XX. évfolyam 7. szám 2015. augusztus 20.
Kertvárosi Krónika Légy áldott, Szent István király!
S Z E Ú J P E
N T
S
I
T
S
-
T
K
V
E
Á
R
N
T V Á R
P L
O
É
S
B
I
Á N I A
„Forr a világ bús tengere”, s közben napról-napra az a kérdés motoszkálhat a fejünkben, hogy vajon meddig még? Mikor jön el egy békés, nyugodt időszak, amikor nem érkeznek hírek háborúkról, szörnyű merényletekről, amikor nem kell százezreknek elhagyniuk otthonaikat. Olyan időkre vágyunk, amelyben a szomszéd államban nincs nyílt fegyveres konfliktus, Mátyás királyunk szobrát nem rongálják vörös festékkel a kincses Kolozsvár közepén, amikor nem kell újabb és újabb menekülttáborokat egyik napról a másikra felhúznunk fővárosunk pályaudvarainál. Olyan időkre vágyunk, amelyekben a béke, a biztonság és a testvériesség nem politikai pamfletek hangsúlyos lózungjai, hanem a mindennapi valóság szerves részei. A világ válságában kongó ürességgel találkozunk megannyi lélekben, és sokszor tanácstalanul állunk kritikus helyzetek előtt. Nem értjük, miért áll egy helyben Európa, miközben mégis joggal tartunk attól a végkifejlettől, amely felé rohan. Az ünnep előtt elhunyt bíboros, Paskai László gondolatai azonban reményt csempésznek a szívünkbe; kell, hogy a hullámvölgy után majd hullámhegy következzen, kell, hogy a kereszténység megtölthesse az emberek lelkét örök Örömhírével. Mi, keresztény magyarok erre kaptunk hivatást. Őseink nyomán itt állunk, immáron ezertizenöt éve, egy folyton forrongó világban, melyben így, vagy úgy, de ellenünk törnek. S mi védjük kereszténységünket, s ha kell (mert hozza így a történelem), védjük Európát. Ezt hagyta ránk első királyunk, aki Intelmeiben a szent hit védelmét helyezte az első helyre. Harincnyolc év kormányzása alatt olyan művet épített e szent hitre, melyet kikezdhetett ugyan az idő és saját oktalanságunk, tönkre tenni azonban soha nem tudott. Szent István munkásságából kisarjadt a keresztény Európa védőbástyája, a legtöbb szentet és boldogot felvonultató uralkodó dinasztia és a ma is élő Magyarország. Ránk hagyományozott öröksége pedig az, hogy ezért az országért, Mária Országáért minden tőlünk telhetőt megtegyünk. Imával, munkával, közösségeink szolgálatával. S ha Isten velünk, ugyan, ki lehetne ellenünk? Vágvölgyi Gergely
Gyász
Elhunyt Paskai László bíboros Életének 89. évében, augusztus 17-én reggel Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek visszaadta lelkét Teremtőjének. Paskai László Szegeden született 1927. május 8-án. 1945-ben a szegedi piarista gimnáziumban érettségizett, ezután Szécsényben belépett a ferences rend Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományába. A ferences rendben 1949. október 4-én tett örökfogadalmat. A rend szétszóratása után a nagyváradi egyházmegyéhez került. Budapesten szentelték pappá 1951. március 3-án. VI. Pál pápa 1978. március 2-án címzetes bavagalianai püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki. Püspökké szentelése 1978. április 5-én Veszprémben történt. 1979. március 31-én veszprémi megyéspüspökké nevezték ki. 1986. június 30-án a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották meg. Az esztergomi érseki székre való kinevezése 1987. március 3-án történt, így Magyarország prímása lett. 1988. június 28-án a pápa bíborossá kreálta. 1988. augusztus 20-án II. János Pál pápát a püspöki konferencia nevében lelkipásztori látogatásra hívta meg, amely 1991. augusztus 16–20. között történt. 1989 májusában Kárpátalján tett látogatást, elindította a helyi római katolikus egyház újjászervezését. Mindszenty József földi maradványait Mariazellből hazahozatta, és 2
1991. május 4-én újratemette az esztergomi bazilika altemplomában, majd 1994-ben elindította boldoggá avatását. Az új időknek megfelelően II. János Pál pápa magyarországi látogatása évében, 1991-ben ökumenikus szellemben nemzetközi konferenciák vették kezdetüket. Létrehozta az esztergom-budapesti zsinat szellemében az Egyháztörténeti Bizottságot. A Szentszékkel folytatott megbeszélések értelmében 1990ben megújult a vatikáni diplomáciai kapcsolat. II. János Pál pápa lelkipásztori céllal 1991ben hazánkba látogatott. A Szentatya 1993-ban a Hungarorum gens kezdetű rendeletében a magyar egyházmegyéket átszervezte, így az eddigi esztergomiból Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lett.
