2012. II.2. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT KÖZLEKEDÉS - PRO-URBE - V-PLAN UVATERV - UNITEF KONZORCIUM NOVEMBER 04

2012.

II.2. “STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT”

KÖZLEKEDÉS - PRO-URBE V-PLAN – UVATERV - UNITEF KONZORCIUM 2012. NOVEMBER 04.

1118 Bp., Bozókvár u.12. Tel: +36 1 310 7292 Fax:+36 1 319 6303 www.vibrocomp.hu E-mail: [email protected] Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedély száma: KTM 224/97

Szeged elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Budapest -2012 -

E-mail: [email protected]

www.vibrocomp.hu

Szeged elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány Stratégiai Környezeti Vizsgálata

Megbízó: Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. Szaktervező: Vibrocomp Kft. témaszám: 88/2012 Készítette:

Bite Pálné dr. E-mail: [email protected] Mobil: 06-30-940-1285 okl. környezetvédelmi szakmérnök MMK az: 01-0193 SZKV-zr Zaj- és rezgésvédelem szakértő SZKV-le Levegőtisztaság-védelem környezetvédelmi szakértő SZKV-vf Víz- és földtani közeg-védelem szakértő SZKV-hu Hulladékgazdálkodás környezetvédelmi szakértő OKTVF az: Sz-035/2009 SZTjV tájvédelem SZTV élővilágvédelem Nerpel Szabolcs térinformatikai szakmérnök Bencsik Tímea okl. tájépítészmérnök

Budapest - 2012 -

2

www.vibrocomp.hu


Tartalomjegyzék 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA.............................. 4 1.1. ELŐZMÉNYEK ..................................................................................................... 4 1.1.1. Jogi háttér és a vizsgálat tárgya .............................................................................. 4 1.1.2. Az SKV jellege, küldetése, célkitűzése...................................................................... 4 1.2. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KAPCSOLÓDÁSA A TERVEZÉSI FOLYAMAT MÁS RÉSZEIHEZ ................................................................................................................................ 5 1.2.1. Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése ............................................. 5 1.2.2. Az SKV kapcsolódása más stratégiai vizsgálati folyamatokhoz............................... 5 1.3. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÉSZÍTÉSE SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOKRA ................................................................................. 6 1.4. A FELHASZNÁLT ADATOK ÉS AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN ................................ 6 1.4.1. A fenntarthatósági és környezeti teljesítmény értékelés általános módszertani bemutatása ......................................................................................................................... 7 1.4.2. A fenntarthatósági és környezeti értékelési kritériumok meghatározása................. 7 1.4.3. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága................................................. 8 2. A VIZSGÁLT VÁLTOZATOK BEMUTATÁSA ......................................................... 10 2.1. A TERV CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK VÁZLATOS ISMERTETÉSE ............................... 12 3. A TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA ............................................ 15 3.1. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET A TERVVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE .......................................................................................................... 15 3.1.1 A tervezési terület környezeti jellemzői ................................................................... 15 3.1.1.1. Talaj, földtani közeg........................................................................................ 15 3.1.1.2. Felszíni és felszín alatti vizek.......................................................................... 17 3.1.1.3. Levegőkörnyezet ............................................................................................. 18 3.1.1.4. Zaj.................................................................................................................... 26 3.1.1.5. Élővilág, zöldfelületi rendszer......................................................................... 28 3.1.1.6. Épített környezet ............................................................................................. 36 3.1.1.7. Hulladék .......................................................................................................... 41 3.1.2. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása .......................................... 42 3.2. A KÖRNYEZETI HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK, OKOK FELTÁRÁSA ............................ 45 3.3. A TERV VÉGREHAJTÁSA SORÁN VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK .......... 45 3.3.1. A környezeti elemekre gyakorolt hatások............................................................... 46 3.3.2. A környezeti elemek rendszereire gyakorolt hatások (táj, település) ..................... 55 3.3.3. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások .......................................... 57 3.4. A TERV ÉS A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE A KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ALAPJÁN, A KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL ELFOGADHATÓ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA............. 58 4. JAVASLATOK A TERV NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE .................................................................................................................................................. 59 5. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................... 61 MELLÉKLETEK

3

www.vibrocomp.hu


1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamata 1.1. Előzmények Szeged MJV Önkormányzata támogatást nyert a KÖZOP-2009-5.5. "Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése" prioritás keretében „Szeged elővárosi közösségi közlekedésfejlesztése koncepciójának elkészítése, kiemelt tekintettel a 2014-2020. közötti költségvetési időszakban megvalósítandó projektek meghatározására” címmel. A támogatott feladat a kiválasztott projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére is kiterjed. A projekt kódja: KÖZOP-5.5.0-09-2010-0016. Szeged munkaerő- és tőkevonzó képességének fontos eleme a korszerű és hatékony közösségi közlekedési szolgáltatás. A városi közlekedés gerincét a villamoshálózat alkotja, melyet kiterjedt troli- és autóbusz-hálózat egészít ki. A várost érintő vasútvonalak hasonlóan jó földrajzi potenciállal rendelkeznek a vonzáskörzet legfontosabb központjainak összekapcsolására, a forgalmi igények főirányainak kiszolgálására. A vasúti összeköttetés a Tisza két partja között azonban a vasúti hídnak a II. világháborúban történt pusztulása óta hiányzik. A magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, modern és hatékony megoldást az átjárható, összekapcsolt kötöttpályás és az egyéb közlekedési módok nagyfokú integrációjára és egységes hálózat- és szolgáltatásszervezési elvekre épülő rendszer megvalósítása jelentheti. A Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. megbízásából a Szeged elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése c. Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány Stratégiai Környezeti Vizsgálatát (SKV) a Vibrocomp Kft. készíti. A projekt EU támogatással valósul meg.

1.1.1. Jogi háttér és a vizsgálat tárgya A 1995. évi LIII. a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, a 2/2005. (I. 11.) az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló Korm. rendelet és a 2001/42/EK bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló irányelv az alapja a vizsgálatnak. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) tárgya a Szegeden az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése.

1.1.2. Az SKV jellege, küldetése, célkitűzése Az SKV lehetőséget teremt arra, hogy a fenntarthatóság alapelvének teljesülését esetleg gyengítő célokat, a környezetre kockázatot jelentő beavatkozásokat már a stratégia kidolgozása során feltárja és javaslatokkal segítse a stratégia kidolgozóit ezeknek szempontok hangsúlyos figyelembevételére a dokumentumban.

4

www.vibrocomp.hu


Az SKV egy tervezési segédlet, amelynek célja: • Tervek, koncepciók, programok környezeti hatásának azonosítása • Együttműködés a tervezőkkel a környezeti szempontok beépítésére • Nyilvánosság tájékoztatása, érintettek bevonása a döntéshozatalba Miben különbözik az SKV a környezeti hatásvizsgálattól? Ezt mutatja be a következő táblázat:

KHV SKV

Célja Környezeti "megfelelőség" vizsgálata Környezeti konfliktusok azonosítása

Tárgya

Kritérium

Beruházás, létesítmény

Kibocsátási, terhelési határérték-rendszer

Terv, program, koncepció, stratégia stb.

Környezeti fenntarthatósági értékrend

1.2. A környezeti értékelés kapcsolódása a tervezési folyamat más részeihez 1.2.1. Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése A Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. megbízásából a Szeged elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése c. Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány Stratégiai Környezeti Vizsgálatát (SKV) a Vibrocomp Kft. készíti. Az SKV kidolgozásának alapját a 2/2005. (I. 11.) az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló Korm. rendelet és a 2001/42/EK bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló irányelv képezi. A társadalmi és a szakmai részvétel kereteit az 1.4. fejezet mutatja be.

1.2.2. Az SKV kapcsolódása más stratégiai vizsgálati folyamatokhoz Szeged város rendelkezik Közlekedésfejlesztési koncepcióval, amelyet a Közgyűlés 126/2007. (III. 29.) sz. határozattal fogadott el. Ez alapvetően a városi közlekedésre koncentrál. Szeged európai léptékű versenyképességének növeléséhez a város hatókörének tágítására van szükség. Vonzáskörzetébe nemcsak a kistérség települései, hanem a szomszédos városok is beletartoznak. Ezért fontos, hogy a közigazgatási struktúrától függetlenül a város világos közlekedéspolitikával rendelkezzen a helyközi vagy elővárosi közlekedés terén, megfelelően alátámasztott célkitűzésekkel, akciótervvel. A Szegedet érintő, meglévő ill. tervezett (nagysebességű) vasútvonalak tekintetében a MÁV elkészíttette Szeged csomópont vasútfejlesztési koncepcióját (BME Területfejlesztési Kutatási Központ, 2004), valamint A Szeged-Szőreg vasútvonal fejlesztési tanulmányát (BME Út és Vasútépítési Tanszék, 2006).

5

www.vibrocomp.hu


Az elővárosi és a városi vasutak összekapcsolásának lehetőségéről a Szegedi Közlekedési Kft. készíttetett egy tanulmányt „tramtrain” integrált városi és nagyvasúti rendszer bevezetésének vizsgálata Szegeden (COWI Magyarország Kft, 2007). A tanulmány felhasználásával Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata is támogatást nyert KÖZOP-5.4.0-09-2010-0003 számon, a két város közötti elővárosi vasúti közlekedés fejlesztésének előkészítésére. A két város önkormányzata a fejlesztések összehangolásáról együttműködési megállapodást kötött 2011. március 4-én. A Szegedet érintő helyközi és távolsági autóbuszvonalak a Tisza Volán Zrt. Mars téri autóbusz-pályaudvarára futnak be, illetve egy részük végállomása a vasútállomás előtti Indóház tér. A buszállomás átépítése, kiköltözése évek óta napirenden van.

1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a tervezett beavatkozásokra A terv fenntarthatóságát javító javaslatok beépültek az érintett dokumentumokba.

1.4. A felhasznált adatok és az alkalmazott módszertan Az SKV kidolgozásánál alkalmazatott módszertan a következő pontokból áll: 1. A tervezés előzményeinek, jogi hátterének feltárása, az érintettek bevonásának részletezése. 2. A terv tartalmának, főbb céljainak rövid ismertetése és kapcsolata más tervekhez, programokhoz. 3. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása, valamint az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya) és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése. 4. Az adott terv által érintett területek jelenlegi állapotának rövid ismertetése, különös tekintettel a terv által esetleg jobban érintett területekre, illetve lehetséges fejlődésük a terv megvalósítása nélkül. 5. Az adott terv által érintett területeken jelenleg is fennálló környezeti problémák számbavétele. 6. Az értékelés során figyelembe vett nemzetközi, közösségi, illetve nemzeti természetvédelmi normák és szabályok, illetve azoknak az elemzés elkészítése során játszott szerepének ismertetése. 7. Az adott tervnek az érintett területek élővilágára (flóra, fauna), klímájára, népességére (annak életminőségére, egészségügyi állapotára – levegőtisztaság- és zajvédelmi szempontból), továbbá talajára, vízkészleteire, épített kulturális örökségére valószínűsíthető hatásainak, illetve ezek összefüggéseinek ismertetése. A hatásoknál a “fejlesztés nélküli” állapottal való összevetés.

6

www.vibrocomp.hu


8. A pozitív hatások erősítésére, és az esetlegesen fellépő negatív környezeti és egészségügyi hatások kiküszöbölésére, semlegesítésére, vagy tompítására kidolgozott javaslatok felvázolása. 9. A várható környezeti hatások további mérésére és nyomon követésére kidolgozott javaslatok, rövid leírása, indikátorok értékelése.

1.4.1. A fenntarthatósági és környezeti teljesítmény értékelés általános módszertani bemutatása Az SKV-ban alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a beavatkozásokba. Az alkalmazandó SKV módszertan olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a beavatkozásoknak milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a várható hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős hatásokat.

1.4.2. A fenntarthatósági meghatározása

és

környezeti

értékelési

kritériumok

Talaj, földtani közeg Területfoglalás mértéke Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizektől való távolság Levegő Védendő (lakott) épületektől való távolság Közúti forgalomból eredő légszennyező hatás Zaj Közúti, vasúti forgalomból eredő zajterhelő hatás Élővilág, zöldfelületi rendszer Értékes vagy védett természeti területek érintettsége Épített környezet Építészeti szempontból értékes épület, régészeti lelőhely érintése

7

www.vibrocomp.hu


Hulladék Építési, bontási hulladék mennyisége A beavatkozásokat összevettettük a környezeti és fenntarthatósági szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemezzük a 3.7. fejezetben. 2 pont 1 pont 0 pont NR ? PR -1 pont -2 pont

amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére ha a beavatkozás nem érinti a szempont teljesülését ha a beavatkozás hatása nem megítélhető „lehetséges kockázat”, ha a beavatkozás közvetett hatásai környezeti, ökológiai kockázatot jelentenek amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését

1.4.3. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága Felhasznált dokumentumokat a Megbízó bocsátotta rendelkezésünkre: • • • • • •

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008.) Közlekedési koncepció, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (2007.) Szegedi Kistérség Területfejlesztési koncepció Szeged csomópont vasútfejlesztési koncepciója, BME Területfejlesztési Kutatási Központ (2004) A Szeged-Szőreg vasútvonal fejlesztési tanulmánya, BME Út és Vasútépítési Tanszék (2006) „tramtrain” integrált városi és nagyvasúti rendszer bevezetésének vizsgálata Szegeden, COWI Magyarország Kft (2007)

A közlekedésből származó környezeti terhelés (levegő, és zaj) modellezését a Megbízótól kapott forgalmi adatok felhasználásával végeztük el. Az SKV előrejelzéseinek megbízhatósága nagyrészt a kapott forgalmi felmérés megbízhatóságától függ. A forgalmi felmérés bizonytalanságához társulnak magának a környezeti hatásvizsgálatnak a bizonytalanságai. Forgalmi előrebecslés – a forgalom nagyságára vonatkozó előrebecslés általánosságban ± 20 % bizonytalanságot tartalmazhat. Eltérés még a jelenlegi állapot egyes hálózati elemein is előfordulhat a rendelkezésre álló hivatalos forgalomszámlálási adatok és a hálózaton modellezett terhelési értékek között. A távlatra vonatkozó, 15-20 évre előrebecsült forgalom esetén ekkora bizonytalanság

8

www.vibrocomp.hu


elfogadható, melyet a vizsgált időtávlatra becsülhető kiindulási adatok (gépjárműellátottság, tervezett hálózati elemek tényleges megvalósulása stb.) bizonytalanságai, a társadalmi-gazdasági viszonyok nem pontosan prognosztizálható változásai indokolnak. A gépjárművek légszennyező-anyag kibocsátásának prognosztizálásnál a járművekre vonatkozó nemzetközi szabályozást és a járművek kicserélődésének – gazdasági fejlődéstől függő - trendjét veszik figyelembe. Zajszámítás alapjául szolgáló adatbázis bizonytalansági tényezői az előrebecslés alapjául szolgáló társadalmi és gazdasági folyamatok modellezésének bizonytalanságából adódnak. A folyamatok volumenének meghatározásán túl a gazdaság szereplőinek (vállalkozások) méreteitől (kis és nagyvállalkozás), aktivitásától és tevékenységétől függő tényezőkről van szó. Ez utóbbi adatok szolgálnak alapul a járműtípus megoszlására vonatkozó adatbázis létrehozásának, ahol a bizonytalanság elsősorban a tehergépkocsi forgalom típusmegoszlásának előrebecslésében jelentkezik. A tervezett út, vasút építésének és forgalomba helyezésének várható időpontja a beruházás fedezetére fordítható forrás (megvalósíthatósági költség) függvénye. Az építési idő és a forgalomba helyezés időpontjának bizonytalansága tehát fennállhat. Építéshez kapcsolódó adatok – A jelenlegi tervfázisban a kivitelező és az azzal kapcsolatos adatok még nem ismertek. Így nem lehet tudni, hogy milyen gépparkkal rendelkezik majd a vállalkozó, milyen ütemezés szerint kívánja megvalósítani a tervezett korszerűsítést, valamint arról sincs információnk, hogy az egyes építésvezetőségeket, keverőtelepeket, munkagépek tárolására szolgáló telepeket hol kívánja majd megvalósítani. Ezek kijelölése és engedélyeztetése a vállalkozó feladata. Az építéssel kapcsolatos konkrét adatok a kiviteli tervek készítése során állnak rendelkezésre, így az ez előtti tervfázisok esetében csak általános előírásokat lehet tenni, olyan előírásokat, melyek nem függnek a kivitelezőtől, annak gépparkjától és az építés ütemezésétől.

