M70 UVATERV - UNITEF KONZORCIUM. UNITEF'83 Zrt. UVATERV Zrt. UVATERV Zrt szeptember _E0_1

M70

UVATERV - UNITEF KONZORCIUM UVATERV Zrt.

UNITEF'83 Zrt.

tel: (1) 371-4000, fax: (1) 204-2969 e-mail: [email protected], web: www.uvaterv.hu

tel: (1) 205-6330, fax: (1) 205-6325 e-mail: [email protected], web: www.unitef.hu

Bretz Gyula

UVATERV Zrt. tel: (1) 371-4000, fax: (1) 204-2969 e-mail: [email protected], web: www.uvaterv.hu

M70

2014. szeptember 52.276

E0 52276_E0_1

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1134 Budapest, Váci út.45. Összeállította: UVATERV Út-, Vasúttervező Zrt. Környezetvédelmi Szakosztály 1117 Budapest, Dombóvári u. 17-19 Tel:06-1/371 4123 Tsz:52.276/503/507 Készítették: Felszíni víz, zaj, földtan, felszín alatti víz, talaj, Hulladék, levegőtisztaság-védelem: Uvaterv Zrt. Hernádyné Láng Judit KB-T;W-V-11; SZKV-1.1.;SZKV-1.2.;SZKV-1.3.;SZKV-1.4./ 01-2420 Épített környezet, hatástanulmány összeállítása Uvaterv Zrt. Hernádyné Láng Judit Élővilágvédelem: Doronicum Kft. Vidéki Róbert Sz-03/2009 Kovács Péter Sz-024/2012 Tájvédelem Uvaterv Zrt. Nagy Ferenc SZTjV-Sz-043/2010

2014. szeptember

1/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Tervszám: 52.276/503/507 Tárgy: M70 gyorsforgalmi út Letenye - Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Tervfázis: Környezeti Hatástanulmány

Tervezői nyilatkozat A hatályos jogszabályoknak megfelelően az alábbi nyilatkozatot tesszük: A tárgyi szakági tervdokumentációnak az érdekelt szakhatóságokkal, a közút kezelőjével és egyéb intézményekkel a tervezés folyamán az előzetes egyeztetés megtörtént, a tervezett műszaki megoldások megfelelnek a jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Az egyeztetésekről készített visszaigazolások a Mellékletek c. dokumentumban találhatók. A szakági tervdokumentáció tervezőjeként rendelkezünk a megfelelő tervezői jogosultsággal. Kelt: Budapesten, 2014. június 18.

Hernádyné Láng Judit tervezői nyt. száma: 01-2420 /KB-T

2014. szeptember

2/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány

Rajz és iratjegyzék Sorszám Rajzszám 1. 2.

E0-1. E0-2.1

3.

E0-2.2

4. 5. 6. 7. 8.

E0-3. E0-4 E0-5. E0-6.1.

9.

E0-6.2

10.

E0-7.1

11.

E0-7.2

12.

E0-8.

2014. szeptember

Megnevezés

Méret/oldal

Műszaki leírás Átnézeti helyszínrajz 0.0-11.5 km szelvény között Átnézeti helyszínrajz 11.5-21.3 km szelvény között Mintakeresztszelvény Átnézeti helyszínrajz - Bányatelkek Mellékletek Előzetes régészeti dokumentáció Nemzetközi fejezet magyar/angol nyelven Szlovénia Nemzetközi fejezet magyar/angol nyelven Horvátország Natura 2000 hatásbecslés Mura mente (HUBF20043) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 hatásbecslés Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Közérthető összefoglaló

3/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA............................................... 7 1.1

A feladat leírása, az engedélykérő adatai............................................................... 7

1.2

Előzmények ............................................................................................................... 7

1.3

.A tervezett beruházás célja..................................................................................... 7

1.4 A létesítmény szükségességének indoklása, környezetvédelmi szempontok....... 8 1.4.1. A létesítést indokló határozatok, tervek ............................................................. 8 1.4.2. A beruházás elmaradása esetén várható hatások...................................................... 8 1.5 A felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban ............................................................................................................ 9 1.6

A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete......................................... 9

1.7 A korábban számba vett fő változatok, és a korábbi változatok közüli választás fő okai 9 1.7.1. A nyomvonalváltozatok kialakításának indokai, általános környezetvédelmi szempontok......................................................................................................................... 9 1.8 Korábbi, vagy más tervekben szereplő továbbvezetési lehetőségek, kialakításuk környezeti szempontjai, feltárt környezeti hatásuk ismertetése.................................... 10 1.9

Területigény, a terület jelenlegi hasznosítása ...................................................... 10

2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMBA VETT VÁLTOZATAINAK A RÉSZLETES LEÍRÁSA........................................................................................................ 10 2.1 Jelenlegi állapot ...................................................................................................... 10 2.1.1. Az autóút helyszínrajzi kialakítása................................................................... 10 2.1.2. Magassági kialakítás ........................................................................................ 11 2.1.3. Keresztmetszeti kialakítás ................................................................................ 11 2.1.4. Kapcsolódó létesítmények................................................................................ 12 2.2 A tervezett beavatkozások ..................................................................................... 13 2.2.1. Az autóút helyszínrajzi kialakítása................................................................... 13 2.2.2. Magassági kialakítás ........................................................................................ 13 2.2.3. Keresztmetszeti kialakítás ................................................................................ 13 2.2.4. A kapacitásbővítés során tervezett egyéb beavatkozások ................................ 13 2.2.5. Közművek ........................................................................................................ 14 2.2.6. A telepítés várható időpontja............................................................................ 15 2.3 Kapcsolódó műveletek ........................................................................................... 15 2.3.1. A tevékenység megvalósításának leírása (ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak a megadását).................................................................................................. 15 2.3.2. Anyagbeszállítás............................................................................................... 17 2.4

Forgalmi vizsgálat .................................................................................................. 18

2.5

Hatótényezők részletezése...................................................................................... 20

2.6 Az esetleges környezetterhelést okozó balesetek meghibásodások lehetőségei, és az ebből származó hatótényezők....................................................................................... 21 3.

A HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK LEÍRÁSA............................ 22

2014. szeptember

4/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 3.1.

Föld, felszín alatti víz ............................................................................................. 22

3.2.

Felszíni víz............................................................................................................... 23

3.3.

Levegő...................................................................................................................... 24

3.4. Élővilág: Ember, növény, állat .............................................................................. 25 3.4.1. Ember ............................................................................................................... 25 3.4.2. Élővilág: természeti környezet ......................................................................... 26

4.

3.5.

Épített környezet .................................................................................................... 27

3.6.

Táj............................................................................................................................ 27

3.7.

Zaj............................................................................................................................ 28

3.8.

Hulladék .................................................................................................................. 29

A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE, ÉS ÉRTÉKELÉSE ........ 30 4.1. Föld, felszín alatti víz ............................................................................................. 30 4.1.1. Jelenlegi állapot vizsgálata..................................................................................... 30 4.1.2. Állapotváltozások a beruházás megvalósulása esetén ........................................... 33 4.1.3. Javasolt védelmi intézkedések ............................................................................... 35 4.2. Felszíni vizek........................................................................................................... 36 4.2.1. Jelenlegi állapot vizsgálata..................................................................................... 36 4.2.2. Állapotváltozások a kapacitásbővítés következtében ............................................ 38 4.2.3. Későbbi tervfázisban elvégzendő feladatok........................................................... 42 4.2.4. Építés előtt elvégzendő feladatok........................................................................... 43 4.2.5. Építés idejére vonatkozó előírások......................................................................... 43 4.2.6. Üzembe helyezésre, üzemeltetésre vonatkozó előírások ....................................... 43 4.3. Élővilág: Ember...................................................................................................... 43 4.3.1. Egészségügyi hatások....................................................................................... 43 4.3.2. Társadalmi-gazdasági hatások.......................................................................... 46 4.4. Élővilág: Természeti környezet............................................................................. 49 4.4.1. A vonatkozó jogszabályi háttér, felhasznált adatok, tanulmányok .................. 49 4.4.2. A tervezési terület és környezetének természetvédelmi szempontú jellemzése 52 4.4.3. Közvetlen és a közvetett hatásterület élőhelyeinek táblázatos felsorolása ...... 62 4.4.4. A hatásterület élővilág-védelmi szempontú lehatárolása, különböző érzékenységű helyszínek, fajok........................................................................................ 62 4.4.6.Vadászható fajok ..................................................................................................... 70 4.4.7.Hüllőterelő háló....................................................................................................... 70 4.4.8.Összegzés ................................................................................................................ 71 4.4.9.Javaslatok a tervezéshez, kivitelezéshez ................................................................. 72 4.5. Épített környezet .................................................................................................... 73 4.5.1. A jelenlegi állapot vizsgálata ........................................................................... 73 4.5.2. Állapotváltozások a kapacitásbővítés esetén.................................................... 76 4.5.3. A hatások értékelése, javasolt intézkedések..................................................... 79 4.6. Zaj............................................................................................................................ 80 4.6.1. Vizsgálati módszer, határértékek, hivatkozott rendeletek, törvények.............. 80 4.6.2. A jelenlegi állapot ............................................................................................ 82 4.6.3. Távlati állapot vizsgálata.................................................................................. 82

2014. szeptember

5/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.6.4. 4.6.5. 4.6.6. 4.7.

Hatásterület....................................................................................................... 84 Építési zaj ......................................................................................................... 85 A szállítási forgalom zajhatása......................................................................... 88

Rezgés ...................................................................................................................... 89

4.8. Levegő...................................................................................................................... 90 4.8.1. Vizsgálati módszer, határértékek, hivatkozott jogszabályok ........................... 90 4.8.2. Jelenlegi állapot vizsgálata............................................................................... 91 4.8.3. Távlati állapot vizsgálata.................................................................................. 92 4.8.4. Hatásterület....................................................................................................... 93 4.8.5. Építés hatása..................................................................................................... 93 4.8.6. Üzemeltetésre vonatkozó előírások.................................................................. 94 4.9. Táj............................................................................................................................ 94 4.9.1. A vizsgált terület adottságai ............................................................................ 94 4.9.3. Védett és védendő értékek................................................................................ 96 4.9.4. A tervezett létesítmény táji hatásai (hatótényezők) és a hatásfolyamatok ...... 97 4.9.5. Tájvédelmi javaslatok ...................................................................................... 99 4.9.6. Szükséges tájvédelmi intézkedések a hatótényezők szerint............................. 99 4.9.7. A létesítmény látványa a tájból ...................................................................... 100 4.9.8. Növénytelepítés.............................................................................................. 101 4.9.9. Az úttal feltárt látványos elemek.................................................................... 102 4.9.10. Összefoglalás.................................................................................................. 102 4.10. Hulladék ............................................................................................................ 103 4.10.1. Vonatkozó jogszabályok ................................................................................ 103 4.10.2. Hatásterület lehatárolása ................................................................................ 103 4.10.3. Jelenlegi állapot bemutatása........................................................................... 104 4.10.4. A tervezett állapot .......................................................................................... 104 4.10.5. Hulladék összegzés ........................................................................................ 106 5.

AZ ORSZÁGHATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK ................... 107

6.

TELJES HATÁSTERÜLET ....................................................................................... 109

7.

KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ............................................................. 110 7.1.Környezetvédelmi létesítmények felsorolása ........................................................... 110 7.2.Környezetvédelmi intézkedések meghatározása ..................................................... 114 7.2.1. Későbbi tervfázisokban elvégzendő feladatok............................................... 114 7.2.2. Építés előtt elvégzendő feladatok................................................................... 114 7.2.3. Építés idejére vonatkozó előírások................................................................. 115 7.2.4. Üzemeltetés alatti védelmi intézkedések........................................................ 116

8.

MONITORING MŰKÖDÉSÉRE TETT JAVASLAT............................................... 117

9.

EGYÉB ADATOK........................................................................................................ 118

10.

ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP............................................................................................ 118

2014. szeptember

6/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 1. pontja)

1.1 A feladat leírása, az engedélykérő adatai A környezeti hatástanulmány megbízója és egyben a létesítmény beruházója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) A NIF Zrt. mint Megrendelő, és az Út-, Vasúttervező Zrt. mint Tervező 2013. július 18.-én az „M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítés környezeti hatástanulmány (KHT), közúti biztonsági hatásvizsgálat (KBHV), CBA és engedélyezési terv elkészítésének tervezési feladatai” (projektazonosító: A070.03) tárgyában tervezési szerződést kötöttek. A kérelem tárgyát az M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) közötti szakasz (0+000-21+265 km között) képezi. Engedélykérő: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út.45.).

1.2 Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.) megbízásából 2003.-ban az Uvaterv Rt. elkészítette az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (országhatár) közötti szakasz építési terveit. A tervek és a rendelkezésre álló engedélyek alapján I. ütemben 2004. évben elkészült az autóút egyes szakaszokon 2x1, máshol 2x2 forgalmi sávval. Forgalomba helyezése ugyanezen évben megtörtént. Ezt követően II. ütemben 2008. évben forgalomba helyezésre került a Tornyiszentmiklós és országhatár közötti szakasz 2x2 forgalmi sávval. A magyar szakasszal egyidőben helyezte forgalomba a szlovén fél a csatlakozó A5 gyorsforgalmi utat. A területszerzés a félpálya kiépítésekor a teljes autópálya kiépítésre megtörtént.

1.3 .A tervezett beruházás célja A projekt közvetlen célja az M70 gyorsforgalmi út M7 autópálya - Tornyiszentmiklós (szlovén-magyar határ) közötti szakaszának építésre történő előkészítése kb. 12 km hosszon 2x2 forgalmi sávos keresztmetszettel, fizikai elválasztással és leállósávval. A projekt eredményeként K.I.A. osztályba tartozó, 2x2 sávos burkolt leállósávval és fizikai elválasztó sávval rendelkező, 130 km/ó tervezési sebességű autópálya épül.

2014. szeptember

7/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


1.4 A létesítmény szükségességének indoklása, környezetvédelmi szempontok Az M70 gyorsforgalmi út esetében a kiépítés jelenleg váltakozó keresztmetszeti kialakítású, a szakasz elején 2x2 forgalmi sávval elválasztó és leálló sávval autópálya keresztmetszettel, majd 2x1 forgalmi sávval főút keresztmetszettel (csomópontoknál 2x2 sávval, autópálya keresztmetszettel), végül ismételten 2x2 forgalmi sávos kialakítással történt a kialakítás. Az M70 autóút II. ütem, és a szlovén A5 autópálya együttes forgalomba helyezését követően a tranzitforgalom, és ezzel a súlyos balesetek száma jelentősen megnövekedett. A gyakori súlyos balesetek oka, hogy a 2x1 sávos szakaszokon a gépjárművezetők figyelmen kívül hagyják a kétirányú közlekedés szabályait. A balesetek kivizsgálására és megelőzésére megalakult eseti bizottság megállapítása szerint szükséges a 2x1 sávos szakaszokon a végleges 2x2 forgalmi sáv fizikai elválasztással történő kialakítása. 1.4.1. A létesítést indokló határozatok, tervek A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. Törvény 1.sz melléklete tartalmazza az M70 autóút fejlesztését. Út betű-, és számjele M70

Hosszútávú úttípus autópálya

Szakasz (beruházás jellege) M7 - országhatár kapacitásbővítés

Nagytávú úttípus autópálya

1.4.2. A beruházás elmaradása esetén várható hatások Az M70 gyorsforgalmi út 2x2 sávra történő bővítésének elmaradása esetén tehát az alábbi tendenciákkal kell számolni: 

A növekvő forgalom önmagában is növekvő környezetterhelést okoz, de a forgalom lefolyásában keletkező zavarok miatt (torlódás, baleset) még jelentősebb a zaj- és légszennyezés növekedése.



Csúcsidőn kívül is jelentősen lassul az átlagos sebesség, a nehézforgalom arányának növekedése miatt nő az előzési manőverek száma, ez pedig a súlyos, halálos kimenetelű balesetek számának növekedésével jár együtt.



A balesetek, torlódások gyakoriságával összefüggően az érintett útvonal „megbízhatósága” romlik, az eljutási időknek csökken az átlaga és nő a szórása.



A növekvő forgalmi terhelés miatt gyorsabban romlik le az útpálya-szerkezet, növekednek a térség útfenntartási költségei.



A rossz elérhetőség miatt romlik a térség tőkevonzó-képessége, csökken az új beruházások és munkahelyek száma.

2014. szeptember

8/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


1.5 A felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban

a

(314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 1/a. pontja) A KHT készítése során a következő hatóságokat kerestük meg:           

Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Zala Megyei Kormányhivatal, Zalaegerszegi Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Zala Megyei Kormányhivatal Hivatal Erdészeti Igazgatósága Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Zala Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága Pécsi Bányakapitányság Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

A megkeresések kapcsán megküldött válaszleveleket a 2. sz. és 3. sz. melléklet tartalmazza.

1.6 A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 1/b. pontja) Az elkészített környezeti hatástanulmány a többször módosított 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelményeken túlmenően a vizsgálat közben felmerülő egyéb kérdések megválaszolására törekedett. Ehhez felhasználásra kerültek a szakterületi vizsgálatokon és elemzéseken túl az ismert szakirodalmi adatok, a lefolytatott önkormányzati-, hatósági-, és egyéb egyeztetések eredményei, térképi-, és terepbejáráson beszerzett adatok, a települések szabályozási terveinek adatai.

1.7 A korábban számba vett fő változatok, és a korábbi változatok közüli választás fő okai (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 1/c. pontja) 1.7.1. A nyomvonalváltozatok kialakításának indokai, általános környezetvédelmi szempontok Az M70 autóút változó keresztmetszettel két ütemben megépült. I. építési ütem 2004.-ben, a II. ütem 2008.-ban lett átadva a forgalomnak. A jobb pálya helyén humuszleszedés nem történt, földmunka nem épült. Kb. 1,5 km-ként üzemi lejárók épültek, hogy a jobb pálya helyére le tudjon járni a kezelő (kaszálni). 2014. szeptember

9/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A területszerzés, a műtárgyak egy része, a csomópontok, a védőkerítések a végleges autópálya keresztmetszet figyelembevételével készültek. Fentiek miatt a kapacitásbővítés során az M70 gyorsforgalmi út nyomvonalát adottságként kell kezelni.

1.8 Korábbi, vagy más tervekben szereplő továbbvezetési lehetőségek, kialakításuk környezeti szempontjai, feltárt környezeti hatásuk ismertetése Az M70 autópálya szlovéniai továbbvezetése a meglévő 2x2 sávos A5 autópálya, mely Maribort köti össze a magyar határral. Az autópálya teljes hossza 81 km. Az A5 autópálya az A1-es autópályával együtt Kopertől Magyarországon át Ukrajna felé képez NATO korridort.

1.9 Területigény, a terület jelenlegi hasznosítása A tervezett beruházás a meglévő gyorsforgalmi út kisajátítási határán belül valósul meg, nagysága megközelítőleg 25 ha. Ezek a területek a Magyar Állam/KKK kezelésében vannak. A helyrajzi számok a következők: Letenye 0250/45, Murarátka 06/2, Muraszemenye 045/2, Csörnyeföld 0100/7, Kerkaszentkirály 020/1, Dobri 0136/2, Tornyiszentmiklós 03/10.

2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMBA VÁLTOZATAINAK A RÉSZLETES LEÍRÁSA

VETT

(314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 2. pontja)

2.1

Jelenlegi állapot

Az M70 gyorsforgalmi út korábbi terveiben, engedélyeiben szereplő szelvényezés megváltozott, megnövekedett 1506,418 m-rel. Ennek oka, hogy az M70 első 1,5 km-es szakasza, ami az M7-M70 elválási csomópontba esik, külön projektként az M7 autópálya terveinek része volt. Miután az M7 autópálya Becsehely - országhatár és az M70 gyorsforgalmi út teljes szakasza megépült, a tervezési szelvényezéseket „össze kellett futtatni”, azaz az M70 0+000 km szelvénye elé kellett toldani az elválási csomópontra eső 1,5 km-t. 2.1.1. Az autóút helyszínrajzi kialakítása A nyomvonal teljes hosszában a Mura folyó völgyében húzódik, vonalvezetése síkvidéki jellegű. A gyorsforgalmi út az M7 autópálya elválási csomóponttól Letenyét délről elkerülve főleg mezőgazdasági művelésű területen halad. A 6,2 km szelvény térségében éri el a Mura árvédelmi töltését, azon halad mintegy 200 m hosszon. A nyomvonal ezt követően Murarátka község beépített területe és a Mura község között árterületen halad magas töltésen. Az árterületet elhagyva ismét mezőgazdasági területen vezet a települések és a 7538 j. összekötő út között, majd Tornyiszentmiklós alatt éri el a tervezett határátkelőhelyet.

2014. szeptember

10/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Ennek megfelelően Alsószemenyét északról, Csörnyeföldet délről elkerülve Dobri és Kerkaszentkirály között vezet át Tornyiszentmiklós déli oldalára. A helyszínrajzi kialakítás az E0-2.1 és E0-2.2 rajzszámú átnézeti helyszínrajzon jelenik meg. 2.1.2. Magassági kialakítás A tervezett gyorsforgalmi út vonalvezetése a terepviszonyokhoz igazodóan közel vízszintes max. 0,5 % emelkedésű vagy esésű nagysugarú függőleges lekerekítésekkel. Az autópálya magassági vonalvezetését alapvetően befolyásolta, hogy a nyomvonal a Mura árterületén vezet, illetve több vízfolyást keresztez, ezért a folyók, patakok mértékadó árvízszintjét figyelembe kellett venni, illetve a tervezett műtárgyak min. 0,5 %-os hosszesésével kellett számolni. Ezeken a szakaszokon 3-6 m magas töltésen, egyéb szakaszokon 1,5-2 m magas töltésen vezet a nyomvonal. 2.1.3. Keresztmetszeti kialakítás A meglévő gyorsforgalmi út a 0+000- 3+776 km sz. között, a 9+196-11+866 km sz. között, valamint a 16+506-21+266 km sz. között végleges 2x2 sávos autópálya kiépítéssel valósult meg. A többi szakaszon 2x1 sávval a majdani autópálya bal pályája épült meg, a hozzá tartozó vízelvezetési rendszerrel. Ahol a 2x1 sávos kiépítés valósult meg (I. ütem), ott a keresztmetszeti kialakítás az alábbi: Útkorona szélessége:

13,50 m

Forgalmi sáv szélessége:

3,50 m

Kopóréteg szélessége: Padka szélessége:

7,00 3,25 m ill. 3,47 m

A tervezett kapacitásbővítés következtében (2x2 sávos autópálya kiépítésben) az M70 gyorsforgalmi út teljes szakaszán a keresztmetszeti kialakítás a következő lesz: Útkorona szélessége:

28,0 m

Középső elválasztósáv:

5,00 m

Forgalmi sáv szélessége:

3,75 m

Kopóréteg szélessége:

7,50

Leállósáv szélessége:

3,0 m

A keresztmetszeti kialakítást az E0-3. rajzszámú mintakeresztszelvény tartalmazza

2014. szeptember

11/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 2.1.4. Kapcsolódó létesítmények Csomópontok − − − −

M7-M70 autóút forgalmi csomópont Letenyei forgalmi csomópont a 7. sz. főúton Muraszemenyei forgalmi csomópont a 75 149 jelű bekötő úton Tornyiszentmiklósi forgalmi csomópont új bekötő úton.

Országos közutak keresztezése − − − −

1+814 km sz. 7. sz. főút korrekció 10+326 km sz. 75 149 j. Muraszemenyei bekötő út korrekció 15+696 km sz. 75 151 j. Kerkaszentkirályi bekötő út korrekció 18+156 km sz. 7538 j. ök. út Tornyiszentmiklós körforgalmú csomópont

Egyéb utak keresztezése − − − − − − − −

3+871 km sz. földút korrekció aluljáró 5+710 km sz. burkolt út korrekció 7+206 km sz. Béke utca átvezetése autóút alatt 9+713 km sz. alsószemenyei út korrekció 12+387 km sz. Csörnyeföld-muraszemenyei út korrekció 13+794 km sz. Vörcsökpuszta-Cserneci út korrekció 15+687 km sz. Kerkaszentkirály-Szőlőhegyi út korrekció 19+026 km sz. volt MAORT lakótelepi út korrekció Pihenőhelyek

Az M70 autóúton egy üzemelő pihenőhely van, a csörnyeföldi egyszerű pihenő. Mérnökségi telep A szakasz üzemeltetését az Eszteregnyei Autópálya Mérnökség látja el. A létesítmény kezelői Az autópálya kezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Eszteregnyei Autópálya Mérnökség. Az autópályához kapcsolódó létesítmények kezelői: Keresztezett országos közutak

-

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Keresztezett földutak

-

Kezelőjük bizonytalan

Juliánhegyi patak

-

Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Rátka patak

-

Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

2014. szeptember

12/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Csörnyeföldi patak

Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Társulat

Vörcsök patak

Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Társulat

Kerkaszentkirályi patak

Zrínyi MGTSZ Muraszemenye

Keresztezett vasutak

-

MÁV Zrt.

Határátkelőhely

-

Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

2.2

A tervezett beavatkozások

2.2.1. Az autóút helyszínrajzi kialakítása A kapacitásbővítés folyamán K.I.A tervezési osztályba tartozó 2x2 forgalmi sávos burkolt leállósávval és burkolt középső elválasztó sávval rendelkező autópálya kiépítést kívánunk megvalósítani, ennek tervezési sebessége 130 km/h. A 130 km/h tervezési sebesség elérése helyszínrajzi korrekció nélkül teljesíthető. 2.2.2. Magassági kialakítás A meglévő pálya esésviszonyai alapján a gyorsforgalmi út paraméterei a 130 km/h tervezési sebességhez előírt értékeknek megfelelnek. 2.2.3. Keresztmetszeti kialakítás A 3+776-9+196, valamint a 11+866-16+506 km szelvények között a jobb pályát meg kell építeni, és a bal pályát ki kell szélesíteni. A végleges koronaszélesség 28 m. A jelenlegi keresztmetszeti kialakítást (I. ütem), és a végleges autópálya kiépítés (II. ütem) keresztmetszeti kialakítását az E0-3. rajzszámú mintakeresztszelvény szemlélteti. 2.2.4. A kapacitásbővítés során tervezett egyéb beavatkozások Az aluljárók a végleges állapotnak megfelelően épültek meg, míg a felüljáróknak csak a bal pályája készült el. Ezért a jobb pálya tervezésével egyidőben a jobb pályán meg kell tervezni 5 db kb. 200 m2-es felüljárót a kapacitásbővítéssel érintett szakaszokon (2 db vadfelüljáró, a Mura holtág, és a Mura ártér felett átvezető műtárgy, valamint a Béke út átvezetése), és meg kell hosszabbítani 4 db nagyátmérőjű csőátereszt is.

2014. szeptember

13/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 2.2.5. Közművek Jelenlegi ismereteink alapján az autópálya az alábbi közműveket fogja érinteni: 2.2.5.1.

Kis- és középfeszültségű légvezeték keresztezések

Letenye Vám 22 kV-os légvezeték az M70 3+954 km szelvényében (3-4. sz. oszlopok között): A meglévő M70 gyorsforgalmi út a 3+954 km szelvényben keresztezi a meglévő Letenye Vám elnevezésű E.ON tulajdonú 22 kV-os légvezetékes hálózatot a meglévő 3. számú és 4. számú egysíkú fejszerkezetű tartóoszlop között. A megvalósulási terv és a vizsgálathoz kapott mintakeresztszelvény alapján elvégzett vizsgálat szerint a meglévő villamos légvezeték út feletti magassága megfelel gyorsforgalmi út üzemeltetője, és a villamos hálózat üzemeltetője által előírt kritériumoknak (út feletti magasság mindenhol nagyobb, mint 7 méter), nem kell átépíteni. A vizsgálat alapján a 3-4. oszlopközben a legnagyobb belógás 2,74 m 5°C+pótteher esetén, az út feletti legkisebb magasság 10,1 méter. Pusztavörcsök 22 kV-os légvezeték az M70 14+338 km szelvényében (8-9. sz. oszlopok között): A meglévő M70 gyorsforgalmi út a 14+338 km szelvényben keresztezi a meglévő Pusztavörcsök elnevezésű E.ON tulajdonú 22 kV-os légvezetékes hálózatot a meglévő 8. és 9. számú egysíkú fejszerkezetű feszítőoszlop között. A Meglévő 9. oszlopon van a 39979 jelzőszámú oszlopkapcsoló, amely a 15134 jelzőszámú, Autós Pihenőpark nevű transzformátor állomást táplálja meg. A megvalósulási terv és a vizsgálathoz kapott mintakeresztszelvény alapján elvégzett vizsgálat szerint a meglévő villamos légvezeték út feletti magassága megfelel gyorsforgalmi út üzemeltetője és a villamos hálózat üzemeltetője által előírt kritériumoknak (út feletti magasság mindenhol nagyobb, mint 7 méter), nem kell átépíteni. A vizsgálat alapján a 8-9. oszlopközben a legnagyobb belógás 2,61 m 5°C+pótteher esetén, az út feletti legkisebb magasság 8,9 méter. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete értelmében légvezeték 20 kV-tól a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. Jelen beruházásnál a keresztezett légvezetékekben beavatkozás nem történik. 2.2.5.2.

Szénhidrogén vezetékek

12+452 kmsz Csörnyeföld-Muraszemenye DN 90 PE 80/G SDR 11 MSZ EN 1555 nagyközépnyomású vezeték (Pü=6bar) keresztezés miatti átépítése A jelenleg üzemelő autóút építésre kerülő bővítése (2x2 sáv) során biztosítani kell a korábban kiépített gázközművek esetében a biztonságos földgázellátás érdekében a helyszíni ellenőrzés és a közmű üzemeltetőtől kapott információk alapján a meglévő gázvezetékek elhelyezését és a szükségessé váló átépítés megtervezését, az engedélyezésben közreműködést. Az ellenőrzés illetve a tervezés alapvető szempontja, hogy az M70 autóút tervezett átépítése miatt a meglévő DN 90 PE 80/G SDR 11 MSZ EN 1555 méretű és anyagú nagyközépnyomású vezetéknek átépítése szükséges-e. A meglévő gázvezeték az É-i oldalon a kerítésen belül halad, de ez nem érinti M70 út szélesítését. Az út alatti védőcsövet meg kell hosszabbítani! A gerincvezetéket ki kell vinni a kerítésen kívül és új vezetéket kell tervezni egy rövid szakaszon a meglévő üzemelő visszakötésnél. Ha a kerítésen kívül lett lefektetve a gerincvezeték - a nyilvántartás szerint nem állapítható meg

2014. szeptember

14/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány egyértelműen- akkor további tervezés nem szükséges. Kutatóárkok után feltárást követően lehet meghozni a végleges döntést. A E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. tulajdonában és üzemeltetésében lévő elosztó esetében az a műszaki megoldás szerinti átépítéssel a védőtávolságok tartása biztosítható. Az árok alatt a min. 1,0m takarás biztosítandó! Az üzemelő vezetékre való rákötés után a felhagyandó vezeték kiszedendő, elszállítandó. 12+426 kmsz Csörnyeföld-Muraszemenye DN 90 PE 80/G SDR 11 MSZ EN 1555 nagyközépnyomású vezeték 1 keresztezés átépítése miatti vezeték felhagyási munkák: A Csörnyeföld-Muraszemenye DN 90 PE 80/G SDR 11 MSZ EN 1555 DN 90 PE gerincvezeték átépítése miatt a szükséges mértékben a meglévő gázelosztó vezeték megszűntetésre kerül. A felhagyást, bontási munkákat a E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. illetékes üzemének szakemberei végezhetik a környezetvédelmi és biztonsági előírások betartásával. A kiszedendő vezeték bontása és elszállítása az előírások szerint történhet. 2.2.5.3.

Víziközmű vezeték

D40 KPE vízvezeték az M70 14+534,6 km szelvényében. Magassági vonalvezetése nem ismert. 2.2.6. A telepítés várható időpontja Az építést 2016-2018 időszakra prognosztizáljuk, 2018. évi átadással.

2.3

Kapcsolódó műveletek

2.3.1. A tevékenység megvalósításának leírása (ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak a megadását) Az útépítés főbb munkafolyamatai a következők:  Régészeti feltárások, lőszermentesítés – a régészeti feltárásokat időben kell elkezdeni, hogy a kivitelezési munkák megkezdéséig befejeződjenek. A leletmentést a területileg illetékes múzeumok közvetlen megbízás alapján végzik. Ugyancsak el kell végezni a terület lőszermentesítését a biztonságos munkavégzés érdekében.  Fakivágás, bozótirtás – az előkészítő munkákhoz tartozik. A bővítésre tervezett, és I. ütemben kisajátított szakaszok átereszeinek nem burkolt része, és a talpárkok számos pontja spontán becserjésedett, fásodott. Kaszálásuk, tisztántartásuk kimaradt a fenntartási munkákból, ezért itt újra szükséges a fakivágás, bozótirtás. Humuszleszedés – a talajmechanikai szakvélemény alapján meghatározott vastagságig leszedik a humuszt. A vállalkozó által készíttetett humuszgazdálkodási 1

nagyközépnyomású vezeték: P = 3 - 10 bar

2014. szeptember

15/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml






  

terv figyelembe vétele mellet ennek egy része deponálásra kerül, amit a későbbiekben a tereprendezési munkáknál felhasználnak. A felesleges mennyiséget el kell szállítani, és mezőgazdasági területen, a terület tulajdonosával egyeztetve hasznosítani kell. Közműkiváltások és ellátóvezetékek építése – A keresztező közművek megfelelő nyomvonalra helyezése, valamint a vezetékek magassági korrekciójának elkészítése. Ellátó vezetékek esetében a csatlakozási ponttól közmű építése az autópályáig. A közművekkel kapcsolatos építéseket a pálya építése előtt, vagy az építés ideje alatt végzik. Földmunka készítése – az alábbi munkafolyamatokból áll: tereprendezés, földszállítás, terítés, tömörítés, árokkialakítás. A földszállítás tartalmazza a szükséges anyagmennyiség beszállítását, valamint a töltésépítésre alkalmatlan föld elszállítását lerakóhelyre. Burkolatépítés – útalap építése, aszfaltozás. Egyéb műszaki létesítmények építése – (hídépítés), átereszek, árokburkolatok, forgalomtechnikai felfestések, korlátok, táblák elhelyezése. Füvesítés, növénytelepítés – a befejező munkák közé tartozik, a végleges tereprendezés elkészülte után lehet teljes mértékben elvégezni.

Az üzemeltetés főbb munkafolyamatai: Közutak fenntartásának és üzemeltetésének általános szabályait az Országos Közutak Kezelési Szabályzata tartalmazza. A szabályzat előírásainak megfelelően kell az út üzemeltetéséről és fenntartásáról gondoskodni. Az utak üzemeltetése során általában az alábbi munkafolyamatok adódnak:  Téli síkosságmentesítés – (nedvesített vagy száraz síkosságmentesítés).  Kaszálás, árokkarbantartás – füves területeket a korona élen kívül legalább évente kétszer kell kaszálni, a korona élen belül pedig legalább évente négyszer. A gyomirtást a padkán és a kisajátításra kerülő területen általában alvállalkozó bevonásával végeztetik. Az árok karbantartása részben a benövő növényzet és a hordalék eltávolítását, részben szemét, uszadék összegyűjtését jelenti.  Burkolatfestés, korlátok, forgalomtechnikai berendezések karbantartása – elsősorban festést és tisztítást jelent, de jelentős a balesetek folyamán megsérült korlátok és táblák javítása. Téli üzemmód után a berendezések mosása.  Műtárgyak karbantartása – ellenőrzés, javítás, korróziógátlás.  Hulladékok gyűjtése – úgy a pihenőkben, mint a pálya mellett elszórt kommunális, és egyéb (időnként veszélyes) hulladékok összegyűjtése.  Növényzet gondozása – fák gondozása, sövényvágás. Az építés során felhasznált főbb veszélyes anyagok Aszfalt – keverőtelepről készen szállítják, azonnal bedolgozásra kerül, ezért tárolása, deponálása a helyszínen nem szükséges. Festékek, hígítók – burkolatfestéshez Thermoplastik nevű anyagot használnak, ami nem tartalmaz illóanyagot. Az egyéb festékek illóanyag tartalmuk miatt minősülnek veszélyes anyagnak. Tárolásukat zárt tárolószekrényben kell megoldani.

2014. szeptember

16/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Munkagépek üzemanyaga – benzin, gázolaj – építés alatt a munkagépeket mobil üzemanyagtöltő kutakról tankolják meg, vagy a tankolás szállító járművek esetén kiépített benzinkutakról történik. Üzemeltetés során felhasznált veszélyes anyagok: Illó anyagot tartalmazó festékek – az építéshez hasonlóan a karbantartáshoz is szükséges festékek használata. Tárolásukat a mérnökségi telepen oldják meg, ahol az előírásoknak megfelelően kialakított tároló helyiség és szekrény biztosított. Munkagépek üzemanyaga – üzemelés során a munkagépeket a mérnökségi telepen kialakított üzemanyagtöltő állomásokon tankolják meg. Olajok – a gépjárművek karbantartásához, feltöltéséhez használt olajok Becsült anyagfelhasználás A táblázatban szereplő mennyiségek az útépítési tanulmányterv alapján számolt adatok, melyek nagyságrendi becslésekre adnak lehetőséget a felhasználásra kerülő anyagmennyiségek tekintetében. Ennek megfelelően a főbb becsült mennyiségek a következők: Humusz leszedés (m3)

Humusz terítés (m3)

Homokos kavics (m3)

Bevágás (m3)

Töltés (m3)

Aszfalt (m3)

Beton műtárgyak (m3)

Beton utalap (m3)

75 000

15 000

45 000

50 000

500 000

24 000

1 500

23 000

A fenti anyagok beszállítása és bedolgozása a legnagyobb volumenű, ezért környezeti szempontból ezek az anyagmennyiségek a mértékadók. 2.3.2. Anyagbeszállítás Az M70 gyorsforgalmi út építendő szakaszainak ~ 10 kilométeres környezetében található bányatelkek felsorolását, részletes adatait a „4.1. Föld, felszín alatti víz” fejezet tartalmazza. A nyilvántartásban szereplő bányák közül több Natura 2000 területen fekszik, ezek felhasználását nem javasoljuk. Szállítási útvonalat a Letenye VI. (Bónya dűlő) bányából javasoltunk, amely ugyan Natura 2000 terület szélén található, de a szállítási útvonal már nem terheli a védett területet, és lakóterületet sem érint. Letenye VI. bányából a szállítás már jól kijárt földutak segítségével történhet. A földutak csatlakoznak az 7. sz. főúthoz, majd a főútról a Letenyei csomóponton keresztül tudnak a szállító járművek feljutni az M70 autóútra. Meg kell jegyezni, hogy jelen tervezési fázisban nem rendelkezünk az egyes bányák szállítási kapacitásáról, így elképzelhető, hogy távolabbi bányákból kell a szállítást lebonyolítani. 2014. szeptember

17/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A majdani vállalkozó a Kbt.-vel összhangban jogosult az itt fel nem sorolt bányák helyett más bányákat, illetve ezzel összefüggésben más szállítási útvonalakat felhasználni. Az építés során az anyagszállításokat a kiviteli terv alapján készített organizációs terv fogja tartalmazni. Az M70 gyorsforgalmi út építéséhez csak jogerős és érvényes hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag használható fel, a szükséges anyag jóváhagyott műszaki üzemi tervvel rendelkező bányából szállítható. "A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés - településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő - teljesítését." (1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 27. § (2) bekezdés) A szállítási útvonalat az E0-2.1 rajzszámú átnézeti helyszínrajz tartalmazza.