Püspöki jelmondata: „A Lélek erejében” (Lk 4,14) Paskai László 1994. július 3–9. között, Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat után elsőként megszervezte az EsztergomBudapesti Főegyházmegyei Zsinatot. Kilenc templomot szentelt föl, köztük a káposztásmegyeri Szentháromságtemplomot. Több egyházmegyei és orszá-
gos egyházi ünnepség szorgalmazója volt. Nagyszabású ünnepségsorozatot rendeztek a határokon átívelően Szent Adalbert tiszteletére, a millenniumot a Szent Korona Esztergomba vitelével ünnepelték meg. A Vatikán és egyes országok szorosabb kapcsolatát kifejező vatikáni kiállítások sorában a magyar egyház az elsők közt vehetett részt 2001-ben. 2002. december 7-én II. János Pál pápa elfogadta a 75. évét betöltött bíboros lemondását, Paskai László ekkor a főegyházmegye apostoli adminisztrátora lett. 2003. március 23-án Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási szentmiséjén II. János Pál pápa mellett koncelebrált. Nyugdíjba vonulása óta Esztergomban, a Simor János Nyugdíjas Papi Otthonban lakott, és ahol tudott, segített a lelkipásztorkodó papságnak és utódának, Erdő Péter bíborosnak. 2008. október 23-án Esztergom díszpolgárává választották. 2015. augusztus 17-én a reggeli órákban hunyt el. 88 éves volt. Temetése augusztus 22-én 10:30kor lesz az esztergomi bazilikában. Forrás: Magyar Kurír
Visnyei Lajos atyára emlékezünk Júniusban kaptuk a szomorú hírt: Dr. Visnyei Lajos protonotárius kanonok, az Újpesti Egek Királynője Főplébánia nyugalmazott plébánosa (1991-1997), 2015.06.11-én, hosszan tartó betegség után, életének 86., papságának 62. évében elhunyt. Hálás szívvel emlékezünk – többek között –, a Katolikus Kultúrházunk újraindítására, amely az Ő nevéhez fűződik. Az épület 1937-től szolgált otthonul több újpesti egyesületnek. Működéséről édesapám, id. Gerber Alajos, mint a ház gondnoka többször beszámolt. A II. világháború után még néhány évig népszerűek voltak az itteni színvonalas előadások. A negyvenes évek végén állami tulajdonba került. Egy ideig Úttörőházként működött, majd egyéb célra használták az épületet, mely fokozatosan lepusztult. Az egyházi ingatlanok tulajdonrendezése kapcsán előtérbe került az épület visszaadása. Említésre méltó, hogy a tárgyalások folyamán az önkormányzat méltó jogász partnerként tárgyalt Visnyei atyával. Ennek köszönhetően az akkori polgármester úr – látva az igen rossz
állapotú épületet –, az önkormányzat által rendbe hozatva adta vissza az eredeti tulajdonosnak, a Katolikus Egyháznak. Ezután következett az épület berendezése. Jelentős anyagi támogatást kaptunk adományok által a plébános atyának köszönhetően. Színpadi felszereltségünket sokan irigyelték. Lassan mindent sikerült beszerezni a működéshez, 1995 februárjában megnyílt kultúrházunk kapuja. Az újraszentelést a héten elhunyt dr. Paskai László bíboros úr végezte. Visnyei atya a kertvárosi plébánossal, dr. Molnár János atyával barátilag megegyezett, hogy a ház működéséhez a szükséges anyagi hátteret közösen biztosítják. Segítséget nyújtottak még a rendezvények adományai és a Páli Szent Vince Katolikus Szakiskola karbantartási munkái. Lajos atyának szívügye volt a közösségi ház, mely irányításával rendeltetésszerűen, sikeresen működött. A plébániák közös rendezvényeibe még a rákospalotaiak is bekapcsolódtak.
Sajnos, plébános atya betegsége miatt távoznia kellett Újpestről. Az utódok már nem tudták működtetni, fenntartani a házat és ennek hiányában lassan minden hanyatlásnak indult. Ma már az épület is eltűnt. Nem valósult meg a remény, hogy ebben a Katolikus Kultúrházban az unokáink egymással összefogva folytathassák a nagyapák művét. „Fénylő napok, ne sirasd, hogy tovatűntek, inkább annak örülj, hogy itt jártak” (Immanuel Kant) Gerber Alajos és Márta
Az űrt be kell tölteni... „Az európai egyház komoly próbatételnek van alávetve a szekularizáció miatt, ami most elural mindent az emberek gondolkodásában. Az én véleményem szerint előbb-utóbb ez változni fog, és azt az űrt, ami az emberek lelkében van, be kell majd tölteni, és akkor majd a kereszténységnek is meg lesz a maga pozitív hatása az emberek lelkében. Kétezer év alatt az egyház életében bőven voltak hullámhegyek és hullámvölgyek. Most épp Európában hullámvölgy van, de jön majd a hullámhegy is.” (Paskai László)
3