9

www.vibrocomp.hu


2. A vizsgált változatok bemutatása Referencia állapot (Távlati állapot, de jelen beruházás megvalósulása nélkül)

2.1. ábra 0-D változat Jelen projekt munkaközi változatának megvizsgálásra, melyek a következők:

keretében

három

változat

kerül

2.2. ábra 1-D változat 10

www.vibrocomp.hu


2.3. ábra 2-D változat

2.4. ábra 3-D változat

11

www.vibrocomp.hu


2.1. A terv céljainak, tartalmának vázlatos ismertetése 0-D referencia állapot - Hódmezővásárhelyi tramtrain üzemel, Hmv.- Szeged-Rókus – Indóház tér - NSV Belgrád üzemel, nem érinti a várost - NSV Temesvár nincs - a 140-es vasútvonal átépül kétvágányúra - Szeged város fejlesztési tervének megfelelően megkezdődik a Tudásközpont és a Biopolisz program valamint az újszegedi oldalon az eddig elmaradt területek fejlesztése - a Nagyállomás területe véget ér a Fővám köznél, az állomás vágányhálózatát át kell alakítani, egyes vasúti funkciók kihelyezése miatt az átalakítás kihat a rendezőpályaudvarra is - a területfejlesztés előkészítése keretében Újszeged állomás megszűnik, az új végállomás a Gyimesi utcánál lesz - a Temesvári körút meghosszabbítása, a távlati nyomvonalon és az új vasúti végállomáshoz illeszkedően, ugyanitt új városi vagy távolsági autóbusz kapcsolat ( megálló vagy végállomás) - a hódmezővásárhelyi tramtrain működik, a korábban elkészített tanulmánytervnek megfelelően Szeged-Rókus állomástól a városi villamoshálózaton közlekedik, végállomása az Indóház tér - a Budapest felől érkező nagysebességű vasút nyomvonala a Szegedtől északra eső területen Szabadka-Belgrád felé tér el 1-D változat: megépül az új Tisza-híd, elsősorban autóbusz, kevésbé vasúti fejlesztés Hódmezővásárhelyi tramtrain NSV Belgrád NSV Temesvár

üzemel, Hmv.- Szeged-Rókus – Indóház tér üzemel, nem érinti a várost üzemel, az új hídon keresztül közlekedik

- korábban (0. ütem) már elkezdődött Szeged város fejlesztési tervének megfelelően a Tudásközpont és a Biopolisz program valamint az újszegedi oldalon az eddig elmaradt területek átalakítása - a Nagyállomás területe a Fővám köznél ér véget, az állomás vágányhálózata már korábban átalakult, a rendezőpályaudvarral együtt - a 140-es vasútvonal már átépült kétvágányúra - Bajai út különszintű keresztezés - Szabadkai út különszintű keresztezés - új elővárosi megálló a Gyimesi utcánál - a vasúti pálya megerősítése Szeged-Nagylak között, V=60km/ó - Nagylak-Arad vasúti kapcsolat kiépítése - a Budapest felől érkező nagysebességű vasút nyomvonala a Szegedtől északra eső területen elágazik: nyugati ága Szabadka-Belgrád felé tér el, a másik Kiskundorozsma előtt csatlakozik a 140-es vasútvonalhoz és a Nagyállomáson, az új Tisza-hídon és az új Kertész utcai nyomvonalon majd Szőregen át vezet Temesvár felé

12

www.vibrocomp.hu


- a hódmezővásárhelyi tramtrain működik, a korábban elkészített tanulmánytervnek megfelelően Szeged-Rókus állomástól a városi villamoshálózaton közlekedik, végállomása az Indóház tér - az új hídon két vágány vezet át, Szőreg állomásig, itt járnak a Makó elővárosi, a Kétegyháza távolsági és az Aradra illetve Temesvárra közlekedő nemzetközi vonatok 2-D változat: megépül az új Tisza-híd, elővárosi vasúti fejlesztés) Hódmezővásárhelyi tramtrain NSV Belgrád NSV Temesvár

üzemel, Hmv.- Szeged-Rókus – Indóház tér - új híd - Szőreg vá. üzemel, nem érinti a várost üzemel, az új hídon keresztül közlekedik

- korábban (0. ütem) már elkezdődött Szeged város fejlesztési tervének megfelelően a Tudásközpont és a Biopolisz program valamint az újszegedi oldalon az eddig elmaradt területek átalakítása - a Nagyállomás területe a Fővám köznél ér véget, az állomás vágányhálózata már korábban átalakult, a rendezőpályaudvarral együtt - a 140-es vasútvonal már átépült kétvágányúra - Bajai út különszintű keresztezés - Szabadkai út különszintű keresztezés - új elővárosi megálló a Gyimesi utcánál és a Kamaratöltésnél - új tramtrain megállók: Tisza-híd Északi mh., Tisza-híd Déli.mh., Gyimesi utca, Kamaratöltés - a vasúti pálya felújítása Szeged-Nagylak között, V=80km/ó - Nagylak-Arad vasúti kapcsolat kiépítése - a Budapest felől érkező nagysebességű vasút nyomvonala a Szegedtől északra eső területen elágazik: nyugati ága Szabadka-Belgrád felé tér el, a másik Kiskundorozsma előtt csatlakozik a 140-es vasútvonalhoz és a Nagyállomáson, az új Tisza-hídon és az új Kertész utcai nyomvonalon majd Szőregen át vezet Temesvár felé - a hódmezővásárhelyi tramtrain működik, Szeged-Rókus állomástól a városi villamoshálózaton közlekedik, (érinti az Indóház teret), átmegy az új hídon, végállomása Szőreg vasútállomás - az új hídon két vágány vezet át, Szőreg állomásig, itt járnak a Makó elővárosi, a Kétegyháza távolsági és az Aradra illetve Temesvárra közlekedő nemzetközi vonatok és a tramtrain 3-D változat: megépül az új Tisza-híd, tramtrain fejlesztés Hódmezővásárhelyi tramtrain NSV Belgrád NSV Temesvár

üzemel, Hmv.- Szeged-Rókus – Indóház tér üzemel, nem érinti a várost üzemel, az új hídon keresztül közlekedik

- korábban (0. ütem) már elkezdődött Szeged város fejlesztési tervének megfelelően a Tudásközpont és a Biopolisz program valamint az újszegedi oldalon az eddig elmaradt területek átalakítása

13

www.vibrocomp.hu


- a Nagyállomás területe a Fővám köznél ér véget, az állomás vágányhálózata már korábban átalakult, a rendezőpályaudvarral együtt - a 140-es vasútvonal már átépült kétvágányúra - Bajai út különszintű keresztezés - Szabadkai út különszintű keresztezés - Szeged, Vértó és Makó között üzemel a tramtrain - a belváros felől az Indóház térről a Fővám közön át (vagy az IMCS keleti oldalán a Bécsi körúton vagy a jelenlegi kihúzóvágányok nyomvonalán) vezet a Tisza-hídra a tramtrain nyomvonal - az újszegedi oldalon az "S" kanyar után a régi vasúti nyomvonalon indul el, majd a Diófa utca után simul a Szőregi út mellé a tramtrain (alternatív lehetőség a már régen megszűnt Újszőreg vasúti megállónál, az Újszegedi temető sarkánál elkanyarodva a Kamaratöltésen elérni a Makai utat) - a Szőregi út majd a Makai út jobb oldalán halad a nyomvonal és a Hősök terénél elkanyarodva a Szerb utcán és a Fácán utcán át tér vissza a makói vasútvonalhoz - új tramtrain megállók Szegeden: Szőregen: Makón:

Tisza-híd Északi mh., Tisza-híd Déli.mh., Gyimesi utca, Kamaratöltés Zsálya u., Templom tér, Rózsatő u., Fácán u. Kölcsey u., Széchenyi tér, Csanád vezér tér végállomás

- a hódmezővásárhelyi tramtrain működik, a korábban elkészített tanulmánytervnek megfelelően Szeged-Rókus állomástól a városi villamoshálózaton közlekedik, végállomása az Indóház tér - a szegedi és a hódmezővásárhelyi tramtrain közös nyomon halad a Vásárhelyi Pál utca és a Rókus templom közötti szakaszon - a vasúti pálya felújítása Szeged-Nagylak között, V=80km/ó - Nagylak-Arad vasúti kapcsolat kiépítése - a Budapest felől érkező nagysebességű vasút nyomvonala a Szegedtől északra eső területen elágazik: nyugati ága Szabadka-Belgrád felé tér el, a másik Kiskundorozsma előtt csatlakozik a 140-es vasútvonalhoz és a Nagyállomáson, az új Tisza-hídon és az új Kertész utcai nyomvonalon majd Szőregen át vezet Temesvár felé - a távolsági és a nemzetközi vonatok az új Kertész utcai nyomvonalon közlekednek - az új hídon két vágány vezet át, Szőreg állomásig, itt járnak a Makó elővárosi, a Kétegyháza távolsági és az Aradra illetve Temesvárra közlekedő nemzetközi vonatok és a tramtrain

14

www.vibrocomp.hu


3. A terv környezeti hatásainak feltárása 3.1. A jelenlegi környezeti helyzet a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése 3.1.1 A tervezési terület környezeti jellemzői A tervezési terület Csongrád megyében található és két kistáj területét érinti: DélTisza-völgy (Szeged) és Csongrádi-sík (Makó).

3.1.1. ábra: A tervezési terület 3.1.1.1. Talaj, földtani közeg Geológiai adottságok Dél-Tisza-völgy A Dél-Tisza-völgy kistáj 77 és 91 m közötti tszf-i magasságú, kis relatív reliefül ártéri szintű síkság. Relatív reliefe 0—2 m/km2 közötti; tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. A felszínt néhány, infúziós löszből álló kiemelkedést kivéve mindenütt holocén képződmények fedik; a holocén rétegek É-on 10—15, D-en 15— 20 m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át.

15

www.vibrocomp.hu


Csongrádi-sík A kistáj 80 és 101 m közötti tszf-i magasságú, enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. Orográfiai domborzattípusát tekintve rendkívül kis relatív reliefű (1 m/km2 alatti a jellemző érték), alacsony ármentes síkság, amit rossz lefolyású mélyedések tagolnak. A marosi hordalékkúp Ny-i — geomorfológiailag nem élesen eltérő — zónája a Tisza és a Maros áradásai által kialakított holocén felszín. A felszíni formák egyveretűek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes agyaggal kitöltött erodált mélyedései és a Száraz-érhez kapcsolódó, különböző feltöltöttségi állapotban levő morotvák, morotvaroncsok jelentenek. Talajtani viszonyok Dél-Tisza-völgy A hosszan elnyúló folyóvölgyi kistájban legnagyobb területi részaránnyal (43 %) öntés réti és (28%) réti talajok alakultak ki. Alluviális üledéken nehéz mechanikai összetételű (agyagos vályog, agyag), szénsavas meszet nem tartalmazó, helyenként erősen savanyú kémhatású talajok. A csernozjomok a kistáj összterületének 13 % -át borítják. A löszös üledékeken képződött csernozjomok közül az alföldi mészlepedékes csernozjomok 2 %-ot, a réti csernozjomok 9 %-ot, amélybensós réti csernozjomok 2%-ot tesznek ki. Csongrádi-sík Az agyagos, iszapos felszín közeli üledékeket K-ről Ny-ra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Az igen kiterjedt kistáj talajtakarója viszonylag változatos. A csernozjom talajtípusok a talajtakaró összfelületének 80 % -át teszik ki. Ezen belül a legnagyobb területre (52%) az agyagos vályog, vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, mélyben sós réti csernozjom talajok terjednek ki. A nem szikes réti csernozjom talajok 19%-nyi területen fordulnak elő. A Szeged környéki talajok jellemző genetikai típusai a következők: - Szegedtől ÉK-re szikes talajok, azon pedig nehéz mechanikai összetételű szolonyeces réti talajok a jellemzőek. - A várostól Ny-ra eső, Újszegedi területeken a fiatal ún. nyers öntés talajok a jellemzőek. - A D-i területrészeken (a szőregi, gyálaréti, szentmihályteleki városrészekben) a réti talajok dominálnak, - K-ÉK-en a jó minőségű alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom talajok fordulnak elő természetes genetikájukban. Szeged esetében még egy sajátos tényező is hatással volt a város belterületi talajainak alakulására: az 1879-es pusztító árvíz következtében a város területén jelentős feltöltések történtek, a Kiskörúton belüli területeket pl. helyenként 4–5 méter vastagon töltötték fel. A talajok kémhatása egységes képet mutat: a pH 7 és 7,9 között változik. A szervesanyag tartalom magas, átlagosan 6,5 %.

16

www.vibrocomp.hu


3.1.1.2. Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vízviszonyok Dél-Tisza-völgy A Dél-Tisza-völgy kistáj a Tisza völgye Tiszajenőtől a határig; a folyószakasz 140 km hosszú és 21 342 km2-es hazai vízgyűjtő terület tartozik hozzá. Kisebb mellékvizei: Pejtsik-csatorna , Alpári-Holt-Tísza, Alpár—Nyárlőrinci-csatorna Vidre-ér, Dongér-főcsatorna, Percsorai-főcsatorna, Algyői-főcsatorna, Tápéifőcsatorna, Szillér—Baktó—Fertői-főcsatorna és a Gyálaréti-HoltTisza vízrendszere. Utóbbinak nagyobb egységei: Matty-főcsatorna és Paphalmifőcsatorna. A Vízminőség tekintetében a Tisza és a Hármas-Körös II., a Maros és a csatornák III. osztályúak. A folyókat végig árvízgátak kísérik. A kistájnak nagyszámú tava van, részben természetes is, de sok a levágott meander és újabban a mesterséges tározó és halastó. A legnagyobb természetes tava a Szeged-rókusi (12 ha). A legnagyobb területű holtág Gyálaréti-Holt-Tisza (116 ha). A legszámottevőbb a szegedi Fehértó (1324 ha), de a Sándorfalva (600 ha) vagy az Alcsi-főcsatorna melletti (820 ha) is jelentékeny mesterséges tava. Szeged megyei jogú város vízfolyamai: Tisza, Matyér – Fehértói - csatorna, Matyér – Subasai – főcsatorna, Dorozsma – Majsai – főcsatorna, Algyői – főcsatorna, Holt – Maros, Maros, Szegedi megyei jogú város tavai: Fehér-tó, Sándorfalvi – tó, Csemegi – tó, Lencsés – tó, Búvár – tó, Vér – tó, Bika – tó, Zápor – tó, Kerami – tó, Méntelepi – Fehér – tó, Városgazda – tó, Gumis – tó, Tejes – tó, Sancer – tavak. Csongrádi-sík A kistáj D-i részéből a Maroshoz folyik a Mezőhegyesi-Élővíz-csatorna (42 km, 246 km2) és a Sámson—Apátfalvi-főcsatorna (139 km, 1498 km2), amely felveszi a Királyhegyesi-főcsatornát (26 km, 98 km2) is. A tavaszi hóolvadáson kívül a csatornák gyakran üresek. Vízminőségük III. osztályú. A belvízi csatornahálózat hossza megközelíti az 1000 km-t. Nyolc szivattyútelep működik rajtuk 18,7 m3/s kapacitással. Állóvizei között nyolc természetes tavat találunk 27 ha felszínnel. Közöttük a pitvarosi a legnagyobb (16,5 ha). A 14 mesterséges tó összterülete megközelíti a 400 ha-t. A Ludas-ér melletti 123 ha, a cserebökényi 106 ha felszínű. Talajvízviszonyok: Dél-Tisza-völgy A kistáj területén talajvíz mélysége 2—4 m között mozog. Mennyisége nem jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, de sok helyen a nátriumos típus is megjelenik. A keménység 15—25 nk°-ot is el éri. Ugyanígy a máshol 60 mg/les szulfáttartalom a települések körzetében a 300 mg/l-t is meghaladja.