2.4

2014. szeptember

Forgalmi vizsgálat

18/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


forgalom járműosztály

becsült forgalom

bázisév (2012) j/nap

távlati év (2018)

E/nap

j/nap

távlati év (2028)

jele

megnevezése

SZGK

személygépkocsi

2633

2633

3043

3043

3774

3774

KTGK

kistehergépkocsi

1286

1286

1486

1486

1843

1843

BUSZE

egyes autóbusz

55

138

60

149

70

175

BUSZCS

csuklós autóbusz

0

0

0

0

0

0

KNTGK

közepesen nehéz tehergépkocsi

208

520

248

621

318

796

NTGK

nehéz tehergépkocsi

116

290

138

346

178

444

POTKTGK

pótkocsis tehergépkocsi

452

1130

540

1349

692

1729

NYSZER

nyerges szerelvény

2320

5800

2770

6924

3550

8876

SPEC

speciális jármű

11

28

13

33

17

42

MKP

motorkerékpár

19

15

20

16

23

18

KPF

kerékpár

0

0

0

0

0

0

LASSU

lassú jármű

0

0

0

0

0

0

OSZGK

összes személygépkocsi

3919

3919

4529

4529

5617

5617

OBUSZ

összes autóbusz

55

138

60

149

70

175

OTGK

összes tehergépkocsi

3107

7768

3709

9273

4755

11887

ONGJ

összes nehézjármű

2954

7385

3521

8802

4506

11266

OMOT

összes motoros jármű

7100

11839

8318

13968

10464

17697

OJ

összes jármű

7100

11839

8318

13968

10464

17697

19/118 2014. szeptember

becsült forgalom

Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

E/nap

j/nap

E/nap

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A jövőbeni forgalmi helyzet előrebecsléséhez kiinduló adatként a Magyar Közút által menedzselt, az OKA-ból átvehető 2012. évi Országos Keresztmetszeti Forgalomszámlálás adatai kerültek felhasználásra. A jövőbeni időtávokban számolt értékek a múltbeli forgalomfejlődés idősorait, és forgalmi potenciálok (GDP, motorizáció, lakos-szám, stb.) jövőbeni fejlődését vették figyelembe. A forgalmi vizsgálat három időtávra készült. A vizsgálat a 2013. évi jelenlegi forgalommal indul, 2018. évben feltételezésünk szerint a négynyomúsítás már megvalósul, és 2028. év a környezetvédelmi tervezés időtávja (tervezés éve+15 év).

2.5

Hatótényezők részletezése

(314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 2/b. pontja) A tervezett kapacitásbővítés esetében az alábbi állapotokat, tevékenységeket és azok hatásait vizsgáltuk meg az egyes környezeti elemekre: Jelenlegi állapot: a jelenlegi állapotot, mint referencia állapotot értékeljük. Építés: meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül (kisajátításra kerülő terület), annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán és a környező településeken jelentkezhetnek. Megvalósítás, üzemelés: a területfoglalásban és az elválasztó hatásban jelentkezik. A hatások a létesítmény létrejöttével a forgalomtól függetlenül fennállnak. A forgalom által létrejövő hatások, melyek elsősorban a gépjárművek zaj- és légszennyező anyag kibocsátásával függnek össze. A létesítmény üzemeltetésének hatása: a fenntartási és karbantartási folyamatok által létrejövő hatások. Felhagyás: a gyorsforgalmi út megszüntetése országos jelentősége miatt nem valószínűsíthető, ezért a továbbiakban nem kívánunk vele foglalkozni. Havaria: a gyorsforgalmi út építése és üzemelése során esetlegesen bekövetkező balesetek, tűzesetek, veszélyes anyagok kijutásának hatásaival lehet számolni. A hatótényezők a fenti tevékenységek, illetve maga a létesítmény, melyek során a környezeti elemek állapotváltozásai elindulnak. A hatásviselők a környezeti elemek vagy rendszerek, melyekben az állapotváltozások érzékelhetők, illetve kimutathatók. A vizsgált környezeti elemek és rendszerek a következők: Föld, felszín alatti víz Víz – felszíni víz Levegő Élővilág: ember, növény, állat Épített környezet Táj (a környezet egésze) Veszélyeztető tényezők: Zaj, rezgés Hulladék Légszennyező anyagok Emberi jelenlét

2014. szeptember

20/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A teljes hatásterület a közvetlen és közvetett hatások területeinek összessége. A közvetlen hatásterületet az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek alkotják, amelyek lehetnek a földbe, a vízbe, a levegőbe való egyes anyag-, vagy energiakibocsátások terjedési területei, valamint közvetlen igénybevételeinek területei. A közvetlen hatásterület a környezet azon része, ahol a környezetterhelés változása kimutatható. A közvetett hatásterület a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok területei.

2.6

Az esetleges meghibásodások hatótényezők.

környezetterhelést okozó lehetőségei, és az ebből

balesetek származó

(314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 2/c. pontja) A környezetszennyezéssel járó közúti balesetekben a járművek hajtóanyaga és szállítmánya a közút és környezetének szennyezését okozhatja. Jelen beruházás kapcsán a lakott területen kívüli balesetek jelentik a környezeti veszélyforrást. A lakott területen kívül elsősorban megcsúszás, pályaelhagyás, farolás fordul elő. Az országos közúthálózatokon a mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállítása jelent veszélyt. A közúton történő veszélyes áruk szállítási környezeti kockázata (a megfelelő előírások betartása esetén) az ún. havária bekövetkezésében jelentkezik. Közúton szállított veszélyes áru halmazállapot szerint lehet szilárd, folyékony, gáznemű. Környezeti szempontból mechanikai kárelhárításra csak a szilárd és folyékony halmazállapotú szennyezővel szemben van lehetőség. Gáznemű szennyeződés esetén csak a károk minimalizálására törekedhetünk. Ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Szilárd és folyékony veszélyes anyag vagy hulladék szétszóródása, illetve kiömlése esetén a veszélyhelyzetet okozó tevékenységet le kell állítani, a szennyeződést lehetőség szerint lokalizálni kell. Meg kell akadályozni, hogy a szennyeződés a talajra (talajba), a szennyvíz, és különösen a csapadék-csatornába kerüljön, ha mégis belekerült, gondoskodni kell annak kitisztításáról. Az útpadkára kerülő anyag szennyezheti a talajt, a talajvizet, illetve az árok közvetítésével a befogadót. A szétszóródott veszélyes anyagot, veszélyes hulladékot össze kell gyűjteni, a kiömlött veszélyes anyagot fel kell itatni. Az így keletkezett, veszélyes anyaggal átitatott anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni. A talajra hulló szennyeződésnél javasolt a szennyezett réteget eltávolítani, és talajcserét végezni, illetve kialakítani egy geomembránt, hogy megvédje az alatta lévő talajt és felszín alatti vizeket a nem kívánatos hatásoktól. Az ilyen jellegű események során keletkező hulladékok típusa és megjelenési formája, fizikai és kémiai tulajdonságai előre nem megmondhatóak. A tapasztalatok szerint a kiömléses balesetekre kell felkészülni, a keletkező hulladékok elsősorban a kárelhárítási 2014. szeptember

21/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány tevékenységekből származnak. A keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, így kezelése és szállítása külön jogszabályhoz kötött. A rendkívüli események kezeléséhez a környezetet ért károk felszámolásához több szerv, illetve szervezet közös együttműködésére van szükség. A káresemények jellegéből adódóan az elsőként kiérkező katasztrófavédelem feladata a közvetlen életmentésből fakadó feladatokon túl odáig terjed, hogy a balesetek kapcsán kialakult környezetszennyezést lokalizálja, illetve az elsődleges szennyeződésből fakadó további veszélyeztetettség lehetőségét azonnali intézkedéssel megszüntesse. A közútkezelőnek alapvető feladata és kötelessége az általa kezelt útfelület és annak közvetlen környezetével kapcsolatos, a közlekedés biztonsága érdekében indokolt feladatok végrehajtása – így az útpálya hajtó-, vagy kenőanyagoktól történő megtisztítása is. Közúti baleset bekövetkezése esetén – amennyiben a környezet szennyeződik – az útfelület tisztítása, csúszásmentesítése, a szennyezett felitató anyag elszállítása, elhelyezése a szennyező, illetve akadályoztatása esetén a közút kezelőjének feladata, ennek a költségei a környezethasználót (szennyező) terhelhetik. A kezelő, Magyar Közút Nonprofit Zrt. rendelkezik központi havária tervvel, mely Autópálya Mérnökségenkénti bontásban tartalmazza, hogy hogyan kell reagálni a vészhelyzetekre és kezelni a havária eseményeket. A Havária tervet a 9. számú melléklet tartalmazza. Az azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást, minden más esetben kármentesítést kell végezni. A kárelhárítás és kármentesítés szabályait az alábbi jogszabályok tartalmazzák: Kárelhárítás: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről Kármentesítés: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól

3. A HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK LEÍRÁSA (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 3. pontja) Az alábbiakban az utak esetében előforduló hatásokat, hatásfolyamatokat, valamint a hatásterület lehatárolásának általános szempontjait környezeti elemenként, rendszerenként adjuk meg.

3.1.

Föld, felszín alatti víz

Az építés hatása Az építés során többlet terület-igénybevétel jelentkezhet, amely a kisajátítási területen túli termőföldek átmeneti használatát jelentheti. Amennyiben erre sor kerül, a használat befejezése után a területet rekultiválni kell. A Natura 2000 területen és a tájvédelmi körzet területén még időlegesen sem alakítható ki felvonulási útvonal, törmelék, építési anyagok, eszközök, munkagépek tárolására használt lerakat vagy depónia.

2014. szeptember

22/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Ugyancsak az építés hatása lehet a munkagépek tárolására használt telepeken létrejövő talajszennyezés, vagy a veszélyes anyagok tárolásából eredő szennyezés. Ezért ezeket a területeket fokozott gonddal kell kijelölni. Üzemelés hatása A forgalomból származó légszennyező anyagok kiülepedése a talaj szennyezésével járhat, azonban ezek hatása az út melletti sávban is elhanyagolható, mivel a légszennyező anyagok diffúz jelleggel nem lehatárolható területen ülepednek ki. Az utóbbi 15 évben a gépjárművek összetételének, műszaki állapotának és fajlagos emissziójának a javulásával és az ólmozatlan benzin bevezetésével, a talaj kipufogógázból származó szennyezettsége jelentősen csökkent, a koncentráció az út melletti területsávban is elhanyagolható. Az út üzemeltetésének során téli síkosságmentesítés szintén a talaj minőségi változását idézheti elő. Közvetlen hatása az útpadka és az árok környezetében érvényesül. A talajvizet beszivárgás útján szintén elérheti, ebben az esetben a talajvízmozgás következtében hatása nagyobb területre is kiterjedhet. Építés és üzemelés közben bekövetkező balesetek (havaria) esetén a talaj szennyeződhet. A talajon keresztül beszivárgó szennyeződés a talajvízmozgással a talajvizet, esetenként a rétegvizet is elérheti. Hatásterület Közvetlen hatásterületnek a nyomvonal által igénybevett területet vehetjük, mely a kisajátított terület nagyságával egyezik meg. A légszennyező anyagok kiülepedése miatt a talajszennyezés közvetett hatásterülete elvileg megegyezik a levegőre vonatkozó teljes hatásterülettel, hiszen a talaj a levegőből, kiülepedés során szennyeződik. Az építés közvetlen hatásterülete továbbá kiterjed a felvonulási területekre is. Ezek pontos helyét csak az építés megkezdése előtt, a kivitelező kijelölése és az organizációs terv elkészülte után lehet meghatározni. Ennek igénybevétele az építés idejére korlátozódik. Utána a területet rekultiválni kell. Hatásviselők A terület hatásviselői a pálya melletti útpadkák, árkok, az út melletti termőtalaj, a talajvíz, adott esetben a rétegvíz is, valamint az erre települt működő és megkutatott vízbázisok, öntözött területek, öntöző kutak.

3.2.

Felszíni víz

Építés hatása Építés alatt a vízfolyások és egyéb felszíni vizek minőségére gyakorolt hatások lehetnek jelentősek. Ezek adódhatnak abból, hogy a vízfolyások környezetében végeznek gépkarbantartást, javítást. A mederállapot időszakos változását okozhatja vonali építés és szállítás esetén az, ha ideiglenes csőátereszek fektetésével biztosítják az átkelést a vízfolyáson. A munka végeztével a medret helyre kell állítani.

2014. szeptember

23/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A létesítés hatása Az M70 gyorsforgalmi út jelenlegi vonalvezetésével 2004 óta üzemel. A tervezett kapacitásbővítés a vízgyűjtő területben nem okoz változást. A vízfolyások egyes szakaszainak terhelés, illetve vízhozam változását nem okozhatja. A vízháztartás minimális változását okozhatja az újonnan megjelenő burkolt felület, mivel a beszivárgás a pálya alatti területen lecsökken, ezáltal az útpályára hulló csapadék szinte teljes mértékben felszíni vízként az árokrendszerben fog megjelenni. A létesítmény üzemének a hatása Az út üzeme a hatásokat elsősorban a vízfolyások vízminőségére fejti ki. A hatások a légszennyező anyagok kicsapódásából, az alkatrészkopásból, az elcsöpögő üzemanyaganyagból, illetve a balesetek során előforduló haváriás szennyeződésekből érik a vízfolyásokat. A légszennyező anyagok koncentrált kicsapódásának a hatása a keresztező vízfolyások esetében elhanyagolható. Az üzemeltetés káros hatása elsősorban a téli síkosságmentesítés során jelentkezik. A tavaszi hóolvadás után a vízfolyásokban időszakosan magas a sótartalom. Ennek hatása rövid idejű, de a keresztezés utáni szakaszon intenzív. Az év további részében nem kell számolni az út csapadékából eredő sóterheléssel. Hatásterület A közvetlen hatásterület a vízfolyások keresztezésében és a csapadékvizek bevezetésének helyén a felvízi oldalon általában 25-50 m, az alvízi oldalon a vízfolyás jellegétől függően 50-100 m. Hatásviselő A terület hatásviselői a keresztező és párhuzamosan futó vízfolyások, a nyomvonal közelében lévő tavak és tározók.

3.3.

Levegő

Az építés hatása A gyorsforgalmi utak építési munkái során részben a szállításokhoz, anyagmozgatáshoz kapcsolódóan várhatók a levegőminőséget befolyásoló hatások. Az építés hatásai átmeneti jellegűek, az épített nyomvonalszakaszra, és az ahhoz kapcsolódó szállítási útvonalakra terjednek ki. Üzemelés hatása Üzemelés közben az úton zajló forgalomban működő belsőégésű motorok okoznak levegőszennyezést. A folyamatos oszloppá összeálló forgalom vonalszerű szennyező forrásnak tekinthető. Az üzemelés hatását a forgalmi körülmények, a járművek emissziói és a terjedési viszonyok együttesen határozzák meg. Hatásterület 2014. szeptember

24/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Közvetlen hatásterület – az út melletti terület, ahol a terhelés határérték alá csökken. Közvetett hatásterület – azon területek összessége, ahol a vizsgált útszakaszokon haladó forgalom által keltett terhelés mértéke (mértékadó állapotokra vizsgálva) legalább 25%-kal változik (csökken vagy növekszik). Esetünkben közvetett hatásterületről nem beszélhetünk, mivel az M70 gyorsforgalmi út kapacitásbővítése a forgalmi vizsgálat szerint nem jár forgalmi átrendeződéssel. Hatásviselő A hatásviselő a közvetlen és a közvetett hatásterületen élő lakosság, és a levegőminőségi szempontból érzékeny élővilág.

3.4.

Élővilág: Ember, növény, állat

3.4.1. Ember 3.4.1.1.

Egészségügyi hatások

A lakosság egészségügyi állapota bizonyos mértékig összefüggésbe hozható a település környezeti állapotával. A területen élő lakosságot egészségkárosító módon a közlekedésből eredően elsősorban a zaj és levegőszennyezés érheti. A hatások időben eltolódva, tartósan, a terhelés alatt álló lakosság körében jelentkezhetnek. Ennek a két környezeti elemnek a változását vizsgálva következtethetünk az esetleges kedvező, vagy kedvezőtlen tendenciákra, amennyiben az egyéb egészséget befolyásolható tényezőt elhanyagoljuk. A védelmi berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy az egészségügyi határértékek teljesüljenek. Ez az alapelv minden környezeti elemre igaz, az épített környezet védelme, vagy a szabályszerű hulladékgazdálkodás is az ember, mint végső hatásviselő érdekeit szolgálja. Az építés alatt az építési forgalom, az anyagmozgatás és egyéb építési műveletek okoznak zaj-, és levegőszennyezést. Ezek a hatások nagyobb területet érinthetnek, azonban átmeneti jellegűek, és az építés befejeztével megszűnnek. Hatásterület Vizsgálatunkban az egészségügyi hatásterületet a forgalommal összefüggő két legfontosabb környezeti elem hatásterületével fogjuk jellemezni, a zajjal és a levegőével. 3.4.1.2.

Társadalmi-gazdasági hatások

A társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatások infrastruktúra fejlesztés esetében általában pozitív irányúak, de adott esetben lehetnek közömbösek is a fejlődésre. A pozitív hatás elsősorban a gazdasági élet területén jelentkezik. Negatív hatás akkor lép fel, ha a beruházás olyan kedvezőtlen folyamatokat indukál, amelyek idegenek a térség fejlődési tendenciáitól, a hagyományoktól, adottságoktól és a környezettől, oda nem illeszkedő további beruházásokat indítanak el, vagy a beruházások léptéke nem illeszkedik a környezeti adottságokhoz.

2014. szeptember

25/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Hatásterület Társadalmi-gazdasági hatásterület - az adott térség települései, melyek fejlődését befolyásolja az út megléte, segíti, vagy gátolja. 3.4.2. Élővilág: természeti környezet A létesítés és üzemelés hatása Üzemelés során a szennyeződések (kőolaj származékok stb.) miatt közvetlenül is károsodhat a terület. Ez a műszaki leírásban foglalt elvárások betartása esetén nem fordul elő, így legfeljebb havária esetek során számolhatunk a szennyezés okozta károkkal. A havária esetek során számos szennyeződés (pl. só, káros szerves anyag, ásványi tápanyagok stb.) kerülhetnek az útfelszínre és a csapadékvíz elvezetés miatt közvetlenül az út menti mélyedésekbe. A haváriából származó szennyeződések okozhatnak problémát az állatok több csoportjánál (különösen veszélyeztetettek a rovarok, halak, kétéltűek, hüllők). A szennyeződések károsíthatják az állatok anyagcseréjét, ami az általános egészségi állapot leromlásához gyakran közvetlen pusztuláshoz vezet. Zaj- és rezgésterhelés következtében számos zavarásra érzékeny gerinces faj hagyhatja el véglegesen az autópálya közvetlen környékét. Helyüket generalista fajok veszik át. Az építés hatása A földmunkák helyén, a töltés nyomvonalán az addig ott található élőhelyek és az élővilág visszafordíthatatlanul v. számottevő mértékben károsodik. Az építés a szállítás okozta megnövekedett forgalommal, időlegesen a későbbinél nagyobb térségben jelent környezetszennyezést (levegőminőség romlást, zajterhelést, talajszennyezést). A környezetszennyezés speciális formája az emberi jelenlét okozta zavaró hatás. Ez a zavarás egyes időszakokban (pl.: a reprodukciós periódusban, vagy a téli táplálékínség időszakában, amikor számos állatfaj nagyobb csapatokba verődik össze) megváltoztathatja az állatok szokásos viselkedését. Hatásterület Élővilágvédelmi szempontból a közvetlen hatásterület a közvetlenül érintett természetes, vagy természetközeli élőhelyek nyomvonal melletti területe. Kisebb kiterjedésű élőhelyek esetében a teljes élőhely is lehet. A közvetlen hatásterület kijelölésénél figyelembe kell venni a zaj- és levegőtisztaság-védelmi szempontból kijelölt közvetlen hatásterületet is, ha az adott élőhely érzékeny azokra. A hatásterület kiterjed az építés során igénybevett természetes, vagy természetközeli élővilágú területekre, ha azt az építésből származó káros hatás éri (taposás, depónia létesítés, mederállapot változás, vízháztartás változás stb.). A tervezett beruházás közvetlen hatásterülete a tervezett nyomvonal és annak közvetlen környéke, mintegy 20-25 m széles sávban. Közvetve a domborzat, mikroklíma, mozgástér megváltoztatása által, fajonként eltérő nagyságú közvetett hatásterület adódik. A közvetett hatásterület a közvetlen hatásterületen bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe. A pályatest jobb és bal oldalán, a középvonalától számított 20-25-100 m között, fajtól, annak otthonterületétől (home range) és élőhelytől függően változik. Hatásviselő 2014. szeptember

26/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A területen lévő természetes vagy természetközeli élőhelyek, növény- és állatfajok.

3.5.

Épített környezet

Az építés és üzemelés hatása Létesítmény hatása megnyilvánul az út külterületi vagy belterületi területrészeket elválasztó hatásában, a terület-felhasználásból adódó területcsökkenésben, valamint a területek értékének változásában (fel- illetve leértékelődés). Ez utóbbi közvetett hatásként, az út üzembe helyezése után időben eltolódva jelentkezik. Az elválasztó hatás, valamint a területcsökkenés közvetlen hatásként az építés megkezdésével, illetve az üzembe helyezéssel egy időben lép fel. Az elválasztó hatás csökkentését útátvezetésekkel, csomópontok építésével lehet mérsékelni. Az út üzeméből adódó hatás a forgalmi átrendeződéssel függ össze, a települések egyes részeire ható zaj- és légszennyezés terhelések változását jelenti. Hatásterület A közvetlen hatásterület részének tekintjük azokat a településeket, ahol olyan környezeti elem található, amelyre az út közvetlenül hatással van. Közvetett hatásterületnek kell tekinteni minden olyan területet, települést, ahol bármilyen hatása érzékelhető a beruházásnak (területfejlesztés, forgalmi átrendeződés, elválasztó hatás, területfoglalás). Hatásviselő Az érintett települések lakossága.

3.6.

Táj

A létesítés hatása Az M70 gyorsforgalmi út kapacitásbővítése kapcsán nem jelentkeznek a nyomvonalas létesítmények létesítése során jelentkező hatások, mivel a gyorsforgalmi út 10 éve megépült, a területkisajátítások a II. ütem igényeit is figyelembe véve megtörténtek. A létesítmény nem jelentkezik új elemként a tájban. Az egymástól elválasztott területek kiszolgálására párhuzamos földút hálózat létesült.. Az építés hatása Az építés hatása tájvédelmi szempontból időleges változásokat okoz, de hatása lehet végleges is. Elsősorban az anyagnyerőhelyek és lerakóhelyek létesítésével, illetve használatával függ össze. Az út építése együtt jár a terepfelszín megváltoztatásával, töltések kialakításával, a felszín időszakos, építés idejére korlátozódó roncsolásával a kisajátítási területen kívüli igénybevételek esetén. A terepfelszín változásából, az építési munkálatokhoz szükséges felvonulási területekből és a keletkező hulladékok elhelyezéséből származó bolygatás, területi igénybevétel az úttest számára szabályozott nyomvonalon kívül eső területekre is kiterjedhet. Az építés jelentős mennyiségű töltés kialakítását, töltésépítésre alkalmas anyag kitermelésének megindítását jelenti.

2014. szeptember

27/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Üzemelés hatása Üzemelés hatása a tájra, mint komplex egységre hat a különböző környezeti elemek változásán keresztül. Az út üzemelésének hatásait a különböző szakági fejezetek (talaj, felszín alatti és felszíni víz, zaj, levegő) részletesen tárgyalják. Itt csak azokat a hatásokat emeljük ki, melyekkel részletesen nem foglalkoznak ezek a fejezetek. Az új pálya mentén az egyik legjelentékenyebb hatás várhatóan a beruházások élénkülése lesz. A jó közlekedési kapcsolatok, a termelési és a szolgáltatási tevékenység telepítése szempontjából felértékeli a területet. Ez a hatás különösen a csomópontok környezetében lesz érzékelhető. Hatásterület A közvetlen hatásterület a tájegység azon része, ahol a nyomvonal halad, melynek tájképére, egyedi tájértékére, tájhasználati módjára közvetlenül hat. A közvetett hatásterület a táj azon része, ahonnan az út látszik, illetve azok a táji, tájképi elemek, melyek az útról látszanak.

3.7.

Zaj

A zaj nem tartozik a környezeti elemek, rendszerek közé, de mint azokra is ható veszélyeztető tényező, vizsgálata szükséges. Az építés és üzemelés hatása Az építés okozta zajterhelés a munkagépek munkavégzése, a szállítások kapcsán jelentkezik. Területileg nagyobb területen érvényesülhet, de csupán időszakos, a létesítmény megvalósulásával megszűnik. Az üzemelés során a környezetet érő zajterhelés többek között a közúti forgalom nagyságának és összetételének, az útburkolat típusának és a menetsebességnek a függvénye. Hatásterület A létesítmény közvetlen hatásterületének meghatározásánál a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet vettük figyelembe. A jogszabály 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a hatásterület határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték. (a hatásterület meghatározását a 4.6.4. fejezet tartalmazza) A közvetett hatásterület meghatározásához azokat a területeket vonjuk vizsgálat alá, ahol a közúti forgalomból eredő terhelések a megvalósult beruházás esetén, illetve a távlati megvalósulás nélküli állapothoz képest ±1 dB(A) változást okoznak. Hatásviselő A hatásviselő a közvetlen és a közvetett hatásterületen élő lakosság.

2014. szeptember

28/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


3.8.

Hulladék

Szintén a környezetet veszélyeztető tényezők közé tartozik. A talajra, a talajvízre és a felszíni vízre lehet káros hatással. Az út építése és üzemeltetése során a keletkező hulladékok megfelelő gyűjtéséről és az üzemi gyűjtőhelyen történő tárolásáról az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Ezzel elkerülhetőek a környezeti elemekre gyakorolt káros hatások. Hatásterület Közvetlen hatásterület hulladék szempontjából a kisajátítási határon belüli terület, amelyen a hulladék keletkezik, gyűjtésre kerül. Ugyancsak a közvetlen hatásterület része az építés által ideiglenesen igénybe vett felvonulási területek, ahol szintén keletkezhet hulladék, és gyűjtése szükségessé válhat. A közvetett hatásterületet a hulladék elszállításával és elhelyezésével kapcsolatban lehet kijelölni. A pálya mellett keletkező hulladékot általában az üzemi gyűjtőhelyre szállítják, így az a közvetett hatásterület része.

2014. szeptember

29/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


4. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE, ÉS ÉRTÉKELÉSE (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 3. pontja)

4.1.

Föld, felszín alatti víz

4.1.1. Jelenlegi állapot vizsgálata Vizsgálati módszer A fejezet kidolgozásához felhasználtuk a Kartográfiai Vállalat által 1981-ben készített agrotopográfiai térképeket, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet által 2010-ben kiadott „Magyarország kistájainak katasztere” című kiadványt. 4.1.1.1. Föld Az M70 gyorsforgalmi út területének részletes tájbesorolását az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet: Magyarország kistájainak katasztere alapján határozhatjuk meg. A tervezett nyomvonal az alábbi nagy-, közép- illetve kistájakat érinti: Nyugat-magyarországi Peremvidék (3.) - Zalai dombság (3.4.) Mura-bal parti sík (3.4.31.) Kerka-vidék (Hetés) (3.4.12.) Földtani, geológiai és talajtani viszonyok Az M70 gyorsforgalmi út a Mura széles szerkezeti árkának magyarországi bal oldali peremén helyezkedik el. A Kerka torkolatától Molnárig a Letenyei dombság D-i, meredek peremét követi a folyó idősebb és fiatalabb teraszrendszere. Idősebb teraszait csak kavicsfoszlányok őrzik a folyó vízszintje felett 30-40 m magasságban. Murarátkától fokozatosan kiszélesedő (510 km völgysíkot a Mura újpleisztocén teraszrendszere és óholocén ártere uralja. A terület feltöltött süllyedékeinek medence aljzatát a kristályos és mezozoós alaphegység képződményei alkotják. A harmadkori üledékképződés sorén még kiterjedt szárazulatok emelkedtek ki a Dunántúl Ny-i és déli részén, amelyeket csak jóval később, a neogénban öntött el a tenger. Ezek helyén alakultak ki a vastag miocén rétegekből kitöltött üledékgyűjtő medencék. Elsősorban a pannóniai rétegek jelentősek, melyek vastagsága 1000-2000 m. A pannóniai üledékek-különösen a medenceperemeken és a mélyen bevágódott patakvölgyekben a felszínen is megtalálhatók. Fő képződményei: kavics, homok, homokkő, valamint agyag, agyagos homok rétegek. A Bányakapitányság nyilvántartásában az M70 érintett szakasza mentén a bővítést befolyásoló földtani veszélyforrás nem szerepel.

2014. szeptember

30/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


Talajtani jellemzők A terület talajtani jellemzésére az M70 autóúthoz 2001-ben készített talajtani szakvélemény (készítette: az Agrolabor-Z Kft.) megállapításait használtuk fel. E- szerint a területen található talajok az alábbi főtípusba, típusba és altípusba tartoznak: Szisztematikus talajjegyzék

VI. XI.

Főtípus

Típus

Réti talajok

310. Öntés réti talaj

Folyók, tavak, 390. Humuszos öntéstalaj üledékeinek és lejtők hordalékainak talajai

Altípus 311 Karbonátos 312 Nem Karbonátos 392. Nem karbonátos 395 Réti öntés

A vizsgált terület talajainak általános jellemzése A felső talajrétegben vályog, agyagos vályog, vályog, helyenként agyag, mely érték a mélység felé fokozatosan nő az agyagos vályog és agyag felé. A talaj humusztartalma változatos, mélységben és tartalomban egyaránt. Az egyes talajrétegek kémhatása túlnyomórészt gyengén savas tartományban van. Kisebb hányadban gyengén lúgos, vagy közömbös a mért pH érték. A vízben oldható összes sótartalom méréshatár alatti volt. Szódalúgossági értékek nem voltak kimutathatók, a talajban a talajvíz hatására káros, szikesedési folyamatok nem zajlanak. A nitrit-, és nitrit tartalom alacsony, vagy közepes szintű. (A megállapítások a már hivatkozott Agrolabor-Z Kft. által készített talajtani szakvélemény megalapozására szolgáló 2001-ben feltárt 18 db talajszelvény laboratóriumi vizsgálata alapján születtek.) Szennyeződés érzékenység vizsgálata A fiatalkorú felszíni képződményekre három minőségi kategória alkalmazható:  Felszíni szennyeződésre erősen érzékeny porózus képződmények (Darcy féle szivárgási tényező k=>10-3 -10-5 cm/s)  Felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny képződmények (k=10-3 cm/s)  3.Felszíni szennyeződésre nem érzékeny képződmények (k=<10-5) Fenti kategóriák szerint az M70 gyorsforgalmi út által a 0+000-11+106, és 16+506-20+941 km sz. között érintett terület az erősen érzékeny, míg a közbenső szelvények között a kevésbé érzékeny kategóriába tartozik. Hasznosítható ásványi nyersanyagok A vizsgált beruházás környezetében a felszínen és felszín közelében főleg helyi jelentőségű homok- és kavicsbányák, és több ezer métert meghaladó mélységben kőolaj és földgáz lelőhelyek találhatók. Az 1. sz. táblázatban a jelenlegi ismereteink szerinti működő homok, kavics és agyag bányákat tüntettük fel.

2014. szeptember

31/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


1. sz. táblázat: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása (2014. július) az M70 gyorsforgalmi út építendő szakaszainak ~ 10 kilométeres környezetében az alábbi működő bányatelkeket tartalmazza: Bányatelek Letenye I.

Ásványi nyersanyag *

kavics

Bányavállalkozó neve

Cég székhelye

Dráva Kavics és Beton Kavicskitermelő és Feldolgozó Építőanyagipari Kft.

7634 Pécs, Nagyberki út 3.

Letenye VI.(Bónya dűlő) *

kavics, homok Pannon Porto Kft.

Muraszemenye II.

kavics

*

9200 Mosonmagyaróvár, Bástya u 14.

Dráva Kavics és Beton Kavicskitermelő és Feldolgozó


Építőanyagipari Kft. Kerkaszentkirály I.

*

kavics

Dráva Kavics és Beton Kavicskitermelő és Feldolgozó


Építőanyagipari Kft Egyéni vállalkozó

Kerkaszentkirály II.

kavics, homok

Tornyiszentmiklós VIII. * (Lókai dűlő)

kavics, homok Sala Gazdaság-, és Vidékfejlesztő Innovációs Zrt.

8900 Zalaegerszeg, Kis u.1.

* Natura 2000 területet érint A felsorolt bányákat az E0-4. sz. Átnézeti helyszínrajzon ábrázoltuk. (A térségben található bányatelkek közül Letenye II. és Csörnyeföld IV. 2014-ben a nyilvántartásból törlésre került.)


Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.1.1.2. Felszín alatti víz Talajvíz A talajvíz 2-4 m között mindenhol elérhető, mennyisége tetemes. Periférikus fekvése ellenére is vízbázist jelent. Kémiailag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. ÉNy-on lágy, DK-en 15-25-nko keménységű. Rétegvíz A rétegvíz mennyisége csekély. A népesebb településeknek van artézi kútja. Azok mélysége 50-150 m között változik, de esetenként még sekélyebb fúrásokból is nagy vízhozamokat lehet nyerni. Vízbázisok A tervezési területen vízjogi engedéllyel rendelkező kutak, vízbázisok nincsenek. Az M70 gyorsforgalmi út keresztülhalad a Letenye üzemelő sérülékeny vízbázis Hidrogeológiai „B” védőterületen. A védőterület térképi ábrázolása környezetvédelmi helyszínrajzon található. Öntözött, meliorált területek A tervezési területen a vízikönyvi nyilvántartás szerint vannak meliorált területek, a létesítési engedélyek engedélyese a Szemenyecsörnyei Zrínyi MGTSZ. A Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint ezek üzemeltetési engedéllyel nem rendelkeznek, a határozat lejártát követően nem kerültek meghosszabbításra. 4.1.2. Állapotváltozások a beruházás megvalósulása esetén 4.1.2.1. Vizsgálati módszer, hivatkozott jogszabályok A terület hidrogeológiai adottságaira vonatkozó adatok és megállapítások alapján vizsgáljuk a távlati állapotban bekövetkező változásokat, azok mértékét és a szükséges védelmi megoldásokat. Hivatkozott jogszabályok -

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről, 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról, 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról,

2014. szeptember

33/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány -

123/1997.(VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről. 4.1.2.2. A létesítés hatása

A területfoglalás hatása a mezőgazdasági termelést biztosító talajokra A tervezett beruházás esetében a létesítéssel kapcsolatos legjelentősebb hatás, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek kisajátítása nem jelentkezik, mivel új területek igénybevételére nem kerül sor. A 2x2 sávra történő bővítés a már kisajátított területen belül valósítható meg. Érzékeny területek vizsgálata A felszíni szennyeződésre erősen érzékeny területen történő beavatkozás során építendő csapadékvíz elvezető árkokat burkolt kivitelben kell építeni (3+776-9+186 km sz. között). Az M70 gyorsforgalmi út a 4+036-6+006 km sz. között keresztül halad a Letenye üzemelő sérülékeny vízbázis hidrogeológiai „B” védőterületén. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5.sz. melléklete értelmében autópálya, autóút vízzáróan burkolt csapadékvíz-árok rendszerrel korlátozás nélkül vezethető a felszín alatti vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetén. Ezen a szakaszon –mivel felszíni szennyeződésre érzékeny – a védőterülettől függetlenül is burkolt árkok épülnek. 4.1.2.3. Az út építési fázisának hatása Az építés során leszedett humuszmennyiséget felhasználásig deponálni kell. Erre a célra a már kisajátított terület nem elégséges, ideiglenesen területet kell igénybe venni. Depónia, illetve felvonulási terület céljára ideiglenesen sem vehető igénybe Natura 2000 védettség, és az országos védettség (Mura-menti TK) alatt álló terület. Az építéssel érintett szakasz Natura 2000-es területet közelít meg a 3+700 km sz.-től a bal oldalon (legközelebb 100 m-re), míg a 6+200-9+165 km sz. között keresztezi azt. A depónia céljára igénybevett területet az építés befejezése után rekultiválni kell. 4.1.2.4. Az üzemének hatása Üzemelés során, szennyező hatás és környezetterhelés szempontjából a legveszélyesebb szennyezők a gépjármű-motorokból távozó kipufogógázból kerülnek az út menti környezetbe. A kipufogógáz nagyobb hányada (60-80%) a légtérbe jut, és csak kisebb hányada okoz a természetes légköri tényezők (szél, csapadék), és a forgalom által okozott légmozgások hatására közvetlenül a talajra jutva szennyeződést. A talaj szennyeződhet az út környezetének légteréből kiülepedés (száraz ülepedés), a légköri csapadékkal való le- és kicsapódás, bemosódás (nedves ülepedés) útján, az út menti

2014. szeptember

34/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány szennyezett növényzetről való lemosódás, az útburkolatnál le-, és elfolyó csapadékvízzel szállított szennyezők révén. Havária eseményekből származó szennyeződések A rendeltetésszerű használat során a rendkívüli esetek (havária) alkalmával keletkező ártalmatlan és veszélyes anyagok kerülhetnek a létesítmény környezetébe. Ezek elsősorban az út menti talajba, illetve onnan a talajvízbe beszivárogva fejtik ki károsító hatásukat. Kárelhárítással egy ilyen jellegű szennyezés biztonságosan kezelhető, és a veszélyesség megszüntethető. A haváriás szennyezések lokalizálása érdekében a védelem módját a szennyezés volumene és a szennyező anyagok tulajdonságai alapján kell meghatározni. 4.1.2.5. A létesítmény üzemeltetésének hatása Az út fagymentesítése során (téli sózás) bemosódó sós oldatok hatása A téli síkosságmentesítést az érvényben lévő előírás (1/1988. KM-ÉVM-BM-KVM együttes közleménye) és a terület érzékenysége alapján kell meghatározni. A tapasztalat azt mutatja, hogy átlagos időjárási körülmény esetén éves viszonylatban kevesebb só kerül felhasználásra, mint amennyi a közleményben megengedett mennyiség. A megengedett mennyiség 1200 g/m2, ugyanakkor időjárástól függően 900-1000 g/m2 körül változik a felhasználás. Az üzemeltetők tapasztalatai szerint, ha az úton már mm-es vastagságú jég kialakult, akkor 40 g/m2 só leszórása szükséges, ha pedig még nincs lejegesedve, de várható a jegesedés, akkor megelőzésképpen 20 g/m2 szükséges. Tapasztalatok alapján ez a kiszórt sómennyiség kimutatható ionkoncentráció-változást a talajban nem okoz. 4.1.3. Javasolt védelmi intézkedések 4.1.3.1. Építés előtt elvégzendő feladatok Építés előtt elvégzendő feladatra nem teszünk javaslatot. 4.1.3.2. Építés idejére vonatkozó előírások Az építés során lenyesett, felhasználható humuszos termőréteg az építés ideje alatt elkülönítetten kerüljön tárolásra, gondoskodva a 2007. évi CXXIX. törvény a termőföldről és az MSZ 21476: 1998 szerinti, a mentett termőréteg felhasználása előírásainak betartásáról. A felszín alatti vízkészletek védelmét az építés alatt is fokozottan szem előtt kell tartani. Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően szennyezés következik be, úgy a szennyezés megszüntetésről, kár elhárításáról, a szennyezőanyag elhelyezéséről és ártalmatlanításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kiömlött vagy szétszórt szennyező anyagokat adszorpciós anyagokkal kell befedni, majd össze kell gyűjteni és semlegesíteni, vagy meg kell semmisíteni. A szennyezetté vált talajjal kapcsolatban be kell tartani a

2014. szeptember

35/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” előírásait. A kivitelezési és a növényzettelepítési munkákat úgy kell összehangolni, hogy a rézsű felületek a legrövidebb ideig álljanak biológiai védelem nélkül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy téli, kora tavaszi, hóolvadásos időszakban, amikor a talaj átfagyása felenged, illetve csapadékos időszakban nem szabad lehumuszolást, talajcserét, töltésalapozást végezni, mert maga a gépekkel történő munkavégzés teszi elfogadhatatlanná a földmű minőségét, ezért további talajcsere vagy talajjavítás igénye merül fel. A földmű rézsűket azok elkészülte után, állagmegóvás céljából humuszolni és füvesíteni kell. A földmunkát úgy kell végezni, hogy kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz a létesített földműben és a környezetben ne okozhasson kárt. A munkahelyet a víz rendszeres, és gyors elvezetésével gondosan vízteleníteni kell. A munkahelyeken lefolyástalan mély területek nem lehetnek. 4.1.3.3. Üzembe helyezésre, üzemeltetésre vonatkozó előírások A talaj és a felszín alatti vízkészletek megóvása érdekében az üzemeltető kidolgozott tervvel kell, hogy rendelkezzen az esetleges havária eseményekre vonatkozóan. A tervnek tartalmaznia kell, hogy baleset esetén a burkolatról, vagy a szennyeződött területről le-, vagy elfolyó szennyező anyag terjedését, talajba szivárgását hogyan akadályozza meg, illetve csökkenti a minimumra. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. rendelkezik központi havária tervvel, mely Autópálya Mérnökségenkénti bontásban tartalmazza, hogy hogyan kell reagálni a vészhelyzetekre és kezelni a havária eseményeket.

4.2.

Felszíni vizek

4.2.1. Jelenlegi állapot vizsgálata Vízrajz A kistáj a Mura bal oldali völgysíkja az országhatár elérésétől a Drávába torkolásáig. A teljes tervezési terület a Mura vízgyűjtő területéhez tartozik, mely vízgyűjtő Szlovéniába is átnyúlik. A Mura hazai hossza 47 km. Jelentősebb mellékvizei: Lendva-Adoványi csatorna, Szentadorján patak, Béci patak, Borsfai patak, Újkúti-patak. Bő lefolyású terület. Az itteni vízfolyások különleges adottsága, hogy ősszel is lehetnek árvizeik, bár azok leginkább nyár elején jelennek meg, míg a kisvizek a nyár végén. A Mura vízminősége II. osztályú, de kisvízkor III. osztályú is lehet. A mellékpatakok tiszták. Az M70 gyorsforgalmi út a 6+200-6+400 km sz. között a Mura meglévő árvédelmi töltését kiváltva, árvédelmi funkciót tölt be. Ezen a szakaszon az autóút földművének a kialakítása ennek figyelembe vételével történt. A két töltés vízzáróan csatlakozik egymáshoz, a csatlakozás teherautóval való megközelítése és a megfordulási lehetőség biztosított.

2014. szeptember

36/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A víztelenítés megoldása A terület a talajviszonyok és a vízbázisként figyelembe vett kavicsterasz miatt szikkasztásra alkalmatlan. A teljes tervezési szakaszon az autóútra hulló csapadék, és a környező területről lefolyó csapadékvizeket talpárkok gyűjtik össze, és vezetik a befogadóba. A csapadékvizek befogadói a Béci patak és a Letenyei főcsapoló csatorna, valamint az utat keresztező időszakos vízfolyások és mélyvonulatok. A felszín alatti vizek védelme érdekében burkolt kivitelben épültek az árkok az 1+506-5+406; 5+906-6+306; 7+306-8+206; 8+906-9+606; 14+806-16+306 km sz. között. A csapadékvizeket befogadó vízfolyások védelme érdekében a befogadóba való csatlakozások előtt tisztító-tiltó műtárgyak épültek. A tisztító műtárgy elvi működése: a tisztítandó víz útjában merülőfal van elhelyezve, mely alkalmas a felúszott szénhidrogén szennyeződések és uszadékok visszatartására. A műtárgy kialakítása biztosítja, hogy az ülepítő medencébe jutó vizek a mederszelvény bővülése következtében essenek át. Ekkor az ülepíthető hordalékok a medence aljára kerülnek. A további tisztítási mechanizmusnak (felúszás) is előfeltétele, hogy az áramló víz energiája kicsi legyen, így biztosítva az uszadékréteg kialakulását. A tisztító műtárgyak nem tudják a szerepüket betölteni, mivel a befogadóként szereplő vízfolyások vízszintje gyakran olyan magas, hogy visszaduzzasztást okoz a talpárkokban. Vízfolyás keresztezések A keresztezett vízfolyások autóút alatti átvezetését a felsorolt műtárgyak, és csőátereszek teszik lehetővé. Az M70 autóút híd műtárggyal keresztezi az alábbi vízfolyásokat: 2.sz. táblázat Km szelvény Keresztező műtárgy/Vízfolyás neve 5+819

Ø3,0 m Juliánhegyi árok

Tisztító műtárgy Jobb o. Bal o. 1 db 1 db

6+441 7+406 8+226. 9+496 10+701. 12+824 15+738 17+026. 17+156 17+331. 17+446 18+751 19+276 21+265

Felüljáró Mura Holtág felett Ø3,0 m Felüljáró Mura ártér felett Ø3,0 m Felüljáró Szentadorjáni patak felett Ø3,0 m Csörnyeföldi patak Ø3,0 m Kerkaszentkirályi patak Felüljáró Kerka mellékág felett 4xØ3,0 m Kerka mellékág (árapasztó) Felüljáró Kerka patak felett 4xØ3,0 m Kerka mellékág (árapasztó) Ø3,0 m Lendvaújfalui patak Ø4,0 m 2x2 m Pincei határárok

1 db 1 db 1 db -

2014. szeptember

37/118 Tsz:52.276/503/507

2 db 1 db 1 db 1 db -

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Csőátereszek épültek az M70 autóút által keresztezett következő vízfolyásoknál: 3.sz.táblázat Km szelvény 1+774 2+238 5+291 6+896 8+801 8+996 11+032 13+274 14+116 15+299 16+308 16+756 19+696 20+056 20+441

Méret Ø2,0 m Ø2,0 m Ø2,0 m Ø2,0 m Ø1,4 m Ø2,0 m Ø1,2 m Ø2,0 m Ø2,0 m Vörcsöki patak Ø2,0 m Ø2,0 m Ø1,4 m Ø2,0 m Ø1,2 m Ø1,0 m

Tisztító műtárgy Jobb o. Bal o. 1 db 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db

-

Korrekciók Kisebb vízfolyásoknál korrekciót ott alkalmaztak a tervezők, ahol a keresztezés szöge ezt szükségessé tette, illetve ahol a korrekció után elkerülhetővé vált a meder keresztezése. Útkorrekció miatt vált szükségessé a Kerkaszentkirályi patak korrekciója. Élővízfolyásoknál a meder, változtatás nélkül került átvezetésre. 4.2.2. Állapotváltozások a kapacitásbővítés következtében A korábbi (3.2.) fejezetben a felszíni vizekkel kapcsolatban általános áttekintést adtunk arról, hogy az autópálya építése, üzemelése és üzemeltetése során milyen hatásokkal kell számolni. Továbbá foglalkoztunk a hatásterület meghatározásának általános elveivel. Jelen fejezetben a vízgyűjtő terület, a felszíni lefolyás és a mederállapot változásával foglalkozunk. Valamint vizsgáljuk a felszíni vizek vízminőségére gyakorolt hatását az út üzemelésének és üzemeltetésének, beleértve a havária eseteket is. 4.2.2.1. Vizsgálati módszer, hivatkozott jogszabályok Vizsgálatunk során helyszíni bejáráson szemrevételeztük a nyomvonal által érintett, keresztezett vízfolyásokat. Vízügyi szakvéleményt kértünk a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól, és figyelembe vettük az autópálya mérnökség kezelői tapasztalatait is. A Vízügyi szakvéleményt a 3. számú melléklet tartalmazza.

2014. szeptember

38/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Hivatkozott jogszabályok -

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 220/2004. (X. 26) Kormányrendelet „a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól”, 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról, 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól, 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának a szabályairól. 4.2.2.2. A létesítés hatása

Az autópályává való fejlesztés a vízfolyások vízgyűjtő területére nem lesz jelentős hatással, mivel a jelenlegi kialakítást követve kerül kiépítésre a tervezett jobb oldali pálya, tehát a felszíni lefolyási viszonyokat nem változtatja meg. A burkolt felületekről koncentráltan érkező vízmennyiség a befogadó vízfolyások többletterhelését fogja okozni a bevezetés utáni szakaszokon. Mivel erdőirtásra nem kerül sor, a felszíni lefolyási viszonyokban változás nem következik be. Vízfolyás keresztezések A jobbpálya építéssel érintett szakaszokon felüljáróval keresztezi az autópálya a Mura holtágat (6+441 km sz.), és a Mura árteret (8+226 km sz.). A két felüljárót meg kell hosszabbítani. Ugyancsak meg kell hosszabbítani a fejlesztés során négy Ø 3,0 m-es, és nyolc kisebb csőátereszt. Ezek felsorolását az 4. sz. táblázat tartalmazza: 4.sz.táblázat Km szelvény 5+291 5+819 6+896 7+406 8+801 8+996

Méret Ø2,0 m Ø3,0 m Ø2,0 m Ø3,0 m Ø1,4 m Ø2,0 m

Km szelvény 12+824 13+274 14+116 15+299 15+738 16+308

Méret Ø3,0 m Ø2,0 m Ø2,0 m Ø2,0 m Ø3,0 m Ø2,0 m

Későbbi tervfázisban felül kell vizsgálni az átereszek megfelelőségét, a korábban megépített párhuzamos földutak alatt csőátereszek beépítése válhat szükségessé. Burkolat víztelenítése A burkolat víztelenítése a jelenlegi víztelenítési rendszert követve kerül kialakításra, vagyis a talpárkokkal összegyűjtött csapadékvizek a jelenleg is befogadóként működő vízfolyásokba kerülnek. 2014. szeptember

39/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A középső elválasztó sáv leburkolásra kerül, az ívekben várhatóan hossz-csatorna kerül kialakításra, amelynek befogadója szintén az árokrendszer. A felszín alatti vizek védelme érdekében a csapadékvíz elvezető árkokat burkolt kivitelben kell készíteni a 3+776-9+186 km sz. között. Ezek a beavatkozások vízjogi létesítési engedély kötelesek (engedélyezési terv során célszerű beszerezni). A jobb pálya mellett az érzékeny területeken beépített tisztító-tiltó műtárgyak nem töltik be a szerepüket. A befogadók magas vízállása visszaduzzasztást okoz az árok-rendszerben, ezért a műtárgyak nem tartják vissza a szennyeződéseket. E-miatt a jobb pálya mellett kialakítandó csapadékvíz elvezető árkokban nem tartjuk indokoltnak tisztító-tiltó műtárgyak beépítését, csak hordalékfogó műtárgyakat terveztünk be. A meglévő, megmaradó útárkokat teljes hosszában, valamint a medreket min. 100-100 m hosszan tisztítani kell. Jelen fázisban a vízelvezetés elvi koncepcióját ismertettük. Az engedélyezési terv során a fent ismertetett koncepciót pontosítani kell, valamint el kell készíteni a részletes vízelvezetési tervet. A tervezett vízelvezetési rendszer elemeinek kiépítéséhez, valamint az ezzel összefüggő egyéb vízépítési feladat elvégzéséhez vízjogi létesítési engedély szükséges, melyet a területileg illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőségtől kell megkérni. Mura töltésfejlesztés A Nyugat-dunántúli Vízügyi igazgatóság területén folyik az „1.41 Letenyei öblözet töltésfejlesztés” elnevezésű projekt. A töltésfejlesztés során a Mura töltés 26+200-26+910 tkm szelvényei között átépítésre kerül. A 25+650-25+350 tkm sz. közötti töltésszakasz és az M70 autópálya-szakasz közvetlenül egymás mellett épülnek meg. Az érintett autópálya szelvénynél, a Mura 25+650 tkm szelvényénél található töltéscsatlakozásnál, tehergépkocsi fordulót kell kialakítani. 4.2.2.3. Az út építési fázisának hatása Az építés során elsősorban a felszíni vizek szennyeződésének elkerülésére kell tekintettel lenni, valamint az ideiglenes föld depóniák felszíni lefolyást gátló hatását szükséges figyelembe venni. Az építési gépek tárolására szolgáló telepeket a vízfolyásoktól távolabb kell kijelölni. A munkagépek tárolása a vonali telephelyeken történik, azonban javítás központi javítóműhelyben, ill. szakszervizben van. Olajcserét a nehézgépeknél, ill. földmunkagépeknél szakműhelyben végzik. A vízi műtárgyak építése során mindenkor biztosítani kell a víz akadálymentes lefolyását, illetve az érintett mederszakaszokat minden esetben helyre kell állítani. Környezeti hatásként jelentkezik: az építés alatti felvonulási területek kommunális szennyvíz és csapadékvíz elhelyezése

2014. szeptember

40/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


veszélyes anyagok, kommunális hulladékok elhelyezése, tárolása építési utak, csőátereszek kialakítása vízfolyás keresztezéseknél építés alatti erózióvédelem haváriák elleni védelem 4.2.2.4. Üzemelés hatása

Csapadékvíz

Útpályáról lefolyó csapadékvíz

→

↓

↓

Útpálya rézsűjének hatása

→ árok hatása →

↑

↑

Vízelvezető

Hordalékfogó műtárgy

→ Befogadó

Légköri száraz kiülepedés

Az út üzemelésének hatását a fenti blokk-sémával szemléltetjük. Mint látható, az útról lefolyó csapadékvízen kívül az út felett a levegőben található szennyezőanyagok közvetlenül eső általi légköri kimosódással és száraz kiülepedéssel is eljuthatnak az út mellett található területekre. Látható az is, hogy míg a szennyező anyagok eljutnak a befogadóig azok mennyiségi csökkentésére jelentős befolyással bír az autópálya rézsűje és a vízelvezető árok maga is. Ha a felszíni lefolyás a domináns a szennyezőanyagok visszatartásának valószínűsége kisebb, mint a felszín alatti lefolyás esetében. A felszíni lefolyás akkor lehet domináns, ha a talaj telítettsége magas, vagy rossz vízáteresztő talajok esetében. A nehézfémek az utak mentén elsődlegesen a porhoz kapcsolhatók. Ez a nehézfémekkel szennyezett por állandóan változó körülményeknek van kitéve. A nehézfém szennyezés rajta maradhat a porszemcsén, deszorpció által bekerülhet a vizes közegbe, rátapadhat a növényzetre, adszorbeálódhat szerves anyagokon a talajban (pld. huminsavak), de felvételre kerülhet a növényzet által is. A fenti jelensége bármelyike előfordulhat egy esőzés alkalmával, az eső intenzitásától, a talajtípustól, a nehézfémek fajtájától, a szervesanyag koncentrációtól, a növényzet sűrűségétől és típusától függően. Megállapítást nyert, hogy a nehézfémek koncentrációja az út szélétől távolodva folyamatosan, 30 - 50 m távolságban abszolút minimálisra. A csökkenés mértéke az egyes elemek esetében az alábbi sorrendet követi: Cd > Pb > Zn > Ni A legmagasabb koncentrációkat az út szélétől számított 3 – 4 m-en belül található füves területen mérték, ahol az átlagos koncentráció 50%-al magasabb, mint bármely távolabbi területen. Egyéb szakirodalmi adatok alapján a burkolatszéltől számított 10 m távolságon belül megkötésre kerül a Cu 93%-a, a Pb és a Zn 70%-a, a Cd 55 %-a. A nehézfémek vertikális migrációja az infiltrációval együtt jelentkezik és függ a fém típusától, a talajadottságoktól, valamint a koncentrációtól. A vízszintes irányú és a függőleges irányú migráció irányító tényezői azonosak.

2014. szeptember

41/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A vertikális migráció a talajréteg felső 30 cm-én belül marad. Az ólom általában a felső 15 cm-es rétegben megkötődik. A cink esetében a megkötődés hasonlít az óloméhoz, viszont a kadmium esetében a csökkenési gradiens nem ennyire jellegzetes. A vízelvezető árkok jelentős szennyezőanyag eltávolítási hatásfokkal bírnak, amennyiben nincsenek burkolattal ellátva. A burkolt árkok esetében gyakorlatilag szennyezőanyag eltávolításról nem beszélhetünk, mivel a nehezebb szemcsék ugyan kiülepedhetnek, de a következő eső ezeket koncentráltan kimossa az árkokból. 4.2.2.5. Üzemeltetés hatása A hordalékfogó műtárgyakban felgyülemlett anyagok szennyezhetik a környezetet. Ügyelni kell a kiemelt anyagok környezettől való szennyeződésmentes kezelésére mind a kitermelés, mind pedig a szállítás során. Ez történhet tartály, vagy műanyag fólia alkalmazásával. A télen alkalmazott síkosság-mentesítő anyagok hatásának kutatása hosszú múltra tekint vissza. Hatásuk sokrétű, a hagyományos nátrium-klorid alapanyagú sózóanyagok szikesedéshez vezetnek, a magas klorid koncentráció az ásványi anyagok felvételére lehet átmeneti hatással. A szennyezett sózóanyagok kis mennyiségben nehézfémeket, cianidokat is tartalmazhatnak. Mivel ezek az anyagok vegetációs időszakon túl kerülnek a környezetbe, így problémát gyakorlatilag csak a hosszú távú hatásuk okozhat. A sózóanyagok hatásterülete az útról lefolyó és a rézsűben elszivárgó víz esetében rendkívül kicsi, lévén a hatóanyagok döntő része a padkán, illetve a rézsű felső részén a töltésbe szivárog. A töltés felső része ennek megfelelően szikesedés jeleit mutathatja. 4.2.2.6. Havária esetek vizsgálata Havaria esetén elsősorban az olaj és olajszármazékok okozhatnak szennyezést felszíni vizekben. Ilyen esetben a veszélyhelyzetet okozó tevékenységet le kell állítani, a szennyeződést lehetőség szerint lokalizálni kell (pl. homokzsákos elzárással). A kiömlött veszélyes anyagot fel kell itatni, az így keletkezett, veszélyes anyaggal átitatott anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni. Az út üzembe helyezése előtt kárelhárítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza a havária esetek kezelésének módját is. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. rendelkezik központi havária tervvel, mely Autópálya Mérnökségenkénti bontásban tartalmazza, hogy hogyan kell reagálni a vészhelyzetekre és kezelni a havária eseményeket. 4.2.3. Későbbi tervfázisban elvégzendő feladatok A területileg illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől a csőáteresz meghosszabbításokra, valamint a befogadó csatornákat közvetlenül érintő csapadékvíz elvezető létesítményekre vízjogi létesítési engedélyt kell kérni az engedélyezési terv fázisában. A befogadó csatornák esetében gondoskodni kell a fel-, és alvízi szakaszok jó karba hozásáról, hogy a felszíni vizek akadálymentesen levezetésre kerüljenek.

2014. szeptember

42/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A kiviteli tervek készítése során az „1.41 Letenyei öblözet töltésfejlesztés” projektet figyelembe kell venni. A 4. sz. melléklet tartalmazza a tárgyi szakaszra vonatkozó részletes helyszínrajzot. A tervezés során figyelembe kell venni a 120/1999. (VIII. 6.) sz. a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Korm. rendeletet. 4.2.4. Építés előtt elvégzendő feladatok Jelen vizsgálat eredményei alapján nem szükséges előírást tenni az építés előtti időszakra. Amennyiben szükségessé válik a későbbi tervfázisok során, az előírások megtehetők. 4.2.5. Építés idejére vonatkozó előírások A vízfolyások környezetében gépkarbantartás, olajcsere nem történhet. A gépek tárolására és karbantartására szolgáló telepeket a felszíni vízfolyásoktól távolabb szükséges kijelölni. A hidak, átereszek és útpályaszerkezetek építése során ügyelni kell arra, hogy a vizeket szennyezés ne érje. A vízfolyás medrében történő munkavégzés során az akadály nélküli vízátfolyást biztosítani szükséges, valamint az építés befejeztével a medret helyre kell állítani. 4.2.6. Üzembe helyezésre, üzemeltetésre vonatkozó előírások Az üzembe helyezés előtt kárelhárítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza a havária esetek kezelésének módját is. Havária esetre ki kell alakítani az elzárási helyeket a szennyezés terjedésének megakadályozása érdekében. A kárelhárítást követően a műtárgyakat minden esetben ki kell tisztítani. Az üzemelés során a tisztító műtárgyak karbantartásáról gondoskodni kell. A műtárgyakból eltávolításra kerülő iszapot vizsgálat alapján kell minősíteni. Amennyiben veszélyes hulladéknak számít, úgy elszállításáról és elhelyezéséről a 98/2001. (VI.15) Kormányrendelet szerint kell gondoskodni. A téli síkosság-mentesítésnél ügyelni kell arra, hogy az időjárásnak megfelelő, ténylegesen szükséges síkosság-mentesítő anyag kerüljön kiszórásra.

4.3.

Élővilág: Ember

A tervezett gyorsforgalmi út fejlesztés helye a Nyugat-Dunántúlon, Zala megyében található, a tervezési statisztikai kistérségek, illetve 2013-tól járások közül a letenyei és a lenti kistérség/járás területét érinti. A közvetlenül érintett települések:  Letenyei járás: Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály  Lenti járás: Dobri, Tornyiszentmiklós 4.3.1. Egészségügyi hatások 4.3.1.1. A jelenlegi egészségügyi állapot Nincs tudomásunk olyan vizsgálatokról, melyek az érintett településeken a környezeti tényezők, a légszennyezettség, illetve a zaj egészségkárosító hatására vonatkoztak volna.

2014. szeptember

43/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A települések útjai mellett lakó emberek egészségügyi helyzete összefüggésbe hozható a lakóterületeket terhelő légszennyezéssel és zajterheléssel. Ennek egy része a belterületeken áthaladó utak terheléséből adódik. A 2004-ben forgalomnak átadott M70 gyorsforgalmi út jelentősen tehermentesítette az érintett települések belterületi útjait. 4.3.1.2. Baleseti adatok Az M70 gyorsforgalmi út a pán-európai V-ös számú folyosó (Velence - Trieszt/Fiume Ljubljana - Maribor - Budapest - Lvov - Kijev), valamint a TEN-T hálózat része. Az M70 gyorsforgalmi út kapcsolódik az M7 autópályához, valamint a szlovén A5 autópályához. Az európai korridor teljes magyarországi, és szlovén szakasza 2x2 forgalmi sávval kerül végleges kiépítésre. Az M70 gyorsforgalmi út kiépítése jelenleg váltakozó keresztmetszettel késszült. A szakasz elején 2x2 forgalmi sávval, elválasztó-, és leállósával, autópálya keresztmetszettel, majd 2x1 forgalmi sávval főúti keresztmetszettel (csomópontoknál autópálya keresztmetszettel), végül ismételten 2x2 sávos elválasztó és leállósávval, autópálya keresztmetszettel történt a kialakítás. A 2008-as forgalomba helyezést követően jelentősen megnövekedett a tranzitforgalom, és vele együtt a súlyos kimenetelű baleset. A gyakori súlyos balesetek oka, hogy a 2x1 sávos szakaszokon a gépjárművezetők figyelmen kívül hagyják a kétirányú közlekedés szabályait. A balesetek kivizsgálására, és a továbbiak megelőzésére megalakult eseti bizottság megállapítása szerint szükséges a 2x1 forgalmi sávos szakaszokon a végleges 2x2 forgalmi sáv, fizikai elválasztással történő kialakítása. Az M70 gyorsforgalmi út 0+000-19+759 km szelvények közötti szakaszán a balesetek alakulása az elmúlt 5 évben:

halálos súlyos könnyű anyagi káros összes

2008 1 2 3 25 31

2009 2 5 5 50 62

2010 3 2 3 59 67

2011 3 2 3 39 47

2012 1 0 3 44 48

összes 10 11 17 217 255

A balesetek okai:

megfordulás előzés figyelmetlen vezetés sávváltás követési távolság be nem tartása nem az út és látási viszonyoknak megfelelő vezetés állatelütés

2014. szeptember

2008 2 10 8 1

2009 1 12 29 3

2010 3 9 26 1

2011 0 11 10 0

2012 0 1 16 4

összes 6 43 89 9

0

3

0

3

4

10

2

7

8

9

14

40

1

3

5

1

2

12

44/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


szabálytalan gyalogosközlekedés műszaki hiba elalvás elsőbbség meg nem adása egyéb összes

2008

2009

2010

2011

2012

összes

0

0

0

0

0

0

0 1

0 1

3 1

1 1

2 1

6 5

0

0

0

0

0

0

6 31

3 62

11 67

11 47

4 48

35 255

2013. évben az autóúton 3 személyi sérülésese baleset történt, 2 súlyos, 1 könnyű sérüléses. 4.3.1.3.Várható változások az út megépülése esetén Az utak egészségkárosító hatásai elsősorban a levegőszennyezés, valamint a zaj és rezgés keltése révén alakulnak ki. Az M70 gyorsforgalmi út a lakott területeket elkerüli, de több helyen megközelíti azokat. 6 - 7 km sz. térsége, ahol a gyorsforgalmi út jobb oldalán Murarátkához tartozó településrészen zaj-védőtávolságon belül lakóházak találhatók. További egészségkárosító hatást okozhat az útról elfolyó víz, ha az ivóvízbázist, illetve használati vízbázist szennyez. A tervezési területen vízjogi engedéllyel rendelkező kutak, vízbázisok nincsenek. Az M70 gyorsforgalmi út keresztülhalad a Letenye üzemelő sérülékeny vízbázis Hidrogeológiai „B” védőterületen. Az út járulékos beruházásai további veszélyforrást jelenthetnek, amennyiben a lakóterülethez közel létesülnek. A tervezett kapacitásbővítés során újabb pihenőhely nem létesül. Külön problémakör a havariák esete, az úttestre ömlő és onnan elfolyó mérgező, fertőző anyagok is okozhatnak egészségkárosodást. Ilyen esetben, az esetleges kár minimalizálása érdekében, az út kezelőjénél meglévő havariaterv szerint kell eljárni. Az autópályává fejlesztendő útvonal kedvező hatása, hogy a megnövekedett tranzitforgalmat biztonságosabban levezeti, ezáltal csökkenti a balesetek számát és súlyosságát. A közlekedő járművek gyorsabban és biztonságosabban érik el úti céljukat, és a települések is könnyebben elérhetővé válnak. Hatásterület Az egészségügyi hatásterület a legfontosabb környezeti elem a zaj, és levegőszennyezés hatásterületével jellemezhető. 4.3.1.4. Hatások mérséklésére tett intézkedések Az egészségkárosító hatások mérséklésére tett javaslatokat a zaj-, és levegőszennyezés fejezetek tartalmazzák.

2014. szeptember

45/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.3.2. Társadalmi-gazdasági hatások 4.3.2.1. Társadalmi, demográfiai helyzetkép A Lenti járás székhelye Lenti. Területe 624,12 km², népessége 19 783 fő, népsűrűsége pedig 32 fő/km² volt 2013 elején. 2013.-ban egy város (Lenti) és 47 község tartozott hozzá. A Letenyei járás székhelye Letenye. Területe 388,69 km², népessége 16 413 fő, népsűrűsége pedig 42 fő/km² volt 2013 elején. 2013.-ban egy város (Letenye) és 26 község tartozott hozzá. Az utóbbi évtizedekben Zala megyében csökkent a népesség száma. A népességszám változása a megye területén belül is jelentős területi differenciát mutat. A népességcsökkenés elsősorban Zala megye nyugati, délnyugati részét érinti összefüggően. A Lenti és a Letenyei kistérség aprófalvas településeit érinti leginkább az elnéptelenedés. E települések többségét a népesség elöregedő jellegéből adódóan a halálozások magasabb és a születések alacsonyabb aránya mellett az elköltözések magas száma is sújtja, s ezek a negatív demográfiai folyamatok együttesen vezetnek a lakosságszám drasztikus visszaeséséhez. A statisztikai kistérségek népességének demográfiai szerkezete országos átlagban is igen rossznak nevezhető. A Letenyei és a Lenti kistérségben a két kistérségi központ közé eső települések csoportjának nagy többségében 30 ezrelék feletti az idős korosztályok aránya, és hasonló jellemzi a Lenti kistérség 86-os úttól nyugatra eső települései többségét is. A bevándorlás és az elvándorlás különbözete, a vándorlási egyenleg kistérségi szinten 1990 és 2001 között pozitív egyenlegű volt, bár ez településenként jelentős szóródást mutatott. A Letenyei kistérségben kedvező értékeket Letenye, Tótszerdahely, Csörnyeföld és Becsehely esetében láthatunk. Annak ellenére, hogy ez a mutató térségi szinten kedvező értékeket mutat, a természetes szaporodás indexe oly mértékben negatív előjelű, hogy a népességcsökkenés még a migráció szempontjából befogadó jellegű településeket (köztük Letenyét is) sújtja. A kistérség népessége számarányát tekintve ma azon a fokon áll, mint ahol 1880-ban tartott, de azzal a különbséggel, hogy akkor egy produktív juvenilis népesség lakta, ma pedig egy erősen matulus jellegű.

Járás

Lenti Letenyei Zala megye

LakóNépsűrű Terület, népesség ség, az év km2 fő/km2 végén, fő

0-14

1564

65-

Népesség számának változása 2001=100,0

évesek aránya, %

Ezer lakosra jutó

Öregedési index

624 389

31,4 41,8

19 579 16 265

-11,2 -12,1

11,2 67,6 21,2 12,3 67,9 19,8

élvehalálo szülezás tés 189,1 7,1 17,4 161,4 6,6 17,8

3 784

75,4

285 154

-4,7

12,6 69,0 18,4

145,8

7,5

13,9

Adatok forrása: A járások összehasonlító adatai (KSH), 2011 Megyei szinten a gazdaságilag aktív népesség 2012-ben közel azonos nagyságrendű volt, mint 2000-ben. A megyében 2012-ben jelentősen – 8%-ponttal - magasabb volt a munkanélküliségi ráta (11,8%), mint 2000-ben (3,8%), a gazdasági válság erősen érzeteti hatását a megye foglalkoztatásában is. Míg a megye munkanélküliségi adatai kedvezőbbek voltak 2000-ben és 2005-ben az országos átlagnál, addig ez már 2012-ben nem volt így, ugyanis a megyében a munkanélküliség 0,9%-ponttal magasabb volt, mint az országos érték.

2014. szeptember

46/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A nagyvárosi körzetek mellett Lenti, Letenye, Zalaszentgrót és Zalakarosi kistérségekben volt 1 000 fő felett volt a nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ben.

Járás Lenti Letenyei Zala megye

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, %

Tartósan (legalább 12 hónapja folyamatosan) nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, %

6,1 12,6 8,0

1,0 2,9 1,8

Adatok forrása: A járások összehasonlító adatai (KSH), 2011 4.3.2.2. Gazdasági helyzetkép Zala megye gazdasági teljesítménye 2010-ben 5%-kal nőtt 2005-höz képest, ami jelentősen elmarad az országos GDP mintegy 19%-os növekedésétől. Az egy főre jutó GDP Zala megyében 2000-ben az országos átlag 83%-a volt, míg ez a viszonylat 2010-re 76%-ra esett vissza. A 2010 és 2000 közötti növekedés mértéke szerényebb mind az országos, mind a „vidéki” átlagnál, az utóbbinak is csak mintegy 42%-át éri el, Zala ezzel a megyék rangsorában a 10. helyen áll. A vállalati jövedelmeket tekintve megállapítható, hogy 2010-ben az adózott eredmények is alacsonyabbak voltak a 2000-es évinél. Az adatok arra utalnak, hogy Zala megye gazdasági potenciálja markáns csökkenő tendenciát mutat. Ennek valószínű oka, hogy a megye az országos átlagnál nagyobb mértékben kitett az országos illetve nemzetközi gazdasági folyamatokban bekövetkező változásoknak, illetve a hazai jövedelmek csökkenésével a belső fogyasztás visszaesésének. A negatív folyamatok visszafordítása (a megye gazdasága tőkeellátottságának növelésével, az ipari termelés fokozásával) a megye fejlődésnek egyik kulcskérdése. A helyzet olyan fejlesztési beavatkozásokat igényel, amelyek a saját erőforrások mellett kormányzati szerepvállalással lehetnek csak eredményesek. Kistérségi szinten megállapítható, hogy a megye nagyvárosi térségeinek kiemelkedő részesedése (Zalaegerszeg 45%, Nagykanizsa 30%) a bruttó hozzáadott értékben. Ugyanakkor 2000-hez képest a legnagyobb növekedést a Zalakarosi kistérség érte el a jelentős mértékben megnőtt turisztikai forgalomnak köszönhetően. Ugyanakkor kiemelendő a Letenyei kistérség fejlődése is, mely a népesség csökkenése ellenére ment végbe. Zala megyében a beruházások 2000 és 2010 között az országos átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkentek. Míg 2000-ben az ország összes beruházásából 2,9% volt Zala megye részesedése, addig 2010-ben csak 1,7%. A beruházáson belül kiemelendő a feldolgozóipari beruházások éves szintjének visszaesése 2010-re 2000-hez viszonyítva. Ez arra utal, hogy a megye egyik meghatározó gazdasági ágazatának, a feldolgozóiparnak szerkezete a 2000-es évek elején kiépült, azóta a beruházási dinamika jelentősen csökkent. Ezt jelzi az is, hogy a feldolgozóipari beruházások aránya a megyében 2000. évi 47%-ról 2010-re 21%-ra csökkent. Ugyan országos szinten is csökkent a feldolgozóipar részesedése a beruházásokból, ami a 2010-ben is meglévő gazdasági válságnak is köszönhető, de a csökkenés mértéke kisebb volt a Zala megyeinél. A jelenség hátterében nagy valószínűséggel a kialakult ipari szerkezet (gyenge helyi kötődésű, relatíve mobil telephelyek) és a megye központjának, illetve jelentős részének rossz külső elérhetősége áll. 2014. szeptember

47/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A társas vállalkozások aránya jóval az országos átlag alatt marad a megyében, az összes vállalkozás 25%-a. Mezőgazdasági vállalkozások aránya a megye vidékies területein, így a Lenti, Letenyei, Zalaszentgróti, Pacsai és Zalakarosi kistérségekben jelentősen magasabb a megyei átlagnál. Zala megye Magyarország egyik legerdősebb vidéke (31,99%), ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szántóterületek aránya az országos átlag alatt van (31,23%). A megyében használt mezőgazdasági területek mintegy 7%-kal csökkentek. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent 2010-ben 2000-hez viszonyítva, ugyan a részmunkaidős foglalkoztatottak száma növekedet. 1000 lakoshoz viszonyítva az országban a legtöbb vendégéjszaka Zala megyében van, ami több mint másfélszer nagyobb a sorban következő Vas megyénél. A turizmus alapvető mozgatórugója a gyógy-és termálvízhez kapcsolódó egészség és wellness és gyógyturisztikai szolgáltatások, nyári időszakban a Balaton vonzereje, mely fő attrakciókat kiegészíti a megye dombokkal szabdalt változatos tája és az erre épülő természet közeli turisztikai szolgáltatások. A termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább az ipari parkokban állnak rendelkezésre. Az érintett terület tágabb környezetében az alábbi ipari parkok találhatóak: Lenti Ipari Park, MURA Ipari Park (Letenye), Nagykanizsai Ipari Park, Rédicsi Ipari Park. Fontos kiemelni, hogy ugyan Zala megye nagy részének elérhetősége kedvezőtlen, de az M7es autópálya és a magyar – horvát - szlovén- összeérő gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés eredményeként a magyar-horvát-szlovén határ mentén logisztikai zóna alakulhat ki (pl. a Müller kereskedelmi lánc logisztikai bázisa, illetve a megyében egyedül Nagykanizsán volt 2007-12 között logisztikai fejlesztésre megítélt támogatás), ahol a Letenyei, Nagykanizsai térség telephelyi adottságai a szomszédos országokéval versenyeznek. Figyelemre méltó, hogy jelentős a logisztika súlya Zalaegerszeg gazdaságában is, annak ellenére, hogy földrajzi fekvése és közlekedési kapcsolatai nem tűnnek ideálisak ehhez a funkcióhoz. A turisztikai termék alapját képező vonzerők tekintetében a megyében legfontosabbak a gyógy-, termál- és élményfürdők (többek közt Lenti, Letenye, Bázakerettye), az egészségturizmus, a természeti és kulturális örökség (a térségben a Mura-folyó és a Kerka vadregényes világa), valamint a kapcsolódó rendezvények, az aktív szabadidő eltöltés lehetőségei, a falusi turizmus, valamint a gasztronómia és bortermelés kultúrája. Fontos felismerni azt, hogy a térség idegenforgalmi vonzereje meghatározó mértékben a természeti erőforrásaira épít, így közvetlenül függ azok állapotának változásaitól. 4.3.2.2. Várható változások az út megépülése esetén Gazdasági előnyök Javuló elérhetőség Az autópálya kiépítés lehetővé teszi, a prognosztizált forgalmi igényeknek való megfelelést, a települések, turisztikai területek jobb megközelíthetőségét, elérhetőségét.