Plébánosi köszöntő
Egy év értékelése Kedves Olvasó! Picit több, mint egy éve jöttem az Újpest-kertvárosi plébániaközösségbe, Hozzád, Hozzátok. Egy év nem nagy idő, de mégis úgy gondolom, érdemes röviden visszatekinteni, hiszen sok eseményen, változáson vagyunk túl. Tavaly ilyenkor még Pályi László atya tartotta Szent István király napján, templomunk búcsújának ünnepi a szentmiséjét, amit az esős idő miatt egy benti agapé követett az átalakulóban lévő plébániaépületben. Ekkor még nem tudtuk mire számíthatunk, bár a testvérek már tapasztalhatták, hogy vannak terveim. Szeptemberben egy közös kirándulással indítottunk, amiből látszott számomra, milyen mély vágy lakik a közösség tagjaiban Isten országának építésére. Aztán szépen beindult az élet a baba-mamásokkal, gyerekekkel, kamaszokkal, fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt. Új csoportok is alakultak és egy-két meglévő megerősödött. Nagy százalékban átalakult plébániánk épülete is. Talán ez nem olyan változás, amit nehéz elfogadni. Bízom abban, hogy megújult épületünk még jobban tudja szolgálni közösségünket. Igyekeztem minden korosztályt megszólítani, de életkoromból adódóan természetesen a fiatalokkal, gyerekekkel, fiatal családosokkal kicsit jobban megtaláltam a hangot. Viszont ígérem, hogy a jövőben még több időt fogok fordítani a korábban született testvérekre! Hálásan gondolok vissza az adventi hajnalokra, a közös agapékra, a koszorúkötésre és a karácsony közös ünneplésére, amit egy házi muzsika és élő betlehemes „vezetett fel”. Milyen csodálatos, amikor együtt ünnepel és ad hálát egy közösség! Ezt tettük mi szilveszterkor az Oltáriszentség jelenlétében is. Tudtunk együtt örülni, táncolni és vigadni. A házszentelések időszakában külön örömként éltem meg, hogy több családot vagy éppen egyedülállót jobban is megismerhettem. Nagyon hálás vagyok a sok-sok segítségért, amit eddig tapasztaltam. A Juniális rendezvényünkön is bebizonyosodott számomra, hogy mennyire élő a közösségünk. Több százan vettek részt ezen a programon, számtalan pozitív visszajelzést kaptam. Idén nyáron napközis és hittantábort is sikerült rendeznünk. Bízom abban, hogy a gyerek és ifjúsági közösségünk épülését ezek a táborok nagyban elősegítik. Köszönöm a szülők bizalmát és a segítők, vezetők lelkes munkáját. Kíváncsian, lelkesen és izgatottan várom a következő tanévet – bár még bő egy hét hátra van még a nyári szünetből. Az új tanévet szeptemberben új testülettel, új csoportokkal kezdjük is kezdjük, emellett a már meglévőkkel haladunk tovább a megkezdett úton. Jézus általunk is szeretné építeni az Ő országát. Legyünk tettre készek, befogadóak és lelkesek a 2015/16-os tanévben is! Kérjük közösen Szent István királyunk közbenjárását, hogy továbbra is hűséges követői lehessünk Krisztusnak, a legfőbb Pásztornak! István atya
Erőss Alfréd: Könyörgés Uram! Nem magamért imádkozom, Ez a legnehezebb imádság. Nagy terhem van, a népemet hozom. Már meginognék, mint a nádszál, de erőt önt belém a bizalom.
4
Láncszem vagyok. Velem imádkozik a népem: a magyarok a földön és az égben. A láncot tartják erős angyalok, Imádkozik az ország. Hozzád emeli, Isten, e nép az arcát és színed előtt könyörögve ellép.
Uram! Az egyetértés nagy kegyelmét add meg nekünk, add meg nekünk! Legyen az mindennapi kenyerünk! Ámen.
Ferenc pápa enciklikája a szegények és bolygónk törékenysége közötti bensőséges kapcsolatról
Laudato si’ - Áldott légy! Az enciklika hivatalos közzétételére 2015. június 18-án csütörtökön 12 órakor került sor. Egy rövid, 7 oldalas fordítás Vertse Márta, a Vatikáni Rádió magyar műsorának nyugalmazott felelős szerkesztőjének köszönhetően a Vatikáni Rádió oldalán magyarul is megtalálható. A teljes szöveg fordítása ősszel készül el Tőzsér Endre piarista fordításában. A rövid kedvcsináló összefoglalóhoz az enciklika hivatalos szövegét és a rövid ismertetőt használtam. „Milyen világot szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk jönnek, a felnövekvő gyermekeknek?” (160. pont). Ez a válaszra váró kérdés áll a Laudato si’, Ferenc pápának a közös otthon gondozásáról írt, várva várt enciklikájának középpontjában. Ferenc pápa világos és reménnyel teli üzenetet küld: „Az emberiségnek még meg van a képessége arra, hogy együttműködjön közös otthonunk építésében” (13); „az