17

www.vibrocomp.hu


Csongrádi-sík A talajvizet általában 2—4 m között találjuk, de Szentestől ÉK-re 4 m alá süllyed. Mennyisége jelentéktelen. Kémiai jellege változatos, de nagyobb a nátriumos, mint a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus területe. A keménység eloszlása is tarka képet mutat a 8—15 nk°-tól a települések körz etében jellemző 45 nk°-ig. A szulfattarta- Iom É-on 60—300 mg/l között van, de Makótól ÉK-re 300 mg/I fölé emelkedik. Rétegvizek Dél-Tisza-völgy A rétegvíz mennyisége 1—1,5 l/s.km2 körül van és vízhozamuk átlaga is megközelíti a 200 1/p-et. De a nagyobb mélységű fúrásokból számos bővizű kút táplálkozik. Az alacsony geotermikus gradiens miatt sok a magas hőfokú hévíz. Csongrádi-sík A rétegvíz mennyisége 1—1,5 l/s.km2 között van. A kutak átlagos mélysége meghaladja a 200 m-t, a vízhozamuk különösen a kistáj Ny-i, Tiszához közeli részében jelentős. Igen sokbővizű mélyfúrás van, melyek vizét sokoldalúan hasznosítják. A túlzott kitermelés miatt az utóbbi években mind a vízhozamok, mind a hőmérsékletek csökkenő tendenciát mutatnak. Kiemelkedik Makó 89 °C meleg, zömében nátriumhidrogénkarbonátos jellegű hévize, melyek közül több is gyógyvíznek minősül. 3.1.1.3. Levegőkörnyezet Éghajlati jellemzők Dél-Tisza-völgy A Dél-Tisza-völgy kistáj meleg—száraz éghajlatú területtípus, különösen a D-i és É-i részeken. Az évi középhőmérséklet 10,5—10,6 °C, a vegetációs id őszaki átlag pedig 17,6 °C. Az évi csapadékösszeg D-en 520 mm körül va n, máshol 540—580 mm, Éon 520—530 mm. Az É-i—ÉNy-i, majd a D-i—DK-i szelek a leggyakoribbak. Az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. Csongrádi-sík Meleg, száraz, de É-on inkább mérsékelten meleg éghajlatú kistáj, DK-en közel a mérsékelten száraz típushoz. Az évi középhőmérséklet É-on 10,2—10,4 °C, D-en 10,6 °C. É-on 550 mm-nél kevesebb, a középs ő területeken 550—580 mm, DK-en pedig kevéssel 600 mm feletti évi csapadékösszeg valószínű. Az uralkodó É-i mellett gyakoriak még a DK-i irányú szelek is. Az átlagos szélsebesség nem éri el a 3 m/s értéket. Átszellőzési adottságok A fő klimatológiai tényező, amely befolyásolja a város szellőzési viszonyait, a városi szél szerkezete.

18


www.vibrocomp.hu

Ez függ egyrészt az atmoszferikus széláramlástól, amely klimatológiai tényező, másrészt a városszerkezet sajátosságaitól, vagyis a beépítettség mértékétől, a házak magasságától, az utak szélességétől és a vonalvezetésétől, illetve ezeknek az uralkodó szélirányokhoz viszonyított irányítottságától. A tervezési terület jellegzetes lakó- és közlekedési környezetben található. A tervezési terület közlekedési környezetének légszennyezése kedvező szélviszonyok esetén nem okoz tartós légszennyezettséget. Inverziós légállapotban a jelenlegi beépítettségi jellemzők lokális légszennyezettséget okozhatnak. Háttérszennyezettség A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet II. fejezet 10.§ (1) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a 4/2011 (I.14.) VM rendelet tartalmazza, akárcsak a különböző zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A-F csoport) légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM (módosította: 2/2008. (I.16.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. Zóna besorolás 10. Az ország többi területe: Makó 11. Kijelölt városok: Szeged A vizsgált térség szennyező anyagonkénti besorolása az A-tól F-ig (csökkenő sorrendben) terjedő skálán a következő: 3.1.1. táblázat

10. Az ország többi területe: Makó 11. Kijelölt városok: Szeged

SO2

NO2

CO

PM10

C6H6

O3

F

F

F

E

F

O-I

F

C

E

B

E

O-I

A módosított jogszabály a PM10- ből meghatározandó komponensekkel együtt 11 szennyező anyagra vonatkozóan állapítja meg az agglomerációk és zónák besorolását. B -től F-ig terjedő kategóriákhoz koncentráció tartományok rendelhetők: B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni.

19

www.vibrocomp.hu


C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A jelenleg tárgyalt komponensek határértékei a következők: 3.1.2. táblázat ZÓNÁK

SO2 (µg/m3)

NO2 (µg/m3)

PM10 (µg/m3)

CO (µg/m3)

B zóna

-

58 felett

44 felett

-

C zóna

125 felett

40-58

40-44

5000 felett

D zóna

75-125

32-40

14-40

3500-5000

E zóna

50-75

26-32

10-14

2500-3500

F zóna

50 alatt

26 alatt

10 alatt

2500 alatt

A jogszabályok az egyes zónacsoportokra eltérő intézkedéseket írnak elő. Az A – D csoportra méréses, az E csoport mérés vagy modellezés, az F csoport modellezés vagy műszaki becslés az előírt meghatározási módszer. Levegőtisztaság-védelmi előírások A levegőtisztaság-védelmi előírásokat “a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A légszennyezettségi határértékeket “ a levegőterhelési szint határértékeiről, és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló” 71/2012. (VII.16) VM rendelet által módosított 4/2011. (I.14.) VM rendelet határozza meg, melynek egészségügyi határértékeit a 3.1.3. táblázatban adjuk meg. 3.1.3. táblázat A légszennyezettség egészségügyi határértékei a 4/2011. (I.14.) VM rendelet (µg/m3) Légszennyező Veszélyességi Órás 24 órás Éves anyag fokozat Kén-dioxid 250 125 50 III. Nitrogén-dioxid 100 85 40 II. Szén-monoxid 10.000 5.000 3.000 II. Szálló por PM10 50 40 III. Nitrogén-oxid* 200 150 II *Tervezési irányérték a 71/2012. (VII.16) VM rendelet által módosított 4/2011. (I.14) VM rendelet alapján

20

www.vibrocomp.hu

Határérték

120 µg/m3

Ózon

melyet 2009. december 31-ig egy naptári évben, hároméves vizsgálati időszak átlagában 80 napnál többször nem szabad túllepni.


Célérték

Hosszú távú célkitűzés

120 µg/m3

120 µg/m3

melyet 2010. evtől, mint első évtől kezdve hároméves vizsgálati időszak átlagában egy naptári évben 25 napnál többször nem szabad túllépni. Amennyiben a három évre vonatkozó átlagot nem lehet meghatározni teljes és egymást követő éves adatok alapján, akkor a célértékek betartásának ellenőrzéséhez megkövetelt minimális éves adat: egy évre vonatkozó éves adat.

amely egy naptári év alatt mért napi 8 óras mozgó átlagkoncentració maximuma. A hosszuú távú célkitűzés eléréseére vonatkozó időpont nincs meghatározva.

Veszélyességi fokozat

IV.

A térség levegőminősége jelenleg, alap légszennyezettség A levegőminőségi értékeket az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút 89. alatt működő automata mérőállomás adatai, valamint a Vízmű Telep, Rózsa utcán működő automata mérőállomás adataival alapján jellemeztük. A Kossuth Lajos sgt. mérőállomás üzeme 2011. 03. 22-én megszűnt. Áttelepítve Szeged2 állomásként új helyszínen mér.

3.1.1. ábra

21


www.vibrocomp.hu

3.1.4. táblázat Szegeden, a Vízmű Telepen (Rózsa utca) található automata mérőállomás levegőminőségi adatai 2011-2012. fűtési (október-március) félévben és a 2011-es nem fűtési félévben (április-szeptember) SO2 Mérés

NO2

NOx

CO

Ózon

PM10

Átlag

Hé. túllép

Átlag

Hé. túllép

Átlag

Hé. túllép

Átlag

Hé. túllép

Átlag

Hé. túllép

Átlag

Hé. túllép

µg/m

%

µg/m

3

%

µg/m

%

µg/m

3

%

µg/m

3

%

µg/m

%

7,16

0

24,69

0

43,29

1,71

521,5

0

38,67

0

38,97

18,23

5,70

0

13,95

0

19,61

0

369,9

0

62,74

0

24,07

4,76

2011-2012 Fűtési félév 2011. Nem fűtési félév

3

3

3

Szegeden, a Vízmű Telep (Rózsa utca) automata mérőállomás adatai alapján (az üzemeltető az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) NO2 esetében nem volt határérték túllépés a fűtési félévben. NOx esetében a 175 mért napból 3 alkalommal volt határérték túllépés a fűtési félévben, ami a mért napok 1, 71 % - a. PM10 esetében a 181 mért napból 33 alkalommal volt határérték túllépés a fűtési félévben, ami a mért napok 18, 23 %-a. A nem fűtési félévben PM10 esetében volt határérték túllépés a 168 mért napból 8 alkalommal, ami a mért napok 4, 76 %-a. Alaplégszennyezettség meghatározása A tervezési terület alaplégszennyezettségének meghatározásához a fent bemutatott OLM szegedi mérőállomások adatait használtuk 2007-2011. éves átlagértékei alapján. 3.1.5. táblázat Alaplégszennyezettség

Időpont (év)

Kén-dioxid

Nitrogéndioxid

2007 2008 2009 2010 2011 ÁTLAG

5,51 6,25 6,71 6,27 6,19 6,19

33,97 36,61 32,75 27,01 17,36 29,54

NitrogénSzénmonoxid monoxid 3 Átlag (µ µg/m ) Szeged 67,34 483,10 70,50 450,16 56,60 897,40 48,90 645,54 30,77 434,36 54,82 582,11

Ózon

PM10

34,58 32,70 41,84 38,39 52,06 39,91

42,65 41,08 37,69 32,88 30,85 37,03

A mérőállomás éves átlagértékei alapján csupán PM10 komponens esetében történt határérték túllépés 2007-ben és 2008-ban, a többi komponensnél a vizsgált években nem történt túllépés.

22

www.vibrocomp.hu


Levegővédelmi vizsgálat a jelenlegi állapotra A levegőimmissziós számításokat a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft-től a jelenlegi állapotra kapott forgalmi adatok felhasználásával végeztük el. A levegőimmissziós számítás az emissziós adatokból a hazai szabványos módszer MSZ 21459-2:1981 “Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása, Területi-felületi forrás és vonalforrás szennyező hatásának számítása” és az MSZ 21457-4:1980 “Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei, A szóródás mértékének meghatározása” 3.5. pontjában megadott empirikus szóródási értékekkel végeztük és az alábbi tényezőkkel számoltunk: − A szélirány úttal bezárt szöge: 30o − Átlagos szélsebesség: 2,5 m/s − A domborzati és nedves ülepedési tényezőket nem vettük figyelembe. Az MSZ 21457-4:1980 sz. szabvány szerint, nagy forgalmú utaktól 400 méteres távolságon belül a gépjárművek mozgása által keltett σz turbulens szóródásra az alábbi táblázat szerinti empirikus értékek alkalmazásával történő egyszerűsített meghatározást lehet alkalmazni. x, (m) σz (m)

10 6

20 12

50 33

100 65

200 130

400 330

A 21457-4:1980 sz. szabvány visszavonásra került (www.mszt.hu), de a szakmai tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel az előbb említett módszerrel (3.5. pont) kellően megbízható eredményeket lehet kapni. Nem szükséges a 2.2 pontban szereplő turbulens szóródási együtthatókkal számolni, hiszen jelen tervezési feladatnál a földfelszínhez közeli vonalforrásról beszélünk és nem pedig kiemelt magasságban lévő pontforrásról. A levegőminőségi számításokat átlagos napi forgalomra, a legjellemzőbb komponensekre; a szénmonoxidra (CO), nitrogénoxidokra (NO2), és a szálló porra (PM10), 10 - 50 méter távolságra végeztük el. 50 km/h sebességre történt a számítás. A gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátásának meghatározásánál a KTI Egységes hatástanulmány elkészítési módszer és adatbázis rendszer a levegőtisztaság védelem vonatkozásában az útügy területén (1999) c. kiadvány 2010-re vonatkozó fajlagos emissziós értékei kerültek felhasználásra.

23

www.vibrocomp.hu


3.1.6. táblázat: Az egyes járműkategóriák fajlagos emissziós tényezői a 2010-es évre vonatkozóan (Forrás: KTI, 1999) Kisteher 3,5 t-ig Sebesség CO NOx km/h g/h g/h 0 73,7 0,941 5 13,9 0,422 10 11 0,416 20 7,12 0,394 30 5,33 0,405 40 3,97 0,411 50 3,14 0,427 60 2,37 0,486 70 1,72 0,556 80 1,52 0,623 90 1,76 0,668 100 2,07 0,724 110 2,72 0,782

PM10 g/h 0,431 0,0714 0,0597 0,0439 0,0351 0,0292 0,0255 0,0247 0,0249 0,0263 0,0286 0,0316 0,0345

Közepes és nagyteher 3,5 t-tól Sebesség CO NOx PM10 km/h g/h g/h g/h 0 57,6 16,7 0,577 5 12,2 4,27 0,396 10 10,2 3,84 0,321 20 7,46 3,13 0,25 30 5,86 2,83 0,221 40 4,96 2,76 0,206 50 4,18 2,73 0,195 60 3,7 2,86 0,194 70 3,18 3,13 0,191 80 2,78 3,55 0,201 90 3,17 4,13 0,227 100 3,96 5,06 0,256

A jelenlegi (2012. évi) állapotban a 2010. évre vonatkozó fajlagos emissziós tényezőket vettünk figyelembe. A kibocsátott NOx komponens különböző nitrogénvegyület komponensekből áll. A kibocsátást követően a terjedés és elkeveredés során a nitrogénoxid nitrogéndioxiddá alakul át amellett, hogy kismértékű visszaalakulás is történik. Mérési tapasztalatok alapján a közlekedési vonalforrástól jellemző hatásterületi távolságokban a NO2 aránya a NOx-en belül mintegy 50%. A forrástól való távolsággal együtt a NO2 aránya nő és meghatározóvá válik, míg az 50 m-en belüli távolságban magasabb a NOx aránya. A számítások során fentieknek megfelelően a NOx-ra vonatkozó fajlagos emissziós értékekkel számoltunk, majd az így kapott emissziós értékeknek vettük az 50%-át, és ennek terjedési számításával határoztuk meg a NO2 koncentrációkat. Az így meghatározott terhelési értékek tehát a 10 és 20 m-es távolságokban a biztonság felé tévedve túlbecsültek. Megjegyezzük, hogy a korábban hatályos, de már hatályon kívül helyezett 14/2001 (V.9.) a légszennyezettségi határértékekről szóló KöM-EüM-FVM együttes rendeletben a NO2-ra vonatkozó egészségügyi órás határérték (100 µg/m3) a NOx-ra vonatkozó órás határérték (200 µg/m3) fele volt, ami szintén arra a gyakorlati tapasztalatra utal, hogy a kialakuló koncentrációk esetében a NO2 levegőterheltség mintegy fele a NOx levegő terheltségnek.