2014. szeptember

48/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A térség beruházói megítélésének javulása, a tőkevonzó képesség, a gazdaság- és közlekedés-földrajzi potenciál kihasználása A tervezett projekttel a tőkevonzó képesség jelentősen javul, hiszen a jó állapotú szállítási infrastruktúrával ellátott körzet mindinkább felkelti a befektetők érdeklődését, s elsősorban a nagy- és középvállalkozások számára lehetőséget nyújt a térség gazdaság- és közlekedésföldrajzi potenciáljának kihasználására. A projekt hatására javul a térség beruházói megítélése. A jelentős léptékű állami beruházás már önmagában felkeltheti a piaci működő tőke beruházók érdeklődését. Várhatóan növekedni fog a betelepülő termelő és logisztikai vállalkozások száma. Javuló versenyképesség Az M70 gyorsforgalmi út térségének gazdasági versenyhelyzete javul, hiszen a jelentősen javuló elérhetőség és szállítási színvonal révén tőkevonzó képesség tekintetében egyértelműen előnyre tesz szert. Társadalmi előnyök A közvetlen foglalkoztatás bővülése A tervezett projekt társadalmi előnyei elsősorban közvetve jelentkeznek. A foglalkoztatás közvetlen bővülése elsősorban a rendelkezésre álló, nagyobb használható kapacitásból fakad., többletmunkaerő bevonására van szükség mind a beruházási, mind az üzemeltetési fázisban. Közvetett előnyök A projekt társadalmi-gazdasági hatásai a társadalmi-gazdasági hasznok és költségek megjelenésén, illetve a projekt szándékolt hatásain, közvetve célrendszerén keresztül értelmezhető. A közúti fejlesztés közvetlen és közvetett gazdasági hatása az áruszállítás feltételeinek javításán keresztül valósul meg. A javuló infrastrukturális és elérhetőségi viszonyok révén növekszik a terület tőkevonzó képessége, különösen azon tevékenységi körökbe történő beruházások megjelenésének valószínűsége nő, amelyek képesek kihasználni a kedvező gazdaság-és közlekedés-földrajzi adottságokat. A fejlesztés közvetett gazdasági hatásai eredményeképpen a térség versenyképessége erősödik, amely további térségi beruházások megjelenését hozza magával.

4.4.

Élővilág: Természeti környezet

4.4.1. A vonatkozó jogszabályi háttér, felhasznált adatok, tanulmányok -

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről, A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről, 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről,

2014. szeptember

49/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


-

-

22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról, 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről. 10/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Mura-menti Tájvédelmi Körzet létesítéséről

Irodalom -

ANONYM: A Mura-menti Tájvédelmi Körzet kezelési terve. – 3. sz. melléklet a 10/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez Borhidi A. – Sánta A. (eds.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól I-II. – A KöM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., 362 + 404 pp., Bihari, Z., Csorba, G. és Heltai, M. (szerk.) (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, Bódis, J., Fehér, cs. E., Lelkes, A. és Szeglet, P. (2008): A mura ártér élővilága. Élőhelyek a Kerka torkolatától Letenyéig, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdasági Kar, Fekete G. – Molnár Zs. – Horváth F. (eds.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási rendszer. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp., Haraszthy L. (1998): Magyarország madarai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, Harka, Á., Sallai, Z. (2004): Magyarország halfaunája. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, Marosi S. – Somogyi S. (eds.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, Puky, M., Schád, P. és Szövényi, G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest.

Internetes oldalak -

http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/Natura2000/Natura%202000%20ter uletek%20adatlapjai_2011_okt/HUBF20043.pdf Vétyem Erdőrezervátum in http://www.erdorezervatum.hu/Vetyem

Módszertan Botanikai módszertan 2013. október és 2014. február közötti időszakban terepi bejárással mértük fel a tervezett beruházás területét és környezetét. A felmérés a nyomvonaltól számított 100-100 m távolságra, a közvetlen és közvetett hatásterületekre terjedt ki. A felmérés pontszerű és alkalmi mintavételezéssel történt. A tervezett beruházás közvetlen hatásterülete a 2x2 forgalmi sávra történő bővítés területe annak közvetlen környéke, a középvonaltól számított 20-25 m széles sáv. Ebben a sávban érvényesülnek a tervezett út közvetlen hatásai, úgymint az élőhelyek pusztulása, a zavarás és a szennyeződések. 2014. szeptember

50/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A közvetett hatásterület a közvetlen hatásterületen bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe. A pályatest jobb és bal oldalán, a középvonalától számított 20-25-100 m között fajtól és élőhelytől függően változik. A termőhely, a fiziognómia és a fajkompozíció figyelembevételével kerültek később megállapításra a főbb élőhelyek – az Általános Nemzeti Élőhely Rendszer kategóriái alapján (továbbiakban - Á-NÉR 2011) (1. táblázat). A mintavételi helyek kiválasztásánál szempont volt, hogy a vizsgált területen előforduló természetes állapotú helytől az erősen degradáltig, valamennyi növényzeti típus, élőhely kellő számú mintával reprezentálva legyen. A felmérés kitért az egyes élőhelyfoltok természetességének vizsgálatára. A jellemzésnél általánosan elfogadott és alkalmazott természetességi kategóriák Seregélyes (1995) szerint a következőképpen alakulnak:  A természetes állapot teljesen leromlott, az eredeti vegetáció nem ismerhető fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elő (szántók, intenzív erdészeti és gyümölcskultúrák, bányaudvarok, meddőhányók, vizek betonparttal, stb.).  A természetes állapot erősen leromlott, az eredeti társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemző arányban fordulnak elő, tömegesek a gyomjellegű növények (intenzív gyepkultúrák, fenyérfüves, csillagpázsitos leromlott legelők, szántó vagy gyep helyére telepített erdők, vizek mesterséges, szabályozott mederrel, stb.).  A természetes állapot közepesen romlott le, az eredeti vegetáció elemei megfelelő arányban vannak jelen, de színező elemek alig fordulnak elő, jelentős a gyomok és a jellegtelen fajok aránya (túlhasznált legelők, intenzív turizmus által érintett területek, stb.).  Az állapot természetközeli, az emberi beavatkozás nem jelentős, a fajszám a társulásra jellemző maximum közelében van, a színező elemek aránya jelentős, a gyomok és a jellegtelen fajok aránya nem jelentős (erdészeti kezelés alatt álló öreg erdők, természetes parti övezettel rendelkező vizek, régebben felhagyott hegylábi gyümölcsösök, stb.).  Az állapot természetes, illetve annak tekinthető, a színező elemek (zömük védett faj) aránya kiemelkedő, köztük reliktum jellegű ritkaságok is fellelhetők. A gyomnak minősülő fajok közül kevés jellemző. (Őserdők, őslápok, hasznosítatlan sziklagyepek, tőzegmohalápok gazdag lápi flórával, fajgazdag hegyi kaszálórétek, stb.) Ebben a rendszerben az 1. kategória a nem-természetes; a 2. és 3. a természetközeli, a 4. és 5. kategória pedig a természetes élőhelyeket jelzi. Az egyes élőhelyfoltokhoz rendelt kategóriák „Az élőhelytérképen lehatárolt foltok sorszámai és adatai” fejezetben, a „T_S” oszlopban találhatók.

Az interpretáció során a minimális foltnagyság 25 m2, a legkisebb lehatárolt sávszélesség 3 m volt. A terepi felmérés alapján az alaptérképre megrajzolt élőhely foltok információi digitalizálásra kerültek, ebből készült el az élőhelytérkép digitális állománya. A térképi feldolgozás ArcView 3.3 programcsomaggal történt. Zoológiai módszertan Az általános szakmai és természetvédelmi gyakorlatnak megfelelően az érintett területek élővilág-védelmi szempontú minősítését, értékelését mindenekelőtt a vegetáció vizsgálata alapján történt. Ezt egészítette ki az élőhelyek faunájának felmérése, különös tekintettel a madár faunára.

2014. szeptember

51/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A felmérés menete

  

A hatásterület lehatárolása; Részletes felmérés; Az adatok összegzése, feldolgozása és azok nyomán vélemény kialakítása.

4.4.2. A tervezési terület és környezetének természetvédelmi szempontú jellemzése 4.4.2.1.

Táji környezet

A tervezési terület Zala megye dél-keleti szélén, az országhatár mellett található. Közigazgatásilag Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Csörnyefölde, Kerkaszentkirály, Dobri és Tornyiszentmiklós települések külterületére esik. (5.sz. melléklet 1.1. sz. térkép). A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás – Mo. kistájainak katasztere (MAROSI – SOMOGYI 1990) – szerint a Zalai-dombvidék középtájon belül a Mura-balparti-sík kistáj területére esik. A tervezési terület növényföldrajzi értelemben a pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Dél-Dunántúl flóravidékén belül (Praeillyricum) a Zalai-dombvidék (Saladiense) flórajárás területen található (MOLNÁR in FARKAS 1999). Megközelítése több irányból burkolt úton lehetséges. A vizsgált területet részben gépkocsival, részben csak gyalogosan lehet bejárni. Az M70 autóút Letenye - Tornyiszentmiklós közötti meglévő szakasza alapvetően mezőgazdasági területeken, kisebb erdősávokkal, csatornákkal szabdalt, antropogén hatás alatt álló tájban halad. A védett területek környezetében azonban kisebb-nagyobb kiterjedésű holtágak, erdőfoltok és változó természetvédelmi értékű gyepmaradványok mellett halad. A meglévő nyomvonal kialakításakor lettek kettévágva ezek a korábban egybefüggő élőhely mozaikok. 4.4.2.2.

A tervezési terület és környezetében található főbb élőhelytípusok bemutatása

Az élőhelyeket azonosítása az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR 2011) élőhelylistája alapján történt. (5.sz. melléklet 3.1.-3.8. sz. térkép). Ac – Álló- és lassan áramló vizek hínárnövényzete. A hatásterület környezetében lévő holtágak lebegő, vagy sekélyen gyökerező egyéves, magas borítási értékű hínártársulásai-hínárállományai. A holtágak természetes vegetációtípusát alkotják, amelyben kiterjedt foltokat képeznek. A megfigyelt fajok általában monodomináns állományokat alkottak. Általában magassásosokkal, nádasokkal, gyékényesekkel és harmatkásásokkal mozaikolnak. Kiterjedésük az adott év csapadékviszonyainak függvényében jelentősen változhat. A megfigyelt hínárfajok közé tartozik a vízi rucaöröm (Salvinia natans), apró békalencse (Lemna minor), bojtos békalencse (Spirodela polyrhiza), érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), de a mélyebb részeken a vízitök (Nuphar lutea) is rendszeresen előkerült. Murarátka térségében figyelhetők meg állományai több ponton egy lefűződött Mura holtág állandó vízborította medermaradványaiban. Murarátkától délre (Középső-rét) és nyugatra a 6 – 7 kmsz között, valamint 7+400 kmsz-nél.

2014. szeptember

52/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Az élőhely megfelel a 3150 (Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel) közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. B1a – Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Vizek, vízpartok magas, legyökerezett, tőzeget nem képező, sűrű lágyszárú növényzete a nád (Phragmites australis), és a gyékényfajok (Typha latifolia, T. angustifolia) valamelyikének vagy keverékének dominanciájával. A hatásterület környezetében a holtágakon képeznek a vízmélységtől függően kisebb-nagyobb kiterjedésű élőhelyet. Többnyire hínárnövényzettel és magassásos fajokkal mozaikolnak, de megjelenhetnek a laza fűz-nyár ligeterdők aljnövényzeteként vagy, mint fátlan állományok. A holtágakban lévő állományok természetesnek tekinthetők, míg a csatornákban másodlagosan jelennek meg. A vízzel csai időszakosan borított, kiszáradó nádas foltok szélében megjelenő nagy csalán (Urtica dioica), vagy a magas aranyvessző (Solidago gigantea) degradációra utal. Legkiterjedtebb állományai Murarátka térségében figyelhetők meg egy korábban lefűződött Mura mederhez köthetően, de számos helyen előkerült még egyéb természetes vízfolyásokhoz, vagy csatornákhoz kötve a 6 – 8 kmsz között. B2 – Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzete A vízpartok, vízfolyások közepes magasságú, változó, többnyire laza szerkezetű növénytársulásai. Állományaik többnyire homogének. Gyakran mozaikolnak nádasokkal és magassásokkal. A part felőli részeken általában pántlikafüvesekkel érintkeznek. Jellemző állományalkotó fajok közé tartozik a vízi harmatkása (Glyceria maxima), ágas békabuzogány (Sparganium erectum) és a pántlikafű (Phalaris arundinacea). Gyakori kísérőfajok peremi részen deréceveronika (Veronica beccabunga), sövényszulák (Calystegia sepium), réti füzény (Lythrum salicaria), kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), sárga borkóró (Thalictrum flavum), szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa). Kis kiterjedésű vizes élőhelyeknek minősíthetők, így az ebben az élőhelytípusba tartozó alegységek nem kerültek külön jelölésre az élőhelytérképen. Murarátka térségében (Középsőrét) és az alsószemenyei temetőtől délre eső korábban lefűződött Mura mederhez köthetően figyelhetők meg a 6+500 kmsz., valamint a 8 és 9 kmsz. között. B5 – Nem zsombékoló magassásrétek A többnyire tarackoló sásfajok alkotta egyenletes, szőnyegszerű állományok általában eutróf vizes élőhelyeken találhatóak, gyakran időszakosan elöntött területeken, mint pl. az ártereken. A hatásterület környezetében – a kisajátítási határon kívül – általában a partmenti zonációban keskeny sávban jelennek meg a nádasok, vagy a különböző hínártársulások szélében. Jellemző fajok közül a mocsári sás (Carex acutiformis) a parti sás (C. riparia) fordult elő. E domináns fajokat gyakran kísérik a magassásosokra általában jellemző fajok, pl. réti füzény (Lythrum salicaria), mocsári nőszirom (Iris pseudacorus). Kis kiterjedésű vizes élőhelyeknek minősíthetők, így az ebben az élőhelytípusba tartozó alegységek nem kerültek külön jelölésre az élőhelytérképen. Állománya a 18 kmsz-nél, a nyomvonal építésekor keletkezett bányató partján Tornyiszentmiklóstól délre figyelhető meg. D34 – Mocsárrétek A hatásterület környezetében – a kisajátítási határon kívül – csak kis kiterjedésű és változó mértékben degradált állományaik ismertek. Fejlett, fél-egy méteres, egyenletesen magas gyepeket képező fajok alkotják a növényzet felső szintjét, amelyben jelen lehet a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), nádképű 2014. szeptember

53/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány csenkesz (Festuca arundinacea), réti csenkesz (F. pratensis), fehér tippan (Agrostis alba), réti perje (Poa pratensis). A fűfajokhoz a mocsárréteken általánosan előforduló boglárkák (Ranunculus acris, R. repens), réti peremizs (Inula britannica) mellett elsősorban a kaszálórétekkel közös kétszikűek találhatók. Takarmányozására legjobban hasznosítható élőhely, ezért kaszálással, vagy legeltetéssel kezelték. Degradálódásukhoz vezetett azonban a művelés felhagyása. Ezeken a helyeken özönnövények borították el a mocsárréteket, főleg a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és megkezdődött a becserjésedés, fásodás. A spontán cserjésedés csigolyafűzzel (Salix purpurea), veresgyűrű sommal (Cornus sanguinea), parlagi rózsával (Rosa canina) történt. A cserjés foltokból fák nőnek ki, mint a fekete nyár (Populus nigra). Hasonlóan nemkívánatos hatást eredményezett a tápanyagbevitel, amely nyomán látványosan csökkent a kétszikűek fajszáma. Murarátkától délre (Középső-rét), a mentett oldalon és az ártéren egyaránt találhatók még kisebb-nagyobb kiterjedésben változó állapotú mocsárrétek (7 kmsz.). Az élőhely megfelel a 6510 (Sík- és dombvidéki kaszálórétek – Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. J2 – Láp- és mocsárerdők Az alsószemenyei temetőtől délre található Mura-holtág és a természetes magaspartja, amelyet a gyorsforgalmi autóút vágott el a korábban egybefüggő ártértől (9+000 – 9+500 kmsz. között). Az egykori holtág nagy részét állandó vízborította égerláp borítja. Az élőhely mozaikolva fordul elő nádassal, bokorfüzessel és magassásossal. A vizes folton zsombéksásos (Caricetum elatae) kisebb foltjai mellett harmatkásás (Glycerietum maximae), békabuzogányos (Sparganietum erecti), parti sásos (Galio palustris-Caricetum ripariae), széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae) és nádas (Phragmitetum communis) figyelhető meg. A nádas szélét hamvas fűz (Salix cinerea) idős egyedei kísérik. Az idős égeres cserjeszintjében kányabangita (Viburnum opulus) is található. Az éger gyökfőkön előkerül a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), az iszapos felszíneken meg a kúszó csalán (Urtica kioviensis, bár ez adat megerősítésre szorul). További megfigyelt növényfajok: keserű csucsor (Solanum dulcamara), mocsári gólyahír (Caltha palustris), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus). Az élőhely megfelel a 91E0 (Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők – Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. J3 – Folyómenti bokorfüzesek A Mura partján, zátonyain kialakult cserje magasságú élőhelyek, amelyek fás növényeit túlnyomórészt fűz-fajok (Salix spp.) képezik, de helyenként szerephez jutnak a nyár-fajok (Populus spp.) is (6. és 7. kmsz., valamint a 7. és 8. kmsz. közötti Mura szakaszon). Az állományok cserje-méretűek, gyors növekedésűek, néhány fűz-faj dominanciájával (Salix purpurea, Salix alba, ritkán Salix triandra). Az élőhely pionír jellege miatt alattuk a gyepszint gyakran hiányzik, vagy néhány pionír jellegű lágyszárú faj dominanciája figyelhető meg. A hatásterület környezetében a Mura mentén került jelölésre ez az élőhely. A közvetlen hatásterületen, a kisajátítási határon belül, a telepítések mellett a vízelvezető árkokban, vagy a rendszeres kaszálásból kimaradt nehezen kiszáradó rézsű oldalakon számos helyen spontán állományai verődtek fel elsősorban a csigolya- és fehér fűznek (Salix purpurea, S. alba). Ezeken a másodlagos élőhelyeken megjelenő állományaikat a P2a – üde és nedves cserjések élőhelykategóriával azonosítottuk.

2014. szeptember

54/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Az élőhely megfelel a 91E0 (Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők – Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. J4 – Fűz-nyár ártéri erdők Folyók alacsony árterén kialakult, többnyire jelenleg is rendszeres elöntést kapó higrofil erdők, higrofil erdők, amelyek lombkoronaszintjét elsősorban fűz- és nyár-fajok (Salix- és Populus fajok) képezik. Ezek közé tartozik a fehér fűz (Salix alba), ritkábban a törékeny fűz (Salix fragilis), fehér nyár (Populus alba) fekete nyár (Populus nigra). Foltjaikban gyakran megjelenik az enyves éger (Alnus glutinosa). A peremi részein gyakran erdészeti beavatkozás nyomán nemesnyár (Populus ×euramericana) lett telepítve, amelynek szórványosan álló egyedei később kiemelkednek lombkorona szintből. A fákra vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. Gazdag és zárt cserjeszintjét a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), csigolyafűz (Salix purpurea) és a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja. A gyepszintje az árnyalástól és vízviszonyoktól függően változhat. A gyepszintben jelentős szerepet játszanak a mocsári és általában vett higrofil növények (pl. a tarackoló nagytermetű Carex-fajok, sárga nőszirom (Iris pseudacorus), mocsári gólyahír (Caltha palustris), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris). A nyomvonal számos pontján, a 6. és 8. kmsz.-ek között). Az élőhely megfelel a 91E0 (Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők – Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. J5 – Égerligetek Az égerligetek lombszintjében általában domináns az enyves éger (Alnus glutinosa). Cserjeszintje és gyepszintje üde lomberdei (kora tavaszi aszpektusa gyakran szembetűnő) és ligeterdei elemeket egyaránt tartalmaz, a nyíltabb foltokon magasásosokkal, magaskórósokkal keveredik. Az állományok jó részének egyöntetűsége, erdészeti kezelése következtében az igazán jó természetességi állapotú, mozaikos-ligetes szerkezetű állomány alig fordult elő a hatásterület környezetében. A magasabb térszínen lévő égeres már jellegtelen, nitrofil cserje- és gyepszintű, amelyben jellemző faj a fekete bodza (Sambucus nigra), tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), erdei fejvirág (Virga pilosa), ragadós galaj (Galium aparine), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis). Ez utóbbi besorolása vitatható. Állományai a nyomvonaltól távolabb, a Mura lefűződött holtága partján (5+800 kmsz), a Kerka mentén (17+000 kmsz.), valamint az Ó-Lendva egykor természetes árterületén (20 kmsz.) Tornyiszentmiklóstól délre fordulnak elő. Az élőhely megfelel a 91E0 (Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők – Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. J6 – Keményfás ligeterdők A Kerka mellett kerültek megfigyelésre erdőfoltok, amelyekben, a felső lombkoronaszintet a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) mellett a parttól kissé távolabb eső kocsányos tölgy (Quercus robur) egyedek képezik. Mellettük számos üde lomberdei vagy ligeterdei fafaj, mint az enyves éger (Alnus glutinosa), fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis) található. Cserjeszintjük általában fejlett, A peremi részein zárt cserjést képez 2014. szeptember

55/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), hamvas fűz (Salix cinerea), csigolyafűz (Salix purpurea). A fás folt alatt a cserjés megritkul és kiegészül a fekete bodzával (Sambucus nigra), közönséges fagyalal (Ligustrum vulgare), közönséges borostyán (Hedera helix). A cserjésből zöld juhar (Acer negundo) és amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) egyedek állnak ki. A gyepszint viszonylag fajszegény, üde lomberdei ill. általános ligeterdei fajok uralkodnak. A tavaszi geofiton aszpektusban nagy tömegben megtalálható a hóvirág (Galanthus nivalis). Megfigyelt növényfajok: erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), ragadós galaj (Galium aparine), nagy csalán (Urtica dioica). Állományai a Kerka mentén (17+000 kmsz.) figyelhetők meg. Az élőhely megfelel a 91F0 (Keményfás ligeterdők) közösségi jelentőségű élőhelytípusnak. K1a – Gyertyános-kocsányos tölgyesek Az egykori magasártér helyét jelölik ki a kis kiterjedésű még megmaradt állományai. A felső koronaszintet a kocsányos tölgy (Quercus robur) alkotja, míg az alsó szintben az árnyéktűrő gyertyán (Carpinus betulus) uralkodik. A hatásterület környezetében a legszebb állománya Murarátka mellett, attól nyugatra egy kis bükkös folttal vegyesen fordul elő (8 kmsz.). Nyomai több ponton is azonosíthatók a domborzat és a talajviszonyok figyelembevételével az idős faegyedek, valamint a lágyszárú maradványfajok alapján. Az alsószemenyei temető előtt kis területen, vagy annak a vonulatnak a folytatásaként a gyorsforgalmi út túloldalán. Továbbá a Szentadorjáni-patak nyomvonalán is megfigyelhető nagyobb területen (11 kmsz.). Az alsó lombkorona szintben a közönséges gyertyán mellett a mezei szil (Ulmus minor), vadcseresznye (Prunus avium), vadkörte (Pyrus pyraster) található. A cserjeszintben a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), közönséges mogyoró (Corylus avellana), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) jellemző. A fákra erdei iszalag (Clematis vitalba) fut fel és a közönséges borostyán (Hedera helix) van tömegesen a gyepszintben, valamint a fákra is felfut. A nyíltabb részeken, erdőszéleken áthatolhatatlan szőnyeget képez a földi szeder (Rubus fruticosus agg.). Néhány matuzsálemi korú kocsányos tölgy és gyertyán egyed jelenléte tovább növeli a terület értékét, különlegességét. Korábban ezen keresztül vezetett le a Murához a földút, amely a gyorsforgalmi út megépülésével megszűnt. Az idős gyertyánok jól kirajzolják ennek az útnak a nyomait. A gyepszint viszonylag fajszegény, gyér. Megfigyelt növényfajok: erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), magyar varfű (Knautia drymeia), szagos müge (Galium odoratum), selymes rekettye (Genista pilosa), enyves zsálya (Salvia glutinosa), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), indás ínfű (Ajuga reptans), K5 – Bükkösök A hatásterület környezetében egy ponton, a fent említett helyen, Murarátka mellett, attól nyugatra gyertyános-kocsányos tölgyessel együtt fordul elő a magaspart szegélyében, egy korábban lefűződött holtág felett (8 kmsz.). A felső lombkoronaszintben a közönséges bükk (Fagus sylvatica), az alsó szintben a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) jelelmző. A részletesebb jellemzését lásd fentebb. Kis kiterjedésű, alig tíz töves bükkös folt, amelynek a nyíltabb részein, szélein áthatolhatatlan szőnyeget képez a földi szeder (Rubus fruticosus agg.). A bükkök előtti lékben sűrű szőnyeget képez a méteres magasságú bükk magoncok. Bükk egy példányos előfordulása az alsószemenyei temetőtől délre eső holtág magasparti szakaszán is megfigyelhető. OB – Jellegtelen üde gyepek A hatásterület és a környezete egyik legjellemzőbb nyílt élőhelye, amelyet elsősorban a gyorsforgalmi autóút rendszeresen kaszált gyepére (töltések, árkok, pályatest közötti sík 2014. szeptember

56/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány terület) alkalmaztunk. Nedves és félszáraz termőhelyen másodlagosan kialakult élőhely melyeken főleg évelő füvek dominálnak attól függetlenül, hogy azok kezeltek-e vagy sem. Részben a korábbi mocsárrétek, mezofil sztyepprétek növényzetének elemeiből áll össze. Meghatározó fűfajok: franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), tarackbúza (Elymus repens), angolperje (Lolium perenne), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis). A környező természetesebb élőhelyekről a kezelés hatására már egyes „igazi” gyepalkotó fajok (pl. Centaurea pannonica, Trifolium pratense) betelepültek ugyan, de az élőhely fiziognómiája és dominanciaviszonyai nem indokolják a legtöbb kaszált parlag gyepkategóriába helyezését. A fajkészlet gyakran a szántó közelsége és a taposás miatt kiegészül különféle gyomfajokkal. megfigyelt növényfajok: közönséges galaj (Galium mollugo), hamvas szeder (Rubus caesius), mezei keresztfű (Cruciata laevipes), füles sóska (Rumex thyrsiflorus), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), mezei aszat (Cirsium arvense), nagy csalán (Urtica dioica), fehér mécsvirág (Melandrium album), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), csomós ebír (Dactylis glomerata), keszeg saláta (Lactuca serriola), fekete üröm (Artemisia vulgaris), vadmurok (Daucus carota), fakó muhar (Setaria pumila), közönséges vasfű (Verbena officinalis), fodros lórom (Rumex crispus), keserűgyökér (Picris hieracioides), gumós lednek (Lathyrus tuberosus), siskanád (Calamagrostis epigeios), egynyári seprence (Erigeron annuus), fehér here (Trifolium repens), réti here (Trifolium pratense), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), közönséges torma (Armoracia rusticana), fehér libatop (Chenopodium album), betyárkóró (Conyza canadensis), közönséges pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), réti lórom (Rumex obtusifolius), magyar imola (Centaurea pannonica), közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris), fekete ökörfarkkóró (Verbascum nigrum), közönséges aszat (Cirsium vulgare), ragadós galaj (Galium aparine), mezei zsurló (Equisetum arvense), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), nagy útifű (Plantago major). A nem kaszált részeken rövid időn belül kolonizál és összefüggő állományt képez az inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea). OC – Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek A hatásterületen egy kevésbé alkalmazott élőhelykategória. Ide tartoznak még a felhagyott szántók, parlagterületek, melyek általában siskanád (Calamagrostis epigeios) és tarackbúza (Elymus repens) dominanciájával jellemezhetők. Gyakran vegyes állományt képeznek az inváziós magas aranyvesszővel (Solidago gigantea). OD – Lágyszárú özönfajok állományai Magaskórós fiziognómiájú, lágyszárú özönnövények (erőteljesen terjedő, nem őshonos fajok) által dominált élőhelyek, amelyek közül a hatásterületen és környezetében a magas aranyvessző (Solidago gigantea) a legjelentősebb. Az inváziós magaskórós fajok alkotják a növényzetnek legalább a felét, alakítják ki a növényzet képét. Az eredeti társulásalkotó fajok a dominancia viszonyok átrendeződése következtében eltűntek, vagy ritkák. Az agresszíven terjedő özönnövények betelepülése és tömeges felszaporodása után csak néhány erős kompetítor fűféle (Elymus repens) marad fenn. Általában üde élőhelyeken, vízfolyások környezetében, valamilyen kezeletlen élőhelyen (felhagyott kaszálórét, szántó) jelennek meg. Többnyire hibridkategóriában szerepelnek, gyakran mozaikolnak mocsárrétekkel, puhafás ligetekkel, spontán erdősülő vagy cserjésedő területekkel. A kisajátítási területen belül a telepített fás foltok, fasorok nem kaszált részén is a gyepszintben meghatározóvá váltak, azért került alkalmazásra RAxOD, vagy a RAxP2axOD hibrid kategória. P2a – Üde és nedves cserjések 2014. szeptember

57/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Nedves vagy üde területek szinte kizárólag másodlagos cserjéseinek gyűjtőcsoportja. Gyorsan terjedő fa- és cserfajokból álló fás foltok, sávok, amelyek lágyszárú-fajkészlete is meglehetősen mobilis fajokból áll. Leggyakrabban üde és nedves réteken (azok kaszálásának felhagyása után), parlagokon jönnek létre, illetve gyakoriak vonalas létesítményekhez (pl. utak, vízelvezető árkok, csatornák) kapcsolódóan. Lehetnek mozaikosak (pl. spontán facsoportokkal, az eredeti gyep maradványaival vagy inváziós növényfajokkal), de monodomináns állományai is megfigyelhetők. A hatásterületen és a környezetében számos helyen megkülönböztetett élőhely. A spontán állományainak fajkészletében a csigolyafűz (Salix purpurea), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spinosa), parlagi rózsa (Rosa canina), hamvas fűz (Salix cinerea), kecskefűz (Salix caprea) mellett egyes pionír fák cserjetermetű egyedeinek foltjai is, mint pl. fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra), fehér fűz (Salix alba) is ide kerültek besorolásra. A spontán állományainak mellett a kisajátítási területen belül számos helyen, nagyobbrészt őshonos fajokkal történő cserjésítések is ezzel a kategóriával lettek jelölve. P2c – Idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok A hatásterület környezetében a cseh óriáskeserűfű (Fallopia ×bohemica) uralta nagyobb kiterjedésű foltok kerültek a kóddal jelölésre. Két ponton a térképen is megkülönböztetésre kerültek, de cseh óriáskeserűfű kisebb-nagyobb foltjai több ponton is megfigyelésre kerültek. Az óriáskeserűfű-telepek zárt, egészen árnyas állományok, amelyben gyakorlatilag már növényfaj nincsen. A foltok mindkét esetben a korábban illegálisan lerakott hulladékhalmok helyét jelölik ki. P3 – Újonnan létrehozott, őshonos vagy idegenhonos fafajú fiatal erdősítés A hatásterület környezetében, egy korábbi szántó helyén kialakított, részben őshonos – fehér nyár (Populus alba), részben idegenhonos fafajú – nemesnyár (Populus ×euramericana) – telepítés került ide besorolásra. Ezek nem erdőállomány helyén létrehozott erdősítések. RA – Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok Elszórtan álló őshonos fák alkotta facsoportok, vagy 1-2 fa szélességű fasorok, erdősávok. Ezzel a kategóriával lettek jelölve a kisajátítási területen belül létrehozott nagyszámú őshonos fafajokból kialakított fásítások is. A kisajátítási határ szélét kijelölő kerítés mellett több km hosszan húzódnak fasorok. Az telepített fafajok között megtalálható a fehér nyár (Populus alba), fehér fűz (Salix alba) klónok mellett a mezei juhar (Acer campestre), gyertyán (Carpinus betulus), magas kőris (Fraxinus excelsior), közönséges erdeifenyő (Pinus sylvestris), enyves éger (Alnus glutinosa), kocsányos tölgy (Quercus robur). RB – Őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők Olyan puhafás őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek általában spontán jellegűek, fajszegénységük miatt pedig még nem sorolhatók be természetszerű erdőtársulásba. Termőhelyileg nagyon heterogén csoport, a száraztól a nedves termőhelyekig bárhol létrejöhet. A hatásterület környezetében található foltoknak három meghatározó fafaja tartozik az enyves éger (Alnus glutinosa), közönséges nyír (Betula pendula), rezgő nyár (Populus tremula). A nyarak között szórványosa közönséges gyertyán (Carpinus betulus) fiatal egyedei is előkerülnek és mellette rendszeresen fellépnek keményfájú fafajok (pl. tölgyek is). A fák közötti kisebb gyepmaradványokat összefüggően a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és siskanád (Calamagrostis epigeios) állománya borítja. A világosabb részeket a földi szeder (Rubus fruticosus agg.) helyenként áthatolhatatlan foltjai fedik. A gyepszintjében nagy foltokban van jelen a rezgő sás (Carex brizoides). További megfigyelt növényfajok: 2014. szeptember

58/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány tyúkhúr (Stellaria media), nagy csalán (Urtica dioica), békaszittyó (Juncus effusus), indás ínfű (Ajuga reptans), RC – Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők Keményfájú őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek általában spontán jellegűek, fajszegénységük miatt pedig még nem sorolhatók be természetszerű erdőtársulásba. A legfontosabb fafaj a kocsányos tölgy (Quercus robur), de mellette gyakorlatilag a terület számos őshonos fafaja is megtalálható. RDb – Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők Olyan jellegtelen, fajszegény erdők kerültek ezzel a kategóriával megkülönböztetve, ahol az őshonos fafajok mellett számottevő idegenhonos elegy van. Ez a hatásterület környezetében területen főként az akác (Robinia pseudoacacia) spontán jellegű elegyedését takarja, ami gyomosodással, szedresedéssel jár. S1 – Akác ültetvények A tervezési terület környezetében a magasabb térszínekkel domblábi helyzetben megfigyelt élőhely. Akáccal (Robinia pseudoacacia) telepített, többnyire elegyetlen, homogén állományok tartoznak ide, amelyek gyepszintje nagyobbrészt nitrofiton fajokból áll. A cserjeés gyepszintjében a főfajnak megfelelően elsősorban tápanyagtöbbletre utaló fajok találhatók. A cserjeszintet a fekete bodza (Sambucus nigra) alkotja, de megtalálható benne még a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), parlagi rózsa (Rosa canina). A fákra, cserjékre a vadkomló (Humulus lupulus) fut fel. A gyepszintje jellegtelen, gyomfajokkal terhelt: meddő rozsnok (Bromus sterilis), nagy csalán (Urtica dioica), ragadós galaj (Galium aparine), közönséges galaj (Galium mollugo), fehér libatop (Chenopodium album), parlagfű (Ambrosia artemisifolia), fakó muhar (Setaria pumila), peszterce (Ballota nigra). A peremi része, vagy a nyíltabb foltok gyakran magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) erőteljesen fertőzöttek. S3 – Egyéb ültetett tájidegen lombos erdők Jellemzően vörös tölgyből álló, homogén, fajszegény, kis kiterjedésű állományok, amelyek szigetszerűen helyezkednek. A hatásterület környezetében egy ponton kerül elő egy kisebb állománya. A fák alatt zárt cserjést képez a kökény (Prunus spinosa). S7 – Nem őshonos fajú facsoportok erdősávok és fasorok Nem őshonos fák – elsősorban akác (Robinia pseudoacacia) – uralta fasorok, erdősávok vagy facsoportok. Kisszámú foltjuk (sávjuk) a nagy szántókkal, parlagokkal tarkított keleti térségben ismert. Természetességük csekély, bár az agrár jellegű élőhelyeken, nagytáblás szántókon jelentősebb ökológiai szerepük lehet, számos növény- és állatfaj számára menedéket jelenthetnek. T1 – Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák A legnagyobb területet borító, a térség képét alapvetően meghatározó élőhelytípusa. A táblák szegélyben meghúzódó gyomnövényzet jellemző fajai: pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), mezei zsurló (Equisetum arvense), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), fenyércirok (Sorghum halepense), fakó muhar (Setaria pumila) stb. T8 – Extenzív szőlők és gyümölcsösök A települések határában lévő gyümölcsösök, kisebb szántók és vetett gyepek kerültek ide besorolásra, rendszerint jellegtelen növényzettel. 2014. szeptember

59/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány T9 – Kiskertek A települések határában lévő kiskertek kerültek ide besorolásra, rendszerint jellegtelen növényzettel. T10 – Fiatal parlag Szántóföldi művelésből felhagyott terület gyomos növényzete. Alig néhány helyen lett jelölve. A felhagyott területen megjelentek szálanként a töltéseken élő fűfajok, mint pl. a réti csenkesz (Festuca pratensis). Megfigyelt növényfajok: csicsóka (Helianthus tuberosus), fehér libatop (Chenopodium album), betyárkóró (Conyza canadensis), egynyári seprence (Erigeron annuus), ebszékfű (Tripleurospermum inodorum), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), fehér here (Trifolium repens), fekete nadálytő (Symphytum officinale). T11 – Csemetekertek, faiskolák, kosárkötőfűz-ültetvények Egy ponton, egy bizonytalan hasznosítású terület lett jelölve, ahol nagyobb mennyiségben volt luc és egyéb díszfák, cserjék. U3 – Falvak, falu jellegű külvárosok A hatásterület környezetébe eső egyes települések belterületi részei lettek ide sorolva, mint pl. Murarátka. U4 – Telephelyek, roncsterületek Települések, közlekedési csomópontok környezetébe gyárak, kisüzemek, telephelyek, lerakatok, kereskedelmi létesítmények kerületek ebben a kategóriába. U8 – Folyóvizek A hatásterületen és annak környezetébe eső folyóvizek, beleértve a Mura, Kerka és a nagyobb csatornák szakaszait. U9 – Állóvizek Viszonylag kevés alkalommal használt kategória. A területen lévő mesterséges tavak kerültek ebbe a kategóriába. A vízfelület jóléti funkciót tölt be, horgászhelyként van használva. U10 – Tanyák, családi gazdaságok A településektől távolabb eső magányos épületek. U11 – Út- és vasúthálózat A hatásterület környezetébe eső lévő nyomvonalas létesítmények közül a műútak, földutak lettek a kategóriába besorolva. A közvetlen hatásterületen belül megkülönböztetett élőhelyek A közvetlen hatásterületen belül megkülönböztetett élőhelyek közé tartoznak a jellegtelen üde gyepek (OB), jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC), lágyszárú özönfajok állományai (OD), üde és nedves cserjések (P2a), őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok (RA). Ezen élőhelyek részletes jellemzését lásd fent.