emberi lény még képes arra, hogy pozitív módon lépjen közbe” (58); „nem veszett el minden, mert az emberi lények, akik képesek a végsőkig lealacsonyítani önmagukat, arra is képesek, hogy önmagukat felülmúlják, visszatérjenek a jó választásához és újjáéledjenek” (205). A pápa a legfőbb hangsúlyt a családra helyezi, mert „itt ápolják az első szerető magatartásformákat és az életről való gondoskodást, mint például a dolgok helyes használatát, a rendet és tisztaságot, a helyi ökoszisztéma iránti tiszteletet és minden teremtmény védelmét” (uo.). Kicsi gesztusok, mégis hatalmas a hatásuk. „Ami otthonunkban történik”, első fejezet „a jelenlegi ökológiai válság különböző aspektusait” (15) tekinti át, hogy meghalljuk a teremtés kiáltását, „személyes szenvedéssé alakítsuk azt, ami a világon történik, és így felismerjük, mivel tud minden egyes ember hozzájárulni (a környezetvédelemhez)” (19). „A Teremtés Evangéliuma”, második fejezetben Ferenc pápával újraolvashatjuk a Biblia elbeszéléseit, majd a zsidó-keresztény hagyomány alapján nyújt összetett áttekintést és kifejti, hogy az embernek „szerfölött nagy felelőssége” van a teremtett világgal szemben. A pápa hangsúlyozza, hogy „nem lehet hiteles a bensőséges egység érzése a természet többi lényével, ha ugyanakkor szívünkben nincs gyöngédség, részvét és aggodalom az emberi lények iránt” (91). Szükség van az egyetemes szeretetközösség tudatára. „A környezeti krízis emberi gyökere”, harmadik fejezetben folytatja Ferenc pápa a jelenlegi helyzet elemzése, „olyan módon, hogy annak nem pusztán tüneteit, hanem legmélyebb okait is feltárja” (15). „Átfogó ökológia”, negyedik fejezetében jelenik meg az enciklika javaslatának középpontja egy átfogó ökológia, mint az igazságosság új paradigmája; olyan ökológia, „amely integrálja azt a sajátos helyet, amelyet az emberi lény ebben a világban elfoglal és kapcsolatait az őt körülvevő valósággal” (15). Valóban, „nem tekinthetjük a természetet olyan valaminek, amely tőlünk külön van választva vagy pusztán életünk kerete” (139). Ez érvényes azokra a különböző területekre, amelyeken élünk: a gazdaság, a politika, a különböző kultúrák területére, különösen a legfenyegetettebbekre, sőt mindennapi életünk minden pillanatára. „Néhány iránymutató és cselekvési vonal”, ötödik fejezet azt a kérdést tárgyalja, hogy mit lehet, és mit kell tennünk. Különösen mélyreható az a felhívás, amelyet a politikai tisztségviselőkhöz intéz, hogy vonják ki magukat a ma uralkodó hatékonyság és az „azonnaliság” logikája alól: „ha lesz bátorságuk, hogy megtegyék, ismét felismerhetik a méltóságot, amelyet Isten adott nekik, mint személyeknek, így a nagylelkű felelősség tanúságtételét hagyják majd maguk után, miután véget ért ez a történetük” (181). (folytatás a következő oldalon)
5
Hatodik fejezet – „Nevelés és ökológiai spiritualitás” Az utolsó fejezet az ökológiai megtérés középpontjába hatol, amelyre az Enciklika szólít bennünket. „Egy átfogó ökológia egyszerű, mindennapi gesztusokból is áll, amelyekben megtörjük az erőszak, a kihasználás, az önzés logikáját” (223). Mindez egyszerűbb lesz, ha a hitből fakadó, szemlélődő tekintetből indulunk ki: „A hívő nem kívülről, hanem belülről szemléli a világot, felismerve a kapcsolatokat, amelyekkel az Atya minden lénnyel egyesített bennünket. Továbbá, növelve azokat a sajátos képességeket, amelyeket Isten adott minden hívőnek, az ökológiai megtérés elvezeti ahhoz, hogy fejlessze kreativitását és lelkesedését” (220). A szentek elkísérnek bennünket ezen az úton. A többször is idézett Szent Ferenc „kiváltképpen példája az örömmel megélt, gyengékre irányuló gondoskodásnak és egy átfogó ökológiának” (10), „példaképe annak, hogy mennyire elválaszthatatlanok egymástól a természet iránti aggodalom, a szegényekkel szembeni igazságosság, a társadalmi elkötelezettség és a belső béke” (10). Az Enciklika emlékeztet Szent Benedekre, Lisieux-i Szent Terézre és Boldog Charles di Foucauld-ra is. Szilvácsku Zsolt