24

www.vibrocomp.hu


3.1.7. táblázat A tervezési terület (Szeged és Makó) környezetében található utakra átlagos napi forgalomra vonatkozó jelenlegi levegőminőségi immissziós koncentrációk (µg/m3) a távolság (m) függvényében Jelenleg - Szeged CO immi (mg/m ) NO2 immi (mg/m3) PM10 immi (mg/m3) C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 méter méter méter méter méter méter méter méter méter 26,32 15,41 1,29 1,18 0,30 2,37 0,60 0,35 0,16 26,32 15,41 0,42 0,38 0,09 2,37 0,60 0,35 0,16 12,22 7,16 0,27 0,25 0,06 0,77 0,19 0,11 0,05 6,23 3,65 0,16 0,15 0,03 0,49 0,12 0,07 0,03 3

útszakasz 43, Makai út 43, Alkotmány utca Szerb utca, Hősök tere Fácán utca, 4302 Szerb utca, 43104, Felszabadulás utca 43, Makai út Makai út, 43, Szőregi út 43, Temesvári körút Székely sor Belvárosi híd Híd utca Széchenyi tér Kelemen László utca Boldogasszony sugárút Boldogasszony sugárút Bécsi körút Mars tér, Londoni krt., Párizsi krt. Moszkvai krt., Bécsi Krt Kossuth Lajos Sugárút Kossuth Lajos Sugárút Rókusi krt Csongrádi sugárút

6,57 37,29 60,82 48,97 45,37 168,91 64,49 7,98 34,93 59,61 84,36 26,59

3,85 21,84 35,61 28,68 26,57 98,91 37,76 4,67 20,46 34,91 49,40 15,57

1,68 3,29 2,73 2,96 11,81 4,29 0,53 2,43 4,03 5,73 1,83 12,08

1,54 3,02 2,51 2,72 10,83 3,94 0,48 2,23 3,69 5,26 1,68 11,08

0,39 0,78 0,65 0,71 2,84 1,03 0,13 0,58 0,96 1,37 0,44 2,90

0,29 3,08 6,04 5,01 5,43 21,66 7,88 0,97 4,46 7,38 10,52 3,35

0,07 0,78 1,55 1,29 1,42 5,67 2,06 0,25 1,17 1,93 2,75 0,88

0,04 0,46 0,91 0,76 0,83 3,32 1,20 0,15 0,68 1,13 1,61 0,51

0,02 0,21 0,42 0,35 0,38 1,52 0,55 0,07 0,31 0,52 0,74 0,24

177,98 123,99 232,91 155,53 81,82 66,93

104,22 8,46 72,61 19,20 136,39 12,18 91,08 5,37 47,91 4,57 39,19 0,00

7,76 17,61 11,17 4,92 4,19 0,00

2,03 4,65 2,94 1,28 1,10 0,00

22,17 15,52 35,21 22,34 9,84 8,39

5,79 4,06 9,30 5,89 2,57 2,19

3,39 2,38 5,45 3,45 1,50 1,28

1,56 1,09 2,50 1,58 0,69 0,59

Jelenleg - Makó CO immi (mg/m ) NO2 immi (mg/m3) PM10 immi (mg/m3) C10 C20 C50 C10 C20 C50 C10 C20 C50 útszakasz méter méter méter méter méter méter méter méter méter 4434 11,52 6,75 0,08 0,08 0,02 1,87 0,49 0,29 0,13 43, Aradi út 1,12 0,65 0,23 0,21 0,05 0,04 0,01 0,01 0,00 43, Aradi út 4,61 2,70 0,28 0,26 0,06 0,17 0,04 0,02 0,01 43, Megyeház út 4,18 2,45 0,64 0,59 0,15 0,15 0,03 0,02 0,01 Széchenyi tér 5,39 3,16 1,04 0,95 0,25 0,42 0,11 0,06 0,03 Szegedi utca 9,41 5,51 0,16 0,15 0,04 0,51 0,12 0,07 0,03 43, Szegedi utca 11,25 6,59 1,63 1,49 0,39 1,18 0,31 0,18 0,08 Szegedi utca 15,53 9,09 2,39 2,19 0,57 1,91 0,50 0,29 0,13 Szegedi utca 3,61 2,11 1,24 1,14 0,30 0,30 0,08 0,04 0,02 Csanád Vezér tér, 4432 20,43 11,96 1,78 1,63 0,43 2,98 0,79 0,46 0,21 Vásárhelyi utca 33,21 19,45 0,00 0,00 0,00 4,38 1,15 0,67 0,31 3

25


www.vibrocomp.hu

Justh Gyula utca, 4432 Vásárhelyi utca, 4415, Földeáki út

17,62

10,32

0,00

0,00

0,00

2,28

0,60

0,35

0,16

26,65

15,61

0,00

0,00

0,00

3,27

0,85

0,50

0,23

A 3.1.7. táblázatban látható immissziós értékek alapján megállapítható, hogy a jelenlegi állapotban az összes vizsgált komponensre teljesül a napi és az éves határérték mindhárom távolság esetében. A legjelentősebb légszennyezés a vizsgálati helyszínek között Szegeden a Kossuth Lajos sugárúton figyelhető meg, de még ez is messze elmarad a légszennyezettségi határértéktől. 3.1.1.4. Zaj Előírások A 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete szerint a közlekedéstől származó zajterhelés LAM’kö megítélési szintje új tervezésű, vagy megváltozott terület-felhasználású területeken az épületek ZR. szerint meghatározott védendő homlokzatai előtt, nagyvárosias, településközponti (vegyes) és gazdasági beépítés esetén, belterületi I. és II. rendű főútvonaltól, gyűjtő utaktól, ill. vasúti mellékvonaltól származó zajra nappal LAM’kö = 65 dB éjjel LAM’kö = 55 dB kertvárosias és falusias beépítés, valamint különleges területek közül temető esetén, gyűjtő utaktól, mellékutaktól, ill. vasúti mellékvonaltól származó zajra nappal LAM’kö = 60 dB éjjel LAM’kö = 50 dB értéket nem lépheti túl. A 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM–EüM együttes rendelet 4.§ (5) szerint a meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra az alábbiakat írja elő: - a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják; - legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják. Vizsgálati, számítási módszerek A helyszínrajzok, úttervek, beépítési jellemzők, stb. alapján a mértékadó jelenlegi zajterhelést a mértékadó forgalmi adatok alapján számítással, 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet előírásainak figyelembevételével határoztuk meg.

26

www.vibrocomp.hu


A terjedést a német Soundplan 7.1 programmal számítottuk. A program lehetőséget ad pl. az épületrészek egymásra gyakorolt árnyékoló hatásának, vagy a rézsű hatásának figyelembevételére is. A program nemcsak 1-1 metszetet, hanem az egész szakasz sugárszerű nyalábolással követi végig. A SoundPlan 7.1 program a magyar előírások szerint számol. A program a terjedési viszonyokat az MSZ 15036: 2002 „Hangterjedés a szabadban” c. szabvány szerint veszi figyelembe. Jelenlegi zajterhelés és értékelése A meglévő állapot jellemzésében bemutatjuk az elővárosi közösségi közlekedésfejlesztés (Szeged-Makó irányú) kialakítás környezetének zajhelyzetét, ahol a fejlesztés, illetőleg az ahhoz kapcsolódó csomóponti korszerűsítések és forgalomszervezési intézkedések, valamint a tömegközlekedési hálózat hatékonyabbá tételének intézkedései fogják éreztetni hatásukat. A zajvizsgálatok tehát a majdan változással érintett helyszínek környezetét, valamint az ahhoz kapcsolódó, szignifikánsabb mértékben forgalmi változással érintett közúthálózati elemek környezetének zajterhelését mutatják be a jelenlegi állapotban. A számítással meghatározott jelenlegi zajterhelést a fentieknek megfelelően Szeged és Makó városokban a Z1-Z10. ábrák zajtérképes ábrák mutatják be. A zajtérkép zajgörbéi a 1,5 m-es magasságban kialakuló nappali (Z1-Z5. ábrák) és éjszakai (Z6-Z10. ábrák) zajterhelést szemléltetik. A zajszámítások előzőekben hivatkozott ábrái, illetőleg a fenti táblázat alapján a zajterhelési alapállapot a jellemző távolságokban lévő védendő (jellemzően) lakófunkciójú beépítések vonalában az alábbiak szerint értékelhető: A fejlesztések közvetlen, illetőleg tágabb környezetében a beépítési távolságtól függően, a jelenlegi zajterhelés - a vizsgált közlekedési utak mentén nappal és éjjel jellemzően nem lépi túl, - a 121. sz. vasút vonal mentén nappal és éjjel nem lépi túl a zajterhelési határértéket. Fentiek alól kivételt képeznek a forgalmasabb utak, ill. útszakaszok, ahol a zajforráshoz igen közeli a beépítés, továbbá kivételt jelentenek Szeged forgalmasabb sugár- és körútjai, ahol jellemzően a nagyobb forgalom és a zártabb beépítés következtében határérték feletti zajterhelés tapasztalható. A jelenlegi határértéknek megfelelő, ill. határérték feletti zajterhelést az alábbi táblázat reprezentatív immisszió-pontjainak zajterhelési értékei jelenítik meg: Város/ városrész Szeged

Utca Oldal u. Bécsi krt.

határérték (dB)

túllépés (dB)

nappal

éjjel

nappal

éjjel

65 65

55 55

0 0

0 0-0,5

27

www.vibrocomp.hu

Újszeged

Szőreg Deszk Kiszombor

Makó


Moszkvai krt. Londoni krt. Kossuth L. sgt. Rókus sgt. Boldogasszony sgt. Párizsi krt. Csongrádi krt. Kertész u. Szőregi út Kendergyári/Vadrózsa u. Szőregi út, temető Budzsák u. Szerb u. Fácán u. Bajcsy-Zsilinszky u. Vasút, Jókai, Tiborc u. Szegedi u. Megyeház utca Aradi út Csanád Vezér tér Kossuth L. u. Vásárhelyi u. Just Gyula u. Verebes u.

65 65 65 65 65 65 65 60 65 60 60 60 60 60 60 60* 65 65 65 65 60 65 60 60

55 55 55 55 55 55 55 50 55 50 50 50 50 50 50* 55 55 55 55 50 55 50 50

0,3-1,7 2,9-3,1 0-0,4 0 0-1,6 2,7-3,5 0 0 0 0 0 0 0-0,7 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0-2,2 0

2,2-3,7 4,9-5,3 0,5-2,4 0 0-3,4 4,7-5,5 0 0 0 0 0 0-2,5 0 0 0 0 0 0 0 0-1,3 0 0-4,3 0

A zajterhelés a távolabbi beépítésű védendő épületeknél megfelel a jogszabályban előírt értékeknek. A gazdasági terültek, ipari parkok környezetében zajtól védendő létesítmények nem találhatóak, itt tehát határérték feletti zajterhelésről nem lehet beszélni. 3.1.1.5. Élővilág, zöldfelületi rendszer Potenciális növénytakaró bemutatása A tervezési terület Csongrád megyében található és két kistáj területét érinti: DélTisza-völgy (Szeged) és Csongrádi-sík (Makó). Dél-Tisza-völgy A Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) sorolódó kistáj jellegzetesebb potenciális erdőtársulásai között a fűz ligeterdők és bokorfüzesek (Salicetea puipureae, Salicetum triandrae), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum), valamint a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris) említhetők. Foltokban megfigyelhetők a homoki legelők (Potentillo-Festucetumpseudovinae) és az egyvirágú herével (Trifolium or- nithopodioides) elegyes pusztai rétek (Achilleeto-Festucetum pseudovinae australe). Érdekesebb lágyszárú faj az őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), a villás boglárka (Ranunculus pedatus), a sziki mézpázsit (Puncinellia limnosa) stb.

28

www.vibrocomp.hu


Az erdészetileg kezelt területeken fiatal- és középkorú, zömében lágylombos, ritkábban fenyőerdők díszlenek. Csongrádi-sík A Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó — napjainkig jórészt elpusztult — ősi potenciális erdőtársulások a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis), a tölgykőris-szil ligeterdők (Querco-UImetum), a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris) és a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris). A területet zömében nyílt társulások fedik, mint a löszpusztarétek (Salvio-Festucetum sulcatae tibiscense), a homoki legelők (Achilleo-Festucetum pseudovinae australe; Artemisio-Festucetum pseudovinae australe) stb. Jellegzetesebb lágyszárúak az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum), a földbentermő here (Trifolium subterraneum ver. brachycladum), a mirigyes kakascímer (Rhinanthus rumelicus) stb. Az erdészeti művelésbevont területeken fiatal- és középkorú lágy- és kemény lombos, ill. fenyőerdők találhatók. Az erdők átlagos évi folyónövedéke némiképpen 4,5 m3/ha felett van. A mezőgazdaságilag hasznosított területek elterjedtebben termesztett haszonnövényei a búza, a kukorica, a lucerna és a vöröshagyma. Védett természeti területek bemutatása

3.1.2. ábra A tervezési terület közelében található védett természeti területek Natura2000 területek (az Európai Unió számára értékes élőhely típusok és fajok védelmére kijelölt területek hálózata) Szeged megyei jogú várostól • NY-ra fekszik a „Szegedi ürgés gyep” (HUKN20012) különleges természetmegőrzési területnek jelölt Natura 2000 SCI terület • K-re fekszik a „Maros” (HUKM20008) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt Natura 2000 SCI terület, mely területének egy része a Körös-Maros Nemzeti Park részét is képezi

29

www.vibrocomp.hu

•


DK-re található a „Deszki gyepek” (HUKM20005) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt Natura 2000 SCI terület

Szegedi ürgés gyep (HUKN20012) Kiterjedése:187,88ha A területen élő jelölő emlős fajok a közönséges ürge (Spermophilus citellus) és a molnárgörény (Mustela eversmannii). A Natura 2000 területenen kiemelt fontosságú cél a Spermophilus citellus (ürge) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása. Ennek érdekében élőhelyén biztosítani szükséges a rendszeres kaszálásos vagy legeltetéses gyepkezelést. A faj állománya a tárgyalt területen 6 000 egyed körülire becsült, tehát jelentős nagyságú populáció. Maros (HUKM20008) Kiterjedése: 5964, 59 ha Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok a Maros területén: • • • • •

3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris)

