló energetikára épülő jövőágazatok vagy az üveg- és papíripari hagyományokra épülő kreatív ipar. A Duna menti fejlesztések támogatása során alapvető kritérium, hogy a kiépülő észak-déli kapcsolatok közvetlen térségén kívüli helyszíneken csak kis szállítási igényű, viszont az alulhasznosított barnamezős területek felértékeléséhez hozzájárulni képes vállalkozások telepedjenek meg. A struktúraváltás keretében újragondolandó az Ister-Granum stratégia, ahol a több lábon állás markánsabb megjelenítése indokolt. Ezen belül vizsgálandó a kulturális és felsőfokú oktatás-képzés és Esztergom iskolavárosi és egyházi központi pozíciójának nagytérségi megerősítése. Egy ilyen többlettartalomhoz jól illeszkedik a város könyvtár (tudásközpont) fejlesztési szándéka és a PPKE VJK tervezett fejlesztései. A rendszerváltás előtt a megye két kiemelkedő ágazata volt a mezőgazdaság és az energiaipar. A megye rendszerváltás utáni gazdasági struktúraváltása átmenetileg háttérbe szorította ezeket az ágazatokat, melyekben időközben szintén jelentős belső struktúraváltása zajlott le. A változás emblematikus megnyilvánulása a kisalföldi „szélkerék erdő”. A legutóbbi években e két ágazathoz kapcsolódó K+F az európai innováció zászlóshajói közé tartoznak, mindkét szektor tekintetében Európában forradalom zajlik, a megyei vállalkozások az ország egyik vezető innovációs klaszterének tagjai. A megye, ha időben csatlakozik, az ország térségei között e területeken jelentős szereplővé válhat. A Duna menti jövőgazdaság mellett e két ágazat is a „poszt-autóipari” gazdaság zászlóshajói közé tartozhat.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
Tatabánya-Esztergom járműipari körzet által érintett települések, Duna menti térség, Kisalföld, jelentős agrár- és élelmiszeripari központok, határon átnyúló
Potenciális kedvezményezettek köre
KKV, nagyvállalat, helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, ipari parkok, megyei programmenedzsment, EGTC, felső- és középfokú szakképző intézmények, Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, megyei kormányhivatal illetékes szervezetei, klaszterek, a megyei vállalkozásokkal közös kutatási projektben részt vevő egyetemek, főiskolák
55
1.2. intézkedés – NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
A járműipari körzet intézményrendszere később kerül kidolgozásra. A Duna menti térség esetében a programmenedzsment szervezet vagy az Ister Granum munkaszervezete felelős a hálózatfejlesztésekért, a térségi portfolió menedzseléséért stb. A közvetlen gazdaságfejlesztés a piaci szereplők felelőssége
Intézkedés szintű hatásindikátorok
felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya K+F foglalkoztatottak száma megújuló energiaforrásra épülő erőmű-kapacitás
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
Üzleti környezet javítása (nem infrastruktúra): programmenedzsment, mentorálás, védnökségdiplomácia, nemzetközi kapcsolatok stb. TOP 1
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
12.1. Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika - GINOP1, GINOP2, GINOP7, EFOP3 -
Modern üzleti infrastruktúra és innovatív üzleti környezet megteremtés GINOP1, 2
-
Felsőfokú alap- és posztgraduális képzés fejlesztése EFOP 3, 4
12.2. Duna-térség makrotérségi pozíciójának megerősítése – ETE, Duna Stratégia OP, GINOP1, 2, 3, 7 -
Ister Granum határon átívelő integrált gazdaságfejlesztési program GINOP1, HUSK-CBC1
-
A Komárom-Komarno határon átívelő gazdaságfejlesztési és logisztikai program az ikervárosok által kidolgozandó stratégia keretében GINOP 1
-
"Jövőágazatok" térségi jelenlétének erősítése a Duna mentén (jelen beavatkozások, a Duna mente lehatárolással valósulnak meg) GINOP 1, 2, 3, 7, VP
12.3. Innovatív zöldgazdaság felépítése -
Innovatív agrár- és élelmiszervertikum pozíciójának megerősítése, megye- és országhatáron átnyúló integrációk ösztönzése GINOP 2, VP
-
Energetikai innovációk ösztönzése GINOP 1,2, 3, KEHOP 5, VP, TOP 1
-
Hagyományos erőmű-kapacitások korszerűsítése GINOP 1,2, 3, KEHOP 5
56
1.2. intézkedés – NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) Biatorbágy–Tata vasútfejlesztés A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése; 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése esztergomi új közúti és vasúti Duna-híd tervezése, előkészítése Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, Az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel EUROVELO 6 Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések A tatabányai fűtőerőmű részben biomasszával való üzemelésének kialakítása A bokodi erőmű korszerűsítése, bekapcsolása a Közép-Duna völgyi hulladékgazdálkodási rendszerbe?? A Vértesi Erőmű megújúló energiával működő létesítménnyé fejlesztése, a bánya terület rekultivációja?? Foster Központ fejlesztése: Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne Komáromi erődrendszer fejlesztése (Monostori Erőd Nonprofit Kft.)
4.4.1.2
Az I. prioritás keretében támogatott intézkedések, beavatkozások összefoglalása 1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK
Beavatkozások megnevezése 11.1. Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése 11.2. Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
NIF Zrt, MÁV Zrt, esetleg Tatabánya MJV önkormányzata, esetleg Tata, Oroszlány
NIF Zrt, esetleg Tatabánya MJV önkormányzata, esetleg Tata, Oroszlány, Dorog, Esztergom, Komárom önkormányzata
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Esztergomi és esetleg Komáromi járások
IKOP2,3 és/vagy TOP1.3 vagy TOP3.1
A megye minden járása érintett
IKOP1
Becsült költségigény (millió Ft)
1.2. intézkedés – NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Beavatkozások megnevezése
12.1. Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
Autóipari, gépipari, mechatronikai vállalkozások, KKV-k, nagyvállalatok; helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, ipari parkok, EDUTUS Főiskola, megyei programmenedzsment, tatabányai GFSZ, szakképző intézmények, klaszterek, a megyei vállalkozásokkal közös kutatási projektben részt vevő egyetemek, főiskolák
TatabányaEsztergom járműipari körzet által érintett települések (később kerül lehatárolásra)
57
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
GINOP1, GINOP2, GINOP7, EFOP3, esetleg TOP 1.3.
Becsült költségigény (millió Ft)
12.2. Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése
Jövőágazati, kreatívipari KKV-k, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, ipari parkok, Ister Granum, Pons Danubii szervezet, klaszterek
Duna menti települések, továbbá Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Bajót, Bábolna
ETE, Duna Stratégia OP, GINOP1, 2, 3, 7, VP, EFOP, HAZAI FORRÁS
12.3. Beavatkozás: Innovatív zöldgazdaság felépítése
Kiemelten agrár- és élelmiszeripari, energetikai, környezetipari KKV, nagyvállalat, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, megyei kormányhivatal illetékes szervezetei, Rába-Duna-Vág EGTC, klaszterek
Kisalföldi, esetleg más jelentős agrárés élelmiszeripari központok, határon átnyúló
GINOP 1,2, 3, KEHOP1, 5, VP, TOP 1.1., TOP1.2.
4.4.1.3
A beavatkozások indikátorai
1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK Beavatkozások megnevezése 11.1. Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése
11.2. Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése
Outputindikátorok
Kétvágányúsított TEN-T vasúti hálózat hossza
Mértékegység
Eredményindikátorok
Mérték -egység
A teljes TEN-T hálózat összegzett utazási idejének csökkenése a nemzetközi expressz vonatok menetrendjei szerint
perc
Áruszállítási volumennövekedés a vasúti hálózaton
millió árutonnakm / év
Km
Meglévő úthálózat burkolatának felújítása, új burkolat építése
Km
A megyei jogú városokat személygépkocsival 30 percen belül elérő munkaképes korú lakosság számának növekedése
ezer fő
Az érintett főúthálózat burkolat állapotának átlagos változása a nyomvályúk átlagos csökkenése következtében
mm
A közúti közlekedési balesetek halálos áldozatai számának változása az érintett szakaszokon
fő / év
1.2. intézkedés – NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Beavatkozások megnevezése 12.1. Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika
12.2. Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése
Outputindikátorok
Támogatott vállalkozások száma
Mértékegység
Mérték -egység
Részegység beszállítás aránya az összes beszállításon belül (céges adatközlés)
%
Járműipari K+F munkahelyek száma
fő
Munkaerő kereslet-kínálat alakulása, betöltetlen álláshelyek száma, felsőfokú és PhD-s alkalmazottak száma (céges adatközlés)
fő
db
Támogatott műszaki képzésben részesültek száma
fő
Határon átnyúló együttműködésben sikeresen megvalósuló projektek száma
db
A térségben újonnan betelepülő „jövőágazatokban” tevékenykedő vállalatok száma
Eredményindikátorok
A gazdasági növekedés mértéke a Duna menti településeken db
58
GDP/fő
Támogatott vállalkozások száma
4.4.1.4
PJ/év
Új beépített megújuló energia kapacitás (villamos energia)
MW
db
12.3. Innovatív zöldgazdaság felépítése Megvalósított referenciaprojektek száma
A megújuló energiaforrás-ból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energia-fogyasztáson belül
Új beépített megújuló energia kapacitás (hőenergia)
MW
Az üvegház-hatást okozó gáz kibocsátás becsült csökkenése
tCO2 egyenérték
db
Indikatív ütemezés (GANTT) 1.1. intézkedés - A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI ÉS VÍZI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSEK, KAPACITÁSBŐVÍTÉSEK
Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
11.1. Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése 11.2. Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése 11.1.: Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése
1.2. intézkedés – NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
12.1. Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika 12.2. Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése 12.3. Beavatkozás: Innovatív zöldgazdaság felépítése
59
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
4.4.2 II. prioritás: megyei turisztikai program PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA A prioritást a megye turisztikai adottságainak gazdagsága és a turisztikai ipar fejletlensége közötti óriási szakadék teszi szükségessé. Indokolja ugyanakkor az ágazat potenciálisan igen jelentős munkaerő felszívóképessége, továbbá az is, hogy a turisztikai vonzerőfejlesztésbe fektetett tőke, célirányos fejlesztések esetén, a helyi lakosság életminőségének javulásához (vonzó környezet, kulturális-szabadidős szolgáltatások hozzáférhetősége, identitás) is hozzájárul. A turizmus keresletet generál a kisléptékű, helyi termékekre specializálódott mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei iránt, a vidéki térségekben hozzájárul a kiskereskedelem és más szolgáltatások életben maradásához. A turizmuson keresztül biztosítható, legalább részben, a kulturális örökség megőrzésének és fenntartásának pénzügyi feltétele. A két nagyvárosi agglomeráció határzónájában elhelyezkedő megyében a turisztika túlnyomóan 1-2 napos kirándulóturizmust jelent, a „sorozatkínálatok” (zarándokutak, Esterházy örökség, borutak stb.) és a hálózatok (EUROVELO6, kéktúra) ugyanakkor a megye területén hosszabb idejű, de sok helyszínt érintő tartózkodás lehetőségét kínálják. A megye kis területe miatt a különféle tematikák menti makrotérségi kapcsolatok felépítése az ismeretlenségből való kitörés egyik lehetséges stratégiája. A kiváló közúti, vasúti és vízi (!) elérhetőség a nemzetközi turizmus szempontjából rendkívül kedvező feltétel. Ennek kihasználása érdekében nemzetközi érdeklődésre is számot tartó zászlóshajós attrakciókra van szükség, melyek Budapest és Győr között képesek a megyében megállítani a külföldi turistát. A vasúton (leginkább kerékpáros) és a vízen (turistahajók) történő megérkezés minősége e tekintetben kiemelt fontosságú, ezért a potenciálisan érintett városokban (Esztergom, Tata, Komárom) szükséges e szempontokra is fókuszálni. A megye, a nagyvárosokból való jó elérhetősége és változatos tájai, kínálatai okán a csoportos turizmus (erdei iskolák, iskolai kirándulások, nyugdíjas csoportok, munkahelyi kirándulások, több napos továbbképzések, táborok) egyik célpontja, a nyári főszezon meghosszabbításának egyik fontos lehetősége, amiben főleg minőségfejlesztési lehetőségek rejlenek. A turizmus idényjellegét, és a befektethető tőke korlátozott nagyságrendjét is figyelembe véve olyan integrált fejlesztési programokra van szükség, melyben a kínálatok és szolgáltatások minél nagyobb része a helyi lakosságot is potenciális célcsoportnak tekinti (helyi-térségi rekreáció), illetve a lakossági rekreációt, a települések élhetőségét szolgáló befektetések az adott térség turisztikai vonzerejének növeléséhez is hozzájárul. E szinergia megvalósulását leginkább a térben fókuszált, több települést érintő, hálózatos jellegű turisztikai fejlesztési csomagok tudják szolgálni. A II. prioritás ezért három területi fókuszú intézkedéscsomagot tartalmaz: Duna menti térség, Által-ér térsége, vidéki térségek. A Duna menti térség turisztikai fókuszai az interregionálisan szerveződő és szervezhető világörökségi várományos régészeti és építészeti örökség, ugyanakkor a turizmusfejlesztés legfontosabb projektje az EUROVELO 6 kiépítése. Ehhez kapcsolódnak a Duna térség további fejlesztési lehetőségei, melyek felfűzhetők a nemzetközi jelentőségű kínálatra. A turisztika fejlesztések priorizálása során fontos cél, hogy egyidejűleg hozzájáruljanak az ipari múlt kedvezőtlen hagyatékainak felszámolásához, illetve örökségének bemutathatóságához. Az Által-ér vízgyűjtő területén megvalósuló komplex fejlesztések kapcsolódnak az Által-ér rehabilitációjának II. üteméhez (V. prioritás), az egyidejű, interaktív tervezés a forráshatékonyságot 60
nagymértékben növelheti. A beavatkozás során komplex turisztikai attrakció-fejlesztő, települési vonzerő növelő és rekreációs funkció bővítő rehabilitációs, környezetjavító, közösségfejlesztő, természetmegőrző és egyéb projektek valósulhatnak meg. Kiemelt beavatkozási terület az Esterházy örökséghez kapcsolódó tematikus turisztikai desztinációfejlesztés, valamint az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, attrakciók felértékelése és piacra vitele. A sajátos gazdálkodási hagyományokra és természeti értékekre épülő turisztikai termékek fejlesztése a megye vidéki térségeit hozza helyzetbe tematikus kínálati csomagok kialakításával, meglévő kínálatok fejlesztésével és ezeknek a Duna-mente és az Által-ér vízgyűjtő komplex kínálataira, illetve a szomszédos megyék kínálatára való ráfűzésével. Jelentős szerepet kap a tematikus aktív turisztikai rekreációs kínálat bővítése és programcsomagba szervezése. A meglévő és új szervezeti háttér szolgáltatásainak felépítése, bővítése-fejlesztése, a humánerőforrás fejlesztés stb. a III. prioritás 1. intézkedése keretében kerül fejlesztésre.
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkciójának és alkalmazkodóképességének megőrzése S1. A gazdaság és vállalkozási struktúra diverzifikálása, a megye kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása S2. Aktivitás, kreativitás és a társadalmi integráció kibontakoztatása
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése
KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ GINOP; VP; KEHOP, TOP, Duna Stratégia OP; ETE
PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK (EU INDIKÁTOROK) A 20–64 éves férfiak és nők foglalkoztatási rátája
A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE
2.1. A Duna menti térség turisztikai kínálatának összehangolása, nemzetközi versenyképességének javítása
Indikatív költség
Tématerület (OP prioritási tengelyek)
(millió Ft)
A prioritás költségének %-ban
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
GINOP 1, 4 KEHOP 4, VP, TOP 1, 2, 6 Duna Stratégia OP, ETE
61
2.2. Által-ér térségi komplex turisztikai kínálatfejlesztés
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
GINOP 1, 4 KEHOP 4, VP, TOP 1, 2, 6 Duna Stratégia OP, ETE
2.3. Sajátos gazdálkodási hagyományokra és természeti-táji értékekre épülő turisztikai kínálatok
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
GINOP 1, 4 KEHOP 4, VP, TOP 1, 2, 6 Duna Stratégia OP, ETE
ÖSSZES
4.4.2.1
A II. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások
2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
Az intézkedés a megyei területfejlesztési koncepció egyik stratégiai célja, a Duna mente struktúraváltása célkitűzés megvalósításának egyik hangsúlyos pillére, így az I. prioritás intézkedéseihez sokrétűen kapcsolódik. A térség turisztikai célterületként való értelmezése elsődlegesen a három világörökség várományos területre (Komárom, Dunakanyar, Limes) épül, míg az EUROVELO6 kiépülésével a térség felkerül az európai (kerékpáros) turisztikai térképre. A térség turisztikai fejleszthetőségéhez további alapot ad, hogy az észak-déli kapcsolatok kiépülése Komáromnál (új Duna-híd) és Esztergomnál (M1-re ráhordás) és az új határátkelők nagymértékben tehermentesíthetik a Duna menti 10-es útszakaszt a gazdasági célú átmenő teherforgalomtól. A térségben az állami műemlékek gondozásáért jelenleg felelős Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ a Dunakanyar világörökség várományos területtel összefüggésben két jelentős fejlesztést is tervez: Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne – integrált turisztikai fejlesztés, Dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése, míg a Komáromi erődrendszerrel összefüggő jelentős fejlesztések is naprenden vannak. További tervezett nagyprojektek Komárom gyógyfürdőjének és kapcsolódó szolgáltatásainak komplex fejlesztése, illetve a Limes Szövetség fejlesztései, illetve Esztergom városa is gondolkodik fürdőfejlesztésben. A turisztikai infrastruktúrafejlesztés alapvető kiegészítő elemei a vízi turisztikai infrastruktúra kiépítése, meglévő fejlesztése, ráhordó kerékpárutak kiépítése és az EUROVELO 6 előbbiekhez is kapcsolódó korszerű kiszolgáló infrastruktúrájának, szolgáltatásainak kiépítése. Az infrastruktúrafejlesztéssel szoros összefüggésben szükséges a parti zóna felértékelése, vonzerejének szolgáltatásainak, kínálatainak fejlesztése, jól azonosítható helyek, fókuszok és közös (marketing célokat is szolgáló) arculati rendszer kialakítása. A települések e nagyprojektekhez gazdag attrakció és szolgáltatáskínálattal kapcsolódhatnak. A fejlesztés meghatározó része a Duna menti térség komplex termékké szervezése és piacra vitele, melyben a TDM-eknek és a megyei programmenedzsment szervezetnek meghatározó a szerepe. A beavatkozás keretében forrásokat kell biztosítani az együtt tervezés és működtetés feltételeinek megteremtésére.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
Dunával határos települések:Ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, továbbá Limes szlovák oldali települések, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Mogyorósbánya
Potenciális kedvezményezettek
Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Forster Központ, NIF Zrt, Magyar Nemzeti Múzeum (Esztergomi Vármúzeum), Monostori Erőd Nonprofit Kft., Limes
62
2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA köre
Szövetség, Komáromi Gyógyfürdő, vízisport-egyesületek, civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Észak-Dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
Az ágazati projekteket a kedvezményezett (Forster, NIF, MÁV) tervezi és valósítja meg, a megyei programmenedzsment koordinátorként és helyi kapcsolattartóként vesz részt. A megyei és helyi projektek tervezés koordinálásáért, térségi projektek előkészítéséért és végrehajtásáért a megyei programmenedzsment (megyei turisztikai ügynökség) és/vagy a helyi TDM-ek felelősek. Egyéb felelősség a projektgazdáknál.
Intézkedés szintű hatásindikátorok
turizmus, vendéglátásban foglalkoztatottak száma a megyében
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
21.1. Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések - EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítése, turisztikai vonzerő növelése, térségi integráció feltételeinek megteremtése a kerékpáros és vízi turisztikai kínálatok összehangolt fejlesztése TOP 1,2,6 21.3. Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra - A Duna menti térség kapcsolódó turisztikai kínálatainak fejlesztése, vonzerőnövelés, fogadóképesség, hálózatba szervezés TOP 1, 2, 6 - Turisztikai, rekreációs hasznosítás a Dunához csatlakozó fejleszthető, alulhasznosított és leromlott területeken TOP 1, 2, 6
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
21.1. Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések -
UNESCO világörökségi várományos helyszínek felterjesztési dokumentumainak és kezelési terveinek kidolgozása és összehangolt turisztikai vonzerőfejlesztése GINOP 4
-
EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítése, turisztikai vonzerő növelése, térségi integráció feltételeinek megteremtése a kerékpáros és víziturisztikai kínálatok összehangolt fejlesztése GINOP 4, VP, KEHOP 4
21.2. A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése (max 1 nagyobb fejlesztés) -
Meglévő gyógyfürdő felértékelése nagytérségi versenyképességének, gyógyturisztikai kínálatának bővítése GINOP 4
21.3 Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra -
A Duna menti térség kapcsolódó turisztikai kínálatainak fejlesztése, vonzerőnövelés, fogadóképesség, hálózatba szervezés KEHOP 4, VP
-
Turisztikai, rekreációs hasznosítás a Dunához csatlakozó fejleszthető, alulhasznosított és leromlott területeken KEHOP 3
63
2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése EUROVELO 6 Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések (ÉDUVIZIG) Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések Foster Központ fejlesztései: -
Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne
-
A dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése
LIMES szövetség fejlesztései Komáromi erődrendszer fejlesztése (Monostori Erőd Nonprofit Kft.)
2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT Az intézkedés a megye területfejlesztési koncepciójával összhangban a városhálózati csomópont egyik meghatározó közös programja, amely szorosan kapcsolódik az I. prioritás keretében tervezett összehangolt közösségi közlekedési rendszer fejlesztéshez, továbbá feltételezi az Által-ér és az Öreg-tó rehabilitációja II: ütem megvalósulását. A program különleges értékét az adja, hogy a táj történetének különböző korszakait bemutató kulturális örökségi értékeket (őskortól a XX. századig), a tájalakító mérnöki tevékenység, a tájhasználat-változás különböző korszakainak emlékeit (a rómaiaktól a bányatavakig), nemzetközi jelentőségű természeti értékeket (Ramsari terület), az ipari-bányászati és társadalmi örökségének emlékeit, különféle vízhez, tájhoz, meglévő sportintézményekhez kötődő rekreációs-szabadidős kínálatokat fűz fel egy átfogó turisztikai csomagba. A program vezéreleme az Esterházy örökség, mely a két Forster Központ projekt (Tatai Esterházy kastély, Majki remeteség) mellett számos kisebb kúriát, birtokközpontot is magában foglal, de a mai egyedülálló tórendszer kialakulása is nagyobb részt az Esterházy családhoz köthető. Másik vezérelem lehet a Bánhidai erőmű turisztikai célú újrahasznosítása (Tatabánya MJV projektje). A programra számtalan helyi kezdeményezés felfűzhető, közösségfejlesztő tevékenységek, civil kezdeményezések, akciók (pl. városi közösségi kert programok), tematikus túrák sora kapcsolható hozzá, melyek a helyi lakosságon belüli kohéziót, a helyhez való kötődést erősítik, az érintkező lakóterületek környezetminőségét javítják és a térség turisztikai vonzerejét is növelik. A program alapvető része a közös tervezés folyamata, ami a városhálózati csomópont gondolat megismerését, társadalmi elfogadását is szolgálhatja. A megyei programmenedzsment legfontosabb feladata a térségi hálózati rendszerek kialakítása. Az Által-ér menti kerékpár-út nagyobb részt kiépült vagy jelenleg épül, ugyanakkor a ráhordó hálózat még hiányos. Szükség van a kapcsolódó infrastruktúrára, továbbá a térség kínálatainak komplex termékké fejlesztésére, piacra vitelére. A program számos ponton kapcsolódik megye vagy országhatáron átívelő fejlesztésekhez: VértesVelence kerékpárút, Komárom-Komarno-Kolárovo (Vág-völgyi) kerékpárút, nemzetközi Esterházy 64
2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT örökség program (Ausztria), Majki remeteséget érintő zarándokutak.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Szomód, Naszály, Mocsa, Kocs, Tata, Baj, Tatabánya, Vértestolna, Vértesszőlős, Környe, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Bokod, Oroszlány, Várgesztes, Vértessomló, Szárliget. Az Által-ér és a Duna-térség által is érintett települése esetében a kerékpáros infrastruktúrafejlesztésre a járási hovatartozásuk szerint pályázhatnak (pl. Dunaalmás: Által-ér; Almásfüzitő: Duna mente).
Potenciális kedvezményezettek köre
Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Forster Központ, Által-ér Szövetség, Magyar Nemzeti Múzeum (Vértesszőlős), Limes Szövetség, civil szervezetek, DunaIpoly Nemzeti Park, Észak-Dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság, Monostori Erőd Nonprofit Kft., önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment, lakóközösségek, érintett zártkertek tulajdonosai, víztározók, halastavak tulajdonosai, piaci szereplők
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
Az ágazati projekteket a kedvezményezett (Forster Központ, Észak-Dunántúli Vízügyi igazgatóság) tervezi és valósítja meg. Tatabánya MJV felelőssége a területet érintő projektek megvalósítása és finanszírozása, a megyei programmenedzsment ezekben a projektekben koordinátorként és helyi kapcsolattartóként vesz részt. A megyei és helyi projektek tervezés koordinálásáért, térségi projektek előkészítéséért és végrehajtásáért a megyei programmenedzsment (megyei turisztikai ügynökség) és/vagy a helyi TDM-ek felelősek. Egyéb felelősség a projektgazdáknál.
Intézkedés szintű hatásindikátorok
turizmus, vendéglátásban foglalkoztatottak száma a megyében
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
22.1. Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése -
Kapcsolódó vállalkozói és települési fejlesztések, az Esterházy örökség hálózatba szervezése, nemzetközi projekthez kapcsolódás TOP1, 2, 6
22.2. Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése -
Kerékpározható útvonalak hiányzó és nem megfelelő állapotú szakaszainak kiépítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (ráhordó kerékpárutak is) TOP 1, 2, 6
-
Az Által-ér vízgyűjtő kultúrturisztikai kínálatának bővítése és összekapcsolása és rákapcsolása az országos-nemzetközi tematikus programokra (különös tekintettel az Esterházy örökséghez, a zarándokturizmushoz és a Gerecse-natúrparkhoz való kapcsolódásra) TOP 1,2, 6
65
2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
22.1. Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése -
A Forster Központ tervezett fejlesztéseinek megvalósítása (Tata, Oroszlány-Majk) GINOP 4, KÖFOP
-
Kapcsolódó vállalkozói és települési fejlesztések, az Esterházy örökség hálózatba szervezése, nemzetközi projekthez kapcsolódás GINOP 1, GINOP 4, KEHOP 4, KEHOP 1
22.2. Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése -
Kerékpározható útvonalak hiányzó és nem megfelelő állapotú szakaszainak kiépítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (ráhordó kerékpárutak is) GINOP 4
-
Az Által-ér vízgyűjtő kultúrturisztikai kínálatának bővítése és összekapcsolása és rákapcsolása az országos-nemzetközi tematikus programokra (különös tekintettel az Esterházy örökséghez, a zarándokturizmushoz és a Gerecse-natúrparkhoz való kapcsolódásra) GINOP 1, 4, TOP MJV
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) Biatorbágy–Tata vasútfejlesztés Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, -
Tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése
-
„A csend kolostora”. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem
-
Várgesztes - A középkori élményház
LIMES szövetség fejlesztései -
3. Desztináció: Komárom-Almásfüzitő-Tata, „Várvilág – Római castrumtól az újkori várrendszerig”: Brigettio légiótábor emlékeinek feltárása, római légió életét bemutató témapark a régészeti park mellett.
-
4. Desztináció: Esztergom-Tokod: Római castellumot bemutató régészeti park)
Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem (ÉDUVIZIG) Komáromi erődrendszer fejlesztése (Monostori Erőd Nonprofit Kft.) – speciálisan az Igmándi erőd
2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT
A megye vidéki térségei számára a turizmusba való bekapcsolódás lehetősége több szempontból is stratégiai fontosságú. A turizmus mérsékli a munkanélküliséget illetve alacsony jövedelmek esetén kiegészítő jövedelmet biztosít. a csökkenő népességű falvak használaton kívüli, esetenként kulturális örökségi értéket hordozó ingatlanjainak hasznosítására, ilyen módon megőrzésére ad lehetőséget. A turizmus a kulturális, háziipari hagyományok megőrzésére, továbbadására ösztönzi a falusi közösségeket, hiszen a turisták keresetet jelentenek a termékeikre. A vidéki turizmus viszonylag gyenge teljesítménye jelentős részben a szervezettség hiányára vezethető vissza, hiányoznak azok a hálózatok, melyek révén a megyébe érkező látogató minden lehetőséget megtalál, akár szálláshelyet, akár turisztikai attrakciókat keres. Az egyes kezdeményezések elszigeteltek, nem, vagy nem megfelelő mértékben kapcsolódnak egymáshoz és a megyei vagy a környékbeli „zászlóshajókhoz”. Az intézkedés első beavatkozási csomagja ezért elsődlegesen nem a kínálatfajtákra, hanem a hálózatok felépítésére fókuszál: kerékpárút-hálózatok, zarándokútvonalak, bakancsos túraútvonalak 66
2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT
és az ezekhez kapcsolódó megállóhelyek, pihenők, szálláshelyek, közbenső célpontok fejlesztése kap prioritást. A hálózat részét képezi a komplex vidékturisztikai termék felépítése, marketing, tájékoztatórendszerek, mobil applikációk, tematikus útvonalak, programok kialakítása. E rendszerek rákapcsolódnak a megyén belüli kiemelt térségekre és a szomszédos megyék hálózataira. E hálózatok, rendszerek adják azt a vázat, amire a települések szolgáltatók, szervezetek a különféle kínálataikat, lehetőleg komplex csomagjaikat rákapcsolhatják. A hálózat felépítése biztosítja, hogy minden helyszínen elérhető információ a többiről, a szálláshelyekről, a helyi termékekről, kiépülnek közterületi tájékoztatórendszerek. A megye hagyományaival, az országos fejlesztéspolitikai prioritásokkal összhangban, továbbá az Általér program keretében fejlesztendő Esterházy-örökség program érintettsége okán is a lovasturizmus komplex fejlesztése a vidéki térségek vezérprojektje, ahol az egyedi projektek mellett szintén hangsúlyosan jelenik meg a térségi integráció erősítésére irányuló projektelem.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
A megye falvai, 10 ezer főnél kisebb városai, illetve a nagyobb városok külterületükön, vagy egyéb belterületükön megvalósuló fejlesztések esetén (kivéve Esztergom kertvárost érintő fejlesztések). Az Által-ér és a Duna-térség települései kerékpáros infrastruktúrafejlesztésre nem pályázhatnak
Potenciális kedvezményezettek köre
Természetes személy / KKV / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / Gerecse natúrpark, szerveződő Bakonyalja natúrpark, Vértesi natúrpark, LEADER HACS-ok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Vértes Erdő Zrt., vadásztársaságok, horgászegyesületek, borút egyesületek, egyházak, TDM-ek, megyei programmenedzsment (turisztikai ügynökség) stb.
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
A hálózatok felépítéséért a megyei programmenedzsment (turisztikai ügynökség) és/vagy valamely TDM vagy a gesztorságot vállaló LEADER HACS vagy natúrpark felel. Olyan szervezetnek kell lennie, amelyik a projekt lezárulásával a hosszú távú fenntartást, rendszeres frissítést, szervezést is vállalni tudja. A megyei rendszeren belül az egyes térségek (natúrparkok vagy LEADER-ek) kialakíthatják saját csomagjaikat. Döntés szükséges, hogy a turizmusmenedzsment az egyes térségekben a TDM, a natúrpark, vagy a LEADER HACS kezében van (forráskoncentráció érdekében). Az egyedi kínálatok, szolgáltatások, termékek fejlesztése a projektgazdák felelőssége
Intézkedés szintű hatásindikátorok
turizmus, vendéglátásban foglalkoztatottak száma a megyében
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
23.1. A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira -
Kerékpározható úthálózat fejlesztése (az Által-ér vízgyűjtője és a Duna-térség által nem érintett településeken) TOP 1, 2
-
Zarándok- és bakancsos turisztikai infrastruktúra komplex fejlesztése a kiemelkedő célpontokhoz (Pannonhalma, Majk, Esztergom) kapcsolódva TOP 1, 2, 6
-
A megye vidéki és szelíd turisztikai kínálatának termékké fejlesztése TOP1, 2
23.2. Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése
A megye felelősségén kívül
-
A lótenyésztési hagyományokra épülő komplex kínálatok fejlesztése TOP 1, 2
-
Természeti adottságokhoz kapcsolható, csomagba fűzhető vidékturisztikai, natúrparki kínálatok fejlesztése TOP 1, 2, 6
23.1. A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex
67
2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira -
Kerékpározható úthálózat fejlesztése (az Által-ér vízgyűjtője és a Duna-térség által nem érintett településeken) GINOP 4, VP
-
Zarándok- és bakancsos turisztikai infrastruktúra komplex fejlesztése a kiemelkedő célpontokhoz (Pannonhalma, Majk, Esztergom) kapcsolódva GINOP 4, VP, KEHOP 4, EFOP, KÖFOP
-
A megye vidéki és szelíd turisztikai kínálatának termékké fejlesztése TOP1, 2
23.2. Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése -
A lótenyésztési hagyományokra épülő komplex kínálatok fejlesztése VP
-
Természeti adottságokhoz kapcsolható, csomagba fűzhető vidékturisztikai, natúrparki kínálatok fejlesztése GINOP 4, VP, KEHOP 4, EFOP
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) EUROVELO 6 Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések (ÉDUVIZIG) Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem (ÉDUVIZIG) - Csapadékvíz elvezetés, vízfolyás-rendezés, belterületi vízrendezés: Concó, Cuhai-Bakony-ér, Bikol-patak, Únyi-patak, Kenyérmezei-patak és ezek vízgyűjtői, valamint a megye dombvidéki településein (ÉDUVIZIG) Foster Központ fejlesztései: -
Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne;
-
Tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése;
-
„A csend kolostora”. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem;
-
Dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése;
-
Várgesztes - A középkori élményház
LIMES szövetség fejlesztései -
3. Desztináció: Komárom-Almásfüzitő-Tata, „Várvilág – Római castrumtól az újkori várrendszerig”: Brigettio légiótábor emlékeinek feltárása, római légió életét bemutató témapark a régészeti park mellett.
-
4. Desztináció: Esztergom-Tokod: Római castellumot bemutató régészeti park)
Komáromi erődrendszer fejlesztése (Monostori Erőd Nonprofit Kft.)
4.4.2.2
A II. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása
2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozások megnevezése
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
21.1. Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések
Helyi önkormányzatok, gazdasági szervezetek, Forster Központ, NIF Zrt., Magyar Nemzeti Múzeum (Esztergomi Vármúzeum), Monostori Erőd Nonprofit Kft., Limes Szövetség, Komáromi Gyógyfürdő, vízisport-egyesületek, civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment
Dunával határos települések: továbbá Limes szlovák oldali települések, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Mogyorósbánya
68
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
TOP 1, 2,6 GINOP 1, 4, VP, KEHOP4
Becsült költségigény (millió Ft)
21.2. A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése
Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Komáromi Gyógyfürdő, vízisport-egyesületek, civil szervezetek, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), TDM-ek, programmenedzsment
Komárom, esetleg Tatabánya (egykori kórház újrahasznosítása), továbbá a vízi sportokhoz, a lovassporthoz és a szelíd turisztikai kínálatokhoz, sajátos helyi termékekhez köthető fejlesztések települései
21.3. Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra
Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, , NIF Zrt, Magyar Nemzeti Múzeum Komáromi Gyógyfürdő, vízisport-egyesületek, civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, ÉszakDunántúli Vízügyi Igazgatóság, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, TDM-ek, programmenedzsment
Dunával határos települések: továbbá Limes szlovák oldali települések, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Mogyorósbánya
GINOP 4, esetleg VP, TOP 2.2.
GINOP1,4, TOP 1, 2 KEHOP 4, VP
2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozások megnevezése 22.1. Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése
22.2. Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
Helyi önkormányzatok, gazdasági szervezetek, Forster Központ, Magyar Nemzeti Múzeum (Vértesszőlős), Limes Szövetség, civil szervezetek, Monostori Erőd Nonprofit kft., önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment Helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, Által-ér Szövetség, Magyar Nemzeti Múzeum (Vértesszőlős), civil szervezetek, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Észak-Dunántúli Vízügyi Vízügyi Igazgatóság, önkormányzati intézmények, turisztikai szolgáltatók (KKV-k), egyházak térségi szervezetei, ipari örökség tulajdonosai, TDM-ek, programmenedzsment, lakóközösségek, érintett zártkertek tulajdonosai, víztározók, halastavak tulajdonosai, piaci szereplők
Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Szomód, Naszály, Mocsa, Kocs, Tata, Baj, Tatabánya, Vértestolna, Vértesszőlős, Környe, Dad, Kecskéd, Kömlőd, Bokod, Oroszlány, Várgesztes, Vértessomló, Szárliget . Az Által-ér és a Duna-térség által is érintett települése esetében a kerékpáros infrastruktúrafejlesztésre a járási hovatartozásuk szerint pályázhatnak (pl. Dunaalmás: Által-ér, Almásfüzitő: Duna mente).
Finanszírozási forrás (OP, Hazai) TOP1, 2, 6
69
GINOP 1,4, KEHOP 1,4 KÖFOP
TOP1, 2, 6 GINOP 1, 4, TOP MJV
Becsült költségigény (millió Ft)
2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozások megnevezése
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
23.1. Beavatkozás: A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira"
Természetes személy / KKV / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / LEADER HACSok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Vértes Erdő Zrt., vadásztársaságok, horgászegyesületek, borút egyesületek, egyházak, TDM-ek, megyei programmenedzsment (turisztikai ügynökség) stb.
A megye falvai, 10 ezer főnél kisebb városai, illetve a nagyobb városok külterületükön, vagy egyéb belterületükön megvalósuló fejlesztések esetén (kivéve Esztergom kertvárost érintő fejlesztések). Az Által-ér és a Duna-térség települései kerékpáros infrastruktúrafejlesztésre nem pályázhatnak
23.2. Beavatkozás: Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése
Természetes személy / KKV / civil szervezet / helyi önkormányzatok / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / Gerecse natúrpark, szerveződő Bakonyalja natúrpark, Vértesi natúrpark, LEADER HACS-ok, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Vértes Rt, vadásztársaságok, horgászegyesületek, borút egyesületek, egyházak, TDM-ek, megyei programmenedzsment (turisztikai ügynökség), stb.
A megye falvai, 10 ezer főnél kisebb városai, illetve a nagyobb városok külterületükön, vagy egyéb belterületükön megvalósuló fejlesztések esetén (kivéve Esztergom kertvárost érintő fejlesztések).
4.4.2.3
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
TOP 1,2,6 GINOP4, VP, KEHOP4, EFOP, KÖFOP
TOP 1,2,6 GINOP4, VP, KEHOP4, EFOP, KÖFOP
Becsült költségigény (millió Ft)
A beavatkozások indikátorai
2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozások megnevezése
Outputindikátorok
Mértékegység
Eredményindikátorok
Mérték-egység
21.1. Beavatkozás: Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések 21.2. Beavatkozás: A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése (1 projekt)
megépített/felújított kerékpárútvonal hossza
km
vendégéjszakák száma az érintett járásokban
a komplex Duna menti kínálatot bemutató internetfelület
1 db
internetfelületet megtekintők száma
meglévő létesítményhez kapcsolódó új egészségturisztikai funkció
db
vendégéjszakák száma érintett járásban
21.3. Beavatkozás: Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra
Duna menti sávban kialakított/felújított funkció
db/m2
érintett járások területén beszedett idegenforgalmi adó
70
az
belföldi vendégéjszaka/év külföldi vendégéjszaka/év fő/év
belföldi vendégéjszaka/év külföldi vendégéjszaka/év Ft/év
2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozások megnevezése
Outputindikátorok
Mértékegység
Eredményindikátorok
Mérték-egység
22.1. Beavatkozás: Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése
tematikus desztináció keretében látogatható objektumok száma
db
vendégéjszakák száma az érintett járásokban
belföldi vendégéjszaka/év külföldi vendégéjszaka/év Ft/év
22.2. Beavatkozás: Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése
a komplett Által-é térségi kínálatot bemutató internetfelület
érintett járások területén beszedett idegenforgalmi adó tematikus programokra jegyet váltó látogatók száma
1 db
internetfelületet megtekintők száma
fő/év
fő/év
2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozások megnevezése
Outputindikátorok
Mértékegység
Eredményindikátorok
Mérték-egység
23.1. Beavatkozás: A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira"
megépített, felújított kerékpáros útvonalak
km
vendégéjszakák száma az érintett járásokban
új/felújított zarándok, bakancsos, kerékpáros turistákat kiszolgáló szállásférőhelyek komplett kínálatot bemutató internetfelület
db
érintett járások területén beszedett idegenforgalmi adó
belföldi vendégéjszaka/év külföldi vendégéjszaka/év Ft/év
1 db
internetfelületet megtekintők száma
23.2. Beavatkozás: Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése
4.4.2.4
fő/év
Indikatív ütemezés (GANTT)
2.1. intézkedés - A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2014
Beavatkozás
2015
2016
2017
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2021
2022
2023
21.1. Beavatkozás: Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6-hoz kapcsolódó fejlesztések 21.2. Beavatkozás: A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése 21.3. Beavatkozás: Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra
2.2. intézkedés - ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
22.1. Beavatkozás: Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése 22.2. Beavatkozás: Az Által-ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése
71
2018
2018
2019
2020
2.3. intézkedés: SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLAT Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
23.1. Beavatkozás: A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által-vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira" 23.2. Beavatkozás: Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése
72
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
4.4.3 III. prioritás: stabil, versenyképes, diverzifikálódó gazdaság PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA Komárom-Esztergom megye az országos átlaghoz képest kedvező gazdasági helyzetben van: a természetföldrajzi adottságai előnyösek, jótékonyan érvényesül a központi régió (mindenekelőtt a főváros) kisugárzó szerepe, a gazdaság adottságai a mezőgazdasági, az ipari és a szolgáltató tevékenység végzésére egyaránt alkalmasak. A vállalkozások többsége – a piaci viszonyok normalizálódásával – jövedelmezően képes működni. A munkaerő-állomány nagyüzemi tapasztalatokkal és konvertálható tudással rendelkezik, ami vonzó a külföldi befektetők számára. Az elmúlt időszakban a megye versenyelőnye a fentiek ellenére fokozatosan mérséklődött. A válság kitörésével a multinacionális nagyvállalatok, illetve az összeszerelő ipar foglalkoztatás- és gazdaságszerkezeti dominanciájának kockázata markánsan megmutatkozott, noha az előnyök (magasabb jövedelmek, fejlett munkakultúra, magas iparűzési adóbevételek, hazai beszállítói hálózatok lehetősége, társadalmi szerepvállalási hajlandóság) továbbra is e szektor mellett szólnak. A fentiek fényében - a multinacionális tőke és know-how import ösztönzésének fenntartása mellett – átfogó cél a kockázatok, a megye globális kitettségének csökkentése. A stabilitás növekedését az alábbi gazdaságfejlesztési célok szolgálják: a megye gazdasági struktúrájának diverzifikálása, a nemzetközi porondon is versenyképes szektorok számának bővítése (több lábon állás); a vállalati struktúra diverzifikálása, a kis- és középvállalkozói (KKV) szektor megerősítése; a tudásigényes és innovatív, a kreativitásra és rugalmasságra építő tevékenységek arányának növelése és az ehhez szükséges humánerőforrás jelenléte; a gazdaság térbeliségének finomhangolása az itt lévő multinacionális cégek további, magasabb hozzáadott értéket képviselő fejlesztéseinek támogatása, beszállítói köreik megyei vállalkozásokkal történő bővítése - vagyis a megye különféle térségeiben az adott térség adottságaira és az ott élők specifikus készségeire, a belső erőforrásokra építő jövedelemtermelő tevékenységek arányának növelése. A gazdaságfejlesztési stratégiai célok megvalósulását a megyei program több prioritása (különösen az I-III és közvetetten a IV-VI prioritások) együttesen, sokrétű kölcsönhatásban szolgálják. A III. prioritás a KKV szektor megerősítését állítja középpontba, tekintettel arra, hogy gazdaságfejlesztés többi pillére erős KKV szektort feltételez. A gazdaság több lábon állásának erősítésében kiemelt szerep jut a megyei KKV-knak, a KKV szektor előnye a nagyvállalatoknál fajlagosan jelentősebb foglalkoztatási dinamika, a keresleti igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, az innovációra való nyitottság. A KKV szektor fejlesztése során kiemelt szempont a foglalkoztatás növelés, a kínálatbővítés, hiánypótló termékek és szolgáltatások preferálása. A III. prioritás három intézkedéscsomagot tartalmaz. A középső (3.2.) intézkedés az, amelyik a klasszikus, jól ismert gazdaságfejlesztési eszközökkel operál. Magában foglalja a vállalkozások infrastrukturális és humán fejlesztéseit és az önkormányzatok gazdasági és alulhasznosított területeinek fejlesztéseit is. Ezen helyen a vállalatok innovatív fejlesztései is támogatandók, nevezetesen a termék és technológiafejlesztéseik. A fenntarthatóság jegyében a különböző típusú üzleti infrastruktúrafejlesztések közül elsősorban a klímatudatos fejlesztések preferáltak. A harmadik (3.3.) intézkedéscsomagban a vidékgazdaságban és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóiparban tevékenykedő KKV szektor megerősítése áll fókuszban. A szektor kiemelését egyrészt a vidéki térségek felzárkóztatásának jelentősége, másrészt a sajátos európai finanszírozási-
73
támogatási struktúra figyelembevétele indokolta. A 3.2. és a 3.3. intézkedéscsomagokhoz szorosan kapcsolódik a IV. prioritás 4.2. „Intelligens társadalom” intézkedéscsomagja, mely a korai neveléstől az oktatáson át a szakképzés és az életfogytig tartó tanulás komplex feltételrendszerének fejlesztésére irányul. A programozási folyamat sajátos adottságaihoz igazodva a felsőfokú képzés és továbbképzés az I. prioritás 2. intézkedései között szerepel: az I. prioritás tartalmazza az egész megyére, sőt annak határán túlnyúló hatással bíró komplex gazdaságfejlesztési beavatkozásokat. Az I. prioritás területi és ágazati fókuszú és a III. prioritás KKV fókuszú fejlesztéseinek támogatástechnikai elhatárolására vonatkozó magyarázat külön fejezetben kerül kifejtésre. Az első (3.1.) intézkedéscsomag a teljes megyei területfejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program megvalósításához elengedhetetlen szervezeti-intézményi hátteret hivatott biztosítani. Az intézkedés megvalósíthatósága a tervezés e fázisában még bizonytalan, noha – mint azt a megyékben tervező és tervezést koordináló szakemberek a társadalmasítási folyamat tapasztalatai alapján egybehangzóan jelezték az országos döntéshozók felé – e szervezet hiánya, vagy kapacitáshiányossága a megyei programok megvalósulását nagymértékben kockáztathatja. A munkanevén megyei programmenedzsmentnek nevezett szervezet feladata egyrészt a megyei hatáskörben megvalósítandó programok, projektek generálása, tervezése, előkészítése, szakmai felügyelete, valamint a felelősségi körén túlmutató, de megye fejlődésében nélkülözhetetlen szervező és területfejlesztő tevékenység megyei szintű koordinációja, mentorálása.
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ S1. A gazdaság és vállalkozási struktúra diverzifikálása, a megye kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése
KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ TOP1, GINOP1, 2, 3, 4, VP2, 3, 4, 5, VP tematikus alprogramok, MAHOP, ETE, DUNA stratégia OP
PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK Foglalkoztatottsági arány növelése a 20–64 évesek körében A kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra fordított források növelése Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának növelése Az energiahatékonyság javítása
A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE
Indikatív költség
A prioritás költségének
74
Tématerület
(millió Ft)
%-ban
3.1. Gazdaság-és területfejlesztési intézményi kapacitásépítés
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
GINOP, TOP1 (később meghatározható)
3.2. Innovatív üzleti környezet megteremtése, továbbfejlesztése
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
TOP1, GINOP1, 2, 3, 4
3.3. Vidéki gazdaság fejlesztése
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
VP2, 3, 4, 5, MAHOP, VP II.1. tematikus alprogram REL VP II. 2. tematikus alprogram fiatal gazdálkodók
ÖSSZES
4.4.3.1
A III. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások
3.1. intézkedés – GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS A 2014-2020 közötti területfejlesztési ciklusban a megyékre igen komplex gazdaság- és területfejlesztési feladatok hárulnak. Feladataik között markáns összetevő lesz a gazdaságfejlesztési tevékenység, azaz egy versenyképes üzleti környezet fenntartása és olyan intézményi hálózatfejlesztés megvalósítása, mely egyrészről képes a különböző fejlődési szakaszokban lévő és eltérő ágazatokban működő vállalkozásokat segíteni, infrastrukturális és egyéb üzleti szolgáltatásokat nyújtani számukra, másrészről koordináló szervezetként támogatni a meglévő, jól működő intézményi / szervezeti struktúrákat. Másrészt egy területfejlesztési ügynökség komplex szerepeit kell a megyéknek ellátnia. Ez magában foglalja a teljes megyei program továbbtervezését, lebonyolítását és monitorozását, a kapcsolódó koordinációs, tanácsadói, mentorálási, társadalmasítási, „diplomáciai”, közvetítői, külső kapcsolatépítési, PR stb. feladatokat, másrészről a programon belül saját hatáskörben projektek generálását, előkészítését és végrehajtását. Harmadrészt szakmai ernyőszervezetként kell működnie, amely a helyi-térségi végrehajtó szervezetek szakmai támogatását, felkészítését, szükséges továbbképzését biztosítja, facilitálja közöttük a kommunikációt, az információáramlást, a jó gyakorlatok megosztását és megteremti ennek feltételeit, valamint magasabb fórumokon érdekeiket képviseli. A felvázolt feladattömeg végrehajtásához szükséges szakmai-szervezeti kapacitás biztosítása érdekében, az intézkedés keretében, egy (munkanevén) megyei programmenedzsment szervezet infrastrukturális és humán erőforrás feltételeinek megteremtése valósul meg. Az intézkedés tartalmazza továbbá a térségfejlesztő szolgáltatások kialakítását, meglévők fejlesztését, melyek a hosszú távú, fenntartható szakmai működéshez szükségesek. Ezeket a szolgáltatásokat részben a szervezet fogja végezni, részben már működő gazdaság-, térség-, turisztikai (TDM), vidék- (LEADER HACS) stb. fejlesztő szervezetek tartalmi fejlesztése történik. Utóbbiak tevékenységét indokolt bővíteni, a prioritás célja ezeket erősíteni és megyei szinten koordinálni.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
megye
75
3.1. intézkedés – GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS Potenciális kedvezményezettek köre
helyi önkormányzat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek/állami szervezet/NGO/megyei önkormányzat (később pontosítandó)
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
A szervezet létrehozásáért vagy meglévő szervezet esetén a szükséges kapacitások kiépítéséért a megyei önkormányzat vagy az állam erre a célra kijelölt szervezete felelős. Minden további beavatkozás megtervezését, megvalósítását, monitorozását, elszámolását a létrejövő szervezet végzi a megyei önkormányzati hivatal kontrollja mellett
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
31.1. A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása TOP 1 -
Programmenedzsment működéséhez szükséges infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés
-
Programmenedzsmenthez szükséges humán- és szervezeti kapacitás felépítése
31.2. Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység TOP1
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
-
Megye által megvalósítandó programok, projektek generálása, tervezése, előkészítése és megvalósítása
-
Megyei koordinációs, mentorálási tevékenység
31.1. A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása GINOP 1, 3, KÖFOP -
Programmenedzsment működéséhez szükséges infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés
-
Programmenedzsmenthez szükséges humán- és szervezeti kapacitás felépítése
31.2. Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység GINOP 1,3 KÖFOP, EFOP -
Megye által megvalósítandó programok, projektek generálása, tervezése, előkészítése és megvalósítása
-
Megyei koordinációs, mentorálási tevékenység
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) NINCS
3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az intézkedés komplex módon járul hozzá a prioritás céljainak megvalósításához. Meglévő és újonnan alapítandó KKV-knak támogatás adható stabilitásuk erősítéséhez, versenyképességük növeléséhez, hatékonyságuk javításához, kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységükhöz, termékeik piacra juttatásához. Támogatható továbbá a gazdasági infrastruktúrát működtető szervezetek gazdasági ingatlanportfoliójának felértékelése, az ingatlanok szolgáltatásainak bővítése, a befektetői piacon való pozíció javítása, végül ösztönző eszközök biztosíthatók a különféle gazdaságfejlesztési célú együttműködési formák (klaszter, beszállítói hálózat, termékintegráció, stb.) létrejöttéhez, fejlesztéséhez. Az intézkedés beavatkozásai, igazodva az európai uniós támogatások felhasználási struktúrájához, külön kezeli az önkormányzati és többségi önkormányzati tulajdonú szervezetek fejlesztéseit és a vállalkozások fejlesztéseit. Az intézkedés közvetlen és az üzleti környezetet indirekt módon javító
76
3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE közvetett támogatási formák lehetőségét egyaránt biztosítja. Az önkormányzatok gazdaságfejlesztési tevékenységének ösztönzése elsősorban az ipari parkok, technológiai parkok, iparterületek, inkubátorházak, logisztikai központok fejlesztéseinek ösztönzésével valósul meg, ami elősegíti a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari növekedés fenntartását, és az ipari parkok betelepítettségének növelését. A gazdasági együttműködések és gazdasági növekedés feltétele a meglévő telephelyek közúton és/vagy vasúton való elérhetőségének javítása. Prioritást élvez a barnamezős és alulhasznosított területek továbbfejlesztése oly módon, hogy versenyképessé váljanak a zöldmezős telephelyekkel szemben, illetve az ott működő vállalatok számára lehetőség nyíljon a meglévő infrastruktúrájuk korszerűsítésére, energiahatékonyabbá tételére, élettartamának meghosszabbítására, arculatának javítására. A megyei programozás lehetőséget szándékozik biztosítani, akár újszerű, a bürokratikus problémákat áthidaló innovatív megoldásokat kínáló projektek támogatásával is, a barnamezős területek megújítására, a településközpontokba beszorult, helyhiánnyal, területhasználati konfliktusokkal küzdő vállalkozások áttelepülésére. Mind az infrastrukturális, mind a termék-és technológiafejlesztéseknél a klímatudatos megoldások preferáltak.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
megye
Potenciális kedvezményezettek köre
KKV, nagyvállalat, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, szövetkezetek, állami tulajdonú gazdasági szervezet
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
A végrehajtásért egyrészt a kedvezményezettek, másrészt a megyei programmenedzsment szervezet, illetve az általa létrehozott innovációs ügynökség, alapkezelő, stb. felel.
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
32.1. Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése -
Önkormányzati tulajdonú (többségi) gazdasági funkciójú területek fejlesztése (IP-k, technológiai parkok, iparterületek, inkubátorházak, logisztikai központok) TOP1
-
Leromlott állapotú vagy alulhasznosított gazdasági funkciójú területek fejlesztése és vállalati telephely áthelyezések ösztönzése GINOP 1, TOP 1
A programmenedzsment szervezet intézkedéssel kapcsolatos feladatai TOP1 A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
32.2. Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése -
Vállalkozások (nem mezőgazdasági) üzleti infrastruktúrájának és telephelyeik komplex fejlesztése GINOP 1, 3, 4
-
Technológiai, gyártási és termékinnováció támogatása, együttműködések, klaszterek, beszállítói hálózatok ösztönzése GINOP 1, 2, 3, 4 TOP 1
77
3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE KAPCSOLÓDÓ KIEMELT-, VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) Országos kármentesítési program megyei projektjei Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések
3.3. intézkedés – A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Az intézkedés célja olyan új gazdasági egyensúlyi helyzetek felépítése a vidéki térségekben, amelynek révén csökken a térségek külső kitettsége, nő az agrárszektorhoz kötődő versenyszféra endogén erőforrásokra épülő jövedelemtermelő képessége és foglalkoztatási kapacitása, javul a jogtiszta értékesítési láncok versenyképessége, közvetett hatásként pedig a nő a településeken maradó, az ott befektetett, illetve a közszféra fejlesztésekre fordítható bevételeinek nagysága. Míg az I. prioritás beavatkozásai a nemzetközi piacon versenyképes az ország GDP-jének javulásához látványosan hozzájáruló, akár több száz milliós fejlesztések megvalósítására képes gazdálkodószervezetekre, illetve a jelentős innovációs potenciállal és kapcsolati tőkével rendelkező, jelentős integrátori szerepet betöltő szervezetekre fókuszál, addig a III. prioritás beavatkozásai a helyi, térségi gazdaságot erősítő KKV szektor fejlesztéseit támogatják. A cél elérése érdekében a sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése szükséges. A Rövid Ellátási Lánc (REL) alprogram keretében támogatáshoz juthat a Kisalföld-Bakonyaljai halászati vertikum felépítése, az erdő-és vadgazdasági vertikum megerősítése-újraépítése, megyei szőlészetiborászati, gyümölcs és egyéb kertészeti ágazatokban tevékenykedő vállalkozások és termékintegrációjuk ösztönzése. Az agrár és -élelmiszeripari KKV-k versenyképességének növelése érdekében szükséges a mezőgazdasági üzemközpontok, állattartó-telepek, majorok, élelmiszer feldolgozó üzemek, üvegházas-fóliás kertészetek infrastrukturális fejlesztése, eszközfejlesztése és technológiafejlesztése és ökológiai (vegyszermentes) gazdálkodás, extenzív, természet közeli állattartás ösztönzése a gazdaság diverzifikációjának ösztönzése mellett. A fiatal gazdálkodók tematikus alprogram vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatást nyújt olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben vagy gazdaságátadás ösztönzést szolgál olyan idős gazdálkodók esetében, akik átadják gazdaságukat fiatal termelőknek. Az intézkedés részét képezik a klímaváltozáshoz és az alacsony széndioxid kibocsátású gazdasághoz való alkalmazkodást szolgáló fejlesztések, úgymint a vízgazdálkodás, energiahatékonyság, megújuló energia alkalmazását támogató és gazdaság zöldítését szolgáló fejlesztések (rétek-legelők arányának növelése, élőhelyek kialakítása-fenntartása, ökológiai folyosók fejlesztése, mezővédő erdősávok). Kiemelten támogatandók a gazdálkodók közösen végrehajtott, térszerkezetet is javító (pl. ökológiai folyosók folytonosságát létrehozó) beruházásai.
78
3.3. intézkedés – A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE INTÉZKEDÉS FŐ ADATAI Területi relevancia
megye
Potenciális kedvezményezettek köre
KKV, szövetkezet, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, KEM Leader-ek (HACS-ok), szociális szövetkezet, a REL-ben résztvevő szervezetek (közüzemi konyhák, szállásszolgáltatók, vendéglátók, szociális intézmények, korai nevelő és oktatási, szakképzési intézmények stb) NÉBIH – KEM Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság KEM Agrárkamara megyei programmenedzsment a pl. a REL szervezése, menedzselése esetén
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
A kedvezményezett előkészíti, végrehajtja és fenntartja a projektet. A megyei programmenedzsment illetve az általa létrehozott ügynökség, alap stb. feladata később tisztázandó.
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján
KEM LEADER-ek (HACS-ok) koordinátorként, közvetítőszervezetként és monitoringszervezetként működnek
INDIKATÍV BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
33.1. Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése -
Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése – TOP1, 6
-
Agrár és -élelmiszeripari KKV-k versenyképességének növelése – TOP 1
-
Gazdálkodók integrációja, szövetkezetek létrehozása – VP2 (szervezetépítés, fejlesztés támogatása) – TOP1, 6
A programmenedzsment szervezet és a munkacsoportjai, ügynökségei által végrehajtandó beavatkozások A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
33.1. Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése -
Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése - VP3, MAHOP, VP II.1.
-
Agrár és -élelmiszeripari KKV-k versenyképességének növelése – VP4, VP5, MAHOP, VP II. 2. tematikus alprogram fiatal gazdálkodók
-
Gazdálkodók integrációja, szövetkezetek létrehozása – VP2 (szervezetépítés, fejlesztés támogatása)
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében; Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége); 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése - Sérülékeny környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezése: sérülékeny karsztvízbázisok: Dunaalmás, Tata,Tardos, Talján, Héreg, Sárisáp, Bajna, Tatabánya XV/C, Tatabánya XIV/A, Dorog IV/C ereszke, Pilisszentlélek; sérülékeny partiszűrésű vízbázisok: Koppánymonostor, Tát, Esztergom Prímás-sziget, Dömös; távlati vízbázisok: Ács Lovadi-rét, Tátiszigetek, Esztergom-K Pilismaróti öblözet - Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem (ÉDUVIZIG) - Csapadékvíz elvezetés, vízfolyás-rendezés, belterületi vízrendezés: Concó, Cuhai-Bakony-ér, Bikol-patak, Únyi-patak, Kenyérmezei-patak és ezek vízgyűjtői, valamint a megye dombvidéki településein (ÉDUVIZIG) - Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések (ÉDUVIZIG)
79
4.4.3.2
A III. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 3.1. intézkedés – GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS
Beavatkozások megnevezése
Kedvezményezettek köre
Javasolt fókusz
31.1. Beavatkozás: A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása
Megyei önkormányzat
területi
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
Becsült költségigény (millió Ft)
megye
GINOP 1,3 KÖFOP, EFOP
20
megye
GINOP 1,3 KÖFOP, EFOP
Többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek Állami szervezet NGO
32.2. Beavatkozás: Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység
Megyei önkormányzat Többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek
45
Állami szervezet NGO
3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Beavatkozások megnevezése 32.1. Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
KKV
megye
Nagyvállalat
Finanszírozási forrás (OP, Hazai) TOP 1.
Becsült költségigény (millió Ft) 10.000
GINOP1.
Helyi önkormányzat Többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek Szövetkezetek Állami tulajdonú gazdasági szervezet
32.2. Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése
KKV
megye
TOP1
Nagyvállalat
GINOP1
Többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek
GINOP2
30.000
GINOP3 GINOP4
3.3. intézkedés – A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Beavatkozások megnevezése
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
33.1. Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése
KKV, szövetkezet, helyi önkormányzat, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, KEM LEADER-ek (HACS-ok), szociális szövetkezet, a RELben résztvevő szervezetek (közüzemi konyhák, szállásszolgáltatók, vendéglátók, szociális intézmények, korai nevelő és oktatási, szakképzési intézmények stb.)
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
megye
TOP1,6
sajátos térség: Kisalföld, Dombvidék megyehatáron átnyúló
VP2 VP3 VP4 VP5 VP II.1. tematikus alprogram REL VP II. 2. tematikus alprogram fiatal gazdálkodók
NÉBIH – KEM Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság
MAHOP
KEM Agrárkamara megyei programmenedzsment a pl. a REL szervezése, menedzselése esetén
80
Becsült költségigény (millió Ft) 600
4.4.3.3
A beavatkozások indikátorai 3.1. intézkedés – GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS
Beavatkozások megnevezése
31.1. A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása
Outputindikátorok
Mértékegység
Megalapított szervezet alkalmazott és megbízott szakértőinek száma A szervezet kihelyezett irodáinak a száma
Mértékegység
fő
Sikeresen megvalósított projektek száma
db
db/ sajátos térség
Felhasznált források mennyisége 2014-20 között
millió Ft
db
A megyei gazdaságfejlesztő szervezetek által sikeresen megvalósított projektek száma és felhasznált források mennyisége
db
db
A megyei gazdaságfejlesztő szervezetek által sikeresen megvalósított projektekben felhasznált források mennyisége
millió Ft
A szervezet szolgáltatásainak száma 32.2. Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység
Eredményindikátorok
Partner szervezetek száma, melyek tevékenységét támogatja
3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE Beavatkozások megnevezése 32.1. Beavatkozás: Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése 32.2. Beavatkozás: Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése
Outputindikátorok Az iparterületeken és gazdasági funkciójú területeken megvalósuló infrastruktúra fejlesztések száma és felhasznált források mennyisége
Mértékegység db
Eredményindikátorok
Mértékegység
Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül
fő
Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül
fő
millió Ft
Megvalósuló vállalati telephelyfejlesztések és eszközbeszerzések száma és felhasznált források mennyisége
db
millió Ft
3.3. intézkedés – A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Beavatkozások megnevezése
Outputindikátorok
33.1. Beavatkozás: Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése
Felállított és sikeresen működő tájgazdálkodási vertikumok száma
Mértékegység db
81
Eredményindikátorok Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül
Mértékegység fő
4.4.3.4
Indikatív ütemezés (GANTT) 3.1. intézkedés – GAZDASÁG ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS 2014
Beavatkozás
2015
2016
2017
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
31.1. Beavatkozás: A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása 32.2. Beavatkozás: Megyei projekt- és programmenedzsment tevékenység
3.2. intézkedés- INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 2014
Beavatkozás
2015
2016
2017
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2020
2021
2022
2023
32.1. Beavatkozás: Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése 32.2. Beavatkozás: Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése
3.3. intézkedés – A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
33.1. Beavatkozás: Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése
82
2018
2018
2019
4.4.4 IV. prioritás: fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA A prioritás célja a lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának általános javulása, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségekkel, képességekkel és tudással rendelkezők arányának markáns növekedése és a speciális ellátást igénylő társadalmi csoportok számára a lelhető legmagasabb színvonalú szolgáltatások biztosítása annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb életet tudjanak élni, a lehető leginkább függetlenedni tudjanak a különféle támogatási-ellátási rendszerektől, adott esetben vissza tudjanak integrálódni a társadalomba. Az intézkedés keretében biztosított támogatások nagyobb része az infrastruktúrahálózat fejlesztését szolgálja. Az elmúlt két ciklus parttalan kapacitásbővítésével szemben a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban a valós és hosszú távú igények fennállása és a fenntarthatóság az újkapacitások létrehozásának, meglévők fejlesztésének alapvető kritériumai. A megyében, különös tekintettel a vidéki térségekben jelentős népességfogyást prognosztizálnak a demográfusok, amit csak erőteljes bevándorlás tudna ellensúlyozni, ennek jeleit ma nem látjuk. Bizonyos területeken lehetnek hiányok, máshol viszont kapacitástöbbletek lehetnek. Az elérhetőség problémájára nem feltétlenül új kapacitás létrehozása a megfelelő válasz, lehet, hogy hatékonyabb a meglévő kapacitások elérhetőségét kell javítani. Egy intézményrendszer akkor fenntartható, ha biztosított az infrastruktúra folyamatos karbantartási, 5-6 évenként részleges felújítási és 10-15 évenként jelentkező korszerűsítési feladatok költségeinek fedezete, a magas színvonalú munkához szükséges eszközök folyamatos rendelkezésre állása és a magát folyamatosan továbbképző, a szociális problémákra érzékeny, befogadó, innovatív módszerekre nyitott, ezért viszont európai jövedelmi színvonalhoz közelítő fizetésre igényt tartó munkaerő költségének fedezete. Az erősen támogatott energiahatékonysági fejlesztések esetén is szükséges mérlegelni, hogy a fejlesztéssel érintett intézményre vajon öt-hat év múlva is szükség lesz-e. Az intézményi kapacitások fejlesztésére vonatkozó végleges döntéseket így nagyon alapos megvalósíthatósági tanulmányoknak kell megelőznie mindenféle humáninfrastruktúra tekintetében. A megyei vagy térségi hatókörű szociális intézmények esetében, racionalizálási kényszer esetén elsősorban a jelentős női munkanélküliséggel sújtott térségekben indokolt meglévő intézmény fenntartása, korszerűsítése, fejlesztése. A kulturális örökség megőrzése érdekében mérlegelni kell használaton kívüli (értékes) ingatlanok alkalmasságát az adott célra. A prioritás keretében előirányzott beavatkozások mások csoportja jóval kisebb forrás-igényű, de legalább ilyen jelentős ún. szoft típusú fejlesztések támogatására irányul. E fejlesztések az ellátások, szolgáltatások minőségi fejlesztésére, a szakemberhiány mérséklésére (különösen az egészségügyi és szociális ágazatban), az ágazatok dolgozóinak megtartására, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyeinek javítására irányul. Ezen belül kiemelten támogatott a szakképzési és továbbképzési struktúra továbbfejlesztése, beleértve a vállalkozói ismeretek elsajátítására, a vállalkozói hajlandóság növelésére alkalmas különféle képzési formákat. Különösen az oktatáshoz és a középfokú szakképzéshez kapcsolódóan támogatható bizonyos kiemelt jelentőségű társadalmi kérdések, problémák (klímaváltozás, demográfiai zsugorodás, fenntarthatóság, diszkrimináció) iskolarendszerű, vagy iskolán kívüli felkarolása, megismertetése. Speciális beavatkozás irányul a szakképzettek, diplomások arányának indirekt módon történő 83
növelésére, függetlenül attól, hogy képzésük helyben vagy máshol történik. A humán szolgáltatások minden területén szükséges a szociális érzékenység fokozására irányuló tréningek. A diszkrimináció mérséklése érdekében romák szakképzésben való részvételének, és végzés utáni helyben maradásának ösztöndíjjal történő támogatása fontos támogatási célterület. A fizikai és mentális egészség vonatkozásában nagy hangsúlyt kell kapniuk az életmód és a vásárlási szokások javítására, a megelőzésre, és a szűrésre irányuló akciók támogatásának. Az egészséges életmódra nevelésben szerepet kaphatnak bizonyos helyi termékek, biogazdálkodás, stb. népszerűsítése, ezáltal a társadalmi és gazdasági célok megvalósítási eszközeit integrálva. A szolgáltatási kapacitások bővítésében és minőségi fejlesztésében fontos szerep juthat egyházi és más non-profit, NGO szervezeteknek. Ezek bizonyos esetekben akár a versenyszférának is (lásd pl. családi napközi, nyugdíjas otthonok). Ezek akár az állami, önkormányzati intézményekkel azonos arányú támogatáshoz juthatnak, bizonyos feltételek fennállása esetén.
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkciójának és alkalmazkodóképességének megőrzése S1. A gazdaság és vállalkozási struktúra diverzifikálása, a megye kiemelkedő gazdasági pozíciójának stabilizálása S2. Aktivitás, kreativitás és a társadalmi integráció kibontakoztatása
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása
KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ TOP 4, 6, GINOP 3, EFOP, VP, KÖFOP, KEHOP
PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK (EU INDIKÁTOROK) A 20–64 éves férfiak és nők foglalkoztatási rátája A lemorzsolódási arány csökkenése az oktatásban A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 és 34 év közötti lakosok arányának növekedése A társadalmi kirekesztődés mérséklése, különösen a szegénység csökkentése révén
84
A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Indikatív költség (millió Ft)
A prioritás költségének %-ban
4.1. Egészséges és gondoskodó társadalom
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
EFOP, TOP 1, 4, 6
4.2. Intelligens társadalom
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
EFOP, TOP 1, 4, 6
INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE
Tématerület (OP prioritási tengelyek)
ÖSSZES
4.4.4.1
A IV. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások
4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM A magyar társadalom általánosan kedvezőtlen egészségügyi és szociális állapota Komárom-Esztergom megyében is kimutatható. Az általános fizikai és mentális egészségi állapot javítása érdekében nemcsak az egészségügyi intézmények felújítását, korszerűsítését, bővítését, de a szolgáltatások fejlesztését, továbbá az egészségmegőrzés, a betegség megelőzés és az egészséges életmódra nevelésre irányuló kezdeményezéseket is indokolt támogatni. Az egészségügyi és szociális ellátórendszeren belül a megyék és települések felelőssége jelenleg az alapellátásra korlátozódik, a megye várja a GYEMSZI fejlesztési szándékait, melyeket beépíthet a megyei tervbe. Az intézkedés keretében különféle akciók támogatására van mód, mint pl. a véradási akciók és általában a véradási hajlandóság növelése, az elsősegély-nyújtási készségek elsajátításának népszerűsítése, alapvető készségekkel rendelkezők arányának növelése, az aktív időskor népszerűsítése, az ifjúság fizikai teherbíró képességének növelését szolgáló akciók stb., helyi egészséges élelmiszerek, termékek stb népszerűsítésére irányuló akciók stb. Az intézkedés egyik fontos beavatkozása a szakemberhiány mérséklését szolgáló klasszikus és kreatív megoldások ösztönzése. További fókuszterület az egészségügyi és szociális ágazat alkalmazottai szociális érzékenységének fokozása. Keresni kell a versenyszféra és a non-profit szféra olyan egészségmegőrző szolgáltatásai fejlesztésének támogatási lehetőségét, az ezekhez való hozzáférés esélyének növelését, melyek közvetetten az egészségügyi és szociális közkiadások nagyságrendjének mérsékléséhez járulnak hozzá (tömegsport, bizonyos wellness szolgáltatások, terápiák, akkreditált természetgyógyászati szolgáltatások, sportolási célú, sportolást, mozgást ösztönző szabad téri fejlesztések: tornapályák, futópályák, felnőtt játszóterek, különféle akciók stb.)
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
megye
Potenciális kedvezményezettek köre
GYEMSZI, KLIK, helyi önkormányzatok, járási hivatalok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, házi orvosi, fogorvosi, szakorvosi vállalkozások, szakellátó intézmények, NGO-k, egyházak, vöröskereszt megyei szervezete, célirányos KKV-k
Az intézkedésért felelős szervezetek
A megyei programmenedzsment felelős a fejlesztési szándékok priorizálásáért, a megfelelő döntés előkészítésért, a projektek előkészítésének és lebonyolításának koordinálásáért, a többi felelősség a
85
4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM bemutatása, felelősségi köre
projektgazdáké.
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
41.1. Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése -
Alapfokú intézményhálózat, ellátási színvonal fejlesztése (TOP 4)
-
Az egészségügyi munka vonzerejének és színvonalának növelése, szakemberhiány csökkentése (TOP 4, 6)
41.2. Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
-
Egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés TOP 1, 2, 4, 6
-
Betegségmegelőzés, szűrés, szolidaritás TOP 4, 6
41.1. Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése -
Térségi szakellátó intézményhálózat és ellátási színvonal fejlesztése (EFOP)
-
Az egészségügyi munka vonzerejének és színvonalának növelése, szakemberhiány csökkentése (EFOP)
41.2. Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás -
Egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés EFOP
-
Betegségmegelőzés, szűrés, szolidaritás EFOP
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) GYEMSZI fejlesztései
4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM A megye gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének alapja, hogy az oktatási rendszer folyamatosan megújuljon és a társadalmi igényekhez igazítsa nevelési céljait, nyitott legyen az oktatási szolgáltatások használói és az e szolgáltatások eredményességében érdekelt csoportok és helyi közösségek szempontjai, érdekei iránt. Az intézkedés a megye stratégia célját a korai fejlesztési, oktatási és képzési területen a teljes gyermekjóléti, közoktatási és az erre ráfűződő megyei specifikus középfokú szakképzési, továbbképzési és tanácsadási portfólió révén lefedi. A prioritás nem tartalmaz beavatkozást a felsőfokú szakképzés vonatkozásában, ez, mint megye határon túlnyúló hatású beavatkozás, az I. prioritáshoz kapcsolódik. Kiemelt cél a szervezetek működéséhez szükséges eszközök és infrastruktúra fejlesztése, illetve a szolgáltatásokat nyújtó intézmények humán erőforrásainak stabilizálása új életpálya modellek kidolgozásával és bevezetésével. Támogatható a hiányzó személyi kapacitások pótlása. Fontos, és a demográfiai és társadalmi viszonyainak stabilizálása okán kiemelt fókuszterület a köznevelési intézményekben megvalósítandó, a gyermekjóléti alapszolgáltatások körébe sorolható új szolgáltatástípusok szakmai megalapozásának támogatása, bevezetése a szolgáltatások nyújtásához
86
4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A helyi társadalom képzettsége és a képzési kapacitási hiányosságok felszámolása a gazdaság minőségi fejlődésének és a KKV szektor megerősödésének kulcseleme. Hangsúlyos a középfokú műszaki szakképzés, azon belül a megyei húzóágazatok, zöldipar és energetika, továbbá az agrár- és élelmiszeripari igényeket kiszolgáló képzések erősítése. Stratégiai cél a társadalom kitettségének mérséklése, amelynek érdekében elengedhetetlen a vállalkozói attitűd fejlesztése már az alapfokú oktatás keretében. Folytatni kell a problémamegoldásra, csapatmunkára nevelő, ugyanakkor önálló gondolkodásra késztető korszerű oktatás elterjesztését, a kompetenciák erősítésére irányuló projektek támogatását, ami az oktatás és képzés minden szintjén, sőt a felnőttképzésben is kiemelt feladat. A képzett munkaerő helyben tartása, vissza- és beköltözésének ösztönzése szintén kiemelt célkitűzés. A megye a már klasszikusnak számító ösztöndíjprogramok és bérlakás programok mellett újszerű kreatív projekteket is támogat e cél elérése érdekében.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
megye
Potenciális kedvezményezettek köre
KKV, nagyvállalat, szövetkezet, civil szervezet, egyházak intézményei, alapítványok, államigazgatási szerv, községi, városi önkormányzat, önkormányzatok jogi személyiségű társulása, közintézmény, pl: Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium, KLIK, KomáromEsztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, KEM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
A megyei programmenedzsment szervezet koordináló és monitoring feladatok, projektgazdák felelősek az egyes projektek előkészítéséért, lebonyolításáért., projektfenntartásért.
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya Korai iskolaelhagyók számának csökkenése
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
42.1. Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás - Korszerű gyermekjóléti intézményhálózat felépítése (TOP1) - Alap- és középfokú oktatási intézményhálózat korszerűsítése, esélykiegyenlítés (EFOP3-4) TOP???? 42.2. Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása - Képzett munkaerő helyben tartásának, vissza-/beköltözésének ösztönzése TOP 4, 6
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
42.1. Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás - Alap- és középfokú oktatási intézményhálózat korszerűsítése, esélykiegyenlítő hatékony rendszer felépítése EFOP 3-4, GINOP3 (IKT fejlesztések) 42.2. Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása - Szakképzés, felnőttképzés fejlesztése (infrastruktúra, eszközök, szervezeti feltételek, tananyagfejlesztés, oktatók továbbképzése) GINOP5, EFOP3-4,TOP6 - Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése, átadása: vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése végrehajtása GINOP 5
87
4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) KLIK ? szakképzés???
4.4.4.2
A IV. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM
Beavatkozások megnevezése
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
Becsült költségigény (millió Ft)
41.1. Beavatkozás: Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése
Helyi önkormányzatok Önkormányzati társulások Többcélú kistérségi társulások Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások Civil szervezetek Egyházak Helyi önkormányzatok Önkormányzati társulások Többcélú kistérségi társulások Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások Civil szervezetek Közfinanszírozott egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, betegszervezetek
Megyei
TOP 4 TOP 6
916
Megyei
TOP 1 TOP 2 TOP 4 TOP 6 EFOP (2) EFOP 1.10 EFOP 1.11
41.2. Beavatkozás: Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás
4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése
Kedvezményezettek köre
Javasolt területi fókusz
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
42.1. Beavatkozás: Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás
Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások többcélú kistérségi társulások Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások Civil szervezetek Vállalkozások Helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulások Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások
Megyei
TOP 1 EFOP 3 EFOP 4
Megyei
GINOP5 EFOP3-4 TOP6
42.2. Beavatkozás: Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása
4.4.4.3
Becsült költségigény (millió Ft) 1948
A beavatkozások indikátorai 4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM
Beavatkozások megnevezése 41.1. Beavatkozás: Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése
Outputindikátorok Felújított egészségügyi és szociális infrastruktúra száma
Mértékegység db
88
Eredményindikátorok
Mértékegység
Bentlakásos ellátásban részesülő idősek száma
fő/év
Hátrányos helyzetű térségben szociális és egészségügyi szolgáltatásban foglalkoztatottak száma
f/év
41.2. Beavatkozás: Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás
Megvalósított akciók száma
db
prevenciós diagnosztikai szűréseken megjelentek száma
fő/év
elsősegélynyújtási képzésben résztvettek száma
fő/év
4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése 42.1. Beavatkozás: Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás 42.2. Beavatkozás: Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása
4.4.4.4
Outputindikátorok
Mértékegység
Eredményindikátorok
Mértékegység
később kerül kidolgozásra
később kerül kidolgozásra
Fejlesztett szociális, egészségügyi és szegénység elleni infrastruktúra férőhely kapacitás
fő
később kerül kidolgozásra
később kerül kidolgozásra
Munkanélküliek, vállalkozások alkalmazottai képzésben résztvevők száma
fő
Indikatív ütemezés (GANTT) 4.1. intézkedés - EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM
Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2020
2021
2022
2023
41.1. Beavatkozás: Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése 41.2. Beavatkozás: Egészséges életmód, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, szolidaritás
4.2. intézkedés - INTELLIGENS TÁRSADALOM Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
42.1. Beavatkozás: Biztos alapok: korai fejlesztés, alap- és középfokú oktatás 42.2. Beavatkozás: Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása
89
2018
2018
2019
4.4.5 V. prioritás: biztonságos környezet, gyógyuló tájak PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA A megye környezeti problémáinak jelentős része a rendszerváltás előtti időkből ered. Ezen problémák többségének felszámolása nem halasztható. Az intézkedések egy része kifejezetten a Duna mente sajátos térségére koncentrálódik, a tervezett struktúraváltáshoz elengedhetetlen a legsúlyosabb kockázati tényezők és a versenyképességet hátrányosan befolyásoló környezeti állapotok megszűntetése. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztése, a vízrendezés egyaránt hozzájárul a térségek árvízi biztonságának növeléséhez, a klímaváltozás okozta hatások csökkentéséhez. A környezeti problémák felszámolásának hangsúlyos eleme az újrahasznosítás és a tájbaillesztés. Az egykori bányák, települési hulladéklerakók, meddőhányók felszámolásával (kármentesítésével) az érintett térségek tájképi megjelenésének javítása. A településeken tervezett beavatkozások egy része európai uniós kötelezettségek teljesítésével függ össze, ide tartoznak a megyében még megvalósításra váró szennyvíz- és ivóvízminőség-javító fejlesztések, a bezárt- és illegális hulladéklerakók rekultivációja, de részben az azbesztmentesítés is. A megye kiemelt céljai között szerepelnek a vízrendezési beavatkozások, melyeknél a komplex vízgyűjtő-gazdálkodási szemlélet mellett célszerű a zöldülő agrárpolitikai szemléletet is érvényre juttatni. A vízgazdálkodási programnak nemcsak a többletvíz okozta károk megelőzését kell szolgálnia, hanem segíteni a helyi adottságon alapuló, diverzifikált gazdaság kialakulását (öntözés, halgazdálkodás), emellett növelni a térség foglalkoztatottságát, erősítve annak eltartó-képességét. A vízgazdálkodási rendszerek fejlesztésénél alapvetően önálló programokban célszerű gondolkodni, de kapcsolódó projektként megjelenhetnek a természetmegőrző gazdálkodást, továbbá a turisztikai vonzerő növelését célzó programok is. Kapcsolódási lehetőségek esetén „projekt-koncentrációban” is lehet gondolkodni.
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkciójának és alkalmazkodóképességének megőrzése S2. Aktivitás, kreativitás és a társadalmi integráció kibontakoztatása S3. Meglévő ipari parkok telephelyvonzó képességének növelése, rozsda- és barnamezős területek differenciált újrahasznosítása, tájsebek rehabilitációja
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése
90
KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ GINOP, IKOP, KEHOP, TOP, VP, Duna Program, ETE
PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK (EU INDIKÁTOROK) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest A megújuló energiaforrások arányának növelése Az energiahatékonyság javítása
A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE
4.1. Gyógyuló tájak
Indikatív költség (millió Ft)
A prioritás költségének %-ban
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
Tématerület (OP prioritási tengelyek)
KEHOP 2, 3 TOP 2, 3 VP GINOP 4
4.2. Klímatudatos társadalom
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
KEHOP 1, 5, TOP 2, 3
ÖSSZES
4.4.5.1
Az V. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások
5.1. intézkedés – GYÓGYULÓ TÁJAK Az elmúlt évtizedekben a megye energetikai és ipari szerkezete folyamatos átalakuláson ment át és ez környezetvédelmi szempontból is jelentős változásokkal járt. Elsősorban az ipari termelés szennyezéseinek és tájsebeinek felszámolása még évtizedekig tartó folyamat, de az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében megtörtént a múltból visszamaradt környezeti károk felmérése és folyamatban van a területek kármentesítése. E tekintetben a megye sajátos problémái és feladatai közé tartozik a vörösiszap tárolók, pernye és meddőhányók, valamint a részben fedetlen bányakáros területek rekultivációja. A települési szilárd hulladékgazdálkodás a megyét érintő három nagy hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően jelentősen korszerűsödött és e rendszerek keretében történik a 29 db korábban bezárt települési hulladéklerakó rekultivációja is. A gyógyuló tájak fejlesztése nem korlátozódhat csak az ipari és mezőgazdasági termelés okozta környezeti terhelések és károk csökkentésére, illetve felszámolására, hiszen a tájban ott van az egyik legfontosabb tényező, az ember. Ezért a kiemelt fontosságú feladatok közé tartoznak a környezetegészségügyi fejlesztések. A közlekedési eredetű zajterhelés és légszennyezés kibocsátás csökkentése elsősorban a nagy forgalmú közutak és vasutak mentén. A termelési és kommunális tevékenységekből eredő légszennyezés kibocsátások csökkentése elsősorban a Komárom - Tatabánya - Esztergom légszennyezettségi zónába tartozó településeken. Fontos az ehhez kapcsolódó levegőszennyezettség mérő monitoring rendszer fejlesztése. Szinte minden települést érintő feladat a parlagfű-mentesítés és egyéb allergének elleni védekezés és megelőzés.
91
5.1. intézkedés – GYÓGYULÓ TÁJAK Habár a megye településein az ivóvízminőség az országos átlagot meghaladóan jó, vannak még feladatok elsősorban a vízbázisok, távlati vízbázisok biztonságba helyezése, védőterületek és védőidomok kijelölése, valamint egyes településeken az ivóvízminőség javítása, és a külterületi lakott helyek vízellátása terén.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
Település/sajátos térség/megye
Potenciális kedvezményezettek köre
természetes személyek, KKV-k, nagyvállalat, szövetkezet, civil szervezet, államigazgatási szerv, helyi önkormányzat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb: közintézmény
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
Állami tulajdonú szervezet, Megye, Piaci szereplők, Szakmai szervezetek, Települési önkormányzatok
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján
Hulladékgazdálkodás terén kiemelt projekt keretében: Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
A megye elsősorban koordinációs szerepet lát el. A beavatkozások közvetett módon TOP2, TOP3-hoz illesztett fejlesztésként támogathatók, megyei OP szerinti bontásban.
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
A megye felelősségi körén kívüli fejlesztések döntő része a KEHOP forrásokból finanszírozható. Kisebb részben VP és GINOP által támogatott fejlesztések valósulnak meg. További figyelembe vehető források speciálisan: ETE, Duna Program. 51.1.Országos kármentesítési programok 51.11. Országos kármentesítési program, vörösiszaptározók, anyagnyerőhelyek és depóniák komplex tájrehabilitációja, területük térségi célokhoz illeszkedő hasznosítása - A vörösiszap tározók rekultivációjának folytatása, az újrahasznosítható anyagok visszanyerése Rekultiválandó vörös iszap tárolók: Almásfüzitő, Neszmély - Bányák, anyagnyerőhelyek környezetének rendezése, Pernyehányók, zagytározók területének kármentesítése, Roncsolt tájrészletek rehabilitációja, Vizuális- esztétikai értéknövelés - Térségi jelentőségű, rekultiválandó ipari hulladéktárolók: Tatabánya: Fűtőerőmű régi és üzemelő pernyetárolója; Bánhidai Erőmű régi pernyetárolója; Bánhidai Erőmű 1968-ban megszűnt salaktárolója; meddőhányók a Vértes hegység lábánál a megszűnt aknaudvarok közelében; Alumíniumkohó salak és kádbontási törmelék lerakója; Oroszlány: Oroszlányi Hőerőmű régi és az üzemelő pernyetárolója; Meddőhányók Oroszlány és Pusztavám környékén; Dorog: Dorogi Hőerőmű pernyetárolója; szénbányászati meddő Dorog környékén - Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. bányrekultivációs és tájrehabilitációs projektjei 51.2. Környezetegészségügyi fejlesztések 51.21. Zajterhelés csökkentése - Közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése zajvédelmi létesítményekkel, vagy forgalomtechnikai eszközökkel csökkentendő közlekedési zajterhelések, az alábbi településeken: Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Esztergom, Pilismarót, Dömös, Leányvár, Dorog, Tokodaltáró, Tokod, Tát, Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Neszmély, Dunaalmás, Komárom, Almásfüzitő, Kisbér, Ászár, Oroszlány.