2014. szeptember

60/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.4.2.3.

Országos jelentőségű védett természeti területek a térségben

A tervezett beruházás, az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése 6+200 és 9+165 kmsz. között 2965 m hosszan közvetlenül határos a Muramenti Tájvédelmi Körzettel. A meglévő autóút építésekor teljes kiépítettségnek megfelelő szélességű terület lett védőkerítéssel ellátva. A kivitelezési munkák kizárólag a védőkerítésen belüli területen történnek, ezért a tárgyi természetvédelmi területtel határos szakaszokon közvetlen érintettség nem áll fenn. (5.sz. melléklet 2.1. sz. térkép). A védelemre tervezett területek közé tartozik a Kerka mente Tájvédelmi Körzet, amelynek területe nagyjából egybe esik a Kerka mente (HUBF20044) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel. 4.4.2.4.

Helyi jelentőségű térségben

védett

természeti

területek

a

A tervezett beruházás a helyi jelentőségű védett természeti területeket, vagy természeti emlékeket nem érinti. 4.4.2.5.

Natura 2000 hálózat természeti területei

A tervezési terület környezetében 3 db Natura 2000 terület található. (5.sz.melléklet 2.2. sz. térkép). Mura mente (HUBF20043) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: - tervezett beruházás, az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése a 6+200 és 9+165 kmsz. között 2965 m hosszan közvetlenül határos Mura mente (HUBF20043) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel. A meglévő autóút építésekor teljes kiépítettségnek megfelelő szélességű terület lett kisajátítva és védőkerítéssel ellátva. A kivitelezési munkák a tervek szerint kizárólag a védőkerítésen belüli területen történnek, ezért a tárgyi Natura 2000 területtel határos szakaszon közvetlen érintettség nem áll fenn. A határos helyzet miatt a tervezett beruházással kapcsolatosan Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készült, ezt az E0-7.1 sz. dokumentum tartalmazza. Kerka mente (HUBF20044) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: - az M70 gyorsforgalmi út a tárgyi Natura 2000 területet kettévágja, de a területet érintő szakaszán 2x2 forgalmi sávra kiépítés korábban megtörtént. A bővítés végpontja a Natura 2000 területtől 500 m-es távolságban esik. A tervezett tevékenység hatása a távolság miatt nem kimutatható. A tervezett beruházással kapcsolatosan Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készült, ezt az E0-7.2 sz. dokumentum tartalmazza. Vétyempuszta (HUBF20040) nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: - az M70 gyorsforgalmi úttól a tárgyi Natura 2000 terület nyugati irányban, a legközelebbi pontján 630 m-re esik. A tervezett tevékenység hatása a távolság miatt nem kimutatható, ezért Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készítése nem indokolt.

2014. szeptember

61/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.4.2.6.

Nemzeti Ökológiai Hálózat területei illetve védelem alatt nem álló, de értékes természeti területek

A tervezett beruházás közvetlenül érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat különböző besorolásba tartozó területei (5.sz. melléklet 2.3.sz. térkép). Ezeket az alábbi táblázat foglalja össze: 4+400 – 6+184 kmsz 6+184 – 6+253 kmsz. 6+253 – 7+205 kmsz 7+205 – 7+393 kmsz 7+393 – 9+555 kmsz 9+555 – 9+705 kmsz 9+705 – 10+000 kmsz

puffer terület megszakított folyosó magterület megszakított folyosó magterület megszakított folyosó puffer terület

Vétyem Erdőrezervátum: - az M70 autóúttól a tárgyi erdőrezervátum területe nyugati irányban, a legközelebbi pontján 800 m-re esik. 4.4.3. Közvetlen és a közvetett hatásterület élőhelyeinek táblázatos felsorolása A tervezési terület környezetében megfigyelt élőhelyfoltok felsorolását az 5. sz. mellékletben szereplő táblázat tartalmazza. A táblázat tartalmazza a foltok azonosítószámait, NÉR kódjait és a folt jellemzését. A táblázat kiegészül a foltok természetvédelmi értékelésével. Lásd a mellékletben a

3.1.-3.8. sz. térképeket. 4.4.4. A hatásterület élővilág-védelmi szempontú lehatárolása, különböző érzékenységű helyszínek, fajok Védett növényfajok A tervezési terület környezetében a felmérés során hat védett növényfaj állománya került elő. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az alábbi adatok a 2013. év október és 2014. február hónapban végzett terepbejárások alkalmával rögzített állományadatokat tartalmazzák. A védett növényfajok állományai a tervezett beruházás kisajátítási területének határain kívül esnek, ezért azokra nincs hatással, azokat nem veszélyezteti. Vízi rucaöröm (Salvinia natans): Sok ezer töves állománya került elő a tervezési terület környezetében, a jobb oldalra eső holtágak állandó vizű foltjaihoz köthetően, nevezetesen a Murarátkai holtág több pontján. Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana): Az alsószemenyei temetőtől délre eső holtágban tenyésző égerláp idős éger egyedeinek gyökfőin tenyészik a területen szétszórva valószínűleg több száz töves állománya. Karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum): Murarátkától keletre a holtág magasparti részén megmaradt idősebb gyertyános kocsányos foltban, a meredek partoldalon előkerült néhány egyede.

2014. szeptember

62/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum): Murarátkától keletre a holtág magasparti részén megmaradt idősebb gyertyános kocsányos foltban, a meredek partoldalon előkerült néhány egyede. Hóvirág (Galanthus nivalis): Gyertyános kocsányos tölgyes foltokhoz, valamint keményfás ártéri erdőhöz köthetően a koratavaszi geofiton aszpektus tagjaként került a Kerka mentén és Alsószemenye felett a Szentadorjáni-patak mentén több tízezer töves állománya. Szártalan kankalin (Primula vulgaris): Az alsószemenyei temetőtől délre eső holtágmaradvány magasparti sávjában került elő néhány tíz töves állománya. A beruházás megvalósulása esetén védett, fokozottan védett vagy közösségi jelentőségű (Natura 2000) növényfaj pusztulása nem várható. Zoológiai jellemzők A felmérés a nyomvonal mindkét oldalától számított 500-1000 m-es sávban történt, amelynek szélessége a terület természetességű függően változott. A területről irodalmi adat nagyon kevés született. Bódis és mtsai (2007) készítettek egy összefoglaló munkát, melyben rövid áttekintést adnak a terület természeti értékeiről, beleértve az állatokat is. Bizonyos információk, adatok Sallai (2004) Dráva menti munkájából is adoptálhatók a Mura vidékére. Ezen felül, olyan országos léptékű munkák kerültek felhasználásra, a kétéltűek és halak esetében, mint Puky és mtsai (2005) vagy Harka, Sallai (2004) munkája. G ERINCTELENEK A szitakötők közül a terepbejárások alkalmával főleg a gyakoribb fajok kerültek megfigyelésre: széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes), erdei rabló (Sympecma fusca), vízipásztor (Orthetrum cancellatum), óriás szitakötő (Anax imperator), kék légivadász (Ischnura elegans), szélp légivadász (Iscnura puella). Ezek a fajok a teljes szakasz vizes élőhelyein jellemzőek. Irodalmi adatok alapján (Bódis és mtsai 2007) ismeretes ritka, védett taxonok előfordulása is, mint a sárgafoltos szitakötő (Somatoclora flavomaculata), a tócsaszitakötő (Leucorrhinia caudalis) és az erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) jelenlétére van adat. Ez utóbbi faj nem csak védett, hanem Natura 2000 jelölő faj is egyben. A Natura 2000 jelölő fajok között szerepel a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), mely a vizsgált szakaszon belül a Mura mentén található nedvesebb réteken tenyészik. A jelölő fajon túl szintén a Mura nedvesebb rétjein tenyészik a vérfűboglárka (Maculinea teleuis) és a zanótboglárka (Maculinea nausithous). A Kerka-menti mocsárréteken még tömeges is helyenként, de a Mura árterében fekvő mocsárréteken is megtalálható. Bódis és mtsai munkájából (2007) ismeretes a gyakori a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a kardoslepke (Iphiclides podalirius). Már jóval ritkább, csak egy-két helyről ismert a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) és a magyar színjátszólepke (Apatura metis). Az utóbbi faj Letenye és a Kerka torkolatának vidékéről került csak elő (Bódis és mtsai 2007). Az irodalom említi a drávai tegzes (Platyphylax frauenfeldi) előfordulását a Kerka torkolat és a Mura mentére. A Dráva folyó bennszülött faja a kavicszátonyokhoz, homokpadokhoz kötődik. Nagyon ritka, fokozottan védett faj.

2014. szeptember

63/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A terepbejárások során elsősorban a Murarátkai-holtágban kerültek vizsgálatra a pókok. Az egyeléses gyűjtés során több jó természetességű, tipikus vizes élőhelyekre jellemző faj került elő. A farkaspókok családjába tartozó kalózpókok (Pirata) közül több gyakori, de jó természetességű vizes élőhelyekre jellemző faj (Piratula hígrophilus, Pirata latitansm Pirata piraticus). A parti zónában jellegzetes hálószövő fajokat kerültek elő az állaspókok (Tetragnathidae) családjából (Tetragnatha extensa, Tetragnatha montana). A bogarak közül a nagy szarvasbogár (Luvanus cervus) Natura 2000 jelölő faj. A Mura és a Dráva menti elterjedését több irodalmi adat is bizonyítja (Bódis és mtsai 2007, Ábrahám és mtsai, 2008). A vizsgálatok során kimutatásra került a faj jelenlétét a kis szarvasbogárral (Dorcus paralellepipedus) együtt. H ALAK A Mura mente (HUBF20043) Natura mozaiknak 14 jelölő halfaja van. A Murának kiemelt természeti értéke a ritkaságokban bővelkedő halfaunája. Több olyan faja is van a folyónak, mely hazánkban máshol nem, vagy csak egy-két helyen fordul még elő. Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer): Előfordulása csak a Duna (Tisza) és mellékágaihoz kötődik. A nagyobb és állandóan áramló víztömeget kedveli, ezért kisebb patakokban és állóvizekben nem fordul elő. A Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Lápi póc (Umbra krameri): Életfeltételeit leginkább a lápokban találja meg. A lápok lecsapolásával szorul be sokszor csatornákba, tőzegfejtők gödreibe. A Murában Letenyénél a főmederben jelen van (Harka, Sallai 2004). Vágó csík (Cobitis elongatoides): Nagyobb és kisebb folyóinkban, patakjainkban és állóvizeinkben is jelen van. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Német bucó (Zingel streber): Nagyobb folyóinkban találja meg igazi életfeltételeit, de nem, ritka a kis folyók dombvidéki szakaszain sem. Őshonos bennszülött faj. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Réti csík (Misgurnus fossilis): Tavasszal víz alá kerülő réteken, mocsarakon fordul elő, de sekély tavak, öreg holtágak és iszapos csatornák is jellemző élőhelyei. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus): Nagyobb folyók halfaja, de helyenként állóvizekben is előfordul. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Széles durbincs (Gymnocephalus baloni): nagyobb folyóink erősen áramló zónájában és olykor holtágakban és állóvizekben is megkerül. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Magyar bucó (Zingel zingel): nagyobb folyóink erősen áramló vizeire jellemző, de a lassabb folyó szakaszokon is tenyészik. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Törpecsík (Sabanejewia aurata): Áramláskedvelő faj, gyakran a folyó sodorvonalában tartózkodik a legszívesebben. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Balin (Aspius aspius): Elsősorban nagyobb folyóvizeink lakója, de nagyobb tavakban, holtágakban, sőt még félsós tengeröblökben is megél. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Leánykoncér (Rutilus pigus): Tipikus környezetét a folyók sebesebb sodrású, kavicsos és sóderes medrű üledékektől mente szakaszai adják. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Homoki küllő (Gobio kessleri): Tipikus környezetét a folyók sebesebb sodrású, kavicsos és sóderes medrű üledékektől mente szakaszai adják. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004).

2014. szeptember

64/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus): A mély bányatavaktól a sekély mocsarakig a lassabb és gyorsabb folyókig mindenhol előfordulhat. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus): Endemikus halfaj, mely csak a Duna-medence vizeiben él. Táplálékát a folyó szállította hordalékból válogatja ki. Murában jelen van (Harka, Sallai 2004). K ÉTÉLTŰEK A Mura árterületéről 11 kétéltű faj előfordulásáról van információ (Bódis és mtsai 2008). Kimutatott fajok: kecskebéka (Phelophylax kl esculentus), erdei béka (Rana dalamtina), barna varangy (Bufo bufo), zöld levelibéka (Hyla arborea). Potenciálisan előforduló fajok: tavibéka (Pelophylax rudibondus), mocsári béka (Rana arvalis), zöld varangy (Bufo viridis), dunai gőte (Triturus dobrogicus). Vöröshasú unka (Bombina bombina): sík területeken fordul elő, de a dombos és alacsonyabb hegyvidékeken is előfordulhat. Állandó vizekben, hullámtéri holtágakban, nagy kiterjedésű nádasokban, mocsarakban, alföldi csatornákban, de mesterséges vízelvezetőkben is megtelepszik. A Murarátkai-holtágban bizonyos az előfordulása. Natura 2000 jelölő faj. Dunai gőte (Triturus dobrogicus): sík- és dombvidékeken egyaránt előfordul. A nyugodt, erősen benövényesedett víztereket kedveli leginkább. Irodalmi adatok alapján (Bódis és mtsai 2007) Mura menti ártér holtágaira jellemző. Natura 2000 jelölő faj. Kecskebéka (Phelophylax kl. esculentus): az általánosan elterjedt, gyakori kétéltűek közé sorolható. Sík-, domb és hegyvidékeken egyaránt megtalálható. Álló és lassú folyású vizekben, mesterséges és természetes vizekben is megtelepszik. A Murarátkai-holtágban nagyobb állománya figyelhető meg. Erdei béka (Rana dalamtina): főleg lombos erdőkben találhatók meg, párzás idején kisebb tocsogók és tavakat keresi fel. A Murarátkai-holtágot övező puhafaerdőben mutattuk ki. Barna varangy (Bufo bufo): A szárazföldi élőhelyek közül a lombos erdőket kedvelik, de nyílt vagy mezőgazdasági művelés alatt álló területeken is honos. A Murarátkai-holtág partján figyeltük meg a fajt. Szaporodása idején tömegesebb lehet a holtágban a petézést követően eltávolodik a víztől. Zöld levelibéka (Hyla arborea): A Murarátkai-holtág környezetéből került elő az az egyébként általánosan elterjedt faj. Jellegzetes hangja árulja jelenlétét. Tavibéka (Pelophylax rudibondus): A legkülönbözőbb víztípusokban előforduló, még viszonylag gyakori faj. Sík-, domb- és hegyvidéki élőhelyeken egyaránt megtalálható (Puky és mtsai 2005). Megfigyelésre nem került, de az élőhely jellegéből és természetességéből adódóan a faj jelenlété feltételezhető. Mocsári béka (Rana arvalis): jóval ritkább az előző fajnál. A nevéhez híven főként mocsarak, holtágak, lápok körüli puha- keményfa ligeterdőkben fordul elő. Megfigyelésre nem került, de az élőhely jellegéből és természetességéből adódóan a faj jelenlété feltételezhető. Zöld varangy (Bufo viridis): az ország egész területén előfordul. A párzást követően elhagyja a vizet. Védett, viszonylag gyakori faj. Murarátkai-holtág térségében potenciálisan előforduló faj. H ÜLLŐK A hüllőkre vonatkozóan Bódis és mtsai (2008) munkája szerint 7 faj jelenlétéről van tudomás a Mura árteréről. Ezek közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) Natura 2000 jelölő fajnak 2014. szeptember

65/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány minősül. Az általunk vizsgált szakaszon és azon belül is a II. szakasz Murarátkai-holtág és környezetében a három fajt került megfigyelésre. Mocsári teknős (Emys orbicularis): egyetlen őshonos teknős faj. Elsősorban síkvidéki faj, álló vagy lassú folyású vizekben honos. Főleg a sűrű növényzetű, napsütötte tavak, holtágak, csatornák lápok a fő tenyésző helyei. A Murarátkai-holtág kimondottan megfelelő a számára. Irodalmi (Bódis és mtsai 2008) adatok is közlik a Murarátka-holtág területéről. Vízisikló (Natrix natrix): Viszonylag gyakori haza siklóféle. Elsősorban vizek közelében, lassú folyású patakok, folyók, kisebb és nagyobb tavak, lápok, mocsarak vizében és partján. A Mura teljes árterületén és a környező domboldalak szárazabb élőhelyein is mindenfelé előfordul (Bódis és mtsai 2008). Terepbejárások alkalmával többször is előkerült. M ADARAK A tervezési terület környezetében madártani szempontból a Mura és a holtágai tekinthetők a legértékesebbnek. A terepbejárások során megfigyelésre került a szürke gém (Ardea cinerea), a nagy kócsag (Egretta alba), melyek a Murarátkai folyó szakaszra általában jellemzőek. Irodalmi adatok közlik erről a szakaszról a kárókatonát (Phalacrocorax carbo). A terepbejárás időszakában nem lehetett már látni a fehér gólyát (Ciconia ciconia), de a Mura menti nedves rétek, vízpartok és szántóföldek, legelők is kiváló táplálkozó helyet nyújtanak a térségben, jelentős a fészkelő párok száma. A fekete gólya (Cicinia nigra) fészkelése nem bizonyított, de a térségben vannak olyan erdőtagok, ahol ez lehetséges. A zártabb, természetesebb erdőtagok madara a fekete harkály (Dryocopus martius), mely a Mura menti az ártéri erdőben a 2. foltban kimutatásra is került. Ugyancsak odúköltő faj a nagy fakopáncs (Dendrocopus major), mely az előző fajnál gyakoribb a Mura mentén. A 2. és a 3. foltban is előkerült. A harkályalakúak közül a hamvas küllő (Picus canus) az öregebb ligeterdőkben, illetve a nyomvonaltól északabbra található dombsorok öreg bükköseiben fészkel. Szórványosan fordul elő a nyaktekercs (Jynx torquilla), mely a zárt erdők helyett inkább a ritkásabb tisztásokon tűnik fel. Az ártéri erdőkben általánosan elterjedt fajok közé tartozik az ökörszem (Troglodytes troglodytes), széncinege (Parus major), feketerigó (Turdus merula), csuszka (Sitta europaea), őszapó (Aegithalos caudatus), vörösbegy (Erithacus rubecola), erdei pinty (Fringilla coeleb), és az örvös légykapó (Ficedula albicollis). Irodalmi adatai vannak a fülemülének (Luscinia megarhynchos) és a berki tücsökmadárnak (Locustella fluviatilis). Mindkét faj gyakori fészkelője a Mura árterének. A Murán bütykös hattyúk (Cygnus olor) mellett nagy számban fordul elő a tőkés réce (Anas platyrhynchos). A folyó kavicsos zátonyain fészkel a kis lile (Charadrius dubius), mely jellemző az egész Mura mentére. A ragadozó madarak közül a fokozottan védett rétisas (Haliaeetus albicilla) emelhető ki, melynek költése feltételezhető a Muraszemenye és Murarátka közötti folyószakaszon. A terepbejárások során két gyakoribb ragadozó került elő. A gyakorinak mondható egerészölyv (Buteo buteo) mellett a vörös vércse (Falco tinnunculus) volt, amit Murarátka település határában található mezőgazdasági parcellán került megfigyelésre. Irodalmi adatok Letenye térségéből is közlik.

2014. szeptember

66/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A tervezési terület környezetében mezőgazdasági területen, keskeny erdősávokban, cserjésekben az élőhely-kínálatnak megfelelő fészkelő és táplálkozó madárfajok figyelhetők meg. E MLŐSÖK A Mura mente Natura 2000 területnek három emlős jelölőfaja van a fokozottan védett vidra és csonkafülű denevér, valamint a védett közönséges hód. Vidra (Lutra lutra): a Dunántúlon, azon is belül a Dél-Dunántúlon a leggyakoribb faj. Hazánkban szinte minden olyan víztest környékén előfordul, amely általa elérhető halakkal benépesült, illetve ahol megtalálja búvó- és szaporodóhelyét (Bihari és mtsai 2007). A Mura-mentén szinte minden vízfelületnél, még ha az mesterséges is megtalálható (Bódis és mtsai 2008). A Murarátkai-holtágban és a Murarátkai Mura szakaszon is megfigyelésre kerültek myomai. Hód (Castor fiber): A XX. század első felétől kezdték meg védelmét és egyben visszatelepítését. A Mura vidékére nem telepítették, valószínűleg Horvátországi szakaszról (ahol történt betelepítés) került ide. A Mura mentén végig megfigyelhetők nyomai, de a Szentadorján-patak mentéről is előkerült. Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus): Hazánk egyik legritkább denevérfaja. Telelésre faodvakat és barlangokat egyaránt felhasznál. A irodalmi adatok (Bódis és mtsai 2007) alapján az egész Mura ártéren gyakori. A rovarevők (Insectivora) közül még megtalálható a keleti sün (Erinaceus concolor), vakond (Talpa europaea). A rágcsálók (Rondentia) rendjéből előfordul az erdei egér (Apodemus sylvaticus) valamint a mezei pocok (Microtus arvalis) és a mezei nyúl (Lepus europaeus). A ragadozók (Carnivora) közül megtalálható a róka (Vulpes vulpes). A patásokat (Arctiodactyla) az őz (Capreolus capreolus) és a vaddisznó (Sus scrofa) képviseli. Nyilvánvalóan vannak még további kisemlősök és rágcsálók, de biztonsággal kijelenthető, hogy ezek állománya, védettségi státusza olyan, hogy a tervezett fejlesztést érdemben nem befolyásolja. 4.4.5. Vizsgálat a távlati állapotra vonatkozóan A tervezett beruházás közvetlen hatásterülete a tervezett nyomvonal és annak közvetlen környéke, mintegy 20-25 m széles sávban. Ebben a sávban érvényesülnek a tervezett út közvetlen hatásai, úgymint az élőhelyek pusztulása, a zavarás és a szennyeződések. A fragmentáció és az elszigetelődés az egyes élőlénycsoportokra eltérő mértékben hat. A közvetett hatásterület a közvetlen hatásterületen bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe. A pályatest jobb és bal oldalán, a középvonalától számított 20-25-100 m között, fajtól, annak otthonterületétől (home range) és élőhelytől függően változik. A hatásokat az alábbi táblázat foglalja össze.

2014. szeptember

67/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


HATÓTÉNYEZŐ Építés Területfoglalás, előkészítés

Munkagépek levegőszennyezése, zajés rezgéskeltése, út menti terület károsítása

HATÁSVISELŐ

KÖZVETLEN HATÁS

KÖZVETETT HATÁS

Táj Élővilág Ökoszisztéma Talaj

Területhasználat változás Pusztulás, élőhely csökkenés Mozaikosság növekedés Erózió

Levegő

Levegőszennyeződés a helyszínen és az anyagnyerőhelyeken

Talaj Élővilág Települési környezet Táj

Talajszerkezet változás Zavarás, pusztulás Zaj és rezgés zavaró hatása Esztétikai hatás

Élővilág Levegő Települési környezet Útmenti talaj, növényzet

Zavarás, pusztulás Élettani hatások Levegőminőség romlása Zaj és rezgés zavaró hatása Szennyezőanyag felhalmozódása Degradáció Haváriás levegőszennyezés Kiülepedés során talaj és vízszennyezés Haváriás talajszennyezés Felhasználhatóság csökkenés, felszín alatti vizek Haváriás vízszennyezés szennyeződése Pusztulás Tájképváltozás Szigetelő hatás Populációk degradációja Mikroklíma változás Ökoszisztéma változás Kapcsolódó infrastrukturális és Településszerkezet változás egyéb létesítmények megjelenése

Tájkép változás Növényzet degradációja Kiülepedés miatt talaj és felszíni víz szennyezése; élővilág életképességének romlása Termőképesség változás Elvándorlás

Üzemelés Forgalom

Levegő Baleset

Talaj Felszíni víz

Út léte

Élővilág Táj Élővilág Levegő Települési környezet

Felhagyás Bontási munkák

Lásd építési munkák, munkagépek

Lásd építési munkák, munkagépek

Bontott anyag ideiglenes tárolása

Talaj

Területfoglalás

Rekultiválás

Élővilág

Élőhely, biológiailag aktív területnövekedés

Lásd építési munkák, munkagépek Élőhelycsökkenés, pusztulás A terület biodiverzitásának növekedése

Kivitelezés során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Építési szakasz A földmunkák helyén, a töltés nyomvonalán az addig ott található élőhelyek és az élővilág visszafordíthatatlanul v. számottevő mértékben károsodik. Az építés a szállítás okozta megnövekedett forgalommal, időlegesen a későbbinél nagyobb térségben jelent környezetszennyezést (levegőminőség romlást, zajterhelést, talajszennyezést). A környezetszennyezés speciális formája az emberi jelenlét okozta zavaró hatás. Ez a zavarás egyes időszakokban (pl.: a reprodukciós periódusban, vagy a téli táplálékínség időszakában, amikor számos állatfaj nagyobb csapatokba verődik össze) megváltoztathatja az állatok szokásos viselkedését.

2014. szeptember

68/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Megvalósítást követően várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Üzemelés hatása A létesítmény legjelentékenyebb veszélyeztető hatása az élőhely-feldarabolás és az abból következő elszigetelődés. A széles pályatest áthatolhatatlan fizikai barrier a talajfelszínen lakó röpképtelen élőlénycsoportok számára, de mint „pszichológiai” barrier akadályozhatja más élőlények elterjedését, migrációját is, ami a populációk felszabdalódását, elszegényedését, de akár kipusztulását is eredményezheti. A fajösszetétel megváltozása az ökológiai stabilitás elvesztését eredményezheti. További probléma egyes fajok a napi mozgástérének sérülése. Az építés és üzemelés során a szennyeződések (kőolaj származékok stb.) miatt közvetlenül is károsodhat a terület. Ez a műszaki leírásban foglalt elvárások betartása esetén nem fordul elő, így legfeljebb havária esetek során számolhatunk a szennyezés okozta károkkal. A havária esetek során számos szennyeződés (pl. só, káros szerves anyag, ásványi tápanyagok stb.) kerülhetnek az útfelszínre és a csapadékvíz elvezetés miatt közvetlenül az útmenti mélyedésekbe. A haváriából származó szennyeződések okozhatnak problémát az állatok több csoportjánál (különösen veszélyeztetettek a rovarok, halak, kétéltűek, hüllők). A szennyeződések károsíthatják az állatok anyagcseréjét, ami az általános egészségi állapot leromlásához gyakran közvetlen pusztuláshoz vezet. Zaj- és rezgésterhelés következtében számos zavarásra érzékeny gerinces faj hagyhatja el véglegesen az autópálya közvetlen környékét. Helyüket generalista fajok veszik át. Felhagyás során várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők A felhagyás utáni rekultiváció hatása nagyjából azonos az építési szakasz hatásaival. A felhagyás kapcsán természetvédelmi szempontból kármegelőző intézkedésekre van szükség. A felhagyás későbbi hatásai ellentétesek az építéskor fellépő negatív hatásokkal, mint pl. a burkolt felületek csökkenésével nő az élettér a fajok számára. Csökken a rezgésből, zajból nyomán fellépő zavaró hatás, ezért a kevésbé zavarástűrő fajok ismét közelebb húzódnak és megtelepedhetnek a területen. Mikro- és mezoklíma módosító hatása is megváltozik. Megszűnik a szegregációs hatás és a nagy territóriumot, vadászterületet fenntartó emlősvagy madárfajok migrációs lehetőségei is az eredetihez hasonlóan rendeződhetnek vissza. Havária következtében várható hatótényezők, hatásfolyamatok és hatásviselők Az esetleges haváriák esetén a szennyező hatások helyben tartásához a legfontosabb teendő a szennyezés azonnali lokalizálása. Ha ez megtörténik, akkor a szennyeződés továbbterjedésének megakadályozásával jelentősebb ökológiai-természetvédelmi hatások nem várhatók. A tervezett beruházás Natura 2000 területet, természetvédelmi szempontból nagyobb jelentőségű élőhelyek mellett halad el. Ezeken a szakaszokon a jelenthetnek jelentősebb hatást a havária helyzetek. A havária szempontjából még jelentős helyszínek lehetnek a vízfolyások, amelyeket viszonylag nagy számban keresztez a nyomvonal. Ezek között is azok a leginkább veszélyeztetettek, amelyek élővilága viszonylag gazdag, több Natura 2000 jelölő fajjal (pl. mocsári teknős, vöröshasú unka).

2014. szeptember

69/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Tekintettel arra, hogy a tervezési terület már hosszabb ideje antropogén hasznosítás alatt álló, az esetleges haváriák esetén a szennyező hatások helyben tartásához, lokalizálásához kedvező adottságokkal rendelkezik. Ha ez megtörténik, akkor a szennyeződés továbbterjedésének megakadályozásával jelentősebb ökológiai-természetvédelmi hatások nem várhatók. 4.4.6.Vadászható fajok Az M70 gyorsforgalmi út három vadásztársasághoz tartozik. A 0+000 és 2+000 km sz. között az Adria Vt., a 2+000 és 6+000 km sz. között a Zalaerdő Zrt. a 6+000 és Országhatár között a Vörcsök Vadásztársaság az érintett. A terület jelentős vadállománnyal rendelkezik. Gímszarvas (közel 1000 db), dámvad, őz, vaddisznó, róka, nyúl, borz, fácán és nyest előfordulásával kell számolni. Az állatok és az úton közlekedők biztonsága érdekében a gyorsforgalmi út teljes hosszában a terepszint felett 2,40 m magas kerítés épült. A kerítés kialakításánál a vaddisznó előfordulása miatt nagy szakítószilárdságú, az alsó 80 cm-en sűrű lyukosztású (5x15 cm), gépi fonatú vadhálót alkalmaztak akác oszlopokra rögzítve. A 2,40 m szabadmagasságú kerítést 2,50 m magas kerítésfonat – melyből az alsó 30 cm-es rész földbesüllyesztett vagy kihajlított -, és a fölött 20 cm-re, a kerítés tetején kifeszített huzal adja ki. A 2008-2012 közötti baleseti statisztikák szerint az állat elütések száma az összes baleset 5%-át teszi ki. A balesetek jellemzően a csomópontok, illetve a felül-, és aluljárók közelében következtek be. Az út által kettévágott területek közötti kapcsolatot műtárgyak biztosítják. A tervezett nyomvonalon négy olyan műtárgy épült, ami méreténél és kialakításánál fogva a szarvas átvezetését is biztosítja. A négyből kettő vízfolyáshoz kapcsolható, kettő pedig önálló vadátjáróként működik. A vadátjáró műtárgyak helye a következő: 4+566 km sz. felüljáró vadátjáró műtárgy felett (10 m nyílású) 8+226 km sz. felüljáró Mura ártér feletti átvezetés (20 m nyílású) 14+780 km sz. aluljáró vadátjáró műtárgy (10 m nyílású) 17+026 km sz. felüljáró Kerka mellékág felett (40 m nyílású) Új vadátjáró műtárgy nem épül. A bővítéssel érintett szakaszokon a bal pályán meglévő felüljárókat a jobb pálya felett is meg kell építeni. 4.4.7.Hüllőterelő háló A kétéltű állomány vándorlásának a biztosítására Ø 1 m-es hüllőátjáró épült az alábbi szelvényekben: 6+006 km sz. 6+656 km sz. 7+106 km sz. 7+256 km sz. 7+606 km sz.

2014. szeptember

70/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Az átjárók Rocla Rap csőátereszből készültek, két végükön beton lezáró fallal. A kétéltűeket a csőáteresz felé hüllőterelő háló tereli. Anyaga Netlon H10 jelű műanyag szeparátor rács. A háló az alábbi szelvényekben épült: Jobb o. 5+906-6+418 6+576-7+191 7+221-7+706

Bal o. 5+906-6+418 6+463-7+191 7+221-7+706

A háló megkerüli az 6+896 és 7+406 km sz. szelvényekben lévő átereszeket lehetővé téve, hogy az állatok az átkeléshez azokat is igénybe vegyék. A háló a jobb oldalon az 5+906 és 6+378 km sz., és a 6+136 és 6+418 km sz. között a kerítésre lett erősítve. A háló rossz állapotban van, több helyen leszakadt a kerítésről, nem tölti be a szerepét. Állapota miatt későbbi felhasználása nem javasolt. 4.4.8.Összegzés A védett és Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra a beruházás hatása nem jelentős, mivel a beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) már korábban előkészített degradált állapotú élőhelyeket érint. A természetvédelmi szempontból értékesebb élőhelyek, és fajok állományai a tervezett beruházástól biztonságos távolságban fordulnak elő. A tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) nem okoz számottevő változást, ill. csökkenést az a hatásterületen élő növény- és állatfajok populációiban, hiszen az élőhely elég nagy – és ami fontos: összefüggő – ahhoz, hogy az esetlegesen a zavarásnak kitett egyedek egy másik, számukra megfelelőbb helyre települhessenek át. A beruházás megvalósulása esetén védett, fokozottan védett vagy közösségi jelentőségű (Natura 2000) növényfaj pusztulása nem várható. A beruházás megvalósulása esetén annak hatása a védett és közösségi jelentőségű (Natura 2000) állatfajokra nem kimutatható. A közeli Natura 2000 terület jelölő állatfajainak zöme a bolygatottság és alkalmas élőhelyek hiánya miatt egyáltalán nem, vagy csak alkalmi „látogatóként” fordulhatnak elő. Állományukra, vagy természetvédelmi helyzetükre a terv nincs befolyással. A védett állatfajok közül legfeljebb néhány csekély természetvédelmi értékű faj elenyésző számú egyede pusztulhat el a munka során. A gerinctelenek esetében elmondható, hogy az értékesebb fauna a természetesebb foltokhoz kötődik, ezért a fragmentáció erőssége arányos lehet a növénytani értékeknél jelzettel. A madarak esetében fokozottan védett faj fészkelőhelyét nem érinti a nyomvonal, továbbá veszélyeztetett, ritka, sérülékeny állományú madárfajok sem fordulnak elő. Az érintett madárfajok rendszeresen előforduló gyakoribbnak mondható fajok és várhatóan az építés után sem távoznak a területről. A hatósági előírások és a technológiai fegyelem betartásával minimalizálható a természetközeli élőhelyek pusztulása. Az állatfajoknak csekély állományait érintheti a

2014. szeptember

71/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány kedvezőtlenül a kivitelezés, de a javasolt intézkedések megvalósulásával minimalizálható a fellépő veszteség. 4.4.9.Javaslatok a tervezéshez, kivitelezéshez 





A kerítésépítésre az I. ütem megvalósításakor, 2004-ben került sor. A védőkerítés állapota változó, általános felújítást igényel. Az épített kerítés paraméterei nem térnek el nagymértékben az ÚT 2-1.305:2007 „Védőkerítések kialakítása közutak mellett” elnevezésű útügyi műszaki előírástól, magassága megfelel a gímszarvas előfordulása esetén előírt magasságnak. A védőkerítés és a műtárgyak csatlakozása azonban nem felel meg a mai előírásoknak, és a kezelői elvárásoknak. A csatlakozások nem akadályozzák meg a vad bejutását, ahogy a baleseti statisztikák is mutatják, a balesetek alul-, és felüljárók, illetve csomópontok környezetében fordulnak elő. Javasoljuk, hogy a kapacitásbővítés során a műtárgy csatlakozásokat a mai elvárásoknak megfelelően építsék át, és a csomóponti ágaknál a kerítést a mostaninál jóval hosszabban építsék ki. A meglévő ökológiai átjárók (mind a hüllőátjárók, mind pedig a nagyvadátjárók) betöltik a szerepüket, meghosszabításuk után továbbra is alkalmasak a vad átvezetésére. A meglévő pálya mellett megépített hüllőterelő háló nem alkalmas a hüllő és kétéltű fajok megfogására, illetve az átjárók felé való terelésre. A kapacitásbővítés során a jobb és bal oldalon is a hüllő- és kétéltű fajok visszatartására alkalmas megoldást kell keresni. Erre a célra javasolt a tartós anyagból készült (pl. beton) hüllőterelő fal, az alkalmazandó típust a későbbi tervfázisok során kell meghatározni. A kiviteli tervek készítése előtt minden élővilágvédelmi létesítményt (áteresz, ökológiai átjáró, kerítés) kerüljön újból felmérésre, és szükség esetén áttervezésre.