Kiemelt fontosságú cél a következő jelölő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése: Jelölő kétéltű-hüllő fajok a Maros területén: közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus ), mocsári teknős (Emys orbicularis) , vöröshasú unka (Bombina bombina). Jelölő halfajok a Maros területén: balin (Aspius aspius), magyar bucó (Zingel zingel), német bucó (Zingel streber), garda (Pelecus cultratus), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus ), homoki küllő (Gobio kessleri), réti csík (Misgurnus fossilis), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), törpecsík (Sabanejewia aurata), vágó csík (Cobitis taenia) Jelölő gerinctelen fajok a Maros területén: bánáti csiga (Chilostoma banaticum), erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus ), szarvasbogár (Lucanus cervus), tompa folyamkagyló (Unio crassus) 30

www.vibrocomp.hu


Jelölő emlős fajok a Maros területén: tavi denevér (Myotis dasycneme), vidra (Lutra lutra)

Deszki gyepek (HUKM20005) Kiterjedése: 537,06 ha Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 1530 * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 6250 * Síksági pannon löszgyepek (a terület mindössze 0,1 % - a) Kiemelt fontosságú cél a következő jelölő fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése: Jelölő kétéltű-hüllő faj: vöröshasú unka (Bombina bombina) Jelölő halfajok: szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Országos jelentőségű védett természeti területek Körös-Maros Nemzeti Park A Körös-Maros Nemzeti Park 800 000 hektár működési területű nemzeti park, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-NagykunSzolnok megyébe átnyúló részeit. Szeged és Makó környékén a Körös-Maros Nemzeti Park területei a Maros Natura 2000 SCI területtel átfedésben találhatóak meg. A nemzeti park területén a mezőgazdaság fejlődése következtében napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot jelent a megmaradt természetes növénytársulások, elsősorban a löszgyepek védelme. A hajdani Kis-Sárrét, a Körösök vidéke, a Dévaványai-, Békési- és Csanádi-sík területein tájképi- és természeti értékeiknél fogva nagy kiterjedésű szikes puszták, erdőspuszta- és mocsármaradványok, kaszálók és ligeterdők maradtak fenn. Országosan is kiemelkedő feladat azoknak a növény- és állatfajoknak a védelme, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek vagy állományuk jelentős része a Nemzeti Park területén található. Körös-Maros Nemzeti Park területén található növényvilág fokozottan védendő fajai: bókoló zsálya (Salvia nutans), erdélyi hérics (Adonis hybrida), gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és további védett fajok. Körös-Maros Nemzeti Park területén élő állatvilág fokozottan védendő fajai: dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi), magyar tarsza (Isophya costata), atracélcincér (Pilemia tigrina), sztyeplepke (Catopta thrips), magyar tavaszi‐fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), nagy szikibagoly (Gortyna borelii) és számos további védett faj.

31

www.vibrocomp.hu


Nemzeti Ökológiai Hálózat Megemlítendő, hogy Szeged belterületéhez közvetlenül kapcsolódnak a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei, melyek megőrzése országos érdeket szolgál. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Deszki gyepek és a Maros. Kiemelendő továbbá, hogy az eddig nem említett (tehát egyéb országos vagy helyi védettséget nem élvező), de az ökológiai hálózat részét képező terület a Tisza folyó szegedi szakasza és partmenti sávja, Makó- Újvásártér megállóhely közelében lévő egykori holtág maradványok valamint Újszöreg egyes vasútvonal melletti területei. Helyi jelentőségű védett természeti területek Szeged Megyei Jogú Város szabályozási terve alapján: • Helyi védelem alatt álló fasorok: 19 db helyszínen fordulnak elő a városban A tervezési területen helyi védelem alatt álló fasorok nem találhatóak. • Helyi védelem alá tartozó egyedi fák: 16 db található Szegeden A tervezési terület közvetlen közelében található – 140. sz. vasúti vonalszakasz mentén: − Szeged-Kiskundorozsma vasútállomás 16899/4 Aesculus hippocastanum (vadgesztenye) 3 egyed − Szövetkezeti út 20307 Juglans nigra (dió) 2 egyed- Egyedi kezelési mód! • Helyi területi védelem alá tartozó parkok: 16 db található Szegeden A tervezési terület közvetlen közelében található: − Mars tér, hrsz. 25591/1, vásártér − Széchenyi tér, hrsz. 3939, közterület − Szent Rókus tér, hrsz. 25608, templom és parókia •

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: 4 db található Szegeden 1) Vadaspark 2) Füvészkert 3) Kiskundorozsma Nagyszék 4) Maty Természetvédelmi Terület A tervezési terület közvetlen közelében található: − Vadaspark − Füvészkert

32

www.vibrocomp.hu


Vadaspark

Füvészkert

Tisza

3.1.3. ábra A tervezési területen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területek, forrás: SZÉSZ 21. sz. melléklete – Táj-és természetvédelem Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje A Füvészkert 1922-ben létesült. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. 1940-től elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjtemény volt (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), majd 1965-től növénytársulások és a kutatást szolgáló épületek kaptak helyet a kertben. A füvészkert legfontosabb tevékenységei napjainkban: a gyűjteménykezelés, a biológiai sokféleség bemutatása és megőrzése, oktatás-kutatás, ismeretterjesztés szolgálata és a szabadidő tartalmas eltöltésének biztosítása.

33

www.vibrocomp.hu


3.1.4. ábra A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének alaprajza Szeged vadasparkja 1985. december 5-én jött létre Szeged vadasparkja a Vidámpark részeként, majd 1989. január 1-től önálló intézményként működött tovább. A kezdetben viszonylag szegényes állatállomány rohamosan bővült. Kifejezetten ritka, veszélyeztetett állatok bemutatása lett a cél, földrajzi elterjedés szerint csoportosítva őket. Az oktatás, mint a modern állatkertek egyik fő feladata, szintén nagy hangsúlyt kapott a kezdetektől fogva. A hazai állatkertek közül a legnagyobb területen a Szegedi Vadaspark fekszik, közel 45 hektáron. Hazánk állatkertjei közül Szegeden volt, és most is a legnagyobb azon fajok aránya, amelyeket nemzetközi fajmegmentési program (EEP, ESB) keretében tartanak. A kezdetektől a természetszerű elhelyezés volt a bemutatók kialakításának fő szempontja. A vadaspark természetvédelmi mentőközpontként is funkcionál, a Szegedi Vadaspark fogadja a legtöbb vadon sérült, elárvult, vagy éppen a határon elkobzott, jogtalanul tartott védett állatot. Hazánk egyetlen állatkerti gondozó képzésének a Szegedi Vadaspark ad otthont.

34

www.vibrocomp.hu


Makó Város 18/2001.(VI.28.) MÖKT Makó város környezetvédelméről szóló rendelete alapján a városban • Kiemelten védendő összefüggő zöldterületek 23 db helyszínen fordulnak elő. A tervezési terület közvetlen közelében található: − Széchenyi tér 22. (Polgármesteri Hivatal) előtti park − Széchenyi tér − Csanád vezér tér – Nosztalgia park − Csanád vezér téri „Celtis occidentalis” fasor − Erdei Ferenc tér • Helyi védettség alatt álló fák 68 db helyszínen fordulnak elő. A tervezési terület közvetlen közelében található: − Platanus acrifolia 72 éves- Vasútállomáson, Bárányos soron − Quercus robur kocsányos tölgy - Megyeház utca, Bajza utca és Hajnal utca kereszteződésében, Juhász Gyula-emlékfa, a város legértékesebb fája 195 éves − Morus alba pendula - szomorú eper, Bárányos sor 2. sz. előtt − Morus alba pendula - szomorú eper, Bárányos sor 4. sz. előtt − Paulownia tomentosa - császárfa Kossuth Lajos u. 41. sz. udvarában − Sophora japonica - japánakác Csanád vezér téren − Quercus robur "Pyramidalis" - kocsányos tölgy, Széchenyi tér 22. sz. alatt, a Polgármesteri Hivatal udvarán Zöldfelületi rendszer Szeged város erdősültsége igen alacsony, mindössze 8,2%. A kevés erdő is szétszórtan, apró foltokban jelenik meg mind a városban, mind az igazgatási területen. A legnagyobb összefüggő erdőterület a hullámtérben és a Körtöltés mentén található. A hullámtéri erdők nagyobb része erdőgazdasági művelés alatt áll, de az aljnövényzet és a hullámtéri terepviszonyok miatt rekreációs célra nem használhatók, biológiai értékük azonban jelentős. A Körtöltés menti – változó szélességű, hol kívül, hol belül haladó erdősáv területe mindösszesen 188 ha. A Körtöltés menti erdőknek jó kiegészítője a Felső Tisza-parttól a Kossuth L. sgt-ig tartó lakótelepek közparkja, 15-40 év közötti, egyre növekvő faállománya. A mintegy 360 ha területnek közel 30%-a fásított, parkosított. A 100 hektárnyi zöldfelület minősége, fejlettsége, fedettsége jelentősen eltérő, de biológiai és használati értéke vitathatatlan. Makó zöldfelületi rendszerének fontos elemét képezi a Makó-Landori Erdő. A MakóLandori Erdő, a Körös-Maros Nemzeti Park területét képezi. Ezen terület őrzi a Maros hullámterében lévő hajdani keményfás ligeterdők flóráját és faunáját, mely eltér mind a középső-, mind a déli tiszai árterek erdőtársulásaitól. A Maros a Tisza mellékfolyói közül a legnagyobb esésű, legnagyobb vízhozamú és a legnagyobb hordalékszállítású. Ezáltal érvényre jutnak a természetes mederalakító folyamatai is, melyek folyamatosan nyomonkövethetőek, változatos élőhelyet biztosítva a folyóvízi élővilág számára. Az erdők területe továbbá kilométereken át jelent élőhelyi kapcsolatot az erdélyi és a bánáti fajok között.

35

www.vibrocomp.hu


Makó belterületi részein a makói fürdőberuházáshoz kapcsolódóan 2011-2012-ben megújult a fürdő körüli városrész is. A meglévő parkokon, közterületeken kívül több mint 12 ezer négyzetméternyi új zöldfelületet alakítottak ki, új utcabútorokat helyeztek el a területen, korszerűsítették a közvilágítást. Megtörtént a Marczibányi tér, a Szent János tér, a Teleki László utca, a József Attila utca, a Szép utca, és a Csanád vezér tér Széchenyi tér felőli oldalának a rekonstrukciója, felújítása. 3.1.1.6. Épített környezet Szeged nevezetességek: • Víztorony (Szeged), Szent István tér honlapja • Kálvin téri református templom • Várkert és Huszár Mátyás Rakpart • Szegedi Nemzeti Színház honlapja • Móra Ferenc Múzeum honlapja • Városközpont: Széchenyi tér és Dóm tér • Kárász utca és Klauzál tér és Virág cukrászda és Kölcsey utca • Gogol utca és Hajnóczy utca és Gutenberg utca • Zsinagóga • Tisza Lajos körút • Dugonics tér • Fekete-ház és Kelemen utca • Oskola utca és Palánk • Aradi vértanúk tere • Fogadalmi templom (neoromán, 1913–1930) és a Dömötör-torony • Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár honlapja • Püspöki palota (katolikus püspöki székhely) • Ferences templom (gótikus, 15. század vége) honlapja • Minorita templom (barokk, 18. század) • Szerb ortodox templom (1773-1778.) • Indóház tér és vasúti pályaudvar • Dorozsmai szélmalom (ipari műemlék) • Egyetemi Füvészkert honlapja • Szegedi Csillagvizsgáló honlapja • Szegedi Vadaspark honlapja • Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum • Szent István-szobor Makó nevezetességek: • Bérpalota • Espersit-ház • Görög katolikus templom • Hagymaház • Hollósy Kornélia-szobor • József Attila-szobor

36

www.vibrocomp.hu


• József Attila Gimnázium • Korona Szálló • Kossuth Lajos-szobor • Megriadt nő • Ortodox zsinagóga • Református ótemplom • Régi rendőrség • Régi városháza • Pénzügyi palota • Postapalota • Pulitzer József-szobor • Püspöki rezidencia és kápolna • Szent István Plébániatemplom • Makói Hagymatikum Fürdő • Városháza Műemlékek Szeged Megyei Jogú Város szabályozási terve alapján: • Helyi védelem alatt álló fasorok: 19 db helyszínen fordulnak elő a városban A tervezési területen található: • Helyi védelem alá tartozó egyedi fák: 16 db található Szegeden A tervezési területen található: • Helyi területi védelem alá tartozó parkok: 16 db található Szegeden A tervezési területen található: • Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: 4 db található Szegeden 1) Vadaspark 2) Füvészkert 3) Kiskundorozsma Nagyszék 4) Maty Természetvédelmi Terület

37

www.vibrocomp.hu


3.1.5. ábra SZÉSZ 21. sz. melléklete – Táj-és természetvédelem

3.1.6. ábra Helyi védelem alatt álló terek, parkok Szeged műemlékekben nem túl gazdag: egyedi műemléki védelemben összesen 173 építmény részesül. A védett épületek többsége a városközpontban koncentrálódik, ezért a Tisza és a Tisza L. krt. közötti terület műemléki jelentőségű. Ugyan ilyen védettséget élvez az Alsóvárosi templom és a Szent György tér környezete is.

38

www.vibrocomp.hu


Szeged Megyei Jogú Város közgyűlésének 55/2005. (XI.17.) Kgy. Rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről alapján, jelenleg 401 egyedi épület, 53 térfal (utcakép) 221 épülettel, 23 db sarokbeépítés 78 db épülettel, 23 köztéri képzőművészeti alkotás és 16 köztér-közpark védett.

3.1.7. ábra Műemlékek és műemléki jelentőségű területek Szegeden Makó történelmi városközpontja bővelkedik klasszicista, romantikus, barokk és értékes modern épületekben. A városműemléki jellegű épületei közül kiemelkedik a klasszicista Városháza, amely korábban Csanád megye székháza volt, a XX. század elején épült neobarokk bérház, a Bérpalota, és Posta-palota, az eklektikus Korona Szálló, valamint a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház.

3.1.8. táblázat Az országos védettség alatt álló műemlékek Makón

39

www.vibrocomp.hu


Makó történelmi városközpontja egészében helyi védelem alatt álló terület. A Vörösmarty u.-Szt. János tér- Teleki u.- Petőfi Park- Hollosy Kornélia u.- Csanád vezér tér- Eötvös u.- Deák F. u.- Hajnal u.- Kazinczy u.- Rákóczi u.- Petőfi u.-Hunyadi u.-Kálvin u.- Hold u.- Lonovics Sugárút- Mikes Kelemen valamint a Gőzmalom utcával határolt területek pedig műemléki jelentőségű területként vannak bejegyezve. A makói autóbusz pályaudvar 1978-ben épült, az épületen az elmúlt évben történtek felújítások. Makó önkormányzata – a belváros megújításával és a fürdőberuházással párhuzamosan – Makovecz Imre tervei alapján képzelte el a pályaudvar megújítását. Régészeti lelőhelyek Szeged területén 270 ismert régészeti lelőhely található.