92
5.1. intézkedés – GYÓGYULÓ TÁJAK - A vasúti közlekedés, elsősorban a teherforgalom által okozott éjszakai zajterhelés csökkentése elsősorban a Budapest-Hegyeshalom vasút mentén: Tatabánya, Tata, Tata -Tóvároskert - Stratégiai zajtérképezés, valamint (települési)zajtérképek készítése és abban kidolgozott intézkedések megvalósítása 51.22. Termelési és kommunális tevékenységekből eredő légszennyezés kibocsátás csökkentése - Komárom - Tatabánya - Esztergom légszennyezettségi zónára vonatkozó levegőminőségi terv végrehajtása, a légszennyezés kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása ipari kibocsátóknál:Oroszlányi Erőműnél a biomassza hasznosítás területén; Esztergom – Suzuki. A diffúz terhelőknél kiporzásának csökkentése, megszüntetése:Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Neszmély, Almásfüzitő). - Közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátások mérséklése elsősorban az alábbi útszakaszokon: M1 autópálya: Csém - Kisigmánd - Tatabánya mellett elvezetett szakaszokon; 1-es főút: Komárom Almásfüzitő - Tata – Vértesszőlős - Tatabánya melletti és átvezető szakaszokon; 10-es főút: Almásfüzitő - Lábatlan - Dorog vonalakon, 11-es főút: Esztergom településeket érintően; 1119. sz. út: Tatabánya és Esztergom között, 81-es út: Kisbér - Levegőszennyezettség mérő monitoring rendszer fejlesztése a 3.sz. légszennyezettségi zónában - Parlagfű-mentesítés a megye érintett területein 51.23. Ivóvízminőség javítása - Ivóvíz minőségének javítása (regionális rendszerre történő rákötéssel, a települések esetében): Kocs, Nagyigmánd, Kisigmánd, Héreg, Csém, Almásfüzítő, - Külterületi lakott helyek vízellátása: egyedi kutakkal ellátott területetek valamint a külterületi lakott helyek (puszták)felmérése, ivóvíz minőség javítása: Esztergomi Szamárhegy és Búbánatvölgy; Süttői Bikolpuszta, Kömlődi Virágtanya; Nagyigmánd és Kisigmánd illetékességi területéhez tartozó puszták - Természetes források felmérése, műtárgyak kiépítése: Gerecse, Vértes, Pilis 51.24 A Muhi új atomerőmű üzemeltetési biztonsági intézkedések megvalósítása nemzetközi kooperációban (ETE) - nemzetközi egyeztetések, kockázatok tisztázása - szükség esetén figyelőrendszer és haváriaprogram (mérséklés, kármentés) kidolgozása" 51.3. Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése 51.31. Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás. - csatornázás, szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés mennyiségi és minőségi fejlesztése: Aka és Csatka; Máriahalom és Úny csatornázása; Dunaalmás-Neszmély, Almásfüzítő új szennyvíztisztító mű; Lábatlan Eterniti lakótelep szennyvíztisztító kiváltása; - a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatás fejlesztése, ártalommentes elhelyezést biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása; - települési szennyvíziszap kezelési és elhelyezési tervek kidolgozása - Ipari szennyvizek előkezelésének és tisztításának fejlesztése 51.32. Hulladékgazdálkodás - A Települési hulladékgazdálkodás rendszerének fejlesztése, a termelési hulladékok ártalmatlanítása hasznosítása, mennyiségük csökkentése - A regionális begyűjtő-kezelő rendszerek továbbfejlesztése, a tatabányai és oroszlányi regionális lerakók kapacitáscsökkenésével jelentkező problémák kezelése, a rendszerek logisztikai működtetésének optimalizálása. - A hulladékgazdálkodási rendszerek részét képező lerakók bővítése, szüksége esetén új lerakó helyek kialakítása: Tatabánya és Oroszlány - Tervezett nagyprojekt: „Közép-Duna vidéki hulladékgazdálkodás” címmel megjelölt beruházás projektterületén élők megfelelő hulladékgazdálkodási közszolgáltatással történő ellátásának biztosítása. - Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek és hasznosító művek továbbfejlesztése, kiterjesztése. A
93
5.1. intézkedés – GYÓGYULÓ TÁJAK települési szelektív hulladékok gyűjtésének növelése és a települési szilárd hulladék mennyisége további csökkentése: a megye minden településén. - A bezárt települési hulladéklerakó rekultivációjának befejezése: Ácsteszér, Aka/Bakonysárkány, Bakonybánk, Csép, Esztergom, Ete, Kecskéd, Oroszlány, Súr és Szákszend, Annavölgy, Bajót, Csolnok, Dorog/Tokodaltáró, Kisbér, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Pilismarót, Tardos, Tarján, Úny, Vértessomló, - Regionális hulladékgazdálkodási rendszereknél nem szereplő korábbi települési hulladéklerakók rekultivációja: pl. Vértesszőlős - Biológiai úton lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, komposztálása, helyi hasznosításának elősegítése. - Termelési hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, mennyiségük csökkentése. A megelőzés és hasznosítás fejlesztése a termelési veszélyes és nem-veszélyes hulladékok körében. - Az építési-bontási hulladékok terén a hulladékok feltöltésre való használatának szabályozása; a szelektív bontás elterjesztése; a hasznosító és kezelő kapacitások növelése. - Veszélyeshulladék-kezelő hálózat létrehozása, ágazati veszélyeshulladék-kezelési és -ártalmatlanítási programok kialakítása. - Mezőgazdasági és élelmiszeripari biomassza program
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) „Közép-Duna vidéki Hulladékgazdálkodás” című nagyprojekt
5.2. intézkedés – KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM A klímaváltozás hatásaira való felkészülés az élet számos területét érinti és szükségessé teszi egy „klímatudatos társadalom” kialakulását. A klímaváltozás hatására megváltoznak a területhasználatok, az árvizek mellett a fokozódó vízhiány is meghatározó válik. Ezek szükségessé teszik úgy Duna mentén, mint a megye dombvidéki kisvízfolyásain az elmaradt árvízvédelmi beruházásokat, vízrendezéseket és víztározásokat. A klímaváltozás mérséklése érdekében a globális szintű összehangolt cselekvési programok részeként térségi és helyi klímavédelmi stratégiák és klímavédelmi beavatkozások kidolgozása is szükséges. A települések lakossági és intézményi energiafelhasználása, valamint ipari gazdasági, a mező- és erdőgazdasági termelés energiatudatos fejlesztése terén.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
Település/sajátos térség/
Potenciális kedvezményezettek köre
természetes személyek, KKV-k, nagyvállalat, szövetkezet, civil szervezet, államigazgatási szerv, helyi önkormányzat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek / egyéb: közintézmény
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
Állami tulajdonú szervezet, Megye, Piaci szereplők, NGO-k, Szakmai szervezetek, Települési önkormányzatok
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján
94
5.2. intézkedés – KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
A megye elsősorban koordinációs szerepet lát el. TOP forrásokból az integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzéshez kapcsolódó fejlesztések illetve a fenntartható közlekedési beruházások finanszírozódnak a megyei OP szerinti bontásban. 52.1. Klímabarát települések és térségek - klímastratégiák, szemléletformálás 52.11. Klímatudatos városok/térségek tervezése - SEAP stratégia és akciótervek kidolgozása - "Öko települések"/"Átalakuló" települések illetve térségek körének bővítése, meglévők továbbfejlesztése: jó gyakorlatok terjesztése, szemléletformálás - Energia-, klíma-, környezettudatosság terjesztését, elmélyítését és alkalmazását segítő civil kezdeményezések támogatása: szemléletformálás, energia- és környezettudatos megoldások bemutatása és alkalmazásának ösztönzése 52.3. Energiatudatos települések 52.32. Települési energiagazdálkodás struktúraváltása - Önkormányzati épületek és kommunális szolgáltatások (pl. közvilágítás, hulladékgazdálkodás) energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései (itt azok szerepelnek, amelyek kizárólag energiahatékonysági és megújuló energetikai célú beruházásokat szolgálnak. Azok a fejlesztések, melyek más fejlesztésekkel egy projekt keretében valósulnak meg, ott ebből a forrásból nem lehet pályázni) - Több önkormányzati épület és önkormányzati tulajdonú vállalkozás (pl. kertészet) ellátását szolgáló települési fűtőmű, napkollektor-telep, geotermikus kaszkád, stb. fejlesztése (kizárólag a rendszer és a kapcsolódó hálózatok kiépítése, illetve a felhasználó épületekben szükséges infrastruktúra és berendezések kiépítése. Más célú önkormányzati intézményfelújítás itt nem szerepeltethető).
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
A megye felelősségi körén kívüli fejlesztések nagyobb része a KEHOP forrásokból finanszírozható. Kisebb részben közvetett módon GINOP, IKOP és VP által támogatott fejlesztések valósulnak meg. További figyelembe vehető források speciálisan: ETE, Duna Program. 52.2. Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés 52.21.Vízbázisok védelme, korszerű vízgazdálkodási rendszerek kiépítése - Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem, - Csapadékvíz elvezetés, vízfolyás-rendezés, belterületi vízrendezés: Concó, Cuhai-Bakony-ér, Bikolpatak, Únyi-patak, Kenyérmezei-patak és ezek vízgyűjtőin, kiemelten a megye dombvidéki településein. - Sérülékeny környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezése: sérülékeny karsztvízbázisok: Dunaalmás, Tata,Tardos, Talján, Héreg, Sárisáp, Bajna, Tatabánya XV/C, Tatabánya XIV/A, Dorog IV/C ereszke, Pilisszentlélek; sérülékeny partiszűrésű vízbázisok: Koppánymonostor, Tát, Esztergom Prímás-sziget, Dömös; távlati vízbázisok: Ács Lovadi-rét, Táti-szigetek, Esztergom-K Pilismaróti öblözet - A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése, a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények alkalmazása (a trágyatárolókra, hígtrágya tárolókra és istállótrágyára vonatkozó eltérő határidők betartásával) - Karsztvízforrások mennyiségi és minőségi problémakörének komplex rendezése. Az újrafakadó karsztvízforrások feltérképezése, hidrogeológiai és geotechnikai problémák vizsgálata és intézkedési és hasznosítási tervek kidolgozása: Tata, Esztergom 52.22. Okszerű települési vízgazdálkodás - Települési integrált vízgazdálkodási rendszerek (többfunkciós tározók, települési zöldfelületek, vízvisszatartó-jóléti-öntöző rendszerek, víztározás és vizes élőhelyek közös fejlesztése, csapadékvíz leválasztása a szennyvízhálózatról stb)
95
5.2. intézkedés – KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM - Takarékos vízfelhasználáshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztés a közintézményekben és zöldfelületeik fenntartásában - vízgazdálkodási társulások kapacitásépítése, eszközbeszerzése 52.22. Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések - Duna nagyvízi meder levezetőképességének javítása, Duna jobbparti mellékágak rehabilitációja - Duna jobb parti önkormányzatok árvízvédelmi fejlesztései (Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Esztergom, Pilismarót, Dömös) - Esztergom város árvízvédelmi biztonságának növelése - A Duna medersüllyedése, kavicskitermelés, hajózás és a mellékágak, mint természeti élőhelyek komplex rendezésének előkészítése. 52.3. Energiatudatos települések 52.31. Fenntartható közlekedési beruházások - Közösségi közlekedés fejlesztése, környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése - Kerékpáros infrastruktúra, forgalmi hálózat fejlesztése (térségi hálózatok és eszközváltó pontok elérését szolgáló kisléptékű kerékpárút-hálózati hiányosságok pótlása, leromlott hálózati elemek felértékelése) (TOP) - közösségi közlekedési eszközváltó pontok fejlesztése, a személyszállítás intermodalitásának javítása (P+R, B+R parkolók és csomópontok fejlesztése, kerékpártárolás, stb.) (TOP) - elektromos töltőállomás-hálózat fejlesztése a városokban (KEHOP?) - Vállalkozási alapon üzemeltetett, közösségre szabott kiskapacitású közlekedési-szállítási megoldások, falubuszok, a munkaidőhöz, iskolai tanítási órák végéhez igazodó utas- és áruszállítás rendszerének kialakítása, helyi igényekhez igazított kisméretű járművek beszerzése ( munkaerő mobilitás segítése) 52.32. Települési energiagazdálkodás struktúraváltása - Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése, lakossági energiamegtakarítások és megújuló energiaforrás hasznosítás támogatása: épületszerkezet, gépészet - Hűtési igény növekedésével összefüggő alacsony-széndioxid kibocsátást eredményező beruházások támogatása (KEHOP) - Távhőellátó rendszerek: bázisok és hálózatok korszerűsítése, illetve megújuló alapra helyezése, kooperáló rendszerfejlesztések (pl. dorogi hulladékégetőre alapozva) - Kisvízfolyásokra telepíthető törpeerőművek létesítése (pl. Tata, jóléti tavak környezetében) - Intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságnak biztosítására: autonóm térségi energiarendszerek (smart grid - okoshálózatok) elemeinek, tápponti és vezérlőközpontjainak és hálózatbővítéseinek, meglévők fejlesztésének támogatása
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) NINCS.
96
4.4.5.2
Az V. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 5.1. intézkedés – GYÓGYULÓ TÁJAK
Beavatkozások megnevezése
Kedvezményezettek köre
51.1. Beavatkozás: Országos kármentesítési programok
Kormányzati (területi) szervek, gazdálkodó szervezetek, települési önkormányzatok
51.2. Beavatkozás: Környezetegészségügyi fejlesztések"
Kormányzati (területi) szervek, gazdálkodó szervezetek, települési önkormányzatok
51.3. Beavatkozás: Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése
Kormányzati (területi) szervek, gazdálkodó szervezetek, települési önkormányzatok
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
Javasolt területi fókusz
KEHOP, TOP, Hazai forrás
A Program keretében felmért szennyezett területek
ipari körzetek és nagy forgalmú közlekedési létesítmények térsége, vízbázisok területe
TOP, VP, Hazai forrás
megye teljes területe
GINOP, KEHOP, Hazai forrás
Becsült költségigény (millió Ft) A problémák komplexitása és a beavatkozási területek nagy száma miatt jelenleg nem, csak a megvalósíthatósági tanulmánytervek ismeretében számszerűsíthető. A problémák komplexitása és a beavatkozási területek nagy száma miatt jelenleg nem, csak a megvalósíthatósági tanulmánytervek ismeretében számszerűsíthető. A problémák komplexitása és a beavatkozási területek nagy száma miatt jelenleg nem, csak a megvalósíthatósági tanulmánytervek ismeretében számszerűsíthető.
5.2. intézkedés – KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése 52.1. Beavatkozás: Klímabarát települések és térségek klímastratégiák, szemléletformálás 52.2. Beavatkozás: Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés
52.3. Beavatkozás: Energiatudatos települések
4.4.5.3
Kedvezményezettek köre lakosság, települési önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek
Kormányzati (területi) szervek, gazdálkodó szervezetek, települési önkormányzatok
Települési önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, lakosság, civil szervezetek
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
Javasolt területi fókusz megye teljes területe
KEHOP TOP Hazai forrás
meglévő és távlati vízbázisok területei
KEHOP, TOP, Hazai forrás
megye teljes területe
GINOP, IKOP, KEHOP, TOP, VP, Hazai forrás
Becsült költségigény (millió Ft) A problémák komplexitása és a beavatkozási területek nagy száma miatt jelenleg nem, csak a megvalósíthatósági tanulmánytervek ismeretében számszerűsíthető. A problémák komplexitása és a beavatkozási területek nagy száma miatt jelenleg nem, csak a megvalósíthatósági tanulmánytervek ismeretében számszerűsíthető. A problémák komplexitása és a beavatkozási területek nagy száma miatt jelenleg nem, csak a megvalósíthatósági tanulmánytervek ismeretében számszerűsíthető.
A beavatkozások indikátorai 5.1. intézkedés – GYÓGYULÓ TÁJAK
Beavatkozások megnevezése 51.1. Beavatkozás: Országos kármentesítési programok
Outputindikátorok Összes kármentesített terület
Mérték-egység
Eredményindikátorok
Mérték-egység
ha
A megfelelő minőségű közműves ivóvízzel ellátott lakosok száma
fő
97
51.2. Beavatkozás: Környezetegészségügyi fejlesztések"
51.3. Beavatkozás: Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése
Kármenetesített területek száma, kiterjedése,
ha
A (későbbiekben) hasznosítható felszín alatti és felszíni vízbázisok aránya
%
Rekultivált és újrahasznosított területek nagysága
ha
a települési belterületi szakaszokon a közúti forgalom által okozott zajterhelés csökkenése Újonnan elkészített és felülvizsgált zajtérképek száma
dB
levegőminőségi adatok javulása
%
db
az érzékeny társadalmi csoportok (gyermekek, idősek) környezeti okokra visszavezethető megbetegedéseinek csökkenése
%
az ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységek (önbevalláson alapuló) légszennyezés kibocsátási értékeinek csökkenése
légszennyezési komponenstől függő levegő térfogategységre jutó évi koncentrációcsökk enés
a káros környezeti hatásokra visszavezethető megbetegedési, halálozási adatok csökkenése
%
a települési belterületi szakaszokon a közúti forgalom csökkenése
egységjármű /útszakasz/ településrész
a szelektíven gyűjtött és ártalmatlanított hulladékmennyiség növekedése
%
Az elkülönített gyűjtési rendszerrel elért lakosság száma
fő
A hulladék-gazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma
fő
Hulladék újrafeldolgozására további kapacitás
a kezelő létesítmények üzembe helyezésével elért környezetterhelés-csökkenés
tonna / év
5.2. intézkedés – KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM Beavatkozások megnevezése 52.1. Beavatkozás: Klímabarát települések és térségek klímastratégiák, szemléletformálás 52.2. Beavatkozás: Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés
52.3. Beavatkozás: Energiatudatos települések
Outputindikátorok
Mérték-egység
Klíma-stratégia végrehajtásában résztvevő lakosság száma
fő
Energia- és klímatudatos-sági kampányokban aktívan résztvevő lakosság száma vízgazdálkodási fejlesztéssel érintett területek nagysága
fő
Eredményindikátorok
Mérték-egység
Lakossági és közüzemi energiamegtakarítás növekedése
%
ha
A mentesített ingatlanok arányának növekedése
%
árvízvédelmi intézkedések előnyeiben részesülő lakosság
fő
A tározott víz mennyiségének növekedése
%
Új beépített megújuló energia kapacitás (villamos energia) Új beépített megújuló energia kapacitás (hőenergia) Az üvegház-hatást okozó gáz kibocsátás becsült csökkenése
MW
Megtakarított energia mennyiségének növekedése Települési környezetminőség javulása
%
MW tonna CO2 egyenérték
98
Az energiatudatossággal kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma A jobb energia-fogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma Az intelligens hálózatok-hoz kapcsolódó új fogyasztók száma Demand-response rendszerbe bevont fogyasztók összteljesítménye Okos-hálózati kisfeszültségű transzformátor körzetek száma
4.4.5.4
fő
db
fő MW
db
Indikatív ütemezés (GANTT) 5.1. intézkedés – GYÓGYULÓ TÁJAK
Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2020
2021
2022
2023
51.1. Beavatkozás: Országos kármentesítési programok 51.2. Beavatkozás: Környezetegészségügyi fejlesztések" 51.3. Beavatkozás: Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése
5.2. intézkedés – KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
52.1. Beavatkozás: Klímabarát települések és térségek klímastratégiák, szemléletformálás 52.2. Beavatkozás: Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés 52.3. Beavatkozás: Energiatudatos települések
99
2018
2018
2019
4.4.6 VI. prioritás: otthon a XXI. században PRIORITÁS INDOKLÁSA, TARTALMA Az „Otthon a XXI. században” sokrétegűen értelmezhető: élni a korszak kínálta lehetőségekkel, alkalmazkodni a kihívásaihoz, olyan lokális tereket létrehozni, amelyek a változatos és gyorsan változó elvárásokhoz, szükségletekhez igazodó, biztonságos és fenntarthatóan működtethető környezetet biztosítanak. Az Európa 2020 stratégia és az OFTK célkitűzéseivel összhangban ráadásul hozzájárulva a foglalkoztatás, a GDP, a képzettek aránya, az innovatív és az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság növekedéséhez, a szegénység, a kirekesztettség, a korai iskolaelhagyás csökkenéséhez. A lehetőségek közül a „nyitott Európa” többek között a Kárpát-medence, mint egységes gazdasági tér újraépítésének esélyét teremtette meg és korábban soha nem látott lehetőséget biztosít a Duna régió fejlettebb térségeihez való felzárkózásra. A Tatabánya központú városhálózati csomópontra, a határon átívelő ikervárosokra és a Duna mente struktúraváltására építő megyei koncepció proaktívan járul hozzá e lehetőségek kibontakoztatásához. A VI. prioritás keretében megvalósuló fejlesztésekkel a települések az I. prioritás (nagytérségi beágyazódás) és a II. prioritás (turisztikai program) keretében tervezett, a koncepció megvalósítását direkt módon szolgáló fejlesztésekre erősítenek rá, biztosítják a szükséges vonzó fizikai és társadalmi környezetet. A XXI. század másik nagy lehetősége, az intelligens (smart) információs technológiai rendszerek kínálta flexibilitás többek között a közlekedési, parköntöző, közvilágítási, házi gondozási, közösségszervező stb. hálózatok, rendszerek költséghatékony és magas szolgáltatási színvonalú, helyzetre szabott működtetését teszik lehetővé. Az energetikai forradalom lehetőségeivel élve pedig a befektetések megtérülésének szempontjait és a fenntartás költségeit szem előtt tartva - jelentős energiaköltség-csökkenés érhető el a települések üzemelésében. Az új technológiákkal tehát, együttműködésre és a város-vidék kapcsolat erősítésére építve, alapvetően a településüzemeltetés forradalmasítható, aminek eredményeképpen források szabadulhatnak fel arra, hogy a települések a későbbiekben akár európai támogatások nélkül is megvalósíthassák elképzeléseiket. A hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben ezek a technológiák, ún. „smart rural” (intelligens vidék) mintatérségek kialakításával, a város-vidék együttműködést új alapokra helyezhetik. Bár a VI. prioritás keretében tervezett fejlesztések biztosítják a jelenlegi önkormányzatok rövidközéptávú elképzeléseinek megvalósíthatóságát, ám az anyagi függetlenedés és a növekvő lekötetlen munkaerő-kapacitások értelmes hasznosítása érdekében mégis indokolt olyan távlatosabb stratégiákban gondolkodni, melyek elsősorban a településüzemeltetési rendszerek újjászervezésére fókuszálnak. A VI. prioritás ennek lehetőségét az V. prioritás keretében tervezett „Klímatudatos települések” intézkedéssel és a IV. prioritás 1. és 2. intézkedései keretében megvalósítható egészségügyi, szociális, korai nevelési, közoktatási intézményfejlesztésekkel összehangoltan biztosítja. A lehetőségből azonban valóság csak akkor lesz, ha a települések a számukra biztosított támogatási keretek egy részét e hosszú távon nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosító fejlesztésekre fordítják. A költséghatékonyság elérésének ugyanakkor alapvető feltétele, hogy a párhuzamos kapacitások csökkentése. Ez a tervek, elképzelések térségi összehangolását igényli. A legfontosabb kihívások - a gazdasági válság, a klímaváltozás, a demográfiai zsugorodás és az önkormányzati hatáskörök, kompetenciák csökkenése - közül a VI. Prioritás elsősorban az utolsó kettőre reflektál, az elvárt gazdasági fókuszt szem előtt tartva. Alapvető fontosságú, hogy a
100
településpolitikai döntéshozók elfogadják a megváltozott helyzeteket, a megfordíthatatlan folyamatokat és a hatékony, rugalmas, összefogásra építő alkalmazkodás stratégiáit keressék. Tekintettel a kiszámíthatatlanságra, érdemes a különféle innovatív, kisléptékű kísérleti projektek arányát növelni, melyek a lehető leghatékonyabb alkalmazkodási módok feltárásának lehetőségét kínálják.
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉHEZ T1. Városhálózati csomópont nagytérségi integrációja, hálózatok, gazdaság és társadalomfejlesztés T2. Ikervárosok és térségük határon átnyúló együttműködése, nemzetközi térszervezés T3. Duna mente struktúraváltása T4. Kisalföldi agrárrégió versenyképességének, népességeltartó és alkalmazkodó képességének megerősítése T5. Dombvidékek komplex tájgazdálkodásra épülő helyi gazdaságának, szolgáltató funkciójának és alkalmazkodóképességének megőrzése S2. Aktivitás, kreativitás és a társadalmi integráció kibontakoztatása
A PRIORITÁS KAPCSOLÓDÁSA AZ EU RELEVÁNS TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ ÉS BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOKHOZ 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása
KAPCSOLÓDÁS AZ UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOKHOZ TOP 2,3,4,5,6; VP, GINOP 3; EFOP, ETE ; Duna Stratégia OP, Hazai forrás
PRIORITÁS SZINTŰ HATÁSINDIKÁTOROK (EU INDIKÁTOROK) A 20–64 éves férfiak és nők foglalkoztatási rátája Energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia arányának növelése A társadalmi kirekesztődés mérséklése, különösen a szegénység csökkentése révén
A PRIORITÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI INTÉZKEDÉS KÓDJA, NEVE
6.1. Városok: központi szerepkörök, élhetőség, vonzerő
Indikatív költség
Tématerület (OP prioritási tengelyek)
(millió Ft)
A prioritás költségének %-ban
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
GINOP 3, KÖFOP (településüzemeltetési gazdasági szervezetek, önkormányzati- és kormányhivatalok fejlesztései) TOP 2, 3, 4, 6, EFOP, Duna Stratégia OP, ETE, VP
6.2. Vidéki és szuburbánus térségek: Új egyensúlyok, alkalmazkodás
KIDOLGOZÁS ALATT
KIDOLGOZÁS ALATT
GINOP 3, KÖFOP (térségüzemeltetési gazdasági szervezetek, önkormányzati és kormányhivatalok fejlesztései) TOP 2, 3, 4, 6, EFOP, Duna Stratégia OP, ETE, VP
ÖSSZES
101
4.4.6.1
A VI. prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások
6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ A sokpólusú megyében Tatabánya MJV a VI. prioritás keretében a város népességmegtartó képességének erősítésére, élhetőségének, vonzerejének, szolgáltató kapacitásának és fenntarthatóságának javítására fókuszál. A nagytérségi pozíció erősítése és a városhálózati kohézió érdekét szolgáló fejlesztések jórészt az I. prioritás (nagytérségi beágyazódás) és a II. prioritás (megyei turisztikai program) keretében valósulnak meg, de a városhálózati kohézió a VI. prioritás keretében is sokrétűen továbbépíthető. Tata és Oroszlány, valamint Komárom városfejlesztési programjai, járásközponti szerepeik megszilárdítása és népességmegtartó, befektetésvonzó képességük javítása mellett, szintén hozzájárulnak a városhálózati csomópont, az OFTK összefüggésrendszerében a csapágyvárosi gyűrű konszolidálásához, a külső és a belső városgyűrű összekapcsolásához. A Duna Stratégia megvalósításában a két Duna menti középváros: Esztergom és Komárom városi funkcióinak, népességmegtartó képességének, a szolgáltatásokba, turisztikába befektető tőkét vonzó képességének megerősítése szintén megyén túlmutató jelentőségű, e városok az OFTK célkitűzései között nevesített Kárpát-medencei kohézió újraépítésének stratégiai szereplői. A Duna menti kisvárosok programcsomagjaiban az együttműködés és munkamegosztás előtérbe helyezése, sajátos egymást kiegészítő városi kínálatok megteremtése, a nagyobb városokkal közös hálózatokba szervezése szolgálhatja az egyes városok egyedi törekvésein túllépni képes fejlődést, a Duna menti térség kitörését a jelenlegi stagnáló pozícióból. A városok fejlesztési programjai szervesen kapcsolódnak az I. prioritás makrotérségi pozíciót erősítő beavatkozásaihoz, a II. prioritás keretében megvalósítandó turisztikai programokhoz, a IV. prioritás humán infrastruktúra fejlesztéseihez, továbbá az V. prioritás keretében tervezett „Klímabarát települések” intézkedés beavatkozásaihoz. Számos kiemelt és nagyprojekt tervezett a városok térségében, melyek megvalósulása nagymértékben javítja a prioritással megcélzott hatások realizálódását.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
A megye városai, kivéve Ács, Bábolna, Kisbér
Potenciális kedvezményezettek köre
helyi önkormányzatok, többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek (pl. Tatabánya Gazdaságfejlesztő Szervezete), létrejöttük esetén önkormányzati céltársulások, közintézmények, NGO-k, esetenként a járási kormányhivatalok és az önkormányzati hivatalok
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
A települési önkormányzatok, illetve a kedvező esetben létrejövő önkormányzati társulások felelnek a stratégiai tervezésért, a projektgenerálásért és a monitorozásért a többi szervezet bevonásával. A projektek tervezése és végrehajtása a megoszlik a potenciális kedvezményezettek között. A megye koordinátorként, mentorként, a megyei szintű monitorozásért felelős szervként vesz részt. Az intézményrendszer pontosítása során a megye felelősségi köre még változhat.
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján
INDIKATÍV BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó
61.1. Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja TOP 2,3, 4, 6 MJV, HAZAI FORRÁSOK -
Később kerül meghatározásra
61.2. Városok integrált fejlesztési programjai (kivéve Kisbér, Bábolna, Ács, melyek programjai, mint
102
6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ beavatkozások
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
vidékközpontok a 6.2. intézkedés keretében valósulnak meg) -
Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének fejlesztése TOP2, 3, 6
-
Városok szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott településrészeinek integrált szociális rehabilitációja TOP 3, 4, 6
61.2. Városok integrált fejlesztési programjai (kivéve Kisbér, Bábolna, Ács, melyek programjai, mint vidékközpontok a 6.2. intézkedés keretében valósulnak meg) -
Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének fejlesztése EFOP, ETE, Duna Stratégia OP, GINOP 3, HAZAI FORRÁSOK
-
Városok szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott településrészeinek integrált szociális rehabilitációja EFOP, HAZAI FORRÁSOK
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) Biatorbágy–Tata vasútfejlesztés A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése esztergomi új közúti és vasúti Duna-híd tervezése, előkészítése Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ EUROVELO 6 Foster Központ fejlesztései: -
Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne
-
Tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése
-
„A csend kolostora”. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem
LIMES szövetség fejlesztései Oroszlányi erőmű korszerűsítéséhez kapcsolódó fejlesztések Tatabányai fűtőmű bővítése III. ütem Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések
6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS A vidéki térségekben zajló markáns változások differenciált, újszerű megközelítéseket igényelnek. Miközben a városok közvetlen szomszédságában lévő települések peremén robbanásszerű növekedés és gazdasági szuburbanizáció zajlott, e települések belterületét, csakúgy, mint az egykori bányász- és ipari falvakat, alulhasznosított lakó és gazdasági ingatlanok jellemzik. Markáns zsugorodás tapasztalható a vidéki térségekben is, ahol a népességcsökkenés a központszereppel bíró kisvárosokat
103
6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS is elérte. A falvak (kisvárosok) és a külterületek közötti gazdasági kapcsolat minimális, a mezőgazdaság ma legfeljebb néhányszáz családnak képes megélhetést biztosítani. A külterületi üzemközpontokban (majorok) is funkcióváltás zajlik, néhányuk meg tud(ott) kapaszkodni az új rendszerben, másokban az ott működő gazdálkodási funkció vegetál és „szegény gettók” alakultak ki. Nő a kiürült, romos majorok száma, melyek esetenként komoly veszélyforrást is jelenthetnek (illegális hulladék, gyerekek testi épsége). Az önkormányzatok pénzügyi helyzete, a foglalkoztatási képessége folyamatosan csökken, a gazdasági válság és a klímaváltozás immár egyre látványosabb tünetei a vidéket fokozottan sújtják. Az elmúlt két európai uniós ciklus tapasztalatai azt mutatják, hogy az iparűzési adó növelését és a demográfiai folyamatok megfordítását célzó stratégiák, új kapacitások parttalan létrehozása nem váltotta be a reményeket. A szuburbánus falvakban a felduzzadt települések működtetése és a pusztuló központok együtt jelentenek kihívást. A kudarcos szlogenek helyett az új stratégia az alkalmazkodás, új egyensúlyok felépítése, mely a meglévő fizikai és humán kapacitások korábbinál hatékonyabb kihasználására, a korszerű, intelligens közlekedési, közmű és infokommunikációs rendszerekben rejlő lehetőségeket hasznosító hálózatokra épül. E stratégia megvalósítását az I-VI. prioritások keretében megvalósuló fejlesztések integráltan szolgálják, a VI. prioritás a települések működőképességére és a közösségi kohézió erősítésére fókuszál.
INTÉZKEDÉS FŐBB ADATAI Területi relevancia
megye összes községe, illetve Ács, Bábolna, Kisbér
Potenciális kedvezményezettek köre
Települési önkormányzatok, többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozások és közintézmények, közös önkormányzati hivatalok, járási hivatalok, NGO-k, LEADER HACS
Az intézkedésért felelős szervezetek bemutatása, felelősségi köre
A települési önkormányzatok és a LEADER HACS szervezetek felelnek a stratégiai tervezésért, a projektgenerálásért és a monitorozásért a többi szervezet bevonásával. A projektek tervezése és végrehajtása a megoszlik a potenciális kedvezményezettek között. A megye koordinátorként, mentorként, a megyei szintű monitorozásért felelős szervként vesz részt. Az intézményrendszer pontosítása során a megye felelősségi köre még változhat.
Intézkedés szintű hatásindikátorok
Később kerül pontosításra a végleges OP verziókban, a finanszírozás alapjául szolgáló prioritástengelyeknél megnevezett indikátorok alapján
INDIKATÍV BEAVATKOZÁSOK A megye saját felelősségébe tartozó beavatkozások
62.1. Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, város-vidék kapcsolat erősítése (Bábolna-Ács-Nagyigmánd; Kisbér-Ászár) -
Központi szolgáltató funkciók térbeli sűrítése, erősítése TOP2, 3, 6, HAZAI FORRÁS
-
Járási vagy mikrotérségi településüzemeltető szervezetek (többségi önkormányzati tulajdonú Kft.-k, Zrt.-k) felépítése a csökkenő népességű vidéki térségekben, város-vidék méretgazdaságosságot javító együttműködésben - foglalkoztatás növelő kísérleti program TOP 1,3, TOP 6
62.2. A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzését-javítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása -
A vidéki és szuburbánus életminőség javítását szolgáló és vonzerejét növelő beruházások TOP1.3 (elérhetőség) TOP2.2, TOP4.4, esetleg TOP 3.1
-
Vidéki és szuburbánus térségek esélyteremtő programjai, térségi kohézióra, együttműködésre,
104
6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS szolgáltatások és készségek szinergiájára építő fejlesztések (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) TOP6.3, TOP6.4 -
A megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozások
Majorprogram (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) (további elemek: Turisztikai program 3. intézkedés, Stabil, diverzifikálódó gazdaság 3. intézkedés) TOP2.2
62.1. Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, város-vidék kapcsolat erősítése (Bábolna-Ács-Nagyigmánd; Kisbér-Ászár) -
Központi szolgáltató funkciók térbeli sűrítése, erősítése EFOP
-
Járási vagy mikrotérségi településüzemeltető szervezetek (többségi önkormányzati tulajdonú Kft.-k, Zrt.-k) felépítése a csökkenő népességű vidéki térségekben, város-vidék méretgazdaságosságot javító együttműködésben – foglalkoztatás növelő kísérleti program GINOP 3
62.2. A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzését-javítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása -
A vidéki és szuburbánus életminőség javítását szolgáló és vonzerejét növelő beruházások EFOP, VP, HAZAI FORRÁS
-
Vidéki és szuburbánus térségek esélyteremtő programjai, térségi kohézióra, együttműködésre, szolgáltatások és készségek szinergiájára építő fejlesztések (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) EFOP, VP
-
Majorprogram (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) (további elemek: Turisztikai program 3. intézkedés, Stabil, diverzifikálódó gazdaság 3. intézkedés) EFOP, VP
KAPCSOLÓDÓ KIEMELT VAGY NAGYPROJEKT (ágazati operatív programokban és ETE programban nevesítendő projektek) Biatorbágy–Tata vasútfejlesztés A komáromi új Duna-híd és a híd - M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; 81-es-13-as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101-es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése M10-es út megépítése-fejlesztése esztergomi új közúti és vasúti Duna-híd tervezése, előkészítése Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az OTrT szerinti új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központ EUROVELO 6 Foster Központ fejlesztései: -
Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne
-
Tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése
-
„A csend kolostora”. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem
LIMES szövetség fejlesztései Oroszlányi erőmű korszerűsítéséhez kapcsolódó fejlesztések Tatabányai fűtőmű bővítése III. ütem Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések Országos kármentesítési program keretében megvalósuló fejlesztések
105
4.4.6.2
A prioritás keretében támogatott intézkedések és beavatkozások összefoglalása 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ
Beavatkozások megnevezése 61.1. Beavatkozás: Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja 61.2. Beavatkozás: Városok integrált fejlesztési programjai
Kedvezményezettek köre Tatabánya MJV Önkormányzata Városüzemeltetési szervezet Civil szervezetek Egyházak Kisebbségi önkormányzatok Település önkormányzatok Településüzemeltetési szervezet Civil szervezetek Egyházak Kisebbségi önkormányzatok
Javasolt területi fókusz
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
Tatabánya
TOP 2,3,4,6; GINOP 3; EFOP, ETE; Hazai forrás
Városok (kivéve MJV) Községek urbanizálódott területei?
TOP 2,3,4,5,6; GINOP 3; EFOP, ETE; Duna Stratégia OP, Hazai forrás
Becsült költségigény (millió Ft)
6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS Beavatkozások megnevezése 62.1. Beavatkozás: Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, városvidék kapcsolat erősítése 62.2. Beavatkozás: A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzésétjavítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása
4.4.6.3
Kedvezményezettek köre Település önkormányzatok Településüzemeltetési szervezet Civil szervezetek Egyházak Kisebbségi önkormányzatok Település önkormányzatok Településüzemeltetési szervezet Civil szervezetek Egyházak Kisebbségi önkormányzatok
Javasolt területi fókusz
Finanszírozási forrás (OP, Hazai)
Bábolna, Ács, Nagyigmánd Kisbér, Ászár
TOP 2,3,4, 6; VP, GINOP 3; EFOP, ETE; Duna Stratégia OP, Hazai forrás
Vidéki és szuburbánus települések
TOP 2,3,4, 6; VP, GINOP 3; EFOP, ETE; Duna Stratégia OP, Hazai forrás
Becsült költségigény (millió Ft)
A beavatkozások indikátorai 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ
Beavatkozások megnevezése 61.1. Beavatkozás: Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja 61.2. Beavatkozás: Városok integrált fejlesztési programjai
Mértékegység
Outputindikátorok Városi környezetben létrehozott vagy helyre-állított nyitott terek Felújított, újrahasznosított építészeti örökség (épület) Városi környezetben létrehozott vagy helyre-állított nyitott terek Felújított, újrahasznosított építészeti örökség (épület)
m2 db m2 db
Eredményindikátorok
Mértékegység
Az adott közösségi téren/térben megvalósított rendezvények száma
db
Az adott közösségi téren/térben megvalósított rendezvények száma Vendégéjszakák számának növekedése járási szinten
db db
6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS Beavatkozások megnevezése 62.1. Beavatkozás: Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, városvidék kapcsolat erősítése 62.2. Beavatkozás: A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzésétjavítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása
Mértékegység
Outputindikátorok Létrehozott vagy helyre-állított nyitott terek
m2
Felújított, újrahasznosított építészeti örökség (épület)
db
Létrehozott vagy helyre-állított nyitott terek
m2
Felújított, újrahasznosított építészeti örökség (épület)
db
106
Eredményindikátorok Az adott közösségi téren/térben megvalósított rendezvények száma Vendégéjszakák számának növekedése járási szinten
Mértékegység db db
Az adott közösségi téren/térben megvalósított rendezvények száma
db
Vendégéjszakák számának növekedése járási szinten
db
4.4.6.4
Indikatív ütemezés (GANTT) 6.1. intézkedés - VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ
Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
61.1. Beavatkozás: Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja 61.2. Beavatkozás: Városok integrált fejlesztési programjai
6.2. intézkedés - VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS Beavatkozás
2014
2015
2016
2017
62.1. Beavatkozás: Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, város-vidék kapcsolat erősítése 62.2. Beavatkozás: A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzésétjavítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása
107
2018
2018
2019
2020
2021
2022
2023
4.5 HORIZONTÁLIS JELLEGŰ INFORMÁCIÓK 4.5.1 Tervezéskísérő eljárások Területi hatásvizsgálat - külön dokumentálva.
4.5.2 A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása Jelen fejezet keretében kerül röviden bemutatásra az a teljesítés igazolási követelményrendszer, amely a tisztán hazai támogatással megvalósuló programokkal kapcsolatos rendszert definiálja. A megyei Stratégiai és Operatív Programban bemutatott fejlesztési elképzelések forrásoldala, teljes tervezéssel került prognosztizálva. Több olyan művelet, beavatkozás is helyet kapott a rendszerben, amelyek tisztán hazai forrással megvalósult programok. Ilyenek azok a tervezett települési, illetve járási (kistérségi) szintű projektek, amelyek: -
illeszkednek a megye területfejlesztési koncepciójának célrendszeréhez, programokká szervezhetők, olyan tevékenységet tartalmaznak pl. belterületi útfelújítás , amely nem illeszkedik az Unió által elfogadott OP-k lehetséges támogatható tevékenységeihez, a megvalósításhoz szükséges források nem állnak rendelkezésre a 2014-2020 közötti időszakban.
A fejezet további része később kerül kidolgozásra.
108
5
RÉSZDOKUMENTUMOK, PROJEKTCSOMAGOK
5.1 A FELADAT KIHÍVÁSAI, BUKTATÓI, TEENDŐK A SORON KÖVETKEZŐ IDŐSZAKRA 5.1.1 Kihívások, buktatók A 2014-2020 közötti költségvetési ciklusra történő tervezés során új fogalmak kerültek bevezetésre: ezek az ún. részdokumentumok, illetve a részdokumentumok elkészítéséhez szükséges ún. projektcsomagok. Mivel új módszertani elemről-tervi munkarészről van szó, rengeteg bizonytalanság övezte őket. A céljuk kettős: • egyrészt az országos OP-k tervezői előre lássák, hogy adott OP-ból milyen típusú projektekre, milyen nagyságrendben van támogatási igény • másrészt a potenciális projektgazdák már jó időben kezdjék el projektjeiket előkészíteni, túllépni a vágyálmokon, azokat minél előbb konkrét számokra, megoldásokra lefordítani. Ezzel a munkamódszerrel a hazai tervezés még egyik szinten sem találkozott és ebből kifolyólag rengeteg bukdácsolással zajlott, illetve zajlik a munkarész elkészítése: A leírásokban folyamatosan keveredik a projekt és a projektcsomag fogalma, ráadásul esetenként a „projekt” valójában „projektcsomagokból összerakott projektcsomagokat” jelent. Pl: Komárom-Esztergom megyei várostérségek (járások) projektjei (ez a táblázat hivatalos megnevezése): a táblázat járásonként tartalmaz egy projektcsomagot, amely tartalmazza a járás területén tervezett óvodafejlesztések csomagját, azon belül a tervezett energetikai fejlesztések csomagját stb. Az első, 2013-ban megjelent adatlapok időközben többször módosultak, a tervezők minden alkalommal néhány napot kaptak az éppen aktuális táblázat feltöltésére. Az utolsó változat május közepén jutott el a tervezőkhöz, ebben kellett a több mint 900 megyei projektjavaslatot feldolgozni, úgy, hogy a projektek kevesebb, mint felére állt rendelkezésre előírás szerinti projektadatlap. Még az adatlappal rendelkező projektek között is rengeteg az átfedés. Például egy nagyprojektet benyújtott egy önkormányzat és az illetékes állami szervezet is. Ezek kiszűrése viszont szinte lehetetlen, mert az önkormányzatok rendszerint hozzátettek olyan elemeket, melyeket az eredeti nagyprojekt nem tartalmaz, viszont az önkormányzatok szeretnének, akár más forrásból, a nagyprojekttel szoros összefüggésben megvalósítani. Más esetben az önkormányzati javaslat csak részlegesen tartalmazza a nagyprojektet (pl. csak azon elemét, amely az adott önkormányzat területén valósul meg). A többszöri adatgyűjtésből következően esetenként változó névvel és tartalommal nyújtották be az önkormányzatok ugyanazt a projektet. Ez teljesen érthető, hiszen ők is továbbgondolkodtak. Ugyanakkor ezek a projektek többször is megjelentek a projektgyűjtésben, kiszűrésük inkább véletlenszerűen sikerült. Több önkormányzat nyújtotta be ugyanazt a projektet, de csak részleges átfedéssel: tipikus probléma ez kerékpárút fejlesztési igényeknél. Az önkormányzatok gyakran adtak be olyan csomagokat, mint pl. települési vízi közműfejlesztés, egy projekt költséget megadva. Ez tartalmaz csapadékvíz-elvezetést (TOP2, vagy KEHOP1), szennyvízhálózat-fejlesztést (KEHOP2.), esetenként járda vagy belterületi út felújítást (hazai forrás, vagy TOP2, esetleg energiatakarékos közvilágítást: TOP3.2 vagy hazai forrás). Az NTH által elkészített projektcsomag sablonok feltöltését nehezítette, hogy a különböző OP-k 109
közötti lehatárolás még mindig nem egyértelmű. Nagy a bizonytalanság például a TOP1.3. intézkedés „A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés” alkalmazhatósága vonatkozásában. Az NTH-val való egyeztetés alapján az a kép alakult ki, hogy TOP 1.3. forrásokat csak többségi önkormányzati tulajdonú ipari parkokhoz vezető összekötő utak fejlesztésére lehet fordítani. A TOP 5.0 verziójában szereplő leírás azonban sokkal szélesebb körű alkalmazást tesz lehetővé. Ez azért nagyon fontos, mert nem mindegy, hogy bizonyos közútfejlesztések, kerékpárút fejlesztések, IKOP-ból nem finanszírozható intermodális eszközváltópontok fejlesztését a már így is jelentősen túltervezett járási forrásokra vagy a kisebb mértékben túltervezett megyei források terhére lehet-e megvalósítani. Szakmai meggyőződésünk, hogy a TOP1.3. forrásait meg kellene nyitni e fejlesztések számára. Ugyanilyen probléma a belterületi csapadékvíz-elvezetés, melyet jelenlegi számításainkban KEHOP projektként tüntettünk fel, számítva arra, hogy az adott térségben a vízügy által amúgy is tervezett vízügyi beavatkozásokkal - a Vízügyi keretirányelv által előírt integrált vízgazdálkodási elv érvényesítése alapján – innovatív, a klímaváltozásra való felkészülés kényszerét is figyelembe vevő projekteket lehet összerakni. Itt is milliárdos tételekről van szó, melyek a járások többi fejlesztéseinek nagy részét lehetetlenné tennék, ha abból kellene megvalósítani. KEHOP esetén egész részvízgyűjtők bel- és külterületi vízrendezési projektjét lehetne egy (esetleg több fázisú) projekt keretében megoldani. Komoly veszélyforrásnak érezzük a projektjavaslatok között nem szereplő, de a helyzetfeltárás, a koncepció, a háttértanulmány alapján a beérkezett projektjavaslatoknál esetenként sokkal fontosabb projektek háttérbe szorulását. Ezekben az esetekben a megyei programmenedzsment szervezetre, ha egyáltalán fel tud állni időben, megfeszített projektgenerálási feladat hárul. Olyan projektekről van szó, amelyekre a megyei önkormányzatnak kellene projektjavaslatot benyújtania, ezidáig ez nem történt meg. Egyrészt nem tisztázott, hogy egyáltalán lehet-e a megyei önkormányzatnak saját projektje (pl.: megyei befektetési portfólió felépítése; megyei honlap kialakítása és működtetése; foglalkoztatási paktum felépítése, megyei projektelőkészítő alap működtetése; hazaváró ösztöndíjprogram felépítése; Majorprogram stratégia kidolgozása, helyi termék expo; Nyugat-magyarországi EGTC központ és tudástár), másrészt kapacitása sincsen rá, a tervezés más munkái többszörösen lekötik a kapacitásait. Ez azonban csak az első lépés, hiszen a TOP forrásai már jelenlegi is túltervezettek.
5.1.2 A soron következő időszak feladatai A következő két hónapban intenzív workshopokat kell tartani a járásokkal, melyekre minden településnek alaposan felkészülve kell érkeznie, hiszen csak ebben az esetben lehet érdemi munkát végezni. A munkát nagyban megkönnyítené, ha települési önkormányzatok (pl. egy KÖH-be tartozók, közös, vagy azonos típusú projekteket benyújtók) már előre áttekintenék projektcsomagjaikat és kész közös projektcsomagokkal érkeznének, melyek az RFÜ által előírt módszertan szerint minden adatot tartalmaznak. A térségi szinten összehangolt projektcsomagok prioritást élveznek!!! A projektcsomagok véglegesítése során e dokumentum 7. és 8. mellékleteiből kell kiindulni, és nem az RFÜ táblázatból, de a végleges dokumentumban csak azok a projektek fognak szerepelni, amelyek az RFÜ módszertana alapján egyértelműen besorolhatók. A projektcsomag táblázatok alapján azonosíthatók az átfedések a közösen végrehajtható, benyújtható projektek, továbbá az esetleges kimaradt projektek is. Piros betűvel a legsúlyosabb, leglátványosabb konfliktusokat, hiányosságokat jeleztük, de számos hiba, hiányosság van máshol is, melyeket a 110
workshopok során ki kell szűrni, a lehető legkisebb körre kell leszűkíteni. Hasonló workshopokra van szükség minden egyes ún. Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek” vonatkozásában, illetve a Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok vonatkozásában is.
5.2 A PROJEKTCSOMAGOK MAGYARÁZATA 5.2.1 Projektcsomagok Az NTH elvárásainak megfelelően az alábbi projektcsomagok készültek: • Megyei ITB adatlap, mely tartalmaz ún. Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok)at és projekteket (8 db), és megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagokat (2 db), továbbá a Tatabánya MJV ITB és a járások adatlapjai (Lásd a 6. mellékletben). • Ágazati és hazai források projektcsomagjai (7. melléklet). A későbbiekben projektcsomag készül az Európai Területi Együttműködési Operatív Programhoz, továbbá az egyelőre még bizonytalan Duna Stratégia Operatív Programra is.
5.2.2 Magyarázat a "Térségi integrált gazdaságfejlesztési projektcsomag(ok) és projektek" adatlaphoz
fókuszú
"vezér"
Az adatlapok összeállítása Az adatlapon 8 térségi integrált programot állítottunk össze. Az integrált csomagok az Európai Unió által szorgalmazott integrált területi beruházás elve alapján lettek összeállítva, de mivel ezt a fogalmat a hazai programozás másképp tervezi alkalmazni, itt a programozási gyakorlatban szintén ismert projektkoncentráció elvét érvényesítjük. Ezen elv alapján a megye preferálja azokat a projekteket, amelyek térben és tematikusan összekapcsolódnak, mivel így a sok, önmagában nem túl nagy beruházás is jelentős pozitív változást tud generálni a térségben. Az egyes csomagok összhangban vannak a megyei stratégiával, de a beérkezett projektjavaslatok függvényében, a stratégiai különböző szintjeinek feleltethetők meg (intézkedés szint, beavatkozás szint, műveleti szint). A projektcsomagokban zölddel jelöltük azokat a projekteket, melyek a szervezeti, intézményi háttér felépítését szolgálják. Mályva szín jelöli azokat a projekteket, amelyeket vezérprojektnek tekintünk. Az első (agrárinnovációs) projektcsomag kivételével, ahol a legjelentősebbnek tartott és legnagyobb valószínűséggel megvalósuló, illetve a megye stratégiájának megvalósulását leginkább segítő pontszerű fejlesztések lettek vezérprojektek, a többi csomagban a hálózatfejlesztések kerültek ebbe a kategóriába. További projektgyűjtés még további projektcsomagok kialakítását eredményezhetik, illetve a projektcsomagon belül változhatnak a besorolások. A projektek többségét alcsomagokba szerveztük (lásd táblázatok első oszlopának összevonása egy cellába),, ugyanis így biztosítható, hogy kieső projektek helyett problémamentesen más projektek tudjanak megvalósulni. Az alcsomagokon belül nincsen rangsorolás. Az adott projektcsomagok tematikáján belüli alcsomagok vagy területileg kapcsolódnak össze (egy település, esetleg szomszédos települések), vagy tematikusan (tájékoztatórendszer, kerékpárutak, Duna parti zóna). Területi fókuszú alcsomagokat alkalmaztunk egyes városoknál, illetve olyan településeknél, melyek sok azonos tematikához kapcsolódó projektjavaslatot nyújtottak be, és ezek együtt érik el a kívánt térségfejlesztő 111
hatást,azaz fontos lenne, hogy minél több megvalósuljon belőlük a 2014-2020 ciklusban. Egy-egy kiragadott projekt megvalósítása kevés a térségi fejlesztő hatás eléréséhez (lásd pl. Esztergom, Kisbér). A tematikus alcsomagokra tipikus példák a vízrendezési projektek, illetve a vízekhez kapcsolódó gazdaságfejlesztések, ahol igen jelentős költségmegtakarítás érhető el (akár a milliárdos nagyságrendet s elérheti), ha a különféle vízhez kapcsolódó beruházások részvízgyűjtőnként egy nagyprojekt, vagy néhány projektfázisra bontott integrált program (projektkoncentráció) keretében valósulnak meg.
5.2.3 Költségek számolása A fejezet végén két táblázat található. Az első táblázat a térségi integrált csomagok eddig ismert költségigényét tartalmazza. Mivel nagyon sok még a bizonytalanság, ezért kerekített számokat alkalmaztunk. Intézkedés szintű költségvetéseknek csak a hiányzó költségelemek beérkezése után van értelme. Az integrált térségi projektcsomagok F oszlopában csak ott tüntettünk fel költséget, ahol az a megyei TOP forrásból lesz finanszírozva. A többi költség valamely más táblázatban is megjelenik (MJV vagy járási adattábla, vagy a 6. melléklet szerinti ágazati projektcsomagok). Ezeket a költségeket a C oszlopban jeleztük, de itt nem kerülnek beszámításra. A járási forrásból finanszírozandó elemeket átvezettük a járások költségvetésébe, illetve, ahol a finanszírozó a megyei jogú város, ott az MJV költségvetésébe. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal előírásai szerint kétszeres túltervezés volt a cél. Ezzel együtt volt olyan járás, ahol ezt a célt a projektjavaslatok többszörösen túlteljesítik. Az ott megvalósuló projektek nagy része fontos, jelentőségük jóval túllépi a járás határát (Esztergomi, Tatai, Komáromi járások) finanszírozásukat a jelenlegi szabályok szerint mégis járási forrásból kell megoldani. Szükségesnek tartjuk, hogy a minisztérium a véleményezés során szembesüljön a konfliktussal, és meginduljon a párbeszéd a megyéknek allokált források újrastrukturálásáról. A térségi integrált projektcsomagok az alábbiak: 1. AGRINNO PROGRAM: Innovatív agrár- és élelmiszervertikum pozíciójának megerősítése, megye- és országhatáron átnyúló integrációk ösztönzése 2. KA-BAK PROGRAM: Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése a Kisalföldön és a Bakonyalján (Vidékfejlesztési Program – rövid ellátási lánc alprogram I.) 3. GERECSE NATÚR-REL PROGRAM: Gerecse Natúrparki tájgazdálkodási vertikumok felépítése (Vidékfejlesztési Program – rövid ellátási lánc alprogram II.) 4. VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM: az Által-ér programban és a Duna menti struktúraváltás programjában nem szereplő turisztikai, vagy a turizmusban is jól hasznosuló vidékfejlesztési projekteket tartalmazza 5. ÁLTAL-ÉR PROGRAM: turisztikai fókuszú integrált vízgazdálkodási, települési vonzerő és rekreáció-fejlesztési program 6. VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT - gazdasági integráció és nagytérségi beágyazódás 7. DUNA MENTI STRUKTÚRAVÁLTÁS PROGRAMJA – turisztika és jövőgazdaság 8. ISTER-GRANUM PROGRAM – határon átívelő, kulturális és turisztikai lábbal bővített program.
112
5.2.4 Magyarázat a megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagokhoz Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok azokat a megyei forrásból támogatott fejlesztéseket tartalmazzák, melyek nem területi fókuszúak, vagy azok, de specifikus fókuszú megyei koordinációra van szükség. Az első projektcsomag a megyei fejlesztéshez szükséges menedzsment szervezeti háló felépítését tartalmazza. A másik két specifikus fókusza a kormányhatározattal elfogadott járműipari körzet fejlesztése, a másik a szintén kormányhatározathoz köthető, hátrányos helyzetűnek minősített Kisbéri járás fókuszált fejlesztése. Ennek megfelelően a két projektcsomag: 1. Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag: korszerű területfejlesztési megye programmenedzsment rendszer felépítése 2. Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag: megyei koordinációt igénylő fejlesztések A projektcsomagok indikatív (!!!) költségigényeinek összesítését a jelenleg ismert projektek illetve ismert költségek alapján a következő oldalon lévő táblázatban olvasható.
A második, a végső költségösszefoglaló táblázatban lévő költségtételek a TOP intézkedések szerinti összesítést tartalmazza. Ennek számai a megyei ITB forrásigény esetében nagyobb mértékű eltérést tartalmaznak a projektcsomagok szerinti összesítéshez képest (lásd első táblázat), míg a járások esetében, a tervezésnek ezen a szintjén elvárható hibahatáron belül maradnak az eltérések a két táblázat között.
A két táblázat számításait két független szakértő, eltérő összesítési módszerrel végezte el, de mindkettő a projektadatlapok alapján. Az eltérések részben az ekkor még indokolt nagyvonalú, (inkább fölfelé) kerekítésből származnak, amit csak az egyik szakértő alkalmazott. Másrészt a rengeteg bizonytalanság is eredményezhet eltérést. A közgyűlésig még áttekintjük a megyei ITB forrás terhére tervezett indikatív költségelszámolást. A többi esetben a jelenlegi számításánál pontosabb közelítésre nincs lehetőség.
113
6
MELLÉKLETEK
6.1 1. MELLÉKLET: AZ EURÓPAI UNIÓ 11 TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI ÉS A KAPCSOLÓDÓ TEMATIKUS PRIORITÁSOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 1.
A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése
a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása
ERFA
a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termékés szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutató képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén
ERFA
ERFA
ESZA (csak másodlagosan)
2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása ERFA a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén
ERFA ERFA ESzA (csak másodlagosan)
3. A KKV-k versenyképességének fokozása a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt
ERFA
a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával
ERFA
a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása
ERFA
a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében
ERFA
a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások növelése révén
ESZA (csak másodlagosan)
114
4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása
ERFA, KA
a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése ERFA, KA az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban ERFA, KA az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek fejlesztése és megvalósítása ERFA, KA minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású ERFA, KA fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és átvételének ERFA előmozdítása magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a hasznos hő keresleten ERFA alapulva a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, ESZA (csak erőforráshatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása másodlago az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkerő-piaci igényekhez san) való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása
ERFA, KA
egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése
ERFA, KA
6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében
ERFA, KA
a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése érdekében a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem és- helyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése érdekében az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatása a zöld növekedés érdekében
ERFA, KA
115
ERFA, KA ERFA, KA ERFA, KA ERFA
ERFA
7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás által
ERFA, KA
a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja intelligens gáz- és áramelosztó, tároló és átviteli rendszerek
ERFA ERFA, KA
ERFA, KA ERFA
8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikro-vállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESZA alkalmazási körén kívül esnek beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre - fenntartható munkaerőpiaci integrációja önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez
ERFA ERFA
ERFA
ERFA ESZA ESZA ESZA ESZA ESZA
aktív és egészséges idősödés
ESZA
a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket
ESZA
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra
ERFA
a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása
ERFA
a szociális vállalatok támogatása
ERFA
aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására
ESZA
a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja
ESZA
a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat
ESZA
a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése
ESZA
közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák
ESZA
116
ESZA
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek
ERFA ESZA
ESZA
ESZA
11 Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESZA által támogatott intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása
ERFA
az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére
KA
117
ESZA
ESZA
6.2 2. MELLÉKLET: A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) prioritási tengelyei PRIORITÁSI TENGELY
TOP
Egyedi célkitűzés
Lehetséges Kedvezményezettek
Intézkedések 1.A
1.TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
MEGYEI KERET
-
1.A. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében
-
1.B. Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése
1.B
Foglalkoztatás-bővítést szolgáló • Önkormányzatok, önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók: • Önkormányzati Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a többségi tulajdonú kis- és középvállalkozásoknál: vállalkozások, A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló • Magán-vállalkozások, közlekedésfejlesztés • Civil szervezetek, • Egyházak.
-
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével:
-
Gazdaságélénkítő
2. A és
népességmegtartó
településfejlesztés
2. VÁLLALKOZÁSBARÁT, NÉPESSÉGMEGTARTÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS
JÁRÁSI ÉS MJV KERET
-
2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása
2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása
-
• Önkormányzatok, • Önkormányzati környezeti szempontból fenntartható többségi tulajdonú városszerkezet kialakítása vállalkozások, Család- és klímabarát városi környezet • Magán-vállalkozások, kialakítása • Civil szervezetek, Kapcsolódó települési környezetvédelmi • Egyházak. infrastruktúra-fejlesztések Vállalkozások és befektetők számára vonzó,
-
Szemléletformáló akciók, képzések
-
Társadalmi és környezeti fenntartható turizmusfejlesztés
2.B szempontból
3.A
3. Prioritás: ALACSONY SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁSÚ GAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉS KIEMELTEN A VÁROSI TERÜLETEKEN
JÁRÁSI ÉS MJV KERET
3.A Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a fenntartható közösségi mobilitás 3.B elősegítése 3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energia-hatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
4. A
4. prioritás: A HELYI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ÉS A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE
JÁRÁSI ÉS MJV KERET
4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése
-
CLLD
alapellátás
infrastrukturális
fejlesztése
-
A
szociális
alapszolgáltatások
infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása
-
5.A Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével. 5.B Erősebb kohézió megteremtése a városi közösségekben helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
118
meglévő, szolgáló
önkormányzati intézmények
feladatellátást
akadálymentesítése,
családbarát funkciók kialakítása 4.B
-
5. Prioritás: KÖZÖSSÉGI SZINTEN IRÁNYÍTOTT VÁROSI HELYI FEJLESZTÉSEK (CLLD FEJLESZTÉSEK)
Egészségügyi
5. A 5.B -
- Leromlott városi területek rehabilitációja
• Önkormányzatok, • Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, • Magánvállalkozások, • Civil szervezetek, • Egyházak.
•Önkormányzatok, •Önkormányzati társulások, •Önkormányzati szövetségek, •Társasházak, •Többcélú kistérségi társulások, •Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, •Civil szervezetek, •Egyházak.
• Önkormányzatok, Kulturális és közösségi terek infrastrukturális • Magán-vállalkozások, fejlesztése • Civil szervezetek, • Egyházak, Helyi közösségszervezés a városi helyi • Közintézmények. fejlesztési stratégiához kapcsolódva
PRIORITÁSI TENGELY
6. Prioritás: MEGYEI ÉS HELYI EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS, FOGLALKOZTATÁS-ÖSZTÖNZÉS, TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS
TOP
Egyedi célkitűzés
Intézkedések
6. A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése ESZA forrás
6.B A leromlott városi területeken élő családok, romák életkörülményeinek javítása 6.C Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten
119
Lehetséges Kedvezményezettek
• Önkormányzatok, • Önkormányzati 6. A többségi A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és • tulajdonú helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával vállalkozások, - A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó • Magán-vállalkozások, kiegészítő ESZA tevékenységek • Civil szervezetek, • Nemzeti Foglalkoztatási 6.B Szolgálat, A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok • Érdekképviseltek • Képző intézmények. - A helyi identitás és kohézió erősítése
6.3 3. MELLÉKLET: A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETFEJLESZTÉSI FELADATAI A 1996. évi XXI. törvény (Tftv) a 11. paragrafusa értelmében a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai a következők: „a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában; b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását, bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alapnak a miniszter által a megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásairól, illetve felhasználásáról, bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt;
120
c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, ch) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.”