Meghívó dicsőítésre Kedves Testvérek! Immár fél éve, minden hónap első vasárnapján este 8 órától egy szál gitár (olykor zongora) és a jelenlévők hangján keresztül dicsérjük az Urat az Oltáriszentség jelenlétében. Az este folyamán lelkesen hívjuk a Szentlelket, majd csendesedő, egyre bensőségesebb énekekkel áldjuk Jézust (kb.25 perc). Ezek a gitáros énekek segíthetnek minket egyre jobban Jézus szívverésére hangolódni. Utána ki-ki saját imájában hangosan megosztva, vagy csendben szólhat az Úrhoz (kb.30 perc). Az utolsó 20-30 percben már élénkebb, örömtől kicsattanó énekekkel dicsőítünk tovább, végül megkapva Jézus áldását, boldog küldetéstudattal indulunk haza. (Legtöbbször pár centivel a föld felett röpködve.) Boldogság, hogy meghívást kaptunk erre a szolgálatra. Köszönjük a lehetőséget! Gógucz Emma (rendezgető, írogató, hívogató) és Jakab Ferenc (az egy szál gitár életre keltője)
6
Visszatekintő
Juniális Kertvárosban Már nagyon vártuk azt a bizonyos szombati napot. Főleg a gyerekek. Aztán végre eljött. Kényelmes ruha és napszemüveg, indulhattunk. Már a bejáratnál jobbra egy harsány plakát várt bennünket, így tudtuk, hogy jó helyen vagyunk. Ez a mi napunk! A "fogadó bizottság" is nagyon kedves volt, nem számított, hogy más plébániáról jöttünk. Megkaptuk a menetleveleket és belevetettük magunkat a forgatagba, illetve az állomások sátraiba. Elsőként az akadályversenyre neveztünk be, ahol bekötött szemmel kellett végigmenni a székek és asztalok között. Utána kézműveskedtünk egy kicsit, amit el is lehetett fogyasztani, majd mentünk tovább Gersei Katához. Lufiba kellett lisztet tölteni, majd ebből készült el egy labda. Ezt nagyon élvezte minden gyerek, mert nem kellett vigyázni a tisztaságra. Szállt a liszt ezerfelé, de ez senkit nem zavart. Sőt, Zsuzsi lányom elég sokat segített, mert ráérzett az ízére és jó szórakozásnak találta az egészet. A végeredmény pedig egy mókás, puha labda lett. Majdnem mindegyik sátrat végigjártuk és kipróbáltuk az ott kínált "szolgáltatásokat". A lányaim számára érdekes volt a
ministránsok sátra. Vidéken sok lány ministrál, de itt Pesten ez nem jellemző. Épp ezért jó érzés volt, hogy a ministráns fiúk kedvesen fogadtak minket és nagy türelemmel elmagyarázták az alapokat, amik szükségesek az Úr asztalánál. Kis segítséggel sikerült összeállítani a kelyhet úgy, ahogy kell. Még a csengőt is kipróbálhatták. A nagy melegből felüdülés volt betérni a hűs templomba és körbejárni azt. Elolvashattam a vértanúk életéről szóló rövid ismertetőket, majd a gyerekekkel felmentünk a kórusra. Ott két kedves és mosolygós testvér invitált bennünket közelebb az orgonához. A lányok boldogan ültek fel a klaviatúrához és nyomogatták a billentyűket és pedálokat. Persze nem egy Adagio szólalt meg a sípokból. :-) A gépszörny belsejébe is betekintést nyerhettünk, ami ritkaságnak számít. Eljött az is, amit nagyon várt mindkét gyerek, a szamaragolás és lovaglás. Kicsit várakozni kellett, de megérte. A csacsi és a paci is a füvet részesítette (volna) előnyben a gyerekek hordozása helyett, de ez talán érthető volt. Ettől függetlenül zokszó nélkül vitték a lelkes lurkókat. Klári kipróbálta a rekeszmászást is, ami első alkalom révén elég jól sikerült
neki. Volt hozzá bátorsága, nem rettent meg a magasságtól és az ingatag szerkezettől. Az ebéd nagyon finom volt, a palacsintáért kisebb csata zajlott, mert sokan szeretik ezt a mindenféle finomsággal megtöltött tésztafélét. A délutáni bűvészbemutatóra István atya invitált bennünket. Elnézve a gyerekeket nagyon jól sikerült az előadás, sok vidám percet szerzett nekik Pipó bűvész úr. Végül eljött a tombola és a közös tánc Pintér Béla Új Szív című számára. Látni lehetett a gyerekeken, hogy tényleg átélték a dal mondanivalóját. Jézus valóban új szívet ad mindenkinek, aki kéri. A tánc után sajnos mennünk kellett, pedig még szívesen maradtunk volna a további programokon, főleg a Jenő koncerten. Ezúton szeretnénk nektek, kertvárosiaknak megköszönni a szíves vendéglátást és a színvonalas programokat. A gyerekek fáradtan, de élményekkel telve indulhattak haza. Jó volt köztetek lenni! Szinte úgy éreztük, hogy mi is egy vagyunk közületek! Mihailov Feri A szerző a káposztásmegyeri Szentháromság Plébánia közösségének tagja
Kedves Testvérek! Templomunk kántori szolgálatát augusztus 4. óta Faragó Ákos látja el. Ákosnak sok kegyelmet és Szent Cecília közbenjárását kérjük szolgálatához, melyet készen állunk mindannyian segíteni! Egyben hálásan köszönjük Márfi Ferenc áldozatos, sok éves kántori szolgálatát, melyet közösségünk gyarapodására és Isten dicsőségére végzett!