3.1.8. ábra SZÉSZ 20. sz. melléklete – Régészeti értékvédelem

40

www.vibrocomp.hu


3.1.9. ábra Szeged – régészeti lelőhelyek 3.1.1.7. Hulladék Szeged városában a kommunális jellegű hulladékok begyűjtését és kezelését a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. Az ISPA projekt keretében 2007-re gyakorlatilag teljesen elkészült a Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó a kapcsolt létesítményekkel együtt. Ez a létesítmény a jelenlegi trendek alapján mintegy 40 évre megoldja a térség hulladék-elhelyezését. A korszerű műszaki védelemmel ellátott depónia mellett megvalósultak a depóniagáz

41

www.vibrocomp.hu


hasznosítására, a komposztálható hulladékok hasznosítására és az építési hulladékok hasznosítására szolgáló korszerű létesítmények is. A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a város területen korszerű, szelektív hulladékgyűjtési rendszert üzemeltet, korszerű, a környezetszennyezést és veszélyeztetést kizáró módot biztosító begyűjtő járművekkel. Települési folyékony hulladék: a teljes mennyiség a szennyvíztisztítóra kerül beszállításra. Makón a hulladékok gyűjtését, elszállítását, elhelyezését és a lerakó üzemeltetését a Bio-Pannónia Kft. végzi. A városban a hulladéklerakó mellett került kialakításra egy Gore-rendszerű, 6.200 t/év kapacitású zöldhulladék komposztáló. A városban a szelektív hulladékgyűjtés is megvalósult. A város beépített belterületén illegális hulladéklerakó nincs. A Makó-Térségi Víziközmű Kft., mint közszolgáltató 2003-tól végzi a városban a szippantott szennyvíz begyűjtését és kezelését. A tengelyen összegyűjtött szennyvíz ártalmatlanítása a szennyvíztisztító telepen történik.

3.1.2. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása Földtani közeg, felszín alatti vizek Szegeden a szabályozási terv (11. sz. melléklete) meghatározza a Bányászati terület miatti korlátozási zónát (lásd. 3.1.10. ábra).

3.1.10. ábra Bányászati terület miatti korlátozási zóna 42

www.vibrocomp.hu


Az ábráról látható, hogy a tervezési terület nem esik bele ebbe a korlátozási zónába. Felszíni vizek A tervezési területen a Tisza és a Maros folyó több országos főközlekedési utat és jelentős vasútvonalat keresztez, melyek a felszíni vizek vízminőségére és élővilágára nézve közelségük miatt potenciális veszélyt jelenthetnek. A felszíni vizek tekintetében elsősorban a közlekedési nyomvonalas létesítmények burkolt felületeiről bemosódó szennyezőanyagok jelenthetnek konfliktusforrást pl. nagyobb csapadékesemény alkalmával. A felszíni vizeket is közvetlenül (pl. patak parton vagy vízelvezető árokban történő lerakás) vagy közvetve (talajon, talajvízen keresztül) veszélyezteti a közlekedési területek menti engedély nélküli hulladéklerakás. Levegőminőség Jelentős légszennyező források Szeged város ipara az 1950-es évek közepéig nem részesült a nagy, központi fejlesztésekből. 1970-ig a lassú fejlődés, majd 1983-ig az erőteljes növekedés volt jellemző: ebben az időszakban – részben az olajipari beruházások hatására – az ipar állóeszköz állománya megháromszorozódott. A könnyű- és az élelmiszeripar egyre több exportképes terméket állított elő, de a csúcstechnika, -technológia viszonylag alacsony szinten maradt. Ennek következtében a társadalmi rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás és a keleti piacok összeomlása jelentős üzemek felszámolásával járt. A Logisztikai Szolgáltató Központ kialakítása, a különböző szállítási ágazatok – közút, vasút, légi, vízi – összekötése a Nyugati Elkerülő Úttal (Nyugati Ipari Logisztikai Tengely – NyILT) a helyi ipar és a kereskedelem kooperációban, nyersanyag ellátásban és a termékszállításban rejlő lehetőségeit segíti kihasználni. A légszennyező anyagok közül a CO és NOx tekintetében a legjelentősebb kibocsátó a közlekedés. Ugyancsak jelentős a közlekedés felelőssége az ún. illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásában. A város levegőminőségét a szálló por kedvezőtlenül befolyásolja. A közlekedési eredetű kibocsátások, és ezen belül is a közúti gépjárműforgalom kibocsátásai a levegőminőségi és zajterhelési problémák egyik legfontosabb előidézőivé váltak. Klimatikus tényezők A légszennyezés diszperziója (transzmissziója, terjedése stb.) döntően a klíma és a szél jellemzőitől függ. Ronthatják a helyzetet a kedvezőtlen beépítési viszonyok. A városban a zöldterületek csökkenése, az átszellőzés változása, a megváltozott hőfokeloszlás is gondot okoz.

43

www.vibrocomp.hu


A jelenlegi beépítettségi jellemzők légszennyezettséget okozhatnak.

inverziós

légállapotban

fokozott

lokális

A városi környezetben jelenleg a hőmérséklet hatása, az extrém meteorológiai körülmények jelentenek jelentős egészségi kockázatot. A városklíma jellegzetes eleme az ún. városi hősziget. Az éghajlatváltozással összefüggésben potenciálisan növekszik az UV sugárzásnak való kitettség mértéke. A legfontosabb levegővédelmi problémák: Jelentős a közlekedési eredetű légszennyezés A város belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén növekszik a légszennyezettség. - Ismeretlen a toxikus fémek és szerves illékony (karcinogén) vegyületek által okozott légszennyezettség mértéke. - A levegőterhelés egyes hatótényezői szabályozatlanok. - Nem ismert a lakossági légszennyezés (pl.: oldószer, növényvédő-szer felhasználás) mértéke. - A megújuló energiaforrások használata és ösztönzése nem hatékony. - Elsősorban a téli és (kora) tavaszi időszakban megnő a levegő szálló por tartalma. - A kiskertekben, háztartásokban gyakran előfordul az avarégetés. - Az elhanyagolt területeken elterjedt a parlagfű, amely allergiás tüneteket okoz. - Az üvegházhatás csökkentésének globális és nemzeti programjaiba nehéz bekapcsolódni. -

Zaj A majdan változással érintett területek mentén, ahol zajtól védendő épületek találhatóak, jellemzően a közúti, illetőleg adott helyeken a vasúti forgalom a meghatározó a zajterhelésben, kivéve azokon a helyeken, ahol csak a vasúti forgalom határozza meg a zajhelyzetet. Az érintett településrészek kialakult beépítésének megfelelően a közúti forgalom zavaró hatása az útpályához közeli beépítéseknél helyenként konfliktus helyzetet eredményez. A vasúti forgalom, tekintettel annak nagyságrendjére, nem, vagy elhanyagolható mértékű konfliktust okoz a vasúti pálya környezetében. A közúti és vasúti forgalomtól eredő határérték feletti zajterhelés mértékét a 3.1.1.4. fejezetben részletesen feltártuk.

44

www.vibrocomp.hu


3.2. A környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása Levegőminőség A városban az alábbi tevékenységek határozzák meg a környezeti levegő terhelését: - gazdálkodás - közlekedés - (lakossági) tüzeléstechnika. A gazdálkodáshoz sorolható az energetika, ipari és mezőgazdasági termelés, szolgáltatások (kereskedelem, turizmus stb.) Míg az ipari és tüzeléstechnikai légszennyezések csökkennek, a közlekedés hatása arányaiban is növekszik, így Szeged légszennyezettségét döntő módon meghatározza. Az útfejlesztések következetes megoldásáig a légszennyezettség növekedése várható. A gépkocsikból származó szennyeződést befolyásoló tényezők: - forgalom nagysága - sebesség - gépjármű állomány korszerűsége - úthálózat/karbantartás minősége. Zaj A tervezési területek környezetében az alábbi tevékenységek határozzák meg a környezeti zajterhelést: - közúti közlekedés (dominánsan) - vasúti közlekedés (részben) A zajterhelésben jellemzően a közúti közlekedés a meghatározó, illetőleg egyes védendő épületek kitettségétől függően a részben a vasúti forgalom. A közúti zajterhelést befolyásoló tényezők: - forgalom nagysága - sebesség - úthálózat/karbantartás minősége.

3.3. A terv végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások Megjegyezzük, hogy mivel a 2.1. fejezetben bemutatott 1-D, 2-D és 3-D változatok még nem a végleges változatok (ezek leadási határideje 2012. december 4.), ezért az összehasonlítást csupán elméleti szinten végeztük el, pontos számításokat - a forgalmi adatok és a végleges helyszínrajzok hiányában - nem állt módunkban készíteni.

45

www.vibrocomp.hu


3.3.1. A környezeti elemekre gyakorolt hatások Talaj, földtani közeg Területfoglalás mértéke Talaj- és földvédelmi szempontból az a legkedvezőbb, ha a beruházás területfoglalása minél kisebb érték, és lehetőleg kevesebb beépítetlen zöldfelületet érint. Ez alapján a következőképpen értékelhető a 3 változat: • Az újonnan épülő megállóhelyek és új vasúti nyomvonalak területfoglalása szempontjából legkedvezőbb az 1-D változat, mert itt 1 db új megállóhely létesül. Kevésbé kedvező a 2-D változat, itt 3 db új megállót alakítanak ki. Ennél a 2 változatnál a vasút az eredeti, már meglévő nyomvonalon halad. Legkedvezőtlenebb a 3-D változat, mert itt összesen 10 db új megállóhely kerül kialakításra, továbbá egy szakaszon új nyomvonal is létesül. A talaj és földtani közeg szempontjából összességében megállapítható, hogy legkedvezőbbnek az 1-D változat tekinthető. Legkedvezőtlenebb pedig a 3-D változat. Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizektől való távolság Mindhárom vizsgált változatnál megépül az új Tisza-híd, így a Tisza folyó érintettsége/keresztezése szempontjából nem lehet különbséget tenni a változatok között. Továbbá Kiszombor és Makó település között található a Maros folyó, melyet mindhárom változat keresztez a már meglévő vasúti hídon. Összességében kijelenthető, hogy az egyes változatok között felszíni vizektől való távolság szempontjából nem tehető jelentős különbség, mindhárom változat egyformán megvalósítható. Levegőminőség A tervezett létesítmény levegőkörnyezeti konfliktusát az jelenti, hogy - a tervezési területek szomszédságában főút, lakóépületek és intézmények helyezkednek el - a tervezett létesítmények forgalma módosítaná a környék közlekedési és parkolási szokásait

46

www.vibrocomp.hu


Levegőszennyezés az építés alatt Az építőanyagok közúti szállításából, a munkagépek üzemeléséből származó levegőemisszió-terhelés - elsősorban korom és szálló por - térben és időben koncentrált lehet, ezért az építés közvetlen környezetében problémát okozhat. Változatok összehasonlítása a védendő (lakott) épületektől való távolság alapján Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a beruházás megvalósítása a védendő (lakott) épületekhez közelebb történik, a levegőszennyezés mértéke nagyobbnak tekinthető. Ilyen formában a 3 változat között az alábbi megállapítások tehetőek: • A 3-D változat esetén a vasúti pálya új nyomvonalon halad Szőreg állomás környezetében. Így a beruházás a lakott épületekhez közelebb húzódik, vagyis a 3-D változat kedvezőtlenebb a másik két változatnál. • Az építés alatti levegőszennyezés szempontjából nem lehet különbséget tenni az 1-D és a 2-D változat között. Mindkét változat egyformán kedvezőnek mondható. Az építkezés közben keletkező légszennyezést a megfelelő szabványok betartásával és gondos kivitelezéssel kellő mértékben csökkenteni lehet, és lakott területeken nem okoz határérték feletti szennyezést. Fontos azonban kiemelni, hogy az építés légszennyezése minden esetben ideiglenes és egy-egy szakaszt viszonylag rövid ideig terhel. Változatok összehasonlítása a közúti forgalomból eredő légszennyező hatás mértéke alapján Távlati levegőszennyezés A távlati levegőterhelésre vonatkozó becsléseket és megállapításokat a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft-től kapott jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján adjuk meg. Referencia állapot A referencia állapot („0-D állapot”) alatt azok a távlatra vonatkozó terhelési viszonyok értendők, amelyek akkor jönnének létre, ha a tervezett beruházások nem valósulnának meg. Ebben az esetben a tervezett beruházásokhoz kapcsolódó forgalomvonzás vagy forgalommérséklődés elmaradna, így az érintett hatásterületeken ebből adódóan nem származna levegőterhelés növekedés vagy csökkenés. A távlati referencia állapot időpontjában a levegőterhelés várhatóan a beruházás megvalósulása nélkül is nagyobb lesz egyes közútszakaszokon a jelenleginél, mivel a tervezett fejlesztésektől független okokból is növekedhet a forgalom.

47

www.vibrocomp.hu


Üzemelés alatt Levegővédelmi szempontból a projekt változatok a fejlesztés következtében várható levegőterhelés változás (növekedés és csökkenés) mértéke alapján hasonlíthatóak össze. Annak a változatnak a megvalósulása tekinthető a legkedvezőbbnek, amely nem vagy a lehető legkisebb mértékben okoz levegőterhelés növekedést. Mivel a pontos távlati változatok forgalmi adatai nem állnak rendelkezésre, ezeket a hatásokat becsüljük. Jelen mérlegelésben a közvetlen hatásterületre gyakorolt várható levegőterhelés változás a fő súlyozási szempont. Mindhárom változatnál kijelenthető, hogy az új Tisza híd létesítése várhatóan többlet levegőterhelést okoz a közúti forgalmával a műtárgy közvetlen közelében (Alsó kikötő sor – Kertész u. sarok), és a hídra vezető fő közlekedési utak mentén (Kertész utca, Bécsi körút, Oldal utca mentén). A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a becsléseken alapuló megállapításaink tükrében a várható levegőterhelés változást figyelembe véve legkedvezőbb változat az „1-D” változat, majd a „2-D” változat, ezt követően pedig a „3-D” változat. A változatok végleges sorrendje a későbbiekben (a vonatkozó adatok ismeretében) kerülhet pontosításra. Zaj A tervezett fejlesztések környezeti zajkonfliktusát az jelentheti, hogy - a tervezési területek szomszédságában lakóépületek és esetenként intézmények helyezkednek el, - a tervezett fejlesztések forgalma növelné a meglévő zajterhelést. Zajterhelés az építés alatt Az építkezési munkáknál zajszennyezést: - építési technológia - munkagépek - rakodási művelet. - szállítási forgalom.

az

alábbi

források

eredményeznek

környezeti

Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a beruházás megvalósítása a zajtól védendő épületekhez közelebb történik, az ettől származó zajterhelés mértéke nagyobbnak tekinthető. A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek munkavégzéséből és mozgásából ered. A munkagépek zaja – mivel az építkezés jellegéből adódóan szakaszosan ütemezett - csak ideiglenes jelleggel okozhat problémát.

48

www.vibrocomp.hu


Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: • kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, • a keletkező zaj terjedésének korlátozása, • szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő főúthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet, • zajszegény építési technológia és eljárás választása. Zajterhelés az üzemelés alatt A távlati zajterhelésre vonatkozó becsléseket és megállapításokat a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft-től kapott jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján adjuk meg. Referencia állapot A referencia állapot („0-D állapot”) alatt azok a távlatra vonatkozó zajterhelési viszonyok értendők, amelyek akkor jönnének létre, ha a tervezett beruházások nem valósulnának meg. Ebben az esetben a tervezett beruházásokhoz kapcsolódó forgalomvonzás vagy forgalommérséklődés elmaradna, így az érintett hatásterületeken ebből adódóan nem származna zajterhelés növekedés vagy csökkenés. A távlati referencia állapot időpontjában a zajterhelés várhatóan a beruházás megvalósulása nélkül is nagyobb lesz egyes közútszakaszokon a jelenlegi zajterhelésnél, mivel a tervezett fejlesztésektől független okokból is növekedhet a forgalom. Megvalósulási állapot A megvalósulási állapot három változatának („1-D”, „2-D” és „3-D”) intézkedési helyszíneihez kapcsolódóan előzetes becsléseink alapján összehasonlítjuk a változatok megvalósítása esetén várható zajterhelés nagyságrendjét, a várható környezethasználati változások fő zajvédelmi súlypontjainak kiemelésével. A zajterhelés változás négy fő intézkedési elemen át jelenik meg: -

új Tisza híd létesítése, vasúti pálya felújítása Szeged-Nagylak között, nagy sebességű („NSV”) vasút közlekedtetése nemzetközi (Temesvár, Arad) irányokban, tramtrain hálózat fejlesztése (Szeged/Újszeged, Szőreg, ill. Makó irányába).