6.4 4. Melléklet 3.1 fejezethez: a stratégiai program intézkedéseinek és beavatkozásainak részletes bemutatása
prioritásainak,
A következő oldalakon: a stratégiai program prioritásainak, intézkedéseinek és beavatkozásainak részletes bemutatása. A táblázat felépítése:
A. PRIORITÁS NEVE AX.YZ Műveletek (indikatív projektcsomag-elemek) AX.Y Beavatkozás A.X INTÉZKEDÉS
121
I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE
1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS
11.11. Kötött pályás és ötven százalékot meghaladó mértékben kötött pályához kapcsolódó, intermodalitás feltételeinek kiépítését szolgáló fejlesztések ‐ Biatorbágy–Tata vasútfejlesztés és a hozzá kapcsolódó intermodális és kisebb eszközváltó pontok kiépítése, meglévők felértékelése (vasútállomások fejlesztése, funkcióbővítése, kisebb közterület‐fejlesztések, kiszolgáló létesítmények, parkolók, védett kerékpártárolók, a turisztikai vonzerővel rendelkező 11.1. Nagytérségi helyszíneken kerékpár‐bérlési, javítási, alkatrész‐árusítási szolgáltatás, wc, kiskereskedelem, reklámfelületek, zöldfelületek) beágyazódást erősítő ‐ Mór‐Oroszlány vasút (csak Fejér megyével való konszenzus esetén) környezetbarát intermodális 11.12. A térségi közösségi közlekedés rendszerszintű összehangolása a városhálózati csomópont területén: közlekedés fejlesztése ‐ menetrendi összehangolás és közös arculat és információs rendszer tervezése, ‐ közös jegy‐, tájékoztatási és információs rendszer (térkép, honlap)
11.21. A megye vidéki térségeinek makrotérségi elérhetősége: ‐ A komáromi új Duna‐híd és a híd ‐ M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése ; ‐ 81‐es‐13‐as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, a 81. sz. főút Kisbér északi elkerülőjének megépítése, ezzel a Székesfehérvár‐Mór‐Kisbér‐Komárom nyomvonal hálózati funkciójának felértékelése ‐ határmenti kohézió erősítése új dunai kompátkelő létesítésével (Neszmély) 11.22. Az esztergomi‐dorogi térség makrotérségi elérhetősége: ‐ Esztergomi teherkomp megvalósítása és a 101‐es főút gyorsforgalmi paraméterekkel történő kiépítése 11.2. Nagytérségi jelentőségű ‐ M10‐es út megépítése‐fejlesztése, közúti kapcsolatok fejlesztése ‐ esztergomi új közúti és vasúti Duna‐híd tervezése, előkészítése ‐ Dorogi intermodális csomópont/körforgalom fejlesztése 11.23. 1‐es főút új OTrT szerinti nyomvonalának kiépítése, a városhálózati csomópont gazdasági kohéziójának erősítése ‐ Tatabánya térségében az 1‐es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, ‐ az OTrT szerinti új 1‐es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében ‐ Tatabánya‐Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár‐ Bokod; Bokod ‐ Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége) 12.11.Modern üzleti infrastruktúra és innovatív üzleti környezet megteremtése: ‐ Járműipari klaszter megteremtése, menedzselése; 12.1. Tatabánya és Esztergom ‐ Beszállítói program kialakítása, koordinációja KKV‐k részére; ‐ korszerű termék‐ és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása; térségének kiemelt járműipari ‐ vállalkozások hálózatosódásának és piacra jutásának segítése; klaszterfejlesztés; beszállítói integrátorok támogatása központtal kapcsolatos ‐ K+F+I tevékenységek támogatása (KKV‐k, oktatási intézmények, nemzetközi programok) beavatkozás: járműipar, 12.12. Felsőfokú alap‐ és posztgraduális képzés fejlesztése gépipar, mechatronika ‐ Felsőfokú műszaki szakképzés és továbbképzés fejlesztése ‐ Kihelyezett egyetemi kar (már működő felsőoktatási központ betelepedésének ösztönzése) ‐ EDUTUS főiskola fejlesztésének folytatása
1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
12.21. Ikervárosok határon átívelő gazdaságfejlesztési programjai ‐ Ister Granum határon átívelő integrált gazdaságfejlesztési program: a térség befektetővonzó képességét erősítő infrastrukturális beruházások (első sorban közmű, vízi, légi létesítmények fejlesztése); gazdaságfejlesztési tevékenységek: az egész övezet egységesen megjelenítő információs központ létrehozásával az érintett befektetői kör kiszolgálása; vállalkozói inkubációs központ létesítése; helyi termék védjegy kialakítása ‐ A Komárom‐Komarno határon átívelő gazdaságfejlesztési és logisztikai program az ikervárosok által kidolgozandó stratégia keretében: meglévő gazdasági és logisztikai kínálat korszerűsítése, kihasználva az új infrastruktúrák kínálata lehetőségeket; új területkínálatok kialakítása az hídhoz kapcsolódóan; a teherforgalom áthelyeződése következtében leértékelődő városközponti területekről a nagy forgalmi vonzatú funkciók kitelepülésének 12.2.Dunatérség makrotérségi ösztönzése 12.22. "Jövőágazatok" térségi jelenlétének erősítése a Duna mentén (jelen beavatkozások, a Duna‐mente lehatárolással valósulnak meg) pozíciójának megerősítése ‐ Innovatív, kreatív ágazatok és ICT szereplők megtelepedésének ösztönzése speciális térségfejlesztési program mentén ‐ A jövőágazatokban már működő vállalkozások működési feltételeinek fejlesztése, térségi klaszter kialakítása (lásd pl. Dorog gyógyszeripar) ‐ kisléptékű innovatív élelmiszeripari, fapiari, papíripari, megújuló energetikai, textilipari stb innovációk, kísérleti fejlesztések, a Duna mente arculat‐ és struktúraváltását szolgáló KKV kezdeményezések támogatása ‐ meglévő gazdasági területek és ipari parkok struktúraváltási koncepcióhoz illeszkedő tematikus arculatának kialakítása, ingatlanpiaci megjelenésének ösztönzése ‐ kedvező üzleti környezet (nem infrastruktúra) megteremtése, programmenedzsment
12.31. Innovatív agrár‐ és élelmiszervertikum pozíciójának megerősítése, megye‐ és országhatáron átnyúló integrációk ösztönzése ‐ piacra vitel és marketing stratégiák (Kisalföld brand) kidolgozása és megvalósítása (lehetőség szerint Győr‐Moson‐Sopron megyével és Szlovákiával), kedvező üzleti környezet (nem infrastruktúra) megteremtése (konferenciák, vásárok, marketing, ismertség erősítése, "diplomáciai tevékenység", határon túli kapcsolatok stb) ‐ agrárlogisztikai kapacitások korszerűsítése, fejlesztése (nemzetközi összefogásban, kapcsolódva Komárom‐Komarno gazdaságifejlesztésiprogramjához) ‐ meglévő agrár‐ és élelmiszeripari innovációs klaszter K+F ismertségének erősítése, új kutatás‐fejlesztési területek ösztönzése: terménybiztonság, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, természeti erőforrások megőrzése, hatékony hasznosítása (energia, víz, termőföld), állatjóléti innovációk, egészséges élelmiszer, kisalföldi halvertikum újraépítését szolgáló innovációk stb. 13.32. Energetikai innovációk ösztönzése ‐ megújuló energiafajták szélesebb körű alkalmazása a hálózatra történő zöldáram‐termelésben (vízerő‐hasznosításés tárolás nemzetközi kooperációval, 12.3. Innovatív zöldgazdaság ETE referenciaprojekt: Vágra, Garamra; naperőmű parkok fejlesztése, különösen a barnamezős területek hasznosításával, újabb és kombinált technológiák; a biomasszaféleségek hasznosítási technológiáinak bővítése (hulladékgazdálkodáshoz, más irányú mezőgazdasági termeléhez kapcsolódó felépítése rendszerek, technológiafejlesztés), stb) ‐ innovatív átalakítási technológiák fejlesztése (hidrogénelőállítás beindítása;tüzelőanyagcellás átalakítás, pl. szennyvíztisztítóbázison; ‐ megújuló energiahasznosító technológiák hazai gyártása, kapcsolódó K+F (geotermikus, fűtőművi, erőművi, speciális akkumulátorok); szélerőműparkok és kombinált technológiák (kiskapacitású tárolórendszerek) kínálatának kialakítása (mintaprojektek) ‐ megyei energiaipari pozícionálási stratégia kidolgozása kedvező üzleti környezet megteremtése (konferenciák, vásárok, marketing, ismertség erősítése, "diplomáciai tevékenység", határon túlikapcsolatok stb) 12.32. Hagyományos erőműkapacitások korszerűsítése ‐ a meglévő energiatermelő kapacitások zöldáramtermelésre történő átállítása (Oroszlány, Tatabányai fűtőmű bővítése/II. ütem); ‐ a karbonmentes technológiák fogadására való alkalmasság előkészítése; ‐ kombinált technológiák (hagyományos+megújuló, lágyszárún alapuló technológiák preferálása); meglévő erőműkapacitások jobb kihasználása
II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM 21.11.UNESCO világörökségi várományos helyszínek felterjesztési dokumentumainak és kezelési terveinek kidolgozása és összehangolt turisztikai vonzerőfejlesztése ‐ Komáromi erődrendszer (országhatáron átnyúló együttműködés, PPP fejlesztés); ‐ Esztergomi vár és bazilika, illetve a Dunakanyar történeti táj (közös fejlesztés a kapcsolódó pest megyei területekkel, Forster Központtal; dömösi királyi palota és prépostság turisztikai fejlesztése; Esztergom, Szent István Emlékhely ‐ Szent István születésének és halálának helyszíne – integrált turisztikai fejlesztés); ‐ Római kor emlékei (LIMES, római út, bánya, vízvezeték emlékei‐emlékhelyei: Forster központ és LIMES szövetség fejlesztései (partnerség a felterjesztési dokumentum és a kezelési terv kidolgozásában és a felterjesztési eljárásban; Almásfüzitői és Tokodaltárói régészeti park fejlesztése, turisztikai vonzerőnövelés, LIMES tematikus program kialakítása, a kisebb lelőhelyek, római kori bánya, út, vízvezeték stb bekapcsolásával) 21.1. Duna menti térség 21.12. EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítése, turisztikai vonzerő növelése, térségi integráció feltételeinek megteremtése a kerékpáros és felhelyezése a nemzetközi víziturisztikai kínálatok összehangolt fejlesztése 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG turisztikai térképre: UNESCO ‐ EUROVELO kiépítése (GINOP) ‐ Kiegészítő kerékpárhálózati fejlesztések (pl. Ács, Tata, felfűzése), kapcsolódó infrastruktúra: települési belterületek és Duna‐part kapcsolata, turisztikai TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK világörökség várományos vonzerők és Duna‐part illetve EUROVELO kapcsolat, park+bike parkolók helyszínekhez és az ÖSSZEHANGOLÁSA, EUROVELO6‐hoz kapcsolódó ‐ EUROVELO menti internetelérhetőség és mobiltelefon‐applikáció fejlesztése, közös IKT alapú marketing NEMZETKÖZI ‐ Kompkikötők, kishajókikötők és turisztikai hajózás infrastruktúrájának és eszközparkjának fejlesztése: meglévő kikötők felértékelése, vonzerejének fejlesztések VERSENYKÉPESSÉGÉNEK növelése, komphajók, turisztikai hajók, bérelhető csónakok és kerékpárok beszerzése, felújítása, tároló infrastruktúra stb. építése, korszerűsítése, komplex szolgáltatási csomagok kialakítása, evezősklubbok fejlesztése a térségi turisztikai és rekreációs szolgáltatási kínálatokba történő bekapcsolódásuk JAVÍTÁSA érdekében ‐ EUROVELO térségének rendezése: szolgáltatási színvonalának növelése, út menti fásítás, gazdasági területek növénytakarása, zavaró látványelemek tájba illesztése, pihenőhelyek kialakítása, közös arculati elemek, tájékoztató térképek‐információk) ‐ Kerékpározáshoz és víziturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (víziturisztikai központ, kemping, táborhelyek, vendéglátás, szervíz‐alkatrész, turinform) ‐ Vasút menti területek rendezése, fásítása, állomások és környezetük felértékelése:a. alternatíva: működő vasút esetén intermodalitás feltételeinek kialakítása, utasforgalmi terek minőségének javítása b. alternatíva: amennyiben a vasút nem működik, akkor az állomásépületek és környezetük hasznosításának ösztönzése: kerékpárbérlés, vendéglátás, civil szervezetek közösségi terei (MÁV hozzájárulása esetén)
21.2 A megye egészségturisztikai 21.21. Meglévő gyógyfürdő felértékelése nagytérségi versenyképességének, gyógyturisztikai kínálatának bővítése (max 1 projekt) kínálatának fejlesztése (max 1 ‐ Komáromi gyógyfürdő komplex fejlesztése ‐ Esztergomi fürdő fejlesztése nagyobb fejlesztés)
21.31. A Duna menti térség kapcsolódó turisztikai kínálatainak fejlesztése, vonzerőnövelés, fogadóképesség, hálózatba szervezés ‐ Meglévő településüzemeltetési szervezetek közös kapacitásbővítése: a fenntartás‐működtetés szervezeti feltételeinek és eszközeinek biztosítása érdekében (közös menedzsment, eszközpark, munkaerő); ‐ A térség ipari emlékeinek bemutatása, tematikus program kialakítása: almásfüzitői alumíniumipari múzem és Nagykolónia, Neszmélyi hajóskanzen, dunaalmási malmok, dunaalmási kőfejtő, lábatlani cementgyár, esztergomi szénrakodó, dorogi bányászati emlékek, tokodaltárói kolónia ‐ Duna‐szigetek élőhelyrehabilitációja, tanösvények kialakítása, látogatóközpontok (max 2 egymástól távoli települések turisztikai vonzerőihöz kapcsolódva 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG (Tát, Neszmély), meglévő épületek hasznosításával TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK 21.3. Duna menti települések ‐ Kisebb vonzású kultúrturisztikai kínálatok bekapcsolása a turisztikai kínálatba, vonzerő növelés (középkori egyházi emlékek, magyar irodalom ÖSSZEHANGOLÁSA, rákapcsolódása a nemzetközi emlékhelyei, stb) NEMZETKÖZI 21.32. Turisztikai, rekreációs hasznosítás a Dunához csatlakozó fejleszthető, alulhasznosított és leromlott területeken turisztikai kínálatokra VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ‐ Területek előkészítése, a funkcióváltást‐bővítést biztosító kisléptékű infrastruktúra fejlesztések (pl.: közlekedési hálózati kapcsolatok, szélessávú hozzáférés, ivóvíz‐hálózati kapcsolat, szennyvízelvezetés, közvilágítás,zöldfelület‐hálózat) JAVÍTÁSA ‐ Szabadtéri sport‐ és rekreációs felületek, pályák fejlesztése, kialakítása, meglévők fejlesztése, lakossági igényeket kielégítő szabadtéri funkciók fejlesztése, kapcsolódó infrastruktúrával, települések sportturisztikai fogadóképességének fejlesztése a Duna parti zónában ‐ zöldfelületek és csatlakozó szabadterek felértékelése, ökológiai, használati és esztétikai értékének növelése ‐ a Duna parti zónában található leromlott állapotú területegységek közösségi funkciójú térré alakítása, civil közösségek és kezdeményezések támogatása, csatlakozó lakóterületek közterületei, közösségi kertek fejlesztése/kialakítása
22.11. A Forster Központ tervezett fejlesztéseinek megvalósítása (Tata, Oroszlány‐Majk) ‐ A tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése 22.1. Az Esterházy örökség ‐ „A csend kolostora”. Oroszlány ‐ Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója és turisztikai hasznosítása II‐III‐IV. ütem (tájalakítás, térségfejlesztés és 22.12. Kapcsolódó vállakozói és települési fejlesztések, az Esterházy örökség hálózatba szervezése, nemzetközi projekthez kapcsoldás építészeti tevékenység) ‐ kisebb Esterházy kastélyok, kúriák, rendházak, majorok, tájalakító elemek turisztikai vonzerőfejlesztése, alulhasznosított emlékek hasznosítása összehangolt tematikus ‐ Esterházy épített örökség és a tájalakító‐vízrendezési‐halgazdálkodási tevékenység emlékeinek tematikus útvonallá szervezése, közös turisztikai desztinációvá tájékoztatórendszer, IKT megjelenés fejlesztése ‐ kapcsolódás a Dunántúli és a határon túli Esterházy tematikus programokhoz
2.2. ÁLTAL‐ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 22.2. Az Által‐ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése
23.1. A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által‐vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira
2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK
22.21. Kerékpározható útvonalak hiányzó és nem megfelelő állapotú szakaszainak kiépítése, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (A programban az Által‐ér vízgyűjtője által érintett 21 település fejleszthet kerékpár‐infrastruktúrát. Komárom, Almásfüzitő, és Dunalmás EUROVELO kapcsolata a Duna menti térség fejlesztése keretében valósul meg, a többi kerékpárút az Által‐ér programhoz kapcsolódik) ‐ Rákapcsolódás a makroregionális folyosókra: EUROVELO (Tata‐Kocs közötti kerékpárút), Vértes‐Velencei‐tó üdülőkörzet, Vág‐ és Nyitra‐völgy irányába: Velencei‐tó‐Oroszlány (Majk) térsége, Oroszlány‐Tatabánya, Dunaalmás és Naszály, Tata‐Kocs, Almásfüzítő‐Tata, Ács‐ Eurovelo 6 kapcsolat ‐ Kulturális vonzerők, természeti értékek, tavak, víztározók, sporttelepek, közparkok, vízfolyások menti ökológiai folyosók, elérhetősége, körbejárhatósága kerékpáros és gyalogos közlekedési infrastruktúra fejlesztése, felértékelése ‐ Kerékpáros pihenőhelyek kilakítása, kapcsolódó szolgáltatások (szervíz, bérlés, vendéglátás, turisztikai információ) fejlesztés támogatása) 22.22. Az Által‐ér vízgyűjtő kultúrturisztikai kínálatának bővítése és összekapcsolása és rákapcsolása az országos‐nemzetközi tematikus programokra (különös tekintettel az Esterházy örökséghez, a zarándokturizmushoz és a Gerecse‐natúrparkhoz való kapcsolódásra) ‐ A térség régészeti bemutatóhelyeinek és környékének fejlesztése: Vértesszőlős, Tatabánya Szelim‐barlang (Turul térsége), Környe. középkori templom, stb ‐ A Vértes középkori kultúrtörténeti értékeinek bekapcsolása:Várgesztes ‐ A középkori élményház projekt, Vitányvár ‐ A Tatai‐medence ipari és bányászati múltjához kapcsolódó kulturális örökségi helyszínek (Bánhidai erőmű), múzeumok (Almásfüzitő, Tatabánya, Oroszlány), bemutatóhelyek, meglévő kolóniák (Almásfüzitő, Tatabánya, Oroszlány), korai lakótelepek és közösségi helyszínek, egyéb örökség (pl. vízi malmok) vonzerőfejlesztése, tematikus programmá fejlesztése (Tata, Tatabánya, Környe, Oroszlány) ‐ Halastavak és hűtőtavak turisztikai célú hasznosításának összehangolt fejlesztése közös stratégia alapján (szakiskolai mintahalgazdaság‐ látványgazdasággá fejlesztése‐nemzetközi diákcsere programok,evezősport, kajak‐kenu, horgászat, ökológiai tanösvények, bemutatóhelyek ‐ meglévők fejlesztése, újak létrehozása, ökológiai folyosó folyamatosságának növelése ‐ A települések térben kapcsolódó közösségi, kulturális tereinek, szabadidős kínálatainak, programjainak, intézményeinek, közösségi kertjeinek fejlesztése, bekapcsolása az Által‐ér turisztikai‐rekrációs termékbe: kapcsolódó lakóterületi, intézményi zöldfelületek megújítása, közösségi célú, összehangolt fejlesztése (többgenerációs szabadtéri sportterületek, játszótér, rendezvénytér) ‐ Térben kapcsolódó turisztikai szállásférőhelyek, vendéglátóhelyek és szabadidős kínálatok fejlesztése. Prioritást élveznek a műemlékek, helyi kulturális örökség fenntartható hasznosítása (Várgesztesi vár!!!) 22.23. Által‐ér térségi komplex turisztikai és rekreációs termék felépítése és működtetése (megyei turisztikai TDM és/vagy Által‐ér Szövetség) ‐ vezeték nélküli internet kapcsolat biztosítása a kerékpáros útvonalak és az attrakciók térségében ‐ Közös IKT‐alapú turisztikai marketing‐ és apprendszer fejlesztése ‐ egységes közterületarculat (tájékoztatótáblák, pihenőhelyek, jelzések, térképek) ‐ TDM szervezeti megerősítése: új munkahely kialakítása, infrastruktúra, software, stb. ‐ A létrehozott közösségi infrastruktúrák fenntartásához szükséges eszközbeszerzések, infrastruktúrafejlesztések ‐ Résztvevő szervezetek megerősítése, kapacitásépítése, együttműködések erősítése, ‐ a különféle turisztikai tematikák kombinálására épülő tematikus programok és útvonalak, egymás kínálataira is építő rendezvényturizmus, bekapcsolódás a megye más tematikus programjaiba
23.11. Kerékpározható úthálózat fejlesztése (az Által‐ér vízgyűjtője és a Duna‐térség által nem érintett településeken) ‐ a már meglévő turisztikai és hivatásforgalmi kerékpárutak összefűzése és hálózatba szervezése, ‐ egységes tábla‐és tájékoztatási rendszer kialakítása a már meglévő kerékpárutak mellett. ‐ vadászházak, szőlőhegyek, horgásztavak, falusi, természeti vonzerők megközelíthetőségének javítását szolgáló kisléptékű közút, dűlőút fejlesztések ‐ kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: kerékpárkölcsönzők, pihenőhelyekkialakítása, felújítása, a kerékpárosok „életét” megkönnyítő szerviz‐alkatrész, vendéglátás ‐ Majorprogram részeként: majorok felfűzése a kerékpároshálózatba: dűlőutak felújítása, fásítása, dűlőutak menti árnyékot adó facsoportok kialakítása, működő majoroknál vízvételi hely, wc, esőbeálló, a majorok történetéről‐jelenéről szóló tájékoztatórendszer kialakítása, belvíz‐ és vízpótló rendszerek fejlesztéséhez (lásd V. prioritás) kapcsolódóan tájfásítás, vizes élőhelyek kialakítása 23.12. Zarándok‐ és bakancsos turisztikai infrastruktúra komplex fejlesztése a kiemelkedő célpontokhoz (Pannonhalma, Majk, Esztergom) kapcsolódva ‐ Csatka és Péliföldszentkereszt zarándokközpontok fogadóképességének fejlesztése, Péliföldszentkereszten Natúrpark központ kialakítása ‐ A Mária‐út, a Gyöngyök útja zarándokútvonalak a már meglévő, kijelölt gyalogos útvonalak felújítása, a felfestések szükség szerinti javítása, az útvonalak mentén pihenőhelyek kialakítása és felújítása, a már meglévő pihenőhelyek környezetének rendezése (a zarándok és a bakancsos turisták fogadására is alkalmas helyszínek prioritást élveznek). ‐ Település, táj jellegéhez illeszkedő csoportos szálláshelyek, táborok, erdei iskolák (leromlott állapotú egyházi, vagy önkormányzati ingatlanok funkcióváltása turista‐, vagy zarándok szálláshelyként (pl. Dunaszentmiklós, Várgesztes) kialakítása, felújítása (természetjáró és zarándokturizmus számára is elérhető szálláshelyek, meglévő kulturális örökségi értéket képviselő épületek prioritást élveznek) 23.13. A megye vidéki és szelíd turisztikai kínálatának termékké fejlesztése ‐ komplex marketing‐program, kapcsolódás a megye és a szomszédos megyék kínálataihoz (közös marketing akciók ‐ A felújított és még felújításra váró emlékek marketingje, az attrakciók feltüntetése a turisztikai térképeken ‐ tematikus túrák, tanösvények, látogatható falusi porták és majorok hálózatba szervezése
23.21. A lótenyésztési hagyományokra épülő komplex kínálatok fejlesztése ‐ kulturális örökségi értéket képviselő ménesbirtokok komplex vonzerőfejlesztése (Bábolna, Kisbér, Császár‐Esterházy‐Menossi birtok, Bajna???) ‐ lovardák, lovasbirtokok lovasturisztikai és kapcsolódó szolgáltatásainak komplex fejlesztése ‐ A megyei lovasturizmus hálózatba szervezés: lovastúra úrtvonalak, tematikus programok, közös marketing
23.2. Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése
23.22. Természeti adottságokhoz kapcsolható, csomagba fűzhető vidékturisztikai, natúrparki kínálatok fejlesztése ‐ bor‐, vadász‐, horgász‐, és gasztroturizmus összehangolt fejlesztése, családtagok számára kiegészítő kínálatok fejlesztése: meglévő kultúrtörténeti értéke képviselő épületek hasznosítása, turisztikai infrastruktúra, szolgáltatási színvonal fejlesztése, környezetrendezés ‐ ökoturisztikai vonzerő‐fejlesztése az Által‐ ér és a Duna menti térségben nem támogatott témakötrökben és településeken: vizes élőhelyeken, védett erdőgazdasági területeken, arborétumban a természetes/természet közeli állapot megőrzését, fejlesztését és bemutatását szolgáló beruházások, kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra biztosítása ‐ sajátos térségi adottságokon természeti értékeken alapuló idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése ‐ falusi turizmus fejlesztése: falusi szálláshelyek, kismesterségek, "látványmajorok", helyi termékpaletta kialakítása, vendéglátóhelyek és helyi termék előállító és árusító helyek felújítása, kialakítása ‐ a természethez kapcsolódó extrémturizmus fejlesztése (barlangászat, búvárkodás, sziklamászás/via ferrata, motor nélküli repülősportok, hegyi kerékpár)
III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG
3.1. GAZDASÁG‐ ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS
31.1. A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása
31.11. Programmenezsment működéséhez szükséges infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés ‐ Tatabányai központi iroda kialakítása és felszerelése, külső helyszínek kialakítása, megerősítése (külső helyszínként elsősorban a meglévő LEADER irodák, egykori kistérségi irodák, TDM‐k, városok fejlesztő szervezetei) ‐ softwarek beszerzése, testreszabása, megyei virtulális szervezeti háló felépítése (meglévő szervezetek és új megyei menezsment összekapcsolása) ‐ egyéb a működést szolgáló fejlesztések megvalósítása a központi és a külső telephelyeken 31.12. Programmenedzsmenthez szükséges humán‐ és szervezeti kapacitás felépítése ‐ a központi menedzsement iroda és a külső irodák (LEADEREK, TDM, Natúrparkok stb.) munkatársainak felkészítése, továbbképzése, szakmaiság fejlesztése ‐ a menedzsment rendszer felépítése: munkacsoportok kialakítása (tematikus felelősök, térségfelelősök, programfelelősök), a központ és a külső helyszínek közötti kommunikáció, működési mechanizmusok felépítése, rendszerbe fejlesztése, felelősségi területek lehatárolása ‐ a külső kommunikáció: a partnerség, a társadalmasítás, a nyilvánosság mechanizmusainak, rendszerének felépítése
31.21. Megye által megvalósítandó programok, projektek generálása, tervezése, előkészítése és megvalósítása ‐ A stratégiai és operatív program monitoringja ‐ Projektelőkészítési alap létrehozása, menedzselése, nyomon követése, mentorálása ‐ Megyei gazdaság‐ és vállakozásfejlesztési ügynökség létrehozása, ezen belül .........Pénzügyi eszközök (visszatérítendő támogatások) működtetése (MEGYE SAJÁT HATÁSKÖRBEN??) .........Gazdaságfejlesztési szolgáltatások: klaszteresedés, beszállítói programok, termékintegrációk támogatása .........Vállakozásfejlesztési szolgáltatások: befektetésösztönzés, külpiacra jutás, közvetlen KKV támogatás, kísérleti fejlesztések ösztönzése, koordinációja .........IKT alapú megyei gazdasági ingatlanportfolió kialakítása (térségmarketing részeként) .........foglalkoztatási paktumok megkötése ‐ Megyei innovációs ügynökség létrehozása, az "innovatív megye brand" felépítése ‐ Megyei turisztikai desztinációs ügynökség/koordinációs szervezet létrehozása, a megye, mint komplex turisztikai termék piacra vitele ‐ Sajátos térségi programok stratégiai tervezése, hálózatépítő elemeinek megvalósítása (kivéve állami), települések, vállalkozások, állami szervezetek fejlesztései közötti koordináció, ezen belül többek között .........Rövid ellátási láncok (REL), termékintegrációk tervezése, létrehozása és menedzselése .........Által‐ér program, Duna menti turisztikai program hálózati elemei, Major program hálózati elemei ‐ Megyei komplex térségmarketingprogram kidolgozása, végrehajtása, ezen belül a megyei területfejlesztési program internetfelületének működtetése ‐ Foglalkoztatási paktumok kialakítása, működtetése, a vállalkozói fejlesztésekhez kapcsolódó ágazattól független foglalkoztatás ‐ Határon átnyúló és nemzetközi megyei projektek generálása, tervezése, végrehajtása monitorozása 31.22. Megyei koordinációs, mentorálási tevékenység a következő fejlesztési területeken: ‐ Vidékfejlesztés koordinációja: LEADER‐ek összefogása, mentorálása, Bakonyalja Natúrpark mentorálása ‐ Megyei gyermekjóléti, térségi egészségügyi és szociális fejlesztések koordinációja, mentorálása ‐ helyi‐térségi TDM‐k, turisztikai projektek mentorálása, koordinálása ‐ kisvárosok városrehabilitációs tevékenységének segítése, tanácsadás, mentorálás, társadalmasítás facilitálása ‐ járásszékhelyek ITS kidolgozásának és végrehajtásának támogatása tanácsadással, egyeztetések facilitálásával ‐ települések, járások országhatáron átnyúló kezdeményezéseinek, projektjeinek támogatása, mentorálása ‐ meglévő, működő REL (lásd "Vedd a megyeit, edd a megyeit") mentorálása, támogatása, fejlesztéseinek, piaci terjeszkedének, bővülésésének, diverzifikációjának segítése
3.1. GAZDASÁG‐ ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS
31.2. Megyei projekt‐ és programmenedzsment tevékenység
3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE
32.11.Önkormányzati (többségi önkormányzati tulajdonú) gazdasági funkciójú területek fejlesztése (IP‐k, technológiai parkok, iparterületek, inkubátorházak, logisztikai központok) ‐ telekhatáron belüli vonalas (hiányzó infrastruktúra) fejlesztések (ahol az alapinfrastruktúra hiánya, ill. nem megfelelő állapota akadálya a vállalkozások betelepülésének, működésének, illetve továbbfejlődését) ‐ épületállomány megújítása 32.1. Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, ‐ meglévő és működő szolgáltatások fejlesztése ‐ indokolt esetben új ipari parkok és egyéb infrastruktúrák kialakítása valamint működő ‐ a fejlesztések klímatudatos, energiahatéjonyságra törekvő és megújuló energiákat alkalmazó projektjei vállalkozásaik összehangolt ‐ elérhetőség javítása infrastruktúra fejlesztése, 32.12. Leromlott állapotú vagy alulhasznosított gazdasági funkciójú területek fejlesztése, vállalati telephely áthelyezések ösztönzése klímatudatos gazdaság ‐ leromlott gazdasági funkciójú területeken működő vállalkozások és önkormányzat közös terület‐felértékelő beruházásainak támogatása (tömbön belüli fejlesztése feltárás, növényzet, közvilágítás, közbiztonság, tájékoztatás, megújuló energiára épülő hőközpont stb.) ‐ Tatabánya kísérleti projekt? ‐ lakókörnyezetben, valamint környezetre zavaró hatással működő vállalkozások áttelepítésének ösztönzése, kiemelten az akcióterületi rehabilitációval érintett területeken (költözés támogatása, eredeti ingatlan felvásárlása/ingatlan felértékelésének támogatása) ‐ barnamezős területek gazdasági funkcióval való megtöltése
3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE
32.2. Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése
32.21. Vállalkozások (nem mezőgazdasági) üzleti infrastruktúrájának és telephelyeik komplex fejlesztése ‐ vállalkozói telephelyfejlesztés és a termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. ‐ kapacitásbővítés támogatása: meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. ‐ Eszközbeszerzés ‐ SOFT típusú fejlesztések (De minimis keret) ‐ a fejlesztések klímatudatos, energiahatékonyságra törekvő és megújuló energiákat alkalmazó projektjei 32.22. Technológiai, gyártási és termékinnováció támogatása, együttműködések, klaszterek, beszállítói hálózatok ‐ termékfejlesztés, kísérleti fejlesztések támogatása ‐ soft típusú fejlesztések ‐ energiahatékonyságot, csökkenő széndioxid‐kibocsátást eredményező gyártási technológiák alkalmazásának, bevezetésének ösztönzése ‐ együttműködések támogatása, klaszterek
3.3. A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE
33.1. Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése
33.11. Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése ‐ Kisalföld‐Bakonyaljai halászati vertikum felépítése: a REL‐be becsatlakozó vállalkozások fejlesztéseinek ösztönzése, új vállalkozások támogatása, a REL‐ ben résztvevő szervezetek fogadókapacitásának fejlesztése (pl. közüzemi konyhák, szálláshelyek, vendéglők hűtőkapacitása, előírás szerinti kezelés feltétleeinek kialakítása stb), REL‐be csatlakozó logisztikai vállalkozások infrastruktúra (hűtőház) és eszköz (pl. jármű)fejlesztése, csomagoló‐feldolgozó vállalkozások fejlesztéseinek támogatása ‐ Vértesi Erdő Zrt. saját projektje keretében, valamint a kis erdőgazdálkodók, a vadászok. vadásztársaságok, és a saját erdővel rendelkező települések számára közvetítő és/vagy integrátor szervezetként működve: az erdő‐ és vadgazdasági vertikum megerősítése‐újraépítése (erdészeti, fafeldolgozási, megújuló energia, vadgazdálkodási vertikum infrastrukturális, eszköz, szervezetfeljesztési feltételeinek biztosítása) ‐ a megyei szőlészeti‐borászati, gyümölcs és egyéb kertészeti ágazatokban tevékenykedő vállalkozások fejlesztése, újak alapítása, feldolgozó kapacitások, vállalkozások támogatása ‐ kisléptékű állattartás, termékfeldolgozás, lótenyésztés‐bértartás (kiemelten támogatott a turisztika keretében is támogatott meglévő major, kapcsolódás a majorprogramhoz) 33.12. Agrár és ‐élelmiszeripari KKV‐k versenyképességének növelése ‐ mezőgazdasági üzemközpontok, állattartó‐telepek, majorok, élelmiszerfeldolgozó üzemek, üvegházas‐fóliás kertészetek infrastrukturális, és eszközfejlesztése, technológiafejlesztése ‐ fiatal gazdálkodók tematikus alprogram ‐ ökológiai (vegyszermentes) gazdálkodás, extenzív, természetközeli állattartás ösztönzése ‐ gazdaság diverzifikációjának ösztönzése ‐ klímaváltozáshoz és az alacsony széndioxid kibocsátású gazdasághoz való alkalmazkodást szolgáló fejlesztések: vízgazdálkodás, energiahatékonyság, megújuló energia ‐ gazdaság zöldítését szolgáló fejlesztések: rétek‐legelők arányának növelése, élőhelyek kialalkítása‐fenntartása, ökológiai folyosók fejlesztése (kiemelten támogatandók a gazdálkodók közösen végrehajtott, térszerkezetet is javító beruházásai), mezővédő erdősávok, majorprogram részeként: majorokban és környezetükben zöldfelületek, fásítás kialakítása, kulturális örökség megőrzését szolgáló többlettámogatások biztosítása ‐ helyi termelői piacok kialakítása, meglévők fejlesztése (mikrotérségenként max 1) 33.13. Gazdálkodók integrációja ‐ Szövetkezetek létrehozásának támogatása, meglévők működőképességének javítása, meglévő szövetkezetek fejlesztésének támogatása (szervezeti működés fejlesztése, infrastruktúra, eszközök, szövetkezet bővítése stb) ‐ Klaszterek létrehozásának támogatása, meglévők támogatása (kivéve a Kisalföldi innovációs klasztert, ami máshol támogatott) ‐ Helyi táji adottságokra épülő szociális szövetkezetek
IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS
4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM
4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM
4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM
41.11. Alapfokú intézményhálózat és ellátási szinvonal fejlesztése (TOP 4) ‐ Házi orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálat infrastrukturális és eszközfeltételeinek javítása (helyiség, felszerelés, gépjárműbeszerzés, orvosi eszközök, stb) ‐ Alapfokú szociális ellátó intézmények fejlesztése (idősgondozás, hajléktalanellátás, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadás) járás/kistérség lakossága egészségi és mentális állapotának javítása érdekében 41.12. Térségi szakellátó intézményhálózat és ellátási színvonal fejlesztése (EFOP) ‐ Járóbeteg‐ és fekvőbeteg‐ ellátó intézmények fejlesztése ‐ Rehabilitációs és egyéb ápoló ‐ gondozó intézményi ellátó infrastuktúra és szolgáltatási színvonal fejlesztése: szenvedélybetegek rehabilitációja (pl. Tölgyes telep), a korai intervenció megerősítése,sérülések és műtétek utáni rehabilitáció, fogyatékkal élők otthon ápolása és intézményi ellátása, hospice szolgáltatások (csökkenő népességű, jelentős női munkanélküliséggel küzdő vidéki térségben működő intézmények prioritást élveznek) 41.1.Egészségügyi és szociális ‐ A meglévő szociális szakellátási intézmények (pl. Őszi Napfény Idősek Otthona – Kisbér, Bársonyos Község Önkormányzatának Időskorúak Szociális infrastruktúra és Otthona – Bársonyos‐Pervátpuszta, gyermekintézmény?) fejlesztése humánerőforrás fejlesztése ‐ Intézmények, szervezetek érzékenységének fejlesztése, elfogadó készségének fokozása, a szociális intézményekben és szolgáltatásokban, valamint a hatóságoknál dolgozó alkalmazottak szociális érzékenységének fejlesztése 41.13. Az egészségügyi munka vonzerejének és színvonalának növelése, szakemberhiány csökkentése (EFOP/TOP): ‐ szolgálati lakás biztosítása, megyei egészésügyi dolgozók számára életminőségjavító intézkedések (pl.gépjármű, kerékpár, motorkerékpár‐vásárlás támogatása, kedvezmények különféle megyei szabadidős szolgáltatásokra, szakdolgozók gyermekeinek, előnyhöz juttatása a gyermekintézményekben, ‐ szakdolgozói klubbok, egyesületek támogatása stb) ‐ kísérleti projektek, programok, tanulmányi ösztöndíjak, külföldi tanulmányutak,a szolgáltatási színvonalat javító egyéni kreativitás, kezdeményezések felkarolása, ‐ megyei szakképzés és a megyei intézményekben végzett szakmai gyakorlat vonzerejének növelése
41.21. Egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés ‐ népesség elsősegélynyújtási készségeit és hajlandóságát ösztönző programok ‐ Gyermekkori egészségmegőrzés, csecsemőgondozás, egészséges életmódra nevelés tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztése, kismama klubok és programok (különös tekintettel a hátrányos helyzetű lakossági csoportokra) ‐ óvodai és iskolai nevelés részeként a testnevelés és étkeztetés egészségtudatos fejlesztése, családok bevonása, középiskolásoknak prevenció és elsősegély képzés, szexuális felvilágosítás és szenvedélybetegségek megelőzése ‐ egészségi állapot felmérő, monitorozó programok, sportolás, egészséges táplálkozás stb népszerűsítése ‐ aktív időskor civil program: szemléletformálás, közösség építés és közösség fenntartás, a nemzedékek közötti együttműködést erősítő civil 41.2. Egészséges életmód, kezdeményezések támogatása, IKT‐képzés egészségmegőrzés, betegség ‐ Mélyszegénységben élők higiénés és mentálhigiénés körülméyeinek javítása, különös tekintettel a gyermekek, fiatalok számára történő esélyteremtésre (az integrált megelőzés, szolidaritás szociális rehabilitációval nem érintett területeken) 41.22. Betegségmegelőzés, szűrés, szolidaritás ‐ Aktív korúak számára munkahelyi és/vagy lakóhelyi szűrővizsgálatok és egészséges életmódot népszerűsítő programok biztosítása (tárgyi feltételek: eszközök, berendezések, személyi feltételek) ‐ Véradó kampányok szervezése, a véradás népszerűsítése, kapcsolódó társadalmifelelősségvállalás népszerűsítése a térségben működő nagyvállallatok körében ‐ Elsősegély nyújtási készségek népszerűsítése, alapvető készségekkel rendelkezők arányának növelése 42.11. Korszerű gyermekjóléti intézményhálózat felépítése (TOP1, EFOP ESZA fejlesztések) ‐ bölcsődei és óvodai férőhelyek infrastrukturális feltételeinek javítása, férőhelyek számának növelése (bővítés, átalakítás stb.); ‐ bölcsődei és óvodai elltásá és nevelés minőségi fejlesztése, eszközállomány fejlesztése ‐ bölcsődei és óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása, és a szolgáltatások minőségének fejlesztése ‐ épületenergetikai fejlesztések 42.1. Biztos alapok: korai 42.12. Alap‐ és középfokú oktatási intézményhálózat korszerűsítése, esélykiegyenlítő hatékony rendszer felépítése (EFOP3‐4) fejlesztés, alap‐ és középfokú ‐ infrastrukturális és eszközbeszerzések, kompetencia javítás állami fenntartású iskolákban iskolákban ‐ infrastrukturális és eszközbeszerzések, kompetencia javítás NEM állami fenntartású iskolákban iskolákban oktatás ‐ infrastrukturális és eszközbeszerzések, kompetencia javítás állami fenntartású iskolákban iskolákban ‐ HH és SNI fiatalok számára ‐ speciális programok támogatása, korai iskolaelhagyás megadályozása ‐ épületenergetikai fejlesztések ‐ egyházak társadalmi szerepvállalásának megerősítése
42.2. Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása
42.21. Szakképzés, felnőttképzés fejlesztése (infrastruktúra, eszközök, szervezeti feltétetelek, tananyagfejlesztés, oktatók továbbképzése) ‐ duális szakképzés feltételeinek javítása (Kamarákkal együtt): tanműhelyek kialalkítása és fölszerelése ‐ szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer fejlesztése (EFOP) ‐ mezőgazdasági, erdészeti‐vadgazdálkodási, állatenyésztő, élelmiszeripari szakképzés és továbbképzsé fejlesztése a megyei sajátosságokhoz illeszkedő tematikus fókoszokkal (pl. halgazdálkodás, lovászképzés, kapcsolódó tangazdaságok) ‐ kompetencia‐fejlesztés és képzés : IT és nyelvtanulás, élethosszig való tanulás, felkészítés állásinterjú tesztekre 42.22. Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése, átadása: vállalkozói képesség‐portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése végrehajtása ‐ egyetemek, vállalkozás‐fejlesztéssel foglalkozó szervezetek bevonásával megvalósuló posztgraduális képzések (pl. MVA) ‐ képzések, tanácsadás vállalkozni vágyók részére ‐ vállalkozás indítási kompetenciák átadása ‐ mentorálas és tapasztalat átadás az újonnan indulók részére ‐ falusi vendéglátók, vidéki turisztikai szolgáltatók képzése, továbbképzése gazdasági, vállalkozásszervezési, adózási, idegen nyelvi témakörökben ‐ a megyei sajátos térségi fejlesztéseihez illeszkedő célirányos képzési‐továbbképzési, felkészítő programok 42.23. Képzett munkaerő helyben tartásának, vissza‐/beköltözésének ösztönzése ‐ ösztöndíjprogramok és célirányos bérlakás programok diplomás letelepedni vágyók részére ‐ fiatalok helybenmaradásának, visszaköltözésének ösztönzése ‐ egyéb kreatív ötletek(alulról jövő kezdeményezések) támogatása
V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 51.11. Országos kármentesítési program, vörösiszaptározók, anyagnyerőhelyek és depóniák komplex tájrehabilitációja, területük térségi célokhoz illeszkedő hasznosítása ‐ A vörösiszap tározók rekultivációjának folytatása, az újrahasznosítható anyagok visszanyerése Rekultiválandó vörös iszap tárolók: Almásfüzitő, Neszmély ‐ Bányák, anyagnyerőhelyek környezetének rendezése, Pernyehányók, zagytározók területének kármentesítése, Roncsolt tájrészletek rehabilitációja, Vizuális‐ esztétikai értéknövelés (KEHOP 3.2) 51.1.Országos kármentesítési ‐ Térségi jelentőségű, rekultiválandó ipari hulladéktárolók: Tatabánya: Fűtőerőmű régi és üzemelő pernyetárolója; Bánhidai Erőmű régi és üzemelőpernyetárolója; Bánhidai Erőmű 1968‐ban megszűnt salaktárolója; meddőhányók a Vértes hegység lábánál a megszűnt aknaudvarok közelében; programok Alumíniumkohó salak és kádbontási törmelék lerakója; Oroszlány: Oroszlányi Hőerőmű régi és az üzemelő pernyetárolója; Meddőhányók Oroszlány és Pusztavám környékén; Dorog: Dorogi Hőerőmű pernyetárolója; szénbányászati meddő Dorog környékén ‐ Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. bányrekultivációs és tájrehabilitációs projektjei
5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK
51.21. Zajterhelés csökkentése (TOP keretében, valamint saját források és hazai költségvetési /társ/finanszírozások) ‐ Közlekedési eredetű zajterhelés csökkentése zajvédelmi létesítményekkel, vagy forgalomtechnikai eszközökkel csökkentendő közlekedési zajterhelések, az alábbi településeken: Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Esztergom, Pilismarót, Dömös, Leányvár, Dorog, Tokodaltáró, Tokod, Tát, Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Neszmély, Dunaalmás, Komárom, Almásfüzitő, Kisbér, Ászár, Oroszlány. ‐ A vasúti közlekedés, elsősorban a teherforgalom által okozott éjszakai zajterhelés csökkentése elsősorban a Budapest‐Hegyeshalom vasút mentén: Tatabánya, Tata, Tata ‐Tóvároskert ‐ Stratégiai zajtérképezés, valamint (települési)zajtérképek készítése és abban kidolgozott intézkedések megvalósítása 51.22. Termelési és kommunális tevékenységekből eredő légszennyezés kibocsátás csökkentése (Közvetett módon a GINOP, IKOP, TOP, VP keretében támogatott programokon keresztül.) ‐ Komárom ‐ Tatabánya ‐ Esztergom légszennyezettségi zónára vonatkozó levegőminőségi terv végrehajtása, a légszennyezés kibocsátások minimalizálása érdekében az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása ipari kibocsátóknál:Oroszlányi Erőműnél a retrofit program keretében a biomassza hasznosítás területén; Esztergom ‐ Suzuki A diffúz terhelőknél kiporzásának csökkentése, megszüntetése:Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Neszmély, Almásfüzitő). ‐ Közlekedési eredetű szennyezőanyag‐kibocsátások mérséklése elsősorban az alábbi útszakaszokon: M1 autópálya: Csém ‐ Kisigmánd ‐ Tatabánya mellett elvezetett szakaszokon; 1‐es főút: Komárom ‐ Almásfüzitő ‐ Tata – Vértesszőlős ‐ Tatabánya melletti és átvezető szakaszokon; 10‐es főút: Almásfüzitő ‐ Lábatlan ‐ Dorog vonalakon, 11‐es főút: Esztergom 51.2. Környezetegészségügyi településeket érintően; 1119. sz. út: Tatabánya és Esztergom között, 81‐es út: Kisbér fejlesztések ‐ Levegőszennyezettség mérő monitoring rendszer fejlesztése a 3.sz. légszennyezettségi zónában ‐ Parlagfű‐mentesítés a megye érintett területein 51.23. Ivóvízminőség javítása (KEHOP 2.1) ‐ Ivóvíz minőségének javítása (regionális rendszerre történő rákötéssel, a települések esetében): Kocs, Naszály, Héreg, Mocsa, Csém, Almásfüzítő, ‐ Vízbázisok, távlati vízbázisok biztonságba helyezése, védőterületek és védőidomok kijelölése: Tatabánya, Dunaalmás, Tát Dorog, Pilisszentlélek, Esztergom, Ács ‐ Külterületi lakott helyek vízellátása: egyedi kutakkal ellátott területetek valamint a külterületi lakott helyek (puszták)felmérése, ivóvíz minőség javítása: Esztergomi Szamárhegy és Búbánatvölgy; Süttői Bikolpuszta, Kömlődi Virágtanya; Nagyigmánd és Kisigmánd illetékességi területéhez tartozó puszták ‐ A fürdővíz minőségének javítása: Fürdők: Komárom, Tatabánya, Oroszlány ‐ Természeti források felmérése, műtárgyak kiépítése: Gerecse, Vértes, Pilis 51.24 A Muhi új atomerőmű üzemeltetési biztonsági intézkedések megvalósítása nemzetközi kooperációban (ETE) ‐ nemzetközi egyeztetések, kockázatok tisztázása ‐ szükség esetén figyelőrendszer és haváriaprogram (mérséklés, kármentés) kidolgozása
51.31. Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvíziszap kezelés, hasznosítás. (KEHOP 2.2) ‐ csatornázás, szennyvíztisztítás és szennyvíziszap elhelyezés mennyiségi és minőségi fejlesztése: Aka és Csatka; Máriahalom és Úny csatornázása; Dunaalmás‐Neszmély, Almásfüzítő új szennyvíztisztító mű; Lábatlan Eterniti lakótelep szennyvíztisztító kiváltása; ‐ a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatás fejlesztése, ártalommentes elhelyezést biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása; ‐ települési szennyvíziszap kezelési és elhelyezési tervek kidolgozása ‐ Ipari szennyvizek előkezelésének és tisztításának fejlesztése
51.3. Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése
51.32. Hulladékgazdálkodás ‐ A Települési hulladékgazdálkodás rendszerének fejlesztése, a termelési hulladékok ártalmatlanítása hasznosítása, mennyiségük csökkentése (KEHOP 3.1 keretében) ‐ A regionális begyűjtő‐kezelő rendszerek továbbfejlesztése, a tatabányai és oroszlányi regionális lerakók kapacitáscsökkenésével jelentkező problémák kezelése, a rendszerek logisztikai működtetésének optimalizálása. ‐ A hulladékgazdálkodási rendszerek részét képező lerakók bővítése, szüksége esetén új lerakó helyek kialakítása: Tatabánya és Oroszlány ‐ Tervezett nagyprojekt: „Közép‐Duna vidéki hulladékgazdálkodás” címmel megjelölt beruházás projektterületén élők megfelelő hulladékgazdálkodási közszolgáltatással történő ellátásának biztosítása. ‐ Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek és hasznosító művek továbbfejlesztése, kiterjesztése. A települési szelektív hulladékok gyűjtésének növelése és a települési szilárd hulladék mennyisége további csökkentése: a megye minden településén. ‐ A bezárt települési hulladéklerakó rekultivációjának befejezése: Ácsteszér, Aka/Bakonysárkány, Bakonybánk, Csép, Esztergom, Ete, Kecskéd, Oroszlány, Súr és Szákszend, Annavölgy, Bajót, Csolnok, Dorog/Tokodaltáró, Kisbér, Kocs, Komárom, Lábatlan, Mocsa, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Pilismarót, Tardos, Tarján, Úny, Vértessomló, ‐ Biológiai úton lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, komposztálása, helyi hasznosításának elősegítése. ‐ Termelési hulladékok ártalmatlanítása, hasznosítása, mennyiségük csökkentése. A megelőzés és hasznosítás fejlesztése a termelési veszélyes és nem‐ veszélyes hulladékok körében. ‐ Az építési‐bontási hulladékok terén a hulladékok feltöltésre való használatának szabályozása; a szelektív bontás elterjesztése; a hasznosító és kezelő kapacitások növelése. ‐ Veszélyeshulladék‐kezelő hálózat létrehozása, ágazati veszélyeshulladék‐kezelési és ‐ártalmatlanítási programok kialakítása. ‐ Mezőgazdasági és élelmiszeripari biomassza program
52.11. Klímatudatos városok/térségek tervezése ‐ SEAP stratégia és akciótervek kidolgozása (TOP) 52.1. Klímabarát települések ‐ "Öko települések"/"Átalakuló" települések illetve térségek körének bővítése, meglévők továbbfejlesztése: jó gyakorlatok terjesztése, szemléletformálás és térségek ‐ klímastratégiák, (TOP) szemléletformálás ‐ Energia‐, klíma‐, környezettudatosság terjesztését, elmélyítését és alkalmazását segítő civil kezdeményezések támogatása: szemléletformálás, energia‐ és környezettudatos megoldások bemutatása és alkalmazásának ösztönzése
5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM 52.2. Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés
5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM
52.3. Energiatudatos települések
52.21.Vízbázisok védelme, korszerű vízgazdálkodási rendszerek kiépítése (KEHOP /1.2. és 1.3/ keretében és VP keretében) ‐ Tatai Öreg‐tó és Által‐ér vízgyűjtő rehabilitációja II. ütem, ‐ Csapadékvíz elvezetés, vízfolyás‐rendezés, belterületi vízrendezés: Concó, Cuhai‐Bakony‐ér, Bikol‐patak, Únyi‐patak, Kenyérmezei‐patak és ezek vízgyűjtői, valamint a megye dombvidéki települései. ‐ Sérülékeny környezetű üzemelő és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezése: sérülékeny karsztvízbázisok: Dunaalmás, Tata,Tardos, Talján, Héreg, Sárisáp, Bajna, Tatabánya XV/C, Tatabánya XIV/A, Dorog IV/C ereszke, Pilisszentlélek; sérülékeny partiszűrésű vízbázisok: Koppánymonostor, Tát, Esztergom Prímás‐sziget, Dömös; távlati vízbázisok: Ács Lovadi‐rét, Táti‐szigetek, Esztergom‐K Pilismarótiöblözet ‐ A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének csökkentése, a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények alkalmazása (a trágyatárolókra, hígtrágya tárolókra és istállótrágyára vonatkozó eltérő határidők betartásával) ‐ Karsztvízforrások mennyiségi és minőségi problémakörének komplex rendezése. Az újrafakadó karsztvízforrások feltérképezése, hidrogeológiai és geotechnikai problémák vizsgálata és intézkedési és hasznosítási tervek kidolgozása: Tata, Esztergom 52.22. Okszerű települési vízgazdálkodás (ami KEHOP‐ból nem finanszírozható, TOP vagy VP) ‐ Települési integrált vízgazdálkodási rendszerek (többfunkciós tározók, települési zöldfelületek, vízvisszatartó‐jóléti‐öntöző rendszerek, víztározás és vizes élőhelyek közös fejlesztése, csapadékvíz leválasztása a szennyvízhálózatról stb) ‐ Takarékos vízfelhasználáshoz szükséges infrastruktúra‐fejlesztés a közintézményekben és zöldfelületeik fenntartásában ‐ vízgazdálkodási társulások kapacitásépítése, eszközbeszerzése 52.22. Duna menti hiányzó árvízvédelmi fejlesztések (KEHOP 1.4.) ‐ Duna nagyvízi meder levezetőképességének javítása, Duna jobbparti mellékágak rehabilitációja ‐ Duna jobb parti önkormányzatok árvízvédelmi fejlesztései (Gönyű, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Esztergom, Pilismarót, Dömös, Mórichida) ‐ Esztergom város árvízvédelmi biztonságának növelése ‐ A Duna medersüllyedése, kavicskitermelés, hajózás és a mellékágak, mint természeti élőhelyek komplex rendezésének előkészítése.
52.31. Fenntartható közlekedési beruházások ‐ Közösségi közlekedés fejlesztése, környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése (TOP) ‐ Kerékpáros infrastruktúra, forgalmi hálózat fejlesztése (térségi hálózatok és eszközváltó pontok elérését szolgáló kisléptékű kerékpárút‐hálózati hiányosságok pótlása, leromlott hálózati elemek felértékelése) (TOP) ‐ közösségi közlekedési eszközváltó pontok fejlesztése, a személyszállítás intermodalitásának javítása (P+R, B+R parkolók és csomópontok fejlesztése, kerékpártárolás, stb.) (TOP) ‐ elektromos töltőállomás‐hálózat fejlesztése a városokban (KEHOP?) ‐ Vállalkozási alapon üzemeltetett, közösségre szabott kiskapacitású közlekedési‐szállítási megoldások, falubuszok, a munkaidőhöz, iskolai tanítási órák végéhez igazodó utas‐ és áruszállítás rendszerének kialakítása, helyi igényekhez igazított kisméretű járművek beszerzése ( munkaerő mobilitás segítése) 52.32. Települési energiagazdálkodás struktúraváltása ‐ Önkormányzati épületek és kommunális szolgáltatások (pl. közvilágítás, hulladékgazdálkodás) energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztései (itt azok szerepelnek, amelyek kizárólag energiahatékonysági és megújuló energetikai célú beruházásokat szolgálnak. Azok a fejlesztések, melyek más fejlesztésekkel egy projekt keretében valósulnak meg, ott ebből a forrásból nem lehet pályázni) (TOP) ‐ Több önkormányzati épület és önkormányzati tulajdonú vállalkozás (pl. kertészet) ellátását szolgáló települési fűtőmű, napkollektor‐telep, geotermikus kaszkád, stb. fejlesztése (kizárólag a rendszer és a kapcsolódó hálózatok kiépítése, illetve a felhasználó épületekben szükséges infrastruktúra és berendezések kiépítése. Más célú önkormányzati intézményfelújítás itt nem szerepeltethető). ‐ Lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése, lakossági energiamegtakarítások és megújuló energiaforrás hasznosítás támogatása: épületszerkezet, gépészet (KEHOP) ‐ Hűtési igény növekedésével összefüggő alacsony‐széndioxid kibocsátást eredményező beruházások támogatása (KEHOP) ‐ Távhőellátó rendszerek: bázisok és hálózatok korszerűsítése, illetve megújuló alapra helyezése, kooperáló rendszerfejlesztések (pl. dorogi hulladékégetőre alapozva) (KEHOP) ‐ Kisvízfolyásokra telepíthető törpeerőművek létesítése (pl. Tata, jóléti tavak környezetében) ‐ Intelligens hálózati rendszerek támogatása a villamosenergia‐rendszer rugalmasságnak biztosítására: autonóm térségi energiarendszerek (smart grid ‐ okoshálózatok) elemeinek, tápponti és vezérlőközpontjainak és hálózatbővítéseinek, meglévők fejlesztésének támogatása (KEHOP)
VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 61.11. Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja ‐ A természeti és környezeti állapot javítása, energia‐hatékonysági, energetikai fejlesztések 61.1. Tatabánya MJV integrált ‐ A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése városfejlesztési programja ‐ A szociális biztonság megteremtése ‐ A fenntartható turizmus kialakítása 61.21. Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének fejlesztése ‐ Funkcióbővítő akcióterületi rehabilitáció (pl. főutca és főtér programok), városközpontok gazdasági funkciójának erősítése (pl. helyi piacok), akcióterületi fejlesztés részeként megvalósítható belterületi közút‐ és járdafelújítások) (TOP2) ‐ Barnamezős és rozsdaövezetek funkcióváltása, városi funkció kialakítása (kivéve a Duna menti turisztikai program keretében megvalósuló rekreációs fejlesztéseket) ‐ Településszerkezeti integráció, lakóterületek felértékelése: városi zöld környezet megteremtése (pl.: extenzív és intenzív zöldterületfejlesztés, városi közösségi kertek létrehozása) valamint ezek gazdaságos fenntartásához szükséges háttér infrastruktúra ‐ szabadidő hasznos eltöltését biztosító rekreációs övezetek kialakítása: sport, kulturális‐ és egyéb közösségi intézményfejlesztések/felújítások (TOP2, Által‐ érhez és Duna‐parti sávhoz térben kapcsolódó közösségi tér fejlesztő projektek ebből a forrásból nem támogathatók; épületek felújítása esetén funkcióbővítés kötelező, elmaradt karbantartás csak energiahatékonysági fejlesztéssel együtt támogatható) 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI ‐ Önkormányzati épületek funkcióbővítő, korszerűsítő és energetikai fejlesztése (elmaradt karbantartás csak energiahatékonysági fejlesztéssel együtt SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, támogatható, energetikai beruházás csak más fejlesztésekkel együtt támogatható) 61.2. Városok integrált VONZERŐ ‐ IKT alapú megoldások támogatása: városi és/vagy térségi szintű (városhálózati csomópont) "smart‐city" programok: a távmunka elősegítése (közösségi fejlesztési programjai (kivéve terekben/tereken wifi elérhetőség), helyi virtuális piac kialakítása (GINOP 3.5 3.6) Kisbér, Bábolna, Ács, mint ‐ Helyi életminőség javítását célzó szolgáltatási paletta hálózatba szervezése és meglévő online piac felület kialakítása, bővítése, működésének javítása, vidékközpontok a 6.2.‐ben) ismertségének növelése (GINOP3) 61.22. Városok szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott településrészeinek integrált szociális rehabilitációja ‐ Lakások kiváltása, komfortfokozatának javítása, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése, szociális bérlakásprogram ‐ Energiaszegénység csökkentése, más épület, illetve lakóterület‐fejlesztési beruházásokkal kombináltan (épületszerkezetek és gépészet korszerűsítése, közmunka révén kedvezményes hozzáférés energiaforráshoz, szociális rehabilitáció részeként) ‐ Közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében ‐ Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, közutak, járdák, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák infrastrukturális fejlesztése és megújítása ‐ Antidiszkriminációs és multikulturális szemléletformáló programok:esélyteremtés, közösségfejlesztés, kapacitásépítés a szegénység és szegregáció által sújtott népesség részére; erős identitású közösségek kialakítása; speciiális gyermek, ifjúsági programok 61.23. Opcionális‐CLLD Környezetbarát közlekedésfejlesztést lásd az V.3.‐ban: környezetbarát közlekedésfejlesztések 62.11.Központi szolgáltató funkciók térbeli sűrítése, erősítése ‐ Központi funkciójú településrészek funkcióbővítő fejlesztése, vonzerejének, gazdasági funkciójuk erősítése, egymást kiegészítő programmal, közterek, parkok, járdák, utak felújítása ‐ településcsoportonként max egy helyi piac fejlesztése (a meglévő piacok felértékelésével, szolgáltatásainak javításával) ‐ Kihasználatlan ingatlanok megvásárlása, hasznosítása, környezetük rendezése: ellátást javító helyi mikro‐ és kisvállalkozási szolgáltatások számára szolgáltatóház, közösségi szogláltatóterek, művelődési, kulturális intézmények kialakítása (TOP1,2,4) ‐ közösségi funkciójú terek felújítása, bővítése, korszerűsítése, egyéb fejlesztésekkel egybekötött energetikai felújítása 62.1 Mikrotérségi központok ‐ Települések közös fejlesztései: pl. Ács‐Kisbér‐Ászár: Concó vízrendezéséhez kapcsoldóan közös szabadidős rekreációs zóna kialakítása; más innovatív, városias szerepeinek legalább két település összefogására épülő, a vidék vonzerejét, életképességét és a város‐vidék együttműködést javító infrastruktúrafejlesztések megerősítése, város‐vidék 61.12. Járási vagy mikrotérségi településüzemeltető szervezetek (többségi önkormányzati tulajdonú Kft.‐k, Zrt.‐k) felépítése a csökkenő népességű kapcsolat erősítése (Bábolna‐ vidéki térségekben, város‐vidék méretgazdaságosságot javító együttműködésben ‐ foglalkoztatás növelő kísérleti program ‐ e‐önkormányzási‐önkormányzati e‐üzemeltetési rendszerek felépítése, meglévők felújítása, bővítése, korszerűsítése: IKT alapú ingatlannyilvántartás, Ács‐Nagyigmánd; Kisbér‐ közműnyilvántartás, településrendezési eszközök térinformatikája, értékvédelmi, zöldfelületi IKT kataszter, önkormányzati tulajdonú helyiség‐ és Ászár) közterületgazdálkodási kataszter, IKT alapú térségmarketing, ingatlankínálati online felület, online piactér, turisztikai tájékoztatás‐marketing felület, közösségi WIFI, egyéb sajátos térségi igényeket kiszolgáló IKT‐megoldások (GINOP 3, KÖFOP) ‐ operatív településüzemeltetés szervezeti hátterének kialakítása: cégalapítás, szervezeti‐működési mechanizmusok felépítése; infrastruktúrafejlesztés (meglévő épületek, barnamezős telephelyek előnyben; meglévő gépállások, karbantartó helyiségek, telephely elérhetősége) és eszközpark fejlesztése, meglévő üzemeltetési célú épületek más beruházásokkal egyidejű energetikai felújítása ‐ szociális szövetkezet alapú tájgondnokság létrehozása ‐ Majorprogram részeként: tájfenntartás megszervezése a majorok tulajdonosainak és létrehozása esetén a tájgondnokság részvételével
6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS
62.21. A vidéki és szuburbánus életminőség javítását szolgáló és vonzerejét növelő beruházások ‐ Üresen álló, értékes épületek alkalmassá tétele új/egyéb funkciók befogadására pl. helyi mikrovállalkozások számára „vállalkozók házává” történő fejlesztése: üzlethelyiségek, műhelyek, irodahelyiségek (Non‐profit önkormányzati ingatlangazdálkodás) (VP6) ‐ Térségközpontok és makrotérségi közúthálózati elemek, intermodális csomópontok elérhetőségét javító közútfejlesztések (Hazai forrás) ‐ Fedett közösségi terek (művelődési házak, IKSZT‐típusú terek, sportlétesítmények, tájházak) fejlesztése, eszközállományuk bővítése a helyi civil, egyházi, vagy önszerveződő csoportok, tanfolyamok ‐ nyelvi, informatikai, gazdasági ismeretek, egyes szakismeretek, pl. falusi szállásadó ‐ befogadására. (VP) Járásonként csak egy nagyobb projekt, a többi csak minimál beruházás (csak meglévő épületek átalakításával, bővítésével, felújításával támogathatók, új épülete nem építhető), eszközbeszerzés és szoft elemek lehetnek. ‐ Nyitott közösségi terek (sportpályák, rendezvényterek) fejlesztése (TOP4) ‐ Közterek komplex fejlesztése, funkcióbővítése: sokfunkciós hasznosítást lehetővé tevő beruházási elemek megvalósítása, parkok, játszóterek, járdák, közutak ‐ kis léptékű kulturális és természeti örökségre alapozott vonzerőfejlesztés, helyi értékek környezetének rendezése a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódva (TOP2) (VP) ‐ belterületen található barmamezők (egykori majorok, telephelyek, használaton kívüli lakóingatlanok) funkcióváltása, alkalmassá tétele települési, intézményi, turisztikai funkciók fogadására, hasznosítás szociális szövetkezet, tájgondnokság, kemping stb. működtetésére (VP) 62.22. Vidéki és szuburbánus térségek esélyteremtő programjai, térségi kohézióra, együttműködésre, szolgáltatások és készségek szinergiájára építő fejlesztések (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) ‐ Életminőség, komfortérzet javítása, a belterületi és az egykori zártkerti, szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett lakott helyeken, helyre szabott 62.2. A vidéki és szuburbánus egyedi beruházásokkal (Közműfejlesztés az V. prioritásban), energiaszegénység csökkentése (csak más beruházzásokkal kombináltan), más életminőség megőrzését‐ beavatkozásokkal kombináltan (épületszerkezetek és gépészet korszerűsítése, közmunka révén kedvezményes hozzáférés energiaforráshoz) ‐ A térségi közös intézmények és szolgáltatások létrehozása a csökkenő népességű településeken: gyermekintézmények, alapfokú oktatás, mozgó javítását szolgáló és a változó kereskedelem/posta/banki szolgáltatások, kisléptékű társadalmi innovációk támogatása az élhetőség megőrzése‐javítása érdekében körülményekhez ‐ non‐profit erőforrások aktivizálása a társadalmi szolgáltatásokban: intézményes kereteken túlmutató civil és egyházi szolgáltatások támogatása; alkalmazkodó működési antidiszkriminációs és multikulturális szemléletformáló programok: esélyteremtés, közösségfejlesztés, kapacitásépítés a szegénység és szegregáció által feltételek kialakítása sújtott népesség részére; erős identitású közösségek kialakítása; speciális antiszegregációs, antidiszkriminációs gyermek, ifjúsági programok ; helyi identitást erősítő akciók, a kulturális és környezeti örökség megőrzését szolgáló, illetve közösségmegtartó programok fejlesztése, események lebonyolításának támogatása (TOP6.4) ‐ IKT szolgáltatások infrastrukturális‐ és felhasználói kompetencia hiányosságainak javítása: szélessávú hozzáférés és digitális esélyegyenlőség biztosítása (GINOP 3.5, 3.6) 62.23. Majorprogram (elérhető Kisbér, Bábolna, Ács számára is) (további elemek: Turisztikai program 3. intézkedés, Stabil, diverzifikálódó gazdaság 3. intézkedés) ‐ A majorok kataszterének elkészítése, a majorok használatától, elhelyezkedésétől, műszaki adottságaitól, kulturális és táji értékeitől függő helyre szabott stratégiák kidolgozása a majorok tulajdonosainak bevonásával ‐ Rendkívül leromlott, társadalmi‐gazdasági‐környezeti szempontból fenntarthatóan nem üzemeltethető külterületi szegregált lakótelepek felszámolása ( felszámolása EFOP) ‐ Életminőség, komfortérzet javítása, a hosszú távon fennmaradó külterületi lakott helyeken, helyre szabott egyedi beruházásokkal: energiaszegénység csökkentése (csak más beruházásokkal kombináltan, közmunka révén kedvezményes hozzáférés energiaforráshoz) , alternatív vagy hagyományos vízi közművek (az utóbbiak az V. prioritás keretében), épületszerkezetek és gépészet; közterületek, közösségi terek kialakítása, felújítása; közösségszervező, fejlesztő, önfenntartást, jövedelemtermelő képesség, munkaerőpiaci készségeket erősítő civil kezdeményezések támogatása ‐ Kulturális örökséget hordozó majorok esetében az értékőrzést és bemutatást szolgáló támogatás biztosítása a tulajdonosoknak mezőgazdasági üzemközpontjaik fejlesztései esetén (LEADER) ‐ Elpusztult, romos majorok esetében a romok eltakarításának és a terület rendezésének támogatása (LEADER)
6.5 5. MELLÉKLET: KOHERENCIAVIZSGÁLATOK Komárom-Esztergom Megye
Fejér megye
Győr-Moson-Sopron Megye
Pest Megye
Veszprém Megye
JÖVŐKÉP Stabilan az élvonalban
Fejér Megye – Pannónia Szíve
Új térszerkezeti erővonalak és térségi együttműködési hálózatok kiépülésére, a tudásés információs társadalomba történő felzárkózásra és a sokrétű alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére építve
Fejér megye tradicionális társadalmi, kulturális, gazdasági-logisztikai szerepköreinek fenntartható és innovatív fejlesztése
Győr-Moson-Sopron dinamikus, innovatív otthonos megye
a és
Európai térben versenyképes, minőségi életfeltételeket biztosító Pest megye
Vonzó, élhető versenyképes kialakítása
Stabil életkörülmények, otthon biztosítása a dinamikus és innovatív megye gazdaságával, a magasan képzett és kreatív humán tőkeállományával, sokszínű határon átnyúló kapcsolataival, a természeti, kulturális, táji és települési értékek megóvásával, azok folyamatos fejlesztésével
Feltörekvő kelet-európai országok gazdasági növekedésének és társadalmi megújulásának motorja és csomópontja;
A versenyképesség növelése, a térség gazdaságának az itt élők megélhetését segítő fejlesztése, valamint a megye lakossága életminősége javítása, „jól léte” biztosítása
természeti és kulturális háttér által megalapozott sokszínű, innovatív és dinamikusan fejlődő üzleti környezet; erős márkaérték, kiegyensúlyozott térszerkezet és az erőforrások hatékony felhasználására vonatkozó képesség megkülönböztető erővel bíró térségi technológiai és gazdasági profilok, Kiegyensúlyozott, urbánus és vidéki térségekben is több lábon álló gazdaság
130
és térség
ÁTFOGÓ CÉLOK VÁROS ÓPONT:
HÁLÓZATI
CSOM
XXI. SZÁZADI URBANIZÁLT TÁJ
DUNA MENTI MINŐSÉGE
TÉRSÉG
1. A helyi közösségtudat, a kohézió, a népességmegtartó képesség erősítése, a vállalkozó – innovatív társadalom megteremtése
1. A gazdaságszerkezet folyamatos megújítását szolgáló humán erőforrás fejlesztés
1. Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között
1. Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés
2. Az élhető környezet minőségének javítása, a meglévő erőforrások védelme
2. A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával
2. Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve
2. A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése
3. A gazdasági vezető szerep megőrzése és további pozícióerősítés, kiegyenlített gazdasági fejlődés megvalósítása
3. A megye belső kohéziójának és interregionális kapcsolatainak erősítése
3. Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet
3 A térszerkezet tudatos alakítása, versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, a várostérségek összehangolt fejlesztése:
ÚJ
A MEGYEI VIDÉKI TÁJAK ÚJ EGYENSÚLYA
4. A Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése
Rendkívül erős kapcsolódás
Erős kapcsolódás
Kimutatható kapcsolódás
131
Nincs kapcsolódás
OFTK SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEK
TERÜLET TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM INTÉZKEDÉSEI
SPECIFIKUS CÉLOK
1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROS-HÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS
1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI IKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁ SA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS
2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOK RA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK
3.1. GAZDASÁGGAZDASÁG ÉS VÁLLALKOZÁSVÁLLALKOZÁ FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS
1. Versenyképes, innovatív gazdaság 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes egészséges élelmiszertermelés ellátás
vidék, és
-
SZAK4. Kreatív tudásalapú POLITIKÁKBAN társadalom, piacképes ÉRVÉNYESÍTENDŐ készségek, K+F+I SPECIFIKUS CÉLOK 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom 6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetü környezetünk védelme 1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése
TERÜLETI SPECIFIKUS CÉLOK 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt szekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása
132
3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE
3.3. VIDÉKI 4.1. 4.2. GAZDASÁG EGÉSZSÉGES INTELLIGENS FEJLESZTÉSE ÉS GON- TÁRSADALOM DOSKODÓ TÁRSADALOM
5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK
5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALO M
6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ
6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZK ODÁS
OPERATÍV PROGRAMOK
1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS
MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM INTÉZKEDÉSEI OPERATÍV PROGRAM PRIORITÁSI TENGELYEK
EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP)
Infrastrukturális beruházások társadalmi befogadás területén
1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJL ESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPES SÉGÉNEK JAVÍTÁSA
2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLES ZTÉS
2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK
a
Befogadó társadalom Infrastrukturális beruházások gyarapodó tudástőke érdekében
a
Gyarapodó tudástőke Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése Tudásgazdaság Innováció)
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP)
fejlesztése
(K+F,
Infokommunikációs fejlesztések Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése Pénzügyi eszközök fejlesztése
és
szolgáltatások
Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása
INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJL ESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP)
Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság prioritástengely Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság Fenntartható városi közlekedésfejlesztések A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP)
Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodi fejlesztések Természetvédelmi fejlesztések
és
és
kármentesítési
élővilágvédelmi
Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása
133
3.1. GAZDASÁGÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS
3.3. VIDÉKI 3.2. GAZDASÁG INNOVATÍV ÜZLETI FEJLESZTÉSE KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE , TOVÁBBFEJLESZ TÉSE
4.1. 4.2. EGÉSZSÉGES ÉS INTELLIGENS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM TÁRSADALOM
5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK
5.2. KLÍMATUDATO S TÁRSADALOM
OPERATÍV PROGRAMOK
MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM INTÉZKEDÉSEI
OPERATÍV PROGRAM PRIORITÁSI TENGELYEK
1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS
1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJL ESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPES SÉGÉNEK JAVÍTÁSA
2.2. ÁLTAL-ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLES ZTÉS
2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK
A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM (MAHOP)
Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is A közös halászati végrehajtásának előmozdítása
politika
A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése Kutatás, fejlesztés, innováció, képzés, szaktanácsadás Az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása Élelmiszerláncok termékfeldolgozás
szervezése,
VIDÉKÖkoszisztémák állapotának FEJLESZTÉSI helyreállítása, biológiai sokféleség, tájak PROGRAM (VP) állapotának megőrzése
Erőforrás-hatékonyság előmozdítása, megújuló energia, éghajlatváltozás hatásainak csökkentése Társadalmi befogadás előmozdítása, szegénység csökkentése, gazdasági fejlődés a vidéki területeken Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Vállalkozásbarát, településfejlesztés
TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP)
népességmegtartó
Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD fejlesztések) Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés, társadalmi együttműködés
MEGYEI TERÜLET134
3.3. VIDÉKI 3.1. GAZDASÁG- 3.2. GAZDASÁG INNOVATÍV ÉS FEJLESZTÉSE VÁLLALKOZÁS- ÜZLETI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSI MEGTEREMTÉSE INTÉZMÉNYI KAPACITÁS, TOVÁBBFEJLESZ ÉPÍTÉS TÉSE
4.1. 4.2. EGÉSZSÉGES ÉS INTELLIGENS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM TÁRSADALOM
5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK
5.2. KLÍMATUDATO S TÁRSADALOM
6.6 6. MELLÉKLET: PROJEKTCSOMAGOK 6.6.1 Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek
135
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
I. Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek 1. projektcsomag : AGRINNO PROGRAM: Innovatív agrár- és élelmiszervertikum pozíciójának megerősítése, megye- és országhatáron átnyúló integrációk ösztönzése 1.1.
Megye agrárinnovációs szerepvállásának fokozása és a kisalföldi integráció felkarolása, továbbfejlődés ösztönzése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
1.2.
Fenntartható típusú üvegházfejlesztés K+F pilotprojekt geotermikus hőtermelő rendszerre felépítve
GINOP2: 2200 millió Ft
1.3.
Recirkulációs, intenzív halnevelő rendszer felépítése, kísérleti projekt
GINOP2 : 500 millió Ft
1.4.
SOLUM Zrt szántóterületeinek komplex vízrendezése és megújuló energiatermelés összekapcsolása
JAVASOLT KIEGÉSZÍTÉS FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM A VÍZÜGGYEL, KORMÁNYHIVATALLAL VÍZAZDÁLKODÁSI TÁRSASÁGOKKAL+SOLUM+JÁVORKA BEVONÁSA: INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS HALGAZDÁSZ KÖZÉPFOKÚ SZAKKÉPZÉS; TANGAZDASÁG LÉTREHOZÁSA (VP1/MAHOP1???)
0
Komárom
0
Komárom, Bábolna, Ács, Csém (Komáromi járás)
0
KEHOP1: 400 millió Ft
Öntözőrendszer hatékonyságának 25%-os javulása. 6db új öntözőberendezés; 1000 ha szántó végleges belvízmentesítése; - Új rendszerek működtetéséhez szükséges dolgozói létszám növelése (+2 fő); 25km hosszútávon fenntartható vízelvezető árok. - Évi több tízezer kW elektromos energia termelése; - A Solum Zrt. éves elektromos energiaszükségletének 20%-nak megtermelése megújuló forrásokból (napelem, vízerőmű).
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
A Mihályi-patak vízgyűjtőjén rendszeresen jelentkező talajerózió mérséklése, a patakmeder és a patak befogadója, a Környei-tó feliszapolódásának, valamint a patakkal szomszédos lakóingatlanok elöntésének problémáját. A projekt járulékos eredménye olyan mintaterület létrehozása, melynek megvalósítása kapcsán a gyakorlatban is bemutathatóvá válnak a talajerózió elleni védekezés módszerei, mérhetővé válik azok hatékonysága, és a mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodók, szakemberek és kutatók számára konkrét lehetőség nyílik gyakorlati adatok gyűjtésére, terepi mérések végzésére és a kutatási eredmények átfordítására a talaj és a környezet védelme érdekében. Környe (Tatabányai járás) A projekt keretében talajtani felméréseket követően vízfolyás menti háromszintű vegetációval borított pufferterület, a levonuló vizek energiáját megtörő cserje és gyepsávok létrehozása, egyes területeken a szántó terület gyepesítése illetve energetikai célú fás és lágyszárú ültetvények telepítése történik meg. A mintaterületen eróziós mérőállomások telepítése és üzemeltetése is megvalósul, amelyekből a projekt hatékonyságára vonatkozó, és tudományos kutatási célokat is szolgáló adatok nyerhetők. A megvalósítás és üzemeltetés során közfoglalkoztatottak alkalmazására is széles lehetőség nyílik.
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
1.5.
120 000 000
Szent István Egyetemmel közös kísérleti projekt, 6 új munkahely, 1 millió kg minőségi halhús évente
Talajerózió elleni védekezési mintaterület létrehozása a Mihályi-patak vízgyűjtőjén
PLUSZ KEHOP1: 1000 millió Ft
Megyei programmenedzsment szervezet innovációs ügynökségének tevékenysége: Komárom agrárinnovációval foglalkozó szervezetek felkutatása, tevékenységük nyomonkövetkése, hálózatépítés, népszerűsítés, az agrárium és élemiszeripar elismertségének javulásért folytatandó PR INDIKATÍV tevékenység Geotermikus energia kapacitást nyújtó rendszerre épülő, innovatív növénytermelő üvegház Ács-Bábolna komplexum. még nem használt technológia; Közel 10 hektár méretű üvegház várhatóan 30 főt meghaladó új munkahely
100 000 000
Ipari területén meglévő közel 100-130 ezer tonna tárolásra alkalmas meglévő és bővíthető tároló, raktározó objektum vasúti, közúti közlekedési lehetőségekkel ellátva a térségben országosan is gazdaságosan hasznosítható. A jelenlegi tárház és raktárrendszer felszereltségében megfelelt az Európai Uniós intervenciós raktárkövetelmény feltételrendszerének (mérlegelés, laboratórium, eszközrendszer stb.) A kis-alföld és dél szlovákiai agrárgazdasági integráció felépítésére több mint százezer tonnás tárház kapacitás áll rendelkezésére közúti és vasúti közlekedési eszközök igénybevételével és a hozzá szükséges mérlegelési kiépítettsége mellett. 1.6.
Ipari parkban meglévő korszerű EU-s előírásoknak megfelelő raktárak, tárházak hasznosítása
GINOP 1: FEJLESZTÉS TARTALMA NEM VILÁGOS- PIACRA VITEL???
A projekt fizikai struktúrája: a) Síkraktár 2000m2 b) Síkraktár 2000m2 c) Síkraktár 4000m2 25m magas d) Siló I. 10000 m3 e) Siló II. 18x600-800 m3 f) közúti digitális hídmérleg g) vasúti analóg hídmérleg h) intervenciós követelményeknek megfelelő laboratóriumi eszköztár i) vasúti elérhetőség közvetlen a raktárépület mellett (elevátoros összekötő kapcsolattal) j) közúti elérhetőség (elevátoros összekötő kapcsolat)
1.7.
További várható projektek: Ecomotive Kft, Bonafarm-Bábolna kft (SOLUM-mal együtt PharmAgora innovációs klasztertagok)
VP
megkeresni
ÖSSZESEN
Almásfüzitő
0
Bábolna
0
220 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
2. projektcsomag: KA-BAK PROGRAM: Sajátos megyei tájgazdálkodási vertikumok ösztönzése a Kisalfölddön és Bakonyalján Kisalföld-Bakonyalja (KA-BAK) REL felépítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók TOP1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
Komárom központtal helyi termék REL felépítése (TARTALMÁBAN A TATAIHOZ HASONLÓAN ÉPÍTHETŐ FEL)
Komárom központtal Kisalföld, Bakonyalja
HIÁNYZIK
Mezőgazdasági szaktanácsadói központ létrehozása
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadói hálózatához való csatlakozás. informatikai eszközök beszerzése, ingatlan felújítás
Kisbér
3 500 000
Ászári népfőiskola "kreatív" hatásának megerősítése
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
Jól működő népfőiskola funkciójának megerősítése a KA-BAK PROGRAM helyi beágyazódása, népszerűsítése, disszeminációja érdekében
Ászár
HIÁNYZIK
Főzőkonyha, helyi termék tartósító ütem kialakítása, amellyel a helyi alapoktatási és szociális étkeztetési igények kielégíthetők
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Főzőkonyha, helyi termék tartósító ütem kialakítása, amellyel a helyi alapoktatási és szociális étkeztetési igények kielégíthetők
Bakonysárkány
80 000 000
Turisztikai központ és szálláshely kialakítása, helyi termék feldolgozó és melegkonyhai szolgáltatás létesítése a paplak felújításával
Bakonysárkány
80 000 000
10 000 000
2.1.
Bakonysárkány: helyi termékfeldolgozásra épülő TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
2.2.
Háztáji gazdálkodók összefogása Bakonybánkon
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Bakonybánki kisléptékü háztáji gazdálkodók összefogása, Az értékesítést közös megvalósítása, termelés összefogása. Értékesítés megszervezése, termelő eszközök beszerzése
Bakonybánk
MKF Kertészeti Program-közfoglalkoztatás
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával (finanszírozó alap: ESZA) (9.)
Komárom
Csép: önkormányzati (?)kertészet kiépítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Helyi növénytermesztés támogatása üvegház kialakításával, fűtésrendszer, öntözőrendszer kiépítése, Csép fóliasátrak bővítése, újak létesítése
48 000 000
Pajta-dűlői önkormányzati földeken mezőgazdasági termelés
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
Kisbér „Pajtai-dülő”-ben ~21 ha mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületen belül 3-4 ha fóliasátor és iskolakert kialakítása . A fóliasátrakban megtermelt terményeket a rászoruló családok jelképes áron vásárolhatnák meg, illetve biztosítanánk a családok részére, hogy a földet megművelve a háztartásuk számára szükséges zöldségeket előállítsák.
Kisbér
50 000 000
A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
Időskori képzések, ösztöndíj programok, kukoricafesztivál, gyakornoki tehetség programok- helyi vállalkozók, vállalatok bevonásával a helyi identitás növelésével
Bábolna
20 000 000
Kulturális örökségi értékű puszta épületeinek felújítása, vágóhíd (?)
Súr
0
A projekt Súr község kettő, önkormányzati tulajdonú belterületi gyűjtőútja, a Deák Ferenc utca és az Akai út fejlesztésére, valamint közösségi közlekedés levezetésére való alkalmassá tételére irányul. Az érintett útszakasz a település gazdasági övezetét, valamint mező- és erdőgazdálkodási területekhez vezet. A közösségi közlekedésre való alkalmassá tétele révén a település lakosságának 50%-át Súr meghaladó mértékben javul a munkába járást megkönnyítő körülmény új autóbuszváró öböl kialakítása során. A projekt az útburkolat felújításán és szélesítésén kívül magába foglalja a vízelvezetési problémák megoldását, közlekedésbiztonsági elemek – akadálymentesített járda, gyalogos átkelő és buszváró – kiépítését, mozgássérült parkoló kialakítását, zöldterület fejlesztését.
120 000 000
"Csatárpusztai Szürkemarhák Szakmai VP2: 350 millió Ft Vendégfogadója" Szürkemarha-major fejlesztése
2.3
Súr helyi gazdaságát erősítő közútfejlesztés
Tehenészet indítása: fiatal vállalkozó
2.4.
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
VP-fiatal gazdálkodók tematikus alprogram: 20 millió Ft
A tehén állományomat terveim szerint 20-25db körül állítanám be. Szeporulattal együtt 50-60 db körüli állatlétszámmal számolok.
Bakonybánk
150 000 000
0
TOP1. 1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló Kisalföldi és bakonyaljai halvertikum felépítése: önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Halverikum felépítéséhez szükséges és/vagy meglévő kereskedő (pl. Heringtrade) infrastrukturális és szolgáltatási háttér kapacitásainak célirányos bővítése. Ebben az esetben MAHOP v. GINOP1.
kapcsolódó logisztikai (tárolás, csomagolás, szállítás) infrastruktúra fejlesztése feldolgozás, helyi REL-be kapcsolódás, piacra vitel
Cuhai Bakony-ér rekonstrukciója, Cuha völgy árvízvédelmi fejlesztése
Cuhai Bakony-ér mederrehabilitáció: vízszállítóképesség helyreállítása, fenékgátak, fenékküszöbök Ács, Kisigmánd, Nagyigmánd, Csép, Ászár, Kisbér, felülvizsgálata, szükség esetén átépítés, üledék és a nem odaillő növényzet egyszeri eltávolítása, Bakonysárkány, Ácsteszér (Komáromi és Kisbéri komplex célú tározók építése a Cuhai-Bakony-ér mentén: árvizek tározása, ökológiai szempontok; a járás) tavaszi nagyvizek, nyári árvizek tározása az alsóbb szakasz vízkészletén is segíteni fog.
0
Bakonyszombathely: Feketevíz-éri tavak, magán, halivadék tenyésztés tervezett; Csatka: kb. 10 ha magán 0146 hrsz., 0148 hrsz. és a 0147 hrsz. Császár: 7 db tó magán: 0226/1 hrsz. halastó - 55,1 ha; 0203/1 hrsz. halastó - 2,7 ha; 0387/7 hrsz. halastó - 5,6 ha; 0343/2 hrsz. telephely, teleltető - 2,3 ha; 0329/2 hrsz. + 0324/4 hrsz. összesen 3 ha; Bakonyszombathely, Csatka, Császár, Ete, 0201/5 hrsz. halastó - 10,7 ha, 0329/2 hrsz. és 0324/4 hrsz. kész; önkormányzat kész Kerékteleki, Kisbér (Kisbéri járás) együttműködésre Ete: magán, a már meglévő haltenyésztés további fejlesztését célzó beruházások Kerékteleki: 0201/5 hrsz. 10,7 ha nagyságú tó magánkézben (császári vállalkozó) Kisbér: magánkézben 025 hrsz.; 029/1 hrsz. és 029/2 hrsz., meglévő halgazdálkodás
0
KEHOP1 :2300 millió Ft
Halgazdálkodáshoz tavak előkészítő munkálatai KEHOP1/MAHOP 1000 millió Ft a Kisbéri kistérségben
HIÁNYZIK
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Ács: belterületi vízrendezés 2.5.
Bakonybánk: belterületi vízrendezés Súr: belterületi vízrendezés Szákszend: belterületi vízrendezés Kisbér-Hánta: belterületi vízrendezés Ászár: belterületi vízrendezés Ácsteszér: belterületi vízrendezés Császár: belterületi vízrendezés Csatka: belterületi vízrendezés Csém: belterületi vízrendezés Tárkány: belvízrendezés Nagyigmánd: belvízrendezés
Kapcsolódó TOP intézkedés
Érintett település(ek) megnevezése
Csapadékvíz elvezetés a külső problémás településrészeken (Rektortelep, Concóháti utca és környéke, Komáromi utca) KEHOP1:900 millió Ft Ács (Komáromi járás) városközpont: Zúgó u.-Fő u.-Gyár u.-Posta köz-Ady Endre u.-Antal Iván u.-Concóháti u. csapadékvizének elvezetése KEHOP1: n.a. Cuha-patak árvízvédelem Bakonybánk csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója a befogadó Súri-patak mederkotrásával, záportározó KEHOP1/VP/TOP3: 80 millió Súr, Bakonycsernye?? Ft+városközpont??? kialakításával Szákszend (Oroszlányi járás, de vízgyűjtő terület Csapadékelvezetés kialakítása szempontjából ide tartozik. csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója: a Hánta településrészen található tavak és a Kisbéri KEHOP1: (más projektekkel együtt 720 millió árkon és azon lévő Nagy-tó medrének kotrása, Bakonysárkány irányában lévő földeken záportározó Kisbér (Kisbéri járás) Ft) építése, mely felfogná a városunkra zúduló csapadékot. KEHOP1.: n.a. Ászár belterületi vízrendezés, belterületi jóléti tóval Ászár (Kisbéri járás) KEHOP1: 15 millió Ft belvízelvezetés, a meglévő belvízelvezetők felújítása Ácsteszér (Kisbéri járás) KEHOP1: n.a. Vízelvezető árok építése és felújítása Császár (Kisbéri járás) Belvízelvezetés. A meglévő belvízelvezetők felújítása és szilárd burkolatú vízelvezető rendszer KEHOP1: 15 millió Ft Csatka (Kisbéri járás) kiépítése. KEHOP1: 10 millió Ft Csapadékvíz elvezető rendszer építése, felújítása Csém (Kisbéri járás) Belvízrendszer fejlesztése, vízelvezető árkok felújítása, jóléti tározó, horgásztó kialakítása, KEHOP1:n.a. Tárkány (Kisbéri járás) kapcsolódó turisztika KEHOP1: 250 milllió Ft
A projekt költségigénye (Ft)
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Csapadékvízelvezető hálózatok rekontsrukciója
Nagyigmánd (Kisbéri járás)
0
A vállakozás diverzifikációjának elérése oly módon, hogy a termelés során keletkező melléktermékeket feldolgozzuk (nemsítjük) szilárd biomassza formában történő(brikett, pellet) hasznosítással ( tüzelés). A projekt egyrészt munkahelyteremtést eredményezhet a vidéki térségekben ,másrészt a melléktemékek hasznosítása során plusz bevételt jelent a gazdák számára.
Bakonybánk
0
Falufűtőmű létesítése
TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása KISBÉRI JÁRÁS: 150 millió Ft
Biomasszára alapozott települési fűtőmű létesítése (Hőközpont), amely ellátja hőenergiával az önkormányzati intézményeket, illetve azok környezetében a gazdasági létesítményeket, illetve lakóházakat.
Súr
0
Helyi komposztálótelep létesítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
helyi komposztáló telep létesítése, zöldhulladék, fahulladék feldolgozása
Bakonysárkány
Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása
TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása KISBÉRI JÁRÁS: HIÁNYZIK
Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása
Súr
0
Ete: Közösségi pince kialakítása a szőlőhegyen
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Közösségi pince kialakítása a szőlőhegye
Ete
35 000 000
Szőlő és bortermelés újraélesztése a meglévő kataszteri területek újratelepítésével
VP
Vállalkozói szándékot csak interjúban jeleztek
Bársonyos
0
Műemléki borászat felújítása, fejlesztése
GINOP4/VP
fejlesztői szándék nem mutatkozott, de nagy érték veszne el
Ászár
0
Komárom őstermelői piac
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Közösségi Őstermelői piac
Komárom
Piactér burkolása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Piactér burkolása
Nagyigmánd
Megújuló energia termelés mg. melléktermékből VP: 25 millió Ft
2.6.
2.6.
Tervezett tevékenységek
2.7.
Új piactér kialakítása, termelői piac
Dűlő utak folyamatos fejlesztése, javítása
ÖSSZESEN
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A telkek felvásárlása, telekrendezés, új piactér kialakítása, régi áthelyezése (az üzemeltető nem zárkózik el): termelői piac kialakítása (akár heti többszöri nyitva tartással), piactér egyéb funkciókkal történő megtöltése, esetlegesen rendezvénytéri szerep Termelői vásárok is jelzik, hogy lenne rá kereslet a településen és a környéken élők részéről.
Kisbér
3 000 000
160 000 000
10 000 000
720 000 000
Nagyigmánd
1 489 500 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
3. projektcsomag: GERECSE NATÚR-REL PROGRAM
A tatai járás helyi termékek rövid ellátási láncának komplex módon való kiépítése és népszerűsítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Helyi termékek/szolgáltatások felkutatása (tanulmánykészítés). Helyi termék bolt kialakítása (felújítási és berendezési költségek a pályázatba beleépítve), ahol az adott termékek kerülnének értékesítésre - bemutatásra. Termékpaletta kiegészítése (megye, országos): nemzeti parki, natúrparki, TDM szervezetek Erdészet (Vértes Erdő) és helyi szervezetek pl. Esőemberekért alapítvány fogyatékkal élők sajátkészítésű termékei Tatai kistérség/Vértes-Gerecse LEADER/Gerecse Házhoz szállító teherautó (mozgó bolt), illetve egy pick-up teherszállító gépkocsi kerülne beszerzése Natúrpark (áru házhoz vitelele a rászorulóknak, és az igénylőknek, nehezebben megközelíthető terepre is. Rendezvényeken népszerűsítés, árusítás. Öko- és bioélelmiszerek, valamint energia megtakarítási eszközök „zöld eszközök” forgalmazása Tanácsadási szolgáltatás, szemléletformálás Hátrányos helyzetű és regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása, képzések Helyi, országos szintű média megjelenés, komplex online marketing
30 000 000
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
Helyi termékek/szolgáltatások felkutatása (tanulmánykészítés). Helyi termék bolt kialakítása (felújítási és berendezési költségek a pályázatba beleépítve), ahol az adott termékek kerülnének értékesítésre - bemutatásra. Termékpaletta kiegészítése (megye, országos): nemzeti parki, natúrparki, TDM szervezetek Erdészet (Vértes Erdő) és helyi szervezetek pl. Esőemberekért alapítvány fogyatékkal élők sajátkészítésű termékei Tatai kistérség/Vértes-Gerecse LEADER/Gerecse Házhoz szállító teherautó (mozgó bolt), illetve egy pick-up teherszállító gépkocsi kerülne beszerzése Natúrpark (áru házhoz vitelele a rászorulóknak, és az igénylőknek, nehezebben megközelíthető terepre is. Rendezvényeken népszerűsítés, árusítás. Öko- és bioélelmiszerek, valamint energia megtakarítási eszközök „zöld eszközök” forgalmazása Tanácsadási szolgáltatás, szemléletformálás Hátrányos helyzetű és regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása, képzések Helyi, országos szintű média megjelenés, komplex online marketing
30 000 000
3.1.
A tatai járás helyi termékek rövid ellátási láncának komplex módon való kiépítése és népszerűsítése
Szemléletformálás (a vásárlók, eladók, TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez versenyképes termékek előállításának segítése kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
3.2.
Barack-Virág kft feldolgozókapacitásának felépítése, integrátori szerep kiépítése
VP1: infrastruktúra és eszközbeszerzés: 165 millió Ft; ennek egy része TOP1. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
3.3.
Vértesi Erdő Zrt. Kereskedelmi, Szolgáltató és Oktatási Központ kialakítása
TOP6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
HIÁNYZIK
Tatai kistérség/Vértes-Gerecse LEADER/Gerecse Natúrpark
BARACK -VIRÁG Kft. 20 ha-os saját gyümölcstermelésének és a krnyezetükben lévő gyümölcstermelő Szomor vidék értékesítési gondjainak megoldása félkész és kész termékek előállításával A Vértesi Erdő Zrt. központi irodájával szomszédos, 2 részből álló, jelenleg az MNV Zrt. tulajdonában álló, Tatabánya központi részén található hajdani ÁNTSZ épület évek óta lakatlan és őrizetlen, hajléktalanok lakták. A 2040 m2 alapterületű, kétszintes épület tervezett funkciói: turistaház, munkásszállás, bérelhető apartmanok, konferenciaterem, erdészeti kiállítás, könyvtár, a társaság "zöld" boltja, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása pl. a Zrt. méhészeti tevékenysége keretében. JAVASOLT A HELYI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS ERŐSÍTÉSE, HELYI TERMÉK REL-RE ALAPOZOTT KONYHA, VADGAZD BEKACSOLÁSA A REL-BE; JAVASOLT TOVÁBBÁ FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM, BEKAPCSOLVA A JÁVORKÁT IS: ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁSI KÉPZÉSI PROGRAM A projekt célja a kihasználatlan terület és a már mintegy Cél: 600 millió Ft-os beruházással saját erőből megvalósított infrastruktúra hasznosítása. Kapcsolódó beruházásként hűtőtároló megvalósítása, ami a terület nagy részének hasznosítását eredményezné. A hűtőtárolókat a környező mezőgazdasági kis- és közepes termelők által termelt termékek (gyümölcsök, húsok stb.) átmeneti hűtött és mélyhűtött formában történő bértárolásra építenénk meg. Második ütemben egy 1600 m2 alapterületű hűtőház létesítését tervezzük.
HIÁNYZIK
200 000 000
Tatabánya
50 000 000
50 000 000
0,5 MW-os naperőmű és hűtőtároló
GINOP4/1: 400 millió (rekreációs elemeket lásd Által-érnél)
Gyermek- és Közétkeztetési Intézmény felújítása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Elvileg csak épületfelújítás, megpróbálni, hogy a projekt farvizén kapcsolódjon be a REL be (kedvezőbb támogatás)
Naszály
Gyermely: óvoda épületében lévő konyha bővítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
HIÁNYZIK Javasolt REL szempontokat figyelmbe venni
Gyermely
40 000 000
Főzőkonyha felújítása, gépek cseréje
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Önálló főzőkonyha ellátja az óvodai, az iskolai, a felnőtt és a szociális igényeket is. 1990 óta nagyobb felújítás nem történt sem az épület, sem a gépek terén. Nyílászárók illetve a berendezések cseréje. Elvileg csak hagyományos felújítás, de ösztönözni, hogy kapcsolódjon be a térségi REL-be
Szomor
20 000 000
Iskola tálalókonyha fejlesztése (iskolafejlesztés részeként
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
HIÁNYZIK -iskolafejlesztést is tartalmazza, itt csak a konyhát kellene
Sárisáp
150 000 000
Településre jellemző régi gyümölcsfajták termesztése önkormányzati területen, közétkeztetésben való hasznosítása
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
HIÁNYZIK
Neszmély
Tata
0
HIÁNYZIK
3 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
3.4.
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Háztáji gyümölcsös kialakítása, kisléptékű feldolgozás megteremtése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Lakosság bevonása a háztáji gyümölcs termesztésbe, feldolgozásba, nagy, kihasználatlan kertek hasznosításával, családok számára kiegészítő jövedelemteremtés céljára . Kisléptékű feldolgozásához berendezések vásárlása (pl: gyümölcslé készítés, lekvár készítés, gyümölcssajtok készítése), Képzés, tanácadás házi feldolgozáshoz, gyümölcsfa kezeléssel, gyümölcs feldolgozással kapcsolatos tudnivalókhoz Gyümölcs termesztéshez szükséges fák beszerzése A program kiépítése lépcsőzetességgel, több éve keresztül.
Bemutató farm létrehozása a Radvány-szigeten, önellátó gazdaság létrehozása
VP6.:18 millió Ft
vállalkozás
Neszmély
Agrár-,élelmiszeripari és erdészeti tevékenység népszerűsítése, képzése.
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
Munkanélküli aktív korú népesség átképzése, továbbtanulása, munkaerő piaci integrálása, helyi gazdaságban vállalkozóvá válásának ösztönzése
Tát
Őstermelők támogatása, helyi gazdaságok fejlesztése, mezőgazdasági gépvásárlás
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
HÁNYZIK
Kecskéd
HIÁNYZIK
Biotermékek előállítása, gyümölcsös ültetvény kialakítása, gyümölcsök hasznosítása, pálinkafőzde
HIÁNYZIK
Nem derül ki, hogy önkormányzati vagy vállalkozói fejlesztés
Dunaalmás
HIÁNYZIK
helyi feldolgozóipar, értékesítő szövetkezet kialakítása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
HIÁNYZIK
Kocs
HIÁNYZIK
„Helyben vagyunk”–Helyit helyben, helyitől, nem TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések csak helyieknek! elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
Helyi termék előállítás és értékesítés rendszerének kialakítása. Ismeretterjesztés, felvilágosítás, jó gyakorlatok gyakorlatok, ismeretek átadása Helyi piac létrehozása: szükséges infrastruktúra kialakítása+játszótér: a vásárlás komplex családi program Önállátási célú termelés népszerűsítése, feldogozás
Dad
100 000 000
0 50 000 000
Máriahalom és térsége
80 000 000
Szociális kertészet létrehozása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Szociális élelmiszer előállításához eszközök beszerzése (erő és munkagépek)
Szákszend
15 000 000
Dad: szociális célú kertészet
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Munkaerőpiacon tartósan elhelyezkedni nem tudó lakosság számára állattenyésztési, növénytermesztési alapismeretek tanítása. A kerttel, állattartásra alkalmas épületekkel rendelkezők számára vetőmagok, állatok biztosítása, gondozás rendszeres ellenőrzése, a megtermelt felesleg értékesítésében segítségnyújtás.
Dad
20 000 000
Felhagyott állattartó telep hasznosítása Epöl községben
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Epöl
HIÁNYZIK
Várgesztes
HIÁNYZIK HIÁNYZIK
Az NFA kezelésében lévő Epöl 0222/4 hrsz.-on lévő állattartó telepen meglévő infrastruktúra jó alapot teremthetne egy mezőgazdasági, állattenyésztési stb. jellegű projekt megvalósítására kellő szándék és befektetői háttér megléte esetén. NEM LEHET TUDNI, HOGY ÖNKORMÁNYZATI, VAGY VÁLLAKOZÓI FEJLESZTÉS.
Szelíd gesztenyés telepítése
HIÁNYZIK
Kis földtulajdonosok gazdálkodóvá válásának segítése
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál + VP-fiatal gazdálkodók tematikus alprogram
HIÁNYZIK
Dad
Háztáji termelők eszközbeszerzése, háztáji állattartás támogatása
VP
HIÁNYZIK
Máriahalom
Dunaalmás: helyi piac
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A községben civil kezdeményezés alapján helyi termelői piac kezdi meg működését áprilistól. A tevékenységhez az Önkormányzat épületet és annak udvarát biztosítja. Elárusító helyek kialakítása, valamint az épület átalakítása szükséges a tevékenységhez.
Dunaalmás
Városi piac kialakítása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
HIÁNYZIK
Nyergesújfalu
Őstermelők termékeinek értékesítésére helyi piac létrehozása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés
Mogyorósbánya
Vásárcsarnok kialakítás
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A helyi őstermelők, termelő szövetkezetek által előállított árucikkek értékesítésének, illetve a friss termékeket megvásárolni szándékozó helyi lakosok számára kulturált, egységes, a városi környezetbe ágyazott váráscsarnok megépítése
Dorog
250 000 000
Borút kiépítése
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
HIÁNYZIK
Tát, Tokod, Mogyorósbánya, Bajna
100 000 000
0 4 000 000
10 000 000
3.4.
3.5.
Nagymúltú máriahalmi bortermelés újraélesztése Pincesor felújítása-kialakítása további projektek keresendők pl: Neszmély Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Nyergesújfalu, Süttő, Lábatlan, Tata, esetleg Kesztölc településeken Máriahalom: belterületi vízrendezés Bajót: belterületi vízrendezés
5 000 000
VP: 20 millió Ft
szőlőtelepítés, meglévő pincék rehabilitálása, feldolgozóberendezések beszerzése, tárolóeszközök beszerzése HIÁNYZIK
HIÁNYZIK
HIÁNYZIK
Neszmély Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Nyergesújfalu, Süttő, Lábatlan, Tata, esetleg Kesztölc
0
KEHOP1: n.a. KEHOP1: 450 millió Ft
Vízelvezető rendszer korszerűsítése Csapadékviz elvezető rendszer felújítása, korszerűsítése
Máriahalom Bajót
0 0
VP
Máriahalom
0
Tardos
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
3.6.
Projekt megnevezése
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
KEHOP1: 40millió Ft
Csolnok: belterületi vízrendezés Gyermely: bel- és külterületi vízrendezés
KEHOP1: 100 millió Ft KEHOP1: 125 millió Ft
Janza patak medrének felújítása; Horgásztanyák területrendezése értékesítéshez; Horgásztavak mederrendezése Csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása Csapadékvíz-csatorna fejlesztése, felszíni vizek medrének, partjának további rendezése
Dorog: vízrendezés
KEHOP1: 50 millió Ft
Árvízvédelem, illegális hidak rendezése, kulturált környezet kialakítása a Kenyérmezei patak mentén. Dorog
0
Dorog: belterületi vízrendezés Kesztölc: belterületi vízrendezés Szomor: belterületi vízrendezés Piliscsév: vízrendezés Sárisáp: belterületi vízrendezés Úny: belterületi vízrendezéa Tarján: belterületi vízrendezés Süttő: belterületi vízrendezés Tokod: belterületi vízrendezés Tokodaltáró: belterületi vízrendezés Tát: belterületi vízrendezés Tát: Únyi patak térségének ökológiai folyosóként való kialakítása
KEHOP1: 150 millió Ft KEHOP1. n.a. KEHOP1. 20 millió Ft KEHOP1. n.a. KEHOP1.: 50 millió Ft KEHOP1.: n.a. KEHOP1: 100 millió Ft KEHOP1.: 250 millió Ft. KEHOP1.: n.a. KEHOP1.: 200 millió Ft. KEHOP1. : n.a.
Csapadékvíz elvezető rendszerek és tárolók kialakítása felszíni vízelvezetés javítása Csapadékvíz elvezető árkok felújítása Övárok építése és burkolt árkok felújítása Csapadékvíz elvezető rendszer felújítása Csapadévíz elvezetés Csapadékvíz elvezető árkok karbantartása, felújítása, illetve újak kialakítása Csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítés, felújítás Csapadékvíz elvezető csatornaépítés Csapadékvíz-elvezetés Csapadékvíz elvezető rendszer építése és felújítása
Dorog Kesztölc Szomor Piliscsév Sárisáp Úny Tarján Süttő Tokod Tokodaltáró Tát
0 0 0 0 0 0
KEHOP1/4 (?): 80 millió Ft
HIÁNYZIK
Tát
0
Tát: Integrált vízgazdálkodásra épülő gazdasági tevékenységek fejlesztése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
HIÁNYZIK
Tát
100 000 000
3.7.
Biomassza fűtőmű létrehozása
3.8.
Tervezett tevékenységek
Csolnok: külterületi vízrendezés
Máriahalmi mikrotérségi smartgrid (virtuális erőmű) hálózat létrehozása
3.8.
Kapcsolódó TOP intézkedés
TOP3. 2. 2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TOP1. 2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál TOP3. KEHOP5. kísérleti projekt ESZTERGOMI JÁRÁS: HIÁNYZIK TOP3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása ESZTERGOMI JÁRÁS: 10 millió Ft
Csolnok
0
Csolnok Gyermely
0
0 0 0 0
SEAP stratégia és akcióterv Virtuális Erőmű létrehozása az áramtermelésre járási/mikrotérségi szintű összefogással, máriahalmi központtal. Ennek keretében 1. Biogázüzem létrehozása Máriahalmon kisvállakozói beszálítókkal (baromfitelep, tehenészet, kommunális komposzt, szennyvíztelep), tárgyaszállító jármű beszerzése; Máriahalom, Szomor, Úny (esetleg más csatalkozó 2. Energiaközpont-irányító/diszpécserközpont kialakítása a volt kultúrházban, napelemek, települések) szélturbinák telepítése a járás minden településén, barnamezős területeken, 3. Napelemes töltőpontok minden településen, elektromos autók népszerűsítése 4. Biomassza fűtőmű létrehozása az önkormányzati épületek fűtésére, mobil aprítékoló beszerzése TÖBBSZÁZ MILLIÓS BERUHÁZÁS!!! TÖBB TELEPÜLÉSNÉL A FAJLAGOS KÖLTSÉG CSÖKKENHET, DE A HÁLÓZATFEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLET MIATT VISZONT JEELNTŐSEN MEGUGORHAT A KÖLTSÉG
0
A keletkező nagy mennyiségű zöldhulladék és mezőgazdasági hulladékok begyűjtése, energetikai hasznosítása (szalma, kukorica, szőlővenyige, nyesedék stb.)