Építési szakasz  A szállítási útvonalat úgy kell megtervezni, hogy az minél kevesebb értékes területet érintsen és minél kisebb zavarást jelentsen. A közlekedés, szállítás kizárólag a meglévő nyomvonalon történhet, az ebből a célból nem szélesíthető, vagy új nem létesíthető, valamint főútba csatlakozó mezőgazdasági utak erre a célra nem vehetők igénybe.  Az útépítéssel kapcsolatos kivitelezési munkák a tárgyi Natura 2000 terület vonalában kizárólag a védőkerítésen belüli területen történhetnek. A Natura 2000 területen és a tájvédelmi körzet területén még időlegesen sem alakítható ki felvonulási útvonal, törmelék, építési anyagok, eszközök, munkagépek tárolására használt lerakat vagy depónia.  A kisajátított, de I. ütemben nem beépített területeken az átereszek nem burkolt árkai, valamint a talpárkok egyes szakaszai számos ponton spontán becserjésedtek, fásodtak. Az útépítéssel kapcsolatos és műszaki szempontból elkerülhetetlen cserjeirtás, fakitermelés vegetációs perióduson kívül (augusztus 1. – március 1.) között végezhető. A felhagyott anyagnyerőhelyeken ezt lehetőleg a tél végéig legkésőbb el kell végezni, hogy fészkelő madarak a helyszínt el ne foglalják.  A keresztező vízfolyások medrének burkolását csak a feltétlen szükséges mértékig és környezet-, és természetbarát anyaggal, a hatóságokkal történő egyeztetés után lehet végezni.

2014. szeptember

72/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 



Az építési tevékenységek során keletkező meredek falú mélyedéseket (pl. munkaárkok) nem szabad több napig fedetlenül hagyni, mert az a kisemlősök, kétéltűek egyedeinek pusztulását okozhatja. E mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell arról győződni, hogy nincsenek-e beléjük hullott védett állatok, s a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni. A kétéltűek védelme érdekében az alábbi pontokon a kivitelezési munkát a szaporodási periódust (február 15. – május 15.) követően lehet végezni: 6+441 8+226

 



felüljáró Mura-holtág felett felüljáró Mura-ártér felett

A kivitelezés alatt gondoskodni kell az átmenetileg igénybe vett területeken az invázióra hajlamos növényfajok (pl. magas aranyvessző) elleni védekezésről. A meglévő autóút kivitelezése során megtörténtek az élővilág védelmét és tájbaillesztést szolgáló cserjésítés, fásítás. A jobboldali töltéseken lévő cserjék, talajtakaró cserjék cseréjéről gondoskodni kell. A vadátjárók mindkét oldalán a növényzetet úgy kell kialakítani, hogy az csalogassa, vezesse az állatokat az átjáróba, és egyben csökkentse az autópálya zavaró hatását. A megvalósítás során konzultációra van szükség a terület természetvédelmi kezelője, a Balaton-felvidéki NP Igazgatóság szakembereivel. A kivitelezés megkezdésekor, valamint az egyes részmunkálatok megkezdése előtt a természeti károk minimalizálása érdekében a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival terepi egyeztetést kell tartani, a kivitelező felelős vezetőinek részvételével.

Működési, üzemelési szakasz  A környező területeken megmaradó természetes élőhelyek, illetve az ott élő védett fajok károsodásának megelőzése érdekében biztosítani kell, hogy a beruházás területén invázióra hajlamos fajok a zöldfelületek kialakítása során ne kerüljenek telepítésre, illetve spontán megtelepedésük esetén haladéktalanul eltávolításra kerüljenek.

4.5.

Épített környezet

4.5.1. A jelenlegi állapot vizsgálata Az M70 gyorsforgalmi út által érintett településeket az alábbi táblázat tartalmazza: Régió

NyugatDunántúli

Megye

Kistérség Letenyei

Zala Lenti

2014. szeptember

73/118 Tsz:52.276/503/507

Település Letenye Murarátka Muraszemenye Csörnyeföld Kerkaszentkirály Dobri Tornyiszentmiklós

Népességszám 4 200 fő 250 fő 630 fő 420 fő 230 fő 160 fő 610 fő

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.5.1.1. A kistérségek jellemzői A Letenyei statisztikai kistérség a Nyugat-dunántúli régió déli peremén, Zala megyében található, közvetlenül a horvát és a szlovén határ szomszédságában. A statisztikai kistérséget 28 település alkotja. (A Letenyei járásban 27 település található) A településszerkezet tipikusan aprófalvas jellegű, csupán három olyan település van, amelynek lélekszáma eléri az 1000 főt (Letenye, Becsehely, Tótszerdahely). A legkisebb falvak lakossága a százat sem éri el, vagy a körül mozog. A lakosság területi megoszlása egyenlőtlen, a kistérség etnikai súlypontja a mezőgazdaságilag kedvező adottságú délkeleti részében található (Letenye, Becsehely, Rigyác vonaltól délre), itt él az összlakosság 60,7% (2003.). A Letenyei statisztikai kistérség Zala megye leginkább nemzetiségi jellegű térsége. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a kistérség összlakosságának 13,4%-a horvát nemzetiségű. Szórványban németek is élnek a kistérségben, központjuk Letenye. A kistérség legjelentősebb etnikai csoportját a cigányság alkotja. Számarányuk valószínűleg meghaladja a horvátokét, de pontos adatok erről nem állnak rendelkezésre. A Lenti Kistérség Zala nyugati szélén helyezkedik el, a megye egyik legnagyobb területét öleli fel. Három néprajzi területet érint, Hetést, Göcsejt és az Őrséget is. A szlovén, horvát és osztrák határ közelében fekvő terület természeti értékekben gazdag, a turizmus az egyik legmeghatározóbb ága a gazdaságnak. A térség 51 települést foglal magába, melyek között egy város található, a többi mind kisebb-nagyobb község. (A Lenti járásban 48 település található). A térségre az aprófalvas településszerkezet jellemző, településeinek 4/5 része apró- és törpefalu (41 település). A kistérségben csak öt olyan település van, amelyik népessége meghaladja az 1 000 főt. A szolgáltatások mikro-térségi szinten (9 körjegyzőségi központ és ezekhez tartozó települések) szervezettek, ezekbe a kisebb központokba összpontosul az orvosi ellátás, az oktatás, és a legtöbb esetben a különböző kereskedelmi egységek is itt érhetőek el. A térségi hatáskörű szervezetek, szolgáltatók, illetve a szakoktatási intézmények pedig a térség központjában, Lentiben működnek. Az érintett települések közüzemi infrastruktúrája: Közüzemi Háztartási Háztartási szennyvíz villamose vezetékes -gyűjtőnergiagázhálózatba fogyasztó fogyasztó bekapcsol k k t lakás

Rendsz. hulladékgyűjtésbe bevont lakás és üdülő

Terület, km2

624

19 579

9 566

9 146

5 851

11 961

6 579

8 502

19

616

307

296

245

314

269

254

8

154

111

98

67

129

89

82

389

16 265

7 053

6 613

3 634

8 352

5 039

6 902

8

242

127

110

89

113

109

106

Csörnyeföld

21

462

224

212

113

321

174

177

Muraszemenye

16

648

297

280

180

394

236

297

Járás, település

Lenti járás Tornyiszentmiklós Dobri Letenyei járás Kerkaszentkirály

2014. szeptember

Lakásállomány az év végén

Közüzemi ivóvízveze tékhálózatba bekapcsol t lakás

Lakónépesség az év végén, fő

74/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Murarátka

12

266

134

134

–

167

–

134

Letenye

42

4 053

1 626

1 394

1 193

1 925

1 309

1 625

Adatok forrása: A járások településenkénti adatai (KSH), 2011 4.5.1.2. A kulturálisörökség védelme Műemlékek Az Országos Építésügyi Nyilvántartás az érintett településeken az alábbi műemlékeket és műemléki környezetet tartalmazza: Letenye: Muraszemenye: Dobri: Tornyiszentmiklós:

R. k. templom Szapáry-Andrássy-kastély Aranybárány fogadó Pajta és magtár R. k. templom R. k. kápolna Présház R. k. templom

műemlék műemlék műemlék műemléki környezet műemlék és műemléki környezet műemlék műemlék műemlék és műemléki környezet

A beruházás a műemlékeket nem érinti. Régészeti lelőhelyek

1 2 3 4 5

6 7 8 9

ISMERT RÉGÉSZETI LELŐHELY** Tornyiszentmiklós Csertai dűlő Tornyiszentmiklós Tüskei dűlő Tornyiszentmiklós Nagyszegi dűlő Tornyiszentmiklós Külső Pálika Dobri - Alsó mező

-

FELTÁRT RÉGÉSZETI LELŐHELY*** NÉV KÓDFELTÁRÁS FELTÁRÁS SZÁM IDEJE MÉRETE Tornyiszentmiklós - 7016 2003. 07., 1144 m2 Csertai dűlő 2003. 11. Tornyiszentmiklós - 7015 2000. 11. 200 m2 Tüskei dűlő Tornyiszentmiklós - 7013 2000. 11., 9600 m2 Nagyszegi dűlő 2001. 07. Tornyiszentmiklós - 7014 2000. 11., 1600 m2 Külső Pálika 2003. 04. Dobri - Alsó mező 7012 1999. 08.-09. 13000 m2 Tornyiszentmiklós - 0705 2004.06. 5002 m2 Zabos-telek* Csörnyeföld - 0704 2003. 06.-07. 4150 m2 Vörcsök-puszta*

Kerkaszentkirály Hegyalja dűlő Csörnyeföld - Felső korong dűlő Csörnyeföld Macskavártól É-ra, csatornától Ny-ra Csörnyeföld -

2014. szeptember

75/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány csatorna K-i partja 10 Csörnyeföld Felhegyalja 11 Muraszemenye - Muraszemenye Szemenyei legelő Szemenyei legelő 12 Muraszemenye - Muraszemenye Aligvári mező Aligvári mező Muraszemenye Hosszú-dűlő 13 Muraszemenye - Muraszemenye Vadalmás Vadalmás 14 Muraszemenye - Muraszemenye Gály parlag Gály parlag 15 Letenye - Letenye Lapuleveles dűlő Lapuleveles dűlő

210 m2

- 706

2000. 11.

- 705 - 0703

1999. 08., 26000 m2 2001. 08. 2003. 05. 9200 m2

- 704

2000. 09.-10.

1040 m2

2001. 05., 1300 m2 2003. 05. 2000. 11., 10213 m2 2001. 08., 2003. 04. 16 Letenye - Hergyó Letenye - Hergyó 701 2001. 07., 8760 m2 földek földek 2002. 05. * Nem az M70 nyomvonala, az útépítéshez nyitott homok ill. agyagbánya területe Új pálya építéssel érintett terület - 703 (0702) - 702 (0701)

Adatok forrása: ** Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága Zalaegerszeg 249/1999. sz. szakhatósági állásfoglalása a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 3179/12/1999. sz. határozatában *** RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK AZ M7-M70 AUTÓPÁLYA ZALA MEGYEI NYOMVONALÁN, ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS AZ 1999-2008 KÖZÖTT VÉGZETT FELTÁRÁSOKRÓL, Kiadja a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága Az M70 autóút építésekor a kisajátítási határon belül a megelőző feltárások részben megtörténtek. A tervezett beruházás területére a Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében eljáró Nemzeti Örökségvédelmi Központ az Uvaterv Zrt. megbízásából Előzetes Régészeti Dokumentációt készít. A teljes dokumentációt a 8. sz. melléklet tartalmazza. Az ismert régészeti lelőhelyeket feltüntettük az E0-2.1 és E0-2.2 rajzszámú átnézeti helyszínrajzon.. 4.5.2. Állapotváltozások a kapacitásbővítés esetén 4.5.2.1. Vizsgálati módszer, hivatkozott jogszabályok A települési környezettel foglalkozó rész alapjául a rendelkezésre álló településrendezési tervi adatok, a községek honlapján fellelhető információk, és az önkormányzati egyeztetés szolgáltak, az erről készült emlékeztetőt a 3. sz. melléklet tartalmazza. Vizsgáltuk a nyomvonal és a területfejlesztési tervek kapcsolatát, majd elemeztük a hatásterületen bekövetkező változásokat.

2014. szeptember

76/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Jogszabályok:   

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 2003. évi XXVI. Tv. Az Országos Területrendezési Tervről 4.5.2.2. Hatótényezők, hatásterület, hatások

A 3. fejezetben általánosságban foglalkoztunk a települési környezetet érő hatások ismertetésével. Gyorsforgalmi út hatásai közül a területrészeket elválasztó, a területek értékének, a forgalmi terhelés hatásterületének megváltoztatására irányuló, valamint a területcsökkentő hatásokkal foglalkozunk. A nyomvonal hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet figyelembe vételével a tengelytől mért 375 m. Közvetett hatásterületnek kell tekinteni azokat a településeket, melyeknek a területén a nyomvonal áthalad, valamint minden olyan területet, ahol bármilyen hatása érzékelhető a beruházásnak. 4.5.2.3. A létesítmény hatásai Elválasztó hatás: Esetünkben elválasztó hatás nem jelentkezik, mivel a tervezett kapacitásbővítés során közel 10 éve működő autóút nyomvonalát használjuk fel. Az M70 gyorsforgalmi út autópálya paraméterekkel lett megtervezve, a terület kisajátítások a végleges kiépítésnek megfelelően megtörténtek. Területfoglalás: Új területek igénybevételére nem kerül sor, a 2x2 sávra történő bővítés a már kisajátított területen belül valósítható meg. 4.5.2.4. Illeszkedés a térség fejlődéséhez Országos szinten Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) az ország egész területére határozza meg az egyes térségek terület-felhasználásának feltételeit, és a műszaki infrastruktúra-hálózat összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a jelenlegi adottságok megőrzésére és a fenntartható fejlődésre. Az OTrT tehát az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A felülvizsgált, 2014. I. 1.-től hatályos OTrT 1/1. számú mellékletében "Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei", az "1. Gyorsforgalmi utak" között szerepel az M70 Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia) gyorsforgalmi út:

2014. szeptember

77/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Megyei szinten Zala Megye 2010-ben aktualizált Területrendezési Terve (elfogadva a Zala Megyei Közgyűlés 22/2010 (XI.25.) ÖR számú rendeletével) szintén tartalmazza az M70 gyorsforgalmi utat, összhangban az Országos Területrendezési Tervvel.

Zala megye térségi szerkezeti terve

2014. szeptember

78/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Települési szinten Az érintett települések helyi jogszabályai: Letenye Murarátka

Muraszemenye

Csörnyeföld Kerkaszentkirály Dobri Tornyiszentmiklós

HÉSZ és Szabályozási terv Település szerkezeti terv HÉSZ módosítása HÉSZ Település szerkezeti terv Szabályozási terv Település fejlesztési koncepció Muraszemenye, M70 autóút hrsz. 045/2 - hrsz. 085 - hrsz. 044/2 - hrsz. 074/3 közutak által határolt terület, településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás 2011 Település rendezési terve HÉSZ és Szabályozási terv HÉSZ és Szabályozási terv Település szerkezeti terv Település fejlesztési koncepció HÉSZ és Szabályozási terv Település szerkezeti terv Település fejlesztési koncepció

5/2011 (III. 17.) rend. 20/2011 (III. 17.) hat. 6/2006 (X. 11.) rend. 14/2000 (XII.15.) rend. 34/2000 (XII.15.) hat. 13/2000 (XII.15.) rend. 20/2000 (VI. 5.) hat. 36/2011. (XI. 29.) hat. 8/2011. (XII. 5.) rend

1/2007 (I. 3.) rend. 8/2007. (XI.12.) rend. 6/2007 (XII. 12.) rend. 29/2007 (XII. 6.) 15/2002 (VIII. 07.) hat. 9/2007 (IV. 19.) rend. 25/2007 (IV. 18.) hat. 69/2004 (XII. 16.) hat.

2014.01.15.-én egyeztetést tartottunk Letenye város polgármesteri hivatalában. Az egyeztetésen jelen volt Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Tornyiszentmiklós képviselője. A jelenlévők ismertették a településeket érintő problémákat. Az egyeztetés emlékeztetőjét a 4. sz. melléklet tartalmazza. Új csomópont nem kerül kialakításra. A jobb pálya építése nem érinti a községek rendezési terveit. 4.5.2.5. Építés hatása Az építés a lakott környezetre abban az esetben gyakorol jelentős hatást, ha az építés közvetlenül a lakott terület mellett folyik, vagy a szállítási útvonalak a lakott területeken vezetnek át. Az előzetes vizsgálat szerint az építkezés szűkebb környezetében található bánya, így a lakott területeken, vagy annak közelében történő nagy volumenű szállítás elkerülhető. A tényleges hatás mértékét azonban csak a későbbiekben, a kivitelező ismeretében, az organizációs terv birtokában lehet megállapítani. 4.5.3. A hatások értékelése, javasolt intézkedések A tervezett beruházás a területrendezési tervekben (OtrT és Zala Megyei TrT) rögzített infrastrukturális hálózatok területrendezési tervi besorolási minőségét nem írja felül, érvényesíti az ott felsorolt települési érintettséget.

2014. szeptember

79/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.5.3.1. Építés során betartandó intézkedések A régészeti érdekeltségű területeken a földmunkák elvégzése régészeti megfigyelés mellett végezhető. 4.5.3.2. Ellenőrző vizsgálatok A szakági fejezetek szerint szükséges monitoring vizsgálatokat a 8. fejezet „Monitoring működésére tett javaslat” tartalmazza.

4.6.

Zaj

4.6.1. Vizsgálati módszer, határértékek, hivatkozott rendeletek, törvények A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet (ZHR.) szerint új közlekedési zajforrás létesítése esetén a közlekedéstől származó zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje meglévő védendő (kertvárosias, falusias beépítésű) lakóterület esetén, gyorsforgalmi utaktól az LTH nappal = 65 dB (A) LTH éjjel = 55 dB (A) értéket nem lépheti túl. A vonatkoztatási idő: nappal 06-22 óra, éjjel 22-06 óra között. A zajterhelés jellemzésére számításokkal a 2012. és a 2028. évre előrebecsült forgalom és a sebesség adatok felhasználásával védőtávolságokat (a határérték teljesülésének határait) határoztunk meg. Jelen esetben a távlati referenciaállapot nem értelmezhető, a bővítés a jobbpálya hiányzó szakaszainak megépítését jelenti, ezért ennek vizsgálatától eltekintettünk. A számításoknál a jelenlegi 2x1 forgalmi sávos kialakításnál az érvényben levő korlátozás miatt 90-70-70 km/h-s sebességeket alkalmaztuk, a távlati 2x2 forgalmi sávos gyorsforgalmi út esetében pedig 130-80-80 km/h sebességeket. A védőtávolságot, azaz a határérték teljesülésének határát a legkedvezőtlenebb helyzetből, az éjszakai zajterhelés értékéből állapítottuk meg (az éjszakai határérték teljesülése esetén a nappali határérték teljesülése már biztosított). A számítások során akadálymentes, szabadtéri terjedést vettünk figyelembe. Az így meghatározott védőtávolságon túl a várható zajterhelés nem haladja meg a határértéket. Ahol a védőtávolságon belül védendő épület található, ott zajtérképes vizsgálattal, a helyi körülmények modellezésével részletesen megvizsgáltuk a jelenlegi és távlati akusztikai viszonyokat, zajterhelést.

2014. szeptember

80/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A közlekedési zaj terjedésének zajtérképes modellezését a SoundPLAN 7.2 zajterjedést modellező szoftverrel végeztük el. A modell bemenő adataiként felhasználásra kerültek a forgalmi adatokból számolt emissziós értékek (jelenleg és 15 év távlatban), továbbá a modelltérben rögzítésre kerültek a geometriai adatok (pálya, terep, épületmagasságok, stb.). A lefutatott számításból kapott értékeket összehasonlítva a területen érvényes 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet 3. mellékletének vonatkozó zajterhelési határértékével meghatározhatóvá vált, hogy hol szükséges zajvédelmi intézkedések megtétele a távlati állapotra vonatkozóan. A zajkibocsátás és terjedésszámítás a következő paraméterek figyelembevételével került elvégzésre:  sebesség - a három akusztikai kategóriában jelenleg 90/70/70 km/h - távlatban 130/80/80 km/h  forgalom áramlása: egyenletes  akusztikai érdességi kategória: jelenleg: B, 15 év távlat: B  terjedés típusa: akadálytalan terjedés  látószög: 180º Alkalmazott adatok és paraméterek a zajterjedés számítása során:  távolságtól függő korrekció: - csillapítási szorzó (zöldfelület) C=15  látószög: 180º  levegő hangelnyelő hatása (Kl): nem került figyelembe vételre  talaj és a talaj közeli meteorológia miatti csillapodás (Km): nem került figyelembe vételre  növényzet csillapító hatása (Kn): nem került figyelembevételre  beépítettség miatti szintcsökkenés (Kb): a program a rögzített épületek zajárnyékoló hatását figyelembe veszi. A zajárnyékoló falak számítása során alkalmazott paraméterek:  Domborzat: figyelemvételre került a tervezett geometria és domborzati térképek alapján Hivatkozott jogszabályok  27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról,  284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól,  25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól,  MSZ ISO 1996 szabványsorozat ajánlásai a környezeti zaj leírásához. Tervezési terület Az M70 gyorsforgalmi út meglevő kialakítása jellemzően 2x1 forgalmi sávos, csupán a csomópontok térségében épült meg a végleges 2x2 sávos kialakítással. Zajárnyékoló fal a 6+105 - 6+405 km szelvények között épült a jobb oldalon Murarátka lakóterülete felé. A 2014. szeptember

81/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány tárgyi beruházás keretében ez a fal elbontásra kerül, mert helyére épül a jobb oldali útpálya. Pótlásáról gondoskodni kell. A tervezési terület térségében zaj szempontjából védendő területek is találhatóak, ezeket a rendelkezésre álló településrendezési tervek alapján feltüntettük az átnézeti helyszínrajzon. A mellékelt E0-2.1 és E0-2.2 sz. Átnézeti helyszínrajzokon ábrázoltuk az érintett területek besorolását. Dobri nem rendelkezik településrendezési tervvel. 4.6.2. A jelenlegi állapot A jelenlegi zajterhelés jellemzésére a jelenlegi 2x1 forgalmi sávos autóút 2012. évi forgalma és a sebesség adatok felhasználásával meghatároztuk a védőtávolságaikat, azaz azt a távolságot, ahol az éjszakai határérték teljesül. A forgalmi adatokat és a védőtávolságokat az 5. sz. táblázat tartalmazza. 5. sz. táblázat Útszakasz 2012.

M70

ÁNF (j/nap)

a teljes szakaszon, kivéve a 6+105 - 6+405 km sz. között a 6+105 - 6+405 km sz. között

Járműkategóriák (j/nap) ÁNF1

ÁNF2

ÁNF3

3 919

282

2 899

Védőtávolság (m)

43 7 100

11

Az alapállapotra vonatkozó zajmérések az alábbi helyeken történtek:  M1 Murarátka, Kossuth Lajos út 31. 213. hrsz.  M2 Murarátka, Béke út 15. 119. hrsz.  M3 Tornyiszentmiklós, Petőfi Sándor út 87. 0103/2. hrsz.  M4 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 85. 244. hrsz. A mérések jegyzőkönyveit a 7. számú mellékletben csatoltuk. 4.6.2.1. Értékelés A számítások szerint az éjszakai határérték (55 dB) jelenleg a tengelytől számított 43 m-re teljesül a zajárnyékoló fal nélküli szakaszokon. Védendő épületek ezen a távolságon belül nem találhatóak. Az izolációs céllal zajárnyékoló fallal védett terület esetében 11 m-re teljesül a határérték, így védendő ingatlan itt sem érintett határérték-túllépéssel. 4.6.3. Távlati állapot vizsgálata A tervezett 2x2 forgalmi sávos bővítésre vonatkozó számításokat az előrebecsült 2028. évi forgalmakkal végeztük el. A védőtávolságok meghatározásához használt forgalmi adatokat és a kiszámított védőtávolságot, azaz az éjszakai zajhatárérték (55 dB) teljesülésének határát a 6. sz. táblázat tartalmazza.

2014. szeptember

82/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 6. sz. táblázat Útszakasz 2028.

ÁNF (j/nap)

M70

10 464


5 617

ÁNF2

411

ÁNF3

4 437


81

4.6.3.1. Értékelés A 2028-ra előrebecsült forgalmi adatok alapján a tengelytől mért 81 m-re teljesül az éjszakai határérték. Ezen a távolságon belül Murarátka területén található több védendő épület, melyek esetében az elbontandó zajárnyékoló fal helyett új fal létesül, ill. egy új fal építése is szükséges. 4.6.3.2. Zajányékoló fal A korábban ismertetett zajtérképes módszerrel (lásd 4.6.1. fejezet 6.bekezdés) meghatározásra kerültek a szükséges zajárnyékoló falak paraméterei (a zajtérképeket ld. a 7. sz. mellékletben), ehhez figyelembe vettük az e-ÚT 03.07.46:2013 28. Keskeny közúti zajárnyékoló falak Tervezési útmutató előírásait, melyet a továbbtervezés során is alkalmazni kell. A hangelnyelési és léghanggátlási követelmények meghatározása az MSZ EN 1793-12:1997 szabvány szerint történt. A zajvédelmi munkarész, így jelen terv is az akusztikai paramétereket követelményként rögzíti, ezért akusztikai szempontból az ennek megfelelő faltípusokat kell alkalmazni. Az akusztikai és egyéb (az MSZ EN 14388:2005 szabvány szerinti CE tanúsítvány) követelményeknek megfelelő zajárnyékoló fal kiválasztása a Kivitelező hatáskörébe tartozik. A lakóépületek védelme érdekében két, pályaszint felett 2,5 m magas zajárnyékoló fal szükséges a 6+045 - 6+540 és a 7+115 - 7+360 km szelvények között a jobb oldalon, a padkában (7. sz. táblázat). 7. sz. táblázat Útszakasz 2028.

ÁNF (j/nap)

M70 zajárnyékoló fallal

10 464


5 617

ÁNF2

411

ÁNF3

4 437


25

A jelenlegi és a távlati zajállapot bemutatásához elvégzett modellezés épületekre vonatkozó adatait a 8. sz. táblázat tartalmazza (a korábban csatolt zajtérképek számozását követtük a sorszámok tekintetében). A települések terület-felhasználása, az övezetek az átnézeti helyszínrajzon láthatóak. 8. sz. táblázat Sorszá Védendő ingatlan címe m 7. Kossuth Lajos út 31. (213. hrsz.) * 6. Kossuth Lajos út 29. (211. hrsz.) * 5. Kossuth Lajos út 13. (204. hrsz.) *

2014. szeptember

Zajszint [dB (A)] nappal / éjjel távlatban jelenleg fal nélkül fallal 48,8 / 42,0 57,9 / 51,4 53,2 / 46,7 51,4 / 44,6 60,8 / 54,3 55,4 / 48,9 50,8 / 44,0 59,3 / 52,8 53,0 / 46,5

83/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4. Béke út (116. hrsz.) 54,0 / 47,2 59,0 / 52,5 55,8 / 49,3 3. Béke út 15. (119. hrsz.) 54,3 / 47,5 59,3 / 52,8 55,5 / 49,0 * jelenleg zajárnyékoló fal védi, melyet a bővítés helyigénye miatt el kell bontani A vizsgálat alapján a bővítés következtében megnövekedett forgalom távlatban, védelem nélkül a jelenlegihez képest 5-10 dB zajnövekedést eredményez. Ehhez képest a két betervezett zajárnyékoló fal - a falak nélküli esethez viszonyítva - 3-6 dB-lel csökkentik a zajt a vizsgált közeli épületeknél. A zajárnyékoló falak megépülésével az épületeket érő zajterhelés a határérték közeli értékről a vonatkozó határérték alá csökkenthető. A zajárnyékoló falak műszaki átadásához a beiktatási veszteség-mérés vizsgálati jegyzőkönyvével kell alátámasztani a fal megfelelő minőségben történt elkészítését, melyet a Kezelő részére rendelkezésre kell bocsátani. Az átadási megvalósulási dokumentációhoz a Kivitelezőnek kezelési karbantartási utasítást is kell csatolnia. A falakat az útpályához minél közelebb, a padkán kell elhelyezni, szükség esetén szélesítve azt. A falak tervezett magassága a pályaszint felett 2,5 m. A panelek léghanggátlási tényezője minimum B2 legyen. A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló jogszabály (190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet) következtében (ill. a szlovén korlátozás miatt is) a tárgyi útvonalon rendszeres a kamionok - a korlátozott időtartam lejárta utáni - tömeges elindulása a pihenőhelyekről, ami számításokkal kevéssé modellezhető, de érzékelhető zajterhelést ró az érintett lakosságra. Ennek alapján a meglevő növénytelepítés szükséges pótlásán túl további fásítást, ill. a meglevők telepítések szélesítését javasoljuk a pihenőhelyek térségében. A zajárnyékoló falak pontos szerkezeti kialakítása geodézia felmérés és a végleges műszaki tervek ismeretében adható meg. A bővítés következtében kialakuló végleges tengely, a magassági vonalvezetés pontosítása az engedélyezési tervfázisban fog megtörténni, ahogy a kataszteri állományok frissítése is. A jelen tervben javasolt védelmi intézkedés a következő tervfázisokban ellenőrizendő. 4.6.4. Hatásterület 4.6.4.1. Közvetlen hatásterület A tervezett bővítés esetében meghatároztuk a hatásterületet is. A számítások során azt a tengelytől mért távolságot számítottuk ki, ahol a „határérték –10 dB” teljesül, azaz jelen esetben 45 dB (éjszaka). Az eredményeket a 9. sz. táblázat tartalmazza. A zajmérések alapján a háttérterhelés több, mint 10 dB-lel kisebb a határértéknél, ezért a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerint határoztuk meg a hatásterületet. 9. sz. táblázat

2014. szeptember

Útszakasz 2028.

Hatásterület határa (m)

M70

375

84/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A hatásterület, tehát jelen esetben az éjszakai 45 dB teljesülésének határa 375 m (fal nélkül), ill. a fallal bevédett szakaszokon pedig 106 m. A hatásterületen több védendő épület is van, Murarátka, Muraszemenye és Tornyiszentmiklós lakóépületei érintettek. 4.6.4.1. Közvetett hatásterület Az M70 bővítése kapcsán csupán a tárgyi út forgalmi előrebecslését vettük figyelembe, mert a további két sáv kiépítése érdemben nem fogja már befolyásolni a környező közutak forgalmát, 25 % feletti forgalmi változás nem várható, így a közvetett hatásterület lehatárolása nem szükséges. A létesítményt 2004-2005 között átadták a forgalomnak 2x1 sávos autóútként, azóta a forgalmi átrendeződés már lezajlott. A gyorsforgalmi úttal párhuzamosan két közút halad, a 7538. j. Letenye-Lenti összekötő út és a 75333. j. Tornyiszentmiklós határátkelőhöz vezető út. Az M70 a 7. sz. főúttal és a 75149. j. Muraszemenye bekötőúttal alkot csomópontokat, de itt sem várható jelentős forgalomnövekedés. 4.6.5. Építési zaj Az építés hatásterülete várhatóan megegyezik az építkezés és felvonulás területeivel, illetve ezek közvetlen környezetével. A zajterhelés az építő, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja csak az úthoz közeli épületeknél okozhat problémát, de azt is csak ideiglenes jelleggel. A teljes építkezés tervezett időtartama megközelítően két év. A zajvédelmi szempontból figyelembe vett szakaszosan megvalósuló építési fázisok tervezett időtartama minden esetben egy hónapnál kevesebb időn belül várható. Az építés főbb zajos munkafázisai: földmunkák, töltésépítés, pályaszerkezet-építés. A nyomvonal mentén jellemzően mezőgazdasági művelés alatt álló területek vannak, de lakóterületeket is megközelít az út. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit a 27/2008. (XII. 3.) KvVM - EüM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza, ennek megfelelően az építés időtartamára vonatkozó határértékek a fenti építési fázisokban az alábbiak:  lakott terület közelében 65/50 dB (nappal/éjjel),  gazdasági területek mentén: 70/55 dB (nappal/éjjel). Jelentős zajkibocsátással járó építési munka védendő épületek környezetében csak nappal 6:00 és 22:00 óra között végezhető, így csak a nappali határérték teljesülését vizsgáltuk. A jelenlegi organizációs ismeretek alapján az alábbi megállapítások tehetők: A vonalas építési munkák több száz méter hosszan, 25-30 m szélességű munkaterületen szakaszosan végzik a munkát. 1-1 szakaszon a végzett gépesített összmunka nem több fél évnél.

2014. szeptember

85/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Az építkezés során alkalmazott gépek, berendezések zajkibocsátását, illetve az építési munkától származó környezeti zajterhelést irodalmi adatok, illetve az elvégzett zajmérés alapján becsüljük. A 10. sz. táblázatban néhány jellemző építkezésnél használt gép zajszint adatait gyűjtöttük össze. 10. sz. táblázat Géptípusok

Egyes építőipari gépek zajszint adatai Zajemisszió Vonatkoztatási szint távolság LAM, dB (m)

Hangteljesítmény-szint LWA, dB

Cölöpverők fúrt cölöpverő

84,5

10

-

robbanófejes Vibrátorok (telj. és működéstől függően)

108 68-83

10 7

-

Különböző típusú daruk (telj. függően)

86-92

7

Szállítás gépei nyerges vontató (telj. függően) tehergépkocsik (dízel)

82-96

7

-

82-90

7

-

dömperek (telj. függően)

56-83

7

-

Univerzális földmunkagép

79,5

10

100

Kotrók

72,5

10

-

Árokásók

75-92

7

-

Földgyalu

85

7

-

85-100

7

-

75-80

7

-

DK 661

102,2

10

118

Atlas Copco (PRA 425 DD)

87,7

10

105

88

7

-

Talajfúrók

80-89

7

-

Kőzetfúrók

101

7

-

Kábel fektető

87

7

-

97-105

7

-

Földmunkagépek

Tömörítőgépek, utihenger Alapozás gépei Búvárszivattyúk Kompresszorok

Beton és cementinjektáló berendezés

Fúró-bontó kalapácsok

Ezek alapján az építkezés egy-egy szakaszára vonatkoztatva a zajkibocsátást LWA=114 dB mértékűre becsüljük. A helye az építkezés során folyamatosan változik.

2014. szeptember

86/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A zajforrások előre láthatóan tervezett és a számítások során figyelembe vett napi működési ideje 6 óra. Az egyes főbb építési fázisokban a számítás alapjául szolgáló zajkibocsátástól eltérő, attól várhatóan kisebb zajkibocsátás várható, azonban a biztonság felé kalkulálva minden jellemző építési fázisban azonosnak (maximálisnak) vettük a zajkibocsátást. Fentiek alapján a határértékek a következő távolságokban teljesülnek. Miután az éjszakai időszakban nem történik építési tevékenység, így a nappali határérték a mértékadó (11. sz. táblázat). 11. sz. táblázat Védendő területek

Határérték LAeq dB

Távolság m

Kertvárosias, falusias lakóterület

65

79

Ezeken a távolságon belül Murarátkán találhatóak védendő épületek. Az ezeknél jelentkező építési zaj nagyságát a 12. sz. táblázat mutatja be. 12. sz. táblázat Védendő ingatlan címe

Távolság

Kossuth Lajos út 31. (213. hrsz.) Béke út 15. (119. hrsz.)

m 95 125

Építésből eredő zaj dB (A) 63,4 61,4

Az építésből eredő zaj a vizsgált házaknál a nappali 65 dB határértéket nem haladja meg, a határérték teljesül. Az építkezések területén zajforrásainak kell tekinteni.

történő

tehergépkocsi-mozgásokat

szintén

az

építkezés

Fentiek alapján a következő általános megállapításokat, javaslatokat tesszük:  Az építés hatása területileg nagyobb területen érvényesülhet, de csupán időszakos, a létesítmény megvalósulásával megszűnik.  Az építést végző gépek és berendezések telephelyeit a nyomvonalhoz minél közelebb kell kijelölni, kerülve a fölösleges mozgásokat a környező úthálózaton.  Az egyik legnagyobb járműmozgással járó építési művelet a földmunka építése. Ennek ártalmait az anyagnyerő helyek nyomvonal közeli megválasztásával lehet csökkenteni.  A szállítási tevékenység során lehetőség szerint a lakott területek elkerülendők.  Lakóterület térségében jelentős zajkibocsátással járó építési munkák csak nappal 6:00 és 22:00 óra között végezhetők, így csak a nappali határértékeknek kell teljesülniük.  Az építkezés során zajszegény, ill. a zajvédő burkolattal ellátott gépek alkalmazása javasolt.