A zajvédelmi értékelés előzetes becslésen alapuló megállapításait az alábbi szempontok határozták meg: -

-

új hálózati összekötő műtárgy megjelenése: • helyben új zajforrást jelent • rávezető utak mentén többlet forgalmat generál, ill. párhuzamos hálózati elem(ek)ről forgalmat vonzhat el kötött pályás hálózat felújítása:

49

www.vibrocomp.hu

-

-


• jobb minőségű pályaillesztések révén zajkibocsátás csökkenést eredményezhet • az elérhető sebesség növekedés révén nagyobb zajemissziót jelent NSV megjelenése a felújított hálózaton: • a menetrend sűrűsödése révén többlet zajemissziót jelent a közvetlen környezetben új kötött pályás hálózati elem megjelenése: • helyben új zajforrásként adódik a meglévő zajterheléshez • közvetett hatásterületen közúti forgalom csökkenést eredményezhet

„1-D változat” Tárgyi változat esetén a megvalósuló - új Tisza híd létesítése: • többlet zajterhelést okoz a közúti és vasúti forgalmával a műtárgy közvetlen közelében (Alsó kikötő sor – Kertész u. sarok), • többlet zajterhelést okoz a hídra vezető fő közlekedési utak mentén (Kertész utca, Bécsi körút, Oldal utca mentén), • forgalmat vonz el, ezáltal kismértékű zajterhelés csökkenést eredményezhet a Belvárosi hídra vezető utak mentén. - az „NSV” vasút fejlesztése és új vasúti vágány létesítése az új Tisza híd és Szőreg állomás között: • az új vasúti pálya és a megnövekvő vasúti forgalom következtében a meglévő vasúti zajterhelés megnő a Kertész utca, Vadrózsa sor, valamint Szőreg településrész vasút menti kertvárosias lakóterületeinél, továbbá a Szőregi út – Vadrózsa sor között fekvő temetőnél, • a megnövekvő vasúti forgalom következtében a meglévő vasúti zajterhelés megnő a vasút mentén, Deszken, Kiszomboron, valamint Makón. - fentiekkel párhuzamosan a vasúti pálya felújítása Szeged-Nagylak között 60 km/h-ra: • a pálya felújítása csökkenti a vasúti elhaladások által okozott zajterhelést, • a sebesség a jelenleg elérhető sebességhez képest nem változik számottevően. „2-D változat” Tárgyi változat esetén a megvalósuló - új Tisza híd létesítése: • többlet zajterhelést okoz a közúti és vasúti forgalmával a műtárgy közvetlen közelében (Alsó kikötő sor – Kertész u. sarok), • többlet zajterhelést okoz a hídra vezető fő közlekedési utak mentén (Kertész utca, Bécsi körút, Oldal utca mentén), • forgalmat vonz el, ezáltal kismértékű zajterhelés csökkenést eredményezhet a Belvárosi hídra vezető utak mentén. - az „NSV” vasút fejlesztése és új vasúti vágány létesítése az új Tisza híd és Szőreg állomás között:

50

www.vibrocomp.hu

-

-


• az új vasúti pálya és a megnövekvő vasúti forgalom következtében a meglévő vasúti zajterhelés megnő a Kertész utca, Kendergyári utca, Vadrózsa sor, valamint Szőreg településrész vasút menti kertvárosias lakóterületeinél, továbbá a Szőregi út – Vadrózsa sor között fekvő temetőnél, • a megnövekvő vasúti forgalom következtében a meglévő vasúti zajterhelés megnő a vasút mentén, Deszken, Kiszomboron, valamint Makón. fentiekkel párhuzamosan a vasúti pálya felújítása Szeged-Nagylak között 80 km/h-ra: • a pálya felújítása csökkenti a vasúti elhaladások által okozott zajterhelést, • a jelenleg elérhető sebességhez képest az elérhető sebesség növekedés révén nagyobb zajemissziót jelent. új kötött pályás hálózati elem megjelenése a Nagyállomás és Szőreg állomás között: • a tramtrain forgalmával megnövekvő kötöttpályás forgalom következtében a meglévő vasúti zajterhelés megnő a Szőregi út, a Kendergyári utca, Vadrózsa sor, valamint Szőreg településrész Budzsák utca kertvárosias lakóterületeinél, továbbá a Szőregi út – Vadrózsa sor között fekvő temetőnél, • a közvetett hatásterület közútforgalmi hálózatában csökkenést eredményezhet.

„3-D változat” Tárgyi változat esetén a megvalósuló - új Tisza híd létesítése: • többlet zajterhelést okoz a közúti és vasúti forgalmával a műtárgy közvetlen közelében (Alsó kikötő sor – Kertész u. sarok), • többlet zajterhelést okoz a hídra vezető fő közlekedési utak mentén (Kertész utca, Bécsi körút, Oldal utca mentén), • forgalmat vonz el, ezáltal kismértékű zajterhelés csökkenést eredményezhet a Belvárosi hídra vezető utak mentén. - az „NSV” vasút fejlesztése és új vasúti vágány létesítése az új Tisza híd és Szőreg állomás között: • az új vasúti pálya és a megnövekvő vasúti forgalom következtében a meglévő vasúti zajterhelés megnő a Kertész utca, Vadrózsa sor, valamint Szőreg településrész vasút menti kertvárosias lakóterületeinél, továbbá a Szőregi út – Vadrózsa sor között fekvő temetőnél, • a megnövekvő vasúti forgalom következtében a meglévő vasúti zajterhelés megnő a vasút mentén, Deszken, Kiszomboron, valamint Makón. - fentiekkel párhuzamosan a vasúti pálya felújítása Szeged-Nagylak között 80 km/h-ra: • a pálya felújítása csökkenti a vasúti elhaladások által okozott zajterhelést,

51

www.vibrocomp.hu

-


• a jelenleg elérhető sebességhez képest az elérhető sebesség növekedés révén nagyobb zajemissziót jelent. új kötött pályás hálózati elem megjelenése a Nagyállomás és Makó között: • a tramtrain forgalmával megnövekvő kötöttpályás forgalom következtében a meglévő zajterhelés megnő Újszeged, Szőregi út, Makai út, valamint Szőreg településrész Hősök tere, Szerb utca, Fácán utca kertvárosias lakóterületeinél, továbbá várhatóan kismértékben a Szőregi út mentén fekvő temetőnél, illetőleg Deszk, Kiszombor és Makó vasút menti kertvárosias, falusias lakóterületein. • a tramtrain forgalmával megnövekvő kötöttpályás forgalom következtében a meglévő zajterhelés megnő Szeged, Oldal utca, Bécsi körút, Moszkva körút, Londoni körút, Mars tér, Kossuth Lajos utca és a Rókus sugárút vegyes, városközponti és nagyvárosias lakóterületei mentén, • a közvetett hatásterület közútforgalmi hálózatában csökkenést eredményezhet. Összehasonlító értékelés

Zajvédelmi szempontból a projekt változatok egyrészt a fejlesztés következtében várható zajterhelés változás (növekedés és csökkenés), másrészt a helyenként esetlegesen így kialakuló határérték feletti zajterhelés mértéke alapján hasonlíthatóak össze. Zajvédelmi szempontból az a legkisebb mértékű közvetlen hatásterületi zajterhelés növekedést okozó változat megvalósulása tekinthető a legkedvezőbbnek, amely nem vagy a lehető legkisebb mértékben okoz határérték feletti zajterhelést, amely zajvédelmi intézkedést von maga után. Mindezt befolyásolja a villamos-vasúti pálya elhelyezése a védendő épületekhez képest (oldal vagy középfekvésben), a pálya és szerelvények típusa, továbbá a tervezési sebességek. Ezzel együtt az a változat minősíthető a legkedvezőbbnek, amely a teljes, közvetett hatásterületi hálózaton (a meglévő forgalom egy részét kiváltva) a legnagyobb mértékű zajterhelés csökkenést eredményezi. Mivel a fentiekre vonatkozó pontos távlati változatok pályatervezési és forgalmi adatai nem állnak rendelkezésre, ezeket a hatásokat becsüljük. Jelen mérlegelésben a közvetlen hatásterületre gyakorolt várható zajterhelés változás a fő súlyozási szempont. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, az előző fejezetrészben bemutatott változatonkénti értékeléseket összehasonlítva - a becsléseken alapuló megállapításaink tükrében - a várható zajterhelés változást figyelembe véve -

a legkedvezőbb változat az „1-D” változat, majd a „2-D” változat, ezt követően a „3-D” változat, a „3-D” változaton belül a Makói alváltozatok közül legkedvezőbb a „Kölcsey u.-Széchenyi tér-Csanád vezér tér” változat, majd az Újvárosi vasútállomást is érintő „nagykör változat”, ezt követően az Újvásártér megállóhelyet érintő „kiskör változat”.

52

www.vibrocomp.hu


Környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból a nagyobb hálózati kiépítést jelentő és egyben több zajtól védendő létesítményt érintő változatok megvalósulása is megvalósítható, azonban ezekben az esetekben a létesítés – elkerülendő a határérték feletti zajterhelést - fokozott zaj- és rezgéscsillapítású vasúti pálya, ill. szerelvény típus, továbbá adott helyeken sebesség korlátozás mellett lehetséges. Ilyen, zajvédelmi tervezési intézkedést igénylő hely lehet pl. Szőregen a Szerb és Fácán utca, vagy Makón a Szegedi utca. Ennek további vizsgálata és megítélése, így a változatok végleges sorrendje a későbbiekben (a vonatkozó adatok ismeretében) kerülhet pontosításra. Hulladékkeletkezés A beruházás építése, kialakítása során építési és bontási hulladék, valamint az üzemelés során kommunális hulladék keletkezése várható. A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során törekedni kell a hulladékkeletkezés megelőzésére, veszélyességének csökkentésére, a további hasznosítás elősegítésére. A hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a hulladék a talajba, felszíni-, felszín alatti vizekbe, levegőbe jutva szennyezze, vagy károsítsa a környezetet, valamint gondoskodni kell a tevékenység végzése során keletkező hulladék biztonságos gyűjtéséről mindaddig, amíg azt a kezelőnek át nem adja. Az építési, bontási hulladékokkal kapcsolatosan a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell eljárni. Az építési, bontási hulladékot a rendelet 1. számú melléklete alapján kell csoportosítani, elkülönítetten gyűjteni és nyilvántartani. A keletkező építési, bontási hulladékot elkülönítetten, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és tárolni az átadásig. Az építési munkálatai során várhatóan az alábbi építési, bontási hulladékok keletkezhetnek:

Sorszám

Hulladék anyagi minősége szerinti csoportok a 45/2004. (VII.26.) BM– KvVM együttes rendelet szerint

1. 2. 3. 4.

Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalttörmelék Fémhulladék

Hulladék EWC kódja

Hulladék megnevezése a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerint

17 05 04 17 01 01 17 03 02 17 04 01 17 04 02

Föld és kövek Beton Bitumen keverékek Vörösréz, bronz, sárgaréz Alumínium

17 04 04 17 04 05 17 04 06

Cink Vas és acél Ón

53

www.vibrocomp.hu


17 04 07 17 04 11 5.

Vegyes építési és bontási hulladék

17 09 04 17 01 07

6.

Ásványi eredetű építőanyag-hulladék

17 02 02 17 06 04 17 08 02

Fémkeverékek Kábelek Kevert építési, bontási hulladék Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke Üveg Szigetelő anyagok Gipsz-alapú építőanyag

Az építés alatt, a munkagépek működtetése során keletkező veszélyes hulladékok a hulladékok jegyzékét tartalmazó, 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján a következők: EWC Név Kód Motor-, hajtómű- és 13 02 kenőolajok Hulladék akkumulátor 20 01 33 Olajos homok 16 07 08 Olajos rongy 15 02 02 Járművek karbantartásából 1601 származó hulladékok Bitumen keverékek, szénkátrány és 17 03 kátránytermékek Festékmaradék és festékes 08 01 11 15 01 10 csomagolóeszköz Keletkezésük a létesítmények kialakításától, az alkalmazandó kivitelezési technológiáktól függően a teljes beruházási időszakban, a munkák ütemezésének megfelelően várható. Az üzemeltetési fázisában kommunális hulladék (EWC 20 03 01 egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is) keletkezése várható. A megállóhelyeken hulladékgyűjtő edények elhelyezése szükséges, melyek felügyeletét (az edények ürítését, karbantartását, időszakonkénti cseréjét) a városi közszolgáltató látja el. Változatok összehasonlítása a építés/bontási hulladék mennyisége alapján • A változatok közül a „3-D” változatban jelenik meg nagyobb mértékű építés/bontás. Ez a változat a legkedvezőtlenebb.

54

www.vibrocomp.hu


3.3.2. A környezeti elemek rendszereire gyakorolt hatások (táj, település) Élővilág, zöldfelületi rendszer 1. Natura 2000 területek érintettsége: • A Szegedi ürgés gyep (HUKN20012) Natura 2000 terület a 136. sz. Röszke felé vezető vasúti vonal mellett helyezkedik el. Ezen a vonalszakaszon azonban nem lesz beavatkozás a tervezett fejlesztés következtében, így a fejlesztés nincs hatással a Szegedi ürgés gyep területére. • A Deszki gyepek (HUKM20005) Natura 2000 terület a Szeged-Makó közötti 121. sz. vasúti vonalszakasz két oldalán kb. 2 km hosszan található. • A Maros (HUKM20008) Natura 2000 területet a Szeged-Nagylak közötti 121. sz. vasúti vonalszakasz keresztezi kb. 1 km hosszan, majd a Makó vasútállomás és Makó-Újvásártér megállóhely közötti szakaszán 1,5 km hosszan mellette halad el. A 275/2004. (X. 8.) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről Korm. rendelet alapján amennyiben a beruházás Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, vizsgálni kell a beruházás hatását a Natura 2000 területre. (Ilyen beavatkozás lehet a vasútvonal korszerűsítése, villamosítása - új oszlopok elhelyezése, kitérők építése, stb.) Amennyiben a vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, a 14. számú melléklet alapján hatásbecslést kell végezni. A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1–4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá – a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel – nem ellentétes a jelölés céljaival. A három vizsgált változat közül az „1-D” változat esetében a vasúti pálya megerősítése tervezett Szeged-Nagylak között 60 km/h tervezési sebességgel, a „2D” változatnál a pálya felújítása és a tervezési sebesség 80 km/h-ra emelése, míg a „3-D” változatnál a felújításon, sebesség emelésen kívül a tramtrain üzemelése fog megvalósulni ezen a vonalszakaszon. Összességében a fejlesztések alapján a Deszki gyepek és a Maros Natura 2000 terültre legkisebb terhelő hatással a legkisebb beavatkozással járó fejlesztés fog járni. Ezek alapján legkedvezőbbnek az „1-D” változat, majd kevésbé kedvezőnek a „2-D” változat , majd legkevésbé kedvezőnek a „3-D” változat tekinthető. 2. Országos jelentőségű védett természeti területek érintettsége: •

A Körös-Maros Nemzeti Park területét a Szeged-Nagylak közötti 121. sz. vasúti vonalszakasz érinti a Makó vasútállomás és Makó-Újvásártér megállóhely közötti szakaszon 1,5 km hosszan. Hasonló mondható el, mint a Natura 2000 területek érintése kapcsán: legkisebb terhelő hatással a legkisebb beavatkozással járó fejlesztés fog járni. Ezek alapján

55

www.vibrocomp.hu

•


legkedvezőbbnek az „1-D” változat, majd kevésbé kedvezőnek a „2-D” változat , majd legkevésbé kedvezőnek a „3-D” változat tekinthető. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeit a tervezett változatok egyforma mértékben érintik, így a beavatkozások mértéke alapján tehető itt is különbség a változatok között. Legkedvezőbb az „1-D” változat, kevésbé kedvező a „2-D” változat, legkevésbé kedvező a „3-D” változat.