Nyergesújfalu
0
Pelletüzem létesítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
HIÁNYZIK
Bajna
25 000 000
Biomassza hasznosítás energetika célra
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Mezőgazdasági hulladékok begyűjtése, energetikai hasznosítása (szalma, kukorica, szőlővenyige, stb)
Tata
HIÁNYZIK
Megújuló energiára való átállás a Fülöp Kőfaragó GINOP4/1: 10 millió Ft Kft-nél Gépvásárlás a Fülöp Kőfaragó Kft-nél GINOP1: 10 millió Ft
A meglévő energiabázis kiváltása megújuló energiára, energiatakarékosság és hatékonyságnövelés céljából kőmegmunkáló gépek vásárlása
A helyi és környékbeli termelést, környezetgazdálkodást elősegítő középszintű oktatási intézmény létrehozása
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN:
EFOP: 410 millió Ft
Nyergesújfalu
0
Nyergesújfalu
0
Tát
0
1 332 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
4. projektcsomag: VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM (CSAK AZ RFÜ ÁLTAL BESOROLT PROJEKTEKET TARTALMAZZA, TOVÁBB BŐVÍTHETŐ, A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM TERHÉRE) Információs és útbaigazító táblák elhelyezése, falufogadó állomások építése EGYÜTT JAVASOLT A GERECSE, VAGY A VÉRTES NATÚRPARKOKKAL EGYSÉGES RENDSZER KIALAKÍTÁSA
LÁSD A KÖVETKEZŐVEL EGYÜTT
Információs pontok a Gerecse Natúrparkban
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
Tát Mogyorósbánya és Bajót; TátMogyorósbánya települések között kerékpárút megépítése
A Gerecse Natúrpark 29 település részvételével alakult meg és további néhány település csatlakozása várható. A natúrpark nyújtotta kohéziós erő egyik markáns külső megnyilvánulási formája, kifejezője lehet az, hogy a legtöbb (vagy akár mindegyik) tagtelepülés határában vagy éppen központjában olyan többnyelvű (magyar-angol-német-szlovák), színes, informatív köztéri tábla v. táblarendszer kerül felállításra, amely nemcsak az adott település legfontosabb látnivalóit mutatja be, hanem a Gerecse Natúrpark teljes területébe, a legfontosabb értékekre is rápillantást nyújt. A „klasszikus” Gerecs Natúrpark 29 települése köztéri információs tábla mellett valamennyi település határában jelképes natúrpark kapuk is felállításra kerülnének, ezzel is azt szimbolizálva, hogy a natúrpark szerves egészet alkot és hogy a településre érő turista előtt egy újabb kapu enged bepillantást a térség gazdag turisztikai kínálatába. Az egységes megjelenésű, kivitelű köztéri alkotások ugyanakkor magukba foglalnának az adott településre jellemző egyedi arculatot is, ezzel is jelezve, hogy bár ugyanazon natúrpark része, de a történelmi, társadalmi, gazdasági hagyományok alapján mégis kicsit más település az érintett város vagy község.
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
A kerékpárút biztosítja a táti, esztergomi munkahelyek elérhetőségét
Bajót, Mogyorósbánya, Tát
Dorog-Csolnok-Annavölgy–Sárisáp kerékpárút
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
Dorogtól –Sárisápig vezetett a bányákhoz szükséges iparvasút. A bányászat megszűnése után a síneket felszedték. Ezen a töltésen lehetne kialakítani egy térségi kerékpárutat.
Dorog, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp
4.1.
4.2. Kisbér-Ászár kerékpárút felújítása ÁTEMELVE JÁRÁSIBÓL
4.3.
Szárliget projektje, de javasolt a vidéki tájakra kiterjeszteni és nnek megflelően a költésgvetést beállítani
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
Kisbér városában 0,66 km hosszú kerékpárút található, mely a települést a szomszédos Ászárral köti össze. A kerékpárút a város központjából indul a 81.-es számú főút mellett, attól kiemelt szegéllyel és zúzott köves-, zöld sávos elválasztással az út váltakozó oldalán. A kerékpárút 1990-es években készült, azóta nem került felújításra. Az úttesttől elválasztó szegélye az évek alatt elmorzsolódott, több helyütt hiányos. Aszfalt burkolata némely helyeken megsüllyedt, néhol megrepedezett. Jelenlegi műszaki állapotában balesetveszélyes rajta a közlekedés. A teljes út hosszában a szegélyköveket cserélni szükséges, a jelenlegi burkolatát fel kell szedni és újra kell aszfaltozni, a zöld sávot, illetve zúzott köves szakaszt újra kell füvesíteni/kövezni. A két település összeépülésének következtében a kerékpárutat nap mint nap használják a települések lakói az iskolába, a munkába járáshoz és a bevásárláshoz. A főúton elhaladó forgalom volumene miatt létfontosságú a kerékpárút megléte és műszaki állapotának javítása, hogy a kerékpárosok továbbra is a kerékpárutat használják és ne menjenek ki a főútra. A kerékpárosok és az egyre növekvő számú elektromos biciklit használók, valamint az utat még igénybe vevő segédmotor-kerékpárosok joggal várják el, hogy a számukra kialakított úton zökkenőmentesen, akadályok kerülése nélkül, gyorsan tudjanak haladni. A kerékpárút műszaki állapota és a rajta folyó forgalom intenzitása napról napra minél jobban magában hordozza a balesetek kialakulásának veszélyét. A kerékpárút felújítása mind a A projekt célja a Vértes és Gerecse feltárása jó minőségű utakkal az őshonos fajok állománynevelése érdekében. Ezen felül a természetvédelmi értékek könnyű megközelíthetőségét biztosítja ez a fejlesztés illetve beruházás. Jó szolgálatot tesz az úthálózat a tűzvédelem és más biztonságtechnikai intézkedések tekintetében, ezzel egyidejűleg segíti a folyamatos erdőborítást a területen azzal, hogy Tatabánya, Bicske, Csákvár, Csókakő, Mór, Oroszlány illetve Kisbér, Réde térsége időjárástól függetlenül el lehet végezni az erdőgazdálkodás és természetvédelmi aktualitások adta feladatokat. Az utak mellé kerékpár utak társíthatók.
Erdei feltáró utak felújítása, építése
KEHOP4. 1000 millió Ft
Az országos Kéktúra útvonalán pihenőpark kialakítása
VP6: 10 millió Ft ÖSSZEHANGOLNI A VÉRTES RT-VEL., ILLETVE EGYSÉGESEN KELLENE A PONTOSÍTANI GERECSE NATÚRPARK TERÜELTÉN ELJÁRNI
Csatlakozás meglévő zarándokutakhoz és túraútvonalakhoz
Horgászturizmus fejlesztése a Kisbéri járásban kapcsolódva a halgazdasági vertikum programhoz 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál ÉS VP/MAHOP
Mogyorósbánya
VP6: N.A. MEGYEI LÉTÉKŰ ZARÁNDOKÚT PROGRAM ESETÉN AKÁR GINOP 4-RE IS LEHETNE PÁLYÁZNI
Kisbéren halad keresztül a Szent Jakab zarándok útvonal, a Bakonyban fut a Mária útvonal, mely kiterjesztésével településünk is csatlakozhatna hozzá. A városban megindult lovas élet fellendülését hozhatja a vértesi, észak-balatoni lovas túraútvonalakhoz történő csatlakozás. Az útvonalakra fűződő települések közti szoros együttműködéssel az útvonalakon haladó zarándokok, túrázók számára színes, érdekes és térségünk szépségeit bemutató, helyi nevezetességeket felsorakoztató útvonal Kisbér jöhet létre. A „Mini-Magyarország” Makettpark II. ütemében felépítendő fogadóépület alkalmas lesz a zarándokok, túrózok információval történő ellátására, szolgálhat pihenésük helyszínéül és egyben a Makettpark lehetőséget nyújt egy helyen országunk nevezetes épületeinek, építményeinek megtekintésére.
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
A járás területén 8 tó vesz részt a mely települések egy kisebb része valójában továbbra is a horgászturizmusban gondolkodik esetleg csatlakozva a haltenyésztéshez is (pl. Bakonysárkány), van ahol mindkét irányban gondolkodnak, pl. Kerékteleki, Kisbér. A két prohgramrész a a LEADER HVS keretében kerül kidolgozásra.
Kisbéri járás INDIKATÍV
7 000 000
140 000 000
80 000 000
500 000 000
10 000 000
0
0
0
50 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. területének hasznosítása
GINOP4/VP: 5000 millió Ft
Tourinform iroda létrehozása, szálláshely és szálláshelyi szolgáltatás bővítése, fejlesztése
Bábolna
0
Esterházy-Menossi ménesbirtok fejlesztése (kapcsolódás majorprogramhoz)
VP/GINOP4 n.a. SZÓBAN JELEZTE FEJLESZTÉSI SZÁNDÉKÁT, RFÜ MEGKERESÉST NEM KAPOTT
Olasz vállalkozó (Bp-i székhellyel) interjú során határozottan jelezte fejlesztési szándékát. Jelezte, hogy szándéka a nagyigmándi Melkovics puszta megvásárlása és és fejlesztése is. Vizsgálandó
Császár, Makk-puszta
0
Kisbér: Lovarda II. és III. ütem
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A Lovarda épületegyüttes vonatkozásában az MNV Zrt-vel szorosan együttműködve rendelkezünk érvényes építési engedélyes tervekkel, mely elsősorban szálláshelybővítést, turisztikai központ kialakítását, a lovas kultúra fejlesztését, valamint vendéglátóhely kialakítását foglalja magába
Kisbér
1 500 000 000
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Az Angolpark szerves részét képező, helyi védelem alatt álló ún. Pokol műrom felújításra szorul. A felújítással vendéglátói, rendezvény kiszolgáló funkciót kapna. Mivel a műromhoz nincs bekötve a csatorna, így szükséges a csatorna bekötés, továbbá vissza szeretnék adni neki a műemlék jellegét. Visszaállítanánk a tetejére a Mennyországot, és a Wenckheim Béla emlékművét. Parkosítás is szükséges, rózsa-ligettel tennénk pompázóvá a műrom környezetét.
KIsbér
0
Angolpark belvárosi környezet javítása
A megnövekedett ló létszám és lovagolási igény maga után vonja egy lovas tér kialakítását, ahol a gyakorláson, lovagláson kívül rendezvényeket, versenyeket is lehet tartani. Jelenleg egy fedett pályával rendelkezünk a Lovardában, mely mellé nyitott lovarda, kültéri pálya kialakítása is szükségeltetik. A lovas tér kialakítására legalkalmasabb terület az önkormányzat tulajdonában lévő ún. „Majális-tér” lenne, ahol elférne egy szabvány méretű versenypálya és bemelegítő, gyakorlópálya. A téren ez idáig tartottak évente egy alakalommal lovas versenyt a helyi lovas egyesület szervezésében, de fix pálya esetén rendszeresen tudnának versenyeket szervezni. Ezen funkció kiszolgálásához további létesítményeket is szükséges lenne építeni, illetve felújítani. Építeni kellene lelátót, és a már meglévő rossz műszaki állapotban lévő szomszédos házat fel kellene újítani a lovas eszközök (akadályok stb.) tárolására és ki kell alakítani az egyéb, vendégeket is kiszolgáló létesítményeket (információs pontot, mosdókat, büfét). A helyi lovas élet fellendítése és a régi lovas hírnevünk újjáélesztése a lovas tér kialakításával újabb lendületet kaphatna. A lovas tér használatát az általános iskolások kötelező testnevelés óra keretében lovaglási céllal látogathatnák, a középiskolában működő lovas képzés gyakorlati helyéül szolgálhatna és A 343 m2 alapterületű, kétszintes épület közművesített, benne több kisebb helység került kialakításra a folyosók végén fürdőkkel és mellékhelységekkel. Az impozáns épületet az egyház eladásra hirdette meg, mert hivatalukat másik épületbe költöztették, az ingatlant nem használják. Városunk történelméhez tartozó, városképünk részét képező ingatlant önkormányzatunk szeretné megvásárolni és ott szálláshelyeket kialakítani. Az épület meglévő helységkialakításával – földszinten Kisbér tárgyaló, iroda, konyha, emeleten öt szoba, mellékhelységek, fürdő - alkalmas lenne szálláshely kialakítására. Szálláshelyre elsősorban a városi nagyobb rendezvényekkor van szükség, amikor a testvérvárosokból érkező delegáltakat kell elszállásolni.
Lovas tér kialakítása
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Plébánia megvásárlása és felújítása
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISÉBI JÁRÁS: 150 millió Ft
Egykori pékház felújítása, szálláshelyként történő hasznosítása
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 600 millió Ft
Az évek során kihasználatlanul álló ún. Pékház helyi védelem alatt álló épület. Az idő múlásával az épület állaga romlani kezdett. A vízelvezetés megoldása és a tető cseréje elengedhetetlen a további romlás miatt. A felújítást követően szálláshelyként funkcionálna.
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 120 millió Ft
Mind a templom, mind a tó környékén fejlesztendő Mini-Magyarorzság mint az Angolpark szerves turisztikai egységet képez. Egymástól elválaszthatatlan, 200 éves történelmi hagyományokat hordozó területek. A városon áthaladó, átutazó vagy turista igen nehezen áll meg, és tér be ezekre a terekre, tehát a turisztikai fejlesztéshez, a környezetvédelemhez szorosan hozzátartozik a Kisbér közlekedési csomópont kialakítása, parkolók létesítése, tájékoztató táblák időbeni elhelyezése. Kevés olyan város van Magyarországon, amelynek tervezése során ilyen egységben építették fel a gazdasági, a kulturális, az egyházi és a szabadidős lehetőségeket.
0
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KISBÉRI JÁRÁS: 168 millió Ft
Mind a templom, mind a tó környékén fejlesztendő Mini-Magyarorzság mint az Angolpark szerves turisztikai egységet képez. Egymástól elválaszthatatlan, 200 éves történelmi hagyományokat hordozó területek. A városon áthaladó, átutazó vagy turista igen nehezen áll meg, és tér be ezekre a terekre, tehát a turisztikai fejlesztéshez, a környezetvédelemhez szorosan hozzátartozik a közlekedési csomópont kialakítása, parkolók létesítése, tájékoztató táblák időbeni elhelyezése. Kevés olyan város van Magyarországon, amelynek tervezése során ilyen egységben építették fel a gazdasági, a kulturális, az egyházi és a szabadidős lehetőségeket. Méltán mondhatjuk, hogy a Lovarda tér és épületegyüttes megújításával, a hozzá tartozó Angolparkkal az ország egyik legszebb terét lehetne kialakítani. A kistérség vonzáskörzetében pedig egy kiindulópont lehet ez a centrum, különösen akkor, ha több napra tudjuk az ideutazót vendégül látni.
0
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A 650 lakossal rendelkező Úny községben , a 80-as években létesített (TSZ )Major épület és a hozzá tartozó 3,2ha területen munka helyteremtő gazdasági és turisztikai tevékenységet szeretnénk létesíteni. A meglévő építési engedélyünk egy Uniós szabványoknak megfelelő fedeles lovarda és étterem, horgásztó, kalandpark, szálláshely megvalósítását tűzte ki célul. Meglévő épületek felújítása,bővítése,Új épületek építése, akadálymentesítése és Uniós szabványoknak megfelelő kialakítása
4.4.
Római Katolikus Nagyboldogasszony templom felújítása
Mini Magyarország Makettpark bővítése
Felhagyott major hasznosításával Únyi fedeles Lovarda és kalandpark, horgásztó, kiszolgáló étterem és szálláshelységek létesítése (kapcsolódás a majorprogramhoz)
200 000 000
0
Kisbér
Úny
140 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A Zichy kastély felújítása, közösségi térrel való bővítése
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KOMÁROMI JÁRÁS: 245 millió Ft
Az egyébként csodálatos barokk épület állapota az idő folyamán rendkívül leromlott. A pályázat keretében nem csak a tető- és ablakcserét valósítanánk meg, hanem egy belső és külső felújítást, illetve megújuló energiaként felhasználnánk a napenergiát, mely a fűtésünk illetve a meleg vizes rendszerünkben is kiválthatná a gázfűtés egy részét. A város természeti adottságai és cukoripari múltja következtében potenciális desztinációs lehetőség lenne a turisták számára, azonban a városban jelenleg NINCS szálláshely. Ez egy ekkora, ilyen adottságokkal rendelkező település esetében komoly érvágás. Ács Emellett a városban élő fiatalok is gyakran választják a környező településeket, elköltöznek és elviszik a településről azt a szellemi értéket, amit képviselnek. Ezért szeretnénk a kastély tetőszerkezetét és héjazatát kicserélni és egy szellemi központot létrehozni a kastély tetőterében szálláshelyekkel, közösségi térrel, ahol nem csak a turizmus igényét elégíthetjük ki, hanem teret biztosítanánk olyan disputáknak, rendezvényeknek, konferenciáknak, tréningeknek, amelyek a helyi fiatalok és civil szervezetek bevonásával és aktív részvételével valósulnak meg.
Kék Túra szálláshely - Tóparti Vendégház felújítása
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 20 millió Ft
A Malomvölgyben lévő tóparti vendégház jó lehetőség minőségi turista szállás kialakítására. A ház a 80-as évek végén épült, szerkezete megfelelő, de egyes elemek cseréje szükséges. Új tetőtéri ablakok, Tardos belső burkolások, kültéri korlátok, új bútorok kellenek, a cél eléréséhez, hogy a Kék Túra útvonalon fekvő vendégház egész évben tudjon vendégeket fogadni. Akár erdei iskolaként isműködhet.
0
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból Kereskedelmi szálláshelyek kiépítése; Üdülőház, fenntartható turizmusfejlesztés Vadászház TATABÁNYAI járás: 15 millió Ft
település a Vértes és a Gerecse hegységek közötti völgyben fekszik. Szárliget elérhetősége kiváló, köszönhetően a vasútvonalnak és a 100-as főútnak. A Budapest-Hegyeshalom-Bécs nemzetközi vasútvonal a falun keresztül halad át. Budapestről Szárliget kb. 30-40 perc alatt érhető el, főúton pedig 30 perc. Az ország minden területéről érkeznek, túrázok. Nekik sajnos nem tudunk szálláshelyet biztosítani. Számukra szeretnénk üdülőházakat és vendégházakat felépíteni, mivel ez lehetővé tenni a több napon át tartó utazásokat. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a település számára új fogyasztókat hozna, ami által növekedne a faluban a kereskedelmi forgalom.
Szárliget
0
Mogyorósbánya vendégház felújítása
Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés
Mogyorósbánya
0
N.A.
Mogyorósbánya
0
VP6: 4N.A.
N.A.
Máriahalom
0
VP6: 4N.A.
N.A.
Máriahalom
0
VP6: 4N.A.
Mogyorósi Kősziklán csillagvizsgáló megépítése, VP6: 40 millió Ft tábor helyének fejlesztése KI FEJLESZTI, KI FOGJA MŰKÖDTETNI??? Műemlék jellegű faluház kialakítása A volt iskolaépület hasznosítása ÖKOFALU TUDÁSKÖZPONT???
4.5. A múlt „helye” jelenünkben: helytörténeti VP6. 40 millió Ft múzeum kialakítása műemléki értékű épületben
„Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt!” 30-50 főt befogadó turisztikai szálláshely kialakítása
Az Alkotóház közvetlen szomszédjában álló épület egy eddig lakás céljára használt, országos védelem alatt álló építmény. Nemrégiben sajnálatos módon kiégett, és tulajdonosa nem tudja/nem kívánja felújítani, szándékában áll eladni az ingatlant. Egyesületünk tevékenysége szempontjából szerencsés lenne, ha nem idegen vásárolná meg a műemlék házat, hanem az Egyesület tulajdonába kerülne: felújítanánk, és méltó funkcióval látnánk el. Ez a projekt lehetőséget adna arra, hogy ebben a térben összegyűjtsük és bemutassuk a település történetét és azokat az értékeket, melyek a település több Máriahalom pontján találhatóak és tekinthetőek meg. Máriahalom múltját felelevenítő gyűjteményt helyeznénk el benne interaktív ismeretszerzési lehetőségekkel. A felújítással, történeti bemutató tér kialakításával párhuzamosan elkészítenénk a település turisztikai kiadványát is, melyben bemutatnánk Máriahalmot, településünk méltatlanul feledésbe merült értékeit, ezáltal is növelve a településünk iránti érdeklődést.
A projekt során: 30-50 fő befogadására alkalmas turisztikai szálláshely kialakítását tervezzük, olyan igényes és megfizethető szállást, ahol lehetőség lenne minőségi „vidéki” pihenésre. Főként olyan – nagyobb - csoportoknak kívánunk szállást biztosítani (pl. iskolák, cégek, szervezetek, baráti társaságok), akik közös élmények során szeretnék környékünket (magukat és egymást is) jobban megismerni. Programokat, szabadidős és sportos, közösségi tevékenységeket kínálnánk számukra, illetve kézműves technikák és gasztronómiai készítmények/eljárások (helyi receptek) kipróbálására, elsajátítására is biztosítanánk lehetőséget (igény szerint). Esetleg tanfolyami csoportokat is VP6: 100 millió Ft Máriahalom ERDEI ISKOLAKÉNT AZ EFOP IS TÁMOGATJA szerveznénk, bentlakásos, többnapos képzéseket, a környezettudatos életmód, eljárások és receptúrák, a környezettudatos építkezés etc. témakörökben. Kínálatunkhoz kapcsolódóan kiközvetítenénk a térségben található turisztikai attrakciókat is. (Pl. lovas turizmus, bor turizmus, műemlékek stb.) A vendégek ellátásában, előnyben részesítenénk a helyi termékeket, illetve a szuvenírek helyett is ezt kínálnánk, javasolnánk részükre (a helyi piacot erősítve). A beruházás következtében nőne a turisztikai attrakciók, a vendégéjszakák száma, növekedne a helyi termékek forgalma és a környékünk turisztikai látogatottsága, gazdasága is növekedne, ezáltal
0
0
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Dunaszentmiklós Ifjúsági ház, turistaszálló és sportöltöző építése
VP6: 80 millió Ft ERDEI ISKOLAKÉNT EFOP IS TÁMOGATJA
Az 1250 lakosú Súr településen működik a Don Bosco Esélyegyenlőségi Labdarúgó Iskola Egyesület, amely több település sportolni vágyó gyermekeinek biztosít sportolási lehetőséget több korosztályban (6 évestől senior). Az egyesület jelenleg a 70-es években társadalmi munkában épült önkormányzati tulajdonú sportöltözőt használja, amelynek állapota jelentősen leromlott, részben az akkori építkezési technológiának köszönhetően (vízszigetelés hiánya). Felázott falak, omló vakolatdarabok, hulló csempék jellemzik az épületet. A nem megfelelő építési technológia miatt a jelenlegi épület felújítása nem javasolt, helyette új épületet célszerű építeni, amely a sportöltözői igényeken túl ifjúsági ház és turistaszálló igényeket is kielégít. A turistaszálló funkciót indokolja a település és térség látnivalói, a falu horgásztava, sípályája, illetve a közeli Csatkai Mária kegyhely, amelynek köszönhetően a falu a Mária Út zarándok útvonalon helyezkedik el. Erdei iskolai programok szervezésére a lehetőség adott. A turista szálláshely funkció révén az önkormányzat bevételekhez jut.
Szákszend: Állatsimogató kialakítása
VP6: 15 millió Ft
Állatsimogató kialakítása tereprendezéssel és kerítéssel (Turisztika)
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Súr
0
Szákszend
0
ÖSSZESEN:
2 627 000 000
5. projektcsomag: ÁLTAL-ÉR PROGRAM Turisztikai fókuszú integrált vízgazdálkodási, települési vonzerő és rekreációsfejlesztési program
5.1.
Által-ér térségi komplex turisztika termék feléPítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Turisztikai tájékoztató rendszer fejlesztése Tata TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések és Környéke Turisztikai Egyesület működési elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál területén
Térségi stratégia ráépítése kidolgozása a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület stratégiájának továbbfejlesztésével, a termék piacra vitele (marketing) tematikus programok kidolgozása, szervezett tematikus kisbuszos, kerékpáros, gyalogos túrák bevezetése a piacra, helyi szolgáltatók, helyi termékek bekapcsolásával: 1. Esterházy örökség 2. Bányászati és ipari múlt öröksége 3. Időutazás (őskor, római kor, honfoglalás, középkor, majorsági gazdálkodás kora, ipari korszak, klímatudatosság korszaka) 4. Tájalakító ember stb. Térségi rekreációs kínálatok régiósismertségének növelése: Által-ér kártya bevezetése (turisztikairekreációs attrakciók és szolgáltatásokból engedmény a térség lakóinak, később kiterjesztés a megyére, esetleg Nyitra megyére is) A turisztikai információk terjesztéséhez, a turisták tájékoztatásához az egyesület 2011-2014 között már elkezdte a komplex tájékoztató-rendszer kiépítését hagyományos (térképes) információs táblák és modern technikai eszközök (érintőképernyős készülékek) telepítésével. A projekt ennek bővítését, továbbfejlesztését (II. ütem) célozza.
Az Által-ér vízgyűjtő 21 települése és a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület további települései INDIKATÍV
50 000 000
Tata és Környéke Turisztikai Egyesület működési területén
45 000 000
IKT applikációkhoz esetleg GINOP3???? Települési információs rendszer kiépítése az Által-ér térség többi településén eddig csak Várgesztes és Vértessomló jelezte az igényét. 5.2. JAVASOLT A TÁMOGATÁS FELTÉTELÉÜL: A TATA ÉS KÖRNYÉKE TURISZTIKAI EGYESÜLETTEL EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ÁLTAL-ÉR TÉRSÉG TOVÁBBI TERÜLETEIN IS U.A. EGYSÉGES RENDSZER KIÉPÍTÉSE
Felkapom/leadom kerékpárkölcsönző hálózat telepítése a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület működési területén
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
Település rákapcsolása az Által- ér menti kerékpárútra Duna-menti településeket Tatával összekötő kerékpárút építése Tata-Naszály, TataDunaalmás vonalon 5.3
Vértessomló, Várgesztes (az összeg csak a vértessomlói indikatív költséget tartalmazza) TÖBBI TELEPÜLÉSEN IS INDOKOLT
5 000 000
IKT applikációkhoz esetleg GINOP3????
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Kerékpárút hálózat kiépítése az Oroszlányi Járás települései irányába, Tatabánya - Oroszlány kerékpárút összeköttetés TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését kiépítése, az országos hálózatba való szolgáló közlekedésfejlesztés bekapcsolódás megteremtése
Oroszlány - Csákvár - Velencei-tó kerékpárút megvalósítása
Vértessomló Nincs utcanévtábla kihelyezve. Ezek a táblák segítenének megérteni pl. az utcák fura számozását (a páros oldal ugyanis 6-os számmal kezdődik, majd ezt követi a 2 és a 8), de egyébként is praktikus volna jelezni pl. a kerülethatárt, hogy melyik utca hol van és merre halad. A falu folyamatos fejlődése miatt, a turisták számának növekedése is indokolttá teszi ezeknek az utca névtábláknak, intézmény neveknek, létesítményeknek, látnivalók névtábláinak az elhelyezését. Várgesztes: Információs rendszer kifejlesztése, utca-névtáblák, turisztikai infótáblák községen beüli elhelyezése
GINOP 4. 1400 millió Ft TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés OROSZLÁNYI JÁRÁS: 50 millió Ft
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
A rendszer eszközbeszerzése, infrastruktúrájának (kerékpárállások, fizető automaták) kiépítése karbantartóbázis és vezérlőközpont felépítése (a TDM eszköz és infradtruktúrafejlesztése) a rendszer marketingje
Tata
150 000 000
A kerékpárút a Tatabánya és Oroszlány közötti kistelepülések számára biztosítja amegyeszékhely illetve a járásszékhely munkahelyeinek elérhetőségét illetve
Oroszlány város és Oroszlányi járás települései
A nyomvonal az EUROVELO és a Bp-Balaton közötti kerékpárút között biztosít országos nemzetközi jelentőségű kapcsolatot, sőt a már kiépült Vág menti kerékpárút szakasszal az észak-déli nyomvonalnak nemzetközi kapcsolati szerepe is van.
Oroszlány
0
Kapcsolódás a településeket összekötő az Által-ér menti kerékpárúthoz
Kecskéd
0
Hivatásforgalmi kerékpárútvonal a járásközpont elérése érdekében : az integrált turizmusfejlesztés a térségi foglalkoztatásra közvetlenül és közvetve s pozitvan hat. A járásszékhelyen megvalósuló Tata, Szomód, Dunaalmás, Naszály jelentős fejlesztések megnövekedett munkerőigényét részben a jlelntős munknélküliséggel küzdő Duna menti térségből lehet biztosítani.
1 300 000 000
500 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
5.3 Tata – Agostyán településrész összekötő kerékpárút
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
A kerékpárutak városi és térségi hivatásforgalmi és turisztikai szerpet egyaránt betöltenek
Tata
120 000 000
Tata – Kocs Kerékpárút (tatai szakasz)
TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TATAI JÁRÁS: 50 millió Ft
A kerékpárút városi és térségi hivatásforgalmi és turisztikai szerpet egyaránt betölt
Tata
0
Gerecse-Vértes erdei kerékpáros hálózat megvalósítása
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
A projekt a Kerékpáros centrum projekt ezen fejlesztési (elemeit) tartalmazza, a jelenlegi kerékpáros hálózati elemek bekapcsolásával együtt. A cél Tatabánya város meglévő kerékpáros hálózatnak további bővítése, összekapcsolása egy egységesen működő kerékpár hálózat létrehozása. A projekt Tatabánya megvalósításával Tatabányának a turisztikai desztinációban betöltött szerepe jelentősen megnövekszik, különös tekintettel a belföldi turizmus terén. A tervezett beruházás a sportturizmus, MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ valamint az aktív turizmus piacán elért pozícióinak erősítését szolgálja. Továbbá cél a hivatásforgalmi kerékpározás erősítése, a környezetbarát és kondicionáló sport illetve mozgáskultúra elterjesztése népszerűsítése is.
Hivatásforgalmú és szabadidős kerékpárutak felújítása, bővítése
TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés MJV: 300 millió Ft
KIDOLGOZANDÓ
„A csend kolostora”. Oroszlány - Majkpuszta Kamalduli Remeteség műemléki rekonstrukciója GINOP4. : 5900 millió Ft és turisztikai hasznosítása II-III-IV. ütem
A fejlesztés II. üteme a valamikori halászház rekonstrukcióját, a prior cellaházának, a grotta kápolnának a restaurálását, helyreállítását, a remeteségi előudvar helyreállítását, felvezető út építését valamint az elpusztult kerítések műemléki rekonstrukcióját tartalmazza. A III. ütemben a valamikori kocsiszín, istálló és gazdasági melléképületek, támfalak, narancsház rekonstrukciója történik, fogadóépület építését, a cellaházak helyreállítását, továbbá a levendula- és gyógynövénykertek, valamint a gyümölcsöskertek helyreállítását, az egykori kolostori gazdaság rekonstrukcióját tervezzük. Ezen kívül a remeteségi területen kívül eső, de az egykori birtoktesthez tartozó épületek, építmények, romterületek (Környei úti fogadóterület, Celli kápolna, szolár mező, mini skanzen, látványműhelyek, sétautak, Grófi út, premontrei romok, római kori régészeti terület, vértesszentkereszti romok, meddőhányó) helyreállítását és hasznosítását tervezzük. A projekt záró IV. ütemében kerülhet sor a korábban földrengés miatt összedőlt templom újjáépítésére. A projekt keretében szeretnénk elindítani a kamalduli út népszerűsítését. A spirituális út, mely Szent Romuáld tanítása nyomán a hallgatás, az imádság, a remetei egyszerűség erejét hivatott bemutatni, Európa öt kapcsolódó helyszínén keresztül vezeti át a turistákat. Vértesszentkereszt A remeteségi birtokhoz tartozó apátság részleges rekonstrukciójával a kolostori élet bemutatását
50 000 000
Tatabánya
0
Oroszlány
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A projekt célja a tatai kastélyegyüttes, vár és környezetének helyreállítása és komplex szolgáltatásrendszerű, folyamatos kihasználtságot biztosító, a minőségi turizmus feltételeinek megfelelő intézmények létrehozása. Ennek eredményeként Tata két legfontosabb, az egykori összefüggő Eszterházy birtok részét képező turisztikai attrakciója visszanyerheti vonzerejét, és a felújítás után a két kulturális örökségi helyszín egymást erősítve fenntartható állapotot hozhat létre. A kastélyegyüttes felújítása kiterjed a környezetére is, a nagykastély és termei, a kiskastély és termei, a melléképületek, a kocsiszín helyreállítása mellett fogadóközpont építése valósul meg. A projekt részeként megújul a kastély és a tó között fekvő park területe, amely így alkalmassá válik a kikapcsoló zöldövezeti sétákra, illetve szabadtéri rendezvények tartására.
A tatai kastélyegyüttes és vízi vár turisztikai fejlesztése
GINOP4. : 9000 millió Ft
Az Öreg-tó partján áll a historizáló stílusban átalakított, középkori eredetű toronymaradványok által közrefogott, szabályos alaprajzú vár. Az épületben 1954 óta működik a Kuny Domokos Múzeum, ahol jelenleg színvonalas állandó és időszaki kiállítások láthatók, de a múzeum korszerűsítésére, látogatóbarát, szolgáltatás-központú fejlesztésére van szükség. A vár az Eszterházyak egykori tatai uradalmi központjának, a kastély mellett, a legjelentősebb történeti és művészettörténeti értékkel bíró épülete, fontos eleme a tatai tórendszerrel egybekomponált, 1775-1823 között létesített tájkertnek. A várat, a kastélyt és melléképületeit, az angolkertet és építményeit, a tóparti, egykori malmokat átfogó koncepció szerint, egymással való Tata összefüggésük feltárásával kell helyreállítani.
0
Tervezett turisztikai szolgáltatások • állandó és időszaki kiállítások színvonalas és modern technológiával, interaktív programokkal és szolgáltatásokkal; • korszerű múzeumpedagógiai eszközök; • a város kulturális- és művelődéstörténeti szempontból meghatározó időszakainak, jelentős személyiségeinek, értékeinek emléket állító kiállítások; • látogató központ és parkoló kialakítása; • rendezvényhelyszínek magas színvonalú szolgáltatásokkal: diplomáciai események, reprezentatív rendezvények, konferenciák, előadások tartására alkalmas infrastruktúra kiépítésével; • rekreációs zóna szabadtéri rendezvények tartására alkalmas infrastruktúra kiépítésével: pl. szabadtéri színpad, zenepavilon; • a rekreációs zónában szabadtéri turisztikai szolgáltatások kiépítése: pl. kerékpáros és segway városnézés, csónakázás); • turisztikai és kulturális információs központ; • kapcsolódó szolgáltatások, örökség-gazdálkodás elemeinek megvalósítása: rétesház, csemegéző, horgászat, kézműves bolt, könyv és borszaküzlet, stb.
5.4
A projekt a viszonylag jó állapotú vár teljes rekonstrukcióját célozza meg. Helyreállítása után középkori élményházként kerül bemutatásra. A projekt során a vonzerő mellett teljes körű turisztikai szolgáltatáscsomag kiépítése történik meg.
Várgesztes - A középkori élményház
GINOP4. : 2600 millió Ft
A majki valamint a tatai projekttel együttműködve a számítottnál lényegesen magasabb vendégéjszaka és generált bevétel érhető el, a gazdaságos működtetés biztosítása mellett.
Várgesztes
0
A projekt megvalósításával a turisztikai szolgáltatások rendkívül széles, és sokoldalú palettája jön létre. Kialakításra illetve felújításra kerülnek szálláshelyek többféle kategóriában, parkoló, látogató fogadóközpont létesül. Biciklis turisták, valamint lakóautók fogadására alkalmas szolgáltatások épülnek ki. Vendéglátóhelyek kialakítása, felújítása történik, ajándékboltok létesülnek. Mellékhelyiségek, pelenkázók létesülnek. A szolgáltatások kialakítása akadálymentesen történik.
Látogatóközpont létesítése Vértesszőlősön a Magyar Nemzeti Múzeum Bemutatóhelyén
GINOP4.:700 millió Ft A NATÚRPARK KAPUJAKÉNT TÖBB HELYSZÍN IS FELMERÜLT. HELYKIVÁLASZTÁSI TANULMÁNY KÉSZÍTÉSE INDOKOLT AZ ÉRINTETTEK BEVONÁSÁVAL (NEMZETI MÚZEUM, AGOSTYÁNI ÖKOFALU, PÉLIFÖLDSZENTKERESZTI ZARÁNDOKHÁZ, GERECSE NATÚRPARK, DUNA-IPOLY NEMZETI PARK. A LÁTOGATOTTSÁG, ELÉRHETŐSÉG, FORRÁSKONCENTRÁCIÓ LEHETŐSÉGÉNEK SZEMPONTJAI SZÓLNAK VÉRTESSZŐLŐS MELLETT, A GERECSE ÉRTÉKEINEK KÖZELSÉGE INKÁBB AGOSTYÁN VAGY PÉLIFÖLDSZENTKERESZT MELLETT)
Vértesszőlős világhírű nevezetessége az 1968-ban megnyitott Előember Telep, a Magyar Nemzeti Múzeum ősrégészeti bemutatóhelye. Sajnos a közel 50 év alatt a nyitás óta csak a legszükségesebb karbantartásokra jutott forrás. A bemutatóhely szabadtéri jellegű, nagyobb fogadó épülettel, vizesblokkal, büfével, kiállító teremmel nem rendelkezik. A fentiek miatt nyitva tartása csak időszakos jellegű, a téli hónapokban zárva van. Hasonló, vagy kisebb jelentőségű leletekre komoly, a Vérteszőlős XX. századi igényeknek megfelelő multimédiás látogató központok létesültek más Európa más országaiban (Neander-völgy – Németország, Krapina – Horvátország). Vértesszőlősön is szükséges lenne egy modern, egész évben nyitva tartó, multimédiás látogatóközpont létesítése. Ez a tatai térség egyik kiemelt turisztikai desztinációja lehetne, illetve a nemrég megalakult Gerecse Natúrpark egyik kapuja is.
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Vitány vár rekonstrukciója
Kapcsolódó TOP intézkedés GINOP4.: 1200 millió Ft (A PROJEKTJAVASLAT MINDKÉT VÁRAT TARTALMAZZA, MIKÖZBEN A FORSTER KÖZPONT IS BENYÚJTOTT JAVASLATOT A VÁRGESZTESI VÁRRA, AMINEK A KÖLTSÉGE EGYEDÜL IS ENNEK TÖBB MINT KÉTSZERESE)
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
Vitány vár romos, életveszélyes állapotban van, építészeti beavatkozás szükséges, hogy a biztonságos Vértessomló látogathatóság feltételeit megteremtsük és ezt az állapotot konzerválni tudjuk.
A projekt költségigénye (Ft)
0
A tervezett projekt Oroszlány külterületén, Majkon valósulna meg, valamint kiindulópontként érintené a környék turistaútvonalait tájékoztató táblák kihelyezésével, mivel a Kék-túra Egyesület egy másik projekt keretében tervezi ezek fejlesztését. A fejlesztés helyszínei az Oroszlányi 080 Helyrajzi számú volt XX-as akna, jelenleg Bányászati Múzeum, a 079/1 Hrsz-ú ún. Grófi út, a 0101 Hrsz-ú gyűjtőútnak kijelölt Takács Imre út (jelenleg földút), 083 Hrsz-ú Kolostorerdő (turistaútvonal fejlesztés). A 079/2 Hrsz-ú közút csak űrszelvényezéssel érintett, míg a tájékoztató és útbaigazító táblák a Vértessomlói 017/5 Hrsz-ú Vitányvári kirándulóhelynél, a 017/3 Hrsz-ú Szarvaskútnál, és a Várgesztesi kirándulóerdőnél (096/5, 102, 105 Hrsz-ú erdőterületeken) kerülnek kihelyezésre.
Oroszlány-Majk komplex turisztikai attrakciófejlesztés - a bányászati örökség bemutatására építve; a majki remeteség TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódva önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók (az épület részét képezi az egykori szénmedence bányászati-ipari örökség tematikus programnak)
5.5.
700 000 000
Bánhidai erőmű és környezetének teljes rekultivációja, a terület hasznosítása, az Erőmű és a hűtő tó rehabilitációja - egészségügyi turizmus/welness- ingatlan befektetések (a komplexum részét képezi az egykori szénmedence bányászati-ipari örökség tematikus programnak)
Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál és TOP MJV (500 millió) TATABÁNYAI JÁRÁS: 300 millió Ft
A projekt keretében a 080 Hrsz-ú ingatlanon történne meg Turisztikai fogadóépület kiépítése, mely előtt az eddig hiányzó parkolóhelyek is kialakításra kerülnének. A családbarát és kerékpáros fejlesztési elemek is itt valósulnának meg. Bányászati Múzeum fejlesztése A Múzeum területe –belső úthálózata, zöld felületei, terei általános rendezést nyernek és akadálymentessé válnak. Oroszlány A trafóház és a volt Porta épület elbontásra kerül, mert sem állagát, sem állékonyságát tekintve, sem koncepcionálisan nem tartható meg. Az elbontott trafóház helyére későbbi fejlesztési ütem keretében gyermek kalandpark kerülhet. 4D vetítőterem Az egyszintessé átalakított épületben (volt személyfelvonó akna gépház) 4D technológiával rendelkező attraktív kör alapú vetítő terem kerül elhelyezésre 20 – 30 néző befogadására. A 3D-s látvány mellett szaghatás kíséretében is átélhetik a bányába történő leszállás élményét a látogatók Kiállító terem Állandó bányászati kiállítás céljára a volt kompresszorház épülete lesz átalakítva kiállító teremmé. Külső-belső felújítás pellett kazános fűtés kerül kiépítésre. Az állandó kiállítást a multimédiás bemutatóeszközök mellett mobilguide okostelefon alkalmazás elkészíttetése és ingyenes letölthetősége egészíti ki Raktár épület A jelenleg múzeumként funkcionáló (funkciót ténylegesen ellátni nem tudó) épület helyiségei raktári funkciót kapnak és a közforgalom elöl elzárt területek lesznek. Kilátó: A teherfelvonó alkalmas funkció ennek megvalósítása a projektcsomag egyfelőlkilátó Bánhida mintbetöltésére, városrész megújításával, másfelőlfontos pediglátványeleme a felhagyott Bánhidai Erőmű épületének rekultivációjával és hasznosításával foglalkozik. A fejlesztés keretében megvalósul Bánhida-Sárberek városrészek közvetlen közúti (gépjármű, kerékpár, gyalogos) összekapcsolása, közlekedési kapcsolatok javítása a többi városrész irányába,, közterület rendezés, valamint a Bánhidai Erőmű komplex turisztikai rekreációs központtá való alakítása.
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
indikatív elemek: MVM Zrt.+ÉDUVIG KEHOP2: rekultiváció, hasznosítás előkészítése: közmű stb 5000 millió Ft KEHOP1/Szemléletformálás célú projekt: Organika élőgépes szennyvíztisztítás KEHOP1: tó rehabilitációja (lásd Által-ér rehab II. ütem tartalmazza) TOP2.2. (MJV) Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: közterületek rendezése, horgászokkal komplex megoldás kidolgozása és megvalósítása, esetleges áttelepülés lehetősége) TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók (terület közlekedési kapcsolatai) TOP 3.2. megújuló energiára épülő fűtési rendszer+bemutató hely kialakítása (Tatabánya klímatudatos város szellemében) OLYAN KOMPLEX MINTAPROJEKT KIALAKÍTÁSÁRA VAN LEHETŐSÉG, AHOL AZ ÁLLAM (MJV, VIZIG), A MEGYE ÉS AZ MJV EGY KOMPLEX, MAGYARORSZÁGON TÁRSADALMI INNOVÁCIÓNAK
Tatabánya MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ
100 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Kreatív ipar megerősítése (Alkotó inkubátorház)
PLUSZ GINOP1 50 millió Ft A MEGYEI TÁMOGATÁS FELTÉTELE AZ ÁLTALÉR PROGRAMMAL VALÓ SZOROS TÉRBELI ÉS TEMATIKAI KAPCSOLAT (pl. helyi kreatívok bevonása a program tervezésébe, végrehajtásába, térségi beágyazódásába)
Tatabánya Óváros városrehabilitáció
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés TATABÁNYA MJV: 1500 millió Ft
Az egykori, Esterházy alapítású piarista rendház TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló újrahasznosítása Tatán önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
5.6.
A felújított Naszály-BillegpusztaI Esterházy kastély használatbavételéhez szükséges kiegészítő beruházások megvalósítása
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
Kocsi Esterházy kúria fel nem újított épületrészének felújítása, szállórészleg kialakítása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Tatabánya térségi kulturális szerepét erősítve, a fejlesztések keretében olyan intézkedések valósulnak meg, amelyek teret adnak a lakosság kreativitásának és tudásfejlesztésének. A város számára rengeteg új lehetőséget biztosít a filmiparba való belépés, amely a térségben még új és Tatabánya kiaknázatlan lehetőség ként jelenik meg. A projekt célja, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ kreatív területeken dolgozó szakemberek köreiben. Továbbá a kreatív ipar szakmai koordinálása és a kreatív ipari folyamatok generálása.
Az akcióterületi projekt megvalósulásával Tatabánya-Óváros városrésze visszanyerheti korábbi funkcióit, valamint új funkciók betelepítésével növelheti népességmegtartó és vonzó képességét. Az Tatabánya Óváros a helyi fiatalok, valamint a városban dolgozó kvalifikált munkaerő kedvelt lakóhelyévé, oktatási, szakképzési központtá fejlődik. A volt Piarista Rendház önkormányzati tulajdonú, kollégiumként funkcionált. Forráshiány miatt jelenleg üresen áll. A városnak fontos a műemlékek megőrzése az utókor számára. Az épületek felújításán túl fontos cél azok hasznosítása, csökkentve a fenntartási költségeket. Figyelembe véve az Tata épület jellegét és elhelyezkedését lehetőségként merült fel a volt Piarista Rendház szállodaként történő hasznosítása. cégünk az NKA támogatásával az idei évben befejezi. Használatba-vételi engedélyhez a hozzá vezető 1.3 km utat el kell készíteni és megfelelő stílusban be kell rendezni a szobákat, a konyhai Naszály (Tatai járás) berendezéseket meg kell vásárolni. A hozzá tartozó 8.5 ha terület legalább egy részének parkosítását is el kell végezni. Kocs község neve okán a megye nemzetközi turisztikai ismertségnövelési programjának egyik pillére Kocs (Tatai járás) lehet, miközben a kúria az Esterházy örökség tematikus program egyik jelentős vidéki eleme.
Összefogás, adományok, támogatás, pályázati forrás és gyűjtés segítségével az elmúlt években a Fellner Jakab által tervezett Kisboldogasszony TOP2.2. Társadalmi és környezeti jelentős felújításokra szoruló épületen több javítás is történt. templom (Az Esterházy örökség tematikus szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: Az épület jó állapotba hozásához még a következő munkálatok szükségesek: a fal repedések javítása programhoz kapcsolódik Fellner Jakab építészeti TATABÁNYAI JÁRÁS: 30 millió Ft („falvarrással”), belső falfelületek javítása, festése, orgona felújítása, külső parkosítás, járda építés a öröksége révén) templom körül. A 2009-2012 között végrehajtott I. ütemből kimaradt élőhelyrehabilitációs és vízgazdálkodási projektelemek megvalósítása. A fontosabbak: Tatai Öreg-tó kotrása: Kb. 1 millió m3 szerves iszap kikotrása és elszállítása a nemzetközi jelentőségű (Ramsari Egyezmény, Natura 2000) természetvédelmi területről Tatai Öreg-tó rehabilitációja: Újabb vizes élőhelyek létrehozása (DK-i öböl, nyugati part), műemlék partfalak, Várfal helyreállítása Által-ér menti tavak rehabilitációja: Által-éri ülepítő (Tata), Cseke-tó (Tata), Bánhidai-tó Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja (Tatabánya), Környei-tó (Környe), Bokodi-hűtőtó (Bokod), Oroszlányi Felső-tó (Oroszlány) KEHOP1.: 12000 millió Ft II. ütem kotrásával összesen kb. 1 millió m3 iszap eltávolítása Által-ér mellékvízfolyásainak rehabilitációja: Galla-patak, Síkvölgyi-patak, Szentgyörgyi-vízfolyás, Patári-patak, Mihályi-patak, Dadi-vízfolyás, Kömlődi-vízfolyás mederrekonstrukciója, hordalékfogó műtárgyak építése Tatai karsztforrások okozta műszaki problémák megelőzése, kezelése: Épületstatikai, alapozási problémák kezelése, épületek környezetében (alatt) feltörő források elvezetése Újrafakadó tatai karsztforrások hasznosítása: A város területén fakadó és a Fényes-fürdőről hasznosítatlanul elfolyó langyos forrásvizek hőenergetikai és vízgazdálkodási hasznosítása Tatai malmok újbóli beindítása egészségvédő TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló A projekt célja a Jenő vízimalom, mint a várost jelképező egyik építmény, felújítása és a tatai malmok programként is, bioélelmiszerek őrlésével, tatai önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók bemutatását interaktív módon megoldó kiállítóterem kialakítása is. specialitások felélesztésével
100 000 000
0
1 900 000 000
120 000 000
50 000 000
Vérteszőlős (Tatabányai járás)
0
Által-ér vízgyűjtőjén lévő 21 KEM-i település+Pusztavám (Fejér megye)
0
Tata
200 000 000
A visszatérő források és az emelkedő karsztvízszint okozta vízelvezetési problémák komplex megoldása Tatán, a megjelenő víz elvezetése és energetikai és turisztikai hasznosítása
TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TATAI JÁRÁS: 560 millió Ft,
Tata területén több mint 50 langyos, illetve hideg vizű forrást tartottak nyilván a múlt század utolsó negyedében. A város lehetőségei szerint minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a források visszatérte a legkevésbé legyen zavaró a lakosság részére – időnként előfordul, hogy belvíz jelenik meg, vagy a források nem a régi forráskürtőben törnek fel újra. Mivel langyos vizű, több Tata helyen nagyobb vízhozamú forrásokról van szó, méltán merül fel a hasznosítás lehetősége: decentralizáltan a városban több helyen geotermális energiára épülő fűtési rendszerek kialakítása a közintézményeink fűtésére, továbbá a víz erejének a bemutatásával, a források elvezetése a felszínen történjen, és bevonásra kerüljenek a régi malmok malomkerekei is.
0
Mini vízerőmű a Tatai Vecserei zsilipre (szemléletformálás is)
TOP3. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TATAI JÁRÁS: 25 millió Ft
A beruházás jól mutatná, hogy a víz energiája mire képes, mennyi kW energiát tud előállítani. A beruházással kapcsolatosan egy tájékoztató táblát is fel kívánunk állítani.
0
Tata
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Közterületek zöldfelületeinek locsolása érdekében esővíz visszatartó tárolórendszerek kiépítése (szikkasztókazetták, ciszternák)
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TATAI JÁRÁS: 79,5 millió Ft
Tata városa országos viszonylatban is nagy zöldfelülettel rendelkezik. Összesen 850 ha helyi jelentőségű természetvédelmi terület áll rendelkezésre. A zöldfelületek kezelése, öntözése nagy feladatot ró az önkormányzat városüzemeltető cégére, a Tatai Városgazda Nonprofit Kft-re. A város területére ezért a nagyobb terek ötözésére célszerű a szilárd felületekről az esővíz begyűjtése, beásása a közterület alá. A vizet a szennyező anyagoktól meg kell szűrni, a tartályba vízszintjelzőt, és szivattyút kell ültetni.
Komárom komplex klímatudatos vízgazdálkodási programjának belterületi vízrendezési részporgramja (kapcsolódás a Duna programon belül megvalósuló részporgramhoz)
KEHOP1, KEHOP4, (szemléletformálás) TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP6.4. Helyi identitás és kohézió KOMÁROMI JÁRÁS: HIÁNYZIK
Belvízrendszerek vízvisszatartáson alapuló korszerűsítése; Csapadékvíz elvezetés fejlesztése; Öntözőrendszerek kiépítése; Polgári védelem fejlesztése, lakossági tájékoztatás és tudatosságfejlesztés feltételeinek megteremtése, a természeti katasztrófák kezeléséhez szükséges humán- és Komárom eszközinfrastruktúra bővítése; csapadékvíztározó építése Ifjúsági ltp-en; Rüdiger-tó (mint befogadó) fejlesztése; jelenlegi egyesített szennyvízrendszer szétválasztása, kiépítése)
0
A visszatérő dunaalmási Lilla-forrás és környezetének rendezése, tuirsztikai vonzerejének növelése
KEHOP4, VP, TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
A községben a református templom mellett, a vasúti híd község felőli oldalánál nem régen feltört a régi Lilla-forrás, melynek vízhozama napi kb. 2500-2800 m3. A víz gyógyhatású, 25-26 C-fokos, kénes gyógyvíz. A forrásfoglalat kiépítése feltétlenül elengedhetetlen, mivel egyre nagyobb krátert mos magának a forrás, s a közelében lévő építményeket, többek között a vasúti közlekedést is veszélyeztetheti. Cél, a forrásfoglalat kiépítésével a veszély elhárítása, egy dísz kút megépítése( mely Dunaalmás (Tatai járás) magában turisztikai látványosság is lenne), mely néhány négyzetméteres kis látvány-tóba ömlik, majd ezt a vizet a vasúti műtárgy mellett vezetnénk a Dunába. A kútfejet úgy építenénk ki, hogy árvíz esetén tűzoltótömlő rácsatlakozásával a vasúti töltésen lévő sínpár alatt vezetnénk a vizet a Dunába. A római korban a forrás vizét, ezen a helyen megépített fürdőben hasznosították.
0
Az oroszlányi vízfolyások és tavak rehabilitációja az eutrofizációs folyamatok visszafordítása, szabadidős hasznosításának megteremtése (Által-ér program)
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés OROSZLÁNYI JÁRÁS: 1400 millió Ft, de tartalmazza az Által-ér rehab II. is, így ennél jóval kevesebb
Kiegészítő beruházások a vizek környezetének felértékelése érdekében
Oroszlány
0
A Gesztes patak és Vadamér vízfolyás, mint befogadó medrének tisztítása, környezetének rendezése
KEHOP1.: 30 millió Ft
Az övárokból a hegyekből leömlő csapadék elvezetésére
Várgesztes
0
Az övárokból a hegyekből leömlő csapadék elvezetésére, valamint a kedvelt tópart turisztikai fejlesztése
Várgesztes
0
Kocsi tó környezetének felújítása
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: TATAI JÁRÁS: HIÁNYZIK HIÁNYZIK vagy VP??? VAGY KEHOP4??? (szennyvíztelep korszerűsítésével együtt számolt 200 millió Ft
Kocs
0
Les-hegyi, Öreg-hegyi szabadidőpark és üdülőpark kialakítása; Környei tó és környezetének rendezése (kapcsolódás az Esterházy örökség tematikus programhoz
TOP2.2. Társadalmi és környezeti A Környei tó egyike az Esterházy-birtokhoz tartózó egykori halastórendszer tavainak. A község a szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: külterületén lévő Árád-kori körtemplom rommal is kapcsolódik az Által-ér térség "Időutazás" TATABÁNYAI JÁRÁS: N.A. tematikus programjaihoz, illetve felfűzhető a megyén áthaladó zarándokutakra.
Környe
0
Tata: belterületi vízrendezés
KEHOP1. 450 millió Ft
Tata
0
Oroszlány: belterületi vízrendezés
KEHOP1. n.a.
Oroszlány
0
Várgesztes: belterületi vízrendezés
KEHOP1. n.a.
Várgesztes
0
Szomód: belterületi vízrendezés Kömlőd: belterületi vízrendezés Vértesszőlős: belterületi vízrendezés Bokod: belterületi vízrendezés Dunaalmás: belterületi vízrendezés Baj: belterületi vízrendezés Dad: belterületi vízrendezés
KEHOP1. 300 millió Ft KEHOP1. 10 millió Ft KEHOP1. 150 millió Ft KEHOP1. 8 millió Ft KEHOP1. 400 millió Ft KEHOP1. n.a. KEHOP1. n.a.
Szomód Kömlőd Vérteszőlős Bokod Dunaalmás Baj Dad
0 0 0 0 0 0 0
A Tatai Vár környezetének értékmegőrző rehabilitációja
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 200 millió Ft
Tata
0
Családi tornapálya felújítása a tatai Öreg-tó mentén, valamint fogyatékkal élők számára is elérhető játszótér és szabadtéri fitnesz park kialakítása, valamint felnőtt játszótér és szabadtéri fitnesz park kialakítása
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 60 millió Ft
Tata
0
Tata
5.7.
A Gesztesi tó medrének tisztítása, környezetének rendezése
KEHOP1.: 20 millió Ft TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATABÁNYAI JÁRÁS ??? VP???
Települési vízrendezés Tatán 3 helyszínen (Fáklya utcai, József A. utcai csomópontok, Építők parkjaVértesszőlősi út) Belterületi csapadékvízelvezetési problémák megoldása Települési szintű csapadékvíz-rendezési terv kidolgozása és megvalósítása, Hivatal mögötti árok mélyítése, tisztítása Belterületi csapadékvízelvezetés A település belterületi újain levő csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése, felújítása Belterületi csapadékvíz elvezetés felújítása Jókai utca vízelvezető rendszer kiépítése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése A közterület tervezett rehabilitációja a műemléki környezet minőségi fejlesztésén túl alkalmassá teszi a területet a városi szabadtéri rendezvények bővítésére, a tatai polgárok és az idelátogatók agórájaként is működhet és a Váralja utcai vendéglátó helyek nyári vonzó kiülőhelyekkel történő bővítésével is bővíti a kínálatot. A tatai Öreg-tó természetvédelmi területen, a tó körüli sétaútvonal mentén található egykori tornapálya mára jelentős felújításra szorul. A projekt ennek a terepi infrastruktúrának a mai kor követelményei szerinti felújítás célozza. Emellett Tata aktív turisztikai kínálatának fejlesztése céljából ez kiegészül egy felnőtt játszótérrel és szabadtéri fitnesz lehetőséggel, valamint egy hasonló, de fogyatékkal élők számára elérhető parkkal.
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona korszerűsítése a lakók életminőségének emeléséért
TOP4.2. a szociális alapszolgáltatások bővítése, fejlesztése TATAI JÁRÁS: 180 millió Ft
A Tatai Kistérség Időskorúak Otthona 59 fő időskorú, demens ember szociális ellátását végzi nagyon rossz infrastrukturális körülmények között. A projekt elsődleges célja a demens ellátásra szorulók humánusabb környezetben való ellátása, életminőségük javítása, megfelelő, biztonságos környezet kialakítása, mely segíti az autonómia és az identitás megőrzését, prioritást adva a környezettudatos és akadálymentes környezet kialakításának
Tata
0
A források felfakadásából adó dó talajvízszint változások miatt szükségessé váló és azzal együtt felértékelő kertészeti, közterületi beavatkozások a lakótelepeken
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TATAI JÁRÁS: N.A.
Értéknövelő felújítás a játszótereken, zöldfelületeken, a források felfakadásából adó dó talajvízszint változások miatt is alapvető kertészeti, közterületi beavatkozások válnak szükségessé Tatán.
Tata
0
Tata Város Önkormányzatának a tulajodnát képezi a Fényes fasor mentén található területek egy jelentős része. Az ezen területekre vonatkozó szabályozási terv módosítását az önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évben fogadta el. Az új szabályozási terv értelmében ezen területek, melyek már szintén a város szerves részét képezi, beépíthető területekké váltak. Ezen területek szabályozási terv szerinti hasznosításához ugyanakkor következő lépésként szükséges a terülehez vezető közműek kiépítése.
Tata
0
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TATAI JÁRÁS: 600 millió Ft
Számos kulturális programnak ad helyet Tatán a Magyary Zoltán Művelődési Központ. A megfelelő színvonalú, folyamatos működéshez elengedhetetlen az épület korszerűsítése, felújítása. Az épület felújítására az önkormányzat intézkedési tervet készítetett. A szakértő felhívja a figyelmet, hogy az épület jelenlegi állapotában funkcióját nem képes ellátni, egyes részei közvetlen életveszélyt okozó állapotba kerültek. Az intézkedési a szakértő 3 ütemre bontotta az elvégzendő munkálatokat azok fontossági sorrendje szerint. Az I. ütem 121.718.806.-Ft-ot, a II. ütem 170.271.545.-Ft-ot, a III. ütem 101.511.754. Ft-ot tenne ki. Az önkormányzat 2014. évben 80 M Ft összegű felújítást tervez a művelődési házon, ez azonban csak az állagmegóvó munkálatok egy részét fedezi. A fentiek alapján a folyamatos működés biztosítása érdekében szükséges az épület további felújítása, korszerűsítése kb. 130 millió Ft. értékben.
Tata
0
A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Kuny TOP2.1. Gazdaságélénkítő és Domokos Múzeum igazgatóságának elhelyezése népességmegtartó településfejlesztés a tatai Helyőrségi Klubban TATAI JÁRÁS: 600 millió Ft
Tata város 24 000 lakosának és 16 000 fő kistérségi lakosnak biztosítaná a projekt a mostaninál lényegesen magasabb színvonalú könyvtári és közművelődési ellátást. A múzeumi hatóköre kiterjed egész Komárom-Esztergom Megye területére. Az igazgatóság áthelyezésével a Múzeum 37 fő munkatársának munkakörülményei javulnának, az elköltözéssel felszabaduló helyiségek pedig enyhítenék a múzeum raktározási gondjait.
Tata
0
A Tópart sétány valamint a Tóparti Kerépárút közvilágításának kiépítése. Energia forrás napcellák. LED –es lámpatestek. Célja szabványos közvilágítás biztosítása a sétány és a kerékpárút mentén
Tata
0
lásd a leírást a NATÚR-REL nél. Az ott leírt naperőműtelepre egy műjégpálya is rákötésre kerül, vállalkozói fejlesztésben
Tata
0
HAZAI FORRÁS: N.A.
Az Által-ér program keretében egy komplex kulturturisztikai és rekreációs folyosó kerül több fázisban kialakításra. A sportkomplexum és térségének rendezési ilyen módon nemcsak a várost és térségét szolgálja, de nagymértékben javítja az Által-ér térségre szervezett különféle tematikus programok eladhatóságát.
Tatabánya
0
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
A projekt célja egy turistaház-vendégház építése, mely a Gerecse kapuja elvárásoknak megfelelhet, és kettős funkciót láthat el. A turistaházban kisebb tájékoztató előadásokat is tartanának az idelátogató Tatabánya csoportoknak (osztálykirándulás). A ház megújuló energiával tartaná fenn magát és természetes MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ része és szimbóluma lenne a Natúrparknak. További fejlesztések: Panoráma út alsó szakaszán parkolók kialakítása. A pihenőhelyről induló, felvezető gyalogos ösvény-lépcső
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és Tata, Jávorka mögötti, Fényes térsége rekreációs népességmegtartó településfejlesztés terület infrastrukturális fejlesztése TATAI JÁRÁS: 300 millió Ft 5.8.
Művelődési ház belső átalakítása Tatán (Váralja utca)
Parkokban lévő sétányok éjszakai világítás legkorszerűbb és energiatakarékos módon megoldása kis helyi energiatermelő berendezésekkel (pl. generátorok, napelemek, megújuló energiák
Műjégpálya építése Tatán
Által-ér menti térségi rekreációs és turisztikai kínálat részeként a Tatabányai Ságvári úti sporttelep és környékének fejlesztése (az Óvárosi Ságvári-lakótelep részét képezi az egykori szénmedence bányászati-ipari örökség tematikus programnak)
3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TATAI JÁRÁS: 90 millió Ft GINOP4. vállalkozói fejlesztéshez kapcsolódva (lásd GINOP4. GERECSE NATÚR-REL PPROGRAM) költsége az ott szerepeltetett 400 millió Ftban benne van.
Turul hegyoldal turisztikai és környezetvédelmi fejlesztése TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál, PLUSZ TOP MJV (150 millió) TATABÁNYAI JÁRÁS: 100 millió Ft Erdei Iskola fejlesztése
EFOP: 100 millió Ft
Tatabánya
250 000 000
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Bokod bekapcsolása az egykori szénmedence ipari-bányászati örökségét bemutató tematikus turisztikai programba
Kapcsolódó TOP intézkedés
TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés OROSZLÁNYI JÁRÁS : 35 millió Ft JAVASOLT CSATLAKOZNI A TATA ÉS KÖRNÉYKE TURISZTIKAI EGYESÜLET TÁJÉKOZTATÓ RENDSZER KIÉPÍTÉSI PROGRAMJÁHOZ ÉS A TEMATIKUS PROGRAMHOZ JAVASOLT TOVÁBBÁ "SZOFT" PROGRAMOKAL IS KAPCSOLÓDNI A TEMATIKUS PROGRAMHOZ TOP 6.4. : Helyi identitás és kohézió erősítése
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
Erőmű lakótelepet (egykori kolónia) átszelő sétány kialakítása A gyűjtő járdából egy sétányt kívánunk kialakítani. A sétány kialakításával, pihenő padok és zöldövezet kiépítésével egy biztonságos szabadtéri közösségépítő teret is tudunk létrehozni településünk lakosságának. Bokod Falu főutcája turisztikai vonzerőfejlesztése Fő utca páros oldalon sétány kialakítása: A sétány kialakításával, pihenő padok és zöldövezet kiépítésével egy biztonságos szabadtéri közösségépítő teret tudunk varázsolni településünk lakosságának. Ez mellett a 3 templom turisztikai jellegű megközelítését is elősegítjük a sétány kialakításával.
A projekt költségigénye (Ft)
0
Bokod, Idősek otthona kialakítása
TOP4.2. a szociális alapszolgáltatások bővítése, fejlesztése OROSZLÁNYI JÁRÁS: 60 millió Ft
Bokod Község Önkormányzatának tulajdonában van egy olyan ingatlan (2832 hrsz.), amely 2004-ig óvodaként funkcionált. Az azóta üresen álló épület az Erőműi lakótelep közepén, „kisvárosias lakóterület” övezetben, rendkívül csendes és szép helyen található. Önkormányzatunk tervei szerint az épületet idősek otthonaként lehetne hasznosítani. Nemcsak Bokodon, hanem az Oroszlányi Járás települései és még szélesebb települési körben is jelentős igény van a fenti szociális funkciót betöltő épületre. A 300 m2 alapterületű épülethez több mint 2000 m2 zöld terület (udvar) tartozik
Megüresedett plébánia épületének felújítása funkcióváltással
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATABÁNYAI JÁRÁS: 60 millió Ft VP???
HIÁNYZIK
Várgesztes
0
Megüresedett polgármesteri hivatal épületének felújítása funkcióváltássa
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATABÁNYAI JÁRÁS: 40 millió Ft VP???
HIÁNYZIK
Várgesztes
0
Megüresedett iskola épületének felújítása funkcióváltással
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATABÁNYAI JÁRÁS: 40 millió Ft VP???
Az erősen leromlott állagú épület külső-belső felújítása és turisztikai hasznosítása
Várgesztes
0
Várgesztes
0
Többfunkciós sportpálya kialakítása, iskola sporttáborok, eégszésges életmód táborok, térségi napközis táborok fogadása az Által-ér Szövetség községeivel együttműködésben
Baj
0
5.9.
Várgesztes turisztikai szolgáltatásainak és vonzerejének komplex fejlesztése a vár fejlesztéséhez kapcsolódóan
TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATABÁNYAI JÁRÁS: N.A.
Által-ér térség ifjúsági turisztikai és rekreációs funkcióinak bővítése
TOP2.2: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 50 millió Ft
Várgesztes a megye legkülönfélébb tematikus programjaiba be tud épülni, egyfajta szelídtuirsztikai csomópont, ahol különféle célcsoportok számára szükséges komplex szolgáltatásokat kialakítani. Alkotótábor (kézműves-. Környezet-oktatói táboroknak helyszín-kialakítása: Az alkotótáborhoz a szokásos szálláshely kínálaton túl, műhelyekre, berendezésekre pl. kemence, szövőszék stb. szükség van. Sport területi fejlesztések, sportpálya lelátó felújítása révén rendezvények fogadására, táborozók számárasportolási lehetőség biztosítható (pl. nemzetiségi fesztiválok, a várhoz kapcsolódó rendezvények) Központi park, sétány létesítése a horgásztó és faluközpont között Villaparkon belüli szolgáltatást-fokozó fejlesztések létrehozása, parkolási gondok felszámolása,havária út kialakítása Mária szobor felé vezető sétány felújítása Tanösvény kiépítése a vár irányában, helyi természeti értékek bemutatása, ismereteinek tudatosítása
Bokod
0
Táboroztatási lehetőség fejlesztése Dunaszentmiklóson
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 15 millió Ft
Sportöltözőnk tetőterét szeretnénk, úgy kialakítani, hogy sporttáborok megszervezésére alkalmas legyen. A sportolóknak legyen hol aludni.
Dunaszentmiklós
0
Tájház melléképület és pajta építés
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TATAI JÁRÁS: 16 millió Ft
Szeretnénk bemutatni a sváb élet minden terület, amit az őseink hoztak magukkal. A tájházunk már elkészült és a kiszolgáló épületek is az akkori élet részei voltak.
Dunaszentmiklós
0
ÖSSZESEN
5 640 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
6. projektcsomag: VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT gazdasági integráció és nagytérségi beágyazódás Oroszlány-Tatabánya-Tata integrált tömegközlekedés kialakítása
6.1.
IKOP1. N.A.
Intermodális csomópont kialakítása Tatabányán, IKOP5. : Integrált városi közlekedés vasútállomás és környezetének rendezésével 4000 millió Ft Üdülőterületek bevonása a közösségi közlekedésbe, elérhetőségük javítása környezetbarát közösségi közlekedésszervezési megoldásokkal A Budapest-Hegyeshalom (1-es számú) vasútvonal részét képező Biatorbágy-Tata közötti vonalszakasz rekonstrukciója M1 autópálya 2x3 sávra bővítése Budaörs és Tatabánya-Újváros között
TOP3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TATAI JÁRÁS: 50 millió Ft IKOP2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása 113 770 millió Ft IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása; ETE 113 150 millió Ft
1-es főút új nyomvonalának kiépítése
IKOP3. Regionális elérhetőség
Új Duna- híd építése Komáromnál
IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása; ETE 77500 millió Ft
6.2.
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók IKOP 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása; ETE
Újváros-nyugat: Piacfejlesztés Komárom, 131. sz. főút elkerülő hiányzó szakaszának építése Tatabánya Nyugati Ipari park fejlesztése 1 000 000 000 Ft-os projekt: TOP PLUSZ KEHOP: TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló 500 millió Ft önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Galla Ipari Övezet - barnamezős területek Tatabánya székhelyű vállalkozások K+F+I, telephely és eszközfejlesztése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
GINOP?? TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók Az oroszlányi ipari park területének bővítése, kiszolgáló létesítményeinek fejlesztése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
NEM VILÁGOS, HOGY EZ MIT TARTALMAZ, PL. BENNE VANNAK-E A TATAI ÉS AZ ORSOZLÁNYI INTERMODÁLIS
Tata, Tatabánya, Oroszlány és a vonzáskörzet települései
0
KIDOLGOZÁS ALATT
Tatabánya
0
KIDOLGOZÁS ALATT
Tata
0
KIDOLGOZÁS ALATT
Tata, Tatabánya, Vérteszőlős, Baj
0
KIDOLGOZÁS ALATT
Száriliget, Tatabánya
0
KIDOLGOZÁS ALATT
Komárom
0
A projekt keretében a következő fejlesztések valósulnának meg: • Piaccsarnok áttelepítése a Turul mozi épületének helyére, • Fasor pótlása, kiegészítése, továbbfejlesztése, • Zöld sávok rendezése, virágfelületek növelése.
Tatabánya
1 500 000 000
Tatabánya térségében az 1-es főút új nyomvonalon történő fejlesztése, az új 1-es főúti nyomvonal további szakaszainak kiépítése főúti paraméterekkel Környe, Tata és Komárom térségében Tatabánya-Székesfehérvár új főúti kapcsolat kiépítéséhez/erősítéséhez kötődő fejlesztések (Környe elkerülő megépítése, meglévő szakaszok főúttá fejlesztése (megyehatár- Bokod; Bokod - Környe), hiányzó szakaszok megépítése (Bokod térsége)
KIDOLGOZÁS ALATT
0 1 200 000 000
közlekedésfejlesztés, útfejlesztés, vízellátásbiztonság javítása A városrészben levő felhagyott iparterületek hasznosításra várnak. A városba betelepülni szándékozó és a helyi, a város lakott területeiről kiköltöző kkv-k számára pedig helyet szükséges biztosítani a városban tehergépjárművel is megközelíthető és megfelelően közművesített, jó közbiztonságú területeken. A csomagba foglalt projektek a térség kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit helyezik előtérbe, támogatásra kerül a helyi vállalkozások, vállalati együttműködések, közösségek kialakítása. Továbbá, a gyakorlati képzőhelyek létesítése, működtetése. Az aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása érdekében szükségessé vált a KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuknak elősegítése, továbbá nélkülözhetetlen a K+F+I vállalkozások fejlett infrastruktúrális lehetőségeinek megteremtése.
Tatabánya, Környe 500 000 000 Tatabánya
7 000 000 000
Tatabánya
A projekt a jelenlegi Ipari Park területét kívánja bővíteni, hogy újabb Vállaltok, vállalkozások letelepítéséhez Oroszlány szükséges területeket tudjon kínálni. Az Oroszlányi Ipari Park hosszú évek 1 óta 000stabilan 000 000működik, a letelepedett nagyc
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A projekt keretében az Oroszlányi Ipari Park két legforgalmasabb gyűjtőútjának fejlesztése valósulhat meg. A projekt közvetlen célja az elhasználódott állapotú útszakaszok felújítása, fejlesztése. A fejlesztés következtében javul a környezet állapota, csökken az úthibákból adódó balesetveszély kialakulásának az esélye, csökken az út karbantartására fordítandó forrásigény. Hosszú távú célként javul a települési úthálózat minősége, biztonságosabbá válik az ipari parki cégek megközelíthetősége, javul a településrész környezeti állapota, javulnak a tömegközlekedés feltételei. A fejlesztés része a városrehabilitációs beavatkozásoknak. A jóminőségű utak, a jó környezeti állapotok segíthetnek új gazdasági szereplők Oroszlányi Ipari Parkba történő letelepedésében, hiszen javul a terület infrastrukturális ellátottsága. A közművek fejlesztése elősegíti a térség környezeti állapotának megóvását, javítását. A projekt 2 útszakaszt érint (Mindszenti utca, Szent Borbála utca) és 3 részből áll össze. A mindszenti utca menti fejlesztések, a Szent Borbála utca menti fejlesztések és a Szent Borbála út menti hídfelújítási munkálatok). TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló Az oroszlányi ipari park úthálózatának felújítása önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 8119. sz. országos közút és az oroszlányi Takács Imre u. összekötése
Tata, Faller úti gazdasági terület rehabilitációja Kerékpárút beruházás és kompex vízrendezés a Tatai Ipari Parkban TOP PLUSZ GINOP 450 millió Ft JAVASLAT: KÍSÉRELTI PROJEKT KERETÉBEN, TOP1.2. +100 millió Ft (?) TÁMOGATÁSSAL ALTERNATÍV VIZES MEGOLDÁST TALÁLNI, ILLSZKEDVE A VÁROS INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI INNOVATÍV MEGKÖZELÍTÉSÉHEZ
Telephelyek létrehozása helyi/térségi KKV-k számára Vértesszőlősön
6.3.
Bokod, Ipari terület fejlesztése
A fejlesztendő útszakaszok mentén a közművek, a közvilágítás is kiépítésre, felújításra kerül.
Oroszlány Város régi célja, hogy a Takács Imre u.-t meghosszabbítva közvetlenül elérhető legyen a 8119. sz Csákvári felé haladó országos közút. A projekt keretében a városi temetőtől folytatódna az útszakasz, mely jelenleg rossz minőségű földút. Az útépítés a rövidebb elérhetőség mellett számos újépítésű ingatlan aszfaltozott úton történő megközelítését is biztosítaná, emellett az Oroszlányi Bányászati Múzeum és a Majki Műemlék-együttes megközelíthetőségét is megoldaná.
Oroszlány
270 000 000
Oroszlány
400 000 000
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A területet a Tata, Agostyáni út, vasút vonal és Baj község területei határolják. Az iparterületet jelenleg a városon keresztül lehet megközelíteni. Tata Város Önkormányzatának célja, hogy egy út épüljön a Tata, Agostyáni út és a Baji út között, segítve ezzel az iparterület megközelítését, csökkentve ezen ipari terület okozta városon áthaladó teherforgalmat. Az önkormányzat tervei között szerepel egy Tata, Vértesszőlősi út (1. sz. főút) – Baji út – Agostyáni út – Honvéd út (1. sz. főút) között út létesítése, melynek része a tervezett út teherfogalom áthaladását a városon. A fenti útszakaszok megépülésével növekedhetne mind a területek versenyképessége, mind az infrastruktúra fejlettsége is. A cél jelenleg, hogy a szükséges tanulmányok, és tervdokumentációk elkészülhessenek, összhangban a szabályozási tervvel. Tata
180 000 000
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Jelenleg az M1-es autópályáról járművel Tata érintése nélkül el lehet elérni az Ipari Park vállalkozásait, városi közlekedési csomópontokból ugyanakkor a kerékpáros közlekedés csak részben megoldott, annak bizonyos elemei balesetveszélyesek, mert a kiépítés hiányos. Cca. 500 fm hosszban a kerékpárút hiányzik. Ennek tervezett nyomvonalában ivóvíz rendszert is ki kell alakítani, hiszen annak kiépítettsége jelenleg nem hálózatos rendszerű, szárnyvezetéken a ellátása minőségi oldalról rövid távon kérdésessé válhat. Az ipari park területén belüli csapadékvíz befogadó korszerűsítését, szsz. átépítését és új közúti keresztezését ki kell alakítani. A növekvő intenzitású nagycsapadékok levezetés a burkolt felületek növekedésével egyre nagyobb kihívást jelent. Tata INDIKATÍV
100 000 000
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Vértesszőlős egyik legjelentősebb munkáltatója és adófizetője is volt a ’90-es és 2000-es években az Agricola Zrt. Sajnos a cég jelenleg felszámolás alatt áll. A vállalkozás telephelye kedvező fekvésű, saját közmű és közút hálózattal rendelkezik, az 1. sz. főútra saját útkapcsolata van, az M1 autópálya legközelebbi lehajtója mintegy 2 km távolságra található. Az elmúlt évtizedben számos vértesszőlősi, illetve térségi KKV vezetője kereste meg Vértesszőlős Község Önkormányzatát telephely létesítés szándékával. A közeli tatabányai ipari park leginkább a nagy multinacionális cégeket szolgálja ki, illetve annak folyamatos bővülése ugyan a város gazdaságát erősíti és munkahelyeket hoz létre, azonban súlyos torzulásokat okoz a térségben már meglevő gazdasági egyenlőtlenségek és adóerő képességbeli különbségek fokozásával. Az Agricola Zrt. felszámolása után a telephely sorsa bizonytalan. A kialakult sajnálatos helyzet azonban lehetőséget is jelent a vértesszőlősi gazdaság erősítésére a helyi/térségi vállalkozások számára történő telephelyek, üzemcsarnokok biztosításával (önköltségi áron történő értékesítés vagy bérlet). Az ingatlanok bérlésének lehetősége kezdő vállalkozások számára is lehetőséget teremt. Tata
400 000 000
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
helyi vállalkozások versenyképességének javítása, az ipari növekedés elérése, munkahelyteremtés, meglévő létesítmények továbbfejlesztése alkalmasak legyenek a szolgáltatások választékának és mennyiségének növelésére Bokod
6 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése Telephelyfejlesztés - Zöld Út Fuvarozó és Szolgáltató Kft
Vállalkozásbővítés - Derik Hungária Kft
Kapcsolódó TOP intézkedés
GINOP1. :200 millió Ft
GINOP1.: 50 millió Ft GINOP1.: 700 millió Ft
Raltech telephely és technológia fejlesztés Raltech Kft GINOP1.: 400 millió Ft Telephelyfejlesztés - Tata Projekt Kft
Tervezett tevékenységek meglévő telephely épületeinek felújítása, energia hatékonyság fokozása, megújuló energiaforrások felhasználása (napelem, napkollektor)
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Tata
0
A projekt megvalósításához szükséges a telephely épületének bővítése. Vállalkozásunk fejlesztéséhez szükséges szervizgépkocsipark bővítése, valamint informatikai rendszerek fejlesztése, bővítése Tata
0
A Raltech Kft telephelyén található csarnokrendszerek bővítése építési beruházással, és technológia fejlesztés keretében komplett technológiai sor és gépek beépítése, beszerzése. A projektet a piaci igényeknek történő megfelelés keretén belül az új technológiai berendezések helyigényének megteremtése, és az új technológiák beszerzésével a hatékonyság növelése indokolja Tatabánya A már betelepült vállalkozások bővülési igényét kielégítendő, a KDOP-1.1.1./A-09-2010-0005 projekt folytatásaként, a 2800 Tatabánya, Vigadó u. 6. alatti telephely fejlesztésnek III. üteme keretében 1 700 m2 üzemcsarnok bővítés Tatabánya
0
0
GINOP1.: 2000 millió Ft Ipartelepítés, a termelőkapacitások bővítése jelentős munkahelyteremtéssel és megtartással Delphi Connection Systems Hungary Kft GINOP1.: 100 millió Ft
Járműipari gyártókapacitásaink jelentős bővítése új, high-tech berendezések beszerzésével és ingatlan/ infrastruktúra bővítéssel. A projekt célja a megrendelői oldalon jelentkező jelentős igények kielégítése. A projekt indokoltságát a kapacitásaink bővítése és a piaci igénye kielégítése okozza. Tatabánya Oroszlányi telephelyünk technológiafejlesztését, épület korszerűsítését, tevékenységeink végzéséhez szükséges új eszközök beszerzését tervezzük. Jelenlegi kapacitásaink további bővítése és a meglévők jobb kihasználtsága továbbá az előállítási költségek csökkentése érdekében indokolt jelen projektünk megvalósítása. Oroszlány
6.4.
Telephely korszerűsítés a Glastronic Kft-nél
6.5.
Gyakorlati képzőhelyek kialakítása és működtetése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
LSH kiserőmű építése
KEHOP5: 22 millió Ft
Gyakorlati képzőhely kialakítása és működtetése Tatabánya Kecskédi ipari parkban napelemes rendszer telepítése. A napelemes rendszer elsődlegesen az Eon rendszerre termel áramot. Távlati célként szerepel a kistelepülés ipari parkjának és a helyi gazdáknak és esetlegesen a község közterületeinek az ellátása a helyben termelt energiával, de ehhez jelentős kapacitásnövelés szükséges. Addig bemutatóként szolgál Kecskéd
Oroszlányi erőmű korszerűsítése
KEHOP5: 7500 millió Ft
Oroszlány és térsége távhőellátásának megújuló energiákra alapozott kiépítése új fűtőmű megépítésével, a bokodi erőmű bekapcsolása a Közép-Duna völgyi hulladékgazdálkodási rendszerbe
6.6.
Oroszlány
ÖSSZESEN:
0
0
300 000 000
0
0
12 856 000 000
7. projektcsomag: DUNA MENTI TÉRSÉG STRUKTÚRAVÁLTÁSA PROGRAM 7.1.
A struktúraváltó Duna menti térség szervezeti hálózatának felépítése, munkacsoportok kialakítása, működés megalapozása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A települések és az érintett állami szervek, valamint a térségfejlesztés kulcs gazdaságszereplői közötti intézményesített párbeszéd és együttműködés kereténik felépítése a megye menedzsment koordinációjánan
Ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, Pilismarót, Dömös (kapcs: Bábolna, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Bajót)
25 000 000
7.1.
A struktúraváltó Duna menti térség szervezeti hálózatának felépítése, munkacsoportok kialakítása, működés megalapozása
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
A települések és az érintett állami szervek, valamint a térségfejlesztés kulcs gazdaságszereplői közötti intézményesített párbeszéd és együttműködés kereténik felépítése a megye menedzsment koordinációjánan
Ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, Pilismarót, Dömös (kapcs: Bábolna, Dorog, Tokod, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Bajót)
25 000 000
7.2.
EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítése
GINOP4. 3600 millió Ft
TERVEZÉS ALATT
Ács, Komárom, Almásfüzitő, Dunaalmás, Neszmély, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Esztergom, Pilismarót, Dömös
0
Kompátkelő építése Neszmély - Dunaradvány között a kapcsolódó útfejlesztésekkel együtt
ETE3. 45 millió Ft
TERVEZÉS ALATT
Neszmély (Esztergomi járás, Dunaradvány
0
Lábatlan belterületi szakaszán Süttő és Nyergesújfalu közigazgatási határa valamint a városközpont között hivatásforgalmi célú belterületi kerékpárút- hálózat kialakítása
GINOP4. EUROVELO szakaszok TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 326 millió Ft EBBŐL MENNYI NEM EUROVELO?
Lábatlan városközponti kerékpárút
GINOP4. EUROVELO szakaszok 50 millió Ft a város becslése szerint AZ EUROVELO TELJES MEGYEI SZAKASZÁT EGY PROJEKTKÉNT SZEREPELTETNI, AZ ÁTFEDÉSEKET KISZŰRNI
7.3.
Lábatlan város átkelési szakaszán a 10. számú főút mellett, Süttő, illetve Nyergesújfalu településhatár valamint a városközpont közötti szakaszokon kerékpárút kialakítása. A szakaszok elkülönítése: I. ütem: Süttő településhatár és Lábatlan településközpont között, II. ütem: Lábatlan településközpontja, III. ütem: Lábatlan településközpont és Nyergesújfalu településhatár között. Lábatlan Lábatlanon a hivatásforgalmi célú kerékpárút teljes nyomvonala mintegy 80%-ban megegyezik az EUROVELO 6 nyomvonalával. Cél: kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának kiépítése Indok: a településen nem adottak a kerékpározás feltételei, mert a nagy forgalmat bonyolító 10. sz. főúton történő kerékpározás balesetveszélyes
Lábatlan városközponti szakaszán kerül kerékpárút kialakítása. Lábatlanon a hivatásforgalmi célú kerékpárút teljes nyomvonala mintegy 80%-ban megegyezik az EUROVELO 6 nyomvonalával, a település központi részén a két nyomvonal különválik és az EUROVELO 6 a turisztikailag vonzóbb településközponti részen halad keresztül.
Lábatlan
nem határozható meg, mert a projekt 80%-a EUROVELO
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Kerékpárút építése
TOP1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
Dorog Városában és a szomszéd városokkal összeköttetésben nem található kerékpár úthálózat. A zártság miatt célszerű lenne Dorog várost és Esztergomot, illetve Dorog Várost és az esztergomi Dorog ipari parkot összekötni egy új kerékpár úthálózattal, mely biztosítaná a sportolást, a kirándulást és a munkába járást.
A kiváló adottságú helyi Duna part integrált fejlesztése JAVASOLT A PROJEKTET A TELJES DUNASTÉRSÉGRE KITERJESZTENI, AHOL LEHETŐSÉG VAN VONZÓ SÉTÁNYT KIALAKÍTANI, EGYSÉGES ARCULATI TERVVEL)
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 50 millió Ft (csak Nyergesújfalu területén, a város saját becslése)
Vízisporttelep és infrastruktúra fejlesztéssel
Nyergesújfalu projektjavaslata
0
Duna parti sétány kialakítása JAVASOLT A PROJEKTET A TELJES DUNASTÉRSÉGRE KITERJESZTENI, AHOL LEHETŐSÉG VAN VONZÓ SÉTÁNYT KIALAKÍTANI, EGYSÉGES ARCULATI TERVVEL)
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 6 millió Ft (csak Neszmély területén, a község saját becslése)
HIÁNYZIK
Neszmély projektjavaslata
0
A parton tavasztól-őszig kikötnek vízitúrázók is. A projekt keretében Vízitúra Központ kialakításra kerül sor a Duna-parton, melyben helyet kapna vizes blokk és tároló helyiség a vízi sportokhoz szükséges eszközök számára. Az épület környezetében a vízitúrázók részére táborhely és áramvételi lehetőség is kialakításra kerül. A Központ üzemeltetésében az Önkormányzat mellett helyi civil szervezetként a Lábatlani Sirályok Vizisport Egyesület is részt vállal.