2014. szeptember

87/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Az építésre vonatkozó - jelenleg még tájékoztató jellegű - adatok későbbi pontosítását követően határozható meg az építkezés zajhatása, valamint az esetleg szükséges zajvédelmi intézkedés, azonban a jelenlegi adatok alapján látható, hogy külön zajcsökkentő intézkedés nem szükséges. 4.6.6. A szállítási forgalom zajhatása Az előzetes számítások szerint 45 000 m3 homokos kavics beépítése szükséges a tervezett beruházás megvalósításához. Várhatóan ezt az anyagmennyiséget bányából kell beszállítani. A térségben több jóváhagyott kitermelésre szóló műszaki üzemi terv alapján működő bánya található (lásd 4.1.1.1. fejezet), azonban a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve tényleges felhasználásra a Letenye VI. (Bónya dűlő) bánya a javasolt, mert ugyan Natura 2000 terület szélén található, de a szállítási útvonal már nem terheli a védett területet, és lakóterületet sem érint. Ezt a bányát potenciális beszerzési forrásnak tekintjük vizsgálatunkban. Hangsúlyozzuk, hogy a tervezés jelenlegi fázisában nem dönthető el, hogy a bánya ténylegesen használható-e. Ehhez ismerni kell többek között a bányából kitermelhető ásványi anyag jellemzőit, a kitermelhető mennyiséget, stb. A majdani vállalkozó jogosult az itt fel nem sorolt bányák helyett más bányák, illetve ezzel összefüggésben más szállítási útvonalakat felhasználni. Az építési terület megközelítése a szállítást végző gépjárművekkel az egyes bányákból: Letenye VI. : Az anyagszállítás útvonala a bányához vezető földút, majd a 7. sz. főút segítségével a Letenyei csp.-on keresztül az M70 gyorsforgalmi úton történhet. Szállítási forgalom A számításokhoz azt feltételezzük, hogy a bányákból egyenként biztosítani lehet a szükséges töltésanyagot. Az építés az adott szakaszon egyszerre több helyen is folyik, a szállítási forgalom miután elérte az építési területet, a gyorsforgalmi út nyomvonalában halad tovább. A tervezett beruházás építéséhez 45 000 m3 töltésanyag beszállítása szükséges. Ha 20 db 26 m3 – es billenős félpótkocsis nyerges vontatóból áll a géppark, abban az esetben három hónapig (~60 munkanap) 58 tehergépkocsi/nap megjelenésével kell számítani a szállítási útvonalakon Ez nappal tíz órás munkavégzést feltételezve, 6 nehézgépjármű/óra többlet forgalmat jelent az érintett utakon. A szállítási forgalom zajhatása A szállítási tevékenység hatásterületének meghatározásához a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § előírásait vettük figyelembe. „A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. §. (1) bekezdése szerint új tevékenység telepítéséhez, megvalósításához szükséges szállítási tevékenység hatásterülete az a szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a szállítási, fuvarozási tevékenység legalább 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást okoz.

2014. szeptember

88/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány (2) Az (1) bekezdés szerinti hatásterületet azokra a szállítási, fuvarozási tevékenységekre kell meghatározni, amelyek a) országos közúton vagy helyi közutak közül első-, és másodrendű főutakon valósulnak meg, és b) az alaptevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles.„ Fenti előírásoknak a szállítási forgalom által igénybeveendő utak közül az M70 gyorsforgalmi út és a 7. sz. főút felel meg. Az utakon megjelenő óránkénti 6 nehézgépjármű azonban nem okoz a zajterhelésben érzékelhető változást, így a vonatkozó jogszabály értelmében hatásterület nem jeleníthető meg.

4.7.

Rezgés

A vizsgált területen jelenleg nincs rezgésterhelést okozó forrás. A tervezett út és a környezetében található épületek közötti távolság alapján megállapítható, hogy a tervezett út megépülése miatt nem kell a rezgésterhelés növekedésre számítani. A rezgés súlyozott egyenértékű gyorsulása továbbra sem haladja meg a 8/2002.(III. 22.) sz. KöM-EüM rendelet szerinti határértéket, azaz nappal AM=10 mm/s2, éjjel AM=5 mm/s2, ill. a maximális Amax=200 mm/s2 értéket. Tehát a tervezett beruházás hatása rezgés szempontjából közömbös. Építés alatti rezgésterhelés A rezgésből eredő károk az építkezések során gyakran keletkeznek. Ezek a károk általában a kis gépjárműforgalomra méretezett forgalmi, összekötő utak szállítási útvonalként való használatával hozhatóak összefüggésbe, ezért javasoljuk, hogy a szállítási útvonalak a környékbeli lakott területeket kerüljék el, és lehetőleg a lakott területen kívüli földutakat vegyék erre a célra igénybe. Jelentős kockázati tényező a bontási és az építési tevékenység, a földmunkák végzése, az építőanyagok és a föld szállítása. A legnagyobb kockázati tényező a talajtömörítési tevékenység különösen, ha az épületek közelében vibrohengeres tömörítést alkalmaznak! Az anyagnyerő bánya közvetlenül a tervezett nyomvonalak mellett található. A feltételezett szállítási útvonal elkerüli a lakott területeket, a további szállítási forgalom magát az építendő út nyomvonalát veszi igénybe, így nem okoz rezgésterhelést a lakókörnyezetben. Jelen tervezési fázisban nincs tudomásunk arról, hogy az egyes bányák milyen kiszállítási kapacitással rendelkeznek. A majdani vállalkozó a Kbt.-vel összhangban jogosult az itt fel nem sorolt bányák helyett más bányákat, illetve ezzel összefüggésben más szállítási útvonalakat felhasználni. Tehát az építés alatti rezgésvédelem kérdésével a kivitelezés előtt ismét kell foglalkozni. Jelen tervfázisban, az építési rezgés megfelelő forgalomszervezési intézkedések mellett elviselhetőnek minősíthető.

2014. szeptember

89/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


4.8.

Levegő

4.8.1. Vizsgálati módszer, határértékek, hivatkozott jogszabályok A 306/2010. (XII. 23.) sz. Kormány rendelet előírja a levegőminőség védelmének általános szabályait, a 4/2011. (I. 14.). sz. VM rendelet pedig a levegőminőségi követelményeket rögzíti. Jelen tervben a közúti közlekedésből eredő hatásokat vizsgáltuk. Ehhez az egyes források mértékadó állapotban várható kibocsátásait és a várható terhelést kell meghatározni. A tervezési területen közlekedési légszennyezést a közúti forgalom, pontosabban az M70 gyorsforgalmi út okoz. A vizsgálat során légszennyezettségi koncentrációértékek alapján értékeltük a terület állapotát, ill. jelenlegi és előrebecsült forgalmi adatok alapján végeztünk emisszió és immisszió számításokat. A vizsgált út forgalmi kibocsátásait a KTI 2000-ben készített adatbázisának felhasználásával számítottuk ki, az adott útszakasz forgalmának és összetételének, a kifejthető sebességnek, valamint a meteorológiai viszonyoknak a függvényében. Mivel az adatbázis nem bontja fel a tehergépkocsi kategóriát, ezért azt mi is egyként kezeljük. Az adatbázis a 2028. évre nem tartalmaz fajlagos értékeket, ezért a számításoknál a 2010-ben várható értékeket használtuk fel. A fajlagos kibocsátások az idő előrehaladtával csökkenő tendenciát mutatnak, ezért a 2010. évre prognosztizált adatbázist a vizsgált évre figyelembe véve a biztonság felé tértünk el. A számításoknál a jelenlegi 2x1 forgalmi sávos kialakításnál a három járműkategória esetében az érvényben levő korlátozás miatt 90-90-70 km/h-s sebességeket alkalmaztuk, a távlati 2x2 forgalmi sávos gyorsforgalmi út esetében pedig 130-130-80 km/h sebességeket. A transzmissziós számításokat az MSZ 21457 és MSZ 21460 szabványsorozatokban leírt összefüggések alapján végeztük el. Meghatároztuk, hogy a határértékek a jelenlegi közút és a bővített gyorsforgalmi út esetében a tengelytől milyen távolságra teljesülnek, ill. számításokat végeztünk 50 m-es távolságra, mivel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. pont 29. § értelmében ezen távolságon belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A vizsgált NOx (nitrogénoxidok) számított értékét a jogszabályban rögzített NO2 határértékhez viszonyítottuk, így a biztonság javára tettünk közelítést.

Szennyezőanyag

Veszélyességi fokozat

Határérték [μg/m3] Éves

24 órás

Órás

Szénmonoxid

II.

3000

5000

10000

Nitrogénoxidok (Nitrogéndioxidban)

II.

40

85

100

2014. szeptember

90/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


Szennyezőanyag

Veszélyességi fokozat

Határérték [μg/m3] Éves

24 órás

Órás

Kéndioxid

III.

50

125

250

PM10

III.

40

50

-

A transzmissziós számításoknál az alábbi paramétereket vettük figyelembe:  MOF idejére számított kibocsátások útszakaszonként (g/h/m)  Szélcsend közeli állapot (szélsebesség <2,0 m/sec)  α= 30°  h = 0,3 m  Sík növényzettel borított felszín (z0=0.1) Elhanyagoltuk a meglévő erdők és beépítések hatásait, ezzel is a biztonság javára tértünk el. 4.8.2. Jelenlegi állapot vizsgálata 4.8.2.1. Mérőhálózati adatok alapján A jelenlegi állapot vizsgálatához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbankjából szereztük be a szükséges adatokat, melyeket kiértékelést követően használtunk fel. A közvetett hatásterületen a légszennyezés alapvetően közlekedési és települési eredetű, jelentős légszennyezést okozó ipar nincs a területen, így a gyorsforgalmi út környezetének háttérszennyeződése minimális. A terület jelenlegi állapotának vizsgálatára a szentgotthárdi mérőállomáson 1 év (2013. 03. 26. - 2014. 03. 06. közötti) mérési adatait alkalmaztuk (az állomást 2013. 03. 26-án helyezték üzembe, ezért egészítettük ki az adatokat a 2014-re eső eredményekkel). A koncentrációértékek 24 órás átlagait elemeztük a nitrogén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szénmonoxid, az ózon és a PM10 (szálló por) esetében. A mérési hely légszennyezettségi alapadatai a 13. sz. táblázatban találhatóak. 13. sz. táblázat 2013. év Szentgotthárd, Füzesi út 24 órás átlag határért. Minimum Maximum Átlag Gyakorlati db Elméleti db Adatrendelkezés %

2014. szeptember

Nitrogéndioxid (ug/m3) 85 2,03 29,43 8,89 334 365 91,51%

Nitrogénoxidok (ug/m3) 150 2,33 238,48 16,23 334 365 91,51%

91/118 Tsz:52.276/503/507

Szénmonoxid (ug/m3) 5000 269,19 1752,72 746,40 333 365 91,23%

Ózon

Szálló por

(ug/m3)

(ug/m3)

120 4,65 113,75 48,90 334 365 91,51%

50 4,14 64,09 18,92 323 365 88,49%

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 2013. év Szentgotthárd, Füzesi út

Nitrogéndioxid (ug/m3)

Nitrogénoxidok (ug/m3)

Szénmonoxid (ug/m3)

Ózon

Szálló por

(ug/m3)

(ug/m3)

24 órás átlag határért. Határérték átlépés db Határérték átlépés % Minősítés

85

150

5000

120

50

0 0% kiváló

3 1% kiváló

0 0% kiváló

0 0%

3 1% kiváló

jó

Értékelés Az értékek alapján a vizsgált időszakban a nitrogén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szénmonoxid, valamint az ózon és a szálló por koncentrációinak átlagai határérték alatt voltak, jó és kiváló levegőminőségre utaltak. Határérték-túllépés csupán a nitrogén-oxidok és a szálló por esetében fordult elő, 3-3 alkalommal a vizsgált időszak alatt. 4.8.2.2. Jelenlegi forgalom alapján A jelenlegi közúti forgalomból adódó levegőminőségi állapot értékeléséhez felhasznált forgalmi adatok kategóriák szerinti csoportosítását a 14. sz., az elvégzett számítások eredményét a 15. sz. táblázat tartalmazza (a számításokat 50 m-es távolságra végeztünk). 14. sz. táblázat Útszakasz M70

ÁNF

MOF1

MOF2

MOF3

j/nap

j/óra

j/óra

j/óra

7100

319

2

257

15. sz. táblázat Útszakasz

CO μg/m

M70

75

NOX 3

μg/m

3

47

CH μg/m 11

Részecske 3

μg/m3 3

Értékelés A jelenlegi forgalom alapján végzett számítások szerint a gyorsforgalmi út tengelyétől mért 50 m-re a szennyezőanyagok koncentrációi a határértékeik alá csökkennek. 4.8.3. Távlati állapot vizsgálata A beruházás megvalósulásával 2x2 forgalmi sávos autópálya épül ki a területen és vezeti le a forgalmat. A távlati 2028. évre előrebecsült forgalmi adatok és az eredmények a 16.-17. sz. táblázatokban láthatóak (a számításokat 50 m-es távolságra végeztük).

2014. szeptember

92/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 16. sz. táblázat Útszakasz M70

ÁNF

MOF1

MOF2

MOF3

j/nap

j/óra

j/óra

j/óra

10 464

457

2

392

17. sz. táblázat Útszakasz

CO μg/m

M70

198

NOX 3

μg/m

3

CH μg/m

70

12

Részecske 3

μg/m3 5

Értékelés A 306/2010. (XII. 23.) sz. Kormányrendelet alapján 50 m-en belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A bővítésre kerülő M70 gyorsforgalmi út esetében látható, hogy a légszennyező anyagok koncentrációi ennél a távolságnál már bőven határértékeik alá kerülnek, tehát a jogszabály szerint előírt 50 m-es védelmi övezet megfelelő. Az 50 m-es távolságon belül nem találhatóak védendő épületek. 4.8.4. Hatásterület Közvetlen hatásterület: Az M70 gyorsforgalmi út jelenlegi forgalmából adódóan a tengelytől mért 11 m-re csökkennek határértékeik alá a szennyezőanyagok koncentrációértékei. A távlati forgalom alapján a közvetlen hatásterület nagysága 25 m, azaz a követelmények itt teljesülnek. Ezen a távolságon belül nincsenek védendő épületek. Közvetett hatásterület: Az M70 gyorsforgalmi út jelen kialakítással már majd 10 éve része a közúthálózatnak, így a forgalmi átrendeződés már lezajlott. Így a bővítés következtében nem várható az érintett közúthálózaton 25 %-ot meghaladó forgalmi változás, ezért a közvetett hatásterület lehatárolása nem szükséges. Teljes hatásterület: A teljes hatásterület jelen esetben a közvetlen hatásterületből áll. 4.8.5. Építés hatása Az építés során várható légszennyezési hatások előzetes becslésére csak az anyagnyerő helyek, keverőtelepek, az építést végzők gépparkjának ismeretében van mód. Ehhez a vizsgálathoz szükség van az organizációs tervre, amit közvetlenül a kivitelezés előtt készítenek el (pontosan a nyertes vállalkozó lehetőségeihez igazítva). A burkolati rétegek

2014. szeptember

93/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány előállítása elsődlegesen keverőtelepeken történik, melyek önálló légszennyező hatással bírnak. A telephelyek külön engedélyezési eljárás során kaphatnak létesítési engedélyt. A legnagyobb járműmozgással járó építési művelet a földmű építése. Tárgyi beruházás esetén ennek egy része már megépült, a bal pálya megépítésekor a csomópontok végleges kialakíthatósága érdekében teljes keresztmetszettel épült meg a gyorsforgalmi út. A földműépítés ártalmait az anyagnyerő helyek nyomvonal közeli megválasztásával és a szállítási útvonalak lakott területeket elkerülő kijelölésével lehet csökkenteni. Ahol megoldható, ott a nyomvonalon történő szállítás javasolható. A javasolt Letenye VI. (Bónya dűlő) bánya közvetlenül a meglévő autóút mellett található. A szállítási forgalom a bányához vezető földút, majd a 7. sz. főúton keresztül a Letenyei csomópont igénybevételével az M70 gyorsforgalmi úton történhet. Az útvonal térségében nincs védendő épület, így a járművek károsanyag-kibocsátásnak és a felvert pornak nincs környezetkárosító hatása a lakosságra nézve, védett természeti területet pedig nem terhel számottevő mértékben. 4.8.4.1. Építés előtt elvégzendő feladatok Levegőtisztaság védelmi szempontból az építés előtti időszakra vonatkozóan intézkedésre nincs szükség. 4.8.4.2. Az építés idejére vonatkozó előírások  A napnyugta utáni és napkelte előtti közúti szállítást kerülni kell.  Az építést végző gépek, és berendezések telephelyeit a nyomvonalhoz minél közelebb kell (a lakott területektől távol javasoljuk) kijelölni, kerülve a fölösleges mozgásokat a környező úthálózaton.  A földmű építésének ártalmait az anyagnyerő helyek nyomvonal közeli megválasztásával és a szállítási útvonalak lakott területeket elkerülő kijelölésével lehet csökkenteni. Ahol megoldható, ott a nyomvonalon történő szállítás javasolható. 4.8.6. Üzemeltetésre vonatkozó előírások Levegőtisztaság-védelmi szempontból az üzemeltetési időszakra vonatkozóan intézkedésre nincs szükség.

4.9.

Táj

4.9.1. A vizsgált terület adottságai 4.9.1.1. A vizsgált terület elhelyezkedése, a hatásterület lehatárolása Az M70 gyorsforgalmi út a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye dél-keleti szélén, az országhatár mellett található. Közigazgatásilag Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Dobri és Tornyiszentmiklós települések külterületére esik.

2014. szeptember

94/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Magyarország kistájainak katasztere szerint a Nyugat-magyarországi peremvidéken, a Zalaidombság középtájon belül a Mura-balparti-sík kistáj területére esik, illetve Ny-i vége érinti a Kerka-vidék (Hetés) kistájat. Hatásterület meghatározását lásd a 3.6 fejezetben. 4.9.1.2. Természeti adottságok A kistáj a Mura széles szerkezeti árkának magyarországi bal oldali pereme. Magas talajvizű teraszos folyóvölgy, melyre az É-ról határos eróziós-deráziós dombságok szélesebbkeskenyebb lejtősávval ereszkednek le. A kistáj jellemző képződménye, és egyetlen hasznosítható nyersanyaga a folyóvízi kavics. Éghajlata mérsékelten hűvös-nedves, szubatlanti. Élővilág A vizsgált terület növényföldrajzilag a Magyar flóratartomány (Pannonicum) Dél-Dunántúl flóravidékén belül (Praeillyricum) a Zalai-dombvidék (Saladiense) flórajárásban található. Állatföldrajzi szempontból az Illír-vidék (Illyricum) Faunakörzet Somogyi- és Zalaidombvidék (Praeillyricum) Faunajárásához tartozik. A Mura partjai mentén fűz-nyár ligetek (Salicetum albae-fragilis), a folyótól távolabb tölgykőris-szil ligetk (Querceto-Ulmetum), míg a folyó zátonyain bokorfüzesek (Salicetum trinidrae) a jellemző természetes élőhelyek. A holtágak és a befolyó kisvizek környezetében égerligetek (Alnion glutino-incanae) alakultak ki. A síkság erdeit a szántóföldi művelés miatt már kiirtották, a Mura szabályozásával az erdők és a másodlagos üde-nedves gyepek a hullámtérre szorultak vissza. A gyepek maradványait jórészt beszántották. A hullámtér nagy részén mára megszűnt a gyepgazdálkodás, a rétek helyén nagy kiterjedésű aranyvessző-állományokat és faültetvényeket lehet találni. Az élővilág részletes jellemzése a 4.4. sz. Élővilág: Természeti környezet c. fejezetben található. 4.9.1.3. Emberi beavatkozások hatására létrejött adottságok Területhasználat Az M70 gyorsforgalmi út Letenye - Tornyiszentmiklós közötti meglévő szakasza alapvetően mezőgazdasági területeken, kisebb erdősávokkal, csatornákkal szabdalt, antropogén hatás alatt álló tájban halad. A védett területek környezetében azonban kisebb-nagyobb kiterjedésű holtágak, erdőfoltok és változó természetvédelmi értékű gyepmaradványok mellett halad. A meglévő nyomvonal kialakításakor lettek kettévágva ezek a korábban egybefüggő élőhely mozaikok. A tájképben megjelenik az elektromos légvezetékek hálózata is (kis-, közepes- és nagyfeszültségű egyaránt).

2014. szeptember

95/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A települések képe is látszik az útról. Lakott területek az út közelében Letenyénél (2+000 km sz.), Murarátkánál (6+300 és 7+200-8+000 km sz.), Muraszemenyénél (9+800 és 10+300 km sz.), Csörnyeföldénél (12+200-14+000 km sz.), Kerkaszentkirálynál és Dobrinál (17+000 km sz.), valamint Tornyiszentmiklósnál (18+200-20+300 km sz.) találhatók. Közlekedési területek A vizsgált szakaszon 4 országos közút-keresztezés van, valamint 8 egyéb útkeresztezés. Ezek felsorolása a 2.1.4. sz. fejezetben található. Az utak összeköttetést biztosítanak a települések között, valamint a mezőgazdasági területek is elérhetők a földútátvezetések és párhuzamos földutak segítségével. Ezek az útátvezetések eddig is léteztek, és a pálya bővítésével ezután sem fognak változni. 4.9.3. Védett és védendő értékek Védett természeti területek: 





Országos jelentőségű védett természeti terület:  Mura-menti Tájvédelmi Körzet A terület a 6+200 és 9+165 kmsz. között 2965 m hosszan közvetlenül határos az autóúttal. Natura 2000 hálózat természeti területei:  Mura mente (HUBF20043) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A terület a 6+200 és 9+165 kmsz. között 2965 m hosszan közvetlenül határos az autóúttal.  Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Az M70 autóút a 17 - 18 kmsz. között kettévágja a területet, de ezen a szakaszon a 2x2 forgalmi sávra kiépítés már korábban megtörtént. A bővítés végpontja a Natura 2000 területtől 500 m-es távolságban esik.  Vétyempuszta (HUBF20040) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Az M70 autóúttól a tárgyi Natura 2000 terület nyugati irányban, a legközelebbi pontján 630 m-re esik. Nemzeti Ökológiai Hálózat területei: A 4+400 - 10+000 és a 16+500 - 18+400 kmsz. között keresztezi az autóút.

A védett természeti területekről részletesebb elemzés a 4.4. sz. Élővilág: Természeti környezet c. fejezetben, valamint a mellékelt Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban található. A területeket feltüntettük az Átnézeti helyszínrajzon. Egyedi tájértékeket az útvonal közvetlen környezetében nem találtunk. A régészeti területekkel az Épített környezet c. fejezet foglalkozik.

2014. szeptember

96/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.9.4. A tervezett létesítmény táji hatásai (hatótényezők) és a hatásfolyamatok 4.9.4.1. Vizsgálati módszer A bővítendő útszakasz létesítése és üzemeltetése esetén a meglévő alapállapot és a hatásterületen várható változások összehasonlító, értékelő elemzését kell elvégezni. Majd az elemzés alapján olyan pozitív tartalmú javaslatokat kell kidolgozni, melyek alkalmazásával a ma meglévő és a várható esetleges kedvezőtlen hatások optimalizálására, megszüntetésére is mód nyílik az új út létesítése során. A vizsgálathoz az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe: 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az Érzékeny Természeti Területekről 2003. évi XXVI. tv. Az Országos Területrendezési Tervről 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról Figyelembe vettük továbbá az alábbi Magyar Szabványokat: MSZ 20370 (2003) Természetvédelem. Általános tájvédelem. Fogalom meghatározások. MSZ 20372 (2004) Természetvédelem. Tájak esztétikai minősítése. MSZ 20381 (2009) Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése. 4.9.4.2. Hatótényezők Tájvédelmi szempontból a rövid ideig tartó és maradandó változást nem okozó hatások elhanyagolhatók (pl. a bővítéssel kapcsolatos tevékenységek, kivéve az anyagnyerőhelyeket), azokat kell elemezni, amelyek jelentős, és állandósuló változást okoznak a tájban, a táj életében és látványában egyaránt. Ezek a hatótényezők a jelen feladat során a következők:  anyagnyerőhelyek,  területigénybevétel,  földművek kialakítása, tereprendezés,  műtárgyak, csomópontok,  kapcsolódó létesítmények,  közműellátás,  környezetvédelmi létesítmények,  növénytelepítés,  közlekedés, fenntartás,  forgalomváltozás a térségben,  haváriák, balesetek. 4.9.4.3. A rendezési tervek és a tervezett nyomvonal kapcsolata A nyomvonalnak az országos és megyei területrendezési tervekkel, valamint az érintett települések rendezési terveivel való kapcsolatát az Épített környezet c. fejezetben elemeztük általánosan. 2014. szeptember

97/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Zala megye Területrendezési Terve Tájképvédelmi övezeti tervlapján látható, hogy a nyomvonal Murarátka környezetében Országos és Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetén, Tornyiszentmikós és az országhatár között Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetén halad keresztül.

Zala megye Területrendezési terve, Országos, és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

4.9.4.4. Tájhasználati előnyök és pozitív hatások A bővítendő közúthálózati elem a térség számára kedvező hatású, hiszen a megnövekedett tranzitforgalmat biztonságosabban levezeti, ezáltal csökkenti a balesetek számát és súlyosságát. A közlekedő járművek gyorsabban és biztonságosabban érik el úticéljukat, s a nagyobb városok is könnyebben elérhetővé válnak. Az autópályává fejlesztendő útvonal menti területek gazdasági szempontból felértékelődnek, főleg a csomópontok térségében új ipari, kereskedelmi fejlesztések várhatók. 4.9.4.5. Tájhasználati konfliktusok és negatív hatások Mivel már egy korábban kisajátított területre tervezett, meglévő autóút szélesítésről van szó, ezért tájhasználati konfliktust a beruházás nem okoz. Területhasználat-váltás nem történik. Az autópálya teljes kiépítésével a megnövekedő forgalom következtében a zajhatás is jelentősebb lesz, ami a lakott területek irányába okozhat konfliktust. A Zaj c. fejezet foglalkozik a zajcsökkentés szükségességével. További tájhasználati konfliktust jelent, ha az út bővítése a vizes élőhelyeket érinti (vízfolyások, csatornák környéke), mivel ezek természetvédelmi szempontból jelentősek, bolygatásuk az élővilág számára kedvezőtlen hatású. Az út bővítése érinti a közút részeként vizsgálandó útpadkát és vízelvezető árkot is. 2014. szeptember

98/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Látvány szempontjából a különszintű útátvezetések jelentős elemei a tájnak, de ezekben változás nem fog történni az autópálya kiépítése során. Az út bővítéséhez szükséges anyagnyerőhelyek okozhatnak tájsebeket, (bár rekultivált, újrahasznosított anyagnyerőhelyek esetében még tájgazdagításról is beszélhetünk), viszont a jelen szakaszon a földmunkák tekintetében meglévő bányák és anyagnyerőhelyek használata szükséges csupán. 4.9.5. Tájvédelmi javaslatok 4.9.5.1. Tájbaillesztés Mivel egy már meglévő út szélesítéséről van szó, a legszembetűnőbb, tájat érő változás az útpálya szélesebbé válása, valamint új műszaki létesítmények megjelenése. Tájvédelmi szempontból tekintve a létesítmény tájbaillesztését jelentős mértékben a már telepített, valamint a tervezendő növénytelepítés oldja meg. A létesítés miatt esetlegesen kivágásra kerülő, út menti növényzet pótlásáról gondoskodni kell, mert a növénytelepítés a tájesztétikai hatásokon túl a levegő, a víz, a hó, a talaj műszaki szempontból káros mozgásainak akadályozásában is részt vesz, valamint a közlekedési eredetű terhelések mérséklésében (pl. porszűrő képességével, a légszennyezés csökkentésében a CO, CO2, O3 adszorbeálódásával) játszik szerepet. Ugyanakkor a biztonságos közlekedést is elősegíti optikai vezetést biztosítva az úton közlekedőknek. A növénytelepítés során, ha itt előnevelt fákat ültetnek, az a tájképi változás gyorsabb regenerálódását segíti elő. Az útnak, mint művi tájalkotó elemnek, nagyon hosszú időszakra szólóan meghatározó szerepe van a tájszerkezetben. Ez a táj sokoldalú használatát elősegítő funkcionális feladat ellátása mellett egyrészt az ökológiai módosító hatásokon, másrészt a legtöbb esetben domináló tájképi megjelenésén keresztül érvényesül. A tájbaillesztés követelménye azt jelenti, hogy az út összhangban legyen a környező, az utat is magába foglaló táj alapvető jellegével. Az összhang egyaránt jelenti a tájökológiai, a funkcionális és az esztétikai harmóniát. A bővítendő út esetében élesen szétváló vizuális kettősség (az út mint tájképi elem, valamint a táj útról feltáruló látványa) miatt figyelembe kell venni a térségben élők, valamint az utat használók szempontjait egyaránt. A hatásterületen élők szempontjai a meghatározóak, hiszen nekik továbbra is együtt kell élniük a térségben ezzel az új elemekkel ellátott létesítménnyel. 4.9.6. Szükséges tájvédelmi intézkedések a hatótényezők szerint Anyagnyerőhelyek Anyagnyerőhelyeknek már meglévő, üzemelő bányákat kell kijelölni. Törekedni kell a minél rövidebb szállítóutak kialakítására lehetőleg a meglévő úthálózaton. Az anyagnyerőhelyek kijelölését a kiviteli tervnek kell tartalmaznia.

2014. szeptember

99/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Terület-igénybevétel Az út bővítéséhez csak az elengedhetetlenül szükséges földterület vehető igénybe, a lehető legkevesebb terület növényzete sérüljön. A természetközeli élőhelyek szomszédságában a kivitelezés különösen körültekintő kell legyen (elsősorban a vizes élőhelyek területén és közelében!). A védett növények és állatok sértetlenségét szavatolni kell. A meglévő és megmaradó növényállomány védelméről gondoskodni kell. Földművek, tereprendezés, vízelvezetés Az M70 autópálya magassági vonalvezetése viszonylag kedvező, hiszen közel sík terepen halad. Főleg 1-2 méteres töltésen vezet az út. Nagyobb töltések az út bővítése során sem várhatók. A magas töltések esetén növénytelepítés segítségével kell megoldani a tájbaillesztést. Műtárgyak, hidak, csomópontok A térségi kapcsolatok, a területhasználat biztosítása, az állatvilág migrációja csőátereszek, földútátvezetések, csomópontok, párhuzamos utak építésével biztosítható, melyek már jelenleg is adottak az autóúton. A műtárgyak, csomópontok esetében válik szét a legélesebben a vizuális kettősség: az út mint tájképi elem, valamint a táj útról feltáruló látványa. A térség, a térségben élők szempontjai a hangsúlyosabbak. Környezetvédelmi létesítmények A tájhasználati konfliktusok esetében, azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében környezetvédelmi létesítmények is szükségesek. Ezek tájbaillesztése (pl. formák, anyaghasználat) is hangsúlyos része az egész útpálya tájbaillesztésének, és nélkülözhetetlenek a táji karakter szempontjából is oly fontos élővilágvédelemben. A környezetvédelmi létesítmények felsorolását a 7. Környezetvédelmi intézkedések fejezet tartalmazza. Az autópályán haladó forgalom, üzemeltetés, fenntartás A forgalom zökkenőmentes haladásának biztosítása és a környezetkímélő, magas szintű fenntartás a környezetet legkevésbé terhelő üzemeltetést jelent. Mindez tájvédelmi szempontból is fontos, hiszen a rendezett, gondozott pálya látványa is kedvezőbb, és hatása is kisebb. A reklámtevékenységet az út hatásterületén is a minimumra kell csökkenteni. 4.9.7. A létesítmény látványa a tájból Az út építéséhez szükséges műtárgyak, csomópontok és azok magas földművei okozzák az egyik legnagyobb beavatkozást a tájba. Tájbaillesztésük, eltakarásuk gazdag növénytelepítéssel javítható ill. részben megoldható. Fontos szempont, hogy a műtárgyak kialakítása biztosítsa az állatok migrációját is. A kapcsolódó létesítmények (pl. útbaigazító táblák) ne okozzanak a táj szempontjából vizuális többletterhet. Növénytelepítéssel lehet megoldani a migrációs útvonalak mentén a vad csalogatását, az átjárók funkciójának maradéktalan biztosítását. A sűrű növénytelepítések hatására egyes útszakaszok a táj felől nézve gyakorlatilag eltűnnek, megszakítva ezáltal az út folyamatos vonalát.

2014. szeptember

100/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A meglévő növénytelepítés megfelel a fenti elvárásoknak. 4.9.8. Növénytelepítés Az útmenti növénytelepítések hangsúlyos eszközei a tájvédelemnek, tájrendezésnek, az út tájbaillesztésének. A növénytelepítés eszköze a környezetvédelemnek is, valamint a közlekedők számára is változatos és esztétikus környezetet biztosít. Jelenlegi állapot Az M70 gyorsforgalmi út építésekor a növénytelepítés mindkét oldalon megtörtént, mára már jól beállt cserjés és fás növényzet alakult ki. Környezetvédelmi (izolációs) célú erdőtelepítésre (20 m széles sáv) is sor került mindkét oldalon a 2x2 sávos autópálya keresztmetszeti kialakítás figyelembevételével. Tehát a jobb pálya részére kisajátított területen is megtörtént a növénytelepítés. Az alábbi táblázat a meglévő erdősávok jelenlegi állapotát mutatja be: Km szelvény

oldal

Telepítési cél Murarátka település és kertek védelmére Murarátka Murarátka település és kertek védelmére Murarátka védelmére Alsószemenye lakóterület védelme

Állapot

4+736-5+666

jobb

Jó állapotú.

5+720-8+000

jobb

7+006-7+156

jobb

7+366-8+106

jobb

9+356-10+106

bal

13+476-14+706

Csörnyeföld lakóterületének és jobb kertjeinek védelme miatt

19+056-20+106

Tornyiszentmiklós jobb lakóterülete és kertjei Hiányos, beteg. védelme érdekében

Jó állapotú. Jó állapotú. Jó állapotú. Jó állapotú. Kissé hiányos. A felüljáró előtti rész hiányos, a felüljáró után közvetlenül kissé beteg, a pihenőhely környékén jó állapotú, a pihenőhely után közepes.

Fentiek egy kivétellel a 2002. áprilisában az Uvaterv Rt. által készített növénytelepítési építési tervben is szerepelnek. Az 5+720-8+000 km szelvények között jobboldalon lévő erdősáv az említett tervben nem szerepel. Tervezett állapot A kiépítés során a meglévő növényzetet lehetőség szerint meg kell őrizni, és az engedélyezési terv részeként elkészített növénytelepítési terv szerint ki kell egészíteni. A jobboldali töltéseken lévő cserjék, talajtakaró cserjék cseréjéről gondoskodni kell.

2014. szeptember

101/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány A területen őshonos, a helyszíni adottságoknak is megfelelő növényanyagot kell választani. A fő szerepet a ligetes fa- és cserjetelepítés kell, hogy kapja, a haladási sebességnek (130 km/h) megfelelően. Gyepesítés a rézsűkön, esetleg a padkán, cserjetelepítés elsősorban az árok mentén és a rézsűkön szükséges. A csomópontok növényanyag megfelelő, fenntartásukról továbbra is gondoskodni kell. A vadátjárók mindkét oldalán a növényzetet úgy kell kialakítani, hogy az csalogassa, vezesse az állatokat az átjáróba, és egyben csökkentse az autópálya zavaró hatását. 4.9.9. Az úttal feltárt látványos elemek Az M70 gyorsforgalmi út sík területen halad, végig töltésen. A táj felől zavaró elemként jelentkező pálya az úton közlekedők számára viszont szép kilátást ad. Az utazó elé táruló táj alapvetően mezőgazdasági jellegű: főként szántóterületek jellemzőek, megszakítva holtágakkal, vizes élőhelyekkel, erdősávokkal, valamint a dél-zalai dombok tárulnak fel az utazók számára. A vizes élőhelyek tavasztól őszig a vízimadarak fészkelő- és táplálkozó helyei. Ezek látványa gazdagítja az utazó élményeit. Az útról feltáruló szép vidék látványa, és a könnyű elérhetőség, az utazók közül többeket a térség közelebbi megismerésére sarkallhatja, így a tervezett út a terület idegenforgalmára is kedvező hatású lesz. 4.9.10. Összefoglalás Gazdasági, társadalmi, közlekedési szempontból az M70 gyorsforgalmi út kiépítése jelentős közlekedésfejlesztési igényt valósít meg; úgy az országos és az európai úthálózat, mint a térség számára kedvező hatású. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált útszakasz összeférhetetlen tájvédelmi konfliktust az út hatásterületén a bővítéssel együtt sem okoz. A jelen tervfázis során készült terv alapján egyértelmű, hogy a feltárt hatótényezők, és hatásfolyamatok alapján várható hatások a tájvédelmi intézkedések megtétele esetén kiegyenlítődnek, a táj jellege, a jelenlegi területhasználat, a térség tájökológiai érzékenysége olyan, hogy az összegeződő hatások nem haladják meg a lokális méreteket. A továbbtervezések során érvényesíteni kell a tájvédelmi szempontokat, a bővítést a tájjellegnek megfelelően a fentiekben leírtak szerint kell elvégezni a konfliktusok megszüntetésével. A javasolt és a már meglévő környezetvédelmi létesítmények elősegítik az út által kettészelt ökológiai folyosók folytonosságát. A természetvédelmi szakvélemény alapján új felüljáró (közút feletti átvezetés) nagyvadátjáró létesítése nem szükséges, a meglévő földútátvezetések, ökológiai átjárók, vadátjárók elegendőek az itt élő állatok számára. Békaátjáróknak is megfelelnek a meglévő csőátereszek, továbbiak tervezése nem indokolt. A meglévő útszakaszon és a tervezett beruházás (2x2 forgalmi sávra történő bővítés) helyszínén is a hüllő- és kétéltű fajok visszatartására alkalmas terelőhálókat kell telepíteni, a meglévő funkcióképtelen helyett. A békaátjárókba való terelés érdekében a vadvédőkerítéshez illesztve H10 Netlon háló, valamint, ahol nincs vadvédőkerítés, ott saját nyomvonalon tartós anyagból (pl. beton)

2014. szeptember

102/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány készült min. 50 cm magas terelőfal elhelyezése szükséges a 7. fejezetben ismertetettek szerint. A bővítendő útszakaszok tájbaillesztését elsősorban a tervezett növénytelepítés fogja megoldani (bár a meglévő növénytelepítés ezt már nagyrészt megoldja), hiszen a vizsgált terület közel sík környezetben található. Sűrűbb növénytelepítés elsősorban a csomópontoknál és a hidak építéséhez hozzátartozó töltéseken szükséges. Fontos a pihenőhelyek igényes kialakítása, melyhez táj- és kertépítészmérnök terve szükséges. A gyepfoltok, erdőfoltok, vizes élőhelyek meglévő növényzetének védelméről és az állatvilág védelméről gondoskodni kell az építés során is! Tájvédelmi munkarészünkben tett tájvédelmi javaslataink elősegítik és érvényesítik a tájvédelmet, mely nem más, mint jogi, szervezési, gazdasági, technológiai, biológiai, felvilágosító és propaganda intézkedések rendszere, amely az alapvető tájhasznosítási módok táji feltételeinek, a társadalmi-gazdasági tevékenység biztosításának, a táji értékeknek a megőrzésére és helyreállítására irányul. A tájvédelmi fejezet a KHT tervlapjaival (Átnézeti helyszínrajz) együtt értelmezendő.