7
Tábori beszámolók
Plébániai Családos tábor (Gyermek és Ifjúsági Tábor- újratöltve) Zselickisfalud, 2015. július 912. Az idén nevén neveztük a gyereket: plébániai Családos tábort szerveztünk ugyanazzal a kisközösséggel, a Szülői Fórummal, amellyel az elmúlt években a Gyermek és Ifjúsági táborokat vezettük. A névváltozás fő oka: István atya megszervezte a Hittantábort, amely kimondottan a gyermekek-ifjak számára szólt, ezért okafogyottá vált a 8-16 éves korosztály számára az általunk szervezett összetartás. Mivel a korábbi Gyermek és Ifjúsági táborokba a szülők közül is sokan mentünk, hogy segítsünk a programok lebonyolításában és a pesztrálásban, azon kaptuk magunkat, hogy valójában egy kibővített családos táborban vagyunk, mivel fiaink-lányaink
is ott nyaralnak velünk. Mivel ezek a táborok nekünk, szülőknek is igazi közösségi élményt
jelentettek, úgy gondoltuk, hogy folytatjuk a hagyományt és kicsit átalakulva, most már nem a gyerekeket, hanem a családokat célozva, őket bevonva idén is elmegyünk táborozni. És nem bántuk meg! Nagy örömünkre jó néhányan hallgattak a hívó szóra, fiatalok és idősebbek egyaránt, és eljöttek velünk. A visszajelzésekből ítélve
nekik is maradandó élmény volt ez a négy nap a Zselicben! És végül, ahogy én megéltem: közösséggé formálódásunkon mindig nagyot lendített a tábor intenzív együttléte. Az idei, soros főszervezőként sajnos nem jutott annyi időm az alapozásra, mint szerettem volna és ezt nehezen éltem meg, a táborra azonban minden megoldódott, elsimult, beállt a helyes irányba, az egyéni törekvések csitultak és minden az együtt mozdulásnak, a közös céloknak rendelődött alá, ahogy eddig mindig. A táborban többünk élménye, hogy minden olajozottan működik, észrevétlenül is egymás keze alá dogozunk. Kívánok mindnyájunknak még sok ilyen közösségformáló, áldott együttlétet! Dalmadi Balázs
Családi táborban voltunk Férjemmel elhatároztuk, hogy idén mi is részt veszünk a plébánia által szervezett családi táborozáson, Zselickisfaludon 2 legnagyobb unokánkkal, Zalánnal, és Mátéval. Még soha nem vittük el szülők nélkül több napra a csöppségeinket, ezért nemcsak a tábor hossza ígérkezett izgalmas időnek, hanem az is, hogy betöltsük unokáink számára a szülőszerepet. Elérkezett hát a várva várt nap. Kezdetét vette a csalá8
di táborozás és megtapasztaltuk a szervezők mindenre kiterjedő figyelmét, (szállás, programok, étkezés, lelki élet) az egymásra figyelés örömét, és unokáink felhőtlen játékát. Hamar elrepült az együtt töltött idő. Máté csodálkozva kérdezte a tábor utolsó napján: „Miért van már vége?” Zalcsi otthon misére menet kijelentette, hogy ministrálni szeretne. Gabi lányomnak erősen dobogott a szíve, hogyan adja elő kérését a plébános úr-
nak. A templomhoz egyszerre érkeztek a plébános úrral, aki a következő kérdéssel fordult Zalcsi felé: „Mikor fogsz ministrálni?” Köszönjük a Szentlélek közbenjárását, a szervezők munkáját, és a csodálatos napokat, amiket a táborban együtt töltöttük. Turbucz Erzsi
Ministránsaink Rómában Itt vagyok, engem küldj! Ez volt a 2015-ös Nemzetközi Ministránstalálkozó mottója. István atya és a ministránsvezetők négyünket, azaz Kerek Attilát, Tajti Márkot, Tajti Dávidot és Ferencz Gyulát küldtek, hogy augusztus 2-a és 8-a között képviseljük a plébániát ezen az ötévente Rómában megrendezésre kerülő zarándoklaton. Vasárnap az esti órákban indultunk az EsztergomBudapest Egyházmegye 120 fős csapata tagjaként. Fárasztó buszút után reggelre már Velencében, a Szent Márk téren élvezhettük az égető napsütést. Rövid városnézés után folytattuk utunkat és délutánra már Róma külvárosában voltunk. Itt egy kempingben laktunk három napig, háromfős faházakban. Másnap már kilencezer másik ministránssal együtt a világ minden tájáról (még a Fülöpszigetekről is) találkozhattunk Ferenc pápával. Megnéztük a Szent Péter Bazilikát és a Vati-
káni Múzeumot. Ebédeltünk a Spanyol lépcsőnél és fényképezkedtünk a Colosseumban is. Nagyon sok híres
helyen megfordultunk. Összességében profi módon megszervezett néhány napot töltöttünk Rómában. Hazafelé megszálltunk egy napra Assisiben, amikor is meglátogattuk a Szent Klára és a Szent Ferenc Bazilikát. Itt volt szerencsénk Csépányi Gábor atya miséjén ministrálnunk ami külön öröm volt. Este egy igazi olasz vacsora után ismét beszálltunk a buszokba és folytattuk utunkat, de még mindig