Lábatlan javasolt további megyei településekkle egységes arculatú vízitúraközpont hálózat kialakítása
0
Lábatlan
0
Süttő (Esztergomi járás)
0
Vízitúra Központ kialakítása JAVASOLT EGY KOPMPLEX PROGRAM KERETÉBEN AZ ÖSSZES SZÓBA JÖHETŐ HELYSZÍNT FELTÉRKÉPEZNI A MWEGYÉBEN ÉS EGYSÉGES ARCULATÚ MEGYEI HÁLÓZATOT TOP2.2. Társadalmi és környezeti KIALAKÍTANI. szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 80 millió Ft JAVASOLT TOVÁBBÁ KERÉKPÁRBÁZISSAL ÖSSZEKAPCSOLNI (KERÉKPÁRKÖLCSÖNZÉS, ILLETVE VÍZI SPORT ESZKÖZÖK BÉRLÉSÉNEK LEHETŐSÉGET BITOSÍTANI 7.4. Kikötő fejlesztése kedvtelési célú kishajó forgalom fogadására
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 25 millió Ft
Süttői Sport Club szabadidős kajak-kenu szakosztálya hajóinak elhelyezését szogláló infrastruktúrafejlesztés és kenuk, túrakajakok beszerzése JAVASOLT A PROJEKTET ÚGY KIALAKÍTANI, TOP2.2. Társadalmi és környezeti HOGY HAJÓBÉRLÉSI LEHETŐSÉG IS szempontból fenntartható turizmusfejlesztés RENDELEKZÉSR ÁLLJON, ILLETVE VÍZITÚRA ESZTERGOMI JÁRÁS: 5,5 millió Ft SZERVEZÉST-VEZETÉST IS BEVENNI A PROGRAMBA. ILYEN MÓDON A MEGYEI VÍZITURISZTIKAI HÁLÓZAT FEJLESZÉTSÉHEZ IS HOZZÁJÁRUL
A projekt keretében a meglévő kikötő fejlesztése történik meg, hogy kishajók tárolására is alkalmassá váljon. Cél: kishajók tárolására alkalmas úszómű telepítése Indok: a Dunán közlekedő kishajók tulajdonosai részéről igény jelentkezik csónakjaik tárolását illetően.
2013. évben megalakult a Süttői Sport Clubon belül a szabadidős kajak-kenu szakosztály. A tavalyi évben 8 db új kenu és 9 db felújításra szoruló kajak beszerzésére került sor. Pályázaton nyertünk hajószállító utánfutóra és kísérőhajónak gumicsónakra támogatást. Ezen eszközök beszerzése most van folyamatban. Nagy gondot jelent számunkra ezeknek az eszközöknek a tárolása és ezért szeretnénk ingatlant vásárolni. Szükségünk lenne még 2 db kenura, 2 db túrakajakra. túrakajakra.
Neszmélyi Radvány szigeten táborozóhely kialakítása, infrastruktúra megteremtése
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 8,5 millió Ft
HIÁNYZIK
Neszmély (Esztergomi járás)
Dömösi Duna part felértékelése
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 65 millió Ft
HIÁNYZIK
Dömös
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
1. Városi (A4) térkép készítése, különböző időtartamú tematikus utakkal, vendéglátóhelyek, szálláshelyek, játszóterek feltüntetésével . 2.Új útbaigazító táblákat kirakni és korrigálni, pótolni a régieket új információval, QR-kóddal. 3.A város bejáratánál egy turisztikai látogatóközpont parkolóval 4.Városi turisztikai lehetőségek, programok folyamatos karbantartása és bővítése az interneten. 5.Ingyen WI-FI a várhegyen
A projektjavaslat Esztergomra érkezett. JAVASOLT A TELJES DUNASTÉRSÉGRE KITERJESZTENI Lábatlan adott még be hasonló projektet 2 millió forintra becsülve a költséget. A táblázat következő sora ezt az összeget tartalmazza
Városi látnivalók kommunikálása, turisták információval való kiszolgálása JAVASOLT A PROJEKTET A TELJES DUNASTÉRSÉGRE KITERJESZTENI
1 700 000 000
0
2 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
7.5.
7.6.
„Esztergomi történelmi óra” projekt JAVASOLT A PROJEKTET MEGYEI TEMATIKUS BUSZKIRÁNDULÁSOKKAL KIEGÉSZÍTENI (3 NAPOS OSZTÁLYKRÁNDULÁSOK)
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A táti szigetek tanösvénnyé való kialakítása a Duna-Ipoly nemzeti parkkal
KEHOP4.3. /GINOP 4.2. 610 millió Ft
Esztergom, Szent István Emlékhely - Szent István születésének és halálának helyszíne – integrált GINOP4.2. 3600 millió Ft turisztikai fejlesztés (világörökség várományos terület)
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
Alapvető cél, hogy Esztergom, mint az ország első fővárosa, egy országos program keretében besegítsen abba, hogy lehetőleg minden általános iskola végzős osztályaiból a diákok részt vegyenek „Esztergomi történelmi óra” keretében az ország, a város , történelmi múltjának megismerésében. Ezzel nemzeti tudat formálásában, a történelmi, művészeti adottságok megismerésével a kulturális szemlélet, a tárgyi ismeret fejlesztésébe besegítsen. 1. Kialakítani egy olcsó diákszállást és hozzá tartozó menzát. Ehhez busz parkolókat létesíteni, vagy a Esztergom város, parkolással küszködő belterületén kívül a buszparkolót kialakítani, kijelölni. 2. Létrehozni egy projekt irodát, amely a pályázatot, majd az egész működtetést szervezi, irányítja. 3. Pályázaton keresztül forrást elnyerni arra, ha az ország bármely iskolája eljön egy osztály kirándulásra, akkor ennek a szállás- költségébe a pályázati pénzzel besegítsünk. 4. A városunkba látogató iskoláknak programokat összeállítani és kiajánlani. Ez lenne az „Esztergomi történelem óra” kirándulás program.
Első lépés a a Kis-Duna kezelői jogának megszerzése a további fejlesztések hatékonyabbá tételéhez. Az ott folyó rekultivációs munkák felgyorsítása, mielőtt a Kis-Duna teljesen "elhal".
Tát
Esztergom – Várhegy, Szent István zarándokhely: • Géza fejedelem palotája Feltárás, részleges helyreállítás és bemutatás, a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű emlékhelye, a zarándokturizmus fontos célpontját hozná létre. • Várhegy É-i és Ny-i oldala A középkori és kora-újkori várárok, erődítés helyreállítása • Szent Vid-kápolna bemutatása Esztergom – Víziváros: • Középkori és törökkori városfalak és erődítések, valamint környezetük helyreállítása, a korabeli török kikötő, és gálya rekonstrukciója • Mattyasovszky fürdő (szinte teljes egészében fennmaradt, bemutatható törökfürdő) Esztergom Esztergom – Szentkirály: • Szent István király halálának helye (Szt. István király kúriája) • Az egyetlen magyar alapítású Stefanita keresztes lovagrend kolostora és a hozzátartozó katedrális méretű temploma, valamint komoly kőépületekből álló városrész feltárása, bemutatása egy régészeti parkban. Szent István nemzeti zarándok kegyhely kialakítása, melyhez komoly régészeti kutatás és részleges helyreállítás, turisztikai fogadóépület építése kapcsolódik.
A projekt költségigénye (Ft)
HIÁNYZIK
0
0
A terület és annak környezetének korábbi erős bolygatása és rendezetlen állapota (ipari hasznosítás miatt leromlott állapotú, kifejezetten veszélyeztetett terület) miatt szükségessé vált egy komplett területrendezés. A helyszín a Duna-parton, az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút közelében található.
Esztergom, Vizivárosi Rózsakert projekt (világörökség várományos terület)
7.7.
Erzsébet park rekonstrukciója (világörökség várományos terület)
GINOP4.2. 2600 MILLIÓ Ft
TOP2.1. Vállakozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: HIÁNYZIK
Tervezett turisztikai szolgáltatások A dzsámi és kávézó, valamint malombástya ás várfal helyreállítása megtörtént, múzeumként, előadó teremként és kávézóként működik a kétszintes épület, amelyből csak kettő található Európában. A kávézó aljában eredeti középkori út látható. II.ütem: Vizivárosi Rózsakert projekt II. ütem1. 1. Veprech torony helyreállítása 2. Várfal helyreállítása 3. Étterem és raktár megépítése III: ütem: 44 szobás szálloda, wellnesszel. A megvalósulásának jelenleg kockázatát jelenti a lakóépületek és a leendő hotel közelében található lefedetlen szennyvíz kezelő, amely bűze széljárástól fűggően a környezetet terheli.
Esztergom
Esztergom legnagyobb közparkjának, amely a több városi rendezvény helyszíne, ahol a külföldi hajók turistái először lépnek kapcsolatba a várossal, amely egyben kedvenc séta és kirándulóhely is. Bicikliút mentén, a Prímás palota, a Vizivárosi várfal szomszédságában található. A Várra, várhegyre és a Bazilikára kivalló a rálátás a parkból. 1. Esti közvilágítás Esztergom 2. Felújítás, a lepusztult játszótér, padok felújítása, Sobieski szobor környezet rendberakása 3. Erzsébet parknál kikötő hajókhoz elektromos csatlakozók építése. Kötelezni a hajókat a diesel hajtás helyett villamos energiavételezésre a tartózkodás idején. Környezet szennyezés csökkentés (CO2 és zajterhelés által), miközben bevétel a városnak!
0
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kis-Duna sétány rekonstrukciója
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
Az Esztergomi séta projekt II. ütemébe tervezett fejlesztések magukba foglalják a Mattyasovszky bástya és a Kis Fürdő helyreállítását és hasznosítását, a hozzá kapcsolódó Kis Duna sétány / Gesztenye fasor (a Kis Duna két partja) rehabilitációját. Az érintett területek a város legforgalmasabb séta útvonalát képezik, nap, mint nap turisták és helybeliek százai sétálnak gyermekekkel, TOP2.1. Vállakozásbarát, népességmegtartó, kerékpároznak, futnak, nézelődnek és pihennek itt. A sétányok jelenleg nem felelnek meg városi fókuszú településfejlesztés maradéktalanul a fent felsorolt szabadidős tevékenységeknek, szükséges az alábbi fejlesztések ESZTERGOMI JÁRÁS: 2800 millió Ft elvégzése: ÁTFEDÉSBEN VAN A Szent István Emlékhely - - megfelelő közvilágítás Szent István születésének és halálának - út és járda burkolatok cseréje helyszíne – integrált turisztikai fejlesztés Esztergom - futófelület kialakítása (világörökség várományos terület)" - kerékpárút kijelölése ELNEVEZÉSŰ PROJEKTTEL. - gépkocsiforgalom elől lezárás - megfelelő padok, pihenőhelyek kiépítése KÉRJÜK A KETTŐT EGYESÍTENI ÉS A A sétány közvetlen közelében található Mattyasovszky bástya és a Kis Fürdő helyreállítása szintén PÁRHUZAMOSSÁGOT KISZŰRNI. szerepel a korábbi elképzelések között, így rendelkezünk engedélyeztetési tervdokumentációval e tekintetben is. A beruházás turisztikai szempontból kiemelten fontos, hiszen a város további, egyedülálló látványossággal gazdagodna, amely szervesen kapcsolódhat a meglévő fürdő város státuszhoz, a felújított Dzsámihoz és a további török kori emlékekhez. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van.
A projekt költségigénye (Ft)
0
A turisztikai projekt keretében a palota történelmének színvonalas bemutatására alkalmas, a műemléki környezethez igazodó látogatóközpont kialakítása, valamint a műemlék együttes rekonstrukciós munkálatai mellett a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a jelentős történelmi emléknek az országos turisztikai hálózatba való bevonása valósulhat meg. A dömösi királyi palota és prépostság turisztikai GINOP4.2. 2700 millió Ft fejlesztése (világörökség várományos terület)
Dömös (Esztergom járás)
0
GINOP4. 150 millió Ft
A Hotel Aqua 1999 júliusa óta üzemel, felújítása időszerű. Bízunk a jövőbeni forgalomnövekedésben, ezért a korszerűsítésen kívül a bővítését is tervezzük. Energetikai felhasználását csökkentenénk a következő módokon: hőszigetelés, új gázkazán, meleg víz előállítása napkollektorral, elektrotechnikai, informatikai rendszer korszerűsítése. Emeletráépítés, lift beépítése.
Komárom
0
GINOP4./ ETE2/DUNA PROGRAM 18000 millió Ft
HIÁNYZIK
Komárom
0
GINOP4./ ETE2. 1600+2400 millió Ft
Gyógyfürdő komplex megújítása majd azt követően követően 70 fh-es ápolási központ kialakítása és 4 *-os 120 szobás welness és konferencia szálloda építése HIÁNYZIK
Komárom
0
Nagy befogadóképességű közösségi épület létrehozása /színházterem, előadóterem, sportcsarnok…/(12) KFR 1.900m2
2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés HIÁNYZIK KOMÁROMI JÁRÁS: 450 millió Ft NAGYON KEVÉS A PÉNZ, LEGALÁBB KÉTSZER ENNYIBE KERÜL
Komárom
0
Római ásatásokhoz /BRIGETIO/ kapcsolódó fejlesztés FONTOS LENNE A LIMES PROGRAMOKAT ÖSSZEHANGOLVA, A HATÁRON TÚLI TELEPÜLÉSEKEL IS ÖSSZEFOGVA EGY PROJEKTKÉNT BENYÚJTANI: LÁSD LIMES SZÖVETSÉG
GINOP4./ ETE2. 260 millió Ft
Ásatásokat bemutató épület, kőtár bemutatás 1.300 m2 LIMES MKF
Komárom
0
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés KOMÁROMI JÁRÁS: 75 millió Ft
A timföldgyár örökség Európa volt magas színvonalú timföldgyár tárgyi emlékei és eszközeinek egy része még rendelkezésre áll mintegy 300 darab különféle timföldgyár örökséget jellemző tárgy, továbbá egy komplett timföldgyártás egészére jellemző univerzális objektum, ami minimális felújítást követően hirdeti a timföldgyári emberi közösségnek építő és fejlesztő eredményét. Ezeknek az örökségvédelmi eszközöknek szakszerű csoportosításával élményt nyújthatunk a turisztikai ipar Almásfüzitő számára is. Megfelelő programokkal, turisztikai útvonalakkal beillesztett látogatottsággal növelhető a vonzása és a térségben mintegy 20 ezer embert érintő érzelmi kapcsolódást fejlesztő identitást növelő közösségi létet, életet fejlesztő hatásával.
Hotel Aqua felújítása és bővítése
Erődök komplexebb hasznosítása /Csillag erőd és Igmándi erőd a jelenleginél lényegesen jobb, sokrétűbb kihasználása, bekapcsolása a város életébe/ MKF FONTOS LENNE KOMÁRNOVAL KÖZÖS PROJEKT Komáromi komplex egészségturisztikai fejlesztés (gyógyfürdő+központ) 7.8.
Komárom város integrált rehabilitációának folytatása
Az egykori timföldgyártásnak emlékeit bemutató múzeum, eredeti helyszínen
2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés KOMÁROMI JÁRÁS: 700 millió Ft
Tervezett turisztikai szolgáltatások A projekt megvalósításával a turisztikai szolgáltatások rendkívül széles, és sokoldalú palettája jön létre. Kialakításra illetve felújításra kerülnek szálláshelyek többféle kategóriában, parkoló, látogató fogadóközpont létesül. Kerékpáros turisták, valamint lakóautók fogadására alkalmas szolgáltatások épülnek ki. Vendéglátóhelyek kialakítása, felújítása történik, ajándékboltok létesülnek. Mellékhelyiségek, pelenkázók létesülnek. A szolgáltatások kialakítása akadálymentesen történik.
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A projekt során megvalósítani kívánt tevékenység: / II. ütem/ építés, melynek során Azaum Római Táborban létrejön az Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ. Az Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont azért jön létre, hogy a látogatóknak legyen egy biztos pont, ahol naprakész információkat szerezhetnek a Duna menti települések aktuális rendezvényeiről, a Duna menti térség nevezetességeiről, a kipróbálásra érdemes ételekről, éttermekről, szálláshelyekről. A Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ egy olyan információs, pihenőhely, ami a Komáromból kajakkal, kenuval és biciklivel érkezőknek könnyen megközelíthető.
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum fenntartható turizmusfejlesztés Oktatási Központ KOMÁROMI JÁRÁS: 75 millió Ft
Interaktív tanösvény a Duna parton, melynek végpontja Azaum. Az állomásokat végigjárva megelevenedik a Duna élő és növényvilága. Megismerhetjük a dunai hajózás történetét a római kortól napjainkig. A település halászati hagyományaiba enged betekintést a tanösvény néhány interaktív táblája. Az állomások néhány pontján megelevenednek füzitő halásztanyái. Bemutatásra kerül a település története az ókortól napjainkig.
Almásfüzitő
0
Lábatlan
0
Dunaalmás (Esztergomi járás)
0
Azaum Oktatási Központ Célja, hogy feltámassza és ápolja a római kor történelmi hagyományait, és azokat minél szélesebb körben terjessze oktató, szórakoztató jelleggel. Azaum élő történelem órák tartására alkalmas. A közösségi térben elhelyezett médiafalon az ókori Azaum polgári és katonai életét mutatja be. A központoktatás, előadás, konferencia tartására alkalmas.
Lábatlan: Duna menti ökoturisztikai látogatóköpzont kialakítása
Dunaalmás nem csupán a megyar irodalom egyik emblematikus helyszíne (Csokonai Lillájának sírja), de ez az egyik pont, ahol a megye három nagy komplex turisztikai csomagja találkozik, ilyen értelemben is kiemelt jelentőséggel bír.
Csokonai park és Tölgyes Pagony felújítása, parkosítása
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 4 millió Ft ESZTERGOMI JÁRÁS: 4 millió Ft
Kernstok-villa műemléki felújítása NINCS FUNKCIÓ NEVESÍTVE
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 150 millió Ft
A Kincstári Vagyonigazgatóságtól visszakapott és azóta műemlékké nyilvánított, régóta üresen álló Kernstok-villa (Kernstok Károly festőművész a Nyolcak művészcsoport vezető tagja volt) épületének Nyergesújfalu (Esztergomi járás) felújítása és a kert rehabilitációja történne meg a projekt során, amelyet követően az épület alkotóházként, kiállító-teremként, idegenforgalmi irodaként funkcionálhatna.
0
Sánc-hegy történelmi és természeti örökségének megőrzése (LIMES HELYSZÍN!!) JÓ LENNE A TOP2.2. Társadalmi és környezeti KERNSTOK VILLÁVAL KÖZÖSEN ÁTGONDOLNI. szempontból fenntartható turizmusfejlesztés NEM LENNE JOBB A MODERN ESZTERGOMI JÁRÁS: 200 millió Ft MŰALKOTÁS,OKAT ODA TENNI, NEM IDE?
A római és kuruc-kori történelmi események egyik színhelyeként védett – 10-es út mellett álló - Sánchegy történelmi örökségének megőrzése, átörökítése; a Limes vonalán magasodó dombon egykor castrum állt, majd a kuruc háborúban - ma is látható - földsáncokat emeltek a harcolók. Régészeti Nyergesújfalu (Esztergomi járás) lelőhely, ősgyep, kápolnarom és műemlék kőkereszt található itt. Cél a már teljesen eltűnt régi kálvária és az egykori műemlék kápolna újjáértelmezett újraépítése (modern képzőművészeti alkotásokkal), tanösvény és kilátó kialakítása is.
0
Az elmúlt századokban a dorogi szénbányászat nagyon nagy jelentőséggel bírt. Sok híres mérnökember élt, alkotott Dorogon, sok ember hunyt el életét kockáztatva a bányákban. Ennek emlékére és természetesen a technikák, bányajáratok bemutatását célzó egyedülálló turisztikai attrakciót lehetne megépíteni, mely akár egy egész napos programot is biztosíthatnai a látogatók számára. Ezen projekt biztosan sok egyéb idegenforgalmi, vendéglátási befektetést vonzana a környékre, mely újabb megélhetést adhatna az itt élő lakosok számára.
0
Bányászmúzeum építése
7.9.
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 212 millió Ft
A település központban található korábbi postakocsi épület felújítása, valamint az épület és a körülötte lévő Kert új funkciókkal való megtöltése a fenntartható fejlődés jegyében. Az épületben kialakításra kerül egy bemutató tér a Dunamente településeinek ökoturisztikai értékeinek bemutatására, valamint gyerekek környezeti nevelésére szolgáló interaktív műhely is kialakításra kerül. Cél: a Dunamente településein fellelhető öko-turisztikai értékek bemutatása, interaktív kiállítótér létesítése. Indok: a Dunamente településein nincs olyan helyszín, mely a települések turisztikai értékeinek komplex bemutatását teszi lehetővé.
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 500 millió Ft
A községben e két helyen rendszeresen tartunk közösségi rendezvényeket. A Csokonai parkban kulturális, míg a Tölgyes pagonyban szabadidős rendezvényeket bonyolítunk le. A két park parkosítása – évelő cserjék, virágok, terület füvesítése- , részbeni térkövezése turisztikai szempontból is indokolt.
Dorog (Esztergomi járás)
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
7.9.
Palatinus tó és strand turisztikai fejlesztése
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 500 millió Ft
A Palatinus-tó a Dorogi-medence legnagyobb tava, amely egy mesterséges bányató, közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik, de a A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Jelenleg a tónál egy kiépített strand üzemel. A fürdőzők számára éttermek, füvesített park és vizesblokkok állnak rendelkezésre. Nyári hétvégéken a tó tiszta vize lényegesen több vendéget vonz, mint amit a strand képes megfelelő színvonalon kiszolgálni, a parkoló autók gyakorlatilag elzárják a környező utcákat, sokan a strandon Dorog-Esztergom-kertváros kívüli tóparton napoznak/fürdenek. Ahhoz, hogy minden érdeklődő kulturált körülmények között parkolhasson, pihenhessen, szükségesnek látjuk a strand területének növelését, a kiszolgáló épületek fejlesztését és a szolgáltatások bővítését, minőségük emelését. Így nem csak a látogatók lesznek elégedettek, hanem a tó környezete is mentesül attól a tehertől (szemét, parkoló autók) amit a strandról kiszoruló vendégek okoznak.
0
Dorog extrémturisztikai termékkínálatának felépítése, piacra vitelének erősítése és a szezon meghoszabbítását szolgáló beltéri kínálat TOP2.2. Társadalmi és környezeti megteremtése szempontból fenntartható turizmusfejlesztés JAVASOLT A MEGYE EGYÉB ESZTERGOMI JÁRÁS: 500 millió Ft EXTRÉMTURISZTIKAI KÍNÁLATÁT IS A TERMÉKCSOMAGBA BEEMELNI
A település, a szomszédos Esztergom-kertávrossal fontos extrémturisztikai célpont: sziklamászás, búvárkodás, barlangászás. A projekt célja, hogy e kínálat turisztikai vonzerejét a rendszerbe szervezés révén növelje és egyúttal további kínálati elememl egészítse ki. A projekt megtérülését segíti, hogy a helyi-téségi ifjúság számára szintén vonzó hellyé válhat az új extrém sport központ, miközben a meglévő természetközeli kínálatokat is vonzóvá teszi a helyi fiatalok számára. A központ Dorog (Esztergomi járás) ilyen módon edzőteremként, edzőtááborok kiegészítő szogláltatásaként is sportklubbok rendelkezésére állhat. Eközben az intermodális csomópontban kialakítandó extrém sportolási és szórakozási lehetőséget adó épület a helyi fiatalok egészségét és nevelését is szolgálja. Éveken belül a helyszín igazi ifjúsági köztérré válhat, hiszen esély van arra, hogy a méltán világhírű dorogi birkózó szakosztály központja és a zeneiskola is a már felújított közlekedési csomópont mellett kapjon helyet.
0
A Dunaparti zónához kapcsolódó sport- és íjászközpont fenntartását szogláló eszközbeszerzés
TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 1,5 millió Ft
A Süttői Sport Club Duna parti zónához kapcsolódó íjászpályája, mely a helyi sportolás mellett fontos turisztikai kínálati elem is, rendszeres fűnyírózást igényel. Jelenleg a Sport Club nem rendelkezik fűnyíró traktorral, mellyel könnyebbé tennénk a munkánkat. Jelenleg az önkormányzat – ha van kapacitása – rakja rendbe a pályáinkat. A Club emellett az MLSZ által hitelesített futball pályával is rendelkezik, melyet a bajnoki Süttő (Esztergomi járás) mérkőzésekre megfelelően kell előkészíteni. JMindkét labdarúgó pályán MLSZ által meghirdetett bajnoki mérkőzéseket és különböző labdarúgó tornákat rendezünk, ami a település idegenforgalmának fontos eleme. Minden évben a süttői Önkéntes Tűzoltó Egyesület használja a pályákat tűzoltóverseny megrendezésére, mely szintén fontos tuirsztikai látványosság. A süttői általános iskola tanulói is jó idő esetén igénybe veszi a pályáinkat.
0
Neszmélyi vendégház felújítása (vállalkozás)
GINOP 4.2.: 8 millió Ft
HIÁNYZIK
Neszmély (Tatai járás)
Két külön tematika, az egyik a kőfaragó mesterségnek állít emléket a másik a az Országházról lekerült diszítő elemek bemutatására szolgál, ami ilyen közelségben unikális élmény lehet. A III. elem a témaút, javasolt az egészet egy komplex projektté összerakni, hiszen így válik igazán vonzóvá.
Süttő (Esztergomi járás)
Kőfaragómúzeum és kőtár kialakítása a régi óvoda épületében, témaút kialakítása egy működő bánya körül
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOM I JÁRÁS 55+45+95 millió Ft KÉRDÉS, HOGY A KÉT MÚZEUM NEM OLDHATÓ-E MEG EGY LÉTESÍTMÉNYBEN EGYSZER 50MILLIÓ FORINTBÓL
0
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOM I JÁRÁS: 850 millió Ft
A Dorogi Szénbányák Tervezési Osztálya 1971-ben tervezte a Pilismaróti Üdülő épületet, mely gyermektáborként működött. Az elmúlt 40 év alatt az épület jelentősebb felújítására, korszerűsítésére nem került sor. Az elmúlt évben a tábor épületének kulturált üdültetésre alkalmatlan műszaki állapota miatt a nyári dorogi óvodás, iskolás gyerekek táboroztatására már nem került sor. A tábor épületének korszerűtlen műszaki adottsági miatt, a ma érvényes minimumfeltételek, szabványok és elvárásoknak megfelelő felújítása, illetve átalakítása nem megoldható. Pilismarót (Dorog város projektje) A telek nagysága, idegenforgalmi értéke és a pilismaróti helyi építési szabályzat és szabályozási terv lehetővé teszi egy új, korszerű, több feladatot ellátó idegenforgalmi létesítmény kialakítását, az alábbi bontás szerint: - gyermektábor, - ifjúsági és sport tábor, - kemping.
0
Tokodaltárói kolóniák rehebilitációja
2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS: 600 millió Ft
TEKINTETTEL TOKODALTÁRÓ IPARI MÚLTJÁRA, A TELEPÜLÉSREHABILITÁCIÓ ITT A KISVÁROSOKHOZ HASONLÓ JLLEGŰ. KÉRJÜK AZ NTH TEGYEN KIVÉTELT AZ IPARI FALVAK KOLÓNIÁINAK, EGYÉRTELMŰEN VÁROSIAS TELEPÜLÉSRÉSZEINEK REHABILITÁCIÓJA Tokodaltáró VONATKOZÁSÁBAN. JAVASOLJUK UGYANEZT A LOGIKÁT ALMÁSFÜZITŐ ESETÉBEN IS ÉRVÉNYESÍTENI, AMENNYIBEN A KOLÓNIÁK REHABILITÁCIÓJA FELMERÜL PROJEKTIGÉNYKÉNT.
0
Az idegenforgalom komplex fejlesztése Táton
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés ESZTERGOM I JÁRÁS: 580 millió Ft
HIÁNYZIK. A PROJEKTADATLAP KITÖLTÉSE ALAPJÁN PONTOSÍTHATÓ. KÉRJÜK A DUNASZIGETEK PROJEKTTEL VALÓ ESETLEGES ÁTFEDÉST KIKÜSZÖBÖLNI. A DUNASZIGETEK KIEMELT PRIORITÁS, Tát EZÉRT A PROJEKTCSOMAG ELSŐ ELEMEI KÖZÖTT SZEREPEL.
0
Pilismaróti gyermek tábor építése
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
JÖVŐÁGAZATOK EUROVELO6 mentén ingyenesen elérhető WIFI hálózat és IKT tájékoztatópontok hálózatának GINOP3. 5. KIDOLGOZANDÓ kiépítése, a Duna menti térség internetes markerting és tájékoztatórendszerének felépítése Intelligens város program megvalósítása Komáromban
TOP11. vagy vagy GINOP3??? JAVASOLT A RENDSZER GAZDAGÍTÁSA A SMART CITY MODELL ALAPJÁN (LÁSD következő projektek)
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
PROJEKTGENERÁLÁS SZÜKSÉGES, TDM, MEGYEI ÜGYNÖKSÉG VAGY VALAMELYIK VÁROS MŰKÖDTETHETI (PL. KOMÁROM)
Duna menti térség települései
Elektronikus közigazgatás rendszerének felépítése az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása Elektronikus közigazgatás és kiemelt közszolgáltatások infokommunikációs fejlesztése; Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése; kamerarendszer
Komárom
0
130 000 000
Az M1-Datapark Ipari és Technológiai Park projekt környezetipari és IT szinergiákon alapuló beruházások, fejlesztések, innovációs lehetőségek kihasználásának összessége. E fejlesztési elképzelés következtében az érintett települések/kistérség gazdasági potenciálja jelentős mértékben Ács, Bábolna emelkedni fog. A fejlesztés a terület teljes rehabilitációját tartalmazza a már meglévő fejlesztéseken túl, azaz alapinfrastruktúra és út kiépítését, valamint termelő beruházások számára csarnokok építését és gépbeszerzést.
0
Intelligens, élhető, smart város-modell és családi látogatóközpont felépítése alapvetően bemutatva a jövő technológiáit, energiahatékony működtetés alapelveit és bemutatva egy város üzemeltetésének összefüggéseit. Smart mintaprojektek bemutatása gyakorlatban, interaktív városüzemeltetési és információ-technológia óra valamennyi általános – és középiskolása számára (osztálykirándulások ideális célcsoportja), családi esemény.
Ács, Bábolna
0
GINOP.2. 600 millió Ft
Oktatási segédanyag, mobil applikációk, intelligens „smart” társasjáték, interaktív bemutató, oktatási roadshow a fenntartható és energiahatékony városüzemeltetés és fejlesztés területén az általános és Ács, Bábolna középiskolások számára.
0
M1-Datapark – Vállalati együttműködési kapcsolatok fejlesztése
GINOP1. /GINOP2. 80 millió Ft
A projekt keretében vállalkozások közötti együttműködések, valamint a vállalkozások más vállalkozásokkal, oktatási intézményekkel, K+F intézményekkel, helyi gazdasági szereplőkkel klaszter formában megvalósuló együttműködéseinek létrehozását, illetve fejlesztését célozzuk meg.
Ács, Bábolna (a kapcsolatépítés más településekre irányul)
0
Habzás gátlás szénsavas italoknál ultrahangos technológiával
GINOP 2.: 500 millió Ft CÉG NEM NEVESÍTETT
HIÁNYZIK
Komárom
0
GINOP2. 150 millió Ft CÉG NEM NEVESÍTETT
Tervezzük egy olyan, egyedi és kis szériás gyártásra optimalizált laboratórium kialakítását ahol az említett cégek prototípusait, elő gyártmányait esetleg a már kifutott termékek pótalkatrészeit le tudják gyártatni. A laboratórium alkalmas lenne a legkülönfélébb ultrahangos hegesztések, ultrahangos vágások elvégzésére, kézi vagy robotot általi alkatrész beültetésre illetve az elekrtonikai, autóipai és gyógyászati, gyógyszeripari cégek részére. Beszerzésre kerülne egy 20 kHz-es általános célokra alkalmas hegesztő-vágó ultrahangos berendezés az ehhez szükséges sonotrodákkal, Komárom konverterekkel, és erősítőkkel, egy 35kHz-es általános célokra alkalmas hegesztő-vágó ultrahangos berendezés az ehhez szükséges sonotrodákkal, konverterekkel, és erősítőkkel, egy szintén 35kHz-es speciálisan orvosi, gyógyászati felhasználásra optimalizált ultrahangos berendezés az ehhez szükséges sonotrodákkal, konverterekkel, és erősítőkkel, egy 6 tengelyes robotra szerelt automata fejcserét lehetővé tevő 35kHz-es általános célra optimalizált hegesztő-vágó ultrahangos robot cella az automatizált hegesztések vágások elvégzéséhez.
0
Nanocsöves műanyag gyártási technológiájának GINOP2. 220 millió Ft kidolgozása a Veszprémi Egyetemmel CÉG NEM NEVESÍTETT együttműködve
A Veszprémi Egyetemmel együttműködve egy kutatás-fejlesztési projekt keretén belül szeretnénk kidolgozni a nanocsöves műanyagok gyártási technológiáját. A nanocsöves műanyag ötlete a Veszprémi egyetemen született meg. Szén nanocső hozzáadásával a műanyagok tulajdonságai alapvetően megváltoznak. Szilárdságuk megnő és ami a legérdekesebb a nanocső arány egy bizonyos tömegszázalék felet elektromosan vezetővé teszi a műanyagot. Komárom Célunk, hogy a pályázat kereteén belül nanocsöves műanyagok felhasználási területeit felkutassuk illetve egy olyan hatékony és olcsó gyártástechnológiát dolgozzunk ki amivel ezeket a nagyon különleges fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező műanyagokat gyártani lehet. Műanyag mintagyártó sor megépítése.
0
M1- Datapark Ipari és Kutatás-fejlesztési, Információ-technológiai Park létrehozása
SmartCity – Intelligens Tematikus Park létrehozása NEM LEHETNE MAGÁT A DOLGOT KÍSÉRLETI PROJEKTKÉNT MEGCSINÁLNI A KÉT TELEPÜLÉSEN VAGY A DUNATÉRSÉG EGÉSZÉN ÉS ANNAK RÉSZEKÉNT EGY BEMUTATÓHELY???? Oktatási segédanyag és oktatási terv készítése a SmartCity projekt keretében
Kis szériás és prototípus gyártásra alkalmas ultrahangos és összeszerelő laboratórium kialakítása
GINOP1, GINOP3. 2700 millió Ft VIZSGÁLNI ETE, DUNA STRATÉGIA ÉS MÁS EURÓPAI FORRÁSOK LEHETŐSÉGÉT
GINOP 2. 1100 millió Ft GINOP4.1., TOP2.2. ?????, ESETLEG EFOP3 ???? VIZSGÁLNI ETE, DUNA STRATÉGIA ÉS MÁS EURÓPAI FORRÁSOK LEHETŐSÉGÉT
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
7.10. Technológiai innováció fejlesztés megerősítése, üzleti inkubációs ház létrehozása
GINOP2. 450 millió Ft
Technológiai fejlesztési innovációs központ. (együttműködésben külföldi K+F+I-ós céggel)
GINOP2. N.A. AZ ELŐZŐVEL ÖSSZEFÜGG, JÓ LENNE TISZTÁZNI. ESETLEG A KETTŐ EGY PROJEKT???
Hálózatra termelő napkollektortelep (kiserőmű) KEHOP5. 1 milliárd forintot meghaladó elhelyezése barnamezős területen
A megye Duna mente terület ipari hulladék tárolóinak reaktív technológia alapú hasznosítása
7.11.
Jövőágazatok megtelepedését szolgáló infrastruktúrafejlesztés a lábatlani cemtentgyár területén
Geotermális hőellátó rendszer kiépítése Komáromban (kapcsolódik a klímaváltozásra való felkészülés programhoz)
KEHOP3/GINOP2 8 millió Ft BIZTOSAN HIBÁS KÖLTSÉGVETÉS!!!
Tervezett tevékenységek A célok megvalósításában partner együttműködési szerződést kötöttünk, a megyében működő EDUTUS Modern Üzleti Tudományok Főiskolával, illetve a szomszédságunkban működő határon átnyúló szlovákiai Selye János Egyetemmel. További partneri együttműködési szerződéskötések vannak folyamatban. Az innovációs és inkubációs ház első ütemének szervezeti és működési szabályzata elkészült, az innovációs ház rendelkezik 5 MW-os PV napenergia hasznosítására vonatkozó környezetvédelmi hatósági engedéllyel amelyből 500 KW-ot az innovációs ház és kapcsolódó épületrészek tetőszerkezetén tervezzük elhelyezni, megújuló energiatermelés céljából, mint egy 3000 m2-es tetőfelületen, amelynek készen vannak a műszaki tervei, a megvalósíthatói tanulmány és aktuális költségvetési tervezet. A ház és a kapcsolódó részek tetőfelületei némi felújítási kiegészítéssel erre alkalmasak. Ez gyakorlatilag jelenti az Almásfüzitői 1. szám alatt lévő ipari park területéből kiszabályozott terület tetőfelületének hasznosítása célirányos megújuló energiatermelését. A ház első emeleti területére tervezzük az innovációs inkubációs központ tevékenységeit. struktúrája: a) PV, HCPV, CSP napenergetika b) bioenergetika (biogáz projekt, biogáz tevékenységek) c) termográfia, termográfiai hő térképek elemzése, energetikai hatékonysági tervek kidolgozása, működtetési szabályzat szerint d) IT szolgáltatást szervező team működtetése, internetes műszaki adatbankok eléréséhez való lehetőség biztosítása e) kísérleti alkotó innovációs laboratórium működtetése Innovációs tevékenység struktúrája és a ház első emeletén kialakított alkotói helységekben, illetve elkülönítetten vállalkozói kezdemények részére infrastruktúra biztosítása. (mellékelt rajz) A tudásalapú gazdaság feltételeinek, a vállalkozási tudás megszerzésének javítására egyetemmel,
3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása ÉS GINOP4/6. keretében a vállakozások bekapcsolása KOMÁROMI JÁRÁS: 2000 millió forint SZÉT KELL SZEDNI TOP3 ÉS GINOP4/6 PROJEKTELEMEKRE
A projekt költségigénye (Ft)
Almásfüzitő
0
A LEÍRÁSBÓL NEM DERÜL KI, MIT AKARNAK BERUHÁZNI, VAGY CSINÁLNI A PROJEKT KERETÉBEN Almásfüzitő
0
Közel 500 ezer m2 alapterületű ipari park és logisztikai központ infrastrukturális adottságai különösen kiemelve a villamos energia hálózathoz való kapcsolódás technikai adottságait alkalmas a megújuló energia Magyarországon kiemelten fejlesztendő 2 szakterületének egymást kiegészítő működtetésére. A 3. sz. melléklet tervei műszakilag jelzik a PV napelem elhelyezésének az ipari park területén lévő épületek tetőszerkezetén, 36 ezer m2-en továbbá az ipari park területének barnamezős sík földön elhelyezett megoldási övezetében 37 ezer m2-en összesen minimum 73 ezer m2-nyi napelem elhelyezésére potenciális lehetőséget és műszaki lehetőségeit, valamint a telephelyen meglévő kábelhálózat csatlakozást biztosít az ipari park területén elhelyezkedő 120 KW-os EON villamos energia hálózathoz, amely összességében, mintegy 100 megawatt villamos energia átvételére alkalmas energetikai hálózattal rendelkezik jelenleg 2 db 25 kilovolt amperes transzformátor működésével. — A meglévő vörösiszap tárolókban levő vörösiszap kitermelése, komplex feldolgozása. (A komplex feldolgozást a vörösiszap kiemelkedően magas titán, vas, alumínium és különleges elemek tartalma indokolja, ezért nemzeti kincsünknek is nevezhetnénk, mert a föld felszínén van és az elemek feldúsulása magasabb, mint a működő bányákban.) — A kiürült tározók rekultivált formában való visszaadása a közösségnek, hogy felszabaduljon a ma elzárt Duna part. — Új iparág és nanotechnológiás gyártások létrehozása. — Új munkahelyek teremtése hosszú távra. (20-30 évre)
A lebontásra kerülő cementgyár területének közműfejlesztése, közvilágítás kiépítése gazdasági társaságok megtelepedésének elősegítésére TOVÁBBI EGYEZTETÉS SZÜKSÉGES TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Érintett település(ek) megnevezése
A TERÜLET FEJLESZTÉSE A DUNATÉRSÉG STRUKTÚRAVÁLTÁSÁNAK EGYIK MEGYEI ZÁSZLÓSHAJÓJA LEHETNE DE A PROJEKT AZZAL A TARTALOMMAL, AHOGY AZ ÖNKORMÁNYZAT BEADTA, NEM TÁMOGATHATÓ, MERT JÓ ESÉLLYEL SZEMBE MEGY A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL ELFOGADOTT KONCEPCIÓVAL ÉS STRATÉGIAI CÉLOKKAL. TOVÁBBI DUNATÉRSÉGI EGYEZTETÉS SZÜKSÉGES A JÖVŐÁGAZATOKAT KÉPVISELŐ FEJLESZTŐK BEVONÁSÁVAL
A megújuló energia felhasználás növelése a köz-, lakossági- és gazdasági szektorban; Lakóépületek (panel és nem panel, családi házak) energiahatékonysági felújítása; Önkormányzati közfeladatot ellátó épületek energiahatékonysági korszerűsítése; Távhőrendszerek energiahatékonysági fejlesztése és megújuló alapra helyezése; lakosság minél nagyobb részének bevonásával átállás a thermálhőre; Termálvíz hasznosítás (új kút és termálkör kiépítése)(19.) KFR
Almásfüzitő
0
Almásfüzitő
0
Lábatlan A KÖLTSÉGBECSLÉS A PROJEKTTEL EGYÜTT ÚJRAGONDOLANDÓ. TOVÁBBI KÖLTSÉGELEMEKKEL KELL SZÁMOLNI, MELYEK TÖBBFÉLE FORRÁSBÓL FINANSZÍROZHATÓK (GINOP3, GINOP4, TOP2.1, TOP3.2. TOP2.2 stb)
Komárom
200 000 000
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Termálvíz hasznosítása – Geotermikus hőellátó rendszer kiépítése
3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása ESZTERGOMI JÁRÁS:2000 millió Ft
A Szt István Strandfürdő forrása 29 fokos gyógyvizet ad. Mennyisége kb 2000 m3 naponta, amely 1550 kW energiát jelent. A fürdő a vizet jelenleg a Dunába engedi, ez havonta 5000 GJ hőtartam, amit fel lehetne használni pl. fűtés és melegvízkészítés céljára. A projekt szerint a Szt István Strandfürdő, Esztergom erre a forrásra épülve távhőszolgáltatóként működne, ezáltal a megújuló energia felhasználást jelentősen tudnánk növelni a köz-, lakossági- és gazdasági szektorban egyaránt. Elvi együttműködési szándékát jelezte az esztergomi Vármúzeum, a Papnevelde, közeli társasházak, magánszemélyek. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van.
0
Geotermikus energia rendszer kiépítése és kihasználása Mogyorósbánya
TOP 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása: 200 millió Ft ESZTERGOMI JÁRÁS
Mogyorósbánya, annak ellenére, hogy egy kicsi falu, több technológiai és társadalmi innovációt kezdeményezett (pl. helyi termék inkubátorház a használaton kívüli bányász művelődési házban. Ezek elsősorban együttesen tudnának egyfajtavidékfejlesztési mintaprojetté összeállni.
Mogyorósbánya
0
Klímaváltozásra való felkészülés Komáromban II. Dunához kapcsolódó projektelemek
KEHOP1., KEHOP, TOP6.4. összesen 2000 millió Ft
Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése; Katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére; Állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése;
Komárom
KEHOP1. 8300 millió Ft
Esztergom Város árvízvédelmét a 01.01. Tát-Esztergomi árvízvédelmi szakasz esztergomi gátőrjárásához tartozó elsőrendű árvízvédelmi védvonal biztosítja. Megállapítható, hogy a jelenlegi védvonal árvizekkel szembeni biztonsága nem megfelelő és a fejlesztési lehetőségek korlátozottsága miatt kiváltása szükséges. A gyenge védképességű védvonal kiváltása csak a Prímás-szigeten keresztül lehetséges, amely azért is előnyös, mert a szigeten jelentős értéket képviselő beépített ingatlanok védelme is megoldható. Esztergom déli részen ezen kívül is található olyan beépített gazdasági rész, amely árvízvédelme jelenleg nem biztosított, így ennek bevédéséhez is új védvonal létesítése szükséges. Az öblözetet átszelő új töltésszakasz nyomvonalát tekintve több változat is lehetséges, melynek mindegyikénél más-más műszaki beavatkozások szükségessége merül fel, és változnak a védettség által nyert előnyök is. Ezek közül költség-haszon elemzéssel lehet dönteni. A projekt célja az előírt árvízvédelmi biztonságnak megfelelő védvonal építése fenti szempontok alapján. A projekt a természetvédelmi igényeknek az árvízvédelmi beavatkozásokkal történő összehangolásával figyelembe veszi az EU VKI-ban foglaltakat.
Esztergom
0
KEHOP1. : 1500 millió Ft
Az ÉDUVIZIG-hez tartozó állami védvonalon kívül azonban nagyjából x km szakaszon az önkormányzat gondoskodik az árvízvédelemről, melynek koncepciójában és időzítésében illeszkednie kell az állami szakaszhoz. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van.
Esztergom
0
7.12.
7.13.
Kapcsolódó TOP intézkedés
Esztergom árvízvédelme
Árvízvédelmi védvonal önkormányzati szakaszának megépítése
ÖSSZESEN
TOP RÉSZ GENERÁLÁS SZÜKSÉGES
2 082 000 000
8. projektcsomag: ISTER-GRANUM PROGRAM 8.1.
Ister-Granum vállalkozási -Logisztikai övezet komplex fejlesztése Esztergom, teherkomp építése
8.2.
8.3.
TOP6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával ETE3. N:A:
KIDOLGOZÁS ALATT
Esztergom, Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Tokod, Tokodaltáró és határon túli települések
KIDOLGOZÁS ALATT
Esztergom, Párkány
0
100 000 000
Esztergom - M1 autópálya közvetlen összeköttetés Esztergom tervezett hídfőhöz, illetve teherkomp kikötőhöz
IKOP1; ETE3. 37500 millió Forint
Esztergom - M1 autópálya közvetlen összeköttetés (M11 vagy 10-es főút 2x2 sáv) Esztergom tervezett hídfőhöz, illetve teherkomp kikötőhöz szükséges elkerülő szakaszokkal, átmenő forgalomtól mentesített belterületi főútszakaszok új funkcióinak megfelelő átépítése
Esztergom
0
M10 Üröm-Kesztölc (Esztergom-nyugat)
IKOP1. N.A.
KIDOLGOZÁS ALATT
Esztergom, Kesztölc
0
Körforgalom kialakítás - dorogi Ipari Park 1
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A dorogi kistérség kisvállalkozói számára a jó inrastuktúrával rendelkező gazdasági terület biztonságos megközelítésének érdekében szükséges a körforgalom kialakítása.
Dorog
300 000 000
A dorogi Ipari Park 2 közművesítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
N.A.
Dorog
HIÁNYZIK
A Tát-Újtelepi iparterület aktiválása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
közművesítés, útépítés
Tát
Ister-Granum interregionális tudásközpont létrehozása Esztergom modern városrészében, a városi könyvtár korszerű elhelyezésével és modern könyvtári szolgáltatások kiépítésével (kapcsolódás a Duna menti jövőgazdasághoz)
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés ESZTERGOMI JÁRÁS:850 milió Ft Vizsgálandó az EFOP, CLLD, ETE, vagy akár Duna Stratégiából való finanszírozás lehetősége
A tervezett épületben a teljes könyvállományt a látogatók rendelkezésére lehetne bocsájtani, a szolgáltatások körét bővíteni lehet a ma elvárt színvonalra (interaktív szolgáltatások, audiovizuális szolgáltatások, külön gyermek részleg, modern nyilvántartási rendszer, stb). A könyvtárnak helyet adó ingatlan egy ősfás környezetben található, a látogatók az egyszerű parkolás mellett a kert szépségét is élvezhetik. Az épület részét képezi majd egy fedett télikert, ami az olvasótermi funkciója mellett akár előadások színhelyéül is szolgálhat. Az ingatlan tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető, a Dóbó Gimnáziumhoz, Balassa és József Attila iskolákhoz képest kb 500m-es távolságon belül található. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van.
Esztergom
300 000 000
0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
8.4.
Barnamezős városi terület közösségi célú újrahasznosítása, a területen sportközpont kialakítása
Sanyo üzem bezárására miatt, segítő programok támogatása 8.5. A FOGLAKOZTATÁSI PAKTUM KERETÉBEN MEGVLAÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉS
ÖSSZESEN:
Kapcsolódó TOP intézkedés
TOP2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés ETE??? HAZAI FORRÁS:8700 millió Ft MEG KELL HATÁROZNI AZT AZ ÖSSZEGET, AMI A BARNAMEZŐS TERÜLET FEJLESZTÉSRE TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁT SZOLGÁLJA, MERT AZ MEHET EU FORRÁSBÓL Jelenleg úgy kalkuláltunk, hogy a beruházás 10%-a lehet EU ESZTERGOMI JÁRÁS:970 milió Ft
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
Tervezett tevékenységek
A sportközpontot egy barnamezős beruházás keretében egy elhagyatott üzemi területen tervezzük megvalósítani, ezzel tartalommal töltjük meg a területet és a mostani városrészi képet is jelentősen javítani tudjuk. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van.
HIÁNYZIK
Érintett település(ek) megnevezése
Esztergom
Dorog
A projekt költségigénye (Ft)
0
30 000 000
730 000 000
6.6.2 Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok
165
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
II. Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok Alapvetően olyan gazdaságfejlesztési fókuszú projektek összessége (jellemzően TOP1 és TOP6 prioritéstengelyekhez illeszkedő projektek), amelyek megvalósításához megyei szintű koordináció szükséges
1. megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag: KORSZERŰ TERÜLETFEJLESZTÉSI MEGYE PROGRAM-MENEDZSMENT RENDSZER FELÉPÍTÉSE
Megyei projektmenedzsment szervezet létrehozása
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Megyei projektmenedzsment IKT hátterének felépítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
M1.1.
Gyáriparosok Szövetsége: Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében M1.2. TOP1.2. Foglalkozásbarát fejlesztések elsősorban kis és középvállakozásoknál vagy GINOP5. Vállalkozásfejlesztés: 25 millió
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
kezdő munkszervezet felállítása (infrastruktúra és eszközfejlesztés) (I.fázis) meglévő megyei szervezetek (vállalkozásfejlesztési, gazdaságfejlesztési szervezetek, TDM-ek, LEADER-ek, ügynökségek, kamarák, munkaerőpiaci központ, egyéb szakmai szervezetek stb. fejlesztési szükségleteinek feltérképezése, rendszerbeszervezése, összehangolása, párhuzamos tevékenységek kiküszöbölése) teljes körű megyei menedzsmentszervezet munkacsoportjainak felállítása (pl. innovációs ügynöség, monitoring csoport st.), munkaállomások felszerelése (II. fázis) szervezet és hálózati rendszer felépítése a meglévő megyei szervezetek integrációjával és szükséges mértékű fejlesztésével Képzések, tréningek szervezése a szervezetek alkalmazottainak Szervezetek ismertségének, helyi beágyazottságának kialakítása ( bemutatkozó körutak, workshopok, fórumok) Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) projektelőkészítésének koordinációja hardware-k, szoftwaere-k beszerzése, adatbázisok beszerzése, felépítése (szükséges adatgyűjtések elvégzése) megyei szervezetek komplex intranethálózatának kiépítése, inforációáramlás és megosztás mechanizmusainak felépítése a térségfejlesztési folyamat nyilvánosságához szükséges IKT háttér felépítése adatbázisok, nyilvántartások kialakításához, vezetéséhez szükséges hardver (szerverek, munkaállomások), és szoftver elemek beszerzése, a tényleges vállalkozói adatgyűjtést, adatkezelést biztosító alkalmazások fejlesztése, adatbázisok felépítése az így létrejövő adatbázisokban szereplő vállalkozások vállalkozás-fejlesztés, vállalkozás-támogatás jellegű koordinációja, tanácsadási-, képzési- és fórumlehetőség megteremtése Vállalkozások az adatbázisokba saját internetes kapcsolattal beléphessenek, az e célra kialakított honlapon közvetlenül adatokat, információkat kaphassanak, illetőleg személyes programokhoz is hozzáférhessenek. A projekt a kialakításra kerülő desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek) hosszú távú, szervezett együttműködésen alapuló tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével. Megvalósítandó tevékenységek: Infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés (önálló turisztikai információs iroda + munkaszervezet önálló irodájának kialakítása, tárgyi feltételek biztosítása); Túraútvonalak, tanösvények, bemutatóés pihenőhelyek fejlesztése, kialakítása; Termékfejlesztés, projektmenedzsment; Turisztikai információs rendszer működtetése; Marketing tevékenység; Szemléletformálás, oktatás, képzés;Monitoring, Fogyasztói elégedettség mérése, visszajelzések gyűjtése
Tatabánya, járási székhelyek, szükség esetén külső telephelyek AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ
250 000 000
Tatabánya, járási székhelyek, szükség esetén külső telephelyek AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ
300 000 000
Tatabánya
25 000 000
Kisbéri és Komáromi járás, kivéve Komárom
75 000 000
M1.3.
A Bakonyalja-Kisalföld kapuja, mint turisztikai desztináció fejlesztés
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
M1.4.
Duna-Gerecse Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft
TOP1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
a szervezet jelezte szóban fejlesztési igényét azonban projektet nem nyújtott be
Tatai és Komáromi járások
M1.5.
Munkaerőpiaci Központ kapacitásépítése
KÖFOP????
a szervezet jelezte szóban fejlesztési igényét azonban projektet nem nyújtott be
Tatabánya
HIÁNYZIK 0
ÖSSZESEN
650 000 000
2. megyei gazdaságfejlesztési projektcsomag: MEGYEI KOORDINÁCIÓT IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSEK Kiemelt járműipari és mechatronikai szervezet létrehozása TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Tatabánya és Esztergom térség kiemelt járműipari körzettel összefüggő tevékenységek több TOP és ágazati részfeladat, később kifejtésre kerül KIDOLGOZANDÓ
A csomagba foglalt projektek a térség kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit helyezik előtérbe, támogatásra kerül a helyi vállalkozások, vállalati együttműködések, közösségek kialakítása. Továbbá, a gyakorlati képzőhelyek létesítése, működtetése. Az aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása érdekében szükségessé vált a KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuknak elősegítése, továbbá nélkülözhetetlen a K+F+I vállalkozások fejlett infrastruktúrális lehetőségeinek megteremtése.
A projekt keretében a kiemelt járműipari központ gazdasági szereplőinek, oktatási intézményeinek támogatása valósul meg.
150 000 000
Tatabánya
Tatabánya, Esztergom
0
M.2.1.
M.2.2.
Megyei foglalkoztatási paktumok létrehozása
TOP6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával
A paktumok kialakítását a megye prioritásokkal összhangban, azok végrehajátásnak eszközeként, az intézkedésekhez, beavatkozástípusokhoz kapcsoltan kell kialakítani, a végrehatás fontos eszközeként A paktumokban kiemelten szükséges fókuszálni a jelenlegi húzóágazatokra, továbbá, külnösen a megye egész területe fiatalok körében, a poszt-autópari korszakra való felkészülésre, a korszerű energia és vízgazdálkodáshoz, és helyi gazdasági vertikumokhoz kapcsolódó tevékenységekre. A paktumokra vonatkozó összehangolt stratégiával m kell megelőzni a paktumok létrehozását.
1 700 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A megye mint turisztikai térség helyi beágyazódásának felépítése
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
A turisztikára a települési vezetők még mindig úgy tekintenek, mint valami amit szeretünk, de amitől nem lesz bevétel, nem lesz foglalkoztatás. Egyrészt szemléletváltás szükséges ahhoz, hogy az erre érdemes térségek a turisztika jelentőségét elismerjék, másrészt a turisztikának be is kell váltania a hozzá fűzött reményeket. Ehhez egrészt a döntéshozó szintek másrészt a helyi közösségek számára szervezett programokra, tapasztalatcserére, közös stratégiaalkotásra stb van szükség. megye egész területe A program keretében támogatások biztosítják, hogy a megye lakossága és vállalkozói, a különféle generációk kedvezményesen megismerhessék mindazt, ami számukra helyben adott. AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ A program mentorálja továbbá a térségi integrált turisztikai programok előkészítését és végrehajtását Közvetítőként támogatja a helyi térségi TDM-k ilyen irányú tevékenységét, professzionalitásának fokozását. Elősegíti a megyehatáron átívelő programok kialakítását
A megye mint turisztikai térség regionális és nemzetközi beágyazódásának felépítése
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Tudatosan felépített az egyes tematikákat összefogó prosszionális megyei turisztikai marketing megtervezése és végrehajtása országos és nemzetközi hatáskörrel
megye egész területe AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ
75 000 000
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
Komplex ESZA tevékenységeket tartalmazó program alapvetően helyi kapacitásépítést szolgál. Egyik eleme a térség tervezéskoordinációja, a részvételi tervezésen keresztül a közösségi kohézió erősítésére és a stratégiai gondolkodás megteremtésére, a zsugorodás elfogadására és az ezzel összefüggő új lehetőségek keresésére irányul. A projekt első eleme a helyi integrált fejlesztési stratégiai kodlogzásának megyei támogatása, ennek keretében újszerű részévteli tervezési módszereek bevezetése Tartalmazza a járás megyehatáron és országhatáron átnyúló illetve más nemzetközi vidékfejlesztési projektekbe való bekapcsolódását, az ezzel kapcsolatos tevékenységek mentorálását (pályázatírás, önrészek, szakértők biztosítása a végrehajtáshoz stb), jó gyakorlatok megismeréséhez szükséges ösztöndíjprogramok (helyi kisvállalkozók külföldi utazásának támogatása pl. a halvertikum felépítésével összefüggésben) Kiemelt fókusz a térség forrásabszorbciós képességének erősítése, a helyi gazdaság felépítése érdekében Tartalmazza a járási szinten összehangolt településüzemeltetési szervezet felépítéséhez kapcsolód ESZA tevékenységeket
Kisbéri járás települései AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ
400 000 000
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
e-önkormányzási-önkormányzati e-üzemeltetési rendszerek felépítése, meglévők felújítása, bővítése, korszerűsítése: IKT alapú ingatlannyilvántartás, közműnyilvántartás, településrendezési eszközök térinformatikája, értékvédelmi, zöldfelületi IKT kataszter, önkormányzati tulajdonú helyiség- és közterületgazdálkodási kataszter, IKT alapú térségmarketing, ingatlankínálati online felület, online piactér, turisztikai tájékoztatás-marketing felület, közösségi WIFI, egyéb sajátos térségi igényeket kiszolgáló IKT-megoldások (esetleg még GINOP 3, KÖFOP) Kisbéri járás települései operatív településüzemeltetés szervezeti hátterének kialakítása: cégalapítás, szervezeti-működési AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ mechanizmusok felépítése; infrastruktúrafejlesztés (meglévő épületek, barnamezős telephelyek előnyben; meglévő gépállások, karbantartó helyiségek, telephely elérhetősége) és eszközpark fejlesztése, meglévő üzemeltetési célú épületek más beruházásokkal egyidejű energetikai felújítása szociális szövetkezet alapú tájgondnokság létrehozása Majorprogram részeként: tájfenntartás megszervezése a majorok tulajdonosainak és létrehozása esetén a tájgondnokság részvételével
300 000 000
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
A „Pajtai-dülő” iparterület felosztása kedvez a kis- és középvállalkozások, családi vállalkozások letelepedésének, szállítmányozással foglalkozó cégek gépparkjának belvároson kívül történő elhelyezésének. Város közeli elhelyezkedése (lakott területtől 200 m-re) a munkába jutást nagymértékben megkönnyíti. A terület tiszta önkormányzati tulajdonú. Közművesítése a lakott terület közelsége miatt könnyedén megoldható. 81-es sz. főút mellett fekszik, a vasúti sínpályától 150 Kisbér m-re. A környezetbarát szállítás elősegítése érdekében a nyersanyag és késztermék szállítása AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ vasúton is biztosítható átrakó állomás létesítésével. Inkubátorház építésével a kis vállalkozások igényeinek teljes körű kielégítése valósulhat meg. A szállítmányozási cégek telephelyének, gépparkjának, a zajhatással járó cégek kitelepülésével a belváros környezeti állapotának, a lakok közérzetének javulása érhető el.
300 000 000
M.2.3.
A Kisbéri járás felzárkóztatását szolgáló komplex program
M.2.4.
Tervezett tevékenységek
Járási településüzemeltető szervezet (többségi önkormányzati tulajdonú Kft., Zrt) felépítése, a város-vidék méretgazdaságosságot javító együttműködésben - foglalkoztatás növelő kísérleti program
Kisbéri járás munkaerőpiaci központi szerepének erősítése a város telephelyvonzó képesség javításával
300 000 000
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ITB projektek Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Megyei majorprogram (kísérelti projekt) TOP+ EFOP4.4. 500 millió forint
TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
Megyei majorprogram (kísérelti projekt) ESZA rész
TOP6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
M.2.5.
ÖSSZESEN:
Tervezett tevékenységek A majorok kataszterének elkészítése, a majorok használatától, elhelyezkedésétől, műszaki adottságaitól, kulturális és táji értékeitől függő helyre szabott stratégiák kidolgozása a majorok tulajdonosainak bevonásával Rendkívül leromlott, társadalmi-gazdasági-környezeti szempontból fenntarthatóan nem üzemeltethető külterületi szegregált lakótelepek felszámolása ( felszámolása EFOP) Életminőség, komfortérzet javítása, a hosszú távon fennmaradó külterületi lakott helyeken, helyre szabott egyedi beruházásokkal: energiaszegénység csökkentése (csak más beruházásokkal kombináltan, közmunka révén kedvezményes hozzáférés energiaforráshoz) , alternatív vagy hagyományos vízi közművek (az utóbbiak az V. prioritás keretében), épületszerkezetek és gépészet; közterületek, közösségi terek kialakítása, felújítása; közösségszervező, fejlesztő, önfenntartást, jövedelemtermelő képesség, munkaerőpiaci készségeket erősítő civil kezdeményezések támogatása Működő majorok vidékfejlesztési forrásokhoz való hozzájutásának segítése Kulturális örökséget hordozó majorok esetében az értékőrzést és bemutatást szolgáló támogatás biztosítása a tulajdonosoknak mezőgazdasági üzemközpontjaik fejlesztései esetén (LEADER) Elpusztult, romos majorok esetében a romok eltakarításának és a terület rendezésének támogatása (LEADER) A majorok kataszterének elkészítése, a majorok használatától, elhelyezkedésétől, műszaki adottságaitól, kulturális és táji értékeitől függő helyre szabott stratégiák kidolgozása a majorok tulajdonosainak bevonásával Rendkívül leromlott, társadalmi-gazdasági-környezeti szempontból fenntarthatóan nem üzemeltethető külterületi szegregált lakótelepek felszámolása ( felszámolása EFOP) Életminőség, komfortérzet javítása, a hosszú távon fennmaradó külterületi lakott helyeken, helyre szabott egyedi beruházásokkal: energiaszegénység csökkentése (csak más beruházásokkal kombináltan, közmunka révén kedvezményes hozzáférés energiaforráshoz) , alternatív vagy hagyományos vízi közművek (az utóbbiak az V. prioritás keretében), épületszerkezetek és gépészet; közterületek, közösségi terek kialakítása, felújítása; közösségszervező, fejlesztő, önfenntartást, jövedelemtermelő képesség, munkaerőpiaci készségeket erősítő civil kezdeményezések támogatása Működő majorok vidékfejlesztési forrásokhoz való hozzájutásának segítése Kulturális örökséget hordozó majorok esetében az értékőrzést és bemutatást szolgáló támogatás biztosítása a tulajdonosoknak mezőgazdasági üzemközpontjaik fejlesztései esetén (LEADER) Elpusztult, romos majorok esetében a romok eltakarításának és a terület rendezésének támogatása (LEADER)
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Kisbéri és Komáromi járás AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ
300 000 000
Kisbéri és Komáromi járás AZ ÖSSZEG INDIKATÍV, PONTOSÍTANDÓ
100 000 000
3 475 000 000
6.6.3 Tatabánya Megye Jogú Város ITB projektjei
169
TATABÁNYA MJV ITB projektjei Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
MJV TOP projektcsomag Bölcsődék- és óvodák energetikai és akadálymentesítési fejlesztései (komplex fejlesztés máshol - városi szolgáltatások) TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Tatabánya Óváros városrehabilitáció Felsőgalla Kékes-tó környékének rekreációs célú fejlesztése
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. Az energiahatékonyságra irányuló fejlesztésekkel csökkenti az épületek fenntartási költségeit, az ESZI (szociális) intézmények korszerűsítésével és akadélymentesítésével biztosítja a növekvő igényekkiszolgálását az intézmények feladatellátásának biztosításával. Tatabánya Az akcióterületi projekt megvalósulásával Tatabánya-Óváros városrésze visszanyerheti korábbi funkcióit, valamint új funkciók betelepítésével növelheti népességmegtartó és vonzó képességét. Az Óváros a helyi fiatalok, valamint a városban dolgozó kvalifikált munkaerő kedvelt lakóhelyévé, oktatási, szakképzési központtá fejlődik. Tatabánya A projekt keretében a Felsőgalla Kékes-tó és környékének város rehabilitációs fejlesztése, közpark fejlesztés, lakóövezeti kapcsolódó fejlesztések (közvilágítás, út, stb.) valósul meg.
500 000 000
1 500 000 000
Tatabánya
100 000 000
A gimnáziumok specifikálása. a reálgimnáziumi képzés bevezetése a diákok számára nyújtanának szélesebb körű lehetőségeket. A műszaki pálya megismertetése, lehetőségeinek feltárása kiemelten fontos, részben a felsőfokú műszaki képzés megalapozása miatt, részben a város iparának (ipari parkjának) a felsőfokú végzettséget nem feltétlenül igénylő, de műszaki orientációjú és ilyen alapkompetenciákkal bíró munkaerőigényének kielégítése érdekében. Kiemelten fontos a diákok minőségi felkészítése a főiskolai tanulmányokra, a továbbtanulási lehetőségek és a sikeres felvételi arány növelése érdekében. Tatabánya
150 000 000
Reálgimnázium fejlesztése
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
A városrészben levő felhagyott iparterületek hasznosításra várnak. A városba betelepülni szándékozó és a helyi, a város lakott területeiről kiköltöző kkv-k számára pedig helyet szükséges biztosítani a városban tehergépjárművel is megközelíthető és megfelelően közművesített, jó közbiztonságú területeken. Galla Ipari Övezet - barnamezős területek Dózsakert sétálóutca megújítása és a vasúti felüljáróhoz kapcsolása (gyalogos és kerékpáros forgalom számára Sportlétesítmények fejlesztése
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Tatabánya
300 000 000
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
A projekt fő területe a vasút és a Dózsakerti sétáló utca közötti terület, területrendezés, közterek fejlesztése, stb.Napjainkban Dózsekert jelentősen elszigetelt a Városközponttól és ezt a problémát csak akkor lehetne megoldani, ha a vasúti átjáró átadása után közvetlen kapcsolat épülne ki a sétáló utcával. Tatabánya
800 000 000
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
A projektcsomag célja, hogy Tatabányán és környezetében növekedjen az egészségben eltöltött évek száma, valamint javuljanak az életkilátások, és fejlődjön a témában érintett lakosság szociális helyzete. A projektek kiterjednek a fiatalok kedvezményes bérlakáshoz jutására, sportlétesítmények fejlesztésére a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Továbbá megvalósul a VI-os telep rehabilitációja is a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának köszönhetően. Tatabánya
110 000 000
Tatabánya
1 414 000 000
Tatabánya
4 429 000 000
Tatabánya
1 500 000 000
Szennyvízhálózat fejlesztése Tatabányán
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Nyílt és zárt rendszerű csapadékcsatorna TOP2.1. Gazdaságélénkítő és hálózatrekonstrukció Tatabányán népességmegtartó településfejlesztés Tudásközpont kialakítása (lehetséges irány: a Megyei Könyvtár fejlesztésével)
A település környeztbiztonságára érdekében fogalmazódotak meg a nyílt és zárt rendszerű csapadékcsatorna hálózat rekonstrukciójára irányuló intézkedések.
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár szolgáltatási palettájának bővítése a helyi lakosság, vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése, illetve a szolgáltatások népszerűsítése. A szolgáltatásfejlesztés feltétele a könyvtár infrastrukturális felkészültsége, hogy valóban megfeleljen a megyei szintű igényeknek. A projekt másik komponense a Levéltár bővítése, a kutatási és raktározási feltételek javítása. TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
TATABÁNYA MJV ITB projektjei Sorszám
Projekt megnevezése
Tatabánya Újváros-Városközpont városrehabilitáció (2014-2020) Turul hegyoldal turisztikai és környezetvédelmi fejlesztése
Kapcsolódó TOP intézkedés
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
TOP2.2 Társadalmi és környezeti TOP MJV 2.2. és TOP Megyei 2.1. 250m, Járási szempontból fenntartható 100m turizmusfejlesztés A Gyémánt Fürdő bővítése a Fiziológiás Intézet áthelyezése érdekében TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Tatabányai Múzeum, Bányászati, Ipari Skanzen bővítése Gerecse-Vértes erdei kerékpáros hálózat megvalósítása Erdei Iskola fejlesztése
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Alapvető feladat a városközpont közponi szerepének illetve a sajátos térszerkezeti elemek kihangsúlyozása. Az akcióterületi projektcsomag a Megyeháza előtti területen új szolgáltató tér (T-Szol Szolgáltató Ház) kialakítására, parkolóházzal és új közlekedési kapcsolatok létrehozására irányul a T-Szol szolgáltató ház és új parkolólemez (tér - szolgálatóház) kialakításával, út csatlakozások, kereszteződés átépítésekkel. A projektcsomag része továbbá az újváros és környékének fejlesztése, valamint a volt Turul mozi és környezete, ezen kívül a térségben lévő parkok és intézmények fejlesztése. Kialakulhat az egységesebb városközpont mind Tatabánya vonzóképessége, mind pedig a városközponti szerep erősítéséhez. Tatabánya
1 500 000 000
Tatabánya turisztikai látványosságainak revitalizációja valósul meg a projektek keretében. A fejlesztésekkel jóval nagyobb látogatottságot tudhatna magának, mind a városi lakosság, mind a városon kívülről érkező turisták körében is, hiszen már most is a vendégek és a városlakóinak első számú kiránduló helye. Tatabánya
500 000 000
Az óvárosi Fiziológiás Intézet a térség népszerű egészségügyi szolgáltatásai közé tartozik. A tervezett fejlesztéseknek köszönhetően megoldódnak az intézmény épületével kapcsolatos problémák. A projekt célja, hogy az Intézet, új és korszerűbb helyszínen működjön tovább, amelyre a Gyémántfürdő bővítése a legkézenfekvőbb megoldás. A fejlesztéssel a Fiziológiás Intézet térségi szintű rehabilitációs központtá válhat, amely a város turizmusára is élénkítő hatással lehet. Tatabánya Tatabányai Múzeum, Bányászati és Ipari Skanzen egyedisége, és a már elkészült bemutatóhelyek, kiállítások (szakmai díjakkal is elismert) színvonala miatt Tatabánya városának egyedülálló turisztikai látványossága. Tatabánya A skanzen megőrzése, fejlesztése kulturális, oktatási és idegenforgalmi szempontból is a város elsődleges MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ érdeke , emellett a fejlesztés a skanzen területi hatókörének kiterjesztését is eredményezheti (a szakmai tartalom és a vonzáskörzet tekintetében egyaránt). Tatabánya turisztikai látványosságainak revitalizációja valósul meg a projektek keretében. A fejlesztésekkel jóval nagyobb látogatottságot tudhatna magának, mind a városi lakosság, mind a városon Tatabánya kívülről érkező turisták körében is, hiszen már most is a vendégek és a városlakóinak első számú kiránduló helye. Tatabánya
600 000 000
1 000 000 000
50 000 000
100 000 000
Tatabánya - Oroszlány - Tata tömegközlekedésének összehangolása, integrálása
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Belterülei útfejlesztések (városrészek összekötése, racionális úthálózat bővítés, illetve felújítás)
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Csomópontok átépítése a biztonságos TOP3.1 Fenntartható települési közlekedési, kerékpárosbarát és akadálymentes szempontokat figyelembe véve közlekedésfejlesztés
Hivatásforgalmú és szabadidős kerékpárutak TOP3.1 Fenntartható települési felújítása, bővítése közlekedésfejlesztés A városi tömegközlekedés komplex fejlesztése az energiahatékonysági szempontok TOP3.1 Fenntartható települési maximális figyelembe vétele mellett közlekedésfejlesztés
Tatabánya, Tata, Oroszlány Tatabánya városrészi széttagozódása történelmi okokra vezethető vissza. Az egységes városkép és a városi egység megteremtése érdekében szükségesek olyan komplex, közlekedésfejlesztésre is vonatkozó beruházáok, amelyek a városi területek összekapcsolására irányulnak. Tatabánya koncepcionálisan elkötelezett a fenntartható város és közlekedésfejlesztés irányába, mely mind a tömegközlekedést, mind pedig a racionális útfelújításokat érinti, kiemelt célként pedig a fejlesztéseket érintő kerékpárúthalüzat további kiépítése és fejlesztése jelentkezik, mellyel a város területének minden részét szeretné kerékpárral Tatabánya megközelíthetővé tenni. Tatabánya városrészi széttagozódása történelmi okokra vezethető vissza. Az egységes városkép és a városi egység megteremtése érdekében szükségesek olyan komplex, közlekedésfejlesztésre is vonatkozó beruházáok, amelyek a városi területek összekapcsolására irányulnak. Tatabánya koncepcionálisan elkötelezett a fenntartható város és közlekedésfejlesztés irányába, mely mind a tömegközlekedést, mind pedig a racionális útfelújításokat érinti, kiemelt célként pedig a fejlesztéseket érintő kerékpárúthalüzat további kiépítése és fejlesztése jelentkezik, mellyel a város területének minden részét szeretné kerékpárral Tatabánya megközelíthetővé tenni. Tatabánya városrészi széttagozódása történelmi okokra vezethető vissza. Az egységes városkép és a városi egység megteremtése érdekében szükségesek olyan komplex, közlekedésfejlesztésre is vonatkozó beruházáok, amelyek a városi területek összekapcsolására irányulnak. Tatabánya koncepcionálisan elkötelezett a fenntartható város és közlekedésfejlesztés irányába, mely mind a tömegközlekedést, mind pedig a racionális útfelújításokat érinti, kiemelt célként pedig a fejlesztéseket érintő kerékpárúthalüzat további kiépítése és fejlesztése jelentkezik, mellyel a város területének minden részét szeretné kerékpárral Tatabánya megközelíthetővé tenni.
1 000 000 000
1 000 000 000
800 000 000
700 000 000
A projekt legfontosabb célja az egységes, a városi szövetet behálózó, a leginkább igényelt kerékpározásra alkalmas utak és kapcsolódó létesítmények megvalósítása. Tatabánya
1 000 000 000
TATABÁNYA MJV ITB projektjei Sorszám
Projekt megnevezése
Kerékpáros kölcsönző rendszer kiépítése Tatabányán Épületenergetikai fejlesztések a tatabányai ESZI intézményekben (pl.: Szent Márton Központ és Szent Teréz Központ)
Lokális megújuló alapú energiaellátás kialakítása (Kapcsolódás a Távhőfejlesztés kulcsprojekthez)
Korszerű energiatakarékos közvilágítási rendszer kiépítése
Kapcsolódó TOP intézkedés
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint
Épületenergetikai fejlesztések a tatabányai ESZI intézményekben (pl.: Szent Márton Központ és Szent Teréz Központ) TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása Középületek komplex akadálymentesítése és energiahatékonysági fejlesztési (külső oldali hőszigetelés, nyílászáró csere, tetőszigetelés, gépészeti fejlesztések, fűtési rendszer korszerűsítése, akadálymentesítés) Pl.:Polgármesteri Hivatal
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása Pályakezdő és önálló életet kezdő fiatalok átmeneti lakhatásának biztosítása (szociális és önkormányzati bérlakásprogram) TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja és hasznosítása - II. ütem Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét program széllesítése a szegregátumokban (veszélyeztetett területek) és környékükön
Szociális szövetkezet - Munkahelyteremtés a marginalizálódott társadalmi csoportok számára Tatabánya városimázs kialakítása
Tervezett tevékenységek
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja TOP6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése
Érintett település(ek) megnevezése
Tatabánya Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. Az energiahatékonyságra irányuló fejlesztésekkel csökkenti az épületek fenntartási költségeit, az ESZI (szociális) intézmények korszerűsítésével és akadélymentesítésével biztosítja a növekvő igényekkiszolgálását az intézmények feladatellátásának biztosításával. Tatabánya Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. Az energiahatékonyságra irányuló fejlesztésekkel csökkenti az épületek fenntartási költségeit, az ESZI (szociális) intézmények korszerűsítésével és akadélymentesítésével biztosítja a növekvő igényekkiszolgálását az intézmények feladatellátásának biztosításával.
A közvilágítás esetében a jelenleg alkalmazott megoldás helyett korszerűbb, energiatakarékos technológiával kivitelezett rendszer kiépítése valósul meg.
A projekt költségigénye (Ft)
HIÁNYZIK
200 000 000
Tatabánya
230 000 000
Tatabánya
477 000 000
Tatabánya
200 000 000
Tatabánya
185 000 000
Tatabánya
15 000 000
Tatabánya
80 000 000
Tatabánya
900 000 000
Tatabánya
20 000 000
Tatabánya
50 000 000
Tatabánya
40 000 000
Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. Az energiahatékonyságra irányuló fejlesztésekkel csökkenti az épületek fenntartási költségeit, az ESZI (szociális) intézmények korszerűsítésével és akadélymentesítésével biztosítja a növekvő igényekkiszolgálását az intézmények feladatellátásának biztosításával.
Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. Az energiahatékonyságra irányuló fejlesztésekkel csökkenti az épületek fenntartási költségeit, az ESZI (szociális) intézmények korszerűsítésével és akadélymentesítésével biztosítja a növekvő igényekkiszolgálását az intézmények feladatellátásának biztosításával. Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. Az energiahatékonyságra irányuló fejlesztésekkel csökkenti az épületek fenntartási költségeit, az ESZI (szociális) intézmények korszerűsítésével és akadélymentesítésével biztosítja a növekvő igényekkiszolgálását az intézmények feladatellátásának biztosításával. A projektcsomag célja, hogy Tatabányán és környezetében növekedjen az egészségben eltöltött évek száma, valamint javuljanak az életkilátások, és fejlődjön a témában érintett lakosság szociális helyzete. A projektek kiterjednek a fiatalok kedvezményes bérlakáshoz jutására, sportlétesítmények fejlesztésére a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Továbbá megvalósul a VI-os telep rehabilitációja is a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának köszönhetően. A projektcsomag egyfelől Bánhida mint városrész megújításával, másfelől pedig a felhagyott Bánhidai Erőmű épületének rekultivációjával és hasznosításával foglalkozik. A fejlesztés keretében megvalósul Bánhida-Sárberek városrészek közvetlen közúti (gépjármű, kerékpár, gyalogos) összekapcsolása, közlekedési kapcsolatok javítása a többi városrész irányába,, közterület rendezés, valamint a Bánhidai Erőmű komplex turisztikai rekreációs központtá való alakítása. A projektcsomag célja, hogy Tatabányán és környezetében növekedjen az egészségben eltöltött évek száma, valamint javuljanak az életkilátások, és fejlődjön a témában érintett lakosság szociális helyzete. A projektek kiterjednek a fiatalok kedvezményes bérlakáshoz jutására, sportlétesítmények fejlesztésére a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Továbbá megvalósul a VI-os telep rehabilitációja is a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának köszönhetően.
A fejlesztések keretében olyan program kialakítása a cél, amely egy egységes, erős városkép jellemzőit kommunikálja. Szükséges a város arculati elemeinek az újragondolása, az arculat frissítésével.
TATABÁNYA MJV ITB projektjei Sorszám
Projekt megnevezése Tatabánya Hazavár Program támogatása és fejlesztése (Studium - Kóta - Bérlakás)
Kapcsolódó TOP intézkedés TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése
Tervezett tevékenységek
Ösztöndíj és gyakornoki program
Érintett település(ek) megnevezése
Tatabánya
Megyei TOP projektcsomag Kreatív ipar megerősítése (Alkotó inkubátorház)
Újváros-nyugat megyei termelői piac és vásárcsarnok fejlesztése Tatabánya székhelyű vállalkozások K+F+I, telephely és eszközfejlesztése
Megyei Top 100 Millió Ft, GINOP 50 Millió Ft Megyei TOP1.1. 1500 Millió Ft
TOP1.1. VAGY GINOP 7000 Millió Ft Gyakorlati képzőhelyek kialakítása, működtetése
Megyei TOP 1.1 300 Millió Ft Vállalati együttműködések segítése
Nyugati Ipai Park: Nyugati Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Megyei ernyőszervezet kialakítása
MEGYEI TOP 1.1 100 Millió Ft Megyei TOP 1.1. 1200m
Tatabánya térségi kulturális szerepét erősítve, a fejlesztések keretében olyan intézkedések valósulnak meg, amelyek teret adnak a lakosság kreativitásának és tudásfejlesztésének. A város számára rengeteg új lehetőséget biztosít a filmiparba való belépés, amely a térségben még új és kiaknázatlan lehetőség ként jelenik meg. A projekt célja, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a kreatív területeken dolgozó szakemberek köreiben. Továbbá a kreatív ipar szakmai koordinálása és a kreatív ipari folyamatok generálása. Tatabánya A projekt keretében a következő fejlesztések valósulnának meg: • Piaccsarnok áttelepítése a Turul mozi épületének helyére, Tatabánya A csomagba foglalt projektek a térség kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit helyezik előtérbe, támogatásra kerül a helyi vállalkozások, vállalati együttműködések, közösségek kialakítása. Továbbá, a gyakorlati képzőhelyek létesítése, működtetése. Az aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása érdekében szükségessé vált a KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuknak elősegítése, továbbá nélkülözhetetlen a K+F+I vállalkozások fejlett infrastruktúrális lehetőségeinek megteremtése. A csomagba foglalt projektek a térség kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit helyezik előtérbe, támogatásra kerül a helyi vállalkozások, vállalati együttműködések, közösségek kialakítása. Továbbá, a gyakorlati képzőhelyek létesítése, működtetése. Az aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása érdekében szükségessé vált a KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuknak elősegítése, továbbá nélkülözhetetlen a K+F+I vállalkozások fejlett infrastruktúrális lehetőségeinek megteremtése. A csomagba foglalt projektek a térség kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit helyezik előtérbe, támogatásra kerül a helyi vállalkozások, vállalati együttműködések, közösségek kialakítása. Továbbá, a gyakorlati képzőhelyek létesítése, működtetése. Az aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása érdekében szükségessé vált a KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuknak elősegítése, továbbá nélkülözhetetlen a K+F+I vállalkozások fejlett infrastruktúrális lehetőségeinek megteremtése. MJV TOP ból vízellátásbiztonság növelő beruházások, út, közlekedés fejlesztés megyei forrásból
GINOP 150 Millió Ft Megyei TOP 150 Millió Ft
A csomagba foglalt projektek a térség kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit helyezik előtérbe, támogatásra kerül a helyi vállalkozások, vállalati együttműködések, közösségek kialakítása. Továbbá, a gyakorlati képzőhelyek létesítése, működtetése. Az aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása érdekében szükségessé vált a KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuknak elősegítése, továbbá nélkülözhetetlen a K+F+I vállalkozások fejlett infrastruktúrális lehetőségeinek megteremtése.
Tatabánya
Tatabánya
Tatabánya Tatabánya
Tatabánya
Ágazati OP/Hazai forrás projektcsomag Tatabánya és Esztergom térség kiemelt járműipari központjának létrehozása
GINOP 600 Millió Ft
A Kormány 1206/2014. (IV. 1.) Korm. határozata szerint Tatabánya és Esztergom térséget kiemelt járműipari központtá nyilvánítása megtörtént, ebből kifolyólag szükségessé vált az iparágon belüli, a területen működő és a betelepülő vállalatok versenyképességének és működési feltételeinek javítása, továbbá az oktatási intézmények (szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények) ez irányú fejlesztése.
IKOP 5000 Millió Ft
A térség települései kezdeményezték, hogy az 1. sz. főutat olyan új „településeket elkerülő” nyomvonalon vezessék, ami az ipari területek számára valamint a települések elkerülése szempontjából optimálisabb. Az új nyomvonal meghatározásra került, így a teljes több ütemet magában foglaló projekt célja, hogy a mostani településeket átszelő nyomvonala helyett, Tatabányát délről, Környét északkeletről, Tatát nyugatról kerülné el az új nyomvonal, majd visszatérve csatlakozna az 1. sz. útba. A projekt I. ütemének célja, hogy egy olyan használható hálózati elemrész kerüljön kialakításra, amely már használható eredménnyel jár az érintett települések és ipari területek számára. Tatabánya
1. számú főút településeket (TatabányaKörnye-Tata) elkerülő új nyomvonalának megvalósítása I. ütem
Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja és hasznosítása - I. ütem Hazai forrás: 10 000 Millió Ft Távfűtési rendszer korszerűsítése Tatabányán KEHOP 3030 Millió Ft
A projektcsomag egyfelől Bánhida mint városrész megújításával, másfelől pedig a felhagyott Bánhidai Erőmű épületének rekultivációjával és hasznosításával foglalkozik. A fejlesztés keretében megvalósul Bánhida-Sárberek városrészek közvetlen közúti (gépjármű, kerékpár, gyalogos) összekapcsolása, közlekedési kapcsolatok javítása a többi városrész irányába,, közterület rendezés, valamint a Bánhidai Erőmű komplex turisztikai rekreációs központtá való alakítása. A projekt intézkedései a rendszerben keletkező hőveszteség csökkentésére, ezen keresztül pedig jelentős energiamegtakarítás elérésére, illetve a szolgáltatás-biztonság jelentős javítására irányulnak. A fejlesztések nélkülözhetetlenné váltak a lakossági árak minél kedvezőbb szinten tartása érdekében.