3. Helyi jelentőségű védett természeti területek érintettsége: Szeged Helyi védelem alá tartozó egyedi fák: - 140. sz. vasúti vonalszakasz mentén: • Szeged-Kiskundorozsma vasútállomáson lévő Aesculus hippocastanum (vadgesztenye) 3 egyedet várhatóan a fejlesztések nem érintik. • Szövetkezeti úton lévő Juglans nigra (dió) 2 egyedet a Szeged vasútállomás átalakítási munkálatai érinthetik, de a Nagyállomás átalakítása mindhárom változat esetében meg fog valósulni, így ezek alapján a változatok között nem tehető különbség. Helyi területi védelem alá tartozó parkok: • A hódmezővásárhelyi tramtrain az „1-D” és a „2-D” változatban érinti a Széchenyi teret és a Szent Rókus teret. A „3-D” változat pedig ezeken kívül még a Mars teret is érinti. Tehát hasonlóan kedvező az „1-D” és a „2-D” változat és kevésbé kedvező a „3-D” változat. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: • A Vadaspark a 135. sz. Hódmezővásárhely felé tartó vasúti vonalszakasz mellett helyezkedik el. A vasútvonal ezen szakaszán változás nem fog történni egyik változat esetében sem. • A 140. és 121. vasútvonal összekapcsolása és az új Kertész utcai nyomvonal mindhárom változatban meg fog valósulni, így mindhárom változat egyformán a Füvészkert mellett fog elhaladni, így a változatok között nem tehető különbség. Makó Kiemelten védendő összefüggő zöldterületek • Az „1-D” és a „2-D” változat esetében Makó belterületét érintő fejlesztés nem lesz. A „3-D” változat esetében megvalósuló Szeged-Makó tramtrain új megállói érinthetik a Széchenyi tér 22. (Polgármesteri Hivatal) előtti parkot, a Széchenyi teret, a Csanád vezér tér – Nosztalgia parkját, a Csanád vezér téri „Celtis occidentalis” fasort és az Erdei Ferenc teret. Összességében az előzőek alapján egyformán kedvező az „1-D” és a „2-D” változat és kevésbé kedvező a „3-D” változat a védendő zöldfelületek érintése alapján. Helyi védettség alatt álló fák • A helyi védettség alatt álló fák esetében hasonló mondható el, mint a kiemelten védendő összefüggő zöldterületek esetében, csak a „3-D” változat tramtrain megállói érinthetik a védett fákat, így egyformán kedvező az „1-D” és a „2-D” változat és kevésbé kedvező a „3-D” változat.

56

www.vibrocomp.hu


Élővilágvédelmi szempontból összefoglalva legkedvezőbb az „1-D” változat, kevésbé kedvező a „2-D” változat és legkedvezőtlenebb a „3-D” változat változat az értékes illetve védett természeti területek érintettsége alapján. Épített környezet Építészeti szempontból értékes épületek érintettsége 1. Műemlékvédelem alatt álló épületek érintettsége: • Szegeden az „1-D”, „2-D” és „3-D” változat mindegyike érint műemlékvédelem alatt álló épületet, azon a szakaszon, ahol az új Tisza híd kiépítésre kerül (lásd. 3.1.6. ábra). • Makón mindhárom változat érinti a Széchenyi teret, mely országos védettség alatt áll, továbbá a „3-D” változat érinti még a Csanád vezér tér 12. szám alatt található Püspöki nyári lakot és kápolnát (amennyiben a rendelkezésre álló munkaközi rajzok helyesnek bizonyulnak). 2. Helyi védelem alatt álló épületek érintettsége: • Szegeden az „1-D”, „2-D” és „3-D” változat egyike sem érint közvetlenül helyi védelem alatt álló épületet. • Makón nagy valószínséggel a „3-D” változat esetében történik helyi védelem alatt álló épületek érintettsége, hiszen Makó történelmi városközpontja egészében helyi védelem alatt álló terület. A másik 2 változat nem érint helyi védelem alatt álló épületeket Makón. 3. Régészeti terület érintettsége: • Szegeden nagy valószínűséggel mindhárom vizsgált változat esetében beszélhetünk régészeti területek (védett régészeti lelőhelyek és kiemelten veszélyeztetett lelőhelyek) érintettségéről. Így ebből a szempontból nem tehető különbség a változatok között. Összességében elmondható, hogy az építészeti szempontból értékes épületek esetén a legtöbb érintettség a „3-D” változat esetén valósul meg. De fontos kiemelni, hogy nagy valószínűséggel mindhárom vizsgált változat megvalósítása problémát jelenthet a régészeti területek lehetséges érintettsége szempontjából. Ennek kockázata várhatóan a tervezés előrehaladtával, a későbbi tervfázisok során kerül konkretizálásra.

3.3.3. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások Összességében a beruházás az emberi egészségre és életminőségre pozitív hatást gyakorol. A környezeti és közlekedési infrastruktúra javítását szolgáló beavatkozások megteremtik egy tisztább és egészségesebb települési környezet alapfeltételeit. A táji kulturális örökség megóvását, a tájrehabilitációt, a tájkép védelmét, a környezetbarát közlekedési módok fejlesztését, a környezeti kockázat-megelőzést szolgáló intézkedések a lakosság komfortérzetét, életminőségét javítják.

57

www.vibrocomp.hu


3.4. A terv és a változatok értékelése a környezeti következmények alapján, a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása Változatok

Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere Talaj, földtani közeg

Levegő

Zaj

Élővilág, zöldfelületi rendszer

Épített környezet

Hulladék

Építés, bontási hulladék mennyisége kevesebb

0

0

0

0

0

-1

Építészeti szempontból értékes épületet, régészeti lelőhelyet nem érint -1

-1

0

0

-1

1

-1

-1

-1

-2

0

-1

-2

2

-2

-2

-2

Területfoglalás mértéke kisebb

„1-D” változat „2-D” változat „3-D” változat

Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizektől való távolsága nagyobb

Védendő (lakott) épületektől való távolság nagyobb

Közúti forgalomból eredő légszennyező hatás kisebb

Villamos vasúti forgalomból eredő zajterhelő hatás nagyobb

Értékes vagy védett természeti területeket nem érinti

0

58

www.vibrocomp.hu

4. Javaslatok kezelésére


a

terv

negatív

környezeti

hatásainak

Talaj, földtani közeg •

• •

A kivitelezés során biztosítani kell, hogy az érintett földtani képződmények minősége káros mértékben ne változzék, ezért a kivitelezés ideje alatt valamennyi alvállalkozónak garanciát kell adnia arról, hogy csakis kifogástalan, megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépekkel végzi az építést, amelyekből szénhidrogén, vagy egyéb szennyezés nem kerülhet a talajra. Amennyiben szükséges a földmunkavégzésnél a kiporzás csökkentése érdekében locsolást kell alkalmazni. Ellenőrizni kell, hogy a beépítésre kerülő anyagok a környezetre ártalmatlanok legyenek.

Felszíni és felszín alatti vizek • • •

A felszín alatti vizek jó állapotának megőrzése, valamint mennyiségi és minőségi védelme érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltak betartása kötelező. A felszín alatti vizeket érintő építési tevékenység (mélyalapozás) esetén az engedélyezési eljárásba a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni. A szennyeződés előfordulása megfelelő műszaki állapotban lévő munka- és szállítógépek alkalmazásával minimalizálható. Üzemanyag elfolyása esetén azonnal meg kell szüntetni a szennyezés utánpótlódását, és lokalizálni kell a szennyezést. Jelentősebb elfolyás esetén szükséges a talajcserét is elvégezni, ezzel megelőzve a szennyezés mélyebb rétegekbe, és a talajvízbe történő lekerülését.

Levegőminőség • • •

A szállító gépkocsipark műszaki állapotának megfelelőnek kell lennie, úgy motorikusan, mint felépítményileg (porzás mentesség). Ennek rendszeres ellenőrzése szükséges. Javasolt a rossz műszaki állapotú, elkopott, korszerűtlen járműpark korszerűsítése. A közutak rendszeres tisztántartásával a közutak diffúz porkibocsátását a minimálisra szükséges csökkenteni.

Zaj Az építési fázisban a zajterhelés csökkentése érdekében az alábbi javaslatok tehetőek: • lehetőség szerint kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása a felvonulási területen, • a keletkező zaj terjedésének korlátozása, pl. mobil zajárnyékoló falakkal, • szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő főúthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet,

59

www.vibrocomp.hu

•


az éjszakai építkezés és szállítás elkerülése.

Az üzemelési fázisban a zajterhelés csökkentése érdekében az alábbi javaslatok tehetőek: • zajszegény tramtrain szerelvények közlekedtetése, • fokozott zaj- és rezgéscsillapítású pálya típus alkalmazása, • tervezési sebesség mérséklése, • az átmenő forgalom korlátozása, • túllépés esetén - ahol lehetséges, közlekedésbiztonsági szempontból is előnyös, zajárnyékoló fal építését javasoljuk, • túllépés esetén - azokon a helyeken, ahol belátás, útátvezetés, emeleti védendő szintek stb. miatt zajárnyékoló fal nem építhető, ott az épület(ek) funkcióváltásával javasoljuk a zajcsökkentést megoldani. Hulladékkeletkezés A hulladékkezelést, hulladékgazdálkodást úgy kell megtervezni és megszervezni, hogy az egyrészt megfeleljen a Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályok előírásainak, másrészt figyelembe kell venni az Európai Unió Direktíváit. • • • • • •

A hulladék jellemzőjének, típusának megfelelő hulladékgyűjtő edényzetek beszerzése és elhelyezése javasolt, a hulladék várható mennyiségének megfelelően. A nyílt téren elhelyezett hulladékgyűjtő edények szükség szerinti ürítése, a közlekedési utak és parkolók rendszeres takarítása szükséges. Javasolt a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, a hasznosítható hulladékok értékesítésére szerződéses kapcsolatok kialakítása a környezetvédelmileg megfelelő feldolgozást biztosító szervezetekkel. Javasolt a veszélyes hulladékok szigorúan ellenőrzött elkülönített gyűjtése és előírás szerinti kezelése, hatóságilag engedélyezett elhelyezése. A hulladék jellegének (bomlási tulajdonságának) megfelelő elszállítási és ártalmatlanítási gyakoriságot szükséges biztosítani. A keletkező hulladékok kezelésére vonatkozó szabályzat kiadása és szigorú nyilvántartási rendszerének bevezetése, az átadás és ártalmatlanítás megtörténtének pontos bizonylatolása szükséges az üzemelés során.

Élővilág, zöldfelületi rendszer • •

•

Törekedni kell a tervezett létesítmény növényzetet, élővilágot terhelő hatásának mérséklésére. Biztosítani kell a meglévő ökológiai folyosók (különösen vízfolyás mentén) átjárhatóságát. Védett természeti területek esetében törekedni kell, hogy minél kisebb területfoglalás érintse ezeket a területeket. A Natura 2000 területeken felvonulási területek, anyagnyerőhelyek és depóniák kialakítása tilos. Az építési területen belül található és megmaradó idős fákat az építés megkezdése előtt egyedi védelemben kell részesíteni, hogy a tájképi értékek egy része megőrizhető legyen. Az eltűnő tájképi értékeket (fák, facsoportok és fasorok) pótolni kell.

60

www.vibrocomp.hu


Épített környezet •

A helyi védelem alatt álló épületek megóvása, megőrzése, felújítása javasolt.

5. Közérthető összefoglaló Talaj, földtani közeg A talaj és földtani közeg szempontjából összességében megállapítható, hogy legkedvezőbbnek az 1-D változat tekinthető. Legkedvezőtlenebb pedig a 3-D változat. Felszíni és felszín alatti vizek Összességében kijelenthető, hogy az egyes változatok között felszíni vizektől való távolság szempontjából nem tehető jelentős különbség, mindhárom változat egyformán megvalósítható. Levegőminőség A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a becsléseken alapuló megállapításaink tükrében a várható levegőterhelés változást figyelembe véve legkedvezőbb változat az „1-D” változat, majd a „2-D” változat, ezt követően pedig a „3-D” változat. A változatok végleges sorrendje a későbbiekben (a vonatkozó adatok ismeretében) kerülhet pontosításra. Zaj A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, a változatonkénti értékeléseket összehasonlítva - a becsléseken alapuló megállapításaink tükrében - a várható zajterhelés változást figyelembe véve -

a legkedvezőbb változat az „1-D” változat, majd a „2-D” változat, ezt követően a „3-D” változat, a „3-D” változaton belül a makói alváltozatok közül legkedvezőbb a „Kölcsey u.-Széchenyi tér-Csanád vezér tér” változat, majd az Újvárosi vasútállomást is érintő „nagykör változat”, ezt követően az Újvásártér megállóhelyet érintő „kiskör változat”.

Környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból a nagyobb hálózati kiépítést jelentő és egyben több zajtól védendő létesítményt érintő változatok megvalósulása is megvalósítható, azonban ezekben az esetekben a létesítés – elkerülendő a határérték feletti zajterhelést - fokozott zaj- és rezgéscsillapítású vasúti pálya, ill. szerelvény típus, továbbá adott helyeken sebesség korlátozás mellett lehetséges. Ilyen, zajvédelmi tervezési intézkedést igénylő hely lehet pl. Szőregen a Szerb és Fácán utca, vagy Makón a Szegedi utca. Ennek további vizsgálata és megítélése, így a változatok végleges sorrendje a későbbiekben (a vonatkozó adatok ismeretében) kerülhet pontosításra.

61

www.vibrocomp.hu


Hulladékkeletkezés A hulladékkeletkezés szempontjából legkedvezőbbnek az „1-D” változat tekinthető, amelynek megvalósítása a legkevesebb építési/bontási hulladék keletkezésével jár, legkedvezőtlenebb pedig a „3-D” változat. Élővilág, zöldfelületi rendszer Élővilágvédelmi szempontból összefoglalva legkedvezőbb az „1-D” változat, kevésbé kedvező a „2-D” változat és legkedvezőtlenebb a „3-D” változat változat az értékes illetve védett természeti területek érintettsége alapján. Épített környezet Összességében elmondható, hogy az építészeti szempontból értékes épületek esetén a legtöbb érintettség a „3-D” változat esetén valósul meg. De fontos kiemelni, hogy nagy valószínűséggel mindhárom vizsgált változat megvalósítása problémát jelenthet a régészeti területek lehetséges érintettsége szempontjából. Ennek kockázata várhatóan a tervezés előrehaladtával, a későbbi tervfázisok során kerül konkretizálásra.

Budapest, 2012. október 31.

62

MELLÉKLETEK

I. Zajvédelmi melléklet

2012. II.2. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT KÖZLEKEDÉS - PRO-URBE - V-PLAN UVATERV - UNITEF KONZORCIUM NOVEMBER 04

Recommend Documents