nem Budapest volt az elsődleges célpont, hanem Lido di Jesolo. Ez a városka Olaszország legészakibb részén van. Itt korán reggel a homokos tengerparton vettünk részt szentmisén, majd több órat fürödhettünk a tengerben. Aznap este 10 körül érkeztünk vissza élményekkel megpakolva fővárosunkba. Nyugodt szívvel állíthatjuk minden résztvevő nevében, hogy életre szóló élményekkel lettünk gazdagabbak. Ezúton is szeretnénk megköszönni István atyának, Vágvölgyi Gergelynek, Faragó Andrásnak és Kerek Istvánnak, hogy minket küldtek plébániánk képviseletében a találkozóra. Továbbá köszönjük a szervezést Kálmán Antal atyának, Kálmán József atyának és dr. Csépányi Gábor atyának. Nagyszerű érzés volt közösségünket képviselni, de még nagyszerűbb érzés az ÚjpestKertvárosi Ministránsgárda tagja lenni! Ferencz Gyula, Tajti Márk
Eseménydús ministráns nyár Egyházközségünk egyik legaktívabb kisközösségeként a Ministránsgárda nyáron sem tétlenkedett, mi több, az egyik legmozgalmasabb nyári időszakunkat zárjuk. Plébániánk ministránsai a nyári szünidő folyamán három alkalommal szerveztek kertrendezést, melyek
alkalmával füvet nyírtak a templomkertben és a Wass Albert Emlékparkban, gyomláltak, szemetet szedtek, járdát takarítottak. A búcsúi előkészületekhez pakolással és területrendezéssel járultak hozzá. A Krónika megjelenésének napján, Szent István királyunk ünnepén
regisztrált zarándokcsoportként veszünk részt a Bazilika előtti szentmisén és a Szent Jobb körmeneten, képviselve plébániánkat, imádkozva egyházközségünk tagjaiért és hazánkért. Nagy büszkeség számunkra, hogy négy tagunk (folytatás a következő oldalon) 9
részt vehetett a római Nemzetközi Ministráns Zarándoklaton. A fiúk ezt megelőzően írásbeli és szóbeli vizsgákon tettek tanúbizonyságot felkészültségükről, így érdemelve ki az utazás lehetőségét. A nyár legfontosabb hete természetesen az elmaradhatatlan Ministránstábor, melyre idén Péliföldszentkereszten került sor július végén. Az öt napos tábor folyamán különböző sportágakat próbáltunk ki, sziklát másztunk, kirándultunk, fürdőztünk, akadályversenyen vettünk részt, vetélkedő és társasjáték segítségével mértük össze tudásunkat. A tábor izgalmas momentuma volt az éjsza-
kai túra és csillagnézés. A lelki nap keretei között szentmisén vettünk részt, szentgyónáshoz járulhattunk és István atya segítségével bibliai szakaszokon elmélkedtünk közösen. Vendéglátóinknak, a szalézi testvéreknek hála intenzíven terjedt a csapat tagjai között Don Bosco tisztelete is. A tábor számunkra a közösség évente ismétlődő megerősödésének forrása. Megszilárdulnak a barátságok, megerősödik összetartásunk és ministráns identitásunk. Figyelünk egymásra és sokszor tanulunk egymástól– mindezt baráti hangulatban, vidáman.
Épp a közös táborozásoknak köszönhetően merült fel az igény, hogy az idei ősz folyamán a nagyobb (13 éven felüli) ministránsainknak újabb összetartást szervezzünk, melynek keretében tovább erősödhetnek a Ministránsgárdához és egymáshoz kapcsoló szálak, valamint tovább mélyíthetjük tudásunkat. Bízunk benne, hogy közösségünkhöz a közeljövőben is szép számmal csatlakoznak majd azok a fiúk, akik szívesen szolgálnák az Urat az oltárnál és örömmel lennének tagjai egy gyarapodó, sosem tétlenkedő kisközösségnek! Ministránsvezetők
Táborozó Scola Gödöllőn, a Premontrei Szent Norbert Egyházzenei Szakközépiskola, Gimnázium és Diákotthon ad helyet már évek óta a nagy és kis Scola táboroknak Balogh Péter Piusz O.Praem vezetésével. A tábor folyamán a scola csoportok megtanulják a zsolozsmázást és sok új dalt, amitől ügyesednek, technikájuk fejlődik, tudásuk és repertoárjuk is bővül. A mi scolánk idén először vett részt ezen a nyári Kis Scola kurzuson július 27. és 30. között. A napi zsolozsmát hosszú
próbák kísérték, melyet egy kis ebéd utáni pihenő szakított meg. Ekkor ismerkedtek egy-
mással, kézműveskedtek, de volt a táborban kikapcsolódásképp táncház és népdaltanulás is. A táborzáró koncerten elhangzottak olyan nagyobb lélegzetvételű darabok, mint amilyeneket a mi nagy énekkarunk is szokott énekelni, vagy olyan még nem hallott gregorián darabok, amik elrepítettek minket a hétköznapokból az örök értékekhez. Nagyon örültünk a tábor lehetőségének, amivel a jövőben továbbra is élni kíván a Scola.
Beszámoló a III. Szent Sebestyén Íjászversenyről Történt Krisztus Urunk 2015. évében, hogy június havának 20. napjára hivatalos kihívást kapott íjászcsapatunk a Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia néhai (hisz érdemei elismerése mellett hamarosan már Szentendrén látja el felelősségteljes beosztását J) káplánjától, Molnár Miki atyától.