Tatabánya
Tatabánya
Tatabánya
A projekt költségigénye (Ft)
80 000 000
TATABÁNYA MJV ITB projektjei Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
1-es számú vasútvonal Biatorbágy-Tata közötti vonalszakaszának és az intermodiális csomópontok rekonstrukciója
IKOP ??? Kreatív képzés a Vértes Agórája gondozásában
EFOP 80m Szent Borbála Kórház fejlesztése (eszköz- és infrastruktúrális fejlesztések) EFOP 5000 Millió Ft Oktatási és nevelési intézmények energetikai korszerűsítése (általános iskolák valamint nem kulcsprojekti fejlesztések (közéfokú oktatás))
KEHOP 163 Millió Ft M1 autópálya 2x3 sávra bővítése Budaörs és Hazai forrás: 13 500 Millió Ft Tatabánya-Újváros között EFOP 120m Mindennapos testnevelés Tatabányai városi szervezetek szervezetfejlesztése a kapcsolódó informatikai támogatás kialakításával és az önkormányzat és az intézmények munkafolyamatainak összehangolása a hatékonyság érdekében KÖFOP/GINOP3 30 Millió Ft Tatabánya és környéke szakképzésfejlesztés GINOP 2000 Millió Ft (2014-20)
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt keretében a Budapest-Hegyeshalom (1-es számú) vasútvonal részét képző Biatorbágy-Tata közötti vonalszakasz rekonstrukciója és a hozzátartozó intermodális csomópontok, eszközváltó-pontok és logisztikai rendszerek kiépítése-kialakítása valósul meg. Az intézkedések keretében Tatabánya Vasútállomás infrastruktúrális fejlesztései és az Alsógalla Megállóhely áthelyezése is megvalósul. Szükségessé vált a P+R parkolók kiépítése és a megállóhelywk akadálymentesítése is. Tatabánya Tatabánya térségi kulturális szerepét erősítve, a fejlesztések keretében olyan intézkedések valósulnak meg, amelyek teret adnak a lakosság kreativitásának és tudásfejlesztésének. A város számára rengeteg új lehetőséget biztosít a filmiparba való belépés, amely a térségben még új és kiaknázatlan lehetőség ként jelenik meg. A projekt célja, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a kreatív területeken dolgozó szakemberek köreiben. Továbbá a kreatív ipar szakmai koordinálása és a kreatív ipari folyamatok generálása. Tatabánya A Szent Borbála Kórházban jelenleg is zajló infrastruktúrális fejlesztések folytatásaként jelenik meg a projekt, a különböző épültek szolgáltatási színvonalának egységesítése, az intézmény működési költségeinek csökkentése, a komforfokozat javítása érdekében. Prioritást élvez a H épület földszintjén a Manuális Járóbeteg Szakellátó kialakítása (kisebb volumenű Tatabánya Városi energiahatékonyság növelése A projektcsomag a városi épített környezet további modernizációját, és energiahatékonysági beruházásait tartalmazza. Az energiahatékonyságra irányuló fejlesztésekkel csökkenti az épületek fenntartási költségeit, az ESZI (szociális) intézmények korszerűsítésével és akadélymentesítésével biztosítja a növekvő igényekkiszolgálását az intézmények feladatellátásának biztosításával.
Tatabánya Tatabánya Tatabánya
Tatabányai önkormányzat szervezetfejlesztése az önkormányzat és az intézmények munkafolyamatainak összehangolása és kapcsolódó informatikai támogatás kialakítása a hatékonyság érdekében Tatabánya A projekt a szakképzési intézmények bővítését és energetikai felújítását célozza meg. Elsősorban a központi telephely (Bánki) korszerűsítése, felújítása, továbbfejlesztése valósul meg. A fejlesztések kiterjednek Tatabánya
A projekt költségigénye (Ft)
6.6.4 Járási tematikus projektcsomagok
175
ESZTERGOMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Zengő Óvoda, Óvoda utcai telephelyének fejlesztése közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Óvoda építése Eternit városrészben közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Tornaszobák kialakítása közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Óvoda rekonstrukció közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Óvoda felújítás közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Bölcsőde kialakítása közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Új óvoda létesítése közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Óvoda épület tetőfelújítás közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Közös óvoda és bölcsöde épület felépítése közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Gyerekfelügyeleti idő meghosszabbítása közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába Családi napközi működési feltételeinek állást segítő intézmények, javítása közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Óvoda fejlesztése közszolgáltatások fejlesztésével
Az inté zmé ny é pü lete az ó vodai nevelé shez szü ksé ges tornateremmel nem rendelkezik, a csoport szobá k elosztá sa megkö zelı Lábatlan ́té se nem minden esetben kielé gı́tő , ezé rt szü ksé ges az é pü let belső á talakı́tá sa, 90valamint 000 000 bő vı́té se. A projekt k
Nyergesú jfalu Eternit vá rosré sze alapvető en lakó telepi kö rnyezetet jelent, a má r bezá rt azbesztpala-gyá r munká ssá gá nak é püNyergesújfalu lt há zakkal. Az ó vodai nevelé snek helyet biztosı́tó , alap né lkü li, egykori felvonulá 250 000 si é pü 000 let á llapota erő sen lero
Dorogon található óvodákba tornaszobák kialakítása szükséges.
Dorog
20 000 000
Óvoda rekonstrukció
Dömös
45 000 000
Az óvoda két vizesblokkjának teljes felújítása 2 lépcsőben(pici+kiscsoport, középső csoport)
Kesztölc
14 000 000
Bölcsőde kialakítása
Sárisáp
10 000 000
Új óvoda létesítése
Süttő
Óvoda épület tetőfelújítás
Sárisáp
120 000 000
7 000 000
A bölcsődei és óvodai szolgáltatás együttes biztosítására alkalmas új épület létesítése (a jelenlegi épület egy parasztház, amely Máriahalom számos funkció befogadására alkalmatlan; bölcsőde a településen és a közveztlen HIÁNYZIK környéken sincs)
A meglévő óvodában a lakossági igényekhez igazodó, időben meghosszabbított gyermekfelügyelet megoldása (munkabér támogatása)
Máriahalom
HIÁNYZIK
A meglévő családi napközi működési feltételeinek javítása (épület biztosítása, bérek és egyéb működési költségek fedezése)
Máriahalom
HIÁNYZIK
A jogszabályban meghatározott intézményi infrastruktúra (logopédiai és fejlesztő terem, valamint tornaszoba létrehozása) Máriahalom
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
556 000 000 Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
1.
Integrált lakóterület-megújítás
2.
Művelődési központ felújítása
3.
Otthon tér funkcióbővítő rehabilitációja
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
A korábbi fejlesztések eredményeképpen zárt csapadékvíz elvezető rendszerrel ellátott 10 belterületi utca faltól falig történő felújítása a meglévő tervek alapján.
Nyergesújfalu
150 000 000
A 300 fős színházteremmel rendelkező Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár teljes körű felújítása, funkcióbővítéssel. A kistérségben egyedülállóan magas befogadóképességű épület 50 éve várja a felújítást, jelenleg nem működik, mivel munkavédelmi szempontból veszélyessé nyilvánították. Az ún. Duna-parti lakótelepen elhelyezkedő intézményi székhely a közművelődési feladatok (gyermek- és felnőtt-könyvtár, színházi előadások, egyéb rendezvények, civil szervezetek programjai, kiállítások) ellátásán túl inkubátorházként, felnőtt-oktatási tevékenységgel, ifjúságvédelmiéletmód-programokkal, civil-házként szolgálná a városrész, a város és a térség lakosságát.
Nyergesújfalu
800 000 000
Otthon tér tényleges élettel való megtöltése, mint az északi városrész központi tere.
Dorog
50 000 000
ESZTERGOMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
4.
"A bányászatból visszamaradt a város központjában éktelenkedő területek rendezése."
5.
"Parkok, közterek rendezése, fejlesztése"
Kapcsolódó TOP intézkedés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
ISMERETLEN, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül
Dorog
800 000 000
ISMERETLEN, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül
Dorog
75 000 000
ÖSSZESEN
1 875 000 000 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
1.
Látogató Központ kialakítása a Postakocsi Állomás épületében
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Látogató Központ kialakítása a Postakocsi Állomás épületében
Lábatlan
ÖSSZESEN
200 000 000
200 000 000 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Dorogi intermodális csomópont építése TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
1.
Dorog Városában elkészült az Esztergom-Budapest pályaszakasza és egy 290 férőhelyes P+R parkoló, idén felújításra kerül a helyi védettségű vasútállomás, mely el fogja tudni látni az intermodalitási funkciókat. A kistérségből érkezőknek a buszközlekedés több száz méterre található. Az intermodalitás miatt célszerű a buszforgalmat a vasútállomáshoz vezetni Dorog egy közös utasfelvételi központtal. A kiválasztott terület egy a bányából visszamaradt rekultiválandó terület, mely új városi, sőt kistérségi szerepet kaphatna. 10-es főút és a 1125. számú közút (Bajóti út) balesetveszélyes csomópontjának átalakítása. Elsősorban körforgalom kialakítása lenne szükséges, mely egyben jelezné azt a pontot, ahonnan a struktúrváltásnak hangsúlyosan, a 10-es út mentén jól láthatóan is fokozatsan formát kel kapniuk. A másik hatás Almásfüzitőnél van. 10-es és 11-es úti csomópont körforgalommá való átalakítása, a hozzá tartozó kerékpárutak és gyalogközlekedés megoldásával Tát területén
A 10-es főút nyomvonalának szelídítése, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, az átmenő teherforgalom eltérítését szolgáló beavatkozások a Duna menti struktúraváltás keretében
Nyergesújfalu, Tát
700 000 000
450 000 000
10 számú főút 2 táti csomópontjának átépítése (PONTOSÍTANI, MELYIKET!!) TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
2.
Városi kerékpárutak kiépítése
4.
Iskola előtt gyalogátkelőhely létesítése
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
5.
Projektcsomag részeként: kerékpárút
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
3.
Esztergomban a kerékpárutak kiépítése két fő okból indokolt. A város érintett az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárút által, melynek kivitelezése nagyjából 2020-ra várható, jelenleg tervezési szakaszban van. Az EuroVelo6 révén Esztergom jelentősen megnövekedett kerékpáros turista forgalomra számít, amelyet szeretnénk részben a városi illetve a környékbeli látnivalók felé terelni, ehhez kapcsolódó útszakaszok kiépítése szükséges. A meglévő (Belváros-Duna part – Búbánat völgy) kerékpárút kihasználtsága jelenleg is megfelelő, de komoly igény mutatkozik egyéb irányú útvonalakra is: EsztergomEsztergom kertváros, Ipari Park, Búbánat völgyi halastavak, Szamárhegy, a tervezett intermodális tömegközlekedési csomópont és az EuroVelo6 útvonal összekapcsolására. Az érintetteket meghallgatva látható, hogy a sport és rekreációs célok mellett fontos szerepet töltenének be az új kerékpárutak a napi közlekedés terén is. A fejlesztési terület részben az Önkormányzat, részben magánszemélyek tulajdonában van.
Iskola előtt gyalogátkelőhely létesítése
Sárisáp
A benyújtott projektötletben kerékpárút, út- járdaépítés és felújítás, közterületek rendezése építés együtt szerepel, a járda és parkoló hazai forrásból. A kerékpárút költségigénye önállóan nem megállapítható, pótlandó. Tát
ÖSSZESEN
1 500 000 000
12 000 000
HIÁNYZIK
12 000 000 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
1.
2.
3.
Eötvös József Ált. Iskola felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Dorogon található általános iskola nagyon rossz állapotban van, így szükséges a teljes belső, illetve az épület hőtechnikai felújítása Dorog is.
200 000 000
Hétszínvirág Óvoda felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Dorogon található óvoda rossz állapotban van, így szükséges a teljes belső, tető, illetve az épület hőtechnikai felújítása is.
Dorog
150 000 000
Petőfi Sándor Óvoda felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Dorogon található óvoda rossz állapotban van, így szükséges a teljes belső, tető, illetve az épület hőtechnikai felújítása is.
Dorog
100 000 000
ESZTERGOMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Petőfi Sándor Ált. Iskola felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Dorogon található általános iskola nagyon rossz állapotban van, így szükséges a teljes belső, tető, illetve az épület hőtechnikaiDorog felújítása is.
300 000 000
Zrínyi Ilona Ált. Iskola felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Dorogon található általános iskola nagyon rossz állapotban van, így szükséges a teljes belső, tető, illetve az épület hőtechnikaiDorog felújítása is.
350 000 000
Zsigmondi Vilmos Gimnázium felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Dorogon található középiskola nagyon rossz állapotban van, így szükséges a teljes belső, tető, illetve az épület hőtechnikai felújítása Dorog is.
300 000 000
Iskola tornacsarnok napelemes rendszer telepítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Iskola tornacsarnok napelemes rendszer telepítése
Sárisáp
25 000 000
Művelődési Ház energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Művelődési Ház energetikai korszerűsítése
Mogyorósbánya
50 000 000
Napelemek felszerelése önkormányzati tulajdonú középületekre
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése, továbbá a széndioxid kibocsátás csökkentése
Mogyorósbánya
200 000 000
10.
Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Az elavult fűtésű intézményeink ( iskola, óvoda, konyha, községháza, művelődési ház) energiahatékony átalakítása kazánok cseréjével, hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, megújuló energia felhasználásával. Az egymásra épült fűtési rendszer szabályozhatatlan és pazarló. Csolnok
11.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi Gondozási Központ energetikai korszerűsítése alkalmazkodás támogatása
Az épület külső hőszigetelése és nyílászáróinak cseréje szükséges az energia megtakarítás érdekében
Sárisáp
20 000 000
12.
Művelődési Ház energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Az épület külső hőszigetelése és nyílászáróinak cseréje szükséges az energia megtakarítás érdekében
Sárisáp
35 000 000
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok (intézmények és bérlakások) energetikai fejlesztése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati tulajdonú ingatlanok (intézmények és bérlakások) energetikai fejlesztése
Annavölgy
350 000 000
Önkormányzati intézmények energiatakarékos fűtéskorszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati intézmények energiatakarékos fűtéskorszerűsítése
Bajót
100 000 000
4.
5.
6.
7.
8.
9.
13.
14.
500 000 000
ESZTERGOMI JÁRÁS Sorszám
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Önkormányzati intézmények önálló villamosenergia ellátásának kialakítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati intézmények önálló villamosenergia ellátásának kialakítása (nap erőművek)
Bajót
150 000 000
Energiaracionálás az önkormányzat hatálya alá eső intézményeknél
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Energiaracionálás az önkormányzat hatálya alá eső intézményeknél
Süttő
95 000 000
Energetikai korszerűsítés az Önkormányzati intézményekben
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Energetikai korszerűsítés az Önkormányzati intézményekben
Tát
HIÁNYZIK
Óvoda és művelődési ház fűtésének korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Óvoda és művelődési ház fűtésének korszerűsítése
Piliscsév
HIÁNYZIK
Az energiaellátás korszerűsítése napelemek felszerelésével
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Az energiaellátás korszerűsítése napelemek felszerelésével
Máriahalom
HIÁNYZIK
Önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Épületek felújítása, korszerűsítése illetve, épületek passzív módon történő nyári illetve téli hőállapot javítása.(árnyékoláshőszigetelés) Dorog
HIÁNYZIK
Óvoda épületének energiahatékonyság növelése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Az épületen a hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés megoldása. Napelemek felszerelése
Máriahalom
HIÁNYZIK
Orvosi rendelő épületének energiahatékonyság-növelése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Az orvosi rendelő hőszigetelésének és fűtéskorszerűsítésének megoldása
Máriahalom
HIÁNYZIK
Önkormányzati intézmények épületenergetikai fejlesztése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati intézmények épületenergetikai fejlesztése
Tokod
HIÁNYZIK
Uszoda épület energetikai fejlesztés
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
A 2007-ben átadott nyitott, de buborékkal téliesíthető, nagy kihasználtságú uszodaépület-együttes gazdaságosabb működtetése érdekében szintén fejlesztésre vár egy napenergiát hasznosító rendszer kiépítése is az új, tervezett tetőfelületen.
Dorog
HIÁNYZIK
Önkormányzati intézmények energiatakarékos fűtéskorszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati intézmények energiatakarékos fűtéskorszerűsítése
Úny
HIÁNYZIK
ESZTERGOMI JÁRÁS Sorszám
26.
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló Polgármesteri Hivatal épületének energetikai energia felhasználás, valamint a helyi korszerűsítése alkalmazkodás támogatása
Tervezett tevékenységek
Polgármesteri Hivatal épületének energetikai korszerűsítése
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Mogyorósbánya
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
2 925 000 000 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
2.
Gyermek és felnőtt orvosi rendelő felszereltségének biztosítása és felújítása Háziorvosi rendelő és védőnői tanácsadó felújítása
3.
Gondozási központ felújítása
4.
Új rendelőépület kialakítása
1.
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése
Mogyorósbánya
10 000 000
Háziorvosi rendelő és védőnői tanácsadó felújítása
Annavölgy
40 000 000
Gondozási központ felújítása
Annavölgy
25 000 000
Korszerű, új rendelőépület létrehozása a település központjában
Máriahalom
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
75 000 000 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
1.
Művelődési ház akadálymentesítése
2.
Községháza akadálymentesítése
3.
Akadálymentesítés az intézményekben
TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
Művelődési ház akadálymentesítése
Sárisáp
2 000 000
Községháza akadálymentesítése
Csolnok
HIÁNYZIK
Akadálymentesítés az intézményekben
Dorog
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
2 000 000 Leromlott városi területek rehabilitációja
1.
Bérlakások felújítása, fecskeházak építése
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
2.
Leromlott városi terület rehabilitációja
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
Eternit városrész, Május 1. téri lakótelep, bérlakások felújítása, bérlakások kialakítása, fecskeházak építése. Nyergesújfalu A szociálisan, infrastrukturálisan, funkcionálisan hátrányos helyzetű Eternit városrészen található (egykori cementgyári) nagy felületű közterületek funkcióval való megtöltése, kereskedelmi-szolgáltató-közszolgáltató tevékenységek feltételeinek megteremtése Nyergesújfalu
ÖSSZESEN
HIÁNYZIK
200 000 000
200 000 000 A helyi identitás és kohézió erősítése
1. 2.
Települési rendezvények HEP aktualizálása és új feladatok meghatározása
3.
Sportesemények ,táborok szervezése
TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése
falunap, Mária búcsú - Nyiss Ránk kult. feszt. stb. Meglévő esemény továbbfejlesztés nélkül nem finanszírozható, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül
Bajót
5 000 000
HEP aktualizálása és új feladatok meghatározása
Mogyorósbánya
HIÁNYZIK
ISMERETLEN, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül
Dorog
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
5 000 000 MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK
GERECSE NATÚR-REL PROGRAM
3.7
Máriahalmi mikrotérségi smartgrid (virtuális TOP3.2 A települési önkormányzati erőmű) hálózat létrehozása intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
SEAP stratégia és akcióterv Virtuális Erőmű létrehozása az áramtermelésre járási/mikrotérségi szintű összefogással, máriahalmi központtal. Ennek keretében 1. Biogázüzem létrehozása Máriahalmon kisvállakozói beszálítókkal (baromfitelep, tehenészet, kommunális komposzt, szennyvíztelep), tárgyaszállító jármű beszerzése; 2. Energiaközpont-irányító/diszpécserközpont kialakítása a volt kultúrházban, napelemek, szélturbinák telepítése a járás minden településén, barnamezős területeken, 3. Napelemes töltőpontok minden településen, elektromos autók népszerűsítése 4. Biomassza fűtőmű létrehozása az önkormányzati épületek fűtésére, mobil aprítékoló beszerzése
Máriahalom, Szomor, Úny (esetleg más csatalkozó települések)
HIÁNYZIK
ESZTERGOMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Biomassza fűtőmű létrehozása 3.7
Kapcsolódó TOP intézkedés TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Tervezett tevékenységek
A keletkező nagy mennyiségű zöldhulladék és mezőgazdasági hulladékok begyűjtése, energetikai hasznosítása (szalma, kukorica, szőlővenyige, nyesedék stb.)
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Nyergesújfalu 10 000 000
ÖSSZESEN
10 000 000 DUNA MENTE STRUKTÚRAVÁLTÁSA PROGRAM
Vízitúra Központ kialakítása JAVASOLT EGY KOPMPLEX PROGRAM KERETÉBEN AZ ÖSSZES SZÓBA JÖHETŐ HELYSZÍNT FELTÉRKÉPEZNI A MWEGYÉBEN ÉS EGYSÉGES ARCULATÚ MEGYEI HÁLÓZATOT KIALAKÍTANI.
7.4
JAVASOLT TOVÁBBÁ KERÉKPÁRBÁZISSAL ÖSSZEKAPCSOLNI (KERÉKPÁRKÖLCSÖNZÉS, TOP2.2 Társadalmi és környezeti ILLETVE VÍZI SPORT ESZKÖZÖK szempontból fenntartható BÉRLÉSÉNEK LEHETŐSÉGET BITOSÍTANI turizmusfejlesztés Kikötő fejlesztése kedvtelési célú kishajó forgalom fogadására
7.4
7.4
7.4
7.4
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Süttői Sport Club szabadidős kajak-kenu szakosztálya hajóinak elhelyezését szogláló infrastruktúrafejlesztés és kenuk, túrakajakok beszerzése JAVASOLT A PROJEKTET ÚGY KIALAKÍTANI, HOGY HAJÓBÉRLÉSI LEHETŐSÉG IS RENDELEKZÉSR ÁLLJON, ILLETVE VÍZITÚRA SZERVEZÉST-VEZETÉST IS BEVENNI A PROGRAMBA. ILYEN MÓDON A MEGYEI TOP2.2 Társadalmi és környezeti VÍZITURISZTIKAI HÁLÓZAT FEJLESZÉTSÉHEZ szempontból fenntartható IS HOZZÁJÁRUL turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti Neszmélyi Radvány szigeten táborozóhely szempontból fenntartható kialakítása, infrastruktúra megteremtése turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható Dömösi Duna part felértékelése turizmusfejlesztés
Erzsébet park rekonstrukciója (világörökség várományos terület)
TOP2.1. Vállakozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
A parton tavasztól-őszig kikötnek vízitúrázók is. A projekt keretében Vízitúra Központ kialakításra kerül sor a Dunaparton, melyben helyet kapna vizes blokk és tároló helyiség a vízi sportokhoz szükséges eszközök számára. Az épület környezetében a vízitúrázók részére táborhely és áramvételi lehetőség is kialakításra kerül. A Központ üzemeltetésében az Önkormányzat mellett helyi civil szervezetként a Lábatlani Sirályok Vizisport Egyesület is részt vállal.
Lábatlan javasolt további megyei településekkel egységes arculatú vízitúraközpont hálózat kialakítása
80 000 000 A projekt keretében a meglévő kikötő fejlesztése történik meg, hogy kishajók tárolására is alkalmassá váljon. Cél: kishajók tárolására alkalmas úszómű telepítése Indok: a Dunán közlekedő kishajók tulajdonosai részéről igény jelentkezik csónakjaik tárolását illetően.
Lábatlan 25 000 000
2013. évben megalakult a Süttői Sport Clubon belül a szabadidős kajak-kenu szakosztály. A tavalyi évben 8 db új kenu és 9 db felújításra szoruló kajak beszerzésére került sor. Pályázaton nyertünk hajószállító utánfutóra és kísérőhajónak gumicsónakra támogatást. Ezen eszközök beszerzése most van folyamatban. Nagy gondot jelent számunkra ezeknek az Süttő eszközöknek a tárolása és ezért szeretnénk ingatlant vásárolni. Szükségünk lenne még 2 db kenura, 2 db túrakajakra. túrakajakra.
5 500 000 HIÁNYZIK
Neszmély 8 500 000
HIÁNYZIK
Dömös 65 000 000
Esztergom legnagyobb közparkjának, amely a több városi rendezvény helyszíne, ahol a külföldi hajók turistái először lépnek kapcsolatba a várossal, amely egyben kedvenc séta és kirándulóhely is. Bicikliút mentén, a Prímás palota, a Vizivárosi várfal szomszédságában található. A Várra, várhegyre és a Bazilikára kivalló a rálátás a parkból. 1. Esti közvilágítás 2. Felújítás, a lepusztult játszótér, padok felújítása, Sobieski szobor környezet rendberakása 3. Erzsébet parknál kikötő hajókhoz elektromos csatlakozók építése. Kötelezni a hajókat a diesel hajtás helyett villamos energiavételezésre a tartózkodás idején. Környezet szennyezés csökkentés (CO2 és zajterhelés által), miközben bevétel a városnak!
Esztergom
HIÁNYZIK
7.7
Termálvíz hasznosítása – Geotermikus hőellátó rendszer kiépítése 7.9
Geotermikus energia rendszer kiépítése és kihasználása Mogyorósbánya 7.9
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
A Szt István Strandfürdő forrása 29 fokos gyógyvizet ad. Mennyisége kb 2000 m3 naponta, amely 1550 kW energiát jelent. A fürdő a vizet jelenleg a Dunába engedi, ez havonta 5000 GJ hőtartam, amit fel lehetne használni pl. fűtés és melegvízkészítés céljára. A projekt szerint a Szt István Strandfürdő, erre a forrásra épülve távhőszolgáltatóként működne, Esztergom ezáltal a megújuló energia felhasználást jelentősen tudnánk növelni a köz-, lakossági- és gazdasági szektorban egyaránt. Elvi együttműködési szándékát jelezte az esztergomi Vármúzeum, a Papnevelde, közeli társasházak, magánszemélyek. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van.
Mogyorósbánya, annak ellenére, hogy egy kicsi falu, több technológiai és társadalmi innovációt kezdeményezett (pl. helyi termék inkubátorház a használaton kívüli bányász művelődési házban. Ezek elsősorban együttesen tudnának egyfajtavidékfejlesztési mintaprojetté összeállni.
2 000 000 000
Mogyorósbánya 200 000 000
ESZTERGOMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
7.9
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
7.9
Sánc-hegy történelmi és természeti örökségének megőrzése (LIMES HELYSZÍN!!) JÓ LENNE A KERNSTOK VILLÁVAL KÖZÖSEN ÁTGONDOLNI. NEM LENNE JOBB A MODERN TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható MŰALKOTÁS,OKAT ODA TENNI, NEM IDE? turizmusfejlesztés
Kernstok-villa műemléki felújítása NINCS FUNKCIÓ NEVESÍTVE
Bányászmúzeum építése 7.9
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Palatinus tó és strand turisztikai fejlesztése
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
7.9 Dorog extrémturisztikai termékkínálatának felépítése, piacra vitelének erősítése és a szezon meghoszabbítását szolgáló beltéri kínálat megteremtése JAVASOLT A MEGYE EGYÉB EXTRÉMTURISZTIKAI KÍNÁLATÁT IS A TERMÉKCSOMAGBA BEEMELNI 7.9
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
A Dunaparti zónához kapcsolódó sport- és íjászközpont fenntartását szogláló eszközbeszerzés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
7.9
Pilismaróti gyermek tábor építése
7.9
7.9
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti Az idegenforgalom komplex fejlesztése Táton szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Lábatlan: Duna menti ökoturisztikai látogatóköpzont kialakítása
7.9
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Tervezett tevékenységek A Kincstári Vagyonigazgatóságtól visszakapott és azóta műemlékké nyilvánított, régóta üresen álló Kernstok-villa (Kernstok Károly festőművész a Nyolcak művészcsoport vezető tagja volt) épületének felújítása és a kert rehabilitációja történne meg a projekt során, amelyet követően az épület alkotóházként, kiállító-teremként, idegenforgalmi irodaként funkcionálhatna.
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Nyergesújfalu 150 000 000
A római és kuruc-kori történelmi események egyik színhelyeként védett – 10-es út mellett álló - Sánc-hegy történelmi örökségének megőrzése, átörökítése; a Limes vonalán magasodó dombon egykor castrum állt, majd a kuruc háborúban ma is látható - földsáncokat emeltek a harcolók. Régészeti lelőhely, ősgyep, kápolnarom és műemlék kőkereszt található itt. Nyergesújfalu Cél a már teljesen eltűnt régi kálvária és az egykori műemlék kápolna újjáértelmezett újraépítése (modern képzőművészeti alkotásokkal), tanösvény és kilátó kialakítása is. 200 000 000 Az elmúlt századokban a dorogi szénbányászat nagyon nagy jelentőséggel bírt. Sok híres mérnökember élt, alkotott Dorogon, sok ember hunyt el életét kockáztatva a bányákban. Ennek emlékére és természetesen a technikák, bányajáratok bemutatását célzó egyedülálló turisztikai attrakciót lehetne megépíteni, mely akár egy egész napos programot is Dorog biztosíthatnai a látogatók számára. Ezen projekt biztosan sok egyéb idegenforgalmi, vendéglátási befektetést vonzana a környékre, mely újabb megélhetést adhatna az itt élő lakosok számára. A Palatinus-tó a Dorogi-medence legnagyobb tava, amely egy mesterséges bányató, közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik, de a A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van. Jelenleg a tónál egy kiépített strand üzemel. A fürdőzők számára éttermek, füvesített park és vizesblokkok állnak rendelkezésre. Nyári hétvégéken a tó tiszta vize lényegesen több vendéget vonz, mint amit a strand képes megfelelő színvonalon kiszolgálni, a parkoló autók gyakorlatilag elzárják a környező utcákat, sokan a strandon kívüli tóparton napoznak/fürdenek. Ahhoz, hogy minden érdeklődő kulturált körülmények között parkolhasson, pihenhessen, szükségesnek látjuk a strand területének növelését, a kiszolgáló épületek fejlesztését és a szolgáltatások bővítését, minőségük emelését. Így nem csak a látogatók lesznek elégedettek, hanem a tó környezete is mentesül attól a tehertől (szemét, parkoló autók) amit a strandról kiszoruló vendégek okoznak.
500 000 000
Dorog-Esztergom-kertváros
500 000 000 A település, a szomszédos Esztergom-kertávrossal fontos extrémturisztikai célpont: sziklamászás, búvárkodás, barlangászás. A projekt célja, hogy e kínálat turisztikai vonzerejét a rendszerbe szervezés révén növelje és egyúttal további kínálati elememl egészítse ki. A projekt megtérülését segíti, hogy a helyi-téségi ifjúság számára szintén vonzó hellyé válhat az új extrém sport központ, miközben a meglévő természetközeli kínálatokat is vonzóvá teszi a helyi fiatalok számára. A központ ilyen módon edzőteremként, edzőtááborok kiegészítő szogláltatásaként is sportklubbok rendelkezésére állhat. Dorog Eközben az intermodális csomópontban kialakítandó extrém sportolási és szórakozási lehetőséget adó épület a helyi fiatalok egészségét és nevelését is szolgálja. Éveken belül a helyszín igazi ifjúsági köztérré válhat, hiszen esély van arra, hogy a méltán világhírű dorogi birkózó szakosztály központja és a zeneiskola is a már felújított közlekedési csomópont mellett kapjon helyet. A Süttői Sport Club Duna parti zónához kapcsolódó íjászpályája, mely a helyi sportolás mellett fontos turisztikai kínálati elem is, rendszeres fűnyírózást igényel. Jelenleg a Sport Club nem rendelkezik fűnyíró traktorral, mellyel könnyebbé tennénk a munkánkat. Jelenleg az önkormányzat – ha van kapacitása – rakja rendbe a pályáinkat. A Club emellett az MLSZ által hitelesített futball pályával is rendelkezik, melyet a bajnoki mérkőzésekre megfelelően kell Süttő előkészíteni. JMindkét labdarúgó pályán MLSZ által meghirdetett bajnoki mérkőzéseket és különböző labdarúgó tornákat rendezünk, ami a település idegenforgalmának fontos eleme. Minden évben a süttői Önkéntes Tűzoltó Egyesület használja a pályákat tűzoltóverseny megrendezésére, mely szintén fontos tuirsztikai látványosság. A süttői általános iskola tanulói is jó idő esetén igénybe veszi a pályáinkat. A Dorogi Szénbányák Tervezési Osztálya 1971-ben tervezte a Pilismaróti Üdülő épületet, mely gyermektáborként működött. Az elmúlt 40 év alatt az épület jelentősebb felújítására, korszerűsítésére nem került sor. Az elmúlt évben a tábor épületének kulturált üdültetésre alkalmatlan műszaki állapota miatt a nyári dorogi óvodás, iskolás gyerekek táboroztatására már nem került sor. A tábor épületének korszerűtlen műszaki adottsági miatt, a ma érvényes minimumfeltételek, szabványok és elvárásoknak megfelelő felújítása, illetve átalakítása nem megoldható. Pilismarót [Dorog] A telek nagysága, idegenforgalmi értéke és a pilismaróti helyi építési szabályzat és szabályozási terv lehetővé teszi egy új, korszerű, több feladatot ellátó idegenforgalmi létesítmény kialakítását, az alábbi bontás szerint: - gyermektábor, - ifjúsági és sport tábor, - kemping. HIÁNYZIK. A PROJEKTADATLAP KITÖLTÉSE ALAPJÁN PONTOSÍTHATÓ. KÉRJÜK A DUNASZIGETEK PROJEKTTEL VALÓ Tát ESETLEGES ÁTFEDÉST KIKÜSZÖBÖLNI. A DUNASZIGETEK KIEMELT PRIORITÁS, EZÉRT A PROJEKTCSOMAG ELSŐ ELEMEI KÖZÖTT SZEREPEL. A település központban található korábbi postakocsi épület felújítása, valamint az épület és a körülötte lévő Kert új funkciókkal való megtöltése a fenntartható fejlődés jegyében. Az épületben kialakításra kerül egy bemutató tér a Dunamente településeinek ökoturisztikai értékeinek bemutatására, valamint gyerekek környezeti nevelésére szolgáló interaktív műhely is kialakításra kerül. Lábatlan Cél: a Dunamente településein fellelhető öko-turisztikai értékek bemutatása, interaktív kiállítótér létesítése. Indok: a Dunamente településein nincs olyan helyszín, mely a települések turisztikai értékeinek komplex bemutatását teszi lehetővé.
500 000 000
1 500 000
850 000 000
580 000 000
212 000 000
ESZTERGOMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Dunaalmás nem csupán a megyar irodalom egyik emblematikus helyszíne (Csokonai Lillájának sírja), de ez az egyik pont, ahol a megye három nagy komplex turisztikai csomagja találkozik, ilyen értelemben is kiemelt jelentőséggel bír. Csokonai park és Tölgyes Pagony felújítása, parkosítása 7.9 Tokodaltárói kolóniák rehebilitációja ESZTERGOMI JÁRÁS: 600 millió Ft 7.9
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Kőfaragómúzeum és kőtár kialakítása a régi óvoda épületében, témaút kialakítása egy működő bánya körül
7.9
KÉRDÉS, HOGY A KÉT MÚZEUM NEM OLDHATÓ-E MEG EGY LÉTESÍTMÉNYBEN EGYSZER 50MILLIÓ FORINTBÓL
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
A községben e két helyen rendszeresen tartunk közösségi rendezvényeket. A Csokonai parkban kulturális, míg a Tölgyes pagonyban szabadidős rendezvényeket bonyolítunk le. A két park parkosítása – évelő cserjék, virágok, terület füvesítése- , részbeni térkövezése turisztikai szempontból is indokolt.
Dunaalmás
4 000 000
TEKINTETTEL TOKODALTÁRÓ IPARI MÚLTJÁRA, A TELEPÜLÉSREHABILITÁCIÓ ITT A KISVÁROSOKHOZ HASONLÓ JLLEGŰ. KÉRJÜK AZ NTH TEGYEN KIVÉTELT AZ IPARI FALVAK KOLÓNIÁINAK, EGYÉRTELMŰEN VÁROSIAS TELEPÜLÉSRÉSZEINEK REHABILITÁCIÓJA VONATKOZÁSÁBAN. JAVASOLJUK UGYANEZT A LOGIKÁT ALMÁSFÜZITŐ ESETÉBEN IS ÉRVÉNYESÍTENI, AMENNYIBEN A KOLÓNIÁK REHABILITÁCIÓJA FELMERÜL PROJEKTIGÉNYKÉNT.
Tokodaltáró
Két külön tematika, az egyik a kőfaragó mesterségnek állít emléket a másik a az Országházról lekerült diszítő elemek bemutatására szolgál, ami ilyen közelségben unikális élmény lehet. A III. elem a témaút, javasolt az egészet egy komplex projektté összerakni, hiszen így válik igazán vonzóvá.
Süttő
600 000 000
95 000 000
ÖSSZESEN
6 576 500 000 ISTER-GRANUM PROGRAM
Barnamezős városi terület közösségi célú újrahasznosítása, a területen sportközpont kialakítása
8.4
ETE??? HAZAI FORRÁS:8700 millió Ft MEG KELL HATÁROZNI AZT AZ ÖSSZEGET, AMI A BARNAMEZŐS TERÜLET FEJLESZTÉSRE TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁT SZOLGÁLJA, MERT AZ MEHET EU FORRÁSBÓL Jelenleg úgy kalkuláltunk, hogy a beruházás TOP2.1. Gazdaságélénkítő és 10%-a lehet EU népességmegtartó településfejlesztés Ister-Granum interregionális tudásközpont létrehozása Esztergom modern városrészében, a városi könyvtár korszerű elhelyezésével és modern könyvtári szolgáltatások kiépítésével (kapcsolódás a Duna menti jövőgazdasághoz)
8.4
ÖSSZESEN
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
A sportközpontot egy barnamezős beruházás keretében egy elhagyatott üzemi területen tervezzük megvalósítani, ezzel tartalommal töltjük meg a területet és a mostani városrészi képet is jelentősen javítani tudjuk. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van.
Esztergom
970 000 000 A tervezett épületben a teljes könyvállományt a látogatók rendelkezésére lehetne bocsájtani, a szolgáltatások körét bővíteni lehet a ma elvárt színvonalra (interaktív szolgáltatások, audiovizuális szolgáltatások, külön gyermek részleg, modern nyilvántartási rendszer, stb). A könyvtárnak helyet adó ingatlan egy ősfás környezetben található, a látogatók az egyszerű parkolás mellett a kert szépségét is élvezhetik. Az épület részét képezi majd egy fedett télikert, ami az olvasótermi funkciója mellett akár előadások színhelyéül is szolgálhat. Az ingatlan tömegközlekedéssel kiválóan megközelíthető, a Dóbó Gimnáziumhoz, Balassa és József Attila iskolákhoz képest kb 500m-es távolságon belül található. A fejlesztési terület az Önkormányzat tulajdonában van.
Esztergom
850 000 000
1 820 000 000
KISBÉRI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
1.
Szivárvány óvoda fejlesztése
2.
Óvoda felújítása
3.
Óvoda Bővítése
TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
A településen található óvoda energetikai célú felújítására az elmúlt években került sor, amely csak a külső felújításában, hőszigetelésében jelentkezett. A fenntartási költségek további csökkentésére napelemek felszerelését tervezzük. A belső helyiségek, csoportszobák felújítása szükségszerű, csakúgy mint az eszközellátottság javítása. Különösen indokolt a kültéri, udvari játékok pótlása, azok tanúsíttatása. Súr
10 000 000
Óvoda épületének külső és belső felújítása, új bútorok, udvari játékok, és egyéb eszközök beszerzése
Csép
35 000 000
Óvoda épületének bővítése szükséges a mindennapi feladatok biztonságos ellátásához, melyhez a szükséges telket Önkormányzatunk 2013. évben megvásárolta. Ezzel kapcsolatosan szükségünk van még az új rész berendezéséhez is.
Tárkány
40 000 000
ÖSSZESEN
85 000 000 Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
1.
-
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
-
-
Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.
Hallássérült illetve határon túli magyar gyermekek üdültetése
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Hallássérült illetve határon túli magyar gyermekek üdültetése,részvétel az Erzsébet Programban
Réde
ÖSSZESEN
60 000 000
60 000 000 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
1. 2.
Balesetveszélyes csomópontok átépítése Települési közlekedési kapcsolatok fenntartható fejlesztése
3.
Belterületi forgalomcsillapítás
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Balesetveszélyes csomópontok átépítése
Kisbér
Települési közlekedési kapcsolatok fejlesztése, Külterület-Belterület összekötése gyalog-és kerékpárúttal
Bakonysárkány
Belterületi forgalomcsillapítás
Bakonybánk
ÖSSZESEN
144 000 000 20 000 000 HIÁNYZIK
164 000 000 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Gyöngyszem Óvoda tető felújítás
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Gyöngyszem óvoda második épületének tetőfelújítása, energetikai korszerűsítése.
Kisbér
20 000 000
Etei óvoda hőszigetelése, energeitikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Etei Tagóvoda épületének felújítása, külső hőszigetelése, energetikai korszerűsítése, mely szükséges a mindennapi feladatok biztonságos ellátásához.
Ete
10 000 000
Községháza felújítása, energetikai korszerűsítés
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Községháza felújítása, energetikai korszerűsítés
Ácsteszér
35 000 000
4.
Megújuló energia hasznosítása a közintézményekben
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Megújuló energia hasznosítása a közintézményekben
Bakonysárkány
30 000 000
5.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló Önkormányzati épület megújuló energia alapú energia felhasználás, valamint a helyi fűtéskorszerűsítése alkalmazkodás támogatása
Egészségügyi intézmény fűtés korszerüsítése, energiaellátásának korszerüsítése megújuló energiával. (biokazán, napelem) Bakonysárkány
6 000 000
6.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
1.
2.
3.
Megújuló energia felhasználása a középületekben, önkormányzati tulajdonú épületekben
Megújuló energia felhasználása a középületekben, önkormányzati tulajdonú épületekben
Császár
200 000 000
KISBÉRI JÁRÁS Sorszám
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Orvosi rendelő energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Csatka orvosi rendelő, védőnői szolgálat helyisége. Hőszigetelése nem megoldott, faanyagú nyílászárói korhadtak. Sürgősen felújításra, korszerűsítésre vár.
Csatka
10 000 000
Művelődési ház energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Művelődési Ház hőszigetelése, nyílászáró cseréje, festése, stb.
Csép
55 000 000
Önkormányzati bérlakás hőszigetelése, energetikai felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati bérlakás hőszigetelése, energetikai felújítása
Ete
5 000 000
Orvosi, fogorvosi rendelő energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Orvosi, fogorvosi rendelő szigetelése, ablakcseréje, energetikai korszerűsítése
Ete
10 000 000
Művelődési Ház hőszigetelése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Művelődési Ház hőszigetelése
Tárkány
6 500 000
Új, energiatakarékos kazán elhelyezése a polgármesteri hivatalban
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Új, energiatakarékos kazán elhelyezése a polgármesteri hivatalban
Tárkány
HIÁNYZIK
Polgármesteri Hivatal hőállapotának javítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Polgármesteri Hivatal tető és nyílászáró cseréje
Tárkány
HIÁNYZIK
Művelődési ház energiaracionalizálása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Művelődési ház energiaracionalizálása
Súr
HIÁNYZIK
Önkormányzati tulajdonú épület energetikai fejlesztése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Szociális otthon minőségi felértékelése, épület felújítása és energiahatékonysági és megújuló energiafejlesztések védett épületben
Bársonyos
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
387 500 000 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
1.
Egészségház építése
2.
Egészségház kialakítása,
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Egészségház építése
Súr
Egészségház kialakítása, ahol egy helyen található meg az orvosi, fogorvosi és védőnői ellátás.
Császár
ÖSSZESEN
100 000 000 50 000 000
150 000 000 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
1.
Szociális otthoni ellátás fejlesztése Kisbéren
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Szociális otthoni ellátás fejlesztése Kisbéren
Kisbér
240 000 000
KISBÉRI JÁRÁS Sorszám
2.
Projekt megnevezése
Őszi Napfény Idősek Otthona felújítása
Kapcsolódó TOP intézkedés
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
Az intézmény kistérségi beutalási renddel dolgozik. Kistérségünkben a rossz demográfiai mutatók miatt egyre nagyobb az igény az időskorúak szakszerű ellátására. Az intézményt kötelező lifttel ellátni, hogy minden épületszárnyban biztosított legyen az esélyegyenlőség. Ajánlatos a szigetelést elvégezni, hiszen a ’60-as években épült épület csak 30-as falakkal rendelkezik – nagy a hő veszteség. Növelni kellene a férő helyek számát úgy, hogy egyben csökkentsük a zsúfoltságot, és biztosítsunk a lakóknak és a látogatóknak elkülönített látogatási helyszínt, társalgót, és növeljük a közösségi terek számát. Szükséges energiakorszerűsítés, és alternatív energiák használata. Az intézmény érvényes építési engedéllyel rendelkezik a felújítást illetően, a benyújtott pályázata nyertes, de pénzügyi források híján egyelőre tartalék listán van. Kisbér
ÖSSZESEN
A projekt költségigénye (Ft)
100 000 000
340 000 000 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
1.
-
TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
-
-
Leromlott városi területek rehabilitációja 1.
-
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
-
-
A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1.
-
TOP6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
-
-
A helyi identitás és kohézió erősítése 1.
Kisbéri Napok szervezése
TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése
A Kisbéri Napok 20. évfordulójához ér, az egész térséget megmozgatja. Az összes testvérvárosi küldöttség és kulturális csoport Kisbér tiszteletét teszi
ÖSSZESEN
6 000 000
6 000 000 MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK KA-BAK PROGRAM:
2.6
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
2.6
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Falufűtőmű létesítése
Biomasszára alapozott települési fűtőmű létesítése (Hőközpont), amely ellátja hőenergiával az önkormányzati intézményeket, illetve azok környezetében a gazdasági létesítményeket, illetve lakóházakat.
Súr 150 000 000
Szennyvíztisztító telep energiaracionalizálása
Súr HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
150 000 000 VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM
4.2
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Kisbér városában 0,66 km hosszú kerékpárút található, mely a települést a szomszédos Ászárral köti össze. A kerékpárút a város központjából indul a 81.-es számú főút mellett, attól kiemelt szegéllyel és zúzott köves-, zöld sávos elválasztással az út váltakozó oldalán. A kerékpárút 1990-es években készült, azóta nem került felújításra. Az úttesttől elválasztó szegélye az évek alatt elmorzsolódott, több helyütt hiányos. Aszfalt burkolata némely helyeken megsüllyedt, néhol megrepedezett. Jelenlegi műszaki állapotában balesetveszélyes rajta a közlekedés. A teljes út hosszában a szegélyköveket cserélni szükséges, a jelenlegi burkolatát fel kell szedni és újra kell aszfaltozni, a zöld sávot, illetve zúzott köves szakaszt újra kell füvesíteni/kövezni. A két település összeépülésének következtében a kerékpárutat nap mint nap használják a települések lakói az iskolába, a munkába járáshoz és a bevásárláshoz. A főúton elhaladó forgalom volumene miatt létfontosságú a kerékpárút megléte és műszaki állapotának javítása, hogy a kerékpárosok továbbra is a kerékpárutat használják és ne menjenek ki a főútra. A kerékpárosok és az egyre növekvő számú elektromos biciklit használók, valamint az utat még igénybe vevő segédmotorkerékpárosok joggal várják el, hogy a számukra kialakított úton zökkenőmentesen, akadályok kerülése nélkül, gyorsan tudjanak haladni. A kerékpárút műszaki állapota és a rajta folyó forgalom intenzitása napról napra minél jobban magában Kisbér, Ászár
4.4
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Az Angolpark szerves részét képező, helyi védelem alatt álló ún. Pokol műrom felújításra szorul. A felújítással vendéglátói, rendezvény kiszolgáló funkciót kapna. Mivel a műromhoz nincs bekötve a csatorna, így szükséges a csatorna bekötés, továbbá vissza szeretnék adni neki a műemlék jellegét. Visszaállítanánk a tetejére a Mennyországot, és a Wenckheim Béla emlékművét. Parkosítás is szükséges, rózsa-ligettel tennénk pompázóvá a műrom környezetét.
Kisbér-Ászár kerékpárút felújítása
Angolpark belvárosi környezet javítása
Kisbér
10 000 000
200 000 000
KISBÉRI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Plébánia megvásárlása és felújítása
4.4
4.4
Egykori pékház felújítása, szálláshelyként történő hasznosítása
Római Katolikus Nagyboldogasszony templom felújítása 4.4
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Mini Magyarország Makettpark bővítése TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
4.4
ÖSSZESEN
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A 343 m2 alapterületű, kétszintes épület közművesített, benne több kisebb helység került kialakításra a folyosók végén fürdőkkel és mellékhelységekkel. Az impozáns épületet az egyház eladásra hirdette meg, mert hivatalukat másik épületbe költöztették, az ingatlant nem használják. Városunk történelméhez tartozó, városképünk részét képező ingatlant önkormányzatunk szeretné megvásárolni és ott szálláshelyeket kialakítani. Az épület meglévő helységkialakításával – földszinten tárgyaló, iroda, konyha, emeleten öt szoba, mellékhelységek, fürdő - alkalmas lenne szálláshely kialakítására. Szálláshelyre elsősorban a városi nagyobb rendezvényekkor van szükség, amikor a testvérvárosokból érkező delegáltakat kell elszállásolni.
Kisbér
Az évek során kihasználatlanul álló ún. Pékház helyi védelem alatt álló épület. Az idő múlásával az épület állaga romlani kezdett. A vízelvezetés megoldása és a tető cseréje elengedhetetlen a további romlás miatt. A felújítást követően szálláshelyként funkcionálna.
Kisbér
A projekt költségigénye (Ft)
150 000 000
Mind a templom, mind a tó környékén fejlesztendő Mini-Magyarorzság mint az Angolpark szerves turisztikai egységet képez. Egymástól elválaszthatatlan, 200 éves történelmi hagyományokat hordozó területek. A városon áthaladó, átutazó vagy turista igen nehezen áll meg, és tér be ezekre a terekre, tehát a turisztikai fejlesztéshez, a környezetvédelemhez Kisbér szorosan hozzátartozik a közlekedési csomópont kialakítása, parkolók létesítése, tájékoztató táblák időbeni elhelyezése. Kevés olyan város van Magyarországon, amelynek tervezése során ilyen egységben építették fel a gazdasági, a kulturális, az egyházi és a szabadidős lehetőségeket. Mind a templom, mind a tó környékén fejlesztendő Mini-Magyarorzság mint az Angolpark szerves turisztikai egységet képez. Egymástól elválaszthatatlan, 200 éves történelmi hagyományokat hordozó területek. A városon áthaladó, átutazó vagy turista igen nehezen áll meg, és tér be ezekre a terekre, tehát a turisztikai fejlesztéshez, a környezetvédelemhez szorosan hozzátartozik a közlekedési csomópont kialakítása, parkolók létesítése, tájékoztató táblák időbeni elhelyezése. Kisbér Kevés olyan város van Magyarországon, amelynek tervezése során ilyen egységben építették fel a gazdasági, a kulturális, az egyházi és a szabadidős lehetőségeket. Méltán mondhatjuk, hogy a Lovarda tér és épületegyüttes megújításával, a hozzá tartozó Angolparkkal az ország egyik legszebb terét lehetne kialakítani. A kistérség vonzáskörzetében pedig egy kiindulópont lehet ez a centrum, különösen akkor, ha több napra tudjuk az ideutazót vendégül látni.
600 000 000
120 000 000
168 000 000
1 248 000 000
KOMÁROMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
1.
Óvodafejlesztés
2.
Óvoda építése
3.
Óvodafejlesztés
4.
Óvodafejlesztés
5.
Bölcsődei bővítés
6.
Bölcsőde építése A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti ellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.) valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása
7.
8.
9.
TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Óvoda fejlesztés közszolgáltatások fejlesztésével A sermekjóléti ellátásokhoz (bölcsőde, családi TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az napközik stb.) valamint az óvodai ellátáshoz életminőség javítása családbarát, munkába való hozzáférés javítása és a szolgáltatások állást segítő intézmények, minőségének javítása közszolgáltatások fejlesztésével
Óvodafejlesztés Ácson
Ács
50 000 000
Óvoda építése
Kisigmánd
80 000 000
A központi óvodában csoportszobák bővítése
Ács
23 000 000
Játszótér felújítás a két óvodában
Ács
10 000 000
Bölcsődei bővítés
Mocsa
25 000 000
Bölcsőde építése
Nagyigmánd
60 000 000
Óvoda felújítása, infrastrukturális fejlesztése, közigazgatási infrastruktúra fejlesztése
Bábolna
HIÁNYZIK
Óvoda bővítése-felújítása, komfortosítása
Bana
HIÁNYZIK
A sermekjóléti ellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.) valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása
Komárom
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
248 000 000 Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
1. 2. 3.
4.
A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása Komárom Városközpont rehabilitációjának folytatása 7 helyszínen Integrált városrehabilitáció (2projekt összevonva)
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Ács városközpont rekonstrukciós fejlesztése I.- TOP2.1. Gazdaságélénkítő és III. ütem népességmegtartó településfejlesztés
A város közösségi területeinek, városközpontjának fejlesztése, zöld területek fenntartása, parkosítás, fásítás, Játszótereink felújítása, újak kialakítása Bábolna
50 000 000
ISMERETLEN, szükséges a projekt részleteinek tisztázása, különben a listából törlésre kerül
Komárom
700 000 000
Utak, járdák felújítása, + parkosítás: csak akcióterületen megvalósítható fejlesztések (összeg szintén összevonásra került)
Ács
614 000 000
A projekt keretében megvalósuló fejlesztés Ács városközponti részének rehabilitációjára irányul. A konzorciumi partnereink bevonásával, az alulhasznosított épületek infrasturktúrális fejlesztése nyomán, gazdasági funkciók minőségi javítása valósulna meg. A város IVS-ben határozta meg a fejlesztendő területeket, ehhez illeszkedve tűzte ki a rövid, illetve hosszú távú városfejlesztési célokat. A megvalósuló fejlesztés a fizikai környezet megújításán túl kiterjed gazdasági területünk élénkítésére is. A fejlesztés megvalósítása által a településkép javítása, lakossági elégedettség növelése hozzájárul a város népességmegtartó képességének, a település versenyképességének, gazdasági erejének erősítéséhez. A Fő utca-Postaköz-Gyár utca rekonstrukciója, a városközpont fejlesztés I-III. üteme az alábbi tételeket tartalmazza: - útfelújítás - járdafelújítás - kerékpárútépítés
Ács
1 000 000 000
ÖSSZESEN
2 364 000 000 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
1.
Turizmusfejlesztés: Helyi kapcsolódó közösségi terek és szolgáltatások fejlesztése
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Kerékpárutak és kerékpárforgalmi létesítmények infrastrukturális fejlesztése idegenforgalmi szempontból, valamint munkahely megőrzése céljából. Kerékpárút építés a környező települések ( Bana, Ács, Tárkány és Nagyigmánd) között. Települési úthálózati elemek fejlesztése)
ÖSSZESEN
Bábolna, Bana, Nagyigmánd, Tárkány
200 000 000
200 000 000 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
KOMÁROMI JÁRÁS Sorszám 1. 2.
Projekt megnevezése Kisléptékű közlekedési fejlesztések Főutca páros oltalának rendezése részeként: kerékpárút
Kapcsolódó TOP intézkedés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Tervezett tevékenységek Buszpályaudvar és környékének rendbetétele, felújítása A benyújtott projektötletben járda, kerékpárút, parkoló építés együtt szerepel, a járda és parkoló hazai forrásból. A kerékpárút költségigénye önállóan nem megállapítható, pótlandó.
Érintett település(ek) megnevezése Bábolna Nagyigmánd
ÖSSZESEN
A projekt költségigénye (Ft) 50 000 000 HIÁNYZIK
50 000 000 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása, megújuló energiafelhasználás
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Napelemes rendszer az óvoda, iskola és az önkormányzat energia hatékonyságának javítására.
Mocsa
Az önkormányzati épületállomány energiahatékonyságának növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása
Bábolna
3.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi A városháza energiatikai korszerűsítése Ácson alkalmazkodás támogatása
A városháza épülete az 1970-es években épült, a kor akkori követelményeinek megfelelően. Mára a nyílászárók, szigetelések, valamint a fűtési rendszere is elöregedett. Az elkészült épületenergetikai felmérés alapján, valamint a felhasználói és energetikai igények indokolttá teszik az épület felújítását, valamint a fűtési rendszer korszerűsítését. A fejlesztés során az épületben nyílászáró csere, utólagos külső hőszigetelés, valamint megújuló energia hasznosítására alkalmas fűtési rendszer kerülne beszerzésre és üzemeltetésre. A fűtési hálózat szekunder elemeinek cseréje során dupla konvektorok helyet, lemezes, acéllemez lapradiátorok kerülnek elhelyezésre, helyiségenkénti szabályozható termosztát szelepekkel.
Ács
50 000 000
4.
Az önkormányzat intézményeit ellátó szélerőmű építése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Az önkormányzat építeni egy kisebb teljesítményű szélerőművet, amely lehetővé tenné, az önkormányzat tulajdonát képező közintézmények energiaköltségének csökkentését.
Kisigmánd
15 000 000
Rendőrség épületének felújítása, energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Rendőrség épületének felújítása, energetikai korszerűsítése
Ács
90 000 000
Önkormányzati tulajdonú intézmények, épületek hőszigetelése, nyilászárók cseréje, fűtéshálózat korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati tulajdonú intézmények, épületek hőszigetelése, nyilászárók cseréje, fűtéshálózat korszerűsítése
Almásfüzitő
Önkormányzati tulajdonú középületek felújítása, energetikai korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati tulajdonban lévő, közfeladatokat ellátó intézmények és az önkormányzati bérlakások komplex energiahatékonysági beruházásai Komáromban
Komárom
1.
2.
5.
6.
7.
ÖSSZESEN
35 000 000
500 000 000
120 000 000
200 000 000
1 010 000 000 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
4.
Orvosi rendelő építése Orvosi rendelő felújítása, energetikai korszerűsítése Korszerű, akadálymentes egészségház kialakítása
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
5.
Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztés
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
1. 2. 3.
Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése
Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járó beteg ellátás infrastrukturális fejlesztése, szakmai felszereltség korszerűsítése, fejlesztése, gépek-eszközök bővítése, valamint az épület további felújítása Orvosi rendelő ( új épület ) építése . Az új egészségügyi jogi szabályozásnak és az európai elvárásoknak megfelelő szintű épület építése.
Bábolna
100 000 000
Kisigmánd
50 000 000
Orvosi rendelő felújítása, energetikai korszerűsítése
Ács
50 000 000
Korszerű, akadálymentes egészségház kialakítása. (háziorvos, fogorvos, gyermekorvos, védőnő)
Mocsa
Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztés
Komárom
ÖSSZESEN
120 000 000
100 000 000
420 000 000 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
KOMÁROMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Szociális alapszolgáltatási központ felújítása, energetikai korszerűsítése
Ács
2.
Szociális alapszolgáltatási központ felújítása, energetikai korszerűsítése A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása
Komárom
3.
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Komárom
1.
A projekt költségigénye (Ft)
50 000 000
HIÁNYZIK
400 000 000
ÖSSZESEN
400 000 000 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
Leromlott városi területek rehabilitációja 1. 2.
Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja, bérlakás projekt
3.
Bérlakások építése Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja
4.
"Lakáshoz jutás támogatása"
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
Város rehabilitációs program keretében önkormányzati bérlakás projekt a fiatal lakosok helyben tartása céljából
Bábolna
120 000 000
2 db nyolc lakásos bérlakás építése
Nagyigmánd
160 000 000
Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja
Komárom
400 000 000
Ismeretlen. Szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül
Ács
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
680 000 000 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
1.
"Civil szervezetek intenzívebb támogatása, közösségi programok támogatása"
TOP6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
Részletek kifejtése szükséges
Ács
ÖSSZESEN
HIÁNYZIK
A helyi identitás és kohézió erősítése
1.
A helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése
TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése
Helyi közösségi családi programok megvalósítása, fesztiválok lebonyolítása, szemétszedési akció, facsemeték ültetése, virágosítás, parkosítás, művészeti és ifjúsági táborok szervezése, sportnapok szervezése, kukorica fesztivál szervezése
Bábolna
ÖSSZESEN
10 000 000
10 000 000 MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK ÁLTAL-ÉR TÉRSÉG INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI, TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI KOHÉZIÓERŐSÍTŐ PROGRAMJA
5.7
Komárom komplex klímatudatos vízgazdálkodási programjának belterületi vízrendezési részporgramja (kapcsolódás a Duna programon belül megvalósuló részporgramhoz)
KEHOP1, KEHOP4, (szemléletformálás) TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP6.4. Helyi identitás és kohézió
Belvízrendszerek vízvisszatartáson alapuló korszerűsítése; Csapadékvíz elvezetés fejlesztése; Öntözőrendszerek kiépítése; Polgári védelem fejlesztése, lakossági tájékoztatás és tudatosság-fejlesztés feltételeinek megteremtése, a természeti Komárom katasztrófák kezeléséhez szükséges humán- és eszközinfrastruktúra bővítése; csapadékvíztározó építése Ifjúsági ltp-en; Rüdiger-tó (mint befogadó) fejlesztése; jelenlegi egyesített szennyvízrendszer szétválasztása, kiépítése)
ÖSSZESEN
HIÁNYZIK
DUNA MENTE STRUKTÚRAVÁLTÁSA PROGRAM
Az egykori timföldgyártásnak emlékeit bemutató múzeum, eredeti helyszínen
7.9
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
A timföldgyár örökség Európa volt magas színvonalú timföldgyár tárgyi emlékei és eszközeinek egy része még rendelkezésre áll mintegy 300 darab különféle timföldgyár örökséget jellemző tárgy, továbbá egy komplett timföldgyártás egészére jellemző univerzális objektum, ami minimális felújítást követően hirdeti a timföldgyári emberi közösségnek építő és fejlesztő eredményét. Ezeknek az örökségvédelmi eszközöknek szakszerű csoportosításával élményt nyújthatunk a Almásfüzitő turisztikai ipar számára is. Megfelelő programokkal, turisztikai útvonalakkal beillesztett látogatottsággal növelhető a vonzása és a térségben mintegy 20 ezer embert érintő érzelmi kapcsolódást fejlesztő identitást növelő közösségi létet, életet fejlesztő hatásával. 75 000 000
KOMÁROMI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A projekt során megvalósítani kívánt tevékenység: / II. ütem/ építés, melynek során Azaum Római Táborban létrejön az Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ. Az Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont azért jön létre, hogy a látogatóknak legyen egy biztos pont, ahol naprakész információkat szerezhetnek a Duna menti települések aktuális rendezvényeiről, a Duna menti térség nevezetességeiről, a kipróbálásra érdemes ételekről, éttermekről, szálláshelyekről. A Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ egy olyan információs, pihenőhely, ami a Komáromból kajakkal, kenuval és biciklivel érkezőknek könnyen megközelíthető. Interaktív tanösvény a Duna parton, melynek végpontja Azaum. Az állomásokat végigjárva megelevenedik a Duna élő és növényvilága. Megismerhetjük a dunai hajózás történetét a római kortól napjainkig. A település halászati hagyományaiba enged betekintést a tanösvény néhány interaktív táblája. Az állomások néhány pontján megelevenednek füzitő halásztanyái. Bemutatásra kerül a település története az ókortól napjainkig.
Almásfüzitői Duna Ökoturisztikai Pont és Azaum Oktatási Központ
Almásfüzitő
Azaum Oktatási Központ Célja, hogy feltámassza és ápolja a római kor történelmi hagyományait, és azokat minél szélesebb körben terjessze oktató, szórakoztató jelleggel. Azaum élő történelem órák tartására alkalmas. TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
7.9
Geotermális hőellátó rendszer kiépítése Komáromban 7.12
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
A közösségi térben elhelyezett médiafalon az ókori Azaum polgári és katonai életét mutatja be. A központoktatás, előadás, konferencia tartására alkalmas. Az oktatási központban berendezett kiállítótérben megtekinthető az Azaumi ásatások során előkerült leletek a római kori A megújuló energia felhasználás növelése a köz-, lakossági- és gazdasági szektorban; Lakóépületek (panel és nem panel, családi házak) energiahatékonysági felújítása; Önkormányzati közfeladatot ellátó épületek energiahatékonysági korszerűsítése; Távhőrendszerek energiahatékonysági fejlesztése és megújuló alapra helyezése; lakosság minél nagyobb részének bevonásával átállás a thermálhőre; Termálvíz hasznosítás (új kút és termálkör kiépítése)(19.) KFR 2000 millió forintos forrásigénnyel feltüntetve: SZÉT KELL SZEDNI TOP3 ÉS GINOP4/6 PROJEKTELEMEKRE
75 000 000
Komárom
ÖSSZESEN
HIÁNYZIK
150 000 000 VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM
A Zichy kastély felújítása, közösségi térrel való bővítése
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
ÖSSZESEN
Az egyébként csodálatos barokk épület állapota az idő folyamán rendkívül leromlott. A pályázat keretében nem csak a tető- és ablakcserét valósítanánk meg, hanem egy belső és külső felújítást, illetve megújuló energiaként felhasználnánk a napenergiát, mely a fűtésünk illetve a meleg vizes rendszerünkben is kiválthatná a gázfűtés egy részét. A város természeti adottságai és cukoripari múltja következtében potenciális desztinációs lehetőség lenne a turisták számára, azonban a városban jelenleg NINCS szálláshely. Ez egy ekkora, ilyen adottságokkal rendelkező település esetében Ács komoly érvágás. Emellett a városban élő fiatalok is gyakran választják a környező településeket, elköltöznek és elviszik a településről azt a szellemi értéket, amit képviselnek. Ezért szeretnénk a kastély tetőszerkezetét és héjazatát kicserélni és egy szellemi központot létrehozni a kastély tetőterében szálláshelyekkel, közösségi térrel, ahol nem csak a turizmus igényét elégíthetjük ki, hanem teret biztosítanánk olyan disputáknak, rendezvényeknek, konferenciáknak, tréningeknek, amelyek a helyi fiatalok és civil szervezetek bevonásával és aktív részvételével valósulnak meg.
245 000 000
245 000 000
OROSZLÁNYI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
1.
2.
3.
4.
TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Bokod Község Önkormányzatának tulajdonában van egy olyan ingatlan, amely 2004-ig óvodaként funkcionált. Az azóta üresen álló épület az Erőműi lakótelep közepén, „kisvárosias lakóterület” övezetben, rendkívül csendes és szép helyen található. Önkormányzatunk tervei szerint az épületet kistérségi bölcsődeként lehetne hasznosítani. Az Oroszlányi Járás Kistérségi bölcsőde kialakítása települései és Császár község bevonásával van igény a 2 x 20 fős bölcsődei férőhelyes intézmény teljes kihasználására. Bokod, Császár A kömlődi Gézengúz Napköziotthonos Óvoda teljes felújítása és fejlesztése tartalmazza az óvoda épület alapjának a megerősítését, az összes nyílászáró cseréjét, külső szigetelést, belső aljzatok szigetelését, felújítását, a tető bontását, a TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az födém cseréjét, egy szint ráépítését. A terület adottságaiból adódóan az épület alapszinten nem bővíthető. Az engedélyezési életminőség javítása családbarát, munkába eljárás sorén a szakhatóságok a szint ráépítést engedélyezték. Erre azért van szükség, hogy az épületben a kötelezően állást segítő intézmények, előírt csoportszobák, tornaszoba, orvosi szoba, elkülönítő, szociális részek, stb. kialakíthatók legyenek, mivel a jelenlegi Napközi Otthonos Óvoda felújítása, fejlesztése közszolgáltatások fejlesztésével alapterület ezt nem teszi lehetővé. Kömlőd TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Bölcsödei ellátás kialakítása közszolgáltatások fejlesztésével Bölcsödei ellátás kialakítása Dad TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, Óvoda állagmegóvása, tetőszerkezet közszolgáltatások fejlesztésével Óvoda állagmegóvása, tetőszerkezet Szákszend
80 000 000
205 000 000
HIÁNYZIK
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
285 000 000 Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
A projekt keretében a jelenleg megvalósítás alatt álló Oroszlányi Óváros fejlesztésének I. üteme megnevezésű projekt folytatását (befejezését) kívánja megvalósítani az Önkormányzat a KEM Kormányhivatallal közösen. A projekt I., ütemében a Munkaügyi Központ és a Járási Kormányablak költözik át az új épületbe, emellett megújul az épület környezete, 120 állásos parkoló, gyalogos sétány és 2 új üzlethelyiség kerül kialakításra, megújuló energiával működő közvilágítás is kiépítésre kerül.
1.
2.
Szolgáltató Városközpont épületének kialakítása - II. ütem Az oroszlányi óváros rehabilitációjának további folytatása, épületállományának, környezetének fejlesztésével
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
A projekt keretében a jelenlegi Polgármesteri Hivatal épületében működő szervezetek átköltöznének a volt iskolaépületből kialakított Ú Szolgáltató Városközponti épületbe, így az összes közigazgatási szolgáltatás egy helyen állna rendelkezésre az Oroszlányi Járás lakosai számára. A projekt keretében a Városi Könyvtár is átköltözne az új épületbe, így a Művelődési Központ épülete is jobban kihasználhatóvá válna a Főtéren. További vállalkozások is letelepedhetnek az épületben és a Városi Postahivatal átköltöztetése is a tervezett beavatkozások között szerepel. További parkosítás és akadálymentesítés is része a fejlesztésnek. A projekt keretében a jelenleg megvalósítás alatt álló Oroszlányi Óváros fejlesztésének I. üteme megnevezésű projekt folytatása, kiegészítése valósulhat meg. A projekt keretében a leromlott épületállománnyal rendelkező városrész felzárkóztatása történhet meg. A városrész épületállománya mellett az ott lakók szemléletformálása is megtörténik, új közparki funkciók is kialakításra kerülnek a városrészben
Oroszlány
1 000 000 000
Oroszlány
HIÁNYZIK
Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
1.
Az erősen leromlott állagú épület külső-belső felújítása és turisztikai hasznosítása
-
ÖSSZESEN
-
1 000 000 000 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
1.
Az oroszlányi közösségi közlekedés rendszerének fejlesztése Gyalogos és kerékpárút hálózat bővítése Oroszlányon
2. 3. 4.
Forgalomcsillapító övezetek kialakítása Faluközpont fejlesztése - fenntartható közlekedés
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
KIDOLGOZÁS ALATT
Oroszlány
750 000 000
A kerékpárút hivatásforgalmi és turisztikai szerepet egyaránt betölt.
Oroszlány
400 000 000
Forgalomcsillapító övezetek kialakítása (Dadi u., Pusztavámi u., Erőműi ltp.)
Bokod
34 db parkoló és 2 db buszmegálló kialakítása
Szákszend
ÖSSZESEN
6 000 000 30 000 000
1 186 000 000 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
1.
Az oroszlányi Borbálai Óvoda energetikai felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Oroszlány Város Önkormányzata a Borbála Telepi Óvoda korszerűsítését kívánja elvégezni, az energiaveszteség feltáró audit a munkák szakszerű előkészítéseként készült. Az épület mind szerkezeteiben, mint energiafogyasztó rendszereiben erősen elavult, az építés óta nem történt jelentős energetikai felújítás. Az intézmény fenntartása jelentős összegbe kerül a városnak, a használati komfort pedig nem éri el a mai elvárható szintet.
Oroszlány
35 000 000
OROSZLÁNYI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
2.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi Az oroszlányi Malomsori Óvoda energetikai felújítása alkalmazkodás támogatása
Oroszlá ny Vá ros OM nkormá nyzata a Malomsori ON voda korszerű sı́té sé t kıv́ á nja elvé gezni, az energiavesztesé g feltá ró audit a munká Oroszlány k szakszerű elő ké szı́té seké nt ké szü lt.
3.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi Az oroszlányi Móra Ferenc Kollégium energetikai alkalmazkodás felújítása támogatása
Oroszlá ny Vá ros OM nkormá nyzata az Asztalos J. utca 7. szá m alatt á lló 100 fő s Kollé gium korszerű sı́té sé t kıv́ á nja elvé gezniAz é Oroszlány pü let mind szerkezeteiben, mint energiafogyasztó rendszereiben erő sen elavult, 70 000 az é pı 000 ́té s ó ta nem tö rté nt jele
4.
Általános iskola energetikai felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Általános Iskola felújítása: nyílászárók cseréje, hőszigetelés, energetikai korszerűsítés, tetőfelújítás)
Kecskéd
5.
Önkormányzati építmények megújuló energiával történő ellátása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Óvoda, polgármesteri hivatal megújuló energiával történő ellátása
Szákszend
15 000 000
6.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló Oroszlányi szociális intézmények épületeinek energia felhasználás, valamint a helyi fejlesztése alkalmazkodás támogatása
Oroszlányi szociális intézmények épületeinek fejlesztése (hőszigetelés, nyílászárók, fűtéskorszerűsítés, megújuló energia hasznosítás)
Oroszlány
230 000 000
7.
Iskolaépületek energetikai felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Oroszlányi Iskolaépületek energetikai fejlesztése (napelemes villamosenergia ellátás kiépítése, nyílászárók cseréje, hőszigetelés)
Oroszlány
HIÁNYZIK
8.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló Az oroszlányi Kölcsey Ferenc Művelődési Ház energia felhasználás, valamint a helyi épületének korszerűsítése alkalmazkodás támogatása
Oroszlány
HIÁNYZIK
9.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Dad
HIÁNYZIK
Napelemes, napkollektoros rendszerek kiépítése, épületek hőszigetelése
40 000 000
100 000 000
A nagy színházteremmel rendelkező épület több ezer m2 alapterületű, mely jelentős energiafelhasználással rendelkezik. Az épület külső hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, fűtéskorszerűsítése, elektromos felújítása, belső átalakítása minél hamarabb elvégzendő feladat.
Napelemes, napkollektoros rendszerek kiépítése, épületek hőszigetelése
ÖSSZESEN
490 000 000 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
1.
Mozgó szakorvosi szolgálat berendezéseinek megvásárlása
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
2.
Egészségügyi ház berendezéseinek megvásárlása
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Bokod Község Önkormányzata nem vett részt az adósságkonszolidációban, ezért fejlesztési támogatásban részesült. Az építési célra nyújtott támogatás nagy részéből felújítjuk az orvosi rendelőnket (Dadi u. 3/A), kialakítunk egy egészségügyi központot. Ebben az integrált (háziorvos, fogorvos, védőnői szolgálat) települési egészségügyi központban szeretnénk kialakítani egy mozgó, szakorvosi helyiséget. A hét meghatározott időszakjaiban különböző szakorvosok (bőrgyógyász, nőgyógyász, különböző preventív szűrések, stb) fogadnák a betegeket, a község lakóinak ezen szolgáltatások helyben lennének kialakítva, nem kéne utazgatni a lakosságnak Bokod Község Önkormányzata nem vett részt az adósságkonszolidációban, ezért fejlesztési támogatásban részesült. Az építési célra nyújtott támogatás nagy részéből felújítjuk az orvosi rendelőnket (Dadi u. 3/A), kialakítunk egy egészségügyi központot. Az integrált (háziorvos, fogorvos, védőnői szolgálat) települési egészségügyi központ berendezéseit, bútorait kívánjuk ennek a projektnek a keretén belül megvásárolni. Ezek főleg a három szolgáltatás és a várótermek berendezései, bútorai.
Bokod
2 000 000
Bokod
8 000 000
OROSZLÁNYI JÁRÁS Sorszám
3. 4. 5.
Projekt megnevezése
Háziorvosi és védőnői szolgálat fejlesztése Háziorvosi szolgáltatások eszközfejlesztése, épületfelújítás Oroszlányi alapfokú egészségügyi intézmények fejlesztése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek A háziorvosi szolgálat jelenlegi működési helyén nem alakítható ki egy korszerű, a kor elvárásainak megfelelő rendelő. Problémát jelent az épületen belül különböző funkciók elhelyezése, valamint az akadálymentesítés kialakítása. A védőnői szolgálat egy teljes felújításra – de inkább bontásra ítélt épületben működik, amely alkalmatlan a feladat ellátására. Az egészségügy egy a faluközpontban lévő épületbe költöztetése lehetővé teszi a két intézmény kialakítását úgy, hogy megfeleljen a jogszabályi és a mai kor elvárásainak az elvárt funkciók kialakításával. A település lakossága számára könnyebbséget jelentene a szolgáltatás elérhetősége. Ehhez szükséges az adott épületrész belső átalakítása, teljes felújítása, korszerű, energia hatékony fűtés kialakítása. A jelenlegi állapothoz viszonyítva az energia felhasználás mértéke és költsége nagymértékben javítható. Háziorvosi szolgáltatások eszközfejlesztése, épületfelújítás. Nőgyőgyász, belgyógyász szakorvos falusi körzetekben való rendelésének biztosítása. Oroszlányi alapfokú egészségügyi intézmények fejlesztése (orvosi rendelők felújítása, hőszigetelés, nyílászárók, fűtéskorszerűsítés)
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Kömlőd
25 000 000
Dad
50 000 000
Oroszlány
20 000 000
ÖSSZESEN
105 000 000 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
1.
Idősek napközi otthona
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Idősek napközi otthona
Szákszend
ÖSSZESEN
25 000 000
25 000 000 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
1.
Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése
TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
Fogyatékkal élő embertársaink számára lehetővé tegye a szabad mozgást, tájékozódást, egy adott épület használatakor. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az akadálymentesítésre. A Polgármesteri Hivatal a ház első emeletén üzemel, ennek akadálymentesítése a célunk.
Bokod
ÖSSZESEN
6 000 000
6 000 000 Leromlott városi területek rehabilitációja
1.
Leromlott városrészek rehabilitációja
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
Nyíres- és német dűlők szegregátumának fejlesztése, szociális és infrastrukturális feltételrendszerének javítása (ESZA és ERFA programok)
Oroszlány
ÖSSZESEN
HIÁNYZIK
0 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
1.
Szociális esélyegyenlőségi és felzárkóztató, közösségfejlesztő projektek
TOP6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
Szociális esélyegyenlőségi és felzárkóztató, közösségfejlesztő projektek
Oroszlány
ÖSSZESEN
HIÁNYZIK
0 A helyi identitás és kohézió erősítése
1.
-
TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése
-
-
MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK ÁLTAL-ÉR TÉRSÉG INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI, TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI KOHÉZIÓERŐSÍTŐ PROGRAMJA 5.3
5.7
Település rákapcoslása az Által- ér menti kerékpárútra Az oroszlányi vízfolyások és tavak rehabilitációja az eutrofizációs folyamatok visszafordítása, szabadidős hasznosításának megteremtése (Által-ér program)
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Kecskéd
50 000 000
Kiegészítő beruházások a vizek környezetének felértékelése érdekében Forrásigénynél 1400 millió Ft került feltüntetésre, de az tartalmazza az Által-ér rehab II. is, Kérjük szétválasztani az ágazati Oroszlány fejlesztéstől és a pontos forrásigényt úgy meghatározni HIÁNYZIK Erőmű lakótelepet (egykori kolónia) átszelő sétány kialakítása A gyűjtő járdából egy sétányt kívánunk kialakítani. A sétány kialakításával, pihenő padok és zöldövezet kiépítésével egy biztonságos szabadtéri közösségépítő teret is tudunk létrehozni településünk lakosságának. Falu főutcája turisztikai vonzerőfejlesztése Fő utca páros oldalon sétány kialakítása: A sétány kialakításával, pihenő padok és zöldövezet kiépítésével egy biztonságos szabadtéri közösségépítő teret tudunk varázsolni településünk lakosságának. Ez mellett a 3 templom turisztikai jellegű megközelítését is elősegítjük a sétány kialakításával.
Bokod bekapcsolása az egykori szénmedence ipari-bányászati örökségét bemutató tematikus turisztikai programba
5.9
Kapcsolódás a településeket összekötő az Által-ér menti kerékpárúthoz
JAVASOLT CSATLAKOZNI A TATA ÉS KÖRNÉYKE TURISZTIKAI EGYESÜLET TÁJÉKOZTATÓ RENDSZER KIÉPÍTÉSI PROGRAMJÁHOZ ÉS A TEMATIKUS PROGRAMHOZ JAVASOLT TOVÁBBÁ "SZOFT" PROGRAMOKAL IS KAPCSOLÓDNI A TEMATIKUS PROGRAMHOZ TOP 6.4. : Helyi identitás és kohézió erősítése
Bokod
35 000 000
OROSZLÁNYI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Bokod, Idősek otthona kialakítása TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
5.9
ÖSSZESEN
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
Bokod Község Önkormányzatának tulajdonában van egy olyan ingatlan (2832 hrsz.), amely 2004-ig óvodaként funkcionált. Az azóta üresen álló épület az Erőműi lakótelep közepén, „kisvárosias lakóterület” övezetben, rendkívül csendes és szép helyen található. Önkormányzatunk tervei szerint az épületet idősek otthonaként lehetne hasznosítani. Nemcsak Bokodon, Bokod hanem az Oroszlányi Járás települései és még szélesebb települési körben is jelentős igény van a fenti szociális funkciót betöltő épületre. A 300 m2 alapterületű épülethez több mint 2000 m2 zöld terület (udvar) tartozik
A projekt költségigénye (Ft)
60 000 000
145 000 000
TATABÁNYAI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
1.
Óvoda és bölcsőde építése
2.
Óvoda férőhely bővítés
3.
A bölcsődei napközi rendszer kibővítése az esti órákig
4.
A bölcsődei rendszer fejlesztése
TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Óvoda és bölcsőde építése Vértesszőlősön
Vértesszőlős
440 000 000
Óvoda férőhely bővítés, újabb csoportok indítása
Tarján
100 000 000
A bölcsődei napközi rendszer kibővítése az esti órákig
Várgesztes
HIÁNYZIK
A bölcsődei rendszer fejlesztése
Várgesztes
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
540 000 000 Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
1.
-
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
-
-
0
Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.
Megüresedett iskola épületének felújítása funkcióváltással
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Az erősen leromlott állagú épület külső-belső felújítása és turisztikai hasznosítása
Várgesztes
ÖSSZESEN
40 000 000
40 000 000 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
1.
Gyalogátkelőhely létesítése
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Az 1105-ös út átmenő forgalma az utóbbi időben jelentősen megnőtt. Ez az út a településünket majdnem középen szeli ketté, melynek következtében nagy a keresztező gyalogos forgalom, főleg az iskola és az óvoda miatt. Állampolgári kezdeményezés indult annak érdekében, hogy minél előbb egy biztonságos átkelési lehetőség alakuljon ki az Erkel u és a Bajnai út találkozásánál.
Szomor
ÖSSZESEN
10 000 000
10 000 000 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
1.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló Középületek felújítása, energiakorszerűsítése energia felhasználás, valamint a helyi ( óvoda, iskola) alkalmazkodás támogatása
Intézmények fűtéskorszerűsítése napelemekkel az energiaköltség kiváltása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
3.
Önkormányzati épületek felújítása, energiahatékonyság növelése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
4.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló Fűtés korszerűsítés, napenergia hasznosítása energia felhasználás, valamint a helyi önkormányzati tulajdonú épületükben alkalmazkodás támogatása
2.
Óvoda, iskola külső szigeteléssel történő ellátása, tetőfelújítás, nyílászárócsere, illetve egy energiatakarékos fűtésmegoldás az iskolában, a polgármesteri hivatalban, és az orvosi rendelőben Szomor
70 000 000
Intézmények hőszigetelése (külső falak, tető-födém), nyílászáró csere, napelem elhelyezése. Fűtéskorszerűsítés (turbógázkazán, cső és radiátor csere- szobathermosztáttal vezérelt fűtés). A lakás, ház, iroda, műhely fűtési célú energiafelhasználásának eredményes csökkentése, vagyis a fűtéskorszerűsítés – jelentős szakmai tudást és tapasztalatot igényel. A magyarországi ingatlanok nagy részében elavult, pazarló fűtő és vízmelegítő rendszerek működnek, melyek magas rezsiköltségeket és szükségtelen környezetszennyezést okoznak. Ezen rendszerek felújítását, korszerűsítését tervezzük – mellyel a meglévő rendszer állapotától és a fűtéskorszerűsítés céljára szánt pénz nagyságától függően – 20-60%-os energia-megtakarítás is elérhető lehet. Sok épület esetében már a kis ráfordítást igénylő fűtéskorszerűsítés is számottevően javítja a fűtés hatásfokát és az épületben élők vagy dolgozók komfortérzetét! Nagyobb átalakítás esetén kondenzációs kazán és megújuló energiát hasznosító berendezés, pl. napkollektor is beépítésre kerülhet. Vértessomló
Önkormányzati épületek felújítása, energiahatékonyság növelése
Szárliget
Fűtés korszerűsítés, napenergia hasznosítása az óvodában, kultúrotthonban, önkormányzat épületében, orvosi rendelőben Héreg
350 000 000
10 000 000
50 000 000
TATABÁNYAI JÁRÁS Sorszám
5.
6.
7.
8.
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Önkormányzati ingatlanok hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, fűtés és villamos korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Községháza korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Önkormányzati intézmények energetikai rendszerének fejlesztése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Iskola, óvoda épületének külső szigetelése, nyílászárók cseréje
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Tervezett tevékenységek
Önkormányzati ingatlanok hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, fűtés és villamos korszerűsítése A gyermelyi községháza épülete a Gyermelyi közös Hivatal székhelye. Az épület felújításra szorul annak érdekében, hogy megfeleljen a modern, 21. századi kihívásoknak. Azaz -ügyfélbarát ügyintézés; -egy ablakos ügyintézés bevezetése; -megnövekedett létszám miatti bővítés; -megnövekedett feladatoknak megfelelő bővítés. -megújuló energiaforrások felhasználása (világítás, fűtés)
Érintett település(ek) megnevezése
Tarján
A projekt költségigénye (Ft)
200 000 000
Gyermely
60 000 000
Önkormányzati intézmények energetikai rendszerének fejlesztése
Várgesztes
HIÁNYZIK
Iskola, óvoda épületének külső szigetelése, nyílászárók cseréje
Héreg
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
740 000 000 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
1. 2.
3.
Orvosi munkához szükséges eszközök beszerzése, pótlása, védőnő munkafeltételeinek javítása Orvosi rendelő felújítása Egészségügyi Centrum kialakítása, orvosi ellátások centralizálása, parkolók épületfelújítása
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Orvosi munkához szükséges eszközök beszerzése, pótlása, védőnő munkafeltételeinek javítása
Héreg
Orvosi rendelő felújítása
Szárliget
5 000 000
Egészségügyi Centrum kialakítása, orvosi ellátások centralizálása, parkolók épületfelújítása
Tarján
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
20 000 000
25 000 000 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
1.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Szárliget
2.
Családsegítő, gyermekjóléti infrastruktúra fejlesztés
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Családsegítő, gyermekjóléti infrastruktúra fejlesztés
Tarján
ÖSSZESEN
5 000 000
40 000 000
45 000 000 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
1.
-
TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
-
-
Leromlott városi területek rehabilitációja 1.
Bérlakások építése
2.
Bérlakásprogram elindítása
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
3 db szociális bérlakás felépítése
Szárliget
A falu belterületén lévő eladó házak felvásárlással egy bérlakás program bevezetése
Várgesztes
ÖSSZESEN
-
TOP6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
-
-
A helyi identitás és kohézió erősítése 1.
-
HIÁNYZIK
12 000 000 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
1.
12 000 000
TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése
-
MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK ÁLTAL-ÉR TÉRSÉG INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI, TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI KOHÉZIÓERŐSÍTŐ PROGRAMJA
-
TATABÁNYAI JÁRÁS Sorszám
5.6
5.7
5.7
5.9
5.9
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Fellner Jakab által tervezett Kisboldogasszony templom (Az Esterházy örökség tematikus TOP2.2 Társadalmi és környezeti programhoz kapcsolódik Fellner Jakab szempontból fenntartható építészeti öröksége révén) turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti A Gesztesi tó medrének tisztítása, szempontból fenntartható környezetének rendezése turizmusfejlesztés KEHOP1.: 20 millió Ft Les-hegyi, Öreg-hegyi szabadidőpark és üdülőpark kialakítása; Környei tó és környezetének rendezése (kapcsolódás az Esterházy örökség tematikus programhoz Megüresedett plébánia épületének felújítása funkcióváltással Megüresedett polgármesteri hivatal épületének felújítása funkcióváltássa VP???
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Várgesztes turisztikai szolgáltatásainak és vonzerejének komplex fejlesztése a vár fejlesztéséhez kapcsolódóan TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
5.9
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
Összefogás, adományok, támogatás, pályázati forrás és gyűjtés segítségével az elmúlt években a jelentős felújításokra szoruló épületen több javítás is történt. Vérteszőlős Az épület jó állapotba hozásához még a következő munkálatok szükségesek: a fal repedések javítása („falvarrással”), belső falfelületek javítása, festése, orgona felújítása, külső parkosítás, járda építés a templom körül. Az övárokból a hegyekből leömlő csapadék elvezetésére, valamint a kedvelt tópart turisztikai fejlesztése Kérjük szétválasztani az ágazati fejlesztéstől és a pontos TOP forrásigényt úgy meghatározni
Várgesztes
A Környei tó egyike az Esterházy-birtokhoz tartózó egykori halastórendszer tavainak. A község a külterületén lévő Árádkori körtemplom rommal is kapcsolódik az Által-ér térség "Időutazás" tematikus programjaihoz, illetve felfűzhető a megyén áthaladó zarándokutakra.