4.10.

Hulladék

4.10.1. Vonatkozó jogszabályok A tervezett létesítmény területén a kivitelezés és üzemelési időszak során keletkezhet és keletkezik hulladék. Ezen időszakok alatt keletkező hulladékok származásuk és anyagi tulajdonságaik szerint több csoportra oszthatóak. A területen keletkező hulladékok megfelelő és szakszerű kezelés esetén nem okozhatnak jelentős környezeti problémát. Az út létesítésénél különböző típusú hulladékok keletkeznek, melyek gyűjtéséről és ártalmatlanításáról az alábbi jogszabályokkal szabályozottan kell gondoskodni: -

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről, 164/2003.(X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről, 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építés és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól.

4.10.2. Hatásterület lehatárolása A közvetlen hatásterület lehatárolásának a szempontjait a 3.8. fejezet tartalmazza.

2014. szeptember

103/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 4.10.3. Jelenlegi állapot bemutatása A tervezési területen a terepbejárás során illegális hulladéklerakással nem találkoztunk. Hulladékkal való feltöltésről, illetve olyan talajszennyezésről, amelynek következtében a talaj hulladéknak minősülne, illetve a talaj cseréjére lenne szükség nincs tudomásunk. Elhagyott hulladék nagyobb mennyiségben azokon a szakaszokon fordul elő a pálya mellett, ahol a kamionok hosszabb ideig várakozni kényszerülnek. 4.10.4. A tervezett állapot 4.10.4.1. Építési és bontási hulladékok A 2000. évi XLIII. törvény 13.§ értelmében az építési területen keletkező hulladékok termelője és birtokosa a kivitelező. Ennek megfelelően az építő feladata az építés során keletkező hulladékoknak a vonatkozó jogszabályok szerinti minősítése, kezelése és ártalmatlanítása. A tervezett beruházás megvalósítása során keletkező, az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1.sz.melléklete tartalmazza az építési és bontási hulladékok csoportosítását, és mennyiségi küszöbértéküket. Az építési és bontási hulladék mennyiségének meghatározását és szabályozott kezelésének az igazolását az engedélyezési eljárás során kell elvégezni. Ehhez a hivatkozott rendelet 2. és 3. sz mellékletét kell kitölteni és az építésügyi hatóságnak az eljárás során kell benyújtani. Az építési és bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles a rendelet 4.sz és 5. sz mellékletével a ténylegesen keletkező hulladékok nyilvántartási lapját benyújtani. A kivitelezési hulladékok tárolásának helye hulladéktípusonként változhat. A keletkező hulladékok szállítását és kezelését csak olyan szervezett végezheti, amely rendelkezik a jogszabályokban előírt jogosultságokkal. Ezek ellenőrzése és dokumentálása a kivitelező feladatát képezik. Az építés során hulladékként jelentkező beton és aszfalttörmelék elhelyezése a NettaPannonia Kft. (8800 Nagykanizsa Vár u. 5) telephelyén történik, és útjavítások során újrahasznosítható. A kitermelt talaj a beruházáshoz kapcsolódó rekultiváció során felhasználásra kerül, a felesleg az önkormányzat által kijelölt helyen lerakható. Egyéb építési és bontási hulladék befogadására alkalmas szolgáltató: Netta-Pannonia Kft. ( 8800 Nagykanizsa Vár u. 5) A kivitelezési munkálatok során a munkások várhatóan a környékbeli településeken lesznek elszállásolva, így a keletkező szilárd és folyékony kommunális hulladék becslése során a vonatkozó lakosegyenértékeket arányosítottuk (tartózkodási idő).

2014. szeptember

104/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


EWC 20 03 01 kommunális szilárd hulladék: építési területen max. együttes létszám:

0,0225 50

t/d fő

EWC 19 08 99 kommunális folyékony hulladék: építési területen max. együttes létszám:

7,5 50

m3/d fő

A veszélyes anyagot nem tartalmazó kommunális szilárd hulladék a szállítási és lerakási (kezelési) feladataira arra engedéllyel és jogosultsággal rendelkező szervezettel szerződést kell kötni! A keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése műanyag zsákokban történik, amelyek a munka folyamatától függően lesznek elhelyezve az építési nyomvonal mentén. A megtelt zsákok az építésvezetőségen elhelyezett konténerekbe kerülnek, ahonnan a megfelelő jogosultságokkal és szerződéssel rendelkező szolgáltató időközönként elszállítja. A végleges elhelyezés kommunális hulladéklerakóban történik. A kommunális szilárd hulladékról a kivitelező köteles gondoskodni! A bontás és építés során keletkező szilárd, kommunális jellegű hulladékot a Netta-Pannonia Kft. (8800 Nagykanizsa Vár 5 ) tudja fogadni. Az építési terület mentén mobil WC-k kerülnek kihelyezésre. Az ezekből származó kommunális szennyvíz szállítása tengelyen történik. Várhatóan a munkások a környező településeken kerülnek elhelyezésre ezért a tisztálkodási lehetőségek csak korlátozottak lesznek. Tusoló és kézmosó valószínűleg csak a vonalmenti építés vezetőség lakókonténereiben lesz. A vízellátás tartálykocsikkal történik, közvetlen vezetékes vízellátásra előreláthatóan nincs lehetőség. A keletkezett folyékony hulladékot arra jogosultsággal rendelkező szervezet részére kell átadni kezelésre. Az elhelyezés csak olyan települési szennyvíztisztítóban történhet, amely képes a tengelyen érkező szennyvíz fogadására. Az építés és bontás során a következő veszélyes hulladékok keletkezésével lehet számolni EWC EWC 15 02 02*

EWC 15 01 10* EWC 13 02 08* EWC 17 05 03* EWC 17 03 03* EWC 17 03 01*

EWC szerinti besorolás: Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ide értve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Egyéb motor-, hajtómű és kenőolajok Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek Szénkátrány és kátránytermékek Szénkátrányt tartalmazó bitumen keverékek

Lehetséges származás: Gépjavítás, haváriaelhárítás, üzemanyagtöltés Felhasznált kenőanyagok csomagolása (karbantartás) Fáradtolaj (gépjavítás, karbantartás) Havária esemény, szennyezett talaj eltávolítása építési területről Burkolatbontás, szigetelés Burkolatbontás, szigetelés

A felsorolt hulladékok csak egymástól elkülönítve, megfelelő gyűjtőedényzetben helyezhetőek el. A gyűjtőedényzet anyagának ellen kell tudnia állni a benne tárolt hulladék kémiai és egyéb hatásainak. Az edényzeten fel kell tüntetni a benne lévő hulladék EWC

2014. szeptember

105/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány szerinti kódszámát, és pontos megnevezését. A gyűjtőedényzetek elhelyezésére az építésvezetőség területén lesz kialakítva üzemi gyűjtőhely. A gyűjtőhely kialakításának meg kell felelnie a 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, 3. számú mellékletében található: „A veszélyes hulladékok gyűjtésénél és tárolásánál alkalmazandó műszaki védelem szerkezeti elemei” című bekezdésben foglaltaknak. A szállítást és kezelést csak arra jogosultsággal rendelkező szervezet végezheti. A kapcsolódó dokumentációt folyamatosan naprakészen kell vezetni. A munkák befejezését követően az összegyűjtött veszélyes hulladékot az átvételre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A használatbavételi eljárás során az illetékes hatóság kérheti a keletkezett hulladékok előírásnak megfelelő elhelyezését dokumentáló okmányokat. A bontás és építés során keletkező veszélyes hulladékok elhelyezése a Netta-Pannonia Kft. (8800 Nagykanizsa Vár u. 5) telephelyén lehetséges. Megjegyezzük azonban, hogy a kivitelező Vállalkozók általában rendelkeznek saját veszélyes hulladék tároló udvarokkal. 4.10.4.2. Üzemelés-üzemeltetés során keletkező hulladékok A hulladékgazdálkodási tervet az ap. mérnökségekre és a hozzátartozó szakaszokra egyedileg folyamatosan készít a kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt. Az Magyar Közút Nonprofit Zrt. integrált, minősített környezetgazdálkodási rendszert működtet, ezért ISO-n belül eljárással rendelkezik a hulladékok kezelésére, balesetek és egyéb helyzet kezelésére. Ezt a rendszert külső audit folyamatosan ellenőrzi. 4.10.4.3. Balesetekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok A Magyar Közút Nonprofit Zrt. rendelkezik központi havária tervvel, mely Autópálya Mérnökségenkénti bontásban tartalmazza, hogy hogyan kell reagálni a vészhelyzetekre és kezelni a havária eseményeket. A 9. számú mellékletben csatoljuk az ÁAK Zrt. „Rendkívüli helyzetek kezelése (Havária terv)” elnevezésű dokumentációját. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2013. november 1-től a Kormány 1600/2013. (IX. 3.) határozatának értelmében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. átvette az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) közútkezelői tevékenységét. 4.10.5. Hulladék összegzés A kivitelezés során keletkező hulladékok részletes kezelési szabályairól az építés alatti környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási terv keretén belül kell gondoskodni. A terv elkészítéséhez szükséges adatokat csak az alvállalkozók ismeretében lehet pontosítani. Az üzemelési időszakra vonatkozó előírásokat a kezelési tervek fogják tartalmazni.

2014. szeptember

106/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Mind a kivitelezési, mind az üzemelési időszak során be kell tartani a vonatkozó jogszabályokban előírt eljárásokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket!

5. AZ ORSZÁGHATÁRON HATÁSOK

ÁTTERJEDŐ

KÖRNYEZETI

(314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 5. pontja) Az M70 autóút I. ütemben 2004. évben készült el egyes szakaszokon 2x1, máshol 2x2 forgalmi sávval. Forgalomba helyezése ugyanezen évben megtörtént. Ezt követően II. ütemben 2008. évben forgalomba helyezésre került a Tornyiszentmiklós és országhatár közötti szakasz 2x2 forgalmi sávval. A magyar szakasszal egyidőben helyezte forgalomba a szlovén fél a csatlakozó A5 gyorsforgalmi utat. Az országhatáron az infrastruktúra nem épült meg, ugyanis időközben mindkét ország a schengeni övezet tagja lett, a határátkelő létesítése okafogyottá vált. Fentiekből következik, hogy a kapacitásbővítéssel érintett útszakasz - beleértve a határon túli folytatását is - nem jelentkezik új elemként a környezetben. A kapacitásbővítésnek önmagában nincs forgalomnövelő hatása. A forgalomfejlődési szorzó meghatározásában a gazdasági környezet, a demográfia, és a motorizáció forgalom fejlődésre gyakorolt hatását figyelembe véve, a természetes forgalomfejlődés okoz forgalomnövekedést. A tervezett beruházás célja éppen a megnövekedett forgalom akadálytalan, balesetmentes levezetése. A horvát-szlovén-magyar országhatár közelsége miatt felmerülhet, hogy a beruházásnak lehetnek határon átnyúló hatásai. Az M70 autóút kiépített határátkelő nélkül keresztezi a magyar-szlovén határt, ezt az érintkezési felületet nyugodtan tekinthetjük „pontszerűnek”. Az M70 autóút forgalmából adódó zaj és levegőszennyezés hatása nem terjed át a határon, mivel a határ túloldalán már az A5 autópálya hatása a meghatározó. Magyarország természetes határa DNy-on Szlovénia felé a Lendva és a Kerka folyó, az autóúttól mintegy 1,5 - 3 km távolságban. A Mura mente SCI (HUBF20043) és a Kerka mente SCI (HUBF20044) Natura 2000 területek a határon csatlakoznak a szlovén oldalon a Mura SCI (SI3000215) és a Mura SPA (SI5000010) Natura 2000 területekhez. Az autóút, illetve a tervezett kapacitásbővítés hatása a távolság miatt nem kimutatható. Muraszemenyétől délre Magyarország Horvátországgal határos, a határ részben követi a Mura folyót. Az országhatár 200 - 2800 m távolságra található az autóúttól, Murarátkánál halad legközelebb hozzá. A határ menti terület Magyarországon a Mura mente SCI (HUBF20043) Natura 2000 terület része, amely a határon csatlakozik a horvát oldalon a Mura SCI (HR2000364) Natura 2000 területhez.

2014. szeptember

107/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Az autóút víztelenítéséhez a talajviszonyok és a vízbázisként figyelembe vett kavicsterasz miatt a terület szikkasztásra alkalmatlan. A teljes tervezési szakaszon az autóútra hulló csapadék, és a környező területről lefolyó csapadékvizeket talpárkok gyűjtik össze, és vezetik a befogadóba. A csapadékvizeket befogadó vízfolyások védelme érdekében a befogadóba való csatlakozások előtt tisztítóműtárgyak épülnek. Az út üzeméből a vízfolyásokat érő hatások közül elsősorban az olaj és olajszármazékok okozhatnak szennyezést, de ezek is csak havaria esetén. Ilyen esetben a veszélyhelyzetet okozó tevékenységet le kell állítani, a szennyeződést lehetőség szerint lokalizálni kell. Rendkívüli helyzetekre az üzemeltető rendelkezik központi havária tervvel Fentiek alapján véleményünk szerint jelentős országhatáron átterjedő hatás nem feltételezhető. Az országhatáron átterjedő környezeti hatásokat részletesen Szlovénia és Horvátország vonatkozásában az E0-6.1 és E0-6.2 számú Nemzetközi fejezetek tartalmazzák külön dokumentumokban.

2014. szeptember

108/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


6. TELJES HATÁSTERÜLET A hatásterület meghatározásánál figyelembe vettük a többször módosított 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. számú mellékletében foglaltakat. E-szerint megkülönböztetjük a közvetlen és közvetett hatások területeit. A teljes hatásterületet a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese adja. Föld Föld szempontjából közvetlen hatásterületnek a nyomvonal által igénybevett területet vehetjük, mely a kisajátítási terület nagyságával egyezik meg. Jelenlegi ismereteink alapján terület-kisajátításra nem lesz szükség. Az építés közvetlen hatásterülete kiterjed a felvonulási területekre is. Ezek pontos helyét csak az építés megkezdése előtt, a kivitelező kijelölése és az organizációs terv elkészülte után lehet meghatározni. Az üzemelés során a talajszennyezés közvetett hatásterülete elvileg megegyezik a levegőre vonatkozó hatásterülettel, hiszen a talaj a levegőből, kiülepedés során szennyeződik. Az M70 gyorsforgalmi út tengelyétől mért 50 m-es sáv tekinthető hatásterületnek. A fent említett hatásterületek negatív hatásterületek. Felszín alatti víz A talaj és a felszín alatti víz szennyeződhet a vízelvezető árokban, és az útburkolat közötti területsávban. Közvetlen hatásterületnek tehát ez a területsáv tekinthető. Felszíni víz A közvetlen hatásterület a vízfolyások keresztezésében és a csapadékvizek bevezetésének helyén a felvízi oldalon általában 25-50 m, az alvízi oldalon a vízfolyás jellegétől függően 50-100 m. Esetünkben közvetett hatásról nem beszélhetünk, mert a 2004 óta üzemelő M70 gyorsforgalmi út építésekor a mederkorrekció, illetve a vízfolyás keresztezések megépültek. A tervezett kapacitásbővítés a felszíni lefolyási viszonyokban nem okoz változást. Levegő Az egyes szennyezőanyagok koncentrációi a tengelytől számított 50 m-en túl nem haladják meg a határértékeket. Tehát a közvetlen hatásterületnek az út tengelyétől számított 50 m-es sávot tekintjük (negatív hatásterület). Közvetett hatásterületről nem beszélhetünk, mivel a tervezett kapacitásbővítés forgalmi átrendeződést nem okoz. Élővilág: ember Az egészségügyi hatásterület a forgalommal összefüggő két legfontosabb környezeti elem hatásterületével jellemezhető, a zajjal és a levegőével.

2014. szeptember

109/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Élővilág: természeti környezet A tervezett beruházás közvetlen hatásterülete a 2x2 forgalmi sávra történő bővítés területe annak közvetlen környéke, a középvonaltól számított 20-25 m széles sáv. Ebben a sávban érvényesülnek a tervezett út közvetlen hatásai, úgymint az élőhelyek pusztulása, a zavarás és a szennyeződések. A közvetett hatásterület a közvetlen hatásterületen bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe. A pályatest jobb és bal oldalán, a középvonalától számított 20-25-100 m között fajtól és élőhelytől függően változik. Épített környezet Az épített környezet szempontjából közvetlen hatásterületnek számítanak az érintett régészeti lelőhelyek kisajátítás által érintett részei. Közvetett hatásterületnek kell tekinteni minden olyan területet, települést, ahol bármilyen hatása érzékelhető a beruházásnak (területfejlesztés, forgalmi átrendeződés, elválasztó hatás, területfoglalás). Zaj, rezgés Közvetlen hatásterület a tervezett gyorsforgalmi út tengelyétől számított 375 m-es sáv (negatív hatásterület). Közvetett hatásterületről az M70 gyorsforgalmi út esetében nem beszélhetünk, mivel a meglévő úthálózatban nem okoz forgalmi változást. Hulladék Közvetlen hatásterület hulladék szempontjából a kisajátítási határon belüli terület. Ugyancsak a közvetlen hatásterület része az építés által ideiglenesen igénybe vett felvonulási területek. Esetünkben azt feltételezzük, felvonulási területként a csomópont által kisajátított területet fogják használni. A közvetett hatásterület, melyet a hulladék elszállításával és elhelyezésével kapcsolatban lehet kijelölni jelenleg nem ismert. A (teljes) hatásterületet Fentiek alapján mind közvetlen, mind pedig közvetett hatásterületként a zaj hatásterületét fogadjuk el, mivel a vizsgált környezeti elemek egyikénél sem feltételezünk ennél nagyobb hatásterületet. Térképi ábrázolását az E0-2.1 és E0-2.2 számú átnézeti helyszínrajz tartalmazza.

7. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 6. pontja)

7.1.Környezetvédelmi létesítmények felsorolása

2014. szeptember

110/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


Meglévő Ökológiai átjáró 6+006 km sz. 6+656 km sz. 7+106 km sz. 7+256 km sz. 7+606 km sz. Ø 1 m-es Rocla Rap csőáteresz Hüllőterelő háló Jobb o. 5+900-6+412 km sz. 6+570-7+185 km sz. 7+215-7+700 km sz. Bal o. 5+900-6+412 km sz. 6+457-7+185 km sz. 7+215-7+700 km sz. H10 Netlonháló (55 cm magas) Védőkerítés Az M70 gyorsforgalmi út teljes hosszában mindkét oldalon 2.50 m magas, 30 cm mélyen a talajba ásva, akácfa oszlopra erősítve Zajárnyékoló fal Jobb oldalon a 6+100-6+400 km sz. között H=2.0 m

Megmaradó

Tervezett

6+006 km sz. 6+656 km sz. 7+106 km sz. 7+256 km sz. 7+606 km sz. Ø 1 m-es Rocla Rap csőáteresz

-

-

Jobb o. Bal o. 5+900-6+412 km sz. 5+900-6+412 km sz. 6+570-7+185 km sz. 6+457-7+185 km sz. 7+215-7+700 km sz. 7+215-7+700 km sz.  min. 50 cm magas terelőfal tartós anyagból (pl. beton), ahol saját nyomvonalon megy  H10 Netlon háló ahol a kerítésre van erősítve

Az M70 gyorsforgalmi út teljes hosszában mindkét oldalon 2.50 m magas, 30 cm mélyen a talajba ásva, akácfa oszlopra erősítve -

A műtárgyakhoz való csatlakozások környezete UME szabványnak megfelelő kialakítással Csomópontokban meglévő kerítés meghosszabbítása Jobb oldalon a 6+045-6+545 km sz. és a 7+115-7+360 km sz. között H=2.5 m A zajárnyékoló panelek akusztikai követelményeknek megfelelését az MSZ EN 1793-1:2000 és az MSZ EN 1793-2:2000 szabványok szerint kell meghatározni. Csak minősített és az MSZ EN 14388 szabványt is kielégítő, akkreditált laboratórium által kiállított CE tanúsítvánnyal rendelkező


Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány Meglévő

Megmaradó

Tervezett zajárnyékoló panelek építhetők be. A fal élettartamának minimum 30 évnek kell lenni, ellen kell állnia az időjárásnak, a szennyeződésnek, rongálásnak, színében és anyagában-szerkezetében is tartósnak kell lennie.

Tisztító műtárgyak

Vadátjáró

Hordalékfogó műtárgy épül a jobb pálya mellett: 5+285 km sz. 12+818 km sz. 5+813 km sz. 15+299 km sz. 6+890 km sz. 15+732 km sz. 7+400 km sz. 16+302 km sz. 8+200 km sz.

Iszap-olajfogó műtárgy: 1+774 km sz. (2 db) 2+232 km sz. (2 db) 5+285 km sz. (2 db) 5+813 km sz. (2 db) 6+890 km sz. (2 db) 7+400 km sz. (2 db) 8+200 km sz. (2 db) 9+510 km sz. (2 db) 12+818 km sz. (2 db) 15+299 km sz. (1 db) 15+732 km sz. (1 db) 16+302 km sz. (1 db) Letenyei forgalmi csp. „D” ág 2+665 és 1+680 km sz.-ben (1-1 db) és „C” ág 1+830 és 1+843 m sz.-ben (1-1 db )

A jobb pálya építéssel nem érintett: 1+774 km sz. (2 db) 2+232 km sz. (2 db) 9+510 km sz. (2 db) Letenyei forgalmi csp. „D” ág 2+665 és 1+680 km sz.-ben (1-1 db) és „C” ág 1+830 és 1+843 m sz.-ben (1-1 db)

4+566 km sz. felüljáró vadátjáró felett (10 m nyílású) 8+226 km sz. felüljáró Mura ártér felett (20 m nyílású) 14+780 km sz. aluljáró

4+566 km sz. felüljáró Az alábbi szelvényben lévő műtárgyakat meg kell hosszabbítani: vadátjáró felett (10 m nyílású) 4+566 km sz., km sz., 8+226 km sz. 8+226 km sz. felüljáró Mura ártér felett (20 m nyílású) 14+780 km sz. aluljáró

A jobb pálya építéssel érintett, a bal pálya mellett megmaradó: 5+285 km sz. 12+818 km sz. 5+813 km sz. 15+299 km sz. 6+890 km sz. 15+732 km sz. 7+400 km sz. 16+302 km sz. 8+200 km sz.


Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


Burkolt árok

Meglévő

Megmaradó

Tervezett

vadátjáró műtárgy (10 m nyílású) 17+026 km sz. felüljáró Kerka mellékág felett (40 m nyílású)

vadátjáró műtárgy (10 m nyílású) 17+026 km sz. felüljáró Kerka mellékág felett (40 m nyílású)

1+506-5+406; 5+906-6+306; 7+306-8+206; 8+906-9+606; 14+806-16+306 km sz. között.

A jobb pálya építéssel nem A jobb pálya mellett az árkot vízzáró kivitelben kell építeni: érintett szakaszon: 3+776-9+186 km sz. között 1+506-3+776 km sz. között, A jobb pálya építéssel érintett szakaszon a bal pálya mellett: 3+776-5+406; 5+906-6+306; 7+306-8+206; 8+906-9+606; 14+806-16+306 km sz. között.


Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


7.2.Környezetvédelmi intézkedések meghatározása 7.2.1. Későbbi tervfázisokban elvégzendő feladatok -

-

-

-

-

A területileg illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől a csőáteresz meghosszabbításokra, valamint a befogadó csatornákat közvetlenül érintő csapadékvíz elvezető létesítményekre vízjogi létesítési engedélyt kell kérni az engedélyezési terv fázisában. A kiviteli tervek készítése során az „1.41 Letenyei öblözet töltésfejlesztés” projektet figyelembe kell venni. A 4. sz. melléklet tartalmazza a tárgyi szakaszra vonatkozó részletes helyszínrajzot. A tervezés során figyelembe kell venni a 120/1999. (VIII.6.) sz. a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Korm.rendeletet. A zajárnyékoló fal terveit az engedélyezési terv fázisában a pontos geometriai adatokra támaszkodva el kell készíteni (az építtető feladata). A kiviteli tervekkel egyidőben monitoring intézkedési tervet kell készíteni (a kivitelező feladata). A kerítésépítésre az I. ütem megvalósításakor, 2004-ben került sor. A védőkerítés állapota változó, általános felújítást igényel. Az épített kerítés paraméterei nem térnek el nagymértékben az ÚT 2-1.305:2007 „Védőkerítések kialakítása közutak mellett” elnevezésű útügyi műszaki előírástól, magassága megfelel a gímszarvas előfordulása esetén előírt magasságnak. A védőkerítés és a műtárgyak csatlakozása azonban nem felel meg a mai előírásoknak, és a kezelői elvárásoknak. A csatlakozások nem akadályozzák meg a vad bejutását, ahogy a baleseti statisztikák is mutatják, a balesetek alul-, és felüljárók, illetve csomópontok környezetében fordulnak elő. Javasoljuk, hogy a kapacitásbővítés során a műtárgy csatlakozásokat a mai elvárásoknak megfelelően építsék át, és a csomóponti ágaknál a kerítést a mostaninál jóval hosszabban építsék ki. A meglévő ökológiai átjárók (mind a hüllőátjárók, mind pedig a nagyvadátjárók) betöltik a szerepüket, meghosszabításuk után továbbra is alkalmasak a vad átvezetésére. A meglévő pálya mellett megépített hüllőterelő háló nem alkalmas a hüllő és kétéltű fajok megfogására, illetve az átjárók felé való terelésre. A kapacitásbővítés során a jobb és bal oldalon is a hüllő- és kétéltű fajok visszatartására alkalmas megoldást kell keresni. Erre a célra javasolt a tartós anyagból készült (pl. beton) hüllőterelő fal, az alkalmazandó típust a későbbi tervfázisok során kell meghatározni. A kiviteli tervek készítése előtt minden élővilágvédelmi létesítményt (áteresz, ökológiai átjáró, kerítés) kerüljön újból felmérésre, és szükség esetén áttervezésre.

7.2.2. Építés előtt elvégzendő feladatok -

Az építés megkezdése előtt zaj-monitoring alapállapot mérést kell végezni (a kivitelező feladata). Javasolt zaj-monitor pontok: Murarátka HRSZ: 208, HRSZ: 119, Tornyiszentmiklós HRSZ: 0103/3 A munkaterület átadása előtt a szükséges próbafeltárásokat el kell végezni (az építtető feladata).

2014. szeptember

114/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítése Környezeti Hatástanulmány 7.2.3. Építés idejére vonatkozó előírások Az építés idejére vonatkozó előírások a kivitelezőre vonatkoznak. -

-

-

-

-

-

-

-

-

Téli, kora tavaszi, hóolvadásos időszakban, amikor a talaj átfagyása felenged, illetve csapadékos időszakban nem szabad lehumuszolást, talajcserét, töltésalapozást végezni, mert maga a gépekkel történő munkavégzés teszi elfogadhatatlanná a földmű minőségét, ezért további talajcsere vagy talajjavítás igénye merül fel. (kivitelezőnek szóló előírás). A földmű rézsűket azok elkészülte után, állagmegóvás céljából humuszolni és füvesíteni kell. A földmunkát úgy kell végezni, hogy kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz a létesített földműben és a környezetben ne okozhasson kárt. A munkahelyet a víz rendszeres, és gyors elvezetésével gondosan vízteleníteni kell. A munkahelyeken lefolyástalan mély területek nem lehetnek. Az építés során lenyesett, felhasználható humuszos termőréteg az építés ideje alatt elkülönítetten kerüljön tárolásra, gondoskodva a 2007. évi CXXIX. törvény a termőföldről és az MSZ 21476: 1998 szerinti, a mentett termőréteg felhasználása előírásainak betartásáról. A felszín alatti vízkészletek védelmét az építés alatt is fokozottan szem előtt kell tartani. Amennyiben a gépek esetleges meghibásodásából eredően szennyezés következik be, úgy a szennyezés megszüntetésről, kár elhárításáról, a szennyezőanyag elhelyezéséről és ártalmatlanításáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kiömlött vagy szétszórt szennyező anyagokat adszorpciós anyagokkal kell befedni, majd össze kell gyűjteni és semlegesíteni, vagy meg kell semmisíteni. A szennyezetté vált talajjal kapcsolatban be kell tartani a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” előírásait. A vízfolyások környezetében (Mura, Juliánhegyi árok, Szentadorjáni patak, Csörnyeföldi patak, Kerkaszentkirályi patak, Kerka patak és mellékágai, Lendvaújfalui patak, Pincei határárok, a keresztezések 50 m-es körzete) gépkarbantartás, olajcsere nem történhet. A gépek tárolására és karbantartására szolgáló telepeket a felszíni vízfolyásoktól távolabb szükséges kijelölni. A hidak, átereszek és útpályaszerkezetek építése során ügyelni kell arra, hogy a vizeket szennyezés ne érje. A vízfolyás medrében történő munkavégzés során az akadály nélküli vízátfolyást biztosítani szükséges, valamint az építés befejeztével a medret helyre kell állítani. Az építés alatti felvonulási területeken keletkező kommunális szennyvizeket megfelelően méretezett tároló medencében kell gyűjteni és szükség esetén szippantó kocsival szennyvíztisztító telepre kell szállítani. Mobil WC-k alkalmazása esetén is gondoskodni kell a kommunális szennyvíz elszállításáról. A kivitelezési és a növényzettelepítési munkákat úgy kell összehangolni, hogy a rézsű felületek a legrövidebb ideig álljanak biológiai védelem nélkül. Az útépítéssel kapcsolatos kivitelezési munkák a tárgyi Natura 2000 terület vonalában kizárólag a védőkerítésen belüli területen történhetnek. A Natura 2000 területen és a tájvédelmi körzet területén még időlegesen sem alakítható ki felvonulási útvonal, törmelék, építési anyagok, eszközök, munkagépek tárolására használt lerakat vagy depónia. A kisajátított, de I. ütemben nem beépített területeken az átereszek nem burkolt árkai, valamint a talpárkok egyes szakaszai számos ponton spontán becserjésedtek, fásodtak.

2014. szeptember

115/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


-

-

-

-

-

Az útépítéssel kapcsolatos és műszaki szempontból elkerülhetetlen cserjeirtás, fakitermelés vegetációs perióduson kívül (augusztus 1. – március 1.) között végezhető. A felhagyott anyagnyerőhelyeken ezt lehetőleg a tél végéig legkésőbb el kell végezni, hogy fészkelő madarak a helyszínt el ne foglalják. A keresztező vízfolyások medrének burkolását csak a feltétlen szükséges mértékig és környezet-, és természetbarát anyaggal, a hatóságokkal történő egyeztetés után lehet végezni. Az építési tevékenységek során keletkező meredek falú mélyedéseket (pl. munkaárkok) nem szabad több napig fedetlenül hagyni, mert az a kisemlősök, kétéltűek egyedeinek pusztulását okozhatja. E mélyedések betöltése, földmunkái során meg kell arról győződni, hogy nincsenek-e beléjük hullott védett állatok, s a munkát csak ezek kimentése után szabad folytatni. A kétéltűek védelme érdekében az alábbi pontokon a kivitelezési munkát a szaporodási periódust (február 15. – május 15.) követően lehet végezni: 6+441 felüljáró Mura-holtág felett 8+226 felüljáró Mura-ártér felett A kivitelezés alatt gondoskodni kell az átmenetileg igénybe vett területeken az invázióra hajlamos növényfajok (pl. magas aranyvessző) elleni védekezésről. A megvalósítás során konzultációra van szükség a terület természetvédelmi kezelője, a Balaton-felvidéki NP Igazgatóság szakembereivel. A kivitelezés megkezdésekor, valamint az egyes részmunkálatok megkezdése előtt a természeti károk minimalizálása érdekében a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival terepi egyeztetést kell tartani, a kivitelező felelős vezetőinek részvételével. A legnagyobb járműmozgással járó építési művelet a földmű építése. Ennek ártalmait a szükséges anyagnyerő helyek nyomvonal közeli megválasztásával és a szállítási útvonalak lakott területeket elkerülő kijelölésével lehet csökkenteni. Ahol megoldható, ott a nyomvonalon történő szállítás javasolható. A burkolati rétegek előállítása elsődlegesen keverőtelepeken történik, melyek önálló légszennyező hatással bírnak. Ezen telephelyek külön engedélyezési eljárás során kaphatnak létesítési engedélyt. A napnyugta utáni és napkelte előtti közúti szállítást kerülni kell. Az építést végző gépek, és berendezések telephelyeit a nyomvonalhoz minél közelebb kell (a lakott területektől távol javasoljuk) kijelölni, kerülve a fölösleges mozgásokat a környező úthálózaton. Az építés során be kell tartani az örökségvédelmi hatástanulmányban foglalt előírásokat: a régészeti érdekeltségű területeken a földmunkák elvégzése régészeti megfigyelés mellett végezhető.

7.2.4. Üzemeltetés alatti védelmi intézkedések -

A téli síkosság-mentesítésnél ügyelni kell arra, hogy az időjárásnak megfelelő, ténylegesen szükséges síkosság-mentesítő anyag kerüljön kiszórásra (Magyar Közút Nonprofit Zrt mint üzemeltető feladata). Az üzemelés során biztosítani kell a környezetvédelmi létesítmények (zajárnyékoló fal, védőkerítés, hüllőterelő háló, ökológiai átjárók) megfelelő működését (üzemeltető feladata). A környező területeken megmaradó természetes élőhelyek, illetve az ott élő védett fajok károsodásának megelőzése érdekében biztosítani kell, hogy a beruházás területén

2014. szeptember

116/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


-

invázióra hajlamos fajok a zöldfelületek kialakítása során ne kerüljenek telepítésre, illetve spontán megtelepedésük esetén haladéktalanul eltávolításra kerüljenek. A monitoring tervben meghatározott méréseket el kell végezni (üzemeltető feladata). Havaria esetén a talaj és a felszín alatti vízkészletek megóvása érdekében az üzemeltető által kidolgozott havaria terv szerint kell eljárni.

8. MONITORING MŰKÖDÉSÉRE TETT JAVASLAT Az alapállapotra vonatkozó zajmérések helyén javasolt az építés alatt és a forgalomba helyezést követően egy alkalommal zajmérést végezni. Levegővédelmi szempontból a gyorsforgalmi úthoz legközelebbi lakóterületein található épületeknél javasolt az ellenőrző méréseket elvégezni. Ezek lehetnek szintén a zajra vonatkozó mérési pontok. Helyszínek:  M1  M2  M3  M4

2014. szeptember

Murarátka, Kossuth Lajos út 31. 213. hrsz. Murarátka, Béke út 15. 119. hrsz. Tornyiszentmiklós, Petőfi Sándor út 87. 0103/2. hrsz. Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 85. 244. hrsz.

117/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml


9. EGYÉB ADATOK

Az alapadatok bizonytalansága Az alapadatok esetében a bizonytalanság elsősorban a forgalmi előrebecslésben és az építés alatti környezetvédelemmel kapcsolatban van. Forgalmi előrebecslés – a forgalom nagyságára vonatkozó előrebecslés általánosságban ± 20 % bizonytalanságot tartalmazhat. A távlatra vonatkozó, előrebecsült forgalom esetén ekkora bizonytalanság elfogadható, melyet a vizsgált időtávlatra becsülhető kiindulási adatok bizonytalanságai, a társadalmi-gazdasági viszonyok nem pontosan prognosztizálható változásai indokolnak. Építéshez kapcsolódó adatok bizonytalansága - A jelenlegi tervfázisban a kivitelező és az azzal kapcsolatos adatok még nem ismertek. Így nem lehet tudni, hogy milyen gépparkkal rendelkezik majd a vállalkozó, milyen ütemezés szerint kívánja megvalósítani az autóút építési munkálatait, valamint arról sincs információnk, hogy az egyes építésvezetőségeket, munkagépek tárolására szolgáló telepeket hol kívánja majd megvalósítani. A kivitelező ismerete nélkül a felhasználásra kerülő anyagnyerőhelyeket csak becsülni tudjuk. Ezek kijelölése és engedélyeztetése a vállalkozó feladata. Az építéssel kapcsolatos konkrét adatok a kiviteli tervek készítése során állnak rendelkezésre, így az ez előtti tervfázisok esetében csak általános előírásokat lehet tenni, olyan előírásokat, melyek nem függnek a kivitelezőtől, annak gépparkjától és az építés ütemezésétől. Zajszámítás alapjául szolgáló adatbázis bizonytalansági tényezői az előrebecslés alapjául szolgáló társadalmi és gazdasági folyamatok modellezésének bizonytalanságából adódik. A folyamatok volumenének meghatározásán túl a gazdaság szereplőinek (vállalkozások) méreteitől (kis és nagyvállalkozás), aktivitásától és tevékenységétől is függő tényezőkről van szó. Ez utóbbi adatok szolgálnak alapul a járműtípus megoszlására vonatkozó adatbázis létrehozásának, ahol a bizonytalanság elsősorban a tehergépkocsi forgalom típusmegoszlásának előrebecslésében jelentkezik. A számítások pontosságát befolyásoló tényező lehet a számításokban alkalmazandó elméleti sebesség és a valóságos sebességeloszlás közötti különbség is. Távlati emissziós adatok – a gépjárművek légszennyező anyag kibocsátásának előrebecslésében is van bizonytalanság. A prognosztizálásnál a járművekre vonatkozó nemzetközi szabályozást és a járművek kicserélődésének trendjét veszik figyelembe.

10.

2014. szeptember

ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP

118/118 Tsz:52.276/503/507

M70_KHT_ml

M70 UVATERV - UNITEF KONZORCIUM. UNITEF'83 Zrt. UVATERV Zrt. UVATERV Zrt szeptember _E0_1

Recommend Documents