10
A jó idő beálltával lázas felkészülés indult a templomkertünkben. Tudomásunk szerint személyi sérülés nem történt. Jó érzés volt látni, hogy őseink fegyverét, a puszta íjat, közösségünk apraja-nagyja közül sokan magabiztosan használják. Voltak olyanok is, akik bíztatták a csapatot a felkészülésben. Nem volt hiábavaló sem a fel-
készülés, sem a bíztatás. A versenyről négy éremmel tértünk haza. Köszönjük a házigazdáknak, élükön Miki atyának a professzionális lebonyolítást, amibe a verseny mellett belefért a templomlátogatás, a nagyon finom ebéd, valamint a vidám hangulatú eredményhirdetés is. Az íjászversenyen indult versenyzőink kategóriánként:
készülés, sem a bíztatás. A versenyről négy éremmel tértünk haza. Köszönjük a házigazdáknak, élükön Miki atyának a professzionális lebonyolítást, amibe a verseny mellett belefért a templomlátogatás, a nagyon finom ebéd, valamint a vidám hangulatú eredményhirdetés is. Az íjászversenyen indult versenyzőink kategóriánként:
Gyermek kezdő: Nagy Balázs (ezüstérem), Vass Balázs Gyermek haladó: Kerek Attila (ezüstérem), Kerek Tilla (aranyérem) Felnőtt haladó: Baksa Gergő, Nagy Endre (ezüstérem), Vass Bence és jómagam. A mezőny igen szoros volt. Jólesett csapatunknak, hogy plé-
bániánkról Andrejszki Györgyi és lánya, Horváth Zsuzsanna a helyszínen osztoztak velünk az örömben. Továbbra is várjuk szeretettel az íjászat iránt érdeklődő testvéreket az íjász klubunkba! Keressetek minket a levelező listán, vagy személyesen! Gersei Tamás
Nyári nyugdíjas találkozó Találkozónkat (június 29-én) szokásunkhoz híven imával kezdtük, majd az előző hónap eseményeinek megbeszélésével folytattuk. A találkozón a Péter, a Kőszikla című film első részének levetítése volt a fő program. Szent Péternek, Jézus tanítványának fordulatokban bővelkedő életét mutatja be a film. A különleges történet Jézus halálától kezdődően mutatja be Péter apostol életét, a kereszténység történelmének legizgalmasabb időszakát, az első keresztények küzdelmeit, a keresztényüldözéseket és Krisztus tanításának elterjedését. A lélekemelő történet Rómában zárul, ahol Péter az üldöztetések és Néró császár vérengzései közepette szervezi és összefogja az első keresztény közösségeket. A vetítés után megbeszéltük az egyházi, vallási vonatkozását és ennek kapcsán elgondolkodtató beszélgetést folytattunk. Később az ünnepeink, a hónap szentjei és boldogjairól való megemlékezés került sorra. Beszélgettünk még az örömteljes együttlétekről és a későbbi találkozásunkról is.
Hartai Gábor az ÚjpestMegyeri templom plébánosa és a templom papjai nagyon szép programmal készültek Bosco Szent János születésének 200. évfordulója alkalmából az ün-
Az imádságokat Don Bosco képe és ereklyéje előtt végeztük. „Urunk és Istenünk, te gondviselő jóságoddal Bosco Szent János személyében atyát és tanítómestert ajándékoztál a fiataloknak. Szűz Mária vezetésével ő fáradhatatlan buzgósággal munkálkodott az Egyház javára. A mi szívünkben is gyújtsd lángra ugyanazt az apostoli buzgóságot, hogy egészen neked éljünk és testvéreinket is hozzád vezessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.” Rendszeresen részt veszünk önkéntesként a Karitász munkájában is.
nepi megemlékezésre. Az ünnepségsorozat keretében szentmisék, rózsafüzér, litánia, zsolozsma imádkozására hívták a híveket. Mi is részt vettünk az Újpest-Megyeri Plébániatemplomban tartott bicentenáriumon.
A következő nyugdíjas találkozó 2015. szeptember 28.-án lesz. Szeretettel várjuk nyugdíjas testvéreinket! Parizán Klári
A találkozót énekléssel és imával zártuk. 11
Programnaptár Augusztus:
PLÉBÁNIÁNK ÁDÁTÁI
23. évközi 21. vasárnap. 24-25-26: elsőáldozásra készülők napközis tábora a plébánián. 28-29-30: a Laudate Kórus tábora a Bükkben. 30. évközi 22. vasárnap.
Cím: 1046 Bp. Rákóczi tér 4-8. Telefonszám: +36 1 369 0393
31. hétfő: a Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola Veni Sancte miséje a templomban 18 órakor. Szeptember: 4. péntek: Elsőpéntek, szentmisék reggel 7 és 18 órakor.
Bankszámlaszám:
10700457-6909972851100005 (CIB Bank) Honlap: ujpestkertvaros.hu
5. szombat: Elsőszombat, a Rózsafüzér Társulat titokcseréje (17:15). 6. évközi 23. vasárnap. 12:30-kor az újonnan megválasztott Egyházközségi Képviselőtestület alakuló ülése. 10. csütörtök: 10 és 12 óra között Baba-Mama Klub a plébánián. 12. szombat: zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra a Karitász szervezésében. 13. évközi 24. vasárnap, a 9 órai szentmise a plébániai hittanosok Veni Sancte szentmiséje. 14. hétfő: a plébániai hitoktatás kezdete. 18-19. péntek-szombat: virrasztás templomunkban 21:00 és 6:30 között. 20. évközi 25. vasárnap. 24. csütörtök: 10 és 12 óra között Baba-Mama Klub a plébánián. Programjainkra szeretettel várjuk a kedves Testvéreket! A plébániai eseményekről folyamatosan hírt adunk honlapunkon (www.ujpestkertvaros.hu), valamint Facebook-oldalunkon is.
Kedves Testvérek! Plébániánk OTP-s számlaszáma szeptembertől megszűnik. Új bankszámlaszámunk: 10700457-69099728-51100005 (CIB Bank) A CIB Bank a Magyar Katolikus Egyház szervezetei számára igen kedvező megállapodást kínál, amit a Magyar Püspöki Kar is javasol megkötni a plébániák számára. Kérjük a Testvéreket, hogy a jövőben adományaikat az új számlaszámra utalják át!
Az Újpest-Kertvárosi Szent István Plébánia lapja. Megjelenik havonta, 400 példányban. Egyházi felelős és kiadó: Horváth István plébániai kormányzó Főszerkesztők: Faragó András és Vágvölgyi Gergely Olvasószerkesztők: Tajti Róbert és Kerek István Email:
[email protected]