Környe
A projekt költségigénye (Ft)
30 000 000
HIÁNYZIK
HIÁNYZIK HIÁNYZIK TISZTÁZANDÓ, hogy részben vagy egészben finanszírozható-e ágazati forrásból
Várgesztes
60 000 000
HIÁNYZIK TISZTÁZANDÓ, hogy részben vagy egészben finanszírozható-e ágazati forrásból
Várgesztes
40 000 000
Várgesztes a megye legkülönfélébb tematikus programjaiba be tud épülni, egyfajta szelídtuirsztikai csomópont, ahol különféle célcsoportok számára szükséges komplex szolgáltatásokat kialakítani. Alkotótábor (kézműves-. Környezet-oktatói táboroknak helyszín-kialakítása: Az alkotótáborhoz a szokásos szálláshely kínálaton túl, műhelyekre, berendezésekre pl. kemence, szövőszék stb. szükség van. Sport területi fejlesztések, sportpálya lelátó felújítása révén rendezvények fogadására, táborozók számárasportolási lehetőség biztosítható (pl. nemzetiségi fesztiválok, a várhoz kapcsolódó rendezvények) Központi park, sétány létesítése a horgásztó és faluközpont között Villaparkon belüli szolgáltatást-fokozó fejlesztések létrehozása, parkolási gondok felszámolása,havária út kialakítása Mária szobor felé vezető sétány felújítása Tanösvény kiépítése a vár irányában, helyi természeti értékek bemutatása, ismereteinek tudatosítása
Várgesztes (Oroszlányi járás)
HIÁNYZIK
A projektcsomag egyfelől Bánhida mint városrész megújításával, másfelől pedig a felhagyott Bánhidai Erőmű épületének rekultivációjával és hasznosításával foglalkozik. A fejlesztés keretében megvalósul Bánhida-Sárberek városrészek közvetlen közúti (gépjármű, kerékpár, gyalogos) összekapcsolása, közlekedési kapcsolatok javítása a többi városrész irányába,, közterület rendezés, valamint a Bánhidai Erőmű komplex turisztikai rekreációs központtá való alakítása. Bánhidai erőmű és környezetének teljes rekultivációja, a terület hasznosítása, az Erőmű és a hűtő tó rehabilitációja - egészségügyi turizmus/welness- ingatlan befektetések (a komplexum részét képezi az egykori szénmedence bányászati-ipari örökség tematikus programnak) Bánhidai Erőmű és Közvetlen Környezetének Rekultivációja TOP 1.2. és TOP MJV (500 millió)
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
5.5 Turul hegyoldal turisztikai és környezetvédelmi fejlesztése TOP1.2, TOP MJV (150 millió)
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
indikatív elemek: MVM Zrt.+ÉDUVIG Tatabánya KEHOP2: rekultiváció, hasznosítás előkészítése: közmű stb 5000 millió Ft MEGYÉVEL ÉS A JÁRÁS TELEPÜLÉSEIVEL KEHOP1/Szemléletformálás célú projekt: Organika élőgépes szennyvíztisztítás EGYEZTETENDŐ KEHOP1: tó rehabilitációja (lásd Által-ér rehab II. ütem tartalmazza) TOP2.2. (MJV) Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés: közterületek rendezése, horgászokkal komplex megoldás kidolgozása és megvalósítása, esetleges áttelepülés lehetősége) TOP1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók (terület közlekedési kapcsolatai) TOP 3.2. megújuló energiára épülő fűtési rendszer+bemutató hely kialakítása (Tatabánya klímatudatos város szellemében) OLYAN KOMPLEX MINTAPROJEKT KIALAKÍTÁSÁRA VAN LEHETŐSÉG, AHOL AZ ÁLLAM (MJV, VIZIG), A MEGYE ÉS AZ MJV EGY KOMPLEX, MAGYARORSZÁGON TÁRSADALMI INNOVÁCIÓNAK SZÁMÍTÓ MINTAPROJEKTET VALÓSÍT MEG. AZ EMSCHER RÉGIÓ TERÜLETÉN HASONLÓ PROJEKTEK SORA VALÓSULT MEG, AMI ALAPUL SZOLGÁLT AHHOZ, HOGY A TÉRSÉG 2010-BEN, PÉCS MELLETT EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA VOLT (megj. 2023-BAN MAGYORSZÁG ÚJRA SOROS) A projekt célja egy turistaház-vendégház építése, mely a Gerecse kapuja elvárásoknak megfelelhet, és kettős funkciót láthat el. A turistaházban kisebb tájékoztató előadásokat is tartanának az idelátogató csoportoknak (osztálykirándulás). A ház Tatabánya megújuló energiával tartaná fenn magát és természetes része és szimbóluma lenne a Natúrparknak. További fejlesztések: MEGYÉVEL EGYEZTETENDŐ Panoráma út alsó szakaszán parkolók kialakítása. A pihenőhelyről induló, felvezető gyalogos ösvény-lépcső
ÖSSZESEN
300 000 000
100 000 000
530 000 000 VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM
Kereskedelmi szálláshelyek kiépítése; Üdülőház, Vadászház
ÖSSZESEN
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
település a Vértes és a Gerecse hegységek közötti völgyben fekszik. Szárliget elérhetősége kiváló, köszönhetően a vasútvonalnak és a 100-as főútnak. A Budapest-Hegyeshalom-Bécs nemzetközi vasútvonal a falun keresztül halad át. Budapestről Szárliget kb. 30-40 perc alatt érhető el, főúton pedig 30 perc. Az ország minden területéről érkeznek, túrázok. Szárliget Nekik sajnos nem tudunk szálláshelyet biztosítani. Számukra szeretnénk üdülőházakat és vendégházakat felépíteni, mivel ez lehetővé tenni a több napon át tartó utazásokat. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a település számára új fogyasztókat hozna, ami által növekedne a faluban a kereskedelmi forgalom.
15 000 000
15 000 000
TATAI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
1.
Tatai Kertvárosi Óvoda átépítése, korszerűsítése
2.
Meglévő óvodák fejlesztése
3.
Új kétcsoportos óvoda létesítése
4.
Óvodai csoportbővítés
5.
Bölcsőde felújítás
6.
Óvodafejlesztés
TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Tatai Kertvárosi Óvoda átépítése, korszerűsítése
Tata
50 000 000
Meglévő óvodákhoz kapcsolódóan tornaszoba, illetve fejlesztő szoba kialakítása, szükséges belső felújítások, konyhai berendezések korszerűsítése
Tata
80 000 000
Új kétcsoportos óvoda létesítése Újhegyen
Tata
250 000 000
Az óvodában a csoportlétszámok száma jónéhány éven keresztül 25-30 fő között alakult. A várható gyermeklétszám alakulása is indokolja, hogy a 4 csoportos 120 férőhelyes óvodát egy csoporttal bővíteni kívánják. A meglévő óvoda épület tetőterében a tornaszobából alakítanának ki csoportszobát és az üres tetőtéri részben pedig a tornaszobát.
Baj
15 000 000
Tatai bölcsődei konyha és két gondozási egység teljes körű belső felújítása, udvar részleges felújítása (járdák, szabványnak megfelelő pancsoló) Tata
Tornaszoba és iroda létrehozása az Óvodában
Naszály
ÖSSZESEN
45 000 000
HIÁNYZIK
440 000 000 Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Tata, Újhegyi részén korábban mezőgazdasági, kert, szőlő művelés folyt, ez a jelleg jellemzi napjainkban is a terület jelentős részét. Az önkormányzat új családi házas lakóövezetet főleg ezen a területen tud létesíteni. Az elmúlt évtizedekben is folyamatosan ebben az irányban terjeszkedett a város. A zártkertes övezet több ember számára nyújt lakhatást. A fentiek alapján az önkormányzat célja egy alközpont létesítése a városrészben, ahol óvoda, orvosi rendelő, üzletek létesülhetnek, segítve ezzel a városrész fejlődését, megújulását. Tata A Tata, Jázmin utcai gyártelepen korábban kesztyűgyár működött. A terület jelenleg önkormányzati tulajdonban van. A terület szomszédságában lakóházak, üzletek találhatóak. Az önkormányzat célja a területen a lakófunkció és a kereskedelmi funkció erősítése. Tata
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Az önkormányzat céljai közé tartozik az egyes település részek fejlesztése, alközpontok létesítése az intézmény- és szolgáltatáshiányos városrészekben. Az alközpont létesítésével orvosi rendelők, üzletek létesülhetnek, segítve ezzel a városrész fejlődését, megújulását, az életszínvonal növekedését. Tata város szabályozási terve tartalmaz kijelölt területet az alközpont létrehozására, jelenleg szükséges lenne a vonatkozó tervek elkészítése. Kertváros: Az Eszperantó tér és térsége Kertváros alközpontja, itt található az ovoda, szociális alapellátó, itt épül a Vakok Intézetének tatai rehabilitációs részlege. A téren jelenleg egy, nem az alközponba illeszkedő és nem a városrész lakosságának ellátását szolgáló üzemi tevékenység folyik. A terület rehabilitációjával erősödik az "alvó" városrész identitása is. Tata
1.
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és A helyi kötődések, identitás erősítése elsősorban népességmegtartó a kis alközpontoktelepülésfejlesztés kialakításával
2.
Tata, Jázmin utcai gyártelep rehabilitációja
3.
Kertváros, Nagykert, Agostyán alközpontjainak kialakítása
ÖSSZESEN
200 000 000
300 000 000
80 000 000
580 000 000 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
1.
-
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
-
-
Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 1.
2.
Intermodális közösségi közlekedési központ létrehozása Tatán Belterületi hálózati kapcsolatot megteremtő kerékpárút (Naszályi út – Komáromi út – József A. u. – Új út)
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
KIDOLGOZÁS ALATT
Tata
750 000 000
A kerékpárút városi és térségi hivatásforgalmi és turisztikai szerpet egyaránt betölt
Tata
105 000 000
ÖSSZESEN
855 000 000 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
1.
Megújuló energia felhasználása az önkormányzati intézményeknél
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Egészségház, óvoda és polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése, megújuló energia felhasználása az önkormányzati intézményeknél Baj
40 000 000
TATAI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
2.
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi Napelemek, napkollektorok elhelyezésének támogatása az önkormányzati intézményeken alkalmazkodás támogatása
3.
Közintézmények megújuló energiaforrással való ellátása, komplex energetikai felújítások
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Közintézmények megújuló energiaforrással való ellátása, komplex energetikai felújítások az önkormányzat tulajdonában lévő épületeknél
Kocs
200 000 000
Faluház fűtésének korszerűsítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
A Faluház fűtésének korszerűsítése
Kocs
30 000 000
Önkormányzati épületek téli-nyári hőállapotának javítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Épületek téli-nyári hőállapotának javítása (passzív eszközök fejlesztése: nyáron klimatizálás helyett árnyékolás, klímák hulladékhőjének hasznosítása)
Tata
HIÁNYZIK
Polgármesteri Hivatal épület felújítása
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Tetőszerkezet és szigetelés felújítása
Dunaaémás
HIÁNYZIK
4.
5.
6.
A megújuló energia felhasználás növelésének érdekében az önkormányzat az intézményein napkollektorok telepítését kívánja megvalósítani. A napkollektorok elhelyezésével az intézmények a hálózaton keresztüli energia felhasználásának költsége (elektromos áram, meleg víz, fűtés) csökkenthető lenne.
Tata
200 000 000
ÖSSZESEN
470 000 000 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
3.
Jelenleg az állami tulajdonban levő Árpád-házi Szent Erzsébet Szakkórház- és Rendelőintézet Tata, Váralja u. 6. szám alatti TOP4.1 Egészségügyi alapellátás ingatlanában működik három fogászati alapellátási körzet. A Rendelőintézet elköltözésével az épületben levő fogászati Egészségügyi alapellátó központ kialakítása (három infrastrukturális fogászati alapellátási fejlesztése körzet elhelyezésének praxisoknak biztosítása) szükséges más ingatlanban elhelyezést biztosítani, mely az önkormányzat feladata. Egészségügyi gépek, berendezések cseréje, TOP4.1 Egészségügyi alapellátás bővítése infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi gépek, berendezések cseréje, bővítése TOP4.1 Egészségügyi alapellátás Orvosi rendelő felújítása infrastrukturális fejlesztése Orvosi rendelő felújítása
4.
Integrált, emberközpontú, költséghatékony egészségcentrum kialakítása
1. 2.
TOP4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Integrált, emberközpontú, költséghatékony egészségcentrum kialakítása
Tata
150 000 000
Kocs
10 000 000
Naszály
HIÁNYZIK
Tata
HIÁNYZIK
ÖSSZESEN
160 000 000 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
1.
Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona korszerűsítése a lakók életminőségének emeléséért
2.
Szociális intézmény kialakítása, idősek számára (vállalkozás)
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
A Tatai Kistérség Időskorúak Otthona 59 fő időskorú, demens ember szociális ellátását végzi nagyon rossz infrastrukturális körülmények között. A projekt elsődleges célja a demens ellátásra szorulók humánusabb környezetben való ellátása, életminőségük javítása, megfelelő, biztonságos környezet kialakítása, mely segíti az autonómia és az identitás megőrzését, prioritást adva a környezettudatos és akadálymentes környezet kialakításának Tata
180 000 000
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Szociális intézmény kialakítása, idősek számára (vállalkozás)
100 000 000
Tardos
ÖSSZESEN
280 000 000
A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
1.
Önkormányzati feladatellátást szolgáló épületek akadálymentesítése
TOP4.3 A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
Kistérségi szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti ellátások számára nyitva álló helyiségek (községi polgármesteri hivatalok) akadálymentesítése
Tata
ÖSSZESEN
HIÁNYZIK
0 Leromlott városi területek rehabilitációja
1.
TOP4.4 Leromlott városi területek Szociális alapú támogatott lakhatás biztosítása rehabilitációja
Támogatott lakhatás személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátás bevezetéséhez kapcsolódóan lakások kialakítása
Tata
100 000 000
TATAI JÁRÁS Sorszám
2.
Projekt megnevezése
3.
Integrált bérlakásépítés Tatán Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlekások felújítása
4.
Bérlakásállomány bővítése
Kapcsolódó TOP intézkedés
Tervezett tevékenységek
Érintett település(ek) megnevezése
A projekt költségigénye (Ft)
Tata Város Önkormányzata közel 300 db bérlakással rendelkezik. Évről évre egyre nagyobb igény mutatkozik mind a szociális bérlakások, mind a piaci alapú bérlakások iránt. Bérlakások építésével az önkormányzat több nehézsorsú család lakhatását segíthetné, segítséget nyújthat továbbá anyagi stabilitásuk megalapozásában. A város területén és környező településeken folyamatosan nő a munkahelyek száma, így nőtt az igény a piaci alapú bérlakásokra is. A lakások piaci alapon történő bérbeadása pozitívan befolyásolja az önkormányzat árbevételét is. Tata
TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja TOP4.4 Leromlott városi területek rehabilitációja
200 000 000
Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlekások felújítása
Kocs
30 000 000
Bérlakásvásárlás "normál" társasházakban
Tata
HIÁNYZIK
A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 1.
-
TOP6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
-
-
ÖSSZESEN
330 000 000 A helyi identitás és kohézió erősítése
Falunap megrendezése 1. 2.
Tömegsport programok megszervezése
3.
Közösségi programok szervezése
4.
Járás-napok
TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése TOP6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése
ISMERETLEN, meglévő esemény továbbfejlesztés nékül nem támogatható! ISMERETLEN, Szükséges új, az EU-s célkitűzésekkel harmonizáló elemek felvétele, meglévő esemény továbbfejlesztés nékül nem támogatható! Helyi közösségi családi programok megvalósítása, Kocsitoló-fesztivál lebonyolítása, művészeti és ifjúsági táborok szervezése, sportnapok szervezése Részletk tisztázása szükséges, meglévő esemény finanszírozása nem támogatható!
Naszály
HIÁNYZIK
Naszály
HIÁNYZIK
Kocs
30 000 000
ISMERETLEN, szükséges a részletek tisztázása, különben törlésre kerül
Baj
10 000 000
ÖSSZESEN
40 000 000 MEGYEI KOORDINÁCIÓBAN MEGVALÓSÍTANDÓ, JÁRÁSI FINANSZÍROZÁSÚ PROGRAMOK ÁLTAL-ÉR TÉRSÉG INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI, TURISZTIKAI ÉS TÉRSÉGI KOHÉZIÓERŐSÍTŐ PROGRAMJA
5.3
5.7
Tata – Kocs Kerékpárút (tatai szakasz)
A visszatérő források és az emelkedő karsztvízszint okozta vízelvezetési problémák TOP3.2 A települési önkormányzati komplex megoldása Tatán, a megjelenő víz intézményekben, ingatlanokban az elvezetése és energetikai és turisztikai energiahatékonyság növelés és a megújuló hasznosítása energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Mini vízerőmű a Tatai Vecserei zsilipre (szemléletformálás is) 5.7
5.7
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Közterületek zöldfelületeinek locsolása érdekében esővíz visszatartó tárolórendszerek kiépítése (szikkasztókazetták, ciszternák)
Kocsi tó környezetének felújítása 5.7
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
Tata
Tata területén több mint 50 langyos, illetve hideg vizű forrást tartottak nyilván a múlt század utolsó negyedében. A város lehetőségei szerint minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a források visszatérte a legkevésbé legyen zavaró a lakosság részére – időnként előfordul, hogy belvíz jelenik meg, vagy a források nem a régi forráskürtőben törnek fel újra. Mivel langyos vizű, több helyen nagyobb vízhozamú forrásokról van szó, méltán merül fel a hasznosítás lehetősége: Tata decentralizáltan a városban több helyen geotermális energiára épülő fűtési rendszerek kialakítása a közintézményeink fűtésére, továbbá a víz erejének a bemutatásával, a források elvezetése a felszínen történjen, és bevonásra kerüljenek a régi malmok malomkerekei is.
A beruházás jól mutatná, hogy a víz energiája mire képes, mennyi kW energiát tud előállítani. A beruházással kapcsolatosan egy tájékoztató táblát is fel kívánunk állítani.
5.8
Családi tornapálya felújítása a tatai Öreg-tó mentén, valamint fogyatékkal élők számára is elérhető játszótér és szabadtéri fitnesz park TOP2.2 Társadalmi és környezeti kialakítása, valamint felnőtt játszótér és szempontból fenntartható szabadtéri fitnesz park kialakítása turizmusfejlesztés
560 000 000
25 000 000
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható HIÁNYZIK turizmusfejlesztés, vagy VP??? VAGY Kérjük szétválasztani az ágazati fejlesztéstől és a pontos TOP forrásigényt úgy meghatározni KEHOP4??? (szennyvíztelep korszerűsítésével együtt számolt 200 millió Ft
5.8
50 000 000
Tata
Tata városa országos viszonylatban is nagy zöldfelülettel rendelkezik. Összesen 850 ha helyi jelentőségű természetvédelmi terület áll rendelkezésre. A zöldfelületek kezelése, öntözése nagy feladatot ró az önkormányzat városüzemeltető cégére, a Tata Tatai Városgazda Nonprofit Kft-re. A város területére ezért a nagyobb terek ötözésére célszerű a szilárd felületekről az esővíz begyűjtése, beásása a közterület alá. A vizet a szennyező anyagoktól meg kell szűrni, a tartályba vízszintjelzőt, és szivattyút kell ültetni.
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
A Tatai Vár környezetének értékmegőrző rehabilitációja
A kerékpárút városi és térségi hivatásforgalmi és turisztikai szerpet egyaránt betölt
A közterület tervezett rehabilitációja a műemléki környezet minőségi fejlesztésén túl alkalmassá teszi a területet a városi szabadtéri rendezvények bővítésére, a tatai polgárok és az idelátogatók agórájaként is működhet és a Váralja utcai vendéglátó helyek nyári vonzó kiülőhelyekkel történő bővítésével is bővíti a kínálatot.
79 500 000
Kocs (Tatai járás) HIÁNYZIK Tata 200 000 000
A tatai Öreg-tó természetvédelmi területen, a tó körüli sétaútvonal mentén található egykori tornapálya mára jelentős felújításra szorul. A projekt ennek a terepi infrastruktúrának a mai kor követelményei szerinti felújítás célozza. Emellett Tata Tata aktív turisztikai kínálatának fejlesztése céljából ez kiegészül egy felnőtt játszótérrel és szabadtéri fitnesz lehetőséggel, valamint egy hasonló, de fogyatékkal élők számára elérhető parkkal. 60 000 000
TATAI JÁRÁS Sorszám
Projekt megnevezése Tatai Kistérségi Időskorúak Otthona korszerűsítése a lakók életminőségének emeléséért
5.8
5.8
Kapcsolódó TOP intézkedés
TOP4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Értéknövelő felújítás a játszótereken, zöldfelületeken, a források felfakadásából adó dó talajvízszint változások miatt is alapvető kertészeti, közterületi beavatkozások válnak szükségessé Tatán.
Tata, Jávorka mögötti, Fényes térsége rekreációs terület infrastrukturális fejlesztése
Tata Város Önkormányzatának a tulajodnát képezi a Fényes fasor mentén található területek egy jelentős része. Az ezen területekre vonatkozó szabályozási terv módosítását az önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évben fogadta el. Az új szabályozási terv értelmében ezen területek, melyek már szintén a város szerves részét képezi, beépíthető területekké váltak. Ezen területek szabályozási terv szerinti hasznosításához ugyanakkor következő lépésként szükséges a terülehez vezető közműek kiépítése.
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
Művelődési ház belső átalakítása Tatán (Váralja utca)
5.8
TOP2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
5.8
A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Kuny Domokos Múzeum igazgatóságának TOP2.1. Gazdaságélénkítő és elhelyezése a tatai Helyőrségi Klubban népességmegtartó településfejlesztés
5.9
5.9
5.9
Parkokban lévő sétányok éjszakai világítás legkorszerűbb és energiatakarékos módon megoldása kis helyi energiatermelő berendezésekkel (pl. generátorok, napelemek, megújuló energiák Táboroztatási lehetőség fejlesztése Dunaszentmiklóson
Tájház melléképület és pajta építés Által-ér térség ifjúsági turisztikai és rekreációs funkcióinak bővítése
TOP3.2 A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Érintett település(ek) megnevezése
A Tatai Kistérség Időskorúak Otthona 59 fő időskorú, demens ember szociális ellátását végzi nagyon rossz infrastrukturális körülmények között. A projekt elsődleges célja a demens ellátásra szorulók humánusabb környezetben való ellátása, Tata életminőségük javítása, megfelelő, biztonságos környezet kialakítása, mely segíti az autonómia és az identitás megőrzését, prioritást adva a környezettudatos és akadálymentes környezet kialakításának
A források felfakadásából adó dó talajvízszint változások miatt szükségessé váló és azzal együtt felértékelő kertészeti, közterületi TOP2.1. Gazdaságélénkítő és beavatkozások a lakótelepeken népességmegtartó településfejlesztés
5.8
5.8
Tervezett tevékenységek
A projekt költségigénye (Ft)
180 000 000
Tata HIÁNYZIK
Tata 300 000 000
Számos kulturális programnak ad helyet Tatán a Magyary Zoltán Művelődési Központ. A megfelelő színvonalú, folyamatos működéshez elengedhetetlen az épület korszerűsítése, felújítása. Az épület felújítására az önkormányzat intézkedési tervet készítetett. A szakértő felhívja a figyelmet, hogy az épület jelenlegi állapotában funkcióját nem képes ellátni, egyes részei közvetlen életveszélyt okozó állapotba kerültek. Az intézkedési a szakértő 3 ütemre bontotta az elvégzendő munkálatokat Tata azok fontossági sorrendje szerint. Az I. ütem 121.718.806.-Ft-ot, a II. ütem 170.271.545.-Ft-ot, a III. ütem 101.511.754. Ftot tenne ki. Az önkormányzat 2014. évben 80 M Ft összegű felújítást tervez a művelődési házon, ez azonban csak az állagmegóvó munkálatok egy részét fedezi. A fentiek alapján a folyamatos működés biztosítása érdekében szükséges az épület további felújítása, korszerűsítése kb. 130 millió Ft. értékben. Tata város 24 000 lakosának és 16 000 fő kistérségi lakosnak biztosítaná a projekt a mostaninál lényegesen magasabb színvonalú könyvtári és közművelődési ellátást. A múzeumi hatóköre kiterjed egész Komárom-Esztergom Megye Tata területére. Az igazgatóság áthelyezésével a Múzeum 37 fő munkatársának munkakörülményei javulnának, az elköltözéssel felszabaduló helyiségek pedig enyhítenék a múzeum raktározási gondjait.
A Tópart sétány valamint a Tóparti Kerépárút közvilágításának kiépítése. Energia forrás napcellák. LED –es lámpatestek. Célja szabványos közvilágítás biztosítása a sétány és a kerékpárút mentén
600 000 000
600 000 000
Tata 90 000 000
Sportöltözőnk tetőterét szeretnénk, úgy kialakítani, hogy sporttáborok megszervezésére alkalmas legyen. A sportolóknak legyen hol aludni. Szeretnénk bemutatni a sváb élet minden terület, amit az őseink hoztak magukkal. A tájházunk már elkészült és a kiszolgáló épületek is az akkori élet részei voltak.
Dunaszentmiklós 15 000 000 Dunaszentmiklós 16 000 000
Többfunkciós sportpálya kialakítása, iskola sporttáborok, eégszésges életmód táborok, térségi napközis táborok fogadása Baj az Által-ér Szövetség községeivel együttműködésben
ÖSSZESEN
50 000 000
1 671 000 000 VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓJA
6.1
Üdülőterületek bevonása a közösségi közlekedésbe, elérhetőségük javítása környezetbarát közösségi közlekedésszervezési megoldásokkal
TOP3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
KIDOLGOZÁS ALATT
Tata 50 000 000
ÖSSZESEN
50 000 000 VIDÉKI TÁJAKON TURISZTIKAI PROGRAM
Kék Túra szálláshely - Tóparti Vendégház felújítása 4.5
ÖSSZESEN
TOP2.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
A Malomvölgyben lévő tóparti vendégház jó lehetőség minőségi turista szállás kialakítására. A ház a 80-as évek végén épült, szerkezete megfelelő, de egyes elemek cseréje szükséges. Új tetőtéri ablakok, belső burkolások, kültéri korlátok, új bútorok kellenek, a cél eléréséhez, hogy a Kék Túra útvonalon fekvő vendégház egész évben tudjon vendégeket fogadni. Akár erdei iskolaként isműködhet.
Tardos 20 000 000
20 000 000
6.7 7. MELLÉKLET: ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOKHOZ ÉS HAZAI FORRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI RÉSZDOKUMENTUMOK 6.7.1 A területfejlesztési program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) megvalósítandó fejlesztései 1. „Vállalkozások versenyképességének projektcsomag –GINOP1
javítása,
a
foglalkoztatás
ösztönzése”
1. Telephelyfejlesztés (13db projekt) 2. Eszközbeszerzés (6db projekt) 3. Technológiafejlesztés (3db projekt) 4. Piacra jutás támogatása (2 db projekt) 5. Gazdasági együttműködés, tanácsadás (2 db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • • • •
vállalatok versenyképességének fokozása a kiemelt járműipari központ feltételeinek biztosítása, megerősítése vállalkozói kultúra és versenyképes tudás, modern üzleti infrastruktúra, kapacitásbővítés támogatása vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése
3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) - vállalkozói telephelyfejlesztés és a termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása - kapacitásbővítés támogatása: meglévő épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása - eszközbeszerzés - piacra jutást elősegítő marketingtevékenység támogatása - szaktanácsadás
4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. •
KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek
5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: 14 000 millió Ft
203
1. „Tudásgazdaság fejlesztése” projekt – GINOP2 1. Technológiafejlesztés: pilotprojektek, kísérleti fejlesztések (4db projekt) 2. Üzleti inkubációs ház, innovációs, oktató központ és tematikus park (4db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • •
vállalkozói innovációk ösztönzése innováció eredményeinek bemutatása
3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) - termék-és technológiafejlesztés, kísérleti fejlesztések támogatása - soft típusú fejlesztések - egyetemekkel való együttműködések, kutatási projektek - energiahatékonyságot, csökkenő széndioxid-kibocsátást eredményező gyártási technológiák alkalmazásának bevezetése
4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. •
KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek
5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Technológiafejlesztés: pilotprojektek, kísérleti fejlesztések – 3070 millió Ft 2. Üzleti inkubációs ház, innovációs, oktató központ és tematikus park – 2150 millió Ft ÖSSZKÖLTSÉG: 5220 millió Ft
204
1. „Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül” projektcsomag – GINOP4 1. Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése – (12 db projekt) 2. Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése – (7 db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • •
turisztikai attrakciók, műemlékek felújítása és turisztikai hasznosítása, Eurovelo 6-os Duna menti kerékpárút építése energiahatékonyság és megújuló energiák alkalmazása által a vállalatok működési költségeinek csökkentése és környezetterhelés csökkentése
3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) -
Műemlékek felújítása, turisztikai attrakciók bemutatása Kerékpárút építés Energiahatékonyság és megújuló (főként napenergia) használatának elősegítése
4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. •
KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek /helyi önkormányzatok
5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése - 40310 millió Ft 2. Energiahatékonyság- és megújuló energia használat elősegítése - 500 millió Ft
ÖSSZKÖLTSÉG: 40.810 millió Ft
205
1. „Foglalkoztatás ösztönzése és projektcsomag – GINOP5
a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése”
1. Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében 2. Gyakorlati képzőhelyek kialakítása
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) •
Vállalkozásfejlesztést segítő szervezetek támogatása
• Gyakorlatorientált képzések biztosítása a foglalkoztatás növelése érdekében 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) Gyakorlati képzőhelyek kialakítása Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében vállalkozások együttműködésének, gazdasági koordinációjának elősegítése tájékoztatók, vitafórumok szervezése, személyes konzultáció az európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről közcélú, strukturált, klaszteralapú adatbázisok és a nyilvántartások létrehozása munkaerőképzés, átképzés megszervezése
4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. •
KKV / nagyvállalat / többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek
5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Fejlődésorientált vállalkozói együttműködés Komárom-Esztergom megyében - 11 millió Ft 2. Gyakorlati képzőhelyek kialakítása – 300 millió Ft ÖSSZKÖLTSÉG: 311 millió Ft
206
6.7.2 „A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése” prioritás Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) megvalósítandó fejlesztései 1. „Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása” projektcsomag 1. Összekötő utak fejlesztése (12 db projekt) 2. Bekötő utak fejlesztése (2 db projekt) 3. Elkerülő utak építése (5 db projekt) 4. Gyorsforgalmi, valamint főutakhoz kapcsolódó fejlesztések (8 db projekt) 5. Autópályához kapcsolódó fejlesztések (2 db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • TENT-autópályák, utak törzs ill. átfogó hálózatának bővítése • TENT-korszerűsített vagy felújított utak karbantartása • Intelligens közlekedési rendszerek kialakítása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • • •
Gyorsforgalmi és főútépítések/ bővítések Közlekedésbiztonságot, valamint fenntarthatóságot növelő beavatkozások A fejlesztés előkészítésének (területszerzés, engedélyezési, kiviteli tervek) támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • NIF Zrt. • Belügyminisztérium • Magyar Közút Nzrt. 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Összekötő utak fejlesztése: 26.520 mFt 2. Bekötő utak fejlesztése: 3.800 mFt 3. Elkerülő utak építése: 27.350 mFt 4. Gyorsforgalmi, valamint főutakhoz kapcsolódó fejlesztések: 25.150 mFt 5. Autópályához kapcsolódó fejlesztések: 31.000 mFt
ÖSSZKÖLTSÉG: 113.820 mFt
207
1. „Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása” projektcsomag 1. Vizi közlekedésfejlesztés (4 db projekt) 2. Vasútvonal beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra beruházások (4 db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • Vasúti TENT-hálózat bővítése • Intelligens közlekedési rendszerek kialakítása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • Vasútvonali szűk keresztmetszetek megszüntetése • Vonalkorszerűsítésekhez kapcsolódó infrastruktúra beruházások • Állomásrekonstrukciók • Vizi közlekedésfejlesztések • Hatékony utasszervezési megoldások támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • • • • • • •
NIF Zrt. MÁV-Zrt. Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt. MÁV-START Zrt. GYSEV Zrt. NISZ Zrt. Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ • Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Vizi közlekedésfejlesztés: 68.250 mFt 2. Vasútvonal beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra beruházások: 179.500 mFt
ÖSSZKÖLTSÉG: 247.750 mFt
208
1. „Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása” projektcsomag 1. Intermodiális központ kialakításához kapcsolódó beruházás (2 db projekt) 2. Hatékony utazásszervezés kialakítása (1 db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • Nem nemzetközi jelentőségű vasútvonalak fejlesztése • Mobil vasúti eszközök elterjesztése • Multimodiális közlekedés feltételeinek kialakítása • Környezetbarát városi közlekedési infrastruktúra kialakítása • A közlekedési fejlesztések elméleti hátterének támogatása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • Elővárosi vasútvonalak korszerűsítése, motorvonatok beszerzése • Különböző közlekedési láncok összehangolása • Városi közösségi közlekedés járműveinek felújítása, újak beszerzése • Hatékony utasszervezési megoldások támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • Helyi közlekedést ellátó cégek • NIF Zrt. • MÁV-Zrt. • Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt. • MÁV-START Zrt. • GYSEV Zrt. 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Intermodiális központ kialakításához kapcsolódó beruházás: 1.450 mFt 2. Hatékony utazásszervezés kialakítása: 4000 mFt
ÖSSZKÖLTSÉG: 5.450 mFt
209
6.7.3 „Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás” prioritás Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) megvalósítandó fejlesztései 1. „Társadalmi együttműködés erősítése” projektcsomag 1. Intézmény kialakítás (4 db projekt) 2. Energetikai korszerűsítés (1 db projekt) 3. Képzési támogatás (1 db projekt) 4. GYEMSZI infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés (29 db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • Befogadás (esélyegyenlőség, illetve aktívabb közösségi részvétel) növelése • Leszakadó társadalmi rétegek (pl. romák) társadalmi-gazdasági integrációja • Elérhető, színvonalas szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása • A szociális vállalkozásokba, szociális gazdaságba történő integráció elősegítése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • • • • • • •
Családok kohéziójának erősítése, gyermekek, fiatalok képességéinek erősítése Közösségi szerepvállalás, önkéntesség támogatása Gyermekszegénységet felszámoló programok, szolgáltatások Területi hátrányokat kiküszöbölő komplex programok Egészségtudatosító programok, szolgáltatások Minőségi ellátást támogató eszközök, alkalmazások Szociális szférában dolgozók életminőségét javító szolgáltatások Szociális gazdaság eszközeivel hátrányos helyzet mérséklése
• •
Helyi Önkormányzat Egyéb költségvetési szerv (Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala) KKV (Marika Vendégház) Civil szervezet
• 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db.
•
• 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Intézmény kialakítás: 240 mFt 2. Energetikai korszerűsítés: 230 mFt 3. Képzési támogatás: 1 mFt 4. GYEMSZI infrastruktúrafejlesztés és eszközbeszerzés: 14505,6759 mFt ÖSSZKÖLTSÉG: 14976, 6759 mFt
210
1. „Gyarapodó tudástőke” projektcsomag 1. EDUTUS diákok öszötndíjrendszere az iskola versenyképességének javítása érdekében (Tatabánya) 2. Innovációs központ (EDUTUS főiskola) (Tatabánya)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • A minőségi oktatás feltételeinek támogatása • A felsőfokú oktatás minőségi szempontú fejlesztése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • Iskolakerülés csökkentése • Felsőoktatás igazítása a gazdasági igényekhez • Pedagógus életpálya fejlesztése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • EDUTUS Főiskola 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: 2700 mFt
211
1. „Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében” projektcsomag 1. Energetikai korszerűsítés (3 db projekt) 2. Általános intézményfelújítás (7 db projekt) 3. Intézmény kialakítás, illetve bővítés (5 db projekt) 4. Műszaki jellegű probléma-elhárítás (2 db projekt) 5. Általános fejlesztés (3 db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) •
Az egészségügyi, illetve szociális ellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra-beruházások támogatása • Rászoruló közösségek rehabilitációja, társadalmi és gazdasági felzárkoztatása 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • • • •
Szegény gyerekek életesélyének növelése Társadalmi együttélést szolgáló intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Területi problémák megoldása komplex programokkal Periférikus társadalmi csoportok leszakadását megakadályozó beavatkozások infrastruktúrájának biztosítása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • • •
Helyi önkormányzat Komárom-Esztergom Megyei Mentálhygiénes és Rehabilitációs Intézmény (MERI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége) 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Energetikai korszerűsítés: 150 mFt 2. Általános intézményfelújítás: 7575 mFt 3. Intézmény kialakítás, illetve bővítés: 1046,5 mFt 4. Műszaki jellegű probléma-elhárítás: 25 mFt 5. Általános fejlesztés: 240 mFt
ÖSSZKÖLTSÉG: 9036,5 mFt
212
1. „Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében” projektcsomag 1. Energetikai korszerűsítés (13 db projekt) 2. Torna illetve sportcsarnoképítés (5 db projekt) 3. Általános felújítás, hasznosítás (4 db projekt) 4. Bővítés jellegű beruházás (4 db projekt) 5. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (7 db projekt)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • Különböző képzésekhez kötődő infrastruktúrafejlesztés 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • Közneveléshez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztések • Felsőoktatási infrastruktúrafejlesztések 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • Helyi önkormányzat • Állami szerv 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Energetikai korszerűsítés: 2441 mFt 2. Torna illetve sportcsarnoképítés: 890 mFt 3. Általános felújítás, hasznosítás: 1000 mFt 4. Bővítés jellegű beruházás: 1300 mFt 5. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér: 517,1 mFt
ÖSSZKÖLTSÉG: 6618,1 mFt
213
6.7.4 A területfejlesztési program Környezeti és Programból (KEHOP) megvalósítandó fejlesztései
Energiahatékonysági
Operatív
1. „A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” projektcsomag 1. Fenntartható vízgazdálkodást elősegítő fejlesztések (3 db projekt) 2. Árvízvédelmi fejlesztések (4 db projekt) 3. Folyások, tavak rehabilitációja, rekonstrukciója (4 db projekt) 4. Vízbázisok diagnosztikája (Dorog, Dömös) 5. Részvízgyűjtő szintű összehangolt integrált vízrendezési kísérleti projektek (3 db eddig nagyprojekt: Concó; Által-ér; Gerecse részvízgyűjtők, az eddig beárazott projektek alapján)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • Az éghajlathoz való fokozottabb alkalmazkodás • A nem éghajlati jelenségek kockázat-megelőzése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • A változást nyomon követő adatbázisok fejlesztése • Társadalom szintű alkalmazkodás feltételinek biztosítása • Fenntartható vízgazdálkodás feltételeinek javítása • Árvízvédelmi létesítmények fejlesztése • Dombvidéki vízgazdálkodás komplex fejlesztése 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • Helyi Önkormányzat • Által-ér Szövetség • ÉDU VIZIG, ÉDU KTVF • Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága • Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Fenntartható vízgazdálkodást elősegítő fejlesztések: 4.700 mFt 2. Árvízvédelmi fejlesztések: 17.600 mFt 3. Folyások, tavak rehabilitációja, rekonstrukciója: 21.150 mFt 4. Vízbázisok diagnosztikája (Dorog, Dömös): 940 mFt 5. Részvízgyűjtő szintű összehangolt integrált vízrendezési kísérleti projektek: 6.400 mFt ÖSSZKÖLTSÉG: 50.790 mFt
214
1. „A települési vízellátás, szennyvízelvezetés és- tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése” projektcsomag 1. Szennyvíztisztító telep felújítása, építése, csatornahálózat (10 db: Bábolna, Bokod, Csatka, Csém, Kisbér, Lábatlan, Máriahalom-Úny, Ács-Pénzásás, Süttő-Bikolpuszta, Tatabánya, Tokod) 2. Szennyvíztisztító telepek energiaracionalizálása (1 db, Súr) 3. Ivóvíz-minőség javítás (6 db; Bábolna, Dunaalmás, Kocs, Szomor, Tárkány, Tokod) 4. Vízdiagnosztika (1 db, Dorog-Dömös)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • Ivóvíz biztosításához kapcsolódó infrastruktúra komplex fejlesztése • Környezetet kevésbé terhelő szennyvízkezelés-fejlesztés 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • Ivóvíz minőségét, hatékonyabb kezelését segítő beruházások • Szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztések • Szennyvíziszap hasznosítását előirányzó beruházások, fejlesztések 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • Többségben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezet 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: 3.555 mFt
215
1. „A hulladékgazdálkodással projektcsomag
és
kármentesítéssel
kapcsolatos
fejlesztések”
1. Hulladékgazdálkodás (13 db; Bakonysárkány, Héreg, Nyergesújfalu, Oroszlány, Szárliget Tarján, Tata, Tatabánya, Vértessomló, Vértesszőlős) 2. kármentesítés (1 db Almásfüzitő)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • A háztartási hulladékok környezettudatosabb kezelése • Az ipari területek, valamint egyéb szennyezett talajok kármentesítése 3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) • Szelektív hulladékgyűjtési, szállítási rendszerek támogatása • A hulladékok üzemi folyamatainak támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • Természetes személy • Helyi önkormányzat 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: 359 mFt
1. „Energiahatékonyság projektcsomag
növelése,
megújuló
energiaforrások
alkalmazása”
1. Hálózatra termelő erőmű kapacitások, települési távfűtőművek megújuló energia alapú fejlesztése (7db beárazott projekt; 2xTatabánya, 2xOroszlány, Baj, Kecskéd, Dad)
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) • • • • •
A megújuló energia használatának növelése A közlekedési rendszer, valamint a lakásállomány energiahatékonyságának növelése Hatékony energia-elosztó rendszerek kiépítése Távfűtési rendszerek korszerűsítése Az éghajlatváltozáshoz való fokozottabb alkalmazkodás
216
3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) •
Épületek energia rendszereinek korszerűsítése, új energiatudatosabb épületek építése • Távhőrendszerek komplex megújításához kapcsolódó beruházások • Energiahatékonyság-tudatosítás szervezeti kereteinek támogatása • Hatékony mérési rendszerek kialakítása • Korszerű elosztó-hálózati körzetek kialakításának támogatása 4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • Közintézmények • Helyi önkormányzat • Gazdasági társaságok 5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) ÖSSZKÖLTSÉG: 23.822 mFt
217
A területfejlesztési program Vidékfejlesztési Programból (VP) megvalósítandó fejlesztései 1. Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben, valamint a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztései VP 2. prioritás: 6 db VP 6. prioritás: 123db
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) „A vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a Natura 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé tétele” A projektcsomag átfogó céljai: épített természeti örökségek helyreállítása életminőség javításával összefüggő beruházások lefolytatása közösségi célú, helyi szolgáltatásokat nyújtó, külterületi utak, szennyvíz és hulladékkezelő létesítmények infrastrukturális fejlesztése. Mezőgazdasági vállalkozások telephelyeinek, személyi állományának fejlesztése, Vállalkozások működési feltételeinek javítása (energiahatékonyság stb.) Vállalkozások versenyképességének javítása. Rövid ellátási láncok felépítése
3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) -
-
Vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztése Mezőgazdasági vállalkozások üzleti környezetének fejlesztése (komplex) Helyi közösségi energiaigény fedezését (közösségi szolgáltatást végző épüle energiaellátása) szolgáló, biomassza alapú energiát hasznosító beruházások támogatása Külterületi utak (települések úthálózatához tartozó közutak, vagy közforgalom által el nem zárt magánutak) és kapcsolódó építmények (árkok, padkák, rézsűk, támfalak, hidak, átereszek, egyéb létesítmények) fejlesztése Kommunális szennyvízkezelő infrastruktúra fejlesztése Mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése/ Termelői csoportok és szervezetek létrehozása
4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. Vidéki térségben működő: • települési önkormányzat, • települési kisebbségi önkormányzat, • önkormányzati társulás. Vidéki térségben ingatlantulajdonnal, székhellyel, illetve telephellyel rendelkező: • nonprofit szervezet, • egyházi jogi személy, • gazdasági társaság, • természetes személy. A fentiek konzorciumai.
5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) VP 2. prioritás: 890 Mft VP 6. prioritás: 2798Mft
ÖSSZKÖLTSÉG: 3 688 millió Ft
218
6.7.5 A területfejlesztési program hazai forrásokból megvalósítandó fejlesztései 1. Hazai forrásból finanszírozandó megyei fejlesztések 1. Út- és járdaépítés: 31 projekt 2. Sportlétesítmények és azok felszereltségének fejlesztése: 9 projekt 3. Egyéb közösségmegtartó fejlesztések: 8 projekt 4. Közvilágítás fejlesztése és települési közbiztonság: 31 projekt 5. Települési közigazgatás modernizálása: 2 projekt
2. Projekt(csomag) célja (A beavatkozás 1-2 fontosabb célját szükséges meghatározni, amelyekhez később mérhető indikátorok, mérőszámok is kapcsolhatók – max. 5 db) A TOP és az ágazati operatív programokból nem finanszírozható, de a települések népességmegtartó ereje, a helyi életminőség szempontjából kiemelt jelentőségű fejlesztések. A projektcsomag átfogó céljai: A települési önkormányzatok működési költségeinek mérséklése A települési közbiztonság fokozása Települési középületek, közösségi szempontból kiemelt jelentőségű terek elmaradt fejlesztéseinek pótlása A megközelíthetőség fejlesztése, mobilitás fokozása Korszerű, részben elektronikus megoldásokon alapuló, helyi szintű kormányzás elősegítése
3. Projekt(csomag) rövid tartalma (Felsorolásszerűen azon tartalmi elemek, amelyek a projekt(csomag) későbbi támogatási elemeit fogják képezni, és amelyekre EU támogatás fordítható: beruházások, szolgáltatási elemek stb. - max. 8 sor) -
-
Út- és járdaépítés, a kis léptékű közlekedési infrastruktúra (települések úthálózatához tartozó közutak, vagy közforgalom által el nem zárt magánutak, kapcsolódó építmények, járdák, árkok, padkák, rézsűk, támfalak, hidak, átereszek, egyéb létesítmények) elmaradt karbantartási feladatainak végrehajtása A közvilágítás korszerűsítése energiatakarékos, megújuló energián alapuló megoldások preferálásával A települési közvilágítási rendszerek hiányosságainak pótlása Helyi közbiztonság javítása térfigyelő rendszerek üzembe helyezésével A települési önkormányzatok igazgatási rendszereinek, településrendezési eszközeinek modernizálása (digitális térkép, rendezési terv módosítása),helyi szintű e-kormányzás Sportlétesítmények, kiszolgáló egységeik fejlesztése, eszközellátottság javítása
4. Projekt(csomag) fő kedvezményezettjei: (kerüljön külön kiemelésre az a fő kedvezményezett, amely a fejlesztés megvalósítója lesz) - Max 5 db. • Települési önkormányzat, • Települési önkormányzat gazdálkodó szervezete • önkormányzati társulás, • nonprofit szervezet, • egyházi jogi személy, • gazdasági társaság, A fentiek konzorciumai.
5. A projekt vagy projektcsomag becsült költségigénye: (Millió Ft) 1. Út- és járdaépítés: 3.676 millió forint 2. Sportlétesítmények és azok felszereltségének fejlesztése: 10.953 millió forint 3. Egyéb közösségmegtartó fejlesztések: 85 millió forint 4. Közvilágítás fejlesztése és települési közbiztonság: 837,5 millió forint 5. Települési közigazgatás modernizálása: 11 millió forint ÖSSZKÖLTSÉG: 15 562 millió Ft
219
6.8 8. MELLÉKLET: KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE BECSÜLT KÖLSÉGEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA 6.8.1 A rendelkezésre álló teljes megyei keret és a becsült költségek összehasonlítása
220
Komárom-Esztergom megyei ITB 3 (Ft)
TOP Prioritástengely / Intézkedés
Forrás
Teljes forrásigény
Komárom-Esztergom megyei várostérségek (járások) (Ft)
Tatabánya ITB (Ft)
TOP-ból finanszírozható forrásigény
Forrás
Forrásigény
Forrás
TOP Forrás és igény összesen (Ft)
Forrásigény
Forrás
Forrásigény
1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók
3 784 740 745
22 011 000 000
7 703 850 000
3 784 740 745
7 703 850 000
1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál
4 696 171 379
11 60 500 000
406 175 000
4 696 171 379
406 175 000
1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
2 064 404 043
4 780 000 000
4 780 000 000
2 064 404 043
4 780 000 000
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
1 789 550 036
500 000 000
2 103 982 110
2 154 000 000
3 893 532 145
2 654 000 000
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
2 570 201 829
11 803 000 000
3 021 797 971
10 118 500 000
5 591 999 800
21 921 500 000
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
1 460 816 891
2 250 000 000
1 717 489 058
6 550 500 000
3 178 305 949
8 800 500 000
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
2 045 984 930
4 500 000 000
2 405 473 781
5 087 000 000
4 451 458 711
9 587 000 000
3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
2 238 961 698
1 292 000 000
2 632 357 443
9 057 500 000
4 871 319 141
10 349 500 000
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
424 433 044
0
499 007 859
935 000 000
923 440 903
935 000 000
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
424 433 044
0
49 900 7859
1 380 000 000
923 440 903
1 380 000 000
4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása
200 245 334
15 000 000
235 429 349
8 000 000
435 674 682
23 000 000
635 717 456
1 000 000 000
747 415 903
1 222 000 000
1 383 133 359
2 222 000 000
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
szolgáló
intézmények
4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával
1 744 884 789
1 850 000 000
1 850 000 000
1 744 884 789
1 850 000 000
6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek
1 032 202 021
1 250 000 000
1 250 000 000
1 032 202 021
1 250 000 000
6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
228 540 870
0
268 696 539
0
497 237 409
0
6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése
392 311 259
120 000 000
461 242 130
61 000 000
853 553 389
181 000 000
36 573 500 000
40 325 499 367
ÖSSZESEN
3
13 322 402 977
15 990 025 000
12 411 196 390
21 480 000 000
14 591 900 000
74 043 525 000
A TOP1.1 és a TOP 1.2 intézkedések a regionális forrástérkép alapján Komárom-Esztergom megyében 35%-os támogatottságúak. A Megyei ITB "TOP-ből finanszírozható forrásigény" oszlopában ezért az első három intézkedés esetében a teljes projektekből levezethető forrásigény TOP-ból támogatható 35%-os része, míg 6. prioritástengely intézkedései esetében a teljes költségigény került feltüntetésre.
221
6.8.2 A megyei forrásfelhasználás belső arányai
222
TOP Prioritástengely/Intézkedés
TOP Forrás és igény összesen (Ft)
Forrás 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2. Foglalkoztatás-barát fejlesztések elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
3 784 740 745 4 696 171 379 2 064 404 043
Forrás igény
7 703 850 000 406 175 000 4 780 000 000
TOP elvárt belső arányok (CLLD és TA nélkül)
Belső arány (%)
Eltérés (százalékpont)
Belső arány prioritástengelyenként (%)
TOP elvárt belső arányok
Eltérés (százalékpont)
20,99
35,81
-14,81
41,49
21,75
19,74
26,93
23,12
3,81
6,16
9,09
-2,93
4,43
10,24
-5,81
10,40 0,55 6,46
9,39 11,65 5,12
1,02 -11,10 1,34
3 893 532 145
2 654 000 000
3,58
9,66
-6,07
5 591 999 800 3 178 305 949
21 921 500 000 8 800 500 000
29,61 11,89
13,87 7,88
15,74 4,00
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
4 451 458 711
9 587 000 000
12,95
11,04
1,91
3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása
4 871 319 141
10 349 500 000
13,98
12,08
1,90
923 440 903 923 440 903
935 000 000 1 380 000 000
1,26 1,86
2,29 2,29
-1,03 -0,43
435 674 682
23 000 000
0,03
1,08
-1,05
1 383 133 359
2 222 000 000
3,00
3,43
-0,43
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 6.2. A térségi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése
ÖSSZESEN
1 744 884 789
1 850 000 000
2,50
4,33
-1,83
1 032 202 021
1 250 000 000
1,69
2,56
-0,87
0
0,00
1,23
-1,23
181 000 000
0,24
2,12
-1,87
497 237 409 853 553 389
40 325 499 367
74 043 525 000
Járásokra jutó forrás és a keretek kihasználtsága az eddig ismert projektek alapján – összegszerűen
223
Prioritás/Intézkedés
Esztergomi Forrás
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Kisbéri
Forrás igény
Forrás
728 900 990
556 000 000
240 953 166
2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
1 046 867 995
4 295 000 000
346 063 678
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
595 004 810
3 976 500 000
196 691 039
833 349 396
2 662 000 000
911 950 695
172 875 673
Komáromi Forrás igény
Forrás
85 000 000
Forrás igény
370 780 364
248 000 000
532 525 133
2 364 000 000
1 298 000 000
302 669 502
595 000 000
275 480 728
174 000 000
423 911 610
50 000 000
5 135 000 000
301 463 999
537 500 000
463 894 843
1 010 000 000
75 000 000
57 147 598
150 000 000
87 939 111
420 000 000
57 147 598
340 000 000
87 939 111
450 000 000
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése ÖSSZESEN
172 875 673
0
0
81 561 856
2 000 000
26 961 944
0
41 489 221
258 933 852
200 000 000
85 595 893
0
131 715 540
30 771 783
0
47 351 829
93 086 901
0
0 680 000 000 -
159 792 160
5 000 000
52 822 574
6 000 000
81 283 735
10 000 000
5 055 200 000
16 906 500 000
1 671 100 000
2 590 500 000
2 571 500 000
5 827 000 000
Prioritás/Intézkedés
Oroszlányi Forrás
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Tatabányai
Forrás igény
Forrás
Tatai
Forrás igény
Forrás
Forrás igény
279 566 809
285 000 000
118 479 574
540 000 000
365 301 207
440 000 000
2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
401 521 672
1 000 000 000
170 163 679
300 000 000
524 655 813
2 159 500 000
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
228 211 510
35 000 000
96 715 353
285 000 000
298 196 844
361 000 000
319 627 541
1 236 000 000
135 457 192
10 000 000
417 647 313
955 000 000
349 774 728
490 000 000
148 233 480
740 000 000
457 039 699
1 145 000 000
66 305 713
105 000 000
28 100 162
25 000 000
86 639 602
160 000 000
66 305 713
85 000 000
28 100 162
45 000 000
86 639 602
460 000 000
31 282 695
6 000 000
13 257 512
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése ÖSSZESEN
-
-
42 088 532
35 703 076
-
15 130 857
-
46 652 093
61 287 589
-
25 973 496
-
80 082 576
40 000 000
2 533 500 000
6 050 500 000
3 242 000 000
821 700 000
1 957 000 000
129 769 131
-
99 312 954
1 938 900 000
12 000 000
40 876 120
330 000 000 -
Prioritás/Intézkedés
Komárom-Esztergom megyei várostérségek (járások) összesen Forrás
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Forrás igény
2 103 982 110
2 154 000 000
2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
3 021 797 970
10 118 500 000
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
1 717 489 058
6 550 500 000
2 405 473 781
5 087 000 000
2 632 357 443
9 057 500 000
499 007 859
935 000 000
499 007 859
1 380 000 000
235 429 349
8 000 000
747 415 903
1 222 000 000
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése ÖSSZESEN
268 696 539
0
461 242 130
61 000 000
14 591 900 000
36 573 500 000
6.8.3 Járásokra jutó forrás és a keretek kihasználtsága az eddig ismert projektek alapján – százalékosan
227
Prioritás/Intézkedés
Esztergomi
Kisbéri
Komáromi
Oroszlányi
Tatabányai
Tatai
Keret telítettsége (%)
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
76
35
67
102
456
120
2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés
410
0
444
249
176
412
2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
668
660
197
15
295
121
319
63
12
387
7
229
563
178
218
140
499
251
43
262
478
158
89
185
0
595
512
128
160
531
2
0
0
19
0
0
77
0
516
0
29
254
0
0
0
0
0
0
3
11
12
0
0
50
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése
6.8.4 A járási keret összefoglalása
228
JÁRÁSI KERET- KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Megyei forrás Projektek összforrása
Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatabányai Tatai
14 591 900 000 35 723 500 000,00
Járásra jutó forrás 5 055 200 000 1 671 100 000 2 571 500 000 1 938 900 000 821 700 000 2 533 500 000
FELHASZNÁLVA (%) TÚLTERVEZETT!!! Járásra tervezett forrásigény 16 056 500 000 2 590 500 000 5 827 000 000 3 242 000 000 1 957 000 000 6 050 500 000
245
FELHASZNÁLVA (%) 318 155 227 167 238 239
6.9 9. MELLÉKLET: TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSÉRTÉKELÉS
229
KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMJA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ÉS TÁRSADALMI‐GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT ‐ egyeztetési változat ‐
2014. május 26. KÖTÁG Bt.
KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ÉS TÁRSADALMI‐GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT MEGBÍZÓ
Komárom‐Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal
2800 Tatabánya, Fő tér 4.
KÉPVISELŐJE:
Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke
TERVEZŐ
KÖTÁG Bt.
1092 Budapest, Corvin krt. 40.
Képviselője: Tóth Helga
KÉSZÍTETTE
Tóth Helga
KÖTÁG Bt.
Tábori Attila (TR 01‐0402)
KÖTÁG Bt.
Polgár Judit
Üzenet Kft. SZIE KTI
Bandl Zsolt
2014. május
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ...........................................................................................................................................................2 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ..........................................................................3 1.1 a környezeti értékelés tematikája, a program és a környezeti értékelés kapcsolódása .............................3 1.1.1. Az elfogadott tematika ........................................................................................................................4 1.1.2. Véleményezés, nyilvánosság ...............................................................................................................6 1.2. A környezeti értékelés hatása a programra ...............................................................................................6 1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források ............................................................................................6 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE ..............................................................................................................9 2.1. A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése.............................9 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal .................................................11 3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA ..............................................12 3.1. A program intézkedéseinek összevetése a megyei területfejlesztési koncepció céljaival, a nemzeti környezetvédelmi programmal, a nemzeti vízstratégiával, továbbá a készülő új megyei környezetvédelmi programmal; ......................................................................................................................12 3.1.1. Illeszkedés a megyei területfejlesztési koncepció céljaival...............................................................12 3.1.2. Illeszkedés a komárom‐esztergom megyei környezetvédelmi programmal.....................................14 3.1.3. Illeszkedés a nemzeti környezetvédelmi programmal ......................................................................14 3.1.4. Illeszkedés a nemzeti vízstratégiával.................................................................................................15 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban.....................................................................................................................................................16 3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a programban megfogalmazott célok elérésének hiányában (trend forgatókönyv)...................................................................................................18 3.3.1. A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése ..........................18 3.3.2. Megyei turisztikai program ...............................................................................................................19 3.3.3. Stabil versenyképes, diverzifikáló gazdaság ......................................................................................19 3.3.4. Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás ..................................................................20 3.3.5. Biztonságos környezet, gyógyuló tájak .............................................................................................20 3.3.6. Otthon a xxi. Században ....................................................................................................................21 3.4. A koncepció stratégiai céljainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre....................................................................................................................................................22 3.5. A programban javasolt intézkedések és beavatkozások várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásainak feltárása ......................................................................................................................28 3.6. A programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése ..................................................28 4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE ..........................................................................................30 5. TÁRSADALMI ‐ GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT ...........................................................................................................31 6. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ...............................................................................................................................40
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
1
BEVEZETÉS A környezeti értékelés tárgya Komárom‐Esztergom Megye Területfejlesztési Programja. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításával 2012. január 1‐vel a megyei önkormányzatok hatáskörébe került a területfejlesztés megyei szintű tervezése, koordinálása. A 2012. év második felében e tervdokumentumok kidolgozásával kezdték meg a felkészülést a 2014‐2020 közötti Európai Uniós költségvetési‐ fejlesztési ciklusra. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. § n) pontja értelmében a területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján magában foglalja a stratégiai programot és az operatív programot is. Jogszabályi összhang, előzmények A környezeti értékelés tárgyát képező dokumentum a területi tervek tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a módosításra vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével kerül kidolgozásra. A területfejlesztési programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009.(X.6.) kormányrendelet előírásai, valamint a tervezést koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium és újonnan létrejött háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal útmutatójának elvárásai alapján, külső szakértők – a Város‐Teampannon Kft. és a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. – közreműködésével készül el a Területfejlesztési Program. Az OFTK elfogadása után 2014. március 7‐én a megyei közgyűlés jóváhagyta a megye területfejlesztési koncepcióját. A koncepcióhoz készült környezeti‐társadalmi‐gazdasági hatásvizsgálat is az eljárás részeként egyeztetésre került. Az elfogadott Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Program között magas szintű koherencia figyelhető meg, mely a környezeti vizsgálat során is kedvezően érvényesül, ezért a legtöbb esetben csak a megyei területfejlesztési koncepció környezeti hatásvizsgálatában foglaltak kiegészítésére van szükség. Megállapítható, hogy a területfejlesztési koncepcióban kialakított indikatív 33 prioritás közül került kiválasztásra a területfejlesztési programban az a 6 db prioritás, mely tulajdonképpen összevontan tartalmazza azokat. A stratégiai programban a 6 db prioritás további 14 db intézkedésre került kibontásra, melyek további 31 db indikatív beavatkozást tartalmaznak. A környezeti értékeléshez tulajdonképpen ezt a 30 féle beavatkozást érdemes vizsgálni, melyek között természetesen vannak összefüggések és hatások. Érintett terület A közép távú, 2020‐ig terjedő időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési program fő rendeltetése, hogy meghatározza Komárom‐Esztergom megye 2014‐2020 közötti időszakban az országos operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési programokat. A stratégiai program prioritásai, intézkedései és indikatív bevatakozásai a már elfogadott koncepció stratégiai célrendszerét pontosítja és részletezi a megye meglévő és meghatározó trendjeinek és erőforrásainak ésszerű hasznosítására és az elkövetkező időszakra prognosztizált kihívások megválaszolására irányul, a kapcsolódó tervezési környezet (EU‐s irányelvek és stratégiák, OFTK, készülő ágazati dokumentumok) már meglévő elképzeléseivel, elhatározásaival összhangban. A program teljes mértékben a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül, azon keresztül pedig a területfelhasználás fenntartható rendjét meghatározó Komárom‐Esztergom Megyei Területrendezési Terv szellemiségének megfelelően készült, az abban meghatározott térszervezési rendszert egészíti ki, pontosítja, összhangban a 2030‐as elérendő jövőképpel, és a 2020‐ig megvalósítandó stratégiai célok rendszerével. Ennek megfelelően a Program értékelése kiegészíti a TFK környezeti értékelését. Megállapítható, hogy a környezeti szempontok és prioritások integrált módon kerültek megjelenítésre az egyes intézkedésekben és beavatkozásokban. A TFK és OP harmóniája alapján megállapítható, hogy a környezeti hatások a koncepció környezeti értékelésében megállapított mértéktől nem térnek el jelentősen.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
2
1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA, A PROGRAM ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KAPCSOLÓDÁSA A véleményezésre megküldött előzetes környezeti értékelési tematikát a beérkezett visszajelzések alapján nem szükséges módosítani.
Sor‐
Véleményező szerv
Vélemény összefoglalása
szám
1.
Komárom‐Esztergom Megyei A véleményezési eljárás további szakaszaiban is részt kíván venni. Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Felhívja a figyelmet több vonatkozó rendeletre: Katasztrófavédelmi Hatósági ‐veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Osztály 219/2011. (X.20.) K.r. 2014. február 15‐i változását követően a rendelet hatálya a nehéz fűtőolajjal foglalkozó gazdálkodó szervezeteket érinti elsősorban. A rendelet változása a nem ismert veszélyességű hulladékokat tartalmazó keverékekkel foglalkozó üzemeket is érinti. ‐ A fizikai elérhetőség javítása során javasolják az OTSZ 428. §, 43. §‐434. § paragrafusaiban meghatározottakat a tűzoltói munka jogszabályon alapuló hatékony elősegítése érdekében. ‐ Az egyes ipari parkok, övezetek fejlesztései során a vízvezeték hálózatból alkalomszerűen tűzoltási céllal felmerülő vízkivétel során az egyre növekvő nyomásigény miatt a területfejlesztési programban a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény 29. §‐ban és az OTSZ 442‐443. § előírásat kéri figyelembe venni ‐ A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Tv. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) K.r. 10. § a) pontja alapján a megyei közgyűlés elnöke a területfejlesztési feladatok ellátása során érvényesíti a katasztrófák csökentésére vonatkozó irányelveket. Javasolja a tatai visszatérő vízforrások ügyében a lehetésges területfejlesztési eszközök körét megvizsgálni és a fenti irányelveket magában hordozó megoldásokat súlyának megfelelő módon beépíteni a területfejlesztési programba.
2.
Komárom‐Esztergom Megyei A megye területfejlesztési programjának kialakításához kapcsolódó környezeti Kormányhivatal, Építésügyi És vizsgálat eljárásában részt kíván venni. Örökségvédelmi Hivatal A megküldött tájékoztató alapján elegendőnek tartja a 2/2005. (1.11.) Korm. rendelet 4. számú melléklet tartalmi követelményei szerinti kidolgozást.
3.
Észak‐dunántúli Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (Lll.) Korm. Környezetvédelmi, rendelet 4. sz. melléklete szerinti tartalmat elegendőnek tartják, további Természetvédelmi és Vízügyi dokumentációt nem tartanak szükségesnek. A Koncepció területi hatásvizsgálatának Felügyelőség szükség szerinti kiegészítése a Felügyelőség részéről elfogadható. A mellékletként www.kemoh.hu honlapon található egyeztetési dokumetnáció tudomásául szolgált, vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból, táj‐ és természetvédelmi szempontból, levegőtisztaság‐védelmi és hulladékgazdálkodási, valamint zaj‐ és rezgésvédelmi szempontból észrevételt jelenleg nem közölnek. A véleményezési eljárásában a Felügyelőség a továbbiakban is részt kíván venni.
4.
Komárom‐Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
A tematika tervezettel egyetértenek, közegészségügyi szempontból kifogást nem emelnek. A tervezet célkitűzései és prioritásai – elfogadásuk és a stratégiai programba való beépülésük esetén – nagymértékben hozzájárulnak a megye fenntartható,
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
3
klímatudatos, a biodiverzitás megőrzését és fenntartható hasznosítását, a települések élhetőségét, a környezeti ártalmak és közegészségügyi szempontból káros hatások mérséklődését biztosító területi fejlődéshez. Az eljárás későbbi szakaszában a jelen dokumentációra vonatkozóan, az Intézet a továbbiakban is részt kíván venni. 5.
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Szolgálat
6.
Komárom‐Esztergom Megyei Kormányhivatal
A megye területén található gyógyfürdő, valamint ásvány‐ és gyógyvizes kutak érintettsége kapcsán részt kíván venni. Felsorolja a megye területén található ásvány‐ és gyógyvizes kutakat. A program kidolgozása során kéri figyelmet fordítani a felsorolt természetes gyógytényezők védelmére. A vizsgálat tematikájával egyetért, tartalmát megfelelőnek ítélte. A tervezett tematikát talajvédelmi szempontból elfogadja, észrevételt nem tesz.
Növény‐ és talajvédelmi igazgatósága 7.
Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
8.
Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda
A tematikához külön észrevétele nincs, az eljárás későbbi szakaszában nem kíván részt venni. A tematikával egyetért, az eljárás további szakaszában is részt kíván venni. Megjegyzi, hogy a környezeti vizsgálat lefolytatásához kidolgozandó munkarész elkészítése a környezeti értékelésnek megfelelő tartalommal szükséges.
A Nemzeti Környezetügyi Intézet , a Földművelésügyi Igazgatóság, a Bányakapitányság, a Földhivatal és a Duna‐ Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nem nyilatkozott. 1.1.1. AZ ELFOGADOTT TEMATIKA
1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE A környezeti értékelés kidolgozása két ütemben zajlik, a tervezéssel összhangban. Az előzetes tájékoztatásnak megfelelően az alábbi tematika a megyei területfejlesztési koncepcióhoz készült környezeti értékelés kiegészítéseként kerül kidolgozásra. I. ütem Tematika, a terv és a környezeti értékelés kapcsolódása A területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti javaslattevő fázisban elkészül a környezeti értékelés tervezete, mely a stratégiai célok és prioritások kiválasztását és azok környezeti hatásait értékeli. Mivel a tervezés és a környezeti értékelés párhuzamosan folyik, a tervezők és a környezeti értékelést kidolgozó szakértő folyamatos konzultációja mellett, ezért a környezeti értékelés során felmerülő javaslatok folyamatosan épülnek be a tervbe. II. ütem A környezeti értékelés hatása a tervre A területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti jóváhagyási fázisban – a beérkezett vélemények alapján – elkészül a végleges tervdokumentum. A környezeti értékelés ezzel párhuzamosan kiegészül a beérkezett vélemények tervbe történő beépítése hatásainak környezeti értékelésével, továbbá a környezeti értékelést véleményező szervek véleménye alapján szükséges mértékben pontosított környezeti értékelés is elkészül, illetve ennek javaslatai is érvényesítésre kerülnek a tervben. Környezeti értékeléshez felhasznált források
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
4
A környezeti értékelés elsődleges forrásai Komárom‐Esztergom megye területfejlesztési koncepciója, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a megye készülő Környezetvédelmi Programja, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket: a fontos részek táblázatos formában, a területi és specifikus célokra – lebontva kerülnek bemutatásra. Jelöljük azokat a részeket, melyek a területfejlesztési programban foglaltaktól eltérő környezeti hatást eredményezhetnek, ezért vizsgálatuk indokolt. A koncepció értékeléséhez készített „A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal című 2.2. fejezet véleményünk szerint elhagyható, mivel a jogszabály szerint a stratégiai programhoz és az alapján kidolgozandó operatív programhoz el kell készíteni a koherencia viszgálatot. Ez esetben az átfedés 100 % és csak megismételni lehet, az abban leírtakat. Ezért itt hivatkozunk a már elkészült koherencia vizsgálatra. 3. A TERVBEN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A program céljainak összevetése a Megyei Területfejelsztési Koncepció céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vízstratégiával, továbbá a készülő Komárom‐Esztergom megye Környezetvédelmi Programjával (2013.); 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele, összefüggése a megyei programmal: táblázatos formában, prioritásokra lebontva kerül bemutatásra; 3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a programban megfogalmazott célok elérésének hiányában (trend forgatókönyv) 3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre: földre, vízre, levegőre, élővilágra (biodiverzitásra), továbbá a tájra, az épített környezetre, a kulturális örökség épített elemeire és az emberi egészségre gyakorolt környezeti hatások közötti különbség tekintetében; 3.5. A program várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásainak feltárása 3.6. A programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése: annak bemutatása, hogy a program nem tartalmaz olyan, a tervhierarchia magasabb szintű terveiben nem szereplő, vagyis kizárólag a megye döntése alapján bekerülő fejlesztési elemet, mely a szomszédos ország környezeti állapotát negatívan befolyásolná. 4. A program hatása az általa befolyásolt tervekre A program és a környezeti értékelés párhuzamos készítése garantálja, hogy minden olyan javaslat és intézkedés beépül a programba, ami a program következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülése, mérséklése vagy ellentételezése érdekében lehetséges. 5. Közérthető összefoglaló.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
5
1.1.2. VÉLEMÉNYEZÉS, NYILVÁNOSSÁG A megyei önkormányzat a javaslattevő fázisban kidolgozott területfejlesztési programot és a környezeti értékelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően egyidejűleg véleményezteti és közzéteszi. A környezeti értékelés a megye honlapján minden érdekelt és érdeklődő számára hozzáférhető, melyről figyelemfelhívó levelek kerülnek kiküldésre az érintettek számára
1.2. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS HATÁSA A PROGRAMRA A területfejlesztési program tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerinti jóváhagyási fázisban – a beérkezett vélemények alapján – elkészül a végleges program. A környezeti értékelés ezzel párhuzamosan kiegészül a beérkezett vélemények tervbe történő beépítése hatásainak környezeti értékelésével, továbbá a környezeti értékelést véleményező szervek véleménye alapján szükséges mértékben pontosított környezeti értékelés is elkészül, illetve ennek javaslatai is érvényesítésre kerülnek a programban.
1.3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK A környezeti értékelés elsődleges forrása Komárom‐Esztergom megye Koncepciója, Területrendezési Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a megye Környezetvédelmi Programja, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. A megye esetében kiemelt jelentőséggel bír az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Terület és Településfejlesztési Operatív Program, a Duna Régió Stratégiája, valamint az Európa 2020 Stratégia és a Területi Agenda 2020 célkitűzései is. A környezeti értékelés szempontjából fontos továbbá az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és a megyei területfejlesztési programban megfogalmazott környezetvédelemmel összefüggő intézkedések, beavatkozások és a megyei területrendezési terv összhangjának értékelése is. A környezeti értékelés meghatározó alapdokumentuma a 2009‐2014 közötti időszakra készült Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII.9.) OGY határozat. Bár a következő programozási ciklus legnagyobb hányadára, a 2015‐tel kezdődő időszaktól a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírásai lesznek mérvadóak, e dokumentum azonban még nem került jóváhagyásra.
A környezetállapot és a környezetpolitikai célok értékeléséhez az alábbi dokumentumok kerültek figyelembevételre: – Országos Területrendezési Terv (OTrT); – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK); – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP‐III); – Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008‐2025 (NÉS) – Duna Régió Stratégiája, készül – Európa 2020 Stratégia (2010) – Területi Agenda 2020 – Komárom‐Esztergom megye Területrendezési Terve (2011) – Komárom‐Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja (2005) – Nemzeti Vidékstratégia (2012) – Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007) Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
6
– EU Víz Keretirányelv (2000) – Nemzeti Vízstratégia (2013) – Nemzeti Energia Stratégia 2030 – Duna Részvízgyűjtő Vízgyűjtő‐Gazdálkodási Terv – 2007/60/EK Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről – Semmelweis Terv – Az egészségügy megmentésére (2011) – Európai Területi Együttműködés Programjai, készül A környezeti értékelés elkészítéséhez fontos ismerni a területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok követelményeit, mert ezek a jogszabályok behatárolják a koncepció tartalmát. Ezektől, a vonatkozó jogszabályoktól függ a területfejlesztési koncepció környezetvédelmi tartalma és tartalmi mélysége, ettől eltérni nem lehet.
A környezeti értékelés elkészítésénél felhasznált területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok: ‐
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
‐
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény
‐ A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet ‐ A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet
A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb jogszabályok: ‐
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
‐
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
‐
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
‐
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
‐
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
‐
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
‐
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
‐
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
‐
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
‐
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet
‐
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet
‐
A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
7
‐
A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet
‐
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
‐
A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, melyet módosított a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet
‐
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
‐
A vízgyűjtő‐gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott vízgyűjtő‐gazdálkodási tervek, az 1127/2010. (V.21.) Kormány határozat mellékletei (vizeink.hu)
‐
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet
‐
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet
‐
Az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet
‐
Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (l .11 .) Korm. rendelet
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
8
2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE A Megyei Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban KEM TFK) alapján 2014 januárjában elindult a megyei területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban KEM SP és OP) kidolgozása. A megyei területfejlesztési program középtávra, a 2014‐2020 közötti időszakra készül. A stratégiai és operatív programból álló terv 7 évre foglalja keretbe, rendszerbe a megyében megvalósítandó fejlesztési igényeket, lehetőségeket. A támogatási forrásokat tekintve egyidejűleg tervez az uniós ágazati forrásokra és a TOP megyei kereteire (megyei programokra: 13,32 mrd Ft; kistérségi 14,6 mrd Ft), továbbá az egyéb nemzetközi forrásokra és a hazai forrásokra is. A tervezés során az ágazati OP‐k 4.0. változatait és a TOP 4.0 verzióját vették figyelembe. Az egyes intézkedések keretében javasolt beavatkozás‐típusok indikatív jellegűek, véglegesítésükre csak az országos operatív programok brüsszeli jóváhagyása, illetve a rendelkezésre álló forráskeretek véglegesítése után kerülhet sor. STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) a célrendszer felől közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás, intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program – ennek megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan – ún. teljes tervezés, vagyis a cél‐prioritás‐intézkedés struktúrához rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás‐típusokat, nagy vonalakban a felelősségi köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek‐forráskeretek, melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A stratégiai program alapstruktúrája a következő: 1. TEMATIKUS PRIORITÁS/SAJÁTOS TÉRSÉGI PROGRAM 1.1. Intézkedés 11.1. Beavatkozás 11.11. Művelet I. szint: 6 tematikus prioritás, illetve 6 sajátos térségi program II. szint: prioritásonként illetve sajátos térségi programonként 4‐6 intézkedés, összesen 14 intézkedés III. szint: intézkedésenként 3‐10 beavatkozás típus. Összesen 31 beavatkozás IV. szint: beavatkozásonként 1‐3 művelet Ezt a szintet az értékelés nem vizsgálja, mivel ezek változhatnak OPERATÍV PROGRAM Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik, az időközben remélhetően jóváhagyásra kerülő országos operatív programokkal összhangban. A második részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának legfontosabb feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a tényezők szolgálnak. Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat, projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ennek alapján az operatív programozás keretében megyénként ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze. A 2030‐ra meghatározott célállapot nyolc darab, 2020‐ig teljesítendő stratégiai cél megvalósításán keresztül érhető el. A stratégiai célok közül 5 területi célként, 3 pedig ún. specifikus (földrajzi helyszínektől függetlenül
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
9
teljesítendő) célként került meghatározásra. A nyolc stratégiai cél egyenként három‐öt, összesen 33 prioritással került további lebontásra. A közgyűlés által továbbtervezésre javasolt tematikus prioritások, sajátos térségi programok és a megvalósításukat szolgáló intézkedések a következők:
I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK
II. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2.2. ÁLTAL‐ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK
III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG 3.1. GAZDASÁG‐ ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS és FEJLESZTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. A VIDÉKGAZDASÁG MEGERŐSÍTÉSE
IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM
V. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM
VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
10
2.2. A PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL A Megyei Területfejlesztési Program illeszkedési vizsgálata más releváns programok és tervek célkitűzéseivel a dokumentumban, a Programhoz készült „Külső koherencia vizsgálat” részben már feltárásra került. Ott az egyes célok kapcsolódásainak grafikus ábrázolása is megtörtént. A környezeti értékelés szempontjából releváns szempontokat és elvárásokat megjelenítő összes dokumentum bemutatásra került, ezért ismétlése nem indokolt.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
11
3.
A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA
KÖRNYEZETI
HATÁSAINAK,
3.1. A PROGRAM INTÉZKEDÉSEINEK ÖSSZEVETÉSE A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL, A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL, TOVÁBBÁ A KÉSZÜLŐ ÚJ MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL; Tekintettel arra, hogy a megyei területfejlesztési program a márciusban elfogadott Koncepcióval összhangban került kidolgozásra, annak céljaira épül és annak kiegészítését is jelenti, ezért a soron következő fejezetek az ismétlések elkerülése érdekében úgy kerültek kidolgozásra, hogy a korábban elkészült megyei területfejlesztési koncepció környezeti hatásvizsgálatát felhasználva elsősorban a kiegészítésekre koncentrálnak a leírások és a magyarázatok. 3.1.1. ILLESZKEDÉS A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL A TFK területi céljaival való összevetés:
A TFK specifikus céljaival, valamint horizontális céljával való összevetés:
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
12
Összefoglalásként bemutatjuk a TFK és a Stratégiai Program kapcsolatát:
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
13
A programozási fázisban szűkítésre nem volt szükség a koncepcióhoz képest, azonban már most fel kell arra készülni, hogy a forrásoldal és a projekt‐előkészítési kapacitás fog korlátot állítani a fejlesztési elképzelések megvalósításának. A megyei területfejlesztési koncepció fent felsorolt stratégiai céljaival összhangban készült el a megyei területfejlesztési program. Ezért kijelenthetjük, hogy mindegyik céllal erős kapcsolatban vannak a program tematikus prioritásai és sajátos térségi programjai, valamint ezek megvalósulását szolgáló intézkedések és beavatkozások. Az erős illeszkedés nem vitatható, árnyalása felesleges. 3.1.2. ILLESZKEDÉS A KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL A megye II. környezetvédelmi programja 2005‐ben készült a 2005‐2008 közötti időszakra, s bár hatálya az új program elkészültéig hosszabbításra került 2008‐ban, mindenképpen aktualizálásra szorul. A megyei program időhorizontjaként szolgáló 2014‐2020 közötti programozási időszakra vonatkozó III. megyei környezetvédelmi program elkészítése 2013. júniusában kezdődött el, és várhatóan csak 2014 közepén kerül elfogadásra. Tekintve, hogy a megyei területfejlesztési program már ezt az időpontot megelőzően véglegesítésre kerül, jelen értékelés során az öt éve nem frissített megyei program helyett a Nemzeti Környezetvédelmi Program szempontrendszerét tekintettük irányadónak. 3.1.3. ILLESZKEDÉS A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL A megyei programhoz hasonlóan még az új Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP) sem került elfogadásra a 2014‐2020 közötti programozási ciklusra, azonban a jelenleg érvényben lévő NKP III. időtávlata legalább részben (a 2014‐es évet tekintve) átfed a koncepció stratégiai céljaival, így annak relevanciája jóval magasabb szintűnek tekinthető, mint a 2008 óta érdemben nem frissített megyei programé. Megjegyzendő továbbá, hogy a környezetvédelem általános szempontrendszere várhatóan az új nemzeti programban sem fog alapjaiban megváltozni, így a 2009‐2014 közötti időszakra készített NKP III. ajánlásai és megkötései várhatóan jelentős mértékű azonosságot mutatnak a készülő új NKP‐val. A Nemzeti Környezetvédelmi Program három átfogó célterületet határoz meg: I. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése; II. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése (a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása; környezetszennyezés megelőzése; terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat); III. A települési élet‐és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése (magas színvonalú környezeti infrastruktúra; a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége, a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák kárainak csökkentése); Az átfogó célterületeket a tematikus akcióprogramok bontják ki nagyobb részletezettséggel, ezek felsorolásszerűen a következők: Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; Éghajlatváltozás; Környezet és Egészség; Települési környezetminőség; A biológiai sokféleség megőrzése, Természet‐ és tájvédelem; Fenntartható terület‐ és földhasználat; Vizeink védelme és fenntartható használata; Hulladékgazdálkodás; Környezetbiztonság. Megállapítható, hogy a tervezés integrált szemléletmódjának köszönhetően a környezetvédelem e kérdéskörei a Komárom‐Esztergom megyei Területfejlesztési Programban nem ágazati szempontú logika szerint kerültek megjelenítésre, hanem integráltan. A Nemzeti Környezetvédelmi Programban is megjelenített szempontok minden érintett prioritásban, intézkedésben és beavatkozásban súlyuknak és relevanciájuknak megfelelően kerültek beépítésre. Az egyes tematikus prioritások és intézkedések (elsősorban az V. Biztonságos környezet és gyógyuló tájak prioritás) a környezetállapot megőrzését, fejlesztését szolgáló intézkedések között mindenhol nagyon magas szintű kapcsolat tárható fel. E fejezetben a környezeti szempontok megjelenítésének vizsgálatakor ugyanis a Nemzet Környezetvédelmi Program – mint a leginkább elfogadottnak tekinthető, a környezetvédelem komplex szempontrendszerét megtestesítő dokumentum – célrendszeréből kerültek levezetésre a kritériumok.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
14
3.1.4. ILLESZKEDÉS A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL 2013 márciusában került közzétételre a Vidékfejlesztési Minisztérium Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkárságának gondozásában elkészített Nemzeti Vízstratégia a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről. Az alcíme szerint a „jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító” dokumentum, négy szakterületet különít el: a Vízgyűjtő‐gazdálkodás ‐ vízkészlet gazdálkodás, a Területi vízgazdálkodás (öntözési feltételek javítása és aszálykezelés fókuszpontokkal), a Települési vízgazdálkodás és a vízkárelhárítás. E négy szakterület közül a vízgyűjtő‐gazdálkodás ‐ vízkészlet gazdálkodás szakterülete az országos szintnek megfelelő, általánosabb érvényű célokat fogalmaz meg. Amint a vonatkozó fejezet is rögzíti, az intézkedések megfogalmazását vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ezért a vízgyűjtő‐gazdálkodás ‐ vízkészlet gazdálkodás Komárom‐Esztergom megyei céljainál a Duna Részvízgyűjtő Vízgyűjtő‐gazdálkodási Tervét tekintettük irányadónak, az annak célrendszerével alkotott koherenciát a 2.2.8. fejezetben ismertettük. A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI
Megyei intézkedések és beavatkozások
Vízgyűjtő‐gazdálkodás ‐ Víz Keretirányelv (VKI) ‐ vízkészlet gazdálkodás Vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ld. 2.2.8. fejezet. Területi vízgazdálkodás, öntözési feltételek javítása, aszálykezelés 5.1. 5.2 51.2 51.3 52.2 52.3
1. Az öntözés fejlesztése
2. A klímaváltozás hatásainak mérséklése – aszálykezelés
5.2 52.1 52.3
3. Síkvidéki vízrendezés
5.2 52.1 52.3
4. Dombvidéki vízrendezés
5.2 52.1 52.3 Települések vízgazdálkodása
1. Ivóvízellátás
5.1 51.2
2. Szennyvízelvezetés és ‐tisztítás
5.1 51.3
3. Csapadékvíz‐elvezetés biztosítása 5.2 52.2 4. Árvizek elleni védekezés
5.2 52.2 Vízkárelhárítás
1. Árvízkockázatok csökkentése
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
5.2 52.2
15
A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI
Megyei intézkedések és beavatkozások
2. Árvizek káros következményeinek csökkentése
5.2 52.2
3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ÖSSZEFÜGGÉSEI A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN Általánosan megállapítható, hogy a környezetvédelem naprakész szempontrendszerének megjelenítésében élen jár az adott időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), szakmai szempontból történő széleskörű elfogadottsága mellett azt az országgyűlés határozattal is ratifikálja. A környezetvédelmi célok megjelenítésének teljesülését ezért a Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program esetében a NKP célrendszeréből levezetett, magas megbízhatóságú és elfogadottnak tekinthető szempontrendszerben célszerű megvizsgálni. Amint az a következő táblázatban is megjelenítésre került, a tervezett intézkedések és beavatkozások a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc akcióterületét tekintve, mindegyik esetében jelentős mértékben hozzájárulnak a megye környezet állapotának javításához. KEM Területfejlesztési Program
NKP tematikus akcióprogramjai
Indikatív beavatkozások
Környezet‐tudatos szemlélet és gondolkodás‐mód erősítése, (környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás, környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás, turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása
12.3. Innovatív zöldgazdaság felépítése 32.2. Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése 33.1. Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése 51.2. Környezetegészségügyi fejlesztések 52.1. Klímabarát települések és térségek ‐ klímastratégiák, szemléletformálás 52.2. Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés 52.3. Energiatudatos települések
Éghajlat‐változás (Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira, ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentése)
12.3. Innovatív zöldgazdaság felépítése 32.1. Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése 32.2. Vállalkozások versenyképességének javítása: telephelyfejlesztés, termék és technológiai innovációk, gazdasági integrációk ösztönzése 52.1. Klímabarát települések és térségek ‐ klímastratégiák, szemléletformálás 52.3. Energiatudatos települések
Környezet és egészség (Beltéri levegő minőség, biológiai allergének, vízminőség és egészség, élelmiszerbiztonság, klíma és egészség, környezet‐ egészségügyi információs rendszer Települési környezet‐minőség (településfejlesztés, ‐rendezés és környezetvédelem, levegőminőség javítása, zajterhelés csökkentése, közlekedés és környezet, közszolgáltatások és a környezetvédelem)
33.1. Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése 51.2. Környezetegészségügyi fejlesztések 52.1. Klímabarát települések és térségek ‐ klímastratégiák, szemléletformálás 52.2. Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés
12.3. Innovatív zöldgazdaság felépítése 22.1. Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése 32.1. Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése 51.1.Országos kármentesítési programok 51.2. Környezetegészségügyi fejlesztések 51.3. Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése 52.1. Klímabarát települések és térségek ‐ klímastratégiák, szemléletformálás
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
16
KEM Területfejlesztési Program
NKP tematikus akcióprogramjai
Indikatív beavatkozások
52.2. Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés 52.3. Energiatudatos települések 61.1. Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja 61.2. Városok integrált fejlesztési programjai (kivéve Kisbér, Bábolna, Ács, mint vidékközpontok a 6.2.‐ben) Biológiai sokféleség megőrzése, természet‐ és tájvédelem (A természeti és táji értékek védelme, természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás, károsodott területek helyreállítása, káros hatások csökkentése ) Fenntartható terület és földhasználat (Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás, talajok védelme és fenntartható használata, környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat, erdőgazdálkodás környezeti hatásai)
22.1. Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése 32.1. Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése 33.1. Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése 51.1. Országos kármentesítési programok 52.2. Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés 12.3. Innovatív zöldgazdaság felépítése 33.1. Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése 52.2. Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés
Vizeink védelme és fenntartható használata 52.2. Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés (Vizeink „jó állapotának” elérése: vízgyűjtőgazdálkodási tervezés, stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, vízkármegelőzés és elhárítás, kiemelt fontosságú, érzékeny víztestek állapotának javítása Hulladék‐ gazdálkodás (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) Környezet‐biztonság (kármegelőzés és kárelhárítás, környezeti kármentesítés, kémiai és sugárbiztonság)
51.3. Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése 51.1.Országos kármentesítési programok
A megyei területfejlesztési program formai és terjedelmi lehetőségeihez mérten, a legtöbb esetben kiemelkedően integrálta a környezetállapot megőrzésének és fejlesztésének igényét, ami többek között a környezeti értékelés és a tervezés párhuzamos kidolgozásának köszönhető.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
17
3.3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VÁRHATÓ (NEGATÍV/POZITÍV) VÁLTOZÁSAI A PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ELÉRÉSÉNEK HIÁNYÁBAN (TREND FORGATÓKÖNYV) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti, hogy az 1996. évi XXI. Tv. 23. §(1) bekezdése alapján készülő megyei területfejlesztési program vizsgálati elemzésének magában kell foglalnia egy munkarészt, mely segítségével megállapítható, hogy a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, iIIetőleg javíthatják a környezet állapotát (44. § (1) a.) pontja); ez az előző, 3.2. fejezetben került bemutatásra. A törvény ugyanitt úgy rendelkezik, hogy a vizsgálati elemzésnek ki kell terjednie arra is, hogy „b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot”. Ennek részletes kifejtését szolgálja e fejezet, melyben a hat tematikus prioritás kerül elemzésre. 3.3.1. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE A várostérség versenyképességének mérséklődésével munkahelyek szűnnek meg és a munkanélküliség növekedésével a hátrányos helyzetű lakossági csoportok száma nő, társadalmi integrációjuk előmozdítása pedig veszélybe kerül, ezzel párhuzamosan a leszakadó városrészek és rozsdaterületek rehabilitációja is megtorpan, valamint a vidéki térségek értékeinek és örökségének megőrzése is háttérbe szorul. A funkcióbővítő város rehabilitációk folytatásának hiányában a lakókörnyezet élhetőségében és környezeti állapotában nem várható pozitív előjelű változás, a lakóterületek leromlása folytatódik, elmaradnak az energia‐megtakarítást is célzó felújítások. A közterületek fenntartása és gondozása egyre nagyobb gond, növekszik az allergén gyomnövény‐borítottság. A cél teljesülésének hiányában várhatóan lelassul a vidéki és városi életminőség magasabb szintre emelése, megtorpan a város és vidék harmonikus fejlődésének új színtereket adó fejlesztések és együttműködések megvalósítása. A közszolgáltatások térségi szinten szervezése, a munkamegosztás elmaradásával beszűkül a szolgáltatások köre és romlik azok színvonala is, az emelkedő árakat a lakosság egyre szélesebb köre nem képes megfizetni, így életkörülményeik romlanak, amely kedvezőtlenül hat egészségi állapotukra is. A lakossági szolgáltatások kínálatának fejlődése nélkül a hétköznapi szükségletek biztosításához fokozódó utazási kényszer társul majd. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával ugyanakkor fokozódik a közlekedésből eredő környezeti terhelés. A térségi szinten összekapcsolódó ökológiai szolgáltatások fejlesztése nem valósul meg, a vidéki települések további terjeszkedése folytatódik, így a megye vonzó környezeti adottságai e térségekben veszélybe kerülnek. A fenntartható, együttműködő várostérséggé válás hiányában, elmaradhatnak az integrált vízgazdálkodással kialakítható, a környezetállapot fejlesztését indukáló beavatkozások, a vízvisszatartás, a természetvédelem, a fenntartható rekreáció‐ és mezőgazdaság tématerületein. Elmarad az Által‐ér és a tatai Öreg‐tó komplex rehabilitációja, ami a visszatérő karsztforrások vizeinek levezetését is nehezíti. A forrásvizek energetikai, egészségügyi és rekreációs célú hasznosítása továbbra is csak elképzelés marad. Az új nemzetközi térszerkezeti erővonalakhoz való alkalmazkodás hiányában, a kölcsönös előnyöket eredményező kooperáció nélkül, a megye számára továbbra is kiaknázatlanok maradnak a határmentiségből származtatható előnyök, fejlesztési lehetőségek. Elérhetetlenek maradnak a szlovákiai szállítmányozási létesítmények, így a párkányi vasúti pályaudvar és kikötő, valamint a révkomáromi teherkikötő. A hálózati elemek és logisztikai rendszerek összekapcsolása nélkül a közlekedési infrastruktúra összekötő elemeinek, így a vasúti‐ és vízi úti lehetőségek bővítésének hiányában, jelentős, a közúti forgalom volumenének növekedésével párhuzamosan jelentkező környezeti terhelés következik be, ami a kötöttpályás‐ és kisebb energiafelhasználást igénylő szállítmányozási módokkal elkerülhető lehetne. A révátkelési lehetőségek és a folyamra merőleges főhálózati folyosók kialakításának hiányában a térszerkezetileg bezárt Duna‐térség M1 és M7 gyorsforgalmi utakra, valamint az 1‐es és 30‐as vasútra való csatlakozási lehetősége nem javítható. Ezáltal az eléréséhez szükséges ráfordítások és környezeti terhelések nem csökkennek. A térség jó intermodális adottságainak nem kihasználása és a szlovák oldali közúti nyomvonal figyelembevételének elmaradása esetén, nem valósul meg a közúti közlekedés és szállítmányozás során megtett távolságok csökkentése, ezáltal a környezeti elemek és rendszerek indokolatlan pluszterhelése is fennmarad. A térség gazdaságfejlesztési Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
18
jövőképének helytelen meghatározása következtében az előállított termékkel nem arányos környezeti terhelést hozó ipari funkciók jelenhetnek meg az e szempontból érzékeny területeken is. 3.3.2. MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM A rendkívüli táji adottságokban és történeti értékekben rejlő lehetőségek fenntartható hasznosítása nélkül forráshiányossá válhatnak a térségben fellelhető egyedülálló kulturális örökségeket fenntartó szervezetek és intézmények. A Dunakanyar kultúrtáj, a határ mindkét oldalán található Komáromi erődrendszer és a Limes állagmegóvása és fenntartható fejlesztése ezáltal fokozottan veszélyeztetetté válik. Az intézkedés vezérprojektjei, a Duna menti UNESCO várományos területek fejlesztése és az EUROVELO 6 megépítése és a hozzájuk kapcsolódó megyei fejlesztések megvalósítása elhúzódnak. Ehhez kapcsolódóan a Dunatérség további fejlesztési lehetőségei sem alakulnak ki. Ehhez kapcsolódó együtt tervezés és működtetés, a marketing stb. feltételeinek megteremtésére nem lesz forrás. A speciális szaktudással rendelkező építőipari szakemberek képzésének elmaradása esetén a megye jelentős műemlékállománya hosszú távon veszélyeztetetté válhat. A nem fenntartható módon tervezett turisztikai fejlesztések, az aktív idegenforgalmi szolgáltatások túlsúlyba kerülése a „szelíd” formákkal szemben a természeti erőforrások megújulási sebességét meghaladó tájhasználatokhoz vezethet, kedvezőtlenül befolyásolva ez által a helyi ökológiai sokféleséget. Ugyanakkor a helyi gazdasági potenciálok hosszú távon is fenntartható hasznosítási formáinak kialakítása hiányában fokozódik a megye kitettsége a világgazdasági folyamatokkal szemben. Az Által‐ér vízgyűjtő területén nem valósul meg a turisztikai attrakció‐fejlesztő, településrehabilitációs, települési környezetjavító, közösségfejlesztő, sport, természetmegőrző és a tavak hasznosítására irányuló egyéb projektek. A vidék gazdálkodási hagyományainak, natúrparki és természeti értékei turisztikai hasznosítását szolgáló fejlesztések végrehajtása nem történnek meg, a GINOP és VP forrásra, másodsorban TOP forrásokra alapozva. 3.3.3. STABIL VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓ GAZDASÁG E célkitűzés hiányában megtorpan a megyében dinamikusan fejlődő megújuló energiaipar, a szélenergia részarányának és a biomassza‐termelés növekedésének üteme. Elmaradhat a majorok újrahasznosítását lehetővé tévő, olcsó, zöld energiát biztosítani képes helyi kiserőművek kialakításának megvalósítása. A helyi, növénytermesztésre és állattenyésztésre épülő élelmiszeriparban elmarad a biotermék‐paletta kialakítása, továbbra sem biztosítható az ökológiai és talajvédelmi szempontból megfelelőbb eszközök és technológiák alkalmazására való áttérés megtérülése, ezért a környezeti elemeket és rendszereket jobban terhelő termesztési formák megmaradása prognosztizálható (nagytáblás monokultúra). Az alacsony szintű bevétel kevesebb, a közszolgáltatásokra fordítható forrást eredményezhet, így csökkenhet többek között az egészségmegőrzésre, környezeti nevelésre a környezettudatosság fejlesztésére, valamint a környezeti elemek és rendszerek védelmére fordítható anyagi keret mértéke. Várhatóan nem kerülnek létrehozásra a táj fenntartásában kulcsszereppel bíró tájgondnoksági központok, így továbbra sem nyílik lehetőség a mérsékelt terheléssel járó hasznosítási formákhoz kapcsolódó felhalmozott elméleti tudásanyag teljes körű gyakorlati alkalmazására. Valószínűsíthető, hogy meghiúsul az erdőgazdasági vertikum megerősítése és újraépítése, az „intelligens erdőgazdálkodás” rendszerének kialakítása. Ezáltal elmarad az erdők és fás biotópok létesítésével elérhető eróziócsökkentés, a mezoklimatikus mutatók kedvező irányú befolyásolása, a mezőgazdasági területek termésátlagának vegyi anyagokat nélkülöző javítása, és a térségben élők életminőségét befolyásoló ökológiai szolgáltatások fejlesztése. A cél érdekében tett lépések hiányában elmaradhat a környezeti állapotra átfogó módon kedvező hatást gyakorolni képes húzóágazatok, (a zöldipar, a megújuló energetika, valamint a helyi adottságokhoz alkalmazkodó agrár‐ és élelmiszeripar) minőségi fejlődése és megerősödése. Nem folytatódik a megye arculatát meghatározó zöld energetikai profil súlyának növekedése, elmarad a kapcsolódó háttéripari és a szolgáltatótevékenységek fejlesztése, Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
19
a megújuló energiához‐ és az energiahatékony berendezésekhez kötődő tervező, gyártó, szolgáltató tevékenységek bővülése. Elmaradhat a szolgáltató szektor részarányának helyszínfüggő növelése, a kis szállítási igényű, diverzifikált, kreatív, távmunkára épülő foglalkoztatási formák hiányában pedig érzékeny területeken fennmaradhatnak, vagy megjelenhetnek jelentős környezeti terhelésekkel járó gazdálkodási formák. A tájfenntartási, kertészeti, erdészeti, lakossági és turisztikai szolgáltató tevékenységek háttérbe szorulásával veszélybe kerül a térség környezeti szempontból kívánatos arculatának kialakítása. Arra alkalmas gazdálkodási rendszerek hiányában veszélybe kerülhet az ipari, bányászati és települési múlt emlékeinek fenntartása és a természeti értékek védelme. Elmarad a 2020‐ig megfogalmazott tájrehabilitációs program megvalósítása, így nem kerül sor a tájsebek, rozsdaterületek rehabilitációjára, újrahasznosításuk megalapozására, meghiúsulhatnak az árvízvédelem és a közlekedés összehangolt fejlesztését szolgáló beavatkozások, jelentős járulékos költségterheket okozva. E cél végrehajtásának hiányában várhatóan nem teljesülnek a komplex tájgazdálkodás megerősödéséhez szükséges feltételek, így például, nem kerül kialakításra a fenntartható gazdálkodáshoz szükséges birtokstruktúra. Veszélybe kerül a biológiai diverzitás és a táji adottságoknak megfelelő, például a termőtalaj‐vesztést mérsékelni képes, diverzifikált művelési struktúra. 3.3.4. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS A hosszú távú, integrált területfejlesztési programok megalkotásának hiányában elmarad a mélyszegénység és a szegregáció által sújtott térségtípusok környezetminőségének, lakhatási feltételeinek komplex javítása. Elmarad a leértékelődött, elszigetelődött települési zárványok és a szegregálódó településrészek környezeti és társadalmi problémáinak integrált kezelése, így az itt élők további, fokozódó környezeti állapotromlással kénytelenek szembenézni. A szabad munkaerő‐kapacitások egy részének valódi értékteremtő, településrehabilitációs és energiahatékonysági programokban és örökségmegújítási programokban történő felhasználása nélkül a társadalmi feszültségek további fokozódnak, miáltal a környezet állapotában elérhető kedvező változások elmaradásával is számolni kell. Az intézményi reformok, az oktatás, a helyi gazdaság, valamint az egészséges életmód népszerűsítését szolgáló korszerűsítések, fejlesztések várhatóan nem kerülnek végrehajtásra. Az oktatás korszerűsítése, piaci igényekhez igazításának elmaradása rontja a gazdaság versenyképességét. 3.3.5. BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK Az országos kármentesítési programban nem történnek meg a vörösiszaptározók, anyagnyerőhelyek és depóniák komplex tájrehabilitációi, a területük térségi célokhoz illeszkedő hasznosítása, a vörösiszap tározók rekultivációjának folytatása, az újrahasznosítható anyagok visszanyerése. Elmarad a bányák, anyagnyerőhelyek környezetének tájbaillő rendezése, a pernyehányók, zagytározók területének kármentesítése, a roncsolt tájrészletek rehabilitációja. A térségi jelentőségű, rekultiválandó ipari hulladéktárolók: Tatabánya: Fűtőerőmű régi és üzemelő pernyetárolója; Bánhidai Erőmű régi és üzemelőpernyetárolója; Bánhidai Erőmű 1968‐ban megszűnt salaktárolója; meddőhányók a Vértes hegység lábánál a megszűnt aknaudvarok közelében; Alumíniumkohó salak és kádbontási törmelék lerakója; Oroszlány: Oroszlányi Hőerőmű régi és az üzemelő pernyetárolója; Meddőhányók Oroszlány és Pusztavám környékén; Dorog: Dorogi Hőerőmű pernyetárolója; szénbányászati meddő Dorog környékén. A cél végrehajtása nélkül elmaradnak a művelésből kivett, környezeti kockázatot hordozó, és kedvezőtlen tájképi hatást okozó korábbi ipari területek, valamint majorságok, puszták rendezését, szolgáló jelentős beavatkozások. Így nehezen kerülhető el további zöldmezős területek művelésből történő kivonása, megvalósíthatatlan lesz a természetközeli állapot visszaállítása, vagy más, társadalmilag hasznos használatok megvalósítása. Veszélybe kerülnek az egyes, települési szinteken megfogalmazott, sokszínű újrahasznosítási elképzelések is, így a hulladékgazdálkodás fejlesztését, megújuló energetikai központok létrehozását és a rekreációs‐turisztikai hasznosítással egybekötött ipari örökségmegőrzést szolgáló helyszínfüggő rehabilitációk. A cél megvalósításának
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
20
hiányában kérdésessé válik a tájképi érzékenység, a felszíni vizek és a felszín alatti vízbázis‐védelme, illetve a világörökségi értékek megőrzése által jelentett kihívások egységes keretben történő hatékony kezelése. Veszélybe kerül a meglévő barnamezők, a külterületi majorok helyi megújuló energiaparkokká történő átformálása, valamint a dombvidékekről elvezetendő többletvizek fenntartható vízgazdálkodási rendszerben történő hasznosítása. Várhatóan nem kerülnek kialakításra a térségben élők egészségi állapotára rendkívül kedvező hatást gyakorolni képes programok, melyek a szabadidős, gondozási, gyógyító és wellness tevékenységeket és szolgáltatásokat szervezhetnék megfelelő keretbe. Nem történnek jelentős előrelépések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén, így továbbra is kiemelt környezeti kockázatokkal jár a belvíz‐ és aszályproblémák gyakoriságának növekedése. A globális vízhiány eszkalálódása ellenére nem teljesül a természeti erőforrások takarékosabb használatának kívánalma. Veszélybe kerül a KAP tematikus alprogramjainak végrehajtása, így többek között a rövid értékesítési láncok kialakítása, ezért a környezeti terhelések fennmaradásával kell számolnunk. Elmaradhat az integrált vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, így meghiúsulhat a meglévő víztározó hálózati kapacitások fenntartható továbbfejlesztése is. A táj teljesítőképességének növelése és a klímaváltozásra való felkészülés veszélybe kerül, fokozódhat a termőréteg‐vesztés mértéke, megmarad a termőterületek kiszolgáltatottsága a szélsőséges időjárási jelenségeknek. Elmarad a mezővédő erdősávok telepítése és a lejtőviszonyoknak megfelelő művelési formák alkalmazása, a vízfolyások, állóvizek mentén a háromszintes ökológiai folyosók, vizes élőhelyek komplex rendszerének kialakítása. Várhatóan nem alakulnak ki a tájhasznosítás megfelelő formáinak szervezeti hátterét biztosító szervezetek, pl. a bővülő szerepkörű vízi társulások és a sokoldalúan hasznosítható tájgondnokságok. A gazdasági visszaesés nehezíti az önkormányzatok közcélú beruházásainak megvalósítását, amelyek a vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás, közterületek fenntartása területén okoznak problémákat. Megfelelő átfogó eszközrendszer hiányában elmarad a megyei lakosság egészségi állapotának jelentős javulása. 3.3.6. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének fejlesztése elmarad. A funkcióbővítő akcióterületi rehabilitáció (pl. főutca és főtér programok), városközpontok gazdasági funkciójának erősítése nem történik meg. A barnamezős és rozsdaövezetek funkcióváltása továbbra is stagnálni fog, városi funkció kialakítása elhúzódik. A településszerkezeti integráció, a lakóterületek felértékelése: városi zöld környezet megteremtése (pl.: extenzív és intenzív zöldterületfejlesztés, városi közösségi kertek létrehozása) valamint ezek gazdaságos fenntartásához szükséges háttér infrastruktúra elmarad. A szabadidő hasznos eltöltését biztosító rekreációs övezetek nem alakulnak ki. Az önkormányzati épületek funkcióbővítő, korszerűsítő és energetikai fejlesztése elmarad, ezzel a rezsi költségek nem csökkenthetők. A helyi életminőség javítását célzó szolgáltatási paletta hálózatba szervezése és meglévő online piac felület kialakítása, bővítése, működésének javítása elmarad. A városok szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott településrészeinek integrált szociális rehabilitációja nem történik meg. A lakások kiváltása, komfortfokozatának javítása, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése, szociális bérlakásprogram nem valósul meg. Közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében elmarad. A közterek, közparkok, közterületi játszóterek, közutak, járdák, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák infrastrukturális fejlesztése és megújítása nem valósul meg. Aa szegénység és szegregáció által sújtott népesség közösségfejlesztése, felemelése elmarad, háttérbe szorul. Nem alakulnak ki erős identitású közösségek; speciális gyermek, és ifjúsági programok nem lesznek.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
21
3.4. A KONCEPCIÓ STRATÉGIAI CÉLJAINAK VÁRHATÓ KÖZVETLEN HATÁSAI AZ EGYES KÖRNYEZETI ELEMEKRE ÉS RENDSZEREKRE Ez a fejezet Komárom‐Esztergom megye területfejlesztési stratégiájának és programjának környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatását elemzi összefoglaló táblázatos formában. Az egyeztetett tematika szerint a terv értékeli: –
a talajra
–
a vízre
–
a levegőre
–
az élővilágra, biodiverzitásra
–
a tájra (tájképre)
–
az épített környezetre
–
a kulturális örökség épített elemeire
–
az emberi egészségre
gyakorolt hatásokat a stratégia és program 31 db beavatkozásán keresztül. A táblázat tartalmazza a hatások erősségét, a leírás magyarázatot ad a hatás jellegére, következményére. A hatások pontozása a következőképpen történik: 0‐ nincs hatás, vagy nehezen értelmezhető 1‐ bizonytalan hatás, vagy ebben a léptékben nem meghatározható, nehezen igazolható 2‐ közepes‐gyenge áttételes hatás, közvetett kapcsolat a környezeti elem, rendszer és a vizsgált övezet között 3‐ erős közvetlen hatás, jelentősen befolyásolja a környezeti elem állapotát.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
22
11.1.
11.2.
12.1.
12.2.
Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés fejlesztése
Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése
Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika
Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése
2
3
0
3
2
3
0
3
2
3
0
3
2
3
0
2
3
3
1
2
3
3
2
3
Kulturális örökség Emberi egészség
Épített környezet
Táj, tájkép
Élővilág ‐ Biodiverzitás
Levegő
Víz
A megyei területfejlesztési programjának beavatkozásai
Talaj
Magyarázat
0
Az elsősorban kötött pályás közlekedési rendszerhez kapcsolódó műveletek (mindenekelőtt az intermodiális csomópontokhoz kötődő kisebb létesítmények kialakítása) jelentősen nem terhelné a környezetet. Viszont a kialakításra 1 kerülendő kiszolgáló pontok megépítése a talaj, és közvetett módon a talajvíz állapotának változásával járna; ugyanakkor ez egy egyszeri beavatkozást lenne csak. Ezek az új „pontok” megváltoztatná a terület tájképi arculatát, és változást idézne elő az épített környezet területén is.
0
A lehetséges közúti fejlesztések kettős hatást érnének el a megye környezeti elemeire vonatkozóan. Egyrészt az elkerülő utak létesítésével tehermentesíthetővé lehet tenni az érintett településeket, ezáltal csökkenne a zaj, illetve levegőszennyezés. Másik oldalról nézve az újonnan kialakítandó 2 csomópontok, valamint átkelőhelyek megépítésével drasztikusan megváltozna a térség egyediségét tükröző tájkép, és vele együtt az épített környezet. Emellett élővilág bizonyos populációi is kárt szenvednének el, ugyanis új közút megvalósulásával az élőhelyük fragmentálódna.
0
Ezen beavatkozás jövőbeli cselekvései elsősorban társadalmi kontextusban vizsgálható, viszont említést kell tenni arról, hogy ha az EDUTUS főiskola olyan 1 fejlesztést tervez, ami épületbővítéssel párosulna, akkor az – ha nem is lényegesen, de csekély mértékben – változást idézne elő az épített környezetre vonatkozóan.
1
A gazdaságfejlesztéshez kötődő elképzelések környezeti szempontú kapcsolódása elsősorban a kialakítandó infrastrukturális elemekkel hozható összefüggésbe., tekintettel arra, hogy új közművek építése jelentős 0 talajbolygatással érhetőek csak el. Az új területkínálatok kialakítása hatással lehet a legtöbb környezeti elemre, de elsősorban a táji környezetre gyakorolna jelentős hatást.
12.3.
Innovatív zöldgazdaság felépítése
3
2
3
2
3
3
1
A megújuló energiaforrások használatának fokozása elősegíti a környezet javulását. A hulladékok hasznosítása révén nem csak mérséklődik a környezeti 2 elemek terhelése, hanem a tájképet negatívan befolyásoló szerepe is csökken. A levegő szennyezése pedig az erőművek átalakításával jelentős mértékben alacsonyabb lehet.
21.1.
Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6‐hoz kapcsolódó fejlesztések
1
1
1
2
2
3
3
A világörökségi várományos területek fejlesztése kiemelt fontosságú a megye 3 turisztikai szempontjából, mert így fenntartható módon lehetne hasznosítani a kulturális örökség tereit. Az EUROVELO 6 megyei szakaszának kiépítését megelőzően szükséges tereprendezés olyan környezetalakítást feltételez, ami a
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
23
Kulturális örökség Emberi egészség
Épített környezet
Táj, tájkép
Élővilág ‐ Biodiverzitás
Levegő
Víz
A megyei területfejlesztési programjának beavatkozásai
Talaj
Magyarázat
legmagasabb fokon elégíti a táji környezet védelmét, és a tájba illesztést. 21.2.
21.3.
22.1.
A megye egészségturisztikai kínálatának fejlesztése (max 1 nagyobb fejlesztés)
Duna menti települések rákapcsolódása a nemzetközi turisztikai kínálatokra
Az Esterházy örökség (tájalakítás, térségfejlesztés és építészeti tevékenység) összehangolt tematikus turisztikai desztinációvá fejlesztése
22.2.
Az Által‐ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság fejlesztése
23.1.
A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által‐ vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira
23.2.
Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők fejlesztése
1
1
0
1
1
1
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
3
2
1
3
1
1
1
1
0
1
1
1
0
3
2
2
3
1
0
2
2
2
3
2
0
3
3
2
3
3
0
A meglévő gyógyfürdők valamelyikének (Komáromi, vagy Esztergomi) 3 fejlesztése nagy befolyással lehet az emberi egészségre, emellett a felszíni alatti vizekre is közvetlen hatást gyakorolhat.
3
A térség ipari emlékeinek bemutatása – még akkor is, ha esztétikailag nem illik be a tájképbe ‐, mint a kulturális örökség részei fontos turisztikai attrakcióknak minősülnek. A Duna‐sziget élőhelyrehabilitációja, valamint tanösvények 0 kialakítása elősegíti a biodiverzitás fenntartását, sőt esetleges növelését is. A Duna‐part rekreációs célú hasznosítása a környezeti állapot javulását eredményezheti. A leromlott településrészek hasznosítása javítja a tájképi megjelenést, illetve a települések épített környezete is felértékelődik.
3
A kulturális örökség jegyeit hordozó Esterházy „birodalom” épületeinek észszerű hasznosítása hatással van a táj arculatának fenntartásában; a hozzá 0 fűződő tájrendezési beavatkozások segítségével olyan környezet alakítható ki, amely a táj szerkezetét még mozaikosabbá teszik. A rekonstrukció révén az épített környezet szinte teljes mértékben helyreállna.
3
A kerékpárút hálózat fejlesztésének következtében az érintett térség lakósainak környezettudatossága növekedhet. A természeti értékek turisztikai szempontú 2 hasznosítása kedvezően hathat majd az ökológiai elemekre (pl. elhanyagolt vízfolyások, víztározók). A kulturturisztikai elképzelések folytán a kulturális örökség elemei megújulhatnak.
2
A természetközeli helyek turisztikai vonzása egyrészt elősegíti az egészséges életmód népszerűsítését, ugyanakkor eddig bolygatatlan élőhelyek 2 degradálódhatnak. Majorok befűzése kerékpárút hálózatba az épített környezet pozitív irányú megváltozásával járhat.
3
A lovasturizmus fejlesztésének keretein belül a kulturális értékeket hordozó egykori (jelenlegi) lovasmajorok felülreprezentálódhatnak. A természeti 2 adottságokhoz fűződő turisztikai kínálatok egyedül az extrémsportoknál vethet fel olyan aggályokat, amik csekély mértékben negatívan érinthetik a természet értékeit.
24
31.1.
A megyei programmenedzsment szervezet kialakítása
0
1
0
1
0
2
0
0
0
0
0
0
Kulturális örökség Emberi egészség
Épített környezet
Táj, tájkép
Élővilág ‐ Biodiverzitás
Levegő
Víz
A megyei területfejlesztési programjának beavatkozásai
Talaj
Magyarázat
0
Ez a beavatkozás nem bír közvetlen hatással a környezeti elemekre vonatkozóan. Viszont, ha megvalósulna a tatabányai programiroda, akkor az 0 csak minimálisan érintené az épített környezetet, ugyanis a lehetséges helyszíne az irodának már meglévő kistérségi iroda, LEADER iroda, TDM, városok fejlesztő irodái jöhetnek szóba.
0
Ezt a beavatkozást is elsősorban inkább gazdasági szempontból lehetne értékelni. Ami környezeti szempontból értékelhető az ún. Rövid ellátású láncok, melynek segítségével úgy óvható a környezet, hogy a termékek 2 (elsősorban élelmiszerek) a lehető legrövidebb idő alatt jutnak el a fogyasztókhoz, így közvetve biztonságosabb élelmiszerekhez jutnak, mert a lehető legrövidebb út feltételezi a tartósítószerek minimális voltát.
31.2.
Megyei projektgenerálási és programmenedzsment tevékenység
32.1.
Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra fejlesztése, klímatudatos gazdaság fejlesztése
2
2
2
1
2
3
0
A barnamezős területek, leromlott állapotú vagy alulhasznosított területek felértékelése, újrahasznosítása egyben az épített környezet megújulását 0 vonhatja maga után. Az újrahasznosítás megelőző kármentesítési munkálatok folytán javulhat egyes környezeti elemek állapota, elsősorban a talajé, illetve a felszín alatti vizekké.
32.2.
Vállalkozások versenyképességének javítása, telephelyfejlesztése, termék és technológiai innovációk ösztönzése
2
2
2
1
3
3
0
0
A lehetséges telephelyfejlesztések már komoly környezetvédelmi előírások mentén valósíthatók meg, így ez a talaj, víz, levegő állapotát csak legkisebb mértékben károsíthatja. A szigorú előírásoknak köszönhetően a korábbi magas légszennyezettségű területek lakóinak egészségügyi állapota javulhat.
33.1.
Vidékgazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, sajátos megyei tájgazdálkodási vertikum felépítése
3
2
2
3
3
3
1
A tájgazdálkodás fogalma magában foglalja az alkalmazkodást az adott tájhoz, ezáltal elősegítve a legmagasabb fokú tájképvédelmet, a biodiverzitás fenntartását. A terület észszerű használatára az erdőgazdálkodás 0 fellendítésénél kell figyelni. A halgazdasági vertikum felépítésénél ügyelni kell az ökológiai egyensúly fenntartására. A különböző ágazatokban kidolgozandó stratégiák együttesen eredményezhetik a fenntartható mezőgazdaság helyi megvalósulását.
41.1.
Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás fejlesztése
0
0
0
0
0
0
0
A megye egészségügyi rendszereinek fejlesztése előirányozza a lakosság 2 egészségügyi állapotának javulását, ezáltal további pozitív hatásokat is generálva (többek között mérséklődne az ágazat munkaerőhiánya).
41.2.
Egészséges életmódra nevelés
0
0
0
0
0
0
0
Az egészségmegőrzés, valamint a betegmegelőzés különböző fajtái 3 (szűrővizsgálatok, szolidaritás) nagymértékű pozitív hatást gyakorolhatnak a lakosság egészügyi állapotának javítása terén.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
25
Levegő
Táj, tájkép
Épített környezet
0
0
0
0
0
0
0
1
42.2.
Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása
0
0
0
0
0
0
0
Ez a beavatkozás nem tartalmaz olyan műveletet, amely értékelhető lenne a 0 környezeti elemek rendszerének keretein belül, inkább társadalmi szempontok érvényesülnek.
2
A program keretein belül komplett tájrehabilitáció menne végbe, ami a környezeti rendszer egészére vonatkozóan pozitív hatással járna. Egyrészt a 3 vörösiszaptározók, bányák, anyagnyerőhelyek, valamint depóniák rekultivációja folytán fokozatosan helyreállna az ökológiai egyensúly az érintett területeken, másrészt a roncsolt táj is „gyógyulásnak” indulna.
0
A zajterhelés csökkentéséhez kapcsolódó műveletek elősegíti a zavartalanabb lakhatást az érintett területeken, így az esetleges hallásszervi megbetegedések esélye is csökkenne. A termelési és kommunális tevékenységből szármató levegő‐szennyezőanyagok csökkentése közvetlen hatást gyakorol a levegőtisztaságra, a különböző levegőtisztasság‐védelmi projektek keretében 3 pedig a légúti valamint az allergiás megbetegedések száma csökkenhet. Az ivóvíz minőségének javítása a környezeti elemek közül a vízre, valamint a talajra gyakorol hatást, emellett az emberek egészsége is javulna, mivel sok káros anyag a nem megfelelően kezelt ivóvíznek köszönhetően kerül az emberi szervezetbe.
0
A szennyvíz, a szennyvíziszap, valamint a hulladékgazdálkodás környezeti szempontú fejlesztése elősegíti a környezeti elemek regenerálódását. A nem megfelelően kezelt hulladék a teljes ökológiai rendszerre kihat, így ennek 3 megfelelő kezelése az ökológiai egyensúly helyreállításban is szerepet játszik, valamint közvetve az emberi egészségre is hatással van. A volt települési hulladéklerakóhelyek rekultivációja valamint az építési‐bontási hulladék eltávolítása a tájkép megjelenésének szempontjából lehet többek között fontos.
0
Az ún. „öko települések” illetve „átalakuló” települések olyan szemléletet alakíthatnak ki, mely működésükkel fenntartható módon hasznosítják saját természeti erőforrásaikat, így a lehető legkisebb mértékűre csökkentik 3 környezetük terhelését. Összességében ez a beavatkozás erős környezettudatosságot feltételez, melynek következtében a települések ökológiai lábnyoma csökkenthet.
51.1.
51.2.
51.3.
52.1.
Országos kármentesítési programok
Környezetegészségügyi fejlesztések
Folyékony és szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztése
Klímabarát települések és térségek ‐ klímastratégiák, szemléletformálás
3
2
3
3
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
3
3
3
3
3
3
Kulturális örökség Emberi egészség
Víz
Biztos alapok: korai fejlesztés, alap‐ és középfokú oktatás
A megyei területfejlesztési programjának beavatkozásai
Élővilág ‐ Biodiverzitás
Talaj
42.1.
Magyarázat
A beavatkozás meghatározó hatást nem gyakorol a környezetre, inkább elsősorban szociális, társadalmi aspektusból vizsgálható. Esetleg, az épületenergetikai fejlesztések hozhatnak kedvező előrelépést a környezeti állapotra vonatkozóan.
26
52.2.
52.3.
Integrált vízkészletgazdálkodás és kármegelőzés
Energiatudatos települések
61.1.
Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja
61.2.
Városok integrált fejlesztési programjai (kivéve Kisbér, Bábolna, Ács, mint vidékközpontok a 6.2.‐ben)alapozva
62.1.
62.2.
Mikrotérségi központok városias szerepeinek megerősítése, város‐vidék kapcsolat erősítése (Bábolna‐Ács‐Nagyigmánd; Kisbér‐Ászár)
A vidéki és szuburbánus életminőség megőrzését‐javítását szolgáló és a változó körülményekhez alkalmazkodó működési feltételek kialakítása
2
1
3
0
3
2
3
1
3
0
3
2
0
2
3
0
3
2
2
0
3
0
1
2
3
0
3
1
2
3
2
2
2
3
3
3
Kulturális örökség Emberi egészség
Épített környezet
Táj, tájkép
Élővilág ‐ Biodiverzitás
Levegő
Víz
A megyei területfejlesztési programjának beavatkozásai
Talaj
Magyarázat
0
A Tatai Öreg‐tó valamint az Által‐ér rehabilitációjának második üteme elősegíti a táj arculatának megőrzését, közvetve előidézheti a kulturális örökséget hordozó laképületek fejlesztését is. A karsztvízforrások problémájának 2 rendezése nemcsak környezeti szempontból, de gazdasági (társadalmi) szempontból is fontos. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyeződése a vizek minőségének romlását idézi elő, s az ivóvíz‐hálózatba bejutva az emberi egészségre is veszélyforrás lehet, ezért ennek prioritást kell élveznie.
0
A környezetbarát közlekedési módok megvalósulásával csökkenne a légkörbe jutó kárósanyag‐kibocsátás, így az emberi egészségre jótékony hatást 1 gyakorolna. A lakások energetikai korszerűsítése az épített környezet állagának a romlását lassíthatja le.
1
Tatabánya még nem részletezett integrált városfejlesztési programjának elképzelt irányai is a környezettel összhangban lévő fejlesztéseket mutat. Erre 3 utal „A természet és környezeti állapot javítása, energia‐hatékonysági, energetikai fejlesztések”, valamint „A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése” c. célkitűzés.
3
Az akcióterületek kijelölése és új funkcióval való „megtöltése” nem csak gazdasági vonatkozással jár, hanem az épített környezet átalakításával is járna. 1 A zöldterületek növelése egyértelműen a települések biológiai aktivitásának emelkedésével járna. A barnamezős illetve a rozsdaterületek hasznosítása a táji környezetre „gyógyulását” vonná maga után.
0
A különböző funkciójú terek felújítása, bővítése, kialakítása a települési kép megújulásával járna. A tájgondnokságok létrehozása a tájkép védelmét 1 erősítené meg, ezáltal a természetes ökoszisztémák állapotának regenerálódását elősegítve. A majorok, ‐ mint a megye nagy részében megtalálható birtokforma – is fontos szerepet tölthetnek be a tájfenntartásban.
2
Üresen álló, de értékes épületek új funkcióval való ellátása mindenféleképpen előnyös az épített környezetre vonatkozóan. A természeti és kulturális örökség re alapozott turizmusfejlesztés révén felértékelődhetnek a kulturális örökséget hordozó épületek. A barnamezős területek rehabilitációja szintén a település 2 arculatán javít, de emellett a tájképi megjelenés is jelentősebb mértékben szépülne. Az elbontott, romos majorok eltávolítása nemcsak tájképi szempontból hozható összefüggésbe, hanem ennek a műveletnek köszönhetően csökkenne a környezeti elemeket ért terhelés.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
27
3.5. A PROGRAMBAN JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK ÉS BEAVATKOZÁSOK VÁRHATÓ KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA Az integrált szemléletmód alkalmazása következtében megállapítható, hogy egyetlen indikatív beavatkozás sem járul hozzá a környezetminőség közvetlen romlásához. A 3.4 fejezet táblázatában egyben kifejtésre kerültek az esetleges közvetett és közvetlen negatív hatások is a 31 beavatkozás szempontjából. Ezek közül kiemelhetők a területigénnyel járó gazdasági és közlekedésfejlesztési beavatkozások, mivel a számos pozitív hatás mellett, az új útkapcsolatok területigénye és építése befolyásolhatja az ökológiai kapcsolatokat, a talajt és a tájképet. Ilyen pl. a „Környező régiópólusok /Székesfehérvár, Nyitra/ felé hiányzó kapcsolatok kiépítése és a meglévő kapacitások felértékelése, intelligens, környezettudatos közlekedési‐szállítási rendszerek kialakítása”, vagy az Oroszlány‐Tatabánya‐Tata ipari területeinek összekapcsolása és M1 felé történő kivezetése, az 1.sz. főút új nyomvonalának kialakítását is magába foglalva, az új komáromi és esztergomi híd és közlekedési kapcsolataik kiépítése. A másik, ezzel részben átfedésben lévő jelentősebb hatású beavatkozás a kapcsolatok sűrítését szolgáló, a „Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése” elnevezésű prioritás. E beavatkozások jelentős terhelésnövekedést eredményezhetnek az érintett térségben, ahol az új vonalas elemek az ökológiai folyosók fragmentálását is eredményezhetik (pl. Komáromi híd megépítése ‐ M1 kapcsolat kiépítése, M10 kiépítése, esztergomi teherkomp kiépítése, esztergomi új közúti és vasúti híd, 81‐es‐13‐as főúti nyomvonal kapacitásbővítése, VO kiépítése és a hozzákapcsolódó logisztikai fejlesztések).
3.6. A PROGRAMBAN FOGLALTAK ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE Ez a fejezet annak bemutatására szolgál, hogy a program nem tartalmaz olyan, a tervhierarchia magasabb szintű programjaiban nem szereplő, vagyis kizárólag a megye döntése alapján bekerülő projekt elemet, mely a szomszédos ország környezeti állapotát negatívan befolyásolná. A terv típusából és az eddig elkészült munkarészeiből megállapítható, hogy a program alapján nem származnak az országhatáron átterjedő jelentős káros hatások. Két határon átnyúló tervezett projekt, a Komáromi híd és az Esztergomi teherkomp tervezése a határos szlovákiai megyékkel közösen, közös döntés és tervezés alapján történik, mindkét beruházást a 2011‐ben jóváhagyott és környezeti értékelési eljáráson átment területrendezési tervmódosítás és a területfejlesztési koncepció is szerepeltette, kormányzati döntések alapján történik előkészítésük, a megyének nincsen ráhatása a folyamatra. Folyamatban van a Duna stratégia Program egyeztetése és az Európai Területi Együttműködés (ETE) fejlesztési programjainak kidolgozása. Mivel még alakulnak a határon átnyúló programok is, ezért majd csak azok elfogadása után lehet a megyében kialakítani ezeket a programokat és azok hatásait értékelni. A megye stratégiai programjában meghatározott 31 féle beavatkozása közül az alábbiaknak van, vagy lehet közvetett és közvetlen hatása az országhatáron túl is: I. Prioritás: A MEGYE GAZDASÁGÁNAK NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. Intézkedés: A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS: Az európai hálózatfejlesztések részét képező és a hozzájuk kapcsolódó megyei közlekedési fejlesztések, az OFTK szerinti külső‐ és belső városgyűrű közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése, észak‐déli nagytérségi kapcsolatok erősítése az M1 autópálya hatásának továbbgyűrűztetése és a 10‐es főút Duna menti szakaszának tehermentesítése érdekében 11.2. Nagytérségi jelentőségű közúti kapcsolatok fejlesztése: 11.21. A megye vidéki térségeinek makrotérségi elérhetősége: A komáromi új Duna‐híd és a híd ‐ M1 kapcsolat hiányzó szakaszainak kiépítése és a határmenti kohézió erősítése új dunai kompátkelő létesítésével (Neszmély) Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
28
11.22. Az esztergomi‐dorogi térség makrotérségi elérhetősége: Esztergomi teherkomp megvalósítása, M10‐es út megépítése‐fejlesztése, esztergomi új közúti és vasúti Duna‐híd tervezése, előkészítése. 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK: Az intézkedés közvetlen célja a megye kelet‐közép‐európai pozíciójának megerősítése. 12.2.Dunatérség makrotérségi pozíciójának megerősítése: Ister Granum határon átívelő integrált gazdaságfejlesztési program és a A Komárom‐Komarno határon átívelő gazdaságfejlesztési és logisztikai program az ikervárosok által kidolgozandó stratégia keretében 12.3. Innovatív zöldgazdaság felépítése: Megújuló energiafajták szélesebb körű alkalmazása a hálózatra történő zöldáram‐termelésben: vízerő‐hasznosítás és tárolás nemzetközi kooperációval (ETE referenciaprojekt: Vágra, Garamra) II. Prioritás: Megyei turisztikai program 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
TURISZTIKAI
KÍNÁLATÁNAK
ÖSSZEHANGOLÁSA,
NEMZETKÖZI
1.1. Duna menti térség felhelyezése a nemzetközi turisztikai térképre: UNESCO világörökség várományos helyszínekhez és az EUROVELO6‐hoz kapcsolódó fejlesztések V. Prioritás: BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK 5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 51.1.Országos kármentesítési programok: vörösiszaptárolók rekultivációja, VIZSGÁLANDÓ A SZÜKSÉGESSÉGE ÉS A LEHETŐSÉGE: 51.2. Környezetegészségügyi fejlesztések: A Muhi új atomerőmű üzemeltetési biztonsági intézkedések megvalósítása nemzetközi kooperációban (ETE): ‐nemzetközi egyeztetések, kockázatok tisztázása, szükség esetén figyelőrendszer és haváriaprogram (mérséklés, kármentés) kidolgozása. 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM 52.1. Klímabarát települések és térségek ‐ klímastratégiák, szemléletformálás: SEAP stratégia és akciótervek kidolgozása (TOP)
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
29
4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE A megye stratégiai és operatív programja közvetlenül hatást gyakorol a megye kistérségeinek és településeinek területfejlesztési projektjeire, az egyes térségek fejlesztési lehetőségeire, közvetetten az országos területi és ágazati fejlesztési projektekre, valamint a megyei ágazati fejlesztéseire. A megyei területfejlesztési program céljait – a megye nagytérségi szerepeinek erősítése, a turisztikai értékek hálózatba szervezése, vidékfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, versenyképes gazdaság, emberi erőforrások fejlesztése, energiafejlesztés, fenntartható környezet, települések integrált fejlesztése – érvényesíteni fogják a megyei területrendezési terv készítése (módosítása) során és a megye településeinek településfejlesztési koncepciói, integrált településfejlesztési stratégiái és rendezési tervei készítése alkalmával. Az operatív programhoz készített részprogramok, megyei és járási projektcsomagok, a megyei jogú város projektcsomagjai a konkrétabb feladatokkal segítik a különböző ágazati koncepciók készítését. A program egyes műveleteire vonatkozóan településenként begyűjtött fejlesztési projektek is alakították a program elemeit, a visszacsatolások folyamatosak. Tekintettel arra, hogy a véleményezési eljárás még zajlik, és a kistérségekkel történő egyeztetések még nem történtek meg, ezért a program beavatkozásainak értékelése majd csak ezután válik lehetségessé. A program és a környezeti értékelés párhuzamos készítése garantálja, hogy minden olyan javaslat intézkedés és beavatkozás beépül a programba, ami a program következtében esetlegesen fellépő, környezetre káros hatások elkerülése, mérséklése vagy ellentételezése érdekében lehetséges.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
30
5. TÁRSADALMI ‐ GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT
5.1 Bevezetés Jelen társadalmi – gazdasági hatásvizsgálat tárgya Komárom‐Esztergom megye 2014‐2020‐as Európai Uniós költségvetési (fejlesztési) ciklusra készített területfejlesztési stratégiai és operatív programjának egyeztetési anyaga. Komárom‐Esztergom megye önkormányzata 2013 decemberében bízta meg a megye Területfejlesztési Koncepcióját elkészítő Város‐Teampannon Kft.‐t a tervezési munka folytatásával, a MAPI Zrt.‐vel alakított „Stabilan az élvonalban” elnevezésű konzorcium keretén belül. A konzorcium a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal előírásai és útmutatói alapján és az NTH képviselőjével való folyamatos kapcsolattartás keretében ‐ szoros együttműködésben a megyei önkormányzat munkatársaival ‐ dolgozta ki a területfejlesztés stratégiai és operatív programját az elkövetkező középtávú időszakara. A stratégiai és operatív program készítéséhez szükséges megyei projektgyűjtési és projektértékelési (pontozás) feladatokat a Közép‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség végezte el. A stratégiai és operatív program készítői a tervezés során számos fórumot és egyeztető tárgyalást tartottak ágazati és területi szereplők részvételével. A megyei közgyűlés 3/2014 (III. 7.) számú határozatával fogadta el a területfejlesztési koncepciót. Az elfogadott területfejlesztési koncepció megpróbál egyensúlyt teremteni a helyi, a térségi, az országos és a még tágabb régiós érdekszintek, valamint az ökológiai, gazdasági és társadalmi érdekek között, annak érdekében, hogy az ember és környezete hosszútávon fenntartható egyensúlyba kerüljön. A megyei területfejlesztési koncepció hatásvizsgálata megállapította, hogy a koncepció célrendszere következetesen törekedik a területi ‐ gazdasági ‐ társadalmi folyamatok integrált kezelésére, a kívánatosnak tekintett jövőkép megvalósítására. A területfejlesztési stratégia és operatív program deklarált célja a koncepcióban felépített célrendszer megvalósítását szolgáló intézkedések, az intézkedések végrehajtását szolgáló beavatkozási irányok, és a beavatkozási irányokat konkrét tartalommal megtöltő projektek/projektcsomagok kidolgozása, rendszerbe szervezése. A társadalmi‐gazdasági hatásvizsgálat feladata annak megállapítása, hogy maga a stratégiai és operatív program várhatóan milyen pozitív, illetve negatív hatással lesz a jövőbeli társadalmi és gazdasági változásokra. A stratégiai és operatív program végrehajtása következtében várható környezeti hatások értékelését ‐ a jogszabályban foglalt értékelési tematika alapján ‐ a dokumentum korábbi, 1‐ 4‐ fejezetei tartalmazzák.
5.2. A megyei területfejlesztés stratégiai és operatív programjának társadalmi‐gazdasági hatásvizsgálata ‐ módszertan A 2014‐2020‐as uniós fejlesztési ciklusra való felkészülés sokszereplős és soktényezős folyamatának eredménye az elkészült stratégiai és operatív program. Nem kétséges, hogy az elkövetkező hét évben a megye számára rendelkezésre álló, illetve elérhető fejlesztési források mértékének és felhasználásának optimalizálása, a szinergiák érvényesülésének maximalizálása az elsődleges cél. A fejlesztési forrásokért folytatott versenyben számtalan szereplő vesz részt, akiket különféle érdekek motiválnak. A társadalmi‐gazdasági hatásvizsgálat során megvizsgáljuk, hogy a stratégiai program fő vázát alkotó prioritások, a prioritásokhoz rendelt intézkedések, valamint az intézkedések alá besorolt beavatkozás‐csoportok 1. 2. 3. 4.
lefedik‐e a megye egész területét, tekintettel vannak‐e a megyei sajátosságokra, kellőképpen adnak‐e teret mind a társadalmi (közösségi), mind a gazdasági érdekek érvényesülésének, képesek‐e a felhasználható forrásokhoz való hozzáférés során mutatkozó esély‐ és érdek különbségek kiegyensúlyozását elősegíteni?
Összességében a 2014‐2020‐as fejlesztési időszakban felhasználható fejlesztési forrásoknak a stratégiai és operatív program szerinti felhasználása milyen hatással lesz a megye társadalmi és gazdasági helyzetének
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
31
alakulására? További vizsgálat tárgya lehet, hogy az operatív programozás során gyűjtött projektek és projektötletek az egyes beavatkozás típusoknak megfelelnek‐e, alkalmasak‐e az indikatív projektcsomag‐ elemeket operatív tartalommal megtölteni? Végeredményben a megyei területfejlesztési stratégia és operatív program, valamint az egyes projektgazdák fejlesztési céljai megfelelő összhangban vannak‐e? A megyei területfejlesztési stratégia és operatív program területi hatásvizsgálata, a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontrendszer együttes elemzése során, sokszor egymással ütköző elvárásokat kell, hogy figyelembe vegyen. A különböző érdekszintek és érdektípusok a gyakorlatban gyakran összeütközésbe kerülnek, amit tovább bonyolít, hogy a rövidtávú érdekek sokszor ütköznek a hosszú távú érdekekkel is. A megyei területfejlesztési stratégia a megyei koncepcióban kidolgozott környezeti‐gazdasági‐ társadalmi célok gyakorlati megvalósítását támogatja, az operatív program a lehetséges projekteket segíti a fejlesztési stratégiai hierarchia megfelelő szintjei alá rendezni és rendelni. A hatásvizsgálat során az alábbi érdekszintekre és érdektípusokra kell figyelemmel lenni a középtávú programozási időszak horizontján belül, és azon túlmutatóan is: •
érdekszintek: egyéni, helyi/települési (állandó lakosok, üdülő tulajdonosok, vállalkozók, ingázók, turisták), térségi (kistérségi, regionális), országos, nemzetközi, és globális érdekek
• érdektípusok: ökológiai, gazdasági (egyéni, ágazati), társadalmi érdekek Valójában a területfejlesztési stratégiának és az operatív programnak a nagyobb közösség átfogó érdekeinek, fenntartható létfeltételeinek biztosítására kell irányulnia. A megyei területfejlesztési stratégia és operatív program alapvető feladata, hogy a forrás‐ és lobbi erő hiányos környezeti és társadalmi érdekek érvényesítésére, a területi egyenlőtlenségek mérséklésére legyen képes eszközöket biztosítani. A nem termelő (környezeti, társadalmi) célú beruházások és egyéb ráfordítások megtérülése általában hosszútávon és közvetett módon valósul meg. A piaci (gazdasági) szereplőktől elvont pénzeszközök újrafelosztásának célja a forrástöbblet újrakeletkezését biztosító gazdaságélénkítésen túl, a közvetlen megtérüléssel és haszonnal nem kecsegtető fejlesztések támogatása a kisebb‐nagyobb közösségek fennmaradásának és boldogulásának érdekében.
5.3. A területfejlesztési stratégia és operatív program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a társadalmi‐gazdasági értékelés szempontjából releváns összefüggéseket A megyei területfejlesztési stratégiának és operatív programnak nemcsak a megye területfejlesztési koncepciójával, de az Európai Unió 11 tematikus célkitűzésével és az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) specifikus céljaival is összhangban kell lennie. Az OFTK‐ban kiemelt figyelmet kap Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere és szerepe, a dokumentum fontos része továbbá a településhálózat egészét integráló területi célok megfogalmazása, lényeges új elem, hogy fejlesztéspolitikai szereplőként a megyék fejlesztési céljait is integrálja a koncepció. A megyei stratégiai és operatív programról a koherencia vizsgálatok alapján elmondható, hogy kellő mértékben összhangban van mind az EU 11 tematikus prioritásával, mind pedig az OFTK specifikus célkitűzéseivel. A megyei program legerősebb pillére a VI. „Otthon a XXI. században” elnevezésű prioritás, amennyiben a prioritáshoz tartozó intézkedések – 6.1. városok: központi szerepkörök, élhetőség, vonzerő; 6.2 vidéki és szuburbánus térségek: új egyensúlyok, alkalmazkodás – szinte kivétel nélkül minden EU‐s és OFTK‐s célkitűzéssel összhangban vannak. Az EU 11 tematikus célja közül a 8. „A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése”, és a 6. „Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése” van legerősebben reprezentálva a megyei területfejlesztési program intézkedéseinek sorában. Az OFTK specifikus célkitűzési közül a 3. területi specifikus cél „Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése” és az 5. területi specifikus cél „Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés” találkozik a legtöbb ponton a megyei stratégiában kidolgozott intézkedésekkel. Mindez nem véletlen, hiszen a területi fókuszú fejlesztési Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
32
intézkedések integrálni képesek a különféle ágazati, szakpolitikai és tematikus célokat, illetve az ezek megvalósítását szolgáló különféle fejlesztéseket. A 2014 őszén induló Széchenyi 2020 Terv az alábbi operatív programokból áll:
Terület‐ és Településfejlesztési Operatív Program ‐ TOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ‐ GINOP Versenyképes Közép‐Magyarország Operatív Program ‐ VEKOP Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program ‐ KEHOP Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program ‐ EFOP Vidékfejlesztési Program – VP Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program ‐ IKOP Magyar Halgazdálkodási Operatív Program – MAHOP Közigazgatás‐ és Közszolgáltatás fejlesztési Operatív Program (KÖFOP)
Az Európai Unió Magyarország számára a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forint fejlesztési forrást tesz elérhetővé. A Magyarország számára biztosított uniós fejlesztési források területi és ágazati elosztását a Széchenyi 2020 Terv operatív programjai között felosztott arányok határozzák meg. Kormányzati döntés alapján az összes forrás 60%‐át a Gazdaságfejlesztésre lehet majd fordítani, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest összességében másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás‐fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. Sajtótájékoztatókon elhangzott, hogy a teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis‐ és középvállalkozások megerősítésére lehet majd fordítani. Komárom‐Esztergom megye részére a Terület‐ és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a teljes tervezési időszakra, 40,3 md. Ft‐t bocsát rendelkezésre. Ennek a 40,3 md. forintnak a felhasználását további, központilag előírt keretszámok határozzák meg a TOP prioritásai szerint meghatározott intézkedésekre lebontva. A megyei keret felosztását területi szempontok is szabályozzák: A teljes Komárom‐Esztergom megyére jutó TOP keret egyharmada a megye Integrált Területi Beruházásaira, közel egyharmada a megyeszékhely (Tatabánya) Integrált Területi Beruházásaira, valamivel több, mint egyharmada pedig a várostérségek (járások) területén megvalósuló fejlesztésekre költhető. A megyében megvalósítani kívánt fejlesztések számára további források is elérhetők az ágazati operatív programokhoz rendelt keretekből. A Széchenyi 2020 Terv operatív programjai közül a Versenyképes Közép‐ Magyarország Operatív program (VEKOP) kivételével mindegyik releváns Komárom‐Esztergom megye esetében. A megye 2014‐2020 közötti időszakra készített területfejlesztési programjának széles spektrumán belül mindegyik ágazati operatív program által támogatott célhoz található(k) kapcsolódó elem(ek). A megyék számára rendelkezésre bocsátott Terület‐ és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskészletén túl, a megyében megvalósítandó projektek az ágazati operatív programokból elérhető forrásokra is számítanak. Komárom‐Esztergom megye területfejlesztési stratégiai és operatív programja a megye területi – gazdasági – társadalmi adottságaihoz igazodva 6 fejlesztési prioritást határoz meg. Az egyes prioritásokhoz 2‐3 intézkedés tartozik, az intézkedéseken belül további beavatkozások, a beavatkozásokhoz rendelve pedig műveletek (indikatív projektcsomag‐elemek) kerültek meghatározásra. A stratégiai és operatív program sémája a következő:
beavatkozás 11.1
művelet 11.11. művelet 11.12.
intézkedés 1.1. beavatkozás 11.2.
művelet 11.21. művelet 11.22.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
33
PRIORITÁS I.
beavatkozás 12.1
művelet 12.11 művelet 12.12.
intézkedés 1.2. beavatkozás 12.2.
művelet 12.21. művelet 12.22.
A 6 fejlesztési prioritás a következő: I. II. III. IV. V. VI.
A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE MEGYEI TURISZTIKAI PROGRAM STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET, GYÓGYULÓ TÁJAK OTTHON A XXI. SZÁZADBAN
Komárom‐Esztergom megye mind társadalmi‐demográfiai, mind pedig gazdasági mutatói alapján a megyék rangsorában előkelő helyet foglal el. A megye szeretné megőrizni – hazai viszonylatban ‐ élvonalbeli pozícióját, a területfejlesztési koncepcióban elfogadott jövőképe ezt a törekvést nevesíti: „Stabilan az élvonalban”. A stratégiai és operatív program készítése során azt kellett szem előtt tartani, hogy melyek azok a gyengeségek és hiányosságok, amelyek korrigálásához és felszámolásához az elkövetkező 7 éves fejlesztési periódusban fejlesztési forrásokat kell biztosítani annak érdekében, hogy a megye tovább erősítse gazdasági és társadalmi pozícióit a lakosság életminőségének emelése érdekében. Az I. és a III. prioritáshoz tartozó intézkedések (beavatkozások és az ezekhez tartozó indikatív projekt‐elemek) a megyei gazdaság versenyképességének megerősítését szolgálják a közlekedési kapacitásfejlesztés, a húzóágazatok és kiemelt térségek, továbbá az innovatív zöldgazdaság felépítésének ösztönzésével és támogatásával (I. prioritás). A megye gazdaságának stabilizálását, további versenyelőnyök biztosítását segítik, valamint ‐ nem utolsó sorban ‐ a diverzifikálás irányába hatnak, a gazdaság‐ és területfejlesztés intézményi kapacitásépítésére irányuló intézkedések (megyei programmenedzsment szervezet és programmenedzsment tevékenység), az innovatív üzleti környezet megteremtését és továbbfejlesztését szolgáló intézkedések, valamint a vidékgazdaság megerősítését célzó beavatkozások (III. prioritás). A II. prioritás a megye turisztikai adottságainak fokozott hasznosítását kívánja elősegíteni. A prioritáshoz tartozó intézkedések várható hatásai egyidejűleg eredményeznek gazdasági (pl. vállalkozás‐ és foglalkoztatás fejlesztés), társadalmi és kulturális (pl. rekreáció, jövedelemszerzés, örökségvédelem), valamint környezeti (pl. környezetrendezés, élőhely‐rehabilitáció) hasznokat. A IV. prioritás teljes egészében társadalmi problémák kezelésére irányuló intézkedéseket, illetve beavatkozásokat tartalmaz. Az „egészséges és gondoskodó társadalom” elnevezésű intézkedés az egészségügyi és szociális intézményhálózat fejlesztésén túl, az ágazat humánerőforrás fejlesztését, valamint az egészségmegőrzés népszerűsítését, továbbá a betegségmegelőzés feltételeinek javítását kívánja megvalósítani. Az „intelligens társadalom” elnevezésű intézkedéskörbe olyan beavatkozások tartoznak, amelyek felölelik a teljes gyermekjóléti és iskolai intézményhálózatot, az infrastrukturális és eszköz ellátás fejlesztésén túl, a hatékony esélykiegyenlítő rendszer kialakítását is ideértve. Az iskolarendszerű oktatásban és azon túl, a felnőttképzésben is hangsúlyos elem, a készség‐ és kompetenciafejlesztés, illetve a képzett munkaerő helyben tartása, vagy letelepedésének ösztönzése. Az V. prioritás a megye környezeti állapotának jobbítását célozza. Ezen belül az első intézkedéscsoport („gyógyuló tájak”) a megye területén korábban keletkezett környezeti károk enyhítését (tájrehabilitáció, rekultiváció), a környezet‐egészségügyi szempontból káros zaj‐, lég‐ és vízszennyezések csökkentét, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztését kívánja megoldani. Az idetartozó második intézkedéscsoport („klímatudatos társadalom”) a közeljövő kihívásaira próbál korszerű válaszokat keresni a klímatudatos megoldások és
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
34
szemléletformálás eszközével, valamint a víz‐ és energiaforrások globális mértékű korlátozottságára tekintettel a vízkészlet‐gazdálkodás és az energiagazdálkodás korszerűsítésével. A VI. prioritás komplex módon tartalmazza a megye városainak, valamint szuburbánus és vidéki térségeinek XXI. századi élhetőségét, vonzerejét és társadalmi‐gazdasági alkalmazkodó képességét fokozó intézkedések és beavatkozások halmazát. Ez a prioritás – a megyei turisztikai programhoz hasonlóan – környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozásban is pozitív változásokat eredményező beavatkozások támogatását tűzi célul. A megyeszékhely és más városok integrált városfejlesztési programjai a fizikai környezet rehabilitációján és fejlesztésén túl, a lakosság életminőségének javítása érdekében szociális rehabilitációt, esélyteremtő és közösségfejlesztő programokat is tartalmaznak, a vállalkozásfejlesztés és az energiatakarékosság támogatása mellett. A vidéki és szuburbánus térségekben a város‐vidék kapcsolat erősítése kerül fókuszba a központi szolgáltatási funkciók térbeli sűrítésével és megerősítésével, a méretgazdaságosságot javító együttműködések támogatásával. A vidéki és szuburbánus térségek – jellemzően csökkenő lélekszámú ‐ lakossága számára az életminőség javulását a térségi közös intézmények és szolgáltatások magas színvonalon történő biztosítása, a szegénység és a szegregáció által sújtott népesség számára biztosított esélyteremtő, közösségformáló programok biztosítása segíti elő. Összességében kijelenthető, hogy Komárom‐Esztergom megye területfejlesztési stratégiája és operatív programja a 2014‐2020 közötti európai uniós fejlesztési (pénzügyi) ciklusban felhasználható források felhasználásával gazdasági téren a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és foglalkoztatásra épülő gazdasági növekedést óhajtja elérni. Társadalmi vonatkozásban a megye lakosságának javuló életminősége érdekében a társadalmi szolidaritás és esélyegyenlőség elősegítését, valamint a változásra való nyitottság és egyéni alkalmazkodóképesség fokozását (egészségi és képzettségi színvonal emelése!) kívánja biztosítani. A természetes környezet védelme, illetve a települési környezet klíma‐ és energiatudatos fejlesztése egyszerre szolgál gazdasági és társadalmi előnyöket is. Összegzés: a stratégiai program fő vázát alkotó prioritások, a prioritásokhoz rendelt intézkedések, valamint az intézkedések alá besorolt beavatkozás‐csoportok: 1. lefedik‐e a megye egész területét? 2. tekintettel vannak‐e a megyei sajátosságokra? 3. kellőképpen teret adnak‐e mind a társadalmi (közösségi), mind a gazdasági érdekek érvényesülésének? 4. képesek‐e a felhasználható forrásokhoz való hozzáférés során mutatkozó esély‐ és érdek különbségek kiegyensúlyozását elősegíteni?
IGEN
NEM
5.4. A területfejlesztési stratégia és operatív program összevetése a releváns Európai Uniós és országos szintű programokkal A területfejlesztési koncepció külső koherencia vizsgálatát a koncepció készítői elvégezték, és megfelelően dokumentálták a koncepció záródokumentumában. A stratégiai és operatív programot ugyanaz a tervezői műhely – a MAPI Zrt.‐vel konzorciumban – készítette. A megyei célok az alábbi európai és országos dokumentumokkal kerültek összevetésre:
Európa 2020 Stratégia
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
35
Területi Agenda 2020 Duna Régió Stratégiája Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Nemzeti Vidékstratégia 2020 Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (2012‐2024) Növekedési Terv (eszközrendszer alkalmazhatósága) Wekerle Terv Semmelweis Terv Nemzeti Energiastratégia 2030 A megyei célok harmonizálnak a vizsgált dokumentumokkal. Mivel a területfejlesztési koncepció célkitűzései és a stratégiai ‐ operatív program prioritásai és intézkedései egymásnak megfelelnek, szükségtelen a fenti dokumentumokkal történő összevetés megismétlése. Ezt támasztja alá a megyei koncepció és a stratégiai‐ operatív program célpiramisának, illetve prioritásainak és intézkedéseinek megfelelését igazoló vizsgálat, amelyet a tervezők elvégeztek és az alábbi ábra segítségével mutattak be. A megye területi stratégiai céljai és a stratégiai‐operatív program intézkedéseinek koherencia vizsgálata:
VÁROSHÁLÓZATI CSOMÓPONT NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJA, HÁLÓZATOK, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM‐FEJLESZTÉS
IKERVÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE, NEMZETKÖZI TÉRSZERVEZÉS
DUNA MENTE STRUKTÚRA‐ VÁLTÁSA
KISALFÖLDI AGRÁRRÉGIÓ DOMBVIDÉKEK KOMPLEX VERSENYKÉPESSÉGÉNEK, TÁJGAZDÁLKODÁSRA ÉPÜLŐ NÉPESSÉG‐ELTARTÓ ÉS HELYI GAZDASÁGÁNAK, ALKALMAZKODÓ SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓJÁNAK KÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE ÉS ALKALMAZKODÓ‐ KÉPESSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE
1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
2.2. ÁLTAL‐ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK 3.1. GAZDASÁG‐ ÉS VÁLLALKOZÁS‐FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS
3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. VIDÉKI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE
4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM
5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM
6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS
A megye specifikus stratégiai céljai és a stratégiai‐operatív program intézkedéseinek koherencia vizsgálata:
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
36
HAZAI ÉS HATÁRON ÁTÍVELŐ MEGLÉVŐ IPARI PARKOK A MEGYE GAZDASÁGÁNAK ÉS AKTIVITÁS, KREATIVITÁS ÉS A TÉRSÉGI HÁLÓZATOK, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ TELEPHELYVONZÓ VÁLLALKOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS KIBONTAKOZTATÁSA KÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, STRUKTÚRÁJÁNAK ROZSDA‐ ÉS BARNAMEZŐS MUNKAMEGOSZTÁS FELÉPÍTÉSE DIVERZIFIKÁLÁSA, KIEMELKEDŐ TERÜLETEK DIFFERENCIÁLT GAZDASÁGI POZÍCIÓJÁNAK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA, TÁJSEBEK STABILIZÁLÁSA REHABILITÁCIÓJA 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA
2.2. ÁLTAL‐ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK 3.1. GAZDASÁG‐ ÉS VÁLLALKOZÁS‐FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS
3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. VIDÉKI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE
4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM
5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM
6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS
5.5. A területfejlesztési stratégia és operatív program környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata intézkedés
gazdasági
1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS INTEGRÁLT VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK 2.1. A DUNA MENTI TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA, NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 2.2. ÁLTAL‐ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK 3.1. GAZDASÁG‐ ÉS VÁLLALKOZÁS‐FEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYI KAPACITÁSÉPÍTÉS 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE 3.3. VIDÉKI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 4.2. INTELLIGENS TÁRSADALOM
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
társadalmi környezeti hangsúly
37
5.1. GYÓGYULÓ TÁJAK 5.2. KLÍMATUDATOS TÁRSADALOM 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG 6.2. VIDÉKI ÉS SZUBURBÁNUS TÉRSÉGEK: ÚJ EGYENSÚLYOK, ALKALMAZKODÁS
A stratégiai és operatív programban megfelelő hangsúlyt kapnak mind a gazdasági, mind a társadalmi és a környezeti szempontok. A direkt irányú társadalmi hangsúlyok csak látszólag alulreprezentáltak, hiszen indirekt módon a gazdasági és a környezeti fókuszú fejlesztések célkeresztjében is a társadalmi jól lét, az életminőség javítása áll.
5.6. A területfejlesztési stratégia és operatív program megvalósítása, illetve meg nem valósítása esetén várható társadalmi hatások
A népesség területi elhelyezkedésében jelentős változás nem következik be. A megye nagytérségi integrációját erősítő közlekedési kapacitásfejlesztés és a kiemelt gazdaságfejlesztési térségekben tervezett beavatkozások hatására a gazdaság‐ és társadalomfejlesztés új lendületet kap, a térség migrációs vonzereje erősödik. (1.1 és 1.2.) A többi prioritás esetében a népességmegtartó képesség fenntartása, optimális esetben erősödése következhet be. A stratégiai és operatív program lényeges elemeinek meg nem valósulása esetén a térbeli és a társadalmi mobilitás csatornái végletesen lezárulnak egyes társadalmi csoportok előtt. A foglalkoztatási mutatók javulását elsősorban a gazdaságfejlesztési prioritások (I. és III. prioritás) valamint a turisztikai program (II. prioritás) megvalósulása segíti elő, de a VI. „Otthon a XXI. században” prioritás városokat, valamint vidéki és szuburbánus térségeket érintő intézkedései is tartalmaznak a foglalkoztatás bővítését eredményező beavatkozásokat. A minőségi oktatás‐képzés fejlesztésének (4.2. intézkedés) és/vagy a munkaerő‐piaci központok javuló elérhetőségének elmaradása esetén az urbanizált térségektől távol élők foglalkoztatási esélyei nem javulnak. Hasonlóan negatív következménye lesz, ha az élelmiszerágazat és a dombvidéki tájgazdálkodás fejlesztése nem valósul meg. A megye területén a szabadidő eltöltése és a rekreáció területi feltételei elsősorban az erdők, a hegyes‐dombos tájak, illetve a Duna és egyéb felszíni vizek, valamint a védett természeti területek hasznosításával és megóvásával függnek össze. A turizmus és idegenforgalom fejlődése, amely a megye egész területére kiterjedően tartalmaz differenciált beavatkozásokat, a megyei lakosság szabadidős és rekreációs lehetőségeit is bővíti (2.1, 2.2 és 2.3 intézkedés). A sport, a rekreációs és a turisztikai fejlesztések elmaradása esetén az egészségmegőrzés, egészségtudatos életmód fejlesztésére irányuló célkitűzések sem valósulnak meg. A népesség életminősége, szociális helyzete és egészségi állapota elsősorban a IV. „Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás” prioritás keretében kapott kiemelt hangsúlyt, de a VI. prioritás leromlott településrészek szociális rehabilitációját, közösségi terek kialakítását és közösségfejlesztést, funkcióbővítő fejlesztéseket, valamint antiszegregációs és antidiszkriminációs programokat tartalmazó beavatkozásai is idevágó célokat szolgálnak. A népesség életminőségének megcélzott javulását veszélyezteti a program egységes célrendszerének bármely ponton történő megbontása, a tervezett beavatkozások elmaradása esetén súlyosbodnak a társadalmi konfliktusok, nem csökken a szegénységgel és kirekesztettséggel sújtott népesség száma. A társadalom biztonságérzetére a környezet minőségét és az életminőség javítását elsődlegesen szem előtt tartó intézkedések és beavatkozások egyértelműen pozitív hatással vannak.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
38
5.7. A területfejlesztési stratégia és operatív program megvalósítása, illetve meg nem valósítása esetén várható gazdasági hatások
A megye térszerkezetére vállaltan erőteljes hatást óhajt gyakorolni a kidolgozott stratégiai és operatív program. Az 1.1. intézkedés megvalósulása a megye nagytérségi integrációját erősítő integrált városhálózati közlekedési kapacitásfejlesztéssel a városhálózati csomópont megerősödését, gazdasági és társadalomfejlődési perspektíváinak növelését eredményezi. Az 1.2. intézkedés markáns térszerkezeti hatásaként megerősödik a nemzetközi szerepű (szlovák – magyar) ikervárosok munkamegosztásra épülő szervező‐ és gazdasági ereje, interregionális logisztikai szerepköre. Markáns területhasználati változást kíván megvalósítani a program (1.2 és 2.1 intézkedés) a Duna‐ menti térségben: turisztikai fejlesztésekkel, barnamezős területek rekultiválásával, lakóterületi vonzerő fejlesztésével, közlekedési és árvízvédelmi infrastruktúra‐rendszerek fejlesztésével. A program a kisalföldi agrárrégióban nem involvál számottevő térszerkezeti és területhasználati változásokat, a megerősítendő élelmiszervertikum és a megújuló energetikai vertikum területigényével számol. A dombvidékekre vonatkozásában a kialakult térszerkezetre nem gyakorolnak hatást a tervezett intézkedések, a területhasználat vonatkozásában a diverzifikált tájgazdálkodás fejlesztésével kívánja biztosítani a környezet védelmét és a helyben élők megélhetését.
A megye településrendszere a program következtében nem változik. A helyi gazdaság fejlesztése a településhierarchia minden szintjén kiemelt jelentőségű, a kistelepülések többsége számára az egyetlen kitörési pontként kínálkozik, de a nagyobb településeken és városokban is cél a megerősítése a „multik” melletti kiegyensúlyozó szerepe miatt is. A természeti erőforrások fenntarthatatlan kiaknázásának igyekszik gátat szabni a program, a megújuló energiahasznosítást és az energiatakarékosság komplex fejlesztését támogató intézkedések és beavatkozások megfogalmazásával (12.3 innovatív zöldgazdaság felépítése; 32.1 és 32.2. 33.1. energiahatékonyságot és megújuló energiaforrások alkalmazását segítő beavatkozások; 52.1. klímabarát települések és térségek és 52.3. energiatudatos települések, stb.). A tervezett beavatkozások meg nem valósulása esetén romlik a megye gazdasági versenyképessége, hosszútávon a környezeti és társadalmi következmények is hátrányosan érintik a megye lakosságát . Az ipar és kereskedelem, valamint a szolgáltatások térbeli szerkezetére vonatkozóan a területfejlesztési koncepció és program célrendszere összecseng az Európa 2020 Stratégia, a Területi Agenda 2020, az OFTK Területi‐ és Tematikus Célok stratégiai irányával, amennyiben a várostérségek integrált fejlesztését tekinti a területi ellátás stratégiai irányának, valamint a mikrotérségi központok városias szerepeinek megrősítésével és térségi közös intézmények létrehozásának támogatásával kívánja a vidéki lakosság életminőségét fenntartható módon javítani. A térségi együttműködések elmaradása a településüzemeltetés gazdaságtalanságát, a vidéki lakosság közösségi és egyéb szolgáltatásokhoz való romló hozzáférését eredményezi. A területfejlesztési koncepció és program védeni óhajtja a megye területének nagy hányadát kitevő mezőgazdasági árutermelő területeket, amelyeket jelentős hatású természeti adottságként kezel, illetve amelyre a város‐vidék integrációra épülő összehangolt fejlesztést alapozza . (3.3, 12.3) A megye idegenforgalmára a program III. prioritásának megvalósítása igen pozitív hatást gyakorol. A természeti, táji és épített környezet óvására és ápolására, az életminőségre, a rekreációs lehetőségekre és az egészségi állapot javulására vonatkozó célkitűzések egymást erősítő és kiegészítő eredményeként a megye idegenforgalmi vonzereje és teljesítménye javulni fog. A területfejlesztési koncepció és program vezérgondolata a térség eltartó képességének és versenyképességének fokozása. A stratégiai és operatív program egyöntetűen a megye élvonalbeli pozíciójának megtartását szolgálja. Különösen a fogyó népességű kistelepülések számára létfontosságú a több prioritásban is megfogalmazott célkitűzés a helyi gazdaság és az ésszerű erőforrás gazdálkodás megerősítésére vonatkozóan. A műszaki infrastruktúra fejlesztése, illetve a hiányosságok felszámolása több prioritáson belül is megjelenik. A kapcsolati hiányok és az elérési távolságok csökkentése gazdasági és társadalmi szempontból is nagy jelentőségű. Térségi szervező‐szolgáltató, foglalkoztató központok (kisvárosok, mikroközpontok) szerepének megerősödése az elérhetőség javulásával mutat szoros összefüggést. A megye területfejlesztési stratégiai és operatív programja különösen nagy hangsúlyt fektet az energiaellátás hatékonyságának és fenntarthatóságának biztosítására, a megye éllovas szerepének megtartására a megújuló energiatermelés és hasznosítás terén. Ezzel egyaránt szolgál helyi és országos, illetve globális érdekeket, valamint környezeti – gazdasági és társadalmi célokat.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
39
6. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ A jogszabályi kötelezettségnek megfelelően a szakmai szervezetek és települések által előzetesen véleményezett és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban készült tematika alapján került kidolgozásra a környezeti értékelés. A bevezető tartalmazza a tematikával kapcsolatos véleményeket, melyeket a környezeti értékelés kidolgozója a munka során figyelembe vett. A megyei területfejlesztési program a korábban elkészült megyei területfejlesztési koncepció céljaival összhangban került kidolgozásra. A program teljes mértékben megfelel a hosszú távú területfelhasználás fenntartható rendjét meghatározó Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció szellemiségének, az abban meghatározott térszervezési rendszert egészíti ki a 2030‐as jövőkép eléréséhez vezető, 2020‐ig megvalósítandó stratégiai célok rendszerével. Ezért a Területfejlesztési Program környezeti értékelése gyakorlatilag kiegészíti a Koncepció környezeti értékelését. Megállapítható, hogy a környezeti szempontok és ajánlások integrált módon történtek megjelenítésre az egyes célkitűzésekben. A környezeti értékelésben a program konkrétabban megfogalmazott 31 beavatkozásának megfelelően kerültek részletesen kifejtésre a környezeti hatások. A Nemzeti Környezetvédelmi Program a környezeti problémák felszámolása és az értékek megőrzése érdekében meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket, melyek különböző mértékben kapcsolódnak a megyei területfejlesztési programhoz. A környezeti értékelés –táblázatos formában ‐ bemutatja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjai milyen területfejlesztési tervi relevanciával bírnak. A természetvédelmi vonatkozású fejlesztések is több beavatkozásban megjelennek, elsősorban a Natúrparkok, a „szoft” rendszerek kialakítása, a tájfenntartó gazdálkodás hangsúlyozása által. A program értékelése elemezte a fejlesztési elképzelések elmaradása esetében bekövetkező esetleges negatív hatásokat is. Itt kiemelendő a megújuló energiához kapcsolódó fejlesztések, a tudásalapú gazdaság, a hagyományos tájhasználat, a tájgazdálkodás továbbgyűrűző hatása, és a lokalitás fontossága. A megfogalmazott 31 beavatkozás várható környezeti hatásait szintén táblázat tartalmazza, az értékelés az alábbi kategóriák mentén történik:
nincs hatás, vagy nehezen értelmezhető bizonytalan hatás, vagy ebben a léptékben nem meghatározható, nehezen igazolható közepes‐gyenge áttételes hatás, közvetett kapcsolat a környezeti elem, rendszer és a vizsgált övezet között erős közvetlen hatás, jelentősen befolyásolja a környezeti elem állapotát.
Különösen a táblázat 3‐as számmal jelölt összefüggéseire indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A beavatkozások hatásaival kapcsolatban elemzést is tartalmaz a táblázat, melyben kifejtésre kerültek a negatív és pozitív hatások is. A program potenciális környezetkárosítása a közlekedésfejlesztéshez és a gazdaságfejlesztéshez (zöldipar helyett az egyoldalú logisztika és a jövedelmezőbb ipari termelés) kapcsolódhat. A hiányzó észak‐déli infrastruktúra hálózat kiépítése, fejlesztése, az elkerülő utak megépítése környezeti konfliktus forrásai is lehetnek. Ezért fokozottan be kell tartani a jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálatok, a Natura 2000 hatástanulmányok elkészítését. Összefoglalva megállapítható, hogy a program megvalósulása esetén– nagymértékben hozzájárul a megye fenntartható, klímatudatos, a biodiverzitás megőrzését és fenntartható hasznosítását, a települések élhetőségét, a környezeti ártalmak mérséklődését biztosító területi fejlődéshez.
Komárom‐Esztergom Megyei Területfejlesztési Program Hatásvizsgálata
40
6.10 10. MELLÉKLET: A PARTNERSÉG SZEREPLŐI
272
MELLÉKLETEK
2.1.a melléklet: Véleményezők a 218/2009. (X.6.) Korm. rend. alapján* 1.
ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS Dr. Pintér Sándor – belügyminiszter Dr. Hende Csaba – honvédelmi miniszter Dr. Navracsics Tibor – közigazgatási és igazságügyi miniszter Dr. Martonyi János – külügyminiszter AZ ÚJ KORMÁNY Dr. Matolcsy György – nemzetgazdasági miniszter MEGALAKÍTÁSÁT Balog Zoltán – emberi erőforrások minisztere Németh Lászlóné – nemzeti fejlesztési miniszter KÖVETŐEN FRISSÍTENDŐ. Dr. Fazekas Sándor – vidékfejlesztési miniszter Központi Statisztikai Hivatal Komárom‐Esztergom Megyei Kormányhivatal Magyar Energia Hivatal Országos Atomenergia Hivatal
2.
MINISZTEREK
3.
KORMÁNYHIVATALOK
4.
ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS
5.
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
6.
ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI ÉRDEKSZÖVETSÉGEK
7.
ÉRINTETT TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCSOK
8.
ÉRINTETT MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK
9.
ÉRINTETT MEGYEI JOGÚ VÁROSOK ÖNKORMÁNYZATA
10. ÉRINTETT TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK
11. ÉRINTETT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Kistérségek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Szigetköz-Felső‐Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács; Velencei‐tó-Vértes-Váli‐völgy Térségi Fejlesztési Tanács Győr‐Moson‐Sopron megyei Önkormányzat Pest megyei Önkormányzat Fejér megyei Önkormányzat Veszprém megyei Önkormányzat Szlovákia – Nyitra megye és Nagyszombat megye Tatabánya mj város Ács, Bábolna, Dorog, Esztergom, Kisbér, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata, Tatabánya, Aka, Almásfüzitő, Annavölgy, Ácsteszér, Ászár, Baj, Bajna, Bajót, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Bokod, Csatka, Császár, Csém, Csép, Csolnok, Dad, Dág, Dömös, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Epöl, Ete, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kerékteleki, Kesztölc, Kisigmánd, Kocs, Kömlőd, Környe, Leányvár, Máriahalom, Mocsa, Mo‐ gyorósbánya, Nagyigmánd, Nagysáp, Naszály, Neszmély, Piliscsév, Pilismarót, Réde, Sárisáp, Súr, Süttő, Szákszend, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tárkány, Tát, Tokod, Toko‐ daltáró, Úny, Várgesztes, Vérteskethely, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna Észak‐Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Duna‐Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Észak‐Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak‐Dunántúli Kirendeltség
* A kötelezően bevonandó partnereken túl a partnerségi terv tesz ajánlásokat a további partnerek körére
KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TFT
1
MELLÉKLETEK
2.2.a melléklet: Partnerségi terv szerint ajánlott, egyedileg megszólítandó véleményezők a kötelezők mellett
DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA, HATÁRON TÚLI KAPCSOLATOK
KÖZLEKEDÉS, LOGISZTIKA
VÁLLALKOZÓI SZFÉRA
K+F+INNOVÁCIÓ, FELSŐFOKÚ KÉPZÉS
ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁS, ÖRÖKSÉGTURIZMUS
VIDÉKFEJLESZTÉS, TÁJGAZDÁLKODÁS
KONCENTRÁLT INTÉZMÉNYFENNTARTÓK
SZAKÉRTŐI SZERVEZETEK
EU Duna Régió Stratégia Kormánybiztosi Iroda Pons Danubii EGTC Ister Granum EGTC Rába‐Duna‐Vág EGTC Duna Bizottság Titkársága Duna Régió Stratégia Titkárság Produna Projekt CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép‐európai Segítő Szolgálata NIF Zrt. Magyar Közút Non‐profit Zrt. Komárom‐Esztergom Megyei Igazgatóság MÁV Zrt. Mahart Duna‐Cargo Kft. (Helogistics Holding), Mafracht Kft., Mahart tours Kft, Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége, Magyar Hajózási Országos Szövetség Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége KEM Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség Kereskedelmi és Iparkamara megyei tagozata Agrárkamara megyei tagozata a megyei top 10 foglalkoztató illetve 10 adófizető a megyei top 5 mezőgazdasági foglalkoztató illetve adófizető Magyar Gyáriparosok KE Megyei Szervezete, Gazdasági Érdekképviseletek Szövetsége Vállalkozók Országos Szövetsége KE Megyei Szervezete Nemzeti Földalapkezelő Szervezet KE Megyei Irodája KEM Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Munkaügyi Központ Ipari parkokat üzemeltető szervezetek Tatabánya MJV Gazdaságfejlesztő Szervezete Széchenyi István Egyetem, Regionális‐ és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tatabánya MJV Gazdaságfejlesztő Szervezet EDUTUS Főiskola egyéb, a megyében működő illetve telephellyel rendelkező felsőfokú oktatási intézmény Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökségi Titkárság a megyei top 10 műemlék (Esztergomi Vár és Bazilika, komárom‐Komarnoi Erődrendszer, Majki remeteség, Tatai‐tó várkastély és Eszterházi kastély, Bábolnai Ménesbirtok, dömösi Királyi központ (prépostság), Limes, Vértesszőlősi Előembertelep, bajnai Sándor‐Metternich kastély Által‐ér Szövetség Desztináció menedzsment Vértes Natúrpark tervezett Gerecse Natúrpark, Bakonyalja Natúrpark Polgármesterek a Falukért Egyesület Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanács LEADER csoportok Által‐ér Szövetség Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyei tankerület központja Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség‐ és Szervezetfejlesztési Intézet KE Megyei Intézményfenntartó Központ Magyar Építész Kamara Közép‐Dunántúli tagozata Magyar Építész Kamara Komárom‐Esztergom megyei Tagozata KEM Mérnökkamara városok főépítészei Magyar Urbanisztikai Társaság Kamara Területi Tagozata MTA RKK Nyugat‐Magyarországi Tudományos Osztály Magyar Természetvédők Szövetsége MTESZ KEM Szervezete Hidrológiai Társaság Megyei Szervezete
2
KOMÁROM ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
MELLÉKLETEK
2.2.b melléklet: Terület‐ és Vidékfejlesztési Kollégium összetétele
Elnök: Komárom‐Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke Alelnök: Tatabánya MJV polgármestere Tagjai: • Komárom‐Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője • Komárom‐Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke • Komárom‐Esztergom Megyei Agrárkamara elnöke • Gazdasági Érdekképviseletek Szövetsége elnöke • Vállalkozók Országos Szövetsége KEM Szervezete elnöke • Gyáriparosok Szövetsége KEM Szervezete elnöke • Megyei TDM vezetője • KEM Kormányhivatal Munkaügyi Központ igazgatója • GYEMSZI (eü) • KEM MIK hivatalvezetője • Klebelsberg Intézményfenntartó Központ képviselője • KEM Mérnökkamara + KEM Építész Kamara közösen 1 fő • EDUTUS Főiskola • Megyei többcélú kistérségi társulások képviselője • Közép‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség • 16. Helyi vidékfejlesztési közösségek – Leader csoportok képviselője
KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TFT
3
